FÉLD ISTVÁN* JÜAN CABELLO AFÖZÉRIVÁR BORSODI KISMONOGRÁFIAK 11 í. kép. A vár alaprajza az 1977. évi kutatás után (László Csaba rajza) FELD ISTVÁN — JUAN CABELLO A FÜZÉRI VÁR HERMAN OTTÓ MÚZEUM MISKOLC, 1980 A kötet a Sátoraljaújhelyi járási Hivatal és Füzérkomlós Közös községi Tanács támogatásával jelent meg Lektor: Fügedi Erik Horler Miklós Szerkesztette: Szabadfalvi József Technikai szerkesztő: Viga Gyula Borítóterv: Kamarás Jenő ISSN 0324—4563 ISBN 963—01—2854—3 FELELŐS KIADÓ: DR. SZABADFALVI JÓZSEF Borsodi Nyomda — 80 5139 — Fv.: Kilián Béla BEVEZETÉS Hazánk legészakibb táján, a Zempléni-hegység keleti szélén el­ terülő Hegyköz medencéjében emelkedik a füzéri vár. Közel 500 m magas, az egész környék felett uralkodó, alig megközelíthető szikla­ csúcsra épült, s bár egykori épületeinek többsége már elpusztult, még így is jelentős középkori vármaradványaink közé tartozik, fes­ tői fekvése pedig legszebb műemlékeink közé sorolja (2—5. kép). Látogatóinak száma — bár kiesik a forgalmas turistautakból — évről évre növekszik, egyre többen csodálják meg legépebben megmaradt részét, a gazdag faragványokkal díszített várkápolnát. Rohamosan pusztuló falai néhány éve arra késztették a környék lelkes patriótáit, hogy mozgalmat indítsanak a romok megmenté­ sére. Kezdeményezésükre végül az Országos Műemléki Felügyelőség elhatározta a vár feltárását és falainak helyreállítását. A munka első lépéseként 1977-ben kisebb kutatásra került sor a várban. Ennek során sikerült fő vonalaiban tisztázni az erősség egykori alaprajzi formáját, annak változásait, és számos, az egykor itt folyt életről tanúskodó lelet került napvilágra. Az előzetes kutatás nyomán elkészült a romok állagvédelmének a terve, s remélhető, hogy a következő években a helyreállítási munkák is megindulnak. Ekkor kerülhet majd sor valószínűleg az ásatás folytatására, melynek eredményeit összevetve a párhuzamo­ san folyó levéltári kutatások adataival, megrajzolható lesz a füzéri vár egykori élete, részletes története. Hogy a kutatás teljes befejezése előtt, most kísérletet teszünk a vár történetének felvázolására — vállalva azt is, hogy munkánk korántsem lesz mentes a hibáktól —, annak több oka van. Egyrészt hasznosnak éhezzük, hogy az eddigi irodalom adatainak és helyszíni megfigyeléseink összefoglalásával előzetes beszámolót adjunk erről az építészeti-történeti szempontból nagyrészt ismeretlen várról. Másrészt a szakmunkákban is gyakori tévedések kirostálásával, a 17. századi várleltárak szövegének közlésével és elemzésével, a vár­ ról készült ábrázolások összegyűjtésével, az 1930-as években végzett biztosító munkák leírásával a későbbi összefoglalást kívánjuk elő­ készíteni. Nem utolsósorban úgy véljük, hogy ezzel is hozzájárul­ hatunk a füzéri vár maradványainak megmentéséhez és a közép­ kori magyar várak jobb megismeréséhez.1 5 AZ ÁRPÁD-KORI VÁR A ma is nagyrészt erdővel borított Hegyköz sohasem nyújtott különösen jó lehetőségeket a földművelés számára. Lakóinak első­ sorban az erdő, az állattartás és a gyümölcstermesztés biztosított megélhetést. Az itt megjelenő első emberek bizonyára a hegyek lábánál húzódó völgyekben kezdtek hozzá az erdőirtáshoz, a lege­ lők, szántók kialakításához. A megtelepedés hosszú folyamatát ma még nem tudjuk nyomon követni. A Hegyköz őstörténetének emlé­ keit ugyanis még nem gyűjtötték össze, a vidékről megemlékező első írott források pedig késeiek, csak a 13. század második feléből származnak. Így, ha a környék kora Árpád-kori történetét kutatjuk, csupán a helynevekből következtető településtörténet bizonytalan megállapí­ tásaira hagyatkozhatunk. Eszerint a magyar államalapítás korában szlávok éltek a tájon, majd a 12. század folyamán magyar betele­ pedéssel vegyes lakosság jött létre. Az első települések azok len­ nének, melyek hozzátétel nélküli személyneveket viselnek — ilyen Füzér, Nyíri, Kajata. Később jöttek volna létre a -telke, -háza, -földje végződésű névvel ellátott falvak, mint Pálháza, Filkeháza, Derzstelke, Kánásfölde.2 1. Az 1977. évi feltárást a szerzők vezették, munkatársaik Gyuritza Anna, László Csaba, Lukács Zsuzsa, Tárnoki Judit és Simon Zoltán voltak. A romok konzerválásának terveit Teleki Katalin készítette. Jelen munkánkhoz külön okleveles kutatást nem, végeztünk, csak a mellékletben közölt 17. századi inverttáriumaknál használtuk a levéltári eredetit. A folyamatban levő teljes feldolgozó munka során az okleveles kutatást dr. Draskóczy István végzi, az eddig előkerült leletanyagból a kályhacsempéket Gyuritza Anna, az edény- és fémleleteket Juan Cabello dolgozza fel, míg az építészeti részletek vizsgálatát Féld István végzi. Az 1977. évi kutatásról ké­ szített első jelentések: Cabello J.—Féld I.: Jelentés a füzéri vár­ ban 1977-ben folytatott kutatásról, in: Archaeologiai Értesítő, meg­ jelenés alatt; Feld I.: Kutatás a füzéri várban, in: Műemlékvéde­ lem, megjelenés alatt. 6 2. kép. A vár délről (fotó Hász András) Biztosabb adataink csak a szélesebb vidék korai történetéről vannak. Füzér környéke a középkorban Abaúj vármegyéhez tarto­ zott. A megyének nevet adó Aba-nemzetség legkorábbi szálláste­ rülete — a Mátra vidéke — után, hamarosan megszállta a Hernád völgyét is. Az itt emelt nemzetségi várukat akkor is megtarthat­ ták, amikor Szent István az egyes nemzetségi szállásterületekből megszervezte a királyi vármegyéket. A nemzetség ugyanis az ural­ kodó szövetségesei közé tartozott, egyik jelentős vezetője lehetett Aba Sámuel, István sógora. A király ezért csak a régi nemzetségi földek egy részét sajátította ki, itt felépítette Üjvár megye székhe­ lyeként a ma is meglevő Abaújvárat, E vár környékén feküdtek egy £>e^ természeti viszonyaira és gazdálkodására: Balassa I. 1964. 5—26. és Petercsák T.: Hegyköz. Miskolc. 1978. (Borsodi kis- monografiak. 6.). A környék etnikumára és a helynevekre- Knie- zsa I.: Magyarország népei a XI. században. In: Emlékkönyv Szent István halálának kilencszázadik évfordulóján. II. Bp. 1938 410— ÍHy ,S*abó Ls A falurendszer kialakulása Magyarországon Bp 1966. 136. 7 3. kép. A vár északnyugatról. Ligeti Antal olajfestménye, 1854. MNG. a királyi várföldek, majd a királyné német vendégnépeinek falvai is. A megye más részei, főleg az erdős vidékek azonban az Abák kezén maradtak. A ránkmaradt kevés oklevél nem tájékoztat bennünket az Aba-nemzetség 11—12. századi szerepéről. A 13. század végén meg­ szaporodó írott forrásokból azonban már egy hatalmas, több mint húsz ágra bomló nemzetség képe bontakozik ki előttünk, mely az ország egyik legnagyobb birtokosa.'5 Valószínű tehát, hogy a korai Árpád-korban Füzér környéke is az Abák uralmi területéhez tartozott, sőt, nem kizárt, hogy a füzéri várat is a nemzetség valamelyik ága építtette. Erre azonban csak közvetett bizonyítékaink vannak. Mindenekelőtt egy 1270-ben kelt oklevél, melyben azt olvashatjuk, hogy Füzér várát és uradalmát egy bizonyos Kompolt-nemzetségbeli Vak Andronicus adta el II. Endre királynak. Időpontról nem esik szó benne, de ha írója nem téved, mindenképpen 1235 előtt kellett megtörténnie az adás-vétel- 3. Abaúj vármegyére: Györffy Gy. 1963. 41—44., az Aba-nemzetség- re: Karácsonyi J. 1900. I. 19—71. 8 4. kép. A vár délnyugatról. Ligeti Antal litográfiája, 1854 körül, MNM. nek, tehát ekkor már állt volna a vár. Az oklevélben szereplő And- roni'cusról és a Kompolt-nemzetségről semmi közelebbit nem tu­ dunk, viszont abból, hogy a Kompolt-név az Aba-nemzetségben volt használatos, arra lehet következtetni, hogy a füzéri vár eladója, s talán építtetője e nemzetséghez tartozott. Ezt látszik igazolni az is, hogy a várhoz tartozó uradalmat észak és nyugat felől egyaránt Aba-birtokok — Gönc és Szalánc — dél és kelet felől pedig már Zemplén vármegye határolták/1 Mielőtt azonban tovább követnénk a vidék és a vár történetét, tekintsük át röviden, mit tudunk a legújabb kutatások alapján az Árpád-kori Magyarország várairól! Az államalapítást követő időszakban a vármegyék közigazgatási központjai, az ispánsági várak voltak a legjelentősebbek. Ezek biz- 4. A megállapítás Györffy Györgytől származik: Györffy Gy. 1963. 44, 82. — tőle vette át Fügedi Erik — Fügedi E. 1977. 23, 134. — aki korábban — Fügedi E. 1975. 67. — még II. Endrét tartotta a vár építtetőiének. Utóbbi munkájában tévesen említi, hogy az 1264. évi oklevél emlékezik meg II. Endre vásárlásáról. 9 5. kép. A vár délkeletről. Greguss János metszete. Vasárnapi Űjság, 1868. (reprodukció Hász András) tosították a király fennhatóságát az országban és fontos útvonalak, folyók mellé épülve gyakran ellátták az ország védelmét is. Mellet­ tük még néhány korábbi eredetit nemzetségi vár magánkézben ma­ radhatott és valószínűleg már korán megerősítették lakóhelyeiket a kialakuló földesúri osztály tagjai is. Erre részben a kisebb táma­ dások elhárítása miatt volt szükség, de ezzel hatalmukat is bizto­ sították a birtokaikon dolgozók felett. E várak erődítéseit válto­ zatos szerkezetű fa-földsáncok, árkok alkották, de míg a nagy ki­ terjedésű ispánsági várakat tekintélyes méretű védőművek övezték, a korai feudális magánvárak igen kis területet foglaltak el, s a sáncon belül általában csupán egy fából vagy kőből készített épü­ let állt.5 5. Az ispánsági várakra: Nováki Gy.: Várépítészetünk kezdetei. In: Várépítészetünk. (Szerk.: Gerő L.). Bp. 1975. 45—60. A legújabb kutatási eredményekre: az Acta Ardh. Acad. Scient. Hung. 28. kö­ tetének (1976) tanulmányai. A korai feudális magánvárakat Nováki Gyula és munkatársai határozták meg: Nováki Gy.—Sándorii Gy.— Miklós Zs. 1979. 90—98. 10 Kőfallal védett várakat a 11—12. században még a király is keveset építhetett, ezek nagyobb számban csak a 13. században ter­