Nagybajom Natura 2000

Natura 2000 el ővizsgálati dokumentáció

a körzeti erd őtervezés során az erd őgazdálkodásra vonatkozóan megállapított el őírás-javaslatoknak a Nagybajomi Erd őtervezési Körzet területén található Natura 2000 területekre, valamint a kijelölés alapjául szolgáló él őhelytípusok és fajok (állat- és növényfajok) természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásainak értékelésér ől

Készítette a Somogy Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága

Kaposvár 2015 1. Azonosító adatok

A tervet készít ő szervezet: Somogy Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága (7400, Kaposvár Fodor J. tér 1.) Vezet ő tervez ő neve, elérhet ősége: Káldi Lajos (30/269-3641)

Adatokat szolgáltató szervezet: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (7625 Pécs, Tettye tér 9.) Kapcsolattartó neve, elérhet ősége: Dani Boldizsár természetvédelmi őr (30/560-5685)

2. Az érintett Natura 2000 területek

2.1. Az erd őtervezési körzetben található Natura 2000 területek:

érintett terület Kódja Natura 2000 terület neve státusza érintett 1 NPI (ha) HUDD10008 Belső-Somogy MV 9 419 DDNPI HUDD20018 Pati-erd ő KJTM 343 DDNPI HUDD20044 Boronka-melléke KJTM 7 843 DDNPI

site területe site ETK-ba es ő területe

Natura 2000 terület neve teljes ebb ől erd ő teljes hányad ebb ől erd ő (ha) (ha) (%) (ha) % (ha) % Belső-Somogy 33 328 26 430 79 10 742 32 8 851 82

Pati-erd ő 364* 329 90 364 100 332 91

Boronka-melléke 11 491 8 557 74 8 965 78 7 367 82 * a magyar jogszabályban megjelent, a földhivatali nyilvántartásban bejegyzett, valamint az SDF-n nyilvántartott területek különböznek egymástól

2.2. Natura 2000 hálózatba sorolt erd ő területe összesen:

Ebb ől Natura 2000 Körzet teljes területe erd ő és egyéb részlet Arány (%) (ha) területe (ha) 20 713 10 596 51,2

Az erd őtervezési körzet tehát 3 Natura 2000 területet érint. A Pati-erd ő teljes területtel érintett. A másik két naturás terület meghatározó részterülettel érintett, s korábban egyik sem volt vizsgálva. A Boronka-melléke a marcali körzetbe, a Bels ő-Somogy a barcsi, kaszói, lábodi, marcali, nagyatádi és somogyvári körzetekbe nyúlik át. Az el ővizsgálatot a fentiek miatt mind a Bels ő- Somogy madárvédelmi területre, mind pedig a Pati-erd ő és a Boronka-melléke kiemelt jelent őség ű természet-meg őrzési területekre is elvégeztük.

2.3. A közösségi jelent őség ű jelöl ő él őhelytípusoknak, illetve jelöl ő fajoknak Natura 2000 területenként történ ő felsorolása – NPI adatszolgáltatás alapján

Az NPI adatszolgáltatás hiányosságai miatt a fejezet az interneten elérhet ő uniós adatlapok (SDF-k) felhasználásával készült. A Nagybajomi Erd őtervezési Körzet által érintett Natura 2000 területeken az erdészeti hatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kijelölés alapjául szolgáló él őhelytípusok és fajok a következ ők:

1 A 275/2004. Korm. rendelet mellékleteiben rögzített m űködési terület szerinti nemzeti park igazgatóság. 3

2.3.1. Jelöl ő él őhelytípusok jegyzéke Pati Erd ő EU Természetvédelmi helyzete Erd őgazdálkodás Megnevezése kód (az SDF alapján) általi érintettség Síkságok és a hegyvidékt ől a borítás (%) 2 Nem érintett, magashegységig tartó szintek 6430 természetessége C alapvet ően hidrofil magaskórós fátlan területek szegélytársulásai ált.értékelés C borítás (%) 5 Enyves éger (Alnus glutinosa) és 91E0 magas k őris (Fraxinus excelsior) természetessége C Érintett * alkotta ligeteterd ők ált.értékelés C borítás (%) 5 Keményfás ligeterd ők nagy folyók 91F0 természetessége C Érintett mentén ált.értékelés C borítás (%) 30 91L0 Illír gyertyános-tölgyesek természetessége C Érintett ált.értékelés C

Boronka-melléke EU Természetvédelmi helyzete Erd őgazdálkodás Megnevezése kód (az SDF alapján) általi érintettség borítás (%) 0,1 Nem érintett, 2340 Pannon kilúgzódott d űnék természetessége C alapvet ően * fátlan terület ált. értékelés C borítás (%) 1 Nem érintett, Természetes disztróf tavak és 3160 természetessége C alapvet ően tavacskák fátlan területek ált. értékelés C Kékperjés kiszáradó láprétek borítás (%) 1 Nem érintett, meszes, t őzeges vagy agyag- 6410 természetessége C alapvet ően lerakódásos öntéstalajokon fátlan területek (Molinion coeruleae) ált. értékelés C borítás (%) 5 91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és * magas k őris (Fraxinus excelsior) természetessége C Érintett alkotta ligeteterd ők ált.értékelés C borítás (%) 10 Keményfás ligeterd ők nagy folyók 91F0 természetessége C Érintett mentén ált. értékelés C borítás (%) 10 91L0 Illír gyertyános-tölgyesek természetessége C Érintett ált.értékelés C *jelöli a kiemelt közösségi jelent őség ű él őhelyeket.

A táblázatokban szerepl ő fogalmak és kódok magyarázata: Borítás: az él őhelyek %-os területi aránya a területen a Natura 2000 területen belül. Természetesség: a természetes él őhelytípus struktúrájának és funkcióinak meg őrzöttségi foka. A: kiváló meg őrzöttség B: jó meg őrzöttség C: átlagos vagy lecsökkent meg őrzöttség Általános értékelés: a terület értékessége az érintett természeti él őhely meg őrzése szempontjából. A: kiváló érték B: jó érték C: átlagos érték.

2.3.2. Jelöl ő fajok jegyzéke Bels ő-Somogy Természetvédelmi helyzete Erd őgazdálkodás Magyar név Tudományos név (az SDF alapján) általi érintettség állománynagyság B Nem érintett, nem Jégmadár Alcedo atthis ált. értékelés B erdei faj állománynagyság C Nem érintett. nem Vörös gém Ardea purpurea ált.értékelés B erdei faj állománynagyság A Nem érintett, nem Cigányréce Aythya nyroca ált.értékelés B erdei faj állománynagyság C Nem érintett, nem Európai lappantyú Caprimulgus europaeus ált.értékelés B erdei faj állománynagyság C Nem érintett, nem Fattyúszerk ő Chlidonias hybridus ált.értékelés B erdei faj állománynagyság C Nem érintett, nem Kormos szerk ő Chlidonias niger ált.értékelés C erdei faj állománynagyság C Nem érintett, nem Fehér gólya Ciconia ciconia ált.értékelés B erdei faj állománynagyság B Fekete gólya Ciconia nigra Érintett ált.értékelés B állománynagyság C Nem érintett, nem Barna rétihéja Circus aeruginosus ált.értékelés C erdei faj állománynagyság B Nem érintett, nem Kékes rétihéja Circus cyaneus ált.értékelés B erdei faj állománynagyság C Nem érintett, nem Hamvas rétihéja Circus pygargus ált.értékelés B erdei faj állománynagyság B Közép fakopáncs Dendrocopus medius Érintett ált.értékelés B állománynagyság C Fekete harkály Dryocopus martius Érintett ált.értékelés B állománynagyság C Nem érintett, Nagy kócsag Egretta alba ált. értékelés B nem erdei faj. állománynagyság C Nem érintett, nem Kis kócsag Egretta garzetta ált.értékelés B erdei faj állománynagyság C Örvös légykapó Ficedula albicollis Érintett ált.értékelés B állománynagyság B Réti sas Haliaeetus albicilla Érintett ált.értékelés A

állománynagyság C Nem érintett, nem Törpegém Ixobrychus minutus ált.értékelés C erdei faj állománynagyság C Nem érintett, nem Tövisszúró gébics Lanius collurio ált.értékelés B erdei faj állománynagyság B Barna kánya Milvus migrans Érintett ált.értékelés B állománynagyság C Nem érintett, a Bakcsó Nycticorax nycticorax ált.értékelés B körzetben nem él állománynagyság B Nem érintett, Halászsas Pandion haliaetus magányos fákon ált.értékelés B fészkel állománynagyság B Darázsölyv Pernis apivorus Érintett ált.értékelés B állománynagyság C Hamvas küll ő Picus canus Érintett ált.értékelés B Nem érintett, állománynagyság C földön, vagy Kanalas gém Platalea leucorodia magányos fákon ált.értékelés C fészkel állománynagyság C Nem érintett, nem Kis vízicsibe Porzana parva ált.értékelés B erdei faj állománynagyság C Nem érintett, nem Küszvágó csér Sterna hirundo ált.értékelés B erdei faj állománynagyság C Nem érintett, nem Karvalyposzáta Sylvia nisoria ált.értékelés B erdei faj állománynagyság C Nem érintett, nem Réti cankó Tringa glareola ált.értékelés B erdei faj A DDNPI adatszolgáltatásában ezeken kívül még több faj szerepel, ami az SDF-ben nem, vagy csak egyéb el őforduló fajként van feltüntetve.

Pati erd ő Természetvédelmi helyzete Erd őgazdálkodás Magyar név Tudományos név (az SDF alapján) általi érintettség állománynagyság C Nagy h őscincér Cerambyx cerdo Érintett ált. értékelés C állománynagyság C Nagy szarvasbogár Lucanus carvus Érintett ált. értékelés C A fenti fajok a DDNPI adatszolgáltatásában nem szerepelnek, de az SDF-ben igen.

Boronka-melléke Természetvédelmi helyzete Erd őgazdálkodás Magyar név Tudományos név (az SDF alapján) általi érintettség állománynagyság B Nem érintett, nem Aldrovanda Aldrovanda vesiculosa ált.értékelés B erdei faj állománynagyság B Kerekvállú állasbogár Rhysodes sulcatus Érintett ált.értékelés C állománynagyság C Nem érintett, nem Vérf ű hangyaboglárka Maculinea teleius ált.értékelés C erdei faj állománynagyság C Vöröshasú unka Bombina bombina Érintett ált.értékelés C állománynagyság C Nem érintett, nem Mocsári tekn ős Emys orbicularis ált.értékelés C erdei faj állománynagyság C Nem érintett, nem Vidra Lutra lutra ált.értékelés C erdei faj A DDNPI adatszolgáltatásában ezeken kívül még több faj szerepel, ami az SDF-ben nem, vagy csak egyéb el őforduló fajként van feltüntetve.

A táblázatokban szerepl ő fogalmak és kódok magyarázata: Állománynagyság : állományméret az országos állományhoz viszonyítva. A: 100 > p > 15% B: 15 > p > 2% C: 2 > p > 0% Általános értékelés: a terület értékessége az adott faj meg őrzöttsége szempontjából. A: kiváló érték B: jó érték C: szignifikáns érték.

2.3.3. A körzeti erd őtervezés során az adatszolgáltatásba bevont szervek, személyek felsorolása, illetve amennyiben lehet, az általuk adott dokumentumok felsorolása, hivatkozása.

A Natura 2000 oltalom alatt álló területek adatai a magyar állami természetvédelem hivatalos honlapjáról, a www.termeszetvedelem.hu-ról , valamint az Eu-ban nyilvántartott SDF-okból származnak, a 2016. februári állapotnak megfelel ően. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) csak részleges adatokat bocsátott az erdészeti hatóság rendelkezésére. Az illetékes természetvédelmi hatóság, a Baranya Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi F őosztálya az erd őtervezéshez semmilyen beépíthet ő irányelvet vagy adatot nem adott, a tervezés folyamatában semmilyen módon nem vett részt. Meg szükséges jegyezni, hogy a rendelkezésre álló adatok egymással nem mindig konzekvensek.

Az adatszolgáltatás folyamata az erd őterv-rendelet el őkészít ő tárgyalás (el őzetes tárgyalás) kapcsán kezd ődött. Ennek során a DDNPI egy 12 oldalas anyagban a védett területekre vonatkozó kezelési irányelveket, az ex lege védett területekre vonatkozó jogszabályokat, a Natura 2000-s területek (a természetvédelem honlapján is elérhet ő) „Természetvédelmi prioritások és célkit űzések” adatlapot, valamint a Natura 2000 területekre vonatkozó általános kezelési irányelveket adott meg. Rendelkezésre bocsátottak továbbá a védett területre vonatkozó erd őrészlet-szint ű védett növény el őfordulási adattáblát. A megküldött dokumentáció nem adta meg a természetvédelem által nyilvántartott lápok listáját, ezért err ől, a tervezés során fellelt lápszer ű erd őrészletek megküldésével állásfoglalást kértünk. A DDNPI ezek alapján megküldte a tervezéssel érintett lápok listáját a tél folyamán. Az el őzeteshez megküldött anyag nem tartalmazott Natura2000 fenntartási tervet (ilyenek nincsenek) vagy a jelöl ő él őhelyek és társulások természetvédelmi helyzetének értékelését, azok el őfordulásának részletes megjelölését sem. A részletszint ű tárgyalásokon részt vettek képvisel őik, de a fenti tervezési alapadatok megadására ott sem került sor, ezért a kérdésben külön egyeztetésre került sor. Ennek során a nem védett naturás területeken meghatározásra kerültek azok az erd őrészletek, melyek esetében a természetvédelmi szakemberek naturás els ődleges rendeltetést kértek. Az erd őrészlet szint ű tárgyalásokon minden érintett erd őrészlet tervezett üzemmódja, rendeltetése, vágásérettségi kora, fakitermelési és erd ősítési terve a DDNPI jelenlev ő munkatársaival is egyeztetésre került. A körzeti erd őterv erd őtervi el őírásainak megállapítása során alapvet ően az el ővigyázatosság elvét alkalmazva, a hatályos jogszabályokban, kiemelten az erd őtervrendeletben a Natura 2000 területek kezelésére vonatkozó általános szempont és szabályrendszer mentén az él őhelyi feltételek megteremtése a cél, így biztosítható az él őhelyekhez köt ődő fajok fennmaradása és természetvédelmi helyzetének javítása is.

3. A körzeti erd őterv

3.1. A körzeti erd őterv bemutatása, céljának meghatározása

A Nagybajomi ETK erd őtervének elkészítésére vonatkozó erd őterv-rendelet (45/2015. (VII. 28.) FM rendelet 9. melléklete) a körzeti erd őtervezés során érvényesítend ő szakmai célokat, tervezési alapelveket az alábbiak szerint határozza meg: „A körzeti erd őtervezés els ődleges célja azon erd őgazdálkodási tevékenységek meghatározása, amely el ősegíti a folyamatos erd őborítást, a talajok folyamatos árnyalását, ezáltal gátolva a talajok kiszáradását, el ősegítve a pajor károsítás mérséklésének lehet őségét. Az utóbbi évtizedek megváltozott term őhelyi viszonyai – talajvízszint süllyedés, h őmérséklet emelkedése, h őség napok számának növekedése stb. – a vizes él őhelyek visszaszorulásához és a biotikus károsítók (cserebogár pajor) er őteljes fellépéséhez vezetettek.

A Nagybajomi körzetet közel 5900 hektárral (29%) érinti a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet. Emellett a körzet erdeinek 51%-a Natura 2000 területen található. Erre való tekintettel a körzeti erd őtervezés célja továbbá, az erd őállományok els ődleges és további rendeltetéseinek egymással is összhangban történ ő érvényesülését biztosító erd őgazdálkodási tevékenységek meghatározása, kiemelt figyelemmel a Natura 2000 területeken található jelöl ő fajok és él őhelyek kedvez ő természetvédelmi helyzetének fenntartására és javítására. A körzeti erd őtervnek ugyanakkor a közjóléti és védelmi szempontok megfelel ő érvényesítése mellett az erdei haszonvételek lehetséges mérték ű gyakorlását is lehet ővé kell tennie.”

Az alapelvek figyelembevételével elkészült új erd őterv az el őző erd őtervhez viszonyítva az alábbi jelent ősebb változásokat tartartalmazza: • A véghasználati területeken hagyásfák, facsoportok lettek el őírva, a nevel ővágások során egyes fajok nagyobb kíméletet kaptak, a tarvágások pedig, ahol ez szakmailag lehetséges volt, felújítóvágásra lettek áttervezve. • Az els ődleges rendeltetésekben csak kisebb változás történt: kissé n őtt a természetvédelmi rendeltetés ű területek aránya és 152 ha jelöl ő társulásnak tekinthet ő erd őben került sor Natura 2000 els ődleges rendeltetés meghatározására. Mindkét változás els ősorban a lápok nyilvántartásba vételének a következménye. A Natura védelmi rendeltetés a többi érintett erd őben további rendeltetésként került feltüntetésre. • Kissé n őtt a talajvédelmi rendeltetés ű területek aránya a meredek domboldalak, illetve az intenzív gazdálkodásra nem alkalmas gyenge, homoki területek átsorolása miatt. • Az erd őtervezési körzetben jelent ős arányú (30%) védett természeti terület található (Boronka-melléki TK, sok kisebb-nagyobb láp, valamint 2 db földvár és 2 helyi védett terület). Ezek egy részén az els ődleges rendeltetés már korábban is természetvédelmi volt. A lápnyilvántartás pontosítása miatt a korábban védettként kezelt, lápkataszterben szerepl ő területek egy részér ől lekerült a védelmi rendeltetés, míg más területekre rákerült.

Az els ődleges rendeltetésben bekövetkezett változást a következ ő ábra szemlélteti:

Els ődleges rendeltetések változása

el őző erd őterv új erd őterv

0,1% 0,1% 28,8% 29,9%

természetvédelmi Natura 2000 talajvédelmi egyéb védelmi 0,9% 0,6% gazdasági 0,1% 0,8% parkerd ő 70,4% 68,3% 0,1%

A jogszabályi el őírásoknak megfelel ően változás következett be az alkalmazott üzemmódok tekintetében:

Üzemmódok változása

el őző erd őterv új erd őterv

0% 0,3% 3,7% 0,9%

29,1% vágásos korlátozás nélkül

vágásos részleges korlátozással átalakító

faanyagtermelést nem szolgáló 70,6% 95,4%

Az új erd őtervben megsz űntek a vágásos korlátozás nélkül és a vágásos részleges korlátozással kategóriák. Helyettük a vágásos (nem teljes korlátozással) kategóriát tudtuk megjeleníteni.

Az ábrából látható, hogy a területek kezelése néhány vonatkozásban megváltozott. Jelent ős mértékben (175 ha-ra) n őtt a faanyagtermelést nem szolgáló területek nagysága, mely így els ősorban a jelent ősebb lápterületeknek biztosít teljes védelmet. Mintegy 720 ha erd ő átalakító üzemmódba lett besorolva, ahol a természeti folyamatokhoz jobban igazodó, kíméletesebb erd őgazdálkodás folyik majd a jöv őben. Ki kell azonban emelni, hogy a szálaló vagy átalakító üzemmód alkalmazásának alapvet ő feltétele az erd ő természetes felújulását nem akadályozó vadlétszám a területen, ami azonban jelenleg nem biztosított!

Az erd ők els ődleges rendeltetését és az alkalmazott üzemmódokat térképeken ábrázoltuk a mellékletben.

A Natura 2000 területeket érint ő változások A korábbi erd őtervhez képest az alábbi változások következtek be a 2015. évi erd őtervezést követ ően a Natura 2000 oltalom alatt álló erd őterületeken :

Az els ődleges rendeltetés területi arányának változása (%) 2015. évi körzeti Rendeltetés Korábbi erd őterv szerint erd őtervezést követ ően Védelmi 56,7 59,6 Gazdasági 43,3 40,4 Közjóléti 0 0

Üzemmódok területi arányának változása (%) 2015. évi körzeti Üzemmód Korábbi erd őterv szerint erd őtervezést követ ően Vágásos 99,5 91,2 Szálaló 0 0 Faanyagtermelést nem szolgáló 0,5 1,6 Átalakító 0 7,2

Korlátozások területi arányának változása üzemmódonként (%) 2015. évi körzeti erd őtervezést Korábbi erd őterv szerint követ ően Korlátozás Korlátozás Üzemmód Nincs Részleges Teljes Nincs teljes Teljes

Vágásos 43,5 56,0 0,0 91,2 0

Szálaló - - - - - Faanyagtermelést 0,0 0,0 0,5 0 1,6 nem szolgáló Átalakító - - - 7,2 0,0

A Natura 2000 területeken a természeti környezet és az él őhelyek védelme érdekében 1300 hektáron erd őszerkezet átalakítás került meghatározásra (ennek csaknem a harmada akácos véghasználat után, ahol általában akácos alternatív felújítás is szerepel).

A vágásérettségi korok emelése az erdei élőhelyek és él őhely-együttesek stabilitását segítették el ő. A vágásérettségi korok jelent ős emelése miatt a véghasználatok volumene csökkent.

Az ökológiai egyensúly fenntartásának, a jelöl ő erdei él őhelyek meg őrzésének, b ővítésének, és a szigetszer űen el őforduló él őhelyek területi összekapcsolódásának érdekében csökken a véghasználattal érinthet ő egybefügg ő terület nagysága.

3.2. A körzeti erd őterv térbeli kiterjedése, és a tervezett erd őgazdálkodási tevékenységek által okozott hatás nagysága, kiterjedése, térképi ábrázolása Natura 2000 területenként

A Nagybajomi körzet Somogy megye közepén helyezkedik el. Északon a Nagyberek, keleten a Küls ő-Somogy, dél-keleten a Zselic, nyugaton a Marcali löszhát határolja. Délen nincs markánsan elkülöníthet ő határa, itt a Nagybajomi körzet nagyrészét kitev ő Bels ő-Somogyi homokvidék húzódik tovább. A körzet néhány községe keleten és nyugaton érinti a szomszédos erd őgazdasági tájakat: nyugaton Szenyér és Böhönye egyes részei már a Marcali löszháthoz tartoznak, míg keleten Bodrog Küls ő-Somgyba, Kaposmér ő, Kisasszond községek a Zselicbe nyúlnak be a. Lösz beszóródás figyelhet ő még meg keleten Hetes, Mez őcsokonya és Somogysárd, dél-keleten Kaposmér ő, Kaposf ő, Kisasszond, Kiskorpád községekben. A körzet nagyrészére a Somogyi homokvidék kémiailag savanyú, mészben szegény, változó vastagságú homokja a jellemz ő. A term őhelyi adottságok nem a csapadék mennyiségét ől, hanem a talajvíz mélységét ől függenek. A löszbeszóródású területek talaja vályogosabb, jobb vízháztartású, mez őgazdasági m űvelésre alkalmasabb. Az el őzőekben elmondottak alapján jól követhet ő a körzet erd ősültségének kett őssége. A keleti területek erd ősültsége jóval kisebb, mint a nyugaton elhelyezked ő községeké. A gyengébben erd ősült részeken a mez őgazdaság a meghatározó. A kis aranykorona érték ű területeken a mez őgazdaság visszaszorult, el őtérbe került az erd őgazdálkodás. Így alakult ki Nagybajom térségében egy összefügg ő erd őtömb, melyet csak itt-ott szakít meg szántó vagy gyep terület. Az utóbbi évtizedekben nagyon sok erd őtelepítés történt, Libickozma község határában például az 1963-as 331 ha-ról mostanra közel 2000 ha- ra növekedett az erd őterület. A Nagybajomi körzet képviseli a jellegzetes Bels ő-somogyi erd őket. A gyertyános-kocsányos tölgyesek, égeresek, pangóviz ű lápfoltokkal tarkított legel ők, erdeifeny ő csoportokkal elegyedve, nyíresek, kocsányos tölgy böhöncös ligeterd ők váltogatják egymást. Az utak mellet futó jegenyenyár fasorok és az egész táj erdőkkel, facsoportokkal díszített képe utalnak a régi somogyi véget nem ér ő erd őségekre. Néhány gondolat a II. világháború utáni fafajpolitikából: „A homokvonulatokat a jöv őben három f ő term őhelyre kell osztani. A dombhátakra kerül az erdeifeny ő hárssal, juharral elvegyítve, a domboldalak f ő fafaja a kocsányos tölgy (gyertyános-tölgyes formában), míg a lábazatokba, széles völgyekbe égert ültessünk megfelel ő kísér ő fákkal. Az akác term őhelye a tölggyel azonos. A szempont az legyen, hogy ahol megfelel ő szerkezet ű, késelésre alkalmas méret ű tölgyanyagot lehet termeszteni, a kocsányos tölgyet kell f ő fafajnak tekinteni, míg ahol ez nem biztosítható, ott akácost telepítsünk. A fényigényes egyszint ű állományokat továbbra is árnyt űrő fafajokkal telepítjük alá. A kiritkult, elgyomosodott term őhelyen az alátelepítéses felújítást nem er őltetjük, hanem tuskóirtásos tarvágás után a talajt lehet őleg megforgatjuk és egyenes sorokban mesterségesen erd ősítjük, hogy a gépi ápolás lehet őségét biztosítsuk. A jó növekedés ű akácosokat egyszer sarjaztatjuk. A száraz cseresek helyét, valamint a gyengén növ ő akácosokat tuskóirtásos tarvágás és talajforgatás után erdeifeny ővel és vörös tölggyel újítjuk fel. Vörös tölgy esetén az els ő kivitel esetén elég, ha a f ő fafajból ¼ résznyi a vörös tölgy csemete, a többi kísér őfa, ami majd az első gyérítésig megfelel ő arányban szorítandó vissza. A pangóvizes, lápos területeken továbbra is meghagyjuk a nagyon jó növekedés ű égert. Emellett egyedüli fafaj, amit a vad még nem károsít. Üde, félnedves, páradús területen fokozottabb mértékben ültetjük elegyfaként, s őt nagyobb csoportokban is a duglász- és simafeny őt, melyek kiváló növekedés űek. A feketefeny őnek az igen száraz term őhelyeken való telepítése indokolt. Üde term őhelyen lehet őleg a természetes

12 felújítást alkalmazzuk. Ezen term őhelyen a gyertyános-tölgyes – bükkös-gyertyános-tölgyes kialakítására kell törekedni. A természetes felújítás a kedvez ő csapadék miatt korán meginduló gyomosodás miatt legfeljebb 4-6 évig tarthat. A kitermelésnél többnyire a gyertyán távolítandó el utoljára; részben azért mert a gyertyán alatt a gyertyán újulat nem tud meger ősödni, másrészt a rendszerint második szintben lev ő gyertyánok, kisebb méret űek, s így kitermeléskor az újulatban kisebb kárt okoznak. Erdei feny ővel és nemesnyárakkal az erd ősítéshez majdnem minden esetben vadkerítés szükséges.” 1945 után megkezd ődött az újjáépítés miatt keletkezett, sok üres vágásterület felújítása, a rontott sarjerd ők, valamint a kiritkult, legel őnek használt erd ők (fáslegel ő) átalakítása. Nagymértékben el őtérbe került az egyszintes fényigényes fafajok (tölgyesek) alátelepítése árnyt űrő fafajokkal. Ugyanis egyes nagybirtokokon kihasználva egy-egy jó makktermést, vagy annak hiányában a századforduló táján Szlovéniából vasúti szerelvény számra behozott makkal, elegyetlenül nagy területeket erd ősítettek be, részint cserrel, sokszor együtt. A felújítást 1945 után jórészt pásztás talaj-el őkészítéssel végezték véghasználati alátelepítésekkel. Az intenzívebb gazdálkodás az erdei feny őt emelte ki, a tarra vágott vágásterületeket nagy részben feny őcsemete ültetéssel újították fel. A célkit űzés helyes, de annak túlzott alkalmazása sok helyütt hibákat okozott. Az állománycserével átalakítható rontott erd őkre vonatkozó OEF rendelkezés az alábbi volt: a rontott erd őtípusok átalakítása els őrend ű feladat, és betartása kötelez ő. Az évenként véghasználatra kerül ő állományok legalább 30 %-ának rontott erd őnek kell lenni. A rontott erd ők átalakításánál mindenkor érvényesíteni kell az erd őtípusokra el őírt erd őművelési elveket és eljárásokat. Itt említend ő meg, hogy itt zajlott le a II. világháború egyik legvéresebb hazai csatája, állóharca, amely közvetlenül a támadó félnek okozott óriási veszteségeket, közvetve pedig az erd őgazdálkodásnak (aknamentesítés, szilánkos állomány).

A Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló jelöl ő fajok és jelöl ő él őhelytípusok által elfoglalt terület eloszlásáról semmilyen információ nem áll rendelkezésünkre, ezért a vizsgálatba vont területek nagysága meglehet ősen bizonytalan értékeken alapszik. A jelöl ő él őhelyek esetében a jelenlegi faállománytípust és az azzal megegyez ő távlati célállományt vettük alapul. A következ ő táblázatok e meglehet ősen bizonytalan adatokon alapulva mutatják be a fahasználatok mennyiségét Natura 2000 –es terület bontásban.

Pati-erd ő (HUDD 20018, 55-os kód): fakitermelés területe -ha (%) jelöl ő él őhely érintett redukált területe - megnevezése TI TKGY NFGY TRV FF SZV ha (%) Enyves éger és magas k őris alkotta 31 27 (7,4) - 1 (4) 8 (30) - - ligeterd ők (91E0) (115)

Keményfás ligeterd ők nagy folyók 0 ------mentén (91F0)

13 Illír gyertyános-tölgyes (91L0) 13 (3,6) - - - - - (100) 44 Összesen: 40 (11) - 1 (3) 8 (20) - - (110)

Boronka-melléke (HUDD 20044, 104-os kód): fakitermelés területe -ha (%) jelöl ő él őhely érintett redukált területe - megnevezése TI TKGY NFGY TRV FF SZV ha (%) Enyves éger és magas k őris alkotta 52 388 (4,9) 92 (24) 99 (26) 32 (8) - - ligeterd ők (91E0) (13)

Keményfás ligeterd ők nagy folyók 12 111 (1,4) 49 (44) 36 (32) 5 (5) - - mentén (91F0) (11)

29 122 Illír gyertyános-tölgyes (91L0) 208 (2,6) 52 (25) - 5 (2) - (14) (59) 93 193 257 Összesen: 707 (9,0) 37 (5) 5 (1) - (13) (27) (36)

A Nagybajomi körzet erd őtervezett területeinek közel 51%-a Natura 2000-es terület alá esik. A jelöl ő él őhelyek a teljes körzetre vonatkoztatva 6%-ot tesznek ki, míg ugyanez a szám Naturás területeken 11%-ot ad. Ebb ől látható, hogy a jelöl ő él őhelyek nagyobb részt a Natura 2000-es területen találhatóak. Tarvágás jelöl ő él őhelyen Natura2000-es területen 45 hektáron lett tervezve. Ezek az erd őrészletek általában égeres állományok (mintegy 5 hektár kiöreged ő KST állomány is található közöttük), amelyek természetes felújulása nem biztosított. A természetszer ű, származék és azon átmeneti erd őkben, ahol biztosított volt az őshonos egyedek csoportossága a tervezett véghasználatok során az arra alkalmas állománytípusokban minden esetben hagyásfák, facsoportok, kisebb állományrészek visszahagyása került tervezésre. Az állománynevelési el őírások során a ritka ( őshonos) elegyfajok kímélete, fokozatos felszabadítása lett el őírva. Az erd őterv megjegyzés rovatában feltüntetésre kerültek a faanyag mozgatására, készletezésére vonatkozó korlátozások, melyeket a természetvédelmi szervek jeleztek. A természetvédelmi célok megvalósításának lehetséges eszközeiként az el őzetes jegyz őkönyvben megfogalmazottakat a tervezés során maradéktalanul figyelembe vettük: A nevel ővágások és az erd őfelújítások során a nem őshonos és tájidegen fajok és cserjék maximális mérték ű visszaszorítása – különös tekintettel erdei-, fekete-, és lúcfeny ő, vörös tölgy, akác, bálványfa, ezüstjuhar, zöld juhar, kései meggy, fekete dió, nemes nyarak, kinincs, sepr űzanót fajokra – a cél. A felsorolt fafajokkal erd ősítés nem írható el ő, ezek a felújításokban még elegyfajként sem szerepelhetnek. Az els ődlegesen Natura 2000 rendeltetést kapott erd őrészletek véghasználata során a tarvágás nem került el őírásra. A hagyásfák és a hagyásfa csoportok hektáronkénti fakészlete a faállomány hektáronkénti fakészletének maximum 5%-a lehet. Ez egyes részletek esetében az érintett terület megadásával, kisebb erd őrészletek esetében a megjegyzés tervel őírásra alkalmas felületén került megadásra. A Natura 2000 rendeltetés ű erd őrészletek felújításának tervezése során egy őshonos fafajokból álló faállománytípus megadásra került. A Nagybajomi ETK erd őtervének elkészítésére vonatkozó erd őterv-rendelet (45/2015.(VII. 28.) FM. rendelet, és annak 9. számú melléklete) részletesen szabályoz több, az erd ők

14 védelme, természeti állapotának fejlesztése érdekében megfogalmazott elvárást. Ezek közül a Natura 2000 területek kezelésének szempontjából legfontosabbak a következ ők: Az erd őneveléseket a term őhelynek nem megfelel ő, vagy erdészeti tájidegen elegyfafajok – különös tekintettel a fekete-, és lucfeny ő, vörös tölgy, akác, bálványfa, ezüst juhar, zöld juhar, kései meggy, fekete dió és nemes nyár fafajok – visszaszorítását célzó erélyekkel kell megtervezni. A term őhelynek nem megfelel ő, vagy az erdészeti tájidegen fafajokból álló erd ők erd őszerkezet-átalakítását a soron következ ő véghasználat után el kell végezni. Ha a fenyves faállománytípusú, id ős erd ő alatt gyertyán, illetve cser újulat található, az erd őszerkezet-átalakítást ezekre a faegyedekre is alapozva kell elvégezni. Az erd őneveléseket az intenzíven terjed ő elegyfafajok (például bálványfa) teljes kör ű visszaszorítását célzó erélyekkel kell megtervezni. A 2,0 ha-nál nagyobb végvágott vagy tarvágott területeken lehet őleg 0,1–0,5 hektár terület ű hagyásfa csoportok, egyéb esetekben hagyásfákat javasolt egyenletes térbeli elhelyezkedésben meghagyni. A hagyásfa csoportokat javasolt úgy kialakítani, hogy azok a természetvédelmi vagy közjóléti jelent őség ű, pontszer ű objektumokat (például fokozottan védett madár fészke, forrás, barlang bejárata, erdei emlékm ű vagy közjóléti objektum, berendezés) is tartalmazzák. A hagyásfa csoportokban található holtfát vissza kell hagyni a területen. A hagyásfák, hagyásfacsoportok a kés őbbiekben csak különleges esetben (például veszélyelhárítás) termelhet ők ki, és a faanyagukat javasolt holt faanyagként a területen hagyni. Fokozatos felújító vágásoknál a hagyásfa csoportokat még a bontás megkezdése el őtt ki kell jelölni. A védett természeti területeken a hagyásfák és hagyásfa csoportok kijelölését a természetvédelmi kezelésért felel ős szerv bevonásával a véghasználatok megkezdését megel őzően kell elvégezni. A természetszer ű erd őkben végzett nevel ővágásokat javasolt eltér ő eréllyel végrehajtani, melynek során az erd őrészletben maradhatnak bolygatatlan foltok (a terület 5–15%-a), és hasonló arányban keletkeznek túlgyérített részek (a faállomány legalább 70%-os záródásának teljes területen való fenntartása mellett).

3.3. A körzeti erd őterv szerinti erd őgazdálkodás várható id őtartama, valamint a kivitelezés során várható átmeneti hatások bemutatása. A körzeti erd őterv az erd őgazdálkodást 2016. január 01-től 2025. december 31-ig szabályozza. A körzeti erd őterv nem beruházási terv, ezért nem kerül „kivitelezésre”. Az erd őtervben foglalt erd őgazdálkodási feladatok és fakitermelési lehet őségek végrehajtásának évenkénti ütemezése alapvet ően az erd őgazdálkodók döntésén múlik, ennek befolyásolására az erd őtervet készít ő hatóságnak csak kevés eszköze van. A fakitermelések végrehajtása nyilvánvalóan megváltoztatja az erd ők szerkezetét. Az erd őgazdálkodó felel őssége az, hogy ezek a beavatkozások az erd őtervben foglaltaknak megfelel ően, szakszer űen legyenek elvégezve, lehet őség szerint javítva az erd ő szerkezetét és minimalizálva az átmeneti kedvez őtlen hatásokat. Különösen igaz ez a véghasználatok esetében, ahol átmenetileg elt űnik az id ős fás szárú vegetáció és megváltozik a lágyszárú-szint fajösszetétele is. Mivel az erd őtervben szerepl ő részleteket véghasználat után kötelez ő felújítani, ez a változás csak átmeneti, fafajtól függ ően 15-50 év alatt nagyjából regenerálódik a korábbihoz hasonló erd őszerkezet. Az átmeneti kedvez őtlen hatást csökkenti a véghasználati területek átlagos nagyságának csökkentése, a felújítások id őbeli elhúzása (a felújítóvágások arányának a növekedése, szálalóvágás el őírása), a facsoportok, állományrészek visszahagyása, a faanyagtermelést nem szolgáló (refúgiumként m űköd ő) területek nagyságának növekedése. Az erd őtörvény tiltja az erd ők természetességi állapotának (fafaj-összetételének) romlását, így a jelöl ő erd őtársulások hosszú távú fennmaradása jogilag biztosított, alapvet ően az erdészeti hatóság hatékony m űködését ől függ! A jelöl ő gyeptársulások védelme érdekében az erd őterv rendelet a terepi anyagmozgatást és faanyag készletezést a védett és a közösségi jelentőség ű, jelöl ő növényfajok jelent ős állományának él őhelyéül szolgáló tisztásokon, gyepeken a természetvédelmi szervekkel való egyeztetéshez köti. A közösségi jelent őség ű (madár)fajok, szaporodását kedvez őtlenül befolyásolhatja a fészkelési id őben végzett fakitermelés. Ezért az arra érzékeny madárfajok esetében a fészkelési id őszakban a fahasználatok végrehajtására vonatkozóan id őbeli és térbeli korlátozás került meghatározásra. A korlátozások az erd őterv megjegyzés rovatában el őírásra kerültek. Az erd őterv rendelet a vegetációs id őszakot április 1-től és augusztus 31 között határozza meg.

A korábban az egész év során egyenletesen végzett fahasználati munkák eltolódnak a vegetációs id őn kívüli munkavégzés irányába. Ez a tavaszi-nyári id őszakban a gazdálkodásból ered ő terhelés csökkenését, tehát az érintett fajok és társulások nagyobb kíméletét eredményezi. A terepi anyagmozgatás kedvez őtlen hatását jelent ősen mérsékli a száraz, fagyott, illetve hóval borított talajon történ ő munkavégzés.

A fa kitermelése és közelítése, majd az erdei termékek szállítása a jelent ős fizikai paraméterek miatt minden esetben hatással van a tevékenység környezetére. Ez a hatás csak akkor lehet jelent ős, ha a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat (pl. az erd őről, az erd ő védelmér ől és az erd őgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény a továbbiakban: Evt. 73. § (3) bekezdése és a végrehajtására kiadott 153/2009. (XI. 3.) FVM rendelet (a továbbiakban Vhr.) 45. §-a), vagy az egyes erd őrészletekre vonatkozó konkrét el őírásokat a gazdálkodó nem tartja be. A vonatkozó el őírások betartása esetén a hatás nem jelent ős.

A Natura 2000 területet érint ő átmeneti hatások A Natura 2000 területre vonatkozóan a fent leírtak ugyanúgy érvényesek. Id őbeli-, vagy térbeli korlátozás a jelöl ő fajok, vagy társulások érdekében az erre vonatkozó adatszolgáltatás hiányában nem történt. A nevel ővágások úgy lettek megtervezve, hogy lehet őség szerint javítsák az erd ő szerkezetét. A véghasználatok esetében az átmeneti kedvez őtlen hatások mérséklése érdekében tovább csökkentek a véghasználati területek. Állományrészek visszahagyásával jelent ősen növekedett a refúgiumként m űköd ő területek nagysága. A tarvágásokat azonban nem lehetett teljesen kiváltani az erd őgazdálkodás során. Ennek az az oka, hogy a jelenlegi faállományok jellemz ően meglehet ősen távol állnak a természetes erd ők fafajszerkezetét ől:

távlati célállománytípusok jelenlegi faállománytípusok

4,7% 7,8% 5,9% 3,2% 25,6% bükkös 20,3% gyertyános-tölgyes 27,9% cseres-tölgyes nyíres, nyaras égeres 2,0% akácos fenyves 63,4% 15,8% egyéb 23,2%

Az egyéb kategóriába főleg gyertyánosok, egyéb kemény lombosok és hársasok tartoznak.

Emiatt igen jelent ős hányadban (a mostani erd őtervben 88%-ban) az erd ősítés nem a véghasználati állomány fafajaival (akác, feny ő, éger, gyertyán, hárs stb.) történik, így nincs lehet őség a természetes újulatot felhasználni az erd ősítés során. Csak az erd ősítések igen kis hányadában oldható meg a fafajcsere természetes felújítással. Jellemz ően, még az átalakító üzemmódba sorolt területek nagy részénél is mesterséges állománykiegészítésre van szükség.

3.4. A körzeti erd őterv szerinti erd őgazdálkodás során létrehozandó erdészeti létesítmények és az erd őgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület kialakításának, használatának ismertetése.

A 2009. évi XXXVII. Az erd őről, az erd ő védelmér ől és az erd őgazdálkodásról szóló törvény 13. és 15. paragrafusa sorolja fel, az erd őgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet és az erdészeti létesítményeket. Az erdészeti létesítményekre vonatkozó szabályokat a 153/2009. (XI. 13.) végrehajtási rendelet tartalmazza. A körzeti erd őtervezés nem rendelkezik az erd őgazdálkodás során létrehozandó erdészeti létesítményekr ől, ugyanis az csak az erd őgazdálkodó kezdeményezésére történhet külön államigazgatási eljárás keretén belül. Néhány szabály a témához vonatkozóan: - Az erdészeti létesítmény létesítésének, b ővítésének, felújításának, helyreállításának, korszer űsítésének, valamint lebontása során olyan megoldást kell választani, hogy az erdészeti létesítmény, illetve annak rendeltetésszer ű használata, valamint az erdészeti létesítményhez kapcsolódó építési tevékenységek az erdei él őhelyet és életközösséget, valamint a faállomány felújuló képességét csak a legszükségesebb mértékben befolyásolják. - Az erd őben csak az erd ő rendeltetésével, közjóléti szerepével és a fenntartható erd őgazdálkodással összhangban álló, rendeltetésszer ű használatra alkalmas közjóléti berendezés és létesítmény helyezhet ő el és tartható fenn. - Fokozottan t űzveszélyes állományban nem létesíthet ő t űzrakóhely. - Vizes él őhelyeken keresztül közelítés és szállítás nem végezhet ő. - Erdei rakodó az erd őtervben is rögzítetten védett növények él őhelyéül szolgáló tisztásokon, gyepeken, továbbá vizes él őhelyeken és ezek közvetlen környezetében nem létesíthet ő.

A védett természeti területnek nem min ősül ő, külön jogszabály szerinti Natura 2000 területeken található erd őre, erd őgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületekre vonatkozó üzemtervi el őírásokat az erdészeti hatóság a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felel ős szerv közrem űködése mellett, e törvény hatálybalépését ől számított 1 éven belül felülvizsgálja és az európai közösségi jelent őség ű természetvédelmi rendeltetés ű területekre vonatkozó külön jogszabálynak megfelelően szükség szerint módosítja.

Az erd őtervezési körzet infrastruktúrális feltártsága megfelel ően biztosított. További fejlesztésük külön tervezés és engedélyezés után történhet. A területen kialakított nyiladék rendszer sok helyen nem követi a természetes terepi vonalakat. Azok a nyiladékok, amelyek az elmúlt évek során nem voltak megfelel ően karban tartva, kikerültek az erd őtervi nyilvántartásból. A térképi megjelenítésük ennek megfelel ően változott: törlésre kerültek, vagy keskeny nyiladékként kerültek feltüntetésre. Az erd őgazdálkodást közvetlenül szolgáló földterületeken (mint például cserjés, vadföld, tisztás) a korábbi nyilvántartási adatok lettek figyelembe véve. A nyilvántartástól jelenleg eltér ő hasznosítások (pl. tisztás helyén vadföld stb.) esetén az erd őterv megjegyzés rovatában kerültek feltüntetésre.

A feltáróhálózatot térképen szemléltettük a mellékletben.

A Natura 2000 területet érint ő egyéb földterület használatok A Natura 2000 területeken a fent leírtak ugyanúgy érvényesek.

3.5. Az erd őtervezési körzet területén lév ő erd ő természeti állapotának ismertetése

Az erd őtervezési körzet területén lév ő erd ők természeti állapotát alapvet ően meghatározza a korábbi évszázadok területhasználata és erd őgazdálkodási gyakorlata. 100 évvel ezel őtt a korábbi erd őirtások miatt a terület erd ősültsége jóval kisebb volt a jelenleginél. Az erd őket nagy kiterjedés ű szántók, és legel ők szabdalták. A levágott erd őket sarjról, vagy tölgy makkal újították fel. A makkot sok esetben messzi vidékekről hozták, így jelent ős mennyiség ű szlavón tölgy került a területre, vagy kocsányos tölgy a kocsánytalan tölgy term őhelyére is. Különösen a cseresekben és a gyertyánosokban, hársasokban igen sok a sarjeredet ű állomány (kiugróan jellemz ő ez a II. világháború idején keletkezett, 70 év körüli korosztályban). A legeltet ő állattartás visszaszorulásával, a II. világháború után, sok területet telepítettek be feny ővel (erdei- és fekete-) és égerrel. Jelent ősen n őtt az akác térfoglalása, illetve megjelentek más invazív fafajok (bálványfa, amerikai k őris, zöldjuhar) is. Az utóbbi évtizedekben nagy területeken telepítettek gyorsan növ ő nemes nyár fajtákat is. Tovább rontotta az erd ők természetességét az utóbbi 60 évben szárazabbá váló éghajlat (az OMSZ adatai szerint legalább 50 mm-rel csökkent a térségben az évi átlagos csapadék- mennyiség), és az erd ők természetes megújuló-képességét mindenhol akadályozó vads űrűség.

Mindezek következtében a természetes erd őket f őként jellemz ő cseres – tölgyesek és gyertyános – tölgyesek helyén nagy többségében megváltozott fafajösszetétel ű és állomány- szerkezet ű származékerd ők (tuskósarjasok, égeresek, cseres-, gyertyános konszociációk) illetve kultúrerd ők (akácosok, fenyvesek) jöttek létre.

Az erd őtervezés során távlati célállományként jellemz ően a term őhelynek megfelel ő természetes erd őtársulások kerültek meghatározásra, a jelenlegi faállománytípusok azonban ett ől jelent ős mértékben eltérnek!

távlati célállománytípusok jelenlegi faállománytípusok

1% 1% 1% 7% 7% 5% 3% 28% bükkös gyertyános-tölgyes 18% 23% cseres-tölgyes nyíres, nyaras égeres akácos 1% fenyves 60% 23% egyéb 22%

Az egyéb kategóriába túlnyomó részben gyertyánosok, egyéb kemény lombosok (vörös tölgyes, fekete diós) és nemes nyárasok tartoznak.

Mint a diagramból látható a körzet erdeinek 40%-a akácos vagy fenyves. Ötöde égeres (melyeknek nagyobb része tölgyes, vagy gyertyános-tölgyes term őhelyen áll). Az erd ők egy része egyéb, az antropogén hatások következtében kedvez őtlen szerkezet ű állomány, túlnyomó részben gyertyánosok, illetve nemes nyár, fekete dió, vörös tölgy ültetvények. Mindösszesen kevesebb, mint 6000 ha, az összes erd őnek mintegy 30%-a tekinthet ő a term őhelynek megfelel ő állománynak, de ennek is kb. csak a fele tekinthető természetszer űnek.

A véghasználatok során ezért kifejezetten nagy arányú a fafajcserével történ ő felújítási el őírás. Szerkezet-átalakításra tervezettek a fenyves és a gyertyános véghasználatok, valamint az égeres, cseres, egyéb keménylombos és nemes nyáras vágások nagy része. Az akácosok túlnyomó részében nem akácos felújítás is tervezésre került. Összességében a 3 650 ha erd ősítési el őírás 75%-án szerkezet-átalakítás van tervezve, ahol a fafajcsere önmagában egy természetesebb, állékonyabb erd őkép felé történ ő elmozdulást jelent. Mindemellett, ahol erre lehet őség nyílt, a véghasználatok során facsoportok, kisebb állományrészek visszahagyása került el őírásra, melyek területén semmiféle fakitermelés nem folytatható, még egészségügyi termelés sem. Ez a körzet erdeiben jelent ősen emelni fogja a holtfa mennyiségét, a jelenlegi (NÉBIH által 6,3 m 3/ha-ra becsült) mértékhez képest. A vizsgálatok szerint álló holtfa, fekv ő holtfa és tuskó közel azonos mennyiségben található a területen.

A véghasználati el őírások palettáján megjelent a szálalóvágás is, és kis mértékben n őtt a felújítóvágások aránya, ami azt jelzi, hogy ahol arra lehet őség kínálkozott, ott elnyújtottabbak lesznek a véghasználatok.

Az állománynevelési el őírások során mindenhol a ritka ( őshonos) elegyfajok kímélete, fokozatos felszabadítása került el őírásra. A terv az invazív fafajok visszaszorításához szükséges összes tervel őírást tartalmazza.

A túlszaporodott, a természetes folyamatokat érzékelhet ően akadályozó vadállomány szabályozására vonatkozó el őírások nem képezik az erd őterv részét.

A Natura 2000 területek erdeinek természeti állapota

A Natura 2000 területek esetében is jelent ős az eltérés az él őhelynek megfelel ő természetes erd őtársulások és a jelenlegi erd őkép között:

a Natura 2000 terület távlati célállománytípusai jelenlegi faállománytípusai

4,7% 5,9% 7,8% 3,2% 25,6% bükkös 20,3% gyertyános-tölgyes 27,9% cseres-tölgyes nyíres, hazai nyaras égeres 2,0% akácos fenyves 63,4% 15,8% egyéb 23,2%

Az egyéb kategóriába főleg gyertyánosok, egyéb kemény lombosok és hársasok tartoznak.

Az erd őtervezési körzetben a Natura 2000 oltalom alatt álló erd ők faállomány-típusonkénti természetessége az Evt. 7. § (1) bekezdése szerint besorolva:

Faállomány- Összesen Természetes Term-szer ű Származék Átmeneti Kultúr Faültetvény típus Terület % Ter. % Ter. % Ter. % Ter. % Ter. % Ter. %

Bükkösök 0 0,0

Gy-kocsánytalan 26,9 0,3 9 33 18 67 tölgyesek Gy-kocsányos 515,02 5,2 247 48 264 51 4 1 tölgyesek Kocsánytalan 9,19 0,1 7 73 3 27 tölgyesek Kocsányos 1737 17,4 494 29 1186 68 56 3 tölgyesek

Cseresek 368,93 3,7 45 12 286 78 38 10

Molyhos 0 0,0 tölgyesek

Akácosok 1653,15 16,6 32 2 1622 98

Gyertyánosok 290,74 2,9 5 2 284 98 2 1

Juharosok 4,4 0,0 4 83 1 17

Kőrisesek 49,79 0,5 7 15 40 81 2 4

Egyéb kemény 119,23 1,2 6 5 33 27 80 67 lombosok Nemes nyárasok 8,23 0,1 3 33 6 67 és nemes füzesek

Hazai nyárasok 20,93 0,2 2 12 9 44 9 44

Füzesek 3,5 0,0 2 51 2 49

Égeresek 2238,26 22,4 572 26 1595 72 57 3 3 0

Hársasok 31,32 0,3 1 3 18 57 13 40

Nyíresek 194 1,9 172 88 21 11 1 1

Egyéb lágy 0 0,0 lombosok

Erdeifenyvesek 2659,56 26,6 72 3 502 19 2086 78

Feketefenyvesek 25,02 0,3 25 100

Lucfenyvesek 26,94 0,3 27 100

Egyéb fenyvesek 3,47 0,0 3 100

Összesen: 9985,58 100.0 1399 14 3966 40 772 8 3847 38 6 0 Az erd ők nyilvántartott természetességét térképen szemléltettük a mellékletben.

Az egyes korosztályok területét faállomány-típusonként az alábbi táblázat szemlélteti: Faállomány- 91- típus % 1-10 11-20 21-30 31-40 41-50 51-60 61-70 71-80 81-90 100 101-

Bükkösök 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

Gy- kocsánytalan 0,3 18,5 0,0 1,4 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 6,7 tölgyesek Gy-kocsányos 5,2 9,0 40,2 52,9 55,1 48,2 14,1 82,7 106,9 51,4 16,2 30,4 tölgyesek Kocsánytalan 0,1 2,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 7,0 tölgyesek Kocsányos 17,1 172,4 134,7 251,0 253,8 103,9 176,2 203,6 134,8 87,2 46,6 86,5 tölgyesek

Cseresek 3,6 8,4 6,2 17,1 43,8 33,1 10,4 91,0 97,8 33,1 1,7 1,8

Molyhos 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 tölgyesek

Akácosok 15,9 234,1 343,0 459,8 362,6 91,8 24,2 9,5 1,4 5,0 0,3 0,0

Gyertyánosok 3,0 3,0 11,0 8,6 14,8 8,0 17,7 104,9 58,5 57,5 2,5 2,6

Juharosok 0,0 2,4 0,0 0,6 0,0 0,6 0,0 0,0 0,2 0,0 0,0 0,0

Kőrisesek 0,4 7,1 1,2 7,0 0,1 11,1 10,2 4,0 1,8 0,0 0,0 0,0

Egyéb kemény 1,2 1,2 20,0 17,2 20,1 52,9 0,8 6,6 0,0 0,0 0,0 0,0 lombosok Nemes nyárasok és 0,1 0,0 0,0 0,3 0,1 3,7 4,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 nemes füzesek

Hazai nyárasok 0,2 4,4 4,1 7,7 0,1 0,9 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

Füzesek 0,0 0,0 0,0 0,0 1,8 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

Égeresek 22,8 87,1 185,6 338,0 589,2 320,5 467,7 119,8 90,6 6,5 0,6 1,2

Hársasok 0,3 0,0 0,0 0,0 0,4 2,2 20,4 2,7 3,1 1,7 0,0 0,0

Nyíresek 1,8 56,7 50,2 22,7 40,1 5,7 1,6 1,2 0,0 0,0 0,0 0,0

Egyéb lágy 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 lombosok

Erdeifenyvesek 27,4 22,7 136,1 620,1 471,9 475,8 364,2 315,0 196,9 24,0 1,2 15,1

Feketefenyvesek 0,3 0,0 1,3 7,4 14,5 0,0 0,0 0,9 0,0 0,9 0,0 0,0

Lucfenyvesek 0,2 0,0 0,4 17,9 3,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

Egyéb 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 3,0 0,4 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 fenyvesek Összesen ha 9659,1 629,2 934,0 1829,7 1871,3 1161,4 1112,2 941,8 692,0 267,3 69,0 151,2 Összesen % 100,0 6,5 9,7 18,9 19,4 12,0 11,5 9,8 7,2 2,8 0,7 1,6

0 éves, faállománytípusba nem besorolható üres vágás 126 ha.

korosztályok területe fafajcsoportonként

700

600 bükk 500 tölgyek 400 cser egyéb kemény ha 300 egyéb lágy 200 akác feny ő 100

0 0-10 11-20 21-30 31-40 41-50 51-60 61-70 71-80 81-90 91-100 101-

Az egyéb keménylombos f őleg a gyertyán, valamint a k őris, juhar, szil fajokat foglalja magába; a lágy lombos els ősorban az égert takarja, mellette kevés nyír, hárs, nyár és f űz tartozik bele.

Az ábra jól tükrözi az évtizedek során bekövetkezett szemlélet-változásokat: • 20-60 évvel ezel őtt a mézgás éger volt az uralkodó az erd ősítésekben, sokszor a szárazabb, tölgy term őhelyeken is; • 20-80 évvel ezel őtt igen kedvelt volt a feny ő is a felújításokban és a telepítésekben egyaránt, azonban az utóbbi két évtizedben a jelentősége rohamosan csökkent; • Kiemelked ően magas a 30-40 éves akácosok részaránya, ami els ősorban a magánerd ők nem kis részénél még ma is jellemz ő kezeletlenség következménye. Ugyanakkor elgondolkoztató tény, hogy a fiatalabb korosztályokban is az akác a leggyakrabban használt fafaj az erd ősítésekben; • Viszonylag egyenletes, a 0-20 éves korosztályban is viszonylag magas a tölgyesek aránya, melynek oka az id ős (gyakran szlavón-) tölgyesek véghasználata és az indokolt fafajcserék végrehajtása; • A 60-90 éves korcsoportban viszonylag magas a jellemz ően sarjeredet ű cseres és gyertyános (juharos, hársas stb.) erd ők aránya. A vizsgált erd őterületen 120 évnél id ősebb erd ő lényegében nem található. Szembet űnő a középkorú korosztályok (20-60 év) er ős túlsúlya, ami részben a gyorsan növ ő fafajok (akác, feny ő, éger), részben pedig az erd őgazdálkodást hátráltató körülmények (gyengébb term őhelyek, nagyvad, cserebogár, aszály stb.) miatti visszafogottság következménye. Bár a diagramból egy változatos koreloszlás rajzolódik ki, erd őrészlet szinten jellemz ően az egykorú, vágásos erd őkép dominál. Ennek a képnek a hosszútávon történ ő javítását szolgálja a már a fentiekben is említett jelent ős mérték ű erd őterület átalakító üzemmódba sorolása.

A Natura 2000 területek jelöl ő erd őtársulásainak természeti állapota

91E0 Enyves éger és magas k őris alkotta ligeterd ők

Kiemelt közösségi jelent őség ű él őhelytípus.

Az él őhelytípus adatai a természetvédelmi helyzetr ől 2007-ben készített jelentés alapján: Él őhely elterjedési területe (range): 59737 km 2 Az elterjedési terület (range) trendje : stabil

A becsült elterjedési terület stabil és nem kisebb az országos szint ű „kedvez ő referencia- területnél”. Tehát az él őhely hosszú távú fennmaradását biztosító nagyságú, vagy annál nagyobb tájban fordul el ő. Él őhely kiterjedése (distribution area): 400 km2 A kiterjedés (distribution) trendje : csökken ő Az él őhely becsült kiterjedése csökken és kisebb az országos szint ű „kedvez ő referencia területnél”, vagyis fennmaradása hosszú távon nem biztosított.

A természetvédelmi helyzet értékelése országosan • Elterjedés: nem kielégít ő • Él őhely kiterjedése: rossz • Struktúra, funkció: rossz • Jöv őbeli kilátások: rossz • A természetvédelmi helyzet átfogó értékelése: rossz

Az SDF-ek szerint az erd őtervezéssel érintett Natura 2000 területeken összesen 591 ha-t (6%) borít, természetessége, globális helyzete átlagos. A tervezési adatok szerint az ETK-be es ő Natura-s erd őterületnek mintegy 23%-át (2200 ha- t), borítják éger-kőrises állományok (a k őris jellemz ően magyar k őris), melynek túlnyomó része nem a term őhelyén lév ő származékerd ő. A megfelel ő term őhelyen álló, jelöl ő erd őtípusnak tekinthet ő erd ő aránya nehezen meghatározható, közelít őleg 8% (840 ha) körül becsülhet ő, – hosszútávon itt várható az erd őtársulás kedvez ő állapotban történ ő fenntartása. A vélhet ően jelöl őnek tekinthet ő égeresek korosztályviszonyai az alábbiak szerint alakulnak:

Az ábrából látható, hogy a középkorú állományok a meghatározók, de jelent ős az id ős állományok aránya is. Ugyanakkor az elmúlt 20 évben visszafogottabb a felújítási tevékenység, ami ezeknek az állományoknak a viszonylagos kíméletét jelzi.

Két erd őtársulás sorolható ide, melyek védelmi helyzete különböz ő.

Éger- és k őrislápok, égeres mocsárerd ők a hűvösebb klímájú vidékeken alakultak ki. Természetes körülmények között egész évben víz borítja őket, ez a feltétele az anaerob környezet kialakulásának, ami elengedhetetlen a t őzegképz ődéshez. Talajuk savanyú, t őzeges láptalaj. A korábban ásott vízelvezet ő árkok feliszapolódásával, mesterséges megszüntetésével az él őhelyek jelent ős részén stabilizálódott a vízellátás, s őt területének növekedése figyelhet ő meg.

Égerligetek a patakok mentén alakultak ki. A víz csak ritkán, nagy es őzésekkor árasztja el őket, de a talajvízszint magas. Talajuk öntés, vagy hordalék jelleg ű, nitrogéntartalma magas. Az ETK területén jelent ős a részarányuk, de az égeresek nagyobb része mesterségesen telepített, vagy a felhagyott mez őgazdasági területeken magától felver ődött pionír jelleg ű erd ő. Észrevehet ő a term őhely szárazodása miatti térvesztés is (pl. gyertyán alsószint megjelenése). Mindezek miatt az égerligetek területe a jöv őben folyamatosan csökkenni fog, ami azonban nem jelenti a természetesség romlását, hanem csak az égeres származékerd ők más típusú természetszer ű erd ővé alakítását. Megjegyzend ő azonban, hogy a természetszer ű égerligetek nagy része keskeny csíkban követi a természetes vízfolyásokat és így egy részük kívül esik a tömbszer űen kijelölt Natura 2000 területeken. Ezeket, a többségükben magán tulajdonban lév ő erd őket jelenleg a jogszabályok kevéssé védik az esetleges degradálódástól (a jogszabály pl. 5 ha összefügg ő tarvágást enged, ami akár több km hosszban is érintheti a vízparti társulást).

A körülbelül 500 ha égeres term őhelyen álló erd ő 10%-a faanyagtermelést nem szolgál. A többiben folytatott fenntartható erd őgazdálkodás esetén korosztályonként átlagosan mintegy 60 ha égeres prognosztizálható.

91F0 Keményfás ligeterd ők nagy folyók mentén Az él őhelytípus adatai a természetvédelmi helyzetr ől 2007-ben készített jelentés alapján:

Él őhely elterjedési területe (range): 27637,3 km 2 Az elterjedési terület (range) trendje: csökken ő A becsült elterjedési terület csökken és kisebb az országos szint ű „kedvez ő referencia-területnél”, vagyis fennmaradása hosszú távon nem biztosított. Él őhely kiterjedése (distribution area): 300 km 2 A kiterjedés (distribution) trendje: csökken ő Az él őhely becsült kiterjedése csökken és kisebb az országos szint ű „kedvez ő referencia területnél”, vagyis fennmaradása hosszú távon nem biztosított.

A természetvédelmi helyzet értékelése országosan • Elterjedés: rossz • Él őhely kiterjedése: rossz • Struktúra, funkció: rossz • Jöv őbeli kilátások: rossz • A természetvédelmi helyzet átfogó értékelése: rossz

Az SDF-ek szerint az erd őtervezéssel érintett Natura 2000 területeken 1166 ha-t borít, természetessége, globális helyzete átlagos. A felmérések során, az ETK-be es ő Natura-s területen mintegy 300 ha keményfás ligeterd őnek tekinthet ő, k őrissel, égerrel elegyes kocsányos tölgyes került leírásra, de ennek kb. a fele (133 ha) természetszer ű, tehát ez a nagyságrend tekinthet ő jelöl ő erd őtípusnak. A tölgy-kőris-szil ligeterd ők alapvet ően a síksági nagy folyók ártereinek legmagasabb részein, illetve a mellékfolyók és patakok mentén el őforduló magas növés ű, nagy produkciójú erd ők. Vízgazdálkodásukat a folyók és patakok vízjárása, ezzel kapcsolatban a talajvízszint magassága határozza meg. A Natura-s területeken kb. 10%-ban (1000 ha-n) fordulhatna el ő ez az erd őtársulás, de az ilyen term őhelyek 80%-án jelenleg degradálódó égeresek állnak. A vélhet ően jelöl őnek tekinthet ő keményfás ligeterd ők korosztályviszonyai az alábbiak szerint alakulnak:

ha 15

0 0-10 11-20 21-30 31-40 41-50 51-60 61-70 71-80 81-90 91-100 101-

A kevés ide sorolható erd ő miatt a korosztályviszonyok csak óvatosan értelmezhet ők. A tölgy-kőris-szil term őhelyeken folytatott erd őszerkezet-átalakítás és fenntartható erd őgazdálkodás esetén korosztályonként mintegy 90 ha keményfás ligeterd ő prognosztizálható.

91L0 Illír gyertyános-tölgyes

Az él őhelytípus adatai a természetvédelmi helyzetr ől 2007-ben készített jelentés alapján: Él őhely elterjedési területe (range): 14823 km 2 Az elterjedési terület (range) trendje: stabil A becsült elterjedési terület stabil és nem kisebb az országos szint ű „kedvez ő referencia-területnél”. Tehát az él őhely hosszú távú fennmaradását biztosító nagyságú, vagy annál nagyobb tájban fordul el ő. Él őhely kiterjedése (distribution area): 780 km 2 A kiterjedés (distribution) trendje: csökken ő Az él őhely becsült kiterjedése csökken, de nem kisebb az országos szint ű „kedvez ő referencia területnél”. Tehát az él őhely hosszú távú fennmaradását biztosító nagyságú, vagy annál nagyobb tájban fordul el ő.

A természetvédelmi helyzet értékelése országosan • Elterjedés: kedvez ő • Él őhely kiterjedése: nem kielégít ő • Struktúra, funkció: rossz • Jöv őbeli kilátások: rossz • A természetvédelmi helyzet átfogó értékelése: rossz

Az SDF-ek szerint az erd őtervezéssel érintett Natura 2000 területek 12%-t (1250 ha) borítja, természetessége, globális helyzete átlagos. Az erdészeti nyilvántartás szerint a Natura-s területek 6%-át, borítják gyertyános- tölgyesek, melynek egy része azonban er ősen elgyertyánosodott, vagy fenyvesedett és gyakori az is, hogy a KST helyett szlavón tölgy, ill. a KTT term őhelyén KST áll. A megfelel ő term őhelyen álló, jelöl ő erd őtípusnak tekinthet ő erd ők megjelölése ezért szakmai egyeztetést igényelne, a jelöl ő társulás aránya csak ezt követ ően határozható meg pontosan, jelenleg 240 ha, 2,5% körül becsülhet ő. Potenciálisan az erd őterület 25%-át boríthatná, tehát arányának jelent ős növekedése várható.

A vélhet ően jelöl őnek tekinthet ő gyertyános-tölgyesek korosztályviszonyai az alábbiak szerint alakulnak:

ha 30

0 0-10 11-20 21-30 31-40 41-50 51-60 61-70 71-80 81-90 91-100 101-

Az ábrából látható, hogy 60 és 80 év közötti a jelöl őnek tekinthet ő erd ők közel fele, egyébként viszonylag kiegyenlített korszerkezet jellemz ő. A körülbelül 2500 ha gyertyános-tölgyes term őhelyen folytatott fenntartható erd őgazdálkodás esetén korosztályonként mintegy 200 ha ilyen erd ő prognosztizálható.

A Natura 2000 területek erd őgazdálkodással érintett jelöl ő fajainak természeti állapota

Szarvasbogár (Lucanus cervus)

Védett, közösségi jelent őség ű faj. Az imágó tölgyfajok (f őleg csertölgy és kocsányos tölgy) id ős, korhadó példányainak tövébe vagy a talajba a gyökér közelébe petézik. A lárvák több éven (4-5 év) keresztül fejl ődnek a korhadt fák gyökerében. Él őhelytípus, amelyhez el őfordulása köthet ő: pannon cseres-tölgyesek (91M0), illír gyertyános-tölgyesek (91L0), keményfás ligeterd ők (91F0) és pannon gyertyános-tölgyesek (91G0), illetve olyan fáslegel őkön, erd őfoltokban, parkokban, ahol id ős tölgyfák találhatók.

A 2013-ban készített országjelentés alapján a faj elterjedése az alábbiak szerint alakul:

A SDF-k szerint az erd őtervezéssel érintett területen az állománynagyság: 2 > p > 0%; a terület értékessége az adott faj meg őrzöttsége szempontjából szignifikáns érték. A fajra vonatkozóan adatot az illetékes NPI-kt ől nem kaptunk, s az erd őtervezés során célzott, a szarvasbogárra vonatkozó adatfelvétel sem történt. Ennek ellenére kijelenthet ő, hogy a terepi tapasztalatok alapján, a fenti térképen jelölt elterjedésnél lényegesen jobb a faj helyzete. Valószín űsíthet ő, hogy minden olyan UTM-kockában, ahol van faanyagtermelést nem szolgáló terület, vagy id ős ligeterd ő, gyümölcsös, park található, el őfordul a faj. Így minden bizonnyal az erd őtervezéssel érintett teljes területen is.

Nagy h őscincér ( Cerambyx cerdo )

Védett, közösségi jelentőség ű faj. Olyan él ő tölgyfák (f őként kocsányos tölgy, de kocsánytalan, molyhos és csertölgy is) kérge alá petézik, amelyeken a törzs egy része már elhalt. A pusztuló öreg tölgyekben több generáció is fejl ődik egyszerre, és maguk a bogarak több évig fejl ődő lárvái is a kés őbbiekben hozzásegítik a fát a gyorsabb hanyatláshoz. Leger ősebb állományai ott élnek, ahol nagyon öreg, magányosan vagy kisebb csoportokban álló kocsányos tölgyek találhatók. A lárvák fejl ődését optimálisan a ritkán álló fák napsütötte törzsei biztosítják. A zártabb erd őkben inkább a közvetlen napsugárzásnak kitett csúcsi részek kedveznek a lárvák fejl ődésének. Ennek megfelel ően a napfénynek kitett, id ős tölgyfák meghagyását igényli (ritkább vagy ritkásan meghagyott erd őrészekben, facsoportokban). A h őscincérállományok meg őrzését el ősegíti pl. a változatos korcsoport kialakítása, hagyásfák, tanúfák meghagyása, tarvágás mell őzése, kis lékek nyitása id ős erd őben. Él őhelytípus (közösségi jelent őség ű + egyéb), amelyhez el őfordulása köthet ő: erdősztyepp- tölgyesek (91I0), pannon cseres-tölgyesek (91M0), pannon gyertyános-tölgyesek (91G0), pannon molyhos-tölgyesek (91H0), keményfás ligeterdők (91F0), fáslegel ők, fasorok, parkok, mészkedvel ő tölgyes, alföldi zárt kocsányos tölgyes

A 2013-ban készített országjelentés alapján a faj elterjedése az alábbiak szerint alakul:

A SDF-k szerint az erd őtervezéssel érintett területen az állománynagyság: 2 > p > 0%; a terület értékessége az adott faj meg őrzöttsége szempontjából szignifikáns érték. A fajra vonatkozóan adatot az illetékes NPI-től nem kaptunk, s az erd őtervezés során célzott, nagy h őscincérre vonatkozó adatfelvétel sem történt. Ennek ellenére valószín űsíthet ő, hogy minden olyan UTM-kockában, ahol van faanyagtermelést nem szolgáló terület, vagy idős gyümölcsös, park található, el őfordul a faj.

Kerekvállú állasbogár (Rhysodes sulcatus )

Védett, közösségi jelent őség ű faj. Magyarországon nagyon kevés lel őhelye ismert. Ezek f őleg bükkösök, bükkel elegyes gyertyános tölgyesek, égeresek, keményfás ligeterd ők, de el őkerült telepített erdei fenyvesb ől is. Szinte kizárólag fekv ő törzsekben fejl ődik, amelyeknek a faanyaga már korhadásnak indult – de még őrzi a fa szerkezetét –, és nyálkagombákat tartalmaz. A kifejlett bogarak és a lárvák is nyálkagombák plazmódiumát fogyasztják. Él őhelytípus (közösségi jelent őség ű + egyéb), amelyhez el őfordulása köthet ő: általában bükkösök (9130, 9110), gyertyános tölgyesek (91G0), keményfás ligeterd ők (91F0), fenyvesek.

A 2013-ban készített országjelentés alapján a faj elterjedése az alábbiak szerint alakul:

A SDF-k szerint az erd őtervezéssel érintett területen az állományméret az országos állományhoz viszonyítva: 15 > p > 2% a terület jó érték ű a faj meg őrzése szempontjából.

Vöröshasú unka (Bombina bombina)

Védett , hazánkban mindenütt elterjedt, gyakori faj. Növényzettel s űrűn ben őtt, gyorsan felmeleged ő vízfoltok lakója. Nyári id ősazkot folyamatosan vízben, vagy a víz közvetlen közelében tölti, Októberben keres száraz, fagymentes téli menedéket.

A 2013-ban készített országjelentés alapján a faj elterjedése az alábbiak szerint alakul:

Rétisas (Haliaeetus albicilla)

Fokozottan védett, közösségi jelent őség ű madárfaj. Magyarországon egész évben el őfordul, utóbbi években Baranya megyében n őtt az állománya. Sokféle él őhelyen megtalálható, de els ősorban a vizes területeken fordul el ő táplálkozása miatt. Els ősorban halat és vízi szárnyasokat, illetve dögöt fogyaszt. Kedveli az öreg, magas fákkal körülvett halastavakat, folyókat és mocsarakat. Él őhely-típusok, melyhez fészkelése leginkább köthet ő: keményfás ligeterd ők (91F0), láperd ők (91D0), de a táplálkozó hely közelében bármilyen id ősebb erd őállományt képes kiválasztani. Rendszerint több váltófészket is tart.

A 2013-ban készített országjelentés alapján a faj elterjedése az alábbiak szerint alakul:

A SDF-k szerint az erd őtervezéssel érintett területen az állományméret az országos állományhoz viszonyítva: 2 > p > 0%, a terület jó érték ű a faj meg őrzöttsége szempontjából. Az erd őtervezéssel érintett területen található ismert rétisas fészkekr ől az illetékes nemzeti park igazgatóságok átadták az adatokat. A táplálkozó helyek alapvet ően nem érintettek erd őgazdálkodási tevékenységgel.

Barna kánya (Milvus migrans)

Fokozottan védett, rendszeresen fészkel ő, költöz ő madárfaj. A telet Afrikában tölti, márciustól októberig tartózkodik nálunk. Nagy folyók mentén található ártéri erd ők puha- és keményfás ligeterd ők lakója, gyakran más fajok elhagyott fészkét foglalja el. Az 1960-1990-es évek között állománynagysága drasztikusan lecsökkent, azóta er ősödés figyelhet ő meg, napjainkra állománya stabilizálódott.

A 2013-ban készített országjelentés alapján a faj elterjedése az alábbiak szerint alakul:

A SDF-k szerint az erd őtervezéssel érintett területen az állományméret az országos állományhoz viszonyítva: 15 > p > 2% a terület jó érték ű a faj meg őrzése szempontjából. Fenntartásához szükséges az ártéri erd ők fenntartása.

Darázsölyv (Pernis apivorus)

Fokozottan védett, rendszeresen fészkel ő, költöz ő madárfaj. A telet Afrikában tölti, hazánkban áprilistól-szeptemberig tartózkodik. Nálunk f őleg hegy- és domvidékeken fészkel. Tölgyesek fáira rakja, lombos gallyakból készített fészkét. els ősorban vadméhes és darazsak lárváival, bábjaival táplálkozik, de megeszi a kifejlett egyedeket is.

A 2013-ban készített országjelentés alapján a faj elterjedése az alábbiak szerint alakul

A SDF-k szerint az erd őtervezéssel érintett területen az állományméret az országos állományhoz viszonyítva: 15 > p > 2% a terület jó érték ű a faj meg őrzése szempontjából.

Fekete gólya (Ciconia nigra)

Fokozottan védett, közösségi jelent őség ű madárfaj. Hazánkban kis állománya költ, els ősorban a vizes él őhelyek közelében lév ő erd ős területeket kedveli. Az emberi zavarást rendkívül rosszul viseli. Él őhelyét els ősorban a fakitermelés, fészkelését a fészkelési id őszakban a közelben végzett erd őgazdálkodási tevékenység veszélyezteti. Főleg a folyóárterek ligeterdeit szereti, de a domb-és hegyvidéki lombos és elegyes erd őkben is megtalálható. F őleg halakat, kétélt űeket fogyaszt, el őszeretettel táplálkozik az erdei vizes él őhelyeken. A nagy kiterjedés ű, háborítatlan erd ők zugaiban épít fészket, leggyakrabban er ős tölgyek alsó ágaira. Rendszerint váltófészket is tart. Él őhelytípusok, melyhez el őfordulása leginkább köthet ő: keményfás ligeterd ők (91F0), láperd ők (91D0).

A 2013-ban készített országjelentés alapján a faj elterjedése az alábbiak szerint alakul:

A SDF-k szerint az erd őtervezéssel érintett területen az állományméret az országos állományhoz viszonyítva: 2 > p > 0%, a terület szignifikáns érték ű a faj meg őrzése szempontjából. A területen található fekete gólya fészkekr ől az illetékes nemzeti park igazgatóságok átadták az adatokat. A táplálkozó helyek közelében folytatott erdészeti tevékenység is zavaró lehet a faj szempontjából, de erre vonatkozóan a természetvédelmi szervek nem jeleztek figyelembe veend ő adatot.

Közép fakopáncs (Dendrocopus medius)

Védett, rendszeresen fészkel ő madárfaj. Állandó faj, de télen kóborolhat. Hazánkban a középhegységekben és a Duna ártéri erdeiben találkozhatunk vele, de városi parkokban is felt űnhet. Id ős lomberd őkben, tölgyesekben , ártéri erd őkben készít odút. Kedveli az öreg, korhadó fákat. Táplálékát f őként a lombkoronából és a fa törzsér ől gy űjti.

A 2013-ban készített országjelentés alapján a faj elterjedése az alábbiak szerint alakul:

A SDF-k szerint az erd őtervezéssel érintett területen az állományméret az országos állományhoz viszonyítva: 15 > p > 2% a terület jó érték ű a faj meg őrzése szempontjából.

Fekete harkály (Dryocopus martius)

Védett, közösségi jelent őség ű madárfaj. Hazánkban rendszeresen fészkel, állandó faj. Kemény és puhafákat is választ költ őhelyéül, de gyakrabban váj odút belül korhadó fákba. Táplálékát a fák törzsén és talajon egyaránt keresi.

A 2013-ban készített országjelentés alapján a faj elterjedése az alábbiak szerint alakul:

Hamvas küll ő (Picus canus)

Védett, rendszeresen fészkel ő, állandó madárfaj. ritkás öreg tölgyesekben, ligeterd őkben, id ősebb bükkösök szélein, korhadt fába vájt odúban fészkel. Parkokban, arborétumokban is megtelepszik. Gyakran táplálkozik talajon, táplálékát f őként hangyák teszik ki, de a fák kérge alatt található rovarokat is elfogyasztja.

A 2013-ban készített országjelentés alapján a faj elterjedése az alábbiak szerint alakul:

Örvös légykapó (Ficedula albicollis)

Hazánkban védett madárfaj. Általában ritkás lombos erd őkben, parkokban, gyümölcsösökben fészkel. Hazánkban áprilistól-októberig tartózkodik. Itt többnyire hegyvidéki területeken, bükkös-, gyertyános-tölgyesekben fészkel. Eredetileg természetes odvakban lakik, de mesterséges odúban is megtelepszik.

A 2013-ban készített országjelentés alapján a faj elterjedése az alábbiak szerint alakul:

3.6. A körzeti erd őterv társadalmi, gazdasági következményeinek leírása

A körzet Somogy megye nyugati részén, a Bels ő-Somogy erdészeti táj területén helyezkedik el, Kaposvártól északnyugatra. Az erdészeti tájon belül a körzet területének 90%-a a Bels ő – Somogyi - homokvidék, 10%-a pedig a Marcali-hát erdészeti tájrészletben helyezkedik el. A körzetet kelet-nyugat irányban átszeli a 61. számú, Kaposvárt Nagykanizsával összeköt ő főútvonal. A körzet területén a Bels ő-Somogy erdészeti tájra jellemz ő módon az egykori folyók elsavanyodott, homokos hordalékán homokos szövet ű, a Marcali-háton pedig lösszel borított dombhátakon többnyire vályogos szövet ű erd őtalajok jöttek létre. A hullámos felszín ű területen az évezredekig tartó erd őborítottság következtében az erd őtalajok kialakulásának optimálisak voltak a feltételei. A körzet területén az elmúlt évszázadokban jelent ős mérték ű erd őirtások történtek, az erd őterületeknek mez őgazdasági célú hasznosítása céljából. Még a XX. század els ő kétharmadában is az irtással nyert földterületek mez őgazdasági hasznosításának a túlsúlya volt a jellemz ő. Az irtásföldeken a szántók mellett nagyon sok másodlagos gyepterület (a völgyekben irtásrétek) is kialakultak. A gyengébb adottságú talajokon alacsony hatékonyságú mez őgazdasági termelést folytattak. A XX. század második felében a mez őgazdasági tevékenység kiegészítésére, a jövedelemtermelés lehet őségének b ővítésére a mez őgazdasági művelésre kevésbé alkalmas (a mez őgazdasági m űvelés hatására részben erodálódott szántó) területeken alternatívának számított az erd őtelepítés. Az erd őtelepítést a mindenkori ágazati irányítás, korábban nemzeti, majd kés őbb európai uniós támogatások nyújtásával ösztönözte, illetve ösztönzi jelenleg is, annak érdekében, hogy az ország erd ősültsége elérje a célul kit űzött 27%-ot. Ennek hatására a térségben az utóbbi évtizedekben folyamatosan növekszik az erd ősültség. Az erd őtelepítés és a meglév ő erd ők ápolási-nevelési munkáinak elvégzése sok embernek a foglalkoztatását jelentette, illetve a lakosság jelent ős részének az id őszakos foglalkoztatásával hozzájárult a vidék eltartó képességének javításához. A körzet területének nagyobb részét egykor összefügg ő, zárt erd ős vegetáció jellemezte. A területet jellemz ően gyertyános-kocsányos tölgyesek, kisebb részben cseres- kocsányostölgyesek állományai borították. Az id ők folyamán a táj arculatát az emberi beavatkozások jelent ősen átalakították, az erd ők irtásával kialakított domboldalakat mez őgazdasági m űvelés alá vonták, megsz űntetve sok természetes él őhelyet. Az elmúlt fél évszázad erd őtelepítései nyomán az őshonos fafajok alkalmazása mellett a széls őségesebb term őhelyi viszonyok között is termeszthet ő fafajokkal (akác, kisebb mértékben erdei feny ő) bővült a körzet erd őterülete. Az emberi beavatkozások ellenére az erd ővel borított területeken továbbra is nagyon sok értékes, természetes él őhely típus maradt fenn. Az értékes él őhelyek mellett a táj mozaikos szerkezetének kialakításában is fontos szerepük van az itt található erd őterületeknek.

Összességében a körzet területének 38,9 %-át borítja erd ő, ami jóval meghaladja az országos (20,8%) átlagot. Nagyobb mérték ű erd ősültség a körzet középs ő és északi harmadára jellemz ő, ahol majdnem összefügg ő erd őtömb alakult ki. A körzethez tartozó települések erd ősültsége változó mérték ű annak függvényében, hogy a term őterület mennyire alkalmas mez őgazdasági m űvelésre. Kaposmér őn csak 7% az erd ősültség, míg Libickozmán a község területének háromnegyedét erd ő borítja. Három településen, Hosszúvízen, Mesztegny őn, és Újvárfalván is 50 %-ot meghaladó mérték ű az erd őterület aránya.

A körzet erd őterületének faállomány-összetétele csak kis mértékben különbözik a term őhely adottságainak függvényében. A körzetben a többnyire homokos szövet ű talajokon, az egész körzetre jellemz ő gyertyános tölgyes klímájú területeknek megfelel ően cseres kocsányos tölgyesek és gyertyános kocsányos tölgyesek a természetes erd őtípusok, ami a jelenlegi erd őállományok összetételében is visszatükröz ődik. A jelenlegi erd őállományok összetételében azonban már jellemz ő, hogy az őshonos fafajok mellett jelent ős az akác részaránya az erd őt alkotó fafajokból. Az akácosok az elmúlt fél évszázad erd őtelepítési és kisebb részben az erd ők felújítási tevékenységének az eredményeként jöttek létre. Magyarország erd őterületein – így a körzet területén is - az erd őgazdálkodás két és fél évszázada szigorúan szabályozott keretek között folyik, ami biztosítja az erd őknek a hosszú távú, tartamos meg őrzését, természetességi állapotuknak folyamatos fenntartását. A körzetben jelent ős mennyiség ű, védelemre érdemes él őhely található. A körzet erd őterületeinek közel egyharmada védelmi rendeltetés ű. A körzetben nagy összefügg ő erd őtömb területére terjed ki a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet 8200 ha-t meghaladó területe, amely többségében erd ő. Az él őhely együttesek meg őrzésében a változatos tájszerkezetet biztosító erd őterületeknek, különösen az őshonos fafajokból álló erd őknek, a szerepe egyre jobban felértékel ődik. Az erd ők kezelésére (fahasználati és erd őművelési munkák végzésére) a térségben foglalkoztatást biztosító vállalkozások jöttek létre. A körzetben kitermelt faanyag feldolgozását kisebb, primer faipari alapanyagot előállító üzemekben végzik. Az alacsonyabb min őség ű faanyagból csomagoló anyagot, papírfát, háztartási t űzifa illetve er őművi t űzifa választékot állítanak el ő, amelyet a Pannonpower (biomasszát is hasznosító) h őer őmű vásárol fel. A jó min őség ű alapanyagokat a bútoripar, és az épületasztalos ipar hasznosítja. A megtermelt faanyag túlnyomó többsége alapanyagként hagyja el a körzet területét, feldolgozása részben a közeli térségben, részben külföldön történik. Napjainkban egyre b ővül a kitermelt faanyag megújítható energiahordozóként, t űzifaként és er őművi alapanyagként történ ő értékesítése, amit az Európai Unió ösztönzési rendszere is támogat. A szociális t űzifa program keretében sok szociálisan rászorult család is kedvezményes áron vagy térítésmentesen jut t űzifához. Minden nemzetgazdasági ágazatnak, így az erd őgazdálkodásnak és a fafeldolgozásnak is, kapacitásainak meg őrzésére és a magasabb feldolgozottsági fokú termékek el őállítására kell törekednie a vidék lakosságmegtartó képességének meg őrzése céljából. Különösen fontos a legkülönböz őbb képzettségi szint ű, él ő munkaer ő kapacitás megtartása, illetve a nagyobb él őmunka igény ű, alacsonyabb képzettséget igényl ő tevékenységek mennyiségének növelése, ami által a vidéki lakosság foglalkoztatottsági szintje növelhet ő. A foglalkoztatási szint növelése nem csak nemzetgazdasági, hanem egyúttal fontos szociálpolitikai kérdés is. Az erd őkezeléssel összefügg ő fahasználati tevékenység a megújuló nyersanyagok és energiahordozók b ővített újratermelésében fontos szerepet tölt be, különösen itt, a körzetben ahol a megtermelt faanyagnak egy részét er őműben, mint megújítható energiaforrást hasznosítják. A természetes anyagok felhasználása és alkalmazása iránti igény észrevehet ően egyre növekszik, ami az erdei haszonvételek korábbiakban megszokott szintjének fenntartását szükségessé teszi, de az erd őgazdálkodás során az erd őhöz köt ődő természetes él őhely típusok meg őrzésére és védelmére továbbra is fokozott figyelmet kell fordítani, amit a körzeti erd őterv megfelel ő módon szabályoz. A körzet területén a mez őgazdasági m űvelésben gazdaságosan nem hasznosítható földterületek erd ősítésével az erd ősültség mértékének növelésére vannak még további lehet őségek, ami a foglalkoztatási gondok enyhítésében is szerepet tölthet be. Az erd őtelepítések továbbra is uniós támogatások igénybevételével ösztönözhet ők.

Az erd őtervezési körzet településeinek egy része (Kaposvárhoz közeli elhelyezkedése ellenére) a Dél-dunántúli régión belül az átlagosnál hátrányosabb adottságúnak számít. A települések többségének fejlettségi szintje, társadalmi-gazdasági helyzete és infrastrukturális ellátottsága átlag alatti. Az erd őtervezési körzet 20 településének területén összesen 20112 fő él. A települések között egy városi rangú település van, a körzet központja, Nagybajom. Lakóinak száma 3288 f ő (a körzet lakosságának 16,3%-a). A körzet néps űrűsége az ország néps űrűségének alig több mint egyharmada (37 fő/km 2). A körzetre jellemz ő, hogy az utóbbi évtizedben a lakosság száma kis mértékben folyamatosan csökken, ami a térség szűkös foglalkoztatási lehet őségeinek is köszönhet ő.

A körzet lakosságának 71,1%-a munkaképes korú. Az országos átlag 70,1%. A körzet 14295 főnyi munkaképes korú lakosságának 10,42%-a (1489 f ő) munkanélküli. Ez az arány az évezred els ő éveinek arányához képest tovább romlott és a társadalmi átrendez ődés folyamata tapasztalható, ami a szakképzetlen munkaer ő magas arányának is a következménye. A körzet 20 településén a munkanélküliség arányszáma 3,85% (Libickozma) és 18,78% (Szenyér) között ingadozik. (KSH Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2015. 01. 01.; Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat településsoros adatok 2015. 04. 20.)

A körzet területén a munkanélküliség az országos mutatóhoz (6,01%) viszonyítottan magas (10,42%) mérték ű, annak ellenére, hogy a körzet települései Kaposvár, Marcali és Nagybajom városok közelében helyezkednek el. Jellemz ő, hogy a körzetben a foglalkoztatottak jelent ős hányada naponta ingázik a környez ő városok és a lakóhelye között. A három városnak a népesség migrációjában betöltött szerepe is tapasztalható volt az elmúlt fél évszázad folyamán. A térségben a foglalkoztatottság szektorok szerinti megoszlásában a feldolgozóipar meghatározó, amit a közigazgatás, oktatás, egészségügy követ. A kereskedelemben foglalkoztatottak aránya is jelent ős, a mez őgazdaság, erd őgazdálkodás szerepe a foglalkoztatásban a rendszerváltozás után jelent ős mértékben lecsökkent. A körzet t őkevonzó képessége alacsony, ami a kis települések viszonylag fejletlen infrastrukturájának és az aktív korú lakosság alulképzettségének is köszönhet ő. Az alacsonyabb képzettségi szint ű munkavállalók foglalkoztatásában (szerény mértékben) kiegészít ő szerepet vállalhat az erd őgazdálkodás pl. erd őtelepítések és kézi munkaigényes erdészeti munkák elvégzésében. A kormány által meghirdetett közmunka program keretében a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. mint a térség állami erd őterületeit kezel ő állami nagyvállalat folyamatosan és egyre növekv ő mértékben alkalmaz közmunkásokat (többnyire szakképzetlen munkavállalókat) az erd őkezelési munkák elvégzése során.

A foglalkoztatási adatokból az látható, hogy a munkanélküliség országos átlagát 1,75-szörös mértékben meghaladó munkanélküliség a körzet 20 településéb ől 9 településre jellemz ő, ami a körzet lakosságának 50,2%-át (10091 f ő), a munkaképes korú lakosságának pedig 49,9%-át (7137 f ő) érinti. Ezeknek a településeknek az átlagos munkanélküliségi mutatója 13,87%.

A körzet területén lév ő 20 település közül egy, a 893 lakosú Kiskorpád tartozik az átmenetileg kedvezményezett települések körébe. A község munkanélküliségi mutatója 6,32% (105/2015. (IV. 23.) Kormányrendelet). Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott település a körzetben 10 van, a körzet lakosságának 37,0%-a (7448 f ő) lakik ezeken a településeken. Ezeknek a településeknek az átlagos munkanélküliségi mutatója 14,3% (105/2015. (IV.23.) Kormányrendelet).

Az erd őtervezési körzet Natura 2000 besorolással érintett erd őterületei az Országos Erd őállomány Adattár adatai alapján az alábbiak szerint jellemezhet ők: - erd őterületek tulajdonforma szerinti megoszlása: állami tulajdon: 71,1%, közösségi tulajdon: 0,1%, magán tulajdon: 28,8%. - az állami tulajdonban lév ő erd őterületeket 87%-ban a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt kezeli, 13% a Duna-Dráva NPI kezelésében van. - az erd őterületek 3,5%-án nincs bejegyzett erd őgazdálkodó (rendezetlen gazdálkodási viszony).

4. A körzeti erd őterv hatásainak értékelése, a várható természeti állapotváltozás leírása és azok hatásainak értékelése a kijelölés alapjául szolgáló él őhelyekre és fajokra Natura 2000 területenként.

Az erd őterv hatása az erd őtervezéssel érintett Natura 2000 területek jelöl ő erd őtársulásaira

91E0 Enyves éger és magas k őris alkotta ligeterd ők

Kiemelt közösségi jelent őség ű élőhelytípus, mely a felmért állapot szerint az ETK-be es ő Natura-s erd őterületnek kb. 8%-át, mintegy 840 ha-t borít. Ennél jóval nagyobb területen, mintegy 2240 ha-n állnak égeresek, de ezek nagy része nem a term őhelyén lév ő származékerd ő (túlnyomó hányada mesterségesen telepített, vagy a felhagyott mez őgazdasági területeken magától felver ődött pionír jelleg ű erd ő, de észrevehet ő a hidrológiai viszonyok megváltozása miatti degradáció is). Mindezek miatt csak egy részük tekinthet ő jelöl ő égerliget-társulásnak, a többi égeres területe a jöv őben folyamatosan átalakításra kerül más típusú természetszer ű erd ővé.

Az erd őterv 970 ha égeres véghasználatát tartalmazza, melynek 70%-át átalakításra tervezi, alapvet ően tölgy-kőris-szil ligeterd ővé, kis részét gyertyános-tölgyessé. A Natura-s területen 360 ha véghasználata tervezett.

A vélhet ően jelöl őnek tekinthet ő égeresek korosztályviszonyai az alábbiak szerint alakulnak:

A körülbelül 500 ha égeres term őhelyen álló, jelöl őnek tekinthet ő erd ő 10%-a faanyagtermelést nem szolgál. A többiben folytatott fenntartható erd őgazdálkodás esetén korosztályonként átlagosan mintegy 60 ha égeres prognosztizálható. A jelenlegi erd őterv 48 ha ilyen véghasználatot és éger-kőrises erd ősítést tartalmaz. A fiatalabb erd ők összesen 350 ha nevel ővágással érintettek, ami viszonylag visszafogottnak tekinthet ő egy gyorsan növ ő fafaj esetében. Mindezek tükrében kijelenthet ő, hogy az erd őtervi el őírások az éger-kőris ligeterd őkben a fenntartható gazdálkodás szabályait rögzítik, ami biztosítja a jelöl ő erd őtípus hosszú távú fennmaradását. Az erd őterv tehát az enyves éger és magas (magyar) kőris alkotta ligeterd őkre nincs kedvez őtlen hatással.

91F0 Keményfás ligeterd ők nagy folyók mentén

Az érintett Natura 2000 területnek mindössze 1,3%-át (130 ha) borítják keményfás ligeterd őnek tekinthet ő, k őrissel, égerrel elegyes tölgyesek. A term őhelyi viszonyok kb. 10%-ban (1000 ha-n) teszik lehet ővé természetes el őfordulását, de ezeken a helyeken jelenleg zömében égeresek állnak.

A vélhet ően jelöl őnek tekinthet ő keményfás ligeterd ők korosztályviszonyai az alábbiak szerint alakulnak:

Az erd őterv mindössze 5 ha-n tervez véghasználatot ezekben az erd őkben. Viszont 230 ha-n ír el ő ilyen felújítást, sok esetben alternatíva nélkül, ami az él őhelytípus területének jelent ős növekedését fogja eredményezni. A tölgy-kőris-szil term őhelyeken folytatott szerkezet-átalakítás és fenntartható erd ő- gazdálkodás esetén korosztályonként mintegy 90 ha keményfás ligeterd ő prognosztizálható.

Mindezek tükrében kijelenthet ő, hogy az erd őtervi el őírások a keményfás ligeterd őkben a fenntartható gazdálkodás szabályait rögzítik, ami biztosítja a jelöl ő erd őtípus hosszú távú fennmaradását. A felújítások kimagasló értéke, a jelent ős arányú szerkezet-átalakítás hosszú távon az erd őtípus térfoglalásának jelent ős emelkedéséhez vezet. Az erd őterv tehát a keményfás ligeterd őkre nincs kedvez őtlen hatással.

91L0 Illír gyertyános-tölgyes

Az erdészeti nyilvántartás szerint a Natura-s területek 6%-át, borítják gyertyános- tölgyesek, melynek egy része azonban er ősen elgyertyánosodott, vagy fenyvesedett és gyakori az is, hogy a KST helyett szlavón tölgy, ill. a KTT term őhelyén KST áll. A megfelel ő term őhelyen álló, jelöl ő erd őtípusnak tekinthet ő erd ők jelenleg 240 ha, 2,5% körül becsülhet ők. Potenciálisan az erd őterület 25%-át boríthatná, tehát arányának jelent ős növekedése várható.

A vélhet ően jelöl őnek tekinthet ő gyertyános-tölgyesek korosztályviszonyai az alábbiak szerint alakulnak:

ha 30

0 0-10 11-20 21-30 31-40 41-50 51-60 61-70 71-80 81-90 91-100 101-

Az ábrából látható, hogy 60 és 80 év közötti a jelöl őnek tekinthet ő erd ők közel fele. A fiatal korosztályok jelent ős hányada miatt viszonylag sok a nevel ővágás, a vélhet ően ide sorolható erd ők szinte mind érintettek vele. Az állomány-nevelési el őírások els ősorban a gyorsan növ ő elegyfajok (CS, EH, A) visszaszorítását, illetve a GY féken tartását szolgálják. Vég- használattal mindössze 5 ha érintett. 300 ha fölött van viszont GY-T erd ősítési el őírás, ami az él őhelytípus területarányának jelent ős növekedését valószín űsíti. A körülbelül 2500 ha gyertyános-tölgyes term őhelyen folytatott szerkezet-átalakítás és fenntartható erd őgazdálkodás esetén korosztályonként mintegy 200 ha ilyen erd ő prognosztizálható.

Mindezek tükrében kijelenthet ő, hogy az erd őtervi el őírások a gyertyános-tölgyesekben a fenntartható gazdálkodás szabályait rögzítik, ami biztosítja a jelöl ő erd őtípus hosszú távú fennmaradását. A felújítások kimagasló értéke, a jelent ős arányú szerkezet-átalakítás hosszú távon az erd őtípus térfoglalásának jelent ős emelkedéséhez vezet. Az erd őterv tehát az illír gyertyános-tölgyesekre nincs kedvez őtlen hatással.

Hatásvizsgálati mátrix azokra a jelöl ő él őhelyekre, melyek az erd őterv el őírás-javaslatai alapján érintettek lehetnek:

Jelöl ő él őhelyet érint ő EU Intézkedés, amellyel a gazdálkodás Jelöl ő él őhely neve erd őgazdálkodási kód jelent ős hatása elkerülhet ő tevékenység Folyamatos erd őborítást biztosító üzemmódba sorolás. véghasználat, Els ősorban a k őris és VSZ esetében a felújítás, vágásérettségi korok emelése. Enyves éger és magas 91E0 egészségügyi fakitermelés Térbeli- és id őbeli korlátozások, kőris alkotta ligeterd ők nevel ő vágások mikroél őhelyek kialakítása, facsoportok, egyéb fakitermelés állományrészek, holtfa érintetlenül hagyása. A nevel ővágások, egyéb termelések során az invazív fajok (A, AK, ZJ) visszaszorítása. Vágásérettségi korok emelése. véghasználat, Térbeli- és id őbeli korlátozások, felújítás, Keményfás ligeterd ők mikroél őhelyek kialakítása, facsoportok, 91F0 egészségügyi fakitermelés nagy folyók mentén állományrészek, holtfa érintetlenül hagyása. nevel ő vágások Nagy volumen ű mesterséges erd ősítés egyéb fakitermelés szerkezet-átalakítással más erd őtípusok után. Vágásérettségi korok emelése. Térbeli- és id őbeli korlátozások, véghasználat, mikroél őhelyek kialakítása, facsoportok, felújítás, állományrészek, holtfa érintetlenül hagyása. 91L0 Illír gyertyános-tölgyes egészségügyi fakitermelés A megfelel ő állományszerkezet ű erd ők nevel ő vágások esetében természetes felújítás tervezése. Nagy volumen ű mesterséges erd ősítés szerkezet-átalakítással más erd őtípusok után.

Az erd őterv hatása az erd őtervezéssel érintett Natura 2000 területek jelöl ő fajaira

Szarvasbogár (Lucanus cervus ) A faj fennmaradását veszélyeztet ő tényez ők a természetvédelmi szervek szerint: az erd ők átlagos vágásérettségi korának csökkentése, tarvágás az él őhelyen, az id ős tölgyfák eltávolítása, a tuskók eltávolítása, teljesen zárt, homogén egykorú erd ők kialakítása, cserjeszegélyek kiirtása, fafajcsere (nem őshonos fajokra illetve fajtákra), valamint növényvéd ő szerek, különösen pedig a rovarirtó szerek nagy területre történ ő kijuttatása.

Az erd őtervi el őírásokban a vágásérettségi korok kissé növekedtek, a természetes felújulásra képes állományokban pedig alapvet ően nem tarvágásos felújítás került meghatározásra. Ahol az állományszerkezet azt lehet ővé tette, a véghasználat során hagyásfák, facsoportok visszahagyása került el őírásra. A felújítási technológia el őírása nem képezi az erd őterv részét, de a tuskózásos felújítás a körzetben nem gyakori, a tuskók jellemz ően a talajban maradnak. Az erd őterv tehát a szarvasbogár populációk fennmaradására nincs kedvez őtlen hatással.

Nagy h őscincér (Cerambyx cerdo) A faj fennmaradását veszélyeztet ő tényez ők a természetvédelmi szervek szerint: az egészségügyi fakitermelés (száradó, pusztuló tölgyek eltávolítása), nagy kiterjedés ű homogén korcsoport kialakítása, tölgyesek helyén más fafajú erd őtelepítés, tarvágás. További veszélyt jelenthet a növényvéd őszerek, különösen rovarirtószerek nagy területre történ ő kijuttatása.

Az erd őtervi el őírásokban a vágásérettségi korok kissé növekedtek, a természetes felújulásra képes állományokban pedig alapvet ően nem tarvágásos felújítás került meghatározásra. Ahol az állományszerkezet azt lehet ővé tette, a véghasználat során hagyásfák, facsoportok visszahagyása került el őírásra. A felújítások során a tölgyesek területe nem csökken, hanem nő. Az erd őterv tehát a nagy h őscincér populációk fennmaradására nincs kedvez őtlen hatással.

Kerekvállú állasbogár (Rhysodes sulcatus ) A faj fennmaradását veszélyeztet ő tényez ők a természetvédelmi szervek szerint: a fekv ő törzsek eltávolítása, tarvágás az él őhelyen, az id ős fák eltávolítása, teljesen zárt, homogén egykorú erd ők kialakítása, fafajcsere (nem őshonos fajokra illetve fajtákra), valamint növényvéd őszerek, különösen rovarirtószerek nagy területre történ ő kijuttatása. A faj számára az ismert él őhelyein folyamatosan biztosítani kell, hogy kid őlt, legalább 20 cm átmér őjű törzsek maradjanak, és kezdjenek korhadni.

Az erd őtervi el őírásokban a vágásérettségi korok kissé növekedtek, a természetes felújulásra képes állományokban pedig alapvet ően nem tarvágásos felújítás került meghatározásra. Ahol az állományszerkezet azt lehet ővé tette, a véghasználat során hagyásfák, facsoportok visszahagyása került el őírásra, melyek id ővel földön fekv ő holt fává alakulnak. Az erd őterv tehát a kerekvállú állasbogár populációk fennmaradására nincs kedvez őtlen hatással.

Vöröshasú unka (Bombina bombina) Általánosan mindenütt elterjedt. Fennmaradását veszélyeztet ő legf őbb tényez ő a vizes él őhelyek megsz űnése, kiszáradása. Visszaszorulását okozhatja továbbá a vizek szennyezése, valamint különféle betegségek.

Az erd őtervi el őírások a terület vízgazdálkodására nem vonatkoznak. Valamelyest csökkentik a kedvez őtlen klimatikus hatásokat a véghasználati területek nagyságának csökkenése és a folyamatos erd őborítottság felé történ ő elmozdulás (faanyagtermelést nem szolgáló és átalakító üzemmódú területek növekedése). A védett területeken a fakitermelések vegetációs id őszaki korlátozása az unka populációk számára is védelmet biztosít. Az erd őterv tehát a vöröshasú unka populációk fennmaradására nincs kedvez őtlen hatással.

Fekete gólya (Ciconia nigra) Fokozottan védett faj, a területen több pár fészkel. A tervezéskor ismert fészkei az erd őtervi el őírásokba beépítésre kerültek. A fészkek 100 méteres körzetében minden nem ű erdészeti tevékenység tilos, 400 méteres körzetben a fészkelési id őre vonatkozik a korlátozás. Az id ős erd ők arányának csökkenése a költ őhelyek sz űküléséhez vezet, ezt az erd őterv hagyásfa csoportokkal próbálja kiküszöbölni. Ezek csak 30-40 év múlva, a környez ő állományok felnövekedése után válhatnak alkalmas fészkel ő hellyé, ezért biztosítani kell a hagyásfa csoportok hosszú távú fennmaradását, megfelel ő facsoportok kiválasztásával, kitermelésük tiltásával (forrás: DDNPI). Az erd őtervezéskor a DDNPI átadott adatai és korlátozásai figyelembe lettek véve. A megjegyzés rovatban mindkét zóna esetében feltüntetésre került, hogy „Természetvédelmi korlátozás: erdészeti tevékenység csak a természetvédelmi hatósággal való el őzetes egyeztetés alapján végezhet ő!"

Állományát a Natura 2000 területeken tervezett erdészeti beavatkozások nem veszélyeztetik.

Réti sas (Haliaeetus albicilla) Fokozottan védett faj, a területen több pár fészkel. A tervezéskor ismert fészkei az erd őtervi el őírásokba beépítésre kerültek. A fészkek 100 méteres körzetében minden nem ű erdészeti tevékenység tilos, 400 méteres körzetben a fészkelési id őre vonatkozik a korlátozás. Az id ős erd ők arányának csökkenése a költ őhelyek sz űküléséhez vezet, ezt az erd őterv hagyásfa csoportokkal próbálja kiküszöbölni. Ezek csak 30-40 év múlva, a környez ő állományok felnövekedése után válhatnak alkalmas fészkel ő hellyé, ezért biztosítani kell a hagyásfa csoportok hosszú távú fennmaradását, megfelel ő facsoportok kiválasztásával, kitermelésük tiltásával (forrás: DDNPI). Az erd őtervezéskor a DDNPI átadott adatai és korlátozásai figyelembe lettek véve. A megjegyzés rovatban mindkét zóna esetében feltüntetésre került, hogy „Természetvédelmi korlátozás: erdészeti tevékenység csak a természetvédelmi hatósággal való el őzetes egyeztetés alapján végezhet ő!" Állományát a Natura 2000 területeken tervezett erdészeti beavatkozások nem veszélyeztetik.

Barna kánya (Milvus migrans) Nem ismert az állománynagyság változásainak pontos oka. Feltételezhet ő, hogy a korábbi nagymérték ű állománycsökkenést, a táplálékukként szolgáló dögök (f őként halak) elfogyasztása miatt, szervezetükben felhalmozódó vegyszerek, méreganyagok okozták. Ezen anyagok a tojások termékenységét ronthatják, de bizonyos esetekben a feln őtt példányok pusztulását is okozhatják. A faj fenntartásának és az állomány meg őrzésének érdekében a legfontosabb az él ővizek védelme, a vizek szennyezettségének megszüntetése. Az erd őtervezés a víz min őségét nem igazán befolyásolja. A vízparti véghasználatok okozhatnak problémát, de ahol az állományszerkezet azt lehet ővé tette, a véghasználat során a vízparti hagyásfák, facsoportok visszahagyása került el őírásra. Ugyanezek a fák kedvez ő fészkel ő helyet is kínálnak a fajnak. Állományát a Natura 2000 területeken tervezett erdészeti beavatkozások nem veszélyeztetik.

Darázsölyv (Pernis apivorus) A faj fennmaradását veszélyeztet ő legsúlyosabb probléma, a vonuló példányok lelövése, valamint a telel ő területein elfogyasztott rovarok általi mérgezés. Hazánkban veszélyeztető tényez ő lehet a fészkek esetleges zavarása, de mivel minden évben új fészket rak, fészkeinek nyilvántartása és védelme nehezen megoldható. A védett területeken a fakitermelések vegetációs időszaki korlátozása a darázsölyv populációk számára is védelmet biztosít. Az erd őtervben szerepl ő munkálatok fészkelési id őn kívüli elvégzése nem befolyásolja a faj fennmaradását. Állományát a Natura 2000 területeken tervezett erdészeti beavatkozások nem veszélyeztetik.

48 fakitermelések vegetációs id őszaki korlátozása a közép fakopáncs populációk számára is védelmet biztosít. Állományát a Natura 2000 területeken tervezett erdészeti beavatkozások nem veszélyeztetik.

Fekete harkály (Dryocopus martius) Állományait az öreg, korhadó fák kitermelése veszélyeztetheti. Az erd őtervi el őírásokban a vágásérettségi korok kissé növekedtek. A véghasználatok során hagyásfák, facsoportok visszahagyása került el őírásra. A felújításokban növekedett az elegyfajok szerepe. Az elegyes állományok gyarapodása, valamint fakitermelésekkor az öreg, korhadó fák és holtfa visszahagyása biztosítja a faj fennmaradását. A védett területeken a fakitermelések vegetációs id őszaki korlátozása a fekete harkály populációk számára is védelmet biztosít. Állományát a Natura 2000 területeken tervezett erdészeti beavatkozások nem veszélyeztetik.

Hamvas küll ő (Picus canus) Állományait az öreg, korhadó fák kitermelése veszélyeztetheti. Az erd őtervi el őírásokban a vágásérettségi korok kissé növekedtek. A véghasználatok során hagyásfák, facsoportok visszahagyása került el őírásra. A felújításokban növekedett az elegyfajok szerepe. Az elegyes állományok gyarapodása, valamint fakitermelésekkor az öreg, korhadó fák és holtfa visszahagyása biztosítja a faj fennmaradását. A védett területeken a fakitermelések vegetációs id őszaki korlátozása a hamvas küll ő populációk számára is védelmet biztosít. Állományát a Natura 2000 területeken tervezett erdészeti beavatkozások nem veszélyeztetik.

Örvös légykapó (Ficedula albicilla) Állományait a fészkelésre alkalmas korhadó, odvas fák kitermelése veszélyeztetheti. Az erd őtervi el őírásokban a vágásérettségi korok kissé növekedtek. A véghasználatok során hagyásfák, facsoportok visszahagyása került el őírásra. A felújításokban növekedett az elegyfajok szerepe. Az elegyes állományok gyarapodása, valamint fakitermelésekkor az öreg, korhadó fák és holtfa visszahagyása biztosítja a faj fennmaradását. A védett területeken a fakitermelések vegetációs id őszaki korlátozása az örvös légykapó populációk számára is védelmet biztosít. Állományát a Natura 2000 területeken tervezett erdészeti beavatkozások nem veszélyeztetik.

Hatásvizsgálati mátrix azokra a jelöl ő fajokra, melyek az erd őgazdálkodás el őírás- javaslatai alapján érintettek lehetnek: Jelöl ő faj neve Jelöl ő faj köt ődése Intézkedés, amellyel a gazdálkodás jelent ős hatása elkerülhet ő Vágásérettségi korok emelése, (öreg tölgyerd ők Nagy h őscincér, arányának növekedése), Nagy szarvasbogár id ős korhadó tölgyek, hagyásfák, facsoportok visszahagyásával mikro- Kerekvállú állasbogár tuskók a talajban él őhelyek kialakítása, érintetlenül hagyása, a tuskózás kerülése. tavak, id őszakos vízállások, Védett területen, vegetációs id őben a fakitermelés Vöröshasú unka pocsolyák, keréknyomok tiltása. Vágásérettségi korok emelése, Réti sas, idős, er ős ágú fa, facsoport, hagyásfa csoportok visszahagyása, Fekete gólya erd ő ismert fészkeinek területi védelme, fakitermelések id őbeli korlátozása Barna kánya, táplálkozóhely közelében Védett területen, vegetációs id őben a fakitermelés Darázsölyv lév ő erd ő tiltása. Közép fakopáncs, Vágásérettségi korok emelése, Fekete harkály, id ős, odvasodó fák az hagyásfa csoportok, állományrészek, faanyag- Hamvas küll ő, erd őben termelést nem szolgáló területek visszahagyása Örvös légykapó

Az erd őterv hatása Natura 2000 területekként

Bels ő-Somogy különleges madárvédelmi terület

Jelöl ő fajok, melyek az erd őgazdálkodás el őírás-javaslatai alapján érintettek lehetnek:

Darázsölyv (Pernis apivorus) A faj fennmaradását veszélyeztet ő legsúlyosabb probléma, a vonuló példányok lelövése, valamint a telel ő területein elfogyasztott rovarok általi mérgezés. Hazánkban veszélyeztet ő tényez ő lehet a fészkek esetleges zavarása, de mivel minden évben új fészket rak, fészkeinek nyilvántartása és védelme nehezen megoldható. A védett területeken a fakitermelések vegetációs időszaki korlátozása a darázsölyv populációk számára is védelmet biztosít. Az erd őtervben szerepl ő munkálatok fészkelési id őn kívüli elvégzése nem befolyásolja a faj fennmaradását. Állományát a Natura 2000 területeken tervezett erdészeti beavatkozások nem veszélyeztetik.

Közép fakopáncs (Dendrocopus medius) Állományait az odvas, korhadó fák kitermelése veszélyeztetheti. Az erd őtervi el őírásokban a vágásérettségi korok kissé növekedtek. A véghasználatok során hagyásfák, facsoportok visszahagyása került el őírásra. A felújításokban növekedett az elegyfajok szerepe. Az elegyes állományok gyarapodása, valamint fakitermelésekkor az öreg, korhadó fák és holtfa visszahagyása biztosítja a faj fennmaradását. A védett területeken a fakitermelések vegetációs id őszaki korlátozása a közép fakopáncs populációk számára is védelmet biztosít. Állományát a Natura 2000 területeken tervezett erdészeti beavatkozások nem veszélyeztetik.

Jelöl ő faj neve Jelöl ő faj köt ődése Intézkedés, amellyel a gazdálkodás jelent ős hatása elkerülhet ő Vágásérettségi korok emelése, táplálkozó hely közelében hagyásfa csoportok visszahagyása, Réti sas fészkelésre alkalmas fa ismert fészkeinek területi védelme, fakitermelések id őbeli korlátozása Vágásérettségi korok emelése, táplálkozó hely közelében hagyásfa csoportok visszahagyása, Fekete gólya fészkelésre alkalmas erd ő ismert fészkeinek területi védelme, fakitermelések id őbeli korlátozása táplálkozó hely közelében Védett területen, vegetációs id őben a fakitermelés Barna kánya fészkelésre alkalmas fa, tiltása. erd ő táplálkozó hely közelében Védett területen, vegetációs id őben a fakitermelés Darázsölyv fészkelésre alkalmas erd ő tiltása. Vágásérettségi korok emelése, id ős, odvasodó fák az Közép fakopáncs hagyásfa csoportok, állományrészek, faanyag- erd őben termelést nem szolgáló területek visszahagyása Vágásérettségi korok emelése, id ős, odvasodó fák az Fekete harkály hagyásfa csoportok, állományrészek, faanyag- erd őben termelést nem szolgáló területek visszahagyása Vágásérettségi korok emelése, id ős, odvasodó fák az Hamvas küll ő hagyásfa csoportok, állományrészek, faanyag- erd őben termelést nem szolgáló területek visszahagyása Vágásérettségi korok emelése, id ős, odvasodó fák az Örvös légykapó hagyásfa csoportok, állományrészek, faanyag- erd őben termelést nem szolgáló területek visszahagyása

Pati-erd ő kiemelt jelent őség ű természetmeg őrzési terület

Enyves éger és magas k őris alkotta ligeterd ők Az SDF szerint a terület 5%-át borítja, a felvételek alapján ez az érték 12% körüli (43 ha). Az égeresek egy része azonban tölgy term őhelyen áll, ezért ebb ől csak 27 ha tekinthet ő jelöl őnek. A jelöl őnek tekinthet ő égeresekb ől 8 ha véghasználattal érintett, a többi gyérítéssel.

Keményfás ligeterd ők nagy folyók mentén Az SDF szerint a terület 5%-át borítja, a felvételek alapján viszont nem található ilyen erd ő. Távlati term őhelyén jelenleg degradálódó égeresek találhatók. A 18 ha szerkezetátalakítás el őírás következtében, az erd őtípus területének jelent ős növekedése várható.

Illír gyertyános-tölgyes Az SDF szerint a terület 30%-át borítja, a felvételek alapján ez az érték 11% körüli (41 ha), amiből csak egy részlet (13 ha) tekinthet ő jelöl őnek, a többi akáccal er ősen fert őzött. Potenciálisan 40% lehetne, de ezeket a területeket jellemz ően cseres, fenyves, hársas erd ők, vagy akácosok borítják. A jelöl őnek tekinthet ő gyertyános tölgyes véghasználattal nem csak gyérítéssel érintett. A nevel ővágás a természetszer ű erd őkép kialakítását szolgálja. A szerkezetátalakítást követ ő 26 ha GY-T felújítás következtében, az erd őtípus területének jelent ős növekedése várható.

Jelöl ő él őhelyet érint ő EU Intézkedés, amellyel a gazdálkodás Jelöl ő él őhely neve erd őgazdálkodási kód jelent ős hatása elkerülhet ő tevékenység A vágásérettségi korok emelése. gyérítések, Mikroél őhelyek kialakítása, facsoportok, Enyves éger és magas 91E0 véghasználat, állományrészek érintetlenül hagyása. kőris alkotta ligeterd ők felújítás A nevel ővágások során az invazív fajok (A, AK, ZJ) visszaszorítása.

Keményfás ligeterd ők Nagy volumen ű szerkezet-átalakítási el őírás 91F0 felújítás nagy folyók mentén más erd őtípusok (f őleg MÉ) után.

A nevel ővágás során az intenzíven terjed ő elegyfajok (A, EH, GY, CS) visszaszorítása. 91L0 Illír gyertyános-tölgyes gyérítés Nagy volumen ű szerkezet-átalakítási el őírás más erd őtípusok (CS és EF) után.

Összességében megállapítható, hogy a jelöl ő él őhelytípusnak min ősíthet ő erd őrészleteteket csak kis mértékben érintik véghasználatok. Kiemelt jelent őséggel bír az erd őszerkezet-átalakítási el őírások volumene, melynek következtében a keményfás ligeterd ők és a gyertyános-tölgyesek területe er őteljesen növekedhet. A jelöl őnek nem min ősül ő erd ők esetében is hagyásfák, facsoportok, fafajok meghagyása került el őírásra a véghasználatok során, ami javítja ezen erdők természetességét. A nevel ővágások el őírásai során is megfigyelhet ő ez a cél.

Megállapítható tehát, hogy az erd őtervi el őírások következtében a Natura 2000 terület koherenciája, funkciója, szerkezete, összetétele nem változik kedvez őtlenül.

Jelöl ő fajok, melyek az erd őgazdálkodás el őírás-javaslatai alapján érintettek lehetnek:

Nagy h őscincér (Cerambyx cerdo) Az erd őtervi el őírásokban a vágásérettségi korok kissé növekedtek, a természetes felújulásra képes állományokban pedig alapvet ően nem tarvágásos felújítás került meghatározásra. Ahol az állományszerkezet azt lehet ővé tette, a véghasználat során hagyásfák, facsoportok visszahagyása került el őírásra. A felújítások során a tölgyesek területe n ő. Az erd őterv tehát a nagy h őscincér populációk fennmaradására nincs kedvez őtlen hatással.

Szarvasbogár (Lucanus cervus) Az erd őtervi el őírásokban a vágásérettségi korok kissé növekedtek, a természetes felújulásra képes állományokban pedig nem tarvágásos felújítás került meghatározásra. Ahol az állományszerkezet azt lehet ővé tette, a véghasználat során hagyásfák, facsoportok visszahagyása került el őírásra. Tuskózásos felújítás a körzetben alig fordul el ő, a tuskók jellemz ően a talajban maradnak. Mindezek következtében az erd őterv a szarvasbogár populációk fennmaradására nincs kedvez őtlen hatással.

Jelöl ő faj neve Jelöl ő faj köt ődése Intézkedés, amellyel a gazdálkodás jelent ős hatása elkerülhet ő Vágásérettségi korok emelése, (öreg tölgyerd ők arányának növekedése), ő Nagy h scincér id ős korhadó tölgyek hagyásfák, facsoportok visszahagyásával mikro- él őhelyek kialakítása, érintetlenül hagyása, a tuskózás kerülése. Vágásérettségi korok emelése, (öreg tölgyerd ők arányának növekedése), Nagy szarvasbogár id ős korhadó tölgyek, hagyásfák, facsoportok visszahagyásával tuskók a talajban mikroél őhelyek kialakítása, érintetlenül hagyása, a tuskózás kerülése.

Megállapítható tehát, hogy az erd őtervi el őírások következtében a Natura 2000 terület koherenciája, funkciója, szerkezete, összetétele nem változik kedvez őtlenül.

Boronka-melléke kiemelt jelent őség ű természetmeg őrzési terület

A site területének 22%-a a Marcali erd őtervezési körzethez tartozik, melynek erd őterve lejárt, megújítására 2016-ban kerül sor. Az erre a részre vonatkozó adatokat a vizsgálat során ezért nem tudtuk figyelembe venni.

Enyves éger és magas k őris alkotta ligeterd ők Az SDF szerint a terület 5%-át borítja, a felvételek alapján 22% (1620 ha) ilyen erd ő található. Ennek azonban kevesebb, mint a harmada (kb. 500 ha) tekinthet ő jelöl őnek, a többi tölgy term őhelyen létrehozott származékerd ő. A jelöl őnek tekinthet ő erd őkb ől 80 ha faanyagtermelést nem szolgáló, 74 ha átalakító üzemmódba került. Véghasználattal 32 ha, az összes terület 6%-a érintett, ahol a felújítási el őírás mindenhol égeres, vagy elegyes égeres. Összesen 244 ha, az összes terület fele érintett nevel ővágással.

Keményfás ligeterd ők nagy folyók mentén Az SDF szerint a terület 10%-át borítja, a felvételek alapján 2,7% (200 ha) ilyen erd ő található. Távlati term őhelyén jelenleg általában égeresek találhatók. Potenciálisan térfoglalása 12% körül lehetne. A jelöl őnek tekinthet ő erd ők több, mint 10%-a átalakító üzemmódba került. Az erd ők fele nevel ővágással érintett, s mindösszesen 5 ha véghasználattal, de ennek is a fele a kiöreged ő égeres állományrészek miatt. Ugyanakkor 150 ha-n felújításban került el őírásra keményfás ligeterd ő, így az erd őtípus területének jelent ős növekedése várható.

Illír gyertyános-tölgyes Az SDF szerint a terület 10%-át borítja, a felvételek alapján ez az érték 6,4% körüli (470 ha), ennek 45%-a tekinthet ő jelöl őnek. Térfoglalása potenciálisan 25% lehetne, de a területek nagy részét gyertyános és cseres konszociációk, illetve fenyvesek és akácosok borítják. A jelöl őnek tekinthet ő erd ők negyede átalakító üzemmódba került. Csaknem minden erd ő érintett nevel ővágással, de véghasználattal (felújítóvágással) mindösszesen 5 ha. Ugyanakkor 400 ha gyertyános tölgyes felújítás került el őírásra, így az erd őtípus területének jelent ős növekedése várható.

Jelöl ő él őhelyet érint ő EU Intézkedés, amellyel a gazdálkodás Jelöl ő él őhely neve erd őgazdálkodási kód jelent ős hatása elkerülhet ő tevékenység Folyamatos erd őborítást biztosító üzemmódba sorolás. Els ősorban a k őris és VSZ esetében a nevel ővágások, vágásérettségi korok emelése. Enyves éger és magas 91E0 véghasználat, Térbeli- és id őbeli korlátozások, kőris alkotta ligeterd ők felújítás mikroél őhelyek kialakítása, facsoportok, állományrészek, holtfa érintetlenül hagyása. A nevel ővágások, egyéb termelések során az invazív fajok (A, AK, ZJ) visszaszorítása. Vágásérettségi korok emelése. Térbeli- és id őbeli korlátozások, nevel ővágások, Keményfás ligeterd ők mikroél őhelyek kialakítása, facsoportok, 91F0 véghasználat, nagy folyók mentén állományrészek, holtfa érintetlenül hagyása. felújítás Nagy volumen ű mesterséges erd ősítés szerkezet-átalakítással más erd őtípusok után. Vágásérettségi korok emelése. Térbeli- és id őbeli korlátozások, mikroél őhelyek kialakítása, facsoportok, nevel ővágások, állományrészek, holtfa érintetlenül hagyása. 91L0 Illír gyertyános-tölgyes véghasználat, A megfelel ő állományszerkezet ű erd ők felújítás esetében természetes felújítás tervezése. Nagy volumen ű mesterséges erd ősítés szerkezet-átalakítással más erd őtípusok után.

Összességében megállapítható, hogy a vélhet ően jelöl ő él őhelytípusnak min ősül ő erd őrészleteteket csak kis mértékben érintik tarvágások (els ősorban a MÉ természetes felújításának nehézségei miatt), és a felújítóvágások is csak olyan mértékben, ami nincs jelent ős hatással az él őhelyekre. Kiemelt jelent őséggel bír az erd őszerkezet-átalakítási el őírások volumene, melynek következtében a keményfás ligeterd ők és a gyertyános-tölgyesek területe is er őteljesen növekedhet. Jelent ősen n őtt a faanyagtermelést nem szolgáló véderd ők területe is. A jelöl őnek nem min ősül ő erd ők esetében is hagyásfák, facsoportok, fafajok meghagyása került el őírásra a véghasználatok során, ami javítja ezen erdők természetességét. A nevel ővágások el őírásai során is megfigyelhet ő ez a cél.

Jelöl ő fajok, melyek az erd őgazdálkodás el őírás-javaslatai alapján érintettek lehetnek: Kerekvállú állasbogár (Rhysodes sulcatus) Az erd őtervi el őírásokban a vágásérettségi korok kissé növekedtek, a természetes felújulásra képes állományokban pedig alapvet ően nem tarvágásos felújítás került meghatározásra. Ahol az állományszerkezet azt lehet ővé tette, a véghasználat során hagyásfák, facsoportok visszahagyása került el őírásra, melyek id ővel földön fekv ő holt fává alakulnak. Az erd őterv tehát a kerekvállú állasbogár populációk fennmaradására nincs kedvez őtlen hatással.

Vöröshasú unka (Bombina bombina) Az erd őtervi el őírások a terület vízgazdálkodására nem vonatkoznak. Valamelyest csökkentik a kedvez őtlen klimatikus hatásokat a véghasználati területek nagyságának csökkenése és a folyamatos erd őborítottság felé történ ő elmozdulás (faanyagtermelést nem szolgáló és

átalakító üzemmódú területek növekedése). A védett területeken a fakitermelések vegetációs id őszaki korlátozása az unka populációk számára is védelmet biztosít. Az erd őterv tehát a vöröshasú unka populációk fennmaradására nincs kedvez őtlen hatással.