Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója Helyzetértékelés I. kötet M U N K A A N Y A G 2020. november M U N K A A N Y A G Tartalomjegyzék 1. Borsod-Abaúj-Zemplén megyére értelmezhető külső környezet vizsgálata ......................... 4 1.1. A megye fejlődésének társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetének azonosítása nemzetközi és hazai szinten ................................................................................................... 4 2. Borsod-Abaúj-Zemplén megye adottságainak, belső erőforrásainak elemzése .................... 9 2.1. Természeti adottságok, természeti erőforrások és a környezet állapotának elemzése . 9 2.1.a. Természeti adottságok (éghajlat, földtan, talajtan, vízrajz, domborzat, élővilág) ... 9 2.1.b. A termőföldek területnagyságának és mennyiségének alakulása ......................... 21 2.1.c. A táj jellemzői ......................................................................................................... 22 2.1.d. Természet- és tájvédelem ...................................................................................... 23 2.1.e. Környezeti elemek állapota és az alakulásukat befolyásoló fontosabb tényezők . 26 2.1.f. Szennyezett területek számbavétele ...................................................................... 28 2.1.g. Felszíni és felszín alatti vízkészletek ....................................................................... 29 2.1.h. Energiaforrások ...................................................................................................... 30 2.1.i. Vízkárt okozó elemek (árvíz- és belvízveszély, fakadóvíz) és vízkárelhárítással kapcsolatos helyzetelemzés ............................................................................................. 32 2.1.j. Épített környezet és a kulturális örökség védelme (műemlékek, régészeti lelőhelyek) ........................................................................................................................ 34 2.2. Gazdasági bázis .............................................................................................................. 37 2.2.a. Főbb gazdasági ágazatok, azok fejlődési irányai: mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, üdülés, idegenforgalom, vízgazdálkodás, ipar, szolgáltatás ............................................ 37 2.2.b. A gazdaság belső és külső kapcsolatai ................................................................... 63 2.2.c. A termelési infrastruktúra állapota ........................................................................ 66 2.2.d. A telepítési tényezők értékelése ............................................................................ 71 2.2.e. A területi innovációs potenciál ............................................................................... 73 2.2.f. A térség gazdaságának versenyképességét befolyásoló tényezők ......................... 75 2.3. Társadalmi környezet .................................................................................................... 76 2.3.a. Kulturális adottságok, értékek................................................................................ 76 2.3.b. Területi identitás, civil aktivitás .............................................................................. 77 2.3.c. Humán erőforrások: demográfiai szerkezet és prognózis, foglalkoztatási viszonyok, humánkapacitások, jövedelmi viszonyok, nemzetiségek helyzete; ............... 80 2.4. Közlekedési (országos és térségi jelentőségű közúti, kerékpáros, vasúti, légi és vízi közlekedés) és kommunális infrastruktúra: ....................................................................... 110 2.4.a. Vonalas rendszerek, létesítmények...................................................................... 110 2.4.b. Egyéni és közösségi közlekedési megközelíthetőségi viszonyok ......................... 116 2.4.c. Vízellátás ............................................................................................................... 120 2.4.d. Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, szennyvíz és szennyvíziszap elhelyezés . 121 2.4.e. Energiaellátás ....................................................................................................... 122 2.4.f. Hulladéklerakók, hulladékgazdálkodás ................................................................. 125 2.4.g. A települések intézmény-felszereltsége ............................................................... 128 2.4.h. A települések jellemző lakásviszonyai .................................................................. 142 3. Településhálózati adottságok ............................................................................................. 145 3.1. Településhierarchia ..................................................................................................... 145 3.2. A településhálózat területen belüli és kívüli kapcsolatai (nemzetközi és nemzeti hálózatok, vonzáskörzetek, agglomerációk), ..................................................................... 147 2 M U N K A A N Y A G 3.3. Települések közötti feladatmegosztások, együttműködések ..................................... 150 3.4. A térszerkezeti elemek azonosítása, a térszerkezet időbeli alakulása, a térségi terület- felhasználás változásai, tendenciák értékelése .................................................................. 153 3.5. A táj terhelésének és terhelhetőségének meghatározása .......................................... 155 4. Borsod-Abaúj-Zemplén megyét érintő tervezési-fejlesztési környezet áttekintése .......... 156 4.1. A térséget érintő ágazati koncepciók, területfejlesztési elképzelések és hatályos területi tervek áttekintése ................................................................................................. 156 5. A térség területfejlesztési szereplői elképzeléseinek feltárása, a tervezési folyamat partnerségi tervének elkészítése és végrehajtása ................................................................. 164 6. A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének elemzése ..................................... 170 6.1. A területfejlesztés forrásainak elemzése .................................................................... 170 6.2. A területfejlesztés intézményrendszere (szervezet, működés, együttműködés) ....... 170 6.3. A területfejlesztés hatékonysága (eddigi eredmények, forrás-aktivitás, az intézmények hatása, hiányosságok) ........................................................................................................ 171 7. Helyzetértékelés ................................................................................................................. 172 7.1. A megye erősségeinek, gyengeségeinek, lehetőségeinek és a térséget fenyegető veszélyek azonosítása......................................................................................................... 172 7.2. A megye lehetséges fejlesztési irányainak bemutatása, és ezek alapján a lehetséges cselekvési területek azonosítása ........................................................................................ 175 3 M U N K A A N Y A G 1. Borsod-Abaúj-Zemplén megyére értelmezhető külső környezet vizsgálata 1.1. A megye fejlődésének társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetének azonosítása nemzetközi és hazai szinten Borsod-Abaúj-Zemplén megye az Észak-magyarországi statisztikai régióban található. Ez Magyarország legészakibb fekvésű megyéje, északi határa egyben Szlovákiával szomszédos államhatár is. A megye határos Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Nógrád megyével. A megye földrajzi adottságai nagyon változatosak, itt találkozik nyugatról a Bükk hegység, délről az Alföld, északról a Sajó völgy és a Cserehát, valamint keletről a Zempléni hegység. Az Észak-magyarországi-középhegységhez tartozó északi-északnyugati területrész morfológiailag igen változatos, magába foglalja a Bükk-vidék egy részét, az Aggtelek–Rudabányai hegyvidéket, a Tokaj– Zempléni hegyvidéket, valamint a köztük lévő dombsági területeket (Gömöri-Hevesi-dombság, Borsodi-dombság, Cserehát) a vízfolyás-völgyekkel, nagyobb medencékkel (Ózd-Egercsehi-medence, Sajó-, Rakacai-, Hernád-völgy) együtt. A megye déli, délkeleti területei már az alföldi táj morfológiailag kiegyenlítettebb, síkvidéki jellegű térségéhez tartoznak, amely magába foglalja a Borsodi-Mezőség, Sajó-Hernád-sík területeit, valamint a Bodrogköz, Takta-köz és a Borsodi-ártér területeit. Tájhasználat szempontjából a Sajó-Hernád-sík területén a szántóterületek nagyobb aránya mellett a vízfolyásvölgyek gyepterületei, a Borsodi-Mezőség összefüggő füves területei, maradvány vizes élőhelyei, a Bodrog-köz, Taktaköz mozaikosabb tájhasználata emelendő ki. A Zempléni-hegység vulkanikus láncait magas csúcsok és mély völgyek tagolják, míg a Cserehát, Bükk és az Aggteleki- karszt lekopott mészkőhegységek. Folyóvizei közül legjelentősebbek a Tisza, valamint jobb oldali mellékfolyói a Bodrog, Hernád, Sajó és Zagyva. Az évi középhőmérséklet a hegyvidéki domborzat miatt hűvösebb az országos átlagnál, a csapadék 700-800 mm körüli. 4 M U N K A A N Y A G Területét tekintve Borsod-Abaúj-Zemplén megye – Bács-Kiskun után - az ország 2. legnagyobb, lakosságszámát tekintve – Pest után - a második legnagyobb megye. Területe 7247,17 km2, lakónépessége a 2019. évi adatok szerint 642.447 fő. A megye településszerkezetét egyrészt Miskolc és vonzáskörzetének meghatározó szerepe, másrészt az aprófalvak sokasága jellemzi. A megye lakónépességének 24 százaléka Miskolcon, 34 százaléka a többi 28 városban, 42 százaléka