Bereg Vármegye Főispánjának Iratai, 1342–1800 (PDF)
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI LEVÉLTÁR KIADVÁNYAI BEREG VÁRMEGYE FŐISPÁNJÁNAK IRATAI 1342 -1800 IRATJEGYZÉK BEREG VARMEGYE FŐISPÁNJÁNAK IRATAI 1342- 1800 A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai V. Segédletek 1. Sorozatszerkesztő Nagy Ferenc BEREG VÁRMEGYE FŐISPÁNJÁNAK IRATAI 1342 - 1800 IRATJEGYZÉK NYÍREGYHÁZA, 1998 A Kárpátaljai Állami Levéltár orosz nyelvű segédletének szövegét magyarra fordította: Pobránszky Lajos Szerkesztette: Henzsel Ágota A kiadvány megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Szakkollégiuma támogatta ISSN 1419-1628 ISBN 963 7240 29 2 Kiadja a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára és a Kárpátaljai Állami Levéltár Felelős kiadó: Dr. Nagy Ferenc Mihail Delegan Készült az OKTESZT Kiadó nyomdájában 300 példányban ELŐSZÓ Kárpátalján régóta élnek együtt magyarok, ukránok, ruszinok, szlovákok, románok, németek és más népek, akiket hagyományuk és történelmük köt össze. A közös múltból fakadó teendők és lehetőségek arra ösztönözték a Kárpátaljai Állami Le véltár (Ungvár) és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára (N\iregyháza) munkatársait, hogy kapcsolatot keressenek és építsenek ki egymással. A rendszerváltás utáni nyitás részeként megtörtént az ukrán és a magyar köz ponti levéltárak kapcsolatfelvétele. Ungvár és Nyíregyháza ezt követően, 1994-ben kötött szerződést az együttműködésre. Ennek keretében az ungvári és beregszászi levéltárosoknak lehetőségük nyílt arra, hogy magyarországi levéltári rendezvényeken vegyenek részt, saját történelmük magyarországi nyomait kutassák. A magyar szak emberek pedig eljutottak a kárpátaljai levéltárakba, elsősorban Beregszászra, ahol értékes iratanyagot őriznek. A míregyházi levéltárosok - a Nemzeti Kulturális Alap által támogatott - ku tatást végeztek a Beregszászi Levéltárban azzal a céllal, hogy felmérjék, mekkora terjedelmű és milyen jellegű az az iratanyag, amely a történeti Bereg vármegye ma Magyarországhoz tartozó részére vonatkozik. Néhány fontos iratról fénymásolatot is készíthettek. Az évek óta tartó kapcsolat, a beregszászi és nyíregyházi kollégák kö zös munkája nyomán vetődött fel a közös kiadvány gondolata. A két levéltár a történeti Bereg vármegye iratanyagát leginkább reprezentáló „Bereg vármegye főispánja" elnevezésű fond segédletének, egy iratjegyzéknek a közzétételére vállalkozott. Az orosz nyelven készült lajstromot Pobránszky L<ajos„ a Beregszászi Levéltár munkatársa fordította magyarra. Az ukrán fordítás is elkészült, de a tervbe vert kétnyelvű kiadás technikai okok miatt még nem válhatott valóra. A Kárpátaljai Állami Levéltár Beregszászi részlege 5386 fondban 1.385.015 ügydarabot tart nyilván. A „Bereg vármegye főispánja" fond tizedik a levéltár irategyütteseinek sorában /F. 10./. Iratanyagát, amely 1342-től 1946-ig terjed, öt opisz foglalja magába. Az opisz kifejezés kettősjelentésű: egyrészt ez a fondon belüli kisebb, általában kronológiai rendbe szedett, meghatározott számú ügydarabot tar talmazó iratcsoport neve, másrészt egy segédletfajta, iratjegyzék vagy lajstrom elne vezése. Az opisz mint segédlet egyenként sorra veszi az iratcsoport ügydarabjait megadva azok sorszámát, tárgyát, évkorét és terjedelmét. Az ügydarab /jegyinyíca hranyényija/ elnevezés az ügyirat fogalmával rokon, de kicsit tágabban értelmezen dő. Jelen kiadvány a „ Bereg vármegye főispánja " fondnak az 1342-1800 közötti időszakra vonatkozó 1. opiszában található anyagot közli. A jegyzék sorszámozása 1-2049-ig terjed, néhány alszám közbeékelődése miatt ténylegesen 2057 ügydarabot foglal magába. Az iratjegyzék 1949 után eredetileg orosz nyelven készült, amikor a Bereg szászon összegvííjtött iratok feldolgozását, rendszerezését végeztek. Az iratok tár gyának meghatározásakor, a hely- és személynevek azonosításakor előfordult pon tatlanság, a valóságot csak megközelítő értelmezés. A 18. század végéig az iratok többsége latin, magyar és német nyelven íródott, tartalmukat nem tárták fel teljesen. A nyelvi nehézségek már az orosz nyelvű iratjegyzék készítésekor is hibák lehetősé gét rejtették, s nincs ez másképp most sem, amikor az orosz nyelvű szöveget ma gyarra kellett fordítani. A kiadvány készítőinek reménye, hogy a történeti kutatás számára hasznos lesz a Bereg vármegye főispánjának iratairól készült jegyzék magyar nyelvű közzé tétele. Nyíregyháza - Ungvár, 1998. A Kiadók BEREG VÁRMEGYE FŐISPÁNJÁNAK IRATAI 1342-1800 Sor Az irat tárgya Év szám szám Lap 1. Nagy Lajos király oklevele Beregszász város ré 1342 szám2 szére, melyben engedélyezi, hogy a városi bíró ság halálos ítéletet hozzon. 2. Zsigmond király az ugomyai nemes lakosi 1389 1 Miklósnak és Jakabnak a Tiszán vámszedési jo got adományoz. 3. Szepesi László és Pósaházi László nemesek ki 1433 8 váltságlevele Tákoson és Ugornyán levő birto kokról. 4. II. Ulászló király Beregszász városának adóz 1495 4 tatás és vámszedés ügyében adott kiváltságle vele. 5. Anna királyné megerősíti Kislucskai János és 1492 1 László Kislucskára vonatkozó kiváltságait. 6. II. Lajos király vámszedésre jogosító adomány 1510 1 levele nemes Atyai Magdolna, Borbála, Zsófia és Dorottya részére Adony, Kerecseny, Hete, Vámosatya falukban. 7. Bírósági jegyzőkönyv Bányai Tamás és Szabó 1522 1 Albert munkácsi nemesek birtokairól. 8. Mária királyné parancsa Bereg vármegyének a 1524 3 Guthi család panaszainak kivizsgálására, mivel a munkácsi vár tisztjei földjüket elfoglalták. 9. Beregszász egyházairól készült leírás. 1543-1571 1 10. Szerződés Mangomyi Pál és Komjáti Tamás 1547 1 nemesek között ingatlanok elosztásáról. 11. Az 1548-1659 között kiadott törvények jegyzé 1659 4 ke. 12. Oklevél Újhelyi Ferenc és leánya Macsolán levő 1549 1 nemesi birtokáról. 13. Gombai Krisztina nemesasszony hagyaték ügye. 1550-1560 2 14. Munkács egyik földbirtokosának ingatlanaival 1551 1 kapcsolatos bírósági ügy. Sor Az irat tárgya Év Lap szám szám szám 15. János király Munkács város önkormányzatáról 1560 4 szóló oklevelének megerősítése. 16. Pósaháza birtokjogával kapcsolatos bírósági 1561 1 ügy. 17. Bereg vármegye nemesi közgyűlésének jegyző 1569-1572 69 könyveiből készített kivonatok. 18. Bani Tamás munkácsi nemes végrendelete. 1577 2 19. Munkács város feljegyzése Farkas Krisztina és 1581 2 Szántó Demeter földügyéről. 20. Gulácsi Sándor fancsikai nemes családi iratai. 1616-1837 73 21. Apagy szabolcsi községből való Ferenczi And 1590-1804 19 rás és mások nemessége. 22. Rudolf király oklevele Lónyay István és György 1593 2 lónyai nemesek vámszedési jogáról. 23. A munkácsi börtönben raboskodó Ibrányi István 1597 1 elismervénye arról, hogy nincs pénzbeli követe lése Rákóczi Sára munkácsi nemes asszonnyal szemben. 24. A Leleszi Konvent parancsa Farkas-Porkoláb 1597 1 Krisztina munkácsi nemesasszony birtokainak kikereséséről. 25. II. Mátyás király nemesi birtokot adományoz 1600 2 Kis Mátyásnak. 26. Munkács város feljegyzése arról, hogy Kis 1600 2 Mátyás vámhivatalnok földet vásárolt Szegedi György paraszttól. 27. Munkács város feljegyzése arról, hogy Longish 1601 1 András Kigyósi Pál nemestől földet vásárolt. 28. Bereg vármegye törvényszékének jegyzőköny 1602-1653 303 veiből készült kivonatok. 29. Basta osztrák generális határozata Berzeviczi 1604 l András. Miklós és más nemesek adózás alóli felmentéséről. 30. A magyar országgyűlés által elfogadott törvé 1608 1 nyek. 31. Daróczi Ferenc beregszászi nemes panasza 1610 1 Perényi Gábor ellen Gelénesen és Csonkapapin levő birtokainak határsértése miatt. 32. Báthori Zsófia levele a vármegyéhez. 1610 2 Sor Az irat tárgya Év Lap szám szám szám 33. Gulácsi Sándor fancsikai nemes személyes ira 17.sz. 77 tai. 34. 11. Mátyás király megerősíti I. Ferdinánd ado 1613 2 mányát, amely a Nagy-Liget nevű erdőt és föl det Munkács városának juttatta. 35. Leltár Muzsaly nemesi birtokairól. 1613 2 36. A ti szászai kai Nagy Zsófia és gyermekei szá 1613 1 mára cseraeki Dezsőfi Ferenc által adott felsza badító levél. 37. Dobó Zsófia tasnádi nemesasszony által adott 1614 1 adománylevél Kajdanó, Rákos. Ruszkóc és más falvak jobbágyai számára. 38. II. Mátyás rendelete az adóbehajtás meggyorsí 1614. 1 tásáról. 39. II. Mátyás parancsa az I. Ferdinánd által a tö 1615 1 rökkel kötött béke feltételeinek betartásáról. 40. A vármegye határozata az ardói Lakatos Pálnak 1615 2 és Kacó Péter özvegyének nemessége ügyében. 41. Szeles János és mások nemessége. 1616 2 42. Hosvai Gábor és más elhalálozott nemesek ingó 1616-1782 171 ságainak megosztása. 43. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem .nemeslevele a 1617 2 tasnádi Homa Péter és utódai számára. 44. Borbély-Sóvágó János nemességének kihirdeté 1617 2 se. 45. Halábori Mózes és Székely György nemesek 1622 5 házcseréje. 46. Beregszász város rendelkezése Péter Gáspár és 1623 1 Szíjgyártó István viszálya ügyében. 47. A váradolaszi Rúzsa József és mások nemessé 1624-1845 99 gével kapcsolatos iratok. 48. Tanúkihallgatási jegyzőkönyv Badaló és Tarpa 1627 4 erdejének ügyében. 49. A Kisfaluban elhalt Kisfalusi Miklós hagyatéki 1627 1 leltára. 50. Ernődön élő Lengyel István és Pál nemesítése és 1628 68 beiktatása. 51. 11. Ferdinánd király utasítása a felkelők megfi 1629 2 gyeléséről Magyarország területén. Sor Az irat tárgya Év Lap szám szám szám 52. Munkács város feljegyzése Kepesi István szőlő- 1629 2 vásárlásáról Finta Györgytől. 53. Ilosvai Ilosvai János hagyaték ügye. 1629 3 54. II. Ferdinánd király rendelete az országgyűlés 1630 1 összehívásáról Pozsonyba. 55. DL Ferdinánd nemeslevelet ad Rákóc parasztjai 1630 3 nak, Demeter Jánosnak és Ferencnek. 56. Dobrovocki Bálint nemesítése. 1630 1 57. Brandenburgi Katalin erdélyi fejedelemasszony