DOCSLIB.ORG

Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója

Total Page：16

File Type：pdf, Size：1020Kb

Download full-text PDF Read full-text
Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója Helyzetértékelés I. kötet M U N K A A N Y A G 2020. november M U N K A A N Y A G Tartalomjegyzék 1. Borsod-Abaúj-Zemplén megyére értelmezhető külső környezet vizsgálata ......................... 4 1.1. A megye fejlődésének társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetének azonosítása nemzetközi és hazai szinten ................................................................................................... 4 2. Borsod-Abaúj-Zemplén megye adottságainak, belső erőforrásainak elemzése .................... 9 2.1. Természeti adottságok, természeti erőforrások és a környezet állapotának elemzése . 9 2.1.a. Természeti adottságok (éghajlat, földtan, talajtan, vízrajz, domborzat, élővilág) ... 9 2.1.b. A termőföldek területnagyságának és mennyiségének alakulása ......................... 21 2.1.c. A táj jellemzői ......................................................................................................... 22 2.1.d. Természet- és tájvédelem ...................................................................................... 23 2.1.e. Környezeti elemek állapota és az alakulásukat befolyásoló fontosabb tényezők . 26 2.1.f. Szennyezett területek számbavétele ...................................................................... 28 2.1.g. Felszíni és felszín alatti vízkészletek ....................................................................... 29 2.1.h. Energiaforrások ...................................................................................................... 30 2.1.i. Vízkárt okozó elemek (árvíz- és belvízveszély, fakadóvíz) és vízkárelhárítással kapcsolatos helyzetelemzés ............................................................................................. 32 2.1.j. Épített környezet és a kulturális örökség védelme (műemlékek, régészeti lelőhelyek) ........................................................................................................................ 34 2.2. Gazdasági bázis .............................................................................................................. 37 2.2.a. Főbb gazdasági ágazatok, azok fejlődési irányai: mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, üdülés, idegenforgalom, vízgazdálkodás, ipar, szolgáltatás ............................................ 37 2.2.b. A gazdaság belső és külső kapcsolatai ................................................................... 63 2.2.c. A termelési infrastruktúra állapota ........................................................................ 66 2.2.d. A telepítési tényezők értékelése ............................................................................ 71 2.2.e. A területi innovációs potenciál ............................................................................... 73 2.2.f. A térség gazdaságának versenyképességét befolyásoló tényezők ......................... 75 2.3. Társadalmi környezet .................................................................................................... 76 2.3.a. Kulturális adottságok, értékek................................................................................ 76 2.3.b. Területi identitás, civil aktivitás .............................................................................. 77 2.3.c. Humán erőforrások: demográfiai szerkezet és prognózis, foglalkoztatási viszonyok, humánkapacitások, jövedelmi viszonyok, nemzetiségek helyzete; ............... 80 2.4. Közlekedési (országos és térségi jelentőségű közúti, kerékpáros, vasúti, légi és vízi közlekedés) és kommunális infrastruktúra: ....................................................................... 110 2.4.a. Vonalas rendszerek, létesítmények...................................................................... 110 2.4.b. Egyéni és közösségi közlekedési megközelíthetőségi viszonyok ......................... 116 2.4.c. Vízellátás ............................................................................................................... 120 2.4.d. Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, szennyvíz és szennyvíziszap elhelyezés . 121 2.4.e. Energiaellátás ....................................................................................................... 122 2.4.f. Hulladéklerakók, hulladékgazdálkodás ................................................................. 125 2.4.g. A települések intézmény-felszereltsége ............................................................... 128 2.4.h. A települések jellemző lakásviszonyai .................................................................. 142 3. Településhálózati adottságok ............................................................................................. 145 3.1. Településhierarchia ..................................................................................................... 145 3.2. A településhálózat területen belüli és kívüli kapcsolatai (nemzetközi és nemzeti hálózatok, vonzáskörzetek, agglomerációk), ..................................................................... 147 2 M U N K A A N Y A G 3.3. Települések közötti feladatmegosztások, együttműködések ..................................... 150 3.4. A térszerkezeti elemek azonosítása, a térszerkezet időbeli alakulása, a térségi terület- felhasználás változásai, tendenciák értékelése .................................................................. 153 3.5. A táj terhelésének és terhelhetőségének meghatározása .......................................... 155 4. Borsod-Abaúj-Zemplén megyét érintő tervezési-fejlesztési környezet áttekintése .......... 156 4.1. A térséget érintő ágazati koncepciók, területfejlesztési elképzelések és hatályos területi tervek áttekintése ................................................................................................. 156 5. A térség területfejlesztési szereplői elképzeléseinek feltárása, a tervezési folyamat partnerségi tervének elkészítése és végrehajtása ................................................................. 164 6. A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének elemzése ..................................... 170 6.1. A területfejlesztés forrásainak elemzése .................................................................... 170 6.2. A területfejlesztés intézményrendszere (szervezet, működés, együttműködés) ....... 170 6.3. A területfejlesztés hatékonysága (eddigi eredmények, forrás-aktivitás, az intézmények hatása, hiányosságok) ........................................................................................................ 171 7. Helyzetértékelés ................................................................................................................. 172 7.1. A megye erősségeinek, gyengeségeinek, lehetőségeinek és a térséget fenyegető veszélyek azonosítása......................................................................................................... 172 7.2. A megye lehetséges fejlesztési irányainak bemutatása, és ezek alapján a lehetséges cselekvési területek azonosítása ........................................................................................ 175 3 M U N K A A N Y A G 1. Borsod-Abaúj-Zemplén megyére értelmezhető külső környezet vizsgálata 1.1. A megye fejlődésének társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetének azonosítása nemzetközi és hazai szinten Borsod-Abaúj-Zemplén megye az Észak-magyarországi statisztikai régióban található. Ez Magyarország legészakibb fekvésű megyéje, északi határa egyben Szlovákiával szomszédos államhatár is. A megye határos Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Nógrád megyével. A megye földrajzi adottságai nagyon változatosak, itt találkozik nyugatról a Bükk hegység, délről az Alföld, északról a Sajó völgy és a Cserehát, valamint keletről a Zempléni hegység. Az Észak-magyarországi-középhegységhez tartozó északi-északnyugati területrész morfológiailag igen változatos, magába foglalja a Bükk-vidék egy részét, az Aggtelek–Rudabányai hegyvidéket, a Tokaj– Zempléni hegyvidéket, valamint a köztük lévő dombsági területeket (Gömöri-Hevesi-dombság, Borsodi-dombság, Cserehát) a vízfolyás-völgyekkel, nagyobb medencékkel (Ózd-Egercsehi-medence, Sajó-, Rakacai-, Hernád-völgy) együtt. A megye déli, délkeleti területei már az alföldi táj morfológiailag kiegyenlítettebb, síkvidéki jellegű térségéhez tartoznak, amely magába foglalja a Borsodi-Mezőség, Sajó-Hernád-sík területeit, valamint a Bodrogköz, Takta-köz és a Borsodi-ártér területeit. Tájhasználat szempontjából a Sajó-Hernád-sík területén a szántóterületek nagyobb aránya mellett a vízfolyásvölgyek gyepterületei, a Borsodi-Mezőség összefüggő füves területei, maradvány vizes élőhelyei, a Bodrog-köz, Taktaköz mozaikosabb tájhasználata emelendő ki. A Zempléni-hegység vulkanikus láncait magas csúcsok és mély völgyek tagolják, míg a Cserehát, Bükk és az Aggteleki- karszt lekopott mészkőhegységek. Folyóvizei közül legjelentősebbek a Tisza, valamint jobb oldali mellékfolyói a Bodrog, Hernád, Sajó és Zagyva. Az évi középhőmérséklet a hegyvidéki domborzat miatt hűvösebb az országos átlagnál, a csapadék 700-800 mm körüli. 4 M U N K A A N Y A G Területét tekintve Borsod-Abaúj-Zemplén megye – Bács-Kiskun után - az ország 2. legnagyobb, lakosságszámát tekintve – Pest után - a második legnagyobb megye. Területe 7247,17 km2, lakónépessége a 2019. évi adatok szerint 642.447 fő. A megye településszerkezetét egyrészt Miskolc és vonzáskörzetének meghatározó szerepe, másrészt az aprófalvak sokasága jellemzi. A megye lakónépességének 24 százaléka Miskolcon, 34 százaléka a többi 28 városban, 42 százaléka
Load more

Recommended publications
  • A Íalvak Foglalkozási Szerkezetének Átalakulása Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében
    A íalvak foglalkozási szerkezetének átalakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében BODNÁR LÁSZLÓ tanszékvezető docens Borsod-Abaúj-Zemplén megye falusi településhálózata a közelmúlt- ban lényegi változásokon ment keresztül. A végbement koncentráció kapcsán már több helyütt felmerültek azok a sokágú kapcsolatok, amelyek a hálózati nagyságrendi struktúrát és a funkcionális struktúrát fűzik szoros egységbe. A funkcionális fejlődést, egy-egy megye országos fejlődési áramkörbe való gyorsabb bekapcsolódását éppen az ott uralkodó hálózati struktúra lassítja vagy éppen meggátolja. Módosításuk, cLZclZ ct társadalom új térbeli igényeihez való „igazításuk" magas beruházási költségkihatásain jelentkezik. A múltbeli örökség mellett — amely a korábbiakból átöröklött eredmé- nyek összegzője, s egyben a fejlődési folyamatosság biztosítója — a hálózat funkcionális felépítettségc tölti ki tartalommal a településhálózat funkcioná- lis szerkezetét. Ezek, az egymással bonyolult kölcsönkapcsolati rendszerben álló funk- ciók, mint a társadalom alapvető „életjelenségei", mindegyikének sajátos térbeli rendje van, együttesük pedig a funkcionális hálózat térbeli rendszeré- nek meghatározója. A múltbeli rendhez képest új térbeli hálózati struktúra kialakítását, azaz az adott térségnek a maga meglévő igényeihez való formálását tükrözi a településhálózat szerkezete. A településhálózat funkcionális szerkezetének aránytalanságai — azaz a közeli és régmúltból öröklött egyenlőtlen gazdasági fejlettség — miatt, a ter- mészeti erőforrások adta területi pontenciáltól nem kellő
    [Show full text]
  • Act Cciii of 2011 on the Elections of Members Of
    Strasbourg, 15 March 2012 CDL-REF(2012)003 Opinion No. 662 / 2012 Engl. only EUROPEAN COMMISSION FOR DEMOCRACY THROUGH LAW (VENICE COMMISSION) ACT CCIII OF 2011 ON THE ELECTIONS OF MEMBERS OF PARLIAMENT OF HUNGARY This document will not be distributed at the meeting. Please bring this copy. www.venice.coe.int CDL-REF(2012)003 - 2 - The Parliament - relying on Hungary’s legislative traditions based on popular representation; - guaranteeing that in Hungary the source of public power shall be the people, which shall pri- marily exercise its power through its elected representatives in elections which shall ensure the free expression of the will of voters; - ensuring the right of voters to universal and equal suffrage as well as to direct and secret bal- lot; - considering that political parties shall contribute to creating and expressing the will of the peo- ple; - recognising that the nationalities living in Hungary shall be constituent parts of the State and shall have the right ensured by the Fundamental Law to take part in the work of Parliament; - guaranteeing furthermore that Hungarian citizens living beyond the borders of Hungary shall be a part of the political community; in order to enforce the Fundamental Law, pursuant to Article XXIII, Subsections (1), (4) and (6), and to Article 2, Subsections (1) and (2) of the Fundamental Law, hereby passes the following Act on the substantive rules for the elections of Hungary’s Members of Parliament: 1. Interpretive provisions Section 1 For the purposes of this Act: Residence: the residence defined by the Act on the Registration of the Personal Data and Resi- dence of Citizens; in the case of citizens without residence, their current addresses.
    [Show full text]
  • 54 Abod Aggtelek Ajak Alap Anarcs Andocs Apagy Apostag Arka
    Bakonszeg Abod Anarcs Baks Andocs Baksa Aggtelek Apagy Balajt Ajak Apostag Alap Balaton Arka Balsa 54 Barcs Bokor Berkesz Boldogasszonyfa Berzence Basal Besence Boldva Beszterec Bonnya Battonya Biharkeresztes Biharnagybajom Borota Bihartorda Biharugra Bekecs Bikal Biri Bocskaikert Botykapeterd Belecska Bodony Beleg Bodroghalom Bucsa Benk Bodrogkisfalud Buj Bodrogolaszi Beret Bojt 55 Csipkerek Cece Csobaj Dombiratos Cered Csokonyavisonta Csaholc Csaroda Dabrony Damak Csehi Csehimindszent Darvas Csengele Csenger Csengersima Demecser Dunavecse Derecske Detek Ecseg Ecsegfalva Devecser Csernely Egeralja Doba Egerbocs Doboz Egercsehi 56 Egerfarmos Fegyvernek Egyek Encs Encsencs Gadna Endrefalva Enying Eperjeske Garadna Garbolc Fiad Fony Erk Gelej Gemzse Etes Furta Geszt Fancsal Farkaslyuk Gige 57 Hirics Golop Hedrehely Hobol Hegymeg Homrogd Hejce Hencida Hencse H Heresznye Ibafa Igar Gyugy Igrici Iharos Ilk Imola Inke Halmaj Heves Iregszemcse Hevesaranyos Irota Hangony Istenmezeje Hantos 58 Kamond Kamut Kelebia Kapoly Kemecse Kemse Kaposszerdahely Kenderes Kengyel Karancsalja Karancskeszi Kerta Kaba Karcag Karcsa Kevermes Karos Kisar Kaszaper Kisasszond Kisasszonyfa 59 Kisbajom Kisvaszar Kisberzseny Kisbeszterce Kisszekeres Kisdobsza Kocsord Kokad n Krasznokvajda Kunadacs Kishuta Kiskinizs Kunbaja Kuncsorba Kiskunmajsa Kunhegyes Kunmadaras Kompolt Kismarja Kupa Kispirit Kutas Kistelek Lad 60 Magyaregregy Lak Magyarhertelend Magyarhomorog Laskod Magyarkeszi Magyarlukafa Magyarmecske Magyartelek Makkoshotyka Levelek Liget Litka Merenye Litke
    [Show full text]
  • Commission Implementing Decision of 11 December 2018 on The
    C 459/24 EN Official Journal of the European Union 20.12.2018 COMMISSION IMPLEMENTING DECISION of 11 December 2018 on the publication in the Official Journal of the European Union of the application for approval of an amendment, which is not minor, to a product specification referred to in Article 53 of Regulation (EU) No 1151/2012 of the European Parliament and of the Council for the name ‘Gönci kajszibarack’ (PGI) (2018/C 459/11) THE EUROPEAN COMMISSION, Having regard to the Treaty on the Functioning of the European Union, Having regard to Regulation (EU) No 1151/2012 of the European Parliament and of the Council of 21 November 2012 on quality schemes for agricultural products and foodstuffs (1), and in particular Article 50(2)(a) in conjunction with Article 53(2) thereof, Whereas: (1) Hungary has sent an application for approval of an amendment, which is not minor, to the product specification of ‘Gönci kajszibarack’ (PGI) in accordance with Article 49(4) of Regulation (EU) No 1151/2012. The changes include a change of name from ‘Gönci kajszibarack’ to ‘Gönci kajszibarack’/‘Gönci kajszi’. (2) In accordance with Article 50 of Regulation (EU) No 1151/2012 the Commission has examined that application and concluded that it fulfils the conditions laid down in that Regulation. (3) In order to allow for the submission of notices of opposition in accordance with Article 51 of Regulation (EU) No 1151 /2012, the application for approval of an amendment, which is not minor, to the product specification, as referred to in the first subparagraph
    [Show full text]
  • Jelentés Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 2012. Évi Tevékenységéről
    Jelentés az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 2012. évi tevékenységéről 2013. Összeállították: Bacsó Zsolt Burinda Tamás Huber Attila Farkas Tünde Farkas Roland Felházi László Gruber Péter Kanyok Zsolt Kovács Attila Krajnyák Cecília Rózsa Sándor Szentgyörgyi Péter Veress Balázs Virók Viktor Visnyovszky Tamás 1 Tartalom 1. BEVEZETÉS……………………………………………………………………………….4 2. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY………………………………………………………………....7 3. OLTALOM ALATT ÁLLÓ TERMÉSZETI ÉRTÉKEK ÉS TERÜLETEK ADATAI, INFORMÁCIÓI………………………………………………………………………………..8 3.1. Országos jelentőségű védett, védelemre tervezett természeti, Natura 2000 és egyéb ……9 területek és ezek változásai 3.1.2. „Ex-lege védett” természeti területek……………………………………………………9 3.1.3. „Ex-lege”védett természeti értékek……………………………………………………...9 3.1.4. Natura 2000 területek…………………………………………………………………..11 3.1.5. Nemzetközi jelentőségű területek……………………………………………………...11 3.2. Területvásárlások, kisajátítások adatai……………………………………………….......11 3.3. Saját vagyonkezelésű területek ………………………………………………………….12 3.4. Terület nélküli, egyedi jogszabállyal védett és védelemre tervezett természeti értékek…12 3.4.1. Védelemre tervezett mesterséges üregek…………………………………………...….12 3.5. Egyéb speciálisan megkülönböztetett védelemben részesülő területek………………….13 3.6. Magas Természeti Értékű Területek……………………………………………………..14 4. KUTATÁS ÉS MONITOROZÁS…………………………………………………………14 4.1. Kutatás…………………………………………………………………………………...17 4.2. Monitorozás……………………………………………………………………………...18 4.3. TIR-be betöltött és betöltésre előkészített adatok modulonként…………………………20
    [Show full text]
  • Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közösségfejlesztő Mentorok
    KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSI FOLYAMATOK BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN pályázatokban a6.9.2-16 és 5.3.1-16 a TOP 3 BEVEZETŐ rszágosan csaknem ezer településen 2017 őszétől indultak el, megyénként változó zajlik jelenleg közösségfejlesztési fo- településszámmal, időtartammal és felté- O lyamat, a helyi identitás és kohézió telekkel. Közös bennük, hogy mindannyian erősítése a közösségfejlesztés módszerta- lehetőséget láttak a szorosabb együttmű- nával. Jelen kiadványunkban néhány példa ködések, közös cselekvések eredményeként kiemelésével azokra a kérdésekre keressük megerősödő közösségeikben, és a települé- a választ, hogy mit is jelent mindez és a te- sen kialakuló társadalmi párbeszéd megtartó lepülések kihívásaira milyen válaszokat tud erejében. A feltáró folyamat időszakától kezd- adni a közösségi alapú beavatkozás, a mód- ve a közösségi beszélgetéseken át a cselekvési szertan adta keretek között a lakosok és a terv kialakításáig és megvalósításáig a Cse- kulturális intézmények együttműködésben lekvő közösségek projekt kulturális közös- tudnak-e helyben változásokat elérni. ségfejlesztő mentorai kísérték és segítették a A „Cselekvő közösségek – aktív kö- projektgazdákat és a résztvevőket. zösségi szerepvállalás” EFOP 1.3.1-15- 2019 tavaszán a Cselekvő közösségek 2016-00001 kiemelt projekt a Szabadtéri – aktív közösségi szerepvállalás projekt Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és keretében 18 megyei szakmai napot szer- Módszertani Központ, az NMI Művelődé- veztünk, amelyen találkozási lehetőséget si Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. és az biztosítottunk a TOP-5.3.1-16 és 6.9.2-16 Országos Széchényi Könyvtár konzorci- kódszámú projektben érintettek számára. umi együttműködésében valósul meg. A Ez a füzet egyike annak a 18 megyei ki- Terület- és Településfejlesztési Operatív adványnak, amelyekben megyénként 3-3 Program keretében meghirdetett „A helyi (a rendezvényeken megismert) példát mu- identitás és kohézió erősítése” TOP-5.3.1-16 tatunk be.
    [Show full text]
  • Adatok a Bükkalja Flórájához -..:::: Kitaibelia
    151 KITAIBELIA IX. évf. 1. szám pp.: 151-164. Debrecen 2004 Adatok a Bükkalja flórájához PIFKÓ Dániel – B ARINA Zoltán Magyar Természettudományi Múzeum Növénytára, 1476 Budapest, Pf. 222, e-mail: [email protected], [email protected] Bevezetés A közelmúltban jelent meg Vojtkó András szerkesztésében A Bükk hegység flórája (V OJTKÓ 2001), mely összesíti a hegység flórakutatásában eddig elért eredményeket. A flóram űből kiderül, hogy a Bükk peremterületeir ől jóval kevesebb információval rendelkezünk, mint a hegység központi részér ől. Jelen munkában arra vállalkozunk, hogy rövid jellemzését adjuk a Bükkalja növényzetének, emellett a flóram űben szerepl ő adatainkat pontosítjuk, és új adatokkal egészítjük ki. A Bükk jól feltárt központi részeivel szemben a Bükkalját, melyet az ember évszázadok óta m űvel, kevés botanikus látogatta. Kitaibel Pál Eger és Miskolc környékén gy űjtött. Időben utána Láng Adolf Ferencet kell megemlíteni, aki Eger környékén botanizált (vö. V OJTKÓ 2001). A Bükkaljára vonatkozó ismereteink jórészt a XIX. század, illetve a XX. század elejér ől származnak. Ekkor Vrabélyi Márton (vö. K ERNER 1875, S OÓ 1937), Borbás Vince (vö. S OÓ 1937), Pax Ferdinánd (vö. V OJTKÓ 2001), BUDAI József (1913, 1914) és PRODAN Gyula (1906, 1909) gy űjtött számottev ő adatot. Az 1920-as években Jávorka Sándor és Boros Ádám is megfordult itt (vö. V OJTKÓ 2001). Az elmúlt két évtizedben itt is megélénkült kutatásoknak köszönhet ően Vojtkó András, Schmotzer András, Less Nándor, Marschall Zoltán, Virágh Klára számos publikációja foglalkozik a terület növényzetével (V OJTKÓ 1989, 1993, 1994, 1997, 1997b, VOJTKÓ et al. 1991, VOJTKÓ – FARKAS 1999, SCHMOTZER –VOJTKÓ 1997, SCHMOTZER 1997, MARSCHALL 1992, VIRÁGH 1982).
    [Show full text]
  • Hatásarány-Analízis 3 Területi Kutatásokban
    BELUSZKY PÁL-SIKOS T. TAMÁS Hatásarány-analízis 3területi kutatásokban Az encsi járás demográfiai vizsgálata A hatásarány (Shift and Share) A módszer első alkalmazója DANIEL B. CRAMER volt 1942-ben. Ezután a módszer egy időre feledésbe merült, hasonlóan a faktor- é;;; clusteranalizishez; újbóli felfedezése DUNN (1960) nevéhez fűződik. Valójában a módszer szélen körű felhasználása csak az 1960-as évek végén, illetve az 1970-es évek elején indult meg. Ezen időszak Iegjelentősebh alkal­ mazói: ASHBY (l\164), BOUDVLLLE (1966), TRIRWALL, STEED, MADDOX és LrnBRAVSKY (1967), BROWN é; STILWELL (1969), RANDALL (1973). Hazánkban először NMMES NAgY Józsnr 3Sregionális gazdaságnövekedés vizsgálatára (1977), LACKÓ LÁSZLÓ pedig a szocialista iparban foglalkoztatottak számának területi elemzésére (1978) alkalmazta az eljárást. Mint az eddigi nemzetközi és hazai alkalmazásokból kitűnik, a ha.tásarány-analizis eredmé­ nyesen felhasználható a nemzeti jövedelem területi differenciálódásának, illetve a foglalkozási szerkezet változásának elemzéséhez. őPanalízis viszonylag egyszerű strukturális felépítettsége, illetve könnyű kezelhetősége megteremti a széles körű alkalmazás lehetőségét a területi kutatásokban is. A módszer rövid leírása A hatásarány-analízis, mint arra az elnevezés is utal, tulajdonképpen egy változás elemzési módszer, amelynek segítségével arra kaphatunk választ, hogy a vizsgált gazdasági szerkezeteket, mutatókat a területi, illetve a struk­ turális tényezők milyen mértékben alakítják. A módszert leggyakrabban a foglalkozta.tot.tak számának területi és strukturális vizsgálatához használják, ezért mutatjuk be az alapmodellt erre az esetre. Legyen i = 1, n az ágaza,tok száma, j = I, rn a területi egységek száma, Ma1 = az i-edik ágazat foglalkoztatottainak száma a j-edik területi egy­ ségben. őmodell két időszakot hasonlít össze ~ általában - , ezért vezessük be a bázis időszak jelölésére felső indexként a O-t, a másik időpontéra pedig az I-et.
    [Show full text]
  • Security, Extremism, Terorism 2012 Proceedings of The
    INTERNATIONAL SCIENTIFIC CONFERENCE SECURITY, EXTREMISM, TERORISM 2012 PROCEEDINGS OF THE INTERNATIONAL SCIENTIFIC CONFERENCE December 13th – 14th, 2012 PODHÁJSKA SLOVAK REPUBLIC Organizers Eastern European Development Agency n.o., Podhájska Požiarnotechnický a expertízny ústav Ministerstva vnútra Slovenskej republiky v Bratislave (Fire Research Institute of the Ministry of Interior of the Slovak Republic in Bratislava) Technical University in Zvolen, Faculty of Wood Sciences and Technology Slovak University of Technology, Faculty of Materials Science and Technology in Trnava University of Žilina, Faculty of Special Engineering Edited by: Požiarnotechnický a expertízny ústav Ministerstva vnútra Slovenskej republiky v Bratislave Each paper was reviewed by two members of the Scientific Committee ISBN: 978 - 80 - 89608 - 08 – 9 EAN: 9788089608089 © Požiarnotechnický a expertízny ústav MV SR v Bratislave, 2013 Professional guarantors of the Conference Col. JUDr. Alexander NEJEDLÝ Ministry of Interior of the Slovak Republic Prof. Yuriy BOSHYTSKYI Kyiv University of Law National Academy of Sciences of Ukraine, Ukraine Dr. h. c. prof. JUDr. Mojmír MAMOJKA, CSc. Janko Jesenský Faculty of Law in Sládkovičovo, Slovak Republic Dr.h.c. prof. Ing. Marián MESÁROŠ, CSc. University of Security Management in Košice, Slovak Republic Brigade General doc. Ing. Boris ĎURKECH, CSc. Armed Forces Academy of General Milan Rastislav Štefánik in Liptovský Mikuláš, Slovak Republic dr Vladimír BARANOV Deputy Director of EEDA n.o. for international relationships with the Russian Federation President Academy of National Security of the Russian Federation, Russia Reviewers of the Proceedings Prof. Dr. hab. Natalia KALASHNYK College of Higher Education "Pomerania", Chojnice, Poland dr Piotr LEWANDOWSKI Eugeniusz Kwiatkowski University of Administration and Business in Gdynia, Poland Prof.
    [Show full text]
  • Of Council Regulation (EC) No 510/2006 on the Protection Of
    C 247/6 EN Official Journal of the European Union 14.9.2010 OTHER ACTS EUROPEAN COMMISSION Publication of an application pursuant to Article 6(2) of Council Regulation (EC) No 510/2006 on the protection of geographical indications and designations of origin for agricultural products and foodstuffs (2010/C 247/05) This publication confers the right to object to the application pursuant to Article 7 of Council Regulation (EC) No 510/2006 ( 1). Statements of objection must reach the Commission within six months from the date of this publication. SUMMARY COUNCIL REGULATION (EC) No 510/2006 ‘GÖNCI KAJSZIBARACK’ EC No: HU-PGI-0005-0388-21.10.2004 PDO ( ) PGI ( X ) This summary has been drawn up for information purposes only. For full details, particularly in regard to the producers of products covered by the PDO or PGI concerned, please consult the complete version of the product specification, which can be obtained at national level or from the European Commission. 1. Responsible department in the Member State: Name: Department of Food Chain Analysis of the Ministry of Agriculture and Rural Development (FVM Élelmiszerlánc-elemzési Főosztály) Address: Budapest Kossuth Lajos tér 11. 1055 MAGYARORSZÁG/HUNGARY Tel. +36 13014419 Fax +36 13014808 E-mail: [email protected] 2. Group: Name: Abaúj – Gönc Gyümölcstermelők Beszerző és Értékesítő Szövetkezet (Abaúj — Gönc Fruit Producers’ Procurement and Marketing Cooperative) Address: Gönc Károlyi Gáspár út 31/A 3895 MAGYARORSZÁG/HUNGARY Tel. +36 46388610 Fax +36 46388702 E-mail: [email protected] Composition: Producers/processors ( X ) Other ( ) ( 1 ) OJ L 93, 31.3.2006, p.
    [Show full text]
  • Name WGS 84 N Lat WGS 84 E Long Ajkai Járás 47
    Name WGS_84_N_lat WGS_84_E_long Ajkai járás 47,08977 17,5633705 Aszódi járás 47,6572095 19,506845 Bácsalmási járás 46,1016845 19,2746725 Bajai járás 46,144966 18,98134 Baktalórántházai járás 47,997593 22,03918 Balassagyarmati járás 47,95444 19,3931895 Balatonalmádi járás 47,067533 18,081114 Balatonfüredi járás 46,9379025 17,789345 Balmazújvárosi járás 47,634879 21,1297045 Barcsi járás 46,0340735 17,4897955 Bátonyterenyei járás 47,974967 19,8835895 Békéscsabai járás 46,636079 21,0109135 Békési járás 46,8158345 21,083356 Bélapátfalvai járás 48,10081 20,4338965 Berettyóújfalui járás 47,1275445 21,535025 Bicskei járás 47,4433305 18,562015 Bólyi járás 45,976662 18,4880365 Bonyhádi járás 46,388331 18,4999625 Budakeszi járás 47,524318 18,8285065 Ceglédi járás 47,2016365 19,8027585 Celldömölki járás 47,261801 17,1318455 Cigándi járás 48,299919 21,868877 Csengeri járás 47,829944 22,6121035 Csongrádi járás 46,6744795 20,087307 Csornai járás 47,579068 17,254225 Csurgói járás 46,2866425 17,1124045 Dabasi járás 47,16817 19,345356 Debreceni járás 47,541705 21,678487 Derecskei járás 47,351717 21,7252735 Devecseri járás 47,151367 17,363224 Dombóvári járás 46,4611005 18,1758365 Dunakeszi járás 47,63944 19,167898 Dunaújvárosi járás 47,005085 18,8221625 Edelényi járás 48,4185025 20,7686725 Egri járás 47,9079595 20,3417015 Encsi járás 48,408948 21,076689 Enyingi járás 46,898708 18,319098 Érdi járás 47,3802185 18,8798185 Esztergomi járás 47,6936865 18,673096 Fehérgyarmati járás 48,0018075 22,655044 Fonyódi járás 46,6709265 17,6772745 Füzesabonyi járás 47,691332
    [Show full text]
  • Adatok Az Észak-Magyarországi
    FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 1994 19: 193-200 Adatok az Észak-Magyarországi-Középhegység és előterének kisemlősfalmájához bagolyköpet vizsgálatok alapján SZENTGYORGYI PÉTER-FÜGEDI LÁSZLÓ-VIZSLÁN TIBOR ABSTRACT: (Data to the small-mammal fauna of Northern Hungarian Mountainrange of Medium Height, and its foreground according to the investigations of casts.) We want to contribute to the better knowledge of the small-mammal fauna of Northern Hungarian Mountainrange of Medium Height with our paper. The available cast material is mostly from the white owl (Tyto alba) and originates from our own collections or was sent by other persons, and we processed the unpublished data of other authors, too. We offer data on the occurrence of 33 species from 103 localities based on the whole about 32000 identified small-mammal specimen. Bevezetés, előzmények Az utóbbi évtizedekben hazánkban is egyre több bagolyköpet-elemzéssel foglalkozó publi­ káció látott napvilágot, ezek nagy része azonban a Dunántúl és - elsősorban ENDES M. jóvoltából - a tiszai Alföld kisemlősfaunájának jobb megismeréséhez járult hozzá. SCHMTOT E. (1969, 1976b) összefoglaló munkáiban is viszonylag kevés észak-magyarországi-közép­ hegységre vonatkozó adat szerepel, gyöngybagoly (Tyto alba) köpetelemzéseket - a Hernád­ völgyi területeken kívül - a hegység 7 lelőhelyéről származó anyag alapján végzett, ezekből összesen 916 gerinces zsákmányállat került elő (SCHMTOT E. 1973). Ezeken kívül KÖVES E. O.-SCHMTOT E. (1964) Tornyosnémeti, SCHMIDT E.-SIPOS GY. (1971) a Hernád-völgy, PÁLVÖLGYIT (1985) Felsőpetény, ENDES M. (1991) a Zemp­ léni-hegység, FÜGEDI L.-SZENTGYÖRGYI P. (1992) a Borsodi (Putnoki)-dombság, VIZS­ LÁN T.-SZENTGYÖRGYI P. (1992) a Sajó-völgy és a Sajó-Hernád-sík, SZENTGYORGYI P.-VIZSLÁN T.
    [Show full text]