A Füzéri Vár
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
FÉLD ISTVÁN* JÜAN CABELLO AFÖZÉRIVÁR BORSODI KISMONOGRÁFIAK 11 í. kép. A vár alaprajza az 1977. évi kutatás után (László Csaba rajza) FELD ISTVÁN — JUAN CABELLO A FÜZÉRI VÁR HERMAN OTTÓ MÚZEUM MISKOLC, 1980 A kötet a Sátoraljaújhelyi járási Hivatal és Füzérkomlós Közös községi Tanács támogatásával jelent meg Lektor: Fügedi Erik Horler Miklós Szerkesztette: Szabadfalvi József Technikai szerkesztő: Viga Gyula Borítóterv: Kamarás Jenő ISSN 0324—4563 ISBN 963—01—2854—3 FELELŐS KIADÓ: DR. SZABADFALVI JÓZSEF Borsodi Nyomda — 80 5139 — Fv.: Kilián Béla BEVEZETÉS Hazánk legészakibb táján, a Zempléni-hegység keleti szélén el terülő Hegyköz medencéjében emelkedik a füzéri vár. Közel 500 m magas, az egész környék felett uralkodó, alig megközelíthető szikla csúcsra épült, s bár egykori épületeinek többsége már elpusztult, még így is jelentős középkori vármaradványaink közé tartozik, fes tői fekvése pedig legszebb műemlékeink közé sorolja (2—5. kép). Látogatóinak száma — bár kiesik a forgalmas turistautakból — évről évre növekszik, egyre többen csodálják meg legépebben megmaradt részét, a gazdag faragványokkal díszített várkápolnát. Rohamosan pusztuló falai néhány éve arra késztették a környék lelkes patriótáit, hogy mozgalmat indítsanak a romok megmenté sére. Kezdeményezésükre végül az Országos Műemléki Felügyelőség elhatározta a vár feltárását és falainak helyreállítását. A munka első lépéseként 1977-ben kisebb kutatásra került sor a várban. Ennek során sikerült fő vonalaiban tisztázni az erősség egykori alaprajzi formáját, annak változásait, és számos, az egykor itt folyt életről tanúskodó lelet került napvilágra. Az előzetes kutatás nyomán elkészült a romok állagvédelmének a terve, s remélhető, hogy a következő években a helyreállítási munkák is megindulnak. Ekkor kerülhet majd sor valószínűleg az ásatás folytatására, melynek eredményeit összevetve a párhuzamo san folyó levéltári kutatások adataival, megrajzolható lesz a füzéri vár egykori élete, részletes története. Hogy a kutatás teljes befejezése előtt, most kísérletet teszünk a vár történetének felvázolására — vállalva azt is, hogy munkánk korántsem lesz mentes a hibáktól —, annak több oka van. Egyrészt hasznosnak éhezzük, hogy az eddigi irodalom adatainak és helyszíni megfigyeléseink összefoglalásával előzetes beszámolót adjunk erről az építészeti-történeti szempontból nagyrészt ismeretlen várról. Másrészt a szakmunkákban is gyakori tévedések kirostálásával, a 17. századi várleltárak szövegének közlésével és elemzésével, a vár ról készült ábrázolások összegyűjtésével, az 1930-as években végzett biztosító munkák leírásával a későbbi összefoglalást kívánjuk elő készíteni. Nem utolsósorban úgy véljük, hogy ezzel is hozzájárul hatunk a füzéri vár maradványainak megmentéséhez és a közép kori magyar várak jobb megismeréséhez.1 5 AZ ÁRPÁD-KORI VÁR A ma is nagyrészt erdővel borított Hegyköz sohasem nyújtott különösen jó lehetőségeket a földművelés számára. Lakóinak első sorban az erdő, az állattartás és a gyümölcstermesztés biztosított megélhetést. Az itt megjelenő első emberek bizonyára a hegyek lábánál húzódó völgyekben kezdtek hozzá az erdőirtáshoz, a lege lők, szántók kialakításához. A megtelepedés hosszú folyamatát ma még nem tudjuk nyomon követni. A Hegyköz őstörténetének emlé keit ugyanis még nem gyűjtötték össze, a vidékről megemlékező első írott források pedig késeiek, csak a 13. század második feléből származnak. Így, ha a környék kora Árpád-kori történetét kutatjuk, csupán a helynevekből következtető településtörténet bizonytalan megállapí tásaira hagyatkozhatunk. Eszerint a magyar államalapítás korában szlávok éltek a tájon, majd a 12. század folyamán magyar betele pedéssel vegyes lakosság jött létre. Az első települések azok len nének, melyek hozzátétel nélküli személyneveket viselnek — ilyen Füzér, Nyíri, Kajata. Később jöttek volna létre a -telke, -háza, -földje végződésű névvel ellátott falvak, mint Pálháza, Filkeháza, Derzstelke, Kánásfölde.2 1. Az 1977. évi feltárást a szerzők vezették, munkatársaik Gyuritza Anna, László Csaba, Lukács Zsuzsa, Tárnoki Judit és Simon Zoltán voltak. A romok konzerválásának terveit Teleki Katalin készítette. Jelen munkánkhoz külön okleveles kutatást nem, végeztünk, csak a mellékletben közölt 17. századi inverttáriumaknál használtuk a levéltári eredetit. A folyamatban levő teljes feldolgozó munka során az okleveles kutatást dr. Draskóczy István végzi, az eddig előkerült leletanyagból a kályhacsempéket Gyuritza Anna, az edény- és fémleleteket Juan Cabello dolgozza fel, míg az építészeti részletek vizsgálatát Féld István végzi. Az 1977. évi kutatásról ké szített első jelentések: Cabello J.—Féld I.: Jelentés a füzéri vár ban 1977-ben folytatott kutatásról, in: Archaeologiai Értesítő, meg jelenés alatt; Feld I.: Kutatás a füzéri várban, in: Műemlékvéde lem, megjelenés alatt. 6 2. kép. A vár délről (fotó Hász András) Biztosabb adataink csak a szélesebb vidék korai történetéről vannak. Füzér környéke a középkorban Abaúj vármegyéhez tarto zott. A megyének nevet adó Aba-nemzetség legkorábbi szálláste rülete — a Mátra vidéke — után, hamarosan megszállta a Hernád völgyét is. Az itt emelt nemzetségi várukat akkor is megtarthat ták, amikor Szent István az egyes nemzetségi szállásterületekből megszervezte a királyi vármegyéket. A nemzetség ugyanis az ural kodó szövetségesei közé tartozott, egyik jelentős vezetője lehetett Aba Sámuel, István sógora. A király ezért csak a régi nemzetségi földek egy részét sajátította ki, itt felépítette Üjvár megye székhe lyeként a ma is meglevő Abaújvárat, E vár környékén feküdtek egy £>e^ természeti viszonyaira és gazdálkodására: Balassa I. 1964. 5—26. és Petercsák T.: Hegyköz. Miskolc. 1978. (Borsodi kis- monografiak. 6.). A környék etnikumára és a helynevekre- Knie- zsa I.: Magyarország népei a XI. században. In: Emlékkönyv Szent István halálának kilencszázadik évfordulóján. II. Bp. 1938 410— ÍHy ,S*abó Ls A falurendszer kialakulása Magyarországon Bp 1966. 136. 7 3. kép. A vár északnyugatról. Ligeti Antal olajfestménye, 1854. MNG. a királyi várföldek, majd a királyné német vendégnépeinek falvai is. A megye más részei, főleg az erdős vidékek azonban az Abák kezén maradtak. A ránkmaradt kevés oklevél nem tájékoztat bennünket az Aba-nemzetség 11—12. századi szerepéről. A 13. század végén meg szaporodó írott forrásokból azonban már egy hatalmas, több mint húsz ágra bomló nemzetség képe bontakozik ki előttünk, mely az ország egyik legnagyobb birtokosa.'5 Valószínű tehát, hogy a korai Árpád-korban Füzér környéke is az Abák uralmi területéhez tartozott, sőt, nem kizárt, hogy a füzéri várat is a nemzetség valamelyik ága építtette. Erre azonban csak közvetett bizonyítékaink vannak. Mindenekelőtt egy 1270-ben kelt oklevél, melyben azt olvashatjuk, hogy Füzér várát és uradalmát egy bizonyos Kompolt-nemzetségbeli Vak Andronicus adta el II. Endre királynak. Időpontról nem esik szó benne, de ha írója nem téved, mindenképpen 1235 előtt kellett megtörténnie az adás-vétel- 3. Abaúj vármegyére: Györffy Gy. 1963. 41—44., az Aba-nemzetség- re: Karácsonyi J. 1900. I. 19—71. 8 4. kép. A vár délnyugatról. Ligeti Antal litográfiája, 1854 körül, MNM. nek, tehát ekkor már állt volna a vár. Az oklevélben szereplő And- roni'cusról és a Kompolt-nemzetségről semmi közelebbit nem tu dunk, viszont abból, hogy a Kompolt-név az Aba-nemzetségben volt használatos, arra lehet következtetni, hogy a füzéri vár eladója, s talán építtetője e nemzetséghez tartozott. Ezt látszik igazolni az is, hogy a várhoz tartozó uradalmat észak és nyugat felől egyaránt Aba-birtokok — Gönc és Szalánc — dél és kelet felől pedig már Zemplén vármegye határolták/1 Mielőtt azonban tovább követnénk a vidék és a vár történetét, tekintsük át röviden, mit tudunk a legújabb kutatások alapján az Árpád-kori Magyarország várairól! Az államalapítást követő időszakban a vármegyék közigazgatási központjai, az ispánsági várak voltak a legjelentősebbek. Ezek biz- 4. A megállapítás Györffy Györgytől származik: Györffy Gy. 1963. 44, 82. — tőle vette át Fügedi Erik — Fügedi E. 1977. 23, 134. — aki korábban — Fügedi E. 1975. 67. — még II. Endrét tartotta a vár építtetőiének. Utóbbi munkájában tévesen említi, hogy az 1264. évi oklevél emlékezik meg II. Endre vásárlásáról. 9 5. kép. A vár délkeletről. Greguss János metszete. Vasárnapi Űjság, 1868. (reprodukció Hász András) tosították a király fennhatóságát az országban és fontos útvonalak, folyók mellé épülve gyakran ellátták az ország védelmét is. Mellet tük még néhány korábbi eredetit nemzetségi vár magánkézben ma radhatott és valószínűleg már korán megerősítették lakóhelyeiket a kialakuló földesúri osztály tagjai is. Erre részben a kisebb táma dások elhárítása miatt volt szükség, de ezzel hatalmukat is bizto sították a birtokaikon dolgozók felett. E várak erődítéseit válto zatos szerkezetű fa-földsáncok, árkok alkották, de míg a nagy ki terjedésű ispánsági várakat tekintélyes méretű védőművek övezték, a korai feudális magánvárak igen kis területet foglaltak el, s a sáncon belül általában csupán egy fából vagy kőből készített épü let állt.5 5. Az ispánsági várakra: Nováki Gy.: Várépítészetünk kezdetei. In: Várépítészetünk. (Szerk.: Gerő L.). Bp. 1975. 45—60. A legújabb kutatási eredményekre: az Acta Ardh. Acad. Scient. Hung. 28. kö tetének (1976) tanulmányai. A korai feudális magánvárakat Nováki Gyula és munkatársai határozták meg: Nováki Gy.—Sándorii Gy.— Miklós Zs. 1979. 90—98. 10 Kőfallal védett várakat a 11—12. században még a király is keveset építhetett, ezek nagyobb számban csak a 13. században ter