A Megyei Területrendezési Terv Módosításának Szakági Tervjavaslatai És Azok Műleírásai

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSÁNAK SZAKÁGI TERVJAVASLATAI ÉS AZOK MŰLEÍRÁSAI

Veszprém megye területrendezési terve módosítása során tervezett változtatások

Veszprém megye területrendezési terve módosítását megelőzően a területrendezési tervek tartalmi követelményeiben bekövetkezett lényeges változások

A területrendezési tervek készítésében, illetve a térségi területfelhasználás tervezése gyakorlatában a hatályos megyei területrendezési terv elfogadását követően részben a területrendezési tervek tartalmi követelményeit rögzítő kormányrendelet, részben a 2018 évi területrendezési törvény elfogadásával jelentős – jelen módosítás tartalmát is érintő - változások következtek be. o A hatályos megyei terv elfogadása óta megváltozott a „települési térség” fogalma, jelen módosítás már az új fogalomhasználatnak megfelelően települési térségként rögzíti a települések teljes belterületét, valamint az azon kívüli területeken a hatályos településszerkezeti tervekben beépítésre szánt területekként rögzített területek összességét. A fogalomhasználat változása miatt a Veszprém megyei tervben is változik (bővül) a települési térségek területe. Ez a helyenként jelentős nagyságú területi növekedés azonban nem jelent tényleges módosulást a területek felhasználása szabályozásában. Egyedül a belterületek eddig beépítésre nem szánt területein növeli a változás az önkormányzatok mozgásterét, mivel a térség egész területén szabadabbá vált az OTÉK szerinti település-rendezési kategóriák alkalmazása. o A területrendezésben ezzel párhuzamosan megszűnt a „városias települési térség” és a „hagyományosan vidéki települési térség” elkülönítése. o A megyei szerkezeti tervet érintően fontos változás, hogy a korábban bevezetett „vegyes” területfelhasználási kategória megszüntetésre került az Országos Területrendezési Tervben. Ennek nyomán a megyei területrendezési terv módosítása sem alkalmazza már ezt a kategóriát. A korábban vegyes területfelhasználású térségbe sorolt területek döntően mezőgazdasági, illetve erdőgazdálkodási térségbe kerültek besorolásra. A hrsz szerint pontos erdészeti ágazati adatszolgáltatásban rögzített területi lehatárolásoknak köszönhetően – a fogalomváltozással összhangban – lehetővé vált úgy az erdőgazdasági térség, az erdő övezet, mint az erdősítésre javasolt területek pontos lehatárolása. o A területrendezési törvény változásához alkalmazkodva a megyei TrT-ben is megszüntetésre került az „építmények által igénybe vett térség” és bevezetésre került a „sajátos terület- felhasználású térség”. A változás lényege a két kategória fogalom-meghatározásának az eltéréséből adódik. Az építmények által igénybe vett térség a korábbi OTrT szerint: „amelybe a műszaki infrastruktúra, valamint a nem települési területekhez és települési funkciókhoz kapcsolódó egyedi építmények területe és szükséges védőterületük tartoznak”. A sajátos terület- felhasználású térségbe a 2018 évi területrendezési törvény szerint: „az 5 ha-nál nagyobb külfejtéses művelésű bánya-területek, hulladék-ártalmatlanító létesítmény elhelyezésére szolgáló területek, egyes egészségügyi, sportolási, rekreációs, megújuló energiahasznosítási, közlekedési és honvédelmi területek tartoznak.

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Veszprém megye 2011 évi területrendezési terve által A megyei területrendezési terv 2019 évi módosítása alkalmazott területfelhasználási kategóriák során alkalmazott területfelhasználási kategóriák

a) erdőgazdálkodási térség a) területi korlát nélkül ábrázolt térségek:

b) mezőgazdasági térség aa) erdőgazdálkodási térség,

c) városias települési térség ab) mezőgazdasági térség,

d) hagyományosan vidéki települési térség ac) vízgazdálkodási térség,

e) vízgazdálkodási térség ad) települési térség,

f) építmények által igénybe vett térség. b) legalább 5 ha nagyságú sajátos területfelhasználású térség. o Az OTrT változásával összefüggésben a TrT 2019 évi módosítása során változik a területrendezési tervezés során alkalmazott övezetek rendszere.

Veszprém megye 2011 évi területrendezési terve által A megyei területrendezési terv 2019 évi módosítása alkalmazott öveztek során alkalmazott övezetek

a) Magterület övezete Országos övezetek:

b) Ökológiai folyosó övezete 1. Ökológiai hálózat magterületének övezete,

c) Pufferterület övezete 2.Ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete,

d) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete 3. Ökológiai hálózat pufferterületének övezete,

e) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 4. Kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete,

f) Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete 5. Jó termőhelyi adottságú szántók övezete,

g) Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület 6. Erdők övezete, övezete 7. Erdőtelepítésre javasolt terület övezete, h) Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület 8. Tájképvédelmi terület övezete, övezete 9. Világörökségi és világörökségi várományos i) Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete területek övezete, j.) Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete 10. Vízminőség-védelmi terület övezete, k) Történeti települési terület övezete 11. Nagyvízi meder övezete, l) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi 12. VTT-tározók övezete, terület övezete

m) Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő 13. Honvédelmi és katonai célú terület övezete. területének övezete

n) Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete Megyei övezetek:

o) Együtt tervezhető térségek övezete 1. Ásványi nyersanyagvagyon övezete,

p) Rendszeresen belvízjárta terület 2. Rendszeresen belvízjárta terület övezete,

q) Nagyvízi meder övezete 3. Földtani veszélyforrás terület övezete,

r) Földtani veszélyforrás területének övezete 4. Egyedileg meghatározott megyei övezetek.

4.1.Gazdaságfejlesztés kiemelten támogatott

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

s) Vízeróziónak kitett terület övezete célterületének övezete

t) Széleróziónak kitett terület övezete 4.2. Innovációs-technológiai fejlesztés támogatott célterületének övezete v) Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete 4.3. Karsztvízszint emelkedés miatt érintett települések övezete z) Honvédelmi terület övezete 4.4. Turisztikai fejlesztések támogatott célterületének övezete

4.3.1. Balaton Turisztikai Régió Üdülőkörzet Veszprém megyei települései

4.3.2. További turisztikai központok Veszprém megyében: (Veszprém, Pápa, Sümeg, Zirc)

4.3.3. Bakony üdülőfalvai

4.3.4. Somló térsége

4.4. Együtt tervezhető térségek övezete

4.4.1. Veszprém megye funkcionális várostérségei

4.4.2. az „Európa kulturális fővárosa Veszprém 2023” program érdekében együttműködő térség.

Fejlesztési potenciál alapú területfelhasználás-alakítási javaslat

Veszprém megye Balaton kiemelt üdülőkörzeten kívüli területére vonatkozó területfelhasználási-, alakítási javaslat alapvetően két szempont figyelembevételével került kidolgozásra.

Az egyik szempont a jogfolytonosság és a jogbiztonság garantálása a területfelhasználásban. Ennek érdekében a megyei területfelhasználási terv - a települési térség lehatárolása vonatkozásában – a települések hatályos településszerkezeti tervein alapul. Ezzel biztosítható az, hogy minden olyan terület, amely a hatályos településszerkezeti tervekben beépítésre szánt területi besorolású, a megyei tervben is települési térségként kerüljön lehatárolásra. Így a megyei terv e vonatkozásban sehol nem tartalmaz visszalépést az építési jogokat rögzítő a hatályos jogi állapothoz képest. Mivel a térség települései hatályos településszerkezeti terveikben rögzítik azt a területfelhasználást, amely összhangban van az adott település fejlesztési célkitűzéseivel, ez a dokumentum tekinthető adott település területfelhasználási jövőképének, melynek megyei tervben való érvényesítése indokolt és jogszerű.

A területfelhasználás alakítása másik fontos szempontja a területi alkalmasság érvényesítése, a területi fejlesztési potenciál figyelembevétele. E szempont kiemelkedő jelentőségű az erdőgazdálkodási térség tervezésében (az erdő és az erdősítésre alkalmas területek meghatározásában és lehatárolásában) valamint a kiváló és jó termőhelyi adottságú szántóterületeknek a mezőgazdálkodási térség részeként történő meghatározásában és lehatárolásában.

Hasonlóan a területi adottságok és potenciálok figyelembevételével történt a vízgazdálkodási térség lehatárolása. Ezek a lehatárolások, illetve az ezekhez kapcsolódó területfelhasználási előírásoknak, javaslatoknak és irányelveknek az érvényesítése a továbbtervezés (a hatályos településszerkezeti

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

tervek következő módosítása) során hozzájárul a fenntartható és egyúttal a fejlesztési potenciálokat optimálisan kihasználó területhasználatok arányának növeléséhez.

A területi fejlesztési potenciálok érvényesítése szempontjából Veszprém megye területrendezési terve módosításában különös jelentősége van az egyedileg meghatározott (fejlesztési) övezetek meghatározásának, lehatárolásának és szabályozásának. Ezen övezeti előírások és ajánlások adnak iránymutatást a különböző funkcióra tervezett területek vonatkozásában az adottságokat és a fejlesztési potenciálokat együttesen figyelembe vevő differenciált szabályozásra. Veszprém megye területfelhasználási terve

A 2011-ben jóváhagyott megyei területrendezési terv területfelhasználási tervében és a 2019 évi módosítás tartalmában bekövetkezett változások:

A területrendezési tervek tartalmi követelményeinek időközben történt változása miatt a területrendezési tervekben megszüntetésre került a városias és a hagyományosan vidéki települési térség megkülönböztetése. Ennek figyelembevételével a 2019 évi módosítás egységesen települési térséget határol le.

A megyei szerkezeti tervben tervezett terület felhasználás meghatározása során változás, hogy a 2010-ben bevezetett „vegyes” területfelhasználási kategória megszüntetésre került az Országos Területrendezési Tervben.

A korábban vegyes területfelhasználású térségbe sorolt területek döntően mezőgazdasági, illetve erdőgazdálkodási térségbe kerültek besorolásra. A hrsz szerint pontos ágazati adatszolgáltatásban rögzített pontos területi lehatárolásoknak köszönhetően – a fogalomváltozással összhangban – lehetővé vált úgy az erdőgazdasági térség, az erdő övezet, mint az erdősítésre javasolt területek övezete pontos lehatárolása.

A „vegyes” kategória elhagyásával nő úgy az erdőgazdasági-, mint a mezőgazdasági térség kiterjedése a hatályos megyei tervben tervezetthez képest, de ez jelent érdemi változást a területhasználatban.

A területrendezési törvény változásához alkalmazkodva a megyei TrT-ben is megszüntetésre került az „építmények által igénybe vett térség” és bevezetésre került a „sajátos terület-felhasználású térség”. A változás lényege a két kategória fogalom-meghatározásának az eltéréséből adódik. Az építmények által igénybe vett térség a korábbi OTrT szerint: „olyan területfelhasználási kategória, amelybe a műszaki infrastruktúra, valamint a nem települési területekhez és települési funkciókhoz kapcsolódó egyedi építmények területe és szükséges védőterületük tartoznak”. A sajátos terület-felhasználású térségbe a 2018 évi területrendezési törvény szerint: „az 5 ha-nál nagyobb külfejtéses művelésű bánya-területek, hulladék-ártalmatlanító létesítmény elhelyezésére szolgáló területek, egyes egészségügyi, sportolási, rekreációs, megújuló energiahasznosítási, közlekedési és honvédelmi területek tartoznak.

A megyei területrendezési terv 2019 évi módosítása során alkalmazott területfelhasználási kategóriák: o ERDŐGAZDÁLKODÁSI TÉRSÉG

A területrendezési törvény fogalomhasználata szerint erdőgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe azok a - települési térségen, illetve a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek esetében a

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

sajátos területfelhasználású térségen kívül eső - Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdő és erdőgazdálkodási célokat közvetlenül szolgáló földterületek, valamint erdőtelepítésre javasolt területek tartoznak, amelyek erdőgazdálkodásra hosszú távon és fenntartható módon alkalmasak, vagy amelyeken a jövőben az erdőtelepítés a termőhelyi adottságok és a környezetvédelmi szempontok alapján kedvező, illetve javasolt.

Az erdőgazdálkodási térség az erdészeti ágazat hivatalos adatszolgáltatása figyelembevételével került meghatározásra, így a térségi szerkezeti terv tervezete tartalmazza a meglévő (jellemzően 1 hektárnál nagyobb kiterjedésű) erdőterületeket (az erdőállomány kataszter szerint), valamint az erdőtelepítésre javasolt területek közül azokat, amelyek az érintett települések településszerkezeti terveiben nem tervezettek átminősítésre beépítésre szánt területté.

A hatályos területrendezési törvényi szabályozás szerint az országos területfelhasználási kategóriák területén belül a megyei területfelhasználási kategóriák területének kijelölése során az erdőgazdálkodási térség területének legalább 95%-át erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni.

A megyei területrendezési tervben erdőgazdálkodási térségbe sorolt területeken az erdőterület területfelhasználási egységet a térséget lefedő erdők övezetére vonatkozó szabályok szerint, valamint az erdőtelepítésre javasolt terület övezetére vonatkozó szabályok figyelembevételével kell lehatárolni.

Az elfogadott OTrT szerint Veszprém megyében az erdőgazdasági térség kiterjedése (az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdő és erdőgazdálkodási célokat közvetlenül szolgáló földterületek, valamint erdőtelepítésre javasolt területek összessége) 166 413 hektár. Az Adattárban erdőként és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületként nyilvántartott terület 154.155 hektár. E szerint az OTrT 12.258 hektár (erdőtelepítésre alkalmas területen) jelöl ki erdőgazdálkodási térséget. Ez a megye erdőgazdálkodási térséggel érintett területének 8%-os növelését jelenti. Veszprém megye elkötelezett táji-, természeti értékei megőrzésében és fejlesztésében. Ezért hosszú távon maximálisan támogatja az erdőterületek olyan mértékű növelését is, amelyet a területrendezési törvény részét képező Országos Területrendezési Terv meghatároz, a területi bővítést a lépcsőzetesség lehetőségének biztosításával tervezi megvalósítani.

A 2011 évben jóváhagyott (jelen módosítás alapját képező) megyei TrT 119 404 hektár erdőgazdálkodási térséget határolt le. A korábbi TrT-ben és jelen tervjavaslatban az erdőgazdálkodási térség 45 422-al való növekedésének oka az erdőtelepítésre javasolt területek lehatárolására alkalmazott módszertan változásából következik. A korábbi módszertant a gödöllői Szent István Egyetem Tájgazdálkodási Intézete készítette.

Azóta elkészült az erdőtelepítésre alkalmas és javasolt területeknek országosan egységes minősítésrendszere és megtörténtek ennek figyelembevételével az új területi lehatárolások. A megyei terv 2019 évi módosítása már az új módszertan eredményei figyelembevételével rögzíti övezetként az erdőtelepítésre javasolt területeket és ezt a lehatárolást érvényesíti az erdőgazdasági térség lehatárolásánál.

A lehatárolás megfelel a hatályos OTrT előírásainak, amely szerint az OTrT-ben kijelölt erdőgazdasági térség területének 95%át a megyei TrT-ben is erdőgazdasági térségként kell továbbtervezni. A megyei területrendezési terv 2019 évi módosításának tervezete a hatályos törvényi szabályozásnak megfelelően került kidolgozásra. Így az OTrT-ben a megyei területrendezési terv tervezési területén

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

ábrázolt 166 413 ha erdőgazdasági térség figyelembevételével a megyei területrendezési tervben 153 690 hektár erdőgazdasági térség került lehatárolásra, amely így Veszprém megye Balaton Kiemelt üdülőkörzeten kívüli területén 99% os megfelelést jelent.

MEZŐGAZDASÁGI TÉRSÉG

A hatályos területrendezési törvény fogalomhasználata szerint mezőgazdasági térség: az országos és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe elsősorban szántó, gyep - ingatlan-nyilvántartás szerint rét, legelő művelési ágba sorolt területek -, szőlő, gyümölcsös és kert területek tartoznak, és amelyen a mezőgazdasági funkció hosszú távú fenntartása indokolt.

Jelen módosítás során fenti fogalommeghatározást is figyelembe véve mezőgazdálkodási térségbe kerületek besorolásra mindazok a területek, amelyek nem részei az erdőgazdálkodási-, a települési-, a vízgazdálkodási és a sajátos területfelhasználású térségeknek.

A hatályos területrendezési szabályozás szerint az országos területfelhasználási kategóriák területén belül a megyei területfelhasználási kategóriák területének kijelölése során a mezőgazdálkodási térség területének legalább 95%-át mezőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni. (A megfelelés %-os értékét a 2019 évi törvénymódosítás szigorította 75%-ról 95%-ra).

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

A megyei területrendezési terv 2019 évi módosításának tervezete megfelel ennek a követelménynek is, ugyanis az OTrT-ben a megyei területrendezési terv tervezési területén ábrázolt 124 721 ha mezőgazdasági térség figyelembevételével a megyei területrendezési tervben 122 328 ha mezőgazdasági térséget határol le. (Ez 100,5%-os megfelelést jelent).

A 2011 évi megyei TrT 172 546 ha mezőgazdasági térséget határolt le. A területi változás részben a települési térség fogalomváltozással is összefüggő növekedéséből, részben a beépítésre szánt területek tényleges növekedésből, a vízgazdálkodási térségbe sorolt területek besorolásának változásából, illetve a sajátos területfelhasználási térség alkalmazásából adódik.

Ezen átsorolási változások a mezőgazdasági területek tényleges kiterjedését csak kis mértékben módosítják.

TELEPÜLÉSI TÉRSÉG

A területrendezési törvény (illetve a tervek tartalmi követelményeiről szóló kormányhatározat) szerint települési térség: az országos és a megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a vízgazdálkodási térségbe és a sajátos területfelhasználású térségbe tartozó területek kivételével a település belterülete, valamint a belterületen kívüli beépítésre szánt területek tartoznak.

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

A települési térségek lehatárolása a települések hatályos településszerkezeti tervei feldolgozásával, azok figyelembevételével, a településrendezési területfelhasználási kategóriák területrendezési kategóriákká történt összevonásával történt. A településszerkezeti tervek alapján történt feldolgozás kiegészült (a fogalommeghatározás szerint) a települések teljes belterületének települési térségként történő besorolásával (a „fekvéshatárok” figyelembevételével).

Míg 2011-ben a megyei TrT Veszprém megye területén 25 569 hektár kiterjedésben tartalmazott városias-, és hagyományosan vidéki települési térséget addig jelen módosításban a települési térség területe 27 156 hektár. (A hatályos OTrT ugyanezen a területen 26 578 ha települési térséget ábrázol)

A települési térség kiterjedésének eltérése az OTrT vonatkozásában a lépték különbözőségével összefüggő feldolgozási pontosságból adódik. A települési térséget érintő valós területi változások egyrészt (de kisebb részben) a települések településszerkezeti terveiben az önkormányzatok által elfogadott változások érvényesítéséből, (új beépítésre szánt területek kijelöléséből), nagyobb mértékben pedig a települési térség fogalom meghatározása változásából következnek, abból, hogy az új meghatározás szerint „a települési térségbe a település belterülete, valamint a belterületen kívüli beépített és beépítésre szánt területek tartoznak”. Ennek következtében a belterületen belüli (korábban a beépítésre nem szánt besorolásuk miatt - többnyire mezőgazdasági-, kisebb részben erdőgazdálkodási térségbe sorolt - területek váltak a települési térség részévé anélkül, hogy azok településrendezési tervekben elfogadott besorolása változott volna. Az átsorolások következtében az érintett területeken a helyi önkormányzatok nagyobb mozgásteret kapnak azok konkrét távlati hasznosításának meghatározásához.

A fogalomhasználat változása miatt a Veszprém megyei tervben is változik (a teljes belterület figyelembevétele miatt esetenként jelentősen bővül) a települési térségek területe. Ez a területi növekedés azonban nem jelent tényleges módosulást a területfelhasználásban.

A települési térség növekménye – mint azt alábbi ábra alátámasztja – elsősorban Veszprém megyei jogú város környezetében és a térségközponti szerepkörű városok belterületei környezetében számottevők.

A hatályos területrendezési szabályozás szerint az országos területfelhasználási kategóriák területén belül a megyei területfelhasználási kategóriák területének kijelölése során a települési térség területének legalább 90%-át települési térségbe kell sorolni.

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

VÍZGAZDÁLKODÁSI TÉRSÉG

A területrendezési törvény fogalomhasználata szerint vízgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe Magyarország vízfolyásai, állóvizei, illetve azok parti sávjai tartoznak

A vízgazdálkodási térség lehatárolása a megyei szerkezeti terv módosítása során a vízügyi ágazat digitális adatszolgáltatásának felhasználásával, annak és a hatályos településszerkezeti tervek területi lehatárolásai együttes figyelembevételével történt.

A hatályos területrendezési szabályozás értelmében az országos vízgazdálkodási térség területfelhasználási kategória területén belül a megyei területfelhasználási kategóriák területének kijelölése során e térség területét vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, és a működési területével érintett vízügyi igazgatási szervvel egyeztetve kell pontosítani.

A megyei területrendezési terv 2019 évi módosítása ennek a követelménynek is megfelel, az OTrT- ben a megyei területrendezési terv tervezési területén ábrázolt 1 554 ha vízgazdálkodási térség terv figyelembevételével a megyei területrendezési tervben 1 540 ha vízgazdálkodási térség került meghatározásra az ágazati adatszolgáltatásnak a településszerkezeti tervi feldolgozás lehetővé tevő pontosításoknak köszönhetően.

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

A SAJÁTOS TERÜLTFELHASZNÁLÁSÚ (korábban hatályos OTrT szerint építmények által igénybe vett) - TÉRSÉGET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

A hatályos területrendezési törvény szerint: sajátos területfelhasználású térség megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe az 5 ha-nál nagyobb külfejtéses művelésű bányaterületek, hulladékártalmatlanító létesítmény elhelyezésére szolgáló területek, egyes egészségügyi, sportolási, rekreációs, megújuló energiahasznosítási, közlekedési és honvédelmi területek tartoznak A területrendezés tervek tartalmi követelményei a sajátos területfelhasználású térségre nem fogalmaz meg előírást. Veszprém megye területrendezési terve 2019 évi módosítása során sajátos területfelhasználású térségbe kerültek besorolásra a műszaki infrastruktúrahálózat elemei, valamint a nem települési területekhez és települési funkciókhoz kapcsolódó egyedi „építmények” (pld. bányaterületek, honvédelmi területek) területei és a .

A sajátos területfelhasználású térség és a korábbi OTrT szerint építmények által igénybe vett térség összevetése a fogalomhasználat jelentős változása miatt nem releváns, mivel 2019-ben e térség részeként kerültek lehatárolásra a korábban az „építmények által igénybe vett térség” területein túl az egyes egészségügyi, sportolási, rekreációs, megújuló energiahasznosítási célú területek is. A 2019 évi megyei TrT tervezetében a sajátos területfelhasználású térség tervezett területe: 14 552 hektár.

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

A sajátos területfelhasználású térség nagy kiterjedését a katonai-, honvédelmi célú területek nagy kiterjedése indokolja. (A tervezett besorolás összhangban van a Balaton törvény azonos funkciójú területeinek besorolásával.

A térséghez tartozó területek lehatárolása ebben a vonatkozásban is az ágazati adatszolgáltatások, illetve a hatályos településrendezési tervek lehatárolásai együttes figyelembevételével történt.

Összesített területi mérleg, az OTrT-nek való megfelelés:

Jelen tervezési eljárás keretében – a megyei szerkezeti terv változásával összhangban - új területi mérleg kerül meghatározásra miután az egyeztetési eljárás eredménye figyelembevételével a területfelhasználási terv véglegesítésre kerül. A településsoros - és valamennyi területfelhasználási kategória területét meghatározó, a tervmódosítás mellékletét képező - területi mérleg lehetővé teszi az önkormányzatok által készítendő településszerkezeti tervekben tervezett eltérések (változtatások) %-os megfelelőségének ellenőrzését.

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

OTrT (ha) VmTrT MaTrT 10. § (3) OTrT (ha) szerinti számítás: megfelelés VmTrT sajátos (%) területfelhasználás ú térségére eső területfelhasználási kategóriák kiterjedése a MaTrT-ben (ha) települési térség 26579 27156 339 103,45 erdőgazdálkodási térség 166413 153690 11126 99,04 mezőgazdasági térség 124721 122328 3081 100,55 vízgazdálkodási térség 1554 1540 6 99,49 sajátos területfelhasználású térség - 14552 - -

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

A közlekedési hálózatok és létesítmények módosításának tervjavaslata

A közlekedési hálózatok és létesítmények jövőbeni sorsát és állapotát meghatározó változások történtek a közelmúltban jóváhagyott OTrT-ben, a megyei terv-módosításnak ez az alapvető oka. Így a terv leírásakor a változásokra koncentrál a szöveg, bemutatva az országos terv és a megyei terv összeilleszthetőségének lehetőségeit úgy, hogy a Balaton tervvel érintett területre nem terjed ki a megyei terv hatóköre, így az ezeken a területeken levő közlekedési hálózatokkal és létesítményekkel a terv nem foglalkozik.

Közúti közlekedés

A hálózati hierarchia alapján az M8 gyorsforgalmi út kérdéskörét kell elsősorban tárgyalni. Az OTrT szerint a Dunántúlon a Szentgotthárd - Veszprém - Dunaújváros nyomvonalon halad, azaz Veszprémig a jelenlegi 8. sz. főút nyomvonalát követi, innen délkeleti irányba fordulva tart a dunaújvárosi hídig. Az utóbbi időben előtérbe került Veszprém megyében az M8 gyorsforgalmi út kiépítésével kapcsolatban az a megoldás, hogy az általános országos gyakorlattal ellentétben a gyorsforgalmi út nem új nyomvonalon halad, hanem a jelenlegi 8. sz. főút épül át gyorsforgalmi

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

paraméterekkel. Ennek a megoldásnak az első szakasza már meg is épült Veszprém és Márkó között, a további szakaszok tervei is készülnek ebben a szellemben és az építés is várhatóan folyamatos lesz (természetesen a tárca, illetve az ország teherbíróképessége szerint).

Az ilyen jellegű kiépítés viszont felvet több hálózati és települési, területi problémát, melyet a megyei tervben kezelni kell. Az egyik alapvető kérdés a 8. sz. főút kialakításának lehetőségei. Az OTrT-ben foglaltaknak a megyei terv teljes mértékben meg kell hogy feleljen, az országos terv I/1. számú mellékletének 2.a) pontja viszont tartalmazza a 8. sz. főutat a Székesfehérvár - Veszprém - Szentgotthárd útvonallal. Így egyrészről a magasabbrendű terv adta kötelezettség a főút betervezése, de a hálózati hierarchia és nem utolsósorban a megyei településközi kapcsolatok, illetve az érintett területek, települések kiszolgálása is szükségessé teszi. Ha a 8. sz. főút nyomvonala gyorsforgalmi funkciót kap (ezáltal magasabb osztályba lép, azaz elveszíti az eddig meglevő közvetlen terület- kiszolgáló szerepét), az érintett települések közlekedési ellátása igen jelentős színvonalcsökkenést szenved. A főútnak természetesen van nagyobb térségi (még nemzetközi szintű is) forgalmi szerepe, de a megyén és a Dunántúlon való elhelyezkedése révén igen jelentős a település közi, illetve rövidebb távú kapcsolati jellege is.

A fentiek alapján tehát egyrészt kötelezettség (az OTrT-ből adódóan), másrészt területi igény a 8. sz. főút számára a lehetséges nyomvonal megtalálása. A főút gyorsforgalmi úttá történő fejlesztését tartalmazó tanulmányterv érezte a kapcsolati hiány jelentkezését, ezért az M8 gyorsforgalmi úttal párhuzamosan jelentős hosszban (a megyei M8 nyomvonal pontosan egyharmad hosszában) szervizút kiépítésének szükségességét jelezte, ezzel adva meg az átépítéssel elveszett, de hálózatilag szükséges településközi és térségi kapcsolatokat. Mivel az újonnan fellépő kapcsolati hiány az M8 mentén jelentkezik, célszerű a javasolt szervizutak kiegészítésével, folyamatossá tételével kialakítani a főutat. Ennek a megoldásnak több előnye van. Területi szempontból ott biztosítja a közúti kapcsolatokat, ahol azok az idők folyamán természetes módon kialakultak és így a leginkább szükségesek, a kiépítés szempontjából pedig maximálisan rugalmas megoldást ad. Ugyanis a fellépő igények szerint fokozatosan építhető ki, a végső állapotként előirányzott, teljes hosszban való kiépítés hosszabb távon is elképzelhető. Az ütemezett kiépítés lehetősége a műszaki tartalomra is vonatkozik. Az első ütemben kiépítendő, legszükségesebb szakaszok - mivel még csak mellékutak összeköttetését biztosítják – alacsonyabb, mellékúti paraméterrendszerrel építhetők és csak a későbbiekben, esetleg megvalósuló teljes hosszban való kiépítésnél merülhet fel a főúti szintű kiépítés igénye.

Az M8-al kapcsolatban meg kell említeni a nyomvonal Somló-hegy alatti vezetését. A közlekedési tárca az érintett települések (Somlóvásárhely, Somlójenő) tiltakozása ellenére a hegy és a települések között – itt is a jelenlegi nyomvonal felhasználásával – kívánja megépíteni a gyorsforgalmi utat. A települések rendezési tervében szereplő déli elkerülő nyomvonalat megvalósítása könnyebbséget jelentene ezen települések mindennapi életében, amely teljes mértékben összefonódott a Somló heggyel, valamint turisztikai szempontból is sokkal előnyösebb megoldás lenne.

A 8. sz. főút Veszprém és megyehatár közötti szakaszának forgalmát elemezve az előzőben foglaltakhoz képest körvonalazható más megoldás is a főút fejlesztésével kapcsolatban. A főút forgalomterhelése a hasonló terhelésű szakaszok összevonásával két markáns részre bontható: a Veszprém - Ajka és az Ajka - megyehatár szakaszra. Ezen szakaszok átlagosan jellemző forgalmát 25 évre előrebecsülve (kerekítve) 35.000 illetve 24.000 E ÁNF adódik. Ez a forgalomnagyság kényelmesen levezethető négysávos főúti viszonyok között is, ebben az esetben a két szakasz kapacitáskihasználása „megfelelő” szolgáltatási szint mellett 74 %, illetve 51 %. Tehát a távlati forgalom levezetése főúti kategória mellett is biztosítható. Javítja a helyzetet, ha a kiépítés műszaki paraméterei megegyeznek, vagy közelítenek a gyorsforgalmi utak paraméterrendszeréhez, amely

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

lehetővé teszi a Székesfehérvár - Veszprém szakaszhoz hasonlóan az emelt sebesség engedélyezését. Ennek következtében, mivel főútként üzemelő út esetén a gyorsforgalmi utakkal kapcsolatos korlátozások nem jelentkeznek, az előbbiekben leírt úthasználati, település- és terület-kapcsolati problémák sem jelentkeznek, tehát a szervizút kiépítése nem szükséges. Ez a megoldás út-szakmai, területi, gazdasági-gazdaságossági szempontból is előnyösebb lenne.

A jelenleg érvényben levő terv a Székesfehérvár - Veszprém szakaszon az M80 sz. gyorsforgalmi utat tartalmazza, az OTrT alapján azonban ez a szakasz is a 8. sz. főút részét képezi.

A megyei terv módosításában szereplő egyéb főutak esetében a jelenleg érvényben levő megyei tervben foglaltakhoz képest csak kismértékű helyi nyomvonalvezetési különbségek vannak egyes rövidebb szakaszokon.

A főutak ismertetése: - A 72. sz. főút jelenlegi nyomvonalán marad. - A 73. sz. főút megyei tervbe tartozó rövid szakasza változatlan. - A 82. sz. főútnak a 72. sz. - 8. sz. főútak csomópontjához vezető átkötő szakasza változatlanul megmarad. Az OTrT-ben szerepel Csesznek térségében egy hosszabb tervezett elkerülés a jelenlegi rossz vonalvezetésű, balesetveszélyes szakasz kiiktatása céljából. Ennek tervezésénél komoly figyelmet kell fordítani az itt levő természeti értékek megőrzésére. - A 83. sz. főút a jelenlegi terven szintén a jelenleg érvényes terv szerinti kialakítású. - A 84. sz. főút sümegi elkerülése változik: a főút a települést nyugati irányban fogja elkerülni.

Egyéb új főúti kapcsolatok az OTrT szerint: - A Rábacsanak - Pápa útvonal a korábbi térségi jelentőségű mellékút kategória helyett főútként szerepel a tervmódosításban. - A Sárvár - Celldömölk - Pápa - Kisbér - Tatabánya főút változatlanul megmarad, csak nem 88. sz. főúti jelzéssel. - A Pápa - Devecser - Tapolca főút szintén változatlanul szerepel a jelenlegi tervben. - A 77. sz. főútként jelzett Nemesvámos - Tapolcai új főút Veszprém város szerkezeti terve szerint nem a jelenlegi helyen lép ki a városból, hanem a 8. sz. főút városi elkerülő szakaszának déli szakaszából ágazik ki. A város belső területeinek védelme érdekében ez szerencsésebb megoldás a korábbinál. - A 72. sz. főútból a 8. sz. főúttól délre kiágazik egy új nyomvonalú főút, amely az M8 gyorsforgalmi út ezen szakaszával létesít kapcsolatot.

A főutak OTrT-ben jelenleg szereplő elkerülő szakaszai az érvényben levő terven is szerepelnek (csak Sümeg esetén a város másik oldalán).

A térségi jelentőségű mellékutak a számottevő forgalmú, nagyobb térségeket kiszolgáló jelentősebb mellékutak, amelyek főutakat kötnek össze, megyei szinten jelentősebb térségeket kapcsolnak egybe, illetve szolgálnak ki. Ezek az alábbi Zirc - Dudar - (Mór/Bodajk - 81.sz. főút) Bakonyszentkirály - Dudar - Szápár - (Bakonycsernye) - Várpalota Veszprém – (Balatonalmádi /71 sz. főút/) Várpalota - Berhida – (Küngös - Balatonfőkajár - Lepsény) Nyirád - Halimba - Ajka Ajka – (Öcs - Pula) Ajka - Noszlop Sümeg - Gyepükaján - Devecser - Kolontár - Ajka Sümeg - Bazsi - (Zalaszántó - Keszthely) Somlójenő - Külsővat (csatlakozik az új főúthoz)

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Pápa - Kerta - (Jánosháza) Nagygyimót -Bakonykoppány - Bakonybél - Zirc Bakonykoppány - Lovászpatona - (Tét) Márkó - Hárskút - Pénzesgyőr Sümeg – (Zalabér - Zalaegerszeg)

A jelenlegi tervmódosításban nem szerepelnek az érvényben levő tervben levő alábbi térségi jelentőségű mellékutak: - Pápa - Kemenesszentpéter - Beled útvonal a közelében, vele közel párhuzamosan haladó új főúti kapcsolat miatt. - Pápa - Dáka - Somlójenő - Sümeg útvonal hasonló okokból (a Pápa - Devecser főút és a Devecser - Sümeg térségi út közelsége, párhuzamossága miatt). - Lovászpatona - Gic szakasz: nagyságrendjénél fogva nem térségi út. - Celldömölk - Magyargencs - Szany útvonal: jelentős hosszban új nyomvonalon való építést igényel, gazdaságtalan, ez az alárendelt kapcsolat meglevő mellékutakon is lebonyolódik.

A településközi mellékúthálózat esetében a tervmódosítás során csak azok az új településközi (két, vagy legfeljebb három települést érintő) szakaszok kerültek ábrázolásra (lásd a Közlekedési hálózatok c. tervlapot), amelyek az adott szakaszon közvetlenül érintett településeken túl egyéb települések közúti kapcsolatait is javítják. A főutakkal vagy egyéb mellékutakkal párhuzamosan vezetett, azok közelében haladó tervezett útszakaszok tervi ábrázolása nem reális, megvalósítása még igen nagy távban sem reális. Ugyanígy minimális a megvalósulás esélye a bármilyen természetvédelmi kategóriába tartozó területen átvezetett új útnak, különösen, ha az új kapcsolat kapacitáshiánnyal nem támasztható alá.

A kisebb számú tervezett mellékút könnyebbséget jelent a települések számára is a településrendezési terveik készítése során, mert kevesebb a kötöttségük, de ennek ellenére a terveikben egyéb közúti kapcsolatokat is feltüntethetnek, ha ezt a településük számára előnyösebbnek ítélik.

A tervezett mellékutak hozzásegítik a településeket a népességmegtartó képességük növelésében is. A jobb közlekedési kapcsolatokkal könnyebben elérhetők a távolabbi munkahelyek, szolgáltatások és egyéb, a lakosság számára fontos uticélok, ezáltal javítják a lakosság komfortérzetét, növelik a helybenmaradók létszámát (pl. Lókút - 82. sz. főút, Vaszar - Lovászpatona, Bakonyjákó - Döbrönte, stb.)

A tervben szereplő mellékút-fejlesztések: Malomsok - Sobor Takácsi - Nagyacsád Nagyacsád - 8405 j. ök. út (Kemeneshőgyész) Egeralja - Dabrony Marcalgergelyi - Külsővat Vinár - Békás Ganna - Bakonypölöske Bakonyjákó - Döbrönte Vaszar - Csót Vaszar - Lovászpatona Lovászpatona – Sokorópátka Nagydém - Kajárpéc Bakonynána - Olaszfalu Bakonykuti - Várpalota (Inota)

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Bakonykoppány - Fenyőfő Bakonyszentlászló (Vinye) – Bakonyszentkirály Pápateszér - Bakonyszentlászló Lókút - 82. sz. főút Nagytevel - Pápa (Tapolcafő) Bakonyoszlop - Csatka Csetény - Jásd Márkó - Nemesvámos Kislőd - Úrkút Úrkút - Ajka (Jókaibánya) Pusztamiske - Nemeshany - Tüskevár Gyepükaján - Csabrendek (Nagytárkánypuszta) Zalagyömrő - Kisvásárhely Gógánfa - Mihályfa Megyer - Hetyefő Kisberzseny - Veszprémgalsa Öskü - Várpalota

Vasúti közlekedés

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

A hatályos és a jelenleg készülő megyei tervben ugyanazok a vasúti pályák szerepelnek, de az OTrT- ben ezek más vonalbeosztással szerepelnek. A jelenleg érvényes beosztás szerint az alábbi vasútvonalak haladnak át a megye Balaton törvényen kívüli részén:

A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonalak: - Győr – Pápa - Celldömölk - Székesfehérvár – Veszprém - Szombathely - Boba – Ukk - Zalaegerszeg - Bajánsenye - (Szlovénia)

A fenti vasútvonalak az OTrT-ben jóváhagyást nyertek, ezek meglétére (lévén az országos és a nemzetközi vasúti hálózat integráns részei) hosszú távon is számítani lehet. A Győr - Celldömölk vonal egyvágányú, nem villamosított. A jövőben villamosítása mindenképpen várható, esetleg kétvágányúsítása is.

A Székesfehérvár - Szombathely villamosított vonal a Dunántúl egyik legfontosabb vasútvonala, ennek ellenére jelentős hosszban egyvágányú, csak Szombathely és Porpác, illetve Boba és Celldömölk között kétvágányú. Jelenleg folyik a vonal-rekonstrukció tervezése, amelyet a rajzi

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

mellékletek már tartalmaznak. A nyomvonalak helyszínrajzát tekintve a módosítások olyan kis mértékűek, hogy a terv adta léptékek ezt nem is érzékelik.

A Boba - Zalaegerszeg - Bajánsenye - (Szlovénia) egyvágányú vonal villamosítása jelenleg folyik a szükséges pályakorrekciókkal és a bobai delta kiépítésével együtt.

Egyéb országos törzshálózati vasútvonalak: - Győrszabadhegy - Veszprém - Tapolca - Ukk

A Győrszabadhegy - Veszprém egyvágányú, dízelvontatású vonal jelentősége nagymértékben csökkent a környezetében bezárt bányák szállítási igényének elmaradása miatt, ezért a közlekedési tárca folyamatosan fontolgatja a vonalon az üzem szüneteltetését. A vonal műszaki létesítményeinek ipartörténeti értékei, valamint az általa feltárt terület Magyarországon szinte páratlan turisztikai szépségei szükségessé tennék a fennmaradását, mert elősegítheti a térség idegenforgalmi vonzerejének növekedését.

A Tapolca - Ukk egyvágányú, dízelvontatású vonalat hálózati szerepe miatt (fontos kelet-nyugati vonalakat köt össze) megszüntetés jelenleg nem érinti. A Balaton-északi part villamosításakor, vagy az után villamosítása célszerű.

Vasúti mellékvonalak (térségi jelentőségű vasútvonalak)

Az alábbi mellékvonalak találhatók a megyében: - Tatabánya - Környe - Pápa - Pápa - Csorna - Lepsény - Veszprém

Mindhárom vonalon a személyszállítás jelenleg szünetel. Bizonyos szakaszaikon a teherforgalmat fenntartják, illetve szükség esetén mentesítő, elkerülő vonalként üzemelnek. A személyszállítás visszaállítására folynak kísérletek, de eddig nem sikerült olyan műszaki és gazdasági megoldást találni, hogy ez megindulhasson.

Légi közlekedés

Az OTrT-ben a megye két repülőtere az alábbi besorolással szerepel:

Állami repülések céljára szolgáló repülőtér: Pápa

Térségi repülőtér: Veszprém-Szentkirályszabadja

A repülőterek műszaki állapota lehetővé tenné az intenzívebb használatot, de Magyarországon a légiközlekedéssel szemben támasztott igény még nem érte el a nyugat-európai színvonalat. Mindkét repülőtér igen értékes állóeszközállománnyal rendelkezik.

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Térségi kerékpárút hálózat elemei

Szany - Vág - Kemenesszentpéter - Pápoc Pápa - Bakonyszücs, Bakonykoppány - Fenyőfő- Bakonyszentkirály -- Kisbér Sümeg - Mihályfa - Zalabér Pápa - Ganna - Magyarpolány - Ajka - Halimba – Taliándörögd - Kapolcs - Monoszló - Zánka Nemeshany - Devecser - Ajka - Városlőd - Szentgál - Bánd - Veszprém Ajka -Úrkút – Nagyvázsony – Vászoly - Balatonszőlős - Balatonfüred - Tihany komp Bakonykoppány - Bakonybél - Zirc - Jásd - Szápár - Bodajk Balatonfűzfő - Berhida - Várpalota - Bakonykúti Veszprém – Balatonfüred Celldömölk – Jánosháza - Rigács -Sümeg Somlószőlős - Doba - Noszlop - Ganna Egyházaskesző – Kemenesszentpéter Pápa – Gecse – Csorna

Tervezői szintű egyeztetést igénylő kérdések

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

 Nagydémből-Lovászpatona-Kajárpéc tervezett mellékút nyomvonala  Bakonykuti – Várpalota (Inota) mellékút (rajta kerékpárút) nyomvonala

A térszerkezetet érintő energiaközmű- infrastruktúra fejlesztési javaslatok

ENERGIAGAZDÁLKODÁS FEJLESZTÉSI JAVASLAT

A társadalmi-gazdasági fejlődés hatására az energiaigény folyamatosan növekszik, amelyet tovább növel a klímaváltozás hatáskompenzálásának energiaigénye. A társadalmi-gazdasági fejlődés hullámzását, töréseit jól tükrözi a megye éves villamosenergia fogyasztása. Veszprém megyében az éves villamosenergia fogyasztás a rendszerváltással egyidőben zajló gazdasági átrendeződés hatására

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

átmenetileg megtorpant, majd növekedni kezdett a 2008-as világválság hatása törte meg a fejlődést. Azt követő gazdasági állapotot a villamosenergia fogyasztás csökkenése is jelzi. Gazdasági fellendülést érdemileg 2012-től jeleznek a fogyasztási adatok. A közelmúltban valamennyi megye, köztük Veszprém megye is elkészíttette a megye klímastratégiáját, amelyben a klímaváltozás várható hatásait mérlegelve is kiemelésre került, hogy Veszprém megye sok szempontból, kedvezőbb helyzetű, a veszélyeztetettsége összesítve országos átlag alatti, ennek is köszönhető, hogy bár népességét megtartani, növelni sem az elmúlt 20, sem az utóbbi 5 évben nem tudta, a népesség fogyása 0,5 % alatti. A klímastratégiában rögzítettek szerint a közvetlen lakosságot érintő klímaváltozás hatására jelentkező hőhullámok általi egészségügyi veszélyeztetettség a megyében az országos átlag alatti. A kedvező adatok ellenére a megyében is a klimaváltozás okozta felmelegedés kompenzálásához a mesterséges klimatizálás megoldása lassan elkerülhetetlenné válik, amely az energiafogyasztást, az energiaigényeket növeli, miközben a környezetvédelmi igények és a fenntarthatóság javítása is az energiaigény csökkentését igényelné. Az energiaközmű fejlesztési feladata a növekvő igények kisebb környezetkárosítással történő kielégítésének megoldása, racionálisabb energiagazdálkodással a fenntarthatóság biztosítása. A megye klímastratégiájában kiemelten vizsgálták a lakosság klíma-érzékenységét, a lakosság klímaváltozásról való tájékozottságát és a klímaváltozás hatáskompenzálásának igényét, szükségességét. Veszprém megyét is érintő változások kezelésének első lépéseként a lakosság tájékoztatása és probléma tudatosítása, a lakosság tudatformálása szükséges, azzal a szemléletformáló célkitűzéssel, hogy mindenki hozzájárulhat a környezeti állapotok javításához. A klímaváltozás kezelésének első lépéseként az „adaptáció” javasolható, amely a megváltozott klímaviszonyokhoz való emberi alkalmazkodó képesség javításával is elérhető. Ezt követi a beruházási igények nélkül is elérhető tudatformálás, amely segítségével egyszerű és ésszerű takarékossággal csökkenthető a fogyasztás és az el nem fogyasztott energia kíméli a legjobban a környezetet és csökkenti a költségeket. Veszprém megyében a tudatformálás érdekében további ismeretterjesztő fórumok szervezése szükséges. A következő lépés, amelynek céljából több ezirányú beruházást valósítottak meg a megyében, az energiafogyasztás csökkentése érdekében, az utólagos hőszigetelés, árnyékolás stb alkalmazásával és a korszerűbb épületgépészettel, energiatakarékos berendezések alkalmazásával jelentős energiafogyasztás takarítható meg. Ezek a beruházások ingatlan szinten valósíthatók meg, és segítik az egyéni fenntarthatóságot. A takarékos fogyasztás mellett is fennálló növekedő igény kielégítését meg kell oldani, a megoldás keresésének kettős célja, hogy a környezeti állapot a többlet energiafogyasztás érdekében történő többlet energiatermelés hatására ne romoljon és a fenntarthatóság se legyen kedvezőtlenebb. E kettős cél csak az energiatermelésbe a megújuló energiahordozók nagyobb arányú bevonásával valósítható meg. A primer energiahordozói szerkezet módosítása, a megújuló energiahordozók hasznosításának intenzívebb igénybevétele biztosítja a racionális energiagazdálkodást. Ennek szorgalmazását már rendeletek is alátámasztják. Ezt szolgálja a módosított 7/2006 TNM rendelet, amelynek megfelelően, új épületek építésénél 2019. január 1. napjától már a közel nulla energiaigényű épületek követelményszintjét kell alkalmazni, továbbá az épület energiaigényét az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben, helyben termelt megújuló energiaforrásból kell kielégíteni. Ennek az energiahatékonysági elvárásoknak megfelelően új épületet energiatakarékosan kell kivitelezni és az energiaszükséglet legalább 25 %-át megújuló energiaforrás hasznosításával, helyben termelt energiával kell megoldani.

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Új építésnél ezzel a rendelettel a megújuló energiahordozó hasznosítása biztosított. A meglevő energiaszolgáltatás energiahordozó szerkezetének módosítása már sokkal nehézkesebb. A klímaváltozás okozta felmelegedés hatásának kezelése, különösen a többszintes, a hőhatásnak jobban kitett épületeknél kiemelt feladat lesz, amely a gépi hűtés alkalmazása nélkül nem lesz megoldható. A gépi hűtés energiaellátása jelentős energiaellátási fejlesztést igényel, amelyhez a megújuló energiahordozó bevonása nyújthat segítséget, hogy a többlet energiatermelés ne okozzon környezeti terhelés növekedést és a fenntarthatóság is biztosítható legyen. Veszprém megyében a legérintettebb település Ajka, ahol a lakásállomány 56 %-át meghaladja a távhőszolgáltatásban részesülő lakások aránya (7064 lakás) és annak döntő hányada telepszerű többszintes lakóépületben van. A legtöbb lakást Veszprémben érinti, 7869 lakást, a lakásállomány 29,35 %-át. Várpalota távhőellátással rendelkező lakásainak aránya 44,93 % (3935 lakás), Pétfürdő 49,49 % (967 lakás), Tapolca 23,6 % (1637 lakás), Balatonfüred 10,6 % (622 lakás) és Zirc 7,39 % (203 lakás). A telepszerű többszintes épületeknél a növényzettel biztosítható természetes árnyékoló védelem fölé nyúló szinteknél az élhetőség-lakhatóság fenntartásához a mesterséges, gépi hűtés biztosítását meg kell oldani. Erre legkedvezőbb megoldást a távhőszolgáltatáshoz kapcsolt távhűtő hálózat nyújthatná, ennek megvalósítására azonban a közel jövőben nem lehet számítani, a megoldásra helyben, egy-egy épületre kiépítendő hűtőhálózatnak van realitása. A helyben kiépítendő hűtés energia szükségletének helyben megújuló energiahordozóval való kielégítési lehetőségét is ki kell építeni az üzemeltetési költségnövekedés fékezése érdekében. A megye szintjén várható energiaigény növekedésnek a kielégítésére a meglevő energiaellátó rendszerek fejlesztése is szükséges, különösen figyelembe véve, hogy a megújuló energiahordozóként a közeljövőben legeredményesebben hasznosítható napenergia hasznosítási lehetősége időjárás függő, így a termelés-fogyasztás kiegyenlítésére a hagyományos energiarendszerek fejlesztése is szükséges. Veszprém megye területén országos jelentőségű közcélú energiatermelő bázis, 50 MW-ot meghaladó teljesítményű (120 MW) Litéren üzemel. Az MVM GTER Zrt tulajdonában levő gyorsindítású gázturbina a villamosenergia ellátó rendszer egyik bázis létesítménye. 50 MW-ot meghaladó az Ajkai Hőerőmű, amelynek 100 MW a teljesítménye, primer energiahordozója biomassza és import feketeszén, továbbá az Ajkai Gázturbinás csúcserőmű 116 MW kapacitású. Korábban Inotán üzemelt 50 MW teljesítményt meghaladó barna szén tüzelésű erőmű, de 2001-ben felszámolásra került, ma már csak a villamosenergia elosztórendszer egyik gócpontja.

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Villamosenergia ipari engedélyesek listája Az iparági nyilvántartásban a következő nagyerőműveket tartják nyilván: 50 MW vagy annál nagyobb névleges teljesítőképességű meglévő erőmű:

Erőmű telephelye Erőmű teljesítménye (MW)

101,6 Ajka 116

Litér, Királyszentistván 120

A megyében még üzemelnek kiserőművek, amelyek bár csatlakoznak a villamosenergia közhálózatra, energiatermelésükkel jellemzően helyi energiaigényeket elégítenek ki.

5-50 MW közötti névleges teljesítőképességű meglévő erőmű: Erőmű telephelye Erőmű teljesítménye (MW)

Ajka 30

Várpalota 40

Veszprém 8,2

5-50 MW közötti névleges teljesítőképességű tervezett erőmű: Erőmű telephelye Erőmű teljesítménye (MW)

Olaszfalu 25

Herend 10,1

Ajka

Szőc

Kolontár-Halimba

Nyilvántartásban szereplő szélerőművek listája:

Toronyszám (db) Beépített teljesítmény Engedélyes neve Telephelye (MW)

Precíz Építőipari és Kereskedelmi Kft. Szápár 1 2

Precíz Építőipari és Kereskedelmi Kft. Csetény 2 4

Windeo Kft. Pápakovácsi 1 2

Bakonyi Erőmű Inota/Várpalota 1 0,25

A megye klímastratégiában is rögzítésre került, hogy a megye energiaellátásánál a helyi energiaforrások előfordulását is említeni kell. Veszprém megye primer energiaforrások tekintetében,

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

elsősorban a megújuló energiaforrások szempontjából jelentős potenciállal rendelkezik, míg a fosszilis energiahordozók gazdaságosan kitermelhető készletei nem számottevőek a megyében. A felhagyott bányaterületek, a nagykiterjedésű szénmedencék Nyirád, Ajka térségében a szén kitermelése megszűnt. A megújuló energiaforrások tekintetében Veszprém megye, jelentős potenciállal rendelkezik elsősorban a biomassza típusú energiahordozók terén, de gazdag lehetőségek rejlenek a geotermikus energia, valamint a szél- és a napenergia hasznosítás területein is. A vízenergia hasznosítására rentábilis lehetőség nincs. A megye energiaellátása a helyi források közvetlen hasznosításán kívül a megye területén áthaladó átviteli és szállítóhálózatokról történő vételezéssel biztosított.

Energiaforrások, energiatermelő bázisok A megújuló energiahordozók közül az időjárás függőségében történő energiatermelés fokozása is az energiaforrásokban szegény országban nagyon hasznos, a termelés-fogyasztás egyensúlyát szolgáló tároló kapacitás hiánya a hasznosítás lehetőségének korlátot szab. Az időjárás függőség, a termelés- fogyasztás kiegyenlítésének hiánya mellett, a természet és a táj védelmének igénye is hozzájárult az amúgy energiatermelésre kedvezően rendelkezésre álló szélenergia hasznosítási lehetőségének korlátozását célzó rendeletek életbe léptetéséhez. A másik kedvezően hasznosítható megújuló energiaforrás a napenergia, amelynél a termelés- fogyasztás kiegyenlítésének igénye ugyanúgy jelentkezik. A termelt villamosenergia iparági fogadásához az elosztóhálózat fejlesztése, az alap hálózati rendszer tároló képességének növelése, illetve újabb kompenzációs beruházások megvalósítása szükséges. A termelt villamosenergia átvétel feltételeit a 2007. évi LXXXVI. törvény a villamosenergiáról szóló törvény rögzíti. A megyében bár pontos nyilvántartás nem áll rendelkezésre, több háztartási méretű, 50kVA alatti kapacitású naperőmű üzemel, amelynek a beruházásának a megtérülését az ad-vesz rendszer biztosítja. Az ad-vesz rendszerhez a hálózati fogadó készséget szolgáló elosztóhálózat fejlesztését a szolgáltató, Veszprém megyében az E.ON-ÉDÁSZ Zrt valósítja meg, a termelővel kötött megállapodás alapján. A hálózatépítés módjának lehetőségét az érintett település helyi építési szabályzata határozza meg. Az egy telephelyen létesített 50 MW feletti nagyerőműben termelt energiát és a szintén egy telephelyen létesített 50 MW alatti kiserőművekben termelt energiát főelosztó hálózaton tudja fogadni a szolgáltató. Az egy telephelyen létesített 5 MW alatti villamosenergia termelő erőművek rögzítése az OTrT-ben előírtak alapján csak a településrendezési eszközökben rögzítendők, a területrendezési megyei tervekben az egy telephelyen létesített 5-50 MW villamosenergia termelő erőművek rögzítendők, az OTrT-ben az egy telephelyen létesített 50 MW feletti villamosenergia termelő erőművek rögzítendők. Az iparági nyilvántartásban szereplő kiserőművek döntő hányada, bár csatlakoznak az elosztó, főelosztó hálózatokhoz, döntően helyi ipari igényeket elégítenek ki. 5 MW-ot meghaladó kapacitású megújuló energiahordozó hasznosítására létesített naperőmű-park már több üzemel, és több naperőmű-park beruházása folyamatban van, de erről pontos lista nem áll rendelkezésre, mivel ezeknek a beruházásoknak jelentős hányada a településrendezési eszközök szintjén rendezhető. Építésügyi szempontból csak az szükséges, hogy egyes települések településrendezési eszközeiben a létesítendő naperőmű-park területe, mint megújuló

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

energiatermelésre alkalmas és kijelölt, többnyire beépítésre nem szánt különleges területként szerepeljen. A beruházás megvalósításánál csak azt kell figyelembe venni, hogy egy-egy telephelyen mekkora a tervezett villamosenergia teljesítmény. Annak nincs jelentősége, hogy egy településen belül hány telephelyen történik energiatermelés. Az energiatermelés villamosenergia hálózati rendszerre gyakorolt hatását az energiaiparnak kell kezelni. A településrendezési eszközök csak a terület felhasználásával foglalkozik, ez irányú rendelet kiadását tervezik. A megye energiaellátásában meghatározó szerepe a területén áthaladó országos és térségi energetikai hálózatoknak van. Villamosenergia ellátás A megye villamosenergia ellátása –a saját ellátást szolgáló villamosenergia termelés felhasználásán kívül- az országos egységes hálózati rendszerről vételezett villamosenergiával elégítik ki. Az országos hálózati rendszerből a megye területén áthalad az országos 400 kV-os átviteli hálózat és a 132 kV-os főelosztó hálózati rendszer néhány szakasza és a megye területén, Litéren üzemel az országos villamosenergia elosztó rendszer egyik iparági táppontja, 400 kV-os alállomása, amely a megye villamosenergia ellátásában bázis, „energiaforrás” szerepet tölt be. A megye területén áthaladó országos hálózati rendszerekhez tartozó átviteli hálózat a MAVIR Zrt üzemeltetésében van, a főelosztó hálózatokat a helyi szolgáltató, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. üzemelteti. Villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei

Meglévő 400 kV-os átviteli hálózati távvezetékek

15 (Győr - Litér) 23 (Litér – Felsőpáhok) 25 (Martonvásár - Litér) 29 (Paks – Litér I.)

Tervezett 400 kV-os átviteli hálózati távvezeték

- (Paks – Litér II.)

Átvitelt befolyásoló 132 kV-os elosztó hálózat meglévő elemei

- Ajka (OVIT) – Ajka - Várpalota (Inota) – Várpalota (Inota)

Térségi ellátást biztosító 132 kV-os elosztó hálózat meglévő elemei

- (Litér – Oroszlány) - Berhida - Pétfürdő - (Litér – Oroszlány) – Várpalota - (Litér) – (Oroszlány) - (Litér) – Ajka - (Litér) – Ajka - Veszprém (észak) - (Litér) – Veszprém - Zalahaláp - (Keszthely) - (Litér) – Veszprém (dél) - (Keszthely) - (Százhalombatta) – Várpalota (Inota)

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

- Ajka – (Hévíz) - Ajka – (Szombathely) - Ajka – Nyirád - (Hévíz) - Ajka – Pápa - (Győr) - Ajka – Sümeg - (Hévíz) - Sümeg – (Zalaszentgrót) - Várpalota (Inota) – (Kaposvár) - Várpalota (Inota) – (Litér I. - Székesfehérvár) - Várpalota (Inota) – (Litér I.)

A fogyasztók közvetlen villamosenergia ellátását szolgáló hálózati rendszert jelenleg az E.ON Észak- dunántúli Áramhálózati Zrt biztosítja. A szolgáltató a 132 kV-os főelosztó hálózati rendszerén keresztül csatlakozik a MAVIR Zrt által üzemeltetett hálózathoz, amelyen keresztül a villamosenergia vételezése biztosított. A 132 kV-os hálózatok csatlakozási táppontjai Veszprém megyében a Litéri és a szomszédos megyékben üzemelő iparági 400/132 kV-os alállomások.

Veszprém megye villamosenergia hálózata Forrás: Szolgáltatói adatok alapján saját szerkesztés A 132 kV-os hálózat szállítja a villamosenergiát a megye 132/(/22)(/10) kV-os alállomásaihoz, amelyek a fogyasztók közvetlen villamosenergia ellátási bázisának tekinthető. A megye villamosenergia fogyasztóinak főbb ellátási táppontjai, az üzemelő és tervezett alállomások. A megye villamosenergia fogyasztóinak főbb ellátási táppontjai, az alállomások:  üzemelő: Pétfürdő, Inota Veszprém, Aszófő, Tapolca, Sümeg, Nyirád, Ajka, Pápa  tervezett: Veszprém

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Az alállomásokról induló középfeszültségű (22, 10 kV-os) gerinchálózat táplálja az egyes településeken belül elhelyezett fogyasztói transzformátor állomásokat, amelyekről induló kisfeszültségű elosztóhálózatról elégítik ki az egyes fogyasztók igényeit. A hálózatépítés iparági tervek és beruházások alapján valósul meg, de a hálózatépítés lehetőségét a helyi építési szabályzat rögzíti. A területrendezési tervben a villamosenergia közművek rögzítésével, szabályozásával, egyrészt helyet kell biztosítani a hálózat meglevő és tervezett, föld feletti és alatti hálózatok és létesítmények számára, valamint a biztonsági övezetek számára. Másrészt szabályozni kell területgazdálkodási szempontból a hálózatok fektetési módját. A villamosenergia iparági előírások csak az új építésű vezetékekre ad utasítást, a fektetés belterület, illetve külterületi meghatározásával. Az építésügy azonban nem használja a belterület-külterület tagolását, hanem beépítésre szánt és nem szánt területet határol el. Ezért szükséges, hogy a települési igények, elvárások is a fektetés módjának meghatározásában szerepeljen. A területrendezési tervben rögzített iránymutatás segítséget nyújt a TKR-ben rögzítendő települési, település képi, esztétikai követelmények érvényesítéséhez. A villamosenergia hálózatok fektetési formájának meghatározásánál figyelembe kell venni, a klímaváltozás okozta felmelegedés és szélsőséges szélhatás kompenzálására szolgáló igényeket, figyelembe kell venni, hogy a megye gazdasági életében fontos gazdasági ágazattá váló turisztikai fejlesztési igényét, a környezeti állapot fejlesztését, azon belül a látvány, településkép, tájkép javítását. A klímaváltozással járó szélsőséges szélhatások mellett üzembiztos szolgáltatás érdekében, a napfény- hő hatás kompenzálását szolgáló növény, fasor telepítéshez szükséges helybiztosítása érdekében, továbbá a tájképi, településképi védelem érdekében a vezetékek földalatti elhelyezése javasolt. Az így felszabaduló területen növény-fa telepítéssel javítható a környezeti állapotot. Földgázellátás A megyében a termikus energiaellátás energiahordozója a földgáz, amely segítségével az egyes ingatlanokon automatikus üzemvitelű hőellátást lehet biztosítani. A földgázellátás Veszprém megyében 9 település: Bakonybél, Csehbánya, Gecse, Kispirit, Megyer, Németbánya, Öcs, Pápasalamon és Pénzesgyőr település kivételével, település szintű kiépítettséggel rendelkezésre áll. A vezetékes gázellátás kiépítésének a hagyományos energiahordozó okozta környezetterhelés csökkentésén túl, társadalom-politikai hatása is van, különösen kisebb lélekszámú települések népességmegtartását segíti. A megye gázellátását, az egységes országos földgáz szállítóhálózati rendszerhez tartozó, megye területén áthaladó vezetékekről biztosítják. A nagynyomású földgázszállító hálózatokat a FGSZ Földgázszállító Zrt üzemelteti. A fogyasztók földgázellátásának egyetemes szolgáltatója az NKM Zrt. A megyében a fogyasztók földgázellátására egységes elosztóhálózati rendszert építettek ki, amelynek betáplálása az országos nagynyomású szállító távvezeték hálózatról biztosított. A betáplálás több helyen történik, a nagynyomású szállítóvezetékre telepített átadó állomások segítségével. Nagynyomású földgázszállító hálózat meglévő elemei:

- Ajka – (Győr) - (Kápolnásnyék) – Pétfürdő - (Adony) – Papkeszi

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

- Devecser – (Nagylengyel) - Ősi – Papkeszi - Ősi –Pét Nitrogénművek - Papkeszi – Devecser - Dabronc – Tapolca - Veszprém – Bakonyművek leág Földgázelosztó hálózat meglévő elemei:

Meglévő földgázszállító vezetékek

503 Ajka - Adásztevel - Lovászpatona - (Töltéstava - Győr) 504 (Kápolnásnyék - Székesfehérvár - Nádasdladány) - Ősi - Pétfürdő 505 Ősi – Pétfürdő 506 Ősi - Berhida – Papkeszi 507 Papkeszi - Veszprém - Herend - Ajka - Devecser 507–01 Veszprém 508 (Adony - Szabadegyháza - Aba - Mezőszentgyörgy) - Papkeszi 607 Devecser - (Jánosháza) - Dabronc - (Pókaszepetk - Zalaegerszeg - Nagylengyel) 608 Dabronc - (Sümegcsehi - Várvölgy - Raposka - Tapolca)

Tervezett földgázszállító vezeték

Nabucco ((Románia) - Nagylak - Hódmezővásárhely - Kecskemét - Adony - Székesfehérvár - Mór - Tét - Rajka - (Ausztria))

Meglévő földgázelosztó vezetékek

- (Csór) – Várpalota - (Nádasdladány) – Ősi - (Sümegcsehi) - Bazsi – Sümeg - (Türje - Szalapa) - Dabronc - Csabrendek - Bodorfa - Adásztevel - Nagytevel - Homokbödöge - Ugod - Béb - Adásztevel - Pápa - Pápadereske - Marcalgergelyi - Külsővát - Adásztevel - Pápa - Pápakovácsi - Nóráp - Dáka - Ajka - Ajka - Halimba - Ajka - Kislőd - Városlőd - Ajka - Magyarpolány - Ajka - Úrkút - Bakonykoppány - Csót - Vanyola - Bakonynána - Jásd - Berhida - Papkeszi - Borszörcsök - Oroszi - Somlószőlős - Kerta - Kamond - Dabronc - Hetyefő - Zalaerdőd - Devecser

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

- Devecser - Noszlop - Ganna - Döbrönte - Bakonyjákó - Devecser - Pusztamiske - Nyirád - Dudar - Csetény - Eplény - Lókút - Herend - Szentgál - Homokbödöge - Nagygyimót - Királyszentistván - Lovászpatona - Lovászpatona - Bakonyság - Pápateszér - Bakonyszücs - Lovászpatona - Takácsi - Marcaltő - Nemesgörzsöny - Mihályháza - Nyárád - Dabrony - Nagyalásony - Nemesgörzsöny - Marcaltő - Egyházaskesző - Nóráp - Kup - Nyárád - Mihályháza - Mezőlak - Nyárád - Nemesszalók - Oroszi - Somlóvásárhely - Karakószörcsök - Apácatorna - Pápateszér - Bakonytamási - Gic - (Románd) - Papkeszi - Pétfürdő - Veszprém - Veszprém - Eplény - Olaszfalu - Zirc - Borzavár - Veszprém - Hajmáskér - Veszprém - Márkó - Veszprém - Nemesvámos - Zalagyömörő - Ukk - Zalahaláp - Zirc - Nagyesztergár - Bakonynána - Dudar - Bakonyoszlop

A megye területén több gázátadó/elágazó/szakaszoló állomás, mint a gázellátás bázisa üzemel. A gázátadó-nyomáscsökkentőkön keresztül nagyközép-nyomású vezeték szállítja a földgázt a településekig, általában a települések határába telepített gázfogadóig és a nagyközép/közép nyomásszabályozóig.

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Veszprém megye szénhidrogén szállító hálózata Forrás: Szolgáltatói adatok alapján saját szerkesztés

A gázátadó-nyomáscsökkentőkön keresztül nagyközép-nyomású vezeték szállítja a földgázt a településekig, általában a települések határába telepített gázfogadóig és a nagyközép/közép nyomásszabályozóig. A települések közötti elosztás nagyközép-nyomású vezetékkel épült ki, ez képezi a megye gázellátó hálózatának a gerincét és erről ellátott a megye településeinek jelentős hányada. A többi település a nagyközép-nyomású vezetékekre telepített 6/4, 6/3-as nyomáscsökkentőkről indított középnyomású hálózatokról ellátott. Az egyes településeken belül a fogyasztók gázellátása vagy közvetlen nagy-középnyomású hálózatról vagy a település gázfogadójánál elhelyezett nyomáscsökkentőtől indított középnyomású gázelosztó hálózatról kiépített bekötéssel történik, vagy körzeti nyomáscsökkentőkről indított kisnyomású elosztóhálózattal biztosított. A kisnyomású elosztóhálózattal történő ellátásnál, az arról kiépített ingatlan bekötéssel közvetlen fogyasztói igényeket lehet kielégíteni. A nagyközép-, vagy középnyomású hálózatról bekötött, ellátott ingatlanokon a fogyasztói gázellátáshoz egyedi helyi, házi nyomáscsökkentőket kell telepíteni, amellyel előállított kisnyomású földgázzal lehet a fogyasztói igényeket kielégíteni. Körzeti nyomáscsökkentők telepítése és kisnyomású gázelosztás csak városokban és annak is az intenzívebben beépített központi területén fordul elő. A megyében a településeken belüli gázelosztás jellemzően középnyomáson került kiépítésre. Meg kell jegyezni, hogy a szintén alaphálózati ellátásként kiépített országos elosztású szénhidrogén (olaj, CH termék) termékszállító hálózat távvezetéke nem érinti Veszprém megye területét. A MOL

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Nyrt által üzemeltetett szénhidrogén hálózatok Veszprém megye területét érintő fejlesztési terve nem ismert. A megyei területrendezési terv további egyeztetése során szükséges a Lovászpatona-Gecse- Szerecseny térségében a földgázelosztó vezeték nyomvonalának meghatározása. Megújuló energiahordozók Az energiatermelésre alkalmas megújuló energiaforrások hasznosítása Veszprém megyének energia ellátásában meghatározó szerepet tölthetnek be. A Magyarországon rendelkezésre álló megújuló energiaforrás hasznosítására van példa a megyében. A hasznosítási lehetőségekről tanulmányok, tervek, stratégiák készültek. Biogáz, biomassza A biogáz program, a biomassza hasznosítására a megyében van példa, mivel a biomassza alapú energiahordozók termelésének a lehetőségeit a megye területének nagyfokú be-erdősültségéből, a szántóföldi növénytermesztésből, állattartásból származó energetikai célra hasznosítható melléktermékek nagy mennyisége biztosíthatja. Meg kell említeni, hogy a megyében üzemelő biomassza hasznosítási projektek ellenére az ezirányú fejlesztés jövőjét a kibocsátások miatt, az utóbbi időkben már nem tartják annyira kedvezőnek. Geotermális energia A földhő hasznosítása, hőszivattyú alkalmazása várhatóan hosszabb távon is helyi jelentőségű, döntően épületgépészeti szintű beruházás marad.

Hévízkutak Veszprém megye területén Forrás: Magyarország geotermikus felmérése 2016 alapján saját szerkesztés

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

A geotermális energia Veszprém megyében is rendelkezésre áll, a Magyar Energetika és Közmű Szabályozási Hivatal által 2016-ban elkészítetett Magyarország geotermikus felmérés szerint. A Bakony területén ugyan alacsony a geotermikus gradiens. Veszprém megye két települését érinti (Gic és Nagydém) Győr geotermikus koncessziós területe. A megye geotermikus szempontból mindazonáltal szerény természeti adottságokkal rendelkezik. Az egyetlen termálfürdő Pápán működik. Említést érdemel még a balatonfüredi gyógyvíz. Az országos hévízkataszterben 11 kút szerepel. A kutak egy kivételével mind sekélyek, a legmelegebb és egyben legmélyebb a Pápa Tak-2 kút, 49°C hőmérsékletű termálvizet ad 1220 méterből.

Hévízkat. Építés Település Helynév EOVx EOVy H (m) T (°C) szám éve 1 18-22 Hosztót Ukk-1. Karsztvíz 513020.1 192478.1 1966 301 35 2 18-24 Pápa Tak-2. meddő CH fúrás 529282.4 228197.6 1966 1220 49 3 18-25 Pápa Fürdő 2. Kastélykert 531966.6 222395.7 1969 472 42 4 18-28 Pápa Fürdő 1. Kastélykert 530677.9 222215.8 1962 825 33 5 18-29 Sümeg Karsztv. figy. 514690.3 183624.8 1959 556 32 6 18-32 Sümeg Strand 2. 514704.3 183567.3 1983 600 32 7 18-27 Tapolca Strand 2. HgN-39/A 525736.1 172846.6 1987 598 38 8 18-30 Tapolca Strand 1. HgN-39. 525741.2 172864.1 1987 334 37 9 18-35 Tapolca Termál Hotel kútja 527538.7 172651 2001 218 32 10 18-23/A Ukk Vízmű (Ukk-2.) 511847.6 190735.6 1966 800 31 11 18-34 Zalagyömörő 1. sz. 512261.5 187950.9 1988 535 32

A megyében csak 1 hasznosíthatónak ítélt meddő szénhidrogénkút található Pápán. Ez a kút 1437 m mély és 50 évvel ezelőtt fúrták. A megye területén a 90°C 2000–2800 m mélységben várható, amely mélyebb az országos átlagtól. Perspektivikusan a talajszondákkal és hőszivattyúkkal megoldott kisebb geotermikus fűtőegységek létesítése lehet reális. Szélenergia

A helyzetfeltáró vizsgálatokban rögzítésre került, hogy a megye természeti adottsága a kedvezően hasznosítható szélenergia rendelkezésre állása. Ennek hasznosítására, Magyarországon első szélerőmű Veszprém megyében, Inotán létesült, s a korábbi területrendezési terv is a megye kedvező szélhatásának hasznosítását preferálta, amelynek hasznosítására a megyében több szélerőmű-park tervezése volt folyamatban. A helyi tiltakozások, ezeknek a megvalósítását meghiúsították. Újabb létesítésének megvalósítási szándékát is az időközben történt szabályozás megállította. A szélenergia újabb hasznosítási lehetőségét segítő beruházás megvalósítására a közeljövőben nincs lehetőség. Napenergia

Töretlen jövője a napenergia hasznosításának van, amelyből évi 1900-2000 óra hasznosítható, 4600- 4700 MJ/m2 termelhető. A megye területén a Balaton üdülőkörzetében, ahol a turisztikai fejlesztés szezonális jellegű, és a napenergia hasznosítási lehetősége, a termelés-fogyasztás egybeesik a szezonális hasznosítás igényével, kínálja a napenergia napkollektoros hasznosítását, amely megtérülő beruházással megvalósítható.

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

A megye területén általánosan a naperőműves, villamosenergia termelési célú hasznosítás lehetősége biztosított. A napenergia hasznosításra van mód sziget üzemben is, ha helyi akkumulációval a termelést-fogyasztást ki tudják egyenlíteni. Gazdasági szempontból az ad-vesz rendszer igénybevétele biztosítja a beruházás megtérülését, illetve a naperőmű parkkal közcélú villamosenergia termelés egyre szélesebb körű, ahol a szolgáltatóval egyeztetve az átvételi tarifa érvényességével a termelt villamosenergia értékesíthető. A megújuló energiahordozó hasznosítás területrendezési tervekben való szerepeltetése nagy száma miatt gondot okoz, ezért javaslat készül a kezelési lehetőségére. A megye szerkezeti tervén csak az egy telephelyen létesített 50 MW feletti közcélú villamosenergia termelő erőmű megjelenítése szükséges. Veszprém megyében egy telephelyen belül 50 MW közcélú villamosenergia termelést meghaladó nagyerőmű létesítési szándéka nem ismert. A megújuló energiahordozó hasznosítási lehetőséget a településrendezési eszközök keretében kell vizsgálni. Számára beépítésre nem szánt különleges megújuló energiatermelő terület jelölendő ki. Egy-egy telephelyre külön-külön meghatározott teljesítmény alapján határozható meg, hogy annak a beruházásnak, az átfogó területrendezési tervben való szerepeltetése szükséges-e. A korábbi gyakorlattól ellentétben az önálló telephelyeken előállított villamosenergia teljesítményt e vonatkozásban önállóan kell mérlegelni. Azaz aggály, hogy az ország villamosenergia rendszere, hogy tudja fogadni ezekkel a beruházásokkal időjárás függvényben termelt, a fogyasztás-termelés egyensúlyához nem illeszkedő energiát, azt az iparágnak kell szabályozni a területrendezéstől függetlenül. Vízenergia

Veszprém megye területén kisebb vízfolyásokra lehetne vízlépcsőt építeni, helyi akár csak reklám célra, de ennek jelentősége „telek” szinten marad, annak energiagazdálkodást is érintő hatása a közeljövőre tekintettel kizárható.

Viziközművek fejlesztési javaslata Vízellátás Ivóvíz ellátás Veszprém megye nagyon kedvező hidrogeológiai adottsága, felszíni és felszín alatti vizekben való gazdagsága a megye lakosságának a közüzemű vízellátásából is látható. Már az ezredforduló óta, a megye valamennyi települése rendelkezik egészséges, közüzemű vízellátással, az ellátottság is egy- egy településen belül, közel település szintű kiépítettséggel, így a vízellátás fejlesztési célja, a kedvező ellátottság megőrzése és annak hosszú távú fenntartásának biztosítása. A mennyiségi ellátás jelenleg biztosított. A vízminőség azonban több helyen is javításra szorul. A megfelelő ivóvíz minőségű víz hosszabb távú biztosítása csak fejlesztésekkel tartható fenn. A vízigények kielégítése döntően a felszín alatti vízkészletekből történik, részben helyi vízkivétellel, helyi kutakkal, részben regionális vízbeszerzési lehetőséggel regionális gerinchálózat segítségével történik. A helyi, megfelelő vízminőségű vízbeszerzést, a helyi bázis elszennyeződése esetén a regionális rendszerek fejlesztésével lehet pótolni. A regionális vízbeszerzés lehetősége, ezért különös figyelmet érdemel. Az ellátás biztonsága érdekében a kistérségi-, térségi szolgáltató művek összekapcsolása, regionális rendszerek kialakítása növeli az ellátás biztonságát. A vízellátás bázisaiból kitermelt víz, amelyet részben helyi hasznosítású elosztóhálózattal, részben kistérségi, vagy nagy regionális rendszerű hálózattal juttatja el az egyes településekhez, az egyes fogyasztókhoz.

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

A felszín alatti vízkivételekkel részben rétegvizekből, részben karsztvízből biztosítják a vízellátást, a felszíni vizekből a vízkivétel többnyire nem ivóvíz ellátás céljából történik. Veszprém megyében a kitermelt bár kedvezőbb minőségű, az itt kitermelt vizek is kezelésre szorulnak. A vízkészletek vízminőségének megőrzésére és javítására az elmúlt években is sokat áldoztak, de további minőség javítási igények is várhatók. Az elmúlt időkben a közcsatornás szennyvízelvezetés hiánya miatt, a jellemzően talajba szikkasztott szennyvíz okozta szennyezés ellen a sérülékeny vízbázisok védelme nem volt biztosított, így ebben a megyében is több helyi vízbázis elszennyeződött. Azokat az elszennyeződött kutakat, ahol a szennyezés mértéke meghaladta az ivóvíz minőségre vonatkozó előírások határértékét többnyire regionális hálózati kapcsolat kiépítésével váltották ki. A kevésbé szennyezett kutakat technológiai fejlesztéssel, vízkeveréssel alkalmassá tették a fogyasztásra. A szennyezési folyamat megállítását jelentő szennyvízelvezetés és kezelés megoldása (az ezredfordulón a megye lakásállományának csak a 54 %-a csatlakozott a közüzemű szennyvízelvezető rendszerre, amely 2017-re 81,9 % ra emelkedett) lehetőséget adott arra, hogy vízminőség javító beruházásokkal az azóta szigorúbb vízminőségi előírásoknak is megfelelően a vízbázisok az ivóvíz ellátásra alkalmasak legyenek. A helyi vízkivételek előforduló mennyiségi és vízminőségi problémáinak kompenzálására áthidaló megoldást a regionális vízellátó rendszerek biztosítják. A vizsgálatok alapján a megye döntő hányada, a Bakony hegység és a Balaton-felvidék területére esik. A Bakony, a Dunántúli középhegység, geológiai adottságával, vízföldtani szempontból a karsztvíz kincs tárolója. A karsztvíz a térség vízellátásának alapját képezi, elsősorban a Bakonyban és a Balaton felvidéken tárható fel, de hozzáférhető nagyobb mélységekben a karszt-összlet peremterületein is. A megye vizsgált területrészén fekvő települések vízellátása legnagyobb részben a karsztvíz kincsre alapozott vízművekről történik, emellett meg kell említeni más felszín alatti vízkészletből (talajvíz és rétegvíz) kitermelt vízbázist is, de ezekből a vízbázisokból kivett vízmennyiség a karsztvíz kivételhez képest elenyésző mennyiségű. A Balaton menti települések ellátására felszíni vízkivétel is történik. A vizsgálatokban részletezettek szerint, a megye területén korábban a bányaműveléssel járó vízkiemelés miatt a karsztvíz felszín vízszintje jelentősen lecsökkent, a problémák megszüntetésére a bányászati érdekű vízkiemelést megszüntették. Ez a karsztvíz készlet Közép-Dunántúl vízellátásának meghatározó vízbázisa. A megye általános kedvező hidrogeológiai adottságának köszönhetően helyi kutakkal, kistérségi regionális rendszerekkel a vízigényeket az egész megye területén ki tudják elégíteni. Így több település vízbázisa helyi jelentőségű, kistérségi ellátási feladatú vízmű kút. Ezeknek a kutaknak a törvény szerinti előírás alapján meghatározott, vízminőség védelmét biztosító hidrogeológiai védőidom kijelölésével és az arra vonatkozó előírások betartásával a helyi vízbázisok vízminőség védelmét biztosítani lehet. Ehhez kiemelt feladat, hogy a hidrogeológiai védőidomokra a 123/1997 (VII.18.) kormányrendeletben és a hidrogeológiai védőidom határozatában leírtak betartásra kerüljön. A kormányrendelet 5. mellékletében szerepel, hogy adott védőidommal érintett területet hogy lehet hasznosítani. A kormányrendelet elfogadása óta a terület felhasználási lehetőségekben azonban több változás történt, aminek rendeleti követése nem történt meg, így pl a kereskedelmi gazdasági területekre vonatkozó megállapításokat nem tartalmaz. Azokat a területfelhasználási lehetőségeket, amelyet nem jegyez egyértelműen a rendelet, annak a hidrogeológiai védőidomon való elhelyezése csak az ágazattal folytatott egyeztetés alapján jelölhető ki. De minél hamarabb célszerű lenne a kormányrendelet módosítása. A természeti, földtani, hidrogeológiai adottságok alapján kirajzolódott az országos vízminőség védelmi területek övezete, amelyre vonatkozóan a településrendezési eszközökben kell szabályozást írni. Az OTrT-ben az Országos vízminőség-védelmi terület övezetére rögzített előírás: 15. § (1) Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. (2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. A vízbázisok védelme érdekében ennek teljesítése is szükséges. Veszprém megyei települések döntő hányadának vízellátását három jelentősebb szolgáltató biztosítja. A legtöbb, 132 településen a vízellátást a Bakonykarszt Zrt. szolgáltatja. A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt Észak-Balatoni Üzemeltetési Üzemvezetősége 51, a Dél-Balatoni Üzemeltetési Üzemvezetősége 5, összesen 56 településen élők számára biztosítják a vízellátást. A Pápai Víz és Csatornamű Zrt 26 település vízellátását szolgáltatja. A veszprém megyei szolgáltatói körből kimaradt 3 település vízellátását a Pannon-Víz Zrt. (Nagydém település), Vasivíz Zrt. (Külsővat település) és a Fejérvíz Zrt. (Jásd település) biztosítja. Veszprém megyében a vízellátást biztosító szolgáltatókban változás hosszabb távon sem várható. A vízellátás megyei szinten nagyon kedvező, a lakások vezetékes ivóvíz bekötöttsége 98 %-os, szerencsésen a „kedvezőtlenebb” ellátottságú településeken kevesebb ember él. A megyében mindösszesen 3077 lakás, kb 7500 fő számára nem biztosított a közüzemi hálózati ivóvízellátás, a megye lakosságának 2 %-a. A megye jelenlegi kedvező ellátottsága alapján vízellátás vonatkozásában a fejlesztési feladatokban ma már a még teljes körű ellátással nem rendelkező településen kívül, ahol az ellátottság növelése is még feladat, többnyire már a "minőség" biztosítása kerül előtérbe a vízellátás fejlesztési feladatok körében. A „minőségi” igény pedig elsődlegesen a vízminőségre vonatkozik. Ezért a jövő feladata, rövid és hosszabb távú időciklusban egyaránt a vízbázisok fokozott védelmének biztosítása. A hosszú távú megfelelő vízminőségű vízellátás nagy biztonsággal a regionális rendszerek irányából biztosítható, ezért a regionális vízbeszerzés lehetősége, különös figyelmet érdemel. Az ellátás biztonsága érdekében a kistérségi-, térségi szolgáltató művek összekapcsolása, regionális rendszerek kialakítása javasolt.

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Veszprém megye vízellátó hálózata Forrás: Szolgáltatói adatok alapján saját szerkesztés A vízellátás fejlesztési igényének meghatározásánál, az igény prognózis készítésénél figyelembe kell venni, hogy Veszprém megye népessége bár minimális mértékben, de csökkenő tendenciájú. A népességcsökkenés önmagában indokolja a vízfogyasztás csökkenését, de a víztakarékosságra való törekvéssel fokozódik a fogyasztás csökkenése. A komfort igény növekedése, viszont vízfogyasztás növekedést eredményez. A fogyasztás csökkenés-növekedés hosszú távon kiegyenlítődik, így hosszútávon az igények mennyiségi növekedésével várhatóan nem kell számolni. A víztakarékosság mellett a komolyabb ivóvízfogyasztás csökkenést az eredményezi, ha a költségigényesen kezelt jó vízminőségű vizet olyan célra nem akarják felhasználni, amely nem igényelne ivóvíz minőséget. A házi kutak, a szürkevíz használat csökkentheti az ivóvíz felhasználást, amely jelentősen csökkentheti a háztartások ivóvízellátásának költségeit. Ma kimondható, hogy hosszabb távon a takarékos, szelektált vízellátású vízhasználattal az igényes kezelést igénylő ivóvíz igénynövekedésével várhatóan Veszprém megye területén nem kell számolni. Számolni kell a házi kutak növekedésével. Ma már házi kutat létesíteni is csak az arra vonatkozó engedéllyel lehet. Összefoglalva: a megyében rendelkezésre álló ivóvíz bázisok a várható távlati igényeket, természetesen a bázisok, elosztóhálózatok és azok létesítményeinek megfelelő korszerűsítésével és fejlesztésével, jó állapotban tartásával ki fogja tudni elégíteni. Egyéb vízellátás A nem ivóvíz minőségű vízigények kielégítésének gazdaságosságára törekedve, annak kielégítésére lokális megoldást keresnek. Erre a talajvizek, rétegvizek, de jellemzően a felszíni vizek is rendelkezésre állnak. Távlatilag a legnagyobb vízhiány a mezőgazdaságban, az agrárágazatban várható, amelynek vízellátására az öntözőcsatornák, öntöző hálózatok kiépítési igénye várható. Ezek jellemzően a felszíni vizekre támaszkodva alakíthatóak ki. A kiskertek, zöldfelületek locsolóvíz igényének kielégítése is távlatilag egyre kevésbé veszi igénybe az ivóvíz hálózatot, hanem a helyi vízbeszerzés kap egyre hangsúlyosabb szerepet. A helyi vízbeszerzés keretében a csapadékvíz visszatartása is fontos megoldandó feladattá fog válni. Egyéb vízellátás között kell említeni a megye természeti kincsét jelentő termálvíz készletet is, amellyel szűkösen rendelkezik és hasznosítása kizárólag balneológiai célú. Részletesebb leírása a megújuló energiahordozók fejezetében szerepel. Szennyvízkezelés A vizsgálatok alapján a szennyvíz közcsatornás elvezetésének és kezelésének megoldása a megyében bár már az ezredforduló idején az országos átlag felett volt (2000-ben 54 % volt), a felszíni (kiemelten a Balaton-tó vízminőség védelme) és felszín alatti vizek (kiemelten a karszt víz) minőség védelme a csatornázás kiépítésének a gyorsítását igényelte. A hazai gyakorlatnak megfelelően ugyanis, a szennyvizeket az egyedi házi gyűjtőmedencékbe gyűjtötték és a talajba szikkasztották, jelentős környezet szennyezést okozva. A folyamat megállítására hazai és nemzetközi támogatás segítségével elindította az intenzív szennyvízhálózat és szennyvíztisztítás fejlesztését. A megvalósított fejlesztések eredményeként a rendelkezésre álló legutolsó statisztikai adatok alapján 2018. január 1.-én a közcsatorna hálózatra csatlakozó lakások aránya 81,9 % volt. A megvalósított csatornázási program hatására több szennyvíztisztító telep létesült és több km csatornahálózat (Veszprém megyében az ezredforduló óta közel 1500 km csatorna) épült. A legutolsó rendelkezésre álló statisztikai adatok összeállításakor ennek ellenére még 59 db település nem

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

rendelkezett közcsatorna hálózattal: Szőc, Balatoncsicsó, Óbudavár, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon, Adorjánháza, Apácatorna, Csögle, Egeralja, Iszkáz, Kamond, Karakószörcsök, Kerta, Kisberzseny, Kiscsősz, Kispirit, Kisszőlős, Nagypirit, Oroszi, Pusztamiske, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely, Somlóvecse, Tüskevár, Vid, Bakonykoppány, Bakonypölöske, Bakonyság, Bakonyszentiván, Bakonyszücs, Bakonytamási, Egyházaskesző, Gecse, Gic, Kemeneshőgyész, Lovászpatona, Magyargencs, Malomsok, Marcaltő, Nagydém, Nemesgörzsöny, Németbánya, Pápateszér, Takácsi, Vanyola, Várkesző, Vaszar, Hosztót, Megyer, Rigács, Szentimrefalva, Veszprémgalsa, Zalameggyes, Zalaszegvár, Salföld, Lókút, Pénzesgyőr. Szerencsésen a csatornázatlan települések kisebb lélekszámúak, így az 59 csatornázatlan településen összesen 22713 ember él és ez a megye lakosságának 6,4 %-a. A csatornázatlan települések közül egyetlen település sincs, ahol a lakosság elérte volna a 2000 LEÉ. A csatornázatlan településeken és a csatornázatlan városrészeken, település-részeken a szennyvizek jelentős hányadát, ma is a talajba szikkasztják. A nagyon kedvező csatornázottság ellenére megye szinten a talajba szikkadó szennyvíz mennyisége eléri a 6000 m3/nap átlagos mennyiséget, amely a talaj, talajvíz, rétegvizek elszennyeződését okozzák. Különösen a megye nyílt karsztos részén, komoly veszélyforrása a felszín alatti vizeknek, kiemelt veszélyeztetője az un „egy kutas” településeken a helyi vízbázisoknak és veszélyezteti a megye gazdasági életének alapját adó balatoni turizmushoz szükséges Balaton-tó vízminőségét. Ahogy azt a vizsgálatok feltárták a jelentősebb szennyezést nemcsak a talajba szikkasztott szennyvíz mennyisége okozza, hanem ezt tovább fokozza a szennyvíz szennyezettségének növekedése, azaz annak a minősége, mivel a házi szennyvíz (megnövekedett mosószerfogyasztás stb miatt) egyre magasabb nitrogén és foszfortartalmú. Ezek a szennyező anyagok a talajba és a talajvízbe jutva, nagyon veszélyeztetik elsődlegesen a felszín alatti, de a felszíni víztesteket is. Ezek a tények a szakágat érintő fejlesztési feladatokat, a szennyvízhálózat fejlesztési igényét kijelöli. A vízellátáshoz hasonlóan Veszprém megyében a már csatornázott települések döntő hányadának szennyvíz elvezetését, kezelését, elhelyezését a Bakonykarszt vízellátó területén van, így a csatornahálózat üzemeltetését a Bakonykarszt üzemelteti. De mellette üzemeltetőként jelen van a Pápai Vízmű és a DRV is.

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Veszprém megye szennyvízelvezető hálózata Forrás: Szolgáltatói adatok alapján saját szerkesztés A meglévő csatornahálózat és szennyvíztisztító telepek elsősorban a kommunális szennyvizeket gyűjtik össze és tisztítják. A nagyobb ipari üzemek saját ipari szennyvíztisztítóval rendelkeznek, melynek üzemeltetését is maguk végzik. A szennyvíztisztítás egyik végtermékének, a tisztított víznek a befogadói a vízfolyások. A másik végterméknek, a szennyvíziszapnak az elhelyezése jellemzően még ma is mezőgazdasági területen történik, de biomasszaként feldolgozva az energiatermelési hasznosítása növekvő tendenciájú. Ma is a megye egyik szennyező forrásának számító csatornázási hiányosságból eredő környezetterhelés felszámolása határozza meg a szakágat érintő fejlesztési feladatokat. Ezt alátámasztják, hogy fejlesztési tervek elindultak és azok megvalósítása folyamatban van: A rendelkezésre álló előkészített fejlesztések a 3. melléklet a 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelethez tartozó „1. melléklet a 272/2017. (IX. 14.) Korm. Rendelet”-ben részletezettek szerint:  Pétfürdő nagyközség szennyvíztisztításának fejlesztése "Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata a 339/2014. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint"  Királyszentistván központú agglomeráció szennyvíztisztításának fejlesztése "Királyszentistván Község Önkormányzata és Litér Község Önkormányzata a 339/2014. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint"  Várpalota város szennyvízelvezetésének korszerűsítése "Várpalota Város Önkormányzata a 339/2014. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint"  Nemesszalók község szennyvíztisztításának korszerűsítése "Nemesszalók Község Önkormányzata a 339/2014. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint"  Öskü község szennyvíztisztításának korszerűsítése Öskü Község Önkormányzata a 339/2014. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

 Észak- és Közép-Dunántúli szennyvízelvezetési és -kezelési fejlesztés 5. (ÉKDU 5) Csabrendek Nagyközség Önkormányzata, Répcelak Város Önkormányzata, Nyergesújfalu Város Önkormányzata, Lábatlan Város Önkormányzata, Bajót Község Önkormányzata, Bezenye Községi Önkormányzat, Dunakiliti Község Önkormányzata, Dunasziget Község Önkormányzata, Feketeerdő Község Önkormányzata és Rajka Község Önkormányzata a 339/2014. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint” Szennyvízelvezetés, kezelés fejlesztési feladat Veszprém megyében a már csatornázott településeknél a még nem csatornázott településrészek mielőbbi csatornázása, a csatornahálózat bővítése és a rácsatlakozás mértékének növelése. A csatornázatlan (59) településeknél viszont fontos szempont a szennyvízgyűjtés-kezelés mielőbbi megoldása. A nem csatornázott és a közeljövőben nem várható csatornázású településeknél mindig felmerül a korszerű egyedi házi szennyvízkezelő berendezések alkalmazása. A tapasztalatok azonban országosan nem egyértelműen pozitívok, a lakosság fegyelmezettsége, amely a házi szennyvízkezelést lehetővé tenné általában nem biztonságos, így azokon a településeken, ahol ennek alkalmazása kockázatos lenne, nem célszerű javasolni. Így akár a felszíni, vagy felszín alatti vízbázisok (karszt víz kincs) védelme, akár az országos vízminőség védelmi területek övezetén szintén a vízkincs védelme érdekében, akár a megye gazdasági életének egyik pillérjét adó turisztikai célpont, a Balaton és egyéb folyók, víztestek vízminőség védelmére kockázatot jelentene, ott az alkalmazását nem kellene támogatni. Ezért, ahol a felszíni, vagy felszín alatti vizek védelme szükségessé teszi, a házi szennyvízkezelést csak akkor lehet kivitelezni, ha a tisztított víz elvezetése nem a talajba szikkasztással, hanem felszíni víz bevezetéssel megoldható. Ezzel a folyamatos ellenőrzés lehetőségének biztosításával a kockázat jelentősen csökkenthető. Egyébként a teljes biztonságot adó megoldás csak a közcsatornás szennyvízelvezetéssel érhető el. Meg kell említeni, hogy vannak azonban olyan beépítésre szánt és beépítésre nem szánt településrészek, amelyeknek jól és gazdaságosan működtethető közhálózati csatorna csatlakozását a nagy távolság, az ingatlan időszakos hasznosítása nem tenné lehetővé. Az elmúlt időszakban valóban jelentős kutatások-fejlesztések alapján fejlesztették ki azokat a szakszerű szennyvízkezelő házi berendezéseket, amellyel a szennyvizeket lehet helyben kezelni és elhelyezni, természetesen, ha azt, egyéb helyi, természeti, hidrológiai, geológiai adottság nem akadályozza. Természetesen ennek alkalmazását is csak ott szabad megengedni, ahol azt, kockázatmentesen az állampolgárra lehet bízni és azt a helyi építési szabályzat megengedi. A vízbázisok védelme érdekében azt a kockázatot viszont sehol sem szabad felvállalni, amelynél a tisztított víz ellenőrzés nélkül, közvetlen talajba szikkadna. Erre biztonságos megoldást csak felszíni vízbefogadó tud nyújtani, amelynél a tisztítás minősége bármikor ellenőrizhető. A megye területének jelentős hányada országos vízminőség védelmi területek övezetén fekszik, amelyre egyedi szabályozás előírása szükséges. Az alapelv, hogy a vízkészlet veszélyeztetését nagy biztonsággal ki kell zárni. Beépítésre szánt területen és beépítésre nem szánt vízbázis védelmi, vagy országos vízminőség védelmi területen elsődlegesen a teljes közműellátás kiépítési kötelezését kell előírni. Ehhez meg kell jegyezni, hogy a teljes közműellátás szennyvízelvezetés vonatkozásában kizárólag az OTÉK 8.§-a alapján „közüzemű” szennyvízcsatornával történő elvezetéssel teljesíthető. Amennyiben a település csatornázatlan, vagy a közcsatorna hálózat nagyobb távolságban van, akkor a szennyvízelvezetés kezelés megoldására a következő ajánlás adható. Ha: a) a szennyvíz közcsatorna hálózat 200 m távolságban rendelkezésre áll, akkor a közhálózati csatlakozást ki kell építeni az adott ingatlanon keletkező szennyvíz mennyiségétől függetlenül,

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t (200 m-től nagyobb távolságra érhető el a közcsatorna hálózat) a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és a kijelölt ürítő helyre. c) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t (200 m-től nagyobb távolságra érhető el a közcsatorna hálózat) akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható: ca) ha a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll (tisztított vizet sem szabad talajba szikkasztani) cb) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak, cc) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken, cd) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz, ha bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítésére, ki kell építeni a közcsatorna csatlakozást az bármekkora távolsággal érhető el. A szennyvízkezelést érintően a fejlesztési feladat elsődlegesen a közcsatorna hálózat kiépítése, bővítése, az ingatlanok közhálózatra való csatlakozási mértékének növelése. A csatornázatlan településeknél, település részeknél a környezet szennyezésének, terhelésének elkerülése érdekében a közüzemű vízhálózat fejlesztését korlátozni kell, új közüzemű vízvezeték építését már csak a csatornahálózat fejlesztéssel együtt szabad kivitelezni. Ha már a közüzemű vízellátás korábban megvalósításra került, akkor a szennyvízpótló berendezés alkalmazása a közcsatornahálózat kiépítéséig elkerülhetetlen lesz. A közműpótlóként alkalmazható megoldást a helyi adottságok, talajmechanikai adottság, talajvízállás, egyéb természeti adottságok, felszíni és felszín alatti vizek védelmének függvényében a helyi építési szabályzatban lehet rögzíteni. Külön ki kell emelni a megyében, szinte minden nagyobb településen (különösen a Balaton menti első, második település gyűrűn fekvő településeken) előforduló volt zártkertes területeket, kiemelten az országos vízminőségvédelmi területek övezetén fekvő volt kiskertes területeket, amelyeknek funkcióváltással üdülő, vagy lakóterületi átalakulása szinte fékezhetetlennek tűnik. Ezeknek a területeknek az infrastruktúra fejlesztése valamennyi érintett település nagy odafigyelést igénylő kiemelt feladata. Ezeken a területeken nagyon szigorúan kell szabályozni a vízellátás fejlesztését, mert a közüzemű vízellátás az állandó tartózkodás nélkülözhetetlen infrastruktúrája, amelynek kiépítésében az ingatlan tulajdonosok is érdekeltek, s ha ezt elkülönítetten megoldják, a szennyvíz közhálózatos kiépítésében már nem érdekeltek az ingatlan tulajdonosok és általános tapasztalat szerint az alkalmazott és nehezen ellenőrizhető közműpótlással a szennyvíz okozta környezet szennyezés elkerülhetetlen lesz.

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Tájszerkezet alakítása, tájrendezési és természetvédelmi irányelvek

A tájrendezésre, táj- és természetvédelemre vonatkozó területrendezési tervi szintű javaslatok elsősorban a térszerkezet védendő elemeire, táj- és természetvédelmi térségi övezetekre vonatkozó szabályokkal összefüggésben fogalmazhatók meg.

A térségi szerkezeti terv meghatározza a tájszerkezet alakulását, a főbb tájhasználati módok arányait és egymáshoz való térbeli viszonyait. E tájrendezési alapinfrastruktúrára feszülő konkrét táj- és természetvédelmi rétegeket az alábbi térségi övezeti rendszer definiálja és határolja le: - az (OTrT-ben meghatározott) országos szintű ökológiai hálózat övezeteinek egymásra épülő hármas rendszere: az ökológiai magterület, az ökológiai folyosó és az ökológiai pufferterületi övezetek megyei szintű lehatárolása és általános előírásaik ajánlási és intézkedési szinten való kiegészítése, illetve ezek felülvizsgálata; - az (OTrT-ben meghatározott) országos szintű tájképvédelmi tartalmú övezet megyei lehatárolása, a tájképvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű területek övezetének meghatározása és általános előírásaik ajánlási és intézkedési szinten való kiegészítése, illetve ezek felülvizsgálata; Ez utóbbi, tájképvédelmi előírások települési szintű kibontására is lehetőséget adott, illetve ad a Településkép védelméről megalkotott 2016.évi örvény, amelynek alapján a megyében is elkészültek a Településképi arculati kézikönyvek, valamint a helyi településkép védelmi rendeletek. Ezek a Nemzeti Park Igazgatóság által adott országos szintű adatszolgáltatást felhasználták, ílymódon összhangban állnak a hatályos területrendezési tervekkel is, de ezekre még nincsenek közvetlen visszahatással.

Veszprém megye az ország természeti értékekben egyik leggazdagabb vidéke. Az elmúlt évtizedek intenzív tájhasznosítási, tájgazdálkodási formáinak következtében - az ország más részeihez hasonlóan - számos táji-, természeti érték szenvedett el maradandó károsodásokat. Mindezen kedvezőtlen folyamatok ellenére a megyében sok olyan természetileg értékes terület, élőhely található, amelyek már védettek, vagy arra érdemesek, de akár jogi védelem nélkül is megóvásra érdemesek.

Az ökológiai hálózat megyei területei elsősorban a Bakony térségében koncentrálódnak. Az ökológiai hálózat övezeteinek kijelölése során a védett területek mellett meghatározó jelentősége volt a Natura2000 madárvédelmi területeknek és természetmegőrzési területeknek is.

Az ökohálózat megyei területein kijelölt magterületek is elsősorban a Bakonyi tájegységeken találhatók. A pufferterületek jól körülhatárolhatóan néhány kisebb térségben vannak jelen. Az ökológiai folyosó övezetek jellemzően a védett területeket vagy magterületeket összekötő sávokban helyezkednek el, nagyarányú átfedésben a Natura2000 területekkel is. Az ökológiai magterületek és folyosók övezetei lefedik a megye valamennyi jelentősebb természetvédelmi területét.

Az ökológiai hálózat övezeteire alkalmazni kell az OTrT vonatkozó előírásai mellett, a természet védelméről szóló törvény előírásait, a védett természeti területek védettségét kimondó rendeletben foglalt előírásokat. A Natura 2000 területeken pedig a vonatkozó kormányrendelet szerinti előírásokat is figyelembe kell venni a településrendezési tervek készítése és a területek hasznosítása során. A tájképvédelmi övezet nem foglalja magában a települési térségek területét, fontos azonban a települések táji környezetében, a hagyományos tájkarakter megőrzése, a települések és az ártéri többszörösen védett táj közötti térségek megyei szintű összehangolt tájképvédelme.

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

A tájrendezés javaslatai és irányelvei a tervkészítés általános irányelveivel és célkitűzéseivel összhangban a megye területének - településeinek, kistérségeinek - fenntartható fejlődését célozzák, hangsúlyozva az eredetiség és a megőrzés fontosságát.

A fenntartható fejlődés elvének megvalósítása magában foglalja a megye értékeinek, sajátosságainak megőrzését, a koordináció követelményeinek való megfelelést a szerkezeti, területfelhasználási beavatkozások tervezése és megvalósítása során. A koordináció követelménye egyrészt a megyén belüli települések és kistérségek együttműködését, összehangolt fejlesztését és rendezését, másrészt a megye nagyobb térségbe illeszkedését jelenti.

Tájrendezési szempontból elsődlegesen a táji adottságok, ezen belül is a táji, természeti értékek megőrzése a feladat, összehangoltan a megye fejlődését szolgáló területfelhasználási és szerkezeti változtatások meghatározásával.

A megye tájszerkezetének és tájhasználati módjainak alakítása a táj- és természetvédelmi szakterület mellett a környezetvédelmi, mező- és erdőgazdasági, közlekedési, közmű és településrendezési ágazatok függvénye és bizonyos szempontból ezek szintézisének tekinthető. Az ágazatok közül tájrendezési szempontból kiemelt figyelmet érdemel a tájhasználati módok egy csoportját meghatározó és tájszerkezeti tényezőként is fontos táj- és természetvédelmi szakterület, valamint más szempontból a közlekedési ágazat.

A térségi és települési infrastruktúra szempontjából szerkezetképző közlekedési hálózat fejlesztése vonja maga után a legegyértelműbb tájszerkezeti változásokat, új települési és térségi kapcsolatok létrejöttével. Az új nyomvonalak vezetése, települési és ökológiai hálózati elemekkel való egyeztetése fontos feladata a tájrendezési tervnek. Fontos a felsőbbrendű - országos és térségi - tervekben előírt közúti és vasúti fővonalak megfelelő tájbaillesztése, tájrendezési szempontból is megfelelő nyomvonalvezetése és kialakítása.

A tájszerkezet alakítása szempontjából elsődleges a megye ökológiai hálózati rendszerének kiteljesítése, a meglevő elemek összekapcsolásával, illetve kiegészítésével. Az ökológiai hálózat legértékesebb és legmagasabb szinten védett elemei az országos védettségű természeti területek, a megye területén levő nemzeti parki területek, tájvédelmi körzet és természetvédelmi területek.

Az elsődleges hálózat kiegészül másodlagos, megyei szintű ökológiai elemekkel, amelyeket a helyi védettségű területek és valamennyi, az elsődleges hálózathoz nem tartozó természeti terület, meglevő és tervezett ökológiai- és zöldfolyosó együttese képez. Az ökológiai folyosók a megye természetföldrajzi sajátosságainak megfelelően elsősorban az erdőkhöz, vízfolyásokhoz, extenzív gyepekhez kapcsolódnak. A zöldfolyosók a meglevő és tervezett művi tájelemek (közlekedési és más műszaki infrastruktúra nyomvonalak, új beépítések, településszegélyek) zöldfelületi kiegészítését, környezetvédelmét és tájbaillesztését szolgáló meglevő és tervezett zöldsávok, véderdősávok és erdősítések.

Az ökológiai hálózat országos elemeit kiegészítő megyei szintű alkotórészek egymáshoz és az országos hálózathoz is kapcsolódva képeznek rendszert. E rendszer sajátja, hogy a megye minden regionális szinten értelmezhető és jelentős meglevő és tervezett természeti, természetszerű, természetközeli és renaturált területét magában foglalja, függetlenül ezek jelenlegi és tervezett védettségi szintjétől és tulajdonviszonyaitól. Ezért is szükséges e területek védelme, fenntarthatósága érdekében a területrendezési terv keretében - a településrendezési tervek szintjére is átvihető és átvehető - speciális tájhasználati-tájvédelmi szabályozást adni, a tiltások és korlátozások mellett meghatározva a támogatások és ösztönzések lehetőségeit is.

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Az ökológiai hálózat országos elemeit kiegészítő legfontosabb megyei szintű hálózati elemek az alábbiak: • erdőterületek (országos szinten nem védett meglevő erdők és tervezett erdősítések), • helyi védettségű természeti területek, természetközeli területek • kisvízfolyások (országos szinten nem védett patakok, erek, stb.) medre és parti sávjai, valamint egyéb vízfelületek (holtágak, tavak, tározók), • országos szinten nem védett természetközeli nádas- és gyepterületek, • extenzív műveléssel fenntartandó egyéb mezőgazdasági területek, • egyéb zöldfolyosók (táblahatárokhoz és települési területekhez illeszkedő védőzöldsávok, gyepűk, véderdő telepítések).

A tájhasználati módok jövőbeli alakulása szempontjából a tájrendezési fejezet elsősorban a mezőgazdasági, az erdőgazdasági tájhasználatot, valamint a javarészt ezek mozaikjaiból álló vegyes területfelhasználást illetően meghatározó, az egyéb tájhasználati típusok (települési, műszaki infrastrukturális, stb.) más szakági munkarészek keretében meghatározott struktúráját illetően ezek térbeli megjelenését, tájbaillesztését segíti elő. A tájrendezésnek, szándékaink szerint egyre jelentősebb szerepe lesz a felszíni vízrendezés (folyó- és kisvízfolyás szabályozás, ár- és belvízvédelem), a vízfelületek alakítása terén is, az ökológiai szemlélet erősödésével, - a vízi és vizes életterek okszerű biztosításával.

A mezőgazdasági - és erdőterületek strukturálását és fejlesztését egyre nagyobb mértékben áthatják a racionális tájgazdálkodás - a termőhely táji-természeti adottságainak megfelelő művelési ágak és módok megválasztása -, valamint a települési és természeti környezet védelmének térségi szintű figyelembevételének szempontjai. Ezeknek megfelelően javaslatot teszünk az elsődlegesen erdő- illetve mezőgazdasági hasznosítású területek kiegészítéseként a mezőgazdasági művelésre, továbbá az erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas mező- és erdőgazdasági területi struktúra kialakítására. Ezzel összhangban a nem természeti alapú tájhasználatok (beépítések, műszaki infrastruktúra létesítmények, műszaki és kommunális telephelyek, stb. által igénybevett területek) zöldbeágyazására, tájbaillesztésére, a természeti és mesterséges zöldfelületi rendszerek szerves összekapcsolását elősegítő táj- és településrendezési ajánlásokat is tartalmaz jelen tervmódosítás.

Mező és erdőgazdálkodási javaslatok

A mező- és erdőgazdálkodásra vonatkozó területrendezési tervi szintű javaslatok egyrészt a mezőgazdasági és az erdőgazdálkodási térségre vonatkozó előírásokkal, másrészt a mező- és erdőgazdálkodással összefüggő térségi övezetekre vonatkozó szabályokkal összefüggésben fogalmazhatók meg.

Ezek mező- és erdőgazdálkodási szempontból legfontosabb elemei a terv határozattal elfogadásra kerülő Ajánlásai tartalmazzák.

Az OTrT-nek megfelelően felülvizsgált övezeti kijelölések alátámasztásaként kifejtésre került, hogy országos összehasonlításban Veszprém megyében kevés a „kiváló és a jó” termőhelyi adottságú szántóterület, ezért gazdasági érdekek fűződnek ahhoz, hogy ezek a területek hosszú távon is a mezőgazdasági termelést szolgálják. A termőföldvédelem hatékony eszközkészlete bővült ennek a két kategóriának alkalmazásával. A „kiváló” termőhelyi adottságú szántóterület övezeti lehatárolása biztosítja a legjobb termőképességű területek védelmét, a művelésre másodlagosan alkalmas terület lehatárolása pedig segítséget és érveket nyújt a „jó területek” mezőgazdasági művelésben tartásához.

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

A mezőgazdasági területek többsége azonban a fenti kiemelt övezeteken kívüli „egyéb” mezőgazdasági térség. Ezek fenntartását és művelését illetően kiemelt szerepük van a fent említett Ajánlásokban foglalt mezőgazdálkodási javaslatok érvényesítésének.

A megye értékei közt kiemelkedő helyen szereplő erdőállomány védelme és fenntartása érdekében történt a tervezési munka során a „kiváló termőhelyi adottságú erdőterület” lehatárolása és a hozzá kapcsolódó szigorú szabály megfogalmazása - amely végül az OTrT és a tartalmi követelmények változása miatt került kivételre a megyei területrendezési terv módosítása tervezetéből.

A mező- és erdőgazdálkodásra vonatkozó területrendezési tervi térségi és övezeti szintű előírásokat és javaslatokat és a megyei közgyűlés (a megyei határozat tervezetében rögzített) ajánlásait a településrendezési dokumentumok felülvizsgálata és módosítása során maradéktalanul érvényesíteni szükséges.

Vízgazdálkodási feladatok

A vízgazdálkodási feladatokat a vizek hasznosítási lehetőségének biztosítási, a víz minőségének megőrzési, a vizek kártételei elleni védekezési feladatok határozzák meg. Az utóbbi években a vízgazdálkodási feladatok mennyiségileg növekedtek és a nehezebb műszaki megoldások alkalmazási igényei kerültek előtérbe. Az ivóvíz vízminőségének biztosítása egyre nehezebb. Az ivóvíz bázisok védelme egyre komplexebb feladatokkal, a felszíni és a felszín alatti víztestek védelmének fokozásával teljesíthető. A klímaváltozás okozta szélsőséges csapadékesemények kezelése, a felszíni vizek rendezése is egyre igényesebb vízgazdálkodási feladat.

1. Felszíni és felszín alatti vizek és azok vízminőség védelmét szolgáló vízgazdálkodási feladatok

Az emberi élet alapfeltételét jelentő víz a természet legnagyobb kincse, amelynek felszín alatti, felszín feletti előfordulását egyaránt védeni kell. Veszprém megye éghajlati adottsága szélsőséges, időnként rendkívül aszályos, vízhiányos, máskor a vízbőség kezelése ad vízgazdálkodási feladatot. A megye bőséges felszíni és felszín alatti vízkészlettel rendelkezik. Az ivóvíz ellátás lehetőségének jelentőségét egyre jobban felismerik, ezért a vízkészlet megóvása az ország egyik kiemelten fontos feladata. Ezzel a természeti adottsággal rendelkezésre álló vízkincs egyszerre jelent előnyt és felelősséget az ország számára. A vízgazdálkodás feladata a természeti kincsként rendelkezésre álló vízkészletnek, mint nemzeti vagyonnak a mennyiségi és minőségi megőrzése. A vízügyi ágazat ennek érdekében készíttette el a „Vízgyűjtő-gazdálkodási terv” -et, amelynek megvalósítása szükséges a felszín feletti és felszín alatti víztestek védelméhez, jóállapotba helyezéséhez és abban tartásában. A vizsgálatokban rögzítettekkel azonosan a felszíni vizek esetén a cél általában a jó ökológiai, és a jó kémiai állapot elérése. A jó ökológiai állapot jelentése, hogy az emberi hatások nem zavarják a természetes élőhelyek működését, a jó kémiai állapot jelentése, hogy a szennyezőanyagok koncentrációja nem haladja meg az ökológiai szempontok szerint megállapított határértékeket. Felszín alatti vizek esetén a jó mennyiségi állapot és jó kémiai állapot elérése a cél. A felszín alatti vizek esetén a jó mennyiségi állapot jelentése, hogy a felszín alatti vízkészletek hasznosítása nem okoz tartós vízszintsüllyedést, sem a felszín alatti vizektől függő vizes élőhelyek károsodását, a jó kémiai állapot pedig azt jelenti, hogy ha szennyezések elő is fordulnak, azok nem veszélyeztetnek ivóvízkivételt, egyéb vízhasználatokat, illetve felszín alatti vizektől függő vízfolyásokat és szárazföldi ökoszisztémákat. A víztestek védelmét szolgáló vízgazdálkodás területét markánsan érinti a klímaváltozás, így a víztestek jóállapotba helyezése mellett, a vizeket érintő klímaváltozás okozta hatások kompenzálására is törekedni kell. A klímaváltozás két fő hatása érinti a viztesteket is, az egyik hatása

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

a felmelegedés, melynek hatására jelentkező kiszáradás, élővizek szintsüllyedése, az aszályosodás, a talajvíz csökkenés a vízháztartásban okoz maradandó kárt, illetve annak kompenzációjának megoldása ad vízgazdálkodási feladatot. A klímaváltozás másik hatása a szélsőséges csapadékesemény, a túlzott vízszintemelkedés, a kialakuló árvízi, belvízi események, amelyek komoly vízkárelhárítási feladatokat okoznak. A felmelegedés okozta kiszáradás hatására az ivóvíz biztosítása egyre nehezebb. A megyére a közelmúltban készített klímastratégia is kiemelten foglalkozott az ivóvízbázisokkal és azok védelmi igényével. Az ivóvíz bázisok sérülékenysége jelentősen befolyásolja az érintett terület alkalmazkodó képességét is, hiszen a klímaváltozásnak számos olyan vetülete van, ahol az alkalmazkodáshoz szükség van vízre és az alkalmazkodás vízhasználat növekedésével is járhat. A vizsgálat során az Országos Vízügyi Főigazgatóság nyilvántartásában szereplő vízbázisokat klíma-érzékenységi kategóriákba sorolták. A sérülékenységi vizsgálatokban az éghajlati kitettséget, az ivóvízbázisok érzékenységét, a települések alkalmazkodó-képességét, valamint a klímamodellek eredményeit vették figyelembe. Felszíni vízkészletek alakulása szempontjából a megyében meghatározóbb jelentősége a Balatonnak van, a Balaton vízgyűjtőjét alkotó vízfolyásoknak, a Marcal és a Rába szerepe Veszprém megyére közvetett. A folyók hasznosítható vízkészletét a nyári (augusztusi) mértékadó időszakban rendelkezésre álló vízkészletek határozzák meg, melyek a tározási többletekkel vehetők számításba. 5 jelentősebb méretű víztározót létesítettek, ebből 3, a Lesencei nádas mező, a Balatonhenyei tározó, a Lovasi tározó a Balaton vízgyűjtőjére esik, s 2 esik a megye Balatoni vízgyűjtőjén kívüli területre, a Nagyteveli tározó rendszer és a Devecseri tározó. A vízügyi ágazat kiemelt feladata a kizárólagos állami tulajdonban levő Balaton vízháztartásának biztosítása, a megfelelő vízszint beállítás, amely mentén a balatoni ökoszisztéma a legkedvezőbben fenntartható. A megyében 160 tavat tartanak nyilván, amelynek döntő hányada bányató, a ma már felhagyott bányászat maradványa. A megye felszín alatti vízkészletét a talajvíz, a rétegvíz és a karsztvíz alkotja. A karsztvíz a térség vízellátásának alapját képezi, a megye területén fekvő települések vízellátása legnagyobb részben a karsztvíz kincsre alapozott vízművekről történik, emellett meg kell említeni más felszín alatti vízkészletből (talajvíz és rétegvíz) kitermelt vízbázist is, de ezekből a vízbázisokból kivett vízmennyiség a karsztvíz kivételhez képest elenyésző mennyiségű. A Balaton menti települések ellátására felszíni vízkivétel is történik. A karsztvíz kincset veszélyeztette a térségben zajló bányaművelés, amelynek megszüntetésére döntöttek, ma már negatív hatása nem érezhető. A talajvizek a megye területén ivóvízként való hasznosításra alkalmatlan. A megyében a szennyvízelvezetés közcsatornás megoldásának a késlekedésével a talajvíz réteg elszennyeződött. A hidrogeológiai adatok alapján a megye területén üzemelő rétegvízre telepített kutak szinte mindegyike kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen fekszik, így a vízminőség részben már jelenleg is javításra, kezelésre szorul, részben védelmének biztosítására fokozottabb figyelmet kell fordítani. A felszín alatti vízkészletek sérülékenysége alapján Veszprém megyében a sérülékeny vízbázisú települések száma magas. A vízbázisok védelme védőterület kijelölésével és gondozásával rendezhető.

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Országos vízminőségvédelmi területek övezete Forrás: Szolgáltatói adatszolgáltatás alapján saját szerkesztés

Az országos vízminőség-védelmi terület övezetére az OTrT Tv. 15. § az alábbi előírásokat teszi: (1) Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. (2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. A vizeket a természeti hatásokon túl veszélyeztető, emberi beavatkozással mérsékelhető szennyezések közül a szennyvíz okozta szennyezés kiemelkedik, az általa okozott szennyezés a szennyvíz közcsatornás elvezetésének megoldásával és szennyvíztisztító telepen történő kezelésével akadályozható meg legbiztonságosabban. Ezért a szennyvizek közcsatornával történő elvezetésének kiépítése, szennyvíztisztító telepen történő kezelésének megoldása, elsődleges feladat. Az elmúlt években Veszprém megyében ennek lassulása volt megfigyelhető, de a csatornázás kiépítésének mielőbbi intenzívebb folytatása szükséges. A Balaton vízminőségének védelmére történő intenzív csatornázási program hatására 2000-2010 között 1400 km-t meghaladó csatorna épült, de 2010 óta mindössze 88 km csatorna építését rögzíti a statisztikai nyilvántartás. A még közcsatorna hálózattal nem rendelkező települések és a már csatornázott települések csatornázatlan településrészein is, a keletkező szennyvizek ártalommentes elvezetését, kezelését, elhelyezését a felszíni és felszín alatti víztestek károsítása nélkül kell megoldani. A helyi topográfiai,

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

geológiai és hidrogeológiai adottságok, korlátok ismeretében a településrendezési eszközök keretében kell szigorú szabályozással megoldási lehetőséget adni, illetve ha szükséges, akkor a víztestek védelmére a településfejlesztés lehetőségét korlátozni. A víztestek védelmét szolgáló kisebb lélekszámú települések csatornázási lehetőségét akadályozta, hogy korábban a közcsatornázás és szennyvízkezelés kiépítésének pályázati támogatási alsó határát 2000 LEÉ-ű szennyvíz összegyűjtési lehetőségében határozták meg, Veszprém megye területén a csatornázatlan települések (59) mindegyike 2000 LEÉ alatti. A 2000 LEÉ eléréséhez, pályázati támogatás igénylésének lehetőségéhez több település által létrehozott kistérségi társulás szükséges. A társulások csatornázására támogatást is csak még további egyéb kiemelten kezelt indokok esetén lehetett elérni. Az ebbe nem tartozó kis települések számára szennyvizek elvezetésére, kezelésére a helyi közműpótlók alkalmazása jelenthet csak megoldást. Erre egyre kedvezőbb műszaki megoldások, lehetőségek állnak rendelkezésre. Sajnálatosan azonban az egyedi megoldások, a házi szennyvízkezelés, a házi szennyvíztisztító kisberendezések alkalmazásában jelentős az üzemeltetési kockázat. Az üzemeltetés kockázatát minimálisra kell csökkenteni. A csökkentés igénye, mértéke a helyi adottságok függvénye, így annak figyelembe vételével lehet a műszaki megoldás lehetőségét szabályozni a helyi építési szabályzatokban. Általános alapelv, hogy a házi kezelésnek is ellenőrizhetőnek kell lenni. A gyakorlatban alkalmazott monitoring rendszer kialakítása csak óvatosan alkalmazható, mivel a monitoring rendszerrel elérhető jelzés késedelemmel érkezik, ezért ennek kockázati tényezőjével számolni kell. Nagyon fontos és egyben korlátozó tényező, hogy a szennyvízkezelés megoldása telekjogú, így személyhez kötésére (pillanatnyi megbízhatóságra támaszkodásra) nincs lehetőség. A folyamatos ellenőrzés lehetőségének igénye kizárja a tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztási lehetőségét. Ezért, ahol a felszín alatti vizek, a talajok védelme ezt szükségessé teszi, csak olyan házi szennyvízkezelési műszaki megoldás létesíthető, amelynél a kezelt, tisztított szennyvíz akár csak egy helyi medencébe vízminőség ellenőrzésére, összegyűjthető, ahonnan akár talajba szikkasztható, akár továbbvezethető. A házi szennyvízkezelés okozta veszélyeztetés nagyobb biztonsággal elkerülhető és ezt kell alkalmazni vízvédelmet igénylő övezetek esetén, ha csak olyan szennyvízkezelési technológiát támogat a helyi építési szabályzat, amelynél a tisztított szennyvíz kizárólag felszíni vízbe történő bevezetéssel történik, ahol az felszíni vízbe való bevezetésnél a tisztítás minősége folyamatosan ellenőrizhető és akár emberi, akár műszaki hibából eredő szennyezés előfordulna, annak az utóhatásának a kezelése is szükség esetén megoldható. A víztestek vízminőségének védelmében történő szigorú szabályozások előírása és betartása biztosítja a vizek megfelelő mennyiségben és jó minőségben való hosszabb távú rendelkezésre állását, amely az emberi társadalmak fennmaradásának alapvető feltétele. A klíma stratégiában rögzítettek alapján, a klímaváltozás következményei jelentős hatással lehetnek az előrejelzések szerint a felszíni és felszín alatti víztestekre, így kiemelten fontos feladat az ivóvízkészletek mennyiségi és minőségi megóvása.

2. A víz kártételeinek elhárítását szolgáló vízgazdálkodási feladatok

2.1. A nagyvízi meder területére vonatkozó javaslat A megye felszíni vizekben, vízfolyásokban való gazdagsága, a felszíni víztestek mederben tartása, a medrek fenntartása, karbantartása komolyabb vízgazdálkodási feladatokkal biztosítható.

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Veszprém megyét érintő vízfolyások Forrás: Saját szerkesztés A vízgazdálkodási feladatok közül kiemelt feladat a vízkárelhárítás, amelynek felügyeletét a vízügyi igazgatóságok látják el. Veszprém megye területén a vízkárelhárítást szolgáló feladatok a megye területének döntő hányadán a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság látja el, a megye észak-nyugati széle az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a megye nyugati szélén minimális terület a Nyugat- Dunántúli Vízügyi Igazgatóság hatáskörébe tartozik. A klímaváltozás hatására előforduló szélsőséges csapadékesemények zavarmentes elvezetése egyre nehezebb feladat. A nagyobb csapadékesemények során a vizek elvezetésére szolgáló vízfolyások mederben tartása egyre nehezebb, de a csapadékvíz hiánya is egyre nehezebben kezelhető. A vízkárelhárítás többnyire településrendezési feladat, területrendezéshez a nagyvízi meder területe kapcsolódik. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. Az OTrT-ben kijelölt nagyvízi meder övezetének területét kell a megyei területrendezési tervekben kijelölni, mint a Nagyvízi meder övezetének területét. A korábbi megyei területrendezési terv készítése óta ezen a területen jelentős változások történtek. Az utóbbi években lefutó árhullámok túllépték a korábbi árhullámok mértékét és az általuk okozott károk a mértékadó árvízszintek felülvizsgálatát tették szükségessé. A felülvizsgálat eredményeként született a 83/2014 (III.14.) kormányrendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, valamint a vízjárta és fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról. A rendelet előírásainak megfelelően az egyes területek vízügyi ágazatának kezelői feladatait ellátó vízügyi igazgatóságok elkészíttették a nagyvízi mederkezelési tervet. Felülvizsgálták a mértékadó árvízszintet rögzítő rendeletet és az új mértékadó árvízszinteket rögzítő rendelet 74/2014 (XII.23.) BM rendeletként jelent meg.

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

A nagyvízi mederkezelési terv az árvízi veszélyeztetés mértéke alapján a vízfolyás mentén veszélyeztetési zónákat, levezető sávokat határozott meg. A levezető sávok a nagyvízi meder azon részei, amelyek az árvíz, az árhullámok és a jég elvezetésében részt vesznek. Az elsődleges levezető sáv a nagyvízi meder azon része, ahol az árvízi vízhozamok, az árhullámok és a jég a legkedvezőbb áramlási viszonyok mellett zavarmentesen le tud vonulni. A másodlagos levezető sáv is részt vesz az árvizek, árhullámok levezetésében, de területét csak a nagyobb árhullámok érintik. Az átmeneti levezető sáv az árvizek nagyobb árhullámai által időszakosan elöntött területrész, az áramlási holttér, ahol nincs áramlás, de mint tározó térfogat szerepe van az árvizek levonulásában. A rendelet 3. Mellékletében rögzítették az egyes levezetési sávban, zónában milyen építési tevékenység végezhető. Az elkészült nagyvízi mederkezelési tervet, a vízügyi ágazat elfogadta, de társadalmi elfogadása nem történt meg. A tervkészítések során figyelembe kell venni a mederkezelési terv azon előírásait, amelyek kártalanítási követelmény nélkül végrehajthatók. Az OTrT útmutatása szerint a nagyvízi mederrel érintett a területeken új beépítésre szánt területek nem jelölhetők ki. Veszprém megye nagyvízi meder érintettsége minimális. A vízügyi ágazat nyilvántartása, a nagyvízi mederkezelési tervek is jelzik, hogy Veszprém megyét, annak észak-nyugati szélén érinti nagyvízi meder övezete. A megyében az egyetlen folyó a Rába, amely jelentősebb kiterjedésű vízgyűjtőről szállítja a vizeket, s amelyen árvízi elöntést is okozó árhullámok haladnak le. A megye észak-nyugati szélét így érinti a nagyvízi meder övezete, egy rövid, 20,6 km hosszúságú szakaszon. A Rába mentén fekvő jobb-parti települések: Kemenesszentpéter, Egyházaskesző, Várkesző, Marcaltő és Malomsok települések közigazgatási területe érintett. A Rába medre és a gáttest közötti terület nagyvízi meder területe, azaz hullámtér, amelyre a nagyvízi mederkezelési terv elkészült, s abból mindazt figyelembe kell venni, amely kártalanítási következmény nélkül a településrendezési eszközök keretében megvalósítható. Az OTrT nagyvízi meder övezete mellett érinti még a megye területét 1 millió m3 tározókapacitást meghaladó tározó vízfelületek területe is: Felület Állóvíz neve Érintett település (km2)

Balatonederics, Szigliget, Badacsonytördemic, Badacsonytomaj, Ábrahámhegy, Balatonrendes, Kővágóőrs, Révfülöp, Balatonszepezd, Zánka, Balaton 592 Balatonakali, Balatonudvari, Örvényes, Tihany, Balatonfüred, Csopak, Paloznak, Alsóörs, Lovas, Balatonalmádi, Balatonkenese

Devecseri tározó 0,55 Devecser, Borszörcsök

Nagyteveli tározó 0,3 Nagytevel

Rába menti szükségtározó Kemenesszentpéter, Egyházaskesző

A Vízügyi Igazgatóság kezelésében levő folyókon kívül a további vízfolyások, a felszíni víztestek mederben tartását az önkormányzatok biztosítják a helyi katasztrófa védelem segítségével. A településeken belüli vízelvezetés rendszerét, hogy a beépítés, burkolás növekedésével párhuzamosan ne kelljen fejleszteni, fontos, hogy minden többlet burkolás okozta többlet elvezetendő vízmennyiség ne közvetlenül a település vízelvezető rendszerét terhelje, hanem a helyi vízvisszatartással, helyi záportározóban visszatartva, abból késleltetett fékezett kivezetéssel terhelésnövekedés nélkül lehessen a vizek továbbszállítását megoldani.

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Nagyvízi meder területe Forrás: Vízügyi Igazgatóságok adatszolgáltatása alapján saját szerkesztés

Az egyes helyi jelentőségű kisebb vízfolyásokba a csapadékviszonyok hatására változó vízmennyiségek érkeznek. A változó vízmennyiségek továbbszállítása, mennél nagyobb vízgyűjtő területű vízfolyás szállítja tovább a vizeket annál gondosabb mederben tartási feladatot ró, a helyi önkormányzatra.

Magyarország villámárvíz kockázati térképe Forrás: Ár- és belvíz, valamint villámárvíz kockázat értékelése hazánkban

A nagyobb vízgyűjtőjű vízfolyásokon komoly vízkárt okozhatnak a kisebb vízhozamú és hosszabb ideig tartó esők is, főleg akkor, ha a vízgyűjtőn a talajrétegek a korábbi esőktől már telítődtek. A korábbi VIZIG kezelésű, valamint a Társulati kezelésű befogadók jelentős része korábban -rövidebb szakaszok kivételével- a lezúduló csapadékvizek fogadására, továbbvezetésére megfelelő kiépítettségűek voltak, azonban a megfelelő karbantartások elmaradása miatt, valamint a növekvő

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

terhelési igények, a mértékadó árvízszintek változása miatt ma már a kiépítettségük elégségessége is vizsgálandó. A vízfolyások medrének, a védművének, fokozottabb karbantartásra, illetve a megnövekedett víz szállítási igényekhez való igazítására van szüksége. A közelmúltban erre megfelelő gazdasági háttér nem állt rendelkezésre. A megfelelő karbantartás, fejlesztés hiánya miatt a lefutó árhullámok időszakában komolyabb védekezéssel kell az épített környezet védelmét biztosítani. Az árhullámoktól az épített környezet védelme a vizek mederben tartása megfelelően kiépített árvízvédelmi mű segítségével, megfelelő védekezéssel, mederkarbantartással biztosítható. A védekezéshez és a vizek mederkarbantartásához szükséges helyet a településrendezési eszközökben, parti sáv kijelölésével kell biztosítani. Az árvízi elöntéssel veszélyeztetett területeken, a nagyvízi meder használatát, azon építési lehetőséget szigorúan korlátozni-szabályozni is kell. Az árvízi védekezésre szükséges mentett oldali sávokat a védművek lábától szintén 10 m-es sávot, a folyók, patakok magas partjától, védművének lábától 10 m-es sávot árvízi védekezésre szabadon kell hagyni. Meg kell még említeni az elsőrendű védvonal mentén a mentett oldalon 110 m-es fakadóvízzel veszélyeztetett sávot és a hullámtéri oldalon a 60 m-es gödörásási korlátozással terhelt területet, amely a védmű állékonyságának megóvását szolgálja. Mindkét sávban a terepszint alatti tevékenység csak az érintett hatóság hozzájárulásával végezhető.

2.2. A belvízjárta területekre vonatkozó javaslat A vízügyi ágazat „rendszeresen belvízjárta terület”-ként lehatárolt területeket nem tart nyilván, arra iparági definíciója sincs. A megye területét érintő vízgazdálkodási feladatokat felügyelő Vízügyi Igazgatóságok a belvízi öblözeteket tartja nyilván. Belvíz akkor keletkezik, amikor a talaj felső rétegében, kedvezőtlen meteorológiai és vízjárási tényezők hatására a csapadéktevékenységből, a talaj szabad pórusai vízzel telítődnek és a talajvíz kilép a felszínre. A belvizes, vízállásos terület olyan lefolyástalan területen alakul ki, ahol a topográfiai adottságok, síkföldrajzi környezet mellett a víz a felszínen nem tud elfolyni és a magasabb talajvízállásnál a víz természetes elszivárgására sincs lehetőség. A belvízi veszélyeztetett területek hasznosítási lehetőségét célszerű részben korlátozni, részben feltételekhez kötni. A vízügyi ágazat, az általa veszélyeztetettnek tartott belvizes területre területhasznosítási lehetőségeket korlátozó, szabályozó iparági előírásokkal nem rendelkezik, azt a területrendezési eszközökben kell meghatározni. Az adatszolgáltatás a veszélyeztetés mértékére és annak módosítási lehetőségére sem utal, ehhez segítségül a veszélyeztetési mértékkel is foglalkozó Pálfai féle belvíz veszélyeztetettségi tanulmány szolgál. Így belvízzel veszélyeztetett területként a megyei területrendezési tervben a Pálfai-féle nyilvántartás vehető figyelembe.

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Pálfai-féle veszélyeztetettségi térkép Forrás: Pálfai féle térkép alapján saját szerkesztés

A belvíz-„veszélyeztetettség” mértékét a Pálfai féle térkép jelöli, mely több természeti tényező figyelembe vételével készült és négy kategóriát különböztet meg. I. belvízzel nem, vagy alig veszélyeztetett terület II. belvízzel mérsékelten veszélyeztetett terület III. belvízzel közepesen veszélyeztetett terület, IV. belvízzel erősen veszélyeztetett terület Az I. és II. kategóriába tartozó területeknél területhasznosítási korlátozás igénye nem merült fel. Ezért nem is szükséges feltüntetni a területrendezési eszközökben, a településrendezési eszközökben célszerű lenne tájékoztatóan feltüntetni, hogy a vízrendezés szükségességére fel lehessen hívni a figyelmet. A területrendezési tervekben, csak a III. és IV. kategóriájú a ténylegesen veszélyeztetett területeket kell feltüntetni. Önmagában, ha egy terület belvízzel veszélyeztetett, az egy figyelem felhívás, hogy annak a területnek a hasznosítási lehetősége korlátozott. Ezek az I. II. kategóriába tartozó, alig, illetve mérsékelten veszélyeztetett területek hasznosítása a terület vízrendezésének megoldását igényli. Gyakorlati tapasztalat, hogy a III. és IV. kategóriába, a „közepesen veszélyeztetett” és az „erősen veszélyeztetett” területet gazdaságosabb beépítésre nem szánt vízgazdálkodási területként kezelni. A Pálfai féle térkép szerint, belvíz a megye síkvidéki jellegű keleti szélén és Marcaltő települést érintően kis területi részén fordul elő, ahol a terület topográfiai adottságaiból és geológiai adottságaiból eredően lefolyástalan területek alakulnak ki. Veszprém megye területét érintően a II. és Marcaltő terültét érintően III. kategóriába tartozó veszélyeztetés fordul elő. Ebből a II. kategóriába eső területeket célszerű a településrendezési

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

eszközökben is rögzíteni, hogy a területhasznosítást megelőzően a terület vízrendezése megtörténjen. Ezekről a területekről a belvizek vízelvezetését nagyrészt mesterségesen épített csatornahálózattal meg lehet oldani. A megyében előforduló III. kategóriába tartozó közepesen veszélyeztetett területet vízgazdálkodású célú területhasznosítású területként, vízgazdálkodási célú erdőterület, vízgazdálkodási célú mezőgazdasági terület, természet-közeli terület, továbbá különleges honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célú terület vagy honvédelmi célú erdőterületként javasolható hasznosítani. Fel kell hívni azonban a figyelmet arra is, hogy mélyfekvésű, tartósabb vízállásos, vagy mérsékelten veszélyeztetett belvizes területről a vizek teljes mértékű elvezetésének megoldása nem csupán gazdasági kérdés, mivel a vízelvezetés megoldása esetén, a vízhiány kompenzálhatósága is elveszhet. A túlzott vízelvezetés további következményeként a talajvíz szintje is mélyebbre kerül, mellyel azonban a magasabban fekvő területek termékenysége is veszélybe kerül. A vízelvezetés műszaki megoldásánál tehát sokkal racionálisabb és költséghatékonyabb a tájhasználat megváltoztatása. Azokon a területeken, ahol inkább a mezőgazdasági termelés a jellemző, ott a vízvisszatartás prioritásának megfelelő területhasználat: komplex, a vízgazdálkodást, a természet- és környezetvédelmet, együttesen figyelembe vevő tájgazdálkodás indokolt. A természeti értékei miatt védett területeken és környezetükben elsősorban a védelmi célú terület-felhasználás javasolt. A területrendezés kereteit kijelölő OTrT-ben meghatározott definíció szerint a vízgazdálkodási térségbe tartoznak a folyóvizek, az állóvizek, a vízfolyások és a felszíni vízrendezést szolgáló csatornák medre és mindezeknek a felszíni víztesteknek a parti sávjai. Ezeket a felszíni víztesteket a parti sávjaival együtt, az OTÉK-ban rögzítettek alapján vízgazdálkodási területként kell a területhasznosítás szempontjából kijelölni. Ezeken a területeken vízgazdálkodással összefüggő feladatok végezhetők és csak a vízgazdálkodási tevékenységet segítő, azt nem akadályozó építmények helyezhetők el. Ezek a területek szolgálnak a vizek hasznosítására, a hasznosítási lehetőségeinek megőrzésére, a vizek kártételei elleni védelemre és védekezésre (vízkárelhárításra). Ezek a vízgazdálkodással összefüggő területhasznosítások a földhivatali térképen és a tulajdoni lapokon is rögzítettek. A vízgazdálkodási területeknek a hasznosításának a megváltoztatása nem pusztán területfelhasználási szempontok, igények alapján javasolható, a megváltoztatásukhoz a vízgazdálkodási feladatok teljesülését is mérlegelni, ellenőrizni kell. Ezért nagyon fontos, hogy vízgazdálkodásként jelölt, a földhivatali térképen is akként rögzített területfelhasználás megváltoztatása csak a vízügyi ágazat támogatásával történhet. A vízügyi ágazat az ezirányú támogatását csak olyan vízügyi ágazati terv alapján (vízjogi létesítési terv) adhatja, amelyben az érintett víztest parti sávjával együttes tényleges területigényét, fenntartásának szükségességét, illetve felszámolási lehetőségét pontosan meghatározza, figyelembe véve a vízügyi ágazati fejlesztési szándékokat, igényeket is. A megye területét érintő vízügyi fejlesztési szándékokat, kiemelten a felszíni víztesteket érintő jó karban tételi feladatokat a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv rögzíti. Meg kell azonban jegyezni, hogy azokat az új területigényű vízügyi fejlesztési szándékokat, amelyek megvalósításához új vízgazdálkodási célú területhasznosítás kijelölése is szükséges, azzal csak a tényleges igény megjelenésekor kell foglalkozni, amikor a területfoglaláshoz, a terület funkcióváltásához szükséges gazdasági feltételek is rendelkezésre állnak. (A területfelhasználás módosítása csak kártalanítással valósítható meg és annak teherviselését az érdekelteknek vállalnia kell.) Általános tapasztalat, hogy a vízgazdálkodási területként jelölt terület akár emberi beavatkozás, akár a természetes hordaléklerakás eredményeként a valóságban már nem a nyilvántartott helyén van, az új helyének legalizálását általában a területtulajdonos érdeksérelme akadályozza. Ez esetben a vízgazdálkodási területet kell fenntartani vízgazdálkodási területként, feltételezve a víz eredeti útjának a visszaállítási lehetősége várhatóan megoldható, amelynek megoldása a mederkarbantartónak, a meder tulajdonosának a feladata. Ettől eltérni csak vízjogi engedély alapján lehet, akkor ha bármi okból okafogyottá vált a vízgazdálkodási terület fenntartásának szükségessége,

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

illetve ha a telekcserében az érintett ingatlan tulajdonosok meg tudnak állapodni.

2.3. A helyi vízkárok kezelése A folyók, vízfolyások, vízelvezető csatornák vízszállító képessége általában korlátozott, a klímaváltozás hatására előforduló szélsőséges csapadékeseményeknél a vízelvezetés útján a vizek mederben tartása nem mindig zavarmentes. A vízelvezetés útján a mederben tartás hiánya esetén helyi vízkár fordulhat elő. A helyi vízkár két eltérő előfordulási területe a dombvidéki adottságból eredő helyi vízkár és a síkvidéki területen kialakuló vízkár. Veszprém megye területét mindkettő érinti. A helyi vízkár kialakulását az intenzív csapadék okozza, amelynek levonulása dombvidéken gyors, a lefutó vizek vízelöntést okoznak a mélyebben fekvő területeken, a síkvidéken a csapadékvíz lefutása nem gyors, a víz tartósan, mint vízállás marad meg a mélyebb fekvésű területen vízkárokat okozva. A helyi vízkár előfordulását, illetve előfordulási valószínűségét a beépítés növekedése, a burkolt felületek arányának változása, növeli. Hatására a lefutó víz mennyisége is nő. A helyi vízkár rendezése az önkormányzat illetve a befogadót, az adott vízfolyás üzemeltetőjének, a helyi katasztrófavédelemnek a feladata. A patakok- vízfolyások- csatornák döntő hányada karbantartás hiányos, illetve mederrendezést igényel ahhoz, hogy a helyi vízkár elkerülhető legyen. A karbantartás igénye érdekében meg kell említeni, hogy a medrek karbantartását szolgáló parti sávok kijelölési kötelméről ma már kormányrendelet rendelkezik, de annak egyszerű végrehajtása akadályokba ütközik. A mederkarbantartó sávot elméletileg kijelölni a partvonaltól, (partvonaltól) lehetne. Az egyes vízfolyások partvonalának kijelölése azonban többnyire nem történt meg, így áthidaló gyakorlatként a településrendezési eszközök szintjén a meder telkétől jelölhető ki a mederkarbantartó sáv és arra a meder karbantartója számára bejegyzett szolgalmi joggal a vízgazdálkodási feladatok elvégzési lehetősége biztosítható. Az OTÉK a mederkarbantartó parti sáv területét védendő vízgazdálkodási területbe való besorolását írja elő, amelynek végrehajtása a terület magántulajdonba léte akadályozza, mivel a területhasználat módosítása többnyire építési jogvesztést okoz, amely csak kártalanítással oldható fel. Ennek gazdasági fedezetének hiánya miatt átmeneti megoldásként javasolt feltételezés, hogy a partvonaltól mért mederkarbantartó sáv a vízfolyás nyilvántartott medrén belülre esik, így a vízgazdálkodási terület bővítése nem indokolt. A partvonal kijelöléséig átmenetileg, biztonsági indokkal a meder telkétől, annak funkcióváltási, övezet módosítási igénye nélkül jelölhető ki a karbantartó sáv, szolgalmi jogot adva a meder karbantartója számára. Ha a partvonal ténylegesen kijelölésre kerül és a parti sáv túlnyúlik a meder nyilvántartott telkén, akkor a helyfoglalás növelésével járó kompenzációt ki kell elégíteni. A helyi vízkár keletkezésének egyik alapja a településen belüli felszíni vízrendezés, a csapadékvíz elvezetésének nem megfelelő megoldása. Az egyes településeken belüli csapadékvíz elvezetés és a kisebb vízfolyások kezelése a települések önkormányzati kompetenciájába tartozik, s egyben önkormányzati feladat a településeken összegyűlő vizek továbbvezetésének a megoldása a végbefogadókig. A befogadókba a csapadékviszonyok hatására változó vízmennyiségek érkeznek. Így a legkisebb vízfolyásokon is ki tudnak alakulni nagyobb terhelések okozta hullámok. A változó vízmennyiségek zavarmentes továbbszállítása, a vizek mederbe tartása így helyi védekezési feladatok jelenthetnek ezeken a kis vízfolyásokon. Veszélyesebb helyi vízkárok akkor keletkeznek, amikor heves záporokból, utóbbi időkben előforduló szuper-cellás zivatar, csapadékesemények során rövid idő alatt akár 80-120 mm csapadék esik. A nagyobb vízgyűjtőjű vízfolyásokon komoly vízkárt okozhatnak a kisebb vízhozamú és hosszabb ideig tartó esők is, főleg akkor, ha a vízgyűjtőn a talajrétegek a korábbi esőktől már telítődtek.

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Valamennyi településen az elmúlt években megvalósított fejlesztések eredményeként a burkoltsági arány növekedett és ezzel az elvezetendő csapadékvíz mennyisége is nőtt és a többlet csapadékvíz elvezetési feladatokra az elvezető rendszert nem fejlesztették. A települések felszíni vízelvezető rendszereinek fejlesztésének hiánya, valamint a vízfolyások megfelelő karbantartásának az elmaradása vezetett oda, hogy a nagyobb csapadékesemények zavarmentes elvezetése nem biztosított. A helyi vízkár megelőzésére helyi víz visszatartás kiépítése szükséges. A helyi vízvisszatartás kiépítését valamennyi új burkolt felület növekedésével járó beruházásnál meg kell oldani. Ehhez az építési szabályzatban a feladatokat, kötelezettségeket rögzíteni kell.

Klímavédelmi és környezetvédelmi javaslatok

Környezeti elemek állapota és az alakulásukat befolyásoló fontosabb tényezők

A munkarész célja az, hogy hozzájáruljon a megyei területrendezési terv környezeti szempontú megalapozásához. Azokat a környezetvédelemmel összefüggő elemeket emeli ki, amelyek a hosszú és középtávú területi tervezés szempontjából relevánsak és ennek eszközrendszerével befolyásolhatók.

A környezetvédelmi vizsgálat és javaslatok elkészítéséhez felhasználtuk „Veszprém megye környezetvédelmi programját”, valamint a helyzetértékeléshez további információkat szereztünk a tervegyeztetésben közreműködő államigazgatási szervektől, a megyei önkormányzat által rendelkezésre bocsátott és a környezetvédelemmel kapcsolatos adatbázisokból.

A fejezet a hagyományos környezeti elemek szerinti vizsgálat alapján épül fel, mert a vizsgálathoz szükséges adatok, információk beszerzése ezen struktúra szerint gyakorlatias/szokásos.

A környezet állapota

A földrajzi, az időjárási viszonyok, a népesség alakulása, életminőségének módosulása, a gazdasági infrastruktúra és az idegenforgalom folyamatos változása egyaránt visszahat a környezet állapotára. Az alábbiakban a környezeti elemek állapotát vizsgáljuk.

Levegőtisztaság-védelem, klímavédelem

A levegőminőségre vonatkozó vizsgálati megállapításokat az emittáló légszennyező-források (pl. ipari, közlekedési, kommunális), valamint a területi adottságok (pl. erdősültség, domborzat, térszerkezeti adottságok, klimatikus viszonyok) vizsgálata és értékelése alapján lehet megtenni. Néhány számadatot Veszprém megye környezetvédelmi programjából használtunk fel.

A levegő minőségét pontszerű és nem pontszerű (területi vagy mobil) szennyezőforrások kibocsátásai, illetve a szennyező anyagok hígulása, és transzportja határozza meg. Az utóbbi két tényező igen erősen függ a meteorológiai viszonyoktól (szélsebesség és irány, léghőmérséklet illetve ezek magasság szerinti eloszlása), kisebb mértékben a domborzati viszonyoktól. Jelentős a növényzet, elsősorban az erdők szennyezést csökkentő szerepe is. Egyes, reakcióképes szennyező anyagok (pl. ammónia, sósav) gyorsan átalakulnak a légkörben, míg mások (pl. POP, CO2) évtizedekig vagy évszázadokig megmaradnak, és belekerülnek a globális légköri transzportba.

A gazdasági szerkezet átalakulásának, a környezetvédelmi jogi szabályozásnak, illetve az alkalmazott korszerűbb technológiáknak köszönhetően csökkent az ipari eredetű légszennyezés. (már előzetesen leállt az Inotai Hőerőmű, az Ajkai Hőerőmű kazánjait biomassza tüzelésre állították át. Ezek

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

következtében nincs jelentős légszennyező anyag kibocsátással üzemelő erőmű.) Már 10 éve érvényben az a jogszabályi előírás, hogy jelentős környezeti hatással járó ipari tevékenység csak a jogszabályban előírt környezetvédelmi követelmények betartásával folytatható. A nagyobb ipari régiókban (Várpalota, Ajka térségében) a jelentős környezetszennyezéssel működő üzemeket leállították, vagy szabályozó berendezésekkel szerelték fel, illetve korszerű, az elérhető legjobb technológiával üzemelő egységeket telepítettek.

Az ipari szektorban megfigyelhető kedvező tendenciával ellentétben a közlekedésből származó légszennyezettség mértéke növekvő tendenciát mutat. A gépjárművek műszaki állapota, környezetvédelmi technológiai jellemzői ugyan javulnak, és a gépjárműpark átlagos életkora is csökkenőben van, ugyanakkor a közúti személy- és teherszállítás volumene olyan nagy mértékben nő, hogy összességében a légszennyezés jelentősebb, mint korábban. A közlekedésből eredő légszennyezés elsősorban az átmenő forgalommal terhelt települések belterületein okoz problémát. A települések átvezető részein, ahol a forgalom torlódik és a beépítés miatt nem biztosított az átszellőzés, időszakosan az egészségügyi határértéket meghaladó koncentráció alakulhat ki. A települések belterülete és a természetvédelmi területek levegőtisztaság-védelmi szempontból kiemelt területek.

A közlekedésből adódó légszennyezettség kibocsátásának értéke a megyében elsősorban a legnagyobb forgalmat lebonyolító az M7, M71 és a 8-as főközlekedési út nyomvonalán jelentős, de a másodrendű (72, 82, 83, 84 sz.) utak forgalma is számottevő, egyes túlterhelt szakaszokon kritikus.

A levegőtisztaság-védelem területén a káros anyag kibocsátások nagy mértékben, az országos átlagot meghaladóan csökkentek, teljesítve ezzel a nemzetközi követelményeket is. A csökkenésben kiemelkedő szerepe van a fűtéskorszerűsítési programnak, a dízel járműpark megkezdett korszerűsítésének, valamint a különböző légszennyező ipari jellegű technológiák felülvizsgálatának, megszüntetésének is.

A légszennyezettségi index alapján látható, hogy a levegő minősége a településeken jó vagy kiváló. Az utóbbi években bekövetkezett ipari struktúra és gyártási technológia váltás hatására, valamint a környezet kevésbé károsító járművek elterjedésének köszönhetően további javulás várható. A közlekedés terén forgalomszervezési intézkedések is segítik a légszennyezés mérséklését. Veszprém megyében 6 település kivételével kiépült a gázhálózat, mely lehetőséget biztosít az otthonok környezetkímélő fűtésére. Kedvezőtlen tendencia, hogy a lakosság a magas gázárak miatt, ha teheti az olcsóbb, szilárd tüzelést választja. A megyében elenyésző a szélenergia hasznosítás. A fotovoltaikus napelemek elterjedése mind lakossági, mind közületi szinten növekvő tendenciát mutat A levegő minősége a településeken tovább javult az utóbbi években az ipari technológiaváltás valamint a kevesebb károsanyag-kibocsátó járművek elterjedésének következtében. A közlekedés okozta problémát forgalomcsökkentő intézkedésekkel és az elkerülő utak építésével igyekeztek csökkenteni a közúti fejlesztések során. Az allergén gyomnövények gyérítése terén javulás tapasztalható az ismeretterjesztés és a hatósági intézkedések együttes eredményeként. A légszennyezettség szempontjából a közúti közlekedés káros hatása mellett a vasút kibocsátása elhanyagolható. Az országos adatokkal összehasonlítva megállapítható, hogy a szennyezett területek levegőjének minősége még nem hasonlítható az egyes kritikus részeken kialakuló nagy terhelésekhez, de a legerősebben szennyezett területeken beavatkozásra van szükség.

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X 7.) KvVM rendelet Ajka várost zónán kívüli városként jelöli meg. A rendelet - a megalapozó vizsgálatok és modellszámítások eredményei alapján - szerint Ajka város környezeti levegőjében egyedül a szálló por koncentrációja haladta meg az egészségügyi határértéket. A rendeletben rögzített légszennyezettségi zónák közül a Székesfehérvár-Veszprém zóna érinti a megyét.

Klímavédelem, klímabiztonság

A vizsgálatokban összefoglalt, mintegy néhány évtizeddel ezelőtti Kistáj Kataszterben szereplő éves átlagokra vonatkozó adatsorok nagyságrendileg napjainkban is igazak, de a kétezres évek meteorológiai megfigyelései és klimatológiai elemzései alapján feltehető, hogy változásaik nagy valószínűséggel kedvezőtlen tendenciákat mutatnak. Ez egyrészt a szélsőértékek gyakoriságának, másrészt a kiszámíthatatlansági - bizonytalansági faktorok növekedésében jelentkezik.

A klímaváltozás általános hatásai:

- a hőingadozás mértékének növekedése, a hőhullámok, ezen belül is a városi hőhullámok gyakoribbá válása, felerősödő sugárzás, a száraz – meleg kánikulai és hőségnapok számának növekedése; - a csapadékmennyiség ingadozás mértékének növekedése, villámárvizek/aszálycsúcsok gyakoribbá válása, főleg városi térségekben; - a csapadékeloszlás és a hőmérsékleti viszonyok hagyományos, évszakokhoz köthető periodicitásának torzulásai; - szélsőséges viharjelenségek gyakoribbá válása, atipikus szélviszonyok („tornádójelenség feltűnése); - a felszíni kiszáradás, talajvízsüllyedés tendenciájának állandósulása; - a belvízkár jelenség gyakoriságának növekedése a rendkívüli csapadéktöbbletek időszakaiban;

A klímavédelmi előírások érvényesülése a terv ajánlásaiban és a Megyei Közgyűlés munkájában

Az erdőgazdasági térségre vonatkozó területfelhasználási ajánlások az NKP IV-ben, illetve a Nemzeti Erdőstratégia 2016-2030 című dokumentumban megjelenő célokkal összhangban kerültek megfogalmazásra, a Veszprém megyei sajátosságok figyelembevételével.

A Nemzeti Erdőstratégia 2016-2030 a 1537/2016. (X. 13.) Korm. határozattal került elfogadásra. A Nemzeti Erdőstratégia (NES) fő irányvonalai a fenntartható erdőgazdálkodás; a biológiai sokféleség védelme; a klímaváltozás hatásainak csökkentése. A fenntartható erdőgazdálkodás keretén belül többek között nem csökkenhet az erdőterület; nem csökkenhet az erdőkből nyerhető faanyag mennyisége (fenntartható gazdálkodás) és nem csökkenhet az erdő vidéki megtartó képessége. A fenntartható erdőgazdálkodás támogatásának legfontosabb eszköze az erdő hármas (természetvédelmi, társadalmi, gazdasági) funkciójának érvényesülése. A biodiverzitás fenntartása, növelése során többek közt nem csökkenhet az erdők természetessége; a folyamatos erdőborítás; cél a termőhelynek megfelelő, őshonos fafajokból álló elegyes, vegyes korú és szerkezetű erdők kialakítása és fenntartása; a természetközeli erdőgazdálkodási módszerek kialakítása, valamint az erdő ökoszisztéma szolgáltatásainak védelme.

Az NKP IV-ben megjelenő célokkal összhangban Veszprém megyében is érvényt kell szerezni az alábbi szempontoknak: o Az erdőterületek kiterjedésének növelése (elsősorban az éghajlatváltozás nyomán megváltozó termőhelyi adottságokhoz alkalmazkodni tudó állományokkal, őshonos fajokkal). o Az erdők ökológiai, biodiverzitási értékének növelése.

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

A mezőgazdasági térségre vonatkozó területrendezési gazdálkodási ajánlások között fontos szerepe van a természeti értékek fenntartásának. A környezetbarát mezőgazdálkodási gyakorlat fő támogatási forrását az EU vidékfejlesztési célú támogatásai jelentik. A környezeti szempontok érvényesítését segíti a kölcsönös megfeleltetés komplex követelményrendszere. Az egyes természeti értékek megőrzésben jelentős szerepe van a Magas Természeti Értékű Területek Program folytatásának.

A környezeti erőforrások túlzott használatán, a környezetvédelmi szempontokat és a klímaváltozás hatásait figyelmen kívül hagyó, szakszerűtlen agrotechnika alkalmazásán és a környezettudatos gazdálkodás hiányán túl a művelés felhagyása is veszélyt jelenthet, a biodiverzitás csökkenését eredményezheti. Jelentős területeket érint a szél- és vízerózió, illetve a talajtömörödés, amelyek kedvezőtlen környezeti hatásuk mellett a gazdálkodás eredményességét is rontják. Bizonyos környezeti problémák a tápanyag-gazdálkodás hiányosságaiból erednek.

Az agrárgazdaság szerkezete és ezzel összefüggésben környezeti hatása átalakulóban van. A szabályozás érvényesítése során kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy az agrárszerkezet átalakulása az agro-ökológiai adottságoknak megfelelően és a klímaváltozás hatásainak figyelembevételével történjen, és ne eredményezze a környezeti terhelések növekedését.

Az NKP IV. program itt három stratégiai célt határoz meg: o A mezőgazdasági eredetű környezetterhelés csökkentése. o A természeti, környezeti adottsághoz illeszkedő művelési ágak és módok terjesztése. o A természet-és környezetkímélő gazdálkodási módok elterjesztése Az NKP IV-ben megjelenő célokkal összhangban Veszprém megyében is érvényt kell szerezni a fenti szempontoknak.

A Veszprém Megyei Önkormányzat 2017-ben a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében megkezdte a Veszprém Megyei Klímastratégia című projekt megvalósítását. A projekt főbb részei: - Veszprém Megyei Éghajlatváltozási Platform létrehozása és működtetése, - Veszprém Megyei Klímastratégia kidolgozása és végrehajtása.

A megyei klímastratégia kidolgozását a Vibrokomp Kft. a szerződésben foglalt ütemezés szerint végezte. A megyei Közgyűlés a Veszprém Megyei Klímastratégia készítésével kapcsolatos dokumentációkat megtárgyalta és állást foglalt a dokumentációban foglalt klíma- és környezetvédelmi célok megvalósítása mellett.

Összefoglalva, általában a szélsőségek erősödése (pl. a hőmérsékleti szélsőértékek, éves és évszakos pozitív és negatív „rekordok”, aszályos periódusok, stb.) és gyakoriságának növekedése jelent veszélyt.

A változások, az egymásnak is ellentmondó szélsőségek területi hatásai, hogy ezek egyre inkább „próbára teszik” a természeti rendszereket, degradálják az ökorendszereket, a humán szempontból pedig növelik a katasztrófaveszélyt.

A kiszáradási tendenciák a vízmegtartás – vízpótlás szükségességére hívják fel a figyelmet, az elsősorban a nagyobb települések, városok estében ez kiegészül a keletkező hőtöbblet kezelésének igényével, az átszellőzési, árnyékolási viszonyok javításával. A kompenzáció elsődleges eszköze a zöld infrastruktúra, a zöldfelületi rendszer és az ökoszisztéma szolgáltatások fejlesztése.

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

A klímaváltozás természetes és telepített növénytársulásokra való hatása is kedvezőtlen, a degradáció, a szárazságtűrőbb fajok előtérbe kerülése irányába hat, a mező- és az erdőgazdálkodásban, a települési zöldfelület-gazdálkodásban is a szélesebb ökológiai tűrőképességű társulások telepítését, fenntartását teszi szükségessé. Településökológiai szempontból is elengedhetetlen az élő – biológiailag aktív – felületek: lombtömegek, víztestek: víz- és zöldfelületek, erdők, parkok védelme és területük növelése.

A klímaváltozás negatív hatásai a fenti aktív, megelőző jellegű eszközök mellett, szükség szerint passzív, védelmi – védekezési eszközök alkalmazása is szükséges, pl. a kialakult vagy kialakuló katasztrófahelyzetek, haváriák kezelése érdekében.

Zaj és rezgésártalmak elleni védelem

A települések beépített, és beépítésre szánt, védett területfelhasználású területein a környezeti zajterhelés meghatározó forrása az országos főutakon és vasúti fővonalakon folyó forgalom, illetve a települések belső közúti forgalma. A közúti forgalom növekedésével a belső területek terhelése folyamatosan nő, csúcsforgalom idején és üdülési időszakban kritikus. A tervezett elkerülők közül a több szakasz megépült, az érintett településeken a zaj- és rezgés-terhelés jelentősen csökkent, a levegőminőség pedig számottevően javult.

Az ipari eredetű terhelés az elmúlt években csökkent a környezetvédelmi szabályozás szigorodásának eredményeként. A szabályozásnak megfelelni nem tudó üzemeket leállították, a megmaradóknak pedig be kell tartaniuk a szigorúbb követelményeket. Új üzemek létesítésénél a környezetvédelmi konfliktus kialakulásának megelőzésére szigorú engedélyezési eljárás van érvényben a telepítés helyének megválasztásától a technológia megválasztásáig.

A közutak és a vasútvonalak jelentős zajterhelést okoznak, mely különösen az éjszakai időszakban zavaró. A 8-as számú főút fejlesztése során a 2015 óta átadott szakaszok települések felöli oldalán zajárnyékoló falak létesültek. További törekvés az elkerülő utak építésével a települést érő zaj csökkentése.

A felszíni és a felszín alatti vizek védelme

Felszíni vizek A megye jelentős felszíni vízkészletét adó vízfolyásai a (Cuha, Gerence, Gaja, Séd, Torna és az Eger- víz) a Bakonyi hegyvidékről erednek, befogadójuk a Marcal folyó. (A BKÜK-hez tartozó Balaton- felvidéken tucatnyi, viszonylag rövid vízfolyás található. Általában jellemző rájuk, hogy a forrásuktól csaknem egyenes völgyekkel a Balatonba folynak, miközben hosszabb-rövidebb szakaszokkal átpréselik magukat a parti hegyvonulaton.)

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Forrás: OKIR A nagyobb hóolvadások után a kis esésű Marcal a vízgyűjtő területéről számos patak vizét szállítja. Ennek következtében a jelentéktelennek látszó folyócska kilép medréből és elárasztja néhol kilométernyi szélességű völgytalpát. A Rába csak rövid szakaszon érinti a megyehatárt.

A hegyvidék nagy részének vízáteresztő karsztos jellege, továbbá a hegylábfelszínek kiemelt helyzete miatt Veszprém megye állóvizekben szegény. (Legjelentősebb tava a Balaton, de a megye BKÜk-en kívüli részén nincs számottevő természetes állóvíz.)

A felszíni vizek szennyezettségét, szennyezését egyrészt pontszerű szennyező források okozzák, így például a települési szennyvíz és a települési szilárd hulladék vizekbe kerülése. A települési szennyvíz vízfolyásba kerülése általános probléma, ami különösen a kisvízfolyások esetében okozza a vízminőség jelentős romlását. A szennyvíz okozta szennyezés mértéke a múltbani növekvő tendenciát követően jelenleg egyre csökken a csatornázási – szennyvíztisztítási program következtében.

A települési szilárd hulladék felszíni vizekbe kerülése jellemzően lokális probléma, az illegális hulladék-elhelyezéssel függ össze. A szennyezés általában kismértékű vízminőség-romlással is jár, de leginkább esztétikai konfliktust okoz.

Jelentős diffúz terhelést jelent a korszerűtlen csapadékvíz-elvezetési megoldások miatt keletkező szennyeződés-bemosódás és a mezőgazdasági eredetű szennyezés. A csapadékvíz-elvezetés sok településen ma is megoldatlan, és a csapadékvíz rendkívül kedvezőtlen összetételű szennyezettséget mos le a települések burkolt felületeiről, az így összegyűlő víz pedig tisztítatlanul a felszíni vízfolyásokba kerül.

A mezőgazdasági eredetű szennyezés a műtrágyák és vegyszerek okszerűbb használatával és mennyiségének csökkenésével párhuzamosan csökken, de továbbra is jelentős. Különösen a hegy- és dombvidéki, eróziónak kitett területek érzékeny területek érzékenyek. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló kormányrendelet kijelölte a nitrát érzékeny területeket. Veszprém megye nitrát szennyezés szempontjából különösen érzékeny területei (a Balaton vízgyűjtője mellett) a karsztos területek.

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Az ipari eredetű szennyezés mértéke jelentősen csökkent az előírások és engedélyezések szigorodásával.

A megyében található víztestek nagy része erősen módosított vízfolyásnak minősül. A hidromorfológiai beavatkozások újabb és újabb szabályozási műveleteket indukálnak, így a műtárgyak, a mederrendezés és egyéb vízjárást befolyásoló beavatkozások fenntartják, és egyre növelik a víztestek módosított jellegét.

Felszín alatti vizek

Veszprém megyében a felszín alatti vízkészletek túlnyomó részét a bakonyi és balatonfelvidéki karbonátos kőzettömegben tározódó karsztvízkészlet alkotja, így a térségben a vízellátás 80-85%-ban a karsztos vízbázisokra épült. A rétegvizes vízellátás 10-15% -ban szolgál a vízellátás alapjául. A talajvizes vízkészlet sérülékenysége és szennyezettsége miatt csak a kedvező utánpótlódási területtel (pl. erdőborítás) rendelkező talajvizes vízbázisok vize hasznosítható közüzemi vízellátás céljára, így a kitermelt vízkészletnek most már csak mintegy 2-5%-a talajvíz.

A terület legfontosabb felszín alatti víztípusai a talajvíz rétegvíz és a karsztvíz.

A talajvíz a felszín alatti összefüggő víztömeg felszín közelében lévő része. Szennyeződés iránti érzékenységük és sok esetben település közeli helyzetük miatt az egyébként kedvező feltételekkel hasznosítható vízbázisok közül többnél nitrátosodási folyamat volt tapasztalható, ezért a vízellátásból kizárásra kerültek.

A rétegvíz a porózus kőzetek vize, amely a talajvíztartó réteg alatt helyezkedik el, illetve a porózus közegben a 20 m alatt elhelyezkedő víztömeg. A rétegvíztartó megcsapolásával biztosítja Ajka környékén pl. a kertai, a somlószőlősi, a somlójenői, a somlóvecsei, az adorjánházi vízmű, Pápa környékén néhány településtől eltekintve valamennyi település. Devecser város alapvízbázisát is rétegvízre telepített fúrt kutak adják.

A megye egészét tekintve legfontosabb víztípus a karsztvíz, a karbonátos kőzettömeg hasadékrendszerében tárolódó felszín alatti víztömeg. Ezen belül uralkodó a térség vízellátásának alapját képező főkarsztvíz, amely nagy területeken összefüggő karbonátos kőzetekben tárolódik - ezen belül is főleg a fődolomithoz kapcsolódik és egységes hidraulikai rendszert alkot. A főkarsztvíz elsősorban a Bakonyban és a Balaton felvidéken tárható fel, de a főkarsztvíztároló mélyebben a peremterületeken is elérhető. A napi kapacitásukat tekintve a legjelentősebb vízbázisok: - Veszprém aranyosvölgyi, sédvölgyi, gyulafirátóti, kádártai vízbázis, - Zirc vízbázis- fúrt kutak és Reguly-forrás, - Pápa tapolcafői vízbázis, - Nyírádi vízbázis, - Várpalota és Pétfürdő karsztos vízbázisai.

Veszprém megyében a nyílt karsztos vagy alig fedett karsztos területek aránya kiemelten nagy, ez okozza terület érzékenységét. A sérülékeny földtani környezetben lévő üzemelő ivóvízbázisok felmérése megtörtént.

A felszín alatti víztestek állapotának értékelésére vonatkozóan megállapítható, hogy elsősorban a karsztvizek, másodsorban a sekély porózus és sekély hegyvidéki víztestek állapota nem éri el a jó minősítést. A karsztvíz mennyiségi állapotának gyenge minősítése szinte a teljes megyei területen érvényes, és a gyenge minősítés okaiként a felszín alatti vízkészlettől függő ökoszisztémák vízhiánya, valamint a hasznosítható vízkészletnél nagyobb vízkivétel jelölhető meg. A Veszprém és Várpalota környékén található víztest jó minősítésű, de a gyenge állapot kockázatát hordozza, mert a vízkivétel

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

mennyisége nagyjából megegyezik a hasznosítható vízkészlet mennyiségével. A kémiai állapot gyenge állapotának oka a sekély porózus és sekély hegyvidéki víztestek esetében a felszíni víztestek szennyezettsége, valamint egyéb diffúz szennyeződés. A karsztvizek gyenge minősítésének okaként a Sümeg, Pápa, Herend térségében húzódó víztest esetében a diffúz szennyezés és a szennyezett ivóvízbázis került megjelölésre, Veszprém és Várpalota környékén pedig ezek mellett az ivóvíztermelést veszélyeztető túllépés.

A felszíni vizek alfejezetben leírt szennyező források, környezeti folyamatok érvényesek a felszín alatti vizek esetében is. Egyrészt azért, mert a leírt szennyező források a felszín alatti vizeket is veszélyeztetik, másrészt pedig azért, mert a felszíni vizek szennyezése közvetve a felszín alatti vizek szennyeződését okozza. Az elmúlt években a felszín alatti vizek minőségének védelmét segítette az állattartó telepekre és trágyatárolókra vonatkozó előírások szigorodása, a dögkutak és helyi szeméttelepek megszüntetésének kötelezettsége, a növényvédőszerek és műtrágyák használatának szabályozása és a támogatásokkal ösztönző programok bevezetése a mezőgazdaságban.

Az ipari térségekben a szennyező források megszüntetése után is jelentős a felszín alatti víz és a talaj szennyezettsége. Ezek a területek jellemzően az iparvállalatok tulajdonosainak birtokában vannak, és területükön megtörtént, vagy jelenleg is folyik a kármentesítés valamint a szennyezés alakulásának nyomon követése.

A megyében jelenleg 103 üzemelő ivóvízbázis rendelkezik lehatárolt ill. kijelölt hidrogeológiai védőterülettel, védőidommal (biztonságba helyezett vízbázisok). Néhány kijelölés folyamatban van.

Forrás: OKIR.hu

A megyében távlati ivóvízbázis terület nem került kijelölésre.

Ivóvízminőség

A Veszprém megyei közegészségügyi szervek és a szolgáltatók által rendszeresen elvégzett vizsgálatok adatai alapján megállapítható, hogy Veszprém megye döntő részén az ivóvíz minősége kiváló, az országos átlagot jóval meghaladó. Ez döntően annak a következménye, hogy megtörtént a

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

vízbázisok védőterületének a kijelölése, amelyen belül a tevékenységek csak szigorú korlátozások mellett végezhetők.

A megye területén van néhány olyan település, ahol az ivóvíz minősége kifogásolható. A határérték feletti nitrit és határérték feletti ammónium tartalmú vízzel ellátott település már nincs a megyében.

Vízgazdálkodás, vízvédelem

Vízgazdálkodás és vízvédelem területén meghatározó jogszabály az Európai Unió „Víz Keretirányelve” (2000/60/EK), melynek célkitűzései a vizek és az azokkal összefüggő egyéb környezeti elemek átfogó védelmét szolgálják. Az irányelvnek megfelelően 2015-re Magyarország felszíni vizeit jó ökológiai és kémiai, felszín alatti vizeit pedig jó mennyiségi és kémiai állapotba kellett hozni. Ennek eléréséhez Magyarország is vállalta a vízgyűjtő-gazdálkodási terv (VGT) kidolgozásának kötelezettségét. Az Országos VGT-ben az alábbi tervezési alegységek érintik a megyét: 1-4 Marcal, 1-5 Bakony-ér és Concó, 1-13 Észak-Mezőföld és Keleti-Bakony, 4-2 Balaton közvetlen vízgyűjtő.

A VGT gyökeres változást jelent a vízgazdálkodási tervezésben. Egyrészt célját tekintve, mivel a vizek állapotának javítása mellett kiemelten foglalkozik a vizekkel kapcsolatban lévő élőhelyek védelmével, állapotuk javításával, így átfogóbb környezetvédelmi szempontrendszer érvényesül. Másrészt fontos jellemző, hogy a VGT nem kiviteli terv, hanem a vizek állapotát feltáró, és „jó állapotba” hozását megalapozó stratégiai terv, amely koncepciót és intézkedéseket határoz meg a kitűzött cél elérése érdekében.

A vizek védelme érdekében 2015. december 22-re elkészült Magyarország második Vízgyűjtő- gazdálkodási Terve, melyben foglaltak megvalósítása folyamatos. Befejeződött a Veszprém megye településeinek egészséges vezetékes vízellátásának kiépítése. Befejezéséhez közeledik az üzemelő vízbázisok hidrogeológiai védőterületeinek, védőidomainak lehatárolása.

Az egy kilométer ivóvízhálózatra jutó csatornahálózat hossz közti különbség csökkenő tendenciát mutat. Veszprém megyében a szolgáltatott ivóvíz 84% szennyvízcsatorna hálózattal összegyűjtésre és megtisztításra kerül.

Megnevezés 2016. év Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózattal rendelkező település 158 Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat, km 2 478,4 Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakás 127 440 Háztartásoktól szennyvíz-hálózaton elvezetett (ezer m3) 10 062

A Veszprém megyében több településen egyedi szennyvíztisztító kisberendezések ingatlanonkénti telepítésével oldották meg a szennyvízkezelést (Balatoncsicsó, Óbudavár, Szentjakabfa, Tagyon, Salföld, Szentantalfa és Apácatornán).

Veszprém megyében a közcsatorna hálózattal még nem rendelkező települések közül 11 település elfogadott fejlesztési tervvel rendelkezik. Bár a felszíni és felszín alatti vizek jelenlegi monitoring programja kielégíti a VKI előírásait, az állapotértékelés során nyilvánvalóvá vált, hogy az intézkedések tervezéséhez és a már beindított intézkedési programok hatásának ellenőrzéséhez a monitoring hálózat és programok bővítésére, megerősítésére van szükség.

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

A közelmúltban bekövetkezett vízkészlet csökkenés a kommunális vízigény kielégítésében sehol nem okozott korlátozást, bár az üdülési igény tekintetében bizonyos jellegű hátráltatást jelentett. A vízelhasználások az ivó-, ipari-, és mezőgazdasági vízkivételek és a tisztított visszavezetett szennyvíz mennyiségének különbségéből származnak, évről évre nagyságrendileg nem változik mennyiségük.

Talaj- és földvédelem

Veszprém megye talajtani adottságai nem túl kedvezőek. Magas a váztalajok, ezen belül a köves, sziklás váztalajok és a kőzethatású talajok közül a rendzina talajok aránya. Az agyagbemosódásos barna erdőtalaj fedi a legnagyobb területet.

Veszprém megye erózió szempontjából - a Dunántúli-középhegység és a Bakony területén –az ország első-második leginkább veszélyeztetett megyéje. A domborzati viszonyokból adódóan vannak mélyfekvésű, magas talajvízállású területek (Kisalföld-Marcal medence) Korábban a rendszeres, nagymennyiségű műtrágyázás, a légköri savas kiülepedés és az erdőtalajok kilúgozottsága következtében a megyében közel százezer ha nagyságú savanyú kémhatású terület van.

A talajok talajvizek szennyezése szempontjából probléma a települések szippantott szennyvizeinek illegális ürítése, a műszaki szempontból nem megfelelő szennyvízgyűjtő aknák szivárgása. A megye szennyvízcsatornával való ellátása megfelelő. A talaj védelme a felszíni és felszín alatti vizek védelmével szorosan összefügg, ezért e fejezet a vizekkel foglalkozó fejezetben leírtakkal együtt ad teljes képet. Veszprém megye területén a vizek védelme a karsztos területek (és a Balaton miatt) kiemelt figyelmet követel, és ez a figyelem a talajvédelemre is közvetlen hatással van. A talaj szennyezettsége az intézkedések hatására csökken, a mezőgazdasági művelés alatt álló területek minősége nem kifogásolható, a szennyezett ipari területeken pedig folytatódik a kármentesítés.

A föld és talajvédelem érdekében Veszprém megyében 84 ponton működik talajvédelmi Információs és Monitoring rendszer. A vizsgálatok megállapították, hogy a talajok szennyezettsége nem érte el a határértéket. A szennyvíziszapok és a hígtrágya mezőgazdasági területeken történő elhelyezése hatóságilag ellenőrzötten történik. A hígtrágya felhasználása során káros tápanyag-feldúsulás nem alakult ki a területen. A környezetkímélő mezőgazdasági termelési módszerek közül az ökoturizmus fejlesztése és a biotermékek előállítása elterjedőben van. Az utóbbi években a csapadék eloszlásában tapasztalható kilengések, aminek következtében a kevésbé veszélyeztetettnek vélt területeken is, az extrém intenzív csapadék miatt eróziós károk alakulnak ki.

A mezőgazdasági területek talajállapotának javításához hozzájárult a múltban felhalmozódott növényvédőszer hulladék szervezett begyűjtésére és ártalmatlanítására, valamint a növénytermesztésben alkalmazott takarékosabb és környezettudatosabb vegyszerhasználat elterjedése. A megye környezeti állapotának átfogó ismertetését és középtávú feladatait részletesen tartalmazza a „Progressio Mérnökiroda Kft” által készített, 2018-ban elfogadott „Veszprém Megyei Környezetvédelmi Program 2018-2022.” (Ennek teljes közzétett anyaga megtalálható a megye honlapján.) Iparbiztonság Nagy mennyiségben veszélyes anyagokat felhasználó, előállító és tároló ipari üzemek, Berhida- Peremartonban, Pétfürdőn Várpalota körzetben és Balatonfűzfőn találhatók. Az iparban jelen lévő veszélyes anyagok tárolása, feldolgozása, felhasználása magában hordja a súlyos ipari balesetek kialakulásának kockázatát. Súlyos balesetek ritkán fordulnak elő. A környezetbiztonság feltételei javultak, a Veszprém Megyei Katasztrófavédelemi Igazgatóság többek

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

között kidolgozta az iparbiztonság és a veszélyes anyag szállítás védelmi intézkedéseit.

Összefoglaló

Veszprém megye Területrendezési Tervének módosítása során is nagy hangsúlyt kaptak a területi-, környezeti konfliktusok területrendezési eszközökkel történő csökkentésének kérdései. Ugyanakkor megállapításra került, hogy a környezeti konfliktusok feloldása, a környezeti ártalmak csökkentése komplex feladat, melynek irányát és feladatait a területrendezési tervben ugyan részben meg lehet 1 határozni, megoldani azonban csak egy sokkal szélesebb körű eszközkészlet igénybevételével0F .

A környezetminőség javításának igénye áthatotta mind a hatályos területrendezési terv kidolgozását, mind annak módosítását. De mivel a környezetvédelmi javaslat a területrendezési terveknek csak alátámasztó munkarésze, így nem kerül jóváhagyásra, ezért környezetvédelem és környezetgazdálkodás terén az a legfontosabb, hogy a területrendezési eszközök a területfejlesztési és fenntarthatósági országos és térségi dokumentumokban elfogadott környezetvédelmi célok és követelmények figyelembevételével kerüljenek alkalmazásra.

A területrendezési terv módosítása a folyamatok alakulását kíséri figyelemmel, és ennek következményeképpen csak azokat a területeket és beavatkozási pontokat tudja meghatározni, ahol a szükséges változtatások rendezési, szabályozási típusú beavatkozásokat követelnek. Ezek a feladat- meghatározások azonban kevésbé a térségi, hanem inkább a településrendezés és helyi építési szabályozás szintjén lehetségesek, mivel a területrendezési tervezés eszközkészlete meglehetősen szűk a környezeti konfliktusok feloldásában, a környezeti állapot javításában.

A környezetállapotot is érintő tervi változtatások – a területrendezés alkalmazható eszközrendszereinek fent említett korlátai között – figyelembe vették és ezáltal értelemszerűen hozzá is járulnak azoknak az országos és térségi környezeti dokumentumokban megfogalmazott célkitűzéseknek a megvalósulásához, amelyeket a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, a Nemzeti Környezetvédelmi Program, valamint a Veszprém megyére hatályos környezetvédelmi programok tartalmaznak.

A terv elhatározásainak környezeti hatását az egyeztetési anyag részeként megjelenő társadalmi, környezeti, gazdasági hatásvizsgálaton túl a külön dokumentált – de a tervezési eljárás részét képező - „Stratégiai Környezeti Vizsgálat” is rögzíti.

1 az EU IPPC – 96/61/EK irányelvének megfelelően

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Országos és megyei övezetek leírása:

ORSZÁGOS ÖVEZETEK

Magterület, ökológiai folyosó, pufferterület övezete

Az országos ökológiai hálózat térségi övezetei

A hatályos területrendezési terv elfogadása óta eltelt időszakban több jogszabályi változás is történt az ökológiai hálózat, táji-, természeti értékek védelmével összefüggésben. Megváltozott az ökológiai hálózat övezeti rendszere és lehatárolása, figyelemmel a kijelölt Natura2000 területekre is. Az Országos Területrendezési Terv 2008. évi módosítása óta azonban az országos ökológiai hálózat övezeti rendszere nem módosult: jelenleg is a magterület, pufferterület, ökológiai folyosó övezetek hármas rendszere hatályos. Ezekre a 2018-ban módosított OTrT értelmező rendelkezései (4.§) az alábbi definíciókat tartalmazza:

„34. ökológiai hálózat magterületének övezete: az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe olyan természetes vagy természetközeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek, és több védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont;

35. ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete: az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe olyan területek - többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok - tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek, és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek - magterületek, pufferterületek - közötti biológiai kapcsolatok biztosítására;

36. ökológiai hálózat pufferterületének övezete: az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe olyan rendeltetésű területek tartoznak, amelyek megakadályozzák vagy mérséklik azon tevékenységek negatív hatását, amelyek a magterületek és az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek;”

Az övezetekre vonatkozó részletes szabályokat a 25-27.§ írja le. Ezek közül kardinális rendelkezésként kiemelhetők az alábbiak.”

Mindhárom szakasz első bekezdése, mindhárom övezetre főszabályként előírja, hogy:

/az övezetekben/ „(1) ... - kivéve, ahol az Ország Szerkezeti Terve ... települési térséget határoz meg - csak olyan megyei területfelhasználási kategória és megyei övezet, valamint a településrendezési eszközökben olyan övezet és építési övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat magterülete, ökológiai folyosója és pufferterülete övezetek természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti.”

A magterület és az ökológiai folyosó terület övezetre vonatkozó 25-26.§(2) bekezdések azonosan foglamaznak a beépítésre szánt terület kijelölés tilalmát illetően:

/az övezetekben/ „(2)... új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai hálózat ökológiai folyosó, vagy az ökológiai hálózat magterület és az ökológiai hálózat ökológiai folyosó körülzárja, továbbá

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja.”

Ettől némi eltérést mutat a pufferterületre vonatkozó 27.§(2) bekezdés szerinti előírás, amely csak a (3) bekezdéssel együtt teljes:

/az övezetben/ „(2)... - a (3) bekezdésben meghatározott feltétel kivételével - a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti.”

/az övezetben/ „(3)..., ahol az Ország Szerkezeti Terve ... települési térséget határoz meg, beépítésre szánt terület a (2) bekezdésben meghatározott feltételektől függetlenül is kijelölhető.”

Az ökológiai hálózat (Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve területi hatályán kívüli) megyei területei elsősorban a Bakonyban, illetve a megye Balaton kiemelt üdülőkörzet É-i határához kapcsolósódó területeken, valamint Tüskevártól délre, illetve Devecsertől keletre fekvő területein koncentrálódnak. Az ökológiai hálózat övezeteinek kijelölése során a védett területek mellett meghatározó jelentősége volt a Natura2000 madárvédelmi területeknek és természetmegőrzési területeknek is. Az ökohálózat megyei területein kijelölt magterületek is elsősorban e tájegységeken találhatók.

Az ökológiai folyosó övezete jellemzően a magterületeket egészíti ki, nagyarányú átfedésben a Natura2000 területekkel is. Az ökológia magterületek és folyosók övezetei lefedik a megye valamennyi jelentősebb természetvédelmi területét is. Az ökológiai hálózat övezeteire alkalmazni kell az OTrT vonatkozó előírásai mellett, a természet védelméről szóló törvény előírásait, a védett természeti területek védettségét kimondó rendeletben foglalt előírásokat. A Natura2000 területeken pedig a vonatkozó kormányrendelet szerinti előírásokat is figyelembe kell venni a településrendezési tervek készítése és a területek hasznosítása során. A terv az ökológiai hálózat kiemelt értékét képviselő, védett természeti területeket is jellemzően magában foglaló magterületekre, az ökológiai folyosó területeire és a pufferterületi övezetre vonatkozóan ajánlásokat is megfogalmaz.

Megyei TrT 2011. HATÁLYOS OTRT 2018.

Az övezeti lehatárolás összességében kis eltéréseket mutat, viszont információtartalma jelentősen bővült a 3 ökológiai hálózati övezet országos szinten való lehatárolásával és együttes ábrázolásával.

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Mint azt a táj- és természetvédelmi vizsgálat is megállapította, részletes számszerű adatokkal, térképi lehatárolásokkal is alátámasztotta, Veszprém megye is Magyarország táji- természeti értékekben egyik leggazdagabb vidéke. Az elmúlt évtizedek intenzív tájhasznosítási, gazdálkodási formáinak következtében - az ország más részeihez hasonlóan - számos táji-, természeti érték szenvedett maradandó károsodásokat. Mindezen kedvezőtlen folyamatok ellenére a megyében nagyon sok az olyan természetileg értékes terület, illetve objektum, melyek már védettek, vagy arra tervezettek, de akár jogi védelem nélkül is megóvásra érdemesek. Ezek az országos szinten védett területek (tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek) valamint az ezt követően megállapításra került Natura2000 európai ökológiai hálózathoz tartozó területek túlnyomórészt besorolásra kerültek az OTrT által előírt ökológiai hálózati kategóriákba is.

Magterület, ökológiai folyosó és pufferterület övezete a megyei TrT 2019 évi módosítása tervezetében

A tervmódosítás táj- és természetvédelmi tartalma megjelenik számos más, külön fejezetben tárgyalt területen (pl. tájképvédelmi és örökségvédelmi övezetek), de elsődlegesen az ökológiai hálózatok övezeteiben. Az ökológiai hálózat övezeteinek belső arányaiban – az előzményi megyetervhez képest - megnövekedett a magterületi övezet területe és jelentősége, de a három öko-övezet alapvető struktúrája nem változott.

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben is alkalmazott övezet, amelybe az agroökológiai adottságai alapján kimagasló agrárpotenciállal rendelkező, ugyanakkor környezeti szempontból a legkevésbé érzékeny, ezért mezőgazdasági árutermelésre legalkalmasabb szántóterületek tartoznak. Ezt az övezetet már tartalmazta a 2006-ban elfogadott megyei területrendezési terv is, azonban a 2008-ban módosított OTrT jelentősen csökkentette ennek a területnek a kiterjedését. Az övezeti lehatárolást aktuálisan a 2018.évi OTrT módosításnak megfelelően kellett felülvizsgálni és módosítani kellett.

Az övezetre vonatkozó törvényi szabályokat az OTrT 28.§ írja le. Ezek lényege, hogy az övezetben új beépítésre szánt terület csak területfelhasználási engedély alapján jelölhető ki, külfejtéses bányatelek fektetés és bányaművelés nem folytatható.

A megye Balaton kiemelt üdülőkörzetén kívüli (a megyei TrT tervezési területébe tartozó) részének 38%-a alapvetően mezőgazdasági árutermelő terület, ezért fontos, hogy ezeken a területeken a településtervezés és fejlesztés biztosítsa a mezőgazdasági termelés feltételeit, ezen belül a mezőgazdasági majorok elhelyezésének kedvező szabályozását, a nem üzemelő majorok újrahasznosításának biztosítását, valamint a termőföld védelmét. Mindeközben törekedni kell a nagyüzemi szántóföldi művelés nagy, összefüggő tábláin a mozaikosság, a meglévő mezsgyék, fasorok megőrzésére, újak telepítésére, melyek a tájkép kedvező alakítása mellett, a termőföld védelmét is szolgálják, valamint ökológiai szempontból változatossá teszik a területet. Ezt szolgálják az övezetre vonatkozó ajánlások is. A településrendezési tervek számára is szabályokat ír elő és iránymutatást ad a területek agrár-alkalmassági rangsoroláson alapuló minősítése, a művelés alóli kivonással járó területfelhasználási változások tervezéséhez.

Megyei TrT 2011. HATÁLYOS OTrT 2018.

Az övezet által érintett területek eltéréseket mutatnak, a hatályos országos terven nőtt (és pontosodott) a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület által érintett terület. Az övezet a Budapest Főváros Kormányhivatal Földmérési Távérzékelési és Földhivatali Főosztály adatszolgáltatása alapján került lehatárolásra. A legnagyobb összefüggő kiterjedésű kiváló és jó termőhelyi adottságú szántók

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

csak a megye északnyugati részén Kemeneshölgyész, Nagyacsád térségében találhatók, a megye többi térségében előfordulások ritka és mozaikszerű.

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek kiterjedése a megyei TrT 2019 évi módosítása tervezetében

Az agroökológiai értékelés szerint a megye területének jelentős része kevésbé jó - közepes minőségű termőfölddel rendelkezik, de ezeken belül célszerű meghatározni azokat a területeket, amelyek az országos „kiváló” minősítésbe nem kerülhettek be, de a megyében relatíve jobb minőségű területnek számítanak. Az ezt megalapozó agroökológiai értékelést nemcsak a szántó művelési ágra, hanem valamennyi intenzívebb művelésű területre célszerű lenne meghatározni, de jelenleg csak a szántóra áll rendelkezésre, megalapozva az alábbi szántóművelésre másodlagosan alkalmas, de a megyében még jobb minőségűnek számító „jó termőhelyi adottságú szántóterület” övezet lehatárolását.

Jó termőhelyi adottságú szántóterület

Az OTrT alapján meghatározott övezet, amely szántóföldi művelésre másodlagosan alkalmas területként veendő figyelembe. Az övezet területére vonatkozóan azonban az OTrT lehatárolást és

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

2 szabályokat nem tartalmaz, ezek meghatározását miniszteri rendelet hatáskörébe utalja1F . A területrendezési törvény meghatározása szerint a jó termőhelyi adottságú szántók övezete: a területrendezésért felelős miniszter rendeletében megállapított, kiemelt térségi területrendezési terv esetében a területrendezésért felelős miniszter rendeletében, valamint a megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe jó növénytermesztési feltételekkel rendelkező szántóterületek tartoznak.

A jó termőhelyi adottságú szántók övezetére vonatkozó előírások a területrendezésért felelős miniszter 9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet 2.§ értelmében:

(1) A településrendezési eszközök készítése során a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység területét elsősorban - a kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete mellett - a jó termőhelyi adottságú szántók övezetén javasolt kijelölni.

(2) A jó termőhelyi adottságú szántók övezetében új külfejtéses művelésű bányatelek megállapítása és bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával engedélyezhető

Az övezetre vonatkozó főszabályok nem változtak, ezek lényege, hogy az övezethez tartozó területek elsődlegesen mezőgazdasági övezeti besorolása kívánatos a településrendezési tervekben. A mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas, jó termőhelyi adottságú mezőgazdasági területek övezetének kijelölését a racionális földhasználat elveinek való megfelelés teszi indokolttá. Mivel a megye területét viszonylag kis területen érinti az OTRT kiváló adottságú szántóterületi övezete, ugyanakkor itt is szükséges a relatíve legjobb minőségű termőföldek mezőgazdasági művelésben tartásának biztosítása. A településrendezési tervek számára is szabályokat ír elő és iránymutatást ad a területek agrár-alkalmassági rangsoroláson alapuló minősítése, a művelés alóli kivonással járó területfelhasználási változások tervezéséhez.

Jó termőhelyi adottságú szántóterületek kiterjedése a megyei TrT 2019 évi módosítása tervezetében

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Veszprém megyei Kormányhivatal Földmérési Távérzékelési és Földhivatali Főosztálya adatszolgáltatása szerinti övezet.

Erdők övezete

Új övezet, amelyet az OTrT jelölt ki. Az övezetre vonatkozóan az OTrT két szabályt tartalmaz.

„29.§ Az erdők övezetébe tartozó területeket az adott településnek a településrendezési eszközében legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolnia. Az e törvény hatálybalépését megelőzően kijelölt beépítésre szánt területek, valamint az erdőről szóló 2009. évi XXXVII. törvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott területek, továbbá az Ország Szerkezeti Terve által kijelölt települési térség területein lévő erdők övezetének területét a számításnál figyelmen kívül kell hagyni.

30.§ Az erdők övezetében külfejtéses művelésű bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet.”

Az övezet az erdőtérség túlnyomó részét képezi. A megye erdőterületi értékeinek fokozott védelme indokolja, hogy a meglévő erdőterületeken külszíni bányászati terület kialakítása ne legyen megengedhető, beépítésre szánt területek csak kivételes esetben, legfeljebb a fenti minimális mértékben csökkenthessék az erdők területét. Az erdőtörvény által lehetővé tett, ott előírt feltételekkel való erdőművelés alóli kivonás helyének és mértékének meghatározása során döntő szempontként kell figyelembe venni a termőhelyi adottságokat. Az övezeti tervlap a NÉBIH adatszolgáltatása alapján készült.

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Erdők övezete kiterjedése a megyei TrT 2019 évi módosítása tervezetében

A fent tárgyalt „erdők övezete” és a következő fejezet „erdőtelepítésre javasolt területek övezete” együttesen alkotja a szerkezeti terv „erdőgazdálkodási térségének” területét. A fenti ábrán zöld színnel ábrázolt az „erdők”, kék színnel az „erdőtelepítésre javasolt területek” övezete.

Erdőtelepítésre javasolt területek övezete

A területrendezési törvény meghatározása szerint az erdőtelepítésre javasolt terület övezete: a területrendezésért felelős miniszter rendeletében megállapított, kiemelt térségi területrendezési terv esetében a területrendezésért felelős miniszter rendeletében, valamint a megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe olyan területek tartoznak, amelyeknek erdőgazdálkodásra való alkalmassága termőhelyi viszonyaik alapján kedvező és az erdőtelepítés környezetvédelmi szempontból szükséges vagy indokolt.

Az OTrT alapján meghatározott övezet erdőtelepítésre elsődlegesen alkalmas területként veendő figyelembe. Az övezet területére vonatkozóan azonban az OTrT lehatárolást és szabályokat nem tartalmaz, ezek meghatározását miniszteri rendelet hatáskörébe utalja.

Az erdőtelepítésre javasolt terület övezetére vonatkozó előírások a területrendezésért felelős miniszter 9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet 3.§ értelmében:

(1) A településrendezési eszközök készítése során az Országos Erdőállomány Adattárban nem szereplő erdőterület területfelhasználási egységeket a településfejlesztési és településrendezési célokkal összhangban - a természeti és kulturális örökségi értékek sérelme nélkül - az erdőtelepítésre javasolt terület övezet területén javasolt kijelölni.

Megyei TrT 2011. HATÁLYOS OTRT 2018.

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

A 2011 évi megyei TrT-ben világosabb zöld jelzi az „erdőtelepítésre alkalmas” területeket. A két hasonló célú, de eltérő lehatárolású övezet területe jelentős átfedéseket mutat.

Az erdőtelepítésre javasolt terület övezet területének meghatározása során kiemelt szempont volt, hogy a mezőgazdálkodási szempontból gyenge termőképességű, beépítetlen és ökológiai hálózathoz nem tartozó területek elsődlegesen erdőtelepítési célra legyenek felhasználhatók, amennyiben az erdősítés szükséges termőhelyi és egyéb feltételei is biztosítottak.

A erdő és az erdőtelepítésre javasolt terület övezete a megyei TrT 2019 évi módosítása tervezetében

Az erdészeti övezetek ebben ez erőteljesen erősült és erdősítésre alkalmas megyében - a Kisalföld benyúló területei és egyes Zala megyével határos területek kivételével szinte a megye valamennyi térségét (települését) érintik.

Tájképvédelmi terület övezete

Az Országos Területrendezési Tervvel összhangban az előző megyei területrendezési terv közigazgatási területek szerint jelölte ki a térségi jelentőségű tájképvédelmi területek övezetét. A 2018-ban módosított OTrT megnevezésében új övezetként bevezette a tájképvédelmi terület övezetét. Az övezet lehatárolását és szabályait nem tartalmazza, ezek meghatározását miniszteri rendelet hatáskörébe utalja.

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Megyei TrT 2011 HATÁLYOS OTRT 2018.

Tájképvédelmi terület övezete a megyei TrT 2019 évi módosítása tervezetében

Az övezet lehatárolása a lehatárolás során alkalmazott módszertan változásával lényegileg változott. A tájképvédelmileg érinett területek nagyságrendileg a megyei TrT tervezési területének közel a felét

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

érintik. Az övezet alkalmazásának, lehatárolásának, illetve az előírások település szintű alkalmazásának kiemelkedő jelentősége van ebben a táji-, természeti és kultúrális értékekben egyaránt gazdag, ugyanakkor sérülékeny megyében.

Az övezet lehatárolásának pontosítására és az övezeti szabályok továbbfejlesztésére 2020-at követően lesz lehetőség, amikor a Agrárminisztérium koordinálásával lezárul az eltérő a magyar tájkarakterű területek lehatárolása és a kapcsolódó ajánlások sora.

Ezért ebben a tervezési fázisban a megyei TrT módosítása BKÜK-en kívüli területek nem tesz javaslatot az adatszolgáltatásként megkapott lehatárolások pontosítására.

A területrendezési törvény meghatározása szerint a tájképvédelmi terület övezete: a területrendezésért felelős miniszter rendeletében megállapított, kiemelt térségi területrendezési terv esetében a miniszteri rendeletben, valamint a megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe a természeti adottságok, rendszerek, valamint az emberi tevékenység kölcsönhatása, változása következtében kialakult olyan területek tartoznak, amelyek a táj látványa szempontjából sajátos és megkülönböztetett fontosságú, megőrzésre érdemes esztétikai jellemzőkkel bírnak.

A területrendezésről szóló törvény 19.§ (4) bekezdése értelmében az (1) bekezdés pontjában meghatározott országos övezetek területi lehatárolását és övezeti szabályait a területrendezésért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A tájképvédelmi terület övezetére vonatkozó előírások a területrendezésért felelős miniszter 9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet 4.§ értelmében

(1) A tájképvédelmi terület övezete területére a megye területrendezési tervének megalapozó munkarésze keretében meg kell határozni a tájjelleg térségi jellemzőit, valamint a település teljes közigazgatási területére készülő településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében meg kell határozni a tájjelleg megőrzendő elemeit, elemegyütteseit, valamint a tájképi egység és a hagyományos tájhasználat helyi jellemzőit.

(2) A tájképvédelmi terület övezetével érintett területre a tájképi egység, a hagyományos tájhasználat fennmaradása, valamint a tájba illesztés biztosítása érdekében - a településkép védelméről szóló törvény vagy annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - meg kell határozni a) a településrendezési eszközökben a területfelhasználás és az építés helyi rendjének egyedi szabályait, b) a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdése szerinti településképi rendeletben (a továbbiakban: településképi rendelet) a településképi követelményeket.

(3) A tájképvédelmi terület övezetében bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával engedélyezhető.

(4) A tájképvédelmi terület övezetében a közlekedési, elektronikus hírközlési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, továbbá az erőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell megvalósítani.

Az övezet lehatárolása az Agrárminisztérium adatszolgáltatása alapján készült. Az érintett területek tájszerkezete meglehetősen mozaikos, ami sajátos, összetett tájképi megjelenést eredményez. A tájképvédelmi övezet nem foglalja magában a települési térségek területét, fontos azonban a települések táji környezetében, a hagyományos tájkarakter megőrzése, a települések és az védett táj közötti térségek összehangolt tájképvédelme. Ennek érdekében az OTrT övezetre vonatkozó

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

szabályozása mellett fontosnak tartjuk az övezetre megfogalmazott ajánlások alkalmazását is az érintett települések rendezési terveinek készítése során.

A világörökségi és világörökségi várományos területek övezete

Az OTrT alapján meghatározott övezet, amely kulturális örökségvédelmi szempontból kiemelt területként veendő figyelembe. Az övezet területére vonatkozóan az OTrT lehatárolást és szabályokat tartalmaz, ezek meghatározását 31.§-a írja le.

(1) A világörökségi és világörökségi várományos területek övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni.

(2) Az (1) bekezdés szerint lehatárolt világörökségi és világörökségi várományos terület övezetén: a) a területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a világörökségről szóló törvényben, valamint a világörökségi kezelési tervben meghatározott célokkal, b) új külfejtéses művelésű bányatelek, célkitermelőhely nem létesíthető, meglévő külfejtéses művelésű bányatelek területe horizontálisan nem bővíthető; a felszíni tájsebeket rendezni kell, c) a közlekedési, vízgazdálkodási és hírközlő infrastruktúra-hálózatokat, továbbá az erőműveket a kulturális és természeti örökség értékeinek sérelme nélkül, területi egységüket megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve és a világörökségi kezelési tervnek megfelelően kell elhelyezni.

Az OTrT a 2013. és 2018. évi övezeti kijelölése is településhatáros, az övezet lehatárolásában nincs eltérés. Ezt az alábbi OTrT kivonatok szemléltetik:

OTRT 2013. HATÁLYOS OTRT 2018.

Az övezethez sorolt területeket az OTrT tervlap településhatáros szinten ábrázolja, a 2011 évi megyei TrT nem tartalmazott ilyen övezetet.

A világörökségi és világörökségi várományos területek övezete a megyei TrT 2019 évi módosítása tervezetében

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

A 2019-es tervmódosításhoz kapott adatszolgáltatás szerint Veszprém megyében Világörökségi terület nem található, világörökség várományos terület Bakonybél.

Vízminőség-védelmi terület övezete

Az OTrT alapján meghatározott övezet, amely környezetvédelmi szempontból kiemelt területként veendő figyelembe. Az övezet területére vonatkozóan azonban az OTrT lehatárolást és szabályokat nem tartalmaz, ezek meghatározását miniszteri rendelet hatáskörébe utalja.

A területrendezési törvény meghatározása szerint a vízminőség-védelmi terület övezete: a területrendezésért felelős miniszter rendeletében megállapított, kiemelt térségi területrendezési terv esetében a miniszteri rendeletben, valamint a megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe a felszíni és felszín alatti vizek, az emberi fogyasztásra, használatra szánt vizek és a vízkivételi művek, továbbá a halak életfeltételeinek biztosítása érdekében kijelölt vizek megóvását szolgáló védelem alatt álló területek tartoznak.

A területrendezésről szóló törvény 19.§ (4) bekezdése értelmében az (1) bekezdés 10. pontjában meghatározott országos övezet területi lehatárolását és övezeti szabályait a területrendezésért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

A vízminőség-védelmi terület övezetére vonatkozó előírások a területrendezésért felelős miniszter 9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet 5.§ értelmében

(1) A vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről, illetve a szennyvíz övezeten belüli kezelésének feltételeiről a megye területrendezési tervében rendelkezni kell.

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

(2) A vízminőség-védelmi terület övezetébe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket. A kijelölt vízvédelemmel érintett területekre vonatkozó egyedi szabályokat a helyi építési szabályzatban kell megállapítani.

(3) A vízminőség-védelmi terület övezetében bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával engedélyezhető

Az övezetet egyrészt a sérülékeny, felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny vízbázisok és felszín alatti vízkészletek védelme, másrészt a felszíni vizek védelme érdekében jelölték ki. A hidrogeológiai adottságok következtében a megye területén számottevő felszín alatti vízkészlet helyezkedik el. Különös jelentőségét az adja, hogy a felszín alatti vízkészlet egy része biztosítja a megye számos településének ivóvízszükségletét. A területrendezési övezet legfontosabb célja ennek az ivóvízbázisnak a megóvása a szennyező tevékenységek káros hatásaitól.

Az övezet által érintett területek megye BKÜ-en kívüli területein is mozaikosak.

A vízfolyások és állóvizek szennyezéssel szembeni védelmének biztosítása nem csak a felszíni vizek közvetlen védelme, hanem a teljes vízgyűjtőterületre érvényes területhasznosítási szabályok, illetve korlátozások megfogalmazásával szükséges. A megye területének sűrű vízhálózata és egyes - városi - térségeinek nagyfokú terheltsége, az intenzív területhasználat - és a Balaton közelsége is - indokolttá teszi a megye közel felének övezet általi védelmét. Az OTrT alapján az övezet a Balaton vízgyűjtőterületének védelmi feladatait hivatott ellátni.

A vízminőségvédelmi övezet lehatárolása kismértékben változott, a megye területének mintegy felét lefedi.

Megyei TrT 2011.

A Vízminőség-védelmi terület övezete lehatárolása a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság adatszolgáltatásán alapul.

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Vízminőség-védelmi terület övezete a megyei TrT 2019 évi módosítása tervezetében

Nagyvízi meder övezete

Az OTrT alapján meghatározott övezet, amely kiemelt felszíni vízvédelmi és vízgazdálkodási területként veendő figyelembe.

A területrendezési törvény meghatározása szerint a nagyvízi meder övezete: a területrendezésért felelős miniszter rendeletében megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe olyan a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló területek tartoznak, amelyeket az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít, és amelyeket a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöl ki.

A területrendezési törvény 19.§ (4) bekezdése értelmében az (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott országos övezet területi lehatárolását és övezeti szabályait a területrendezésért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

A nagyvízi meder terület övezetére vonatkozó előírások a területrendezésért felelős miniszter 9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet 6.§ értelmében

(1) A nagyvízi meder övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

(2) A nagyvízi meder övezetében a településrendezési eszközökben, a jogszerűen kijelölt beépítésre szánt területen a helyi építési szabályzatnak megfelelően, a vízügyi igazgatási szerv hozzájárulásával lehet építési tevékenységet folytatni.

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

(3) A településrendezési eszköz módosítása esetén a vízügyi igazgatási szerv egyetértésével lehet új beépítésre szánt területet kijelölni.

Megyei TrT 2011./teljes megyei terület/ HATÁLYOS OTRT 2018./érintett megyei terület/*

- Nagyvízi meder övezete a megyei TrT 2019 évi módosítása tervezetében

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Honvédelmi és katonai terület övezete

A területrendezési törvény meghatározása szerint a honvédelmi és katonai célú terület övezete: az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelyben a Magyarország védelmi képességeit alapvetően meghatározó vagy a NATO-tagságból eredő, valamint a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelességek teljesítéséhez és a Magyar Honvédség alapfeladatainak rendeltetésszerű, szakszerű és jogszerű ellátásához szükséges építmények elhelyezésére vagy katonai tevékenységek végzésére szolgáló területek találhatók.

A törvény 32. § (1) szerint a honvédelmi és katonai célú terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni.

(2) Az övezet (1) bekezdés alapján lehatárolt területét a településrendezési eszközökben a) a b) pontban megfogalmazottak kivételével - minden területfelhasználási kategóriában - beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület területfelhasználási egységbe kell sorolni; b) a zárt bekerített objektumok kivételével honvédelmi célú erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni, ha az adott terület az erdők övezete által is érintett.

(3) A (2) bekezdésben foglalt területfelhasználási egység kijelölésének módosítása csak a honvédelemért felelős miniszter hozzájárulásával lehetséges.

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Honvédelmi és katonai terület övezete a megyei TrT 2019 évi módosítása tervezetében

A honvédelmi és katonai célú terület övezete a Honvédelmi Minisztérium adatszolgáltatása alapján tartalmazza azokat a katonai érdekeltségű területeket, amelyek honvédségi célra történő hosszú távú fenntartásához országos érdek fűződik.

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

MEGYEI ÖVEZETEK

Ásványi nyersanyagvagyon övezete

A területrendezési törvény meghatározása szerint az ásványi nyersanyagvagyon övezete: kiemelt térség esetében a területrendezésért felelős miniszter rendeletében, valamint a megyei területrendezési tervben megállapított övezet, amelyben a megállapított bányatelekkel lefedett, valamint bányatelekkel le nem fedett, az állam kizárólagos tulajdonát képező, az állami ásványi nyersanyag és geotermikus energiavagyon nyilvántartás szerint nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyon területei találhatók.

A törvény 19.§ (5) bekezdése szerint a (3) bekezdés 1. pontjában meghatározott megyei övezet övezeti szabályait a területrendezésért felelős miniszter (4) bekezdésben meghatározott rendelete, az övezetek területi lehatárolását a megyei területrendezési terv állapítja meg.

Az ásványi nyersanyagvagyon terület övezetére vonatkozó előírások az alábbiak a területrendezésért felelős miniszter 9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet 8.§ szerint:

(1) Az ásványi nyersanyagvagyon övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti területen, a településrendezési eszközökben csak olyan területfelhasználási egység, építési övezet vagy övezet jelölhető ki, amely az ásványi nyersanyagvagyon távlati kitermelését nem lehetetleníti el.

Megyei TrT 2011. Megyei TrT tervezete 2019

Az övezet célja a megye területén ismert ásványkincs készletek lehatárolása, a szükséges területhasználatra vonatkozó előírások területi hatályának kijelölése. Az övezet a területileg illetékes bányakapitányság (Veszprém megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály) adatszolgáltatása alapján került lehatárolásra.

Az övezet az érintett településeket teljes közigazgatási területükkel jeleníti meg. A ténylegesen érintett területek meghatározása a településrendezési eszközökben történik meg.

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Rendszeresen belvízjárta terület övezete

Az OTrT alapján meghatározott övezet, amely vízvédelmi – katasztrófavédelmi szempontból megkülönböztetett területként veendő figyelembe. Az övezet területére vonatkozóan azonban az OTrT lehatárolást és szabályokat nem tartalmaz, ezek meghatározását miniszteri rendelet hatáskörébe utalja.

A területrendezési törvény meghatározása szerint a rendszeresen belvízjárta terület övezete: kiemelt térség esetében a területrendezésért felelős miniszter rendeletében, valamint a megyei területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe a síkvidéki vagy enyhe lejtésviszonyokkal rendelkező területek azon mélyebb részei tartoznak, ahol a helyi csapadék egy része átmeneti vízfelesleg formájában, nagyobb mennyiségben és gyakorisággal összegyűlik.

A rendszeresen belvízjárta terület övezetére vonatkozó előírások a területrendezésért felelős miniszter 9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet 9.§ szerint

(1) A rendszeresen belvízjárta terület övezetében új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a működési területével érintett vízügyi igazgatási szerv a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul.

Megyei TrT 2011. Megyei TrT tervezete 2019

Földtani veszélyforrás területe

Az OTrT alapján meghatározott övezet, amely földvédelmi szempontból megkülönböztetett területként veendő figyelembe. Az övezet területére vonatkozóan azonban az OTrT lehatárolást és szabályokat nem tartalmaz, ezek meghatározását miniszteri rendelet hatáskörébe utalja.

A területrendezési törvény meghatározása szerint a földtani veszélyforrás terület övezete: kiemelt térségi területrendezési terv esetében a területrendezésért felelős miniszter rendeletében, valamint a megyei területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe a geomorfológiai adottságaik és földtani felépítésük folytán a lejtős tömegmozgások és egyéb kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságok által érintett területek tartoznak.

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

A törvény 19.§ (5) bekezdése szerint a (3) bekezdés 4. pontjában meghatározott megyei övezet övezeti szabályait a területrendezésért felelős miniszter (4) bekezdésben meghatározott rendelete, az övezetek területi lehatárolását a megyei területrendezési terv állapítja meg.

A földtani veszélyforrás terület övezetére vonatkozó előírások a területrendezésért felelős miniszter 9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet 11.§ szerint

(1) A földtani veszélyforrás terület övezetében a földtani veszélyforrással érintett terület kiterjedését a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti területen új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a bányafelügyelet a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul.

(3) A beépítés feltételeit a bányafelügyeleti hatáskörben eljáró illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal hozzájárulásával kell meghatározni.

A hatályos megyei területrendezési terv megfelelő övezete egy gyűjtőkategóriaként határolta le a földtani veszélyforrások övezetét. Az övezet összetett szempontrendszer alapján foglalta magába mindazon területek a megyében, amelyek döntően földtani szerkezeti okok, állékonysági adottságok (omlás- vagy csúszásveszély, stb.), vagy föld alatti üregek okán kiemelten kezelendők.

Ehhez képesta jelenlegi lehatárolás - amely közigazgatási hatályos - a Veszprém megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály adatszolgáltatása figyelembevételével történt, amely a megváltozott lehatárolási szempontrendszer figyelembevételével Csabrendek községet tartalmazza az övezet által érintett területként.

Megyei TrT 2011. Megyei TrT módosítás tervezete 2019.

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Egyedileg meghatározott megyei övezetek

A megyei területrendezési terv – élve az OTrT-ben biztosított lehetőséggel – kijelöl és lehatárol egyedileg meghatározott megyei övezeteket.

Az egyedileg meghatározott megyei övezetek kijelölésére az OTrT 19.§ alatti felsorolásának (3) bek. 5. pontja, valamint 24.§-a ad felhatalmazást. Az OTrT alapján meghatározott megyei szintű „egyedi övezeti gyűjtőkategória”, a lehetséges övezetek területére vonatkozóan OTrT-szintű lehatárolást nem tartalmaz, a 24.§ keretszabályokat (feltételrendszert) állapít meg, - a részletes övezeti szabályok meghatározását megyei területrendezési terv hatáskörébe utalja.

Az egyedileg meghatározott megyei övezetek lehatárolása a megye terület- és településfejlesztési dokumentumainak figyelembevételével, megyei koordinációval történik olyan módon, hogy a területi lehatárolások a követő időszakban is alkalmasak legyenek úgy a rendezési tervezés, mint az Országos Területfejlesztési Koncepció módosítását követően a fejlesztési eszközök területi fókuszainak meghatározására. Egyedileg meghatározott övezetek Veszprém megyében (a megyei területfejlesztési koncepcióval összhangban) az alábbiak:

o Gazdaságfejlesztés kiemelten támogatott célterületének övezete o Innovációs-technológiai fejlesztés támogatott célterületének övezete o Karsztvízemelkedéssel veszélyeztetett települések övezete o Turisztikai fejlesztések támogatott célterületének övezete o Együtt tervezhető térségek övezetei o Veszprém megyei jogú város várostérségének alövezete o Veszprém megye térségközpont városai várostérségeinek alövezete o Az „Európa kulturális fővárosa Veszprém 2023” program érdekében együttműködő térség településeinek alövezete

Gazdaságfejlesztés kiemelten támogatott célterületének övezete:

Az övezet alkalmazásának célja a terület és munkaerőigényes gazdaságfejlesztés támogatása a megye gazdasága szempontjából fontos centrumokban, ott, ahol ennek feltételei adottak.

Az övezet által érintett települések meghatározása Veszprém Megyei Közgyűlés 62/2013 (XII.19.) számú határozatával elfogadott és a 54/2017.(V.25.) MÖK határozat szerint módosított Veszprém Megyei Területfejlesztési Koncepció figyelembevételével történt.

Az övezetre vonatkozó előírások:

(1) Az övezethez tartozó települések településrendezési eszközei készítése során azokon a kereskedelmi-, szolgáltató valamint ipari- gazdasági besorolású területeken, amelyeket a helyi önkormányzat településfejlesztési koncepciójában és/vagy településfejlesztési stratégiájában „kiemelt fejlesztési terület”-té minősít az építési telek megengedett legnagyobb beépítettsége 10%-al lehet magasabb mint az OTÉK 2. számú melléklet szerinti érték.

(2) Az új beépítésre szánt terület kijelölése nem érinti a védelmi övezetekkel lehatárolt területeket

Az övezetre vonatkozó ajánlás:

A térségi övezetben az gazdasági terület kialakítását és a gazdasági vállalkozások fejlesztését a vonatkozó jogszabály alapján fejlesztési eszközökkel is támogatni kell.

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Innovációs-technológiai fejlesztés támogatott célterületének övezete

Az övezet alkalmazásának célja az innovációs fejlesztések koncentrálása Veszprémben és a megye jelentős potenciálokkal rendelkező városaiban.

Az S3 Innovációs stratégia alapján a megyére az alábbi jellemzők vonatkoznak:

Kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP arányában Veszprém megye országosan a leghatékonyabb.

A megyéknek a fenti módszertan szerinti innovációs térben való elhelyezkedése alapján három régiótípus határozható meg Magyarországon:

• Tudás régiók

• Ipari termelési zónák

• Alacsony tudás- és technológia-intenzitású régiók.

Veszprém megye Tudásrégió.

Megyére jellemző intelligens technológiák:

• különleges anyagok, korszerű anyagok, modern anyagtechnológiák

• elektronika és félvezető-technológia

• korszerű szénhidrogén technológia (kőolaj / földgáz)

• vegyipar (pl. gumiipar, műanyagipar, intermedier, műtrágya és kozmetikumok gyártása)

• építőipar (építőipari anyagtechnológiák)

• fa- és bútoripar

Intelligens technológiák megye területi elhelyezkedése

 különleges anyagok, korszerű anyagok, modern anyagtechnológiák Balatonfűzfő – Balatonfüred tengely; Tapolca és környéke; Veszprém – Ajka tengely Várpalota környéke, Zirc  elektronika és félvezető-technológia, Zirc és környéke, Ajka – Veszprém tengely és Pápa környéke  korszerű szénhidrogén technológia (kőolaj / földgáz) Várpalota és Pétfürdő környéke, Balatonfűzfő  vegyipar (pl. gumiipar, műanyagipar, intermedier, műtrágya és kozmetikumok gyártása) Balatonfűzfő – Balatonalmádi – Balatonfüred tengely; Veszprém, Várpalota – Pét környéke  épíőtőipar (építőipari anyagtechnológiák) Veszprém  fa- és bútoripar Zirc és környéke, Pápa és környéke  A megye felmérése alapján: az intelligens technológiák megye területi elhelyezkedése:  Termelési eszközök és technológiák innováció orientált fejlesztésének támogatása Devecser és környéke;  Magas hozzáadott értékű termékek beszállítói hálózatának fejlesztése a klaszterek és egyéb vállalkozói együttműködések/kooperációk bázisán. Balatonfüredi járás, Ajkai járás, Veszprémi járás; Veszprémi Regionális Innovációs Centrum, Zirci járás  Az agrárágazathoz kapcsolódó adottságok jobb kihasználása, termelési eszközök és technológiai színvonal és a hozzá kapcsolódó feldolgozóipar (élelmiszeripar) K+F+I valamint diverzifikált fejlesztése, teljes termelési és értékelési láncok támogatásán keresztül. (növény

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

(szőlő, gyümölcs, kert) és állattenyésztés területén is) Új, kulináris termékek fejlesztésének és megjelenésének támogatása  Pápai járás  Devecseri járás  Tapolcai járás  Zirci járás Az övezetre vonatkozó előírások:

(1) Az övezethez tartozó települések településrendezési eszközei készítése során azokon az Innovációs-technológiai fejlesztés céljára kijelölt gazdasági és intézményi besorolású területeken, amelyeket a helyi önkormányzat településfejlesztési koncepciójában, vagy/és településfejlesztési stratégiájában „fejlesztési terület”-té minősít, az építési telek megengedett legnagyobb beépítettsége 10%-al lehet magasabb, mint az OTÉK 2. számú melléklet szerinti érték.

(2) Az új beépítésre szánt terület kijelölése nem érinti a védelmi övezetekkel lehatárolt területeket

Az övezetre vonatkozó ajánlás:

A térségi övezetben új innovációs-technológiai fejlesztési célú gazdasági terület kialakítását és az innovációs-technológiai vállalkozások és intézmények fejlesztését a vonatkozó jogszabály alapján fejlesztési eszközökkel is támogatni kell.

Karsztvíz emelkedéssel veszélyeztetett települések övezete

Az övezet alkalmazásának célja (a szomszédos Fejér megye készülő területrendezési tervével összehangolva) a Dunántúli-középhegységi karsztvízszint emelkedés okozta problémák figyelembevétele a települések területfelhasználásának tervezésében.

Az érintett települések Várpalota-Inota, Öskü, Pápa-Tapolcafő, Veszprém.

Cél: Az emelkedő karsztvízszint következtében vízkárral veszélyeztetett településeken a kár megelőzés és elhárítás érdekében területhasználati és intézkedési javaslatok megfogalmazása.

Az érintett települések meghatározása a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság adatszolgáltatása (illetve a KEHOP -1.1.0-15-2017-00010 azonosító szám alatt az Országos Vízügyi Főigazgatóság által indított projekt területi érintettségének) figyelembevételével történt.

Az övezetre vonatkozó előírások:

(1) Az érintett települések településrendezési eszközeiben vízügyi adatszolgáltatás, szakvélemény alapján kell meghatározni a biztonságos, vízkárral nem veszélyeztetett, továbbá a karsztvizek tisztaságának megőrzését is biztosító területhasználatokat.

(2) A fentiek figyelembevételével el kell készíteni a település vízgyűjtőkre kitekintő csapadék- és karsztvíz elvezetési tervét.

Turisztikai fejlesztések támogatott célterületének övezete

Az övezet alkalmazásának célja a megyében kiemelkedő potenciállal rendelkező turizmus fejlesztése kiemelt célterületeinek meghatározása.

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Az övezet alövezetei:

 Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, illetve a Balaton Turisztikai Régió Veszprém megyei települései  Veszprém megye további turisztikai központjai (Veszprém, Pápa és Sümeg, Zirc)  Bakony üdülőfalvai  Somló térsége (Doba, Kisszőlős, Oroszi, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely)

Az övezetre vonatkozó előírások:

(1) Az övezet által érintett települések területén turisztikai-, rekreációs célú beépítésre szánt és beépítésre nem különleges terület területfelhasználási egység a települési térség további növelésére vonatkozó korlátozás esetén is kijelölhető amennyiben az új beépítésre szánt terület kijelölése nem érinti a védelmi övezetekkel lehatárolt területeket és nem ellentétes Balaton Kiemelt üdülőkörzet Terültrendezési terve előírásaival.

(2) Az övezettel érintett települések településfejlesztési koncepciója, integrált településfejlesztési stratégiája, valamint településrendezési eszközei készítése, felülvizsgálata, valamint módosítása során a turisztikai fejlesztések az övezetben lévő további településekkel való együttes tervezés keretében, valamint a folytonosságot biztosító nyomvonalak megteremtésével valósítható meg.

(3) A környezeti állapot megőrzése érdekében a térségi övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során a rekreációs célú területeken indokolt csendes övezet kijelölése.

A megye területrendezési tervében lehatárolt olyan övezet sajátos irányelvekkel, ajánlásokkal, amely a táji, települési karakter megőrzését és a természetközeli, illetve kulturális turizmus lehetőségeinek bővítését és minőségi fejlesztésének területi feltételeit biztosítja.

Az övezet alövezetei: o Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, illetve a Balaton Turisztikai Régió Veszprém megyei települései o Turisztikai központok a BKÜ területén kívül (Veszprém, Pápa és Sümeg) o Bakony üdülőfalvai o Somló térsége

Az övezetre vonatkozó ajánlások:

1. A térségi övezetben új turisztikai célú különleges terület kialakítását és az turisztikai vállalkozások fejlesztését, a turisztikai potenciál növelését és a kihasználás bővítését a vonatkozó jogszabály alapján fejlesztési eszközökkel is támogatni kell.

2. A fejlesztéseknél az egymásra épülő, az egymást nem kioltó javaslatok élvezzenek prioritást.

3. Az övezettel érintett településen belül az ökoturizmust szolgáló fejlesztések (különösen kerékpáros útvonal, gyalogos útvonal, lovas útvonal kijelölése és megvalósítása) kapjon hangsúlyt.

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

4. Az övezetbe tartozó települések településrendezési tervezése során a Bakony, illetve a Somló tájképi adottságaiból adódó potenciál hosszú távú megőrzését és a turisztikai lehetőségek kihasználását egyaránt biztosító területfelhasználás, valamint bel- illetve külterületi szabályozás meghatározása szükséges.

5. Az érintett települések településrendezési eszközei készítése során a Somló-hegy egyedülálló tájképi adottságainak, szőlő és borkultúrához kapcsolódó tradícióinak megőrzését szükséges elősegíteni.

6. A meglévő települések megújulását és intenzitásnövekedését szükséges támogatni a fejlesztési területek ötletszerű burjánzásával szemben. Ösztönözni kell a városi és vidéki rekreáció fejlesztését, az ehhez szükséges területhasználati egységek kijelölését az együttműködő településeken, különös tekintettel a turisztikai prioritású Zirc környéki és Csabrendek környéki térségben.

7. A komplex tájgazdálkodás elveinek érvényesítése során szükséges az erdő- és mezőgazdálkodás táji arculatot megőrző módjainak preferálása.

8. A bakonyi kistelepülések, zsáktelepülések nyugalmának és turisztikai vonzerejének megőrzése érdekében a településekre jelentős mértékben zavaró átmenőforgalmat vonzó úthálózati fejlesztések nem valósíthatók meg. A térség mellékúthálózata csak a legszükségesebb mértékben bővíthető. Új útkapcsolati elemek tervezése során a természetközeli turizmus bázisainak számító kistelepülések háborítatlanságának megőrzésére kell törekedni.

9. Kiemelt figyelmet kell fordítani az üdülőterületek térségi szinten összehangolt kijelölésére mind a Bakony, mind Csabrendek térségében. Az üdülőterületek jó minősége érdekében ütemezett szabályozással csak akkor és akkora területen keletkeztessen építési jogokat a településrendezési terv, amikor és amekkora területen a minőségi turizmus megteremtésének és rentábilis működtetésének feltételei adottak, illetve tervezhető időtávon belül biztosíthatók.

10. A helyi szabályozási tervekben a bakonyi kistelepülések karakteréhez nagyban hozzájáruló népi építészeti emlékek megőrzését biztosító előírásokat kell alkalmazni. A települések és a táj harmóniájának megőrzése érdekében új beépítésre szánt területek kijelölése során törekedni kell a takarékosságra. Az építési előírások között biztosítani kell kistelepülések esetében a turizmushoz kapcsolódó fejlesztések megvalósíthatóságát

11. Az új épületeket a rendeltetés és a helyi építészeti és táji adottságokhoz igazodva kell megtervezni, és az építési engedély iránti kérelemhez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni.

12. A településrendezési eszközök készítése során - a településképi-tájképi értékeken túl - a speciális középhegységi adottságokhoz és erdősültségi viszonyokhoz illeszkedő rekreáció (bakancsos turizmus, kerékpározás, erdei tanösvény, vendéglátás, kerékpáros pihenő stb.) megteremtésének lehetőségeit is biztosítani szükséges. Javasolt a bakonyi gyalogos és kerékpáros turizmus infrastruktúra egységes minőségi és arculati szempontok szerinti kiépítése.

Együtt tervezendő térségek övezete

Az övezet tartalma:

o Veszprém megye várostérségeinek alövezete

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

o Az „Európa kulturális fővárosa Veszprém 2023” program érdekében együttműködő térség településeinek alövezete

Veszprém megye várostérségeinek alövezete

A települések közigazgatási területén túlmutató térségi szemlélet, a várostérség szintű tervezés meghonosítása a területi tervezésben az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció kiemelt célkitűzése, amelynek meghonosításában a koncepció országgyűlési elfogadása óta nem történt érdemi előrelépés. Az övezet alkalmazásának célja Veszprém és funkcionális várostérsége, illetve a megye térségközponti funkciójú városai és várostérségük (elsősorban fejlesztési) együtt tervezésének megalapozása és előmozdítása.

A várostérségek lehatárolása a jóváhagyott megyei területfejlesztési koncepcióval összhangban történt.

Az alövezetre vonatkozó előírások:

(1) Veszprém megye egyes várostérségei lehatárolását a 2020-2027 közötti fejlesztési időszak előkészítésére az érintett települési önkormányzatok bevonásával a megyei önkormányzat határozza meg.

(2) Az egyes várostérségek területére az érintett települések (az OFTK által előirányzott) a Veszprém megyei Önkormányzat, illetve a Veszprém megyei jogú város Önkormányzata koordinálásában a 2020-2027 időszakra szóló közös (integrált) várostérségi fejlesztési tervet készítenek.

Az alövezetre vonatkozó ajánlások:

1. Az övezet területén ösztönözni kell az érintett települések együttes fejlesztési koncepcióinak, programjainak készítését, településszerkezeti terveik, környezetvédelmi és klímavédelmi programjaik összehangolását.

2. Javasolt, hogy a járásszékhely városok várostérségeiben érintett települések kezdjék meg a térség egésze jövőképének végiggondolását, a 2020-2027 közötti fejlesztési időszakra való közös felkészülést.

3. Az övezet területén érintett települések alakítsanak ki közös stratégiát az ingatlanspekuláció megelőzésére, a területi kínálatok szabályozására, a településfejlesztési irányok, projektek meghatározására, a várható folyamatok kézbentartására, a fenntartható területkínálat és területfelhasználás kialakítására, a táj védelmére.

4. Az együtt tervezhető térségek használják ki a több települést érintő együttes pályázati és pályáztatási lehetőségeket, a fejlesztési források feltárási lehetőségeit és kistérségi szinten is optimális felhasználását. Az együttes tervezés kiterjeszthető a terület- és településtervezési, ingatlan- és gazdaságfejlesztési szinten túl a településszociológiai és humánerőforrás gazdálkodási, oktatási és kulturális területekre is.

Az „Európa kulturális fővárosa Veszprém 2023” program érdekében együttműködő térség településeinek alövezete

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Az alövezethez tartozó települések körét az „Európa kulturális fővárosa Veszprém 2023” program érdekében önkéntesen együttműködő térség települései alkotják.

Az alövezetre vonatkozó előírás:

(1) Az övezet által érintett települések az „Európa kulturális fővárosa Veszprém 2023” program sikere érdekében középtávú településfejlesztési dokumentumaik tartalmát – a térség egésze fejlesztése, a területi potenciálok sokoldalú kihasználása, illetve a párhuzamosságok kiküszöbölése érdekében - összehangolják.

Az elfogadásra kerülő munkarészekre vonatkozó összefoglaló indoklás

A megyei területrendezési terv elfogadásra kerülő munkarészei közül kiemelkedő jelentőségű a megyei önkormányzati rendelet és annak mellékletei, amely az országos területrendezési szabályozáshoz kapcsolódva – a törvénynek és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló kormányrendeletnek megfelelően - tartalmazza Veszprém megye Budapesti agglomeráción kívüli területének távlati térszerkezetét és területfelhasználását (területhasználati jövőképét). Az egyes területfelhasználási kategóriákhoz tartozó (a területrendezési törvény által meghatározott) előírások érvényesítésével elérhető, hogy a településszerkezeti tervek módosítása során az egyes konkrét területek felhasználása megváltoztatásával kapcsolatos helyi önkormányzati döntések összhangba legyenek a törvény által megfogalmazott célokkal (mint az infrastruktúra hálózatok bővítésével kapcsolatos területigény biztosítása, az erdőterületek védelme és bővítése, a települések kompaktságának biztosítása, azon belül a zöldterületek növelése, illetve a fenntartható vízgazdálkodással kapcsolatos hosszú távú érdekek érvényesülése).

A megyei szerkezeti terv ezzel meghatározza azokat a kereteket, amelyek figyelembevételével a településszerkezeti tervek elkészíthetőek, illetve módosíthatóak. Garantálja, hogy az országos és megyei érdekeltségű műszaki infrastruktúra hálózat elemei és létesítményei a települések szerkezeti terveibe is beillesztésre kerüljenek, a helyi hálózatok azok figyelembevételével kerüljenek továbbtervezésre.

A megyei önkormányzati rendelet részét képező megyei területrendezési szabályzat tartalmazza az övezeti tervet (a területrendezési tervben alkalmazott övezetek lehatárolását). Az övezeti lehatárolások - a kapcsolódó (már a területrendezési törvényben meghatározott) előírások érvényesítésével együtt - biztosítják, hogy az ökológiai-, természet- és tájvédelmi, földvédelmi, vízvédelmi, örökségvédelmi és honvédelmi, illetve katonai érdekek érvényesüljenek azáltal, hogy a törvényekben meghatározott országos érdekek a településrendezési tervek készítése során is érvényesüljenek. Az országos övezeteken túl az ásványi nyersanyagvagyon területeit, a rendszeresen belvízjárta területeket, valamint a földtani veszélyforrás területei lehatárolását tartalmazó övezetek pedig alapvető információkat tartalmaznak az egyes területek beépíthetőségének megállapításához. Ezzel nélkülözhetetlen szakmai segítséget nyújt a megyei TrT hatálybalépése után készülő településszerkezeti tervek kidolgozásához.

A területrendezési törvény adta felhatalmazás figyelembevételével Veszprém megyében is a megyei önkormányzati rendelet részeként kerültek meghatározásra és szabályozásra Veszprém megye egyedileg meghatározott övezetei:

o Gazdaságfejlesztés kiemelten támogatott célterületének övezete o Innovációs-technológiai fejlesztés támogatott célterületének övezete o Turisztikai fejlesztések támogatott célterületének övezete

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

o Balaton Turisztikai Régió Üdülőkörzet Veszprém megyei települései o Turisztikai központok a BTK területén kívül (Veszprém, Pápa, Sümeg) o Bakony üdülőfalvai o Együtt tervezhető térségek övezete (Ezen belül külön övezetként az „Európa kulturális fővárosa Veszprém 2023” program érdekében együttműködő térség).

Ezek az övezeti lehatárolások hozzájárulnak a 2020-2027 közötti időszakra készülő megyei területfejlesztési programok részét képező gazdaságfejlesztés célterületei – területi potenciálokat és sajátosságokat egyaránt figyelembe vevő - meghatározásához.

A megyei területrendezési tervek elfogadásra kerülő munkarészei között – a rendeleten túl – kiemelkedően fontosak az önkormányzati határozattal elfogadásra kerülő munkarészek.

A határozattal elfogadásra kerülő munkarészek közül a területrendezési ajánlások a továbbtervezés során figyelembevételre ajánlott szakági javaslatokat tartalmazza. Az ajánlások egyaránt vonatkoznak úgy az egyes területfelhasználási kategóriák által érintett területek továbbtervezésére, (a területhasználat alakítására), mint a megyei övezetekre. Az ajánlások figyelembevétele elősegíti a megyei TrT tartalmának érvényesítését.

A megyei területrendezési terv határozattal elfogadásra kerülő munkarészei közül az intézkedési terv azokat a feladatokat foglalja össze, amelyeket a megyei önkormányzat vállal a területrendezési tervben foglaltak érvényesítésének elősegítése érdekében.

Az Országos Területrendezési Terv és Veszprém megye területrendezési terve módosításának összhangja

A megyei TrT módosításának egyeztetési anyagának tartalma minden vonatkozásban megfelel a területrendezési tervek 2019 június 27-én hatályos előírásoknak, a területrendezési tervek tartalmi követelményeinek és a hatályos OTrT előírásainak.

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

TERVEZŐI NYILATKOZAT

A 2018. évi Magyarország és egyes kiemelt térségei területrendezési tervéről szóló) CXXXIX. törvény és Veszprém megye Területrendezési Tervének módosítása összhangjáról

Alulírottak, mint Veszprém megye Területrendezési Terve módosításának vezető területrendező tervezői nyilatkozunk, hogy a tervezett módosítás megfelel a 2018. évi (Magyarország és egyes kiemelt térségei területrendezési tervéről szóló) CXXXIX. törvényben, valamint a Miniszterelnökséget vezető miniszter 9/2019. (VI. 14.) MvM rendeletében foglaltaknak.

Veszprém megye területén az országos terület-felhasználási kategóriák, valamint az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok, az egyedi építmények a Magyarország és egyes kiemelt térségei területrendezési terve részét képező Országos területrendezési tervben megállapított térbeli rendnek, illetve a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben meghatározott pontosítási szabályoknak megfelelően kerültek megállapításra.

Veszprém megye Területrendezési Terve módosításakor lehatárolt térségi övezetek az illetékes államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatása és állásfoglalása figyelembevételével történt.

Az övezetek szabályai megfelelnek a Magyarország és egyes kiemelt térségei területrendezési tervében, valamint a Miniszterelnökséget vezető miniszter 9/2019. (VI. 14.) MvM rendeletében foglalt előírásoknak.

Az egyedileg meghatározott megyei övezetek lehatárolása Veszprém megye hatályos területfejlesztési koncepciója figyelembevételével történt.

Budapest, 2019. október 3.

Károlyi János

vezető területrendező tervező

Tervezői nyilvántartási szám:

TR 13-1017

és

Schuchmann Péter

vezető területrendező tervező

Tervezői nyilvántartási szám:

TR 01-5068

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Területi mérleg

A településenként és területfelhasználási kategóriánként meghatározandó területi érintettség számszerű adatai:

Területhasználati kategória Terület (ha) %

Erdőgazdálkodási térség 541,92 64,76

Mezőgazdálkodási térség 192,05 22,95 tevel Települési térség 101,53 12,13 Adász Vízgazdálkodási térség 1,31 0,16

Erdőgazdálkodási térség 255,70 22,38 Mezőgazdálkodási térség 819,82 71,76 Települési térség 61,60 5,39

Adorjánháza Vízgazdálkodási térség 5,40 0,47 Erdőgazdálkodási térség 4936,16 51,94 Mezőgazdálkodási térség 2294,91 24,15

Sajátos területfelhasználású térség 295,45 3,11 Ajka Települési térség 1937,88 20,39 Vízgazdálkodási térség 39,41 0,41

Erdőgazdálkodási térség 291,74 40,04 Mezőgazdálkodási térség 397,24 54,52

ácatorna Települési térség 38,00 5,21 Ap Vízgazdálkodási térség 1,69 0,23 Erdőgazdálkodási térség 1660,47 68,17

Mezőgazdálkodási térség 605,27 24,85 Települési térség 161,51 6,63 Bakonybél Vízgazdálkodási térség 8,42 0,35 Erdőgazdálkodási térség 3226,46 68,41

Mezőgazdálkodási térség 1312,41 27,83 Sajátos területfelhasználású térség 3,42 0,07

Bakonyjákó Települési térség 167,76 3,56 Vízgazdálkodási térség 5,99 0,13

Erdőgazdálkodási térség 274,11 40,14 Mezőgazdálkodási térség 341,31 49,98 Sajátos területfelhasználású térség 3,31 0,48 Települési térség 61,12 8,95 Bakonykoppány Vízgazdálkodási térség 3,04 0,45

Erdőgazdálkodási térség 949,38 63,60 Mezőgazdálkodási térség 401,60 26,90 Települési térség 139,02 9,31

Bakonynána Vízgazdálkodási térség 2,74 0,18

Erdőgazdálkodási térség 806,71 56,82 Mezőgazdálkodási térség 474,71 33,44 Sajátos területfelhasználású térség 19,82 1,4

Bakonyoszlop Települési térség 117,27 8,26

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Területhasználati kategória Terület (ha) %

Vízgazdálkodási térség 1,24 0,09

Erdőgazdálkodási térség 468,08 42,40 Mezőgazdálkodási térség 552,20 50,02 Települési térség 82,31 7,46

Bakonypölöske Vízgazdálkodási térség 1,45 0,13

Erdőgzadálkodási térség 443,64 51,79

Mezőgazdálkodási térség 372,50 43,49 Települési térség 37,85 4,42 Bakonyság Vízgazdálkodási térség 2,57 0,30

Erdőgzadálkodási térség 560,64 61,35

Mezőgazdálkodási térség 297,80 32,59 Települési térség 51,12 5,59

Bakonyszentiván Vízgazdálkodási térség 4,25 0,46

Erdőgazdálkodási térség 1719,37 61,65

Mezőgazdálkodási térség 892,53 32,00

Települési térség 157,90 5,66

Bakonyszentkirály Vízgazdálkodási térség 19,34 0,69

Erdőgazdálkodási térség 2787,65 79,20 Mezőgazdálkodási térség 672,03 19,09 Települési térség 54,56 1,55

Bakonyszücs Vízgazdálkodási térség 5,59 0,16

Erdőgazdálkodási térség 1014,60 49,52

Mezőgazdálkodási térség 924,72 45,13 Települési térség 104,79 5,11

Bakonytamási Vízgazdálkodási térség 4,73 0,23

Erdőgazdálkodási térség 654,78 66,59 Mezőgazdálkodási térség 170,59 17,35

Sajátos területfelhasználású térség 47,25 4,81 Bánd Települési térség 106,93 10,87 Vízgazdálkodási térség 3,79 0,38 Erdőgzadálkodási térség 296,51 32,60 Mezőgazdálkodási térség 527,04 57,95

Sajátos területfelhasználású térség 9,13 1,00 Bazsi Települési térség 76,38 8,40 Vízgazdálkodási térség 0,47 0,05 Erdőgazdálkodási térség 209,72 29,83

Mezőgazdálkodási térség 427,13 60,75

Béb Települési térség 64,67 9,20 Vízgazdálkodási térség 1,56 0,22 Mezőgazdálkodási térség 603,05 92,51

Települési térség 47,08 7,22 Békás Vízgazdálkodási térség 1,75 0,27

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Területhasználati kategória Terület (ha) %

Erdőgazdálkodási térség 619,04 14,49

Mezőgazdálkodási térség 3023,15 70,75 Sajátos területfelhasználású térség 9,56 0,22

Berhida Települési térség 612,91 14,34 Vízgazdálkodási térség 8,15 0,19 Erdőgzadálkodási térség 38,34 17,24

Mezőgazdálkodási térség 155,59 69,96 Települési térség 28,11 12,64 Bodorfa Vízgazdálkodási térség 0,37 0,17

Erdőgazdálkodási térség 742,80 62,94 Mezőgazdálkodási térség 360,86 30,58 Települési térség 71,10 6,03

Borszörcsök Vízgazdálkodási térség 5,40 0,46

Erdőgazdálkodási térség 520,32 40,04

Mezőgazdálkodási térség 651,57 50,14 Sajátos területfelhasználású térség 0,00 0,00

Borzavár Települési térség 127,01 9,77

Vízgazdálkodási térség 0,71 0,05

Erdőgazdálkodási térség 2036,61 45,33

Mezőgazdálkodási térség 2001,51 44,55 Sajátos területfelhasználású térség 24,75 0,55

Csabrendek Települési térség 416,59 9,27 Vízgazdálkodási térség 12,95 0,29 Erdőgazdálkodási térség 1097,53 85,58

Mezőgazdálkodási térség 121,07 9,44 Települési térség 62,03 4,84 Csehbánya Vízgazdálkodási térség 1,79 0,14

Erdőgazdálkodási térség 1605,27 66,33

Mezőgazdálkodási térség 638,97 26,40 Települési térség 173,12 7,15 Csesznek Vízgazdálkodási térség 2,61 0,11

Erdőgazdálkodási térség 910,93 49,58

Mezőgazdálkodási térség 707,15 38,49 Települési térség 217,31 11,83 Csetény Vízgazdálkodási térség 1,80 0,10

Erdőgazdálkodási térség 968,88 48,39

Mezőgazdálkodási térség 852,18 42,56

Csót Települési térség 177,52 8,87

Vízgazdálkodási térség 3,54 0,18

Erdőgazdálkodási térség 133,33 7,88

Mezőgazdálkodási térség 1410,37 83,40 Települési térség 144,90 8,57 Csögle

Vízgazdálkodási térség 2,45 0,14

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Területhasználati kategória Terület (ha) %

Erdőgazdálkodási térség 848,51 41,87

Mezőgazdálkodási térség 1078,43 53,21

Dabronc Települési térség 97,56 4,81 Vízgazdálkodási térség 2,25 0,11 Erdőgazdálkodási térség 1219,20 71,71

Mezőgazdálkodási térség 388,81 22,87 Települési térség 89,60 5,27 Dabrony Vízgazdálkodási térség 2,55 0,15 Erdőgazdálkodási térség 1358,78 53,51 Mezőgazdálkodási térség 1013,53 39,92

Sajátos területfelhasználású térség 12,09 0,48 Dáka Települési térség 98,17 3,87 Vízgazdálkodási térség 56,61 2,23 Erdőgazdálkodási térség 4031,06 62,89

r Mezőgazdálkodási térség 1304,26 20,35 Sajátos területfelhasználású térség 205,83 3,21

Devecse Települési térség 795,40 12,41 Vízgazdálkodási térség 73,32 1,14 Erdőgazdálkodási térség 1503,48 70,85

Mezőgazdálkodási térség 529,48 24,95

Doba Települési térség 80,86 3,81 Vízgazdálkodási térség 8,29 0,39 Erdőgazdálkodási térség 496,30 45,99

Mezőgazdálkodási térség 479,38 44,42 Sajátos területfelhasználású térség 15,51 1,44

Döbrönte Települési térség 86,53 8,02 Vízgazdálkodási térség 1,36 0,13 Erdőgazdálkodási térség 1146,08 46,63 Mezőgazdálkodási térség 1001,91 40,77

Sajátos területfelhasználású térség 26,63 1,09 Dudar Települési térség 279,51 11,37 Vízgazdálkodási térség 3,52 0,14 Erdőgazdálkodási térség 89,96 10,08

Mezőgazdálkodási térség 761,21 85,28 Települési térség 40,19 4,50 Egeralja Vízgazdálkodási térség 1,21 0,14 Erdőgazdálkodási térség 711,82 35,38

Mezőgazdálkodási térség 1070,44 53,20 Sajátos területfelhasználású térség 113,22 5,63 Települési térség 103,74 5,16 Egyházaskesző Vízgazdálkodási térség 12,86 0,64

Erdőgazdálkodási térség 684,54 82,65 Mezőgazdálkodási térség 79,82 9,64 Eplény Települési térség 63,57 7,67

100

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Területhasználati kategória Terület (ha) %

Vízgazdálkodási térség 0,36 0,04

Erdőgazdálkodási térség 772,96 76,91 Mezőgazdálkodási térség 160,92 16,01 Települési térség 69,68 6,93

Farkasgyepű Vízgazdálkodási térség 1,44 0,14 Erdőgazdálkodási térség 825,66 53,36

Mezőgazdálkodási térség 583,97 37,74 Sajátos területfelhasználású térség 34,59 2,24 Ganna Települési térség 99,33 6,42 Vízgazdálkodási térség 3,74 0,24 Erdőgazdálkodási térség 580,60 62,23

Mezőgazdálkodási térség 259,17 27,78

Gecse Települési térség 91,80 9,84 Vízgazdálkodási térség 1,38 0,15 Erdőgazdálkodási térség 1063,61 54,05

Mezőgazdálkodási térség 832,38 42,30

Gic Települési térség 69,56 3,53 Vízgazdálkodási térség 2,23 0,11 Erdőgazdálkodási térség 248,95 18,90

Mezőgazdálkodási térség 928,20 70,48 Települési térség 136,76 10,38 Gógánfa Vízgazdálkodási térség 3,03 0,23

Erdőgazdálkodási térség 419,18 45,99 Mezőgazdálkodási térség 415,80 45,62 Települési térség 74,61 8,19 Gyepükaján Vízgazdálkodási térség 1,86 0,20 Erdőgazdálkodási térség 1397,12 36,64

Mezőgazdálkodási térség 740,83 19,43 Sajátos területfelhasználású térség 1455,81 38,17

Hajmáskér Települési térség 216,80 5,68 Vízgazdálkodási térség 3,04 0,08 Erdőgazdálkodási térség 298,13 23,63

Mezőgazdálkodási térség 748,10 59,30 Sajátos területfelhasználású térség 86,68 6,87

Halimba Települési térség 116,60 9,24 Vízgazdálkodási térség 12,04 0,95 Erdőgazdálkodási térség 1506,72 43,72

Mezőgazdálkodási térség 1087,27 31,55 Sajátos területfelhasználású térség 661,05 19,18

Hárskút Települési térség 190,04 5,51 Vízgazdálkodási térség 1,37 0,04 Erdőgazdálkodási térség 1026,91 52,50

Mezőgazdálkodási térség 621,14 31,76

Herend Sajátos területfelhasználású térség 13,86 0,71 Települési térség 284,46 14,54

101

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Területhasználati kategória Terület (ha) %

Vízgazdálkodási térség 9,52 0,49 Erdőgazdálkodási térség 139,04 33,87

Mezőgazdálkodási térség 240,16 58,50 Települési térség 30,72 7,48 Hetyefő Vízgazdálkodási térség 0,62 0,15

Erdőgazdálkodási térség 855,09 52,95 Mezőgazdálkodási térség 635,83 39,37 Települési térség 120,31 7,45

Homokbödöge Vízgazdálkodási térség 3,57 0,22

Erdőgazdálkodási térség 314,65 43,26

Mezőgazdálkodási térség 371,16 51,03 Települési térség 41,36 5,69 Hosztót Vízgazdálkodási térség 0,14 0,02 Erdőgazdálkodási térség 687,94 43,73

Mezőgazdálkodási térség 768,19 48,84

Iszkáz Települési térség 115,82 7,36 Vízgazdálkodási térség 1,04 0,07 Erdőgazdálkodási térség 265,15 25,79

Mezőgazdálkodási térség 644,35 62,68

Jásd Települési térség 115,33 11,22 Vízgazdálkodási térség 3,17 0,31 Erdőgazdálkodási térség 596,37 29,09

Mezőgazdálkodási térség 1300,50 63,44 Sajátos területfelhasználású térség 22,44 1,09

Kamond Települési térség 109,48 5,34 Vízgazdálkodási térség 21,31 1,04 Erdőgazdálkodási térség 2265,00 67,22

Mezőgazdálkodási térség 879,73 26,11 Települési térség 195,53 5,80 Káptalanfa Vízgazdálkodási térség 29,48 0,87

Erdőgazdálkodási térség 103,92 14,61 Mezőgazdálkodási térség 517,30 72,73 Települési térség 73,29 10,31

Karakószörcsök Vízgazdálkodási térség 16,70 2,35

Erdőgazdálkodási térség 687,23 26,36 Mezőgazdálkodási térség 1784,48 68,45 Települési térség 126,09 4,84

Vízgazdálkodási térség 9,36 0,36 Kemeneshőgyész

Erdőgazdálkodási térség 1211,48 56,78

Mezőgazdálkodási térség 766,04 35,90

Települési térség 148,18 6,95

Kemenesszentpéter Vízgazdálkodási térség 7,84 0,37

102

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Területhasználati kategória Terület (ha) %

Erdőgazdálkodási térség 332,91 21,54

Mezőgazdálkodási térség 1074,66 69,52 Települési térség 136,67 8,84 Kerta

Vízgazdálkodási térség 1,67 0,11

Erdőgazdálkodási térség 209,39 23,49 Mezőgazdálkodási térség 417,11 46,80 Sajátos területfelhasználású térség 90,31 10,13 Települési térség 153,33 17,20 Királyszentistván Vízgazdálkodási térség 21,09 2,37

Erdőgazdálkodási térség 113,83 21,52 Mezőgazdálkodási térség 383,01 72,42 Települési térség 27,47 5,19 Kisberzseny Vízgazdálkodási térség 4,57 0,86 Erdőgazdálkodási térség 261,23 28,90

Mezőgazdálkodási térség 608,03 67,27 Települési térség 33,24 3,68 Kiscsősz Vízgazdálkodási térség 1,34 0,15 Erdőgazdálkodási térség 2496,88 65,39

Mezőgazdálkodási térség 1169,05 30,62

Kislőd Települési térség 147,14 3,85 Vízgazdálkodási térség 5,24 0,14 Erdőgazdálkodási térség 104,31 21,03

Mezőgazdálkodási térség 352,71 71,09

Kispirit Települési térség 38,00 7,66 Vízgazdálkodási térség 1,11 0,22 Erdőgazdálkodási térség 350,35 53,97

Mezőgazdálkodási térség 261,93 40,35 Települési térség 36,50 5,62 Kisszőlős Vízgazdálkodási térség 0,42 0,06 Erdőgazdálkodási térség 1284,71 59,16

Mezőgazdálkodási térség 650,11 29,94 Sajátos területfelhasználású térség 109,77 5,05

Kolontár Települési térség 112,61 5,19 Vízgazdálkodási térség 14,36 0,66 Erdőgazdálkodási térség 2086,09 84,18 Mezőgazdálkodási térség 260,23 10,50

Sajátos területfelhasználású térség 21,66 0,87 Kup Települési térség 106,51 4,30 Vízgazdálkodási térség 3,66 0,15 Erdőgazdálkodási térség 986,66 51,09

Mezőgazdálkodási térség 804,74 41,67 Települési térség 130,56 6,76 Külsővát Vízgazdálkodási térség 9,12 0,47

út Erdőgazdálkodási térség 838,55 46,30 Lók

103

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Területhasználati kategória Terület (ha) %

Mezőgazdálkodási térség 803,71 44,38 Sajátos területfelhasználású térség 37,41 2,07 Települési térség 131,10 7,24

Vízgazdálkodási térség 0,29 0,02

Erdőgazdálkodási térség 1805,87 36,19 Mezőgazdálkodási térség 2855,03 57,22 Települési térség 284,43 5,70

Lovászpatona Vízgazdálkodási térség 44,64 0,89 Erdőgazdálkodási térség 2064,38 54,32

Mezőgazdálkodási térség 1509,33 39,72 Sajátos területfelhasználású térség 37,12 0,98 Települési térség 184,91 4,87 Magyargencs Vízgazdálkodási térség 4,55 0,12

Erdőgazdálkodási térség 1713,77 63,57 Mezőgazdálkodási térség 841,96 31,23 Települési térség 138,80 5,15

Magyarpolány Vízgazdálkodási térség 1,43 0,05 Erdőgazdálkodási térség 744,00 28,91

Mezőgazdálkodási térség 1624,45 63,12 Települési térség 184,07 7,15 Malomsok Vízgazdálkodási térség 21,08 0,82 Erdőgazdálkodási térség 407,18 52,50

Mezőgazdálkodási térség 283,92 36,61 Sajátos területfelhasználású térség 8,31 1,07 Települési térség 74,65 9,63 Marcalgergelyi Vízgazdálkodási térség 1,48 0,19 Erdőgazdálkodási térség 743,46 33,67

Mezőgazdálkodási térség 1292,11 58,52 Települési térség 157,61 7,14 Marcaltő Vízgazdálkodási térség 14,71 0,67 Erdőgazdálkodási térség 2680,58 77,90

Mezőgazdálkodási térség 515,25 14,97 Sajátos területfelhasználású térség 25,33 0,74 Márkó Települési térség 217,92 6,33 Vízgazdálkodási térség 1,98 0,06 Erdőgazdálkodási térség 133,74 31,37

Mezőgazdálkodási térség 271,66 63,72 Települési térség 19,75 4,63 Megyer Vízgazdálkodási térség 1,18 0,28 Erdőgazdálkodási térség 49,85 2,31

Mezőgazdálkodási térség 1778,86 82,46 Sajátos területfelhasználású térség 30,83 1,43

Mezőlak Települési térség 197,81 9,17 Vízgazdálkodási térség 99,93 4,63

104

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Területhasználati kategória Terület (ha) %

Erdőgazdálkodási térség 809,20 37,60

Mezőgazdálkodási térség 1149,73 53,42 Sajátos területfelhasználású térség 20,75 0,96

Mihályháza Települési térség 163,07 7,58 Vízgazdálkodási térség 9,47 0,44 Erdőgazdálkodási térség 28,06 2,01

Mezőgazdálkodási térség 1265,39 90,69 Települési térség 99,18 7,11 Nagyacsád Vízgazdálkodási térség 2,61 0,19 Erdőgazdálkodási térség 814,72 58,17

Mezőgazdálkodási térség 485,87 34,69 Sajátos területfelhasználású térség 6,69 0,48 Települési térség 91,67 6,54 Nagyalásony Vízgazdálkodási térség 1,76 0,13 Erdőgazdálkodási térség 624,26 46,86

Mezőgazdálkodási térség 627,31 47,09 Települési térség 77,84 5,84 Nagydém Vízgazdálkodási térség 2,64 0,20

Erdőgazdálkodási térség 1073,25 58,70 Mezőgazdálkodási térség 614,92 33,63 Települési térség 138,43 7,57

Nagyesztergár Vízgazdálkodási térség 1,67 0,09 Erdőgazdálkodási térség 595,62 25,42

Mezőgazdálkodási térség 1160,35 49,51 Sajátos területfelhasználású térség 457,89 19,54 Települési térség 126,29 5,39 Nagygyirmót Vízgazdálkodási térség 3,40 0,15 Erdőgazdálkodási térség 397,57 39,11

Mezőgazdálkodási térség 542,10 53,33 Települési térség 75,15 7,39 Nagypirit Vízgazdálkodási térség 1,62 0,16 Erdőgazdálkodási térség 730,84 50,70

Mezőgazdálkodási térség 546,53 37,92 Települési térség 134,39 9,32 Nagytevel Vízgazdálkodási térség 29,63 2,06

Erdőgazdálkodási térség 20,95 1,09 Mezőgazdálkodási térség 1689,64 87,75 Sajátos területfelhasználású térség 33,70 1,75 Települési térség 176,08 9,14 Nemesgörzsöny Vízgazdálkodási térség 5,08 0,26

Erdőgazdálkodási térség 485,56 46,27 Mezőgazdálkodási térség 487,68 46,47 Települési térség 74,25 7,08 Nemeshany Vízgazdálkodási térség 1,96 0,19

Ne Erdőgazdálkodási térség 2857,06 70,05 mes vám

105

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Területhasználati kategória Terület (ha) %

Mezőgazdálkodási térség 884,43 21,69 Sajátos területfelhasználású térség 43,92 1,08 Települési térség 292,22 7,16

Vízgazdálkodási térség 0,80 0,02

Erdőgazdálkodási térség 1399,06 68,06 Mezőgazdálkodási térség 497,79 24,22 Települési térség 156,08 7,59

Nemesszalók Vízgazdálkodási térség 2,56 0,12

Erdőgazdálkodási térség 966,22 79,28 Mezőgazdálkodási térség 200,30 16,44 Települési térség 49,87 4,09

Németbánya Vízgazdálkodási térség 2,32 0,19 Erdőgazdálkodási térség 449,86 59,36

Mezőgazdálkodási térség 230,91 30,47

Nóráp Települési térség 49,36 6,51 Vízgazdálkodási térség 27,76 3,66 Erdőgazdálkodási térség 2409,05 70,75

Mezőgazdálkodási térség 804,93 23,64 Települési térség 172,83 5,08 Noszlop Vízgazdálkodási térség 18,02 0,53 Erdőgazdálkodási térség 739,48 37,36

Mezőgazdálkodási térség 1051,42 53,13

Nyárád Települési térség 179,12 9,05 Vízgazdálkodási térség 9,08 0,46 Erdőgazdálkodási térség 4029,53 65,68

Mezőgazdálkodási térség 1772,57 28,89 Sajátos területfelhasználású térség 41,81 0,68 Nyirád Települési térség 278,39 4,54 Vízgazdálkodási térség 12,44 0,20 Erdőgazdálkodási térség 3522,83 82,33

Mezőgazdálkodási térség 588,41 13,75 Sajátos területfelhasználású térség 0,26 0,01

Olaszfalu Települési térség 163,35 3,82 Vízgazdálkodási térség 3,84 0,09 Erdőgazdálkodási térség 394,26 83,15

Mezőgazdálkodási térség 41,37 8,73

Oroszi Települési térség 37,97 8,01 Vízgazdálkodási térség 0,56 0,12 Erdőgazdálkodási térség 356,81 9,95 Mezőgazdálkodási térség 2858,81 79,71

Sajátos területfelhasználású térség 88,08 2,46 Ősi Települési térség 239,99 6,69 Vízgazdálkodási térség 42,67 1,19

ü Erdőgazdálkodási térség 216,13 4,47 Ösk

106

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Területhasználati kategória Terület (ha) %

Mezőgazdálkodási térség 909,89 18,84 Sajátos területfelhasználású térség 3421,09 70,83 Települési térség 282,72 5,85

Vízgazdálkodási térség 0,50 0,01

Erdőgazdálkodási térség 2120,29 23,15 Mezőgazdálkodási térség 4880,84 53,28

Sajátos területfelhasználású térség 168,87 1,84 Pápa Települési térség 1933,50 21,11 Vízgazdálkodási térség 57,23 0,62

Erdőgazdálkodási térség 5,95 1,04 Mezőgazdálkodási térség 515,26 89,63 Települési térség 53,27 9,27

Pápadereske Vízgazdálkodási térség 0,40 0,07

Erdőgazdálkodási térség 733,27 52,68 Mezőgazdálkodási térség 575,03 41,31 Települési térség 82,10 5,90

Pápakovácsi Vízgazdálkodási térség 1,62 0,12

Erdőgazdálkodási térség 1005,95 72,09 Mezőgazdálkodási térség 294,23 21,09 Települési térség 90,58 6,49

Pápasalamon Vízgazdálkodási térség 4,66 0,33

Erdőgazdálkodási térség 1985,18 64,59 Mezőgazdálkodási térség 865,15 28,15 Sajátos területfelhasználású térség 53,77 1,75

Pápateszér Települési térség 155,64 5,06 Vízgazdálkodási térség 13,96 0,45 Erdőgazdálkodási térség 192,28 8,59

Mezőgazdálkodási térség 1816,15 81,13 Települési térség 225,60 10,08 Papkeszi Vízgazdálkodási térség 4,65 0,21 Erdőgazdálkodási térség 817,00 46,29

Mezőgazdálkodási térség 835,23 47,32 Sajátos területfelhasználású térség 0,00 0,00

Pénzesgyőr Települési térség 108,72 6,16 Vízgazdálkodási térség 4,16 0,24 Erdőgazdálkodási térség 139,52 8,05

Mezőgazdálkodási térség 872,54 50,37 Települési térség 513,10 29,62 Pétfürdő Vízgazdálkodási térség 207,12 11,96 Erdőgazdálkodási térség 1732,85 61,60

Mezőgazdálkodási térség 995,69 35,40

Porva Települési térség 83,05 2,95 Vízgazdálkodási térség 1,29 0,05

Erdőgazdálkodási térség 838,54 47,07 ske Pusz tami

107

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Területhasználati kategória Terület (ha) %

Mezőgazdálkodási térség 529,94 29,75 Sajátos területfelhasználású térség 325,89 18,29 Települési térség 85,06 4,77 Vízgazdálkodási térség 1,99 0,11 Erdőgazdálkodási térség 156,33 25,35

Mezőgazdálkodási térség 401,40 65,09

Rigács Települési térség 57,83 9,38 Vízgazdálkodási térség 1,11 0,18 Erdőgazdálkodási térség 2488,82 66,45 Mezőgazdálkodási térség 316,97 8,46

Sajátos területfelhasználású térség 890,15 23,76 Sáska Települési térség 49,59 1,32 Vízgazdálkodási térség 0,14 0,00 Erdőgazdálkodási térség 294,13 28,61 Mezőgazdálkodási térség 587,92 57,18

Sajátos területfelhasználású térség 6,83 0,66 Sóly Települési térség 137,90 13,41 Vízgazdálkodási térség 1,41 0,14 Erdőgazdálkodási térség 452,02 55,49

Mezőgazdálkodási térség 303,66 37,28 Települési térség 57,54 7,06 Somlójenő Vízgazdálkodási térség 1,38 0,17

Erdőgazdálkodási térség 1000,44 51,43 Mezőgazdálkodási térség 744,09 38,25 Települési térség 198,61 10,21

Somlószőlős Vízgazdálkodási térség 2,29 0,12

Erdőgazdálkodási térség 1148,42 49,49 Mezőgazdálkodási térség 1016,45 43,81 Sajátos területfelhasználású térség 18,44 0,79 Települési térség 133,60 5,76 Somlóvásárhely Vízgazdálkodási térség 3,45 0,15

Erdőgazdálkodási térség 200,46 40,67 Mezőgazdálkodási térség 254,58 51,65 Települési térség 37,20 7,55 Somlóvécse Vízgazdálkodási térség 0,67 0,14 Erdőgazdálkodási térség 4189,00 65,32

Mezőgazdálkodási térség 1421,48 22,16 Sajátos területfelhasználású térség 106,62 1,66 Sümeg Települési térség 690,88 10,77 Vízgazdálkodási térség 5,41 0,08 Erdőgazdálkodási térség 166,13 28,73

Mezőgazdálkodási térség 331,52 57,33 Sajátos területfelhasználású térség 12,40 2,14 Települési térség 66,55 11,51 Sümegprága Vízgazdálkodási térség 1,63 0,28

108

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Területhasználati kategória Terület (ha) %

Erdőgazdálkodási térség 502,40 70,83

Mezőgazdálkodási térség 126,52 17,84

Szapár Települési térség 79,69 11,23 Vízgazdálkodási térség 0,72 0,10 Erdőgazdálkodási térség 6170,35 64,96

Mezőgazdálkodási térség 2872,82 30,24 Sajátos területfelhasználású térség 215,85 2,27

Szentgál Települési térség 236,68 2,49 Vízgazdálkodási térség 2,90 0,03

Erdőgazdálkodási térség 357,33 32,88 Mezőgazdálkodási térség 680,94 62,67 Települési térség 46,07 4,24

Szentimrefalva Vízgazdálkodási térség 2,26 0,21 Erdőgazdálkodási térség 285,85 37,89 Mezőgazdálkodási térség 378,77 50,21

Sajátos területfelhasználású térség 45,26 6,00 Szőc Települési térség 44,47 5,89 Vízgazdálkodási térség 0,03 0,00 Erdőgazdálkodási térség 641,35 33,53

Mezőgazdálkodási térség 1082,58 56,60 Sajátos területfelhasználású térség 1,88 0,10 Takácsi Települési térség 175,83 9,19 Vízgazdálkodási térség 11,13 0,58 Erdőgazdálkodási térség 2666,25 54,40

Mezőgazdálkodási térség 2080,35 42,44 Tés Települési térség 155,01 3,16 Erdőgazdálkodási térség 1120,76 65,91

Mezőgazdálkodási térség 476,84 28,04 Sajátos területfelhasználású térség 13,58 0,80

Tüskevár Települési térség 86,04 5,06 Vízgazdálkodási térség 3,14 0,18 Erdőgazdálkodási térség 4454,60 70,96 Mezőgazdálkodási térség 1478,60 23,55

god Sajátos területfelhasználású térség 109,28 1,74 U Települési térség 227,01 3,62 Vízgazdálkodási térség 8,30 0,13 Erdőgazdálkodási térség 337,13 24,31

Mezőgazdálkodási térség 934,76 67,42

Ukk Települési térség 113,97 8,22 Vízgazdálkodási térség 0,69 0,05 Erdőgazdálkodási térség 1593,60 79,16 Mezőgazdálkodási térség 229,52 11,40

Sajátos területfelhasználású térség 31,05 1,54 Úrkút Települési térség 158,69 7,88 Vízgazdálkodási térség 0,21 0,01

109

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Területhasználati kategória Terület (ha) %

Erdőgazdálkodási térség 808,82 41,46

Mezőgazdálkodási térség 1002,24 51,37 Települési térség 137,81 7,06 Vanyola Vízgazdálkodási térség 2,19 0,11 Erdőgazdálkodási térség 100,78 15,73

Mezőgazdálkodási térség 472,56 73,76 Sajátos területfelhasználású térség 5,89 0,92

Várkesző Települési térség 49,00 7,65 Vízgazdálkodási térség 12,46 1,94 Erdőgazdálkodási térség 1183,40 53,13

Mezőgazdálkodási térség 861,95 38,70 Települési térség 175,46 7,88 Városlőd Vízgazdálkodási térség 6,55 0,29

Erdőgazdálkodási térség 2171,63 28,11

Mezőgazdálkodási térség 2126,11 27,52 Sajátos területfelhasználású térség 2172,97 28,12

Várpalota Települési térség 1055,41 13,66

Vízgazdálkodási térség 200,33 2,59

Erdőgazdálkodási térség 1265,72 37,57

Mezőgazdálkodási térség 1763,11 52,34 Sajátos területfelhasználású térség 43,83 1,30 Vaszar Települési térség 272,11 8,08

Vízgazdálkodási térség 23,85 0,71

Erdőgazdálkodási térség 5016,62 39,53

Mezőgazdálkodási térség 2897,92 22,84 Sajátos területfelhasználású térség 1946,29 15,34

Veszprém Települési térség 2785,50 21,95

Vízgazdálkodási térség 44,13 0,35

Erdőgazdálkodási térség 159,35 18,29

Mezőgazdálkodási térség 629,81 72,29 Települési térség 80,97 9,29

Veszprémgalsa Vízgazdálkodási térség 1,10 0,13

Erdőgazdálkodási térség 163,91 51,68

Mezőgazdálkodási térség 94,63 29,84

Vid Települési térség 57,90 18,26

Vízgazdálkodási térség 0,73 0,23

Erdőgazdálkodási térség 321,53 23,81

Mezőgazdálkodási térség 765,59 56,69 Sajátos területfelhasználású térség 151,74 11,24

Vilonya Települési térség 109,14 8,08

Vízgazdálkodási térség 2,46 0,18

Erdőgazdálkodási térség 120,60 26,25 Vinár

110

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Területhasználati kategória Terület (ha) %

Mezőgazdálkodási térség 300,03 65,31 Sajátos területfelhasználású térség 2,96 0,64 Települési térség 32,64 7,11

Vízgazdálkodási térség 3,13 0,68

Erdőgazdálkodási térség 1448,44 81,91

Mezőgazdálkodási térség 235,79 13,33 Települési térség 83,92 4,75 Zalaerdőd Vízgazdálkodási térség 0,27 0,02

Erdőgazdálkodási térség 524,11 47,19 Mezőgazdálkodási térség 495,61 44,62 Települési térség 88,28 7,95

Zalagyömörő Vízgazdálkodási térség 2,74 0,25 Erdőgazdálkodási térség 1107,22 45,87

Mezőgazdálkodási térség 565,28 23,42 Sajátos területfelhasználású térség 526,11 21,80

Zalahaláp Települési térség 213,47 8,84 Vízgazdálkodási térség 1,67 0,07

Erdőgazdálkodási térség 55,58 21,67 Mezőgazdálkodási térség 183,05 71,39 Települési térség 17,79 6,94

Zalameggyes Vízgazdálkodási térség 0,00 0,00

Erdőgazdálkodási térség 100,18 14,65 Mezőgazdálkodási térség 534,99 78,24 Települési térség 48,10 7,03 Zalaszegvár Vízgazdálkodási térség 0,52 0,08 Erdőgazdálkodási térség 1917,74 51,28 Mezőgazdálkodási térség 1218,56 32,58

Sajátos területfelhasználású térség 60,10 1,61 Zirc Települési térség 533,39 14,26 Vízgazdálkodási térség 9,86 0,26

111

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

TERÜLETI (KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI, GAZDASÁGI) HATÁSVIZSGÁLAT

1.1. A területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat kidolgozásának ismertetése

1.1.1. A területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat kidolgozásának folyamata

Veszprém Megye Önkormányzata megkezdte Veszprém Megye Területrendezési Terve Módosítása kidolgozását. Ezzel egyidőben megkezdődött a javaslattevő fázis 218/2009. (X.6.) Korm. rend szerinti területi (környezeti, társadalmi, gazdasági) hatásvizsgálata, valamint a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendeletben előírt környezeti értékelés kidolgozása. A hatásvizsgálat környezeti részét a 2/2005. (X.6.) Korm. rend. szerinti környezeti értékelés kiváltja, így a jelen hatásvizsgálat csak társadalmi, gazdasági szempontú. Mind a hatásvizsgálat, mind a környezeti értékelés eredményei beépülnek az elfogadásra kerülő megyei területrendezési terv módosításába.

Veszprém megye hatályos területrendezési tervét 2010-2011 között a VESZPRÉMTERV Kft tervezőgárdája a készítette a VÁTI Kht által 2005-ben készített terv felülvizsgálatával és módosításával az akkor érvényes tartalmi követelmények figyelembevételével. A terv egységes szerkezetbe foglalt anyaga az 5/2011. (II.28.) megyei önkormányzati rendelettel került elfogadásra. Veszprém megye területrendezési tervének megyei szabályozási ajánlásairól a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 15/2011. (II.24.) MÖK határozata, míg a területrendezési intézkedési javaslatról a 16/2011. (II.24.) MÖK határozata szól. A tervről szóló rendelet 2011. július 1.-én lépett hatályba. A még hatályos megyei területrendezési terv a jóváhagyása időszakában érvényes Országos Területrendezési Terv (OTrT) figyelembevételével határozta meg a megye szerkezetének, területhasználatának és területi szabályozásának rendszerét. Ezzel e terv olyan keretet adott a települések által készített településrendezési tervek készítése számára, amelynek helyi szintű betartása esetén a településszerkezet alakításában, illetve az egyes területek felhasználásában biztosítottá vált az országos, a térségi (megyei) és a helyi érdekek összehangolt érvényesülése.

A jelen tervezési fázisban a megyei területrendezési terv ismételt módosítására kerül sor. A területrendezésért felelős Miniszterelnökség állásfoglalása szerint a 2019 évi módosítás egyfázisú eljárás. A módosítás előkészítése keretében elkészül - és a tervdokumentációval együtt széleskörű egyeztetésre került - a terv társadalmi-, környezeti és gazdasági hatásainak vizsgálatát tartalmazó dokumentum is.

Tekintettel arra, hogy 2011-ben Veszprém Megye Közgyűlése a hosszú távra szóló célok és a várható hatások együttes ismeretében döntött a megye térszerkezetéről és terület-felhasználásáról, azok hatásainak ismételt vizsgálatára nem kerül sor, így a jelen módosítás előkészítése keretében készített társadalmi-, környezeti-, társadalmi hatásvizsgálat kizárólag azokra az elemekre vonatkozik, amelyek jelen tervezési eljárás részeként kerülnek megváltoztatásra, vagy kiegészítésre, amelyeket jelen dokumentáció a hatályos tervben rögzítettektől eltérően tartalmaz.

Jelen módosításra elsősorban az időközben módosított Országos Területrendezési Tervről szóló törvényben érvényesített változtatások, kiegészítések miatt kerül sor.

A módosítás célja - az OTrT módosítással átalakult területrendezési eszközkészlet alkalmazásával, a megújított ágazati adatszolgáltatások figyelembevételével - az időközben elfogadott megyei területfejlesztési dokumentumok célkitűzései szolgálatában, a térségben érintett települési önkormányzatok szempontjai együttes figyelembevételével a területrendezés hatékonyságának javítása.

112

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Jelen módosítás tárgya és területe – az egyedileg maghatározott övezetek kivételével - Veszprém megye Balatoni Kiemelt Üdülőkörzeten kívüli területe.

Az egyedileg maghatározott övezetére vonatkozó előírások és ajánlások a megye teljes közigazgatási területére vonatkoznak.

1.1.2. A területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálathoz felhasználandó információk leírása

A hatásvizsgálat a Veszprém Megyei Önkormányzat által rendelkezésre bocsájtott dokumentáció, háttértanulmányok, vizsgálatok, munkaközi anyagok, és a nyilvános tanulmányok, jelentések, fejlesztési stratégiák alapján készült. A hatásvizsgálatban felhasználtuk továbbá a részletes helyzetfeltáró vizsgálatok dokumentációját.

Felhasznált tanulmányok, programok, stratégiák:

- Veszprém megye területrendezési terve, 2011 - Veszprém megye területrendezési terve (módosítás előkészítése), 2016 - Országos Területrendezési terv, 2013 - Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia (NFFS), 2007 - Országos Területfejlesztési Koncepció (Nemzeti Fejlesztés 2030), 2012 - Nemzeti Vidékstratégia (NVT), 2012 - Veszprém megye területfejlesztési koncepciója - Veszprém megye területfejlesztési programja - Veszprém megye klímastratégiája (2018) - Magyarország és egyes kiemelt térségei területrendezési teréről szóló törvény (2018)

A hatásvizsgálat természeténél, korlátainál fogva nem végez újabb adatgyűjtést. A rendelkezésre álló idő és erőforrások arra terjednek ki, hogy a meglévő anyagokat elemezzük. A társadalmi, gazdasági hatásvizsgálat keretében tehát a meglévő adatok vizsgálata, a különböző elfogadott fejlesztési koncepciók, stratégiák szempontrendszerének és a területrendezési terv módosítás céljai megfelelőségének vizsgálata történik, történt meg.

1.2. A tervmódosítás ismertetése és céljainak összevetése más megegyező szintű tervek, koncepciók, programok céljaival

1.2.1. A területrendezési terv módosítás főbb céljai, tartalmának összefoglaló ismertetése

A tervmódosítás célja

Veszprém megye területrendezési terv módosításának alapvető célja a megyei TrT hozzáigazítása az időközben módosított a „Magyarország és egyes kiemelt térségei területrendezési terve” 2019 március 15-től hatályos törvény részét képező OTrT-hez.

113

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

Fentiek figyelembevételével jelen módosítás céljai:

• A megye térszerkezetének - az OTrT-ben 2018-ban történt változtatásokat is figyelembe vevő - további fejlesztése, a települések, településcsoportok számára a kedvező fejlődési perspektíva területi feltételeinek megteremtése, • a megye elmaradott és fejlettségben élen járó térségei között a térszerkezet fejlesztésével, valamint a térségi szabályozás alakításával a településközi kapcsolatok erősítése, az együttműködés elmélyítése, • a területi adottságok és erőforrások hosszú távú hasznosítása és védelme, • a megye településrendszerének kiegyensúlyozott fejlesztése, a térszerkezetben meglévő aránytalanságok kiegyenlítése, a meglévő központok erősítése, a központhiányos térségek funkcióinak bővítése, a településrendszer központjai számára kedvező működési feltételek valamint a megfelelő hozzáférhetőség biztosítása, • a térségi terület-felhasználás rendszerének, optimális hosszú távú szerkezetének meghatározása, a terület-felhasználási és környezethasználati konfliktusok feloldása, • a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezése, azok térbeli rendjének meghatározása, • az ökológiai, társadalmi elvek és értékek érvényesítése, • a megye területén található ökológiailag értékes és a tájképvédelem, szempontjából értékes területek megőrizve fejlesztésének, a táji, természeti és épített környezeti értékek védelmének biztosítása, • a kitűnő adottságokkal rendelkező idegenforgalom fejlesztése, a lehetőségek mind szélesebb körének kihasználását lehetővé tevő területszerkezet és szabályozás kidolgozása, • valamint a fejlesztések lehetséges helyszíneinek biztosítása.

1.2.2. A tervmódosítás összevetése más releváns tervekkel, koncepciókkal

Veszprém megye területrendezési tervének módosításához készült Környezeti Értékelés tartalmazza a releváns tervekhez való kapcsolódást, összevetést bemutató részletes elemzést.

1.2.3. A tervmódosítás részcéljainak társadalmi és gazdasági szempontú konzisztencia vizsgálata, az esetleges ellentmondások feltárása.

A megyei területrendezési terv OTrT-törvényhez igazítása esetében ennek az elemzésnek az elvégzése nem releváns annál az oknál fogva, hogy a területrendezési terv csupán közvetett eszközkészlettel rendelkezik a gazdasági és a társadalmi folyamatok befolyásolására. Ilyen típusú szabályok, előírások – a vonatkozó jogszabályi előírásokból következőleg - a tervben nem kaptak helyet.

1.2.4. A jelenlegi társadalmi és gazdasági állapotnak a tervvel összefüggésben lévő elemeinek ismertetése

Fenti fejezetben írtak alapján e fejezet kidolgozása nem releváns.

1.2.5. A tervben javasolt térségi területfelhasználási kategóriák kijelölésével és övezetek lehatárolásával kapcsolatos azon környezeti, társadalmi és gazdasági jellemzők azonosítása, amelyekre a módosítás valószínűleg jelentős befolyással lesz

114

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

A megyei területrendezési terv övezeti lehatárolásai a vonatkozó jogszabály szerinti államigazgatási szervek által nyújtott adatszolgáltatásokon alapulnak.

A megyei területrendezési terv módosítása ebben a fázisban az OTrT törvény, a vonatkozó jogszabályban előírt állami adatszolgáltatások valamint a képviselőtestületek által elfogadott joghatályos településszerkezeti tervek adataiból épül fel.

Ezen túl csak a megyei önkormányzati határozattal jóváhagyandó munkarészek között tartalmaz olyan kiegészítő (egyedileg meghatározott sajátos megyei) övezeteket, amelyek lehatárolására már a hatályos OTrT is lehetőséget ad.

1.2.6. A társadalmi és gazdasági állapot várható alakulása abban az esetben, ha a javaslatok nem valósulnának meg A 3. fejezet részletesen tartalmazza.

1.2.7. A tervmódosítás céljainak megvalósulása esetén a társadalmi és gazdasági szempontból közvetett vagy közvetlen negatív hatást kiváltó tényezők feltárása A 3. fejezet részletesen tartalmazza.

115

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

1.3. A célok hatásainak tételes elemzése azok megvalósulása, illetve meg nem valósulása esetén

Az alábbi fejezet a társadalmi, gazdasági és környezeti hatások vizsgálatának eredményét mutatja be. A megyei területrendezési terv módosításában szereplő javaslatok környezeti szempontú elemzésére Környezeti értékelés készül, amely tartalmazza a környezeti hatások részletesebb elemzését.

A tervezett változtatás várható

A tervezett elemek Társadalmi Gazdasági Környezeti

hatásai

A térségi szerkezeti tervet érintő területfelhasználási változtatások

A megyei terv módosítása A tervezés során választott A megyei tervbe beépülnek Az alkalmazott megoldás előkészítése során - a megoldás jogbiztonságot azok a települések által biztosítja, hogy a hatályos biztosít, azt, hogy a jóváhagyott települési térség további településszerkezeti tervek települési önkormányzatok területfelhasználási bővítése során tartalmának által az önkormányzati és az változtatások, amelyek következetesen lehessen feldolgozásával – épített környezet alakításáról elsősorban a gazdasági alkalmazni azokat a módosításra, a 2018. szóló törvényekben terültek kiterjedése térségi övezeteket, márciusi állapot szerint biztosított döntések növelését teszik lehetővé a amelyek a terület- aktualizálásra került a beépültek a megyei települési térségeken belül. felhasználást területfelhasználás jogi szerkezeti terv alapját befolyásolják, korlátozzák. állapotát - ezen belül a képező területfelhasználási Gazdaságilag is települési területek adatbázisba, tehát a tervezés kiszámíthatóvá válik a (E korlátozások a kiterjedését - rögzítő során e döntésekben terület-felhasználás, jóváhagyott vizsgálat, amely a meghatározottakhoz képest biztosított az egyes településszerkezeti módosítás kiinduló terület-felhasználási területek folyamatos tervekben beépítésre alapját képezi. visszasorolásokra nem kerül fejleszthetősége. szánt és jogszerűen sor. kijelölt területeket nem érinti.)

Tekintettel arra, hogy a A változtatás a települési A változtatás a belterület Tekintettel arra, hogy a területrendezési önkormányzatoknak egésze települési térséggé változtatás nem jelent szabályozásban a nagyobb mozgásteret enged nyilvánításával bővíti az érdemi változást a hatályos megyei terv a belterületek önkormányzat mozgásterét területfelhasználásban, a elfogadása óta felhasználásában, de nem új beépítésre szánt területek változtatás környezeti megváltozott a jelent kötelezést kijelölésében, szűkíti ezzel a hatása sem jelentős. „települési térség” korlátozásokat. Amennyiben a fogalma, jelen módosítás a területfelhasználási továbbtervezés során a már az új kategóriák meghatározása települési önkormányzat fogalomhasználatnak során. a belterület korábban megfelelően települési beépítésre nem szánt térségként rögzíti a területein él az új települések teljes beépítésre szánt terület belterületét, valamint az kijelölése lehetőségével, azon kívüli területeken a ezt csak ott teheti meg, hatályos ahol az nem ütközik a településszerkezeti védelmi övezetek tervekben beépítésre jelentette korlátba, tehát szánt területekként bár növelheti a rögzített területek területhasználat

116 Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

összességét. intenzitását, de nem jár természeti, vagy Így a fogalomhasználat környezeti értékek változása miatt a vesztésével. Veszprém megyei tervben is változik (a teljes belterület figyelembevétele miatt esetenként jelentősen bővül) a települési térségek területe.

Ez a területi növekedés azonban nem jelent tényleges módosulást a területfelhasználásban.

Egyedül a belterületek eddig beépítésre nem szánt területein növeli az önkormányzatok mozgásterét a településrendezési kategóriák szabadabb meghatározására.

Tekintettel arra, hogy az A vegyes Mivel a A területfelhasznásra OTrT következő területfelhasználású térség területfelhasználásra vonatkozó szabályok módosítását is magába elhagyása egyrészt kedvező, vonatkozó szabályok változásával vegyes foglaló „Magyarország és mert lehetőséget ad a (módosításával) területfelhasználású egyes kiemelt térségei területfelhasználás enyhítésével (az OTrT térség alkalmazása nélkül területrendezési terve” konkrétabb és pontosabb módosítása hatályba lépését is lehetővé válik a területi törvény már nem meghatározására, követően) a vegyes adottságoknak és alkalmazza a „vegyes lehatárolására. Ugyanakkor területfelhasználású térség potenciálnak megfelelő területfelhasználású kedvezőtlen következmény, alkalmazása nélkül is mozaikos térség” kategóriát, a hogy a továbbtervezés (a lehetővé válik a területi területfelhasználás megyei terv 2019 évi településrendezési tervek adottságoknak és tervezése, a módosítása sem határol készítése során) némileg potenciálnak megfelelő változtatásnak nincs már le vegyes szűkíti a települési mozaikos érdemi környezeti hatása. területfelhasználású önkormányzat mozgásterét a területfelhasználás térséget. területfelhasználási tervezése, a változtatásnak kategóriák nincs érdemi gazdasági A változtatást az teszi meghatározásában. hatása. lehetővé, hogy a területrendezési terv A kedvezőtlen hatást készítéséhez használt – a nagymértékben enyhíti, hogy földhivatali nyilvántartási az OTrT módosítása térképpel megegyező rugalmasabbá teszi a rajzolatú - digitális területfelhasználás alaptérkép, illetve ehhez tervezését, ezzel – a vegyes kapcsolódó hiteles területhasználású térségi erdészeti nyilvántartás a kategória alkalmazása nélkül területfelhasználási is lehetőséget ad a táji kategóriák nagyobb adottságoknak és pontossággal történő karakternek megfelelő lehatárolására ad mozaikos tájhasználat lehetőséget. kialakítására, ahol ez indokolt.

117 Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

A 2016 évi megyei TrT Tekintettel arra, hogy a A változásnak nincs érdemi A változásnak nincs módosítás tervezetében területi besorolás változása gazdasági hatása érdemi környezeti hatása még alkalmazott „vegyes” nem jelent változást a kategória elhagyásával nő területfelhasználásban, úgy az erdőgazdasági-, annak nincs érdemi mint a mezőgazdasági gazdasági hatása. térség kiterjedése a Ugyanakkor a változtatás hatályos megyei tervben előnyös, mert biztosítja úgy tervezetthez képest, de az erdőgazdálkodás, mint a ez jelent érdemi változást mezőgazdálkodás területi a területhasználatban. alapjait.

A területrendezési A hatályos település- A helyi és a térségi gazdaság Környezeti szempontból törvény változásához szerkezeti tervekben fejlesztéséhez szükséges kiemelkedő fontosságú az alkalmazkodva a megyei megfogalmazott terület- területek a új - beépítésre szánt - TrT-ben is felhasználás (amely a településszerkezeti területek kijelölésének és megszüntetésre került az településenként külön-külön tervekben rögzített igénybevételének „építmények által megfogalmazott és mértékben rendelkezésre lassítása. A megoldás igénybe vett térség” és elfogadott állnak. hozzájárul a térség egésze bevezetésre került a településfejlesztési hosszú távú „sajátos terület- koncepciók célkitűzései Az új területek fenntarthatósága felhasználású térség”. figyelembevételével került igénybevétele ütemének biztosításához. megfogalmazásra és csökkentése gazdasági elfogadásra) megjeleníti a szempontból is kedvező, hiszen közelíti a területigény A változás lényege a két megyei települések által elfogadott fejlesztési és a területi kínálat értékeit, kategória fogalom- hozzájárul ahhoz, hogy meghatározásának az irányokat és rögzíti az ezek megvalósításához szükséges először a már kijelölt és eltéréséből adódik. területeket. A kijelölt előközművesített területek tényleges igénybevételére területek e szerint elegendőek és alkalmasak a kerüljön sor. Az építmények által tervezett funkciók Ugyanakkor a megyei igénybe vett térség a megvalósítására. korábbi OTrT szerint: területrendezési terv nem „amelybe a műszaki Amennyiben a megyei terv akadályozza az egyes infrastruktúra, valamint a hatálya időszakában ma még térségek és települések nem települési nem ismert új funkció fejlesztési célkitűzéseivel területekhez és települési számára válik szükségessé összhangban álló új funkciókhoz kapcsolódó olyan új területi kijelölés, gazdasági területek egyedi építmények amelynek nagyságrendje igénybevételét, kivéve területe és szükséges meghaladja a akkor, ha az táji-, természeti-, erdészeti-, védőterületük tartoznak”. területrendezési szabályokban megengedett vízügyi- vagy honvédelmi A sajátos terület- mértéket, úgy lehetőség van érdeket sért. felhasználású térségbe a annak területrendezési 2018 évi területrendezési eljárásban történő törvény szerint: „az 5 ha- beillesztésére. Így az indokolt nál nagyobb külfejtéses helyi fejlesztési célok művelésű bánya- megvalósítása - már területek, hulladék- amennyiben nem sértenek ártalmatlanító táj- természetvédelmi- létesítmény földvédelmi érdeket – elhelyezésére szolgáló lehetővé válik. területek, egyes egészségügyi, sportolási, rekreációs, megújuló energiahasznosítási, közlekedési és honvédelmi területek

118 Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek tartoznak.

Jelen tervezési eljárás A terület- és A területekkel való átfogó A területi mérleg, illetve a keretében – a megyei településfejlesztésért és önkormányzati területi változás szerkezeti terv rendezésért felelős tárca gazdálkodáshoz helyi számszerűsíthető változásával összhangban által megjelenített érdekek gazdasági érdekek is monitoringozása új területi mérleg került fűződnek a fűződnek, így a tervezési lehetőségének biztosítása meghatározásra. A területfelhasználási dokumentumok ilyen kedvező környezeti településsoros - és szabályok betartásához és tartalmú kiegészítése szempontból, hiszen valamennyi ellenőrzéséhez. Ezt segíti elő, kedvező hatású lehet. hiteles és területfelhasználási hogy a tervmódosítás során a összehasonlítható kategória területét területi mérleg is információval szolgál a meghatározó, a kidolgozásra és elfogadásra környezet és tervmódosítás mellékletét kerül, amely kiindulási természetvédelmi képező - területi mérleg alapjává, illetve hatóságok, illetve az lehetővé teszi az mérőszámává válik az azt ebben érdekelt társadalmi önkormányzatok által követő változtatásoknak. szervezetek számára. készítendő településszerkezeti tervekben tervezett eltérések (változtatások) %-os megfelelőségének ellenőrzését.

A térségi szerkezeti tervet érintő - az infrastruktúra hálózattal összefüggő - változtatások

Pontosításra került az M8 A pontosított nyomvonalak Az M8 mentén várható A területrendezési terv a autópálya nyomvonala által kiszámíthatóbbá válik gazdasági fejlesztő hatás védelmi övezetek sokirányú (az OTrT törvény az egyes települések elősegíti a térség alkalmazásával oldja meg, módosítása, illetve a fejlesztéssel való fejlődését. Ezért is fontos a hogy a tervezett új M8 megvalósítás érintettsége. nyomvonal és a csomópontok térségében előkészítésére készülő kapcsolatrendszer csak ott kerülhessen sor új tervek Javulnak az ágazati szintű véglegesítése. beépítésre szánt terület figyelembevételével). továbbtervezés feltételei. kijelölésére, ahol az semmilyen vonatkozásban A gyorsabb eljutás a közérzeti és gyakorlati nem sért táji-, természeti-, időmérleg javulását is környezeti érdekeket. eredményezheti a lakosságnál.

Az OTrT módosításával Az útkategóriák változása (a A változtatás javítja a Az útkategória összefüggésben változott megközelítés feltételei munkába járás feltételeit, átsorolásoknak nincs néhány térségi előirányzott javításával) növeli az adott terület számottevő környezeti jelentőségű mellékút elősegíti az érintett térségek gazdasági potenciáljait, hatása. Az út célra besorolása. Az érintett (kiemelten a Pápától Ny-ra összességében kedvező igénybevételre tervezett utak (lsd szerkezeti fekvő területek) fejlesztését. hatású. terület csak kismértékben terven) főút kategóriába nő (a megvalósításhoz kerültek átsorolásra szükséges területek növekménye arányában)

A forgalom növekedésével egyidejűleg nőhet a zaj és a levegő szennyezettsége,

ugyanakkor a főutak mentén alkalmazható védelmi berendezések

119 Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

megvalósítása csökkenti a káros hatások érvényesülését (elsősorban az érintett lakóterületeken)

A módosítás keretében A legtöbb nyomvonal A turizmus- A legtöbb nyomvonal sor kerül az országos és a változás térségi idegenforgalom fejlesztése változás eredményeként a megyei kerékpáros megállapodásokkal és érdekében fontos tervezett kerékpárutak a hálózat nyomvonalainak település szintű tervekkel gazdasági érdek is, hogy a főutak helyett mellékutak módosítására részben az alátámasztott. térségi és a helyi mellé, illetve a OTrT-ben történt kerékpárutak országos kerékpározás számára változások, részben a Térségi és megyei érdek a hálózatokhoz kedvezőbb környezeti térségi és települési kerékpárutak hálózattá kapcsolódjanak, egységes feltételeket biztosító szintű továbbtervezés fejlesztése, ezért a rendszert alkossanak. Ezzel patakok mellé kerül. eredményei továbbtervezéssel javul a megye turisztikai felhasználásával. pontosított hálózat potenciálja. A hálózat és a nyomvonalak társadalmi szempontból ilyen irányú fejlesztése kedvező hatású. kedvező, mert miközben nem veszélyeztet fontos védett és védendő táji-, természeti értékeket,

lehetővé teszi azok megközelítés kerékpárral, ezzel a „szelíd” és környezetbarát közlekedési eszközzel.

120 Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

A térségi övezeti tervet érintő változtatások

Az OTrT övezeti Össztársadalmi érdekek A lehatárolások A Veszprém megye rendszerének fűződnek a táji-, természeti érvényesítésének korlátozó tervében is alkalmazott megfelelően az országos értékeink védelméhez, hatása lehet egyes övezetek lehatárolása ökológiai részét képező fenntartásához és települések környezeti vonatkozásban területeken az ágazati fejlesztéséhez. önkormányzatai számára, egyértelműen pozitív adatszolgáltatásnak mivel az érintett hatású, mivel a korábbinál megfelelően Az ennek területeken nem hatékonyabban, szigorúbb pontosításra kerültek a figyelembevételével a dönthetnek szabadon a szabályok alkalmazásával „magterület”, „ökológiai módosított OTrT-ben, illetve területhasználat módjáról. biztosítja a táji-, természeti folyosó” és a az ágazati A területfelhasználási értékek védelmét. „pufferterület” adatszolgáltatásban lehetősége szűkítésének kategóriák. pontosított területi gazdasági hatása is lehet, Ugyanakkor a szabályozás - kiterjedésű védelmi övezeti amennyiben ezeken a területrendezési hatósági rendszer egyértelműbb a területeken szűkül a eljárás beiktatásával - táji-, természeti értékek gazdaságfejlesztéshez kivételes esetekben

védelmére, - kedvező szükségesnek tartott új lehetőséget ad az egyedi változást jelent a védelem területek kijelölésének és helyzetek értékelésére, hatékonysága érdekében. használatbavételének a (ennek alapján csak olyan lehetősége. területfelhasználási Ezen övezetek és övezeti döntések meghozatalára, szabályok megyei tervben Ez hatás csökkenthető, ha amelyek nem járnak együtt való alkalmazása pozitív olyan településfejlesztési a táji-, természeti értékek hatású táji-, természeti politikát folytat az jelentős sérelmével). potenciálok megőrzése Önkormányzat és azon valamint a fenntarthatósági belül olyan követelmények teljesítése gazdaságfejlesztési célokat érdekében, amelyekhez - a fogalmaz meg, amely fejlesztési dokumentumok összhangban van a térség tanúsága szerint - Veszprém táji-, természeti és megyében is hosszú távú ökológiai potenciáljával. társadalmi érdekek fűződnek.

A terv módosítása során Mivel hosszú távú társadalmi Országos A termőföldvédelem - az ágazati érdekek fűződnek a összehasonlításban hatékony eszközkészlete adatszolgáltatás racionális földhasználati Veszprém megyében kevés bővült ennek a két figyelembevételével - módok és rendszerek a „kiváló termőhelyi kategóriának felülvizsgálatra és a kialakításához, a megyei adottságú szántóterület”, alkalmazásával. Ennek léptéknek megfelelő tervben alkalmazott ezért gazdasági érdekek pozitív környezeti hatása pontosításra került a övezetek biztosítják a fűződnek ahhoz, hogy ezek kiemelkedő. „kiváló termőhelyi legjobb minőségű a területek hosszú távon is adottságú szántóterület” termőföldek védelmét és a mezőgazdasági termelést A „kiváló termőhelyi övezeti lehatárolása, pozitív hozzájárulást szolgálják. Ez gazdaságilag adottságú szántóterület” illetve újonnan jelentenek ahhoz, hogy a pozitív hatású. övezeti lehatárolása lehatárolásra kerültek a településrendezési biztosítja a legjobb „jó termőhelyi adottságú tervekben a külterületek Mivel az övezeti szabály termőképességű területek szántóterületek” területfelhasználási lehetővé teszi, hogy „egyéb védelmét, a kategóriáit a hosszú távú lehetőség hiányában, a „mezőgazdasági művelésre Ezen túlmenően célok és a területi külön jogszabályban másodlagosan alkalmas meghatározásra és potenciálok együttes meghatározott terület övezete” lehatárolásra kerül „a figyelembevételével területrendezési hatósági lehatárolása pedig mezőgazdasági lehessen meghatározni. eljárás alapján” beépítésre segítséget és érveket nyújt a művelésre szánt terület is kijelölhető, jó területek mezőgazdasági másodlagosan alkalmas Az övezeti lehatárolásokhoz az övezet alkalmazása nem művelésben tartásához. területek is. kapcsolódó - a jelent az indokoltnál területhasználat módjára erőteljesebb korlátozást a vonatkozó - ajánlások pedig gazdaságfejlesztést szolgáló hozzájárulnak a új területek kijelölésében.

121 Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

területhasználatok területi potenciálokkal összhangban történő alakításához.

A tervmódosítás során – Hosszú távú társadalmi Az övezetek Az övezet pontosításának ágazati adatszolgáltatás érdekek fűződnek a lehatárolásának gazdasági környezeti hatása pozitív figyelembevételével – területek racionális vonatkozásában is pozitív egyrészt azért, módosításra kerültek az használatához, a táji és a hatása van, mivel a „erdőtelepítésre javasolt turisztikai potenciálok lehatárolások lehetővé o mert elősegítik az erdőterületek területek övezete”. növeléséhez, a biológiai teszik az erdőgazdálkodás bővítését ebben a aktivitásérték emeléséhez. területi alapjainak bővítését megyében, ahol ennek úgy az „erdőtelepítésre A megyei tervben kiemelkedő alkalmas” által érintett jelentősége van a táji-, alkalmazott övezetek ebben területen. a vonatkozásban is pozitív üdülési potenciál alakulásában hozzájárulást jelentenek Gazdasági érdekek is o másrészt, mert a ahhoz, hogy a fűződnek ahhoz, hogy a lehatároláshoz településrendezési települések - az épített kapcsolódó övezeti tervekben a külterületek környezet alakításáról szóló szabály korlátozza a területfelhasználási törvényben szabályozott beépítésre szánt kategóriáit a hosszú távú „biológiai aktivitásérték” terület kijelölésének célok és a területi romlását - elsősorban olyan lehetőségét, ezzel - a potenciálok együttes területeken kompenzálják - legjobb minőségű figyelembevételével a biológiai aktivitásérték szántóterületek lehessen meghatározni. javítását eredményező védelmének mintájára erdősítéssel, zöldfelületek - az erdőtelepítésre kialakításával - amely leginkább alkalmas területek alkalmasak az területeket is védi a ilyen irányú fejlesztésekre. más célú felhasználástól, ezzel közvetve hozzájárul a takarékos területhasználat célkitűzései érvényesítéséhez is. A tervmódosítás során a A tájképvédelemnek - egy A tájképvédelem - ma még A tájképvédelem „térségi jelentőségű olyan megyében, mint kellően ki nem dolgozott - szempontjainak tájképvédelmi terület” Veszprém megye, ahol a táji- szempontjainak érvényesítése a övezetét a és az üdülési potenciál érvényesítése, (az e területrendezési és a tájképvédelmi terület” védelme és fejlesztése szempontból szükségessé településrendezési övezete váltja fel. Ez az kiemelt fejlesztési cél - váló változtatások) tervezésben táji-, környezeti övezet nemcsak kiemelkedő jelentősége van. többletköltséget szempontból egyértelműen elnevezésében, okozhatnak a beruházások kedvező hatású. fogalmában, de a Azok a szabályok, amelyek a előkészítése és lehatárolás hatékony tájképvédelmet megvalósítása során. A szabályozás, amely a módszertanában is eltér biztosítanák - tájvédelmi léptéknek megfelelő a korábbi OTrT által törvény hiányában - még részletezettséggel jelöli ki a használt övezettől. Az csak formálódnak a tájképvédelem fő övezetbe „a természeti területrendezési-, település- célterületeit, a hatékony adottságok, rendszerek, rendezési eszközök védelem eszközrendszerét a valamint az emberi részeként. településrendezési tervezési tevékenység eljárásokhoz kapcsolja olyan kölcsönhatása, változása - a tájképi értékek fennmaradását biztosítani következtében kialakult olyan területek hivatott - eszközök tartoznak, amelyek a táj alkalmazásával, mint az látványa szempontjából építmények tájba illesztését sajátos és bizonyító látványterv. megkülönböztetett fontosságú, megőrzésre

122 Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

érdemes esztétikai jellemzőkkel bírnak”.

A tervmódosítás során – A „nagyvízi meder” övezete Annak a szabálynak A nagyvízi meder új adatszolgáltatás Veszprém megyében kis érvényesítéséhez, amely lehatárolás környezeti alapján pontosításra területet érint. Annak a ezeken a területeken hatása is pozitív, mert kerül a „nagyvízi meder” szabálynak megakadályozza az új indirekt módon megteremti övezete. érvényesítéséhez, amely beépítésre szánt terület a „teret a folyónak” EU-s ezeken a területeken kijelölését társadalmi és irányelv érvényesítésének megakadályozza az új gazdasági érdekek egyaránt lehetőségét. beépítésre szánt terület fűződnek, ezért ezek a kijelölését társadalmi és lehatárolások mindkét gazdasági érdekek egyaránt vonatkozásban kedvezőnek

fűződnek, ezért ezek a minősíthetők lehatárolások mindkét vonatkozásban kedvezőnek minősíthetők

A Honvédelmi Össztársadalmi érdekek A változtatás megnyitja az A módosítás környezeti Minisztérium fűződnek a honvédelmi célú utat a felszabaduló szempontból negatív hatású adatszolgáltatása területek fenntartásához és területek más célú - az lehet abban az értelemben, figyelembevételével biztosításához, ezen érdekek érintett kistérségek és hogy míg a honvédségi pontosításra került a azonban csak a hosszú távon települések fejlesztési területeken - a „honvédelmi és katonai is e célt szolgáló területekkel célkitűzéseivel összhangban zavartalanságnak terület” övezeti kapcsolatban relevánsak. lévő - rekreációs, vagy köszönhetően - általában lehatárolása. gazdasági célú hasznosítása biztosított a természeti Pozitív változás, hogy a előtt, amely változás értékek védelme, ez a módosított terv már a gazdasági szempontból védelem más funkciójú csökkentett kiterjedésű egyértelműen pozitívnek területen csak ott területet tartalmazza a értékelhető. érvényesül maradéktalanul, honvédelmi és katonai ahol azt más (védelmi) érdekeltségű területeket. övezeti szabályok biztosítják.

A megyei TrT A gazdaságfejlesztéshez Gazdasági szempontból a Környezeti vonatkozásban módosítása során – élve kapcsolódó övezetek gazdaságfejlesztés, az az együtt tervezendő az OTrT teremtette alkalmazása, az érintett innováció és a turisztikai térségek alkalmazásának (és lehetőséggel - Veszprém célterületek meghatározása fejlesztések kiemelt a javaslatok megyében az alábbi elősegíti a területfejlesztés célterületeinek érvényesítésének) lehet egyedileg meghatározott és a területrendezés meghatározása jelentős pozitív hatása az övezetek kerültek eszközkészlete összehangolt hatású az erőforrásokkal összehangolt jövőképek, a alkalmazásra, alkalmazását, a hatályos való optimális gazdálkodás, fejlesztési célok és a lehatárolásra és megyei területfejlesztési és a fejlesztési potenciálok tervezett beavatkozások szabályozásra koncepcióban kihasználása természeti és környezeti megfogalmazott célok szempontjából. elemeket legkevésbé o Gazdaságfejlesztés területi prioritásainak terhelő, (nem károsító), kiemelten támogatott meghatározását. Az együtt tervezendő viszont az ökológiai célterületének övezete térségek alkalmazása hálózatokat erősítő (a Az együtt tervezhető hozzájárul az indokolatlan o Innovációs- meglévő zöldhálózati térségek övezetének és párhuzamos fejlesztések elemek hálózatosodását technológiai fejlesztés alövezeteinek alkalmazása megakadályozásához. támogatott elősegítő) beavatkozások és lehatárolása hozzájárul a előírányzásával. célterületének övezete térségi szemlélet o Turisztikai erősítéséhez, a térségi fejlesztések támogatott szemlélet érvényesítéséhez a terület és célterületének övezete településfejlesztési o Együtt tervezésben. tervezhető térségek övezetei

123 Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

o Veszprém megyei jogú város várostérségének alövezete o Veszprém megye térségközpont városai várostérségeinek alövezete

o Az „Európa kulturális fővárosa Veszprém 2023” program érdekében együttműködő térség településeinek alövezete

1.4. Javaslat környezeti, társadalmi, gazdasági szempontú intézkedésre

1.4.1. A tervmódosítás érvényesülése során fellépő, a társadalomra és a gazdaságra káros hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó javaslatok és egyéb intézkedések

A területrendezési terv módosítása azzal a céllal készült, hogy a fenntarthatóság elve, a természeti, táji, környezeti értékek megóvása, a környezetbiztonság, a klímaváltozás negatív következményeinek csökkentése közvetlenül (vízbázisvédelem, erdőterületek növelése, magterület, ökológiai folyosó kijelölése, stb.) érvényesüljön, továbbá a társadalmi gazdasági fejlődés területi, műszaki infrastrukturális feltételei, a kulturális és épített örökség megőrzése, a megye élhetőségének javítása, a munkábajárás, a szabadidőeltöltés és a lakhatás számára a megye kedvező feltételeket biztosítson lakói számára.

A tervmódosítás nem tartalmaz olyan célt, amely a társadalomra és a gazdaságra káros hatással lenne, alapvető cél az értékőrzés, a megye fenntartható fejlesztése, gazdasági, társadalmi megújítása számára a területi, infrastrukturális feltételek biztosítása.

1.4.2. Javaslat olyan társadalmi és gazdasági szempontú előírásokra, feltételekre, amelyeket a terv által befolyásolt más terveknél figyelembe kell venni

A tervmódosítás céljait érvényesíteni kell a megye településeinek településfejlesztési koncepciói, integrált településfejlesztési stratégiái és településrendezési tervei készítése során. A megyei szinten készülő ágazati koncepciók számára is figyelembe veendők a jelen tervmódosítás által meghatározott keretek. A területrendezési terv „merev” jogszabályi kötöttsége miatt ilyen előírásokat nem tud tenni, erre csak az önkormányzati határozattal elfogadott szabályozási ajánlások nyújthatnának – közvetve – lehetőséget. A megbízó megyei önkormányzat jelen tervezés keretében ezzel az eszközzel nem kívánt élni.

1.5. Összefoglalás

A tervmódosítás a fenntarthatóság, az optimális területfelhasználás és kiegyensúlyozott térszerkezet szempontrendszerének érvényesítése mellett közvetett módon – a beépített települési tervek révén

124 Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

– a helyi gazdaságfejlesztési javaslatok számára is keretet biztosít. Mindezt országos összefüggésrendszerbe helyezi azáltal, hogy az OTrT-törvény – törvényben előírt kötelező – előírásait is tartalmazza.

A tervmódosítás célmeghatározása jól reflektál a helyzetelemzésben feltárt egyes problémák megválaszolására. Azonban jelen tervmódosítás eszközei – mivel a tervezési feladat az OTrT törvény érvényesítése volt – csak közvetett és relatíve kevesebb konkrét beavatkozást tudnak elérni a társadalmi és gazdasági téren.

A tervmódosítás céljai - megvalósulásuk esetén - reális eszközei a megyei területfejlesztési koncepcióban felvázolt jövőkép elérésének mind a gazdaságfejlesztés, mind a humánerőforrás- fejlesztés, mind az értékvédelmen alapuló természeti erőforrás gazdálkodás vonatkozásában. A célok megvalósulása nem jár lényegi káros következményekkel sem a gazdasági fejlődés lehetőségére, sem a megye élhetőségére, humánerőforrás fejlesztésére nézve. Amivel számolni kell, az a tervmódosításban meghatározott szabályok, irányelvek esetleges elmaradása esetén reális, miszerint tovább folytatódnak egyes meglévő kedvezőtlen trendek (területi kiegyenlítetlenség a megyén belül, gazdaság átstrukturálásának lassulása, elvándorlás bizonyos belső perifériákból).

125 Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

A megyei TrT módosítás térképi mellékletei

2. sz. melléklet – Szerkezeti Terv 3.1. Melléklet Ökológiai hálózat magterületének övezete; Ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete; Ökológiai hálózat pufferterületének övezete 3.2. Melléklet Kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete; Jó termőhelyi adottságú szántók övezete 3.3. Melléklet Erdők övezete; Erdőtelepítésre javasolt terület övezete 3.4. Melléklet Tájképvédelmi terület övezete 3.5. Melléklet Világörökségi és világörökségi várományos területek övezete 3.6. Melléklet Vízminőség-védelmi terület övezete 3.7. Melléklet Nagyvízi meder övezete 3.8. Melléklet Honvédelmi és katonai célú terület övezete 3.9. Melléklet Ásványi nyersanyagvagyon övezete 3.10. Melléklet Rendszeresen belvízjárta terület övezete 3.11. Melléklet Földtani veszélyforrás terület övezete 3.12. 1. Melléklet Gazdaságfejlesztés kiemelten támogatott célterületeinek övezete 3.12.2. Melléklet Innovációs-technológiai fejlesztés kiemelten támogatott célterületének övezete 3.12.3. Melléklet Karsztvíz emelkedéssel veszélyeztetett települések övezete 3.12.4. Melléklet Turisztikai fejlesztések kiemelten támogatott célterületének övezete 3.12.5. Melléklet Veszprém megye várostérségeinek övezete 3.12.6. Melléklet Az „Európa kulturális fővárosa Veszprém 2023” program érdekében együttműködő térség településeinek övezete

126 Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – alátámasztó, indokló munkarészek

A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA SZAKÁGI TERVJAVASLATAI ÉS AZOK MŰLEÍRÁSÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

Veszprém megye területrendezési terve módosítása során tervezett változtatások 1

Fejlesztési potenciál alapú területfelhasználás-alakítási javaslat 3

Veszprém megye területfelhasználási terve 4

A megyei területrendezési terv módosítása során alkalmazott területfelhasználási kategóriák 4

Összesített területi mérleg, az OTrT-nek való megfelelés 11

A közlekedési hálózatok és létesítmények módosításának tervjavaslata 13

A térszerkezetet érintő energiaközmű- infrastruktúra fejlesztési javaslatok 21

Tájszerkezet alakítása, tájrendezési és természetvédelmi irányelvek 41

Mező és erdőgazdálkodási javaslatok 43

Vízgazdálkodási feladatok 44

Klímavédelmi és környezetvédelmi javaslatok 55

Országos és megyei övezetek leírása 66

Az elfogadásra kerülő munkarészekre vonatkozó összefoglaló indoklás 93

Az Országos Területrendezési Terv és Veszprém megye területrendezési terve módosításának összhangja 94

Településsoros területi mérleg 95

Területi (környezeti, társadalmi, gazdasági) hatásvizsgálat 111

127