BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE

M-TEAMPANNON KFT. 2009. május

uu TR1 01-1346/01 TR1 01-5041/01 u u TR2 01-2054/05 u U TRk-T 01-1011 U KÉ-01-10856 U a u u u Ou uaa U u u u

u

TARTALOMJEGYZÉK

1. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 10/2009 (V. 5.) számú rendelete a Borsod-Abaúj- 3. MEGALAPOZÓ MUNKARÉSZEK 41. Zemplén Megyei Területrendezési Terv szabályzatáról 3. u u uu O O O 2. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 37/2009 (IV. 30.) számú határozata a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területrendezési irányelvekről, ajánlásokról és intézkedésekről 19. u O u u O u u

u

O u u MELLÉKLETEK 97.

O

u Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve B.A.Z.M. ÖNK. 10/2009. (V. 5.) sz. rendelete

/3/ Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos és Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének térségi jelentőségű egyedi építmények elhelyezkedését az 1. számú rajzi melléklet, a térbeli rend 10/2009. (V. 5.) számú rendelete a Borsod-Abaúj-Zemplén szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig a 2. számú melléklet tartalmazza.

Megyei Területrendezési Terv szabályzatáról /4/ A térségi szerkezeti terven nem szereplő, külön jogszabályban meghatározott térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények területi elhelyezése a területrendezési tervbe A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § történő beillesztéssel az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélye alapján történhet. (1) felhatalmazása és a Területfejlesztésről és területrendezésről szóló többször módosított 1996. évi XXI. törvény 11. § (2) bekezdés b.) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az Országos Területrendezési III. Fejezet Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvénnyel (továbbiakban OTrT) összhangban Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területrendezési tervéről a következő rendeletet (továbbiakban: Rendelet) alkotja. TÉRSÉGI ÖVEZETI SZABÁLYOK

A Rendeletben bekeretezett kis dőltbetűs szövegrészek nem alkotják e Rendelet részét, azok az Országos Területrendezési Tervről 4. § /1/ A megye Térségi Övezeteinek területét M=1:100 000 méretarányban a Rendelet 3. számú szóló 2003. évi XXVI. törvény vonatkozó idézetei. mellékletei tartalmazzák az alábbiak szerint

a) Magterület övezete (3.1 sz. melléklet) 17. § (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: I. Fejezet a) települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. A Rendelet célja (3) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájbaillesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával — beleértve a felszín alatti vonalvezetést is — kell elhelyezni . (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító 1. § A Rendelet célja, hogy meghatározza a megye egyes térségei terület-felhasználásának feltételeit, a módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, (5) Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében elő kell írni a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési mód, a tájra valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve jellemző építészeti hagyományok és építmények megőrzését és ezek követelményeit . (6) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. természeti erőforrások védelmére, és fenntartható használatára. b) Ökológiai folyosó övezete (3.1 sz. melléklet) A Rendelet hatálya 18. § (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja . 2. § A Rendelet hatálya Borsod-Abaúj-Zemplén megye teljes közigazgatási területére terjed ki. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájbaillesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni . II. Fejezet (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások A MEGYE TÉRSÉGI SZERKEZETI TERVE alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.

3. § /1/ A megye Térségi Szerkezeti Tervét M=1:100 000 méretarányban a Rendelet 1. számú melléklete c) Pufferterület övezete (3.1 sz. melléklet) tartalmazza. 19. § Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti. /2/ A Térségi Szerkezeti Terv szerint meghatározott megyei területfelhasználási kategóriák a) erdőgazdálkodási térség d) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezete (3.2 sz. melléklet) 13/A. § Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön b) mezőgazdasági térség jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. c) vegyes területfelhasználású térség d) városias települési térség e) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek övezete (3.2 sz. melléklet) e) hagyományosan vidéki települési térség 13/B. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. f) vízgazdálkodási térség (2) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre g) építmények által igénybe vett térség vonatkozó szabályok szerint lehetséges.

6.§ (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő f) Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (3.2 sz. melléklet) szabályokat kell alkalmazni: 19/A. § Az övezetbe tartozó területeken beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni; területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhet ő ki; c) vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a g) Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete (3.3 sz. melléklet) térségben nagyvárosias lakóterület kivételével lakóterület kijelölhető; d) a városias települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; 14. § Az országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetben a területek újrahasznosítási célját a kiemelt térség és a megye területrendezési e) a hagyományosan vidéki települési térség a nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység kivételével bármely települési tervében, a települések helyi tájrendezési szabályainak, vagy a helyi településrendezési eszközök figyelembevételével kell meghatározni. területfelhasználási egységbe sorolható; f) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; g) az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni .

M-Teampannon Kft. 3 2009. május Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve B.A.Z.M. ÖNK. 10/2009. (V. 5.) sz. rendelete

h) Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete (3.3 sz. melléklet) p) Együtt tervezhető térségek övezete (3.9 sz. melléklet) 20. § A térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetben a roncsolt felületek újrahasznosítása, a tájrendezés az érintett települések 16/B. § (1) Az együtt tervezhető térségek övezetébe tartozó települési önkormányzatok településfejlesztési és településrendezési feladataik egymással összehangolt településrendezési eszközeiben meghatározott újrahasznosítási cél alapján történhet. összehangolt ellátásához – törvényben meghatározott – közös egyszerűsített településszerkezeti tervet készíthetnek. (2) A közös egyszerűsített településszerkezeti tervnek az egyes településekre vonatkozó részeit az érintett települési önkormányzatok határozattal i) Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (3.4 sz. melléklet) fogadják el. 14/A. § (1) Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. q) Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi területek övezete (3.10 sz. melléklet) (2) Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési 16/C § (1) A kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezetét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben a tényleges szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek kiterjedésének megfelelően kell lehatárolni fennmaradását nem veszélyezteti. 16/C § (2) Az (1) bekezdésben kijelölt területeket településszerkezeti tervben beépítésre szánt, vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi (3) Az építési övezetre, vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. ennek ellen őrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (4) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. r) Honvédelmi terület övezete (3.10 sz. melléklet) (5) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájbaillesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával — beleértve a felszín alatti vonalvezetést is — kell elhelyezni. 27/A § A honvédelmi terület övezetét a településszerkezeti tervben beépítésre szánt, vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. j) Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (3.4 sz. melléklet)

21.§ (1) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely a természeti adottságok s) Rendszeresen belvízjárta terület (3.11 sz. melléklet) és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (2) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység 23. § A rendszeresen belvízjárta terület övezet által érintett települések településrendezési eszközeinek készítése során, a vízügyi hatóság jelölhet ő ki, továbbá a helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, ami a kijelölés adatszolgáltatása alapján belvízrendezési munkarészt is készíteni kell. Az övezet területén beépítésre szánt terület csak kivételesen, a alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az építési övezetnek, vagy övezetnek az építmények tájba illesztésére belvízrendezési munkarészben meghatározott feltételek teljesülése esetén jelölhetők ki. vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. t) Nagyvízi meder övezete (3.12 sz. melléklet) (4) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájbaillesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem 24. § Nagyvízi meder övezet területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni. (5) A településszerkezeti tervben, a szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát, amely a tájképi értéket képező kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területeket, az ökológiai hálózat területeit, az országos és a helyi u) Földtani veszélyforrás területének övezete (3.13 sz. melléklet) védelem alatt álló természetvédelmi területeket, azok környezetét, valamint a település arculatát, karakterét meghatározó fontos területeket 25. § Földtani veszélyforrás területének övezetébe tartozó település veszélyeztetett területein a település településszerkezeti tervében beépítésre tartalmazza. szánt terület csak kivételesen, geológiai szakvélemény alapján jelölhető ki.

k) Világörökség és világörökség várományos terület övezete (3.5 sz. melléklet) v) Vízeróziónak kitett terület által érintett települések övezete (3.14 sz. melléklet) 22/A. § (1) Világörökség és világörökség várományos terület övezetben a területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a 26. § Vízeróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a települések kezelési tervben meghatározott célokkal. településszerkezeti tervében, és a helyi építési szabályzatban olyan építési övezeti, övezeti előírást kell meghatározni, amely a vízerózió (2) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető. mértékét csökkenti. (3) Az övezetben közlekedési infrastrukturális hálózatokat és építményeket a kulturális örökségi értékek sérelme nélkül, területi egységét megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve kell elhelyezni. (4) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájbaillesztett módon, a világörökségi területek védelmét nem akadályozó w) Széleróziónak kitett terület által érintett települések övezete (3.15 sz. melléklet) műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni. 27. § Széleróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a települések településszerkezeti tervében, és a helyi építési szabályzatban olyan építési övezeti, övezeti előírást kell meghatározni, amely a szélerózió l) Történeti települési terület övezete (3.5 sz. melléklet) mértékét csökkenti. 22/B. § (1) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeiben ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát, amely a védendő területegységeket – különösen a történeti településközpontot, a történeti kertet, a jelentős régészeti lelőhelyet, az országos és helyi védelem alatt álló területeket, valamint ezek környezetét, védőövezetét – foglalja magában. 5. § Az OTrT 16. § alapján a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetében a (2) Történeti település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének tartalmaznia kell a településkép-védelmi terület értékőrző fejlesztését következő szabályokat kell alkalmazni: elősegítő, a történeti településkép megőrzését, illetve új építmények illeszkedését biztosító szabályokat. a) Az övezet területén lévő vízfolyást az övezeten kívülről érkező tisztított szennyvíz befogadójaként (3) Történeti településkép érvényesülését befolyásoló, a kialakult településszerkezetet, településkaraktert megváltoztató, nagy kiterjedésű építmény elhelyezésére vonatkozó építési-műszaki tervhez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni. nem lehet felhasználni. Amennyiben meglévő hálózat befogadója az övezeten belül található, akkor a hálózat üzemeltetőjét kötelezni kell az övezetre vonatkozó szennyvíztisztítási m) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete (3.6 sz. melléklet) követelmények betartására. 15. § A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetében bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre b) Az övezet területén lévő szennyvíztisztító telepre az övezeten kívül keletkezett szennyvíz akkor vezethető, vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. ha a szennyvíztisztító telep az övezetre vonatkozó szennyvíztisztítási követelményeknek megfelel. n) Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete (3.7 sz. melléklet) 16. § Felszíni vizek szennyezésre érzékeny vízgyűjtő területén keletkező, illetve a vízgyűjtőn kívül keletkezett szennyvizek vízgyűjtő területre történő be- 6. § Az egyes települések 3.1-3.15 számú melléklet szerinti övezetekkel való érintettségét a rendelet 4. számú vagy kivezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. (Lásd 5.§) melléklete tartalmazza.

o) Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete (3.8 sz. melléklet) 16/A. § Az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetét a településrendezés eszközeiben tényleges kiterjedésének megfelelően kell lehatárolni, és az építési övezetre, vagy övezetre szabályokat megállapítani. Az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület településrendezés eszközeiben történő kijelölése és szabályozása során figyelembe kell venni, hogy a) az OTrT 17. § /6/ bekezdése szerint magterület övezetében b) az OTrT 18. § /5/ bekezdése szerint ökológiai folyosó övezetében c) az OTrT 22/A. § /2/ bekezdése szerint világörökség és világörökség várományos terület övezetében új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető.

M-Teampannon Kft. 4 2009. május Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve B.A.Z.M. ÖNK. 10/2009. (V. 5.) sz. rendelete

IV. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

7. § Települési térség területének kell tekinteni a Rendelet hatályba lépése előtt érvényben lévő településrendezési tervekben meghatározott belterület és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó, vagy azzal szerves egységet képező, jellemzően beépítésre szánt területek együttes területét. Településrendezési terv hiányában települési térségnek kell tekinteni az ingatlan-nyilvántartás szerinti belterületet, az ahhoz szervesen kapcsolódó művelésből kivett és jogszerűen beépített területeket, továbbá az önálló belterületként nyilvántartott lakott helyeket.

8. § E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Dr. Kovács János Dr. Ódor Ferenc főjegyző a közgyűlés elnöke

M-Teampannon Kft. 5 2009. május Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve B.A.Z.M. ÖNK. 10/2009. (V. 5.) sz. rendelete

M-Teampannon Kft. 6 2009. május Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve B.A.Z.M. ÖNK. 10/2009. (V. 5.) sz. rendelete

Országos Térségi A RENDELETTERVEZET 2. SZÁMÚ MELLÉKLETE: Műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi Borsod-Abaúj-Zemplén megyét Borsod-Abaúj-Zemplén megyét érintő kategória jelentőségű építmények által igénybe vett térségek érintő elemek elemek (Vastag dőlt betűvel kerültek jelölésre a tervezett elemek) (OTrT) kategória Országos Térségi Borsod-Abaúj-Zemplén megyét Borsod-Abaúj-Zemplén megyét érintő kategória jelentőségű érintő elemek elemek (OTrT) kategória

– (Ukrajna-országhatár)-Sajószöged 400 kV-os – Sajószöged-(Göd) átviteli hálózat M3 autópálya csomópontjai – Sajószöged-Felsőzsolca-Sajóivánka- – Detk (hőerőmű) – (Mezőkövesd) – távvezeték – 3302 j. ök. út, Mezőkövesd országhatár-(Szlovákia) – Tiszaújváros (erőmű) – Felsőzsolca – M3 autópálya elemei – 3305 j. ök. út, Mezőkeresztes/Mezőnagymihály – Sajószöged-Felsőzsolca – Ózd Budapest (M0) – Hatvan – Füzesabony – – M30 gyorsforgalmi út, Mezőcsát térsége – Sajószöged-(Debrecen) 120 kV-os – (Mezőkövesd) – Eger – Borsodnádasd – Ózd Polgár – Görbeháza –Nyíregyháza – – 3307 j. ök. út, – Sajószöged-(Baktalórántháza térsége) elosztó hálózat – Lőrinci (erőmű) – (Borsodnádasd) – Ózd Vásárosnamény – Beregdaróc – (Ukrajna) Gyorsforgalmi út – 3313 j. ök. út, Hejőkürt távvezeték – (Felsőzsolca) – Gyorsforgalmi meglévő

elemei – Tiszalök (erőmű) – () – Sárospatak – út M30 gyorsforgalmi út (a TEN-T hálózat része) csomópont- M30 gyorsforgalmi út csomópontjai Kisvárda Mezőcsát térsége (M3) – Miskolc – Encs – jaival 220 kV-os – (Munkács) – Sajószöged-(Detk) – 302 sz. főút, Emőd – (Sajóivánka) – Diósgyőr Tornyosnémeti – (Szlovákia) átviteli hálózat – Sajószöged-(Bp, Zugló) – 35 sz. főút, Nyékládháza/ – (Sajóivánka) – Diósgyőr távvezeték – Sajószöged-(Szolnok) – 3603 j. ök. út, /Sajópetri

elemei – Sajószöged-(Debrecen) – 304 sz. főút, Miskolc-Dél

Tiszaújváros-Sajószöged – 3 sz. főút, Miskolc-Kelet

– Barátság II. kőolajvezeték, Testvériség II. gázvezeték: (Ukrajna)-(országhatár- Fényeslitke)-Tiszaújváros-Mezőkövesd- Kazincbarcika--Ózd-Borsodnádasd – Nemzetközi és (Százhalombatta) (Pétervására) Térségi hazai – Tiszaúváros-Miskolc-Kazincbarcika Miskolc szénhidrogén szénhidrogén – Tiszaújváros-Mezőkövesd- Miskolc-Sajólád-Alsózsolca hálózat szállítóvezeték (Százhalombatta) Sajólád-Bőcs 3 sz. főút – Tiszaújváros-Mezőkövesd- Vadna-Jákfalva Budapest — Hatvan — Gyöngyös — (Hajdúszoboszló) Füzesabony — Mezőkövesd - Miskolc – – Tiszaújváros-(Ebes) Szikszó – Encs (M30) – Tornyosnémeti – (Szlovákia )

25 sz. főút Kerecsend (3 . sz. főút) - Eger - Bánréve (26 . – Borsodi Biomasszaerőmű () sz. főút) – Tiszaújváros – Tisza II. hőerőmű Térségi Egyéb erőmű Miskolc, Tatár u. – Tiszapalkonyai hőerőmű kiserőmű 26 sz. főút – Sajószögedi gázturbinás erőmű Miskolc (M30) - Sajószentpéter - Kazincbarcika térsége – Bánréve - (Szlovákia)

27 sz. főút Sajószentpéter (26 . sz. főút) - Edelény - Hídvégardó - (Szlovákia)

– Sajókaza Főút 35 sz. főút Térségi – Radioaktív Nyékládháza (3 . sz. főút) - Polgár - – jelentőségű – Hejőpapi hulladéklerakó Debrecen (33 sz. főút) hulladéklerakó – Encs térsége (tervezett) 37 sz. főút Felsőzsolca (3 . sz. főút) - Szerencs - Sátoraljaújhely - (Szlovákia)

38 sz. főút Bodrogkeresztúr (37 sz. főút) - Nyíregyháza (36 sz. főút)

Veszélyes – Tiszaújváros Új főúti kapcsolat: Tiszanagyfalu (38 sz. főút) hulladék – Rudabánya - Mád - Encs térsége (3 sz . főút) ártalmatlanító – Tervezett főút: Sárospatak (37 . sz. főút) - Cigánd – Kisvárda - (Vásárosnamény - Tivadar - Fehérgyarmat (491 sz . főút) Tervezett főút: Cigánd – Pácin

M-Teampannon Kft. 7 2009. május Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve B.A.Z.M. ÖNK. 10/2009. (V. 5.) sz. rendelete

Országos Térségi Országos Térségi Borsod-Abaúj-Zemplén megyét Borsod-Abaúj-Zemplén megyét érintő Borsod-Abaúj-Zemplén megyét Borsod-Abaúj-Zemplén megyét érintő kategória jelentőségű kategória jelentőségű érintő elemek elemek érintő elemek elemek (OTrT) kategória (OTrT) kategória – Zabar-Ózd (2306 j. ök. út) Országos Térségi – Serényfalva-Ragály-- (2601-2603 j. kerékpárút 2. Északkeleti határmente kerékpárút jelentőségű – -Erdőbénye-Abaújkér-Encs,Gibárt ök utak) törzshálózat kerékpárút – --Büttös-- (folytatás) 2A (Szlovákia-Szécsény-Salgótarján- (folytatás) – Sárospatak-Vajdácska-Karos (2613-2624-tervezett szakasz -2627 j. Cered)-Ózd-Bánréve-Aggtelek-Jósvafő- ök. utak) Szalonna-Hidasnémeti-Gönc-(4. sz. – Sárospatak-Tiszakarád--Cigánd- – Hidasnémeti-Pálháza-Sátoraljaújhely (3708- Tiszamenye kerékpárúttal közös szakasz)- Révleányvár-Zemplénagárd 3719 j. ök. utak) Sátoraljaújhely-Pácin-(Záhony- – Sátoraljaújhely-Pácin-Zemplénagárd-Tuzsér Vásárosnamény-Tiszabecs-Ukrajna) – Pácin-Cigánd-(Dombrád) (3807-38308-38143 j. ök. utak) – Szarvaskő-Vadna (2506 j. ök. út) 2C Bánréve-(Szlovákia) – (Szabolcsveresmart) –Révleányvár – Forró-Baktakék-Krasznokvajda (2625-2624 j. ök. utak) 3. Kelet-magyarországi kerékpárút – Bükkszentkereszt-Sály-Mezőkeresztes- – Miskolc-Harsány- (2515 j. ök. út) Mezőcsát- – Ostoros--Bogács-Tard-Tibolddaróc- (Budapest-Gödöllő–Gyöngyös–Eger)- Sály--Harsány (tervezett Mezőkövesd–(Poroszló-Tiszafüred– – Miskolc-Kistokaj-Nyékládháza-Ónod-Muhi- nyomvonal) Hortobágy–Hajdúszoboszló–Debrecen- Köröm – Andornaktálya-Mezőkövesd (2502 j. ök. út) Nyírábrány–Tiszabecs) – Mezőkövesd-Ároktő-Nyékládháza (3302-3307 j. – Sóstófalva--Bőcs-Köröm-Kesznyéten- ök. utak) 22. Bükki kerékpárút Tiszaújváros Térségi – Gönc-Abaújszántó-Hernádkércs-Megyaszó- jelentőségű Gesztely (3713-3703-3727-3702 j. ök. utak) Ózd-Dédestapolcsány-(Szilvásvárad – – -Szögliget-(Szlovákia, Silica/Szilice) mellékút – Poroszló-Borsodivánka (3301 j. ök. út) Bélapátfalva-Eger) – -Tiszaladány-Tiszalök (3621 j. ök út- – Bodrogkeresztúr-Tokaj tervezett szakasz) 23. Nyugat-zempléni kerékpárút – Domaháza-(Szlovákia, – Krasznokvajda-Gagyvendégi-Abaújlak Petrovce/Gömöréterfalva) (tervezett szakasz) Gönc-Boldogkőváralja–Szerencs–Miskolc- (Szanticska)-Felsővadász-Kupa-- – Bánréve–(Szlovákia,Lenartovce/Lénártfalva) (Felsőtárkány–Eger) Alsóvadász-Szikszó (tervezett szakasz) – Aggtelek–(Szlovákia, Dlhá 41. Hajdúvárosok-Szabolcs kerékpárút – -Borsodbóta Ves/Gömörhosszúfalu) – Krasznokvajda--(Szlovákia, Szerencs–Tokaj (–Gávavencsellő– Janík/Jánok) (26126 j. bek. út-tervezett Nyíregyháza–Hajdúböszörmény–Debrecen) szakasz) – Hidasnémeti-(Szlovákia, Perín- A Chym/Perényhim) transzeurópai – Sátoraljaújhely (É-i határátkelő)–(Szlovákia, vasúti Slovenské Nové Mesto/Tótújhely) áruszállítási – Pácin-(Szlovákia, Vel’ky hálózat – Budapest-Hatvan-Miskolc-Mezőzombor Kamenec/Nagykövesd) részeként – Felsőzsolca-Hidasnémeti-(Szlovákia) – Eger-Putnok – Lácacséke-(Szlovákia, Pribenik/Perbenyik) működő – Mezőzombor-Nyíregyháza – Szerencs-Hidasnémeti (tervezett szakasz) országos – Miskolc-Mezőcsát – M30-Miskolc, Centrum bekötés törzshálózati – Kazincbarcika-Rudabánya 4. Tiszamente kerékpárút (11-es jelű Euro – Sajóvelezd-Kazincbarcika-Sajószentpéter- vasútvonal Vasúti – Miskolc-Lillafüred-Garadna Velo®) -Miskolc mellékvonal – Miskolc-Papírgyár-Mahóca – Pálháza-Kőkapu-Rostalló 4.A (Szlovákia)-Tornyosnémeti- – Ragály-Felsőkelecsény-Szuhakálló- – Mezőkeresztes-Bükkábrány Hidasnémeti-Gönc-Telkibánya-Bózsva- Kazincbarcika – Miskolc-Diósgyőr-Vasgyár Pálháza-Füzérradvány-Mikóháza- – Bánréve-Ózd – Sajóecseg-Sajóbábony Sátoraljaújhely-Sárospatak-- – -Szendrő-Rudabánya-Felsőkelecsény Egyéb – Mezőzombor-Sátoraljaújhely-(Szlovákia) Vámosújfalu---- országos – Nyékládháza-, Erőmű -Bodrogkeresztúr-- – Sajószentpéter-Edelény-- törzshálózati – Miskolc-Tornanádaska-Hídvégardó- Országos Tokaj-Tiszaladány--(Tiszalök- Térségi Felsővadász-Abaújlak vasútvonal (Szlovákia) kerékpárút Tiszadada–Tiszadob-)Tiszaújváros- jelentőségű – Miskolc-Bánréve-(Szlovákia) törzshálózat Tiszapalkonya-Tiszatarján-Tiszakeszi- kerékpárút – Krasznokvajda-Abaújlak-Baktakék-Forró- Ároktő--Tiszabábolna- Encs,Gibárt (Poroszló–Kisköre-Szolnok-Szeged–Röszke– a Tiszán: (Szerbia )) – Szemere--Encs – Tokaj

– Cigánd 4.B (Szlovákia)-Hollóháza-Füzérkomlós- – Pálháza-Háromhuta-Regéc- Térségi – Ároktő Bózsva Országos jelentőségű – Tiszatardos közforgalmú – Tiszaújváros közforgalmú 4.C Sátoraljaújhely-(Szlovákia) – Vizsoly-Encs-Gibárt-Pere-Ináncs-- kikötő kikötő a Bodrogon: Szikszó-Onga – Bodrogkeresztúr 4.D Tiszaújváros-(Tiszacsege-Tiszafüred- – Sárospatak Abádszalók-Kisköre) – Háromhuta-Erdőhorváti-Tolcsva-Vámosújfalu – Sátoraljaújhely-Alsóberecki

M-Teampannon Kft. 8 2009. május Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve B.A.Z.M. ÖNK. 10/2009. (V. 5.) sz. rendelete

Országos Térségi Országos Térségi Borsod-Abaúj-Zemplén megyét Borsod-Abaúj-Zemplén megyét érintő Borsod-Abaúj-Zemplén megyét Borsod-Abaúj-Zemplén megyét érintő kategória jelentőségű kategória jelentőségű érintő elemek elemek érintő elemek elemek (OTrT) kategória (OTrT) kategória Folyami Térségi Hernád – Bőcsi duzzasztómű – Révleányvár nagyműtárgy jelentőségű rév- – Tiszakeszi 3 és kompátkelő 10 millió m -t meghaladó 1 millió m3-nél Inérháti tározó (Tiszaújváros, Kesznyéten, Kupa, Emőd térsége, , Lak, térfogattal nagyobb a Tiszán: Tiszalúc, Nagycsécs, Sajóörös) Hegymeg, Gönc, Boldogkőváralja, Baktakéki, tervezhető tározási – Tokaj térsége Mikóháza tározási lehetőség a Bodrogon: a Tiszán: lehetőség – Sárospatak térsége (tervezett elkerülő út) Zemplénagárd térsége (38308 j. bek. út, - Abaújszántó – Abaújkér – – – Zemplénagárd-38143 j. bek. út, Tuzsér) Tállya Gyorsforgalmi a Sajón: Tiszatardos térsége (3621 j. ök. út, Tiszatardos- - Abaújvár-Pányok-Kéked úton és főúton – Sajópüspöki-Bánréve térsége (25 sz. főút Tervezett térségi 36314 j. bek. út, Tiszalök) - Alsóberecki – Felsőberecki – Karos tervezett nagy elkerülő szakasz) jelentőségű híd Ároktő térsége (3307 j. ök. út, Ároktő-Tiszacsege) - Bogács – Bükkzsérc – Cserépfalu – híd – Sajószentpéter térsége (26. sz. főút Cserépváralja – Tard elkerülő szakasz) a Sajón: - – Borsodszirák – Damak – Hangács – – Kazincbarcika térség (26. sz. főút elkerülő Köröm térsége (3601 j. ök. út Muhi-Köröm között) Nyomár – Sajóecseg – Sajókeresztúr – szakasz) Sajópálfala – Sajósenye – Sajóvámos – - Borsodbóta – Bükkmogyorósd – – a Hernádon: Csokvaomány – Lénárddaróc – Nekézseny – – Encs térsége Sáta – – Bánréve - Edelény-Szendrőlád – Ládbesnyő - - – Emőd Galvács Térségi – Mezőkövesd-Mezőkeresztes - Emőd – Bükkaranyos – Harsány – Kisgyőr jelentőségű – Miskolc - Encs - Gibárt - Méra - Szalaszend – Fulókércs logisztikai – Tiszaújváros – Szemere – Novajidrány – Garadna – központ – Sátoraljaújhely Hernádvécse – Pusztaradvány – Hernádpetri – Tornyosnémeti - Halmaj – Csobád – Felsődobsza – Hernádkércs Kereskedelmi Térségi – Kázsmárk – – Léh – – (nemzetközi) jelentőségű – Miskolc Rásonysápberencs – Szentistvánbaksa repülőtérré – Mezőkövesd - Mezőkeresztes nyilvános – Sárospatak - Hernádszentandrás – Forró – – fejleszthető kereskedelmi – Tiszaújváros Térségi Hernádbüd – Ináncs – Pere repülőtér repülőtér jelentőségű - Hét – Bánréve – Serényfalva szennyvízelveze - Hidasnémeti – Hernádszurdok – – Hidasnémeti – OH (Perin/Perényhim) tő rendszer Tornyosnémeti – Tornyosnémeti – OH (Sena /Abaújszina) – Sátoraljaújhely Észak – OH (Slovenské Nové - Kazincbarcika – Alsótelekes – Berente – – Sátoraljaújhely Dél – OH (Slovenské Mesto /Tótújhely) Gyorsforgalmi- Dövény – Égerszög – Felsőkelecsény – Nové Mesto /Tótújhely) Térségi – Pácin – OH (Vel’ky Kamenec/Nagykövesd) és főúthálóza- Felsőnyárád – Felsőtelekes – Izsófalva – – Pácin – OH (Pribenik/Perbenyik) jelentőségű – Lácacséke – OH (Pribenik/Perbenyik) ton lévő Jákfalva – Kánó – Kurityán – – Meszes – Bánréve – OH (Sajószentkirály/Král) határátlépési – Domaháza – OH (Petrovce /Gömöréterfalva) határátlépési – Múcsony – Ormosbánya – Rudabánya – – Hídvégardó – OH pontok – Bánréve – OH (Lenartovce/Lénártfalva) pontok Szalonna – Szendrő – Szőlősardó – Szuhogy – (Host’ovce/Bódvavendégi) – Aggtelek – OH (Dlhá Ves/Gömörhosszúszó) – – Alsószuha – – Tornyosnémeti – OH – Perecse – OH (Janik/Jánok) Zádorfalva – Szuhafő – – Ragály – – Ózd (Susa) – OH (Janice/Jene) Szuhakálló – Sajóivánka – Vadna - Kenézlő – Györgytarló – Viss – Vasúti – Hidasnémeti – OH - Korlát – Fony – Vizsoly – Vilmány – törzshálózaton – Sátoraljaújhely – OH - Köröm – Berzék – Gesztely – Hernádkak –

lévő határát- – Hídvégardó – OH Hernádnémeti – Onga – Ónod – Sajóhidvég – lépési pontok – Bánréve – OH Sajólád – Sajópetri- Muhi – Tiszalúc – – Bőcs – Kiscsécs –Kesznyéten – 08.01 Sarud-négyesi - Megyaszó – Alsódobsza – Sóstófalva – – 08.02 Négyes-tiszakeszi Újcsanálos – 08.03 Tiszakeszi-sajószögedi - Mezőcsát – Hejőpapi – Igrici – 08.04 Inérhát-tokaji - Miskolc – Alsózsolca – Arnót – Bükkszentkereszt – 08.05/I. Zalkod-tiszacsermelyi – Felsőzsolca – Kistokaj – Mályi – Nyékládháza – Elsőrendű – 08.05/II. Tiszacsermely-zemplénagárdi Szirmabesenyő árvízvédelmi – 08.06 Bánréve-felsőzsolcai - – Dédestapolcsány – Mályinka – fővonal – 08.07. Miskolc-sajópüspöki Bánhorváti – (Nagyvisnyó) – 08.08. Hernádnémeti-hernádszurdok - Ózd - – Arló – Járdánháza - – 08.09 Hidasnémeti-bőcsi Borsodbóta – 08.10 Inérhát-taktaföldvári - Pálháza – Bózsva – Filkeháza – Füzér – – 08.11 Viss-felsőberecki Füzérkajata – Füzérkomlós – Füzérradvány – – 08.14 Bodrogkeresztúr-sátoraljaújhelyi – – Nyíri – – A VTT I. Vágáshuta – Kovácsvágás - Hollóháza ütemben Cigánd-Tiszakarádi árvízi tározó (Cigánd, - – – –

megvalósuló Pácin, Nagyrozvágy, ) Viszló – Debréte – – Szászfa árvízi tározó – Pamlény – Keresztéte – Krasznokvajda –

M-Teampannon Kft. 9 2009. május Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve B.A.Z.M. ÖNK. 10/2009. (V. 5.) sz. rendelete

Országos Térségi Országos Térségi Borsod-Abaúj-Zemplén megyét Borsod-Abaúj-Zemplén megyét érintő Borsod-Abaúj-Zemplén megyét Borsod-Abaúj-Zemplén megyét érintő kategória jelentőségű kategória jelentőségű érintő elemek elemek érintő elemek elemek (OTrT) kategória (OTrT) kategória Perecse – Kány – Büttös - Ricse – Nagyrozvágy – Kisrozvágy – Lácacséke – Révleányvár – Semjén – Zemplénagárd - Sajószentpéter – – Kondó – Parasznya - Radostyán – Sajókápolna – Sajólászlófalva – Varbó - Sárospatak – Bodrogolaszi – Erdőhorváti – Háromhuta – Hercegkút – Komlóska – Makkoshotyka – Olaszliszka – Sárazsadány – Tolcsva – Vámosújfalu - Sátoraljaújhely – Alsóregmec – Mikóháza – Felsőregmec Érintett települési közigazgatási területek: - Szentistván – Mezőkeresztes – Abaújszántó, Abaújvár, Alsóberecki, Bogács, Mezőnagymihály – Mezőnyárád – – Boldva, Borsodbóta, Borsodnádasd, Edelény, Emőd, Encs, Hernádszentandrás, Halmaj, Térségi - Szerencs – – Legyesbénye – Mád – Kazincbarcika, Kenézlő, Korlát, Köröm, jelentőségű Mezőzombor – Rátka-Taktaharkány – Megyaszó, Mezőcsát, Mezőkövesd, Miskolc, szennyvíztisztító Nagybarca, Ózd, Pálháza, Putnok, Rakacaszend, telep - Szikszó-Aszaló-Alsóvadász - Homrogd- Sajószentpéter, Sárospatak, Sátoraljaújhely, – –Nyésta – Abaújszolnok – Kupa – Szentistván, Szerencs, Szikszó, Szögliget, Felsővadász – -Abaújlak - Tiszadorogma, Tiszaújváros, Tokaj, Ricse, Gagyvendégi -Gagybátor Hidasnémeti, Hét, Tibolddaróc - Szögliget – Jósvafő – Perkupa – Szin – - Hidvégardó – Tornanádaska – Komjáti – Bódvaszilas – Bódvarákó - Tibolddaróc – Bükkábrány – Kács - Tiszadorogma – Borsodivánka – Négyes – Tiszabábolna – - Tiszaújváros – Nagycsécs – Sajószöged – Sajóörös – Oszlár – – Hejőkürt – Tiszapalkonya - Tokaj – Bodrogkeresztúr – Bodrogkisfalud – – Erdőbénye – Szegi – Szegilong – Taktabáj – Tarcal – Tiszaladány – Tiszatardos

M-Teampannon Kft. 10 2009. május Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve B.A.Z.M. ÖNK. 10/2009. (V. 5.) sz. rendelete

A rendelet 4. számú melléklete: Települések 3.1-3.15 sz. melléklet szerinti országos és megyei övezetekkel való érintettsége A rendelet 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5 3.6 3.7 3.8 3.9 3.10 3.11 3.12 3.13 3.14 3.15 számú melléklete alapján Országos Térségi Kiemelten Felszíni Ásványi Vízerózió- Szélerózió- TELEPÜLÉS Kiváló Országos Térségi Kiemelt Kiváló Erdőtelepí- jelentő- jelentő- érzékeny vizek víz- nyers- Rendsze- Földtani nak kitett nak kitett termőhelyi komplex komplex Történeti Együtt fontosságú Honvé- Ökológiai termőhelyi tésre ségű ségű Világörök- felszín minőség- anyag- resen Nagyvízi veszély- terület terület Magterület Pufferzóna adottságú tájrehab. tájrehab. települési tervezhető meglévő delmi folyosó adottságú alkalmas tájkép- tájkép- ségi terület alatti víz- védelmi gazdálko- belvízjárta meder forrás által által szántó- igénylő igénylő terület térségek honvédel terület erdőterület terület védelmi védelmi minőség- vízgyűjtő dási terület területe érintett érintett terület területek terület mi terület terület terület véd. ter. területe területek település település 1. Abaújalpár x x x x x x 2. Abaújkér x x x x x x x 3. Abaújlak x x x x x x x 4. Abaújszántó x x x x x x x x x x x 5. Abaújszolnok x x x x x x 6. Abaújvár x x x x x x x 7. Abod x x x x x x x x 8. Aggtelek x x x x x x x 9. Alacska x x x x x x x x 10. Alsóberecki x x x x x x 11. Alsódobsza x x x x x x x 12. Alsógagy x x x x x x 13. Alsóregmec x x x x x x 14. Alsószuha x x x x x x 15. Alsótelekes x x x x x x x x x x x x 16. Alsóvadász x x x x x x x 17. Alsózsolca x x x x x x x 18. Arka x x x x x x x 19. Arló x x x x x x x x x x 20. Arnót x x x x 21. Ároktő x x x x x x x x x x x 22. Aszaló x x x x x x x 23. Baktakék x x x x x x x x 24. x x x x x x 25. Bánhorváti x x x x x x x x x x x x 26. Bánréve x x - x x x x 27. Baskó x x x x x 28. Becskeháza x x x x x x x x x x 29. Bekecs x x x x x x x x x 30. Berente x x x x x x x 31. Beret x x x x x x x 32. Berzék x x x x x x 33. x x x x 34. Bodrogkeresztúr x x x x x x x x x x x x 35. Bodrogkisfalud x x x x x x x x x x 36. Bodrogolaszi x x x x x x x x 37. Bódvalenke x x x x x x x x 38. Bódvarákó x x x x x x x x x x 39. Bódvaszilas x x x x x x x x 40. Bogács x x x x x x x x 41. Boldogkőújfalu x x x x x x 42. Boldogkőváralja x x x x x x x x x 43. Boldva x x x x x 44. Borsodbóta x x x x x x x x x x x x 45. Borsodgeszt x x x x x x x x 46. Borsodivánka x x x x x x x 47. Borsodnádasd x x x x x x x x x x x 48. Borsodszentgyörgy x x x x x x 49. Borsodszirák x x x x x x 50. Bózsva x x x x x 51. Bőcs x x x x x 52. Bükkábrány x x x x 53. Bükkaranyos x x x x x x x x 54. Bükkmogyorósd x x x x x x 55. Bükkszentkereszt x x x x x x 56. Bükkzsérc x x x x x x x x 57. Büttös x x x x x x x x 58. Cigánd x x x x x x

M-Teampannon Kft. 11 2009. május Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve B.A.Z.M. ÖNK. 10/2009. (V. 5.) sz. rendelete

A rendelet 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5 3.6 3.7 3.8 3.9 3.10 3.11 3.12 3.13 3.14 3.15 számú melléklete alapján Országos Térségi Kiemelten Felszíni Ásványi Vízerózió- Szélerózió- TELEPÜLÉS Kiváló Országos Térségi Kiemelt Kiváló Erdőtelepí- jelentő- jelentő- érzékeny vizek víz- nyers- Rendsze- Földtani nak kitett nak kitett termőhelyi komplex komplex Történeti Együtt fontosságú Honvé- Ökológiai termőhelyi tésre ségű ségű Világörök- felszín minőség- anyag- resen Nagyvízi veszély- terület terület Magterület Pufferzóna adottságú tájrehab. tájrehab. települési tervezhető meglévő delmi folyosó adottságú alkalmas tájkép- tájkép- ségi terület alatti víz- védelmi gazdálko- belvízjárta meder forrás által által szántó- igénylő igénylő terület térségek honvédel terület erdőterület terület védelmi védelmi minőség- vízgyűjtő dási terület területe érintett érintett terület területek terület mi terület terület terület véd. ter. területe területek település település 59. Csenyéte x x x x x x 60. Cserépfalu x x x x x x x x 61. Cserépváralja x x x x x x x x 62. Csernely x x x x x x x x x 63. Csincse x x x x x 64. Csobád x x x x x x x 65. Csobaj x x x x x x x x x 66. Csokvaomány x x x x x x x x x 67. Damak x x x x x 68. Dámóc x x x x 69. Debréte x x x x x x x 70. Dédestapolcsány x x x x x x x x x x 71. x x x x x x x 72. Domaháza x x x x x x x x 73. Dövény x x x x x x x 74. Dubicsány x x x x x x x 75. Edelény x x x x x x x x x x 76. Egerlövő x x x x x 77. Égerszög x x x x x x x 78. Emőd x x x x x x x x x x x 79. Encs x x x x x x x x x 80. Erdőbénye x x x x x x x x x x x 81. Erdőhorváti x x x x x x x x x 82. Fáj x x x x x x 83. Fancsal x x x x x x x 84. x x x x x x x 85. Felsőberecki x x x x x x x x 86. Felsődobsza x x x x x x x x x x 87. Felsőgagy x x x x x x x 88. Felsőkelecsény x x x x x x x 89. Felsőnyárád x x x x x x x x 90. Felsőregmec x x x x x 91. Felsőtelekes x x x x x x x x x x 92. Felsővadász x x x x x x 93. Felsőzsolca x x x x x 94. Filkeháza x x x x x x 95. Fony x x x x x x x x 96. Forró x x x x x x x 97. Fulókércs x x x x x x x 98. Füzér x x x x x x x x x x 99. Füzérkajata x x x x x x x 100. Füzérkomlós x x x x x x x 101. Füzérradvány x x x x x x x x x x 102. Gadna x x x x x x x 103. Gagyapáti x x x x x x x x 104. Gagybátor x x x x x x x x 105. Gagyvendégi x x x x x x x x 106. Galvács x x x x x x x 107. Garadna x x x x x x x x 108. Gelej x x x x x 109. Gesztely x x x x x x x x 110. Gibárt x x x x x x 111. Girincs x x x x x x x 112. Golop x x x x x x x x 113. Gömörszőlős x x x x x x x x 114. Gönc x x x x x x x x x x x x x x 115. Göncruszka x x x x x x x x x 116. Györgytarló x x x x x 117. Halmaj x x x x x

M-Teampannon Kft. 12 2009. május Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve B.A.Z.M. ÖNK. 10/2009. (V. 5.) sz. rendelete

A rendelet 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5 3.6 3.7 3.8 3.9 3.10 3.11 3.12 3.13 3.14 3.15 számú melléklete alapján Országos Térségi Kiemelten Felszíni Ásványi Vízerózió- Szélerózió- TELEPÜLÉS Kiváló Országos Térségi Kiemelt Kiváló Erdőtelepí- jelentő- jelentő- érzékeny vizek víz- nyers- Rendsze- Földtani nak kitett nak kitett termőhelyi komplex komplex Történeti Együtt fontosságú Honvé- Ökológiai termőhelyi tésre ségű ségű Világörök- felszín minőség- anyag- resen Nagyvízi veszély- terület terület Magterület Pufferzóna adottságú tájrehab. tájrehab. települési tervezhető meglévő delmi folyosó adottságú alkalmas tájkép- tájkép- ségi terület alatti víz- védelmi gazdálko- belvízjárta meder forrás által által szántó- igénylő igénylő terület térségek honvédel terület erdőterület terület védelmi védelmi minőség- vízgyűjtő dási terület területe érintett érintett terület területek terület mi terület terület terület véd. ter. területe területek település település 118. Hangács x x x x x x 119. Hangony x x x x x 120. Háromhuta x x x x x x 121. Harsány x x x x x x x x 122. Hegymeg x x x x x x x 123. Hejce x x x x x x x x x 124. Hejőbába x x x x x x 125. Hejőkeresztúr x x x x x x 126. Hejőkürt x x x x x x x 127. Hejőpapi x x x x x 128. Hejőszalonta x x x x 129. Hercegkút x x x x x x x x x 130. Hernádbűd x x x x x x 131. Hernádcéce x x x x x 132. Hernádkak x x x x x 133. Hernádkércs x x x x x x x x 134. Hernádnémeti x x x x x x x 135. Hernádpetri x x x x x x 136. Hernádszentandrás x x x x x x x 137. Hernádszurdok x x x x x x x x 138. Hernádvécse x x x x x x x x x 139. Hét x x x x x x x x 140. Hidasnémeti x x x x x x x x 141. Hidvégardó x x x x x x x x 142. Hollóháza x x x x x x x x 143. Homrogd x x x x x x x 144. Igrici x x x x x x x x 145. Imola x x x x x x x 146. Ináncs x x x x x 147. x x x x x x x 148. Izsófalva x x x x x x x x 149. Jákfalva x x x x x x x x 150. Járdánháza x x x x x x x x 151. Jósvafő x x x x x x x 152. Kács x x x x x x x x 153. Kánó x x x x x x x x x x 154. Kány x x x x x x x x 155. x x x x x x x 156. Karos x x x x 157. Kazincbarcika x x x x x x x x x x x 158. Kázsmárk x x x x x x x 159. Kéked x x x x x x x x x 160. Kelemér x x x x x x x 161. Kenézlő x x x x x 162. Keresztéte x x x x x x 163. Kesznyéten x x x x x x x x 164. Királd x x x x x x x x 165. Kiscsécs x x x x x x x 166. Kisgyőr x x x x x x x x 167. Kishuta x x x x 168. Kiskinizs x x x x x x x 169. Kisrozvágy x x x x x 170. Kissikátor x x x x x x 171. Kistokaj x x x x x x x x 172. Komjáti x x x x x x x x x x 173. Komlóska x x x x x x x x 174. Kondó x x x x x x x x x x x 175. Korlát x x x x x x x x 176. Kovácsvágás x x x x x x x x

M-Teampannon Kft. 13 2009. május Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve B.A.Z.M. ÖNK. 10/2009. (V. 5.) sz. rendelete

A rendelet 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5 3.6 3.7 3.8 3.9 3.10 3.11 3.12 3.13 3.14 3.15 számú melléklete alapján Országos Térségi Kiemelten Felszíni Ásványi Vízerózió- Szélerózió- TELEPÜLÉS Kiváló Országos Térségi Kiemelt Kiváló Erdőtelepí- jelentő- jelentő- érzékeny vizek víz- nyers- Rendsze- Földtani nak kitett nak kitett termőhelyi komplex komplex Történeti Együtt fontosságú Honvé- Ökológiai termőhelyi tésre ségű ségű Világörök- felszín minőség- anyag- resen Nagyvízi veszély- terület terület Magterület Pufferzóna adottságú tájrehab. tájrehab. települési tervezhető meglévő delmi folyosó adottságú alkalmas tájkép- tájkép- ségi terület alatti víz- védelmi gazdálko- belvízjárta meder forrás által által szántó- igénylő igénylő terület térségek honvédel terület erdőterület terület védelmi védelmi minőség- vízgyűjtő dási terület területe érintett érintett terület területek terület mi terület terület terület véd. ter. területe területek település település 177. Köröm x x x x x x 178. Krasznokvajda x x x x x x x 179. Kupa x x x x x x 180. Kurityán x x x x x x x x 181. Lácacséke x x x x x x x 182. Ládbesenyő x x x x x x 183. Lak x x x x x x x 184. Legyesbénye x x x x x x x 185. Léh x x x x x x 186. Lénárddaróc x x x x x x x x 187. x x x x x x x 188. Mád x x x x x x x x x x 189. Makkoshotyka x x x x x x x x x 190. Mályi x x x x x x x x x x 191. Mályinka x x x x x x x x x x 192. Martonyi x x x x x x x x x x x 193. Megyaszó x x x x x x 194. Méra x x x x x x x x 195. Meszes x x x x x x x x x 196. Mezőcsát x x x x x x x x 197. Mezőkeresztes x x x x x x x 198. Mezőkövesd x x x x x x x x 199. Mezőnagymihály x x x x x x 200. Mezőnyárád x x 201. Mezőzombor x x x x x x x x x 202. Mikóháza x x x x x x x 203. Miskolc x x x x x x x x x x x x x x x x 204. Mogyoróska x x x x x 205. Monaj x x x x 206. Monok x x x x x x x x x 207. Mucsony x x x x x x x x x 208. Muhi x x x x x 209. Nagybarca x x x x x x x x x x 210. Nagycsécs x x x x x x x 211. Nagyhuta x x x x x x 212. Nagykinizs x x x x x x x 213. Nagyrozvágy x x x x x x 214. Négyes x x x x x x x 215. Nekézseny x x x x x x x x x 216. Nemesbikk x x x x x x 217. Novajidrány x x x x x x x x 218. Nyékládháza x x x x x x x x x 219. Nyésta x x x x x x x 220. Nyíri x x x x x x x 221. Nyomár x x x x x x 222. Olaszliszka x x x x x x x x x 223. Onga x x x x x x x 224. Ónod x x x x x 225. Ormosbánya x x x x x x x x x 226. Oszlár x x x x x x x 227. Ózd x x x x x x x x x x x 228. Pácin x x x x x x x x 229. Pálháza x x x x x x x x x x 230. Pamlény x x x x x x x 231. Pányok x x x x x x x x x 232. Parasznya x x x x x x x x x x x 233. Pere x x x x x x x x x 234. Perecse x x x x x x 235. Perkupa x x x x x x x x x x x x

M-Teampannon Kft. 14 2009. május Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve B.A.Z.M. ÖNK. 10/2009. (V. 5.) sz. rendelete

A rendelet 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5 3.6 3.7 3.8 3.9 3.10 3.11 3.12 3.13 3.14 3.15 számú melléklete alapján Országos Térségi Kiemelten Felszíni Ásványi Vízerózió- Szélerózió- TELEPÜLÉS Kiváló Országos Térségi Kiemelt Kiváló Erdőtelepí- jelentő- jelentő- érzékeny vizek víz- nyers- Rendsze- Földtani nak kitett nak kitett termőhelyi komplex komplex Történeti Együtt fontosságú Honvé- Ökológiai termőhelyi tésre ségű ségű Világörök- felszín minőség- anyag- resen Nagyvízi veszély- terület terület Magterület Pufferzóna adottságú tájrehab. tájrehab. települési tervezhető meglévő delmi folyosó adottságú alkalmas tájkép- tájkép- ségi terület alatti víz- védelmi gazdálko- belvízjárta meder forrás által által szántó- igénylő igénylő terület térségek honvédel terület erdőterület terület védelmi védelmi minőség- vízgyűjtő dási terület területe érintett érintett terület területek terület mi terület terület terület véd. ter. területe területek település település 236. Prügy x x x x x x x x 237. Pusztafalu x x x x x x x 238. Pusztaradvány x x x x x x x 239. Putnok x x x x x x x x x x 240. Radostyán x x x x x x x x x 241. Ragály x x x x x x x 242. Rakaca x x x x x x x x 243. Rakacaszend x x x x x x x x x 244. Rásonysápberencs x x x x x x 245. Rátka x x x x x x x x x 246. Regéc x x x x x x x 247. Répáshuta x x x x x 248. Révleányvár x x x x x x x x x 249. Ricse x x x x x x x x 250. Rudabánya x x x x x x x x x x x x 251. x x x x x x x x 252. Sajóbábony x x x x x x x x x x x 253. Sajóecseg x x x x x x 254. Sajógalgóc x x x x x x x x x 255. Sajóhídvég x x x x 256. Sajóivánka x x x x x x x x x x 257. Sajókápolna x x x x x x x x x x 258. Sajókaza x x x x x x x x x x x 259. Sajókeresztúr x x x x x x x x 260. Sajólád x x x x x x 261. Sajólászlófalva x x x x x x x x x x 262. Sajómercse x x x x x x x x x x 263. Sajónémeti x x x x x x 264. Sajóörös x x x x x x x 265. Sajópálfala x x x x x x 266. Sajópetri x x x x x 267. Sajópüspöki x x x x x x x x x 268. Sajósenye x x x x x x 269. Sajószentpéter x x x x x x x x x x x x x 270. Sajószöged x x x x x x x 271. Sajóvámos x x x x x x x x 272. Sajóvelezd x x x x x x x x x x x 273. Sály x x x x x x x x x 274. Sárazsadány x x x x x x x x 275. Sárospatak x x x x x x x x x x x x x x 276. Sáta x x x x x x x x x 277. Sátoraljaújhely x x x x x x x x x x x x 278. Selyeb x x x x x x 279. Semjén x x x x x x 280. Serényfalva x x x x x x x x x x x 281. Sima x x x x x x x x x 282. Sóstófalva x x x x x x x 283. Szakácsi x x x x x x 284. Szakáld x x x 285. Szalaszend x x x x x x x 286. Szalonna x x x x x x x x x x x 287. Szászfa x x x x x x 288. Szegi x x x x x x x x x 289. Szegilong x x x x x x x x x x 290. Szemere x x x x x x x x 291. Szendrő x x x x x x x x x x 292. Szendrőlád x x x x x x x x x 293. Szentistván x x x x x x x x 294. Szentistvánbaksa x x x x x x x x

M-Teampannon Kft. 15 2009. május Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve B.A.Z.M. ÖNK. 10/2009. (V. 5.) sz. rendelete

A rendelet 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5 3.6 3.7 3.8 3.9 3.10 3.11 3.12 3.13 3.14 3.15 számú melléklete alapján Országos Térségi Kiemelten Felszíni Ásványi Vízerózió- Szélerózió- TELEPÜLÉS Kiváló Országos Térségi Kiemelt Kiváló Erdőtelepí- jelentő- jelentő- érzékeny vizek víz- nyers- Rendsze- Földtani nak kitett nak kitett termőhelyi komplex komplex Történeti Együtt fontosságú Honvé- Ökológiai termőhelyi tésre ségű ségű Világörök- felszín minőség- anyag- resen Nagyvízi veszély- terület terület Magterület Pufferzóna adottságú tájrehab. tájrehab. települési tervezhető meglévő delmi folyosó adottságú alkalmas tájkép- tájkép- ségi terület alatti víz- védelmi gazdálko- belvízjárta meder forrás által által szántó- igénylő igénylő terület térségek honvédel terület erdőterület terület védelmi védelmi minőség- vízgyűjtő dási terület területe érintett érintett terület területek terület mi terület terület terület véd. ter. területe területek település település 295. Szerencs x x x x x x x x x x x x x 296. Szikszó x x x x x x x x x 297. Szin x x x x x x x x x x 298. Szinpetri x x x x x x x x 299. Szirmabesenyő x x x x x x x x x 300. Szomolya x x x x x x x x 301. Szögliget x x x x x x x x x 302. Szőlősardó x x x x x x x x 303. Szuhafő x x x x x x 304. Szuhakálló x x x x x x x x x 305. Szuhogy x x x x x x x x 306. Taktabáj x x x x x x x x 307. Taktaharkány x x x x x 308. Taktakenéz x x x x x x 309. Taktaszada x x x x x 310. Tállya x x x x x x x x x x x x 311. Tarcal x x x x x x x x x x x x 312. Tard x x x x x x x x 313. Tardona x x x x x x x x x 314. Telkibánya x x x x x x x x x x x 315. Teresztenye x x x x x x x 316. Tibolddaróc x x x x x x x x x 317. Tiszabábolna x x x x x x x x x 318. Tiszacsermely x x x x x x 319. Tiszadorogma x x x x x x x x x x 320. Tiszakarád x x x x x x x 321. Tiszakeszi x x x x x x x x x 322. Tiszaladány x x x x x x x x x x 323. Tiszalúc x x x x x x 324. Tiszapalkonya x x x x x x x 325. Tiszatardos x x x x x x x 326. Tiszatarján x x x x x x x x x 327. Tiszaújváros x x x x x x 328. Tiszavalk x x x x x x x 329. Tokaj x x x x x x x x x x x x x x x 330. Tolcsva x x x x x x x x x 331. Tomor x x x x x x 332. Tornabarakony x x x x x x x 333. Tornakápolna x x x x x x x x 334. Tornanádaska x x x x x x x x x 335. Tornaszentandrás x x x x x x x x x x x 336. Tornaszentjakab x x x x x x x x 337. Tornyosnémeti x x x x x x x x x x x 338. Trizs x x x x x x x 339. Újcsanálos x x x x x x 340. Uppony x x x x x x x x x 341. Vadna x x x x x x x x x 342. Vágáshuta x x x x x x 343. Vajdácska x x x x x x 344. Vámosújfalu x x x x x x x x 345. Varbó x x x x x x x x x x x 346. Varbóc x x x x x x x 347. Vatta x x x x x 348. Vilmány x x x x x x x x x x 349. Vilyvitány x x x x x x x x 350. Viss x x x x x x 351. Viszló x x x x x x 352. Vizsoly x x x x x x x x x x x 353. Zádorfalva x x x x x x

M-Teampannon Kft. 16 2009. május Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve B.A.Z.M. ÖNK. 10/2009. (V. 5.) sz. rendelete

A rendelet 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5 3.6 3.7 3.8 3.9 3.10 3.11 3.12 3.13 3.14 3.15 számú melléklete alapján Országos Térségi Kiemelten Felszíni Ásványi Vízerózió- Szélerózió- TELEPÜLÉS Kiváló Országos Térségi Kiemelt Kiváló Erdőtelepí- jelentő- jelentő- érzékeny vizek víz- nyers- Rendsze- Földtani nak kitett nak kitett termőhelyi komplex komplex Történeti Együtt fontosságú Honvé- Ökológiai termőhelyi tésre ségű ségű Világörök- felszín minőség- anyag- resen Nagyvízi veszély- terület terület Magterület Pufferzóna adottságú tájrehab. tájrehab. települési tervezhető meglévő delmi folyosó adottságú alkalmas tájkép- tájkép- ségi terület alatti víz- védelmi gazdálko- belvízjárta meder forrás által által szántó- igénylő igénylő terület térségek honvédel terület erdőterület terület védelmi védelmi minőség- vízgyűjtő dási terület területe érintett érintett terület területek terület mi terület terület terület véd. ter. területe területek település település 354. Zalkod x x x x x x x 355. Zemplénagárd x x x x x 356. Ziliz x x x x x 357. x x x x x x x x 358. Zubogy x x x x x x x x

M-Teampannon Kft. 17 2009. május Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve B.A.Z.M. ÖNK. 10/2009. (V. 5.) sz. rendelete

M-Teampannon Kft. 18 2009. május Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve B.A.Z.M. ÖNK. 37/2009. (IV. 30.) sz. határozata

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Az OTrT módosításának következménye, hogy az egyébként maghatározóan külterjes hasznosítású pusztai táj - a Borsodi Mezőség – mezőgazdasági térségként került kijelölésre, amelynek oka, hogy itt 37/2009 (IV. 30.) számú határozata a Borsod-Abaúj-Zemplén nem jellemző a dombvidéki mozaikos tájszerkezet. A Borsodi Mezőség védett területén a gyepterületek, Megyei Területrendezési irányelvekről, ajánlásokról és vizes élőhelyek megtartása, rehabilitációja és a gyepterületek fenntartását szolgáló hagyományos legeltetéses állattartás támogatása a kiemelt cél. Evvel összefüggésben olyan tájgazdálkodási intézkedésekről központok kialakítását kell ösztönözni, amelyek a táj ökológiai táj- és természetvédelmi célú fenntartása mellett, az ismeretterjesztést, az oktatást, az ökoturizmust is szolgálhatják. Borsod-Abaúj-Zemplén megye területrendezési szabályzatában meghatározott célokkal összhangban a A Taktaköz és a Bodrogköz kedvezőtlen termőhelyi adottságai ellenére ugyancsak mezőgazdasági megyei és kistérségi fejlesztési koncepciók, programok valamint a településfejlesztési koncepciók és térség területfelhasználási egységbe került, ahol az ár- és belvízvédelemmel összehangolt településrendezési tervek illetve a helyi építési szabályzatok kidolgozása során gondoskodni kell a mezőgazdasági termelési szerkezet kialakítása kiemelten fontos agrárgazdasági cél. következő irányelvek és ajánlások érvényesítéséről. A gazdaságosan nem művelhető – természetvédelmi oltalom alatt nem álló – mezőgazdasági területek erdősítését ösztönözni kell. Fontos továbbá a mezővédő erdősávok védelme és továbbiak telepítése, A HATÁROZAT FELÉPÍTÉSE: amely a talaj termőképességének megőrzése mellett a defláció elleni védelmet is szolgálja.

I. A TÉRSÉGI SZERKEZETI TERVRE, TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEKRE VONATKOZÓ, IRÁNYELVEK 2. Vegyes területfelhasználású térség II. TÉRSÉGI SZERKEZETI TERVRE, TERÜLETFELHASZNÁLÁSRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK A vegyes használatú mezőgazdasági térség a mezőgazdasági és erdőgazdasági térségek között olyan III. ORSZÁGOS ÉS TÉRSÉGI ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK átmeneti térszerkezeti rendszert képez a megyében, ahol a természeti adottságokhoz és a IV. SAJÁTOS MEGYEI ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK hagyományos történelmi tájkarakterhez igazodó, extenzív (gyepgazdálkodás) és intenzív V. INTÉZKEDÉSEK (gyümölcstermesztés, szőlő- és borgazdálkodás) mezőgazdasági termelés egyaránt jelen van. Az erdőgazdálkodásban érvényesülnek az ökológiai szempontok, a táj- és természetvédelem érdekei. Mivel I. A TÉRSÉGI SZERKEZETI TERVRE, TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEKRE VONATKOZÓ IRÁNYELVEK ezek a térségek a védett tájak védőövezetei, és tájképi szempontból érzékeny területek, továbbá a turizmus célterületei is, ezért a tájkarakter, a történelmi tájszerkezet védelme olyan komplex 1. Mezőgazdasági térség tájgazdálkodással biztosítható, amely a települések és a táj harmonikus egységének megtartásával a A megyében a termőhelyi adottságok a mezőgazdasági árutermelés szempontjából az országos szerkezeti egység eltartóképességét a mezőgazdaság, erdőgazdaság, vízgazdálkodás, az ökológia a táj átlagnál kedvezőtlenebbek. A területek eltartóképességében a mezőgazdaságnak távlatban is és természetvédelem, a tájképvédelem, a turizmus összehangolásával növelheti. A szerkezeti egységen meghatározó szerepe lesz, így az árutermelésre alkalmas viszonylag sík, kedvező agroökológiai belül az eltérő tájtípusok szerint a komplex tájgazdálkodás célrendszere árnyalt eltéréseket mutat, amit a adottságokkal rendelkező, jó minőségű, gazdaságosan művelhető termőterületek védelmét biztosítani szabályozás és intézkedés keretében lehet kihangsúlyozni. A fogyó népességű térségek gyenge kell. mezőgazdasági területein az erdőterület növekedését kell támogatni, különösen az erózióval erősen veszélyeztetett települések területén, de továbbra is biztosítani kell ezen térségek eltartóképességében Jellemzően mezőgazdasági térségek összefüggő területei az Észak alföldi területek, a megye folyóinak meghatározó termőhelyi adottságokhoz igazodó mezőgazdaság és agrárturizmus fejlesztési hordalékkúpjai, síkságai és magas teraszai: kiemelten Borsodi Mezőség, Bodrogköz, Taktaköz, Hernád- lehetőségeit. völgy. Ezek a mezőgazdasági területek biztosítják a megye élelmiszerellátását, töltik fel a feldolgozó- A folyóvizek - Tisza, Sajó, Hernád, Bodrog - ökológiai rendszert alkotó szerkezeti egységeiben a üzemeket, meghatározó szerepet töltenek be a megye élelmiszeriparában. vízgazdálkodás mellett a vízre alapozott turizmus, az ártéri extenzív mezőgazdaság, az ártéri erdőgazdálkodás és a természetvédelem egyaránt fontos. A mezőgazdasági területeken tájtörténeti, mezőgazdasági művelési hagyományainak, agrárpiaci A Bükk, az Aggteleki karszt, a Zempléni hegység összefüggő erdős hegyvidékei körül a hegységperemek összefüggéseinek és ökológiai érdekeinek megfelelő differenciált szabályozással indokolt biztosítani a változatos természeti adottságaiból adódó változatos tájszerkezetéhez, a termőhelyi adottságokhoz termőföld mennyiségi és minőségi védelmét. Megyei érdek a további birtokaprózódások igazodó extenzív és intenzív mezőgazdaság egyaránt meghatározó. Meghatározóak és a táj megakadályozása, ezért ösztönözni kell az EU szinten is támogatható összefüggő családi birtokok változatosságát növelik az erdőterületek is. Ez a tájképi gazdagság ezen térségek turisztikai jelentőségét kialakítását. Itt elsősorban a mezőgazdasági termelési funkciók kell, hogy érvényesüljenek összefonódva is kiemeli. A védett tájak körül ebben a szerkezeti egységben kialakítható a hegyvidéki turizmus az integrált környezetkímélő gazdálkodás elveivel. fogadóközpontjainak, intézményeinek rendszere. Szerkezeti szempontból kiemelten fontos, hogy itt találhatók a szőlőtermesztés, borgazdálkodás számára Törekedni kell arra, hogy a már meglévő majorok, mezőgazdasági üzemi központok megmaradjanak, és legalkalmasabb termőterületek is (Bükkalja, Tokaj-Hegyalja), amelyek ugyancsak speciális szabályozást biztosítva legyen számukra a fejlesztés lehetősége. igényelnek. Biztosítani kell a borvidéki szőlőkataszteri területek – kiemelten a Tokaji borvidék – szőlőművelésre A mezőgazdasági térségekbe elsődlegesen az árutermelés funkcióinak kell teret biztosítani, a alkalmas területeinek védelmét a szőlőtermesztés, borászat, borturizmus térségi szintű kiegyensúlyozott gyümölcstermesztés fejlesztésének szükséges teret adni, az arra alkalmas termőhelyeken, elsősorban a fejlesztésének lehetőségeit. Hernád mentén összefüggő bogyós gyümölcsültetvények, kajszibarack ültetvények létesítését kell A megye mezőgazdasági területeinek jelentős része a természet védelméről szóló törvény hatálya alá ösztönözni és a helyi feldolgozó-kiszolgáló üzemeket fejleszteni, kapacitásukat növelni. A megye eső védett természeti terület, Natura 2000 védelmi terület vagy az ökológiai hálózat része. Ezeken a mezőgazdasági területein az árutermelést kiszolgáló és segítő vízgazdálkodás, azon belül a csatornázás területeken olyan komplex tájgazdálkodás kialakítását kell ösztönözni, amely biztosítja a természeti és a belvízelvezetés problémáinak megoldása kiemelt feladatként kezelendő. értékek védelmét, lehetőséget ad az agrárturizmus fejlesztésére és nem csökkenti az adott térség eltartóképességét. Az OTrT módosítása megszüntette a művelés intenzitására utaló két területfelhasználási egységet és csak A Cserehát változatos domborzati adottságai nem kedveznek a szántóföldi növénytermesztésnek, a mezőgazdasági térség kijelölésére ad lehetőséget. Nagyobb hangsúlyt kap azonban a vegyes térségben ezért növelni célszerű az erdőterületek arányát. Fontos továbbá a turizmus kiemelt területfelhasználású térség, amelybe a mozaikos szerkezetű térségek tartoznak. támogatása ebben a térségben. A táj eltartóképességét azonban továbbra is a mezőgazdaság határozza meg, ezért itt olyan mezőgazdasági termelés támogatandó, amely a speciális természeti adottságokhoz igazodva biztosít megélhetést (legeltetéses állattenyésztés, halgazdálkodás,

M-Teampannon Kft. 19 2009. május Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve B.A.Z.M. ÖNK. 37/2009. (IV. 30.) sz. határozata gyümölcstermesztés, gyógynövény-termesztés,), vagy a mezőgazdaság a turizmussal együtt jelenthet 4. Vízgazdálkodási térség fejlődési lehetőséget (lovas turizmus, horgász turizmus, falusi turizmus). Vízgazdálkodási térség a vízfolyások, állóvizek medre és a vízfolyás(ok) mentén a „nagyvízi medrek, a A térségen belül a történelmi tájszerkezet és településhálózat mindmáig arányos maradt. Ezért kerülendő parti sávok, a vízjárta, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos a területen belül nagyobb kiterjedésű összefüggő fejlesztési területek kijelölése. E térségekben is kiemelt eljárásrólszóló 21/2006. (I.31.) kormányrendeletben” előírt parti sávok. A megye feszíni vizekben gazdag. szempont a megfelelő települési, térségszervező központok továbbfejlesztése. A terület aprófalvas A felszíni vízfolyások befogadója a Tisza folyó, mely a megye keleti határa mentén helyezkedik el. A térségeiben esetenként jelentős konfliktus az infrastruktúra hiányossága. Erre vonatkozóan egyes folyóvölgyek jelentős szerkezeti elemek is, felszabdalják, tagolják a megye hegyvidéki területét. A településcsoportokban a nagy rendszerektől független, egyedi megoldások támogatását kell vizekhez kapcsolódó térszerkezeti követelmény, hogy a mainál komplexebb, többcélúan-összetett ösztönözni. vízgazdálkodással a hasznosítható területek rendszerbe szervezett bővítésével, a vízvisszatartó képesség A vegyes területfelhasználású – külterjes mezőgazdasági – térség területe tájképi és természetvédelmi növelése mellett jelentősen csökkenjen az árvízveszély. szempontból rendkívül érzékeny. Védett természeti területek, Natura 2000 védelmi területek az ökológiai A megye folyóvizei (Tisza, Bodrog, Hernád, Salyó, Bódva, stb.) az országos ökológiai hálózat hálózat, érzékeny természeti területek által fokozottan érintett. meghatározó folyosói, így a vízgazdálkodást a természetvédelmi, ökológiai követelményekkel is össze Ezért a tájgazdálkodást a mezőgazdasági, erdőgazdasági, és azokhoz kapcsolódó turisztikai kell hangolni. fejlesztéseket a természetvédelmi érdekekkel össze kell hangolni. A folyók és állóvizek turisztikai potenciálja ma még jelentős mértékben kihasználatlanok. Ezért Kiemelten fontos továbbá a térségben a tájjelleg, tájképi értékek megőrzése a települések és a táj vízgazdálkodással, természetvédelemmel és az ökológiai hálózat védelmével összehangoltan ösztönözni harmonikus egységének megtartása. kell a vízi turizmus fejlesztését. Ez a mezőgazdasági területek történeti hagyományokon alapuló és a termőhelyi adottságokhoz A Tisza mentén a Bodrogköz, Kesznyéten és a Borsodi Mezőség területén az ártéri tájgazdálkodás az igazodó racionális tájhasználatot figyelembe vevő differenciált települési szabályozással biztosítható. ökológiai és természetvédelmi célú tájrehabilitáció kialakításában is meghatározó szerepe lehet a A térségen belül nem indokolt a volt zártkerteken kívül további kertes mezőgazdasági területek kijelölése, többcélú vízgazdálkodásnak. mivel a már kialakult zártkerti jellegű területeken a kertgazdálkodási és ahhoz kapcsolódó pihenési igények bőven biztosíthatók. 5. Városias települési térség A természetvédelmi oltalom alatt álló természetes, természetközeli gyepterületeket olyan korlátozott A térségi szerkezeti terv az OTrT-nek és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről szóló rendeletnek használatú mezőgazdasági területként indokolt szabályozni, ahol épületek nem létesíthetők, vagy csak a megfelelően városias települési térséget és hagyományosan vidéki települési térséget különböztet meg. védelmi célokkal összhangban alakíthatók ki. Településrendezési tervben a rendelet szerint a városias települési térségbe tartozó területek bármely, A térség borvidéki területeit – kiemelten a Tokaji Borvidék szőlőkataszteri területeit – a településrendezés míg a hagyományosan vidéki települési térségek területei a nagyvárosias lakóterület és vegyes terület eszközeiben olyan területfelhasználási egységbe indokolt sorolni, ahol csak a szőlőgazdálkodás, kivételével bármely települési területfelhasználási egységbe sorolhatók. borászat, borturizmus építményei alakíthatók ki. A megyében a szerkezeti terv a programnak megfelelően határolta le a városias települési térségeket. A 3. Erdőgazdálkodási térség lehatárolás során messzemenően figyelembe lettek véve a hosszabbtávon tovább erősödő Meghatározóan erdőgazdálkodási térség a megye középhegységi területei (Bükk, Borsodi – dombság, városkörnyéki kapcsolatok. Aggteleki karszt, Cserehát, Zempléni - hegység). A térségi szerkezeti terv a hatályos jogszabályok keretei között pontosította az OTrT illetve annak A települési térségek magukba foglalják a lakott területeket, a térségi jelentőségű ipari területeket, a módosítása szerinti országos szerkezeti terv nagyvonalúan kijelölt erdőgazdasági térség területét. térségi jelentőségű logisztikai központokat, az ipari parkok területét, valamint a városok esetében a Kiemelten a Cserehát és a Bodrogköz táji eltartóképességét csökkentené és a történeti tájkarakter túlzott hatályos szerkezeti terv szerint a kijelölt fejlesztési területeket. megváltoztatását eredményezné az OTrT szerinti nagyszámú új erdőtelepítés. A tervezett erdőtelepítések vonatkozásában ezt az illetékes erdészeti igazgatóság adatszolgáltatása sem igazolta. Ezért a szerkezeti A városias települési térségek a megye térségi szerkezetének kiemelt jelentőségű elemei. Viszonylag kis terv erdőgazdálkodási térségként a már meglévő és az erdészeti igazgatóság által erdőtelepítésre kiterjedésű, intenzíven beépített, bármely települési területfelhasználási egységet befogadó, döntően a tervezett területeket jelölte ki. művi környezet elemei által elfoglalt területek. A városok, melyek az emberek közvetlen és elsődleges Az erdőgazdálkodási térség az országos ökológiai hálózat része és jelentős hányada védett természeti életterét adják, a gazdaság és tájhasználat meghatározó központjai is egyben. A jellemzően települési terület (nemzeti park, tájvédelmi körzet) továbbá Natura 2000 élőhelyvédelmi terület is. Ennek területeken összetett és átfogó tevékenység folyik, az egyes meghatározó tevékenységek sajátos megfelelően az erdőgazdálkodást a táji, természetvédelmi, ökológiai érdekekkel összhangban kell építészeti-települési környezetet hoznak létre. A települési környezet jellemzői (intenzitás, karakter, folytatni. Az erdők közjóléti funkciója is meghatározóan fontos, kiemelten a Bükk és a Zempléni hegység természeti elemek, működés, stb.) határozzák meg az ott zajló élet minőségét. E területek legfőbb területén. Ennek megfelelően a többcélú erdőgazdálkodás elve fenntartásának a jövőben is tulajdonságai a funkcionális összetettség, az időtállóság, a nagy műszaki érték, a helyhez kötöttség. meghatározónak kell lennie. Kiemelten fontos a természetközeli erdőgazdálkodás, a termőhelyi adottságokhoz igazodó őshonos A városias települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe besorolható. Biztosítani kell erdősítés ösztönzése. a kompakt várostest megtartását, és a fejlesztési területek településfejlesztési koncepció alapján történő A megye területén kiemelt jelentősége van a védelmi rendeltetésű erdőterületeken belül a mértéktartó kijelölését. A településrendezés során tekintettel kell lenni a gazdaságos véderdőknek, és amelyek a talaj védelmét illetve az erózió elleni védelmet biztosítják. Ennek településüzemeltetés követelményeire is. megfelelően az erdőgazdálkodási térségen belül kiemelten kell kezelni az erózióveszélyes területek A városközpontok hagyományőrző modernizációja, megújítása során ki kell hangsúlyozni a város és erdősítését. térség identitását meghatározó elemeket, erősítve a turisztikai vonzerőt. A központok megújítása során Az erdőgazdálkodási térségben kiemelt jelentősége van a vadgazdálkodásnak, vadász turizmusnak is. szükség esetén ösztönözni kell a központ funkcióváltását, a nem odaillő funkciókat (pl. üzemek) Fontos azonban, hogy a vadgazdálkodás az adott erdők vad eltartóképességével összhangban lehetőség szerint ki kell telepíteni, a zavaró épületeket, építményeket el kell bontani, és erősíteni kell az történjen. intézményi és kereskedelmi funkciót. Olyan környezet kialakítására és ehhez olyan szabályok alkotására Azoknak a fokozottan védett erdőterületeknek, ahol a természeti adottságok és a természeti értékek kell törekedni, mely méltó a történelmi településközpont jellegének erősítésére. fokozott védelme miatt erdőgazdálkodás nem folytatható, pl.(sziklaerdők, szurdokerdők) a háborítatlanságát biztosítani kell. Ezen erdők nemzeti park igazgatóságok kezelésébe történő átadása A városok megalapozott komplex fejlesztése, valamint a pályázatokon történő sikeres részvétel lenne célszerű. érdekében elengedhetetlen az Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítése. A városokban célszerű kijelölni azokat a fejlesztési irányokat, ahol csak intenzívebb városi lakóterületek alakíthatók ki. Mérsékelni

M-Teampannon Kft. 20 2009. május Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve B.A.Z.M. ÖNK. 37/2009. (IV. 30.) sz. határozata javasolt a nagy kiterjedésű, tagolatlan kertvárosi területek kijelölését, ezzel szemben törekedni célszerű a csomópont. A településhálózati csomópont a pólusprogram része, ezért az abban foglalt irányelveket is változatos sűrűségű lakóterületek kínálatának biztosítására. figyelembe kell venni a térségi tervezés, struktúra terv kidolgozása során. E kategóriába a megye városhálózata és a városokkal szimbiózisban élő települések tartoznak. A jelenlegi huszonhat város: Miskolc, Alsózsolca, Felsőzsolca, Emőd, Nyékládháza, Sajószentpéter, Miskolc megyei jogú város, régióközpont: az Országos Területfejlesztési Koncepcióban és az OTrT-ben Kazincbarcika, Ózd, Borsodnádasd, Putnok, Cigánd, Edelény, Szendrő, Encs, Gönc, Abaújszántó, meghatározott országos fejlesztési pólus. Miskolcot és térségét az OTrT Együtt tervezhető térségként Mezőcsát, Mezőkövesd, Sátoraljaújhely, Pálháza, Sárospatak, Szerencs, Szikszó, Tiszaújváros, Tokaj, határozza meg, mely megjelenik a rendelet mellékleteként is. A város települési térségét, a Rudabánya. településszerkezeti tervének megfelelően egy az egyben át kell vennie a megyei tervnek. Miskolc és E településeken indokolt biztosítani a kistérségek szervezéséhez szükséges intézmények és térségi ellátó agglomerációs térsége településrendezési tervei egységes elvek alapján kezelendők és azokat a rendszerek létesítményei számára a szükséges területeket. pólusprogrammal összhangban kell kidolgozni.

A megye városhálózatát jelentő városias települési térségek között megjelennek a jelenleg városi A településhálózati csomópont területét, mely magába foglalja a Miskolci agglomeráció településeit, a ranggal rendelkező településeken túl a megye sajátos területi folyamatainak megfelelően a Sajó völgy keleti és déli területeit, az M3-as autópálya mentén kibővülő Dél-borsodi ipari térséget, városiasodó, nagyközségi rangú települések (kistérségi alközpontok, mikroközpontok). Ennek azért van területrendezési szempontból egységként kell kezelni. E terület funkcionális összetettsége, jelentősége, mert az OTrT szerint a hagyományos vidéki térségbe sorolt településeken a nagyvárosi problémahalmaza miatt sajátos megyei térségként kezelendő és részletesebb térségi tervezést igényel. lakóterület mellett vegyes terület területfelhasználás sem jelölhető ki. Ez egyrészt gátat szab a település Erre a legmegfelelőbb egy olyan struktúra terv készítése, melyben a védelmi területek és a fejlesztési célú kompaktabbá válásának, az apróbb telkű, intézménysűrűsödést jelentő településközpontok területkínálat komplex tervben jelenik meg. A tervben kijelölendők a településhálózati csomópont fejlődésének, és a természetes központmegújulásnak (beépítés 30%-ig lehetséges). E településeken a rehabilitációra szoruló gazdasági területei, a telepszerűen kialakított vagy más rehabilitációra szoruló szuburbanizációs hatások már hosszabb ideje megjelentek és városias építési formák mellett az életmód lakóterületei és a megújulásra váró településközpontok is. A térség természeti és tájértékekben való és területhasználat gyökeres átalakulása tapasztalható. E településeken a népesség száma növekszik, a gazdagságának megőrzését, a zöldmezős fejlesztések iránti igény mérséklését e területek foglalkoztatás városi szerkezetű, szorosan összefonódik a városhálózat és a megye gazdaságának megújulásával, ingatlanpiaci pozíciójának javításával kell segíteni. E területek rehabilitációja egyúttal a folyamataival. A mezőgazdasági tevékenység a külterjes térségekben visszaesett, ami területhasználat szétesett településtestek integrálódását, a városüzemeltetés gazdaságosságát, hatékonyságát javító alakulását is dinamikusan alakítja és egyre erőteljesebben érezhetőek az urbanizációs folyamatok. Az kompakt településtestek kialakulását is segíti. építési és településfejlesztési tevékenységeket jellemzi – a városokban is meghatározó – erőteljes területi terjeszkedés, a vegyes területhasználat. A nagyrészt a „miskolci agglomerációban” elhelyezkedő 6. Hagyományosan vidéki települési térség településcsoport lehatárolásának szerkezeti jelentősége abban áll, hogy jelzi azokat a megyei települési Hagyományosan vidéki települési térség kategóriába tartozik a megye településeinek döntő része. E folyamatokat, amelyek a kistérségi szuburbanizáció eredményeképpen közvetlenül átalakítják a megye települések közvetlen és meghatározó kapcsolatban állnak a táji természeti környezetükkel, lélekszámuk településhálózatát. E települések: alacsony a beépítésük kevésbé intenzív. A kiépített környezet fokozatosan, szerves fejlődés során alakult Miskolci kistérségben: Mályi, Onga, Sajóbábony, Szirmabesenyő, Arnót; ki, a település műszaki, társadalmi összefüggéseiben átlátható léptékű. Kazincbarcikai kistérség: Mucsony; Ez a térség azonban nem kezelhető homogén masszaként, hanem igen változatos, összetett Szerencsi kistérségben: Tiszalúc; tulajdonságokkal bír. A térségeket eltérő érzékenység jellemzi táj- és természetvédelmi, világörökségi, Ózdi kistérségben: Arló; hegyvidéki, alföldi és üdülőkörzeti szerepkörök szempontjából. Különböző gazdasági-társadalmi Mezőkövesdi kistérségben: Mezőkeresztes; konfliktusok jellemzik az egyes térségeket, és ennek megfelelően kell kezelni. A sajátos megyei övezeti Tokaji kistérségben: Tarcal; rendszer keretében van lehetőség a térség differenciált „szabályozására” ajánlások keretében az eltérő Bodrogközi kistérségben: Ricse; természeti-gazdasági-társadalmi adottságokhoz igazodó fejlesztési-rendezési javaslatok kidolgozására. E települések közül 2007-ben Onga és Tiszalúc pályázott a városi rangért. A hagyományosan vidéki települési térségek tervezése során a település és táj összhangját meg kell A városias települési térség besorolás e települések esetében elősegíti, hogy intenzív beépítésű kompakt őrizni. A településen úgy célszerű alakítani a fejlesztési területeket és a területfelhasználást, hogy a településtestek jöjjenek létre, a meglévő infrastruktúra hatékony kihasználásával, biztosítva a még megyei hagyományoknak megfelelő kompakt településtest megmaradjon és a lokális értékek is meglévő biológiailag aktív területek lehető legnagyobb mértékű szabadon hagyását, folytonosságuk megőrződjenek. A beépítésre szánt területek kijelölésénél törekedni kell arra, hogy természeti, települési megőrzését. A fejlesztések területi igényeit ütemezetten kell biztosítani. Indokolt korlátozni a szomszédos értékek ne sérüljenek. települések összenövését. A települések infrastruktúráját úgy kell kialakítani, hogy a működés során a környezetet minél kisebb

mértékben terhelje, és a fenntarthatóság követelményeit közelítse. A térség területein biztosítani kell a A kialakított ipari parkok betelepítését támogatni kell. A városias települési térségekben a felhagyott gazdálkodás, feldolgozás, tárolás létesítményei számára szükséges területeket. iparterületek rendbetételére és újrahasznosítására vonatkozó pályázatokon való indulást a megyének továbbra is erőteljesen támogatnia kell. Kezdeményezni kell e területek sajátos rehabilitációs terveire A hagyományos vidéki települési térségek Abaúj-Hegyköz, Zemplén, Aggtelek, Cserehát és folyóvölgyek irányuló programok beindítását. Az értékes épületállomány megtartását, esetenként helyi védelemmel térsége, Uppony hg., Bükk, Bükkalja, Borsodi Mezőség, Bodrogköz vidékére eső településein kiemelten vagy speciális szabályozással kell segíteni, ugyanakkor elő kell segíteni a környezetzavaró épületek, kell támogatni a falusi turizmus létesítményeinek és fogadófeltételeinek valamint az erdei közjóléti építmények elbontását. Az iparterületek esetében a területekkel történő ésszerű gazdálkodás és a létesítményeknek fejlesztését. gazdasági hatékonyság biztosítása érdekében az iparterületek betelepítését kistérségi szintű A megyei összekötő és kerékpár utak hálózatának fejlesztése során a hátrányos helyzetű településeket menedzseléssel javasolt megoldani. érintő fejlesztések számára elsőbbség biztosítandó.

A városias települési térségen belül megkülönböztetetten kell kezelni a településhálózati csomópontot. Ez a változatos földrajzi adottságok alapján és a spontán illetve tervezett településhálózati folyamatok eredményeképpen kialakult nagy laksűrűségű, sűrű város- és településhálózatú, összetett kapcsolatrendszerű térség. E térség városhálózata és az országos hálózatokhoz való kapcsolódása révén nagytérségi jelentőségű, a hazai településhálózat viszonylatában erősen urbanizáltnak tekinthető

M-Teampannon Kft. 21 2009. május Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve B.A.Z.M. ÖNK. 37/2009. (IV. 30.) sz. határozata

7. Építmények által igénybe vett térség mérlegelni kell az egyes mellékutak forgalom-nagyságának ismeretében az önálló, közúti forgalomtól elválasztott kerékpárút létesítésének szükségességét. Infrastrukturális nagyrendszerek, vonalas építmények (közművek, közlekedési nyomvonalak) A lineáris és pontszerű területi elemekből szerveződő szállítási és kapcsolati elemek igen változatos Egyedi építmények hálózatokkal szövik be a megyét. A területrendezés feladata a fentiek számára a szükséges területek és Az egyedi építmények legtöbbször a vonalas infrastrukturális rendszerhez kapcsolódnak vagy fordítva védőtávolságok biztosítása, illetve területrendezés és településrendszer szempontjainak megfelelő (erőmű-elektromos távvezeték, szennyvíztisztító-szennyvíz-elvezető, hidak/csomópont-út), vagy olyan nyomvonalak meghatározása. A hálózatokat összevontan kell értékelni és kezelni, mert egyébként olyan pontszerű építmények, létesítmények, melyeknek területi kiterjedése és az ország és megye szuperpozíciók is előállhatnak, hogy a területhasználat és településhálózat súlyos és indokolatlan működésében betöltött jelentős szerepe indokolja a térségi szerkezeti terven való feltüntetésüket korlátozást illetve többletkiadást szenved el. Az ésszerű területhasználat és szerkezetalakítás (kikötők, hulladékártalmatlanítók, repülőterek, stb.). A terv jelzi az egyéb (Sajószögedi, Berentei, követelményei az egyes ágazati-hálózati rendszerek racionalitása fölött kell, hogy érvényesüljenek. Tiszaplakonyai, Tiszaújvárosi) és térségi erőművek (Miskolc) mellett, többek között a veszélyes A nehezen változtatható elemeket - vasutak, magisztrális vezetékek, hidak, főbb utak nagyobb távlatra hulladékártalmatlanítókat (Tiszaújváros, Rudabánya, Szuhogy), térségi jelentőségű hulladéklerakókat (pl. is a térszerkezet állandó elemeiként kell feltüntetni, és ennek megfelelően alakítani, szabályozni terület és Sajókaza, Bodrogkeresztúr stb.), térségi jelentőségű logisztikai központokat (pl. Bánréve, Miskolc, védőtávolság igényüket. A 20-30 év alatt amortizálódó vezetékek és hálózatok egy-egy ciklus után Tiszaújváros stb.), országos és térségi jelentőségű kikötőket (pl. Tiszaújváros, Tokaj) és a térségi jelentőségű összevont hálózati folyosókba szervezhetők. szennyvíztisztítókat (pl. Miskolc, Kazincbarcika, Tiszabábolna, Tokaj stb.). A vezeték nélküli kommunikációs hálózatok egyre erőteljesebb piaci verseny során épülnek ki. Mivel a E meglévő és tervezett létesítmények helyét a települések rendezési tervében kell kijelölni, pontosítani és megye igen gazdag különösen érzékeny településképi, tájképi, természeti értékekben, a későbbi a meglévők esetében fenntartani. A kijelölés során el kell kerülni a terület-felhasználási konfliktusok szabályozási tervi szakasz övezeti rendszerének kialakítása során egyes területekről ki kell zárni, más kialakulását, és az építmények által okozott negatív hatásokat a lehető legkisebbre kell csökkenteni. helyeken korlátozni kell a tornyok elhelyezhetőségét, méretét. A hírközlésről szóló törvény lehetőséget biztosít, hogy a szolgáltatók indokolt esetben együttműködésre legyenek bírhatók a környezet, a tájkép és más védelmi magatartás érdekében.

Közlekedési rendszerek Egyik fontos szempont a közlekedési folyosók fejlesztése, kapacitás-bővítése a jelenlegi tengelyek térségében. A fő európai tranzit-irányokban megvalósuló gyorsforgalmi utak (M3, M30) mentén biztosítani kell a települések közötti és a kistérségi kapcsolatok, valamint az ún. lassúforgalom lebonyolítására alkalmas párhuzamos főúti-, vagy térségi jelentőségű (~ „harmadrendű főúti”) nyomvonalakat. A megye D-i részén az É-D-i irányú közlekedési kapcsolatok javítása érdekében csökkenteni kell a Tisza elválasztó hatását. Az országos közúthálózatban „hiánypótló” szerepet ellátó, a vízjárási viszonyoktól függően használható kompátkelőket új hidak építésével javasolt kiváltani. A megye É-i részén a K-NY-i irányú közlekedési nyomvonalak létesítése, fejlesztése elsősorban a völgyekben kialakult közlekedési folyosók közötti, Miskolctól független kapcsolat biztosítása szempontjából jelentős, azonban kedvező hatással lehet az erre a területre jellemző aprófalvas szerkezet elszigeteltségének feloldására és leszakadásának megállítására, illetve „re-integrálódásának” elősegítésére. Szintén ebből a szempontból van nagy jelentősége a határ két oldalán található települések közötti közlekedési kapcsolatok kiépítésének, ill. a már meglévő, de a schengeni határnyitást megelőzően lezárt vagy részlegesen elbontott nyomvonalak felújításának. Ezen nyomvonalak kialakítása a határ-menti települések számára elérhetővé teszi a szlovákiai úthálózat K-Ny-i irányú elemeinek elérhetőségét, ami az országhatár mentén, a magyar oldalon tervezett hálózati kapcsolat felülvizsgálatát, újragondolását is indokolhatja. A zsáktelepülések második bekötésének megvalósításánál elsődleges szempontként a közösségi közlekedési ellátottság megvalósíthatóságát kell szem előtt tartani, ugyanakkor mérlegelni kell, hogy a zsákjelleg feloldásával esetlegesen megjelenő tranzitforgalom milyen hatással van a település társadalmi-, gazdasági életére, környezeti viszonyaira. A fő áruszállítási tranzitirányokban elő kell segíteni a vasúti áruszállítás részesedésének növelését a vasúti hálózat kapacitásának bővítésével (második vágány építése, villamosítás), valamint a szolgáltatási színvonal emelésével (logisztikai központok, iparvágányok). A kerékpárút-hálózat kialakításánál a legfontosabb célok közé tartozik, hogy a már meglévő települési, helyi-helyközi nyomvonalszakaszokat felhasználva regionális hálózatok alakuljanak ki. Ezek egyrészt az országos törzshálózat részévé válhatnak, valamint alapját képezhetik egy hierarchikusan felépülő, mind a helyi, mind a turisztikai jelentőségű forgalmat szolgáló alsóbbrendű hálózatnak. Az OTrT-ben rögzítésre kerültek a nemzetközi EuroVelo hálózat, valamint az országos törzshálózati kerékpáros nyomvonalai, melyek a megye tekintetében jellemzően turisztikai főirányokat jelölnek. A kerékpáros létesítmények ezekben az irányokban önálló nyomvonalon csak rövid szakaszokon valósultak meg, jellemzően kisforgalmú mellékúti szakaszok kerültek kijelölésre. A kerékpárút-hálózat fejlesztésénél

M-Teampannon Kft. 22 2009. május Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve B.A.Z.M. ÖNK. 37/2009. (IV. 30.) sz. határozata

II. TÉRSÉGEKRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK II.2.7. A városok rendezési terveiben a hagyományos városias szövethez alkalmazkodó, azt megújító- gazdagító beépítési formák kidolgozásával kell megfékezni a városszerkezet szétzilálódását. Az ajánlások a térségi területfelhasználási kategóriákra az OTrT szerinti övezetekre és a sajátos megyei II.2.8. A településrendezési tervekben kiemelten kell foglalkozni a településközpontok megújításának- területi egységekre vonatkozóan határozzák meg azokat az életszerű követelményeket, melyek a térségi rehabilitációjának rendezési tervi feltételeivel. E területeken olyan rugalmas szabályozással kell a folyamatok rendszerbe szervezése, a fenntartható fejlődés követelményei miatt nem nélkülözhetők a városi szövetbe illeszkedést hosszabb távra biztosítani, mellyel a kistérség intézmény rendszere és tudatos és értékteremtő területi politikában. A területrendezési terveknek éppen az a célja, hogy más kistérségi funkciók kiépíthetők. rendszerbe foglalja a különböző törvények alapján egymástól függetlenül elrendelt korlátozásokat és a II.2.9. Meglévő telepszerűen kialakított lakóterületeken olyan szerkezetalakítást és szabályozást kell szükséghez képest megteremtse közöttük az összhangot. kialakítani, amely elősegíti azok műszaki, környezeti, építészeti és ezzel ingatlanpiaci felértékelődését. II.2.10. A településszerkezet alakításával és a szabályozás eszközeivel biztosítani kell a vasútállomások térségének megújulását-felértékelődését, intermodális közlekedési csomópontként történő ÁLTALÁNOS AJÁNLÁSOK A TÉRSÉGI TERÜLET-FELHASZNÁLÁSI KATEGÓRIÁKRA VONATKOZÓAN fejlesztését, a vasútállomás és a településközpont városszerkezeti kapcsolatának javulását, az állomások településszerkezetbe történő integrálódását. II.1.1. A rendeltetésszerű használatot, építést korlátozó, védőövezet igényű tevékenység számára csak II.2.11. A felhagyott, alulhasznosított, leromlott műszaki állapotú gazdasági területeken olyan ott javasolt terület biztosítása, ahol a védőövezet nem nyúlik át a szomszéd település közigazgatási területfelhasználást kell meghatározni és olyan szabályozást kell alkalmazni, amely elősegíti területére kivéve, ha a területfelhasználási egység térségi jelentőségű településüzemeltetést városszerkezeti integrálódásukat és ingatlanpiaci felértékelődésüket. szolgáló létesítmény elhelyezésére szolgál és elhelyezéséhez az érintett települések II.2.12. Városias települési térségbe sorolt települések területén a zöldterület területfelhasználású önkormányzatai hozzájárulnak. területek aránya a beépítésre szánt területekhez képest csökkenő irányban nem változhat. II.1.2. Települések Országos Településrendezési és Építési Követelmények előírásai szerinti beépítésre szánt II.2.13. A településrendezési tervezés során fel kell tárni az ipari-bányászati örökség építészeti, területeit a településrendezési tervek a megyei területrendezési terv övezeti előírásaival és az városépítészeti, értékeit és az értékek megőrzését, rehabilitációját, bemutatását szolgáló Országos Területrendezési Terv előírásaival összhangban növelhetik. szabályozást kell kialakítani. Helyi értékvédelmi rendelet alkotása során kiemelt figyelmet kell II.1.3. A meglévő településtesttől elszakadó, más terület-felhasználási egységekbe ékelődő és ezért fordítani ezen értékek védelmének biztosítására. környezeti/területhasználati konfliktusok kialakulásának veszélyét hordozó, új fejlesztési területek II.2.14. Városias települési térségek által érintett települések területén a művelésből kivett kijelölését lehetőség szerint kerülni kell. mezőgazdasági majorok és telephelyek területeinek többcélú-intenzív hasznosítását a II.1.4. Új hétvégiházas üdülőterületet – a volt zártkertes mezőgazdasági területek kivételével – nem településrendezés eszközeivel is támogatni kell. célszerű kijelölni. II.2.15. A nagy forgalmú közlekedési hálózati elemek mentén, a meglévő lakóterületek II.1.5. A gazdasági területek túlzott kínálatának kialakítása nem javasolt. Új gazdasági terület környezetminőségének védelme érdekében hatékony védő funkciójú területfelhasználást kell kijelölésének szükségessége a településrendezési tervek alátámasztó munkarészében, a térségi és kialakítani (véderdő, beültetési kötelezettség). fejlesztési feltételek összefüggéseinek bemutatásával igazolandó. II.2.16. A rekreációs igények kielégítését szolgáló fejlesztésekhez a településrendezési tervekben II.1.6. Az ökológiai hálózat területén, továbbá a világörökségi és borvidéki területeken térségi összehangolt, megfelelő nagyságú területkínálatot kell biztosítani, figyelembe véve a térségi jelentőségű erőmű létesítése nem javasolt. igényeket is. A térségi jelentőségű, nagy zöldfelületi igényű rekreációs területeket úgy kell kijelölni és a területeket szabályozni, hogy azok egyúttal a települések összenövését akadályozó RÉSZLETES AJÁNLÁSOK EGYES TÉRSÉGI TERÜLET-FELHASZNÁLÁSI KATEGÓRIÁKRA VONATKOZÓAN pufferként is szolgáljanak (különös tekintettel Miskolc és agglomerációja között). II.2.17. Új ipari park abban az esetben alakítható ki, ha a térségi és a környezetében található ipari II.2 Városias települési térség parkok telítettsége és a területek iránti kereslet azt indokolttá teszi. II.2.18. A települések közötti együttműködés során differenciáltan kell alakítani a kertes mezőgazdasági II.2.1. A településrendezési tervekben a településszerkezeti és településképi konfliktusokra megoldást területek üdülő illetve lakóterületté válását, figyelembe véve a tájvédelmi és természetvédelmi kínáló településszerkezeti tervi irányelveket, és azoknak megfelelő szabályozást kell kidolgozni. szempontokat valamint a borvidéki területek gazdasági-turisztikai és tájképvédelmi szempontjait is. II.2.2. A településtervezés és fejlesztés során a jellemző kulturális és települési értékek a helyi közösség II.2.19. A településszerkezetek alakítása során kiemelt figyelmet kell fordítani a képzés, oktatás növekvő egyetértésével megtartandók. Meg kell akadályozni az egyes települések strukturális erózióját. A szerepére, az ehhez szükséges területigény (oktatási intézmények, kollégiumok, sport- és településrendezési tervekben a hagyományos városi szövetet pusztító beépítések helyett azok szabadidő létesítményei) kielégítésére. Az ilyen jellegű fejlesztésekre elsősorban a meglévő megőrzését biztosító városépítészeti megoldásokat célszerű előnyben részesíteni. Nem intézmények szomszédságában illetve a várostestbe ékelődött rozsdaterületeket, használaton támogatható hipermarketek, üzemanyagtöltő állomások hagyományos központokba kívüli épületeket, vasútállomások közelében lévő térségeket kell hasznosítani, ami a pályázati betelepítése. esélyeket messzemenően javítja. II.2.3. Új lakó- vegyes és gazdasági területek kijelölésével szemben előnyben kell részesíteni a meglévők II.2.20. A településkép-védelem érdekében elsősorban a városközpontokat érintő közművesítés során a megújulását, a kialakult környezeti értékek védelmének megőrzése mellett a beépítés közművek felszín alatti vezetésére kell törekedni. intenzitásának területileg differenciált növelését (beépítési százalék, szintterületi mutató), szükség II.2.21. A meglévő iparterületek, barnamezős fejlesztését, művelésből kivett mezőgazdasági majorok és szerinti funkcióváltást elősegítő településszerkezet-alakítást és építésszabályozást. telephelyek területeinek hasznosítását mind a településrendezés, mind a megyei fejlesztési II.2.4. A települések szerkezeti terveiben kijelölt új lakóterületeken a 20-60 lakás/ha átlagos források együttes alkalmazásával támogatni kell. lakássűrűséget elérő beépítési formák előírása hosszabb távra biztosítja a hatékony település- II.2.22. A városok szerkezeti terveiben biztosítani kell a kistérségi kapcsolat- és intézményrendszer üzemeltetést. Az új lakóterületeket célszerű a belterületekhez kapcsolódóan kijelölni. hosszabb távra meghatározott területigényét is. II.2.5. A településrendezési tervekben változatos életmódot, lakókörnyezetet biztosító, különféle II.2.23. A veszélyes ipari üzem környezetében, illetve veszélyes ipari üzem veszélyességi övezetében a intenzitású, beépítésű lakóterületi kínálatot kell meghatározni, kerülni kell a nagy kiterjedésű lehetséges károsító hatásoknak megfelelő előírások, korlátozó intézkedések meghozatalára kell tagolatlan, alacsony intenzitású kertvárosias lakóterületek kijelölését. A beépítésre szánt törekedni. Ezen területeken nagy befogadóképességű létesítményekkel, tömegtartózkodásra területeken a beépítés átlagos intenzitását (kisvárosias lakóterületek, gazdasági területek) szolgáló építményekkel kapcsolatos fejlesztéseket kerülni kell. szakmailag 30-60 % között, településközponti vegyes területeken 40-80 % között indokolt II.2.24. A veszélyes ipari üzem veszélyességi övezeteit a településszerkezeti és szabályozási tervben, a meghatározni. veszélyességi övezeten belüli fejlesztésekre vonatkozó előírásokat, korlátozásokat a helyi építési II.2.6. A városokban intenzívebb városias lakóterületek kialakítása számára is kínálat biztosítandó. szabályzatban kell meghatározni.

M-Teampannon Kft. 23 2009. május Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve B.A.Z.M. ÖNK. 37/2009. (IV. 30.) sz. határozata

II. 3. Hagyományos vidéki település térség III. ORSZÁGOS ÉS TÉRSÉGI ÖVEZETKRE VONATKOZÓ RÉSZLETES AJÁNLÁSOK

II.3.1. A települések adottságaihoz illeszkedő mértéktartó fejlesztés támogatható, ezért a beépítésre szánt területek a megyei területrendezési terv elfogadása előtt érvényben lévő III.1. Ökológiai folyosó övezete településszerkezeti terv szerint, vagy annak hiányában a földhivatali nyilvántartás szerinti belterület a sajátos megyei övezetben meghatározott település érzékenységnek megfelelő III.1.1. Az ökológiai folyosók területén törekedni kell arra, hogy a természetes és természetközeli mértékig, elsősorban belterülethez csatlakozóan bővíthetők. élőhelyek folyamatos rendszert alkossanak. II.3.2. A területen a települési területfelhasználási egységek kialakítása során a meglévő település- és III.1.2. Az ökológiai folyosók vízfolyások menti területére eső mezőgazdasági területeket csak tájszerkezethez igazodóan kell a fejlesztéseket meghatározni. A települési területek kompakt nem beépíthető korlátozott funkciójú mezőgazdasági területként, erdőterületként, vagy fejlődését kell biztosítani tér- és funkcionális szerkezet részletesebb alakításával a vízgazdálkodási területként célszerű kijelölni. településrendezési tervezés során. III.1.3. Minden vízfolyást ökológiai, vagy zöld folyosóként javasolt kezelni. II.3.3. Jelentős mértékű zavaró hatású gazdasági tevékenység elhelyezésére lehetőséget biztosító III.1.4. Az élővizek természetes mederalakulatait és az élővizeket kísérő természetes társulásokat terület-felhasználási egység kijelölését a településrendezési tervekben kerülni kell. a biológiai öntisztító-képesség fenntartása és a vízi élővilág sokféleségének megőrzése 2 II.3.4. Nagy kiterjedésű kereskedelmi létesítmény (1000 m ), nagy bevásárló központ elhelyezésére érdekében meg kell őrizni. szolgáló gazdasági vagy különleges terület a hagyományos vidéki települési térségben az ipari III.1.5. Amennyiben a természetes mederalakulatot már megváltoztatták, úgy terv készítése parkok, logisztikai központok, intermodális csomópontok területén és a gyorsforgalmi utak javasolt a vízfolyás természetszerű rendezésére. csomópontjaiban jelölhetők ki. III.1.6. Új vízkivétel, beleértve a forrásokat is, csak oly mértékben javasolható, amely az élővíz II.3.5. A települési hagyományoktól jelentősen eltérő karakterű, a településszerkezethez és a beépítési természetes voltát nem veszélyezteti. módhoz nem illeszkedő lakóterület hagyományosan vidéki települési térség által érintett III.1.7. A meder kísérő felületeként, településeken kívül legalább a meder természetes település közigazgatási területén nem jelölhető ki. átmérőjének háromszorosát elérő területet, folyók esetén a teljes hullámteret, II.3.6. A lakóterületek változatos nagyságú telkek kínálatát kell kialakítani, és olyan szabályozást kell épületmentesen meg kell tartani az ökológiai rendszer fejleszthetősége érdekében. megalkotni, hogy jelentősen eltérő és tömegű épületek ne kerülhessenek egymás mellé. III.1.8. A települések belterületén a természetes állapotú medrek, és azokat kísérő vegetáció II.3.7. A települések történeti szerkezetéhez (telek, utcahálózat, beépítési jelleg, stb.) való illeszkedés megváltoztatása, a természetes meder műtárgyakkal való helyettesítése nem javasolt. biztosítandó a településrendezés eszközeivel. III.1.9. Az állóvizek természetes állapotát meg kell őrizni, új bányatavak, mesterséges tavak II.3.8. A településrendezési tervekben kiemelten kell foglalkozni a településközpontok kialakítását, kialakításánál törekedni kell a természetszerű rendezésre. megújítását szolgáló szerkezetalakítással és rugalmas szabályozással. III.1.10. Állóvizek partján új, beépítésre szánt terület kijelölése akkor célszerű, ha a keletkező II.3.9. A kiemelt környezetminőség megtartása érdekében a „hagyományos falusi karakter, de szennyvíz tárolása vagy elvezetése az állóvíz károsítása nélkül megoldható. kertvárosias életminőség” elvét a településrendezési tervek szabályozásában érvényesíteni kell. II.3.10. A települések belterületén található vízmedrek rendezése csak természetközeli megoldásokkal III.2. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek történhet, kivéve, ha a kiépítési vízhozam elvezetéséhez szükséges természetszerű meder területe nem biztosítható. III.2.1. A kiváló termőhelyi adottságú földterületeken a föld védelméről szóló törvénnyel II.3.11. A már művelésből kivett külterületi lakott helyek, majorok, telephelyek megújítása és újra- összhangban beépítésre szánt terület kijelölése csak akkor javasolt, ha a beépítésre szánt hasznosítása során a területek telkeinek beépítési mértékét 20-30 % közötti értéken, a fejleszthető terület funkciónak megfelelően kell meghatározni a településrendezési tervekben. a) mezőgazdasági birtokközpont fejlesztését, vagy kialakítását, II.3.12. A településkép és tájképvédelem érdekében a közművesítés során törekedni kell a közművek b) helyi vagy térségi mezőgazdasági termékek feldolgozását szolgálja, továbbá felszín alatti vezetésére. c) a mezőgazdasági termeléssel összefüggő turisztikai fejlesztés érdekében II. 4 Építmények által igénybe vett térség elengedhetetlenül szükséges, valamint, ha d) a település fejlesztése csak a kiváló termőhelyi adottságú termőföldek igénybe II.4.1. Építmények által igénybe vett térség létesítményeinek területét a településrendezési terv, a vételével valósítható meg. megye térségi szerkezeti terve szerint meghatározott jellemző funkciók figyelembe vételével szabályozhatja. III.2.2. Kiváló termőhelyi adottságú földterületeken erdőterület kijelölése akkor javasolt, ha az II.4.2. Térségi hulladékkezelő telep csak Encs, Hejőpapi, Bodrogkeresztúr, Sajókaza közigazgatási erdősítés területén üzemeltethető, és bővíthető a vonatkozó jogszabályok szerint. a) a környezeti károk enyhítését, a környezet szennyezés elhárítását; II.4.3. A jelenleg még működő és felhagyott kistérségi és települési hulladéklerakókat meg kell szüntetni, b) a termőföldek védelmét; és területüket a vonatkozó jogszabályok szerint rendezni kell. c) az országos és térségi ökológiai hálózat folytonosságának kialakítását szolgálja. II.4.4. A térségi szerkezeti terv által kijelölt térségi jelentőségű repülőterek védőtávolságát és a III.2.3. Az övezet területén a településrendezés eszközeivel is támogatni kell a történelmi védőtávolságon belüli korlátozásait a településrendezési tervekben és a helyi építési hagyományokon alapuló üzemi jellegű gazdálkodás megtartását. szabályzatban kell meghatározni. III.2.4. Az övezet területén beépítésre szánt területként kell biztosítani a még rendeltetésszerűen II.4.5. A térségi szerkezeti tervben kijelölt térségi kikötők, kompkikötők és kiszolgáló létesítményeik, működő mezőgazdasági majorok fejlesztési lehetőségét. valamint hidak területét biztosítani kell a települések rendezési terveiben. III.2.5. A mezőgazdasági üzemközpontként már nem üzemelő majorok újrahasznosításának II.4.6. A közlekedési infrastruktúra hálózat térségi szerkezeti terv szerinti tervezett nyomvonalait és lehetőségét a településrendezési tervekben és helyi építési szabályzatban a majorok létesítményeit – a közlekedési ágazat által készített tervek alapján kijelölt, vagy a adottságainak és környezeti érzékenységének megfelelő új funkcióval is biztosítani lehet. településrendezési tervek készítése során elfogadott és pontosított nyomvonalon – kell III.2.6. Az övezet jó minőségű, árutermelésre alkalmas mezőgazdasági termőföldjeit a szabályozni a települések szerkezeti terveiben. Ha a megyei szerkezeti tervnél pontosabb településrendezési tervekben általános mezőgazdasági területként javasolt kijelölni. nyomvonal nincs, akkor a megyei szerkezeti terv szerinti nyomvonal figyelembe vételével kell a III.2.7. Általános mezőgazdasági területen a gazdasági épülettel beépíthető telek - földrészlet – tervezett közlekedési létesítmény nyomvonalát biztosítani. területét legalább 1,0 ha-ban javasolt meghatározni.

M-Teampannon Kft. 24 2009. május Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve B.A.Z.M. ÖNK. 37/2009. (IV. 30.) sz. határozata

III.2.8. Az övezet területén a termőföldek védelmét és a tájkép tagolását biztosító fasorokat, III.4.7. Kertes mezőgazdasági területen telekosztással kialakítható új telek területét legalább védő erdősávokat, mezsgyéket meg kell őrizni. Ösztönözni kell a nagy összefüggő 1.500 m2 területtel javasolt meghatározni. mezőgazdasági termőföldek fasorokkal, mezsgyékkel, védő erdősávokkal való tagolását. III.4.8. A kertes mezőgazdasági területek egységes és hagyományos építészei karakterének III.2.9. A mezőgazdasági területeket feltáró külterületi gyűjtő utak megtartását biztosítani kell. megőrzése érdekében földrészletenként egy, legfeljebb 90 m2 alapterületű gazdasági épület létesítése javasolt. III.3. Országos és térségi komplex tájrehabilitációt igénylő területek övezete III.4.9. A volt zártkertek területét – kertes mezőgazdasági terület –a hatályos település-rendezési tervekben szabályozott területhez képest, vagy rendezési terv hiányában, a földhivatali III.3.1. A területek újrahasznosítása, tájrendezése előtt ökológiai értékvizsgálatot javasolt nyilvántartás szerinti zártkertekhez képest nem javasolt növelni. készíteni, hogy a roncsolt területen kialakultak-e védelemre érdemes élőhelyek. III.4.10. A kertes mezőgazdasági területek hagyományos telekszerkezetének és hagyományos III.3.2. Olyan felhagyott bányaudvart, bányagödröt, meddőhányót, amelyen természetes építészeti karakterének megőrzése javasolt. élőhely kialakult, vagy védett élőlények populációi telepedtek meg csak a III.4.11. A táj- és természetvédelmi, ökológiai, településképvédelmi, vízminőség védelmi természetvédelmi hatóság egyetértésével indokolt megbolygatni rekultiváció céljából. szempontból érzékeny és sérülékeny továbbá az erózióra fokozottan érzékeny III.3.3. A magterületen, ökológiai folyosókban lévő roncsolt területek esetében az újrahasznosítás mezőgazdasági területeket a településrendezési tervekben vagy erdőterületként vagy, során az ökológia, a táj- és természetvédelem prioritását célszerű biztosítani. korlátozott használatú mezőgazdasági területként célszerű szabályozni. III.3.4. Ha a természeti értékek lehetővé teszik, akkor a magterületeken, tájképvédelmi III.4.12. Korlátozott használatú mezőgazdasági területként szabályozott gyepterületeken a rétek, övezetben a táj- és természetvédelem mellett a földtani értékek bemutatása, az legelők fenntartását, a sportolást, a bemutatást, az ismeretterjesztést szolgáló ökoturisztikai hasznosítás, a szabadtéri sportolás, erdősítés lehet az újrahasznosítás célja. állattenyésztés építményei és az azokhoz kapcsolódó turisztikai létesítmények kialakítását III.3.5. Ha a területen természeti értékek nem találhatók, akkor az újrahasznosítás célja erdősítés, javasolt biztosítani, ha a gyep művelési ágban nyilvántartott telek területe eléri a 10,0 ha- turisztikai célú hasznosítás, sportolási célú hasznosítás, bemutatási-ismeretterjesztési célú t. hasznosítás egyaránt lehet. III.4.13. Korlátozott használatú mezőgazdasági területeken telekosztással 10 ha-nál kisebb telkek III.3.6. A bányatavak rendezése során a többcélú hasznosítás (természetvédelem-ökológia, kialakítása nem javasolt. turizmus, horgászat, vízisportok) térségi szintű összehangolt feltételeinek biztosítására kell III.4.14. A patakok mentén a természetközeli élőhelyeket (gyepek, nádasok, mocsarak, ligetek) törekedni. akkor is meg kell őrizni, ha azok nem tartoznak az ökológiai hálózat övezetébe. A patakok III.3.7. A Tokaji Borvidék világörökségi területén a külszíni bányák tájrehabilitációját külterületi szakaszait legalább 50-50 m széles területsávban nem beépíthető korlátozott összehangoltan a tájképvédelem, táj- és természetvédelem érdekeinek érvényesítésével használatú mezőgazdasági területként, vagy erdőterületként javasolt kijelölni. a világörökségi terület kezelési tervével összhangban kell megvalósítani. III.4.15. Nem beépíthető korlátozott használatú mezőgazdasági területként célszerű biztosítani a tájképvédelmi övezeteken keresztül a hegyvidéki erdős táj és a folyók menti ökológiai III.4. Tájképvédelmi területek övezetei (országos és térségi) rendszerek szerves ökológiai kapcsolatát. III.4.16. A településrendezési tervekben olyan területfelhasználási egység kijelölése nem javasolt, amely a településkép-tájkarakter történetileg kialakult szerves egységének megbontását, III.4.1. A tájképvédelmi övezet mezőgazdasági területeit a sajátos mezőgazdasági használat a számottevő megváltozását eredményezné. beépítettségi intenzitás és a tájvédelem érdekében III.4.17. Beépítésre szánt területet elsősorban a települések belterületéhez szervesen kapcsolódva, a. általános vagy a már művelésből kivett és beépített területekhez (pl. majorokhoz) szervesen b. kertes kapcsolódva javasolt kijelölni. c. korlátozott használatú III.4.18. A tájképvédelmi övezetben előnyben kell részesíteni a meglévő telephelyek, d. borvidéki mezőgazdasági majorok újrahasznosítását, intenzívebb beépítését. mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe javasolt sorolni. III.4.19. A felszíni vizek medrének, partjának rendezése csak természetszerűen a természeti III.4.2. A jó termőhelyi adottságú árutermelésre alkalmas általános mezőgazdasági terület értékek, ökológiai rendszerek védelmével történhet. A felszíni vizek partján csak olyan legalább 90 %–án olyan övezet kijelölése javasolt, ahol gazdasági épületet 1,0 ha-nál területfelhasználás kijelölése javasolt, amely a vizek minőségét károsan nem változtatja kisebb telken (földrészleten) nem létesíthető. Lakóépület létesítését akkora telken, vagy meg. birtoktesthez tartozó birtokközponton indokolt biztosítani, amely egy családot eltartani III.4.20. Tájképvédelmi övezetben új közutak létesítésénél az utak mentén zöldfolyosóként képes (szőlő és gyümölcs művelési ág esetén legalább 2,0 ha, egyéb művelési ág esetén funkcionáló növénytelepítés kialakítása javasolt. legalább 10 ha javasolt). III.4.21. Tájképvédelmi övezetben felszínen csak olyan termékvezetékek, távvezetékek létesítése III.4.3. Ha település mezőgazdaság-fejlesztési érdekei szükségessé teszik, akkor az általános javasolt, amelyek tájképi és településképi szempontból nem zavaró hatásúak és nem mezőgazdasági területként szabályozott területfelhasználási egységnek legfeljebb 10 %- változtatják meg a táj karakterét. án célszerű olyan övezet, kijelölése is, ahol a mezőgazdasági termeléshez szükséges III.4.22. Az övezetben a mezővédő erdősávok, mezsgyék, külterületi fasorok védelmét biztosítani gazdasági épületek és lakóépület legalább 10.000 m2 területű telkeken is kialakíthatók. kell. III.4.4. Általános mezőgazdasági területen a telekosztással kialakítható telek területét legalább III.4.23. Az övezet területére a helyi építési szabályzatban az önálló reklámépítmények, 5000m2 területtel javasolt meghatározni. reklámtáblák elhelyezésére vonatkozó szabályokat is célszerű meghatározni. III.4.5. Borvidéki mezőgazdasági terület a szőlőkataszter szerinti I. és II. osztályú területek ahol a településrendezés eszközeivel is ösztönözni kell a szőlőtermesztés, borgazdálkodás, borturizmus fejlesztését a szőlőterületek, szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas területek védelmét. III.4.6. Kertes mezőgazdasági területek a pihenést és a vegyes gazdálkodást szolgáló felaprózódott, volt zártkerti területek, ahol a pihenést és a termeléshez szükséges tárolást egyaránt biztosító épületek létesíthetők.

M-Teampannon Kft. 25 2009. május Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve B.A.Z.M. ÖNK. 37/2009. (IV. 30.) sz. határozata

III.5. Világörökségi területek vízszennyező építmények kialakításának korlátozására vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell. III.5.1. A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a jóváhagyott III.7.4. A vízbázisok hidrogeológiai védőterületein biztosítani kell a települések csatornázását és világörökségi kezelési terveket. A településrendezés eszközöket a világörökségi kezelési az állattartó telepek szennyvizeinek és trágyakezelésének szakszerű megoldását. terv irányelveivel összhangban kell elkészíteni. III.7.5. A vízbázisokat veszélyeztető szakszerűtlenül kialakított üzemelő és felhagyott III.5.2. világörökségi területenként célszerű meghatározni az adott térségek táj- és hulladéklerakók felszámolásáról gondoskodni kell. természetvédelmi, táj- és településszerkezeti, kulturális örökségi értékek védelmének egységes irányelveit. III.8. Ásványi nyersanyag gazdálkodási területek III.5.3. A fenti irányelveknek megfelelően a védendő értékek pontos lehatárolása érdekében részletes értékvédelmi vizsgálatot és katasztert javasolt készíteni. Az ásványi nyersanyag gazdálkodási terület övezetének kijelölése során figyelembe kell venni III.5.4. Az értékvédelmi kataszter szerint meghatározott értékek védelméről gondoskodni kell. hogy, külszíni művelésű bányatelek csak a magterület, ökológiai folyosók és világörökségi területen kívül jelölhető ki. III.5.5. Beépítésre szánt terület kijelölésénél törekedni kell a hagyományos településszerkezethez való illeszkedésre, és a település és a táj harmonikus egységének megőrzésére. III.9. Rendszeresen belvízjárta terület III.5.6. Tokaji Borvidék Világörökségi területen a településrendezési tervek készítésének illetve módosításának véleményezési eljárásába be kell vonni a világörökségi területkezelő A rendszeresen belvíz járta területek övezetének mély fekvésű állandó vagy időszakos vízborítású szervezetet is. területeit vízgazdálkodási területként, természetközeli területként, korlátozott használatú mezőgazdasági területként, vagy erdőterületként célszerű szabályozni. III.6. Történeti település III.10. Nagyvízi meder III.6.1. Az OTrT szabályozása alapján a településkép-védelmi terület pontos lehatárolása érdekében részletes értékvédelmi vizsgálatot indokolt készíteni, mely a lehatároláson túl III.10.1. Az övezet területén alkalmazni kell a nagyvízi medrek, parti sávok, fakadó vizek által javaslatot tesz a helyi egyedi építészeti és természeti értékek (épületek, szobrok, közkutak, veszélyeztetett területek használatáról szóló 21/2006. (I.31.) Kormány rendelet előírásait. facsoport stb.) védelmére is. III.10.2. Az övezet területén biztosítani kell az árvíz levonulását. III.6.2. Az érintett településeknek célszerű rendeletet alkotnia a helyi védelem szabályairól, III.10.3. A természetközeli és természetes élőhelyek védelmét biztosítani kell. irányításáról, a helyi védettség keletkezéséről, megszüntetéséről, nyilvántartásáról, és a III.10.4. A nagyvízi meder mezőgazdasági területeit olyan korlátozott használatú mezőgazdasági területi védettség alá eső emlékek fenntartására fordítandó támogatási rendszerről. területként javasolt szabályozni, ahol épületek nem létesíthetők. III.6.3. A településkép-védelmi területen meg kell tartani az egységes településszerkezeti III.10.5. Az övezet területén a vízminőség-védelem érdekében a vegyszerhasználatot korlátozni karaktert. A jellemző utca és tömbszerkezet, telekstruktúra védelmét a meghatározó kell. térfalakkal együtt kell szabályozni a településrendezési tervekben. III.10.6. Az övezet területén, a tájidegen erdőállományokat fokozatosan őshonos III.6.4. A településrendezés eszközeivel fenn kell tartani, helyre kell állítani a védett terület-érték erdőállományokra célszerű lecserélni. Új erdők telepítése őshonos erdőállományokkal harmonikus kapcsolatát a környezetével. javasolt. III.6.5. A települési térségbe eső településkép-védelmi területen nagyobb léptékű szabályozási tervek készítése javasolt (M=1:1.000). III.11. Kiemelt fontosságú meglévő és térségi jelentőségű honvédelmi területek III.6.6. Nagy kiterjedésű épület elhelyezése esetén az épület településképbe való illesztését elvi engedélyezési eljárás során javasolt tisztázni. Nagy kiterjedésű épületnek tekintendők a III.11.1 Az övezetek területén lévő híradó objektumoktól, adóházaktól és adótornyoktól következő épületek: a.) 1000 m távolságon belül 20 kV-nál nagyobb feszültségű villamosvezeték; a. Hagyományosan vidéki települési térségbe tartozó teljes települési terület esetén b.) 500 m távolságon belül villamosvezeték; az építendő épület alapterülete meghaladja a 300 m2, építménymagassága c.) 100 m távolságon belül vasút pedig 25%-kal tér el a környezetében lévő épületek magasságától. nem helyezhető el. b. városias települési térség lehatárolt területe esetén: 1000 m2, magassága pedig 25%-kal tér el a környezetében lévő épületek magasságától. III.11.2 A honvédségi objektumok környezetében a vonatkozó ágazati előírásoknak megfelelően III.6.7. A településkép-védelmi területen nem javasolt olyan funkciójú és kialakítású létesítmény- védőövezetet és szükség esetén területhasználati korlátozást kell meghatározni a építmény elhelyezése, mely megbontja, vagy zavarja a település, vagy településrész települések rendezési tervében. egységes megjelenését.

III.7. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület

III.7.1. Az övezet területén tevékenységet folytatni, és építményeket elhelyezni a 219/2004.(VII.24.) Kormányrendelet és egyéb vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartásával lehet. III.7.2. Az övezettel érintett települések a településrendezési terveikben az övezet, valamint a hidrogeológiai védőidom, tartalék vízbázis határait a természeti körülmények tényleges ismerete alapján az illetékes vízügyi hatósággal egyetértésben pontosíthatják. III.7.3. A településrendezési terveknek és helyi építési szabályzatnak a felszín alatti vizek, üzemelő és tartalék ivóvízbázisok, gyógyforrások védelme érdekében, a potenciálisan

M-Teampannon Kft. 26 2009. május Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve B.A.Z.M. ÖNK. 37/2009. (IV. 30.) sz. határozata

IV. SAJÁTOS MEGYEI TÉRSÉGEKRE VONATKOZÓ RÉSZLETES AJÁNLÁSOK IV.3. Pusztai tájgazdálkodás térsége A határozat 1.3. számú tervlapja IV.1. Védett természeti területek övezete IV.2.1. A pusztai tájgazdálkodás övezetében az Alföld történelmi, gazdasági hagyományainak A határozat 1.1. számú tervlapja megfelelő táj- és természetvédelmi célú komplex tájgazdálkodást kell ösztönözni.

IV.2.2. Az övezet gyepterületein a történelmi hagyományokat megőrző pusztai állattenyésztés IV.1.1. Védett természeti terület övezete a már védelem alatt álló és védelemre tervezett természeti fenntartását és fejlesztését támogatni kell. területek. IV.2.3. Gyepterület más célú hasznosítását csak a táj biológiai sokféleségét gazdagító vizes IV.1.2. A védett és védelemre tervezett természeti területek övezetében alkalmazni kell a - térségi élőhelyek rekonstrukciója céljából javasolt támogatni. előírások mellett a védett terület kezelési tervében rögzített szabályokat is. IV.2.4. Az övezetben halgazdálkodás, horgászat a vízfelületek élővilágának, ökológiai IV.1.3. Fokozottan védett természeti területre vonatkozó ajánlások: stabilitásának megőrzése mellett folytatható. a. Új épület létesítése nem javasolt. A meglévő épületeket a helyi építészeti hagyományoknak IV.2.5. Az övezetben erdősítés a pusztai táj karakterének megtartásával végezhető. Védett megfelelően javasolt felújítani. Az épületek oktatási, kutatási, bemutatási ökoturisztikai célú természeti területen, természeti területen új erdőterület a kezelési tervvel összhangban, hasznosítása célszerű vagy az illetékes természetvédelmi hatóság egyetértésével jelölhető ki. b. A turisztikai létesítmények (pihenőhely, turistaút, stb.) a kezelési terv szerint létesíthetők; IV.2.6. Az övezet védett természeti területein új beépítésre szánt terület létesítése nem javasolt. c. Új hírközlési, távközlési magasépítmények, elektromos légvezetékek, új közutak nem létesítése Gazdasági épületek a már meglévő tanyák, majorok területén a pusztai építészeti nem javasolt; hagyományok szerint létesíthetők. Az övezet nem védett területén tanyai lakóépület d. Az erdők kezelése a természetvédelmi kezelési terv és az azzal összhangban lévő körzeti létesítése a legalább 30 ha összterületű földbirtokon javasolt. erdőterv szerint történhet, amelynek célja az önfenntartó természetes erdőtársulások IV.2.7. A tudományos kutatás, ismeretterjesztés és bemutatás célját szolgáló épületek csak a kialakítása illetve fenntartása; természetvédelmi hatóság által kijelölt központokban létesíthetők. e. A gyepterületek fenntartását biztosítani kell; f. A területen szántó, gyümölcsös, szőlő, kert művelés fenntartása nem javasolt; g. A mocsaras, vízállásos területek vizes élőhelyeit érintetlenül meg kell hagyni. IV.1.4. A védett területen lévő települések belterülete fokozottan érzékeny települési terület, ahol csak IV.4. Ártéri tájgazdálkodás térsége lakóterület, üdülőterület és zöldfelületi jellegű különleges terület kijelölése javasolt új beépítésre A határozat 1.3. számú tervlapja szánt területként. IV.1.5. A fokozottan érzékeny települések bővítése csak a település hagyományos szerkezetéhez IV.4.1. Az ártéri tájgazdálkodás térsége a Taktaköz és Bodrogköz történelmi ártéri területe. kapcsolódóan, azzal szerves egységben javasolt. IV.4.2. Mély fekvésű, potenciálisan állandó vízborítottságú területeken az ártéri IV.1.6. Fogadóközpont, kirándulóközpont csak ott létesíthető, ahol arra a kezelési terv lehetőséget ad. halgazdálkodásnak, mély fekvésű, ideiglenesen víz által borított területeken az ártéri IV.1.7. A fogadóközpontok, kirándulóközpontok területén a turizmus fogadásához, a szabadidő kulturált erdőgazdálkodás, gyümölcstermesztés, gyepgazdálkodás hagyományainak, míg a víz eltöltéséhez, a védett területek bemutatásához, fenntartásához és a kutatáshoz kapcsolódó által nem veszélyeztetett területeken a szántóföldi és települési célú tevékenységeknek épületek alakíthatók ki. javasolt területet biztosítani. IV.1.8. Kezelt területeken IV.4.3. A víz által rendszeresen veszélyeztetett területeken az épületek létesítését korlátozni a. a településtől különálló beépítésre szánt területet csak a természeti területek fenntartása, célszerű. bemutatása, kutatása céljából az azokhoz kapcsolódó ökoturisztikai célból és honvédelmi IV.4.4. A víz által veszélyeztetett településrészek, lakóházak, telephelyek áttelepítéséről érdekből javasolt kijelölni, lehetőség és szükség szerint gondoskodni kell, abban az esetben, ha a bevédés és b. a külterületen meglévő épületek turisztikai, oktatási, kutatási, bemutatási, vadgazdálkodási, védelem fenntartásának költségei meghaladják az áttelepítés költségeit. erdőgazdasági és mezőgazdasági céllal hasznosíthatóak; IV.4.5. Árterületen, árvízi elöntéssel fenyegetett területen meg kell akadályozni a hulladék c. beépítésre nem szánt területeken új épületek kialakítása csak a nagy (min. 50 ha) lerakását, vagy hulladéklerakó létesítését. összefüggő legelők fenntartása, a védett területen lévő borvidékeken a szőlőművelés IV.4.6. Kiemelt programot kell biztosítani az ártéri kemény és puhafa ligeterdők rekonstrukciójára, fenntartása érdekében javasolt a tájképi, vízgazdálkodási, természetvédelmi, erdőgazdálkodási érdekek és az ott élő d. az erdőterületek elsődleges rendeltetése a természetvédelem, de a kirándulóhelyek lakosság érdekeinek összehangolásával. kirándulóközpontok, környezetében biztosítani kell az egészségügyi, szociális, turisztikai IV.4.7. A hagyományok, a helyi kultúra megőrzésének érdekében elő kell segíteni a másodlagos rendeltetés érvényre juttatását is hagyományos. településképbe és tájba illő épületek megőrzését, felújítását. IV.4.8. A holtágak rehabilitációja során az ökológiai és természetvédelmi érdekeken túl a szelíd IV.2. Kiemelten fontos érzékeny természeti területek kerékpáros, lovas, vízi turisztika infrastruktúrájának továbbépítését is biztosítani kell. Az OTrT megszüntette az övezetet. Térségi jelentőségére tekintettel sajátos térségként IV.4.9. Az 50 hektárnál nagyobb meliorált területek adottságoknak megfelelő termelési megtartását javasoljuk. hasznosítását be kell illeszteni a részletesebb tájrehabilitációs programokba. A határozat 1.2. számú tervlapja

Kiemelten fontos érzékeny természeti területen támogatni kell olyan természetkímélő gazdálkodási módok megőrzését, fenntartását, bevezetését, amelyek támogatással ösztönzött, önként vállalt korlátozások révén biztosíthatják az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését.

M-Teampannon Kft. 27 2009. május Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve B.A.Z.M. ÖNK. 37/2009. (IV. 30.) sz. határozata

IV.6.6. A szőlőhegyi táj hagyományos elemeit, a természetes vagy történelmileg kialakult IV.5 Dombvidéki komplex tájgazdálkodás térsége terepfelszíni formákat a gépesített, korszerű művelés esetén is javasolt megőrizni. A határozat 1.3. számú tervlapja IV.6.7. A borvidéki területeken csak tájba illő a tájegység építészeti kultúrájával, anyaghasználatával összhangban lévő épületek létesítését javasolt ösztönözni. IV.5.1. A Cserehát komplex tájgazdálkodás céljából kijelölt területére válságkezelő, térségi IV.6.8. A tereprendezés során a makroteraszok kialakítása kerülendő, a lépcsőket, támfalakat komplex tájgazdálkodási fejlesztési koncepciót kell kidolgozni amelyek célja: hagyományos - helyben szokásos - módon javasolt megépíteni. a. olyan agrárgazdaság kialakítása, amely a természeti adottságokhoz igazodó IV.6.9. A szőlőkataszter szerinti I. és II. osztályú területek felaprózódását meg kell akadályozni. racionális tájhasználat elvének megfelelően tesz javaslatot az egymástól eltérő IV.6.10. A szőlőkataszterbe tartozó területeken új bánya létesítése nem javasolt. adottságú és ökológiai tájvédelmi érzékenységű termőterületek gazdaságos IV.6.11. A borvidéki területen a volt zártkerteken kívül új zártkert jellegű kertes mezőgazdasági hasznosítási lehetőségeire; terület kialakítása nem javasolt. b. védett természeti területeken, Natura 2000 területeken, érzékeny természeti IV.6.12. A Tokaj-Hegyaljai borvidék szőlőterületein építési lehetőséget csak a hegyközség által területeken olyan hagyományos és természetkímélő fenntartható gazdálkodási igazolt minimum 80% művelt szőlő esetében javasolt biztosítani. módok kiemelt támogatása, amelyek a gazdaságos termelés mellett a természetes IV.6.13. Borvidéki terület volt zártkerti övezetén kívüli területén 3000 m2-nél kisebb telken épület természetközeli élőhelyek megtartását a biológiai sokféleség megőrzését a létesítése nem javasolt. természetes állapot helyreállítását is szolgálják; IV.6.14. A borvidéki zártkert jellegű területeken a kialakítható épületek alapterületét, c. a csereháti táj értékeinek megőrzését szolgáló mezőgazdaság koordinálására, építménymagasságát úgy célszerű szabályozni, hogy az a szőlőhegyek hagyományos szervezésére, gazdaságos működtetésére ökológiai tájközpontok kijelölése; építési karakteréhez illeszkedjen és a történeti tájkarakter, tájkép egységét ne bontsa d. a csereháti tájhoz, agrárgazdaságához, településeihez kötődő turisztikai meg. lehetőségek feltárása, a térség turisztikai potenciálját is növelő vállalkozások, agrárvállalkozások támogatása; IV.7. Natura 2000 védelmi területek e. a helyi agrártermék feldolgozás lehetőségének feltárása és a helyi feldolgozás A határozat 1.5. számú tervlapja kiemelt támogatása; f. az egyes eltérő adottságú térségek termőhelyi adottságaihoz igazodó integrált A Natura 2000 területeken az OTrT ökológiai hálózatra vonatkozó szabályaival, továbbá a védett termelési körzetek (termelési rendszerek) kialakíthatóságára vonatkozó javaslatok természeti területekre, ökológiai folyosóra, tájképvédelmi övezetekre vonatkozó ajánlásokkal kidolgozása, az integrált termelési körzetek (termelési rendszerek) kialakításának összhangban lévő és a Natura 2000 területek védelmi céljaival összhangban lévő építmények létesíthetők illetve tevékenységek folytathatók. kiemelt támogatása, biztosítva ezzel a helyi agrártermék feldolgozás gazdaságosságát; IV.8. Légszennyezettségi zónába tartozó települések g. olyan térségi erdőfejlesztési terv és vadgazdálkodási program kidolgozása, amely a A határozat 1.6. számú tervlapja mezőgazdasági táj eltartó képességét nem csökkenti, de lehetőséget teremt az erdőhöz kötődő helyi gazdaság, turizmus fejlesztésére; A megyei térségi fejlesztési koncepciókat, programokat és a településfejlesztési koncepciókat, h. a települések fejlesztéséhez, a mezőgazdaság turizmus, a helyi ipar (feldolgozóipar) rendezési terveket a levegővédelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001.(II.24.) fejlesztéséhez szükséges infrastruktúrák kiépítése; Korm. Rendelet 7.§ /7/ bek. szerint a környezetvédelmi hatóság által készített intézkedési IV.5.2. Az övezet területén erdősítés csak a térségi területrendezési tervvel összehangolt térségi programban foglaltakkal összhangban kell elkészíteni.

erdőfejlesztési terv által meghatározott területeken kívánatos. Az erdősítés elsősorban IV.9. Nitrátérzékeny települések honos fafajokból álló elegyes, ökológiai és gazdasági szempontból egyaránt értékes A határozat 1.7. számú tervlapja erdők létesítésével történjen. IV.5.3. Vegyes tájhasználatú dombvidéki területeken a 20 ha-nál nagyobb összefüggő A megyei térségi fejlesztési koncepciókat, programokat és a településfejlesztési koncepciókat, szántóterületeket fasorokkal, erdősávokkal javasolt tagolni. rendezési terveket a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006.(II.7.) Korm. rendelet szerint az 59/2008 (IV.29.) FVM rendelet által meghatározott IV.6. Borvidéki térségek cselekvési programban foglaltakkal összhangban kell kidolgozni.

A határozat 1.4. számú tervlapja IV.10. Kedvező termőhelyi adottságú mezőgazdasági területek A határozat 1.8. számú tervlapja IV.6.1. Borvidéki területnek minősül a borvidéki települések szőlőkataszteri nyilvántartás szerinti I. és II. osztályú területe. A kedvező termőhelyi adottságú mezőgazdasági területeken az árutermelő gazdálkodásra IV.6.2. A borvidéki területet sajátos mezőgazdasági és építési használatának sajátos alkalmas termőföldek védelme érdekében a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületekre tájszerkezetének megőrzése érdekében a településszerkezeti tervekben külön meghatározott ajánlásokat kell alkalmazni.

területfelhasználási egységbe javasolt sorolni. IV.6.3. A Tokaji Borvidék teljes szőlőkataszteri területét, a Bükkaljai Borvidék és az Egri borvidékhez IV.11. Településhálózati csomópont tartozó Szomolya legalább I. osztályú szőlőkataszteri területét olyan borvidéki A határozat 1.9. számú tervlapja mezőgazdasági területfelhasználási egységbe javasolt sorolni, ahol csak a szőlőtermesztés, borászat, borturizmus épületei létesíthetők. IV.11.1. A települési területek bővítése és fejlesztési irányaik meghatározása során kiemelt IV.6.4. A borvidékhez tartozó település rendezési eszközeinek készítése során a szőlő és követelmény a kompakt településhálózat és településszerkezet megőrzése, ezért a borkultúrához kapcsolódó épített és táji értékeket kiemelten javasolt kezelni, és azok településhálózati csomópont területén a hagyományos funkciójú fejlesztési területeknek védelmét javasolt biztosítani. jellemzően a meglévő települési területekhez kell csatlakozni. IV.6.5. Kiemelt figyelmet kell fordítani a települések és a borvidéki területek (szőlőhegyek) táképi, IV.11.2. Önálló, új beépítésre szánt területek: A településhálózati csomópont térségében tájszerkezeti egységének megőrzésére, a borturizmus fejlesztési lehetőségeire. térszerkezeti és funkcionális okokból szükség van a kompakt településeken kívül a

M-Teampannon Kft. 28 2009. május Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve B.A.Z.M. ÖNK. 37/2009. (IV. 30.) sz. határozata

hagyományostól eltérő funkciójú új beépítésre szánt területek kijelölésére, ami az alábbi IV.14. Összefüggő zártkertek térsége létesítmények esetében indokolt: A határozat 1.9. számú tervlapja a. Védőtávolságot igénylő létesítmények (pl.: Mezőkövesd-Mezőkeresztes repülőtér); b. Logisztikai központ, raktározás, nagy-kiskereskedelmi létesítmények. IV.14.1. A településrendezési tervekben támogatni kell a volt zártkertek jellemző funkciójának IV.11.3. A településszerkezeti tervekben az új fejlesztési területek belső hálózatának és a megfelelő szabályozást. A szabályozás során biztosítandó a funkció és az úthálózat települések meglévő szerkezetének összehangolt tervezését kell megvalósítani. valamint a telekszerkezet méretezésének összhangja. IV.11.4. A 35-ös és az M30-as utaktól északra illetve keletre a meglévő települési területeken a IV.14.2. A kertgazdálkodás esetében az utak szabályozásán túl a kertgazdálkodást és a pihenést lakóterületek fejlesztése támogatandó. Az M30 és a 3-as utak közötti területen, a egyaránt szolgáló épületek elhelyezési követelményei is kidolgozandók. A hagyományos gyorsforgalmi utak közvetlen térségében a mértéktartó ipari és a kereskedelmi- építészeti karakter megőrzése mellett a beépítés mértéke a telek területének 3%-a lehet. szolgáltató gazdasági területek kialakítását kell támogatni. A térségi és településszerkezeti IV.14.3. Az üdülési rendeltetésnek megfelelő telekszerkezet kialakítását biztosítani kell. tervekben a fenti térben elkülönült területek kapcsolatrendszerét kiemelt feladatként kell IV.14.4. A közterületek kialakítását a közlekedési és közművesítési feltételeknek megfelelően kell biztosítani. biztosítani. IV.11.5. Tiszaújváros és Polgár várospár területén kialakult gazdasági célú fejlesztési területekre IV.14.5. Volt zártkertek üdülőterületté és lakóterületté átminősítése akkor történhet meg, ha a vonatkozóan a városok és a kapcsolódó térségek adottságainak megfelelően vízellátás megoldása mellett a szennyvíz tisztítása és elvezetése egyidejűleg biztosítható. differenciált támogatást kell biztosítani. IV.14.6. A településkép-védelem, a kompaktság és a tájképvédelem szempontjait a települések IV.11.6. A felhagyott ipari területek újrahasznosítása kiemelten támogatandó. rendezési terveiben érvényesíteni kell. IV.11.7. A településhálózati csomópont térségében a turisztikai fogadókapacitások kiépítése érdekében megfelelő helyet kell biztosítani. IV.15. Védendő szerkezetű település, UNESCO által elfogadott világörökségi magterület, pufferterület

A határozat 1.10. számú tervlapja IV.12. Érzékeny települési területek

A határozat 1.9. számú tervlapja IV.15.1 A védendő szerkezetű település esetében a történeti települések övezeténél meghatározott ajánlásokat kell alkalmazni. IV.12.1. A településszerkezet történelmi fejlődéséből levezethető térszerkezeti fejlődési pályának IV.15.2 Az UNESCO által elfogadott világörökségi magterület, pufferterület által érintett megfelelően kell kijelölni az újabb beépítésre szánt területeket. települések esetén a Világörökségi területek övezeténél megfogalmazott ajánlásokat kell IV.12.2. A települések mértéktartó, az adottságaikhoz illeszkedő fejlesztése kívánatos, a települési alkalmazni területek legfeljebb 10%-os mértékben növelhetők.

IV.12.3. A már művelésből kivett telephelyek, majorok, tanyák megújítása és területük IV.16. Ipari parkok újrahasznosítása során a tájba és a hagyományos építési kultúrába illeszkedő építmény A határozat 1.11. számú tervlapja elhelyezés követelményeit a településrendezési tervekben meg kell határozni.

IV.12.4. A hagyományos településszerkezeti egységeken túlmenően a táj és település tradicionális IV.16.1. Ipari parkok esetében a teljes körű közművesítettség biztosítása indokolt. elemeinek megtartását, visszaállítását a térhatároló-tagoló mezsgyék, fasorok, jellegzetes IV.16.2. A területek beépítése esetén megengedhető 60%-os beépítettség is. Műszakilag és épületek, térfalak helyi védelmével is biztosítani kell. ökológiailag elfogadható a telken belüli alacsonyabb zöldfelületi arány, ha az ipari park közös területein biztosított az ipari park egészére vetítve a 25% zöldfelületi arány. IV.13. Fokozottan érzékeny települési területek IV.16.3. A települések szerkezeti terveiben kell meghatározni az ipari park megközelítését és A határozat 1.9. számú tervlapja szükség szerint területének belső szerkezetét.

IV.17. Térségi logisztikai (agrárlogisztikai) központok területe IV.13.1. A meglévő beépítésre szánt területek legfeljebb 10 %-os mértékben bővíthetők. A határozat 1.11. számú tervlapja IV.13.2. Hagyományosan vidéki települési térségben lévő fokozottan érzékeny település

közigazgatási területén a meglévő, beépítésre szánt területek 5%-nál nagyobb IV.17.1. Térségi logisztikai központok Miskolc, Tiszaújváros, Mezőkövesd-Mezőkeresztes repülőtér, kereskedelmi, gazdasági, szolgáltató terület kialakítása nem javasolt. Emőd M3-M30-as térsége, Sátoraljaújhely, Tornyosnémeti, Bánréve települések IV.13.3. A meglévő lakóterületek, tömbök bővíthetők, ha az a településszerkezetből adódik, és térségében támogatható. nem érint védett táji értéket. IV.17.2. A térségi logisztikai központokban támogatni kell az árutermelő térségekhez IV.13.4. A közművesítés során kiemelt követelmény a szennyvízkezelés és elvezetés, ezért az egyes agrárlogisztikai központok kialakítását is, ahol a terménytárolás modern technológiájú távolabbi vagy kis lélekszámú települések illetve településcsoportok esetében a helyi építményeinek, hűtőházaknak és feldolgozóipar létesítményeinek elhelyezését a helyi közműpótló-berendezések megvalósítását a térségi rendszerekkel összhangban kell településrendezési eszközöknek biztosítani kell. Ilyen központ létrehozása javasolt még biztosítani. Gönc, Szendrő, Szerencs és Sárospatak településeken is.

IV.17.3. A logisztikai központban a szállítás-raktározás és a kapcsolódó értéknövelő és kereskedelmi szolgáltatások számára szükséges tereket biztosítani kell. IV.17.4. Logisztikai központ létrehozása esetén a közúti mellett a vasúti kapcsolat biztosítása is indokolt. IV.17.5. A terület beépítettsége a nagyobb tároló-raktározó épületek miatt 60 %-os mértékű is lehet, megfelelő környezeti feltételek biztosítása esetén. IV.17.6. A területen indokolt a kommunikációs követelmények és a teljes körű közműellátás biztosítása.

M-Teampannon Kft. 29 2009. május Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve B.A.Z.M. ÖNK. 37/2009. (IV. 30.) sz. határozata

IV.17.7. A logisztikai központokban kialakíthatók a tevékenységhez kötődő intézmények, szállás és vendéglátó egységek építményei is. IV.17.8. Az intermodális logisztikai központként Mezőkövesd (út-vasút-repülő) és Tiszaújváros (út- vasút-vizi út) veendők figyelembe.

IV.18. Turisztikai központok A határozat 1.12. számú tervlapja

IV.18.1 A településrendezési tervekben javasolt biztosítani az adott funkciókhoz igazodó területkínálatot és kapcsolódó infrastruktúra helyigényét. IV.18.2 Törekedni kell a meglévő beépítésre szánt területek turisztikai célú újrahasznosítására. Az ökológiai hálózat, a tájképvédelem, a világörökség és világörökség várományos valamint történeti települési terület övezeteiben lévő turisztikai központok esetében kifejezetten ajánlott a környezetesztétikai és ökológiai követelmények a települések helyi építési szabályzatában történő érvényesítése.

IV.18.3 Turisztikai központokkal érintett települések esetén új, turisztikai célú beépítésre szánt terület kijelölése során a terület beépítettségét úgy indokolt meghatározni, hogy az kisebb legyen, mint a település legintenzívebb övezetére vonatkozó beépítettség 75%-a, a legkisebb zöldfelületi arány pedig nagyobb legyen, mint az adott övezetre OTÉK által meghatározott minimális zöldfelület mértékének 125%-a. Az építménymagasságot a környező területek beépítettségéhez illeszkedve javasolt megállapítani. IV.18.4 A turisztikai célú épületek megjelenését (tetőforma, színezés, anyaghasználat) az adott terület építészeti és környezeti sajátosságainak megfelelően kell kialakítani, melyek feltételeit a helyi építési szabályzatban kell meghatározni.

IV.19. Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület A határozat 1.13. számú tervlapja

A szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható területen szélerőmű, szélerőműpark létesítése a. magterületen, ökológiai folyosón és pufferterületen, b. erdőterületen c. borvidéki szőlőkataszteri területen, d. országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi területen (kivéve bükkaljai települések) e. világörökségi területen, történeti település településkép-védelmi területén, f. repülőtér és műszaki infrastruktúra hálózatok védőtávolságán belül, g. települési terület zajvédelmét biztosító védőtávolságon belül nem javasolt.

M-Teampannon Kft. 30 2009. május Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve B.A.Z.M. ÖNK. 37/2009. (IV. 30.) sz. határozata

V. INTÉZKEDÉSEK Történeti településekkel, világörökségi területekkel, védendő szerkezetű településekkel összefüggő intézkedések (rendelet 3.5 számú melléklete és a határozat 1.10. számú melléklete szerinti övezetek)

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. V.9. A megye felhívja az érintett települések figyelmét, hogy településrendezési tervük készítése, törvény és az Országos Területrendezési Tervről szóló módosított 2003. évi XXVI. törvény, valamint a módosítása során készítsék el a részletes értékvédelmi vizsgálatot és értékvédelmi katasztert, végrehajtásukra kiadott jogszabályok előírásainak megfelelően a megyei területrendezési terv állapítsák meg a településkép-védelmi terület határát, és a helyi építési szabályzatban végrehajtásának, érvényesülésének segítésére az alábbi intézkedéseket teszi: határozzák meg a terület védelmét szolgáló építészeti, településkép-védelmi helyi

jogszabályokat. Általános területrendezési intézkedések

V.10. A megye támogatásáról biztosítja azokat a nagy volumenű befektetői kezdeményezéseket, V.1. Az elfogadott területrendezési tervet, irányelveket és ajánlásokat figyelembe kell venni, és be kell fejlesztéseket, melyek a települési értékek (településszerkezet, műemléki környezet, településkép) építeni a régió és a megye fejlesztési koncepcióiba, programjaiba. világörökségi területek védelmét, megőrzését szolgálják, és megfogalmazza elutasító véleményét azokról a fejlesztésekről, melyek ezekkel a törekvésekkel ellentétesen hatnak. V.2. A megyei főépítész kétévente beszámol a Közgyűlésnek arról, hogy a településrendezési tervekhez kapcsolódó tervtanácsi munkában és más területrendezési, államigazgatási V.11. A megye az érintettek bevonásával kezdeményezi, hogy a világörökségi és világörökség véleményezési eljárások során hogyan érvényesülnek a megyei területrendezési terv várományos területek övezetével érintett területekre vonatkozóan készüljön kezelési terv, illetve a követelményei. meglévők öt évente kerüljenek felülvizsgálatra, továbbá a kezelési tervekben foglaltak érvényesítésére kezelő szervezet kerüljön felállításra. V.3. Felkéri a többcélú kistérségi társulást, hogy működjön közre a megyei települések gazdasági célú területkínálatának, a barnamezős területeknek (köztük a felhagyott katonai területeknek) és a Településhálózati csomóponttal érintett területtel kapcsolatos intézkedések zöldmezős fejlesztésre településrendezési tervekben már kijelölt, de még be nem települt, (határozat 1.9. számú melléklete szerint) területeknek a felmérésében, a telítődés ütemének, és a potenciális kínálatnak a figyelemmel

kísérésében. V.12. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei többcélú kistréségi fejlesztési társulásokkal együttműködve

kezdeményezi az érintett települések közös településfejlesztési koncepciójának, Struktúra V.4. Gondoskodik a megyei területrendezési terv, a térségi területrendezési szabályzat és a megyei Tervének elkészítését, és figyelemmel kíséri a terv eredményeinek a településrendezési tervekbe területrendezési irányelvek és ajánlások közzétételéről, a területrendezési tervnek a megye való beépülését, így hangolva össze az érintett térség településeinek fejlesztési és rendezési hivatalos honlapján történő elhelyezéséről, és tájékoztatja a többcélú kistérségi társulásokat és feladatait, közlekedéshálózati és infrastrukturális fejlesztését. településeket a terv alkalmazásának gyakorlati teendőiről.

V.13. A megye a Struktúra Terv megalapozása érdekében kezdeményezi, és segítséget nyújt az érintett V.5. Támogatja kistérségi szinten a Település és Tájgondnokságok létrehozását, melyek feladata a településeknek a következő programok kidolgozásában: település- és tájfenntartás térségi koordinációja mellett a hátrányos térségek a) a telepszerű beépítésű lakótelepek környezeti-műszaki-társadalmi állapotának településgazdálkodásának és táji környezet fenntartásának összehangolása és gyakorlati felmérésében, és a rehabilitációra javaslatot tevő közös program, megvalósítása. b) a több település számára előnyös, fejlesztési programok,

c) a felhagyott bányászati és barnamezős területek újrahasznosítására, (beleértve a

környezeti kármentesítést és a városszerkezeti integrációt, az új rendeltetésnek Városias és hagyományosan vidéki települési térség megfelelő szerkezetalakítást és szabályozást) javaslatot tevő közös program , V.6. Kezdeményezni kell kistérségenként - mikrotérségenként (kistérségi társulások közreműködésével) d) az intermodális közlekedési csomópontok közelében meglévő és tervezett fejlesztési az 500 fő lélekszám alatti falvak számára komplex társadalmi-gazdasági program kidolgozását. A területek kialakítására vonatkozó közös program , különösen településhálózat viszonylagos sűrűsége és együttmozgása, hasonló konfliktusmezeje és az o Miskolc, Felsőzsolca, Arnót esetenként egymást kiegészítő egyedi adottságai indokolják, hogy kistérségi szintről lehatároltan o Mezőkövesd-Mezőkeresztes, Szentistván, Mezőnagymihály 3-6 településre (mikrotérségre) együtt készüljön településfejlesztési koncepció és o Igrici, Hejőpapi, Emőd, Mezőcsát településszerkezeti terv. E terveknek ki kell térniük a település-visszafejlődés és tájpusztulás o Hejőkürt, Tiszaújváros, Oszlár, Tiszapalkonya térségében, jelenségeinek kezelésére is, valamint egyes területek újra-, illetve más célra történő e) a térségi jelentőségű, rekreációs-szabadidős kínálat változatosságát növelő, minőségét hasznosítására. Szükséges, hogy erőteljes megyei támogatás mellett elkészüljön egy-két javító programok. metodikailag is megalapozott mintaterv a megye szakpolitikusai és a kérdésben elkötelezett külső szakértők bevonásával. Felkéri az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácsot, hogy a településhálózati csomópont településeibe irányuló támogatások odaítélése során kiemelten támogassa a fenti V.7. Támogatni kell a Bodrogközben a Pácin-Karcsa térségközpont kialakulását, amely fekvése- programokhoz kapcsolódó fejlesztéseket, beruházásokat. helyzete révén képes lenne a kedvező térségi folyamatok koordinálására és megfelelő mederbe terelésére. V.14. Kezdeményezi, és segítséget nyújt a Mátra-Bükk üdülőkörzet kiemelt térség és a településhálózati csomópont közös területeinek fejlesztésre vonatkozó programok, prioritások egyeztetése és V.8. Az ipari térségekben támogatni kell a véderdők, védőfásítások, védő zöldfelületek kialakítását, összehangolása során. bővítését elősegítve a nagykiterjedésű létesítmények esztétikus, tájba jobban illeszkedő habitusának kialakítását, és a szomszédos települési területek védelmét. Az új ipari parkok, logisztikai központok létesítésénél a támogatás feltétele a zöldfelületek telepítése, terv szerinti arányuk kialakítása.

M-Teampannon Kft. 31 2009. május Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve B.A.Z.M. ÖNK. 37/2009. (IV. 30.) sz. határozata

Turisztikai központokkal kapcsolatos intézkedések (határozat 1.12. számú melléklete) Az OTrT-ről szóló törvény módosításakor figyelembe veendő megyei javaslatok

V.15. A településrendezési tervek egyeztetése során felhívja a figyelmet, és segítséget nyújt az érintett V.25. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Önkormányzat kezdeményezi a Kormány felé, hogy az Országos települések számára, hogy a turisztikai szerepkörű települések településrendezési terveiben a Területrendezési Tervről (OTrT) szóló módosított 2003. évi XXVI. tv. legközelebbi módosítása során az funkció betöltéséhez szükséges területek és infrastruktúra biztosított legyen. alábbi javaslatot érvényesítse:

Kiemelt térségek által érintett területek (határozat 1.14. számú melléklete) Az Országos Területrendezési Tervben:

V.16. Kezdeményezni kell – Heves és Nógrád megyékkel közösen – a Mátra-Bükk kiemelt Üdülőkörzet A 25-ös számú főút esetén területfejlesztési koncepciójának és területrendezési tervének elkészítését, amelynek magába kell foglalnia a Bükki Nemzeti Park területrendezési tervét is. – Ózd településszerkezeti tervében lévő belső (belterületi) települési elkerülő út kerüljön figyelembe véve, az OTrT szerinti külső (külterületi) pedig kerüljön törlésre. V.17. Kezdeményezni kell – Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg – Szerepeltessék a 25-ös számú főút Borsodnádasd és Szentdomokos közötti megyékkel közösen – a Tisza-tó, – Hortobágy kiemelt térségek területfejlesztési koncepcióinak és szerpentin forgalmi, gazdasági és műszaki szempontból indokolt mértékű együttes területrendezési tervének elkészítését. korrekcióját.

V.18. Kezdeményezni kell az Aggteleki Nemzeti Park kiemelt térség és világörökségi terület Szlovákiával Tervezett egyéb mellékúthálózati elemek (határozat 1.16. számú melléklete) közös fejlesztési koncepciójának és területrendezési tervének elkészítését.

V.19. Kezdeményezni kell a Tokaji Borvidék kiemelt térséggé nyilvánítását és Szlovákiával közös V.26. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Önkormányzat támogatja az 1.16 számú tervlapon jelölt tervezett fejlesztési koncepciójának és területrendezési tervének elkészítését. egyéb mellékúthálózati elemek kialakítását.

Komplex tájgazdálkodást igénylő térségek (határozat 1.3. számú melléklete)

V.20. El kell készíteni a Cserehát komplex tájgazdálkodási fejlesztési koncepcióját, amelynek kiemelt Felelős: a közgyűlés elnöke célja a táj eltartóképességének, a népesség megtartó képességének javítása a térség táji, Határidő: folyamatos természeti adottságaihoz igazodó multifunkcionális mezőgazdaság kialakításához szükséges feltételek biztosítása.

V.21. El kell készíteni a Borsodi Mezőség komplex tájgazdálkodási fejlesztési koncepcióját, amelynek kiemelt célja a történeti ártéri-pusztai táj ökológiai tájrehabilitációja.

V.22. El kell készíteni a Taktaköz, Bodrogköz komplex tájgazdálkodási fejlesztési koncepcióját, amelynek kiemelt célja az ár- és belvízvédelemmel összehangolt multifunkcionális ártéri tájgazdálkodás kialakításához szükséges feltételek biztosítása.

Térségi tájrehabilitációs terv készítésére kijelölt területek (határozat 1.15. számú melléklete)

V.23. El kell készíteni a Tokaji Borvidék Világörökség területére eső külszíni bányák összehangolt térségi tájrehabilitációs-tájrendezési tervét. A térségi terv célja: a. A borvidék területén lévő külszíni bányák felmérése, tájképi, természetvédelmi, környezeti érzékenységük értékelése; b. A felhagyott bányák újrahasznosítási céljának meghatározása a természetvédelmi, tájképvédelmi, kulturális örökségvédelmi érzékenység fegyelembe vételével; c. A borvidék - világörökség tájképvédelmével összehangolt és a történeti tájkarakter védelméhez igazodó tájrehabilitáció térségi elveinek és bányánkénti feladatainak meghatározása.

V.24. El kell készíteni az M30-as gyorsforgalmi út térségében lévő bányatavak összehangolt térségi tájrehabilitációs – tájrendezési tervét A térségi terv célja: a. A roncsolt területek tájrendezésének térségi szintű összehangolása; b. A tavak, tórendszerek ökológiai állapotának felmérése, és ökológiai stabilitásuk biztosításához a feltételek meghatározása; c. A tavak és térségük rekreációs, sportolási, üdülési, zöldterületi, természetvédelmi célú használatának térségi összehangolása.

M-Teampannon Kft. 32 2009. május Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve B.A.Z.M. ÖNK. 37/2009. (IV. 30.) sz. határozata

A HATÁROZAT 2. SZÁMÚ MELLÉKLETE: Települések 1.1-1.15 sz. melléklet szerinti sajátos megyei térséggel való érintettsége A HATÁROZAT 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7 1.8 1.9 1.10 1.11 1.12 1.13 1.14 1.15

MELLÉKLETE

ő település központ

TELEPÜLÉS fhelyi ű ő körzet ő ő rzési t.erület zártkertes ő

ő term ő terület terület elhelyezé-séhez terület területek ű Ipari park kijelölt ter. kijelölt ter. Tájközpont szerkezet term. terület m tartozó telep. Nemzeti Park NATURA 2000 ő vizsg. Alá von. Agrárlogisztika Gyógyközpont Tokaji borvidék ő (Egri borvidék*) települési terület lege véedett láp Településhálózati Kirándulóközpont Mátra-Bükk üdül Tájvédelmi. Körzet adottságú mg. ter. Bükkaljai borvidék Logisztikai központ Érzékeny települési Bükki NP és térsége csomópont területe Tisza-tó üdül Kedvez Fokozottan érzékeny Ártéri tájgazdálkodás Összefügg UNESCO - Pufferterület UNESCO – Magterület Pusztai tájgazdálkodás Aggteleki NP és térsége A Tokaji borvidék térségi tájrehab. Terv készítésére tájrehab. Terv készítésére Hortobágyi NP és térsége Kiemelten fontos érzékeny Turisztikai szervez Kavicsbánya tavak térségi Nitrátérzékeny települések Széler természetmeg Légszennyezettségi zónába Dombvidéki tájgazdálkodás NATURA 2000 madárvédelmi Természetvédelmi terület, Ex- Védend Védelemre tervezett természeti 1. Abaújalpár x x 2. Abaújkér x x x x x 3. Abaújlak x x x x 4. Abaújszántó x x x x x x x 5. Abaújszolnok x x 6. Abaújvár x x x x 7. Abod x x x x x x 8. Aggtelek x x x x x x x x x x x 9. Alacska x x 10. Alsóberecki x x x x x x 11. Alsódobsza x x x x x x 12. Alsógagy x x 13. Alsóregmec x x x 14. Alsószuha x x x x 15. Alsótelekes x x x x x x x x x 16. Alsóvadász x x x 17. Alsózsolca x x x x x x x x 18. Arka x x x 19. Arló x x x x x 20. Arnót x x x x x x 21. Ároktő x x x x x x x x x x x x 22. Aszaló x x x x x 23. Baktakék x x 24. Balajt x x 25. Bánhorváti x x x x x x x 26. Bánréve x x x x x 27. Baskó x x x x 28. Becskeháza x x x x x 29. Bekecs x x x x x x x 30. Berente x x x x x x x 31. Beret x x x 32. Berzék x x x x x 33. Bodroghalom x x x x 34. Bodrogkeresztúr x x x x x x x x x x x 35. Bodrogkisfalud x x x x x x x x x x x x 36. Bodrogolaszi x x x x x x x x 37. Bódvalenke x x x x x x x x 38. Bódvarákó x x x x x x x x x 39. Bódvaszilas x x x x x x x x x 40. Bogács x x x x x x x x 41. Boldogkőújfalu x x 42. Boldogkőváralja x x x x x 43. Boldva x x x x x x x 44. Borsodbóta x x x x x x x 45. Borsodgeszt x x x x x x x 46. Borsodivánka x x x x 47. Borsodnádasd x x

M-Teampannon Kft. 33 2009. május Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve B.A.Z.M. ÖNK. 37/2009. (IV. 30.) sz. határozata

A HATÁROZAT 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7 1.8 1.9 1.10 1.11 1.12 1.13 1.14 1.15

MELLÉKLETE

ő település központ

TELEPÜLÉS fhelyi ű ő körzet ő ő rzési t.erület zártkertes ő

ő term ő terület terület elhelyezé-séhez terület területek ű Ipari park kijelölt ter. kijelölt ter. Tájközpont szerkezet term. terület m tartozó telep. Nemzeti Park NATURA 2000 ő vizsg. Alá von. Agrárlogisztika Gyógyközpont Tokaji borvidék ő (Egri borvidék*) települési terület lege véedett láp Településhálózati Kirándulóközpont Mátra-Bükk üdül Tájvédelmi. Körzet adottságú mg. ter. Bükkaljai borvidék Logisztikai központ Érzékeny települési Bükki NP és térsége csomópont területe Tisza-tó üdül Kedvez Fokozottan érzékeny Ártéri tájgazdálkodás Összefügg UNESCO - Pufferterület UNESCO – Magterület Pusztai tájgazdálkodás Aggteleki NP és térsége A Tokaji borvidék térségi tájrehab. Terv készítésére tájrehab. Terv készítésére Hortobágyi NP és térsége Kiemelten fontos érzékeny Turisztikai szervez Kavicsbánya tavak térségi Nitrátérzékeny települések Széler természetmeg Légszennyezettségi zónába Dombvidéki tájgazdálkodás NATURA 2000 madárvédelmi Természetvédelmi terület, Ex- Védend Védelemre tervezett természeti 48. Borsodszentgyörgy x x x x 49. Borsodszirák x x x x x 50. Bózsva x x x 51. Bőcs x x x x x x 52. Bükkábrány x x x 53. Bükkaranyos x x x x x x x 54. Bükkmogyorósd x x x x x 55. Bükkszentkereszt x x x x x x x x x 56. Bükkzsérc x x x x x x x x x x 57. Büttös x x x x x 58. Cigánd x x x x x x 59. Csenyéte x x x x x x 60. Cserépfalu x x x x x x x x x x 61. Cserépváralja x x x x x x x x x x 62. Csernely x x x x x x 63. Csincse x x x x x x 64. Csobád x x x x x x x 65. Csobaj x x x x x x x 66. Csokvaomány x x x x x 67. Damak x x x 68. Dámóc x x x 69. Debréte x x x x x x 70. Dédestapolcsány x x x x x x x x 71. Detek x x 72. Domaháza x x x x x 73. Dövény x x x x 74. Dubicsány x x x x x 75. Edelény x x x x x 76. Egerlövő x x x 77. Égerszög x x x x x x x x x x x 78. Emőd x x x x x x x x x x 79. Encs x x x x x x x 80. Erdőbénye x x x x x x 81. Erdőhorváti x x x x x 82. Fáj x x x 83. Fancsal x x x 84. Farkaslyuk x x 85. Felsőberecki x x x x 86. Felsődobsza x x x x x 87. Felsőgagy x x x x 88. Felsőkelecsény x x 89. Felsőnyárád x x 90. Felsőregmec x x x 91. Felsőtelekes x x x x x 92. Felsővadász x x x x 93. Felsőzsolca x x x x x x x x 94. Filkeháza x x 95. Fony x x x x

M-Teampannon Kft. 34 2009. május Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve B.A.Z.M. ÖNK. 37/2009. (IV. 30.) sz. határozata

A HATÁROZAT 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7 1.8 1.9 1.10 1.11 1.12 1.13 1.14 1.15

MELLÉKLETE

ő település központ

TELEPÜLÉS fhelyi ű ő körzet ő ő rzési t.erület zártkertes ő

ő term ő terület terület elhelyezé-séhez terület területek ű Ipari park kijelölt ter. kijelölt ter. Tájközpont szerkezet term. terület m tartozó telep. Nemzeti Park NATURA 2000 ő vizsg. Alá von. Agrárlogisztika Gyógyközpont Tokaji borvidék ő (Egri borvidék*) települési terület lege véedett láp Településhálózati Kirándulóközpont Mátra-Bükk üdül Tájvédelmi. Körzet adottságú mg. ter. Bükkaljai borvidék Logisztikai központ Érzékeny települési Bükki NP és térsége csomópont területe Tisza-tó üdül Kedvez Fokozottan érzékeny Ártéri tájgazdálkodás Összefügg UNESCO - Pufferterület UNESCO – Magterület Pusztai tájgazdálkodás Aggteleki NP és térsége A Tokaji borvidék térségi tájrehab. Terv készítésére tájrehab. Terv készítésére Hortobágyi NP és térsége Kiemelten fontos érzékeny Turisztikai szervez Kavicsbánya tavak térségi Nitrátérzékeny települések Széler természetmeg Légszennyezettségi zónába Dombvidéki tájgazdálkodás NATURA 2000 madárvédelmi Természetvédelmi terület, Ex- Védend Védelemre tervezett természeti 96. Forró x x x x x 97. Fulókércs x x x 98. Füzér x x x x x 99. Füzérkajata x x x 100. Füzérkomlós x x 101. Füzérradvány x x x 102. Gadna x x x x 103. Gagyapáti x x 104. Gagybátor x x x x x x 105. Gagyvendégi x x x x x x 106. Galvács x x x x x x x 107. Garadna x x x x 108. Gelej x x x x x x x x x x 109. Gesztely x x x x x x x 110. Gibárt x x x x x 111. Girincs x x x x x 112. Golop x x x x x 113. Gömörszőlős x x x x x 114. Gönc x x x x x x x 115. Göncruszka x x x x x 116. Györgytarló x x x x 117. Halmaj x x x x x 118. Hangács x x x 119. Hangony x x x x 120. Háromhuta x x x x x 121. Harsány x x x x x x x 122. Hegymeg x x 123. Hejce x x x 124. Hejőbába x x x x x x x 125. Hejőkeresztúr x x x x 126. Hejőkürt x x x x x x x 127. Hejőpapi x x x x x x 128. Hejőszalonta x x x x 129. Hercegkút x x x x x 130. Hernádbűd x x x x x x 131. Hernádcéce x x x x x 132. Hernádkak x x x x x x 133. Hernádkércs x x x x 134. Hernádnémeti x x x x x x 135. Hernádpetri x x 136. Hernádszentandrás x x x x x x 137. Hernádszurdok x x x x x 138. Hernádvécse x x x x x 139. Hét x x x x 140. Hidasnémeti x x x x x x 141. Hidvégardó x x x x x x x x 142. Hollóháza x x x x 143. Homrogd x x x x

M-Teampannon Kft. 35 2009. május Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve B.A.Z.M. ÖNK. 37/2009. (IV. 30.) sz. határozata

A HATÁROZAT 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7 1.8 1.9 1.10 1.11 1.12 1.13 1.14 1.15

MELLÉKLETE

ő település központ

TELEPÜLÉS fhelyi ű ő körzet ő ő rzési t.erület zártkertes ő

ő term ő terület terület elhelyezé-séhez terület területek ű Ipari park kijelölt ter. kijelölt ter. Tájközpont szerkezet term. terület m tartozó telep. Nemzeti Park NATURA 2000 ő vizsg. Alá von. Agrárlogisztika Gyógyközpont Tokaji borvidék ő (Egri borvidék*) települési terület lege véedett láp Településhálózati Kirándulóközpont Mátra-Bükk üdül Tájvédelmi. Körzet adottságú mg. ter. Bükkaljai borvidék Logisztikai központ Érzékeny települési Bükki NP és térsége csomópont területe Tisza-tó üdül Kedvez Fokozottan érzékeny Ártéri tájgazdálkodás Összefügg UNESCO - Pufferterület UNESCO – Magterület Pusztai tájgazdálkodás Aggteleki NP és térsége A Tokaji borvidék térségi tájrehab. Terv készítésére tájrehab. Terv készítésére Hortobágyi NP és térsége Kiemelten fontos érzékeny Turisztikai szervez Kavicsbánya tavak térségi Nitrátérzékeny települések Széler természetmeg Légszennyezettségi zónába Dombvidéki tájgazdálkodás NATURA 2000 madárvédelmi Természetvédelmi terület, Ex- Védend Védelemre tervezett természeti 144. Igrici x x x x x x x x 145. Imola x x x x x x x x 146. Ináncs x x x x x x 147. Irota x x x x 148. Izsófalva x x 149. Jákfalva x x x x 150. Járdánháza x x x 151. Jósvafő x x x x x x x x x x 152. Kács x x x x x x x x x x x 153. Kánó x x x x x x x x x 154. Kány x x x x x 155. Karcsa x x x x x 156. Karos x x x x 157. Kazincbarcika x x x x x x x x 158. Kázsmárk x x x 159. Kéked x x x x 160. Kelemér x x x x x 161. Kenézlő x x x x x x 162. Keresztéte x x x x 163. Kesznyéten x x x x x x x x x 164. Királd x x x 165. Kiscsécs x x x 166. Kisgyőr x x x x x x x x x x 167. Kishuta x x x x 168. Kiskinizs x x x x x 169. Kisrozvágy x x x 170. Kissikátor x x 171. Kistokaj x x x x x x 172. Komjáti x x x x x x x x 173. Komlóska x x x x x 174. Kondó x x x x x x 175. Korlát x x x 176. Kovácsvágás x x x 177. Köröm x x x x 178. Krasznokvajda x x x 179. Kupa x x 180. Kurityán x x 181. Lácacséke x x x x x x 182. Ládbesenyő x x 183. Lak x x 184. Legyesbénye x x x x x x 185. Léh x x 186. Lénárddaróc x x x x 187. Litka x x x x x x x x 188. Mád x x x x x x x x 189. Makkoshotyka x x x x x x 190. Mályi x x x x x x x 191. Mályinka x x x x x x x x x

M-Teampannon Kft. 36 2009. május Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve B.A.Z.M. ÖNK. 37/2009. (IV. 30.) sz. határozata

A HATÁROZAT 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7 1.8 1.9 1.10 1.11 1.12 1.13 1.14 1.15

MELLÉKLETE

ő település központ

TELEPÜLÉS fhelyi ű ő körzet ő ő rzési t.erület zártkertes ő

ő term ő terület terület elhelyezé-séhez terület területek ű Ipari park kijelölt ter. kijelölt ter. Tájközpont szerkezet term. terület m tartozó telep. Nemzeti Park NATURA 2000 ő vizsg. Alá von. Agrárlogisztika Gyógyközpont Tokaji borvidék ő (Egri borvidék*) települési terület lege véedett láp Településhálózati Kirándulóközpont Mátra-Bükk üdül Tájvédelmi. Körzet adottságú mg. ter. Bükkaljai borvidék Logisztikai központ Érzékeny települési Bükki NP és térsége csomópont területe Tisza-tó üdül Kedvez Fokozottan érzékeny Ártéri tájgazdálkodás Összefügg UNESCO - Pufferterület UNESCO – Magterület Pusztai tájgazdálkodás Aggteleki NP és térsége A Tokaji borvidék térségi tájrehab. Terv készítésére tájrehab. Terv készítésére Hortobágyi NP és térsége Kiemelten fontos érzékeny Turisztikai szervez Kavicsbánya tavak térségi Nitrátérzékeny települések Széler természetmeg Légszennyezettségi zónába Dombvidéki tájgazdálkodás NATURA 2000 madárvédelmi Természetvédelmi terület, Ex- Védend Védelemre tervezett természeti 192. Martonyi x x x x x x x x x 193. Megyaszó x x x x x x x 194. Méra x x x x x 195. Meszes x x x x x x x x 196. Mezőcsát x x x x x x x x x x x x 197. Mezőkeresztes x x x x x x x x x 198. Mezőkövesd x x x x x x x x x 199. Mezőnagymihály x x x x x x x x x x 200. Mezőnyárád x x x x 201. Mezőzombor x x x x x 202. Mikóháza x x x 203. Miskolc x x x x x x x x x x x x x x x x x x 204. Mogyoróska x x x x x 205. Monaj x x 206. Monok x x x x 207. Mucsony x x x x 208. Muhi x x x x x x x 209. Nagybarca x x x 210. Nagycsécs x x x x x x 211. Nagyhuta x x x x x x 212. Nagykinizs x x x x x 213. Nagyrozvágy x x x 214. Négyes x x x x x x x 215. Nekézseny x x x x x x x 216. Nemesbikk x x x x x x x 217. Novajidrány x x x x x 218. Nyékládháza x x x x x x x x 219. Nyésta x x x 220. Nyíri x x x 221. Nyomár x x x 222. Olaszliszka x x x x x x x x x 223. Onga x x x x x x x x x 224. Ónod x x x x x x x x 225. Ormosbánya x 226. Oszlár x x x x x x x 227. Ózd x x x x x 228. Pácin x x x x x x 229. Pálháza x x x x x 230. Pamlény x x x x x 231. Pányok x x x 232. Parasznya x x x x x x x x x 233. Pere x x x x 234. Perecse x x x 235. Perkupa x x x x x x x x x 236. Prügy x x x x x x x 237. Pusztafalu x x x x 238. Pusztaradvány x x 239. Putnok x x x x x x

M-Teampannon Kft. 37 2009. május Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve B.A.Z.M. ÖNK. 37/2009. (IV. 30.) sz. határozata

A HATÁROZAT 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7 1.8 1.9 1.10 1.11 1.12 1.13 1.14 1.15

MELLÉKLETE

ő település központ

TELEPÜLÉS fhelyi ű ő körzet ő ő rzési t.erület zártkertes ő

ő term ő terület terület elhelyezé-séhez terület területek ű Ipari park kijelölt ter. kijelölt ter. Tájközpont szerkezet term. terület m tartozó telep. Nemzeti Park NATURA 2000 ő vizsg. Alá von. Agrárlogisztika Gyógyközpont Tokaji borvidék ő (Egri borvidék*) települési terület lege véedett láp Településhálózati Kirándulóközpont Mátra-Bükk üdül Tájvédelmi. Körzet adottságú mg. ter. Bükkaljai borvidék Logisztikai központ Érzékeny települési Bükki NP és térsége csomópont területe Tisza-tó üdül Kedvez Fokozottan érzékeny Ártéri tájgazdálkodás Összefügg UNESCO - Pufferterület UNESCO – Magterület Pusztai tájgazdálkodás Aggteleki NP és térsége A Tokaji borvidék térségi tájrehab. Terv készítésére tájrehab. Terv készítésére Hortobágyi NP és térsége Kiemelten fontos érzékeny Turisztikai szervez Kavicsbánya tavak térségi Nitrátérzékeny települések Széler természetmeg Légszennyezettségi zónába Dombvidéki tájgazdálkodás NATURA 2000 madárvédelmi Természetvédelmi terület, Ex- Védend Védelemre tervezett természeti 240. Radostyán x x x x x 241. Ragály x x x x x x 242. Rakaca x x x x x x 243. Rakacaszend x x x x x x x 244. Rásonysápberencs x 245. Rátka x x x x x 246. Regéc x x x x x 247. Répáshuta x x x x x x x x x x 248. Révleányvár x x x x x x x 249. Ricse x x x x x 250. Rudabánya x x 251. Rudolftelep x x 252. Sajóbábony x x x x x 253. Sajóecseg x x x x x 254. Sajógalgóc x x x x x 255. Sajóhídvég x x x x x x 256. Sajóivánka x x x x x x x 257. Sajókápolna x x x 258. Sajókaza x x x x x x 259. Sajókeresztúr x x x x x x 260. Sajólád x x x x x x x 261. Sajólászlófalva x x x x x 262. Sajómercse x x x x 263. Sajónémeti x x x 264. Sajóörös x x x x x 265. Sajópálfala x x x x 266. Sajópetri x x x x x x 267. Sajópüspöki x x x x x 268. Sajósenye x x x x x x x x 269. Sajószentpéter x x x x x x 270. Sajószöged x x x x x 271. Sajóvámos x x x x x x 272. Sajóvelezd x x x x x x x 273. Sály x x x x x x x x x x x 274. Sárazsadány x x x x x x x x x 275. Sárospatak x x x x x x x x x x x x 276. Sáta x x x x x x x 277. Sátoraljaújhely x x x x x x x x x x x 278. Selyeb x x 279. Semjén x x x x x 280. Serényfalva x x x x x 281. Sima x x x x 282. Sóstófalva x x x x x 283. Szakácsi x x x x 284. Szakáld x x x x x x 285. Szalaszend x x x x 286. Szalonna x x x x x x x x x x 287. Szászfa x x x x

M-Teampannon Kft. 38 2009. május Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve B.A.Z.M. ÖNK. 37/2009. (IV. 30.) sz. határozata

A HATÁROZAT 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7 1.8 1.9 1.10 1.11 1.12 1.13 1.14 1.15

MELLÉKLETE

ő település központ

TELEPÜLÉS fhelyi ű ő körzet ő ő rzési t.erület zártkertes ő

ő term ő terület terület elhelyezé-séhez terület területek ű Ipari park kijelölt ter. kijelölt ter. Tájközpont szerkezet term. terület m tartozó telep. Nemzeti Park NATURA 2000 ő vizsg. Alá von. Agrárlogisztika Gyógyközpont Tokaji borvidék ő (Egri borvidék*) települési terület lege véedett láp Településhálózati Kirándulóközpont Mátra-Bükk üdül Tájvédelmi. Körzet adottságú mg. ter. Bükkaljai borvidék Logisztikai központ Érzékeny települési Bükki NP és térsége csomópont területe Tisza-tó üdül Kedvez Fokozottan érzékeny Ártéri tájgazdálkodás Összefügg UNESCO - Pufferterület UNESCO – Magterület Pusztai tájgazdálkodás Aggteleki NP és térsége A Tokaji borvidék térségi tájrehab. Terv készítésére tájrehab. Terv készítésére Hortobágyi NP és térsége Kiemelten fontos érzékeny Turisztikai szervez Kavicsbánya tavak térségi Nitrátérzékeny települések Széler természetmeg Légszennyezettségi zónába Dombvidéki tájgazdálkodás NATURA 2000 madárvédelmi Természetvédelmi terület, Ex- Védend Védelemre tervezett természeti 288. Szegi x x x x x x x x x 289. Szegilong x x x x x x x x x x 290. Szemere x x x x x x 291. Szendrő x x x x x x x x x x x x 292. Szendrőlád x x x x x 293. Szentistván x x x x x x x x x x x x 294. Szentistvánbaksa x x x x x x 295. Szerencs x x x x x x x x x x 296. Szikszó x x x x x x x x 297. Szin x x x x x x x x x 298. Szinpetri x x x x x x x x x x 299. Szirmabesenyő x x x x x x 300. Szomolya x x (x) x x x x x x 301. Szögliget x x x x x x x x x 302. Szőlősardó x x x x x x x x 303. Szuhafő x x x x x x x x 304. Szuhakálló x x x x x 305. Szuhogy x x x 306. Taktabáj x x x x x x x x 307. Taktaharkány x x x x 308. Taktakenéz x x x x x x x 309. Taktaszada x x x x 310. Tállya x x x x x x x x x 311. Tarcal x x x x x x x x x x x x x 312. Tard x x x x x x x x x x 313. Tardona x x x x x x 314. Telkibánya x x x x x x x x 315. Teresztenye x x x x x x x x x x x 316. Tibolddaróc x x x x x x x x 317. Tiszabábolna x x x x x x x x x x x x x 318. Tiszacsermely x x x x x x x 319. Tiszadorogma x x x x x x x x x x x 320. Tiszakarád x x x x x x x 321. Tiszakeszi x x x x x x x x x x x 322. Tiszaladány x x x x x x x x x 323. Tiszalúc x x x x x x x x x x 324. Tiszapalkonya x x x x x x x x 325. Tiszatardos x x x x x x x 326. Tiszatarján x x x x x x x x x x 327. Tiszaújváros x x x x x x x x x x x x 328. Tiszavalk x x x x x x x x x x 329. Tokaj x x x x x x x x x x x x x 330. Tolcsva x x x x x 331. Tomor x x x 332. Tornabarakony x x x x x x x 333. Tornakápolna x x x x x x x x x x 334. Tornanádaska x x x x x x 335. Tornaszentandrás x x x x x x x x x

M-Teampannon Kft. 39 2009. május Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve B.A.Z.M. ÖNK. 37/2009. (IV. 30.) sz. határozata

A HATÁROZAT 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7 1.8 1.9 1.10 1.11 1.12 1.13 1.14 1.15

MELLÉKLETE

ő település központ

TELEPÜLÉS fhelyi ű ő körzet ő ő rzési t.erület zártkertes ő

ő term ő terület terület elhelyezé-séhez terület területek ű Ipari park kijelölt ter. kijelölt ter. Tájközpont szerkezet term. terület m tartozó telep. Nemzeti Park NATURA 2000 ő vizsg. Alá von. Agrárlogisztika Gyógyközpont Tokaji borvidék ő (Egri borvidék*) települési terület lege véedett láp Településhálózati Kirándulóközpont Mátra-Bükk üdül Tájvédelmi. Körzet adottságú mg. ter. Bükkaljai borvidék Logisztikai központ Érzékeny települési Bükki NP és térsége csomópont területe Tisza-tó üdül Kedvez Fokozottan érzékeny Ártéri tájgazdálkodás Összefügg UNESCO - Pufferterület UNESCO – Magterület Pusztai tájgazdálkodás Aggteleki NP és térsége A Tokaji borvidék térségi tájrehab. Terv készítésére tájrehab. Terv készítésére Hortobágyi NP és térsége Kiemelten fontos érzékeny Turisztikai szervez Kavicsbánya tavak térségi Nitrátérzékeny települések Széler természetmeg Légszennyezettségi zónába Dombvidéki tájgazdálkodás NATURA 2000 madárvédelmi Természetvédelmi terület, Ex- Védend Védelemre tervezett természeti 336. Tornaszentjakab x x x x x x 337. Tornyosnémeti x x x x x x 338. Trizs x x x x x x x x 339. Újcsanálos x x x x x 340. Uppony x x x x x x x x x 341. Vadna x x x x x x 342. Vágáshuta x x x x 343. Vajdácska x x x x x x x 344. Vámosújfalu x x x x x x x x x 345. Varbó x x x x x x x x x 346. Varbóc x x x x x x x x 347. Vatta x x x x x 348. Vilmány x x x x 349. Vilyvitány x x x x 350. Viss x x x x x x x x 351. Viszló x x x x x 352. Vizsoly x x x x 353. Zádorfalva x x x x x x 354. Zalkod x x x x x x x 355. Zemplénagárd x x x x x x x 356. Ziliz x x x x 357. Zsujta x x x x 358. Zubogy x x x x

M-Teampannon Kft. 40 2009. május