HAMISÍTOTT, ILLEGÁLIS NÖVÉNYVÉDŐSZEREK Folyamatosan növekvő veszély!

ÖN KOCKÁZTATJA CSALÁDJA EGÉSZSÉGÉT ÉS ÉLETÉT, övényvédele A TERMÉS ELVESZTÉSÉT ÉS A KÖRNYEZET KÁROSODÁSÁT! N Az Agrárminisztérium tudományos lapja M 80 [N.S. 55] 8. szám, 2019. augusztus VÁSÁRLÁS Csak megbízható forrásból

KERÜLJE Az ismeretlen kereskedőket, gépjárművek csomagtartójából árúsítást

KERÜLJE Az ismeretlen kereskedőket, interneten rendelést

ELLENŐRIZZE A sértetlen, eredeti csomagolást, magyar nyelvű címkét és a biztonsági elemeket a csomagoláson

KÉRJEN Számlát / vásárlást igazoló dokumentumot

Ha gyanús növényvédőszerrel találkozik, azonnal értesítse az illetékes hatóságokat, érdeklődjön a termék eredetiségéről a termék gyártójánál. A 2019. ÉV ROVARKÁRTÉTELEI

A KÖRNYEZETBARÁT NÖVÉNYVÉDELEMÉRT ALAPÍTVÁNY NÖVÉNYVÉDELEM PLANT PROTECTION

Megjelenik havonként ÚTMUTATÓ A SZERZŐK SZÁMÁRA

Előfi zetési díj a 2019. évre: 8600 Ft A közlemények terjedelmét a mondanivaló jellege A Növényorvosi Kamara és a Magyar Növényvédelmi szabja meg, de ne legyen a kettes sor távolságra nyom- Társaság tagjainak 8000 Ft/év tatott szöveg a mellékletekkel együtt 15 oldalnál hosz- Egyes szám: 860 Ft + postaköltség szabb. A kéziratot bevezető, anyag és módszer, eredmé- Diákoknak 6200 Ft/év nyek (következtetések, köszönetnyilvánítás), irodalom fő fejezetekre kérjük tagoln i és a Szerkesztőség címére Szerkesztőbizottság: e-lektronikus levélben beküldeni. A közlemény címét a Elnök: Eke István Szerző(k) neve, munkahelye és a rövid összefoglaló kö- vesse, a dolgozat az irodalommal fejeződjön be. A táblá- Rovatvezetők: zatok és ábrák (angol és magyar címjegyzékkel együtt) Csóka György (erdővédelem) a dolgozat végére kerüljenek. Csak jó minőségű, laser- Haltrich Attila (rovartan, gerincesek) nyomtatóval készült ábrát, illetve fekete-fehér fotót foga- Hartmann Ferenc (gyomszabályozási technológia) dunk el. Színes fotót csak a borítóra kérünk. Belső színes Körösi Katalin (növénykórtan) ábrák elhelyezésére közlési díj befi zetése vagy szpon zor Palkovics László (növénykórtan, virológia) anyagi támogatása esetén van lehetőség. Petróczy Marietta (növénykórtan) Az angol nyelvű összefoglaló új oldalon kezdődjön. Ripka Géza (rovartan, akarológia) Magyar és angol nyelven kulcsszavak közlése is szük- Solymosi Péter (gyombiológia, botanika) séges. Szántóné Veszelka Mária (rovartan, technológia) A kéziratban csak a latin neveket kérjük kurzívval Szeőke Kálmán (rovartan, most időszerű) (egyszeri aláhúzás vagy italic nyomtatás) jelölni, egyéb Vétek Gábor (rovartan, technológia) tipizálás mellőzendő. A technológia részbe szánt kéz- Vörös Géza (technológia, rovartan) irathoz összefog lalót nem kérünk. A Szerkesztőség csak A Szerkesztőbizottság munkáját segítik: az előírásoknak megfelelő eredeti kéziratot fogad el. Dzsudzsák Szilvia (HOI) A Szerkesz tő bizott ság az internet hon lapok ról szár- Dancsházy Zsuzsanna (angol nyelv) mazó adatok ra való hivat ko záso kat nem tartja elfo gad- Böszörményi Ede (angol nyelv) ható nak, ezért felhív ja a Szerzők fi gyelmét, mellőz zék Mihályi Krisztina (szerkesztőségi titkár) ezeket. Ki vételt képez nek az interneten „on-line” elér- hető tudo mányos fo lyóira tok, amelyek lekto rált, szak- Főszerkesztő: Balázs Klára mailag el lenőrzött dolgo zato kat kö zölnek. Az ezekre törté nő hivat ko zás esetén a szo kásos bibliog rá fi ai ada- Szerkesztőség: tokat kell megadni. Budapest II., Herman Ottó út 15. A kézirat beadásával egyidejűleg kérjük a Szerző(k) Postacím: 1525 Budapest, Pf. 102. személyi adatait (név, lakcím, munka hely, munkahely Telefon: (1) 391-8645 címe, telefon, fax, e-mail) megadni. Fax: (1) 391-8655 Kéziratot csak Word dokumentumban, ábrák csak E-mail: [email protected] jpg-ben fogadunk el! Felelős kiadó: Dr. Béres András a Herman Ottó Intézet Nonprofi t Kft. ügyvezetője

Kiadó: CÍMKÉP: A Környezetbarát Növényvédelemért Alapítvány 1022 Budapest, Herman Ottó út 15. Gyapottok bagolylepke imágó

Együttműködő partner: Fotó: Szeöke Kálmán MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Kapcsolódó cikk: 360 . oldal

Megrendelhető a Szerkesztőség címén, illetve elő- COVER PHOTO: fi zet hető az Alapítvány K&H 10400054-00502306- 00000000 számú csekkszámláján. Cotton bollworm ISSN 0133–0829 (Helicoverpa armigera) adult Készítette az AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft. Photo: Kálmán Szeöke Felelős vezető: Stekler Mária 2019/29 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8. 333

EGÉSZSÉGES ÉS FERTŐZÖTT MEZŐGAZDASÁGI NÖVÉNYEK, VALAMINT AGARICUS BISPORUS ILLATANYAGPROFILJÁNAK FELTÉRKÉPEZÉSE – ELŐTANULMÁNY

Radványi Dalma1,2, Szelényi Magdolna Olívia1, Hamow Kamirán Áron1, Ambrózy Zsuzsanna1, Lukács Péter1, Puskás Katalin3, Cséplő Mónika3 és Molnár Béla Péter1 1Magyar Tudományos Akadémia, Agrártudományi Kutatóközpont, Növényvédelmi Intézet, Állattani Osztály, 2462 Martonvásár, Brunszvik utca 2. 2Szent István Egyetem, Élelmiszertudományi Kar, Alkalmazott Kémia Tanszék, 1118 Budapest, Villányi út 29-43. 3Magyar Tudományos Akadémia, Agrártudományi Kutatóközpont, Mezőgazdasági Intézet, Kalászos Gabona Nemesítési Osztály, 2462 Martonvásár, Brunszvik utca 2. e-mail: [email protected] ([email protected])

GINOP kutatócsoportunk, E-Orr kutatóműhely „Természetes szagmintázatok elemzése és agrár- tudományi hasznosítása” címmel 2017-óta működik Martonvásáron. Kutatásaink fő célja egy új típusú mesterséges érzékelő rendszer kifejlesztése, amellyel lehetőség nyílik mezőgazdasági növé- nyek komplex illatanyag-összetételének meghatározására. Eddig három növény (búza, árpa, paradi- csom), valamint csiperkegomba illatanyagprofil elemzését végeztük el. Méréseink során igazoltuk, hogy különböző fertőzések hatására valóban megváltozik az adott növény illatanyag mintázata, azonban sok esetben csak kis mértékben.

Kulcsszavak: illatanyag-gyűjtés, GC-MS (gázkromatográfia-tömegspektrometria), növényi illat- anyagok, fertőzött növények

Kutatócsoportunk „Természetes szagmintá- azonosításával (Dicke és Loreto 2010, Spinelli zatok elemzése és agrártudományi hasznosítá- és mtsai 2011). Az illatanyagok kibocsátását a sa” címmel 2017-óta működik Martonvásáron. növény kora, fenológiai stádiuma (Loreto és Csoportunk fő célja egy új típusú mesterséges Schnitzler 2010), illetve abiotikus és biotikus érzékelő rendszer kifejlesztése, amellyel lehe- stresszorok jelenléte is befolyásolja (Dudareva tőség nyílna kártevők és kórokozók jelenlété- és mtsai 2013). nek korai felderítésre mezőgazdasági kultúrák A növények illékony vegyületeinek kinye- illatanyag-összetételének változásai alapján. résére és gyűjtésére számos módszer létezik. Ehhez első lépésként különböző mezőgazdasá- Korábban főleg a roncsolásos, oldószeres gi növények egészséges és fertőzött egyedeinek extrak ­ciók terjedtek el, napjainkban azonban a illatanyagprofil vizsgálatát végeztük el. roncsolásmentes mintavételi technikák a nép- A növények illékony szerves vegyületek szerűbbek. Az ilyen illatanyaggyűjtések egyik (volatile organic compounds, VOC) széles típusa az úgynevezett statikus eljárás, amely spektrumát állítják elő metabolikus folyamata- során a minta feletti légtérben beáll az egyen- ik során. A növény szinte bármely része – gyö- súly a minta és légtér illékony vegyületi kérzet, szár, levél, virág, termés – képes ezen között, ezután történik a mintavétel. A másik vegyületek előállítására, tárolására és kibocsátá- típus a dinamikus eljárás, amely során a gőz- sára (Colquhoun és mtsai 2013, Crespo és mtsai tér folyamatosan megújul, és nem alakul ki 2012, Köllner és mtsai 2004, Laothawornkitkul az egyensúly. Statikus mintavételi technikák és mtsai 2009, Owen és mtsai 2002). Számos közül az SPME mintavétel (szilárd-fázisú kutatás foglalkozott már növényi illatanyagok mikroextrakció) (Arthur és Pawliszyn 1990),

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 333 2019. 08. 08. 13:05 334 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8.

a dinamikus eljárások­ közül 1. táblázat az úgynevezett nyílt vagy zárt A kísérletbe vont kultúrnövények és fajták, illetve nevelési rendszerű illatanyaggyűjtés körülményeik (volatile collection) a legelter- Nevelés körülményei Növény Fajta jedtebb eljárás (Vuts és mtsai hőmérséklet megvilágítás 2018). Búza (Triticum Carstens V 18 °C hosszúnappalos Az említett technikákkal aestivum) lehetőségünk nyílik külön- Harrington böző növényi illatanyagok (BC 52), Árpa (Hordeum Mv Initium összegyűjtésére, és a növény 25 °C hosszúnappalos illatanyagprofiljában bekö- vulgare) (BC 5), KH Hunor vetkező változások kimuta- (BC 168) tására, nyomon követésére. Kukorica NS 640 24 °C hosszúnappalos A hatékony és környezetkí- (Zea mays) mélő védekezés érdekében a Paradicsom fertőzések, illetve kártevők (Solanum Uno Rosso 25 °C természetes fény korai detektálása kiemelt fon- lycopersicum) Csiperkegomba tosságú. Számos kutatócsoport kereskedelmi forgalomban vásárolt foglalkozott már növényi fer- (Agaricus bisporus) tőzések kimutatásával, egész- séges növényektől való elkülönítésével illékony Illatanyaggyűjtés vegyületek vizsgálatával (Derendorp és mtsai 2010, Elad és mtsai 2016, Jansen és mtsai 2010, Méréseink során kétféle mintavételi techni- Kasal-Slavik és mtsai 2017, Loreto és mtsai kát alkalmaztunk (2. táblázat). 2006, Schuh és mtsai 1997). A paradicsom és csiperkegomba minták Kísérleteink fő célja termesztett növények esetén SPME mintavételt alkalmaztunk (2. táb- illatanyagainak kinyerése különböző mintavé- lázat). A mintavételnél a mintákat zárt légtér- teli technikákkal (SPME, volatile collection); be helyeztük, hogy kialakuljon az egyensúly a az illékony vegyületek elemzése, szerkezeti minta és a minta feletti légtérben. A mintavételi meghatározása gázkromatográfhoz kapcsolt idő a növény méretének, a mintavételi hőmér- tömegspektrométerrel (GC-MS). Célunk továb- sékletnek és minta feletti légtér mennyiségének bá az egészséges és fertőzött növények elkülö- függvényében változott. nítése csupán emittált illékony vegyületeik alap- A búza és árpa minták illatanyag gyűj- ján, illetve a fertőzésre jellemző bio­markerek téséhez illatanyag gyűjtő berendezést hasz­ ­- vizsgálata a minél korábbi detektálhatóság érdekében. 2. táblázat Mintavétel körülményei Anyag és módszer Mintavétel körülményei Növény Mintavétel típusa időinter- hőmér- Kísérleti növények vallum séklet volatile collection – Búza 24 óra Kísérleteink elvégzéséhez Porapak Q (80-100 mesh) volatile collection – Porapak különböző kultúrnövényeket, Árpa 24 óra búza, árpa, paradicsom és csi- Q (80-100 mesh) 25-30 °C perkegombát használtunk. A Kukorica 100 µm PDMS SPME 30 perc 50/30 µm DVB/CAR/PDMS növények fajtáját és a nevelés Paradicsom 30 perc körülményeit az 1. táblázat SPME foglalja össze. Csiperkegomba 65 μm PDMS/DVB SPME 20 perc

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 334 2019. 08. 08. 13:05 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8. 335

náltunk. A növényeket a mérés előtt 1 órával HP-5 MS ((5%-fenil)-metilpolisziloxán) Ultra üvegbúrákkal fedtük le, amelyeknek az alsó Inert 30 m × 0,25 mm × 0,25 um) kapilláris légbeömlő nyílására aktív szénnel töltött szűrő- oszlopot használtunk az illékony komponensek ket szereltünk fel, a felső légkiömlő nyíláshoz elválasztásához. 50 mg 80–100-as szemcseméretű Porapak Q Az SPME mintavételt követően a minta- ad­szorbenssel töltött gyűjtőcsöveket csatlakoz- vevő szál közvetlenül a GC injektorába került tattunk. Az illatanyag gyűjtést 1 l/perc térfogat- (paradicsom, gomba: 250 °C), ahol megtörtént árammal 24 órán keresztül végeztük. a komponensek deszorpciója, majd oszlopra jutása. A vivőgáz a növények vizsgálata során Kórokozók hélium (1 ml/perc állandó lineáris áramlási sebesség), a csiperkegomba vizsgálata során Kísérleteink során kontroll (egészséges) hidrogén (1,2 ml/perc állandó lineáris áramlási és fertőzött mintákat vizsgáltunk. A fertőzést sebesség) volt. követően meghatározott napon/napokon történt A dinamikus illatanyaggyűjtést követően a mintavétel (3. táblázat). az adszorbensen megkötött illatanyagokat 300 µl kromatográfiás minőségű 3. táblázat hexánnal oldottuk le. A mintá- Fertőző ágensek és a mintavétel ideje kat felhasználásig –20 °C-on, fagyasztóban tároltuk. Az ana­- Növény Fertőző ágens Mintavétel ideje lízishez 1 µl-t injektáltunk Blumeria a gázkromatográfba (injek- graminis f. sp. a tünetek megjelenésekor, illetve Búza Tritici 51-es a kór előrehaladott állapotában tor hőmérséklet: 270 °C). rassz A mérések során az egyes Harrington: a fertőzést követő 7. növényi minták esetében elté- és 20. napon rő fűtési programokat dolgoz- Pyrenophora Mv Initium: a fertőzést követő Árpa tunk ki az optimális elválasz- teres f. teres 8. napon tás érdekében. KH Hunor: a fertőzést követő 23. Az elválasztott vegyületek és 37. napon Diabrotica v. detektálásához először 70 eV- Kukorica virgifera (gyökér os feszültséggel ionizáltuk az kártétel) elválasztott molekulákat (ion- Botrytis cinerea forrás hőmérséklete 150 °C Paradicsom a kór előrehaladott állapotában (B0510) volt, pozitív ionizációs mód- Trichoderma ban (EI+)), majd a 230–250 aggressivum, Csiperkegomba 8 napon keresztül °C-os tömegspektrométerben Dactylium dendroides történt az ionizált (majd fragmentált) molekulák detektálása. A töltéssel ren- Szerkezet meghatározás (GC-MS) delkező molekulákat 33–500 m/z tartományban rögzítettük. Az adatok kiértékeléséhez Agilent Méréseinket minden esetben gázkroma­ Mass Hunter Qualitative Analysis B.08.00 tográfhoz kapcsolt tömegspektrométerrel­ programot használtunk, a talált komponen- (GC-MS) hajtottuk végre. A növényi illatanya- sek azonosítását pedig NIST 2017 MS Search gok vizsgálatához Agilent 6890 GC és 5973 tömegspektrum-könyvtárral végeztük. Az azo- MS, a csiperkegomba vizsgálatához Agilent nosítás során kapott vegyület neveket angolul 6890 GC és 5975 C MS kapcsolt analitikai rend- használjuk a kéziratban, hiszen az irodalomban szert használtunk. A méréseink során Agilent is így tudjuk keresni őket.

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 335 2019. 08. 08. 13:05 336 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8.

Eredmények és következtetések A fertőzés hatására számos vegyület intenzitása csökkent a kontroll növény illé­ Három különböző árpafajta illatanyagainak kony vegyületeinek intenzitásához képest változása Pyrenophora teres f. teres fertőzés (ethylbenzene, p-xylene, (+)-α-pinene, 1-ethyl- hatására 2-methyl-benzene,­ és 1-ethyl-3-methyl-ben­ zene, mesitylene,­ (+)-3-carene, D-limonene, Harrington illatanyagprofilja indane, linalool, naphthalene).

A Harrington illatanyagprofiljában mecha- KH Hunor illatanyagprofilja nikai sebzés hatására (Z)-3-hexenyl acetate (C8H14O2, találati érték: 93%) vegyület jelent A vizsgált vegyületek közül három olyan meg a kromatogramon. A Pyrenophora teres vegyületet találtunk, amelyek intenzitás érté- f. teres fertőzése után 20 nappal 7 új vegyü- ke nőtt az idő előrehaladtával ((+)-α-pinene, let jelent meg a teljes ion kromatogramon sulcatone, 6,10,14-trimethyl-2-pentadecanone). (4. táblázat). A fertőzési kísérlet végére újonnan megjelenő 4. táblázat vegyületeket is detektáltunk (5. táblázat), ame- Fertőzés utáni 20. napon mintázott Harrington lyek feltételezhetően a fertőzés kései marker illatanyagprofiljában megjelenő új komponensek vegyületei. listája 5. táblázat Retenciós Fertőzés végén a KH Hunor illatanyagprofiljában CAS idő Név (angolul) Képlet megjelenő új komponensek listája szám (perc) Reten- 3,61 2-hexanol C6H14O 626-93-7 ciós CAS Név (angolul) Képlet 4,87 styrene C8H8 100-42-5 idő szám (perc) 4,97 heptanal C7H14O 111-71-7 4,4-dimethyl-2- 6,52 octanal C8H16O 124-13-0 5,77 C H 6144-93-0 wpentanol 7 16 9,40 naphthalene C10H8 91-20-3 7,12 levomenthol C10H20O 2216-51-5 9,56 decanal C10H20O 112-31-2 6,10,14-trimethyl- 7,82 1-phenyl-1-butene C10H12 824-90-8 17,39 C18H36O 502-69-2 2-pentadecanone 7,86 5-tridecane C13H26 25524-42-9 1-ethenyl-4-ethyl- 7,94 C H 3454-07-07 Mv Initium illatanyagprofilja benzene 10 12 2,6-dimethyl- 8,21 C H O 5337-72-4 A fertőzött Mv Initium teljes ion kroma­ cyclohexanol 8 16 togramja (TIC) két területen különbözött az 4-ethylben- 9,02 C H O 4748-78-1 egészséges növények kromatogramjától: a zaldehyde 9 10 9,34 4-tert-butylanisole C H O 5396-38-3 kromatogram korai (tR < 7 perc) és középső (15 11 16 perc < t < 20 perc) szakaszán (1. ábra). 2,5-furandione, R 12,41 C H O 19780-11-1 A fertőzött Initium növények fertőzött 3-dodecenyl- 16 26 3

növények illatanyagprofiljában 4 olyan új 17,56 phytyl acetate C22H42O2 10236-16-5 vegyület jelent meg, amely a fertőzés markere Z,E-2,13- 1000131- 17,74 C H O lehet: 2-hexanol, guanidine, 3-hexen-1- octadecadien-1-ol 18 34 10-3 ol, eugenol. A fertőzött növények nagyobb intenzitással kezdtek el termelni 6 vegyü- Az árpa minták mérési sorozatában talált letet (octane, 1-butoxy-2-propanol, (Z)-3- változásokat az 6. táblázat foglalja össze. hexenyl acetate, N-butyl-benzenesulfonamide, Azt, hogy hogyan változik a növény illat- 6,10,14-trimethyl-2-pentadecanone, dodecyl anyag-profilja Pyrenophora teres-szel való fer- iso­butyl carbonate). tőzés hatására, eddig nem vizsgálták.

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 336 2019. 08. 08. 13:05 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8. 337

6. táblázat Közös vegyületek változása a három árpafajta (Harrington (BC 52), Mv Initium (BC 5), KH Hunor (BC 168)) illatanyagprofiljában Reten Reten ciós BC ciós BC Név BC 52 BC 5 Név BC 52 BC 5 idő 168 idő 168 (perc) (perc) 3,31 toluene ↑ új 7,86 5-tridecane 3,61 2-hexanol új új (v.) 1-ethenyl-4-ethyl- új 3,63 octane ↓ 7,94 benzene (v.) 4,28 guanidine új ↓* 8,01 *linalool új ↑ ↓* 4,32 3-hexen-1-ol új ↓ 8,08 nonanal ↑ ↓* ↑ 4,46 ethylbenzene 2,6-dimethyl- új 8,21 4,57 p-xylene ↑ cyclohexanol (v.) 4,87 styrene új 8,97 azulene ↓ ↓* 4,91 1,3-dimethyl-benzene ↑ új 9,02 4-ethylbenzaldehyde 4,98 heptanal új (v.) ↓ 5,52 (+)-α-pinene ↑ ↑ ↑ 9,03 3-ethylbenzaldehyde új 5,57 *1-butoxy-2-propanol ↓ ↑ 9,34 4-tert-butylanisole (v.) 5,77 4,4-dimethyl-2-pentanol új 9,4 naphthalene új ↑ 1-ethyl-3-methyl- 5,93 ↑ 9,59 decanal új benzene 1-(4-ethylphenyl)- 1-ethyl-2-methyl- 10,76 ↓ 5,95 ↑ ethanone benzene 11,53 triacetin ↑ 3,5,5-trimethyl 6,06 − 2-hexene 11,76 eugenol új 6,13 1-octen-3-ol ↓* 12,23 6-methyl- tridecane ↓ *2 vagy 3 vagy 2-dodecen-1-yl(-) új 6,22 ↓ ↑ 12,41 4-ethyltoluene succinic anhydride (v.) 6,26 sulcatone- ↑ ↑ 12,70 caryophyllene ↓* 2,2,4,6,6-pentamethyl- 14,02 1-iodododecane ↓ 6,36 ↓ heptane 15,53 butyl dodecyl ether ↓↓ 6,43 mesitylene ↑ N-butyl- 16,86 ↓ 6,52 octanal új benzenesulfonamide új 17,16 isopropyl myristate új 6,56 (Z)-3-hexenyl acetate ↓ ↓* (sn) *6,10,14-trimethyl-2- 17,39 új ↓ ↑ 6,69 (+)-3-carene ↑ pentadecanone új 6,97 D-limonene ↑ ↑ 17,56 phytyl acetate (v.) 7,06 nona-3,5-dien-2-ol − (Z,E)-2,13- új ↑ 17,74 7,10 indane octadecadien-1-ol (v.) új 7,12 levomenthol 17,96 homosalate ↑ (v.) dodecyl isobutyl 18,41 ↓ ↓* 7,229 (Z)-β-ocimene ↓* carbonate 7,635 1,2-oxolinalool ↓* * eltérő viselkedés tapasztalható az egyes árpafajták között 6-ethyl-3-octyl ester új ↑ időben növekvő intenzitás 7,69 trichloroacetic acid (v.) új: fertőzés hatására megjelenő új vegyületek ↓ időben csökkenő intenzitás N-[4-bromo-n-butyl]-2- új 7,75 ↓* kezdeti mintában és kontrollban nagy, idő előrehaladtával piperidinone (v.) csökken új ↓↓ idő előrehaladtával

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 337 2019. 08. 08. 13:05 338 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8.

1. ábra: Egészséges és fertőzött Mv Initium árpa TIC kromatogramja

Bár az úgynevezett green leaf volatiles-ok octanal (Tao és mtsai 2013) vegyületeket már (GLVs) az ép növényi szövetben is jelen van- leírták különböző fertőzések markereiként. nak, mechanikai sérülés hatására megnő a kon- Az időben növekvő (toluene, D-limonene, centrációjuk (Matsui 2006). Mivel a nektrotróf nonanal, triacetin, α-pinene, sulcatone) vagy gombák elpusztítják a gazdanövény sejtjeit, kár- csökkenő (6-methyl tridecane, azulene, tételük okozhat megnövekedett GLV termelést 2,2,4,6,6-pentymethyl-heptane) intenzitású (Ameye és mtsai 2018). A 2-hexanol két fajtá- vegyületek alapján a fertőzés korai és kései stá- nál (Harrington, Mv Initium) is új vegyületként diuma felismerhető (6. táblázat). jelentkezett a fertőzés hatására. A (Z)-3-hexenyl A 6,10,14-trimethyl-2-pentadecanone a acetate a Harrington fajtánál mechanikai sebzés, Harrington és KH Hunor fajtáknál marker míg az Mv Initium fajtánál a fertőzés hatására vegyületként viselkedik, mennyisége nő, míg jelent meg. Piesik és mtsai (2011) vizsgálatában az Initium fajta illatanyagprofiljában men�- Fusarium spp. fertőzött árpák illatanyag-profil- nyisége kisebb volt, mint a kontroll növény- jában szintén nagyobb mennyiségben volt meg- ben. Lippolis és mtsai (2014) vizsgálatában a található. A 3-hexen-1-ol, ami a fertőzött Mv Fusarium fajokkal fertőzött búzamintákban a Initium illatanyagprofiljában új vegyületként vomitoxin mennyiségével a 6,10,14-trimethyl- jelent meg, azonban a KH Hunor illatanyag- 2-pentadecanone koncentrációja is nőtt. profiljában csökkenést mutatott. Ennek a- csök Az Mv Initium illatanyagprofiljában megje- kenésnek ellentmond Ameye és mtsai (2018) lenő feltételezett markerek közül a levomenthol 51 tanulmányt feldolgozó metaanalízise, ami (Karami és mtsai 2017) és 4-ethylbenzaldehyde szerint gombás fertőzéseknél a GLV kibocsátása (Tabata és mtsai 2011) vegyületeket már leír- folyamatos. ták különböző fertőzések markereiként. Mivel A Harrington fajta fertőzésekor megjelenő a táblázatban szereplő 11 vegyület hasonló ten- új vegyületek közül a styrene-t, a naphtalane-t, denciát mutatott, így feltételezhetően a többi a decanalt és a heptanalt megtalálták táptala- vegyületet is a fertőzés megjelenéséhez köthet- jon nevelt Fusarium graminearum illatanyag- jük, tehát annak markerei lehetnek. profiljában (Buśko és mtsai 2014). Különböző A (+)-α-pinene vegyület intenzitása min- penészgombák által megfertőzött árpaszemek den fajta illatanyagprofiljában nőtt a fertőzés illatanyag-profiljában a három aldehid - maga hatására, így egyértelműen marker vegyületnek sabb koncentrációban volt jelen, mint a nor- számít. mál illatú minták esetében (Olsson és mtsai A sulcatone, D-limonene vegyületek inten- 2002). A decanal (Tabata és mtsai 2011) és az zitása általában nőtt a fertőzésnek köszönhetőn,

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 338 2019. 08. 08. 13:05 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8. 339

míg az azulene és dodecyl isobutyl carbonate Megbízható eredmények elérése érdekében intenzitása csökkent. ezeket a vizsgálatokat 10 párhuzamos mérés- ben végeztük el, mind kontrol, mind fertőzött Búza, paradicsom és csiperkegomba növények esetén. Az azonosítás során összesen illatanyagainak változása fertőzés hatására 78, a paradicsomra jellemző illékony vegyületet detektáltunk, többek között: hexanal, p-xylene, Búza illatanyagainak változása lisztharmat 3-carene, 1R-α-pinene, 2(10)-pinene, β-mycrene, fertőzés hatására α- és β-phellandrene, α- és γ-terpinene, linalool, decanal, β- és γ-elemene, caryophyllene, cubebol A búza teljes VOC profilja közel 50 -illé vegyületeket (Thelen és mtsai 2005). A fertőzött kony vegyületet tartalmaz. Ezek közül a leg- növények illatanyagprofiljában 34 olyan vegyü- nagyobb intenzitású a p-ethylacetophenone, letet találtunk, amelyek az egészséges növények p- és o-xylene, limonene, ethyl-benzaldehyde, illatanyagprofiljában nem jelentek meg. Ezek diethyl-benzene, α-pinene, nonane, 3-carene, jellemzően kis intenzitású komponensek, ame- pseudocumol, methyl-benzene, ethyl-benzene, lyek a B. cinerea biomarkerei lehetnek; például decanal, nonanal, dodecane, p-, m-cymene és a 3-pentanone, 3-hexen-1-ol, p-menth-2-en-1,4- indane vegyületeket. Méréseink során sike- diol és dimethyl sulfone vegyületek. A korábbi resen találtunk olyan vegyületeket, amelyek 78 vegyületre elvégzett főkomponens analízissel csak az egészséges vagy csak a fertőzött növé- (PCA, principal component analysis) ­– főleg a nyek esetén jelentek meg. Az 1-octen-3-ol és második főkomponens mentén – a fertőzött és az a 3-octanone alkalmas lehet a fertőzés korai egészséges növények elkülöníthetők (2. ábra). kimutatására. Ezeknek a vegyületeknek az intenzitása jellemzően növekedett a fertőzés előrehaladtával, tehát biomarkerként szolgál- hatnak a búza lisztharmattal való fertőzöttségé- nek detektálására. Bár búza esetén lisztharmat fertőzésre utaló biomarkereket még nem írtak le az irodalomban, de Tabata és mtsai (2011) vizsgálatai során lisztharmattal fertőzött pézs- matök illatanyagprofiljában az 1-octen-3-ol és a 3-octanone szintén új vegyületként jelentke- zett. Eva-Maria Becker doktori értekezésében mindkét vegyületet Fusarium fertőzés hatására változó vegyületekként mutatja be kukoricán (Becker 2013.) Az 1-octen-3-ol és 3-octanon vegyületeket tárolt gabonafélék penészes fertőzésének jeleként is szokták tekinteni 2. ábra: Egészséges és szürkepenésszel fertőzött (Boerjesson és mtsai 1989, Kaminski és mtsai paradicsom PCA ábrája. Az összes magyarázott variancia 82,22 %. F1: első főkomponens, F2: 1974), és irodalmi adatok alapján mindkét második főkomponens vegyületet maga a patogén gomba bocsájtja ki (Boerjesson és mtsai 1989). Csiperkegomba illatanyagainak változása zöld- és pókhálós penész fertőzés hatására Paradicsom illatanyagainak változása szürkepenész fertőzés hatására Kereskedelmi forgalomban kapható csiper­ke­gombát fertőztünk zöldpenésszel A vizsgálatok elején összevetettük az (Trichoderma aggressivum) és pókhálós penész- egészséges és a szürkepenésszel fertőzött para- szel (Dactylium dendroides). A mérések ered- dicsomok teljes ion kromatogramját (TIC). ményeként összesen 104 vegyületet találtunk

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 339 2019. 08. 08. 13:05 340 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8.

a kromatogramon, amelynek több mint felét komponensek érzékelésére a rovar rendelke- sikerült azonosítani. A mérés során kapott zik receptorral, megváltozik a csáp elektromos jellemző vegyületek többek között: octane, potenciálja és ezt a változást az EAD műszerrel nonane, decane, β-elemene, toluene, 2-octen- képesek vagyunk mérni. GC-EAD kapcsolt tech- 1-ol, 3-octanone; az utóbbi kettőt Picardi és nikával vizsgáltak már többek között Lepidoptera Issenberg (1973) is leírta Agaricus bisporus (Molnár és mtsai 2017), Diptera (Molnár és illatanyagából. A zöldpenész illékony vegyü- mtsai 2009, Scheidler és mtsai 2015), valamint leteivel már korábban is dolgoztunk, jellemző Coleoptera rendbe (Zhang és mtsai 2008) tarto- biomarkereit leközöltük (Radványi és mtsai zó rovarokat. Ennek segítségével lehetőségünk 2014). A kiértékelés során szintén PCA-t hasz- nyílik az egészséges és a fertőzött növények náltunk, amelynek segítségével az elkülönülés- illatprofiljának különbségét okozó komponen- ben szerepet játszó főbb vegyületeket határoz- sekre olyan receptorokat találni, amelyek érzé- tuk meg. PLS-DA (legkisebb négyzetek elvén kenyebbek lehetnek a mesterséges detektorok- alapuló diszkriminancia analízis, Partial Least nál. Az eredmények bővítésével, adatbázisba Squares- Differentiation Analysis) módszert rendezésével egy olyan platform létrehozása használtunk különböző csoportok meghatáro- a célunk, amely képes a korai, vizuálisan még zásához (3. ábra). Az illatanyagok változása nem megfigyelhető betegségeket jelezni. Ennek alapján nem csak az egészséges gombafejeket érdekében egy olyan mesterséges szaglószerv sikerült elkülönítenünk a fertőzött csiperkéktől, “eOrr” létrehozásán dolgozunk, amely a rovarok de a fertőzéstől eltelt napok számára is követ- nagy érzékenységű szaglóreceptorait használ- keztetni tudtunk. ja fel in vitro mérések során. Ehhez ecetmusli- ca (Drosophila melanogaster) szaglóreceptorai (OR) és koreceptora (ORCO) mellett kalcium hatására fluoreszcencia növekedést okozó fehér- je (GCaMP) heterológ kifejezésére képes sejt- vonalakat hozunk létre. Az OR-ORCO komplex bizonyos illatanyagok hatására kalciumot enged a sejtbe, így azok fluoreszciája a GCaMP jelen- léte miatt megnő. A szaglóreceptorokat kifejező sejtvonalakat egymás mellé rendezve illatanya- gok/illatanyag keverékek hatására fluoreszcencia mintázatot kapunk. Ezt az illat “ujjlenyomatot” különböző vegyületekre, illetve növények külön- böző egészségi állapotaira meghatározhatjuk. 3. ábra: Egészséges és fertőzött csiperkegomba Az egyes receptorokon mutatott reakciókat a csoportok meghatározása az 5. napon. K: kontroll, közös adatbázisba feltöltve és korábbi eredmé- egészséges csiperkegomba, T: zöldpenésszel nyekkel kiegészítve meghatározzuk a betegséget fertőzött csiperkegomba, D: pókhálós penésszel fertőzött csiperkegomba előrejelző anyagokat, így az „eOrr” segíthet a mezőgazdaságban a lehető legkorábbi védekezés Kitekintés megkezdésében.

A kísérleti munkáinkat gázkromatográfhoz Köszönetnyilvánítás kapcsolt elektroantennográffal (GC-EAD) kívánjuk folytatni. A módszer lényege, hogy a A kutatás az NTP-NFTÖ-18-B-0191 számú gázkromatográf oszlopán elvált illékony kom- pályázat, a GINOP-2.3.2-15-2016-00051 számú ponenseket egyidőben kétféle módon detektál- projekt és az Emberi Erőforrások Minisztériuma juk: lángionizációs detektorral és egy elektródák ÚNKP-18-4 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság közé befogott élő rovarcsáppal. Ha az érkező Programjának támogatásával készült. Az árpás

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 340 2019. 08. 08. 13:05 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8. 341

kísérletekhez az üvegházat és anyagokat a and Y. Elad (Eds.), Botrytis -- the Fungus, the Pathogen and its Management in Agricultural Sys- K-119276 számú OTKA pályázat biztosítot- tems (pp. 413–486). ta. Továbbá köszönet illeti Bakonyi Józsefet Jansen, R.M.C., Hofstee, J.W., Wildt, J., Vanthoor, és Mészáros Klárát amiért a búzás és árpás B.H.E., Verstappen, F.W.A., Takayama, K., kísérletekhez a fertőzéseket és növényeket Bouwmeester, H.J. and Van Henten, E.J. (2010): Health monitoring of plants by their emitted biztosították. volatiles: A model to predict the effect of Botry- tis cinerea on the concentration of volatiles in a large-scale greenhouse. Biosystems Engineering, IRODALOM 106(1): 37–47. Kaminśki E., Stawicki S. and Wąsowicz E. (1974): Vol- Ameye, M., Allmann, S., Verwaeren, J., Smagghe, G., atile flavor compounds produced by molds of Haesaert, G., Schuurink, R. C. and Audenaert, Aspergillus, Penicillium, and Fungi imperfecti. K. (2018). Green leaf volatile production by Applied Microbiology. 27: 1001–1004. plants: a meta-analysis. New Phytologist, 220(3): Karami N., Karami A., Aliahmadi A., Mirzajan F., 666–683. Rezadoost H., Ghassempour A. and Fallah Arthur, C. L. and Pawliszyn, J. (1990): Solid phase mi- F. (2017): Identification of bacteria using - vola croextraction with thermal desorption using fused tile organic compounds. Cellular and Molecular silica optical fibers. Analytical Chemistry, 62(19): Biology, 63(2): 112–121. 2145–2148. Kasal-Slavik, T., Eschweiler, J., Kleist, E., Mumm, R., Becker E-M. (2013): New strategies for the detection of Goldbach, H. E., Schouten, A. and Wildt, J. Fusarium infection and mycotoxin contamination (2017): Early biotic stress detection in tomato (So- of cereals and maize. Doktori disszertáció. lanum lycopersicum) by BVOC emissions. Phyto- Boerjesson T., Stoellman U., Adamek, P. and Kaspersson chemistry, 144: 180–188. A. (1989): Analysis of volatile compounds for de- Köllner, T. G., Schnee, C., Gershenzon, J. and tection of molds in stored cereals. Cereal Chemis- Degenhardt, J. (2004): The sesquiterpene hydro- try. 66: 300–304. carbons of maize (Zea mays) form five groups with Buśko, M., Kulik, T., Ostrowska, A., Góral, T. and distinct developmental and organ-specific distribu- Perkowski, J. (2014). Quantitative volatile com- tions. Phytochemistry, 65(13): 1895–1902. pound profiles in fungal cultures of three different Laothawornkitkul, J., Taylor, J. E., Paul, N. D. and Fusarium graminearum chemotypes. FEMS mi- Hewitt, C. N. (2009): Biogenic volatile organic crobiology letters, 359(1), 85–93. compounds in the Earth system. New Phytologist, Colquhoun, T.A., Schwieterman, M.L., Gilbert, J.L., 183 (1): 27–51. Jaworski, E.A., Langer, K.M., Jones, C.R., Lippolis, V., Pascale, M., Cervellieri, S., Damascelli, A. Rushing, G.V., Hunter, T.M., Olmstead, J., and Visconti, A. (2014). Screening of deoxyni- Clark, D.G. and Folta, K.M. (2013): Light modu- valenol contamination in durum wheat by MOS- lation of volatile organic compounds from petunia based electronic nose and identification of the rele- flowers and select fruits. Postharvest Biology and vant pattern of volatile compounds. Food Control, Technology, 86: 37–44. 37: 263–271. Crespo, E., Hordijk, C. A., De Graaf, R. M., Samudrala, Loreto, F., Barta, C., Brilli, F. and Nogues, I. (2006): On D., Cristescu, S. M., Harren, F. J. M. and Van the induction of volatile organic compound emis- Dam, N. M. (2012): On-line detection of root- sions by plants as consequence of wounding or induced volatiles in Brassica nigra plants infested fluctuations of light and temperature. Plant, Cell with Delia radicum L. root fly larvae. Phytochem- and Environment, 29(9): 1820–1828. istry, 84: 68–77. Loreto, F. and Schnitzler, J. P. (2010): Abiotic stresses and Derendorp, L., Holzinger, R., Wishkerman, A., Kep- induced BVOCs. Trends in Plant Science, 15(3): pler, F. and Röckmann, T. (2010): Emissions of 154–166. volatile organic compounds from dry leaf litter and Matsui, K. (2006). Green leaf volatiles: hydroperoxide their dependence on temperature. In EGU General lyase pathway of oxylipin metabolism. Current Assembly Conference Abstracts, 12: 4001. opinion in plant biology, 9(3): 274–280. Dicke, M. and Loreto, F. (2010): Induced plant volatiles: Molnár, B., Kárpáti, Z., Szocs, G. and Hall, D. R. (2009): from genes to climate change. Trends in Plant Identification of female-produced sex -phero Science, 15(3): 115–117. mone of the honey locust gall midge, Dasineura Dudareva, N., Klempien, A., Muhlemann, J. K. and gleditchiae. Journal of Chemical Ecology, 35(6): Kaplan, I. (2013): Biosynthesis, function and 706–714. metabolic engineering of plant volatile organic Molnár, B. P., Tóth, Z. and Kárpáti, Z. (2017):Synthetic compounds. New Phytologist, 198(1): 16–32. blend of larval frass volatiles repel oviposition in Elad, Y., Pertot, I., Cotes Prado, A. M. and Stewart, A. the invasive box tree moth, Cydalima perspectalis. (2016): Plant Hosts of Botrytis spp. In S. Fillinger Journal of Pest Science, 90(3): 873–885.

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 341 2019. 08. 08. 13:05 342 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8.

Olsson, J., Börjesson, T., Lundstedt, T. and Schnürer, J. Spinelli, F., Cellini, A. and Marchetti, L. (2011): Emission (2002). Detection and quantification of ochratoxin and function of volatile organic compounds in re- A and deoxynivalenol in barley grains by GC-MS sponse to abiotic stress. Agricultural and Biologi- and electronic nose. International Journal of Food cal Sciences » “Abiotic Stress in Plants - Mecha- Microbiology, 72(3): 203–214. nisms and Adaptations”, Book Edited by Arun Owen, S. M., Boissard, C. and Hewitt, C. N. (2002): Vola- Shanker and B. Venkateswarlu tile organic compounds (VOCs) emitted from 40 Tabata, J., De Moraes, C. M. and Mescher, M. C. (2011). Mediterranean plant species: Atmospheric Envi- Olfactory cues from plants infected by powdery ronment, 35(32): 5393–5409. mildew guide foraging by a mycophagous lady- Picardi, S. M. and Issenberg, P. (1973). Volatile constitu- bird beetle. PLoS One, 6(8): e23799. ents of mushrooms (Agaricus bisporus). Changes Tao N., Jia L., Zhou H. and He X. (2013): Effect of octa- which occur during heating. Journal of Agricul- nal on the mycelial growth of Penicillium italicum tural and Food Chemistry, 21(6): 959–962. and P. digitatum. World Journal of Microbiology Piesik, D., Pańka, D., Delaney, K. J., Skoczek, A., and Biotechnology, 30(4): 1169–1175. Lamparski, R. and Weaver, D. K. (2011). Cereal Thelen, J., Harbinson, J., Jansen, R., Van Straten, crop volatile organic compound induction after G., Posthumus, M. A., Woltering, E. J. and mechanical injury, beetle herbivory (Oulema spp.), Bouwmeester, H. J. (2005). The sesquiterpene or fungal infection (Fusarium spp.). Journal of α-copaene is induced in tomato leaves infected plant physiology, 168(9): 878–886. by Botrytis cinerea. Journal of Plant Interactions, Scheidler, N. H., Liu, C., Hamby, K. A., Zalom, F. G. 1(3): 163–170. and Syed, Z. (2015): Volatile codes: Correlation Vuts J., Konczor S., Imrei Z., Jósvai J. K., Lohonyai of olfactory signals and reception in Drosophila- Z., Molnár B. P., Kárpáti Z., Szocs G. és Tóth yeast chemical communication. Scientific Reports, M. (2018): Módszerek a kémiai ökológiában. 5(April): 1–13. Növény­védelem, 79 (54)(3): 89–109. Schuh, G., Heiden, A. C., Hoffmann, T., Kahl, J., Rockel, Zhang, Q. H., Erbilgin, N. and Seybold, S. J. (2008): GC- P., Rudolph, J. and Wildt, J. (1997): Emissions of EAD responses to semiochemicals by eight bee- Volatile Organic Compounds from Sunflower and tles in the subcortical community associated with Beech: Dependence on Temperature and Light In- Monterey pine trees in coastal California: Simi- tensity. Journal of Atmospheric Chemistry, 27(3): larities and disparities across three trophic levels. 291–318. Chemoecology, 18(4): 243–254.

EXAMINATION OF HEALTHY AND INFECTED AGRICULTURAL CROP’S AND THE COMMON MUSHROOM VOLATILE PROFILE – PRELIMINARY STUDY

D. Radványi1,2, M. O. Szelényi1, K. Á. Hamow1, Zs. Ambrózy1, P. Lukács1, K. Puskás3, M. Cséplő3 and B. P. Molnár3 1Plant Protecion Institute, Centre for Agricultural Research, Hungarian Academy of Sciences, Brunszvik street 2. Martonvásár H-2462 Hungary 2Szent István University, Faculty of Food Science, Departmetn of Applied Chemistry, Villányi street 29-43. Budapest H-1118 Hungary 3Cereal Breeding Department, Agricultural Institute, Centre for Agricultural Research, Hungarian Academy of Sciences, Brunszvik street 2. Martonvásár H-2462 Hungary e-mail: [email protected] ([email protected])

Our newly started laboratory, founded by a GINOP grant (with „Analysis of natural odor patterns and utilization in agricultural scienes” title), operates in Martonvásár since 2017. The main aim of our research group is to develop a new type of artificial detector system that will allow to determine the complex odor profile composition of agricultural, cultivated areas. So far, 3 plant species’ – wheat, barley, tomato – and button mushroom’s volatile pattern analysis were carried out. Distinguishing of healthy and infected samples were implemeted during experiments. The volatile pattern of plants (and mushroom) were slightly changed due to infections.

Keywords: Volatile collection, GC-MS (gas chromatography-mass spectrometry), plant volatiles, infected plants

Érkezett: 2019. május 20.

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 342 2019. 08. 08. 13:05 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8. 343

METRAFENON HATÁSA A CSIPERKETERMESZTÉSBEN ELŐFORDULÓ GOMBAKÓROKOZÓKRA

Kuti Kamilla1, Kecskeméti Sándor1, Szukács Gergely1, Petróczy Marietta2 és Geösel András1 1Szent István Egyetem, Kertészettudományi Kar, Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék, 1118 Budapest Ménesi út 44. 2Szent István Egyetem, Kertészettudományi Kar, Növénykórtani Tanszék, 1118 Budapest, Ménesi út 44. e-mail: [email protected]

A csiperkegomba hazánkban a legnagyobb mennyiségben fogyasztott gombafaj. Nem szezo- nális termék, termesztése az év 12 hónapjában folyamatosan zajlik, ami kiváló életteret biztosít a patogéneknek. A legnagyobb gondot ezek közül a gombabetegségek okozzák, amelyek ellen jelenleg hazánkban két hatóanyag van engedélyezve: a már jól ismert prokloráz-Mn hatóanyagú Sporgon 50WP és a tavaly engedélyt kapott metrafenont tartalmazó Harvinta. Szakirodalmak szerint az új hatóanyag nagy előnye, hogy védelmet nyújt a prokloráz-Mn hatóanyagra rezisztens Dactylium dendroides törzsek ellen. Kutatásunk során a prokloráz-Mn és a metrafenon hatását vizsgáltuk a termesztésben megjelenő gomba kórokozókra (Lecanicillium fungicola, Mycogone perniciosa, Dactylium dendroides, Trichoderma aggressivum), valamint a termesztett csiperkegomba (Agaricus bisporus) termésmennyiségére. Mérgezett agarlemezes vizsgálattal igazoltuk, hogy a prokloráz-Mn hatóanyag in vitro körülmények között gátolja a kórokozók és a csiperkegomba micéliumának növe- kedését is, ezzel szemben a metrafenon a csiperkére szelektív gátló hatással rendelkezik. Kisparcellás kísérlet igazolta, hogy termesztési körülmények között egyik hatóanyag sem csökkenti a csiperke- gomba termésmennyiségét, valamint, hogy a metrafenon egyes betegségek, így a pókhálóspenész és a zöldpenész betegség által okozott terméskiesést csökkenti. A prokloráz-Mn egyik kórokozó ellen sem bizonyult kellően hatékonynak. Összességében elmondható, hogy a jelenleg forgalomban lévő hatóanyagok nem elegendőek a teljes körű védelemhez, ezért szükség lenne a választék további bővítésére más alternatív hatóanyagokkal.

Kulcsszavak: Agaricus, Verticillium, Mycogone, Dactylium, metrafenon, prokloráz-Mn

A termesztett gombák a legtöbb zöldséggel a betegségek kialakulása ellen, sőt szakirodalmi szemben nem szezonális termékek, termeszté- jelentések szerint a pókhálós penész betegség sük folyamatosan zajlik, amely kiváló életteret kórokozójában már kialakult a hatóanyaggal biztosít a gomba kártevőinek és kórokozóinak a szembeni rezisztencia is. A megfelelő védelem felszaporodáshoz. A csiperkegombán megjele- eléréséhez szükség lenne a növényvédőszer- nő kórokozók közül a legnagyobb kárt a gom- választék bővítésére, más, alternatív hatóanya- bakórokozók okozzák. Ezek a Lecanicillium gok kutatására. Az egyik potenciális fungicid fungicola (száraz mólé betegség kórokozója), a metrafenon hatóanyag, amely 2018-ban Mycogone perniciosa (nedves mólé betegség hazánkban is engedélyt kapott csiperke kultúrá- kórokozója), Dactylium dendroides (pókhálós ban a pókhálóspenész betegség ellen. penész betegség kórokozója) és a Trichoderma Kutatómunkánk célja a metrafenon haté- aggressivum f. europaeum és f. aggressivum konyságának vizsgálata, hazai körülmények (zöldpenész betegség kórokozói). A hazai ter- között a csiperkegomba termesztésben előfor- mesztésben jelenleg elterjedt fungicid ható- duló gombás betegségekkel szemben, valamint anyag a prokloráz-mangán komplex, amely a hatóanyag összehasonlítása a jelenleg enge- önmagában nem képes teljes védelmet nyújtani délyezett prokloráz-mangán komplexszel, mind

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 343 2019. 08. 08. 13:05 344 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8.

laboratóriumi, mind valós termesztési körülmé- álló úgynevezett „puffancsok” alakulnak nyek között. A vizsgálatokat az a tény indokol- ki, ezek kemény tapintású amorf képletek a ja, hogy a hatóanyag engedélyezése során azt takaró­föld felszínén, melyek akár a termesz- nem vizsgálták – nem is kötelező – hazai alap- tés első hullámában is megjelenhetnek, ezzel anyagon. Holott a csiperkegomba speciális ter- jelentősterméskiesést okozva (Gea és mtsai. mesztéstechnológiája miatt az alapanyag (kom- 2013). Ha a fertőzés fejlett állapotában éri a poszt) összetétele, fizikai és kémiai paraméterei termőtestet, a kalapon baktériumos fertőzéshez üzemenként változhatnak, amely hatással lehet hasonlóan, barna, besüppedő foltok jelennek a szer hatékonyságára is. meg, ezzel minőségi kárt okozva a termesztő- nek (Geösel 2016a). A termesztés során fellépő gomba eredetű A száraz móléhoz hasonló lefolyású beteg- kórokozók ség a nedves mólé betegség, amelynek kór- okozója a Mycogone perniciosa (Fletcher és Hazánkban a csiperkegomba termesztése Gaze 2008). A gomba konídiumtartói rövi- többféle technológiával, igen eltérő színvona- dek, vékonyak, rajtuk megnyúlt konídiumok lon történhet: a pincei zsákos technológiától képződnek, klamidospórái nagyok, két sejtű- kezdve a holland típusú termesztőházakban zaj- ek, halvány színűek (Kouser és mtsai. 2015), ló termesztésig (Geösel 2011). Technológiától akár három évig is életképesek lehetnek. Fő függetlenül a termesztők számára a legnagyobb fertőzési forrásnak a termesztési helységben kihívást a patogén, mikroszkopikus gombák maradt szerves anyagokban lévő micéliumot okozta betegségek elleni védekezés jelenti. és konídiumokat tekintjük, de a termesztésben A kórokozók egy része csak a gomba termőtes- szükséges eszközök és a vektorok is szerepet tet támadja – ilyenek a mólé betegségek kór- játszhatnak a kórokozó terjedésében (Szili okozói, de néhány a micéliumot is károsítja: 2008). Az előző kórokozóhoz hasonlóan amorf jellegzetes képviselőjük a zöldpenész betegség puffancsok alakulnak ki, de ezek a képződmé- előidézője (Fletcher és Gaze 2008). nyek nagyobbak, tapintásuk puha és a takaró- A csiperkegomba termesztésben fellépő földből jellegzetesen kiemelkednek. Sokszor betegségek közül, talán a legismertebb, és leg- felületükön sárgás-barna cseppecskék jelen- gyakrabban megjelenő a száraz mólé beteg- nek meg, amelyek a másodlagos fertőzések- ség, amelyért a Lecanicillium fungicola (syn. nek szolgálnak melegágyául (Fletcher és Gaze Verticillium fungicola) nevű kórokozó a felelős. 2008). A világos konídiumtartókon, a fialidok csúcsán, Az utóbbi években egyre gyakrabban meg- a konídiumok fejecskében vagy kötegekben jelenő probléma a pókhálós penész betegség. helyezkednek el. A kórokozó klamidospórákat Kórokozójának a Cladobotryum dendroides-t is képez, melyekkel hosszabb ideig is képes a (syn. Dactylium dendroides) tekintjük (Fletcher termesztőhelyiségben életben maradni (Zare és és Gaze 2008). Vegetatív hifája vékony, szin- Grams 2008). A kórokozó termőtesten élőskö- te áttetsző, konídiumtartói gyengén elágazó- dő parazita gomba, micéliuma és konídiumai ak, rajtuk az örvösen elhelyezkedő fialidokról is fertőzőképesek (Berendsen és mtsai 2010), fűződnek le többsejtű hosszúkás halványrózsa- a termesztő létesítmény bármely helyiségében szín konídiospóráik (Barnett 1956). A betegség megtalálhatók, vektorokkal, öntözővízzel vagy jellegzetes tüneteként a takaróföldön vékony- a munkások kezére tapadva terjedhetnek (Szili szálú fehér, pókhálószerű micélium szövedék 2008). A termőtesteket bármelyik fenológiai jelenik meg, ami kezdetben alig észrevehető fázisában képes megfertőzni (Geösel 2016a), (Szili 2008). Növekedése 20−25 °C-on, 90% attól függően, hogy ez mikor történik, külön- feletti páratartalom mellett a leggyorsabb: féle tüneteket tapasztalhatunk (Holmes 1971). egy nap alatt akár több centiméter is lehet. Ha a fiatal primordiumokat fertőzi a kóroko- Ekkora sebesség mellett pár nap alatt szinte zó, csiperke és Lecanicillium micéliumból az egész termesztő helyiség fertőzötté válhat,

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 344 2019. 08. 08. 13:05 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8. 345

ezért kiemelten fontos a kórokozó jelenlété- biológiai igényeik vannak, valamint, hogy nek időben történő felismerése (Geösel 2016a). nagy mennyiségű spórájuk könnyedén terjed a A szövedékből hamar egybefüggő vattasze- termesztőhelyiségben. Ráadásul az is jelentő- rű képződmény lesz, amely a takaróföldet, a sen megnehezíti a védekezést, hogy a kóroko- primordiumokat és a már kifejlett termőtesteket zók jelenlétét többnyire csak a termőrefordítás is behálózza. A fertőzött termőtestek kidőlnek után észleljük, amikor a védekezést már késő és elhalnak, ezzel jelentős teméskiesést okozva. megkezdeni. Az egyik legfontosabb védekezési A gombás fertőzések közül a zöldpe- mód a megelőzés, vagyis olyan technológia lét- nész betegség okozza a legsúlyosabb károkat, rehozása, amelynél az üzemi higiénia betartása amelynek hazai csiperketermesztésben jelen- elsődleges szempont. Ennek első lépéseként leg két kórokozója ismert, ezek a Trichoderma fontos a megfelelő komposztálási technológia, aggressivum f. europaeum és a Trichoderma ezt követően a használt eszközök, szerszámok agressivum f. aggressivum (Hatvani és mtsai. fertőtlenítésével, a gombaszedés higiéniájá- 2017). A két változat morfológiailag megegye- nak fokozásával, a komposzt hőmérsékletének ző, csak növekedési ütemükben van különbség figyelésével és szabályozásával, valamint a (Sobieralski és mtsai. 2009). A közelmúltig vektorok számának csökkentésével a kárté- elterjedésük is különböző területre volt jellemző, teli küszöb alatt tartható a fertőzés mértéke azonban 2017-ben publikáltuk a Trichoderma (Kilpatrick és mtsai. 2015). A letermett kom- agressivum f. aggressivum első európai meg- poszt megfelelő kezelése és elszállítása, majd jelenését hazánkban, ezzel ez a változat inter- ezt követően a termesztőhelyiség fertőtlenítése kontinentális kórokozóvá vált (Hatvani és is fontos feladat, hiszen az ott maradt szerves mtsai. 2017). A Trichoderma aggressivum para- hulladékok, vagy a berendezéseken megtapadt zita életmódot folytató penészgomba, a gazda spórák új fertőzés kiindulási pontjai lehetnek. jelenléte nélkül kevéssé életképes (Anderson Hazánkban jelenleg a csiperkegomba-ter- és mtsai. 2001), de a Trichoderma agressivum mesztésben az elterjedten használt gombaölő­ f. aggressivum biotípus akár már a II-es fázi- szer, a prokloráz-Mn hatóanyag (Internet 1). sú komposztot is képes megfertőzni (Hatvani Nagy gondot jelent, hogy a patogének több- és mtsai. 2017). A fertőzés egészen a lehűtésig ségében kialakulóban van, vagy már ki is nehezen észrevehető, mert a patogén micéliuma alakult rezisztencia a hatóanyaggal szemben ránézésre a termesztett gombáéval megegyező. (Mehrparvar és mtsai. 2013). Míg a száraz Néhány dolog azonban utal jelenlétére a kom- mólé kórokozója (Lecanicillium fungicola) posztban, ilyen lehet a komposzt visszafekete- alacsony szintű toleranciát mutat a prokloráz- dése, az enyhén klórra vagy kókuszra hasonlí- Mn-al szemben, addig a pókhálós penész kór- tó illat, valamint a komposzt hőmérsékletének okozója (Dactylium dendroides) szinte teljes emelkedése (Geösel 2016b). Zöld konídiumai mértékben rezisztens a hatóanyagra. Ez is jól termőre fordításkor jelennek meg tömegesen mutatja, hogy ezzel az egyetlen hatóanyaggal a takaróföldön, vagy akár a komposztban is. nem oldható meg a megfelelő védekezés, szük- Az okozott terméskiesés a 100%-ot is elérhe- ség van a választék bővítésére más, alternatív ti, de gyengébb fertőzés esetén is eladhatatlan- hatóanyagokkal. ná válik a gomba, mivel kifejlődő termőtestek Az egyik potenciális fungicid hatóanyag felületén kráterszerű barna foltok jelennek meg a metrafenon, amely a szakirodalmak sze- (Geösel 2016b). rint gátolja a kórokozók spóráinak csírázását, ezzel azok megtelepedését a termesztett gom- Védekezés a fellépő gombakórokozók ellen bán (Internet2). Külföldön több kísérlet is folyt csiperkegombában történő alkalmazásával A gombakórokozók elleni védekezés kapcsolatban (Carrasco és mtsi. 2017). A ható- ki­emelten nehéz feladat, ennek legfőbb okai, anyag 2017-ben először Franciaországban, hogy a termesztett gombákéhoz hasonló majd az Egyesült Királyságban került

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 345 2019. 08. 08. 13:05 346 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8.

forgalomba a más kultúrákból már ismert Kisparcellás termesztési kísérlet Vivando néven (Internet 3). 2018 márciusában Magyarországon is engedélyt kapott Harvinta A laboratóriumi vizsgálatok mellett kispar- néven csiperkegomba pókhálóspenész betegsé- cellás termesztési kísérletet is beállítottunk. ge ellen (Internet 2). A vizsgálatban II-es fázisú csiperkekomposzt- ból 2–2 kg-ot műanyag zsákokba töltöttünk Anyag és módszer és becsíráztuk ’A15’ (fehér) és ’800’ (barna) fajták oltóanyagával. 16 napos átszövetést Laboratóriumi vizsgálat követően a zsákok takarását holland típu- sú takaróföldel végeztük, 5 cm vastagságban A kísérlet első lépéseként elkészítettük a az üzemi technológiának megfelelően. Ezt hatóanyagokat tartalmazó PDA (Reanal) táp- követően történt a prokloráz-Mn kijuttatása talajokat. A sterilizált, kézmelegre hűtött táp- a takaróföld felületére, a gyakorlatból ismert talajhoz kevertük a hatóanyagokat, melyeket 1 g/m2-es dózisban, négyzetméterenként előzetesen a biztos eloszlás érdekében mini- 1 liter oldat formájában. Így zsákonként 83 ml mális mennyiségű steril desztillált vízben 1 g/liter koncentrációjú készítményt juttattunk feloldottunk. ki beöntözéssel. A vizsgált patogének a Lecanicillium Az ezt követő héten provokált fertőzést fungicola, Mycogone perniciosa, Dactylium végeztünk a négy kórokozóval: a Lecanicillium dendroides, Trichoderma aggressivum f. euro­ fungicola, Mycogone perniciosa, Dactylium pae­um és Trichoderma aggressivum f. aggres­ dendroides és Trichoderma aggressivum. sivum voltak, amelyeket a laboratóriumunk Az inokuláció a kórokozók tiszta tenyészetének törzsgyűjteményében tárolunk. A termesztett 105 inokulum/ml koncentrációjú szuszpenziójá- gombák közül a kétspórás csiperkegomba val történt, amelyből zsákonként 35 ml került (Agaricus bisporus) ’A15’ fajtáját használ- kijuttatásra beöntözéssel, követve a vonatkozó tuk, a telepátmérőjének változását vizsgálva, EPPO előírásokat. a hatóanyagok különböző dózisai mellett. Hét A termőre fordítás kezdetekor került sor a kezelést állítottunk be a kontroll mellett. metrafenonnal történő kezelésre, 1 ml/m2-es A táptalajhoz kevertük a kétféle hatóanyag dózisban négyzetméterenként 150 ml folyadék egyszeres dózisát, azok felét és kétszeresét, segítségével. A rendkívül alacsony mennyisé- valamint készítettünk olyan agarlemezeket gű (12,5 ml) 6,6 ml/liter koncentrációjú oldat is, melyekbe mind a két hatóanyag beleke- kijuttatása az engedélyokiratban leírtak szerint rült. Egyszeres dózisnak a gyakorlatból ismert permet formájában történt. A vizsgálat során koncentrációjú oldatokat tekintettük, mely mindkét csiperkefajta esetén, kórokozónként a prokloráz-Mn hatóanyagú Sporgon esetén négy, nem fertőzött zsákok esetén pedig három 1 g/liter, a metrafenon hatóanyagú Vivando különböző ismétlést állítottunk be. esetén 1 ml/150 ml volt, melynek a felét illetve Az első tünetek megjelenését követően kétszeresét is teszteltük. figyeltük a fertőzés mértékét, majd a termőtestek A kórokozók és a csiperketiszta, 10 napos megjelenésekor zsákonként mértük a szedhető tenyészetéből 10 mm átmérőjű dugófúróval, gomba mennyiségét az első termőhullámban. laminális fülkében kivágott korongot a meg- szilárdult agarlemezek közepére oltottuk. Ezt Eredmények követően digitális tolómérő segítségével mér- tük a tenyészetek átmérőjét, az eredményeket Laboratóriumi vizsgálat eredményei a hatóanyagot nem tartalmazó kontroll keze- léshez hasonlítottuk. Az adatok elemzését az Minden vizsgált kórokozó esetén elmond- SPSS statisztikai elemző program segítségével ható, hogy prokloráz-Mn hatóanyag tartalmú végeztük el. táptalajokon, a hatóanyag koncentrációjától

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 346 2019. 08. 08. 13:05 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8. 347

1. ábra. Trichoderma aggressivum f. aggressivum tenyészetek: kontroll (balra) és metrafenonnal mérgezett agaron Figure 1. Trichoderma aggressivum f. aggressivum cultures: on control (left) and metrafenone treated agar

függetlenül, nem tapasztaltunk micélium növe- A mólé betegségek kórokozói (Lecanicillium kedést. A metrafenonos kezelésekesetében fungicola, Mycogone perniciosa) esetén közel fa­jon­ként eltérőhatás mutatkozott: általános- azonos eredményeket kaptunk. A legnagyobb ságban a tenyészetek növekedésnek indultak, telepátmérőt a kontroll tenyészetek esetén mér- azonban spóraképzésük erősen visszamaradt tük, ettől szignifikánsan különböztek a metra­ (1. ábra). fenonnal kezelt tenyészetek átmérői, a legki- A csiperkegomba telepátmérője a ½-es sebb átmérőt a ½-es dózis esetén mértük. dózisú metrafenon kezelés esetén érte el a A pókhálóspenészt előidéző kórokozó legnagyobb átmérőt, azonban ez szignifikáns vizsgálata során szintén hasonló eredmények- különbséget nem mutatott a többi metrafenon re jutottunk, de ebben az esetben a legkisebb és a kontroll kezeléstől sem (2. ábra). átmérőt a 2×-es dózisú metrafenon kezelés során mértük (3. ábra).

2. ábra. Csiperkegomba (Agaricus bisporus) 3. ábra. Dactylium dendroides telepátmérők telepátmérők szórásának alakulása különböző szórásának alakulása különböző fungicides fungicides kezelések hatására mm-ben (c= kontroll, kezelések hatására mm-ben (c= kontroll, p= p= prokloráz-Mn, m= metrafenon, += mind két prokloráz-Mn, m= metrafenon, += mind két hatóanyag) hatóanyag) Figure 2. The diameter of champignon mushroom Figure 3. The diameter of Dactylium dendroides (Agaricus bisporus) colony per treatment colony per treatment

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 347 2019. 08. 08. 13:05 348 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8.

4. ábra. Trichoderma aggressivum f. europaeum 5. ábra. Trichoderma aggressivum f. aggressivum telepátmérők szórásának alakulása különböző telepátmérők szórásának alakulása különböző fungicides kezelések hatására mm-ben (c= kontroll, fungicides kezelések hatására mm-ben (c= kontroll, p= prokloráz-Mn, m= metrafenon, += mind két p= prokloráz-Mn, m= metrafenon, += mind két hatóanyag) hatóanyag) Figure 4. The diameter of Trichoderma aggressivum Figure 5. The diameter of Trichoderma aggressivum f. europaeum colony per treatment f. aggressivum colony per treatment

A zöldpenész betegséget okozó kórokozó csak a száraz mólé betegség esetén volt tapasz- (Trichoderma aggressivum) hazánkban meg­ talható. A zsákok a fertőzést követő 15. napon, található két biotípusának vizsgálata során meg­ még az első terméshullám előtt, felszámolásra egyező eredményeket kaptunk. A kórokozók kerültek. legnagyobb átmérőjét a többi kórokozóhoz A többi kórokozó esetén (Dactylium hasonlóan a hatóanyagot nem tartalmazó táp­ dendroides, Trichoderma aggressivum f. euro­ talajon mértük, a legkisebb átmérőt pedig az ½-es paeum, Trichoderma aggressivum f. aggres­ dózisú metrafenon lemezeken, azonban ezen sivum) a tünetek nem jelentkeztek. értékek szignifikánsan nem különböztek a többi metrafenonos kezelés mértékétől (4−5. ábra). Következtetések

Termesztési kísérlet eredményei Mérgezett agarlemezeken végzett in vitro kísérleteink következtetéseként elmondható, Az első tünetek – mólé betegségek kóroko- hogy ilyen körülmények között a prokloráz- zóinak (Lecanicillium fungicola, Mycogone Mn hatóanyag dózistól függetlenül nemcsak a perniciosa) puffancsai – a fertőzést követő kórokozók, de a csiperkegomba micéliumának 8. napon jelentkeztek a takaróföld felszínén növekedését is gátolja. Ilyen mértékű gátlás (6–7 ábra). azonban a termesztés során sosem keletke- Ezt követően figyeltük a fertőzés mértékét. zik (Fletcher és Gaze, 2008). A metrafenon Az első megfigyelés alkalmával (8. ábra), kór- hatóanyag ezzel szemben kisebb mérték- okozótól függetlenül, a prokloráz-Mn-nal kezelt ben, de a termeszett gombára szelektíven hat. zsákok fertőzöttségének mértéke a kontroll zsá- Továbbá nem csak a tenyészetek átmérőjét, kokétól jelentős mértékben eltért. A második hanem azok tenyészbélyegeit is befolyásol- alkalommal (9. ábra) a hatóanyag gátló hatása ja, fertőzött agaron a kórokozók szemmel

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 348 2019. 08. 08. 13:05 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8. 349

6. ábra. A takaróföld felületén megjelenő szárazmólé 7. ábra. A takaróföld felületén megjelenő nedvesmólé puffancsok a provokált fertőzést követően puffancsok a provokált fertőzést követően Fotó: Kuti Kamilla 2018 Fotó: Kuti Kamilla 2018 Figure 6. Dry bubble appearing on the surface of the Figure 7. Wet bubble appearing on the surface of the blanket after the provoked infection blanket after the provoked infection

8. ábra. Fertőzés mértéke első alkalommal fehér 9. ábra. Fertőzés mértéke második alkalommal fehér kalapú csiperkegombán kalapú csiperkegombán Figure 8. Infection rate for the first time on white hat Figure 9. Infection rate for the second time on champignon mushroom white-hat champignon mushroom

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 349 2019. 08. 08. 13:05 350 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8.

láthatóan kevesebb mennyiségű légmicéliumot befolyásolhatja a készítmények hatását, ezért a és konídiumot képeznek. vizsgálatok folytatása a továbbiakban is indo- A kisparcellás kísérlet alapján elmondható, kolt. A későbbiekben célszerű lenne eltérő ter- hogy termesztési körülmények között egyik mesztéstechnológiákat használó termesztők hatóanyag sem veti vissza sem a barna-, sem a körében felmérést végezni a hatóanyagokkal fehérkalapú csiperkegomba termésmennyisé- kapcsolatos tapasztalatokról. Ismereteink sze- gét. Ez a megfi gyelés megerősíti a szakirodalmi rint ugyanis nagy lenne a kereslet a termelői megállapításokat a szerek hatásmechanizmusá- oldalról az új hatóanyagok iránt. ról (Fletcher és Gaze, 2008). Erős mólé fertőzés esetén, akár Lecanicillium Az Emberi Erőforrások Minisztériuma fungicola, akár Mycogone perniciosa fertő- ÚNKP-18-2-II kódszámú Új Nemzeti zésről van szó, egyik vizsgált hatóanyag sem Kiválóság Programjának és a 1783- nyújtott kellő védelmet. A kórokozó terjedését 3/2018/FEKUTSTRAT kódszámú pályázatának kezdeti stádiumban kiemelten a prokloráz-Mn támogatásával készült. lassította, azonban az okozott terméskiesést nem csökkentették, még együttes kijuttatásuk IRODALOM esetén sem. A fentiek alapján a mólé betegsé- gek kezelésére a hatóanyagok továbbra sem Anderson, M. G., Beyer, D. M. and Wuest, P. J. (2001): alkalmasak. Yield comparison of hybrid Agaricus mushroom Dactylium dendroides fertőzés esetén a strains as a measure of resistance to Trichoderma green mold. Plant Disease, 85: 731−734 prokloráz-Mn hatóanyag a szakirodalomban Barnett, H. L. (1956): Illustrated Genera of Imperfect leírtaknak megfelelően nem hatott, ellenben az Fungi. Minneapolis, Burgess Publishing Company újonnan engedélyezett metrafenon jelentősen Berendsen, R. L., Baars, J. J. P., Kalkhove, S. I. C., csökkentette a terméskiesést. Prokloráz-Mn-nal Lugones, L. G., Wösten, H. A. B. and Bakker, P. együtt kijuttatva hatása csökkent, ezt a követ- A. H. M. (2010): Lecanicillium fungicola: causal agent of dry bubble disease in white-button mush- keztetést azonban az adatok nagy szórása miatt room.Molecular Plant Pathology, 11 (5): 585−595 újabb vizsgálatokkal kell megerősítenünk. Carrasco, J., Navarro, M.J., Santos, M. and Gea, F.J. A Trichoderma aggressivum-mal fertőzött (2017): Effect of fi ve fungicides with different zsákok termésmennyiségének vizsgálata esetén modes of action on cobweb disease (Cladobotry- a pókhálóspenészhez hasonló eredményt kap- um mycophilum) and mushroom yield. Annals of tunk. A Sporgon nem gátolta a patogén terjedé- Applied Biology, ISSN 0003−4746 Fletcher, J.T. and Gaze, R.H. (2008): Mushroom Pest sét, a metrafenon azonban kis mértékben ugyan, and Disease Control. London, A Color Handbook. de növelte a termésmennyiséget. Együttes hasz- Manson Publishing nálatuk során a metrafenon hatásával közel Gea, F.J., Carrasco, J., Santos, M., Dianez, F. and megegyező változást tapasztaltunk. Navarro, M.J. (2013): Incidence of Lecanicillium Végső következtetésként elmondható, hogy fungicola in white-button mushroom (Agaricus bisporus) cultivated with two types of casing soil. Európa és hazánk csiperkegomba-termesztésé- Journal of Plant Pathology, 95 (1): 163−166 ben továbbra is nagy gondot okoz a különböző Geösel A. (2011): Az Agaricus blazei (Murrill) termesztési gombás betegségek elleni védekezés (Geösel lehetőségei és komplex összehasonlító vizsgálata. 2016a). Nincs egy olyan átfogó fungicid ható- Budapest,Budapesti Corvinus Egyetem Zöldség- anyag, amely az összes gombakórokozóval és Gombatermesztési Tanszék Geösel A. (2016a): A termesztett csiperkegomba védelme. szemben megfelelő védelmet nyújtana úgy, Növényvédelem, 77 (52): 9. hogy közben a termesztett fajra nincs gátló Geösel A. (2016b): A gombatermesztésben fellépő zöld- hatása. penész betegségről. Agrofórum, 27 (1): 34−36. A gombatermesztés jellegzetességei közé Hatvani, L., Kredics, L., Allaga, H., Manczinger, L., sorolhatjuk az országonként, vagy akár üze- Vágvölgyi, C., Kuti, K. and Geösel, A. (2017): First report of Trichoderma aggressivum f. aggres- menként eltérő alapanyag gyártási technológi- sivum green mold on Agaricus bisporus in Europe. át változó technológiai színvonal mellett. Ez Plant Ddisease, 101 (6): 1052.

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 350 2019. 08. 08. 13:05 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8. 351

Holmes, J. (1971): Effect of time of inoculation on inci- aggressivumf. europaeumth2 on the yielding of dence and control of Verticillium disease of the Agaricus bisporus. Poznań, The Polish Phyto- commercial mushroom. Plant Disease Reporter, pathological Society, Phytopathologia, 53: 5−10. 55: 643−645. Szili I. (2008): Gombatermesztők könyve. Budapest, Kilpatrick, M., Fleming-Archibal, C. and Grogan, H. Mező­­­gazda Kiadó. ISBN: 9789632864211 (2015): Understanding Trichoderma aggressivum in Zare, R. and Gams W. (2008): A revision of the Verticilli- bulk phase 3 compost. Mush TV, Kutatási jelentés um fungicola species complex and its affinity with Kouser, S., Shah, S., Ahmed, M., Shah, M. D. and Sheikh, the genus Lecanicillium. Mycological Research, P. A. (2015): Morphological Charasteristics of wet 112 (7): 811−824 bubble disease (Mycogone perniciosa) isolated from button mushroom (Agaricus bisporus) and assessment os factors affecting disease develop- INTERNETES HIVATKOZÁSOK ment and spread. Africal Journal of Microbiology Research, ,9 (3): 185−193 http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/221861/ Mehrparvar, M., Goltapeh, M. E. and Safaei, N. (2013): Sporgon50WP_mod_20130617.pdf/6b33f571- Resistance of Iranian Lecanicillium fungicola to b70d-4a5f-9792-06ab0bc8c214 Letöltés ideje: benzimidazole and egosterol demethylation inhib- 2019. 05. 01. iting fungicides. Journal of Agricultural Science http://www.gombaforum.hu/2018/technologia/uj-engede- and Technology, 15: 389−395 lyezett-szer-a-pokhalos-penesz-ellen/ Sobieralski, K., Siwulski, M., Frużyńska-Jóźwiak, D. Letöltés ideje: 2019. 05. 01. and Górski, R. (2009): Impact Of Trichoderma https://defenso.hu/uploads/files/28_original.pdf Letöltés ideje: 2019. 05. 01.

THE EFFECT OF METRAFENONE ON THE PATHOGENS OF BUTTON MUSHROOM

K. Kuti1, S. Kecskeméti1, G. Szukács1, M. Petróczy2 and A. Geösel1 1Szent István University, Faculty of Horticulture, Department of Vegetable and Mushroom Growing, H-1118 Budapest, Ménesi str. 44. 2SzentIstván University, Faculty of Horticulture, Department of Plant Pathology, H-1118 Budapest, Ménesi str. 44.

Champignon mushroom is the most consumed species in Hungary. It is not a seasonal product, its cultivation takes place continuously in the 12 months of the year, providing an excellent living space for pathogenic pests and pathogens. The biggest problem is caused by the fungal diseases that appear, and there are currently two products in circulation against them in Hungary. Sporgon 50WP, a well-known prochlorase-Mn active ingredient, and Harvinta containing metrafenone, wich were authorized last year. According to the literature, the great advantage of the new active ingredient is that it protects against the strains of Dactyliumdendroideswitch resistant to prochlorase-Mn. In my research, I investigated the effect of prochlorase-Mn and metrafenone on fungal pathogens (Lecanicilliumfungicola, Mycogoneperniciosa, Dactyliumdendroides, Trichodermaaggressivum) and on the production of the cultivated champignon (Agaricusbisporus). The poisoned agar plate test confirmed that prochlorase-Mn inhibits the growth of pathogens and mycelium of the champignon under in vitro conditions, in contrast metrafenone has a selective inhibitory effect on the champignon mushroom. My small plot experiment has proved that under cultivation conditions, active substances does not reduc the yield of the champignon and that metrafenone reduces yield loss, witch caused by certain diseases, such as cobweb mould and green mould disease. The prochlorazine-Mn was not sufficiently effective against any of the pathogens. Overall, active substances currently on the market are not sufficient to provide complete protection, therefore it would be necessary to expand the range with other alternative active substances. Keywords: Agaricus, Dactylium, metrafenon

Érkezett: 2019. június 6.

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 351 2019. 08. 08. 13:05 352 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8.

NÖVÉNYVÉDELMI PROBLÉMÁK FELMÉRÉSE TÁJFAJTA PARADICSOMOK ÚJ, EXTENZÍV TERMESZTÉSTECHNOLÓGIÁJÁBAN

Boziné Pullai Krisztina1, Krausz Dóra1, Pataki Péter1, Petrikovszki Renáta1, Geiger Barbara3, Tóthné Bogdányi Franciska2 és Tóth Ferenc1 1 SZIE MKK, Növényvédelmi Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1. 2 FKF Nonprofit Zrt, 1081 Budapest, Alföldi u. 7. 3 Biokontroll Hungária Nonprofit Kft., 1112 Budapest, Oroszvég lejtő 16. e-mail: [email protected] , [email protected]

Az elmúlt évek során munkatársainkkal több tájfajta paradicsom génbanki tételt teszteltünk intenzív termesztéstechnológiát alkalmazó ökológiai gazdálkodásban. Azt tapasztaltuk, hogy a táj- fajták esetében az ép bogyók aránya nagyon kicsi, főként élettani okok miatt (például repedés). Emiatt olyan extenzív termesztési rendszert kezdtünk el kidolgozni, ahol nem öntözünk, nem vég- zünk fitotechnikai munkákat, vagyis nem metszünk, viszont takarjuk a talajt, valamint a növények- nek nagy tenyészterületet és döntött létrás támrendszert biztosítunk. Fő kérdésünk az volt, hogy az új termesztéstechnológiában kockázatot jelentenek-e a paradicsom gyakori kártevői. 2018 nyarán három fő, valamint számos egyéb helyszínen önkéntes jelentkezők segítségével a fenti extenzív ter- mesztési rendszerben jellemzően két tájfajta génbanki tétellel kísérleteket állítottunk be. A kezelé- seket különböző talajtakarás-kombinációk, támrendszerek, illetve a metszés megléte vagy hiánya alkották. A támrendszeres, metszetlen növények a várakozásoknak megfelelően teljes mértékben elfoglalták a rendelkezésükre álló tenyészterületet, és a szabadföldi paradicsomtermesztés számára kedvezőtlen évjárat ellenére többszörösen is többet teremtek, mint a metszett növények. Az ép bogyók aránya is általában nagyobb volt. A vándorpoloska (Nezara viridula) és a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) hernyója által károsított bogyók nagyobb számban voltak jelen a metszet- len növényeken. Ez utóbbi azonban a kezeléshez tartozó nagyobb bogyószámmal is összefüggésben van. A kórokozók esetében a paradicsom fioftórás (Phytophthora infestans) betegségének az esélyét növelheti a metszetlen növények nagyobb lombfelülete, míg a szeptóriás levélfoltosság (Septoria lycopersici) mértéke kisebb volt az új technológiában. Az extenzív termesztésmód előzetes termésbe- li és növényvédelmi szempontú eredményei ígéretesek, így a rendszer fejlesztését, valamint a károsí- tók és hasznos szervezetek felmérését folytatjuk.

Kulcsszavak: paradicsom, talajtakarás, metszés, zöld vándorpoloska, Nezara viridula, gyapottok-bagolylepke, Helicoverpa armigera, paradicsomvész, Phytophthora infestans, szeptóriás levélfoltosság, Septoria lycopersici

2015 óta több génbanki forrásból származó paradicsomtermesztésre egyéb okok miatt tájfajta paradicsom tételt tesztelünk és mérjük kevésbé alkalmas területek ilyen módon tör- fel többek között károsítóegyütteseiket. Az ténő hasznosíthatóságáról is tapasztalatokat eddigi eredmények és a tapasztalatok alapján szerzünk. Az előző évi (2018-as) kísérletek- az intenzív termesztési körülmények között a ben jelentős különbségeket találtunk a vizsgált tájfajtákon az ép bogyók aránya kicsi (Boziné tájfajták között a kártevőkkel szembeni fogé- Pullai és mtsai 2018a). Emiatt extenzív irányú konyságban. A determinált tájfajták, melyek termesztési rendszert kezdtünk el kidolgozni, nem részesültek metszésben, így nagyobb melynek létjogosultságát a remélt növényvé- lombtömegük van, sokkal ellenállóbbak voltak delmi előnyökön felül az adja, hogy az intenzív 2015-ben például a közönséges takácsatkával

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 352 2019. 08. 08. 13:05 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8. 353

szemben (Boziné Pullai és mtsai 2016), 2017- bogyójának repedését, kevés információnk ben pedig a szúró-szívó szájszervű kártevőkkel van. A kártevőket illetően Saunyama és Knapp szemben, melyek vektor-tevékenységük miatt (2003) szerint a Tetranychus evansi egyedszá- is jelentősek lehetnek (Boziné Pullai és mtsai ma nagyobb volt a metszett, támrendszeres par- 2018b). Ugyanakkor, míg a determinált, bokros cellákon, mint a metszetlen, támrendszer nélkü- növekedésű tájfajták bogyói elsősorban ipari li kezelésekben. Az ökológiai gazdálkodásban felhasználásra alkalmasak, friss fogyasztásra a a paradicsom kártevő- és hasznos szervezet- folytonnövő fajták bogyói sokkal ízletesebbek. együttesei egyaránt nagyobb számban vannak A tapasztalatok alapján a tesztelt paradi- jelen, mint konvencionális gazdálkodásban csom tájfajták többsége termésmennyiség és (Letourneau és Goldstein, 2001), de hogy a növényvédelem szempontjából nem mutatott metszés elhagyása, így a nagyobb lombozat jelentős eltérést az intenzívebb termesztésben is előnyösen befolyásolja-e számukat, az még és a kereskedelemben elterjedt (kontroll) fajták- nem ismert. hoz képest, így megállnák a helyüket az ökoló- Emiatt kezdtük el kidolgozni azt az exten- giai gazdálkodásban, ha tudjuk javítani a termés zív termesztési rendszert, melyben nem öntö- minőségét. Kanyomeka és Shivute (2005) vizs- zünk, nem végzünk fitotechnikai munkákat, gálatai alapján a paradicsom növények metszé- vagyis nem metszünk, viszont takarjuk a talajt, se jelentősen csökkenti a termés mennyiségét, valamint a növényeknek nagy tenyészterületet míg növeli a ráfordított időt, és így a költsége- és döntött létrás támrendszert biztosítunk ket. A metszést csak a kártevők és kórokozók (1. ábra). Kutatásunkban elsőként azt vizsgál- visszaszorítása érdekében ajánlják. Davis és tuk, hogy milyen hatással van megváltoztatott Estes (1993) kísérletében is a nagy térállásban termesztési rendszer a paradicsomállomány lévő metszetlen növények teremtek a legtöb- egyes fontosabb károsítóinak előfordulására. bet, sőt, a tenyészidőszak középső szakaszá- ban a piacképes termések aránya is magasabb Anyag és módszer volt ezeken a növényeken. Ara és mtsai (2007) szerint minél nagyobb a paradicsom növények A kísérletben felhasznált fajtákat egy koráb- tenyészterülete, annál többet teremtek, és az egy bi vizsgálat eredményei alapján választottuk ki: helyett két szálra metszett növényekről több és 2015 és 2017 között a tájfajta paradicsomokat jobb minőségű termés származott, hasonlóan összehasonlító kísérletünk fóliás termesztő­ Maboko és du Plooy (2008) vizsgálataihoz. be­ren­dezésben Szigetmonostoron, valamint Az ígéretes tájfajták között azonban többnek szabad­földön Tahitótfalun zajlott. (Boziné is nagyméretű, repedésre hajlamos bogyója Pullai 2016). Részletes vizsgálatokkal mértük van. Bogyórepedést a növény olyan morfoló- a termés piacosságát befolyásoló tényezőket, giai tulajdonságai is okozhatnak, mint példá- amelyeket­ élettani, kórtani, valamint növényvé- ul a héj keménysége, a kevés bogyó, vagy ha delmi állattani kategóriákba soroltunk. a bogyókat nem árnyékolja levél (Peet, 1992). Ebből az összehasonlító vizsgálatból két táj- A bogyó repedése egyrészt a genetikai adottsá- fajta génbanki tételt: a sárga bogyójú Ceglédit, gok függvénye, de döntően az agrotechnikai és valamint a piros bogyójú Faddit választottuk ki, a környezeti elemek is befolyásolhatják, mint a melyekkel 2018 nyarán kísérleteket állítottunk víz, a tápanyag, és a fiziológiai tényezők okozta be három fő helyszínen: Ősagárdon, Móron stressz (Khadivi-Khub, 2014). és Himesházán, valamint egyéb helyszíneken. A bogyórepedés összefüggésben állhat Az önkéntes jelentkezők maguk termesztet- az egyenlőtlen vízfelvétellel (Peet és Willits, ték és gondozták a növényeket a fent említett 1995). A talajtakarás és a metszetlen növény extenzív termesztési rendszer szerint. A további nagyobb lombtömege képes mérsékelni a hir- kezeléseket különböző talajtakarás-kombiná- telen történő vízfelvételt, de arról, hogy maga a ciók (szerves és szervetlen), karós és döntött talajtakarás hogyan mérsékelheti a paradicsom létrás támrendszer, illetve metszés és metszés

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 353 2019. 08. 08. 13:05 354 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8.

1. ábra. Képek az extenzív paradicsomtermesztési technológiáról kísérleti helyszíneink egy részén. a) 2 m × 2 m-es támrendszeren a metszetlen, folytonnövő Faddi tájfajta Himesházán, b) metszett és metszetlen növények parcellái Ősagárdon, szalmával és agroszövettel kombinált talajtakarással c) Metszetlen növények vasbetonháló és akáckaró támrendszerrel Tahitótfalun, sima agroszövet takarással d) Ökörszív típusú tájfajta 1,8 m magas támrendszeren, Ősagárdon e) Metszett és metszetlen Ceglédi tájfajta paradicsom parcellák Móron (2018) nélküli művelésmódok alkották. Mindegyik így minden bogyóhoz tartozott egy pontszám. helyszínen egységesen 2×2 méteres, azaz 4 m2-es A bogyókat pontszámuk alapján három piaci mikroparcellák voltak, mikroparcellánként egy kategóriába soroltuk: első osztályú, másodosz- növénnyel. Ősagárdon és Móron négy kezelés tályú és selejt kategóriákba. Az elsőosztályú és valósult meg (M+: egy szárra metszett, M-: met- másodosztályú termést piacképes termésnek szetlen, T+: szerves anyaggal takart agroszövet, vettük. Például az állattani okokhoz tartozó T-: csak agroszövet), öt-öt ismétléssel, míg a gyapottok-bagolylepke kártétele miatt a bogyó legnagyobb kísérleti helyszínünkön, ahol egy rögtön másodosztályú, vagy selejt kategóriába önkormányzati konyhát is kiszolgált a kísérlet kerül a másodlagosan megtelepülő baktériumok termése, Himesházán belül három helyszínen és gombák miatt, amelyek a bogyó gyors rotha- tíz-tíz ismétlésben, de csak két kezelésben (M+ dását okozzák, míg a kabóca kártétele csak felü- és M-) teszteltük az extenzív termesztésmódot. leti, és nem rontja az eladhatóságot. A kórtani A tenyészidőszak során még termésérés előtt az okokhoz tartozó alternáriás foltosság gyorsan állományban felvételeztük a kártevők jelenlé- terjedő betegség, – a paradicsom legtöbb kór- tét, később azonban bogyónkénti értékeléssel okozójához hasonlóan –, a magasabb skálaérték kaptunk részletesebb képet a bogyón látható súlyozással magas pontszámot eredményezhet, esetleges károkról. A tüneteket a korábbi évek- így eladhatatlanná minősítve a termést. Az élet- hez hasonlóan osztályoztuk, így állattani, kór- tani okok kategóriában a repedés és a napégés tani, valamint élettani kategóriákba soroltuk, rontja leginkább az eladhatóságot, míg kisebb, valamint pontszámokkal súlyoztuk aszerint, felületi parásodással az adott bogyó még lehet hogy mennyire rontják a bogyó eladhatóságát, első osztályú.

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 354 2019. 08. 08. 13:05 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8. 355

Munkánk további fontos része volt, hogy az extenzív ter- mesztéstechnológiát szélesebb körben is teszteljük, melyhez több önkéntes termesztő jelentke- zett. Segítségükkel további infor- mációt gyűjthettünk­ a rendszer alkalmazhatóságáról, az esetle- gesen felmerülő gyakorlati prob- lémákról, valamint arról, hogy a három fő helyszínen kapott ered- mények megjelennek-e a további helyszíneken is. Az adatok statisztikai értéke- 2. ábra. Két tájfajta paradicsom génbanki tétel (Ceglédi és Faddi) lését Welch-teszttel (kétmintás piacosságát befolyásoló károsító tényezők arányának megoszlása két t-próba nem egyenlő szórásnégy- helyszínen és termesztésmódban (Szigetmonostor, Tahitótfalu, zetekkel) végeztük a Microsoft 2015–2017; a magasabb pontszám súlyosabb károsodást jelent) Excel táblázatkezelő prog- ram adatelemzési bővítménye segítségével. évjárat ellenére többszörösen többet teremtek, Ismétlésnek vettünk minden növényegyedet, mint a metszett növények, valamint a piacké- ugyanis a sakktáblaszerűen­ (Himesháza) vagy pes, ép bogyók aránya is általában magasabb véletlen blokk elrendezésű (Ősagárd és Mór), volt (3. ábra). 2×2 méteres mikroparcellákon a növények Eredményeinket a kísérleti helyszínek egyesével voltak elhelyezve. jelentősen befolyásolták. Ugyan az előkészü- letek, az ültetési időpont, a szaporítóanyag Eredmények és maga termesztéstechnológia is megegye- zett mindegyik területen, a területek talaj- és Röviden kitérnénk az extenzív termesztés- klimatikus adottságai, elhelyezkedése, vala- technológiát megelőző eredményekre, hogy mint a területek előélete is hatással lehetett rávilágítsunk az általunk bevezetett rendszer a termésmennyiségekre (1. táblázat), és a létrehozását előmozdító okok- ra. A hároméves on-farm vizs- gálatok során kiderült, hogy a legtöbb tájfajta paradicsom piacosságát leginkább az életta- ni okokkal magyarázható hibák rontják. Egyes években azon- ban, mint ahogyan a 2016-os évben szabadföldön is látható volt, a kórtani okok domináltak (2. ábra). 2018-ban a támrendszeres, metszetlen növények a vára- kozásoknak megfelelően teljes mértékben elfoglalták a rendel- 3. ábra. Két paradicsom tájfajta (Ceglédi és Faddi) piacképes (első- kezésükre álló tenyészterületet, és másodosztályú) bogyóinak százalékos aránya a metszett (M+) és a szabadföldi paradicsomter- és a metszetlen (M-) kezelésben (Ősagárd, Mór, Himesháza, 2018; mesztés számára kedvezőtlen p-érték: Welch-teszt; hibasáv: 95%-os megbízhatóság)

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 355 2019. 08. 08. 13:05 356 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8.

1. táblázat A termésmennyiség jellemző értékei két vizsgált paradicsom tájfajtán (Ceglédi és Faddi) és három helyszínen (Ősagárd, Mór, Himesháza, 2018)

Ősagárd Mór Himesháza Faddi Ceglédi Faddi Ceglédi Faddi Ceglédi M+ M- M+ M- M+ M- M+ M- M+ M- M+ M- Összes növényszám/ parcellaszám (db) 10 9 10 10 10 10 10 10 34 27 28 34 Összes termésmennyiség (kg) 14,8 13,8 23,9 29,7 12,4 35,5 20,4 49,1 290,9 635,8 167,5 473,1 Átlagos termésmennyiség (kg/növény) 1,5 1,5 2,4 3,0 1,2 3,6 2,0 4,9 8,6 23,5 6,0 13,9 Átlagos bogyótömeg (g) 95,5 83,5 174,7 174,2 49,5 40,9 122,6 137,0 83,6 64,9 122,8 123,2 Összes bogyószám (db) 156 166 137 171 137 171 167 358 3478 9803 1364 3841

károsítók megjelenésére (2. táblázat). Míg Következtetések Ősagárdon korábbi szántóföldön, agyagos vályog, Móron juhlegelőn, homoktalajon Korábban (2015–2017) végzett, hároméves, alakítottuk ki a kísérletet, addig Himesházán tájfajta paradicsom génbanki tételeket össze- vályogtalajon, korábbi veteményeskertben, hasonlító on-farm kutatásaink alapján főleg illetve szántóterületen. A kártevők tekinteté- az élettani okok miatt úgy döntöttünk, hogy ben a vándorpoloska és a gyapottok-bagoly- meg kell változtatni a termesztéstechnológiát, lepke által károsított bogyók a metszetlen mert az pozitívan befolyásolhatja az ép bogyó növényeken nagyobb számban voltak jelen kihozatalhoz kapcsolódó tényezőket (Peet (2. táblázat). Ez utóbbi azonban a kezeléshez 1992, Grassbaugh és mtsai 2004, Kanyomeka tartozó nagyobb bogyószámmal is összefüg- és Shivute 2005, Ara és mtsai 2007). Előzetes gésben van, így az arányok nem különböztek kísérleteink igazolták, hogy az extenzív ter- jelentős mértékben. A sárga bogyójú Ceglédi mesztéstechnológia segítségével szélsősége- tájfajtán a poloska szívogatása nehezen ész- sebb körülmények között is tudtunk magyar revehető, így ez eredményezhet alacsonyabb tájfajta paradicsomokat termeszteni: Móron kártételi pontszámot. Bár a támrendszer segít- 2017-ben 40 kísérleti Faddi és Ceglédi növény- ségével a növényeket felemeljük a földtől, a ről összesen 713,46 kg termés került betakarí- növények árnyékos tövében csigák bújhatnak tásra, és Gödöllőn akác-energiaültetvényben meg, és a metszetlen, támrendszeres kezelé- sorközöket is hasznosítottunk ilyen módon sekben kezdetben ők is hozzájárulhatnak az (Boziné Pullai és mtsai 2018c). A fenti vizs- első, lelógó fürtök károsításához. A kóroko- gálatokkal azonban arra voltunk kíváncsiak, zók esetében az állományfelvételezés során hogy a kártevők, kórokozók, valamint az élet- találtunk csak jelentősebb eltéréseket: a para- tani okok nagyobb kockázatot jelentenek-e az dicsom fitoftórás betegsége Himesházán a új rendszerben. metszetlen Faddi növények esetében súlyo- Saunyama és Knapp (2003) ugyan nagyobb sabb volt, míg a szeptóriás levélfoltosság takácsatka egyedszámot állapított meg metszet- esetében a metszett növények voltak fogéko- len termesztés mellett, míg mi az on-farm vizs- nyabbak (2. táblázat). gálatok során a determinált, tehát metszetlen

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 356 2019. 08. 08. 13:05 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8. 357

2. táblázat A kártevők, valamint a kórokozók skálaátlagai és a Welch-teszt eredménye (p-érték) a három helyszínen, a két vizsgált tájfajtán, a Ceglédin és Faddin, metszett (M+) és metszetlen kezelésekben (M-). (Ősagárd, Mór, Himesháza, 2018; a magasabb skálaérték súlyosabb károsodást jelent)

Ősagárd Mór Himesháza Faddi Ceglédi Faddi Ceglédi Faddi Ceglédi M+ M- M+ M- M+ M- M+ M- M+ M- M+ M- Felvételezés módja Bogyónkénti mérés Bogyónkénti mérés Állományfelvételezés Kártevők Vándorpoloska 0,19 0,13 0,00 0,01 0,18 0,38 0,02 0,03 0,52 0,56 0,39 0,31 p-érték 0,43 0,34 0,21 0,58 0,27 0,57 Gyapottok-bagolylepke 0,10 0,13 0,26 0,20 0,15 0,18 0,47 0,30 0,21 0,34 0,22 0,30 p-érték 0,61 0,40 0,73 0,24 0,02* 0,05 * Csiga kártétel – – 0,00 0,01 0,00 0,03 0,04 0,01 0,012 0,06 0,00 0,04 p-érték – – 0,34 0,30 0,24 0,01** 0,01** Kórokozók Alternária 0,01 0,03 0,01 0,01 0,72 0,24 0,19 0,15 0,17 0,12 0,17 0,15 p-érték 0,45 0,91 0,18 0,48 0,13 0,75 Fitoftóra 0,04 0,09 0,05 0,13 0,01 0,09 0,30 0,02 0,80 0,94 1,06 1,06 p-érték 0,17 0,07 0,02* 0,25 0,03* 0,9 Szeptória – – – – – – – – 0,45 0,10 0,67 0,25 p-érték – – – – – – – – 0,00 *** 0,00 *** Vírusos / sztolburos – – – – 8 10 0 3 4 0 3 4 (növény, db)

tájfajták esetében kisebb egyedszámot mér- növények nagyobb, és esetleg nehezebben tünk (Boziné Pullai és mtsai 2016). A két kuta- átszellőző lombfelülete, a metszés ugyanakkor tócsoport által végzett vizsgálati beállítások olyan stresszforrás a növénynek, amely szintén között az a különbség, hogy az ő vizsgálata- hajlamosíthat a betegségre, de ennek megál- ikban nem kaptak támrendszert a metszetlen, lapításához még nem rendelkezünk elegendő folytonnövő növények, míg a mi kísérleteink- eredménnyel. ben igen. Feltételezzük, hogy a nagyobb lomb- Fenti vizsgálataink, valamint az önkéntesen tömeg miatt kialakuló párásabb mikroklíma jelentkező termesztők visszajelzései alapján az kedvezőtlen lehetett a takácsatkák számára. extenzív termesztésmód előzetes termésbeli és Kanyomeka és Shivute (2005) úgy véli, hogy növényvédelmi szempontú eredményei ígérete- a kártevők nagyobb kockázatot jelenthetnek a sek, így a rendszer fejlesztését folytatjuk. metszetlen kezelésekben. Eredményeink ezt ugyan alátámasztják bizonyos esetekben, de a Köszönetnyilvánítás metszetlen növények mégis több előnyt nyújt- hatnak a termelőnek a nagyobb terméssel, a Szeretnénk megköszönni a kísérletek kiala- piacképes termések magasabb arányával és a kításában és a mérésekben nyújtott segítsé- fenttartáshoz szükséges idő csökkentésével. get családtagjainknak, valamint a himesházi A kórokozók esetében a fitoftórás betegség önkormányzat munkatársainak. Kutatásunk esetében jelenthet még kockázatot a metszetlen az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 357 2019. 08. 08. 13:05 358 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8.

18-2-I-SZIE-37 és az ÚNKP-18-3-I-SZIE-17 nélkül, extenzív körülmények között. Biokultúra, kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának 29(3): 16–17. támogatásával készült. Davis, M. J. and Estes, A. E. (1993): Spacing and prun- ing affect growth, yield, and economic returns IRODALOM of staked fresh-market tomatoes. Journal of the American Society for Horticultural Science Ara, N., Bashar, M.K., Begum, S. and Kakon, S.S. 118(6): 719–725. (2007): Effect of spacing and stem pruning on the Grassbaugh, E.M., Regnier, E.E. and Bennett, M.A. growth and yield of tomato. International Journal (2004): Comparison of organic and inorganic of Sustainable Crop Production, 2(3): 35–39. mulches for heirloom tomato production. Acta Boziné Pullai K., Reiter D., Cseperkálóné Mirek B., Hortic. 638: 171–176. Mali K., Makra M., Vajnai A., Grózinger Sz., Kanyomeka, L. and Shivute, B. (2005): Influence of Csambalik L., Divéky-Ertsey A., Turóczi Gy., pruning on tomato production under controlled Nagy Péter I., Drexler D. és Tóth F. (2016): environments. Agricultura Tropica et Subtropica, Takácsatka- és fonálféreg-kártétel összehasonlító 38(2): 79–83. vizsgálata paradicsom tájfajtákon két ökológiai Khadivi-Khub, A. (2014): Physiological and genetic fac- gazdaságban. Növényvédelem, 52(8): 413–421. tors influencing fruit cracking. Acta Physiologiae Boziné Pullai K., Reiter D., Vajnai A., Grózinger Sz., Plantarum, 37: 1718. Drexler D. és Tóth F. (2018a): Tájfajta paradi- Letourneau, D.K. and Goldstein, B. (2001): Pest dam- csomok piacosságát befolyásoló tényezők érté- age and arthropod community structure in organic kelése. In: Tóth Cs. (szerk.) Őshonos- és tájfaj- vs. conventional tomato production in California. ták – Ökotermékek – Egészséges Táplálkozás Journal of Applied Ecology, 38: 557–570. – Vidékfejlesztés: A XXI. század mezőgazdasági Maboko, M. M. and du Plooy, C. P. (2008) Effect of prun- stratégiái. Nyíregyházi Egyetem Műszaki és Ag- ing on yield and quality of hydroponically grown rártudományi Intézet, Nyíregyháza. 25–31. ISBN: cherry tomato (Lycopersicon esculentum). South 978-615-5545-90-0 African Journal of Plant and Soil, 25(3): 178–181. Boziné Pullai K., Vajnai A., Drexler, D. és Tóth, F. Peet, M. M. (1992): Fruit Cracking in Tomato. HortTech- (2018b): Szúró-szívó szájszervű ízeltlábúak kár- nology, 2(2): 216–223. tételének értékelése különböző hazai paradicsom- Peet, M. M. and Willits, D.H. (1995): Role of excess wa- tájfajták bogyótermésein. p. 20. In: Haltrich A. és ter in tomato fruit cracking. HortScience, 30(1): Varga Á. (szerk.) 64. Növényvédelmi Tudományos 65–68. Napok. Budapest, Magyar Növényvédelmi Társa- Saunyama, I.G.M. and Knapp, M. (2003): Effect of prun- ság, 104. p. ing and trellising of tomatoes on red spider mite Boziné Pullai K., Petrikovszki R., Krausz D. és Tóth F. incidence and crop yield in Zimbabwe. African (2018c): Paradicsomtermesztés öntözés és metszés Crop Science Journal, 11(4): 269–277.

EVALUATION OF PEST PROBLEMS IN A NEW EXTENSIVE MANAGEMENT SYSTEM OF HUNGARIAN TOMATO LANDRACES

K. Boziné-Pullai1, D. Krausz1, P. Pataki1, R. Petrikovszki1, B. Geiger3, F. Tóthné Bogdányi2 and F.Tóth1 1SZIE MKK, Plant Protection Institute, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. 2FKF Nonprofit Zrt, 1081 Budapest, Alföldi u. 7. 3Biokontroll Hungária Nonprofit Kft., 1112 Budapest, Oroszvég lejtő 16. During the past few years we tested Hungarian tomato gene bank items under organic, intensive management and found a high ratio of non-marketable crop (e.g. cracked or split fruit), mainly due to the high sensitivity of tomato landraces to abiotic stress. This finding led us to experimenting with an extensive management system, where large spacing is allowed, plants are rainfed only, and supported by a wooden ladder-like trellis. The soil is covered with mulch materials, and no pruning or any other similar techniques are applied.

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 358 2019. 08. 08. 13:05 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8. 359

The aim of this study was to measure the risk of pests under the experimental extensive manage- ment conditions. There were three main trial locations with two tomato gene bank items tested, and a number of minor trial locations where landowners volunteered to experiment with landraces and the management system as well. Type and combination of mulch materials (organic and inorganic), the presence or absence of pruning were added as further variables to the study. We observed that most of the unpruned tomatoes had at least two times more yield than pruned plants, and the ratio of marketable fruits was also higher. We noted that the absolute number of fruits damaged by the southern green stinkbug (Nezara viridula) and the cotton bollworm (Helicoverpa armigera) were higher on unpruned plants. But this latter observation was due to unpruned plants having more fruits, so the proportion of damaged fruits to marketable fruits was the same regardless of the application of pruning. Regarding plant pathogens, greater foliage of unpruned plants could increase the infection rate of late blight disease (Phytophthora infestans), while Septoria leaf spot disease (Septoria lycopersici) rate was lower in our new extensive technology. Our preliminary results with this new extensive management system are promising, therefore we decided to continue on developing the system and studying its effect on pests and their predators.

Keywords: tomato, mulch, pruning, southern green stinkbug, Nezara viridula, cotton bollworm, Helicoverpa armigera, late blight, Phytophthora infestans, septoria leaf spot disease, Septoria lycopersici

Érkezett: 2019. július 18. ✁

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 359 2019. 08. 08. 13:05 360 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8.

elterjedése vélhetően a globális felmelegedés hatásának köszönhető. Bár megtelepedett, és RÖVID KÖZLEMÉNY esetenként át is telel a térségben, tömegessé- ge a rendszeres bevándorlással függhet össze. ROVAR ÉS EGYÉB ÁLLATI A bevándorló és helyben fejlődő populációk keverednek. Az idei év kifejezetten kedvezett KÁRTEVŐK KÁRTÉTELEI a felszaporodásának. Nyárvégi tömeges előfor- 2019-BEN dulása és kártétele minden szóba jöhető tápnö- vényén észlelhető volt (Címkép). A szántóföldi növények közül leginkább a kukoricát károsít- Szeőke Kálmán ja. Egyes zöldségnövények és dísznövények is

növényvédelmi szakmérnök, Székesfehérvár rendszeresen károsodtak tőle.

Az elmúlt évek szeszélyes időjárása számos Kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) kórokozó mellett a kártevő rovarok aktivitására is hatással volt. A csapadékos tavaszban és nyár- Őshonos európai lepkefaj, mely eredetileg ban a károkozó rovarok változó egyedszámban, dudvaszárú növényekben (komlóban, kender- gyakran jelentősebb kártétellel jelentkeztek a ben, ürömfélékben) fejlődött. Amerika felfe- megszokottnál. A szélsőségesen csapadékos és dezését követően termesztésbe vont „tengeri” meleg nyár kedvezett néhány kártevő rovarfaj hamar a tápnövényévé vált (1. ábra). Jellemző felszaporodásának és aktivitásának, kártételeik módon Amerikába is behurcolták, ahol szin- kialakulásának. tén a kukorica kártevőjévé lett, és európai A 2019-es év rovarkártételeit néhány jel- kukoricamolynak nevezik. A kukoricamoly lemző, kiemelkedő kárt okozó faj tevékenysé- Magyarországon évek óta egyre fokozódó kár- gén keresztül mutatjuk be. tételeket okoz, egyedszáma láthatóan növeke- A talajlakó kártevők közül többnyire a dik. Kártétele a növény szárában és termésében mezei pattanóbogarak (Agriotes spp.) lár- zajlik. Évente kétszer rajzik, két nemzedéket vái, a drótférgek okoztak károkat 2019-ben. fejleszt. A második nemzedék kifejlett lárvái Amennyiben a talajfertőtlenítés elmaradt, vagy a szármaradványokban telelnek át. Tavasszal nem kielégítő hatású készítménnyel történt, a már nem táplálkoznak, csak bábozódnak, és károk bekövetkeztek.

Amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera)

Kártétele 2019-ben közepes mértékű volt. Esetenként még is találkozhattunk a lárvák kár- tételével. Címerhányás és csőképzés idején a bogarak okoztak helyenként károkat. Kártételük csak néhány esetben igényelt védekezést.

Gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera)

Déli elterjedésű, polifág lepkefaj, ami elsőd- legesen a generatív részeket (virág, termés) károsítja. Magyarországon az 1990-es évektől 1. ábra. Kukoricamoly kártétele rendszeres kártevő. Megjelenése és széles körű Fotó: Szeöke Kálmán

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 360 2019. 08. 08. 13:05 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8. 361

május második felén ki is kelnek. (A második A nőstény lepkék többnyire az acat leveleire rajzásra augusztus-szeptemberben kerül sor). petéznek. Amennyiben a napraforgó, szója és A kukoricamoly 2018–2019-ben jelentősen bab állományok acattal fertőzöttek, a hernyók túlszaporodott, és károsított. A fényérzékeny ezen a gyomnövényen kezdik a táplálkozásu- lepkék tömegesen repültek a fénycsapdákba. kat. Innen vándorolnak át a kultúrnövényre és Egyedszámukat kukoricások közelében csak a okoznak azon is érzékeny levélrágást. gyapottok-bagolylepkék múlták felül. Levéltetvek (Aphidae) Ázsiai márványos poloska (Halyomorpha halys) Tavasszal számos fajuk felszaporodott és károsított. A tavaszvégi, nyáreleji heves esőzé- Általánosan elterjedt és felszaporodott seket követően kártételük mérséklődött. poloskafajunk. Kártételei 2019-ben is általáno- sak voltak. Leginkább a kertészeti (zöldség és Vándorpoloska (Nezara viridula) dísznövény) kultúrák szenvedtek tőle. A felsza- porodott állományok a lakosság körében is ria- Eredetileg Dél-európai, Észak-afrikai, dalmat keltett. Áttelelő egyedei gyakran húzód- kis­­ázsiai rovar. Északi irányú terjedése a tak be a lakásokba és tároló helységekbe. glo­­bális felmelegedés eredménye. A Kárpát- medencében (főképpen Magyarországon) Gamma bagolylepke (Autographa gamma) általánosan­ elterjedt. Kártételei leginkább a zöldség és dísznövény-termesztésben általá- Ez a vándor bagolylepkefaj többnyire a nosak. Jellemzően a kiskertek, kisgazdaságok szántóföldi növények lombkártevője. Nyári kártevője. Szúrása következtében a megszúrt nemzedéke már júliusra kifejlődött. Lárvái növényi rész, leginkább a termés torzul, defor- borsóban, babban, szójában, napraforgóban, málódik. Évente két nemzedéke fejlődik, kifej- cukorrépában károsítottak. Fiatal lárvák ide- lett alakban telel. A kifejlett poloskák a mes- jén, időben végzett védekezéssel a károsításuk terséges fényre repülnek, ezért a fénycsapdák megelőzhető. rendszeresen fogják őket.

Bogáncslepke (Cynthia cardui) Lepkekabóca (Metcalfa pruinosa)

Tömeges bevándorlásuk és a helyenként Észak-amerikai eredetű kabócafaj, amit kialakult új nemzedékük riadalmat keltett néhány évtizede hurcoltak be Észak-Olasz­ (2. ábra). A bogáncslepke hernyói főkép- országba. Fokozatos terjedéssel jutott el Európa pen acat-féléken (Cirsium spp.) fejlődnek. belsejébe, így Magyarországra is. Ma már orszá- gosan elterjedt, számos tápnövénye ismert. Jellemzően, főként kertészeti növényeken fordul elő, így megtalálható szőlő és gyümölcsültetvé- nyekben is. Agresszivitására és alkalmazkodó képességére jellemző, hogy néhány szántóföldi növényen (mint például a kukoricán) is észlel- ték már. A pattogó, kifejlett kabócák felisme- rése nem jelent nehézséget, de a fehér szöve- dékes lárvatelepek látványa félrevezető lehet. Szívogatásukkal sok kárt okoznak, néha a haté- kony védekezés is gondot jelent ellenük. A 2019- as év kedvezett a szaporodásuknak, kártételük az 2. ábra. Bogáncslepke. Fotó: Szeöke Kálmán egész ország területén általános volt.

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 361 2019. 08. 08. 13:05 362 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8.

Foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) Cseresznyelegyek (Rhagoletis spp.)

Főként a bogyósok kártevője. Jövevény faj, Az európai cseresznyelégy (Rhagoletis a málna, szeder, fekete bodza károsodik tőle. cerasi) rajzása idején heves záporok, esőzé- Kártételére jellemző, hogy más muslicafélékkel sek voltak. Ezért a legyek tömegesen pusz- ellentétben az egészséges gyümölcsöt támadja tultak el, csekélyebb számú fertőzést okoztak meg. Lárvái felélik, rothasztják a gyümölcsö- Ugyanakkor az amerikai eredetű keleti cse- ket. Mára a málnatermesztés legjelentősebb resznyelégy (Rhagoletis cingulata) később, a kártevőjévé vált. A 2019-es év is kedvezett a viharok elmúltával kezdett rajzani, így az idei kártételének, jelentős károkat okozott. cseresznyelégy kártételeket zömmel ő okozta. A fertőzések nagyobb számban a meggyben Gyümölcsmolyok fordultak elő.

Elsőként az almamolyt (Cydia pomonella) Puszpángmoly (Cydalima perspectalis) említjük, mert idén rendszeres kártételei voltak. (4. ábra) A védekezésben nem részesített gyümölcsösök- ben nagy százalékban fertőződtek almamolytól Néhány éve betelepült, monofág lepkefaj. a termések (3. ábra). Körtében az almamoly Tápnövénye a puszpáng (buxus), melyet lát- mellett a körtemoly (Cydia pyrivora) kártéte- ványos gyorsasággal kopaszt meg. Évente két lével is találkozhattunk. A Keleti gyümölcs- nemzedéke fejlődik. A lepkék rajzását követő- moly (Grapholita molesta) és szilvamoly en, a bőségesen lerakott petékből hamarosan (Grapholita fundbrata) kártételek is gyakoriak falánk hernyók kelnek. Időzített permetezés voltak. Felszaporodásuk a kezeletlen szilva és nélkül a bokrok lombozata nem védhető meg. ringló ültetvényekben volt szembetűnő. A kele- Hernyó alakban telel, a hernyók tavasszal foly- ti gyümölcsmoly és szilvamoly, esetenként más tatják a táplálkozásukat. Ezért tavasszal, az gyümölcsfajokban is károsít. aktivitásuk kezdetén rovarölő szeres permete- zésre van szükség.

4. ábra. Puszpángmoly imágó. Fotó: Szeöke Kálmán

Földibaglyok (Agrotis spp.) Legismertebb „földibagoly” faj a veté- si bagolylepke (Agrotis segetis), mely egyes 3. ábra. Molykártétel almán. Fotó: Szeöke Kálmán években súlyos kártételeket okoz a termesztett

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 362 2019. 08. 08. 13:05 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8. 363

növényekben. Fénycsapdás megfigyelések sze- rint 2017–2019-ban alacsonyabb példányszám- ban fordult elő, viszont ez alatt, tömegesen jelent meg egy rokon faja, a felkiáltójeles bagolylep- ke (Agrotis exclamationis). E faj hernyójának a kártétele nagyon hasonló a vetési bagolylep- kééhez. Megfigyelések szerint a mezőgazdasá- gi területek mellett, szívesen károsít vadon élő növényeken, cserjéken, sőt csemetekertekben is. Ezért erdészeti kártevőnek is tekinthetjük. A vetési bagolylepkéhez hasonlóan kétnemze- dékes és kifejlett hernyó alakban telel. 5. ábra. Vörös házatlancsiga. Fotó: Szeöke Kálmán Házatlan csigák Mezei és erdei vadak A csapadékos években „csiga-veszély” is kialakul. Kártételük 2019-ben is előfordult. A 2019-es év egyebek között a „vad- Fő­ként zöldségfélékben és dísznövényeken károk” éve is volt. Sok kárt okoztak az őzek találkozhattunk­ a kártételeikkel, leggyakrabban (Capreolus capreolus), melyek nyári kártétele a vörös házatlan csigáéval (5. ábra). Helyenként kevésbé téveszthető össze más vadak kártételé- szántóföldi növényeken is előfordultak. vel, mert a rágások elszórtan jelentkeznek kalá- szos, kukorica stb. állományokban. A terület Mezei pocok (Microtus arvalis) nincs összetúrva, növények csúcsi része, vagy levélzete van lerágva. A talajon felismerhetők Kezdeti, télvégi felszaporodása volt tapasz- az őzpaták nyomai. Ezzel ellentétben a szin- talható. Ezt követően a gyakori esőzések hatá- tén gyakori vaddissznó (Sus crofa) kártételre a sára a túlszaporodásuk elmaradt. Gócokban, „legyalult” állomány, összetúrt talaj a jellemző. helyenként mégis jelentős egyedszámban talál- A vaddisznó lábnyomai sem téveszthetők össze ható. Száraz, meleg nyárvégi és őszi időjárás a többi vad lábnyomával. A károsított területen esetén a gradációja is bekövetkezhet. riasztással védekeznek ellenük.

FIGYELEM!

•• A 2017– 2019. évben visszavont és lejárt érvényességű növényvédő szerek listája (utolsó frissítés dátuma: 2019. június 17.) https://portal.nebih.gov.hu/-/visszavont-es-lejart-ervenyessegu-novenyvedo- szerek

•• Ortus 5 SC szükséghelyzeti engedély szója, zöldbab 2019 https://magyarnovenyorvos.hu/ortus-5-sc-szukseghelyzeti-engedely-szoja- zoldbab-2019-2019-07-02

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 363 2019. 08. 08. 13:05 364 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8.

A KUKORICAMOLY (OSTRINIA NUBILALIS HÜBNER) KÁRTÉTELE SARJON TERMŐ MÁLNÁBAN

Szántóné Veszelka Mária és Pesti Jánosné Nógrád Megyei Kormányhivatal, Balassagyarmati Járási Hivatala, Növény- és Talajvédelmi Osztály 2660 Balassagyarmat, Mártírok útja 78.

Nógrád megyében, Dejtár község határában lévő sarjon termő málnán ez idáig ismeretlen kár- tételt észleltek 2015. szeptember elején. A kárkép jellegzetességét a letöredező, majd a töréspont felett elszáradó hajtások adták. A kár átlagosan a hajtások 20%-át érintette. A lárvák zömmel L3 fejlődési stádiumban voltak, a felsőbb ízközökben készítettek járatokat. A helyszíni, majd laboratóriumi vizsgálatok alapján megállapítást nyert, hogy a kártételt a kuko- ricamoly lárvái okozták.

A kukoricamoly rendkívül sok növényen képes kifejlődni, előfordulását a világon közel 240 növényfajon írták le. Magyarországon is számos termesztett és vadon növő növényen fordul elő. Hazánkban a málna a kukoricamoly rend- kívüli, másodlagosan felkeresett tápnövénye- ként ismert, kártételét eddig egy előfordulá- si helyen jelezték, több mint negyven évvel ezelőtt, amelyről Balogh Marianna számolt be a Növényvédelem folyóiratban. 1973, 9.(1): 15–17. A közlés szerint a kukoricamoly 1972. augusztusában – ugyancsak Nógrád megyében- Drégelypalánkon Findus 27 fajtájú, vesszőn termő málna ültetvényben lépett fel. A kártétel 40%-os nagyságrendű volt, és a károsítási for- ma jellegzetességei is hasonlóak voltak.

Anyag és módszer 1. ábra. Kukoricamoly kártétele sarjon termő málna táblán. Fotó: Pesti Jánosné A helyszíni szemle Dejtár község határában a kártétel bejelentését követően 2015. szept- rágcsáléka, amely a lombozatot is szennyezte. ember 9-én történt. A kb. 1 hektáros, Polka és A felmetszett sarjakban többnyire lárvákat is Sugana fajtájú, új telepítésű ültetvény a letöre- találtunk (2, 3, 4. ábra). dezett és elszáradt sarjak miatt erős szél- illetve A sarjakból mintát vettünk, majd a labo- vadkárra utaló összképet mutatott (1. ábra). ratóriumba szállítottuk. A lárvák mikroszkópi A károsított hajtások vizuális vizsgálatakor vizsgálata során felmerült a kukoricamoly her- a sarjak törési pontjain, a befurakodási helye- nyókkal való hasonlatosság, de a faj kártételé- ken szembetűnő volt a lárvák ürüléke és friss vel málnában még nem találkoztunk.

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 364 2019. 08. 08. 13:05 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8. 365

2. ábra. Kukoricamoly lárvakártétele miatt letört sarj. Fotó: Pesti Jánosné

4. ábra. Kukoricamoly hernyója kirág a málna vesszőből. Fotó: Pesti Jánosné

A fertőzöttség mértékének megállapításához a tábla 5 pontján, 100–100 db sarjat vizsgáltunk meg, és a kártételi tünetek alapján megállapí- tottuk a fertőzöttségi %-ot. A felvételezés során 100 db fertőzött sarjat gyűjtöttünk be a labo- ratóriumi vizsgálatok, valamint a provokációs fertőzés céljára. A laboratóriumban 50 sarj felmetszésével állapítottuk meg a hernyók jelenlétének tényét és a sarjankénti hernyók számát. A begyűjtött további 50 fertőzött sarjat a provokációs vizsgálathoz használtuk. 40 db-ot a 3. ábra. Kukoricamoly lárvájának rágcsáléka és ürüléke. Fotó: Pesti Jánosné laboratórium kertjében lévő egészséges kukori- catövekre kötöttünk. Laboratóriumban, ahol az A szakirodalom böngészése során bukkan- izoláció biztosított, 10 db lárvát tartalmazó sar- tunk rá a már említett publikációra. Mivel a jat vízbe állított kukorica növényre kötöztünk faj tisztázása a lárvák kinevelésével nem tűnt fel (5., 6. ábra). kivitelezhetőnek, úgy határoztunk, az 1973-ban A fertőzöttség eredetének kiderítésére tájé- használt, Dr. Benedek Pál által javasolt mód- kozódásképpen felvételezést végeztünk a káro- szert használjuk, amellyel az első rendű tápnö- sított málnához legközelebb – légvonalban vényre, a kukoricára való visszafertőzéssel pró- mintegy 500 méterre – eső kukoricásban is. báljuk igazolni a kukoricamoly jelenlétét. A táblán 5 helyen, 100–100 db növényt vizsgál- A vizsgálat elvégzéséhez szükséges min- tunk át, így állapítva meg a fertőzött növények tavételre 2015. szeptember 10-én került sor. arányát.

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 365 2019. 08. 08. 13:05 366 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8.

5., 6. ábra. Málnáról kukoricára való visszafertőzés szabadföldön és laboratóriumban. Fotó: Pesti Jánosné

Eredmények A helyszíni, kárkép alapján elvégzett fel- mérés szerint a tövek fertőzöttségét mintegy 20 százaléknak találtuk. A sarjak fertőzöttségének laboratóriumi, felmetszéssel történt vizsgálata alapján meg- állapítottuk, hogy a sarjak 22%-a tartalmazott többnyire L3 fejlődési stádiumban lévő lárvát. Ezen belül a hajtások mintegy 5%-ában két her- nyó is volt. A károsítottság mértékében a Polka és Sugana fajták között nem találtunk különbséget. A fertőzött málnáshoz legközelebb eső kukoricatáblában az átlagos kukoricamoly- fertőzöttség 16% volt, a hernyók fejlődé- 7. ábra. Málnáról kukoricára való visszafertőzés jele si állapota viszont látszólag kevésbé volt a kukorica nóduszon. Fotó: Pesti Jánosné kiegyenlített. A laborkerti vizsgálat értékelésére szept- kukoricanövényekre való átfertőződés mértéke ember 19-én került sor, mivel már szeptember 18% volt (7. ábra). 15-én észleltük, hogy a kukoricatövekre kötö- A laboratóriumban, vízben tartott kukorica- zött, fertőzött sarjakból a kukoricára való vis�- töveken is megtaláltuk a hernyók friss kártételi szafertőződés nyomai, az ürülék és rágcsálék tüneteit, így a gyanított kukoricamoly jelen- jól láthatóak. Az értékelés alapján megállapí- létét, illetve málnán lévő károsítását beigazoló- tottuk, hogy a málnasarjakból az egészséges dottnak tekintettük.

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 366 2019. 08. 08. 13:05 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8. 367

Következtetések

A málnaültetvény lárvanépességének ki- ­ egyenlített fejlettségi stádiuma, és a befura­ ­- kodási hely hasonló magassága okán arra követ­ keztettünk, hogy a lárvák egy viszonylag rövid időintervallumban furakodtak be a sarjakba. A károsított ültetvény bejárásakor szembetű- nő volt a sorközökben fekvő, hatalmas mennyi- ségű, száradó gyomtömeg. A gyomok jelentős részét szervestrágyázással bekerült magról kelő egyszikű, elsősorban – jól fejlett – kakaslábfű 8. ábra. A gyomokkal borított sorközök (Echinochloa crus-galli) tette ki. A gyomok sor- Fotó: Pesti Jánosné közökből való eltávolítására a korábbi munka- csúcs miatt csak későn került sor, amikor a gyo- A leírt esetben a károsított ültetvény tárgy mok magassága a málnáét is meghaladta (8. ábra). évben új telepítés voltára tekintettel termés-­­ Feltevésünk szerint a lárvák málnára való ­veszteséggel járó károsítást nem szenvedett. közel egyidejű áttelepedése a kigyomlált, ese- A termesztés technológiájából adódóan a sar- tenként ceruzavastagságú gyomnövényekből jakat ősszel lekaszálják, ezért a következő évi történhetett, mivel a kakaslábfű a kukoricamoly kihatása ez esetben jelentéktelen. A kukorica- harmadrendű tápnövényeként besorolt faj. moly málnában való megjelenése azonban arra A lárvák szeptemberben tapasztalt korai fej- figyelmeztet, hogy a termesztéstechnológia lődési stádiuma a kukoricamoly kétnemzedékes elemeinek hiányosságai és a kártevő számára ökotípusának jelenlétére is utalhat a kérdéses kedvező körülmények egybeesésekor az ősszel területen. termő málnában jelentős károkat okozhat.

A NÖVÉNYVÉDELMI KLUB

2019. szeptember 2-án 14,30 órától várja az érdeklődőket a Növény-, Talaj- és Agrár­­­­környezet- védelmi Igazgatóság (1118 Budapest, Budaörsi út 141–145.) előadó­termében.

A klubdélutánon DR. IMREI ZOLTÁN tudományos főmunkatárs, PhD MTA ATK Növényvédelmi Intézet

FÁS RÉSZEKET KÁROSÍTÓ KÁRTEVŐK ELŐREJELZÉSE CSAPDÁZÁSSAL – MÁR RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ MÓDSZEREK ÉS ÚJABB EREDMÉNYEK címen tart előadást.

VÁRJUK A FIATAL ÉRDEKLŐDŐKET AZ ÖSSZEJÖVETELEINKEN!

Dr. Tarjányi József és Zsigó György a Klub elnöke a Klub titkára

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 367 2019. 08. 08. 13:05 368 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8.

mennyi­ségű információ kering a réz fontos élettani szerepéről az élővilágban, valamint TECHNOLÓGIA használatának kockázatairól is. Ennek rész- letezésére itt természetesen nincs lehetőség. A RÉZTARTALMÚ, VAGY REZET Az tény azonban, hogy az ökológiai termesz- tésben a réz tartalmú növényvédő szerek IS TARTALMAZÓ KOMBINÁLT használatát már korlátozták: hektáronként és HATÓANYAGÚ NÖVÉNYVÉDŐ évente maximum 6 kg fémréz hatóanyag jut- SZEREK TÉNYLEGES tatható ki. Fitotoxicitási és más technológiai RÉZ- (CU++ ION) TARTALMA okok miatt a konvencionális termesztésben szintén szabályozzák az egyes készítmények Eke István használatát. A fitoxikus hatás szempontjából nagyon fontos, hogy a réz milyen kémiai SZIE MKK, Növényvédelmi Intézet, összetételű molekulában, milyen kristály- 2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1. szerkezetű anyagban kerül az adott növény- védő szerbe, ill. milyen adalékanyagokat A réz fungicid és baktericid hatását (nem tartalmaznak még a formázott készítmények? is tudva a mikroszkópikus gombák és a bak- Mindeközben a készítmények fémréz tartal- tériumok létezéséről) az emberiség évezredek mának ismertetése, legalább is az engedély- óta használja. Számomra meglepő volt, ami- okiratok nyilvános részében, sok esetben kor olvastam: már Krisztus előtt több mint kimaradt. Hozzá kell tenni: az utóbbi időben 2000 évvel használták a rezet mellkasi sebek a gyártók is fontosnak tartják a megadni a gyógyítására, de az ivóvíz tisztítására is. szer fémréz tartalmát is, ami aztán az enge- Talán kimondhatjuk, hogy a növényvédelmi délyokiratban is megjelenik. gyakorlatban a réz a XIX. század első felétől A fenti nehézségeket az engedélyezett terjed el általánosan, a bordói lé bevezetésé- készítmények fémréztartalmát bemutató 1. táb- vel a szőlővédelembe. A réz tartalmú készít- lázat is tükrözi, ezzel együtt is reméljük, a köz- mények töretlen jelenlétének és sikerének readott informácók segítenek eligazodni a témá- egyik fontos sarok köve, hogy mindez ideig ban. Hangsúlyozni kell, hogy a táblázatból 1 kg, nincs ismeretünk a rézzel szemben ellenálló, vagy liter növényvédő szer fémréz mennyiségét vagy rezisztens növényi kórokozó megjele- olvashatjuk ki, az 1 hektárra kijuttatott mennyi- néséről. Magyarországon jelenleg 54 rezet, séget a permetlé töménysége és a hektáronként vagy rezet is tartalmazó készítmény szerepel kijuttatott vízmennyiség ismeretében kell szá- az engedélyezett növényvédő szerek listá- molni. Talán nem fölösleges megemlíteni, hogy ján. Az évente felhasznált réz tartalmú ható- különböző szakcikkekben és más forrásokban anyagok mennyisége meghaladja a félmillió előforduló kifejezések, mint a ’wnettó réztarta- kilogrammot. lom’, a ’fémréz’, az ’elemi réz’, a ’réz(II) ion’, Ugyanakkor a réz, mint olyan, toxikus a ’réz(Cu++ ion)’, a ’réz(II) ion-egyenértékben nehézfémként is a figyelem homlokteré- kifejezett réztartalom’ mind-mind pontosan be került. A világhálón megszámlálhatatlan ugyanazt jelentik.

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 368 2019. 08. 08. 13:05 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8. 369

1. táblázat A réztartalmú, vagy rezet is tartalmazó kombinált hatóanyagú növényvédő szerek tényleges réz- (Cu++ ion) tartalma

Réz hatóanyag Cu++ ion Sor- Készítmény neve mennyisége (g/ml) mennyisége (g) szám formája 1 kg/l készítményben 1 kg/l készítményben 1 Amaline Flow tribázikus rézszulfát 266,6 150 Astra Rézoxiklorid rézoxiklorid 840 495 2 Bordói Extra* bordói keverék 200 3 Bordói Por* bordói keverék 200 4 Bordóilé Neo SC** bordeaux-i keverék 350 5 Bordóilé + Kén Neo SC** bordói keverék 215 6 Bordómet DG* bordói keverék 200 7 Bordómix DG* bordói keverék 200 8 Champ DP rézhidroxid 576 340 9 Champion 2 FL rézhidroxid 360 210 10 Champion Gold rézhidroxid 576 340 11 Champion WG rézhidroxid 770 455 12 Copac Flow rézhidroxid 360 210 13 Copernico HI Bio rézhidroxid 423,7 250 14 Copper-Field Basic rézhidroxid 638 375 15 Cupertine M* bordói keverék 200 16 Cuprablau Z 35 WP rézoxiklorid 615 360 17 Cuprocaffaro Micro rézoxiklorid 630 370 18 Cuprofix 30 DG** bordói keverék 120 19 Cuprogard DG* bordói keverék 200 20 Cupromet-OH rézhidroxid 770 455 21 Cuprosan 50 WP rézoxiklorid 841 500 22 Cuprosan Super F** bordói keverék 120 33 Cuproxat FW tribázikus rézszulfát 350 200 24 Cuprozin 35 WP rézoxiklorid 350 205 25 Curzate Super DF rézhidroxid 436 260 26 Cuwan rézhidroxid 770 455 27 Forum R rézoxiklorid 740 435 28 Funguran-OH 50 WP rézhidroxid 770 455 29 Galben R rézoxiklorid 579 270 30 Hydro Extra rézhidroxid 770 455

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 369 2019. 08. 08. 13:05 370 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8.

Az 1. táblázat folytatása

Réz hatóanyag Cu++ ion Sor- Készítmény neve mennyisége (g/ml) mennyisége (g) szám formája 1 kg/l készítményben 1 kg/l készítményben 31 Hydrostar rézhidroxid 770 455 32 Joker 77WP rézhidroxid 770 455 33 Jolly 77 WP rézhidroxid 770 455 prokloráz rézklorid 34 Kinto Duo*** 60 komplex 35 Kocide 2000 rézhidroxid 538 315 36 Kupfer Fusilan WG rézoxiklorid 781 460 37 Melody Compact 49 WG rézoxiklorid 712,3 420 38 Meteor rézoxiklorid 840 495 Moltovin tribázikus 39 tribázikus rézszulfát 190 105 rézszulfát 40 Montaflow rézoxiklorid 638 375 41 Neoram 37,5 WG rézoxiklorid 630 370 42 Nordox 75 WG réz(l)oxid 860 755 43 Olajos Rézkén rézoxiklorid 90 44 Pergado Cu rézoxiklorid 245 145 45 Pomuran Réz rézhidroxid 770 455 46 Rézkén 650 SC rézoxiklorid 200 47 RézMax rézoxiklorid 638 375 48 Rézmax Micro 63 WG rézoxiklorid 630 370 49 Rézox rézoxiklorid 630 370 50 Rézoxiklorid 50 WP rézoxiklorid 841 495 Rézoxiklorid 50 WP 51 rézoxiklorid 841 495 (Saldeco) Ridomil Gold Plus 42,5 52 rézoxiklorid 400 235 WP 53 Vegesol eReS rézhidroxid 115 70 54 Vegesol R rézhidroxid 240 140 55 Vektafid R rézhidroxid 100 60 56 Vitra Rézhidroxid rézhidroxid 770 455

* A Bordói Por első engedélyokiratában, valamint az ez alapján kiadott további okiratokban a hatóanyag megnevezése ‚bordói keverék’, de ennek a mennyiségét nem tüntetik fel, csak a készítmény jodometrikusan mért tiszta réztartalmát. Ezt tüntettem fel a táblázatban. ** A nyilvános adatbázisban nincs adat arra vonatkozóan, hogy a hatóanyagként feltüntetett ’bordói keverék’ mennyi elemi rezet tartalmaz és ebből a formából nincs lehetőség egyértelmű számítást sem végezni. *** Csávázószer. A nyilvános adatbázisban nincs adat arra vonatkozóan, hogy a hatóanyagként feltüntetett ’prokloráz rézklorid komplex’ mennyi elemi rezet tartalmaz.

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 370 2019. 08. 08. 13:05 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8. 371

VITAINDITÓ

Tudjuk, hogy itthon – és az EU többi tagállamban ugyanígy – még a növényvédelmi végzettségű szakemberek közül is kevesen rendelkeznek megfelelő rálátással az Európai Unió engedélyezési rendszerének működésére. Tudjuk, hogy a gyakorlatban dolgozó szakemberek munkájuk során milyen nehéz helyzetben vannak a hatóanyagok sorozatos kivonásának következményeként. Tudjuk, hogy az európai jogrendszerben a szabályozás nagyon kis mozgásteret biztosít a tagállamok nemzeti szakhatóságainak. Ezért – vitaindító írásként, minden változtatás nélkül – örömmel adunk helyt Tóth Ágoston gondolatainak. Egyetértünk a szerzővel, hogy írása a Növényvédelem folyóiraton túl, megjelenjen más szakmai kiadványokban, bele értve a kapcsolódó szakterületeket (környezetvédelem, ökológia stb.) is. Várjuk olvasóink és más szakterületek szakembereinek hozzászólásait, amelyeket továbbítunk a szerzőnek. Szerkesztő Bizottság

GONDOLATOK A NÖVÉNYVÉDŐ- kiszolgáló-, valamint kapcsolódó ágazataiból SZER-ENGEDÉLYEZÉS felszabaduló emberi erőforrás hasznosítása.

SZEREPÉRŐL – RÉGEN ÉS MA 1: (HOLNAP?) jó minőségű növényi termék előállításá- hoz három természeti erőforrás kell: 1. jó minőségű talaj, 2. jó minőségű víz, Tóth Ágoston 3. teljes színspektrumú napfény/hőmérséklet. A földbolygó felületének nagy részén legalább növényvédelmi szakirányú okl. agrármérnök az egyik hiány-’cikk’. Európa jelentős részén mindhárom adott (vagy elfogadható költséggel Amikor valaki, valahol úgy gondolja, biztosítható). hogy az élelmiszertermelés (mennyiségi és Az agrokemikáliák (növényvédő sze- minőségi értelemben) stratégiai jelentőségű rek, tápanyag-visszapótlók v. ún. termésnö- emberi tevékenység az vagy még emlékszik velő anyagok, termésszabályozók stb.) olyan a háborúk okozta (és az utáni) világmére- termelési eszközök, amelyek vagy segítenek tű élelmiszerhiányra, vagy látott/tapasztalt megvédeni a termelendő terményt minőségi „fejlődő” országok béli állapotokat, ahol az és mennyiségi veszteségektől, vagy növelik a alultápláltság és a minőségtelen dolgokkal termés(stabilitás)t. Humán-egészségügyi- és kielégített éhínség önmaga is tömegesen sze- környezet-egészségügyi értelemben a biz- di áldozatait. Aki meg úgy gondolja, hogy tonságos alkalmazásuk mennyiségi és mód- – az egyébként erre kiváló adottságok1-kal szertani szempontból kérdéses, így minden- bíró – Európa élelmiszerellátását más világ- féleképpen kell valamilyen szabályozás a tájakról kell (felszínes környezetvédelmi forgalomba hozataluk és tömeges felhasználá- köntösbe bújtatott rövidlátó kereskedelmi suk vonatkozásában. okokból) biztosítani, az csak gondoljon bele, De nem mindegy, hogy a szabályozás hogy ott nem-e lesz (globális kihatású) ext- milyen mértékű, és ki vállalja ennek költsé- ra környezeti terhelés az extra élelmiszer- geit. Általánosan ismert jelenség az élet számos termelés és, hogy egyébként ott milyenek a területéről, hogy a túlszabályozás ellehetetle- (pl. élelmiszer- és környezet-higiéniai) viszo- níti a legális gazdasági célú működést, illetve nyok. Illetve más (de nem kevésbé fontos) egyre inkább „szürke”, vagy „fekete” színek kérdés a mezőgazdasági termelésből és annak kezdenek eluralkodni a cél elérésének útját

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 371 2019. 08. 08. 13:05 372 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8.

szegélyező díszítésen (csak azt ne higgye senki, termelési eszköz, vagyis az ő termelésének hogy a ’festők’ ebben örömüket lelik – a sötét kiinduló nyersanyaga: költségtényező. Nem színek sem akciósak, sőt, gyakran felárasak). egy luxuscikk, vagy hobbieszköz, amit akkor is A „ki fizesse a révészt” kérdésben pedig azon használnak, ha nem éri meg, felhasználása csak kellene elgondolkodni, hogy kinek az érdeke a indokolt esetben és a megtermelendő termény növényvédő szerek és termésnövelő anyagok (a növénytermelési tevékenység célja) terme- piacra hozatala, másként tekintve a megfelelő lési értékének a függvényében valósulhat meg. ’termék2’ választék? „A gyártóké!” – mondják Igazán hatékonyan egy ilyen költségtényezőt a szabályírók: fizessék meg az árát! csak: 1. pontosan időzítve, 2. kielégítő minő- A „szabályírók” Hazánk esetében 2004 óta ségben kivitelezve és 3. a legszükségesebb túlnyomóan az Európai Unió hivatali bürok- mértékig minimális mennyiségben lehet hasz- ráciája, mert nagyon sok szabályozási alapkö- nálni. /Ha valamelyik paraméter a két előbbi- vetelmény központosított, így a növényvédő ből ’elcsúszik’, az a hatásosság rovására megy, szerengedélyezés is. A tagállamoknak az ilyen viszont ha a harmadik paraméter ’csúszik el’ az kérdésekben nagyon korlátozottak a lehe- – ugyan a hatásosságot némileg javítja, de – már tőségei, a mozgástere: elsősorban különféle komolyan a hatékonyság rovására megy. A har- bizottsági szavazásokkal lehet befolyásolni a madik paraméter teljes figyelmen kívül hagyá- készülődő szabályokat. A jelen cikk (gondolat- sa – azaz a túlhasználat – eredménytelenséghez: összefoglaló) alapvetően erről az engedélye- negatív termelési eredményhez vezetne. Mert a zési rendszerről – illetve következményeiről költségek könnyedén túlszárnyalják a bevételt, – készült. főleg kedvezőtlen évjárat, (pl. aszály – kis ter- Ha egyre több és bonyolultabb szabályt mésmennyiség), vagy kedvezőtlen értékesítési írunk elő a piacra kerüléshez, annak az az ered- viszonyok (alacsony terményárak) esetén./ ménye, hogy egyre kevesebb eszközt dobnak 3: az elmúlt 6 évtizedben kifejlesztett és piacra (egyre kevesebb – !hatásmódú! – ható- már a gyakorlatból kikerült (vagy odáig el sem anyagot, persze egyre többféle megjelenési for- jutott pl. gyártás-gazdaságossági okok miatt) mában azt a látszatot keltve, mintha ettől bősé- rengeteg hatóanyag nagy részét soha meg sem gesebb lenne a választék), → egyre drágábban. vizsgálták (módszer és technika hiányában /Az engedélyezési eljárást időszakosan (kb. akkor meg sem tehették), hogy vajon a mai 10 évente) szükséges megismételni újabb és pl. környezetvédelmi követelményeknek meg- újabb (bővített) elvárással kiegészítve, aminek felelnének-e. Lehet, hogy némelyik igen. De pedig az az eredménye, hogy a már régebben kinek érdeke ez? bevezetett/bevált hatóanyagú készítmények 4: öreg ’szer nem – feltétlenül – vén ’szer. is idővel kiesnek az engedélyezettek köréből, Az „elavulás” – fogalma – technikai értelem- mert a gyártók (engedélyesek/regisztrálók – ben nem alkalmazható biokémiai-biológiai pontosabban a gazdasági szakembereik) egy rendszerek befolyásolására kifejlesztett kémi- idő után eljutnak oda, hogy már nem érdemes a ai eszközökre. Hatástani szempontból ugyanis piacon tartani a hatóanyagot – még ha biztonsá- valami vagy működik, vagy nem. gosnak lenne3 tekinthető is. Fejlesztés-stratégiai szempontból meg – hosszútávon – nem is érde- Az árnövekedésben a fejlesztési költség- kük piacon tartani régebbi4 hatóanyagokat (lásd növekedésen túl a verseny (ami egyébként is később)./ „oligopol” jellegű – azaz kevésszereplős) csök- kenése húzódik meg, mert egy adott növényvé- 2: a növényvédő szer, termésnövelő anyag delmi probléma ellen egyedül maradt készít- csak a gyártó számára ún. „termék”, az ő ter- ményért annyit kérhet el a gyártó/forgalmazó, melésüknek eredménye, aki megvásárolja azt, amennyiért még éppen megéri felhasználni az az a felhasználó (a mezőgazdasági termelő), adott kultúrában annak termelési értékének /ter- az ő számára azonban ez nem termék, hanem mésmennyiség (t/ha) x ár (Ft/t)/ függvényében.

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 372 2019. 08. 08. 13:05 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8. 373

(A termelési támogatások fokozódása is éppen gyártóknál/engedélyeseknél (jóval magasabb ezért árnövekedést generál a termelési eszköz- költségen) alkalmazottak körére is értendő. piacon.) Ugyanezen logika szerint eloszlatandó Több bürokrata→több előírás→több bürok­ az a tévképzet, hogyha sokféle szer van enge- rácia→magasabb költség. 7/b: A közösségi célo- délyezve adott kultúrában, az növeli a felhasz- kat is szolgáló (szélesebb társadalmi érdeket nálási mennyiséget is: ez (azaz a kezelésszám) érintő) technológiafejlesztés – egyre fokozódó ugyanis szintén gazdaságosság kérdése, és – költségeinek ráterhelése a gyártókra/engedé- ha ettől (a bővebb kínálattól) nem jelentősen lyesekre egyértelműen bürokrácia-növekedés- olcsóbbak a készítmények árai (mert oligopol ként értelmezhető. piac esetén jellemzően nem költségalapú az 8: olyan gazdasági növényfajok, aminek árképzés, hanem piaci alapú), akkor nem éri országos, vagy kontinentális méretekben mért meg többször (vagyis nagyobb mennyiségben) termőterülete viszonylagosan kicsi. Néhány használni őket. Ugyanakkor viszont többféle száz – néhány (tíz)ezer hektár. Erre a terület- szerből (jó esetben hatásmódból) lehet kivá- re több év(tized) alatt lehet annyi készítményt lasztani azt az egy-két, vagy néhány kezeléshez eladni, mint a gabonafélékre, ipari növényekre, használt készítményt. Azaz, lehetőség van ún. kukoricára /ún. nagy kultúrák – több (tíz) millió szerrotáció alkalmazására, ami azon túl, hogy hektár/ egy-két év alatt. Azaz a fejlesztési költ- a rezisztencia-kezelés alaptényezője, fogyasz- ségek megtérülése beláthatatlan időtávú, illetve tó-biztonsági szempontból is kedvezőbb, mint esélye minimális. kevés hatóanyagot ’túlhasználni5’. A legfőbb baj az, hogy a „kiskultúrák” 5: ha valamely hatóanyag gyakrabban jelenik között vannak élelmiszer-biztonsági szem- meg a szermaradék-vizsgálati statisztikákban, pontból a leginkább kockázatos növények az annak a jele, hogy ’kényszer-túlhasználat6 (levélzöldségek, bogyós gyümölcsűek, kon- áldozata’, vagyis azt még éppen gazdaságos zervipari növények stb.). Pedig ezek általában (és hatásos) az adott kultúrában használni, ezért belterjes kultúrák (kertészeti növények), azaz választják a felhasználók – a termelők – több- egységnyi termőfelületen nagy termelési érté- ször az átlagnál. ket képesek előállítani: egy-egy termelőnek → 6: ha valamely kultúrában egy hatóanyag jelentéktelen érdekcsoport. Persze nem úgy a nem engedélyezett /ezért a maradék-határérté- fogyasztók, akik viszont laikusok tömege, ők ke (MRL) a kimutathatósági határra van lehe- azonban a növényvédő szert inkább fenyege- lyezve/, akkor már egyszeri használata – az tésnek tartják, még akkor is, ha nem ismernek ún. fekete technológia – is ’túlhasználat’-ként egyet sem (a DDT-n kívül). Így a „kiskultúrák” értelmezhető. társadalom-szociológiai szempontból (viszony- Az, hogy a növekedő bürokráciájú7 engedé- lagosan nagyobb munkaerő-igényű növénykul- lyezési folyamat egyre kevesebb, kevésbé hatá- túrák) és élelmiszer-biztonsági szempontból sos és egyre drágább (vagyis összességében: kritikusak és nagyobb figyelemre (segítségre) egyre kevésbé hatékony) termelőeszközt bizto- érdemesek. (A nagykultúrák meg a nagy termő- sít a mezőgazdasági termelők számára már rég- terület miatt környezet-biztonsági szempontból óta ismert jelenség. De két évtizede még csak kritikusak.) „kiskultúrás probléma” volt, mert ott kezdődött Mára már odáig jutott a helyzet, hogy a el a hatóanyagok kivonása, csökkenése ahol gazdaságilag jelentős termőterületű növények az engedélyeseknek nem érte meg („ki fizesse (azaz a „nagy kultúrák” – gabonafélék, olaj- a révészt”) a hatóanyagot a piacon tartani: a növények) növényvédelmi technológiája esetén kiskultúráknál8. is ún. „technológiai lyukak” kezdenek el kiraj- 7: ez nem csak a hatóságoknál dolgozó „köz- zolódni, vagyis viszonylag jelentős károsítók alkalmazott” emberek köre, hanem az ezek ellen csökken a szerrotáció (pontosabban: hatás- adminisztratív kiszolgálására felsorakoztatott,­ mód-rotáció) lehetősége, illetve időszakosan

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 373 2019. 08. 08. 13:05 374 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8.

előforduló (de esetenként/átmenetileg jelentős- évtizedek óta hordozzák párhuzamosan, illetve sé váló) károsítók ellen sincs legális védelmi halmozottan a klórozott szénhidrogén/szerves megoldás. (Az ún. „fekete technológiák” szapo- foszforsav-észter/zoocid-karbamát/piretroid sőt rodása pedig igazán nem élelmiszer-fogyasztói néhány éve már a neonikotinoid rezisztenciát érdek, főleg laikus termelők által kivitelezve.) is. Látványos, mert ha valaki egy burgonyatáb- A növényvédő szerfejlesztés 2–3(–4) évti- lát lekezel ilyen hatóanyagú készítményekkel zeddel ezelőtti jellegzetes stratégiai útvo- (akár kombinálva, akár külön-külön), akkor ezt nalváltásait a szer-rezisztencia9 váltotta ki, követően viszonylag jelentős (megdöbbentő) azaz az addig bevált és széles körben elterjedt számban találhat túlélő egyedeket. hatóanyag-csoportokat bizonyos károsítók Csakhogy amíg 2–3 évtizede a felismert elleni hatáscsökkenés miatt le kellett váltani rezisztenciát viszonylag gyorsan követte a (legalábbis részlegesen: azaz a növényvédel- hatásmód-fejlesztés, illetve ezalatt a 20–30 év mi technológiai rendszerbe be kellett illeszteni alatt elég sokféle hatásmódú készítmény jelent újabb és újabb hatásmódú elemeket is). meg és szerepelt párhuzamosan a forgalomban, 9: ellenálló (resistance = ellenállás) képesség ez lehetővé tette a rezisztencia-menedzsment növekedése bizonyos behatásokkal szemben. Itt (=rezisztencia-kezelés) kialakítását. Olyan károsítók növényvédő szerek – mint károsítő- technológiai ajánlások kialakítását, ami figye- ölő kémiai eszközök – hatása iránti ellenállásá- lemmel volt (lehetett) a ’konvencionális’ káro- nak kifejlődése értendő. sítók (alacsony rezisztenciahajlamú, vagy csak ritkán/esetenként megjelenő károsítók) előfor- Jellemzően a világszerte fontosnak bizo- dulására és a rezisztencia-veszélyes (gyakori, nyuló ún. kozmopolita károsítók hajlamosak nagy egyed/nemzedékszámú) károsítók elő- rezisztens törzsek kialakítására és elterjesz- fordulására is. Integrált (=egyesített) módon tésére. Ilyenek pl. a kétfoltos takácsatka, zöld tartalmazta a nem kémiai lehetőségeket és a őszibarack levéltetű, fekete répalevéltetű, bur- kémiai lehetőségeket is. Ha a bürokrácia (az gonyabogár, körte-levélbolhák, szőlőperonosz- engedélyezési szabályok, előírások, összessé- póra, burgonyavész, lisztharmatfélék, disznó- gében: követelmények) fokozódása jelentősen paréj-fajok, vagyis olyan károsítók, amelyek csökkenti a kémiai eszközök számát (választé- elterjedtsége, esetleg nagyobb nemzedék-, vagy kát), az egyrészt teret adhat (kikényszerítHET) utódszáma, az általuk kedvelt növényfaj(ok) a nem kémiai (biológiai, mechanikai) megoldá- termőterülete növényvédelmi szempontból soknak, de bizonyos esetekben (pl. munkaerő- ’előkelő’ helyet biztosít számukra. Ezen fajok hiány miatt) bizonyos károsítók által fokozottan számára szinte minden évjárat – többé-kevésbé veszélyeztetett (és az egyébként is nagy mun- – kedvező a felszaporodáshoz, így az érzékeny kaerő-igényű) kultúrák termőterületének csök- kultúrákban évről évre bizonyosan meg is jelen- kenését, eltűnését eredményezheti. Az európai nek és gazdasági kárt képesek okozni. Ezért bürokrácia alkotta szabályrendszert lekö- rendszeresen, esetleg ismételten – valamilyen vető engedélyezés (az, hogy melyik alkot- módon gyakorlatilag folyamatosan – védekezni ta a másikat: jó kérdés) bő másfél évtizede kell ellenük, de valamilyen oknál fogva a nem (óvatos becsléssel!) elveszítette a versenyt a kémiai módszerek – legalábbis önmagukban rezisztencia-kifejlődéssel. Úgy is fogalmazha- – nem tudtak eléggé hatásosak, vagy gazdasá- tunk, hogy mire sikerül kifejleszteni, bevezetni gosak (azaz eléggé hatékonyak) lenni az elle- egy új hatásmódú („rezisztenciatörő”) készít- nük folytatott harcban. Például az amerikai ményt, már rég lehet(ne) fejleszteni az újabbat, burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata – mert a gyakorlati alkalmazásban nem fog ennyi amelynek sajnos számottevő hatású természe- időt megérni a kedvező hatás tartama. tes ellensége sem ismert) ma hazánkban mul- A fokozott toxikológiai követelmények ti-rezisztens törzsekkel büszkélkedhet (vagy egyre hatáshely-(enzim)specifikusabb ható- mi – burgonyatermesztők), mert egyes törzsei anyagok megjelenését teszik csak lehetővé

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 374 2019. 08. 08. 13:05 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8. 375

(ráadásul egyre kevesebb kultúrában – egyre eszköztárból őket. De mindehhez objektív és kevesebb károsító ellen) ami fokozza a rezisz- gyakorlatias vizsgálatok (mindenekelőtt szem- tencia-hajlamot. Ez sajnos gyártói fejlesztés- léletmód) kellenek. technikai szempontból még jól is jön, ugyanis 10: „maradó képesség”, azaz a környeze- a fejlesztőcsoport számára kártékonyabb dolog ti (talaj, víz, levegő) lebomlására/eltűnésére nem ismert a lejárt patentű (ezért többek által vonatkozó tulajdonság./ gyártható), bevált, jó és közismert hatású (köz- kedvelt) „maradvány”szerektől – még ha az a Vagyis a fejlesztésnek van egy ’természetes’- saját (korábbi) ’gyermekük’ is. A legkényelmet- jellegű (külső) mozgatórugója: 1. új károsítók lenebb ebben a helyzetben az, hogy még meg megjelenése, 2. a termelési szokások és a lehet- is finanszíroznak – valakik – olyan ’kutatáso- séges éghajlatváltozás miatt az ismert károsítók kat’, amivel a bevált szerek addig nem ismert pozíciójának átrendeződése és 3. a szer-rezisz- kedvezőtlen hatásaira hívják fel a figyelmet. tencia kifejlődése; Az persze nem zavar senkit, hogy némely ilyen valamint van egy ’mesterséges’ (belső) moz- bizonyítási módszer a valóságtól és a gyakorla- gatórugója: menekülés a „generikus11”-ok elől. ti élettől távol álló körülmények között ’bizo- 11: régebben kifejlesztett (általában közis- nyít(?)’ kedvezőtlen hatást, amivel aztán persze mert, bevált) és már lejárt patenttel (adathozzá- indokolni lehet a forgalomból/felhasználás- férési jogosultsággal) rendelkező, több gyártó ból való kivonását. Ilyen pl. az injekciós tűvel által gyártott és nagyobb készítmény-számban a csirkeembrióba fecskendezett ilyen-olyan (lehetségesen, de nem kötelező jelleggel olcsób- készítmény teratózist okozó hatását bemutató ban) piacra kerülő hatóanyagok. A „generikus”- vizsgálatok, amik lehet, hogy szolgálnak némi ok előnye elviekben az, hogy sok toxikológiai információval, de a kérdésem az, hogy van vizsgálatot nem kell újra elvégezni, az újabb olyan – akár természetes eredetű – vegyület készítmények piacra jutásához összehasonlítva (vagy akár maga a tű), ami így alkalmazva nem egy új fejlesztésű/hatóanyagú szerrel. okoz effajta hatást(?). Közismert pl. az atrazin évtizedeken át tartó közkedvelt (és pont ebből A magasabb ár generálásában részt vesznek adódóan néha túlzott) alkalmazása és ennek az ún. re-engedélyezési eljárásban megkövetelt köszönhető ma már, hogy szitokszónak számít újabb és újabb vizsgálatok, illetve a belső fej- önmaga is az itt-ott (vagy a szakszerűtlen túl- lesztési ’nyomás’. használatból, vagy a felelőtlen hulladék-elhe- Tetten érhető a jelenség néhány „régi-új” lyezésből) tapasztalt környezeti hatások miatt. hatóanyag újra piacra kerülése kapcsán meg- Kevesen emlékeznek ma már az ún. „triazin- jelenő, a korábbinál jóval magasabb árfekvé- rendelet”re (30.076/1/1972 MÉM sz. r.), ami sében is (nyilván a korábbinál jóval magasabb már a hetvenes évek elején (az addigi kedvezőt- engedélyezési dokumentáció-követelményből len tapasztalatokból merítve) lefektette a triazin ered). A „régi-új” fejlesztés azonban egy jelen- hatóanyagú gyomirtó szerek – mai fogalommal tős veszélyt hordoz magában: a magasabb élve – „fenntartható” használatának alapjait. ár ellenére sem ad új hatásmódú segítséget. Tehát a legtöbb esetben meg lehet találni azo- Ami ellen régen sem működött – olcsóbban kat az alkalmazási körülményeket, amik (szigo- – az ellen ezek után sem fog, sőt lehet, hogy rú!) betartásával biztonságossá lehet tenni egy rezisztencia megjelenése is bekövetkezett már – akár kémiai – termelési eszköz használatát. bizonyos károsító-csoportoknál és a régen még Aztán nyilván olyan eset is van – pl. a klóro- eredményes területeken is csökken a hatása. zott (vagy inkább halogénezett) szénhidrogén Persze az is előfordulhat, hogy új területe- vegyületek (nem csak növényvédő szereket ken kerül bevezetésre a régi fejlesztésű ható- értek alatta!) perzisztenciája10 miatt –, hogy anyag. Mindenesetre ez a jelenség mutatja azt, nem lehet biztonságos alkalmazási módokat hogy a régebben kifejlesztett hatóanyagok találni ezért száműzni kell mindenféle emberi között is lehetnek elfogadható („tolerálható”,

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 375 2019. 08. 08. 13:05 376 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8.

kezelhető) humán- és környezet-toxikológiai – bizonytalanságát, (termelési-fogyasztási) tulajdonságokkal rendelkező komponensek, koc­kázatát szimbolizálja. tehát érdemes lehet visszanyúlni a már meglévő eszköztárba („öreg szer nem – feltétlenül – vén Ha – mondjuk – mi magunk („szabályírók”) szer”). is költségviselői vagyunk a fejlesztések megfi- nanszírozásának akkor jobban meggondoljuk, 13 Mi a megoldás? hogy mire-kinek fejlesszünk és, hogy ehhez milyen vizsgálatokat írjunk elő, azaz a fejleszté- A jóval(!) nagyobb közösségi (állami) sze- si költséggenerálást is a saját bőrünkön érezzük. repvállalás, a bürokrácia proaktív, megfelelő 13: az engedélyező hatóság ’termékeinek’ célokra való alkalmazása7/b. valódi célcsoportja nem a néhány gyártó/enge­ Ha nem gondoljuk úgy, hogy a növényvé- délyes, vagy kereskedő, hanem a rengeteg dő szer (termésnövelő anyag) piacra kerülése (hazánkban több százezer – Európában több (használhatósága) csak és kizárólag a gyártók millió) termelő. érdeke, hanem úgy gondoljuk, hogy legalább annyira a mezőgazdasági termelőké, sőt, (ha A módszereket és az értékelési szempon- jobban bele gondolunk, végső soron) a fogyasz- tokat a célok tükrében – és a reális kockázat tóké, akkor nem szabad ennyire magukra hagy- függvényében – kell kiválasztani. ni őket a fejlesztésben és főleg azt, hogy ők Egy jó hatású burgonyabogár elleni ható- döntsék el, hogy mire fejlesszenek (mert aki anyagot azért nem engedélyezni, mert – állí- fizeti a révészt: az diktálja az irányt és – finan- tólag – „nem elfogadható” kockázatot jelent szírozás mértékében – a tempót). olyan madárfajra, ami a burgonyatermő vidéke- Hazánkban 3–4 évtizede (és az előtt) a ter- ken egyébként elő sem fordul – meglehetősen melői tapasztalatokból (növényvédelmi prob- abszurd. lémák felmerülése) állami finanszírozású12 (Fölvetődő kérdések: mekkora a burgonya- fejlesztések mentén egységes növényvédőszer- termő terület? – hányszor kell kezelni a káro- engedélyokiratokat adott ki a hatóság (inkább sító ellen? – milyen gazdag a madárvilága egy szolgálat) és annak birtokában (előírásai szerint) burgonyatáblának?...) lehetett védekezni a károsítók ellen növényvédő Vagy a ragadozó atkákra valamilyen mód- szerekkel. A gyártók és formázók (hazánkban szerrel vizsgálva káros hatású rovarölő szert állami vállaltok voltak, akikre egyébként sem nem engedélyezni egy olyan szántóföldi kultú- lett volna – pénzügy-technikai – értelme ráter- rában (amely vegetációt szántással, tárcsázással helni a költségeket) csupán ’kedvező elszen- évente eradikálunk!), ahol a kérdéses faj felsza- vedői’ voltak az okirat-kiterjesztéseknek. Ők porodására egyébként sem adottak a feltételek a gyártási volumennel és címkézéssel (illetve – szintén erősen életszerűtlen indok. És még kiszerelési egységekkel) alkalmazkodtak az új hosszasan sorolni lehetne azokat a – mondva- helyzetekhez. csinált – indokokat (értékelési szempontokat), 12: korábban hazánkban: termelési problé- ami miatt a mai európai növényvédő szer-enge- mák → proaktív ’hatóság’i (valójában: szol- délyezés egész hatóanyag (hatásmechanizmus) gálat) fejlesztés → gyártás → szakember → csoportokat tüntet el Európából azt a téves lát- felhasználás. szatot keltve a tanácstalan mezőgazdasági ter- A mai Európában: termelési problémák (?), melő és egyéb laikus külső szemlélődő előtt, engedélyesek/gyártók fejlesztései → előíró/tiltó mintha ez a környezet- és emberi egészség- hatóság → gyártás → gyártói/kereskedői ’szak- védelemről szólna. tanácsadás’ → laikus (kellő ismeretekkel csak Azon túl, hogy ezek a kockázati tényezők részben rendelkező) termelők → felhasználás- sok esetben eléggé szubjektív elemek, a leg- fogyasztás (?). A két zárójeles kérdőjel a ter- több esetben valószínűleg lehetne találni olyan melők és a fogyasztók elszenvedett – fokozódó alkalmazási-, alkalmazástechnikai módot,

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 376 2019. 08. 08. 13:05 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8. 377

amivel ki lehetne védeni a tényleges károsodást/ növényvédő szerekkel dolgozni – ez egy ilyen károkozást („kezelhetővé tenni a kockázatot”)- munkakör. Ugyanakkor az is érthetetlen (sajnos (de „ki fizesse a révészt”?). csak számomra), hogy egyáltalán létezik 0 (nul- Objektív (gyakorlatias – „józan paraszti”) la!) napos munka- (sőt élelmezés)egészségügyi értékelésre és következtetésre van szükség. várakozási idejű növényvédő szer. Szerintem Csak egy egyszerű példával élve: ha valamilyen nem egészséges dolog semmilyen növényvé- készítmény bőr-irritatív hatású vivőanyagot dő szerrel kezelt állományban másnap (netán (oldószer stb.) tartalmaz, akkor vagy a vivő- aznap és néhány napig) munkát végezni, sőt, anyagot kell helyettesíteni mással, vagy bőrvé- enni belőle, még akkor sem, ha –- horribilis dő eszközt (védőkesztyű, védőruha) kell előírni költségeken – agyondokumentált vizsgálati az alkalmazásához (ezek egyébként is minden eredményekkel statisztikailag nem igazolható esetben célszerűen alkalmazandó védőeszkö- káros hatás. zök – tehát ez nem egy különleges előírás). Nem olyan megállapítást kell tenni, hogy „Op. Szükséges a korszerű élelmiszertermelés- Ex. ” – kockázat (operator exposure – felhasz- hez az agrokemikália, de csak nagy felelős- nálói kitettség) miatt nem engedélyezhető vala- ség tudatában – és szakértelem birtokában - mi, hanem nem kell senkivel azt elhitetni, hogy alkalmazva. Ehhez – természetesen – minőségi rövidnadrágban és ujjatlan trikóban is lehet szakemberképzés is szükséges…

NÖVÉNYVÉDELMI SZAKMÉRNÖK KÉPZÉS MOSONMAGYARÓVÁRON

Várjuk jelentkezését a 22 éve minden évben indított, folyamatosan frissített tananyaggal kor- szerűsített növényvédelmi szakmérnök képzésre a Széchényi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karára, Mosonmagyaróvárra

A jelentkezés feltétele: egyetemi szintű agrár-, kertész-, erdőmérnöki végzettség. Javasoljuk továbbá az új típusú agrármérnöki, környezetvédelmi és vidékfejlesz- tési MSC képzésben diplomát szerzettek számára is a növényorvosi diplomával egyenértékű felsőfokú továbbképzést.

A képzés ideje: négy félév, 120 kredit, minimum 600 tanóra + gyakorlat Jelentkezési határidő: 2019. szeptember 31. Első konzultáció várható ideje: 2019. október vége, november eleje (egymás utáni 3 hét) Költségtérítés összege: 180 000 Ft/félév Szakvezető: Dr. Reisinger Péter prof. emeritus elérhetőség: [email protected]

A hallgatók a klasszikus növényvédelmi tárgyakon kívül (kémia, növénykórtan, állattan, gyomszabályozás, géptan, előrejelzés, integrált védekezés, stb.) ismereteket szerezhetnek a növényvédelem környezet- és természetvédelmi, illetve munka- és humán-egészségügyi vonat- kozásairól, a növényvédelmi hazai és nemzetközi jogról, a növényvédelmi informatikáról és szaktanácsadásról, a növényvédelmi biotechnológiáról, a precíziós növényvédelmi módszerek- ről és más egyéb, kapcsolódó tudományterületekről. Oktatóink hazai és nemzetközileg elismert szakemberek.

Jelentkezés elektronikus formában az egyetem honlapján (SZE MÉK) Bővebb információ a képzéssel kapcsolatban: ­telefon: 06-96-566-720 email: [email protected]

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 377 2019. 08. 08. 13:05 378 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8.

A NOVOFER Alapít­vány A Kuratórium fenntartja Kuratóriuma­ kéri a gazdasági GÁBOR DÉNES-DÍJ 2019 ma­gának a jogot arra, hogy tevékenysé­get folytató társa- Felterjesztési felhívás a tárgyévet megelőző évek ságok-, a kutatással-, fejlesz- jelöltje számára is adomá- téssel-, felsőfokú képzés­sel foglalkozó intézmények-, nyozzon díjat, amennyiben a jelölt a tárgyévi felhívás a kamarák-, a mű­szaki és természettudományi egye- minden kritériumánakmegfelel és a jelölők, valamint sületek-, a szakmai vagy érdekvédelmi szervezetek ill. az ajánlók a kuratórium ez irányú megkeresése során szövet­ségek vezetőit, továbbá a Gábor Dénes-díjjal fenn­­­tartják korábbi javaslatukat. korábban kitüntetett szakembereket, hogyjelöljék (ter- jesszék fel) GÁBOR DÉNES-díjra azokat az általuk szak- Speciális feltételek mailag ismert, kreatív, innovatív, jelenleg is tevékeny, az A Kuratórium az elmúlt 5 évben folytatott, kiemel- innovációt aktívan művelő magyar (kutató, fejlesztő, fel- kedően eredményes innovatív teljesítmény elismeré- találó, műszaki-gazdasági vezető) szakembereket – akik seként Gábor Dénes-díjat adományoz a jelöltek közül itthon vagy határainkon túl –, a természettudományos kiválasztott, Magyar­országon élő, magyar állampolgár- szakterületek vala­melyikén: sággal rendelkező alkotónak, valamint a határainkon túl •• kiemelkedő tudományos, kutatási-fejlesztési tevé- élő, magyar nemzetiségű, magyarul tudó alkotónak. kenységet folytatnak, •• jelentős, a gyakorlatban az elmúlt 5 évben beveze- A jelölés megkívánt tartalma tett, konkrét tudományos és/vagy műszaki-szellemi I. Kitöltött és aláírt adatlap. A jelölő, a jelölt és az alkotást hoztak létre, ajánlók adatai és a jelölés rövid indoklása, az előírt •• megvalósult tudományos, kutatási-fejlesztési, inno- formanyomtatványon. vatív tevékenységükkel hozzájárultak a környezeti II. Jelölés. Legfeljebb 3, A4-es gépelt oldal terjedelem- értékek megőrzéséhez, a fenntartható fejlődéshez, ben a jelölés részletes indoklása, a jelölő aláírásával. •• személyes közreműködésükkel me ala­pozták és III. Mellékletek fenntartották intézményük inno­vációs készségét és 1. A jelölt szakmai képzettségének és munkássá- képességét. gának legfeljebb 2 oldal terjedelmű ismertetése. A határainkon túl élő magyar alkotó elismerésére 2. Az indoklásban hivatkozott alkotás/ok/ ill. szakmai javaslatot tehetnek a Magyarország határain túli (ezen eredmények listája (maximum 3 A4-es oldal). a magyarság értendő a világban) magyar szakmai, 3. Két, a jelölőtől, ill. a jelölő szervezettől függet- valamint civil szervezetek ésfelsőoktatási intézmények len, szakmailag elismert szakembernek a jelölt vezetői is. kitüntetését támogató ajánló levele. A díjak odaítéléséről a NOVOFER Ala­pítvány­ Kura­ A jelöléssel, ajánlással és elbírálással kapcsolatos tóriuma dönt. A Kuratórium döntése végleges, az ellen fel- valamennyi dokumentum nyelve amagyar! lebbezésnek helye nincs. A hiányos (adatlapot, indoklást, Az adatlap, a felhívás és a jelöléssel kapcsola- szakmaiélet rajzot, vagy ajánló leveleket nem tartalma- tos részletes tudnivalók letölthetők a:http://www. zó), vagy határidőn túl beérkező jelöléseket a Kuratórium gabordenes.hu/palyazati-felhivasok/ címről. formai okból figyelmen kívül hagyja. Nem lehet jelölő A jelölést mind elektronikusan (alapitvany@novofer. vagy ajánló a NOVOFER Alapítvány Kuratóriumának hu), mind papíralapon (1112 Budapest, Hegyalja út 86.) vagy Felügyelő Bizott­ságának elnöke vagy tagja, az be kell nyújtani. elbírálást segítő szakmai bizottság tagja, a jelölttel csa- Az elektronikus jelölés beküldési, a papíralapú ládi vagy alárendeltségi kapcsolatban álló személy. jelölés postára adási határideje 2019.október 10. – A díjak személyre szólnak, így alkotó közösségek magyar idő szerint 24 óra. csoportosan nem jelölhetők. A díj csak egyszer nyerhető Eredményhirdetés és díjátadás: 2019. december. el és a Kuratórium nem adományoz posztumusz díjat. A beérkezett jelölések átvételéről a jelölők, az elbí- Az ideális jelölt teljesen új tudást létrehozó szakem- rálás eredményéről a jelölők, a kitüntetést elnyerők ber, akinek műszaki-szellemi alkotását eredményesen esetén a jelölők, az ajánlók és a díjazott jelöltek közvet- hasznosítják, aki ismereteit a gyakorlatban alkalmazza, len értesítést is kapnak. Adíjazottak nevét a díjátadást látóköre messze meghaladja a szűken vett szakterüle- követően honlapunkon és a szaksajtóban is nyilvános- tet és a jelöléskor még nem töltötte be az 55. életévét. ságra hozzuk.

További felvilágosítás: www.gabordenes.hu • e-mail:[email protected] • Tel.:+36-1 131 8913 • Mobil: +36 30 484 8004

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 378 2019. 08. 08. 13:05 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8. 379

FELHÍVÁS A BOGÁNCSLEPKE- FERTŐZÖTTSÉG FELMÉRÉSÉRE Fotó: Vörös Géza

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal indul útnak északi irányban. A bevándorolt (Nébih) felhívja a szójatermesztők figyelmét, népességet hazánkban még kettő vagy három hogy országszerte tapasztalható a bogáncslepke nemzedék követi. Az itt kifejlődő első nem- egyedszámának ugrásszerű növekedése. A kár- zedék lepkéi július–augusztusban, a második tevő a szóján kívül a napraforgóra és a cukorré- nemzedéké augusztus–szeptemberben rajza- pára is veszélyt jelent, erős fertőzés esetén, rövid nak. Az őszi nemzedék lepkéi elpusztulnak idő alatt akár tarrágást is okozhat. A Nébih kéri vagy visszavándorolnak délre. A faj ‒ megfele- az érintett termesztőket, hogy a károsítóhelyzet lő élőhelyet keresve ‒ Afrikán belül is vándorol. megismerése és a kár megelőzése érdekében A népesség egy része a Szaharától délre találha- mielőbb kezdjék el a bogáncslepke okozta fertő- tó telelőhelyekről indul vissza Európába. zöttség táblaszintű felmérését! Az elülső szárnyak alapszíne fakó tégla­ Országszerte tapasztalható a bogáncslep- piros, fehér és fekete foltokkal. A hátulsó szár- ke (Vanessa cardui) egyedszámának ugrásszerű nyak szintén téglapirosak, fekete pettyekkel és növekedése. Májusban és júniusban a károsító szalaggal. A hernyók színe változatos: feketés­ tömegesen repülő egyedei délről észak felé halad- barna, szürkésbarna, szürkészöld. A test két va keresik meg a lárvák kifejlődéséhez alkalmas olda­lán egy-egy világos csík húzódik. Fejét és tápnövényeket. Jelenleg már zajlik a tojásrakás. testét világos színű tüskék sűrűn borítják. Mivel a hernyók fejlődésük során nagy Az imágók szívesen táplálkoznak fészkes­ mennyiségű lombozatot fogyasztanak el, erős virágzatú növények pl. aszat-, bojtorján-, fertőzés esetén, rövid idő alatt akár tarrágást is bogáncsfajok,­ valamint több más növény, pl. okozhatnak. A hernyók különösen a szójában mézontófű, nyári orgona virágzatán, illetve hul- idézhetnek elő súlyos kárt, ám a bogáncslep- lott, erjedő gyümölcsökön. Az aszatra, bogáncs- ke nagy egyedszáma fokozott veszélyt jelent a ra, csalánra, ürömre lerakott tojásokból fejlődnek napraforgóra és a cukorrépára is. ki a lárvák. A termesztett növények közül egyik A Nébih felhívja a szója- és napraforgó-ter- fő tápnövénye a szója. A lárvák meglehetősen mesztők figyelmét, hogy – a pontos károsító­ aktívak, a lerágott gyomnövényt elhagyva kul- helyzet megismerése és a kár megelőzése érdeké- túrnövényre vándorolnak. ben – mielőbb kezdjék el a bogáncslepke okozta A kártétel megelőzése, csökkentése érdeké- fertőzöttség táblaszintű felmérését! Javasoljuk, ben a fiatal lárvák ellen kell a rovarölő szeres hogy a károsítóhelyzet felméréséhez és a védeke- védekezést elvégezni. Jelenleg nincs engedé­ zéshez szükség szerint vegyék igénybe növényor- lyezett rovarölő szer a bogáncslepke elleni vos vagy növényvédelmi szakember segítségét. véde­­kezésre szójában, ezért a termesztőnek szük­séghelyzeti engedély kérelmet kell benyúj- Rövid ismertető a bogáncslepkéről tania kártevő lepkefajok elleni védekezésre más kultúrában engedélyezett rovarölő szerre. A bogáncslepke egy jól repülő vándorlepke A kérelem a megyei kormányhivatal növény- és faj, amely egész Európában őshonos, de csak talajvédelmi osztályához juttatandó el. Afrikában és a Földközi-tenger térségében tud Forrás: https://portal.nebih.gov.hu/-/ áttelelni. Tavasszal Afrika középső részéről felhivas-a-bogancslepke-fertozottseg-felmeresere

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 379 2019. 08. 08. 13:05 380 NÖVÉNYVÉDELEM 2019, 80 [N. S. 55]: 8.

JOGSZABÁLYFIGYELŐ MOLNÁR JÁNOSTÓL NÖVÉNYVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK

•• A Magyar Közlöny 2019. évi 123. számában megjelent a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról szóló 35/2019. (VII. 15.) AM rendelet https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/57a6f1f23d4ac29a4caa122bf14175acf52e50e9/ megtekintes •• A Bizottság (EU) 2019/1137 végrehajtási rendelete (2019. július 3.) a dimeténamid-P hatóany- agnak a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jóváhagyása meghosszabbításáról, valamint az 540/2011/EU bizottsá- gi végrehajtási rendelet mellékletének módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg.) https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1564581106052&uri=CELEX:3201 9R1137 •• A Bizottság (EU) 2019/1138 végrehajtási rendelete (2019. július 3.) a florpirauxifén-benzil hatóanyagnak a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai par- lamenti és tanácsi rendelet szerinti jóváhagyásáról, valamint az 540/2011/EU bizottsági végre- hajtási rendelet mellékletének módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg.) https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1564581106052&uri=CELEX:3201 9R1138 •• A Bizottság (EU) 2019/1176 rendelete (2019. július 10.) a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II., III. és V. mellékletének az egyes termékekben, illetve azok felületén talál- ható 2,5-diklór-benzoesav-metil-észter, mandipropamid és profoxidim megengedett szermara- dék-határértékei tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg.) https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1564600484794&uri=CELEX:3201 9R1176 •• A Bizottság (EU) 2019/1262 végrehajtási rendelete (2019. július 25.) az (EU) 2016/1141 végre- hajtási rendeletnek az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzékének aktualizálása céljából történő módosításáról https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1564602896766&uri=CELEX:3201 9R1262

KÉRÉS

Solymosi Péter szerzőnk megkért arra, hogy a Növényvédelem, 2019,80 [N.S. 55]: 7. számának 322. oldalán megjelent, „Válogatás a sokféleség jegyében (2.)” című cikk O.rchis tridentata Scop leírását újból közöljük.

Leírása pontosan:

„A kosborfélék családjába (Orchideaceae) tartozik. 10–30 cm magas. A virágzat rövid, tö- mött. A 8–13 mm hosszú, külső lepellevelek világos alapszinűek: fehérek vagy rózsásak. Sziklagyepekben, sztyepplejtőkön, karsztbokorerdőkben, homoki réteken fordul elő.”

A kérésnek szívesen eleget teszünk. Szerk.

2019_08_Novenyv_tordelt.indd 380 2019. 08. 08. 13:05 TARTALOM TABLE OF CONTENTS

Radványi Dalma, Szelényi Magdolna Olívia, Radványi, D., M. O. Szelényi, K. Á. Hamow, Zs. Hamow Kamirán Áron, Ambrózy Zsuzsanna, Ambrózy, P. Lukács, K. Puskás, M. Cséplő Lukács Péter, Puskás Katalin, Cséplő Mónika and B. P. Molnár: Examination of healthy és Molnár Béla Péter: Egészséges és fer- and infected agricultural crops and the com- tőzött mezőgazdasági növények, valamint mon mushroom volatile profile – preliminary Agaricus bisporus illatanyag profiljának feltér- study ...... 333 képezése – előtanulmány ...... 333 Kuti, K., S. Kecskeméti, G. Szukács, M. Kuti Kamilla, Kecskeméti Sándor, Szukács Petróczy and A. Geösel: The effect of me- Gergely, Petróczy Marietta és Geösel András: trafenone on the pathogens of button mush- A metrafenon hatása a csiperketermesztés- room ...... 343 ben előforduló gombakórokozókra . . . . . 343 Boziné-Pullai, K., D. Krausz, P. Pataki, Boziné Pullai Krisztina, Krausz Dóra, Pataki R. Petrikovszki, B. Geiger, F. Tóthné Péter, Petrikovszki Renáta, Geiger Barbara, Bogdányi and F. Tóth: Evaluation of pest Tóthné Bogdányi Franciska és Tóth Ferenc: problems in a new extensive management Növényvédelmi problémák felmérése tájfajta system of Hungarian tomato landraces . . 352 paradicsomok új, extenzív termesztéstechno- lógiájában ...... 352

Rövid közlemény Short communication Szeőke Kálmán: Rovar és egyéb állati kártevők Szeőke, K.: Damage of insects and other pests kártételei 2019-ben ...... 360 in 2019 ...... 360 Szántóné Veszelka Mária és Pesti Jánosné: Szántóné Veszelka, M. and J. Pesti: Damage A kukoricamoly (Ostrinia nubilalis Hübner) by European corn borer (Ostrinia nubilalis kártétele sarjon termő málnában ...... 364 Hübner) in primocane raspberries . . . . 364

Technológia Pest management programmes Eke István: a réztartalmú, vagy rezet is tartalma- Eke, I.: The actual copper (cu++ ion) content of zó kombinált hatóanyagú növényvédő szerek plant protection products with copper . . . 369 tényleges réz- (cu++ ion) tartalma ...... 369

Vitaindító Discussion forum Tóth Ágoston: Gondolatok a növényvédőszer­ Tóth, Á .: Considerations about the role of the engedélyezés szerepéről – régen és ma registration of plant protection products – in (holnap?) ...... 371 the past and today (tomorrow?) . . . . . 371

Jogszabályfigyelő Molnár Jánostól ...... 380 Legislation review from János Molnár . . . 380

HAMISÍTOTT, ILLEGÁLIS NÖVÉNYVÉDŐSZEREK Folyamatosan növekvő veszély!

ÖN KOCKÁZTATJA CSALÁDJA EGÉSZSÉGÉT ÉS ÉLETÉT, A TERMÉS ELVESZTÉSÉT ÉS A KÖRNYEZET KÁROSODÁSÁT!

VÁSÁRLÁS Csak megbízható forrásból

KERÜLJE Az ismeretlen kereskedőket, gépjárművek csomagtartójából árúsítást

KERÜLJE Az ismeretlen kereskedőket, interneten rendelést

ELLENŐRIZZE A sértetlen, eredeti csomagolást, magyar nyelvű címkét és a biztonsági elemeket a csomagoláson

KÉRJEN Számlát / vásárlást igazoló dokumentumot

Ha gyanús növényvédőszerrel találkozik, azonnal értesítse az illetékes hatóságokat, érdeklődjön a termék eredetiségéről a termék gyártójánál.