1

KISTELEK ÉS KÖRNYÉKE VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

2014-2020

2016. május

Tartalom

Vezetői összefoglaló ...... 3 2 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program céljaihoz ...... 4 2. A stratégia elkészítésének módja, az érintettek bevonásának folyamata ...... 6 3. A Helyi Fejlesztési Stratégia által lefedett terület és lakosság meghatározása ...... 11 4. Az akcióterület fejlesztési szükségleteinek és lehetőségeinek elemzése ...... 14 4.1 Helyzetfeltárás ...... 14 4.2 A 2007-2013-as HVS megvalósulásának összegző értékelése, következtetések ...... 19 4.3 A HFS-t érintő tervezési előzmények, programok, szolgáltatások ...... 22 4.4 SWOT ...... 25 4.5 Fejlesztési szükségletek azonosítása ...... 29 5. Horizontális célok ...... 31 5.1 Esélyegyenlőség ...... 31 5.2 Környezeti fenntarthatóság ...... 32 6. A HFS integrált és innovatív elemeinek bemutatása ...... 34 7. A stratégia beavatkozási logikája ...... 34 7.1 A stratégia jövőképe ...... 34 7.2 A stratégia célhierarchiája ...... 34 8. Cselekvési terv ...... 37 8.1 Az intézkedések leírása ...... 37 8.2 Együttműködések ...... 45 8.3 A stratégia megvalósításának szervezeti és eljárási keretei ...... 45 8.4. Kommunikációs terv ...... 49 8.5. Monitoring és értékelési terv ...... 52 9. Indikatív pénzügyi terv ...... 53 Kiegészítő információk ...... 54 Mellékletek ...... 54

Vezetői összefoglaló

1. Legfontosabb szükségletek és/vagy lehetőségek A Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület Helyi Fejlesztési Stratégiájában foglaltak meghatározzák a 2014 – 2020 közötti fejlesztési időszak munkáját, mely szerint a térség adottságaira és szükségleteire építve a megfogalmazott célok eléréséhez, elsősorban az itt élők életminőségének javításával hozzájárul a stratégiában meghatározott célok végrehajtásához. A legfontosabb 3 megoldásra váró feladatok a gazdaság élénkítése, a közösségszervezés, az ismeretterjesztés, a gazdálkodási ismeretek bővítése, szociális és egészségügyi ellátás minőségének javítása, szemléletének formálása, a külterületen élők felzárkóztatása. Érvényesítésre kerülnek a környezeti szempontok; elősegítve a racionális földhasznosítást, az ökológiai gazdálkodást. A feldolgozóipari beruházásokat és az idegenforgalom fejlesztését célzó megoldások kiemelt figyelmet kapnak. Ezekkel összefügg a vállalkozásfejlesztési és turisztikai célú infrastruktúra fejlesztése, valamint a megújuló energiaforrások feltárása és újszerű hasznosítása is, amely egyben az innovációra is lehetőséget nyújt. Prioritást élveznek a tanya, mint térségspecifikum és a kulturális örökségek megőrzését, célszerű hasznosítását célzó projektek, melyek a társadalmi hagyományok ápolása mellett a természeti és az épített környezet védelmét, célirányos fejlesztését is magukba foglalják.

2. Elérendő célok A térség gazdaságát a jövőben is a mezőgazdaság fogja meghatározni, alapvető törekvés azonban a gazdasági szerkezet formálása, egyoldalúságának feloldása, más gazdasági ágak fejlesztésével. Elérendő cél a gazdasági aktivitás előmozdítása, a közszolgáltatás színvonalának javítása, a járás turisztikai vonzerejének fejlesztése, a helyi közösségek segítése, valamint a gazdasági társadalmi együttműködések előmozdítása, különböző eszközök felhasználásával.

3. Támogatandó területek, tervezett intézkedések Az üzletileg vonzó környezet megteremtése, a fogadóképesség javítása, a humán és műszaki infrastruktúra fejlesztésével. A mezőgazdasági termékszerkezet átalakítása, a hozzáadott érték növelése új kapacitások fejlesztésével, a termékfeldolgozás fejlesztése. A térség turisztikai fejlesztése kkv-k bevonásával. Közösségi összefogás ösztönzése, hagyományőrzés, térségi kapcsolatok erősítése a civil társadalom támogatásával. Épített és természeti környezet megóvása, kiegyensúlyozott használata, fenntartható fejlesztése. Termelési integrációk kialakítása, a termelés mennyiségi és minőségi fejlesztése. Szociális és egészségügyi ellátás fejlesztése.

Tervezett intézkedések: 1. Helyi gazdaságélénkítés elősegítése 2. Kulturális, természeti és történelmi értékek megőrzése, egészségtudatos életmódra nevelés elősegítése. 3. Térségi információáramlás és közösségi szükségleteket kielégítő információközvetítés, ismeretterjesztés támogatása 4. Helyi lakosság humán közszolgáltatásokhoz való hozzájutásának, azok elérésének elősegítése

4. A munkaszervezet bemutatása A Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület munkaszervezetében jelenleg három fő dolgozik, egy fő munkaszervezet – vezető, 2 fő referens. Mindhárom munkavállaló részt vett az előző tervezési időszak stratégiájának elkészítésében, felülvizsgálataiban és megvalósításában.

1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési 4 Program céljaihoz

KSK rendelet tematikus céljaihoz való illeszkedés:

KSK rendelet tematikus céljai Ki stelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület tervezési területén azonosított fejlesztési célok Az infokommunikációs technológiákhoz - Térségi információáramlás és közösségi szükségleteket kielégítő való hozzáférés és minőségi szolgáltatások információközvetítés, ismeretterjesztés javítása támogatása

A kis- és közepes vállalkozások - Helyi gazdaságélénkít és el ősegítése versenyképességének fokozása

A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás - Helyi gazdaságélénkítés elősegítése ösztönzése

A társadalmi befogadás előmozdítása és a - Helyi gazdaságélénkít és elősegítése - Kulturális, természeti és történelmi értékek szegénység elleni küzdelem megőrzése, egészségtudatos életmódra nevelés elősegítése

Beruházás az oktatásba, a készségekbe és az - Helyi gazdaságélénkítés elősegítése egész életen át tartó tanulásba - Kulturális, természeti és történelmi értékek megőrzése, egészségtudatos életmódra nevelés elősegítése

Az intézményi kapacitások és a közigazgatás - A helyi lakosság humán hatékonyságának fejlesztése közszolgáltatásokhoz való hozzájutásának, azok elérésének elősegítése

A Partnerségi Megállapodás prioritásaihoz való alkalmazkodás:

Partnerségi Megállapodás prioritásai Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület tervezési területén azonosított fejlesztési célok A gazdasági szereplők versenyképességének - Térségi információáramlás és közösségi javítása és nemzetközi szerepvállalásuk szükségleteket kielégítő információközvetítés, ismeretterjesztés fokozása támogatása - Helyi gazdaságélénkítés elősegítése

A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi - Helyi gazdaságélénkítés elősegítése fejlesztések megvalósítása - Kulturális, természeti és történelmi értékek megőrzése, egészségtudatos életmódra nevelés elősegítése

Az EMVA rendeletben meghatározott prioritásokhoz való alkalmazkodás 5

EMVA rendelet prioritásai Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület tervezési területén azonosított fejlesztési célok

Az innovációnak, az együttműködésnek és - Helyi gazdaságélénkítés elősegítése a tudásbázis gyarapításának az ösztönzése a vidéki térségekben Az egész életen át tartó tanulás és a - Helyi gazdaságélénkítés elősegítése szakképzés előmozdítása a mezőgazdasági - Térségi információáramlás és közösségi és az erdészeti ágazatban; szükségleteket kielégítő információközvetítés, ismeretterjesztés támogatása A helyi fejlesztés előmozdítása a vidéki térség - Helyi gazdaságélénkítés e lősegítése ekben

Az információs és kommunikációs - Térségi információáramlás és közösségi technológiák hozzáférhetőbbé tétele, szükségleteket kielégítő használatuk előmozdítása, és minőségük javít információközvetítés, ismeretterjesztés ása a vidéki térségekben támogatása

A Vidékfejlesztési Program LEADER intézkedésének céljaihoz való illeszkedés:

A Vidékfejlesztési Program LEADER Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület intézkedései tervezési területén azonosított fejlesztési célok A vidéki térségekben a gazdasági aktivitás - Helyi gazdaságélénkítés elősegítése mikro-szintjének fenntartása (helyi termékek és szolgáltatások),

A vidéki térségekben a lakosság humán - Térségi információáramlás és közösségi közszolgáltatásokhoz való hozzájutásának, szükségleteket kielégítő illetve információközvetítés, ismeretterjesztés azok elérésének előmozdítása támogatása - A helyi lakosság humán közszolgáltatásokhoz való hozzájutásának, azok elérésének elősegítése A vidéki térség, mint vál lalkozási tér, lakóhely - Kulturális, természeti és történelmi értékek és turisztikai vonzóképességének erősítése, megőrzése, egészségtudatos életmódra nevelés elősegítése - A helyi lakosság humán közszolgáltatásokhoz való hozzájutásának, azok elérésének

elősegítése A helyi közösségek tagjai egyéni - Helyi gazdaságélénkítés elősegítése aktivitásának, felelősségvállalásának és - Kulturális, természeti és történelmi értékek együttműködési megőrzése, egészségtudatos életmódra készségeinek erősítése. nevelés elősegítése - Térségi információáramlás és közösségi szükségleteket kielégítő információközvetítés, ismeretterjesztés 6 támogatása

2. A stratégia elkészítésének módja, az érintettek bevonásának folyamata

1. A tervezési folyamat átláthatósága, valamint a párbeszéd biztosítása a térség szereplőivel:

A Helyi Fejlesztési Stratégia tervezési folyamata során a tervezést végző munkacsoport szükség szerint ( legalább három alkalommal) a LEADER HACS közgyűlésének összehívása során nyílt ülésen tájékoztatást nyújt a stratégia aktuális állapotáról. A közgyűlés összehívása a szokásos módon történik, a nyilvánosság biztosítása érdekében az Egyesület honlapján, valamint az Egyesülethez tartozó települések frekventált helyén elhelyezésre kerülnek a meghívók. A tervezési folyamat során megtartott fórumok, a munkacsoport elérhetőségének nyilvános volta teszi lehetővé a párbeszédet a térség szereplőivel.

2. A közösség bevonása érdekében végzett tevékenységek bemutatása:

A HFS tervezési folyamatának kezdetén a munkacsoport elsődleges feladata a potenciális projektgazdák felkutatása, projektötleteik megismerése. A HFS tervezési folyamatában a projektötletek ismerete mentén, azok „bedolgozása” után ismét szükséges a személyes konzultáció a stratégia aktuális állapotát ismertetendő. Valamennyi kommunikációs forma hatékony az információ áramlás szempontjából, azonban a személyes találkozások (fórumok, előre egyeztetett személyes konzultáció) a legcélravezetőbbek, leggeneratívabbak. Esetünkben a legnehezebben elérhető közösség a térségi adottságoknak köszönhetően a külterületen élő lakosság, a tanyás térségek állandó lakosai, a velük való kommunikáció a Polgárőr Egyesülettel együttműködésben valósul meg.

2010 – 2014 között zajlott a kistérségi Gyerekesély Program, melyben kiemelten bevonásra kerültek a különböző szempontból hátrányos helyzetű (romák, fiatalok, külterületen élők, munkanélküliek) rétegek. A program tapasztalatait a Kistérségi Gyerekiroda viszi tovább, az iroda vezetője bevonásra került a tervezési folyamatba. A több éves munka során széles körű kapcsolatokat építettek, több rétegben feltárták az adott célcsoportok jellemzőit, problémáit és az ezekre adható megoldási lehetőségeket. A program során több jó gyakorlat is segítette erőforrásaik mozgósítását (érdekérvényesítés).

A gyerekesély iroda működésével párhuzamosan több civil szervezet is bonyolított le sikeres projekteket (gyapjúfeldolgozás, kiskerti gazdálkodás, önellátás technikáinak gyakorlati tanítása) e

célcsoportok bevonásával, melyekkel az önfenntartás képességét erősítették, közösséget építettek.

Ezeknek a programoknak a tapasztalatai alapján körvonalazódott, hogy az említett hátrányos helyzetű csoportok erőforrásai önálló projektépítésre és kivitelezésre nem elegendőek, viszont bevonásuk a közösségépítést, foglalkoztatás bővítését célzó projektekben fontos lenne - leszakadásuk megakadályozása érdekében 7

3. A tervezésben résztvevők és feladataik:

A tervezés folyamatában a LEADER HACS munkaszervezete, a munkacsoport koordinálásáért felelős. A munkacsoportban részt vesznek a tervezési területek önkormányzatai részéről megbízott települési felelősök, a települések civil és vállalkozói szféráinak képviselői, valamint magánszemélyek is. Az utóbbi három csoport részvétele a tervezésbe azért indokolt leginkább, mert így a tervezés folyamán valós igényekre, bennük olyan cél meghatározására kerül sor, melyek helyi kezdeményezéseken alapulnak. A vállalkozói és civil szféra, valamint a magánszemélyek részvételére épp az alulról jövő kezdeményezés kritériumának való megfelelés miatt nagy a jelentősége, legfontosabb szempontot épp ők fogalmazták meg: más szemmel látják ugyanazon stratégiát azok, akik nem foglalkoznak hasonló dolgokkal naponta. A helyi civil szférával való együttműködés - hasonlóan az önkormányzatokkal való együttműködéshez - rugalmas és építő jellegű volt, a jelenleg működni képes civil szervezetek számára mára egyértelmű, hogy fejlesztési elképzeléseikhez, vagy puszta működésükhöz is elengedhetetlen a pályázatok legkülönbözőbb típusaihoz való kapcsolódás, akár mint fő pályázó, vagy mint konzorciumi partner. A gazdasági szereplőkkel való együttműködés már nem mondható ennyire gördülékenynek, melynek legfőbb oka, hogy a gazdálkodó szervezetek egy része - a civil szervezetekkel ellentétben - nem tudta felvenni a pályázati rendszerek logikáját, mely persze nem róható fel egyértelműen a gazdálkodó szervezetek számára. Természetesen a terveik megvalósulását gyakran ők is pályázati úton kívánják megoldani, de erre nem minden esetben van idejük, vagy megfelelő felkészültségük. Ebben tudtunk segítséget nyújtani sokuk számára, elősegítve ezzel olyan fejlesztésekhez szükséges összegek lehívását, melyek a térségben munkahelyet teremtenek vagy tartanak fenn, vagy új profilt rendelnek hozzá meglévő vállalkozásokhoz, elősegítve ezzel a több lábon állást, vagy egyéb módon segítik a vállalkozások talpon maradását. A tervezői csoport 6 főből áll: Képviselt szféra Képviselt szervezet Név

Közszféra Kistelek Város Mészáros Gábor

Baks Község Harangozóné Pálnok Orsolya

Civil szféra Kistelek Város Művelődéséért Hellné Vass Rozália és Sportéletéért Közhasznú Közalapítvány.

Hétkerék Közösségfejlesztő, Sándor Attila Hagyományőrző,

Természetbarát Egészségvédő Turisztikai Sportegyesület (Hétkerék Egyesület)

Vállalkozói szféra Kisteleki Kistérség- és Bozsányi Ilona Gazdaságfejlesztő Kft.

Kiss József egyéni vállalkozó Kiss József 8

A tervezői csoport munkájába bárki önkéntesen bekapcsolódhatott.

A speciális témákhoz szakértők – szakemberek segítségét kértük: Téma/szakterület Releváns tapasztalat vagy Név végzettség, vagy szervezet

Külterületen élők Kisteleki Polgárőr és Önkéntes Kácsor Péter Tűzoltó Egyesület romák Kisteleki Cigány Nemzetiségi Rostás István Önkormányzat fiatalok Ifjú Kistelekiek Szövetsége Bácskai Dániel

Petőfi Sándor Diák Sportegyesület Onozó István ügyvezetője, testnevelő tanár, edző mezőgazdaság, kertészmérnök, növényvédelmi dr. Kiss László gazdálkodási módok és szakmérnök, ökológiai gazdálkodó lehetőségek turisztika Magyar Lovasturisztikai Közhasznú Gyurkovits Róbert Levente Szövetség tagja, Agrármérnök, kaszkadőr, fogathajtó egészségmegőrzés, Kisteleki Egészségügyi Központ dr. Nagy Zoltán Zsolt életminőség javítás Nonprofit Kft. ügyvezetője

Petőfi Sándor Diák Sportegyesület Onozó István ügyvezetője, testnevelő tanár,

edző szociális ellátás, Családsegítő és Gyermekjóléti Rácz Zoltánné Bukor Anita gyermekvédelem Szolgálat

Kistérségi Gyerekesély Iroda, Ott Gabriella esélyegyenlőség, környezetvédelem

4. A közösség részvételének eredményei:

A közösség részvételének eredményeképpen valós, a helyi társadalom szereplőit ténylegesen érintő problémák feltárása nyílik lehetőség. A tervezés folyamán világossá vált, hogy melyek azok a területek és beavatkozási pontok, ahol a LEADER pályázati rendszer nyújtotta lehetőségek minél 9 eredményesebben aknázhatóak ki. Ezek közé sorolható a gyenge vállalkozói hajlam erősítése, annak az igénye, hogy ha az itt élők csak lehet, helyben kívánnak maradni, egészséges életmódot kívánnak folytatni, beleértve ebbe a sportot, szabadidő hasznos eltöltését úgy, mint az egészséges, helyben előállított táplálékok fogyasztását. Világossá vált az is, hogy a széleskörű együttműködések akkor lehetnek eredményesek, ha az minden fél számára kölcsönösen előnyös, és biztosított az elért eredmények széleskörű nyilvánossága. Az ezek mentén kialakításra kerülő intézkedési tervek így valós problémákra reagálnak, hosszú távú hatásukként növekszik a vidéken élők életminősége. A fórumok és megbeszélések lehetőséget adtak rá, hogy felvázolódjon az egyesület tervezési területének potenciálja, erősségei, és gyengeségei, a benne rejlő lehetőségek és veszélyek, ezekből következően pedig a projektjavaslatokkal együtt kirajzolódott, hogy mik azok a beavatkozási pontok és intézkedések, melyek biztosítják a LEADER források eredményes kihasználását.

5. A közösség részvételét alátámasztó események

Egyesületünk a tervezési folyamatot kísérő eseményeket Kisteleken, az Egyesület székhelyén valósította meg praktikusan, hiszen a térség központi területén helyezkedik el. A tájékoztató fórumok látogatottsága nem mondható kiemelkedőnek, melynek vélhető oka, hogy az érdeklődők elsősorban a munkaszervezet irodáját keresik fel bízva a személyes kontaktus erejében. A tervezői csoport tagjai minden ülésen részt vettek, a különböző témákhoz szakemberektől kapott javaslatokat jellemzően elfogadták. A tervezésben a legnehezebb feladat a helyzetfeltárásban említett hátrányos helyzetűek bevonása volt. A probléma megoldására a hátrányos helyzetű csoportokkal foglalkozó (25 év alattiak, 50 év felettiek, külterületen élők, romák), azokat képviselő szakemberek segítségét vettük igénybe. A Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület Helyi Fejlesztési Stratégiájának tervezését kísérő közösségi események esemény résztvevők témája 2015 . november 6. 9 fő Vidékfejlesztési Program – Fókuszban a LEADER, HFS fórum - Projektötletek helye a Helyi Fejlesztési Stratégiában Kistelek 2015. november 9. 6 fő Helyi Fejlesztési Stratégia tervezésének ütemezése, feladatok Tervezői csoport megosztása, munkaterv elfogadása. 2015. december 4. 10 fő munkaszervezet: a 2007 – 2013 tervezési időszak, a Helyi Tervezői és Vidékfejlesztési Stratégia megvalósítása (Homokhátság munkacsoport - Vidékfejlesztési Egyesület), Kistelek tervezői csoport: Helyzetelemzés, fejlesztési szükségletek, intézkedés tervezetek, pénzügyi és humán források 2016. január 8. 8 fő munkaszervezet: személyes konzultációk on elhangzottak Tervezői és ismertetése, projektötletek ismertetése, HFS elkészítésére

munkacsoport - benyújt ott támogatási kérelem ismertetése Kistelek tervezői csoport: intézkedés tervezetek – forrásallokáció, munkacsoport javaslatai: projektötletek, hátrányos helyzetűek képviseletének megoldása 2016. január 22. 10 fő munkaszervezet: benyújtott projektötletek összegzése Tervezői és tervezői csoport: HFS tervezet ismertetése munkacsoport - munkacsoport javaslatai: hátrányos helyzetű csoportok (fiatalok, Kistelek romák), térség ifjúságmegtartó erejének növelése 10 2016. január 29. 12 fő A közgyűlés elfo gadta a Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Közgyűlés - Egyesület Helyi Fejlesztési Stratégiájának tervezetét. A Fejlesztési Kistelek Stratégia nem tekintendő jelen állapotában véglegesnek, alakítása folytatódik, a további változások az Irányító Hatóság ellenőrzését követően a Közgyűlés általi elfogadása után véglegesíthetőek.

2016. február 5. 8 fő Helyi Fejlesztési Stratégia draft verziójának ismertetése HFS fórum - Kistelek 2016. március 24. 12 fő munkaszervezet: a személyes konzultác iók anyagának Tervezői és ismertetése, munkacsoport - tervezői és munkacsoport: lehetséges módosítási javaslatok a Kistelek HFS tartalmát illetően, a hátrányos helyzetű csoportok integrálása 2016. május 27. 6 fő munkaszervezet : a HFS tervezet továbbfejlesztésének részletes Tervezői csoport - javaslatai az Irányító Hatóság által megküldöttek alapján, a 2007 Kistelek – 2013 tervezési időszakban megvalósult fejlesztések hatása, tervezői csoport: észrevételek, javaslatok alapján a feladatok ismételt felosztása, javaslatok további személyes konzultációkra 2016. június 8. 10 fő tervezői csoport: átdolgozott HFS ismertetése, Tervezői és munkaszervezet: személyes konzultációk eredményeinek munkacsoport - ismertetése, Kistelek munkacsoport: egyetért az átdolgozott HFS tartalmával 2016. júni us 10 . 12 fő Helyi Fejlesztési Stratégia elfogadása Közgyűlés - Kistelek

Egyesületünk a projekt adatlapok gyűjtését elektronikus úton valósította meg, online szolgáltatás segítségével, mely egy egyszerű és rugalmas megoldás. Összesen 71 projektötlet érkezett, melyek összesítés, értékelés és értelmezés után beemelésre kerültek a HFS – be. A projekt adatlapok értékelése során kitűnt, hogy az önkormányzatok nem kizárólag a település, hanem a magánszemélyek, a vállalkozói szféra és a civil szervezetek szempontjából releváns projektötleteket is prezentálták az adatgyűjtés során. A beérkezett projekt tervezetek jelentős része LEADER fejlesztési forrásból nem finanszírozható jelen programozási időszakban, melynek oka a viszonylag kis rendelkezésre álló keret, vagy az adott projekt mérete, mely esetenként meghaladja a tervezési terület rendelkezésére álló összeg 20 százalékát, és sok esetben a projekt a VP egyéb intézkedéseihez, vagy más operatív programokhoz illeszkedik, azokból finanszírozható. Összességében a Helyi Fejlesztési Stratégia intézkedéseihez illeszkedő projektötletek darabszáma 52 db.

Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület elektronikus projektadatgyűjtés eredménye

VP más intézkedéseihez, HFS - ez illeszkedő vagy más OP - ból támogatható 11

Intézkedés megnevezése önkormányzat önkormányzat civil vállalkozó önkormányzat civil vállalkozó összesen Helyi gazdaságélénkítés 3 2 10 7 8 30 elősegítése

Kulturális, természeti és történelmi 3 2 10 15 értékek megőrzése, egészségtudatos életmódra nevelés elősegítése

Térségi információáramlás és 0 2 4 6 közösségi szükségleteket kielégítő információközvetítés, ismeretterjesztés támogatása

A helyi lakosság humán 1 0 0 4 5 közszolgáltatásokhoz való hozzájutásának, azok elérésének elősegítése

Összesen: 12 9 31 4 7 8 71

3. A Helyi Fejlesztési Stratégia által lefedett terület és lakosság meghatározása

1. földrajzi, társadalmi, gazdasági koherencia/homogenitás, közös jellemzők;

A Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület, mint új vidékfejlesztési szervezet tervezési területe – az EMVA Társfinanszírozási Intézkedések 5/2014 (II./6.) Közleménye szerinti szerveződési alapelvei szem előtt tartásával – 6 települést foglal magába, melyek a 2007 – 2013 közötti tervezési időszakban is támogatásra jogosultak voltak. Az érintett települések által lefedett Helyi Fejlesztési Stratégia tervezési területe igazodik a közleményben meghatározott koherens térség elvárásához, társadalmi és gazdasági szempontból egységes térséget alkot, lefedve a

Kisteleki Járás teljes illetékességi területét. A járást Kistelek és a körülötte lévő 5 település alkotja: 12 Baks, Balástya, Csengele, Ópusztaszer és Pusztaszer, az egyetlen város Kistelek, amely központi fekvésénél fogva a járás központja is. Mind a hat település képviselő testületi döntéssel deklarálta együttműködési szándékát a Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesülettel.

A Helyi Akciócsoport területe: 331.37 km2 Teljes területtel jogosult települések száma: 6 db A támogatásra jogosult lakónépesség: 18211 fő

Elhelyezkedés: A Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület tervezési területe teljesen lefedi a Kisteleki Járás (korábban Kisteleki Kistérség) területét, összefüggő egységet alkotva. A terület Közép-Európában, Magyarország déli részén, a Dél-alföldön, a Kiskunság délkeleti felében, a Dél- Alföldi Régió központjában, Csongrád megye észak-nyugati részén, Szeged vonzáskörzetében helyezkedik el. A járást délen a Szegedi, a Mórahalmi keleten a Hódmezővásárhelyi, északon a Szentesi, a Csongrádi és a Kiskunfélegyházi, nyugaton pedig a Kiskunmajsai Járás határolja. A területet átszeli az E75-ös számú nemzetközi főútvonal, közút köti össze Csongráddal, Baksnál a komp a tiszai átkelést teszi lehetővé. A Budapest-Szeged vasúti fővonal révén a térség közvetlen vasúti összeköttetéssel is rendelkezik. A Tisza a vízi közlekedés feltételeit biztosítja. A térség települései a térben egyenletesen helyezkednek el, kiterjedt tanyavilággal. Létrejöttük egy sajátos település- és telepítéspolitika eredménye: a mai települések a környék egykori városainak korábban kiterjedt tanyavilágából szerveződtek tanyaközpontokká, majd községekké. A tanyavilág ma is a terület legmeghatározóbb településszerkezeti jellemzője, és fennmaradására hosszú távon is számítani lehet. A tanya egy olyan sajátos, emberi léptékű lakó és gazdasági egységet valósít meg, amely a világon egyedülálló magyar hagyomány. A tanya kedvező adottság a területhasználat, a tájformálás, a gazdálkodás, a tanyai turizmus, az üdülés-pihenés lehetőségének szempontjából, e funkciói kiteljesedéséhez azonban még jelentős fejlesztések szükségesek. A tanyai lakosság sajátos helyzete (infrastrukturális elmaradás, elzártság, szociális gondok), a tanya, mint egyedülálló lakó és gazdasági egység indokolja a tanyavilág problémáinak önálló kezelését. A terület gazdaságát a földrajzi adottságok alapján elsősorban az agrárágazatban folyó tevékenységek jellemzik. Az utóbbi években az idegenforgalom fejlődéséhez szükséges fogadó-kapacitás bővült, ami biztos alapot biztosít a turizmus sokoldalú továbbfejlesztéséhez. Kisteleken a termálvíz vagyon hasznosítása céljából működik a gyógyfürdő, mely egész évben a térségből és tágabb környezetből is fogadja a gyógyulni vágyó, valamint csupán a szabadidő kellemes eltöltéséért ide járó vendégeket.

2. korábbi együttműködések, megvalósult közös projektek;

A Kisteleki és a Mórahalomi kistérség együtt készített koncepciót a két térség közös fejlesztési programjának létrehozása céljából. A helyi partnerség eredményeként 2008-ban megalakult a

Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület 33 szervezettel, mely a 2007 – 2014 közötti tervezési időszakban területünkön mint LEADER HACS látta el a vidékfejlesztési feladatok végrehajtását, azok koordinálását. A program kísérlet volt arra, hogy a térségek együttműködési szintjén is átgondolt, reális adottságokkal számoló, felesleges párhuzamosságokat kiküszöbölő, fenntartható fejlődés valósuljon meg. Az együttes fejlesztés gondolatára, ebből kifolyólag az együttműködésre azért került sor, mert a két kistérség egyrészt szomszédos, másrészt alapvetően hasonló természeti, környezeti, gazdasági adottságokkal rendelkezik. 13 A fejlesztési programban a két kistérség azonban egyéni arculatának megőrzésére és a legjobban kihasználható helyi adottságok kiaknázására is törekedett, hiszen az együttműködést csak úgy lehetett hatékonyan megvalósítani, ha közben önálló programjaikkal a helyi növekedést is ösztönözték. Fontos szempont volt a közszféra, vállalkozói szféra és civil szféra jelenlétének megfelelő aránya, így először érvényesülhetett ilyen mértékben a három szféra együttműködése. Az Egyesület működésének fő szempontja volt, hogy a helyi szereplőket nagy arányban bevonja a programba annak érdekében, hogy biztosítani tudja a hatékony részvételt a pályázati folyamatokban és a megfogalmazott stratégia végrehajtásában. Az elmúlt időszakban a Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület három egymással tartalmilag összefüggő saját projektet valósított meg. Nemzetközi kapcsolatfelvétel-, és kiépítés volt a célja az MNVH projektötleti felhívására benyújtott és támogatást elnyert két pályázatnak: 2013. júniusában tanulmányút formájában két román partner látogatására került sor, az egyik a Jimbolia székhelyű Banat Vest Helyi Közösség, a másik a Deta székhelyű Timis Torontal Barzava Helyi Közösség volt. Azért esett a választás erre a két helyi közösségre, mert az előzetes kapcsolatfelvétel során kiderült, hogy sok közös pont van az adottságokban: mezőgazdaság meghatározó szerepe, termálvíz-kincs megléte. A szándék elsősorban a helyi mezőgazdaság fejlesztéséhez kapcsolódó nemzetközi együttműködés kialakítása volt, tekintettel arra, hogy a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fontos célkitűzése "A helyi mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó gazdasági ágak fenntartható, környezetbarát fejlesztése". A Timis Torontal Barzava Helyi Közösséggel való közös gondolkodás eredményeként közös nemzetközi együttműködési projekt indult el.

3. az erőforrások kritikus tömegének rendelkezésre állása a stratégia céljainak megvalósításához;

A Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület által lefedett terület méretét, közlekedését és a települések elhelyezkedését, valamint a humán és pénzügyi forrását tekintve kedvezően befolyásolhatja a Helyi Fejlesztési Stratégia céljainak megvalósítását. a Kisteleki Járás teljes illetékességi területét lefedő tervezési terület települései megfelelnek a „Vidéki térség” definíciójának. A Vidékfejlesztési Program LEADER – t is tartalmazó, vidékfejlesztést érintő 6. prioritásában jogosult település kritériumainak valamennyi, a tervezési területünkhöz tartozó település – melyeket az alábbi táblázat tartalmaz – megfelel. Ezen települések a 2007 – 2013 közötti programozási időszakban is támogatásra jogosultak voltak.

Település neve 2013. évi KSH adat Megyei hovatartozás Járási hovatartozás szerinti lakosság lélekszám*

Kistelek 7138 Csongrád Kisteleki

Baks 2018 Csongrád Kisteleki 14 Balástya 3481 Csongrád Kisteleki

Csengele 2033 Csongrád Kisteleki

Ópusztaszer 2292 Csongrád Kisteleki

Pusztaszer 1467 Csongrád Kisteleki

Az elmúlt programozási időszak eredményei bizonyítják, hogy a különböző gazdasági- és civil szervezetek képesek egymást ösztönözni, a szervezett humán kapacitás, a megszerzett tudás kooperatív hasznosítása képes előmozdítani a térség fejlesztését. A létrejövő együttműködő közösség biztosítja a kritikus tömeget, mely alapja az új fejlesztési stratégia megvalósításának, a helyi gazdaság élénkítésének az élhető vidék fennmaradásának.

4. személyes kapcsolattartást, segítségnyújtást, részvételt lehetővé tevő helyi karakter.

A tervezési terület mérete, valamint az iroda közlekedés szempontjából frekventált helyen való elhelyezkedése, a lakosság számára több csatornán keresztüli elérhetővé tétele biztosítja a helyi lakossági igények kielégítését, lehetőséget biztosítva a közös kreatív gondolkodásra. Az akcióterület speciális adottságaihoz igazodva (pl.: mezőgazdasági termelők, munkahellyel rendelkezők) az Egyesület munkaszervezete biztosítja a rugalmas és mobil ügyintézést és az érdeklődők bevonását a közös munkába. A tervezési folyamat során tapasztalható az erősödő kapacitás különböző területeken, melynek következménye lesz a növekvő aktivitás is.

4. Az akcióterület fejlesztési szükségleteinek és lehetőségeinek elemzése

4.1 Helyzetfeltárás

1. Térszerkezeti adottságok

A településeknek Szegedhez kötődése hagyományosan erős. Jellemző az ingázás. Jelentős a térségből a Szegedre és Kiskunfélegyházára ingázók száma, valamint a Szegedről a járásba ingázó értelmiségiek száma. Az ingázás a teljes járás területén is megfigyelhető, kisteleki központtal. Sokan dolgozni, a fiatalok pedig tanulni, illetve szórakozni is Szegedre és Kiskunfélegyházára járnak. Térségünkben aprófalvak nem találhatóak. A települések közúti elérhetősége biztosított a járás központjába Kistelekre, de legtöbb esetben közvetlen kapcsolatuk van Szegeddel és

Kiskunfélegyházával is. A tervezési terület hat településéből három (Kistelek, Balástya, Csengele) rendelkezik vasútállomással, Kisteleken valamennyi személyszállító vonat megáll.

2. Környezeti adottságok

A járás legmeghatározóbb településszerkezeti jellemzője a tanyavilág.

A tanya mint önálló lakó és gazdasági egység kedvező a tájjellegű gazdálkodás, a turizmus, a 15 rekreáció szempontjából, de ehhez jelentős, főleg infrastrukturális fejlesztések szükségesek. A tanyai lakosság sajátosan hátrányos helyzetű, gondjaikkal (egészségügyi ellátás, közbiztonság, közlekedés stb.) szervezett keretek között kell foglalkozni. A térség országos jelentőségű természeti értéke a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet; természetes növényzete a Pannonicum alföldi flóravidékébe tartozik, de az eredeti növénytakaró csak szalagokban, foltokban található meg. A flóraelemek néhány sajátos vonása is megtalálható, pl. az egyvirágú lóhere (Trifolium ornithopodioides). A csengelei akácos az elsők között volt az országban, Tessedik Sámuel hozta az akácot Szarvasról ide az elsők között. 1805-ben Vedres István mérnök kezdeményezésére itt kezdődött el a homokpuszták erdősítése. Szintén ebben az erdőben írta Móra Ferenc az Aranykoporsót. Az erdő védett facsoportja az „Erzsébet királynő fái” nevű tölgyes, amely Erzsébet királyné (Sissi) emlékét őrzi immár másfél évszázada. A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet és a Pusztaszeri arborétum a kistérség jelentős részét felöleli. Kistelektől délre a Büdösszék-tó és a „Müllerszék-tó” több ritka madár költőhelye. A Kistelek belterületén lévő Bíbic-tó Európában egyedülálló társulásnak ad otthont: lakott területen belül, a házi szárnyasokkal együtt élve fészkel a gulipán és a gólyatöcs. A térség környezeti adottságait tekintve homogén, egységes, összetartozó táj, Természetföldrajzi besorolása szerint az Alföld nagytájon belül a Duna – Tisza közi síkvidék és az Alsó – Tisza vidék középtájakhoz tartozik. A térség tengerszint feletti magassága 80-125 m közötti, nyugattól kelet felé csökken. Keleti szélén egyenletes ártéri síkság, többi részén enyhén hullámos síkság található. Ezek a laposok rossz lefolyásúak, időszakosan vízzel borítottak. A porózus szerkezetű folyóvízi feltöltődés jelentős mennyiségben tárol szénhidrogéneket (földgáz, kőolaj), termál- és rétegvizet. A térség a Tisza vízgyűjtő területéhez tartozik. Egészében száraz, vízhiányos terület. A mély fekvésű területeken csapadékosabb években a belvíz jelent problémát, amelyeket a Tiszához északnyugat-délkelet irányban egymással párhuzamosan több csatorna vezet le. Az egykori vízfolyások ma belvíz- és csapadékvíz elvezető csatornaként hasznosulnak. Állandó vizű tavak mellett időszakos vízborítású tavak, illetve azok helyén keletkezett nádasok, zsombékos, semlyékes területek vannak. A talajtakaró túlnyomó részben homok és homokos vályog, kisebb részben vályog. A termőréteg vastag, a humusztartalom a homoktalajokon alacsony. A rossz víz-, hő- és tápanyag-gazdálkodású, szerkezet nélküli homoktalajok túlsúlya miatt a talajok termőképessége összességében gyenge. A termőföld átlagos aranykorona-értéke mindössze 6,92 AK/ha. A homokterületeken veszélyt jelent a defláció. A térség Növény- és állatvilágának, természeti értékeinek és természetvédelmi területeinek mai arculata a mezőgazdasági termelés által meghatározott homogén kultúrtáj, amely csak foltokban őrzi a táj egykori gazdagságát. A mai erdők telepített erdők, jellemző fafajok a akác, nyár, fenyőfa. Legnagyobb az erdősültség Ópusztaszer területén található. A védett területek a Kiskunsági Nemzeti Park illetékességi területébe tartoznak. A térség turisztikai adottságokban gazdag, ezek

azonban részben még kihasználatlanok. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark sok látnivalóval és programmal várja a látogatókat. Ezen kívül a tanyai, rekreációs és kézműves turizmus alapjai is adottak a térségben. A térségben a környezetkímélő gazdálkodás egyre nagyobb mértékben terjed, azonban még sok esetben a környezeti szemlélet hiánya figyelhető meg. A térségben a meglévő egészségügyi intézmények infrastruktúrája és eszközellátottsága fejlesztésre szorul. 16

3. Kulturális erőforrások

A kulturális örökség egészére jellemző, hogy Szeged népéletében, annak részeként alakult ki. A táplálkozás, a népviselet, az emberi élet, a hitélet, a népi kozmogónia és természetismeret, a mondák, a népzene, a népdal, a néptánc esetében mutatkoznak meg a szegedi jellegzetességek, míg a térség sajátos hagyományai elsősorban a tanyák és a gazdálkodás területén érvényesülnek. A civil szervezetek jelentősége nagy. Többségük egyesület, elsősorban a védelem, a szociális ellátás és egészségügy, és a sport területén. Növekvő számuk a helyi közösségek önszerveződő hajlamát mutatják. Civil szervezet valamennyi településen működik,a lakónépesség közel 14-20 % - át vonják be a munkába. A kulturális turizmus lehetőségei azok a kultúrtörténeti értékek, hagyományok és ezeket felelevenítő rendezvények, amelyek a történelmi múltat, építészeti emlékeket, a magyar néprajzi és folklór hagyományokat, zenekultúrát, a népi iparművészeti értékeket mutatják be. A tervezési területhez tartozó valamennyi településen megrendezésre kerülnek tradicionális rendezvények a hagyományosan megszokott ütemezés szerint. Ezek közé tartozik például a kisteleki sajt és gasztronómiai kiállítás, a balástyai böllérnapok, a csengelei, baksi az ópusztaszeri, falunap, a pusztaszeri természetfilm fesztivál. A rendezvények közül az elmúlt időszakban szinte valamennyi megvalósításához sikerült hozzájárulni, akár pályázati forrással, akár rendezvényszervezési munkával. A megkezdett munka folytatásaként a jövőben is meg kívánjuk teremteni ennek lehetőségét, ehhez illeszkedő célterület létrehozásával, illetve a szervezőmunkában való segítségnyújtással.

A járásban kiemelkedik, és önálló vonzerővel rendelkezik Ópusztaszeren a Nemzeti Történeti Emlékpark, mely nemzeti emlékhelyünk, régészeti, történeti, művelődés – történeti, képzőművészeti, természettudományos és néprajzi emlékekkel a Feszty – körképpel, a romkerttel, a skanzennel. Emellett az emlékpark egész évben programokkal, rendezvényekkel, lovas produkciókkal várja a látogatókat, ezért komoly vonzerőt jelent a térség valamennyi turisztikai és gazdasági szereplője számára. A lakosság és a turisták tájékoztatása hiányos.

4. A társadalom állapota

A 290/2014. (XI.26.) Korm. rendelet alapján Kistelek Járás fejlesztendő járásnak minősül, a 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet alapján társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett településnek minősül Baks, Ópusztaszer, Pusztaszer.

A mezőgazdaságban az átlagnál alacsonyabb jövedelmek jellemzőek, amelyet tovább nehezít az értékesítés nehézsége és az abból következő bizonytalanság. A vállalkozások megerősödése, a beruházások elősegítése érdekében az önkormányzatok kedvezményeket tartalmazó helyi adó- politikára törekednek.

A lakosság döntő része állandó megélhetési nehézségekkel küzd, az elszegényedésnek látható jelei vannak. E téren különbség van a belterületi és külterületi lakosság helyzete között is. Elsősorban a 17 tanyai lakosságot fenyegeti, illetve érte el az elszegényedés.

A jövedelmet a háztartások többsége létfenntartásra, így az alapvető fontosságú élelmiszerekre, valamint a ház, illetve lakás közműköltségeinek fedezésére fordítja.

Több háztartásban a megélhetést részben, vagy teljes egészében a társadalmi juttatások fedezik. Ez elsősorban az állami rendszerű munkanélküli segély, gyermekgondozási díj és segély, családi pótlék, és az önkormányzatok által nyújtott jövedelempótló támogatás valamint egyéb segélyek.

Az élet minden területén érvényesül a tanyán élők hátrányos helyzete. A tanyák részben másodlagos otthonként is szolgálnak pihenési vagy gazdasági célokat.

A lakónépesség-változására térségi szinten enyhe csökkenés jellemző (1. melléklet 1. ábra), mely részint országos jelenség, részint a térség kedvezőtlen gazdasági helyzetéből adódik. A vándorlási egyenleg ingadozásának (1. melléklet 2. ábra) oka a jelentős problémákat okozó, szociálisan hátrányos helyzetű rétegek tanyákra való kiköltözése és az ezzel ellentétes irányú elvándorlásból adódik. Az odavándorlás folyamata a falvak és a tanyavilág életképességét is bizonyítja, egyúttal azonban az elszegényedés jele is, mert - különösen a tanyákon - az alacsony lakásár, és a ház körüli mező- és kertgazdálkodás lehetősége viszi ki az embereket. Mivel más, döntően városi környezetből jöttek, beilleszkedésük nem könnyű. A szociális problémák áttevődnek a tanyára (munkanélküliség, alkoholizmus). A tanyák elszigeteltségének hatásai: bűnözés, szociális problémák, információhiány. Emellett jellemző a fiatal generációk elvándorlása , amely azt mutatja, hogy a fiatalok megélhetésüket, és az igényeiknek megfelelő életkörülményeket saját falujukban, településükön már csak kevés esetben találják meg. Kevés az új munkahely. A vállalkozói aktivitás kicsi, a vállalkozói merészség gyenge. A lakosság kor szerinti megoszlása kedvezőtlen. Térségi átlagban a 14 év alattiak aránya csak 13,2% (2014., 1. melléklet 3. ábra). Az alacsony arányszám okaiként említhető az alacsony lélekszám, az alacsony szolgáltatási és megélhetési színvonal. A 60 éven felüliek aránya 26,3%, (2014., 1. melléklet 4.ábra) vagyis közel minden negyedik lakos 60 éven felüli. A házasság, a válás, az együttélés területén az általános országos, illetve európai tendencia érvényesül. A gyermekvállalási kedv alacsony, mely szintén kedvezőtlen európai tendencia. A generációk együttélése már csak ritkán fordul elő. Az öngyilkosságok száma évtizedek óta magas, a tanyai lakosság körében különösen gyakori. A térség a népesség nemzetiség és vallás tekintetében homogén. A lakosság egészében magyar nemzetiségű és túlnyomó többségében római katolikus vallású. Ez az egyöntetűség a térség

benépesedésekor alakult ki. A térség társadalmát szorgalmas, vendégszerető és munkabíró emberek alkotják. Jellemző, hogy az utóbbi években (2013 .évtől) csökken a regisztrált munkanélküliek száma (1. melléklet 6. ábra), melynek oka a magas a közfoglalkoztatotti arány. Az iskolai végzettség és a szakképzettség alacsony. Az idegen nyelvet beszélő szakemberek száma csekély. A helyi szakemberhiány és az értelmiségiek elvándorlása egyre fokozódik. A társadalmi aktivitás igen kicsi. 18 Helyi sajtó és televízió működik a településen, tudósítva a lakosságot a térség eseményeiről, híreiről. A térségben jó példák vannak a szép, rendezett településkép kialakítására, azonban sok esetben elmarad az elvárható szinttől.

Az egészségügy kiváló szakmai felkészültségű, lelkiismeretes humán erőforrással rendelkezik a térségben. A rendezvények térségi és települési szinten nincsenek összehangolva, többnyire csupán a helyi közösségnek szólnak, marketingjük hiányos, az együttműködések gyengék. A lakosság körében egyre csökken az érdeklődés a helyi hagyományok iránt, helyi identitástudat alig érzékelhető.

5. A gazdaság helyzete

A kistérség gazdaságát - adottságait és a hagyományokat tekintve - a mezőgazdaság határozza meg. Fejlett, nagy múltú kertészeti kultúra (zöldség-, gyümölcs-, szőlőtermesztés) jellemző. Ez a jövőben is meghatározó marad, de törekedni kell egyrészt a mezőgazdaságra épülő iparágak (élelmiszeripar, könnyűipar), másrészt a gazdaság más területeinek fejlesztésére. Figyelmet érdemel a gazdasági fejlődés hátterét nyújtó infrastrukturális ellátottság fejlesztése is, mivel jelenleg alacsony az eszköz-ellátottsági szint. A kistermelők piaci kiszolgáltatottsága nagy nehézséget jelent a térségben. A termelői és a kereskedelmi ár között nagy a különbség.

A térségben a nyilvántartott gazdasági szervezetek többsége a kereskedelem, javítás, karbantartás és szolgáltatás ágazatban tevékenykedik, de magas a mezőgazdaságban és az iparban működő vállalkozások, szervezetek száma is. Az ipari vállalkozások többsége a feldolgozóiparban, így a mezőgazdasági termékfeldolgozás, élelmiszeripar, könnyűipar területén működik. A kereskedelem és a szolgáltató szektor döntően a helyi igényeket szolgálja ki. Többségben a kisvállalkozások, az 1-10 főt foglalkoztató szervezetek vannak. 50 főnél több embert foglalkoztató vállalat aránya járási szinten nem haladja meg a 10 % -ot. Viszonylag magasnak mondható a külföldi tőke aránya, aminek az oka, hogy a Prysmian cég megvásárolta a Kisteleki Kábelgyárat, mely bővítése folyamatban van, amely a foglalkoztatás növekedését generálja. Szintén külföldi, német érdekeltséggel működik Csengelén a Vetter Kft., amely zöldség- és gyümölcstermeléssel és kereskedelemmel foglalkozik. A tanyák hagyományos gazdálkodási szerepük várhatóan hosszú távon is megmarad, azonban már jelenleg is differenciáltan érvényesül, a korszerű művelést folytató farmjellegű tanyák mellett nagy számban találhatók egyre romló eszközállománnyal bizonytalanul termelő, a piaci ingadozásoknak sokkal inkább kiszolgáltatott tanyai gazdaságok is. A tanyák infrastruktúra ellátottsága meglehetősen hiányos, az üres és pusztuló tanyák száma magas.

Az új magángazdaságok műszaki felszereltsége hiányos, a szövetkezési hajlandóság csekély. Alacsony az innovatív vállalkozások száma. A térség mezőgazdasági termelése mennyiség, minőség, technológia tekintetében igen sokszínű, így korszerű minőségbiztosítás még nem építhető rá. A térségben jellegzetes helyi termékek készülnek, amelyeket jellemzően saját terményből állítanak elő (meggy, paprika, szőlő, bor, sör stb.). Többségében alacsony feldolgozottsági szintű

termékek gyártása jellemző, a termelési integráció alacsony fokú. A mezőgazdasági termékek 19 helyi feldolgozása csak részben valósul meg, igen kevés a feldolgozóüzem, csak néhány termékre van feldolgozási kapacitás. Az értékesítésre termelt bor mennyisége kevés, nem megfelelő a csomagolás és a marketing. A hűtő-, tároló-, csomagoló kapacitás kicsi. Egyoldalú termelési hagyományok a jellemzőek, nehéz az átállás más termékekre még akkor is, ha biztosabb piaccal rendelkezik a termék. Elaprózott és széttagolt birtokszerkezet jellemző a térségben. A turizmusnak a térségben nincs hagyománya, a meglévő csak az Ópusztaszeri Nemzeti történeti Emlékparkra támaszkodik. Kevés a kereskedelmi és a minősített falusi szálláshely.

6. A HFS stratégiai irányának összefoglalása

A LEADER fejlesztési forrás mértéke jelentősen szűkíti a Helyi Fejlesztési Stratégia által meghatározott szükségletek kielégítéséhez rendelhető forrást, ezért nagyméretű beruházásokat célzó fejlesztési direktíva kitűzése prudens tervezés alapján nem releváns. Az előző tervezési időszak, valamint a stratégia tervezése alatt folytatott felmérések, a személyes konzultációk (2/3. pont 2. táblázat), internetes adatlapok (2/5. pont kérdőív) alapján megállapítható, hogy a pályázók elsősorban nem a helyzetfeltárás előző részeiben említett rétegekből kerültek ki. Intézkedés szinten a gazdaságfejlesztést célzó 1. és 2. intézkedés reagál a tanyasi területeken élők, a hátrányos helyzetűek (fiatalok, romák) legfőbb problémáira. A viszonylag kisméretű projektek, a helyi igényfelmérésre reflektáló témakörök köré épített támogatható tevékenységek, a helyi tradícióknak megfelelő rendezvények és turisztikai beruházások lehetősége biztosítja az említett célcsoportok aktivitásának ösztönzését. A 4. intézkedéssel nem csak az említett, hanem valamennyi célcsoport számára könnyebb elérhetőséget lehet biztosítani különböző humán szolgáltatások eléréséhez. A 3. intézkedés lehetőséget biztosít a külterületen érők felzárkóztatására az intézkedés keretében megvalósuló fejlesztéseknek köszönhető szolgáltatások igénybevételével és a különböző termékek használatával.

4.2 A 2007-2013-as HVS megvalósulásának összegző értékelése, következtetések

2007 – 2013, a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megvalósulása (forrás: Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület) A 2007 – 2013 közötti időszakban a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megvalósítását a Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület, mint Helyi Akciócsoport látta el a térségben 12 települést – közöttük Baks, Balástya, Csengele, Kistelek, Ópusztaszer, Pusztaszer – magába foglalva tervezési területként. A

terület – Bordány kivételével – két járást foglalt magába, a Kistelekit és a Mórahalmit. A két térség képviselőinek döntése után a felhalmozott szakmai és kapcsolati tőke, a meglévő munkatársak tovább foglalkoztatása mellett a meglévő infrastrukturális ellátottság felhasználásával két, független Akciócsoport keretei között kezdődhetett a Helyi Fejlesztési Stratégia megalkotása. A 2014 – 2020 közötti programozási időszakban a Kisteleki járás területén a Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület, a Mórahalmi járás területén a Homokháti Önkormányzatok Kistérségi Területfejlesztési

Közhasznú Egyesülete fogja ellátni a vidékfejlesztési feladatokat. 20 A 2007 – 2013 közötti időszakban a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megvalósulásának összefoglalása (Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület) Az egyesület célja, küldetése A Helyi Leader Közösség által megfogalmazott küldetési célja az volt, hogy minden tevékenység, azt a célt szolgálja, hogy “Megérje itt élni”! Az ellátandó feladatok között a célok elsősorban az itt élők jövedelemszerzési lehetőségeinek bővítését, valamint életminőségének javítását célozták. A tanya, mint meghatározó térségi adottság nem csak társadalmi és gazdasági fogalom, hanem megjelenik, mint turisztikai vonzerő is. Ezért az itt található saját kincseinkkel kell kiállnunk a turizmus piacára és jó szívvel, érzelmekkel tudjuk megmutatni másoknak. A legmeghatározóbb gazdasági ág a mezőgazdaság, melynek jövedelemtermelő képessége a területre jellemező birtokszerkezet, és a gazdálkodási hagyományok korszerűtlensége miatt stagnál. Az itt lakók számára olyan alternatív lehetőségeket kellett mutatni, melyek az értékrendbe és a hagyományokba illeszkednek és fenntarthatóak. Fontos szempont volt a fogadóképesség javítása és vonzó üzleti környezet kialakítása, hiszen a jóléti intézkedések, az életminőség javítása mellett gazdaságfejlesztési projektek megvalósítására is szükség volt. Az egyesület alapításának időpontja, tagsága A Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület, mint LEADER helyi akciócsoport 2008. május 30-án alakult a mórahalmi és a kisteleki kistérség civil, önkormányzati és vállalkozó szféráját reprezentáló 33 taggal. Tervezési területét Ásotthalom, Baks, Balástya, Csengele, Forráskút, Kistelek, Mórahalom, Ópusztaszer, Öttömös, Pusztamérges, Pusztaszer, Ruzsa, Üllés, Zákányszék települések alkották összesen több, mint 42 ezer lakossal. Az Egyesület vezetése, alkalmazottak létszáma: Az Egyesület elnöksége és vezetése reprezentálta a területi lefedettséget. Mind a Kisteleki, mind a Mórahalmi Járás területe képviseltetve volt, és részt vett a döntéshozatalban. Az egyesület 1 ő munkaszervezet vezetővel, és a két területi irodában átlagosan 3-3 fő alkalmazásával működött. Az alkalmazotti létszám az évek során a felelős gazdálkodás elveinek figyelembevétele mellett alkalmazkodott az ellátandó feladatok mennyiségéhez. Az egyesület munkaszervezeti irodái: A Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület a területi elvet figyelembe véve két munkaszervezeti irodát tartott fenn. Mindkét járás központjában teljesen felszerelt iroda működött. Mindkét iroda megfelelt a jogszabályi és akkreditálási feltételeknek, mind tárgyi, mind személyi feltételek tekintetében. Bár ennek a fenntartása jelentős többlet munkát és többlet költséget generált, de az érintett területek kiszolgálása így volt teljes mértékben megvalósítható volt. Az egyesület által nyújtott szolgáltatások: Alapvetően olyan szolgáltatások nyújtása valósult meg, melyek a személyi feltételrendszer és a jogszabályi kötöttségek egyidejű betartásával végrehajtható volt. ● A térség fejlesztési igényeinek képviselete, annak formálásában való aktív részvétel ● Projekt gyűjtés

● Projekt generálás ● Projekt adminisztrációt segítő szolgáltatások ● Projekt tanácsadás (nem csak az EMVA források tekintetében) ● Tájékoztató tevékenység, nyilvánosság biztosítás ● Képzések, rendezvények, tapasztalatcserék generálása, segítése, megvalósítása ● Pályázatkezelési tevékenységek

● Részvétel a helyi, regionális, országos és nemzetközi együttműködésekben 21 ● stb Pénzügyi információk Az Egyesület a rendelkezésére bocsátott támogatásokat, a legjobb tudása szerint igyekezett felhasználni. Nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a tervezési időszak folyamán mind a működési, mind a célrendszer megvalósítására szolgáló források lehetőség szerint minden pénzügyi évben elérhetőek legyenek. A felelős gazdálkodásnak eredményeképpen az elköltött működési források minden évben alulmaradtak a tervezetthez képest. Ezáltal a működés fenntartásában nem volt fennakadás. A források felhasználása így a tervezett módon, magas arányban megtörtént.

A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megvalósulása, összegzése, következtetések: A Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület a Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület által rendelkezésre bocsájtott adatok alapján a 2007 – 2013 közötti tervezési időszakot alapvetően sikeresnek értékeli a források felhasználásának tükrében. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megvalósítható része teljesült. A vidék vonzerejének növelése, a tanya, mint meghatározó térségi adottság és nem csak gazdasági és társadalmi fogalom, hanem mint potenciális turisztikai vonzerő, a lakosságszám csökkenésének mérséklése, az itt élők jövedelemszerzési lehetőségének bővítése, életminőségének javítása megjelent a HVS – ben is, kiemelten kezelendő problémaként, és a HFS – ben is kulcsfontosságú szerepe van. A HVS – ben megfogalmazott célok eléréséhez jelentős gazdaságfejlesztési, közösségépítést és élhetőbb települések kialakítását célzó intézkedéseket rendeltek. Elmondható, hogy az EMVA III. tengelyes intézkedései közül legnagyobb érdeklődés a turisztikai beruházások támogatása jogcímre volt, a megvalósult projektek ma is rendeltetésszerűen, a pályázati céloknak megfelelően működnek. Van olyan beruházás is, amely rendeltetésén túl is, immár tradicionálisnak mondható, évente megrendezésre kerülő eseménynek is helyt ad; az Álmos Vezér Kft. által 2011 – ben Ópusztaszeren megvalósított Ökoturisztikai lovas szolgáltatás és ménesbemutató fejlesztése című pályázat részeként épített körfedeles „jurta” lovardában koncertek megrendezésére is sor kerül, több alkalommal fellépett már az Anna and the Barbies és a Good Company együttes is. Sikeres, a kivitelezés és a működtetés szempontjából a Balástyán megvalósult turisztikai beruházás is, melynek tulajdonosa a Leon – Cavallo Sportegyesület, Csengelén a VB – Invest Kft. által megvalósított lovasturisztikai beruházás is. A vidéki örökség megőrzése és falufejlesztés jogcímre beadott, és megvalósított pályázatok célja a településképek javítása, valamint az építészeti és természeti örökség megőrzése volt. Ópusztaszeren és Balástyán az épített örökség megóvása keretében templom felújításra és I. Világháborús emlékmű restaurálására, Csengelén, Ópusztaszeren és Balástyán a településkép javítására került sor. Mikrovállalkozás fejlesztése jogcím keretében a tervezési területről összesen 2 db pályázatot adtak be, a legutolsó információk szerint egyik sem valósult meg. Az EMVA IV. tengely keretében megvalósult projektek nagy része jelentős közösségépítő szereppel bírt (rendezvények), a beruházás jellegű projektek jelenleg is működnek, néhányuk kihasználtsága

igen jelentős. A legnagyobb beruházások a térségben a Kistelek Város Önkormányzat által megvalósított Sport és Rekreációs Központ fejlesztése, a Kistelek Város Művelődéséért és Sportéletéért Közhasznú Közalapítvány által megvalósított Civil – Ifjúsági és Szabadidős (CISZ) Rendezvénytér kialakítása, a Koromvidéki Két – Tó Közhasznú Nonprofit Egyesület által megvalósított beruházások a Koromvidéki Élményfarm, és a Borskanzen. Összességében megállapítható, hogy az önkormányzati és civil szférát illetően mind a közösségi, mind a vállalkozási típusú pályázatok sikeresen megvalósultak, továbbra is támogatandó terület a helyi 22 gazdaságélénkítést, a tradíciók megőrzését, új szolgáltatások bevezetését célzó gazdaságfejlesztési, vagy szolgáltatásfejlesztési irányultságú elképzelések megvalósítása. A vállalkozók és magánszemélyek esetében összegezve az mondható el, hogy tervezési területünkön a vállalkozói kedv elsősorban a turisztikai szektorban tevékenykedőkre volt jellemző. A kis települések vállalkozói jellemzően (elő)finanszírozási nehézségek miatt nem vállalták, hogy pályázat keretében valósítják meg elképzeléseiket, inkább hosszabb távra ütemezték a beruházásaikat, de nem vállalták, hogy nyertes pályázat esetén több évre a fenntartási kötelezettségen túl, közvetlen a pályázat megvalósítása után árbevétel növekedést, és/vagy új munkahely teremtést is vállalniuk kell. Ennek kiküszöbölésére megoldást jelenthet, hogy az érintett intézkedések feltételei között szerepeltetni kell a beruházás megvalósítását követő időszakra bizonyos engedményeket az árbevételt, vagy a nettó bevétel növekedését illetően.

4.3 A HFS-t érintő tervezési előzmények, programok, szolgáltatások

1. Külső koherencia, kiegészítő jelleg

A Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület a helyi szereplők forráshoz jutása érdekében első lépésként igényfelmérést végzett. Az igényfelmérés részeként a beavatkozási területen működő önkormányzatok, civil szervezetek és vállalkozók írásos formában (google kérdőív) fogalmazták meg pályázati elképzeléseiket. Ezek összegzése megfelelő kiindulási alapot adott a további feltáró tervező munkához. A beavatkozási területek pontosabb meghatározásához, a helyi szükségletek megfogalmazásához további személyes találkozókra és közösségi eseményekre (fórumok, tervezői és munkacsoportos összejövetelek) került sor, ahol a helyi szereplők megfogalmazták pályázati elképzeléseiket. A megfogalmazott igényekből közösen került kialakításra az alábbi 4 fejlesztési prioritás: 1. Helyi gazdaságélénkítés elősegítése 2. Kulturális, természeti és történelmi értékek megőrzése, egészségtudatos életmódra nevelés elősegítése. 3. Térségi információáramlás és közösségi szükségleteket kielégítő információközvetítés, ismeretterjesztés támogatása 4. Helyi lakosság humán közszolgáltatásokhoz való hozzájutásának, azok elérésének elősegítése

A Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület Helyi Fejlesztési Stratégiájának tervezésekor figyelemmel volt a 2014 – 2020 közötti programozási időszak más Operatív Programjainak beavatkozási területeire, különös tekintettel a Vidékfejlesztési Program különböző prioritásaira. A Helyi Fejlesztési Stratégia Illeszkedik a KSK rendelet által meghatározott tematikus célokhoz, a

Partnerségi Megállapodás prioritásaihoz, az EMVA rendeletben meghatározott prioritásokhoz, és a Vidékfejlesztési Program LEADER intézkedésében megfogalmazott céljaihoz.

2. A HFS tartalmát befolyásoló megyei, járási, települési vagy egyéb területi szinten megfogalmazott fejlesztési prioritások/beavatkozási területek/jelentős projektek, amelyek befolyásolják a HFS tartalmát

23 A tervezési terület településeinek gazdasági, társadalmi, környezeti programjait figyelembe véve a Helyi Fejlesztési stratégia céljait tekintve – gazdasági környezet erősítése, fiatalok elvándorlásának mérséklése, vállalkozások ösztönzése, közszolgáltatások színvonalának növelése, együttműködések támogatása – kapcsolódik a Vidékfejlesztési Program egyéb intézkedéseiben és más operatív programokban megfogalmazottakhoz, kiegészítő jelleggel. A források kis méretére való tekintettel valamennyi, a jelen stratégiában megfogalmazott kérdésre komplett megoldás a LEADER programtól nem várható. A Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület tervezési területén meghatározott területi szintű fő fejlesztési prioritások: 1. „Településfejlesztés, településkép megújítás, speciális tanyás településforma értékeinek megőrzése és megújítása” Épített helyi értékek, közösségi terek megőrzése, fejlesztése (turizmushoz kapcsolódó, vagy munkahelyteremtéssel jár) Tájjellegű ökológiai értékek megőrzése Tanyai intézmény és szolgáltatás-rendszer fejlesztése Falumegújítás

2. „A helyi mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó gazdasági ágak fenntartható, környezetbarát fejlesztése” Mezőgazdasági területek nem élelmiszeripari célú hasznosítása Víztakarékos öntözési rendszerek fejlesztése Piacképes helyi termékek előállítása, feldolgozása, és értékesítés ösztönzése Helyi vállalkozásfejlesztési és infrastrukturális célok

3. „Turizmus és alternatív jövedelemszerzés ösztönzése, közösségfejlesztés” Térségi marketingtevékenység ösztönzése Turisztikai attrakciófejlesztés Turisztikai fogadókészség fejlesztés

Kistelek Városi Önkormányzat 2015 évben elkészítette Integrált Településfejlesztési Stratégiáját. A stratégia tartalmazza a város legjelentősebb projektjeit, fejlesztési irányokat. Ezen dokumentum jelentős mértékben befolyásolta a HFS beavatkozási területeit, fejlesztési prioritásait (releváns részek a HFS-hez csatolva). Az ITS öt akcióterületet, fejlesztési prioritást különít el:

1. akcióterület: Városközpont fejlesztési tengelyeinek erősítése, közterületi és intézményi rehabilitáció 2. akcióterület: Ipari-logisztikai befektetéseket segítő infrastruktúra-fejlesztések az M5 autópálya mellett

3. akcióterület: Turisztikai ágazat bővülését segítő környezet-fejlesztések a Termál-pihenőpark területén 4. akcióterület: Mezőgazdasági, ipari és szolgáltató jellegű gazdaságfejlesztés Kistelek keleti gazdasági övezetében 5. akcióterület: Szociális városrehabilitáció

24 3. A HFS tartalmát befolyásoló, a térség gazdasági és környezeti fejlődését és a befogadást támogató programok, szolgáltatások

A térségben TDM szervezet működik, a turisztikai vonatkozású beruházásokkal kapcsolatosan folyamatos egyeztetést folytatunk, keressük a megvalósuló pályázatoknál az együttműködési lehetőséget.

A Vidékfejlesztési Programban található egyéb intézkedések között több is kiemelt jelentőséggel bír a tervezési terület fejlesztési lehetőségeit és igényeit illetően: - Állattenyésztési ágazat fejlesztése - Kertészeti ágazat fejlesztése - Nem mezőgazdasági tevékenységek elindítása - Nem mezőgazdasági tevékenységek fejlesztése - Kisméretű infrastruktúrák fejlesztése a vidéki térségekben - Fiatal gazdák induló támogatása.

Amíg a Vidékfejlesztési Program egyéb intézkedése jellemzően a már működő, megfelelő mérettel rendelkező vállalkozásokat támogatják, addig a HFS – ben meghatározott intézkedések lehetővé teszik az egészen kis gazdaságok fejlődését – felzárkózását is, lehetőséget adnak különböző szolgáltatások önálló fejlesztésére, valamint biztosítják a hagyományok megőrzését a gazdaságok ilyen irányú fejlesztésével, különböző közösségépítő rendezvények tartásával.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív program célkitűzései közül a térség szempontjából releváns intézkedések: - Termelő és szolgáltató vállalkozások támogatása - Magyar turisztikai szektor felzárkóztatása - Fiatalok vállalkozóvá válása

A GINOP hozzájárul a területi leszakadási folyamatok és a hátrányos helyzet mérsékléséhez, jellemzően nagy méretű, projekteket támogat, a HFS – ban található intézkedések a kisebb, a területhez tartozó, mérsékeltebb kapacitással rendelkező pályázókat is támogatják.

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program stratégiai eszköz a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megvalósításához, melyből a: - Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés - Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése

a legfontosabb prioritások a térséget tekintve. Mindkét témához kiegészítő jelleggel csatlakozik jelen stratégia egy – egy intézkedése is.

4.4 SWOT

ERŐSSÉGEK 25

Gazdaság:

• A térségbe meglévő mikro- kis- és középvállalkozások gazdasági potenciálja jelentős • Fejlett, nagy múltú kertészeti kultúra (zöldség-, gyümölcs, szőlőtermesztés) • A gazdálkodásban, a tájban, a kulturális örökségben vannak olyan specialitások, amire a marketing és a turizmus építhető (pl. hagyományos tanyás gazdálkodás, kézműves tevékenységek) • Jellegzetes helyi termékek vannak, ezeket termesztik is (meggy, paprika szőlő és bor, stb.) • A kistérség megközelíthetősége kiváló • Jelentős építészeti értékek és műemlékek (Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark)

Társadalom:

• Szorgalmas és vendégszerető, munkabíró emberek • Tanyák, mint a kulturális örökség részei, szerepük a tájszerkezetben, ökológiában, gazdálkodásban, turizmusban, rekreációban ( a térség 96%-a külterület!) • Helyi sajtó és televízió működik a településeken • Jó példák vannak a szép, rendezett településkép kialakítására • Az egészségügy kiváló szakmai felkészültségű humán erőforrással rendelkezik • Szeged, mint régióközpont, iskolaváros, kutatási és kulturális központ közelsége

Környezet:

• A járás a Dél-alföldi régió központi helyén található • Kedvező környezeti adottságok napütéses órák száma magas, csekély környezetszennyezés • Jelentős természeti értékek, változatos alföldi táj • Kihasználatlan turisztikai adottságok, melyek nem csak az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkra épülnek: tanyai, rekreációs, és kézműves turizmus • A környezetkímélő gazdálkodás lehetőségei • Az erdősültség térségi szinten 13,16%-os

GYENGESÉGEK

Gazdaság:

• Alacsony eszköz-ellátottsági szint • Az új magángazdaságok műszaki felszereltségének hiányos volta • Többségében alacsony feldolgozottsági szintű termékek gyártása, a termelési integráció alacsony foka • Csekély szövetkezési hajlandóság • A kistermelők piaci kiszolgáltatottsága

• Egyoldalú termelési hagyományok • Nehéz az átállás más termékekre még akkor is, ha biztosabb piaccal rendelkezik a termék • Alacsony számú innovatív vállalkozás • Elaprózott és széttagolt birtokszerkezet • Mezőgazdasági termelés mennyiség, minőség, technológia szempontjából igen sokszínű, korszerű minőségbiztosítás így még nem építhető rá • A termelői és a kereskedelmi ár között nagy a különbség • Mezőgazdasági termékek helyi feldolgozása csak részben valósul meg, igen kevés a 26 feldolgozóüzem, csak néhány termékre van feldolgozási kapacitás • A hűtő-, tároló-, csomagoló kapacitás kicsi • Értékesítésre termelt bor mennyisége kevés, nem megfelelő a csomagolás és a marketing • A turizmusnak igazából hagyománya a térségben nincs, a meglévő csak az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkra támaszkodik • Kevés a kereskedelmi és a minősített falusi szálláshely • A lakosság és a turisták tájékoztatása hiányos, • Tanyák infrastruktúra ellátottságának hiányai • Üres és pusztuló tanyák

Társadalom:

• Folyamatosan elöregedő népesség • Magas a közmunkában foglalkoztatottak száma • Iskolai végzettség és szakképzettség alacsony • Az idegen nyelvet beszélő szakemberek csekély száma • A társadalmi aktivitás kicsi, civil szervezetek érdekérvényesítő képessége alacsony • Külterületen élők szolgáltatásokhoz való hozzáférése korlátozott • A szociális problémák áttevődnek a tanyára (munkanélküliség, alkoholizmus) • Tanyák elszigeteltségének hatásai: bűnözés, szociális problémák, információhiány • Kedvezőtlen demográfiai viszonyok • Kevés új munkahely • Vállalkozói aktivitás kicsi, vállalkozói merészség gyenge • Helyi szakember hiány, értelmiség elvándorlása • Rendezvények térségi és települési szinten nincsenek összehangolva, többnyire csak a helyi közösségnek szólnak, marketingjük hiányos, együttműködések gyengék • A lakosság körében csökkenő érdeklődés a helyi hagyományok iránt; helyi identitástudat alig van

Környezet:

• Rendkívül alacsony aranykorona értékű talajok (13,44 AK) • Ökológiai problémák: belvíz, talajvízszint csökkenése, defláció, szikesedés • A településkép megjelenése sok esettben elmarad az elvárható szinttől • Meglévő egészségügyi intézmények infrastruktúrája és eszközellátottsága fejlesztésre szorul • Környezeti szemlélet hiánya a lakosság és a gazdálkodók körében • Természeti potenciál fenntartható hasznosítása (hagyományos gazdálkodás, ökoturizmus)

LEHETŐSÉGEK

Gazdaság:

• Foglalkoztatáspolitika beruházásösztönző hatása • Információ felértékelődése, az iránta való igény növekedése • Megújuló energiaforrások kihasználásának lehetősége előtérbe került • Termelői csoportok, integrációk gazdasági szükségszerűsége • "Fenntartható fejlődés" filozófiájának előtérbe kerülése

Társadalom: 27 • Globalizálódó világban a helyi értékek és identitástudat erősödése • Regionalizmus erősödése, decentralizáció a döntéshozatalban és forráselosztásban • Együttműködésben rejlő hatás felismerése • Rekreáció, szabadidő hasznos eltöltésének igénye, tanyai turizmus fellendülése • Szomszédos járások közötti együttműködés (Szeged, Kiskunmajsa, Mórahalom)

Környezet:

• természeti potenciál (hagyományos gazdálkodás, turizmus, táboroztatás) • Az esztétika, szép környezet iránti igény növekedése

VESZÉLYEK

Gazdaság:

• Földbirtokszerzés nem valósul meg • A magyar mezőgazdaság kedvezőtlenebb adottságai (támogatások, technológia, belső fogyasztás ösztönzése) • Mezőgazdálkodás folyamatos leértékelődése (megítélése romlik) • Felvásárlók piaci uralma megmarad • Nem ellenőrzött minőségű borok piacra jutása rontja a minőségi borok megítélését is • Globalizáció káros hatásai felerősödnek (pl. multinacionális társaságok hatalma)

Társadalom:

• Hagyományos tanyai életforma és értékrend eltűnése az elöregedéssel és az új funkciók előtérbe kerülésével • A kultúra globalizációjával eltűnnek a helyi értékek • Oktatás elszíntelenedése a pénz-, időhiány és szemlélet miatt • Információhoz jutás korlátozottsága erősödik, az információ-hatalom jegyében • Az alulfizetett szakemberek elmennek más szektorokba, illetve településekre

Környezet:

• Az intenzív gazdálkodás veszélyezteti a természeti értékeket • Megváltozó éghajlati viszonyok kedvezőtlen hatása könnyen érvényesül (síkság)

SWOT mátrix BELSŐ BELSŐ ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK

KÜLSŐ Erősségek gazdaság 1 – Gyengeség gazdaság 4,10 – LEHETŐSÉGEK Lehetőségek gazdaság Lehetőség gazdaság4

1Erősségek gazdaság 2,3,4 – Gyengeség gazdaság 12– Lehetőségek gazdaság 4 Lehetőség gazdaság 1

Gyengeség társadalom 5– Lehetőség társadalom 2 28 Erősségek gazdaság 4 – Lehetőségek gazdaság 5 Gyengeség társadalom 6– Lehetőség társadalom 4 Erősségek társadalom 1– Lehetőségek társadalom 1 Gyengeség társadalom 14– Lehetőség társadalom 1 Erősségek társadalom 2– Lehetőségek társadalom 2 Gyengeség környezet 5 – Lehetőség környezet2 Erősségek társadalom 3 – Lehetőségek társadalom 3 Gyengeség környezet 6 – Lehetőség környezet 1 Erősségek társadalom 6– Lehetőségek társadalom 5

Erősségek környezet 2,3,5– lehetőségek környezet 1

Erősségek környezet 4– lehetőségek környezet 2 KÜLSŐ Erősség gazdaság 1 – Veszély A gazdasági, társadalmi és VESZÉLYEK gazdaság 2 környezeti veszélyeket, azokon a pontokon, ahol gyengék Erősség gazdaság 2– Veszély vagyunk,segíthetünk gazdaság 3 erősségeink (gazdag kulturális örökség, kiváló szakemberek) és Erősség gazdaság 3– Veszély az adott lehetőségek gazdaság 6 kihasználásával (turizmus hagyományának Erősség társadalom 1,4 – megteremtése, természeti Veszély társadalom 1 potenciálok kihasználása, vonzó környezet kialakításának Erősség társadalom 2– Veszély ösztönzése). társadalom 2

Erősség társadalom 3– Veszély társadalom 3

Erősség környezet 2,3 – Veszély környezet 1

Erősség környezet 5 – Veszély környezet 2

Az erősségek és lehetőségek között megtalálható „eszközök” kihasználásával a térség gyengeségein javítani lehet, és a veszélyek kiküszöbölhetőek. A fejlett, nagy múltú kertészetek, a gazdálkodás, a táj, a kulturális örökség, valamint a jelentős építészeti értékek megfelelő kihasználásával lehetőség nyílik a helyi értékek és identitástudat megőrzésére, a hagyományos gazdálkodási módok megőrzésére, a szabadidő aktív – tartalmas eltöltésére, a tanyai turizmus fejlesztésére. A térségben megfogalmazott 29 három fő fejlesztési prioritás: 1. „Településfejlesztés, településkép megújítás, speciális tanyás településforma értékeinek megőrzése és megújítása” 2. „A helyi mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó gazdasági ágak fenntartható, környezetbarát fejlesztése” 3. „Turizmus és alternatív jövedelemszerzés ösztönzése, közösségfejlesztés” mindegyikére megoldást – forrást kell találni ahhoz, hogy a térség vállalkozásainak eszközellátottsági szintjének növelésével, a turizmus hagyományainak megteremtésével, az „élő” tanyák infrastrukturális ellátottsági szintjének növelésével, a pusztuló és üres tanyák megújításával a térségre jellemző tanyasi életforma fennmaradhasson, megújulhasson. A helyi gazdálkodás, a táj, a kulturális örökségek és specialitások kihasználásával, azok fejlesztésének támogatásával megelőzhető - megakadályozható a hagyományos tanyai életforma és értékrend eltűnése.

4.5 Fejlesztési szükségletek azonosítása

A térségben meghatározott három fő fejlesztési prioritás céljainak mindegyikét a LEADER intézkedés fejlesztési keretéből teljes egészében megvalósítani nem lehet, így azokat a VP egyéb, vagy más operatív programok kereteiből kell finanszírozni:

1. „Településfejlesztés, településkép megújítás, speciális tanyás településforma értékeinek megőrzése és megújítása”

2. „A helyi mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó gazdasági ágak fenntartható, környezetbarát fejlesztése”

3. „Turizmus és alternatív jövedelemszerzés ösztönzése, közösségfejlesztés”

Mindhárom fő fejlesztési prioritáshoz kapcsolódik megoldási javaslat a Helyi Fejlesztési Stratégiában, azonban egyéb források bevonása mellett ezen források kiegészítő jellegűek lesznek egy – egy területen a projektek mérete miatt. A TOP – ban megfogalmazottakkal

A helyi vállalkozások alacsony eszközellátottsági szintje, a tanyás térségek szegényes infrastrukturális ellátottsága indokolttá teszi a mikrovállalkozások gazdasági potenciáljának növelését. A helyi gazdaságélénkítés elősegítését a meglévő szolgáltatások fejlesztésével, valamint új típusú szolgáltatások létrehozásával lehet segíteni kihasználva a kistérség kiváló megközelítési lehetőségét,

de javítva a külterületi utak infrastruktúráját (VP – Külterületi helyi közutak fejlesztése, GINOP – Termelő és szolgáltató vállalkozások támogatása, VP - LEADER).

A helyi adottságok kihasználásával a gazdálkodásban, jellegzetes helyi termékekre építve a tájban és a kulturális örökségben meglévő specialitások kihasználásával gazdaságélénkítő hatást generálva a különféle újszerű és tradicionális gazdálkodási módok fejlesztésén keresztül marketing segítségével a térség mezőgazdasága, piaca, turisztikai potenciálja is növekedni fog (VP – LEADER, VP – 30 Mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése).

Helyi, országos és nemzetközi turisztikai vonzerővel bíró több olyan jelentős építészeti érték és műemlék, valamint egyedülálló turisztikai attrakció – látványosság található meg a térségben, melyhez kapcsolódóan az idelátogatók és a helyben élők igényeinek is eleget téve a térségben eltöltött vendégéjszakák számának növeléséhez, új típusú turisztikai szolgáltatások bevezetésével, valamint a meglévők továbbfejlesztésével turisztikai, gazdasági és társadalmi szempontból is élhetőbb lesz a térség.

A járásra jellemző a kiterjedt tanyavilág, melynek fenntartása és fejlesztése elengedhetetlenül szükséges. Kihasználva a rendelkezésre álló helyi adottságokat, a munkájukra igényes, szorgalmas és vendégszerető emberek aktivitásának és konstruktivitásának köszönhetően mind a gazdaságban, mind a társadalmat érintően pozitív folyamatok generálása várható.

A különböző helyi médiumoknak igen nagy szerepe van a közösségépítés, az információáramlás, tudásátadás terén. Szükséges azonban ezen informális csatornák erősítése annak érdekében, hogy mind szélesebb körű legyen a tájékoztatás, ami akár a járás területén is túlmutathat megfelelő programokkal, publikációkkal, szemléletformáló ismeretátadással.

A környezeti adottságok megfelelő kihasználásával (melyek jelenleg zömmel az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkra épülnek) önálló, gazdasági és turisztikai potenciállal rendelkező objektumok jöhetnek létre kihasználva a kiterjedt tanyavilág adta lehetőségeket.

Gazdasági társadalmi és környezeti szempontból jelentős hiány mutatkozik a térségben a külterületi utak infrastruktúráját illetően, mely jelenleg hátrányosan befolyásolja az említett fejlesztési szükségleteket, ezért mindenképpen a teljes térségben hangsúlyt kell, hogy kapjon a külterületi utak minőségi javítása.

A közösségi élet színesebbé tételéhez szükséges a civil szervezetek szélesebb körű megismertetése, közéleti szerepének növelése, ami a különböző települési rendezvényeken való megjelenéssel, illetve a szervezet saját programjainak (rekreáció, szabadidő hasznos eltöltése, tömegsport általi nevelés) szélesebb körű népszerűsítésével érhető el. Mindez együttműködésekkel kombinálva pozitív hatást eredményez mind gazdasági mind társadalmi szempontból.

A Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület területén található mind a hat település szép környezetben helyezkedik el, a települések vezetése és az ott lakók is különös figyelmet fordítanak az esztétikus megjelenésre is.

Az Egyesület által lefedett térségben szükséges a mikro-, kis és közép vállalkozások életképességének fenntartása és erősítése, vállalkozói együttműködések elősegítése, vállalkozói készségek elsajátítása, kompetenciák erősítése érdekében.

A Csongrád - megyei TOP-ban megfogalmazott szükségletek: − Nagy növekedési potenciállal rendelkező induló vállalkozások tőkefogadásra való felkészítése − Innovációs tevékenység és tanácsadás támogatása a megyei húzóágazatokban − A KKV-k együttműködésének előmozdítása hagyományos és újszerű eszközökkel − Közös beruházások és beszerzések, közös technológiai fejlesztések támogatása − A térség versenyképessé tétele a működő tőke fogadására

Cél a térségi vállalkozások fejlesztésesének támogatása, koordinálása. 31

A fejlesztés forrása a GINOP, TOP és VP keretein belül biztosított, illetve kiegészítő jelleggel a LEADER program vállalkozásösztönzési és képzési intézkedéseinek forrásai is igénybe vehetők.

Komplex fejlesztések Csongrád megye vidéki térségeiben. A vidéki térségben élők életminőségének javítása: a prioritás célja egy vonzó, lakható, vidéki életté megteremtése, a szociális és egészségügyi ellátás minőségének javítása (tanyás térségekre fókuszálva).

A Csongrád - megyei TOP-ban megfogalmazott szükségletek:

− A vidéki térségekre jellemző helyi termékek előállítása − A hagyományos helyi termékek fejlesztése, valamint piacra jutásának támogatása − A foglalkoztatási szint javítása

Cél a helyi alapanyagból feldogozott tájjellegű, specializált helyi termékek arányának növelése, helyi termékek helyi és megyén kívüli piacokon való megjelenésének segítése, az ehhez szükséges alapvető infrastrukturális feltételek biztosítása.

A fejlesztés forrása a TOP és VP keretein belül biztosított, illetve kiegészítő jelleggel a LEADER program vállalkozásösztönzési forrásai is igénybe vehetők.

5. Horizontális célok

5.1 Esélyegyenlőség

A Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület a Helyi Fejlesztési Stratégia készítésekor figyelembe vette a Kistelek Járási Esélyegyenlőségi Programban rögzített esélyegyenlőségi problémákat, javaslatokat, így a stratégia előtérbe helyezi a következő társadalmi csoportok esélyegyenlőségének biztosítását: nők, roma emberek és fogyatékossággal élő emberek.

Kiemelt figyelmet fordítunk a nők és a fiatalok munkaerő-piaci esélyegyenlőségére, hogy a munkaviszonnyal és a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni.

Roma nemzetiségi önkormányzat az Egyesület által lefedett területen Bakson és Kisteleken működik, Bakson a roma származású emberek érdekeit roma származású települési képviselő is érvényesíti.

Az Egyesület illetékességi területén a tervezésbe bevonásra került a Mozgáskorlátozottak Csongrád- megyei Egyesületének Kisteleki Csoportja, ezáltal a fogyatékkal élők megkülönböztetett figyelmet kaptak (csak akadálymentesített középületek fejlesztése, civil szervezetek létrehozása, együttműködésük segítése, stb.).

Alapvető elvárásként fogalmaztuk meg a diszkrimináció-mentes működést is.

A projektek tervezése és végrehajtása során sem a szervezeten belül, sem a projektbe bevont célcsoport tagjai közül senkit nem érhet hátrány azért, mert rendelkezik valamilyen tulajdonsággal (pl. nem, életkor, etnikai hovatartozás, szociális helyzet, fogyatékosság, betegség) és hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesülhessen az élet legkülönbözőbb területein (oktatás, egészségügy, munkaerőpiac, szociális biztonság stb.) de legalábbis csökkenjenek az érintett célcsoportokat érő hátrányok. 32

Az Egyesület együttműködik az általa lefedett területek önkormányzataival, azok intézményeivel és további aktív civil szervezetekkel, annak érdekében, hogy a településeken az esélyegyenlőség és a diszkrimináció - mentesség a mindennapok része legyen.

A hátrányos helyzetű lakosok foglalkoztatásának elősegítése érdekében az Egyesület előnyben részesíti a beruházások során azon vállalkozásokat, akik hátrányos helyzetű munkavállaló foglalkoztatását vállalják.

A fiatal szülők önfoglalkoztatásának segítése érdekében projektgeneráló, projekt menedzsment, projektfejlesztő, önfoglalkoztatást generáló workshopokat szervezünk, személyre szabott egyéni tanácsadásokkal kiegészítve. Az alacsonyan képzettek további képzését, átképzését, munkavégzésre alkalmassá tételét kívánjuk biztosítani. A Civil fórum keretében, a civil szervezetek esélyegyenlőséget előmozdító tevékenységek elősegítése, az erre irányuló szemléletváltás érdekében képzést szervezünk a településen működő civil szervezetek részére.

Tudatos közösségépítő munkával kívánjuk a fiatalokat bevonni a rászorulók, esélyegyenlőségi célcsoportba tartozók segítése érdekében.

Az esélyegyenlőség szempontjai érvényesülnek a stratégiában, annak minden szakaszában megjelennek: a projekt tervezésében, megvalósításában és majdan az eredmények működtetésében is. Így a horizontális elvárás kapcsán a projektekkel kapcsolatos minden tevékenység során figyelembe vesszük az adott tevékenységnek a célcsoportra gyakorolt hatását.

5.2 Környezeti fenntarthatóság

A környezeti fenntarthatóság szempontjának integrálása a HFS-be kiemelten fontos, hiszen a vidéki társadalom és gazdaság nagymértékben függ a jó minőségű természeti és környezeti erőforrásoktól. A HFS-nek ösztönöznie kell a környezet védelmét akár a környezeti problémákkal kapcsolatos szemléletformálással, a hatékony erőforrás gazdálkodás támogatásával, a táji, természeti értékek megőrzésével. A minőségi vidéki környezet iránti növekvő igények miatt a környezet- és tájvédelem ügye összekapcsolható a szelíd turizmus és egyéb kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésével.

A klímaváltozás globális probléma, amelynek káros hatásai helyi szinten az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését szem előtt tartó fejlesztésekkel és e témájú szemléletformálással csökkenthetők. Emellett fontos a térség klímarezilienciájának erősítése, vagyis a felkészülés a klímaváltozás negatív hatásainak enyhítésére.

A HFS-nek be kell mutatnia azokat a környezeti fenntarthatósági elveket, amelyekkel kapcsolatban a HACS elkötelezett, illetve azt, hogy ezeket az elveket a HFS miként ülteti át a gyakorlatba, és milyen módon végzi ennek nyomon követését. A környezetvédelem szempontjait alapvetően két területen

kívánjuk erősíteni: a saját menedzsmentben és a megvalósítani kívánt projektek során. A fenntarthatóság elveinek érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem a projektgazdának és a tervezésnek is hosszú távú érdeke, hiszen növeli saját elismertségét, jó hírnevét. A Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület már a Helyi Fejlesztési Stratégia készítésekor elkötelezettséget vállalt a környezeti fenntarthatóság, környezetvédelem iránt, különösen az alábbi szempontok figyelembevételével:

33 − A természeti értékek megőrzése − Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése − A környezetszennyezések megelőzése, elhárítása, illetve csökkentése környezetbarát anyagok és technológiák alkalmazásával − A munkahelyi, ipari és lakóhelyi környezet állapotának javítása illetve megóvása- és egészségkímélő magatartásra − Hulladékminimalizálás, energiaracionalitás feltételeinek javítása

A stratégia lebonyolítása során elsősorban olyan projektek megvalósítása a cél, amelyek gyártási, termelési, feldolgozóipari, élelmiszeripari, mezőgazdasági, környezetipari, raktározási, szállítmányozási, kereskedelmi, turisztikai tevékenységre, illetve ehhez kapcsolódó szolgáltatásokra irányulnak, amelyekben a táji, természeti értékek megőrzése elsődleges és nem tartalmaznak szennyező, környezetkárosító tevékenységet.

Az Egyesület olyan pályázatokat kíván támogatni, amelyek tevékenysége illeszkedik a járás számára kitörési irányt jelentő fejlesztésekhez is. A terület helyzetéből adódóan elsősorban a termelő és szolgáltató funkciók kialakítása és fejlesztése alapvető fontosságú és nagy lehetőséget rejt magába.

A területi célok közül a „Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése” és a „Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás” lefedi a járás LHH helyzetéből fakadó törekvéseket.

A Kistelek és térsége szempontjából releváns célok Kistelek város stratégiai célrendszerében is megjelennek: A tanyás táj élhetőségének, jövedelemtermelő képességének és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodó képességének értékőrző-értéknövelő fejlesztése. Kistelek az elérhetőségének, térség-és gazdaságszervező, foglalkoztató szerepének javítása révén, logisztikai fejlesztésekkel, feldolgozó kapacitások bővítésével háttéripar támogatásával, turisztikai menedzsment útján kapcsolódik a célhoz.

A Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület a környezeti fenntarthatóság érvényesülését, a pályázók környezettudatos magatartásra való késztetését az alábbi gyakorlati segítséggel, szolgáltatásokkal éri el:

− A tisztább termelés feltételeinek megteremtésében tanácsadás − Tudatosságot és ismereteket bővítő képzések a pályázók és a dolgozók részére egyaránt, majd ösztönzés a környezet- és egészségkímélő magatartásra − Az együttműködés kultúrájának fejlesztésével: a szervezetek, vállalkozások, intézmények partnerségének segítésével az Egyesület koordináló szerepet vállal

− Kisléptékű, életképes, több lábon álló, tájfenntartó gazdaságok és kapcsolódó helyi gazdaságok fejlesztésével: a helyi gazdálkodó csoportok eszközbeszerzése, piacra jutása a feldolgozó-tároló kapacitás növelése által − Inkubátor ház szolgáltatásaival továbbá a gazdálkodási ismeretek áthagyományozásával segíti a szakképzett fiatalok vállalkozásait

34 6. A HFS integrált és innovatív elemeinek bemutatása

Jelen fejlesztési stratégia, a stratégia részét képező intézkedési terv szorosan a helyi igények figyelembe vételével került megalkotásra, azonban az egyes intézkedések specifikus céljainak, jogosultak körének, valamint kiválasztási kritériumainak megfogalmazásával olyan tartalmi elemek kerültek megfogalmazásra, melyek a térségre ezidáig nem voltak jellemzőek, a potenciális projektgazdákat arra inspirálják, hogy a sajátjukon kívül egyéb szektorok résztvevőit is vonják be fejlesztéseik megvalósításába, valamint annak működtetésébe is.

Az előző években kialakult együttműködő partneri köröket különbözőképpen lehetne csoportosítani (életkor, érdeklődési kör, gazdasági érdek, politikai hovatartozás stb.), azonban a csoportosításoktól függetlenül lehet bevonni valamennyi közösség tagjait a különböző projektekbe, integráltan alkalmazva az „együttműködés” megvalósítását.

7. A stratégia beavatkozási logikája

7.1 A stratégia jövőképe A jövőkép, hogy sikerül elérni a tervezett célokat, a stratégia megvalósulása után javul a gazdasági aktivitás, növekszik a vállalkozások száma és színvonala, javul a foglalkoztatottság, növekszik a térség turisztikai ereje, emelkedik a közszolgáltatások színvonala, erősödik a helyi közösségek gazdasági és társadalmi együttműködése, mely változások eredményeként csökken az elvándorlás és javul az életminőség. A térség gazdasági társadalmi és kulturális szempontból fejlődik, a vidék megtartó képessége javul, hatékony együttműködések jönnek létre.

7.2 A stratégia célhierarchiája

Jövőkép A térség gazdasági társadalmi és kulturális szempontból fejlődik, a vidék megtartó képessége javul, hatékony együttműködések jönnek létre.

Átfogó cél(ok) 1. Vonzó, élhető telepü lések kialakítása az életminőség javítása, fiatalok megtartása, vállalkozói kedv ösztönzése, térségi önellátás növelése céljából 2. Helyi identitástudat , tradíció és kultúra erősítése a fiatalok megtartása, társadalmi kirekesztettség csökkentése valamint turisztikai vonzerő növelése céljából

Ssz. Specifikus célok Eredménymutatók Célértékek megnevezése 1. Helyi gazdaságok, helyi termékek fejlesztése megtartott munkahelyek 10 fő száma együttműködések 4 db 2. A közszolgáltatások színvonalának növelés e továbbfejlesztett 2 db szolgáltatás út típusú szolgáltatás 3 db 35 együttműködés ek száma 1 db 3. Turisztikai szolgáltatások kialakítása, bővítése meglévő turisztikai 6 db szolgáltatás fejlesztése új típusú turisztikai 4 db szolgáltatás bevezetése szálláshelyfejlesztés 2 db 4. Élhető települések tradicionális rendezvények 10 db tradicionális 3000 fő rendezvényeken résztvevők együttműködések ben 10 partner résztvevő partnerek száma 5. Együttműködések támogatása a civil és a együttműködések száma 5db gazdasági szférában együttműködésekben 12 partner résztvevő partnerek száma

Intézkedések (beavatkozási Melyik specifikus cél(ok)hoz területek) járul hozzá 1 1. 2. 3. 4. 5. 1. Helyi gazdaságélénkítés x x x x elősegítése 2. Kulturáli s, természeti és x x történelmi értékek megőrzése, egészségtudatos életmódra nevelés elősegítése. 3. Térségi információáramlás és x x x x x közösségi szükségleteket kielégítő információközvetítés, ismeretterjesztés támogatása 4. Helyi lakosság humán x x x közszolgáltatásokhoz való hozzájutásának, azok elérésének elősegítése

A választott célok indoklása:

A LEADER források jelentős csökkenése, valamint a szükségletek és a lehetőségek kapcsolódása is indokolja, hogy a forrás jelentősebb részét a gazdaság erősítésére, a kisebb részét közösségi célokat szolgálva kell felhasználni. Az intézkedési terv kiválasztási kritériumai között szerepel hogy: „vállalja, hogy a projekt költségvetésének legalább 50% - a Kisteleki járás területén működő, lakhelyjel/székhelyjel rendelkező vállalkozó, és/vagy szervezet bevonásával valósul meg úgy, hogy a megvásárolt eszközök, gépek, az igénybevett szolgáltatások ellenértékének kifizetését igazoló 36 bizonylatok alapján beazonosítható, hogy a számlát kibocsájtó a Kisteleki járás területén lakhelyjel vagy székhelyjel rendelkezik”. Az említett kiválasztási kritérium nem kötelező, azonban ösztönzőleg hat a projektgazdákra, és a konkrét értelemben vett vállalkozás fejlesztésen túl további helyi vállalkozások fejlesztését is eredményezi, mivel várhatóan pontozási szempontként fog megjelenni a pályázati felhívásokban. Az intézkedésekkel kapcsolatosan nagyon fontos figyelembe venni azt is, hogy a szoros értelemben közösségi célokat szolgáló eseményeknek közvetve jelentős gazdaságfejlesztő hatásuk lehet. A közösségi tervezés rávilágított, hogy a térséget érintő problémákat a helyi gazdaság élénkítésén keresztül szükséges/lehetséges megkezdeni, a helyi gazdasági szereplők saját fejlesztésükkel közvetve hozzájárulnak a helyzetfeltárásban említett hátrányos helyzetű, sérülékeny csoportok életminőségének javításához azáltal, hogy munkahelyet teremthetnek, vagy tarthatnak meg a fejlesztés hatására. A közösség bevonása érdekében végzett tevékenységek során tapasztaltak szerint a különböző szempontból hátrányos helyzetű csoportok erőforrásai önálló projektépítésre és kivitelezésre nem elegendőek, azonban a munkaerő piaci és társadalmi leszakadásuk megelőzését és/vagy csökkentését elősegíti a gazdaságfejlesztési célú beruházások ösztönzése.

Helyi gazdaságok, helyi termékek fejlesztése – a helyi termékek értéknövelésével, piacrajutásával erősödnek a gazdaság szereplői, az alacsony eszköz – ellátottsági szint javul, erősíti a helyi identitástudatot azáltal, hogy helyi termékek kerülnek forgalomba, ez növelni fogja a térségi önellátás szintjét is.

A közszolgáltatások színvonalának növelése – a helyben élők komfortérzetét, egészségének állapotát, általános életminőségét javítja, elősegítve ezzel a térség lakosságmegtartó képességét. Ez már rövid távon is növeli a térség gazdasági potenciálját.

Élhető települések, vonzó turisztikai szolgáltatások kialakítása, vállalkozások fejlesztése – a helyi gazdasági és turisztikai szereplők erősödésén keresztül javulnak a térség gazdasági és turisztikai mutatói. A térség egyes részeire, melyek akár turisztikai, akár gazdasági szempontból is jelentősek lehetnek, jellemző a gondozatlan, nem egységes megjelenés, ezért ezen a téren is indokolt a beavatkozás, melyre a LEADER lehetőséget nyújt.

Együttműködések támogatása a civil és a gazdasági szférában – az együttműködések támogatásával a létrejövő kapcsolatrendszerek eredményes társadalmi és gazdasági folyamatokat generálnak. A helyzetfeltárás, a SWOT és a személyes konzultációk rávilágítottak, hogy a gazdaság szereplői hatékonyabban tudnak működni, ha tevékenységüket kölcsönös előnyökkel járó együttműködések mentén valósítják meg. Az együttműködések létrejöhetnek különböző célcsoportok, különböző típusú gazdasági szereplők, különböző szférákhoz tartozók stb. között is.

8. Cselekvési terv

8.1 Az intézkedések leírása 1. intézkedés

1. Az intézkedés megnevezése : 37 Helyi gazdaságélénkítés elősegítése 2. Specifikus cél : Helyi gazdaságok, helyi termékek fejlesztése Turisztikai szolgáltatások kialakítása, bővítése Élhető települések Együttműködések támogatása a civil és a gazdasági szférában

3. Indoklás, alátámasztás : A kiterjedt tanyavilágot kihasználva, lehetőséget adva a külterületen élők felzárkóztatásához jelen intézkedés lehetőséget nyújt a vonatkozó specifikus célok eléréséhez, melynek hatására elérhető a térség egyik legfontosabb jellemzőjének, a tanyai életforma és értékrendnek a megőrzése és fejlődése. A gazdálkodás, a táj, a kulturális örökség specialitásait kihasználva, és az ideérkezők számára elérhetővé téve, a terület turisztikai vonzerejét növelve a térségben meglévő vállalkozások gazdasági potenciálját szinten tarthatja és/vagy erősítheti. A térség belterületi egységeire helyenként jellemző a gondozatlan, nem egységes megjelenés, mely hátrányosan befolyásolja az idelátogatók térségről alkotott képét. Ezen tény változtatásához eszköz jelen intézkedés, melynek keretein belül lehetőség lesz a települések egységes arculatának és esztétikai megjelenésének javítására. A térség turisztikai vonzóképességének, valamint a helyi lakosság komfortérzetének fokozása érdekében a települések belterületén található elhanyagolt területek, építmények, épületek felújítása.

4. A támogatható tevékenység területek meghatározása: Az tervezett intézkedés alapján kiírandó pályázat a helyi termelés és szolgáltatás minőségének, mennyiségének és termelékenységének növelése, valamint új munkahelyek teremtése és a meglévő munkahelyek megtartása a célja, és/vagy olyan vonzó vállalkozói környezet kialakítása, mely növeli a vállalkozói hatékonyságot, ezzel együtt szerepet játszik a településkép javításában. Támogathatóak a beruházási és nem beruházási tevékenységek, előnyben részesülnek az együttműködés keretében megvalósuló projektek. A térségre jellemző tradicionális gazdálkodási (állattartás, növénytermesztés) módok, mesterségek végzéséhez vagy bemutatásához szükséges infrastruktúra megteremtése, eszközbeszerzés, hagyományőrzést, falusi vendéglátást vagy gazdaságélénkítést elősegítő képzés, oktatás szervezése, kapcsolódó marketing tevékenységek, kisértékű tárgyi eszközök beszerzése, arculati elemek tervezése és kialakítása, kiadvány szerkesztése és kiadása, rendezvények és képzések szervezése, szakmai együttműködések támogatása, különböző szolgáltatási egységek szolgáltatáscsomagokká történő rendszerezése és kiajánlása, iroda, irodarész és környezetének felújítása, minőség- és környezetirányítási rendszer bevezetése, tanulmányok készítése.

5. Kiegészítő jelleg, lehatárolás : Az intézkedés keretében támogatott tevékenységek a VP és egyéb OP keretében nem támogathatók, melynek oka a fenntartási időszakra tett kötelező vállalások a pályázat

benyújtásakor. Nem mezőgazdasági, legalább egy lezárt gazdasági évvel rendelkező vállalkozás pályázhat, nem támogatható a gépkatalógusban szereplő gépek beszerzése, ezzel biztosított az intézkedés a VP 6.1, 6,2, 6.3, 6.4, 16.3 intézkedésektől történő lehatárolása. A GINOP jellemzően nagyméretű projekteket támogat, nem helyi termékekre, hagyományőrzésre vonatkozik, jelen intézkedés keretében nem támogatott mezőgazdasági gépbeszerzés.

Az intézkedés a térség adottságaihoz igazodva, az alulról jövő kezdeményezést szem előtt 38 tartva kerül meghatározásra, az egyéb operatív programoktól eltérően a projektméretek kialakítása igazodik a helyi igényekhez. A pályázó vállalja pályázata benyújtásakor, hogy a fenntartási kötelezettség végéig részt vesz a Helyi Fejlesztési Stratégia helyi szintű megvalósításában.

6. A jogosultak köre: Önkormányzatok, a pályázat benyújtása évének január 1. napján a tervezési területen bejelentett lakhellyel, székhellyel, telephellyel rendelkező civil szervezetek, mikrovállalkozások, természetes személyek, szociális szövetkezetek.

7. A kiválasztási kritériumok, alapelvek: (A részletes kritériumrendszer, a kötelezően teljesítendő és a pontozást érintő elemek a konkrét pályázati kiírás részét képezik majd.)

Kötelezően teljesítendő elemek a támogatás elnyeréséhez:

- a pályázó vállalja, hogy nyertes pályázat esetén minden évben részt vesz a működtetési kötelezettsége lejártáig a Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület által szervezett, a Helyi Fejlesztési Stratégia megvalósításával kapcsolatos képzésen vagy konzultáción,

- a pályázó vállalja, a nyilvánosság biztosítását, a projekt elnyerését követően, legkésőbb a fizikai zárását követő 1. év végéig a beruházással érintett tevékenységéről tájékoztatást nyújt nyomtatott kiadvány, saját honlap vagy közösségi oldal igénybevételével,

- mikrovállalkozás, szociális szövetkezet és természetes személy ügyfél esetén a pályázó vállalja, hogy a beruházás fizikai zárását követő 3. évben a beruházás évéhez képest legalább 10% - os nettó árbevétel növekedést ér el.

További kiválasztási kritériumok:

- vállalja, hogy a projekt költségvetésének legalább 50% - a Kisteleki járás területén működő, lakhelyjel/székhelyjel rendelkező vállalkozó, és/vagy szervezet bevonásával valósul meg úgy, hogy a megvásárolt eszközök, gépek, az igénybevett szolgáltatások ellenértékének kifizetését igazoló bizonylatok alapján beazonosítható, hogy a számlát kibocsájtó a Kisteleki járás területén lakhelyjel vagy székhelyjel rendelkezik. - vállalja, hogy a kötelező fenntartási időszakban 25 évnél fiatalabb, vagy roma, vagy nő munkavállalót foglalkoztat, - zöldfelület kialakítás során előnyben részesíti az őshonos növényfajokat, a tájegységnek megfelelő fajkompozíciókat, - vállalja, hogy a fejlesztés hozzájárul a tájképi/ településképi/ természeti/ kulturális /építészeti érték vagy értékek megőrzéséhez,

- vállalja a rugalmas munkaidő szervezés vagy csúsztatható munkakezdés lehetőségét, - a tervezett projektet együttműködés keretében valósítja meg. 8. Tervezett forrás: a. az intézkedésre rendelkezésre álló összes forrás: 83.700.000 Ft b. a támogatás aránya: 70% c. a támogatás maximum összege pályázatonként: 5.000.000 Ft. d. a támogatás módja: költségelszámolás 39

9. A megvalósítás tervezett időintervalluma : 2016. II. félév, 2017. II. félév

10. Kimeneti indikátorok: a. A támogatott projektek száma 15 db b. A támogatott kedvezményezettek száma: (vállalkozás: 10 db önkormányzat: 3 db, civil szervezet: 2 db, természetes személy: 3.)

2. intézkedés

1. Az intézkedés megnevezése:

Kulturális, természeti és történelmi értékek megőrzése, egészségtudatos életmódra nevelés elősegítése.

2. Specifikus cél: Helyi gazdaságok, helyi termékek fejlesztése A közszolgáltatások színvonalának növelése Turisztikai szolgáltatások kialakítása, bővítése Élhető települések Együttműködések támogatása a civil és a gazdasági szférában

3. Indoklás, alátámasztás : A kedvező környezeti, építészeti, turisztikai adottságokat kihasználva, a térség településeinek hagyományaira építve olyan társadalmi és gazdasági szükségletet kielégítését célozza jelen intézkedés, melynek megvalósításával nőhet a civil szervezetek szerepe, a közösségi tevékenység növekedni kezd, az intézkedés generáló hatásával elérhető a különböző települések, szférák, csoportok közötti intenzív együttműködés.

4. A támogatható tevékenység területek meghatározása: Az tervezett intézkedés alapján kiírandó pályázat olyan tradicionális rendezvények, turisztikai attrakciók, kulturális és közösségi események megvalósításához nyújt segítséget, melyek valamilyen formában hozzájárulnak a kulturális és történelmi értékek megóvásához, és/vagy az egészségtudatos életmód kialakításához – megőrzéséhez. Az említett tevékenység területek támogatása eszközbeszerzéssel, építéssel, felújítással is támogatható.

5. Kiegészítő jelleg, lehatárolás :

Az intézkedés a térség adottságaihoz igazodva, az alulról jövő kezdeményezést szem előtt tartva kerül meghatározásra, az egyéb operatív programoktól eltérően a projektméretek kialakítása igazodik a helyi igényekhez, tervezett maximális projektméret 10.000.000 Ft. Az intézkedés keretében támogatott tevékenységek a VP és egyéb OP keretében nem támogathatók, melynek oka a fenntartási időszakra tett kötelező vállalások a pályázat benyújtásakor. Nem mezőgazdasági, legalább egy lezárt gazdasági évvel rendelkező

vállalkozás pályázhat, nem támogatható a gépkatalógusban szereplő gépek beszerzése, ezzel 40 biztosított az intézkedés a VP 6.1, 6,2, 6.3, 6.4, 16.3 intézkedésektől történő lehatárolása. Az intézkedés a térség adottságaihoz igazodva, az alulról jövő kezdeményezést szem előtt tartva kerül meghatározásra, az egyéb operatív programoktól eltérően a projektméretek kialakítása igazodik a helyi igényekhez. A pályázó vállalja pályázata benyújtásakor, hogy a fenntartási kötelezettség végéig részt vesz a Helyi Fejlesztési Stratégia helyi szintű megvalósításában.

6. A jogosultak köre: Önkormányzatok, a pályázat benyújtása évének január 1. napján a tervezési területen bejelentett lakhellyel, székhellyel, telephellyel rendelkező civil szervezetek, mikrovállalkozások, természetes személyek, szociális szövetkezetek.

7. A kiválasztási kritériumok, alapelvek: (A részletes kritériumrendszer, a kötelezően teljesítendő és a pontozást érintő elemek a konkrét pályázati kiírás részét képezik majd.)

Kötelezően teljesítendő elemek a támogatás elnyeréséhez:

- a pályázó vállalja, hogy nyertes pályázat esetén minden évben részt vesz a működtetési kötelezettsége lejártáig a Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület által szervezett, a Helyi Fejlesztési Stratégia megvalósításával kapcsolatos képzésen vagy konzultáción,

- a pályázó vállalja, a nyilvánosság biztosítását, a projekt elnyerését követően, legkésőbb a fizikai zárását követő 1. év végéig a beruházással érintett tevékenységéről tájékoztatást nyújt nyomtatott kiadvány, saját honlap vagy közösségi oldal igénybevételével

- Mikrovállalkozás, szociális szövetkezet és természetes személy ügyfél esetén a pályázó vállalja, hogy a beruházás fizikai zárását követő 3. évben a beruházás évéhez képest legalább 10% - os nettó árbevétel növekedést ér el

- Azok a pályázatok támogathatók, melyek legalább 1 rendezvényt, vagy 1 turisztikai szolgáltatást, vagy 1 tábor rendezését és/vagy lebonyolítását is célozzák.

További kiválasztási kritériumok:

- A projekt költségvetésének legalább 50% - a Kisteleki járás területén működő, lakhelyjel/székhelyjel rendelkező vállalkozó, és/vagy szervezet bevonásával valósul meg úgy, hogy a megvásárolt eszközök, gépek, az igénybevett szolgáltatások ellenértékének kifizetését igazoló bizonylatok alapján beazonosítható, hogy a számlát kibocsájtó a Kisteleki járás területén lakhelyjel vagy székhelyjel rendelkezik. - a pályázó vállalja, hogy a fenntartási időszakban 25 évnél fiatalabb, vagy roma, vagy nő, vagy igazolhatóan életvitelszerűen tanyán élő munkavállalót foglalkoztat

- zöldfelület kialakítás során előnyben részesíti az őshonos növényfajokat, a tájegységnek megfelelő fajkompozíciókat, - a projekt kiterjed a környezeti, fenntarthatósági ismeretek bővítésére, - rugalmas munkaidő szervezés vagy csúsztatható munkakezdés lehetősége, - a tervezett projekt együttműködés keretében valósul meg.

- a kiválasztásnál előnyben részesül az a tervezett projekt, amely a kulturális és történelmi 41 értékek megóvása mellett az egészségtudatos életmód kialakításához – megőrzéséhez is hozzájárul,

- a tervezett projekt megalapozott – reális költségvetéssel rendelkezik.

- a tervezett projekt közvetve, vagy közvetlenül hozzájárul a térség turisztikai vonzerejének növekedéséhez (turisztikai szolgáltatások körének bővítése és/vagy meglévő turisztikai szolgáltatás minőségének javítása).

- a tervezett projekt együttműködés keretében valósul meg.

8. Tervezett forrás: a. az intézkedésre rendelkezésre álló összes forrás: 115.000.000 Ft b. a támogatás aránya: civil szervezetek kivételével 70%, civil szervezetek 90% c. a támogatás maximum összege pályázatonként: 7.000.000 Ft. d. a támogatás módja: költségelszámolás

9. A megvalósítás tervezett időintervalluma : 2016. II. félév, 2017. II. félév

10. Kimeneti indikátorok: a. A támogatott projektek száma 15 db b. A támogatott kedvezményezettek száma típus alapján megbontva (vállalkozás: 10 db önkormányzat: 3 db, civil szervezet: 2 db)

3. intézkedés

1. Az intézkedés megnevezése :

Térségi információáramlás és közösségi szükségleteket kielégítő információközvetítés, ismeretterjesztés támogatása 2. Specifikus cél : Helyi gazdaságok, helyi termékek fejlesztése A közszolgáltatások színvonalának növelése Turisztikai szolgáltatások kialakítása, bővítése Élhető települések Együttműködések támogatása a civil és a gazdasági szférában

3. Indoklás, alátámasztás :

A média erejét kihasználva az információ felértékelődik, az iránta való igény megnövekszik, mely következtében valamennyi térségi szereplő tevékenysége és szerepe ismertebbé válik.

4. A támogatható tevékenység területek meghatározása : Az tervezett intézkedés alapján kiírandó pályázat a térségi sajtótermékek és egyéb kiadványok előállításához szükséges infrastruktúra megteremtését a meglévő eszközök

technológiai fejlesztését, eszközbeszerzését célozza. 42

5. Kiegészítő jelleg, lehatárolás : Az intézkedés a térség adottságaihoz igazodva, az alulról jövő kezdeményezést szem előtt tartva kerül meghatározásra, az egyéb operatív programoktól eltérően a projektméretek kialakítása igazodik a helyi igényekhez, a támogatás tervezett maximális összege 3.000.000 Ft.

6. A jogosultak köre: Önkormányzatok, a pályázat benyújtása évének január 1. napján a tervezési területen bejelentett lakhellyel, székhellyel, telephellyel rendelkező civil szervezetek, mikrovállalkozások, természetes személyek, szociális szövetkezetek.

7. A kiválasztási kritériumok, alapelvek: (A részletes kritériumrendszer, a kötelezően teljesítendő és a pontozást érintő elemek a konkrét pályázati kiírás részét képezik majd.)

Kötelezően teljesítendő elemek a támogatás elnyeréséhez:

- a pályázó vállalja, hogy nyertes pályázat esetén minden évben részt vesz a működtetési kötelezettsége lejártáig a Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület által szervezett, a Helyi Fejlesztési Stratégia megvalósításával kapcsolatos képzésen vagy konzultáción,

- a pályázó vállalja a nyilvánosság biztosítását, a projekt elnyerését követően, legkésőbb a fizikai zárását követő 1. év végéig a beruházással érintett tevékenységéről tájékoztatást nyújt nyomtatott kiadvány, saját honlap vagy közösségi oldal igénybevételével

- Mikrovállalkozás, szociális szövetkezet és természetes személy ügyfél esetén a pályázó vállalja, hogy a beruházás fizikai zárását követő 3. évben a beruházás évéhez képest legalább 10% - os nettó árbevétel növekedést ér el

További kiválasztási kritériumok:

- rugalmas munkaidő szervezés vagy csúsztatható munkakezdés lehetősége, - a tervezett projekt együttműködés keretében valósul meg. - a tervezett projekt megalapozott – reális költségvetéssel rendelkezik. - a tervezett projekt együttműködés keretében valósul meg. - a tervezett projekt megalapozott – reális költségvetéssel rendelkezik. 8. Tervezett forrás : a. az intézkedésre rendelkezésre álló összes forrás:, 18.000.000 Ft b. a támogatás aránya: 70% c. a támogatás maximum összege pályázatonként: 3.000.000 Ft.

d. a támogatás módja: költségelszámolás

9. A megvalósítás tervezett időintervalluma: 2016. II. félév, 2017. II. félév

10. Kimeneti indikátorok : a. A támogatott projektek száma 6 db

b. A támogatott kedvezményezettek száma típus alapján megbontva 43 (vállalkozás: 4 db önkormányzat: 0 db, civil szervezet: 2 db)

4. intézkedés

1. Az intézkedés megnevezése :

Helyi lakosság humán közszolgáltatásokhoz való hozzájutásának, azok elérésének elősegítése 2. Specifikus cél: A közszolgáltatások színvonalának növelése Élhető települések

3. Indoklás, alátámasztás: A térség egészségügyi intézményeinek és humán szolgáltatásainak infrastruktúrája és eszközellátottsága alacsony, nincs arányban az ott dolgozók szakmai felkészültségével, nem felel meg bizonyos pontokon a kor minimális elvárásainak sem. Korunk alapvető elvárása a kommunikáció diszkrét lehetőségének megteremtése a felek között, mellyel az egészségügyi és humán szolgáltatások színvonala az együttműködéseket erősítve növekedhet.

4. A támogatható tevékenység területek meghatározása : Az tervezett intézkedés alapján olyan, minden térségi lakos számára elérhető szolgáltatáscsoport jön létre, melynek hatására lehetőség nyílik az egészségmegőrzést, betegségmegelőzést szem előtt tartva a felkészült szakemberek segítségének igénybevételével, valamint az egészségügyi szolgáltatások színvonalának növelésére, a szabadidő aktív eltöltésére. A már meglévő intézmény és eszközállomány bővítésével – átalakításával, szolgáltatási körének szélesítésével, eszközbeszerzéssel járul hozzá az adott intézkedés megvalósításához. Az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladataihoz nem kapcsolódó, de az egészségügyi ellátáshoz, egészségmegőrzéshez, betegségmegelőzéshez és egyéb közösségi célhoz kapcsolódó eszközbeszerzések is támogathatók.

5. Kiegészítő jelleg, lehatárolás : Az intézkedés a térség adottságaihoz igazodva, az alulról jövő kezdeményezést szem előtt tartva kerül meghatározásra, az egyéb operatív programoktól eltérően a projektméretek kialakítása igazodik a helyi igényekhez. Eszközbeszerzés önállóan is támogatható.

6. A jogosultak köre: Önkormányzatok, a pályázat benyújtása évének január 1. napján a tervezési területen bejelentett lakhellyel, székhellyel, telephellyel rendelkező civil szervezetek, mikrovállalkozások, természetes személyek, szociális szövetkezetek.

7. A kiválasztási kritériumok, alapelvek: (A részletes kritériumrendszer, a kötelezően teljesítendő és a pontozást érintő elemek a konkrét pályázati kiírás részét képezik majd.)

Kötelezően teljesítendő elemek a támogatás elnyeréséhez:

- a pályázó vállalja, hogy nyertes pályázat esetén minden évben részt vesz a működtetési kötelezettsége lejártáig a Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület által szervezett, a 44 Helyi Fejlesztési Stratégia megvalósításával kapcsolatos képzésen vagy konzultáción,

- a pályázó vállalja, a nyilvánosság biztosítását, a projekt elnyerését követően, legkésőbb a fizikai zárását követő 1. év végéig a beruházással érintett tevékenységéről tájékoztatást nyújt nyomtatott kiadvány, saját honlap vagy közösségi oldal igénybevételével ,

- a pályázó vállalja, hogy a projekt fizikai zárását követően betegtájékoztató kiadványt készít, melyet az egyesület tervezési területén igazolható módon eljuttat a célcsoportokhoz (igazolható mód: együttműködés az önkormányzatokkal, polgárőrséggel stb.). A kiadvány készítés és terjesztés költsége nem haladhatja meg a beruházás 1% - át.

- A projekt költségvetésének legalább 50% - a Kisteleki járás területén működő, lakhelyjel/székhelyjel rendelkező vállalkozó, és/vagy szervezet bevonásával valósul meg úgy, hogy a megvásárolt eszközök, gépek, az igénybevett szolgáltatások ellenértékének kifizetését igazoló bizonylatok alapján beazonosítható, hogy a számlát kibocsájtó a Kisteleki járás területén lakhelyjel vagy székhelyjel rendelkezik

További kiválasztási kritériumok:

- zöldfelület kialakítás során előnyben részesíti az őshonos növényfajokat, a tájegységnek megfelelő fajkompozíciókat, - a projekt kiterjed a környezeti, fenntarthatósági ismeretek bővítésére, - rugalmas munkaidő szervezés vagy csúsztatható munkakezdés lehetősége, - a tervezett projekt együttműködés keretében valósul meg, - a tervezett projekt megalapozott – reális költségvetéssel rendelkezik,

- a pályázó vállalja, hogy a fenntartási időszakban legalább 1 fő 25 évnél fiatalabb, vagy roma, vagy nő, és legalább 1 fő életvitelszerűen tanyán élő munkavállalót is foglalkoztat, a tervezett projekt munkahelymegtartó, vagy létrehozó hatással rendelkezik,

- a tervezett projekt közvetve, vagy közvetlenül hozzájárul a térség turisztikai vonzerejének növekedéséhez (turisztikai szolgáltatások körének bővítése és/vagy meglévő turisztikai szolgáltatás minőségének javítása).

- a térségben új típusú szolgáltatás jön létre, és/vagy a már meglévő szolgáltatás minőségének javítása. 8. Tervezett forrás : a. az intézkedésre rendelkezésre álló összes forrás: 40.000.000 Ft b. a támogatás aránya; 90% c. a támogatás összege pályázatonként maximum: 35.000.000 Ft. d. a támogatás módja: költségelszámolás

9. A megvalósítás tervezett időintervalluma : 2016. II. félév, 2017. II. félév

10. Kimeneti indikátorok : A támogatott projektek száma 2 db (vállalkozás: db önkormányzat: 1 db, civil szervezet: db)

8.2 Együttműködések

45 1. Az együttműködések tervezett tématerületei: - turizmus (programok, beruházások, szolgáltatások) fejlesztés, - gazdálkodási módok (hagyományos, újszerű, ökológiai), - csereprogramok (tudásátadás, sport, tábor, fiatalok)

2. Specifikus cél : Helyi gazdaságok, helyi termékek fejlesztése A közszolgáltatások színvonalának növelése Turisztikai szolgáltatások kialakítása, bővítése Élhető települések

3. Indoklás, alátámasztás: Mind gazdasági, mind társadalmi előnyökkel járhat a megnevezett együttműködések tématerületeinek megvalósítása, együttműködési szintre emelése. Az együttműködések lényege, hogy a partnerek azonos, vagy hasonló célcsoporttal és tevékenységi körrel rendelkeznek, összefognak, és közös projektet indítanak, melynek fontos pontja, hogy a saját céljain túl a partner(ek) érdekeit is szem előtt tartva megfeleljen az adott térségre vonatkozó elvárásoknak. Az együttműködésben szereplők céljai és célcsoportjai azonosak is lehetnek, azonban nem biztos, hogy ugyanazzal foglalkoznak, így nem konkurenciái egymásnak. Ez a helyzet lehetőséget nyújt a partnereknek, hogy olyan közös terméket, vagy szolgáltatást hozzanak létre, amely egymás nélkül nem lenne kivitelezhető.

Együttműködésben megvalósuló projektek előnyei: - költséghatékonyság, finanszírozási nehézségek könnyebb áthidalása, - hatékonyság növelése, új piacok megismerése, - termék és szolgáltatáskínálat bővülése, - információáramlás hatékonyságának növelése, költségeinek csökkenése, - termelési integráció növelése, - társadalmi aktivitás növelése, - szociális problémák kiküszöbölése, - kritikus tömeg könnyebb elérése. A konkrét együttműködéseken kívül a HFS integrált és innovatív elemei között is megjelennek együttműködések más megközelítésben.

8.3 A stratégia megvalósításának szervezeti és eljárási keretei

1. A HACS és munkaszervezetének jogi formája, a megalakulás dátuma, fő tevékenységi körök.

A Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület (korábban Gördögök Kisteleki Görkorcsolya Egyesület) jelen formájában 2015. augusztus 25. napjától működik, mint előzetesen elismert, a térség vidékfejlesztési feladatait ellátó szervezet. Az Egyesület fő célkitűzései: - Az itt élők életminőségének javítása, kis és középvállalkozások fejlesztésének ösztönzése.

- Jó minőségű mezőgazdasági termékek előállítása, feldolgozása és piacra juttatása. 46 - Helyi, a térségre jellemző tájjellegű termékek, tájfajták megőrzése bemutatása, helyi termékként való elismertetése. - Vidéki örökség, természeti, kulturális értékek védelme. - Ésszerű energia felhasználás elősegítése, megújuló energiák felhasználásának támogatása. - Komplex fejlesztések, melyek a gazdaságélénkítő hatásukon túl turisztikai célokat is szolgálhatnak.

2. A HACS összetétele

Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület összetétele: Közgyűlés: a közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

- az alapszabály módosítása; - az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; - a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása; - az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása; - az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása; - a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll; - az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt; - a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; - döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

Elnökség: Az elnökség az egyesület 5 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. A Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület elnöksége: Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület elnökség név tiszts ég szakterület és kompetencia Nagy Sándor elnök településfejlesztés, közigazgatás, turisztika, esélyegyenlőség Ujvári László alelnök mezőgazdaság, egészségügy, vállalkozás , vállalkozás irányítás Sándor Attila elnökségi tag oktatás, kommunikáció, PR, műv észetek, esélyegyenlőség Bozsányi Ilona elnökségi tag ipar, innováció, tömegsport, turisztika, Hellné Vass Rozália elnökségi tag ifjúságügy, vállalkozás, média tagság:

Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület tagjai képviselt szektor Kistelek Város Önkormányzata közszféra Balástya Község Önkormányzata közszféra Baks Község Önkormányzata közszféra Csengele Község Önkormányzata közszféra Ópusztaszer Község Önkormányzata közszféra Pusztaszer Község Önkormányzata közszféra 47 Kisteleki Kistérség- és Gazdaságfejlesztő Kft. üzleti szféra Csókási Trans Kft. üzleti szféra Kiss József üzleti szféra Grósz Sándor egyéni vállalkozó üzleti szféra FLORA 2002 Kft. üzleti szféra Hétkerék Közösségfejlesztő, Hagyományőrző, Természetbarát Egészségvédő civil szféra Turisztikai Sportegyesület (Hétkerék Egyesület) Pusztaszer Községért Közalapítvány civil szféra Balástya Ifjúsági Klub Egyesület civil szféra Baksért hagyományőrző és Szabadidős Egyesület civil szféra Csengelei Ifjúsági Művészeti Alapítvány civil szféra Kistelek Város Művelődéséért és Sportéletéért Közhasznú Közalapítvány. civil szféra Szerikör Faluszépítő Egyesület civil szféra

a HFS elkészítését koordináló csoport: az Egyesület tagsága szakmai szervezetek képviselői

3. A HACS tervezett szervezeti felépítésének bemutatása

A 2007 – 2013 tervezési időszakban a Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület tervezési területén a Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület látta el a vidékfejlesztési feladatokat lefedve a Kisteleki, és a Mórahalmi járás területét Bordány kivételével. A 2014 – 2020 közötti programozási időszakban a Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület tervezési területe megegyezik a Kisteleki járás illetékességi területével. A szervezet felépítése jelen időszakban még alakuló állapotú, az aktuális feladatokhoz igazodva változik. Jelenleg a biztos pont az Egyesület életében a munkaszervezet, mely ellátja az Egyesület, az Elnökség, a HFS elkészítését koordináló csoport titkársági feladatait, az iránymutatások és a jogszabályi háttér szem előtt tartása mellett, valamint a térség fejlesztési kapacitásainak hatékonyabb kihasználása érdekében az Egyesület kommunikációjáért is felel.

4. Az egyes szervezeti egységek, funkciók szerepének és felelősségi körének bemutatása

A Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület vállalt feladatai a Vidékfejlesztési Program megvalósítását illetően: - Helyi Fejlesztési Stratégia elkészítése, megvalósításának koordinálása - a HFS végrehajtásában, a stratégia megvalósításában résztvevők folyamatos tájékoztatása

- a HFS végrehajtásához szükséges kapcsolatok, kapcsolatrendszerek kiépítésének segítése koordinatív jelleggel - a HFS alapján indikálódó projektötletek tényleges projektté generálódásának segítése - a HFS alapján megvalósuló LEADER pályázatok végrehajtásának segítése - ügyviteli teendők ellátása - teljeskörű kapcsolattartás, információ áramlás biztosítása

48 5. A pályázatok kiválasztásával és a HACS működésével kapcsolatos döntéshozatali folyamatok

A Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület közgyűlése, az egyesület elnöksége megfelel a KSK rendelet 34. cikk (3) b) pontja szerinti követelményeknek: „hátrányos megkülönböztetéstől mentes és átlátható kiválasztási eljárás és objektív kritériumok kidolgozása a műveletek kiválasztásához, amelyek elkerülik az összeférhetetlenséget, biztosítják, hogy a kiválasztási döntések során a szavazatok legalább 50 %-át állami hatóságnak nem minősülő partnerek adják”.

A HBB működését az előző időszak tapasztalatai alapján (Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület), ahhoz hasonlóan tervezzük. A pályázatok meghirdetésének, benyújtásának, befogadásának, feldolgozásának, értékelésének módja jelenleg nem ismert. Amennyiben a későbbi szabályozás lehetővé teszi, a 2007 – 2013 közötti tervezési időszakhoz hasonlóan a pályázatokat a HACS munkaszervezete kezeli majd (befogadás, hiánypótlás), és terjeszti elő a HBB számára.

A tervezet: a munkaszervezet dolgozói a négy szem elvének megtartásával minden pályázatot értékelnek, a munkaszervezet vezető irányításával. Az előkészítést és az előterjesztést a HBB részére a munkaszervezet – vezető, vagy az általa megbízott dolgozó végzi.

6. A helyi fejlesztési stratégia megvalósítását szolgáló humán erőforrás

A helyi fejlesztési stratégia megvalósításának komplex feladatát elsősorban az egyesület tagsága vállalja, közgyűlések, munkaértekezletek formájában, de a megvalósítás során is, - a tervezéshez hasonlóan – szakértőket, külső szervezeteket is bevon a munkába. Ennek segítségével biztosítható a szakmaiság minél magasabb színvonala. A végrehajtáshoz kapcsolódó napi feladatokat az egyesület munkaszervezete valósítja meg az elnök és a munkaszervezet vezető közvetlen irányításával. A munkaszervezet tagjai a korábbi LEADER akciócsoport (Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület) Kisteleki irodájának dolgozói, így a 2007-2013 programozási időszak folyamán gyűjtött tapasztalatok továbbra is rendelkezésre állnak.

A Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület fizetett alkalmazottainak feladat és felelősségi körei munkakör elvégzendő feladat/felelő sségi kör munkaszervezet elvégzendő feladat: munkaszervezet munkájának irányítása, kapcsolattartás az vezető Egyesület közgyűlésével és elnökségével, szakmai rendezvényeken való részvétel, szakmai rendezvények szervezése és lebonyolítása, kapcsolattartás és együttműködés más vidékfejlesztési szereplőkkel, felelősségi kör: munkaszervezet dolgozóinak szakmai felkészültsége (képzések, megbeszélések, információ megosztás), az egyesület Közgyűlésének és Elnökségének tájékoztatása, közgyűlések, elnökségi ülések előkészítése,

ügyintéző elvégzendő feladat: a munkaszervezet – vezetőtől, vagy az egyesület elnökétől kapott utasítások alapján irodai, adminisztratív és egyéb munka, általános tájékoztatási és információs tevékenység a vidékfejlesztési szereplők körében, HFS végrehajtása, Projektgazdáknak szakmai segítség nyújtása, kapcsolattartás és együttműködés egyéb vidékfejlesztési szereplőkkel felelősségi kör: egzakt informálás – tájékoztatás, az elvégzendő feladataihoz tartozó rendeletek, jogszabályok és útmutatások ismerete, azok változásainak nyomonkövetése 49 ügykezelő elvégzendő feladat: a munkaszervezet – vezetőtől, vagy az egyesület elnökétől kapott utasítások alapján irodai, adminisztratív feladatok ellátása, adatrögzítés felelősségi kör: adatok pontos rögzítése

7. A működés fizikai feltételeinek bemutatása.

A Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület munkaszervezete jelenleg 36 m2 alapterületű bérelt irodahelyiséget tart fent, melynek felszereltsége megfelel az Egyesület által elvárt minimális követelményeknek.

8. A működésre tervezett költségvetés szöveges alátámasztása.

A működésre tervezett költségek legjelentősebb részét a bérek és azok járulékai teszik ki, három fő munkavállalóval tervezzük 2016. második félévétől 2020. év végéig. A bérek a felelősségi és feladatköröknek megfelelő közigazgatásban szokásos bérekhez igazodnak. A költségvetés egyéb elemei az elmúlt időszak tapasztalataihoz és a jelenleg reális költségekhez idomul. A különböző rendezvényeken való részvétel, vagy azok szervezése, a finanszírozott kommunikáció és más animációs költségek fontossága szükségessé teszi az egyéb források bevonását is, mellyel a 2017 – es évtől számolunk.

8.4. Kommunikációs terv

Az egyesület a tervezési időszakban kiemelt figyelmet fordít a kommunikációs tevékenységére, mely kiterjed a Helyi Fejlesztési Stratégia kialakítására és megvalósítása, a kiírásra kerülő pályázatok minél szélesebb körű elérhetőségére, az elért eredmények publikálására, és a törvényi kötelezettségeknek megfelelően az egyesületi ügyvitel tevékenységére.

A célcsoportok meghatározása Tervezési területen belül:

- önkormányzat - vállalkozások - civil szerveztek - intézmények - egyházi szervezetek - települések lakossága - szakmai partnerek

Tervezési területen kívül:

- térség iránt érdeklődők (szakmai, turisztikai, civil) - helyi kapcsolatokat kereső lehetséges gazdasági partnerek - helyi események iránt érdeklődők - helyi termékek iránt érdeklődők (közvetlen fogyasztók, kereskedők) - szakmai partnerek 50

A kommunikációs eszközök, tevékenységek típusainak bemutatása, beleértve a pályázók és a szélesebb nyilvánosság tájékoztatásának módját Személyes kapcsolat: a kapcsolattartás legtermészetesebb formája, jellemzően megbeszéléseken, értekezleteken fórumokon, konzultációkon fog megvalósulni.

E-mail: a kapcsolattartás egyszerű és gyors formája, levelező listás módon az egyesület tagjaival, pályázókkal, vagy a pályázók adott csoportjával, egyénileg ügyfelekkel, szakmai partnerekkel alkalmazzuk.

Telefon: gyors információcserét tesz lehetővé, előnye az azonnali visszacsatolás. Alkalmazását inkább későbbi személyes találkozók időpontjának megbeszélésére tartjuk előnyösnek.

Honlap: az ügyfelek számára elérhetővé kívánt nagyobb terjedelmű anyagok nyilvánosságra hozása (pályázati felhívások és a hozzá kapcsolódó információk), továbbá térségi vidékfejlesztéshez kapcsolódó hírek események publikálása, valamint az kötelező ügyviteli információk nyilvánosságra hozása történik ezen a módon.

Kiadványok: lehetőséget nyújt programok, események, megvalósult beruházások, turisztikai szolgáltatók, termékek esztétikus megjelenítésére frekventált helyeken, Tourinform irodákban.

A HACS dokumentumaihoz és a HACS-ról szóló információkhoz való hozzáférés lehetőségeinek bemutatása, visszacsatolási lehetőségek, ezek kezelésének és dokumentációjának módja

A HACS dokumentumait, az egyesülettel kapcsolatos információkat elsősorban a www.kistelek.hu/leader holnapon érhetik el az érdeklődők. A honlapon megtalálhatóak az egyesület munkatársainak elérhetőségei, így a leendő és meglévő ügyfelek könnyen felvehetik a kapcsolatot, illetve megtekinthetik a közérdekű információkat, letölthetik a számukra fontos dokumentumokat.

A megtalálható elérhetőségek és kommunikációs csatornák visszacsatolási lehetőséget nyújtanak, akár elektronikus úton, telefonon vagy személyesen. Az elektronikus leveleket minden esetben megőrizzük, a telefonos jelzésekről, információkról feljegyzést készítünk, a megszerzett információkat értékeljük, és az eredményeket adott estben beépítjük a munkafolyamatok közé. Közvetlen kapcsolatot jelentenek a fórumok is, melyeknek konkrét célja az eredményes visszacsatolás, mely véleményünk szerint fontos követelménye a leader szemléletnek. A fórumok mellett tervezzük, hogy helyi rendezvényeken (kisteleki gasztronómiai fesztivál, falunapok stb) is lehetőséget biztosítunk munkák megismertetésére és építő jellegű együttgondolkodásra.

A kommunikációval kapcsolatos felelősségi körök és a humán kapacitás bemutatása

A kommunikációval kapcsolatos feladatokat a munkaszervezet dolgozói fogják ellátni, az egyesület közgyűlése az elnök és a munkaszervezet vezető irányításai alapján. Az ilyen irányú munkavégzés a korábbi évek tapasztalatai alapján megoldható a jövőben is, de természetesen az újabb ismeretek megszerzése és alkalmazása eredményesebb kommunikációt tesz lehetővé.

51 A HFS-sel kapcsolatos kommunikációs tevékenységek ütemterve

Tevékenység Kommunikációs eszköz Időpont Egyesület bevezetése a tervezési területen személyes kapcsolat (fórum), 2015. augusztus - e-mail, honlap november projekt ötletek gyűjtés e személyes, honlap, e -mail 2015. szeptember – 2016. február HFS tervezet közzététele honlap 2015. december

HFS elfogadása személyes 2016. március LEADER pályázatok 1. körének kiírása honlap, e -mail, személyes 2016. június - december Pályázatok me gvalósításával kapcsolatos e-mail, honlap, személyes 2016. július - információk közzététele 2020. december HFS felülvizsgálat e-mail, honlap, személyes 2017. február, 2018. február LEADER pályázatok 2. körének kiírása e-mail, honlap, személyes 2017. m ájus Elért eredmények közzététele e-mail, honlap, személyes, 2017. június – 2020. kiadvány december Az egyesületi forrásfelhasználás közzététele e-mail, honlap, személyes, 2016. március - 2020. (üvegzseb) kiadvány december Vidékfejlesztéshez kapcso lódó hírek, honlap, e -mail 2016. március - 2020. információk, programok bemutatása december

A kommunikációs tevékenység pénzügyi terve

Az egyesület kommunikációs tevékenységét a munkatársak munkaidejükben végzik, így annak költsége a működési forrás terhére valósul meg. Idesorolhatóak a bérköltségen kívüli marketing ráfordítások, pl. a kiadványok készítése is, melyek a megvalósult LEADER projekteket fogják bemutatni. Az erre tervezett költség előre láthatólag 500.000 Ft. A későbbiekben keressük annak lehetőségét akár pályázatok útján is, hogy nagyobb példányszámú, specifikus kiadványokat, rövid filmeket készítsünk. A honlap üzemeltetésének költsége egyelőre megoldott az önkormányzattal kötött megállapodás alapján.

8.5. Monitoring és értékelési terv

1. Az indikátorok forrása, a begyűjtés módja és gyakorisága: A tervezett indikátorok begyűjtése folyamatos, a projektek megvalósítása során a kedvezményezettektől elektronikus úton, évente történik. 2. A monitoring adatok feldolgozása: A beérkezett adatokat a munkaszervezet értékeli, összesíti, a HFS megvalósításának éves 52 értékelésébe beépíti, lehetőség szerint a HFS felülvizsgálat során felhasználja, és az egyesület honlapján elérhetővé teszi. 3. Önértékelés: A HACS általános működését (tagság aktivitása, munkaszervezet feladatai, pénzügyi vonatkozások, általános kommunikáció) tekintve saját teljesítményét évente, az éves beszámoló elfogadásakor értékeli. A Helyi Fejlesztési Stratégia megvalósítása (pályázatok darabszáma, minősége, forráslekötések) szempontjából az értékelés évente több alkalommal történik, praktikusan egyes pályázati időszak lezárását követően. 4. Eredmények kommunikálása: A felülvizsgálatokat a HACS munkaszervezete végzi a munkaszervezet vezető irányításával, az elkészített beszámolót a közgyűlés fogadja el, a munkaszervezet – vezető felelősségi köre a nyilvánosság biztosítása (saját honlap).

9. Indikatív pénzügyi terv

A HFS fejlesztési forrásfelhasználásának ütemezése (millió Ft) Forrás: EMVA LEADER 19.2 alintézkedés Ssz. Az intézkedések megne vezése 2016 2017 2018 2019 2020 Összesen % 1. Helyi gazdaságélénkítés elősegítése 40 43,7 83,7 32,61 2. Kulturális, természeti és történelmi értékek megőrzése, egészségtudatos 53 életmódra nevelés elősegítése. 35 80 115 44,80 3. Térségi információára mlás és közösségi szükségleteket kielégítő információközvetítés, ismeretterjesztés támogatása 8 10 18 7,01 4. Helyi lakosság humán közszolgáltatásokhoz való hozzájutásának, azok elérésének elősegítése 35 5 40 15,58 Összesen : 118 138,7 256,7 10 0

A HACS működési és animációs forrásfelhasználásának ütemezése (millió Ft) Forrás: EMVA LEADER 19.4 alintézkedés 2016 2017 2018 2019 2020 Összesen Működési költségek 5, 2 11 ,0 10 9 8 43 ,2 Animációs költségek 0, 2 1,1 0, 6 0, 5 0,4 2, 8 Egyéb tervezett bevételek 2 1 1 1 1 1 5 Összesen 6, 4 13,1 11, 6 10, 5 9,4 51

Kiegészítő információk

Mellékletek

54

1. térkép Kistelek járás a Kistelek és Térsége Vidékfejlesztési egyesület tervezési területe

Település Összes terület Külterület Belterület Külterület aránya Ha Km 2 Km 2 Km 2 % Baks 6185 61,85 59,6 2,25 96,4 Balástya 10995 109,95 107,65 2,3 97,9 Csengele 3066 30,6 6 29,78 0,88 97,1 Kistelek 6919 69,19 64,97 4,22 93,9 Ópusztaszer 5951 59,51 58,28 1,23 97,9 Pusztaszer 4893 48,93 43,83 5,1 89,6 Kistérség összesen 38009 380,09 364,11 15,98 95,8 1. táblázat A kistérség területi adatai /KSH/

A Éghajlati jellemzők Értékek Napfényes órák száma 2120 óra Relatív légnedvesség 71% Évi csapadékösszeg 569 mm Csapadék havi átlaga 47,4 mm Zivatarok gyakorisága éves szinten 32 db Átlagos borultság éves szinten 57% 55 Nyári átlaghőmérséklet júliusban 25,9C Nyári csúcshőmér séklet júliusban 38,2 C Téli átlaghőmérséklet februárban 0,7 C Téli minimumhőmérséklet februárban -22,6 C Átlagos szélsebesség 2,7 m/s Hőmérséklet évi középértéke 11 C 2. táblázat A kistérség jellemző éghajlati adatai

Mező - Ná - Település Szántó Kert Gyüm. Szőlő Gyep Erdő Halastó Kivett Össz. gazd. das Baks 3963,1 0,0 0,0 0,0 793,8 4756,9 629,7 72,4 0,0 732,6 6191,6 Balástya 5894,3 6,6 320,3 174,2 2547,7 8943,2 730,6 79,4 3,4 1243,2 10999,7 Csengele 3324,2 16,1 66,8 142,2 1103,9 4653,2 796,6 7,8 0,0 608,4 6066,0 Kistelek 3371,5 16,2 130,9 274,3 1036,3 4829,2 1048,5 21,7 0,0 1019,5 6918,9 Ópusztasze 2773,7 0,0 6,9 37,4 1141,2 3959,1 1295,1 24,2 0,0 671,8 5950,3 r Pusztaszer 2469,8 0,0 5,1 169,7 1319,8 3964,5 420,7 11,5 0,0 496,8 4893,4 21 796, Kistérség 38,9 530,0 797,7 7942,7 31106,1 4921,1 217,0 3,4 4772,4 41019,9 7 3. táblázat A Kisteleki Kistérség területének művelési ágak szerinti megoszlása ha-ban

Ebből: 17 AK alatti

szántóterület Település Összes szántóterület ha % (ha) Baks 3963,101 3,5104 0,088577 Balástya 5894,345 5894,345 100 Csengele 3324,198 3324,198 100 Kistelek 3371,498 3371,498 100 Ópusztaszer 2773,729 2773,729 100 Pusztaszer 2469,849 2469,849 100 Kistérség 21783,29 17833,62 81,86833

4. táblázat Szántóterületek aranykorona érték szerinti megoszlása

Működő Mezőgazdasági Mezőgazdasági egyéni Megnevezés vállalkozások vállalkozók gazdál- száma 1000 lakosra száma 1000 lakosra kodók száma 1000 lakosra Baks 39 4 357 56 Balástya 66 25 393 Csengele 43 16 434 Kistelek 61 8 296 Ópusztaszer 41 8 375 Pusztaszer 48 8 432 Kistérség 54 12 356 5. táblázat A vállalkozások ágazati megoszlása

1. ábra Lakónépesség száma az év végén

57

2. ábra Vándorlási egyenleg (ezrelék)

3. ábra Állandó népességen belül a 0-14 évesek aránya (%)

58

4. ábra Állandó népességen belül a 60-x évesek aránya (%)

5. ábra Öregségi mutató, (száz 0-14 évesre jutó 60-x éves)

59

6. ábra Regisztrált munkanélküliek száma (fő)

7. ábra 25 év alatti regisztrált munkanélküliek aránya (%)

60

8. ábra 45 év feletti regisztrált munkanélküliek aránya (%)