Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés

Helyzetértékelés

I. kötet

M U N K A A N Y A G

2020. november M U N K A A N Y A G

Tartalomjegyzék

1. Borsod-Abaúj-Zemplén megyére értelmezhető külső környezet vizsgálata ...... 4 1.1. A megye fejlődésének társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetének azonosítása nemzetközi és hazai szinten ...... 4 2. Borsod-Abaúj-Zemplén megye adottságainak, belső erőforrásainak elemzése ...... 9 2.1. Természeti adottságok, természeti erőforrások és a környezet állapotának elemzése . 9 2.1.a. Természeti adottságok (éghajlat, földtan, talajtan, vízrajz, domborzat, élővilág) ... 9 2.1.b. A termőföldek területnagyságának és mennyiségének alakulása ...... 21 2.1.c. A táj jellemzői ...... 22 2.1.d. Természet- és tájvédelem ...... 23 2.1.e. Környezeti elemek állapota és az alakulásukat befolyásoló fontosabb tényezők . 26 2.1.f. Szennyezett területek számbavétele ...... 28 2.1.g. Felszíni és felszín alatti vízkészletek ...... 29 2.1.h. Energiaforrások ...... 30 2.1.i. Vízkárt okozó elemek (árvíz- és belvízveszély, fakadóvíz) és vízkárelhárítással kapcsolatos helyzetelemzés ...... 32 2.1.j. Épített környezet és a kulturális örökség védelme (műemlékek, régészeti lelőhelyek) ...... 34 2.2. Gazdasági bázis ...... 37 2.2.a. Főbb gazdasági ágazatok, azok fejlődési irányai: mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, üdülés, idegenforgalom, vízgazdálkodás, ipar, szolgáltatás ...... 37 2.2.b. A gazdaság belső és külső kapcsolatai ...... 63 2.2.c. A termelési infrastruktúra állapota ...... 66 2.2.d. A telepítési tényezők értékelése ...... 71 2.2.e. A területi innovációs potenciál ...... 73 2.2.f. A térség gazdaságának versenyképességét befolyásoló tényezők ...... 75 2.3. Társadalmi környezet ...... 76 2.3.a. Kulturális adottságok, értékek...... 76 2.3.b. Területi identitás, civil aktivitás ...... 77 2.3.c. Humán erőforrások: demográfiai szerkezet és prognózis, foglalkoztatási viszonyok, humánkapacitások, jövedelmi viszonyok, nemzetiségek helyzete; ...... 80 2.4. Közlekedési (országos és térségi jelentőségű közúti, kerékpáros, vasúti, légi és vízi közlekedés) és kommunális infrastruktúra: ...... 110 2.4.a. Vonalas rendszerek, létesítmények...... 110 2.4.b. Egyéni és közösségi közlekedési megközelíthetőségi viszonyok ...... 116 2.4.c. Vízellátás ...... 120 2.4.d. Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, szennyvíz és szennyvíziszap elhelyezés . 121 2.4.e. Energiaellátás ...... 122 2.4.f. Hulladéklerakók, hulladékgazdálkodás ...... 125 2.4.g. A települések intézmény-felszereltsége ...... 128 2.4.h. A települések jellemző lakásviszonyai ...... 142 3. Településhálózati adottságok ...... 145 3.1. Településhierarchia ...... 145 3.2. A településhálózat területen belüli és kívüli kapcsolatai (nemzetközi és nemzeti hálózatok, vonzáskörzetek, agglomerációk), ...... 147

2 M U N K A A N Y A G

3.3. Települések közötti feladatmegosztások, együttműködések ...... 150 3.4. A térszerkezeti elemek azonosítása, a térszerkezet időbeli alakulása, a térségi terület- felhasználás változásai, tendenciák értékelése ...... 153 3.5. A táj terhelésének és terhelhetőségének meghatározása ...... 155 4. Borsod-Abaúj-Zemplén megyét érintő tervezési-fejlesztési környezet áttekintése ...... 156 4.1. A térséget érintő ágazati koncepciók, területfejlesztési elképzelések és hatályos területi tervek áttekintése ...... 156 5. A térség területfejlesztési szereplői elképzeléseinek feltárása, a tervezési folyamat partnerségi tervének elkészítése és végrehajtása ...... 164 6. A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének elemzése ...... 170 6.1. A területfejlesztés forrásainak elemzése ...... 170 6.2. A területfejlesztés intézményrendszere (szervezet, működés, együttműködés) ...... 170 6.3. A területfejlesztés hatékonysága (eddigi eredmények, forrás-aktivitás, az intézmények hatása, hiányosságok) ...... 171 7. Helyzetértékelés ...... 172 7.1. A megye erősségeinek, gyengeségeinek, lehetőségeinek és a térséget fenyegető veszélyek azonosítása...... 172 7.2. A megye lehetséges fejlesztési irányainak bemutatása, és ezek alapján a lehetséges cselekvési területek azonosítása ...... 175

3 M U N K A A N Y A G

1. Borsod-Abaúj-Zemplén megyére értelmezhető külső környezet vizsgálata 1.1. A megye fejlődésének társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetének azonosítása nemzetközi és hazai szinten

Borsod-Abaúj-Zemplén megye az Észak-magyarországi statisztikai régióban található. Ez Magyarország legészakibb fekvésű megyéje, északi határa egyben Szlovákiával szomszédos államhatár is. A megye határos Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Nógrád megyével. A megye földrajzi adottságai nagyon változatosak, itt találkozik nyugatról a Bükk hegység, délről az Alföld, északról a Sajó völgy és a Cserehát, valamint keletről a Zempléni hegység.

Az Észak-magyarországi-középhegységhez tartozó északi-északnyugati területrész morfológiailag igen változatos, magába foglalja a Bükk-vidék egy részét, az Aggtelek–Rudabányai hegyvidéket, a Tokaj– Zempléni hegyvidéket, valamint a köztük lévő dombsági területeket (Gömöri-Hevesi-dombság, Borsodi-dombság, Cserehát) a vízfolyás-völgyekkel, nagyobb medencékkel (Ózd-Egercsehi-medence, Sajó-, Rakacai-, Hernád-völgy) együtt. A megye déli, délkeleti területei már az alföldi táj morfológiailag kiegyenlítettebb, síkvidéki jellegű térségéhez tartoznak, amely magába foglalja a Borsodi-Mezőség, Sajó-Hernád-sík területeit, valamint a Bodrogköz, Takta-köz és a Borsodi-ártér területeit. Tájhasználat szempontjából a Sajó-Hernád-sík területén a szántóterületek nagyobb aránya mellett a vízfolyásvölgyek gyepterületei, a Borsodi-Mezőség összefüggő füves területei, maradvány vizes élőhelyei, a Bodrog-köz, Taktaköz mozaikosabb tájhasználata emelendő ki. A Zempléni-hegység vulkanikus láncait magas csúcsok és mély völgyek tagolják, míg a Cserehát, Bükk és az Aggteleki- karszt lekopott mészkőhegységek. Folyóvizei közül legjelentősebbek a Tisza, valamint jobb oldali mellékfolyói a Bodrog, Hernád, Sajó és Zagyva. Az évi középhőmérséklet a hegyvidéki domborzat miatt hűvösebb az országos átlagnál, a csapadék 700-800 mm körüli.

4 M U N K A A N Y A G

Területét tekintve Borsod-Abaúj-Zemplén megye – Bács-Kiskun után - az ország 2. legnagyobb, lakosságszámát tekintve – Pest után - a második legnagyobb megye. Területe 7247,17 km2, lakónépessége a 2019. évi adatok szerint 642.447 fő. A megye településszerkezetét egyrészt Miskolc és vonzáskörzetének meghatározó szerepe, másrészt az aprófalvak sokasága jellemzi. A megye lakónépességének 24 százaléka Miskolcon, 34 százaléka a többi 28 városban, 42 százaléka községekben él. A megyeszékhely Miskolc az ország 4. legnépesebb városa. Lakosainak száma a 2019. évi adatok alapján 154.521 fő. A város lakosságszáma – összhangban a megye legtöbb településén érzékelhető trenddel - 1980-ig dinamikusan növekedett, majd 1980-tól folyamatos csökkenés tapasztalható.

A megye városai közül 7 város népessége haladja meg a 10 ezer főt, 8 város lakosságszáma 5 és 10 ezer fő között van, míg a többi város népességszáma 5 ezer fő alatt van. A megyében található az ország legalacsonyabb lakosságszámú városa, Pálháza. A megyében a települések száma 358, melyből 29 városi rangú település. Jellemző a nagy településsűrűség, valamint az aprófalvak magas aránya. A járások száma 16, melyek közül a legnagyobb népességszámú a Miskolci járás, míg a legkevesebben a Tokaji járásban laknak. A megye térségei mind területben, mind lakosságban, mind gazdasági eredményeikben és lehetőségeikben jelentősen különböznek egymástól. A kistérségek közti fejlettségi különbségeket jól szemlélteti a TDI (Territory Development Index) alakulása az egyes területeken. Ezek alapján látható, hogy megyénk kistérségei az ország legfejletlenebbjei közé sorolhatóak (negatív TDI értékekkel), de ezek közül is a legrosszabb helyzetben az Edelényi, Abaúj-Hegyközi, Bodrogközi kistérségek vannak (Edelényi, Gönci, Cigándi járások). A TDI értékek szempontjából a Tiszaújvárosi, a Miskolci, és a Kazincbarcikai járások a legfejlettebbek.

A 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet a kedvezményezett járások besorolásáról egy olyan komplex mutatót (társadalmi és demográfiai, lakás és életkörülmények, helyi gazdaság és munkaerő-piaci, valamint infrastruktúra és környezeti mutatókból képzett, összetett mutatószám) alkalmaz a járások

5 M U N K A A N Y A G besorolására, amely alapján 3 kategóriába sorolja azokat: kedvezményezett, fejlesztendő, komplex programmal fejlesztendő. Ez alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megye 16 járása közül 8 került a komplex programmal fejlesztendő járások közé (Cigándi, Edelényi, Encsi, Gönci, Mezőcsáti, Ózdi, Putnoki, Szikszói járások) és 2 pedig a fejlesztendő járások kategóriájába (Szerencsi, Tokaji járások). Ez is azt mutatja, hogy a térség jelentős fejlesztésre szorul.

A megye településszerkezetét az aprófalvak erősen meghatározzák. 2019. január 1-jén 154 olyan község volt a megyében, ahol a lakónépesség száma nem érte el az 500 főt. Ezeken a településeken élt a megye népességének 5,6%-a. Magyarország leginkább elaprózott településszerkezetű tájai az Északi-középhegységben a Cserehát, az Aggteleki-karszt, a Zempléni-hegység és a Hegyköz. Ezen tájegységeken az apró-, illetve a törpefalu az uralkodó településtípus, jellemzően hegy-, illetve dombvidéken helyezkednek el, valamint néhány kivétellel a megye északi részén, a szlovák-magyar határhoz közel. A megye településeit gazdasági szempontok szerint a kettősség jellemzi: míg a megyében találhatók prosperáló városok (Miskolc, Tiszaújváros, Kazincbarcika), addig a kistelepülések – részben a lakosság elöregedése/elvándorlása miatt, részben a kistelepüléseken alacsony számban található vállalkozások miatt - napi szinten küzdenek a fennmaradásért. 2020. első félévében a megye vállalkozásai adták az ország ipari termelésének 8,5 százalékát, ugyanakkor az ipar teljesítménye 8,7%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A megyében a legalacsonyabb, 121 db az ezer lakosra jutó vállalkozások száma, ami a Magyazországon regisztrált összes vállalkozásnak mindössze 4,3 százaléka. Ez az érték az Észak-magyarországi régióban 134, míg az országra vonatkoztatva 184. A megyében a regisztrált gazdasági szervezetek száma 2020. június 30-án 85.112 volt, melyből közel 30 százalékot a „Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat” ágazat tette ki. A jelzett időszakban ezek 94 százaléka önálló vállalkozó volt. Egy megye gazdasági teljesítőképességét az ország bruttó hazai termékéhez (továbbiakban: GDP) való hozzájárulásában és az egy főre jutó GDP nagyságában is le lehet mérni. A következő ábrán látható, hogy megyénkben a GDP volumene a 2008-as válságot követően, 2009-től folyamatosan nagymértékben növekszik.

6 M U N K A A N Y A G

Miskolc részesedése megyei szinten is kiugró a bruttó hozzáadott értékben, továbbá még Tiszaújváros és a Kazincbarcikai járás vegyipari üzemei, erőművei és egyéb termelő vállalatai révén járulnak hozzá a megyében a bruttó hozzáadott értékhez. Országos összehasonlításban szemlélve a megyét, az egyes megyék között Borsod-Abaúj-Zemplén megye a 3. helyen áll GDP volumene tekintetében, az éves szinten 2.000 Mrd Ft bruttó hazai termék előállításával.

Az egy lakosra jutó ipari termelés 2.089 ezer Ft, ami alapján a megye az országos összehasonlításban a középmezőnybe tartozik. Az egy főre jutó GDP alakulása szintén növekvő tendenciát mutat. 2009- től 2018-ig megduplázódott. A tendenciát az alábbi ábra szemlélteti.

7 M U N K A A N Y A G

Az ipari termelés legjelentősebb része a már említett városokban található nagyvállalatoktól származik, a kis- és középvállalkozási szektor részaránya a nagyvállalatokhoz képest elenyésző. Ezen belül is minimális arányt képviselnek a mikro- és kisvállalkozások. Az ipari termelés értéke a megyében 2020. I. félév végén 1.145.160 millió Ft volt, ami az előző év azonos időszakának 91,3 százaléka. A csökkenés – mind a megyében, mind pedig az országos adatok vonatkozásában - a COVID-19 világjárvány hatására következett be. A gazdasági aktivitás aránya az EU28 73,4 százalékhoz, valamint az országos 62,4 százalékhoz képest 57,9 százalék. 2020 I. félévében Borsod-Abaúj-Zemplén megyében többen születtek és kevesebben haltak meg, mint az előző év azonos időszakában. A természetes fogyás a megye népességét 971 fővel csökkentette, mértéke jóval kisebb volt, mint egy évvel korábban. A II. negyedévben a foglalkoztatottak száma visszaesett, és – az országossal ellentétben – a munkanélkülieké is csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A foglalkoztatási arány (55,3%) elmaradt az országos átlagtól, a munkanélküliségi ráta (4,6%) megegyezett azzal. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 8,3%-kal magasabb volt az I. félévben, mint az előző év azonos időszakában. Összege 305 ezer Ft, ami továbbra sem érte el a megyék – főváros nélkül számított – átlagát (341 ezer forint). A fővárosban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 9,5%-kal emelkedett a 2019. I. félévihez képest, így összege 494 ezer Ft-ra nőtt, ami az országon belül a legmagasabb. A telephelyi adatok alapján az ipar teljesítménye 8,7%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A megyei székhelyű építőipari szervezetek termelése 3,8%-kal csökkent, a beruházások volumene valamelyest emelkedett. Az I. félévben kevesebb lakást vettek használatba, mint egy évvel korábban, a lakásépítések népességre vetített száma a megyék közül itt volt a legalacsonyabb az országban. Az egészségügyi veszélyhelyzet miatt a megyében a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma jelentősen visszaesett. A kiskereskedelmi forgalom volumene 1,3%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól, egy lakosra jutó összege 445 ezer Ft volt, ami közel 110 ezer Ft-tal kevesebb az országos átlagnál (553 ezer Ft). 2020 I. félévében számos gazdasági-társadalmi folyamatra hatással volt a koronavírus okozta járvány és az annak megfékezésére hozott intézkedések.

8 M U N K A A N Y A G

2. Borsod-Abaúj-Zemplén megye adottságainak, belső erőforrásainak elemzése 2.1. Természeti adottságok, természeti erőforrások és a környezet állapotának elemzése1 2.1.a. Természeti adottságok (éghajlat, földtan, talajtan, vízrajz, domborzat, élővilág)

Éghajlat A megye éghajlata domborzatának tagoltsága miatt igen változatos képet mutat. Az éves középhőmérséklet a hegyvidékek miatt az országos átlagnál alacsonyabb, a napsütéses órák száma kevesebb, a csapadék több (7-800 mm). Amíg az évi napfénytartam északon 1850-1900 óra, a Bükkfennsíkon és a megye középső területein 1900 óra, addig a déli és keleti tájakon (pl. Tokaj környékén) 1950 óra. A megye napsütötte délkelet-nyugati hegylábi területein a szőlőtermesztésnek történelmi hagyományai vannak, amelyek szerves részét képezik a Zempléni, Tokaj-hegyaljai és a Bükkaljai tájnak. A megyében találhatók az ország leghidegebb területei. A csapadék évi értékei a medence dombságokon 600-650 mm, a középhegységek 400-600 méter magas szintjein 650-800 mm, a Bükk-fennsíkon 800 mm. A csapadék évi mennyisége a síkságokon 550-600 mm, Tokaj- Hegyalján 620-630 mm, amit sok helyen (pl. Dél-Borsod agrártájain, a hegyaljai szőlőültetvényeken) öntözéssel egészítenek ki. A megye szélviszonyai a domborzattól és növénytakarótól függően szintén változatosak. Az egész térségre érvényes a felszín közeli légmozgás erős gátoltsága a hegyek dombok miatt. A klímaváltozáshoz köthetők a hirtelen és szokatlan légköri változások, továbbá az extrém meleg időszakok gyakoriságának növekedése, melyek megterhelők az emberi szervezet számára. Ennek következtében növekszik a halálozás, gyakoribbá válnak a szív- és érrendszeri betegségek, az embólia és agyvérzés, illetve a metabolikus kórképek, továbbá a közúti balesetek száma is emelkedhet. A hőhullámokkal szemben különösen veszélyeztetettnek minősülnek a csecsemők, a kisgyermekek, a 65 évnél idősebbek, illetve a krónikus szív- és érrendszeri betegségben szenvedők. Hőhullámnak tekinthető az az időszak, amikor legalább három egymást követő napon a napi átlaghőmérséklet meghaladja a napi 25°C fokot. E jelenség előfordulása Magyarországon és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az utóbbi években egyre gyakoribb, átlagosan 8 nappal nőtt a hőhullámos napok száma, a megye közép-nyugati területei esetében ez a szám 2 alatti, míg középső területein meghaladta a 14 napot is. A hőhullámokkal szembeni sérülékenység vizsgálat célja, hogy megbecsülje, hogy a jövőben várható klímaparaméterek mekkora többlethalálozást fognak eredményezni a megyében. Azt, hogy a lakosság mennyire sérülékeny a hőhullámokkal szemben, meghatározza egyrészt a hőhullámos időszakok gyakoriságának várható változása, másrészt pedig a területen élők társadalmi–gazdasági helyzete és egészségügyi állapota. Borsod-Abaúj-Zemplén megye érintettsége az országos átlagnál magasabb. Ennek oka egyrészt, hogy a hőhullámos napok többlethőmérséklete meghaladja az országos átlagot, de a növekedésre a lakosság egészségügyi és jövedelmi helyzete is hatással van. A hőhullámok okozta többlethalálozás a megye egész területén jelents probléma, de a keleti és déli területeken várhatóan intenzívebb lesz a hatás a jövőben.

1 A fejezet Borsod-Abaúj-Zemplén megye területrendezési tervéken felhasználásával készült.

9 M U N K A A N Y A G

Hőhullámok általi egészségügyi veszélyeztetettség

A hőhullámok által előidézett egészségügyi kockázatok elsősorban a magas beépítettségű, nagy lakósűrűségű területeken – jellemzően városokban – a legnagyobb mértékűek. A városokban a kevesebb zöldfelület miatt csökken a párolgás – ami hűtené a légkört –, a lakások hűtése (légkondicionáló) tovább melegíti a város levegőjét, továbbá a sűrű beépítettség miatt az átszellőzés is nehezebbé válik. A városokban ún. hőszigetek alakulhatnak ki, ennek következtében pedig a városok nagy arányban burkolt területein erősödhetnek a hőhullámok hatásai. Borsod-Abaúj- Zemplén megyében a legnagyobb város, Miskolc van leginkább kitéve a városi hőszigethatásnak, ami többek között a burkolt felületek csökkentésével, a zöldfelületek növelésével enyhíthető.

Levegőminőség Borsod-Abaúj-Zemplén megye levegőminőségi helyzetét három hosszútávon ható tényező alakítja:

• A gazdasági szerkezetátalakulás következtében az ipari kibocsátások csökkennek. Az elmúlt években olyan kibocsátó források (ipari üzemek, gyárak), illetve ezen források működése szűnt meg vagy került felfüggesztésre, melyek jelentősen szennyezték környezetünket a

kritikus PM10 és NOx szennyezők kibocsátásával. (Tiszapalkonyán, Tiszaújvárosban és Kazincbarcikán bezárt mindhárom AES erőmű; Sajókeresztúron felfüggesztésre került a BÉM Borsodi Érc, Ásvány- és Nyersanyag Feldolgozó Mű Zrt. tevékenysége; Miskolcon a DAM 2004 Acél-és Hengermű Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és Holcim Hungária Zrt. 2011-ben szüntette be tevékenységét.) • Folyamatosan növekednek a közlekedési (különösen a szállítási igények). Miskolc levegőminőségének elsődleges hatótényezője a közlekedési légszennyező anyagok kibocsátása, de a nagy forgalmú határátkelők közelében is kritikus légszennyezettségi állapotok alakulhatnak ki. • Az aprófalvas térségekben, különösen Sajó-völgye légszennyezettségi zónában a lakossági fűtés a meghatározó légszennyező forrás. A szilárd háztartási fűtőanyagok (lignit, fa, háztartási hulladék) kis hatásfokú eltüzelése jelentős egészségügyi kockázatokra is vezethet.

10 M U N K A A N Y A G

Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) működő automata mérőállomásai Borsod-Abaúj- Zemplén megye területén a következőek: Hernádszurdok, Kazincbarcika, Miskolc – Alföldi utca, Miskolc – Búza tér, Miskolc – Lavotta utca, Oszlár, Putnok, Sajószentpéter A háztartási szilárd fűtőanyagok egyre inkább elterjedő használata, az ipari tevékenységek, a földrajzi elhelyezkedés, a meteorológiai okok (pl. völgyben fekvő településeknél kisebb légmozgás), valamint a nagy forgalmú utak (pl. 26. sz. főút Putnok; 3. sz. főút Hernádszurdok) járulnak hozzá jelentősen a PM10 terheléshez. Az utóbbi évek adatai azt mutatják, hogy a korábbi tendenciával ellentétben a közlekedés, mint fő PM10 forrás domináns szerepe megszűnt és a lakossági kibocsátások léptek előtérbe. Egyre több háztartás tér át a szilárd tüzelésre (szén, fa, biomassza), illetve nagyon sok helyen hulladékot (PET palack, gumi, műanyag) használnak a háztartási tüzelőberendezésekben. A fűtési időszakban a PM10 szennyezettség 24 órás értéke akár duplája is lehet a fűtési időszakon kívüli napi szennyezettségnek. A PM10 frakció mellett fontos megemlíteni a PM2,5 frakciót, mely akár 80 százaléka is lehet a PM10 frakciónak. Valószínűsíthető, hogy a PM10 esetében megállapítottak a PM2,5 esetében is helytállóak. Technikai okok miatt azonban az OLM legutóbbi jelentése nem tartalmazott PM2,5 frakcióra vonatkozó adatokat. Megyénk egyik legszennyezettebb levegőjű települése Sajószentpéter, melyet az alábbi ábra is szemléltet. Éves szinten a településen mért koncentráció 60 alkalommal érte el vagy haladta meg a 3 határértéket. (A szállópor (PM10) éves határértéke: 50 μg/m .)

Sajószentpéter 2019.10.01-2020.09.30. PM10 érték alakulása

Az egyéb légszennyező anyagok –kén-dioxid (SO2), szén-monoxid (CO), ózon (O3), benzol10, nitrogén- dioxid (NO2), a szálló porhoz kötődő arzén (As), kadmium (Cd), nikkel (Ni) és ólom (Pb)– a vizsgálatok alapján általában határérték alatti szennyezettséget mutatnak. Ugyanakkor a Sajó-völgyében, illetve Miskolcon a szálló porhoz (PM10-hez) kötődő benz-(a)-pirén (BaP) koncentráció gyakran meghaladja az egészségügyi határértéket. A benz-(a)-pirén az égéstermékekben, például a koromban mutatható ki, bizonyítottan rákkeltő hatású. A kommunális hulladékok elégetése és a gyengébb minőségű szenek (faszén, tőzeg, lignit) égetése során a tüzelésre nem alkalmas anyagok összetétele és a relatív alacsonyabb égetési hőmérséklet egyaránt hozzájárul a levegőminőség romlásához, amely a téli időszakban fokozódik, így növelve az egészségügyi kockázatot. A közlekedési eredetű levegőszennyezés a forgalmas utak mentén élő lakosság körében nagyobb mértékben fejt ki káros hatásokat. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a közlekedési eredetű levegőszennyezés az Ózd-Kazincbarcika-Miskolc-Tiszaújváros tengely mentén koncentrálódik.

11 M U N K A A N Y A G

Borsod-Abaúj-Zemplén megye automata mérőállomásain mért értékek (µg/m3, (2020. március 1.)

SO2 CO O3 PM10 No2 Hernádszurdok 8,2 289 57,1 16 4,6 Kazincbarcika 8,5 795 43,5- 29 11,2 Miskolc – Alföldi utca 20,5 - - 31 16,7 Miskolc – Búza tér 8,1 499 38,9 26 26,4 Miskolc – Lavotta utca 14,3 561 35,0 29 11,6 Oszlár 7,4 510 53,2- 15 - Putnok 21,6 704 27,7- 34 6,6

A megye napi értékeiről szóló táblázat esetében az értékek nélküli rubrikák azt jelentik, hogy nem állt rendelkezésre adat az adott mérőállomáson a légszennyező anyag(ok)ról a megjelölt időpontban. A klímaváltozás a levegőminőségre is hatással lehet. Egyrészt hatni fog az allergén növények térbeli és időbeli elterjedésére. Az enyhébb telek után akár egy hónappal is korábban kezdődhet a pollenszezon január közepén, és a parlagfű, a legtovább virágzó gyom akár november közepéig is szórhatja virágporát. Új, invazív, allergén növényfajok jelennek meg, például a parlagi rézgyom és a falgyom. Másrészt a külső hőmérséklet változása befolyásolhatja a fűtési- és hűtési szokásokat, ezáltal a levegőbe kerülő káros anyagok mennyiségét is. Borsod-Abaúj-Zemplén megye levegőminőségi helyzete rosszabb, mint az országos átlag, ezzel lehet összefüggésben a keringéssel és légzéssel kapcsolatos betegségek okozta halálozások magas aránya. A légutak szűkületével járó krónikus tüdőbetegségek és a tüdőrák kockázata egyértelműen összefügg a kisméretű porrészecskék okozta légszennyezéssel. Mivel a lakosság gazdasági helyzete is az országos átlag alatti szinthez tartozik, a klímaváltozás várhatóan az országos átlagnál nagyobb mértékben fogja érinteni a megyét. (A nehezebb anyagi helyzetben élő lakosok kevésbé környezettudatosak, legyen szó közlekedésről, vagy a fűtési alapanyagok megválasztásáról).

Földtan A megye gazdag ásványkincsekben, a történelem során a különböző ércek és nemfémes ásványi nyersanyagok, a kitermelhető energiahordozók más és más időszakban váltak térség- és gazdaságfejlesztő tényezőkké. A megye nyilvántartott bányaterületein túlsúlyban vannak a nemfémes nyersanyagok, azon belül az építőipari nyersanyagok bányászata. A megyében több mint 100 bányában folyik bányászati tevékenység, melyek többsége kavics- és/vagy homok kitermelést célozza. A legtöbb homok és kavics bánya az M3-as mentén, valamint a Sajó- és Hernád-völgyben található, de újabb kőbányák nyíltak a Zempléni-hegységben, a Gömör-Tornai karszt térségében és Tibolddarócon. Fontos kiemelni, hogy a bányászatnak az 1990-es évek előtt jelentős szerepe volt a megye foglalkoztatásában. Napjainkban tervek vannak három szénbánya megnyitására, hogy elősegítse foglalkoztatást és saját erőforrásból biztosítja az energiatermeléshez szükséges alapanyagot. A bükkábrányi külszíni lignitbánya a legnagyobb összefüggő bányaterületet az egész országban. A megyében nyilvántartott kutatási engedélyek és engedélykérelmek érc, szénhidrogén, lignit és riolit ásványra szólnak. Az M3-as és M30-as autópálya szakaszok befejezése után visszaesett az építési homok- és kavics kutatási kérelmek száma. Az utóbbi években megnőtt a gazdaságosan kitermelhető barnaszén készletek kutatását célzó engedélykérelmek száma, ugyanakkor csökkent az érc és perlit kutatás. Új kutatási irány a Kisgyőr melletti riolittufa lelőhely vizsgálata és Edelény térségben is zajlik a lignitkutatás.

12 M U N K A A N Y A G

Geotermikus adottságok Magyarország, bár nem aktív vulkáni területen található, geotermikus adottságai mégis európai, de nemzetközi viszonylatban is kiemelkedőek. Magas a hőmérséklet mélységgel történő emelkedése, ~ 45 °C/km, szemben az átlagos 20-30 °C/km értékkel. Így 500 m mélységben az átlaghőmérséklet már 35-40 °C, 1000 m-ben 55-60 °C, 2000 m mélységben pedig 100-110 °C, a melegebb területeken akár 120-130 °C lehet. A felszín alatt több km mélységig megtalálható törmelékes üledékekből (homok, homokkő) vagy repedezett mészkőből, dolomitból az ország területének több mint 70 %-án minimum 30 °C-os termálvíz feltárható. Magyarországon a geotermikus potenciál alulról közelítő becslések szerint is legalább ~ 60 PJ/év. Így fontos megújuló energiaforrás a megyében a geotermikus energia is, amelyet hő- és villamos energia termelésére hasznosítanak. A PannErgy Nyrt. irányításával Miskolc mellett valósult meg az ország jelenlegi legnagyobb geotermikus projektje, a Miskolci Geotermikus Projekt. A Miskolci Geotermikus Projekt eredményeként 2013 májusa óta Miskolc Avas városrész távfűtésének és HMV ellátásának meghatározó része geotermikus forrásból történik, nyáron 5-8 MWth, télen 30-35 MWth hőteljesítménnyel. A Miskolci Hőszolgáltató Kft. (MIHŐ Kft.) az országban egyedülálló módon négy, különféle megújuló energiát hasznosít a távhőszolgáltatás rendszerében; a napkollektor rendszer hőenergiáját, biogázt, biomasszát, valamint legjelentősebb mértékben geotermikus energiát. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a miskolci geotermikus programon kívül is bővül a geotermikus energián alapuló távfűtés. A helyi termálvíz vizsgálatok alapján a geotermikus energiatermelés 150- ed részére csökkenti a földgáz alapú termelés üvegházhatást okozó gázainak kibocsátását. 2013-ban befejeződtek a Kistokaj-Mályi-Miskolc hővezeték építési munkálatai, valamint a hőcserélő állomások építése is. Így az elmúlt években megvalósult 22-24 millió eurós beruházás eredményeként Miskolc mellett Mályi és Kistokaj is bekapcsolódott a geotermikus hő hasznosításába. Kutatások szerint Sárospatak és Tiszaújváros környezeti adottságai is adottak arra, hogy a távhőnek legalább egy része geotermikus energiából legyen ellátva.

Talajtan A megye talajviszonyai – a domborzati, éghajlati és növényzeti adottságokhoz hasonlóan – szintén változatos képet mutatnak. A megye talajai termőképességük alapján közepes és gyenge IX-X. kategóriákba sorolhatók (I-től X-ig terjedő minősítési rendszer szerint). Borsod-Abaúj-Zemplén megye talajtípusait tekintve változatos képet mutat, legjellemzőbbek az agyagbemosódásos barna erdőtalajok, réti öntéstalajok (folyók mentén), barnaföldek és rendzina talajok, de jelentős mértékben megtalálható a csernozjom-barnaerdőtalaj is.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye genetikai talajtípusai

13 M U N K A A N Y A G

A megye két nagytáj, az Északi-középhegység és az Alföld területén fekszik, mely a talajadottságaira is nagy hatással van. Az egyik jellemző talajtípus a Bükk-vidéken a rendzina és annak változatai, amelyek szénsavas meszet tartalmazó, tömör kőzeteken alakultak ki. E vékony talajréteg magas szervesanyag tartalmú (5-10%). Másik meghatározó talajtípus a barna erdőtalaj. Az Aggtelek- Rudabánya-hegyvidék triász karbonátos kőzetekből épül fel. E tömör kőzeteket köves-sziklás váztalajok, rendzinák és egyes részeken agyagbemosódásos barna erdőtalajok fedik. A Tokaj- Zempléni-hegyvidék talajviszonyait a vulkáni eredetű kőzetek alakították, ahol elsősorban az agyagbemosódásos barna erdőtalaj, a löszös területeken barnaföldek és csernozjom barna erdőtalajok találhatók. Az észak-magyarországi medencék középtájai az Északi-középhegységet északról szegélyező medencéket foglalja magába. A jellemző talaj a legmélyebb részeken réti, lápos réti talaj, az erdei és mezőségi átmeneti övében pedig gyakori a csernozjomhatás. Az Alföld középtájai közül a Felső-Tisza- vidék (Bodrogköz), a Közép-Tisza-vidék (Taktaköz, Borsodi-ártér) és az Észak-alföldi hordalékkúpsíkság (Borsodi-Mezőség, Sajó-Hernád-sík, Harangod) találhatóak a megye területén. Talajaik döntően a folyók által lerakott hordalékból alakultak, jellemzőek a réti talajok, ugyanakkor a középhegység irányából csernozjom barna erdőtalajok és csernozjom talajok mozaikja a meghatározó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye valamennyi talajdegradációs folyamat tekintetében veszélyeztetett, a talajpusztulással fenyegetett területek veszélyeztetettségi foka jellemzően növekszik. A környezeti adottságoknak nem megfelelő területhasználatok nemcsak a termőérték csökkenéséért és az erózió felgyorsulásáért felelősek, de jelentős biológiai potenciállal rendelkező élőhelyeket szüntettek meg vagy izoláltak. A legtermékenyebb területek a Borsodi-Mezőség északi részén és Harangod vidékén találhatók, az ellentétes végletet a karsztfennsíkok és a Borsodi-Mezőség déli fele jelenti. Az országos besorolás szerint a megye legjobb minőségű földjei a következő településeken találhatók: Bogács, Mezőkövesd, Miskolc, Mályi, Kistokaj, Nyékládháza.

Kép forrása:http://www.ktg.gau.hu/~podma/zona/images/map4.gif

14 M U N K A A N Y A G

Az időjárási szélsőségek, a hőhullámok, a csapadékhiány, a gyakrabban lezúduló nagy mennyiségű csapadék a szántóföldi művelésben és a borvidékeken is a talaj humusztartalmának csökkenését és talajeróziót okozhatnak. Az éghajlatváltozás hatásai megye híres történelmi borvidékét, a Tokaji Borvidéket is kedvezőtlenül érinthetik, mely országunk kiemelt térsége és UNESCO világörökségi helyszín is.

Vízrajz Borsod-Abaúj-Zemplén megye rendkívül gazdag felszíni vizekben és jelentős vízkészletekkel rendelkezik, amelyek megőrzése nem csak helyi, hanem nemzeti érdek is. A megye esetében a kontinentális hatásokat a domborzati viszonyok jelentősen módosítják, mivel természeti adottságai alapján az ország egyik legváltozatosabb vidéke. A megye nagyobb folyóvizei: Tisza, Hernád, Sajó, Bodrog, Bódva. A vízhálózat legmeghatározóbb folyója a Tisza, amely vízgyűjtőterületéhez tartozik a megye többi vízfolyása. A Sajó – mielőtt a Tiszába torkollik – a középhegységek felől érkező kisebb vízfolyásokat és a Bódva, valamint a Hernád vizeit gyűjti össze. A Bodrog Tokajnál éri el a Tiszát. A megye felszíni vízfolyásokban és feltörő forrásokban gazdag, de a folyók (patakok) vízhozama a csapadék megoszlásából következően meglehetősen egyenetlen, nagy vízhozam-ingadozásokat mutat. A megyében található természetes vízfolyások vízgyűjtőterületének döntő többsége – több mint háromnegyed része – a szomszédos országokban található, ezért a határt átszelő folyók (Tisza, Bodrog, Sajó, Hernád, Bódva) vízhozama, minősége és használhatósága jelentős mértékben a szomszéd országok természeti tényezőitől és az emberi beavatkozásoktól függ. A természetes víztestek mellett meg kell említeni a jelentős ökológiai hatásokat kifejtő tározókat és tavakat is. Jelentősebb tározók a Hámori-tó, a Lázbérci-víztározó és a Rakacai-tározó. A bányatavak többsége az Északi-középhegység lábánál az Alföld irányában kialakult hordalékkúpokon található. A legnagyobb a Miskolc-Nyékládházi kavicsbányászat során kialakult tórendszer, melynek területe mára meghaladja a 600 hektárt. A fürdőzésre használt tavak minősége a megfelelő és tűrhető kategóriába tartozik (Miskolc, Mályi, Nyékládháza környéki bányatavak, Arlói-tó). A tavak környezetének fokozott beépülése, a szennyvíztisztítás hiánya, valamint az alapvető higiénés feltételek hiánya azonban egyre inkább hozzájárulnak a fürdőhelyek elszennyeződéséhez. A Sajó és a Hernád bakteriális szennyezettsége a nyári időszakban a fürdőzők miatt jelentősen megnövekszik. Vízgazdálkodási szempontból Borsod–Abaúj–Zemplén megye az ország egyik legváltozatosabb tájegysége. A Tiszának és mellékfolyóinak felső szakasza különösen heves vízjárású. Gyakori, hogy az év bármely szakában nagyobb mennyiségű csapadék hatására a határszelvényekben akár egy nap alatt is több métert emelkedhet a vízszint. A Sajó és a Hernád völgyében nem épült ki folyamatos védvonalrendszer, védett öblözetek és nyílt árterek váltogatják egymást. A megye területének csaknem háromnegyedét veszélyezteti vízerózió, különösen a hegyvidéki és változatos domborzati adottságú északi és nyugati területeken. A megye alacsonyabban fekvő déli és délkeleti területeit inkább a belvíz (főként a Tisza közelében fekvő területeken) veszélyezteti. A megyében a Tisza, a Bodrog, a Sajó, a Hernád folyók és a Takta-övcsatorna által árvízzel veszélyeztetett terület 1501 km2. Ebből 1171 km2 töltéssel védett, azonban 330 km2 hullámtér és nyílt ártér, melyet a folyók rendszeresen elönthetnek. A megye folyóinak árvízvédelme sokoldalú és speciális felkészültséget igényel. A Felső-Tisza-vidéke árvíz szempontjából kiemelten veszélyeztetett terület. A Tisza sokévi átlagban 1,5-2 évenként lép ki medréből, nagyobb árvizek 5-6 évenként, rendkívüli árvizek 10-12 évenként fordulnak elő. A megye hegy- és dombvidéki területein 48 db tározó található 30,3 millió m3 kapacitással. A víztározók nemcsak a mezőgazdasági öntözés biztosítására és a stabil termelési feltételek kialakítására alkalmasak, hanem árvízvédelmi célokat is szolgálnak.

15 M U N K A A N Y A G

A megye belvízzel veszélyeztetett területei

A megye árvízzel veszélyeztetett területei

A megye területe – a Tisza-menti községek közigazgatási területének Tisza bal partjára eső részének kivételével –, vízgazdálkodási és vízkárelhárítási szempontból az ÉMVIZIG működési területéhez tartozik. A klímaváltozás következményként várhatóan megnő az extrém időjárási jelenségek gyakorisága és intenzitása, mint a lokálisan jelentkező, hirtelen lezúduló, 30 mm/nap intenzitást meghaladó csapadékeseményeké, ami villámárvíz kialakulásához vezethet. A villámárvíz kialakulását befolyásolja a vízgyűjtő terület felszínborítottsága, vízrajza, talajadottságai, geomorfológiája és lejtőszöge. Az utóbbi feltétel síkvidéken értelemszerűen nem játszik meghatározó szerepet, éppen ezért a

16 M U N K A A N Y A G villámárvíz fogalma csak a domb- és hegyvidéken értelmezhető. Azonban a hegyvidékek mellett a városi területek is veszélyeztetettek, és a klímaváltozás hatására várhatóan növekvő csapadék intenzitás minden bizonnyal elősegíti a belterületi elöntések gyakoriságának növekedését is. Magyarország villámárvíz-kockázati térképe alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megye településeinek döntő többsége magas kockázatú.

Magyarország villámárvíz veszélyezettsége

A NATéR rendszerben elérhető villámárvíz-veszélyeztetettség vizsgálat – amely az egyes vízgyűjtők veszélyeztetettségét határozza meg – eredményei alapján szintén fokozottan veszélyeztetettnek tekinthető Borsod-Abaúj-Zemplén megye. Az a vízgyűjtő, amelyen a megjelenő intenzív csapadék a településre nézve veszélyt jelenthet, minden esetben a településen áthaladó vízfolyások legalacsonyabban fekvő pontjához (az erózióbázishoz) képest jelölhető ki, éppen ezért a villámárvíz veszélyeztetettségi besorolás is az erózióbázis pontjára vonatkozik. Amennyiben egy településen több vízfolyás is található, úgy azok mindegyikére önálló villámárvíz veszélyeztetettségi besorolás vonatkozik. A domborzati viszonyoknak megfelelően Borsod-Abaúj-Zemplén megye két részre oszlik. A déli területek kevésbé, vagy nem nagymértékben veszélyeztetettek, a nyugati és északi területek, a Bükk, Cserehát, Zempléni-hegység lejtőin elterülő települések viszont jelentősen. A fokozottan veszélyeztetett települések a megye északi, hegységekkel borított területén találhatóak, azon belül is elsősorban a hegylábaknál. Ivóvíz A megyében az ivóvíz- és iparivíz-ellátás karsztforrásokra (pl. Szinva-forrás), a folyópartok kavics- homokszűrésű kútjaira (pl. Bódva völgye, Hernád alsó szakasza) és a felszíni víztározókra (pl. 5,5 millió m3-es Rakacai- víztározó, 5,4 millió m3-es Lázbérci-víztározó) épül. A rurális térségek vízellátásában a talaj- és rétegvizeknek (pl. artézi kutak) van jelentősége. Komoly környezeti veszélyt jelent évtizedek óta az értékes karsztvíz túlhasználata, annak ellenére, hogy a csapadékosabb időjárás valamelyest pótolni tudja a legnagyobb vízadó karsztos kőzetek tartalékait. A túlhasználat megszüntetése mellett egyre hangsúlyosabb feladat a csatornázatlan területek fejlesztése és a szabálytalan műtrágya- és növényvédőszer-használatból eredő szennyezések visszaszorítása. A megye településeinek vízszolgáltatói az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. (ÉRV Zrt.), a MIVÍZ Miskolci Vízmű Kft., a Borsodvíz Zrt., a Zempléni Vízmű Kft., valamint a Heves Megyei Vízmű Zrt.

17 M U N K A A N Y A G

Magyarország ivóvízkészletének 95%-a felszín alatti vizekből származik, ezért a felszín alatti vizek jelentősége az ivóvízellátásban kiemelkedő. A klímaváltozás hatására valószínűleg a víz, mint természeti erőforrás felértékelődése rövid időn belül be fog bekövetkezni. A várható felmelegedés a vízkészletek csökkenését fogja eredményezni. A településeken ezzel párhuzamosan megnőhet a csúcsvíz igény, további terhet róva a lecsökkent vízkészletekre. Kiemelt feladat a jövőre nézve, hogy a társadalomnak sikerüljön alkalmazkodni a takarékos vízhasználatra az egyre szűkösebben rendelkezésre álló vízkészletek figyelembevételével. Az ivóvízbázisok klímaérzékenysége jelentősen befolyásolja az érintett terület alkalmazkodóképességét is, hiszen a klímaváltozásnak számos olyan vetülete van, ahol az alkalmazkodáshoz szükség van ivóvízre, így a klímaváltozás a vízigények növekedésével is járhat. A vizsgálat során az Országos Vízügyi Főigazgatóság nyilvántartásában szereplő vízbázisokat klíma- érzékenységi kategóriákba sorolták. A jövőre vonatkozó klíma-érzékenység meghatározása a klímamodellek adatainak, valamint az ivóvízbázisok jellemzőinek felhasználásával készült. Az érzékenységre vonatkozó információknál fontos figyelembe venni, hogy az eredmények tartalmazzák a klímaprojekciók bizonyos fokú bizonytalanságát, amely mind időben, mind térben jelen van.

Ivóvízbázisok veszélyeztetettsége

Borsod-Abaúj-Zemplén megye ivóvízbázisainak klímaérzékenysége az országos átlagnál jóval kedvezőtlenebb. A megyén belül a legérzékenyebbek a Bükkben és az Aggteleki-karszton található karsztos vízbázisok, valamint a Zempléni-hegységben található repedezett vízadóra települt vízbázisok. Ezek jelentősen függnek a csapadék viszonyoktól. Az ezekhez kapcsolódó kockázatot növeli, hogy a Bükk és az Aggteleki karszt vízbázisai nagy hozamúak és környezetükben nincsen kevésbé érzékeny vízbázis, amely átvehetné a szerepüket. Ezen kívül találhatók a megyében porózus vízadóra települt vízbázisok is, amelyek sérülékenysége a vízadó mélységétől függ.

Domborzat A megye területén a nagy tájegységeket folyók völgyei választják el egymástól. A Tisza és a Bodrog árterei zárják közre a Bodrogköz területét, a Bodrog és a Hernád a Zempléni-hegységet fogja közre, a Hernád és a Bódva a Cserehát lankás dombjait határolja, a Bódva és a Sajó felső részén az Aggteleki-

18 M U N K A A N Y A G karszt magasodik, illetve a Sajó jobb partja és az Alföld közötti területet a Bükk-hegység uralja. A megye közel 60%-át az Északi-középhegység foglalja el, a megmaradt 40% az Alföldhöz tartozik.

A táj jellemzőit a megye két, egymástól jelentősen eltérő jellegű tájegységének természetföldrajzi adottságai határozzák meg. Az Északi-középhegységhez tartozó északi-északnyugati területrész morfológiailag igen változatos, magába foglalja a Bükk-vidék egy részét, az Aggtelek-Rudabányai hegyvidéket, a Tokaj-Zempléni hegyvidéket, valamint a köztük lévő dombsági területeket (Gömöri Hevesi-dombság, Borsodi-dombság, Cserehát) a vízfolyás-völgyekkel, nagyobb medencékkel (Ózd Egercsehi-medence, Sajó-, Rakacai-, Hernád-völgy) együtt. A megye országos viszonylatban is kimagasló nagyságú erdőterületeinek jelentős része itt található. A hegyvidéki területek összefüggő, zárt erdei, a dombsági területek mozaikosabb elhelyezkedésű erdő-, gyep- és szántóterületei mellett a vízfolyásvölgyekben, fennsíkokon a gyep és szántóterületek a jellemzők. A megye déli, délkeleti területei már az alföldi táj morfológiailag kiegyenlítettebb, síkvidéki jellegű térségéhez tartoznak, amely magába foglalja a Borsodi-Mezőség, Sajó-Hernád-sík területeit, valamint a Bodrogköz, Taktaköz és a Borsodi-ártér területeit. Tájhasználat szempontjából a Sajó-Hernád-sík területén a szántóterületek nagyobb aránya mellett a vízfolyásvölgyek gyepterületei, a Borsodi- Mezőség összefüggő pusztai gyepei, maradvány vizes élőhelyei, a Bodrog-köz, Taktaköz mozaikosabb tájhasználata emelendő ki. A Tisza menti térségre a Tisza szabályozását követően visszamaradt holtágak, morotvák, valamint a természetes ártéri vegetáció a jellemző, amely vizes élőhelyek védelme országos érdek. A klímaváltozás hatására a folyók vízhozama változhat, valamint a szélsőségesebb időjárás befolyásolhatja a természetes növényvilágot, ezáltal megváltoztatva a táj jellemzőit.

Élővilág A megye természetes növénytakarója változatos képet mutat, területén több flórajárás találkozik. Az országos átlagot meghaladó erdősültségű megyében a meghatározó őshonos fafajok, mint a tölgy, bükk, cser és gyertyán részaránya együttesen eléri a 62%-ot. A domb- és alacsonyabb hegyvidéki tájakon a cseres-tölgyesek, a magasabb szinteken a hegyi gyertyános tölgyesek alakultak ki. A Bükk és a Zempléni-hegység magasabb régióiban a szubmontán és montán bükkösök alkotják a természetes növénytakarót. A szubmontán bükkös az aggteleki karsztfennsíkon is jellegzetes. A telepített fenyvesek a Bükk-fennsíkra (pl. Jávorkút), az alacsonyabb mészkőrögökre és a Zempléni-

19 M U N K A A N Y A G hegységre korlátozódnak. A hegylábi területeken a tatárjuharos lösztölgyesek, a Tisza és a Bodrog mellékén az ártéri ligeterdők maradványai tájformáló jelentőségűek. A különösen hideg, párás mikroklímájú töbrökkel tarkított Bükk-fennsík számos jégkorszaki reliktum növényfaj élőhelye. Néhány tőzegmohás láp (pl. a Keleméri Mohos-tavak) jégkorszaki maradvány növények állományait őrizték meg. 11 fokozottan védett terület találgató itt a Dédesi vár környékétől a Nagy-mezőig. Három erdőrezervátum, valamint a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzet, a Kesznyéteni TK és a Lázbérci TK tartozik még ide. A Zempléni-hegység északi része, a Nagy-Milic környéke már kárpáti növényzettel borított. A változatos domborzatú Tornai-karszton a melegkedvelő tölgyesektől a szurdokerdőkön át a kárpáti gyertyánostölgyesekig, bükkösökig és osztrák sárkányfüves sztyepprétekig minden megtalálgató. A megye alacsony erdősültségű déli és délnyugati területeit a tájidegen fafajok túlsúlya jellemző. Súlyos veszteség a kiváló produkciójú, nagy diverzitású ártéri keményfaerdők tércsökkenése. A megye állatvilágát annak biológiai sokszínűsége jellemzi, ahol éppúgy előfordulnak a magashegységi élőhelyekre jellemző élőlények, mint a melegkedvelő száraz élőhelyeken élők. A nyílt vízfelületeken, holtágakban gyakori a tündérrózsa, a vízitök és a sulyom. Sok nádast és gyékényest is találhatunk. A mocsárréteken vad orchideák is nyílnak, míg a szárazabb, hegylábi löszgyepekben tátorján, törpemandula, árvalányhaj, gyapjas csüdfű virít. A klímaváltozás egyértelműen hatással van a természetes növényzetre, kiemelten az erdős területekre. Az erdők sérülékenység-vizsgálatáról a NATéR-ban elkészült és lentebb bemutatott eredmények országos léptékű, valamint nagyterületű adatok feldolgozásán és generalizálásán alapulnak, amelynek célja elsősorban a trendek megfigyelése, illetve ez alapján megyei szintű stratégiák kidolgozása. A vizsgálat tárgya az volt, hogy az erdészeti klímatípusok a klímamodellek becslései alapján mennyiben rendeződnek át a század közepére, és ez mekkora hatást fejthet ki a faállományok produkciójára (fatermésére). A számítások az adott terület jelenleg meglévő erdőtípusából indultak ki. Az erdőborítással nem rendelkező területeken a klimatikus viszonyok alapján kiválasztották az optimális erdőtípust, és ennek potenciális érzékenységét vizsgálták.

Erdők sérülékenysége Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Borsod-Abaúj-Zemplén megye erdős területei, országos összehasonlításban a közepesen érzékeny kategóriába esnek. A legkedvezőbb helyzetben a nyugati és északi (Aggteleki-karszt, Bükk, Cserehát, Zempléni-hegység) erdős területek vannak, míg a középső és déli völgyi részeken a legnagyobb a

20 M U N K A A N Y A G sérülékenység. Ezen területek erdő borítottsága jelenleg is minimális és a modell alapján erdészeti hasznosításuk a jövőben sem javasolt. Egy további, klímaváltozással is összefüggő probléma az erdőtüzek gyakoribbá válása. Az aszályok gyakoribbá válása, a szél sebessége és iránya, a levegő hőmérséklete, a relatív páratartalom és a csapadék mennyisége mind-mind hatással van az erdőtüzek kialakulására. Hazánkban a bozót- és az erdei tüzek relatív gyakorisága az utóbbi évtizedekben megnövekedett. Az Országos Erdőtűzvédelmi Terv alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megye az erdőtüzek szempontjából a nagymértékben veszélyeztetett megyék közé tartozik.

2.1.b. A termőföldek területnagyságának és mennyiségének alakulása

Másfél százalékkal növekedett a hasznosított mezőgazdasági területek aránya 2010 és 2019 között Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos tendenciától eltérően 2010-2019. között kis értékben nőtt a hasznosított mezőgazdasági területek nagysága.

Használt mezőgazdasági terület Éves értékek (ha) Változás (%) Terület 2010 2019 2019/2010 Borsod-Abaúj-Zemplén 314 000 314 500 + 1,5% megye Országos átlag 5 342 700 5 309 500 -0,62% Forrás: KSH

Kevesebb termőterület a szántó, konyhakert, szőlő művelési ágakban, ugyanakkor több a megművelt erőd- és a gyepterület A nádas valamint a halastó művelési ágak alóli kivonása üteme Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2000-2010 között jelentősen meghaladta az országos átlagot. A 2010-hez képest eltelt közel egy évtized alatt jelentős visszaesés volt tapasztalható a konyhakert, szőlő művelési ágakban, a gyepterületek nagysága ugyanakkor jelentősen nőtt. A halastavak és nádas művelési ágak látványos területcsökkenése felgyorsult, mértéke meghaladta az országos átlagot. A gyümölcsösök, erdők területe számottevően nem változott.

Földterületek megoszlása művelési ágak szerint (ezer hektár, 2010 és 2019) 2010 2019 Változás 2019/2010 (%) Borsod- Borsod- Borsod- Művelési ág Abaúj- Ország Abaúj- Ország Abaúj- Ország Zemplén Zemplén Zemplén Szántóterület 244,3 4 322,1 235,8 4 317,7 -3,60 -0,10 Konyhakert 6,6 81,5 3,1 38,6 -112,90 -111,14 Gyümölcsös 7,3 93,7 7,4 94,4 1,35 0,74 Szőlő 6,5 82,8 6,0 68,4 -8,33 -21,05 Gyep 49,3 762,6 62,2 790,4 20,74 3,52 Erdő 205,4 1 912,9 211,5 1 939,5 2,88 1,37 Nádas 2,07 65,4 0,5 34,9 -314,00 -87,39

21 M U N K A A N Y A G

Halastó 0,43 35,5 0,2 35,2 -115,00 -0,85 Művelés alól kivett 158,5 1 947,0 144,7 1 984,3 -9,54 1,88 terület Forrás: KSH

Az országos átlagot meghaladó erdősültség A 2019 évi művelési ágak szerinti megoszlási adatokat tekintve Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos átlagot jelentősen meghaladja az erdősültség (31,51%), számottevően magasabb a művelés alól kivett területek (21,56), a szőlő területek aránya (0,89%) csak kevésé múlja felül az országos értéket. A megye hegyvidéki területein (Bükk, Borsodi dombság, Aggteleki karszt, Cserehát, Zempléni- hegység) az erdőterületek jelentős része kiváló termőhelyi adottságú. Az erdők azonban nem egyenletesen oszlanak meg, az Északi-középhegység, kiemelten a Bükk, az Aggteleki karszt, a Zempléni-hegység összefüggő erdőségei és a dombvidéki térségek mozaikos erdőterületei adják a megye erdőterületeinek túlnyomó hányadát. Ezzel szemben az alföldi térségek (Borsodi Mezőség, Taktaköz, Bodrogköz) erdősültsége nem éri el az alföldi tájegységre jellemző kb. 13%-os erdősültséget.

Földterületek százalékos megoszlása művelési ágak szerint (2019) Művelés Szántó- Konyha- Gyümöl- Szőlő Erdők Nádas Gyepek Halastó alól kivett területek kert csös aránya, aránya, aránya, Terület aránya, aránya, terület aránya, aránya, aránya, 2010 2010 2010 2010 (%) 2010 (%) aránya, 2010 (%) 2010 (%) 2010 (%) (%) (%) (%) 2010 (%) Borsod-Abaúj- 35,13 0,46 1,10 0,89 9,27 31,51 0,07 0,03 21,56 Zemplén megye Országos átlag 46,41 0,41 1,01 0,74 8,50 20,85 0,38 0,38 21,33 Vidéki átlag (Bp. 46,77 0,42 1,01 0,72 8,49 21,13 0,36 0,36 20,74 nélkül) Forrás: KSH

A híres alma, körte és kajszi termővidékeknek köszönhetően még mindig a megye az ország harmadik legnagyobb gyümölcstermesztő területe, annak ellenére, hogy a gyümölcsösök területe és a leszüretelt termés mennyisége folyamatosan csökken. Az országos átlagot jelentősen, mintegy 11,29 százalékponttal alulmúlja a megye szántóterületeinek (35,13%) nagysága, aminek oka elsősorban a megye domborzati adottságaiban keresendő. A legjobb minőségű földek Mezőkövesd, Nyékládháza, Mezőcsát és Emőd környékén találhatók. Szintén országos átlag alatti a gyepek (9,27%), a nádasok (0,07%) és a halastavak (0,03%) aránya. A megyére általánosságban elmondható, hogy a termőhelyi adottságoknak megfelelő, racionális tájhasználat jellemzi. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne lennének túlhasznosított szántóterületek, amelyek termőhelyi adottságai és talajviszonyai inkább a gyep- vagy erdőgazdálkodásnak kedveznének. Az erdősítési programoknak vannak még területi tartalékai és elmozdulás látható az extenzívebb tájhasználat felé.

2.1.c. A táj jellemzői

22 M U N K A A N Y A G

A táj jellemzőit a megye két, egymástól jelentősen eltérő jellegű tájegységének természetföldrajzi adottságai határozzák meg. Az Északi-középhegységhez tartozó északi-északnyugati területrész morfológiailag igen változatos, magába foglalja a Bükk-vidék egy részét, az Aggtelek-Rudabányai hegyvidéket, a Tokaj-Zempléni hegyvidéket, valamint a köztük lévő dombsági területeket (Gömöri- Hevesi-dombság, Borsodi-dombság, Cserehát) a vízfolyás-völgyekkel, nagyobb medencékkel (Ózd- Egercsehi-medence, Sajó-, Rakacai-, Hernád-völgy) együtt. A megye országos viszonylatban is kimagasló nagyságú erdőterületeinek jelentős része itt található. A hegyvidéki területek összefüggő, zárt erdei, a dombsági területek mozaikosabb elhelyezkedésű erdő-, gyep- és szántóterületei mellett a vízfolyásvölgyekben, fennsíkokon a gyep és szántóterületek a jellemzők. A megye déli, délkeleti területei már az alföldi táj morfológiailag kiegyenlítettebb, síkvidéki jellegű térségéhez tartoznak, amely magába foglalja a Borsodi-Mezőség, Sajó-Hernád-sík területeit, valamint a Bodrogköz, Takta-köz és a Borsodi-ártér területeit. Tájhasználat szempontjából a Sajó-Hernád-sík területén a szántóterületek nagyobb aránya mellett a vízfolyásvölgyek gyepterületei, a Borsodi- Mezőség összefüggő pusztai gyepei, maradvány vizes élőhelyei, a Bodrog-köz, Taktaköz mozaikosabb tájhasználata emelendő ki. A Tisza menti térségre a Tisza szabályozását követően visszamaradt holtágak, morotvák, valamint a természetes ártéri vegetáció a jellemző, amely vizes élőhelyek védelme országos érdek. A klímaváltozás hatására a folyók vízhozama változhat, valamint a szélsőségesebb időjárás befolyásolhatja a természetes növényvilágot, ezáltal megváltoztatva a táj jellemzőit.

2.1.d. Természet- és tájvédelem

Borsod-Abaúj-Zemplén megye épített kulturális, természeti örökségekben rendkívül gazdag, elemei helyi identitásunk meghatározó részét képezik. Az UNESCO által a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló Világörökség Egyezménye keretében Világörökséggé nyilvánított magyarországi területek közül az Aggteleki-karszt és a Tokaji Történelmi Borvidék szintén meghatározó a megye kulturális öröksége szempontjából, de a Hortobágyi Nemzeti Park területe is érinti a megyét. Védendő építészeti értékek a kétbeltelkes szerkezetű települések. Az emberi kultúra korai emlékei a Rudabányai őshominida lelőhely és a bükki barlangokban megtalált „szeleta” kultúra lelőhelyei. Az itt élt bronz- és vaskor népeinek emlékeit idézik fel a megyében található földvárak és sánchálózat. Ezek közül a legjelentősebbek: Füzérkői-vár, Latorvár, a kisgyőri Kecske-vár, Cserép-vár, Ódor-vár. Borsod-Abaúj-Zemplén megye kedvező természeti és táji adottságai országos viszonylatban is igen jelentős nagyságú területek védetté nyilvánítását tették lehetővé. A megyében található országos jelentőségű védett természeti területek: Nemzeti parkok: Hortobágyi NP (megyei területe ca. 3 200 ha), Bükki NP megyei területe ca. 27 676 ha), Aggteleki NP (megyei területe ca. 20 188 ha);

23 M U N K A A N Y A G

Borsod-Abaúj-Zemplén megye nemzeti parkjai

Tájvédelmi körzetek: Lázbérci TK, Zempléni TK, Tokaj-Bodrogzug TK, Borsodi-Mezőség TK, Kesznyéteni TK, Tarnavidéki TK;

Borsod-Abaúj-Zemplén megye tájvédelmi területei

Természetvédelmi területek: Bodrogszegi várhegy, Erdőbényei fás legelő, Füzérradványi park, Keleméri Mohos-tavak, Long-erdő, Megyaszói tátorjános, Megyerhegyi tengerszem, Rudabányai őshominida-lelőhely, Sástó-legelő, Szendrőládi-Rétek, Szomolyai kaptárkövek, Tállyai Patócshegy, Tiszadorogmai Göbeerdő, Tiszatelek-Tiszaberceli ártér, Edelényi Magyar Nőszirmos, Tardilegelő, Kelemér-Serényfalva, Abaújkéri Aranyos-völgy, Tarcali Turzó-dűlő, Zabanyik-hegy, Szőllőskei-erdő. Országos jelentőségű védett természetvédelmi területek aránya valamivel az országos átlag (9,1%) felet van Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az összes terület 15,4 %-a tartozik ebbe a kategóriába. Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozással vállalta a közösségi jelentőségű természetes élőhelyek, valamint állat- és növényfajai védelmében területek kijelölését, amelyek így az EU ökológiai hálózatának, a Natura 2000 hálózatnak a részeivé váltak. A megye területét teljes területtel, vagy részterülettel 9 különleges madárvédelmi terület és 47 természetmegőrzési terület érinti, amelyeket az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet sorol fel, illetve az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi

24 M U N K A A N Y A G rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet tartalmaz térképmellékletekkel együtt. A Natura 2000 hálózat területei a megye területének 39,5%-át érintik, amely az országos 22%-os területi arányhoz képest sokkal magasabb.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Natura 2000 területei

Az érzékeny természeti területeket és az azokra vonatkozó szabályokat a 2/2002 (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet határozta meg. Kiemelten fontos érzékeny természeti területek a megyében: Észak-Cserehát, Aggteleki Nemzeti Park törzsterülete, Galyaság, Borsodi Mezőség, Bodrogköz, Kopasz-hegy, Heves-borsodi dombság, Bükki Nemzeti Park puffer területei (Kisgyőr községhatár gyepei, patakvölgyei, Ásottfatető „ősi” gyümölcsösei), Ózd környéke, Hortobágyi Nemzeti Park védőzónája. A „Nemzetközi jelentőségű Vadvizek Jegyzéké”-be bejegyzett hazai védett vizek és vadvízterületek körének bővítéséről szóló KvVM tájékozató alapján B-A-Z megye területét a Bodrogzug és a Tiszafüredi Madárrezervátum érinti. Az UNESCO által bioszféra rezervátumként elismert területeket a 7/2007. (III. 22.) KvVM rendelet minősítette bioszféra rezervátumokká, amelyek közül a megye területén az Aggteleki bioszféra rezervátum található. A rendelet a rezervátum illetve magterületének kiterjedését valamint területük ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számait is tartalmazza. A természetes és féltermészetes ökoszisztémák önszerveződő rendszerek, amelyeknek fizikai és biológiai tulajdonságaik határozzák meg klímaérzékenységüket és alkalmazkodási kapacitásukat. A leginkább klímaérzékenynek minősülő 12 élőhely-típus hazánkban a mészkerülő lombelegyes fenyvesek, a törmeléklejtő-erdők, a padkás szikesek és szikes tavak iszap- és vakszik növényzete, a bükkösök, az úszólápok, tőzeges nádasok és téli sásosok, az alföldi zárt kocsányos tölgyesek, a löszgyepek és kötött talajú sztyepprétek, a hegylábi zárt erdős- sztyepp és lösztölgyesek, a cseres tölgyesek, az erdős sztyepprétek, a fűzlápok, illetve a gyertyános tölgyesek. Az éghajlatváltozás várható hatása jellemzően kedvezőtlen lesz a klímaérzékeny erdőkre, míg a többi (egyben fátlan) klímaérzékeny élőhely legalább részben profitálni látszik az éghajlatváltozásból. A vizes élőhelyeknél ez a megnövekedett téli csapadék eredménye lehet. A löszsztyeppekre és az egyéves szikes vegetációra kedvező hatás prognosztizálható, hiszen a szikes talajok jellemzően száraz és meleg éghajlaton alakulnak ki, amerre a forgatókönyvek szerint a hazai klíma is halad. A lent bemutatott térkép a klímaérzékeny természetes élőhelyek egyesített sérülékenységét mutatja 2021-2050-között a 2003-2006-os (referencia-időszakbeli) állapothoz képest. A vizsgálat azon területegységekre tartalmaz adatot, ahol legalább az egyik klímaérzékeny élőhely előfordult a

25 M U N K A A N Y A G referencia-időszakban. A számérték a modell alapján 0 és 5 közé esik, ahol a 0 a kevésbé, míg az 5 a kiemelten sérülékeny élőhelyeket jelenti. A fenti ábra tanúsága alapján Magyarországon a természetes élőhelyek klímaérzékenysége a közepesen vagy annál kevésbé sérülékeny skálán mozog. Az elemzés során a szakértők két klímamodellt alkalmaztak, ennek megfelelően a sérülékenységi térkép is két változatban készült el. A vizsgálat során meghatározták azokat az élőhelyeket, amelyeket veszélyeztet a klímaváltozás. Általánosságban elmondható, hogy ha a RegCM klímamodellt alapul véve a magyarországi ökoszisztémákat negatívabb hatás éri, mintha az ALADIN klímamodellre alapoznánk.

Természeti értékek veszélyeztetettsége

Borsod-Abaúj-Zemplén megye mindkét klímamodell alapján az ország veszélyeztetettebb területéhez tartozik. A veszélyeztetett élőhelyek közül Borsod-Abaúj-Zemplén megye erdeiben nagy arányban megtalálhatók a bükkösök, cseres-tölgyesek és gyertyános tölgyesek. (A veszélyeztetettségi térképen piros vagy sötétpiros, 2 feletti értékkel rendelkező területek különösen sérülékenyek.)

2.1.e. Környezeti elemek állapota és az alakulásukat befolyásoló fontosabb tényezők

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a levegő minőség az év nagy részében jónak, kiválónak mondható. Az ipari kibocsátások az elmúlt időszakban jelentősen csökkentek köszönhetően a környezetvédelmi intézkedéseknek, beruházásoknak, a határértékek szigorodásának, az elérhető legjobb technika (BAT) használatának. A megye területén az üzemi eredetű légszennyezés a Sajó völgyében az Ózd-Kazincbarcika-Miskolc- Tiszaújváros tengely mentén koncentrálódik. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a Sajó völgyét 8-as sorszámmal külön légszennyezettségi zónába sorolta. A gazdasági szerkezetátalakulás következtében az ipari kibocsátások csökkennek. Az elmúlt években olyan kibocsátó források (ipari üzemek, gyárak), illetve ezen források működése szűnt meg vagy került felfüggesztésre, melyek jelentősen szennyezték környezetünket a kritikus PM10 és NOx

26 M U N K A A N Y A G szennyezők kibocsátásával. (Tiszapalkonyán, Tiszaújvárosban és Kazincbarcikán bezárt mindhárom AES erőmű; Sajókeresztúron felfüggesztésre került a BÉM Borsodi Érc, Ásvány- és Nyersanyag Feldolgozó Mű Zrt. tevékenysége; Miskolcon a DAM 2004 Acél-és Hengermű Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és Holcim Hungária Zrt. 2011-ben szüntette be tevékenységét.). Ezzel szemben sorra települnek új üzemek a megyében, amelyek nem jelentős környezetterhelők, de a természeti erőforrásokra nehezedő terhelést generálják (Bosch, Joyson, Ongropack). Az utóbbi évek jelentősebb egységes környezethasználati engedélyezés köteles beruházásai a megyében a MOL Petrolkémia Zrt. (Tiszaújváros) egy Magyarországon is egyedülálló beruházás keretében két új termék típust – poliéter-poliolokat és propilén-glikolt – előállító üzem építését kezdte meg 2020-ban, a BorsodChem Zrt. (Kazincbarcika) anilingyártó üzem kialakítását irányozta elő továbbá egy új, kapcsolt hő- és villamos energia termelő Combined Heat and Power (CHP)- típusú ipari erőmű megépítését tervezi saját gőz és egyéb energia igényének kiszolgálására. A megye többi térségében a levegőszennyezés meghatározóan közlekedési eredetű. A legszennyezettebb értékeket jellemzően a forgalmas közlekedési csomópontok adatai mutatják. B-A- Z megyében különösen a nagy közúti forgalmat lebonyolító főútvonalak (3-as, 26-os, 35-ös, 37-es és 38-as) települési szakaszai okoznak légszennyezési problémákat, amelyekre az elkerülő utak jelenthetnek megoldást. Miskolc közlekedési eredetű légszennyezésének csökkentésében jelentős eredményt hozott az átadott M30-as autópálya, illetve a 26-os út várost elkerülő szakasza. Az elmúlt években a 37-es főúton és 38-as főúton a Tokaji hídon keresztül jelentősen megnövekedett az észak- déli irányú nemzetközi tranzitforgalom, amelynek településen kívüli elvezetését egy új híd és elkerülő út megépítésével tervezik megoldani. Az aprófalvas térségekben, különösen Sajó-völgye légszennyezettségi zónában a lakossági fűtés a meghatározó légszennyező forrás. A szilárd háztartási fűtőanyagok (lignit, fa, háztartási hulladék) kis hatásfokú eltüzelése jelentős egészségügyi kockázatokra is vezethet. Tokaj-Hegyalja és Zemplén térségében terveztek korábban két erőművet felépíteni: Szerencsen egy szalmatüzelésű erőművet, míg Tőketerebesen egy hőerőművet. A tervezett erőművek nem épülnek meg lakossági, gazdálkodói, civil nyomására, mivel mindkét erőmű negatív hatással lett volna Tokaji Történelmi Borvidék, illetve Zemplén környezetének és ezen belül kiemelten a levegőjének állapotára, és hátrányosan érintette volna a tradicionális szőlőtermesztést és borgazdálkodást. Közlekedési eredetű térségi zajterhelés a főutak települési szakaszai mentén érzékelhető. A zajterhelés a gyorsforgalmi úthálózat megyei szakaszainak, illetve a főutak elkerülő szakaszainak kiépítésével csökkenthető. A zajterhelés vonatkozásában elmondható, hogy a zajkibocsátási határértékeket a legtöbb megyei termelőüzem betartja. A legtöbb zajproblémát az okozza, hogy egyes üzemek – a korábbi nem megfontolt településfejlesztések miatt – lakóterületekkel határosak, továbbá már meglévő ipari létesítmények közelében is előfordult új lakóövezetek kijelölése. Az országos és komplex térségi tájrehabilitációt igénylő területek kijelölése a hatályos megyei területrendezési tervben megtörtént. A kijelölés az OTrT2-vel is összhangban van. A tájrehabilitációt igénylő területek a bányászat és az ipar által létrehozott tájsebek, roncsolt területek, amelyek országos jelentőségű összefüggő övezete Miskolc-Kazincbarcika-Edelény-Rudabánya térségében, illetve Ózd környezetében és Bükkábrány térségében jelent máig megoldatlan rekultivációs feladatokat. A területrendezési terv adatai alapján vízerózió a megye területének majd háromnegyedét veszélyezteteti, különösen a hegyvidéki és változatos domborzati adottságú északi és nyugati területeket. Az 5%-nál nagyobb lejtésű területek a leginkább veszélyeztetettek, ahol a lehulló csapadék elhordhatja a termékeny talajréteget. Ez hosszabb távon azt jelenti, hogy terméketlenné válik az adott terület. Ezért ezeken a területeken különösen indokolt olyan művelési módot alkalmazni, amely alkalmas az erózió megakadályozására vagy mértékének csökkentésére. A

2 Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. XXVI. törvény

27 M U N K A A N Y A G legkönnyebb védekezési mód a tartós növényborítottság kialakítása, mely megakadályozza a termőréteg elhordását. Ilyen a gyepesítés, erdősítés, azaz a megfelelő területhasználat meghatározása. A megye alacsonyabban fekvő déli és délkeleti területeit inkább a belvíz (főként a Tisza közelében fekvő területek) és a szélerózió veszélyezteti. Széleróziónak kitett települések: Dámóc, Révleányvár, Kisrozvágy, Nagyrozvágy, Lácacséke, Pácin, Ricse, Tiszakarád, Cigánd, Sárospatak, Györgytarló, Kenézlő, Zalkod, Tokaj, Tiszaladány, Tiszatardos, Taktabáj, Prügy, Taktakenéz, Taktaharkány, Mezőcsát, Mezőköves, Szentistván, Igrici, Hejőpapi, Csincse, Vatta, Emőd, Kistokaj, Sajópetri, Nyékládháza, Ónod, Hejőkeresztúr, Hejőpapi, Hejőszalonta, Szakáld. Az erózió által érintett területekre vonatkozóan az OTrT az eróziót megakadályozó, megelőző racionális területhasználat megőrzésére, kialakítására ösztönöz. A feltárt szennyeződések ellenére a megyében jelentős ivóvíz-minőségi problémák nincsenek. A kitermelt ivóvizek megfelelő kezelése megoldott. A felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a talaj minőségét jelentősen befolyásolja a települések vízellátási és csatornázottsági szintje és az ebből számítható közműolló nyitottsága. Az egy km- ivóvízvezeték-hálózatra jutó szennyvízgyűjtő-hálózat hossza a megyében 2018. évben 701 km volt, amely alacsonyabb az országos 756 km-hez viszonyítottan.

2.1.f. Szennyezett területek számbavétele

Az elmúlt 50 év nehézipari termelése és az intenzív mezőgazdasági tevékenységek egyaránt jelentősen elszennyezték egyes települések és ipari központok talaját, felszíni és felszín alatti vizeit. Különösen terhelt ipari eredetű szennyeződésekkel a Sajó-völgye, de szinte minden korábbi iparterületen találhatóak nehézfémekkel, olajjal, vegyi anyagokkal szennyezett talajok. A kibocsátott légszennyező anyagok (kén- és nitrogén-oxidok) Sajóbábony, Kazincbarcika és a Borsodi Hőerőmű környékén talajsavanyodást idéztek elő, ahol extrém mértékben lecsökkent a talajok pH-ja. Az alacsony pH következtében felborultak a talajok természetes biológiai és kémiai körfolyamatai és leromlott a termőképességük. A nehézfém-szennyeződések kohászati, vegyipari technológiákból származnak, de jelentős mennyiséget bocsátanak ki a hőerőművek. A Sajóba kerülő nehézfém- szennyezések jelentős része a fenéküledékbe került, ahonnan az áradások mobilizálják. Nagyobb kiöntések alkalmával a fémszennyeződések szétterülnek az ártereken. Mivel a Sajó árterét sok helyen szántóföldként vagy legelőként hasznosítják, a felhalmozódó nehézfémek kockázatot jelentenek az agrárgazdálkodás számára. Különösen magas a higany-, kadmium-, arzén- és ólom-koncentráció Sajólád, Ónod, Sajóörös és Kesznyéten térségében. Higany- és ólom-feldúsulás észlelhető Sajószentpéter és Kazincbarcika térségében. Jelentős nehézfém-koncentrációk mérhetőek a kazincbarcikai ipari üzemek és létesítményeik tágabb térségében (Hg, Cd, Pb, As). Kimutathatóan magasabb a talajok nehézfém-tartalma Sajókeresztúr térségében, amit valószínűleg a BÉM Borsodi Érc, Ásvány- és Nyersanyag Feldolgozó Mű Zrt. telephelye okozott. Szennyezett területek találhatóak Rudabánya környékén, az egykori ércelőkészítő mű és a vasércbánya térségében. Jelentős diffúz szennyezőforrás a területen a bánya meddőhányója és az ércelőkészítő nyíltszíni salakhányója. A szennyezett területek egy részét az elmúlt két évtizedben kármentesítették, azonban jelentős részük továbbra is szennyezett területként van regisztrálva. A hatalmas összegeket felemésztő, tartós környezetkárosodások felderítéséhez és megszüntetéséhez szükséges feladatokat állami és uniós forrásokból támogatják, mivel „a szennyező fizet” elv sok esetben utólag már nem érvényesíthető. Ismert jelentősebb - általában: mezőgazdasági telephelyek, trágyatelepek, hígtrágyatelepek, szeméttelepek - szennyezett területek a megyében: Borsodnádasd: lemezgyár területe, belső Kazincbarcika: hulladéklerakó, Bánberkei hulladéklerakó, • Borsodchem üzemi területe, szennyvíztisztító zagytározó; telep, veszélyes hulladéktároló, sósszennyvíz

28 M U N K A A N Y A G

Kurityán: zagytároló; bepárló, felhagyott zagytér, Epres-tanyai Mezőkövesd: katonai repülőtér területe; hulladéklerakó, egyéb feltáratlan lerakóhelyek, Onga: csavargyár területe; • Tiszaújváros: Hőerőmű üzemi terület, belső és külső zagytér, • TVK területe, belső és külső hulladéklerakó • helyei, Szénbányák szénosztályozó területe, zagytere, • Tisza I. Hőerőmű üzemi területe, régi • pernyelerakó, új pernyelerakó, Gázbetongyár területe, hulladéklerakó helye, • Rudabánya: ércbánya területe, ércelőkészítő Városi szeméttelep területe, területe, ércelőkészítő meddőhányói; • Illegális ipari hulladéklerakó helyek Rudolftelep: iszaptározó Putnok: téglagyár területe; Miskolc: Ózd: • Drótművek területe, belső hulladéklerakója, • Vasgyár területe, salaklerakó helye, Sajó parti hulladéklerakója, • Rúdhengermű területe, • Miskolci kihoszat területe, salakhányó, • Kommunális szeméttelep, nádasréti lerakóhely, Mexikó-völgyi lerakó • Salakhasznosító vállalat területe, • vasgyár üzemi területe, Sajóbábony: vegyiművek üzemi területe, • Cementgyár üzemi területe, szennyvíztisztító telepe, belső lerakói; • MÉH vállalat belső telephelye, haszonvas- Sajókeresztúr: Borsodi Ércelőkészítő Mű telepe területe; • Városi kommunális lerakóhely, Sajószentpéter: üveggyár területe, Epres-tanya 2 • Városi törmeléklerakó hely lerakóhely

2.1.g. Felszíni és felszín alatti vízkészletek

A megye területén kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület érinti a Bükk hegységet és az Aggteleki karsztot. A 8002/2005. (MK 138.) KvVM tájékoztató helyrajzi számos felsorolásban tartalmazza azokat a területeket (külterületi telkeket), ahol nyílt karsztok találhatók. A karsztos víztároló rétegeken kívül az üzemelő és távlati vízbázisok, a gyógyvízkészletek hidrogeológiai védőterületei is részei az OTrT alapján védelemre kijelölt övezeteknek. A megye kijelölt érzékeny felszíni vízgyűjtő-területei: • Lázbérci-víztározó vízgyűjtő-területe; • Bódva és a Hernád vízgyűjtő területe; • Tisza-tóval közvetlenül érintkező települések igazgatási területe. A megye nagyobb folyóvizei: Tisza, Hernád, Sajó, Bodrog, Bódva. A vízhálózat legmeghatározóbb folyója a Tisza, amely vízgyűjtőterületéhez tartozik a megye többi vízfolyása. A Sajó – mielőtt a Tiszába torkollik – a középhegységek felől érkező kisebb vízfolyásokat és a Bódva, valamint a Hernád vizeit gyűjti össze. A megye felszíni vízfolyásokban és feltörő forrásokban gazdag, de a folyók (patakok) vízhozama a csapadék megoszlásából következően meglehetősen egyenetlen, nagy vízhozam-ingadozásokat mutat. A megyében található természetes vízfolyások vízgyűjtőterületének döntő többsége – több mint háromnegyed része – a szomszédos országokban található, ezért a határt átszelő folyók (Tisza, Bodrog, Sajó, Hernád, Bódva) vízhozama, minősége és használhatósága jelentős mértékben a szomszéd országok természeti tényezőitől és az emberi beavatkozásoktól függ.

29 M U N K A A N Y A G

A megye hegy- és dombvidéki területein 48 db tározó található 30,3 millió m3 kapacitással. A víztározók nemcsak a mezőgazdasági öntözés biztosítására és a stabil termelési feltételek kialakítására alkalmasak, hanem árvízvédelmi célokat is szolgálnak. Az érzékeny vízgyűjtő-területeken keletkező, illetve a vízgyűjtőn kívül keletkezett szennyvizek vízgyűjtő területre történő be- vagy kivezetéséről a területrendezési tervekben rendelkezni kell. A szennyvizek vízgyűjtő területre történő be- vagy kivezetésére a Lázbérci-víztározó, a Bódva és a Hernád vízgyűjtő-területén a földrajzi adottságok miatt nem kerülhet sor. Fontos feladat a vízgyűjtő- területeken lévő települések teljes csatornahálózatának kiépítése, és a kommunális szennyvizek megfelelő hatásfokú tisztítása. A megyében gyógyvízminősítéssel rendelkező kút található Bogácson, Mezőkövesden és Tiszaújvárosban. Ásványvízzé minősített kút van Bogácson, Göncön, Miskolcon, Sárospatakon és Tiszaújvárosban. A megyében ivóvíz-minőségű talajvíz csak a Ronyva kavicsteraszán található. Felszín közeli vízkészleteink kisebb vagy nagyobb mértékben szennyezettek, a talaj és rétegvizek szinte mindenütt tisztításra szorulnak. A talajvízkészleteknél főként a vas-, mangán-, nitrát-, ammónium- és bakteriális szennyezettség, vízkeménység jelent problémát. Ennek okozói elsősorban a kommunális és mezőgazdasági szennyező források. A karsztvíz-készlet természetes tisztaságú, azonban lokálisan jelentkeznek szennyezési problémák. A nitrát jelenléte miatt veszélyeztetett lakosok száma csökkent, az ezzel összefüggő megbetegedések száma elenyésző. Nitrát problémával néhány talajvízre települt vízműnél kell számolni, elsősorban Encs és Szikszó térségében. Hálózati nitrifikáció miatt vízminőségi probléma jelentkezik Vatta, Csincse és Szakáld településeken. Itt az ok a magas rétegeredetű ammóniatartalom. A fürdésre használt tavak minősége általában megfelelő és tűrhető kategóriába tartozik (Miskolc, Mályi, Nyékládháza környéki bányatavak, Arlói-tó). A tavak környezetének fokozott beépülése, a szennyvíztisztítás hiánya, valamint az alapvető higiénés feltételek hiánya egyre inkább hozzájárulnak a fürdőhelyek elszennyeződéséhez. A Sajó és a Hernád bakteriális szennyezettsége a nyári időszakban a fürdőzők miatt jelentősen megnövekszik.

2.1.h. Energiaforrások

A megyében korábban négy 50 MW-nál nagyobb teljesítményű erőmű is üzemelt, azonban a veszteségeket termelő üzemeltetés miatt a közelmúltban először a berentei Borsodi Biomasszaerőmű (71 MW) és a Tiszapalkonyai hőerőmű (90 MW), majd a tiszaújvárosi Tisza II. Hőerőmű (900 MW) is leállt a villamos energia termelésével. Az egyetlen 50 MW-nál nagyobb teljesítményű hőerőmű a megyében a Sajószögedi gázturbinás hőerőmű (120 MW). Az 1998-ban üzembe helyezett gázturbinás hőerőmű mellett részt vesz a villamos energia termelésében a Miskolc- Diósgyőri fűtőerőmű (3,9 MW áram, 4,1 MW hő), a Miskolc-Bulgárföldi fűtőerőmű (1,1 MW áram, 1,1 MW hő) és a Miskolc-Kombinált ciklusú gázturbinás erőmű. Villamos energia termelésére alkalmas továbbá az ózdi (4,8 MW áram, 4,8 MW hő), a kazincbarcikai (9,6 MW áram, 55 MW hő), a tiszaújvárosi (6,4 MW áram, 40 MW hő) és a sárospataki (1 MW áram, 1,6 MW hő) fűtőmű. 2020-ban kezdte meg a beruházást a BorsodChem Zrt. Kazincbarcikán. A beruházás során egy új, kapcsolt hő- és villamos energia termelő Combined Heat and Power (CHP)- típusú ipari erőmű megépítése terveett saját gőz és egyéb energia igényének kiszolgálására. (Villamosenergia 437 124 MW/év Gőzelőállítás: 1 226 400 tonna/év (140 tonna /óra) tervezett kapacitással). A megyében a megújuló energiaforrások közül – az országos átlag (20,9%) feletti erdősültségre (29,2%) alapozva – a biomassza nyújt jelentős hasznosítási lehetőségeket, így az erdőgazdasági hulladékok, a fa- és bútoripari, illetve egyéb növénytermesztési hulladékok, valamint energetikai célból telepített faültetvények biztosíthatnak elegendő mennyiséget ahhoz, hogy korszerű technológiával kiváltható legyen például:

30 M U N K A A N Y A G

• a városi távfűtési hálózatok egy része, • a nagyobb kommunális oktatási, kórházi, egyéb intézményi stb. létesítmények hagyományos energiahordozói, • az ipari parkokban, illetve saját telephelyen működő vállalkozások hő- és villamosenergia- átalakító bázisai. A megyében a korszerű, új generációs biomassza erőművek jelentős felvevői lehetnek a helyben megtermelt biomasszának, amellyel csökkenthető a megye szénhidrogén energiahordozóktól való függősége. Ennek pozitív példája a Bioenergy-Miskolc Szolgáltató Kft. Miskolcon üzemelő 3 MW kapacitású biomassza-tüzelésű fűtőműve. A megújuló energiaforrást használó létesítménnyel évente egymillió köbméter földgáz takarítható meg. A fűtőmű évente 4,5 ezer tonna biomasszát (erdészeti kitermelésből származó apríték, fűrészüzemi termelésből származó apríték) használ fel. Bár Miskolc teljes távhő felhasználását tekintve teljesítménye nem jelentős, szerepe fontos, mert évente 13.299 tonnával csökkenti a kibocsátott CO2 mennyiségét. A Sajóbábonyi Ipari Parkban a Kiserő Energiaszolgáltató Kft. 300 millió forintos beruházással 2005-ben új biomassza kiserőművet épített. Az erőmű fűtőanyaga faapríték és felhasználja a szomszédos biodízel üzemből visszamaradt napraforgóhéjat. A biomassza felhasználása nemcsak import energiát vált ki, hanem az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódóan foglalkoztatási hatással is jár, ezért lokális hőenergia célú hasznosítása kívánatos a megyében. A megye három legjelentősebb vízerőműve a Kesznyéteni (2 x 2,2 MW), a Felsődobszai (közel 1,0 MW) és Gibárti vízerőmű (0,5 MW). A vízenergia hasznosításának aránya elméletileg növelhető lenne a megyei vízfolyásokon. A megvalósítás előtt azonban a duzzasztóművek környezeti hatásait alaposan vizsgálni kell. A megye ökológiai értékeinek védelemre tekintettel a vízművek üzemeltetése külön hatósági szabályozás és megállapodás szerinti feltételek mellett engedhető meg. A megyei rendezési terv nem támogatja a világörökségi és tájképvédelmi területen erőmű építését (pl. Szerencsi biomassza erőmű, illetve Aranyosvölgyi szivattyús vízerőmű), melyek tájképre, környezetre, kultúrtájra és benne a tokaji világörökségi területre gyakorolt hatása kiszámíthatatlan. A területrendezési tervre vonatkozó ajánlások meghatározzák, hogy az ökológiai hálózat területén a tájképvédelmi övezetben, továbbá a világörökségi és borvidéki területeken erőmű nem létesíthető. Az éghajlati adottságok, az Országos Meteorológiai Intézet által 70 m magasságban végzett szélsebesség mérési eredmények és a területrendezési terv 1.13. térképi melléklete alapján szélenergia hasznosítására a megye keleti területei (Cigánd környéke) és a Sajó-völgyének védett területektől távol eső részei alkalmasak. A megyében szélerőmű-parkot még nem telepítettek, azonban három szélerőművet már felavattak: Bükkaranyos mellett 2005-ben két szélerőművet állítottak fel, melyek összteljesítménye 2x0,225 MW; Felsőzsolca és Onga határában látható 2006- ban felállított szélerőmű, mely névleges teljesítménye 2 MW. A megye fontos megújuló energiaforrása a geotermikus energia, amit szintén fel lehet használni hő- és villamos energia termelésére. A PannErgy Nyrt. irányításával Miskolc mellett megvalósult az ország jelenlegi legnagyobb geotermikus projektje, a Miskolci Geotermikus Projekt. 2012. szeptemberében a PannErgy vezetésével sikeresen lezárult a Miskolcot és agglomerációs körzetét geotermikus hővel ellátó projekt beruházásához szükséges öt darab geotermikus kút fúrása. A sikeres fúrási munkálatokkal párhuzamosan a kutak próba termeltetése és tesztjei is lezajlottak, így megállapítható, hogy a MAL-PE-01, MAL-PE-02, valamint a KIS-PE-01B kutak vize nagyon hasonló karakterű, és nagyvonalakban egyezik a KIS-PE-01-es kút vize is. KIS-PE-02 kút vizsgálata lezárult, amely alapján a többi kúthoz hasonló vízösszetétel egyezőség került megállapításra. A vízvizsgálat mellett a kutak gázvizsgálata is megtörtént, amely azt mutatta ki, hogy metán és CO2 tartalmuk is igen csekély. Mindezek alapján a geotermikus energiatermelés 150-ed részére csökkenti a földgáz alapú termelés üvegházhatást okozó gázainak kibocsátását. 2012-ben elkezdődtek, 2013. májusában befejeződtek a Kistokaj-Mályi-Miskolc hővezeték építési munkálatai, valamint zajlik a hőcserélő állomások építése. A megvalósult 22-24 millió eurós beruházás eredményeként Miskolc mellett 2014.

31 M U N K A A N Y A G szeptemberében lezárult a projekt második üteme, amely a rendszer bővítését foglalta magában. Megépült a Tatár utcai hőközpont, hozzá kapcsolódóan az Avasi hőközpontot csatlakoztató vezeték. Így Miskolc Avas, Belváros és Egyetemváros területeken is elérhető a geotermikus energia. A „zöld energia” Miskolc város hőellátásában 54 %-os részarányt képviselt. A fentiekhez hasonlóan fontos a Leader forrásból Miskolc térségében megvalósuló ún. Makrovirka projekt, mely célja a térség települései villamosenergia-önellátásának megteremtése decentralizált, megújuló energiaforrásokat (RES) hasznosító közösségi erőművek építésével, a közösség tagjainak aktív bevonásával. Az „1 falu – 1 MW” program I. ütemének első pályázati felhívásában 27 nyertes energiaudvar pályázat született, amelyekben a vidékfejlesztési közösség 24 db 3-5 kW-os fix vagy napkövetővel ellátott PV rendszer, 5 db 3-15 kW-os növényolajos minierőmű, 2 db 60 kW-os kéttengelyes napparabola, 2 db 120 kW-os faapríték tüzelésű kazán, 18 db 2 m2 napkollektor, 1 db 1,7 kWp szélgenerátor beruházását 100 %-os mértékben, LEADER forrásból, közel 270 millió forint összegben támogatta. A projekt II. ütemében a DG RES (decentralizált megújuló energiaforrást hasznosítók) intelligens mikro-hálózatának (smart grid) mérlegkörét valósítják meg úgy, hogy az I. ütem közhálózatra kapcsolt, nem tervezhetően termelő berendezéseit (decentralizáltan termelő napelemek, szélerőművek) a tervezhetően termelő, villamos közhálózatra kapcsolt, nonprofit jelleggel működő erőművekkel (növényolajos minierőművek, biogáz üzemek), energiatároló eszközökkel és koordináló távfelügyeleti rendszerrel szabályozzák. A projekt III. üteme kiemelten támogatja a DG RES termelés mellett az energiatárolást, elosztást, hasznosítást és az integrációt. Mikro-régiónként jelenjenek meg napenergia vagy más RES hasznosító eszközök, amelyekhez elektromos tároló rendszer és elektromos töltőállomás kapcsolódik A háztartási méretű napelemek összes kapacitása 10 MW körüli, de folyamatosan növekszik, köszönhetően a közel 180 db, 19,6 milliárd forint értékű Településfejlesztési Operatív program keretében biztosított energiahatékonysági pályázatok keretében megvalósuló fejlesztéseknek. A napenergia hő- és villamos energetikai célú hasznosítására a megyében egyre nagyobb az igény. Korábban elsősorban a lakosság részéről, illetve az időszakosan hasznosított üdülőterületeken, kempingek, szabadidőközpontok, üdülőegyüttesek és tározótavak térségében jelentkezett, azonban a gazdaságtalanul üzemeltethető önkormányzati épületek energiahatékonysági fejlesztésére egyre növekvő igény merül fel az Önkormányzatok részéről, csökkentve ezzel működési költségeiket. A környezetkímélő napenergia hasznosításával helyi szinten jelentős energia- és költségmegtakarítás érhető el. A megye korszerű energiafelhasználási rendszereinek kialakításában a szoláris berendezésekkel kombinálható biomassza bázisú energiaátalakítási technológiák jelenthetnek mérhető nagyságrendet.

2.1.i. Vízkárt okozó elemek (árvíz- és belvízveszély, fakadóvíz) és vízkárelhárítással kapcsolatos helyzetelemzés

Vízgazdálkodási szempontból Borsod–Abaúj–Zemplén megye az ország egyik legváltozatosabb tájegysége. A megye természetes vízfolyásai vízgyűjtő területének döntő többsége, több mint háromnegyed része külföldön található, ezért a határt átszelő folyók (Tisza, Bodrog, Sajó, Hernád, Bódva) vízhozama, minősége, használhatósága jelentős mértékben a szomszéd országok természeti tényezőitől és az emberi beavatkozásoktól függ. A Tisza és a mellékfolyóinak felső szakasza különösen heves vízjárású. Gyakori, hogy az év bármely szakában nagyobb mennyiségű csapadék hatására a határszelvényekben akár egy nap alatt is több métert emelkedhet a vízszint. A Sajó és Hernád völgyében folyamatos védvonalrendszer nem épült ki, védett öblözetek és nyílt árterek váltogatják egymást.

32 M U N K A A N Y A G

A megyében a Tisza, a Bodrog, a Sajó, a Hernád folyók és a Takta-övcsatorna által árvízzel veszélyeztetett terület 1501 km2. Ebből 1171 km2 töltéssel védett, azonban 330 km2 hullámtér és nyílt ártér, melyet a folyók rendszeresen elönthetnek. A megye folyóinak árvízvédelme sokoldalú és speciális felkészültséget igényel. A Felső-Tisza-vidéke árvíz szempontjából kiemelten veszélyeztetett terület. A Tisza sokévi átlagban 1,5-2 évenként lép ki medréből, nagyobb árvizekre 5-6 évenként, rendkívüli árvizekre 10-12 évenként kerül sor. Árvizekkel erősen veszélyeztetett megyei települések: Abaújkér, Abaújszántó, Abaújvár, Alsózsolca, Aszaló, Berente, Berzék, Bodrogolaszi, Bogács, Boldva, Borsodszentgyörgy, Bőcs, Dédestapolcsány, Encs, Erdőhorváti, Felsődobsza, Felsőzsolca, Fügöd, Gesztely, Gibárt, Girincs, Gönc, Göncruszka, Halmaj, Hernádbűd, Hernádkak, Hernádkércs, Hidasnémeti, Ináncs, Kazincbarcika, Kesznyéten, Kiscsécs, Kiskinizs, Kondó, Korlát, Köröm, Méra, Mezőkeresztes, Mezőzombor, Muhi, Nagycsécs, Nagykinizs, Ócsanálos, Ónod, Ózd, Pálháza, Parasznya, Pere, Radostyán, Sajóecseg, Sajóhidvég, Sajóivánka, Sajókápolna, Sajókaza, Sajókeresztúr, Sajólád, Sajólászlófalva, Sajópálfala, Sajópetri, Sajósenye, Sajószentpéter, Sajóvámos, Sajóvelezd, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szentistvánbaksa, Szikszó, Szomolya, Tard, Telkibánya, Tiszalúc, Tokaj, Tolcsva, Tornyosnémeti és Vadna.

A megye árvízzel veszélyeztetett területei

A felsorolt településeken a szabályozások során a veszélyeztetett területeken történő építkezéseket erőteljesen korlátozni kell. Ezen túlmenően a vízfolyások rendezésére vonatkozó korszerű szabályozás közös vonása a hullámtéri területek kitágítása, a folyókat kísérő természetes társulások területének kibővítése. A Tisza menti térségekben az ár- és belvízvédelem során kiemelt hangsúlyt kell kapnia a hagyományos ártéri tájgazdálkodásnak, amely a vizes élőhelyek ökológiai tájrehabilitációját, a mezőgazdasági területek természeti adottságoknak megfelelő használatát és az agrárturizmus fejlesztését is magában foglalja. Ennek a tájfejlesztésnek, tájrehabilitációnak meghatározó létesítménye a több funkciójú Cigándi tározó, amely hozzájárul a Tiszán levonuló árhullámok vízszintjének csökkentéséhez. A Cigándi árapasztó tározó az ország egyik legnagyobb árvízvédelmi létesítménye, közel 25 négyzetkilométeren 94 millió köbméter víz befogadására képes, ami a vízbeeresztés szelvényében 25 centiméterrel csökkenti a tiszai árhullámok szintjét. A térségben élő közel 45 ezer ember árvízi biztonságát javító beruházás 16,5 milliárd forintba került. Az országos területrendezési terv Tiszaújvárostól északra jelöli az Inérháti síkvidéki árvíztározót, mely érinti Kesznyéten, Tiszalúc, Nagycsécs, Sajóörös külterületét is. A KEHOP pályázatból megvalósítandó tározó tervezett vízfelülete 39,9 km2, térfogata 162,7 millió m3.

33 M U N K A A N Y A G

A megyében konfliktusként jelentkeznek a nagy kiterjedésű belvízre érzékeny területek (Bodrogköz, Taktaköz), melyek meghatározzák a szántók művelhetőségét és a települések fejlesztését. A megye belvízjárta területei közé azok a sík, vagy enyhe lejtésviszonyokkal rendelkező területek tartoznak, ahol a természetes helyi csapadék egy részét a talaj nem tudja befogadni, és amelynek mélyebb, lefolyástalan részein az átmeneti vízfelesleg összegyűlik. A megye síkvidéki (belvizes) területei: a Laskó-Csincse, a Tiszaval-Sulymosi, a Rigós-Sajózug, a Bodrogzug-Törökéri és a Tiszakarád-Ricsei belvízvédelmi öblözet, valamint az Inérhát-Tiszadobi és Prügy-Taktaföldvári belvízvédelmi szakasz. A belvízvédelmi szakaszokra eső települések belvíz által veszélyeztetettnek tekinthetők, a veszélyeztetettség mértéke azonban jelentősen eltérhet. A belvízzel leginkább veszélyeztetett megyei települések: Alsóberecki, Ároktő, Borsodivánka, Cigánd, Csobaj, Györgytarló, Egerlövő, Felsőberecki, Hejőkürt, Karcsa, Karos Kenézlő, Mezőcsát, Négyes, Oszlár, Prügy, Ricse, Szentistván, Taktabaj, Taktakenéz, Tiszabábolna, Tiszacsermely, Tiszadorogma, Tiszakarád, Tiszakeszi, Tiszaladány, Tiszapalkonya, Tiszatardos, Tiszavalk, Tiszatarján, Tokaj és Vajdácska. A belvízelvezető rendszer működtetésével és megfelelő karbantartásával enyhíthetők a belvizek okozta problémák.

A megye belvízzel veszélyeztetett területei

A hegy- és dombvidéki terület több mint 8 ezer km2, beletartozik a Zempléni-hegység, a Cserehát, az Aggteleki-karsztvidék, a Heves-Délborsodi dombság, a Bükk- és a Mátra-hegység. A megye ezen területein összesen 48 db tározó található, 30,3 millió m3 kapacitással, ebből az ÉMVIZIG (Észak- magyarországi Vízügyi Igazgatóság) kezelésben a Hórvölgyi, a Monoki, a Geleji és a Szartos-pataki tározók vannak, melyek együttes kapacitása mintegy 10,2 millió m3. A víztározók nemcsak árvízvédelmi célokat szolgálnak, hanem alkalmasak mezőgazdasági öntözés biztosítására is, ami elengedhetetlen a stabil termelési feltételek kialakításához. A jövőben vizsgálni kell a további tározók, illetve a folyókhoz, tározókhoz kapcsolódó öntözési rendszerek kiépítésének lehetőségét.

2.1.j. Épített környezet és a kulturális örökség védelme (műemlékek, régészeti lelőhelyek) A megye gazdag történelmi múltjának köszönhetően jelentős építészeti és kulturális értékekkel, hagyományokkal bír. Az emberi kultúra korai emlékei a Rudabányai őshominida lelőhely és a bükki

34 M U N K A A N Y A G barlangokban megtalált „szeleta” kultúra lelőhelyei. Az itt élt bronz- és vaskor népeinek emlékeit idézik fel a megyében található földvárak és sánchálózat. Ezek közül a legjelentősebbek: Füzérkői-vár, Latorvár, a kisgyőri Kecske-vár, Cserép-vár, Ódor-vár. A megye országos jelentőségű, védett régészeti lelőhelyeinek listája a korábban védett területekből, valamint az azt követő időszak szórványos védetési eljárásainak eredményeiből tevődik össze. A megye területén összesen 1945 ismert és nyilvántartott régészeti lelőhely található. Ezek közül ki kell emelni egyrészt az országos jelentőségű, védett régészeti lelőhelyeket, másrészt azokat a régészeti emlékeket, melyek markáns morfológiai megjelenésük miatt a történeti táj védendő elemeiként kezelhetők. Ilyenek az őskori településhalmok (tellek), sírhalmok, kaptárkövek, valamint a különböző erődítések, sáncok, árok- rendszerek. Országos jelentőségű, védett régészeti lelőhelyek a következő településeken vannak: Abaújvár, Edelény, Hernádbüd, Komlóska, Miskolc, Miskolc-Bükkszentlászló-Nagysánc, Ónod, Tokaj (Rákóczi-vár feltárásai 2007-benkezdődtek el) Sajóbábony, Sajószentpéter, Sárospatak, Sátoraljaújhelyen („Castrum Wyhel”), Telkibánya. A történelmi időkből megmaradt jelentősebb várak a Diósgyőri, Szerencsi, Sárospataki, Regéci, Füzéri, Boldogkőváraljai, valamint a Szárd- és Dédesi várak. Fontos vallási emlékek találhatók Miskolcon, Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen, Abaújváron, Rudabányán, Hollóházán, Körömben, Selyeben, Vizsolyban. A megye gazdag múzeummal, múzeumhálózattal, tájházzal és helytörténeti gyűjteménnyel rendelkezik, ahol a történelmi emlékek, tudományos gyűjtemények, művészeti alkotások, népművészeti korok, tájak és életmódok bemutatásának gazdag választéka egyike a legkeresettebb és leglátványosabb idegenforgalmi célpontoknak. Az UNESCO által a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló Világörökség Egyezménye keretében Világörökséggé nyilvánított magyarországi területek közül az Aggteleki-karszt és a Tokaji Történelmi Borvidék Kultúrtáj szintén meghatározó a megye kulturális öröksége szempontjából, de a Hortobágyi Nemzeti Park területe is érinti a megyét. A világörökségi területek területrendezési jelentőségének felértékelődését jelzi, hogy az OTrT módosítása új térségi övezetként már tartalmazza a világörökség és világörökség várományos területek övezetét is. Tokajt a világon elsőként 1737-ben királyi rendelet zárt borvidékké nyilvánította. Ennek hatására a borkészítést szigorú szabályokhoz kötötték, mely hagyományai a mai napig fennmaradtak. Tokaj-hegyalja különleges klimatikus és környezeti adottságai és az ezeket hasznosító emberi tevékenység egyedülálló borkultúrát hozott létre. A Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj Magyarország északkeleti részén, a Zempléni-hegység lábánál, a Bodrog folyó mentén, illetve a Bodrog és a Tisza összefolyásánál helyezkedik el. A mintegy 88124 hektár kiterjedésű borvidék 2002-ben azért kapta meg a Világörökség besorolást kultúrtáj kategóriában, mert a bírálók megalapozottnak látták a borvidék évezredes egységét és az eredeti szőlőművelési hagyományok továbbélését. A világörökségi cím 27 település közigazgatási területére vonatkozik. A területen egyedi világörökségi objektum Sárospatakon a Rákóczi pince, Sátoraljaújhelyen az Ungvári pince, Tolcsván a múzeumi pince és „Oremus pincék” és Hercegkúton a Gomboshegyi és Kőporosi pincesorok. Az UNESCO természeti világörökségi kategóriában 1995-ben vette fel a világörökségi listára az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait. A minősítést a felszín alatti természeti formák rendkívüli változatossága és viszonylagos érintetlensége indokolta, amelyek érintetlensége és védelme a bírálók szerint a jövőben is garantálható. A világörökségi terület túlnyomó része mindkét országban kiemelt természetvédelmi oltalom alatt áll. A Magyarország északkeleti és Szlovákia délkeleti határán elterülő, több mint 1200 barlangot magába foglaló egységes karsztterület a mérsékelt égövi középhegységi karsztosodás egyik legkiemelkedőbb és legösszetettebb példája, mely biológiai, geológiai, őslénytani értékekben is rendkívül gazdag. A Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta világörökségi helyszín a megyét délen, a Tisza mentén érinti. A nemzeti park területéből B-A-Z megye területén található az Ároktő-Tiszacsege hullámtér, a Göbe-erdő Természetvédelmi Terület és Közép- Tiszai Tájvédelmi Körzet. A Hortobágyi Nemzeti Park a világörökségi besorolást nem a megyében található természetes élőhelyek megőrzése miatt kapta (bár ez is kiemelkedő volt), hanem a Tiszántúlon elhelyezkedő, nagy kiterjedésű, természetes füves puszta miatt, ahol a tájhasználat kíméletesen, a természet fokozottabb zavarása nélkül zajlott.

35 M U N K A A N Y A G

Védendő építészeti értékek a kétbeltelkes szerkezetű települések, melyek a megye déli részén, az alföldi kertes települések szomszédságában alakultak ki. Ezeknek a településeknek a fejlődését egyik irányban sem határolták be természeti akadályok, egyenletes kiterjedésűek a tájban, beépített területük általában körhöz közelálló zárt formát képez, amit legfeljebb az átmenő utak húznak el. Az utcák szélesek, beépítésük laza, a településekhez általában nagy külterületek tartoznak. Kiemelkedően fontos a hagyományos építészet, épített környezet, valamint a táji és természeti örökség megőrzése. 1992-ben a kárpótlásokhoz kapcsolódóan átfogóan ellenőrizték a megye védett régészeti lelőhelyeit. Védetté nyilvánították Komlóska-Darnói kolostort, Miskolc-Avas tűzköves egy részét, Sajóbábony-Méhésztető őskőkori települést, Muhi középkori mezőváros területét, a telkibányai Szent Katalin Ispotályt, valamint Sárospatak belterületén található három régészeti lelőhelyet. A megyében körülbelül 644 műemléki épület, objektum, történeti kert, stb. áll országos védelem alatt. A védett műemléki értékek közé tartozik minden olyan építmény, kert, temető vagy temetkezési hely, terület (illetve ezek maradványa), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, amely a történelmi múlt szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt. Különleges értékek a megyében található történeti kertek, mint pl. a Hejcén látható püspöki nyaraló- kastély kertje, Girincsen a Dőry-kastély kertje és Edelényben a L’Hullier-Coburg-kastély védett kertje. A vallási kultúrát tekintve többféle hagyomány létezik a megyében, a katolikus, református vallási hagyományok őrzésétől egészen a zsidó vallási kultúráig. Több jelentős zarándokút is található a térségben. Egyik legkiemelkedőbb örökségünk a Vizsolyi Árpád-kori református műemlék templom, valamint az 1590-ben Vizsolyban nyomtatott teljes magyar nyelvű Károlyi Biblia, amelynek egyik első kiadású példányát naponta megtekinthetik a látogatók. A tokaji borvidék kétségkívül legmonumentálisabb látványossága a lélegzetelállító fekvésű bányató közelében lévő, a Tarcal feletti dombot megkoronázó Áldó Krisztus szobor. 2015-ben állították fel a gyönyörű körpanorámát nyújtó domb tetején Magyarország legnagyobb Jézus szobrát. A középkorban elevenen élt a Szent Erzsébet zarándoklat hagyománya. Bár tisztelete az azóta eltelt évszázadokban is összekötötte a lelkeket, nem volt valóságos, kijelölt út, amit az újkori zarándokok bejárhattak volna. A zarándokút Sárospatakról indul a Zemplén-hegységen keresztül Kassára az alábbi településeket érintve: Sárospatak – Bodrogolaszi – Komlóska – Erdőhorváti – Regéc – Mogyoróska – Telkibánya – Hollóháza – Füzér – Alsómisla - Koksov Baksa – Kassa (Dóm). A zarándokút a vallásos- és lelki élmény mellett lehetőséget ad a résztvevők számára, hogy megismerjék a régió történetét, meglátogassák az itt található emlékhelyeket. Az útnak indulókat a Szent Erzsébet Út honlapja, a lelki út bejárásában zarándokfüzet, az út mentén található épített és természeti kincsek megismerésében pedig egy négy nyelven megjelenő útikönyv segíti. Egy másik nemzetközi jelentőségű zarándokút Mádon található, amely a „Csodarabbik útja” kiinduló és befejező pontja. A 10 települést érintő 150 km-es zarándokút bejárja Tokaj-Hegyalja zsidó emlékhelyeit és épített örökségeit. A helyi identitástudat ápolása szempontjából kiemelkedően fontos a szellemi örökség, népi kultúra, kézműves hagyományok, folklór megőrzése, vagy éppen újjáélesztése, újragondolása. A matyó kultúra 2012 óta az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listájának tagja. Számos összetevője közül a méltán híres matyó hímzés a legismertebb. A Tardon működő Matyodesign elnevezésű cég célja, hogy a magyar népművészeti kultúra egy kétszáz éves szeletét modern, a mindennapokban hordható ruházatokon jelenítse meg, illetve, hogy a matyó kultúrát életben tartsa. A matyó élet bemutatását célozza a mezőkövesdi Matyó Múzeum, amely 2005-ben a város központjában található „Matyó-ház” felújított műemléki jellegű épületébe költözött, és gyűjteményében megtalálhatóak a viseletek, hímzések, szőttesek mellett a paraszti élet eszközei, bútorai, cserépedényei is. Egy hamisítatlan népi művészeti - roma festészeti bemutatóhely kuriózum a bódvalenkei freskófalu. A Bódvalenke Freskófalu projekt 2009-ben indult. Európai roma festőművészeket kértek fel arra, hogy fessenek képeket (secco-kat) a házak falára, melynek köszönhetően létrejött egy, az európai roma festészet legjavát bemutató, a világon ma teljesen egyedülálló szabadtéri kiállítás. Azóta minden évben több ezer érdeklődő látogat el a faluba, hogy

36 M U N K A A N Y A G megcsodálja ezt az egyedülálló művészeti projektet, mellyel Bódvalenke mára világhírűvé vált. Jelenleg összesen 19 roma festőművész 32 képe látható a faluban. A kezdeményezés számos díjat és elismerést is kapott. A Hollóházi Porcelán manufaktúra Magyarország egyik legnagyobb múlttal rendelkező porcelánipari vállalata. Az ország északkeleti részén, festői erdők és völgyek között megbúvó manufaktúra 1777-ben kezdte meg működését. A Porcelánmúzeumban állandó ipartörténeti kiállítás, valamint 2003-tól egy Látogatói Alkotócentrum is működik, ahol a látogatók szakképzett kézifestő segítségével festhetnek mintákat a hófehér porcelánra. A Szerencsi csokoládé története 1923-ra nyúlik vissza. Ekkor nyitotta meg kapuit a csokoládégyár a cukorgyár szomszédságában. A cég ma már családi vállalkozás keretein belül működik, három telephelyen, 150 főt foglalkoztatva. 2015 októberétől a Szerencsi Csokoládé Kiemelkedő Nemzeti Érték címet viseli és ezzel bekerült a Magyar Értéktárba. 2015-ben nyitották meg és turisztikai látványossággá fejlesztették Üzemüket, ahol interaktív csokoládéműhelyt is kialakítottak. A megyében a történeti települések övezetébe azok a települések tartoznak, melyeket az OTrT Kulturális Örökségvédelem szempontjából kiemelt fontosságú területbe sorolt be, de nem érinti világörökségi terület. Ezek a települések a következők (nevezetességeikkel): • Bánhorváti (Platthy-kastély védett parkkal, református és katolikus templom, postaház, plébániaház); • Boldogkőváralja (katolikus templom, XIII. századi várrom, kápolna, Péchy-Zichy kastély, népi lakóházak); • Borsodnádasd (katolikus templom és plébániaház); • Borsodivánka (kétbeltelkes településszerkezet); • Edelény (Hullier-Coburg kastély műemléki környezete, a kastély védett kertje, országos jelentőségű régészeti lelőhely, borsodi földvár, református templom, népi lakóház gazdasági épületekkel); • Füzér (a vár és annak környezete, katolikus templom, református templom, tájház) • Füzérradvány (Károlyi-kastély, barokk stílusú, 18. századi eredetű védett kertje, katolikus templom); • Gönc (községháza, Pálffy kastély, Huszita ház, római katolikus templom, Pálos templom és kolostorrom, plébániaház); • Karcsa (református templom műemléki környezete); • Mezőkövesd (katolikus templom és plébániaház, Mária-oszlop, népi lakóházak); • Miskolc (történelmi településközpont, református templom díszkertje és temetője, Diósgyőri vár és műemléki környezete, őskőkori település Tűzkövesen, országos jelentőségű régészeti lelőhely); • Ózd (a volt ipartelep műemléki épületei); • Pácin (Mágóchy-Alagy-Sennyei várkastély műemléki környezete és védett parkja); • Regéc (várrom és környezete); • Sajószentpéter (Gedeon-kúria, református templom, tájház, katolikus templom, középkori település és templomrom Kiskassán országos jelentőségű régészeti lelőhely); • Tiszadorogma (kétbeltelkes településszerkezet); • Tiszavalk (kétbeltelkes településszerkezet); • Vizsoly (görög katolikus templom, római katolikus templom, református templom, Rákóczi kúria, magtár és környezetük); • Zubogy (református templom és műemléki környezete).

2.2. Gazdasági bázis 2.2.a. Főbb gazdasági ágazatok, azok fejlődési irányai: mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, üdülés, idegenforgalom, vízgazdálkodás, ipar, szolgáltatás

37 M U N K A A N Y A G

Gazdasági teljesítmény

Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország második legnagyobb megyéje, területe 7.247 négyzetkilométer, lakossága 2020.I. félévében 637.000 fő. A megye térségei mind területben, mind lakosságban, mind gazdasági eredményeikben és lehetőségeikben jelentősen különböznek egymástól. A 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet a kedvezményezett járások besorolásáról egy olyan komplex mutatót (társadalmi és demográfiai, lakás és életkörülmények, helyi gazdaság és munkaerő-piaci, valamint infrastruktúra és környezeti mutatókból képzett, összetett mutatószám) alkalmaz a járások besorolására, amely alapján 3 kategóriába sorolja azokat: kedvezményezett, fejlesztendő, komplex programmal fejlesztendő. Ez alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megye 16 járása közül 8 került a komplex programmal fejlesztendő járások közé (Cigándi, Edelényi, Encsi, Gönci, Mezőcsáti, Ózdi, Putnoki, Szikszói járások) és 2 pedig a fejlesztendő járások kategóriájába (Szerencsi, Tokaji járások). Ez is azt mutatja, hogy a térség jelentős fejlesztésre szorul. A megye gazdasági teljesítőképességét az ország bruttó hazai termékéhez (továbbiakban: GDP) való hozzájárulásában és az egy főre jutó GDP nagyságában is le lehet mérni. Országos összehasonlításban szemlélve Borsod-Abaúj-Zemplén megyét, a következő, 2018-as adatokat tartalmazó ábrán látható, hogy az egyes megyék között Borsod-Abaúj-Zemplén megye a 3. helyen áll GDP volumene tekintetében, az éves szinten 2.000 Mrd Ft bruttó hazai termék előállításával.

Bruttó hazai termék (GDP) 2018 (M Ft)

Azonban az egy főre eső GDP tekintetében már csak a 11. helyet foglalja el a megye. Az egy főre jutó bruttó hazai termék az országos átlaghoz képest közel 30%-kal marad el.

38 M U N K A A N Y A G

Egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) 2018 (eFt)

A következő ábrán látható, hogy megyénkben a GDP volumene a 2008-as válságot követően, 2009-től folyamatosan nagymértékben növekszik.

Bruttó hazai termék (GDP) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2000-2018 (M Ft)

Ami az egy főre jutó GDP alakulását illeti, szintén növekvő tendenciát mutat. 2009-től 2018-ig megduplázódott. A tendenciát az alábbi ábra szemlélteti.

39 M U N K A A N Y A G

Egy főre jutó bruttó hazai termék Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2009-2018 (eFt)

Sajnos a GDP folyamatos növekedése nem a KKV szektor teljesítménye, hanem néhány húzóágazatban tevékenykedő nagyvállalaté, akik még azáltal is gyengítik a KKV szektort, hogy elszívják a szakképzett munkaerőt és a támogatások, kedvezmények (adókedvezmények stb.) is nekik jutnak. Amennyiben a megyében található nagyvállalatok valamilyen okból kivonulnának, drámaian csökkenne a megye gazdasági teljesítménye. Meghatározó gazdasági ágaknak azokat tekintjük, amelyeknek a megyei teljesítményekből – nettó árbevétel, export, belföldi értékesítés, GDP – való részesedése meghaladja a 10%-ot vagy ha ennél valamelyest alacsonyabb, akkor több szempontból is az élmezőnybe tartozik. Ez alapján Borsod- Abaúj-Zemplén megyében a vegyipart, a gépipart, a kohászatot és az energia- és víztermeléssel, hulladékgazdálkodással foglalkozó ágazatot tekintjük kiemelt, a megyei gazdaság tevékenységét legdöntőbben befolyásoló iparágaknak. Kistérségi szinten megállapítható, hogy a Miskolc részesedése megyei szinten is kiugró a bruttó hozzáadott értékben, továbbá még Tiszaújváros és Kazincbarcikai kistérség vegyipari üzemei, erőművei és egyéb termelő vállalatai révén járulnak hozzá a megyében a bruttó hozzáadott értékhez.

A megyeszékhely Miskolc és vonzáskörzetében működik a vállalkozások fele. A gazdasági ágak majd mindegyike jelentős arányban képviselteti itt magát. A gépipari és fémfeldolgozási vállalkozások több mint 50 százaléka tömörült a térségben, és hasonló arány jellemző a szolgáltató ágazatokat illetően is (vendéglátás, szállítás, nem anyagi ágak). A terület csaknem minden gazdasági mutatója folyamatosan javul és a járások között az első helyen áll. Tiszaújváros és Kazincbarcika neve összeforrott a vegyiparral, ami hosszú évek óta folyamatosan biztosítja a térség megyei átlagot is meghaladó gazdasági növekedését. A hozzáadott érték és az élőmunka ráfordítás egy foglalkoztatottra jutó fajlagos értékei nemcsak a megyei, hanem az országos átlagot is meghaladták. Ennek a munkavállalók szempontjából fontos eredménye, hogy az éves átlagbér elérte a 4 millió forintot. A nem kiemelt járások között is vannak jobb gazdasági eredményekkel rendelkezők. Mezőkövesd, Sátoraljaújhely, Edelény és Tokaj térsége ugyan a főbb paraméterek szempontjából (nettó árbevétel, összes eszköz, saját tőke, foglalkoztatott létszám, hozzáadott érték) a tizedrészt is alig haladják meg, azonban a nem kiemelt járások együttes adatainak több mint 60 százalékát képviselik. Az itt élő munkavállalók átlagbére a mezőkövesdi térségben 3,3 millió forint volt, mely még a miskolci járásét is meghaladta, a másik három járásban megyei átlag körül alakult (3,1 millió forint). Vélhetően ebben a bővülésben jelentős szerepe volt a mezőgazdasági, borászati tevékenységek fejlődésének, kapcsolódó beruházásoknak. Sárospatak, Szerencs és Ózd térsége a befektetett saját tőke és ezen belül a külföldi tőke szempontjából még a „középmezőnybe” sorolható, viszont a 2,4 millió forint körül mozgó átlagbérek

40 M U N K A A N Y A G

évi 500-600 ezer forinttal alacsonyabbak a megyei átlagtól. Ózd térségének relatív nagy népessége ellenére is alacsony a megyén belüli részesedése a bruttó hozzáadott értékből. Cigánd, Encs, Gönc, Mezőcsát, Putnok és Szikszó térsége pedig mind a lakosság számot, mind a vállalkozások tőkeerejét és teljesítményét tekintve is a legkisebbek közé tartoztak. Az átlagbérek itt voltak a legalacsonyabbak, 2,1-2,3 millió forint körül szóródtak

A megyei járások 2018-as évi kiemelt gazdasági mutatóit az alábbi ábra szemlélteti.

Gazdasági szervezetek

Országos összehasonlításban a megyénk középmezőnyben van a regisztrált gazdasági szervezetek számát tekintve, melyet az alábbi ábra szemléltet.

Regisztrált gazdasági szervezetek száma (2019)

41 M U N K A A N Y A G

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a bejegyzett 85 ezer gazdasági szervezetből 76.837 vállalkozás, melynek fele miskolci székhellyel rendelkezik. A jelenleg működő vállalkozások egyharmadát a társas vállalkozások, egynegyedét az egyéni vállalkozók, a fennmaradó közel 40 százalékát az adószámos magánszemélyek alkotják. A társas vállalkozások kétharmada Kft., egynegyede Bt., és 185 db pedig részvénytársaság formában működik. A következő ábra a megyében bejegyzett gazdasági szervezetek számát mutatja be gazdasági áganként. Kitűnik belőle, hogy a mezőgazdasági szervezetek jelentősen magas számához képest az ipari vállalkozások száma (8.771 db) elmarad.

Gazdasági szervezetek száma gazdasági áganként (2020.06.30.) Az ábrából az is látható, hogy a legtöbb vállalkozást a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, halászati, építőipari és kereskedelmi ágazatban alapítottak. Az utóbb felsorolt 2 ágazatban a 2018-as és 2019- es esztendőben megugrott a cégalapítási kedv, míg a mezőgazdaság területén jelentősen visszaesett. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2020. júniusában összesen 85.112 regisztrált gazdasági szervezet volt. A regisztrált szervezetek tevékenysége 28,9 %-ban a mezőgazdasághoz, 10,3 %-a az iparhoz, 60,8 %-a a szolgáltatási szektorhoz kapcsolódott.

Területi megoszlásban a gazdasági szervezetek száma a következő ábrán látható.

Regisztrált gazdasági szervezetek területi megoszlása (2019)

42 M U N K A A N Y A G

A társas vállalkozások méretnagyság szerinti szerkezetére az jellemző, hogy a néhány nagyvállalkozás, ahol a foglalkoztatottak száma meghaladja a 250 főt, és a viszonylag kevés számú középvállalkozás mellett – melyek legalább 50-250 fő közötti munkaerőt foglalkoztatnak –, nagy számban működnek kisvállalkozások. Ezek legtöbbje átlagosan 10-nél kevesebb főnek ad munkát. Foglalkoztatási szempontból fontos szerepet töltenek be a megye gazdaságában ezek a kis- és közepes vállalkozások (kkv szektor), mert a társas vállalkozások által foglalkoztatottak több mint 60 százaléka náluk áll alkalmazásban. A vállalkozások számára a további fejlődés egyik legfőbb gátja a megfelelő szakképzettségű munkaerő hiánya, valamint a munkaerő mobilitásának hiánya.

Részletesebben elemezve a gazdasági szervezetek gazdasági áganként, és azon belül, járásonkénti számát (melyet a következő oldalon látható részletes táblázat mutat be), a következő megállapításokat tehetjük. A mezőgazdasági vállalkozások részaránya a Sárospataki, Gönci, Cigándi, Encsi, Szerencsi, Szikszói járásokban megyei átlagot meghaladóan kiemelkedően magasabb, e térségek mezőgazdasági orientációja (pl. szőlőtermesztés, borászat) intenzívebb, mint a megye többi térségéé. Kiemelendő, hogy a bányászat, feldolgozóipar, energetikai iparágakban a megye vállalkozásainak közel fele, 46%-a, a Miskolci járásban tevékenykedik, továbbá Miskolcon található a megye kereskedelemben és szolgáltatásokban regisztrált vállalkozásainak 54%-a. A kereskedelem, szolgáltatásokban tevékenykedő vállalkozások részaránya a nagyobb méretű, illetve gazdaságilag fejlettebb települések térségeiben magasabb: Miskolc, Kazincbarcika, Tiszaújváros. Ez utóbbi 3 járás sokkal fejlettebb gazdasággal rendelkezik, mint a többi, a megye összes vállalkozásának a 63,1 százaléka itt található.

Gazdasági szervezetek száma (db) gazdasági áganként járási bontásban (2019)

Kazinc Mező- Sátora Edelén - Mező- Putno Sáros- Szeren Sziksz Tiszaúj Cigánd Encsi Gönci köves Miskol Ózdi ljaújhe Tokaji Gazdasági ág yi barcik csáti ki pataki csi ói -városi i járás járás járás di ci járás járás lyi járás járás ai járás járás járás járás járás járás járás járás járás

MEZŐGAZDASÁG, ERDŐGAZDÁLKOD 1148 1291 1352 1503 716 690 2259 3990 833 549 2984 1257 2886 1061 851 1335 ÁS, HALÁSZAT

BÁNYÁSZAT, 7 22 KŐFEJTÉS

FELDOLGOZÓIPAR 31 117 68 63 258 45 295 1404 184 57 191 121 224 69 151 154

VILLAMOSENERGIA -, GÁZ-, GŐZELLÁTÁS, 11 85 6 7 6 5 LÉGKONDICIONÁLÁ S

VÍZELLÁTÁS 5 13 8 57 9 5 9

ÉPÍTŐIPAR 72 186 115 121 352 111 339 2033 260 77 216 126 282 99 222 88

KERESKEDELEM, 91 299 177 159 621 127 490 3273 513 133 302 290 412 149 286 148 GÉPJÁRMŰJAVÍTÁS

SZÁLLÍTÁS, 22 78 43 37 116 28 133 724 71 27 64 55 84 20 44 62 RAKTÁROZÁS

SZÁLLÁSHELY- SZOLGÁLTATÁS, 32 115 66 114 208 52 514 1050 174 99 186 163 151 56 158 131 VENDÉGLÁTÁS

43 M U N K A A N Y A G

INFORMÁCIÓ, 7 34 17 14 153 10 84 1020 90 22 59 62 70 34 87 26 KOMMUNIKÁCIÓ

PÉNZÜGYI, BIZTOSÍTÁSI 11 58 34 12 136 25 99 1114 85 18 54 41 82 29 79 22 TEVÉKENYSÉG

INGATLANÜGYLETE 51 202 143 79 827 89 543 5253 481 131 249 287 338 123 734 107 K

SZAKMAI, TUDOMÁNYOS, 34 151 100 82 458 56 340 4302 274 67 241 175 275 102 330 118 MŰSZAKI TEVÉKENYSÉG

ADMINISZTRATÍV ÉS SZOLGÁLTATÁST 24 90 59 56 211 43 145 1203 148 42 80 90 159 76 131 57 TÁMOGATÓ TEVÉKENYSÉG

KÖZIGAZGATÁS, 39 99 66 69 65 20 42 149 46 51 43 56 45 54 38 26 VÉDELEM

OKTATÁS 39 167 95 78 381 47 179 2010 207 78 196 184 162 76 189 90

HUMÁN- EGÉSZSÉGÜGYI, 29 88 60 40 195 31 145 1593 119 44 68 109 118 55 125 47 SZOCIÁLIS ELLÁTÁS

MŰVÉSZET, SZÓRAKOZTATÁS, 41 107 50 58 282 32 189 1344 179 54 119 98 137 61 122 75 SZABAD IDŐ

EGYÉB 81 243 164 167 486 69 363 2227 303 132 219 227 281 152 284 149 SZOLGÁLTATÁS

Prosperáló vállalatok

Évente egy alkalommal jelenik meg a Borsod-Abaúj-Zemplén megye legsikeresebb vállalkozásait rangsoroló TOP 100 kiadvány, mely a gazdasági társaságokat rangsorolja árbevételük, hozzáadott érték, foglalkoztatotti létszám alapján. A 2019-es kiadványban található elemzés szerint a 100 kiemelkedő gazdasági teljesítményű társaság 3027 milliárd forint árbevételt ért el, 73,5 százalékkal hozzájárulva a megyei teljesítményhez. Árbevételük kétharmada exportból származott. Ezzel megyei szinten ők jártak az élen a külföldi piacon, hiszen a teljes megyei export 95 százaléka rajtuk keresztül bonyolódott. A megye többi társasága főkent a hazai igényeket elégítette ki, hiszen értékesítésük 90 százaléka belföldre irányult. Ötvenmilliárd forint feletti árbevételt kilenc társaság ért el. Közülük kettő a vegyiparba, öt a gépiparba, 1-1 az energiaiparba, illetve a fémfeldolgozó iparba tartozott. A termelési tényezőkből való részesedésüket alapvetően meghatározza, hogy a TOP 100-at alkotó vállalkozások elsődlegesen tőkeigényes tevékenységet végeznek, így ezek a társaságok rendelkeztek a befektetett saját tőke 60 százalékával, amit erősítettek a külföldi befektetők is, hiszen a megyében működő külföldi tőke nyolctizede ezeknél a vállalkozásoknál összpontosult. Relatíve alacsonyabb viszont az általuk foglalkoztatottak aránya a többi termelési tényezőből való részesedésükhöz képest, mivel az itt foglalkoztatott létszám a megyei munkaerő 46,2 százaléka. Az előmunka hatékonysága (66,5 millió forint/fő) azonban itt többszöröse a megye többi vállalkozása által elért egy foglalkoztatottra jutó nettó árbevétel értekénél (20,6 millió forint/fő). A 100 legnagyobb hozzáadott érteket előállító társaság jövedelmezősége jóval kedvezőbb a megye többi vállalkozásához képest. Ha az árbevétel-arányos jövedelmezőséget tekintjük, akkor a TOP 100 cégeinek 2018-ban a megtermelt árbevételből 10 százalék vált adózás előtti eredménnyé, míg a megye többi vállalkozásánál ez az arány csak körülbelül a fele, 5,4 százalék. Meg nagyobb aránybeli

44 M U N K A A N Y A G eltérés mutatkozik akkor, ha a saját tőkére vetítjük az adózott eredményt, hiszen ennek a mutatónak az értéke a kiemelt csoportnál 22,9 százalék, a megye többi társaságnál mért 6,4 százalékkal szemben. Vagyis egységnyi befektetett saját tőkével a TOP 100 cégei három es félszer nagyobb profitot termelnek, mint a megye többi vállalkozása. Az eredményesebb jövedelmezőség es előmunka-hatékonyság tette lehetővé az előnyösebb bérviszonyok kialakulását. A megye társas vállalkozói által elszámolt előmunkaköltség 58,8 százaléka a kiemelt 100 legnagyobb társaságnál keletkezett. Az általuk foglalkoztatottak 46,2 százalékos részarányát jóval meghaladó előmunka- rafordítás magasabb béreket eredményezett. Az itteni munkaerő 4053 ezer forint éves átlagbére 1,6- szerese a megye többi vállalkozásánál alkalmazásban állók 2490 ezer forintos átlagbérének. Ez az aránybeli különbség évek óta nem változott, ami egyben azt is jelenti, hogy a megye többi vállalkozása (jószerével a kisvállalkozói réteg) is hasonló aranyban növeli évről évre munkavállalói bérét, de a jóval hatékonyabb es jövedelmezőbb nagy- es középvállalkozói kör által fizetett bérekkel nem tudják felvenni a versenyt. A TOP 100 kiadványban szereplő, nettó árbevétel alapján felállított rangsor szerint az alábbi táblázat az első 50 vállalkozást tartalmazza.

Megyei TOP 50 - a nettó árbevétel alapján (értékesítés nettó árbevétele, millió forint) BORSODCHEM ZRT. MOL PETROLKÉMIA ZRT. JABIL CIRCUIT MAGYARORSZÁG SZERZŐDÉSES GYÁRTÓ KFT. ROBERT BOSCH ENERGY AND BODY SYSTEMS KFT. ROBERT BOSCH POWER TOOL ELEKTROMOS SZERSZÁMGYÁRTÓ KFT. STARTERS E-COMPONENTS GENERATORS AUTOMOTIVE HUNGARY KFT. JABIL HUNGARY LP SZOLGÁLTATÓ KFT. BC-ENERGIAKERESKEDŐ KFT. JOYSON SAFETY SYSTEMS HUNGARY KFT. ÓAM ÓZDI ACÉLMŰVEK KFT. MODINE HUNGÁRIA GÉPJÁRMŰTECHNIKAI KFT. ÉMÁSZ HÁLÓZATI KFT. WABERER'S-SZEMEREY LOGISZTIKAI KFT. BIRLA CARBON HUNGARY KFT. BORSODI SÖRGYÁR KFT. CONTINENTAL DOHÁNYIPARI ZRT. PREC-CAST ÖNTÖDEI KFT. UNIÓ-COOP SZÖVETKEZETI KERESKEDELMI ZRT. ÉSZAK-KELET PRO-COOP NAGYKERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ ZRT. TAGHLEEF INDUSTRIES TERMELŐ ÉS KERESKEDELMI KFT. B + N REFERENCIA KFT. INNO-COMP IPARI ÉS KERESKEDELMI KFT. "D&D" DRÓTÁRU IPARI ÉS KERESKEDELMI ZRT. KISS CÉGCSOPORT ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖZLEKEDÉSI KÖZPONT ZRT. "VIRIDIS-PHARMA" GYÓGYSZER-NAGYKERESKEDELMI KFT. BC-ERŐMŰ KFT. WEINBERG '93 ÉPÍTŐ KFT. ONGROPACK MŰANYAG FÓLIAGYÁRTÓ FELDOLGOZÓ ÉS KERESKEDELMI KFT.

45 M U N K A A N Y A G

ÖKOIL ALAPANYAG ELŐÁLLÍTÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. EUROFOAM HUNGARY POLIURETÁN GYÁRTÓ KFT. FUX IPARI, SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI ZRT. NEXT UNIO MAGYARORSZÁG KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. BPI GROUP HUNGARY KFT. KOVÁCS VEGYESIPARI KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. KALDERA IPARI KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. FRAMOCHEM FRANCIA-MAGYAR FINOMKÉMIA KFT. TECHNICAL SERVICES HUNGARIA JÁRMŰJAVÍTÓ KFT. SHINWA MAGYARORSZÁG PRECÍZIÓS KFT. MISKOLC AUTÓHÁZ KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. LOW&BONAR HUNGARY KFT. ÉRV. ÉSZAKMAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS VÍZMŰVEK ZRT. MENTO KÖRNYEZETKULTÚRA KFT. SICTA GYÁRTÓ, KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. COLAS ÉSZAKKŐ BÁNYÁSZATI KFT. TVK-ERŐMŰ TERMELŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. GREEN PLAN ENERGY KÖRNYEZETVÉDELMI KFT. RANDLI AGRÁR MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. "ITALKERESKEDŐ-HÁZ" KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ ZRT. SUPERNOVA INTERTRANS KFT.

Ipar

A megyét történelmi helyzete és múltja miatt régebben – elsősorban a kohászatnak köszönhetően – mint a nehézipar fellegvárát, ma már, mint a vegyipar országos centrumát ismeri a köztudat, vagyis a megyére már hosszú ideje jellemző az erős ágazati differenciáltság. A megye a piacgazdaságra való áttérést követő gazdasági szerkezetváltás után is megőrizte ipari karakterét, a hangsúly viszont átkerült a vegyiparra és a gépiparra. Mindez annak ellenére, hogy a járműipar húzóereje visszafogottabbá vált, a járműipari technológiai átalakulás fékező hatása volt érzékelhető. A megye gazdasági ágainak a hozzáadott érték szerinti megoszlását az alábbi ábra (2019. év) szemlélteti, melyből egyértelműen kitűnik az ipari dominancia. A hozzáadott érték közel négytizedét (38,9 százalékát) a vegyipar, közel hetedét (14,1 százalékát) a gépipar adja, együttesen a teljes megyei hozzáadott érték felét állítják elő. Jelentősnek tekinthető még a kohászat 8,3 százalékos hozzájárulása is. A hozzáadott érték 64,7 százaléka a nagyvállalkozásoknál képződik, a középvállalkozások 15,2 százalékkal, míg a kisvállalkozások 20,1 százalékkal járulnak hozzá a megyei 934.204 millió forintos hozzáadott értékhez. Ebből is kitűnik, hogy a megye teljesítményének döntő többsége nem a KKV szektorból származik, sajnos ez a szektor gyenge és tőkeszegény.

46 M U N K A A N Y A G

Gazdasági hozzáadott érték megoszlása áganként a megyében (%)

Az ábrából egyértelműen kiderül, hogy az építőipari ágazat nem hasít ki nagy szeletet a megyei tortából, ennek ellenére az építőipar hozzáadott értéke 22,4 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, ezen belül az ágazatok mindegyikét jelentős növekedés jellemezte. A nagyon magas szerződésállomány és a történelmi csúcsán levő építőipari bizalmi index az építési konjunktúra folytatódását vetíti előre a közbeszerzési, a lakossági és a vállalati piacon is. Az ágazat teljesítményével és szerződés állományával párhuzamosan az áraik is erőteljesen emelkedtek. A megyei székhelyű építőipari teljesítmény ágazati megoszlását tekintve a termelési érték közel fele speciális szaképítéssel foglalkozó vállalkozásoktól származik, amelynek legnagyobb részterülete az épületgépészeti szerelés. Az építőipari termelés egyharmadát adó épületek építésén belül a lakó- és nem lakó épületek teszik ki a termelési érték csaknem egészét. Az egyéb építmények építésébe sorolt vállalkozások teljesítményében az út- és vasútépítésekkel és a közműépítésekkel foglalkozók a meghatározók. A következő ábra az iparon belül mutatja be az egyes ágazatoknak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében képviselt arányát.

47 M U N K A A N Y A G

Az ipari termelés megoszlása B-A-Z megyében (2020. I. félév)

Az ábrák is alátámasztják a bevezetőben leírtakat, vagyis, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a vegyipart, a gépipart, a kohászatot és az energia- és víztermeléssel, hulladékgazdálkodással foglalkozó ágazatot tekintjük kiemelt, a megyei gazdaság tevékenységét legdöntőbben befolyásoló iparágaknak. Tekintettel arra, hogy ezek a megye nettó árbevételének és hozzáadott értékének a kétharmadát (a nettó árbevételen belül az összes exportnak csaknem egészét, az összes belföldi értékesítésnek közel felét), a foglalkoztatott átlagos állományi létszám több mint harmadát birtokolják. Vagyis a rendelkezésre álló adatai alapján ezek azok a húzó nemzetgazdasági ágazatok, amelyek a jövőre vonatkozóan is irányadók lesznek a megye életében. Ezen ágazatokban tevékenykedő vállalkozások elsősorban a Miskolci, Tiszaújvárosi és Kazincbarcikai járás területén működnek elsősorban. A megye iparának néhány meghatározó mutatóját az alábbi táblázatokban és ábrákon tesszük még szemléletesebbé. A következő ábra azt mutatja be, hogy a megye nettó árbevételéből kiugróan magas hányadot tesz ki a gépipar és a vegyipar.

A 2018. évi nettó árbevétel ágazati megoszlása a megyében

48 M U N K A A N Y A G

Az ipar tárgykörben fontos még megemlíteni, hogy az utóbbi évtizedek tapasztalatai sajnos arról tanúskodnak, hogy - népünk kulturális emlékein, hagyományain belül - különösen méltánytalan helyzetbe sodródott a termelési, technikai, és ipari örökségünk. Ez a körülmény ma már nem csupán egykori termelési kultúránk értékes hagyatékát veszélyezteti, hanem hátrányosan befolyásolja a megye jelenlegi versenyképességét, és számos egyéb társadalmi problémánknak is a forrása.

Feldolgozóipar

Legjelentősebb ágazataink: bor- és sörkészítés, üdítőgyártás, édességgyártás, dohányipar, húsipar, malomipar, gyümölcsfeldolgozás, mirelit zöldség- és gyümölcs-előállítás. A megye nagyobb termelési kapacitással rendelkező élelmiszer-előállító vállalkozásai között említésre méltó a HELL Energy csúcstechnológiával felszerelt modern szikszói palackozóüzeme, mely energia- és üdítőitalokkal látja el a hazai valamint a bővülő exportpiacokat. Szintén nagy termelési kapacitással és széles termékkínálattal rendelkezik a Miskolci Likőrgyár Zrt, főleg alkohol tartalmú italaival a kommersztől egészen a prémium minőségig, valamint a sokak számára ismert Lillafüredi Ásványvíz gyártójaként. A Tokaji borvidék 27 településének gazdálkodói tevékenységét meghatározó, egyben legnagyobb integrátor a Grand Tokaj Zrt., borai a hazai boltok polcain túl a világ számos pontján megtalálhatóak. A térségben több közepes és nagyobb családi pincészet is található, úgymint (Szepsy, Demetervin, Götz), amelyek magas minőségű dűlőszelektált borokat kínálnak a borértő közönség számára. A Bükki borvidéken is kiemelkedő borászatok működnek, újabban a habzóborok és pezsgők felé nyitnak, mint teszi azt például a tibolddaróci Mezei Pincészet. A megyében találhatóak gyümölcsültetvények terméseinek egy részét helyi, kereskedelmi pálinkafőzők dolgozzák fel. Több ilyen üzem is saját termékkel állt elő, mint például a Bestillo Pálinka Boldogkőváralján, ahol a gönci barack egy része kiváló minőségben kerül palackozásra folyékony formájában. Jó hírnevűek még a Szalontai és fiai Pálinka, a Sáppusztai Pálinka, a Tokaj Spirit és a Szóráth Pálinka. Sörgyártás egyet jelent a bőcsi telephellyel rendelkező Borsodi Sörgyár termékeivel, termékpalettájuk széles választékával találkozhatunk a boltok polcain. Meg kell említeni a kézműves sörkészítést is, ami egyre inkább terjedőben van megyénkben, itt a miskolci Zips és a Tokajban üzemelő BAZ Beer újhullámos és klasszikus söreivel találkozhatnak a vásárlók. A nagyobb tejtermelő tehenészetek megyénkben a Naszálytej Zrt., Abaújtej Kv., a Sajt Kft., melyek a tej nagy részét helyben dolgozzák fel, és végtermékként kerülnek főleg a megyei boltok polcaira. Több kistermelő is foglalkozik sajt és tejtermék előállítással, saját állatállományuk adta tejet dolgozzák fel, mint például a Zempléni Sajt, a Mádi Sajt, a Borsodi Sajtműhely és a Pásztor Sajt. A termékeik minőségére és kiválóságára garancia lehet a vásárlók felé, hogy több a gasztronómia világában jól ismert étteremnek szállítanak be. Az állattenyésztési ágazatok (szarvasmarha, sertés, juh, baromfi) termékeinek nagy része jellemzően élőállat formájában elhagyja a régiót és gyakran az országot is, de ennek ellenére is említésre méltó a megyei húsipar és húsfeldolgozás. A legnagyobb állatállománnyal, és saját vágóhíddal a Szerencsi Mezőgazdasági Zrt. rendelkezik. Előállított termékei sertéshús, kolbász, felvágott és fehéráru kategóriában a legismertebbek. A cég ismert még a vásárlók körében a Szerencsi tojásról, a tojáslé és tojáspor termékeket pedig a nagyüzemi konyhák, cukrászdák használják fel. A közepes méretű feldolgozók a Sajó-Hús Kft, Hangony Hús Kft., Észak Hús Kft. termékei is feltörekvőben vannak. Hagyományos ágazat még a megyében az édességgyártás, ismertebb a világhírű Nestlé szerencsi és miskolci üzeme által előállított termékek, úgymint instant kávéi, kakaópor és csokoládé. Kisebb, hazai piacra gyártó a Szerencsi Bonbon Kft., termékei az idősebb korosztály számára ismertek a

49 M U N K A A N Y A G

Macskanyelv, Retro, Szerencsi, de újabbakkal is megjelentek, amellyel a mai divatosabb fogyasztói igényeket elégítik ki, mint karamellás csokoládék, vagy akár az újdonságnak számító ruby csokoládé. Kiemelendő még a Zempléni Csokoládégyár, valamint a BOMBASEI Decor Cukrászati Dekorációs Árukat Gyártó Kft. és a Bergland Hungária Kft. cukorkáit, illetve termékeit, amellyel megyénk jó hírét viszik. A malomipar esetében a Goodmills Magyarország Zrt. és egy kisebb vállalkozás, az Ónodi Malom liszttermékei állnak a vásárlók rendelkezésére. Gyümölcsfeldolgozás, mirelitzöldség és mirelitgyümölcs előállítás esetén Mirelite Mirsa Zrt. fagyasztott termékeit találhatjuk meg a boltok polcain. Számos kisebb üzem és kistermelő által előállított lekvárokat, szörpöket, aszalványokat találhatunk megyeszerte, mint a Csicsörke Lekvár Szörp Műhely, Trizsi Ízek, Molnár Gyümölcs termékeit. Méhészetekre egyre jellemzőbb, hogy széles termékkínálattal rendelkeznek a különleges mézeken át virágpor, propolisz, méhpempő és méhviasz is szerepelnek a palettán. Teszi ezt például Veres Gergő (Mezőcsát) vagy Molnár Gergely (Vizsoly), aki tovább gondolva termékeik felhasználását gyógyászati célokra apiterápiás központot létesített. Említésre méltó még a Bodrogkeresztúrban működő Tokaji Borecet Művek, ahol a minőségi borból, újabban saját termesztésű gyümölcsökből készítenek ecetet. Az általuk előállított termékek ma már ott vannak a gasztronómia iránt érdeklődő családok konyhájában. A kistermelők egyre gyakrabban speciális termékekkel jelennek meg (lekvár, lágy és érlelt sajtok, kecskesajt, aszalt gyümölcs, édesség, hal, húskészítmény, savanyúság, tésztafélék), amelyeken keresztül tudják a fogyasztók számára átadni a helyi ízek világát. Az előállított termékek volumene kicsi, így nem érnek el egy magasabb piacképes méretet, ezért helyben, bioboltokban és termelői piacokon találhatóak meg. A piacok régen is fontos szerepet töltöttek be a társadalmi életben, ahol közvetlen kapcsolat alakul ki a termelő és fogyasztó között. Itt valósul meg az úgynevezett rövid élelmiszerellátási lánc (REL), ami erősíti a helyi termékek szerepét. A hagyományos piacok száma jelenleg 23, a termelői piacoké 22, melyek helyszínei és nyitva tartásuk megtalálható a NAK Piackereső felületén. Megyénk területén három ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszert előállító vállalkozás működik, melyek a Hungaria Ökogarancia Kft. valamint a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. által tanúsítottak. A Bio Balls Hungária Kft. (Baktakék), extrudált terméket előállító vállalkozás, amely tanúsító szervezetek által igazolt és vizsgált gazdálkodásból származó köles és kukorica alapanyagot használ. Termékeit főként németországi piacon értékesíti, legjelentősebb partnere a HiPP cég. A Natur Gold Farms Kft. (Abod) tönkölybúza-hántoló üzem, Gecs Gézáné (Hernádnémeti) tönkölybúzasikér-előállító kisüzem. Fentieken túl megyénkben 73 növénytermesztő és 7 állattartó vállalkozás termel bio alaptermékeket. A helyi önkormányzatok közmunka programjaihoz kapcsolódóan jutnak egyre növekvő - elsősorban helyi, mikrotérségi – szerephez a mezőgazdasági alapanyag feloldozásban (savanyítás, vágópontok, tésztagyártás).

Mezőgazdaság

Növénytermesztés A megye összes termőterületéből 235.800 ha tartozik a szántó művelési ágba, a hektáronkénti átlagos kataszteri tiszta jövedelem 17,5 AK, amely kis mértékben országos átlag alatti. Az elmúlt évtizedben a termelésszerkezetben meghatározóvá vált a kalászosok (őszi búza, tavaszi árpa, tritikálé, zab) és az ipari növények (káposztarepce, napraforgó) aránya. Gönc környékén mintegy

50 M U N K A A N Y A G

1.000 hektárnyi területen olajtök termesztéssel foglalkoznak. A takarmánynövények (kukorica, szója) vetésterülete folyamatosan növekszik, a szántóföldi zöldségfélék termesztése azonban minimálisra csökkent. Lassanként a cirok is visszatér a köztermesztésbe. A következő táblázatok a nyári és őszi betakarítású növények adatait szemléltetik 2019 évben.

Nyári betakarítású növények terület- és termésadatai 2019. évben

Növényfaj Összes terület (ha) Termésátlag (kg/ha) Összes termés (tonna)

Őszi árpa 9136 5610 51266

Őszi búza 66049 5300 350095

Rozs 304 3610 1100

Tritikálé 2562 4700 12047

Tavaszi árpa 1410 3800 5358

Zab 1546 3180 4915

Repce 17686 2480 43931

Összesen: 98738 - -

Őszi betakarítású növények terület- és termésadatai 2019. évben

Növényfaj Összes terület (ha) Termésátlag (kg/ha) Összes termés (tonna)

Napraforgó 33351 3100 103388

Szója 3464 2400 8314

Kukorica 44334 6290 382994

Burgonya 395 16060 6290

Összesen: 81544 - -

A termésátlagok elmaradnak mind a hazai, mind pedig az uniós átlagoktól. Ez részben az időjárási-, klimatikus tényezőkre (hektikus időjárási körülmények: szárazság/aszály a termésképzés fenológiai fázisában, nagy mennyiségű csapadék a talajelőkészítés idején), részben pedig az adottságok nem megfelelő használatára (fajtaválasztás, gépesítés, digitalizáció) vezethető vissza. Kertészet Megyénkben szőlő művelési ágba 6.000 ha terület tartozik, a két legjelentősebb termőtáj a Bükki és a Tokaji borvidék. Utóbbi a világ első zárt borvidéke, és 2002 óta az UNESCO Világörökség része. Támogatási jogosultsággal 4.657 ha rendelkezik, amit kifejezetten árutermő ültetvénynek tekintünk. A Tokaji borvidéken viszonylag kevés szőlőfajtából a borféleségek számtalan változata állítható elő. A borvidék és az ország emblematikus bora a Tokaji aszú, amely hungarikum és édes bor kategóriában verhetetlen. A csapadékmentes, száraz időjárásnak köszönhetően 2019-ben is jó minőségű és mennyiségű termést takarítottak be a gazdák, és az elmúlt években egyre ritkább és kevesebb I. osztályú aszúterméssel. Megyénkben a gyümölcstermesztésnek (7.400 ha) évszázadokra visszamenően tradíciója van, és az agrárgazdaságban meghatározó jelleggel bír. A mezőgazdasági terület 2,35 %-án található gyümölcsültetvény.

51 M U N K A A N Y A G

Jelentős területtel bír az alma és a körte, termőhelyük jellemzően a Cserehát és a Bodrogköz. A csonthéjasok közül számottevő a kajszi (Gönc és környéke), az őszibarack, a meggy (Borsodi mezőség), a cseresznye (Szomolya), a szilva és a ringlószilva (Hernád-völgy, Cserehát) betakarított mennyisége (lásd a lenti ábrán). Gönc körzetében termett sárgabarack szolgál alapul a jellegzetes zamatú, eredetvédett gönci barackpálinkának. A többi területen bogyós gyümölcsöket (ribizli, málna, szeder, bodza) és héjasokat (dió, mogyoró) termelnek. Jelentős a régi művelésmódú vegyes fajszerkezetű szórvány gyümölcsösök aránya is.

Gyümölcsfajták betakarított termés mennyisége (tonna) 2019-ben

Az elmúlt időszakban a felvásárlási árak kedvezőtlen alakulása a gyümölcstermesztésben is éreztette hatását. Ugyanakkor több alkalommal a termés mennyisége és minősége alatta maradt az elvártaknak. A zöldségtermesztés – a frissáru-tároló helyek és a feldolgozó-kapacitások hiányában – az utóbbi években minimálisra csökkent, ebben az ágazatban stagnálás tapasztalható.

Állattenyésztés A megye állattenyésztését évtizedekre visszamenőleg – a természeti adottságokból eredően – az extenzív legelőgazdálkodásra alapozott állattartás határozza meg. Az itt található mintegy 62.200 hektár gyepterület kiváló lehetőséget teremt a szarvasmarha- és juhtenyésztésre, valamint újabban a fiatal gazdálkodók körében egyre népszerűbb kecsketenyésztésre. Napjainkban valamennyi állatfajra jellemző, hogy mindegyikük létszáma jelentősen alatta marad a terület állattartó képességének. A megye állattartással foglalkozó gazdasági szervezeteinek száma 87. A szarvasmarha-tenyésztésben több évtizede kialakult kettős hasznosítás ma már nem meghatározó, helyét a speciális, szakosodott fajtahasználat vette át (tej, hús). A húshasznú szarvasmarha- tenyésztésben az extenzív, gyepre alapozott állattartás a meghatározó. A több száz tenyészetben tartott anyatehénlétszám és a hízottbika-kibocsátás stabilnak mondható. Száz hektár mezőgazdasági területre – az országos átlaghoz hasonlóan – 16 szarvasmarha jut. A juhállomány létszáma a támogatásoknak köszönhetően az elmúlt években stabilizálódott. Az állatállományban jelentős tulajdonosi átrendeződés ment végbe, hiszen az egyéni és családi gazdaságokban található az állomány 90%-a, s ez a tendencia folytatódik. A juhágazaton belül a tejelő

52 M U N K A A N Y A G típusú állományok létszáma nem számottevő, mivel a feldolgozóipari háttér megszűnt, de a kistermelői gomolya, juhtúró, sajt gyártása a törvényi szabályozás és a jobb jövedelmezőség reménye okán elterjedt. Az ágazatra jellemző, hogy kimondottan exportorientált, az élő vágóállatok több mint 90%-ban külföldre kerülnek. A juhtenyésztés jövedelmezősége javult, részben az agrár- környezetgazdálkodási, illetve egyéb közösségi támogatásoknak köszönhetően. A sertéstenyésztés terén az afrikai sertéspestis megjelenésének hatására jelentősen, mintegy 24.000 egyeddel csökkent az állomány megyénkben, így a korábbi 84.900-ról, 60.900-ra esett vissza. Az aggodalom ellenére, jó hír azonban, hogy ahol kényszervágásokat rendeletek el és megtörténtek a telepek fertőtlenítése, már a visszatelepítéseket tervezik vagy végzik az állattartók. A vágóbaromfi-tartásban (brojler nevelés) és a tojóállomány tenyésztésben visszaesés volt tapasztalható, aminek egyik oka az ágazatban újra megjelenő madárinfluenza megbetegedés, valamint az étkezési tojás változó keresleti viszonyai miatt alakult ki.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye főbb állatfajainak létszámváltozása 2018/2019. évben 2018 2019 Állatállomány Állatállomány nagysága (1000 db) Állatállomány nagysága (1000 db) Szarvasmarha 48,7 50 Juh, élő 56,9 56,3 Sertés, élő 84,9 60,9 Tyúkféle, élő 1586,1 1282,2

Megyénk mintegy 1.550 méhészetében 84 ezer méhcsalád található. Kiemelkedő jelentőségű, hogy itt működik az ország egyik legnagyobb méhész szövetkezete, több mint 300 taggal, mely államilag elismert termelői csoportként a beszerzés és értékesítés területén integrálja a termelőket. Az ismeretlen eredetű méhpusztulás jelensége - bár lokálisan -, sajnos továbbra is bizonytalanságban tartja a termelőket. Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország vizekben egyik leggazdagabb megyéje. Közel 8.000 ha vízfelület található itt, amelyből 6.457 ha halgazdálkodási vízterület. A megyében hozzávetőleg 295 ha halastó-felület található, amelyből jelenleg 246 ha üzemel, 5 haltermeléssel foglalkozó egység gazdálkodik. A szélsőséges időjárási változások (hőhullámok, lokális nagymennyiségű csapadék, stb.) a klímaváltozás következményeként a tenyészidőszak tolódása, a csapadékmennyiségi változások a mezőgazdálkodást, a termelést és a termőterületeket is károsan érintik. A mezgazdaságban általánosan alkalmazott műtrágya, az esetlegesen fellelhető illegális szennyvíz és szemétlerakók kibocsátása károsan érintheti a talajvizet, amelyre a klímaváltozás szempontjából figyelmet kell szentelni, akár az öntözési igények megjelenése, akár a megfelelő ivóvíz ellátottság szempontjából. Mivel terményeink 30%-ának virágait különféle rovarok porozzák be, a rovarok fogyásával (mely a mezőgazdasági vegyszerhasználat és az ember okozta élőhely vesztésen kívül részben a klímaváltozás számlájára is írható) ez az ökológiai szolgáltatás is sérülhet, egyre nagyobb terméskiesést okozva. Mindazonáltal, mivel a megye természeti adottságai miatt a mezgazdaság súlya az átlagosnál kisebb, várhatóan a klímaváltozás hatásai sem fogják meghaladni az országos átlagot. A megye erdősültségi foka mintegy 8%-kal magasabb az országos átlagnál, a területünk több mint 25%-át borítják erdők. Az ökológiai szempontokat is figyelembe vevő erdőgazdálkodást természetvédelmi és gazdasági okok egyaránt indokolják. A gazdasági szerkezet fokozatos átalakítása

53 M U N K A A N Y A G során jelentős szerep jutott a helyi forrásokra építő kkv szférára, ahol sok esetben új lehetőségnek bizonyult az erdőgazdálkodás fejlesztése. A mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és halászati ágazatában működő szervezetek döntő többségében önálló vállalkozói vagy családi gazdasági formában működnek, ezt követik a kisebb társas vállalkozások. Ennek megfelelően az 1-4 fő közötti foglalkoztatotti létszám a jellemző a gazdaságok 89%-ában. A szóban forgó gazdasági szervezetek számát a lenti táblázat foglalja össze, létszám kategóriánként és gazdálkodási formák szerinti bontásban.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, halászati gazdálkodó szervezeteinek száma (db) létszám kategóriánként, gazdálkodási formák szerinti bontásban 2018 Nonprofit és Önálló vagy családi egyéb nem Létszám kategória Mindösszesen Társas vállalkozás vállalkozó nyereségérdekelt szervezet

Mindösszesen 1859 1227 628 4

1-4 fő 1654 1190 461 3 5-9 fő 105 28 77 10-19 fő 51 6 45 20-49 fő 33 2 31 50-249 fő 14 1 12 1 250 fő felett 2 2

Szolgáltatás

Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdaságában fontos szerepet tölt be a szolgáltatási szektor. 2017-ben a szolgáltató szektor a bruttó hozzáadott érték 47%-át tette ki, amelyből jelentős részt képviselek a kereskedelem, szállítás, raktározás és vendéglátás (12%), illetve a közigazgatás, oktatás és egészségügy (20,8%) nemzetgazdasági ágak.

54 M U N K A A N Y A G

A legtöbb vállalkozást a szolgáltató szektorban (az összes gazdasági szervezet 49,4%-át) a miskolci járásban regisztrálták, ezt mutatja be a következő ábra.

Regisztrált gazdasági szervezetek száma járásonként a szolgáltató szektorban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (2019)

Összehasonlítva a többi gazdasági ággal, a szolgáltatási szektorban tevékenykedő gazdasági szervezetek száma a legmagasabb a megyében. Az alábbi táblázat mutatja be, hogy a szolgáltatási szektoron belül az egyes nemzetgazdasági ágakban regisztrált vállalkozások milyen létszámmal működnek. A lenti táblázatból is kirajzolódik, hogy a szolgáltatások terén is a kkv-k dominanciája jellemző.

Regisztrált gazdasági szervezetek száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a szolgáltatási szektorban létszám-kategóriánként (2019)

55 M U N K A A N Y A G

250 fő Nemzetgazdasági ág 0-9 fő 10-49 fő 50-249 fő Összesen felett Kereskedelem, gépjárműjavítás 7.185 266 16 3 7.470 Szállítás, raktározás 1.504 86 16 2 1.608 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 3.167 93 9 0 3.269 Információ, kommunikáció 1.761 25 3 0 1.789 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 1.893 4 1 1 1.899 Ingatlanügyletek 9.608 23 6 0 9.637 Szakmai, tudományos, műszaki 7.034 67 3 1 7.105 tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást 2.529 64 19 2 2.614 támogató tevékenység Közigazgatás, védelem 455 277 155 21 908 Oktatás 3.941 172 62 3 4.178 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 2.748 82 26 10 2.866 Művészet, szórakoztatás, szabadidő 2.901 38 8 1 2.948 Egyéb szolgáltatás 5.491 46 9 1 5.547 Háztartás munkaadói tevékenysége 38 0 . . 38 Összesen 50.255 1.243 333 45 51.876

Turizmus

A megye turisztikai kínálata országos összehasonlításban jelentős és sokszínű. Több turisták által látogatott üdülőkörzet is található területén: Miskolc és Észak-Bükk; Bükkalja és Mezőkövesd; Aggtelek és a Bódva-völgy; Tokaj-hegyalja és Zemplén. A vonzerőtípusokat vizsgálva megállapítható, hogy a gyógy- és termálvízre épülő egészség és wellness turisztikai szolgáltatások mellett a különleges természeti és kulturális vonzerőkre épülő turizmus (táj, történelem), és a bor és gasztronómia a meghatározóak továbbra is. Újabban ezek mellett dinamikusan fejlődő vonzerőtípusok az aktív turizmus, az üzleti vendéglátás, a családi hétvégi programok és a speciális tematikus utak.

A megye vonzerőleltára A Bükk-hegységbe az aktív szabadidőt kedvelőknek érdemes ellátogatni: a kerékpározók, túrázók, hegymászók, barlangászok paradicsoma. A téli sportok szerelmeseit a bánkúti sípályák várják. Sajnos a pályák a tél nem minden szakában használhatóak. A szentléleki Turista park az extrém turisták (mountain-bike, barlangászok, hegymászók) kedvelt bázisa. Bükkszentkereszten kereshető fel az ország egyetlen füves embere, Gyuri bácsi. A település határában található Boldogasszony kövének gyógyító erőt tulajdonítanak. Répáshután a szlovák falvak hagyományos életmódjával ismerkedhetnek meg a látogatók a Tájházban, és szlovák ételspecialitásokat kóstolhatnak a helyi étteremben, mint a Szénégetők pörköltje kapros-brindzás sztrapacskával.

56 M U N K A A N Y A G

Nyékládháza határában található tavakon a bányászat következtében 750 hektáros vízfelület alakult ki, ami ma kiváló lehetőséget biztosít a vízi sportok kedvelőinek és a horgászoknak. Ónod község utcáinak egy része napjainkig megőrizte középkori nyomvonalát. A középkori vár falait ma is jól kivehető várárok övezi, a várfal a Sajó kanyarulatánál csodálatos látványt nyújt. A település a havonta megrendezésre kerülő Ónodi vásárával vonzza a környék lakóit. Muhi mellett emlékparkot hoztak létre a muhi csata helyszínén. Mezőkövesd Zsóry gyógy- és strandfürdőjében ma már 21 medencéből válogathatnak az idelátogató vendégek. A gyógymedencék mellett a fürdő szolgáltatásai közelmúltban wellness részleggel is bővültek. A Matyó Húsvét nemzetközi esemény a régi településszerkezetet megőrző Hadas városrészben. Húsvéti szokások és népi mesterségek bemutatója, folklórprogramok, kovácsbemutató szórakoztatja az ünneplőket. Bogács 76°C–os termálvizére létesült a termálfürdő, mely nyitott medencéivel télen-nyáron közkedvelt hely. Az itt pihenő vendégek a fürdőzés mellett élvezhetik a táj szépségét, kóstolgathatják a helyi domboldalakon termett szőlőkből készített kiváló borokat, meglátogathatják a „Kőkultúra” kaptárköveit, de a falu határában akár horgászhatnak is. A Bükk legszebb völgyében, a Hór-völgyben fekszik Cserépfalu, amely remek kirándulási kiindulópont. Legközelebbi érdekességként a Suba-lyukba kukkanthatunk be, ahol a neandervölgyi kultúrához tartozó ősember nyomait találták meg. Meg kell említeni az Észak-Bükk és az Upponyi-hegység térségét is, közülük Mályinka (kilátó, pisztrángos), Dédestapolcsány (Lázbérci-tó, Bán-patak szurdoka) jelentős látogatottsággal bír. A tájegységhez tartozik Putnok (századelejei polgári belvárosi épületek, vár,) és a keleméri tőzegmoha- láp. Tiszaújváros számára a Tisza folyó számos gazdasági, turisztikai lehetőséget kínál. A legnevezetesebb országos esemény a Triatlon világkupa. A város strandfürdőjében, élményelemekben bővelkedő medence, (vár, kaland, hullám, úszó, csúszda és gyógymedence) napozásra alkalmas zöldterület, sportpályák, játszótér és kereskedelmi pavilonsor biztosítja az egész család kellemes kikapcsolódását. A 2001-ben országos gyógyfürdővé minősített Termálfürdő, 1200 méter mélyről jövő, 65°C-os, viszonylag magas só koncentrációjú –nátrium-klorid és hidrokarbonát tartalmú- termál ásványvizet hasznosít. Meg kell jegyezni, hogy egyedülálló vízi élménnyel kecsegtet a Sajó és a Hernád is, ez azonban jelenleg csak a kalandturisták számára jelent kikapcsolódást. A romantikus, ősi folyómedret övező növényvilág kizökkent a mindennapi élet rohanásaiból, és csónakba, kenuba csalogatja az utazót. A két folyó ez irányú fejlesztése a forrástól a torkolatig indokolt. A Cserehát közepén végighúzódó Bódva-völgyet és mellékvölgyeit ma már „História-völgy” –ként szerepel a turizmus térképén. Az út Edelénytől vezet az Aggteleki Nemzeti Park világörökségi területére, az aprófalvas Cserehát hamisítatlan, XIX. századot idéző lankái által szegélyezve. A Históriavölgy látványosságai közül kiemelkednek a templomok, mint például az Árpád-kori (Szalonna, Zubogy) és román kori (Rakacaszend, Boldva), valamint a jellegzetes festett kazettás mennyezetű református templomok (Boldva, Gömörszőlős, Jósvafő, Tornakápolna, Bódvaszilas, Rudabánya). Két történelmi vár maradványai is láthatóak (Szendrő, Szádvár). Edelény fő látnivalója a L’Huillier-Coburg kastély. Az 1716 és 1730 között épült barokk kastély teljes körűen felújított, termei különleges freskókkal és cserépkályhákkal díszítettek. Az Aggteleki-karszt, mint Világörökség helyszín számtalan felszíni és felszín alatti kincset rejt magában. Az Aggteleki-karszt területén található közel 300 barlang 1995-ben felkerült az UNESCO Világörökség listájára. Itt található Magyarország leghosszabb barlangja, a határon is átnyúló, Baradla barlang, mely egyben hazánk legismertebb és cseppkőképződményekben leggazdagabb barlangja.

57 M U N K A A N Y A G

A barlanglátogatásokon kívül Aggtelek és Jósvafő területén található tanösvények, kijelölt turista- és kerékpárútvonalak mentén haladva sok érdekes természeti értékkel találkozhatunk. Jósvafőn található Magyarország egyetlen génmegőrzés céljából tartott hucul lóállománya. A megyében vannak hagyományai a lovas turizmusnak, nem csak Jósvafőn, hanem Hernádnémetiben, Hernádkakon, Bodrogkeresztúrban, Bükkszentkereszten, azonban a kiépítettsége hiányosságokat mutat. Bódvaszilas mellett egy másik barlangrendszer (az Esztramos) nyűgözi le a látogatót, a szomszédos Hernádszentandráson a biogazdálkodás eredményeit lehet megtekinteni. Szinpetriben található a világ legnagyobb, Guinness-rekorder könyve, amely 4,18 x 3,77 méter és 1420 kg. Rudabányán a bányászati múzeum mellett az ősember kultúra országos jelentőségű emlékparkja tekinthető meg a bányatónál. A Zempléni-hegység és a Bodrog folyó találkozásánál formálódott területen az évszázados pincék, a régi épületek, a kiváló borok és a festői táj együttese ritkán tapasztalható, kivételes élményt nyújt az idelátogatóknak. Ezekkel az értékekkel érdemelte ki a 27 települést magába foglaló Tokaj-hegyaljai borvidék a világörökségi címet. A borvidék borászainak termékeit számos világversenyen arany- és ezüstéremmel díjazzák. Tokaj városa a XIX. században nyerte el mai arculatát. Ekkor készültek el a Kossuth tér palotái és az Arany Sas Fogadó, hogy aztán majd a 20. század elején a római katolikus templommal kiegészülve önálló teret alkossanak. A város különlegessége a 19. század végén épült Zsinagóga, ma kulturális és konferenciaközpont, a mellette álló Paulay Ede Színházban pedig szórakoztató előadások sorát lehet megnézni. Kiemelt értéket képvisel Bodrog zug madárvilága: ritka ragadozó madarak, valamint számos vízi- és gázlómadár faj él itt, de az ártér a madárvonulásnak is fontos állomása. A Tisza és a Bodrog vízitúra lehetőséggel várja a kajakosokat. A fejlesztési tervek kiterjednek a kikötők felújítására, a Bodrog folyami személyszállító hajózási feltételeimnek megteremtésére, valamint kerékpárutak megvalósítására is. Így az egészség és sport turizmus óriási lehetőséget kapna. A szőlőhegyek rejtette települések a pincéik mellett további érdekességekkel vonzzák a kíváncsi utazót. Tarcalon ma a Tarcali Galériát és a kastélyparkot érdemes megnézni. Bodrogkeresztúr zsidó zarándokhely, valamint a Borecet Manufaktúra gasztronómiai célpont. Mádon a 18. századi, gyönyörűen felújított zsinagóga, kőtár, érdemel figyelmet. Tállya Európa mértani középpontja. A szomszédos Monokon Kossuth Lajos szülőháza, ma Emlékmúzeum. A borvidék kapujában található Szerencs, amely a XIX. század végétől új színt jelentett a borvidék gazdaságában, 1889-ben itt nyílt meg ugyanis Európa akkor legnagyobb cukorgyára és finomítója, valamivel később pedig a csokoládégyár. A szerencsi Rákóczi-várban augusztusban Csoki fesztivált is rendeznek. A középkori vár falai között két fejedelmet is választottak, most pedig a Zempléni Múzeum részeként a világ harmadik legnagyobb, közel egymillió darabos képeslapgyűjteménye miatt is érdemes meglátogatni. Szerencsen újjáéledt a régi szecessziós fürdő is. Erdőbényén, a kádárok műhelyeiben ma is az ősi hagyományok szerint készülnek a Tokaj-Hegyaljára jellemző gönci és szerednyei hordók. Tolcsva kúriái a XVII–XIX. Századból valók, római katolikus templomát a XIV. században gótikus stílusban emelték. Sárospatak arról nevezetes, hogy a térség legjelentősebb szerepét játszotta a történelemben. A várát hol a Rákócziak lakták, hol Balassi Bálint harcolt érte, hol országgyűlés helyszíne volt. A reformáció terjedését a ma is működő Sárospataki Református Kollégium segítette, amely évszázadokon keresztül nagyban hozzájárult a térség szellemi és vallási identitásának alakításához. A végardói strand kincset érő termálvízére 1959-ben találtak rá. Európai ritkaság a Megyer-hegyi tengerszem, aminek turisztikai lehetőségét egyre jobban kiaknázzuk.

58 M U N K A A N Y A G

Sátoraljaújhelyen a hajdani vármegyeháza épületében található a Zempléni Levéltár, amelynek első levéltárosa a magyar nyelv megújítója, Kazinczy Ferenc volt. A város fölött emelkedő Magas-hegyen épült meg az ország leghosszabb ülőszékes felvonója. A hegy télen a síelőket, tavasztól őszig a kirándulókat vonzza. A trianoni paktum nyomán elcsatolt magyar városoknak állít emléket a Magyar Kálvária. A Sátoraljaújhelytől alig néhány kilométerre található Széphalom, Kazinczy Ferenc itt építette fel családi kúriáját. A parkban található Kazinczy sírja, a Magyar Nyelv Múzeuma és a Kazinczy Emlékmúzeum. A felső-magyarországi várak a turisták kihagyhatatlan úti céljai közé tartoznak. A Zemplén hegytetőin számos romantikus várrom bukkan az utazó elé, amelyeket gyalog, kerékpárral, motoros túrázóként vagy családi kiránduláskor autóval is érdemes felkeresni. A legismertebbek Boldogkőváralján, Regécen és Füzéren találhatók. A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram fejlesztései keretében a következő műemlékek kerülnek/kerültek fejlesztésre: Füzérradvány – Károlyi-kastély, Füzér – vár, Miskolc–Diósgyőr – vár, Ónod – vár, Sárospatak – Rákóczi-vár, Szögliget – Szádvár, Edelény - Kastélysziget. A programban nem szereplő további műemlékek is érdemesek lennének fejlesztésre pl. az Encs - Abaújdevecseren az Alsó-Csoma Kastély, Fájon a Fáy-kastély, a Szentháromság római katolikus plébániatemplommal együtt. A vizsolyi katolikus templomban megtekinthetjük a Károlyi Gáspár által lefordított és megjelentetett első teljes magyar nyelvű Bibliát. A husziták történetével és tipikus lakóházával Göncön ismerkedhetünk meg. Itt készült a gönci hordó, amely az aszúkészítés egyik mértékegységévé vált. A gönci barack gyümölcsként és a belőle készült pálinka révén vált ismertté. Telkibánya a középkori aranybányászat emlékeit őrzi, tárnái ma is látogathatóak, mint ahogy az egykori kemény cserépgyár paraszti otthonokban használt termékei. Pálháza-Telkibánya közötti van a jégbarlang, itt fakad a nyáron is jéghideg vizű Király-kút, mely Mátyás király és Szép Ilonka találkozásának legendáját őrzi. Hollóházán a helyi porcelángyártás történetét mutatja be a Porcelán Múzeum. A településen található az országos kéktúra útvonal keleti végpontja. Füzérradványban, a Károlyi kastély felújított parkja egyedülálló. Pálházán található Európa egyetlen olyan ásványmúzeuma, ahol a perlit minden ismert előfordulási formáját kiállítják. Hazánk legrégibb keskeny-nyomtávú kisvasútja a Kemence-patak festői völgyében, a pisztrángos tóval és a Károlyi kastéllyal büszkélkedő Kőkapun át a Zempléni-hegység szívébe viszi a látogatókat. A Zemplén összefüggő erdőségeiben gyakori vadászzsákmány az őz, a szarvas, a vaddisznó, a muflon. Ha valaki csak a fényképezőgép célkeresztjében akarja látni az állatokat, egy dzsipes foto szafari alkalmával megteheti. A megye turisztikai kínálatában egyre nagyobb szerepet tölt be a bor és gasztronómia. Elsősorban a hegyaljai borkultúra az országosan ismert, de a Bükkaljai borvidék kiegészítő vörös boraival is bontogatja szárnyait. Gasztronómiában Miskolc éttermeinek jelentős országos térhódítása mellett, meg kell említeni az országosan díjazott, különlegességeiről híres encsi Anyukám Mondta éttermet is. A megye természetföldrajzi, kulturális adottságai - a felsoroltakból is láthatóan - sokkal jobbak, mint ami ebből az ágazat szereplőinek eredményein, és az itt eltöltött vendégéjszaka mutatókon látszik. Van tehát további növekedési potenciál, bőven vannak a szektorban mozgósítható tartalékok, mind a kínálati elemek bővítése (mennyiség), mind a szolgáltatások attraktivitása (minőség) terén.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ebben az évtizedben jelentősen emelkedett a turisták száma, ami elsősorban a kínálat minőségi fejlesztésének köszönhető. A vendégforgalom Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2010 óta folyamatosan növekszik. A minőségi fejlesztések 2011-től lehetővé teszik, hogy több területen is elérhetőek legyenek a külföldi turisták részére is. A statisztikai adatokból

59 M U N K A A N Y A G egyértelműen kiderül, hogy a megye turisztikai kínálata növekvő mértékben vonzza a felüdülésre, pihenésre vágyókat, külföldi és belföldi turistáknál egyaránt. 2019-ben 484 ezer vendég közel 1,1 millió vendégéjszakát töltött el Borsod-Abaúj-Zemplén megye kereskedelmi szálláshelyein; a 2010-es évhez viszonyítva a vendégek száma 60,1%-kal, a vendégéjszakák száma 61,3 %-kal nőtt. Azonban a 2018-as évvel összehasonlítva a vendégek száma 1,1%-kal, a vendégéjszakák száma pedig -4,3%-kal csökkent. A növekedésben fontos szerep jutott a külföldi vendégforgalomnak is, mivel 2019-ben közel 99 ezer külföldi vendég 240 ezer vendégéjszakát töltött el a megye kereskedelmi szálláshelyein; 2010-hez képest a külföldi vendégek száma 67,6%-kal, a külföldi vendégéjszakák száma pedig 96,7%-kal nőtt, tehát majdnem megduplázódott 7 év alatt. Mindazonáltal ha a 2018-as évhez viszonyítunk, akkor ez a vendégek száma esetében csupán -0,9%-os csökkenést jelent, a vendégéjszakák száma azonban jóval nagyobb mértékben, -7,6%-kal csökkent.

A teljes vendégforgalomban ugyanakkor a belföldi vendégek aránya a magasabb. 2019-ben 385 ezer vendég (az összes vendég 79,6%-a), közel 848 ezer vendégéjszakát (az összes vendégéjszaka 77,9%-a) töltött el Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. 2010-hez viszonyítva ez ugyan jelentős, 61 %-os belföldi vendégszám és 63,5 %-os belföldi vendégéjszaka szám emelkedést jelent, azonban 2018-hoz képest minimális mértékű csökkenés volt tapasztalható, amelynek a vendégszám esetében -1,1%, a vendégéjszaka szám esetében pedig -3,3% volt a mértéke.

60 M U N K A A N Y A G

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a szállásdíj bevételek is hasonló tendenciát mutatnak; több mint 8,1 milliárd forintot tettek ki 2019-ben és 2018-hoz képest 2,0%-kal bővültek; ezen belül a belföldiektől származó szállásdíj bevételek (6,4 milliárd forint) 3,7%-kal nőttek, a külföldiektől származó szállásdíj bevételek (1,8 milliárd forint) viszont -3,3%-kal csökkentek 2018-hoz képest. A kereskedelmi szálláshelyeken a szállásdíjakból, a vendéglátásból és az egyéb költésekből összesen közel 14,8 milliárd forint bevétel keletkezett Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ami 5,7%-os növekedést jelent 2018-hoz képest.

A Széchenyi Pihenő Kártya (továbbiakban: SZÉP kártya) költések is évről évre növekedést mutatnak; a 2014-es évhez képest 27,4%-os növekedés történt 2017-ig. Azonban az is kimutatható, hogy a kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó szállásdíj bevételéhez képest csökkent a felhasználásuk aránya. Míg 2014-ben az összes bevétel 19,1%-a volt SZÉP kártyából, addig 2017-ben ez az arány már csak 15,4% volt. Tehát a bevétel növekedés nem csak a „SZÉP kártyahatásnak” tulajdonítható.

Országos szinten 2019 júliusában és az év egészében is nagyot ugrottak a SZÉP kártyás költések. A KSH legfrissebb adatai szerint pihenő plasztikkal júliusban 4,8 milliárd forintot fizettek a kereskedelmi szálláshelyeken, ami 45 százalékkal több, mint 2018 júliusában. 2019-ben, az első hét hónapban összesen 15,4 milliárdot költöttek így az emberek, ami 27,8 százalékkal több, mint előző év azonos időszakában.

Országos összehasonlításban a Központi Statisztikai Hivatal 2020. május 10-én megjelent végleges 2019-es adatai alapján elmondható, hogy: • 2019-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megye az országos összes vendégszámhoz (12,9 millió) csupán 3,7%-kal, az összes vendégéjszaka számhoz (31,5 millió) pedig csak 3,5 %-kal járult hozzá annak ellenére, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az ország összes kereskedelmi szálláshelyeinek 7,0 %-a található, a kiadható szobáknak a 4,8 %-a, a kiadható férőhelyeknek pedig az 5,1 %-a. • A minőségi szálláshelyek nagyon alacsony számban vannak jelen a megyei kínálatban, pl. a 4*-os szállodák aránya nem éri el a 2%-ot. • A belföldi vendégek mindössze 5,7%-a, a külföldi vendégeknek pedig elenyésző része, 1,6%-a választotta Borsod-Abaúj-Zemplén megye valamely települését úti célul 2019-ben. • 2019-ben a kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó szállásdíj árbevételének 2,5%-a folyt be Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.

61 M U N K A A N Y A G

• A kereskedelmi szálláshelyek mellett a megye vendégforgalmában fontos szerepet töltenek be az üzleti célú egyéb szálláshelyek (magánszálláshelyek), mivel éves szinten az összes vendég 23,8%-a veszi igénybe, és a vendégéjszakák 25,2%-a ilyen típusú szálláson realizálódik. • A vendégek átlagos tartózkodási ideje 2,2 éjszaka volt a megye kereskedelmi szálláshelyein, ami elmarad az országos átlaghoz képest, a külföldiek átlagos tartózkodási ideje ennél kicsit magasabb, 2,4 éjszaka volt. • Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2019-ben 242 kereskedelmi szálláshely működött, -6,6%- kal kevesebb, mint 2018-ban. A kereskedelmi szálláshelyeken rendelkezésre álló férőhelyek száma (17 864 férőhely) -6,5%-kal csökkent 2018-hoz képest. • A vendégforgalom növekedésének köszönhetően a megye kereskedelmi szálláshelyeinek szobakapacitás kihasználtsága kismértékben nő ugyan, de az alábbi ábra tanúsága szerint is még nagymértékben (32%-kal) elmarad az országos adatoktól. A megye kereskedelmi szálláshelyeinek szobakapacitás kihasználtsága a 2018-as 37,5%-ról 36,9%-ra csökkent, azaz - 0,6 százalékponttal romlott.

• A kereskedelmi szálláshelyi vendégéjszakák száma alapján a legfontosabb küldő-piacok listáján Lengyelország szerepel az első helyen, majd Szlovákia, Németország, Románia, Ukrajna, Csehország, Kína, Oroszország, az USA és az Egyesült Királyság következik a sorban. • A kereskedelmi szálláshelyi vendégéjszakák összesített száma alapján Borsod megye legfontosabb települései: Miskolc, Mezőkövesd, Bogács, Sárospatak, Tiszaújváros, Tokaj, Kazincbarcika, Sátoraljaújhely, Telkibánya és Tarcal.

A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számát járási bontásban a következő ábra szemlélteti, melyből kitűnik, hogy a miskolci és a mezőkövesdi járás toronymagasan vezet a megye többi területéhez képest.

Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken járási bontásban 2019-ben

62 M U N K A A N Y A G

A lenti táblázatban olvashatóak a fent említett tendenciákat bemutató adatok, mely a megye vendégforgalom szempontjából jelentősebb településeinek a vendégéjszaka számait mutatja be. A települések adatainál azonban figyelembe kell venni, hogy ez a táblázat csak a kereskedelmi szálláshelyek adatait tartalmazza az egyéb üzleti célú (magán) szálláshelyek adatait nem.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye vendégforgalom szempontjából jelentősebb települései a 2019-ben kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák alapján

Összes vendégforgalom Belföldi vendégforgalom Külföldi vendégforgalom Vendégéjszakák Vendégéjszakák Vendégéjszakák Település Település Település száma 2019/2018 száma 2019/2018 száma 2019/2018 1. Miskolc 393 375 -2,9% Miskolc 314 161 -4,0% Miskolc 79 214 +1,9% 2. Mezőkövesd 139 772 +6,5% Mezőkövesd 116 005 +7,1% Tiszaújváros 38 593 -24,0% 3. Bogács 117 025 -3,1% Bogács 82 442 0,0% Bogács 34 583 -9,7% 4. Sárospatak 64 804 -12,6% Sárospatak 42 177 -15,5% Mezőkövesd 23 767 +3,9% 5. Tiszaújváros 55 331 -10,2% Telkibánya 24 612 +1,6% Sárospatak 22 627 -6,4% 6. Tokaj 26 546 -4,1% Tokaj 21 905 +1,7% Kazincbarcika 10 719 +14,9% 7. Kazincbarcika 25 866 -12,7% Sátoraljaújhely 21 051 -40,5% Tarcal 5 289 +40,9% 8. Sátoraljaújhely 25 365 -36,7% Tarcal 18 929 +3,7% Tokaj 4 641 -24,6% 9. Telkibánya 25 269 +2,5% Hernádvécse 17 717 +6,4% Sátoraljaújhely 4 314 -7,4% 10. Tarcal 24 218 +10,0% Tiszaújváros 16 738 +54,3% Aggtelek 2 854 +6,3% 11. Hernádvécse 18 745 +9,5% Kazincbarcika 15 147 -25,3% Ózd 2 445 +0,8% 12. Aggtelek 14 473 -7,5% Bükkszentkereszt 12 361 +51,2% Forró 1 735 +54,2% 13. Bükkszentkereszt 12 591 +47,5% Berente 12 125 -17,0% Sajószentpéter 1 359 - 14. Berente 12 178 -40,8% Aggtelek 11 619 -10,4% Hernádvécse 1 028 +116,4% 15. Erdőbénye 10 178 -46,2% Háromhuta 9 571 +480,8% Erdőbénye 977 -0,6% 16. Háromhuta 9 886 +460,4% Erdőbénye 9 201 -48,6% Bodrogkeresztúr 778 -19,0% 17. Pálháza 9 094 0,0% Pálháza 9 082 +0,1% Mád 745 +6,9% 18. Ózd 7 377 -4,6% Pusztafalu 6 325 +20,9% Telkibánya 657 +52,8% 19. Mád 6 614 +21,4% Répáshuta 6 280 -10,9% Jósvafő 461 +52,1% 20. Répáshuta 6 400 -12,2% Mád 5 869 23,5% Abaújszántó 433 -53,1%

2.2.b. A gazdaság belső és külső kapcsolatai Alacsony exportrészesedés A gazdaság külső kapcsolataira vonatkozóan érhetők el statisztikai adatok, így a kiemelt mutató a gazdasági társaságok árbevételén belül az export teljesítmény aránya.

63 M U N K A A N Y A G

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a megyei székhelyű ipar exportértékesítésének értéke 2019-ben 7,43%-át adta az országos, és 56,3%-át a régiós értéknek. A megyében az export ágazatok közötti megoszlása vonatkozásában magasan az ipar (azon belül is a vegyipar és a gépipar) képviseli a döntő hányadot, a többi ágazat exportra történő termelése elenyésző mértékű. Ennek egyik oka, hogy a külföldi értékesítéssel rendelkező, jelentős méretű termelő üzemek főként a vegyipar és a gépipar területén működnek.

A 2018. évi export ágazati megoszlása a megyében (%)

Az egy főre jutó export árbevétel megmutatja, hogy melyek azok a térségek, ahol meghatározóak a külföldi értékesítéssel rendelkező termelő üzemek, vagy szolgáltatók a megyében: Tiszaújváros, Kazincbarcika, Miskolc. A megye többi térségben jóval a megyei átlag alatt marad az export teljesítmény. A megye relatív lemaradását mutatja, hogy az egy főre jutó export értéke 2018-ban 77%-a volt az országos értéknek. A megyében az egy főre jutó export teljesítmény az alapvetően exportra termelő nagyobb vegyipari üzemeknek helyet adó Kazincbarcikán (TVK, Borsodchem), illetve a megye egyik legnagyobb vállalatának, az elektronikai összeszerelést végző Jabil-nek helyet adó Tiszaújvárosban a legmagasabb. A kiugróan magas értékek pozitív irányban torzítják a megyei átlagot, kedvezőbb képet mutatva. 1 főre jutó export értékének változása Éves 1 főre jutó export értéke Országos átlag arányában Járás Változás (Ft) (%) 2017 2018 2017 2018 (2017=100, %) Miskolc 2 688 619 3 094 868 78,1 83,2 115,1 Kazincbarcika 7 647 215 8 392 539 222,0 225,7 109,7 Tiszaújváros 12 320 226 14 299 806 357,7 384,5 116,1 Ózd 504 602 656 988 14,7 17,7 130,2 Sátoraljaújhely 1 530 092 1 915 356 44,4 51,5 125,2 Mezőkövesd 1 432 346 1 586 723 41,6 42,7 110,8 Szerencs 135 789 55 242 3,9 1,5 40,7 Sárospatak 579 832 649 563 16,8 17,5 112,0 Szikszó 70 632 4 968 2,1 0,1 7,0 Encs 106 734 93 140 3,1 2,5 87,3 Edelény 160 740 188 795 4,7 5,1 117,5 Gönc 843 816 672 112 24,5 18,1 79,7

64 M U N K A A N Y A G

Éves 1 főre jutó export értéke Országos átlag arányában Járás Változás (Ft) (%) 2017 2018 2017 2018 (2017=100, %) Cigánd 9 026 11 362 0,3 0,3 125,9 Putnok 48 091 42 585 1,4 1,1 88,6 Mezőcsát 95 526 102 991 2,8 2,8 107,8 Tokaj 200 498 226 506 5,8 6,1 113,0 Megyei átlag 2 524 507 2 864 364 73,3 77,0 113,5 Országos átlag 3 444 194 3 718 911 100 100 107,9 Forrás: KSH, TAO elemzés

A fenti relatív mutatók mellett fontos kiemelni, hogy a tiszaújvárosi és a kazincbarcikai járás mellett az ózdi járásban vélhetően a Johnson Electric üzemének, míg a sátoraljaújhelyi járásban a Prec-Cast autóipari beszállítónak és a dohánygyárnak köszönhető a kedvezőbb export árbevételi mutató. A statisztika kicsit csalóka, mert azokban a térségekben ahol alacsonyabb az árbevétel, ott egy-egy nagyobb, exportra termelő vállalkozás jelentősen torzítja a mutatót. Miskolcon szintén számos olyan vállalkozás van, amelyik döntően külpiaci értékesítésre termel, pl. a Bosch csoport helyi üzemei. A megye gazdasági nyitottságát is érdemes vizsgálni, ezt az export nettó árbevételből való részesedésével tehetjük meg (következő táblázat). Borsod-Abaúj-Zemplén megye esetében az országos átlagnál magasabb értéket figyelhetünk meg, a megyén belül viszont nagy különbségeket találunk. A legnagyobb exportarány a két legmagasabb 1 főre jutó exportértékkel bíró járásban található, ami Tiszaújváros és Kazincbarcika. Az eredményeket azonban óvatosan kell kezelni, a két járás kiemelkedő export arányát a járásokban lévő néhány nagyvállalat okozza. Az aktív export tevékenység egyrészt pozitív, hiszen a külső gazdasági kapcsolatok erejét mutatja, másrészt viszont sérülékenységet is hordoz magában: a néhány legnagyobb vállalat teljesítménye határozza meg a megye teljesítményének jelentős részét. Export részesedése a nettó árbevételből Járás Éves értékek (%) Változás 2017 2018 2017=100, % pont Miskolc 44,6 45,3 0,7 Kazincbarcika 69,7 68,3 -1,4 Tiszaújváros 72,8 76,7 3,9 Ózd 34,0 35,5 1,5 Sátoraljaújhely 37,2 37,9 0,7 Mezőkövesd 44,9 45,3 0,4 Szerencs 7,3 2,7 -4,6 Sárospatak 15,2 14,9 -0,3 Szikszó 6,1 0,4 -5,6 Encs 8,5 6,9 -1,6 Edelény 13,6 12,5 -1,1 Gönc 28,2 25,6 -2,6 Cigánd 3,3 4,0 0,7 Putnok 10,8 8,6 -2,1 Mezőcsát 10,7 10,5 -0,2 Tokaj 11,7 10,7 -1,1 Megyei átlag 50,6 51,0 0,4

65 M U N K A A N Y A G

Járás Éves értékek (%) Változás 2017 2018 2017=100, % pont Országos átlag 33,7 32,8 -0,9 Forrás: KSH, TAO elemzés

A gazdaság belső kapcsolataira vonatkozóan nem rendelkezünk megbízható információkkal. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy egy erős térségi gazdaságban egyaránt jelen vannak az export tevékenységet végző vállalkozások, és a helyi adottságokhoz illeszkedve biztosított a helyi piacra való termelés. Ez utóbbira példák a termelőktől való közvetlen vásárlás terei, az újabban ismét – főként a turisztikailag frekventált településeken - népszerűvé váló termelői piacok. Továbbá fontos kiemelni, hogy minél több egy térségben a vállalkozások közti üzleti interakció (pl. termékvásárlás, napi működésen felüli szolgáltatás-vásárlás, kutatás-fejlesztési együttműködés), annál erősebb a gazdaság térségi beágyazottsága. Ehhez kapcsolódóan nemcsak a közvetlen exportra értékesítő vállalkozások jelentőségét kell kiemelni, hanem azokét is, akik az exportáló vállalkozások beszállítói.

2.2.c. A termelési infrastruktúra állapota

Megyénk területe 16 járásra oszlik, melyek gazdasági teljesítményei jelentősen különböznek egymástól. A megye fekvése, domborzati viszonyai, ásványkincsei, a rendelkezésre álló infrastruktúra és a munkaerő képzettsége is meghatározó egy-egy terület fejlődését illetően. A különböző szempontok együttes mérlegelése alapján a megyében a Tiszaújvárosi és a Kazincbarcikai járások fejlett gazdasággal rendelkeznek, míg a többi 13 járás gazdasága fejlődőnek tekinthető.

A megye fontosabb gazdasági mutatóinak megoszlása járásonként (2018)

A gazdasági különbség a befektetett saját tőke eltérésén alapszik. Megyei összehasonlításban a három legfejlettebb járásban él a lakosság 50,5 százaléka és tömörül a befektetett tőke (összes eszköz) 78,9 százaléka. Így az itt működő vállalkozások tőkeerősebbek, a külföldi tőke jelenléte meghatározó, és a fejlesztéshez szükséges saját források is jobban rendelkezésre állnak. A gazdaságfejlesztés mozgatórugója az új ipari parkok fejlesztése, és új, magas hozzáadott értéket termelő vállalatok betelepítése. A megye ipari parkjait a legmagasabb elvárásoknak megfelelő módon

66 M U N K A A N Y A G

és teljes infrastruktúrával alakítják ki. 2013 októberében a Magyar Kormány Kiemelt Fejlesztési Központtá nyilvánította Miskolcot és térségét. A 2014-2020-as programozási időszakban a megyei jogú városok között Miskolc a második legnagyobb támogatási összeget kapta: 33 milliárd forint áll rendelkezésre településfejlesztési támogatásként. A döntés pozitív hozadékaként számos hazai és nemzetközi vállalkozás is otthonra talált. A Modern Városok Program keretében 2015. április 21-én Magyarország Kormánya és Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata együttműködési megállapodást írt alá, amely többek között magában foglalja egy új, 1000 hektáros ipari park kialakítását és fejlesztését. A befektetői környezet elemzésénél a befeketői igények alapján a megvalósult gazdasági infrastruktúrafejlesztéseket, a rendelkezésre álló szakképzett munkaerő meglétét valamint a fenntartható, élhető település meglétét szükséges vizsgálnunk.

Ipari parkok, iparterületek

A termelési infrastruktúra alapfeltételei leginkább az ipari parkokban állnak rendelkezésre. A régióban 25 ipari park működik, leginkább a nagyvárosokban, a legtöbb (16 db) B.-A.-Z. megyében. A rendelkezésre álló, infrastruktúrával megfejlesztett területek 2500 m2-es nagyságtól egészen 80-90 hektáros méretig találhatóak, az előkészített területek között – amelyek infrastrukturális fejlesztése még nem történt meg – 400 hektáros terület is megtalálható. Az elmúlt években folyamatosan volt elérhető vissza nem térítendő támogatás termelő üzemeket kiszolgáló alap-infrastrukturális fejlesztésekre; igaz, a feltételek inkább ingatlan-fejlesztési, mintsem gazdaságösztönzési szempontokat képviseltek. A termelői infrastruktúra korábbi években való kiépítettsége következtében az iparterületek fejlesztésére kevesebb igény jelentkezett az elmúlt években, ezért a termelői infrastruktúra fejlesztését a vállalkozások telephelyeinek fejlesztése keretében támogatta a kormány, előnyben részesítve az ipari parkokban tervezett beruházásokat. Az elmúlt években az egyik legjelentősebb ipar-területi fejlesztés a Miskolcon átadott Mechatronikai Ipari Parkban volt, ahol 39,5 ha nagyságú, kiemelkedő földrajzi és logisztikai adottságokkal rendelkező, új, összközműves zöldterület várja a befektetőket.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye ipari park címet viselő területei Elnyerés Ipari park A cím viselője Honlapja dátuma Kazincbarcika Város www.barcikaszolg.. BARCIKAI IPARI PARK (Kazincbarcika) Önkormányzata, Barcikai Ipari 2007 hu Park Kft. * BorsodChem Ipari Park www.borsodchem. BorsodChem Zrt. 1997 (Kazincbarcika) hu Diósgyőri (DIGÉP) Ipari Park Diósgyőri Ipari Park Kft. f.a. 1997 - (Miskolc) Encsi Ipari Park (Encs) Encs Város Önkormányzata 2000 www.encs.hu „FIZ” Felsőzsolcai Ipari Zóna Felsőzsolcai Logisztikai Ipari Park Befektetési, Ingatlanforgalmazási 2005 www.fiz.hu (Felsőzsolca) és Szolgáltató Kft. Mezőkövesdi Ipari Park Mezőkövesd Város 2000 - (Mezőkövesd) Önkormányzata MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó www.mechapark.h MIP-Miskolci Ipari Park (Miskolc) 2005 Zrt. u Miskolc-Alsózsolca Ipari Park MAIP Miskolc-Alsózsolca Ipari 1999 - (Alsózsolca) Park Kft. Miskolc Déli Ipari Park (Miskolc) MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó 2009 www.mikrt.hu

67 M U N K A A N Y A G

Zrt. Ózdi Ipari Park (Ózd) Ózdi Ipari Park Kft. 1997 www.ozdipark.hu Sajóbábonyi Vegyipari Park SVIP Sajóbábonyi Vegyipari Park 1998 www.svip.hu (Sajóbábony) Kht. Sátoraljaújhelyi Ipari Park Sátoraljaújhelyi Ipari Park Kft. 1998 www.zrva.hu (Sátoraljaújhely) Szerencsi Ipari Park Építő és SZERENCSI IPARI PARK (Szerencs) 2003 - Szolgáltató Kft. Szikszó Város Önkormányzata, Szikszói Ipari Park (Szikszó) 1999 - Szikszói Ipari Park Kft.* Tiszaújvárosi Ipari Park TiszaSzolg 2004. Kft. 1998 www.tszolg.com (Tiszaújváros) Forrás: NGM - http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/belgazdasagert-felelos- allamtitkarsag/hirek/ipari-park-cim-viselesere-jogosult-parkok-es-szervezetek

Az ipari parkok működése eltérő, vannak melyek jól működnek és vannak ahol még számos szabad fejlesztési területtel rendelkeznek, mások még infrastrukturális fejlesztésekre várnak. Többnyire jellemző, hogy az ipari parkok által befogadott vállalkozásoknak egy ipari parkon belül nincs különösebb specializált tevékenységi köre, vagy ágazati kötődése, kivéve, azokon a területeken, ahol már évtizedek óta egy nagyvállalat köré szerveződtek a vállalkozások (Pl. BorsodChem Ipari Park). A jövőre nézve célszerű végiggondolni, hogy az ipari parkok profilját miként lehet erősíteni az adott parkon belül meghatározó, sikeres vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódóan. Ezáltal együttműködések alakulhatnak a vállatok között (fejlesztési, gyártási, értékesítési tevékenységben vagy a munkaerő biztosításában), és javulhat a hasonló profilhoz tartozó vállalkozások versenyképessége. Az ipar fejlesztését néhány kistérségi központban, mint Sárospatakon a bonyolult tulajdonviszonyok korlátozzák, hisz az iparterület magán tulajdonosai alapvetően az ingatlan értékesítése után megszerezhető bevétel maximalizálásában érdekeltek és nem a helyi foglalkoztatási potenciál bővítésében. Ezért az elmúlt években számos helyen elsődlegesen az országos kiskereskedelmi láncok egységei települtek le, miközben az adott település nem tudott a termelő tevékenységet végző vállalkozásoknak versenyképes telephelyi ajánlatot tenni. A befektetésre alkalmas területek ára több tényeztő függvénye, a városok közigazgatási területén belül találhatók drágábbak, mint a települések területén elhelyezkedők, azonban európai viszonylatban igen kedvezőek, ezáltal a térség a kis- és középvállalkozások, és a nagyberuházók fogadására is alkalmasak és vonzóak lehetnek. Jelenleg is zajlanak fejlesztések, melyek vagy új ipari park létrehozására, vagy pedig a működő ipari park fejlesztésére vonatkoznak. A folyamatban lévő ipari park fejlesztések a következők: • Barcikai Ipari Park - fejlesztés • Bekecs – ipari park kialakítása; • Boldva – iparterület alapinfrastruktúra fejlesztés; • Cigánd – iparterület fejlesztés; • Edelény – iparterület kialakítása; • Hernádkak – iparterület kialakítása; • Mezőcsát – iparterület fejlesztése; • Mezőkövesi Ipari Park – fejlesztés és új iparterületek kialakítása; • Ózd – zöldmezős ipari terület kialakítása; • Sajóbábonyi Vegyipari Park – fejlesztés; • Sajókeresztúr – iparterület fejlesztés;

68 M U N K A A N Y A G

• Sárospatak – iparterület fejlesztés; • Sátoraljaújhelyi Ipari Park – fejlesztés; • Szendrő – mini iparterület kialakítása; • Szerencsi Ipari Park – fejlesztés; • Szikszói Ipari Park – fejlesztés és új iparterület kialakítása.

Az ipari parkok által kínált szolgáltatások és előnyök, a betelepülők által is kiaknázható lehetőségek: • folyamatosan javuló üzleti, szolgáltatói infrastruktúra, • kedvező geopolitikai helyzet - szlovák és ukrán piacok közelsége, • kedvező földrajzi elhelyezkedés, jó megközelíthetőség, jó vasúti összeköttetés • infrastrukturális fejlesztések, • megindult munkahelyteremtő beruházások, • az újonnan betelepülőkkel kialakított új gazdasági, együttműködési kapcsolatok • bővülő szolgáltatások (gazdasági, technológiai, biztonsági, banki, orvosi, műszaki, karbantartási, stb.)

Az ipari parkok korábbi elemzése során a betelepült vállalkozások körében végzett megkérdezésnél jelenleg az alábbi főbb gazdálkodást akadályozó körülményeket nevezték meg a megkérdezettek:

• az ipari park üzleti szolgáltatásainak hiánya (ipari park adottsága) • helyi adók mértéke és a vállalkozások helyi támogatásának hiánya • helyi közösségi közlekedés nem megfelelő színvonala • közúthálózat fejletlensége, hiányossága • nem megfelelő képzettségű (minőségű) munkaerőből származó munkaerőhiány.

Az ipari parkban lévő vállalkozások versenyképességének javításához az ipari park által nyújtott szolgáltatások körét és minőségét kell emelni (például inkubártorházak kialakításával). A befektetők részére fontos kritérium a kiváló megközelíthetőség, ezért az ipari parkba vezető út felújítása is és ezáltal az ipari park megközelíthetősége, valamint a közösségi közlekedés fejlesztése is kiemelkedő fontosságú. Az utóbbi évek adatai szerint az ingázás intenzitása elsősorban Észak-Magyarországon növekedett. A munkaerő vonzása tekintetében a megyei jogú városok, így Miskolc szerepe is kiemelkedő. A miskolci vállalatoknál foglalkoztatott munkavállalók nagy része napi szinten ingázik lakó- és munkahelye között, így a munkaerőigény jelentős hányada elégíthető ki Miskolc 30 km-es körzetéből 30 perces ingázással is. Fenti fejlesztések által az ipari parkban működő vállalkozások számára érezhető minőségi javulás következik be, mely hatással lesz a működésük hatékonyságára

Technológiai adottságok – inkubátorházak • Mind a 2007-2013-as időszakban, mind azt követően a térségi jelentőségű iparterületek és ipari parkok fejlesztése a régió számára további munkahelyteremtő vállalkozások vonzása, illetve a térségben működő vállalkozásoknak kedvező, növekedésük számára is teret adó telephelykínálat kialakítása miatt volt kulcskérdés. Ennek érdekében támogatottak voltak a vállalkozások betelepítésére alkalmas ipari parkok, iparterületek fejlesztését, bővítését,

69 M U N K A A N Y A G

valamint az ipari parkok, iparterületek működését biztosító, illetve a befektetéseket szervező, menedzselő szolgáltatások fejlesztését - beleértve az ipari parkon belül az innovációs tevékenységek, technológiák fejlesztését is - inkubátorházak kialakítását célzó projektek is. • Mivel a régióban számtalan használaton kívüli, vagy alig használt volt iparterület, üzem volt, ezért ezeknél a fejlesztéseknél előnyben részesültek a már beépített, barnamezős (volt ipari területek, bányaterületek, elhagyott elsősorban külterületi laktanyák), döntő részben elhagyatottan, funkció nélkül álló területek.

• Az üzleti infrastruktúrát igénybe vevő vállalkozások számának növekedésével javul a gazdasági aktivitás, illetve nő a versenyképesség a magasabb minőségű és szélesebb körű szolgáltatások által. • Az Észak-magyarországi régió gazdaságának fejlődése nagymértékben függ a közeljövőben elért, megvalósított regionális vállalkozások fejlődésétől, megerősödésétől, ennek eredményeképpen megerősödnek azok a vállalkozások, amelyek magas hozzáadott értéket képviselő terméket/szolgáltatást állítanak elő.

• A szolgáltatásfejlesztés hatással lehet a kistérség/régió oktatási helyzetére, fejlődésére is, hiszen az újonnan betelepült vállalatok megjelenésével kialakulhat az igényeknek megfelelő, specifikus oktatás. • A gazdasági indikátorok területi alakulását a jövedelmi viszonyok alakulása is követi. Borsod- Abaúj-Zemplén Megyében az 1 főre jutó keresetek különösen kedvezőek a szomszédos országokhoz és régiókhoz viszonyítva. A nettó átlagkeresetek 22,5 %-kal az országos átlag alatt vannak – ezzel a 4. legalacsonyabb a többi megyéhez képest. Ennek oka nem csupán az, hogy a dinamikus térségekben magasabb a keresők aránya, és kisebb a munkanélkülieké, hogy ott jobban megfizetett munkások dolgoznak. Még az állam által ellenőrzött és meghatározott szférákban is jelentkezik – a piaci szféránál mérsékeltebb – nyugat-kelet lejtő. A jövedelmek alacsonyabb szintje ugyanakkor nem párosul alacsonyabb megélhetési költségekkel. A leszakadó régiókban élő családok meghatározó vagyontárgyainak (föld, lakás vagy ház) értéke töredéke a dinamikus térségekben lévőknek, ami korlátozza a területi mobilitási hajlandóságot a stagnáló, lemaradó területekről a felfutó, sikeresnek tekintett térségek irányába. Ebben a tekintetben cél lehet tehát, hogy a kialakítandó iparterületen megvalósítandó vállalkozói inkubátorház felépítésével, illetve a benne nyújtott szolgáltatásokkal segítsük a kezdő, illetve a már működő kis- és közepes vállalkozásokat, és növeljük a vállalkozások által megtermelt hozzáadott értéket. Az ipari parkok megfelelő helyszínt biztosítanak a feldolgozóipari cégek betelepüléséhez, működéséhez, ám kevéssé szolgálják a megye innovációs potenciáljának javítását. Ennek érdekében fontos lenne olyan innovációt támogató programok alapítása, amelyek akár a már működő vállalkozások innovációs tevékenységét erősítik, vagy új, innovatív iparágakban működő vállalatok (start-upok) megyébe vonzását biztosítják. Ennek jó alapot nyújt a több tudományterületen is jó eredményeket felmutató Miskolci Egyetem jelenléte, illetve nemzetközi beágyazottsága. Az inkubátorházak fejlesztésével is hasonló volt a probléma, mint az ipari parkok esetén, jellemzően üzleti alapon irodai célú fejlesztések történtek, ahol a kezdő vállalkozásoknak nyújtott tanácsadási szolgáltatások rendszertelenek, csupán az adminisztrációs szolgáltatások maradnak meg. A megvalósult fejlesztések csak részben tudtak megoldást találni a fenti problémákra.

70 M U N K A A N Y A G

Az inkubátorházakban jellemzően a 0-3 éves vállalkozások kapnak kedvezményt a bérleti díjból. Amennyiben a kezdő vállalkozások részéről nincs igény az irodai infrastruktúrára, akkor más vállalkozás piaci alapon bérelheti az adott helyiségeket.

Szolgáltatóközpontok Az üzleti szolgáltató központok (business services centres – BSC) körében készített 2019-es átfogó felmérés eredményei alapján egyértelműen megállapítható, hogy a hazai üzleti szolgáltató ágazat egyre érettebbé válik, amit jól példáz, hogy az iparági szereplők egyre szélesebb körű és egyre átfogóbb, kifejezetten magas hozzáadott értékű feladatkörökkel jelennek meg Magyarországon. Emellett egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a tehetséggondozásra, az oktatási együttműködésekre és az innovatív megoldásokra, de a szűkülő munkaerőpiac és a változó vállalati stratégiák is további kihívásokat jelentenek. A magasabb hozzáadott értékű tevékenységek felé tolódással egyidejűleg a hagyományos modellek mellett egyre gyakoribbak az úgynevezett hibrid központok. A működési átalakuláson túlmenően földrajzilag is tapasztalható egyfajta elmozdulás, hiszen egyre hangsúlyosabban jelennek meg a BSC szektor térképén a TIER-2-ként hivatkozott vidéki nagyvárosok, ahol főként az egyetemi tudás és humánerőforrás-bázisra alapozva nyílnak újabb és újabb irodák. Az ágazat egyik legnagyobb kihívása a folyamatos bővülések eredményeként fellépő munkaerő-igény kielégítése, valamint a már meglévő munkaerő megtartása a versenytársakkal szemben. Ezekre a kihívásokra leginkább a munkáltatói márka építésében (employer branding), illetve a toborzási folyamatok automatizálásában keresik a megoldást, ugyanakkor éppen az automatizálás miatt számos feladatkör változik, vagy áll változás előtt, amit át- és továbbképzésekkel kezelnek a vállalatok. Összességében tehát megállapítható, hogy a magyarországi üzleti szolgáltató szektor továbbra is rendelkezik azokkal a versenyelőnyökkel, amelynek köszönhetően a régió legérettebb, legfejlettebb BSC piaca a hazai: a képzett munkaerő, a magas szintű irodai és telekommunikációs infrastruktúra, a stabil gazdasági és politikai környezet, valamint az életminőség együttesen kiváló alapot biztosítanak a további bővüléshez. B-A-Z megyében (Miskolcon) jelenleg négy szolgáltatóközpont működik, közel 1700 munkavállaót foglalkoztatva. A szektor komoly lehetőségeket tartogat, amely kiaknázásához a megyeközpont megfelelő pontenciállal rendelkezik: a képzett munkaerőt célzott oktatással, mint közép-, mind felsőfokon biztosítani tudja, az életminőség a városban hasonló beruházások vonzásához már megfelelő, bár fejlesztésre szorul. Hiányt mutat azonban a rendelkezésre álló „A” kategóriás irodák rendelkezésre állása: a jelenlegi 14,400 m2 irodakapacitás („A” és „B” kategóriás) mára szinte teljesen betelt, a város további 1600 m2 „A” kategóriás irodafejlesztéssel kíván az iparágnak új teret nyitni. A megyében a logisztikai szolgáltatók általában a termelő üzemek közelébe települtek, így Miskolcon, Felsőzsolcán, Szikszón és Tiszaújvárosban történtek fejlesztések támogatásból. A logisztikai fejlesztésekre a megyében még lehetőség van az M3-as autópálya mellett Mezőkövesdnél, ahol egyszerre áll rendelkezésre közúti, vasúti, illetve korszerűsítendő repülőtéri infrastruktúra. Továbbá, a lehetséges logisztikai központhoz képest mintegy 50-60 km távolságra van a vasúton is elérhető tiszai áruforgalmi kikötő Tiszaújvárosban. Ezen a ponton csak akkor van lehetőség nagyobb léptékű, a repülőtér használatára is építő logisztikai célú fejlesztésre, ha üzleti megrendelés érkezik a földrészek, így Európa és Ázsia közti, elsősorban légi szállítású áruforgalom bonyolítására, szervezésére.

2.2.d. A telepítési tényezők értékelése

A vállalkozások letelepedésének és fejlődésének főbb tényezői megjelennek a fejlesztési koncepció helyzetelemzésének egészében, mint például

71 M U N K A A N Y A G

• a termelő infrastruktúra rendelkezésre állása, • „szabad vállalkozási zóna” kategóriába sorolt kistérségeknek nyújtott kedvezmények, • szakképzett munkaerő elérhetősége, • piacok elérhetősége, • lehetséges vállalkozási együttműködések, üzleti partnerek köre a térségben, • vállalkozások fejlesztéseit finanszírozó eszközök (közvetett és közvetlen támogatások), • innováció közvetítési szolgáltatások, illetve technológiai transzfer, vállalkozások letelepedését, kezdő vállalkozások indítását segítő tanácsadási szolgáltatások. Az ipar telepítési tényezői között fontos szerepet játszanak a természeti, a társadalmi-gazdasági, politikai és honvédelmi megfontolások. A tőkeszervezés, a vállalkozások megyébe való betelepítésének előmozdításában nagy szerepe lenne az ipari parkoknak, melyekből napjainkig 16-ot alakítottak ki a megyében, mintegy 450 betelepült céggel, azonban a kialakított területek közel 60%-a még üresen áll. Ezek a parkok részben kiépített infrastruktúrával és szolgáltatásokkal várják a betelepülni szándékozókat. Az ipari parkok sajnos a kulcsfontosságú telepítési tényezők terén hiányt szenvednek, vagyis probléma a szakképzett munkaerő hiánya, a meglévők elvándorlása, jellemzőek az infrastrukturális hiányosságok (rossz megközelíthetőség, alapinfrastruktúra hiánya), és kevés/nem komplex szolgáltatást nyújtanak az ipari övezetek. A rossz megközelíthetőség nem csak a beszállítói és logisztikai vetületben jelent problémát, hanem munkaerő munkahelyre való eljutását is korlátozza. A vállalatok letelepedésének ösztönzésével a települési önkormányzatok, ipari park menedzsmentek foglalkoznak, de ezen felül számos egyéb szervezet is részt vesz a különböző vállalkozásfejlesztési és a kezdő vállalkozások indítását, innovációs ösztönzését segítő programokban. Ilyen pl. a BORA 94 Nonprofit Kft., a Miskolc Holding vagy a Miskolci Egyetem, mely utóbbi többféleképpen is aktív résztvevője a vállalkozások fejlesztésének. A gazdaságfejlesztésben a megye egyik meghatározó szereplője a Kereskedelmi és Iparkamara megyei szervezete (BOKIK), mely egész megyére kiterjedő hálózatával információnyújtással segíti a vállalkozások hatékonyabb működését, emellett másokkal együtt szervezi a szakképzés gyakorlati rendszerét. A megyében több klaszter is működik, melyek célja egy ágazat versenyképességnek javítása, illetve a vállalati hálózati kapcsolatok erősítése: pl. a Miskolc központú Észak-Magyarországi Informatikai Klaszter, az Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter, illetve a méretében kicsi, de innovációs tevékenység szempontjából meghatározó űripari klaszter. Ezen felül kockázati tőkebefektetéssel foglalkozó vállalkozások is működnek (pl. BnL Start Partners Inkubátorház). A hagyományos vállalkozásfejlesztési programok mellett egyre nagyobb szerepet kapnak az alternatív megközelítések, pl. a helyi termékek értékesítését támogató programok (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Foglalkoztatási és Gazdaságfejlesztési Paktum), álláskeresők vállalkozóvá válását segítő program (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal), vagy az Országos Vállalkozói Mentorprogram (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Innovációs és Technológiai Minisztérium, SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány). A vállalkozásfejlesztés szervezetei jelen vannak a régióban, de a köztük lévő munkamegosztáson, illetve működésük hatékonyságán, valamint stabilizálásán lehetne a jövőben célzott támogatásokkal és nagyobb tulajdonosi felelősséggel javítani. A vállalkozási fejlesztések finanszírozását napjainkban banki hitelezés mellett, az Európai Unió forrásait felhasználva az állami támogatások ösztönzik. További telepítési tényezőnek számít a vállalkozások működését meghatározó szabályozási, adófizetési környezet stabilitása, de ezen tényezőkre helyi szinten kisebb ráhatásra van lehetőség. Amire lehetőség nyílik, az a vállalkozások helyi adminisztrációs ügyei intézésének segítése, illetve az iparűzési adóhoz kapcsolódó mentességek nyújtása. Az iparűzési adómentességnél fontos

72 M U N K A A N Y A G megjegyezni, hogy egyértelmű, a helyi foglakoztatást preferáló kritériumok alapján kell megítélni. Mindeközben a mentesség nyújtása ellen hat, hogy az önkormányzatok központi finanszírozása napjainkban bizonytalan, valamint az elmúlt években megvalósított beruházásaikra hiteleket vettek fel, kötvényeket bocsátottak ki, melyek visszafizetése érdekében szükségük van bevételre. Szabad vállalkozási zónák a munkahelyteremtés ösztönzésére A kormány a befektetések ösztönzése érdekében a leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztésére vállalkozási övezet program részeként beruházások, illetve új munkaerő foglalkoztatása esetén adókedvezményeket határozott meg. A 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelettel létrehozta a szabad vállalkozási zónákat és azokban nyújtható munkahely-teremtési és beruházási célú kedvezményeket. A Magyar Közlönyben megjelent 15/2018. (II. 13.) Korm. rendelet melléklete tartalmazza a szabad vállalkozási zónává kijelölt települések „frissített” listáját, mely kijelölés 2020. december 31-ig tart és jelenleg 1202 települést tartalmaz, melyből 266 település B.-A.-Z. megyében található. Habár a kedvezmények értékéről és hatásairól nincsenek részletes elemzések, a szabályozást a jövőben is érdemes fenntartani.

2.2.e. A területi innovációs potenciál

Bővülő, de országos szinten még alacsony K+F kapacitások, ráfordítások Borsod-Abaúj-Zemplén megye kutatás-fejlesztési potenciálja az országos átlag alatti, ugyanakkor az utóbbi években jelentősebb növekedés figyelhető meg, mind a K+F-ben foglalkoztatott kutatók és fejlesztők számában, mind a ráfordítások és a beruházások összegében. Amíg a K+F-ben dolgozók száma mintegy 15,9%-kal nőtt, addig a K+F ráfordítások közel kétszerese, míg a beruházások közel 5,5-szerese volt a 2018. évben a 2010. évhez viszonyítva. Árnyalja azonban a képet, hogy az országos értékek a K+F-ben dolgozók számában (+44,7%) és a K+F ráfordítások összegében (+110,9%) is nagyobb növekedést mutatnak a vizsgált időszakban. A K+F beruházások értékében azonban a megye jelentősen nagyobb növekedést tudott elérni az országos 3,17-szeres növekedéshez képest. K+F kapacitások és ráfordítások

Éves értékek Részesedés (%) 2010=100 2010 2018 2010 2018 % Kutató-fejlesztő helyek száma Borsod-Abaúj- 109 114 3,7 3,3 104,6 Zemplén megye Országos 2 983 3 491 100 100 117,0 A kutató-fejlesztő helyek K+F-számított létszáma összesen, fő Borsod-Abaúj- 842 976 2,7 2,1 115,9 Zemplén megye Országos 31 480 45 566 100 100 144,7 Összes K+F-ráfordítás, millió Ft Borsod-Abaúj- 7 147,7 14 212,4 2,3 2,2 198,8 Zemplén megye Országos 310 210,5 654 163,1 100 100 210,9 K+F-beruházás Borsod-Abaúj- 620,7 3 357,5 1,7 3,0 540,9 Zemplén megye Országos 35 495,5 112 771,2 100 100 317,7 Forrás: KSH

73 M U N K A A N Y A G

A megyének a K+F tevékenységekben való lemaradását jelzi, hogy míg országosan egy lakosra 66.899 Ft ráfordítás jutott 2018-ban, addig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ez az érték csupán az egyharmada, 22.122 Ft volt. Valamivel kisebb a különbség az országos átlagtól való eltérésben az egy lakosra jutó K+F beruházásokban: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 5226 Ft, míg országos szinten 11.533 Ft volt 2018-ban, vagyis a megyei érték az országos adat közel fele, 45,3 %. 2018-ra bővült a megyében a kutatás-fejlesztési kapacitás, mind a kutatási tevékenységet végzők létszáma, mind pedig a ráfordítások tekintetében. A korábbi időszakokat is figyelembe véve ez kedvező információ a gazdasági fejelődési lehetőségeinek szempontjából, lassú, ám folyamatos növekedést tapasztalhatunk. Nem elhanyagolható a kutatás-fejlesztési tevékenység növekedésében a célzott európai uniós támogatások szerepe. A kutatás-fejlesztés eredményeként 2018-ban az előző évinél tizedével több könyv és könyvfejezet (közel 12 ezer), valamint az egy évvel korábbihoz hasonló számú szakfolyóiratcikk (27 ezer) jelent meg országos szinten. Ugyanezen adatok a megye esetében 339 és 849 publikáció, ami az országos adatok 2,9 és 3,1 százalékának felel meg. A korábbi évekhez hasonlóan ezen a téren a – publikációs tevékenységben leginkább érdekelt – felsőoktatási kutatóhelyek voltak a legaktívabbak. Az egymillió foglalkoztatottra jutó szabadalmak számában nemcsak Borsod-Abaúj-Zemplén megye marad el az országos teljesítménytől, hanem Magyarország egésze is a fejlettebb Nyugat-európai térségektől.

A miskolci kutatóintézetek szerepe a kutatás-fejlesztésben A megye kutatás-fejlesztési tevékenységében kiemelkedő szerepe van a Miskolci Egyetemnek. Az egyetemen az oktatás és kutatás szerves egységet képez és kapcsolatuk viszi előre az oktatás és kutatás színvonalának folytonos emelését. Az egyetemi kutatások az alap-, alkalmazott- és fejlesztő kutatások láncolatát alkotják a következő területeken: természettudományok, műszaki tudományok, társadalomtudományok, bölcsészettudományok, orvostudományok és művészetek. Az egyetem kutatási főirányaihoz igazodnak a karok, továbbá az integrált oktatási és kutatási intézetek és szervezetek kiemelt kutatási területei, témái. Az egyetemen működik az Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézet (AFKI), az Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ (ImKKK) és a Technológia- és Tudástranszfer Igazgatóság (TTI). Ezen szervezeti egységek feladata, hogy megteremtsék a hidat az egyetem kutatás-fejlesztési tevékenysége és a vállalati szféra között és hozzájáruljanak az egyetem kutatás-fejlesztési tevékenységének bővítéséhez. A megye kutatás-fejlesztési tevékenységében jelentős szerepe van a Miskolci Egyetem 2020-ig kijelölt „Innovatív Tudásváros” programjának, mely az erőteljes kutatás, fejlesztés és innovációs aktivitást, fókuszpontok kijelölését, piaci igények feltárását és kiszolgálását, valamint a nemzetköziesedési folyamatok erősítését tűzte ki elsődleges célul. A Felsőoktatási Ipari Együttműködési Központ (FIEK) a Miskolci Egyetem, a BorsodChem, a Bosch, valamint az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kft. szerepvállalásával, közös kutatói hálózat és infrastruktúra létrehozásával jött létre. Az együttműködés keretében az egyetem és a piaci szereplők nem csupán megosztják egymással kutatói infrastruktúráikat, hanem együttes laborfejlesztéseiknek köszönhetően újabb kutatóhelyeket is létrehoznak, így fokozva az észak-magyarországi térség K+F+I képességét. A megye meghatározó alkalmazott kutatás-fejlesztési intézete a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú NKft., mely a megyében két divízióval rendelkezik: BAY-ENG Mérnöki Divízió és BAY- SMART Intelligens Rendszerek Divízió. A BAY-ENG elsősorban a mérnöki tudományokhoz kapcsolódóan végez az anyagtudományi és – technológiai, valamint a gépészeti tudományokkal kapcsolatos fejlesztéseket és mérnöki szolgáltatásokat. A BAY-SMART pedig innovatív mérnöki megoldások kidolgozását fogja össze, melynek eredményeként költséghatékony, innovatív termékek, valamint üzemelő rendszerek jönnek létre az üzleti siker érdekében. Az intézet számos projektet valósít meg Európai Uniós támogatással.

74 M U N K A A N Y A G

Vállalati innováció támogatása A Miskolci Egyetem és a Nemzeti Kutatási- Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2019. novemberében az országban elsőként alapította meg a miskolci Területi Innovációs Platformot. A szerveződéshez csatlakoztak kis-és középvállalkozások, nagyvállalatok és egyéb szervezetek is. A Platform munkáját a Miskolci Egyetem fogja össze és szervezi. A TIP ösztönzi a szereplőket az együttműködésben rejlő lehetőségek kiaknázására, a hálózatosodásra, az egyetemi kutatási kapacitások és infrastruktúrák kihasználására, a nagyvállalati és nemzetközi kapcsolatok kialakítására. A megye hiányt szenved a magas hozzáadott értékű tevékenységekből (fejlesztés, programozás, K+F, innováció stb.), amivel összefüggésben a szakképzett munkaerő hiánya és a meglévő szakemberek elvándorlása is jellemző. Részben erre a problémára próbált meg megoldást találni a 2014-2020 programozási időszak Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programja (GINOP). A program célja az volt, hogy a javuló gazdasági környezet, a stabilizálódó makrogazdasági helyzet a vállalkozásokat tevékenységük minőségi fejlesztésére, bővítésére ösztönözze.

Folyamatban lévő gazdaságfejlesztések B.-A.-Z. megyében (%)

A vállalati innováció és kutatás-fejlesztés tevékenységek ösztönzése fontos, a támogatott és tartósan Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működő vállalkozások azok, melyekre építve célszerű a jövőben célszerű a helyi gazdaságot megerősíteni, együttműködve az egyetemen zajló kutatás-fejlesztési programokkal.

2.2.f. A térség gazdaságának versenyképességét befolyásoló tényezők A gazdasági versenyképesség fogalmára különböző definíciókat találunk, leggyakrabban mégis az alábbi két tényezőt értjük alatta: • egyrészt gazdasági teljesítményt, vagyis a térségek közötti versenyben elért eredményeket; • másrészt a versenyben való sikeres helytállásra való képességet, az ezt hosszútávon meghatározó tényezőket (intézmények, termelési tényezők fejlettsége, politikai, társadalmi közeg stb.) jelenti. Jelen helyzetértékelés során mindkét tényező bemutatásra került. A térség gazdasági teljesítményét a 2.2 fejezet különböző pontjaiban találjuk; az intézmények, termelési tényezők fejlettsége, társadalmi közeg ismertetése pedig 2.1, 2.3 és 2.4 fejezetekben található.

75 M U N K A A N Y A G

Egy másik megközelítésmód szerint térség versenyképesség mérésének és javításának logikailag négy egymásra épülő szintje van: a cél, a megvalósult versenyképesség (jövedelem, munkatermelékenység és foglalkoztatottság), mozgatóerők (a megvalósult versenyképességet közvetlenül meghatározó gazdasági tényezők, amelyekre regionális gazdaságfejlesztési programok dolgozhatók ki), hosszútávon ható tényezők. Ezt az úgynevezett piramis modell, melyet a következő ábra is szemléltet.

A térségek versenyképességének piramismodellje

Forrás: Lengyel I. – Nagy B. (szerk.): Térségek versenyképessége, intelligens szakosodása és újraiparosodása, 2016

A fenti modell szerint tehát a fejlesztési programokkal leginkább a mozgatóerők szintjén van lehetőség beavatkozni, ezáltal pedig versenyképességi előnyt szerezni.

2.3. Társadalmi környezet 2.3.a. Kulturális adottságok, értékek

Borsod-Abaúj-Zemplén megye az 1950-es megyerendezéskor jött létre Borsod-Gömör, Abaúj és Zemplén megyék egyesítésével és a határok néhány község átcsatolását jelentő kismértékű kiigazításával. A mai megye a történelmi Borsod, Abaúj-Torna, Zemplén és Gömör, továbbá Heves és Szabolcs vármegyék területén található. A XV. században a megyén át vezettek a Lengyelország és Oroszország felé vezető kereskedelmi utak, majd a

76 M U N K A A N Y A G megjelent a majorsági gazdálkodás és a bortermelés. Ez elősegítette az ipar és a városiasodás fejlődését. A mohácsi csatavesztés után a terület egy időre az ország politikai súlypontja lett, egészen a kiegyezésig a Habsburg-ellenesség egyik gócpontja volt; a Rákóczi-szabadságharcnak is a legfontosabb bázisa, Erdéllyel szoros kapcsolatban állt. Itt kezdte meg terjedését Magyarországon a reformáció; ezzel kapcsolatban iskolák is létesültek, többek között a Sárospataki Református Kollégium. A megye területén a 18. század folyamán több város is megváltotta magát a hűbériség alól, új céhek, manufaktúrák jelentek meg, erősödött a bányászat, üveghuták és vashámorok épültek (Fazola Henrik ómassai „őskohó”-ja). Miskolc ipari és kereskedelmi szempontból felzárkózott Kassa mellé és kezdte átvenni a vezető szerepet a térségben. Ugyanebben az évszázadban jelentős volt az idegen betelepülés a térségbe, szlovákok, görögök (főként Miskolcra), németek, ruszinok érkeztek, teljes falvakat alakítva ki. A megye magas erdősültséggel, változatos táji adottságokkal rendelkezik: a Bükk, a Cserehát, illetve a Zemplén alkotja. Mindezek alapján kedvelt üdülő- és kirándulóhelynek számítanak a dombvidéki, hegyvidéki települések. Napjainkban a termálvízkincs egészségi és turisztikai célú hasznosítása jelent különös turisztikai vonzerőt. Számos történelmi és kulturális műemlék mellett itt található a világörökség részévé választott Aggteleki-cseppkőbarlang, a Tokaj-hegyaljai kultúrtáj, az Európában egyedülálló Miskolc-tapolcai barlangfürdő, Lillafüred a Palota Szállóval, a Hámori tóval és az ország legnagyobb vízesésével, az iskoláiról és kultúrájáról híres Sárospatak, a boráról világhírű Tokaj, a matyó-hímzéséről közismert Mezőkövesd, illetve 12-8 millió évvel ezelőtt élt ősemelős, a Rudapithecus Hungaricus koponyacsontjai.

2.3.b. Területi identitás, civil aktivitás

A Civil Közösségi Szolgáltató Központ hálózat Magyarországon 2012. július 1-jén kezdte meg működését és valamennyi megyében kialakította irodáit. Többek között tanácsadással és információs szolgáltatásnyújtással segítik a civil szervezetek munkatársait, képviselőit. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a „Civil Közösségi Szolgáltató Központ” címet az Esély és Részvétel Közhasznú Egyesület nyerte el. A megyében a civil aktivitás erős, számos hatékonyan működő civil szervezet dolgozik. A nonprofit szervezetek száma összesen a KSH adatai szerint 2017-ben 3586 db volt. Az alapítványok száma magas Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (1298 db), míg a regisztrált társas nonprofit szervezetek száma több mint 2000 db. A nonprofit szervezetek száma és megoszlása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2017 Alapítványok száma Társas nonprofit szervezetek száma Összesen 1 298 2 288 3 586 Forrás: KSH Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a nonprofit szervezetek tevékenysége sokszínű. Számukat tekintve legtöbben a kultúra, az oktatás és a sport tevékenységcsoporthoz tartoznak. A nonprofit szervezetek száma tevékenységcsoport szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2018 kultúra sport szabadidő oktatás szociális szakmai, gazdasági ellátás érdekképviselet 540 509 506 527 339 127 Forrás: KSH

77 M U N K A A N Y A G

A 2001-es népszámláskor a megye lakosságának mintegy 6,57%-a, 48 899 személy vallotta magát valamelyik nemzetiséghez tartozónak. A hazai kisebbségek közül cigány, a német, és a szlovák képviselteti magát nagyobb számban. A lengyelekkel és a ruszinokkal kiegészítve ők alakítottak megyei nemzetiségi önkormányzatot 2010-ben és rendelkeznek érdekeiket képviselő és hagyományaikat ápoló megyei szervezetekkel.

Nemzeti és etnikai kisebbségek lélekszáma, 2001 összesen cigány német szlovák fő fő % Fő % fő % Borsod-Abaúj-Zemplén 48 899 45 525 23,95% 1 159 1,86% 1 150 6,50% megye Észak-Magyarország 73 792 66 829 35,16% 2 122 3,41% 3 150 17,80% 190 100,00 100,00 100,00 Magyarország 314 060 62 233 17 693 046 % % %

Nemzeti és etnikai kisebbségek lélekszáma, 2011 cigány német szlovák fő % fő % fő % Borsod-Abaúj-Zemplén 58 246 18,85% 2 509 1,9% 1 991 6,72% megye 308 Magyarország 100,00% 131 951 100,00% 29 647 100,00% 957 Forrás: KSH népszámlálás Országos viszonylatban magas a cigány népesség száma, a cigány nemzetiséghez tartozók 18,85%-a élt 2011-ben a megyében, ami a megye lakosságának 8,48 %-a (2001-ben 6,12%-a volt a hasonló adat). A cigány lakosság felzárkózása komoly feladat a megyében. Mindenképpen szem előtt kell tartani az érintett lakosság egészségfejlesztését, illetve a lakhatási körülmények javítását is. Legnagyobb arányban Csenyétén (89 %), Kiscsécsen (83 %), illetve Szakácsiban (80 %) vallották magukat roma nemzetiségűnek. Ezen kívül 2011-ben a népesség 50 százalékát meghaladó roma hányad jellemezte az alábbi településeket: - Abaújszolnok - Balajt - Beret - Bódvalenke - Felsőregmec - Lak - Rakaca - Rakacaszend - Tornanádaska.3

A nemzetiségi népesség száma, aránya, 2011

3 https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_03_05_2011.pdf

78 M U N K A A N Y A G

Forrás: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_03_05_2011.pdf

A hazai nemzetiséghez tartozók 40 %-a a 15–39 éves, 33 %-a a 14 éves és fiatalabb korcsoportba tartozott Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2011-ben. Településtípusok szerint a hazai nemzetiséghez tartozásról nyilatkozók 60 %-a községekben, valamint nagyközségekben élt.4

4 https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_03_05_2011.pdf

79 M U N K A A N Y A G

2.3.c. Humán erőforrások: demográfiai szerkezet és prognózis, foglalkoztatási viszonyok, humánkapacitások, jövedelmi viszonyok, nemzetiségek helyzete;

Lakónépesség országos átlagot meghaladó csökkenése

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2020. január 1-jén 637.000-en éltek (0,2%-kal kevesebben, mint egy évvel korábban). Népsűrűsége 2020 elején 89 fő/km2 volt, mely alacsonyabb az országos átlagnál (105 fő/km2). Pest megye után ez a legnépesebb megye annak ellenére, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a népességfogyás hosszú idő óta nagyobb mértékű az országosnál. A megye népességét az 1980-as évek elejéig dinamikus növekedés jellemezte. Az 1980-as években a születések száma még meghaladta a halálozások számát, de a negatív vándorlási különbözetet már akkor sem tudta ezt ellensúlyozni. 2019-ben a megye lakónépessége 2012-höz képest 6,7, az előző évhez képest 0,9%-kal esett vissza, ennél nagyobb népességcsökkenés csak Békés megyében volt.

Népesség száma január 1-jén (fő) Változás az Terület 2017. 2018. 2019. 2020. időszakban Borsod-Abaúj-Zemplén 654 402 648 216 642 447 637 064 97% megye Cigándi járás 15 839 15 732 15 578 15 423 97% Edelényi járás 33 037 32 848 32 522 32 322 98% Encsi járás 21 421 21 353 21 226 21 058 98% Gönci járás 16 277 16 122 15 856 15 747 97% Kazincbarcikai járás 62 385 61 648 61 036 60 283 97% Mezőcsáti járás 14 147 13 881 13 807 13 714 97% Mezőkövesdi járás 40 622 40 308 40 024 39 890 98% Miskolci járás 236 841 234 899 233 281 231 621 98% Ózdi járás 52 008 51 389 50 730 50 083 96% Putnoki járás 18 175 17 838 17 612 17 505 96% Sárospataki járás 23 495 23 255 22 860 22 313 95% Sátoraljaújhelyi járás 21 437 21 102 20 722 20 421 95% Szerencsi járás 39 062 38 604 38 250 38 008 97% Szikszói járás 16 868 16 728 16 708 16 783 99% Tiszaújvárosi járás 30 209 30 060 29 966 29 796 99% Tokaji járás 12 579 12 449 12 269 12 097 96% Népességszám alakulása a megyében 2017-2020. Forrás: KSH

Az Észak-Magyarországi régió lakosságszámának alakulását vizsgálva látható, hogy a régió mindhárom megyéjében lassú csökkenés tapasztalható, amely immár egy évtizedek óta tartó folyamat. A megyék népességét tekintve jelentős aránybéli eltérés nem figyelhető meg a megyék között, a lakosságszám csökkenése egyaránt érintette a régió valamennyi megyéjét.

80 M U N K A A N Y A G

A lakónépesség számának változása

A népesség csökkenését több tényező eredményezte. A természetes fogyás (a halálozások száma meghaladja az élveszületésekét) az országoshoz képest egy évtizeddel később, 1992-től kezdődött el a megyében. A természetes népességfogyás népességszámhoz viszonyított mértéke ugyanakkor kisebb volt, mint országosan. 2012 és 2019 között a születések és a halálozások egyenlege alapján 17,8 ezer fővel fogyott a megye népessége. A népességszámot a születések viszonylag alacsony, és a halálozások magas száma mellett a vándorlási veszteség is nagymértékben csökkentette. Borsod- Abaúj-Zemplén megye lélekszáma 2012 és 2019 között a belföldi vándorlás miatt 27,2 ezer fővel, a nemzetközi vándorlás kapcsán 1,6 ezer fővel csökkent.

A lakónépesség számának változása Észak-Magyarország megyéiben és országosan (fő) Forrás: Éves szakmai gyorsjelentés – 2020 (TOP-5.1.1-15-BO1-2016-00001)

Az utóbbi 5 évben az Észak-Magyarországi régió népességszáma összességében 4 százalékkal csökkent.

81 M U N K A A N Y A G

Megye 2015. 2016. 2017. 2018. 2019. 2020. Borsod-Abaúj-Zemplén 667 594 660 549 654 402 648 216 642 447 637 064 Heves 301 296 299 219 296 927 295 792 294 609 293 421 Nógrád 195 923 193 946 192 573 190 937 189 304 188 092 Észak-Magyarország 1 164 813 1 153 714 1 143 902 1 134 945 1 126 360 1 118 577 összesen Az Észak-Magyarországi régió lakónépességének alakulása 2015-től (fő) Forrás: KSH stadat 6.1.1

A megye népességének száma némileg lassuló ütemben csökken, részben a kedvező születésszám, részben pedig a pozitív nemzetközi vándorlási különbözet miatt. Ennek megfelelően 2019-ben „csak” 5447 fővel csökkent a megye lakossága. Ha visszamenőleg három évtizedre, 1990-től vizsgáljuk a megye lakónépességének alakulását, megállapítható, hogy az utóbbi 30 évben közel 125 ezer fővel csökkent a lakosság száma. Még nagyobb távlatú tendenciát vizsgálva látható, hogy 1900-tól 1940-ig folyamatos növekedés jellemezte a trendet, ez időszak alatt mintegy 35 százalékkal, 469.681-ről 633.105-re nőtt a megye lakosságának száma. A negyvenes években a II. világháború időszakában gyakorlatilag stagnálás volt tapasztalható, majd 1950-től 1980-ig ismét egyenletes emelkedés történt. Az országos tendenciával is teljesen megegyező fordulatot az 1980-as év jelentette. Ekkor érte el tetőpontját az ország népességének száma, amikor 10.709 ezer fő volt. Ugyancsak ebben az évben tetőzött a megye népességszáma is, amit a 809.468-as lélekszám jelentett, azóta – ugyancsak szinkronban az országos adatokkal - folyamatos, bár változó intenzitású csökkenés tapasztalható. A megyeszékhely lakónépessége az elmúlt 5 évben 4,2%-kal, a megye többi városáé összesen 4,8%- kal, a községeké 3,5%-kal fogyott. Borsod-Abaúj-Zemplén városai közül Szendrőben nőtt, a többiben csökkent a lélekszám.

Népesség az Átlagos előző Tényleges Lakónépesség Népsűrűség, évenkénti Év népszámlálás Időszak (év) szaporodás, (fő) (fő/km2) szaporodás, százalékában ill. fogyás (fő) ill. fogyás (%) (%) 1980 809 468 111,7 104,2 1970–1979 32 718 0,4 1990 761 963 105,1 94,1 1980–1989 -47 505 -0,6 2001 744 404 102,7 97,7 1990–2001 -17 559 -0,2 2011 686 266 94,7 92,2 2001–2011 -58 138 -0,8 2020 637 064 87,9 85,5 2011-2020 -49 202 -0,9 B.-A.-Z. megye népessége, 1980-2020 között Forrás: KSH stadat

Az ábrán összességében áttekinthetjük az utóbbi évtizedekben tapasztalható népességcsökkenést a megyében. Látható, hogy - az országos trendekkel összhangban – a népességi csúcspont 1980-ban érte el a megyét, azt követően folyamatos, de nem azonos intenzitású csökkenés figyelhető meg. A csökkenés hátterében elsősorban az elvándorlás áll, hiszen – ahogyan a következőkben látható, az élveszületések száma magas.

A regionális és az országos kitekintés eredményét a következő táblázat foglalja össze:

Megnevezés Borsod- Heves Nógrád Észak- Ország

82 M U N K A A N Y A G

Abaúj- Magyarország Zemplén megye Lakónépesség Népesség száma, ezer fő 637 293 188 1 118 9 769 Népesség indexe 99,2 99,5 99,3 99,3 100,0 Népsűrűség, fő/km² 88 81 74 83 105 Összehasonlító adatok, 2020. I. negyedév Forrás: KSH

Az elmúlt három évben (2016 és 2019 januárja között) a megye lakossága 2,74%-kal csökkent a 2016- os lakónépesség számához viszonyítva. Ehhez képest az egyes járásokon belül jelentős különbségek mutatkoznak. A legkedvezőtlenebb helyzetben a határ menti periferiális járások vannak, míg a Miskolcot magában foglaló észak-dél tengely nagyjából egységes ebből a szempontból.

A lakosságszám fogyása 2016 és 2019 januárja között, (a 2016-os lakosságszám %-ában) Forrás: Éves szakmai gyorsjelentés – 2020 (TOP-5.1.1-15-BO1-2016-00001)

A természetes fogyás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1992-től jellemző. Az elmúlt években minden járásban csökkent a lakónépesség száma, legnagyobb mértékben a Sárospataki, ezt követően a Sátoraljaújhelyi járásban. Egy település, egy megye vitalitását jól mutatja az élveszületések száma és aránya. Az alábbi táblázat betekintést enged az élveszületések számának változó trendjeibe – az előző évek azonos időszakihoz képest. Az országos adatokhoz képest a megyei trendek kedvezőbbek, csakúgy, mint az Észak- magyarországi régió adatai. Ennek háttere nyilván összetett, de szerepet játszik benne az alacsony iskolai végzettségű lakosok magasabb termékenységi rátája.

2018 2019 2020 Régió/megye I. I–IV. I. I–IV. I. negyedév negyedév negyedév negyedév negyedév Közép-Magyarország 100,8 99,40 97,2 99,7 104,7 Közép-Dunántúl 93,9 96,20 100,0 101,6 102,4 Nyugat-Dunántúl 104,7 99,90 89,1 97,4 108,2 Dél-Dunántúl 94,5 97,30 92,1 97,3 112,1

83 M U N K A A N Y A G

B.-A.-Z. megye 92,9 100,50 95,5 97,0 112,5 Heves 95,6 94,90 93,8 97,2 112,1 Nógrád 101,7 97,30 96,2 98,8 110,1 Észak-Alföld 96,3 97,20 99,3 101,2 107,7 Dél-Alföld 99,3 96,90 93,8 99,0 107,7 Ország összesen 98,1 98,10 95,8 99,3 106,5 Az élveszületések számának változása az elmúlt 2 évben (az előző év adatának %-ában) Forrás: KSH stadat 6.1.4

Az országos adatokhoz képest a megyei trendek kedvezőbbek, csakúgy, mint az Észak-magyarországi régió adatai. Ennek háttere nyilván összetett, de szerepet játszik benne az alacsony iskolai végzettségű lakosok magasabb termékenységi rátája. Ezt kiegészítve a lakosságnak ugyanennél a körénél megfigyelhető, hogy az utóbbi években jelentősen lecsökkent a gyermekvállalás átlagos életkorának alsó küszöbe, nem ritka a 15-16 éves életkorban történő első gyerekvállalás. Ez a tendencia tovább erősíti az élveszületések számának viszonylagos magas aránya.

Az elmúlt évtizedekben az élveszületések hullámzó, de alapvetően csökkenő tendenciája az országoshoz hasonlóan Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is megfigyelhető. A megyében az élveszületések számának történelmi mélypontja 2011-ben volt (6,6 ezer), ezt követően ingadozva növekedett. 2018-ban több mint 7,2 ezer gyermek látta meg a napvilágot. Ebben az évtizedben ennél csak 2016-ban volt nagyobb az élveszületések száma. Az évtized folyamán az ország újszülöttjeinek 7,4–8,0%-a volt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei. Az ezer lakosra jutó élveszületések száma 1995 és 2011 között 12,4 ezrelékről 9,6 ezrelékre csökkent. Az ezt követő éveket növekvő tendencia jellemezte, 2018-ban 11,2 ezrelék volt. A megyében az születési arányszám minden évben meghaladta az országos átlagot.

2019. I. félévében Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 3230 gyermek jött a világra, 6,3%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában.

Az élveszületések és halálozások alakulása 2019.I. negyedév – 2020. I. negyedév Forrás: KSH

Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakónépessége 2020. január 1-jén 637 ezer fő volt, 0,8%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. 2020 I. negyedévében összesen 1.835 gyermek jött a világra, és 2.466 fő hunyt el. Az élveszületések száma 13%-kal több, a halálozásoké 9,3%-kal kevesebb volt, mint 2019 azonos időszakában. A születések és a halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás 631 fővel csökkentette a megye lakónépességét, ez a veszteség 42%-kal maradt el a 2019. I. negyedévitől.

84 M U N K A A N Y A G

A természetes fogyás népességre vetített 4,0 ezrelékes megyei értéke kedvezőbb volt az országos átlagnál (5,1 ezrelék). A házasságkötések száma jelentősen emelkedett, 2020. január – márciusában 782 házasságot anyakönyveztek, 81%-kal (350-nel) többet, mint egy évvel korábban. A házasságkötések alakulásában nem éreztették hatásukat a koronavírus okozta járvány megfékezésére hozott korlátozó intézkedések. Ugyanakkor azt is tudjuk a megyei demográfiai elemzések alapján, hogy a megyében nagyon népes tábort alkot a nyugdíj előtt álló népesség, mely tény előrevetíti egyben azt is, hogy az elöregedés a megyében is tapasztalható, ha nem is olyan mértékben, mint az országos trendek.

A 65 éves és ennél idősebb lakosok száma 6,9 ezer fővel emelkedett, ami a népességen belüli arányuk növekedését is magával hozta. Az aktív korú népesség számának és arányának csökkenése miatt emelkedett az aktív korúakra jutó eltartottak (gyermek- és időskorú lakosok együttesen) száma. A változások ellenére Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a gyermekkorúak aránya magasabb, az aktív- és időskorúaké alacsonyabb az országos átlagnál.

Nyugdíjban, és nyugdíjszerű ellátásban részesülők 2010-2020 (fő) Forrás: KSH stadat

A népesség korösszetételét három nagy életkori csoport létszámával, illetve a népességen belüli arányával lehet jellemezni. Az elmúlt hét év alatt a 0–14 éves gyermekkorúak száma 8,4%-kal csökkent. A 15–64 éves aktív korúak száma 44 ezer fővel lett kevesebb, és az arányuk is mérséklődött. A népesség korösszetételét továbbra is az öregedés jellemzi.

85 M U N K A A N Y A G

B.-A.-Z. megye népességének korcsoportok szerinti összetétele az országos adatok fényében Forrás: KSH

A születéskor várható átlagos élettartam fokozatosan emelkedik Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is. Egy 2018-ban született kislány átlagosan 77,7, fiú társa 70,0 életév megélésére számíthatott – előbbiek 0,9, utóbbiak 1,1 évvel hosszabb időre, mint 2012-ben. A javuló adatok ellenére 2018-ban a megyék között Borsod-Abaúj-Zemplénben a férfiaknál a legalacsonyabb, a nőknél pedig csak Nógrád megyében kisebb a születéskor várható átlagos élettartam. A megyében az országos átlaghoz viszonyítva a férfiaknál 2,6, a nőknél 1,5 évvel rövidebb az átlagos élettartam.

A születéskor várható átlagos életkor nők és férfiak vonatkozásában 2001-2019 között (%) Forrás: KSH STADAT 6.1.7

A következő ábra megerősíti a megye azon specifikumát, hogy az idős népesség országos átlagnál alacsonyabb mutatói összefüggésben állnak a megyében élők életkilátásának kedvezőtlen voltával.

A születéskor várható átlagos élettartam Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Magyarországon

86 M U N K A A N Y A G

A megyében a lakosság egészségmagatartása (életmód, devianciák, betegség-észlelési képesség, orvoshoz fordulás) kedvezőtlen, magas a korai, idő előtti, megelőzhető halálozás, és magasak a keringési, valamint daganatos megbetegedések okozta halálozási arányszámok.

A lakosság életkori összetételére vonatkozóan érdemes párhuzamosan és trendszerűen is megjeleníteni az idősek és gyermekek létszámának alakulását.

A gyermek és időskorúak létszámának változása, 2001–2017 között Forrás: KSH Fókuszban a megyék

Az adatsorok alapján részleteiben is látható, amiről fent már írtunk. A gyermekkorúak aránya az új évezredben folyamatosan csökken, és ezzel párhuzamosan az időskorúak aránya pedig növekszik. Az aktívkorúak aránya Magyarországon 2012-től, a megyében pedig 2014-től mutat csökkenő tendenciát.

Országos viszonylatban a 65 éves és annál idősebb lakosok száma és aránya már 2006-ban meghaladta a 0–14 éves gyermekkorú népességét. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ez csak 2010- ben következett be. Magyarországon 2017. január 1-jén átlagosan száz gyermekre 129 időskorú (65 éves és annál idősebb) lakos jutott, míg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében „csak” 113 időskorú.

A megyében zajló folyamatok ugyancsak kiolvashatók az öregedési indexnek (a 65 éves és idősebb népesség a 14 éves és fiatalabb gyermeknépesség százalékában) az elmúlt 10 évet vizsgáló megyei adataiból. Míg 2001-ben a 65 éves és annál idősebb népesség a 14 éves és fiatalabb gyermeknépesség 76 százalékát tették ki, addig ez a szám 10 évvel később, 2012-ben már 101 százalék volt. A tendencia ezután is tovább folytatódott, így 2020-ban ez az index már 119,7 százalék.

2019. január 1-jén a férfiak átlagéletkora a megyében 39,3 a nőké 44,1 év volt, előbbieké 1,2, utóbbiaké 1,3 évvel magasabb, mint 2012-ben. A népesség öregedése ellenére mindkét nem esetében alacsonyabb az átlagéletkor, mint országosan, a férfiak esetében 1,2, a nőknél pedig 0,6 évvel. Az országos átlaghoz képest a férfiaknál nem változott, a nőknél némileg mérséklődött a különbség.

87 M U N K A A N Y A G

Öregedési index alakulása 2001-2020. Forrás: KSH STADAT 6.1.6

Az alábbi ábra térképe települési szinten mutatja az öregségi index (az időskorú népességnek –65-X éves – a gyermekkorú népességhez – 0-14 éves – viszonyított aránya) alakulását a 2016-os KSH adatok alapján a régióban.

Az öregségi index alakulása az egyes településeken a régióban, 2016 Forrás: KSH adatok alapján Siskáné dr. Szilasi Beáta és Vadnai Péter

A megye települései közül kicsivel több, mint minden tizedik súlyos elöregedéssel küzd, 2,5-szer magasabb idős, mint gyerekkorú aránnyal. A megyeszékhely is elöregedő demográfiai szempontból. Ugyanakkor a térképen is látható módon, kifejezetten magas az olyan települések aránya, melyeken sok gyerek születik - mely tény az öregségi index alacsony voltában is megmutatkozik.

Az alábbi táblázat is jól mutatja, hogy 2001 óta a gyermeknépesség eltartottsági rátája 4 százalékkal csökkent, míg ezzel egyidejűleg az idős népesség eltartottsági rátája 7,7 százalékkal nőtt, így most megközelíti a 30 százalékot. Ezt a tendenciát csak minimális mértékben gyorsította a nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulását lehetővé tevő program.

A megyében a teljes lakosságra vetítve számított eltartottsági ráta a 2001 évi 50 százalékról – a 2012 évi 2,2 százalékos visszaesést követően - 2020-ra 53,7 százalékra nőtt.

Borsod-Abaúj- A gyermeknépesség Az idős népesség Az eltartott Öregedési index

88 M U N K A A N Y A G

Zemplén megye eltartottsági rátája eltartottsági rátája népesség rátája 2001 2012 2020 2001 2012 2020 2001 2012 2020 2001 2012 2020 28,4 23,8 24,4 21,6 24 29,3 50 47,8 53,7 76 101 119,7 Az eltartottsági ráta és öregedési index alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Forrás: KSH stadat 6.1.6

Azt a tényt, hogy összeségében a megye nem számít elöregedő megyének országos összehasonlításban az alábbi ábra is megerősíti, mely mutatja az időben bekövetkező változásokat is.

Az öregségi index megyei szinten és változásai 2001-2018 Forrás: KSH adatok alapján Siskáné dr. Szilasi Beáta és Vadnai Péter

A járások népességre vonatkozó adatainak vizsgálata azt mutatja, hogy a népesség korösszetétele jelentős területi eltéréseket mutat a megyében járási szinten. A gyermekkorúak (0-14 évesek) aránya az Encsi járásban (21,1%) a legmagasabb. A rangsorban a Szikszói (19,4%) az Edelényi (19,2%), és a Cigándi (18,5%) járások következnek. A gyermekkorúak aránya a Tokaji járásban a legalacsonyabb, csupán 12,4%, és további három járásban, a Mezőkövesdi, a Sárospataki és a Sátoraljaújhelyi járásokban sem éri el a 14%-ot. A 65 évesnél idősebbek aránya a Mezőkövesdi járásban a legmagasabb, 20,7%.

Figyelemre méltó az öregedési index heterogenitása járási szinten is a megyében, ugyanis 6 járásban a gyermekkorúak aránya még mindig magasabb az időskorúakénál. Legfőképpen igaz ez az Encsi, és Szikszói járásban. Ezzel ellentétben a 6 járásban még az országos átlagnál is magasabb az öregedési index. A Mezőkövesdi és a Tokaji járásban az időskorúak száma kicsivel több, mint másfélszerese a gyermekkorúaknak. Az eltartott népesség rátája (mely a gyerekkorúak és időskorúak számával és arányával van összefüggésben a 15-64 éves korosztályhoz képest), az Ózdi járásban a legmagasabb.

0–14 15–64 65– Eltartott Lakónépesség Öregedési Járás népesség (fő) éves népesség aránya index rátája Cigándi 15.839 18,5 66,2 15,3 82,8 51,0 Edelényi 33.037 19,2 65,0 15,8 82,0 53,8

89 M U N K A A N Y A G

Encsi 21.421 21,1 65,4 13,5 64,0 52,9 Gönci 16.277 17,6 67,0 15,4 87,9 49,3 Kazincbarcikai 62.385 14,9 67,0 18,2 122,0 49,3 Mezőcsáti 14.147 17,7 67,1 15,2 86,3 49,1 Mezőkövesdi 40.622 13,4 65,8 20,7 154,5 51,9 Miskolci 236.841 14,8 66,6 18,6 125,2 50,1 Ózdi 52.008 17,4 64,7 17,9 103,1 54,6 Putnoki 18.175 16,3 67,3 16,4 102,0 48,6 Sárospataki 23.495 13,5 67,4 19,1 140,8 48,4 Sátoraljaújhelyi 21.437 13,9 67,4 18,7 134,3 48,5 Szerencsi 39.062 15,8 66,6 17,6 111,0 50,1 Szikszói 16.868 19,4 65,9 14,7 75,9 51,7 Tiszaújvárosi 30.209 15,2 68,2 16,6 109,7 46,6 Tokaji 12.579 12,4 68,3 19,3 155,9 46,5 B.-A.-Z. megye 654.402 15,7 66,5 17,8 113,4 50,4 Népességre vonatkozó adatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásaiban, 2017. Forrás: KSH

A népesség korösszetétele jelentős területi eltéréseket mutat a megyében járási szinten. A gyermekkorúak (0-14 évesek) aránya az Encsi járásban (21,1%) a legmagasabb. A rangsorban a Szikszói (19,4%) az Edelényi (19,2%), és a Cigándi (18,5%) járások következnek. A gyermekkorúak aránya a Tokaji járásban a legalacsonyabb, csupán 12,4%, és további három járásban, a Mezőkövesdi, a Sárospataki és a Sátoraljaújhelyi járásokban sem éri el a 14%-ot. A 65 évesnél idősebbek aránya a Mezőkövesdi járásban a legmagasabb, 20,7%.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásai, 2018

Forrás: www.terpont.hu

2018. I-III. negyedévében 5.381 élve születést és 6.981 halálozást regisztráltak, a természetes fogyás mértéke 1600 fő.

Év, korcsoport Férfi Nő Összesen

90 M U N K A A N Y A G

előző év azonos időpontja = fő 100,0% 2017 312.284 342.118 654.402 99,1 2018 309.596 338.620 648.216 99,1 Ebből: –14 52.434 49.732 102.166 99,4 15–64 214.893 213.943 428.836 98,6 65– 42.269 74.945 117.214 100,6 A lakónépesség nem és korcsoport szerint 2018. január 1.

Összességében megállapítható, hogy a megye társadalmi folyamatai az elmúlt évtizedben alapvetően negatív tendenciát mutatnak. Ezeket támasztják alá az alábbi tendenciák is: • A lakónépesség országos átlagot meghaladó csökkenése; • A születések számának folyamatos csökkenése, így a 0-18 éves korosztály létszámának drámai csökkenése, és elöregedő társadalom; • Növekvő tendenciájú, és az országban a legnagyobb mértékű elvándorlás a megyéből.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye korfája, 2020. Forrás: KSH

A megye lakosságát kor és nem szerinti összetételében ábrázoló korfa is reprezentálja a korábban leírtakat. A nők aránya 52,2%, férfiak aránya pedig 47,8% - az országos trendekkel összehangban. Miskolcon a 40 éve feletti korosztályban már érzékelhető a nőtöbblet, mely a 60 feletti korosztályban markánsan tapasztalható. 70 év felett már kétszer, két és félszer annyi nő van, mint férfi megyei szinten. Ennek háttere rendkívül összetett, de azt megemlítjük, hogy részben magyarázható a férfiak életmódjával, munkahelyi körülményeivel, egészségmagatartásával, pszichés megküzdési stratégiáikkal és a reziliencia hiányosságaival. A roma populációra vonatkozóan hivatalosan a 2011-es népszámlálás adatai mutatnak eligazodást. Az adatok szerint 8,5% a roma lakosság aránya a megyében. Életkori megoszlásuk alapján 41 százalékuk 15–39 éves, 37 százalékuk 14 éves és fiatalabb. Ezen adatok alapján is elmondható, hogy nagyon fiatal lakosságról van szó, hiszen 78%-uk 40 év alatti. Ez is magyarázza a korábban már feltárt és elemzett, az országos átlagnál összességében alacsonyabb időskorúak és magasabb gyerekkorúak arányát a megyében.

91 M U N K A A N Y A G

A legmagasabb arányban Csenyétén (89 százalék), Kiscsécsen (83 százalék) és Szakácsiban (80 százalék) vallották magukat roma nemzetiségűnek a válaszadók a 2011-es népszámlálás kérdőívében. A település népességének 50 százalékát meghaladó roma hányad jellemezte még Abaújszolnokot, Balajtot, Beretet, Bódvalenkét, Felsőregmecet, Lakot, Rakacát, Rakacaszendet valamint Tornanádaskát.

A népesség képzettség szerinti bemutatása

A megye lakosságának iskolai végzettségére vonatkozóan a legfrissebb forrás a 2016. évi mikrocenzus felmérés. Első ránézésre az adatok alapján az iskolai végzettség tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén megye nem igazán büszkélkedhet, ugyanis a megyék rangsorában Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét követve a második helyet foglalja el az általános iskolával nem rendelkezők arányát (13,8%) tekintve.

A 7 éves és idősebb népesség megoszlása a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint Magyarország megyéiben, 2016 Forrás: 2016-os Mikrocenzus (KSH)

A maximum általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 39%, amely adat szintén nem túl biztató (csak három megye „előzi” meg a vizsgált megyét e tekintetben). Ha az egyes járásokat tekintjük, akkor azonban a látható, hogy az iskolázottság tekintetében nagyfokú heterogenitás jellemző megyei szinten. A Miskolci járásban élők iskolai végzettsége meghaladja az országos átlagot - ugyanis Magyarországon a felsőfokú végzettségűek aránya 18,7%, a Miskolci járásban pedig megközelíti a 20%-ot. A megye járásai közül a legkevésbé iskolázottak az Edelényi, a Cigándi, az Encsi, a Szikszói, a Mezőcsáti és a Gönci járásokban élők.

92 M U N K A A N Y A G

A 7 éves és idősebb népesség megoszlása a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a megye járásaiban Forrás: 2016-os Mikrocenzus (KSH)

Az oktatás tekintetében összefoglalóan egyet kell értenünk a megyei Foglalkoztatási Stratégia azon megállapításával, hogy „ugyan az oktatási intézményrendszer kiépült, sokszínű és relatíve jó lefedettséget biztosít, a társadalmi felzárkózásban még nem történt áttörés, a társadalmi mobilitás alacsony szinten áll”. A fenti adatokon túl érdemes még egy pillantást vetnünk a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek arányára az óvodákban és az iskolákban, annál is inkább, mivel ez a mutató szoros összefüggésben áll az életminőséggel, az életkilátásokkal és a szociális helyzettel.

Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya megyénként az óvodákban a 2016/2017-es tanév adatai alapján Forrás: B.-A.-Z. Megye Foglalkoztatási Stratégiája, 2017. július

Nem meglepő módon, nagyon lesújtó a kép e tekintetben. Országos viszonylatban, Borsod-Abaúj- Zemplén megyében a legkedvezőtlenebb a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek arányára az óvodákban és az iskolákban. A megye Szabolcs-Szatmár-Bereggel és Nógráddal együtt tartozik azon területek közé, melyekben az óvodások közül minden 3.-és 4. halmozottan hátrányos helyzetű.

93 M U N K A A N Y A G

Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya a megyében az óvodákban ás az iskolákban járásonként Forrás: B.-A.-Z. Megye Foglalkoztatási Stratégiája, 2017. július

A megyén belül járási szinten ismét megjelenik az a nagyfokú heterogenitás, melyet korábban is jeleztünk egyéb mutatók bemutatásakor. Az Encsi járásban nagyon lehangoló a helyzet és nem kevésbé súlyos a Cigándiban. Megyén belül viszonylagosan kedvezőbb adatokkal jellemezhető a Miskolci, a Tiszaújvárosi, a Mezőkövesdi és Sárospataki járás.

Egészségügyi helyzet

Egy megyei stratégia fontos elemét jelenti annak bemutatása, hogy a lakosság egészségmagatartása milyen, milyenek az életkilátások, milyenek a morbiditási és mortalitási mutatók, mit mutatnak továbbá a haláloki statisztikák. Ezen adatok elemzése azért is nagyon lényeges, mert nélkülük aligha lehet megjósolni, hogy a munkaerőpiacon megjelenő népesség milyen általános állapotban van, milyen tendenciák várhatóak, illetve milyen paraméterekkel jellemezhető az eltartott lakosság. Az egészségügyi helyzettel kapcsolatos adatok forrásai a KSH Statisztikai évkönyvei, STADAT táblák, Tájékoztatási adatbázis, (http://www.ksh.hu/), Fókuszban a megyék –Borsod-Abaúj-Zemplén megye KSH, Morbiditási Adattár, 2016, Halálozási és Megbetegedési Mutatók Információs Rendszere (HaMIR), Országos Tisztifőorvosi Hivatal, 2017. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály segítségével, az általuk rendelkezésre bocsátott legújabb térképek, legfrissebb adatsorok segítségével mutatjuk be a fenti indikátorokat.

94 M U N K A A N Y A G

A haláloki struktúra alakulása az ábrázolt korcsoportokban, B.-A.-Z. Megye, 2017. évi halálozási adatai alapján (KSH)

Az ábra korcsoportos bontásban tartalmazza a halálokokra vonatkozó százalékos adatokat, jól mutatja, hogy a daganatos megbetegedések főképp a középkorosztályt tizedelik meg, míg a keringési megbetegedések okozta halálozás a 60 éves és idősebb korosztályt sújtja jelentős mértékben. A rosszindulatú daganatos megbetegedések vonatkozásában látható, hogy a férfiak esetében az országos adatokhoz képest nagyobb arányban szerepelnek az ajak, szájüreg és garat daganatai, a légcső, hörgő és tüdő daganatos elváltozásai, valamint az egyéb helyen megjelenő daganatos betegségek. A nők esetében az ajak, szájüreg és garat daganatai az országos trendekhez képest magasabb arányt mutatnak, míg a többi daganat kissé alacsonyabb arányban van jelen – kivételt képez ez alól az „egyéb helyen megjelenő daganatok” csoportja.

95 M U N K A A N Y A G

Rosszindulatú daganatos megbetegedések struktúrája (részarány %), B.-A.-Z. Megye és országos viszonylatban a férfiak körében (fent) és nők körében (lent), 2012-2016 (KSH)

A következő két térképen az összes halálozás miatti halálozási adatokat mutatjuk be férfiak és nők vonatkozásában járási szinten a megyében.

B.-A.-Z. megye 15-64 éves férfi lakosságának összes halálok miatti halálozása járási szinten, 2012- 2016 (KSH adatok alapján Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály)

Megint azt látjuk, hogy a férfiak adatai a nőkhöz képest jóval kedvezőtlenebb képet mutatnak, illetve a férfiak halálozási mutatói 9 járásban az országos adatokéhoz képest is jóval szomorúbb képet festenek.

96 M U N K A A N Y A G

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15-64 éves női lakosságának összes halálok miatti halálozása járási szinten, 2012-2016 (KSH adatok alapján Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály)

A nőket tekintve látható, hogy a Tiszaújvárosi járás kiugróan kedvező képet mutat a halálozások tekintetében a vizsgált korosztály vonatkozásában, de ezen kívül még 3 járásban kedvezőbbek ezek a mutatók az országosnál. Végül megmutatjuk az egészségügyi szolgáltatásokhoz köthető, elkerülhető halálozási mutatókat járási bontásban a férfiakra vetítve. Ezek alapján kitapogathatók az egészségügyi rendszer hiányából, hiányos működéséből, az elégtelen egészségügyi szolgáltatásokból fakadó problémák – és ezeken keresztül a térben is megjeleníthető társadalmi egyenlőtlenségek. Az erre vonatkozó mutatók 5 járásban jeleznek rossz állapotokat: az Ózdi, a Putnoki, a Cigándi, Tokaji valamint Mezőcsáti járásokban. A térségben végzett terepmunkánk során is tapasztalhattuk, hogy mennyire ellátatlanok bizonyos települések egészségügyi szempontból, nincsen elegendő orvos és védőnő a térségben, a lakosok jelentős része nem jut időben megfelelő egészségügyi ellátáshoz, mely tények igen kedvezőtlen képet festenek a 21. századi Magyarország peremvidékeinek helyzetéről és egyben a társadalmi egyenlőtlenségekről.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15-64 éves férfi lakosságának az egészségügyi szolgáltatásokhoz köthető, elkerülhető halálozása járási szinten, 2012-2016 (KSH adatok alapján Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály)

97 M U N K A A N Y A G

Szociális szolgáltatások

A népességszám és korösszetétel alakulását bemutató fejezet rávilágít arra, hogy a megyében negatív demográfiai trendek vannak jelen. Azokban a térségekben, ahol a társadalom öregszik, megnövekszik az igény az időseknek nyújtott szociális, egészségügyi és egyéb szolgáltatások iránt, amit a szolgáltatási kapacitások tervezésénél figyelembe kell venni. A KSH adatai szerint 2018-ban 105 időskorúak nappali ellátásával foglalkozó intézmény működött Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, összesen 3.527 férőhellyel. Az ellátottak száma 3.363 fő volt. Az alábbi táblázat mutatja településkategóriánként a napközbeni ellátást biztosító idősek klubjaira vonatkozó adatokat.

Idősek klubjaiban Idősek klubjában Település Idősek klubjainak működő férőhelyek ellátottak száma lakosságszáma száma (db) száma (db) (fő) 499 fő alatt 622 564 19 500 – 999 fő 445 435 13 1.000 – 1.999 fő 773 770 19 2.000 – 4.999 fő 621 591 23 5.000 – 9.999 fő 267 273 10 10.000 – 19.999 fő 285 236 8 20.000 – 49.999 fő 114 58 2 100.000 fő felett 400 436 11 Összesen 3.527 3.363 105 7. Időskorúak nappali ellátásának intézményei (KSH)

Az időskorúak ellátásának másik fontos eleme a bentlakásos intézmények működtetése. Borsod- Abaúj-Zemplén megyében 2018-ban 3.651 férőhely volt olyan bentlakásos intézményekben, amely időskorúak ellátásával foglalkozik. Az intézmények közel 100%-os kapacitás-kihasználtsággal működnek a megye mindegyik járásában, az idősödő társadalomban az igények általában meghaladják a lehetőségeket. A jövőben a lakosság öregedésével párhuzamosan szükség lehet újabb bentlakásos otthonok építésére, vagy a meglévők bővítésére.

Időskorúak számára bentlakásos szociális intézményi ellátás alakulása 2006-2018 között Borsod- Abaúj-Zemplén megyében

98 M U N K A A N Y A G

Településtípusok szerint 2018-ban a legtöbb bentlakásos férőhely időskorúak számára a megye városaiban működő szociális intézményekben volt (2143 db), Miskolcon 909 férőhely állt rendelkezésre, míg a falvakban, ahol jellemzően nagyarányú az időskorú népesség, 599 férőhely volt. A bentlakásos intézményekben a férőhelyek többségét a települési önkormányzat vagy központi költségvetési intézmény üzemelteti.

Bentlakásos szociális intézményekben működő férőhelyek száma fenntartók szerint (2018.)

Azon szociálisan rászoruló személyek száma, akik szociális alapellátás keretében házi segítségnyújtásban részesülnek az elmúlt évtizedben megduplázódott. A megyében az elmúlt években kiépültek a lakosság közeli szociális ellátási formák, a rászoruló lakosok, így a többnyire alacsony nyugdíjú idősek nagy résznek lehetősége van a házi segítségnyújtás elérésére. Ezen szolgáltatást egészítik ki még a kistelepüléseken a falugondnokok, mely szolgáltatást az országban először az aprófalvas Borsod-Abaúj-Zemplén megyében honosították meg.

Házi segítségnyújtást igénybe vevők száma (fő)

99 M U N K A A N Y A G

Foglalkoztatás, gazdasági aktivitás

A megye ipari és mezőgazdasági tevékenységével évtizedeken keresztül az ország meghatározó magas foglalkoztatást biztosító bázisa volt. A gazdasági válság és a gazdasági szerkezetváltás azonban növekvő munkanélküliséget és alacsony foglalkoztatást eredményezett.

A megye munkaerőpiaci helyzetét napjainkban is a kettősség jellemzi, hasonlóan a korábbi években- évtizedekben tapasztalt kettősséggel. A megyére már az 1990-es évek végén is jellemző volt a strukturális munkanélküliség: míg bizonyos területeken jelentős munkaerő-többlet tapasztalható, addig más szakterületek vonatkozásában hiányszakmák jelentkeztek. Ennek elsődleges oka a megye korábbi nehézipari múltjában keresendő, mert a rendszerváltást megelőzően a megye komoly felszívó hatást gyakorolt a nehézipari szakmák képviselőire. Ez az ipar, és ezen belül is hangsúlyosan a nehézipar hanyatlását követően az ország leginkább munkanélküliséggel sújtott megyéjévé tette Borsod-Abaúj-Zemplén megyét. A térség nehézipara az ország legnagyobb foglalkoztatóit foglalta magába, de a kohászat, a gépgyártás, és a bányászat megszűnését követően nem volt iparág a fölöslegessé váló több tízezer munkavállaló felszívására.

Napjainkban a térség legnagyobb foglalkoztatóit a vegyipari vállalatok adják, melyek jellemzően Tiszaújvárosban és Kazincbarcikán találhatók. A miskolci, a kazincbarcikai, és a tiszaújvárosi kistérségben a vegyipari vállalkozások mellett egyéb, döntően külföldi tulajdonú vállalkozások is betelepültek, így ezek a térségek munkaerő-piaci szempontból kiegyenlítettebbek. Ugyanakkor a megye aprófalvas területein, illetve azok természetes központjaiban (jellemzően a járási központok, illetve a járásokban található városok) találhatóak még ipari parkok, ipari zónák, melyek szintén foglalkoztatóként jelennek meg.

A foglalkoztatóként a megyében megjelenő gazdálkodó szervezeteket a 2019. évben a megyében bejegyzett 85 ezer gazdasági szervezetből 76.198 vállalkozás, melynek fele miskolci székhellyel rendelkezik. A 2019 végén is működő 85.034 vállalkozás egyharmadát a társas vállalkozások, egynegyedét az egyéni vállalkozók, a fennmaradó közel 40 százalékot az adószámos magánszemélyek alkotják. A társas vállalkozások kétharmada Kft., egynegyede Bt., és 185 db pedig részvénytársaság formában működik. A regisztrált szervezetek tevékenysége 29,9%-ban a mezőgazdasághoz, 9%-a az iparhoz, 61,1%-a a szolgáltatási szaktorhoz kapcsolódott. 2020. március végén 3,7 ezer egyéni vállalkozás szüneteltette a tevékenységét, vélhetően a járvány hatására számuk számottevően (65 %-kal) nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az ideiglenesen szüneteltetett egyéni vállalkozások aránya egy év alatt 9,5 %-ról 15 %-ra emelkedett.

A társas vállalkozások méretnagyság szerinti szerkezetére az jellemző, hogy a néhány (42 db) nagyvállalkozás, ahol a foglalkoztatottak száma meghaladja a 250 főt, és a viszonylag kevés számú középvállalkozás mellett – melyek legalább 50-250 fő közötti munkaerőt foglalkoztatnak –, nagy számban működnek kisvállalkozások. Ezek legtöbbje mikrovállalkozás, így ezek 10-nél kevesebb főnek ad munkát. Foglalkoztatási szempontból fontos szerepet töltenek be a megye gazdaságában ezek a kis- és közepes vállalkozások (kkv szektor), mert a társas vállalkozások által foglalkoztatottak több mint 60 százaléka náluk áll alkalmazásban. A vállalkozások számára a további fejlődés egyik legfőbb gátja a megfelelő szakképzettségű munkaerő hiánya, valamint a munkaerő mobilitásának hiánya. A működő vállalkozások létszám kategóriaként az alábbi megoszlást mutatják:

100 M U N K A A N Y A G

Működő vállalkozások száma létszám-kategóriaként

A következő ábra a megyében bejegyzett gazdasági szervezetek számát mutatja be gazdasági áganként. Kitűnik belőle, hogy a mezőgazdasági szervezetek jelentősen magas számához képest, az ipari vállalkozások száma (7.935 db) elmarad.

Gazdasági szervezetek száma gazdasági áganként (2020. I. név)

A mezőgazdasági vállalkozások részaránya a Sárospataki, Gönci, Cigándi, Encsi, Szerencsi, Szikszói járásokban megyei átlagot meghaladóan kiemelkedően magasabb, e térségek mezőgazdasági orientációja (pl. szőlőtermesztés, borászat) intenzívebb, mint a megye többi térségéé.

A kereskedelem, szolgáltatásokban tevékenykedő vállalkozások részaránya a nagyobb méretű, illetve gazdaságilag fejlettebb települések térségeiben magasabb: Miskolc, Kazincbarcika, Tiszaújváros. Ez utóbbi 3 járás sokkal fejlettebb gazdasággal rendelkezik, mint a többi, a megyei összes vállalkozásnak a 63,1 százaléka itt található.

101 M U N K A A N Y A G

Kiemelendő, hogy a bányászat, feldolgozóipar, energetikai iparágakban a megye vállalkozásainak közel fele, 46%-a a Miskolci járásban tevékenykedik, továbbá Miskolcon található a megyében a kereskedelemben és szolgáltatásokban regisztrált vállalkozások 54%-a.

Területi megoszlásban a gazdasági szervezetek száma:

Regisztrált gazdasági szervezetek területi megoszlása

Az alábbi táblázatban a megye legnagyobb foglalkoztatói találhatók.

Cégnév Létszám fő Jabil Circuit Magyarország Kft 3.263 Borsodchem Zrt. 2.809 Robert Bosch Power Tool Kft. 2.438 Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. 2.306 Joyson Safety Systems Hungary Kft. 1.799 Unió-Coop Szövetkezeti Kereskedelmi Zrt. 1.693 Waberer's -Szemerey Logisztikai Kft. 1.513 ÉRV Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. 1.146 MOL Petrolkémia Zrt. 971 MVK Miskolc Városi Közlekedési Zrt 762 Shinwa Magyarország Kft. 596 B-A-Z megyében jegyzett legnagyobb foglalkoztatók

Országos viszonylatban a megye foglalkoztatottsági helyzetét vizsgálva összességében elmondható, hogy a gazdasági válságból való kilábalást követően a mutatók alapján javuló tendencia tapasztalható. Az utóbbi években csökkenő munkanélküliségi rátával és növekvő foglalkoztatási mutatókkal számolhatunk.

102 M U N K A A N Y A G

A Foglalkoztatási ráta 2018. III. negyedévében megyei összehasonlításban (KSH, Fókuszban a megyék – 2018. I–III. negyedév)

A foglalkoztatási ráta B.-A.-Z. megyében a 2018-as év III. negyedévében 56,5%-os volt, mely jóval alatta van az országos átlagnak. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta 5,3% volt, melynél kedvezőtlenebb helyzet csak Hajdú, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tapasztalható.

A gazdaságilag inaktívak száma is folyamatosan csökken – ugyanakkor még mindig kedvezőtlenek az adatok az országos tendenciákhoz képest. A jelenlegi helyzetet tekintve, egyfajta pillanatképet adva a térkép alapján látható az is, hogy a 2018-as év átlagában a gazdaságilag aktív népesség aránya a megyében 59,8% volt, mely mutatónál kedvezőtlenebb helyzetű csak Somogy és Tolna megyék voltak.

A munkanélküliség és gazdasági aktivitás/inaktivitás megyei különbségei 2018 (KSH adatok alapján Siskáné dr. Szilasi Beáta és Vadnai Péter)

A megye foglalkoztatási helyzetét is alapjaiban meghatározza a strukturális munkanélküliség, azaz miközben a gazdálkodó szervezetek munkaerőhiánnyal küzdenek, hatalmas munkaerő-többlet is jelen van. A lenti táblázatból is látható, hogy a munkaerő-hiány növekvő tendenciát mutatott az elmúlt tíz évben, a gazdaságilag aktív népesség száma mintegy 4000 fővel csökkent, ami az aktivitási arány visszaesésével is együtt járt. A munkanélküliségi arány ezzel párhuzamosan tovább csökkent.

103 M U N K A A N Y A G

Gazdaságilag Foglalkoz- Munka- Aktivitási Foglalkoz- Munka- Év aktív népesség (E tatottak száma nélküliek arány tatási arány nélküliségi fő) (E fő) száma (E fő) (%) (%) ráta (%) 2010 267,0 220,7 46,3 50,5 41,7 17,3 2011 268,0 221,2 46,7 51,1 42,2 17,4 2012 264,8 220,8 44,0 50,9 42,5 16,6 2013 264,1 232,2 31,9 51,3 45,1 12,1 2014 274,6 243,5 31,1 53,9 47,8 11,3 2015 282,6 257,0 25,6 56,2 51,1 9,1 2016 284,6 265,7 18,9 57,2 53,4 6,6 2017 286,1 269,7 16,4 58,3 55,0 5,7 2018 285,7 271,0 14,7 58,9 55,9 5,1 2019 283,7 270,9 12,8 59,1 56,5 4,5 2020 I. 279,5 267,2 12,3 58,7 56,1 4,4 n. év 15–64 éves népesség gazdasági aktivitása (2010-2020 I.n.é.) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

A 2020. márciusi adatok alapján az alkalmazásban állók számát gazdasági ág szerint (közfoglalkoztatással együtt) az alábbi táblázat szemlélteti:

2020. március Ebből: Gazdasági ág Összesen fizikai szellemi foglalkozás foglalkozású Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 3 589 2 597 989 Bányászat, kőfejtés 360 271 90 Feldolgozóipar 39 242 27 083 12 158 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 1 283 671 612 Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 3 212 2 153 1 060 Építőipar 7 917 6 151 1 767 Kereskedelem, gépjárműjavítás 10 946 7 106 3 826 Szállítás, raktározás 4 098 3 335 763 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 3 914 3 124 789 Információ, kommunikáció 520 92 428 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 144 51 93 Ingatlanügyletek 832 348 484 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 2 097 763 1 334 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 7 068 6 007 1 019 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 13 861 3 390 10 471 Oktatás 18 053 3 892 14 157 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 28 580 16 530 11 876 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 1 712 430 1 281 Egyéb szolgáltatás 1 492 1 060 431 Összesen 148 920 85 053 63 628 Ebből: versenyszféra 85 313 58 802 26 447 költségvetési szféra 54 194 22 517 31 677 Alkalmazásban állók száma közfoglalkoztatottakkal együtt

104 M U N K A A N Y A G

A foglalkoztatottak ágazati összetétele alapján az elmúlt három évben a feldolgozóipar, az építőipar és a kereskedelem fejlődött leginkább a megyében, miközben a költségvetési szféra létszáma jelentősen csökkent. A foglalkoztatottak korszerkezetét tekintve az a tendencia látható, hogy a munkavállalók döntő többsége 25-64 éves korosztályból kerül ki.

Foglalkoztatottak számának alakulása korosztályonként és összesen 2010-2019 között

A munkaerőpiac egyik legmarkánsabb jellegzetessége az ágazatok, foglalkozások, munkakörök nemek szerinti elkülönülése (szegregációja), ami a női foglalkoztatás megjelenésétől napjainkig a világ minden országára jellemző. A nemek szerinti elkülönülés mutatója magas és stabilan tartja magát, annak ellenére, hogy a nők és férfiak munkaerő-piaci jellemzői és iskolázottsága tekintetében egyre inkább tapasztalható a közeledés. Magyarországon a nemek közötti bérszakadék közel 14,2%, melynek oka az, hogy a nők többnyire olyan viszonylag alacsony fizetésű ágazatokban dolgoznak, mint a gondozás, az értékesítés vagy az oktatás. Még mindig vannak olyan munkahelyek – például a tudományos, technológiai és mérnöki területeken –, ahol a férfi munkavállalók aránya kiugróan magas (több mint 80%). Megyénkben az elmúlt 10 évben mindkét nem esetében növekedés tapasztalható a foglalkoztatás terén, mely tendencia nők esetében 2018-tól megtorpanni látszik.

105 M U N K A A N Y A G

A foglalkoztatottak számának alakulása nemek szerinti bontásban (ezer fő) 2010-2019 között

Az álláskeresők megyei számát tekintve 2010 és 2019 között csökkenés tapasztalható:

Regisztrált álláskeresők számának alakulása (havi átlag Fő 2010-2019.)

Az álláskeresők számát korcsoportok szerinti bontásban, 2010-2019 évek viszonylatában a következő táblázat mutatja be.

19 éves és 55 éves és Időszak 20-24 éves 25-34 éves 35-44 éves 45-54 éves Összesen fiatalabb idősebb 2010. 1 762 9 837 17 256 17 513 16 426 5 243 68 038 2011. 1 647 10 188 17 134 17 735 16 561 6 202 69 393 2012. 1 612 9 903 15 894 16 542 15 643 7 004 66 599 2013. 1 618 8 758 13 598 14 280 13 655 7 384 59 292 2014. 1 689 7 350 11 544 11 966 11 529 7 373 51 430 2015. 1 841 6 268 9 679 10 155 9 770 7 749 45 462 2016. 1 917 5 349 8 195 8 651 8 207 7 237 39 557 2017. 1 866 5 153 7 708 7 919 7 622 7 152 37 420 2018. 1 634 4 721 7 161 7 144 7 184 7 201 35 046 2019. 1 633 4 535 7 332 7 236 7 184 7 737 35 657 Álláskeresők száma (fő)

Járási bontásban az álláskeresőket vizsgálva megállapítható, hogy a Miskolci járásban jelent meg a legtöbb álláskereső. Ezzel párhuzamosan a meghirdetett üres álláshelyek száma is itt volt a legmagasabb.

106 M U N K A A N Y A G

Az álláskeresők és a meghirdetett üres álláshelyek száma 2018-ban a megye járásaiban (KSH adatok alapján Siskáné dr. Szilasi Beáta és Vadnai Péter)

Valamennyi járásban megfigyelhető, hogy a meghirdetett üres álláshelyek jelentős részét a közfoglalkoztatás keretében történő foglalkoztatás adta. A megyében összességében az alapfokú végzettségűek teszik ki az álláskeresők legnagyobb részét. A Miskolci, a Mezőkövesdi, a Kazincbarcikai, a Sárospataki, valamint a Tokaji járásban inkább középfokú végzettségűek az álláskeresők.

Az álláskeresők száma és iskolai végzettség szerinti eloszlásuk 2018-ban (KSH adatok alapján Siskáné dr. Szilasi Beáta és Vadnai Péter)

A regisztrált álláskeresők járásonkénti számának változása mutatja, hogy 2014-től 2019-ig az álláskeresők száma folyamatos csökkenést mutat a megye legtöbb járásában. A változás a 2020 tavaszán indult Covid-19 világjárvány gazdaságra gyakorolt hatására következett be, ami következményeként a megye 6 járásában emelkedés mutatkozik.

Időszak Változás a bázishoz Járás 2014. 12. 2015. 12. 2016. 12. 2017. 12. 2018. 12. 2019. 12. 2020. 10. (bázis=2014. 12. hó)

107 M U N K A A N Y A G

Miskolc 13 163 11 449 9 397 8 126 7 869 7 730 9 551 73% Encs 1 939 2 020 1 628 1 697 1 882 1 950 2 080 107% Kazincbarcika 5 167 4 065 3 741 3 391 3 147 3 282 4 632 90% Tiszaújváros 1 660 1 416 1 318 1 293 1 199 1 129 1 579 95% Mezőkövesd 2 467 2 300 2 075 2 134 1 949 1 935 2 204 89% Ózd 5 131 4 942 3 565 4 016 3 984 3 845 4 956 97% Sárospatak 1 465 1 242 1 284 1 137 1 063 1 028 1 170 80% Sátoraljaújhely 1 378 1 289 1 235 965 1 092 1 128 1 503 109% Szerencs 3 409 3 093 2 726 2 639 2 607 2 580 3 080 90% Edelény 2 987 2 523 2 147 2 338 2 126 2 304 2 526 85% Szikszó 1 475 1 406 1 327 1 467 1 440 1 378 1 493 101% Tokaj 1 040 1 011 788 815 803 758 711 68% Putnok 1 253 1 046 960 999 1 063 1 100 1 407 112% Gönc 1 419 1 306 1 388 1 554 1 513 1 465 1 570 111% Mezőcsát 1 003 1 017 958 959 1 030 925 1 229 123% Cigánd 1 619 1 290 1 101 1 147 1 273 1 308 1 295 80% Összesen 46 575 41 415 35 638 34 677 34 040 33 845 40 986 88% A regisztrált álláskeresők száma járásonként, 2014.12. hó – 2020.10. hó Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási szolgálat

A regisztrált álláskeresők járásonkénti számának változását az alábbi diagram mutatja meg:

A regisztrált álláskeresők számának változása 2014. és 2020. között Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásaiban

A bejelentett álláshelyek számában viszont a regisztrált álláskeresők számában bekövetkezett csökkenés mértékét jelentősen meghaladó mértékű visszaesés tapasztalható az egész megyében 2014-től. Míg 2014 évvégén 12.683 üres bejelentett álláshely volt, addig 2020. október végére mindössze 4.137, ami a 201. évinek alig 33 százaléka. A legjelentősebb visszaesés a Mezőcsáti, a Sárospataki, a Putnoki, és a Gönci kistérségben mutatkozott, ahol a tárgyidőszak végén nyilvántartott üres álláshelyek száma még a 2014. évi 15 százalékát sem érte el. A legkevésbé érintett a tiszaújvárosi (79%), és a Kazincbarcikai (69%) kistérség.

Járás Időszak Változás a

108 M U N K A A N Y A G

bázishoz képest 2014. XII. 2015. XII. 2016. XII. 2017. XII. 2018. XII. 2019. XII. 2020. X. (Bázis=2014.12. hó) Miskolc 3 420 1 020 1 298 1 856 478 570 814 24% Encs 539 470 616 415 293 166 115 21% Kazincbarcika 1 006 261 712 372 173 263 697 69% Tiszaújváros 526 111 119 98 77 439 417 79% Mezőkövesd 320 129 90 80 75 44 50 16% Ózd 1 206 448 612 472 294 268 895 74% Sárospatak 517 274 257 206 119 150 70 14% Sátoraljaújhely 285 112 230 220 58 57 69 24% Szerencs 944 365 431 382 216 282 213 23% Edelény 754 334 795 428 217 216 141 19% Szikszó 416 152 313 125 167 107 116 28% Tokaj 240 97 227 121 44 64 55 23% Putnok 707 142 237 199 138 189 100 14% Gönc 641 252 411 172 93 62 93 15% Mezőcsát 696 249 290 179 135 131 92 13% Cigánd 466 120 155 162 117 97 200 43% Összesen 12 683 4 536 6 793 5 487 2 694 3 105 4 137 33% A nyilvántartásába bekerült üres álláshelyek száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, járásonként Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási szolgálat

A 2014. decemberi, és a 2020. októberi adatok közötti változást az alábbi diagram szemlélteti:

Üres, bejelentett álláshelyek változása járásonként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2014. és 2020. között

109 M U N K A A N Y A G

2.4. Közlekedési (országos és térségi jelentőségű közúti, kerékpáros, vasúti, légi és vízi közlekedés) és kommunális infrastruktúra: 2.4.a. Vonalas rendszerek, létesítmények

Közúthálózat Borsod-Abaúj-Zemplén megye közútjainak teljes hossza 2019-ben 2.645 km volt, útkategóriák szerint az alábbi megoszlásban a Magyar Közút Nonprofit Zrt. adatai alapján:

Borsod-Abaúj-Zemplén megye úthálózata (2019) Útkategória Hossz (km) Gyorsforgalmi út (autópálya, autóút, csomóponti 104,4 ágakkal) Főút (első –és másodrendű) 442,1 összekötő út 1.658,4 Mellékutak bekötő út 368,7 állomáshoz vezető út 27,3 Egyéb (kiépítetlen földút) 6,0 Kerékpárút 38,1

Az utak nagy részének a nyomvonala történelmileg alakult ki, rakott vagy szórt terméskő alappal, az idők folyamán rádolgozott változó vastagságú makadám vagy hengerelt aszfalt rétegekkel. Az átlagos napi forgalom, a járművek tengelyterhelése sok esetben meghaladja a pályaszerkezetek teherbírását.

A mellékutak adják a hálózat jelentős részét, ezek biztosítják a települések közvetlen megközelítését illetve a gyorsforgalmi utak és a főutak összekapcsolását is. A gyorsforgalmi hálózat az utóbbi 20 évben jött létre a megyében, az M3 és az M30 autópálya alkotja. Folyamatban van az M30 autópálya Miskolc-Tornyosnémeti (országhatár) közötti szakaszának kivitelezése, a befejezése 2021-re várható.

A megye több mint 200 km hosszú közös határral rendelkezik Szlovákiával. A határmenti kapcsolatok javítását célzó INTERREG program során egyes utak megépültek, de továbbiak terveivel és építési engedélyeivel is rendelkezik a beruházó NIF Zrt.

Közlekedési folyosók: A pán-európai közlekedési tengelyek (ún. Helsinki folyosók) közül az V.sz. Velence-Trieszt/Koper- Ljubljana-Budapest-Ungvár-Lvov-Kijev korridor érinti a megye területét, mely az M3 autópálya (M0 Budapest-Hatvan-Füzesabony-Emőd-Tisza-híd-Polgár-Nyíregyháza-Vásárosnamény-Tisza-híd- Beregdaróc-(Ukrajna)) vonalán halad. A megye szempontjából szintén fontos a szerepe a (Kaunas-Lublin-Rzeszów-Eperjes-Kassa)- Tornyosnémeti-Miskolc-(Debrecen- Berettyóújfalu-Nagyvárad) észak-déli irányú TINA folyosónak (elemei az OTrT alapján: M30 Tornyosnémeti–Miskolc–Emőd, M3 Emőd– Görbeháza, M35 Görbeháza–Debrecen- Berettyóújfalu, M4 Berettyóújfalu– Biharkeresztes–Nagykereki), valamint a nyugat- keleti irányú (Bécs)–Hegyeshalom– Budapest–

110 M U N K A A N Y A G

Nyíregyháza–Záhony (M1 Hegyeshalom – Budapest, M0-M31 Budapest D, M3 Budapest– Nyíregyháza–Vásárosnamény–Beregdaróc) közlekedési tengelynek.

A megye gyorsforgalmi útjai:

A gyorsforgalmi utak (autópálya, autóút, csomóponti ágak) hossza a megyében 104,4 km volt 2019- ben. M3 autópálya (Gödöllő és országhatár közötti szakasz a TEN-T hálózat része): Budapest (M0) – Hatvan – Füzesabony – (Ukrajna) M30 gyorsforgalmi út, az M3 és Miskolc-Kelet között autópálya (a TEN-T hálózat része): Mezőcsát térsége (M3) – Miskolc – Encs – Tornyosnémeti – (Szlovákia Kassa irányába) Főutak A megyét érintő főutak (első- és másodrendű) Miskolc térségében kapcsolódnak egymáshoz, közelítően sugaras elrendezésű rendszert alkotva biztosítják egy-egy térség elérhetőségét. A megye főúthálózatának hossza 442 km (2019), ez az országos főúthálózat 5,5%-a. A megye főúthálózatán 2019-ben az átlagos napi járműforgalom 11.443E/nap, ami az országos összevetésben közepesnek értékelhető. A főúthálózat elemei (meglevő főutak): 3 sz. főút: Budapest - Hatvan - Gyöngyös - 27. sz. főút: Sajószentpéter (26. sz. főút) - Edelény - Füzesabony - Mezőkövesd - Miskolc - Szikszó - Encs Hídvégardó - (Szlovákia) – Tornyosnémeti (Szlovákia) 35. sz. főút: Nyékládháza (3. sz. főút) - Polgár - 25. sz. főút: Kerecsend (3. sz. főút) - Eger - Bánréve Debrecen (33. sz. főút (26. sz. főút) 37. sz. főőút: Felsőzsolca (3. sz. főút) - Szerencs - 26. sz. főút: Miskolc (M30) - Sajószentpéter - Sátoraljaújhely - (Szlovákia) Kazincbarcika térsége - Bánréve - (Szlovákia) 38. sz. főút: Bodrogkeresztúr (37. sz. főút) - Nyíregyháza (36. sz. főút) Az OTrT szerint tervezett új kapcsolatok, melyek főként a megye keleti részeit érintik, illetve a megye határon átnyúló kapcsolatok erősítését szolgálják:

• Tiszanagyfalu (38. sz. főút) - Mád - Encs térsége (3. sz. főút) • Sárospatak (37. sz. főút) - Cigánd - Kisvárda - Vásárosnamény - Tivadar - Fehérgyarmat (491. sz. főút) • Cigánd – Pácin

Főutak tervezett elkerülő szakaszai, melyek egyszerre szolgálják a gyorsabb elérhetőséget, illetve az érintett településeken a környezetterhelés (zaj- és légszennyezés) csökkentését:

• 25. sz. főút: Kerecsend, Eger, Szentdomonkos, Ózd, Sajópüspöki, Bánréve (az M25-ös autóút 19 km-es szakasza már elkészült az M3-as autópálya és Eger között) • 26. sz. főút: Sajószentpéter, Berente, Kazincbarcika, Vadna, Dubicsány, Putnok • 27. sz. főút: Edelény • 37. sz. főút: Szerencs, Sátoraljaújhely • 38. sz. főút: Bodrogkisfalud, Bodrogkeresztúr, Rakamaz, Nyírtelek, Nyíregyháza

111 M U N K A A N Y A G

Tervezett egy Tisza-híd építése Tokaj térségében egy új főút kialakításával a Tokaj belterületén átmenő közúti, döntően teherforgalom elterelése érdekében. Mellékutak: A megyére kiemelten jellemzőek az egyes települések főúti kapcsolatait biztosító völgyekbe benyúló mellékutak, melyek nem egyszer több települést fűznek fel. Ennek köszönhetően a zsáktelepülések száma magas. Ezek csak egyetlen egy útvonalon közelíthetők meg, így ezek járhatóságát minden körülmények között biztosítani kell. A mellékutak hálózatának hossza összesen 2.054 km (2019-es adat) a megyében, az országos hálózat 9,2%-a. A megye mellékúthálózatán 2019-ben az átlagos napi járműforgalom 1.098 E/nap, ami országos összevetésben a második legalacsonyabb érték. A rendezési terv alapján térségi jelentőségűnek ítélt mellékutak az alábbiak: Meglevő elemek: Zabar-Ózd Mezőkövesd-Ároktő-Nyékládháza–Gönc- Abaújszántó-Hernádkércs-Megyaszó-Gesztely Serényfalva-Ragály-Aggtelek-Szin Poroszló-Borsodivánka Szalonna-Krasznokvajda-(Büttös-Szemere) - Garadna Sátoraljaújhely (É-i határátkelő)–(Szlovákia, Slovenské Nové Mesto/Tótújhely) Hidasnémeti-Pálháza-Sátoraljaújhely– Sátoraljaújhely-Pácin-Zemplénagárd-Tuzsér Pácin-(Szlovákia, Vel’ky Kamenec/Nagykövesd) Szarvaskő-Vadna Forró-Baktakék-Krasznokvajda Miskolc-Harsány-Vatta Andornaktálya-Mezőkövesd Tervezett elemek, melyek a megye, illetve többségében Szlovákia felé a határon is átnyúlnak, ösztönözve a határ menti együttműködéseket: (Krasznokvajda)-Büttös-Szemere-(Garadna) Bánréve–(Szlovákia, Lenartovce/Lénártfalva) Ostoros-Szomolya-Bogács-Tard-Tibolddaróc- Sály-Aggtelek–(Szlovákia, Dlhá Ves/Gömörhosszúfalu) Borsodgeszt-Harsány (tervezett nyomvonal) Krasznokvajda-Perecse-(Szlovákia, Janík/Jánok) Tokaj-Tiszaladány – Tiszalök Hidasnémeti-(Szlovákia, Perín-Chym/Perényhim) Domaháza-(Szlovákia, Petrovce/Gömöréterfalva) Lácacséke-(Szlovákia, Pribenik/Perbenyik

A jelenlegi határátkelők és határátlépési pontok a közúti gyorsforgalmi és főúthálózaton: Somoskőújfalu 21. sz. főút, Bánréve 26. sz. főút, Hídvégardó 27. sz. főút, Tornyosnémeti M30, Tornyosnémeti 3. sz. főút, Sátoraljaújhely 37. sz. főút, Pácin tervezett új főút. Az Országos Közúti Adatbank (OKA) adatai szerint útállapot szempontjából a megyei úthálózat jelentős része „5, rossz” állapot besorolású, amely azonnali beavatkozást, a burkolat felújítását és/vagy megerősítését igényelné. A „5, rossz” állapotú útszakaszok hossza 1.503 km, mely a teljes úthálózat 56,8%-a. Az alábbi ábra szemlélteti ezen útszakaszokat a megyében.

112 M U N K A A N Y A G

„Rossz” besorolású útszakaszok a megyében

A felújítások elmaradása vagy késedelmes elvégzése esetén a leromlási folyamat felgyorsul és visszafordíthatatlanná válik, ami a későbbiekben sokkal nagyobb beruházási költségeket igényel. A rossz úthálózat növeli az utazási időt, lassítja a gazdasági folyamatokat, ezáltal ront a hatékonyságon és hátrányosan érinti az ott élők életkörülményeit.

Vasúthálózat Borsod-Abaúj-Zemplén megyében futó közforgalmú vasútvonalak építési hossza összesen 450 km. A vonalak 24%-a kétvágányú és 45%-a villamosított. A kétvágányú vasútvonalak 100%-a villamosított. A megye területén futó vasútvonalak besorolási kategóriák szerint a következőek:

− Az országos törzshálózati vasúti pályák (pl. Budapest – Miskolc - Sátoraljaújhely) − Regionális vasúti pályák (pl. Sajóecseg - Sajóbábony) − Egyéb vasúti pályák (pl. Rudabánya-Kazincbarcika)

A regionális vasúti pályának minősített vonalak jelenleg csak áruforgalomra igénybe vettek. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében összesen 84 vasútállomás és vasúti megállóhely található. Az alábbi ábra szemlélteti a megye vasútvonalait.

113 M U N K A A N Y A G

Borsod-Abaúj-Zemplén megye vasúthálózata (MÁV Start Zrt.)

A megye vasúthálózata Miskolcról kiinduló sugaras rendszerű. A vasútvonalakra –hasonlóan a közúti hálózatra - jellemző a megyeszékhely-centrikusság. A térség domborzati adottságainak köszönhetően az említett két közlekedési alágazat nyomvonalának gerincét alkotó elemek térben nem váltak el jelentősen egymástól, közel párhuzamosan haladva jelentős forgalmú közlekedési folyosókat alkotnak. A megye jelenlegi vasúthálózatának fő elemeit az országosan is jelentős nemzetközi törzshálózati fővonalak adják, melyet további hazai jelentőségű fő-, és mellékvonalak egészítenek ki. A megye vasúti közlekedése szempontjából a (Budapest-Hatvan-Füzesabony)-Szihalom-Mezőkövesd- Miskolc-Szerencs-Nyíregyháza nemzetközi törzshálózati fővonal, valamint a Miskolc-Szerencs- Sátoraljaújhely vasútvonal tölt be jelentős szerepet. A Miskolc-Szikszó-Forró-Encs-Hidasnémeti (Kassa felé vezető) vasútvonal szintén a nemzetközi törzshálózat eleme, amely elsősorban az országos és regionális kapcsolatok terén tölt be fontos szerepet, megyén belüli funkciója azonban kevésbé jelentős. A Miskolc-Kazincbarcika-Bánréve-Ózd hazai törzshálózati fővonal mind a személy-, mind a teherforgalom szempontjából a megye egyik fontos gerincét alkotja. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a személyforgalom ezen a vonalon viszonylag alacsony, a közösségi közlekedést alapvetően a buszközlekedés szolgálja ki. A Sátoraljaújhelyről és Tokaj-Hegyaljáról elsősorban Nyíregyháza-Debrecen felé (és onnan visszairányban) irányuló közlekedési igény kielégítéséhez (elsősorban egyetemista-, gyógykezelési- és belföldi turistaforgalom) szükséges a közvetlen vasúti kapcsolatot lehetővé tevő Bodrogkeresztúr- Tarcal közötti vasúti deltaág megépítése, illetve rekonstrukciójának szükségessége a (még) meglévő alépítményen. Természetesen ez csak a megfelelő menetrend, közvetlen vonatjárat indításával együtt ésszerű megoldást jelent. Vasúti határátkelő pontok: Bánréve, Hídvégardó, Hidasnémeti, Sátoraljaújhely. Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Szlovákia közötti villamosított vasúti kapcsolatok fejlesztését nehezíti a villamos vontatási hálózatok eltérő feszültség-neme (Magyarországon 25 kV 50 Hz; Kelet- Szlovákiában 3000 V DC). Szükséges az alépítményként meglévő, ám szünetelő forgalmú Sátoraljaújhely-Ágcsernyő (Cierna nad Tisou) reláció vasúti deltaág rehabilitációja, amely Ukrajna irányába alternatív vasúti közlekedési folyosó kialakítását tenné lehetővé. Tervezett nagysebességű vasútvonalak nem érintik a megyét.

114 M U N K A A N Y A G

A rendszerváltozással a vasút számára kedvezőtlen folyamatok a megyét is érintették. Az állami nagyvállalatok fokozatosan háttérbe szorultak, ezzel párhuzamosan a nagy szállításigényű nehézipari ágazatok (bányászat, vas- és színesfémkohászat, építőanyag ipar, vegyipar) válsága miatt az összes szállítási igény lecsökkent. A közlekedési ágazatok piaci részesedéséből a vasúti szállítás mind a személy-, mind az áruszállítás területén jelentős piacvesztést könyvelhetett el, amely részt a közúti fuvarozás szerzett meg. Az áruszállítás terén a vasút a 70-es években 70%-kal, a személyszállításban 55%-ban részesedett, mely arány a 2000-es évekre az áruszállítást érintően 30%-ra, a személyszállítást illetően 14%-ra csökkent.

A hazai törzshálózati vonalakon műszaki paraméterekre vonatkozó előírások a belföldi szállítási igényekhez igazodnak, a nemzetközi előírásokhoz mértek szerényebbek. A vonalak állapota helyenként nagyon leromlott, sok szakaszon csak sebességkorlátozás bevezetésével enyhíthetőek a nehézségek. A problémák hatványozottabban jelentkeznek a mellékvonalakon. A vágányok rossz állapota miatt bizonyos szakaszokon csak kis tömegű vontatójárművek, korlátozottan megrakott vasúti teherkocsik közlekedhetnek. Így a gazdaságos üzemeltetés feltételei nem valósulhatnak meg. Mindemellett a pályák vonalvezetése sem felel meg mindenütt az évtizedek során átalakult igényeknek, nem esik egybe a természetes utas- és áruáramlatokkal.

A megye területén az elmúlt években jelentősebb fejlesztések nem valósultak meg. A korábban tervezett városi és elővárosi kötöttpályás közösségi közlekedési rendszerek fejlesztése projekt megvalósítása jelentősebb eredményt hozhat mind Miskolc, mind a környező városok kötöttpályás közlekedési rendszerének a fejlesztésében, ami jelentősen hozzájárulhat környezetbarát módon – a munkaerőpiaci szempontból is fontos - Miskolc és a környező térségi központok (pl. Kazincbarcika, Sajószentpéter, Szikszó, Encs, Szerencs, Tiszaújváros) elérhetőségének javításához. A fejlesztések során cél, hogy a kötöttpályás közlekedést villamosszerűen közelebb vigyék a településközpontokhoz, ezáltal versenyképes alternatívát kínálva a buszközlekedésnek. Repülőterek Elsősorban logisztikai funkciókat is ellátó kereskedelmi (nemzetközi) repülőtérré fejleszthető repülőtér (OTrT): Mezőkövesd – Mezőkeresztes. Térségi jelentőségű nyilvános kereskedelmi repülőtér: Miskolc, Sárospatak, Tiszaújváros – mely településeken elsősorban sport- és szabadidős célú repülés valósul meg. Kikötők Országos közforgalmú kikötő: Tiszaújváros Térségi jelentőségű közforgalmú kikötők: a Tiszán: Tokaj, Cigánd, Ároktő, Tiszatardos, a Bodrogon: Bodrogkeresztúr, Sárospatak, Sátoraljaújhely-Alsóberecki Kialakítható logisztikai központok: A megyei rendezési terv szerint térségi jelentőségű logisztikai központok helyszínei: Bánréve, Emőd, Mezőkövesd-Mezőkeresztes, Miskolc, Tiszaújváros, Sátoraljaújhely, Tornyosnémeti A nemzetközi közúti és vasúti főközlekedési vonalak menetén elhelyezkedő, illetve a tiszaújvárosi kikötőhöz közeli Mezőkövesdi repülőtér jó elérhetőségi bázist nyújt egy transzeurópai logisztikai központ létesítéséhez.

115 M U N K A A N Y A G

2.4.b. Egyéni és közösségi közlekedési megközelíthetőségi viszonyok

A térség közúti megközelíthetőségét illusztráló néhány adat: Távolságok és elérési idők (közút) Mezőkövesd 5 legnépesebb megyei város és a Miskolc megyeszékhely, Mezőkövesdi (repülőtér) repülőtér között km perc km perc Ózd 59 65 98 95 Kazincbarcika 23 28 70 56 Mezőkövesd 57 38 13 15 Tiszaújváros 32 31 39 30 Sátoraljaújhely 81 77 121 98

Mezőkövesd Környező regionális központok Miskolc (repülőtér) elérhetősége km perc km perc Budapest 180 110 142 90 Kassa 84 90 125 110 Debrecen 114 79 96 65 Forrás: google.com, saját szerkesztés A megye nagy részének közúti elérhetősége jelentősen javult az M3-as, M35-ös és az M31-es autópálya fejlesztésével Miskolc, Budapest, valamint Debrecen viszonylatában, és javulni fog Kassa irányába is az M30-as autópálya kivitelezési munkainak befejezésével.

A megye kistérségi központjainak közúti megközelíthetősége A megyén belüli, a kistérségek központi települései, illetve Miskolc viszonylatában becsült közúti elérhetőséget az alábbi táblázat mutatja.

Becsült közúti elérhetőségek Miskolcról Miskolc Miskolc km perc km perc Ózd 59 65 Sárospatak 72 70 Kazincbarcika 23 28 Encs 38 40 Szerencs 35 36 Sátoraljaújhely 81 77 Mezőkövesd 57 38 Szikszó 16 18 Edelény 25 27 Cigánd 100 105 Tiszaújváros 32 31 Gönc 63 62 Tokaj 55 60 Mezőcsát 45 35 Forrás: google.com, saját szerkesztés

A Miskolchoz képest közel 30 perc eljutásra lévő településekről lehetőség van az érintett városok közti ingázásra, míg más települések viszonylatában a kényelmes napi ingázás már vasúti közlekedés- fejlesztést igényelhet. Miskolctól a legtávolabb lévő központ Cigánd, amelynek a Szabolcs-Szatmár-

116 M U N K A A N Y A G

Bereg megyei településekkel gyakoribb a kapcsolata, mint Miskolccal; Ózd Heves és Nógrád megyei kapcsolatai is intenzívebbek a jobb elérhetőségi viszonyok miatt. Sátoraljaújhely és Sárospatak közelségük miatt együttesen képezhetik a Zempléni fejlődési központot és együttesen tudják ellensúlyozni a nagyvárosoktól (Miskolc és Nyíregyháza) való relatív nagyobb távolságát.

Helyközi autóbusz közlekedés Borsod-Abaúj Zemplén megyében a menetrend szerinti helyközi közúti személyszállítást korábban az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. végezte, mely cég a Borsod Volán Zrt., a Hajdú Volán Zrt. és a Szabolcs Volán Zrt. összeolvadásával jött létre a korábbi társaságok általános jogutódjaként.

A társaság a megyében 244 regionális és 8 országos autóbuszvonalon, 2.370 km-es vonalhálózaton, átlagosan 483 db autóbusszal végezte feladatait. A megye 358 településéből 357-et érintenek a járatok úgy, hogy 266 településre csak autóbusszal lehet eljutni, vasúti összeköttetés nincs. A regionális és országos autóbuszjáratok által elszállított utasok száma 2017-ben 35,6 millió fő, az utaskilométer - teljesítmény 620,5 millió utaskilométer volt.

A közlekedési központok, köztük az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. is részei lettek közlekedési vállalatok integrációjának. Az ország területén működő hat közlekedési központ 2019. október 1-el beolvadt a Volánbusz Zrt.-be. A tulajdonosi jogokat 2020. július 15-étől a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. birtokolja.

A megyei helyközi utazási igények alakulása és megoszlása az alábbiak szerint összegezhető. A megyében 16 járás található, a miskolci járással határos területen jellemzően megjelenik a megyeszékhely kiemelt jelentősége, vonzása. A forgalom jelentős részét a járásokon belüli, illetve a járási központokból megyeszékhelyre irányuló utazások teszik ki. Az autóbuszvonalak utasforgalmának elemzéséből kitűnik, hogy az utazási igények koncentrálódnak a csúcsidőben közlekedő járatokra, a veszteséges járatok túlnyomó része forgalmi holtidőben, illetve a városoktól távoli aprófalvak térségeiben alakul ki. A menetrend szerinti helyközi - országos, regionális - közlekedéssel szemben megfogalmazódó elvárásokat alapvetően a megye gazdasági életéből fakadó hivatásforgalmi és diákutazásokból származó igények határozzák meg. Befolyásolják még a regionális kapcsolatok, a járási és egyéb vonzáskörzeti központok szerepe, a kereskedelmi, szolgáltatási és kulturális funkciók területi elhelyezkedése, fejlettsége és elérhetősége. A hivatásforgalmi igény a legjelentősebb, rendszeresen jelentkező és jól tervezhető. Ide tartoznak a munkahelyüket, illetve iskolájukat a menetrend szerinti járatokkal, a közösségi közlekedés igénybevételével megközelítők.

A helyközi autóbuszjáratokat döntően munkába járásra, a közszolgáltatások elérése, illetve iskolába járás céljából veszik igénybe. A közösségi közlekedés szervezését napjainkban komoly kihívások érintették a közszolgáltatások ellátási helyének átszervezésével, így kiemelten a közigazgatásban a járásközpontok kialakításával, oktatási feladatellátási helyek folyamatos szervezésével, illetve a kórházi ellátások átszervezésével. Komoly kihívást jelent a járművek állapota, az autóbuszok átlagos életkora, mely kapcsán a jövőben a környezetvédelmi célú, illetve a működési veszteségek enyhítéséhez szükséges korszerűsítéshez új, korszerű autóbuszok beszerzése szükséges. Az utazási komfort javítása érdekben szükséges az autóbusz pályaudvarok, megállóhelyek - intermodalitás szempontjait is figyelembe vevő - rekonstrukcióját folytatni, illetve az informatikai alapú utastájékoztatási rendszert fejleszteni. Az autóbusz pályaudvarok között kiemelt fejlesztési igényként jelenik meg Miskolc belvárosában a Búza téri állomás átalakítási igénye, az élhetőbb belváros szempontjait szem előtt tartva. Ezt a feladatot a

117 M U N K A A N Y A G helyi önkormányzattal és Miskolci Közlekedési Vállalattal együtt lehet hatékonyan megvalósítani, szem előtt tartva a párhuzamosságok (pl. külön forgalmi állomások) megszűntetésének lehetőségét. Fejlesztési igényként jelentkezik a forgalomirányítási rendszer, illetve az autóbuszok távdiagnosztikai rendszerének korszerűsítése, illetve kiépítése. Fontos, hogy hosszú távon a közúti és a vasúti személyszállítás mindjobban kiegészítse egymást. Jelenleg a vasúti személyszállítás a megyében a Sátoraljaújhely - Szerencs - Miskolc - Budapest, illetve Tokaj - Szerencs – Miskolc viszonylatokban tekinthető versenyképesnek az autóbusz közlekedéssel szemben. A vonatok gyakorisága jelzett települések között jelentősen meghaladja a helyközi járatok mennyiségét. A főváros rendkívül jelentős vonzása a Budapest végállomású vasúti törzshálózat olyan minőségi fejlesztését eredményezte, mely a közúti kiszolgáláshoz nem hasonlítható. A megyén belüli egyéb vasúti vonalszakaszok utasforgalma a közúti menetrend szerinti kiszolgálás színvonalát nem éri el. A jövőben fokozott figyelmet kell fordítani az helyközi, és helyi autóbusz-közlekedés és a vonalas infrastruktúrán alapuló szállítási módok összehangolására. A szolgáltatási színvonal megőrzése és fejlesztése érdekében a Volánbusz Zrt. legfontosabb megyét érintő feladatai közé tartozik a járművek átlagéletkorának csökkentése, a járműpark műszaki színvonalának emelése, az utas kiszolgálás színvonalának javítása, a megkezdett fejlesztések folytatása és befejezése.

A 2017. évre vonatkozó utasszámot (35,6 millió fő) az alábbi szemlélteti, összevetve a 2007. évi utasszámmal, mely 46 millió fő volt.

Utasszám, buszközlekedés B-A-Z megyében

A megye illetve városainak vasúti megközelíthetősége Budapest irányából Budapest-Miskolc között naponta 14 pár IC vonat közlekedik, az eljutási idő 2 óra 1 perc. Az IC vonatok közlekedése ütemes, nemcsak munkanap, hanem hétvégén is óránként közlekednek. Miskolc és Nyíregyháza között (a Budapest-Miskolc-Debrecen-Szolnok-Budapest un. kör IC- forgalomban) naponta 7 pár Intercity vonat közlekedik és a két várost ezen kívül óránkénti személyvonati közlekedés is összeköti. Fontos megemlíteni, hogy Miskolc és Debrecen viszonylatában a közúti eljutás jelentősen gyorsabb, mint a vasúti közlekedés. Miskolcot Szikszón és Encsen keresztül Kassával naponta két pár nemzetközi IC-vonat kapcsolja össze. A Budapest-Miskolc-Szerencs-Sárospatak-Sátoraljaújhely viszonylatban kétóránkénti ütemes sebesvonati közlekedés van. A sebes- vagy gyorsvonattal megközelíthető további városok:

118 M U N K A A N Y A G

Mezőkövesd, Felsőzsolca, Szerencs, Sárospatak és Sátoraljaújhely. Személyvonati kapcsolata Emődnek, Felsőzsolcának, Edelénynek, Szendrőnek, Kazincbarcikának, Putnoknak, Sajószentpéternek, Ózdnak, Göncnek, Tiszaújvárosnak van. Vasúti összeköttetéssel nem rendelkezik Cigánd, Mezőcsát és Borsodnádasd város, az előbbi kettő kistérségi központ. Vasúton a fenti összesítés szerint IC vonattal elérhető Miskolc mellett Tokaj, Szikszó, Encs és Szerencs, sebesvonattal Sárospatak, Sátoraljaújhely, gyorsvonattal Mezőkövesd, Kazincbarcika, csak személyvonattal Gönc, Ózd, Edelény, Tiszaújváros.

Összefoglaló megállapítások

Mind az úthálózatot, mind a vasúti és autóbusz közlekedést tekintve megállapítható, hogy a közlekedési szolgáltatások fejlődése, fejlesztése csak az egyes alágazatok együttműködése révén válhat fenntarthatóvá. Egyetlen közlekedési mód sem tud önállóan olyan megoldási lehetőséget kínálni, amelyekkel a növekvő mobilitási igényekből eredő elvárások teljesíthetőek lennének, legyen szó akár a városon belüli, akár települések közötti közlekedési kapcsolatokról.

A mai közlekedési rendszereknek egymás között kölcsönösen átjárhatóknak kell lenniük, elengedhetetlen a különböző közlekedési ágak együtt dolgozása, egymás kiegészítése (intermodalitás) és nagyon fontos a közlekedési ágak aktív együttműködése, egymásra épülő együtt dolgozása, a különböző közlekedési módok optimalizált együttes alkalmazása.

Különösen igaz ez Borsod-Abaúj-Zemplén megyét illetően, ahol jellemző a szétaprózódott településszerkezet, a járások egy részének periférikus elhelyezkedése, a kistelepülési alapellátások hiánya, és az ezekből fakadó problémákat tovább erősítő mobilitás nehézségek.

Az összetett hatások messze túlmutatnak a közlekedés fizikai térhasználatán. A közlekedés, ezen belül is az elérhetőség javítása alapvető feltétele a tartós és fenntartható gazdasági növekedésnek, az egész gazdaság, az egyes régiók, térségek, a vállalkozások és a munkavállalók versenyképessége növelésének. A közlekedési infrastruktúra fejlődése elérhetőbbé teszi a munkahelyeket és az oktatási szolgáltatásokat, javítja a munkaerő mobilitását, hozzájárul a foglalkoztatás bővítéséhez. Az infrastrukturális hálózatok javulása, fejlesztése ösztönzi a külföldi működő tőke beáramlását, megtelepedését az országban, megteremti a lehetőségét annak, hogy a területi fejlődésbeli különbségek belátható időn belül kiegyenlítődhessenek, a ma még kevésbé fejlett régiók, térségek bekapcsolódhassanak a gazdaság vérkeringésébe, erősödjen a társadalmi kohézió.

A mobilitás alapvető fontosságú a gazdasági és társadalmi folyamatok sikeréhez és a polgárok szabad mozgásához (határokon átívelően). Az elmúlt évtizedekben a növekvő mobilitási igény a közúti közlekedés erőteljes térhódítását eredményezte. Az már az ezredfordulóra világossá vált, hogy a fenntartható fejlődés a közlekedésben úgy valósítható meg, ha sikerül a szállítási igények növekedési ütemét lényegesen mérsékelni a gazdasági növekedés üteméhez képest, továbbá a környezetkímélőbb szállítási módok – a vasúti és a vízi közlekedés, a kombinált áruszállítás – részesedési arányát növelni a közúti közlekedéssel szemben.

119 M U N K A A N Y A G

2.4.c. Vízellátás

Magyarországon 2000. és 2015. évek között az egy főre jutó éves közüzemi lakossági vízfogyasztás több mint 10%-kal csökkent, ami elsősorban a víz- és csatornázási díjak emelkedésével magyarázható. Az egy főre jutó éves közüzemi ivóvízfogyasztás 2015-ben országos átlagban 34,1 m3 volt. Az Európai Unió tagállamaival való összehasonlításból az derül ki, hogy Magyarország mutatója alulról a második ötödbe esik, ami szintén víztakarékosságra utal.

A megyében az egy főre jutó vízfogyasztás 2018-ban 23,89 m3/fő volt, míg az országos átlag 35,04 m3/fő, tehát megállapítható, hogy a megye az egy főre jutó vízfogyasztás tekintetében jelentősen elmarad az országos átlagtól.

A közműolló (a közműves vízellátásba bekötött és a csatornahálózatra kötött lakosság arányának különbsége) mértéke a megyében a KSH erre vonatkozó adatai alapján 2018-ban 14,2 százalékpont volt, ez 0,9 százalékponttal magasabb a teljes Magyarországra vonatkozó értéktől (13,3 százalékpont). A megyék sorában ez a negyedik hely, csak Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Csongrád-Csanád megyékben kisebb a közműolló mértéke (Nógrád és Fejér megyében azonos mértékű volt 2018-ban).

Borsod-Abaúj Zemplén megye területén az ivóvíz- és a szennyszolgáltatás legjelentősebb része a Borsodvíz Önkormányzati Közüzemi Szolgáltató Zrt., az ÉRV Északmagyarországi Regionális Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Zempléni Vízmű Kft. tevékenységén keresztül valósul meg.

A Borsodvíz Zrt. 119 településen lát el ivóvíz-szolgáltatási, 80 településen szennyvíz elvezetési- és tisztítási feladatokat. Ez a tevékenység több mint 163 ezer ember ellátását jelenti 41 vízműtelep és 24 megfelelő hatásfokú tisztítást biztosító szennyvíztisztító telep üzemeltetésével. A víziközmű- rendszerek száma vízágazaton 69 db, szennyvízágazaton 27 db.

A társaság által üzemeltetett ivóvízhálózat gerincvezetékeinek hossza 1.264 km, az ehhez kapcsolódó bekötő vezetőké 424,7 km. A vízhálózat állapota rendkívül vegyes képet mutat, a régebben épült azbesztcement és acél anyagú vezetékek többsége elérte a műszakilag becsült 40-50 éves életkort. Az azbesztcement anyagú vezetékek szilárdságának csökkenése, illetve az acél anyagú vezetékek korróziójából adódó lyukadások következtében a vízveszteség értéke magas, az üzemzavarok gyakoriak és súlyosak. A legfontosabb feladat a vezetékek cseréje ezeken a szakaszokon 300 km hosszban. A Csereháton és a Hernád folyó völgyében lévő településeken később megvalósult vízhálózatok már jellemzően korszerűbb műanyag csövekből épültek ki.

Az ÉRV Zrt. 159 településen lát el ivóvíz-szolgáltatási, 121 településen szennyvíz elvezetési- és tisztítási feladatokat. Az ellátás 60 vízműtelep és 51 megfelelő hatásfokú tisztítást biztosító szennyvíztisztító telep üzemeltetésével biztosított. A társaság stratégiai célja, hogy hosszútávon fenntartható, minőségi szolgáltatást nyújtson, a lehető legoptimálisabb áron. Ezért a cég kezelésében lévő hálózatok gazdaságosabb üzemeltethetősége, a vízveszteség szinten tartása, lehetőség szerinti csökkentése érdekében elvégezte a gerinc- és elosztó hálózatok felmérését. A célok elérésének egyik legfontosabb alapja a műszaki és a technológiai fejlesztés, amelyben innovatív módszerek alkalmazásának is jelentős szerep jut. A társaság a vezetékkiváltások és rekonstrukciók során az elöregedett vezetékeket korszerűbb, általában műanyag vezetékekre cseréli, ezáltal ivóvíz vezetékek esetén csökkentve a hálózati veszteséget, vagy a szennyvízhálózatba jutó, nagyarányú idegen víz mennyiségét.

120 M U N K A A N Y A G

A Zempléni Vízmű Kft. 55 településen lát el ivóvíz-szolgáltatási, 35 településen szennyvíz elvezetési- és tisztítási feladatokat. Ez a térségben élő 72.000 ember jó minőségű vízzel történő ellátását jelenti. A MIVÍZ Kft. két település, Miskolc és Felsőzsolca ivóvíz ellátását biztosítja.

Összefoglalóan megállapítható, hogy a térség víziközművei jelentős mértékben megújításra szorulnak, jelenleg magas fajlagos ráfordításokkal üzemeltethetők. 2.4.d. Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, szennyvíz és szennyvíziszap elhelyezés

Magyarországon a szennyvízelvezető hálózatba bekapcsolt lakások száma 2000–2017 között mintegy 1 millió 538 ezerrel nőtt, csökkentve ezáltal a vízhálózatba bekötött lakások számához viszonyított nagyarányú lemaradást. 2000-ben még csupán 2 millió 79 ezer volt a szennyvízelvezető hálózatba bekapcsolt lakások száma, 2017-ben már 3 millió 617 ezer. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében további források biztosításával ez az arány még tovább növelhető, a települések életében ugyanis meghatározó jelentőségű a szennyvízelvezető hálózat bekapcsolása.5

A szennyvíztisztítás fő adatai, 2010 Borsod-Abaúj-Zemplén országos adatok megye adatai

mennyisége aránya mennyisége aránya (%) 1000m3 (%) 1000m3 közcsatornában elvezetett összes 34 254 100,00% 561 188 100,00% szennyvíz közcsatornában elvezetett háztartási 11 528 33,65% 290 639 51,79% eredetű tisztítás nélkül 0 csak mechanikailag tisztított 14 0,04% 17 582 3,13% biológiailag is tisztított 29 957 87,46% 281 753 50,21% III: fokozatban is tisztított 4 421 12,91% 258 986 46,15% Forrás: KSH, T-Star A szennyvizek jelentős része biológiailag is tisztított, a III. fokozatban is tisztított szennyvíz aránya a megyében 2016-ban 87,2 % volt. A III. tisztítási fokozattal is tisztított szennyvíz aránya az összes közüzemileg tisztított szennyvízből, 2016 [%]

5 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/telepinfra/telepinfra17.pdf

121 M U N K A A N Y A G

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2016-ban a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakás a lakásállomány százalékában 76,2 % volt. Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakás a lakásállomány százalékában, 2016 [%]

Forrás: KSH

A megyében 2017-hez képest 2018-ben enyhe csökkenés figyelhető meg a közüzemi szennyvízgyűjtő- hálózatba bekapcsolt lakások arányát tekintve.

A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások arányának változása Borsod-Abaúj- Zemplén megyében 2017-ben és 2018-ban (%) 2017 2018

76,8 76,0 Forrás: KSH Borsod-Abaúj-Zemplén megyében további fejlődést lehet elérni a kistelepülések további szennyvízkezelésének fejlesztése követeztében.

2.4.e. Energiaellátás

Magyarország energiafelhasználása évről-évre növekszik. A MAVIR nyilvántartása szerint az éves energiaigény majdnem egyharmadát import energiából fedezi az ország. Ennek értelmében a megújuló energia részarányának növelése a károsanyag kibocsátás mellett az ellátás biztonságát is növeli. A jövő nagy kérdése, hogy miként lehet az energetikai költségeket csökkenteni, lehetőség szerint a CO2 kibocsátás csökkentésével párhuzamosan, valamint a helyben elérthető és megújuló energiaforrások felhasználásával.

A megyében az 1 főre jutó villamosenergia fogyasztás 2018-ban 926 KWh/év volt, ami az országos átlag 1.127 kW/év értéke alatti, így a megye lakóinak fejenkénti fogyasztása országosan alacsonynak mondható.

122 M U N K A A N Y A G

Ahogy az alábbi táblázat is mutatja, hogy a magyar háztartásokat tekintve 2010. és 2016. évek között a lakásfenntartásra és háztartási energiára fordított 1 főre jutó átlagos fogyasztás jelentősen nőtt, továbbá az élelmiszerek és alkoholmentes italok kiadási főcsoport mellett a legnagyobb részesedéssel bír. Energiahatékonysági, illetve a helyi foglalkoztatást is ösztönző helyi energiatermelési beruházások révén törekedni kell arra, hogy ez a növekvő kiadási tendencia megálljon, vagy megforduljon a jövőben. 1 főre jutó átlagos fogyasztás (Ft) Kiadási főcsoportok szerint 2010. év 2011. év 2012. év 2013. év 2014. év 2015. év 2016. év Élelmiszerek és alkoholmentes 176 099 184 345 191 711 202 644 209 898 239 715 246 533 italok Szeszes italok, dohányáru 25 059 24 993 26 404 26 562 28 355 32 307 21 467 Ruházat és lábbeli (szolgáltatással 30 202 31 432 31 133 32 465 33 776 40 546 43 031 együtt) Lakásfenntartás, háztartási 194 491 205 518 214 620 211 968 208 665 210 062 215 715 energia Lakberendezés, háztartásvitel 30 109 30 612 30 765 31 530 33 618 39 032 41 036 Egészségügy 37 831 38 348 40 430 41 889 44 771 49 438 51 331 Közlekedés 85 242 95 938 97 437 106 226 114 350 109 275 117 500 Hírközlés 46 158 52 597 53 684 58 106 67 594 70 199 73 673 Kultúra, szórakozás 60 450 59 790 60 435 62 195 64 036 64 374 68 738 Oktatás 6 934 6 227 6 129 7 147 7 716 8 969 9 660 Vendéglátás és szálláshely-szolg. 30 255 27 892 29 150 31 985 34 422 35 554 38 171 Egyéb termékek és szolgáltatások 49 617 51 156 52 561 58 067 60 474 79 248 83 170 Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis

A megye energiatermelő kapacitásait részletesen bemutatja a 2.1.h fejezet.

Megújuló energiát hazánkban elsősorban a napenergia, a szélenergia, a geotermikus energia és biomassza felhasználásából tudunk származtatni. Borsod-Abaúj-Zemplén megyét tekintve megállapítható, hogy még viszonylag alacsony a megújuló energia felhasználására épülő jelentős energiatermelő központok száma, azonban számos kezdeményezés és új projekt indult el e téren az elmúlt egy-két évben.

Komoly figyelmet érdemelnek a megyében megvalósult geotermikus energia projekt és naperőmű park projektek.

Geotermikus energia projekt:

A PannErgy csoport és Miskolc város nevéhez köthető geotermikus projektben fúrt kutakon keresztül kinyert termálvíz hőjéből hőenergiát állítanak elő, amellyel a Miskolc Avas hőkörzet fűtési rendszerét, az ott lévő panel épületeket látják el, illetve Miskolc Belváros, továbbá a Miskolci Egyetem területén jelentkező fűtési-, és használati melegvíz hőigényének egy részét elégítik ki.

Az elmúlt években megvalósult 22-24 millió eurós beruházás eredményeként Miskolc mellett Mályi és Kistokaj is bekapcsolódott a geotermikus hő hasznosításába.

123 M U N K A A N Y A G

Naperőmű-park projektek:

Egy másik jelentős beruházás volt a megyében a Magyar Villamos Művek csoport által Felsőzsolca határában megépített naperőmű-park. A 45 hektáros területen megépült, 74 ezer darab polikristályos napelemtáblából álló létesítmény évi 20,7 gigawattóra áram termelésére képes, mely tízezer háztartás éves áramfelhasználást fedezi.

A megye általános éghajlati jellemzőit (napsütéses órák száma, szélklíma) tekintve megállapítható, hogy indokolt lenne további, nap- és a szél energiáját hasznosító erőművek, erőmű parkok létesítése.

Nemrégiben megvalósult másik projekt a Bogáncs utcán épült naperőmű. Az 1 MW teljesítményű naperőmű egy rekultivált hulladéklerakón került kialakításra. A lerakó területéről korábban depóniagáz kutak szolgáltatták a megújuló energiát, melyek – természetes folyamat révén – napjainkra elapadtak. Ezzel az új naperőművel Miskolc a korábbi hulladéklerakó területéről ismét megújuló energiával látja el számos intézményét. Továbbá az erdősültség kapcsán kiemelten kell foglalkozni a térségekben a biomassza fűtési célú hasznosításával, mely egy-egy településen biztosíthatja az egymáshoz közeli helyi intézmények, illetve környékbeli lakóházak fűtési igényét. Komoly foglalkoztatási lehetőséget kínálhat a megyei szénvagyon energetikai célú kiaknázása Az Észak-magyarországi régió az ország ásványkincsekben egyik leggazdagabb területe. Történelme, országon belüli helyzete szorosan kapcsolódott a bányászathoz, az ahhoz kötődő iparágakhoz. Az 1990-es évektől kezdődő tömeges bányabezárások következtében a megyében már feltárt és fejtésre előkészített, de ki nem termelt széntelepek helyezkednek el. A borsodi és a nógrádi barnaszén medencében 6 bányaüzemnél felhagyott szénvagyon mennyisége közel 280 millió tonna. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Nemzeti Energiastratégia 2030 c. dokumentuma alapján a szénalapú villamosenergia-termelést a magas CO2 intenzitása miatt nem tartja versenyképesnek, de a jelentős szénvagyonunk miatt a szenet a jövő egyik biztonsági tartalékának tekinti. A szakmakultúra fenntartása érdekében – a gazdaságosan kitermelhető szénvagyonra alapozva – továbbra is célszerűnek tartja üzemeltetni a szénkitermelést és a környezetvédelmi és gazdasági szempontoknak megfelelően fejleszteni a meglévő infrastruktúrát. A várható széntermelés max. 50%-a alkalmas lakossági, intézményi ellátásra, a többi csak ipari, energetikai célra használható. A felhasználás optimálisan részben nagyobb (100-200 MV teljesítményű) erőművekben történne, részben 16-18 db 1-4 MW teljesítményű kisközösségi fűtő, vagy kombinált (gőz, villamos energia) erőművet lehetne üzemeltetni. Ez esetben nem csak a bányák beindításról, hanem a bányászathoz, illetve az energiafogyasztáshoz kapcsolódó tevékenységek végzésére (pl. kazángyártás) is szükség lehet a jövőben. Már most az „utolsó órában” van egyes bányák újbóli megnyitása, hiszen egyre kevesebb képzett bányász él a térségben, így a régi, tapasztalt munkaerő bevonásán túl, már jelentős számú munkaerő képzésére is szükség van. (Forrás: B-A-Z megyei Komplex Energetikai Fejlesztési Koncepció)

124 M U N K A A N Y A G

2.4.f. Hulladéklerakók, hulladékgazdálkodás

Hulladékgazdálkodás fő adatai, 2010 B-A-Z megye Országos Arány mennyisége aránya mennyisége a 100,00 összes elszállított települési szilárd hulladék (t) 200 254 3 411 940 % a lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék 72,35 167 000 83,39% 2 468 373 (t) % egy főre jutó elszáll. lakossági hulladék (t) 0,244 0,247 rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások 92,36 281 304 97,90% 4 016 727 száma (db) % szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma 23,41 76 359 26,57% 1 018 032 (db) % összes lakás (db) 287 336 4 348 955 0,784 a lakosságtól szeletíven gyűjtött hulladék (t, kg) 537 (t) 86 980 8,71kg kg lakónépesség (fő) 684 793 9 985 722 Forrás: KSH, T-Star A lakossági eredetű hulladék aránya – a megye ipari jellege ellenére – 2010-ben meghaladta az országos átlagot. Az egy főre jutó elszállított hulladék nagyjából az országos átlagnak felelt meg. Jelentős a hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, amely magasabb volt az országos átlagnál és a szelektív gyűjtésbe bevont lakások aránya is meghaladta azt. 2010 és 2012 között folyamatosan csökkent a hulladék a megyében, mely csökkenés tendenciája ugyan megegyezik az országos viszonyokkal, de a csökkenés mértéke alacsonyabb volt az országos átlagnál. Hulladékgazdálkodás fő adatai, 2012 Éves értékek (db) Változás (%) 2012/201 2010 2011 2012 2012/2011 0 Közszolgáltatás keretében elszállított szilárd hulladék, ezer t Borsod-Abaúj- 200,3 192,1 184,9 -7,7% -3,7% Zemplén megye 3 Országos 3 376,0 2 959,3 -12,3% -8,8% 245,5 folyékony hulladék ezer m3 Borsod-Abaúj- 196,0 141,9 132,7 -32,3% -6,5% Zemplén megye 3 310, Országos 3 643,0 3 138,2 -13,9% -5,2% 0 A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, % Borsod-Abaúj- 97,9 97,4 97,0 -0,9% -0,4% Zemplén megye Országos 92,3 91,3 91,0 -1,4% -0,3% Forrás: KSH, T-Star

125 M U N K A A N Y A G

A közszolgáltatás keretében elszállított települési hulladék egy főre jutó mennyisége járásonként, 2018

Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/telepinfra/telepinfra18.pdf

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a lakosságtól elszállított összes hulladék mennyisége tekintetében az utóbbi években növekedés figyelhető meg. 2018-ban 149 027 tonna, míg 2019-ben már 158 397 tonna hulladékot kellett elszállítania a hulladékgazdálkodással foglalkozó cégeknek a lakosságtól. Ebből az elkülönített gyűjtéssel elszállított hulladék mennyisége 2018-ban 27 299 tonna, míg 2019- ben már 33 446 tonna volt.6 Ezen kívül 2018-ban és 2019-ben nőtt az egyéb szervektől elszállított összes hulladék, illetve a közterület tisztításból származó elszállított hulladék és a közterületen elkülönítetten gyűjtött hulladék mennyisége is. A közszolgáltatás keretében elszállított települési hulladék keletkezése 2018-ban és 2019-ben (tonna) Lakosságtól elszállított összes hulladék 2018 2019 149 027 158 397 Ebből: elkülönített gyűjtéssel elszállított hulladék 2018 2019 27 299 33 446 Egyéb szervektől elszállított összes hulladék 2018 2019 25 676 26 328 Ebből: elkülönített gyűjtéssel elszállított hulladék 2018 2019 315 380 Közterület tisztításból származó elszállított hulladék

6 https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ur009b.html

126 M U N K A A N Y A G

2018 2019 8 469 11 138 Közterületen elkülönítetten gyűjtött hulladék 2018 2019 1 874 2 104 Forrás: KSH Az elmúlt évek EU támogatással épülő beruházásai: ISPA projektként indult fejlesztések: • Miskolc hulladékgazdálkodás. A projekt fő elemei: regionális hulladéklerakó építése Hejőpapin, 19 lerakó rekultivációja. • Sajó-Bódva völgye hulladékgazdálkodás. A projekt fő elemei: hulladékudvarok, hulladékkezelő-mű építése, átrakó állomás (Ózd), regionális hulladéklerakó építése Sajókazán, elkerülő út építése Szuhakállón, 5 lerakó rekultivációja. 2004-2006 közötti fejlesztések: • Regionális állati hulladékkezelő-telep létesítése Mezőkövesden (KIOP-1.2.0-F.-2005-02- 0001/2) 2007-2014 közötti fejlesztések: • Hernád Völgye Települési Szilárd Hulladék Rekultivációs Projekt (Felhagyott és korszerűtlen hulladéklerakók felszámolása) • Hernád Völgye települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer fejlesztése • Sajó-Bódva Völgy és Környéke települési szilárd- hulladék-gazdálkodási rendszer fejlesztése • Miskolc és térsége települési szilárdhulladék-kezelési rendszerének továbbfejlesztése • Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer kiépítése

A jövőben a hulladékok keletkezésének mérséklése, illetve a hulladékok nyersanyagként való felhasználásának ösztönzésében, illetve újrahasznosításában javasolt további együttműködési projektek szervezése.

127 M U N K A A N Y A G

2.4.g. A települések intézmény-felszereltsége

A fejezetben csupán röviden mutatjuk be a lakosság egészségügyi, szociális, oktatási és kulturális intézményekkel való ellátottságát. Alapvetően az intézmények jelenlétével, számával, kihasználtságával foglalkozik a fejezet, az intézmények műszaki állapota, illetve eszköz felszereltsége települési szinten értelmezhető, meghaladja jelen elemzés kereteit. A megye lakosságszáma folyamatos csökkenést mutat. 2015 és 2019 között 25.147 fővel csökkent. A működő háziorvosok száma csökkent mind országos, mind megyei szinten. A legnagyobb arányú csökkenés az Ózdi, Putnoki és Tiszaújváros járásban volt, ahol 5, illetve 4 fővel kevesebb háziorvos dolgozott 2019-ben, mint 2010-ben.

Működő háziorvosok száma év végén Éves értékek (Fő) Változás (%) 2010 2015 2019 2019/2010 2019/2015 Miskolci 129 129 128 -0,8% -0,8% Cigándi 11 8 9 -18,2% 12,5% Edelényi 17 18 14 -17,6% -22,2% Encsi 10 9 7 -30,0% -22,2% Gönci 6 7 7 16,7% 0,0% Kazincbarcikai 30 32 31 3,3% -3,1% Mezőcsáti 6 7 5 -16,7% -28,6% Mezőkövesdi 22 21 22 0,0% 4,8% Ózdi 23 22 18 -21,7% -18,2% Putnoki 11 9 7 -36,4% -22,2% Sárospataki 13 11 11 -15,4% 0,0% Sátoraljaújhelyi 12 11 11 -8,3% 0,0% Szerencsi 20 19 19 -5,0% 0,0% Szikszói 10 8 8 -20,0% 0,0% Tiszaújvárosi 19 18 15 -21,1% -16,7% Tokaji 8 6 6 -25,0% 0,0% Borsod-Abaúj-Zemplén 347 335 318 -8,4% -5,1% megye Országos 4 926 4817 4629 -6,0% -3,9% Forrás: KSH

Működő háziorvosok száma év végén Éves értékek (Fő) Változás (%) 2011 2015 2019 2019/2011 2019/2015 Borsod-Abaúj-Zemplén 347 335 318 -8,4% -5,1% megye Országos 4 926 4817 4 629 -6,1% -4% Forrás: KSH Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 8,4%-al, míg országosan 6,1%-al csökkent a működő háziorvosok száma 2019-re a 2011-es évhez képest.

128 M U N K A A N Y A G

2015-ben a háziorvosi ellátásban megjelentek és a meglátogatottak száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében növekedést mutatott 2010-hez képest, országosan azonban csökkent valamelyest. 2019- ben megyei szinten is csökkenő tendencia figyelhető meg. A csökkenésnek részben oka lehet a népesség csökkenése, vagy a lakosság egészségtudatosságának magasabb szintje.

A háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen Éves értékek (eset) Változás (%) 2010 2015 2019 2019/2010 2019/2015 Miskolci 1 443 143 1 472 830 1 482 231 2,7% 0,6% Cigándi 145 535 146 242 140 257 -3,6% -4,1% Edelényi 248 803 271 665 259 789 4,4% -4,4% Encsi 181 684 188 879 194 178 6,9% 2,8% Gönci 124 126 121 179 119 774 -3,5% -1,2% Kazincbarcikai 483 659 474 917 456 089 -5,7% -4,0% Mezőcsáti 117 266 116 201 215 583 83,8% 85,5% Mezőkövesdi 326 481 316 971 293 793 -10,0% -7,3% Ózdi 362 861 345 779 325 377 -10,3% -5,9% Putnoki 159 536 161 069 142 024 -11,0% -11,8% Sárospataki 181 278 176 567 185 735 2,5% 5,2% Sátoraljaújhelyi 144 186 141 836 134 654 -6,6% -5,1% Szerencsi 287 646 286 719 255 568 -11,2% -10,9% Szikszói 136 502 137 248 134 436 -1,5% -2,0% Tiszaújvárosi 215 639 231 137 218 120 1,2% -5,6% Tokaji 114 621 112 692 98 851 -13,8% -12,3% Borsod-Abaúj-Zemplén 4 667 966 4 701 931 4 656 459 -0,2% -1,0% megye Országos 57 301 629 57 189 770 55 706 405 -2,8% -2,6% Forrás: KSH

A háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen Éves értékek (eset) Változás (%) 2011 2015 2019 2019/2011 2019/2015 Borsod-Abaúj-Zemplén 4 613 253 4 701 931 4 656 459 0,9% -1,0% megye Országos 57 514 186 57 189 770 55 706 405 -3,1% -2,6% Forrás: KSH

A 2010-es évhez viszonyítva mind országos, mind megyei szinten csökkent a működő kórházi ágyak száma 2018-ra. A csökkenés mértéke 2010 és 2018 között Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a duplája volt az országos értéknek. A 2015 és 2018 közötti időszakban a működő kórházi ágyak száma az egészségügyi ellátás újabb átszervezésének következményeként változott, megyei szinten 1,8%-kal csökkent és a járások közötti megoszlás is változott.

Összes működő kórházi ágyak száma /szülőotthonnal együtt/ (db) Éves értékek (db) Változás (%) 2010 2015 2018 2018/2010 2018/2015 Miskolci 3 238 3 530 3 430 -8,6% -6,4% Edelényi 229 235 235 2,6% 0,0%

129 M U N K A A N Y A G

Összes működő kórházi ágyak száma /szülőotthonnal együtt/ (db) Éves értékek (db) Változás (%) 2010 2015 2018 2018/2010 2018/2015 Kazincbarcikai 454 357 342 -24,7% -4,2% Mezőkövesdi 184 - - - - Ózdi 346 310 340 -1,7% 9,7% Sátoraljaújhelyi 414 351 351 -15,2% 0% Szikszói 286 - - - - Borsod-Abaúj-Zemplén 5 151 4 783 4 698 -8,8% -1,8% megye Országos 71 216 68 613 68 112 -4,4% -0,7% Forrás: KSH

2018-ra a kórházi férőhelyek száma ugyan csökkent a megyében közel 156 ággyal (3,2%-kal) 2012 óta, de a 10 000 lakosra jutó ágyak száma a megyében továbbra is két és fél százalékponttal haladta meg az országos átlagot. Kórházi férőhelyek száma

Éves értékek (db) Változás (%) 2012 2015 2018 2018/2012 2018/2015 Működő kórházi ágyak száma Borsod-Abaúj-Zemplén 4 854 4 783 4 698 -3,2% -1,8% megye Országos 68 845 68 613 68 112 -1,1% -0,7% Működő kórházi ágyak tízezer lakosra jutó száma Borsod-Abaúj-Zemplén 71,1 72,4 73,1 2,8% 1,0% megye Országos 69,5 69,8 69,7 0,3% -0,1% Forrás: KSH Az alábbi térkép együttesen szerepelteti a 10 000 lakosra jutó kórházi ágyak számát 2016-ban. Borsod-Abaúj-Zemplén megye helyzete egyik mutatóban sem rosszabb, mint az ország nagy többsége. A megye meghatározó kórháza a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórháza. A kórház fejlesztése az elmúlt években az Európai Unió fejlesztési támogatásainak köszönhetően nagy lendületet vett. A csillagpont kórházi fejlesztések mellett megvalósultak onkológiai fejlesztések, PIC fejlesztések, informatikai, foglalkoztatási és képzési projektek, valamint a kórház működési feltételeit javító energia megtakarítást célzó beruházások. Mindezen fejlesztéseket kiegészíti a kórházhoz kapcsolódó szakrendelő hálózat megújítása. Megtörtént a Borsod-Abaúj-

130 M U N K A A N Y A G

Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház orvos- és nővérszállóként üzemelő épületeinek épületenergetikai felújítása; valamennyi épület esetében külső homlokzati hőszigetelésre, korszerű műanyag homlokzati nyílászárók beépítésére és a tetők hőszigetelésére került sor. További beruházás volt a kórház területén telephelyenként egy-egy 209,88 kW összteljesítményű napelemes kiserőmű telepítése, melyek mindösszesen 429.000 kWh energiát képesek megtermelni. Emellett megújult a katéteres laboratórium műszerparkja is.

2019-ben a beruházásokon belül az Intézményben a legfontosabb ingatlan-bővítések, kialakítások, felújítások az alábbiak voltak: Megnevezés Bruttó összeg (Ft) Parkolók építése 212 563 126 új gasztroenteológiai épület építése 524 071 496 GYEK bővítése 72 582 539 Központi raktár és logisztikai bázis építése 383 150 110 Semmelweis Tagkórház volt igazgatósági épületében Diagnosztikai egység 38 616 454 szakipari kivitelezése

Az Intézmény által 2019-ben saját forrásból megvalósított nagyobb értékű beruházást, felújítást az alábbi táblázat mutatja: Megnevezés Bruttó összeg (Ft)

Új Központi Sterilizáló épület engedélyezési és kiviteli terveinek készítése 17 576 800

Tervezés: kiviteli tervek 50%-ának teljesítése 2 db fekvőbeteg osztály és az egynapos 24 130 000 műtéti tevékenységek ellátását biztosító központi épület vonatkozásába

Semmelweis Tagkórház orvos-nővérgarzon épület 48 lakásának szennyvíz ejtővezeték 18 480 682 cseréje

Az Intézmény által 2019-ben, saját forrásból beszerzett nagy értékű gépek, készülékek, berendezések közül a legfontosabbak az alábbiak voltak: Megnevezés Bruttó összeg (Ft) ORVOS SZAKMAI GÉPEK RÉSZÖSSZESEN: 695 898 439 CT készülék 128 szeletes (1 db) 187 667 900 CT szimulátor berendezés (1 db), injektor (1 db), defibrillátor (1 db) 152 273 000 Videoendoszkópos torony (2 db) 50 315 856 Ultrahang berendezések tartozékokkal (2 db) 24 393 525 Ultrahang készülék és tartozékai 24 299 059 Semmelweis tagkórházban létesítésre kerülő CT diagnosztikai egység hűtés és 21 491 519 légtechnika szakipari munkálatainak kivitelezése Lélegeztető gépek beszerzése (4 db) 19 044 920 Echocardiográfiás ultrahang készülék (1 db) 19 037 300 C-íves képerősítő rendszer (1 db) 18 986 500

131 M U N K A A N Y A G

Műtőasztallapok és szállítókocsik, valamint tartozékaik 18 877 547 Szalagos mosogatógép (1 db 18 826 480 Siemens Primus lineáris gyorsító Optiview upgrade hardverei 18 351 500 Transducerek 17 399 000 Lélegeztető gépek (5 db), párásítók (2 db) 17 335 500 Műtőasztal 16 510 000 Endoszkópos torony összeállítás 16 065 500 Optivue rendszer telepítése (NÉ-1839 eszköz üzembehelyezése) 15 380 134 GYEK Intenzív Osztály bővítéséhez lélegeztető gép és monitorok (Központi monitor (1 15 344 140 db), betegmegfigyelő monitor (8 db), lélegeztető gép (1 db), párásító (1 db))

A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok teljes kihasználtsággal működnek a megyében. A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok működő férőhelyeinek száma 7,6%-kal nőtt a megyében a 2019-es évre 2010-es évhez képest. A férőhelyek kapacitás kihasználtsága 100%-os a megyében, az idősödő társadalomban az igények általában meghaladják a lehetőségeket. A legjelentősebb arányú – 37,9%-os - kapacitásnövelés a Szerencsi, míg a legjelentősebb arányú kapacitáscsökkenés az Ózdi járásban volt, mely 35,1% mértékű. A jövőben a lakosság öregedésével párhuzamosan szükség lehet újabb bentlakásos otthonok építésére vagy a meglévők bővítésére.

Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok működő férőhelyeinek száma Éves értékek (db) Változás (%) 2010 2015 2019 2019/2010 2019/2015 Miskolci 1 664 1 874 1 837 10,4% -2,0% Cigándi 95 95 110 15,8% 15,8% Edelényi 398 413 413 3,8% 0,0% Encsi 156 178 178 14,1% 0,0% Gönci 188 158 158 -16,0% 0,0% Kazincbarcikai 636 688 693 9,0% 0,7% Mezőkövesdi 609 638 640 5,1% 0,3% Ózdi 669 434 434 -35,1% 0,0% Putnoki 235 235 235 0,0% 0,0% Sárospataki 187 187 187 0,0% 0,0% Sátoraljaújhelyi 125 145 149 19,2% 2,8% Szerencsi 290 315 400 37,9% 27,0% Szikszói 48 48 48 0,0% 0,0% Tiszaújvárosi 541 543 575 6,3% 5,9% Mezőcsáti 23 - - - - Tokaji 356 356 356 0,0% 0,0% Borsod-Abaúj-Zemplén 5 962 6 307 6 413 7,6% 1,7% megye Országos 92 423 94 925 95 315 3,1% 0,4% Forrás: KSH

Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok működő férőhelyeinek száma

132 M U N K A A N Y A G

Éves értékek (db) Változás (%) 2012 2015 2019 2019/2012 2019/2015 Borsod-Abaúj-Zemplén 6 309 6 307 6 413 1,6% 1,7% megye Országos 93 436 94 925 95 315 2,0% 0,4% Forrás: KSH A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok működő férőhelyeinek száma a megyében 2012-ről 2019-re 1,6%-al, míg ugyanebben az időszakban országosan 2%-al nőtt.

A szociális étkeztetésben részesülők száma 2019-ben 2010-hez képest 30,6%-kal nőtt a megyében, ami valamivel nagyobb növekedési ütem, mint az országos 27,1%-os átlag.

Szociális étkeztetésben részesülők száma Éves értékek (fő) Változás (%) 2010 2015 2019 2019/2010 2019/2015 Miskolci 3 462 6 409 6 755 95,1% 5,4% Cigándi 779 732 709 -9,0% -3,1% Edelényi 686 1 155 1 029 50,0% -10,9% Encsi 605 556 578 -4,5% 4,0% Gönci 722 605 546 -24,4% -9,8% Kazincbarcikai 1 316 1 651 1 007 -23,5% -39,0% Mezőkövesdi 1 094 1 151 1 768 61,6% 53,6% Ózdi 1 149 1 422 1 329 15,7% -6,5% Putnoki 187 121 163 -12,8% 34,7% Sárospataki 935 979 978 4,6% -0,1% Sátoraljaújhelyi 832 746 758 -8,9% 1,6% Szerencsi 977 1 087 1 171 19,9% 7,7% Szikszói 266 351 321 20,7% -8,5% Tiszaújvárosi 1 076 1 309 1 210 12,5% -7,6% Mezőcsáti 379 453 660 74,1% 45,7% Tokaji 357 404 380 6,4% -5,9% Borsod-Abaúj-Zemplén megye 14 822 19 131 19 362 30,6% 1,2% Országos 146 443 170 688 186 120 27,1% 9,0% Forrás: KSH Szociális étkeztetésben részesülők száma

Éves értékek (fő) Változás (%) 2012 2015 2019 2019/2012 2019/2015 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 17 895 19 131 19 362 8,2% 1,2% Országos 165 382 170 688 186 120 12,5% 9,0% Forrás: KSH

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében házi segítségnyújtásban részesülők száma 2010-hez képest 15,2%-al nőtt 2019-re, mely bővülés alig maradt el az országos szintű 20,6%-os növekedéstől. A megyében gyakorlatilag kiépültek a lakossági közeli szociális ellátási formák, a rászoruló lakosok, így a többnyire alacsony nyugdíjú idősek nagy részének lehetősége van a házi segítségnyújtás elérésére.

133 M U N K A A N Y A G

Ezen szolgáltatást egészítik ki még a kistelepüléseken a falugondnokok, mely szolgáltatást az országban először az aprófalvas Borsod-Abaúj-Zemplén megyében honosították meg.

Házi segítségnyújtásban részesülők száma Éves értékek (fő) Változás (%) 2010 2015 2019 2019/2010 2019/2015 Miskolci 2 068 3 082 2 227 7,7% -27,7% Cigándi 258 395 377 46,1% -4,6% Edelényi 717 1 150 858 19,7% -25,4% Encsi 169 321 229 35,5% -28,7% Gönci 596 1 062 562 -5,7% -47,1% Kazincbarcikai 545 870 861 58,0% -1,0% Mezőkövesdi 630 771 592 -6,0% -23,2% Ózdi 532 723 531 -0,2% -26,6% Putnoki 278 435 399 43,5% -8,3% Sárospataki 275 416 352 28,0% -15,4% Sátoraljaújhelyi 489 728 583 19,2% -19,9% Szerencsi 558 682 638 14,3% -6,5% Szikszói 313 431 290 -7,3% -32,7% Tiszaújvárosi 260 425 367 41,2% -13,6% Mezőcsáti 153 167 187 22,2% 12,0% Tokaji 210 214 218 3,8% 1,9% Borsod-Abaúj-Zemplén 8 051 11 872 9 271 15,2% -21,9% megye Országos 75 054 113 020 90 542 20,6% -19,9% Forrás: KSH Házi segítségnyújtásban részesülők száma

Éves értékek (fő) Változás (%) 2012 2015 2019 2019/2012 2019/2015 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 13 868 11 872 9 271 -33,1% -21,9% Országos 125 281 113 020 90 542 -27,7% -19,9% Forrás: KSH

A bölcsődei férőhelyek száma 36%-kal bővült 2010-ről 2019-re. A megyében mind a bölcsődék, mind pedig a bölcsődei férőhelyek száma nőtt 2019-re 2010-hez képest, a férőhelyek az országos 26,7%-os arányt meghaladóan bővültek. Ezen intézmények nagy segítséget nyújtanak abban, hogy az édesanyák szülés után minél hamarabb visszaállhassanak a munkába. Jelenleg a Gönci és a Putnoki járásban nincs bölcsőde, ezen térségek településein a családi napközi üzemeltetésével lehet megoldani a bölcsődei jellegű elhelyezést. 2010 óta a Miskolci, Cigándi, Kazincbarcikai, Mezőcsáti, Ózdi, valamint a Szikszói járásban is létesítettek új bölcsődét 2019-re. Bölcsődei adatok Működő összes bölcsődei férőhelyek száma (önkormányzati, Bölcsődék száma egyházi, kht, alapítványi, egyéb, stb.) Éves értékek (db) Változás (%) Éves értékek (db)

134 M U N K A A N Y A G

2010 2015 2019 2019/2010 2019/2015 2010 2015 2019 Miskolci 796 906 970 21,9% 7,1% 14 17 18 Cigándi - 24 24 - 0,0% - 1 1 Edelényi 10 26 38 280,0% 46,2% 1 1 1 Encsi 12 12 12 0,0% 20,0% 1 1 1 Gönci 0 0 0 - - 0 0 0 Kazincbarcikai 160 254 270 68,8% 6,3% 2 3 3 Mezőkövesdi 77 120 120 55,8% 0,0% 3 2 2 Ózdi 80 108 108 35,0% 0,0% 1 2 2 Putnok 0 0 0 - - 0 0 0 Sárospataki 30 24 36 20,0% 50,0% 2 1 1 Sátoraljaújhelyi 20 48 52 160,0% 8,3% 1 1 1 Szerencsi 92 110 112 21,7% 1,8% 5 5 5 Szikszói 0 0 12 - - 0 0 1 Tiszaújvárosi 118 120 120 1,7% 0,0% 2 2 2 Mezőcsáti 15 36 36 140,0% 0,0% 1 2 2 Tokaji 12 12 24 100,0% 100,0% 1 1 1 Borsod-Abaúj- 1 422 1 800 1 934 36,0% 7,4% 34 39 41 Zemplén megye Országos 32 516 39 519 41 205 26,7% 4,3% 667 749 789 Forrás: KSH Bölcsődei adatok Működő összes bölcsődei férőhelyek száma (önkormányzati, Bölcsődék száma egyházi, kht, alapítványi, egyéb, stb.) Éves értékek (db) Változás (%) Éves értékek (db) 2012 2015 2019 2019/2012 2019/2015 2012 2015 2019 Borsod-Abaúj- 1 492 1 800 1 934 29,6% 7,4% 35 39 41 Zemplén megye Országos 36 635 39 519 41 205 12,5% 4,3% 704 749 789 Forrás: KSH 2019-re Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a bölcsődei férőhelyek száma 29,6%-al nőtt a 2012-es év értékéhez képest. Országosan is növekedés figyelhető meg, ott 12,5%-al nőtt a férőhelyek száma. Az intézmények száma is növekedést mutat; Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 6 új intézmény létsült, míg országosan 85 bölcsődét hoztak létre.

Az óvodákban a férőhelyek száma 2018-ra 138-al nőtt a 2010-es évhez képest Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ez 0,5%-os növekedés. Ehhez képest az óvodai nevelésben résztvevő gyermekek száma 748 fővel (3,1%-kal) csökkent. Országos szinten a férőhelyek száma 12 555-el nőtt 2018-ra, ami 3,4%- os növekedést jelent. Az óvodai nevelésben résztvevő gyermekek száma országosan is csökkenést mutat; 2018-ra 13 616 fővel, azaz 4%-al csökkent a mutató értéke. A legnagyobb mértékű férőhely növekedés 2018 és 2010 között az Edelényi járásban figyelhető meg (33,9%), azonban számos járásban csökkent a férőhelyek száma, legnagyobb mértékben a Sátoraljaújhelyi járásban, ahol 10,8%-ot esett a mutató.

Óvodai férőhelyek száma Általános iskolai feladat-ellátási helyek

(gyógypedagógiai neveléssel együtt) száma (gyógypedagógiai oktatással)

135 M U N K A A N Y A G

Éves értékek (db) Változás (%) Éves értékek (db) Változás (%) 2010 2018 2018/2010 2010 2018 2018/2010 Miskolci 9 557 9 133 -4,4% 76 79 3,9% Cigándi 700 761 8,7% 11 13 18,2% Edelényi 1 354 1 813 33,9% 21 24 14,3% Encsi 1 062 1 158 9,0% 16 18 12,5% Gönci 788 759 -3,7% 12 10 -16,7% Kazincbarcikai 2 434 2 271 -6,7% 26 26 0,0% Mezőkövesdi 1 377 1 366 -0,8% 22 20 -9,1% Ózdi 1 905 2 025 6,3% 22 24 9,1% Putnok 893 830 -7,1% 10 10 0,0% Sárospataki 1 000 931 -6,9% 16 17 6,3% Sátoraljaújhelyi 935 834 -10,8% 16 15 -6,3% Szerencsi 1 695 1669 -1,5% 15 17 13,3% Szikszói 751 879 17,0% 10 12 20,0% Tiszaújvárosi 1 417 1 547 9,2% 11 15 36,4% Mezőcsáti 661 709 7,3% 9 10 11,1% Tokaji 530 485 -8,5% 8 7 -12,5% Borsod-Abaúj-Zemplén 27 059 27 197 0,5% 301 317 5,3% megye Országos 370 136 382 691 3,4% 3 306 3 575 8,1% Forrás: KSH Általános iskolai feladat-ellátási helyek

Óvodai nevelésben résztvevő gyermekek száma száma (gyógypedagógiai oktatással) Éves értékek (db) Változás (%) Éves értékek (db) Változás (%) 2012 2018 2018/2012 2012 2018 2018/2012 Borsod-Abaúj-Zemplén 24 369 23 621 -3,1% 300 317 5,7% megye Országos 340 204 326 588 -4,0% 3 251 3 575 10,0% Forrás: KSH Az általános iskolai feladat-ellátási helyek száma növekedést mutat mind megyei, mind pedig országos szinten. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 5,7%-os, míg országosan 10%-os a növekedés, 2012 és 2018 között.

A szakképzési intézményrendszer Az országban jelenleg 40 szakképzési centrum működik, amelyek közül három (a Miskolci, az Ózdi és a Szerencsi) található Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A tanulói létszám megoszlása tekintetében a gimnáziumok a legnépszerűbbek, majd a szakgimnáziumok, szakközépiskolák és szakiskolák következnek. A gimnáziumok esetén az egyházi szerepvállalás aránya 26%, a szakképzésben ez arány 11%. Az alapítványi és egyéb fenntartási forma a gimnáziumok esetében 8%, a szakmai képzésben 5%-os arányt jelent. Az elmúlt években jelentősen nőtt a felnőttoktatásba jelentkezők száma a kormányzati intézkedések – elsősorban a második szakma ingyenes megszerzésének lehetősége – miatt. Ez a tendencia elsősorban a kétkezi szakmák terén dominál. Intő jel, hogy nemzetközi összehasonlítás alapján Magyarországon az európai átlagnál kevesebben vesznek részt szakmai képzésben és ez a tendencia a későbbiekben akár tovább romolhat. Ha nem történik beavatkozás, akkor a trendanalízis szerint 3 év múlva 53% fölött lesz az általános gimnázium,

136 M U N K A A N Y A G

33% körül a szakgimnázium és 13% alatt a szakközépiskola beiskolázási aránya. Ez a probléma kifejezetten súlyossá válhat, mivel a jelenleg működő iskolai rendszerű szakképzésben már most is komoly létszámproblémák vannak. A kihívásokat fokozza a szakmai képzés 12%-os lemorzsolódási aránya, amely a szakközépiskolákban még ennél is magasabb.

Megyénk szakképzési intézményhálózata az országos arányhoz képest nagyobb arányban támaszkodik az egyházi és egyéb fenntartású iskoláira. Az állami fenntartás jelenleg az intézmények száma alapján 60%-ot, a nappali tanulólétszám vonatkozásában 69%-ot tesz ki. Az összesen 32 db állami fenntartású iskolából 26 db a három Szakképzési Centrum, egy a Belügyminisztérium, kettő a Tankerület és három az Agrárminisztérium fenntartásában működik. Emellett a nem állami fenntartású intézmények száma 21 db a megyében. A középfokú intézményhálózat évfolyamain megyénkben összesen 27.000 diák tanul, ezen belül 41% gimnáziumban, 39% szakgimnáziumban és csupán 20% jár szakközépiskolába.

Gyakorlati képzés A duális képzés egyre növekvő népszerűsége és a munkaerő-piaci, foglalkoztatási problémák miatt mára sajnos kimondható, hogy nincs annyi tanuló az elérhető szakképesítésekben a szakképzési évfolyamokon, amekkora igényt jeleznek a megyei gazdálkodók, akik közép- hosszú távon a tanulóképzéssel kívánják enyhíteni a szakirányú szakképesítéssel rendelkező munkavállalók pótlását, bővítését. Csak a múlt évben (2019-ben) több mint 60 új gazdálkodói gyakorlati képzőhely létesült, akik átestek a hatósági típusú bevezető ellenőrzés folyamatán. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében jelenleg közel 4.500 tanuló, 700 gazdálkodói telephelyen teljesíti szakmai gyakorlatát tanulószerződéses formában. A munkáltatói igények egyre dinamikusabb változása és ágazatonkénti differenciálódása szükségessé tette, hogy a gazdasági szereplők a korábbiaknál közvetlenebbül bekapcsolódhassanak a szakképzés szabályozási rendszerébe. Ennek érdekében rendelkezik a szakképzési törvény az ágazati készségtanácsok megalakításáról és a működésük alapvető kereteinek meghatározásáról. A testület folyamatosan figyelemmel kíséri a szakképzési szerkezet fejlesztését, a különböző gazdasági,

137 M U N K A A N Y A G munkaerő-piaci, technikai-technológiai folyamatokat. Javaslatot tehet az Országos Képzési Jegyzék módosítására, a képzési tartalmak korszerűsítésére, a szakképzési rendszer működtetésére, valamint előrejelzéseket készít a képzés irányainak és céljainak meghatározása érdekében. Lényeges momentum, hogy a tanácsokban az adott gazdasági ágazat szereplői által kiválasztott képviselők vesznek részt, így a gazdasági igények közvetlenül megjelennek a szakmai tartalmak alakítása, formálása, továbbá az egész szakképzési rendszer fejlesztése során. Az új szakképzési rendszer 2020. január 1-jétől lépett hatályba a szakképzés új rendszerét összefoglaló törvény a 2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről (továbbiakban Szkt.), majd 2020. február 7-én megjelent és 2020. február 15- től hatályos a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II.7) Korm. rendelet (továbbiakban: Szkr.) Az említett jogszabályok magukba olvasztották az előző rendszert szabályozó törvényeket, rendeleteket. Teljesen új struktúra került kialakításra, amely 2020. szeptember 1-jét követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Az új rendszerben a kereskedelmi és iparkamarák feladatköre kibővül, átalakul. Feladatuk a gyakorlati képzés koordinálása, a gyakorlati képzőhelyek ellenőrzése, a kifutó tanulószerződések gondozása, a szakképzési munkaszerződések megkötésének segítése, a szakmai, záró és az ágazati alapvizsgáztatás, a pályaorientációs tevékenységek végzése, a tanulmányi versenyek bonyolítása – hazai és nemzetközi területen –, és különféle elemzések, javaslatok készítése a munkaerőpiac aktuális igényeiről, az intézményrendszer szakmaszerkezetének irányai és arányai vonatkozásában. Mindezek mellett meg kell említeni, az Ágazati Készségtanácsok munkáját. Az elmúlt két évben 19 jött létre, és ezek tevékenységét a kamara koordinálja, a feladatuk pedig az egyes szakmák tudástartalmának, követelményeinek meghatározása.

Szakmajegyzék 2020 A Szakmajegyzéken szereplő szakmák elsajátítására a minőségi oktatás biztosítása érdekében kizárólag iskolai rendszerű oktatásban lesz lehetőség. 2020. szeptember 1-jétől már az új szakképzési rendszer várja a tanulókat, amelyben az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) helyét a szakképzési törvény végrehajtási rendeletében megjelent Szakmajegyzék váltja fel. Az új Szakmajegyzék, amelyben 25 ágazathoz tartozó 174 szakma szerepel, tartalmazza a képzés idejét, az egyes szakmákhoz tartozó, a tanulók által választható szakmairányokat, valamint megmutatja az ágazaton belüli szakmák közötti átjárhatóságot. Újdonság, hogy a jegyzék meghatározza a szakmák digitális kompetencia szintjét is, amely megmutatja, hogy az iskola elvégzésével milyen szintű digitális tudáshoz jutnak a tanulók. Az iskolai rendszerű oktatásban két szakma megszerzése továbbra is ingyenes, és a felnőttoktatásban változatlanul megmarad a nappali rendszer (25 éves korig) mellett az esti, hétvégi vagy e-learning alapú képzés lehetősége is.

A COVID-19 miatt bevezetésre került digitális oktatás tapasztalatai A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szakképzési Centrumok valamennyi intézménye a járványhelyzet alatt eredményesen átállt a digitális oktatásra. Azoknak a diákoknak, akik nem rendelkeztek megfelelő informatikai eszközzel az iskolák biztosították a szükséges számítógépeket. A pedagógusok a diákok számára változatos formában juttatták el a tananyagot. Alaprendszerként az e-Kréta rendszert használta a legtöbb iskola. Ebben történt az üzenetek küldése, itt kerültek rögzítésre a tanórák és az értékelések. A feladatokat – néhány speciális esetet leszámítva – különböző elektronikus csatornákat használva juttatták el a diákoknak. A legtöbb tanuló számára a Facebook Messenger és az e-mail volt az az eszköz, amelyen a legkönnyebben tudtak kommunikálni a szaktanárokkal. Ezzel párhuzamosan pl. a Google Classroom, a Zoom, a Redmenta, az Okos-doboz, a Zanza Tv, Skype használatára is sor került intézményi és szaktanári döntések alapján.

138 M U N K A A N Y A G

A szakképzésben a duális képzés számára is kihívást jelentett a pandémia, hiszen a cégek sem vállalták a diákok gyakorlati foglalkoztatását, így az oktatás itt is a digitális térbe szorult. A gyakorlati képzésben nagy szerep hárult az iskolai pedagógusokra, hiszen voltak olyan cégek, akik a gyakorlati oktatásban digitális oktatási formában nem vállaltak szerepet.

A Miskolci Egyetem gyakorlatilag minden tudományterületen nyújt alap- és mesterképzést. Az intézmény valódi universitasként, 7 karon kínál széles képzési területet: földtudományi, anyagtudományi, gépész és informatikai, jogtudományi, gazdaságtudományi, bölcsészettudományi, zeneművészeti és egészségügyi képzésben részesülhetnek az ide jelentkezők.

2020.07.01-től a Miskolci Egyetem fenntartója egy állam által létrehozott vagyonkezelői alapítvány lett; az Universitas Miskolcinensis Alapítvány. A kuratórium elnöke Varga Judit igazságügyi miniszter asszony. Az egyetem rektora pedig Dr. Horváth Zita.

A rektor hangsúlyozta: az állami alapítványi modellre történő váltás az eddigitől eltérő finanszírozási módszert hoz be a felsőoktatásba. Ennek lényege, hogy az eddigi egylábú (oktatási) finanszírozás helyett – osztrák mintára – háromlábú struktúrát vezetnek be, amelyben az oktatási tevékenység mellett az infrastruktúra fenntartását, illetve a tudományos-művészeti teljesítményt is elismerik. Utóbbit fele részben a jelenlegi számok – például minősített kutatók, publikációs aktivitás –, fele részben a releváns egyetemi rangsorban elfoglalt helyezés alapján finanszírozzák.

Felsőoktatási tevékenység a megyében jelenleg Miskolcon, Ózdon, Sárospatakon és Sátoraljaújhelyben folyik. A Miskolci Egyetemen a felvett hallgatók létszáma 2018-ban 31,2%-os csökkenést mutat 2010-hez képest. Ez hasonló az országos tendenciához, hisz ott is 16,9%-os csökkenés tapasztalható.

Felsőoktatásban résztvevő hallgatók száma Felsőoktatási intézményekben dolgozó minden tagozaton (nappali, esti, levelező, oktatók száma (kihelyezett tagozatok távoktatás) (kihelyezett tagozatok szerint) szerint) Éves értékek (fő) Változás (%) Éves értékek (fő) Változás (%) 2010 2018 2018/2010 2010 2018 2018/2010 Miskolci 8 145 5 696 -30,1% 748 687 -8,2% Ózdi 0 12 0 0 0,0% Sárospataki 345 126 -63,5% 59 64 8,5% Sátoraljaújhely 0 4 0 0 0,0% Borsod-Abaúj- 8 490 5 838 -31,2% 807 751 -6,9% Zemplén megye Országos 240 727 200 130 -16,9% 21 495 22 519 4,8% Forrás: KSH Felsőoktatásban résztvevő hallgatók száma Felsőoktatási intézményekben dolgozó

nappali tagozaton oktatók száma Éves értékek (fő) Változás (%) Éves értékek (fő) Változás (%) 2012 2018 2018/2012 2012 2018 2018/2012 Borsod-Abaúj- 8 122 5 838 -28,1% 637 751 17,9% Zemplén megye Országos 233 678 200 130 -14,4% 20 555 22 519 9,6% Forrás: KSH

139 M U N K A A N Y A G

A felsőoktatási képzés megléte, illetve minőségi fejlesztése fontos ahhoz, hogy a gazdaság versenyképessége javuljon és több magasabban képezett szakember dolgozzon a megyében a nagyobb hozzáadott értéket hozó tevékenységekben. Ennek érdekében nemcsak a felsőoktatási bázis stabilizálása, gazdasággal való kapcsolatának erősítése, hanem a megyén belüli területek kapcsolatainak bővítése is fontos, különben a megye többi nagyobb városa, illetve Miskolctól távolabb eső térségei (Ózd és Sátoraljaújhely) nem profitálnak érdemben a Miskolci Egyetem jelenlétéből. Közművelődési intézmények A települési könyvtárak olvasóinak a száma megyében nagymértékben (13.865 fővel, 13,2%-kal) nőtt a 2010 és 2018 közötti időszakban. Ezzel szemben országos szinten 2,9%-os (60.994 fős) csökkenés figyelhető meg. Borsod-Abaúj-Zemplén megyén belül a legnagyobb növekedés (50,2%-os) a Mezőkövesdi járásban volt, a legjelentősebb csökkenés (54,9%) a Szerencsi járásban volt megfigyelhető.

A települési könyvtárak beiratkozott olvasóinak száma Éves értékek (fő) Változás (%) 2010 2015 2018 2018/2010 2018/2015 Miskolci 37 124 45 767 47 383 27,6% 3,5% Cigándi 3 552 2 603 3 230 -9,1% 24,1% Edelényi 5 820 5 316 6 177 6,1% 16,2% Encsi 6 001 4 761 4 293 -28,5% -9,8% Gönci 2 279 2 511 3 145 38,0% 25,2% Kazincbarcikai 8 968 11 463 12 011 33,9% 4,8% Mezőkövesdi 4 032 4 266 6 055 50,2% 41,9% Ózdi 5 105 5 521 5 997 17,5% 8,6% Putnoki 2 707 2 932 3 849 42,2% 31,3% Sárospataki 5 682 6 318 7 000 23,2% 10,8% Sátoraljaújhelyi 3 757 4 226 4 576 21,8% 8,3% Szerencsi 7 166 3 642 3 232 -54,9% -11,3% Szikszói 3 732 3 803 4 200 12,5% 10,4% Tiszaújvárosi 6 038 4 969 4 639 -23,2% -6,6% Mezőcsáti 1 512 1 030 1 294 -14,4% 25,6% Tokaji 1 828 2 130 2 088 14,2% -2,0% Borsod-Abaúj-Zemplén megye 105 304 111 258 119 169 13,2% 7,1% Országos 1 500 871 1 482 360 1 439 877 -4,1% -2,9% Forrás: KSH

A települési könyvtárak beiratkozott olvasóinak száma Éves értékek (fő) Változás (%) 2012 2015 2018 2018/2012 2018/2015 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 107 000 111 258 119 169 11,4% 7,1% Országos 1 520 000 1 482 360 1 439 877 -5,3% -2,9% Forrás: KSH

Múzeumi látogatók száma

140 M U N K A A N Y A G

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében összességében a múzeumi látogatók száma 74,3%-al növekedett a 2010-2018-as időszakban. Ez összhangban van az országos tendenciával, hiszen országosan is nőtt a múzeumokat felkeresők száma 15,8%-al. A legnagyobb változás az Edelényi járásban történt, hiszen ott 1 204,9%-os volt a növekedés 2010 és 2018 között. Ennek oka, hogy megnyílt az Edelényi L’Huillier–Coburg-kastély a látogatók előtt. A megyében további jelentős számú múzeumi látogatásokat az Ózdi, a Miskolci, a Tokaji és a Szerencsi járásokban. Ezek a tendenciák egyértelműen azzal magyarázhatók, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye egy vonzó kulturális-turisztikai célpont az országban.

Múzeumi látogatók száma (fő) Változás (%) 2010 2015 2018 2018/2010 2018/2015 Miskolci 102 196 211 914 294 672 188,3% 39,1% Cigándi 12 994 18 234 13 296 2,3% -27,1% Edelényi 2 255 30 322 29 425 1 204,9% -3,0% Encsi 0 470 63 - -86,6% Gönci 8 554 9 942 12 811 49,8% 28,9% Kazincbarcikai 0 6 564 6 463 - -1,5% Mezőkövesdi 41 592 42 561 43 177 3,8% 1,4% Ózdi 1 293 500 10 496 711,8% 1 999,2% Putnoki 5 464 5 151 5 623 2,9% 9,2% Sárospataki 134 105 158 946 173 419 29,3% 9,1% Sátoraljaújhelyi 71 340 133 977 69 477 -2,6% -48,1% Szerencsi 11 033 19 579 21 396 93,9% 9,3% Szikszói 500 0 150 -70,0% - Tiszaújvárosi 1 395 1 284 2 005 43,7% 56,2% Mezőcsáti 162 702 0 - - Tokaji 9 432 5 561 18 915 100,5% 240,1% Borsod-Abaúj-Zemplén megye 402 315 645 717 701 388 74,3% 8,6% Országos 9 457 450 9 563 281 10 955 141 15,8% 14,6% Forrás: KSH

A közművelődési intézmények körébe tartoznak a művelődési házak, színházak, levéltárak, egyéb kiállító helyek. Az elmúlt években jelentősebb számban fejlesztették a Nemzeti Vidékfejlesztési Program támogatásából az integrált közösségi szolgáltató központokat, valamint a kistelepülések közművelődési intézményeit. Így ezek az intézmények a kulturális funkciójukon túl, szociális és közösségi szervezési, illetve egyéb helyi szolgáltatási feladatokat is ellátnak. A fejlesztés hihetetlen ütemben valósult meg, hiszen 2010-hez képest az intézmények száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 119-ről 514-re nőtt. Ez 331,9%-os növekedés, vagyis a közművelődési intézmények száma megtriplázódott a megyében 2010 és 2018 között. Országosan is ez a növekvő tendencia figyelhető meg, hiszen míg 2010-ben 2 924 db, addig 2018-ban már 5 908 db közművelődési intézmény várja az érdeklődőket. Ez 102,1%-os növekedés.

Közművelődési intézmények száma (db) Változás (%) 2010 2015 2018 2018/2010 2018/2015 Miskolci 33 110 105 218,2% -4,5% Cigándi 4 19 18 350,0% -5,3%

141 M U N K A A N Y A G

Közművelődési intézmények száma (db) Változás (%) Edelényi 4 55 53 1 225,0% -3,6% Encsi 1 33 30 2 900,0% -9,1% Gönci 6 42 33 450,0% -21,4% Kazincbarcikai 12 26 29 141,7% 11,5% Mezőkövesdi 7 38 40 471,4% 5,3% Ózdi 9 25 25 177,8% 0,0% Putnoki 3 33 29 866,7% -12,1% Sárospataki 9 30 30 233,3% 0,0% Sátoraljaújhelyi 8 34 36 350,0% 5,9% Szerencsi 9 23 23 155,6% 0,0% Szikszói 1 25 27 2 600,0% 8,0% Tiszaújvárosi 5 17 15 200,0% -11,8% Mezőcsáti 2 10 9 350,0% -10,0% Tokaji 6 17 12 100,0% -29,4% Borsod-Abaúj-Zemplén megye 119 533 514 331,9% -3,6% Országos 2 924 5 457 5 908 102,1% 8,3% Forrás: KSH

2.4.h. A települések jellemző lakásviszonyai

A magánbérleti piac koncentrálódik A befektetői környezet alapos vizsgálatához fontos ismerni a munkavállalók lakhatási környezetét is, hiszen a befektetési döntések során a szükséges számú és képzettségű munkavállalók biztosítása kulcstényező lehet. A magyar háztartások döntő többsége saját ingatlanában lakik. Európai összehasonlításban is rendkívül alacsony a piaci lakásbérletek aránya a magyar lakáspiacon, a 2016. évi mikrocenzus szerint a lakott lakások 6,7%-át, mintegy 260 ezer lakást használt olyan lakó, aki azt magántulajdonostól vette bérbe. 2018-ban hazánkban a népesség 4,8%-a lakott piaci bérlakásban, míg az uniós tagállamok átlagában ez az arány megközelítette a 29%-ot. A magánbérleti piac a nagyvárosokban (főleg Budapesten) koncentrálódik, a fővároson kívüli internetes hirdetések is alapvetően a megyei jogú városokban és a városokban jelennek meg, a községek súlya elhanyagolható. Egy lakás átlagos lakbére Budapesten 2015 első felében 140 ezer forint volt, ez az érték 2020 elején 175 ezer forintra emelkedett, majd a COVID-19-járvány megjelenésének hatására a második negyedévben az átlagos lakbér 156 ezer forintra csökkent. A városokban és a megyei jogú városokban hasonló tendencia figyelhető meg: az előbbiekben 2015 közepén 123 000, az utóbbiakban 90 000 forint volt az átlagos fizetett lakbér. A városok magasabb lakbérszintjét az agglomerációkban található kisebb városok magasabb lakbérszintje magyarázza. 2020 második negyedévében a városokban 138 ezer, míg a megyei jogú városokban 108 ezer forint volt az átlagos árszint.

142 M U N K A A N Y A G

A régiós lakbérindexek, (2015=100, KSH)

A KSH által közölt lakbérindex alapján elmondható, hogy a 2015-ös árakhoz képest az észak- magyarországi régió mutatta az egyik legnagyobb növekedést (2020 elején 173,3%) a saját 2015-ös lakbér értékéhez képest. Az önkormányzati lakások bérleti díjának tekintetében a megye fokozatosan közelíti az országos és régiós átlagot. 2015-ben a megyében 277 Ft/m2/hó volt az átlagos bérleti díj, míg az észak- magyarországi régióban ez az érték 308 Ft/m2/hó, az országos átlag pedig 327 Ft/m2/hó volt. 2019- ben az átlagos albérletárak rendre 403 Ft/m2/hó, 415 Ft/m2/hó és 408 Ft/m2/hó értéket vettek fel, eltűnni látszik tehát az önkormányzati lakások esetében a jelentős különbség a régiós és az országos szinthez képest. Település kategóriánként eltérő az önkormányzati tulajdonú lakások aránya, míg a városokban magasabb, addig falvakban alacsonyabb. Az önkormányzati bérlakások alacsony szintje korlátozza a lakosság országon belüli mobilitását, illetve a lakhatás terén nyújtott kedvezményeket. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a városi legszegényebb rétegek körében jelentős az önkormányzati bérlakáshoz való ragaszkodás, minek után elérhetetlennek látják egy saját tulajdonú lakás megvásárlását, miközben ez a helyzet a tulajdonosi szemlélet hiányából következően a lakhatási körülményekkel való nem foglalkozáshoz, igénytelenséghez és ezzel párhuzamosan a lakáskörülmények drámai romlásához vezetnek. A lakásépítések üteme jelentősen lelassult Az új és használt lakások ára alapvetően az országos tendenciáknak megfelelően alakult az elmúlt években, folyamatos növekedést figyelhetünk meg. A városok és községe esetében egyaránt alacsonyabb volt a használt lakások átlagos négyzetméterárának növekedése regionális szinten, az országos szinthez viszonyítva.

Az új és használt lakások néhány jellemző adata

143 M U N K A A N Y A G

A kiadott Egy használt lakás Egy használt lakás lakásépítési átlagos átlagos engedélyek száma négyzetméterára - négyzetméterára - az előző év azonos köszségek (ezer városok (ezer forint) időszakának %- forint) ában 2015 2019 2015 2019 2016 2019 Borsod-Abaúj-Zemplén megye na na na na 332,7 90,8 Észak-Magyarország régió 90 131 48 67 315 101,7 Magyarország 129 202 69 99 252,2 95,7 Forrás: KSH

Az új lakások építése esetében lassulás tapasztalható, minden szinten. A megyében az előző év azonos időszakához viszonyítva a kiadott lakásépítési engedélyek számának változása a régiós és országos szintekhez képest is jelentős csökkenést mutat: 2019-ben 9,2 százalékpontos csökkenés jelentkezett, míg a régióban 1,7 százalékpontos növekedés, országos szinten pedig 4,3 százalékpontos csökkenés látható. Az építési kedv tehát csökkent a megyében az előző évben, mely összhangban van a demográfiai változásokkal, az alacsony születésszámmal és az elvándorlással.

144 M U N K A A N Y A G

3. Településhálózati adottságok 3.1. Településhierarchia

Jelen alfejezet a települések 2020. január 1-ei jogállásán alapul. A településhálózat két nagy csoportját (városok, községek) népességnagyság-kategóriák alapján vizsgáltuk. A településhálózat fő elemei:

• Megyei jogú város (lakosság 2020. 01. 01): Miskolc (152 901), a megye lakosságának (637 064 fő) 24%-a. • Városok 10 000 fő lakosság felett (lakosság 2020. 01. 01): Ózd (31 748), Kazincbarcika (25 286), Mezőkövesd (16 091), Tiszaújváros (14 912), Sátoraljaújhely (13 802), Sárospatak (11 387), Sajószentpéter (11 133), összesen 7 város, 124 359 fő, a megye lakosságának 19,52%-a. • Városok 10.000 és 5000 fő lakosságszám között (lakosság 2020. 01. 01): Edelény (9 349), Szerencs (8 543), Putnok (6 464), Felsőzsolca (6 345), Encs (6 166), Mezőcsát (5 676), Alsózsolca (5 614), Szikszó (5 239), Nyékládháza (4 886), összesen 9 város, 58 282 fő, a megye lakosságának 9,15%.a. • Városok 5000 fő alatt (lakosság 2020. 01. 01): Onga (4 882), Emőd (4 637), Szendrő (4 141), Tokaj (3 924), Mezőkeresztes (3 519), Borsodnádasd (3 068), Cigánd (3 009), Abaújszántó (2 883), Sajóbábony (2 542), Rudabánya (2 290), Gönc (1 898), Pálháza (1 002), összesen 12 város, 37 795 fő, a megye lakosságának 5,93%-a. • A megye 329 db községében (ebből 8 db nagyközség) él a megye lakosságának 41,4 %-a, 263 727 fő.

A megyén belüli szélsőségeket jól jellemzi, hogy a települések 12,57 %-át magában foglaló Edelényi járásban (legtöbb, 45 településből szerveződött járás) a megye lakónépességének mindössze 5,1 %-a él (32 322 fő), míg a települések 9,78 %-ából, 35 településből szerveződött Miskolci járásban ugyanakkor a megye lakónépességének 36,36 %-a él.

Ábra forrása: A magyar településhálózat helyzete és távlatai MUNKAVÁLTOZAT, Váti Kht., 2007

145 M U N K A A N Y A G

A városok többsége az észak-déli irányú Sajó-völgy tengelyébe, illetve az Északi-középhegység és az Alföld találkozásánál húzódó kelet-nyugati irányú történelmi kereskedelmi tengely mellé települt. A két tengely metszéspontjában van Miskolc. A településszerkezetre egyrészt Miskolc és az agglomeráció túlsúlya („regionális pólus”), másrészt az aprófalvak sokasága jellemző (az ország legtöbb településsel rendelkező megyéje). A miskolci agglomeráció Magyarország második legnagyobb népességtömörülése. Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország egyik aprófalvas megyéje. 31 db 100 fő lakos alatti település található a megyében. Az alábbi táblázat bemutatja azon 100 fő alatti településeket, ahol az elmúlt 9 évben több mint 17%-os volt az állandó lakosság csökkenése. Ezeket a településeket veszélyezteti leginkább a kihalás veszélye. Az elmúlt évtizedben újabb 5 település lakosságszáma csökkent 100 fő alá, és mindössze 1 település (Bódvarákó) lakosságszáma nőtt 100 fő fölé. Állandó népesség száma (fő) változás mértéke (%) Település 2011 2020 2011/2020 Tornabarakony 18 10 -44,44 Pányok 74 59 -20,27 Debréte 21 10 -52,38 Litka 48 26 -45,83 Irota 85 85 0 Kány 60 27 -55,00 Pamlény 49 47 -4,08 Égerszög 65 50 -23,08 Viszló 71 63 -11,27 Nyésta 55 51 -7,27 Arka 95 56 -41,05 Abaújalpár 85 47 -44,71 Becskeháza 44 37 -15,91 Imola 99 90 -9,09 Gömörszőlős 81 75 -7,471 Galvács 100 89 -11,00 Szőlősardó 117 94 -19,66 Teresztenye 24 22 -8,33 Tornakápolna 16 17 +6,25 Varbóc 51 60 +17,65 Alsógagy 102 73 -28,43 Gagyapáti 16 37 +131,25 Keresztéte 32 23 -28,13 Perecse 32 24 -25,00 Mogyoróska 79 74 -6,33 Regéc 86 64 -25,58 Sima 29 47 +62,07 Imola 88 90 +2,27 Filkeháza 111 75 -32,43 Nagyhuta 72 45 -37,50 Abaújlak 72 68 -5,56 Füzérkajata 115 99 -13,91 Forrás: KSH

146 M U N K A A N Y A G

Vannak olyan 100 fő alatti települések ahol viszont 2011 óta nőtt a lakosság száma: Tornakápolna, Gagyapáti, Varbóc, Sima, Imola.

3.2. A településhálózat területen belüli és kívüli kapcsolatai (nemzetközi és nemzeti hálózatok, vonzáskörzetek, agglomerációk),

Borsod-Abaúj-Zemplén megye széles körű kapcsolatokkal rendelkezik az országhatáron belül és kívül egyaránt. Egyrészt az Észak-magyarországi régió tagjaként intenzív kapcsolatokat ápol Nógrád és Heves megyével, és így Miskolc az egész térség igazgatási és gazdasági központjának számít. Másrészt déli és keleti irányba Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyével szoros az együttműködés, amelyet a vasút, és az M3-as autópálya is erősít. A megye nemzetközi kapcsolatai is sokrétűek. Mivel a térség várhatóan az Európai Unió keleti határvidéke marad – Ukrajna közelében -, ezért mindenképpen fontos, hogy a megye jó viszonyt ápoljon szomszédjaival. Kiemelkedően fontos a megye számára a Miskolc–Kassa interregionális együttműködés. Ennek kisugárzó ereje a két város közötti forgalmi folyosó mentén még nem érzékelhető, de Kassa foglalkoztatási, kereskedelmi, oktatási, kulturális vonzása a Hegyköz északi részére intenzív és idővel akár erősödő szuburbanizációs folyamatokat is beindíthat. A megye északi határán intenzív, térségi alapú határmenti együttműködés folyik a szlovákiai területekkel: Aggtelek környéke és Rozsnyó, Tótújhely vagy Kisújhely (Slovenské Nove mesto) és Sátoraljaújhely, Ózd és Tornalja illetve között. Az együttműködés elsősorban a nyelvismeret miatt a magyar ajkú szervezetekkel intenzívebb. A határon átnyúló együttműködéseket támogatja a szlovák- magyar területi együttműködés programja. A megye földrajzi helyzetéből adódóan a nemzetközi kereskedelmi forgalom egyik központja lehet: mind észak-déli (lengyel-magyar-román kereskedelmi tengely), mind a nyugat-keleti irányban. Kitűnő kapcsolódási lehetőség adódik a határon túli nagyobb városokhoz, Kassához, Ungvárhoz, illetve Nagyváradhoz.

Közlekedési és nemzetközi kapcsolatok térszerkezete, forrás: NEMZETI FEJLESZTÉS 2020 Az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció társadalmasításának megalapozása STRATÉGIAI VITAANYAG 3. rész

147 M U N K A A N Y A G

Az alábbi térkép a környező nagyvárosok elérhetőségét mutatja be. Debrecen és Budapest is kiválóan, 1,5 órán belül elérhető a megye legnagyobb részéről.

Ábra forrása: A magyar településhálózat helyzete és távlatai MUNKAVÁLTOZAT, Váti Kht., 2007

Négy agglomerációs térség A miskolci agglomeráció mellett a megye nagyobb városai köré szerveződő urbanizálódó térségei az alábbiak:

• Ózdi térség (Ózd, Farkaslyuk, Arló, Járdánháza, Hangony, Bánréve, Borsodszentgyörgy, Sajónémeti, Sajópüspöki) • Kazincbarcikai térség: Berente, Múcsony, Sajókaza, Sajóivánka, Vadna, Szuhakálló, Izsófalva, Rudolftelep, Ormosbánya, Kurityán, Felsőnyárád, Sajószentpéter, Boldva, Sajóecseg, Sajósenye • Tiszaújvárosi térség: Sajószöged, Sajóőrös, Tiszapalkonya, Oszlár, Hejőkürt, Kesznyéten

Megye népességének közel harmada „hátrányos helyzetű” járásban lakik A kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI.26.) Kormányrendelet alapján Borsod- Abaúj-Zemplén megye nyolc járása (Cigándi, Edelényi, Encsi, Gönci, Mezőcsáti, Ózdi, Putnoki, Szikszói) komplex programmal fejlesztendő járás, két járás (Szerencsi, Tokai) fejlesztendő járás, míg négy járás (Kazincbarcika, Mezőkövesdi, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi) kedvezményezett besorolású. Mindössze két járás (Miskolci és a Tiszaújvárosi) járás az, mely nem kapott „hátrányos helyzetű” besorolást.

Kedvezményezett, fejlesztendő és komplex programmal fejlesztendő járások

148 M U N K A A N Y A G

Forrás: Papp Sándor: A hátrányos helyzetű területek lehatárolásának lehetőségei, Szeged, 2018.

A kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV.23.) Korm. rendelet alapján társadalmi-, gazdasági- és infrastrukturális szempontból kedvezményezett 185 település (a települések 51,67%-a), jelentős munkanélküliséggel sújtott 157 település (a települések 43,85%-a). 120 település (33,51%) mindkét kategóriában benne van.

Kedvezményezett települések

Forrás: Papp Sándor: A hátrányos helyzetű területek lehatárolásának lehetőségei, Szeged, 2018.

A „hátrányos helyzetű” járások népességének megyén belüli aránya, mely 50% felett van, míg a „leghátrányosabb helyzetű” kistérségek népessége közel 40%-a a megye lakónépességének.

149 M U N K A A N Y A G

3.3. Települések közötti feladatmegosztások, együttműködések

A nagykiterjedésű megye települései a településközi együttműködés változatos formáit alkalmazzák feladataik közös ellátására. A teljes helyzetkép feltárására a helyzetértékelés partnerségi egyeztetési fázisában kerülhet sor. Az is megfontolandó mindazonáltal, hogy az együttműködések részletes feltárására a beavatkozási stratégia fő elemeinek meghatározását követően, célirányosan kerüljön sor, azokon a tématerületeken aktív és jelentős együttműködésekre korlátozva a részletes felmérést, melyeket a beavatkozási stratégia érint.

Társulások A helyi települési önkormányzatok többcélú kistérségi Társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvény adta lehetőséggel élve a megye mind a 15 kistérsége működtetetett Társulásokat. A társulások feladatellátása változatos képet mutatott. Közös jellemző a humán szolgáltatások (szociális illetve közoktatási feladatok) kistérségi szinten való ellátása volt. Az aprófalvas területeken elsősorban a kistérségi kereteken belül működő, mikro-térségi, illetve településközi szintű intézményfenntartó társulások feladatellátása volt jellemző. A törvény hatályvesztését követően 2013. január 1-től az önkormányzati társulási rendszer átalakult, a korábbi kistérségi társulások önkéntes alapon működhettek tovább. A települések jellemzően a finanszírozási feltételek függvényében döntöttek a társulások fenntartásáról, módosításáról, megszüntetéséről. A járások kialakításával és intézményfenntartó szervezeti egységeik létrehozásával a megyei települési önkormányzatok oktatási-, szociális- és egészségügyi (pl.: orvosi ügyelet) területen működtetnek önkéntes társulásokat. Ezeket a „LEADER” helyi akciócsoportok • Dél-Borsodi LEADER Egyesület • Borsod-Torna-Gömör Egyesület • Dél-Zemplén Fejlődéséért LEADER Egyesület • Bükk-Térségi LEADER Akciócsoport (BÜKK-MAK) • Abaúj LEADER Egyesület • Észak-Borsodi LEADER Unió Helyi Közösség Egyesület • Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület

Fontos megemlíteni, hogy a 2014-2020 programidőszak EU támogatását meghatározó rendeletek lehetővé tették a „Leader-típusú” kezdeményezéseket. A helyi közösségek által tervezett és végrehajtott fejlesztési beavatkozások köre jelentős. A Leader Helyi Akciócsoportok által felhalmozott tapasztalatokra lehet építeni a jövőbeli együttműködéseket. Közmű-szolgáltatási illetve közműfejlesztési projekt társulások Jellemzően a hulladékkezelés, szennyvízelvezetés, tisztítás, vízgazdálkodás, csapadékvíz-elvezetés területén, az adott szakterület megkívánta földrajzi (vízrajz, domborzat, településrendszer) illetve gazdasági (fogyasztás, igénybevétel) követelményekhez igazodóan kialakuló területtel működnek. Szélesebb körű, a statisztikai kistérségek határán átnyúló összetett (turisztikai, illetve gazdaságfejlesztési együttműködések) esetenként komoly együttműködési múlttal (mint például a Zempléni Településszövetség, a Csereháti Településszövetség vagy a Hegyközi Településszövetség)

150 M U N K A A N Y A G rendelkező, földrajzi illetve tájegységhez kötődő együttműködések is megtalálhatók a megyében. Ezek jellemzően lazább együttműködési keretet biztosítanak.

Térségi Fejlesztési Tanácsok A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (Tftv) 15. § (1) bekezdése alapján a megyei közgyűlések a régió–határokon, illetve a megyehatárokon túlterjedő, továbbá egyes kiemelt területfejlesztési feladatai ellátására, a szervezeti és működési szabályzat elfogadásával térségi fejlesztési tanácsot hozhatnak létre.

Magyarországon 9 térségi fejlesztési tanács működik:

1. Duna–Tisza–közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács

2. Dunakanyar Térségi Fejlesztési Tanács

3. „8–as főút” Térségi Fejlesztési Tanács

4. „M9” Térségi Fejlesztési Tanács

5. Velencei-tó és Térsége, Váli-völgy, Vértes Térségi Fejlesztési Tanács

6. Tisza–tó Térségi Fejlesztési Tanács

7. Szigetköz – Felső–Duna mente Térségi Fejlesztési Tanács

8. Balaton Fejlesztési Tanács

9. Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács

A Tftv. jelenleg két térségi fejlesztési tanács, a Balaton Fejlesztési Tanács és a Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanács működéséről rendelkezik.

Tisza–tó Térségi Fejlesztési Tanács A Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács (TFT) megalakulásának időpontja: 2003. április 24. (1/2003.(IV.24.) TTFT határozat). Illetékességi területe: Mezőkövesdi kistérség: Négyes, Borsodivánka (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Mezőcsáti kistérség: Ároktő, Tiszabábolna, Tiszadorogma, Tiszavalk, Mezőcsát (Borsod-Abaúj- Zemplén megye) Hevesi kistérség: Heves, Kisköre, Kömlő, Pély, Tarnaszentmiklós, Tenk, Tiszanána (Heves megye) Füzesabonyi kistérség: Poroszló, Sarud, Újlőrincfalva (Heves megye) Tiszafüredi kistérség: Abádszalók, Kunhegyes, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora, Tiszagyenda (Jász-Nagykun-Szolnok megye) Szolnoki kistérség: Kőtelek, Nagykörű, Tiszasüly (Jász-Nagykun-Szolnok megye) Balmazújvárosi kistérség: Egyek, Tiszacsege, Hortobágy (Hajdú-Bihar megye) Polgári kistérség: Folyás, Polgár, Újszentmargita (Hajdú-Bihar megye)

151 M U N K A A N Y A G

Karcagi kistérség: Karcag, Kunmadaras, Berekfürdő (Jász-Nagykun-Szolnok megye) A Tisza-tó TFT a megyehatárokon túl terjedő egyes kiemelt területfejlesztési feladatok tekintetében ellátja a térség gazdasági erőforrásainak, valamint környezetállapotának fejlesztését, elősegíti a fejlesztésben érdekelt állami, önkormányzati, vállalkozói és civil szereplők együttműködését, véleményezi és javaslatot tesz az illetékességi területét érintő fejlesztési koncepciókra és programokra. Célja a térségében élők életfeltételeinek javítása, humán erőforrások fejlesztése, térségi identitás fenntartása. Feladata továbbá a térség fejlesztésére nemzetközi és hazai erőforrások feltárása, a befektetések elősegítése.

Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács 2014. júliusában alakult. Célkitűzése, hogy kellő szakértelemmel és helyi beágyazódással központilag kerüljön koordinálásra a Tokaji Borvidéket érintő – annak kiemelt térségi, illetve világörökségi jellegéből, valamint a BOR-VIDÉK Tokaj-Hegyalja Nemzeti Programból fakadó – fejlesztések összessége. A Tanács átfogó célja a Tokaji borvidék táj- és környezetvédelmi, fenntarthatósági szempontjaival összehangolt, minőségi oktatási, szociális, gazdasági tevékenység ellátása, magas színvonalú és nagy volumenű turizmus fogadására alkalmas térség kialakítása. A fejlesztés gerincét és pontos fókuszpontjait a kiemelt térség fejlesztési stratégiája határozza majd meg, annyi azonban már most nagy biztonsággal állítható, hogy az országosan és nemzetközileg is egyedi természeti környezet, kulturális háttér és potenciális borászati termékportfolió, erre alapozva pedig a minőségi bortermelés kialakításával és értékesítésével a Tokaji borvidék turizmusának komplex és fenntartható fejlesztése kiemelt figyelmet kap. A Tanács törvényből fakadó hatásköre a térség gazdasági, környezeti vizsgálata és értékelése, a Tokaji Borvidéket érintő ágazati fejlesztési tervek és programok véleményezése, valamint a kormányhatározathoz igazodva társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetét és a realitásokat figyelembe vevő, közösségi részvételen és egyeztetésen alapuló területfejlesztési koncepciójának és programjának elkészítése. A Tanács tagjai a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke és egy további képviselője, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke, a Tokaj Kereskedőház Felügyelőbizottságának elnöke, továbbá a nemzetgazdasági miniszter, valamint a miniszterelnökséget vezető miniszter egy-egy képviselője. A területfejlesztési koncepció és program kidolgozását, és más közös területfejlesztési feladatokat a térségében a Tanács látja el. A Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács ennek keretében:  vizsgálja és értékeli a kiemelt térség társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja,  az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban kidolgozza és a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter útján a Kormánynak elfogadásra benyújtja a kiemelt térség területfejlesztési koncepcióját,  előzetesen véleményezi az országos, valamint a kiemelt térséget érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat, és  figyelemmel kíséri az operatív programok kiemelt térségben jelentkező feladatainak végrehajtását, külön döntés alapján közreműködik azok végrehajtásában. (http://www.tbft.hu/tokaj-borvidek-fejlesztesi-tanacs/)

152 M U N K A A N Y A G

3.4. A térszerkezeti elemek azonosítása, a térszerkezet időbeli alakulása, a térségi terület-felhasználás változásai, tendenciák értékelése

A megye térszerkezetét a jellemző területhasználat és a műszaki infrastruktúra határozza meg. A műszaki infrastruktúra jellemzőit a megye területrendezési terve tartalmazza.

A miskolci járás nélkül a 120 lakos/km2-nél nagyobb népsűrűségű településen élők aránya mindössze mintegy 42 – 43%, az átlagos népsűrűség 72lakos/km2. A megye járásai közül 5 városias. A Miskolci erősen városias, itt a népességnek csaknem 90%-a városias népsűrűségű településen él. A szocialista nagyipari fejlesztések eredménye 3 jelentős népesség koncentrációjú központtal rendelkező Ózdi, Kazincbarcikai és Tiszaújvárosi kistérség. Hagyományos városi központtal rendelkező városias térség egyedül a Sátoraljaújhelyi. A megye 10 vidékies jellegű térsége közül négy erősen vidékies, itt a 120 lakos/km2-nél nagyobb népsűrűségű település egyáltalán nincs, illetve a Cigándi járásban az ilyen településen élők aránya nem éri el az 5 %-ot.

A Sajó mentén a megye nyugati harmadát továbbra is egy, a környezetéhez képest erősen urbanizált, mesterséges felszínek dominanciájával jellemezhető zóna szeli ketté, amely Tiszaújvárosnál indul, és – magában foglalva a Hernád-völgy déli szakaszát, a Bükk délkeleti lábát Emőd magasságáig, a Borsodi-dombság déli lábának településeit, valamint a Bódva-völgy déli szakaszát Edelényig – Putnokon, Ózdon át Borsodnádasdig nyúlik. (Ezek a települések tartoznak a légszennyeszettségi zónába is.) Hosszabb távon akár a Miskolchoz közel fekvő Szikszót is elérheti. Ez a térség sajátos, egyedi területrendezési-fejlesztési megközelítést, intézkedéscsomagot igényel, ahol meg kell teremteni a kiegyensúlyozott, szinergiára épülő fejlődést és a tájregeneráció területi feltételeit. A megyei rendezési terv szerinti „Településhálózati csomópont területe” a megye térszerkezetének olyan domináns területe, ahol morfológiai és gazdaságföldrajzi adottságokon sűrű település- illetve városhálózatú térség alakult ki. Az Északi-középhegység és a Tisza-völgy síkságainak találkozásánál, a Sajó-Hernád összefolyásának térségében, a különböző korok eltérő gazdasági és technológiai

153 M U N K A A N Y A G feltételei mellett jöttek létre, amely intenzívebb tájhasználatot és sűrűbb, nagyobb lélekszámú településhálózatot eredményezett. Jellemzője a nagy népsűrűség, az intenzíven kiépült kapcsolatok, a szövetszerűen nagy kiterjedésű települési területek. A településhálózati csomópont magába foglalja a Miskolci agglomeráció településeit, a Sajó völgy keleti és déli területeit, az M3-as autópálya mentén kibővülő Dél-borsodi ipari térséget is. A településrendszer két markáns irány találkozására szerveződik. Kelet-Nyugat irányban a 3-as és 35-ös út alatt az M3 sávja. Erre „merőleges” a 3-as út és a párhuzamos M30 Miskolcig tartó sávja. Ezt a viszonylag hosszú térséget Miskolc lezárja és innen már csak a Sajó völgyi települések sora tartozik ide Kazincbarcikával és Sajókazával bezárólag. A térség jelenlegi fő jellemzői: • a beépítésre szánt területek növekvő aránya; • sűrű úthálózat; • az infrastruktúra rendszerek kilépése az egyes településegységek területéről; • egyre összetettebb funkcionális arculat kialakulása; • piaci folyamatok hatására az extenzív településfejlődés kaotikussá válása

A gyorsforgalmi- és főúthálózat gerincét az Országos Területrendezési Tervben meghatározott elemek alkotják, amely figyelembe veszi a fő európai tranzitútvonalak számára kijelölt TEN hálózat irányait, valamint az országos gyorsforgalmi- és főúthálózat-fejlesztési koncepciókat. A térszerkezet alakulására elsősorban a Miskolc és Kassa között épülő M30 autópálya lehet jelentős hatással.

Forrás: KTI A megye földrajzi adottságából adódóan az északi térséget feltáró fő közlekedési tengelyek Miskolc központú sugaras elrendezésben alakultak ki, a kelet-nyugati gyűrű irányú kapcsolatok hiányoznak, illetve a sugár irányú elemeket összekötő harántoló elemek csak a szlovákiai oldalon találhatók meg. A megye déli része a domborzati viszonyoknak köszönhetően a kelet-nyugati irányú kapcsolatok szempontjából nyitottabb, itt azonban az észak-déli irányú közlekedési elemek elhelyezkedését határozzák meg a Tiszán átkelési lehetőséget adó műtárgyak.

154 M U N K A A N Y A G

3.5. A táj terhelésének és terhelhetőségének meghatározása A rendezési terv azonosítja az ökológiai hálózat (OTrT) megyei területeit, magukban foglalják a védett természeti területeket, a védelemre tervezett területeket, a Natura 2000 területeket (melyek a megye területének 39,5 százalékát érintik), az érzékeny természeti területeket és a természeti területeket egyaránt. Ezen területek jobbára a megye Ény-i. (Aggteleki Karszt környezete, Cserehát), ÉK-i részén (Zempléni-hegység, Bodrogköz, Taktaköz) valamint a Bükkben és a déli részeken (Borsodi Mezőség) terülnek el. Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területek Világörökség területek: Tokaj Hegyalja Történelmi Borvidék Kulturtáj, az Aggteleki-karszt és a Szlovák- karszt barlangjai, Hortobágyi Nemzeti Park. A világörökségi cím 27 település közigazgatási területére vonatkozik. A területen egyedi világörökségi objektum Sárospatakon a Rákóczi pince, Sátoraljaújhelyen az Ungvári pince, Tolcsván a múzeumi pince és „Oremus pincék” és Hercegkúton a Gomboshegyi és Kőporosi pincesorok. Történeti települések: a kulturális örökségvédelem szempontjából kiemelt fontosságú területek (OTrT), de nem érintenek világörökségi területet. Emellett a megye területén összesen 1945 ismert és nyilvántartott régészeti lelőhely található, valamint körülbelül 644 műemléki épület, objektum, történeti kert, stb. áll országos védelem alatt. Sajátos, védendő szerkezetű települések: a történelmi fejlődés során kialakult településszerkezetek, településkép és tájkép együttesen védendő értékei, vagy történelmi településközpontok. Védendő építészeti értékek a kétbeltelkes szerkezetű települések, melyek a megye déli részén, az alföldi kertes települések szomszédságában alakultak ki. A megye tájképvédelmi szempontból érzékeny térségei leginkább a megye nyugati részére (Bükk, Aggteleki karszt és Cserehát környezete) és a Zempléni helységre terjedtek ki. A megyei rendezési terv szerinti „településhálózati csomópont” területe nem élvez kifejezettebb védettséget, a táji- és környezeti terhelés ezen a területen a legerősebb, mind a jelenlegi használati mód mellett, mind a rendezési terv szabályozásának célja szerint.

155 M U N K A A N Y A G

4. Borsod-Abaúj-Zemplén megyét érintő tervezési-fejlesztési környezet áttekintése

4.1. A térséget érintő ágazati koncepciók, területfejlesztési elképzelések és hatályos területi tervek áttekintése

A teljes koncepciónak – végleges formájában - az alábbi dokumentumokhoz való illeszkedését kell biztosítania: • Országos Területfejlesztési Koncepció (vagy/és az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció) térséget érintő vonatkozásai, • az Országgyűlés és a Kormány által jóváhagyott és az egyéb ágazati fejlesztési stratégiáknak az adott térségre érvényes vonatkozásai, • a hazai, az adott térséggel szomszédos, azonos térségi szintű térségek és/vagy külföldi közigazgatási egységek területfejlesztési koncepcióinak és programjainak térségre vonatkozó üzenetei, • az (az OTrT-vel összhangban álló) megyei területrendezési terv, amely magában foglalja a térséget érintő környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szabályozásokat, • a térség megyei jogú városainak fejlesztési koncepciói, • a térség hatályban lévő egyéb ágazati tervei, programjai, • vonatkozó egyéb tervek. A tervezés jelenlegi – a helyzetelemzés elkészítésének – szakaszában az illeszkedés bizonyos dokumentumok esetében lehet reális elvárás, míg a dokumentumok másik típusa esetében erről az illeszkedés nem hozható létre, mert a tervezés párhuzamosan történik, a végleges tartalom a tervezési szintek közötti interakció (egyeztetések, munkadöntések) eredményeként alakul ki, amely folyamatban az Európai Unió Bizottsága is meghatározó szereplő a hazai intézmények mellett. A fentiek alapján a koncepció helyzetelemző része támaszkodik az alábbi dokumentumokra: • Borsod-Abaúj-Zemplén megye hatályos, az OTrT-hez illeszkedő területrendezési terve, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 10/2009. (V. 5.) számú rendelete a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv szabályzatáról, http://www.baz.hu/content.php?cid=teruletrendezesi_terv_2020 • Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Környezetvédelmi Programja, http://www.baz.hu/content.php?cid=cont_4abb38f5522754.51190628 • Komplex energetikai fejlesztési koncepció, 2012 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Terület- és Vidékfejlesztési Osztály, 2012. május • Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Klímastratégia 2018-2030, http://www.baz.hu/content.php?cid=bazklimastrategia • Humán fejlesztésekhez kapcsolódó részletes elemzés és stratégia a 2014-2020-as időszak vonatkozásában: http://www.baz.hu/content/fejlesztesi_dokumentumok/1512rk_01_fejl_dok_elfogad_1m.pdf http://www.baz.hu/content/fejlesztesi_dokumentumok/1512rk_01_fejl_dok_elfogad_2m.pdf • Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Foglalkoztatási Stratégiája • Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Gazdasági programja, 2019-2024

Az egyéb tervdokumentumok vonatkozásában az alábbiak állapíthatók meg:

156 M U N K A A N Y A G

A Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció az Országgyűlés 1/ 2014. (I. 3.) határozatával elfogadásra került Az OFTK célja egyrészt az ágazati és a területi tervek közötti összhang megteremtésére irányul. Az eddig egymástól elkülönítetten működő, önálló ágazati stratégiákkal és programokkal szemben a Kormány feladatának tekinti, hogy egységes keretbe foglalva együtt kezelje a nemzeti fejlesztési és a területfejlesztési koncepciókat, hogy megteremtődjön hosszú és középtávra is az ágazati és a területi fejlesztéspolitikák közötti, valamint a szakpolitikai célok területi dimenziói közötti összhang, és ezen keresztül kerüljenek kijelölésre az átfogó célok és fejlesztési prioritások. Ezzel egy olyan egységes rendszer került kialakításra, mely képes hozzájárulni az ország dinamikus fejlődéséhez. Az OFTK célja másrészt a hazai fejlesztéspolitika és az európai uniós támogatások közötti összhang megteremtése. Az OFTK a nemzeti szükségletekből és sajátosságokból kiindulva középtávon (2014– 2020 között) kijelölte azokat a stratégiai fókuszokat, amelyek az ország hosszú távú céljainak megvalósulását szolgálják. Az Országgyűlés a nemzeti jövőkép elérése érdekében a Koncepcióban foglalt négy hosszú távú, 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt jelöl ki. A négy cél a társadalom és gazdaság egészének szól, beleértve a társadalom és a gazdasági környezethez való viszonyulást és a környezeti szempontokat is. Az átfogó célok a gazdasági és társadalmi fordulatot célozzák meg, az alábbiak szerint: a) értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés, b) népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom, c) természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme, d) térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet. Az átfogó célok megvalósulása érdekében a Koncepció tizenhárom specifikus célkitűzését, köztük hét szakpolitikai jellegű célt és hat területi célt. a) szakpolitikában érvényesítendő specifikus célok: aa) versenyképes, innovatív gazdaság, ab) gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság, ac) életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás, az élelmiszer-feldolgozóipar fejlesztése, ad) kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I, ae) értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom, af) jó állam, szolgáltató állam és biztonság, ag) stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme, b) területi specifikus célok: ba) az ország makro-regionális szerepének erősítése, bb) a többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat, bc) vidéki térségek népességeltartó képességének növelése, bd) kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése, be) területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése, bf) összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása. Az országos koncepció Borsod-Abaúj-Zemplén megye számára az alábbi fő üzeneteket fogalmazza meg: • Magyarország Közép-Európai központi szerepkörének erősítése, az ehhez szükséges közlekedési kapcsolatok kiemelt fejlesztése; • Elmozdulás a nagyobb hozzáadott értéket jelentő foglalkoztatás irányába, az innovációs képességek erősítése;

157 M U N K A A N Y A G

• Többközpontú, kiegyensúlyozottságra törekvő térszerkezet, a vidéki központok erősítésével és kapcsolatrendszerük javításával • A perifériák felzárkózásának további, kiemelt támogatása; • A helyi gazdaságfejlesztés eszközeinek kiterjedtebb alkalmazása.

Kiemelendő jelen szakaszban, hogy a dokumentum „térszerkezeti víziója” • Miskolc környékét „gazdasági technológiai magterületként” jelzi, határolja le, Miskolcot egyértelműen erős fejlődési pólusként írja le; • Kiemelt fontosságú kapcsolatként mutatja be a Miskolc – Kassa kapcsolatot; • A megye területén – összhangban változatos adottságaival – gazdasági-technológiai magterületet, turisztikai funkciójú területet, túlnyomóan települési funkciójú területet (agglomerációt), környezeti meghatározottságú természetközeli gazdálkodás területét, valamint jó mezőgazdasági adottságú területet egyaránt meghatároz. Regionális szinten egy dokumentum készült el, ami a 2020 utáni tervezési időszakra vonatkozik és tervezett hatása egyben túlmutat a szomszédos határ menti térségekre. Ez a dokuemntum „Creative Region – Határtalan fejlődés” Északkelet-Magyarország komplex területi és gazdaságstratégiai fejlesztési terve a határon túli területek bekapcsolásával c. regionális és nemzetpolitikai előterjesztés. A terv önállóan fejezete tartalmazza Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági-társadalmi helyzetének bemutatását, illetve meghatároz a megye vonatkozásában fejlesztési célokat. A fejlesztési célok döntően a Miskolci Egyetem, illetve Miskolc Megyei Jogú Város, illetve a megye gazdasághoz, turizmusához, kultúrájához kapcsolódnak. Borsod-Abaúj-Zemplén megye fejlesztési célfája az alábbiak szerint szerepel a tervben

Az országos szintű ágazati fejlesztési stratégiák az EU 2021-2027. évi támogatásaihoz kapcsolódó Partnerségi Szerződés részeként készül el. A stratégiák hatással vannak a Partnerségi megállapodásra, mely meghatározza a következő EU támogatási időszak országos szintű fejlesztési céljait.

158 M U N K A A N Y A G

A megyei koncepció ágazati stratégiákkal való illeszkedése is interaktív jellegű tervezési folyamat eredményeként alakul majd ki. A megyei jogú városok, köztük Miskolc elkészítette 2014-2020-ra vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiáját. A stratégia aktualizálása szükséges. A fejlesztési célok kijelölése során egyeztetni szükséges MJV képviselőivel, hogy a korábbi integrált városfejlesztési stratégiához képest milyen változásokat terveznek. A városi és megyei dokumentumok közötti illeszkedés, illetve az elvárt szinergikus hatás a tervezési folyamat egyeztetési – partnerségi – részfolyamatainak eredményeként alakul majd ki. A határ menti együttműködések 2021-2027-re érvényes tervei nem készültek még el. A megyét leginkább érintő szlovák-magyar határ szakaszon zajlik a tervezés, melyet a megye fejlesztési koncepciója, céljai alapján javasolt az egyeztetési szakaszban formálni és a határ meneti térségben élő partnerekkel a közös célokat, beavatkozási területeket megtalálni. A koncepció tervezése során figyelembe kell venni Tokaj Borvidék (Tokaj-Zemplén Térség) kiemelt fejlesztési térség stratégiáját, a BOR-VIDÉK Tokaj-Hegyalja Nemzeti Programját. A program alapján tervezett intézkedések a 1791/2020. (XI. 11.) Korm. határozat alapján valósulnak meg. A megyei területfejlesztési koncepció megvalósulási esélyeit döntően határozza meg, hogy mennyiben képes illeszkedni az Európai Unió 2021-2027 közötti fejlesztéspolitikai prioritásaihoz, így az EU kohéziós politikáját szolgáló alapok célrendszeréhez. Az illeszkedés áttételesen valósul meg az Európai Bizottság és Magyarország között megkötendő finanszírozási és partnerségi megállapodás eredményeként. A következő támogatási időszak tervezett Partnerségi Megállapodásának7 céljai az alábbiak: Magyarország 2030-ig szóló kiemelt célkitűzése a gazdasági és társadalmi versenyképesség növelése a területi egyenlőtlenségek csökkentése mellett. A társadalmi, gazdasági, környezeti és humán fenntarthatóság összhangja biztosíthatja a nemzeti erőforrások, a jövő nemzedékek lehetőségeinek hosszútávú megőrzését, alkalmazkodóképességünket a hazai és globális kihívásokra. Jövőképünk, hogy 2030-ra Magyarország azon 5 európai ország közé emelkedik, ahol a legjobb élni, dolgozni, alkotni és lakni.

7 https://www.palyazat.gov.hu/ltalnos

159 M U N K A A N Y A G

Gyarapodó, egészséges és a munkaerőpiacon versenyképes népesség • a korai halálozás Európában legnagyobb mértékű csökkentése, így az elkövetkező 15 évben érdemben visszaszorítható a természetes fogyás, • mindenki 2 évvel többet él egészségben, • minden 10 munkaképes korú (20-64 éves) személyből legalább 8 dolgozni fog, ezáltal a munkavállalási korú népesség összlétszámának csökkenése mellett is sikerül növelni a foglalkoztatottak létszámát; • a foglalkoztatás javuló feltételei hozzájárulnak a jobb életminőséghez, a munkavállalók egészségi állapotának és termelékenységének javulásához, segítik a család és a munkavállalás összeegyeztetését és a gyermekvállalást, gyermeknevelést; • javul a népesség képzettsége, teljes körű a minőségi, befogadó, méltányos oktatáshoz való hozzáférés; • a középosztály kiszélesítése érdekében megtörjük a szegénység nemzedékek közötti és területi újratermelődését, javulnak a gyermekek továbbtanulási mutatói, továbbá az ország legtöbb hátránnyal küzdő településein élő lakosság helyzete érezhetően javul.

Csúcstechnológiájú, innovatív, magas hozzáadott értéket előállító Magyarország, a magyar termelési kultúra XXI. századi újjászületése • érdemben emelkedik hazánkban az európai élvonalba tartozó, környezetbarát technológiákkal előállított javak aránya; • jelentősen nő a magyar kkv-ban az egy főre jutó hozzáadott érték, így az általuk megtermelt érték a GDP-ben kifejezve meghaladja a nagyvállalatokét; • Magyarország a mérsékelt innovátorok sorából a jelentős innovátorok közé emelkedik.

Energiafüggetlen Magyarország, tiszta és biztonságos környezet

160 M U N K A A N Y A G

• csökken az ország energiafüggősége, aminek érdekében energiatermelésünk 21%-a megújuló energiaforrásból származik 2030-ra; • minden közintézmény, nagyobb energiaigényű ipari fogyasztó és a háztartások fele okos mérővel fog rendelkezni; • klímaváltozással, szélsőséges időjárás által okozott hatásokkal szembeni ellenálló képesség, alkalmazkodóképesség növelése; • csökkennek a levegőt és vizeinket szennyező kibocsátások és biztonságosabban üzemelnek a közművek.

Gyors és kényelmes közlekedés, elérhetőség javítása az országban és a Kárpát-medencében • gyorsforgalmi utak kötik össze Budapestet és a megyei jogú városokat, valamint javul az ország összekötése a szomszédos országokkal; • korszerűsödnek az elővárosi és távolsági vasutak, valamint javulnak a közösségi közlekedési szolgáltatások az utasélmény számottevő növelése és a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében; • zöld közlekedés erősítése a közösségi közlekedésben és a további kerékpárút fejlesztésekkel.

Vonzó vidéki életmód • a területileg differenciált oktatási-tudományos, innovációs és gazdaságösztönző fejlesztések eredményeként nem lesz magyar régió a 20 legszegényebb európai régió között; • élhetővé és jól elérhetővé tesszük településeinket.

Kárpát-medencei régió nemzetközi versenyképességének növelése • a fejlesztések tervezése és megvalósítása során biztosítjuk, hogy azok a Kárpát-medence más régióira is kiterjedjenek.

A fentebb jelzett célokat és beavatkozásokat az alábbi operatív programokon keresztül kívánja az ország teljesíteni: • Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Operatív Program (VINOP), • Zöld Infrastruktúra és Klímavédelmi Operatív Program (ZIKOP), • Mobilitás Operatív Program (MIOP), • Versenyképes Magyarország Operatív Program (VMOP), • Humánfejlesztési Operatív Program (HOP), • Digitális Megújulás Operatív Program (DIMOP) és • Magyar Akvakultúra-fejlesztési Operatív Program (MAKOP).

A megyei döntési befolyással a Versenyképes Magyarország Operatív Program valósulhat meg. A program célkitűzései az alábbiak: • elsődlegesen a helyi önkormányzati fejlesztéseket finanszírozza, fejlesztési tematikája kiterjed a helyi gazdaságfejlesztésre és foglalkoztatásra, a települési infrastruktúra, településüzemeltetés és helyi közszolgáltatások fejlesztésére, • a kiemelt térségekben ezeket a fejlesztéseket térségi alapon összehangolja és ezeken túlmenő térség-specifikus fejlesztéseket is finanszírozhat, • fenntartható városfejlesztési intézkedése keretében a helyi fejlesztési stratégiájuk alapján kiválasztott városok a fenti fejlesztéseket integrált helyi városfejlesztési programokban valósíthatják meg, illeszkedve a helyi klímastratégiákhoz,

161 M U N K A A N Y A G

• szerepet vállal a helyi jelentőségű turizmus fejlesztésében, • szerepet vállal a komplex programmal fejlesztendő járásokban helyi társadalmi felzárkózási programok támogatásában.

A fejlesztési célok úgynevezett prioritás tengelyekhez illeszkedő intézkedések révén érhetők el. A tervezett intézkedések az alábbiak, melyek fokozott figyelembe vétele ajánlott a megyei stratégiai és operatív program kidolgozása során. 1. prioritási tengely: Versenyképes megye 1.1 Helyi gazdaságfejlesztés támogatása • Üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése • Helyi turisztikai fejlesztések • Helyi gazdasághoz kapcsolódó térségi és helyi közlekedési infrastruktúra fejlesztése

1.2 Településfejlesztés, települési szolgáltatások támogatása • Helyi közlekedési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése • IKT és okos település-fejlesztések • Helyi, önkormányzati energetika: energiahatékonysági és megújuló energia-felhasználást elősegítő fejlesztések • Szociális városrehabilitáció • Barnamezős rehabilitáció, rozsdaövezetek fejlesztése • Helyi zöld és kék infrastruktúra fejlesztése, klíma-alkalmazkodás (illeszkedve a helyi klímastratégiákhoz), helyi környezetvédelmi infrastruktúra és hulladékgazdálkodás fejlesztése • Helyi közösségi és kulturális, helyi sport és szabadidős terek és szolgáltatások fejlesztése

1.3 Helyi és térségi közszolgáltatások támogatása • Gyermekjóléti alapellátás, családbarát, munkába állást segítő alapszolgáltatások fejlesztése • Egészségügyi alapellátás, járóbeteg-szakellátás és egészségfejlesztési infrastruktúra fejlesztése • Szociális alapszolgáltatások fejlesztése

1.4 Fenntartható városfejlesztés támogatása • Az 1-3. beavatkozási területek/intézkedések szerinti tartalom, helyi integrált városfejlesztési stratégia alapján, kiválasztott városokban ERFA és ESZA+ források integrált, helyi programalapú felhasználása

2. prioritási tengely: Térségfejlesztés 2.1 Tartalma megegyezik az 1. prioritási tengely 1-3 beavatkozási területei szerinti tartalommal, a megyei integrált területi programokhoz kapcsolódva 3. prioritási tengely: Turizmus, helyi turisztikai fejlesztések Helyi és térségi gazdaság versenyképességére kiható turisztikai fejlesztések, amelyek nem tagjai országos vagy nemzetközi hálózatoknak. • helyi, térségi jelentőségű, turisztikai vonzerőt képező kulturális, épített, természeti örökség turisztikai hasznosítása, fejlesztése • kulturális látványosságok, aktív- és ökoturisztikai fejlesztések • helyi jelentőségű, turisztikai célú kerékpárutak

162 M U N K A A N Y A G

4. prioritási tengely: Területi humán fejlesztések Az 1-2. prioritás beavatkozásaihoz kapcsolódó humán, ESZA+ típusú fejlesztéseket tartalmazza. • Helyi gazdaságfejlesztés, helyi foglalkoztatás ESZA+ elemei • Szociális városrehabilitáció ESZA+ elemei • Közösség, kultúra, szabadidő fejlesztések ESZA+ elemei • Fenntartható városfejlesztés ESZA+ elemei

Ugyanakkor a Partnerségi Megállapodáson kívül folytatódnak mind azok a területi, ágazati alapú fejlesztési programok, melyek szintén jelentősen járulnak hozzá a megye társadalmi-gazdasági fejlődésének előmozdításhoz. Ezek a programok a következők: • Modern Városok Program, ami elsődlegesen Miskolcot érinti • Magyar Falu Program a kistelepülések fejlődéséért • Kisfaludy Program a turisztikai fejlesztések ösztönzéséért, • „Felzárkózó települések” program, a hátrányos helyzettel küzdő települések fejlődéséért • Kedvezményezett Települések Gazdaságélénkítő Programja • Országos Környezeti és Kármentesítési Program

163 M U N K A A N Y A G

5. A térség területfejlesztési szereplői elképzeléseinek feltárása, a tervezési folyamat partnerségi tervének elkészítése és végrehajtása

A helyzetelemzés elkészítéséhez a partnerségi egyeztetés már 2019. évben elkezdődött. A Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat felkérte - a település önkormányzatokat, - a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Iparkamarán keresztül a megyeében található ipari és kereskedelmi vállalkozásokat, - a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarán keresztül az agrárvállalkozásokat, - a Szakképzési Centrumokat - a Tankerületi Központokat, - a Miskolci Egyetemet, - az Állami Egészségügyi Ellátó Központot, - Civil és Társadalmi szervezeteket hogy nyújtsanak információt arról, hogy a jövőben, 2021-től milyen kiemelt, jelentősebb fejlesztést kívánnak megvalósítani. Ezen információk összegyűjtésre és feldolgozásra kerültek és elsődlegesen a fejlesztési irányok területi fókuszainak kijelöléséhez nyújtanak majd segítséget. A területi tervezés főbb partnereivel további egyeztetések szükségesek a helyzetelemzésről, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megye lehetséges jövőbeni fejlesztési irányairól, a koncepció céljairól, illetve beavatkozási fókuszairól az egyes szervek saját kompetenciái alapján az alábbi körben: • települési önkormányzatok; • a megyében jelenlévő területi államigazgatási szervezetek, kiemelten a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal; • kiemelt gazdasági szereplők; • társadalmi partnerek, vidékfejlesztési egyesületek. A koncepció munkarészeit megtárgyalja a megyei önkormányzat által felállított Tervezési Munkacsoport, melynek tagja többek között a megyében a települések egyedüli képviselőjeként Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata is. További tagokat az alábbi szervezetek delegálnak: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Miskolci Egyetem, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működő LEADER szervezetek, a BORA 94 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

PARTNERSÉGI TERV -Borsod-Abaúj-Zemplén Megye területfejlesztési tervezési dokumentumainak elkészítéséhez

I. Jogszabályi háttér és annak tartalma

A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 13. § (1) bekezdése alapján a területfejlesztési koncepciók és programok kidolgozásának része az

164 M U N K A A N Y A G

állampolgárok, a tervezéssel érintett területen működő érdekképviseletek, társadalmi szervezetek és vállalkozások tervezésbe való bevonását részletező partnerségi terv. A partnerségi programban meg kell határozni: a) a bevonandó célcsoportot, b) az egyes tervezési elemekhez és fázisokhoz kapcsolódó bevonás tervezett eszközeit és részvételi formáit, melynek lehetséges eszközei: kommunikációs kampány, kiállítások, helyi média, tájékoztató kiadványok, állampolgári vélemények gyűjtése, nyilvános fórumok, konferenciák, eseti bizottság, közvélemény-kutatás c) a bevonás céljait. d)) az állampolgárok és a szakmai közösségek részvételének szabályait.

A Kormányrendelet 17. § (2) bekezdése alapján a területi tervek egyeztetése során tett véleményeket, társadalmi észrevételeket és a tervezői válaszokat az egyes munkafázisok dokumentációjához kell csatolni. A Kormányrendelet 18. § (1) és (5) bekezdései alapján a területfejlesztési koncepció és program véleményezésére jogosultak körét a rendelet 10. számú mellékeltének 1; 2; 6; 7; 8; 10 és 13 pontjai tartalmazzák.

II. A bevonás céljai: Az állampolgárok, az érintett területen működő érdekképviseletek, a térség területfejlesztési szereplői és a véleményezésre jogosult szervek - térséget érintő fejlesztési elképzeléseinek megismerése, és ezek összehangolása, − megyei programozási folyamatban való aktív közreműködésének biztosítása.

III. A bevonandó célcsoportok A partnerségi terv alapján bevonandó célcsoportok: - A területfejlesztés érintettjei és szereplői: o az állampolgárok o az érdekképviseletek o a gazdasági, üzleti és vállalkozói szektor szereplői o a közigazgatás megyei szereplői o az önkormányzatok, és o a térség társadalmi szervezetei - A jogszabályban megnevezett véleményezésre jogosultak. - BORA 94 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

IV. A bevonás eszközei és részvételi formái: A partnerségi terv alapján az alábbi eszközökkel és részvételi formákkal történik a különböző célcsoportok bevonása (a mindenkori járványügyi helyzetre figyelemmel) 1. Munkacsoportok kialakítása a) Tervezési Munkacsoport, a megyei terület- és gazdaságfejlesztés meghatározó szereplőinek azon csoportja, akik részt vesznek a tervezésben, véleményükkel és állásfoglalásukkal aktív szereplői a tervezési folyamatnak. - elnöke: a Megyei Közgyűlés elnöke - Tagjai:

165 M U N K A A N Y A G

o A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja o Miskolc Megyei Jogú Város polgármestere o A Miskolci Egyetem rektora o A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke o A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke o A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működő LEADER szervezetek képviselője o BORA94 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. ügyvezetője o Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzati Hivatal Terület-és Vidékfejlesztési Osztály vezetője o egy civil szervezet

- feladata:

o Az előzetesen megküldött szakmai anyagokhoz írásbeli állásfoglalás készítése és megküldése. o Lehetőség szerint részvétel a Térségi Területfejlesztési Fórum-sorozaton és a Területfejlesztési Konferencián, előzetesen írásos állásfoglalásaik szakmai képviselete, szóbeli kiegészítése, igény szerint előadói részvétel. o Közös szakmai álláspont kialakítása a többi résztvevővel, illetve saját álláspontjaik szakmai indoklása.

b) Eseti jelleggel létrehozott munkacsoportok: kiemelt térségek, illetve gazdasági ágazat terület- és gazdaságfejlesztési kérdéseinek megvitatására, programozási javaslatok kialakítására hozható létre Tagjai: A térség, illetve a gazdasági ágazat meghatározó szereplői, egyedi felkérés alapján

2. Egyeztetési Fórumok

a) Térségi Területfejlesztési Fórum-sorozat, amely során minden fórumon az adott térséget (kistérséget, illetve járást) képviselő minden partnerségi csoport lehetőséget kap elképzelései, tervei, észrevétele és véleménye dokumentált ismertetésére b) Megrendezésre kerül a Térségi Területfejlesztési Fórum-sorozat zárásaként a Területfejlesztési Konferencia, amely lehetőséget ad minden célcsoport számára észrevételeik, javaslataik szakmai előadások és workshopok során történő kifejtésére és közös állásfoglalás megalkotására.

3. Munkaértekezletek •

• A területfejlesztési dokumentumok munkarészeinek kidolgozása, a beérkező adatok, észrevételek feldolgozása, kiértékelése a Hivatal dolgozói által, kiscsoportos munkaértelekeletek keretében

4. On-line közvélemény-kutatások, kérdőívek alapján • 5. Nyilvánosság,

166 M U N K A A N Y A G

- A partnerségi folyamat minden mozzanata bemutatásra, és rendszeres gyakorisággal frissítésre kerül a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat www.baz.hu honlapján. - Rendszeresen tájékoztatásra kerülnek a megyei és helyi írott és elektronikus média képviselői, (sajtótájékoztató, közlemény, meghívók) - A Megyei Önkormányzat és partnereinek on-line felültein – facebook, instragram, stb. - is közzétételre kerülnek a tervezési folyamat információi. 6. A bevonás részvételi formái

A kapcsolattartás módját minden esetben úgy kell kialakítani, hogy tekintettel a COVID-19 humánjárvány második hullámára, figyelemmel kell lenni az aktuális járványügyi helyzetre és be kell tartani az aktuális járványügyi intézkedéseket. A kapcsolattartás mikéntjét úgy terveztük meg, hogy minden helyzetben lehetőség legyen a tervezési folyamatok lebonyolítására, a szükséges egyeztetések lefolytatására.

- A kapcsolattartás elsődleges formája az elektronikus levelezés, és az on-line felületek, alkalmazások használata. - Az előkészítéssel, véleményezéssel kapcsolatos megkeresések szintén írásbeli formában kerülnek kiküldésre, és írásbeli válaszadással teljesülnek. Személyes egyeztetésre csak kivételes esetben, szűk körben kerülhet sor a járványügyi veszélyhelyzet, készültség fennállása alatt. - A Tervezési Munkacsoport tagjai részére a dokumentáció e-mailben kerül megküldésre. A résztvevők között a kapcsolattartás személyesen, interneten és telefonon keresztül történik. - A tervezett fórumok megtartásánál fokozottan figyelemmel kell lenni az aktuális járványügyi helyzetre és a járványügyi intézkedéskere, a fórumok megtartására ezért elősorban on-line módon kerül sor. - A jogszabályban meghatározott véleményezők számára a dokumentáció átadása elektronikus kézbesítéssel történik, a kapcsolattartás on-line zajlik.

7. Véleményezők köre: Véleményezők köre a 2018/2009. Kormányrendelet 18. § (5) bekezdése és 10. melléklete alapján:

- Miniszterek: o belügyminiszter o emberi erőforrások minisztere o honvédelmi miniszter o Miniszterelnökséget vezető miniszter o külügyminiszter o pénzügyminiszter o agrárminiszter o innovációs és technológiai miniszter o igazságügyi miniszter o a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter o családokért felelős tárca nélküli miniszter o a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter - Az országos önkormányzati érdekszövetségek: o Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége (KÖOÉSZ) o Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége o Magyar Faluszövetség o Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) o Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ)

167 M U N K A A N Y A G

o Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) o Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) - Az érintett megyei jogú városok önkormányzata o Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata - A szomszédos megyei önkormányzatok o Heves Megyei Önkormányzat o Nógrád Megyei Önkormányzat o Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat o Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat o Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat

Véleményezők körének feladatai: A Kormányrendelet 19. § alapján történő véleményezés elvégzése.

A Tervezési Munkacsoport munkáját segítő azon szereplők, akik felkérésük esetén részt vesznek az egyeztetési és véleményezési eljárásokban

o Borsod-Abaúj-Zemplén megye önkormányzatai o Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területi nemzetiségi önkormányzatai

o Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőrfőkapitányság

o Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tankerületi Központok o Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szakképzési Centrumok o Nemzeti Művelődési Intézet Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatósága

o Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács o Tisza-Tó Térségi Fejlesztési Tanács o Nemzeti Turisztikai Ügynökség

o Bükki Nemzeti Park Igazgatósága o Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága o Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága

o Regionális Civil Központ o Bükk-Mak Leader Nonprofit Kft. o Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány o Borsod-Abaúj-Megyei Sportszövetségek Képviselete

o Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Építész Kamra o Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mérnöki Kamara o Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Orvosi Kamara o Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság

o Volánbusz Zrt. o a megye területén működő közműszolgáltatók o MÁV Magyar Államvasutak Zrt. o Állami Autópályakezelő Zrt. o Északerdő Erdőgazdasági Zrt

168 M U N K A A N Y A G

V. A partnerségi terv ütemezésének időrendi folyamata: Első végrehajtási ütem: - Előzetes felmérés készítése a megye települési önkormányzatainak, vállalkozásainak, civil és közigazgatási szféra képviselőinek fejlesztési elképzeléseiről és az adatok összegzése, feldolgozása - A partnerektől beérkezett adatok, javaslatok, észrevételek összegyűjtése, dokumentálása és eljuttatása Tervezőhöz - A javaslatok, észrevételek, vélemények feldolgozása, az előkészítő fázis végleges dokumentációjának összeállítása - A partnerségi terv első ütemének lezárása, értékelése

Második végrehajtási ütem: - A Térségi Területfejlesztési Fórum-sorozat lebonyolítása, a javaslatok, észrevételek, vélemények, illetve közös állásfoglalások dokumentálása - A Területfejlesztési Konferencia lebonyolítása, az előadások és a közös állásfoglalások dokumentálása - A javaslatok, vélemények, észrevételek feldolgozása, a végleges dokumentáció összeállítása. - A Partnerségi Terv második ütemének lezárása és értékelése.

Harmadik végrehajtási ütem:

- Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciójának és Programjának elfogadása. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés általi elfogadás, és a területfejlesztésért felelős miniszter általi jóváhagyás folyamata.

A megyei területfejlesztési koncepció elfogadását követően megkezdődik a megyei területfejlesztési program előkészítése és megalkotása. Ennek keretében elkészítésre kerül a Partnerségi Program, amely megalkotása során felhasználásra kerülnek a Partnerségi Terv két végrehajtási ütemét lezáró értékelések.

Időbeli ütemezés - A Partnerségi terv végrehajtásának kezdete: 2020. november 16. - A Partnerségi terv végrehajtásának vége: 2021. március 31.

169 M U N K A A N Y A G

6. A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének elemzése

6.1. A területfejlesztés forrásainak elemzése

Jelen tervezési szakaszban a koncepció megvalósításához felhasználható pénzügyi források mennyisége még nem ismert. Jelenleg is zajlik a vita az EU 2021-27 közötti időszakra vonatkozó költségvetésének elfogadásáról. A jövőben tervezett források csak az éves költségvetésekből olvashatók ki, illetve az egyes egyedi fejlesztésekre, térségi programokra megítélt kormányhatározatokból. A megyei területfejlesztési program és így a megyei közgyűlés döntése által leginkább befolyásolt program, a Versenyképese Magyaraország programra jutó források még nem ismertek, és ezen belül a várhatóan megyében elkölthető forrás mértéke is ismeretlen a jövő fejlesztési céljaira

6.2. A területfejlesztés intézményrendszere (szervezet, működés, együttműködés)

Az önkormányzati törvény alapján a megyei önkormányzatok feladatköre és szerepe: a megye gazdasági-társadalmi-környezeti célú fejlődésének elősegítése. Annak érdekében, hogy a fejlesztések eredményesek legyenek, szükséges a megyét érintő fejlesztési irányok, célok kijelölése, illetve azon eszközök meghatározása, melyek a célok elérését segítik. Mindezen feladatokhoz szükséges áttekinteni a megye gazdasági-társadalmi-környezeti állapotát, az elmúlt évek folyamatait, valamint a külső környezet fő fejlődési irányait, keretfeltételeit. Jelen koncepció illetve a tervezési rendszer pl. a 4. fejezetben felvázolt többi eleme ezen cél elérése érdekében kerül kidolgozásra. A tervezett fejlesztések megvalósításához több szereplő együttműködése szükséges: a központi kormányzatnak a jelentősebb összegű támogatási feltételek, illetve programok, míg a helyi szereplőknek a konkrét fejlesztési javaslatok, projektek kidolgozásában van meghatározó szerepük. Ezért megyei szinten a megye területére vonatkozóan kell a központi kormányzat elképzeléseihez igazodva a legjelentősebb fejlesztési feladatokat megfogalmazni a helyi önkormányzatokkal, főbb társadalmi-gazdasági partnerekkel együttműködve. 2021 után is a hazai fejlesztéspolitika döntően az Európai Unió kohéziós célú fejlesztési forrásaiból gazdálkodik. Az Európai Unió által kijelölt fő célokhoz és irányokhoz igazodva készül el nemzeti szinten egy partnerségi megállapodás az Európai Unióval, mely a keretét adja a fejlesztések alapjait és forrásait jelentő operatív programoknak. A megyei önkormányzatok a területi fejlesztés- koordinációs szerepük révén az operatív programok megvalósításában vesznek majd részt, melyhez kapcsolódóan konkrét feladataik később, az operatív programok tervezésével párhuzamosan kerülnek kijelölésre. Ennek megtörténtét követően vázolhatók fel a feladatellátás intézményi és kapacitásokat érintő lehetőségei, illetve céljai. A megyei önkormányzat várható szerepe kiterjedhet az alábbiakra: • a megyei hatáskörbe utalt fejlesztések operatív koordinációjára (projektjavaslatok előkészítése, értékelése, a megvalósítás segítése, nyomon követése) • a megye fejlesztési koncepciója szempontjából fontos megyei fejlesztési projektek előkészítése (partnerség megszervezése, projektek előkészítése és megvalósítása, kapcsolattartás az operatív programok irányító hatóságaival, a projektgazdák szakmai segítése • a megye területén megvalósuló projektek hatásának értékelése, az egyes projektek közötti kapcsolatok értékelése, javaslattétel a fejlesztési koncepcióban megfogalmazottak hatékonyabb, eredményesebb megvalósítására.

170 M U N K A A N Y A G

Ezen várható feladatkörök mindegyikében a megyei önkormányzat együtt kell, hogy működjön a területén levő - a fejlesztéspolitikában várhatóan a jelenleginél nagyobb szerepet kapó városokkal, különös tekintettel a majdani járási központokra, illetve a megyeszékhely Miskolc megyei jogú városra. További kiemelt együttműködő partnere a megyei önkormányzatnak a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei kormányhivatal és szakigazgatási szervei. A partnerség intézményes formáit a partnerségi Terv tartalmazza.

6.3. A területfejlesztés hatékonysága (eddigi eredmények, forrás-aktivitás, az intézmények hatása, hiányosságok)

További információ szükséges a 2014-2020 közötti támogatások mértékéről.

171 M U N K A A N Y A G

7. Helyzetértékelés

7.1. A megye erősségeinek, gyengeségeinek, lehetőségeinek és a térséget fenyegető veszélyek azonosítása A megye SWOT elemzése Erősségek, gyengeségek Erősségek Gyengeségek Társadalom Társadalom − Élve születések aránya magas − Érzékelhető elvándorlás, különösen a diplomások és szakképzettek körében, − Prosperáló városok elöregedő korstruktúra − Nagy hagyományokkal rendelkező − Cigánynak minősített lakosság lélekszámának felsőoktatás, Miskolci Egyetem és arányának növekedése − Erős, rugalmas (igényvezérelt) − Halmozottan hátrányos helyzetű térségek szakképzési háttér, magas szintű gettósodása, növekvő szegregáció középfokú oktatás − Általános iskolai végzetséggel sem − „Otthonunk Miskolc” típusú programok rendelkezők magas aránya megvalósítása − Magas közfoglalkoztatotti arány és − Komplex lemorzsolódást csökkentő munkanélküliségi ráta oktatási programok − Üzleti alapú szociális szolgáltatások hiánya − Taníts Magyarországért Program, Mentorprogram, Tanodák, Alapfokú − A megfelelő szakképzettségű munkaerő Művészeti iskolák jó gyakorlata hiánya, gyenge munkakultúra − Mobilitási nehézségek

− Kisebb településeken alapszolgáltatások Gazdaság hiánya (pl. orvos, óvoda, alapellátások) − Ipari tradíciók, szaktudás − Kedvezőtlen egészségügyi állapot, magas − Tőkeerős, exportképes nagyvállalatok halálozási ráták − 16 kialakított Ipari Park − Relatíve alacsony ingatlanárak Gazdaság − A megye GDP volumenét néhány − Zöld Város mintaprogramok nagyvállalat határozza meg. − Lendületben lévő turisztikai ágazat − Az ipari parkok a kulcsfontosságú telepítési − Erős, élő határmenti testvérvárosi, tényezők terén (szolgáltatás, testvérmegyei kapcsolatok megközelíthetőség) hiányt szenvednek − Jelentős, eredményes szőlőművelés, − Jelentős területi különbségek megyén belül, borászat (felélénkült bor-, gasztronómiai (prosperáló városok, halmozottan hátrányos kultúra) helyzetű térségek) − Tőkeszegény, alacsony hozzáadott értékkel bíró, nem exportorientált, kevésbé Környezet

172 M U N K A A N Y A G

Erősségek Gyengeségek − Kedvező geopolitikai adottságok versenyképes KKV-k nagy aránya (közlekedési folyosók találkozása) − Felkészületlen vállalkozások: − Tradicionális, sokszínű kulturális, vallási technológiaváltás lekövetése (iparági örökség, egyedülálló megyei értékek prognózis hiánya), fejletlen IKT technológia, alacsony K+F+I tevékenység − Kiváló természeti adottságok (gyógyvizek, termálvizek, hegyek, barlangok, 3 nemzeti − Vállalkozásbarát környezet hiánya park stb.) − A mezőgazdasági feldolgozóipar komplett − Világörökségi helyszínek (Tokaji borvidék, ágazatokból hiányzik Aggteleki-karszt), kiemelt turisztikai − Hiányos és nem megfelelő minőségű övezetek turisztikai szolgáltatások

− A munkaerő alkalmazása koncentrált Infrastruktúra − Meglévő megújuló energetikai potenciál (geotermikus, fotovoltaikus) Környezet − Nagymértékű lég-, víz- és − Épülő M30-as autópálya a határvidékig talajszennyezettség − Kiváló villamos- és gázenergia-ellátottság − Az ipari örökségek kihasználatlanul állnak

− Fejlesztésre szoruló bel- és árvízvédelem

Infrastruktúra − A közúti mellékhálózat és vasúthálózat nagy részben elavult − A különböző közlekedési módok hiányosak, illetve a meglévők nem átjárhatóak − Az egyes járások között nagy különbséget mutat a közműolló

Lehetőségek, veszélyek Lehetőségek Veszélyek Társadalom Társadalom − Fiatalok, szakképzettek, diplomások − Negatív demográfiai tendenciák helyben tartása, magas hozzáadott értéket továbberősödése és mobilitás nehézségek termelő befektetők térségbe vonzásával miatt egyes települések teljes (versenyképes jövedelem) elszigetelődése, elöregedése, elnéptelenedése − Falvak népességmegtartó erejének erősítése az alapszolgáltatások fejlesztése − Egészségügyi alapellátás ellehetetlenülése által − Vírushelyzet kockázatai (oktatási, képzési − Helyi identitás erősítését szolgáló rendszerből, munkaerőpiacról eltűnő programok hátrányos helyzetűek) − Információs oktatási adatbázis létrehozása, − Inaktívak számának növekedése interaktív tájékoztatási fórum − A tartósan munkanélküli rétegek

173 M U N K A A N Y A G

Lehetőségek Veszélyek − Szakképzés fejlesztése, ösztöndíjprogram, munkaerő-piaci integrációja nem valósul digitális képességek fejlesztése, idegen meg nyelvtudás megszerzésének támogatása − Az alacsony képzettségűek felzárkóztatása, Gazdaság foglalkoztatottságuk biztosítása − A gazdasági centrumok túlzott koncentrációja

Gazdaság − Kelet-Szlovákia munkaerő elszívó hatása − Munkahelyteremtés befektetés- − A megye gazdaságának a domináns ösztönzéssel –különös tekintettel a magas külföldi tulajdonú nagyvállalatok iránti hozzáadott értékű tevékenységekre kitettsége, függősége − Ipari parkok szolgáltatásainak fejlesztése − A szakképzettséget igénylő ágazatokban − Ipar 4.0 (innováció, technológiafejlesztés, tartóssá válik a munkaerőhiány digitalizáció), körkörös gazdaság bevezetése (elvándorlás, képezhetetlenség) − Új befektetések és beszállítói − A megyében lévő KKV-k nem képesek a tevékenységek összekapcsolása nagyvállalatok beszállítói hálózatába integrálódni (minőség, kapacitás) − Helyi vállalkozások fejlesztése, vállalkozásbarát környezet megteremtése (inkubátorhálózat, K+F+I, IKT és export Környezet tevékenységek erősítése) − Természeti értékek nem megfelelő szintű védelme, „túlhasználata”, fenntarthatóság − Az alacsony képzettségű és mobilitási veszélyeztetése nehézséggel küzdő munkaerővel rendelkező térségekben a helyi termék előállítás − Negatív irányú klímaváltozások fejlesztése, határmenti kapcsolatok (villámárvizek, szárazság, hőhullámok) kiaknázása − Miskolci Egyetemi projektek (Science Park, Infrastruktúra − FIEK, Adatforrástár és Tudományos Fejlesztések elmaradása miatt leszakadó Adatelemző Módszertani Központ, térségek Infromatikai tudásközpont) − Repülőtér fejlesztésének elmaradása − Turisztikai szolgáltatások bővítése rontja a térség versenyképességi (szálláshely, vendéglátás), ágazatban potenciálját dolgozók kompetenciáinak és idegen nyelvtudásának fejlesztése − A turisztikai marketing tevékenység erősítése − Hálózatosodás (szálláshely, attrakciók, helyi termék) − Vallási, történelmi, ipari örökség helyszíneinek fejlesztése

Környezet − Levegőminőség-javítási programok

174 M U N K A A N Y A G

Lehetőségek Veszélyek − Árvízvédelem és vízgazdálkodás összekapcsolása − Ipari szennyezett területek rekultivációja − Csapadékvízelvezetési programok

Infrastruktúra − Utak és kötöttpályás rendszerek fejlesztése − Alternatív közlekedési eszközök forgalomba állítása (pl. elővárosi jellegű közösségi közlekedés fejlesztése) − Logisztikai bázisok, csomópontok fejlesztése − Cargo repülőtér létesítése Mezőkövesden − Intermodális közlekedés fejlesztése − Ivóvíz- és szennyvízhálózat felújítása, kiépítése − Megújuló energia felhasználás növelése − Turisztikai kiszolgáló infrastruktúra kiépítése (kerékpárutak, kikötők, turistautak és kiegészítőik)

7.2. A megye lehetséges fejlesztési irányainak bemutatása, és ezek alapján a lehetséges cselekvési területek azonosítása

− Megyei társadalmi innováció program keretében helyi közösségek, identitástudat erősítése egyházak, helyi szereplők bevonásával, „Maradj itthon, hozd vissza a tudásod, tartsd egyben a családot!” − Rugalmas képzési rendszer hálózatszerű összefűzése közneveléstől a felsőoktatáson át a felnőttképzésig az új gazdasági térség munkaerő-piaci igényei alapján, ösztöndíjak alapítása; Oktatás 4.0 Program − Helyi alapellátás fejlesztése, lakhatás feltételeinek könnyítése; Az idősgondozási és szociális ágazati ellátórendszer helyi igényeken és üzleti alapú fejlesztése. Szociális életpálya támogatása a kistelepülési alapellátáshoz kapcsolódóan (kapcsolódás Magyar Falu Programhoz: helyi óvodák, bölcsődék, szűrő centrumok, szakorvosi ellátás megszervezése, idősotthonok; szakképző centrumok, KK iskolák felmérése, felújítása, az ipari parkokban lévő cégeknél dolgozó munkavállalók gyermekeinek napközbeni ellátását lehetővé tevő intézményi keretek infrastrukturális létesítése). − Az érintett településeken az elvándorlás megállítása érdekében lakosságmegtartó programok elindítása (pld. kisgyerekek családok letelepedésének támogatása).

175 M U N K A A N Y A G

− A gettósodást megelőzendő, csereháti települések üdülőfaluvá alakítása (pld. szlovákok „bevonzásával” a településre). Erre vannak a térségben jó gyakorlatok. − Az idősellátó rendszer férőhelyeinek bővítése, újak létrehozása valamint a demenciára való hatékony reagálás érdekében megfelelő minőségű szolgáltatások kialakítása. − Adatbázis készítése a felzárkóztatás területén tevékenységet folytató intézményekről, szervezetekről, programokról annak érdekében, hogy ezeket át lehessen látni, időnként felül lehessen vizsgálni, a párhuzamosságokat pedig megszüntetni. − Célzott programok indítása az iskolai lemorzsolódás csökkentésére. Az ilyen erőfeszítések (tanoda programok, kompetencia-fejlesztő programok) támogatása, összefogása, a szakmai sztenderdek alaposabb kimunkálása. − A megye oktatásügyi kihívásaira érzékenyebben reagáló leendő pedagógusok (és leendő védőnők) képzésére és továbbképzésére hatékony és szakszerű tanárképzési és tanártovábbképzési rendszer kidolgozása (a védőnők vonatkozásában szintén), a tanárok térségben maradásának elősegítésére programok kidolgozása, valamint a tanárjelöltek hatékonyabb motiválása a térség iskoláiban való elhelyezkedésre. − Hátrányos helyzetű gyerekeket támogató ösztöndíjprogramok hatékonyságának felülvizsgálata, a párhuzamosságok megszüntetése. − Az oktatási, a szociális és az egészségügyi területek egymással párhuzamosan futó programjainak összehangolása. − A családi életre nevelés program keretében életmód-tanácsadás, családtervezési tanácsadás, háztartás-gazdálkodási ismeretek bevezetése az általános- és középiskolai korosztályban. − Az iskola-pszichológusi és iskolai mentálhigiénés szakemberi hálózat fejlesztése, a mentális problémák hatékonyabb megelőzése és időben történő, stigmatizáció nélküli kezelése. − Hatékony drogprevenciós programok átvétele és összességében is: a drogok egyre növekvő terjedésének megakadályozása érdekében a segítő szakemberek együttműködése, a téma komolyabb platformra emelése, állami és önkormányzati feladatként való kezelése. − A magántanulói rendszer ugyan kanalizálja az iskolai magatartási problémákat, azonban jelentősen hozzájárul a hh-s gyerekek szegregálódásához, későbbi életpályájuk ideje korán való kijelöléséhez. Ezt megakadályozandó, a magántanulóvá való minősítés eljárásrendjének és gyakorlatának alapos átgondolása, felülvizsgálata. − A komplex iskolai egészségfejlesztési programok a dohányzás megelőzés, rákmegelőzés, egészséges táplálkozás, egészséges életmód, rendszeres testmozgás, valamint környezetegészségügyi témákban. − Az egészségügyi alapellátás személyi (orvos, védőnő) és tárgyi feltételeinek hatékony biztosítása a megyében a területi hátrányok mérséklése érdekében. − Egészségügyi, higiénés és megelőzést szolgáló oktatóprogramok megtervezése és bevezetése a társadalomból kirekesztett lakossági csoportok részére. − Többlet eszközrendszerrel ösztönözni kellene a helyi, területi és szolgáltatói együttműködés elmélyítését a praxisközösségek, járási alapellátási központok kialakítása, illetve a védőnői hálózat, valamint az otthoni szakápolást, hospice ellátást és szociális gondozást végző önkormányzati, civil és egyházi szervezetek munkájának szorosabb integrációja irányában. − A romatelepek felszámolása (melyek bizonyos településeken elkezdődtek), a szegregálódó falvak, illetve a hátrányos helyzetben élők által magas arányban lakott települések fejlesztése, rehabilitációja nélkül komoly eredményeket a településfejlesztésben nem lehet elérni. Az erre irányuló programok szakmai összehangolása, a jó gyakorlatok láthatóságának javítása.

176 M U N K A A N Y A G

− A rövid ciklusú képzések, így az alapképzés, előtérbe kerülnek, a mesterképzés és doktori képzés az elitképzés színtereivé változnak. A felnőttképzés (specializációk és az új technológiák befogadására való átképzés) kulcsterületté válik. A rugalmas kereteket biztosító képzések (duális, blokkosított, ciklikus, blended learning) iránti igények megnövekednek. − A szakmai életpálya megvalósításához szükséges, egy óvodától az egyetemig terjedő iskolarendszerű és ezt kiegészítő felnőttképzési adatbázis, valamint egy döntéstámogató információs rendszer, amelyre alapozva hatékonyan és gyorsan lehet hangolni a képzési rendszer működését. A big data rendszerben egyszerűen, gyorsan szűrhető lényegi adatokat lehet kinyerni. Létre kell hozni azt az alkalmazást, amely alapján követhetők a munkaerő szempontjából kiemelt folyamatok. − Támogatni és keretet adni a digitális képességek általános iskolai kortól történő fejlesztéséhez, annak érdekében, hogy az oktatás valamennyi szintjén magas színvonalú informatikai tudás megszerzése valósulhasson meg. Létrehozni egy országosan elismert informatikai szakgimnáziumot. Mindezt a Miskolci Egyetem képzései, oktatási és kutatási elképzelései fogják támogatni.

− Kiemelten fontos, hogy a jövő generációja már egészen kiskortól releváns ismereteket szerezzen az országos és helyi szintű szellemi, természeti és kulturális örökségekről (Megyei Értéktárról). Ennek egyik alapköve, hogy ezek a típusú ismeretanyagok beépítésre kerüljenek az oktatási intézmények egyezményes tantervébe. − A Megyei Értéktárhoz kapcsolódó interaktív térképalkalmazás kifejlesztése, amely az adott tartózkodási hely alapján beazonosítja a környéken megtalálható potenciális látogatóhelyeket és programokat, információkat közöl az ott megtalálható értékről és minden vonatkozó hasznos tudnivalóról. − A szakképző intézmények és a termelő szervezetek közvetlen együttműködési lehetőségeinek növelésével javítható a helyi munkaerő foglalkoztathatósága, a szakképzés és a munkaerőpiac összhangja. − A felnőttképzés szerepének erősítése– nemcsak a közfoglalkoztatottak esetében – a gyors átképzések és továbbképzések megszervezésével. A felnőttképzés terepet adhatna a nem szakmai, hanem egyéb munkavállalói kompetenciák fejlesztésében is.

− Úthálózat fejlesztése: 26-os út Kazincbarcikát és Sajószentpétert elkerülő szakasza, 21, 23, 25 38 sz. főutak felújítása, 37-es fő közlekedési út 4 sávosítása Szerencsig, mellékúthálózat felújítása. Határon átnyúló közleedési útvonalak fejlesztése (Sátoraljaújhely-Slonské Nové Mesto) Határon átnyúló közlekedési útvonalak fejlesztése (Sátoraljaújhely-Slovenské Nové Mesto) − Új ipari parkok/intermodális logisztikai központok kialakítása, meglévő ipari parkok szolgáltatásainak fejlesztése új közlekedési csomópontok bekapcsolásával. Modern irodaépületek, inkubátorok, technológiai és tudáscentrumok kialakítása, a helyi KKV-k fejelsztése, hozzáadott értékének növelése céljából. − Az M3-as autópályára és a meglévő Mezőkövesdi repülőtéri infrastruktúrára épülő logisztikai centrum kialakítása Mezőkövesden, Cargo repülőtér fejlesztése − A szennyvízhálózat kiépítettségének növelése, vízi-közmű rekonstrukció. − Megújuló energiatermelés és hasznosítás növelése (Miskolc - átfogó energetikai fejlesztések a korábban megvalósult SMART GRID és SMART Metering rendszerek alapján az önfenntartó város létrejöttének érdekében). − A turizmust kiszolgáló infrastruktúra kiépítése (kerékpár-és vízi utak, sípályák)

177 M U N K A A N Y A G

− Az 1.503 km hosszú, rossz állapotú megyei mellékúthálózat felújítása, a települések elérhetőségének javítása érdekében. − A 26-os főút Sajószentpétert és Kazincbarcikát elkerülő szakaszainak megépítése. − A megyén belüli, elővárosi jellegű közösségi közlekedés fejlesztése a Tiszaújváros – Miskolc – Kazincbarcika viszonylatban, elsősorban a meglevő vasúti infrastruktúra korszerűsítésével, bővítésével, a Miskolc központú sugaras vasúthálózat adta feltárási lehetőségek kihasználásával. Tram train hálózat kiépítése. − Borsod – Abaúj – Zemplén megyén áthaladó hazai és nemzetközi áruáramlatok magas hozzáadott érték tartalmú szolgáltatásokkal történő kiszolgálása, főként a környezetvédelmi szempontból kiemelt szerepet játszó, az ún. intermodális (szállítási módokat összekapcsoló) logisztikai központok fejlesztése (pl. az M3-as autópályára és a repülőtéri infrastruktúrára épülő logisztikai centrum kialakítása Mezőkövesden, cargo reptér) − A szennyvízhálózat kiépítettségének növelése a káros környezeti hatások csökkentése érdekében. − Víziközmű-rendszerek környezetbarát rekonstrukciója (az egészségre káros –azbeszt– és elavult vezetékrendszerek cseréje). − A megújuló energiaforrások hasznosítása a mikro-térségi decentralizált energiatermelő, tároló, elosztó és integráló rendszerek létrehozásával, amely egyszerre segíti a nagyobb intézmények, ipari területeken koncentrálódó vállalkozások, illetve távfűtőművek energiaköltségeinek csökkentését, valamint, különösen a biomassza alapú fűtési célú energiatermelés esetén, a helyi foglalkoztatás bővítését és az energiára fordított jövedelmek helyben tartását. − A nap- és a szél energiáját hasznosító erőművek, erőmű parkok létesítése. − A megye meglévő geotermikus energia bázisának jobb kihasználása geotermikus kutak és a hőenergiát vezető rendszer kiépítésével (lakossági és mezőgazdasági célú hasznosítás).

− KKV támogató és ösztönző környezet, KKV-k versenyképességének növelése (innovációs ökoszisztéma építése, szabad vállalkozási zónák, mikrohitelezési program, technológiaváltás, szerkezetátalakítás, hálózatosodás), magas hozzáadott értékű tevékenységek erősítése (fejlesztés, programozás, K+F, innováció) − Vegyipar, gépipar, kohászat, energia- és víztermelés, hulladékgazdálkodás megújult bázisán innovatív fejlesztések. − Határon túli gazdasági kapcsolatok fejlesztése. Helyi piacok fejlesztése, szlovák-magyar értékesítési láncok kiépítése (Kassai mintabolt). − Miskolci Egyetem fejlesztései (pl. Tudáscentrum, Science Park, Sporthotel) − A turisztikai vonzerők és szolgáltatások összehangolt fejlesztése, közös akciótervek kidolgozása az egységes turisztikai térségekben; az ágazatban dolgozók kompetenciájának és idegennyelvtudásának fejlesztése. − A helyi természeti és kulturális adottságok, hagyományok turisztikai vonzerejének növelése hozzájárulhat a leghátrányosabb helyzetű térségekben lévő munkahelyeik számának, a térségek népességmegtartó erejének növekedéséhez. Fontos figyelembe venni, ugyanakkor, hogy a turisztikai ágazat erőteljesen szezonalitáshoz kötött, tehát előfordulhat, hogy időszakosan változik a munkaerőigény az ágazatban. − A tervezésnél figyelembe kell azt is venni, hogy a megyében található munkaerő nehezen mobilizálható, vagyis a helyi fejlesztésekre érdemes a hangsúlyt helyezni.

178 M U N K A A N Y A G

− Munkahelyteremtés befektetés-ösztönzéssel, különös tekintettel a magas hozzáadott értékű tevékenységekre, ipari parkok fejlesztése, kihasználtságának növelése, ipar 4.0; új befektetések és beszállítói tevékenységek összekapcsolása: − A magasan képzett munkaerő térségben történő foglalkoztatásának növelése érdekében a gazdasági potenciál bővítése, magasabb hozzáadott értékű, tudásintenzív (infokommunikáció, járműipar és mechatronika) termelő tevékenységek letelepítése, elsősorban a megye jelentősebb városaiban, ennek érdekében a városok befektetés- ösztönzési tevékenységeinek összehangolt fejlesztése. − A meglévő ipari parkok kihasználtságának növelése jól szervezett, összehangolt befektetés- ösztönzési tevékenység által. − Az ipari parkba betelepülő vállalkozások számára nyújtott működést és termelést elősegítő szolgáltatási funkciók kialakítása, bővítése (pl. adótanácsadás, adminisztratív szolgáltatások, töltőpontok, logisztikai és K+F szolgáltatások kialakítása). − A meglévő KKV-k megerősítése, tevékenységük hozzáadott értékének növelése, innovációs potenciáljuk (technológiakorszerűsítés, digitalizáció) fejlesztése, ezáltal versenyképességük javítása. − Innovációs ökoszisztéma (startup és spinoff) építése: olyan gyorsan növekedő vállalkozások támogatása, melyek a kutatási eredmények piaci hasznosításával, exportpiaci pozíciók elfoglalásával, tudás-intenzív foglalkoztatás növelésével, valamint az üzlet- és termékfejlesztési tudás felhalmozásával a versenyképes, innovatív KKV szektort erősítik meg megyénkben. − A megyei vállalkozások versenyképességét támogató információs technológiai fejlesztések megvalósításához szükséges informatikai infrastruktúra szűk keresztmetszeteinek feloldása, digitalizáció, a szükséges kapacitásbővítések megvalósítása, valamint a vállalati működést támogató alkalmazások elterjedésének ösztönzése a megye egész területén. − Villámárvizek, árvizek kezelése, mezőgazdasági melioráció komplexebb alkalmazása. − A mezőgazdaság digitalizációjának elterjesztését célzó programok megvalósítása. − Folyamatos technológia fejlesztés az egyre erősebben jelentkező infekciósok kezelésére. Korszerű és szárazságtűrő fajták meghonosítása az éghajlatváltozásra válaszul. − A hulladék-hőenergia hasznosítására és hatékony vízgazdálkodási rendszerekre építő integrált zöldség- és gyümölcstermesztési, valamint ehhez kapcsolódóan raktározási, értékesítési és feldolgozási rendszerek kialakítása. − Helyi ötletek, kezdeményezések megvalósítására programok kidolgozása majd projektesítése, a már folyó tevékenységek fejlesztése a hátrányos helyzetű településeken a kézműves hagyományokra alapozva (méz, ehető virágok, gyógynövények, ősi cigány mesterségek, ipari kender, PET palackok és rongyhulladékok feldolgozása, helyi termékekre épített vásárok stb.). − A termelés, a termékfeldolgozás és értékesítés fejlesztése mellett elengedhetetlen az EU- konform termelői önszerveződések és termelői szervezetek létrehozása és működtetése, amely a megye valamennyi települését érinti. − A térség környezeti hatások által leginkább veszélyeztetett, kedvezőtlen adottságú, versenyképes termelésre alkalmatlan területein az intenzív gazdálkodás módszerei helyett az extenzív, vagy az ökológiai gazdálkodást, esetleg az erdőművelést kell előtérbe helyezni. − Képzési rendszer beindítása a korszerű agrár-, közgazdasági-, piaci-, jogi-, informatikai ismeretek területén, amely elősegíti, a munkaerő képzettségi szintjének emelését, a szaktechnológiát igénylő ágazatok fejlesztését, az elöregedő gazdatársadalom korösszetételének javulását.

179 M U N K A A N Y A G

− Rövid Ellátási Láncok kiépítése. Termelői piacok szerepének fokozása. A meglévő gyümölcs- és növénytermesztés valamint állattenyésztés alapulvételével a helyi értékesítési csatornák támogatása.

− A megye meglévő geotermikus energia bázisának jobb kihasználása geotermikus kutak és a hőenergiát vezető rendszer kiépítésével (lakossági és mezőgazdasági célú hasznosítás). − Minőségi turizmus fejlesztése, amely kapcsolódik a helyi környezeti és kulturális sajátosságokhoz (innováció a termékek és szolgáltatások körében, innovatív megoldások és infokommunikáció alkalmazása, turisztikai klaszter tevékenységek). − Helyi alapanyagokat felhasználó, minőségi gasztronómiai vendéglátóhelyek kialakítása, gasztronómiai sokszínűséget képviselő, magasan képzett, illetve nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek térségbe vonzásával. − A népművészeti hagyományokra alapozott kreatív, népies közösségi terek hálózatszerű kialakítása, kapcsolódó kézműves ipari hagyományok felélesztése, fejlesztése, a megye kézműves/iparművészeti hagyományait őrző üzemek fejlesztése és turisztikai attrakciós elemekkel való bővítése. − Az aktív turizmus különböző fajtáinak fejlesztése az élmény és aktivitás igényének előtérbe kerülésével. o A megye hegyvidéki területei kiváló lehetőséget biztosítanak az extrém sportok, vagy „fun” és kalandparkok kialakítására, fejlesztésére. o A kerékpáros turizmus kiegészítő szolgáltatásainak fejlesztése (útvonalak, útjelző táblák, applikációk, GPS koordináták). o Komplex vízi turisztikai fejlesztések megvalósítása elsősorban a Bodrogon, Tiszán (kikötők, szabad strandok, túra kajak-kenu bázisok, séta és buli hajók). − Kulturális, történelmi, vallási emlékhelyek, helyszínek és azok kiegészítő attrakciókkal történő fejlesztése. − Barnamezős területek rehabilitációja és új funkcióval való ellátása az ipari örökség bemutatására. o Az ózdi Rombauer Terv alapján az egykori gyár területén kialakított eddigi attrakciók továbbfejlesztése. o Sajószentpéter régi üveggyári területének turisztikai hasznosítása. o Telkibányai Aranybánya Témapark kialakítása.

− A szlovák-magyar gazdasági együttműködés fejlesztése, különös tekintettel a vállalatközi, illetve kutatásra, fejlesztésre irányuló és az innováció keletkezését és terjedését segítő kapcsolatokra, melyhez kapcsolódóan kiemelt fontosságú a határon átnyúló közlekedési útvonalak fejlesztése. − Az M30-as út határig történő kiépítése kapcsán jelentkező együttműködési kezdeményezések megvalósítása a logisztika terén, integrált szolgáltatási rendszerek és kapcsolódó infrastruktúra kialakítása. − A versenyképesség növelése érdekében a határmenti térségekben előállított mezőgazdasági termékek szomszédos országban történő piacra jutásának elősegítése (helyi piacok fejlesztése, szlovák-magyar értékesítési láncok kiépítése, kassai mintabolt létrehozása). − Határon átnyúló turisztikai akciótervek kidolgozása, a térség kulturális és természeti örökségének hasznosítására (pl. közös desztináció-menedzsment és marketingstratégiák, tapasztalatcserék).

180 M U N K A A N Y A G

− A vízi és a kerékpáros turizmus útvonalainak meghosszabbítása a határ túloldalára közös aktív turisztikai programok megvalósítása érdekében.

181