Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar A vallásközi párbeszéd fundamentálteológiai megalapozása az ökumenikus mozgalomban (1979–2004) Doktori dolgozat (Dissertatio ad Doctoratum) Készítette: NAGYPÁL Szabolcs Konzulens: Dr. KRÁNITZ Mihály Budapest, 2009 1 Tartalom Bibliográfia 7 A téma megközelítése: a kutatás módszertana, a vallásközi párbeszéd lehetséges kapcsolódási és kitekintési pontjai 54 1. A téma felvetése és megközelítése 54 2. A kutatás rendszertani helye és módszertana 57 3. Az ökumenikus teológia és a vallásközi párbeszéd lehetséges kapcsolódási pontjai 61 I. A vallásközi párbeszéd szentírási alapjai 65 1. A különböz ő emberek és csoportok közötti kiengesztelődés és megbékélés szentírási alapjai 65 1.1 A tisztességes eljárás kívánalma a megbékéléshez vezető vallásközi párbeszédben 66 1.2 A vezetők és a nép felelősségének kérdése a megbékéléshez vezető vallásközi párbeszédben 68 1.3 A Szentlélek és ajándékainak szerepe a megbékéléshez vezető vallásközi párbeszédben 69 1.4 Az imádság elengedhetetlensége a megbékéléshez vezető vallásközi párbeszédben 71 1.5 Az egyetemes közösségvállalás a megbékéléshez vezető vallásközi párbeszédben 72 1.6 A vendéglátás és a vendégbarátság a megbékéléshez vezető vallásközi párbeszédben 74 1.7 Az önkiüresítés, a kenózis és a feltétel nélküli szeretet eszménye a megbékéléshez vezető vallásközi párbeszédben 75 2 1.8 A megbékéléshez vezető vallásközi párbeszédre vonatkozó szentírási szövegek lelkiségi teológiai összefoglalása 76 2. A vallásközi párbeszéd és a más vallású emberek kel fönnálló kapcsolatok a Szentírásban 77 2.1 A párbeszéd szó előfordulásai az Újszövetségben 78 2.2 A párbeszédes helyzet lépcsőfokai egy újszövetségi példán 82 2.3 Néhány vallásközi megfontolás az Ószövetség ben 86 2.4 Néhány vallásközi megfontolás az Újszövetség ben 88 II. A vallásközi párbeszéd történeti kibontakozása az ökumenikus mozgalomban 90 1. A vallásközi párbeszéd néhány jelent ő sebb teológiatörténeti szempontja a keresztény teológiában 90 2. A vallásközi párbeszéd teológiája az Egyházak Ökumenikus Tanácsa (EÖT) történetében (1948−2006) 95 2.1 A vallásközi párbeszéd előzményei az Egyházak Ökumenikus Tanácsa (EÖT) megalakulása (1948) előtt 96 2.2 A vallásközi párbeszéd kibontakozása az Egyházak Ökumenikus Tanácsának (EÖT) a nairobi közgyűlésig (1975) terjedő időszakában 98 2.3 A vallásközi párbeszéd kibontakozása az Egyházak Ökumenikus Tanácsának (EÖT) a vancouver i közgyűlésig (1983) terjedő időszakában: Stanley Jedidiah Samartha és a vallásközi párbeszéd teológiája 100 2.4 A vallásközi párbeszéd kibontakozása az Egyházak Ökumenikus Tanácsának (EÖT) a canberra i közgyűlésig (1991) terjedő időszakában 103 2.5 A vallásközi párbeszéd kibontakozása az Egyházak Ökumenikus Tanácsának (EÖT) a harare i közgyűlésig (1998) terjedő időszakában: S. Wesley Ariarajah és a vallásközi párbeszéd teológiája 104 3 2.6 A vallásközi párbeszéd kibontakozása az Egyházak Ökumenikus Tanácsának (EÖT) a Porto Alegre -i közgyűlésig (2006) terjedő időszakában 105 3. A vallásközi párbeszéd teológiája a Római Katolikus Egyház történetében a II. Vatikáni Zsinat (1962–1965) után 107 3.1 A vallásközi párbeszéd előzményei a II. Vatikáni Zsinatot (1962−1965) megelőzően és a Zsinaton 108 3.2 A Nostra Ætate: Nyilatkozat az Egyház és a nem keresztény vallások kapcsolatáról (1965) című megnyilatkozás tanítása a vallásközi párbeszéd teológiájáról 111 3.3 A Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsa rövid története és részvétele a vallásközi párbeszédben 112 4. A vallásközi párbeszéddel foglalkozó hivatalos megnyilatkozások rövid elemzése fundamentálteológiai szempontból 114 4.1 Az élő vallású és világnézetű emberekkel folytatott párbeszéd irányelvei (1979) rövid teológiai elemzése 115 4.2 A Párbeszéd és igehirdetés: Megfontolások és útmutatások a vallásközi párbeszédről és Jézus Krisztus örömhírének hirdetéséről (1991) rövid teológiai elemzése 117 4.3 Az Ökumenikus megfontolások a párbeszédről és kapcsolatokról más vallású emberekkel: Harminc év párbeszédének áttekintése és az 1979-es irányelvek felülvizsgálata (2004) rövid teológiai elemzése 121 III. A vallásközi párbeszéd fundamentálteológiájának rendszerez ő , szisztematikus kifejtése 124 1. A vallásközi párbeszéd jelent ő sége és fogalmi megalapozása 124 1.1 A vallás ( religio ) fogalmának meghatározása 126 1.2 A párbeszéd (dialógus) fogalmának meghatározása 128 4 1.3 A jóindulat hermeneutikája mint a vallásközi párbeszéd legfontosabb lehetőségi feltétele 132 2. Az ökumenikus párbeszéd mint el ő zetes módszertani párhuzam a vallásközi párbeszéd számára 138 2.1 Az ökumenikus párbeszéd szentírási megalapozása 139 2.2 Az ökumenikus párbeszéd fundamentálteológiája egy hivatalos megnyilatkozásban: Megfontolások és javaslatok az ökumenikus párbeszéddel kapcsolatban (1970) 140 2.3 A közösség ( koinónia ) és a célrendszer gyökeres különbözősége az ökumenikus és a vallásközi párbeszédben 144 2.3.1 Az ökumenikus párbeszéd célrendszere fundamentálteológiai szempontból 145 2.3.2 Az ökumenikus párbeszéd célrendszere lelkiségteológiai szempontból 154 3. A vallásközi párbeszéd hármas teológiai célrendszere 158 3.1 A vallásközi párbeszéd a másikért 160 3.1.1 A történelmi emlékezet megtisztítása 160 3.1.2 Párbeszéd és hithirdetés ( misszió ) kapcsolata 164 3.2 A vallásközi párbeszéd önmagamért : elmélyülés a saját hagyományban 166 3.3 A vallásközi párbeszéd a párbeszédért és Istenért: ajándékok kölcsönös cseréje, gazdagodás a hitben, párbeszéd Istennel és Istenben 172 4. A vallásközi párbeszéd négy dimenziója 176 4.1 Az egymás mellett élés ( coexistentia ) mint a vallásközi párbeszéd első dimenziója: a vallásszabadság kérdése 179 4.2 Az együttélés ( conviventia ) egymással mint a vallásközi párbeszéd második dimenziója 181 5 4.3 Az együttműködés ( cooperatio ) egymással és a közös tevékenység mint a vallásközi párbeszéd harmadik dimenziója 184 4.4 A közös tanúságtétel egymás és a világ előtt mint a vallásközi párbeszéd negyedik dimenziója 187 4.4.1 A közös tanúságtétel fogalomtörténete a hivatalos egyházi megnyilatkozásokban 187 4.4.2 A közös tanúságtétel tartalma a vallásközi párbeszédben 191 5. A vallásközi párbeszéd hármas tipológiája 194 5.1 A vallásközi párbeszéd mint életközösség : a szeretet és a közösség építése mint a vallásközi párbeszéd kiindulópontja és eredménye 195 5.2 A vallásközi párbeszéd mint teológiai eszmecsere : az igazság kérdése a vallásközi párbeszédben 197 5.2.1 Az igazság ontológiai, egzisztenciális és episztemológiai fogalma 199 5.2.2 Az igazság birtoklása és a kizárólagosság igénye 202 5.2.3 Az igazság párbeszédes természete 206 5.3 A vallásközi párbeszéd mint a lelkiségi tapasztalatok kölcsönös megosztása: a megtérés és az üdvösség kérdése a vallásközi párbeszédben 209 6. A vallásközi párbeszéd határai 213 6.1 A vallásközi párbeszéd egyik határa: a fundamentalizmus és a vallási türelmetlenség 215 6.2 A vallásközi párbeszéd második határa: a vallási eklekticizmus és a vallási szinkretizmus 220 6.3 A vallásközi párbeszéd harmadik határa: az átcsábítás, a vallási prozelitizmus 224 6 7. Az egyéni és a közösségi felel ő sségvállalás a vallásközi párbeszédben 228 7.1 Az egyéni és a közösségi felkészülés (præparatio ) a vallásközi párbeszédre: a vallásközi párbeszéd megalapozása 231 7.1.1 A nevelés és a képzés kérdése és jelentősége a vallásközi párbeszédben 231 7.1.2 Erkölcsi és lelkiségi felkészülés a vallásközi párbeszédre 238 7.2 A tevékeny egyéni és közösségi részvétel ( participatio ) a vallásközi párbeszéd folyamatában 243 7.2.1 A részvétel módszertana a vallásközi párbeszéd folyamatában 244 7.2.2 Az önkiüresítés, a kenózis döntő jelentősége és reménye a vallásközi párbeszédben 250 7.3 A vallásközi párbeszéd eredményeinek befogadása és elfogadása (receptio ) az egyén által és a kulturális közösségben 258 Összefoglalás és kitekintés: A vallásközi párbeszéd fundamentálteológiájának helyzete, kihívásai és feladatai 264 Függelék 271 I. Egyházak Ökumenikus Tanácsa (EÖT): Az élő vallású és világnézetű emberekkel folytatott párbeszéd irányelvei (1979) 271 II. Egyházak Ökumenikus Tanácsa (EÖT): Ökumenikus megfontolások a párbeszédről és kapcsolatokról más vallású emberekkel: Harminc év párbeszédének áttekintése és az 1979-es irányelvek felülvizsgálata (2004) 286 English Summary 294 7 Bibliográfia 1. Szentíráskiadások Biblia Sacra iuxta Vulgatam Versionem , Deutsche Bibelgesellschaft (DBG), Stuttgart 1983. Biblia: Istennek az Ószövetségben és az Újszövetségben adott kijelentése , Magyar Bibliatanács, Budapest 1992. Biblia: Ószövetségi és Újszövetségi Szentírás , Szent István Társulat (SzIT), Budapest 1992. Das neue Testament: Griechisch und Deutsch (NESTLE −ALAND ), Deutsche Bibelgesellschaft (DBG) − Katholische Bibelanstalt (KBA), Stuttgart 1986. Szent Biblia: Istennek az Ó- és Újtestamentumában foglaltatott egész Szent Írás , Bibliatársulat, Budapest 1963. The Greek New Testament , Deutsche Bibelgesellschaft (DBG), Stuttgart 1993. The Holy Bible, Containing the Old and New Testaments , Oxford University Press, Oxford 1991. The Holy Bible: Today’s English Version , American Bible Society (ABS), New York (NY) 1993. The Modern Language Bible: The New Berkeley Version in Modern English , Zodervan Publishing House, Grand Rapids 1971. Újszövetségi Szentírás , Bencés kiadó, Pannonhalma 1999. Újszövetségi Szentírás , Szent István Társulat (SzIT), Budapest 1985. 2. Szótárak és lexikonok LOSSKY , N. (Nicholas) – BONINO , J. M. (José Míguez) – POBEE , J. (John) – STRANSKY , T. (Tom) – WAINWRIGHT , G. (Geoffrey) – WEBB , P. (Pauline) (szerk.), Dictionary of the Ecumenical Movement (Az