DOCSLIB.ORG

Nukleinsavak Gyűjtőneve, Amelyek Dezoxiribóz Cukorrészt Tartalmaznak

Total Page：16

File Type：pdf, Size：1020Kb

Download full-text PDF Read full-text
Nukleinsavak Gyűjtőneve, Amelyek Dezoxiribóz Cukorrészt Tartalmaznak 1 A nukleinsavkémiai kisszótár: aminoacil-tRNS szintetáz: adott aminosavat a megfelelő tRNS-hez kapcsoló enzim DNS: dezoxiribonukleinsav, DNA <ang.>: olyan nukleotidegységekből felépülő nukleinsavak gyűjtőneve, amelyek dezoxiribóz cukorrészt tartalmaznak. A gének kódolására, és továbbadására szolgálnak. RNS: ribonukleinsav, RNA <ang.>: olyan nukleotid egységekből felépülő nukleinsav, amely cukorrészként ribózt tartalmaz, előfordul minden élő sejtben, valamint egyes vírusokban. Nukleotidok: (= bázis + cukor + foszfát) a nukleozidok foszforsav-észtereinek gyűjtőneve. A bennük szereplő cukorrész (D-ribóz v. 2-dezoxi-D-ribóz) alapján megkülönböztetik a ribonukleotidok és a dezoxiribonukleotidok csoportját. Nukleozidok: (= bázis + cukor) szűkebb értelemben a nukleinsavakban előforduló pirimidin- és purinbázisok N-ribozid, ill. N-2’-dezoxiribozid típusú glikozidjainak gyűjtőneve (citidin, uridin, timidin, adenozin, guanozin). A ~okban a cukorrész mindig furanóz szerekezetű, az N-glikozidos szénatom pedig -konfigurációjú. Nukleinsavak (DNS, RNS): <lat. nucleus ‘mag’>: (= bázis+cukor+foszfát -> polimer) nukleotidokból felépülő óriásmolekulák (biopolimerek), amelyek minden sejtben és a virusokban is megtalálhatók, azoknak esszenciális alkotórészei. ~akat először F. Miescher (1869) különített el a genny fehérvérsejtjeiből. Watson–Crick-modell: a DNS térszerkezetét leíró térszerkezeti modell. A ~ szerint a DNS-molekula kettős hélixét két, ellentétes lefutású (antiparalel) polinukleotid-lánc alkotja. A két láncot a komplementer bázispárok (adenin–timin, guanin–citozin) között létrejött hidrogénkötések tartják össze. A kettőshélix-szerkezetet J. D. Watson és F. Crick javasolta 1953-ban. A ~ szerint a polinukleotid-láncokat helikális szerkezetű cukorfoszfátváz építi fel; a hélix tengelyére merőleges irányban, a hélix belseje felé helyezkednek el a nukleinsavbázisok. A ~ alapján jól magyarázható a genetikai információ megőrzése és átadása. DNS kettős hélix/spirál: → Watson–Crick-modell DNS-replikáció: A DNS mindkét szálának megduplázódása, amely során egy DNS kettős spirálból létrejön kettő, az eredetivel azonos DNS kettős spirál. Transzkripció: Atírás (DNS->RNS) amely során a DNS-függő RNS polimeráz a rendelkezésére álló nukleozid 5’-trifoszfátokból RNS-t hoz létre. Fontosabb lépései: iniciáció, elongáció és termináció. Transzláció: Fehérje bioszintézis (RNS->Fehérje), amely során a riboszóma az RNS alapján, a rendelkezésre 2 álló (és megfelelő aminosavat hordozó) tRNS-ek segítségével megszintetizálja az adott fehérjét. Mutáció: Az eredetihez képesti elváltozás a DNS-ben (más vagy hiányzó nukleotid(ok)) Riboszóma: A fehérjeszintézist = transzlációt végző ribozim, mely 2 rRNS és több fehérjéből áll. Ribozim: sejtszervecske, ribonukleo-protein komplex: egy bizonyos enzimatikus feladatot ellátó (egy bizonyos reakciót katalizáló) RNS. Enzim: Egy bizonyos enzimatikus feladatot ellátó (bizonyos reakciót katalizáló) fehérje. mRNS: hírvivő vagy messenger RNS: „átmeneti” adathordozóként szolgál (DNS -> mRNS -> Fehérje) feladata: a fehérje aminosavsorrendjét a genetikai kód által meghatározó RNS, amely a megfelelő DNS-ről szintetizálódik és a riboszóma „fordítja le” ezt az információt fehérjévé. rRNS: riboszomális RNS: a riboszóma fő alkotóeleme, a katalitikusan aktív része. tRNS: átvivő vagy transzfer RNS: Antikodont és az annak megfelelő aminosavat (ill. kötőhelyét) tartalmazó RNS. Az aminosavakat a riboszómához szállítja, az mRNS-en lévő kodonokat antikodonja segítségével ismeri fel (bázispárosodás elve) aminoacil-tRNS szintetáz: adott aminosavat a megfelelő tRNS-hez kapcsoló enzim genetikai kód: a nukleinsavszekvenciák aminosavszekvenciára „fordítását” meghatározó szabályrendszer, az mRNS 3 bázisa alkot egy kodont, ami egy aminosavat határoz meg oly módon, hogy adott antikodonú tRNS ismeri fel a transzláció során Kodon: Nukleotid-hármas a DNS/RNS-en, mely egy-egy aminosavat kódol Kromoszóma: (a görög chroma=színes és soma=test) egyetlen hosszú DNS, amely számos gént, szabályozó és egyéb szekvenciákat tartalmaz. Kromatin: a kromoszóma anyaga, mely eukarióta sejtekben DNS (rendszerint kettős szálú) és fehérje komplexe. (Festhető, innen a neve.) Antikodon: Nukleotid-hármas a tRNS-en, mely reverz-komplementje a kodonnak (tehát Watson- Crick párosítással illeszkedik a kodonhoz transzláció közben) Gén: Az öröklődő DNS egy fehérjét kódoló része. genetikai kód: a nukleinsavszekvenciák aminosavszekvenciára „fordítását” meghatározó szabályrendszer, ahol az mRNS 3 bázisa alkot egy kodont, amely egy fehérjeépítő aminosavat határoz meg oly módon, hogy azt a transzláció során egy adott antikodonú tRNS felismeri. 3 Genom: A gének összesége (egy egyedben/fajban), pl. a humán (emberi) genom. Exon: Egy gén/mRNS azon része(i), mely(ek) tényleges fehérjeszekvenciát kódól(nak) Intron: Egy gén/mRNS azon része(i), mely(ek) nem kódolnak fehérjeszekvenciát, és az RNS érés során (transzkripció és transzláció között) kivágódnak, pre-mRNS -> m-RNS. Restrikciós endonukleáz: DNS-hasító enzim, mely csak egy meghatározott szekvencia egy meghatározott pontján hasítja a DNS-t. Palindrom szekvencia: DNS szekvencia, mely megegyezik a reverz-komplementjével, pl. AATT, GGATCC, stb. Antiszensz oligonukleotid: A kódoló DNS szálhoz kapcsolódó oligonukleotid, amely speciális szakaszhoz kötődve gátolhatja a DNS átíródását (transzkipciót). PCR: Polimerase-Chain-Reaction: polimeráz-láncreakció, egy eljárás a sejten-kívüli (in vitro) DNS sokszorosítására. (templát DNS + primer + polimeráz + nukleotidok(monomerek) + hőmérsékletváltakozás = sokszorozódás) RNS- polimeráz: egy enzim amely széttekeri a DNS kettős spirált Promoter: a DNS-nek az a része ahova az RNS-polimeráz kötődik és ahol megkezdi a transzkripciót riboszóma: a fehérjeszintézist végző sejtszervecske, egy ribonukleoprotein komplex RNS nukleotidok, mint építőelemek Terminátor: prokarióták azon DNS része ami jezi a transzkripció végét Transzkripciós egység: Az a DNS darab ami RNS-é átíródik. Transzkripcós factorok: az eukarióta sejtek azon fehérjéi amelyek az RNS-polimeráz kötését, illetve a transzkripció megkezdését elősegítik. Transzkripciós Iniciációs Komplex: A transzkripciós faktorok és a promoter régióhoz kapcsolódó RNS-polimeráz II együttese. TATA Box: A DNS promoter része 4 A nukleinsavkémia koronázatlan királyai: Francis Harry James Dewey Maurice Hugh Compton Crick Watson Frederick Wilkins Lord Alexander 1962 Nobel-díj a DNS molekuláris Johannes Friedrich R. Todd szerkezetének felismeréséért Miescher (angol biokémikus) svájci orvos-kémikus 1957 Nobel-díj 1869-ban felfedezi és A nukleotidok és a izolálja a DNS-t. nukleotid koenzimek felfedezéséért Picture 51 Rosalind Franklin 5 Oswald T. Avery (DNS a kromószóma anyaga) A nukleinsavkémia koronázatlan királyai, kémiai és orvosi Nobel-díjak: 1980 Paul Walter Frederick Stanford Moore és William H. Stein Berg Gilbert Sanger amerikai biokémikusok rekombináns-DNS A nukleinsavak 1972 Nobel-díj szekvenálásáért a ribonukleáz aktív centrumának katalitikus aktivitása és kémiai szerkezete közötti kapcsolat feltárásáért Luis Federico Leloir (argentín biokkémikus) 1970 Nobel-díj a cukor nukleotidok felfedezéséért és a Aaron Klug (angol kémikus ) 1982 Nobel-díj szénhidrátok a krisztallográfiai elektronmikroszkóp kifejlesztéséért bioszintézise kapcsán illetve a bilológiai szempontból fontos nukleinsav6 - elért eredményeiért fehérjekomplexek szerkezetfelderítéséért Sir James Gertrude George H. Sidney Altman és Thomas R. Cech W. Black B. Elion Hitchings Amerikai/kanadai és amerikai kémikus 1988 Nobel-díj a purin alapú kemoterápiás gyógyszerek kifejlesztéséért 1989 Nobel-díj az RNS katalitikus tulajdonságainak felfedezéséért. Kary B. Mullis Venkatraman Thomas Ada Yonath Michael Smith Ramakrishnan Steitz 1993 Nobel-díj 2009 Nobel-díj Polimeráz Irányított a riboszóma szerkezetének és 7 láncreakció (PCR) mutagenezis funkciójának tanulmányozásáért Tomas Lindahl, Paul Modrich és Aziz Sancar 2015 Nobel-díj „A DNS-javítás mechanizmusának tanulmányozásáért” 9 Nukleinsavak: 1) A kromoszóma és felépítése 2) DNS- RNS építőelemek: Nukleozidok, nukleotidok, nukleinsavak Nem-RNS és -DNS alkotó purinszármazékok A DNS térszerkezete, a bázispárok 3) DNS nanorendszerek 4) DNS (RNS) reaktivitása: hidrolízise az építőelemek kémiai szintézise kémiai (szilárdfázisú) szintézis enzimatikus szintézis: a replikáció 5) Transzkripció 6) Transzláció 7) DNS analitika: szekvenálás 8) Bioenergetika 10 1) A kromoszóma és felépítése A prokarióták, körülhatárolt sejtmag Az eukarióták olyan élőlények, amelyek valódi nélküli élőlények, tipikusan sejtmaggal (a mag anyagát a citoplazmától egy egysejtűek, ilyenek az archeák és a maghártya választja el) rendelkező sejtekből baktériumok épülnek fel (eu = valódi, karyon = sejtmag). Mind a prokatiota-, mind az eukarióta- sejtekben az információtárolásra a DNS hivatott. Escherichia coli Egy eukarióta sejt genetikai anyagának többsége a 11 baktérium papucsállatka sejtmagban, kromoszómák formájában van tárolva. Egy férfi diploid sejt kariogramja: Fajfüggő az eukarióta sejtek 22*2 testi kromoszóma = 44 kromoszómáinak a száma: 2 nemi kromoszóma: X és Y = 2 rozs 14 Σ= 46 galamb 16 giliszta 36 mezei nyúl 46 ember 46 csimpánz 48 Y kromoszómán csak kutya 78 melyek mutációja férfi meddőséget okozhat, azaz nem öröklődik a baj ponty 104 X kromoszóma kb. pillangó 380 fontosak az intellektus fejlődésében, páfrány 1200 mutációjuk mentális betegségek soráért lehet felelős A szexuális úton szaporodó fajok mind 1) diploid (két kromoszómakészlet; 44+2) vagy poliploid (több készlet; triploid – magnélküli
Load more

Recommended publications
  • Luis Federico Leloir, En El 50 Aniversario De La
    LUIS FEDERICO LELOIR, EN EL 50 ANIVERSARIO DE LA CONCESIÓN DEL PREMIO NOBEL DE QUÍMICA LUIS FEDERICO LELOIR, ON THE 50TH ANNIVERSARY OF THE AWARDING OF THE NOBEL PRIZE IN CHEMISTRY Leiva-Cepas, Fernando1-4; López-López, Isabel5 1 Departamento de Ciencias Morfológicas y Sociosanitarias. Facultad de Medicina y Enfermería. Universidad de Córdoba. 2 Servicio de Anatomía Patológica. Hospital Universitario Reina Sofía de Córdoba. España. 3 Grupo de Investigación en Regeneración Muscular CTS-985. 4 GC-12. GICEAP. Instituto Maimónides de Investigación Biomédica Traslacional de Córdoba. 5 UGC de Nefrología. Hospital Universitario Reina Sofía de Córdoba. España. Recibido: 15/09/2020 | Revisado: 01/11/2020 | Aceptado: 29/11/2020 DOI: 10.15568/am.2020.811.hca01 Actual Med. 2020; 105(811): 248-250 Historia, Conmemoraciones y Aniversarios El camino de la investigación científica es polimorfo. nandola para entregarse de manera integral a la inves- Esto quiere decir que aunque se inicie una trayecto- tigación científica (2). ria de una manera, los designios de la misma pueden cambiar el fin último de la ciencia practicada. El ca- Tras conocer los estudios de fisiología del Profesor mino más corto entre dos puntos, no siempre es la Houssay (Premio Nobel de Medicina y Fisiología línea recta. Leloir es la referencia del discípulo que en 1947), se incorpora a su instituto para realizar iguala o aventaja al maestro conservando la lealtad, el su tesis doctoral, propuesta de su decisivo maestro: respeto y la deferencia. “Suprarrenales y metabolismo de los hidratos de car- bono”, en el metabolismo glucídico en las glándulas Luis Federico Leloir nace en París el 6 de septiembre suprarrenales (Premio de la Facultad de Medicina de 1906, y es un producto genuinamente argentino, una de Buenos Aires en 1934).
    [Show full text]
  • Los Premios Nobel De Química
    Los premios Nobel de Química MATERIAL RECOPILADO POR: DULCE MARÍA DE ANDRÉS CABRERIZO Los premios Nobel de Química El campo de la Química que más premios ha recibido es el de la Quí- mica Orgánica. Frederick Sanger es el único laurea- do que ganó el premio en dos oca- siones, en 1958 y 1980. Otros dos también ganaron premios Nobel en otros campos: Marie Curie (física en El Premio Nobel de Química es entregado anual- 1903, química en 1911) y Linus Carl mente por la Academia Sueca a científicos que so- bresalen por sus contribuciones en el campo de la Pauling (química en 1954, paz en Física. 1962). Seis mujeres han ganado el Es uno de los cinco premios Nobel establecidos en premio: Marie Curie, Irène Joliot- el testamento de Alfred Nobel, en 1895, y que son dados a todos aquellos individuos que realizan Curie (1935), Dorothy Crowfoot Ho- contribuciones notables en la Química, la Física, la dgkin (1964), Ada Yonath (2009) y Literatura, la Paz y la Fisiología o Medicina. Emmanuelle Charpentier y Jennifer Según el testamento de Nobel, este reconocimien- to es administrado directamente por la Fundación Doudna (2020) Nobel y concedido por un comité conformado por Ha habido ocho años en los que no cinco miembros que son elegidos por la Real Aca- demia Sueca de las Ciencias. se entregó el premio Nobel de Quí- El primer Premio Nobel de Química fue otorgado mica, en algunas ocasiones por de- en 1901 al holandés Jacobus Henricus van't Hoff. clararse desierto y en otras por la Cada destinatario recibe una medalla, un diploma y situación de guerra mundial y el exi- un premio económico que ha variado a lo largo de los años.
    [Show full text]
  • &Quien Es El Doctor Luis Federico Leloir?
    LUIS FEDERICO LELOIR, En 1956 fue necesario crearle la espectacularidad y ofrece, por el Su respuesta no se hizo esperar, categoria . de profesor extraordina­ contrario, la imagen del hombre mientras los dedos de sus manos "NACI ALLA POR EL 900", rio porque no había en su espe. humilde. Habíamos c:>ncertado la permanecían entrelazados, quietos. ES UNO DE LOS CIENTIFI­ cíalidad quien pudiera integrar entrevista por teléfono el jueves Su mirada fria se hundía en mí. un c.oncurso para juzgarlo. Y, sin por la noche. Y al día siguiente, -A ver. creo que nací allá COS MAS IMPORTANTES embargo, sigue siendo un hombre a las 15.30, lo encontramos en su por el 1900; un 6 de septiembre DEL MUNDO Y ES ARGEN­ retraído, asombrosamente modes­ ambiente, es decir, entre la~ vie· de 1906, debo tener, pues, unos to y con una paciencia a toda prue­ jas paredes del Instituto de lnves· 62 años. • TINO. SUS APORTES AL ba. Rehúye la publicidad y prefie· tigaciones B ioquímic~o;o. al 2400 de -¿Usted es argentino, d,octor? CAMPO DE LA BIOQUIMI­ re permanecer en el anonimato, la calle Obligado, . en el barrio de -Mis padres son argentinos, pe- - CA SON INNUMERABLES. aun cuando ha recibido gran canti· Belgrano. Al doctor Luis Federico ro yo he nacido en Francia; diga- r~ dad de premios en dinero, que los Leloir Lo enmarcan un verdadero mos por casualidad. pero luego SU PERSONALIDAD, SOR­ acepta pero que los dedica a la arsenal de máquinas, probetas, opté por ciudadanizarme. PRENDENTE. DESCONO­ ciencia. En su laboratorio usa guar­ tubos de ensayo, estanterías y mos­ - ¿Cuál es su especialidad? dapolvo de ordenanza color gris, tradores de trabajo.
    [Show full text]
  • Historie Chemie 19
    MASARYKOVA UNIVERZITA PEDAGOGICKÁ FAKULTA KATEDRA CHEMIE Vybrané kapitoly z historie chemie 19. – 20. století (Příloha bakalářské práce) Brno 2010 Vedoucí bakalářské práce: Vypracovala: doc. Mgr. Hana Cídlová, Dr. Barbora Kohoutková Obsah Předmluva .......................................................................................................... 3 Vybrané kapitoly z historie chemie 19. – 20. století ........................................... 4 Přehled laureátů Nobelovy ceny za chemii ....................................................... 32 Ţivotopisy laureátů Nobelovy ceny za chemii .................................................. 49 Seznam pouţité literatury: .............................................................................. 145 Předmluva Tato studijní pomůcka byla vytvořena jako součást bakalářské práce především pro potřebu studentů Pedagogické fakulty Masarykovy univerzity navazujícího magisterského programu N-ZS Učitelství pro základní školy, oboru CH2 Učitelství chemie pro základní školy v kombinaci s jiným oborem pro předmět Historie chemie. Tento studijní materiál bude studentům k dispozici v podobě www stránek. Autoři upozorňují, ţe tento studijní materiál bude dále upravován a jeho konečná podoba bude zveřejněna v rámci práce diplomové. Studijní pomůcka obsahuje následující části: 1. Vybrané kapitoly z historie chemie 19. – 20. století 2. Přehled laureátů Nobelovy ceny za chemii 3. Ţivotopisy laureátů Nobelovy ceny za chemii Vybrané kapitoly z historie chemie 19. – 20. století 1. ATOM Je zajímavé, že
    [Show full text]
  • Nobel Prize Winning Chemist • Discovered an Enzyme That Enables the Synthesis of RNA Honoring Hispanic Heritage Month DR
    Honoring Hispanic Heritage Month SEVERO OCHOA (1905 - 1993) • Nobel prize winning chemist • Discovered an enzyme that enables the synthesis of RNA Honoring Hispanic Heritage Month DR. HELEN RODRIGUEZ-TRIAS (1929 - 2001) • First Latina President of the American Health Association • Founded the first center for newborn children in Puerto Rico • Led the New York City Department of Health Mental Hygiene Honoring Hispanic Heritage Month LUIS FEDERICO LELOIR (1906 – 1987) • 1970 Nobel Prize in Chemistry for discovery and study of sugar nucleotides • He established the Institute for Biochemical Research in Buenos Aires, Argentina, in 1947 Honoring Hispanic Heritage Month Serena Auñón, M.D., M.P.H. (b. 1976) • The first Hispanic female medical doctor to become a NASA astronaut. • She earned a Bachelor’s Degree in Electrical Engineering at George Washington University. Honoring Hispanic Heritage Month Carlos Conseco González, M.D. (1921 - 2009) • He was named a “Public Health Hero of the Americas” in 2002 by the Pan American Health Organization. • In Mexico he made history teaching the first university class ever in Allergology. Honoring Hispanic Heritage Month Enrique González Martínez, M.D. (1871-1952) • He was a surgeon, professor, honored poet, publisher and government servant. • In Mexico he was the Undersecretary of Public Education and Fine Arts. Honoring Hispanic Heritage Month Catalina Esperanza Garcia, M.D. (b. unknown) • She was one of the first Hispanic women to graduate from the University of Texas- Southwestern Medical School. • She is an honored recipient of the Hispanic 100’s Latina Living Legend Award (2013). Honoring Hispanic Heritage Month Elizabeth Lopez-Murray DHEd, PA-C, MSPAS, MPH (b.
    [Show full text]
  • César Milstein, Premio Nobel De Medicina (In Memoriam) César Milstein, Nobel Prize of Medicine (In Memoriam)
    Miscelánea César Milstein, Premio Nobel de Medicina (In memoriam) César Milstein, Nobel Prize of Medicine (In memoriam) ■ José Luis Puerta Milstein pertenece a esa estrecha panoplia de científicos hispanoamericanos que han recibido un Nobel en ciencias, aunque en su caso tuviese doble nacionalidad, argentina e inglesa. Fue el tercer, y por ahora último, argentino distinguido con este reconocimiento científico. El primer laureado fue Bernardo Alberto Houssay (en Medicina y Farmacología, en 1947) y, el segundo, Luis Federico Leloir (en Química, en 1970). Hay que recordar, porque las referencias siempre son útiles, que España, en senti- do estricto, sólo ha tenido un galardonado en ciencias: Cajal, pues Ochoa era súbdito norteamericano en el momento de recibir la distinción. El científico argentino y premio Nobel de Medicina y Farmacología en 1984, César Milstein, falleció el pasado 24 de marzo a los 74 años, como desenlace de una larga dolencia cardíaca, en la ciudad inglesa de Cambridge, donde residía desde 1963. Milstein fue galardonado junto con dos investigadores del Instituto de Inmunología de Basilea (Suiza), el alemán Georges J. F. Köhler (1946-1995) y el danés Niels K. Jerne (1911-1994), por sus investigaciones sobre “la especificidad en el desarrollo del sistema inmunoló- gico” y el “descubrimiento del principio de la producción de los anticuerpos monoclonales”, como señaló en su día la nota de prensa del Karolinska Institute. “Mi padre fue un inmigrante judío que se estableció en la Argentina y debió valerse por sí mismo desde los quince años. Mi madre, una maestra, era hija de una modesta familia de inmigrantes. Para ambos, nin- gún sacrificio era demasiado grande para lograr que sus tres hijos (yo era el del medio) fueran a la univer- sidad.
    [Show full text]
  • Nobel Laureates
    Nobel Laureates Over the centuries, the Academy has had a number of Nobel Prize winners amongst its members, many of whom were appointed Academicians before they received this prestigious international award. Pieter Zeeman (Physics, 1902) Lord Ernest Rutherford of Nelson (Chemistry, 1908) Guglielmo Marconi (Physics, 1909) Alexis Carrel (Physiology, 1912) Max von Laue (Physics, 1914) Max Planck (Physics, 1918) Niels Bohr (Physics, 1922) Sir Chandrasekhara Venkata Raman (Physics, 1930) Werner Heisenberg (Physics, 1932) Charles Scott Sherrington (Physiology or Medicine, 1932) Paul Dirac and Erwin Schrödinger (Physics, 1933) Thomas Hunt Morgan (Physiology or Medicine, 1933) Sir James Chadwick (Physics, 1935) Peter J.W. Debye (Chemistry, 1936) Victor Francis Hess (Physics, 1936) Corneille Jean François Heymans (Physiology or Medicine, 1938) Leopold Ruzicka (Chemistry, 1939) Edward Adelbert Doisy (Physiology or Medicine, 1943) George Charles de Hevesy (Chemistry, 1943) Otto Hahn (Chemistry, 1944) Sir Alexander Fleming (Physiology, 1945) Artturi Ilmari Virtanen (Chemistry, 1945) Sir Edward Victor Appleton (Physics, 1947) Bernardo Alberto Houssay (Physiology or Medicine, 1947) Arne Wilhelm Kaurin Tiselius (Chemistry, 1948) - 1 - Walter Rudolf Hess (Physiology or Medicine, 1949) Hideki Yukawa (Physics, 1949) Sir Cyril Norman Hinshelwood (Chemistry, 1956) Chen Ning Yang and Tsung-Dao Lee (Physics, 1957) Joshua Lederberg (Physiology, 1958) Severo Ochoa (Physiology or Medicine, 1959) Rudolf Mössbauer (Physics, 1961) Max F. Perutz (Chemistry, 1962)
    [Show full text]
  • Contributions of Civilizations to International Prizes
    CONTRIBUTIONS OF CIVILIZATIONS TO INTERNATIONAL PRIZES Split of Nobel prizes and Fields medals by civilization : PHYSICS .......................................................................................................................................................................... 1 CHEMISTRY .................................................................................................................................................................... 2 PHYSIOLOGY / MEDECINE .............................................................................................................................................. 3 LITERATURE ................................................................................................................................................................... 4 ECONOMY ...................................................................................................................................................................... 5 MATHEMATICS (Fields) .................................................................................................................................................. 5 PHYSICS Occidental / Judeo-christian (198) Alekseï Abrikossov / Zhores Alferov / Hannes Alfvén / Eric Allin Cornell / Luis Walter Alvarez / Carl David Anderson / Philip Warren Anderson / EdWard Victor Appleton / ArthUr Ashkin / John Bardeen / Barry C. Barish / Nikolay Basov / Henri BecqUerel / Johannes Georg Bednorz / Hans Bethe / Gerd Binnig / Patrick Blackett / Felix Bloch / Nicolaas Bloembergen
    [Show full text]
  • Tavola Italia.Pdf
    ., r i, This Tournament Goes To Eleven III: Smell The Glove Hosted by the University of Iowa, October 12-13, 2001 Tavola Italia (by Signor Michelangelo della Witrino [Iowa]) 1. He came to the United States in 1914, when he was only 17. His brother worked as a waiter at New York's Plaza Hotel, and found him a job as a chef. Later, he moved to Cleveland, where his pasta sauce became enormously popular, and he began to put it in jars and sell it for consumption at home in 1929. He sponsored numerous scholarships for students of culinary arts, .and yes, that is his picture on the label. FfP, name this chef whose name has become nearly synonymous with canned spaghetti and meatballs. Hector Boiardi (pronounced Boyardee) 2. Practically nothing is known of the first twenty-two years of his life. His massive figures and spare composition were probably influenced by Giotto, but the gestural and emotional expression in his rendering of the human body are closer in spirit to Donatello. After moving to Rome at age 27, he died so suddenly that some suspected he had been poisoned. His nickname meant "Pigpen". FfP, name this painter of _The Tribute Money_ and _The Expulsion from Paradise_ at Florence's Brancacci Chapel. Masaccio or Tommaso di ser Giovanni di Malle 3. The Socialist Party broke up. The Clu·istian Democrats, who had dominated the Italian political scene with the Socialists since the war, then split into two parties that would align themselves to left and right coalitions. Of the hundreds investigated, around 25 leading businessmen, politicians and their associates committed suicide during the period before their an·est or during their detention for questioning.
    [Show full text]
  • Sesion Ordinaria De La Comision De Gobierno Del Dia 26 De Junio De 2.003
    SESION ORDINARIA DE LA COMISION DE GOBIERNO DEL DIA 26 DE JUNIO DE 2.003 SEÑORES ASISTENTES En el Salón de Sesio- Presidente: nes de la Casa Consistorial D. Pedro Castro Vázquez. del Ilustrísimo Ayuntamien- to de Getafe, siendo las Miembros: diez horas y treinta minu- P.S.O.E.: tos del día veintiséis de D. Fco. David Lucas Parrón. junio del año dos mil tres, Dª.Carmen Duque Revuelta. se reunieron en sesión or- D. Fco. Santos Vázquez Rabaz. dinaria, en segunda convo- D. Fernando Tena Ramiro. catoria, previamente convo- Dª.Mónica Medina Asperilla. cados al efecto, los miem- D. David Castro Valero. bros de la Comisión de Go- D. J. Manuel Vázquez Sacristán. bierno que al margen se expresan, bajo la Presiden- I.U.: cia del Sr. Alcalde Don Dª.Laura Lizaga Contreras. Pedro Castro Vázquez, pre- D. Ignacio Sánchez Coy. sente la Interventora Doña María del Carmen Miralles Interventora: Huete y actuando como Se- Dª.Mª. Carmen Miralles Huete. cretaria Doña Concepción Muñoz Yllera. Secretaria: Dª. Concepción Muñoz Yllera. A efectos de votación se hace constar que la Co- misión de Gobierno está integrada por diez miembros, incluido el Sr. Alcalde. Abierto el acto por la Presidencia se entra a conocer de los asuntos del orden del día para esta sesión. CONTRATACION PROPOSICION DEL CONCEJAL DELEGADO DE SERVICIOS DE LA CIUDAD SOBRE AMPLIACION DEL PLAZO DE EJECUCION DE LAS OBRAS INCLUI- DAS EN EL CONVENIO DE COLABORACION SUSCRITO CON IBERDROLA DISTRIBUCION ELECTRICA S.A.U. PARA EL ENTERRAMIENTO DE CEN- TROS DE TRANSFORMACION DE ALTA TENSION A LLEVAR A CABO DU- RANTE EL AÑO 2.003, AL AMPARO DEL ACUERDO ADOPTADO POR LA COMISION DE GOBIERNO DE 6 DE FEBRERO DE 2.003.
    [Show full text]
  • E2, Regulador De Transcripción Y Replicación Del Papilomavirus Humano: Interacción Con ADN, Dinámica Conformacional Y Divergencia Evolutiva
    Tesis Doctoral E2, regulador de transcripción y replicación del papilomavirus humano: interacción con ADN, dinámica conformacional y divergencia evolutiva Dellarole, Mariano 2010 Este documento forma parte de la colección de tesis doctorales y de maestría de la Biblioteca Central Dr. Luis Federico Leloir, disponible en digital.bl.fcen.uba.ar. Su utilización debe ser acompañada por la cita bibliográfica con reconocimiento de la fuente. This document is part of the doctoral theses collection of the Central Library Dr. Luis Federico Leloir, available in digital.bl.fcen.uba.ar. It should be used accompanied by the corresponding citation acknowledging the source. Cita tipo APA: Dellarole, Mariano. (2010). E2, regulador de transcripción y replicación del papilomavirus humano: interacción con ADN, dinámica conformacional y divergencia evolutiva. Facultad de Ciencias Exactas y Naturales. Universidad de Buenos Aires. Cita tipo Chicago: Dellarole, Mariano. "E2, regulador de transcripción y replicación del papilomavirus humano: interacción con ADN, dinámica conformacional y divergencia evolutiva". Facultad de Ciencias Exactas y Naturales. Universidad de Buenos Aires. 2010. Dirección: Biblioteca Central Dr. Luis F. Leloir, Facultad de Ciencias Exactas y Naturales, Universidad de Buenos Aires. Contacto: [email protected] Intendente Güiraldes 2160 - C1428EGA - Tel. (++54 +11) 4789-9293 UNIVERSIDAD DE BUENOS AIRES FACULTAD DE CIENCIAS EXACTAS Y NATURALES DEPARTAMENTO DE QUIMICA BIOLOGICA “E2, regulador de transcripción y replicación del papilomavirus humano: interacción con ADN, dinámica conformacional y divergencia evolutiva” Lic. Mariano Dellarole Tesis presentada para optar al título de Doctor de la Universidad de Buenos Aires en el área Química Biológica. Director de Tesis: Dr. Gonzalo de Prat Gay Consejero de Estudios: Dr.
    [Show full text]
  • Progress in the Chemistry of Organic Natural Products
    Progress in the Chemistry of Organic Natural Products Series Editors A. Douglas Kinghorn, Columbus, OH, USA Heinz Falk, Linz, Austria Simon Gibbons, London, UK Jun’ichi Kobayashi, Sapporo, Japan Yoshinori Asakawa, Tokushima, Japan Ji-Kai Liu, Wuhan, China Advisory Editors Giovanni Appendino, Novara, Italy Roberto G. S. Berlinck, São Carlos, Brazil Verena Dirsch, Wien, Austria Agnieszka Ludwiczuk, Lublin, Poland Rachel Mata, Mexico, Mexico Nicholas H. Oberlies, Greensboro, USA Deniz Tasdemir, Kiel, Germany Dirk Trauner, New York, USA Alvaro Viljoen, Pretoria, South Africa Yang Ye, Shanghai, China The volumes of this classic series, now referred to simply as “Zechmeister” after its founder, Laszlo Zechmeister, have appeared under the Springer Imprint ever since the series’ inauguration in 1938. It is therefore not really surprising to find out that the list of contributing authors, who were awarded a Nobel Prize, is quite long: Kurt Alder, Derek H.R. Barton, George Wells Beadle, Dorothy Crowfoot-Hodgkin, Otto Diels, Hans von Euler-Chelpin, Paul Karrer, Luis Federico Leloir, Linus Pauling, Vladimir Prelog, with Walter Norman Haworth and Adolf F.J. Butenandt serving as members of the editorial board. The volumes contain contributions on various topics related to the origin, distribution, chemistry, synthesis, biochemistry, function or use of various classes of naturally occurring substances ranging from small molecules to biopolymers. Each contribution is written by a recognized authority in the field and provides a comprehensive and up-to-date review of the topic in question. Addressed to biologists, technologists, and chemists alike, the series can be used by the expert as a source of information and literature citations and by the non-expert as a means of orientation in a rapidly developing discipline.
    [Show full text]