Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2012. január 1.

Gazetteer of 1st January, 2012

Központi Statisztikai Hivatal Hungarian Central Statistical Office

Budapest, 2012

© Központi Statisztikai Hivatal, 2012 © Hungarian Central Statistical Office, 2012

ISSN 1217-2952

Felelős szerkesztő – Responsible editor: Waffenschmidt Jánosné főosztályvezető – head of department

További információ – Contact person: Nagy Ferenc Andrásné szerkesztő – editor (tel: 345-6366, e-mail: [email protected])

Internet: http://www.ksh.hu [email protected] 345-6789 (telefon), 345-6788 (fax)

Borítóterv – Cover design: Nyomdai kivitelezés – Printed by: Xerox Magyarország Kft. – Táskaszám: 2012. 91

TARTALOM

ÚTMUTATÓ A KÖTET HASZNÁLATÁHOZ ...... 5

KÓDJEGYZÉK ...... 11 I. ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK

1. A helységek száma a helység jogállása szerint ...... 17 2. A főváros és a megyék területe, lakónépessége és a lakások száma...... 18 3. A települési önkormányzatok főbb adatai ...... 19 4. Körjegyzőségek a székhely jogállása szerint ...... 20 5. A települési nemzetiségi önkormányzatok nemzetiségek szerint ...... 21 6. A fővárosi kerületek, a megyei jogú városok, a városok területe, lakónépessége és a lakások száma...... 22

II. A HELYSÉGEK RÉSZLETES ADATAI

Budapest főváros...... 29 Bács-Kiskun megye...... 30 Baranya megye...... 33 Békés megye ...... 39 Borsod-Abaúj-Zemplén megye...... 41 Csongrád megye...... 48 Fejér megye...... 50 Győr-Moson- megye...... 52 Hajdú-Bihar megye...... 56 Heves megye ...... 58 Jász-Nagykun- megye...... 61 Komárom-Esztergom megye...... 63 Nógrád megye...... 65 Pest megye...... 68 Somogy megye...... 72 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye...... 77 Tolna megye...... 81 Vas megye...... 83 Veszprém megye...... 87 Zala megye ...... 91

III. FŐBB TERÜLETSZERVEZÉSI VÁLTOZÁSOK (1990. január 2. és 2012. január 1. között)

1. Megyei jogú várossá nyilvánítások...... 97 2. Várossá nyilvánítások...... 97 3. Községgé alakítások – A megalakult község neve szerint ...... 100 – A város, község neve szerint, amelyből a község alakult...... 101 4. Helységek megyék közötti átcsatolása ...... 103 5. Névváltozások...... 104

IV. A KSH ÁLTAL KIBOCSÁTOTT TELEPÜLÉSAZONOSÍTÓ TÖRZSSZÁMOK

1. A helységek betűrendes névsorában...... 105 2. A településazonosító törzsszámok növekvő sorrendjében ...... 124

V. A KÖRJEGYZŐSÉGEK JEGYZÉKE MEGYÉNKÉNT ...... 143

VI. A TELEPÜLÉSI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATOK JEGYZÉKE MEGYÉNKÉNT...... 159 VII. A STATISZTIKAI KISTÉRSÉGEKHEZ TARTOZÓ HELYSÉGEK JEGYZÉKE MEGYÉNKÉNT ...... 185

VIII. A HELYSÉGEK BETŰRENDES NÉVSORA...... 205

3

CONTENTS

GUIDANCE FOR THE USERS ...... 8

CODE LIST ...... 14 I. SUMMARY DATA

1. Number of localities by legal status...... 17 2. The area of the capital and of the counties, resident population and number of dwellings...... 18 3. Main data of local municipalities by counties ...... 19 4. District notarities by legal status of the seat district notarity ...... 20 5. Local nationality self-governments by nationalities...... 21 6. The area of districts of the capital, of the towns with county’s rights, resident population and number of dwellings...... 22

II. DETAILED DATA OF LOCALITIES

Budapest Capital...... 29 Bács-Kiskun county ...... 30 ...... 33 Békés county...... 39 Borsod-Abaúj-Zemplén county ...... 41 Csongrád county...... 48 Fejér county...... 50 Győr-Moson-Sopron county...... 52 Hajdú-Bihar county ...... 56 ...... 58 Jász-Nagykun-Szolnok county...... 61 Komárom-Esztergom county...... 63 Nógrád county...... 65 ...... 68 ...... 72 Szabolcs-Szatmár-Bereg county...... 77 ...... 81 ...... 83 Veszprém county ...... 87 ...... 91

III. IMPORTANT CHANGES IN REGIONAL STRUCTURING (Between January 2, 1990 and January 1, 2012)

1. Promotions to the status of towns with county’s rights ...... 97 2. Promotions to the status of towns ...... 97 3. Formation of villages – By the name of the newly formed village...... 100 – By the name of the town or village from which the village was formed...... 101 4. Annexations between counties ...... 103 5. Changes of names...... 104

IV. IDENTIFICATION REGISTRY NUMBER OF LOCALITIES ISSUED BY THE CENTRAL STATISTICAL OFFICE

1. According to the alphabetical list of localities ...... 105 2. According to their increasing order of identification registry numbers ...... 124

V. LIST OF DISTRICT NOTARITIES BY COUNTIES ...... 143

VI. LIST OF LOCAL NATIONALITY SELF-GOVERNMENTS BY COUNTIES ...... 159 VII. THE LIST OF LOCALITIES BELONGING TO THE STATISTICAL SUBREGIONS BY COUNTIES...... 185

VIII. ALPHABETICAL LIST OF LOCALITIES ...... 205

4 ÚTMUTATÓ A KÖTET HASZNÁLATÁHOZ

A Magyarország közigazgatási helynévkönyve – korábban A Magyar Köztársaság helységnévkönyve (a névváltozást Magyarország Alaptörvénye, valamint a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. tv. 6.§. j) pontja indokolja) – a Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta évente megjelenő kiadványa, a megyék, a megyei jogú városok, a városok, a fővárosi kerületek, a nagyközségek és a községek hivatalos megnevezését és írásmódját rögzíti, és legfontosabb adatait tartalmazza. A helység fogalma a közigazgatási egységet alkotó települést – a fővárost, a megyei jogú várost, a várost, a nagyközséget és a községet – foglalja magába. A helységek közigazgatási beosztása a 2012. január 1-jei állapotnak felel meg. A helységek területnagysága, lakónépessége és lakásainak száma a 2012. január 1-jei időpontra vonatkozik. A lakónépesség az adott területen lakóhellyel (állandó bejelentett lakással) bíró és másutt tartózkodási hellyel (ideiglenes bejelentett lakással) nem rendelkező, valamint az adott területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma. A közölt népességadatok a 2001. február 1-jei népszámlálás bázisán a természetes népmozgalmi (élveszületési, halálozási) statisztika, illetve a belföldi és nemzetközi vándorlás adatainak felhasználásával továbbszámított népességszámok. Lakáson az eredetileg emberi szállás, tartózkodás céljára épített, vagy lakássá átalakított, és jelenleg is lakás céljára alkalmas, meghatározott rendeltetésű (lakó-, főző-, egészségügyi) helyiségek egymással általában műszakilag (építészetileg) is összefüggő egységét értjük. A lakások száma a lakott és a nem lakott lakások mellett azokat az üdülőket is tartalmazza, amelyekben a népszámlálás során legalább egy személyt összeírtak. A lakások száma a 2001. február 1-jei népszámlálás adatainak – az évenkénti építés, megszűnés egyenlegével – továbbszámított adata. 2009-ig a KSH a saját adatgyűjtéséből származó, a helységek területnagyságára vonatkozó adatokat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és térinformatikai főosztályával egyeztetve közölte. 2010-től az adatgyűjtés megszűnt, azt a Vidékfejlesztési Minisztérium felelősségi körébe tartozó Földmérési és Távérzékelési Intézettől történő adatátvétel váltotta fel.

I. fejezet: Összefoglaló adatok

Az 1. sz. táblázat a helységek számát mutatja be a helység jogállása – főváros, megyei jogú város, város, nagyközség és község – szerinti bontásban, megyénként. A 2. sz. táblázat a főváros és a megyék területéről, lakónépességéről és a lakások számáról nyújt áttekintést. A 3. sz. táblázat első rovatába a települési – a fő városi, a fővárosi kerületi, a megyei jogú városi, a városi, a nagyközségi és a községi – önkormányzatok megyénkénti száma került. A következő rovatokban pedig a körjegyzőséghez való tartozás figyelembevételével kialakított kódszámok szerinti bontásban szerepel megyénként a települési önkormányzatok száma. A kódszámok és a kódszám jelentése a kódjegyzékben található. A 4. sz. táblázat a 2012. január 1-jén működő körjegyzőségek számát tartalmazza a körjegyzőség székhelyének, illetve a körjegyzői hivatal székhelyének jogállása szerint. Hat körjegyzőség hivatala nem a körjegyzőség székhelyén működik, hanem annak egy, a körjegyzőséghez nem csatlakozott helység biztosít helyet. A táblázat „Körjegyzői hivatal székhelye” oszlopa ennek a hat körjegyzőségnek a besorolását tartalmazza. Az 5. sz. táblázat a települési nemzetiségi önkormányzatok nemzetiségek szerinti megoszlását tartalmazza megyénként. A 6. sz. táblázat külön csoportosítva – azon belül betűrendbe szedve – sorolja fel a fővárosi kerületeket, a megyei jogú városokat, majd a városokat, azok területét, lakónépességét és lakásainak számát a 2012. január 1-jei időpontra vonatkozóan. A sorszámozás az első oszlopban folyamatos, a második oszlopban pedig a helység jogállása szerint 1-gyel kezdődik. A megyéket minden táblázatban a tervezési statisztikai régiók szerint csoportosítva soroltuk fel.

II. fejezet: A helységek részletes adatai

E fejezet a helységek statisztikai kistérségi kódját, a helységek települési önkormányzatának körjegyzőségi kódját, a körjegyzőség, a körjegyzői hivatal székhelyének megnevezését, a helységek területét, a lakónépesség és a lakások számát a fővárosra vonatkozóan kerületenként, egy-egy megyén belül pedig megyei jogú város, város, nagyközség és község bontásban részletezi. Megyén belül a sorszámozás az első oszlopban folyamatos, a második oszlopban a helység jogállása szerint 1-gyel kezdődik, így a helység jogállásán belüli utolsó sorszám megegyezik a megyében lévő megyei jogú város(ok), városok, nagyközségek, illetve községek számával. A sorszámok után a helység statisztikai kistérséghez tartozásának kódja, a „kistérségi kód” következik. Ezt követi a helységek hivatalos megnevezése a helység jogállása szerint csoportosítva, azon belül pedig a helységek neve szerinti betűrendben.

5

A települési önkormányzat körjegyzőségi kódja után a körjegyzőség, a körjegyzői hivatal székhelye rovatban – a települési önkormányzat körjegyzőségi kódjától függően – az alábbi jelzés, bejegyzés lehet: 1 = „–” (nem körjegyzőségi székhely, a helységben önálló hivatal működik) 2, 3, 4, 5 = „Helyben” (a helység körjegyzőség székhelye vagy körjegyzőség székhelye és más önkormányzat körjegyzői hivatalának is helyet biztosít; vagy nem körjegyzőség székhelye, csak más önkormányzat körjegyzői hivatalának biztosít helyet) 6 = annak a helységnek a megnevezése, ahol a körjegyzőség székhelye vagy a körjegyzői hivatal tttalálható A körjegyzőségek jegyzékét – a körjegyzőség székhelyének kiemelésével és a körjegyzőséghez tartozó községek felsorolásával – megyénként csoportosítva az V. fejezet tartalmazza. A települési önkormányzatokra vonatkozó információk után a helység főbb adatai – területnagysága, lakónépessége és a lakások száma – következnek.

III. fejezet: Főbb területszervezési változások

Ez a fejezet az 1990. január 2. és 2012. január 1. között bekövetkezett főbb területszervezési változásokat – megyei jogú várossá nyilvánítás, várossá nyilvánítás, községgé alakítás, helységek megyék közötti átcsatolása, névváltozás – tartalmazza. Az 1. sz. táblázatban a megyei jogú várossá, a 2. sz. táblázatban a várossá nyilvánításokat soroltuk fel. A 3. sz. táblázat a községgé alakításokat tartalmazza, első részében a megalakult község nevének betűrendjében, második részében pedig annak a városnak, községnek a neve szerinti betűrendben, amelyből a község alakult. A táblázatok második oszlopában kódszám jelzi a községgé alakítás módját. A községgé alakítás módjának kódszámai a következők: 1 = községegyesítés megszüntetése 2 = községegyesítés megszüntetése városi cím egyidejű adományozásával 3 = városból történő kiválás az egykori községegyesítés megszüntetésével 4 = városhoz csatolás megszüntetése 5 = városból, illetve községből történő kiválás A 4. sz. táblázat a helységek megyék között történt átcsatolását tartalmazza az átcsatolt helység neve szerinti betűrendben, a helység neve után annak a megyének a neve következik, ahonnan, majd annak a megyének a neve, ahová csatolták a helységet. Az 5. sz. táblázatban a megyék, városok és községek névváltozásának felsorolása található először az új, majd a korábbi név szerinti betűrendben. Valamennyi táblázat tartalmazza a változásban érintett helységnek – a hatálybalépés időpontjában érvényes – megyei beosztását, valamint a változás hatálybalépésének időpontját.

IV. fejezet: A KSH által kibocsátott településazonosító törzsszámok

A Központi Statisztikai Hivatal által kibocsátott településazonosító törzsszám a helység egyedi meghatározására szolgáló, sorszám jellegű egyedi azonosító, amely a helység alakulásától megszűnéséig változatlan, és annak megszűnése után sem használható fel más helység azonosítására. A településazonosító törzsszám 5 jegyből áll, ebből 4 azonosítja a helységet, 1 pedig az automatikus számítógépes ellenőrzést szolgálja. A fejezet első része a helységek betűrendjében tartalmazza a településazonosító törzsszámokat. A jegyzék a törzsszám helységnév alapján történő keresését teszi lehetővé. A fejezet második része a településazonosító törzsszámok növekvő sorrendjével a törzsszám alapján történő visszakeresés célját szolgálja. V. fejezet: A körjegyzőségek jegyzéke megyénként

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény értelmében az ezernél kevesebb lakosú, megyén belül egymással határos községek igazgatási feladataik ellátására körjegyzőséget alakítanak és tartanak fenn. Ezernél több, de kétezernél kevesebb lakosú község is részt vehet a körjegyzőségben. Az ezernél kevesebb lakosú község képviselő-testülete is létrehozhat önálló hivatalt, ha a képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A körjegyzőséghez csatlakozni, abból kiválni a naptári év első napjával lehet. A döntést a kiválásról és a csatlakozásról legalább hat hónappal korábban kell meghozni. A fejezet megyénként sorolja fel – és azon belül 1-gyel kezdve sorszámozza – a 2012. január 1-jén működő körjegyzőségeket. A sorszám után első helyen, vastag betűvel szedett helységnév a körjegyzőség székhelye, alatta bekezdéssel felsorolva a körjegyzőséghez tartozó községek neve található.

6 A jegyzék a körjegyzőségek között szerepelteti azokat a helységeket is, ahol társult képviselő-testületet alakítottak és ennek közös hivatala van, továbbá – a helység jogállásának jelölésével megkülönböztetve – azt is, ahol a megyei jogú város, város, nagyközség jegyzője látja el a körjegyzői feladatokat. Hat körjegyzőség hivatala nem a körjegyzőség székhelyén működik, hanem annak egy, a körjegyzőséghez nem csatlakozott helység biztosít helyet. Erre vonatkozó utalás a körjegyzőséghez csatlakozott községek felsorolása után, a megjegyzésben található. A jegyzék a Belügyminisztérium Önkormányzati feladatok főosztályán – a megyei kormányhivatalok jelentései alapján – nyilvántartott adatok és a települési önkormányzatoktól a Központi Statisztikai Hivatalnak küldött éves jelentések felhasználásával készült. VI. fejezet: A települési nemzetiségi önkormányzatok jegyzéke megyénként

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény értelmében az egyes nemzetiségek a községben, városban és a főváros kerületeiben települési, továbbá a megyében és a fővárosban területi nemzetiségi önkormányzatot, valamint országos nemzetiségi önkormányzatot hozhatnak létre. A fejezet megyénként – azon belül a helységek megnevezése szerinti betűrendben – tartalmazza azoknak a helységeknek a felsorolását, amelyekben 2012. január 1-jén települési nemzetiségi önkormányzat működik. A helység neve alatt a nemzetiségi önkormányzatok nemzetiségek szerinti felsorolása következik, a nemzetiségek megnevezésének betűrendjében. A jegyzék a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetiségi kapcsolatok főosztálya Nemzetiségi Támogatáskezelési osztályán – megyei kormányhivatalok jelentései alapján – nyilvántartott adatok és a települési önkormányzatoktól a Központi Statisztikai Hivatalnak küldött éves jelentések felhasználásával készült.

VII. fejezet: A statisztikai kistérségekhez tartozó helységek jegyzéke megyénként

A kistérség területfejlesztési-statisztikai területi egység, amely a közigazgatás területi feladatainak ellátásához szükséges illetékességi területek megállapításának is alapja. A Központi Statisztikai Hivatal a – 138 egységből álló – statisztikai kistérségi rendszert 1994. január 1-jétől vezette be, amit 1997 első felében – a megyei önkormányzatokkal és a megyei területfejlesztési tanácsokkal együttműködve – a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériummal egyetértésben felülvizsgált. A KSH 1997. augusztus 1-jei hatállyal kialakította a 150 kistérségből álló statisztikai kistérségi rendszert. Az Országos Területfejlesztési Tanács 2001 decemberében az FVM KSH közös előterjesztése alapján elfogadta a kistérségi rendszer felülvizsgálati programját, amit a népszámlálási eredmények alapján és a területbeosztási rendszerrel szemben megfogalmazott újabb igények vizsgálatával az 1997. évi felülvizsgálatnál hosszabb idő alatt lehetett elvégezni. A kormány 2004. január 1-jétől – a kistérségnek mint területi egységnek a területfejlesztés, a közigazgatás és a statisztika jövőbeli igényeihez igazítása, a települési önkormányzatok területi besorolásukra vonatkozó igényeinek figyelembevétele, valamint a kistérségi lehatárolások hosszú távú stabilizálása érdekében, az Európai Unió statisztikai területi egységeire vonatkozó szabályozásra tekintettel, e szabályozás elveit alapul véve – 168 kistérséget állapított meg. Az Országgyűlés 2010. december 14-én fogadta el a 2010. évi CXLIX törvényt, mely a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosítása. A kistérségek száma 175-re emelkedett. A jegyzék megyénként – megyén belül a kistérségi kódok emelkedő sorrendjében – tartalmazza a statisztikai kistérségek kódját és nevét, alatta első helyen – vastag betűvel szedve – a kistérség székhelyét, majd a kistérséghez tartozó helységek betűrend szerinti felsorolását.

VIII. fejezet: A helységek betűrendes névsora

Magyarország helységneveinek betűrendes névso