Phpx4wvyn.Pdf
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
Markó György • Sándor Ákos • Sz. Kovács Éva A teniszbajnok Pétery Jenő és egy polgári család élete és viszontagságai a XX. században Nemzeti Emlékezet Bizottsága Budapest, 2019 © NEB Hivatala, 2019 © Markó György, Sándor Ákos, Sz. Kovács Éva, 2019 Felelős kiadó: a NEB Hivatalának főigazgatója Olvasószerkesztő: Kállay Sarolta Könyvterv: Varga Júlia Borító: Pétery Jenő 1928-ban. Pétery Jenő-fényképalbum, Magyar Tenisz Szövetség Nyomdai munkálatok: Prime Rate Kft. ISBN 978-615-5656-24-8 Tartalom Ajánlás (Máthé Áron) ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 7 A családi fényképalbumok története ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 9 A Pétery család ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ..13 Pétery Jenő háborús fényképei .......................................................17 Dizőz a családban: Kállay Angéla. ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ..45 Gyilkosság Csobajon...................................................................51 A csobaji gyilkosság utóélete. ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ..57 Kállay Angéla kártérítési pere ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ..63 A szubrett: Várady Ili . ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ..67 Várady Ili, a sportlady. ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ..85 Pétery Jenő, a teniszbajnok ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ..99 Fegyvergyakorlat és házasság 1930-ban ......................................... 115 Kudarcos szövetségi kapitány, sikeres elnök ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 127 A bridzs a Pétery családban ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 137 Pétery Jenő utolsó katonai szolgálata ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 141 Pétery János, az embermentő ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 149 Jeszenszky József és Juhász Katalin internálása ................................ 159 5 A Pétery családok kitelepítése Budapestről. ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 173 Koncepciós kémper Pétery János ellen. ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 189 Epilógus ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 195 A fényképek lelőhelye ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 201 6 Ajánlás 2018 őszén keresett fel szerzőtársai képviseletében Markó György e könyv ötletével. Az egész XX. századot átívelő kötet gondolata szervesen illeszke- dik a Nemzeti Emlékezet Bizottsága küldetéséhez. Kitűnően megmutatja ugyanis, hogy miként vetett véget egy csapásra a szovjet megszállás a polgári világnak, és mit jelentett a kommunista diktatúra azok számára, akik pusztán habitusukkal is cáfolták a marxizmus „tudományát”. Egyetemi társadalomtörténet-professzorom, Kovács I. Gábor a két világ- háború közötti időszakot következetesen a „polgári korszaknak” hívta. Jól- lehet, a közkeletű nevén Horthy-rendszer vagy Horthy-korszak máig viták tárgya, egyvalami mégiscsak bizonyos: a polgárság szerves részét képezte az akkori berendezkedésnek. Sőt, ahogyan a könyvből is kiderül, sokkal több modernizációs tartalék rejlett abban a rendszerben, mint ahogyan azt a kom- munista diktatúra idején hirdették. A polgári világot 1945-ben azonban nem a „népi” világ követte. Hiába beszélt népi demokráciáról vagy népi hatalom- ról Rákosi, majd Kádár, a polgárság elpusztítása után megindult a magyar gazdatársadalom, a parasztság elleni hadjárat, amelyet téeszesítés néven is- mert meg az ország. Talán a legszomorúbb, hogy ez a két kampány az ország polgárosodását egyszerre támadta meg alulról és felülről. Jelen sorok írójának nagyszülei és dédszülei közül szinte mindenki érin- tett volt a fenti két csonkítási folyamatban, amelyet ráadásul egy horizontális irányú amputálás is kiegészített: Trianon. Felmenőim közül volt, aki az ott- honi tájakat – Kalotaszeget – veszítette el, mert az új államban lehetetlen helyzetbe került. Később volt, akinek Solton házát és földjét vették el, ráadá- sul még kuláklistára is tették. S volt, akit budapesti lakásából és fogtechnikai műhelyéből semmiztek ki. A magyar családok szinte mindegyikében vannak hasonló történetek, esetenként kiegészülve 1944 borzalmaival. 7 Ami 1945 után következett ugyanis, az Kovács Imre parasztpárti poli- tikus szavaival „mindannak az ellenkezője, amit az ezerév képvisel és szim- bolizál”. 1944–45 valóban „a magyar történelem nagy szakadása” volt, még akkor is, ha egyes szokások megtűrve vagy egyenesen támogatva tovább él- hettek a tiltások mellett. A hagyományok megjelenéséhez hosszú idő kell, újjáélesztésükhöz talán még több. A megszakított tradíciók újrakötéséhez csak 1989 után kezdhetett hozzá az ország, és ami a nemzeti emlékezetet illeti, a helyreállítás-felidézés munkája még három évtized múltán is tart. Kötetünk ehhez a folyamathoz kíván hozzájárulni. Máthé Áron elnökhelyettes Nemzeti Emlékezet Bizottsága 8 A családi fényképalbumok története Minden családnak van története, és minden családban vannak fényképalbu- mok, amiket kíváncsian lapoznak az újabb és újabb generációk képviselői, illetve a családba bekerült új tagok. De kevesen hinnék el, hogy a családi fényképalbumoknak is van története, sokszor legalább olyan izgalmas és hi- hetetlen, mint maga a családi história. A sors véletlenül hozta össze a könyv egyik társszerzőjét a régi fényké- pek, kastélyok és egyéb gazdasági épületek iránt érdeklődő Judit asszonnyal. Sándor Ákos felesége Jeszenszky lány, így amikor a világhálón a nagyjesze- ni Jeszenszky család után kutatott, érthetően felkeltette figyelmét az alábbi felhívás: „A Jeszenszky kastélyról vannak képeim 1929-től és a családról is. Ha még vannak élő rokonai, és szeretnék az 5 db fotóalbumot, szívesen visz- szaadom nekik.” A kapcsolatfelvételt követően hozzá is jutott az említett albumokhoz, és ekkor szembesült azzal, hogy az albumok mintegy háromnegyede nem a Jeszenszky családhoz, hanem a budapesti kötődésű polgári, felső középosz- tálybeli Pétery családhoz köthető. A két család közötti kapcsolat „csupán” annyi volt, hogy dr. Pétery Jenő takarékpénztári igazgató második felesége – válásukat követően – a Tengelic községhez tartozó Alsóhídvég településré- szen, festői környezetben található kastély tulajdonosához, nagyjeszeni báró Jeszenszky Józsefhez ment feleségül. Maga az albumgyűjtemény rendkívül különös úton került megőrzőjük birtokába. Judit az általa gondozott, kivetett, vágóhídra váró haszonállatok – elsősorban lovak – részére keresett olyan, akár rosszabb karban lévő régi épületet, amelyben állatai számára nyugalmas helyet biztosíthat, ahol gaz- dálkodhat. Így akadt az alsóhídvégi kastélyra is. Elhatározta, hogy kinyo- mozza a jelenlegi tulajdonosát, és az épület megfelelő állagban tartása mel- lett bérbe veszi. Bár a tulajdonos elhatárolódott az együttműködéstől, Judit 9 körbejárta a környező települések idős lakóit, és tőlük vásárolt meg három, a Pétery-Jeszenszky családra vonatkozó albumot. Kutatását itt felfüggesztette. Néhány évvel később egy Törökbálint környéki egykori laktanyában bé- relt földet állatai részére, amikor a terület tulajdonosának felajánlása alapján megvásárolta egy taxisofőr hagyatékát, amely részben régi fényképekből, al- bumokból állt. Az albumokat fellapozva – maga is hihetetlennek találta –, de ugyanerre a két családra vonatkozó fényképeket látott. Kiderült, hogy a taxisofőr korábban a Budapest II. kerület, Áldás utca 7. szám alatti egykori Pétery-villa egy leválasztott lakását bérelte, itt jutott – talán nem egészen törvényes úton – a fényképalbumok birtokába. (Ráadásul a kézirat lezárása után derült ki, hogy a családi albumok közül a Pétery Jenő sportolói pályafu- tását dokumentáló darab 2018 őszén egy könyvárverésen szerencsés módon a Magyar Tenisz Szövetség birtokába került, így az abban megőrzött fény- képek is szerepelhetnek a kötetben.) Visszatérve Judit asszony történetéhez, valljuk be őszintén, annak való- színűsége, hogy valaki két független forrásból ugyanahhoz a családhoz köt- hető albumokhoz ilyen úton jut hozzá, vajmi csekély. Az albumok értékét tovább növeli, hogy a felvételek időrendben, nagyrészt feliratozva követik egymást az 1900-as évektől az ötvenes évekig. Azokat Pétery Jenő fia, Tamás látta el címzéssel: I. album: „1934 januártól – Budapest” II. album: „Anyám válása után báró Jeszenszkyvel és máshol (1941– 1944)” III. album: „Utazások, 1939 (Németország, Svájc, Olaszország)” IV. album: „Én baby-től [sic!] 13 éves koromig, Budapest-Rózsadomb, Alsóhídvég-puszta és máshol.” V. album: „Társadalmi élet barátokkal, ismerősökkel (30-as évek eleje, közepe)” VI. album: „Én mint gyerek, 2. rész = báró Jeszenszky kastély körül (40-es évek eleje)” VII. album: „1. rész = Első Világháború, 2. rész = Tartalék[os] tiszti hadgyakorlat 1930. 3. rész = Bevonulás Erdélybe (1940)” VIII. album: „Én mint gyerek” 10 Pétery Jenő és báró Jeszenszky József: a polgár és az arisztokrata. Pétery a fővárosi banktisztviselő, tenisz- és bridzsbajnok, a budapesti társadalmi élet jelentős szereplője, míg Jeszenszky a vidéki gazdálkodó, kastélytulajdonos, vadász, katona és úrlovas. Sorsuk összekapcsolódott, de életük mozzanatai nem csak fényképalbumokban maradtak az utókorra. Sándor Ákos tovább kutatott a két család története