A Vallásközi Párbeszéd Fundamentálteológiai Megalapozása Az

Total Page:16

File Type:pdf, Size:1020Kb

A Vallásközi Párbeszéd Fundamentálteológiai Megalapozása Az Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar A vallásközi párbeszéd fundamentálteológiai megalapozása az ökumenikus mozgalomban (1979–2004) Doktori dolgozat (Dissertatio ad Doctoratum) Készítette: NAGYPÁL Szabolcs Konzulens: Dr. KRÁNITZ Mihály Budapest, 2009 1 Tartalom Bibliográfia 7 A téma megközelítése: a kutatás módszertana, a vallásközi párbeszéd lehetséges kapcsolódási és kitekintési pontjai 54 1. A téma felvetése és megközelítése 54 2. A kutatás rendszertani helye és módszertana 57 3. Az ökumenikus teológia és a vallásközi párbeszéd lehetséges kapcsolódási pontjai 61 I. A vallásközi párbeszéd szentírási alapjai 65 1. A különböz ő emberek és csoportok közötti kiengesztelődés és megbékélés szentírási alapjai 65 1.1 A tisztességes eljárás kívánalma a megbékéléshez vezető vallásközi párbeszédben 66 1.2 A vezetők és a nép felelősségének kérdése a megbékéléshez vezető vallásközi párbeszédben 68 1.3 A Szentlélek és ajándékainak szerepe a megbékéléshez vezető vallásközi párbeszédben 69 1.4 Az imádság elengedhetetlensége a megbékéléshez vezető vallásközi párbeszédben 71 1.5 Az egyetemes közösségvállalás a megbékéléshez vezető vallásközi párbeszédben 72 1.6 A vendéglátás és a vendégbarátság a megbékéléshez vezető vallásközi párbeszédben 74 1.7 Az önkiüresítés, a kenózis és a feltétel nélküli szeretet eszménye a megbékéléshez vezető vallásközi párbeszédben 75 2 1.8 A megbékéléshez vezető vallásközi párbeszédre vonatkozó szentírási szövegek lelkiségi teológiai összefoglalása 76 2. A vallásközi párbeszéd és a más vallású emberek kel fönnálló kapcsolatok a Szentírásban 77 2.1 A párbeszéd szó előfordulásai az Újszövetségben 78 2.2 A párbeszédes helyzet lépcsőfokai egy újszövetségi példán 82 2.3 Néhány vallásközi megfontolás az Ószövetség ben 86 2.4 Néhány vallásközi megfontolás az Újszövetség ben 88 II. A vallásközi párbeszéd történeti kibontakozása az ökumenikus mozgalomban 90 1. A vallásközi párbeszéd néhány jelent ő sebb teológiatörténeti szempontja a keresztény teológiában 90 2. A vallásközi párbeszéd teológiája az Egyházak Ökumenikus Tanácsa (EÖT) történetében (1948−2006) 95 2.1 A vallásközi párbeszéd előzményei az Egyházak Ökumenikus Tanácsa (EÖT) megalakulása (1948) előtt 96 2.2 A vallásközi párbeszéd kibontakozása az Egyházak Ökumenikus Tanácsának (EÖT) a nairobi közgyűlésig (1975) terjedő időszakában 98 2.3 A vallásközi párbeszéd kibontakozása az Egyházak Ökumenikus Tanácsának (EÖT) a vancouver i közgyűlésig (1983) terjedő időszakában: Stanley Jedidiah Samartha és a vallásközi párbeszéd teológiája 100 2.4 A vallásközi párbeszéd kibontakozása az Egyházak Ökumenikus Tanácsának (EÖT) a canberra i közgyűlésig (1991) terjedő időszakában 103 2.5 A vallásközi párbeszéd kibontakozása az Egyházak Ökumenikus Tanácsának (EÖT) a harare i közgyűlésig (1998) terjedő időszakában: S. Wesley Ariarajah és a vallásközi párbeszéd teológiája 104 3 2.6 A vallásközi párbeszéd kibontakozása az Egyházak Ökumenikus Tanácsának (EÖT) a Porto Alegre -i közgyűlésig (2006) terjedő időszakában 105 3. A vallásközi párbeszéd teológiája a Római Katolikus Egyház történetében a II. Vatikáni Zsinat (1962–1965) után 107 3.1 A vallásközi párbeszéd előzményei a II. Vatikáni Zsinatot (1962−1965) megelőzően és a Zsinaton 108 3.2 A Nostra Ætate: Nyilatkozat az Egyház és a nem keresztény vallások kapcsolatáról (1965) című megnyilatkozás tanítása a vallásközi párbeszéd teológiájáról 111 3.3 A Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsa rövid története és részvétele a vallásközi párbeszédben 112 4. A vallásközi párbeszéddel foglalkozó hivatalos megnyilatkozások rövid elemzése fundamentálteológiai szempontból 114 4.1 Az élő vallású és világnézetű emberekkel folytatott párbeszéd irányelvei (1979) rövid teológiai elemzése 115 4.2 A Párbeszéd és igehirdetés: Megfontolások és útmutatások a vallásközi párbeszédről és Jézus Krisztus örömhírének hirdetéséről (1991) rövid teológiai elemzése 117 4.3 Az Ökumenikus megfontolások a párbeszédről és kapcsolatokról más vallású emberekkel: Harminc év párbeszédének áttekintése és az 1979-es irányelvek felülvizsgálata (2004) rövid teológiai elemzése 121 III. A vallásközi párbeszéd fundamentálteológiájának rendszerez ő , szisztematikus kifejtése 124 1. A vallásközi párbeszéd jelent ő sége és fogalmi megalapozása 124 1.1 A vallás ( religio ) fogalmának meghatározása 126 1.2 A párbeszéd (dialógus) fogalmának meghatározása 128 4 1.3 A jóindulat hermeneutikája mint a vallásközi párbeszéd legfontosabb lehetőségi feltétele 132 2. Az ökumenikus párbeszéd mint el ő zetes módszertani párhuzam a vallásközi párbeszéd számára 138 2.1 Az ökumenikus párbeszéd szentírási megalapozása 139 2.2 Az ökumenikus párbeszéd fundamentálteológiája egy hivatalos megnyilatkozásban: Megfontolások és javaslatok az ökumenikus párbeszéddel kapcsolatban (1970) 140 2.3 A közösség ( koinónia ) és a célrendszer gyökeres különbözősége az ökumenikus és a vallásközi párbeszédben 144 2.3.1 Az ökumenikus párbeszéd célrendszere fundamentálteológiai szempontból 145 2.3.2 Az ökumenikus párbeszéd célrendszere lelkiségteológiai szempontból 154 3. A vallásközi párbeszéd hármas teológiai célrendszere 158 3.1 A vallásközi párbeszéd a másikért 160 3.1.1 A történelmi emlékezet megtisztítása 160 3.1.2 Párbeszéd és hithirdetés ( misszió ) kapcsolata 164 3.2 A vallásközi párbeszéd önmagamért : elmélyülés a saját hagyományban 166 3.3 A vallásközi párbeszéd a párbeszédért és Istenért: ajándékok kölcsönös cseréje, gazdagodás a hitben, párbeszéd Istennel és Istenben 172 4. A vallásközi párbeszéd négy dimenziója 176 4.1 Az egymás mellett élés ( coexistentia ) mint a vallásközi párbeszéd első dimenziója: a vallásszabadság kérdése 179 4.2 Az együttélés ( conviventia ) egymással mint a vallásközi párbeszéd második dimenziója 181 5 4.3 Az együttműködés ( cooperatio ) egymással és a közös tevékenység mint a vallásközi párbeszéd harmadik dimenziója 184 4.4 A közös tanúságtétel egymás és a világ előtt mint a vallásközi párbeszéd negyedik dimenziója 187 4.4.1 A közös tanúságtétel fogalomtörténete a hivatalos egyházi megnyilatkozásokban 187 4.4.2 A közös tanúságtétel tartalma a vallásközi párbeszédben 191 5. A vallásközi párbeszéd hármas tipológiája 194 5.1 A vallásközi párbeszéd mint életközösség : a szeretet és a közösség építése mint a vallásközi párbeszéd kiindulópontja és eredménye 195 5.2 A vallásközi párbeszéd mint teológiai eszmecsere : az igazság kérdése a vallásközi párbeszédben 197 5.2.1 Az igazság ontológiai, egzisztenciális és episztemológiai fogalma 199 5.2.2 Az igazság birtoklása és a kizárólagosság igénye 202 5.2.3 Az igazság párbeszédes természete 206 5.3 A vallásközi párbeszéd mint a lelkiségi tapasztalatok kölcsönös megosztása: a megtérés és az üdvösség kérdése a vallásközi párbeszédben 209 6. A vallásközi párbeszéd határai 213 6.1 A vallásközi párbeszéd egyik határa: a fundamentalizmus és a vallási türelmetlenség 215 6.2 A vallásközi párbeszéd második határa: a vallási eklekticizmus és a vallási szinkretizmus 220 6.3 A vallásközi párbeszéd harmadik határa: az átcsábítás, a vallási prozelitizmus 224 6 7. Az egyéni és a közösségi felel ő sségvállalás a vallásközi párbeszédben 228 7.1 Az egyéni és a közösségi felkészülés (præparatio ) a vallásközi párbeszédre: a vallásközi párbeszéd megalapozása 231 7.1.1 A nevelés és a képzés kérdése és jelentősége a vallásközi párbeszédben 231 7.1.2 Erkölcsi és lelkiségi felkészülés a vallásközi párbeszédre 238 7.2 A tevékeny egyéni és közösségi részvétel ( participatio ) a vallásközi párbeszéd folyamatában 243 7.2.1 A részvétel módszertana a vallásközi párbeszéd folyamatában 244 7.2.2 Az önkiüresítés, a kenózis döntő jelentősége és reménye a vallásközi párbeszédben 250 7.3 A vallásközi párbeszéd eredményeinek befogadása és elfogadása (receptio ) az egyén által és a kulturális közösségben 258 Összefoglalás és kitekintés: A vallásközi párbeszéd fundamentálteológiájának helyzete, kihívásai és feladatai 264 Függelék 271 I. Egyházak Ökumenikus Tanácsa (EÖT): Az élő vallású és világnézetű emberekkel folytatott párbeszéd irányelvei (1979) 271 II. Egyházak Ökumenikus Tanácsa (EÖT): Ökumenikus megfontolások a párbeszédről és kapcsolatokról más vallású emberekkel: Harminc év párbeszédének áttekintése és az 1979-es irányelvek felülvizsgálata (2004) 286 English Summary 294 7 Bibliográfia 1. Szentíráskiadások Biblia Sacra iuxta Vulgatam Versionem , Deutsche Bibelgesellschaft (DBG), Stuttgart 1983. Biblia: Istennek az Ószövetségben és az Újszövetségben adott kijelentése , Magyar Bibliatanács, Budapest 1992. Biblia: Ószövetségi és Újszövetségi Szentírás , Szent István Társulat (SzIT), Budapest 1992. Das neue Testament: Griechisch und Deutsch (NESTLE −ALAND ), Deutsche Bibelgesellschaft (DBG) − Katholische Bibelanstalt (KBA), Stuttgart 1986. Szent Biblia: Istennek az Ó- és Újtestamentumában foglaltatott egész Szent Írás , Bibliatársulat, Budapest 1963. The Greek New Testament , Deutsche Bibelgesellschaft (DBG), Stuttgart 1993. The Holy Bible, Containing the Old and New Testaments , Oxford University Press, Oxford 1991. The Holy Bible: Today’s English Version , American Bible Society (ABS), New York (NY) 1993. The Modern Language Bible: The New Berkeley Version in Modern English , Zodervan Publishing House, Grand Rapids 1971. Újszövetségi Szentírás , Bencés kiadó, Pannonhalma 1999. Újszövetségi Szentírás , Szent István Társulat (SzIT), Budapest 1985. 2. Szótárak és lexikonok LOSSKY , N. (Nicholas) – BONINO , J. M. (José Míguez) – POBEE , J. (John) – STRANSKY , T. (Tom) – WAINWRIGHT , G. (Geoffrey) – WEBB , P. (Pauline) (szerk.), Dictionary of the Ecumenical Movement (Az
Recommended publications
  • Download (PDF)
    Princeton Theological Review Vol. 18, No. 1 | Spring 2015 Church for the World: Essays in Honor of the Retirement of Darrell L. Guder Prolegomena 3 CATHERINE C. TOBEY Darrell L. Guder 5 BENJAMIN T. CONNER “Sent into All the World” 9 Luke’s sending of the seventy(-two): intertextuality, reception history, and missional hermeneutics NATHAN C. JOHNSON The Church as Organism 21 Herman Bavinck’s ecclesiology for a postmodern context MICHAEL DAVID KEY Eucharist as Communion 33 The Eucharist and the Absolute in Hegel’s Phenomenology of Spirit LUKE ZERRA Lesslie Newbigin’s Indian Interlocutors 45 A Study in Theological Reception DEANNA FERREE WOMACK Book Reviews 63 About the PTR 71 Prolegomena CATHERINE C. TOBEY Executive Editor, Princeton Theological Review Who am I to be a witness? Who are you? How can we even dream of being heard when addressing this wide world overcome by complexities, needs, doubts, and suffering? For Karl Barth, the answer is simple. He writes, “The point is, in general terms, that only on the lips of a man who is himself affected, seized and committed, controlled and nourished, unsettled and settled, comforted and alarmed by it, can the intrinsically true witness of the act and revelation of God in Jesus Christ have the ring and authority of truth which applies to other [humans]” (Church Dogmatics IV/3.2, 657). Darrell Guder is such a person, one whose witness is made indelibly clear as Christ’s compassion and conviction simultaneously shine through him. As he retires from his post as the Henry Winters Luce Professor of Missional and Ecumenical Theology at Princeton Theological Seminary, it is the great privilege of the editors at the Princeton Theological Review to present this issue in his honor.
    [Show full text]
  • SJ Samartha, "Bibliography of Works," Indian Journal of Theology 43.1 & 2
    JJT43/1&2 (2001), pp. 95-103 Bibliography Works Late DrS J Samartha* BOOKS The Hindu View of History, Christian Institute for the Study .of Religion and Society, Bangalore, 1959. Introduction to Radhakrishnan, Associqtion Press, New York, and Y.M.C.A Publishing House, New Delhi, 1964. Hindus vordem universalen Christus, EvaQgelisches Verlaswerk, Stugttgart, 1970, (English edition - see below). The Hindu Response to the Unbound Christ: Towards A Christology in India, Christian Institute for the Study of Religio~ and Society, Bangalore, 1974. ,. Courage for Dialogue, World Council of Churches, Geneva, 1981; Orb is Books, Mary knoll, New York, 1982. ) The Lordship of Christ and Religious Pluralism, Christian Literature Society, Madras, 1981. The Other side of the River, Christian Literature Society, Madras, 1983. The Search for New Hermeneutics in Asian Christian Theology, Senate of Serampore College, Serampore, West Bengal, 1987. One Christ-Many Religions: Toward a Revised Christology, Orbis Books, New York, 1991. BOOKS EDITED BY S. J. SAMARTHA I Will Lift Up Mine Eyes Unto The Hills, (Joint Editor, Devanandan's Sermons and Bible Studies), C.I.S.R.S., Bangalore, 1962. Dialogue Between Men of Living Faiths, (Editor), World Council of Churches, Geneva, 1971. Living Faiths and the Ecumenical Movement, (Editor), World Council of Churches, Geneva, 1972; Unity Books, Delhi, 1973; also in German as Dialog mitanderen Religionen, (Co-editor), Verlag Otto Lembeck, Frankfurt am Main, 1973. Living Faiths and Ultimate Goals, (Editor), World Council of Churches, Geneva, 1973; Orbis Books, Maryknoll, New York, 1974. Towards World Community: Resources and Responsibilities for Living together: The Colombo Papers; World Council of Churches, Geneva, 1975.
    [Show full text]
  • To Download Translating the Word, Transforming the World As A
    Translating the Word, Transforming the World “This vital textbook helps us to rethink Christian theology, Christian mission and Christian life. Mis- sion belongs to the very being of Christian identity; it is an ontological reality. As ‘temples of the Holy Spirit’ (1 Cor. 3:16-17; 7:19), Christians witness and share the experienced joy of their life in Christ since the Spirit which inhabits them is never silent but a witnessing Sprit (John 15:26; Matt.10:20). Authentic witness is done and points always toward unity as a condition that the world may believe. It cannot have hidden agendas and is not concerned with the growth of one’s confession. We witness, but people remain free to chose, to decide. Conversion is not our responsibility and concern, nor is it a ‘success’ of our witness. Conversion remains entirely the work of God (Acts 4,47). — Fr Prof. Dr Ioan Sauca, WCC Deputy General Secretary and Director of the Ecumenical Institute Bossey, World Council of Churches TRANSLATING THE WORD, TRANSFORMING THE WORLD An Ecumenical Reader Edited by Amélé Adamavi-Aho Ekué, Marion Grau, Atola Longkumer TRANSLATING THE WORD, TRANSFORMING THE WORLD An Ecumenical Reader Edited by Amélé Adamavi-Aho Ekué, Marion Grau, Atola Longkumer Copyright © 2018 WCC Publications. All rights reserved. Except for brief quotations in notices or reviews, no part of this book may be reproduced in any manner without prior written permission from the publisher. Write: [email protected]. WCC Publications is the book publishing programme of the World Council of Churches. Founded in 1948, the WCC promotes Christian unity in faith, witness and service for a just and peaceful world.
    [Show full text]
  • The Legacy of Paul David Devanandan
    Selected Bibliography Material Written by Freytag 1938 Die junge Christenheit im Umbruch des Ostens. Vom Gehorsam des 1958 "Changes in the Patterns of Western Missions," in R. K. Orchard, Glaubens unter den Volkern. Berlin: Furche-Verlag. 272 pp. English ed., The Ghana Assembly of the International Missionary Council. edition: Spiritual Revolution in the East. Translated by M. O. Stalker, London: Edinburgh House Press, pp. 138-47. London: United Societies for Christian Literature, 1940. 1958 Kirchen im neuen Asien. Eindrucke einer Studienreise. Weltmission 1952 "Die neue Stunde der Weltmission," in Walter Freytag and Karl heute, Heft 7/8. Stuttgart: Evang. Missionsverlag, 63 pp. Hartenstein, Die neue Stunde der Welfmission. Stuttgart: Evang. 1961 Reden und Aufsti1ze. Edited by J. Hermelink and H. J. Margull. Missionsverlag, pp. 3-21. 2 vols. Munich: Chr. Kaiser Verlag. 293, 237 pp. 1956 Das Ridsel der Religionen und die biblische Anttoort. Wuppertal­ For a complete bibliography covering the years 1926-58, see Ursula Ebert, Barmen: Jugenddienst-Verlag. 32 pp. English edition: The Gospel "Bibliographie Walter Freytag," in J. Hermelink and H. J. Margull, eds., and the Religions. A Biblical Enquiry. I.M.C. Research Pamphlets, Basileia. Walter Freytag zum 60. Geburtstag. Stuttgart: Evang. no. 5. London: SCM Press, 1957. 47pp. Missionsverlag, 1959, pp. 503-11. Material Written about Freytag Beyerhaus, Peter. "Walter Frey tags Begriff des Gewissens in der Sicht Mackay, John A. "A Tribute to Walter Freytag." Basileia, pp. 13-14. siidafrikanischer Missionsarbeit," in Jan Hermelink and Hans [ochen Manecke, Dieter. Mission als Zeugendienst. Wuppertal: Theologischer Margull, eds., Basileia. Walter Freytag zum 60. Geburtstag. Stuttgart: Verlag Rolf Brockhaus, 1972, pp.
    [Show full text]
  • Speaking the Truth in Love: an Ecumenical Framework For
    John G. HUBER: A Lutheran – Roman Catholic Initiative In these various agreements, reflections and proposals regarding NAGYPÁL Szabolcs the papacy – in the dialogue and in the encyclical – there is the dis- closure of an ecumenical vision of a united Church in the future. Typ- ical of this vision is the concluding reflection of the Roman Catholic participants in Dialogue V: “In such a wider communion of churches the papacy would be able to serve as a sign and instrument of uni- Speaking the Truth ty, not simply for Roman Catholics, but for others, who have never ceased to pray and labour for the manifest unity of the whole Church of Jesus Christ”.81 in Love: The writer wishes to offer this brief update on the Lutheran-Roman An Ecumenical Framework Catholic dialogues in the United States. In 2005, a tenth round was completed and published under the title “The Church as Koinonia of for Interreligious Dialogue Salvation: Its Structures and Ministries.” In 2010, an eleventh round, “The Hope of Eternal Life,” is anticipated for completion. On an international level, “The Apostolicity of the Church: Study Document of the Lutheran-Roman Catholic Commission on Unity,” was When drawing an ecumenical framework for interreligious dialogue, published by the Lutheran World Federation and the Pontifical Coun- we must consider the history of this endeavour both in the circles of the cil for Promoting Christian Unity in 2006. This text, as well as the Genève-based World Council of Churches (WCC) and the Rome-based U.S. document on “The Church as Koinonia of Salvation,” deal with the Roman Catholic Church.
    [Show full text]
  • Mission in the Indian Cultural Context: the Significance of Paul David
    Mission in The Indian Cultur~l Context: The Significance of Paul David Devanandan SIGAARLES" At the closure of Western colonialism and the birth of independence, there was a widespread drawing of distinctions between Western and indigenous Indian thought. It was seen both in the ~ider socio-political and the ecclesiastical realms. Devanandan lived through the period which prepared itself and then went through the change both national and ecclesiastical. He was secretary to KT Paul and accompanied him to the United States where his seven year education between 1925-32 influenced him with liberal Protestant ideas and pragmatic outlook on .life. "Very much a product of the young American society", he started as a teacher at UTC, Bangalore in 1 9 3 2. He emphasised the "ideals of Jesus" as belonging to the core of Christianity and stressed Christian faith in terms of moral and philosophical values1• Soon the theologically and politically outspoken Devanandan wentthrough change2 in his thinking, growing more and more dissatisfied with theological liberalism which was then in vogue. As a student of theological liberalism which reduced his Christianity to a kind of religious philosophy, he revolted against it and found in Kraemer a basis for the renewal of his theology. 3 Devanandan felt drawn to Kraemer who represented the cutting edge between what was developing as the distinction between Western and Indigenous Christian thought. The neo-orthodoxy of Barth, Kraemer and Brunner influenced Devanandan. Yet he noted that ''Barth and Kraemer ... stressed the fact that revelation is from God at the expense of the fact that it is to and for the world of men"4·• Barth denied the possibility of natural theology and Kraemer denied revelation in other religions.
    [Show full text]
  • From Church-Shaped Mission to Mission-Shaped Church1
    ATR/92:1 From Church-Shaped Mission to Mission-Shaped Church1 Christopher Duraisingh* Though the missional calling of the church is acknowledged by all, often mission remains just a function among many other more pressing tasks in congregations. This paper tentatively explores the ecclesiological and theological re-visioning necessary for a move from “church-shaped” missions to a “mission-shaped” church. Af- ter identifying some clues to missional thinking from the work of Asian theologians, the essay argues that the classical term concur- sus Dei is far more effective than the more recent missio Dei for such a transformation into missional congregations. Developing the notion of concursus Dei as the continuous accompaniment of God in creation or the “God-movement” in judgment and grace, it then briefly turns to a consideration of the marks of leadership for such a mission-shaped church that is keeping in step with God’s already up-and-running movement in creation. “There is no participation in Christ without participation in His mission to the world.” —Wilhelm Richebacher 2 The Challenge The central affirmation that the very being of the church is * Christopher Duraisingh is Otis Charles Visiting Professor in Applied Theology and faculty emeritus at the Episcopal Divinity School, Cambridge, Massachusetts. He has served as General Secretary of the Council for World Mission (London); Di- rector of the Commission on World Mission and Evangelism of the World Council of Churches (Geneva) and its Executive Secretary for Gospel and Cultures; and Editor of the International Review of Mission. 1 The title is influenced by recent discussions on the mission-shaped church in the Church of England.
    [Show full text]
  • International Bulletin of Missionary Research
    INTERNATIONAL BULLETIN OF MISSIONARY RESEARCH CUMULATIVEINDEX-VOLUMES~8 January 1981 through October 1984 Vol. 5 is 1981; 6 is 1982; 7 is 1983; 8 is 1984 (Pages 1-48 are in the January issue; pp. 49-96 are in the April issue; pp. 97-144 are in the July issue; pp. 145-192 are in the October issue.) ARTICLES Are Churches Building Mission Consciousness? Education for Mission Evaluated, by Introduction, by William R. Hutchison, 6:50-51. Ward L. Kaiser, 7: 163-164. I. The Germans, by Hans-Werner Gensichen, 6:52-53. Beyond Liberation Theology: Evangelical Missiology in Latin America, by Samuel II. The Americans, by Charles W. Forman, 6:54-56. Escobar, 6: 108-114. III. The Scandinavians, by Torben Christensen, 6:57-59. Bread for the World: Clear Command, Complicated Task, by Arthur Simon, 5:22­ IV. The British, by Andrew F. Walls, 6:60-64. 23. V. Comment, by William R. Hutchison, 6:64-65. The Challenge to Anthropology to Current Missiology, by G. Linwood Barney, Evangelization from the Inside: Reflections from a Prison Cell, by Mortimer Arias, 5: 172-177. 5:98-101. Checklist of Fifty Selected Films for Mission Studies, by Norman A. Horner, 6: 172­ Faith and Pluralism in Global Mission Experience, by Melinda Roper, M.M., 8:2. 176. Fifteen Outstanding Books of 1980 for Mission Studies, 5:35. Checklist of 40 Selected Periodicals in English from Mission Agencies and Institu­ Fifteen Outstanding Books of 1981 for Mission Studies, 6:39. tions, by Gerald H. Anderson, 5:27-28. Fifteen Outstanding Books of 1982 for Mission Studies, 7:35.
    [Show full text]
  • Bibelauslegung Im Tamilischen Kontext Am Beispiel Des Johannesevangeliums
    Bibelauslegung im tamilischen Kontext am Beispiel des Johannesevangeliums Inauguraldissertation zur Erlangung des Doktorgrades der Theologischen Fakultät der Ruprecht-Karls-Universität-Heidelberg, vorgelegt von Gregory T. Basker Chellappa aus Tamilnadu, Indien. Heidelberg 2013 Referent: _______________________ Korreferent: ____________________ Inhaltsverzeichnis Einleitung 1 A. Die Saiva Siddhanta Perspektive des Johannesevangeliums (JohEv) 10 A.1. Sri Parananda (Ponnambalam Ramanathan) 10 A.1.1. Gott als sein 12 A.1.2. Das Wort als Aktivität 12 A.1.3. Die Welt als Finsternis 14 A.1.4. Die Person Christi 15 A.1.4.1. Christus als der erste 15 A.1.4.2. Christus als der geheiligte Lehrer 16 A.1.5. Die Befreiung der Seele 18 A.1.5.1. Karma – Das Prinzip von Ursache und Wirkung 18 A.1.5.2. Das Christussein aller Menschen (attaining Christhood) 20 A.1.5.3. Die Wiedergeburt 21 A.1.5.4. Die Auferstehung des Geistes 22 A.1.6. Glauben als Liebe 23 A.2. Herbert Arthur Popley 26 A.2.1. Ciṉmayam (das „Geistige“) im JohEv 27 A.2.2. Logos als muṉṉaip paḻamporuḷ (Urwort) 29 A.2.3. Aruḷ (Gnade) in der Gott-Seele-Beziehung 31 A.2.4. Der johanneische Jesus 33 A.2.4.1. Ciṉmayapporuḷ (Spiritualitätsprinzip/Wahrheitsprinzip) 33 A.2.4.2. Ēkaputtiraṉ (eingeborener Sohn) 33 A.2.4.3. Carkuru (Der geheiligte Lehrer) 34 A.2.4.4. Jesus als Mensch 35 A.2.5. Reich Gottes als Befreiung 36 A.3. Appadurai J. Appasamy 39 A.3.1. Der innewohnende Gott 41 A.3.2. Menschliche Antwort auf den innewohnenden Gott 42 A.3.3.
    [Show full text]
  • Finaldissertationmay28 Blredits3
    A Study of Pluralistic Inclusivism as Inter-Religious Theological Methodology by Manoj Zacharia A Thesis submitted to the Faculty of Trinity College and the Theology Department of the Toronto School of Theology In partial fulfilment of the requirements for the degree of Doctor of Philosophy in Theology awarded by the University of St. Michael's College © Copyright by Manoj Zacharia 2018 A Study of Pluralistic Inclusivism as Inter-Religious Theological Methodology Manoj Zacharia Doctor of Philosophy in Theology University of St. Michael’s College 2018 ABSTRACT This thesis is an examination of pluralistic inclusivism, a theological method that has been developed by Kalarickal Paulose Aleaz. Such an examination is necessitated by the in- creased attention to a method called New Comparative Theology, developed by Francis X. Clooney, which is receiving critical acclaim in North American and European theological con- texts. This dissertation is an analysis of pluralistic inclusivism vis-à-vis new comparative theol- ogy with the argument that pluralistic inclusivism is a constructively wider and context sensitive approach to inter-religious dialogue. The analysis is affected with a postcolonial sensitivity and use of political philosophers in the area of pluralism. Along with highlighting the similarities be- tween pluralistic inclusivism and new comparative theology, this research argues that such simi- larities end when the methodological presuppositions of both are analyzed. In other words, the similarities between pluralistic inclusivism and new comparative theology are ostensible. While Clooney focuses on internal transformation of one’s home tradition, Aleaz offers a theological methodology that is centered on bridging religious differences through the development of a communicative framework.
    [Show full text]
  • The Legacy of DT Niles
    Lord to bruise him." No proximity to the human condition is more flattering self-witness. poignant than that. It is too lifelike to be mistaken for what it is, a Our perception of this truth is indispensable to our obtaining full-blooded encapsulation of the original divine intention. God a right and fulfilling relationship with God. Redemptive suffering through him would know our plight and feel our sorrow. Jesus is is at the very core of moral truth, and the prophets were all God-in full engagement. Put to grief in the unspeakable agony of touched by its fearsome power. But only One embodied it as a his­ human sinfulness, Jesus is the definitive measure of God's torical experience, although all, including the Prophet of Islam, "numbing" capacity to take on our suffering, the Suffering Ser­ walked in its shadow. Those who consult their hearts will hear for vant now unenviably receiving the double ~aliit of God and human themselves the persistent ordinance proclaiming God's ineffable beings. The Suffering Servant is God's self-portrait, and our un­ grace. The Legacy ofD. T. Niles Creighton Lacy "Evangelismis witness. It is one beggar telling another beg­ sen to replace the assassinated Martin Luther King, [r., to address gar where to get food."! Few Christians who have heard the Uppsala Assembly in 1968. that aphorism can identify its source; even fewer could identify, Meanwhile Niles had earned a doctorate from the University by time or nation or vocation or publication, the powerful evan­ of London, served as general secretary of the National Christian gelist D.
    [Show full text]
  • Title Brahmabandhab Upadhyay
    Title Brahmabandhab Upadhyay: An Enigmatic Catholic Freedom Fighter 1861-1907 William Alan Firth-Smith MB, BS(Syd), DO(Melb), GradDipTheol, MA(MCD), FRANZCO September 2011 Thesis submitted in partial fulfilment of the requirement for the Degree of Master of Theology ii EPIGRAPHS All things are interwoven with one another; a sacred bond unites them; There is scarcely one thing that is isolated from another. Everything is co- ordinated; Everything works together in giving form to the one universe. The world-order is a unity made up of multiplicity; God is one, pervading all things; All being is one, all law is one and all truth is one —if, as we believe, There can be but one path to perfection for beings that are alike in kind and reason. Marcus Aurelius, Meditations **** Man proceeds in a fog. But when he looks back to judge the people of the past, He sees no fog on their path. From his present, which was their faraway future, Their path looks perfectly clear to him, good visibility all the way. Looking back, he sees the path, he sees the people proceeding, He sees their mistakes but not the fog. Milan Kundera, Les testaments trahis **** To us he is no more a person Now but a whole climate of opinion. Wystan Hugh Auden, In Memory of Sigmund Freud **** iii CONTENTS Epigraphs………………………………………………………………………… (ii) Contents………………………………………………………………………......(iii) Abstract…………………………………………………………………………….(v) A list of abbreviations…………………………………………………………......(vi) Preface…………………………………………………………….....……………(viii) Introductory note………………………………………………..……………...…. (x) Acknowledgements………………………………………………..………...…….(xi) THE THESIS Preamble……………………………………………………………………………..1 PART ONE BIOGRAPHICAL CONSIDERATIONS 1.1 The early years………………………………………………………………….7 1.2 Christian witness…………………...………………………………………….12 1.3 Journalism & philosophy of teaching……………...……………………..…..16 1.4 European travel……………………………………………………….…....…..21 1.5 Caste as it has been used in history………….………………………………..27 1.6 Struggles with authorities, sedition trial and death………………………….
    [Show full text]