Zentai, János: Adatok Ormánság Néprajzi Határának Megállapításához
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
ADATOK ORMÁNSÁG NÉPRAJZI HATÁRÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ ZENTAI JÁNOS A magyarság nagy néprajzi palettáján Bara Északra is elég könnyen megvonható a ha nya megye az egyik legváltozatosabb, legárnyal tár: bár a lakosság magyar, de katolikus, ellen tabb színfolt. Maga az itt lakó magyarság is több tétben a református ormánságiakkal, (e tény — — néha egymástól nagyon is eltérő — néprajzi a vallási különbség — néha elég éles határt csoporthoz tartozik. Ezt tudjuk régóta. Egyik von). Jó darabon földrajzi határ a drávaszéli másik néprajzi csoporttal néprajzkutatóink már síkságból meredeken kiemelkedő siklós—villá többször foglalkoztak. Sajnálatosan érdekes vi nyi dombvonulat. szont az, hogy nem ismerjük az egyes néprajzi Nyugat felé is több-kevesebb bizonyossággal csoportok pontos területét. így még azt sem tud megvonható a határ. Földrajzi határ itt nincs, juk bizonyosan, hogy tulajdonképpen hány ma de a sízfetéin reíformétus Belső^Som-ogy felé ter gyar néprajzi csoport van megyénkben. Nem jedő — és azzal valószínűleg egy etnikus csopor tudjuk azt sem, hogy két távolabbi terület egy tot alkotó — Szigetvidék magyarságától válasz mástól elütő jelenségei két különböző csoport tóvonal az Ormánság és e terület közé nyúló, sajátságai-e vagy pedig egy egység egymástól későbbi telepítésű katolikus magyar és részben messzebb eső területének változatai? volt sváb lakosságú keskeny sáv, valamint a A legtöbb répraíjzi csoport területi meghatá Dráva menti kisebb horvát sziget. rozását meg sem kísérelte senki. Gyenge ment Legbizonytalanabb a helyzet kelet felé. Föld ség, hogy ez még országos viszonylatban is alig rajzi határ egyáltalában nincs. Siklós felé a történt meg. Pedig már több mint egy évtizede drávavölgyi síkság szerves folytatása az ormán az Ethnographia (1954. — LXV. évf.) lapjain sági tájnak. Egyezők az éghajlati, növényföld országos vita is folyt ennek jelentőségéről. (VAJ rajzi, gazdálkodási viszonyok és lehetőségek. Rá DA L. pp. 1—19. VARGYAS L. pp. 240—244. adásul az ottani őslakos magyarság éppen úgy BODROGI T. pp. 581—592.) Még magának a református magyar, mint az ormánsági. A kül fogadalomnak meghatározása körül is sok a ső tényezők egyeznek, — mi tehát a választó zűrzavar. BARABÁS J. (NÉ. 1958. pp. 19—26.) vonal? Ezt kell megkeresni! igyekezik tisztázni e kérdést. A törekvés nem új kelé tű; jelentkezik már a Nagyjából ez a helyzet a megye néprajzilag XIX. század elején. Azóta is, ahány néprajzku legjobban feltárt, legismertebb területe — Or tató, szociográfus, nyelvész Ormánsággal foglal mánság — viszonylatában is. Vétenénk az igaz kozott, szinte valamennyi igyekezett kijelölni a ság ellen, ha rögtön nem mutatnánk rá, milyen határokat, felsorolni a községeket is, amelyek régi már az igény Ormánság néprajzi határai ide számítandók. Ifj. KODOLÁNYI János a NÉ. nak megállapítására, mennyi igyekezet, mily 1958. évi (XL.) számában közli a kérdés megol sok meghatározás történt eddig e téren. Sajnos dására való törekvést, felsorakoztatva az eddig a »határmegállapítások-« legtöbbször nem ki- ez irányiban történt megállapításokat, (pp. 5— elégítőek, sokszor felületesek, sőt tévesek. Ment 17.) Ezért feleslegesnek is tartjuk ezek itteni, ség legyen a jóakaratú szándék nem kielégítő újból való felsorolását. eredményére, hogy az ilyen területi elhatárolás Az említett kísérleteket olvasva láthatjuk, sok esetben bizony nem könnyű munka. Itt me hogy ahány megállapítás, annyi féle az ered gint BARABÁS idézett tanulmányára hivatko mény. Hol tehát az igazság? Ezt a még rejtőző zunk, amely igyekszik rendszerezni a kialaku valóságot kell megkeresnünk. lás okait, a meghatározás kategóriáit. A sokféle terület-meghatározás következté Nézzük meg közelebbről, Ormánság esetében ben végül csak kialakut egy — már szinte hogyan is áll ez a tény. Dél felé nincs vita. Itt mondhatnánk: akadémikus Ormánság. Maga élesek a határok: földrajzi (a Dráva), nyelvi (a ifj. Kodolányi is ezt veszi számba, sorolja fel horvátság), sőt politikai is (az országhatár); ha Ormánság című összefoglaló művében. Múzeu bár ez utóbbi sokszor nem választó vonal. munk »Baranya népe« című kiállítása néprajzi 78 ZENTAIJÁNOS térképén is ez szerepel. Talán nem lesz felesle kell is tovább foglalkozni. Talán vitatható, ges felsorolni ezeket a községeket nyugatról ke ahogy a bikla termonóliáját taglalja. Szerintünk let felé: itt nem az elnevezésen van a hangsúly — bizo Drávafok, Markóc, Bogdása, Sósvertike, Drá- nyára BODONYI (i.m. és h.) sem erre gondolt vaiványi, Sellye, Marócsa, Kákics, Okorág, Mó- —, hanem ezen ruhadarab szabási, készítési nosokor, Gyöngyfa, Magyarmeeske, Csányosz- módját kell vizsgálat tárgyává tenni, vagyis a ró, Nagycsány, Kemse, Zaláta, Piskó, Vejti, Lú- biklának azt a formáját, melyet Ormánságban zsok, Vajszló, Besence, Páprád, Bogádmind- viseltek. Már csak azért sem lehet a terminoló szent, Hirics, Kisszentmárton, Baranyahidvég, giához ragaszkodni, hiszen Kelet-Ormánságban Sámod, 'Adorjás, Kórós. Cún, Drávapiski, Ké nem is igen használják a bikla szót, itt a ruha mes, Szaporca, Tésenfa, Drávaesepely, Rádfalva, darab neve kebel. És itt visszakanyarodva a Drávaszerdahely, Drávacsehi, Drávapalkonya, viselet meghatározó jelentőségéhez, hallgassuk Kovácshida, Diósviszló, Márfa, Terehegy, Ipacs- meg mint vélekedik erről maga az ormánsági fa, Drávaszabolcs. Összesen negyvenöt község. nép: »Azok szoknyásak, mink kebelesök vaó- Ezeket tartjuk számon — majdnem azt mond tunk«, — még gyakran halljuk az öregasszo hatni: hivatalosan — ormánsági községeknek. nyok szájából e kifejezést. Vagyis ők maguk is Helyesebben, eddig terjed Ormánság »vélt« ha a viseletük különbözőségére hivatkozva különí tára. Azért írtam vélt -nek, mert pontos ha tették el magukat a nem ormánságiaktól. Ez nem irodalmi hatás ! tár — legalább is kelet felé — megállapítva nincs. Ifj. Kodolányi említi meg idézett helyen, előz Nézzük csak egész röviden, milyen elvek alap ményekre hivatkozva, az ormánsági endogámi- ján kísérelték meg eddig a kérdéses elhatáro kus jelenség fontosságát. BARABÁS J. (i. m. p. lást. Mint láttuk a földrajzi elhatárolás — bár 24.) Shlrokogorofí etnikum meghatározó állás egyesek ezzel is kísérleteztek — a jórészt egye pontját említi. Ezek közül a mi viszonylatunk ző körülmények miatt éppen a legvitásabb he ban a »4. a közösség összetartozás-tudata, endo- lyen — keleti határ — lehetetlen. Az eddigi gám gyakorlat tail párosultam« meghatározás a megállapítások többsége néprajzi alapon történt. legérdekesebb. De milyen tényezőket vegyünk itt alapul? Isme Ifj. Kodolányi említett cikkében (p. 15—16.) retes az a már klasszikussá vált, frappáns meg közölt adatok szerint megtette a kezdeményező határozás : »ameddig a bikla ér«. (BODONYI N. : lépést a házassági kapcsolatok vizsgálatával. Ö Várady: Baranya múltja^ és jelenje I. p. 218." ugyan csak a két vitásabb — nyugati és keleti Itt tehát a viseletről van szó. Ennél a témánál — határterületekről közli három-három község nem árt időznünk egy kissé. A népviselet az a adatait. De ezek is igen gondolatébresztők. Mán- szembetűnő néprajzi jelenség, amit a nem szak doki László továbbfejlesztő kezdeményezésére ember is leginkább észrevesz. Éppen ezért tart fogtam hozzá a munka részletesebb és területi ja a szakemberek nagyrésze igen kétes értékű leg kitérj esz tettebb folytatásához. kritériumnak. Bonyolítja a helyzetet, hogy ré gebbről nagyon kevés hiteles képünk van nép Elsősorban a legvitatottabb, legbizonytala viseletünkről. Ormánság népviseletéről — pon nabb — a keleti — határterületet tettem vizsgá tosabban annak egyik részéről — ugyan már is lat tárgyává. Időben igyekeztem a lehető leg merünk leírást a XIX. század első feléről, messzebbre visszamenni. Szemben ifj. Kodolá MUNKÁCSY, akkori szaporcai református lel nyi XIX. századi adataival ém a XVIII. század kész, a Regélő с lapban közölt cikkéből (1842. majdnem közepéig (elvétve még tovább is), p. 65.). Bár az ott közölt adatok hitelességében vagyis az egyes községek meglévő egyházi anya nincs mit kételkednünk, fogalmunk sincs róla, könyveinek kezdetéig. Ettől fogva az adatokat vajon ez a viselet mely területem terjedt el, s egészen a második világháborúig vizsgálat alá ugyanakkor milyen lehetett a nem ormánsági vettem. A kutatott terület kiterjed Ormánság terület népviselete? egész keleti felére : Hirics—Baranyahidvég—Sá mod vonalától kezdve kelet felé Ormánság ed ISem Ormánságot illetően ez a helyzet még dig vélt határáig; — huszonkét község, vagyis homályosabb ezen a téren. Ifj. Kodolányi részle nagyjából az a terület, amit Bőköznek neve tesen elemzi (i.m. p. 10—14.) a népviselet jelen zünk. Itt a határon átlépve a Drávavölgy egé tőségét Ormánság etnikus elhatárolásában. Ö szen országhatárig tartó református magyar általában elég lemondóan nyilatkozik e krité községei (tizenhárom falu), továbbá az ú. n. riummal kapcsolatban. Viszont egyes megálla Hegyföld (Közép-Baranyai domvidék) területi pításai nagyon helytállóak: főkötő, a főkötőnek leg határos falvainak, és még egy néprajzilag a vagy egyéb ruhadarabnak a meghalt fejfájára tájhoz sorolható falunak (Peterd) református való szegelése, melyek tényét saját észleléseim magyarsága (6+1 község) tartozik a feldolgo is feltétlenül alátámasztják. Ezekkel érdemes, él zott területhez. Tehát összesen negyvenkét köz- ORMÁNSÁG NÉPRAJZI HATÁRA 79 ség közel kétszáz éves anyaga, több mint 22 000 földi falvak. Helyszűke miatt a többi — ezeken adat képezi az elemzés alapját. kívüli — érintett falut egyenként nem sorolom Az Ormánságon kívüli adatok szükségesek az fel, ezek adatait