151

KITAIBELIA IX. évf. 1. szám pp.: 151-164. Debrecen 2004

Adatok a Bükkalja flórájához

PIFKÓ Dániel – B ARINA Zoltán

Magyar Természettudományi Múzeum Növénytára, 1476 Budapest, Pf. 222, e-mail: [email protected], [email protected]

Bevezetés

A közelmúltban jelent meg Vojtkó András szerkesztésében A Bükk hegység flórája (V OJTKÓ 2001), mely összesíti a hegység flórakutatásában eddig elért eredményeket. A flóram űből kiderül, hogy a Bükk peremterületeir ől jóval kevesebb információval rendelkezünk, mint a hegység központi részér ől. Jelen munkában arra vállalkozunk, hogy rövid jellemzését adjuk a Bükkalja növényzetének, emellett a flóram űben szerepl ő adatainkat pontosítjuk, és új adatokkal egészítjük ki. A Bükk jól feltárt központi részeivel szemben a Bükkalját, melyet az ember évszázadok óta m űvel, kevés botanikus látogatta. Kitaibel Pál Eger és környékén gy űjtött. Időben utána Láng Adolf Ferencet kell megemlíteni, aki Eger környékén botanizált (vö. V OJTKÓ 2001). A Bükkaljára vonatkozó ismereteink jórészt a XIX. század, illetve a XX. század elejér ől származnak. Ekkor Vrabélyi Márton (vö. K ERNER 1875, S OÓ 1937), Borbás Vince (vö. S OÓ 1937), Pax Ferdinánd (vö. V OJTKÓ 2001), BUDAI József (1913, 1914) és PRODAN Gyula (1906, 1909) gy űjtött számottev ő adatot. Az 1920-as években Jávorka Sándor és Boros Ádám is megfordult itt (vö. V OJTKÓ 2001). Az elmúlt két évtizedben itt is megélénkült kutatásoknak köszönhet ően Vojtkó András, Schmotzer András, Less Nándor, Marschall Zoltán, Virágh Klára számos publikációja foglalkozik a terület növényzetével (V OJTKÓ 1989, 1993, 1994, 1997, 1997b, VOJTKÓ et al. 1991, VOJTKÓ – FARKAS 1999, SCHMOTZER –VOJTKÓ 1997, SCHMOTZER 1997, MARSCHALL 1992, VIRÁGH 1982). Ezek mellett külön említést érdemel a kerecsendi erd ő, amely a Bükkalja déli peremén van, és az ötvenes évekt ől számos publikáció foglalkozott vele (ZÓLYOMI 1957, 1967, SZUJKÓ -LACZA 1984).

Anyag és módszer

A vizsgált terület a Bükkalja, amelyet M AROSI –SOMOGYI (1990) három kistájra bont fel (Egri-Bükkalja, Miskolci-Bükkalja, Tárkányi-medence). 1996–2001 között több mint száz napot töltöttünk ezen a területen. Ezalatt els ősorban az erd őssztyep elemekre fordítva nagy figyelmet, florisztikai adatgy űjtést végeztünk azzal a céllal, hogy rekonstruáljuk a bükkaljai növényzet egykori képét. A legalaposabban az Egert ől K–DK felé es ő terület növényzetét vizsgáltuk. A Miskolci-Bükkalja legalább egyszeri bejárása már megtörtént, de itt még további terepbejárásokat tervezünk. Emellett az Eger–Kerecsend úttól K-re es ő területekr ől és Miskolc közvetlen környékér ől alig van adatunk. Ennek ellenére adataink mennyisége és a bükki flóram ű megjelenése indokolttá teszi, hogy eddigi eredményeinket összefoglaljuk és közreadjuk.

A vizsgált terület természetföldrajzi bemutatása

A Bükkalja a Déli-Bükköt dél fel ől öleli, az Alföldnek pedig északi peremével határos. Legmagasabb pontja 480 méteren, a legalacsonyabb 126 méteren van. A Bükkalján „középs ő riolittufaként“ ismert kárpáti- korabádeni összesült riolit- és dacittufák a legjellemz őbbek. Ezenkívül a kistáj 30 százalékát oligocén slir, márga és homok fedi. A vízi szállítású lejt őüledékek nagy változatosságot mutatnak a területen. A tet őket és a lejt őket 1–4 méter vastag pleisztocén üledék fedi. Az északi részeken jellemz ő a vörös agyag, de dél felé haladva egyre inkább n ő az üledékben a lösz és a homok frakció aránya. Jellemz ő a Bükkalján a változatos szemcseméret és a lerakott anyag eltér ő vastagsága. Típusos lösz mellett lösszer ű üledékek is el őfordulnak. Riolittufán az üledékek szemcsemérete a homok és az apró szem ű kavics között váltakozik sok helyen. A kistáj talajtanilag is tarka, f őként harmadid őszaki vagy lösszel kevert üledékeken helyenként andezit- és riolittufán kialakult barnaföldek a leggyakoribbak. Emellett a nyirokszer ű tarka agyagon képz ődött csernozjom barna erd őtalajok kiterjedése is jelent ős. A Bükkalja hegylábfelszíne a pleisztocén során alakult ki. Ekkor a folyóvízi eróziós völgymélyít ő tevékenység volt jelent ős, így keletkeztek a széles völgytalpú sokszor teraszos eróziós völgyek. Ekkor vált intenzívvé az oldalvölgyek be-, illetve hátravágódása. A s űrű völgyhálózat kialakulását tektonikai események is el ősegítették. 152 KITAIBELIA 9 (1) : 151-164. ; 2004.

1. ábra. A Bükkalja települései.

Az éghajlat mérsékelten meleg, mérsékelten száraz. Az évi középh őmérséklet 9,5–9,8 Celsius-fok között van. Az évi csapadék sok év átlagában 630 mm (MAROSI –SOMOGYI 1990, PINCZÉS et al. 1993).

A növényzet bemutatása

A Bükkalja vegetációját az ember középkor el őttre visszanyúló tájhasználata mára jórészt átalakította. Az őshonos társulások fragmentálódtak, változó mértékben degradálódtak, illetve a m űvelésb ől kivont területeken különböz ő visszaalakulási stádiumban vannak. A Bükkalját ma is intenzíven m űvelik, a jobb term őképesség ű helyeket sz őlők, szántók, legel ők és gyümölcsösök foglalják el. A m űvelés különböz ő okok miatt sok helyen abbamaradt. A Bükkalján gyakori felhagyott sz őlők helyét a Calamagrostis epigeios (L.) Roth foglalja el, amely mint Baráth Zoltán kimutatta, évtizedekig domináns lehet (BARÁTH 1963). A tájidegen fafajok is jelent ős területet borítanak. E fafajok közül az erdeifenyő és feketefeny ő állományai érik el a legnagyobb kiterjedést. Emellett terjed őben van az akác, és telepített nyárasokat is találunk. A Bükkalját nagyjából É–D irányban futó völgyek, oldalvölgyek és az ezek között lév ő völgy közötti hátak jellemzik. A f ő- és mellékvölgyekben folyó patakok mellett különböz ő vízparti társulások alakultak ki. A füzesek és nedves rétek jellemz ő fajaival találkozhatunk, mint a Sonchus palustris L. , Stachys palustris L. vagy a Geranium pratense L., Galium rubioides L. vagy a Scutellaria hastifolia L. Mára a vizes él őhelyek jó része degradálódott a vizsgált területen, nagy részüket szántók és nyárasok foglalják el. A Miskolci-Bükkalján a patak menti növényzet valamivel jobb állapotban maradt meg. Legjelent ősebb a Harsánytól északra lév ő halastó melletti rét, de említést érdemel a borsodgeszti Alsó-rét és Fels ő-rét, illetve a Bükkaranyoson keresztül folyó Kulcsár-völgyi patak mente is. A Bükkalja zonális társulása az Aceri tatarico-Quercetum lehetett. Ennek nyomai a m űvelés hatására igen sokféle módon jelentkeznek a területen. Az alábbiakban ezt szeretnénk bemutatni részletesebben. Az erd őssztyepet egyrészt mint fiziognómiai fogalmat értjük, olyan társuláskomplexet, ahol a gyep és az erd ő egyszerre van jelen. Ez létrejöhet m űvelés hatására is, például legeltetett cseres-tölgyesek helyén; a talaj lepusztulása által támogatva a kaptárkövek környékén; illetve feltételezhetünk egy zonális társuláskomplexet, melynek eredeti struktúrájában az erd ő-gyep mozaikosság klimatológiai okokkal magyarázható. A vizsgált területen megtalálható erd ő-gyep mozaikos növényzeti foltok mindegyikér ől elmondható, hogy valaha művelés alatt állt, jelenleg visszaalakulás vagy újra kialakulás stádiumában van. Az erd őssztyep másik jellemz ője egy meghatározott fajkészlet. Ezen fajok egy része Magyarországon els ősorban az alföldi és a dombvidéki régióra jellemz ő, ilyen a Silene longiflora Ehrh., Phlomis tuberosa L., Clematis integrifolia L. vagy a Veronica spuria L., Melica altissima L. Vannak a középhegységi xeroterm tölgyesekkel közös fajok, mint a Stipa tirsa Stev., Cerasus fruticosa Pall. vagy a Rosa gallica L., Echium

PIFKÓ D. – BARINA Z.: Adatok a Bükkalja flórájához 153

russicum J. F. Gmel., Lathyrus pannonicus (Jacq.) Garcke ssp. collinus (Ortman) Soó. Vannak sajátosan a kollin régióra jellemz ő fajok, mint az Inula germanica L., Amygdalus nana L. Arra, hogy hol lehetett erd őssztyep jelleg ű vegetáció, e fajok nagyszámú jelenléte szolgáltathat választ. A völgyoldalakon, ahol pár évtizede még legeltettek, fás vegetáció jelenhet meg (Ostoros-völgy, Bogács- kőbánya, Szekrényes-völgy, Csátés-völgy). Ezeket a löszfajokban gazdag erd őfoltokat, akárcsak a kerecsendi erd őt, az Aceri tatarico-Quercetum -ok közé sorolhatjuk. Ilyen erd ők boríthatták a Bükkalja alacsonyabb területeit, a déli völgyhátakat és völgyoldalakat (Csátés-völgy), illetve a szélesebb völgytalpú völgyek oldalát a magasabb völgyhátak között is (Eger-patak, Ostoros-patak, Hór-patak), így az erd őssztyep növényzet a patakvölgyek mentén a magasabb területek közé keszty űujjszer űen betüremkedhetett. Az erd őssztyep megjelenése a területen némi változatosságot mutat. Ez abból adódik, hogy típusos vastag lösz csak igen kis területen fordul el ő, és a lösszer ű üledékek is csak lepelszer űen borítják a völgyoldalakat, így a növényzet löszfajokban néhol szegényes. A Pajados-hegy és Mész-hegy között találunk molyhos- tölgyes ligetes erd őfoltokat, melyek sztyepfoltjait Stipa tirsa Stev. és Stipa dasyphylla (Czern. ex Lindem.) Trautv. alkotja, emellett erd őssztyep elemekben gazdag (pl.: Chamaecytisus albus (Hacq.) Rothm.), de löszjelz ő fajokban (pl.: Phlomis tuberosa L.) szegény. A cserjeszintben a Cerasus fruticosa Pall. és a Rosa gallica L. uralkodik, az Amygdalus nana L. nem fordul el ő benne. Nyílt riolittufa foltokon el őfordul a Genista pilosa L. és a Potentilla arenaria Borkh. is. Az erd őssztyep erd őt kísér ő cserjés legjellegzetesebb fajai az Amygdalus nana L., Cerasus fruticosa Pall., Rosa gallica L. Az Amygdalus nana L. el őfordulásait egyrészt a m űvelésnek köszönheti (PRODAN 1905), de igen valószín ű, hogy csak ott maradt meg m űvelésben, ahol különben is élt. Ezt bizonyítja, hogy a felhagyott sz őlők mezsgyéir ől terjed őben van. A törpe mandulás legszebb állománya a Csátés-völgyben található, itt számos más löszerd ő-szegély fajjal ( Inula germanica L., Phlomis tuberosa L.) együtt fordul el ő tömegesen. Els ősorban löszös helyeken található, ahol a talaj elvékonyodik ott inkább a Cerasus fruticosa Pall. és a Rosa gallica L. tenyészik. E két utóbbi faj az egész Bükkalján gyakori az erd őssztyep zónában. A völgyek kissé magasabb teraszain, illetve az oldalvölgyek lejt őin egykori löszgyepek maradványait figyelhetjük meg. A völgyalji löszön egykor többszint ű, fajgazdag löszgyepek is el őfordulhattak, melyeket kaszálással tartottak fenn. Mára ezek a gyepek eredeti struktúrájukat és fajkészletüket elvesztették, legtöbb helyen csak a zavarást jobban t űrő Phlomis tuberosa L. és Clematis integrifolia L. jelzi egykori meglétüket, az Inula germanica L., Thalictrum minus L. és a Vinca herbacea W. et K. ma már csak kevés helyen van. Egyetlen jobb állapotú gyepfolt a Novaji-patak mellett mutatja, hogy milyenek lehettek ezek a löszgyepek. Maradványaikból arra következtethetünk, hogy a völgyek mentén mélyen a hegység lábáig megtalálhatók voltak, erre utalnak a Hór-völgy bejáratának környékén található gyepek is (vö. LESS et al. 1991). Az erd őssztyep növényzet sztyep foltjait els ősorban a Stipa tirsa Stev., Stipa dasyphylla (Czern. ex Lindem.) Trautv., Festuca rupicola Heuff., Danthonia alpina Vest dominálja. Nagyobb kiterjedés ű gyepterületek találhatók felhagyott sz őlők és legel ők helyén. Egykori erd ők helyét jelezheti a Brachypodium pinnatum (L.) P. B., mely a délebbre lév ő területeken csak kisebb foltokban van jelen, és csak északabbra alkot nagyobb összefügg ő gyepet. A Bükkalja Alfölddel közvetlenül érintkez ő régiójában sok helyen állományalkotó a Chrysopogon gryllus (Torn. ex L.) Trin. (általában egykor legeltetett helyeken), északabbra már ritkán fordul el ő tömegesen (Eger: Csobánka). Ahol a m űvelés hatására a riolittufa kerül a felszínre egykor legeltetett helyeken a Danthonia alpina Vest és az Anthoxanthum odoratum L. alkotja a fajszegény gyepeket. Az erd őssztyep régióban nyíltabb gyepeket is megfigyeltünk, melyek részben antropogén hatásra jelentek meg riolittufán (pincetet ők, utak széle). Általában igen fajszegények, Genista pilosa L., Potentilla arenaria Borkh., Linaria genistifolia (L.) Mill. jellemz ő rájuk. Emellett az egri Mész-hegyen, Cakó-tet őn és a Mangó- tet őn nagyobb kaptárkövekhez köt ődő gyepekben, sziklagyep elemek is megtalálhatók, mint a Minuartia frutescens (Kit. ex Schult.) Tuzson ex Degen vagy a Poa pannonica Kern. ssp. scabra (Kit.) Soó. Azt, hogy a felsorolt növényzeti egységek milyen módon vettek részt a természetes növénytakaró alkotásában a „megmaradt” növényzet kis területe miatt ma már nehéz eldönteni. Az erd őssztyep társuláskomplex egyes alkotóinak hajdan volt arányára a komplexen belül ma már azért is nehéz következtetni, mivel a fennmaradt erd őtöredékeket húsz-ötven évvel ezel őtt még legeltették, ahogy err ől a környék lakossága is beszámolt. A legeltetés és égetés hatására még a legreprezentánsabb erd őssztyep maradványokban is (Ostoros-völgy, Tard környéke) lényegesen nagyobb lehet a füves területek aránya, mint ahogy a természetes lenne. Emellett a gyepek struktúrája is jelent ősen változhatott, függ ően a m űvelés jellegét ől, intenzitásától, abbamaradásától vagy újra indításától. A Bükkalja 200 méter tszf. magasságot meghaladó területein a cseres-tölgyesek uralkodnak. Ezt a magasságot egyrészt a hegységperemi részek érik el, másrészt a Szomolyáig lenyúló völgy közötti hátak. A cseres-tölgyesek egy része erd őssztyep elemekben gazdag (Phlomis tuberosa L., Veronica spuria L., Thlaspi

154 KITAIBELIA 9 (1) : 151-164. ; 2004. jankae Kern. ), más részük – ahol a riolittufa vagy a kavics a felszínen van – mészkerül ő jelleg ű ( Genista pilosa L., Deschampsia flexuosa (L.) Trin., Veronica officinalis L.). A cseres-tölgyeseknek ma is vannak állományaik a Bükkalján, bár sok helyen potenciális term őhelyeiket fenyves vagy legel ő foglalja el. Meredekebb völgyek aljában gyertyános-tölgyes erd őket is találunk a társulás néhány jellemz ő fajával (Neottia nidus-avis (L.) Rich., Lilium martagon L., Corydalis cava (L.) Schw. et Körte, Anemone ranunculoides L.).

Florisztikai adatok

Az alábbiakban a Bükkalján 1996–2001 között gy űjtött adatainkat adjuk közre. A listából kimaradtak azok az adatok, amelyek az elmúlt húsz évben megjelent irodalmakban szerepelnek (vö. VOJTKÓ 2001), de az elterjedési térképek készítésénél ezeket is figyelembe vettük (VOJTKÓ 2001). A nevezéktan Soó Rezs ő flóram űvét követi (SOÓ 1964–1980). Schmotzer András adatai után SA rövidítés szerepel.

3. Caltha palustris L.: Bükkaranyos: Kulcsár- : Kaptár-rét (SA), Ispán-hegy; : völgyi-patak rétje. borsodgeszti beköt őút mellett – nedves 11. Actaea spicata L.: Noszvaj: Hajagos, 300 m völgyaljak, löszgyepek. tszf. magaságban patakpartra telepített lucosban. 15. Consolida orientalis (J. Gay ex Desmoul.) Schrödinger: Eger: Kerékköt ő-laposa sz őlő mesgyén. 21. Pulsatilla grandis Wender.: Bükkzsérc: Rigó- hegy (SA); Cserépfalu: Nyomó-hegy; Eger: Aranybika-tet ő és Pajados-hegy között, Bajusz- völgy, Nagy-Pajados-dűlő, Nyerges-hegy; Eger- Felnémet: Gazsi-lápa, Tó-lápa; Ostoros: Aranybika-tet ő, Csátés-völgy. 22. Pulsatilla pratensis (L.) Mill. ssp. nigricans (Störck) Zamels: A Bükkalján el őfordul a Pulsatilla pratensis (Mill.) Rchb. ssp. 2. ábra. A Clematis integrifolia el őfordulásai a Zimmermanni Soó a Mész-hegy környékén, de vizsgált területen. mivel a két faj területileg nem különül el határozottan, és az area érintkezési határán a 56. Ranunculus arvensis L.: Eger: Kerékköt ő- morfológiai bélyegek is egybemosódnak, itt laposa; Tard: Bába-szék – szántókon. közöljük mindkét faj adatát. Bükkaranyos: 58. Ranunculus pedatus W. et K.: Novaj: Novaj és Lencsés-völgy; Eger: Mész-hegyt ől DK-re 231,2 Ostoros közötti legel ők; Ostoros: Szél-hegy – m-es hegy, Nyerges-hegy lába; Novaj: Novaji- legel ők. gy űroldal; Ostoros: Csátés-völgy; Szomolya: 59. Ranunculus illyricus L.: Cserépváralja: Ispán-hegy – sztyeprétek, löszgyepek. Cserépváraljai-patak jobb oldala a Vén-hegyen; 30. Clematis recta L.: Bogács: K őbánya; Eger: Novaj: Hálás-tet ő ÉK-i oldala, Ostoros és Novaj Kerékköt ő-laposa, Nagy-Pajados-dűlő; Eger- közötti legel ők; Ostoros: Vizes-völgy; Tard: Felnémet: Gazsi-lápa, Ostoros-völgy és Gazsi- Bába-szék, Mangó-tet ő – sztyeprétek. lápa közötti völgyben, Tó-lápa; Novaj: Ispán- 63. Thalictrum minus L.: Bogács: K őbánya; berek; Ostoros: Aranybika-tet ő – erd őszegélyek, Bükkzsérc: Kerek-domb; Noszvaj: Ravasz-lyuk- vágások. tet ő; Novaj: K őbánya; Ostoros: Csátés-völgy, 32. Clematis integrifolia L.: Bükkaranyos: Kulcsár- Novaji-patak völgye a Rakottyás-oldal alatt – völgyi-patak rétje (kaszált helyen ezres löszgyepek. nagyságrendben); Borsodgeszt: Alsó-rét, Csóti- 66. Thalictrum lucidum L.: Borsodgeszt: Alsó-rét, fák, TSz feletti erd ő; Cserépváralja: TSz fölötti erd ő; Harsány: Halastó; Kisgy őr: Cserépváraljai-patak jobb oldala Vén-hegyen; Halom-vár tet ő; Ostoros: Közép-hegy és a Eger: Pünkösd-hegyt ől D-re; Eger-Felnémet: Kerékköt ő között, Vizes-völgy – nedves Birka, Tó-lápa; Harsány: Gyilkos-hídtól É-ra a völgyaljak. -patak mellett, Halastó, Kispap-rét; 67. Adonis vernalis L.: Borsodgeszt: TSz feletti Kisgy őr: Halom-vár tet ő, Méhes-tet ő, Novaj: erd ő; Bükkaranyos: Lencsés-völgy; Cserépfalu: Hálás-tet ő, Méti-hegy; Ostoros: Csátés-völgy, Ispán-szél, Nyomó-hegy; Eger-Felnémet: Gazsi- El ő-hegy K-i lába, El ő-hegy és Hálás-tet ő között, lápa; Harsány: Kispap-rét, Szilvás-erd ővel Közép-hegy, Novaji-patak völgye a Rakottyás- szembeni oldal; Kács: Rákóczi TSz; Novaj: oldal alatt, Ostorosi-víztározó É-i csücske; Novaji-gy űroldal; Ostoros: Csátés-völgy, Novaji-

PIFKÓ D. – BARINA Z.: Adatok a Bükkalja flórájához 155

patak völgye a Rakottyás-oldal alatt; Tard: Mangó-tet ő, Szekrényes-völgy – sztyeprétek. 78. Spiraea media Fr. Schm.: Cserépváralja: Mangó-tet ő – tölgyes tisztásán. 87. Sorbus domestica L.: Bükkzsérc: Szoros-patak völgye (SA), Rigó-hegy (SA); Eger-Felnémet: Tó-lápa – felhagyott sz őlők helyén. 88. Sorbus aucuparia L.: Borsodgeszt: Csóti-fák – tölgyesben. 89. Sorbus aria (L.) Cr.: Cserépfalu: Nyomó-hegy; Eger: Kavicsos-tet ő kavicsbányája, Nyerges- hegy, Pajados – száraz tölgyesek. 3. ábra. A Rosa gallica el őfordulásai a vizsgált 92. Sorbus torminalis (L.) Cr.: Borsodgeszt: Csóti- területen. fák; Eger-Felnémet: Tó-lápán – felhagyott sz őlőben. 235. Cerasus fruticosa Pall .: Borsodgeszt: Csóti- 175. Potentilla rupestris L.: Bükkaranyos: Lencsés- fák, Halom-vár D-i oldala, Meredek-hegy; völgyben tollas szálkaperjés gyepben (50–100 Cserépfalu: Ispán-szél; Eger: Almagyar-dűlő, tő), Tüskés erdeje és a falu között egykori kiskert Nagy-Pajados-dűlőn elszórva, Nyerges-hegy, helyén (néhány t ő). Kisgy őr: Halom-vár északi Nyerges-hegy lába, Pünkösd-hegyt ől D-re; oldalán tölgyesben (néhány t ő); Miskolc: Bagoly- Harsány: Kispap-rét, Szilvás-erd ővel szemközti mez őn a gázvezeték melletti tölgyes szélében oldal; Noszvaj: Zsidó-szél; Novaj: Hálás-tet ő K-i (néhány t ő). oldala, K őbánya, Méti-hegy, Novaji-gy űroldal; 176. Potentilla alba L.: Borsodgeszt: Csóti-fák; Ostoros: Aranybika-tet ő, Csátés-völgy, Közép- Bükkaranyos: Lencsés-völgy; Eger: Aranybika- hegy, Vén-hegy (SA); Tard: Bába-szék – az tet ő és Pajados-hegy között, Bajusz-völgy, Cakó- el őzőhöz hasonló helyeken.

tet ő, Cakó-föld; Noszvaj: Nagy-rétek; Ostoros: Aranybika-tet ő, Közép-hegy – tölgyesekben, tölgyes irtások helyén kialakult gyepekben. 216. Rosa spinosissima L.: Bükkzsérc: Csáj-erd ő; Eger: Pünkösd-hegyt ől K-re; Tard: Bába-szék, Mangó-tet ő – száraz tölgyesek tisztásain. 217. Rosa gallica L.: Andornaktálya: Zúgó-völgy; Borsodgeszt: Cseres-dűlő, Csordás-rét, Csóti-fák, Meredek-hegy; Bükkaranyos: Avas-tet ő, Kulcsár- völgyi-patak mellett, Lencsés-völgy, Ludas; Bükkzsérc: Alsó-hegy; Cserépfalu: Nyomó-hegy; Cserépváralja: Cserépváraljai-patak jobb oldala a Vén-hegyen; Eger: Almagyar-dűlő, Bajusz-völgy, 4. ábra. A Cerasus fruticosa el őfordulásai a Cakó-föld és a Rakottyás-oldal között, Csobánka, ő ű ő ő vizsgált területen. Fert -d l (SA), Kerékköt -laposa, Nagy- Pajados-dűlőn elszórva; Eger-Felnémet: Ostoros- völgy és Gazsi-lápa között; Harsány: Barcs-tet ő, kőbánya felett, Szilvás-erd ő, Szilvás-erd ővel szembeni oldal; Kisgy őr: Vásárhely; Noszvaj: Fels ő-rét, Nagy-rétek; Novaj: Méti-hegy, Rakottyás-oldal, Kutya-hegy, Novaji-gy űroldal, Hálás-tet ő; Ostoros: Alsó-Nagy-völgy, Aranybika-tet ő, Csátés-völgy, Novaji-patak völgye a Rakottyás-oldal alatt, Szél-hegy, Macskás-oldal; Sály: Lator-út; Szomolya: Vén- hegy (SA); Tard: Bába-szék – tölgyesek, száraz gyepek, utak mellett néhol tömeges.

5. ábra. Az Amygdalus nana el őfordulásai a vizsgált területen.

156 KITAIBELIA 9 (1) : 151-164. ; 2004.

238. Amygdalus nana L.: Borsodgeszt: Csóti-fák, Felnémet: Tó-lápa; Novaj: K őbánya; Ostoros: Halom-vár D-i oldala; Cserépváralja: Közép-hegy – erdei tisztások, felhagyott sz őlők. Cserépváraljai-patak jobb oldala a Vén-hegyen; 352. Oxytropis pilosa (L.) DC.: Eger: Aranybika- Kisgy őr: Halom-vár tet ő; Novaj: Méti-hegy, tet ő és a Pajados-hegy között egy 1 m × 20 cm-es Rakottyás-oldal; Ostoros: Aranybika-tet ő, Csátés- folt Stipa pulcherrima mellett viszonylag zárt völgy, Szél-hegy – felhagyott sz őlők, löszös gyepben. Ostoros: Hálás-tet ő és El ő-hegy között lejt ők. (két kisebb és egy 4 × 4 m-es folt), Kerékköt ő- 244. Sedum album L.: Ostoros: El ő-hegyen a Török hegy DK-i nyúlványa ( Inula ensifolia L. emlék szikláin. dominálta felhagyott sz őlőben 10–20 t ő.), Közép- 254. Saxifraga bulbifera L.: Bükkaranyos: Lencsés- hegy (több száz hajtás a nyugati oldalon lév ő völgy; Cserépváralja: Cserépváraljai-patak jobb sikertelen cseres-tölgyes telepítésben). oldala a Vén-hegyen; Eger-Felnémet: Miklós- 367. Vicia sparsiflora Ten.: Harsány: Szilvás- völgy; Novaj: Hálás-tet ő K-i oldala; Tard: Bába- erd ővel szemben. szék, Mangó-tet ő – száraz gyepek. 377. Vicia grandiflora Scop.: Andornaktálya: 267. Genista pilosa L.: Bogács: bogácsi pincetet ők; szociális otthon feletti dombok; Bükkaranyos: Cserépfalu: Ispán-szél; Eger: Cakó-föld, falu környékén több helyen – degradált Kavicsos-tet ő, Nyerges-hegy; Novaj: Homokos- gyepekben. tet ő; Ostoros: El ő-hegy és Hálás-tet ő között – 388. Lathyrus pannonicus (Jacq.) Garcke ssp. nyílt riolittufa gyepek. collinus (Ortman) Soó: Bogács: K őbánya; 273. Cytisus procumbens (W. et K. ex Willd).: Borsodgeszt: Csóti-fák, Meredek-hegy; Cserépváralja: Cserépváraljai-patak jobb oldala a Cserépváralja: Cserépváraljai-patak jobb oldala a Vén-hegyen; Eger: Csobánka, Mész-hegy; Vén-hegyen; Harsány: Szilvás-erd ővel szemközti Ostoros: Csátés-völgy; Tard: Bála-völgy, K ő- oldal; Kisgy őr: Halom-vár tet ő, Halom-vár Ny-i völgy Bába-székkel szemközti oldal, Mangó-tet ő oldala; Novaj: Hálás-tet ő ÉK-i oldala; Ostoros: – száraz gyepek, löszgyepek. Aranybika-tet ő, Csátés-völgy, Novaji-patak 276. Chamaecytisus albus (Hacq.) Rothm.: völgye a Rakottyás-oldal alatt Tard: Bála-völgy, Borsodgeszt: Meredek-hegy; Bükkaranyos: Szekrényes-völgy – sztyeprétek. Lencsés-völgy; Cserépváralja: Cserépváraljai- patak jobb oldala a Vén-hegyen; Eger: Csobánka, Mész-hegy, Nagy-Pajados-dűlő elszórva, Nyerges-hegy; Eger-Felnémet: Tó-lápa; Harsány: Kispap-rét, Szilvás-erd ővel szemközti oldal; Novaj: K őbánya; Ostoros: Aranybika-tet ő – erd ő szegélyek. 279. Chamaecytisus ratisbonensis (Schaeff.) Rothm.: Eger: Nyerges-hegy; Pünkösdi-hegyt ől D-re; Novaj: Hálás-tet ő ÉK-i oldala, Homokos- tet ő, K őbánya, Méti-hegy, Novaj és Ostoros közötti legel ők; Ostoros: Csátés-völgy, Szél- hegy; Szomolya: Ispán-hegy – nyílt riolittufa gyepek. 6. ábra. A Lathyrus pannonicus ssp. collinus 313. Trifolium fragiferum L.: Eger: Lajosvárosban ő ő ő el fordulásai a vizsgált területen. egy újabban épült ház el kertjében. A Bükkb l eddig nem jelezték. 394. Lathyrus nissolia L.: Borsodgeszt: Csóti-fák; 320. Trifolium rubens L.: Borsodgeszt: Csóti-fák, Eger: Bajusz-völgy, Kerékköt ő-laposa; Eger- Halom-vár D-i oldala; Eger-Felnémet: Birka, Tó- Felnémet: Tó-lápa; Noszvaj: Árpád-tet ő; Ostoros: lápa; Kisgy őr: Halom-vár Ny-i oldala; Novaj: Novaji-patak völgye a Rakottyás-oldal alatt, Méti-hegy; Ostoros: Aranybika-tet ő, Macskás- Vizes-völgy – száraz gyepek, sz őlők szegélyében. oldal. 398. Lathyrus hirsutus L.: Eger: Kerékköt ő-laposa; 337. Amorpha fruticosa L.: Andornaktálya: Zúgó- Ostoros: Csátés-völgy, Novaji-patak völgye a völgy; Borsodgeszt: Meredek-hegy D-i oldala Rakottyás-oldal alatt – degradált gyepekben, alatt, Ostoros: Kerékköt ő és Közép-hegy közötti sz őlők szélében. völgy; Vatta: borsodgeszti beköt őút mellett – 401. Thymelaea passerina (L.) Coss. et Germ.: degradált helyeken, utak mellett. Borsodgeszt: TSz feletti erd ő; Noszvaj: Árpád- 340. Colutea arborescens L.: Eger: Kavicsos-tet ő, tet ő – szárz köves helyeken. Mereng ő, Mész-hegy, Sík-hegy, Tót-hegy; Eger-

PIFKÓ D. – BARINA Z.: Adatok a Bükkalja flórájához 157

410. Lythrum hyssopifolia L.: Bükkzsérc: Szoros- (SA) – felhagyott sz őlők, erd őmaradványok patak Kerek-domb alatti részén iszapos legöbbször nem érik el a fa méretet. szántóföldön. 471. Eryngium planum L.: Eger: Cakó-tet ő, Nagy- 412. Lythrum virgatum L.: Borsodgeszt: Csóti-fák; Orbán-völgy; Ostoros: El ő-hegy K-i lába, Közép- Harsány: Gyilkos-hídtól É-ra, Halastó; Kisgy őr: hegy – száraz gyepek. Halom-vár tet ő; Ostoros: Csátés-völgy, Novaji- 473. Chaerophyllum aromaticum L.: Harsány: patak völgye a Rakottyás-oldal alatt; Vatta: Csincse-patak a Szilvás-erd ő alatt. Geszti-völgy – nedves réteken. 483. Torilis arvensis (Huds.) Link: Eger: 432. Trapa natans L.: Harsány: Halastó. Almagyar-domb; Novaj: m űút melletti legel őn – 436. Dictamnus albus L.: Borsodgeszt: Csóti-fák; utak szélén. Cserépváralja: Cserépváraljai-patak jobb oldala a 488. Bifora radians M. B. : Eger: Kerékköt ő- Vén-hegyen; Eger: Bajusz, Kerékköt ő-laposa; laposa; Noszvaj: Ravasz-lyuk-tet ő – sz őlőkben. Eger-Felnémet: Gazsi-lápa, Gazsi-lápa és 498. Bupleurum affine Sadler: Ostoros: Herman- Ostoros-völgy közötti völgyben, Tó-lápa; tet ő, Vizes-völgy – száraz löszös gyepek. Harsány: Hársas, Szilvás-erd ővel szemközti 501. Trinia ramosissima (Fischer ex Trev.) Koch oldal; Ostoros: Aranybika-tet ő, Csátés-völgy – em. Soó: Novaj: Méti-hegy, Ostoros: Csátés- tölgyesek. völgy, El ő-hegy K-i lába, Vizes-völgy – száraz 437. Ailanthus altissima (Mill.) Swingle: Eger: gyepek. Pajados-hegy Rhus typhina L.-val összefügg ő 515. Seseli varium Trev.: Tard: Bába-szék – száraz sűrű állomány; Ostoros: Közép-hegy – gyep. feketefeny ő telepítésben. 517. Libanotis pyrenaica (L.) Bourgeau ex Nym.: 438. Polygala major Jacq.: Eger-Felnémet: Tó- Borsodgeszt: Meredek-hegy – tölgyes tisztás. lápa; Novaj: Méti-hegy; Ostoros: Aranybika-tet ő 533. Peucedanum cervaria (L.) Cuss. in Lap.: – félszáraz gyepek. Andornaktálya: Zúgó-völgy; Bogács: Ábrahámka, 444/a. Rhus typhina L.: Eger: Pajados-hegy – Kőbánya; Borsodgeszt: Csóti-fák, Kispap-rét, elhagyott telken. Meredek-hegy; Bükkaranyos: Avas-tet ő; Bükkzsérc: Rigó-hegy (SA); Cserépfalu: Nyomó- hegy, Perpác; Cserépváralja: Cserépváraljai-patak jobb oldala a Vén-hegyen; Eger: Bajusz-völgy, Fert ő-dűlő (SA), Nagy-Pajados-dűlő, Nyerges- hegy, Nyerges-hegy lába, Sík-hegy, Pünkösd- hegyt ől D-re; Eger-Felnémet: Birka, Gazsi-lápa, Gazsi-lápa és Ostoros-völgy közötti völgy; Tó- lápa, Harsány: Hársas-tet ő; Kisgy őr: Halom-vár tet ő, Noszvaj: Árpád-tet ő; Novaj: K őbánya, Méti- hegy; Ostoros: Aranybika-tet ő, Csátés-völgy, Közép-hegy; Tard: Bába-szék, Bála-völgy – kevésbé degradált sztyeprétek. 537. Peucedanum officinale L.: Borsodgeszt:

Halom-vár D-i oldala, Meredek-hegy (Az adatot 7. ábra. Az Acer tataricum el őfordulásai a vizsgált Schmotzer András közli a hegyr ől (VOJTKÓ területen. 2001), ezt csak azzal egészítenénk ki, hogy az állomány több száz egyedes.); Harsány: Szilvás- 445. Acer tataricum L.: Bogács: Bogács és erd ővel szemközti oldal – száraz gyepek, Szomolya közötti erd ők, K őköt ő-hegy; felhagyott sz őlők. Borsodgeszt: Csóti-fák, Kispap-rét, TSz feletti 541. Tordylium maximum L.: Eger: Almagyar- erd ő Cserépfalu: Ispán-szél (2 m-es fák), Nyomó- domb – felhagyott sz őlők közötti úton és hegy; Cserépváralja: Cserépváraljai-patak jobb felhagyott sz őlőben 60–80 t ő. oldala a Vén-hegyen; Eger: Bajusz-dűlő, Cigléd- 542. Laser trilobum (L.) Borkh.: Harsány: Szilvás- dűlő, Fert ő-dűlő (SA), Mész-hegy, Nyerges-hegy, erd ővel szemközti oldal. Pünkösd-hegyt ől D-re, Sík-hegy (fa méret ű 552. Cruciata pedemontana (Bell.) Ehrend.: Tard: egyed), Nagy-Pajados-dűlő; Eger-Felnémet: Mangó-tet ő – sziklagyepben. Gazsi-lápa, Tó-lápa; Harsány: Hársas; Kács: 555. Galium boreale L.: Harsány: Halastó – nedves Rákóczi TSz; Kisgy őr: Halom-vár Ny-i oldala; rét. Noszvaj: Nagy-rétek, Zsidó-szél; Ostoros: 566. Galium uliginosum L.: Harsány: Halastó – Aranybika-tet ő, Kerékköt ő-hegy DK-i nedves rét. nyúlványa, Közép-hegy; Szomolya: Vén-hegy

158 KITAIBELIA 9 (1) : 151-164. ; 2004.

601. Cephalaria transsylvanica (L.) Schrad.: Noszvaj: Árpád-tet ő; Ostoros: Csátés-völgy, Herman-tet ő, Közép-hegy, Vizes-völgy. 615. Abutilon theophrasti Medik.: Kács: Kecskek ő- tet ő; Kisgy őr: Halom-vár tet ő. Vadetet ő, illetve szóró mellett találtuk feltehet ően a kukoricával került be a magja. 620. Alcea biennis Winterl: Noszvaj: Árpád-tet ő. 627. Linum catharticum L.: Bogács: K őbánya; Borsodgeszt: Csordás-rét; Kács: Halom-vár Ny-i oldala; Novaj: Novaji-gy űroldal; Sály: Kis-rét – löszgyepekben, szántón.

628. Linum flavum L.: Borsodgeszt: Meredek-hegy, 8.ábra. Az Echium russicum el őfordulásai a Eger: Nyerges-hegy; Ostoros: Közép-hegy – vizsgált területen. felhagyott sz őlők. 631. Linum hirsutum L.: Borsodgeszt: Kispap-rét; 772. Scutellaria galericulata L.: Borsodgeszt: Novaj: Méti-hegy, Rakottyás-oldal; Ostoros: Alsó-rét; Bükkaranyos: Kulcsár-völgyi-patak Közép-hegy – felhagyott sz őlők. rétje; Noszvaj: Szoros-völgy – nedves rétek. 632. Linum tenuifolium L.: Eger: Bajusz-völgy, 774. Scutellaria altissima L.: Eger: Kerékköt ő- Tót-hegy; Ostoros: Közép-hegy, Macskás-oldal – laposa; Noszvaj: Szoros-völgy – cseres-tölgyes, felhagyott sz őlők. gyertyános tölgyes. 653. Geranium pratense L.: Eger: Ostoros-patak 776. Marrubium peregrinum L.: Ostoros: Macskás- mellett a Sík-hegy és az Aranybika-tet ő közötti oldal, Vizes-völgy; Sály: Lator-vár alja – szakaszon tömeges. Kács: Rákóczi TSz. degradált gyepekben, út mellett. 683. Euphorbia peplus L.: Andornaktálya, Eger, 778. Nepeta pannonica L.: Bükkaranyos: Lencsés- Noszvaj. Feltehet ően más településeken is. Utcai völgy – cserjésed ő kaszálón. el őkertekben. 783. Prunella grandiflora (L.) Scholler: Eger: 705. Asclepias syriaca L.: Eger: Kis-Eged alján egy Nyerges-hegy; Novaj: Fels ő-rét – félszáraz polikormon (SA); Harsány: k őbánya feletti gyepben. dombon néhány t ő; Ostoros: El ő-hegyen telepített 787. Melittis carpatica Klokov: Cserépváralja: feketefeny őben több ezer t ő. Cserépváraljai-patak jobb oldala a Vén-hegyen; 708. Vinca herbacea W. et K.: Cserépfalu: Eger: Kerékköt ő-laposa; Harsány: Szilvás- Cserépváraljai-patak jobb oldala a Vén-hegyen; erd ővel szembeni oldal – cseres-tölgyesben. Ostoros: Csátés-völgy, Novaji-patak völgye a Rakottyás-oldal alatt; Tard: K ő-völgy Bába- székkel szemközti oldal – löszgyepben. 736. Nonea pulla (L.) Lam. et DC.: Cserépfalu: Perpác alja; Eger: Almagyar-dűlő; Eger- Felnémet: Tó-lápa; Novaj: Rakottyás-oldal; Ostoros: Macskás-oldal; Vatta: Geszti-völgy – löszgyepek. 750. Lithospermum officinale L.: Eger: Almagyar- domb, Almagyar d űlő; Novaj: Méti-hegy; Ostoros: Közép-hegy – cserjések szegélyében. 757. Echium italicum L.: Eger: Csobánka; Ostoros: Hálás-tet ő, Vizes-völgy – egykor legeltetett ő gyepekben. 9.ábra. A Phlomis tuberosa el fordulásai a vizsgált 758. Echium russicum J. F. Gmel.: Borsodgeszt: területen.

Kerek-hegy, Meredek-hegy; Eger: Bajusz-völgy, 788. Phlomis tuberosa L.: Andornaktálya: Gyilkos- ő Cakó-föld (30 t fogtekercs gyepben), Csobánka; tet ő; Bogács: Bogács és Szomolya közötti erd ők, Eger-Felnémet: Tó-lápa; Harsány: Szilvás- strand mellett; Borsodgeszt: Csóti-fák, Kispap- ő erd vel szemközti oldal; Novaj: Novaji- rét, TSz fölötti erd ő; Bükkaranyos: Lencsés- ű gy roldal, Ispán-berek; Ostoros: Csátés-völgy, völgy; Cserépfalu: Cigány-dűlő; Eger: Almagyar- ő Hálás-tet K-i oldala, Vizes-völgy, Macskás- domb, Kavicsos-tet ő, Kerékköt ő-laposa, Nagy- oldal – legtöbbször száraz löszgyepekben, Orbán-völgy, Pünkösd-hegyt ől D-re, Sík-hegy, legeltetett helyeken. Sík-hegy és Pajados-hegy között, Eger-Felnémet:

PIFKÓ D. – BARINA Z.: Adatok a Bükkalja flórájához 159

Birka, Gazsi-lápa, Tó-lápa; Harsány: Méhes-tet ő, 947. Orobanche reticulata Wallr.: Ostoros: Közép- Szilvás-erd ő; Novaj: k őbánya, Novaji-patak hegy. völgye a Rakottyás-oldal alatt; Ostoros: Csátés- 1012. Lepidium perfoliatum L.: Ostoros: Vizes- völgy; Kisgy őr: Alkotmány TSz mellett – völgy szélében lév ő leomlott vályogház löszgyepek, tölgyesek. falmaradványain találtunk néhány elszáradt 801. Leonurus marrubiastrum L.: Novaj: Kerek- egyedet. domb – degradált gyepek. 1029. Thlaspi jankae Kern.: Bogács: Bogács és 807. Stachys palustris L.: Borsodgeszt: Alsó-rét; Szomolya közötti erd ők; Borsodgeszt: Meredek- Novaj: Novaji-patak völgye; Ostoros: Ostoros- hegy; Bükkaranyos: Lencsés-völgy; Cserépfalu: patak Ostoros belterületén; Vatta: Geszti-völgy – Nyomó-hegy, Perpác; Cserépváralja: nedves rétek. Cserépváraljai-patak jobb oldala a Vén-hegyen; 809. Stachys germanica L.: Eger: Nagy-Orbán- Eger: Fert ő-dűlő (SA), Nagy-Pajados-dűlő; Eger- völgy; Harsány: Kispap-rét; Szomolya: a falutól Felnémet: Tó-lápa, Gazsi-lápa; Novaj: Hálás-tet ő keletre es ő sz őlők között – száraz gyepben. ÉK-i oldal, k őbánya, Novaji-gy űroldal; Ostoros: 835. Lycopus exaltatus L. f.: Novaj: Méti-hegy; Csátés-völgy, Novaji-patak völgye a Rakottyás- Ostoros: El ő-hegy K-i lába – nedves rétek. oldal alatt, TV-torony, Vizes-völgy; Szomolya: 869. Kickxia spuria (L.) Dum.: Andornaktálya: Vén-hegy (SA), Ispán-hegy; Tard: Bába-szék, belterületen Eger-patak mellett; Bükkzsérc: Mangó-tet ő – degradált gyepekben gyakori, néha Fels ő-csókás – szántón. tömeges. 870. Kickxia elatine (L.) Dum.: Kisgy őr: Halom- 1082. Hesperis tristis L.: Novaj: Novaji-gy űroldal; vár Ny-i lábánál; Noszvaj: Tag-dűlő; Novaj: Ostoros: Csátés-völgy; Tard: Mangó-tet ő – Herman-tet ő; Sály: Kis-rét – szántókon. löszgyepben. 897. Veronica spuria L.: Borsodgeszt: Csóti-fák 1102. Camelina microcarpa Andrz. ex DC.: Vatta: (150–300 t ő); Kisgy őr: Halom-vár tet ő (10–20 Geszti-völgy. tő); Eger: Sík-hegy (sz őlőmezsgyén 20 t ő), 1105. Reseda luteola L.: Noszvaj: Árpád-tet ő; Nyerges-hegy (tölgyes tisztáson 15 t ő), Ostoros: Vizes-völgy – degradált gyepekben. Kerékköt ő-laposa (cseres-tölgyes irtás helyén 1131. Viola elatior Fr. ssp. jordanii (Hanry) Soó: újulatban kb. 100 t ő); Ostoros: Közép-hegy (100– Noszvaj: a falu melletti akácosban; Novaj: legel ő 200 t ő). melletti cserjés. 1145. Echinocystis lobata (Michx.) Torr. et Gray: Borsodgeszt: Alsó-rét; Novaj: Novaji-patak Hálás-tet ő alatti részén – füzesben. 1153. Hypericum montanum L.: Novaj: Novaji- gy űroldal – feketefeny ő melletti löszgyepben. 1169. Campanula sibirica L.: Eger: Almagyar- dűlő; Ostoros: Közép-hegy – felhagyott sz őlőkben. 1174. Campanula rotundifolia L.: Eger: Nyerges- hegy, Nagy-Pajados-dűlő; Novaj: Fels ő-rét; Szomolya: Ispán-hegy – száraz gyepek. 1176. Campanula rapunculus L.: Eger: Kavicsos- tet ő kavicsbányájában.

1183. Jasione montana L.: Eger: Nyerges-hegy (2 10. ábra. A Veronica spuria el őfordulásai a × 2 m-es folton), Kavicsos-tet ő a kavicsbánya vizsgált területen. (több száz t ő), Mész-hegy (ezres nagyságrend ű állomány), 260,3 m-es hegy (kb. 100 t ő), Cakó- ő ő 898. Veronica longifolia L.: Bogács: K köt -hegy; kő (SA). Vrabélyi Márton 1868-ban gy űjtötte ő Harsány: Halastó; Kisgy r: Halom-vár Ny-i el őször a Mész-hegyr ől, majd Szabó László V. oldala – völgyaljakban nedves rétek. 1951-ben még gy űjti a fajt a Kavicsos-tet őről. 917. Melampyrum cristatum L.: Eger: Nagy- Vojtkó András a Bükkb ől kipusztult fajok között Pajados-dűlő; Ostoros: Csátés-völgy – tölgyes említi (VOJTKÓ 1997b), majd ezt szóbeli tisztásokon. közlésem alapján korrigálja (VOJTKÓ 1999). 919. Melampyrum barbatum W. et K.: Ostoros: 1191. Aster punctatus W. et K.: Ostoros: Közép- Csátés-völgy, Közép-hegy; Noszvaj: Nagy-fa- hegy – felhagyott gyümölcsösben. ő ő ő lapos; Szomolya: falutól keletre es sz l k között 1192. Aster amellus L.: Eger: Mereng őn – – tölgyes tisztásokon. degradált gyepben.

160 KITAIBELIA 9 (1) : 151-164. ; 2004.

1207. Antennaria dioica (L.) Gärtn.: Eger: Cakó- 1276. Petasites hybridus (L.) G. M. Sch.: föld; Noszvaj: Nagy-réteken – fogtekercs Andornaktálya: Eger-patak mellett. gyepben. 1280. Doronicum hungaricum (Sadl.) Rchb.: 1209. Gnaphalium uliginosum L.: Harsány: Halastó Bükkaranyos: Lencsés-völgy; Eger: Cigléd-dűlő – iszapos úton. (akácosban); Cserépváralja: Cserépváraljai-patak 1218. Inula germanica L.: Kisgy őr: Alkotmány jobb oldala a Vén-hegyen; Sály: Kovács-tanya TSz mellett; Ostoros: Csátés-völgy, Macskás- Tard: Bába-szék – árnyas tölgyerd őkben, oldal, Ostorosi-víztározó É-i csücske; Novaj: tisztásokon. Novaji-patak völgye a Rakottyás-oldal alatt; 1298. Senecio nemorensis L.: Eger: Nyerges-hegy – Tard: Szekrényes-völgy – löszgyepek. tölgyes erd őben. 1305. Xeranthemum cylindraceum Sibth. et Sm.: Noszvaj: Árpád-tet ő; Ostoros: El ő-hegy, Közép- hegy, Vizes-völgy – degradált száraz gyepekben, utak szélén. 1316. Carduus crispus L.: Harsány: Szilvás-erd ő – mezofil erd ők. 1338. Centaurea triumfetti All.: Borsodgeszt: Csóti-fák, Meredek-hegy; Bükkaranyos: Avas- tet ő, Lencsés-völgy; Harsány: Szilvás-erd ővel szemközti oldal; Kisgy őr: Halom-vár tet ő; Tard: Mangó-tet ő – tölgyesek tisztásain. 1343. Centaurea spinulosa Roch. ex Spr.: Harsány: 11. ábra. Az Inula germanica el őfordulásai a Vattai-berek – szántószéli száraz gyep. vizsgált területen. 1344. Centaurea sadleriana Janka: Bogács:

1220. Inula oculus-christi L.: Eger: Nagy-Pajados- Ábrahámka; Borsodgeszt: Meredek-hegy; ű ő ő Bükkaranyos: Avas-tet ő; Cserépfalu: Perpác alja; d l n molyhos tölgyes erd foltban. ő ű ő Inula × hybrida : Tard: Bála-völgy. Mindkét Eger: Csobánka, Mereng , Nagy-Pajados-d l , szül őfaj megtalálható a völgyben. A taxont a Nyerges-hegy, Nyerges-hegy lába, Pajados-hegy, Pünkösd-hegyt ől D-re, Sík-hegy; Eger-Felnémet: Bükkb ől eddig nem jelezték (VOJTKÓ 2001). Inula × stricta : Eger: Sík-hegy. Az általam gy űjtött Gazsi-lápa és Ostoros-völgy közötti völgy, Tó- lápa; Noszvaj: Nagy-rétek; Novaj: Hálás-tet ő, példány gy űjtési helye szomszédos a Kis-Egeddel Homokos-tet ő, Méti-hegy, Novaji-gy űroldal; ahonnan Kerner leírta az Inula × vrabelyiana ( I. ő ensifolia × I. salicifolia ssp. aspera ) taxont. A Ostoros: Aranybika-tet , Csátés-völgy, Közép- hibrid meghatározásában Somlyay Lajos segített. hegy, Szél-hegy, Vizes-völgy; Szomolya: Kaptár- 1248. Achillea nobilis L.: Borsodgeszt: Csóti-fák; rét (SA) – degradált gyepekben gyakori. Bükkaranyos: Ludas; Eger: Cakó-föld, Mész- 1360. Hypochoeris maculata L.: Borsodgeszt: hegy, Nagy-Pajados-dűlő, Tót-hegy; Eger- Meredek-hegy; Bükkaranyos: Lencsés-völgy; Felnémet: Tó-lápa; Harsány: Szilvás-erd ő; Kács: Cserépfalu: Nyomó-hegy; Cserépváralja: Kecskek ő-tet ő, Rákóczi TSz; Kisgy őr: Halom-vár Cserépváraljai-patak jobb oldala a Vén-hegyen; ő ő ő Eger: Bajusz-völgy, Fert ő-dűlő (SA), Nagy- tet ; Noszvaj: Árpád-tet ; Novaj: Homokos-tet , ű ő Kerek-domb, Kutya-hegy, Méti-hegy, Novaj- Pajados-d l , Nyerges-hegy, Nyerges-hegy lába; ő Eger-Felnémet: Birka, Tó-lápa; Harsány: Szilvás- legel k; Ostoros: Macskás-oldal, Közép-hegy, ő ő Vizes-völgy; Szomolya: Vén-hegy (SA); Tard: erd vel szemközti oldal; Kisgy r: Halom-vár Ny- ő i oldala; Noszvaj: Nagy-rétek; Novaj: Novaji- Bába-szék, Mangó-tet – száraz gyepek, utak ű ő mellett. gy roldal; Ostoros: Aranybika-tet – jobb 1266. Artemisia pontica L.: Andornaktálya: Zúgó- állapotú száraz gyepekben, égetett helyeken néhol völgy; Borsodgeszt: Alsó-rét, Csóti-fák, tömeges. ő ő 1361. Hypochoeris radicata L.: Eger: Cakó-föld, pincetet k, TSz feletti erd ; Bükkaranyos: Avas- ő tet ő; Eger: Cakó-tet ő, Csobánka; Noszvaj: Árpád- Kavicsos-tet kavicsbányája; Kács: Rákóczi TSz; tet ő; Novaj: Fels ő-rét, Méti-hegy; Ostoros: Alsó- Sály: Lator-út, Lator-vár – nyílt, savanyú gyepek. Nagy-völgy, Csátés-völgy, Vizes-völgy; Tard: 1371. Scorzonera purpurea L.: Eger-Felnémet: Bába-szék – száraz löszös helyeken, degradált Gazsi-lápa – száraz gyep. útszéleken. 1372. Scorzonera hispanica L.: Andornaktálya: 1270. Artemisia campestris L.: Andornaktálya: Zúgó-völgy; Borsodgeszt: Kispap-rét; Eger és Andornaktálya közötti pincetet ők; Cserépváralja: Cserépváraljai-patak jobb oldala a Ostoros: Közép-hegy. Vén-hegyen; Eger-Felnémet: Tó-lápa; Ostoros:

PIFKÓ D. – BARINA Z.: Adatok a Bükkalja flórájához 161

Aranybika-tet ő; Tard: Bála-völgy – 1509. Moehringia trinervia (L.) Clairv .: Novaj: löszgyepekben. Kerek-dombon, egy akácos aszóvölgyben, 150 m 1376. Podospermum canum C. A. Mey.: tszf. magaságban. Borsodgeszt: Kispap-rét; Noszvaj: Árpád-tet ő; 1515. Spergularia rubra (L.) J. et C. Presl: Ostoros: Csátés-völgy, Vizes völgy – legeltetett Noszvaj: Árpád-tet ő – taposott gyepben. helyeken. 1535. Chenopodium vulvaria L.: Eger: Lajosváros. 1386. Lactuca perennis L.: Borsodgeszt: Meredek- 1573. Amaranthus crispus (Lespinasse et hegy; Bükkaranyos: Lencsés-völgy; Théveneau) Terrac.: Andornaktálya: Rákóczi Cserépváralja: Cserépváraljai-patak jobb oldala a utca. Vén-hegyen; Tard: Mangó-tet ő – nyíltabb 1583. Androsace elongata L.: Cserépváralja: gyepek. Cserépváraljai-patak jobb oldala a Vén-hegyen; 1391. Sonchus palustris L.: Eger: Sík-hegy és Eger: Mész-hegyt ől É-ra lév ő domb; Tard: Bába- Pajados-hegy között Ostorosi-patak szék; Vatta: Geszti-völgy. mellékpatakjának szélében. 1653. Quercus pubescens Willd.: Borsodgeszt: 1397. Crepis praemorsa (L.) Tausch: Bükkaranyos: Csóti-fák, Meredek-hegy; Bükkzsérc: Rigó-hegy Lencsés-völgy; Eger-Felnémet: Gazsi-lápa – (SA); Cserépfalu: Ispán-szél, Nyomó-hegy; Eger: félszáraz gyepben. Bajusz, Cigléd-dűlő, Mereng ő, Nagy-Pajados- 1440. Lychnis coronaria (L.) Desr. ex Lam.: dűlő, Nyerges-hegy alja, Sík-hegy; Eger- Cserépváralja: Cserépváraljai-patak jobb oldala a Felnémet: Birka, Tó-lápa; Ostoros: Aranybika- Vén-hegyen; Eger: Cakó-föld, Cakó-kő, tet ő, Csátés-völgy, Kerékköt ő DK-i nyúlványa; Kavicsos-tet ő, Mész-hegy, Nagy-Orbán-völgy, Sály: Lator-vár; Szomolya: Vén-hegy (SA) – Nagy-Pajados-dűlő; Eger-Felnémet: Gazsi-láp és legtöbbje maradványfa vagy erd őfolt. Ostoros-völgy közötti völgy; Harsány: Hársas, 1680. Butomus umbellatus L.: Borsodgeszt: Alsó- Szilvás-erd ő; Szilvás-erd ővel szemközti oldal; rét – patak sekélyebb részén. Novaj: Méti-hegy, Rakottyás-oldal, Sankbánya- 1725. Allium angulosum L.: Harsány: Halastó – tet ő; Ostoros: Aranybika-tet ő, Kerékköt ő DK-i nedves réten. nyúlványa, Ostorosi-víztározó É-i csücske; Tard: 1730. Allium oleraceum L.: Harsány: Szilvás- Bába-szék – erd őszélek, felhagyott sz őlők. erd ővel szembeni oldal; Ostoros: Vizes-völgy. 1443. Melandrium viscosum (L.) Čelak.: 1738. Lilium martagon L.: Eger: Bajusz; Eger- Borsodgeszt: Csordás-rét; Ostoros: Csátés-völgy; Felnémet: Birka, Gazsi-lápa, Tó-lápa – Vatta: Geszti-völgy. tölgyesekben. 1448. Silene viridiflora L.: Noszvaj: Cseres-tet ő – 1746. Ornithogalum pyramidale L.: Borsodgeszt: gyertyános tölgyes. Alsó-rét, Cseres-dűlő, Csóti-fák; Bükkaranyos: 1449. Silene longiflora Ehrh.: Ostoros: Csátés- Avas-tet ő, Kulcsár-völgyi-patak rétje; Eger: völgy, 20–30 t ő cserjésed ő löszgyepben. Almagyar-dűlő, Bajusz-völgy, Fert ő-dűlő (SA), 1456. Silene dichotoma Ehrh.: Ostoros: Csátés- Nagy-Pajados-dűlő; Eger-Felnémet: Birka, Tó- völgy, felhagyott legel őn út mellett. lápa, Ostoros-völgy, Fels őtárkány: Miklós-völgy; 1460. Gypsophila muralis L.: A Bükkalján Kács: Rákóczi TSz; Kisgy őr: Vásárhely; Novaj: szántókon, földutakon gyakori. Hálás-tet ő, Méti-hegy; Ostoros: El ő-hegy K-i 1471. Dianthus deltoides L.: Bükkaranyos: lába, Hálás-tet ő és El ő-hegy között, Közép-hegy, Lencsés-völgy – felhagyott kaszálón. Novaji-patak völgye a Rakottyás-oldal alatt, 1475. Dianthus carthusianorum L.: Eger: A Bükk Ostoros és Novaj közötti m űút mellett; Sály: hegység flórája (VOJTKÓ 2001) cím ű munkában Lator-vár; Vatta: Geszti-völgy – többé-kevésbé Pifkó Dániel téves határozása folytán került be a degradált gyepekben néhol tömeges. növény mész-hegyi és nyerges-hegyi adata. 1756. Asparagus officinalis L.: Borsodgeszt: Ezeken a helyeken az adatközl ő csak Dianthus Cseres-dűlő, Csóti-fák, Halom-vár D-i oldala, giganteiformis Borb. ssp. pontederae (Kern.) Soó Meredek-hegy, TSz feletti erd ő; Cserépváralja: taxonba tartozó egyedeket látott. Cserépváralji-patak jobb oldala a Vén-hegyen; 1505. Minuartia frutescens (Kit. Ex Schult.) Eger: Bajusz-völgy, Nagy-Pajados-dűlő, Tuzson: Eger: Kavicsos-tet ő kavicsbányájában, Nyerges-hegy; Harsány: Barcs-tet ő, Méhes-tet ő, Nyerges-hegy – riolittufa sziklagyepekben. Szilvás erd ő; Novaj: Méti-hegy; Kisgy őr: Halom- 1506. Arenaria micradenia Smirnow: Borsodgeszt: vár tet ő; Ostoros: Aranybika-tet ő, Közép-hegy – Kispap-rét; Cserépváralja: Cserépváraljai-patak sztyeprétek. jobb oldala a Vén-hegyen; Eger: Nyerges-hegy; 1781. Iris variegata L.: Borsodgeszt: Csóti-fák, Ostoros: Aranybika-tet ő, Csátés-völgy, Vizes- Meredek-hegy; Bogács: K őbánya; Cserépváralja: völgy – sztyepréteken. Cserépváraljai-patak jobb oldala a Vén-hegyen;

162 KITAIBELIA 9 (1) : 151-164. ; 2004.

Eger: Kavicsos-tet ő, Kerékköt ő-laposa, Nagy- 1952. Carex melanostachya Willd.: Borsodgeszt: Pajados-dűlő, Nyerges-hegy; Eger-Felnémet: Alsó-rét; Harsány: Halastó; Kisgy őr: Halom-vár Gazsi-lápa, Tó-lápa; Harsány: Hársas, Szilvás- tet ő – nedves rét. erd ővel szemközti oldal; Kisgy őr: Halom-vár Ny- 1983. Festuca pseudovina Hack. et Wiesb.: i oldala; Novaj: Méti-hegy, Kutya-hegy; Ostoros: Ostoros: Aranybika-tet ő – nyílt riolittufa gyep. Csátés-völgy, Közép-hegy; Tard: Mangó-tet ő – 2008. Poa pannonica Kern. ssp. scabra (Kit.) Soó: ligetes tölgyesek, száraz gyepek. Eger: Mész-hegy, Nyerges-hegy; Tard: Mangó- 1783. Iris pseudacorus L.: Novaj: Novaji-patak a tet ő – nyílt riolittufa gyep. Fels ő-rét mellett. 2021. Melica altissima L.: Bogács: K őbánya; Eger- 1785. Iris sibirica L.: Harsány: Halastó – nedves Felnémet: Tó-lápa; Noszvaj: Árpád-tet ő, Csókás- rét. völgy; Ostoros: Csátés-völgy, El ő-hegy K-i lába, 1786. Iris graminea L.: Borsodgeszt: Csóti-fák, Közép-hegy; Szomolya: falutól keletre es ő sz őlők TSz feletti erd ő; Cserépváralja: Cserépváraljai- mentén; Vatta: Geszti-völgy – völgyaljakban, patak jobb oldala a Vén-hegyen; Eger: Afrika; utak mellett. Ostoros: Csátés-völgy. – tölgyes szegélyek. 2036. Agropyron caninum (L.) P. B.: Harsány: 1812. Cephalanthera longifolia (Huds.) Fritsch: Szilvás-erd ő – tölgyesben. Fels őtárkány: Miklós-völgy (akácosban egy t ő); 2053. Deschampsia flexuosa (L.) Trin.: Eger: Noszvaj: Cseres-tet ő. Kavicsos-tet őn a kavicsbányában. 1817. Epipactis helleborine Cr.: Harsány: Szilvás- 2062. Avenula compressa (Heuff.) Holub: erd ő; Ostoros: Közép-hegy. Borsodgeszt: Meredek-hegy; Kisgy őr: Halom-vár 1820. Neottia nidus-avis (L.) Rich.: Eger: Bajusz- Ny-i oldala; Novaj: Fels ő-rét. dűlő; Eger-Felnémet: Gazsi-lápa; Kács: 2066. Danthonia alpina Vest.: Andornaktálya: Kecskek ő-tet ő – vízmosások. Zúgó-völgy; Bogács: bogácsi pincetet ők; 1827. Platanthera bifolia (L.) Rich.: Borsodgeszt: Borsodgeszt: Csordás-rét, Csóti-fák, Kispap-rét, Cseres-dűlő, Csóti-fák; Eger-Felnémet: Tó-lápa TSz feletti erd ő; Bükkaranyos: Avas-tet ő; Eger: (1 t ő felhagyott sz őlőben); Harsány: Hársas; Bajusz-völgy, Csobánka, Nyerges-hegy, Nyerges- Kács: Kecskek ő-tet ő; Novaj: Novaji-gy űroldal (3 hegy lába, Pünkösd-hegyt ől D-re; Eger-Felnémet: tő); Ostoros: Aranybika-tet ő, Ostorosi-víztározó Tó-lápa, Gazsi-lápa és Ostoros-völgy közötti É-i csücske (1 t ő) – tölgyesekben. völgy; Kács: Kecskek ő-tet ő, Rákóczi TSz; 1836. Orchis morio L.: Andornaktálya: Zúgó- Noszvaj: Tag-dűlő; Novaj: Hálás-tet ő, Homokos- völgy; Eger: Cakó-föld, Mész-hegy, Nyerges- tet ő, Ispán-berek, Kerek-domb, Méti-hegy, hegy, Nyerges-hegy lába; Tó-lápa; Novaj: novaji Novaji-gy űroldal, novaji k őbánya, Sankbánya- legel ők, Hálás-tet ő, Homokos-tet ő; Ostoros: El ő- tet ő; Ostoros: Aranybika-tet ő, Csátés-völgy, hegy és Hálás-tet ő között, Ráczpa-dűlő; Tard: Kerékköt ő DK-i nyúlványa, Ráczpa-dűlő; Sály: Bába-szék, Mangó-tet ő – kevéssé zárt gyepekben Lator-út; Szomolya: Ispán-hegy; Tard: Bála- gyakori, néha tömeges. völgy – sztyeprétek, nyílt riolittufa gyepek. 1842. Orchis purpurea Huds.: Andornaktálya: 2067. Danthonia decumbens (L.) Lam. et DC.: Zúgó-völgy; Bogács: Bogács és Szomolya közötti Borsodgeszt: Csordás-rét; Noszvaj: Nagy-rétek – erd ők; Bükkzsérc: Rigó-hegy (SA); Eger: nyílt riolittufa gyepek. Almagyar-dűlő, Bajusz-völgy, Mész-hegy, 2068. Corynephorus canescens (L.) P. B.: Eger: Kavicsos-tet ő; Eger-Felnémet: Tó-lápa; Novaj: Kavicsos-tet ő kavicsbánya. Szabó L. V. 1951-ben El ő-hegy, Novaji-gy űroldal; Ostoros: El ő-hegy, gy űjtötte a Kavicsos-tet őről (vö. VOJTKÓ 2001). Hálás-tet ő és El ő-hegy között, Kerékköt ő DK-i 1998. október 23.-án igen szép állományát nyúlványa, Közép-hegy, Macskás-oldal, Vizes- találtuk meg újra. völgy; Tard: Bála-völgy – felhagyott sz őlők, 2093. Stipa capillata L.: Novaj: Novaji-gy űroldal a tölgyesek, fenyvesek. kőbánya peremén; Ostoros: Csátés-völgy – 1856. Scirpus sylvaticus L.: Cserépváralja: sztyeprétek. Cserépváraljai-patak; Tard: Bála-völgy – patakok 2094. Stipa tirsa Stev.: Borsodgeszt: Csordás-rét, partján. Kispap-rét; Bogács: K őköt ő-hegy; Cserépváralja: 1906. Carex disticha Huds.: Borsodgeszt: Alsó-rét Cserépváraljai-patak jobb oldala a Vén-hegyen; – nedves rét. Eger: Cakó-föld és Rakottyás-oldal között, Mész- 1926. Carex supina Wahlbg.: Tard: K ő-völgyben a hegyt ől DK-re 231,2 m-es hegy, Nagy-Pajados- Bába-székkel szemközti oldalon xeroterm tölgyes dűlő, Nyerges-hegy alja; Eger-Felnémet: Tó-lápa; tisztásain. A Bükk hegységb ől a fajt eddig nem Novaj: Fels őrét; Ostoros: Aranybika-tet ő, Csátés- jelezték (VOJTKÓ 2001). völgy; Tard: Bába-szék.

PIFKÓ D. – BARINA Z.: Adatok a Bükkalja flórájához 163

2095. Stipa dasyphylla (Czern. ex Lindem.) Trautv.: Borsodgeszt: Meredek-hegy; Eger: Aranybika-tet ő, Király-rét, Nagy-Pajados-dűlőn elszórva; Kisgy őr: Halom-vár tet ő, Halom-vár Ny-i oldala; Ostoros: Csátés-völgy; Szomolya: Vén-hegy (SA); Tard: Bába-szék – erd őssztyeprétek. 2100. Stipa pulcherrima C. Koch: Borsodgeszt: Meredek-hegy; Cserépváralja: Cserépváraljai- patak jobb oldala a Vén-hegyen; Eger: Aranybika-tet ő és Pajados-hegy között, Mész- hegy; Kisgy őr: Halom-vár Ny-i oldala; Ostoros: ő Aranybika-tet – sztyeprétek. 13. ábra. A Stipa tirsa el őfordulásai a vizsgált 2107. Typhoides arundinacea (L.) Mönch.: területen. Harsány: Halastó; Ostoros: Ostoros-patak Ostoros

belterületén. 2111. Cleistogenes serotina (L.) Keng: Andornaktálya: Zúgó-völgy – k őbányában. Bükkalján ritka. 2132. Chrysopogon gryllus (Torn. ex L.) Trin.: Bogács: bogácsi pincetet ők; Eger: Cakó-föld, Csobánka, Pünkösd-hegyt ől D-re; Novaj: Kerek- domb; Ostoros: Csátés-völgy, Kerékköt ő DK-i nyúlványa, Macskás-oldal, Novaji-patak völgye a Rakottyás-oldal alatt; Novaj: Fels ő-rét; Tard: Bála-völgy – legeltetett löszgyepek.

14. ábra. A Stipa dasyphylla el őfordulásai a vizsgált területen.

Összefoglalás

A publikáció a Bükkalján 1996 és 2001 között végzett florisztikai kutatásaink eredményeit mutatja be. Ez alatt a hat év alatt a Bükk hegységre nézve több új taxon is el őkerült, melyek a következ ők: Silene longiflora Ehrh., Oxytropis pilosa (L.) DC., Carex supina Wahlbg., Inula × hybrida Baumg., Trifolium fragiferum L. Több jelent ős faj el őfordulását sikerült meger ősíteni: Potentilla rupestris L., Jasione montana L., Veronica spuria L., Corynephorus canescens (L.) P. B. Emellett számos erd őssztyep faj részletes elterjedési térképét közöljük, melyek azt mutatják, hogy a Bükkalja őshonos vegetációjában az erd őssztyep igen nagy szerepet játszhatott. Délen összefügg ő állománya lehetett, észak felé pedig els ősorban a szélesebb völgyek mentén a sz űkebb értelemben vett Bükk hegység lábáig megtalálható volt ez a növényzet.

Summary Floristic data of the territory of the “Bükkalja” region (N-) D. P IFKÓ – Z. B ARINA

The publication shows new results of the floristical investigation of the authors in the region “Bükkalja”, carried out between 1996 and 2001. During this period several, locally rare or earlier not published species had found, as Silene longiflora Ehrh., Oxytropis pilosa (L.) DC., Carex supina Wahlbg., Inula × hybrida Baumg., Trifolium fragiferum L. Many species, had found last time at the end of the 19 th century or early in the 20 th century, have collected again in the above-mentioned period, as Potentilla rupestris L., Jasione montana L., Veronica spuria L., Corynephorus canescens (L.) P. B. The ranges of several forest steppe species are displayed now, which ones point to the important role of the forest-steppe in the vegetation of the Bükkalja. In the southern parts of the region the forest-steppe complex probably formed a contiguous zone, and northward in the wide valleys this vegetation-complex extended to the foot of the Bükk mountains.

164 KITAIBELIA 9 (1) : 151-164. ; 2004.

Köszönetnyilvánítás

Itt szeretnénk hálás köszönetet mondani Vojtkó Andrásnak, aki a témaválasztástól a publikáció megszületéséig figyelemmel kísérte és segítette munkánkat. Továbbá Schmotzer Andrásnak, aki a kéziratot átnézte, adataival kiegészítette, felhívta figyelmünket a hibákra. Somlyay Lajos és L őkös László kézirattal kapcsolatos hasznos tanácsait is köszönjük. Ezen kívül illesse köszönet Dobos Annát a földrajzi rész megírásában nyújtott segítségért, Arany Ildikót, Bosnakoff Mariannt, Pásztor Enik őt terepi segítségéért. Köszönetet szeretnénk mondani barátainknak Pelyhe Tibornak és Kleszó Andrásnak, akik kiszállásaink alkalmával önzetlen házigazdáink voltak. A cikk az Eszterházy Károly F őiskola Növénytani Tanszékének segítségével készült.

Irodalom

BARÁTH Z. (1963): Növénytakaró vizsgálatok SOÓ R. (1964–80): A magyar flóra és vegetáció felhagyott sz őlőkben. – Földrajzi Értesít ő 12 : rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve. I–VI. – 341–357. Akadémiai Kiadó, Budapest. BUDAI J. (1913): Újabb adatok a Bükk hegység és VIRÁGH K. (1982): Vegetation dynamics induced dombvidéke flórájához. – Magyar Botanikai by some herbicides in perennial grassland Lapok 12 : 315–327. community I. – Acta Botanica Hungarica 28 : 427– BUDAI J. (1914): Adatok Borsod megye flórájához. 447. – Magyar Botanikai Lapok 13 : 312–326. VOJTKÓ A. (1989): A Bükk hegység déli riolit KERNER , A. (1875): Die Vegetationsverhaltnisse vonulatának florisztikai és cönológiai jellemzése. des mittleren und östlichen Ungarns und – Acta Acad. Paed. Agri. 9(4): 209–229. angrezenden Siebenbürgens. – Verlag der VOJTKÓ A. (1993): Diszturbácios hatások Wagnerschen Universitats-Buchhandlung, vizsgálata atermészetes növénytársulásokban. – Innsbruck, 536 pp. Konferencia anyag. A Miskolci Akadémiai LESS N. – HORVÁTH F. – LENDVAI G. – MATUS G. Bizottság és az EKTF Testnevelési Tanszékének (1991): A Hór-völgy környékének (Déli-Bükk) szervezésében. vegetációja. – Botanikai Közlemények 78 : 21–28. VOJTKÓ A. (1994): Adatok a Bükk hegység MAROSI S. – SOMOGYI S. (1990): Magyarország flórájához. – Botanikai Közlemények 81 (2): 29– kistájainak katasztere II. – MTA Kutatóintézet, 34. Budapest, pp. 851–854. VOJTKÓ A. (1997): Eredmények a Bükk hegység MARSCHALL Z. (1992): Erd őssztyep vegetáció flóra- és vegetáció kutatásában. – Kitaibelia 2(2): maradványszigetek vizsgálata a Bükk hegység 250–252. peremén. – Szakdolgozat. Szeged, JATE VOJTKÓ A. (1997b): Adatok a Bükk hegység Növénytani Tanszék orchidea flórájához. – Kitaibelia 2(1): 75–77. PINCZÉS Z. – MARTONNÉ Erd ős K. – DOBOS A. VOJTKÓ A. (1999): A Valeriana simplicifolia (1993): Eltérések és hasonlóságok a (Reichenb.) Kabath hazánkban és újabb adatok a hegylábfelszínek pleisztocén felszínfejl ődésében. Bükk hegység flórájához. – Kitaibelia 4(1): 25– – Földrajzi Közl. 117 (3): 149–162. 35. PRODAN GY. (1905–06): Adatok Eger és környéke VOJTKÓ A. (szerk.) (2001): A Bükk hegység flórája. flórájához. Az Egri F őreáliskola értesít ője 15 : 12– – Sorbus, Eger, 340 pp. 28. VOJTKÓ A. – FARKAS T. (1999): Löszpusztáktól a PRODAN GY. (1909): Adatok a Bükk és Bükk-fennsíkig. Sztyeprétek növényföldrajzi és el őhegyeinek flórájához. – Botanikai cönológiai elkülönítése. – Kitaibelia 4(1): 191– Közlemények 81 (2): 103–117. 192. SCHMOTZER A. (1997): Florisztikai adatok a Déli- VOJTKÓ A. – MARSCHALL Z. – LESS N. (1991): Az és az Északi-Bükkb ől. – Kitaibelia 2(1): 71–74. erd ős sztyep vegetáció maradvány szigeteinek SCHMOTZER A. – VOJTKÓ A. (1997): Félszáraz cönológiai és természetvédelmi vizsgálata a Bükk gyepek bükki állományainak cönológiai hegység peremén. – 100 éves a Magyar Biológiai összevetése az eredeti erd őtársulások Társaság Botanikai Szakosztálya, Biotár VII, p. aljnövényzetével. – Kitaibelia 2(2): 304. 52. SZUJKÓ -LACZA J. (1984): The flora of the ZÓLYOMI B. (1957): Der Tatarenahorn-Eichen- Kerecsendi berek forest. – Studia Botanica Lösswald der zonalen Waldsteppe. – Acta Hugarica 17 : 23-39. Botanica Hungarica 3: 401-424. SOÓ R. (1937): A Mátrahegység és környékének ZÓLYOMI B. (1967): Guide der Exkursionen des flórája. – Debrecen 1937. Internationalen Geobotanischen Symposiums, Ungarn. Vácrátót.

PIFKÓ D. – BARINA Z.: Adatok a Bükkalja flórájához 165