DEVECSER VÁROS

INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

KÉSZÍTETTE: ADITUS Tanácsadó Zrt.

2012. január

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 1

Tartalom

I. BEVEZETŐ ...... 6

II. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ...... 9

1. MÓDSZERTAN ...... 9 2. A DOKUMENTUM FELÉPÍTÉSE ...... 9 3. TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ ...... 10 Társadalmi hatások ...... 10 Gazdasági hatások ...... 11 Környezeti hatások ...... 13 III. HELYZETELEMZÉS ...... 14

1. TÉRSÉGI FUNKCIÓK ...... 14 1.1. Nemzetközi és országos szerepköre ...... 14 1.2. Szerepe a régióban ...... 15 1.3. Megyei szintű szerepkörei ...... 15 1.4. Szerepe a kistérségben ...... 17 1.5. Összefoglalás ...... 20 2. VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ RÖVID HELYZETÉRTÉKELÉS ...... 21 2.1. Gazdasági helyzetelemzés ...... 21 2.1.1. Bruttó hazai össztermék ...... 21 2.1.2. SZJA változás ...... 23 2.1.3. Külföldi működő tőke ...... 24 2.1.4. Működő vállalkozások száma ...... 27 2.1.5. Kiskereskedelem, vendéglátás ...... 29 2.1.6. Turizmus (Idegenforgalom) ...... 33 2.1.7. Kutatás, fejlesztés ...... 40 2.1.8. Összefoglalás ...... 42 2.2. Társadalmi helyzetképe ...... 43 2.2.1. A népességszám változása ...... 43 2.2.2. Korszerkezet ...... 47 2.2.3. Kisebbségek ...... 49 2.2.4. Munkanélküliség ...... 50

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 2

2.2.5. Foglalkoztatottak aránya ...... 52 2.2.6. Foglalkozási szerkezet ...... 53 2.2.7. Iskolázottság-iskolai adatok ...... 53 2.2.8. Összefoglalás ...... 55 2.3. Közszolgáltatások ...... 58 2.3.1. Közoktatás ...... 58 2.3.2. Sport ...... 61 2.3.3. Szociális szolgáltatás ...... 62 2.3.4. Egészségügyi ellátás ...... 67 2.3.5. Közigazgatás és kultúra ...... 69 2.3.6. Ivóvíz szolgáltatás, szennyvízkezelés ...... 72 2.3.7. Távhőszolgáltatás ...... 73 2.3.8. Gáz- és villamos energia ellátás ...... 73 2.3.9. Hulladékártalmatlanítás ...... 76 2.3.10. Közlekedés ...... 77 2.3.11. Köztemető fenntartás és üzemeltetés ...... 95 2.3.12. Parkfenntartás, köztisztaság...... 96 2.3.13. Összefoglalás ...... 101 2.4. Környezeti állapot ...... 102 2.4.1. Lakáshelyzet ...... 102 2.4.2. Természeti környezet ...... 103 2.4.3. Városi zöldfelületek ...... 110 2.4.4. Védett természeti és épített értékek ...... 111 2.4.5. Összefoglalás ...... 114 2.5. Városi SWOT- elemzése ...... 115 3. VÁROSRÉSZEINEK HELYZETKÉPE ...... 119 3.1. Lehatárolás ...... 119 3.2. Forgatókönyvek ...... 120 IV. STRATÉGIAI FEJEZET ...... 129

1. VÁROS HOSSZÚ TÁVÚ JÖVŐKÉPE ...... 129 Társadalmi hatások ...... 129 Környezeti hatások ...... 132 2. JÖVŐBENI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK MEGHATÁROZÁSA...... 133

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 3

2.1. Átfogó cél ...... 133 2.2. Tematikus célok ...... 136 2.3. Városrészi célok ...... 157 3. A STRATÉGIA KOHERENCIÁJA, KONZISZTENCIÁJA ...... 158 3.1. A Stratégia célrendszerének illeszkedése az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz ..... 158 3.2. Stratégia célrendszerének illeszkedése a Régió Stratégiai Programjához ...... 163 3.3. Stratégia célrendszerének illeszkedése a Régió Operatív Programjához ...... 165 3.4. Illeszkedés helyi tervekhez ...... 166 3.4.1. Városrészi célok illeszkedése a településfejlesztési koncepcióhoz ...... 167 3.4.2. Városrészi célok illeszkedése a településrendezési-szabályozási tervhez ...... 172 3.5. A városrészi célok koherenciája ...... 173 3.6. Agglomerációs együttműködés ...... 174 3.6.1. Az agglomeráció elemzése ...... 174 3.7. Környezeti állapotváltozások ...... 176 V. 2007-2013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE ...... 179

VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA ...... 187

1. INGATLANGAZDÁLKODÁSI, LAKÁSELLÁTÁSI és BERUHÁZÁSI TERV ...... 187 1.1. Az ingatlangazdálkodás és lakásellátás stratégia céljai ...... 187 1.1.1. Központi jogszabályok – Gazdaságpolitikai célkitűzések, fejlesztési irányok ...... 189 1.1.2 Hely jogszabályok, fejlesztési elképzelések ...... 190 1.2. Az ingatlangazdálkodás Irányelvei – Vagyongazdálkodás ...... 194 1.2.1 Általános irányelvek és az Önkormányzat pénzügyi gazdálkodása ...... 194 1.3. Az Önkormányzati ingatlanvagyon áttekintése ...... 198 1.3.1. Nem forgalomképes vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanok ...... 198 1.3.2. Forgalomképes ingatlanok ...... 199 1.4. Az ingatlangazdálkodással és közintézményekkel kapcsolatos középtávú fejlesztési célkitűzések ...... 199 2. VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM FEJLESZTÉSI JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA ...... 204 2.1. Speciális megállapodások, alkuk befektetőkkel ...... 204 2.2. Kiskereskedelmi egységek szervezése ...... 206 2.3. Városi marketing ...... 208 2.4. Barnamezős területek hasznosításának ösztönzése ...... 212

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 4

2.5. Helyi, fejlesztési célú adókedvezmények ...... 215 2.6. Hatósági együttműködés, egyeztetés ...... 217 2.7. Lakossági együttműködési, konzultációs fórum ...... 218 3. PARTNERSÉG ...... 220 3.1. Önkormányzat, képviselőtestület, bizottságok ...... 220 3.2. Lakosság és a lakossági kérdőíves megkérdezés eredményei ...... 220 3.2.1. Kérdőíves (survey) módszer mintavétele: ...... 220 3.2.2. Kérdőíves (survey) módszer mintavétele: ...... 221 3.3. Vállalkozók ...... 229 3.3.1. Interjús módszer lekérdezése...... 229 3.3.2. Interjús módszer eredményei ...... 230 3.4. Civil szervezetek ...... 231 4. A VÁROSFEJLESZTÉS SZERVEZETI KERETEI ...... 233 4.1. A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszere ...... 233 4.2. A városfejlesztés tervezett szervezeti rendszere ...... 235 5. TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI ...... 240 5.1. Nemzetközi fejlesztési projektek ...... 240 5.2. Hazai fejlesztési projektek ...... 240 5.3. Településen és környékén megvalósuló fejlesztések kapcsolata a stratégiával ...... 241 6. A STRATÉGIA MEGVALÓSULÁSÁNAK MONITORINGJA ...... 242 6.1. Az IVS indikátorrendszere...... 242

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 5

I. BEVEZETŐ Devecser a Dunántúl közepén az egyik legősibb kultúrterületén létrejött város. A település Somló hegy tőszomszédságában, a Bakony és a Kisalföld találkozási pontján helyezkedik el. Közlekedési csomópont, mivel egy országos, és egyre inkább nemzetközi fontosságú köz- és vasúti vonal mellett helyezkedik el és további fontos útvonalak kereszteződése található itt. Fontos, hogy a vasút és a főútvonal (8-as számú főút) révén megyeszékhelyekkel (Veszprém, Székesfehérvár) és a fővárossal áll összeköttetésben, az erre merőleges, a Bakony nyugati peremén futó útvonal pedig a forgalmas Győr - Pápa - Balaton tengelyt jelenti.

A város a Somlói borvidék és a Devecseri Széki-erdő Természetvédelmi terület része. A természetvédelmi területen az egykori természetet a Kolontári-,Meggyes-, Nagykeszi-, Sárosfői és a védett Széki-erdő őrizte meg. A Széki-erdő jelentős része erdő láp, mocsár. Elsősorban a ritka növényekben gazdag lápértékeinek mikroklímája miatt lett védett. A város főbb nevezetességeként a régi végvár átalakításával létrejött Eszterházy-kastély, és a hozz á tartozó (iszap-pusztította) várkert említhető.

Határában jelentős régészeti leletekre bukkantak, melyek igazolják, hogy az őskorban és az ókorban is lakott terület volt. A település fekvése, a céhek sokrétű tevékenysége és a kereskedelem fejlettsége a térség központjává emelte Devecsert. A háborúk és világháborúk megpróbáltatásai ellenére Devecser talpon maradt, megőrizte, egyes időszakokban erősített szerepkörét, amit bizonyít mezővárosi rangja, melyet 1557- ben kapott meg és egészen a kiegyezésig megtartott. 1867-től 1971-ig járási székhely volt, 44 település tartozott a területhez. 1970-ben nagyközségi rangot kapott. Devecser évszázados történetének egyik jellemző dátuma volt 1971. szeptember 8. Ugyanis ekkor megszűnt a közel ötszáz éves devecseri járás és Devecser, mint járási székhely. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa – 1971. szeptember 8-ai hatállyal – a devecseri járás székhelyét a közeli iparvárosba Ajkára helyezte át, s az ősi járás nevét ajkai járásra változtatta. Ezzel Devecser nagyközség – hajdani mezőváros – több mint fél évezredes járási székhely rangja megszűnt.

A régi mezőváros 1997. óta rendelkezik ismét városi címmel, 2006. óta ÖNHIKI-s, az egyesített fejlettségmutató alapján a települési rangsorban az 1111 helyet foglalja el.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 6

A város egészen 2011-ig az ajkai kistérséghez tartozott. Ez változott meg a 2010. évi CXLIX. törvénynek1 köszönhetően, mely alapján 2011. január 1-jével az Ajkai kistérségből kivált 27 település, létrehozva az új Devecseri kistérséget, melyhez a korábbi teljes Ajkai kistérség településeinek nagyobb, lakosságának azonban csak kisebb része került. (Ekképpen a korábbi Ajkai kistérség immáron csak 12 tagú lett: Ajka, Bakonypölöske, Csehbánya, Halimba, Kislőd, Magyarpolány, Noszlop, Nyirád, Öcs, Szőc, Úrkút, Városlőd, területe 355,76 km², népessége pedig 40 643 fő 2010. január 1-jén2.)

Az újonnan megalakult (kivált) Devecseri kistérség egy, a térség történelmében már egyszer megvalósult formáció újbóli létrejöttét jelenti. Ugyanis Devecser jelentős mezővárosi hagyománnyal rendelkező település, melynek a korábbiakban jelentős közigazgatási szerepköre is volt járási székhelyként. Devecser város a környező településekre is kiterjedően (29 település) okmányirodai, I. fokú építésügyi, városi gyámhivatali, szociális, valamint közigazgatási feladat- és hatáskört lát el. A városban működik a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Devecseri Kirendeltsége, mely elvégzi az állategészségügyi, növényvédelmi, állami erdészeti és falugazdászi térségi feladatokat.

A Devecseri kistérség a 116/2011. (VII.7.) Kormány rendelet értelmében a leghátrányosabb helyzetű, kiemelten támogatandó kistérségek közé tartozik.

1 A törvény a Magyar Közlönyben (27236–27237. oldalak): Http://kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/mk10191.pdf 2 Magyarország helységnévkönyve 2010, KSH: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/hnk/hnk2010.pdf

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 7

3. ábra: Devecser városrészei

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 8

II. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

1. MÓDSZERTAN Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény 7. § (4) bekezdése alapján „Az integrált településfejlesztési stratégia városok és több település közös tervezése esetén a településfejlesztési koncepció kötelező önálló munkarésze." Amíg a településfejlesztési koncepció egy hosszú távú dokumentum, addig az Integrált városfejlesztési stratégia (IVS) egy középtávú terv és a koncepcióhoz képest többlet információt tartalmaz.

A fejlesztési koncepcióhoz viszonyítva egy kiegészítő dokumentum készült (funkcióanalízis), ami az Integrált településfejlesztési stratégia részének tekinthető. A kiegészítő dokumentum az alábbi fő információkat tartalmazza:

. A tervezett projektek megvalósításának ütemezése

. Integrált beavatkozást igénylő akcióterületek kijelölése

. Részletesebb információk a stratégia megvalósítási módjáról

Az Integrált városfejlesztési stratégia elkészítését indokolja, hogy szükséges - többek között a közterület fejlesztés és a az új városi funkciókat is tartalmazó – KDOP-3.1.1/C-11 város-rehabilitációs célú pályázat benyújtásához.

2. A DOKUMENTUM FELÉPÍTÉSE Fontos megjegyezni, hogy Devecser és a Devecseri kistréség önállóvá válása nem régen, hanem a közelmúltban, azaz körülbelül egy éve történt meg. Korábban mind gazdaságilag, mind közigazgatásilag mind az oktatást tekintve az ajkai kistérséghez tartozott, ekként sokszor csak az ajkai kistérségről szóló adatok álltak az elemzések/fejezetek elkészítése során rendelkezésre. Devecser iszapkatasztrófa utáni életében jelentős szerepet játszik a Somló Környéke Többcélú Kistérségi Társulás létrejötte, szerepe melyben Devecser városa tölti be a központi szerepet. Az elemzések, helyzetleírások és az elérendő célok megfogalmazásakor több esetben a Somló Környéke Többcélú Kistérségi Társulás területére (településeire) vonatkozó adatok kerültek meghatározásra, ezek képezik az összehasonlítás alapját.

2011 januárjában, a parlament decemberi döntése nyomán új kistérség született Veszprém megyében, a korábban 39 települést integráló 60.0000 fős ajkai kistérségtől leválva, „Somló Környéke Többcélú Kistérségi Társulás” néven. Az új területfejlesztési és

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 9

statisztikai egység 27 települést, 14.700 főt foglal magában. A Somló Környéke társulás tagjai Devecser, Adorjánháza, Apácatorna, Borszörcsök, Csögle, Dabrony, Doba, Egeralja, Iszkáz, Kamond, Karakószörcsök, Kerta, Kisberzseny, Kiscsősz, Kispirit, Kisszőlős, Kolontár, Nagyalásony, Nagypirit, Oroszi, Pusztamiske, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely, Somlóvecse, Tüskevár és Vid. A társulásba tartoznak az iszapkatasztrófa által sújtott települések, és közvetett hatásai is a Somló Környéke Többcélú Kistérségi Társulás településeit érintik.

3. TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ A fejlesztési program koncepciója a teljes megújulás jegyében készült el, mely az alábbi társadalmi – gazdasági – környezetvédelmi hatásokat kívánja elérni:

Társadalmi hatások A vörösiszap-katasztrófa okozta lelki-anyagi sokkból való kitörés Tudvalevő, hogy a vörösiszap következtében a Devecser városa (és a hozzá kapcsolható további két település) helyzete a korábban sem túl kedvező állapothoz sokat romlott. A katasztrófát követően a városnak nemcsak az északi városrésze szűnt meg létezni, hanem az itt élő lakosság is eléggé elkeseredett volt ahhoz, hogy a jövőjét ne a korábbi lakhelyén képzelje el.

Ez azért aggasztó, mert mint az a demográfiai adatokból is kitűnik, a város elöregedőben van, melynek megállítására csak akkor van lehetőség, ha a város képes munkahelyet, programokat, szórakozási lehetőségeket teremteni, mely egy élhető, szép környezettel egészül ki. Devecser városának sohasem volt olyan nagy szüksége a megújulásra, és az ehhez köthető infrastrukturális beruházásokra, mint most.

A munkahelyek alacsony száma – melynek orvoslására az önkormányzat mindent megtesz – a leromlott infrastrukturális viszonyok, elhanyagolt terek, közterületek, járdák mind-mind olyan elemek, melyek a lakossági kérdőív, fórum kapcsán a felszínre törtek és a lehető leggyorsabb megoldásra várnak. Ebben a helyzetben kerül középpontba a KDOP- 3.1.1/C-11 pályázat melynek keretében lehetőség nyílna egyrészről a lakosság közösségi és vizuális igényeinek, az ún. Devecser tudatának erősítésére, másrészről az ehhez kapcsolódó állagában leromlott, eredeti funkcióját vesztett köztér felújítására. A pontos irányvonalak megalkotásához, akcióterületi beavatkozásokhoz azonban egy egységes stratégiára van szükség, melyet részben ezen dokumentum kíván bemutatni.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 10

Ha a stratégiában lefektetetett elképzelések közül a KDOP-3.1.1/C-11 pályázatban foglaltak megvalósulnak, akkor

1. a vörösiszap- katasztrófa hatása, a város negatív megítélése megváltozhat (a település képes a megújulásra).

2. A közösségi (identitásformáló, „soft”) programok következtében létrejöhet a csak csekély mértékben megtapasztalható

3. „Devecser” tudat, az ehhez kapcsolódó

4. erős helyi identitástudat.

5. A helyi közösségi élet felpezsdítésével,

6. megfelelő közösségi és a szabadidő eltöltését szolgáló tér kiépítésével,

7. a roma és gyakran hátrányos helyzetű gyermekeknek a kulturális programokba, vetélkedőkbe történő bevonásával

8. ekként a lakossági felmérés alapján hiányolt kulturális, szórakozási lehetőségek bővítésével,

9. interaktív programokkal egy komplex pályázat jöhet létre, mely a társadalmi folyamatokra (pl.: közösségszervezés) kedvező hatással van.

A projekt képes lehet a

10. társadalmi problémákat és feszültségeket mérsékelni (helyi kisebbség jelentős száma, és a lakosság) 11. a településszerkezeti, funkcionális problémákra választ adni. (Hiányzó Köz- területek)

Összességében képes kedvező befolyással lenni a negatív településimázsra.

Gazdasági hatások

Devecser városában a lakóingatlanok értéke az iszapkatasztrófa előtt sem bírt kiemelkedően magas értékkel. Mindez jelentős mértékben csökkent az iszapömlést követően. Nemcsak az érintett ingatlanok vesztették el az értéküket, hanem a – kedvezőtlen körülmények kialakulása, főként egészségügyi hatások következtében – az iszap által nem érintett lakások is elértéktelenedtek.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 11

1. Ez ahhoz vezetett, hogy nemcsak a lakosság költözött el, hanem a városba látogatók száma is lecsökkent. A lakosság (folyamatos) csökkenésével idővel a működő gazdasági tevékenységet folytató (főként) kis-és középvállalkozások is kétségbeejtő helyzetbe kerülhetnek.

2. Éppen ezért egy a helyi identitástudatot, és a Devecserben maradást elősegítő beruházás, és közösségformálást követően a helyi vállalkozások is kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek. Különösképpen akkor, ha ezt olyan – külön a vállalkozásoknak kialakított tér – is kiegészíti, mint a tervezett „szabadtéri vásár és rendezvénytér”, ahol a szolgáltatásaikat, termékeiket egy-egy rendezvény, kiállítás, vagy fesztivál keretében közvetlenül a téren megforduló közösség számára árusíthatnák.

3. A KDOP-3.1.1/C-11 pályázat projektterületét körülvevő épületek, és közvetve a devecseri ingatlanok értéke is megnövekedhet, ha a város arculata, köztere is megújul.

4. Ekként a településen gazdasági tevékenységet folytató – potenciálisan munkahelyet teremtő – vállalkozások a lehetőségekhez (igényhez) mérten növekedésnek indulhatnak, de legalább képesek lesznek a nehéz (világ)gazdasági helyzethez alkalmazkodó szinten tartáshoz.

5. A város vállalkozásai a térségben az ilyen jellegű károkkal, problémákkal kevésbé érintett településeihez képest a gazdasági fejlettséget tekintve csak csekély mértékben marad le, vagy a legkedvezőbb esetben felzárkózhat az olyan községekhez, melyek a katasztrófa által nem voltak érintve.

6. Mindezek következtében az érintett városrész, de tágabb értelemben közvetlen környezete, és maga a város népességmegtartó ereje és a más településekre történő lakossági kitelepülés mértéke csökkenhet.

Összességében: A javuló gazdasági hatások pl.:

vállalkozók aktivitása a növekvő kereslet révén,

ezt követő növekvő, de legalább szinten tartó foglalkoztatottsági mutatóira

kereskedelmi-vendéglátóhelyek forgalmára gyakorolt hatás és a

turisztikára (turisztikai vonzerőkre) gyakorolt hatás hozzájárul a város katasztrófa utáni életének helyreállításához.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 12

4. ábra: Devecser Városának építési/beruházási területeit bemutató látványterv számítógépes grafikán

Környezeti hatások

Devecser városa felmérhetetlen környezeti károkat szenvedett a katasztrófát követően. Egy teljes korábbi városrésze, egy hatalmas kiterjedésű, értékes fákat rejtő kastélyparkja semmisült meg, vagy roncsolódott jelentősen. A város más területein épen maradt zöldterületek mellett ekként a városvezetés minden lehetőséget megragad, hogy további területeket, főleg olyanokat melyek a város központjában helyezkedjenek el – növényekkel, virágokkal ültessen tele, (és a virágok esetében) hozzájáruljon a terek színesebbé, vonzóbbá tételéhez.

A fejlesztés ekként hozzájárul a projektterület

1. környezetvédelmének,

2. a belváros levegőjének javításához,

3. zöldterület növeléséhez

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 13

4. természeti értékek (öreg fák) megóvásához

5. és a porterhelés csökkentéséhez.

Ezen utóbbiak jelentősége azért kiemelkedő, ugyanis a vár előtt és a Kastélyparkban nagy értéket jelentenek a több mint száz éves tiszafák és vadgesztenyefák. Ezek megőrzésére és szakszerű kezelésére több projekt keretében az Önkormányzatnak kiemelten nagy hangsúlyt kell fektetnie.

III. HELYZETELEMZÉS

1. TÉRSÉGI FUNKCIÓK

1.1. Nemzetközi és országos szerepköre Devecser a Dunántúl közepén az egyik legősibb kultúrterületén létrejött város. A település Somló hegy tőszomszédságában, a Bakony és a Kisalföld találkozási pontján helyezkedik el. Közlekedési csomópont, mivel egy országos, és egyre inkább nemzetközi fontosságú köz- és vasúti vonal mellett helyezkedik el és további fontos útvonalak kereszteződése található itt. Fontos, hogy a vasút és a főútvonal (8-as számú főút) révén megyeszékhelyekkel (Veszprém, Székesfehérvár) és a fővárossal áll összeköttetésben, az erre merőleges, a Bakony nyugati peremén futó útvonal pedig a forgalmas Győr - Pápa - Balaton tengelyt jelenti.

A város a Somlói borvidék és a Devecseri Széki-erdő Természetvédelmi terület része. A természetvédelmi területen az egykori természetet a Kolontári-,Meggyes-, Nagykeszi-, Sárosfői és a védett Széki-erdő őrizte meg. A Széki-erdő jelentős része erdő láp, mocsár. Elsősorban a ritka növényekben gazdag lápértékeinek mikroklímája miatt lett védett. A város főbb nevezetességeként a régi végvár átalakításával létrejött Eszterházy-kastély, és a hozz á tartozó (iszap-pusztította) várkert említhető.

Határában jelentős régészeti leletekre bukkantak, melyek igazolják, hogy az őskorban és az ókorban is lakott terület volt. A település fekvése, a céhek sokrétű tevékenysége és a kereskedelem fejlettsége a térség központjává emelte Devecsert. A háborúk és világháborúk megpróbáltatásai ellenére Devecser talpon maradt, megőrizte, egyes időszakokban erősített szerepkörét, amit bizonyít mezővárosi rangja, melyet 1557- ben kapott meg és egészen a kiegyezésig megtartott. 1867-től 1971-ig járási székhely volt, 44 település tartozott a területhez. 1970-ben nagyközségi rangot kapott. Devecser évszázados történetének egyik jellemző dátuma volt 1971. szeptember 8. Ugyanis ekkor megszűnt a közel ötszáz éves devecseri járás és Devecser, mint járási székhely. A

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 14

Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa – 1971. szeptember 8-ai hatállyal – a devecseri járás székhelyét a közeli iparvárosba Ajkára helyezte át, s az ősi járás nevét ajkai járásra változtatta. Ezzel Devecser nagyközség – hajdani mezőváros – több mint fél évezredes járási székhely rangja megszűnt.

1.2. Szerepe a régióban Devecser, mint közigazgatási körzetközpont Devecser városa a Közép-dunántúli régióban helyezkedik el. A Közép-Dunántúl régió vagy „Királyi régió” a hét magyarországi statisztikai régió egyike. Három megye, Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém alkotja. Központja Székesfehérvár és Veszprém. Az ország harmadik legfejlettebb régiója. A Közép Dunántúl kifejezés ezenkívül fedheti a Közép-Dunántúlt, mint régióegységet a Dunántúlon, a turisztikai régión belül is. A turisztikai régió és a statisztikai régió területe nagyrész megegyezik, annyi különbséggel, hogy határa valamivel nyugatabbra van, a Balaton környékét nem fedi, valamint Esztergom és környéke a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz tartozik. Devecser a Közép-dunántúli régió három megyéje közül Veszprém megyében található, ennek is a keleti, észak-keleti felében. Közeli (nagy)városoknak Pápa, Ajka, Sümeg és kissé távolabb Tapolca majd Veszprém tekinthető. A környező városok, mint lehetséges központi szerepkört ellátó települések a légvonalban mért 30km-es körzetét tekintve csak Ajka városa van a 30km-es képzeletbeli körön belül. Ekként az Ajkától (Ajkai kistérségtől) különvált város esetében nagy szerep van a közigazgatási körzetközpont erősítésére, melynek a város a jelenben és a jövőben is meg akar felelni. Devecser város a környező településekre is kiterjedően (29 település) okmányirodai, I. fokú építésügyi, városi gyámhivatali, szociális, valamint közigazgatási feladat- és hatáskört lát el. Földrajzi elhelyezkedését tekintve a város a környező településekről tömegközlekedési eszközökkel jól megközelíthető (a kistérség területén belül 30 km-es körzetben találhatóak a tagtelepülések)

1.3. Megyei szintű szerepkörei Veszprém Megye életében Devecser városa egészen Ajkának a szocializmusban történt megerősödéséig kiemelkedő szerepet játszott, mivel járási központot képezett és a környező települések életét kiemelkedő mértékben határozta meg a város (központi) szervező tevékenysége. Ezen – megyei szintű – szerepköröket az immáron devecseri kistérség központi városa a jövőben is meg kívánja tartani, még ha a régi megyei szerepkört nem is tudja már visszaszerezni.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 15

Közigazgatási beosztás 1950-1990 között Veszprém Megyében Járások 1950–1983 között Veszprém megyéhez az 1950-es megyerendezés előtt hat járás (Devecseri, Enyingi, Pápai, Veszprémi, Zirci és a Zala megyétől 1946-ban ide csatolt Balatonfüredi) tartozott. A megyerendezéskor elcsatolták Fejér megyéhez az Enyingi járást, viszont Zalától ide került a Keszthelyi, a Sümegi és a Tapolcai járás, így 1950. március 16-ától nyolc járás volt Veszprém megye területén. Az 1950-es járásrendezés során Veszprém megyében csupán a járáshatárok kisebb kiigazítására került sor, így a tanácsrendszer bevezetésekor nyolc járási tanács alakult a megyében (Balatonfüredi, Devecseri, Keszthelyi, Pápai, Sümegi, Tapolcai, Veszprémi és Zirci). Ezt követően 1983-ig a nyolcból három járás szűnt meg: a Balatonfüredi 1956- ban (beolvadt a Veszprémi járásba), a Sümegi 1966-ban (felosztották a Devecseri, a Keszthelyi és a Tapolcai járás között), végül a Zirci 1970-ben (felosztották a Pápai és a Veszprémi járás között). 1971-ben a Devecseri járás székelyét áthelyezték a már 1959 óta városi rangot viselő és továbbra is erősen fejlődő Ajkára, elnevezését ennek megfelelően Ajkai járásra változtatva. (A tanácsrendszer 40 éve alatt ez kivételes esemény volt, összesen csupán négy esetben helyeztek át járási székhelyet.) 1978 végén került sor a tanácsrendszer időszakának legnagyobb megyehetár-módosítására, amikor a Keszthelyi járást és Keszthely városát Veszprém megyétől átcsatolták Zala megyéhez. A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez négy járás tartozott (Ajkai, Pápai, Tapolcai és Veszprémi).

Városok 1950–1983 között Veszprém megye területén az 1950-es megyerendezés idején két megyei város volt, a megyeszékhely Veszprémen kívül Pápa. 1983-ig további öt település szerzett városi rangot: 1951-ben Várpalota, 1954-ben Keszthely, 1959-ben Ajka, 1966-ban Tapolca és 1971-ben Balatonfüred. Keszthelyt azonban 1978 végén a Keszhtelyi járással együtt Zala megyéhez csatolták, így 1983 végén a megyében hat város volt. A tanácsok megalakulásától 1954-ig Veszprém jogállása közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, és ez lett a rangja az 1951-ben várossá alakult Várpalotának is, míg Pápa közvetlenül a járási tanács alá rendelt városként a Pápai járáshoz tartozott. 1954-től a megye valamennyi városának rangja járási jogú város lett, majd 1971-től egyszerűen város.

Városkörnyékek 1970-1983 között Veszprém megyében már a járások megszűnése előtt mind a hat város

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 16

városkörnyékközpont lett (Veszprém 1970-ben, Ajka, Tapolca és Várpalota 1977-ben, Pápa 1978-ban, Balatonfüred pedig 1981-ben). Balatonfüred 1956 óta, Várpalota pedig soha korábban nem volt járási székhely, a másik négy város viszont az maradt városkörnyékközpontként is.

Városok és városi jogú nagyközségek 1984-1990 között 1984 elején az ország összes járása, így a Veszprém megyében található négy is (Ajkai, Pápai, Tapolcai és Veszprémi) megszűnt. A hat meglévő városhoz (Ajka, Balatonfüred, Pápa, Tapolca, Várpalota és Veszprém) csatlakozott Sümeg és Zirc, és mindegyik város egyben városkörnyékközpont is volt. Emellett városi jogú nagyközséggé és így nagyközségkörnyék-központtá alakult Balatonalmádi, mely 1989-ben kapott városi rangot, kilencedikként a megyében. A későbbiek során a régi hagyományok, és a korábbi történelmi tradíciók végett Devecser település is várossá vált, visszakapva ezzel a régi szerepkörét, rangját.

Devecser, mint közlekedési csomópont A Somló hegyétől délkeletre elterülő térség valósággal kínálta magát a letelepedésre, mivel két fontos útvonal kereszteződésénél terül el. A Ny-K-i irányú útvonal nyomvonalán napjainkig ott húzódik a 8. sz. főközlekedési út (Székesfehérvár- Körmend) mely érintve Devecser belterületét, valamint a 20. számú Budapest- Szombathely közti vasútvonal szintén a város belterületén halad át. Az északról déli irányba húzódó útvonal Pápáról indul ki, s keletről kerüli meg a Somló hegyét. Itt ágazik le a Pápa-Győr, illetve Tapolca-Sümeg és Keszthely irányába vivő közút, mely összeköti a Kisalföldet a Balatonnal, így Devecser város napjainkban is jelentős közlekedési csomópont a Dunántúl északi területén.

1.4. Szerepe a kistérségben

Devecseri kistérség megszervezése A 27 település alkotta területi formáció, melynek tagjai közül csak a kistérségi székhelynek van városi rangja, és rajta kívül csupán Somlóvásárhely népessége éri el az ezer főt. A Devecseri kistérség tagjai: Adorjánháza, Apácatorna, Borszörcsök, Csögle, Dabrony, Devecser, Doba, Egeralja, Iszkáz, Kamond, Karakószörcsök, Kerta, Kisberzseny, Kiscsősz, Kispirit, Kisszőlős, Kolontár, Nagyalásony, Nagypirit, Oroszi, Pusztamiske, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely, Somlóvecse, Tüskevár, Vid.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 17

A Devecseri kistérség nem tekinthet vissza hosszú múltra. Létrejötte a 2010. évi CXLIX. törvénynek3 köszönhető, mely alapján 2011. január 1-jével az Ajkai kistérségből kivált 27 település, létrehozva az új Devecseri kistérséget, melyhez a korábbi teljes Ajkai kistérség településeinek nagyobb, lakosságának azonban csak kisebb része került. (Ekképpen a korábbi Ajkai kistérség immáron csak 12 tagú lett: Ajka, Bakonypölöske, Csehbánya, Halimba, Kislőd, Magyarpolány, Noszlop, Nyirád, Öcs, Szőc, Úrkút, Városlőd, területe 355,76 km², népessége pedig 40 643 fő 2010. január 1-jén4.)

Devecser, mint az újonnan megalakult kistérség központi települése5 Noha manapság a vörösiszap-katasztrófa az újonnan létrejövő kistérség központi szervezőerőjeként tartható számon, ennek ellenére, mint a bevezetőben tett rövid utalás erre felhívta a figyelmet, korántsem meglepő a kormányzat döntése. A kisváros már 1971 előtt is a térség központi, koordinációs feladatait látta el. Ekként érdemes megvizsgálni, hogy a korábbi évtizedek Devecser központú járási szerkezete, hagyománya miként alkalmazható a mai körülmények között. Az önálló Devecseri kistérség 2011. január 1-jével jött létre az ajkai kistérséghez tartozó 27 településből. Az új Devecser székhelyű kistérség Társulási Tanácsa január 10- én tartotta alakuló ülését, amelyen részt vett Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára is. A Belügyminisztérium álláspontja szerint egyrészről azért volt szükség a kistérség létrehozására, mert a 2010. október 4-i gátszakadással Magyarország legnagyobb természeti, társadalmi és gazdasági pusztítását elszenvedett településeket minden létező módon és eszközzel segíteni kell. A térség újjáépítése kiemelt támogatást, azonnali és hatékony beavatkozásokat követel meg. Másrészt azonban az elmúlt évek tapasztalatai azt igazolták, hogy a kétpólusú ajkai kistérség, amelyet túlzottan sok, 39 település alkotott, nagyságrendjénél fogva nem felelt meg a kívánt céloknak. Gazdasági érdekeket sértett, pénzügyi problémákat vetett fel, és főleg Ajkának kedvezett - érvelt Kontrát Károly. Emellett a korábbi kistérség láthatóan nem szolgálta a 27 település érdekeit, ezért együttesen nyilvánították ki szándékukat az új Devecseri kistérség kialakításáról. Ehhez nagyban hozzájárult az a tény, hogy Devecser városa az iszapkatasztrófát megelőzően is központi szerepet töltött be a környező települések tekintetében, ezért korábban mezővárosi rangot kapott, majd járási székhely volt.

3 A törvény a Magyar Közlönyben (27236–27237. oldalak): Http://kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/mk10191.pdf 4 Magyarország helységnévkönyve 2010, KSH: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/hnk/hnk2010.pdf 5 Forrás: Hatékonyabb devecseri kistérség: http://www.kormany.hu/hu/belugyminiszterium/parlamenti- allamtitkarsag/hirek/hatekonyabb-devecseri-kisterseg

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 18

A kistérségek 2003-ban történt kialakítása során – éppen a történeti hagyományokra alapozva - már született javaslat a Devecseri kistérség létrehozására, de azt az akkori kormányzat nem támogatta. Mindazonáltal a vörösiszap-katasztrófához hasonló esemény sem következett be, mely különösen indokolta volna a külön kistérség létrehozását, és felgyorsította volna az Ajkai kistérségről történő leszakadást. Devecser a környező településekre kiterjedően (2011. január előtt is) igazgatási központként funkcionált. Mindehhez rendelkezésre álltak – és állnak ma is – mind a tárgyi, mind pedig a személyi feltételek. A devecseri rendőrőrs látja el a közbiztonsági feladatokat, a járőrszolgálatot és a körzeti megbízotti feladatokat. Oktatási és kulturális szempontból kiemelendő, hogy az általános iskolában művészetoktatás és zeneiskola, valamint esti tagozatos gimnázium is működik. A település további nevezetessége a XVI. századi Várkastély és a hozzá tartozó kastélypark. Az itt található „Kastély-könyvtár” a maga 270 ezer kötetével több, mint 40 település számára biztosítja a könyvtári ellátást. A Somló-hegy országos - sőt, talán mondhatni - nemzetközi hírű turisztikai központ. Az Országgyűlés a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. évi törvény módosításával 2011. január 1-jei hatállyal hozta létre az ajkai kistérséghez tartozó 27 településből az önálló Devecseri kistérséget. Az új kistérség a tervek szerint hatékonyabban, költségtakarékosabban tudja majd ellátni feladatait. A törvénymódosítást előterjesztők elsősorban Devecser utóbbi évtizedben végbe ment fejlődésével indokolták a jelenlegi ajkai kistérség kettéválasztását, ami a „vörösiszap-katasztrófában összekovácsolódott települések” közös gazdasági, társadalmi fejlődését is segítené. A területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat módosításával a Kormány új kedvezményezett, ún. „kiemelten fejlesztendő” térségtípus kialakítását kezdeményezheti, és kormányrendeletben állapíthatja meg a kategóriába tartozó kistérségeket, melynek így része lenne az új Devecseri kistérség is. Az ütemterv szerint 2011. január 15-ig az OGY határozat alapelveit felülvizsgálta egy munkacsoport. Ekként az új határozatot elviekben márciusig kellett volna elkészülnie, majd ezután került volna a parlament elé. A Devecseri kistérség a 116/2011. (VII.7.) Kormány rendelet értelmében a leghátrányosabb helyzetű, kiemelten támogatandó kistérségek közé tartozik.

Devecser, mint térségi központ Itt működik a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Devecseri Kirendeltsége, mely elvégzi az állategészségügyi, növényvédelmi, állami erdészeti és falugazdászi térségi feladatokat. Az Esterházy barokk kastély funkciói közül kiemelkedik

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 19

nagyságrendjével és ritkaságaival a „Kastély-könyvtár” a maga 270 ezer kötetével. Az intézmény Észak-Dunántúl jelentős módszertani központjaként 45 település rendszeres könyvtári ellátását biztosítja. Devecserben 2002-ben kialakításra került a járóbeteg szakellátás az alábbi szakmacsoportokban: labor, gyermekgyógyászat, fül-orr-gégészet, fizikotherápia és gyógytorna, sebészet, nőgyógyászat, szemészet, belgyógyászat, érsebészet, valamint reumatológia. A Somlói Borút Egyesület – aki a hely és környékének szakmai, kulturális programjait koordinálja – Devecser székhellyel működik. Devecseren egy rendőrség található, míg tűzoltóállomás viszont csak Ajkán. Mentőállomással és kórházzal sem rendelkezik, viszont négy háziorvos, fogorvosok és egy szakorvosi rendelőintézet és két gyógyszertár működik a városban. Két bankfiók, Vianni üzletlánc egy, a Polus-Coop ABC/CBA három, a Reál áruházlánc két élelmiszerüzlettel, valamint papír- és egy ruhabolt, várja ügyfeleit, vásárlóit.

1.5. Összefoglalás Devecser városa jelentős szerepet játszott a korábbi régiós, de leginkább megyei közigazgatás-szervezésben. Járási székhelyként – egészen Ajka jelentős megerősödéséig – kiemelkedő szerepet foglalt el. Majd egy közel 60 éves időszakra mély álomba zuhant a település, és úgy tűnt, mintha teljesen a feledés homályába merült volna egykori szerepe. És ekkor történt meg a katasztrófa, mely, mint derült égből a villámcsapás érte az ajkai kistérséget, és egyben közvetlenül rámutatott Devecserre, és ezen település szerepére. Ekként az újonnan megalakult (kivált) Devecseri kistérség egy, a térség történelmében már egyszer megvalósult formáció újbóli létrejöttét jelenti. Ugyanis Devecser jelentős mezővárosi hagyománnyal rendelkező település, melynek a korábbiakban jelentős közigazgatási szerepköre is volt járási székhelyként. A II. világháború után a megkezdődő iparosodás miatt a mezőgazdasági szerepű városok háttérbe szorultak, és olyan iparhoz kapcsolható városok jöttek létre, mint például a közeli Ajka városa. Ez vezetett ahhoz, hogy 1971-ben a Devecseri járás székhelyét áthelyezték az ipari fejlődés következtében a központ szerepkörök jó részét tőle átvevő Ajkára, ezzel jött létre az Ajkai járás. A kistérségi beosztás 2007. évi felülvizsgálatakor már felmerült önálló Devecseri kistérség létrehozása, erre azonban akkor nem került sor. Az átszervezést végül a 2010. októberi ajkai vörösiszap-katasztrófa után határozta el az Országgyűlés, figyelembe véve Devecser és több környező település érintettségét a balesetben.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 20

2. VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ RÖVID HELYZETÉRTÉKELÉS

2.1. Gazdasági helyzetelemzés A város mezőgazdasági központ, és élelmiszer-feldolgozás szempontjából is jelentős volument képvisel. Ipari tevékenysége inkább szolgáltató jellegű. A 2010. október 4-i súlyos ipari katasztrófa rombolása indokolta egy új városfejlesztési stratégia, valamint gazdasági program megalkotását. Cél az elvándorlás megakadályozása, és az új térségközponti funkciók, – a volt mezőváros, mint járási székhely – újjáépítése.

A 2011-2014 évekre szóló gazdasági program, valamint az új városfejlesztési stratégia kiemelten hangsúlyosan kezeli az ipar fejlesztését, valamint a helyi vállalkozások támogatását, érvényesülésük segítését.

Ennek érdekében az Önkormányzat a következő fejlesztési elképzeléseket fogalmazta meg: . Vállalkozói térkép kialakítása, mely tartalmazza, a település vállalkozásainak tevékenységi körét, valamint telephelyük címét. . Az Önkormányzat honlapján bemutatkozási lehetőség biztosítása a helyi vállalkozásoknak. . Két vállalkozói övezet kialakítása: o A város északi felén a vasút vonala és a Torna-patak közti sávban az Erdészettől az Agrokémián túli Csigere patakig, míg a másik a o Meggyes erdei volt katonai objektum területein

2.1.1. Bruttó hazai össztermék A bruttó hazai termék (gross domestic product, GDP) a közgazdaságtanban egy bizonyos terület – többnyire egy ország – adott idő alatti gazdasági termelésének a mérőszáma. Méri a nemzeti jövedelmet és teljesítményt. Gyakran használják az országban élők átlagos életszínvonalának mutatójaként az egy főre jutó GDP-t, ami azonban túlzott leegyszerűsítésnek tekinthető.

A GDP összetevői

Az előállított javak aszerint, hogy milyen céllal kerülnek felhasználásra, két nagy csoportba sorolhatók: fogyasztási javakról és termelőeszközökről beszélhetünk. Ennek alapján a GDP-t is két összetevőre bonthatjuk: fogyasztásra és beruházásra. Nyitott – vagyis a külfölddel kereskedelmet folytató – gazdaságban azonban bizonyos javakat (fogyasztási javakat és termelőeszközöket egyaránt), ahelyett, hogy az országban

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 21

felhasználnának, exportálnak más országokba; a belföldi fogyasztás és beruházás egy része pedig más országokban előállított, azaz importált javakból származik. Mindezek következtében a GDP kiszámítására szolgáló egyenlet ilyen alakot ölt:

GDP = fogyasztás + beruházás + export – import

Viszont a közgazdászok a legtöbbször különbontják a magán és közösségi fogyasztást. Az exportból kivonva az importot kapjuk a nettó exportot. A GDP egyenlete így:

GDP = háztartások fogyasztása + kormányzati fogyasztás + beruházás + nettó export

GDP = C + G + I + NX

A GDP előállításában (export megtermelésében) Devecser városa is hozzájárul, hiszen a városban több országos jelentőségű cég is működik.

A Gallus Baromfitenyésztő és Keltető Kft. broiler szülőpár baromfineveléssel, és tenyésztéssel, a tenyésztés során keletkező tenyésztojás keltetésével, valamint takarmánykeveréssel foglalkozik. A vállalat valamennyi magyarországi élelmiszerláncba beszállítja termékeit, valamint nagymennyiségű exportot is bonyolít, és növénytermesztést is folytat.

5. ábra: A Baromfitenyésztő és Keltető Kft. telephelye Devecserben

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 22

Az Agrokémiai Kft. profilja vetőmagok, műtrágyák, talajjavító anyagok és növény- védőszerek nagy- és kiskereskedelme, mezőgazdasági gépek és gépalkatrészek forgalmazása, mezőgazdasági termények termeltetése, raktározása.

A Vicenter Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft. növénytermesztésre; állattenyésztésre; mezőgazdasági gépjárműjavításra szakosodott.

A HUNGARO-CHIPS Termelő és Kereskedelmi Kft. termékei a gyümölcs- és zöldség chipsek, saját fejlesztésű vákuumsütési technológia alkalmazásával készülnek.

A gazdaság további fejlesztése kívánatos, de ennek a kedvező gazdasági környezeten túl feltétele az infrastruktúra fejlesztése, a szakképzett munkaerő megléte. Ez utóbbira már léteznek megoldási alternatívák.

A városban vasútállomás, buszmegálló, parkoló található, ill. kapnak új helyet a város rehabilitáció után. A város belterülete csatornázott, így az infrastrukturális viszonyok kiépítettsége közel 100%-os.

2.1.2. SZJA változás

Az adóbevételek biztosítása érdekében, az állampolgárok közterhekhez való hozzájárulásának alkotmányos kötelezettségéből kiindulva az Országgyűlés törvényt alkotott, mely többek között kimondja, hogy „Magyarországon a magánszemélyek a jövedelmükből a közterhekhez való hozzájárulás alkotmányos kötelezettségének e törvény rendelkezései szerint tesznek eleget, figyelemmel az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltakra is.”

Kimondja, hogy „(2) E törvény célja az arányosság és a méltányosság elvének érvényesítésével az állami feladatok ellátásához szükséges adóbevétel biztosítása, kivételesen egyes társadalmi, gazdasági célok megvalósulásának elősegítése.” továbbá

„Az adókötelezettség a törvényben meghatározott egyes esetekben a magánszemély adókötelezettségével összefüggésben a kifizetőre is kiterjed. Az államháztartásról szóló törvény szerint a kincstári körbe, illetőleg a helyi önkormányzat finanszírozási körébe tartozó kifizetőnek (munkáltatónak) ezeket a kötelezettségeket azzal az eltéréssel kell teljesítenie, hogy ahol törvény az adó vagy az adóelőleg levonását vagy befizetését írja elő, ott az adó vagy az adóelőleg megállapítását kell érteni.”

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 23

Devecser Város Önkormányzata a 2011-2014-es gazdasági programjában a következőket rögzítette a SZJA-val kapcsolatosan:

„Az egyéb adó, illetve adó jellegű bevételek esetében az Önkormányzat Képviselő- testülete az adóbevételek maximalizálására törekszik.

Az adóztatás során a Képviselő-testület évente - szintén a költségvetési koncepcióhoz igazodva vizsgálja

. a talajterhelési díj,

. a termőföld bérbeadásából származó SZJA adóztatásával kapcsolatos lehetőségeket.”

2.1.3. Külföldi működő tőke

A fejlődéshez, a fejlett országokhoz való felzárkózáshoz, a versenyképesség megteremtéséhez, annak növeléséhez tőkére van szükség. Ez a tőke származhat belső és külső forrásból. Mivel azonban belső forrásaink mindig szűkösek voltak és most is azok, külsőket is igénybe kellett vennie Magyarországnak. A külső forrás lehet külföldi hitel, vissza nem térítendő támogatás, segély és lehet külföldi működő tőke. Ez utóbbi igénybevétele Magyarország gazdasági fejlődésének különböző szakaszaiban többször fontos volt és ma is nélkülözhetetlen.

Devecser városa esetében – hasonlóan a magyarországi helyzethez nagyon nagy szerepet játszik – az itt települő és működő hazai vállalkozások, cégek mellett, a külföldi tőke jelenléte is. Hatványozottan igaz ez a vörösiszap katasztrófa következtében előállt helyzetben, amikor sokan a város elhagyásán gondolkoztak, mivel a korábbi helyzetüket még kilátástalanabbnak találták. Úgy vélték, hogy nem volt Devecser korábban sem a térség kiemelkedő szereplője, ami a munkahelyeket, ezek csekély számát jelentette. Éppen ezért, a csekély számú munkahely „kínálat” bővítése mellett tört lándzsát, és tervez olyan fejlesztéseket, melyek esetében külföldi tőke kerülne bevonásra.

Külföldi tőke bevonásával megvalósítandó fejlesztések - Gazdaságfejlesztési projektcsomag elemei

1. Vállalkozói-innovációs övezet létrehozása

A Pápai út és a Torna-patak találkozásától nyugati irányban a vasútvonal és a patak között összefüggő, egymáshoz kapcsolódó gazdasági területek helyezkednek el. A már beépített telephelyeken különböző vállalkozások működnek, egyes gazdasági területeken jelenleg mezőgazdasági művelés alatt álló beépítetlen gazdasági területek

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 24

találhatók. A gazdasági szabályozás alatt álló ingatlanok egy része a vörösiszap által kárt szenvedett és bontásra ítélt lakóingatlan. Az önkormányzat a kistérség vállalkozói-innovációs övezetét szeretné a mintegy 70 hektáros területsávban kialakítani. A terület nagyon jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik, illetve itt fog áthaladni a várost nyugati oldalról elkerülő út nyomvonala és itt kerül kialakításra a 8-as utat és a vasutat keresztező csomópont. A vasút és a vasúti rakodóterület szomszédsága a vállalkozások logisztikai tevékenységében máshol nem biztosítható előnyökkel jár. A közúti infrastruktúra fejlesztése és korszerűsítése viszonylag kis befektetéssel könnyen elérhető telephelyek kialakítását teszi lehetővé. A károsodott szakaszok, földterületek kármentesítését követően az egészséges rendezés érdekében az utak nyomvonal korrekcióját és szélesítését, új szakaszok pályaépítését kell elvégezni és ki kell építeni a szükséges közműhálózatot. A terület rendezésével a különböző vállalkozói igények változatos kiszolgálására kisebb-nagyobb területű ingatlanokat lehet kialakítani.

2. Agrár-innovációs-oktatási-kutatási-vállalkozói Központ

A vállalkozói-innovációs övezetben távlati elképzelésként szerepel a Talentis Business Parkban, Herceghalomban felépült Innovációs Központ és inkubátorház mintájára egy többfunkciós épületegyüttes, az Agrárinnovációs, -oktatási, -kutatási és vállalkozói Központ (Devecser Üzleti Park tudásközpont) létrehozása világszínvonalú kutatási eredmények elérése, kvalifikált munkaerő képzése és a gyors tudástranszfer alkalmazása érdekében.

3. Meggyeserdei ipari övezet

A Magyar Honvédség volt laktanya-területe jelenleg túlnyomórészt hasznosítatlan, leromlott terület. Távlati elképzelésként az önkormányzat tervezi iparterületi kialakítását, hasznosítását külföldi tőke bevonásával.

4. Megújuló energia termeléséhez kapcsolt tájhasználati projekt (energianövény-telepítés, biogáz üzemek, kapcsolódó mezőgazdasági feldolgozóüzemek)

A projektjavaslat vállalkozói oldalról merült fel és az alábbiak szerint foglalható össze. Alapvetések:

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 25

A vörös iszappal elöntött mezőgazdasági területek energianövényekkel történő hasznosítása A térség rossz termőhelyű területeinek célszerű, munkaintenzív kultúrákkal történő hasznosítása Tevékenység várt eredmények: Három biogáz üzem létrehozása (900-1000 ha terület biomassa termelésének feldolgozására) 1. Kolontáron, Fuchs Tojás Kft. telephelyén, tervezett elektromos teljesítmény 800 kW 2. Devecser határában, Devecser és Kolontár között AGRÓ-BÓS Kft, tervezett elektromos teljesítmény 1 MW 3. Devecserben Somló-Coop Kft. telephelyén, tervezett elektromos teljesítmény 1 MW

A hulladék hőre, biogázra, helyben felhasználható villamos energiára munkahelyteremtő tevékenységet tervezettek: 1. Üvegházak 0,8-1 ha területű 2. Gyógynövény illóolaj előállítás, alapanyag, termesztéshez terület 350 ha 3. Szőlőmag feldolgozás 4. Chipsgyártás (táplálkozási szempontból újszerű zöldség chipsek) 5. Takarmányfehérje előállítás 6. A devecseri kistérség (27 település) közintézményeinek megújuló energiával történő ellátása elsősorban biomasszára alapozva.

A kialakításra tervezett rendszer egyedülálló, modellértékű, mellyel kapcsolatban – a hasonló koncepciójú németújvári (güssingi) példa alapján – „energiaturizmus” is várható (Németújváron heti 300-350 fő).

5. Megújuló energia központ

A devecseri vállalkozói-innovációs övezetben egy megújuló energiát hasznosító komplex projekt körvonalazódik, melyben szászországi kormányzati koordinációs segítséggel, egy szászországi, megújuló energia hasznosításában széles körű tapasztalatokkal rendelkező - kutatás-fejlesztéssel, gyártással, projektek kulcsrakész megvalósításával foglalkozó - vállalat működik közre.

A projekt generálásának jelenlegi – kezdeti - fázisában egy komplex, modellértékű

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 26

megújuló energia bemutató központ kialakítása került szóba. A központban kutatás- fejlesztési tevékenység mellett a kialakított és standardizált megoldások bemutatására, terjesztésére is sor kerül.

A projekt kidolgozását a közreműködő cég vállalta.

6. Innovatív szennyvíztisztító bemutató központ

A devecseri vállalkozói-innovációs övezetben projektjavaslatként felmerült egy decentralizált szennyvíztisztító berendezés bemutató központ kialakításának terve.

Az innovatív tisztítómű szűrő-tisztító anyagként vörösiszapot használna fel és egyúttal semlegesítene is.

A projekt kidolgozását a már említett szászországi cég vállalta.

2.1.4. Működő vállalkozások száma A Devecserben működő vállalkozások számának meghatározása előtt célszerű megvizsgálni, hogy milyen jellemzőkkel rendelkezik a kistréségen belül, mely a fent leírtak szerint nem tekinthet vissza hosszú múltra. A Somló Környéke Többcélú Kistérségi Társulás egy hónapja alakult, ezért még nem érhetőek el az új egység 27 településére vonatkozó statisztikák. Éppen ezért az Ajkai kistérség statisztikáiból tájékozódunk, melyek iránymutatóak a Somló Környéke szempontjából, hiszen az általunk vizsgált települések gazdasági és társadalmi folyamatainak vizsgálatakor Ajka szerepe még mindig központi jelentőségű.

Az Ajkai Kistérségben 2010-ben 5.574 vállalkozást tartottak nyilván, ebből 4075 (73%) egyéni vállalkozás, és 1.499 (27%) társas. A vállalkozási aktivitás a térségben alacsony, ezer lakosra 100 vállalkozás jut. A vállalkozások túlnyomó többsége kisvállalkozás, 96%-uk 10 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat. A kis- és középvállalkozások leginkább a kereskedelemre és a mezőgazdaságra jellemzőek. Jelentős részükre elmondhatjuk, hogy önfoglalkoztató kényszervállalkozók, néhány alkalmazottal és feketefoglalkoztatással. Tőkehiánnyal küzdenek, nagyrészük nem képes lépést tartani a piaccal, a szigorodó hatósági előírásokkal. A településszerkezettel megegyezően a vállalkozások szerkezete is koncentrált: háromnegyedük a kistérség két városában, Ajkán és Devecserben működik.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 27

Vállalkozások megoszlása az ajkai kistérségben

a két városbana

nagyközségekben az aprófalvakban A mezőgazdasági kisvállalkozások léptékét mutatja, hogy a KSH 2008-as felmérése szerint a megyében 1100 mezőgazdasági profilú, legfeljebb 4 főt foglalkoztató vállalkozást tartottak nyilván. E társaságoknál összesen kb. 4100 ember dolgozott, ebből az iszapkatasztrófában érintett térségben kb. 600-an élnek. Csak egy részüket érinti közvetlenül az iszapkatasztrófa, azonban az értékesítést meghatározó EU-s előírásoknak még éveken át nem felelnek meg a közvetlenül el nem árasztott mezőgazdasági területek sem.

A közép- és nagyvállalkozások betelepülésének gátja a hiányos területi és közlekedési infrastruktúra, a kevés ipari terület és a szakképzett munkaerő hiánya. Ennek köszönhető, hogy kevés az ipari befektető a térségben. A gazdasági válság hatására több nagyfoglalkoztató is elhagyta a térséget, és kelet felé terjeszkedett az olcsóbb előállítási költségek miatt. Ilyen a Somló Csoport, a Somló Coop, a Somló-Zsák, a Kender-Juta, a Pannon-Gabona Feldolgozó cégek és a Bakony Ablaktörlőrendszerek, mely üzemekben acélkereskedelemmel, konfekciós ruhakészítéssel, konténergyártással és gabona-feldolgozással foglalkoztak. Jelenleg csak irodai-logisztikai központjaik maradtak a környéken. Devecserben megszűnt a tejüzem, melyért a helyiek a technológiai fejletlenséget okolják, és azt, hogy csak nyersanyag-értékesítés volt, nem kapcsolódott hozzá feldolgozóág.

A közelmúltban megszűnt cégek közül a legnagyobb veszteséget a ruhaipar szenvedte el: 8-10 varroda ment csődbe vagy helyezte külföldre telephelyét a térségben. Ennek következtében súlyos problémává vált a női munkanélküliség. A gazdasági válság - minden ágazatban - különösen a nőket, és a kis falvakban élőket érintette: az útiköltség-megvonás és a létszámleépítések a falvakból bejárókat sújtották. A válság hatására átszervezett, több műszakos munkarend pedig a nők elhelyezkedési esélyeit rontotta, akik a gyermekvállalás miatt kevésbé rugalmasak és nem tudnak alkalmazkodni a folyamatos váltásokhoz.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 28

1. táblázat: Regisztrált vállalkozások számának alakulása Devecserben (2002- 2009) Regisztrált vállalkozások száma Mutatók Időszak 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. év év év év év év év év Regisztrált vállalkozások 347 351 350 345 311 306 418 441 száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, év végén) (db) Regisztrált egyéni 254 256 254 249 214 209 318 334 vállalkozások száma (év végén) (db)

1. diagram: Regisztrált vállalkozások számának alakulása Devecserben (2002- 2009)

Regisztrált vállalkozások száma 2002-2009

500 450 400 Regisztrált vállalkozások száma (átalakulásra 350 kötelezett és megszűnő 300 gazdálkodási formákkal együtt, év végén) (db) 250 Regisztrált egyéni 200 vállalkozások száma (év 150 végén) (db) 100 50 0 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. év év év év év év év év

2.1.5. Kiskereskedelem, vendéglátás

A kiskereskedelmi üzletek száma Devecser esetében követi a Közép-Dunántúli régió általános csökkenő trendjét. A régióban megfigyelhető egyértelmű kiskereskedelmi üzletek számában bekövetkezett fogyás a 2005-2006 évi 2%-os értékről a 2008-as évre már, a 2007-es évhez viszonyítva elérte a 4%-os csökkenést is.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 29

Ezzel szemben Devecserben nem következett be ilyen nagymértékű fogyás. Somlóvásárhely és Kolontár esetében a kiskereskedelmi üzletek számában sem történt nagy változás. Az értékek (2009-ben: 7 és 3 üzlet) vizsgálatakor megállapítást nyer: az elmúlt esztendőkhöz mérten stagnálás érzékelhető. Mindez azt jelenti, hogy az érintett két településen a jelenleg működő számú kiskereskedelmi üzletekre szükség van, ennyi boltot a lakosság fenn tud tartani.

Az egyéni vállalkozások által üzemeltett kiskereskedelmi üzletek vizsgálatakor, Devecserben azt tapasztaljuk, hogy darabszámát tekintve a vizsgált időszak legutóbbi öt évében - egy 2007-es évet kivéve - folyamatosan csökkenő tendenciát figyelhetünk meg. Mindez magyarázható lenne az amúgy is csökkenő kiskereskedelmi vállalkozások számával, csakhogy az összes működő üzlet és az ezeket üzemeltető egyéni vállalkozások aránya egyértelműen kedvezőtlen képet mutat. Míg 2004-ben még az összes üzlet közül 65% volt egyéni vállalkozások által működtetett, addig ez a szám – drasztikus évről-évre bekövetkezett csökkenést felmutatva – 2008-ban 50%-ra csökkent.

2. táblázat: Különböző (főként) kiskereskedelemhez köthető üzletek száma (Viszonyításként a vörösiszap katasztrófa által érintett Kolontár és Somlóvásárhely adatai is feltűntetésre kerültek.) Megnevezés, település 2006 2007 2008 2009 (mértékegység: db)

Kiskereskedelmi üzletek Devecser 68 77 76 n.a. száma (humán Kolontár 4 4 4 3 gyógyszertárak nélkül) Somlóvásárhely 8 9 9 7 Egyéni vállalkozások Devecser n.a. 40 38 n.a. által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek Kolontár n.a. 2 2 1 száma (humán gyógyszertárak nélkül) Somlóvásárhely n.a. 5 5 4 Egyéb iparcikk- Devecser n.a. 19 20 n.a. szaküzletek száma Kolontár n.a. 2 2 --- Somlóvásárhely n.a. 3 3 --- Élelmiszer Devecser 20 17 12 n.a. vegyesüzletek és áruházak száma Kolontár 2 2 2 1

Somlóvásárhely 5 3 3 3

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 30

(Somlóvásárhely és Kolontár esetében az egyéni vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek számában azért nem következett be változás, mert egyrészről maguk a kiskereskedelmi üzletekből sincsen sok a településeken, másodsorban nem is következett be olyan nagyszámú lefelé-vagy felfelé történő elmozdulás.) Mindazonáltal a Devecserben megfigyelt egyéni vállalkozások számarányában bekövetkezett változás nem csak a kisváros sajátja, hanem összességében a régió hasonló statisztikai adatait is megfigyelve beleillik a számarányát tekintve csökkenő tendenciába. (A Közép-Dunántúl területén az összes kiskereskedelmi üzletek közül az egyéni vállalkozók által üzemeltetettek aránya 2007-es évben 44%, míg a 2008-as évben már csak 41% volt, ekképpen Devecserben még kedvezőnek mondhatóak az adatok). A üzletek tevékenységi körét vizsgálva a három érintett településen túlnyomó többségben az élelmiszer vegyesüzletek és az egyéb iparcikk-szaküzletek vannak. Noha Devecserben az utóbbi öt évben csökkent a számuk, ennek ellenére még a 2008-as évben is közel 42%-ot tett ki a két fent említett tevékenységi körű üzletek száma, míg ez az arány Somlóvásárhelyen 66% és Kolontáron pedig 100% volt.

3. táblázat: Vendéglátáshoz kapcsolódó üzletek, éttermek stb. száma

Megnevezés, település 2006 2007 2008 2009. (mértékegység: db) június 30-ig Vendéglátóhelyek Devecser 23 23 22 n.a. száma Kolontár 4 4 4 4

Somlóvásárhely 7 8 9 9 Éttermek cukrászdák Devecser n.a. 17 15 n.a.

Kolontár n.a. 3 3 3

Somlóvásárhely n.a. 3 4 4

Bárok, borozók száma Devecser n.a. 3 4 n.a.

Kolontár n.a. 1 1 1

Somlóvásárhely n.a. 4 4 4

Termelői borkimérések Devecser n.a. ------száma Kolontár n.a. ------

Somlóvásárhely n.a. 59 57 ---

Egyéni vállalkozások Devecser 16 16 által üzemeltetett éttermek, cukrászdák, Kolontár 4 4 4 bárok, borozók száma Somlóvásárhely 3 3 3 mindösszesen

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 31

A vendéglátóhelyek számát tekintve, az elmúlt 10 évet nézve Devecserben egyértelműen növekedés volt tapasztalható. 1998-ben még csak 18 vendéglátóhely volt, míg 2007-ben már 23 darab. Somlóvásárhely esetében is a 2006-os évhez viszonyítottan 2008-ban 33%-os növekedés volt kimutatható a négy évvel ezelőtti értékhez képest. A legkisebb település, Kolontár esetében az elmúlt esztendőkben semelyik irányba sem történt elmozdulás (4db).

Devecserben – kisvárosi jellegéből eredően – megtalálhatóak egyéni vállalkozások által üzemeltetett zöldség- gyümölcs szaküzletek is (2007-ben: 4, 2008-ban 3 üzlet).

Somlóvásárhely esetében meg kell említenünk a kiemelkedő mértékű termelői borkimérések számát (körülbelül 60 árusítóhely), mely mutatja a település borászati kultúrához köthető jellegét – mely nem szabad, hogy a katasztrófa után eltűnjön, vagy háttérbe szoruljon, hiszen a borászatból származó nyereség nem egy háztartás kiegészítő, ha nem meghatározó jövedelme.

A további, nagyrészt élelmiszert forgalmazó vendéglátó ipari egységek (éttermek, cukrászdák, bárok, borozók) közös jellemzője az, hogy a legnagyobb többségben egyéni vállalkozások üzemeltetik őket.

Összességében megállapítható: mindhárom település esetében fontos szerepet tölt be az egyéni vállalkozások rendszere, melyek a kiskereskedelmi üzletek túlnyomó többségét üzemeltetik. Ekképpen fontos, hogy a katasztrófa utáni helyreállítás után is legalább a 2010. október 4-ei események előtti állapotok álljanak vissza. Mindez azért is fontos, mert régiós szinten, és Ajka városához is viszonyítva igen kedvező az összes üzemeltetett vendéglátó és kiskereskedelmi üzleteken belül az egyéni vállalkozások számaránya.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 32

2.1.6. Turizmus (Idegenforgalom)

Megyei, kistérségi áttekintés

Devecser és Kolontár turizmusának kiépítéséhez látni kell a tágabb és szűkebb térség, a megye, Ajka és nem utolsó sorban Devecser idegenforgalmi mutatóit. Ezen belül csak a legfontosabbakra, a kereskedelmi szálláshelyekre, a vendégforgalomra, a motivációra valamint az ezzel összefüggő tartózkodási időtartamra összpontosítottunk. A motiváció vizsgálatánál el kellett térnünk a Veszprém megye, Ajkai kistérség, Devecser területiségtől, ugyanis ezt a kategóriát csak a Közép-Dunántúli Régióban mérte az adott időszakban a KSH.

4. táblázat: Az Ajkai kistérség kereskedelmi szálláshelyeinek kapacitása, 2009 Terület Működő kereskedelmi Kiadható szobák száma Kiadható férőhelyek száma szálláshely egységek száma (db) (db) (db)

Veszprém megye 248 7211 30784

Ajkai 14 176 689 Ajka 8 97 420 Devecser Halimba 1 9 30 Kolontár Magyarpolány 1 14 35 Noszlop 1 6 15 Somlójenő 1 6 12 Somlóvásárhely 1 19 42 Városlőd 1 25 135 Balatonalmádi 62 1365 6811 Balatonfüredi 77 3632 15408 Pápai 15 196 1137 Sümegi 5 163 366 Tapolcai 34 669 3748 Várpalotai 1 10 20 Veszprémi 26 784 1770 Zirci 14 216 835

Forrás, www. ksh. hu

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 33

A fenti táblázat Veszprém megye, valamint azon belül az Ajkai kistérség kereskedelmi szálláshelyeinek kapacitását mutatja be 2009-ben. A táblázatban nem feltüntetett településeken nem működik kereskedelmi szálláshely.

A táblázatból kiolvasható, hogy Veszprém megyében összesen 248 kereskedelmi szálláshely található. Az ezekben kiadható szobák száma 7211, a kiadható férőhelyek száma pedig 30784. Természetes, hogy a megyében a Balaton közeli kistérségeknél található a legtöbb szálláshely, kiadható szoba, valamint férőhely.

Veszprém megye kereskedelmi szálláshelyeinek 5,7 %-át teszi ki az Ajkai kistérség. Itt összesen 14 található 176 kiadható szobával és 689 kiadható férőhellyel. A táblázatból tehát látható, hogy kis részét képzi az Ajkai kistérség a megye összes kereskedelmi szálláshelyeinek.

A 14 szálláshely 7 településen található. Apácatornán 8, Halimbán, Magyarpolányban, Noszlopon, Somlójenőn, Somlóvásárhelyen, valamint Városlődön 1. Tehát a kistérségben a kiadható szobák, valamint, férőhelyek száma e statisztika alapján is elég kevés.

A KSH adatai alapján, Devecseren és Kolontáron nem található kereskedelmi szálláshely 2009-ben, bár Devecseren működik egy panzió.

Az alábbi táblázat a Veszprém megyében található kereskedelmi szálláshelyek típusait, az itt kiadható szobák, valamint férőhelyek számát mutatja be 2009-ben.

A táblázatból látható, hogy a megyében széles szálláshelytípus kínálat található: szálloda, panzió, turistaszálló, ifjúsági szálló, üdülőház, valamint kemping. A legnagyobb számban panzió, de természetesen a legtöbb kiadható szobával (3847) és férőhellyel (9535) a szállodák rendelkeznek. A megyében 66 szálloda található, ebből a legtöbb a háromcsillagos, de 12 négycsillagos szállodával is rendelkezik. Ötcsillagos szálloda nincs.

Ifjúsági szálló a legkevesebb a megyében, viszont szállodák után itt van a legtöbb kiadható szoba. A megye 21 kempingje 10253 férőhelyet biztosít a turisták számára.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 34

5. táblázat: A kereskedelmi szálláshelyek típusai és kapacitása Veszprém megyében, 2009

VESZPREM MEGYE Mutatók

Idősza Szállástípus Működő Kiadható Kiadható k kereskedelmi szobák száma férőhelyek szálláshely (db) száma (db) Szálloda összesen egységek száma66 3847 9535 (db) 1* szálloda 3 82 270 2* szálloda 14 385 1001 3* szálloda 37 2134 5348 4* szálloda 12 1246 2916 2009. év 5* szálloda Panzió 88 1001 2683 Turistaszálló 19 323 1441 Ifjúsági szálló 11 1222 4279 Üdülőház 43 818 2593 Kemping 21 10253 Forrás, www. ksh. hu

Az alábbi táblázatban pedig az Ajkai kistérségben található kereskedelmi szálláshelyek

típusait, az itt kiadható szobák, valamint férőhelyek számát mutatja be 2009-ben.

6. táblázat: Az Ajkai kistérség kereskedelmi szálláshelyeinek típusai és kapacitása, 2009

AJKAI KISTÉRSÉG Mutatók

Időszak Szállástípus Működő Kiadható Kiadható kereskedelmi szobák száma férőhelyek szálláshely (db) száma (db) egységek száma (db) Szálloda összesen 1 11 21

1* szálloda

2* szálloda 1 11 21

3* szálloda

4* szálloda

2009. év 5* szálloda

Panzió 5 75 182

Turistaszálló

Ifjúsági szálló

Üdülőház 1 11 54

Kemping 1 163

Forrás: www. ksh. hu

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 35

Devecser turisztikai adottságai: vonzerők bemutatása és elemzése 1. Szolgáltatások Devecseren jelenleg egy 8 fő elszállásolására alkalmas panzió működik. (KSH adatai szerint a városban eltöltött vendégéjszakák száma nulla!) Éttermükben igény szerint ellátást is tudnak biztosítani. Rendezvények szervezésére is van lehetőség, nyáron a kerthelységben nagyobb társaságot is ki tudnak szolgálni. Jelenleg á la Carte étkezésre nincs mód. Előnyt jelent az őrzött parkoló biztosítása. A panzió internetes megjelenése is megfelelő.

Á la Carte étkezést egy másik vendéglátóhelyen, a nem túl attraktív megjelenésű Pizza Paradiso Étterem és Pizzériában találják meg a vendégek, ahol az étlapról való választás mellett menü is kapható.

Csak menüt rendelhetnek a Resti vendéglőben, aminek komoly átalakításon kell átesnie ahhoz, hogy valóban vendégcsalogató külsővel bírjon.

A Horváth Zoltán nevével fémjelzett Bohém cukrászda sokféle és attraktív termékkel rendelkezik. A természetes alapanyagok, a tradicionális és helyi receptek felhasználása, az újítás igénye érzékeny reagálást mutatnak napjaink keresleti trendjeire. Igaz ez a marketingre is, jó a honlap, átlátható, könnyen kezelhető. A vendégbarát nyitva tartás külön előny.

2. Devecser és környékének természeti értékei

A városnak meghatározóan két nagy vonzereje van: a természet, a környező szép táj, a Széki-tavi erdő, és a kulturális öröksége. Ezt a két területet erősíti fel, hogy a régióközponttá, a „Somló fővárosává” vált, valamint, hogy Veszprém megye roppant gazdag kulturális, természeti értékekben, ami jól átgondolt és összehangolt szervezéssel csomagként értékesíthető devecseri programokkal.

A kiinduló pontnak jelen stratégiában Devecsernek és ehhez szorosan kapcsolódva Kolontárnak kell lennie.

Széki-tavi természetvédelmi terület

Devecser nagy kincse a Széki-tavi természetvédelmi terület. A 68 hektáros tó, amit a Csigere- patak felduzzasztásával hoztak létre, kitűnő lehetőséget nyújt különböző horgászmódszerek kipróbálására, alkalmazására, vagy akár kezdő horgászok gyakorlására. A sekély rész homokos, kavicsos, a gát felé mélyülő része pedig sziklás. Évente 600 mázsa halat telepítenek a tóba, melynek nagy része ponty, amur, kárász, keszeg, compó, süllő és csuka. Infrastruktúrája kezdetleges, a tó és környezete viszont csendet, nyugalmat áraszt. Védetté a ritka növények miatt nyilvánították, rovar- és

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 36

állatvilága még nem egészen felkutatott.

A régió természeti értékei

A somlóvásárhelyi Holt-tó, és maga a Somló hegy növénybarátok, és a geológiai képződmények iránt érdeklődők számára jelent vonzerőt.

Devecser közvetlen környezetétől eltávolodva is szép számmal találunk természeti értékeket, látnivalókat.

Néhány kilométerre található Bakonygyepesen a zergebogláros láp, a nőszirom, az igen ritka fehér szirmú zászpa növénytársulással. A Bakony északi részének talán egyik legnevezetesebb természeti értéke a fenyőfői védett, homoki ős-fenyves. Állománya az őshonos erdeifenyő, amely 12-15 ezer évvel ez előttről maradt fenn. Megtekintése különleges élményt kínál, mikroklímája az asztmások tüneteit enyhíti.

A geológia iránt érdeklődők számára a Devecsertől szintén csak néhány kilométerre lévő Úrkút őskarsztja ígér érdekes látványosságot. A rózsaszín mészkövekben csigák, kagylók lenyomatai láthatók. Az ajkai Csinger - völgyben bányamúzeumot lehet megtekinteni. Nyírádtól alig két kilométerre találhatók a Darvas- tói bauxitlencsék. A tó ma már nincs meg, mert a bányászat miatt karsztvízsüllyedés következett be, és kiszáradt. A bauxitfeltárások viszont nagyon érdekesek, de nincsenek jó állapotban. Nehezen megtalálhatók, jelzés nincs, a mélybe vezető lépcső is elég veszélyes.

Sümeg mellett a Fehér Kövek természetvédelmi területet kell kiemelni, a Káli- medencében a szentbékállai kőtengert. Idegenforgalmilag jól bevezetett látványosság a tapolcai tavasbarlang.

3. Devecser környékének kulturális értékei

Devecser kulturális vonzerői között első helyen hosszú, az őskorra visszanyúló történetét kell megnevezni. A város történetének egyes szakaszai jól meghatározóan egy-egy családnév köré rendeződnek: a város nevét adó Devecseri majd Csórón, a férfiág kihalása után a Nádasdy, majd az Esterházy család, akiknek a szerepe egészen a második világháború utáni évekig tartott. A város jelentőségét mutatja a középkori alapításig nyúló, többször átépített Esterházy kastély is.

A történelmi neveken kívül Devecser nevéhez a magyar történelem, irodalom emblematikus személyisége kötődik. Táncsics Mihály mindössze négy hónapot segédtanítóskodott itt, de a rövid tartózkodás ellenére megemlékezik a városról feljegyzéseiben. Gárdonyi Géza a 19. század utolsó harmadában tanított a városban, gyengéd érzelmeiről a pék lánya iránt versei tanúskodnak.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 37

A 16. század óta mezővárosi rangra emelet Devecser gazdasága a föld- és szőlőművelésre, az ipari tevékenységre, a kereskedelemre épült. 16. századtól évi három nagy, és szombati vásár tartási joga volt, és ezt a későbbiekben is megőrizte.

A 19. század második felében bekövetkező általános gazdasági, infrastrukturális fejlődéssel összhangban Devecser ipari tevékenysége is fellendült. A várat és a hozzá tartozó uradalmi épületeket ismét átalakították, és megépítették az Első Devecseri Gőzmalmot. Először egy Tej szövetkezet és egy vaj üzem alakult. A második világháború után a szocialista átalakulás ment végbe Devecseren is, földosztás, államosítás, minden az ismert szcenáriók szerint zajlott. A Gőzmalom a Veszprém megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalathoz került. 1988 óta üresen áll. Az Esterházy kastély is új funkciókat kapott. Jelenleg is szociális intézménynek, ill. a könyvtárnak ad otthont.

A sportélet és a kulturált szórakozás egyik helyi létesítménye volt az 1956 őszén épített községi strand, amely 1957 nyarán 14 kabinnal rendelkezett és 4544 vendéget fogadott. Devecser évszázados történetének egyik jelentős dátuma volt 1971 szeptembere. Ekkor megszűnt a közel ötszáz éves devecseri járás és vele a város járási székhely státusza is. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a közeli szocialista iparvárosba, Ajkára helyezte át, és nevét Ajkai járásra változtatta. Ezt ellensúlyozta, hogy 2011 januárjában megalakult a Somló Környéke Többcélú Kistérségi Társulás. A kistérség központja pedig Devecser lett.

A várost történelme során többször érték súlyos csapások, árvizek, tűzvészek. A 2010. október 4-én bekövetkezett iszapömléssel Devecser beíródott a világ katasztrófa- történetébe. Ez az esemény meghatározta a város, Kolontár, Somlóvásárhely arculatát, és a turizmus fejlesztésének kidolgozásakor megkerülhetetlen tényező. Az utazási kedvet erősítő elem lehet az együttérzés, az érdeklődés a térség problémái, és leküzdésük iránt. Az iszapkatasztrófa egyben - a természeti katasztrófákhoz hasonlóan - rádöbbentette az embereket kiszolgáltatottságukra. Az iszap esetén ez még megrázóbb, mert ebben az esetben nem a természet erőinek játékai voltak az ott lakók.

A katasztrófa sújtott területek rehabilitációja megteremtette az esélyt egy új, a hagyományokat megőrző/felidéző városarculat kialakítására. Ezek a munkálatok már megkezdődtek, és az idegenforgalmi fejlesztés egyik pillérét is adhatják.

Legjelentősebb látnivaló a kastély, a 18. században épült barokk templom, a gyönyörű 1790- es barokk épület, új funkcióra vár a gőzmalom is. A legszebb terv a Süttő-malom és környezetének az eredeti állapotában való visszaállítása. Az őshonos fákkal teli angol stílusú kastélypark is a fejlesztés kiemelt területe lehet.

A Devecseri kistérséghez tartozó falvak látványosságai, Somlóhegyet kivéve, inkább

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 38

lokális, regionális vonzerővel bírnak.

A „Somló Hangja Fesztivál” összművészeti kínálata tágabb érdeklődésre tarthat számot.

Mint már említésre került, Veszprém megye kulturálisan rendkívül gazdag. Szakrális, (Veszprém, Zirc, Tihany, Felsőörs) történelmi, (várak, várromok, kastélyok, reformkori fürdő városi városmag, iskolatörténet) ipartörténeti, (Pápa, Ajka, Várpalota) művészeti emlékei, múzeumok, kiállítások nemzetközi érdeklődésre tarthatnak számot. Rendezvényei, fesztiváljai egész szezonban garantált és minőségi szabadidő eltöltési lehetőséget biztosítanak az oda látogatóknak. Az évszázadokra visszatekintő borkultúra borutakban, fesztiválokban jelenik meg.

6. ábra: A több, mint 200 éves Eszterházy Kastély bejárata télen.

Jövőbeli elképzelések – a fejlesztések irányai

Az idegenforgalom a település azon ágazata, ahol még vannak kiaknázatlan lehetőségek. Ki kell használni azt, hogy Magyarország egyre népszerűbb turisztikai célpont a külföldi lakosság számára, s jó ütemben fejlődik a belföldi turizmus is. A turisztikai kínálat az igényeket figyelembe véve egyre szélesedik, ahol a településnek meg kell találnia, illetve ki kell alakítania saját arculatát, és tovább kell fejlesztenie a turisztikai vonzerejét.

A turisztika fontos azért is, mert munkahelyteremtő és megtartó képessége is

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 39

jelentős lehet.

Az idegenforgalommal kapcsolatos fejlesztési elképzelések:

. Fejleszteni kell a település turisztikai arculatát. Kiemelten kell kezelni azokat a fejlesztéseket, melyek turisztikailag is kiemelkedő jelentőséggel bírnak, vonzerőt jelentenek.

. Idegenforgalmi vonzerőt jelentő múzeum kialakítása időszerű feladat.

. Esterházy kastély funkcionális bővítése (vendéglátás, szállásadás, speciális csomagban kínált programok).

. A megye idegenforgalmi vérkeringéséhez csatlakozva a székpusztai horgász-tó, valamint a somlai turizmus fejlesztése.

. Devecser a „Somló fővárosa” bejegyzett címhez kapcsolódóan, kistérségi közös programok felkarolása (Somlói napok, Somló hangja fesztivál, stb) és új rendezvények programba illesztése hagyományteremtő céllal (kulturális jellegű kastélyprogramok, borfesztivál, kistérségi tömeg és versenysport rendezvények).

. Somlai borok házának kialakítása.

. Széki tavi rendezvények a gyönyörű táji környezet kínálja magát turisztikai célként. A vendéglátás infrastruktúra fejlesztése jövőbeni reális cél lehet.

. Az idegenforgalmi megítélés szempontjából fontos közterületeken megfelelő pihenőhelyek kialakítása (pad, asztal, szeméttároló edény).

. A helyi idegenforgalmi, illetve kereskedelmi egységeket is fel kell venni a Vállalkozói térképre. (Ez hozzájárul ismertségük növeléséhez.)

. Turisztikai kiadványt kell készíteni (pl.: füzet, prospektus, túratérkép stb.).

. Testvérvárosi kapcsolat kialakítása.

2.1.7. Kutatás, fejlesztés

A kutatás-fejlesztés, röviden K+F a kreatív tudásbázis célzott, szisztematikus bővítése. Új termékek tervezése és piacra dobása kulcsfontosságú a piacgazdasági környezetben működő vállalkozások számára. A technológiai fejlődés, a versenytársak tevékenysége és a fogyasztók változó preferenciája változó környezetet teremt, amihez csak folyamatos fejlesztéssel tud egy vállalat alkalmazkodni.

A K+F -nek makrogazdasági jelentősége is van: az erre fordított jövedelmek annak a jelzői is, mennyire hajlandők a piaci szereplők feláldozni a jelenbeli anyagi

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 40

jólétüket a jövőbeli helyzetük biztosításáért cserébe. A K+F -kiadások arányát a gazdaság fejlődési lehetőségeivel összefüggőnek is gondolják. 2004-ben a 15 régi EU- tagállam GDP-arányos K+F -kiadása 1,92%-os volt - Magyarországon csak 0,89%-ot ért el.

Devecserben K+F tevékenységet a Devecseri Agrokémiai Kft. jóvoltából végeznek. A Kft. közelmúltban megkezdte – egy nyertes pályázat végrehajtásaként – a „A Devecseri Agrokémiai kereskedelmi és Szolgáltató Kft. automatizált, üzembiztos és energiatakarékos szárítási technológiájának fejlesztése” projekt végrehajtását, melynek keretében többek között az alábbiak fognak megvalósulni:

A K+F+I tevékenység legfőbb újdonságaként a szárító beruházás technológiai folyamata olyan új vezérléssel bővül, mely automata/félautomata visszacsatolással vezérli a szárítási folyamatot. Ehhez innovatív szabályozástechnikai és méréstechnikai kutatatási tevékenységet végzünk, illetve eredményeit felhasználjuk, melynek első lépéseként a teljes folyamat modellje kerül kidolgozásra, hogy a szárító tornyon belüli anyagáramlási sajátságokat és a modell paramétereket fel tudjuk térképezni.

A jobb szárítási hatásfok és a nagyobb tűzbiztonság elérése érdekében a vezérlés támogatásához speciálisan a projekt során kialakításra kerülő szárítótípushoz tervezett és telepített új hőérzékelőknek és a kiolvasó, adatelemző rendszernek köszönhetően a rendszer és így az üzemeltető is mindig időben értesül a szárítóban uralkodó hőviszonyokról és az esetlegesen kialakuló tűz keletkezése előtt riasztást kap a K+F+I tevékenység során kialakított műszaki-informatikai megoldásnak köszönhetően.

A tevékenység részeként a kitároló zsilip nyitásának szabályozásával fogjuk befolyásolni a szárítón belül uralkodó áramlási viszonyokat. A termény nedvességtartalmának kívánatos homogenitásának elérése érdekében a termény mozgását a kitároló zsilip nyitásával és zárásával egyrészt úgy befolyásoljuk, hogy a vezérlés a különböző terménytípusoknak, azok különböző nedvességtartalmától függően irányítsa a kitároló zsilipet (a nyitás időbeni ütemezésével és a nyitvatartás időtartamának szabályozásával). Ezt a betárolási szakasznál a szárítótornyon és toronyban elhelyezett új nedvességérzékelők adataira támaszkodva végzi el a vezérlés.

A K+F+I feladatok között szereplő műszaki, informatikai, agrár-technológiai innovatív kutatási tevékenységek elvégzésén kívül gépészeti kutató-tervező, illetve fejlesztési munkát is végzünk. A tevékenység gépészeti K+F vizsgálatainak végeredményeként a szárítótornyokban lezajló áramlási folyamatok szabályozása érdekében nagy részletességű anyagáramlási és kitárolási kísérleteket végzünk, ahol különböző profilkialakítású lamellákkal rendelkező kitároló zsilipek összehasonlítását

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 41

kívánjuk végrehajtani. A K+F tevékenység végeztével tehát a kutatási kísérletekben legjobb anyagáramlási hatással, hatásfokkal bíró új profilkialakítású kitároló zsilippel bővül a beruházás.

A beruházás hatásfokának növelése érdekében a betárolás módjának, a szárító tornyok, a hűtőzónák, az elő- és utótisztítók számának, illetve kapcsolt technológiai sorának változtathatóságával és helyes alkalmazásával a különböző fajtájú és nedvességtartalmú termények szárítási technológiája optimalizálható. Ennek kapcsán a K+F+I tevékenység további eredményeként elkészül a szárítás technológiai fejlesztésére irányuló műszaki megvalósíthatósági tanulmány. A feladat részeként elkészülő műszaki megvalósíthatósági tanulmány tehát a mechanikai kialakítására és az alkalmazott technológiai folyamatra kiterjedő vizsgálatokon keresztül, ezek hatásfokának javítása érdekében módosító javaslatokat állapít meg.

2.1.8. Összefoglalás

Devecser városában több országos jelentőségű cég is működik, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az LHH települések közé tartozó város gazdasági élete fennmaradjon, és biztosítsa a biztos megélhetést az itt dolgozók számára.

Devecser kiemelkedő vállalkozásai:

A Gallus Baromfitenyésztő és Keltető Kft. broiler szülőpár baromfineveléssel, és tenyésztéssel, a tenyésztés során keletkező tenyésztojás keltetésével, valamint takarmánykeveréssel foglalkozik. A vállalat valamennyi magyarországi élelmiszerláncba beszállítja termékeit, valamint nagymennyiségű exportot is bonyolít, és növénytermesztést is folytat.

Az Agrokémiai Kft. profilja vetőmagok, műtrágyák, talajjavító anyagok és növény- védőszerek nagy- és kiskereskedelme, mezőgazdasági gépek és gépalkatrészek forgalmazása, mezőgazdasági termények termeltetése, raktározása.

A Vicenter Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft. növénytermesztésre; állattenyésztésre; mezőgazdasági gépjárműjavításra szakosodott.

A HUNGARO-CHIPS Termelő és Kereskedelmi Kft. termékei a gyümölcs- és zöldség chipsek, saját fejlesztésű vákuumsütési technológia alkalmazásával készülnek.

A gazdaság további fejlesztése kívánatos, de ennek a kedvező gazdasági környezeten túl feltétele az infrastruktúra fejlesztése, a szakképzett munkaerő megléte.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 42

Ez utóbbira már léteznek megoldási alternatívák.

A városban vasútállomás, buszmegálló, parkoló található, ill. kapnak új helyet a város rehabilitáció után. A város belterülete csatornázott, így az infrastrukturális viszonyok kiépítettsége közel 100%-os.

Mindazonáltal Devecsernek kiemelkedően nagy szüksége van a külföldi tőke jelentősebb bevonására, és új iparterület létrehozására is mivel csak így tudja biztosítani, hogy a város a nehéz helyzete ellenére is képes legyen megtartani a lakosságát.

A gazdaság további fejlesztése kívánatos, de ennek a kedvező gazdasági környezeten túl feltétele az infrastruktúra fejlesztése, a szakképzett munkaerő megléte. Ez utóbbira már léteznek megoldási alternatívák. A városban vasútállomás, buszpályaudvar, parkoló található, illetve kapnak új helyet a város rehabilitáció után. Továbbá Devecser Város Önkormányzata a város nyugati részén iparterületet jelölt ki – 35 ha nagyságú területen – annak céljából, hogy a város és kistérsége gazdasága az elkövetkező években fellendüljön.

2.2. Társadalmi helyzetképe

2.2.1. A népességszám változása A település lakónépessége: Devecser lakónépessége – a korábbi évtizedek viszonylagos stabilitását követően – az utolsó 8-10 évben egyre súlyosabb fogyást mutat, ez alatt az idő alatt lakossága több, mint 10 %-át vesztette el (2009.: 4641 fő). A vörösiszap-katasztrófa hatása várhatóan újabb 10-12 %-os csökkenést eredményezhet a lakónépesség számában.

Jellemző a fiatal, magasabban képzett felnőttek elvándorlása. Ezt jól mutatja, hogy kifejezetten alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya (6,2 %, a megye városai közül a legalacsonyabb érték), míg magas az általános iskola 8 osztályát (32 %) és az érettségit nem adó középfokú iskolát (37 %) végzettek aránya.

Devecserben kifejezetten magas a roma etnikumhoz tartozók becsült aránya (lakónépesség 30 %-a, általános iskolások 50 %-a), akik esetében a társadalmi hátrányok halmozottan jelennek meg.

A városban a munkahelyek száma és a jövedelemtermelő lehetőségek erősen korlátozottak, melyet tovább rontott a vörösiszap-katasztrófa közvetlen és közvetett pusztítása – így különösen a mezőgazdasági és az ipari termelést. Turizmus gyakorlatilag

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 43

nem létezik a városban, szálláshelyek 2003. óta nincsenek.

A regisztrált munkanélküliség kifejezetten magas (2010.feb.: 13,37 %), a megyei átlagot nagymértékben (46,8 %-kal) meghaladó, a megye városai tekintetében a második legrosszabb érték. Megfigyelhető jelenség, hogy a kevés számú magasabb képzettséget igénylő vezetői státuszt nagyrészt Devecserbe távolabbi településekről bejáró munkavállalók töltik be, akik nem telepednek le a városban vagy térségében.

Devecser az utóbbi évtizedekben térségközponti funkcióit nagyrészt elvesztette, a szolgáltatási paletta viszonylag hiányos, a szolgáltatások alulfejlettek, mind szakmai, mind infrastrukturális szempontból fejlesztésre szorulnak.

A helyi közösségi élet – többek között megfelelő közösségi terek hiányában – alacsony intenzitású, gyenge a helyi identitástudat, a Devecser-tudat. A város a közismertségbe az ipari katasztrófa révén került be, negatív imázzsal.

7-8. táblázat: Devecser Városának a rendelkezésre álló KSH adatok alapján elvégzett összefoglalása

Időszak Lakónépesség száma az Állandó népesség év végén (fő) száma (fő) 1996. év 5264 5497 1997. év 5258 5483 1998. év 5257 5469 1999. év 5238 5461 2000. év 5251 5453 2001. év 5232 5414 2002. év 5211 5373 2003. év 5163 5365 2004. év 5084 5301 2005. év 4981 5231 2006. év 4922 5197 2007. év 4875 5184 2008. év 4806 5141 2009. év 4641 5009 2010. év 4733 4963 2011. év 4557 4758

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 44

Időszak Élveszületések Halálozások Házasságkötések Válások száma száma (fő) száma (fő) száma (eset) (eset)

1996. év 69 99 28 11 1997. év 66 95 19 7 1998. év 71 93 20 17 1999. év 65 91 18 8 2000. év 50 78 15 14 2001. év 49 82 18 13 2002. év 52 92 20 8 2003. év 53 83 18 13 2004. év 41 70 14 6 2005. év 40 85 25 16 2006. év 49 96 11 12 2007. év 49 86 17 6 2008. év 51 73 10 12 2009. év 31 99 20 4

2. diagram: Devecser népességszámának alakulása

Devecser népességszámának alakulása

5600

5400

5200 Lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás végleges 5000 adataiból továbbvezetett adat) (fő) Állandó népesség száma (fő) 4800

4600

4400

4200

1996. év 1996. év 1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010.

Devecser a migráció szemszögéből vizsgálva - be- és elvándorlás mértéke

Devecser migrációs helyzete előtt a közeli kistérség vezető városát (Ajka), Veszprém megyét, és egy régiót érintő állapotismertetést tartunk célszerűnek bemutatni.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 45

A Veszprém megyei be és elvándorlási trendek vizsgálatakor Ajka városánál kedvezőbb képet kapunk. Ajka esetében a csökkenő bevándorlási (odavándorlási) állapot kedvezőbb (az 1999. és 2009. évi időpontok összehasonlítása során) 7%-os csökkenés, míg mindez a megye esetében 8%. A sokkal fontosabb elvándorlási mutató esetében Ajka azonban sokkal aggasztóbb képet mutat. Ugyanúgy az 1999. és 2009. évi időpontok összehasonlítása során, és a folyamatos – nagyrészt évről-évre bekövetkező – csökkenő trend megállapítása mellett, amíg a megye esetében ez az arány 4%, addig Ajka esetében mindez 22%!

A Közép-Dunántúli régió a migrációs mutatóit tekintve egyértelműen a Magyarországon belüli belső vándorlás egyik célpontjának számít, hiszen míg 10 éves átlagban 28705 fő vándorol el, addig 29342 fő vándorol be a régióba. (Veszprém megye: átlagban 9764fő vándorol be, és 9485 fő vándorol el, Ajka esetében: 1167 fő és 935 fő a tíz évre viszonyított számadat).

Devecser esetében az odavándorlási átlag 131fő, az elvándorlási átlag 141fő6. Devecserben mindkét mutató pozitív irányba változott az elmúlt évek során. Mindazonáltal, míg 2002-höz viszonyítva az odavándorlás 9%-al, addig az elvándorlás 29%-al nőtt 2009-es évre. A kisváros ebben az esetben nem tartozik a régió sereghajtói közé a be és kivándorlási trendek alapján, mivel a migrációs arányok között nincs olyan nagy eltérés, de az elvándorlásból is eredeztethető fogyás kimutatható!

9. táblázat: Oda- és elvándorlási mutatók (Devecser – Ajka –megye – régió)

Mutató Terület Időszak 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Odavándorlások Devecser 224 230 247 247 189 190 száma összesen Ajka 869 992 1055 1086 729 830 Veszprém 18031 19089 20996 21599 16540 15526 megye Közép-Dunántúl 51810 53420 61564 63338 49671 45542 Elvándorlások Devecser 256 284 265 261 240 284 száma összesen Ajka 1142 1254 1332 1235 1005 950 Veszprém 18674 19388 21430 22672 16964 16146 megye Közép-Dunántúl 51139 52644 60195 63559 49040 46421

6 Devecser esetében csak 2002 – 2009. időintervallumot illetőben vannak idevonatkozó KSH adatok.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 46

3. diagram: Devecser migrációs szemszögből

Devecser migrációs szemszögből

300

250

200 Elvándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) (eset) 150 Odavándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások 100 száma összesen) (eset)

50

0

1996. év 1996. év 1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010.

2.2.2. Korszerkezet Korcsoportonkénti megoszlás a városban A legnagyobb számban a városban a 15-59 évesek vannak. Aggasztó a kép, ha mindezt abból a szemszögből vizslatjuk, hogy 1. állandó népességből a 60-x évesek száma 2002-es évtől kezdve határozottan elemelkedik, 2. ezzel szemben az állandó népességből a 0-14 évesek száma viszont folyamatosan csökken, 3. melyet a többségi lakosságot alkotó 15-59-es korosztály fogyása egészít ki. Ezáltal kapjuk meg a képet: Devecser nem csak fogy, hanem elöregedőben is van. 4. diagram: Devecser korszerkezete

Devecser korszerkezete

4000

3500

3000

Állandó népességből a 0-14 2500 évesek száma (fő) Állandó népességből a 15-59 2000 évesek száma (fő) Állandó népességből a 60-x 1500 évesek száma (fő)

1000

500

0

1996. év1997. év1998. év1999. év2000. év2001. év2002. év2003. év2004. év2005. év2006. év2007. év2008. év2009. év

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 47

10. táblázat: Állandó népesség korcsoportonkénti megoszlása

Időszak Állandó népességből a Állandó népességből a Állandó népességből a 0-14 évesek száma (fő) 15-59 évesek száma 60-x évesek száma (fő) (fő) 1996. év 1063 3424 1010 1997. év 1065 3408 1010 1998. év 1056 3407 1006 1999. év 1037 3417 1007 2000. év 1015 3416 1022 2001. év 990 3385 1039 2002. év 971 3368 1034 2003. év 964 3361 1040 2004. év 932 3320 1049 2005. év 879 3293 1059 2006. év 854 3277 1066 2007. év 858 3252 1074 2008. év 838 3224 1079 2009. év 779 3149 1081

A település korfájából jól látható, hogy magas a 65 éven felüliek és a 0-14 éves korcsoport aránya, ugyanakkor a 30-55 korcsoportban egyenletesség és magas arány jellemző. A településre tehát nem csak az elöregedés, hanem a fiatalosodás is jellemző. A fiatalkorú népesség számából a város népességének mérséklődő fogyására, esetlegesen növekedésére következtethetünk. Azonban Devecserre jellemző a fiatal, magasabban képzett felnőttek elvándorlása. Ezt jól mutatja a korfa is (15-29 éves korcsoport). Illetve, hogy kifejezetten alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya (6,2 %, a megye városai közül a legalacsonyabb érték), míg magas az általános iskola 8 osztályát (32 %) és az érettségit nem adó középfokú iskolát (37 %) végzettek aránya.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 48

7. ábra: Devecser korfája

Forrás: http://www.teir.vati.hu

2.2.3. Kisebbségek Kisebbségek – szociális összetétel Devecserben népes roma kisebbség él, melynek aránya 30%-ra tehető, ami jóval a becsült országos adatok fölött van (7-10%).

Magyarországon az 1990. évi népszámlálás során 142 683 fő (a becsült cigány lakosság 32 százaléka), a 2001. évi népszámlálás során 190 046 fő (33–34 százalék) vallotta magát cigány nemzetiségűnek.

Országosan 570-600 ezer főre becsülik a cigányok számát, de egyes vélemények 800 ezer – 1 millió fős lélekszámra utalnak.

A romák demográfia jellemzőire, szociális helyzetükre, egészségügyi állapotukra, foglalkoztatottsági viszonyaikra, oktatási, lakhatási helyzetükre vonatkozó kutatási adatok nagyságrendje, aránya és az adatok időbeli változásának trendjei alapján megállapítható, hogy a magyarországi cigányok jelentős részét a társadalmi élet szinte minden területén az országos átlagtól kisebb-nagyobb mértékben eltérő mutatók jellemzik, melyek utalnak a magyarországi cigányok kirekesztettségére is. A szegénység előfordulása a többségi adatokkal összehasonlítva a romák körében öt-tízszeres, mely az elmúlt tíz évben – egyes kutatások szerint közel kétszeresére – nőtt.

A cigányok munkaerő-piaci helyzete a statisztikai felmérések alapján az elmúlt 15 évben nem javult. 2003 év elején a 15 és 74 év közötti cigány népesség 21 százaléka volt foglalkoztatott, szemben a munkaképes korúak 1993. évi 22 százalékával. Nagyok a regionális, és még nagyobbak a településtípusok szerinti különbségek, mivel Budapesttől,

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 49

a vidéki városok, majd a községek felé távolodva egyre csökken a foglalkoztatottak száma. A foglalkoztatott cigányok 70 százaléka segéd vagy betanított munkás, 22 százaléka szakmunkás, s csupán 8 százaléka dolgozik ún. fehérgalléros munkakörben, vagy egyenruhás testület tagjaként. A rossz munkaerő-piaci helyzet okai az alacsony szintű iskolázottság és a lakóhelyi adottságok területén keresendők. Nagyok a kistérségek közötti különbségek, hiszen a cigányok döntő többsége azokban a kistérségekben lakik, amelyekben alig, vagy egyáltalán nincs munkalehetőség. További ok, hogy a cigányok azokban a gazdasági ágazatokban helyezkedtek el, amelyek az elmúlt tizenöt évben válságba kerültek (pl. bányászat, kohászat, építőipar).7

Devecserben a romák jelentős része lomizással, főként ausztriai és németországi lomtalanításokból származó cikkek értékesítésével foglalkozik. Ebből a tevékenységből közel 200 család tartja fent magát. A devecseri romákra is jellemzőek a rossz lakhatási körülmények és a hátrányos helyzet. A helyi általános iskola hátrányos helyzetű tanulói közül csaknem mindenki roma származású.

2.2.4. Munkanélküliség Devecser munkanélküliségi arányait tekintve messze az Ajkai és a megyei átlag alatt van. Egyedül a 2011-es évben csökkent a munkanélküliség – sajnos ideiglenes – jelleggel, amikor is a vörösiszap-katasztrófát követően a helyreállítási munkálatok során sok dolgos kézre volt szükség.

11. táblázat: Devecser munkanélküliségi adatai 2003-2010 Nyilvántar- Devecser 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 tott összes 221 247 342 335 354 373 461 412 munkanél- Ajka 821 1004 1023 904 997 1372 1942 1417 küli (fő) Veszprém 12442 13514 12888 13530 14111 17016 22441 19656 megye Folyamato- Devecser 74 99 104 106 147 130 218 192 san Ajka 97 143 177 182 243 209 527 485 nyilvántartott Veszprém 1721 2358 2336 2383 3068 3280 4905 5349 (Hossz>365 megye nap) (fő) Munkaképes Devecser 3405 3384 3372 3346 3378 3370 3379 3341 korú Ajka 22025 21891 21550 21488 21684 21428 21504 21292 népesség (fő) Veszprém 242370 242234 242928 243468 245566 245102 246876 246230 megye Nyilvántartott Devecser 6.49 7.3 10.14 10.01 10.48 11.07 13.64 12.33 álláskeresők Ajka 3.73 4.59 4.75 4.21 4.6 6.4 9.03 6.66 aránya a Veszprém 5.13 5.58 5.31 5.56 5.75 6.94 9.09 7.98 munkaképes megye korú népesség %- ban

7 Budapesti Művelődési Központ, Kisebbségi adatbázis: http://kisebbsegek.bmknet.hu/index.php?id=439

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 50

5. diagram: Devecser munkanélküliségi adatai 2003-2010

Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség %-ban 2000-2010

16

14 13.64 12 12.33 11.07 10 10.14 10.01 10.48 9.039.09 8 7.98 6.94 7.3 6.94 6.49 6.4 6.66 Százalék 6 6.2 5.91 5.58 5.31 5.56 5.75 4.925 4.75 4.83 5.13 4.59 4.75 4.6 4 3.93 3.69 3.73 4.21 Devecser 2 Ajka 0 Veszprém megye

2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év Időszak

12. táblázat: Devecser munkanélküliségi adatai 2011

Nyilvántartott Devecser Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október összes 439 437 437 391 331 274 253 254 274 295 munkanélküli Ajka 1601 1610 1516 1324 1225 1179 1092 1090 1012 1054 (fő) Veszprém 22293 22293 21139 18938 16764 15482 15043 15157 15286 15865 megye Folyamatosan Devecser 199 198 200 183 153 129 114 105 84 72 nyilvántartott Ajka 482 474 433 380 348 306 279 262 240 239 (Hossz>365 Veszprém 5527 5544 5328 4999 4640 4202 3921 3804 3614 3461 nap) (fő) megye Munkaképes Devecser 3268 3268 3268 3268 3268 3268 3268 3268 3268 3268 korú Ajka 21017 21017 21017 21017 21017 21017 21017 21017 21017 21017 népesség (fő) Veszprém 244644 244644 244644 244644 244644 244644 244644 244644 244644 244644 megye Nyilvántartott Devecser 13.43 13.37 13.37 11.96 10.13 8.38 7.74 7.77 8.38 9.03 álláskeresők Ajka 7.62 7.66 7.21 6.3 5.83 5.61 5.2 5.19 4.82 5.01 aránya a Veszprém 9.11 9.11 8.64 7.74 6.85 6.33 6.15 6.2 6.25 6.48 munkaképes megye korú népesség %- ban

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 51

6. diagram: Devecser munkanélküliségi adatai 2011

Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség %-ban 2011-ben

16 Devecser 14 13.43 13.37 13.37 Ajka 12 11.96 Veszprém megye 10 10.13 9.11 9.11 9.03 8.64 8.38 8.38 8 7.62 7.66 7.74 7.74 7.77 7.21 6.85 6.3 6.33 6.48 Százalék 6.2 6.25 6 5.83 5.61 6.15 5.2 5.19 4.82 5.01 4 2 0

Április Május Június Július Január Február Március Október Augusztus Szeptember Időszak

2.2.5. Foglalkoztatottak aránya

Veszprém megyei adatokat alapul véve megállapítható, hogy a teljes népességen belüli gazdasági aktivitás népszámlálási adatai közül a legszembetűnőbb az, hogy 1990 és 2001 között a foglalkoztatottak száma 23 ezer fővel lett kevesebb, ezen belül a férfiaknál 23-, a nőknél 13%-os visszaesés következett be. Az országosnál kisebb mértékben, de tovább csökkent a foglalkoztatottak népességen belüli aránya: legmagasabb (77%) a 30-49 évesek körében volt, miközben az 50-59 éveseknek alig több mint fele dolgozott. Ez a trend a következő tíz éves intervallumban is folytatódott.

A megyében 2001-ben 100 foglalkoztatottra 146 (1990-ben 120) gazdaságilag inaktív személy jutott.

A 90-es évek elején zajló gazdasági, társadalmi változások, szerkezeti átalakulások hatására jelentősen és eltérően változott a kistérségek népességének gazdasági aktivitása. Az ipar válságágazatai révén a létszámleépítés legtöbb dolgozót az ajkai kistérségben érintett és a megye kilenc kistérsége közül itt csökkent a legnagyobb arányban (közel egyötödével) a foglalkoztatottak száma, de hasonló visszaesés jellemezte a tapolcai térséget is. Devecser – mint akkor az ajkai kistérség egyik települése, is ennek a foglalkoztatottsági aránynak a csökkenését élte át. (A „legnagyobb foglalkoztató”-nak számító veszprémi kistérségben legkisebb a változás. A gazdaságilag

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 52

aktív népességhez viszonyított munkanélküliségi ráta tartósan a sümegi térségben a legnagyobb és 1990. januárjához képest az állástalanok száma is itt, valamint a tapolcaiban nőtt a legjobban.)

2.2.6. Foglalkozási szerkezet Az oktatás és befektetés összhangja, a fejlesztés irányai - Gazdasági aktivitás

Egy korábbi kutatás során megkérdezett interjúalanyok egyetértettek abban, hogy jelenleg betanított munkaerő áll rendelkezésre nagy tömegben, közvetlenül a kistérségben. Egyedül a mezőgazdasági ágazatban van olyan mértékű szakmunkás réteg, amely egyből képes lenne ellátni egy nagyobb üzem szakmunkásigényét, annál is inkább, mert az elmúlt években a mezőgazdasági ágazatban tevékenykedő cégek szűntek meg: a Pannon-Gabona vagy a devecseri tejüzem. Toldi Tamás, devecseri polgármester és hozzá kapcsolódóan Marton László somlóvásárhelyi polgármester is egyaránt azt a véleményt képviseli, hogy betanított munkásokat foglalkoztató összeszerelő üzemet kellene létesíteni a térségben. Németh Mária, a Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ vezetője szerint a jelenleg a térségben működő nagyfoglalkoztatók is főleg betanított munkaerővel dolgoznak.

Ennek fényében az Amcham és a Rotary Club partnerségével olyan gyorsan felépíthető kisüzemeket kellene a térségbe telepíteni, melyek zömében betanított munkaerővel működtethetőek. Fokozatosan, a munkaerőpiac igényeivel harmonizáló szakmunkásképzés beindulása után lehetne a szakmunkás munkaerőre építeni.

2.2.7. Iskolázottság-iskolai adatok

Devecseri kistérség:

A Somló Környéke térségéről elmondható, hogy iskolázottsági mutatói az országos és a Veszprém megyei átlagnál egyaránt alacsonyabbak. Ez az aprófalvak magas arányával, az azokban élők magasabb átlagéletkorával és a hátrányos helyzetűek nagy arányával függ össze. A Somló Környéke falvaiban a népesség közel fele maximum általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Ez az arány kb. 10%-al magasabb a legfeljebb általános iskolát végzettek Veszprém megyei arányánál, és jóval magasabb a Veszprém megyei városi és az országos aránynál.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 53

8. ábra: Iskolázottsági mutatók: országos, Veszprém megyei, Veszprém megye városi és Veszprém megye falusi népesség (Mikrocenzus 2005. Központi Statisztikai Hivatal)

Devecser városát ha a szomszédos Ajka városához és a megyei adatokhoz viszonyítjuk, akkor ugyanúgy lemaradás mutatható ki, mint például a munkanélküliség esetében. A lemaradás az alapfok (általános iskola esetében) még nem számottevő. A középiskolánál azonban jelentős hátrány mutatkozik, így a szakképzett munkaerő hiánya is ezen a ponton érhető tetten.

13. táblázat: Devecser városának iskolázottsági adatai Ajka város és a megye adatainak tükrében

Terület Általános Legalább Legalább Egyetem, főiskola stb. iskola első általános középiskolai oklevéllel évfolyamát sem iskola 8. érettségi végezte el évfolyam Devcser 0.7 85.2 23.6 6.6 Ajka 0.2 92.3 32.6 8.8 Veszprém megye 0.4 89.5 33.6 10.6

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 54

7. diagram: Devecser városának iskolázottsági adatai Ajka város és a megye adatainak tükrében

Iskolázottsági adatok

100 90 80

70 Devcser 60 Ajka 50 Veszprém 40 megye 30 20

10 A megfelelőA százalékában korúak 0 Általános iskola első Legalább általáno Legalább középiskolai Egyetem, főiskola estb évfolyamát sem iskola 8. évfolyam érettségi oklevéllel végezte el

2.2.8. Összefoglalás Devecser a korosztály szerinti megoszlást vizsgálva egyértelműen a magyarországi népesedési trendeknek megfeleltethető képet mutatja: elöregedőben van a település lakossága.

Az elöregedést azonban nemcsak az élve születések és a halálozások egybevetésével, hanem a településre bevándorló, és onnan elvándorló népesség számával is magyarázhatjuk. Általánosan úgyszintén jellemző a kisvárosokra, hogy a 15- 18 éves középiskolás korú, majd az ezt követő egyetemi korú (18-24 éves) fiatalok, csak nagyon kis számban maradnak a szülőhelyükön.

Devecser városának helyzete a népesedési trendek alapján nem mutat kedvező képet. Éppen ezért kívánja benyújtani a KDOP-3.1.1/C-11 pályázati kiírásra a „Devecser belvárosának funkcióbővítő rehabilitációja” című pályázatát, melynek eredményeképpen többek között az alábbi problémákat szeretnék megoldani, hogy kialakulhasson a kívánt Devecser tudat.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 55

9. ábra: Devecser Városának főbb statisztikai adatai

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 56

Noha a hat diagram más- és más szemszögből közelíti meg a település jelenlegi helyzetét, ennek ellenére egy közös konklúzió következik minden eredményből: Devecser Városának megújulásra van szüksége:

A lakónépesség száma az utolsó 10 évben folyamatosan csökken, melyre a vörösiszap-katasztrófa sem volt kedvező hatással: a lakosság folyamatosan hagyja el a települést. Ez mutatkozik meg a vándorlási egyenlegből is: sokan hagyják el a várost, mely tényt tovább súlyosbítja az, hogy (főként) a fiatal generáció költözik el végleg a városból. Pont az a generáció, akikre a jövő épül. A munkanélküliségi ráta alakulása is kiemelkedő, mely többek között a kérdőíves eredményekből is egyértelműen kimutatható. Az adófizetők arányát tekintve a település – a négy további viszonyítási kategóriához képest – ugyanúgy a legutolsó helyen áll. Ennek következtében, az egy főre jutó belföldi jövedelem kapcsán is sereghajtó a város. Egyedüli vigaszt – a fenti statisztikák fényében – talán csak a közművesítés (közműolló változása) adhat: A kérdőívekben a megkérdezettek igen csekély százaléka jelezte, hogy a közműhálózat hiánya problémát okozna. Ez mutatkozik meg a oszlopdiagramon is: a 2005-ös évtől a város elérte először a kistérség, majd az országos szintet, melyet hamarosan követett a régiós és a megyei szint is.

Megoldás:

 Devecser funkcióbővítő városrehabilitációja,  mely kiterjed a lakosság közérzetének, komfortérzetének javítására;  programok, kiállítások, rendezvények keretében a helyi szórakozási lehetőségek bővítésére kerül sor;  melyhez szorosan hozzákapcsolódik a belváros központi részének, a várkastély előtti térnek és a Petőfi térnek a természeti és történeti értékeinek a megőrzése, megújítása.  A tervezett akciók ekként hozzájárulnak a helyi identitás növeléséhez,  közösségformáláshoz, melynek eredményeképpen  egy az infrastrukturális fejlesztéseket kiegészítő, komplex projekt kerül megvalósításra.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 57

10. ábra: A lakosság megoszlása Devecser városában az iszapkatasztrófa előtt. A két legsűrűbben lakott terület (piros, és a rózsaszínnel jelölve) a belvárosban és az elöntött területen található. Utóbbi megszűnésével a belváros lett a legsűrűbben lakott településrész, az ahol a tervezett beruházások (KDOP-3.1.1C-11) is meg fognak valósulni.

2.3. Közszolgáltatások

2.3.1. Közoktatás Devecserben a Gárdonyi Géza Közös Fenntartású Általános Iskola és Óvoda, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény látja el a közoktatási funkciót.

A városban az óvodai ellátás hosszú múltra tekint vissza, Devecserben már 1910 körül létesítettek óvodát. A Rupert kisasszonyok vezetésével kezdődött a kisdedek felügyelete, 30-35 gyermekkel, étkezés és altatás még nem volt. 1913 –tól állami kezelésben működött tovább és az 1920-1930 –as évek fordulóján átlagosan 65 római katolikus felekezetű gyermeket neveltek már a Tausz nővérek. 1945 –ig több helyen is felfedezhető az óvoda mind kedvezőbb feltételekkel, és növekvő gyermeklétszámmal.

Az 1960 –as évek az első Országos Alapprogram kiadása után a változás, a

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 58

szakmai fejlődés, kiteljesedés évei voltak a devecseri óvoda számára is. Komoly nevelőmunka folyt, több bemutató foglalkozást tartottak az intézményben az akkori járás óvónőinek. 1972 –ben megépül a kétszintes, 6 csoportos, jelenleg is működő óvodaépület. 1982 –ben a demográfiai hullám szükségessé tette a bővítést. Azóta újabb csoportok indultak és további fejlesztésekkel az Óvoda megkapta jelenlegi formáját. 2008-ban összevonták az Általános iskolával.

11-12 ábra: Gárdonyi Géza Közös Fenntartású Általános Iskola és Óvoda, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény épülete

A devecseri általános iskola (korábban Gárdonyi Géza Közös Fenntartású Általános és Alapfokú Művészetoktatási Iskola, ma Gárdonyi Géza Közös Fenntartású Általános Iskola és Óvoda, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény) 1960-ban alapított intézmény 1972 óta folyamatosan körzeti feladatokat lát el, a jelenleg hatályos alapító okirat szerint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, mely társulási megállapodás alapján ellátja Borszörcsök, Kolontár és Pusztamiske községi önkormányzatok számára a nyolc évfolyamos általános iskolai alapfokú nevelés és oktatás feladatát, valamint alapfokú zeneművészeti oktatást folytat. Az általános iskolában külön épületben alsó- és felső tagozat működik, illetve az általános iskola tagozataként 1998 óta zeneiskola is működik.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 59

Az iskolában az oktatás színvonalas és korszerű eszközökkel történik, s az oktatási infrastruktúrát folyamatosan fejlesztik, részben az iszapkatasztrófát követően befolyt adományokból, részben állami pályázatok bevételeiből.

A TÁMOP-3.3.2-es operatív program keretében „Esélyegyenlőség = egyenlő esély” címmel nagyszabású pályázati program megvalósítása indult el a Gárdonyi Géza általános iskolában és óvodában.

Számos pályázati program megvalósult már intézményben, a mostani két évig tart, a felzárkóztatás esélyeit megteremtve biztosítja, hogy minél többen szerezzenek komoly ismereteket, képességeket, amivel be tudnak kapcsolódni a munka világába.

Az intézmény évek óta komoly erőfeszítéseket tesz a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai és iskolai felzárkóztatása érdekében.

A pályázati programban az óvodában megvalósul a 3 évesnél fiatalabb gyerekek felkeresése és bevonása az óvodai nevelés világába, a szülők bevonása a baba- mama klub munkájába. Nyitott óvoda program lebonyolítása, egészségügyi állapot javítása a védőnők segítségével, roma származású anyanyelvi dajka és szociális segítő alkalmazása.

Az általános iskola alsó tagozatán az alapkészségek fejlesztése a nevelési tanácsadó és a rehabilitációs bizottságvizsgálatainak előkészítéséhez. Visszahelyezett SNI tanulók mentorálása.

Az általános iskola felső tagozatán a középiskolai tanulmányok támogatása

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 60

érdekében a HHH és az SNI tanulók felvételire való felkészítése, pályaorientáció keretében iskola- és üzemlátogatások, sulibörzéken való részvétel.

Az oktatási infrastruktúra fejlettsége, valamint a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására kidolgozott program ellenére az iskola tanulóinak száma az elmúlt 5 évben folyamatosan csökken. A 2007-hez képest 2011-re 192 fővel (37.72%-kal) csökkent a tanulók száma, melynek következményében az intézmény 26-ról 20-ra (23%- kal) csökkentette osztályainak számát.

Az óvodai létszámban 2007 és 2010 között szintén csökkenés tapasztalható (összesen 44 fővel, 19.64%-kal, ami átlagosan évi 14.67 fő), azonban 2011-ben az előző évihez képest 9 fővel (5%-kal) nőtt az óvodába beíratott gyerekek száma.

14. táblázat: Devecser óvodai és közoktatási adatait összefoglaló táblázat

Évek Óvoda Általános iskola Feladatel- Férőhe- Beíratott Feladatel- Osztályok Tanulók Első látási lyek gyerekek látási száma száma évfolya- helyek száma száma helyek mosok száma száma száma

2007 1 275 224 1 26 509 59 2008 1 275 220 1 26 466 52 2009 1 275 185 1 24 417 61 2010 1 275 180 1 23 377 52 2011 1 275 189 1 20 317 31

2.3.2. Sport A város sportéletét a Devecser Sport Egyesület szervezi, melynek a következő három szakosztálya van:

1. labdarúgó 2. tömegsport 3. sakk

A város labdarúgócsapata a Veszprém megyei I. osztályban játszik, míg a 2004-ben alakult kézilabdacsapata 2006 óta indul a Veszprém megyei bajnokságon, illetve a Veszprém Megyei Strandkézilabda Bajnokságon, ahol a 2009/2010-es szezonban I. helyezést szerzett.

Jelenleg a csapatok edzései és meccsei vidéki helyszínen zajlanak, mert az iszapkatasztrófa következtében a devecseri Várkertben található futball-pálya és az

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 61

általános iskola betonos kézilabda pályája vélhetően hosszú évekre - talán örökre - használhatatlanná vált.

Az Önkormányzat városfejlesztési koncepciójában részletesen foglalkozik a városi sportélet feltételeinek helyreállításával. A Várkert helyett az emlékparkban, a károsodott terület északi részén, a Pápai út mentén tervezik ezt megvalósítani, nemzetközi pályázat útján. Itt a város egy olyan összefüggő sportcélú területet kíván létrehozni, amelyen a labdarúgás és kézilabda mellett a többi szabadidős és sporttevékenység is helyet kap. Mindezt egy olyan többcélú csarnok megépítésével tervezik összekapcsolni, amely más városi tömegrendezvényeknek is befogadója lehet.

2.3.3. Szociális szolgáltatás A modern felfogás szerint a szociálpolitika alapgondolata, hogy társadalmunk alrendszereinek működése során úgy az egyén, mint annak a kisebb – nagyobb közösségei, különböző módon strukturált csoportjai számára adódhatnak olyan helyzetek, problémák, amelyekben ideiglenesen vagy véglegesen nem tudnak magukról elfogadható szinten gondoskodni. A társadalom mindazon tagjai, akik bármilyen oknál fogva (betegség, megváltozott munkaképesség, fogyatékosság, munkanélküliség, a család hiánya, családi körülmények változása, hajléktalanság stb.) beilleszkedési zavarokkal küzdenek. Normális életvitelük, megélhetésük mások közreműködése, külső segítsége nélkül nem biztosítható.

Mindazonáltal a szociális gondoskodásra nemcsak akkor van égető szükség, amikor a sajnálatosan mindig fennálló problémákkal szembesülünk (fogyatékosság, munkanélküliség, családi körülmények változása, hajléktalanság stb.) hanem akkor is, ha egy nem várt katasztrófa kapcsán (rövidebb- hosszabb) időszakot illetően megnő a szociális segítségre szorulók száma. Ilyenkor felértékelődnek a különböző hiányzó szociális gondoskodást pótló szervezetek, intézmények8, melyek szerepe a válsághelyzet enyhülése után is jelentős marad. Mindez azzal magyarázható, hogy krízishelyzet esetén, amikor relatív megnő az azonos helyzetű emberek száma (például: hajlékukat vesztettek), abban az esetben a mélyen, akár egy életre is beléjük ivódott közeli emlékek, tapasztalatok révén fel tudják mérni, hogy ténylegesen mekkora szerepe van ezeknek a létesítményeknek, az általuk nyújtott segítségnek.

A szociális gondoskodás feladata ekképpen nem kevesebb, mint, hogy a társadalmilag tipikus, de egyénileg jelentkező élethelyzeteket feltárja, s azokra – a jog

8 mint amilyen a később bemutatni kívánt devecseri Közös Fenntartású Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat is

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 62

által biztosított keretek között reagáljon. Éppen ezért nagyon fontos azoknak az eszközöknek a biztosítása, amelyekkel a felmerülő problémák a leghatékonyabban kezelhetők, úgy, hogy az egyén szabadságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsa, ugyanakkor a közösség védelme is megvalósuljon.

Törvényi kötelezettségek - Aktív korúak ellátása:

A Szociális szolgáltatások megszervezése a települési önkormányzatok, valamint a megyei önkormányzatok feladata. Azt, hogy milyen típusú ellátást kell egy önkormányzatnak biztosítania a településen a jogszabály a lakosságszámtól teszi függővé. Azon ellátások megszervezéséről, melyeket a jogszabály nem utal a települési önkormányzat hatáskörébe, a megyei önkormányzatoknak kell gondoskodniuk. Ilyen ellátás például a kórházak által nyújtott egészségügyi szolgáltatás.

Mindazonáltal a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen illetve a megyében élő szociálisan rászorultak ellátásának megszervezésére különböző mértékben kötelezett.

Együttműködésre, szociális ellátásra kijelölt szerv (2000 fő feletti, de 10000 fő alatti település): önkormányzat az együttműködés intézményi feltételeit elsősorban családsegítő szolgálat útján biztosítja ( Sztv. 37/D.§ (4) bek.), ezért családsegítéshez való hozzáférést minden önkormányzatnak biztosítani kell (Sztv. 86.§ (1) e) pontja). 2000 lakos feletti önkormányzat kötelező feladata családsegítés biztosítása (Sztv. 86.§ (2)bek.), családsegítés önálló intézményi keretek között mely intézményt (intézményeket) társulási- megállapodás alapján több önkormányzat közösen működtetheti. Devecser esetében ez az intézmény a Közös Fenntartású Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat.

A Közös Fenntartású Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkája a vörösiszap-katasztrófa idején, és a helyreállítás során

A Közös Fenntartású Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 22 településen lát el gyermekjóléti és családsegítési feladatokat, 10 településen házi segítségnyújtást, Devecser településen szociális étkeztetést és idősek nappali ellátását biztosítja. A 2010. október 4. napon történtek örökre bevésődtek a devecseri emberek tudatába, lelkébe. Az ipari katasztrófa pillanatok alatt következett be, ekként a segítőknek is pillanatok alatt kellett alkalmazkodni a rendkívüli helyzethez.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 63

A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat intézményi telephelye pillanatok alatt krízisközponttá vált. Ezzel megkezdődött számukra a rendkívüli munka. Az első sérült ruhátlanul, iszonyú fájdalmakkal küszködve érkezett be hozzájuk. Sokkos állapotban volt az ijedségtől, és bőrének égető érzésétől. Ekkor az intézetben dolgozók már megsejtették, hogy vegyi anyaggal állnak szemben. Így aztán az elsősegélynyújtás számukra abból állt, hogy zuhanyoztatták az embereket, és a szennyezett ruhák helyett készletükből, és a segítőktől kapott ruhákba öltöztették őket. A sérültek egymást követően érkeztek, az épület rövid idő alatt megtelt velük. Érkeztek a mentősök, és folyamatosan vették át a sérülteket sebellátásra. Ekkora már egyértelmű volt, hogy a lúgos hatású iszap komoly sérüléseket okozott, és minden, az intézmény által befogadott, ellátott áldozat esetében végzett segítség a későbbi egészségkárosodások elkerülésében nélkülözhetetlen fontosságú volt. Az intézet munkatársai időközben más problémákkal is szembetalálkoztak. Ilyen volt a vidéken tanuló gyermekek hazakerülése, biztonsága. Ez a feladat is legnagyobbrészt a gyermekjólétis munkatársakra hárult. Nehéz volt az ügyintézés a telefonvonalak leterheltsége miatt. Este a károsult családok elhelyezésében segítettek az ideiglenesen kialakított szálláshelyeken, ahova orvosi ellátást is szerveztek. A közvetlen krízishelyzet után a mentősök több hónapon keresztül az intézmény telephelyén, a dolgozókkal együtt 24 órás ügyeletet tartott a lakosság ellátása érdekében. Már október 4-én megszervezték 100 fő részére az étkeztetést, melynek lebonyolításában jelentős munkát vállaltak a későbbiekben során is.

Már a második nap megkezdték az intézmény dolgozói az érintett utcák, családok feltérképezését, mely közben segítették a mentési munkálatokat is. A sokkos állapotban lévő emberek egy része nem akarta elhagyni az otthonát, ezért különösen fontos volt, főként az idősek esetében az intézményből jól ismert gondozó jelenléte, megnyugtató szava. Emellett kiemelten fontos feladatként hárult rájuk a sérültek feltérképezése, majd az ezt követő, a kórházakból való eltávozásukkor elhelyezésük segítése, nyomon követése. Közben folyamatosan fogadták az adományozók felajánlásait, illetve közvetítették azokat a kijelölt gyűjtőhelyekre.

A Közös Fenntartású Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársainak lelkesedése a katasztrófa óta sem hagyott alább, melyet a teljesség igénye nélkül a

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 64

következő általuk elvégzett tevékenységek bizonyítanak:

A kijelölt elosztóhelyen több héten keresztül fogadták, és osztották az élelmiszereket, tisztító és tisztálkodási szereket. Az intézmény dolgozóinak feladata volt az elöntött területen lévő ingatlanokban bentlakó családok értesítése a károsult házak bontásának ütemtervéről is.

Összességében megállapítható: A reggeltől-estig, hétvégén is tartó feladat mind fizikailag, mind pszichésen nagyfokban terhelte a gyermekjólétis és családsegítős munkatársakat. Feladatuk napról-napra nőtt, bővült, ők pedig igyekeztek ennek megfelelni. Az adományozók közül rengetegen az intézményen keresztül akarták eljuttatni a felajánlandó adományaikat a családoknak, gyermekeknek. Ekként mindenről pontos adminisztrációt vezettek. Végezetül nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a katasztrófa által érintett emberek az óriási trauma hatására elvesztették biztonságérzetüket, döntésképtelenné váltak jövőjüket illetően. Ezért nagy szükségük volt a lelki támogatásra is. A Közös Fenntartású Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakemberek segítségével igyekezett a katasztrófa okozta fájdalmat, feszültséget enyhíteni az érintettek körében.

Törvényi kötelezettségek - Pénzbeli ellátások:

A szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Sztv.) 2009. január 1-jétől hatályos módosítások alapján a munkaképes korú, de állás és jövedelem nélküli személyek esetén két kategória jött létre az eddigi egy (segély) helyett. Ekként a rendszeres szociális segélyre jogosultak: egészségkárosodottak; 55 év felettiek; háztartásukban 14 év alatti kiskorú gyermeket nevelnek gyermek ellátását napközi ellátást biztosító intézetben nem tudják biztosítani [Sztv. 37/B.§ (1). Feltételként az került megjegyzésre, hogy az önkormányzat által kijelölt szervvel való együttműködésre törekedni kell (kivéve egészségkárosodottak Sztv. 37/C.§ (1) bek.)].

A rendszeres szociális támogatástól eltérő, további különböző jogcímen járó pénzbeli ellátásokat az önkormányzat rendeletben szabályozza az Sztv. 25.§-a alapján, melyek a következők lehetnek: Az Sztv. 38. § (1) bekezdésében foglalt lakásfenntartási támogatás, (normatív, helyi); átmeneti segély (Sztv. 45.§) és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.

A lakásfenntartási támogatás (normatív és helyi ellátást) kötelező szabályozni. A pénzben megállapított támogatást természetbeni támogatásra kell átváltoztatni,

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 65

amennyiben megállapítást nyer, hogy a támogatás összege nem rendeltetésszerűen kerül felhasználásra. Jogszabálysértő akkor, ha szociális helyzettől független feltételt határoznak meg [meghatározott ideig történő helyben lakás, életvitelszerűen ott tartózkodás-57/2002. (XI.28.) AB hat., 46/2004. (XII.1.) AB hat.] vagy az igénylők ingó, ingatlan vagyonnal rendelkeznek, amiből lehetőségük lenne jövedelemhez jutni. Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

8. diagram: A 2011-es évben lakásfenntartási támogatásban részesültek száma Devecserben

A Képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy(ek) részére átmeneti segélyt nyújt, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg a családban élők esetén a nyugdíjminimum 150 %- át, vagy egyedül élő esetében a nyugdíjminimum 200 %-át, és a kérelmező az Sztv. 4. § (1) bekezdés b.) pontjában meghatározott vagyonnal nem rendelkezik. Az átmeneti segély a rászoruló kérelmére vagy bármely más személy javaslatára, továbbá hivatalból is megállapítható. (Átmeneti segély egy naptári évben legfeljebb négy alkalommal adható.)

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 66

15. táblázat: Devecserben a rendszeres szociális segélyben részesítettek száma az elmúlt két évben jelentősen nem növekedett

2010 2011 HÓ FŐ ÖSSZEG HÓ FŐ ÖSSZEG Január 13 328885 Január 11 258825 Február 13 328885 Február 11 258825 Március 12 298915 Március 11 258825 Április 12 298915 Április 11 258825 Május 12 298915 Május 12 279235 Június 12 298335 Június 12 279235 Július 12 298335 Július 13 354575 Augusztus 12 281765 Augusztus 13 341755 Szeptember 12 277945 Szeptember 13 341755 Október 11 258825 Október 13 341755 November 11 258825 November 13 341755 December 11 258825 December 13 341755

Devecserben a teljes lakónépességhez viszonyítottan a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma az iszapömlést megelőző 3 évet vizsgálva kiemelkedően magas, stabilan 50% felett volt.

16. táblázat: Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma (2005- 2009.)

Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma Mutató/Időszak 2005 2006 2007 2008 2009 Lakónépesség (fő) 4981 4922 4875 4806 4611 Nyugdíjban, nyugdíjszerű 1682 1661 1645 1640 1610 ellátásban részesülő nők száma (fő)

Nyugdíjban, nyugdíjszerű 746 729 747 770 740 ellátásban részesülő férfiak száma (fő)

Nyugdíjban, nyugdíjszerű 2845 2812 2826 2853 2773 ellátásban (pl rokkantsági nyugdíj, árvaellátás, hozzátartozói nyugdíj) részesülők száma összesen (fő)

2.3.4. Egészségügyi ellátás

Háziorvosi szolgálat Devecserben önkormányzati fenntartású rendszerben működő háziorvosi rendelők, és alapellátást és szakellátást biztosító intézmények is vannak. A városban az

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 67

orvosi rendelők a településen négy helyen, az ellátási igényekhez igazodóan helyezkednek el. Az orvosi ellátást 4 háziorvos és 1 fogorvos végzi.

Devecserben fekvőbeteg ellátására szolgáló egészségügyi intézmény nincs. Kórházi ellátásra szoruló betegek Ajkára vagy Veszprémbe kerülnek.

17. táblázat: Devecser városának egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos mutatói Mutatók/Időszak 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

Lakónépesség száma az év 5211 5163 5084 4981 4922 4875 4806 4641 végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) (fő) Működő háziorvosok 4 4 4 4 4 4 4 4 száma A háziorvosi ellátásban a 5131 4920 5020 4937 5345 4770 5188 5212 megjelentek és a 8 7 9 9 1 0 9 2 meglátogatottak száma összesen (eset) Megjelenési esetek száma n.a. n.a. 2608 2569 2409 3527 2978 2597 a járóbeteg szakellátásban 4 1 0 (székhely szerinti adat (eset) Beavatkozások száma a n.a. n.a. 8116 8793 8305 8229 6877 5399 járóbeteg szakellátásban 1 6 8 (székhely szerinti adatok) (db)

Védőnői szolgálat A védőnői szolgálat az egészségügyi alapellátás része, körzeti beosztás szerint működik, biztosítva az egységes, magas színvonalú preventív ellátást a nővédelem, a várandós anyák, a gyermekágyas anyák, valamint a 0-16 éves korú gyermekek gondozása területén.

Jelenleg a településen 3 védőnő dolgozik.

Szakrendelők Devecseren: Fül-orr-gégészet Nőgyógyászat Fizikoterápia Gyerekgyógyászat Szemészet Sebészet Reumatológia

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 68

2.3.5. Közigazgatás és kultúra

A Devecseri Könyvtár története ma már elválaszthatatlan a várkastély épületétől, ekként ennek a patinás építménynek a történetétől is szólnunk kell, melyben a könyvtár 1986. szeptember 12-én kapott otthont.

Az Esterházy-kastély9 egészen a XIV. század közepéig a Csoron család birtoka volt. Az írott forrásokban legelőször 1502-ben említett Devecseri Csoron András a mohácsi vész körüli években kastélyt építtetett Devecserben, ennek a kastélynak részleteit sikerült megtalálni az Esterházyak épületének falaiban. Ekkor a belső udvar körül tornyos, bástyás falak védték és a Torna patakból táplált vizesárok vette körül. A középkor és a korai újkor ezt az épületformát, az árokkal, tornyos falakkal körülvett, megerősített nemesi lakóhelyet nevezte kastélynak. Manapság inkább a Jókai Mórtól származó várkastély névvel illetik.

1626-ban Esterházy Miklós szerezte meg a birtokot rajta a kastéllyal, de hamarosan zálogba adta. A család csak 1650-ben váltotta vissza. A kastély ekkor Esterházy Ferenc birtokába került. Az ő utódai birtokolták a 20. század közepéig.

A kastély a Rákóczi-szabadságharc éveiben csekély szerepet játszott. 1704-ben Károlyi Sándor, 1705-től 1709-ig Esterházy Antal kuruc generális egyik székhelye volt. Az épületről 1718 körül még azt írták, hogy elegáns, a század közepére azonban nagyon is elhanyagolt állapotba került, uradalmi magtárnak használták. Az 1760-as évekig abban a formában állt, ahogyan 1526 körül megépítették. A 17. század végén vagy a 18. század első felében valamilyen, ismeretlen indokú átépítés történt. Az átépítés inkább csak a főépületre vonatkozott, a kastély külső falait, tornyait és bástyáit éppen az 1760-as években kezdték bontani. A jelenlegi plébániatemplom 1761-1762-ben történt építése alkalmával a kitermelt földet a vizesárok betöltésére használták fel. A külső falakat olyan mértékben bontották meg akkor, hogy 1766-ban egy szakaszon új kerítés falazását rendelték el. Ugyanekkor a falakon belül már állt a mai melléképületek egy része, amelyekben az uradalmat irányító tisztségviselők laktak.

A 18. század végére mindennek ellenére az épületek már nagyon rossz állapotban voltak. Újjáépítésére több terv készült, a megvalósult terv – amelynek a főépület a mostani alakját köszönheti – a pozsonyi német Georg Karl Zillach építész műve lett, akinek rajzai 1945 előtt, a háború végén elpusztult pápai Esterházy levéltárban még láthatók voltak. Az építkezés az 1790-es évek elején történt. A főépület átépítése mellett ekkor készült a mai

9 A devecseri Eszterházy kastély, és az ott elhelyezett könyvtár bemutatása során a Devecseri Városi Könyvtár – A kastély története című bejegyzése alapján készült http://www.vkdevecser.hu/tortenet.html#_A_K%C3%96NYVT%C3%81R_T%C3%96RT%C3%89NETE

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 69

barokk főkapu. A 18. század végén a kastélytól keletre elterülő tó vizét lecsapolták, helyére parkot telepítettek.

1790-től megközelítően egy évszázadig maradt változatlan formában a kastély. Rómer Flóris „A Bakony” című 1860-ban megjelent könyve alapján a főépületet akkor ismét magtárnak használták, a melléképületekben a járási hivatalok székeltek. Véleménye szerint az egész épületegyüttes meglehetősen elhanyagolt volt, külső falai düledeztek. A pápai Esterházy grófok ezt követően újra átépítették az egész épületegyüttest. Az építkezés tervezője Voyta Adolf pápai építész volt. Időpontja és körülménye nem ismert. A főépületben ekkor készültek a faragott famennyezetek és a második emeletre vezető falépcső, az összes ajtó és ablak. A nagyterem késő reneszánsz kandallóját az udvarban levő díszkúttal együtt – ez ma másolatban látható, eredetijét a budapesti Szépművészeti Múzeum őrzi – Velencében vásárolták, mindkettő késői reneszánsz stílusú. Az ettől kezdve itt lakó Esterházyak belső személyzete számára alakították ki a melléképületeket, amelyek közül a barokk kapu és az egykori kaputorony maradványa közé új földszintes épületet emeltek. A keleti oldalra kápolnát építettek.

A második világháború utáni években, amikor a kastély teljes berendezése eltűnt, az épületek egy ideig üresen álltak, majd újra a járási hivatalok költöztek be. Azoknak Ajkára való átkerülését követően az első elképzelés szerinti megyei továbbképző központ nem valósult meg. Új meggondolások alapján szociális otthon létesítését határozták el az illetékesek. A tervezés során bebizonyosodott, hogy sem a főépület sem a melléképületek erre nem alkalmasak, így a műemléki hatóság akkori vezetőinek hozzájárulásával az udvar északkeleti sarkába új épületet emeltek, lebontva a kápolnát és az ahhoz vezető átjárót. Így elvágta a kastélyt parkjától, amellyel pedig eredetileg egységet alkotott.

14-16. ábra: Képek a kastély helyreállított történeti értékeiről

Mindeközben a kastély főépületében kapott helyet a könyvtár. Átalakításokat végeztek, így került helyreállításra az első emeleten a két kőből faragott reneszánsz ajtókeret, így került vissza eredeti helyére az egyik szépen faragott kandalló. Egy

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 70

töredékeiből összerakott ablakkeretet is sikerült bemutatni az egyik terem falába beépítve. Említésre méltók még a pince hatalmas dongaboltozatú terei is.

Közigazgatás és kultúra:

A Devecseri Városi Könyvtár elődjét, a Járási Könyvtárat 1952-ben alapították. 1966- ban 180 m2 alapterületű új könyvtár átadására került sor a településen. 1978-tól már 3 épületben működött a Könyvtár, mígnem 1986. szeptemberében minisztériumi, megyei és helyi összefogással a felújított Esterházy-kastélyba költözhetett a gyűjtemény. A város lakói azért is örülnek az itt elhelyezett könyvtárnak, mert a kastély évszázadokon keresztül számukra rejtélyes és idegen világ volt, ahova csak nagyon keveseknek volt módjuk belépni. Most mindenkinek, a hét hat napján nyitva áll.

A Devecseri Városi Könyvtár a Somló-környék kulturális központjaként számon tartott intézmény. Városi feladatok mellett közel 40 település mozgókönyvtári ellátását is végzi. A könyvállomány nagysága meghaladja a 240 ezer dokumentumot. A Könyvtárban 100 féle folyóirat olvasható, kölcsönözhető. A helytörténeti gyűjtemény felöleli a Somló irodalmát is. 2008. október 1-jétől a Városi Művelődési Házzal összevontan működünk Devecseri Városi Könyvtár és Művelődési Ház néven.

18. táblázat: A könyvtárral kapcsolatos számadatok

A könyvtárral kapcsolatos számadatok

Időszak Könyvtárak Kölcsönzött Beiratkozott száma (db) könyvtári olvasókszáma egységek (fő) száma (db) 2000 1 49133 1614 2001 1 42923 1488 2002 1 43629 1506 2003 2 39971 1426 2004 2 42467 1483 2005 2 42817 1498 2006 1 40674 1287 2007 1 39154 3088 2008 1 61503 3138 2009 1 29153 1106

Művelődési Ház

Devecser 5000 fős lakossága művelődési és szórakozási igényeinek kielégítésére az 1960-as években épült és az utóbbi években kívül-belül megújult Művelődési Ház áll rendelkezésre. A 360 férőhelyes, modern hang-és fénytechnikai eszközökkel felszerelt

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 71

színházterem mellett 4 foglalkoztató terem biztosít helyet a kulturált szórakozásnak, kikapcsolódásnak.

Az intézményben működő szakkörök, csoportok:

Nyugdíjas Klub Ifjúsági-és Felnőtt Képzőművész Kör Sakk-kör Hip-hop tánccsoport Gyógytorna Mozgássérültek Klubja Honvéd Bajtársi Kör Ifjúsági Találka Konditorna

Minden évben színházi előadásokat, pódiumműsorokat, szórakoztató nagytermi rendezvényeket nyújt a közönség számára. Internethasználatot biztosít, és szakmát, jogosítványt nyújtó tanfolyamok kerülnek megrendezésre. A város lakosságának egészségmegőrzése érdekében prevenciós napokat szerveznek a helyi civil szervezetek bevonásával. várjuk a gyermek és felnőtt korosztály tagjait.

2.3.6. Ivóvíz szolgáltatás, szennyvízkezelés Devecser Város közműhálózat szempontjából megfelelően ellátott településnek minősül. Ez érhető tetten a lakossági igényfelmérés eredményeiből is, hiszen a megkérdezett lakosság körülbelül 2%-a vélte csak úgy, hogy az ivóvíz minősége, a gázellátás, elektromos ellátás, telefonellátás és a csatornahálózat rossz lenne a településen.

19. táblázat: Lakásállomány és a közüzemi ivóvízhez köthető adatok Devecser városában (2002-2009) Az ellátottság 2008 óta egészen napjainkig 100%-os.

Időszak Mutatók 2002 200 200 200 200 200 200 200 3 4 5 6 7 8 9 Lakásállomány (db) 1856 1858 1858 1865 1871 1879 1883 1883 Háztartásoknak 123.5 137. 122. 119. 115. 115. 112. 111. szolgáltatott víz 9 9 8 5 8 6 3 mennyisége (1000 m3) Közüzemi ivóvízvezeték- 50.8 50.8 53.5 50.7 53.3 53.1 45.3 45.3 hálózat hossza (km) Összes szolgáltatott víz 194.5 202. 179. 190. 161 175. 178. 145. mennyisége (1000 m3) 9 5 1 3 6 1 Közüzemi ivóvízvezeték- 1831 1848 1858 1865 1871 1873 1880 1883 hálózatba bekapcsolt lakások száma (db)

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 72

2.3.7. Távhőszolgáltatás

Devecser város esetében nem releváns, mert a település nincsen rákötve semmilyen távszolgáltatóra, rendszerre sem.

2.3.8. Gáz- és villamos energia ellátás A városban középnyomású földgázelosztó hálózat van kiépítve, PE műanyagcsőből. Devecser északi határban létesült gázátadó állomás, mely felől nagyközépnyomású vezeték épült ki Devecser körül nyugati és keleti oldalán, ez utóbbi biztosítja Pusztamiske földgázellátását. A nyugati oldali a vezetékre csatlakozik egy gázfogadó állomás.

Jellemzők:

 A gázfogadó állomástól megtáplálva középnyomású földgáz elosztóhálózat létesült a városban.

 A várost ellátó középnyomású vezetékről leágazik a Kolontár községet ellátó gázvezeték.

 A fő gerincvezeték a Vásárhelyi és Széchenyi utcákban létesült, erről ágaznak le a további gerincvezetékek. A középnyomású vezeték védőtávolsága 4-4 m.

 A biztonsági övezeten belül tilos: minden építési tevékenység, fák ültetése és szőlőművelés.

 A városban közel minden utcában ki van építve a gerincvezeték, az ingatlanok felé leágazó vezetékek épültek, melyre csatlakoztatva telekhatáron szerelendő a nyomásszabályozó és mérő.

 A fogyasztás jellege: lakossági, közületi és vállalkozói.

 A szolgáltatást az E-ON-KÖGÁZ ZRt. végzi.

Az iszapkatasztrófa után a vasútállomás illetve a Hunyadi u.,Bocskai u., Árpád u. és Vöröshadsereg u. által bezárt területen lévő lakóházakat lebontják, az ipari - kereskedelmi létesítmények megmaradnak. A gázelosztó hálózat egy része elbontásra került illetve a bontás folyamatban van.

A tervezési területen belül a rendezési terv alapján, a következő helyeken lesznek lakóterületek, illetve gazdasági és kereskedelmi területek, melyek földgázellátása a következő módon biztosítható.

Lakóterületek találhatók a Hunyadi út északi részének nyugati és keleti oldalán, ahol a földgáz elosztóhálózat kiépítése már megtörtént, a gerincvezetékre való csatlakozással lehet biztosítani a lakóépületek földgázellátását.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 73

Vasútállomás és a Torna patak közt lévő gazdasági - ipari - kereskedelmi terület meglévő, megmaradó földgázellátása jelenleg is biztosított.

A vasúttól délre, a Torna pataktól északra és a várostól nyugatra gazdasági - ipari terület létesül. Földgázellátások biztosításának céljából a várostól nyugatra lévő nagyközépnyomású vezetékre csatlakoztatva kell egy nyomásszabályozó állomást kiépíteni, majd innen középnyomású gázhálózat létesül az ipari üzemek és kereskedelmi egységek földgázellátásához.

A földgázigények biztosításának lehetősége:

A ipari - kereskedelmi fejlesztési területek a meglévő nagy-középnyomású földgázvezeték mentén találhatók. Az ipari területen a középnyomású vezetéket kell kiépíteni a meglévő illetve kialakításra kerülő utakon, oly módon, hogy a gerincvezeték 4-4 m-es biztonsági övezete közterületre essen. A lakóterületek a meglévő középnyomású elosztóhálózat mellett létesülnek.

Hálózatfejlesztési javaslat:

Az igényelt földgázmennyiség biztosítására PE középnyomású földgáz-elosztóvezeték kiépítését terveztük minden utcában.

A lakóingatlanok részére D32 PE leágazó vezetéket kell majd kiépíteni és telekhatáron belül nyomásszabályzók felszerelése szükséges. Az ipari-, gazdasági létesítményeknél a leágazó vezeték méretét egyedileg kell meghatározni. Nagyobb gázigények esetén szolgáltatóval történő egyeztetés szükséges. A gázvezeték anyaga egységesen PE 80/G sárga-csíkos műanyagcső.

A fenti gázigények biztosításának céljából a meglévő gázelosztó-hálózatot, illetve gázfogadó állomást felül kell vizsgálni, el kell végezni a hálózat hidraulikai méretezését, szükség esetén a gázfogadó-állomás kapacitását bővíteni kell, míg a meglévő hálózat keresztmetszetét növelni kell.

20. táblázat: Gáz- és villamos energia ellátás Devecserben

Villamos energia ellátás Mutatók Időszak 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Lakásállomány (db) 1856 1858 1858 1865 1871 1879 1883 1883 Háztartási villamos 1970 1980 1995 2002 2000 2003 1985 1992 energia fogyasztók száma (db) A háztartások részére 4706 4768 4638 4765 4699 4681 4654 4450 szolgáltatott villamos energia mennyisége (1000 kWh) 21. táblázat: Devecserrel kapcsolatos gázfogyasztási adatok

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 74

Gázfogyasztás Mutatók Időszak 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Lakásállomány 1856 1858 1858 1865 1871 1879 1883 1883 (db) Háztartási 1101 1118 1077 1128 1156 1171 1174 1174 gázfogyasztók száma (db) Az összes 5059 6305 7805 9575 8030 11177 12017 10270 szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége (átszámítás nélkül) (1000 m3) Az összes 1369 1590 1944 1628 1717 1381 1407 1329.4 szolgáltatott gáz mennyiségéből a háztartások részére szolgáltatott gáz mennyisége (átszámítás nélkül) (1000 m3)

Elektromos energia ellátás A terület villamos-energia ellátása biztosított. Az ellátó hálózat kiépített, meglévő, a feltételezett bővítési igényeket hosszú távon ki tudja elégíteni. A területileg illetékes áramszolgáltató az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. (Hálózati Régió, Veszprém). Egyes fogyasztók esetében lehetőség van más szolgáltatóktól történő szabadpiaci vételezésre, amelynek a keretei folyamatosan bővülnek.

Az ellátás középfeszültségű hálózaton történik, súlyponti középfeszültség/kisfeszültségű transzformátor állomásokkal. Ezek az állomások döntően oszloptranszformátor állomások, a belvárosban földre telepített kompakt állomások. Az oszloptranszformátor állomások ellátása légvezetékkel, a kompakt állomások ellátása pedig földkábelekkel történik. A középfeszültségű oldalon a várost ellátó gerinchálózaton lehetőség van a többirányú betáplálásra, szakaszolásra, amely az ellátási biztonságot szolgálja.

Az érintésvédelem módja középfeszültségen védőföldelés (TT), kisfeszültségen nullázás (TN).

A kisfeszültségű hálózat döntően légvezetéki és légkábeles kivitelű, a belvárosi és néhány fejlesztendő területen földkábeles megoldású. A történelmi belváros védett területén belül a közép- és kisfeszültségű ellátás keretein belül kizárólag földkábeles ellátás

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 75

alkalmazható. Az újonnan kialakítandó egységes blokknak tekinthető lakóterületeken törekedni kell a földkábeles ellátásra. A gazdasági és ipari övezetekben megengedett a légvezetékes, ill. légkábeles ellátás.

A városi közvilágítás nagyrészt a kisfeszültségű légvezetéki hálózat oszlopaira szerelt lámpatestekkel, kisebb részt földkábeles ellátású térvilágítási lámpaoszlopokkal történik. Az újonnan kialakítandó egységes blokknak tekinthető lakóterületeken itt is törekedni kell a földkábeles ellátásra.

Összességében megállapítható, hogy a város villamos-energia ellátása biztosított, a várható fejlesztési igényeket a szolgáltató - esetenként hálózati szakaszbővítésekkel - ki tudja elégíteni.

2.3.9. Hulladékártalmatlanítás

Hulladékkezelés

A települési hulladék szállítását jelenleg az Avar Kft. (Ajka) végzi a területen. A gyűjtéssel és ártalmatlanítással kapcsolatos tevékenységek a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi LXIII. törvény valamint a Közép-dunántúli régióra vonatkozó Területi Hulladékgazdálkodási Terv alapján történnek.

22. táblázat: Hulladékgyűjtéssel kapcsolatos adatok

Megnevezés, település 2007 2008 2009 (mértékegység: háztartás, 1000m3, db)

Lakásállomány (db) Devecser 1879 1883 1883

Kolontár 258 262 265

Somlóvásárhely 451 453 453

Rendszeres Devecser hulladékgyűjtésbe bevont lakások Kolontár 219 220 220 száma Somlóvásárhely 449 449 449

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 76

2.3.10. Közlekedés A település közlekedési hálózata

A település közlekedési hálózatát távlatban alapvetően meghatározza a település É-i részét térintő M8 gyorsforgalmi út, valamint a szintén tervezett Pápa-Devecser-Tapolca főúti nyomvonal. Ez alapvetően a településen áthaladó forgalom nagyságára, a közlekedésben részt vevő nehézgépjárművek arányára is kihatással van. A tervezett nyomvonalak megvalósítását követően a városon áthaladó országos közutak veszítenek jelentőségükből, azok jelentős része várhatóan elveszti az országos közúthálózatban betöltött szerepét, és önkormányzati kezelésben kerül.

A Székesfehérvár-Szombathely vasútvonal Devecsert érintő szakaszának rekonstrukciójának előkészítése folyamatban van, a vasúti pálya 160 km/h engedélyezett sebességre történő átépítése tervezett. Ennek a beavatkozásnak a város közlekedési hálózatának tekintetében a vasúti átjárók kialakítása szempontjából van jelentősége. A vasútvonal korszerűsítése során a tervezett főúti nyomvonal vasút feletti átvezetésének megvalósulását követően a jelenlegi Pápai utcai szintbeni vasúti átjáró megszüntetése a vasútüzem szempontjából optimális helyzetet eredményezhet. Ez azonban a településen belüli közlekedés szempontjából jelentős hátrányt jelent. Ezért a település-szerkezeti terv - ismerve a jelenlegi szintbeni átjáró forgalomtechnikai problémáit) közlekedési szempontból az átjáró megtartását tartja szükségesnek.

A főút nyomvonala az I. ütemben a település NY-i részén a vasút különszintű keresztezésének kialakításával a 8 sz. főút és a 73315 j. állomási bekötőút között valósul meg. Ez jelentős kihatással van a település jelenlegi, jellemzően É-D-i irányultságú közúthálózati szerkezetére. Az eddigi 8 sz. főút irányába tartó járművek várhatóan a Miskei út-Vásárhelyi út csomópontjától (7324 j. és 7322 j. utak keresztezése) megpróbálja a legrövidebb úton elérni a település ÉNY-i részén lévő csomópontot, így ez a forgalom várhatóan az önkormányzati utakon fog megjelenni. Ez a nehézgépjárművek esetében forgalomtechnikai beavatkozásokkal (súlykorlátozás, behajtási tilalom) kezelhető, azonban a személygépjármű forgalom szempontjából az átmenő- és a településen belüli helyi forgalom által is elfogadott optimális megoldás nehezen található. A forgalomcsillapított útszakaszok (egyirányúsítások, forgalomcsillapító küszöbök, Tempo30 zónák) kialakításával az átmenő forgalom jelentős része távol tartható, azonban ezek a beavatkozások a településen belüli forgalmat is akadályozzák.

A tervezett főút további ütemeinek megvalósítása a település közúthálózati szerkezetét, forgalmi viszonyait tovább módosítja, melynek során a jelenlegi É-D-i irányú fő forgalmi irány fokozatosan alakul át K-NY-i irányú forgalmi igénnyé.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 77

Gyorsforgalmi utak M8 (Ausztria)-Szentgotthárd térsége-Veszprém-Dunaújváros- Kecskemét térsége-Szolnok-Füzesabony térsége (M3)

A gyorsforgalmi út nyomvonalának kialakítása jelenleg előkészítés alatt van. A gyorsforgalmi út kialakítása a jelenlegi elképzelések szerint a 8 sz. főút bővítésével, rekonstrukciójával, illetőleg a települési elkerülő szakaszok megépítésével valósul meg. A gyorsforgalmi út a település közigazgatási területére NY-i irányból a főút nyomvonalán érkezik, majd a Csigere patak keresztezését követően letér önálló nyomvonalra az É-i irányba. A tervezett Pápa-Devecser-Tapolca főút nyomvonalának, valamint a jelenlegi 8402 j. ök út keresztezése után a Balácai rakodó behajtójának térségében tér vissza a főút vonalára.

az M8 gyorsforgalmi útnak a szerkezeti terv által szükségesnek tartott és javasolt különszintű csomópontjai, ill. keresztezései a 84103 j. bek. út nyomvonal-korrekciójának különszintű átvezetése különszintű csomópont a tervezett Pápa-Devecser- Tapolca főútvonal keresztezésénél a mai 8402 j. ök. út nyomvonalának különszintű átvezetése különszintű átvezetés a zártkerti terület (Tik-hegy) keleti oldalán vezető út vonalában különszintű átvezetés Székipuszta keleti oldalán

Főutak 8 sz. Székesfehérvár (M7)-Veszprém-Szentgotthárd-(Ausztria) főút

Az M8 gyorsforgalmi út megvalósítása a 8. sz. főút nyomvonalának bővítésével, korrekciójával, valamint a települési elkerülő szakaszok megépítésével tervezett. Az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) szóló 2003. évi XXVI. tv., valamint ez alapján a VMÖK Veszprém Megye Területrendezési Tervéről szóló 5/2005 (V.27.) sz. ren- delete szerkezeti elemként mind az M8 gyorsforgalmi út- , mind a 8 sz. főút nyomvonalát tartalmazza, azonban a kettős vonalvezetés folytonosságát sem az országos, sem a megyei területrendezési terv nem biztosítja. Azáltal, hogy a gyorsforgalmi nyomvonal nem önálló létesítményként, hanem a jelenlegi főút felhasználásával kerül kialakításra, az előre látható időtávlaton belül a párhuzamosan vezetett M8-8 közúti tengely megvalósulása valószínűtlen. Függetlenül attól, hogy a végleges kialakítás során a kialakuló nyomvonal a gyorsforgalmi hálózat része lesz, vagy a Várpalota-Székesfehérvár közötti szakaszhoz hasonlóan emelt sebességű főútként fog üzemelni, a lassúforgalom számára (pl. mezőgazdasági- és állati erővel vont járművek) használható nyomvonal biztosítása megoldandó feladat.

Összegezve ez azt valószínűsíti, hogy távlatban az OTrT-ben szereplő M8-8 sz. főút nyomvonalak helyett a főút bővítésével és a települési elkerülési szakaszok megvalósításával

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 78

létrejövő gyorsforgalmi út fogja a település számára biztosítani a regionális és nemzetközi közúti kapcsolatokat, míg a jelenlegi főút - különös tekintettel folytonosságának hiányára- jelentősen veszít szerepéből. A település szerkezetét ezáltal a gyorsforgalmi úttal kapcsolatot biztosító, Devecsertől ÉNy-ra található külön szintű csomópontra, mint a magasabb rendű közúthálózat elérhetőségét biztosító kapcsolódási pontra kell szervezni. Biztosítani kell továbbá a vasútvonal, illetve a gyorsforgalmi út által leszakított - jellemzően beépítésre nem szánt- településrészek és a beépített területek közötti közlekedési kapcsolatokat is.

Pápa-Devecser-Tapolca tervezett főút

Az OTrT, valamint Veszprém Megye Területrendezési Terve új É-D-i irányú főúti nyomvonalat tartalmaz, mely részben a 8402 j. Devecser-Pápa, részben a 7317 j. Devecser- Tapolca összekötő utak meglévő nyomvonalának korszerűsítésével tervezett. Az új nyomvonal a 83 sz. főút, Pápa térségéből a 77 sz. főút, Tapolca irányába biztosít főúti kapcsolatot. A tervezett út felfűzi a regionális átmenő forgalmat lebonyolító országos közutakat (7322, 7324, 7317 j. ök. utak), így annak megvalósítását követően a településen az átmenő forgalom jelentős csökkenésére kell számítani.

A főút Devecser térségében új nyomvonalra kerül. A főút a közigazgatási határ É-i részén tér le nyugati irányba az összekötő útról, majd az M8 gyorsforgalmi utat és a Székesfehérvár-Szombathely vasútvonalat külön szintben keresztezve az Agrokémia telephelye és a vasútállomás közötti területen vezet. A főúton a gyorsforgalmi út mindkét oldalán körforgalmú csomópont létesül, amely biztosítja a főút és a gyorsforgalmi út csomóponti ágainak kapcsolatát. Az M8-as út É-i oldalán lévő körforgalomba kerül bekötésre a csomóponti ágakon kívül a 84103 j. borszörcsöki bekötőút, míg a D-i körforgalomba a csomóponti ágak és a régi 8 sz. főút visszaminősülő nyomvonala csatlakozik. A vasút keresztezését követően szintén körforgalmú csomópont létesül, melybe a devecseri vasútállomáshoz vezető út folytatásaként tervezett új nyomvonal csatlakozik. (Az I. ütemben, a vasútvonal korszerűsítéséhez kapcsolódóan a külön szintű vasúti keresztesés valósul meg a hozzá kapcsolódó két körforgalommal együtt.) A főút ezt követően a belterület mentén haladva előbb a 7322 j. Devecser-Somlóvásárhely összekötő utat, majd a Téglagyár és a beépített terület közötti szakaszt követően a 7324 j. Devecser-Sümeg összekötő utat keresztezi. Ezt követően az épülő lakóterület mentén vezet és délen, a Sándor major térségében tér vissza a 7317 j. Devecser-Tapolca összekötő út nyomvonalára.

Az elkerülő út I. ütemben a vasút külön szintű keresztezése valósul meg. A műtárgy és a kapcsolódó csomópontok a tervezett főút részét képezik. A település ideiglenes kapcsolatának biztosítása érdekében a 73315 j. Devecser állomáshoz vezető út (Vas út) nyomvonalának meghosszabbítása szükséges a tervezett főútig.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 79

Országos mellékutak

7324 j. Devecser-Sümeg összekötő út (8 sz. főút-Pápai utca-Kossuth Lajos utca-Deák tér-Miskei utca-Sümegi út)

Az út nyomvonala a 8 sz. főút csomópontjától indulva szintben keresztezi a MÁV 20 sz. Székesfehérvár- Szombathely vasútvonalat, majd a vasúti átjárót követően az összekötő útba csatlakozik a 73315 j. állomáshoz vezető út (Vas út). A nyomvonal a településközponton áthaladva felfűzi a

A főúti csomópont és a vasúti átjáró közötti távolság ~30 m, ez a jelenlegi közúti forgalom mellett zárt sorompó esetén a várakozó járművek felállására nem elégséges, a járműveknek több esetben a főút kanyarodó sávjaiban kell várakozniuk.

Erre a problémára adhat megoldást a -részben a vasúti pálya korszerűsítéséhez is kapcsolódóan- a település NY-i oldalán a tervezett Pápa-Devecser-Tapolca főút I. ütemében a vasút feletti különszintű átvezetés megvalósítása. Ekkor a 8 sz. főúti kapcsolatot már nem a 7324 j. ök. úti (Pápai utcai) csomópont, hanem a különszintű átvezetésen keresztül a 73315 j. állomáshoz vezető út, valamint annak folytatásában a tervezett főút nyomvonaláig megvalósítandó új országos közúti nyomvonal biztosítja. Ez azonban szükségszerűen magával vonja a Pápai utcai szintbeni vasúti átjáró megszüntetését, ami azonban nem csak a majdani főúton lebonyolódó tranzitforgalom, hanem a település vasút által elvágott településrészei közötti belső kapcsolatokat is biztosítja. Ezért a vasúti átjáró megszüntetése a település működése szempontjából jelentős hátrányt jelent, mivel a vasút két oldala közötti kapcsolat ezentúl csak a város É-D-i irányú közlekedési tengelyétől jelentős távolságra eső, elsősorban tranzitforgalmat lebonyolító nyomvonalon tud lebonyolódni. A belső forgalom számára a jelenlegi vasúti kereszte- zési ponthoz képest ez akár ~3,2 km kerülőút megtételét is igényelheti.

Devecser szempontjából a kedvező közlekedési szerkezet kialakításához a tervezett főút különszintű keresztezése mellett a jelenlegi szintbeni vasúti átjáró megtartása is szükséges. Az I. ütemben megvalósuló vasút feletti különszintű átvezetésre így valóban nem a Pápai utca szintbeni átjárójának teljes forgalma, hanem annak csak egy része terhelődne át. Az új szakaszon valószínűsíthetően a 8 sz. főúton a NY-i irányból érkező forgalom, illetve a szintbeni csomópontban alkalmazott forgalomtechnikai beavatkozásokat (pl. súlykorlátozás) követően a teljes nehézgépjármű-forgalom megjelenhet. Ezzel a beavatkozással az M8 gyorsforgalmi út megvalósításáig is vélhetően orvosolható a 8 sz. főút és a szintbeni vasúti átjáró közelségéből adódó forgalombiztonsági probléma.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 80

Az összekötő út a vasúti átjárót, és az állomási hozzájáró út csatlakozását követően keresztezi a Torna patakot, majd a Batthyány utca és a Petőfi tér közötti szakaszon ~ 350- 400 m hosszban új nyomvonalra kerül. A nyomvonal-korrekcióra a történelmi városközpont tervezett rehabilitációja során a Pápai utca-Árpád utca csomópontjának térségében visszaépítendő Esterházy- (Süttő-) malom rekonstrukciója érdekében kerül sor. Az „új nyomvonalra helyezés” ez esetben az út régi, történelmi nyomvonalra történő visszaépítés szándékát jelenti, ez azonban a jelenleg érvényes tervezési paraméterek biztosítása miatt nem teljes mértékben tudja lefedni a régi út területét.

A Deák tér rekonstrukciója során a térre bevezető útszakaszom csomópontjainak korrekciója szükséges. A 7324 j. (Kossuth u.) és a 7339 j. ök. út (Szabadság tér/Széchenyi u.) csomópontjának korrekciója szintén a történelmi városközpont rehabilitációja érdekében szükséges, míg a 7324 j. (Miskei út) és a 7322 j. (Vásárhelyi út) ök. utak keresztezésének felújítása a kedvezőtlen forgalomtechnikai kialakítás és a Damjanich utca szerepének felértékelődése, forgalmának várható növekedése miatt indokolt.

Az önkormányzat elképzelései között szerepel a Miskei út és a Sümegi út (7317 j. és 7327 j. ök. utak) csatlakozásában körforgalmi csomópont kiépítése. Ennek megvalósítása a csomópontba beérkező forgalmak eloszlásával, valamint forgalombiztonsági szempontból is indokolható.

A tervezett főút települést elkerülő szakaszának megvalósítását követően a 7324 j. összekötő út Pápai utca- Petőfi tér-Kossuth utca szakasza veszít az országos közúthálózatban betöltött szerepéből, várhatóan önkormányzati kezelésbe fog kerülni. A Deák tér-Miskei út- Sümegi út szakasz (csatlakozva a 7339 j. ök. úthoz) a megyei terv besorolásának megfelelően térségi jelentőségűvé válik.

7317 j. Devecser-Tapolca összekötő út (Miskei út)

Az összekötő út nyomvonala a Miskei út-Sümegi út csomópontjától indul, kialakítása a tervezési területre - a csomópont már említett körforgalommá való átépítésén kívül- nincs kihatással.

Az összekötő út települési szakaszán a Pápa-Devecser-Tapolca főúti nyomvonal megvalósítását követően a forgalom erőteljes csökkenésére kell számítani. Ennek megfelelően jelentősen veszít szerepéből, távlatban várhatóan önkormányzati kezelésbe kerül.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 81

7339 j. Ajka-Kolontár-Devecser összekötő út (Széchenyi út-Szabadság tér)

A nyomvonal tervezési területtel érintett szakaszán jelentősebb változás a Jókai utca csatlakozásának térségében, valamint a már említett Deák téri, 7324 j. ök. úthoz való csatlakozás térségében valószínűsíthető.

A történelmi városközpont rekonstrukciója során a Petőfi téren található autóbusz-állomás megszűnik, áthelyezésre kerül. Az előzetesen szóba került több helyszín közül az új autóbusz-állomást a szerkezeti terv a Szabadság téren javasolja kialakítani. A városközpont rehabilitációjához kapcsolódóan a Jókai utca forgalomcsillapított útszakasszá válik, így az autóbusz-állomás működésének biztosítása érdekében a Szabadság téri csatlakozás visszaépítése elfogadható megoldás.

Ennek megfelelően az autóbusz-állomás forgalmi rendjéhez igazodva a csomópont rekonstrukciója szükséges oly módon, hogy a jelenlegi útcsatlakozás átalakítását követően az a Jókai utca felé a tér területén egyirányúvá válik, míg az ellenkező irányban a Szabadság téren átalakított parkoló szervizútján, az Ifjúság utcával szemben megnyitott útcsatlakozáson keresztül lehet az összekötő út vonalát elérni.

Távlatban az összekötő út nyomvonala a tervezett főút megvalósítását követően is megtartja szerepét, a megyei tervben megfogalmazottaknak megfelelően az országos mellékúthálózat részeként Sümeg-Gyepükaján- Devecser-Kolontár-Ajka irányban térségi szerepet fog betölteni.

73315 j. Devecser állomáshoz vezető út (Vas út)

A tervezett főúti nyomvonal részét képző különszintű vasúti keresztezés I. ütemben való megvalósulását követően az állomáshoz vezető út szerepe felerősödik. A közúthálózati kapcsolatok megfelelő biztosítása érdekében 73315 j. út folytatásaként megfelelő paraméterekkel kiépítendő a vasútállomás (Szent Imre utca) és a tervezett főút közötti nyomvonalszakasz. Az állomáshoz vezető út és annak folytatása távlatban -a főút Devecsert elkerülő szakaszának megvalósítását követően- valószínűsíthetően veszít szerepéből.

Országos közúthálózati szerepe a vasútállomás megközelíthetőségének biztosítása érdekében csak az I. ütemben megépítendő főút és vasútállomás közötti vonalnak marad, a vasútállomás és a Pápai utca közötti szakasz valószínűsíthetően önkormányzati kezelésbe kerül.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 82

Települési gyűjtőutak

A Pápa-Devecser-Tapolca főút I. ütemében megvalósuló külön szintű vasúti keresztezés, valamint a Pápai utcai szintbeni vasúti átjáró forgalmának korlátozása a településen áthaladó tranzitforgalom, valamint a cél- és eredőforgalom átrendeződését vonja maga után. Ez azt jelenti, hogy várhatóan a Deák tér térsége és a különszintű vasúti keresztezés között a járművezetők az időben és úthosszban a legrövidebb eljutási lehetőséget fogják keresni. Ez elsősorban a személygépjármű forgalom tekintetében lehet jellemző, feltételezve, hogy a nehézgép- jármű-forgalom az önkormányzat kezelésében lévő utakról kitiltásra kerül.

Annak érdekében, hogy a tranzitforgalom akadályoztatása mellett a település belső forgalmának lehető legkisebb zavarásával a megváltozó forgalmi igények kezelhetők legyenek, a várható forgalmi irányokban a gyűjtőúti funkciónak megfelelő, vagy a gyűjtőúti funkcióra alkalmassá tehető nyomvonalak kijelölése szükséges.

A településszerkezeti terv ezeket a gyűjtőutakat az Árpád utca-Bocskai utca-Hunyadi utca, illetőleg a Táncsics utca - Damjanich utca vonalon javasolja kijelölni. Ezáltal a személygépjármű forgalom a felüljáró irányába a Deák tér felől a Kossuth utca-Pápai utca- Árpád utca-Bocskai utca-Hunyadi utca-Vas út (új szakasz), míg a felüljáró felől a Vas út- Hunyadi utca-Bocskai utca-Táncsics utca-Damjanich utca-Deák tér vonalon bonyolódhat le. Annak érdekében, hogy a Miskei út felől érkező forgalom ne a Damjanich utcán keresztül próbálja elérni a felüljáró térségét, a Damjanich utca egy (a terv javaslata alapján az Árpád utca - Arany János utca közötti) szakaszának egyirányúsítása szükséges az Árpád utca felől az Arany János utca irányába.

A gyűjtőutak kialakításához kapcsolódóan az Árpád utca-Pápai utca csomópontjának átalakítása (ez a már említett malom épületének visszaállítása miatt is indokolt), valamint a Miskei út-Vásárhelyi út csomópontjának átépítése szükséges.

Egyéb jelentős mezőgazdasági feltáróutak

A tervezési területet északról határoló vasútvonal, valamint a tervezett M8 gyorsforgalmi út nyomvonala elvágólag hat a település É-D-i irányú közlekedési kapcsolataira. Ezért a meglévő, ill. tervezett magasabb rendű közúthálózati elemek mellett a mezőgazdasági- és erdőgazdasági területek megközelítésének szempontjából ki kell jelölni azokat a nyomvonalakat, amelyek ezen területek megközelítését távlatban is biztosítják. A mezőgazdasági feltáróutak vonalát a vasútvonal és a gyorsforgalmi út potenciális keresztezési helyeit felfűzve célszerű kijelölni, illetve a jelentősebb utak esetében javaslatot

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 83

kell adni a vasút és a gyorsforgalmi út különszintű keresztezési helyeinek megvalósítására.

Ezek alapján a tervezési területet érintően az alábbi jelentősebb feltáróutak kijelölése javasolt:

A visszaminősülő 8 sz. főút vonalától a Balácai rakodóhoz vezető út, valamint folytatása a vasútvonal különszintű keresztezésével a 7339 j. ök. útig (Széchenyi út) A 7339 j. ök. úttól indulva a vasút különszintű keresztezését követően a zártkerti terület (Tik-hegy) K-i oldalán vezetett nyomvonal, valamint folytatása az M8 gyorsforgalmi út különszintű keresztezésével (Víztározó megközelítése), csatlakoztatva a 8402 j. ök. úthoz A Széki erdő megközelíthetőségének biztosítása az M8 gyorsforgalmi út különszintű keresztezésével Széki-puszta térségében, valamint a nyomvonal csatlakoztatása a Tik-hegy keleti oldalán vezetett feltáróúthoz.

Vegyesforgalmú utak

A történelmi településközpont rekonstrukciója során cél egy olyan forgalomcsillapított övezet létrehozása, mely a településközponton átmenő, vagy az azt határoló országos közutak és annak forgalma által a településszerkezetben és magában a közlekedésben okozott hátrányait és káros hatásait csökkenti, emellett a környezet minőségét javítja.

A településközpont rehabilitációja során a Árpád utca-Táncsics utca-Damjanich utca- Deák tér-Szabadság tér- Jókai Mór utca-Kastélypark által határolt területen belül a közlekedési területeket az ún. „Shared Space” (Közös Tér) tervezési elvei szerint javasolt kialakítani. Ennek megfelelően a közlekedési területeken az egyes közlekedési módok (gyalogos, kerékpáros, gépjármű) egy térben, azonos felületeken, fizikai elválasztás nélkül kerülnek kialakításra. Ezáltal a gépjárművezetők a forgalomcsillapított környezet részévé válnak, és viselkedésüket (pl. a jármű sebessége) a gyalogosok és kerékpárosok által meghatározott mindennapi viselkedési normák befolyásolják. A fizikai elválasztás nélküli közlekedési területek, valamint a közlekedési jelzések (esetleg teljes) hiánya arra készteti a közlekedésben résztvevőket, hogy minden időpillanatban figyeljenek egymásra, számítsanak egymás megjelenésére, ezáltal várhatóan konfliktusok kialakulására, balesetek bekövetkezésére nem kell számítani.

Tekintettel arra, hogy Shared Space az eddigi nemzetközi tapasztalatok alapján főleg olyan történelmi városmagokban bizonyult hatékonynak, ahol az autóforgalom igen alacsony, ezért a program I. ütemében - a Pápa- Devecser-Tapolca tervezett főút települést NY-ról elkerülő szakaszának megvalósulásáig- a 7324 j. ök. út (Kossuth u.-Pápai utca) Deák tér és

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 84

Árpád utca közötti szakasza nem képezi a program részét, itt a jelentős forgalomnagyságra való tekintettel továbbra is a gépjármű, a kerékpáros és a gyalogos forgalom határozott elválasztása szükséges.

Közúti keresztmetszeti forgalmi adatok

A közúti forgalomszámlálási adatok az „Országos közutak 2009. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma” c. kiadvány alapján kerültek meghatározásra.

23. táblázat: Devecser városának forgalmi adatai

út határ szgk ktgk busz J/n tehergépkocsi J/n mkp kp Lassú Össz

szám J/n J/n szóló csukl kntg ntg pótk nyv sp J/n J/n J/n E/nap k k ec 8 80+57 5802 638 142 0 632 622 348 439 40 38 20 16 10839 1 8 92+17 5012 464 120 0 362 333 167 345 30 73 46 35 9027

92+178 7317 80+000 1746 365 90 0 228 177 144 161 3 87 181 29 3866 98+55 7322 810+390+000 680 68 6 0 115 84 36 17 0 64 125 83 1687 2 7324 6+1770+000 2404 330 121 0 210 190 157 161 1 125 270 8 4574

1+186 1269 258 55 0 53 78 53 58 0 17 194 8 2205

7339 14+814+410 1688 197 57 1 239 138 50 13 0 71 374 19 2922 8 8402 12+390+000 1376 204 33 0 115 140 78 79 0 17 27 9 2733 8 7331 19+040+000 774 102 42 0 149 99 47 34 0 49 112 42 1716 5 6 0+370

A forgalmi adatokból megállapítható, hogy Devecser belterületét érintő utakon (7317, 7322, 7324, 7339 és 73315 j. utak) a közutak kapacitás-kimerülésére távlatban sem kell számítani.

Figyelemre méltó azonban, hogy a belterületen áthaladó járművek közül a nehézgépjárművek aránya már járműszám alapján is meghaladja a 20%-ot (!), egységjármű számítási alapon ez az érték még magasabb (~37%). Ez az érték -tekintettel arra, hogy ez a jelentős teherforgalom nem cél-eredő jelleggel, hanem átmenő forgalomként jelenik meg a településen- előrevetíti a tervezett Pápa-Devecser-Tapolca főút települési elkerülő szakaszának mielőbbi megvalósításának igényét.

Szintén kiemelkedő az országos közutak belterületi szakaszain, valamint a külterületi szakaszokon a jelentősebb ipari- és gazdasági területekig a kerékpáros forgalom nagysága.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 85

A nehézgépjármű-forgalom jelentős aránya a beépített területen zavaró hatású, a jelentős kerékpáros-forgalom mellett fokozott és állandó balesetveszélyt jelent.

Vasúthálózat

A város beépített területének északi határán halad a MÁV 20-as számú Székesfehérvár-Szombathely vasúti fővonala. A vasútvonal a Dunántúl egyik legfontosabb kelet-nyugati irányú vasútvonala, Bobánál a 25-ös számú vonalhoz csatlakozva jelentős szerepet tölt be a Budapest-Ausztria-Olaszország közötti vasúti forgalom lebonyolításában.

A vasút Devecser térségében egyvágányú, villamosított vonal, engedélyezett sebessége 100 km/óra. A devecseri vasútállomás 6 vágányos, ebből 4 vonatfogadó (II-V.), az átmenő fővágánya a III. vágány. Az I. és V. és VI. vágány csonkavágány, illetve iparvágány.

A vasútvonal korszerűsítésének, 160 km/h engedélyezett sebességre való átépítésének előkészítése folyamatban van. A nyomvonal átépítése a közlekedési hálózat szerkezetére nincs kihatással, azonban annak elvágó hatása miatt a vasút keresztezési pontjai a közúthálózati szerkezetet alapvetően meghatározzák. Ezért a vasúti keresztezések, valamint az M8 gyorsforgalmi út átvezetéseinek helyét egymással összhangban, lehetőség szerint egy nyomvonalra felfűzve kell kialakítani.

Ennek érdekében a vasútvonal engedélyezett sebességének 160 km/h értékre való növelését követően is indokolt a Pápai utca (jelenleg 7324 j. ök. út) folytatásában található szintbeni vasúti átjáró megtartása. Ennek megszüntetése esetén a vasúttól É-ra lévő területek megközelítése csak több, mint 3,2 km-es kerülő megtételével lehetséges, így a szintbeni átjárás biztosítása a település működőképességének megőrzése szempontjából feltétlenül szükséges. (Az Országos Vasúti Szabályzat a 160 km/h-nál nagyobb engedélyezett sebesség esetén tiltja az utak szintbeni keresztezését, míg gyalog- és kerékpárutak esetében ez az érték 120 km/h).

A szerkezeti terv által javasolt keresztezési helyek:

a tervezett Pápa-Devecser-Tapolca főút nyomvonalának külön szintű átvezetése a 7324 j. ök. út (Pápai utca) meglévő szintbeli átjárójának megtartása a Balácai rakodóhoz vezető út folyatatásában lévő nyomvonal külön szintű átvezetése a zártkerti terület (Tik-hegy) keleti oldalán vezető út külön szintű átvezetése

Iparvágány-kapcsolatok

Devecser vasútállomásához kapcsolódóan több telephely rendelkezik iparvágány kapcsolattal: a Devecseri Agrokémia Kft., a Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. fatelepe, valamint a TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. gabonatelepe. Ezen iparvágány

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 86

kapcsolatok távlatban is megtartandók.

Közúti közösségi közlekedés

Devecsert jellemzően átmenő autóbuszjáratok érintik, a legtöbb járat Ajka-Sümeg és Ajka-Somlóvásárhely irányban közlekedik, valamint meghatározó az észak-déli, Pápa-Sümeg irány forgalma is. Az utasforgalom lebonyolítása érdekében Ajka-Devecser és Devecser- Pusztamiske között önálló viszonylatban is közlekednek autóbuszok. A vasúti forgalom kiszolgálását eseti jelleggel a vasútállomás érintésével közlekedő helyközi járatok biztosítják.

Az autóbusz-állomás távlati helyének kijelölésére előzetesen már több helyszín szóba került, többek között a Miskei út mentén a kórház térségében, a vasútállomásnál, illetve a városközpontban a Szabadság tér, vagy a Deák tér térségében.

A távlatban a településszerkezet átalakulására, a lakóterületek súlypontjának déli irányban való eltolódására kell számítani. Ez magával vonja az autóbusz-állomás áthelyezésének igényét is, különös tekintettel arra, hogy a város már rövid távon a településközpontban a jelenlegi terület-felhasználásnál értékesebb, minőségibb rekonst- rukciót kíván megvalósítani. Az autóbusz-állomás távlati helyét célszerű olyan településközponti, vagy központhoz közeli területen megvalósítani, amely az utasforgalom szempontjából nem jár jelentős szolgáltatási-színvonal csökkenéssel és utazási idő növekedéssel, valamint a szolgáltató számára komfortosabb környezetet jelent, lehetőség szerint az utas szám megtartásával, valamint az üzemeltetési többletköltséget okozó útvonal hosszabbodás nélkül.

A településszerkezeti terv az autóbusz állomást a Szabadság térne javasolja áthelyezni, míg a vasútállomásnál buszforduló és sofőr pihenő kialakítása javasolt.

A Szabadság téri autóbusz-állomás elhelyezésére és több változat került tanulmány és szegélyterv szintjén kidolgozásra, ahhoz kapcsolódva, hogy a városközpont rekonstrukciója során a téralakítás milyen elvek szerint történik.

Kerékpárúthálózat A település területét Euro-Velo, vagy országos kerékpárút törzshálózati elem nem érinti.

Veszprém megye Területrendezési tervében foglaltak alapján Nemeshany-Devecser- Ajka-Városlőd-Szentgál- Bánd-Veszprém nyomvonalon térségi jelentőségű kerékpáros nyomvonal kijelölése/kiépítése tervezett. A kerékpárút Nemeshany térségében csatlakozik a Veszprém- (Nagyvázsony-Kapolcs-Tapolca)-Sümeg-Somlóvásárhely- Pápa-(Árpás-Győr) települések érintésével vezetett „81. Balaton - Rába” országos törzshálózathoz.

Devecsert érintően a kerékpáros létesítmény a Sümegi út-Miskei út vonalon érkezik a Deák térre, majd a Szabadság téren átvezetve a Széchenyi úton indul Kolontár irányába. A

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 87

Lékai utcán keresztül a kerékpárút csatlakozik a Kastélypark rekonstrukciója során tervezett kerékpárúthoz, majd a Malom árok mellett vezetve hagyja el a tervezési területet.

A szerkezeti terv helyi jelentőségű kerékpárutak kialakítását javasolja a település beépített területétől távol eső létesítmények, munkahelyek biztonságos elérhetősége érdekében a Miskei út mentén Sándor majorig, valamint a Szabadság tér-Jókai utca-Kastély park-Pápai utca vonalon a vasúttól É-ra található területek megközelítésére.

Önálló kerékpáros nyomvonal kerül kialakításra továbbá a Kastélyparkon keresztül, valamint a Szent Imre utca Árpád u.- Vasútállomás közötti szakaszán.

A kerékpáros nyomvonalakat lehetőség szerint a közúti közlekedéstől elválasztottan, önálló létesítményen kell megvalósítani.

Parkolók, parkolási létesítmények

A település központjában, valamint a forgalmasabb kereskedelmi létesítményeknél jellemzően kijelölésre és kiépítésre kerültek a parkolóhelyek, azonban telítettsége, kapacitáskihasználtsága és így szolgáltatási színvonaluk is igen változó. A városban díjköteles parkolási övezetek, vagy időkorlátozással szabályozott parkolóhelyek nem kerültek kijelölésre. A városközpont térségében három nagyobb tömbparkoló található: a Petőfi téren (a Polgármesteri Hivatal előtt ~17 db, a tér D-i oldalán további ~12 db), a Deák Ferenc téren (~20 db), valamint a Szabadság téren (~30 db). Ideiglenes jelleggel a Jókai Mór utcában, a malom melletti területen is kijelölésre került kb. 28 férőhely.

További jelentősebb számú gépjármű elhelyezésére alkalmas út menti párhuzamos parkoló található a Kossuth utcában (~18 db), a Szent Imre utca Petőfi tér és Árpád utca közötti szakaszán (~26 db) és a Szabadság téren, a kolontári út D-i oldalán található szervizút mentén (~12 db). Gépjármű-elhelyezési problémák a városközpont térségében a Deák téren és a Polgármesteri Hivatal előtti parkolóban jelentkeznek, itt a csúcsidőben a parkolók általában telítettek. A parkolóhelyek számának bővítése érdekében további nagyobb befogadóképességű parkolóhelyek kerülhetnek kijelölésre a Polgármesteri Hivatal udvarában (~16 db), a Jókai Mór utcában (~40 db), valamint a Vasútállomás melletti területen.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 88

17-20. ábra: Devecser Város Településrendezési tervének felülvizsgálata – Közlekedési munkarész ábrái

PAPA NAGYBOGDÁNY +

♦ PUSZTAMISKE TAPOLCA

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 89

forrás: AZ ORSZÁGOS KÖZUTAK 200? ÉVRE VONATKOZÓ KERESZTMETSZTI FORGALMA ( MAGYAR KÖZÚT M7r+ , 2010. ) DEVECSER VAROS TELEPULESRENDEZESI TERVE KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ 1 KÖZÚTHÁLÓZAT FORGALMI TERHELÉSE (E/NAP) TERRAquia Településrendezési, Vízgazdálkodási és Közlekedéstervező Kft, - 2011. március

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 90

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 91

PÁPA NAGYBOGDÁNY *

* PUSZTAMISKE TAPOLCA

fonót: AZ ORSZÁGOS KÖZUTAK 200? ÉVRE VONATKOZÓ KERESZTMETSZTI FORGALMA ( MAGYAR KÖZÚT NZrl.. 2010.) DEVECSER VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ

KQZUTHALQZAT FORGALMI TERHELESE (J. NAP) TERRAquIa Tclcpulcjrcndczcil, VUgoidalkodotl cí Korickcdéjfcrvcző Kfl. - 2011.mórciu*

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 92

A településen belüli és a települést feltáró meglévő közlekedési hálózat helyzete

Devecser város társadalmi-gazdasági helyzetében alapvető változások történtek az elmúlt egy évben, a vörösiszap-katasztrófát követően. A változások egy része lényeges közlekedési, különösen közösségi közlekedési vonzattal is bír. Ilyen változások például:

- a Devecseri kistérség megalakulása, amely az eddigi, sok szempontból Ajka- orientált – és a lehetségesnél alacsonyabb mértékben kihasznált - kistérségi közösségi közlekedési rendszer átszervezését igényli, hogy Devecser városa kistérsége valódi vonzáskörzeti központjává válhasson, ez a szerepe erősödhessen,

- a településszerkezet, településterület hangsúlyos megváltozása, mely megkívánja az autóbusz-közlekedés rendszerének városon belüli újragondolását,

- a vasútállomás és a Torna-patak közötti terület gazdasági-vállalkozói övezetként történő újonnani kijelölése, melynek révén – ismerve a beruházói érdeklődés intenzitását és a már most előkészítés alatt álló projekteket – nagyszámú új munkahely keletkezik, melynek megfelelő közösségi közlekedési megközelítését biztosítani kell. Ebben a térségben a többféle (vasúti, autóbuszos, személyautós, teherautós, kerékpáros, gyalogos) megközelíthetőség miatt egy valamennyi közlekedési módot integráló intermodális csomópont kialakítása látszik megfelelő megoldásnak.

A város és térsége közösségi közlekedése újragondolásának és fejlesztésének szükségességét erősítik továbbá a térségben tervezett nagyvolumenű és nagyjelentőségű közlekedési infrastruktúra fejlesztések. A MÁV fejlesztési főosztályának tájékoztatása alapján Devecsert érintően a 2014-2020-as időszakra ütemezetten tervezett a vasúti hálózat fejlesztés megvalósítása, melyre a tervek jelenleg is rendelkezésre állnak. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. részéről előkészítés alatt áll a 8-as sz. főközlekedési út fejlesztése, továbbá a Devecsert nyugatról elkerülő út és az új közúti-vasúti kétszintű kereszteződés kialakítása. Az Országos Területrendezési Terv új főúti kapcsolatként jelöli meg a Pápa-Devecser-Tapolca vonalat, melynek révén a Győr-Balaton nyugati medencéje közötti legjelentősebb út Devecseren át fog majd vezetni. Emellett kiemelt cél Devecser térségében illetve városközpontjában a közösségi közlekedési módok együttműködésének továbbfejlesztése.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 93

A lakossági igényfelmérésben sűrűn szereplő útfelületek javítása, Devecser város vezetése ennek ellenére kiemelten kezeli a közúthálózat fejlesztésének kérdését, melynek a következő elemei körvonalazódtak:

Pápai út

Pápai út mindkét oldalán elkezdődött a zöldfelületek területen, telken belüli kármentesítése, rehabilitációja. Az állami tulajdonban lévő útpálya mellett önkormányzati területsávok találhatók. Mint a város legforgalmasabb bevezető útja a Pápai út nem maradhat ki a város távlati – útfelújításokat tartalmazó – beavatkozásainak köréből. A városkapuként rekonstruálandó Esterházy-malommal együtt a város arculati eleme a Torna-pataktól a központig terjedő útszakasz. A kastélypark és az új közpark közötti állami, önkormányzati telkeken az útpályával együtt a zöldfelületeket, csapadékvíz elvezetéseket, hidakat, közvilágítást is rendezni kell. Mivel a (tervezett) rendezés után a Devecserbe látogató – jelenleg - egyből a várat északi irányból takaró - oda nem illő – várfallal találja magát szemben, így ennek elbontása ezen szempontból is indokolt.

Szent Imre út

A Szent Imre út nyomvonalát a ’30-as években a vasút, vasútállomás megépítésével együtt jelölték ki. Tengelye a Petőfi térről indul és a vízfolyásoknál finoman megtörve célozza meg az állomás épületét. Az új közpark rendezése már tervbe vette a közvetlenül érintett szakasz rendezését. Ehhez hasonlóan fasorral szegélyezett gyalogos és zöldfelületekkel szeretné az önkormányzat rendezni a telekhatárok közötti területsávokat.

A város északi térfalának közterületei (Árpád utca, Bocskai utca)

A történelmi belváros északi vonala az Árpád utca, Bocskai utcák rehabilitálódó térfala fogja alkotni a település másodlagos városképét, a belváros után. Ezeknek az utcáknak közterületeit egyszerű gyalogos, zöld és útfelületekkel tervezik kialakítani, ahol a csapadékvíz-elvezetés és a közvilágítás is megoldást nyer.

Körforgalom (Miskei és Sümegi utak kereszteződése)

A Miskei és a Sümegi út kereszteződésében 2 országos főút találkozik. A csomópont forgalmát a jelenlegi „T” alakú kereszteződés nehézkesen tudja kezelni, ezért körforgalom kialakítását tervezi az önkormányzat.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 94

További célok:

- lehetővé tenni a kedvezőtlen elhelyezkedésű, korszerűtlen és leromlott állapotú központi buszpályaudvar új, kedvezőbb helyszínen megfelelőbb kapacitással való kialakítását,

- új intermodális csomópont kialakítása, amely optimálisan hasznosítja a jelenlegi vasúti pályaudvar számára rendelkezésre álló tereket;

- új közlekedési alközpontok kialakítása az igények szerint

- minőségi változás elérése a városközpont alapvetően gyalogos és kerékpáros preferenciájú életében,

- akadálymentesítés

- korszerű információs kapcsolat biztosítása a vasúti-, a helyközi és távolsági autóbuszos forgalomban résztvevőknek,

- biztosítani a tömegközlekedést használók kulturált átszállási, várakozási, megállási feltételeit is.

- parkolási lehetőségek kialakítása, P+R, B+R

24. táblázat: Devecser város nyilvántartása alapján készített táblázat mely a gépjárművek számát és fajtáját tartalmazza

Gépjárművek Mutatók Időszak 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Személygépkocsik 1197 1318 1366 1392 1375 1390 1398 1364 száma az üzemeltető lakhelye szerint (db) Motorkerékpárok 48 46 46 46 48 55 60 58 száma (db) Autóbuszok száma 1 1 1 1 1 1 1 1 (db) Teherszállító 163 163 183 214 221 241 240 249 gépjárművek száma összesen (különleges célú gépkocsival együtt) (db)

2.3.11. Köztemető fenntartás és üzemeltetés Devecserben egy temető található. A temető karbantartását, üzemeltetését és ezen munkálatok szakmai felügyeletét a polgármesteri hivatal keretein belül működő Devecseri Városüzemeltetési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság látja el.

A Kft. által végzett (Közhasznú tevékenységek TEÁOR’08 szerint főtevékenység:) zöldterület-kezelés. A Kft által biztosított szolgáltatások:

hulladék szállítás szennyvíz szolgáltatás

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 95

parkgondozás

A fenntartási, karbantartási, esetleges kárelhárítási munkálatokat saját keretein belül oldja meg a fizikai állomány közreműködésével, külső vállalkozót csak a speciális szaktudást igénylő karbantartási munkálatokra bíz meg. A feladatok ellátására minden évben ütemterv készül, a pénzügyi fedezetet az önkormányzat a mindenkori éves költségvetésében biztosítja a Kft. részére.

22. ábra: Régi síremlék a devecseri Ótemetőben (Fotó: Czeidli József)

2.3.12. Parkfenntartás, köztisztaság

Devecser több nagyobb parkkal is rendelkezik, melyek a következőek:

1. Devecseri Eszterházy Kastélypark A devecseri Esterházy kastélypark mind műemléki, mind természetvédelmi szempontból kiemelkedő értéket képvisel a Közép-dunántúli Régióban. Elsősorban nagy értékű növényállománya miatt, amelyet tájképi kert, vagy ismertebb elnevezéssel élve angolpark stílusban alakítottak ki. A park karakterét meghatározó több száz éves kort megélt honos és egzóta fafajok, majd a később betelepített, vagy betelepült fajok együttese számos állatfajnak otthont adva magas ökológiai értéket képvisel. A Torna- patak egykori öntésterületén, a vizek lecsapolásával kialakított park mély fekvésű vizes

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 96

terület, ennek következtében mikroklímája főleg a nyári időszakban sok látogatót vonzott ide. Számtalan rendezvény színtere volt a park, ugyanakkor a kikapcsolódni, sportolni vágyók találkozási pontját is jelentette a településen.

A 2010 októberében bekövetkezett vösöriszap katasztrófa a történeti park szinte teljes területét érintette. A Torna-patak mellett húzódó, mély fekvésű területet az iszap mintegy 1,5 méter magasságban elöntötte, majd levonulva vastag iszapréteget hagyott a park területén. Az utak, és egyéb műtárgyak megrongálódtak, eltűntek.

A park a település életének egyik legmeghatározóbb színtere, ezért fontos, hogy a park a város életbe való visszaintegrálása megvalósuljon mihamarabb, tovább szolgálva ezzel a település és térségének lakosságát.

23- 26. ábra: A Kastélypark egykor

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 97

27-29. ábra: Az vörösiszap katasztrófa után

30- 32. ábra: A Kastélypark ma

2. Az elbontott házak helyén létrejött emlékpark A vörösiszapban károsodott házak elbontása után egy hatalmas méretű terület szabadult fel a városban, melynek eredményeképpen egy három tavat is magában foglaló park alakítottak ki.

33. ábra: Az elbontott házak helyén létrejött emlékpark

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 98

3. Szabadság téren elhelyezkedő park 34. ábra: A Szabadság téren álló Gárdonyi Géza emlékmű

4. Hősök terén elhelyezkedő park 35. ábra: A Hősök terén elhelyezkedő szökőkút

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 99

5. Virágzó utca és Miskei utca park (hrsz: 1453/2) és Virágzó utca (hrsz: 1453/3)

36. ábra: Virágzó utca és Miskei utca park

6. Fehértó közpark (hrsz: 1542)

37. ábra: Fehértó közpark

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 100

Parkok közterületek fenntartása Hasonlóan a temető fenntartásához, a parkok és a közterületek karbantartását, üzemeltetését és ezen munkálatok szakmai felügyeletét a polgármesteri hivatal keretein belül működő Devecseri Városüzemeltetési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság látja el.

A Kft. által végzett (Közhasznú tevékenységek TEÁOR’08 szerint főtevékenység:) zöldterület-kezelés. A Kft által biztosított szolgáltatások:

hulladék szállítás szennyvíz szolgáltatás parkgondozás

2.3.13. Összefoglalás

Devecser a Bakony és a Balaton-felvidék dombos-erdős térségétől nyugatra, a Torna patak völgyében, a Somlótól 7-km-re, Ajka szomszédságában található a város. Megközelíthetősége országos szinten a 8-as számú főúton Budapest ill. Rábafüzes felől, vasúton pedig a Budapest-Szombathely vonalon. Mind a közvetlen, mind pedig a távolabbi térségekkel a kapcsolat változó minőségű utakkal biztosított.

A város úthálózata közlekedés szempontjából kiépített. Az utak minősége a jelenleg érvényes nemzeti szabványokban foglalt előírásoknak megfelel. Az utak 99%-ban rendelkeznek szilárd útburkolattal, melyek – a kommunális szennyvízcsatorna és ivóvízhálózat cseréjének beruházása után nagy részben teljesen felújításra került, új burkolatot kaptak – azonban folyamatos karbantartást és javítást igényelnek. Célszerű lenne kerékpárutak létesítése ill. a járdahálózat teljessé tétele, felújítása, korszerűsítése, a lehetőségekhez képest akadálymentesítése a gyalogos közlekedés részére.

Az infrastruktúrára jellemző, hogy a vezetékes ivóvízhálózat kiépítettsége 99%-os. 2003-ban kiépítésre került a „téglagyári lakások” ivóvízhálózata. A szennyvízhálózat kiépítésre került, azonban a 8-as számú főút túloldalán, valamint egyéb külterületeken még kiépítés előtt, tervezési és engedélyezési stádiumban van. A szennyvízhálózatra rákötött ingatlanok száma 1409 db, amely 84%-os arányt mutat. A szennyvízcsatorna hossza a gravitációs esetben 1.640 m (NA 300 KG PVC) valamint 23.833 m (NA 200 KG PVC), nyomott esetben pedig 335 m (D 160 KPE) és 1.124 m (D 90 KPE) hosszúságú. A szennyvízminőségi mutatókat a Program 2. számú melléklete tartalmazza. A városban zárt csatornarendszer található – a város központi részén csapadékelvezető funkcióval – , amely szintén felújítást ill. gyakori karbantartást igényel.

Az energiaellátás tekintetében az elektromos árammal való ellátottság teljes körű, a lakások közel 70%-a gázfűtésű, jellemző még a vegyes tüzelésű fűtési mód is, amely a téli hónapokban a levegő vonatkozásában szennyezettségi problémákat okozhat.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 101

Demográfia, kultúra, intézményi ellátottság

A város népessége 5.138 fő, a demográfiai folyamatokat stagnálás jellemzi. A regisztrált munkanélküliek – álláskeresők - aránya ~ 11,5%.

A város intézményei:

Gárdonyi Géza Közös Fenntartású Általános Iskola és Óvoda, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Közös Fenntartású Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Devecser Város Polgármesteri Hivatala Devecseri Városi Könyvtár és Művelődési Ház Művészek közül számos kiemelkedő egyéniséget nevelt a város. Jelenleg Nyugdíjas népdalkör, Gyermek furulyakör és tánccsoport, fúvós zenekar, valamint Irodalmi baráti kör működik.

2.4. Környezeti állapot

2.4.1. Lakáshelyzet Háztartások és lakáshelyzet Devecserben Devecserben az utolsó 10 évben átlagosan négy lakás épült, melyek teljes egészében a saját használatra, családi házas formában épített lakás besorolásába tartozik bele. (Iszapkatasztrófa előtti állapot!) Az újonnan épített házak esetén kiépítésre került a közüzemi vízvezeték és gázvezeték is. Devecserben mindez kiegészült az újonnan épült lakások becsatornázásával is – minden házban kiépítésre került a közcsatorna.

25. táblázat: Lakáshelyzet Devecserben az iszapkatasztrófa előtt 1Lakáshelyzet Mutatók Időszak 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Lakásállomány 1856 1858 1858 1865 1871 1879 1883 1883 (db) Épített lakások 2 2 7 8 8 4 2 száma (db) Az év folyamán 1 3 4 8 4 1 épített gázvezetékkel ellátott lakások száma (db) Az év folyamán 2 2 7 8 8 4 2 épített, közüzemi vízvezetékkel ellátott lakások száma (db)

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 102

Az iszapkatasztrófát követően Devecserben egy új lakópark létesült. Az új településrészben épült 87 ház műszaki átadása befejeződött, a kivitelezők 2011. júliusában javították ki az esetlegesen felmerült hibákat. Az átadás több ütemben zajlott, melynek zárásaként az utolsó épületet 2011. augusztus 4-én vehették birtokba a tulajdonosok. A település határában felépült új városrészen a parkosításra és a zöldterületek kialakítására is nagy gondot fordítottak a kivitelezők. Ekként növelve a lakosság elégedettségét, és megmutatva azt, hogy a város elkötelezetten szeretné a város vonzerejét növelni, és az ott élők lakókörnyezetét otthonosabbá tenni.

38. ábra: Az átadott új lakópark Devecserben – 2011

2.4.2. Természeti környezet A pannóniai flóratartomány (Pannonicum) három flóravidéke (Matricum, Transdanubicum, Eupannonicum) hazánkban csak egy helyen találkozik, a Devecsertől északra fekvő területen, tehát a város vonzáskörzetének a növényföldrajzi határai máig is bizonytalanok. Egyes vizsgálatok azonban megállapították, hogy a zalai flórajárás északi határa egyben a Széki erdő határaival esik egybe. A Somló és a Bakony között kiterjedt dombos vidék húzódik, amelynek vegetációja a pápai országúttól keletre fekvő része, valamint a Széki, Meggyesi és Nyirádi erdők, amelyek viszonylag érintetlenek. Ezeket a területeket már a Saladiense-hez kell csatolni a következők szerint: a Hosszú-hegy nyugati lábánál kezdődő Becsei és a vele összefüggő Széki erdő Noszlop, ill. Devecser határában már a kavicstakarókon kialakult barna erdőtalajon helyezkedik el. Zonális társulása a cseres-tölgyes.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 103

Flórájában 12 olyan növényfaj található, amelyek nálunk, a Transdanubiában található és oly jellemző rá. Faunájára jellemző a sok róka, vaddisznó, nyest, borz, sün, menyét, a mezőn az ürge, hörcsög, pocok és mezei nyúl állomány, amely a nagyüzemi mezőgazdasági tevékenységek hatására visszaszorult. A város peremterületein gyakori a görény és a patkány.

A madárösszetételt főleg a következő fajok alkotják: fogoly, fürj, fácán, bár, ezen fajok populációs nagyságát erősen befolyásolja negatív irányba a vadásztársaságok által kijuttatott veszettség elleni vakcina, ami a rókák elszaporodásához vezetett, ill. vetési varjú, cinegék, fecskék, rigók, erdei pintyőkék, tengelic, harkályok, pacsirták, barázdabillegetők, verebek, szarkák, vércsék, eldugott erdőrészekben pedig baglyok, főleg kuvikok tanyáznak. Ne feledjük, madaraink nagy része védelem alatt áll, bárminemű fejlődési alakjuknak az elpusztítása bűncselekmény!

Környezetállapot jellemzői

Levegő

A város közigazgatási területe levegőtisztaság-védelmi szempontból:

- a természetvédelmi területek kiemelten védett, - az ipari területek védett II. kategóriába, - az egyéb területek védett I. kategóriába tartoznak.

A levegő fő szennyező forrása – amely leginkább a fűtési időszakban jelentkezik – a fosszilis tüzelésből adódik. A város gázellátásával ezen szennyező forrástényező nagyságrendekkel csökkent. Devecser városában jelenleg 1263 ingatlan van bekötve a gázszolgáltatási rendszerbe. A 8-as számú főút közlekedéséből származó emisszió nem befolyásoló tényező a város levegőjére nézve, a belső közlekedés szennyező hatása azonban növekvő tendenciát mutat, amely főleg a személygépkocsik, tehergépjárművek, valamint autóbuszok elavulásának tudható be. A vasútvonal villamosításával, a vasúti közlekedés levegőszennyező tevékenysége megszűnt. Az ipari eredetű szennyezőanyag-kibocsátás a közvetlen életteret nem veszélyezteti ugyan, de kiemelt figyelmet érdemel (Téglagyár). A külterületen a mezőgazdasági technológiák szakszerű betartásával a levegő porszennyezése, (talajművelés során) illetve más eredetű szennyeződésének a lehetősége (pl. növényvédelmi technológiák) minimális.

A fentiek alapján kitűnik, hogy a levegőtisztaság szempontjából Devecserben a legfontosabb olyan terület, ahol beavatkozásra van szükség az a belváros levegőjének tisztaságának megőrzése, és a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékű tisztulásának elérése.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 104

Különösen nagy szükség van erre, mivel Devecser Városa az iszapkatasztrófa után jelentős porterhelésnek volt kitéve, melynek nyomai annak ellenére is fennmaradtak, hogy a folyamatos mérések kimutatták: a vörösiszap katasztrófa után megtett óvintézkedések és a vörösiszap felszámolására tett kísérletek hatékonynak minősíthetőek.

A vörösiszap után – porszennyezettség

A legnagyobb probléma leginkább a kiömlő vörösiszap megszáradását követő hetekben állt fenn, amikor a szállópor koncentrátum megnövekedett a levegőben. A térségben mai napig integrált szállópor-mérési rendszer működik, amely több mérőállomás adatait dolgozza fel.

A katasztrófában érintett területen a felporzásból származó porszennyezés mértéke nem haladta és nem haladja meg a veszélyes mértéket, de koncentrátuma a térségben megnőtt és a 2011 tavaszi és őszi hónapokban időszakosan átlépte az egészségügyi határértéket. Ezt azt jelentette, hogy a levegő minősége a szállóporral telített napokon nagyjából a zsúfoltabb főváros levegőjével egyezett meg. A lakosság és a helyreállításban résztvevők számára a védőálarc és az állandó megfigyelés biztosított volt végig a helyreállítás, takarítás alatt.

Vizek

Devecser és környékének vízhálózata a Marcal vízgyűjtő területhez tartozik. A terület nagyságához viszonyítva a Marcal-medence sűrű felszíni vízhálózattal rendelkezik. A medence fő folyója a Marcal. Vízjárását vízgyűjtőjének klímája határozza meg. A Marcal keleti felében a magas felszínek, a bakonyi mellékpatakok, a pleisztocén völgyfenék maradványai. Irányuk a jelenlegi völgyhálózat irányával egybeesik. A Marcal-folyó 52 mellékpatak vizét vezeti a Rábába, ezek közül legnagyobb a Torna-patak, amely a Bakony tetejének nyugati oldalán ered. A Torna-patak talajpusztítása nagy a Devecsertől keletre fekvő szakaszán.

A patak vízminőségét legfőképpen az ajkai ipari technológiai fegyelmének a betartása határozza meg. Általánosságban elmondható, hogy magas szintű a sótartalma, élővilága általánosságban gyér.

Devecser vízbázisát 2 db, 1999-ben felújított vízmű kút ill. a Téglagyári-kút alkotja. A gyakori kémiai és bakterológiai problémákkal jelentkező TSZ kutakat szintén 1999-ben kizárták a vízellátásból. A kutak által megcsapolt vízadó rétegekből magas, összkeménységű, alacsony nitrát és nitrit tartalmú, a védett rétegvizekre jellemző vasas és magas ammóniatartalmú víz nyerhető ki. Az ivóvízellátás teljessé tételét a távvezetékeken érkező nyirádi víz teszi lehetővé, ami az esetlegesen hiányzó

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 105

vízmennyiség pótlására szolgál. Felszín alatti vízfolyás az Egres patak, a város nyugati részén. Időszakos vízfolyással rendelkezik a Csigere patak, mely a várostól északra található. Felszíni vízfelület kategóriába tartozik az agyagnyerő helyek kitermelésének a helyén a kitermelés után visszamaradt bányatavak – többnyire a téglagyár közvetlen közelében-, valamint a festői szépségű Széki tó.

A város vezetékes ivóvízzel való ellátottsága 100%-os. Devecser város ivóvíz ellátását a Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Zrt. szolgáltatja. A lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátásának minőségi kontrollját, a hatósági ivóvízvizsgálatokat a Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Kémiai Toxikológiai Laboratóriumi Osztály Akkreditált laboratóriuma is rendszeresen végzi. Az elmúlt évben a vezetékes ivóvíz minőségével összefüggésbe hozható megbetegedés, egészségkárosodás nem fordult elő.

Felszíni vizek

A tervezési terület vízének befogadója a Torna-patak és a Malom-árok, a Csigere- árok pedig a terület Ny-i irányból zárja le. A teljes projektterület a Torna-patak vízgyűjtőjén, illetve nagyobb léptéket tekintve a Marcal folyó jobb oldali vízgyűjtőjén helyezkedik el. A Torna-patak a forrástól a Marcal folyóba történő betorkolásáig 50,8 km völgyhosszban gyűjti össze a felszíni vizeket. Teljes vízgyűjtő területe 498 km2.

Jobboldali mellékfolyója a Csigere-patak, a Malom-árok vize pedig bal oldalról érkezik a Tornába. A MAL Zrt. ajkai timföldgyárának telephelyéről származó szennyvizek és a vörösiszap-tér csurgalék vizeinek kivezetése - a pH érték beállítása után - a Torna- patakba történik. Az Északi- és Déli (a VI-IX. sz. kazetták melletti, illetve közötti) árokrendszerben összegyűlő csurgalékvíz az erőműi salakvizekkel együtt a Torna-patak régi medrén keresztül jut a kolontári Malom-árokba.

Az ajkai vörösiszap-tároló kazetták déli oldalára áthelyezett Torna-patak mesterségesen kialakított medrébe torkollik bal oldali mellékágként a Csinger-patak és a Padragi-víz. A Csinger-patak az üzem területén folyik keresztül, és attól nyugatra, a vörösiszaptér mellett torkollik a Torna-patakba. Az említett felszíni vizeinek minősége negyedévente kerül mérésre, ellenőrzésre.

A fentiekből következően a tervezési terület felszíni vizeinek minőségét nagyban meghatározza az ajkai timföldgyárból származó kezelt szennyvizek és a csapadékvizek minősége, mivel ezek befogadói a Torna- és a Csinger-patakok.

A vörösiszapkatasztrófát követően a Combit Zrt. együttműködve a Közép- Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséggel, áthelyezte az AVITAR mobil mérőkonténert Devecserbe, a Torna patak partjára, ami heti hétszer huszonnégy órában továbbítja a mért vízminőségre - hőmérséklet, pH és fajlagos vezetőképesség - vonatkozó adatokat. A folyamatos mérési adatokat biztosító mobil

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 106

mérőállomás nemcsak folyamatos ellenőrzést tesz lehetővé, hanem egy esetleges szennyeződés esetén pedig azonnal riasztást ad.

A katasztrófa után a helyszíni mérések eredményei igazolták a felszíni vizek minőségi állapotában bekövetkezett negatív változást, mind a pH, mind a fajlagos vezető képesség nagyságrendekkel növekedett a károsodás következtében. A vonatkozó MSZ 12749:1993 szabvány szerint a patak a károsodással nem érintett részen a pH, és fajlagos vezetés szempontjából tűrhető, III. osztályú, míg a szennyezett szakaszából vett vízminta esetében mindkét komponens tekintetében erősen szennyezett, V. osztályú víznek minősült. A Torna-patak pH értéke a természetes 8,5 pH körüli érték helyett 13pH körüli volt.

A katasztrófa következtében a Torna-patakba és a Marcal folyóba mérések szerint kétszázezer köbméter vörösiszap jutott a környező folyóvizekbe. A vörösiszapban levő nátronlúg erős lúgos kémhatást okozott a felszíni vizekben. Az azonnali és intenzív védekezés ellenére sem sikerült megakadályozni a Marcal szennyeződését, a veszélyes iszap a kisvízfolyásokon keresztül eljutott a folyóba, majd azon keresztül a Rábában is komoly károkat okozott a vízminőségben és a vízi élővilágban. Az iszapszennyezés a Rábán és a Mosoni-Dunán keresztül, felhígulva, gipsszel és ecetsavval semlegesítetve jutott a Dunába.

A felszíni vizek megóvására az Önkormányzat kiemelten odafigyel, a szennyeződéseknek az élővizekbe kerülését – a katasztrófa óta – kiemelten felügyeli.

Felszín alatti vízkészlet

A felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny, érzékeny, kevésbé érzékeny, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő településeket a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete tartalmazza.

E szerint Devecser település közigazgatási területe a felszín alatti vizek szempontjából fokozottan érzékeny besorolású.

Település Fokozottan Érzékeny Kevésbé Kiemelten érzékeny érzékeny érzékeny felszín alatti terület

Devecser X ------+

A településrendezési terv készítői számára nem ismert, hogy a vörösiszapkatasztrófát követően történt-e kedvezőtlen változás a felszín alatti vizek állapotában. Ismert viszont, hogy az ajkai timföldgyár területén több monitoring kút

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 107

található, amelyek a felszín alatti vizek állapotának rendszeres ellenőrzését szolgálják.

A vörösiszap-tározóban bekövetkezett havária eredményeképpen a talajvízszennyezés terjedése a topográfiai viszonyok miatt elsősorban Ny-DNy- i arányban, a Torna-patak völgyében várható.

Az egyes tevékenységek folytatása, létesítmények elhelyezése esetén a felszín alatti vizek szennyeződésének megakadályozása érdekében a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) tartalmaz előírásokat.

Földtani közeg

Devecser és környéke talajainak kialakulása a város fekvéséből adódik, azonban a Marcal-medence hatása jobban érvényesül. Az előforduló talajtípusok, részint a barna erdőségi, részint a réti talajok közé sorolhatóak. A kialakulásukat nagyban befolyásolta a Torna patak is. A terület tengerszint feletti magassága 170-210 m között váltakozik. Az emelkedés NY-K-i irányban fokozatos, így a szintkülönbség az egymás melletti táblák vonatkoztatásában nem számottevő. 190-200 m körüli magasságnál, a Torna patak mentén található az öntés réti talajtípus, kissé magasabban, 200-210 m között a csermozjom réti talajtípus helyezkedik el, végül magasabb részeken a kavicsos Ramann- féle rozsdabarna erdőtalaj típusa fordul elő. A talajképző kőzet főként pleisztocén eredetű homokos kavics, kavicsos homok, részben pedig löszös iszap.

Élővilág és Természetvédelem

Települési szinten nézve országos védelem alatt álló természeti terület, természeti érték (Nemzeti Park, Tájvédelmi Körzet, Természeti terület, Természeti emlék) közvetlenül a településen nem található. A város közelében azonban a Devecseri Széki erdő található, mely Európai jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület (Natura 2000 besorolású).

A terület természetföldrajzi szempontból a Bakony része, ugyanakkor növényföldrajzilag már a Dél-dunántúli-flóravidék zalai flórajárásába tartozik. A területre jellemző, hogy a mészkő és a dolomit a mélybe süllyedt, rajta fiatalabb, miocénkori kvarckavics és kisebb mennyiségben kvarc-konglomerátum található. A hegységperemi helyzet és a viszonylag magas évi csapadék következtében egykor vízben gazdag terület volt, melyről régi, részben feltöltődött patakmedrek, mesterséges vízelvezető árkok és a növényzet is árulkodik.

Jelentősebb erdőtársulásai a cseres-kocsánytalan tölgyes, a jobb vízellátású helyeken a gyertyános-kocsánytalan tölgyes. Jelentős természeti értéket képviselnek a

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 108

terület kiszáradó láprétjei, rengeteg védett növényfajjal (zergeboglár, sárga liliom, magyar lednek, szibériai nőszirom, kornistárnics, illatos hagyma, poszméhbangó).

Zoológiai vonatkozásban kevésbé ismert a terület, de a védett mocsári tarkalepke, a zanótboglárka, a havasi tűzlepke és a gerincesek közül a törékeny gyík jelenléte jelentős.

Helyi természetvédelmi védettség alatt áll a település belterületén elhelyezkedő Eszterházy-kastély parkja. Az angol stílusú park kialakítása Esterházy Ferenc idejében kezdődött az 1800-as évek végén. Ebből az időből maradtak meg a park legszebb fái (Platanus acerifolia, Quercus robur, Acer campestre, Populus alba), amelyek mellett megjelentek a fiatalabb, döntően őshonos fajokból álló telepítések is.

Települési és épített környezet

Természeti kincsek közé tartozik Devecser város várkertje. A kastély a pápai Esterházy család úriszéke volt. Ők hozattak az országba több különleges fafajtát, amelynek némelyike ma is ékesíti a parkot.

A Somló-hegy a várostól 7 km-re, nyugatra emelkedik, amely hazánk egyik legszebb bazalthegye. A Somló, mint a táj koronája vonzza magára az arra járók figyelmét. A hegy természeti értékei, és a méltán híres bora nagymértékben növeli tekintélyét. Magyarország történelmi borvidékei közt a legkisebb, de egyben szüntelen vetélytársa a Tokaji borvidéknek. A legfontosabb szőlőfajták a Furmint, az Olaszrizling, a Hárslevelű, a Piros Tramini és csak a Somlón őshonos Juhfark.

A településen az új családi lakóházak építésének a tendenciája csökkenést mutat, előtérbe került a házak átépítése és bővítése, azonban az elmúlt években az a tendencia is visszaesett. Újabb, közművekkel ellátott, lakásépítésre alkalmas területek 2003-ban lettek kijelölve, a még szabad telkek értékesítése fontos feladat az Önkormányzat számára.

A közterületek berendezettségét, kulturáltságát, az utcabútorok karbantartását a Devecseri Városüzemeltetési Nonprofit Kft. végzi. A közparkok, így a természeti védettség alá tartozó Várkert (Szabadság park) zöldterületének gondozása szintén a Devecseri Városüzemeltetési Nonprofit Kft. feladatai közé tartozik.

Közlekedés szempontjából Devecser úthálózata hálós. A rendezési terv szerint a 8- as főútvonal – amely a tervek szerint gyorsforgalmi úttá bővül – mellett kerülne kiépítésre a várost nyugati irányból elkerülő, tehermentesítő útszakasz. A vasútvonal korszerűsítéséből adódóan egy külön szintű vasúti átjáró is szintén a tervek között szerepel.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 109

2.4.3. Városi zöldfelületek

Devecserben a jelentősebb zöld területeket a parkok képezik, melyek a 2.3.12.-es pontban kerültek bemutatásra.

Devecser történeti múltjával összefügg, hogy természeti adottságaira építve az átlaghoz képest megfelelő és értékes zöldfelületekkel rendelkezik.

Történeti zöldfelület és bővítése

Történetileg az Esterházyak devecseri uradalma elsődlegesen gazdasági funkciójú birtok volt, vagyis a tulajdonos család nem lakott itt, a környező mezőgazdasági, erdőgazdasági birtokok központja volt. A történelmi városmagban, a kastély mellett található 10 hektár területű park kerttörténeti értéke miatt műemlék és egyben természetvédelmi terület is. Nem csupán helyi, hanem kiemelkedő értéket képvisel a régióban. Esősorban nagy értékű növényállománya miatt, amelyet tájképi kert stílusban alakítottak ki. A park karakterét meghatározó több mint száz éves kort megélt honos és egzóta fafajok, majd a később betelepített, vagy betelepült fajok együttese számos állatfajnak otthont adva magas ökológiai értéket képvisel. Jelenleg az ártéri puha - és keményfa ligetek jellemzik növényállományát, vezérfajok a gyertyán, kőris és juhar. Az értékes idős, honos növényállomány között egzóta fajokat is találunk, amik a több mint 100 éves betelepítési hullámmal kerültek ide, ilyenek pl. a platánok, gesztenyék, fenyők, mocsárciprusok. Ezek az idős fajok a parknak gyűjteményes kert jelleget adnak, tovább növelve ezzel a kastélypark botanikai értékét és vonzerejét. A Torna patak egykori öntésterületén, a vizek lecsa- polásával kialakított park mély fekvésű vizes terület, ennek következtében mikroklímája főleg a nyári időszakban sok, nagy hatáskörben vonzott ide látogatót.

A 2010. októberében bekövetkezett vörösiszap katasztrófa a történeti park szinte teljes területét érintette. A Torna patak mellett húzódó, mély fekvésű területet az iszap mintegy 1,5 m magasságban elöntötte, majd levonulva vastag iszapréteg maradt vissza a park területén. Az utak, és egyéb műtárgyak megrongálódtak, eltűntek. A katasztrófa- elhárítás során az erősen lúgos kémhatású, maró iszapot elszállították, majd sor került a felső talajréteg letermelésére, amely a fák felső gyökérzónáját is érintette.

A park megmentése érdekében kertépítészeti terv készült kertépítészeti kutatásra alapozva, valamint a parkra a 2003-ban készült felújítási terv ismeretében.

A szigorúbban vett műemléki területhez kapcsolódó egykori sportterület a katasztrófa után felszámolásra kerül, és a sportfunkció kikerül innen. Így ez a történelemi parkhoz kapcsolódó terület a park fejlesztési területévé válik. Javasoljuk az itt található faállomány megőrzését, a történelmileg kialakult malomárok és egyéb árkok, vizenyős területek vízrendezési munkáinak elvégzését.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 110

A park bővíthető a Torna patakról leágazó árok és töltés mentén. Így egységes zöldfelületként, park funkcióba, zöldterület területfelhasználási egységbe lehet sorolni.

Ehhez az idős faállománnyal jellemezhető parkszisztémához kapcsolódhat a vörösiszappal elöntött lakóterület szanálása után emlékparkká alakítandó terület, amely tovább növeli a város ökológiai és rekreációs felületeit és értékét. Ezen a területen gondoskodni kell a megmenekült idős és értékes fák védelméről.

Az így kialakuló egymással összefüggő területek funkcionálisan széles kínálatot nyújtanak az itt lakók, és az idelátogatók számára. A sokrétű funkciók növelik a turisztikai vonzerőt.

Parkhasználati funkciók: • történeti kert • botanikai ritkaságok • klasszikus parkhasználat • szabadtéri rendezvények (színpadtér, rendezvénytér, vásárok karácsonyi események, kutyakiállítás) • rekreáció (, játszóhely, séta, futás, kerékpárút becsatlakozása) • zarándokút becsatlakozása • oktatás - az iskola oktatási rendszeréhez való kapcsolódás, erdei iskolák • környezeti nevelés (tanösvények kiépítése) • emlékpark • élettér az állatvilág számára Városi utcák és terek

A történelmi városmagban, a tervezési területen belül számos értékes, idős fa, fasor található. Ezek védelméről, a fasorok esetleges pótlásáról gondoskodni kell.

A kialakuló városi tereknél figyelni kell a zöldfelülettel való borítottságra. A kisebb utcákban egyoldalú fasorok telepítésével alakíthatunk egymással összefüggő zöldfelületi infrastruktúrát. A tájra jellemző honos, illetve történetileg illeszkedő dísznövények használatát kertépítészeti tervben kell rögzíteni.

2.4.4. Védett természeti és épített értékek

A devecseri kistérség területét három, különböző adottsággal rendelkező terület a Marcal-medence, a Somló-hegy, Bakony-hegység alkotja, ebből adódik a kistérség változatos és vonzó természeti környezete. A Bakony erdős területei kitűnő vad- és faállománnyal rendelkeznek, a Marcal medence térsége a földművelésnek kedvez, míg a Somló vulkanikus haranghegye a szőlőművelésre alkalmas terület és történelmi borvidék. Ezen felül a térségben jelentős mértékű karsztvíz bázis található.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 111

A terület mérsékelten hűvös, közepesen csapadékos, a park mikroklímája különösen a meleg nyári időszakban vonzó a látogatók számára. A talaj jellemzően folyóvízi üledékes, iszapos – homokos öntéstalaj – vályogos öntéstalaj kötöttségével jellemezhető.

A terület a Kisalföldi és a Bakonyi flórajárás szegélyén helyezkedik el, jellemző növénytársulásai az ártéri puha – és keményfa ligeterdők, gyertyános – kocsányos tölgyesek.

A Somló-hegy a várostól 7 km-re, nyugatra emelkedik, amely hazánk egyik legszebb bazalthegye. A hegy természeti értékei, és a méltán híres bora nagymértékben növeli tekintélyét. Magyarország történelmi borvidékei közt a legkisebb, de egyben a Tokaji mellett a leghíresebb is. A legfontosabb szőlőfajták a Furmint, az Olaszrizling, a Hárslevelű, a Piros Tramini és csak a Somlón őshonos Juhfark.

Devecserben az alábbi védett területek találhatók (forrás:www.termeszetvedelem.hu):

Törzskönyvi adatok: Név: Szabadság park Törzskönyvi szám: 18/18/TT/63 Megye: Veszprém Település: Devecser Védettségi szint: helyi jelentőségű Védelmi kategória: TT Kiterjedése: 10,26 hektár Ebből fokozottan védett: 0 hektár Hatályba lépés éve: 1963

Törzskönyvi adatok: Név: Devecseri Széki-erdő TT Törzskönyvi szám: 179/TT/85 Megye: Veszprém Település: Devecser Védettségi szint: országos jelentőségű, egyedi Védelmi kategória: TT Kiterjedése: 297,3 hektár Ebből fokozottan védett: 35 hektár Hatályba lépés éve: 0

Törzskönyvi adatok: Név: Sárosfői Halastavak TT Törzskönyvi szám: 264/TT/93 Megye: Veszprém

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 112

Település: Devecser, Káptalanfa, Nemeshany Védettségi szint: országos jelentőségű, egyedi Védelmi kategória: TT Kiterjedése: 267,87 hektár Ebből fokozottan védett: 105 hektár Hatályba lépés éve: 0

Széki erdő, Széki-tó A település nagy kincse a Széki-tavi természetvédelmi terület. A 68 hektáros tó, amit a Csigere patak felduzzasztásával hoztak létre, kitűnő lehetőséget nyújt horgászáshoz. Évente 600 mázsa halat telepítenek a tóba, melynek nagy része ponty, amur, kárász, compó süllő és csuka. Infrastruktúrája kezdetleges, a tó és környezete viszont csendet, nyugalmat áraszt. A terület természetföldrajzi szempontból a Bakony része, ugyanakkor növényföldrajzilag már a Dél-dunántúli-flóravidék zalai flórajárásába tartozik. A területre jellemző, hogy a mészkő és a dolomit a mélybe süllyedt, rajta fiatalabb, miocénkori kvarckavics és kisebb mennyiségben kvarc-konglomerátum található. Védetté a ritka növények miatt nyilvánították, rovar- és állatvilága még nem egészen felkutatott. Jelentősebb erdőtársulásai a cseres-kocsánytalan tölgyes, a jobb vízellátású helyeken a gyertyános-kocsánytalan tölgyes.

39. ábra: Széki tó

Jelentős természeti értéket képviselnek a terület kiszáradó láprétjei, rengeteg védett növényfajjal (zergeboglár, sárgaliliom, magyar lednek, szibériai nőszirom, kornistárnics, illatos hagyma, poszméhbangó). Zoológiai vonatkozásban kevésbé ismert a

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 113

terület, de a védett mocsári tarkalepke, a zanótboglárka, a havasi tűzlepke és a gerincesek közül a törékeny gyík jelenléte jelentős.

Esterházy kastélypark Helyi természetvédelmi védettség alatt áll a település belterületén elhelyezkedő Esterházy-kastély parkja. Az angol stílusú park kialakítása Esterházy Ferenc idejében kezdődött az 1800-as évek végén. Ebből az időből maradtak meg a park legszebb fái (Platanus acerifolia, Quercus robur, Acer campestre, Populus alba). A park kedvező termőhelyet biztosít a fás szárú növényeknek. Jelenleg az ártéri puha – és keményfa ligetek jellemzik növényállományát, vezérfajok a gyertyán, kőris és juhar. Az értékes idős, honos növényállomány között egzóta fajokat is találunk, amik a több mint 100 éves betelepítési hullámmal kerültek ide, ilyenek pl. a platánok, gesztenyék. fenyők. Ezek az idős fajok a parknak gyűjteményes kert jelleget adnak, növelve ezzel a kastélypark botanikai értékét és vonzerejét. Az idős, szembetűnő növényállomány mellett az állatvilág sem hanyagolható el. A vizes élőhelyek visszaállítása és a Torna-patak várhatóan sok élőlényt vonz majd, az idős fák számos madárnak adnak fészkelő helyet.

Sárosfői Halastavak A Sárosfői-halastavak teljes területe 297 Ha. A tórendszer területe 32 Ha., amely 6 kisebb tóból áll. Vonulási időben a madárlétszám jelentős. Jellemző fajai: rétisas, holló, nagykócsag, szürkegém. Haltenyésztés már nem folyik. A terület kezelője a Bakonyerdő Zrt. A Devecser és Nyirád közötti Meggyes-erdő déli részén lévő halastavak főleg madártani értékeik (pl. réti sas, fekete gólya) miatt kiemelkedőek, de elegyes tölgyeseink jellemző védett növényfajai is megtalálhatók itt. A domb 125-140 millió évvel ezelőtt lerakódott vékony fehér mészkőlemezekből épül fel. Az 1960-ban mélyített kutatóárkokban remekül megfigyelhetők és pontosan elkülöníthetők a felsőtriászban, a jurában, az alsó középső és felső krétában képződött talajrétegek. Később fedezték fel az elhagyott tűzkőbányákat, amelyekből a csiszolt kőkorszak emberei fejtették a szerszámkészítésre alkalmas nyersanyagot.

2.4.5. Összefoglalás Devecserben összesen 10 db műemléki védelem alatt álló objektum található.

Helyi természetvédelmi védettség alatt áll a település belterületén elhelyezkedő Eszterházy-kastély parkja. Az angol stílusú park kialakítása Esterházy Ferenc idejében kezdődött az 1800-as évek végén. Ebből az időből maradtak meg a park legszebb fái (Platanus acerifolia, Quercus robur, Acer campestre, Populus alba), amelyek mellett megjelentek a fiatalabb, döntően őshonos fajokból álló telepítések is.

Európai jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület (Natura 2000 SPA, SCI)

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 114

nem található a tervezési területen.

Nemzeti Ökológiai Hálózat területei szintén nem érintik a tervezési területet.

Települési értékvédelem

A „kulturális örökség védelméről” szóló 2001. évi LXIV. törvény 66. §. (1) bekezdése az örökségvédelmi hatástanulmány készítéséről úgy rendelkezik, hogy „amennyiben a fejlesztési koncepció készítésekor nem készült, vagy a rendezés alá vont területre nincs örökségvédelmi hatástanulmány, vagy van, de az tíz évnél régebbi, akkor azt a rendezés alá vont területre el kell készíteni”. A 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet melléklete határozza meg részletesen az örökségvédelmi hatásvizsgálat tartalmát településrendezési eszközök készítése, felülvizsgálata során, amely szerint „amennyiben a korábban készített településrendezési eszközök a hatástanulmányt nem, vagy nem kellő mélységben tartalmazzák, akkor e rendelet hatálybalépése után benyújtandó terveknél a tervezési területre kiterjedően a hiányzó munkarészeket pótolni kell”.

Devecser 2005-2006 környékén lezajlott rendezési terv készítése során örökségvédelmi hatástanulmány rendkívül hiányosan készült, így az érintett területre a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet rendelkezéseit figyelembe véve kibővített tartalommal és területi hatállyal került kidolgozásra. A hatástanulmányt mint egyéb alátámasztó munka- részt külön dokumentáció tartalmazza.

A hatástanulmány a tervezési területen, különösen a történelmi belváros területén belül felmerülő városszerkezeti történeti és strukturális kérdésekre keresi a választ és megfogalmazza a városrehabilitációs terv koncepciójának alapjait. Elemzi a területen fellehető épített és kulturális örökség megőrzésének elveit és módszereit.

A táji és természeti értékek védelmére különös hangsúlyt kell fektetni. Az Esterházy parkhoz közvetlenül kapcsolódó területekre ki kell terjeszteni a műemléki védelmet és területével bővíteni a természetvédelmi terület nagyságát. A településen belül található értékes fák egyedi védelmét meg kell oldani. Gondoskodni kell a területek szakszerű fenntartásáról.

2.5. Városi SWOT- elemzése Devecser Városa turisztikai látványosságokban gazdag település. Ezen látványosságok ki- és fel-használása jelentős előnyt jelentene a város vezetése, és maga a város számára is. Éppen ezért a legfontosabb, hogy városi SWOT elemzés tárgyának a turisztikai lehetőségek vizsgálatának kell lennie:

A jövőképhez kapcsolódó SWOT elemzésnek egyik összetevője a legáltalánosabban alkalmazott típusa a 2X2-es táblázat. Ez a mátrix alapvetően a jelen állapot egyértelmű megjelenítésére szolgál. 3X3-s, kevésbé elterjedt változata annyiban több az előzőnél,

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 115

hogy a megfelelő kapcsolódási rendszerben helyet kapnak benne a jelen állapotból jövőbeli célokra vonatkozó alternatívák is. Az elemzés keresztvizsgálataiból (Erősségek - Lehetőségek, Erősségek - Veszélyek, a Gyengeségek - Lehetőségek, Gyengeségek - Veszélyek) adódó feladat/intézkedési irányokat a stratégiai célkitűzésekbe kell beépíteni.

A könnyebb áttekinthetőség kedvéért a 2X2 verziót külön is kiemeljük. Erősségek Gyengeségek

• jó területi elhelyezkedés • USP10 hiánya • Somló és a Balaton közelsége • félelem • Bakony természeti értékeinek • katasztrófa sújtotta terület viszonylagos közelsége • hátrányos helyzetű lakosság • könnyen megközelíthető viszonylagos magas aránya • ismertség • országos ismertséget csak a • használható épített örökség katasztrófa után kapott • szép természeti környezet • anyagi forrás véges • Somlói Tájvédelmi Körzet, Széki erdő • csekély idegenforgalmi kínálat és • elkötelezett vezetés szolgáltatás • összefogás a fejlesztés érdekében • régió központ • kulturális sokszínűség

Lehetőségek Veszélyek • lakosság hozzáállása • országos ismertség, mint lehetőség a • a településnek jelenleg nincs erős marketingben turisztikai vonzereje • új, újszerű, egyedi programok kialakítása • turisták hiánya • hagyományteremtés • anyagi források szűkülése • kistérségi szerep erősítése az • idegenforgalmilag képzett humán idegenforgalomban is erőforrás hiánya • identitás növekedése • programok egyenletesen magas színvonalának fenntartása

A 3X3 verzió keresztkategóriáit a következőképpen értelmezzük. Az Erősség - Lehetőség metszet azt jelenti, hogy milyen módon kell alkalmazni az erősségeket, hogy ki lehessen használni a lehetőségeket. A Gyengeség - Lehetőség kategória azt mutatja, miként lehet leküzdeni a gyengeségeket a lehetőségek kihasználásával.

10 Színvonalas, egyedi igényes turisztikai (Unique Selling Proposition „USP”) kínálat, termékek kialakítása, ami új, jó költéshajlandóságú vendégkört képes Devecserre vonzani, számukat növelni, összetételüket szélesíteni.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 116

Az Erősségek - Veszélyek metszet segítségével lehet megtalálni, hogy miként lehet az erősségek felhasználásával a gyengeségeket, vagy azok hatását csökkenteni, esetleg kiküszöbölni. A Gyengeségek - Veszélyek doboz felvázolja, miként lehet leküzdeni a gyengeségeket, hogy ezek ne váljanak reális veszéllyé.

Lehetőségek Veszélyek • országos ismertség, mint • lakosság hozzáállása lehetőség a marketingben • a településnek jelenleg • új, újszerű, egyedi nincs erős turisztikai vonzereje programok kialakítása • turisták hiánya • hagyományteremtés • anyagi források • kistérségi szerep szűkülése erősítése az • idegenforgalmilag idegenforgalomban is képzett humán erőforrás hiánya • identitás növekedése • programok egyenletesen magas színvonalának fenntartása Erősségek • figyelmet fenntartó • Balaton turistáinak • jó területi elhelyezkedés programok kialakítása megnyerése • Somló és a Balaton • kulturális értékekre • Somló borvidék által turisták közelsége alapozott programkínálat idevonzása • Bakony természeti bővítése • örökségek felújítása, értékeinek viszonylagos • kulturális sokszínűség továbbfejlesztése a régió közelsége attrakciókban és központság kihasználása • könnyen megközelíthető programokban történő • az összefogás által az egész • ismertség megjelenítése lakosság meggyőzese a • használható épített • komplex kínálat turizmus fejlesztésének örökség kialakítása szükségességéről • szép természeti környezet • kistérségi programok • természeti környezet • Somlói Tájvédelmi Körzet, kialakítása kihasználása és ezáltal Széki erdő • 8-as út forgalmának turisztikai vonzerő kialakítása • elkötelezett vezetés megállítása • idegenforgalmi tanfolyami • összefogás a fejlesztés képzés érdekében • agilis nyugdíjasok bevonása a • régió központ programokba • kulturális sokszínűség • idegenforgalmi kínálat • önfenntarthatóságának kiépítése Gyengeségek • programok által Devecser • USP kialakítása által turisztikai • USP hiánya újrapozícionálása rentábilisan működő idegen- • félelem • image teremtés forgalmi termék kialakítása • katasztrófa sújtotta • USP kialakítása • lakosság félelmének terület • ipar negatív hatásának megszüntetés, ezáltal a • hátrányos helyzetű emblematikus helye lakosság attitűdjének javítása lakosság viszonylagos magas • károsodott terület • katasztrófa utáni ismertség aránya idegenforgalmi kihasználása a turisták • országos ismertséget hasznosítása vonzására csak a katasztrófa • „katasztrófa-imázs” után kapott átalakítása • anyagi forrás véges • programok egyediségének és • csekély idegenforgalmi színvonalának biztosítása kínálat és szolgáltatás • kulturális sokszínűség megjelenítése a programokban

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 117

A SWOT elemzés egyértelműen kimutatta, hogy melyek lesznek azok a súlyponti területek, amelyekről kiindulva lehet megalkotni a termékfejlesztés koncepcióját. A kulturális-, az örökségturizmus, valamint a természetre alapuló turizmus. Ha ezeken a területeken további mélyebb kutatások történnek, akkor sikerül olyan elemeket találni, ami valódi USP-t jelenthet Devecsernek, és kiinduló pontját adhatja kistérségi, ill. régiós együttműködésnek is.

A következő fejlesztést meghatározó tényező a borturizmus. Ez a térség szempontjából meghatározó húzóelem azért kerül csak harmadikként említésre, mert már rendelkezik turisztikai ismertséggel, komoly vonzerővel, és egyben nem kevésbé erős versenytársakkal igen közeli körzetben. A nagy esélyt itt a Somló és Devecser, Somló devecseri kistérség közös, együttes idegenforgalmi megjelenésben látjuk.

Jövőkép

A SWOT elemzés, az annak alapján kirajzolódó súlyponti területek meghatározása után lehet felrajzolni a devecseri turizmus jövőképét.

Mivel a turizmus fejlesztését Devecseren (és majd később a kistérségben) a területfejlesztés egyik lehetséges eszközeként tekintettük, így a jövőben is a két terület szinkronitásában látjuk a továbblépéseket, a fenntartást is.

Ebben szerepet játszanak a belső erők, az anyagi források éppúgy, mint a humán tőke, ezért a pályázati, oktatási lehetőségeket is ennek szellemében érdemes folytatni.

Viszont a turizmus eredményei is gazdagítják majd a közösséget. Hozzájárulnak a munkahely- és bevételteremtéshez, a szolgáltatások, a jelenlegi szűk keresztmetszetet jelentő idegenforgalmi infrastruktúra kibővítéséhez.

Az attrakciók kialakításával a turizmus fejlesztése segíti a város meglévő és rejtett

értékeinek, történelmi, kulturális örökségeinek feltárását, megőrzését és továbbadását.

Továbbra is meghatározó marad a borturizmus szerepe, amit a gasztronómia intenzívebb bevonásával lehet erősíteni. A turizmus szolgáltatásain keresztül tiszta és egészséges környezetet teremt a helyiek és az ide látogatók számára, óvja a természeti értékeket, és

örök mementót állít az emberi élet törékenységének, a természet sérülékenységének.

A turisztikai attrakciók kialakítása összefogást követel meg a szolgáltatóktól

Devecseren belül, és kívül. A „Somló fővárosa” státusz dinamizálja a kistérséget, élénkíti

és elmélyíti az együttműködést, a valós, fontos és közös célok érdekében. Az együttműködésnek ki kell terjednie más kistérségekre, és intézményekre is.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 118

A fenntartható, szociokulturálisan érzékeny, környezetbarát idegenforgalmi kínálat elsősorban a helyi lakosság életminőségét, kulturálódását kell, hogy gazdagítsa, mert a vendég is csak akkor érzi jól magát, ha a helyiek által vendégbarátsággal fogadják, és autentikus programokat kap. A devecseri (és majd a kistérségi) turizmus attrakciói nem válhatnak „Patyomkin idegenforgalommá.”

A turizmus fejlesztése hozzájárul a humán erőforrás fejlesztéséhez is. A helyi lakosság képzés által részt vesz a vendégek fogadásában, identitásuk mélyül, és ezen tényezők által a város és a falu megtartó ereje növekszik. Devecser és Kolontár, valamint a kistérség turizmusban résztvevőinek összehangolt munkáját a partnerség és együttműködés jellemzi.

3. VÁROSRÉSZEINEK HELYZETKÉPE

3.1. Lehatárolás

40. ábra: Devecser városrészei

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 119

Devecser Város belterületének bontása 6 nagyobb részre lehetséges, melyek a következők:

1. Iparterület

2. Zöld területek a belvárosban (úgy mint az iszap által elöntött területek helyén)

3. Belváros

4. Falusias jellegű városrész

5. Kertvárosias jellegű városrész

6. „Új lakótelep” városrész

A legnépesebb városrésznek a „Belváros” majd „Falusias jellegű városrész” és a „Kertvárosias jellegű városrész” északi fele számít.

3.2. Forgatókönyvek A városrészek megújításával kapcsolatosan az elmúlt évek során több koncepció is napvilágot látott, melyeket azonban a vörösiszap katasztrófa egyik napról a másikra írt át. Ennek következtében nem sokkal a katasztrófa után elkészült Devecser Településrendezési tervének részleges felülvizsgálata, mely behatóan foglalkozott az elöntött területek rendezésével. A felülvizsgálat alá vont tervezési terület a közigazgatási terület vasútvonal, Kolontárra vezető főút, Széchenyi István út, Szabadság tér, Deák tér, Damjanich utca, Táncsics Mihály utca, Toldi Miklós utca, Hunyadi utca, Torna-patak, Csigere-patak (0160. hrsz.) által határolt területe azok közterületi területrészeit is beleértve. Értékvédelmi oldalról a tervezési terület határán húzódó térfalak épített környezetének vizsgálata is beletartozik a tervezés tárgyába tekintettel arra, hogy a jelenlegi normatív szabályozás megtartása mellett az egyes átalakításokra, foghíjbeépítésekre, bővítésekre vonatkozóan különböző javaslatok kidolgozása is szükségessé válik. Önkormányzati támogató döntés mellett a helyi építési szabályzat értékvédelmi rendelkezései, a helyi védettséget rögzítő jegyzék kiegészítésre került.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 120

41. ábra: A 2011-ben elfogadott Településrendezési terv vizsgálat alá vont területe, melyben a benyújtandó „Devecser belvárosának funkcióbővítő rehabilitációja” című projekt fejlesztendő területe „különleges terület” minősítést kapott

A tervezési területtel összefüggő rendezési koncepció ismertetése

2.1.1. Petőfi tér, Várdomb A tér rekonstrukciójának célja az egykori történelmi köztéri funkciók visszahozása és megerősítése. Elindult egy szakmai egyeztetés, amelynek tárgya a várdomb tömegének kiszabadítása. A déli oldalon a ’80-as években még megvolt a várárok, mára egyszerű sík zöldfelületté alakult. Az északi oldalon a karakteres homlokzat látványát meg kell nyitni és a várárok területét rendezni szükséges. A buszpályaudvar az Önkormányzat döntésével összhangban a térről kitelepül. A várost elkerülő országos főút megépítéséig nem lehet szó a téren átmenő forgalom kizárásáról, viszont a környező utcák rendezésével a helyi forgalom terhelése mérséklődhet és a főút csomóponti szerepe kikerülhet a térről. A rekonstrukciónak nem célja nagyvárosi léptékű térrendezés. Egyszerű eszközökkel, tiszta, átlátható struktúrát kell a területen létrehozni. Az északi térfal várárok vonalában biztosítani kell a kastélypark és a tér szerves összekapcsolását. A várdomb keleti oldalán rendezni kell az iskola és a kastély közötti térfelületeket. A vár(kastély) és a tér közötti gyalogos kapcsolatok biztosítására

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 121

javasoljuk az egykori középkori bejárat tengelyének felszabadítását.

2.1.2. Esterházy (Süttő) malom Az épület 1893-as felmérése 3 db felülcsapott vízikereket említ, amelyek 2,72- 2,88 m átmérőjűek és 1,00 m szélesek. A kerekeket a malomárok vize hajtotta, amely a mintegy 3,00 méteres szintkülönbséggel zúgott le az Árpád utca és a Pápai út találkozásánál. A malom körüli karakteres trapéz alakú tér határai a 20. század végére teljesen elmosódtak. A malomépület elbontásával és a malomárok megszűntetésével jellegtelen vízgyűjtővé alakult. Az épület visszaépítése, rekonstrukciója jelkép értékű. Devecser történelmi arcának meghatározó pontja. Az itt találkozó utak csomópontjának rendezésével visszaállhat a kastély északi homlokzatára nyitó tér jelenleg kusza térkapcsolati rendje. A rendőrség nemrég megépült új épülete már ehhez a térszerkezeti rekonstrukcióhoz illeszkedik. Az Árpád utcáról nyíló utcák szerepe a Petőfi tér rehabilitációjával megváltozik. Ezekre vezet rá a Pápai út felől újra finoman ívelő, malom előtt leforduló útszakasz. A malomépület találkozópont és megállító-hely. Fogadja a városba érkezőt, helyet ad a városi élet találkozásainak, fórumainak, kulturális rendezvényeinek. Emellett szolgálhatja a katsztrófát bemutató emlékezést, vagy a Jézus-ösvény zarándokút látogatóit is. Lehet benne kávéház és galéria. Az épület előtti tér egyszerű füves zöldfelület kavicsolt gépkocsi illetve autóbusz megállási lehetőséggel. A tér meghatározó eleme a malomárok, melynek medrét újra ki kell nyitni.

2.1.3. Deák tér, Szabadság tér, autóbusz pályaudvar A két tér összefüggő, széles közterületi sávot alkot a belváros déli oldalán az egykori városfal mentén. Történelmileg kialakult csomóponti terület, ahol a vásárhelyi, kolontári és pápai utak futnak össze. Az önkormányzat által elfogadott településfejlesztési koncepcióval összhangban meg kell erősíteni a tér körüli közszolgáltatásoknak helyet adó funkciókat. A tér a Petőfi tér és a Belváros közelsége miatt belvárosi központi parkolóterületként tud funkcionálni.

A Petőfi térről kikerülő autóbusz pályaudvar forgalomtechnikailag kapcsolódik a Szabadság térhez. Kialakításánál törekedni kell arra, hogy a tér környéki épületek működése zavartalan legyen, ezért a buszpályaudvar fejlesztésére kijelölt célterület az egykori majorsági műemlék épületek telke a művelődési ház mögött.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 122

42. ábra: A tervezési területeket összefoglaló ábra

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 123

Tervezési területek – összefoglalás

Devecser történelmi belvárosának városképileg meghatározó közterületei jelentik az elsődleges fejlesztési területet, emellett a tervezési feladatot a szabályozott közlekedési és közműterületeken kell megvalósítani. A tervezési területen belül az ütemezhető megvalósítás érdekében a lehatárolt területegységek önállóan fejleszthető, de egymással szorosan összefüggő feladatrészeket alkotnak.

26. táblázat: A tervezési területeket összefoglaló táblázat

Megnevezés Érintett ingatlanok Terület 1. területegység: Kastély előterének rekonstrukciója 616; 671; 717 3 735 m2 2. területegység: Petőfi tér közterületi megújítása 717; 718; 719/1 8 269 m2 3. területegység: Kastély északi térfalának rendezése 616; 619/10 6 330 m2 4. területegység: Egykori Esterházy-malom környékének 580/1,2; 612; 613/3; 671; 2 663 m2 rendezése 672/1,2; 673/1,2; 674/12 5. területegység: Várárok és környéke közterületi rendezése 622; 670/1,2 8 686 m2

6. területegység: Kossuth Lajos utca közterületi megújítása 799 2 586 m2

7. területegység: Deák tér-Szabadság tér közterületeinek 669/1,2,3; 785/1,2,3,4; 16 909 m2 megújítása 851;852/1,2,3 8. területegység: Új autóbuszpályaudvar kialakítása 625; 626; 628; 669/1,2,3 6 325 m2 9. területegység: Déli városkapu körforgalom kiépítése 1451; 1605 4 512 m2 10. területegység: Gárdonyi Géza Általános Iskola 705 996 m2 homlokzatának rekonstrukciója 11. területegység: Kastélyudvar funkcóbővítő megújítása 620/3 1 588 m2

Tervezési terület összesen: 62 599 m2

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 124

A közeljövőben megvalósítandó fejlesztés jellemzése:

43. ábra: A megvalósuló fejlesztéseket és az újonnan létrejövő funkciókat bemutató összefoglaló ábra, mely a területekhez köthető közösségi szolgáltatásokat is tartalmazza

Településmag értékőrző megújítása – Petőfi tér: 1. Devecser városközponti területén elhelyezkedő tér által lehetőség nyílik a történelmi és kulturális örökség megőrzésére és fejlesztésére. 2. A város életében meghatározó jelentőségű, köztulajdonban lévő műemlékek, épített értékek értékmegőrző és központi szerepüket visszaadó fejlesztése, védelme.

3. A központi tér funkcióbővítő megújítása 4. Műemléki épületek, építmények közvetlen környezetének rendezése, 5. minőségi utcabútorok kihelyezése egységes arculat alapján. 6. Települési zöldterület növelése.

Új funkciók a területen:

1. Közösségi funkció (mely kiegészül egy „soft” elemmel): (közösségi tér létrehozása, ezáltal a lakosság közösségi kapcsolatrendszerének erősítése, szabadidejének minőségi eltöltése) 2. Városi funkció (Közterületek fejlesztése): (A település közterületeinek /járdák,

terek, közparkok/ mennyiségi és minőségi fejlesztése)

Buszpályaudvar tervezett új helye

A városközpont északi Szabadtéri vásár és rendezvénytér Eszterházy várkastély oldalon a karakteres Új funkciók a területen: homlokzat látványát meg épülete 1. Gazdasági funkció (Hozzájárul a terület (tér) kell nyitni, ezért a falazott gazdasági, szolgáltató és kereskedelmi (funkció nélküli) kerítés élénkítéséhez, megteremti ezen eltávolítása szükséges tevékenységek végzéséhez szükséges ingatlan feltételeket) 2. Városi funkció (közterület fejlesztése)

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 125

A városban a fejlesztés által megjelenő közösségi szolgáltatások, új funkciók

Speciális elvárás az önkormányzat tulajdonában lévő, de használaton kívüli épületek támogatásból történő megújítása. Ebben az esetben részletesen be kell mutatni, hogy milyen célra kívánja hasznosítani az adott épületet a pályázó, a betelepülő funkció milyen, eddig más épületben megjelenő funkciónak ad majd helyet, ill. milyen új szolgáltatás megjelenésére teremt lehetőséget.

27. táblázat: Az új funkciók összefoglaló táblázata

Új funkció Az új funkcióról (eddig más Eredmények - épületben megjelenő funkció kiegészítése, vagy új közösségi Fenntartható területhasználat, szolgáltatás megjelenése) Műszaki megalapozottság,

Területi kohézió

1. Közösségi funkció Lakosság szabadidejének a városközpontban 1. A projektelem ösztönzi az egységes történő kulturált körülmények közötti (Várkastély nyugati településkép kialakítását (közös arculati eltöltése oldalának stratégia mentén, melyhez rendezése) A terület részeként kialakítandó zöldterület homlokzatfelújítási alap is kapcsolódik) közpark jellege valósul meg. 2. Projektelem a város központjában A területen elhelyezhetők a: avatkozik be, ott teremt új funkciókat

 pihenést, 3. A projektelem műemléki területen valósít meg fejlesztést, mely hozzájárul Devecser  gyermekek szórakoztatását, épített értékeinek megőrzéséhez és  ismeretterjesztést, visszaadja a tér eredeti közösségi funkcióját  idegenforgalmi tájékoztatást, 4. A Petőfi téren megvalósuló fejlesztés  vendéglátást, zöldterület fejlesztést (növelést) is  játék célját, illetve tartalmaz melynek eredményeképpen egy élő, a tér méreteihez, adottságaihoz  a fenntartást szolgáló létesítmények. mérten nagy rekreációs teret is ad a A terület térbútorait (utcabútorok) egységes lakosoknak koncepció alapján kerülnek kiépítésre és az 5. A fejlesztett tér folyamatos kihasználtsága anyaghasználat során természetes anyagok egész évben biztosított. (lásd: jelen kerülnek alkalmazásra.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 126

2. Városi funkció A lehetőségekhez mérten a legnagyobb táblázatot követő „kihasználtság” pontot!) köztér- és közpark-felület kialakítása. (Közterület 6. A fejlesztés célcsoportjának (devecseri fejlesztése) Mely tartalmaz kiállító, szabadtéri, közösségi lakosság) igényei, szükségletei felmérésre területet is. kerültek és ennek megfelelően a város (belváros) központi területén valósul meg Ehhez kapcsolódóan gyalogos zóna (egy a a fejlesztés. parkot átszelő sétány) is kialakításra kerül. 7. A projekt eredményeként kialakításra Ezáltal megerősödik a városi funkció. A kerülő közterület illeszkedik a település fejlesztés hozzájárul a arculatába és harmonizál a környező  település közterületeinek (utak, utcák, épületekkel (tér és a környező épületek terek, közparkok) mennyiségi és összhangja, történelmi közösségi funkció minőségi fejlesztéséhez, megújítása).

 mindez a devecseri belváros szívében, kerül megvalósításra, mely a lakosság számára a megközelíthetőség, elérhetőség, szempontjából a legkedvezőbb lehetőséget adja.

 Végül: csekély mértékben a tér alkalmas lesz rekreációs célú tevékenységekre is.

3. Gazdasági funkció A Béke utca Petőfi tér felőli vége lezárásra 1. A szabadtéri vásártér hozzájárul a terület kerülne (az ábrán narancssárgával jelölt (Szabadtéri vásár (tér) gazdasági, szolgáltató és terület). Itt kerülne kialakításra egy olyan és rendezvénytér) kereskedelmi élénkítéséhez, terület, mely kifejezetten a devecseri vállalkozásoknak (és a város fontos 2. megteremti ezen tevékenységek közösségi szereplőinek) adna színteret. végzéséhez szükséges ingatlan feltételeket. (Az örökségvédelmi besorolás A gazdaságélénkítő beavatkozás úgy jelenik alá eső térhez illő – külön erre a célra meg, hogy a város időszakos és a alkalmas – terület kerül biztosításra.) programtervezetében szereplő (a Petőfi térhez kapcsolható) rendezvényeinek 3. A projekt eredményeként olyan új megtartásakor a kijelölt gazdasági (vásár) szolgáltatás kialakítására kerül (vásártér), térre lehetőség nyílna a vállalkozásoknak a mely a városban máshol nem található kitelepülésre, szolgáltatásaik, termékeik meg. mennél szélesebb körben való népszerűsítésére és árusítására.

A kijelölt terület ekként egy önkormányzati tulajdonú piac-, (vásár-) tereként szolgálna.

4. A fentiekhez kapcsolható cél, hogy a városközpont északi oldalon a karakteres homlokzat látványát meg kell nyitni, ezért a falazott (funkció nélküli) kerítés eltávolítása szükséges.

Devecser Város Önkormányzata a projekthez – többek között – úgy járul hozzá, hogy saját erőből, a pályázati források fel nem használásával bontja el várat északi irányból eltakaró falat.

(Az elbontott kastélyfal helyén egy zöldterület-fejlesztést, parkosítást fog végrehajtani az önkormányzat.)

A városfal esetében felmerülő költségek:

Garázsépületek: 981.661 Ft

Kerítés és burkolatok: 5.994.300 Ft

Összesen:

bruttó 6.975.961 Ft

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 127

44. ábra: A városrehabilitáció keretében tervezett projekt-területelemek (Részlet a pályázati anyag H-1. átnézeti rajzából)

Szabadtéri vásár és rendezvénytér kialakítása

(gazdaságélénkítő tevékenység)

Településmag értékőrző megújítása – Petőfi tér

Az egykori közösségi tér funkciójának visszaadása, a tér rekonstrukciója

Elköltöző autóbusz állomás, melynek épület- komplexuma elbontásra is kerül

Mindezt – a pályázatban – kiegészítendő:

Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 128

Kihasználtság

A várkastély előtti tér korábbi, történelmi szerepkörét visszakapva részben a városi rendezvénynaptárban szereplő részben egyéb – a városhoz szorosan, vagy kevésbé köthető – rendezvényeknek fog helyt adni.

Városi rendezvénynaptárban szereplő olyan programok, melyeknek a megújított tér otthont adhat:

1. Borhetek (június vége, utolsó hete) 2. Nemzetközi kutyakiállítás Devecser - A város egyik legnevezetesebb kiállításának a megújult Petőfi tér adhatna helyszínt ezzel is emelve a kiállítás színvonalát, javítva a város turisztikai szerepét. A kiállítás azért is fontos, mert nemcsak egy országon belüli, hanem nemzetközi versenyről van szó, ahol csak a legutóbbi évben (2011) - a pásztorkutyák rangos nemzeti, úgynevezett CAC kiállításán - közel kétszáz négylábú vett részt. (Minden év ugusztusa) 3. Október 4-e: A vörösiszap katasztrófára emlékezés napja 4. „Együtt - Ünnepvárás a városi betlehemnél” és Adventi vásár a téren (december hónap)

IV. STRATÉGIAI FEJEZET

1. VÁROS HOSSZÚ TÁVÚ JÖVŐKÉPE

Devecser Városának a közeljövőben egy összetett társadalmi – gazdasági – és környezeti megújulására van szüksége. Ennek elemit, elérendő céljait – a közeljövőben megvalósuló rehabilitáció alapján – a következőképpen tudja megvalósítani:

Társadalmi hatások

A vörösiszap-katasztrófa okozta lelki-anyagi sokkból való kitörés Tudvalevő, hogy a vörösiszap következtében a Devecser városa (és a hozzá kapcsolható további két település) helyzete a korábban sem túl kedvező állapothoz sokat romlott. A katasztrófát követően a városnak nemcsak az északi városrésze szűnt meg létezni, hanem az itt élő lakosság is eléggé elkeseredett volt ahhoz, hogy a jövőjét ne a korábbi lakhelyén képzelje el.

Ez azért aggasztó, mert mint az a demográfiai adatokból is kitűnik, a város elöregedőben van, melynek megállítására csak akkor van lehetőség, ha a város képes

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 129

munkahelyet, programokat, szórakozási lehetőségeket teremteni, mely egy élhető, szép környezettel egészül ki. Devecser városának sohasem volt olyan nagy szüksége a megújulásra, és az ehhez köthető infrastrukturális beruházásokra, mint most.

A munkahelyek alacsony száma – melynek orvoslására az önkormányzat mindent megtesz – a leromlott infrastrukturális viszonyok, elhanyagolt terek, közterületek, járdák mind-mind olyan elemek, melyek a lakossági kérdőív, fórum kapcsán a felszínre törtek és a lehető leggyorsabb megoldásra várnak. És ekkor, ebben a kétségbeejtő helyzetben, kerül középpontba ez a pályázat melynek keretében lehetőség nyílna egyrészről a lakosság közösségi és vizuális igényeinek, az ún. Devecser tudatának erősítésére, másrészről az ehhez kapcsolódó állagában leromlott, eredeti funkcióját vesztett köztér felújítására.

Éppen ezért, ha a pályázatban foglaltak megvalósulnak, akkor

1. a vörösiszap- katasztrófa hatása, a város negatív megítélése megváltozhat (a település képes a megújulásra).

2. A közösségi (identitásformáló, „soft”) programok következtében létrejöhet a csak csekély mértékben megtapasztalható

3. „Devecser” tudat, az ehhez kapcsolódó

4. erős helyi identitástudat.

5. A helyi közösségi élet felpezsdítésével,

6. megfelelő közösségi és a szabadidő eltöltését szolgáló tér kiépítésével,

7. a roma és gyakran hátrányos helyzetű gyermekeknek a kulturális programokba, vetélkedőkbe történő bevonásával

8. ekként a lakossági felmérés alapján hiányolt kulturális, szórakozási lehetőségek bővítésével,

9. interaktív programokkal egy komplex pályázat jöhet létre, mely a társadalmi folyamatokra (pl.: közösségszervezés) kedvező hatással van.

A projekt képes lehet a

10. társadalmi problémákat és feszültségeket mérsékelni (helyi kisebbség jelentős száma, és a lakosság) 11. a településszerkezeti, funkcionális problémákra választ adni. (Hiányzó KÖZ- területek) Összességében képes kedvező befolyással lenni a negatív településimázsra.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 130

Gazdasági hatások

Devecser városában a lakóingatlanok értéke az iszapkatasztrófa előtt sem bírt kiemelkedően magas értékkel. Mindez jelentős mértékben csökkent az iszapömlést követően. Nemcsak az érintett ingatlanok vesztették el az értéküket, hanem a – kedvezőtlen körülmények kialakulása, főként egészségügyi hatások következtében – az iszap által nem érintett lakások is elértéktelenedtek.

1. Ez ahhoz vezetett, hogy nemcsak a lakosság költözött el, hanem a városba látogatók száma is lecsökkent. A lakosság (folyamatos) csökkenésével idővel a működő gazdasági tevékenységet folytató (főként) kis-és középvállalkozások is kétségbeejtő helyzetbe kerülhetnek.

2. Éppen ezért egy a helyi identitástudatot, és a Devecserben maradást elősegítő beruházás, és közösségformálást követően a helyi vállalkozások is kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek. Különösképpen akkor, ha ezt olyan – külön a vállalkozásoknak kialakított tér – is kiegészíti, mint a tervezett „szabadtéri vásár és rendezvénytér”, ahol a szolgáltatásaikat, termékeiket egy-egy rendezvény, kiállítás, vagy fesztivál keretében közvetlenül a téren megforduló közösség számára árusíthatnák.

3. A projektterületet körülvevő épületek, és közvetve a devecseri ingatlanok értéke is megnövekedhet, ha a város arculata, köztere is megújul.

4. Ekként a településen gazdasági tevékenységet folytató – potenciálisan munkahelyet teremtő – vállalkozások a lehetőségekhez (igényhez) mérten növekedésnek indulhatnak, de legalább képesek lesznek a nehéz (világ)gazdasági helyzethez alkalmazkodó szinten tartáshoz.

5. A város vállalkozásai a térségben az ilyen jellegű károkkal, problémákkal kevésbé érintett településeihez képest a gazdasági fejlettséget tekintve csak csekély mértékben marad le, vagy a legkedvezőbb esetben felzárkózhat az olyan községekhez, melyek a katasztrófa által nem voltak érintve.

6. Mindezek következtében az érintett városrész, de tágabb értelemben közvetlen környezete, és maga a város népességmegtartó ereje és a más településekre történő lakossági kitelepülés mértéke csökkenhet.

Összességében: A javuló gazdasági hatások pl.:

vállalkozók aktivitása a növekvő kereslet révén, ezt követő növekvő, de legalább szinten tartó foglalkoztatottsági mutatóira kereskedelmi-vendéglátóhelyek forgalmára gyakorolt hatás és a

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 131

turisztikára (turisztikai vonzerőkre) gyakorolt hatás hozzájárul a város katasztrófa utáni életének helyreállításához.

Környezeti hatások Devecser városa felmérhetetlen környezeti károkat szenvedett a katasztrófát követően. Egy teljes korábbi városrésze, egy hatalmas kiterjedésű, értékes fákat rejtő kastélyparkja semmisült meg, vagy roncsolódott jelentősen. A város más területein épen maradt zöldterületek mellett ekként a városvezetés minden lehetőséget megragad, hogy további területeket, főleg olyanokat melyek a város központjában helyezkedjenek el – növényekkel, virágokkal ültessen tele, (és a virágok esetében) hozzájáruljon a terek színesebbé, vonzóbbá tételéhez.

A fejlesztés ekként hozzájárul a projektterület

1. környezetvédelmének,

2. a belváros levegőjének javításához,

3. zöldterület növeléséhez és a

4. természeti értékek (öreg fák) megóvásához.

Ezen utóbbiak jelentősége azért kiemelkedő, ugyanis a vár előtt nagy értéket jelentenek a több mint száz éves tiszafák és vadgesztenyefák. Ezek megőrzésére és szakszerű kezelésére a projekt kiemelten nagy hangsúlyt fektet.

Növényállapot, favédelem, fakivágás:

A kastély előterében jellemzően idős faállomány található, amelyek megtartása, és építkezés alatti védelme kiemelten fontos a kedvező környezeti hatások elérésének céljából. Az út mellett vadgesztenye fasor található, amely a történeti park területén belül is folytatódik. A fák törzsátmérője 60-80 cm közötti. Egészségi állapotuk többnyire jó, a behajtó melletti fák borostyánosak.

A vár előterében a gesztenyefasortól az épületig szintén idős, több mint száz éves tiszafák vannak. Ezek mindegyike bokros növekedésű, többtörzsű (jellemzően 34 törzs), a törzsek összesen 100-120 cm átmérőjűek. Ezek megóvása is a projekt kiemelkedő prioritását képezik.

A környezeti hatások mérséklését kiegészíti az a tény, hogy a Városüzemeltetési Kft. a jövőbeni fejlesztések eredményeként megújuló tér karbantartását környezettudatosan, a komposztálható hulladékok különgyűjtésével oldja meg.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 132

2. JÖVŐBENI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK MEGHATÁROZÁSA

2.1. Átfogó cél

45. ábra: Társadalmi – gazdasági – környezeti problémák hatásútvonal térképe

Az egyes településrészek esetében bemutatásra került rövid helyzetkép és lehetőségek felvázolása alapján látható, hogy Devecser komplex, összefüggései miatt az egyes tényezők negatív hatásait felerősítő problémakörrel jellemezhető, mely éppen ezért komplex beavatkozást, programot igényel a városrészek, ekként a város, végezetül a térség megújulása érdekében.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 133

46. ábra: A projekt társadalmi – gazdasági – környezeti hatásai hatásútvonal térképen

A fejlesztési program koncepciója a teljes megújulás, mely reagál

- a vörösiszap-katasztrófa okozta lelki-anyagi sokkra, - társadalmi problémákra és feszültségekre, - a gazdaság – a mezőgazdaság, a helyi ipar, a turizmus, szolgáltató ágazatok - alulfejlettségére, - a településszerkezeti – funkcionális problémákra, - a közszolgáltatások terén tapasztalható hiányosságokra, - a negatív településimázsra.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 134

Az önkormányzat arra törekszik, hogy az általa kezdeményezett komplex fejlesztési program minél átfogóbb legyen, így saját projektelképzelései mellett kiemelten fontosan kezeli a magánkezdeményezésű projektötletek felkutatását, megismerését, térségi- települési stratégiába illesztését és formálását, valamint ösztönzését.

A fejlesztési programokat hatékony városmarketing-kampánnyal kívánja Devecser támogatni, ami a térség és a város minden téren való megújulását helyezi a középpontba.

Abból a célból, hogy a komplex fejlesztési program kellő hatékonysággal valósulhasson meg, elérhetőek legyenek az egyes projektelemek kívánt hatásai és kihasználhatóak lehessenek a projektelemek összefüggéseiből adódó szinergikus hatások, Devecser Városa a lehető legtöbb Európai Uniós forrást kívánja megpályázni, melyhez szükséges és kapcsolódó önerőt a település a Kármentő Alapból számára juttatott források felhasználásával képes fedezni.

Mindazonáltal a jelenleg ismert pályázati konstrukciókkal csak bizonyos programelemek és lényeges projektelemek csak igen korlátozott összeggel támogathatóak meg, aminek a révén az érintett projektelemek megvalósíthatósága kérdéses11.

11 Fontos példa a Belváros-rehabilitációs projektcsomag, ahol a releváns KDOP 3.1.1/C pályázati konstrukcióban legfeljebb 75 mFt támogatási összeg válik elérhetővé, míg a városi fejlesztés

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 135

Jelen dokumentum összefoglalva bemutatja azokat a fejlesztési programcsomagokat, melyeket az egyes városrészek sokirányú természeti-társadalmi- gazdasági problémáik kezelésére és a kínálkozó lehetőségek kiaknázására kialakított stratégiai célrendszerük megvalósítása érdekében összeállítottak.

2.2. Tematikus célok Devecser esetében a tematikus célok négy projektcsomagra bontható szét:

A. Városrehabilitációs projektcsomag

B. Gazdaságfejlesztési projektcsomag

C. Megújuló társadalom projektcsomag

D. Közszolgáltatási-közintézményi projektcsomag

Ezen fenti projektcsomagok részletes tartalma az alábbiakat jelenti:

A. Városrehabilitációs projektcsomag

1. Belváros-rehabilitáció

A történeti belváros Devecser lelke, évezredes örökségünk. Az elmúlt évtizedekben a fejlesztések hangsúlya a lakóterületekre és egyes gazdasági területekre esett. A belvárost a spontán „modernizmus” jellemezte, viszonylag liberális és vegyes építészeti kultúrával. A belváros értékeinek feltérképezése, védelme és rekonstrukciója mellett a közterületek megújulása egyik kulcsa a város megtartó erejének. A károsodott északi területek, a Pápai út környezete a település északi kapuja, amely szerves egységet alkot a hozzá fűződő vár tömbjével és a Petőfi térrel.

Egyik kiemelt célunk ennek a területnek élhető funkcionális, turisztikai rehabilitálása és viszonylagos tehermentesítése. A város elkerülő útjának megépítéséig az átmenő teherforgalom komoly és nehezen kezelhető problémát jelent, mint ahogy gond a tér közepét uraló, oda nem illő autóbusz pályaudvar is. A tehermentesítés és a városi szolgáltatások, intézmények, parkolóterületek elhelyezésének célterülete a Deák tér, Szabadság tér és környéke, melynek főleg közlekedési és zöldfelületeit kell átalakítanunk, a városszerkezethez és a funkciókhoz igazítanunk.

1.1 Petőfi tér, Várdomb

A Petőfi tér a középkortól kezdve a település központi teresedése. Innen nyílott meg a vár, illetve kastély kapuja, a kastélyba vezető behajtó út. Funkcióját tekintve esetében csak a város magját jelentő Petőfi tér–Várdomb fejlesztése a Kastély rehabilitációjával együtt meghaladja a 2,3 Mrd Ft összköltséget.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 136

elsődlegesen vásározásoknak, egyházi, katonai rendezvényeknek adott helyet. A teret kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató épületek veszik körbe, de itt található a katolikus plébánia és az iskola is. A tér közepén áll a barokk katolikus templom és az autóbusz- pályaudvar. Az áthaladó főúttal és a térfalak mellett folyamatosan kialakuló parkolókkal a tér teljesen elveszti eredeti funkcióját: parkolóvá és közlekedési csomóponttá vált.

A kastély előtereként funkcionáló térhez szervesen kapcsolódik a vár dombja az azt övező zöldfelületekkel: az egykori várárok sávjával és a kastélypark területével. A kastély szinte fel sem tűnik a Pápai út felől erre utazónak a XIX. század végén emelt tömör kerítés és a kastélyt túlnövő-eltakaró fák miatt.

A tér rekonstrukciójának célja az eredeti köztéri funkciók visszahozása és megerősítése, a várdomb tömegének kiszabadítása. Az északi oldalon a karakteres homlokzat látványát meg kell nyitni, amellyel együtt járhat a falazott kerítés és a fák részleges eltávolítása. A beavatkozás során cél a várárok területének visszasüllyesztése a főút terepszint süllyesztésével együtt. Így a barokk templom gödörbe helyezett jellege megszűnik és a tér központi építményévé válik. A buszpályaudvart a térről ki kell telepíteni valamely közeli belvárosi területre. A várost elkerülő országos főút megépítéséig nem lehet szó a téren átmenő forgalom kizárásáról, viszont a környező utcák rendezésével a helyi forgalom terhelése mérséklődhet és a főút csomóponti szerepe kikerülhet a térről.

A rekonstrukciónak nem célja nagyvárosi léptékű térrendezés. Egyszerű eszközökkel, tiszta, átlátható struktúrát kell a területen létrehozni. A várdombot füves várárok veszi körül, majd a téren áthaladó főút nyugati oldalán létrejön egy burkolt városi tér minimális köztéri elemekkel, de biztosítva annak többcélú használhatóságát. Az északi térfal várárok vonalában hangsúlyos gyalogos sáv létesül a kastélypark irányába biztosítva ezáltal mindkettő szerves összekapcsolását. A várdomb keleti oldalán az Idősek Otthona funkcióváltásával együtt kell rendezni az iskola és a kastély közötti térfelületeket.

1.2 Esterházy-kastély

A kastélyban működik Devecser városának könyvtára és a Veszprém Megyei

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 137

Önkormányzat Idősek Otthona. Az önkormányzat által működtetett könyvtár a kastély központi épületében, az idősek otthona az északi udvari műemlék épületcsoportban, valamint a ’80-as években épített keleti oldali új épületszárnyban helyezkedik el.

Az eredetileg oktatási központnak épült idősek otthona idegen funkció a város legkiemeltebb műemlék épületében. Egyes helyiségei a turisztikai, idegenforgalmi szempontból hangsúlyos toronyépületben és csatlakozó részeiben találhatók.

Az épületegyüttes történelmi örökséghez méltó hasznosítása régóta terve az önkormányzatnak. Elsődleges cél a műemlék épületrészek önkormányzati funkciókkal történő megtöltése. A könyvtár mellett helyet kaphatna itt még a helytörténeti gyűjtemény és a pincében a kistérség, a Somló-hegy adottságait erősítő bormúzeum, valamint a kastély központi helyéből adódóan a kistérségi társulás munkaszervezete. Ezek a funkciók viszont erősen korlátozzák az idősek otthona működtetésének feltételeit. Az intézmény – a jelenleg üresen álló volt kórház épületébe történő – elköltöztetésére már több terv is született. Az otthon által használt újabb szárny a település idegenforgalmi szállásigényeit tudná kielégíteni akár vállalkozói üzemeltetői közreműködéssel.

1.3 Esterházy (Süttő) malom

A Torna-patak vonalán a településen több malom is működött. Ezek között a legjelentősebb az Esterházy család tulajdonában álló, hosszú ideig a Süttő család által működtetett malomépület a Pápai út, Árpád utca találkozásánál, amelyet a ’70-es évek végén a főút korrekciója miatt hirtelen elbontottak. Több száz éven keresztül meghatározó eleme a malomépület a városszerkezetnek, amely a településmag északi városkapujaként fogadta a Devecserbe érkezőt. Érdekessége a malom elhelyezkedésének, hogy a vár főépületének szigorú észak-déli tengelyében áll, jelezve az Esterházyak mesteri mérnöki tevékenységét.

A malomépület visszaépítése, rekonstrukciója jelkép értékű. Devecser történelmi

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 138

arcának meghatározó pontja, amely az elbontásra kerülő utcák lakóépületeinek anyagát felhasználva születhet újjá. Az itt találkozó utak csomópontjának rendezésével visszaállhat a kastély északi homlokzatára nyitó tér jelenleg kusza térkapcsolati rendje. A rendőrség építés alatt álló új épülete már ehhez a térszerkezeti rekonstrukcióhoz illeszkedik. Az Árpád utcáról nyíló utcák szerepe a Petőfi tér rehabilitációjával megváltozik. Ezekre vezet rá a Pápai út felől újra finoman ívelő, malom előtt leforduló útszakasz.

Az épület találkozópont és megállító-hely. Fogadja a városba érkezőt, helyet ad a városi élet találkozásainak, fórumainak, kulturális rendezvényeinek. Emellett szolgálhatja a katsztrófát bemutató emlékezést, vagy a Jézus-ösvény zarándokút látogatóit is. Lehet benne kávéház és galéria. Az épület előtti tér egyszerű füves zöldfelület kavicsolt gépkocsi illetve autóbusz megállási lehetőséggel. A tér meghatározó eleme a malomárok újra kinyitott nyomvonala. A malomárok Belváros felőli oldalán a térfal mellett gyalogos tengely halad a Petőfi tér irányába, a gyalogos sáv és a régi nyomvonalába visszahelyezett főút között füves gyepfelület alakul ki szabad rálátást biztosítva a kastély északi oldalára. A malomárok Árpád utcai átvezetésénél új híd készül.

1.4 Deák tér, Szabadság tér

A két tér összefüggő, széles közterületi sávot alkot a belváros déli oldalán az egykori városfal mentén. Történelmileg kialakult csomóponti terület, ahol a vásárhelyi, kolontári és pápai utak futnak össze. Ideális helye többek között a központi autóbusz megállóhelynek, ahol helyi tömegközlekedés hiányában a központi városi funkciókhoz közel lehet a városba érkező és innen induló autóbuszokat kezelni. A tér forgalomtechnikájára közlekedési vizsgálatok és tanulmányok készülnek, amelyeknek tekintettel kell lenniük az esetlegesen a tér alatt előforduló régészeti leletekre is.

Az önkormányzat által elfogadott településfejlesztési koncepcióval összhangban meg kell erősíteni a tér körüli közszolgáltatásoknak helyet adó funkciókat: egészségügyi, szociális, óvodai alapellátás, posta. A tér a Petőfi tér és a Belváros közelsége miatt belvárosi központi parkolóterületként tud funkcionálni. A Deák tér nyugati oldalának karakteres városképi védettségű épülete az egykori járásbíróság, melynek hasznosítása szakképző iskola kialakításával tervezett.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 139

1.5 Vásárcsarnok, helyi termékek piaca

A Devecser központjában, a várkastély és az általános iskola szomszédságában elhelyezkedő, több mint 20 éve üresen álló gőzmalom épület, valamint csatlakozó földszintes épületrész rehabilitációjával egy vásárcsarnokot kíván az önkormányzat létrehozni. Devecser kistérségi központként a mezőgazdasági termények környékbeli kereskedelmében is jelentős szerepet tölthet be ezzel a fejlesztéssel.

A keverő épület (557m2) földszintjén standok, emeleti galériáján üzlethelyiségek kerülnének kialakításra. A csatlakozó földszintes épület (287m2) szintén kereskedelmi funkciót fogadna be. Az épület udvara nyitott piactérnek adhat helyet.

1.6 Új városi térfal kialakítása, városképi értékű épületek rehabilitálása

Cél: a sérült területen lévő épületek elbontása után maradó településszerkezeti seb városközponthoz csatlakozó térfalának létrehozása, az emlékpark határoló terület funkcióval, élettel való feltöltése. A térfal –zárt kerítések és épületek- alapvető eleme a település fizikai, a megjelenő funkciók pedig részei a város pszichológiai rehabilitációjának.

Szolgálati lakások a Hrsz. 700 telken

A 34x16 méteres, az Árpád és Iskola utca által határolt saroktelekre az elpusztult beépítés morfológiáját követve két tömbben szolgálati lakás épül. A szolgálati lakások az Önkormányzati intézmények humán fejlesztésének egyik záloga. A két lakóépület önálló telepítéssel épül, egyik az Iskola, a másik az Árpás utcáról megközelíthető. Mindkét cca. 80-95 m2 alapterületű lakáshoz kis, önálló kert tartozik. Az épületek telepítése, a telek használata az elpusztult települési struktúrát követi. A földszintes, kiemelt padlószintű épületek az utcai telekhatáron állnak, azzal párhuzamos, a helyi hagyományokhoz illeszkedő tömegformálással.

Egyesületi emlékház a Hrsz. 699 telken (volt gabonakereskedő ház) Az Árpád és Béke utca sarkán álló jellegzetes lakó és kereskedőház a XIX században épülhetett, falszerkezeteit a vörösiszap csak kis mértékig érintette. A 12x14 méter befoglaló méretű épület padlása gabonatárolás céljára épült, így szerkezet alkalmas kisebb kiállító tér, egyesületi ház közösségi terének kialakítására. Az épület

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 140

jellegzetes megjelenése, sajátos, a mezőváros hangulatát idéző architecturája és az új emlékpark melletti elhelyezkedése miatt alkalmas a kisebb közösségeket befogadó középületi funkcióra. az épülethez tartozó telek a fejlesztés –kertészet, mikroarchitectura- után jól kapcsolódhat a felújított épülethez.

Zeneiskola a Hrsz. 577telken ( régi posta épület) Az Árpád utca 7 szám alatti, a századfordulón épült épület volt Devecser második posta épülete. Az épület karakteres építészeti megjelenése, jellegzetes korhű részletei miatt megtartásra, funkcióváltással egybekötött átalakításra és bővítésre javasolt. A közpark városközpont felőli szélén magányosan álló megmaradó építmény zeneiskola céljára kívánja az önkormányzat hasznosítani.

2. Úthálózat fejlesztése

2.1 Pápai út

Pápai út mindkét oldalán elkezdődött a zöldfelületek területen, telken belüli kármentesítése, rehabilitációja. Az állami tulajdonban lévő útpálya mellett önkormányzati területsávok találhatók. Mint a város legforgalmasabb bevezető útja a Pápai út nem maradhat ki a beavatkozásokból. A városkapuként rekonstruálandó Esterházy- malommal együtt a város arculati eleme a Torna-pataktól a központig terjedő útszakasz. A kastélypark és az új közpark közötti állami, önkormányzati telkeken az útpályával együtt a zöldfelületeket, csapadékvíz elvezetéseket, hidakat, közvilágítást is rendezni kell.

2.2 Szent Imre út

A Szent Imre út nyomvonalát a ’30-as években a vasút, vasútállomás megépítésével együtt jelölték ki. Tengelye a Petőfi térről indul és a vízfolyásoknál finoman megtörve célozza meg az állomás épületét. Az új közpark rendezése már tervbe vette a közvetlenül érintett szakasz rendezését. Ehhez hasonlóan fasorral szegélyezett gyalogos és zöldfelületekkel szeretné az önkormányzat rendezni a telekhatárok közötti területsávokat.

2.3 A város északi térfalának közterületei (Árpád utca, Bocskai utca)

A történelmi belváros északi vonala az Árpád utca, Bocskai utcák rehabilitálódó

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 141

térfala fogja alkotni a település városképét. Ezeknek az utcáknak közterületeit egyszerű gyalogos, zöld és útfelületekkel tervezik kialakítani, ahol a csapadékvíz-elvezetés és a közvilágítás is megoldást nyer.

2.4 Körforgalom (Miskei és Sümegi utak kereszteződése)

A Miskei és a Sümegi út kereszteződésében 2 országos főút találkozik. A csomópont forgalmát a jelenlegi „T” alakú kereszteződés nehézkesen tudja kezelni, ezért körforgalom kialakítását tervezi az önkormányzat.

Az úthálózati fejlesztések esetében – különösen ideértve a Petőfi tér, Deák tér, Szabadság tér és vasútállomás környékének rehabililtációja által érintett közúti elemeket is – kiemelten fontos az állami tulajdonú közutak és a kapcsolódó önkormányzati tulajdonú közterületek egységes tervezhetőségének és a fejlesztések kivitelezhetőségének megoldása!

3. Zöldfelületi fejlesztések

3.1 Kastélypark

A devecseri Esterházy kastélypark mind műemléki, mind természetvédelmi szempontból kiemelkedő értéket képvisel abban a régióban, ahol a település elhelyezkedik. Esősorban nagy értékű növényállománya miatt, amelyet tájképi kert, vagy ismertebb elnevezéssel élve angolpark stílusban alakítottak ki. A park számos állatfajnak otthont adva magas ökológiai értéket képvisel. A Torna patak egykori öntésterületén, a vizek lecsapolásával kialakított park mély fekvésű vizes terület, ennek következtében mikroklímája főleg a nyári időszakban sok látogatót vonzott ide.

A vörösiszap-katasztrófa a történeti park szinte teljes területét érintette. A mély fekvésű területet az iszap mintegy másfél méter magasságban elöntötte, majd levonulva vastag iszapréteg maradt vissza park területén. Az utak, és egyéb műtárgyak megrongálódtak, eltűntek.

A kastélypark helyreállításának és az eredeti állapothoz képest mind növényfajokkal, mind új funkciókkal – rendezvényterek, játszótér, tematikus tanösvények – gazdagításának rehabilitációs tervezése a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal segítségével és támogatásával megkezdődött, a kertépítészeti engedélyezési terv már rendelkezésre áll.

3.2 Közpark és emlékpark

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 142

A vörösiszap által elöntött lakóterületen 262 lakóépület kerül elbontásra, helyén közpark-emlékpark létesül. A park arculatát meghatározzák a vízfelületek: a parkot átszelő, nyílt árokban újranyitásra kerülő Malom-árok és a kialakítandó tó.

Az egykori lakóterület nyugati, közforgalomtól távoli részén a Városüzemeltető NP Kft. telephelye, növényiskolája elhelyezése tervezett.

A Közpark-Emlékpark tervezését az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által megbízott tervezőpáros végzi, nélkülözhetetlen követelmény tervezői munkájuk és az Önkormányzat által megbízott tervezők munkájának egyeztetése, összehangolása!

4. Közösségi csarnok és sportterület

A Batthyány utca és a Torna patak közötti – elöntéssel érintett – településrész a város északi kapuja, a Torna patak hídján érkező látogató első benyomását jelenti a terület, ahol egy multifunkcionális épületegyüttes kialakítása a cél.

A tervezett csarnoképület megközelítése a Batthyány utcáról feltárható 100 férőhelyes, fásított parkolón keresztül történik. a terep és úthálózati adottságok figyelembe vételével az épületet kiszolgáló szerviz utat az északi oldalon célszerű kialakítani. A főbejárat a kastélyra tájolt, erősítve annak pozicióját, egyben lehatárolva az ipari-gazdasági övezet felé a történeti és emlékpark területét.

Az épület együttes a nyugati oldalon szabadtéri sportpályákkal egészül ki, illetve ez az iránya a későbbi fejlesztéseknek is. Az épület előtere egyben a terület látogató központja is, a létesítményt kiszolgáló parkoló természetesen a parkot látogatók járműveinek elhelyezését is szolgálja. Az épület funkciója, belső tereinek strukturáltsága, átrendezhetősége, leválaszthatósága, műszaki kialakítása azt a célt szolgálja, hogy a létesítmény minél többféle esemény befogadására alkalmas legyen, mivel csak ezáltal biztosítható fenntarthatósága. Az épület fő helyiségcsoportjai és paraméterei:

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 143

helyiségcsoport funkció terület (m2) 1 nagyterem, küzdőtér sport, rendezvény, koncert, társadalmi 960 (44x22) esemény, vásár, bemutató 2 lelátó (300 fő) nézőtér 200 3 mobil színpad, rendezvények, koncertek 100 kiszolgáló raktár 4 öltözök, szoc. sport és rendezvény kiszolgálás, külső sport és 180 helyiségek ( 4 db) szabadidős külső területek kiszolgálása 5 előcsarnok fogadó és kiállító tér, ruhatár, beléptetési pont, 240 információ, kiállító tér 6 kistermek kiscsoportos sport és szabadidős, rendezvény 180 kiszolgálása 7 kiegészítő sport kondicionálás, egészség megőrző szolgáltatás, 160 tevékenység, szaktanácsadás szolgáltatás 8 kiszolgáló helyiségek épületgépészet, szociális és igazgatási 340 helyiségek, közlekedők Összesen 2.360 m2

5. Vasútállomás környezetének közterületi rendezése és fejlesztése

A Székesfehérvár-Boba vasútvonal mellett álló vasútállomás épülete a ’30-as években épült a városközpontból kivezető Szent Imre utcával együtt. Az állomás előtti tér mindig az aktuális funkciók és használat szerint formálódott, rendezett közterület kialakítására nem nyílt lehetőség. A távolsági tömegközlekedés rendszerének újragondolása megkívánja olyan autóbusz megállóhely létesítését a vasútállomás környékén, amely a vasúti személyszállítással összehangolva lehetővé teszi a munkaerő mozgását a térségből és viszont. A vele szomszédos gazdasági terület, vállalkozói övezet fejlesztési céljai igénylik a jó közlekedési kapcsolatokat, így a vasútállomás fejlesztése az iparfejlesztéshez elengedhetetlen.

A MÁV tervezi az épület és a vasúti létesítmények korszerűsítését, emellett viszont nem maradhat el az épület fogadóterének és környezetének közterületi rendezése. Magába foglalja ez a program szabályos gépkocsi parkolóhelyek, egyszerű, de igényes zöldfelületek kialakítását, megfelelő autóbusz várakozóhely és forduló megépítését, valamint a közlekedési felületek olyan mértékű rekonstrukcióját és fejlesztését, amely a gazdasági területek logisztikai funkciójához kötődő teherszállítást lehetővé teszi.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 144

6. Csapadékvíz elvezetés rendezése és fejlesztése

Devecser és Kolontár Önkormányzatok megbízása alapján elkészült egy engedélyezési terv, mely terv a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás előírásai alapján készült, tartalmában a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet, a 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet előírásaihoz igazodik.

A terv, mely a KDOP-4.1.1/D-12 pályázat alapját képezi, egy összefüggő, egymásra épülő vízgyűjtő problémáit és a megoldást részletezi, amit az önkormányzatok egy építési ütemben kívánnak megvalósítani. A tervezési munka három részvízgyűjtőt foglal magába:

I. munkarész: Devecser belterület, részvízgyűjtő

II. munkarész: Kolontár belterület, teljes vízgyűjtő

III. munkarész: Összekötő vízlevezető árok

Az önkormányzatok a tervezett művek megvalósításához szükséges pénzügyi forrást jelen pályázat útján kívánják biztosítani.

A vízjogi engedély engedélyese: Devecser Város Önkormányzata, 8461 Devecser, Petőfi tér 1. és Kolontár Község Önkormányzata, 8468 Kolontár, Kossuth u. 24.

Célok:

Devecser és Kolontár települések Veszprém megye középső-nyugati részén a Bakony peremén, a Kisalföld határán helyezkednek el. Vízgazdálkodásilag a Torna-patak vízgyűjtőjén találhatók. A települések enyhén dombvidéki jellegű területen fekszenek. A magassági viszonyokra jellemző, hogy Kolontár a 180-200 mBf szintek között, míg Devecser a 160-180 mBf szintek között terül el. Ez az adottság nagyban meghatározza a felszíni vizek lefolyási irányát is.

Jelen tervvel egy időben – a teljes tervezési megbízás részeként – készül Kolontár teljes, míg Devecser egy részének belterületi csapadékvíz elvezetési terve. Ez a három rész képez egy egységet mind a tervezés, mind a pályázat során.

Ismert, hogy Kolontár és Devecser településeket 2010 októberében ipari katasztrófa révén súlyos vörösiszap terhelés érte. Az akkor megépített védelmet szolgáló létesítmények (árkok, védtöltések, műtárgyak … stb.) jelenleg is megtalálhatók a területen. Ezen létesítmények a csapadékvizek természetes összegyülekezését, lefolyását, befogadóba való bevezetését módosították, a külterületi szakaszon mindenképpen. A teljes rendszer műszaki felülvizsgálata, újraértékelése indokolt. A tervezés során nem volt cél a megvalósult állapoton történő gyökeres változtatás, költséghatékonysági okokból inkább az ahhoz való illeszkedés.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 145

A tervezési feladat célja a kijelölt rész-vízgyűjtőkön szükséges vízrendezési beavatkozások tervezése a csapadékvizek kártétel nélküli befogadóig történő elvezetése érdekében. Egységes műszaki színvonalú vízelvezető rendszer kialakítása, lehetőleg a meglévő létesítmények minél nagyobb mértékű kihasználása mellett.

A megbízó önkormányzatok célja, hogy a korábbi vízelöntési tapasztalatok, valamint a vörös iszap katasztrófa kárelhárítása során megvalósított létesítmények felhasználhatósága alapján műszakilag egységes vízelvezetési tervmegoldás készüljön, ami alapján sor kerülhet majd a kivitelezésre egészen a befogadóig.

Megjegyzendő, hogy elsősorban nem a levonuló víz hozama okoz gondot, hanem annak a területen történő tározódása, időbeni tartóssága, illetve az időszakonként magas talajvízszint.

A tervezett beavatkozás célja és hatásai:

Az önkormányzatok a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Igazgatóság szakmai tanácsadása mellett az alábbi természeti környezet helyreállítási fejlesztéseket fogalmazták meg:

Kolontár:

- Torna-patak kolontári híd feletti szakasz töltés helyreállítás, - belterületi vízrendezés, vízelvezetés, - talajvízszint-szabályzást elősegítő ún. bajuszárkok kiépítése. Devecser:

- Devecser közigazgatási területén húzódó Malom-árok revitalizációja, - belterületi vízrendezés, vízelvezetés, - a devecseri kastélyparkban vízkár elhárítási tározó kialakítása.

7. Környezetfejlesztési akció a fenntartható Devecserért

1. Település porterhelésének csökkentése és Települési közparkok, közterületek funkcióváltás nélküli természetbarát megújítása:

Parkok jelenlegi állapota:

1542 hrsz. (Fehértó közpark)

Jelenleg elhanyagolt, funkcióját tekintve parkjelleget nem mutat, a rajta lévő fák többsége vihar sérült, ezért azok kivágása indokolt.

Jelenleg 3 db parkba illő fa van a területen (platán). A projekt által kívánjuk megvalósítani a lombos fákkal történő beültetést és cserjék, sövény illetve azok

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 146

csoportokban történő ültetése. Ezzel a településkép minőségében jelentősen javulna, és a jelenleg a területen való szabálytalan személyautóval történő közlekedés is megszűnne.

54. ábra: A platánfa jellegzetes törzse, a pikkelyszerűen leszáradó szürke kéreggel

1453/2 hrsz. (Virágzó utcai közpark)

A 60-as években megszüntetett szemétlerakó hely beépítésre alkalmatlan terület. Az elmúlt évtizedekben zöldfelület került kialakításra elszórtan fák ültetésével.

A projekt keretében lehetőségünk nyílna arra – mivel a területet két út határolja -, hogy egy úgynevezett porfogó sövény kerüljön kitelepítésre, melynek következtében a városban – de különösen ezen területen – jelentősen csökkenne a porkoncentráció.

Telepítésre kerülnének még őshonos fafajok is, különösen tekintettel a nagy forgalmat lebonyolító fő út mentén, melynek hatására valamilyen szinten a levegőt megtisztítanák, mivel ezen területen az átlagosnál – a közlekedés miatt – magasabb a széndioxid kibocsátás.

Utcák:

- Virágzó utca

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 147

- Hársfa utcától a Nagy László utca - Hársfa utca - Ifjúság utca - Kodály utca - Fekete Antal utca vége (új sor 250 m hosszban)

55. ábra: A KDOP-4.1.1/F-11 fejlesztés által érintett utcaszakaszok és közparkok

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 148

A közterületek megújításának fontossága:

A tervezett utcák Devecser város területén a legszélesebb közterülettel rendelkeznek. Ezekben az utcákban tervezett sorfa ültetés még nem történt.

A lakóház tulajdonosok az évek során a közterületre különböző fajtájú fákat ültettek – dió, szilva stb.

Az utcákban lévő elektromos hálózat légvezetéke a fák koruknál fogva megnőttek, ezért a korona csonkításuk esztétikailag az utca képét elcsúfították és javarészt kivágásra kerültek.

Az utcák egységesebb kialakítása miatt ajánlatos őshonos, nem allergén fák illetve cserjék ültetése, melyek fajtájuknál fogva idősebb korukban sem fogják akadályozni a közműveket (légkábel), emellett szoros összefüggésben állnak – többek között – a környezetvédelmi programban is megfogalmazott célokkal. (Allergén fák, növények korlátozása.)

A zöldterület fejlesztésének indokoltsága:

Zöldfelületi vizsgálat és javaslat

Devecser történeti múltjával összefügg, hogy természeti adottságaira építve az átlaghoz képest megfelelő és értékes zöldfelületekkel rendelkezik. Különösképpen megnövekedett a zöldterületek nagysága az iszapkatasztrófát követően, amikor is az elöntött házak elbontásakor fennmaradt hatalmas terület befüvesítésre és fákkal történő beültetése megtörtént.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 149

Devecser Város Önkormányzata a lakossági igényfelmérés (kérdőíves kutatás) eredményeképpen egyértelműen azt a következtetést vonta le, hogy a

1. lakosság 98%-a támogatja a környezettudatosságot, és az ehhez kapcsolódó szemléletformáló kampányok megtartását, melyekkel ismereteket szerezhetnek például a keletkezett hulladékok megfelelő elhelyezéséről is.

2. Az, hogy a szemléletformáló rendezvényekre milyen formában lenne szükség, mely kommunikációs ágensek felhasználásával, azon kérdés esetében a legjellemzőbb válaszok a következők voltak:

● Oktatásba be kell vezetni (ennek oktatását)

● helyi újságban népszerűsíteni,

● TV-ben népszerűsíteni,

● Óvodában és egyéb fórumokon népszerűsíteni

3. A lakosság 100%-a támogatja a közparkok, közterületek természetbarát megújítását környezetbarát anyagok felhasználásával.

(A kutatás mintavételi módszeréről és a további eredményekről a jelen dokumentum későbbi fejezetei adnak tájékoztatást.)

8. Devecseri Esterházy kastélypark helyreállítása

Történeti zöldfelület és bővítése

Történetileg az Esterházyak devecseri uradalma elsődlegesen gazdasági funkciójú birtok volt, vagyis a tulajdonos család nem lakott itt, a környező mezőgazdasági, erdőgazdasági birtokok központja volt. A történelmi városmagban, a kastély mellett található 10 hektár területű park kerttörténeti értéke miatt műemlék és egyben természetvédelmi terület is. Nem csupán helyi, hanem kiemelkedő értéket képvisel a régióban. Elsősorban nagy értékű növényállománya miatt, amelyet tájképi kert stílusban alakítottak ki. A park karakterét meghatározó több mint száz éves kort megélt honos és egzóta fafajok, majd a később betelepített, vagy betelepült fajok együttese számos állatfajnak otthont adva magas ökológiai értéket képvisel. Jelenleg az ártéri puha - és keményfa ligetek jellemzik növényállományát, vezérfajok a gyertyán, kőris és juhar. Az értékes idős, honos növényállomány között egzóta fajokat is találunk, amik a több mint 100 éves betelepítési hullámmal kerültek ide, ilyenek pl. a platánok, gesztenyék, fenyők, mocsárciprusok. Ezek az idős fajok a parknak gyűjteményes kert jelleget adnak, tovább növelve ezzel a kastélypark botanikai értékét és vonzerejét. A Torna patak egykori öntésterületén, a vizek lecsa- polásával kialakított park mély fekvésű vizes terület, ennek

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 150

következtében mikroklímája főleg a nyári időszakban sok, nagy hatáskörben vonzott ide látogatót.

A 2010. októberében bekövetkezett vörösiszap katasztrófa a történeti park szinte teljes területét érintette. A Torna patak mellett húzódó, mély fekvésű területet az iszap mintegy 1,5 m magasságban elöntötte, majd levonulva vastag iszapréteg maradt vissza a park területén. Az utak, és egyéb műtárgyak megrongálódtak, eltűntek. A katasztrófa- elhárítás során az erősen lúgos kémhatású, maró iszapot elszállították, majd sor került a felső talajréteg letermelésére, amely a fák felső gyökérzónáját is érintette.

A park megmentése érdekében kertépítészeti terv készült kertépítészeti kutatásra alapozva, valamint a parkra a 2003-ban készült felújítási terv ismeretében. Ekként a történeti park megmentése folyamatban van, melyhez Devecser Város Önkormányzata Uniós forrásokat is fel kíván használni.

B. Gazdaságfejlesztési projektcsomag

1. Vállalkozói-innovációs övezet létrehozása

A Pápai út és a Torna-patak találkozásától nyugati irányban a vasútvonal és a patak között összefüggő, egymáshoz kapcsolódó gazdasági területek helyezkednek el. A már beépített telephelyeken különböző vállalkozások működnek, egyes gazdasági területeken jelenleg mezőgazdasági művelés alatt álló beépítetlen gazdasági területek találhatók. A gazdasági szabályozás alatt álló ingatlanok egy része a vörösiszap által kárt szenvedett és bontásra ítélt lakóingatlan. Az önkormányzat a kistérség vállalkozói-innovációs övezetét szeretné a mintegy 70 hektáros területsávban kialakítani. A terület nagyon jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik, illetve itt fog áthaladni a várost nyugati oldalról elkerülő út nyomvonala és itt kerül kialakításra a 8-as utat és a vasutat keresztező csomópont. A vasút és a vasúti rakodóterület szomszédsága a vállalkozások logisztikai tevékenységében máshol nem biztosítható előnyökkel jár. A közúti infrastruktúra fejlesztése és korszerűsítése viszonylag kis befektetéssel könnyen elérhető telephelyek kialakítását teszi lehetővé. A károsodott szakaszok, földterületek kármentesítését követően az egészséges rendezés érdekében az utak nyomvonal korrekcióját és szélesítését, új szakaszok pályaépítését kell elvégezni és ki kell építeni a szükséges közműhálózatot. A terület rendezésével a különböző vállalkozói igények változatos kiszolgálására kisebb-nagyobb területű ingatlanokat lehet kialakítani.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 151

2. Agrár-innovációs-oktatási-kutatási-vállalkozói Központ

A vállalkozói-innovációs övezetben távlati elképzelésként szerepel a Talentis Business Parkban, Herceghalomban felépült Innovációs Központ és inkubátorház mintájára egy többfunkciós épületegyüttes, az Agrárinnovációs, -oktatási, -kutatási és vállalkozói Központ (Devecser Üzleti Park tudásközpont) létrehozása világszínvonalú kutatási eredmények elérése, kvalifikált munkaerő képzése és a gyors tudástranszfer alkalmazása érdekében.

3. Meggyeserdei ipari övezet

A Magyar Honvédség volt laktanya-területe jelenleg túlnyomórészt hasznosítatlan, leromlott terület. Távlati elképzelésként az önkormányzat tervezi iparterületi kialakítását, hasznosítását.

4. Megújuló energia termeléséhez kapcsolt tájhasználati projekt (energianövény-telepítés, biogáz üzemek, kapcsolódó mezőgazdasági feldolgozóüzemek)

A projektjavaslat vállalkozói oldalról merült fel és az alábbiak szerint foglalható össze. Alapvetések: A vörös iszappal elöntött mezőgazdasági területek energianövényekkel történő hasznosítása A térség rossz termőhelyű területeinek célszerű, munkaintenzív kultúrákkal történő hasznosítása Tevékenység várt eredmények: Három biogáz üzem létrehozása (900-1000 ha terület biomassa termelésének feldolgozására) 1. Kolontáron, Fuchs Tojás Kft. telephelyén, tervezett elektromos teljesítmény 800 kW 2. Devecser határában, Devecser és Kolontár között AGRÓ-BÓS Kft, tervezett elektromos teljesítmény 1 MW 3. Devecserben Somló-Coop Kft. telephelyén, tervezett elektromos teljesítmény 1 MW

A hulladék hőre, biogázra, helyben felhasználható villamos energiára munkahelyteremtő tevékenységet tervezettek: 1. Üvegházak 0,8-1 ha területű 2. Gyógynövény illóolaj előállítás, alapanyag, termesztéshez terület 350 ha 3. Szőlőmag feldolgozás

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 152

4. Chipsgyártás (táplálkozási szempontból újszerű zöldség chipsek) 5. Takarmányfehérje előállítás 6. A devecseri kistérség (27 település) közintézményeinek megújuló energiával történő ellátása elsősorban biomasszára alapozva.

A kialakításra tervezett rendszer egyedülálló, modellértékű, mellyel kapcsolatban – a hasonló koncepciójú németújvári (güssingi) példa alapján – „energiaturizmus” is várható (Németújváron heti 300-350 fő).

5. Megújuló energia központ

A devecseri vállalkozói-innovációs övezetben egy megújuló energiát hasznosító komplex projekt körvonalazódik, melyben szászországi kormányzati koordinációs segítséggel, egy szászországi, megújuló energia hasznosításában széles körű tapasztalatokkal rendelkező - kutatás-fejlesztéssel, gyártással, projektek kulcsrakész megvalósításával foglalkozó - vállalat működik közre.

A projekt generálásának jelenlegi – kezdeti - fázisában egy komplex, modellértékű megújuló energia bemutató központ kialakítása került szóba. A központban kutatás- fejlesztési tevékenység mellett a kialakított és standardizált megoldások bemutatására, terjesztésére is sor kerül.

A projekt kidolgozását a közreműködő cég vállalta.

6. Innovatív szennyvíztisztító bemutató központ

A devecseri vállalkozói-innovációs övezetben projektjavaslatként felmerült egy decentralizált szennyvíztisztító berendezés bemutató központ kialakításának terve.

Az innovatív tisztítómű szűrő-tisztító anyagként vörösiszapot használna fel és egyúttal semlegesítene is.

A projekt kidolgozását a már említett szászországi cég vállalta.

C. Megújuló Társadalom Projekt: Hátrányos helyzetű emberek nyílt munkaerő-piaci reintegrációját célzó komplex szolgáltatási rendszer

A komplex projektet a teljes Devecseri kistérség számára célszerű kidolgozni és megvalósítani. A projektet az alábbiak szerint lehet összefoglalni:

A projekt céljai

A hátrányos helyzetű emberek számára munkaadói igényekre épülő, komplex

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 153

munkaerő-piaci szolgáltató rendszer kialakítása, többszintű fejlesztéssel

Pilot-program megvalósítása: Legalább egy éve folyamatosan munkanélküli, illetve inaktív hátrányos helyzetű emberek nyílt munkaerő-piaci reintegrációjának elősegítése (legalább 200 fő projektrésztvevő bevonásával 50%-ot meghaladó tartós elhelyezkedést elérni körükben a nyílt munkaerő-piacon)

A Projekt célcsoportjai

A projekt elsődleges célcsoportja: Legalább egy éve folyamatosan munkanélküli, illetve inaktív hátrányos helyzetű emberek (köztük kiemelten a romák, megváltozott munkaképességű emberek, kisgyermeket nevelő, illetve GYES-ről a munkaerő-piacra visszatérni kívánó nők, hátrányos helyzetű fiatalok, 40 év felettiek).

A projekt másodlagos célcsoportjai: Hátrányos helyzetű emberek számára foglalkoztatási, illetve segítő szolgáltatásokat biztosító helyi szervezetek szakemberei, helyi munkaadók (nagyfoglalkoztatók és KKV-k egyaránt), felnőttképzési szolgáltatásokat biztosító helyi szervezetek szakemberei.

A Projekt fő tevékenységi körei

Foglalkoztatási Paktum fejlesztése

Helyi munkaadókkal való közvetlen kapcsolatépítés, kapcsolattartás kialakítása

Mentori támogató szolgáltatás kialakítása

Képzési koordináció kialakítása

Ügyfél-irányítási rendszer, ügyfél-koordináció kialakítása

Pilot-program megvalósítása

D. Közszolgáltatási-közintézményi projektcsomag

1. Szakképző iskola

A város és a kistérség munkaerő-képzési szerkezete rossz irányba változik, a kétkezi munkának nincs presztízse a fiatalok körében, nem lehet a gazdasági szervezetek keresletének és igényeinek megfelelő szakembereket találni, miközben a Devecseri kistérség középfokú oktatási intézménnyel nem rendelkezik. A nyilvánvaló igény miatt felmerült a térségi keresletre rugalmasan reagáló szakiskola megalakítása, valamely

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 154

szomszédos városban (Pápa, Ajka) működő szakiskola tagintézményeként.

A város vezetése, a kistérséggel összhangban a létező igények és lehetőségek alapján elsősorban szociális és építészeti szakmacsoportokban gondolkodik.

A szakiskolát az Önkormányzat a Deák téri, nagyrészt kihasználatlanul álló volt Járási Bíróság épületében szeretné kialakítani. A szomszédos telek megvásárlásával lehetőség nyílna a leendő szakiskola épületegyüttesének bővítésére, valamint tanműhelyek építésére.

A nappali rendszerű szakképzés mellett az épület kihasználtsága és a bevételek növelése szempontjából indokoltnak látszik a felnőttképzés, valamint az iskolarendszeren kívüli OKJ képzés biztosításának lehetősége a Munkaügyi Központ illetékes kirendeltségével szoros együttműködésben.

2. Óvoda, bölcsőde, Biztos Kezdet Háza

Az Önkormányzat a jelenlegi óvoda átalakításával és bővítésével bölcsődét, továbbá Biztos Kezdet Házat kíván kialakítani.

3. Idősek Otthona

A Veszprém Megyei Önkormányzat által működtetett Idősek Otthona jelenleg részben a Kastélyépületben, részben a Kastélyhoz annak keleti oldalán hozzáépített – városképi szempontból kedvezőtlen – épületszárnyban helyezkedik el.

A Kastély funkcióváltása keretében az Idősek Otthona áthelyezése tervezett a régóta üresen álló volt Kórház épületébe.

4. Családsegítő Központ

A Családsegítő Központ jelenlegi helye, a Kastélyépület sem funkcionális-szakmai szempontból, sem a Kastély tervezett rehabilitációját figyelembe véve nem megfelelő a tevékenység folytatására.

A Családsegítő Központ ezért átköltöztetésre kerül a volt OTP-fiók épületébe, annak funkcionálisan megfelelő átalakítását és felújítását követően.

5. Rendőrség

A Pápai út és az Árpád utca csomópontjában kialakuló tölcséres teresedése - mely

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 155

a középkortól kezdve a város északi kapuja – nyugati térfalába illesztve került kialakításra a rendőrség új épülete. A jelenleg rendezetlen tér rendje, annak nyugati térfala a rendőrség új épületének megépítésével billen a helyére. A zártsorú földszint, emeletes utcasorba kerülő magastetős L alakú épület formálja az Árpád utca sarkát helyet adva az iszapárban károsodott rendőrségi épület új helyen történő újjáépítésének.

Az épület két szintjének nettó beépített alapterülete 718,00 m2. Az ott szolgálatot teljesítők létszáma legfeljebb 22 fő.

56. ábra: A rendőrség 2011-ben átadott épülete

6. Posta

A vörösiszap-katasztrófa során károsodott és lebontásra ítélt postahivatali épület helyett a Magyar Posta Zrt. saját forrásból épít új postaépületet, melynek helye az évtizedek óta kihasználatlanul álló filmszínház épületének lebontásával kerül biztosításra.

Az új épület a Miskei és Sümegi utak kereszteződésében áll majd, tervezésekor figyelembe veszik a kereszteződésbe tervezett körforgalom helyigényét.

Valamennyi, épületfejlesztést érintő megújítás esetén az önkormányzat preferálja az energiatakarékosság követelményeinek hangsúlyos figyelembe vételét, a megújuló

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 156

energiák használatát.

2.3. Városrészi célok A fent ismertetett tematikus célok közül a beruházási elemek városrészi megoszlásban a következőképpen jelennek meg:

29. táblázat: A tervezési területeket összefoglaló táblázat

Megnevezés Érintett városrész Tervezés: Kastély előterének rekonstrukciója 3. Belváros 1. területegység: 2. Petőfi tér közterületi megújítása 3. Belváros területegység: 3. Kastély északi térfalának rendezése 3. Belváros területegység: 4. Egykori Esterházy-malom környékének 3. Belváros területegység: rendezése 5. Várárok és környéke közterületi 3. Belváros területegység: rendezése 6. Kossuth Lajos utca közterületi 3. Belváros területegység: megújítása 7. Deák tér-Szabadság tér 3. Belváros területegység: közterületeinek megújítása 5. Kertvárosias jellegű városrész

8. Új autóbuszpályaudvar kialakítása 3. Belváros területegység: 9. Déli városkapu körforgalom kiépítése 5. Kertvárosias jellegű városrész területegység: 10. Gárdonyi Géza Általános Iskola 3. Belváros területegység: homlokzatának rekonstrukciója 11. Kastélyudvar funkcóbővítő megújítása 3. Belváros területegység: KDOP-4.1.1/F- Közparkok megújítása 5. Kertvárosias jellegű városrész 11 KDOP-4.1.1/F- Utcák fásítása 5. Kertvárosias jellegű városrész 11 Kastélypark Devecseri Eszterházy kastélypark 2. Zöld területek a belvárosban megújítása felújítása (KEOP-3.1.3) KDOP-4.1.1/D- Devecser Városának vízrendezése 1. Iparterület 12 2. Zöld területek a belvárosban 3. Belváros 4. Falusias jellegű városrész

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 157

3. A STRATÉGIA KOHERENCIÁJA, KONZISZTENCIÁJA

3.1. A Stratégia célrendszerének illeszkedése az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz

3.1.1 Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvén

56. ábra: Ország Területrendezési Terv —Az ország szerkezeti tervén a 2011-es évben módosított tervezési terület

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 158

30. táblázat: Az Országos Területrendezési Terv tervezési területet érintő országos terület-felhasználási kategóriáinak területrendezési követelményei

Országos terület-felhasználási Területrendezési követelmények kategóriák

Erdőgazdálkodási térség - legalább 75%-ban erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni a megyei területrendezési tervben, a fennmaradó részen - a városi ranggal rendelkező települések kivételével - városias települési térség nem jelölhető ki

Mezőgazdasági térség - legalább 75%-ban mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni a megyei területrendezési tervben, a fennmaradó részen - a városi ranggal rendelkező települések kivételével - városias települési térség nem jelölhető ki

Vízgazdálkodási térség - legalább 90%-ban vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni a megyei területrendezési tervben, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhető ki

Települési térség - legalább 75%-ban városias és hagyományosan vidéki települési térség kategóriába kel sorolni a megyei területrendezési tervben

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 159

31. táblázat: Az Országos Területrendezési Terv tervezési területet érintő országos övezeteinek területrendezési követelményei

Országos övezet A várost A várost Területrendezési követelmények ÉRINTI NEM ÉRINTI

3.1 Országos X --- ökológiai hálózat övezete

3.2 Kiváló X - beépítésre szánt terület csak termőhelyi kivételesen, egyéb lehetőség adottságú szán- hiányában, a külön jogszabályban tóterület övezete meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki

3.3 Kiváló X - beépítésre szánt terület csak termőhelyi kivételesen, egyéb lehetőség adottságú hiányában, a külön jogszabályban erdőterület meghatározott területrendezési övezete hatósági eljárás alapján jelölhető ki

- külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges

3.4 Országos X --- komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 160

3.5 Országos X - csak olyan kiemelt térségi és jelentőségű megyei terület-felhasználási kategória tájképvédelmi jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául terület övezete, szolgáló tájképi értékek térségi fennmaradását nem veszélyezteti jelentőségű tájképvédelmi - település településszerkezeti terület övezete tervében csak olyan terület- felhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti

- Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni

- bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni

- közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 161

3.6 Kulturális X - kiemelt térségi és a megyei örökség területrendezési tervekben a szempontjából világörökség és világ¬örökség- kiemelten várományos terület vagy a történeti kezelendő terület települési terület övezetbe kell sorolni, továbbá az érintett települések közigazgatási területének megjelölésével kell meghatározni.

A fenti térségi övezetek tényleges kiterjedésének megfelelő határát a település¬rendezési tervben kell meghatározni

3.7 Kiemelten X - bányászati tevékenységet a érzékeny felszín bányászati szempontból kivett alatti vízminőség- helyekre vonatkozó szabályok szerint védelmi terület lehet folytatni övezete

3.8 Felszíni vizek X --- vízminőség- védelmi vízgyűjtő területe övezete

3.9 Ásványi X - a településrendezés eszközeiben nyersanyag- tényleges kiterjedésének megfelelően gazdálkodási kell lehatárolni, és az építési övezetre terület övezete vagy övezetre szabályokat megállapítani

3.10 Együtt X --- tervezhető térségek övezete

3.11 Kiemelt X - a kiemelt térségi és megyei fontosságú területrendezési tervekben a meglévő tényleges kiterjedésének megfelelően honvédelmi kell lehatárolni terület övezete - a kijelölt területeket a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület terület- felhasználási egységbe kell sorolni

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 162

3.2. Stratégia célrendszerének illeszkedése a Régió Stratégiai Programjához

Devecser hatályos településrendezési eszközeinek készítésekor érvényes Veszprém megye hatályos területrendezési tervét 1998 és 2004 között készítette el a VÁTI Kht. tervezőgárdája az akkor érvényes tartalmi követelmények figyelembevételével. A terv az 5/2005. (V.27.) számú megyei önkormányzati rendelettel, illetve az 54/2005. (V.19.) MÖK határozattal került elfogadásra. A tervről szóló rendelet 2005. július 1.-én lépett hatályba. Devecser településszerkezeti tervét, helyi építési szabályzatát és szabályozási tervét 2005 évi tervezés után 2006. március 01-én hagyta jóvá az önkormányzat.

A Veszprém Megyei Önkormányzat a megyei terv aktuális felülvizsgálatát a PESTTERV Kft. tervezői közreműködésével a terv 2011. február 21-i elfogadásával zárta le. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megye Területrendezési Tervéről szóló 5/2005. (V.27.) önkormányzati rendelete az 5/2011. (II.28.) önkormányzati rendelettel módosításra került, a közgyűlés a 15/2011. (II.24.) MÖK határozattal döntött Veszprém megye területrendezési tervének megyei szabályozási ajánlásairól, a 16/2011. (II.24.) MÖK határozattal pedig a területrendezési intézkedési javaslatokról.

56. ábra: Kivonat a Veszprém Megye Területrendezési Terv hatályos Térségi szerkezeti Tervéből

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 163

57. ábra: Kivonat a Veszprém Megye Területrendezési Terv hatályos Térségi szerkezeti Tervéből

Veszprém Megye Területrendezési Terve Térségi szerkezeti terve Devecser közigazgatási területén jelentős mértékű változásokat tartalmaz a korábbi, 2005-ben elfogadott Térségi szerkezeti tervhez képest. Jelentősek a változások a térségi terület- felhasználás rendszerében. Ez elsősorban az erdőterületek, mezőgazdasági területek „kárára” történő jelentős mértékű növekedéséből ered. A Térszerkezeti terv nemcsak a meglévő, üzemtervezett erdőterületeket, hanem az erdőtelepítésre alkalmas mezőgazdasági területeket is erdőterület térségi terület-felhasználási egységbe sorolta.

VMTrT-ben Devecsert érintő térségi szerkezeti változások jelentősek a közlekedési infrastruktúra vonatkozásában is. A 8-as számú országos főút város mellett elhaladó szakasza, annak csomópontja a Devecsert nyugatról elkerülő út találkozásánál jelenleg is tervezés alatt áll. A hatályos megyei terv már a tervezés során leegyeztetett nyomvonalakat rögzíti. Ezzel összhangban változik a települést nyugati oldalról elkerülő út nyomvonala is. A hatályos településszerkezeti tervvel összhangban az elkerülő út közelebb került a belterülethez. A Somlóvásár- hely-Devecser közötti térségi mellékút már nem szerepel a VMTrT-ben. Térségi kerékpárút hálózati elem került be a térszerkezeti tervbe, amely Kolontár irányából Nemeshany felé halad a városközponton keresztül.

Egyes egyedi építmények (gázátadó állomás, térségi jelentőségű szennyvíztisztító

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 164

rendszer központja, szennyvíztisztító telep, térségi jelentőségű szennyvíztisztító rendszerhez csatlakozó település, térségi jelentőségű ivóvízellátó rendszerhez tartozó település) a módosított szerkezeti terven nem szerepelnek.

3.3. Stratégia célrendszerének illeszkedése a Régió Operatív Programjához Devecser Város jövőbeni elképzelései, fejlesztési irányai szoros összefüggést mutatnak Közép-Dunántúli Operatív Program (CCI-szám: 2007HU161PO005) dokumentummal melyben az alábbi városfejlesztési elképzelések kerültek lefektetésre:

I. A specifikus cél a településtípus szerint differenciált településfejlesztést előmozdítva a települési infrastruktúra és szolgáltatások együttes fejlesztése érdekében a települési funkciók bővítését, élhetőbb környezet kialakítását, az épített környezet és az örökség értékeinek megőrzését, intézményhálózat javítását célozza egészen a komplex rehabilitációs programok megvalósításáig figyelembe véve a település funkciójából, térségi szerepéből adódó különböző fejlesztési igényeket.

II. A régió városainak fejlesztése sajátos hálózati megközelítések érvényesítését igényli. Ez kiterjed a különböző területeken megvalósuló fejlesztések integrált megközelítésére, hatásainak komplex figyelembe vételére, területi szempontjainak és ágazati-területi kapcsolódásainak kiemelt érvényesítésére. Kiemelt terület a városok térségszervező erejének dinamizálása, versenyképességre gyakorolt kisugárzó hatásuk erősítése, ahol Székesfehérvár és Veszprém fejlesztési pólus szerepét szem előtt tartva a regionális decentrumok. A közép- és kisvárosok és vonzáskörzeteik egyaránt az integrált, fenntartható városfejlesztés színterei.

III. A történelmi hagyományokkal bíró városok, karakteres fejlődési potenciállal rendelkező középvárosok térségi szerepkörének megerősítéséhez, térségszervező erejének kiaknázásához kulcsfontosságú a barnamezős, egykori ipari hasznosítású területek rendezése, új közfunkcióval való ellátása, valamint a központi területek fizikai, műszaki és társadalmi-gazdasági megújítása

IV. Fontos továbbá, hogy a zömében hátrányos helyzetű csoportok által lakott, leromlott vagy leromlással veszélyeztetett településrészek (például.: Ajka, Dunaújváros, Oroszlány, Várpalota, Tatabánya) fizikailag megújuljanak, az érintett lakosság életesélyei javuljanak környezetük fejlesztésén lakókörülményeik javításán valamint az elérhető szolgáltatások bővítésén keresztül.

V. A specifikus cél teljesítése a környezeti és társadalmi fenntarthatóság szempontjainak figyelembe vételével lehetséges. Olyan fejlesztések támogathatók, melyek nem károsítják a városrehabilitációs akcióterület

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 165

természeti, társadalmi-kulturális értékeit, és figyelembe veszik azok terhelhetőségét, illetve bamamezős területek megújítására, új funkcióval való ellátására törekednek

VI. A városfejlesztési beavatkozások sikerességének záloga a széles partnerség keretében kidolgozott stratégiák, illetve tervek mentén kialakított integrált megközelítés, melyben a beavatkozások együttesen célozzák meg a társadalmi és gazdasági kohéziót.

VII. A településhálózati sajátosságokhoz és eltérő fejlesztési igényekhez igazodóan hangsúllyal bír mindemellett a vidéki életminőség javítása, a falvak vonzerejének növelése, szolgáltató szerepük erősítése és a vidéki örökség védelme.

Devecser Város Önkormányzata a fenti stratégiai elképzelések közül főként az I, III, IV, és VI pont esetében mutat kiemelkedő hasonlóságot a lefektetett Operatív Program tartalmával.

3.4. Illeszkedés helyi tervekhez

A hatályos településrendezési eszközök

A tervezési területre, illetve Devecser közigazgatási területétre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban:

o 2002. április 17-én elfogadott Településfejlesztési Koncepció

o Devecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 62/2006. (II. 28.) számú határozatával jóváhagyott és 374/2010. (XII.7.) határozattal módosított Devecser Településszerkezeti Terve

o Devecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2007. (VIII.02. ) rendelettel módosított 14/2006.(III.01.) rendelete Devecser város Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról

o Devecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2010.(XII.7.) önkormányzati rendelete Devecser Város Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 14/2006. (III.01.)

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 166

önkormányzati rendelete módosításáról

3.4.1. Városrészi célok illeszkedése a településfejlesztési koncepcióhoz

Településfejlesztési Koncepció

A város településfejlesztési koncepcióját 2002-ben fogadta el az akkori önkormányzat. A koncepció az előkészítés során gyűjtött adatok alapján szabott meg fejlesztési célokat és prioritásokat. Konkrét intézkedéseket, feladattervet állított fel a szükséges intézkedésekre. A 2010. októberi iszapkatasztrófa új helyzetet teremtett, amely a korábbi fejlesztési elképzelések többségét megváltoztatta. Az önkormányzat a kárelhárítási feladatokat követően újrafogalmazta a település jövőképét és a 146/2011. (III.9.) határozatában a településfejlesztési koncepció kiegészítéseként elfogadta a „Devecser városfejlesztési stratégiája” címet viselő dokumentumot.

A koncepcióban elfogadott célok képezik az Integrált Településfejlesztési Stratégiában szereplő rendezési tervi változások alapját. Az ITS-t érintő döntések a következő pontokat tartalmazzák:

1. Gazdaság, gazdálkodás

1.1. Gazdaságfejlesztés:

A megélhetés alapfeltétele a biztos munkahely. Ahhoz, hogy vállalkozói tőke a térségbe jöjjön, és a meglévő itt maradjon, három feltétel megléte szükséges: • Infrastruktúra • Kedvező gazdasági környezet • Szakképzett munkaerő

Kedvező gazdasági környezet kialakítása a katasztrófával sújtott településeken az által lehetséges, hogy a Kormány „Kiemelten fejlesztendő település” kategória létrehozásával vállalkozásösztönző kedvezményt nyújt a működő vagy letelepülni szándékozó munkaadóknak. (hasonlóan a kistérség LHH besoroláshoz)

1.2. Vállalkozói övezetek:

Két vállalkozói övezet kialakítása szükséges: • A város északi felén a vasút vonala és a Torna-patak közti sávban az Erdészettől az Agrokémián túli Csigere patakig, míg a másik a • Meggyes erdei volt katonai objektum területein Infrastruktúra ellátottság fejlesztése mindkét területen szükséges, kiemelten kezelendő a

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 167

belterületi övezet.

2. Humán erőforrások

2.1. Oktatás, szakképzés

A város és a térség szakképzett munkaerő ellátottsága nem megfelelő. Amíg Ajkán öt szakképző iskola működik, addig Devecserben és az új kistérségben egy sem.

Két lehetőség van:

A város egyik legpatinásabb épülete, a volt járásbíróság bővítésével - amely az elmúlt években zeneiskolának adott otthont -, adhat végleges otthont a kistérségi szakképző intézetnek. Az intézmény nyugati oldalának bővítésével a tanműhelyek felépíthetők, és a tíz hiányszakma közül választva a Pápai Acsády Szakképző Iskola tagintézményeként 2011 vagy 2012 őszétől indulhatna 3 éves nappalis osztályokkal és 8 hónapos felnőttképzéssel.

Másik lehetőség a belterületi vállalkozói övezetben a „Talentis" program szerinti, oktatási célt is szolgáló inkubátorház létrehozása, amelyben az elméleti képzés történhet. A gyakorlati oktatás a szomszédos, erre szerződő termelő üzemekben történik.

2.2. Egészségügy

A városban négy háziorvos, fogorvosi rendelők, és kistérségi központi ügyelet mellett egy szakorvosi rendelőintézet működik a volt kórház területén. Ennek feladat és kapacitásbővítése szakmai szempontok, valamint a város új kistérségi központi szerepe miatt szükséges. A kistérség 21 településének lakói szívesebben, és közlekedés szempontjából könnyebben járnak be szakorvosi vizsgálatokra Devecserbe. A volt kórház patinás épülete másfél évtizede üresen áll, szeretetszolgálat közreműködésével, idősek otthonának tervezik kialakíttatni.

2.3. Szociális ellátás

A kastélyban található a Veszprém Megyei Önkormányzat által működtetett Idősek Otthona, amely megfér ugyan az önkormányzati funkciók mellett, viszont hosszú távon szakmai oldalról nem lehet cél a város legmeghatározóbb műemlék középületében ilyen funkció megtartása.

Esetleges későbbi áttelepítésére a leendő Máltai intézménybe a Megyei Önkormányzattal tárgyalási alap lehet.

A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat jelenlegi helyén szakmai és

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 168

gazdaságossági szempontból is alkalmatlan. Tervezzük a Bem utcai volt OTP épületének kis mértékű átalakítását és felújítását e célra.

2.4. Sport, szabadidő

A városi sportélet feltételeinek visszaállítását - a Várkert helyett - az emlékparkban, a károsodott terület északi részén, a Pápai út mentén kívánjuk megvalósítani, nemzetközi pályázat útján.

Szeretne itt a város egy olyan összefüggő sportcélú területet, amelyen a labdarúgás és kézilabda mellett a többi szabadidős és sporttevékenység is helyet kapna.

Össze kell kapcsolni ezt a programot egy olyan többcélú csarnok megépítésével, amely más városi tömegrendezvényeknek is befogadója lehet. Az emlékpark látogatóközponti funkcióját is betölthetné egyben ez az épület, amely takarékosabb működtetést igényel.

2.5. Turizmus

2.5.1. Devecser a „Somló fővárosa” bejegyzett címhez kapcsolódóan, kistérségi közös programok felkarolása (Somlói napok, Somló hangja fesztivál, stb.) és új rendezvények programba illesztése hagyományteremtő céllal (kulturális jellegű kastélyprogramok, borfesztivál, kistérségi tömeg és versenysport rendezvények)

2.5.2. Esterházy kastély funkcionális bővítése (vendéglátás, szállásadás, speciális csomagban kínált programok)

2.5.3. Széki tavi rendezvények a gyönyörű táji környezet kínálja magát turisztikai célként. A vendéglátás infrastruktúra fejlesztése jövőbeni reális cél lehet.

3. Környezetgazdálkodás, környezetvédelem

A vörösiszap katasztrófa által sújtott kastélypark rehabilitációja, valamint az elbontásra kerülő lakóterületen létesülő közpark Devecser meghatározó zöldfelületeivé válnak. Ezek rendezésénél az önkormányzat fenntartó képességének megfelelő léptékű beavatkozásokat és élhető zöldfelületeket kívánunk megvalósítani.

A Torna-patak, a Malom árok és a közöttük haladó vízfolyások rendezésénél a történeti nyomvonalakat tiszteletben kell tartani, a vízfelületeket lehetőleg nyitott létesítményekben kell vezetni. A felszíni és felszín alatti vizek, vízfolyások állapotát a környezeti szennyezések miatt folyamatosan vizsgálni kell. A vízfolyások rendszerére és

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 169

azok felügyeletére vízgazdálkodási tervet célszerű készíteni.

A levegő szálló por és káros anyag tartalmát folyamatosan ellenőrizni kell. A levegővédelmi mérőállomást és riasztási rendszert ki kell építeni.

Az iszap által érintett és el nem bontott létesítmények, szerkezetek állapotát figyelemmel kell kísérni.

4. Terület-felhasználás, települési arculat, értékvédelem

A történeti belváros Devecser lelke, évezredes örökségünk. A belváros értékeinek feltérképezése, védelme és rekonstrukciója mellett közterületeink, közlekedési rendünk megújulása is kulcsa a város megtartó erejének.

A károsodott északi területek, a Pápai út környezete a település északi kapuja, amely szerves egységet alkot a hozzá fűződő vár tömbjével és a Petőfi térrel. Egyik kiemelt cél ennek a területnek élhető funkcionális, turisztikai rehabilitálása és viszonylagos tehermentesítése.

5. Műszaki és humán infrastruktúra

A város elkerülő útjának megépítéséig az átmenő teherforgalom komoly és nehezen kezelhető problémát jelent, mint ahogy gond a tér közepét uraló, oda nem illő autóbusz pályaudvar is.

A tehermentesítés és a városi szolgáltatások, intézmények, parkolóterületek elhelyezésének célterülete a Deák tér és környéke, melynek főleg közlekedését és zöldfelületeit kell a városszerkezethez és a funkciókhoz igazítanunk.

A tér közlekedési csomópontjai és a kapcsolódó közterületek, parkolóhelyek, gyalogos felületek átépítése, korszerűsítése halaszthatatlan feladat.

Vasútállomás terének átalakításával, buszállások, személygépkocsi parkolók, közlekedési útvonalalak elkülönítésével, és a Volán, valamint MÁV menetrendek összehangolásával cél a kistérségi közlekedési szerep növelése.

Fontos közellátási feladat a postai szolgáltatás. Az új modern városi posta épülete a volt mozi helyén, a tapolcai és sümegi utak kereszteződésében épül majd.

Buszpályaudvar, és vele a közlekedési infrastruktúra újragondolása indokolt részben a megszűnő és felépülő településrészek miatt, másrészt a főterek áttervezése miatt.

Csatornázás Devecser belterületén az elmúlt 5-6 évben megtörtént, a külterületi vállalkozói övezet egy részében szükséges ezzel foglalkozni.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 170

2.1.1 Településszerkezeti Terv Devecser város 62/2006. (II. 28.) számú határozatával elfogadott szerkezeti tervét az Étv. 9/B. § szerinti „gyorsított” eljárás keretén belül a 2010. évi vörösiszap katasztrófa által érintett északi és az újonnan kialakítandó déli lakóterület területére az Önkormányzat a 374/2010. (XII.7.) határozatával módosította. A két terv egységes szerkezetbe még nem került összedolgozásra. Az északi, elbontásra kerülő lakóterületen a beépítésre szánt lakóterületeket többnyire zöldterületek és erdőterületek váltották fel. Az alábbi területek terület-felhasználása, szerkezeti elemei módosultak:

58. ábra: Kivonat a 374/2010. (XII.7.) határozattal elfogadott Településszerkezeti Tervből I.

A déli lakóterületen az elbontandó területen élők számára új kertvárosias lakóterület lett kialakítva és az elkerülő úttól nyugatra új gazdasági területet szabályoztak ki:

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 171

59. ábra: Kivonat a 374/2010. (XII.7.) határozattal elfogadott Településszerkezeti Tervből II.

A vizsgálat részeként a hatályos szerkezeti terv és annak módosítása a TSZH-1 jelű tervlapon digitális formában feldolgozásra került.

3.4.2. Városrészi célok illeszkedése a településrendezési-szabályozási tervhez

2.1.2 Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv

Devecser Város Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 14/2006. (III.01.) önkormányzati rendeletet az elfogadása óta két alkalommal módosították: a 23/2007. (VIII.02. ) és a 28/2010. (XII.7.) önkormányzati rendelettel.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 172

A 2007-es rendelet a településközpont vegyes területek övezeti előírásait módosította, a 2010 évi rendelet pedig az új lakóterületre vonatkozó szabályozási előírásokat pontosította, új településközpont vegyes, új egyéb helyi sajátosságot hordozó különleges terület és új egészségügyi, szociális erdő övezeteket alkotott. Szabályozta a kerítésekre vonatkozó építési előírásokat, a régészeti érintettségű területek igénybevételét, a tetőfelületek hajlásszögét és az alkalmazható építőanyagokat, valamint a zöldterületek használatát.

3.5. A városrészi célok koherenciája A közeljövőben, a KDOP-3.1.1/C-11 pályázat keretében megvalósítandó beruházás a bemutatott stratégiai elképzelések mentén, és az alábbi helyi szabályzatokhoz való illeszkedésével valósul majd meg:

Településszerkezeti és szabályozási tervekhez történő illeszkedés

 A fejlesztés a település központi területén avatkozik be.

 Devecser Város Önkormányzata Képviselő testületének 14/2006.(III.01.) rendelete - Devecser város Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról – című dokumentumban foglaltakkal a tervezett beruházás semmilyen eleme sem ütközik.

 A 2011. év végén elfogadott, részlegesen felülvizsgált Devecser Településrendezési tervében, melyet a Pápai Építész Stúdió Kft. készített a városközpont, „mint különleges terület” szerepel.

A Településrendezési terv jellemzői röviden összefoglalva:

- A katasztrófával nem sújtott területen kívüli lakóterületek, valamint a külterület jelentős részét kitevő mezőgazdasági területek szabályozása nem igényelt beavatkozást, a felülvizsgálatot nem kellett ezekre a területekre kiterjeszteni.

- A településrendezési eszközök részleges felülvizsgálatának célja a vörösiszap katasztrófa által kárt szenvedett területek komplex és integrált rehabilitációjának rendezési tervi előkészítése, a történeti belváros megújulása infrastrukturális és jogi feltételeinek megteremtése volt.

- A részleges felülvizsgálat kimondja, hogy a korábbi terv „A 12. pont (9) az

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 173

alábbiak szerint módosul:(9) A városközpontban lévő autóbusz állomás helyett új állomáshely a vasútállomás mellett, a jelenlegi MÁV területen vagy a Szabadság tér területén biztosítható, a hozzátartozó kiszolgáló funkciók kiépítésével együtt.”

- „A városfejlesztési program központi területe a Petőfi tér, a kastély és az északi városkapu Árpád utca, Pápai út csomópontjában található területe.” (A dokumentum 2.2.1. pontja)

- A dokumentum továbbá kimondja, hogy „A városközpont különleges terület elsődlegesen a meglévő kastély/vár, a templom, a rekonstruálandó malomépület ill. az esetlegesen előkerülő és bemutatásra érdemes régészeti emlékek bemutatására szolgáló építmények elhelyezésére, valamint városi léptékű közösségi tér vagy terek kialakítására szolgál. A területen egyéb épület nem helyezhető el. A területen kialakítható zöldfelület legkisebb mértéke 20%. Az építési telek maximális beépíthetősége 20%. A területen belül a telkeket lehetőség szerint össze kell vonni és az így kialakult telek tovább nem osztható.” és: „A terület részeként kialakítható zöldterületeket közpark jelleggel kell megvalósítani. A területen elhelyezhetők a pihenést, gyermekek szórakoztatását, ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást, vendéglátást, játék célját, illetve a fenntartást szolgáló létesítmények. A terület térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során lehetőleg természetes anyagokat kell alkalmazni (kő, tégla, fa). Beton, vasbeton elemek a városi főépítész szakértői véleménye, vagy a szakmai tervtanács állásfoglalása alapján helyezhetők csak el.”

- A terv 17. § szerint: „Különleges területekbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt a többi beépítésre szánt területektől eltérőek.” A városközpont jelen rendezési pont h) alpontja alapján különleges területnek minősül. (A különleges helyzet bővebben a funkcióanalízis 1.2.3. A környezeti értékek bemutatása pontban került bemutatásra.)

3.6. Agglomerációs együttműködés

3.6.1. Az agglomeráció elemzése A település társadalmi, gazdasági helyzetére az iszapkatasztrófa jelentős hatást gyakorolt. A 2005-ben végzett korábbi vizsgálathoz képest is történtek változások. Jelen rendezési tervi módosítások megalapozásához, a változások igazolásának alátámasztása

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 174

végett áttekintettük a jelenleg rendelkezésre álló adatokat.

Terület (ha) 6411

Lakónépesség (fő 2007/2009) 4875/4641

Népsűrűség 81,28 fő/km2

Jogállás Város

Lakások száma : 1883

Devecser 1997. óta rendelkezik ismét városi címmel, 2006. óta ÖNHIKI-s, az egyesített fejlettségmutató alapján a települési rangsorban az 1111.

Devecser lakónépessége - a korábbi évtizedek viszonylagos stabilitását követően - az utolsó 8-10 évben egyre súlyosabb fogyást mutat, ez alatt az idő alatt lakossága több, mint 10 %-át vesztette el (2009.: 4641 fő). A vörösiszap-katasztrófa hatása várhatóan újabb 10-12 %-os csökkenést eredményezhet a lakónépesség számában.

Jellemző a fiatal, magasabban képzett felnőttek elvándorlása. Ezt jól mutatja, hogy kifejezetten alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya (6,2 %, a megye városai közül a legalacsonyabb érték), míg magas az általános iskola 8 osztályát (32 %) és az érettségit nem adó középfokú iskolát (37 %) végzettek aránya.

Devecserben kifejezetten magas a roma etnikumhoz tartozók becsült aránya (lakónépesség 30 %-a, általános iskolások 50 %-a), akik esetében a társadalmi hátrányok halmozottan jelennek meg.

A városban a munkahelyek száma és a jövedelemtermelő lehetőségek erősen korlátozottak, melyet tovább rontott a vörösiszap-katasztrófa közvetlen és közvetett pusztítása - így különösen a mezőgazdasági és az ipari termelést. Turizmus gyakorlatilag nem létezik a városban, szálláshelyek 2003. óta nincsenek.

A regisztrált munkanélküliség kifejezetten magas (2010. feb.: 13,37 %), a megyei átlagot nagymértékben (46,8 %-kal) meghaladó, a megye városai tekintetében a második legrosszabb érték. Megfigyelhető jelenség, hogy a kevés számú magasabb képzettséget igénylő vezetői státuszt nagyrészt Devecserbe távolabbi településekről bejáró munkavállalók töltik be, akik nem telepednek le a városban vagy térségében.

Devecser az utóbbi évtizedekben térségközponti funkcióit nagyrészt elvesztette, a szolgáltatási paletta viszonylag hiányos, a szolgáltatások alulfejlettek, mind szakmai, mind infrastrukturális szempontból fejlesztésre szorulnak.

A helyi közösségi élet - többek között megfelelő közösségi terek hiányában - alacsony intenzitású, gyenge a helyi identitástudat, a Devecser-tudat. A város a

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 175

közismertségbe az ipari katasztrófa révén került be, negatív imázzsal.

3.7. Környezeti állapotváltozások Levegő

A város közigazgatási területe levegőtisztaság-védelmi szempontból:

- a természetvédelmi területek kiemelten védett,

- az ipari területek védett II. kategóriába,

- az egyéb területek védett I. kategóriába tartoznak.

A levegő fő szennyező forrása – amely leginkább a fűtési időszakban jelentkezik – a fosszilis tüzelésből adódik. A város gázellátásával ezen szennyező forrástényező nagyságrendekkel csökkent. Devecser városában jelenleg 1263 ingatlan van bekötve a gázszolgáltatási rendszerbe. A 8-as számú főút közlekedéséből származó emisszió nem befolyásoló tényező a város levegőjére nézve, a belső közlekedés szennyező hatása azonban növekvő tendenciát mutat, amely főleg a személygépkocsik, tehergépjárművek, valamint autóbuszok elavulásának tudható be. A vasútvonal villamosításával, a vasúti közlekedés levegőszennyező tevékenysége megszűnt. Az ipari eredetű szennyezőanyag-kibocsátás a közvetlen életteret nem veszélyezteti ugyan, de kiemelt figyelmet érdemel (Téglagyár). A külterületen a mezőgazdasági technológiák szakszerű betartásával a levegő porszennyezése, (talajművelés során) illetve más eredetű szennyeződésének a lehetősége (pl. növényvédelmi technológiák) minimális.

A fentiek alapján kitűnik, hogy a levegőtisztaság szempontjából Devecserben a legfontosabb olyan terület, ahol beavatkozásra van szükség az a belváros levegőjének tisztaságának megőrzése, és a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékű tisztulásának elérése.

Különösen nagy szükség van erre, mivel Devecser Városa az iszapkatasztrófa után jelentős porterhelésnek volt kitéve, melynek nyomai annak ellenére is fennmaradtak, hogy a folyamatos mérések kimutatták: a vörösiszap katasztrófa után megtett óvintézkedések és a vörösiszap felszámolására tett kísérletek hatékonynak minősíthetőek.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 176

A vörösiszap után – porszennyezettség

A legnagyobb probléma leginkább a kiömlő vörösiszap megszáradását követő hetekben állt fenn, amikor a szállópor koncentrátum megnövekedett a levegőben. A térségben mai napig integrált szállópor-mérési rendszer működik, amely több mérőállomás adatait dolgozza fel.

A katasztrófában érintett területen a felporzásból származó porszennyezés mértéke nem haladta és nem haladja meg a veszélyes mértéket, de koncentrátuma a térségben megnőtt és az elmúlt hónapokban időszakosan átlépte az egészségügyi határértéket. Ezt azt jelentette, hogy a levegő minősége a szállóporral telített napokon nagyjából a zsúfoltabb főváros levegőjével egyezett meg. A lakosság és a helyreállításban résztvevők számára a védőálarc és az állandó megfigyelés biztosított volt végig a helyreállítás, takarítás alatt.

Felszíni vizek

A tervezési terület vízének befogadója a Torna-patak és a Malom-árok, a Csigere- árok pedig a terület Ny-i irányból zárja le. A teljes projektterület a Torna-patak vízgyűjtőjén, illetve nagyobb léptéket tekintve a Marcal folyó jobb oldali vízgyűjtőjén helyezkedik el. A Torna-patak a forrástól a Marcal folyóba történő betorkolásáig 50,8 km völgyhosszban gyűjti össze a felszíni vizeket. Teljes vízgyűjtő területe 498 km2.

Jobboldali mellékfolyója a Csigere-patak, a Malom-árok vize pedig bal oldalról érkezik a Tornába. A MAL Zrt. ajkai timföldgyárának telephelyéről származó szennyvizek és a vörösiszap-tér csurgalék vizeinek kivezetése - a pH érték beállítása után - a Torna- patakba történik. Az Északi- és Déli (a VI-IX. sz. kazetták melletti, illetve közötti) árokrendszerben összegyűlő csurgalékvíz az erőműi salakvizekkel együtt a Torna-patak régi medrén keresztül jut a kolontári Malom-árokba.

Az ajkai vörösiszap-tároló kazetták déli oldalára áthelyezett Torna-patak mesterségesen kialakított medrébe torkollik bal oldali mellékágként a Csinger-patak és a Padragi-víz. A Csinger-patak az üzem területén folyik keresztül, és attól nyugatra, a vörösiszaptér mellett torkollik a Torna-patakba. Az említett felszíni vizeinek minősége negyedévente kerül mérésre, ellenőrzésre.

A fentiekből következően a tervezési terület felszíni vizeinek minőségét nagyban meghatározza az ajkai timföldgyárból származó kezelt szennyvizek és a csapadékvizek minősége, mivel ezek befogadói a Torna- és a Csinger-patakok.

A vörösiszapkatasztrófát követően a Combit Zrt. együttműködve a Közép- Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséggel, áthelyezte az

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 177

AVITAR mobil mérőkonténert Devecserbe, a Torna patak partjára, ami heti hétszer huszonnégy órában továbbítja a mért vízminőségre - hőmérséklet, pH és fajlagos vezetőképesség - vonatkozó adatokat. A folyamatos mérési adatokat biztosító mobil mérőállomás nemcsak folyamatos ellenőrzést tesz lehetővé, hanem egy esetleges szennyeződés esetén pedig azonnal riasztást ad.

A katasztrófa után a helyszíni mérések eredményei igazolták a felszíni vizek minőségi állapotában bekövetkezett negatív változást, mind a pH, mind a fajlagos vezető képesség nagyságrendekkel növekedett a károsodás következtében. A vonatkozó MSZ 12749:1993 szabvány szerint a patak a károsodással nem érintett részen a pH, és fajlagos vezetés szempontjából tűrhető, III. osztályú, míg a szennyezett szakaszából vett vízminta esetében mindkét komponens tekintetében erősen szennyezett, V. osztályú víznek minősült. A Torna-patak pH értéke a természetes 8,5 pH körüli érték helyett 13pH körüli volt.

A katasztrófa következtében a Torna-patakba és a Marcal folyóba mérések szerint kétszázezer köbméter vörösiszap jutott a környező folyóvizekbe. A vörösiszapban levő nátronlúg erős lúgos kémhatást okozott a felszíni vizekben. Az azonnali és intenzív védekezés ellenére sem sikerült megakadályozni a Marcal szennyeződését, a veszélyes iszap a kisvízfolyásokon keresztül eljutott a folyóba, majd azon keresztül a Rábában is komoly károkat okozott a vízminőségben és a vízi élővilágban. Az iszapszennyezés a Rábán és a Mosoni-Dunán keresztül, felhígulva, gipsszel és ecetsavval semlegesítetve jutott a Dunába.

A felszíni vizek megóvására az Önkormányzat kiemelten odafigyel, a szennyeződéseknek az élővizekbe kerülését – a katasztrófa óta – kiemelten felügyeli.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 178

V. 2007-2013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE A tervezési területtel összefüggő rendezési koncepció ismertetése Petőfi tér, Várdomb A tér rekonstrukciójának célja az egykori történelmi köztéri funkciók visszahozása és megerősítése. Elindult egy szakmai egyeztetés, amelynek tárgya a várdomb tömegének kiszabadítása. A déli oldalon a ’80-as években még megvolt a várárok, mára egyszerű sík zöldfelületté alakult. Az északi oldalon a karakteres homlokzat látványát meg kell nyitni és a várárok területét rendezni szükséges. A buszpályaudvar az Önkormányzat döntésével összhangban a térről kitelepül. A várost elkerülő országos főút megépítéséig nem lehet szó a téren átmenő forgalom kizárásáról, viszont a környező utcák rendezésével a helyi forgalom terhelése mérséklődhet és a főút csomóponti szerepe kikerülhet a térről. A rekonstrukciónak nem célja nagyvárosi léptékű térrendezés. Egyszerű eszközökkel, tiszta, átlátható struktúrát kell a területen létrehozni. Az északi térfal várárok vonalában biztosítani kell a kastélypark és a tér szerves összekapcsolását. A várdomb keleti oldalán rendezni kell az iskola és a kastély közötti térfelületeket. A vár(kastély) és a tér közötti gyalogos kapcsolatok biztosítására javasoljuk az egykori középkori bejárat tengelyének felszabadítását.

Esterházy (Süttő) malom Az épület 1893-as felmérése 3 db felülcsapott vízikereket említ, amelyek 2,72- 2,88 m átmérőjűek és 1,00 m szélesek. A kerekeket a malomárok vize hajtotta, amely a mintegy 3,00 méteres szintkülönbséggel zúgott le az Árpád utca és a Pápai út találkozásánál. A malom körüli karakteres trapéz alakú tér határai a 20. század végére teljesen elmosódtak. A malomépület elbontásával és a malomárok megszűntetésével jellegtelen vízgyűjtővé alakult. Az épület visszaépítése, rekonstrukciója jelkép értékű. Devecser történelmi arcának meghatározó pontja. Az itt találkozó utak csomópontjának rendezésével visszaállhat a kastély északi homlokzatára nyitó tér jelenleg kusza térkapcsolati rendje. A rendőrség nemrég megépült új épülete már ehhez a térszerkezeti rekonstrukcióhoz illeszkedik. Az Árpád utcáról nyíló utcák szerepe a Petőfi tér rehabilitációjával megváltozik. Ezekre vezet rá a Pápai út felől újra finoman ívelő, malom előtt leforduló útszakasz. A malomépület találkozópont és megállító-hely. Fogadja a városba érkezőt, helyet ad a városi élet találkozásainak, fórumainak, kulturális rendezvényeinek. Emellett szolgálhatja a katsztrófát bemutató emlékezést, vagy a Jézus-ösvény zarándokút

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 179

látogatóit is. Lehet benne kávéház és galéria. Az épület előtti tér egyszerű füves zöldfelület kavicsolt gépkocsi illetve autóbusz megállási lehetőséggel. A tér meghatározó eleme a malomárok, melynek medrét újra ki kell nyitni.

Deák tér, Szabadság tér, autóbusz pályaudvar A két tér összefüggő, széles közterületi sávot alkot a belváros déli oldalán az egykori városfal mentén. Történelmileg kialakult csomóponti terület, ahol a vásárhelyi, kolontári és pápai utak futnak össze. Az önkormányzat által elfogadott településfejlesztési koncepcióval összhangban meg kell erősíteni a tér körüli közszolgáltatásoknak helyet adó funkciókat. A tér a Petőfi tér és a Belváros közelsége miatt belvárosi központi parkolóterületként tud funkcionálni.

A Petőfi térről kikerülő autóbusz pályaudvar forgalomtechnikailag kapcsolódik a Szabadság térhez. Kialakításánál törekedni kell arra, hogy a tér környéki épületek működése zavartalan legyen, ezért a buszpályaudvar fejlesztésére kijelölt célterület az egykori majorsági műemlék épületek telke a művelődési ház mögött.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 180

60. ábra: A tervezési területeket összefoglaló ábra

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 181

Tervezési területek – összefoglalás

Devecser történelmi belvárosának városképileg meghatározó közterületei jelentik az elsődleges fejlesztési területet, emellett a tervezési feladatot a szabályozott közlekedési és közműterületeken kell megvalósítani. A tervezési területen belül az ütemezhető megvalósítás érdekében a lehatárolt területegységek önállóan fejleszthető, de egymással szorosan összefüggő feladatrészeket alkotnak.

32. táblázat: A tervezési területeket összefoglaló táblázat

Megnevezés Érintett ingatlanok Terület 1. területegység: Kastély előterének rekonstrukciója 616; 671; 717 3 735 m2 2. területegység: Petőfi tér közterületi megújítása 717; 718; 719/1 8 269 m2 3. területegység: Kastély északi térfalának rendezése 616; 619/10 6 330 m2 4. területegység: Egykori Esterházy-malom környékének 580/1,2; 612; 613/3; 671; 2 663 m2 rendezése 672/1,2; 673/1,2; 674/12 5. területegység: Várárok és környéke közterületi rendezése 622; 670/1,2 8 686 m2

6. területegység: Kossuth Lajos utca közterületi megújítása 799 2 586 m2

7. területegység: Deák tér-Szabadság tér közterületeinek 669/1,2,3; 785/1,2,3,4; 16 909 m2 megújítása 851;852/1,2,3 8. területegység: Új autóbuszpályaudvar kialakítása 625; 626; 628; 669/1,2,3 6 325 m2 9. területegység: Déli városkapu körforgalom kiépítése 1451; 1605 4 512 m2 10. területegység: Gárdonyi Géza Általános Iskola 705 996 m2 homlokzatának rekonstrukciója 11. területegység: Kastélyudvar funkcóbővítő megújítása 620/3 1 588 m2

Tervezési terület összesen: 62 599 m2

A fenti fejlesztésekhez kapcsolódik hozzá az alábbi három fejlesztés is:

Csapadékvíz elvezetés rendezése és fejlesztése

Devecser és Kolontár Önkormányzatok megbízása alapján elkészült egy engedélyezési terv, mely terv a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás előírásai alapján készült, tartalmában a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet, a 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet előírásaihoz igazodik.

A terv, mely a KDOP-4.1.1/D-12 pályázat alapját képezi, egy összefüggő, egymásra épülő vízgyűjtő problémáit és a megoldást részletezi, amit az önkormányzatok egy építési ütemben kívánnak megvalósítani. A tervezési munka három részvízgyűjtőt foglal magába:

I. munkarész: Devecser belterület, részvízgyűjtő

II. munkarész: Kolontár belterület, teljes vízgyűjtő

III. munkarész: Összekötő vízlevezető árok

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 182

Az önkormányzatok a tervezett művek megvalósításához szükséges pénzügyi forrást jelen pályázat útján kívánják biztosítani.

A vízjogi engedély engedélyese: Devecser Város Önkormányzata, 8461 Devecser, Petőfi tér 1. és Kolontár Község Önkormányzata, 8468 Kolontár, Kossuth u. 24.

Célok:

Devecser és Kolontár települések Veszprém megye középső-nyugati részén a Bakony peremén, a Kisalföld határán helyezkednek el. Vízgazdálkodásilag a Torna-patak vízgyűjtőjén találhatók. A települések enyhén dombvidéki jellegű területen fekszenek. A magassági viszonyokra jellemző, hogy Kolontár a 180-200 mBf szintek között, míg Devecser a 160-180 mBf szintek között terül el. Ez az adottság nagyban meghatározza a felszíni vizek lefolyási irányát is.

Jelen tervvel egy időben – a teljes tervezési megbízás részeként – készül Kolontár teljes, míg Devecser egy részének belterületi csapadékvíz elvezetési terve. Ez a három rész képez egy egységet mind a tervezés, mind a pályázat során.

Ismert, hogy Kolontár és Devecser településeket 2010 októberében ipari katasztrófa révén súlyos vörösiszap terhelés érte. Az akkor megépített védelmet szolgáló létesítmények (árkok, védtöltések, műtárgyak … stb.) jelenleg is megtalálhatók a területen. Ezen létesítmények a csapadékvizek természetes összegyülekezését, lefolyását, befogadóba való bevezetését módosították, a külterületi szakaszon mindenképpen. A teljes rendszer műszaki felülvizsgálata, újraértékelése indokolt. A tervezés során nem volt cél a megvalósult állapoton történő gyökeres változtatás, költséghatékonysági okokból inkább az ahhoz való illeszkedés.

A tervezési feladat célja a kijelölt rész-vízgyűjtőkön szükséges vízrendezési beavatkozások tervezése a csapadékvizek kártétel nélküli befogadóig történő elvezetése érdekében. Egységes műszaki színvonalú vízelvezető rendszer kialakítása, lehetőleg a meglévő létesítmények minél nagyobb mértékű kihasználása mellett.

A megbízó önkormányzatok célja, hogy a korábbi vízelöntési tapasztalatok, valamint a vörös iszap katasztrófa kárelhárítása során megvalósított létesítmények felhasználhatósága alapján műszakilag egységes vízelvezetési tervmegoldás készüljön, ami alapján sor kerülhet majd a kivitelezésre egészen a befogadóig.

Megjegyzendő, hogy elsősorban nem a levonuló víz hozama okoz gondot, hanem annak a területen történő tározódása, időbeni tartóssága, illetve az időszakonként magas talajvízszint.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 183

A tervezett beavatkozás célja és hatásai:

Az önkormányzatok a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Igazgatóság szakmai tanácsadása mellett az alábbi természeti környezet helyreállítási fejlesztéseket fogalmazták meg:

Kolontár:

- Torna-patak kolontári híd feletti szakasz töltés helyreállítás, - belterületi vízrendezés, vízelvezetés, - talajvízszint-szabályzást elősegítő ún. bajuszárkok kiépítése. Devecser:

- Devecser közigazgatási területén húzódó Malom-árok revitalizációja, - belterületi vízrendezés, vízelvezetés, - a devecseri kastélyparkban vízkár elhárítási tározó kialakítása.

Környezetfejlesztési akció a fenntartható Devecserért

1. Település porterhelésének csökkentése és Települési közparkok, közterületek funkcióváltás nélküli természetbarát megújítása:

Parkok jelenlegi állapota:

1542 hrsz. (Fehértó közpark)

Jelenleg elhanyagolt, funkcióját tekintve parkjelleget nem mutat, a rajta lévő fák többsége vihar sérült, ezért azok kivágása indokolt.

Jelenleg 3 db parkba illő fa van a területen (platán). A projekt által kívánjuk megvalósítani a lombos fákkal történő beültetést és cserjék, sövény illetve azok csoportokban történő ültetése. Ezzel a településkép minőségében jelentősen javulna, és a jelenleg a területen való szabálytalan személyautóval történő közlekedés is megszűnne.

1453/2 hrsz. (Virágzó utcai közpark)

A 60-as években megszüntetett szemétlerakó hely beépítésre alkalmatlan terület. Az elmúlt évtizedekben zöldfelület került kialakításra elszórtan fák ültetésével.

A projekt keretében lehetőségünk nyílna arra – mivel a területet két út határolja -, hogy egy úgynevezett porfogó sövény kerüljön kitelepítésre, melynek következtében a városban – de különösen ezen területen – jelentősen csökkenne a porkoncentráció.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 184

Telepítésre kerülnének még őshonos fafajok is, különösen tekintettel a nagy forgalmat lebonyolító fő út mentén, melynek hatására valamilyen szinten a levegőt megtisztítanák, mivel ezen területen az átlagosnál – a közlekedés miatt – magasabb a széndioxid kibocsátás.

Utcák:

- Virágzó utca - Hársfa utcától a Nagy László utca - Hársfa utca - Ifjúság utca - Kodály utca - Fekete Antal utca vége (új sor 250 m hosszban)

A közterületek megújításának fontossága:

A tervezett utcák Devecser város területén a legszélesebb közterülettel rendelkeznek. Ezekben az utcákban tervezett sorfa ültetés még nem történt.

A lakóház tulajdonosok az évek során a közterületre különböző fajtájú fákat ültettek – dió, szilva stb.

Az utcákban lévő elektromos hálózat légvezetéke a fák koruknál fogva megnőttek, ezért a korona csonkításuk esztétikailag az utca képét elcsúfították és javarészt kivágásra kerültek.

Az utcák egységesebb kialakítása miatt ajánlatos őshonos, nem allergén fák illetve cserjék ültetése, melyek fajtájuknál fogva idősebb korukban sem fogják akadályozni a közműveket (légkábel), emellett szoros összefüggésben állnak – többek között – a környezetvédelmi programban is megfogalmazott célokkal. (Allergén fák, növények korlátozása.)

Devecseri Esterházy kastélypark helyreállítása

Történeti zöldfelület és bővítése

Történetileg az Esterházyak devecseri uradalma elsődlegesen gazdasági funkciójú birtok volt, vagyis a tulajdonos család nem lakott itt, a környező mezőgazdasági, erdőgazdasági birtokok központja volt. A történelmi városmagban, a kastély mellett található 10 hektár területű park kerttörténeti értéke miatt műemlék és egyben

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 185

természetvédelmi terület is. Nem csupán helyi, hanem kiemelkedő értéket képvisel a régióban. Elsősorban nagy értékű növényállománya miatt, amelyet tájképi kert stílusban alakítottak ki. A park karakterét meghatározó több mint száz éves kort megélt honos és egzóta fafajok, majd a később betelepített, vagy betelepült fajok együttese számos állatfajnak otthont adva magas ökológiai értéket képvisel. Jelenleg az ártéri puha - és keményfa ligetek jellemzik növényállományát, vezérfajok a gyertyán, kőris és juhar. Az értékes idős, honos növényállomány között egzóta fajokat is találunk, amik a több mint 100 éves betelepítési hullámmal kerültek ide, ilyenek pl. a platánok, gesztenyék, fenyők, mocsárciprusok. Ezek az idős fajok a parknak gyűjteményes kert jelleget adnak, tovább növelve ezzel a kastélypark botanikai értékét és vonzerejét. A Torna patak egykori öntésterületén, a vizek lecsa- polásával kialakított park mély fekvésű vizes terület, ennek következtében mikroklímája főleg a nyári időszakban sok, nagy hatáskörben vonzott ide látogatót.

A 2010. októberében bekövetkezett vörösiszap katasztrófa a történeti park szinte teljes területét érintette. A Torna patak mellett húzódó, mély fekvésű területet az iszap mintegy 1,5 m magasságban elöntötte, majd levonulva vastag iszapréteg maradt vissza a park területén. Az utak, és egyéb műtárgyak megrongálódtak, eltűntek. A katasztrófa- elhárítás során az erősen lúgos kémhatású, maró iszapot elszállították, majd sor került a felső talajréteg letermelésére, amely a fák felső gyökérzónáját is érintette.

A park megmentése érdekében kertépítészeti terv készült kertépítészeti kutatásra alapozva, valamint a parkra a 2003-ban készült felújítási terv ismeretében. Ekként a történeti park megmentése folyamatban van, melyhez Devecser Város Önkormányzata Uniós forrásokat is fel kíván használni.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 186

VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA

1. INGATLANGAZDÁLKODÁSI, LAKÁSELLÁTÁSI és BERUHÁZÁSI TERV

1.1. Az ingatlangazdálkodás és lakásellátás stratégia céljai

1. Lakásellátás, lakásgazdálkodás

Stratégiai célként kell kezelni a jobb lakásellátás feltételeinek, a lakókörnyezet általános minőségének javítását, illetve a választék bővítését.

Legfőbb célok:

a dezurbanizációs folyamatok visszaszorítása, a fiatal, illetve a magasabb státuszú népesség megtartása a városban,

a szegényebb rétegek lakáskörülményeinek fokozatos javítása,

lehetőség szerint az új vállalkozások menedzser rétegének letelepítése a városban.

Legfőbb eszközök:

az örökölt mennyiségi és minőségi lakáshiány kiküszöbölése a lakókörnyezet és beépítési jelleg széleskörű választékának biztosítása, az új igények beépítése a rendezési tervbe (családi lakóházak építésének, esetleges lakópark kialakításának területbiztosítása)

lakásépítési tevékenység segítése, a terület-előkészítés (rendezési tervek készíttetése, tulajdonviszonyok rendezése, koordináció, előközművesítés) felgyorsításával

lakás-mobilitás növelése, speciális lakásprogramok (nyugdíjasház, fiatalok otthonháza, bérlakásépítés) támogatása

bérlakás-építési program (külön döntés szerint szociális bérlakás-építési program) kidolgozása,

lakóterületi rehabilitáció támogatása, az ingatlanok felértékelődési folyamatának megindítása, ezáltal a területen élő, szociálisan elesett réteg közvetett támogatása, saját lakást építő fiatalok ingatlanhoz juttatása

a helyi építési szabályzat megalkotása során, törekedni kell a szakhatóságok egyedi elbírálási lehetőségeinek visszaszorítására.

A városban ki kell dolgozni a célok megvalósításának eszközrendszerét, a

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 187

finanszírozási, szervezeti háttér megteremtésének koncepcióját, elsősorban a terület-előkészítés,

- a területi rehabilitáció,

- a lakásfelújítások (soklakásos lakóépületek),

- bérlakásépítés,

- „egyéb lakásmegoldások” (idősek otthonháza, fiatalok átmeneti lakása, stb.),

- s mindezek beruházási hátterének koordinációja terén.

Területi elvek

- A történeti értékű városrész (belváros és közvetlen környezete (Petőfi tér, Kossuth utca. Szabadság tér, Deák tér, Miskei utca első szakasza) településszerkezeti, beépítési és építészeti értékeinek megőrzése, a területek túlzott terhelésének megakadályozása, egyidejűleg az idegenforgalomba történő becsatolása, a közterületek magas színvonalú rendezése, területi rehabilitáció igénye.

- A kialakult kertvárosias, önálló lakótelkes területeken a beépítés és természetes környezet egyensúlyának megőrzése, az átépítési, bővítési igények értékelése nyomán a terület értékeinek megőrzését, és az igények kielégítését egyaránt szolgáló szabályozás megalkotása.

Feladatok:

 A kialakult sorházas (Lékai utca, Akácfa utca első szakasza) területeken a bővítési igényeknek az egységes építészeti jelleg megőrzése melletti kielégítése.

 A kialakult, telepszerű többszintes (Park utca. Lékai utca, Széchenyi utca) lakóterületek környezeti minőségének javítása, parkolási gondok enyhítése, zöldterületek rendezése.

 Volt „üzemi lakótelepek” (Székpuszta, Téglagyári lakások, Sándormajor) esetében az infrastruktúra továbbfejlesztése, szilárd burkolatú utakkal, egészséges ivóvízzel való ellátása, közterületek, rendezése. A szomszédos üzemi területek környezetszennyező hatásának mérséklése, a beépítés ligetes, természetközeli jellegének megőrzése.

 Az új lakóterületek esetében a kialakult táji és épített környezethez való igazodás és a minél szélesebb lakókörnyezeti kínálat megteremtésének

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 188

szempontját, a terület jellegétől függően differenciáltan kell kezelni.

 A táji környezet meghatározó jelentőségű - például a Nagy László utca mögötti terület, Kodály Zoltán utca mögötti terület- térségében, az épített környezethez való igazodás. Fel kell tárni a város táji. környezeti, egyedi értékeit hordozó magas színvonalú lakásépítési lehetőség területi tartalékait. Egyidejűleg törekedni kell a környezet értékeinek megtartására, kiteljesítésére.

1.1.1. Központi jogszabályok – Gazdaságpolitikai célkitűzések, fejlesztési irányok

A kormány gazdasági programja kitér az állam, a gazdasági, az egészségügyi és az oktatási reformra.

A Kormány gazdaságpolitikájának középpontjában a gazdaság növekedésének beindítása és a foglalkoztatás növelése áll, a költségvetés stabilitásának megtartása mellett. A munkahelyteremtés elősegítése, a foglalkoztatás élénkítése érdekében az Új Széchenyi Terv, melynek középpontjában egyetlen nagy cél áll a foglalkoztatás dinamikus bővítése.

Az Új Széchenyi Terv hét kiemelt programot tartalmaz:

1. Gyógyító Magyarország - Egészségipar

2. Megújuló Magyarország - Zöld gazdaságfejlesztés

3. Otthonteremtés - Lakásprogram

4. Vállalkozásfejlesztés - Üzleti környezet fejlesztése

5. Tudomány - innováció - Növekedés

6. Foglalkoztatás

7. Közlekedés – Tranzitgazdaság

A fejlesztési irányok és a költségvetés stabilitásának megtartása kihatnak az Önkormányzat fejlesztési elképzeléseire is.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 189

1.1.2 Hely jogszabályok, fejlesztési elképzelések Devecser Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2011-2014. évekre a következő általános fejlesztési elképzeléseket határozza meg, melyeket az Integrált Településfejlesztési Stratégiában megfogalmazott célkitűzések, beruházási irányvonalak egészítenek ki.

INFRASTRUKTÚRA

Az infrastrukturális fejlesztések pozitív irányba befolyásolják a település fejlődését. Az infrastruktúra-fejlesztést gyakran más fejlesztésekkel elért eredmények kényszerítik ki, illetve a megvalósult infrastruktúra gyakran újabb fejlesztési igényeket indukál, illetve megnyitja a továbblépés lehetőségét.

Az Önkormányzat Képviselő-testülete ezért fontosnak tartja a közúthálózat, a járda, a csapadékvíz elvezető rendszer, felszíni vízelvezető árok és zárt csapadékvíz csatornahálózat, a vízvezetékrendszer, a szennyvízcsatorna rendszer, a villamos energia, a gáz, a közvilágítás, illetve egyéb telefon, internet, kábeltelevízió szolgáltatások biztosítását, bővítését és fejlesztését.

Szorgalmazni kell új közösségi terek, játszótér kialakítását.

A város elkerülő útjának megépítéséig az átmenő teherforgalom komoly és nehezen kezelhető problémát jelent, mint ahogy gond a tér közepét uraló, oda nem illő autóbusz pályaudvar is.

A tehermentesítés és a városi szolgáltatások, intézmények, parkolóterületek elhelyezésének célterülete a Deák tér és környéke, melynek főleg közlekedését és zöldfelületeit kell a városszerkezethez és a funkciókhoz igazítani. A tér közlekedési csomópontjai és a kapcsolódó közterületek, parkolóhelyek, gyalogos felületek átépítése, korszerűsítése halaszthatatlan feladat.

Buszpályaudvar, és vele a közlekedési infrastruktúra újragondolása indokolt részben a megszűnő és felépülő településrészek miatt, másrészt a főterek áttervezése miatt.

Vasútállomás terének átalakításával, buszállások, személygépkocsi parkolók, közlekedési útvonalak elkülönítésével, és a Volán, valamint MÁV menetrendek összehangolásával célunk a kistérségi közlekedési szerep növelése.

Fontos közellátási feladat a postai szolgáltatás. Az új modern városi posta épülete a volt mozi helyén, a tapolcai és sümegi utak kereszteződésében épül majd.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 190

Csatornázás Devecser, belterületén az elmúlt 5-6 évben megtörtént, a külterületi vállalkozói övezet egy részében szükséges ezzel foglalkozni.

A helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosítása.

IPAR

A helyi iparral, illetve vállalkozásokkal kapcsolatos elképzelések megvalósítása azért fontos feladat, mivel a vállalkozások közvetve-közvetlenül a település fejlődését segítik, javítják a termékekkel, szolgáltatásokkal való ellátottságot, munkahelyet teremtenek, adóbevételekhez juttatják az Önkormányzatot.

Lehetőséget kell biztosítani a multinacionális termelő- szolgáltatóüzemek és kereskedelmi egységek betelepülésére.

A vállalkozók támogatásával kapcsolatos fejlesztési elképzelések:

. A helyi vállalkozások támogatása, érvényesülésének segítése érdekében össze kell állítani az ún. Vállalkozói térképet, mely tartalmazza, hogy a településen mely vállalkozások mivel foglalkoznak és milyen címen található a telephelyük. . Az Önkormányzat honlapján bemutatkozási lehetőséget kell biztosítani a helyi vállalkozásoknak.

. Két vállalkozói övezet kialakítása szükséges: o A város északi felén a vasút vonala és a Torna-patak közti sávban az Erdészettől az Agrokémián túli Csigere patakig, míg a másik a o Meggyes erdei volt katonai objektum területein Infrastruktúra ellátottság fejlesztése mindkét területen szükséges, kiemelten kezelendő a belterületi övezet.

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI CÉLOK

Az Önkormányzat következő településfejlesztési céljai olyan célok, melyek a település általános fejlesztését, szépítését segítik elő, valamint a közszolgáltatások biztosításához és fenntartásához kapcsolódnak.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 191

Településfejlesztési célok:

. belvárosi-rehabilitáció megvalósítása, (Petőfi tér, Várdomb, Esterházy-kastély, Esterházy (Süttő) malom, Deák tér, Szabadság tér, Vásárcsarnok, helyi termékek piaca, Új városi térfal kialakítása, városképi értékű épületek rehabilitálása) . úthálózat fejlesztése, {Pápai út, Szent Imre út, A város északi térfalának közterületei (Árpád utca, Bocskai utca), körforgalom (Miskei és Sümegi utak kereszteződése)} . zöldfelületi fejlesztések, (Kastélypark, Közpark és emlékpark) . közösségi csarnok és sportterület létrehozása, . vasútállomás környezetének közterületi rendezése és fejlesztése. . A 87 házból álló lakópark kialakítása a Deák Ferenc és a Sümegi utca folytatásaként, . A vörösiszap által sújtott terület rehabilitációja, melynek keretében közpark kerül kialakításra. Devecser Város Önkormányzata a Szent Imre utcától K-i irányban fekvő területrészen létesítményeket kíván megvalósítani, és a Szent Imre utca NY-i oldalán „favédelmet, tereprendezést és gyepesítést” létesít 2011-ben. . középületek környezetének rendezése, parkolók kialakítása, . csapadékvíz-elvezető rendszer építése, felújítása, . szennyvízcsatorna további kiépítése, . temető létesítményeinek felújítása, építése, . buszváró létesítés, . járdák építése, felújítása, . a település egész területén szépüljenek az utcák fásítással, dísznövények ültetésével,

A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ÁTGONDOLTSÁGA

Az Önkormányzat Képviselő-testülete fontosnak tartja, hogy a településfejlesztés során azok az igények kerüljenek előtérbe,

. melyek olyan probléma megoldására, igény kielégítésére irányulnak, melyek alapvető településüzemeltetési és közszolgáltatási feladatokhoz kapcsolódnak, vagy

. melyek több településfejlesztési, üzemeltetési cél megvalósítását is segítik,

. melyek a település fejlesztése szempontjából felállított rangsorban előbbre vannak.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 192

A településfejlesztés átgondoltságát segíti a jelen gazdasági program, valamint az éves költségvetési tervek, melyek sorrendbe állítják a célokat, illetve részcélokat valósítanak meg a ciklus évei alatt.

A településfejlesztés során – az alapvető településüzemeltetési és közszolgáltatási célú fejlesztések kivételével – figyelembe kell venni a következőket:

azokat a fejlesztéseket, programokat kell előtérbe helyezni,

. melyekhez kapcsolódva gazdasági számítások igazolják azt, hogy a fejlesztés eredményeként az Önkormányzat tartósan (legalább 4 éven keresztül) a korábbi éveknél magasabb bevétellel, illetve alacsonyabb kiadással számolhat, és/vagy

. melyek hosszú távon a népességszám emelkedését idézik elő,

. melyek munkahelyet teremtenek,

háttérbe kell helyezni azokat a fejlesztéseket, melyek

. a lakosság, vagy a vállalkozók nagyon szűk körét érintik,

. a megvalósuló beruházás aránytalanul nagy működtetési kiadásokkal jár,

. és a létrejött beruházás üzemeltetése aránytalanul nagy terhet ró az Önkormányzatra,

. és adott közszolgáltatás más módon, kedvezőbb anyagi feltételekkel biztosítható.

FELKÉSZÜLÉS A PÁLYÁZATOKRA

Mivel a Képviselő-testület mandátumának időszaka alatt jelentős pályázati források nyílnak meg, szükséges az, hogy a településfejlesztés egyik fontos eszközévé váljon a pályázati tevékenység.

A pályázati lehetőségek kihasználására fel kell készülni az elvégzendő feladatok engedélyezési tervdokumentációjával, továbbá az önerő biztosításához az éves költségvetésben tartalékot szükséges képezni, hogy a pályázati dokumentáció elkészítésével rövid pályázati határidőt tartani lehessen.

A sikeres pályázatok érdekében: . a pályázatok megírására és koordinálására alkalmas személlyel rendelkezik az önkormányzat, de nagy projektek elkészítésére külső megbízottat is igénybe kell

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 193

venni, . lépéseket kell tenni az adott fejlesztés megyei, kistérségi, illetve régiós fejlesztési programhoz való csatlakozásra, . a pályázatok benyújthatósága érdekében a kiemelt fontosságú fejlesztésekre előre terveket kell készíttetni – mivel a tervezés, valamint az engedélyeztetés időigényessége miatt az adott pályázatban megadott határidő gyakran nem elegendő, . meg kell vizsgálni a sikeres pályázatokra ösztönző érdekeltségi rendszer kidolgozásának szükségességét.

1.2. Az ingatlangazdálkodás Irányelvei – Vagyongazdálkodás

1.2.1 Általános irányelvek és az Önkormányzat pénzügyi gazdálkodása Rövid, illetve hosszú távú gazdasági program készítésének egyik feltétele a kiszámítható, stabil pénzügyi háttér. Az önkormányzatok gazdálkodása elválaszthatatlan az államháztartástól, annak egyik alrendszerét jelenti. Az államháztartás reformja két szempontból is elengedhetetlen. Egyrészt az elmúlt közel másfél évtized tapasztalatai, az ágazati szabályok, a gazdasági folyamatok változásai, az állami és önkormányzati feladatok arányeltolódása miatt. Másrészt az Európai Unióhoz való csatlakozás az önkormányzati struktúra, az ágazati szakmai előírások, az adórendszer átalakítását indokolják, amely az államháztartás alrendszereit is érinti, így az önkormányzatok pénzügyi szabályozását is. A fenti körülmények jelen pillanatban nem tesznek lehetővé hosszú távú pénzügyi prognózist, de a stratégiai célok meghatározását feltétlenül indokolják.

. Az Önkormányzat egyik legfontosabb feladata a működőképesség biztosítása, a költségvetési egyensúly megtartása. Az elmúlt közel másfél évtized folyamán az önkormányzatok bevételi struktúrájának átrendeződése volt tapasztalható, ezen belül a saját bevételek felértékelődése, az állami támogatások leépülése volt jellemző.

. Ez a tendencia várható a következő időszakban is, ezért az állami szabályozás átalakítása során fel kell készülni a helyi adórendszer átalakítására.

. Az iparűzési adó mértékének árbevételhez kötődését valószínűleg felváltja a társasági adóhoz hasonló adózási módszer. Várhatóan – természetesen más adónemek változásával egyidejűleg – Magyarországon is bevezetésre kerül az ingatlan alapú adózás.

. Az egyre szűkülő költségvetési források – különösképpen a felhalmozási és

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 194

tőkejellegű bevételek –, valamint a növekvő társadalmi szükségletek miatt jelentkező beruházási, fejlesztési feladatok egyre nagyobb mértékben igénylik az önkormányzatoktól a hitel, mint külső forrás igénybevételét. A költségvetés főösszegére vetített hitel összege lehet, hogy nem éri el az európai uniós országok szerinti mértéket (10-40%), de az adósságszolgálathoz szükséges forrásképződés feltételei sem ugyanazok. A hitelállomány nagysága az önkormányzatok hitelfelvételét szabályozó törvény lehetőségeit már kimeríti.

. Az Önkormányzat saját forrásait egészítik ki a pályázati források. Sikeres pályázat feltétele, hogy ne a pályázati kiírásokhoz igazítsuk fejlesztési elképzeléseinket, hanem meg kell határozni a célokat, elő kell készíteni, és meg kell határozni a pályázatokhoz szükséges önrészt. Koncentráltan nagyobb hatékonysággal nyerhetünk külső forrásokat.

A pénzügyi helyzet

Az Önkormányzat pénzügyi, likviditási helyzetét az elmúlt öt évben az alábbiak jellemezték: az Önkormányzatnak a fizetőképessége fenntartásához külön állami támogatást kellett igénybe vennie, valamint működési hitel felvételére is sor került. Mindezek mellett a likviditás fenntartását nagyban segítette a 2009 februárjában kibocsátott ötvény hozamának év végi felhasználása

A költségvetés főbb szerkezete és a várható tendenciák

Az Önkormányzat költségvetési rendelet szerinti főösszege az elmúlt 5 évben 1.243 millió forint körül mozgott.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 195

Kiadások

33. táblázat: A költségvetési kiadások tervezett szerkezete az alábbiak szerint alakul a 2011-2014 évben

Megnevezés A kiadások aránya százalékban

2011. év 2012. év 2013. év 2014. év

Személyi jellegű kiadások 18,40 49,75 50,76 50,76

Munkaadókat terhelő 4,75 13,43 13,70 13,80 járulékok

Dologi jellegű kiadások 64,87 22,88 23,35 23,35

Működési célú pénzeszköz 5,15 13,26 11,51 11,39 átadás, egyéb támogatás

Ellátottak pénzbeli 0 0 0 0 juttatásai

Tartalékok 6,83 0,68 0,68 0,70

Kiadások összesen: 100 100 100 100

34. táblázat: A tervezési időszakban (2011-2014) a költségvetési kiadások tervezett szerkezete az alábbiak szerint alakul:

Megnevezés A kiadások összege

2011. év 2012. év 2013. év 2014. év

Kiadások eFt-ban 2.305.871 878.514 886.673 895.629

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 196

Bevételek

35. táblázat: A költségvetési bevételek tervezett szerkezete az alábbiak szerint alakul a 2011-2014-es időszakban: Megnevezés A bevételek aránya százalékban

2011. év 2012. év 2013. év 2014. év

Intézményi működési 2,38 6,60 6,67 6,67 bevételek

Önkormányzatok sajátos 12,82 34,15 33,83 33,89 működési bevételei

Működési támogatások 45,69 34,27 33,63 32,98

Egyéb működési bevétel 6,73 18,21 18,58 19,58

Támogatásértékű működési 0,01 0,02 0,02 0,02 bevételek

Előző évi pénzmaradvány 29,83 0,02 0,04 0,03

Működési célú hitel felvétele 2,54 6,73 7,23 6,83

Bevételek összesen: 100 100 100 100

36. táblázat: A tervezési időszakban (2011-2014) a költségvetési bevételek tervezett szerkezete az alábbiak szerint alakul: Megnevezés A bevételek összege

2011. év 2012. év 2013. év 2014. év

Bevételek eFt-ban 2.305.871 878.514 886.673 895.629

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 197

1.3. Az Önkormányzati ingatlanvagyon áttekintése Az Önkormányzat vagyona a 2010. évi zárómérleg alapján 3.370.962 eFt. A vagyon az elmúlt 5 évben növekedést mutat. Az elmúlt négy évben a vagyonnövekedés oka, hogy az Önkormányzat sikeres vagyongazdálkodási politikája segítségével sikeres pályázatokon vett részt, és azok eredményeképpen nőtt a vagyon.

37. táblázat: Az Önkormányzat vagyonszerkezete

Az összes vagyonból Vagyonelem megnevezése a vagyon részaránya

Forgalomképtelen törzsvagyon (nem értékesíthető, nem 205.724 terhelhető, a kötelező feladatok ellátását biztosító vagyon) eFt

Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon (meghatározott 900.710 feltételekkel értékesíthető, illetve megterhelhető vagyon) eFt

Egyéb (forgalomképes vagyon, amely szabadon értékesíthető és 658.871 megterhelhető) eFt

1.3.1. Nem forgalomképes vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanok

Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó főbb vagyonelemek: Csatorna beruházás, Téglagyári lakások ivóvíz ellátása, Székpuszta ivóvíz ellátás, Szennyvíztelep,

Egyéb vagyon körébe tartoznak a következő ingatlanok: volt honvédségi területek, illetve a következő más vagyon: telek, szántó, kert.

A vagyon vagyonelem szerinti megoszlása kedvezőtlen, mert nagyon nagy a forgalomképtelen, illetve a korlátozottan forgalomképes vagyon aránya.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 198

1.3.2. Forgalomképes ingatlanok A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó főbb ingatlanok:

 Önkormányzati Hivatal,  vízmű,  intézmények,  utak,  talajfigyelő kutak, továbbá  parkok,  közterületek,  játszóterek  játszótér,  .

1.4. Az ingatlangazdálkodással és közintézményekkel kapcsolatos középtávú fejlesztési célkitűzések

GONDOSKODÁS AZ ÓVODÁRÓL, AZ ALAPFOKÚ NEVELÉSRŐL, OKTATÁSRÓL Az Önkormányzat, mint közoktatási intézmény fenntartó elkészítette a közoktatási feladatokhoz kapcsolódó önkormányzati minőségirányítási programját.

A minőségirányítási program meghatározza a közoktatási intézményrendszer egészére vonatkozó fenntartói elvárásokat, az intézmények által ellátandó feladatokat stb.

Az Önkormányzat a közoktatás biztosítása, és színvonalának javítása érdekében a következő feladatokat látja el:

. Felülvizsgálja a közoktatáshoz kapcsolódó önkormányzati minőségirányítási programot.

. Továbbra is gondoskodik az óvodai, bölcsődei ellátás megszervezéséről, az általános iskolai ellátás biztosításáról, az alapfokú zeneművészeti oktatásról a Gárdonyi Géza Közös Fenntartású Általános Iskola és Óvoda, Alapfokú Művészetoktatási Intézményén keresztül székhelyén, és telephelyein.

. Az intézménynél kezdeményezni kell az energiatakarékossági szempontok előtérbe kerülését: a fűtés, a víz, és villamos energia költségek csökkentését,

. A közoktatási intézményektől a jogszabályban előírt kötelező eszközállomány biztosítására, pótlásra, az avultság, elhasználódás miatti cserére vonatkozó tervet kér.

. Intézkedéseket tesz az intézmények kihasználtságának növelésére, ennek érdekében támogatja az intézményt népszerűsítő programok szervezését, valamint az intézményeknek bemutatkozási lehetőséget biztosít az Önkormányzat

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 199

honlapján.

. Az Önkormányzat segíti az intézmények pályázati tevékenységét, figyelemmel kíséri a benyújtott pályázatokat és azok megvalósulását.

. Az oktatásban résztvevő tanulók részére ingyenes vagy kedvezményes utazási bérletet biztosít.

. Az óvodai nevelésnek és az oktatásnak helyet adó épületek folyamatos korszerűsítésére, felújítására törekszik, melyek finanszírozásáról pályázati források bevonásával kíván gondoskodni.

. Az óvodai főépület könnyűszerkezetes tetőráépítése indokolt, vízáteresztési és energiatakarékossági szempontból.

. Az intézmény Petőfi téri iskolájának további felújításának megoldása.

. A „Zsidó Iskola” és a volt „Bírósági épület” folyamatos teljes felújítása.

. A „Várkerti Iskola” sportpályájának rehabilitációja a katasztrófa során bekövetkezett károk miatt.

A város és a térség szakképzett munkaerő ellátottsága nem megfelelő. Amíg Ajkán öt szakképző iskola is működik, addig Devecserben és az új kistérségben egy sem, amelynek megoldására két lehetőség van:

A város egyik legpatinásabb épülete, a volt járási bíróság bővítésével – amely az elmúlt években zeneiskolának adott otthont -, adhat végleges otthont a kistérségi szakképző intézetnek. Az intézmény nyugati oldalának bővítésével a tanműhelyek felépíthetők, és a tíz hiányszakma közül választva a Pápai Acsády Szakképző Iskola tagintézményeként 2011 vagy 2012 őszétől indulhatna 3 éves nappalis osztályokkal és 8 hónapos felnőttképzéssel.

A másik lehetőség a belterületi vállalkozói övezetben a „Talentis” program szerinti, oktatási célt is szolgáló inkubátorház létrehozása, amelyben az elméleti képzés történhet. A gyakorlati oktatás a szomszédos, erre szerződő termelő üzemekben történik.

GONDOSKODÁS AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSRÓL Az Önkormányzat kötelező feladata az egészségügyi alapellátás biztosítása. A Képviselő-testület a gazdasági program időtartama alatt az egészségügyi szolgáltatást a következő módon kívánja biztosítani.

. Fenntartja

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 200

. a védőnői ellátást,

. az iskola-egészségügyi ellátást,

. az összevont orvosi ügyeletet.

. Támogatja az egészségügyi ellátás színvonalát szinten tartó, illetve növelő fejlesztéseket, ezekhez pályázati lehetőségeket keres.

. Az általános egészségügyi helyzet javítása érdekében kezdeményezi az egészségügyi, higiéniai szempontból nem megfelelő, illetve sérülékeny településrészek felkutatását, és a helyzet javítására vonatkozó programok kidolgozását, majd megvalósítását.

. A városban négy háziorvos, fogorvosi rendelők, és kistérségi központi ügyelet mellett egy szakorvosi rendelőintézet működik a volt kórház területén. Feladat és kapacitásbővítése, szakmai szempontok, valamint a város új kistérségi központi szerepe miatt szükséges.

. A volt kórház patinás épülete másfél évtizede üresen áll, szeretetszolgálat közreműködésével, idősek otthonának kialakítása tervezett.

GONDOSKODÁS A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSRÓL Az Önkormányzat Képviselő-testülete fontosnak tartja a szociális alapellátások biztosítását, olyan szociális háló megteremtését, mely biztonságot nyújt a település lakosságának. A szociális ellátások területén az Önkormányzat a következő feladatokat látja el:

. A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal – illetve központi jogszabályváltozások miatt szükség szerint – felülvizsgálja a helyi szociális ellátások rendszerét meghatározó rendeletét.

. A következő szociális ellátásokat és szolgáltatásokat biztosítja:

a szociális információs szolgáltatás (ez - mint kötelező szolgáltatás - az Önkormányzati hivatal szervezeti keretein belül kerül biztosításra), aktívkorúak ellátása, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti segély, gyógyszertámogatás, elemi károsultak segélye,

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 201

temetési segély, hulladékszállítási díj megfizetésének támogatása, köztemetés, közgyógyellátás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, családsegítés.

GYERMEK ÉS IFJÚSÁGI FELADATOKRÓL VALÓ GONDOSKODÁS Az Önkormányzat Képviselő-testülete kiemelten kezeli a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat. A kapcsolódó szolgáltatások körében ellátandó feladatok:

Évente felül kell vizsgálni a helyi gyermekvédelmi, gyámügyi rendeletet.

A rendeletmódosításnál figyelembe kell venni a gyermekvédelmi rendszer által tett jelzéseket, észrevételeket.

Az Önkormányzat a következő gyermekvédelmi szolgáltatásokat, ellátásokat biztosítja:

újszülött gyermekek támogatása,

rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,

gyógykezelési támogatás,

gyermekjóléti szolgáltatás,

gyermekek napközbeni ellátása.

Az Önkormányzat támogat minden olyan programot, rendezvényt, mely az ifjúság kultúrált szabadidő eltöltését, nevelését, művelődését szolgálja.

KÖZÖSSÉGI TÉR BIZTOSÍTÁSA, VALAMINT A KÖZMŰVELŐDÉSI TUDOMÁNYOS MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉG,

ÉS A SPORT TÁMOGATÁSA Az Önkormányzat a közművelődés és kultúra tevékenységekkel kapcsolatban az önkormányzati rendeletben, illetve a jogszabályokban előírt szolgáltatások biztosítása és a szolgáltatások színvonala emelése érdekében a következő feladatok ellátásának szükségességét fogalmazza meg:

Az Önkormányzat a könyvtári feladatellátást, a művelődési és kulturális feladatok

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 202

ellátását a Devecseri Városi Könyvtár és Művelődési Ház útján látja el.

A könyvtári ellátás működtetése során

intézkedéseket kell tenni a könyvállomány gyarapítása érdekében, ehhez ki kell használni a pályázati lehetőségeket, fogadni kell a magánszemélyek, intézmények, vállalkozások könyv, elektronikus információhordozó, folyóirat, felajánlásait, illetve anyagi támogatását,

ismertté kell tenni a könyvtári szolgáltatások körét,

bővíteni kell a könyvtárak eszköz ellátottságát, különösen a számítógépes ellátottságot, biztosítani kell az internet hozzáférést, az elektronikus információhordozók használatát,

a könyvtári nyitva tartást az igényekhez kell igazítani.

A művelődési, illetve a kulturális programok működésével kapcsolatban

biztosítani kell a szükséges költségvetési forrásokat,

pótolni kell az elhasználódott eszközöket,

gondoskodni kell arról, hogy a kulturális, közművelődési feladatokat is ellátó szervezetek számára biztosítva legyen a működésükhöz szükséges közösségi hely,

kapjanak pénzügyi, anyagi támogatást a vállalt feladataik ellátásához,

pályázati tevékenységét segítse az Önkormányzat.

Bemutatkozási lehetőséget kell biztosítani a helyi művészek számára (költői est, felolvasó est, kiállítások, bemutatók szervezésével).

Szorgalmazni kell a település múltját bemutató tárlat összeállítását, és a tárlat bővítését.

Támogatni kell a helyi kiadványok megjelenését.

A Képviselő-testület fontosnak tartja a sporttevékenységekkel kapcsolatos közszolgáltatások további biztosítását is. A városi sportélet feltételeinek visszaállítását – a Várkert helyett – az emlékparkban, a vörösiszap által károsodott terület északi részén, a Pápai út mentén kívánja megvalósítani, nemzetközi pályázat útján.

Szeretne itt a város egy olyan összefüggő sportcélú területet, amelyen a labdarúgás és kézilabda mellett a többi szabadidős és sporttevékenység is helyet kapna.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 203

Össze kell kapcsolni ezt a programot egy olyan többcélú csarnok megépítésével, amely más városi tömegrendezvényeknek is befogadója lehet. Az emlékpark látogatóközponti funkcióját is betölthetné egyben ez az épület, amely takarékosabb működtetést igényel.

2. VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM FEJLESZTÉSI JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA

2.1. Speciális megállapodások, alkuk befektetőkkel Befektetés támogatási politika célkitűzései Az Önkormányzat Képviselő-testülete a befektetés támogatási politikai célkitűzéseit a következők szerint határozza meg: . A Képviselő-testület törekszik arra, hogy a befektetők számára a település kedvező feltételeket biztosítson. . A Képviselő-testület helyi rendeletével támogatja azokat a befektetőket, amelyek hozzájárulnak a település fejlődéséhez, illetve jelentős számú munkahelyet teremtenek. . Az Önkormányzat a két vállalkozói-innovációs övezet létrehozásával, az infrastrukturális beruházásokkal szintén támogatja a befektetni szándékozókat.

A fentiek szellemében az Önkormányzat a következő befektetéseket tervezi a közeljövőben:

Megújuló energia termeléséhez kapcsolt tájhasználati projekt (energianövény- telepítés, biogáz üzemek, kapcsolódó mezőgazdasági feldolgozóüzemek)

A projektjavaslat vállalkozói oldalról merült fel és az alábbiak szerint foglalható össze.

Alapvetések:

A vörös iszappal elöntött mezőgazdasági területek energianövényekkel történő hasznosítása

A térség rossz termőhelyű területeinek célszerű, munkaintenzív kultúrákkal történő hasznosítása

Tevékenység várt eredmények:

Három biogáz üzem létrehozása (900-1000 ha terület biomassa termelésének feldolgozására)

1. Kolontáron, Fuchs Tojás Kft. telephelyén, tervezett elektromos teljesítmény 800 kW

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 204

2. Devecser határában, Devecser és Kolontár között AGRÓ-BÓS Kft, tervezett elektromos teljesítmény 1 MW

3. Devecserben Somló-Coop Kft. telephelyén, tervezett elektromos teljesítmény 1 MW

A hulladék hőre, biogázra, helyben felhasználható villamos energiára munkahelyteremtő tevékenységet tervezettek:

1. Üvegházak 0,8-1 ha területű 2. Gyógynövény illóolaj előállítás, alapanyag, termesztéshez terület 350 ha 3. Szőlőmag feldolgozás 4. Chipsgyártás (táplálkozási szempontból újszerű zöldség chipsek) 5. Takarmányfehérje előállítás 6. A devecseri kistérség (27 település) közintézményeinek megújuló energiával történő ellátása elsősorban biomasszára alapozva.

A kialakításra tervezett rendszer egyedülálló, modellértékű, mellyel kapcsolatban – a hasonló koncepciójú németújvári (güssingi) példa alapján – „energiaturizmus” is várható (Németújváron heti 300-350 fő).

Megújuló energia központ

A devecseri vállalkozói-innovációs övezetben egy megújuló energiát hasznosító komplex projekt körvonalazódik, melyben szászországi kormányzati koordinációs segítséggel, egy szászországi, megújuló energia hasznosításában széles körű tapasztalatokkal rendelkező - kutatás-fejlesztéssel, gyártással, projektek kulcsrakész megvalósításával foglalkozó - vállalat működik közre.

A projekt generálásának jelenlegi – kezdeti - fázisában egy komplex, modellértékű megújuló energia bemutató központ kialakítása került szóba. A központban kutatás- fejlesztési tevékenység mellett a kialakított és standardizált megoldások bemutatására, terjesztésére is sor kerül.

A projekt kidolgozását a közreműködő cég vállalta.

Innovatív szennyvíztisztító bemutató központ

A devecseri vállalkozói-innovációs övezetben projektjavaslatként felmerült egy decentralizált szennyvíztisztító berendezés bemutató központ kialakításának terve.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 205

Az innovatív tisztítómű szűrő-tisztító anyagként vörösiszapot használna fel és egyúttal semlegesítene is.

A projekt kidolgozását a már említett szászországi cég vállalta.

2.2. Kiskereskedelmi egységek szervezése A kistérség arculatának meghatározó tevékenysége a „lomizás”, ami a legképzetlenebb, leginkább cigány népesség számára jelent kereseti lehetőséget. A lomizás osztrák lomtalanításokon való hulladékok: műszaki cikkek, bútorok, biciklik, és egyéb használati tárgyak gyűjtése, majd fekete-kereskedelem keretében való értékesítése. A közelmúltban létrejött Devecseri Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetője, Orsós Mihály elmondása szerint kb. 200 család él fekete-kereskedelemből Devecserben, a teljes kistérségben kb. 500 család. A hulladékgyűjtés legális keretek közé terelését célzó TransWaste projektet bonyolító Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány becsült adatai szerint Magyarországon 50100 ezer ember él hulladékgyűjtésből. A devecseri városvezetés néhány éve használtcikk piacot hozott létre, mellyel legális kereteket próbáltak teremteni a több évtizede működő használtcikk- iparnak. „A lomizás miatt Devecseren nincs megélhetési bűnözés és munkanélküliség, ami számos feszültségtől, konfliktustól óvja meg az itt élőket, vagyis a cigány és nem cigány lakosság között nincsenek olyan komoly ellentétek, mint másutt” - nyilatkozta a korábbi polgármester, Holczinger László egy interjúban. Devecser nemzetközi logisztikai központként működik a lomizás terén: az Ausztriából származó árut itt vásárolják fel a kelet-magyarországi és romániai használtcikk-kereskedők.

A lomizás Magyarországon a mai napig jogilag rendezetlen hátterű, de megtűrt tevékenység. Néhány kereskedő már jelenleg is legális, Kft. formájában működik és online kereskedik (pl: a Lomi.hu Kft.)

A tevékenység legalizálásának irányába mutató vállalkozási ötletekben gondolkodik Varga Andrea, a Kristály Völgy Terület- és Vidékfejlesztési Egyesület vezetője. Ezek a kisvállalkozások a lomizás során begyűjtött termékek feldolgozására épülnének, és a Széchenyi Terv keretében folyamatosan támogatott, szociális szövetkezeti formában alakulnának. Egyik ötletük a használt, antik parasztbútorokra alapozott bútoripar és asztalosipar. Ez szakmunkás munkaerőt igényel és felvevőpiaccal rendelkezik a Balaton- Felvidék településein ingatlannal rendelkező vendéglátó-ipari egységek, panziók és az üdülőturizmus körében. Másik ötlete a kerékpár felújítás és kölcsönző-hálózat, mely ugyancsak a balatoni üdülőturizmusra alapozza piacát.

Lomizásból a kistérség legalacsonyabban képzett rétege él, végzettsége jellemzően

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 206

általános iskola, vagy 8 általánosnál kevesebb. Számukra 2009-ben és 2010-ben is indultak képzési programok a Székesfehérvári Regionális Képzési Központ szervezésében: a 2009/2010-es képzésen 17-en vettek részt, a 2010/2011-es, jelenleg is folyó képzésre 13-an járnak, résztvevői Devecserből, Ajkáról, Somlójenőről, Kolontárról, Dabronyból, Borszörcsökről, Nagyalásonyról, Pusztamiskéről, Szőcről és Csögléről kerülnek ki.

61. ábra: Devecserben a lomizás ugyanúgy jogilag rendezetlen hátterű tevékenység, mint igaz ez az egész országban. Rendezetlen hátterű, de megtűrt.

A használtcikk kereskedelemmel foglalkozó réteget képviselő Orsós Mihály konkrét igényt fogalmazott meg azonnal kezdhető képzésre: a kereskedő szakmát szeretnék megszerezni, OKJ-s képzés formájában, amely lehetővé tenné, hogy a „lomizás”-t adófizető vállalkozóként folytathassák.

Jövőbeni cél:

OKJ-s kereskedő tanfolyam, melynek elvégzése után legális tevékenységgé válhatna a lomizás. Számítógépes tanfolyamok, melyek a használtcikk kereskedelemben forgó termékek legális, internetes értékesítésének irányába vinnék a családi vállalkozásokat.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 207

2.3. Városi marketing Marketing kommunikáció elemi eszközei – Identitást erősítő és participáción alapuló eseménymarketing:

Települési kiállítás: a közösség igényeinek felmérésére szervezett események, melyek alkalmat adnak a település és környezetében zajló folyamatok megismerésére és közvetlen visszajelzések gyűjtésére.

Tervezői akciók: egy adott projekthelyszínre szervezett eseménysorozat, ahol az önkéntes alapon résztvevők (tervezők, fejlesztők, lakók, vállalkozók, települési vezetők, politikusok, turisták, tehát a településhasználók) együtt beszélik meg a projekthelyszínen, hogy valójában mire és hogyan szeretnék használni, fejleszteni az adott projekthelyszínt az emberek.

Befektetést ösztönző marketing kommunikáció

Projektfejlesztés és –menedzsment: Komplex ingatlanfejlesztési, településfejlesztési és településmarketing projektek koncepcionális összeállítása a település egészére, vagy településrészre szabottan, a projektkörnyezet és célcsoport igényeinek megfelelően. A projektek megvalósítása közben felmerülő kommunikációs és érdekegyeztetési feladatok természetes részét képezik a projektmenedzsment során végzett tanácsadói tevékenységnek.

Projektportfolió-menedzsment: A településfejlesztéssel foglalkozó szervezet számára befektetési portfolió kialakítása, amely nemcsak a projekthelyszínek azonosítására, bemutatására és kiajánlására koncentrál, de nagy hangsúlyt helyez a projektek, projektcsomagok befektetési környezetének felmérésére és kedvező irányba történő befolyásolására is. A projektportfolió megalkotásán túl a településmenedzsment feladata, hogy a megfelelő célcsoport számára adekvát üzenetet fogalmazzon meg, és azt hatékonyan juttassa el pl. az ingatlanfejlesztőkhöz.

Projektportfolió kiajánlása: Célszerű szervezetten és lehetőség szerint szakmai előadásokon prezentálni a település prosperáló környezetét és a prioritást élvező kulcsprojekteket.

Devecser kommunikációs eszközei és javaslatok

Napjainkban a településfejlesztés már teljesen más együttműködési struktúrában működik. Korábban a településigazgatás önkényesen eldöntötte a fejlesztési irányokat és

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 208

minden tekintetben „szenvedő” alanyai voltak a helyi lakosok és településhasználók. Mára ez a szemlélet teljesen átalakult és a participáción alapuló tervezés minden módját meg kell találja arra, hogy az információ áramlás és kétoldalú kommunikáció a lehető legtöbb csatornán keresztül történjen. Az alábbiakban az önkormányzat legfontosabb, rendelkezésre álló média orgánumait listáztuk fel:

1. Helyi nyomtatott sajtó (helyi újságok) Új Devecseri Újság (Devecser Önkormányzatának közéleti, kulturális, hagyományőrző és szórakoztató lapja ) A Devecseri Önkormányzat adja ki a helyi újságot, a Devecseri Újságot, aminek a címét a vörösiszap-katasztrófát követően módosítottak Új Devecseri Újságra. Ezt a lapot 1927- ben alapították. Az újság általában évi hat-nyolcszor jelenik meg, számonként kb. 8 oldalnyi terjedelemben. Oktatási, egyházi intézmények alkalmi kiadványai 2. Elektronikus sajtó (helyi honlapok) / marketing www.devecser.hu (Devecser város hivatalos honlapja) http://www.devecser.hu/uj_devecseri_ujsag-1 (Az Új Devecseri Újság elektronikus változata a város honlapján kap helyet ) http://www.devecser.net/ (A Gárdonyi Géza Általános Iskola és Óvoda, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény honlapja) http://www.vmhdevecser.hu/ (A devecseri Művelődési Ház honlapja) http://www.vkdevecser.hu/ ( A Városi Könyvtár honlapja) 3. Televízió Devecseri Városi Televízió: a Devecser Város Audió- Videó Televízió 2000 Kulturális Egyesület üzemelteti. Első műsorát 2001. december 5-én sugározta. A helyiek számára ez a legfőbb információs csatorna. 4. Prospektusok, kiadványok A devecseri kastélypark és a vörösiszap-áradat utáni rehabilitációja Váti nonprofit Kft. 2011 5. Könyvek Dercsényi Balázs: Devecser - Esterházy –kastély (TKM Egyesület, Budapest, 1992) Veress D. Csaba: Devecser Évszázadai (Devecser Nagyközség Önkormányzata Veszprém, 1996) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának értékelése:

Az önkormányzat hivatalos honlapja, áttekinthető, a felület menürendszere felhasználóbarát. A honlapon jelenleg az aktualitásokat, hirdetményeket és az iszap okozta problémák megoldásával, kezelésével kapcsolatos híreket teszik közzé. Ezek az

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 209

információk naprakészek, azonban a honlapon több almenü nem érhető el, illetve kevés feltöltött tartalom található rajta. Javasolt a honlap bővítése, az almenük tartalommal való feltöltése és a jobb oldali menüsorban lévő témák jobb strukturálása, az aktuális témák vizuális kiemelése.

További javaslatok – fejlesztési irányok

 Településmarketing Stratégia kialakítása

A város életében hatalmas jelentőséggel bír, hogy megválasztották Devecsert egy új kistérségi központnak. Ennek a lehetőségnek a kiaknázására egy olyan átfogó marketing koncepció kialakítása szükséges, amely a régi Devecser képéből a konstruktív elemeket megtartva, a vörösiszap-katasztrófa negatívumait felszámolva és a megújulás esélyeit kiaknázva megfogalmazza a fejlődés irányait, és a koncepcionális szinten megfogalmazott célokat lebontja a megvalósítást meghatározó intézkedéscsomagokra.

A városmarketingnek olyan eredményt kell hoznia, amely a stratégiai tervezés során meghatározott Jövőképen alapulva:

 A települést egy sajátos, komplex termékként azonosítja, mely komplex termék a természeti és épített környezetből, intézményhálózatból, közösségi szolgáltatásokból és a célcsoportoknak nyújtott szolgáltatásokból áll. (ezek egymástól nem elválaszthatók, csak együtt értelmezhetők, hiszen csak komplexen tudják reprodukálni a város által nyújtott kínálat benyomását).

 Szereplői között (önkormányzat, intézmények, gazdasági szereplők, civil szervezetek) szoros kapcsolatot hoz létre.

 Az adott területen folyó társadalmi és gazdasági folyamatokat előre megadott célok szerint maximalizálja.

 Hangsúlyozza a település vezetői és a helyi érdekképviseleti szervek, valamint az egyes célcsoportok közötti minél hatékonyabb együttműködést és kommunikációt.

 Arra törekszik, hogy a település tökéletesítse, élénkítse cserefolyamatait partnereivel.

 Meghatározza és erősíti Devecser önmagáról kialakított és sugározni, üzennikívánt imázsát, arculatát (Corporate Identity).

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 210

Kiemelendő célok:

 a lakosok életminőségének és életkörülményeinek javítása a környezet átalakítása révén fokozatosan „zöld” környezetté, illetve egészséges és biztonságos otthonok megteremtésével

 a város pozitív imázsának és a helyi lakosok identitástudatának pozitív elemekkel gazdagítása és erősítése

 a helyi vállalkozások talpra állítása, valamint fejlesztési lehetőségeinek megteremtése és a terület vonzóvá tétele a befektetők számára

 az oktatás-, egészségügy és általánosan a humán erőforrás fejlesztése és a kistérségi központi szerep kialakítása ezek prioritásával

 a tradicionális és új elemeket tartalmazó rendezvények, események szervezésekor a térségi – és távolabbi (akár nemzetközi) – kölcsönös kapcsolatrendszerre támaszkodás

 a város erősebb jelenléte a világhálón az informatikai infrastruktúra fejlesztésével.

o Települési identitást építő kiadvány kivitelezése - Tervezői akciók, Tervezői hétvégék, Települési kiállítások, tematikus rendezvények bemutatását célzó kiadvány.

o A település helyi értékeire épülő kulturális eseményszervezés – Devecser a „Somló fővárosa” bejegyzett címhez kapcsolódóan, kistérségi közös programok felkarolása (Somlói napok, Somló hangja fesztivál, stb.) és új rendezvények programba illesztése hagyományteremtő céllal (kulturális jellegű kastélyprogramok, borfesztivál, kistérségi tömeg és versenysport rendezvények)

o Befektetési kataszter összeállítsa/portfolió - A fejlesztők és befektetők számára készítendő kiadvány, melynek segítségével könnyen és szakmai információk mentén tájékozódhatnak a település potenciális projektjeiről, vagy projekt helyszíneiről. A kiadványt projektlapos megoldással a legcélszerűbb összeállítani.

o Hazai és nemzetközi szakmai rendezvényeken és projektbörzéken aktív részvétel – A befektetési kataszterben megfogalmazott identitás, fejlődési irány és konkrét projekt ötletek mind-mind a termék elemei. A becsomagolt terméket a megfelelő értékesítési platformokon kell kiajánlani. A hazai és regionális rendezvények lehetőséget biztosítanak

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 211

arra, hogy a fejlesztők-befektetők közvetlenül találkozzanak az önkormányzatok által kidolgozott projektekkel. Az ilyen jellegű rendezvények számos lehetőséget biztosítanak a marketing megjelenésre (stand felállítása, előadás a szakmai konferenciákon, megjelenés a rendezvény saját magazinjában stb.) érdemes egy jól átgondolt, tudatos és költség hatékony módon részt venni.

2.4. Barnamezős területek hasznosításának ösztönzése A barnamezős területek - habár fekvésüket tekintve potenciálisan akár vagyonokat is érhetnek, de csak az emberi beavatkozás, az emberi gondoskodás, a korábbi tevékenységből hátrahagyott környezeti károk feltárását és kármentesítését követően válhatnak újra a társadalom számára hasznosíthatóvá, élővé, fejleszthetővé, és kerülhetnek a beruházók célkeresztjébe.

Barnamezős beruházás

A barnamezős beruházások alatt azt a folyamatot értjük, amikor a leromlott állapotú, többségében használaton kívüli, környezeti károkkal és tulajdonviszony- problémákkal terhelt területeket megtisztítanak terheiktől, és elvégzik az új használati funkcióhoz szükséges infrastrukturális és funkcionális beruházásokat.

Barnamező

A "barnamező" tehát a használaton kívül került vagy jelentős mértékben alulhasznosított, általában leromlott fizikai állapotú és jellemzően szennyezéssel terhelt egykori iparterületet, gazdasági területet, vasútterületet, illetve felhagyott katonai területet, laktanyát stb. jelenti.

A barnamezős beruházás gazdasági előnyei

A barnamezők rehabilitálásának társadalmi-gazdasági előnye: a területtakarékosság, további zöldmezős területek igénybevételének csökkentése, a meglevő értékek - épületek és (termelő)infrastruktúra - hasznosulása, a környezeti veszélyeztetés és a szenynyezések terjedésének megszüntetése, új munkahelyek teremtése, a környező lakosság számára egészségesebb városi környezet kialakítása, aminek következtében javul a településrész imázsa, nő a terület tőkevonzó ereje, a szerkezetjavulás miatt a városüzemeltetési költségek csökkenthetők, a rendezett állapot területfelértékelő hatással jár, jelentős magántőke aktivizálható az újrahasznosításhoz központi támogatásokkal, megoldhatóvá válnak a barnamező miatt korábban jelentkező településszerkezeti

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 212

problémák, javítja a területek komplex városi funkciókra történő hasznosítását, javulnak az életkörülmények és az esélyegyenlőség, a lakossági közérzet, valamint a közbiztonság.

A barnamezős beruházás elmaradásának veszteségei

Az újrahasznosítás elmaradása és a barnamezők fennmaradása esetén veszteségként könyvelhetjük el a területpazarlást, ami fokozza a korlátozottan rendelkezésre álló zöldmezős területek fogyasztásának igényét, ami a fenntartható fejlődés és a racionális területgazdálkodás ellen hat. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az új zöldmezős beruházások nemcsak területigénnyel, hanem infrastruktúra- ellátásuk többletköltségigénnyel is jár!

Veszteségként könyvelhetjük el továbbá a tartósan fennmaradó szennyezett, egészségtelen környezeti állapotot, ahonnan a szennyezés folyamatosan továbbterjedhet más területekre is. Adott esetben környezeti katasztrófa-helyzet alakulhat ki, és az emiatt halaszthatatlanná váló kármentesítés költsége többletként jelentkezik, miközben nincs a terület hasznosításából származó bevétel. Az egyik legszembeötlőbb veszteség az épületek és az infrastruktúra pusztulásának felgyorsulása, értékvesztése. Az elhalasztott szanálás költségigénye jelentős, az épületek bontási hulladékának (esetleg veszélyes hulladékként kezelése) lerakása költséges.

A barnamezők rendezetlensége városképromboló hatású, vonzerőcsökkentő, az elhagyott és ellenőrizetlen terület közbiztonsági problémákat okoz. A rozsdamező a környező településrészekre értékcsökkentő hatással van, rontja az ingatlanárakat, a rossz fizikai környezet miatt megindul a társadalmi szegregáció, tartós munkanélküliség alakulhat ki, ha a megszűnt munkahelyeket nem pótolják. A barnamezős terület településszerkezeti problémákat okoz, drágítja a városüzemeltetést.

Barnamezők keletkezése

A barnamezők keletkezésének globális oka a gazdaság átalakulása, az ipari társadalomból az információs társadalomba átmenet, a termelés helyett a tercier szektor dominanciájának térhódítása, ezzel egyidejűleg a termelőipari területigény csökkenése. Ez a folyamat a nyugat-európai országokban több évtized alatt folyamatosan és tőlünk eltérően nem lökésszerűen zajlott le, ennek ellenére a korábbi EU-tagállamok többsége rendelkezik barnamezős politikával és támogatási stratégiával.

A barnamezős beruházások fontossága

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 213

A fejlett európai államokban sem oldódtak meg e problémák "automatikusan", ezért több ágazatot felölelő országos (vagy tartományi) barnamezős politikát alakítottak ki még olyan országokban is, ahol általában nem jellemző a központi beavatkozás. A kérdéskör megfelelő kezeléséhez ugyanis a területfejlesztési, területrendezési, urbanisztikai, környezetvédelmi, tulajdonjogi és közgazdasági kérdések közös, megnyugtató megoldására van szükség.

Fontos, hogy meginduljon Magyarországon is a barnamezős területekkel való intenzívebb és komplexebb, valamennyi érintett ágazatot felölelő, "egységes" gondolkodás.

Az alulhasznosított területek sorsa nemzeti gazdaságpolitikai és terület-, illetve településfejlesztési, azaz stratégiai kérdés. A barnamezők hasznosítása fejlesztési területként, területi lehetőségként a regionális különbségek csökkentésének, a térszerkezet javításának eszköze, hosszú távú fejlesztési célokat szolgálhat, és a zöldmezős beruházások területének kiváltásával a fenntartható fejlődés alapköve.

Devecser barnamezős területei és ehhez kapcsolódó fejlesztési elképzelések

A Pápai út és a Torna-patak találkozásától nyugati irányban a vasútvonal és a patak között összefüggő, egymáshoz kapcsolódó gazdasági területek helyezkednek el. A már beépített telephelyeken különböző vállalkozások működnek, egyes gazdasági területeken jelenleg mezőgazdasági művelés alatt álló beépítetlen gazdasági területek találhatók. A gazdasági szabályozás alatt álló ingatlanok egy része a vörösiszap által kárt szenvedett és bontásra ítélt lakóingatlan.

Az önkormányzat a kistérség vállalkozói-innovációs övezetét szeretné a mintegy 70 hektáros területsávban kialakítani. A terület nagyon jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik, illetve itt fog áthaladni a várost nyugati oldalról elkerülő út nyomvonala és itt kerül kialakításra a 8-as utat és a vasutat keresztező csomópont. A vasút és a vasúti rakodóterület szomszédsága a vállalkozások logisztikai tevékenységében máshol nem biztosítható előnyökkel jár. A közúti infrastruktúra fejlesztése és korszerűsítése viszonylag kis befektetéssel könnyen elérhető telephelyek kialakítását teszi lehetővé. A károsodott szakaszok, földterületek kármentesítését követően az egészséges rendezés érdekében az utak nyomvonal korrekcióját és szélesítését, új szakaszok pályaépítését kell elvégezni és ki kell építeni a szükséges közműhálózatot. A terület rendezésével a különböző vállalkozói igények változatos kiszolgálására kisebb-nagyobb területű ingatlanokat lehet kialakítani.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 214

1. Agrár-innovációs-oktatási-kutatási-vállalkozói Központ

A vállalkozói-innovációs övezetben távlati elképzelésként szerepel a Talentis Business Parkban, Herceghalomban felépült Innovációs Központ és inkubátorház mintájára egy többfunkciós épületegyüttes, az Agrárinnovációs, -oktatási, -kutatási és vállalkozói Központ (Devecser Üzleti Park tudásközpont) létrehozása világszínvonalú kutatási eredmények elérése, kvalifikált munkaerő képzése és a gyors tudástranszfer alkalmazása érdekében.

2. Meggyeserdei ipari övezet

A Magyar Honvédség volt laktanya-területe jelenleg túlnyomórészt hasznosítatlan, leromlott terület. Távlati elképzelésként az önkormányzat tervezi iparterületi kialakítását, hasznosítását.

2.5. Helyi, fejlesztési célú adókedvezmények

Az adópolitika célkitűzései

Az Önkormányzat fontosnak tartja a helyi adópolitikai célkitűzések megfogalmazását, mivel az jelentősen befolyásolja a településen keletkező saját bevételt, illetve hatással van a településen élő magánszemélyek és vállalkozók anyagi terheire.

A HELYI ADÓKKAL KAPCSOLATOS ADÓPOLITIKAI CÉLKITŰZÉSEK

A helyi adók esetében az Önkormányzat Képviselő-testülete az adóztatást úgy kívánja kialakítani, hogy az egy meghatározott stabilitás, állandóság mellett, folyamatosan az Önkormányzat biztos bevételi forrását jelentse, ugyanakkor igazságos is legyen az adózói kört illetően.

2010. évben iparűzési adóból 75.539 eFt bevétel származott.

A helyi adóztatás során az Önkormányzat Képviselő-testülete:

. minden évben, a költségvetési koncepcióhoz kapcsolódva megvizsgálja a helyi adóztatás által nyújtott bevételszerzési lehetőségeket,

. adó-fajtánként meghatározza az érintett adózói kör nagyságát, a rendszerbe beépítendő – a gazdasági program célkitűzéseit elősegítő – kedvezmények és

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 215

mentességek rendszerét, a várható bevételeket, és az adóztatás miatt jelentkező negatív hatásokat,

. adófajtákat összehasonlítva dönt a bevezetendő, illetve fenntartandó adókról, az adórendelet módosításokról,

. koncepciót dolgoz ki a helyi iparűzési adó esetleges megszűnése miatti adóbevétel kiesés pótlására,

. csak olyan adórendeleteket fogad el, amelynél figyelembe veszi a lakosság teherviselő képességét, a vállalkozásokat érintő adórendeleteihez (foglalkoztatást és fejlesztést elismerő) kedvezményeket dolgoz ki.

Az adóbevételek növelése érdekében a Képviselő-testület fokozott figyelmet fordít arra, hogy

. az adózók fizetési morálja javuljon, ennek érdekében rendszeresen tájékozódik az adókintlévőségek nagyságáról, a beszedésre tett intézkedésekről, illetve a szükséges adóvégrehajtási szankciók alkalmazásáról, valamint az intézkedések alapján elért eredményekről,

. az adóalanyok teljes köre adóztatásra kerüljön, ennek érdekében tájékoztatást kér az adóalanyi kör adóbejelentkezési kötelezettsége teljesítéséről, a lehetséges adóalanyok és a vonatkozó nyilvántartások egyeztetésének eredményéről,

. az adózók tájékoztatást kapjanak az adóbevételek felhasználásról, mivel az adóforintok ismert felhasználási célja, illetve elért eredményei segítik az önkéntes befizetést (a honlapon közzé kell tenni az adóbevételek nagyságát, és az adóbevételek felhasználási célját, valamint a tényleges felhasználást).

Az adóztatásban dolgozó személyek anyagi érdekeltségének növelése érdekében a Képviselő-testület évente áttekinti a dolgozók anyagi érdekeltségi rendszerére vonatkozó helyi szabályozás szükségességét (jutalmazás, teljesítményértékelést követő béremelés stb.)

EGYÉB, ADÓKKAL, ADÓ JELLEGŰ BEVÉTELEKKEL KAPCSOLATOS ADÓPOLITIKAI CÉLKITŰZÉSEK

Az egyéb adó, illetve adó jellegű bevételek esetében az Önkormányzat Képviselő- testülete az adóbevételek maximalizálására törekszik.

Az adóztatás során a Képviselő-testület évente - szintén a költségvetési koncepcióhoz igazodva vizsgálja

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 216

. a talajterhelési díj,

. a termőföld bérbeadásából származó SZJA adóztatásával kapcsolatos lehetőségeket.

2.6. Hatósági együttműködés, egyeztetés A 2010. október 4. napján bekövetkezett vörösiszap-katasztrófa jelentős többletmunkát jelent a városnak. A bekövetkezett sajátos esemény következtében Devecser Város Településrendezési Tervét át kellett dolgozni, a vörösiszappal elöntött terület helyett új lakóterület került kijelölésre, a sérült ingatlanok többsége bontásra került, az új ingatlanok pedig felépültek a város új részén.

Ennek következtében többek között a Helyi Településrendezési Terv is módosításra került, melynek hatósági engedélyeztetése sikeresen megtörtént. A HÉSZ 2011. november 6. napjától hatályos.

A katasztrófa hatására a település teljes északi városrésze átrendeződött, mely esetben több engedélyezési folyamat is elkezdődött, a kármentesítés és település rehabilitáció a tervezésekkel egy időben fut.

Sok területet érintően – kiemelten például a KDOP-3.1.1/C-11 projekt tervezési területét - párhuzamosan de egymáshoz illeszkedően, körültekintően lehatároltan zajlanak a tervezések, szakhatósági egyeztetések és az engedélyezések.

A tervezések komplexsége és egymásra épülése miatt szükséges a szakhatóságok mindenre kiterjedő vizsgálata, ami jelentős terheket ró rájuk. Ekként az engedélyek kiadása az esetek túlnyomó többségében csúszik.

Az engedélyek kiadását olyan előre nem látható problémák is hátráltatták és hátráltatják még mind a mai napig is, minthogy az érintett projektterületeken – még a benyújtást követően is – az érintett hatóságok együttműködésével többek között útvonal-korrekcióra került sor, melynek következtében a műszaki tervek is megváltoztak.

Például a közeljövőben tervezett beruházás esetében (Város rehabilitáció) a pályázati dokumentáció részét képező Város rehabilitációs tervek - az érintett állami tulajdonú főközlekedési út miatt - a Magyar Közút Nonprofit Zrt., a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hatóságokhoz kerültek elküldésre, a szükséges közútkezelői, vagyonkezelői illetve tulajdonosi hozzájárulások megszerzéséhez.

Fenti dokumentumok hiányában az Önkormányzat a jogerős építési engedélyt határidőre nem kaphatja meg, ugyanis – valószínűleg a fenti okokból kifolyólag – sem a

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 217

Magyar Közút, sem a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, sem a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nem teljesítette az általuk meghatározott határidőket, noha az Önkormányzat a szükséges iratokat megfelelő időben rendelkezésükre bocsájtotta. A határidőkben bekövetkezett jelentős csúszások ellenére a Magyar Közút közútkezelőije beérkezett, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ vagyonkezelőije megérkezett, azonban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jelentős késése ellenére a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ a tulajdonosi hozzájárulást nem tudta kiadni.

A fentiek miatt – mely okok Devecser Város Önkormányzatának nem felróhatóak – Devecser Város Önkormányzata méltányosságból haladékot kért.

2.7. Lakossági együttműködési, konzultációs fórum Lakossági fórum

A város komoly erőfeszítéseket tett a fejlesztési célok körvonalazásának és együttes meghatározásának kommunikációjára. A helyi lakosok, vállalkozások igénylik az egyértelmű, határozott és megalapozott célkitűzéseket. Tudatosítani kell az összes résztvevő és érintett körében a célokat, a célok eléréséhez vezető fejlesztési folyamatot, illetve hogy mindenki részt vehet a fejlesztésben – a kijelölt célok elérésének érdekében.

A helyi lakosok bevonása több lépcsőben is megtörtént, lakossági fórum és lakossági kérdőíves megkérdezés keretében.

A 2011. december 5-én 17:00 órai kezdettel a Városi Művelődési Központ színháztermében megtartott lakossági fórumról emlékezető készült, mely az Önkormányzatnál elérhető.

Cím: Lakosság tájékoztatása a „Kistelepüléseken a településkép javítása KDOP-3.1.1/C-11” pályázattal kapcsolatban

Jelen volt: Toldi Tamás polgármester

Mezei László építész

kb. 150 fő a mellékelt fotó alapján (62. és 63. ábra)

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 218

A lakossági fórumról: Toldi Tamás polgármester köszöntötte a megjelenteket, és felkérte Mezei László építész tervezőt arra, hogy a jelenlévőket tájékoztassa az elképzelésekről

Mezei László tájékoztatást adott arról, hogy Devecser Város Önkormányzata Devecser városközpont közterületeinek összeghangolt megújítását határozta el. A fejlesztést részben pályázatokból, részben pedig az önkormányzat saját forrásaiból kívánja megvalósítani. Január hónapban az Önkormányzat „Devecser belvárosának funkcióbővítő rehabilitációja” című pályázatot kívánja benyújtani, melynek keretében az alábbi tevékenységek kerülnének megvalósításra:

- Autóbusz pályaudvar épületének és az épület körüli burkolatoknak, útpályának a bontása, - 580/1 – Tulajdonos a Magyar Állam, kezelő a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ - 671 – Tulajdonos a Magyar Állam, kezelő a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ - 717 – Tulajdonos: Devecser Város Önkormányzata - Zöldfelület és térburkolat rendezés a fenti területeken. - 719/1 – Tulajdonos: Devecser Város Önkormányzata - Kastély északi oldalán a Pápai út melletti kőkerítés bontása, (a költségei nem kerülnek a projekt keretében elszámolásra) - 619/10 hrsz-ú ingatlanon lévő gépkocsi tároló épületek bontása, (a költségei nem kerülnek a projekt keretében elszámolásra) A lakosság az elhangzott tájékoztatót követően a felvázolt elképzeléseket pozitívan ítélte meg. Többen kifejtették azon véleményüket, hogy a felújításokat követően a belváros valóban egy átlátható központi városi térré alakul át, a gyalogos közlekedés is rendezettebbé válik, és a védett történelmi épített örökség térbeli szerepének helyreállításával erősödhet a települési identitás, továbbá bővülhet a város idegenforgalmi kínálata.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 219

3. PARTNERSÉG A dokumentumok a partnerség elvének érvényesítésével, a meghatározó települési szereplők, a helyi lakosság és a települést használók bevonásával készült, így kollektív munkának tekinthető.

3.1. Önkormányzat, képviselőtestület, bizottságok A dokumentum elkészítése során folyamatosan egyeztettünk a Polgármesteri Hivatal felelős bizottságaival, az egyes projektek témafelelőseivel, illetve az beavatkozások által érintett területek önkormányzati képviselőivel.

3.2. Lakosság és a lakossági kérdőíves megkérdezés eredményei A város komoly erőfeszítéseket tett a fejlesztési célok körvonalazásának és együttes meghatározásának kommunikációjára. A helyi lakosok, vállalkozások igénylik az egyértelmű, határozott és megalapozott célkitűzéseket. Tudatosítani kell az összes résztvevő és érintett körében a célokat, a célok eléréséhez vezető fejlesztési folyamatot, illetve hogy mindenki részt vehet a fejlesztésben – a kijelölt célok elérésének érdekében. A helyi lakosok bevonása több lépcsőben is megtörtént, lakossági fórum és lakossági kérdőíves megkérdezés keretében.

3.2.1. Kérdőíves (survey) módszer mintavétele: Kutatási téma, a kutatás célja s felhasználása

Devecser város problémáinak felmérése és fejlesztési irányainak meghatározása a vörös iszap katasztrófa után

Funkcióanalízishez

A kutatás módszere

- Kérdőíves lakossági igény-és véleményfelmérés (survey) a település legfontosabb problémáinak azonosítására és a fejlesztési irányok meghatározására

Mintavétel a kérdőíves kutatáshoz

Célcsoport: Devecser város lakónépessége, ami 2011-ben összesen 4557 fő.

A kérdőíves kutatás során a település lakosságából 156 fő került megkérdezésre

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 220

kétlépcsős mintavétel alapján.

A teljes lakónépességből a mintába a város belterületén élő, 18 évét betöltött állampolgárok kerültek. Mivel a tervezett fejlesztések nem érintik a közigazgatásilag a városhoz tartozó, ám attól több kilométer távolságra elhelyezkedő külterületeket, így a külterületen élő összesen 189 főt (melyből 66 fő (35%) nem töltötte be a 18. évét) kizártuk a mintavételi keretből.

A mintavétel két lépcsőben zajlott. Első lépcsőben a város belterületének utcáiból vettünk mintát, úgy, hogy a kiválasztott utcák leképezzék a belterület városrészeit. Mivel a tervezett fejlesztések elsősorban a városközpontot, és annak környékét érintik, így a mintába bekerült az összes városközponti, és annak közvetlen közelében lévő utca, ami összesen 8 utcát jelent. Emellett minden városrészből további 2-2 utca került kiválasztásra, így összesen 22 utca került a mintába.

Ezután második lépcsőben a kiválasztott 22 utca 1451, 18 éven felüli lakosából vettünk mintát véletlenszerűen úgy, hogy ezt az 1451 fős mintavételi keretet életkor és nem szerinti csoportokra bontottuk. A következő lépésben az egyes csoportokon belül egyszerű véletlen kiválasztást valósítottunk meg, s az egyes életkori és nemi csoportokból kiválasztott lakosok összessége adja a 156 fős mintát. Ez a mintavételi eljárás biztosítja, hogy a megkérdezett 156 fő leképezi a város lakosságának területi elhelyezkedését, életkori adottságait és nemi megoszlását.

A kérdőívek feldolgozása:

A kérdőívek feldolgozása a szöveges (kvalitatív) adatok feldolgozása után kvantitatív módon kerültek rögzítésre az SPSS programban (Statistical Package for the Social Sciences). Ezt követően frequenciesek és kereszttáblák keretében kerültek elemzésre az adatok, figyelve arra, hogy a szignifikancia milyen mértékben merült föl. A kérdőívben szereplő kontrollkérdések alapján megállapítható, hogy a kutatási eredmények érvényesek, a megfelelő tűréshatáron belül helyezkednek el a hasonló kérdések közötti különbségek.

3.2.2. Kérdőíves (survey) módszer mintavétele:

Eredmények - Kérdőíves kutatás:

Arra a kérdésre, hogy a vonzó várossá válást, a fejlesztései célkitűzéseket mi árnyalja a legnagyobb mértékben, arra a következő eredmények születtek (a kérdőívben

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 221

a 4. kérdés). (A három legjellemzőbb választ kellett bejelölni.)

Első három helyen a munkahelyek hiánya, helyi termelői piac hiánya és a sport és szabadidő eltöltését szolgáló terek hiánya merült fel, mint olyan tényező mely árnyalja a vonzó város képét.

A második kérdésre (5. kérdés), ahol arra kerestük a választ, hogy melyik az a három városrész, melynek fejlesztése a közeljövőben a városvezetés legfontosabb feladatai közé tartozik a következő négy legjellemzőbb válasz érkezett:

Kiemelkedően a legtöbb igen válasz a belváros felújítására érkezett. Második helyen a közlekedésforgalmi célú fejlesztések, pl vasút, és buszállomás állt. Harmadik helyen ugyanúgy, mint ahogy az első kérdés esetében a munkahely teremtéshez köthető, „külterületeken új iparterület kialakítása és zöldmezős beruházások létesítése” szerepelt. Fontos leszögezni, hogy Devecser Város Önkormányzata a közeljövőben több gazdaságfejlesztési beruházást kíván megvalósítani, mellyel biztosítani kívánja a – többek között a lakossági felmérés eredményeként is – felmerült tényt (állapotot), hogy kiemelkedően szükség van a munkahelyteremtésre. Mindazonáltal jelen pályázat keretében nem nyílik lehetőség iparterület, és a hozzá kapcsolódó munkahelyteremtésre. Ekképpen a lakossági felmérés eredményei közül azok kerültek nagyobb hangsúllyal kiértékelésre, melyekre a jelen konstrukcióban szereplő támogatható tevékenységek választ adhatnak.

Így jelen kérdés válaszkategóriái közül egyértelműen a belváros felújítását tartják a devecseri lakosok elsődleges – fejlesztendő – területnek.

Ha egy kereszttáblában összevetjük, hogy azok, akik a belváros felújítását jelölték be azok közül mennyien jelölték be az első kérdésnél az

1. sport és szabadidő eltöltését szolgáló terek hiányát

2. a rossz infrastruktúra: járdák, közvilágítás, csatornázás nem kielégítő állapota és

3. rendezetlen közterületek válaszkategóriákat, akkor a következő eredményre jutunk:

Azok, akik a belváros megújítását tartják fontosnak, azok 33%-a szívesen látná, ha sport és szabadidő eltöltését szolgáló terek hiánya is orvoslásra kerülne.

Akik a belváros megújítása mellett a „rossz infrastruktúra: járdák, közvilágítás, csatornázás nem kielégítő állapota” választ is megjelölték, azoknak 20%-a vélte úgy, hogy ez is fontos, közösen fejlesztendő pont.

Míg végül azok, akik ugyanúgy a belváros kategória mellett a „rendezetlen

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 222

közterületeket” tartották fontosnak, azok esetében az eredmény 25%-ot mutatott.

Ekként – összességében – megállapítható, hogy stabil 25%-krül mozog a három kérdés esetében azon igény, hogy a belváros megújítása mellett, ezen a területen rendezett közterületek; kielégítő infrastruktúra (pl.: járdák, utak); és szabadidő eltöltését szolgáló terek is létesüljenek.

A mindennapi közérzetet befolyásoló tényezők vizsgálata során a devecseri polgárok azon kérdésre, ahol az „1. jó – 2. közepes – 3. rossz” válaszkategóriák voltak megjelölhetők a következőképpen válaszoltak:

Első helyen ismételten a munkahelyteremtéshez kapcsolható válaszok álltak, melyek után következett a szabadidő eltöltéséhez szükséges lehetőségek biztosításának igénye. Ezt szorosan követte

a településen belüli közúthálózat (összes válaszon belül a rossz kategória megjelölés esetén a megoszlása: 50%, közepes kategória esetén: 40%), és a település épített (rossz: 44%, közepes: 48%), és természeti környezetének védelme válaszkategória (rossz: 33%, közepes: 45%), melyhez hozzákapcsolódott a tisztaság, szemétszállítás, hulladékkezelés, szelektív gyűjtés kérdése is. (rossz: 38%, közepes: 52%),

Összességében: A fenti négy kategóriát a (megkérdezett) lakosság minimum 1/3-a rossznak ítéli. Két esetben - településen belüli közúthálózat és a település épített környezetének védelme – a rossz válaszok átlagban 47%-ot tesznek ki, azaz ezt a lakosság közel fele rossznak ítéli meg. A rossz kategória mellé hozzávett közepes esetében mindegyik kategória meghaladja a 75%-ot.

Ekképpen megállapítható, hogy a település megújítására a lakosság jelentős százaléka szerint szükség van.

A következő kérdés esetében arról szerettünk volna a lehető legpontosabb képet kapni, hogy mely fejlesztési elképzelések azok, amelyeket a lakosság a legfontosabbnak tart. Ennek fényében készült el a 15 válaszkategória, melyeket egy, egytől négyig terjedő fontossági sorrendet tükröző szempont szerint értékelhettek a megkérdezettek. Fontos megjegyezni, hogy azért négy válaszkategória került felsorolásra, hogy a közömbös válaszokat elkerüljük, és mindenféleképpen állásfoglalásra késztessük a megkérdezetteket.

Értékelési kategóriák: (Az 1. és 2. értékelési kategória számít a beavatkozás

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 223

szempontjából szükséges eredményeknek.)

1. fontos, sürgős 2. fontos 3. kevésbé fontos 4. nem fontos

Jelen kérdésben fontos értékelhető kategóriák:

új zöldterületek, játszóterek kialakítása (összes válaszon belül a „fontos, sürgős” kategória megjelölés esetén a megoszlása: 16%, „fontos” kategória esetén: 36%. A kettő összesen: 52%) járda építése, javítása (megoszlás, „fontos, sürgős”: 52%, „fontos”: 22%. A kettő összesen: 74%) utak burkolatának javítása (megoszlás, „fontos, sürgős”: 66%, „fontos”: 22%. A kettő összesen: 88%) kulturális, szórakozási lehetőségek bővítése (megoszlás, „fontos, sürgős”: 32%, „fontos”: 60%. A kettő összesen: 92%) természeti és épített értékek védelme, felújítása (megoszlás, „fontos, sürgős”: 31%, „fontos”: 60%. A kettő összesen: 91%)

Legsürgetőbb problémának a megkérdezettek (a legtöbb „fontos, sürgős” értékelési kategóriát kapott válasz) a járdák építését és az útburkolatok javítását tartják. Ezt követi a természeti és épített értékek védelme, felújítása és az új zöldterületek, játszóterek kialakítása kategória. A két fontossági kategória egybevetése alapján viszont a természeti és épített értékek védelme, felújítása képezi az elsőbbséget. Arra van tehát szükség, és igény, hogy ami már megépült, az felújításra kerüljön, értékmegőrzése megtörténjen.

Az infrastrukturális beruházásokhoz nem kapcsolható kategória, a „kulturális, szórakozási lehetőségek bővítése” esetében a válaszadók 32%-a sürgős beavatkozást vár. További 60%-uk fontosnak ítéli a problémát. Ennél a kérdésnél kapott válasz megerősíti, hogy a lakosságnak – a kutatás eredményeképpen - közel 100%-os mértékben (92%) szüksége van kulturális, szórakozási lehetőségek bővítésére, programok rendezésére.

Ezen kérdés a fenti eredmények mellett egy kontrollkérdésnek is minősült. Ugyanis a természeti és épített értékek védelme, felújítása az előző kérdésben is

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 224

értékelésre került. Ott a válaszadók az akkor szétbontott kategóriát, a hármas értékelési rendszer mellett átlagban 38,5%-ban ítélték rossznak, és 46,5%-ban közepesnek. Amennyiben a jelen kérdésünk esetében a végső értéknek tartott „fontos, sürgőset” (31%) megfeleltetjük a rossznak, akkor az eltérés csupán 7,5%, mely a két válaszkategória értékelési különbsége mellett érvényes értéknek tartható. Amennyiben a középérték nélküli jelen kérdésünk „fontos” kategóriáját megfeleltetjük az előző kérdés „közepes” kategóriájának, akkor a differencia 13,5%. Noha ez jelentős lehetne, viszont annak fényében elfogadható érték, hogy a két kategória ebben az esetben már nehezebben feleltethető meg egymásnak. Ha itt 20% érték jött volna ki, akkor a kutatás hitelessége, érvényessége megkérdőjelezhető lett volna.

A soron következő nyílt kérdés arra kereste a (szöveges) választ, hogy mi a település legfontosabb, legsürgetőbb fejlesztési célja. Itt a válaszadók szöveges válaszokat (string) adhattak, melyen kvalitatív adatok egy csoportosításon estek át, majd kódolva lettek. A kódolás alapján a diagramban látható kategóriák születtek.

9. diagram: Mi a település legfontosabb, legsürgetőbb fejlesztési célja? Válaszok:

Első helyen a korábbi kérdéseknél megtapasztalt módon a munkahelyteremtéshez köthető válaszok voltak túlsúlyban. (60%). Második helyen a városrehabilitációhoz köthető felújítási és megújítási beruházások kerültek megemlítésre. Harmadikként pedig a sport és szabadidő lehetőségek bővítése került felsorolásra, melybe a szabadidő pihenéssel, parkokban, játszótereken történő eltöltése is beletartozott.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 225

A soron következő, a városrehabilitáció szempontjából releváns (10.) kérdés az utak, utcák, középületek, közterületek állapotáról kérdezte meg a devecseri lakosok véleményét.

Öt válaszkategória közül lehetett választani:

1. nagyon rossz állapotban vannak 2. rossz állapotban vannak 3. nem igazán jó állapotúak 4. jó állapotúak 5. kiváló állapotban vannak

Eredmény (10. diagram):

A megkérdezettek közül egy fő sem választotta a „kiváló állapotban vannak” kategóriát. Jelen esetben – mivel volt közép érték, melyet rendszerint a válaszadók nagyon nagy százaléka választ – a „nagyon rossz állapotban vannak” és a „rossz állapotban vannak” képezi azt, hogy milyen mértékben kell például a jelen pályázatban is fejlesztendő közterületeket fejleszteni. Ez összesen közel a megkérdezettek fele (48%), mely rámutat arra, hogy a városrehabilitáció szükséges eleme annak, hogy Devecser városa megújulhasson és az ott élők közérzete javulhasson.

A jelen kérdést, ha egy kereszttáblában összevetjük, azzal, hogy akik a kérdőív 5. kérdésében a belvárost jelölték meg, mint elsődlegesen fejlesztendő területet, azok közül, ki hogy vélekedett, mennyire választotta a nagyon rossz, és rossz kategóriákat, akkor a következő eredményt kapjuk:

Az öt válaszkategória közül, akik a belvárost megjelölték csak háromra érkezett igen

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 226

válasz:

1. nagyon rossz állapotban vannak (22%) 2. rossz állapotban vannak (28%) 3. nem igazán jó állapotúak (50%)

A három kategória közül, ha a 3.-at kivesszük, melyet a válaszadók nagy többsége rendszeresen választ, mint semleges választ, akkor megállapíthatjuk, hogy a megkérdezettek 50%-a szerint nagyon rossz, vagy rossz állapotban vannak a devecseri utak, utcák, középületek, közterületek. Ezért a jelen pályázati célkitűzésékhez alkalmazkodva a fejlesztésre kijelölt területek (belváros) megújítása után méltán lehetne bízni abban, hogy a rehabilitációt követően a lakosság ezen pesszimista nézete megváltozik, a lakosság elégedettsége javulni fog és eléri a minimum 75%-ot.

A rehabilitáció szempontjából releváns kérdés még a 11., melyben részben a 10. kérdés ellentétét találjuk: „Ön szerint tapasztalható-e javulás, az utak, utcák, középületek, közterületek állapotában?”

A válaszkategóriák a következők voltak, ahol a köztes érték kizárásra került, és kedvezőtlen válasznak tekinthető a 3. és 4. kategória:

1. igen, jelentős 2. igen 3. nem tapasztalható fejlődés 4. romlott ezek állapota

11. diagram: Az „Ön szerint tapasztalható-e javulás, az utak, utcák, középületek, közterületek állapotában?” kérdésre adott válaszok alapján létrehozott diagram.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 227

Eredmény:

A mintában érvényes válasszal szereplők (válaszolók) 84%-a szerint nem tapasztalható fejlődés, vagy romlott az utak, utcák, középületek, közterületek állapota. Mivel ez egy igen lesújtó kép, ezért mindenféleképpen szükséges egy városrehabilitáció mielőbbi megvalósítása, amikor is a lakosság az, ilyen és ehhez hasonló kérdésekre egyértelműen pozitívan tud nyilatkozni. Ekképpen a lakosság elégedettségének növelése mindenféleképpen szükséges és indokolt, pl.: beruházások, és kulturális rendezvények, szórakozási lehetőségek kialakításával, megrendezésével.

Ha egy kereszttáblában összevetjük, hogy azok, akik a 11. kérdés esetében a 3. és vagy 4. választ jelölték meg (nem tapasztalható fejlődés és romlott ezek állapota) azok miként válaszoltak a 10. kérdésben a következőt kapjuk:

Azok, akik szerint nagyon rossz állapotúak (16%) a devecseri közterületek, közparkok, stb. azoknak 50-50%-a nem tapasztalt fejlődést, vagy véleménye szerint még romlott is ezek állapota.

Akik szerint ezek állapota „csak” rossz állapotú (10. kérdés, 2. válaszlehetősége), azon válaszadóknak a 63%-a nem tapasztalt fejlődést, és 6%-a pedig romlást vélt felfedezni. 31%-uk azonban javulást is észlelt a kérdéses objektumok, területek kapcsán. Igaz viszont, hogy a többség (70%) még ennél az összefüggésnél is azt vallotta, hogy nem kielégítő a helyzet.

Noha ez a két eredmény sejthető volt, annak ellenére úgy szintén rámutat arra, hogy a minta eredményes, és érvényes, a benne szereplő összefüggések figyelembe vehetőek. (Akkor lenne a kutatás eredménye megkérdőjelezhető, ha például eredményként az jött volna ki nagy százalékban, hogy kiváló állapotban vannak a közterületek, de a másik kérdésben meg nagy százalékban az, hogy romlott ezek állapota.)

Arra a nyílt kérdésre, hogy milyen változtatásokat eszközöljön a városvezetés, azért hogy a lakosok is jobban érezzék magukat a városban a kvalitatív adatok csoportosítása, majd kódolása után a következő eredmény született:12

12 Fontos megjegyezni, hogy a válaszadási hajlandóság a kérdőívben a kifejtendő kérdések esetén, ahol nincsenek válaszkategóriák megadva, azaz nem zárt a kérdés, ott mindig sokkal kisebb. Jelen kérdés esetében ez a szám a minta igen kis százalékát tette ki: sokan nem válaszoltak a 156 kérdőívben erre a kérdésre, így az érvényes válaszok alapján (amikor szövegesen írtak valamit a kinyilatkoztatók) az adatok és eredmények bemutatásra kerülnek, de érvényességük csak is ezen ismeretek birtokában értékelhető!

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 228

12. diagram: A 17. kérdésre adott válaszok alapján létrehozott diagram:

A válaszadók 9%-a szerint szükséges a tágabb városrehabilitáció (elhagyott, állagukban leromlott ingatlanok rendbetétele, zöld területek növelése) elemei. A városrehabilitációval megegyező fejlesztési elképzelésekbe a válaszadók 15%-a által leírtak voltak beleilleszthetőek. A szórakozási lehetőségek biztosítása a jelen kérdés esetében 8% -ban történt nevesítésre.

Összességében:

A városrehabilitáció szempontjából a kérdőív nélkülözhetetlen fontossággal bírt:

 A kérdőívben szereplő kérdések alapján a városrehabilitáció a lehető legpontosabban illeszkedhet a lakosság igényeihez.  A devecseri lakosság bevonásával egy, az ő elképzeléseiket is tartalmazó komplex projekt valósulhat meg.  A fejlesztés eredményeképpen a lakosság elégedettsége növekedhet és elérheti a minimálisan elvárt célértéket (75%).

3.3. Vállalkozók

3.3.1. Interjús módszer lekérdezése

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 229

Kutatási téma, a kutatás célja s felhasználása

Devecser város problémáinak felmérése és fejlesztési irányainak meghatározása a vörös iszap katasztrófa után Funkcióanalízishez Devecser Integrált Településfejlesztési Stratégiájához

A kutatás módszere

- Interjús kutatás: szakértői interjúk a város intézményeinek, civil szervezeteinek valamint vállalkozásainak vezetőivel a problémák és az igények felmérésére

3.3.2. Interjús módszer eredményei

Eredmények – Interjú:

Az funkcióanalízis kidolgozása során a város szorosan együttműködött a helyi vállalkozásainak vezetőivel, s a fejlesztési folyamatok alakítása során igényeiket interjúk keretében mérte fel. Az igényfelmérés során 8 vállalkozóval készült interjú. A kiválasztásnál ügyeltünk arra, hogy a tervezett fejlesztésekben leginkább érintett vállalkozók kerüljenek megkérdezésre, illetve, hogy a vállalkozások tevékenysége szerint minél több nemzetgazdasági ágat lefedjünk. Ennek megfelelően építőipari, mezőgazdasági, kiskereskedelmi, illetve vendéglátással foglakozó vállalkozások vezetői körében készültek interjúk.

Az interjúk a következő témákat ölelték fel:

a vállalkozás bemutatása, problémáinak, legnagyobb kihívásainak ismertetése

a vörösiszap katasztrófa hatásai a vállalkozás életére

város problémáinak bemutatása

a vörösiszap katasztrófa hatásai a városra

a igényfelmérés: a leginkább fejlesztendő területek felmérése

a város fejlesztési terveinek ismertetése, ezzel kapcsolatos véleményfelmérés

Az interjúk során kiderült, hogy nemzetgazdasági ágtól függetlenül minden devecseri vállalkozás életét negatívan befolyásolta az iszapkatasztrófa. A

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 230

vállalkozásvezetők többsége nagymértékű, akár 50-70%-os forgalomcsökkenésről számolt be, s nagyrészük a jelen pillanatig ennek a következményeivel küzd. Többször felmerülő problémaként jelenik meg a város katasztrófát követő térszerkezeti átrendeződése, melynek következtében több, korábban központi helyen fekvő vállalkozás az iszap által megrongált házak lebontása után a város perifériájára szorult, s elvesztette törzsközönségének jelentős részét.

A város legjelentősebb problémájának minden vállalkozásvezető a munkanélküliséget, munkahelyek-, és ebből következően a fizetőképes kereslet hiányát nevezte meg. Ebből adódóan a városvezetéstől az értékteremtő, lehetőség szerint nagyobb létszámot foglalkoztató vállalkozások betelepülésének ösztönzését várják, mely növelné a fizetőképes keresletet, és a helyi vállalkozások forgalmát.

A vállalkozók értékelése szerint a katasztrófa utáni helyreállításokat követően a városkép fejlődésnek indult, azonban további fejlesztések szükségesek. Egybehangzó vélemények szerint a helyreállítási munkálatok során több helyen, legfőképpen a központi és a központhoz közeli részeken jelentősen sérült az útburkolat és a járdahálózat, ami sürgősen felújításra szorul.

Emellett a város vonzóbbá tételéhez és a lakosság közérzetének javításához szükségesnek látják a központi/belvárosi rész megújítását, és a központban elhelyezkedő romos állapotban lévő és a városképbe nem illeszkedő buszmegálló teljes újjáépítését vagy áthelyezését.

Az interjúk alapján egy másik igényelt fejlesztési irányként a turizmus serkentése rajzolódik ki. A vállalkozók értékelése szerint a Somló-hegy és a Balaton felvidék viszonylagos közelsége sok, eddig kiaknázatlan lehetőséget kínál a város számára az idegenforgalom területén. Ehhez mindenekelőtt idegenforgalmat ösztönző programok kialakítását, a városkép, és elsősorban a központi rész felújítását és a város leghíresebb nevezetességének, az Eszterházy-kastély környezetének rendezését tartják szükségesnek.

3.4. Civil szervezetek Bevonásra és bemutatásra került civil szervezetek

A településen a következő civil szervezetek léteznek:

„Vackor az óvodáért” Alapítvány Az egyesület célja: Az óvodai oktatáshoz, neveléshez szükséges taneszközök bővítése

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 231

játékok, óvodai berendezési tárgyak bővítése, fejlesztése óvodai programok támogatása beiskolázás előtti segítség nyújtása a rászoruló gyermekeknek speciális orvosi vizsgálat támogatása

Devecser és Somlókörnyéki Települések Cukorbeteg Egyesülete

Az egyesület célja:

oktatóprogramok megyei és országos szinten kiállítások szervezése szűrőprogramok szervezése a Somló környéki településeken esetleges emlékhelyek létrehozása (Devecser, Életfa (a világon az első) 2010. nov. 20. Diabetes Világnap Kopjafa, Kolontár 2011. április 16.) vércukor-mérés kapcsolattartás a családorvosokkal segítségnyújtás a cukorbetegeknek (üdültetés (Hévíz) született cukorbeteg gyermekek üdültetése, oktatása, oktatóprogramok együttműködés a területi önkormányzatokkal

"Számítástechnika Oktatásért-Tehetségek Támogatásáért" Alapítvány

Devecser Sport Egyesület

Devecseri Városszépítő Egylet (az utóbbi években nem mutat jelentős aktivitást)

A városfejlesztési elképzelések kialakításába a Devecser Sport Egyesület, a város legaktívabb, és egyik legrégebben működő civil szervezete került bevonásra, mely több évtizede szervezi a város sport életét.

Az egyesületnek három szakosztálya van:

1. labdarúgó

2. tömegsport

3. sakk szakosztály.

A város labdarúgócsapata a Veszprém megyei I. osztályban játszik, míg a 2004- ben alakult kézilabdacsapata 2006 óta indul a Veszprém megyei bajnokságon, illetve a

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 232

Veszprém Megyei Strandkézilabda Bajnokságon, ahol a 2009/2010-es szezonban I. helyezést szerzett.

Jelenleg a csapatok edzései és meccsei vidéki helyszínen zajlanak, mert az iszapkatasztrófa következtében a devecseri Várkertben található futball-pálya és az általános iskola betonos kézilabda pályája vélhetően hosszú évekre - talán örökre - használhatatlanná vált.

Az egyesület vezetőjével készített interjú készített interjúból kitűnik, hogy a civil szervezet egyetért az aktuális városfejlesztési koncepcióval, és szükségesnek tartja a város infrastrukturális megújítását, és kifejezetten szorgalmazza a városközpont megújításának tervét, illetve egy új sportpálya kialakítását.

4. A VÁROSFEJLESZTÉS SZERVEZETI KERETEI

4.1. A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszere

Devecser, mint régi mezőváros 1997. óta rendelkezik ismét városi címmel, 2006. óta ÖNHIKI-s, az egyesített fejlettségmutató alapján a települési rangsorban az 1111 helyet foglalja el.

A város egészen 2011-ig az ajkai kistérséghez tartozott. Ez változott meg a 2010. évi CXLIX. törvénynek köszönhetően, mely alapján 2011. január 1-jével az Ajkai kistérségből kivált 27 település, létrehozva az új Devecseri kistérséget, melyhez a korábbi teljes Ajkai kistérség településeinek nagyobb, lakosságának azonban csak kisebb része került.

Devecser Városának jelen stratégiában lefektetett elképzeléseihez a jelenleg rendelkezésre álló – és jövőben meghirdetett – pályázati források jelentik az anyagi források legfőbb hátterét. Éppen ezért kiemelkedő kérdésként merül fel a lehívandó források és az ehhez kapcsolódó stratégia összhangja.

Devecser Város Önkormányzata az elmúlt évek során már valósított meg pályázati erőforrásból projekteket. Ilyen volt többek között az „Esélynöveléssel a Jövőért – Devecseri Várkerti általános iskola bővítése, felújítása és fejlesztése”, mely során az általános iskola mintegy 230 millió forintból újult meg. Illetve az „Esélyegyenlőség=egyenlő esély” című projekt keretében óvodások és diákok részt vehettek képzéseken, programokon melyek hozzájárulnak a későbbiekben a munkaerő piaci esélyeik javításához.

Devecser Város Önkormányzata, mint az állami költségvetés egyik alrendszeréhez tartozó jogi személy működése alapvetően a Magyar Köztársaság Alaptörvénye, valamint

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 233

a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény hatálya alá tartozik. A működésére vonatkozó és a kötelezően ellátandó feladatokat a fentebb hivatkozott, és más számos törvény és egyéb jogszabály tartalmazza. Általános tevékenységei közé tartozik a közösségi igazgatás-szervezés, a település üzemeltetés, intézmény fenntartás, a települési infrastruktúra biztosítása.

A 2011. évi CLXXXIX. törvény szabályozza az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatait, amelyek közé tartozik a környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási feladatok ellátása, szervezése, a tárgyi-személyi feltételek biztosítása.

38. táblázat: A projektgazda bemutatása

A projektjavaslat benyújtójának Devecser Város Önkormányzata (projektgazda) neve:

Jogi formája: Helyi önkormányzat

Címe: 8460 Devecser, Petőfi tér 1.

A projektgazda hivatalos képviselője: Toldi Tamás

Beosztása: polgármester

Telefonszáma: 06-88-512-720

Faxszáma: 06-88-512-720

E-mail címe: [email protected]

A Polgármesteri Hivatal aktuális dolgozói létszáma:

- 1 fő polgármester - 1 fő alpolgármester - 1 fő aljegyző - 28 fő ügyintéző

Devecser az utóbbi évtizedekben térségközponti funkcióit nagyrészt elvesztette, a szolgáltatási paletta viszonylag hiányos, a szolgáltatások alulfejlettek, mind szakmai, mind infrastrukturális szempontból fejlesztésre szorulnak.

A helyi közösségi élet – többek között megfelelő közösségi terek hiányában – alacsony intenzitású, gyenge a helyi identitástudat, a Devecser-tudat. A település egyik kulturális és közösségi színtere volt többek között a Kastélypark és a belváros. Mindezen helyzet – főként a Kastélypark esetében – gyökeres változáson ment keresztül 2010. október 4-én. A helyi közösségek számára éppen ezért nagyon fontos, a történeti értekkel bíró park és a belváros különböző területeinek a megújítása, a szabadidős és

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 234

kulturális lehetőségek, valamint a különféle közösségek találkozási pontjának megteremtése érdekében.

Éppen ezért az Önkormányzat létrehozott egy, az önkormányzat ügyintézőkből álló szervezetet melynek közvetlen vezetését az Önkormányzat hivatalos képviselője Toldi Tamás látja el. Ez a városfejlesztési szervezet ekként

- 1 fő ügyintézőből

- 1 fő képviselőtestületi tagból

- 1 fő építészből (műszaki szakemberből)

- a Devecseri Városüzemeltetési Nonprofit Kft. ügyvezetője

A városfejlesztési szervezetet egészíti ki a vízrendezési; kert- és tájépítészeti; és városrehabilitációs tervezői gárda.

4.2. A városfejlesztés tervezett szervezeti rendszere

A városfejlesztés tervezett működése a jövőben két részre osztható:

I. Egyrészről a pályázatok elnyerése érdekében a városfejlesztési szervezet stratégiákat, ütemterveket készít, melyhez szükség esetén külső pályázatírókkal kötött szerződés keretében további segítséget vesz igénybe.

II. Másrészről az elnyert pályázatok fenntartását, üzemeltetését is biztosítani kívánja, mert nem csak elnyerni kell a forrásokat, hanem azokat le is kell tudni hívni, helyesen elkölteni, majd a létrejött (megépített értékeket) fenn is kell tartani, a kampányok (pl.: környezettudatos szemléletformálás) eredményeit a lehető legszélesebb (lakossági) körben kell tudni népszerűsíteni. Ebből kifolyólag a városfejlesztési szervezet szükség esetén külső pályázatírókkal kötött szerződés keretében további segítséget vesz (vehet) igénybe főként a források helyes lehívása céljából. Emellett azonban a Devecseri Városüzemeltetési Nonprofit Kft. hathatós segítségére is szükség van a megépített intézmények, parkok, közterületek fenntartására.

Devecseri városfejlesztési szervezet – pályázatok

A Projektgazda fogalma

A 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 235

felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet alapján a projektgazda minden projekt esetében

. egy önálló fejlesztés megvalósítója, konzorcium esetén a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel (NFÜ), illetve a közreműködő szervezettel való kapcsolattartásra kijelölt, vagy

. egy támogatási alap kezelője, vagy

. egy hitel, tőke vagy garancia eszköz lebonyolítója.

Fentiek alapján a Projektgazda jelen esetben Devecser Város Önkormányzata.

A projektgazda státusz megalapozása

Devecser Város Önkormányzata, mint az állami költségvetés egyik alrendszeréhez tartozó jogi személy működése alapvetően a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. Tv., valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. hatálya alá tartozik. A működésére vonatkozó és a kötelezően ellátandó feladatokat a fentebb hivatkozott, és más számos törvény és egyéb jogszabály tartalmazza.

A projektgazda vonatkozó tevékenységét, és kötelezettségét elsődlegesen a Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény alapozza meg. Ezen belül a 4. §. szól a települési önkormányzatok feladatairól, ami önkormányzati feladatként jelöli meg a helyi vízi közművek működtetését, illetve a helyi vízrendezés és vízkárelhárítást, valamint az árvíz- és belvízelvezetést.

Ugyanezen jogszabály 7. §-a szerint a helyi önkormányzatok tulajdonában lévő vizekről és vízi létesítményekről az önkormányzat köteles gondoskodni. Ide tartozik a belvízelvezető művek (így pl. a belvízcsatornák, szivattyútelepek, belvíztározók) létesítése, fenntartása, bővítése és a belvízvédekezés végrehajtása, a víz levonulási lehetőségének megteremtése és a település belterületén a csatornák áradása, továbbá a csapadék- és egyéb vizek kártételének megelőzése.

Fenti kötelezettséget erősíti meg továbbá a Helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, az alábbiak szerint.

A 8. § (1) bekezdés szerint a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében többek között:

. a településfejlesztés, a településrendezés,

. az épített és természeti környezet védelme,

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 236

. a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés,

. a csatornázás,

. a helyi közutak és közterületek fenntartása,

. a köztisztaság és településtisztaság biztosítása,

. és az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.

A Projektgazda ÁFA-elszámolhatósága

A pályázó alanya az áfának, de a pályázatban megjelölt, támogatásból finanszírozott tevékenységekkel kapcsolatban felmerült költségeire vonatkozóan áfa levonási jog nem illeti meg. Az elszámolásnál az áfával növelt (bruttó) összeg kerül figyelembevételre.

A projektmenedzsment szervezet és a projektgazda szervezet kapcsolata:

A menedzsment feladatokat ellátó céggel az önkormányzat megbízási szerződést köt, a melynek megkötése, jóváhagyása az SZMSZ alapján fennálló döntési rend szerint történik.

A menedzsment a szerződésének megfelelően látja el a 1.2.2 fejezetben részletesen kifejtett feladatát, amelyet az önkormányzat szintén a megbízási szerződés keretein belül jogosult befolyásolni (utasítani, ellenőrizni).

A szervezet a stratégiai, vagy pénzügyi vonzattal járó döntést igénylő kérdéseket a konzorciumban pályázó önkormányzatok kijelölt kapcsolattartója – Szentes Gáborné - elé, vagy rajta keresztül a polgármesterek, ill. a képviselő-testületek elé terjeszti. Ilyen kérdés pl. az egyes szállítókkal megkötött szerződés módosítási igénye, Támogatási szerződés módosítási igénye, időszaki, vagy záró projekt előrehaladási jelentés jóváhagyása stb.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 237

64. ábra: A konzorcium bemutatása

KONZORCIUM

KOLONTÁR DEVECSER

VÁROSÜZEMELTETÉS Projektmenedzser

és (külső szolgáltatás)

FALUGONDNOKSÁG

Pénzügyi munkatárs Műszaki munkatárs

(külső szolgáltatás) (külső szolgáltatás)

A hivatal kijelölt kapcsolattartója, a devecseri önkormányzat beruházási ügyintézője.

Belső ellenőrzés:

A belső ellenőrzési (monitoring) feladatokat a polgármesteri hivatal illetékes munkatársai látják el. Az illetékes szervezeti egységek vezetői elsődlegesen a vezető menedzserrel, kijelölt kapcsolattartóval tart kapcsolatot, áttekinti az átadott iratokat, jelentéseket, és az észlelt esetleges nem-megfelelőségről jelentést készít, valamint szükség esetén a tájékoztatja a képviselő-testületet.

A hivatal részéről kijelölt kapcsolattartó és a vezető menedzser a projekt előrehaladásáról tájékoztatót tart a képviselő-testületi ülésein.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 238

Devecseri Városüzemeltetési Nonprofit Kft.

Annak érdekében, hogy a felújított terület fenntarthatósága biztosított legyen, a Devecseri Városüzemeltetési Nonprofit Kft. rendelkezik a feladat ellátásához szükséges tárgyi (kézi- és gépi munkaeszközökkel) és személyi feltételekkel, így hosszú távon is biztosított a terület fenntarthatósága.

A Kft. végzi jelenleg is a Devecser Város Önkormányzata tulajdonában lévő gondozott parkfelületeinek fenntartását közhasznúsági szerződés alapján. Ezen belül az alábbi tevékenységeket látja el jelenleg 22 ha nagyságú területen, melyből 10 ha minőségi parkápolást igényel (Várkert területe, Deák tér, Akácfa utcai park, Virágzó utcai park, Petőfi tér, Szabadság tér):

- fű nyírás, kaszálás,

- cserje gondozás,

- fa ápolás (gallyazás, nyesés, balesetveszélyes fák kivágása),

- 1 nyári virágágyások kialakítása, virág gondozás, öntözés

- köztéri bútorok (padok, játszóterek, hirdető táblák folyamatos karbantartása, köztéri szobrok tisztítása)

- kiemelt köztereken, parkokban az elpusztult növények (cserjék, fák) pótlása,

- elöregedett fák koronájának alakítása, ifjítása.

A Devecseri Városüzemeltetési Kft. fő állásban a Kft. 12 főt alkalmaz, és folyamatosan 15 közmunkást foglalkoztat.

A tevékenységek ellátásához az alábbi gépekkel rendelkezik:

- 1 db IVECO kukásautó

- 1 db KIA kisteherautó

- 1 db fűnyíró kistraktor

A Nonprofit Kft. alkalmazásában van olyan személy, aki kertész végzettséggel rendelkezik, így biztosított a területen a szakszerű munkavégzés (zöldterület gondozás, köztisztasági tevékenység) ellátása és irányítása. Mivel a Kft. 100 %-os önkormányzati tulajdonban van, így a terület minimum 5 éven át tartó fenntartása is biztosított.

A projektgazda alkalmasságát bizonyítja több, jelen projekthez hasonló, részben pályázati forrásokból megvalósult munka sikeres lebonyolítása.

A létrejövő közpark és a „szabadtéri vásár és rendezvénytér” karbantartását és

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 239

ezen munkálatok szakmai felügyeletét a polgármesteri hivatal keretein belül működő Devecseri Városüzemeltetési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság látja el.

A Kft. által végzett (Közhasznú tevékenységek TEÁOR’08 szerint főtevékenység:) zöldterület-kezelés. A Kft által biztosított szolgáltatások:

hulladék szállítás

szennyvíz szolgáltatás

parkgondozás

A fenntartási, karbantartási, esetleges kárelhárítási munkálatokat saját keretein belül oldja meg a fizikai állomány közreműködésével, külső vállalkozót csak a speciális szaktudást igénylő karbantartási munkálatokra bíz meg. A feladatok ellátására minden évben ütemterv készül, a pénzügyi fedezetet az önkormányzat a mindenkori éves költségvetésében biztosítja a Kft. részére.

A pályázat sikeressége esetén a felügyeletet (karbantartást) továbbra is a fogja Devecseri Városüzemeltetési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság végezni

5. TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI

5.1. Nemzetközi fejlesztési projektek Devecser Városa esetében nemzetközi fejlesztési projektről nem lehet beszámolni.

5.2. Hazai fejlesztési projektek Devecser Város Önkormányzata a közeljövőben az alábbi részben Európai Uniós, részben hazai finanszírozású projektre kíván pályázni:

- Mindenekelőtt a KDOP-3.1.1/C-11 „Kistelepüléseken a településkép javítása” pályázati lehetőség jelenti a jelen stratégiában lefektetett célok közül a legtöbb megvalósulását.

- KDOP-4.1.1/D-12 Helyi és térségi jelentőségű vízvédelmi rendszerek fejlesztése. Itt előreláthatólag egy Kolontár községgel közös, komplex vízrendezési fejlesztés kerülne megvalósításra.

- KDOP-4.1.1/F-11 Környezetfejlesztési akciók a fenntartható településekért. Jelen pályázat keretében elsősorban a települést – a vörösiszap elszállítása

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 240

során – ért nagy porterhelés csökkentése jelenti a kitűzött célt.

- KEOP-3.1.3/09-11 Gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása. Ezen pályázat keretében a Devecseri Kastélypark megújítására kerülne sor.

5.3. Településen és környékén megvalósuló fejlesztések kapcsolata a stratégiával

Mivel Devecser városa képezi a róla elnevezett kistérség központi települését, ekként funkcióit tekintve a többi községnél szélesebb palettával rendelkezik.

Az újonnan megalakult (kivált) Devecseri kistérség egy, a térség történelmében már egyszer megvalósult formáció újbóli létrejöttét jelenti. Ugyanis Devecser jelentős mezővárosi hagyománnyal rendelkező település, melynek a korábbiakban jelentős közigazgatási szerepköre is volt járási székhelyként.

Devecser város a környező településekre is kiterjedően (29 település)

okmányirodai, I. fokú építésügyi, városi gyámhivatali, szociális, valamint közigazgatási feladat- és hatáskört lát el. A városban működik a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Devecseri Kirendeltsége, mely elvégzi az o állategészségügyi, o növényvédelmi, o állami erdészeti és o falugazdászi térségi feladatokat.

A KDOP-3.1.1/C-11 pályázat esetében a fejlesztendő épület/közösségi tér funkcióhoz hasonló funkciót ellátó helyek

Devecser városa három térrel rendelkezik:

1. A KDOP-3.1.1/C-11 fejlesztendő Petőfi Sándor tér (kastély előtere) 2. Szabadság tér 3. Hősök tere

A legnagyobb alapterületű tér egyértelműen a várkastély előtti – a projekt

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 241

akcióterületeként azonosított – terület. Ehhez járul hozzá az a tény, hogy a másik két rivális tér sem történelmi, sem központi szerepkörét tekintve nem hasonlítható össze a most megújítandó hellyel. Mindezen előnyöket egészíti ki az, hogy a Petőfi téren valósítható meg csak és kizárólag a „szabadtéri vásár és rendezvénytér”, ahol a helyi vállalkozások, közösségi intézmények és a rendezvénynaptár szerinti programok megtartásra kerülhetnének.

Ezzel szemben a másik két tér csak nehezen elválasztható egymástól, és alakja – elrendezése sem éppen kedvező: összefüggő, széles közterületi sávot alkot a belváros déli oldalán az egykori városfal mentén. Történelmileg kialakult csomóponti terület, ahol a vásárhelyi, kolontári és pápai utak futnak össze.

Ekképpen jelentősebb rendezvények megtartására a két tér nem alkalmas, mindemellett a belváros városrész szélén helyezkedik el.

A KDOP-3.1.1/C-11 pályázat esetében a fejlesztendő épület/közösségi tér funkcióhoz hasonló funkciót ellátó, vagy ehhez kapcsolható intézmények

A pályázó önkormányzat a városban fellelhető összes olyan intézményt azonosította és bevonta a pályázatba, melyek közösségi funkcióval rendelkeznek:

1. Iskola 2. Óvoda 3. Művelődési ház 4. Könyvtár

Ekként a közösségi funkciót ellátó intézmények terén rivális nem jelentkezik.

6. A STRATÉGIA MEGVALÓSULÁSÁNAK MONITORINGJA

6.1. Az IVS indikátorrendszere

A közeljövőben megvalósítandó KDOP-3.1.1/C-11 pályázat esetében az alábbi indikátorok kerülnek nevesítésre:

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 242

A kulcsindikátorokat összefoglaló 34. táblázat

Mutató neve Típus (output/ Mérték- Minimálisan elvárt eredmény) egység célérték

Támogatással érintett lakosok száma output fő 52

A támogatással érintett terület output ha 0,5433 nagysága

Megőrzött munkahelyek száma eredmény fő 192

Új települési funkciók betelepedése/ a eredmény db 3 fejlesztés nyomán elérhető (köz- és profitorientált) új típusú szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen

Az érintett lakosok száma közvetlenül a (beruházási) projektterületen 0 fő. (Magán a köztéren nincsen lakóépület.) Éppen ezért, a táblázatban szereplő 52 fő a köztér közvetlen területe körül elhelyezkedő lakosokat jelenti. A projekt esetében a támogatással érintett lakosok száma jelentősen több, közel 3500 fő, ha úgy számoljuk, hogy a „soft” programokkal és egyéb kulturális programokkal elért lakosok számát vesszük.

A támogatással érintett terület nagysága 0,54333 ha, mely tartalmazza

a zöld felületeket,

kiselemes járda burkolatot,

nagyelemes térkő burkolatot

a faburkolatos járdát,

aszfaltburkolatot és az állami út területét.

A létrehozott közösségi szintterületek nagysága (a teljes területből közösségi színtérnek megfelel) 1.501,29 m2

A létrehozott munkavégzésre használt szintterületek nagysága (szabadtéri vásár és közösségi tér): 351,73 ~ 352 m2

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 243

A KDOP-3.1.1/C-11 pályázat esetében a költségek megoszlása

A költségek (például: „Szükséges engedélyezési dokumentumok, műszaki tervek; Közbeszerzés költsége; Műszaki ellenőr költsége) megosztása esetében, amikor a két építési területre eső részt vizsgáljuk, akkor a következő képlet került alkalmazásra: támogatással érintett terület teljes nagysága 5433,3 ------= ------= 0,0648 = 6,48% szabadtéri vásár és rendezvénytér nagysága 352

A „megőrzött munkahelyek száma” indikátor esetében – a pályázó Önkormányzatot alapul véve – minden ott dolgozó (összesen 192 fő) munkahelyének megőrzése biztosított.

(A támogatással érintett területen telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése; Teremtett munkahelyek száma; Teremtett munkahelyek száma – nők; Teremtett munkahelyek száma - hátrányos helyzetűek a pályázat szempontjából nem relevánsak.)

Az új települési funkciók betelepedése esetében a pályázati felhívás szerinti (F.4. Fogalomjegyzék) kategóriákat figyelembe véve három új funkció jelenik meg a felújított köztéren:

1. Közösségi funkció (mely kiegészül egy „soft” elemmel): (közösségi tér létrehozása, ezáltal a lakosság közösségi kapcsolatrendszerének erősítése, szabadidejének minőségi eltöltése)

2. Városi funkció (Közterületek fejlesztése): (A település közterületeinek /járdák, terek, közparkok/ mennyiségi és minőségi fejlesztése)

3. Gazdasági funkció (Hozzájárul a terület (tér) gazdasági, szolgáltató és kereskedelmi élénkítéséhez, megteremti ezen tevékenységek végzéséhez szükséges ingatlan feltételeket - gazdaságélénkítő beavatkozás)

A projekt eredményeként, elsődlegesen a projekt területén és a hozzájuk tartozó területen (belváros) jelentősen megnövekedik az új funkciók száma.

Létrejöhet egy XXI. századi színvonalú, a térnek az év minden időszakában funkciókat adó (kikapcsolódás, rendezvények), és ezt más funkciókkal (pl.: gazdasági)

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 244

kiegészítő devecseri terület.

A tér elemét képezi a különböző, a városrészt vonzóvá és élhetőbbé tevő további építkezések (pl.: Eszterházy Kastély felújítása), újítást (rekonstrukciót) magában foglaló beruházások (pl.: a teret övező felújított utcák, igényesen rendezett zöldfelületek).

Összefoglalóan az igényfelmérés fejezetben definiált célkitűzésekhez a projekt a következő célok elérésével járul hozzá:

 természeti értékek védelme

 történeti értékek védelme

 közösségi kikapcsolódásra alkalmas tér létrejötte, melyet eddig a város nélkülözött

 közterületek állapotának javulása (tisztán tartás, rendezett járdafelület, padok)

 így a meglévő állapothoz képest jelentős fejlődés érhető el.

 Közvetlenül az érintett projektterület körül élő lakosok számára is ugyanazon lehetőségek biztosítottak, mint a város más lakosai számára (a projekt nem okozza az alacsonystátuszú lakosság arányának növekedését az akcióterületen/beavatkozási területen és a város más területein sem járul hozzá az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának növekedéséhez)

 turizmus infrastrukturális feltételeinek fejlesztése – amennyiben a város rendezett, zöldfelületekkel ellátott igényes, ennek következtében vonzó település képét mutathatja

A kitűzött célok mellett a fejlesztés a társadalmi kohézió erősítéséhez is hozzájárul:

1. esélyegyenlőség (a fejlesztés minden eleme minden korcsoport, minden foglalkozású és iskolai végzettségű devecseri polgár számára kínál alternatívát a programokba történő bekapcsolódásra, a megújuló köztér funkcióinak kihasználására), ezáltal a 2. köz és közösségi szolgáltatásokhoz való egyenlőbb hozzáférést biztosítja.

I N T E G R Á L T V ÁROSFEJLESZTÉSI S T R A TÉGIA ---- D E V E C S E R 2 0 1 2 Oldal 245