Az Ötvöskónyi Báthori Várkastély
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
MAGYAR KÁLMÁN SOMOGYI MÚZEUMOK FÜZETEI 18 SOMOGYI MUZEUMOK FÜZETEI HEFTE DER MUSEEN DES KOMITATES SOMOGY 18 Sorozatszerkesztő BAKAY KORNÉL 1974 KAPOSVÁR MAGYAR KÁLMÁN AZ ÖTVÖSKÓNYI BÁTHORI VÁRKASTÉLY I 974 KAPOSVÁR Lektorálta: HOLL IMRE A címlapot tervezte: Segesdy Katalin A fényképfelvételeket készítette: Lantos Miklós Magyar Kálmán A rajzokat készítette: Hrotkó Zsuzsanna Merész Emese M. Nádor Zsuzsanna Sasi János Segesdy Katalin Technikai szerkesztő: Farkas Béla KIADJA: A SOMOGY MEGYEI MÚZEUMOK IGAZGATÓSÁGA A kiadásért felel: Dr. Bakay Kornél megyei múzeumigazgató 74. 10., 5108. Készült 1000 példányban. KF eng. sz. 98701. Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat. Felelős vezető: Farkas Béla i. FEJEZET TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Dél-Dunántúl története szempontjából igen fontos kök — főnemesi igénnyel berendezett - vadászkasté az uradalmi központok: a várak és a hozzájuk tarto lya állt. zó települések rendszeres vizsgálata. Ezért jelentős a A község és környékének története előbb a seges Marczali, majd a XV-XVI. századi Báthori uradalmak di királyi, királynéi ispánsági központhoz, majd nagy - országos kitekintéssel készülő — forrásanyagának birtokos urainak — főképpen a főispáni rangot viselő feltárása. Báthoriaknak — somogyi szerepéhez kapcsolódik. Ma Somogy területén a XV—XVI. században — gazda gáról a várkastélyról a történeti adatok alig szólnak. sági, közigazgatási, birtoktörténeti és művelődéstör A középkori ötvös községet 1333-1335, az 1389-ben téneti szempontból — a Marczaliak, illetőleg a Bátho- Vtves, Wthwes néven említik.1 Már 1395 előtt a kirá riak babócsai, segesdi, zákányi, marcali és fejérkői lyi udvarnokok faluja volt és a segesdi királynéi is uradalmának kutatása adhat kiemelkedő, új eredmé pánsághoz tartozott.2 nyeket. Az újabb történeti irodalom azt is feltételezi, hogy Az említett uradalmak várközpontjai közül csupán a falu első lakói a XI—XII. században a királyi szol a fejérkői, illetőleg a Segesdhez tartozó Ötvöskónyi gálónépek ötvösműveket készítő csoportjához tartoz várkastélyának területén folyt régészeti ásatás. A fe nak és a segesdi királyi, majd később a királynéi jérkői és az ötvöskónyi várkastélyok régészeti anyaga ispánsági központ „ötvös-szükségletét" elégítik ki.3 jól bizonyítja a Báthoriaknak — a középkori Somogy, Az itt lakók szolgáltatása a XII—XIII. században válto illetőleg országos szempontból is számunkra legjob zik meg. Ettől kezdve udvarnokokként, főként földmű ban használható — XV—XVI. századi művelődéstörté veléssel foglalkoztak.4 neti szerepét. Milyen okból történt a falu lakóinak: az ötvösök A legkiemelkedőbb somogyi családi központok: nek szolgáltatás változása? Hiszen esetükben a Babocsa, Segesd és Marcali feltárásáig alapvető, legősibb és legjobban megbecsült iparos szolgáltató, képet ad a család névadó, uradalmi és szakrális az ötvösréteg alakult át gazdálkodó, egyszerűbb ud- székhelyének: Nyírbátornak régészeti anyagközlése. varnok réteggé.5 Az is bizonyos, hogy a honfoglalást A szabolcsi Nyírbátorhoz, illetőleg főképpen Ecsed- megelőző, illetőleg azt követő időszak ötvösei igen hez hasonló szerepe van Somogy legfontosabb köz magas szinten művelték iparukat. Alig képzelhető el, igazgatási és uradalmi központjának: Babócsának. hogy nem tudták kielégíteni a királyi-királynéi udvar Hiszen a XVI. századi végvári életben kiemelkedő tartás Xll-Xlll. századi igényét.6 szerephez jutó Báthori székhely Dél-Somogy területé nek egyik fő meghatározója. Sokkal valószínűbbnek látszik, hogy az ötvösmeste Ennek közvetett tárgyi, illetőleg fontos egyéb forrás rek részben a királyi udvarhoz, illetőleg az arany 7 bizonyítékát nyújtja a segesdi uradalomhoz tartozó ezüst ércek lelőhelyéhez kerültek közelebb. kisebb reneszánsz Báthori vadászkastély történeti és ötvös falu 1389-ben a szomszédos Barát, Bolhás, régészeti feldolgozása. Atád, Szabás, Gesztenye helységekkel, illetőleg a Drávához közelebb fekvő Aranyossal, Belcsővel, Vi- sontával, valamint a királyi szolgáltató falvak mel ötvös (Kónyi) és környékének története lett lévő Csákánnyal, a segesdi királynéi ispánság a XV-XV1I. században uradalmát alkotja.8 Az uradalom létrejötte jól nyomon követhető. A Dél-Somogy XV—XVII. századi életében nem elha XI. század elején felállított somogyvári ispánsági és nyagolható szerep jutott Segesdnek és közvetlen kör főesperességi székhely mellett — szinte azonos idő nyékének: ötvösnek, Kónyinak, Átadnak, valamint a ben — megalakult a segesdi főesperesség, majd an többi közös vonásokat mutató szomszédos falunak. nak védelmére a világi ispáni központ. Az ekkor ötvös és környékének történeti képe a korábbi; szerveződő segesdi királyi uradalom állhatott elsősor X-XIV. századi időszakban is, de legfőképpen a vég ban ötvös és környékén lévő falvakból. vári harcok idején látszik hasonlónak a szomszédos A XIII—XIV. században már az uradalomhoz tartozó községek történetéhez. falvak egy részét még I. István adományozta el. Ké ötvös falut környezetéből kiemeli a XV—XVII. szá sőbb — mint Bölcső is — már királynéi tulajdonba zadban fennálló várkastélya. A segesdi jelentős XV- jutottak vissza.9 XVII. századi uradalmi központhoz tartozó falu kö Fel kell tételeznünk azt is, hogy ötvös falu szol zelében a Batthyányiak, Báthoriak, Pekryek és Törö gáltató rétegének a XI —XIII. században a Dráva men- 6 MAGYAR KÁLMÁN ti Aranyos falu lakói szállíthatták a szükséges alap sőbbi Báthori birtokkal: Tarany-nyal együtt a vránai ércet: az aranyat.10 perjelség csurgói uradalmához tartozik.19 A XIII. században részben a meglévő korai királyi A XV. század végén újra az ötvösi plébánia ispáni (Segesd környéki) falvakból, a király magán templom szerepel egy egyházmegyei felsorolásban, birtokainak falvaiból (Csákány, stb.) vatfatrmnt az el 1494-ben pedig Péter nevű plébánosát marasztalják adományozott falvak (Bölcső, stb.) visszavételéből el.20 szerveződhetett meg a királynéi ispánság uradalma.11 A község ebben az időben már Marczali, illetőleg A királynéknak - főképpen Somogyban — még több Báthori tulajdonban van. Erre szolgálhat bizonyíté helyen voltak „népei". 1268-ban a pannonhalmi apát kul, hogy Marczali Miklós 1398-ban a Nagyatád kör ság kanászainak Márcadó nevű falvában, valamint nyékén lévő Kunfalvát kapja adományul. A XVI. szá tíz évvel később a királyi tárnokok egykori fonói föld zad elején pedig a Báthoriak leányági birtokaként jén is említik őket.12 A XV. században Segesd köze Pekry Lajos lesz az ötvösi birtokos. lében feltűnő Udvarnok nevű helységben is a királyi A mohácsi vész idején — a rendkívüli hadisegély királynéi birtokhoz tartozó népek élhettek. hez készült portaösszeírás szerint — Ewthwes-en Ma gyar Kristófnak 4, Óvári Fülöpnek 10 és Magyar Mik A XV. század végén ötvös község Wthwes néven lósnak 6 portája van. Az 1530-as évektől - Ferdinánd szerepel. A XV. századvégi trónharcokból győztesen által történő elfogatásáig - Pekry Lajos a birtokos. kikerülő Zsigmond király hűséges hívének: Kővágó őrsi Batthyány Györgynek örökre eladományozza Öt Pekry előbb Báthori Erzsébet, majd Báthori István vöst a két Athád (Atád)-dal és Zabás (Szabás)-sal.13 nádor özvegyének: mazóviai Zsófia hercegnőnek a férjeként a Báthori családdal szoros rokonságba 1403-ban Somogy a Zsigmond ellen lázadó főurak kerül. Az 1530-as évektől kezdve erőszakkal foglalja - köztük a somogyi Marczaliak - központja. A ki el a somogyi Báthori birtokok nagy részét.21 Birtok rály hűségén maradó Tapsonyi Anthimiek kapják a szerzése a Marczaliaktól a Báthoriakhoz került dél - Batthyány birtokokat: Wthívest, Athád-ot, Zabás-t, és észak-somogyi birtokokra egyaránt kiterjedt. Erő Baráthy-t és ßafihyan-t. szakos foglalás útján juthatott az ötvösi várkastély ötvös régi birtokosait a lázadók állítólagos pár és a község birtokába is. tolása miatt sújtja birtokelkobzással a király. A kiala Pekry 1534-36 között Dél-Somogyban Szentgyörgy, kuló birtokper során Zsigmond 1404-ben újból meg Darány, Szabás, Baráti, Csokonya, Kálmáncsehi, Csö- erősíti Tapsonyi Anthimi fia Jánost az említett javak 14 köly és ötvös falvakban, Közép- és Nyugat-Somogy- ban. 1404 közepétől Batthyány György felesége és ban Böhönye, Tapsony, lllyesy, Moroczfalva és Merke, fiai újból pereskednek ötvös ügyében. A Tapsonyiak míg Észak-Somogyban Somogytúr, Látrany, Kőrös régebbi állítása hamisnak bizonyul. Zsigmond ugyan hegy, Kereki és Maros (Siómaros), valamint Pata és ebben az évben visszajuttatja nekik ötvöst és az em 22 15 Felső-Batthyány helységeket birtokolja. Birtokfoglalá lített négy községet. saira legjellemzőbb az 1532-ben történt marcali rajta 1404-ben - későbbi fő támaszainak - a Marcza- ütés. Ebben az esztendőben ugyanis a Báthoriak tu liaknak adja zálogba 8020 forintért Zsigmond, a ki lajdonában lévő Marczali uradalmat foglalja el. A rálynő teljes uradalmát. 1405-ben pedig 1333 arany fejérkői uradalom birtokközpontját Kőröshegy, Kereki, fejében már néhai Losonczi István bán felesége kap Látrány falvakkal véglegesen tulajdonába keríti. ja - élete tartamára — a segesdi királyi oppidumot „simul cum tributjs et ceteris pertinentiis ejusdem A fenti birtokok nagy része 1537, illetőleg 1551 23 universis demptis 3 possessionibus Totayd (Atád), után kerülnek vissza a Báthoriak tulajdonába. Saboot (Szabás) et Wthwes vocatis ab eodem oppí- A történeti forrásadatok szerint 1534-ben Kónyban dis sequestratis et per alias litteras nostras magistro Pekrynek 10 adófizető, 6 szegény és 3 puszta portája Georgio parvo de Kwuagowrs colíatis .. ."16 szerepel. A szomszédos Ethves - az adatok szerint- A fentiek ellenére mintegy fél évtized múlva a se népesebb