MAGYAR KÁLMÁN

SOMOGYI MÚZEUMOK FÜZETEI 18 SOMOGYI MUZEUMOK FÜZETEI

HEFTE DER MUSEEN DES KOMITATES SOMOGY

18

Sorozatszerkesztő

BAKAY KORNÉL

1974 KAPOSVÁR MAGYAR KÁLMÁN

AZ ÖTVÖSKÓNYI BÁTHORI VÁRKASTÉLY

I 974 KAPOSVÁR Lektorálta:

HOLL IMRE

A címlapot tervezte: Segesdy Katalin

A fényképfelvételeket készítette:

Lantos Miklós Magyar Kálmán

A rajzokat készítette:

Hrotkó Zsuzsanna Merész Emese M. Nádor Zsuzsanna Sasi János Segesdy Katalin

Technikai szerkesztő:

Farkas Béla

KIADJA: A SOMOGY MEGYEI MÚZEUMOK IGAZGATÓSÁGA

A kiadásért felel: Dr. Bakay Kornél megyei múzeumigazgató

74. 10., 5108. Készült 1000 példányban. KF eng. sz. 98701. Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat. Felelős vezető: Farkas Béla i. FEJEZET

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

Dél-Dunántúl története szempontjából igen fontos kök — főnemesi igénnyel berendezett - vadászkasté­ az uradalmi központok: a várak és a hozzájuk tarto­ lya állt. zó települések rendszeres vizsgálata. Ezért jelentős a A község és környékének története előbb a seges­ Marczali, majd a XV-XVI. századi Báthori uradalmak di királyi, királynéi ispánsági központhoz, majd nagy­ - országos kitekintéssel készülő — forrásanyagának birtokos urainak — főképpen a főispáni rangot viselő feltárása. Báthoriaknak — somogyi szerepéhez kapcsolódik. Ma­ Somogy területén a XV—XVI. században — gazda­ gáról a várkastélyról a történeti adatok alig szólnak. sági, közigazgatási, birtoktörténeti és művelődéstör­ A középkori ötvös községet 1333-1335, az 1389-ben téneti szempontból — a Marczaliak, illetőleg a Bátho- Vtves, Wthwes néven említik.1 Már 1395 előtt a kirá­ riak babócsai, segesdi, zákányi, marcali és fejérkői lyi udvarnokok faluja volt és a segesdi királynéi is­ uradalmának kutatása adhat kiemelkedő, új eredmé­ pánsághoz tartozott.2 nyeket. Az újabb történeti irodalom azt is feltételezi, hogy Az említett uradalmak várközpontjai közül csupán a falu első lakói a XI—XII. században a királyi szol­ a fejérkői, illetőleg a Segesdhez tartozó Ötvöskónyi gálónépek ötvösműveket készítő csoportjához tartoz­ várkastélyának területén folyt régészeti ásatás. A fe­ nak és a segesdi királyi, majd később a királynéi jérkői és az ötvöskónyi várkastélyok régészeti anyaga ispánsági központ „ötvös-szükségletét" elégítik ki.3 jól bizonyítja a Báthoriaknak — a középkori Somogy, Az itt lakók szolgáltatása a XII—XIII. században válto­ illetőleg országos szempontból is számunkra legjob­ zik meg. Ettől kezdve udvarnokokként, főként földmű­ ban használható — XV—XVI. századi művelődéstörté­ veléssel foglalkoztak.4 neti szerepét. Milyen okból történt a falu lakóinak: az ötvösök­ A legkiemelkedőbb somogyi családi központok: nek szolgáltatás változása? Hiszen esetükben a Babocsa, Segesd és Marcali feltárásáig alapvető, legősibb és legjobban megbecsült iparos szolgáltató, képet ad a család névadó, uradalmi és szakrális az ötvösréteg alakult át gazdálkodó, egyszerűbb ud- székhelyének: Nyírbátornak régészeti anyagközlése. varnok réteggé.5 Az is bizonyos, hogy a honfoglalást A szabolcsi Nyírbátorhoz, illetőleg főképpen Ecsed- megelőző, illetőleg azt követő időszak ötvösei igen hez hasonló szerepe van Somogy legfontosabb köz­ magas szinten művelték iparukat. Alig képzelhető el, igazgatási és uradalmi központjának: Babócsának. hogy nem tudták kielégíteni a királyi-királynéi udvar­ Hiszen a XVI. századi végvári életben kiemelkedő tartás Xll-Xlll. századi igényét.6 szerephez jutó Báthori székhely Dél-Somogy területé­ nek egyik fő meghatározója. Sokkal valószínűbbnek látszik, hogy az ötvösmeste­ Ennek közvetett tárgyi, illetőleg fontos egyéb forrás­ rek részben a királyi udvarhoz, illetőleg az arany­ 7 bizonyítékát nyújtja a segesdi uradalomhoz tartozó ezüst ércek lelőhelyéhez kerültek közelebb. kisebb reneszánsz Báthori vadászkastély történeti és ötvös falu 1389-ben a szomszédos Barát, Bolhás, régészeti feldolgozása. Atád, Szabás, Gesztenye helységekkel, illetőleg a Drávához közelebb fekvő Aranyossal, Belcsővel, Vi- sontával, valamint a királyi szolgáltató falvak mel­ ötvös (Kónyi) és környékének története lett lévő Csákánnyal, a segesdi királynéi ispánság a XV-XV1I. században uradalmát alkotja.8 Az uradalom létrejötte jól nyomon követhető. A Dél-Somogy XV—XVII. századi életében nem elha­ XI. század elején felállított somogyvári ispánsági és nyagolható szerep jutott Segesdnek és közvetlen kör­ főesperességi székhely mellett — szinte azonos idő­ nyékének: ötvösnek, Kónyinak, Átadnak, valamint a ben — megalakult a segesdi főesperesség, majd an­ többi közös vonásokat mutató szomszédos falunak. nak védelmére a világi ispáni központ. Az ekkor ötvös és környékének történeti képe a korábbi; szerveződő segesdi királyi uradalom állhatott elsősor­ X-XIV. századi időszakban is, de legfőképpen a vég­ ban ötvös és környékén lévő falvakból. vári harcok idején látszik hasonlónak a szomszédos A XIII—XIV. században már az uradalomhoz tartozó községek történetéhez. falvak egy részét még I. István adományozta el. Ké­ ötvös falut környezetéből kiemeli a XV—XVII. szá­ sőbb — mint Bölcső is — már királynéi tulajdonba zadban fennálló várkastélya. A segesdi jelentős XV- jutottak vissza.9 XVII. századi uradalmi központhoz tartozó falu kö­ Fel kell tételeznünk azt is, hogy ötvös falu szol­ zelében a Batthyányiak, Báthoriak, Pekryek és Törö­ gáltató rétegének a XI —XIII. században a Dráva men- 6 MAGYAR KÁLMÁN ti Aranyos falu lakói szállíthatták a szükséges alap­ sőbbi Báthori birtokkal: Tarany-nyal együtt a vránai ércet: az aranyat.10 perjelség csurgói uradalmához tartozik.19 A XIII. században részben a meglévő korai királyi A XV. század végén újra az ötvösi plébánia­ ispáni (Segesd környéki) falvakból, a király magán­ templom szerepel egy egyházmegyei felsorolásban, birtokainak falvaiból (Csákány, stb.) vatfatrmnt az el­ 1494-ben pedig Péter nevű plébánosát marasztalják adományozott falvak (Bölcső, stb.) visszavételéből el.20 szerveződhetett meg a királynéi ispánság uradalma.11 A község ebben az időben már Marczali, illetőleg A királynéknak - főképpen Somogyban — még több Báthori tulajdonban van. Erre szolgálhat bizonyíté­ helyen voltak „népei". 1268-ban a pannonhalmi apát­ kul, hogy Marczali Miklós 1398-ban a Nagyatád kör­ ság kanászainak Márcadó nevű falvában, valamint nyékén lévő Kunfalvát kapja adományul. A XVI. szá­ tíz évvel később a királyi tárnokok egykori fonói föld­ zad elején pedig a Báthoriak leányági birtokaként jén is említik őket.12 A XV. században Segesd köze­ Pekry Lajos lesz az ötvösi birtokos. lében feltűnő Udvarnok nevű helységben is a királyi­ A mohácsi vész idején — a rendkívüli hadisegély­ királynéi birtokhoz tartozó népek élhettek. hez készült portaösszeírás szerint — Ewthwes-en Ma­ gyar Kristófnak 4, Óvári Fülöpnek 10 és Magyar Mik­ A XV. század végén ötvös község Wthwes néven lósnak 6 portája van. Az 1530-as évektől - Ferdinánd szerepel. A XV. századvégi trónharcokból győztesen által történő elfogatásáig - Pekry Lajos a birtokos. kikerülő Zsigmond király hűséges hívének: Kővágó­ őrsi Batthyány Györgynek örökre eladományozza Öt­ Pekry előbb Báthori Erzsébet, majd Báthori István vöst a két Athád (Atád)-dal és Zabás (Szabás)-sal.13 nádor özvegyének: mazóviai Zsófia hercegnőnek a férjeként a Báthori családdal szoros rokonságba 1403-ban Somogy a Zsigmond ellen lázadó főurak kerül. Az 1530-as évektől kezdve erőszakkal foglalja - köztük a somogyi Marczaliak - központja. A ki­ el a somogyi Báthori birtokok nagy részét.21 Birtok­ rály hűségén maradó Tapsonyi Anthimiek kapják a szerzése a Marczaliaktól a Báthoriakhoz került dél - Batthyány birtokokat: Wthívest, Athád-ot, Zabás-t, és észak-somogyi birtokokra egyaránt kiterjedt. Erő­ Baráthy-t és ßafihyan-t. szakos foglalás útján juthatott az ötvösi várkastély ötvös régi birtokosait a lázadók állítólagos pár­ és a község birtokába is. tolása miatt sújtja birtokelkobzással a király. A kiala­ Pekry 1534-36 között Dél-Somogyban Szentgyörgy, kuló birtokper során Zsigmond 1404-ben újból meg­ Darány, Szabás, Baráti, Csokonya, Kálmáncsehi, Csö- erősíti Tapsonyi Anthimi fia Jánost az említett javak­ 14 köly és ötvös falvakban, Közép- és Nyugat-Somogy- ban. 1404 közepétől Batthyány György felesége és ban Böhönye, Tapsony, lllyesy, Moroczfalva és Merke, fiai újból pereskednek ötvös ügyében. A Tapsonyiak míg Észak-Somogyban Somogytúr, Látrany, Kőrös­ régebbi állítása hamisnak bizonyul. Zsigmond ugyan­ hegy, Kereki és Maros (Siómaros), valamint Pata és ebben az évben visszajuttatja nekik ötvöst és az em­ 22 15 Felső-Batthyány helységeket birtokolja. Birtokfoglalá­ lített négy községet. saira legjellemzőbb az 1532-ben történt marcali rajta­ 1404-ben - későbbi fő támaszainak - a Marcza- ütés. Ebben az esztendőben ugyanis a Báthoriak tu­ liaknak adja zálogba 8020 forintért Zsigmond, a ki­ lajdonában lévő Marczali uradalmat foglalja el. A rálynő teljes uradalmát. 1405-ben pedig 1333 arany fejérkői uradalom birtokközpontját Kőröshegy, Kereki, fejében már néhai Losonczi István bán felesége kap­ Látrány falvakkal véglegesen tulajdonába keríti. ja - élete tartamára — a segesdi királyi oppidumot „simul cum tributjs et ceteris pertinentiis ejusdem A fenti birtokok nagy része 1537, illetőleg 1551 23 universis demptis 3 possessionibus Totayd (Atád), után kerülnek vissza a Báthoriak tulajdonába. Saboot (Szabás) et Wthwes vocatis ab eodem oppí- A történeti forrásadatok szerint 1534-ben Kónyban dis sequestratis et per alias litteras nostras magistro Pekrynek 10 adófizető, 6 szegény és 3 puszta portája Georgio parvo de Kwuagowrs colíatis .. ."16 szerepel. A szomszédos Ethves - az adatok szerint- A fentiek ellenére mintegy fél évtized múlva a se­ népesebb volt. Itt 12 adófizető, 10 szegény és 6 pusz­ 24 gesdi uradalom végérvényesen a Marczaliak kezére ta portát említenek az összeírok. kerül. 1417-ben az uradalmat — a Zsigmondot 1535-ben Török Bálint - a pannonhalmi apátság­ Aachenbe és Konstanzba, majd párizsi és londoni tól - 3000 forintért egy évre bérbe veszi a somogyi - útjaira elkísérő - Marczali II. Miklós kapja, ötvös közte az ötvösi — egyházi tizedet is.25 17 és az említett birtokok kivételével. ötvösön és Kónyban továbbra is Pekry marad a ötvös a XV. század második feléig a Botthyányak birtokos. 1536-ban Ewthwes-en 20, míg Kwny-ban 15 földesurasága alá tartozott. A szórványos történeti portáját említik.26 adatokból az is kiderül, hogy a községben 1402-ben A lakosság csökkenése tapasztalható az 1534-ik a Szűz Mária tiszteletére szentelt egyház állt. 1427- évi összeíráshoz képest. 1532-ben ugyanis a Bécs el­ ben pedig az ötvösből származó Illés fia Benedek len támadó Szulejmán portyázói ötvös várát is el­ Veszprém egyházmegyei gyertyavivőről (acoiitusról) foglalják. A török foglalást Pecsevi írja le: a vár és tudunk.18 környéke meghódolt, majd János király oldalára állt A XV. század elejétől 1506-ig főképpen a szomszé­ át.27 dos Kóny faluról kapunk adatokat. Községünk 1477 ötvös a török sereg elvonulásával osonna! Ferdi­ és 1506 között Belek (Beleg)-kel, Miké-vei és a ké­ nándhoz került vissza, hiszen ötvösön és környékén AZ ÖTVÖSKÖNYI BÁTHORI VÁRKASTÉLY 7

valamint az Atádon is birtokos Pekry Ferdinánd párt­ Kónyiban 18 porta tulajdonosaként újra Török Bá­ jához tartozott. A segesdi birtokközpont pedig ugyan­ lintot jegyzik fel. csak a Ferdinád-párti Báthoriak kezében van.28 1548-tól ötvös községben és a két Atádon ismét 39 ötvös — lélekszámát tekintve ebben az időszak­ a Batthyányak a tulajdonosok. ötvösben 1549-50- ban — a közepesnél nagyobb falu volt. A község ben Batthyány Mihálynak 2 adófizető, 5 szegény és Kóny-val együtt Atád portaszámát közelíti meg, ahol 8 puszta portáját ismerjük. Az említett években Kóny- 40 Pekrynek 1534-ben 56, majd 1536-ban 31 portája van. ban még mindig a Török család is birtokos. Jóval kisebb azonban Segesdnél, ahol az említett Az 1552-es évben a környéket újabb ellenséges had­ években — csupán a Báthoriak kezében — mintegy mozdulat érhette. Ekkor Kónyt teljesen felégetik és 70 porta szerepel.29 ötvösben is a Batthyányaknak csupán 4 portája ma­ Az 1537-es vesztett eszéki csata után a segesdi rad épen. 1553-ra már a szomszédos Atádra vissza­ Báthori uradalomhoz kerül vissza az ötvösi vár és kör­ települ a lakosság, ötvös és Kóny — az előző évhez nyéke. 1537-38-as években — a Báthoriakkal szoros hasonlóan — részben puszta, illetőleg felégetett. kapcsolatban álló — Török Bálint,- Báthori András ké­ A nagyobb 1554-55-ös somogyi török hadjárat 30 résére foglaltatja el az ötvösi várkastélyt. után 1556-ban Kóny-ban Zrínyi Miklós is birtokos, A Török Bálint erőszakos somogyi bírtokfoglalásai csurgói birtokközpontból Beleget (Belek) is kezében nem könnyen értelmezhetők. Az 1530-as években tartja.41 a Báthoriak tulajdonában lévő Somogyvárt is meg­ ötvös vidékét a 1556-57-es években újabb török szerzi.31 Török Bálint — Pekry elfogatása után — Túr támadás éri, mivel mindkét Atád és ötvös pusztaként (Somogytúr), Kálmáncsehi és állítólag ötvös várkas­ szerepel. Lakói ekkor részben Segesdre menekültek. télyt fel is robbantja.32 Az is valószínű, hogy a Pekry Itt ugyanis a Batthyányaknak Atádról, Barátiból és birtokok és köztük az ötvösi vár elprédálására a ötvösről elmenekült jobbágyait említik Báthori And­ belőlük kiinduló erőszakos foglalások és rablások rás 65 jobbágy portájának felsorolásával együtt.42 Az adhatták a közvetlen indítékot, hiszen 1538-ban említett hadjáratot Kóny sem heveri ki. 1557-ben is Dersfi Miklósné Kapos-újvári várába tartó borszál­ még teljesen puszta és csupán az 1563-as török lítmányát Pekry Lajos ötvösi „várnagy" emberei el­ kincstári defter jegyzi fel 8 házát.43 Az 1564-es esz­ rabolják.33 tendőre Kóny ismét teljesen puszta lesz. ötvösben 2, Török Bálint 1537-ben történő támadása után a vár­ Atádon 5 portája marad Batthyány Mihálynak. Eb­ kastély valószínűleg visszakerült Báthori András tu­ ben az esztendőben a Báthoriak somogyi birtokköz­ lajdonába. 1542-ben már — Segesden kívül — Atádot, pontja a virágzó Babócsa is teljesen elhagyott. Egye­ ötvöst és Kónyit is Báthori kezén találjuk.34 Török dül Kálmáncsehi (Kálmáncsa) mezővárosban van 50- 44 Bálint elfogatása utáni esztendőben — királyi meg­ nél több porta. bízás alapján — éppen Báthori foglaltatja el a somo­ 1566-ban — Szigetvár eleste után — ötvös és Kóny gyi Török javakat. Ez a birtokátadás nem mehetett ismét a töröknek adózik, ötvösön a török defter sze­ maradéktalanul végbe, Kwny-ban Török Jánosnak 2 rint 8 ház szerepel. Ekkor a környéket pusztítva adófizető és 3 szegény portája maradt. Ugyanebben ugyancsak átvonulnak a török seregek és a Zrínyiek az évben ötvös már pusztaként szerepel. Két évvel somogyi birtokközpontját, Csurgót is beveszik. később az újra benépesült községben, valamint Kóny­ 1571-ben ötvösön 18 ház, míg 1575-ben Kóny- 45 ában és a szomszédos Atádon már Alya Mátyás az új ban 14 ház szerepel a török összeírások szerint. földesúr.35 1545-ben Kwny-ban Török Jánosnak még Segesd 1566-tól - a régi Báthori várkastéllyal két adófizető és három szegény portáját ismerik. együtt — a pécsi vilajet mohácsi szandzsákjának 1545-46-os években ötvös ismét puszta és — Segesd- nahiéja (járási székhelye) lett. Várának kiépítését 1570 hez hasonlóan — plébániája is elhagyott. A környék körül kezdi meg a török, töbib-ikevese'bb sikerrel.46 lakói - az 1542-ik évnél nagyobb - török hadjá­ ötvös és Kóny a töröknek és a Zrínyieknek, Batthyá­ rat »következtében elpusztulnak, illetőleg elmene­ nyaknak egyaránt adózik. 1582—83-ban ötvösön 36 külnek. Az 1542-46 között bekövetkezett török tá­ Batthyány Farkasnak 2 portája szerepel. madás az ötvösi várat is érinthette. Tulajdonosa, Alya A környéken állandósulnak a magyar végvári csa­ Mátyás a Pécset ellenállás nélkül feladó magyar lo­ patok támadásai. A végvári küzdelmekre jellemző vasság egyik vezére.37 1583-ban Ali budai basa Rudolf császárhoz írt leve­ A környéken egy nagyobb átvonulást kell feltéte­ le: „Nádasdy és Zrínyi Berzence, Babócsa, Segösd leznünk, mivel Atádot teljesen és Segesdet részben alját és az hatalmas császár végeit mind szüntelenül pusztán találjuk. A feltehetően déli irányból: Atá­ száguldja, és nagy károkat, dúlást teszön az tarto­ don, ötvösön keresztül vonuló ellenséges sereg Se­ mányban."^ gesdet is megtámadta. Az utóbbit azonban kisebb 1591-ben ugyan még török kézre kerül a segesdi pusztulás érte, mivel 1545-49 között Báthori András fellegvár, de már 1594-ben Zrínyi György Babócsa 38 birtokában átlag 60 portát említenek. várával együtt visszaszerzi.48 1546-ra ötvösbe részben visszatelepül a lakosság. Ebben az esztendőben ötvös is bizonyosan magyar Alya Mátyásnak, a későbbi koroknyai várkapitánynak kézben van, mivel Batthyány Farkas tulajdonában 7 2 adófizető, 5 szegény és 18 felégetett portája van. helységet jegyeznek fel. 8 MAGYAR KÁLMÁN

Ugyanebben az időben a Zrínyiek birtokközpont­ között kezd ötvös és Kónyi újra községgé fejlődni.51 jához: Csurgó várához tartozik - Tarany, Beleg, összefoglalva a község történetét: ötvös a XI— Nagymarton (Csurgó) mellett — a harcokban el­ XII. században királyi szolgáltató falu lehetett. Lakói pusztult Kóny. Két évvel később már 10 helységgel a XIII. században már királyi udvarnokokként szolgál­ szerepel ugyancsak Zrínyi birtokaként, ötvösről et­ nak.52 A község - közel két évtizedig - a segesdi től az időtől kezdve hiányoznak a történeti adatok.49 királyi ispánság uradalmához tartozott, 1395-ben Kő­ Környékének történetét Kanizsa eleste (1600) után vágóőrsi (Batthyány) György kapja örök adományul nem ismerjük. Valószínűleg a XVII. század derekán Zsigmond királytól. Rövid ideig tartó tapsonyi birtok­ újra a Zrínyi birtokokhoz tartozott.50 Az 1664 körül lás után a XV. század második feléig a Batthy- ötvös mellett átutazó Evlia Cselebi a következőket ányak kezén volt. A XV—XVI. század első évtize­ írja : „ennek a síkságnak nyugati részén ötvös vára deiben Marczali - Báthori - Pekry, majd Alya Má­ van. Szuíejmán khán ezt elfoglalta ugyan (1532, 1542, tyás koroknyai kapitány tulajdonát képezi. A török 1545-46, 1552, 1556), de jelenleg a magyar vezír megújuló támadásai miatt a XVI. század közepétől (Zrínyi Miklós) hatalmában levő palánka. Az előre­ csak szórványos birtoklást mutatnak a Batthyányak. siető tatár csapatok ennek külvárosát elpusztították, Ettől az időtől kezdve - 1664 körül biztosan - a Zrí­ kirabolták, s a hitetleneket a várba űzték." nyiek uradalmához tartozott ötvös és Kónyi is. A XVII. század végén készült összeírásban már So­ Középkori történetének jelentősebb szerepet ad a mogy megye újjátelepült községei között szerepel régészeti kutatásaink során feltárt XV—XVI. századi ötvös is. Végsősoron azonban az 1715-20-as évek reneszánsz vadászkastély.53 AZ ÖTVÖSKÓNYI BÁTHORI VÁRKASTÉLY 9

I. FEJEZET JEGYZETEI

1 CSÁNKI II. 1894, 634. és Kö. Á. L. AI. III. 1. ad. 3. n. 19. 24 PÁKAY 1971/1. 13. 2 CSÁNKI II. 1894, 634. és SV. 374., HECKENAST 1970, 83. 25 SÖRÜS-REZNER 1905, 203 és 793-794. 3 HECKENAST 1970, 22, 83. 26 PÁKAY 1971/1. 23. 4 Uo. 81, 84. Véleményünk szerint az ötvösi udvarnoko- 27 1526-ban már a török portyázok felégették Somogyot. kat a király, illetőleg a királyné ellátására rendelték. (VERANCSICS 1857, 24.) Pecsevinél bővebb leírást Dse- LÁSZLÓ 1944, 354—359. lálzáde Musztafa közli. (DSELÁLZÁDE 1896, 202-203.) 5 DENES 1972,' 33 és H. KOLBA-NÉMETH 1973, 5-6. 28 PÁKAY 1971/1. 23-24. 6 HECKENAST 1970. 84. - DIENES 1972, 33, 36. A segesdi 29 Uo. 13, 23. királyi, illetőleg királynéi ispánság ötvöseit (aranyosait). 30 GHIMESI, FORGÁCH 1866, 133. 7 Az ötvösöket és aranyosokat egyfelől a gazdagabb 31 SV. 540. arany- és ezüstérc lelőhelyekhez közelebb eső királyi 32 TAKÁTS 1914, 71. 1536 júniusában már János király párt­ központokba telepíthették át, másfelől a központi királyi ján volt Török Bálint. (SZAKÁLY, 1969, 18.) ötvösműhely újjászervezésével is összefüggésbe hozható 33 ZÁDOR 1964, 53. távozásuk. (PAULINYI 1966, 82-83.) 34 PÁKAY 1971/1. 32-33. 8 SV. 374. - KANYAR 1967, 38. 35 PÁKAY 1971/1-2. 40, 44. 9 FÜSSY 1902, 480, 487-SV. 374. 36 Uo. 9. 10 Aranyos lakóínak egy része az arany, mosásával, kiter­ 37 ISTVÁNFFY 1962, 180-182. melésével és talán feldolgozásával is foglalkozhatott. 38 PÁKAY 1971/1. 50, 65, 74. Ez a kisebb Dráva menti nemesfém lelőhely legkésőbb a 39 Uo. 74, 83. XII. században kimerülhetett. (Aranyos nevére Id. KÁL­ 40 Uo. MÁN 1973, 82. 135-SFM, 1974. 812. és az aranymosók­ 41 Uo. 109. ra PAULINYI 1966, 33. 25. j.) 42 Uo. 117. 11 A XI. század elejétől a király magánuradalmához tartoz­ 43 Uo. = SV. 98. tak a segesdi ispánság birtokai. 44 PÁKAY 1971/1. 124-125. - SZAKÁLY 1971, 59. - MÉREY 12 CSÁNKI II. 1894, 627. - HECKENAST 1970, 100, 115. 1966, 162. 13 CSÁNKI II. 1894, 634. 45 MÉREY 1966, 171. - SV. 126. 14 Zsigmond-kori 11/1. 311 p. 2678 reg. és 356. p. 3031 reg. 46 SV. 64. 15 Zsigmond-kori H/1. 390 p. 3283 és 3985 reg. 47 A budai basák... I. 1915, 264, 289. 16 Zsigmond-kori 11/1. 508. p. 4153 reg. 48 SV. 35, 459. 17 SV. 374. 49 PÁKAY 1971/1-2. 28, 34, 133. - SV. 98. 18 CSÁNKI H. 1894, 634. - MREV III. 1902, 60. 50 KARÁCSON II. 1904, 7. A vármegyét dúló tatárokat Zrí­ 19 CSÁNKI II. 1894, 1477-ben a batthyányi előnévvel rendel­ nyi verte ki. (KANYAR 1967, 74.) kező Alapiaké ötvös. (CSÁNKI II. 1894, 663.) 61 PÁKAY 1971/2. 36, valamint Repartitio decimarum 1. Cot- 20 MREV IV. 1907, 35. tus Simighiensis. Sub inspetione Dni Sár'közy: Pagus 21 Conscriptio portarum in Cormitatu Simighiensi OL U. et ötvös (KÁL ötvös 1715. 91.) С. Fase. А. 2658. 1. - NAGY 1862, 200. - TAKÁTS 1914, 52 A segesdi királynéi lispánságra ezideig a XIII. század 65-66. - PÁKAY 1971/1. 13. második felétől vannak történeti adatok. (KANYAR 1967, 22 PÁKAY 1971/1-2. 2, 13-17, 19-20, 23, 66-68. 38.) 23 1537 után birtokait időlegesen elveszíti. (NAGY 1862, 53 Az 1966-1974. között folytatott régészeti ásatások is ezt 199.) 1551. évi Báthori—Pekry per anyaga. (OL Kincs, látszanak bizonyítani. levt. A. N. Fasc. 817. No. 16.) II. FEJEZET

AZ ECSEDI BÁTHORI CSALÁD SOMOGYI TÖRTÉNETE (1490-1600)

Az előzőekben - ötvös és környékének birtoktör­ Az Anjou-párti Báthoriak Zsigmond király hű szö­ ténetével kapcsolatban — több főrangú család öt- vetségesei voltak.11 A király adományai révén birto­ vösi birtoklását tárgyaltuk. kaik még erőteljesebben növekednek. A debreceni A Batthyányak és a Zrínyiek sorából - magyar­ uradalom határszélétől Bátor városig, továbbá Bűd­ országi, de főként somogyi szerepük tekintetében - től Nagyfalun át Berczelig a Tisza mentén, s végül 12 kiemelkednek a Báthoriak s a velük rokon Pekryek. Nyíregyháza vidékén birtokosok. Hiszen éppen az előbbiek - a XV. század végétől a A husziták ellen vívott csehországi háború jelentős XVI. század második feléig — mint országos főtiszt- véráldozatot követel a Báthoriaktól. A két Báthori ségviselők és somogyi főispánok kiterjedt birtokaik­ testvér: Péter és Bertalan elesik a harcokban. Zsig­ kal és familiárisaikkal közvetlen meghatározói a me­ mond király - 1421-ben Ziska ellen folytatott - morva­ gye életének.1 országi hadjáratában már ecsedi Báthori I. István is fontos szerepet kap.13 A család gazdasági gyarapo­ ötvös és környékének eddigi régészeti kutatása dása is erőteljesen folytatódik.14 Ugyanakkor az ecse- éppen a várkastély XV-XVI. század első felének Bá- diek politikai emelkedése csupán a XV. század első thori—Pekry korszakát mutatja - építészeti és műve­ felében kezdődik. I. István országbíró a sárkányrend lődéstörténeti szempontból — a legjelentősebbnek.2 tagja lesz és az ország bárói közé kerül. A husziták Feltűnő viszont, hogy a Báthoriak és familiárisaik és főképpen a török elleni küzdelmekben igen jelen­ somogyi birtok és művelődéstörténete szinte alig ku­ tős szerepet vállalnak a Báthoriak. tatott.3 A fentiek miatt látszik szükségesnek országos és somogyi történetük rövid feldolgozása.4 1437-ben - a Budai Nagy Antal felkelés perem­ hullámaiként - a Nyírségbe eljutó kisebb jobbágy­ * * * felkeléseket is ők verik le. A török ellen vívott nagy erőpróbán: a várnai csa­ tában Báthori I. István - az „ország dandárja élén" A (Nyír) Bátorról elnevezett Báthori család a Nyír­ — Szent György zászlajának őreként esik el. Fiai: ség XI. századi idegen eredetű nemzetségéből: Gut- Miklós váci püspök, II. István országbíró és erdélyi keledektől származott.5 A nemzetség majádi főágához vajda, I. László szatmári főispán és I. András Szabolcs tartozó Báthoriak - az 1279-es birtokadomány után vármegye főispánja már az ország első zászlósurai. - főképpen nemzetségi-ági birtokok megszerzésével a S főképpen a rokoni kapcsolatok révén történő 6 XIV. századra nagy uradalmat hoznak létre. A család emelkedésük magyarázza előretörésüket Mátyás ural­ első ismert ősének, I. Andrásnak fia, I. Bereczk 1321- ma alatt. A család közvetlenül a király rokoni körébe ben szerzi meg végérvényesen a Báthoriak nyírbáto­ kerül, mivel Szilágyi Mihály feleségül veszi Báthori 7 ri birtokközpontját. Ecsed - 1317-ben történő - bir­ Margitot. Ugyancsak a királyhoz fűződő nemzetségi tokbavételével veszi kezdetét az a több évszázados tu­ rokoni kötelékeket erősítette - a Gutkeled nemzet­ datos birtokszerzési politika, amely a XVII. századra séghez tartozó - Maróti Mihály Szilágyi Margittal több hatalmas birtoktestet: az ecsedi és Somogyban kötött házassága.15 A király rokonainak számító gaz­ a babócsai uradalmat és több kisebb részuradalmat dag család nagy politikai hatalom birtokába jut. 8 hoz létre. A család felemelkedését I. Bereczk fiai: Báthori II. István országbíró és vajdai címet kap 1474- II. János, Lőkös, I. Miklós és II. András teremti meg. ben. 1470-től Báthori László szatmári és zarándi fő­ A rozgonyi csatában I. Károly oldalán harcoló II. ispán, míg az 1451-ben és 1460-as években udvari János 1316-ban a Borsa Kopasz elleni küzdelmekben tisztségeket viselő Báthori András szabolcsi főispán, tűnik ki. Ettől az időtől kezdve a Báthoriak - király­ majd később koronaőr lesz. Mátyás humanista udva­ hűségük révén - gyorsan emelkednek. II. János szat­ rának legkiválóbb alakja, az Itáliában tanult író­ mári és aradi főispán, I. Miklós csongrádi főispán és humanista Báthori Miklós, aki előbb szerémi (1469- 9 szegedi várnagy, míg II. András váradi püspök lesz. 1475), majd váci püspök (1475-1506) lett.16 A XIV. század elején már két ágra szakad a csa­ A Báthoriak rokoni köréhez ekkor már tizenkét or­ lád. Báthori II. János fia, László szabolcsmegyei fő­ szágos méltóságviselő és egy püspök tartozik. Az Al­ ispán - Meggyesaljai Annával kötött házassága után föld peremén a Kompoltiak, Erdélyben a somlyóiak - (Szilágy) Somlyó központtal új Báthori uradalmat és más családok,17 Magyarország északi részén a hoz létre. László leszármazói a somlyói, erdélyi feje­ Pálócziak, nyugaton az Alsólendvai Bánfiak, Kani­ delmi ág ősei lesznek, míg Lőkös fia Péter (t 1335) a zsaiak, és - 1474-től - a Marczaliak tartoznak a fő­ nyírbátori központban élő ecsedi ág megalapítója.10 úri rokonsághoz.18 AZ ÖTVÖSKÓNYI BÁTHORI VÁRKASTÉLY 11

A Báthoriak 1474-ben kerülnek közvetlen rokoni hogy 1526-ban Báthori András - György testvérével kapcsolatba Somogy megye akkori leghatalmasabb együtt — még Szapolyai János királlyá választásán főuraival, a Marczali családdal. Ekkor vette feleségül vesz részt. Egy évvel később a két Báthori testvér — Marczali György — Báthori II. István országbíró húgát igen jelentős birtokadományok után — már Ferdinánd - Báthori Katalint.19 A családi friggyel egyidőben a pártjára áll.30 Somogy megye fő birtokosa, Báthori két család kölcsönös örökösödési szerződést is kö­ András szatmári főkapitány és tárnokmester 1528-ban tött. A szerződés értelmében a fiúági örökös: Marcza­ - Ferdinánd megbízásából már az ország „ügyeit" li László - 1488-ban történt - halála után az összes intézi. A Báthoriak Ferdinánd oldalán a János király somogyi Marczali birtok a Báthori testvérek kezére elleni fegyveres harcokban is részt vesznek. 1527-ben kerül.20 Ettől az időtől kezdve Somogy megye észak­ Báthori György főispán Batthyány Ferenc bánnal So­ keleti részétől egészen a Dráváig — négy vár és több mogy megyéből vonulnak seregeikkel Szlavóniába kastély, 11 város, valamint 40—54 helység uraiként —, Frangepán Kristóf ellen. 1528 elején pedig a Bátho- a Báthoriak öröklik a Marczaliak somogyi főispáni riakkal rokon Pekry Lajos — Török Bálint temesi fő­ címét és familiárisaik nagy részét is átveszik.21 ispán segítségével — az országból kiűzi János királyt. A hatalmas Marczali birtok somogyi uradalmi köz­ Ettől az időtől kezdődően lesznek — az ország sor­ pontja Babócsa, ahol a főispáni címet viselő Marcza­ sát érintő — rendi és főnemesi gyűlések színhelyei liak — a XV. századtól — közigazgatási központjukat a Báthoriak dél-somogyi birtokai. Báthori György fő­ is kiépítik.22 Ezzel a Báthoriak dél-somogyi, Babócsa ispán 1531-ben Babócsán tanácskozik a leghatalma­ környéki birtokai kiemelt szerephez jutnak. sabb Ferdinánd-párti főurakkal: Perényi Péterrel, Tö­ Végsősoron a fontos dél-somogyi birtokok, vala­ rök Bálinttal, Pekry Lajossal és másokkal.31 Még mint a Marczali családnak nevetadó kisebb urada­ ugyanabban az évben a Báthoriak kezén levő Béla­ lom mellett a dél-balatoni: fejérkői, a zákányi és se- váron a magyar, horvát és sziavon rendekből közel gesdi részuradalmak alkotják a Báthoriak teljes so­ száz egyházi és világi főnemes találkozik. A 4000 fegy­ mogyi birtokát.23 Az említett uradalmak legfontosabb veres jelenlétében lezajlott rendi tanácskozáson Pe­ városai: Kőröshegy, Marcali, Somogyvár, Segesd, a rényi Péter a Báthoriakat és a többieket János király két Zákány, Lábod, Babócsa, Valkó és Kálmáncsehi.24 oldalára próbálta állítani. A tárgyalások 1531 őszén A Somogyban újbirtokos Báthoriak politikai szerepe a Báthoriak zákányi birtokán folytatódtak. Ekkor a 1490-től kezdődik. Mátyás halála után a vármegyei Báthoriak, laki Bakics Pál és Török Bálint a János­ 32 csapatok segítségével kiverik — a megyébe benyo­ párti Nádasdy Tamással szövetkeznek. A Ferdinánd muló - Miksa német-római császár csapatait.25 és János-párti főurak — a Báthoriak közvetítésével Ulászló pártjának fővezéreiként verik le a csontme­ létrejövő — egyeztető, békéltető tárgyalásainak Szulej- zei csatában Korvin Jánost.26 Ezután érthető módon mán szultán 1532-ben a Délvidék; Babócsa és végső­ II. Ulászló - a trónját megszilárdító - Báthoriakat soron Bécs ellen indított hadjárata vetett véget. teljes kegyével és birtokadományaival halmozza el. A Somogy megyében kialakult bizonytalan állapo­ A Marczaliak leányági örököseivel folytatott per után, tokat több Báthori birtok elfoglalására használta fel 1495-ben „új adományként" Báthori András és fia: Pekry Lajos. Felesége javaiként, főképpen Báthori György kapja a Marczaliak birtokainak java részét.27 István nádor egykori birtokait szerzi meg. Birtokfogla­ A király — 1496 tavaszán — a Báthoriak babocsai lásai során a Báthoriaknak legnagyobb veszteségét a várkastélyában is megjelenik. Közvetlenül utána adja virágzó, gazdag mezőváros, Kálmáncsehi időleges el­ Báthori György főlovászmesternek a somogyi főispáni vesztése okozza. Észak és több közép-somogyi közsé­ címet.28 gen kívül főképpen a dél-somogyi Báthori uradalmak­ A Báthoriak legnagyobb hatalmukat II. Ulászló ide­ ból kerültek községek, mint pld. Szentgyörgy, Darány, 33 jében nyerik el. Ekkor I. András koronaőr fiai: Csokonya és ötvös Pekry kezére. Pekry nagyarányú I. György somogyi főispán és főlovászmester, III. Ist­ somogyi birtokfoglalásainak 1537-ben a vesztes eszéki 34 ván temesi főkapitány és nádor (1519), II. András csata vet véget. A vereség hatására még kedvezőt­ Szabolcs-Szatmár megyei főispán és belgrádi bán lenebbek lesznek a dél-somogyi állapotok. (1521) az ország legfontosabb katonai és közigazga­ Az 1538-ban megkötött nagyváradi béke után So­ tási tisztségeit töltik be. mogy megye — a Török Bálint vezetésével szerveződő A szinte egyedülálló hatalmi helyzetük további - János-párti főurak ellenőrzése alá kerül. emelkedése — a Dózsa-féle parasztháború leverése A vármegye főispánja: Báthori Bonaventura (And­ után — igen jól megfigyelhető. A királyokat utánozza rás), a legnagyobb somogyi birtokos ebben az idő­ Báthori István nádor, Zsófia mazóviai hercegasszony- szakban Ferdinánd táborához tartozik. nyal történő házasságkötésekor.29 Somogyban Török Bálint — 1541-ben történő — el­ A mohácsi vészt megelőző időben az ország álla­ fogatása után ismét a Báthoriaké a legnagyobb po­ potának, véderejének tragikus elhanyagolása terén litikai hatalom. Több fontos Török birtokközpont — a Báthoriakat is komoly felelősség terheli. Nándor­ köztük Csurgó - viszont az új hatalmas délvidéki fehérvár tragikus eleste, majd a mohácsi csatavesz­ nagybirtokos, Zrínyi kezére kerül. Zrínyi Miklós és só­ tés után az egymással birtokszerzésben versenyező gora Tahy Ferenc 1542 és az 1550-es évek között több főnemesek sorában Báthori III. István nádor és Bá­ régi dél-somogyi Báthori birtokot megszerez. Sziget­ thori II. András bán is szerepel. Igen jellemző rájuk, váron 1554-ben még Báthori András főispán familiá- 12 MAGYAR KÁLMÁN

risa : Perneszi Egyed kapitány képviseli a Báthoriak vár újjáépítése és a délvidéki uradalom újjászerve­ érdekeit. Vízváron és Bélaváron ebben az időben már zése 1557-1558 között folyik. Ekkor a babócsai várat Tahy Ferenc épít ki magának új birtokközpontokat.35 - a hozzátartozó segesdi, zákányi, marcali stb. ura­ Báthori II. András fiai: Bonaventura somogyi fő­ dalmakkal - Báthori András használatra Ferdinánd ispán és erdélyi vajda, II. Miklós somogyi főispán és királynak adja.45 országbíró, valamint II. György közös családi köz­ Ferdinánd király a Báthori javak jövedelmeit Szi­ pontja - a XVI. század közepéig (1566-1571) - Nyír­ getvár és a somogyi déli végvárvonal környékének je­ bátor lesz. Bonaventura nyírbátori várkastélyában lentős megerősítésére fordítja. Ebben az időben Ba­ folytat tárgyalásokat Erdély jövendő sorsáról az Iza­ bócsa és a környék végvárai: Vízvár, Bélavár stb. Szi­ bella királynőt képviselő Martinuzzi Györggyel és a getvár kapitányának fennhatósága alá tartozik. 1561- király megbízottjával, gróf Salm Miklóssal.36 től a csurgói uradalom birtokosa, Zrínyi Miklós az új 1542-ben — Pest Ferdinánd által történő ostroma szigetvári főkapitány rendelkezik a babócsai őrség során — Babócsa ura, Báthori András és testvére felett. Ez a helyzet Báthori András hatalmi súlyának György az ún. Perényi liga tagjai lesznek.37 Ferdinánd somogyi meggyengülését is jelentette. Hiszen a bar­ Pest elleni támadását követi 1543-ban Szulejmán csi, babócsai, zákányi, segesdi és marcali Báthori vá­ szultán Dél-Somogyot újra érintő hadjárata.38 rakkal szemben a legjelentősebb somogyi vár: Szi­ A Báthoriak somogyi birtokainak várai és várkas­ getvár az ugyancsak fontos Csurgó, valamint a már télyai: Marcali, Somogyvár, Segesd, Zákány és Ba­ kevésbé jelentős Csákány, Vízvár és Bélavár Zrínyi bócsa ekkor már végvárakká szerveződnek.39 Miklós, illetőleg sógora, Tahy Ferenc főlovászmester Pécs, Siklós és a tolnai várak az 1543-as hadjárat hatalmában voltak. során történő eleste után a török délvidéki, illetőleg Báthori András somogyi, szabolcsi és szatmári fő­ dél-somogyi támadásai állandósulnak. Az 1547-től ispán, királyi tárnokmester, erdélyi vajdát és székely egyre sűrűbben bekövetkező török támadások ellen ispánt keleti birtokainak védelme és a megújuló er­ Szigetvár, illetőleg a Babócsa környéki várak védik a délyi harcok kötik le. Dél-somogyi uradalmainak igaz­ somogyi Báthori uradalmakat. Ettől az időtől kezdve gatását csupán távolról irányítja. 1563-ban somogyi a somogyi Báthori birtokok története a délvidéki, fő­ uradalmait visszaveszi a királyi kezelés alól és ismét képpen a Babócsa környéki végvári harcok, illetőleg saját fennhatósága alá rendeli. A dél-somogyi vég­ a Babócsával kapcsolatos események jellemzik. így várrendszer ebben az időben sikeresen száll szembe 1550-ben Báthori András babócsai őrsége a Somogy- a török támadásaival. 1562-ben Zrínyi vezetésével ép­ ra támadó pécsi Dervis bég seregét veri meg. A me­ pen a babócsai őrség arat jelentős győzelmet a tö­ nekülő török csapatot pedig — ötvös régi birtokosa rökön Monoszlónál.46 — Alya Mátyás koroknai várkapitány Kálmáncsehinél 1566-ban a Szulejmán szultán vezetésével történő semmisíti meg.40 Ettől kezdve a törökök még súlyo­ nagy török támadás hírére Báthori András Miksa ki­ sabb támadásainak válik célpontjává Babócsa. 1554- rály magyaróvári táborába siet. Itt a magyar hadak ben a Báthoriak régi familiárisa Perneszi Egyed öt főparancsnokaként - az összegyűlt királyi sereggel bég támadásától védi meg Sziget várát.41 - kénytelen tétlenül nézni Szigetvár, Babócsa és vele A jelentős politikai szerepet vállaló Báthoriaknak — az összes somogyi birtokainak elvesztését. Ezután a János király halálával — megváltozó politikai helyzete diadalmas török sereg az üresen maradt somogyi vég­ Magyarország egyesítésére szolgáltatott lehetőséget. várakat: Vízvárt, Bélavárt, Berzencét, Csurgót, Zá­ Ferdinánd bizalmatlan politikája miatt azonban Bá­ kányt, Segesdet, Csákányt, Marótot, Marcalit stb. thori András Nyírbátorba vonul vissza hosszabb időre. sorra elfoglalja. A törökök gyors foglalását Zrínyi só­ 1550 és 1565 között főenergiáját az erdélyi ügyek ren­ gora, Tahy Ferenc állítja meg Kanizsánál. A küzde­ dezése, illetőleg a János Zsigmonddal folytatott fegy­ lem nagyságára jellemző, hogy Dél-Somogy és Zala veres harc köti le.42 két legrangosabb főura: Báthori András és Batthyány A somogyi végvárvonal még szervezetlen védelmét Ferenc is elesik a harcokban.47 Ezután szinte a teljes használja ki a török 1555-ben Kaposvár, Korotna és Somogy megye török kézre jut. A Báthoriak familiári­ több jelentős somogyi vár — köztük Babócsa — elfog­ sai szétszóródnak. Perneszi István még Babócsa ost­ lalására.43 Ekkor a Báthoriak somogyi birtokközpontja romakor menekül Erdélybe. A család somogyi hatal­ — közel egy esztendeig - török kézre kerül. A dél-so­ ma ettől kezdve csupán névlegessé válik. 1576-1584 mogyi birtokok időleges elvesztése, jelentősen befo­ évek között még Báthori Miklós országbíró - néhány lyásolja a Báthori jövedelmeket. Hiszen éppen a dél­ somogyi birtok tulajdonosa — viseli a főispáni címet. somogyi uradalmak mezővárosai: Kálmáncsa, Lábod, A Báthori birtokok egy részén 1582-83-ban Ungnád Barcs stb. a legjövedelmezőbb. Kiemelkedő szerepe Kristóf, illetőleg Török István, majd a Nádasdyak a 48 van Kálmáncsának, ahol az osztrák tartományok felé birtokosok. vezető híres „marhahajtó út" vezet keresztül. 1566-1594 között a dél-somogyi Báthori birtokok 1566-ban Zrínyi és a Nádasdy vezette magyar ha­ legnagyobbrészt török kézen vannak. Az 1594—1599 dak az elpusztított Babócsát is visszaszerzik. A Bá­ közötti rövid időben Babócsa és a dél-somogyi Bátho­ thoriak segesdi uradalmi központjába visszahúzódó ri birtokok egy része ismét visszakerül az egykori tu­ uradalmi főprefektus: Perneszi Farkas is ekkor tér lajdonosokhoz. A birtokok utolsó ura Báthori István vissza a babócsai uradalmi központba.44 A babócsai országbíró 1600-ig: Kanizsa elestéig még viseli a so- AZ ÖTVÖSKÓNYI BÁTHORI VÁRKASTÉLY 13 mogyi főispáni címet.49 Távoli nyírbátori, illetőleg részt már a vármegye közigazgatásának, illetőleg vé ecsedi családi központjából a valóságban nem vesz delmének szervezésében és ellátásában.50

II. FEJEZET JEGYZETEI

1 MAGYAR 1973a, 8-36. 24 Kőröshegy, Lábod és Kálmáncsehi gazdag mezővárosok 2 Uő. 1973b, 349-356. kivételével mindegyik régi, uradalmi központ volt. 3 SZAKÁLY 1971, 51-84. - KANYAR 1967, 51, 65. - 25 SV. 413. KOPPÁNY-SÁGI 1967, 3-45. 26 FÜGEDI 1970, 63. 4 Részletes feldolgozásuk az SLÉ 1975. 6. számban történik 27 SV. 413. Az ecsedi Báthori család története és somogyi forrásai 28 Uo. с dolgozatban. 29 FÜGEDI 1970, 85. - BARTA-FEKETE 1973. 260-262. 5 BAKAY 1965, 28. - MAGYAR 1973a, 8-83. - Uo. 1973c 30 BÁNKÚTI 1957, 7. - MAGYAR 1973a, 23. 122-123. és újabban FÜGEDI 1974, 173-177. 31 SV. 440. 6 NAGY I. 1857, 218. - KARÁCSONYI II. 1901. 28. - 32 Uo. MAKSAI 1940, 38. - KÁLLAY I. 41. reg. 33 Az említett községek babócsai, illetőleg segesdi uradal­ 7 KARÁCSONYI II. 1901. 28. - MAKSAI 1940, 38. mak tartozékai voltak. 8 KARÁCSONYI 1901, 28-30. MAKSAI 1940, 36-41. - SV. 34 TAKÁTS 1914, 65-66. 88, 430, 432. - Szatmár V. 573. 429. - MAGYAR 1973a, 35 NAGY XI. 1965, 6. - SV 172. - PÁKAY 1971/1. 81, 88, 92. 8-35. 36 Szatmár V. 146. 9 KARÁCSONYI 1901, 26. - KÁLLAY I. 132.. 567. reg. - 37 SZÁNTÓ 1972, 81. 42. j. ENTZ-SZALONTAI 1969, V. 38 SV. 442, = SZÁNTÓ 1972, 90. 10 KARÁCSONYI 1901, 27. 39 SZAKÁLY 1971, 51. - SZÁNTÓ 1972, 92, 94. - Uo. 1972, « SZV. 420. - FÜGEDI 1970, 49. - ENGEL 1970, 294. - 314. FÜGEDI 1974, 176. 40 NÉMETH 1903, 105. - SV. 442. - Alya Mátyás kapitány­ 12 SZV. 432. - Szatmár V. 573. sága alatt Koroknya jelentősebb védelmi szerepet vál­ 13 MAGYAR 1973a, 10. lalt. (SZAKÁLY 1969, 53, 55.) 14 SZV. 88, 432. - Szatmár V. 573. - Zsigmond-kori 11/2. 41 SV. 443. - MÉREY 1966, 160. 131. 6074 reg. 42 Nyírbátor akkori jelentőségére utal Szatmár V. 462—463. 15 NAGY 1857, 228. - SZIRMAY II. 1810, 75. - ENTZ- - SZIRMAY II. 1810. 168, - BALOGH 1903, 61. Báthori SZALONTAI 1969, 21. - ENGEL 1970, 299. András erdélyi politikáját Id. SZIRMAY I. 1809, 102. VE­ 16 ENGEL 1970. 300. - BÓNiS, 1971, 260. - BALOGH I. RESS 1901, 326-336, 411. - Szatmár V. 437. 1966, 553, 635, 654, 661, 662, 681, 693. 43 sv 444, 463. - NÉMETH 1903, 125. - BEN DA 1966, 34-35. 17 A Medgyesaljai Moróczok, akiknek hatalmas birtokait - MÉREY 1966, 160. - SZAKÁLY 1971, 55. - SZÁNTÓ 1493-ban szerzik meg. 1972, 320. 18 FÜGEDI 1970, 62. - Uö. 1974, 189-190. 44 BENDA 1966, 36-38. - SZAKÁLY 1971, 56. 19 Uo. 87, 157. 45 SZAKÁLY 1971. 56-57. 20 1487. dec. 8. és 1488. aug. 24. között halt meg. (FÜGE­ 46 NÉMETH 1903, 188. - SV. 449. - BENDA 1966, 46. DI 1970, 75.) 47 SZAKÁLY 1971 59. 21 CSÁNKI II. 1894, 684-685. 48 Ungnád cs. (PÁKAY 1971/1 128-132. - Uő. 1971/2. 24, 22 SV. 36, 376, 381. - CSÁNKI II. 1894, 572, 576. 25. Török cs. (PÁKAY 1971/1. 134. - PÁKAY 1971/2. 3, 23 CSÁNKI II. 1894, 684-685. 1490-ben Báthori István Korvin 32, 34, 42. Nádasdy cs. (PÁKAY 1971/1. 134, 135, 139, János herceg, Zápolyai István és az Újlakiak mögött a ne­ 140. - PÁKAY 1971/2. 27, 35, 75. PÁKAY 1971/3. 42. gyedik helyen áll birtokait tekintve. (ENGEL 1970, 305.) 49 KANYAR 1967, 65. - MAGYAR 1973, 27-29. Testvérének Báthori Andrásnak birtokában 1494-ben 50 ECKHARDT 1944, 36. 19., 152. 76., 160-161., 164. - 882 portát tüntetnek fel. (ENGEL 1968, 341. Kritikáját Szatmár V. 451. - JENÉI 1968, 105. - ENTZ-SZALON­ Id. MAGYAR 1973a 188-189. 43. j. TAI 1969, 12. III. FEJEZET

A BÁTHORI BIRTOKKÖZPONTOK RÉGÉSZETI KUTATÁSÁNAK JELENTŐSÉGE

A Báthori család előnevét adó ecsedi birtokközpont A két nyírbátori templom - jelenlegi állapotában kutatása még a közeljövő fontos feladata.1 Az ecsedi is — a hazai gótika kiemelkedő remekműve. A Szűz fő birtokközponthoz tartozó - a családnak nevet adó Mária és Szent György tiszteletére emelt, későbbi re­ - Bátor (Nyírbátor) régészeti, művészettörténeti és formátus egyház, az ősök dicsősségét szolgáló temet- történeti vizsgálata már jelentősebb eredményeket ért kezőhelynek készült/ el. A XV. század második felében a Báthoriak már A kiemelkedő értéket képviselő gótikus templomok korábban meglevő udvarházukat kibővítik, átalakítják, és egyéb egyházi műremekek, szinte teljesnek mond­ fallal körülvett, kisebb ostromot is álló, gótikus, majd ható sokoldalú kutatása nagyobbrészben megtör­ reneszánsz stílusú várkastéllyá. A nyírbátori várkas­ 2 tént. tély „átépítése" idején az ecsedi fő birtokközpontban Az Erdélyből Szatmáron át haladó és az ecsedi lá­ is nagyszabású építkezések folytak. A művészettörté­ pot kétfelől megkerülő utak elágazásánál fekvő Ba- neti kutatások szerint8 a várfalon 1484-ben elhelye­ tur-t IV. László 1279-ben adja a Gutkeled nemzetség zett Báthori címer mestere egy jelentős budai mes­ 3 egyik tagjának örökségeként — a Báthori ősöknek. tertől tanulhatott. A két vármegye határán — azokat a Nyugattal össze­ A nyírbátori várkastély — kisebb átalakítások mel­ kötő legfontosabb utak találkozásánál — levő korai lett — a XVI. század második feléig állhatott. település,4 ekkor kezd mezővárosi jellegű birtokköz­ ponttá fejlődni. 1332-től az árumegállító joggal, adó­ mentességgel és bíráskodási joggal rendelkező — a Báthoriak birtokközpontjaként lendületesen fejlődés­ 1. A NYÍRBÁTORI VÁRKASTÉLY RÉGÉSZETI nek induló — mezőváros a környék gazdasági, keres­ kedelmi központja lesz.5 A Báthori családnak - kúriái KUTATÁSA (1954-1972) mellett - 1364-ben már várkastélya is állt a helység­ ben. A XIV. században két templommal, öt vicussal, két mellékutcával rendelkező település a XV. század­ A történeti forrásokban szereplő, elpusztult nyírbátori vár­ 6 kastély alapfalainak feltárására 1954—1972. között került ban gyarapodik igazán. sor.9 (1. kép) 1953-ban az óvónőképző iskola fundamentumának ásása­ kor — a mai Szülőotthon, délnyugati sarkának közelében — került elő az első falmaradvány. A Mérey Kádár Ervin vezetésével folyatott lelet­ mentő ásatás csupán a XVI—XVII. századi várfal észak­ nyugati sarkát tisztázta.10 A késői ráépítkezés fala alatt11 elszenesedett faszén-nyomot találtak. A feltárt fal déli vé­ gétől északra merőleges irányban 70 cm széles téglafal hú­ zódik. A későközépkori fal alapjánál téglatörmelék és égés­ nyom került elő. 1958-ban Csallány Dezső vezetésével megindult ásatás a gimnázium kertjében megmaradt déli falnál, il­ letőleg az északi és keleti fal találkozási pontjánál kezdő­ dött.12 A Cs.l. szelvényben került elő a 120 cm széles déli főfal. A Cs.ll. szelvényben 70 cm vastag újabbkori tégla­ falakat: az ún. vadászháznak az alapjait tárták fel.13 A Cs.llil. szelvényben kicsi ablakmélyedés: kifelé és befelé kes­ kenyedő és emelkedő pinceablak alsó lapja, valamint fel­ menő falainak maradványai jutottak a felszínre. A Cs.V. szelvényben 26,5 m hosszúságig kibontott 1 m vastag fal felől három keresztfal húzódott. Ugyanakkor a fal északi oldalán egy pince keresztfala került a felszínre. A várkas­ tély ún. Cs.1. szobáját tárták fel a pusztulási réteggel együtt a Cs.VII. szelvényben, Meg kell jegyeznünk, hogy a szobarész égett, törmelékes rétegében nagyszámú késő­ középkori plasztikus hordó, tölgyfalevél és makkdíszítésű kályhacsempe került elő.14 A 30 m hosszú és 1,2 m vastag középkori déli főfal régészeti feltárása befejeződött a Cs. 1 A nyírbátori Báthori kastély fekvése a községben. I—VII. szelvényekkel. S végsősoron a 3,5 m mélységig követ­ 1:4320 hető falalapozás felett az erősen átégett, téglatörmelékes AZ ÖTVÖSKÓNYI BÁTHORI VÁRKASTÉLY 15 későközépkori pusztulási réteget meghatározták. A Cs.lX. több helyiségből álló kastélyrész állt itt. A déli rész kiugró szelvényben lőrésszerű pinceablakot találtak. A pinceszerű torony feljárója és kis bejárati torony része is ekkor került helyiség belsejében mindenütt a pusztulási réteg égett és felszínre. kormos szintje húzódott, Az 1961. évi régészeti munka a gimnázium udvarának A északi fal külső árkánál nyitott (Cs.X.) szelvényben még feltáratlan területét kutatta, A déli szárnytól távolabb fülkeszerű bemélyedést bontottak ki, Az előkerült középkori nyitott Cs. XllH/A/7. szelvény — a korábbi feltárásokon elő­ padlószint mellett nyugati irányban a várkastély külső (ud­ került — kályhacsempe és kerámia-anyagot hozta a fel­ var felőli) fala húzódott. színre.20 A szelvényben a régebbi ásatásokon megismert ré­ 21 A Cs. Vili—XV. szelvények feltárása során egy torony (?) tegek jelentkeztek. Néhány faragványon, kályhacsempén alapja került elő. A téglalap alakú építménynek lőrésszerű kívül a Cs. ХХ1И/А/3. szelvényben egy mészkőből kifaragott 22 pince ablaka napvilágra jutott. A keleti fal feltárásakor címer töredéke került elő. (I. a könyborító hátlapján.) megfigyelhettük az egész falon végigterjedő tégla boltív indítását. Egy egyszerű, kályhával ellátott helyiség belső Az 1953-1961 között végzett ásatások azt bizonyí­ részét is feltárták. Megállapíthatták, hogy a terem bejárati részének küszöb-gerendája fölött 10 cm vastagságú planí- tották, hogy a kastély feltárt szárnya a gimnázium rozás húzódik. alatt húzódhatott. A Báthoriak XV-XVI. századi vár­ A Cs. XVI. szelvény a keleti fal sarkát, míg a Cs. XVII. a kastélyának délnyugati sarka és nyugati szárnya a déli falhoz csatlakozó, kis téglalap alakú, bejárati épít­ gimnázium, illetőleg a mai szülőotthon területére es­ ményt tisztázta. (2. kép) hetett. Az 1953-ban előkerült fal23 a nyugati kastély- 1958-ban a Cs. VHil.-Cs.XV. szelvények által közrefogott területen: a Cs. 2. szobában a főképpen „egyszerű kályha­ fal volt, A déli falon és a magtár pincéjén egy merő­ csempe" töredékeket15 tártak fel. A szoba északi falától ha­ leges tengelyben jelentkező ablakok arra mutatnak, ladva a Cs.X. és Cs.XIII. szelvényekig középkori kerámia és hogy a jelenlegi magtár része volt a feltehetően ki­ nagy területre kiterjedő égési, pusztulási'réteg mutatkozott. terjedt, belső udvarral rendelkező U-alakú kastély­ Az 1958-ban folytatott ásatás során tisztázódott a gimná­ nak.24 (2. kép) zium udvarán alapjaiban megmaradt XV—XVI, századi Bá- thori várkastély déli szárnya. Ezen a szárnyon egy kiugró toronyhelyiség (Cs. 2. szoba), illetőleg egy kisebb bejáratú toronyrész (Cs.XVII. szelvény) mutatkozott. Az említett épít­ mények a déli várfalhoz, illetőleg a vele párhuzamosan futó északi kastélyfalhoz illeszkedtek szervesen. A falakból induló keskenyebb keresztfa la к a déli szárny szobáinak zárófalai. A déli várfalon előkerült pinceablak — a magtár pincé- jérs levő ablakkal mutatott méret és tengely azonossága alapján — a déli szárny és a magtár épületének szerves összefüggésére utal, A gimnázium építésekor elbontott „cellaszerű" építmények a déli várkastély-szárny nyugat felé történő folytatását jelezték. A várkastély már feltárt részeinek tereprendezése 1959- ben folytatódott, kisebb kiegészítő jellegű ásatásokkal. Az említett földszállítás közben „szórvány leletként" egy szé­ pen megmunkált, egyedülálló XV. századi zöldmázas, orosz­ lándíszítésű kályhacsempe is felszínre került.

A Cs. XIII/A/2. szelvényből a hamus pusztulási rétegben, a téglapadlón dőlt helyzetben terméskőből faragott ba­ luszter jutott a felszínre.16 A kétoldalt pilaszteres kiképzésű 3. Nyírbátor, várkastély, 1969. kőbaltával, középen körkeretes, meződíszítéssel ellátott ba- Zöldmázas fejábrázolásos kályhacsempék töredékei, lusztert az előlapon alul és felül keretes mező egészíti ki. XVI. század. 1:2 A Cs. XIV/B/2. számú szelvényben találták a 2. balusztert.17 Ezt az 1. számú típushoz hasonlóan terméskőből faragták ki. Díszítése középen körkeretű mezőben kettős rozetta. Az említett korlátláb kiegészítő leletei között főképpen a kály­ Az 1969-ben indított ásatásunk a kastély alaprajzának hacsempék említhetők. Ugyanabban a szelvényben került és teljes kiterjedésének meghatározására törekedett. A napvilágra a 3. számú baluszter. A 4. baluszter a Cs. magtár északnyugati sarkán kibontott kutatóblokkban 30 XIII /A/3, és Cs. XIV/B/3. szelvények feltárása közben jutott cm mélységig a XVIM—XX. század közé keltezhető anyagot: a felszínre. Az említett szelvényekből előkerült íves alakú, főképpen kerámiát és változatos mintájú kályhacsempé­ ledőlt falrész a korláttal ellátott árkádos felső folyosó ket találtunk. A törmelékből a felszínre jutott egy inda- meglétére utalhat. díszes, zöldmázas XVI—XVII. századi párkánytöredék, vala­ A Cs. XIV/B/2—3. szelvényekben fehérmázas kályhacsempe mint egy zöldmázas, növénydíszes, illetőleg félköríves, lezá­ darabjait figyelték meg.18 Ugyanitt sárgamázas (vékonyan rással ellátott bélletes (befelé mélyülő) „egyiptomi" figurára aranyozott) gótikus kályhatöredékek is előkerültek, emlékeztető XV-XVI. század fejmotívumos töredék (3. kép). Egy boltozatos helyiség tégla ívindítását is sikerült fel­ A szelvény 50 cm-es mélységéből — a nyugati árokfal kö­ színre hozni. Ugyanakkor a fényűző várkastély oszlopcsar­ zelében - egy zöldmázas, szakállás férfifejet ábrázoló nokom helyiségéhez tartozhatott a Cs. XIV/B/4. szelvényben csempedarabot találtunk. További leletanyag —a felső ré­ 19 teghez hasonlóan — főképpen XVH—XX, századi kerámia előkerült oszloptöredék. 25 Tisztázódott a 2,5 mx1,5 m-es kis szoba rendeltetése: volt (3. kép). A (blokk mélyítésénél 70 cm mélységben — valószínűleg a kaputorony egysége lehetett. Az ún. kapu­ a már előkerült alakos, fejet ábrázoló kályhacsempékhez torony déli oldalánál lévő bolt-indítás a helyiség alsó bol­ hasonló — férfifej motívumos, háttérben kváderfal utánza­ tozatos termére utal. tot imitáló csempetöredék jutott a felszínre (3. kép). A ke­ vert, tégla és faltörmelékkel elegyes részben a homokos, Az 1959-es évi régészeti kutatás a gimnázium udvarán újabbkori bolygatott szintet értük el. Közvetlenül a homo­ előkerült déli szárny teljes feltárását eredményezte. Az em­ kos szint elérése előtt egy rákot ábrázoló csempe és egy lített kastélyrész északi részének vizsgálatakor kiderült, hogy zöldmázas, virágos kályhacsempe került elő. A magtár észa- baluszteres, loggiás kiképzésű folyosóval ellátott, emeletes, 16 MAGYAR KÁLMÁN ki falótól 3,2 m távolságban egy reneszánsz ablakkeret töredékéit is megtaláltuk.26 Ugyanakkor megállapíthattuk, hogy ez az erősen törmelékes feltöltés egy méter mélysé­ gig folytatódik, s utána már a bolygatatlannak minősít­ hető homokréteg jelentkezett.27 A szülőotthon falával párhuzamosan húzott 2. kutató­ árak déli sarkában hevenyészetten rakott téglafalat talál­ tunk. A félig kiszedett téglafalcsonk környékén csupán XVI.I1—XX. századi leletanyag került elő. Ugyanakkor meg­ figyelhettük 80—100 cm átmérőjű boltozott, alul döngölt, égetett alappal ellátott kemencét is, amely mellett igen gazdag XVI—XVIII. századi leletanyag került elő, Ugyanitt találtunk több XVII—XVIH, századi mázas lábas-fazék tö­ redéket, valamint néhány mázatlan, mérművekkel díszített csempedarabot is, A leletnyagban számos zöldmázas tál­ alakú, XV—XVI. századi kályhadarab is a felszínre jutott. Az ívesen hajló kemence mellett hét főtípushoz sorolható kályhacsempe anyagát találtuk.28 Közöttük a mázatlan, vo­ nallal lezárt, félkörből induló, párhuzamos vonalmintás és keresztmotívumos díszítésű kályha típusok adták a leg­ gyakoribb formát. Ehhez a XV. századi típushoz sorolható egy háromszögben végződő csempe töredéke is. Igen jelentős egy XV. századi zöldmázas, koronás orosz­ lánt ábrázoló, oálcatagos vonalakkal tagolt keretű töredék. Zöldmázas, vastag, pirosra égetett anyagból készült, pajzs­ fogó angyalt (?), vitézt ábrázoló kályhacsempe töredéke került elő. Lényeges a zöldmázas, pálcatagos, keresztdíszí­ téssel és szilvamintával díszített kisebb kályhacsemperész darabja is. A 2. kutatóárokban megtaláltuk az 1. sz. kemence mel­ lett lévő kis szobát és a 2. helyiséget (emésztő). A 2. kis helyiség nyugati falán kívül nagy mennyiségű középkori kályhacsempét találtunk. Ezek az égetett föld, kőtörmelék és mészdarabok között mintegy 2x2 m-es körzetben és 4. Nyírbátor, várkastély, 1969. Oroszlán ábrázolásos 20-50 cm mélységben29 jutottak a felszínre, kályhaoromdísz töredéke, XV. szd. második fele.

A nagyszámú csempe között három különböző kályhacsoportra utaló darabot figyelhettünk meg: 1. Lovagkályha típusait, 2. Próféta ábrázolásos kályha legfontosabb hagyományának a sárkányölő Szent darabjait (a félkörös, áttört díszítésű kályhacsempék György és a sárkány alakjában történő megjelenítése alcsoportjával), 3, Az ún. címeres darabokat. A fel­ már a budaiaktól eltérő - a megrendelői igényt tar­ sorolt három típus-csoporton belül további alcsopor­ talmazó — megoldást takarja. tok, illetőleg az egyes típus kályhavariánsai is meg­ A kályhacsempék vizsgálata azt mutatja, hogy vég­ határozhatók voltak. sősoron a budai formakincset helyenként felhasználó — főként a Báthoriak igényét követő - nyírbátori A kályhacsempeanyag vizsgálata során öt ún. 31 30 kályhásműhely mintegy 4—5 kályhát hozott létre. nyírbátori lovagalakos csoportot különítettünk el. A főképpen az ábrázolások motívuma alapján vizs­ A 2. helyiségtől északra a II. blokkban újabbkori be- gált lovagalakos kályha oromdísze a Magyarországon ásásokkal többszörösen megbolygatott rétegek kerültek elő egyetlen — csupán Nyírbátorban szereplő — orosz­ XIX-XX. századi leletanyaggal. A kertben észak-déli irány­ lános ábrázolást muta'íja (4. ;kép). Ugyancsak fontos ba húzott 1. kutatóárok végében egy újabbkori istálló tég­ műhely és időrend meghatározó szerepe van a nyír­ lafalát tártuk fel. Végsősoron megállapíthattuk, hogy a várkastély közép­ bátori lovagalakos kör 4, csoportjához tartozó orosz- kori fala a szülőotthon épülete alatt futhat tovább. Az lánmotívumos, Karinthia címerképét jelölő csempének eddig előkerült falmaradványok csupán a későbbi - (9. Icép). Ez a címeriképes csempe a lovagalakos kály­ XVIII—XÍX. századi - részleteket sejtetnek. ha 4. nyírbátori csoportjának készítését Karinthia el­ A 2. kutatóárokban jelentkező középkori fal környékén foglalása utáni időre (1483 körül) valószínűsíti. Ha­ felszínre került gótikus és reneszánsz kályhacsempék az el­ sonló korú az oroszlán és ékábrázolásos töredék, ső: a középkori anyagot elplanírozó feltöltés során kerül­ hettek feltárási helyükre. S ekkor a XVII-XVIII. századi fal- amely szintén egy elfoglalt tartományi?) címere le­ alapozás töltésének használták - a törmelékkel együtt — hetett. a díszes, elbontott kályhacsempéket. A főképpen alakos: szenteket, prófétát és királyt A magtár (a kastélyépület) délkeleti sarkánál nyitott ábrázoló csempék alcsoportjában a Szent Péter mo- blokkal, az esetleges déli irányba futó középkori falindu­ lásokat kívántuk megfigyelni. A szelvény nyugati sarkában tívumos keretcsempék a budai lovagalakos kályha - a felszínhez közel — márványhoz hasonló anyagú — osz­ Szent Péter keretalakjával mutatnak teljes egyezést. loptöredéket találtunk. Több baluszter töredékes darabja Ez a tény azt bizonyítja, hogy a — tölgyfát ölelő mellett nagyszámú faragott kőtöredék és párkánydarab is 32 oroszlános csempetöredék mellett — a nyírbátori előkerült. Megfigyeltük, hogy a magtár déli falából egy nagyobb, széles középkori téglafal indul délfelé. lovagalakos műhely mestere több budai motívumot Az 1970-es ásatás során folytattuk a magtár déli részé­ teljes egészében felhasznált. Ugyanakkor a Báthoriak nek feltárását. A 8. kutatóárokban erősen törmelékes, bon- AZ ÖTV'ÖSKÓNYI BÁTHORI VÁRKASTÉLY 17 tási réteget találtunk. A 6. és 8. kutatóárokban a pincéhez mellett a hamus, illetőeg a téglatörmelékes rétegben XVI- kapcsolódó újabbkori téglaépítmény (lejárat?) része is elő­ XVII. századi, virágmintás, színes táltöredékek, zöldmázas került, XVIII—XIX. századi csempedarabok kíséretében. kerámiadarabok és kisebb kályhacsempe töredékek^ jutot­ A 6. kutatóárok mélyítése során, mintegy 230 cm mély­ tak birtokunkba. Az V. szelvény feltárásához 3 m mélység­ ségig a pusztulási rétegig, kibontottuk az előkerült tégla­ ben az érintetlen réteg felett XVI-XVII, századi kerémia 34 falat. Egy széles téglafalat tártunk fel a 8. kutatóárok déli anyagot találtunk. Lényeges eredmény, hogy a déli irány­ részében. Megfigyelhettük az újabbkori salakos járószint ban húzódó nyugati, illetőleg vele párhuzamos keleti 1 m 35 alatt egy nagy XVIII. századi pusztulási réteget. A 6. és 8. széles középkori téglafal szakaszát feltártuk. kutatóárok közel 3 m-es mélységében XVI—XVII. századi A magtár délkeleti sarkánál egy 2,3 m mély - téglából anyag; kerámia, csont került elő.33 Az utóbbi keleti végé­ készült — emésztőgödör került elő. A ferde téglaépítmény ben nagyméretű, bordázott, szürkéspiros, tálalakú kályha­ sarkától keletre „erős" járószintrész mutatkozott. Másfél szem töredékeit tártuk fel (5 kép, 6. kép, 7. kép) méteres mélységben középkori kerámia került a felszínre. Az V. szelvényben XVII—XVIII. századi mázas, festett Az említett téglaépítmény környékének alaposabb vizs­ edénytöredékek kerültek elő nagyobb számban. A falak gálatára nyitottuk a IV. szelvényt. A felületen XVIH—XIX.

5. Nyírbátor, V. blokk déli fala, 1970, 1:50

6. Nyírbátor, V. bloíkblakk keleti fala, 1970, 1:50 18 MAGYAR KÁLMÁN

f

—j»TTrTTI!iii?|l!4! |г!П|1тп11! lilUmAL!1"'""" '""JlUIPbH ^ul^.ii.in-lllli.tMlMlliilMlilllliiillHulliilllililTTTll.illinHl.ll.illilliilliiHullllMillltlilllliiiliHii.niil

7. Nyírbátor, V. szelvény nyugati fala, 1970. 1:50

századi kerámia, majd mélyebben erős feltöltés: tégla, ha­ dékekkel együtt — későközépkori feketére égett bögre és barcs mutatkozott több szürke cserép és középkori kályha­ fazék peremtöredékei adják a dotálást (8. kép). szem töredékekkel elegyesen. A IV. szelvénytől délre újabb, A 13. kutatóárok északnyugati részén szintén egy ki­ téglából álló falmaradvány került elő. Középen pedig sebb boltozatos kemencét (4. sz.) figyeltünk meg.40 A be­ malterba ágyazott döngölt téglatörmelék adott összefüggő omlott téglafal közelében mázatlan pirosszínű, erősen ége­ járószintet.36 tett kályhaszemek és edénytöredékek nagyobb együttesét A 10. árokban az újabbkori feltöltést tártuk fel. találtuk,41 Az előkerült kályhaszemek a közelben álló sze­ A 11. számú árokban - egy téglából kirakott rész fölött, meskályha maradványai voltak. — nagyalakú ajtókeret-kőre bukkantunk.37 A kutatóárok A VII. szelvényben tártuk fel a téglából épített 5. sz. ke­ szürke, égetett pusztulási rétegében sok újabbkori cserép mence maradványait. jelentkezett. Az árok 50—60 cm mélységében már érintetlen In situ felszínre hoztunk egy feldúlt tégla alapozást. Mel­ homok volt. lette a pusztulás pillanatát mutató lefelé fordított kályha­ A 11. kutatóárokban — az összefüggő téglafalak közelé­ szemek feküdtek. Két megszenesedett gerendát is sikerült ben — egy nagyméretű kemence (2. sz.) nyomaira bukkan­ megfigyelnünk. A kályhaalaphoz tartozó téglatörmelékes, tunk.38 A VI. blokkban több zöldmázas kályhacsempe és hamus pusztulási réteg, valamint a téglatörmelékes fal középkori kerámia töredéke jelentkezett. mellett, hamuval, kályhaszemmel és faragott kővel szórt 42 A 12. kutatóárokban boltozatos kis kemencét (3. sz.) tár­ égett réteg is jelentkezett. tuk fel. A kutatóárok keleti részében egy rosszul megépí­ A szülőotthon melletti raktárépület kertjében feltárt 24 m tett téglafal maradványa került elő.39 A fal közelében — hosszú kutatóárokban erős törmelékes, XVIII—XX. századi le­ XVI. századi négyszögletes, tál alakú kályhacsempe töre­ letanyagot tartalmazó réteget vizsgáltuk.43

8. Nyírbátor, 12. sz. kutatóárok északi fala, 1970. 1:50 AZ ÖTVÖSKÓNYI BÁTHORI VÁRKASTÉLY 19

Az 1969-től folyó ásatások - a lehetőségekhez ké­ pest — tisztázták a Báthori várkastély kiterjedését, il­ letőleg a magtárral való összefüggését. A magtár­ épület északnyugati sarkán húzott I. szelvényben elő­ került reneszánsz ablakkeretkő a XVIII. századi átala­ kításkor juthatott a feltárási helyére.44 Az északi kastélyszárny fala helyett -a szülőotthon kertjében — csupán a középkorinál későbbi falmarad­ ványt találtuk meg. A magtár keleti részén történt 1970-es ásatás a XVIII. században meglévő gazdasági részt: kemencé­ ket, emésztőket tárta fel. Az említett épületrész déli oldalánál - még nem értelmezhető — középkori téglafalak kerültek elő. Ezek — szerintünk — feltétle­ nül szerves részei voltak a Báthoriak középkori kas­ télyának. Végsősoron azonban az eddigi feltárások azt jel­ zik, hogy a Báthori várkastély — feltételezésünk sze­ rint — az U-alakú formát mutatja. A magtár déli ré­ széből induló falak déli szárnyhoz történő csatlakozá­ sának ugyanis az 1959—61. évi ásatások eredményei ellent mondanak. Az is jól megállapítható, hogy a XV-XVI. századi U-alakú várkastély még a XVI. században elpusztul 9. Nyírbátor, várkastély ásatás, 1969. A nyírbátori lovag­ és későbbi megújítása csak részlegesen történik meg. alakos kályha Karinthid címerképét ábrázoló szürke mázat- A XVIII. században erősen átalakítják a megmara­ lan csempe töredéke, 1480 körül. 1:2 dó épületegységeket (magtár stb.). Az átalakításra kevésbé alkalmas részek elplanírozásával új járó­ szintet teremtenek. Erre a szintre elsősorban a gazda­ éppen Báthori István vajda.47 A történeti adatok alap­ sági célokat szolgáló építmények kerülnek. A gazda­ ján nyomon követhető pedig, hogy fráter Joannes sági egységek legnagyobb része a XIX. század végén 48 elpusztul, illetőleg átlalakul. Ezeket a folyamatosan 1490-ben került át a kolozsvári Farkas utcai temp­ történő átalakulásokat, feltöltéseket jelzik a XIX-XX. lom építéséhez. századi és a legújabbkori szintek is. Ugyanakkor A nyírbátori várkastély építése a - mai ref. temp­ megállapítható, hogy az egykori Báthori kastély épü­ lommal szemben fekvő — déli dombon történhetett. letéből csupán a jelenlegi magtár marad meg. A templom, illetőleg kolostor ilyen kerítő várral tör­ ténő megerősítése jó példa Marosvásárhely, ahol Az 1969-ben előkerült csempeanyag — a kőfaragvá- 1490-ben a magaslaton épült kolostort Báthori István nyokon túl — a magyarországi XV—XVII. századi ki­ 49 emelkedőbb iparművészeti alkotások közé sorolható. kisebb várrá alakítja át. Az ecsedi várban látható budai hatás a nyírbátori A régészeti kutatás bizonyító anyagán túl az épít­ várkastélyon is jelentkezik. Az 1453-1457 között ké­ kezéssel kapcsolatban több lényeges adat is felve­ szült budai lovagkályha rokondarabjai alapján a nyír­ tődik. Ezek között szerepel, hogy Báthori István or­ bátori várkastélyt 1453 után, míg a Szent György szágbíró testvére: Miklós váci püspök a váci székes­ ábrázolásos kályhacsempe révén talán 1479 után sze­ egyházon és a püspöki várban hasonló időben 45 relték fel gótikus kályhákkal. A várkastély reneszánsz (1480-as években) építkezik (a nógrádi vár építke­ elemeinek kiképzése a XVI. század elején is tartha­ zése 1483 körül, míg a váci püspöki vár munkálatai tott s folyamtosan történhetett egészen a XVI. század 1485-ben fejeződhettek be.) A fentiek alapján az is második feléig. biztosnak vehető, hogy Báthori Miklós szintén jelen­ tős segítséget nyújtott bátyjának a családi szakrális A gyulafehérvári ún. Báthori templom és a Moldva birtokközpont építéséhez. így a visegrádi és a váci területén épülő templomok egy része a Báthori csa­ építkezések befejezése után nagyobb erők, egy mű­ lád építkezésének hatásával magyarázható.50 hely több mestere kerülhetett át a nyírbátori építke­ Végsősoron Mátyás király humanista: tudomány és 46 zésekhez. Hiszen az 1486-ban meginduló kolozsvári művészetpártoló törekvései a Báthoriak nyírbátori építkezés szorgalmazója — Mátyás király mellett — építkezésein és művészet pártolásánál is követhetők. 20 MAGYAR KÁLMÁN

A SOMOGY MEGYEI BÁTHORI BIRTOKKÖZPONTOK RÉGÉSZETI KUTATÁSAIRÓL

A somogyi Báthori uradalmi központok történeti és múzeum gyűjteményébe.57 Az egykori vár területe az régészeti forrásainak összegyűjtése a közelmúltban „öntevékeny kutatók gyűjtőterülete" lett. 1960-ban az kezdődött. Már az előzetes felmérő kutatás és anyag­ ált. iskola épületétől északra eső Várdomb nyugati gyűjtés is több igen jelentős uradalmi székhely fel­ oldalában egy 1556-os feliratú, nagyméretű bronz tárási lehetőségét mutatta. Ugyanakkor megállapít­ ágyúcsövet találtak58 (11. kép). Az ekkor ásott „kin­ hattuk, hogy a legjelentősebb Báthori központ Babó- csesaknában" egy nagyobb várfal maradvány több csa volt. Jelentőségében - a hozzá tartozó dél-somo­ részletét is megfigyelték. A Kőolajipari Vállalat által gyi uradalommal — szinte a család ecsedi központ­ végzett földmunkák során a palánkban lévő egyik jához ímérhető (10. kép). ház kályháskemencéjének maradványait, valamint A X-XIV. század között Ba bocsát a Ti bold nemzet­ több vaseszközt - köztük baltát - találtak. A Vár­ ség fontos Dráva menti központjaként említik. A korai domb délkeleti sarkánál az 1664-es ábrázoláson sze­ birtokszervezet képe is rekonstruálható. A nemzetség replő délkeleti palánk leégett tégla és patics ma­ Szent Miklós tiszteletére szentelt kegyúri monostorá­ radványai jutottak a felszínre. 1963-ban került a Rippl- hoz a XIII. században már 27 dél-somogyi falu tarto­ Rónai Múzeumba egy ezüstlemezzel díszített ívelt zott. A XIV. század végén ez az uradalom — a Tibold szablyamarkolatos és feliratos pengéjű szablya.59 nembeli Babócsai család kihalása után — a Marcza­ Helyszínelésünk során 1970-ben megállapítottuk, 51 liak birtokába kerü!t. A XV. század elején már mező­ hogy a római katolikus templom és az általános isko­ városként szereplő helységben csupán kisebb várkas­ la közelében lévő várhely — a fákkal és bokrokkal be­ tély állhatott. Castrum Babo/cha-ként az 1450-es évek­ nőtt dombon - erősen pusztuló állapotba került. A 52 től említik. Ekkor már a Marczaliak által épített je­ négy sarkon lévő olasz bástyákba újabb „kincskere­ lentősebb váráról is tudunk. A főispáni székhelyként ső" árkokat fúrtak. A Kőolajipari Vállalat lakóházai, 53 szereplő közigazgatási központot — nyírbátori és illetőleg a templom melletti lakások, a vár külső ecsedi építkezéseik idején — „már fényűző reziden­ sáncainak tetejére épültek. A romvár belsejében két ciaként" vehették át a Báthoriak. 1496-ban itt látták kibontott téglafal maradvány állandó pusztítását ész­ vendégül II. Ulászló királyt. Ettől az időtől kezdve leltük.60 Babócsa várának története a Báthoriak somogyi bir­ 1970-es évektől a délnyugati sáncban, valamint a toktörtén étével szorosan egybekapcsolódik.54 A XVI. közelében lévő Szabadság téren patkót, vaspántot, század első felétől pedig a többi somogyi uradalmuk XVI. századi edénymaradványokat, illetőleg XIV. szá­ is a babócsai központ irányításához tartozik. zadi övcsat merevítőt és több XVI-XVII. századi pipa­ Főúri tulajdonosai a várat átépítik és olasz bás­ töredéket találtak.61 tyákkal erősítik meg. A XVI. századi jelentőségére 1972-ben a Várdomb utca 20. sz. ház kertjében utal Ghimesi Forgách Ferenc váradi püspök évköny­ végzett földmunkák egy középkori templomkörüli te­ vében lévő leírás: Babócsa vára ezer lépésnyire fek­ mető maradványait hozták a felszínre.62 szik a Drávától, terjedelmes mocsár közepén, ame­ A legutóbbi időkben folytatott régészeti terepbejá­ lyet a Kapós egyik mellékága (Rinya) alkot. Kevés rás a középkori mezőváros több településhelyének gázlón lehet hozzáférni, azok is keskenyek. A Mar- régészeti nyomát rögzítette.63 czali család építette nagy fénnyel és kényelemmel. Az A gazdagon jelentkező és pusztuló tárgyi anyag a ellenséges lövegek ellen falait kettős fafallal vették fontos objektum mielőbbi feltárását sürgeti. Hiszen 55 körül, melyek közét földdel töltötték ki. az alapos régészeti munka a XIV—XV. századi Mar- A török kiűzése idején leégett vár a pusztulási ál­ czali, illetőleg a XV-XVI. századi legfontosabb so­ lapotában maradt ránk. Az eddig szórványosan elő­ mogyi Báthori uradalmi központ forrásainak alapvető került régészeti leletek is ezt bizonyítják. A Rinya értékelésére adna lehetőséget. jobbpartján lévő Szőlődombon az 1927 és 30->as évek A másik alapvető jelentőségű és Babócsához legkö­ között „sok arany edényt" találtak. Ugyanabban az zelebb eső Báthori birtokközpont Segesd volt. A ki­ időben a közelében álló Nárcisz dombon a „közép­ rályi uradalmi, vagy királynéi ispánsági székhely a kori ágyú lőállások is látszottak." A Szőlődomb észak­ XV. század elejétől a Marczaliak segesdi uradalmi nyugati végében az egykori temető maradványai is a székhelyeként szerepelt.64 felszínre jutottak. A balparton lévő várdombról — az Az egykori fényűző királynői palotáról, a főespe- omladékok közül — több alabárdot, buzogányt és resi székhely Szent Mihály templomáról, illetőleg a handzsárt vittek el a „kincskeresők".56 Az előkerült Szűz Mária tiszteletére szentelt XIII. századi feren­ leletanyag közül csupán néhány kályhaszem jutott a ces kolostorról tudósítanak a források.65 A ferencesek AZ ÖTVÖSKÓNYI BÁTHORI VÁRKASTÉLY 21

10. Somogy megye középkori várai és várkastélyai. 1:400 000 22 MAGYAR KÁLMÁN

Dombaiak egy újabb kastélyt: az alsózákányi ún. új várat építik. 1495-től mindkét zákányi vár a hozzátar­ tozó várhelyekkel és révekkel a Báthoriak kezébe ke­ rültek.73 A XVI. század első felében jelentős események színhelyeként említett Báthori kastély feltételezett mai helye a Horhó út, a Május 1. utca és az Arany János 11. Babócsa, 1960. Nagyméretű díszített bronz ágyúcső. utca között lévő háromszög alakú magaslaton, az ún. Ferdinánd készíttette 1556-ban. Kápolna-hegy Izidórus részén van.74 A belső vár északkeleti földhányásán és körbefutó várárkán belül romra, illetőleg temetkezésre utaló maradványok ke­ későbbi kolostora területén épülhetett a XVI. század rültek elő. A vármagot délnyugati irányból feltehe­ második felében — talán a török által — egy palánk­ tően palánkfal vette körül. Az erősséget a külső, ke­ vár. A környéken kialakuló települést Segesd város­ leti irányból a Horhó (mélyút), míg a lankásabb Arany nak nevezték el. A mai Alsósegesd területén állha­ János utcai szakasz felől palánk övezte. Nyugati tott valószínűleg a királynéi ispánsági központ és a irányból az Izidórus patak, míg keletebbről egy ki­ Báthoriak palotája. Ez a hely a középkorban Segesd- sebb - a középkorban mocsaras területet alkotó — vár néven is szerepelt.66 patak zárta le. A középkori várközpont déli és észak­ A legtöbb középkori régészeti anyag és az egyko­ nyugati lejtőjén előkerülő római peremes téglák ri Segesd város; a mai Felsősegesd területéről került utalnak a régi római út őrzésére rendelt őrtoronyí?) elő. Az egykori elpusztult vár (palánk) nyomaira a helyére. Nagyobb középkori (egyházi) épületet sejtet mai kolostor-templom és az Erzsébet-kert többször az északkeleti részen lévő romokat és csontmaradvá­ megbolygatott területén bukkantak. Az erődítmény­ nyokat rejtő terület. Távolabb a keleti oldalon — a nél körbefutó sánc nyomai még ma is jól láthatók.67 patak és Horhó út között - ugyancsak (templom) romra és annak temetőjére vonatkozó nyomok ju­ Az egykori vár helyén néhány XVI. századi kályha­ 75 szemet találtak az 1920-as években. Ugyanakkor a tottak a felszínre. A terület egykori jelentőségét mutatja a Vázsony pusztán előkerült XIV-XV. száza­ mai törpevízmű közelében talajforgatás során csont, 76 tégla és faltörmelékek jutottak a felszínre.68 di udvarház régészeti leletanyaga. A mai ferences kolostor közelében előkerült vö­ A Báthoriak negyedik fontos uradalmi központja­ rösmárvány feliratos sírkő, illetőleg a tőle délnyugat­ ként Marcali szerepelt. A Marczaliak névadó családi ra felszínre jutó melléklet nélküli csontvázak marad­ központja a Báthoriak nyírbátori szakrális névadó ványai az egykori középkori temetőre utalnak.69 központjával állítható párhuzamba. A várhely elpusztult területére vonatkozik az 1926- Az 1274-ben először említett Marcaliban a Pécz ban előkerült két edény, több cserépdarab, ólom, va­ nemzetséghez tartozó I. Gergely leszármazottainak, a lamint egy díszített rézlemez is. fényes pályát befutó Marczaliaknak udvarháza, vár­ A század elején — az ún. csákszegi részben talált kastélya állott. A várkastély első említése 1456-ban félköríves 1 m széles téglafalon kívül — Alsósegesden történik, amikor Marczali János Somogy-Zala megyei két XVII—XVIII. századi éremlelet előkerüléséről is főispán „in castro nostro Marcza//"-ból keltezi egyik 77 tudunk.70 A terület legmagasabb és egyben legtöbb levelét. régészeti leletet adó pontja a felsősegesdi mai „zár­ Az 1532-ben újra említett kastélyt 1566-ban a tö­ da" rész. A fentiek alapján talán itt is kutatni kell rök felégeti, s a török kézre került helység a XVII. a Báthoriak fényűző, elpusztult kastélyát.71 század végéig járási székhelyként szerepel. A hely­ Ugyanakkor a segesdi Báthori uradalomhoz tartozó ség Szent Ányos tiszteletére szentelt Árpád-kori temp­ ötvösi várkastély feltárt régészeti forrásai az egykori loma mellett a XV. században gótikus, - a segesdi, birtokközpont jelentőségét is jól dokumentálhatják. kőröshegyi ferences templomok stílusában — épült Hiszen a kisméretű ötvösi vadászkastély gazdag épí­ új egyházról tudunk. Az 1495. évtől véglegesen Bá­ tészeti emlékei és kiemelkedő értékű díszes rene­ thori kézre kerülő várkastély a mai Jókai utcában, az szánsz kályhacsempéi a segesdi Báthori rezindencia ún. Várhegyen lehetett.78 A területet nyugati és észa­ jóval gazdagabb régészeti anyagára is utalhatnak. ki részen mesterséges árok, míg keletről és délről A XV. századtól a nagy Hadiút, illetőleg a Dél- szakadékos parttal rendelkező vízmosás: az egykor Somogyon kérésztől Kanizsa irányába húzódó egy­ magas vízállású, mocsaras szélű „Kátyó" patak véd­ kori római út ellenőrzésére szolgál a Marczaliak, majd te. Az elpusztult uradalmi központ várára az egyik 79 a Báthoriak zákányi birtokközpontja. A Báthoriak 1740-es uradalmi összeírás is utal. zákányi várai — a középkori Somogyot nyugat—keleti ,, . . . Keő vára ezen Helly-ségben az Urasságnak irányban átszelő fontos kereskedelmi út ellenőrző nintsen, hanem hogy valaha szép kastély lehetett, csomópontjai voltak. A zákányi régi várat már 1325- annak mind elpusztult és leomlott mind penigh még ben említik. 1445-ben a mezővárosban lévő kastély fönn álló réghi Keő falaibul, s körülötte most is megh még Újlaki és Hunyadi birtokában szerepel.72 A ki­ látható árkaibul ki tetszik, - elítélhetni. . . Ezen kas- terjedt helység ekkor már felerészben a Marczaliaké. télnak réghi kü Falay, körülötte levő Árka is megh Néhány évvel később — a Marczaliak területén — a tetszenek, az Falunak napnyugati Végén kivül..." A MAGTÁR B SZÜLŐOTTHON C RAKTÁR D RAKTÁR E EMÉSZTÖGÖDÖR F GIMNÁZIUM

NYÍRBÁTORI VÁRKASTÉLY ÁSATÁSI ALAPRAJZA (1954-1972.)

AZ ÖTVÖSKÓNYI BÁTHORI VÁRKASTÉLY 23

12. A Báthori várkastély elhelyezkedése. 1:2880

A régi kastély területének nagyságára utal, hogy területen ezután is találtak kerámiát, csontokat Nagy „a Kastély helyen palánkkal környül vett réth kert Ferenc helybeli lakos nagyapja egy lándzsahegyet, van, mintegy 30 kaszásra való."80 míg mások ezüst pénzeket is összegyűjtöttek.82 Egy A várkastély rommaradványát a XVIII—XIX. századi vaszabla, egy lópatkó, III. Zsigmond lengyel király térképek nem ábrázolják. Az 1864-es jegyzői leírás ezüstgarasa, valamint több XVII. századi érem mú­ szerint „. . . Marcali nevezetességei közé tartozik a zeumi gyűjteménybe is került.83 1972-ben Horváth város délnyugati részén, a megyei magtár mögötti Istvánék (Jókai u. 10.) házuktól délre nyugat—keleti emelkedésen található vármadarékról nevezett Vár- irányba futó 2 és fél méter hosszú téglafalat talál­ szög." tak. A habarcsba rakott 1,2 m széles téglafal mellett Az 1740-ben még fennálló kastélyfalakat 1884-ben állatcsontok, kerámia is előkerült 2—3 m mélység­ ,, simította к el szántófölddé".81 ben.84 Ugyanakkor az említett ház mögött 40—50 Régészeti helyszínelésünk során kiderült, hogy a méterre déli irányban az egykori vizesárok nyomát Jókai u. 25. sz. háztól nyugatra 40—50 méterre már is felfedezhettük. A helybeliek megfigyelése nyomán az ún. Várkert húzódott. Néhány házzal odébb tégla­ kiderült az is, hogy a várkastély nyugati fala a Jókai fal maradványok és boltíves kazamaták kerültek elő. u. 16. sz. ház telkén állhatott.85 A falhoz kívülről csat­ A XIX. század közepén még meglévő ulánus lakta­ lakozó sáncrész ma is megtalálható. A délkeleti vár­ nyák s a környék jobbágyházait a kastély tégláiból árokba a Széchényiek egykori cselédlakásai épültek. építették. Az építkezés során téglafal maradványok és „üreges Az ún. Várdombon lakók szerint a falakat 1890 mélyedések" jutottak felszínre. körül teljesen elbontották. A szántófölddé alakított A régészetileg jól körülhatárolható, elpusztult kas- 24 MAGYAR KÁLMÁN tély területéről keletre 1 km távolságban áll a XV. dik emeleten — belső ülőfülkével ellátott — nagy­ századi templom a középkori mezőváros település méretű, kökeresztes osztású ablakok nyíltak.88 A belső helyével. toronnyal ellátott várat — a kettős árok között húzódó A Marczaliak egykori birtokközpontjában a vár, sáncon - külső fal övezte. Az ásatások tanúbizony­ a gótikus templom és a település — a nyírbátori ura­ sága szerint a várkastélyt 1486-1491 között tulajdo­ dalmi központhoz hasonló formában — helyezkedett nosai fényűző tárgyakkal rendezték be. Ezek a beren­ el. dezési tárgyak a Báthoriak itáliai kapcsolatait is bi­ A XV. században kiemelkedő, nádori, országbírói zonyíthatják.89 méltóságot betöltő Marczaliak a Báthoriakhoz ha­ Meg kell említenünk az előkerült különböző fegy­ sonló pompával építkezhettek. Fényűző építményeiket verek és felszerelési tárgyak között egy golyóöntő for­ bővítették és formálhatták - saját igényük szerint - mát, több nyílhegyet és díszes késmarkolatokat. Az a XV. században örököseik: a Báthoriak. étkezési és konyhafelszerelési tárgyakból halszálka fa­ A Babócsa, Segesd, Zákány és Marcali uradalmi ragással díszített késmarkolatok, fémedényt utánzó központok várainak és kastélyainak építése a Mar­ vörös vonalasfestéssel díszített kupa és nagyszámú czaliak és a Báthoriak tervszerű birtokpolitikai és fehér, talpas agyagkehely jelentette a fontosabb le­ stratégiai elvét követték. Éppen ezért emelték a fejér- letanyagot. A vörös folyatott festéssel díszített üveg­ kői uradalom központjában a kereki, ún. fejérkői serleg és különböző üvegpoharak és üvegpalackok tö­ várat is, az északi balatoni átjáró: a szántódi rév redékei ugyancsak az értékes leletanyagok közé tar­ biztosítására. toztak. A ház és a szobaberendezések tárgyaira utal A XIV. századi várkastély - 1396-tól a Marczaliak, több ajtó, szekrény vasalása is. A mindennapi élet majd a Báthoriak tulajdonában - két jelentős ost­ fontos munkaeszközei: kőfaragócsákány, fúró stb. is rom pusztítását heverte ki. Ekkor az 1403-as, illetőleg előkerültek.90 A két emeletnyi magasságig felnyúló az 1491 utáni pusztulást követő időszakban kerültek várkastély belső helyiségeinek berendezéseivel, vala­ a vár életére vonatkozó legfontosabb leletanyagok a mint a külső szúk udvarral és kertjével déli, itáliai földbe. A Sági Károly vezetésével az 1960-as hangulatot kelthetett. években folytatott régészeti kutatások megállapítot­ Végsősoron azonban a fejérkői várkastély, a babó- ták,86 hogy a Marczaliak idejében történt átépítéskor csai, a segesdi birtokközpont várainál jóval szeré­ a derékszögű, közel ellipszis alakú várépületet a déli nyebb méretű volt. (Alapterületükben még a kisebb részen a várárkon átívelő csapóhíddal közelíthették méretű zákányi és a marcali várkastélyok is jóval meg. Az északi és nyugati részen levő L-alakú magas megelőzhették.) épület alatt pincék, közöttük pedig téglaszintes ud­ Úgy tűnik - az eddigi feltárások alapján -, hogy var húzódott. A fehér alapon barnás és barnásvörös típusában és méretében a segesdi Báthori uradalom­ festéssel ellátott szobákban 1408 után Zsigmond ki­ hoz tartozó ötvöskónyi várkastély közelíti meg leg­ rály nyéki műhelye állított három, díszes, mázas kály­ jobban. 87 hát. A hasonló alapterületű és építészeti megoldást mu­ Közel száz év múltán a Báthoriak itt már kéteme­ tató kastély régészeti feltárása során előkerült lelet­ letes, magas, támpilléres falakkal, déli kaputorony­ anyag - a fejérkői vár feltárási anyagával együtt - nyal ellátott várkastéllyal rendelkeztek. A kastély kül­ a somogyi Báthori birtokközpontok várainak legfonto­ ső homlokzatán három sorban nyílások, legalul a pin­ sabb és újabb művelődéstörténeti képét segítik fel­ ce lőrés alakú szellőzője, illetőleg az első és máso­ tárni, illetőleg meghatározni. AZ ÖTVÖSKÓNYI BÁTHORI VÁRKASTÉLY 25

I. FEJEZET JEGYZETEI

1 Ecsed, Sárvár, Gut és Adony régészeti kutatása az 25 A 69.93.11., 69.73.21, és a 69.73.11. Ltsz darabok a nyír­ 1975-ös évtől kezdődik. bátori Báthori István Múzeumban. 2 BALOGH 1939, 577. - VOIT 1960, 260, 374. - ENTZ 1963, 26 A nagyobbik H: 90 cm, Sz: 30 cm, a kisebbik ablak­ 473-476. - ENTZ-SZALONTAI 1969, 5-74. BALOGH 1974. keret töredéke 59 cm hosszú és 28 cm széles volt. 50. Ugyanitt egy 30, illetőleg 35 cm hosszú jellegtelen tö­ 3 MAKSAI 1940, 153. - SzV 138. - MAGYAR 1973a, 8. redéket is találtunk.) 4 BALOGH 1956, 5. - ENTZ-SZALONTAI 1969, 7. 27 A további munkát a villámhárító vezetéke erősen aka- s MAKSAI 1940, 114. - SzV. 114, 428. - SZÉKELY 1961, dá lyozta. 327. - MAGYAR 1970. 18. ENZT-SZALONTAI 1969, 7. 28 MAGYAR 1973a 46-48. 6 MAKSAI 1940, 114. - ENTZ-SZALONTAI 1969, 7. - 29 MAGYAR 1974, 1-2. és 3. j. MAGYAR 1970, 26. 30 Uo. 6-8. 7 MAGYAR 1971, 30. - Uő. 1973c 123-124, 129-130. 31 MAGYAR 1974, 1-28. 8 BALOGH I. 1966, 299. - BALOGH 1970, 30. 32 A szögletesre faragott (lábazati) kő mellett minuszkulas 9 1953-ban Mérey Kádár Ervin (Debrecen, Déri Múzeum), felirattal ellátott piros, sima XV. századi kerámiatöredé­ 1954-1961 között dr. Csallány Dezső, dr. Makkay János ket találtunk. és dr. Szalontai Barnabás. 1969—1973 között a szerző vé­ 33 Szürke, piros, mázatlan fazék, bögre oldal és perem­ gezte az ásatásokat. töredéke és néhány piros, négyzetes kályhaszem töre­ 10 Az építkezések gyors megkezdése után pótolhatatlan déke. kastélyegyüttesek és leletanyagok pusztultak el. A hiá­ 34 Szürke és zöldmázas fültöredék, virágmintás, színes tál­ nyos dokumentáció kéziratos példányai a Debreceni Mú­ töredékek és több jellegtelen kerámiaanyag jutott a zeumban vannak. felszínre. 11 A felszíntől 80 cm mélységben mintegy 15-20 cm vastag 35 A nyugati falat a déli magtárfaltól 7 m, a keletit 6 m faszénnyom húzódott. hosszan követtük. 12 A gimnázium zavartalanul folyó építkezése közben 36 Újabbkori településréteg anyaga került elő. (1955-1958) a területen érdemiben nem végeztek régé­ 37 Az élszedéses, 1,2 m hosszú, 60 cm széles és 27 cm szeti leletmentést. Az előkerült falakat szétbontották, vastag homokkőből készült darab kettétört állapotban illetőleg a megimaradt részek fölé épült a gimnázium, került elő. 13 A Cs. III. szelvényben - a fal közelében 7,1 m-nél - 38 XVI—XVII. századi piros anyagú, zöldmázas, félhengeres korhadt fagerendfák kerültek elő. kályhacsempék, valamint XVII. századi barnáspiros, 14 A kályhacsempék alapján a XVI. század második felé­ szemcsés anyagú bögre, fazék oldal és peremtöredékei ben történhetett a pusztulás. kerültek elő. 15 Az ásatási dokumentáció (napló) alapján a kályhacsem­ 39 A fal (valószínűleg) az emésztőgödörhöz csatlakozott. pe anyagára, típusára és korára nem kapunk felvilágosí­ 40 XVII. századi piros, szemcsés anyagú jellegtelen kályha­ tást. töredék, illetőleg edénytöredékek jutottak a felszínre. 16 A faltól 2,61 m-re 76,5 cm hosszú, 44,5 cm széles és 41 Piros, szemcsés anyagú, zöldmázas XVI—XVII. századi 18 cm vastag baluszter jutott a napvilágra. 17 kályhacsempék és szürke, valamint piros színű kerámia­ A szelvényben lévő ajtónyílás északi szélétől 2,15 m-re töredékek jutottak a felszínre. került elő. H: 77,5 cm, Sz: 45,5 cm és V:21 cm. A 3. és 42 A várkastély „gazdasági" részének egyik, feltehetően 4. számú baluszter teljesen megegyező a 2. számú da­ XVI. századi pusztulását dokumentálják a blokk feltárt rabbal. régészeti leletei. 18 A Cs X/2 szelvényben a Cs. XI/2 szelvényben talált kő- 43 Egy mintás, zöldmázas kályhacsempe töredéke és XVIII— ajtó-kerethez tartozó, mesterjeggyel ellátott keret­ XIX. századi zöldmázas kályhacsempék darabjai. töredék jutott a felszínre egy kőoszlopfejezettel. A Cs 44 A nagy díszes ablakok összetörtek. Keretestől kerültek XV/a/1 és a Cs XMd/a/1 szelvények többnyire újabbkori az északi feltöltésbe. falakat hoztak a felszínre. 45 BALOGH I. 1966, 299, 697. 19 20 cm átmérőjű és 30 cm vastagságú. 46 NAGY 1944, 6. 190-191. - Uő. 1944, 7. 225. - ENTZ 20 XVI-XVII. századi jellegtelen leletek kerültek elő. 1957, 256-257. 21 Legfelül humusz, majd törmelékes humusz (30—40 cm 47 BALOGH I. 1966, 158. mélyen), illetőleg részben agyag (10 cm vastag) volt. 48 ENTZ 1957, 256. Alatta törmelék és 30—35 cm vastag törmelékes humusz, 49 NAGY 1944, 6. 189. föld(?) húzódott. Ebben a mélységben a gimnáziumtól 50 NAGY 1944, 7. 226. - ENTZ 1957, 257. Báthori István Nyugatra törmelékes réteg, míg Kelet felé sárgaföld 1493 előtt Udvarhelyen is építkezett. (BALOGH 1943, 80.) mutatkozott. 51 CSÁNK! II. 1894, 576. - SV. 36. 22 A Cs XIII/A/8, a Cs XIV/A/8, a Cs XIV/B/8, a Cs 52 XXII/A/4 és a Cs XXHI/A/1^A/4, illetőleg a további szel­ CSÁNKI II. 1894, 572 és OL Köz. levt., Reg. 1454. XII. vények régészeti eredményt nem hoztak. 21. Dl 14.894 és 1458. IX. 4. Dl 102.539. 23 A falmaradvány a kastély északi szárnyának főfalához 53 A XVI. század elejétől (Török Bálint foglalása óta) So­ tartozhatott. mogyvár közigazgatási székhelyként alig szerepelhe­ 24 Az 1953-1961 között folytatott ásatásokat jellemzi az tett. Az akkori főispánok: a Báthoriak Babócsát hasz­ 1961-es ásatási napló: „a feltárások során voltak szak­ nálhatták közigazgatási székhelyként és családi birtok­ mai hiányosságok bizonyos mértékben (régész hiánya központként. stb.)..., ha viszont nem kerül sor a feltárásra, úgy tel­ 54 Ld. a tanulmány II. fejezetét, valamint SZAKÁIY 1971„ jes pusztulás áldozatává válik az ásatási objektum le­ 51-84. leteivel együtt." 55 GHIMESI, FORGÁCH 1866, 156. 26 MAGYAR KÁLMÁN

56 RRM RA VI/1/1. 74 RRM RA V/36/2. Ltsz, 2285. A térképvázlatot Belenyessy 57 RRM-ban. Ltsz. 56.10.1.-56.10.3. Alajos ny. tanár készítette. Értékes munkájáért köszönet 58 RRM RA VI/1/2. jár. 59 RRM-ben Ltsz. 63.83.1. 75 RRM RA V/36/1. Ltsz. 1800. A szerző 1972-ben folytatott 60 RRM RA VI/1/11-VI/1/13. (Ltsz. 1735-1737) régészeti terepbejárást a helyszínen. 61 RRM RA VI/1/8. 76 RRM RA V/36/3. Ltsz. 2388. 62 RRM RA VI/1/10. 77 PETKO 1905, 51. - SZÁNTÓ 1972, 315. 63 Jankovich Dénes V. éves régészhallgató terepbejárása. 78 RRM RA Ili/13/22.Ltsz. 1770, valamint a szerző 1970-ben (Kézirat 1973, ELTE, Régészeti Tanszék) és 1973-ban folytatott terepbejárása. 64 SV 35, 64, 374, 582. 79 OL Széchenyi levt. X. 1. sz. 1740. 65 Uo. 424, 582. 80 Uo. 66 Uo. 35. 81 CSÁNYI 1889, 59. 67 SV 64. és a szerző átal 1970-1973 között folytatott te­ 82 A szerző 1973-Ъап folytatott régészeti helyszínelése so­ repbejárás. rán Nagy Ferenc (Jókai utca 25.) 83 éves lakos közölte. 68 RRM RA Ltsz. 298, 357, valamint V/28/3. Ltsz. 1780. 83 Uo. - KOCZTUR 1964, 87. - DRAVECZKY-SÁGI-TAKATS 69 KOCZTUR 1964, 122. - RRM RA V/28/7. Ltsz. 1781. 1964, 34. 70 RRM RA V/28/2. Ltsz. 429 és 355. - KOCZTUR 1964, 122. 84 A szerző 1973-as helyszínelése. - MNM RA 185. S. Ilii. 85 Nagy Ferenc közlése. A szerző nagyobb mennyiségű 71 A középkori Segesdvár elnevezés alapján inkább az alsó- középkori téglát gyűjtött be a helyszínen. segesdi területen lehetett. A meginduló terepbejárás, 86 KOPPANY-SÁGI 1967, 17-18. illetőleg alapos régészeti kutatás segítené a kérdés 87 Uo. 20-21. megoldását. 88 KOPPAN Y-SÁGI 1967, 38-39. 72 CSÁNKI II. 1894, 575. 89 Uo. 25, 39. 73 Uo. 584. - SV 176, 391. 90 Uo. 25. IV. FEJEZET

AZ ÖTVÖSKÓNYI RENESZÁNSZ VÁRKASTÉLY FELTÁRÁSA (1966-1974)

Az ötvöskónyi XV—XVII. századi várkastély a faluba let teljes pusztulási rétegét távolítottuk el. A munka során északi irányból vezető út jobb oldalán: a 2 km hosz- egy külső (1. sz.) pillér alapját találtuk meg. A pillér kö­ zelében trapéz alakú téglákat és XVI-XVII. századi lelet­ szúságú és 180 m magas legkiemelkedőbb ponttal anyagot gyűjtöttünk össze. rendelkező — az ún. kistanároki mélyút közelében levő Az 1. sz, pillér északkeleti sarkának közelében a 2. sz. — szőlőhegyen található. (12. kép) négyzetes alaprajzú pillér került elő. Mellette reneszánsz A XVIII. századtól erősen pusztuló kastély lerom­ homokkő-ablakkeret, valamint XVI—XVII. századi edények és kályhaszemek töredékei jelentkeztek leletanyagként. bolt, elpusztított falait — az 1960-as évek közepéig — magántulajdonban levő földterületen gyom, bozót és A déli fal környékén törmelékes réteg alatt faszenes, ha- mus, vörösre égett szintet találtunk égy vas ágyúgolyóval sűrű erdő borította. együtt. 1961-ben a terület akkori tulajdonosa1 által foly­ A lőréses várfal és a külső sánc között szintén a fasze­ tatott földmunka során igen jelentős régészeti lelet­ nes, hamus pusztulási réteget ismertük fel. Innen jutott a anyag jutott a Rippl-Rónai Múzeum birtokába.2 felszínre a kis téglalop alakú, piros szemcsés anyagú, zöld. mázas Szent Kristófot ábrázoló csempe két töredéke.9 Az 1966-os ásatási munkákat megelőző műszaki Az 1. sz. terület ún. „gyűrűalakú" törmelékes rétegének felmérés kiderítette, hogy a rommaradványt északon elbontása közben XVI—XVII. századi leletanyagot határoz­ 10 6 m, míg délen 8 m mély sánc veszi körül. Az igen tunk meg. Az említett terület nyugati szélén az I. sz. elhanyagolt, nagy szintkülönbséggel rendelkező ob­ 95 X 95 cm nagyságú négyzetalakú pillért, míg tőle északra a három vájattal díszített, szélén gömbölyített idomtéglá­ jektumnak egyedül a befelé szélesedő töréssel ellá­ ból készült ún. II. pillér-alapozás maradványát is felmér­ tott délkeleti falmaradványa adta a kastély feltárá­ hettük. A II. pillértől keletre a III. sz. nagyobb, ugyancsak sára vonatkozó első biztos támpontot. téglából készült pillér vájatos alapja került elő. Az 1. kutatóárokban a durva törmelékes, murvaréteg Az ún. 2. sz. ásatási terület pusztulási rétegének feltá­ alatt, a déli kastélyfal került elő. A téglafaltól északi irány­ rásakor az I. sz. szoba déli és délkeleti falait felmértük. ban közel másfél méter hosszú, néhány centi vastag égett A II. sz. pillértől északra két L-alakú falból álló pince- réteg húzódott. Az árok metszetében — az égett részek fe­ lejárat, valamint a bejárat mögötti ún. II. — boltozási nyo­ lett — cölöp és oszlopnyomok elkorhadt maradványai raj­ mokat mutató — lejárati helyiség került elő nagyszámú XVI. zolódtak ki.3 Ezek feltehetően — egy nagyobb cölöppel századi zöldmázas, többnyire piramidális díszű kályha­ együtt — a fal belső oldalánál kiképzett, megerősítésre szol. csempe töredékeivel együtt. gáló ledöngölt földréteg tartógerendái voltak. A cölöplyuk Fontosnak tartható a pincelejárat nyugati sarokrésze mö­ északi szélénél két újabb fal nyoma jelentkezett. Mellettük gött, a téglával kirakott, középkori udvar-szint meghatáro­ kirakott járószint került elő. Szelvényfalnál ugyancsak egy 4 zása. A törmelékdomb keleti részének kutatása során a — középkori járószint döngölt nyomait ismerhettük fel. Az fal külső oldalán - nagyszámú mészkőből faragott, díszes, északi védőfal kiszedett helye is előkerült. bordázattal, illetőleg vájattal díszített ablak, ajtókeret tö­ Az északi sáncrész átvágása azt is bizonyította, hogy a redékeit emeltük ki. A falon belül találtuk, feltárásuk leg­ kiszedett főfal északi szélétől közel 10 m távolságban meg­ kiemelkedőbb kőemlékét: a domború faragással díszített található az egykori várárokban végződő - megerősítést akantusz és tölgyfa-leveles, illetőleg rozetta mintás bolto­ szolgáló — rézsű.5 zattartó gyámkövet (peduccio): az egykori reneszánsz bol­ 11 A keleti fal külső oldalánál több nagyobbméretű bordá­ tozat fontos bizonyítékát. A nagyszámú kőanyag - na­ zott, szürkés, vöröses színű igen finom mészkőből készült gyobb méretű téglaboltív töredékkel együtt — a palota pusz­ reneszánsz ablak és ajtó keret töredéke került napvilágra. tulásakor befelé, illetőleg kifelé dűlő emeleti helyiségek fa­ A fal belső oldalánál mindenütt vastag és durva téglás- ragott díszű boltozatához tartozhatott. 6 habarcsos törmelékréteg jelentkezett. Megállapítottuk, hogy A keleti fal nyugati részénél került elő az ún. 111. sz. he­ az előkerült falhoz csatlakozó 2,5 m széles bejárat, egy bol­ lyiség, amelyben mázatlan szürke szemeskályha állt a XVN- tozatos helyiség (pince) ajtó nyílása volt.7 A felszínre ju­ XVII. században. tott kemencétől nyugati irányban egy téglafal, illetőleg egy A 2. sz. terület szélén - az északi kiszedett falrész külső félgömb alakú, boltozatos XVII. századi kemence húzódott. oldalán - a homokból és agyagból emelt sánc átvágása is Az 1970-ben folytatott régészeti feltárómunkánk során az megtörtént. 1. sz. terület a vár délkeleti sarkának 17 m X 20 m-es A 3. sz. feltárási terület legfontosabb ásatási munkáját szakasza volt. Ugyanakkor a 2. sz. feltárási egységként a az észak-nyugati sarok sáncrendszerének átmetszése adta. vár északkeleti sarkának — közel az 1. számúval azonos A sánc rétegében — a középkori udvarszint magasságában nagyságú — területét jelöltük meg. A 3—4 számozású be­ - égett réteg jelentkezett. Világosan megfigyelhettük, hogy osztást a vár északnyugati, illetőleg a délnyugati része 8 az említett pusztulási réteg fölé 70 cm vastag barna agyag­ kapta. (13. kép) réteget, míg legfelül félméter széles, világosabb színű Az ún. 1. sz. terület feltárásának megkezdésekor —adél­ agyagsávot döngöltek a XV-XVI században. A két réteg keleti fal mellett húzott — kutatószelvény (1/1) segítségével két különböző időszak sáncépítéséhez köthető. Az említett meghatároztuk a középkori szintet. északnyugati sáncrész külső peremétől déli irányban1 került A délkeleti várfal kibontása után az 1. sz. ásatási terü­ elő az 1,7 m magas ívelt téglarondella maradványa. A fél- 26 MAGYAR KÁLMÁN

13. otvöskónyi, várásatás alaprajza. 1:200 15 ötvöskónyi, észak—déli 1. sz. szelvf

AZ ÖTVÖSKÓNYI BÁTHORI VÁRKASTÉLY 29 kör alakú védőmű északnyugati és északkeleti részén lőrés 5,6 m széles közét két égett, pusztulási réteggel szabdalt, nyomait, illetőleg a rondella téglapodlójának középirányba erősen törmelékes ráhordás borította. Az L-alakú pincele­ meredeken történő lejtését is rögzítettük. A téglapadló fe­ járat nyugati pillérjének sokszögű téglaalapozását is kibon­ lett XVI—XVII. századi szürke kályhaszemek, illetőleg zöld­ tottuk a bolygatatlan sárgaagyag felett. (A—At) , mázas kályhacsempe töredékek jelentkeztek. Megállapít­ Kutatóárkunk déli felében feltártuk a várkastély kiszedett hattuk, hogy a rondellához csatlakozó északi falat elbon­ déli falának az alapját. Az említett kastélyfal északi részén tották. Egyedül a — helyenként 3—4 m széles — külső sánc­ több kiszedett téglafalcsonk, valamint 70 cm széles alapo­ rész maradt érintetlen. zási részből legömbölyített sarokkal kiugró, ún. bejárati rész Az 1973-as évi régészeti kutatásunkat a délkeleti várfal­ keleti küszöb indítása látszott. A küszöbsaroktól a kisze­ sarok tisztázásával kezdtük. A déli lőréses fal sáncfelé nyúló dett kocsibejárat megmaradt alapozását követtük délnyu­ 14 szakasza az 1/1-es kutatóárok keleti irányú meghosszabbí­ gat felé. E4-E5) E6-E7) tásában előkerült. Az 1974. évben folytatott ásatómunka során került elő a A 2. sz. pillérhez csatlakozó keleti fal alapját is feltár­ várkastély északkeleti részén levő egykori dongaboltozatú tuk.12 Meg/állapíthattuk, hogy a széles küszöb alapja ugyan­ ún. I—II. sz. pincerendszer. (16. kép) A pincerész keleti fe­ csak hozzáépült a pillérhez, illetőleg a falhoz. A pillértől lén, a várfalon kívül végzett kutatómunkával a sáncrend­ és a keleti faltól nyugatra — erős tégla és maltertörmelék szer megépítéséhez, illetőleg a várkastély teljes építési és alatt — a pince csatlakozó tégla boltindítását is megtalál­ pusztulási periodizációjához kaptunk alapvető bizonyítéko­ tuk. Az 1 m hosszú és 58 cm széles, bejárati küszöb feltá­ kat. Meghatároztuk a pince északnyugati sarokfalát. A sa­ rásakor kiderült, hogy a bejárat déli részét vékonyabb (60 rokrészen a pince fölött levő földszinti helyiségbe vezető cm) téglafal, illetőleg az 1. sz. pillér zárja le. A fal déli bejáratok küszöbnyomát hoztuk felszínre. Elő került az északi oldalán az égési, illetőleg pusztulási réteg metszetét a boly­ bejárathoz csatlakozó téglajárószínt, valamint a falsarkot gatatlan sárga anyag felett13 (G-G^ metszet) tártuk fel. erősítő L-alakú támfal is. Ugyanakkor a pincerész belsejé­ ben már szélesebb szakaszon tártuk fel a dongaboltozás A 2. sz. pillértől keleti irányba húzott kutatóárokban (1/3) kétoldali téglaívindítását. A pincerész belsejében minde­ a pillér ferde téglaalapozását vizsgáltuk. Kiderítettük, hogy nütt kisebb és nagyobb leomlott téglaboltozás maradványa, az alapozáshoz 23 cm széles — felül malter nyomokat mu­ valamint nagyobb mennyiségű törmelék került a felszínre. tató, alul rakott téglából kiképzett — építmény támaszko­ Az alapig kiszedett északi pincefal közelében főképpen dott. Az említett alapozás felett törmelék: tégla, malter, és murvás, homokos, törmelékes feltöltést észleltünk. égett réteg jutott a felszínre. Ebben egy XVI. századi zöld­ mázas virág-levél díszes kályhaoromdísz és egy hasonló­ Az észak-déli kutatóárok közepén, valamint tőle keletre korú bronz gyertyatartó adta a korhatározó bizonyítékokat. nagyobb Összefüggő kormos, hamus téglafalmaradványok (H2—H3 metszet). kerültek elő. Az 1. sz. bejárati pillér déli sarkánál nyitott kutatóárok­ Meghatároztuk az L-alakú pincelejárat boltíves tégla­ ban (1/4) a kapubejárat délkeleti téglafalát határoztuk lépcsős bejáratát, valamint a II. sz. pince nyugati boltíves meg. Gömbölyített, kétoldalon élszedéses sarokkal rendel­ bejárattal áttört falát is. (17. kép) kező reneszánsz mészkő párkánytöredékek is jutottak innen Az I. sz. pincehelyiségben végzett szintsüllyesztés után az a felszínre. Kiderítettük, hogy a sánc felé nyíló kapubejárat 1973-as észak-déli kutatóárok teljes feltárása történt meg. előtt pedig meszes, habarcsos, széles járószint húzódott ki­ Az északi boltív közeléből XV. századi talpaspohár aljtöre­ felé. (HH-|5) déke, valamint több vasszeg került a felszínre. A déli fal A sáncon keresztül felvonóhíddal ellátott gyalogkapu já­ közelében előkerült barnás-sárga mázas, pecsételt rozetta rószintjén (1/1. szelvény) az egykori díszes reneszánsz gya­ és címeres, motívumokkal díszített rangos — XV. század má­ logkapu mészkő maradványai, valamint állatcsontok és egy sodik feléből származó — kerámia töredékek adták az alap­ 15 vas ágyúgolyó került elő. vető korhatározást. A kutatóárok középrészén 1,8 m-es mélységben kettős ággal rendelkező köpüs, nyárshoz, illető­ A 2. sz. ásatási felületen az északkeleti várfalsarok ku­ leg villához hasonló vastárgy jutott a birtokunkba. (35. kép) tatását folytattuk. A 2/1 kutatóárokkal a keleti főfal sarok­ részét, valamint a tőle kelet felé 155 fokkal húzódó 2 m-es Ugyancsak a déli pincefal közelében levő XVI. századi fal leágazást tártuk fel. (Mi) (14. kép) réteg felett sikerült meghatároznunk a várkastély pusztulási

14. ötvöskónyi, 2/1 kutatóárok keleti metszetfala. 1:50

A várkastély területének egyik fontos keresztmetszetét észak-déli irányú 2 m széles kutatóárokkal kaptuk meg. Az északi sáncrész átvágása során közel 6 m szélességben bolygatatlan szürke és sárgásbarna döngölt agyagréteg ke­ rült elő. (A-Aj) Megtaláltuk a kiszedett északi főfal törme­ lékkel betemetett helyét. A nagy mennyiségű téglatörmelé­ kes, murvás réteg eltávolítása közben a pincefal leszakadt téglaboltív darabjait, valamint XVII-XVIM. századi kályha­ szemet, kerámiát és állatcsontot tártunk fel. (15. kép) A nagy dongaboltozatos pince kiszedett északi pincefala is előkerült. Az északi és déli boltívindítást mutató falak 30 MAGYAR KÁLMÁN

16. ötvöskónyi, I—«11. pincerendszer feltárás közben. 1974.

szintjét.16 Az égett faszenet és vaslemezdarabokat tartal­ A nyugati törmelékes réteg alján, a vékony égési mazó rétegben vasszeg és XVII. századi kerámia között két réteg alatt21 talált, a XVI. százai elejéről származó XV. századvégi díszes bronz könyvsarok veretet is feltár­ tunk.17 (II. 1-2) lengyel ezüstgaras a pince keletkezésének legkésőbbi idejét jelezte. Az észak-déli kutatóárok keleti feléből — több kiemelke­ dő értékű — főképpen XV. század második feléből származó A pincerész keleti felében, valamint a boltíves le­ tárgy került a birtokunkba. A pince homokos altalaja felett járat előtt talált leletanyag a XV. századból, illetőleg levő vékony járószinten — az égett rétegben — egy domború főképpen a XVII. század második felének pusztulási rézdísz és belső vájattal rendelkező „vésőszerű" tárgyat ta­ 22 láltunk.18 (II. 4) időszakából származik. Értékes leletanyag az égett, hamus pincefenéken előkerült nagyméretű kőágyúgolyó töredék. Feltehető, Végsősoron megállapíthattuk, hogy a 9,6 X 6,6 m2- hogy a legutolsó ostrom során kerülhetett a — tetőt es alapterületű I. sz. pincehelyiség feltárása igen ér­ s a felső helyiségek szintjét áttörő — kőgolyó a per- tékes leletanyagokkal szolgált.19 Párhuzamos, illetőleg nyés pincefenékre. S később omlott rá a többméter téglalap vonalmintát követő fehéranyagú falburkoló vastagságú - helyenként nagyobb tégla boltíveket tar­ mészkőlapok mellett üveg ablakszemek töredékei, vas­ talmazó törmelék.23 ágyúgolyó, valamint néhány faragott kő is feltárást Az 1. sz. pincehelyiséghez hasonló ásatási eredmé­ 20 nyert. nyeket adott az ún. II. sz. pincerész feltárása. AZ ÖTVÖSKÓNYI BÁTHORI VÁRKASTÉLY 31

A boltíves átjáró közelében, illetőleg távolabb igen nagy­ számú, szürke grafitos tálalakú, XVI. századi kályhaszemek töredékei kerültek elő.24 A boltíves átjárótól keleti irányban a földszinti, illetőleg az emeleti helyiségek ledőlt ajtókere­ teit, boltozat díszítő köveit és a belső berendezések dísze­ sebb tárgyait: halványzöld színű hengeres kályhacsempét, sötétzöldmázas táltöredéket, valamint különböző vasaláso­ kat találtunk.25 A szint feltárása során, az északkeleti fal­ saroktól déli irányban magas, kifelé szűkülő lőrés nyílását is bemértük. A pince délkeleti sarkában is meghatároztuk a felső földszinti helyiségbe vezető ajtó küszöb és nyílászáró kö­ vét.26 Ugyanakkor a helyiség déli falában keskeny, bolto­ zatos, lőrésszerű, belső ablak (szellőző nyílása) jutott a fel­ színre. (18. kép) A pincerész déli falától közel két méterre, a keleti faltól 4,8 m távolságra egy nagyobb pusztulási réteget tártunk fel. Erősen oxidálódott vaslemez darabok, vasszögek, fage- rendák elszenesedett maradványai, paticsdarabok, vaskam­ pók között több szürke, grafitos kályhaszem, illetőleg edény töredékeit hoztuk a felszínre. A gazdag leletanyagot adó területen — a puska és ágyúgolyók mellett — különböző ajtópántok és egyéb vasalások jelentkeztek. Ugyanitt szin­ te ép állapotban előkerült egy 2X1 m2-es, háromszög for­ májú vaslemez borítással díszített, zár és egyéb kulcsberen­ dezéssel ellátott reneszánsz tölgyfaajtó.27 (19-24. kép) Az említett pincehelyiség járószintjén (2/11/1.) megálla­ pítottuk, hogy a későbbi időszakban fetöltött 55 cm vastag agyagszint alján 4 cm vastag égéscsík húzódik. Az említett égés egy 45 cm vastag homokjárószintet zár le. A fentiek alapján kiderült, hogy a helyiséget első leégése után újra rendbe hozhatták, illetőleg agyaggal feltöltötték. (20. kép) A várkastély egyik legfontosabb korhatározó anyagát a XV. század második feléből származó zöldmázas kályha, valamint a sárgomázas kerámiacsoport töredékei alkották. Az ugyanitt előkerült leletegyüttes legkiemelkedőbb darab­ jaihoz a XV. század második feléből származó pelikános csempék tartoztak.28 A keleti fal lőrése előtt égett törmelékes réteget,29 vala­ mint a felső emeleti szint pusztulásakor az északkeleti vár­ fal elé dőlt nagyszámú reneszánsz kőfaragványt tártunk fel. A kutatóárok további szakaszában átvágtuk az agyag­ gal döngölt cölöpös rendszerű sáncrészt. Az itt előkerült leletanyag és a sánc formája is jól bizonyította, hogy a XVI. század első felében épített sáncrész a XV. századi lő­ rés eredeti funkcióját átalakította. Ugyanakkor a XVI. szá­ zad közepetáján pusztulás történt, amelynek során a kő- faragványok egy része a lőrés elé hullott, s ezek tetejére ... emelték a sáncfal előtti alacsonyabb feltöltést. A fentieket igazolják az 1/11. sz., illetőleg a 2/III. sz. kutatószelvényben végzett munkák. (25. kép) Az 1/11. kutatószelvény várfal felé eső szakaszának 0—60 cm mélység közötti szakaszán, égett rétegben reneszánsz 17. ötvöskónyi, I. sz. pincehelyiség déli fala, 1974. faragott kövek kerültek elő, több - fehér alapon - kék­ 1:50 mázas, virágos díszítésű XVI—XVI]. századi kerámiával. Az agyagos sáncban egyedülálló jelenséget, egy (1,37 m mély. ségben) dél-északi tájolású csontvázat tártunk fel.30 A csontváz a várfalhoz merőlegesen épített téglalap alakú fal északi oldalához, illetőleg a keleti cölöpsor néhány tagjá­ hoz támaszkodott. Világosan megállapítható, hogy a sánc újraépítésekor egyszerűen a felső rétegbe az égett réteg alá döngölték a tetemet, talán éppen egy ostrom idején. (26- 27. kép) MAGYAR KALMA i elölnézeti rajza a lőrés nyugati oldalnézetével, 1974. 1:50, SZ. pincehelyiség déli falándk Ikelet-nyugat И. ötvöskónyi, 18. AZ ÖTVÖSKÓNYI BATHORI VÁRKASTÉLY

19. ötvöskónyi, II. sz. pincehelyiségben feltárt reneszánsz ajtó, 1974. 1:50

20. ötvöskónyi, 11/1 sz. kutatószelvény nyugati metszetfala, 1974, 1:50 34 MAGYAR KÁLMÁN

22. ötvöskónyi, a reneszánsz ajtó díszített kulcsvédő pajzsa. 1974. 1:2

21. ötvöskónyi, a reneszánsz ajtó felülnézeti rajza, 1974, 1:20

A 2/III. sz, kutatószelvényben - a felső 0—60 cm mély­ ségű pusztulási rétegben XVII. századi kerámia, valamint nagyszámú faragott díszű ajtó, ablakkerettöredékei ke­ rültek elő. A szelvény 0—90 cm mélységű szakaszán31 vas­ szegeket tartalmazó elszenesedett gerenda maradványait is 23. ötvöskónyi, a reneszánsz ajtó díszített vasalása, 1974. szinte teljes egészében megfigyelhettük. Ebben a szelvény­ 1:2 ben — 3,4 mélységig — a pusztulási réteg alatt a szürke­ sárga, illetőleg legalul homokos réteg alkotta a keleti fal sáncát, illetőleg vékonyabb alapozását. Az építés időrend­ jéhez fontos, hogy a falalap mellett — 3—3,4 m-es mélység­ 32 tű, bekarcolt oldalú, XVI. század elejére keltezhető talpas ben — XV. századvégi leletanyag került elő. A kutatószel­ 33 vény keleti és déli felében különböző mélységig húzódó cö­ pohár maradványa is előkerült. (28. kép) löpök metszetét is feltártuk. Az említett — sáncban végig­ Megállapítottuk, hogy a védőműhöz csatlakozó nyugati húzódó —, a földtöltést erősítő cölöpök nyomait, valamint a falat - egy kisebb falcsonkrész kivételével — a teljes mély­ téglalap alakú fal kiszedését megállapítottuk. ségig kitermelték. Nyugati falmaradványhoz egy újabb tég­ A rondella belsejének teljes feltárásakor kibontottuk az lafal csatlakozott keleti irányból. 1,4 m X 2,2 m-es alapterületű, meredek lejtéssel épített Egy XVII-XVIH. századi kemence maradványa is felszínre téglapadozatot. A rondella belsejének feltöltési rétegét is került. feltártuk. (3/1) A padlószinttől számított 1 m-nél nagyobb A rondellához kelet felöl észak-déli irányítású kissé fer­ mélységben szürke, nagyméretű XVI. századi fazék, kályha­ dén futó téglafal csatlakozott. Ez az említett nyugati várfal- szem töredékeit találtuk. A leletek közelében egy kismére- maradvány mellett futott párhuzamosan déli irányba. AZ OTVÖSKÓNYI BATHORI VÁRKASTÉLY 35

24. otvöskónyi, a reneszánsz ajtó díszített veretei, 1974, 1:4 36 MAGYAR KÁLMÁN

25. ötvöskónyi, 2/3 kutatóárok déli metszetfala, 1974. 1:50

26. ötvöskónyi, 1/И. szelvény felülnézeti rajza, 1974. 1:50

27. ötvöskónyi, 1/И, szelvény keleti metszetfala, 1974. 1:50 AZ ÖTVÖSKÓNYI BÁTHORI VÁRKASTÉLY 3?

A saroktoronyhoz délkeleti irányból bekötő téglaépítmé­ lágosan látszott, hogy a belső fal későbbi periódusban nyek rendeltetését is tisztáztuk. Az említett szelvény nyu­ épült, mivel átvágta a szürkés égett feltöltési réteget. (C2- gati metszetfala közelében történő mélyítéskor a kékes, ha- C3) A keleti rondellafal folytatásához csatlakozó téglafalak­ mus agyagból XVI. századi kerámia és állatcsont került elő. hoz nyugat-keleti, illetőleg észak-déli irányban húzódó L- A metszetben felül égett réteget, alatta sárgás anyagot, alakú fal is hozzátartozott, A falak között levő téglalap majd szürke szemcsés réteget, illetőleg legmélyebben a alakú helyiségben — a középkori szinten — vastag égési sárga érintetlen agyagot találtuk. A közelében levő tégla­ réteg húzódott. A fentiek alapján biztosnak látszik, hogy fal északi alapozási árkát is pontosan megfigyelhettük. Vi­ egy tüzelő folyosó vagy sütőház helyisége került elő. (B4- B5)

28. ötvöskónyi, 3/1-3/2 nyugati metszete, 1973. 1:50

Az északnyugati rondella környékén folytatott feltáró­ 3/ц Нв/eti metszete munkánk (3/IV) igen lényeges részét képezte az északi kastélyfal feltárása. A saroktorony északkeleti sarkánál került elő az említett fal rövidebb (1,2 m) szakasza. Meg­ állapíthattuk, hogy a ferdén haladó északi várfalnak még az alapozását is kiszedték a XVIII. században. (29. kép) A 4. sz. ásatási egység északi részének kutatásakor (4/I. szelvény) a területet borító 1 m vastag törmelékben fő­ képpen XVH-XVIII. századi kerámia, illetőleg állatcsont jutott a felszínre. Az ún. 2. sz. fixponttól déli irányban XX. század eleji gyakorló; lövészgödör maradványát tártuk fel. A szelvény északnyugati felénél közel fél méter széles, 35 cm magas, hevenyészettnek tűnő, ferde téglafal került elő. (E2-E3) A téglafal déli végével szemben keletre nagy­ méretű faragott kő jutott a felszínre.34 A kőtől északra élére állított, ledőlt téglafal maradvány került napvilágra. A téglák alatt égett réteg nyomait találtuk. Meghatároztuk a déli kapubejárat kiszedett falának ma­ radványait (4/1). A kapubejárathoz csatlakozó déli vár­ falat, illetőleg a délnyugati rondellát — úgy tűnik — alap­ jaiban teljesen megsemmisítették. Egy összeroskadt kemence patics, illetőleg téglafalát is feltártuk a 4/II. sz. szelvényben. A szelvény északi részénél a sáncfal közelében egy XVI. századi szemeskályha külső keleti falalapja került a fel­ színre. Az erősen égett és törmelékes rétegben több ép és törött, alul tálalakú, míg felső részében négyzetes kályha­ szemet találtunk. A réteg alapján megállapíthattuk, hogy a nagyszámú kályhaszemek, korommal, paticcsal elegyesen a pusztuláskor nyugati irányban dőltek le. (F3—F2; F5—F6) Az említett keleti, valamint a 66 cm széles nyugati kályhaalap falai között nagyobbszámú háromszög alakú oromcsempe, díszes, fonatos szélű, keskeny félhengeres sarokcsempe, több tálalakú és négyzetes tetejű, valamint ugyancsak az oromrészhez tartozó bordás, virág és sza- márhát-ivinditással díszített, pirosra festett, gótizáló kályha- 29. ötvöskónyi, 3/4 keleti metszete, 3/4 déli metszete, szem töredékei jutottak a felszínre. A szemeskályha leletek 3/2 déli metszete, 3/3 nyugati metszete, 1973. 1:50 38 MAGYAR KÁLMÁN

33. ötvöskónyi, bekarcolt díszű pohár, XVI. szd. eleje, 1973. 1:1

30. ötvöskónyi, 4/H. szelvény északi metszetfala, 1973. 1:50

31. ötvöskónyi, XVI. .szd-i kemence alaprajza, 1:50 34. ötvöskónyi, nagyméretű fazék, XVI. szd. eleje, 1973. 1:2

32. ötvöskónyi, XVI. szd-i kemence északi fala, 1973. 1:50 AZ ÖTVÖSKÓNYI BÁTHORI VÁRKASTÉLY 39 közelében piros, szürke mázatlan XVI. századi fazékalj és oldaltöredékei, állatcsontok és egy vas (korom) lapát szol­ gált leletanyagul. (30—32. kép) A nyugati kályhaalap belső oldalának közelében — sárga agyagos téglatörmelékes rétegben — a kályha leg­ felső csúcsíves oromdíszének átégett töredékét figyeltük meg.35 A kályhás kemence felső égésrétegéből égett kövek és kályhaszemek aljtöredékei jutottak a felszínre. Lejjebb feketére égett edénytöredékek és csont, valamint újra kályha alj- és oldaltöredékeket tártunk fel. Sikerült meg­ figyelnünk a második, a harmadik, a negyedik, illetőleg legbelül az ötödik sor kályhaszemeit is. Megállapíthattuk, hogy egy-egy sorban megközelítőleg 6—7 kályhaszem le­ hetett. A szemeskályha összedőlésekor a sorok, alsó és felső diarabokkal keveredhettek. A kemence északi falától délre félméterre és 45 cm mélységben egy nagyobb faszenet tártunk fel. Ugyanitt — a sarokban — szemcsés, homokos tapasztás töredékét is megfigyeltük. Sikerült felszínre hoz­ nunk a kemence teljes északi zárófalát, valamint kibon­ tottuk az északnyugati sarokban lévő fűtőnyílást is. (F8—Fg; Fio-tFii) A XVI. századi kályháskemence feltárása után meghatá­ roztuk a várkastély nyugati, kiszedett téglafalát.36 Az 1966— 1974-es feltárómunkák összefoglalásakor hangsúlyozni kívánjuk a legfontosabb feltárási ered­ ményeket. Megállapíthattuk, hogy az 1966-os régé­ szeti feltárás legfontosabb eredményét a vár terü­ letén húzott 1—2 sz. kutatóárak segítségével érte el. Az említett kutatóárkokkal sikerült elsődleges képet kapni a vár felső rétegeiről, belső objektumairól és kisebb mértékben a leletanyagáról is. A helyenként 35. ötvöskónyi, köpüs vastárgy, 1974. 1 :2 2-2,5 métert is elérő bontási réteg a kastély nagy­ méretű pusztulását, illetőleg elbontását is jelezte. Az 1. sz. (észak—déli) kutatóárok segítségével a habarcsos, döngölt, széles járószint húzódott kifelé. déli lőréses fal belső megerősítést szolgáló cölöp­ A sáncárkon keresztül felvonóhíddal rendelkező ka­ jei, illetőleg a védőmű pusztulási szintje is előkerül­ pu járószintjén az egykori díszes reneszánsz gyalog­ tek. Sikerült a déli meglévő, illetőleg az északi kisze­ bejárat faragott kőmaradványoit — égési, pusztulási dett külső várfal alapjainak pontosabb felmérését el­ réteg kíséretében — sikerült feltárni. Az említett kapu végezni. az árkádos belső udvar felé nyílott, amely alatt szé­ A 2. sz. kutatóárokkal történő keleti főfal kutatása­ les dongaboltozatos pince húzódott. kor a várfal közelében lévő boltozatos pincelejárat Az északkeleti várfalsarok tisztázása során a sánc is felszínre került. felé húzódó ferde falleágazást, illetőleg a keleti sa­ Az 1970-72-ben végzett kutatómunkánk során — az rokhoz csatlakozó északi fal egy részletét is rögzít­ 1. és 2. ásatási területen a későközépkori járó, ille­ hettük. tőleg lakószintet értük el. A várkastély területének 'legfontosabb keresztmet­ Az 1. sz. ásatási területen teljesen feltártuk a déli szetét adta az észak—dél irányú kutatóárok feltárása. lőréses zárófalat. Ezen a zárófalon belül egy árkádos Az északi agyagsánc mögött feltártuk a kissé ferdén \idvar, illetőleg az alsó helyiségekhez vezető két L- futó kiszedett északi fal alapárkát. Ugyanakkor ki­ jlakú pincelejárat falait is feltártuk. bontottuk a nyugat-keleti irányban futó 5,6 m széles A 2. feltárási egységen belül sikerült rögzítenünk a egykori pince északi, illetőleg déli falát. A déli bolt­ teljes keleti, illetőleg részben az északi várfalat íves pincefal közelében a pinoelejárat meredeken is. A várfalakon belül pedig — az I—III. sz. belső lejtő téglaalapját is meghatároztuk. A kutatóárok lakóhelyiségek alapfalai kerültek elő több értékes déli felében több téglafalhoz kapcsolódó kocsibejáró leletanyaggal együtt. keleti küszöbrészét is megtaláltuk. Az északnyugati sarokrondella egy nagyobb lőréses Ásatómunkánk során az északnyugati rondella részletét, illetőleg az előtte lévő külső sáncrészt is teljes feltárását végeztük el. A rondella belsejében meghatároztuk. kibontottuk a megmaradt meredek lejtéssel épített Az 1973-ban először a délkeleti várfalsarkot tisz­ tégla padozatot. A padozat alatt meghatároztuk a táztuk. Megállapíthattuk, hogy az említett falsarok gazdag XVI. század eleji leletanyagot tartalmazó elbontása a XVII-XVIII. században történhetett. feltöltési réteget. Biztosnak mondható, hogy a rondel­ Munkánk során meghatároztuk, hogy az 1. és a 2. lához csatlakozó nyugati kastélyfalat később elbon­ sz. pillérhez tartozó téglafalak a várkastély délkeleti tották. (XVII-XVIII. század) gyalogbejáratának déli, illetőleg északi részéhez tar­ A nyugati fal mellett emelt agyagsáncban a XVII- toztak. A sánc felé nyíló kapubejárat előtt meszes, XVIII. században épített kemence maradványát rs 40 MAGYAR KÁLMÁN feltártuk. A rondella, illetőleg a hozzá csatlakozó AZ ÖTVÖSKÓNYI RÉGÉSZETI ÁSATÁSOK nyugati-keleti falat, valamint a sütőház már említett LEGFONTOSABB LELETANYAGAI falait a XVII—XVIII. században szinte az alapokig ki­ bontották. Az alapos rétegvizsgálat kiderítette, hogy a belső (legdélibb) téglafal a várszakasz feltöltése Az 1966-74 között végzett feltárások nagyszámú 37 utáni periódusban, a XVI. század eleje után készült. leletanyagában a különböző kerámia — főképpen Megállapíthattuk, hogy a várkastély északi falát, va­ XVII. századi - darabok töredékei jelentkeztek a lószínűleg a XVIII. század első felében bontották el. leggyakrabban. A felső pusztulási rétegben folytatott Azon időszakban, amikor a várban a legnagyobb kutatásaink kerámia anyaga — a várásatások felső arányú falbontási munka folyt. szintjein tapasztalható - általánosabb típusok: bög­ A 4/1. sz. szelvényben, észak-déli irányú ún. kerti­ re, fazék és különböző főzőedények mázas, illetőleg téglafalat tártunk fel. Megtaláltuk a téglafal déli ré­ mázatlan töredékeinek darabjaihoz tartoztak. Az egy­ szétől keletre a déli bejárat kerékvető kövét is a hoz­ szerűbb ún. konyhai edények csoportjainál a legna­ zá tartozó íves téglafal-maradványokat. gyobb számban az ún. barnásszürke színű, szem­ Kiderítettük, hogy a nyugati irányban L-alakú, míg csés, durvább anyagú darabokat, valamint különböző keletre téglalap alakú falalappal, északra egyenes színű változatait figyelhettük meg. A már jobb anya­ lezárófallal rendelkező XVI, századi kemence helyén got és fejlettebb korongolást a piros, sárga, illetőleg nagyszámú oromcsempe, sarokcsempe, tálalakú és a fehér színű kerámiacsoportok különböző típusainál négyzetes szájú és egyéb szemeskályha tartozékok fedezhettük fel. Megállapíthattuk, hogy az ugyancsak voltak. A kályhához északnyugati irányban egy fűtő­ gyakori szürke színű, szemcsés anyagú darabok az nyílás is csatlakozott. egyszerűbb edénytípusok jellemzői. Végsősoron a Az 1974. évben folytatott ásatás során került elő a fentemlített csoportoknál XV-XVII. századi lábasok, várkastély északkeleti részén lévő egykori dongabol­ fazekak, bögrék töredékei kerültek elő főképpen. tozatú I—II. számú pincerendszer. A töredékes darabok egyedi jellemzőit a bordás, Az I. helyiségben lévő észak—déli kutatóárok kele­ a vonalkázott, az egymást ferdén keresztező, párhu­ ti oldalánál feltártuk az L-alakú pincelejárat boltíves, zamos, X-mintás, fésűs, bevágott rádlitechnikás, kör­ téglalépcsős bejáratát, valamint a II. sz. pince nyu­ alakú és négyzetes pontmintás, valamint vastag bé­ gati boltíves bejárattal áttört falát. A pincehelyiség lyeges díszítések adták. Ugyanakkor belül a barna, homokos aljrétegében, 90 cm-es mélységben a helyi­ zöld, sárgásbarna, illetőleg kívül-belül a zöld színű ség falalapozásának vége jelentkezett. 2 mázazás mondható a leggyakoribbnak. A nagyszámú A 9,6x6,6 m -es alapterületű I. sz. pincehelyiségben kerámia között szórványosan egy-két grafitos anyagú igen értékes korhatározó leletanyag jutott a felszínre. is megtalálható. Az is kiderült, hogy egy-egy korszak A vékony égési réteg alatt előkerült a XVI. század jellegzetesebb egyedi kerámia anyaga viszonylag ki­ elejéről származó lengyel ezüstgaras jelezte a pince sebb számban került elő. Ugyancsak a pusztulási ré­ keletkezésének legkésőbbi idejét. tegben előkerült konyhaedények csoportjának fino­ A II. sz. pince délkeleti sarkának a felső földszinti mabb anyagú, de általánosabb típusát alkotja a sár­ helyiségbe vezető ajtó küszöb és nyílászáró kövét gás, finom anyagból készült fazék, enyhén vonalká­ határoztuk meg. zott díszítésű perem- és oldaltöredéke.38 A jóval egy­ A délkeleti és déli részben keskeny boltozatos lőrés szerűbb darabokhoz tartozik egy durva, szürke, szem­ és belső ablak emelhető ki. csés anyagú, kihajló peremmel rendelkező fenék­ Fontos leletként — a szürke mázatlan kályhaszemek, töredék.39 Az ugyancsak szürke színű nagyobb méretű zöldmázas kályhák maradványai mellett — egy zár és fazék darabja már jobb anyagból és technikával ké­ egyéb kulcsberendezéssel ellátott reneszánsz tölgy- szült.40 faajtó jutott a felszínre. A bemutatott kerámiatöredékek a XVI. századi ál­ A pincehelyiséget első leégése után újra rendbe­ talánosnak mondható konyhaedények típusait képvi­ hozták és ekkor vastag agyagréteggel töltötték fel. A várkastély legfontosabb korhatározó anyagát — selik. Ugyancsak a konyhai élet jellemző darabjaként a XV. század második feléből származó — zöldmázas szerepelhet egy XVII. századi barnáspiros csúcsos 41 kályha, valamint a sárgamázas kerámiacsoport töre­ fedőtöredék. Ide sorolható a szürke szemcsésanyag­ dékei adták. A Ieletegyüttes legkiemelkedőbb darab­ ból készült, széles, lapos, enyhén hajlított perem­ jaihoz a XV. század második feléből származó „lovag­ mel és rövid köralakú kihajló talprésszel rendelkező 43 alakos" kör pelikános csempéi tartoztak. tárgy, amely sütőtál töredéke lehetett. Fontos egyke­ A 6,6x10 m alapterületű II. sz. pincehelyiség fel­ resztalakú fenékbélyeggel ellátott szürkésbarna fazék tárása után többhelyen átvágtuk az agyaggal dön­ aljrésze. A korainak látszó darab - anyaga alapján - 43 gölt, cölöppel megerősített sáncrészt. inkább a XV—XVI. századi csoportba sorolható. A A XV. század második felében épült várkastélyhoz részletesebben bemutatott töredékek mellett néhány о XVI. század első felében emeltek sáncot. A sánc­ XV-XVI. századi fekete, barnáspiros, barnásszürke részt a XVII. század második fele után történt teljes szemcsés anyagú töredék is figyelmet érdemel. (III. pusztulásig még átalakították. 1-10) AZ OTVÖSKÓNYI BÁTHORI VÁRKASTÉLY

I. 1. otvöskónyi, barnás sárga mázas pecsételt címerdíszű kerámia töredék, XV. szd második fele, 1974.

2. Otvöskónyi, zöldmázas díszített kerámia töredék XVI. szd második fele, 1974.

3. Otvöskónyi, barnás-sárga mázas pecsételt kerámia töredék, XV. szd második fele, 1974.

1:1 42 MAGYAR KÁLMÁN

II. 1—2. otvöskónyi, könyvsarokdíszek, bronz, XV, szd második fele. 1974.

3. otvöskónyi, áttört bronz dísz, XV. szd második fele, 1974.

4. otvöskónyi, mérleg, bronz, XV. szd második fele, 1974.

1:1 AZ ÖTVÖSKÓNYI BÁTHORI VÁRKASTÉLY 43

III. 1-10. ötvöskónyi, kerámia töredékek, középkori, 1970. 5. kép fenőkő töredéke, középkori, 1970. 1:1 44 MAGYAR KÁLMÁN

Az előzőekben megállapítottuk, hogy a kastély fa­ alakú kissé ovális, három lyukkal, letört illeszkedési lainak bontási rétegéből általában XVII. századi le­ felülettel ellátott, helyenként zöldmázas mécses, zene- letanyag került elő. így az északi kiszedett pincefal szerszám(?) töredékével együtt — nehezen meghatá­ felett szűk kiöntőcsöves kancsó szürke, töredékes rozható.48 szájrésze, valamint vékony, barnáspiros színű folya­ A nagyobbszámú kerámia emlékeken túl — a vár tott piros festékkel díszített kerámia darabja jutott mindennapi életére utaló — tárgyak már jóval kisebb a felszínre. A fenti festett darabhoz hasonló barnás­ számban kerültek elő. sárga színű piros folyatott festékdísszel ellátott, XVI— Az élet mindennapi eszközeihez tartoznak a külön­ XVII. századi kerámia a 3/1II. nyugati metszetfalának böző fenőkőtöredékek, valamint az üvegedények cse­ (C2-C3) 55 cm-es mélységéből került elő. kélyszámú darabjai. Az üvegtárgyak közül kiemelked­ A pusztulási réteg alatt előkerült kerámiaanyag ad­ nek az ólomkeretes ablakszemek töredékei, valamint ta a korhatározást a vár északi, illetőleg a rondella a megnyúlt, halványkék színű, enyhén bordázott ki­ környékén lévő sáncainak feltöltési idejéhez. sebb kancsó nyak és válltöredéke.49 Az északnyugati rondella téglapadlójának átmet­ Az előkerült vastárgyak közül - az ácsszegek, vas­ széséből; meszes réteg alatti feltöltésből (M = 1,1 m) kapcsok, kampók, pántok és lemezek mellett, több több XV-XVI. századi perem és oldaltöredék jutott ajtópánt, karika került elő. A feltárt reneszánsz ajtó a felszínre.44 A rondella pusztulási rétege alatt ke­ háromszögletű vasalásai, díszes kulcslyuk vasalása, rültek elő - a várkastély XV. század végi és XVI. szá­ lakatfogantyú és egyéb vastöredékek mellett ajtó­ zad eleji periódusához köthető — egyszerűbb formát fogantyút, hajlított ajtódíszt tártunk fel.50 Az egysze­ mutató edények. Közülük legjelentősebb egy nagymé­ rűbb vastárgyakhoz hasonló típusok a koroknyai retű szürkésbarna díszítésnélküli fazék, amely táro­ várból is előkerültek. lási célokra szolgálhatott.45 Ugyancsak a 3/1. sz. ku­ A koroknyai daraboknál — az egyéb területen is — tatóárok legalsó feltöltési rétegéből (P-Pi) származott mutatkozó rokonság nem meglepő, hiszen Alya Má­ a kisméretű, öblösödő hassal és körbefutó, párhuza­ tyás koroknyai várkapitány 1544-1548- között ötvös­ mos bekarcolt vonalköteggel díszített pohár.46 Talán kónyi földbirtokosa is volt. Az elpusztult koroknyai a várnépek asztal-tartásának tárgyi emléke. (33-34. vár helyén előkerült csiholóvasak, csizmasarok vasa­ kép) lások szintén XVI. századi mindennapi élet jellegze­ Az említett tárgyak közelében több nagyalakú tá­ tes tárgyai. rolóedény, valamint kisebb fazék töredéke is a fel­ Az ötvöskónyi vár mindennapi, konyhai használati színre jutott. Ezek - az észak-déli kutatóárok északi leletanyagához tartozott az előkerült kettős-nyárs, az részében előkerült hasonló típusú darabokkal47 — a olló, a kés, a vaslakat, valamint a vájó és vágó ékek, XVI. századi átépítési (megerősítési) periódus fontos illetőleg egy vésőgyalu. (36. kép) tárgyi bizonyítékai. A konyhai edényeken, valamint a gazdasági célokat szolgáló s a várnépek asztaltartá­ sához sorolható kerámián kívül csak szórványosan kerültek elő a főúri asztaltartás díszedényeire utaló töredékek. Ide sorolhatók a XV. század második feléből származó - halványpiros színű poharak talp­ részei a különböző zöld és sárgamázas kerámiatöre­ dékek, valamint a halványsárga, belül mázas kemény­ cserepek töredékei. Az 1974-es pincefeltárás során előkerült, erősen zöldmázas, valamint fehér alapon kobaltkék, vonalas díszítéssel ellátott edénycserepek, a XVI—XVII. századi úgynevezett törökös kerámia csoportjához köthetők. Az északnyugati rondella keleti szögletes falának kiszedett árkából jutott a felszínre egy — XV. század második feléhez köthető — piros, jól iszapolt pohár és egy nagyobb edény aljtöredéke. Ugyanakkor több zöldmázas pecsételt mintájú díszkancsó töredéke már a XVI. századi főúri asztaltartás jelentős tárgyi em­ léke. A XV. század második felének elsőrangú dísz­ kerámiájához tartozik egy befelé mélyülő, magasabb, peremkerettel rendelkező, ovális alakú, átfúrt, zöld­ mázas darab. A finom, halványpirosra égetett töre­ dék belső oldalát emberarcra emlékeztető, kiemelke­ dő vonalas domborítások díszítik. Ugyancsak egye­ dülálló darabok a kívül barnamázas címerpajzsban különböző mintával díszített átfúrt kerámia töredékei. A fenti darabok pontos rendeltetése — a félgömb 36. ötvöskónyi, vésőgyalu, XV. szd. második fele, 1974. 1:2 AZ ÖTVÖSKÓNYI BÁTHORI VÁRKASTÉLY 45

38. ötvöskónyi, kályhaoromdísz, XVI. szd. 1973. 1:2

darabokat — a várkastély már jelzett lelőhelyein — az előkerült kályhaszem és kályhacsempe emlékek adták. Még 1961-ben jutott birtokunkba a szürke ta- goltdíszű kályhaoromdísz. A hasonló, szürke, grafitos tálalakú, alul korongolt résszel induló kályha marad­ ványaiból igen nagy számban került elő töredék az 1974. évi feltárások során. A kályhamaradványokkal azonos korú és megközelítőleg azonos típusú XVI. századi szemeskályha részletes ismertetését elvégez­ tük.54 így csupán az ún. sütőháznál álló „in situ" fel­ tárt kályháskemence néhány jellegzetes alaptípusát mutatjuk be. A megközelítőleg 80 ép, illetőleg töre­ dékes darabból álló tüzelőberendezés alaptípusát a pirosbarna anyagú, négyszögletes száj alatt hengeres aljrésszel kiképzett típus adja. A vele csaknem azo­ nos darab aljrészén koncentrikus körök: a levágás nyoma, míg belül a felhúzás nyomai látszanak. Az ugyancsak pirosbarna, jól iszapolt anyagú és egyenlő­ szárú háromszög alakú, nyitott oldallal, hátul lapí­ tott hengeres résszel rendelkező darab a kályha felső részéhez tartozott. A kályha szélén fél hengeres, hátul áttört díszű, jobboldali szélén párhuzamos tagolás között, szalagfonatos dísszel rendelkező, valamint dí­ szítésnélküli darabok álltak. Igen jellegzetes darab a négyszög egyik oldalánál levágással kiképzett da­ rab, amelyhez egy másik kályhaszem illeszkedett.55 (37, 37. ötvöskónyi, áttört, díszített sarokcsempe, XVI. szd. 1973. 1:2 39. kép). ч MAGYAR KÁLMÁN

39. ötvöskónyi, négyzetes tálalakú kályhaszem, az illeszkedési felülettel, XVI. szd. 1973. 1 :2

Az előkerült nagyszámú szürke, illetőleg fekete, má- zatlan kályhaszemek, a XV!—XVII. század jellegzetes, egyszerűbb szobáiban lévő tüzelőberendezések da­ rabjai. Az egyszerűbb kályhák és reprezentatívabb mázas típusok közötti átmenet bizonyítékai a szórványosan előkerült — főképpen liliomos díszű kályhaorom dara­ bok adják. Az ún. átmeneti, már a rangosabb kály­ hák csoportjához tartoznak a sárga és zöld XV. szá­ 40. ötvöskónyi, Szent Kristóf ábrázolásos zad második feléből származó táíalakú kályhaszemek zöldmázas csempetöredék, XVI. szd. 1973, 1:2 darabjai. A halványzöld növénydíszes ábrázolású reneszánsz töredék, illetőleg a sötétzöldmázas ún. eperdíszes kályhaoromdísszel rendelkező kályhák maradványai - a téglalap alakú, többszörösen tagolt, kályhapár­ A XV. századi várkastély legdíszesebb kályháját az kánnyal — a főúri udvartartás rangosabb szobáiraak ún. lovagalakos budai műhely pelikán ábrázolásos kályháira utalnak.56 csempetípusával díszítették. A középső mezőben vesz- szőfonásos fészkén ülő, kiterjesztett szárnyú pelikán Lényeges - főképpen horvátországi kapcsolatokra táplálja a fiókáit. A pelikánt körülvevő ágról a négy utaló — kályhacsempék az ún. II. és III. sz. helyisé­ 6i sarok felé egy-egy levél hajlik ki. Az erősebb, illető­ gek, illetőleg az elpusztult pince környékén jutottak leg halványabb, zöldmázzal díszített típusból három, a felszínre. A zöldmázas piros szemcsés anyagú ferde esetleg négy csempéhez tartozó töredék került elő. párhuzamos vonalakkal díszített csempetöredékek 62 A pelikános motívum egyes vélemények szerint a horvátországi (susegrádi), diósgyőri és füleki párhuza­ Rozgonyi család címeréhez, míg véleményünk szerint mait ismerjük.57 inkább a Batthyány család pelikános címerábrázolá­ A kiemelkedően reprezentatív reneszánsz kályhá­ sához kapcsolható.63 (41. kép) hoz tartozik, és ugyanakkor egyedi formát képvisel a A budai lovagalakos kör 18. típusához tartozó piros alapanyagú, zöldmázas, erősen domború, püs­ darabok a várkastély pontos építési dotálásához pöksüveges, fejábrázolást mutató két kályhatöredék. szolgálnak bizonyítékul.64 Az igen díszes zöldmázas reneszánsz kályhához tar­ A reneszánsz várkastély építészeti részeinek leg­ tozó kályhacsempe darabok Báthori Miklós humanis­ rangosabb töredékét a mészkőből készült boltozati 58 ta püspök alakját idézik fel. gyámkő nyújtja. Az említett rangos kőemlék a korok­ Három zöldmázas, piros szemcsés, téglalap alakú nyai várból előkerült — több rokon motívumot és csempetöredék, ugyancsak a kiemelkedő kályhaem­ készítési technikát mutató — reneszánsz gyámkővel lékekhez sorolható. Ez a Szent Kristófot ábrázoló hozható műhelykapcsolatba. A koroknyai gyámkő pe­ csempetípus a diósgyőri várban előkerült XV. századi dig a budavári Fortuna utca 18. számú házból elő- dudást, illetőleg mezítelen férfit ábrázoló csempetöre­ kerlüt gyámkő típusával függ össze.65 Véleményünk dék típusával rokon59 (40. kép). Darabunk ferdevona­ szerint a koroknyai kő anyagával — az ugyancsak a lakkal vágott, léctagos peremdísze, a nyírbátori vár­ koroknyai várban előkerült — Mátyás címeres kőtöre- kastély egyik kályhacsempéjének hasonló csempéjé­ dék azonos. A két kőemlék a várban folytatott Má­ vel mutat azonosságot.60 tyáskori építkezés fontos bizonyítéka (42. kép). AZ ÖTVÖSKÓNYI BÁTHORI VÁRKASTÉLY 47

41. ötvöskónyi, zöldmázas pelikán ábrázolásos kályhacsempe, XV. szd. második fele, 1974. 1:1 48 MAGYAR KÁLMÁN

42. Koroknya, Mátyás címer töredéke, szürke mészkő, XV. sz. második fele. 1:2

A nagyszámú kőemlék sorából két oszlop lábazati téglák. A hőszabályozásra szolgálhattak a ferde lyuk­ része, valamint a rétegesen szélesedő lábazati tö­ kal átfúrt téglák. redék és a puha, tömör kőből készült elszedett, per­ Az épület belsejét fehér színű, illetőleg piros fes­ sely-lyukkal ellátott ajtókeretkő emelhető ki.66 tett csíkkal, bordó, valamint szürke és fehér festék­ A vár gazdag faragással díszített építészeti emlé­ nyommal ellátott vakolás borította. keinek további rangos XV. századvégi, és XVI. század Ugyancsak a falak díszes burkolatához tartoztak eleji bizonyítékait a finom élekkel tagolt homokkő a sárgásfehér, palaszerű anyagból készített — párhu­ bordák, a lemezeit, gömbölyített és hornyolt tagolás­ zamos és egymásból kinövő téglalap alakú vonal­ 67 sal díszített ajtó és ablakkeret, valamint a párkány­ díszekkel ellátott - kerámialapok. kövek töredékei adják (43. kép). A középen széles, A díszes kőkerettel ellátott ablakokat körkeretes, sima, lemeztag két oldalán párhuzamosan, ritmiku­ kis kúpalakú üvegszemekkel látták el. Az egykori san mélyülő, szegletes, illetőleg gömbölyű bordázat­ tetőt lapos, illetőleg kúpcserép fedte. tal ellátott építészei tagozatok egy rangos kőfaragó­ A nagyobbszámban felszínre jutott paticstöredékek műhely munkáját sejtetik. Építészeti emlékeinket va­ a kemencék, illetőleg az egyszerűbb épületek marad­ lószínűleg a főúri műhelyekben dolgozó kiváló kő­ ványaihoz tartoztak. faragók vagy azok tanítványai készíthették (44. kép). Feltárásunk eredményeinek rövid összegezésekor megállapíthatjuk, hogy a történeti adatok szerint már A különböző formájú, méretű és kiképzésű egy­ a XIV. századtól nagyobb birtokosairól ismert helység szerű, illetőleg bonyolultabb idomtéglák között állat­ kastélyának korábbi, gótikus nyoma még nem került lábnyomokkal (sertés, kutya), illetőleg patkó (és fél­ elő. Az 1966-74. évek között végzett ásatások anya­ hold) díszítéssel ellátott darabok találhatók. A patkó­ ga a XV. század végére, de főképpen a XVI—XVII. díszes töredékek alapján a XVI. század elején történő századra utalnak. — valószínűleg a végvár rendszer kiépítésével kapcso­ Az ötvösi várkastély a XV. század második felében latos — átépítésre gondolhatunk. Az erősen túlégetett épülhetett és a XVI. század elején átalakított négy és az oldalán zöldmázzal rendelkező téglák a kas­ sarokbástyás reneszánsz kastély típusát mutatja. A tély már tárgyalt díszességét emelték. Talán egy mű­ kastély a XVil. század második felének végén leégett hely maradványai a vastag grafitos réteggel bevont és pusztulásnak indult. AZ OTVÖSKÓNYI BÁTHORI VÁRKASTÉLY 49

43. Otvöskónyi, faragott ajtókeret kőtöredék, XV. szd. második fele, 1970. 1:5

44. Otvöskónyi, faragott ajtókeret kőtöredék, XV. szd. második fele, 1970. 1:5 50 MAGYAR KALMAN

45. ötvöskónyi, patkóalakú díszítéssel ellátott téglák, XVI. szd. eleje, 1970. 1:5

46. ötvöskónyi, idomtéglák, középkori, 1970. 1:5 AZ ÖTVÖSKÓNYI BÁTHORI VÁRKASTÉLY 51

Megállapíthattuk, hogy a somogyi főúri reneszánsz építőmühelyekkel kapcsolatot tartó, ötvöskónyiban dolgozó kőfaragóműhely rangos építészeti faragvá- nyokat készített. A félhold és patkóalakú bélyegdí­ szes téglák Kaposszentjakabon és Somogyváron ha­ sonló formában kerültek elő. Feltételezhető tehát, hogy a XVI. századi végvári átépítések során azo­ nos műielyből (somogyi) kerültek ki az említett bélye­ ges töredékek.68 (45-46. kép) A délkeleti részen felvonóhidas gyalogkapuval, a déli reizen nagyobb kocsibejáróval ellátott várkas­ tély északnyugati és délnyugati részét félkör alakú rondella erősítette. Északkeleti részén egy kiugró fer­ 47. ötvöskónyi, lengyel ezüst garas első oldala, de fallal rendelkező - téglalap alakú falszoros végén XVI. szd. eleje, 1974. 2:1 - emeletes négyzetes alapú torony (?) állhatott. A gyalogkapuval szemben a várfalak által körbe­ zárt árkádos udvart a szerényebb díszű (piramidális rendezési tárgyak a Báthori család európai igényét kályha, szürke szemes kályha) kályhákkal ellátott I- és kapcsolatát is jól mutatták. (Olasz üvegek stb.) III. földszinti helyiség zárta le. Az említett helyiségek Úgy tűnik, hogy a legrangosabb Báthori közpon­ felett piros, barnásvörös és fehér vakolatfestéssel, tok: Babócsa, Segesd, Marcali feltárásáig a már fel­ valamint párhuzamos és téglalap alakú vonalköteg­ tárt somogyi Báthori várak (ötvöskónyi, Fejérkő) szol­ dísszel sllátott kerámialapokkal díszített, rangos, lo- gálnak a legfontosabb régészeti és történeti bizo­ vagalakDs (pelikános), püspösfejes, Szent Kristófot nyítékokkal. ábrázoló kályhákkal ellátott főúri emeleti szobák áll­ Az egykori ötvös i Báthori várkastély művelődéstör­ tak. téneti képének rekonstruálásához a nyírbátori, ecse- Az udvar és az í-lll. helyiségek alatt boltozatos di történeti adatok adnak kiegészítő és hiánypótló pincék lúzódtak. A pincék lejárata az I—II. számú forrást. Az ecsedi XVII. századi inventáriumból kide­ nagyobb méretű nyugat-keleti irányú földalatti he- rült, hogy az ebédlőpalotán túl „á//otí az úr kőbol- lyiségekiez csatlakozott. Az említett pincehelyiségek tos háza". Az említett helyiségnek ,,zöld színűre fes­ kutatásc során a földszinti helyiségek bejáratait fel­ tett, bélelt, vassarkos, hevederes, kulcsos ajtaja az tártuk. Ugyanakkor a II. sz. pincehelyiség déli, illető­ ebédlőpalotából nyílott. Ónba foglalt, hatszegre met­ leg keleti falában két lőrés, illetőleg szellőző nyílá­ szett, kristályüveges, négyfiókos ablaka és belül sze- sát is meghatároztuk. nelő, zöldmázas kemencéje" is ismert.70 Az úr házá­ A feltárás eddigi menete alapján úgy tűnik, hogy ból a kőboltozatos asszonyház nyílt, ahol — a kívül fűtő, a dongaboltozatos pincerészeket legkésőbb a XVI. zöldmázas kemencén túl - több díványszőnyeg, fes­ 69 század elején alakíthatták ki. tetlen ágy, rézláda, asztal és egyéb tárgy található. Az igen értékes leletanyagból kiemelhető a már Az asszonyház mellett a leányasszonyok háza állt, említett díszes reneszánsz tölgyfaajtó, valamint a kor­ amelyhez az „öregasszonyok kőboltos háza" csatla­ határozó lengyel ezüst garas. (47. kép) kozott. Az öregasszonyok szobájából nyíló „alsó­ A kaslély nyugati felében a sütőház kályháskemen­ leányasszonyok" háza mellett volt a sütőház. Innen céit, míg délebbre a lépcsőzetesen lejtő udvar — kelet felé az ún. szegelet-palota húzódott. A középső kocsifordulóval és kúttal rendelkező — részei kerültek palotából és a karfás folyosóról közelítették meg az elő. ún. szegelet boltos házat, amelyben pisztolyokat, A vadászkastélyt a XVI. században újabb, dön­ puskákat, ágyúkat, tőröket és alabárdokat tartottak. gölt agyiigsánccal, illetőleg többnyire cölöpös agyag, Az emeleti (felső rend) házak alatt különböző „a/só földtöméssel erősítették meg. A több ostromot is el­ rendházakat" említett az összeírás. szenvedett épületet a sáncon kívül külső palánk kerí­ A különböző bástyák környékén — a porkoláb ház­ tés is védte. tól kezdve — a sóház, az ecetesház, a pince és a A középkori ember asztal tartásának, étkezésének liszttartó szuszékok ismertek. A Nyírbátorban is emlí­ fontos bizonyítékait jelentik a nagyobb mennyiség­ tett udvarbírák háza deszkás tornáccal, pitvarral ben előkerült őz, vaddisznó, fácán, nyúl, valamint csir­ épült, amelyben különböző deszkarekesz állt. ke, sertés és marhacsontok. Az ecsedi vár szárazmalma mellett tudunk a ko­ A kastély XVI—XVII. századi urainak és várnépeinek vácsműhelyről, az istállókról és végül a tömlöcökrőf egykori életéhez néhány szép lelet (díszkerámia, is. kályhacsempe, gyertyatartó stb.) ad bepillantást. A Báthoriak családi központjának belső kerítése A Báthoriak időszakának (XVI. század első fele) és különböző kapuja is szerepel, mint a vastag desz­ mindennapi életére — a fenti régészeti forrásokon kából karózott tőkekapu. A bejárati híd végén a túl — a fejérkői vár feltárására adott kiegészítő ké­ közöttük sövényes, tapaszos, szalmával fedett dara­ pet. Az ott előkerült rangos építészeti és egyéb be- bontházat is megemlítették az összeírok.71 52 MAGYAR KÁLMÁN

A fenti forrás igen jelentős, mivel egy XVI. száza­ erdélyi várkastélyaik reneszánsz emlékein tükröződ­ di Báthori vár belső berendezéséről és főképpen be­ nek főképpen.72 S ezek a fontos bizonyítékok a nóg­ osztásáról is alapvető képet kaphattunk. rádi, buijáki, és a Somogy megyei Báthori uradalmak Véleményünk szerint a nyírbátori, babócsai, seges- vár és várkastély építkezéseinek régészeti feltárásai di és némileg az ötvöskónyi — XV—XVI. században ki­ révén további alapvető forrásokkal egészülhetnek ki.73 épült várkastélyok - beosztásukban és berendezésük­ A nyírbátori, fejérkői és az ötvöskónyi várkastély ben a Báthoriak alapvető igényét és rangját tükröző eddig feltárt régészeti anyaga - úgy érezzük - jól XVIII. századi ecsedi várkastélyhoz lehettek hason­ bizonyítja a Báthoriaknak - a középkori Szabolcs- lóak. Szatmár, valamint Somogy, illetőleg országos szem­ A fentieket kiegészítő és igazoló XVI-XVII. századi pontból is - fontos XV-XVI. századi művelődéstörté­ adatok a Báthoriak — templomépítkezései mellett - neti szerepét74

A IV. FEJEZET JEGYZETEI

1 MAGYAR 1973, 349. Erdős, nehéz terepen folytatott ku­ 18 Az I. sz. pince D-i falától 1,2 m-re, a nyugati faltól 4,19 tatást PAPP 1967, 3-11 és DRENKO 1961, 142. mére 1,5 m mélységben kerültek elő. (ÖV 1974, FN 37.) 2 A három 61.304.1. Ltsz. darab mérete: H = 13,2 cm, Papp László vésőgyalunak határozta meg. (PAPP 1963, 11 cm és 8,5 cm; Sz = 63 cm, 5,6 cm és 5,4 cm; 207, 209.) V = 0,8 cm, 0,8 cm és 0,6 cm. 19 ÖV 1974, LN Sz 1-85, 1-720, 1-7630. 3 Az 1966-os rövidebb ideig tartó kutatás vezetője dr. Dra- 20 ÖV 1974, LN Sz 10, 18-19. A felső bejárati szint pillé­ veczky Balázs szerint: „a felső murvaréteg— 65 cm-ig igen rétől 3,14 m mélységben. durva, alatta az égési rétegig — összenyomottabb és 21 ÖV 1974, FN 20. A déli pincefalindítás DNY-i sarkától meszesebb". 1,75 m-re, a déli pincefaltól 0,3 m-re 2,6 cm átmérőjű 4 A fal és a járószint közötti 5 m-es szakaszon — 65 cm és 2,95 g súlyú garas. vastag csont és kerámiatörmelékkel elegyes szürkés, 22 A pinceszakasz nyugati sarkában két XV. századi pohár égett, hamus és murvás réteg jelentkezett. aljtöredék, illetőleg nagyobbszámú XVI-XVII. századi 5 Az árok átvágásának szintjeit a felső humusz, a 65—80 „törökös" kerámia töredéke került elő. (J—Ji metszet.) cm vastag omladék, illetőleg alul a fekete vizenyős ré­ 23 ÖV 1974, FN 28. A déli faltól 2,4 m-re, a DNY-i sarok­ teg jelzi. A várárokban — Paizs János és Merész István tól 5,9 m-re, a nyugati faltól 5,45 m-re égett, hamus ré­ ötvöskónyi lakosok emlékezete szerint = „több évtizede tegben és a déli fal 3. gerenda nyílásától 1,2 m mély­ mocsaras, nádas volt." Hasonlót közöl SÁGI 1960, 132— ségben. 133. 24 Az igen nagy számban előkerült tördékek alapján úgy 6 MAGYAR 1973 b, 349. véljük, hogy a földszinti helyiség ÉNY-i sarkában áll­ 7 Az 1974. évi várásatás során az I. sz. pincehelyiség felé hatott a XVI, századi szürke kályha. Hasonló típusú da­ eső szakaszát is feltártuk. rabokat találtak Márévárban. (G. SÁNDOR 1964, 123.) 8 A 3. sz. terület az ÉD-i kutatóárok nyugati, illetőleg a 25 ÖV 1974, FN 1-41. Az előkerült leletek pontos doku­ KNY-i kutatóárok északi széléig tartott. mentálásáért és a rajzanyag készítése terén végzett ala­ 9 MAGYAR 1973b, 353. pos munkáért Hrotkó Zsuzsanna és Merész Emese 10 A négyzetes, ún. téglapillér belső délnyugati sarkától aszisztenseknek köszönet jár. 6,3 m-re, míg az északnyugati sarkától 6,7 m-re. 26 A DK-i sarokban lévő földszinti ajtónyílás 1,57 m hosszú 11 A boltozattartó gyámkő meghatározását és értékelését és 22,5 cm széles homokkő küszöbét is feltártuk. dr. Balogh Jolán szívességének köszönhetem. 27 Az ajtó a földszinti, de inkább az emeleti helyiségek 12 A pillér aljával egyvonalban agyagra rakott — kő­ eqyikéből származott. tömbökből álló — küszöbszint alapozása került elő. 28 ÖV 1974, FN 25, 33, 35. 13 29 Az égett réteg a várkastély délkeleti, keleti illetőleg Ld. K-KlF L-LL L2-L3 és M-Mi metszeteket. Hasonló északkeleti részén figyelhető meg főképpen. A réteg a sáncátvágást közöl HABOVSTIAK 1972, 5. A lőrés előtt várkastély nagyobb ostroma során történt pusztulással lévő sáncrészbe igen magasról is hullottak kőfaragvá- hozható kapcsolatba. nyok, illetőleg téglatörmelékek. A lőrés előtti alacso­ 14 A kocsi bejárathoz, illetőleg a nyugati falhoz az alapig nyabb sáncrészt teljesen ez a pusztulási anyag töltöt­ kiszedett rondella (DNY) csatlakozott. te fel. 15 ÖV 1974, LN Sz 1525, 4469. - HU ML 1971, 1-4. 30 Az 1,37 m mélységben DÉ-i tájolással (15°-ra Ny-ra) 16 Ld. J-Ji metszet. előkerült csontváz fölött téglatörmelék és XVI-XVII. szá­ 17 ÖV 1974, LN Sz 132, 132/1. Az ÉD-i kutatóárok K-i met­ zadi kerámiamaradványok voltak. (A csontváz nyakcsigo­ szetfalánál, a déli pincefaltól északra 24 cm-re 70 cm lyájánál oxidálódott vascsat, a medencecsontja felett mélységben. (J—J± metszet) a 132/1. sz. darab félbe- vasszegek, a térdcsontnál L-alakú oxidálódott vas, az törött. Hasonló darabok kerültek elő az egri vár ása­ alkarcsontnál kis üveglemez, míg a térdcsontnál égetett tásánál. (KOZÁK 1963, 136, 169.65.Ó.) agyaggolyó jutott a felszínre.) AZ ÖTVÖSKÓNYI BÁTHORI VÁRKASTÉLY 53

31 ÖV 1974, FN 31, 39. Átlagosan 50-60 cm mélységben 55 ÖV 1973, LN Sz 2024, 2033, valamint 1167, 1163, 1164. jutottck a felszínre. A cölöperődítésekre Szigetváron és 1165. van jó példa. KOVÁTS 1967, 235. 56 RRM Ltsz. 72.79.78 és ÖV 1974, EN 7. 32 ÖV 1974, FN 36. 57 STAHULJAK-KLOBUCAR 1958, 14-16. ábra. A diósgyő­ 33 ÖV 1573, LN Sz 1008. Barnásszürke, erősen szemcsés ri vár ÉK-i falszorosának déli szelvényében pirosra ége­ anyagú. M.: 7,8 cm. Szátm.: 5,9 cm. Tatm.: 4,5 cm és V.: tett zöldmázas 14x9,8 cm2 nagyságú, 1,1 cm vastag 0,5 cm. „török" mustrás darab mellett — azonos lelőhelyen - 34 A kocsibejárót nyugati kerékvetőköve lehetett. (Az 1973-as egy szürkére égetett 12x9 cm-es és 0,8 cm vastag töre­ feltárás után ismeretlen tettesek széttörték.) dék is előkerült. Az első diósgyőri típussal rokon a fü- 35 A kálvháskemence rétegeinek alapos bemutatását az öt- leki darab. (KALMÁR 1959, L. VII. t. 3.) vöskónyi várkastély kályhái с dolgozatunkban kívánjuk 58 MAGYAR 1973b, 355. elvégezni. 59 A diósgyőri várásatás során a keleti falszorosban került 36 A nyugati, veszélyeztetett oldalon lévő — meglepően vé­ elő a piros, soványított anyagú, sárgazöld-mázas 8x7 cm kony I80 cm) — téglafal külső oldalán erősebb fal meg­ nagyságú XV. századi dudást ábrázoló töredék. A szür­ létévé kell számolnunk. kére égetett, soványított, ezüstzöld-mázas 12,6x10,8 cm 37 Az 1974. évi ásatásunk során is megfigyeltük a XVI, szá­ nagyságú mezítelen férfit ábrázoló darab a déli fal­ zad eleje után történt átépítést, illetőleg a megerősítés szorosból származik. perióc usait. 60 MAGYAR 1973a, 70. és XXXV. t. 3. 38 72.83.'. Ltsz, db vastagsága 0,9 cm. 61 ÖV 1974, LN Sz 6890, 6893, 6893/1, 6895, 6896. és ÖV 39 A 72.S3.2. Ltsz. db szintén 0,9 cm vastag. 1974. FN 25, 33, 35. Halványabb és erősebb zöld máza- 40 A 72.83.11. Ltsz. db. 1,2 cm vastagságú. zású darabokból áll. 41 A szemcsés anyagú, gombnélküli és 0,6 cm falvastag­ 62 FÜGEDI 1974, 39. ábra. ságú löredék 72.83.43. Ltsz-on szerepel. 63 NAGY 1857, 239. 42 A 72.97.21. Ltsz. és 0,7 cm vastag töredék alig ismert 64 HOLL 1971, 177., 180. 155. ábra. típushoz tartozott. 65 MAGYAR 1973b, 355 - BALOGH 1974, 50, 56.65. j. 43 A 72.97.16. Ltsz. szemcsés és 1,2 cm vastagságú töre­ Márévárban is helyi kőfaragók dolgoztak. (SÁNDOR dék formailag hasonló típusai a XIII—XIV. századra kel­ 1964, 126.) tezhetlek. 66 RRM VK Ltsz. 73.1733.10, 73.1733.17, 73.1733.9., 73.1733.15. 44 ÖV 1S 73, LN Sz 720-728. és 73.1733.20. Az ajtó és ablakkeretkövek jó rekonstruk­ 45 ÖV 1973, LN Sz 905-919:89-1107. Szürkésbarna, szem­ cióját ld. TÓTH 1973, 231-240. csés anyagú. M.: 28 cm. Szátm.: 27,2 cm. Tátm.: 13,8 67 ÖV 1974, PN 16, 26, 35. cm. V : 0,9 cm. 68 Egy hasonló díszű téglatöredéket a dr. Bakay Kornél ve­ 46 Ld. 33. jegyz. A darab a XV. század második felére, il­ zetésével folytatott somogyvári bazilika ásatásánál: a letőleg a XVI. század elejére keltezhető. Hasonlóidé DNY-i torony felső törmelékes rétegében figyelhettünk magasabb talprésszel rendelkező darab Sümegen került meg. (BAKAY 1973, 341-348.) A kaposszentjakabi da­ elő. (KOPPANY-KOZÁK 1969, 113.) rab a RRM RR-ban 66.179.1. Ltsz-on. 47 ÖV 1S73, LN Sz 994-1001, 918, 989 és 572-591, vala­ 69 A pincelejárati részhez hasonlót tártak fel NOWOSAD- mint 729-826. GRYL 1970, 262.10. A sümegi várban is különböző perió­ 48 ÖV 1574, FN 27, 29. ÖV 1974, LN Sz 1525, 4469, 4471, dusban épült pincerészek kerültek elő. (KOPPÁNY- - GEIEVICH 1971, LXXX1. 211. ábrán lévő darab for­ KOZÁK 1969, 101.) mája hasonlít a legjobban. 70 Szatmár V. 463-466. - MOKF IV. 1967, 1. 136-137. és 49 ÖV 1974, LN Sz 1567, 1582. - RRM RR Ltsz. 72.83,45, 139-142. - TAKÁCS 1970, 218-219. 72.95.27. és 72.101.1. és 72.101.3. 71 Szatmár V. 465-466. A XVÍI. századi jelentős várak áb­ 50 ÖV 1974, FN 34 és ÖV 1974, LN Sz 587-592. A II. sz. rázolását ld. L1CHNER 1964, 1-12. - POZDISOVSKY pincehelyiség, déli falától 2,7 m-re, a boltíves bejárattól 1968, 69-75. - VALLASEK^FIALA 1972, 87-89. 4,34 m-re és"2,4 m mélységben kerültek elő. Ld. a 2/H/1. 72 BUNYITAY 1887, 43. - RADOS 1931, 214. - GEREVlCH sz. ku:atóárok J2—J3 metszetét. 1934, 236-237. - GENTHON 1936, 20, 22. - BALOGH 51 A rácsokra, illetőeg ajtóveretekre HÉJJNÉ 1960, 222- 1943, 102-103. - Uö. 1954, 250-251. - BOGDAN 1967, 223. A lószerszámdísz eredeti rendeltetésének megállapí­ 89-90. - TAKÁCS 1970, 43-44, 46, 57, 184, 187-189, tása még kétséges. Talán mérleg tányérja volt. 193, 241. - NAGY 1970, 24. - CSORTÁN 1972, 350- 52 A félbetörött kőlövedék alján, illetőleg környékén erősen 358. - NAGY 1963, 5-409. és a fontos Báthori-Pekry égett pernye és korom rétege húzódott. várra FIALA 1966, 43-44. 53 MAGYAR 1973b, 355. 73 MMT III. 1954, 301. - PATAY 1959, 16. - TAKÁCS 1970, 54 A szürke kályha töredékeivel azonos darabok Sümegen 223. Az ötvöskónyi várkastély ezideig inkább a cseh­ kerültök elő. (KOPPÁNY-KOZÁK 1969, 107.) A sümegi országi, szlovákiai várkastélyokkal hozható párhuzamba. szürke, hasonló típusú darabokat a XV—XVI. századra, (FINÓ 1967, 3-492. - DRENKO 1971, 1-10.) A somogyi míg ci vöröses színű kályhaszemeket a XVII. századra Báthori várak feltárása után határozhatjuk meg törté­ kelteze Kozák Károly. (KOZÁK 1972, 271-290.) neti és teljesebb művelődéstörténeti szerepét. (ROTH 1969, 199-275. és Uő. 1970, 151-214.) IRODALOMJEGYZÉK

Bakay 1965 Bakay K., Régészeti tanulmányok a magyar államalapítás kérdéséhez. DDI Pécs, 1965. Bakay 1973 Bakay K., Előzetes jelentés a somogyvári bencés apátság 1972-73. évi feltárásáról. SM К 1. Balogh 1956 Balogh I., Nyírbátor története. (Szerk. Szalontai B.,) BIMF 1. 1956. Balogh 1939 Balogh J., A későgótikus és renaissancekor művészete. Magyar Művelődéstörténet II. Bp. 1939. Balogh 1943 Balogh J., Az erdélyi renaissance I. (1460-1541.) Kolozsvár 1943. Balogh 1954 Balogh J., A magyaországi négysarokbástyás várkastélyok. MÉ 3. 1954. Balogh 1966 Balogh J., A művészet Mátyás király udvarában. Bp. 1966. I—II. Baiogh 1970 J. Balogh: Die ungarischen Mäzene der frührenaissance JKIU. V. 1970. Balogh 1974 Balogh J., Későrenaissance kőfaragó műhelyek. Ars H. I. 1974. Balogh 1903 Balogh M., Oláh Miklós Hungáriája mint művelődéstörténeti kútfő. Bp. 1903. Bánkúti 1957 Bánkuti I., Az Alföld népének harca a török hódítók ellen a mohácsi csata után, 1526-1527. AHSZ II. Szeged 1957. Barta-Fekete 1973 Barta G.-Fekete N. A., Parasztháború 1514-ben. Bp. 1973. Benda 1966 Benda K., Zrínyi Miklós, a szigetvári hős. SZE Bp. 1966. Bogdan 1967 A. Bogdan: Date privind ansamblul cetatii din Tirgu Mures. SM II. Tirgu Mures 1967, Bonis 1971 Bonis György, A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Bp. 1971. Bunyitay 1887 Bunyitay V., Szilágy megye középkori műemlékei. Bp. 1887. Csányi 1889 Csányi F., Lapok Somogy megye múltjából. Kaposvár, 1889. Csánki 1894 Csánki D., Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. Bp. 1894. II. Csortán 1972 Csortán F., Marosújvártól Alvincig. K. 31. 3. 1972. Dienes 1972 Dienes I., A honfoglaló magyarok. Bp. 1972. Draveczky-Sági-Takáts 1964 Draveczky B.-Sági K.-Takáts Gy., A Somogy megyei múzeumok régészeti adattára. SM F 2. Kaposvár, 1964. Drenkó 1969 Z. Drenkó: Turecky hrad Sobotka VC. 3. 18. 1969. Drenkó 1971 Drenkó Z., A Strázky községi kastély régészeti vizsgálata. ZSNM H. 65. 1971. 11. RRM.K Ltsz. 4888. Dselázáde 1896 Dselázáde M., Az országok osztályai és az utak felsorolása. Török történetírók II. (1521-1566) Ford. Thury József. Bp. 1896. Eckhardt 1944 Eckhardt S., Telegdy Pál és János levelezése a XVI. század végéről. Bp. 1944. Engel 1968 Engel P., A magyar világi nagybirtok megoszlása a XV. században. 1. ÉKÉ IV. Bp. 1968. Engel 1970 Engel P., A magyar világi nagybirtok megoszlása a XV. században. 2. EKÉ V. 1970. Entz 1957 Entz G., Művészek az erdélyi gótikában. Kelemen Lajos emlékköny. Kolozsvár, 1957. Entz 1963 G. Entz: Nouveaux résultats des recherches poursuivies en Hongrie sur la gothique tardif et la Renaissance. SH 53. Bp. 1963. Entz-Szalontai 1969 Entz G.-Szalontai B„ Nyírbátor. Bp. 1969. Fiala 1966 A Fiala: Stavebné Clenerie násich hradov V. 13. A. 14. Stör. VC 15 l. 1966. Fino 1967 J.—F. Fino: Forteresses de la France Médiévale. Paris, 1967. Fügedi 1970 Fügedi E., A 15. századi magyar arisztokrácia mobilitása. Bp. 1970. Fügedi 1974 Fügedi E., Uram, királyom... (A XV. századi Magyarország hatalmasai.) Bp. 1974. Füssy 1902 Füssy T„ A zalavári apátság története. PRT VII. Bp. 1902. Genthon 1936 Genthon I., Erdély művészete. Bp. 1936. Gerevich 1934 Gerevich T., Erdélyi művészet. MSZ 22., 2/86. Bp. 1934. Gerevich 1971 L. Gerevich: The art of Buda and Pest in the Middle ages. Bp. 1971. Ghimesi-Forgách 1866 Ghimesi-Forgách F., Nagyváradi püspök Magyar Históriája. MNN II. 16. Pest, 1866. (Közli Majer Fidél.) Habovstiak 1972 A. Habovstiak: Stredoveké hrádky na Slonensku VC 1. 21. 1972. Heckenast 1970 Heckenast G., Fejedelmi (királyi) szolgáltatónépek a korai Árpád-korban. Bp. 1970, (Ért. tört. tud. köréből. Új sorozat 53.) Héjjné 1960 Héjjné D.—A., Vasművességünk védelmében. MV IV. 4. 1960. Holl 1971 Hall I., Középkori kályhacsempék Magyarországon II. BpR. 22. 1971. Huml 1971 V. Humh Nalez renesancni keramiky Praze „Na Slovanech" AR. 23. 2. 1971. Ford. RRMK. Ltsz. 4890. Istvánffy 1962 Istvánffy M„ A magyarok történetéből MH VI. Bp. 1962. Jenéi 1968 Jenéi F., Az ecsedi Báthoriakról. JAMÉ X. 1968. Kalmár 1959 Kalmár J., A füleki (Filakovo) vár XV-XVII. századi emlékei. RF II-4. 1959. Kanyar 1967 Kanyar J., Harminc nemzedék vallomása Somogyról. Kaposvár, 1967. Karácson 1904 Karácson I., Evlia Cselebi török világutazó magyarországi vonatkozásai. 1660—1664. Bp. 1904. II. Karácsonyi 1901 Karácsonyi J., A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. II. Bp. 1901. Kálmán 1973 Kálmán В., A nevek világa. Bp. 1973. Király 1974 Király L., Történeti emlékek Somogy megye földrajzi neveiben. Somogy 1974/2. Kaposvár, 1974. AZ ÖTVÖSKÓNYI BÁTHORI VÁRKASTÉLY 55

Kocztur 1964 Kocztur É., Somogy megye régészeti leletkatasztere. RF II. 13. Bp. 1964. Kolba-Németh 1973 Kolba J.-Németh A., ötvösművek. Bp. 1973. Koppány-Kozák 1969 Koppány T.-*Kozák K., A sümegi vár feltárása és helyreállítása. MM 1963-66. Bp. 1969. Koppány-Sági 1967 Koppány T.-Sági K„ A kereki fehérkő vár története SMF. 9. 1967. Kováts 1967 Kováts V., Sziget várának kutatás történetéhez. JPMÉ 1966. Pécs, 1967. Kozák 1963 Kozák K., Az egri vár feltárása (1957-62). EMÉ I. 1963. Kozák 1972 Kozák K„ A sümegi vár XV-XVM. századi kályhái VMK 11. 1972. László 1944 László Gy., A honfoglaló magyar nép élete. Bp. 1944. Lichner 1964 J. Lichner: Stavebny charakter mestskych hradiev a opevneni za cias tureckéhó ne- bezpecenstva na Slocensku VC XIH. 1. 1964. Magyar 1970 Magyar K., A Balogh-Semjén nemzetség története a XIII—XIV. században. Nagykállóf járás múltja és jelene. Nagykálló, 1970. Magyar 1971 Magyar K., Adatok a középkori Szentgyörgy névadás somogyi forrásaihoz. SLÉ 1971. 2. Magyar 1973a Magyar K., A nyírbátori várkastély XV. századi kályhacsempéi és művelődéstörténeti vonatkozásai. Doktori értekezés 1973, kézirat. ELTE Régészeti Tanszék. Magyar 1973b Magyar K., Előzetes jelentés az ötvöskónyi reneszánsz várkastély feltárásáról. (1966— 1972) SM Ki!. 1973. Magyar 1973c Magyar K., Báthoriak sárkányölő hagyománya. SMK I. 1973. Magyar 1974 Magyar K., A nyírbátori Báthori várkastély lovagalokos kályháiról. Kézirat, 1974. Maksai 1940 Maksai F., A középkori Szatmár megye. 8p, 1940. Melhárd 1879-81 Melhard Gy„ Somogy megyei régiségtár köréből. SRTÉ 1879-81. Mérey 1966 Mérey K., Somogy megye pusztulása Szigetvár eleste után. SZE Bp. 1966. Nagy 1857 Nagy I., Magyarország családai címerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest, 1857. 1. Nagy 1862 Nagy I., Magyarország családai címerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest, 1862. 9. Nagy 1865 Nagy I., Magyarország családai címerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest, 1865. 11. Nagy 1970 Nagy M., Reneszánsz és barokk Erdélyben, Bukarest, 1970. Nagy 1973 Nagy M., Várak, kastélyok, udvarházak, ahogy a régiek látták. Bukarest, 1973, Nagy 1944a Nagy Z„ János barát és Kőfaragó György, Mátyás király és Báthori István erdélyi vajda építészei. Szépművészet V. 6. 1944. Nagy 1944b Nagy Z., János barát és Kőfaragó György, Mátyás király és Báthori István erdélyi vajda építészei. Szépművészet V, 7. 1944. Németh 1903 Németh В., Szigetvár története. Pécs, 1903. Nowosad'-Gryl 1970 M. Nowosad-Gryl Les ruines du chateau gothique et renaissance de Tarnów. (Petite Pologne) Ct. 20. 1969. Beograd, 1970. Papp 1963 Papp L., Kutatások a mohácsi csatatéren. JPMÉ 1962. Pécs, 1963. Papp 1967 Papp L, Rékavár és 1963. évi felderítő ásatása. JPMF 12. Pécs, 1967. Patay 1959 Patay P., A buja ki vár. Bp. 1959. Paulinyi 1966 Paulinyi O., A vállalkozás kezdeti formái a feudális-kori ércbányászatra. Bp. 1966. (Ért. tört. tud. köréből R. sor. 40.) Pákay 1971/1-3 Pákay Zs. Somogy megye dikális összeírása, kézirat 1971. RRM RA. Ltsz. 1997/1, 1997/2, 1997/3. Pettkó 1905 Pettkó B„ Kapisztrán János levelezése a magyarokkal. Bp. 1905. Pozdisovsky 1968 S. Pozdisovsky: Pamiatková uprava Trencianskeho hradu. VC 17/1968. 2. Rados Ш1 Rados J., Magyar kastélyok. Bp. 1931. Roth 1969 F.-O. Roth: Vihitsch und Weitschawar I. ZHVS 60. 1969. Roth 1970 F.-O. Roth: Vihitsch und Weitschawar II. ZHVS 61. 1970. Sági 1960 Sági K., A zalacsányi törökkori várak. GMK 8. Zalaegerszeg, I960. Sándor 1964 Sándor M., Régészeti kutatások Márévárban. MM 1959-60. Bp. 1964. Sörös-Re;:ner 1905 Sörös P.-Rezner T., A pannonhalmi főapátság története. PRT III. Bp. 1905. Stahuíják-KIobuchár 1958 T., Stahuljak-O., Klabuchar: Pecnjaci starih gradove Samobova I. Susegrada. TZ II. Zagreb, 1958. Szakály 1969 Szakály F., Tolna megye negyven esztendeje a mohácsi csata után (1526-1566). TTt II. Szekszárd, 1969. Szakály 1971 Szakály F., A babócsai váruradalom 1561-es urbáriuma és a babócsai vár 1563-as leltára. SLÉ 1971. 2. Szántó 1972a Szántó I., Küzdelem a török terjeszkedés megállításáért Magyarországon 1541—1547. AH SZ XL. Szeged, 1972. Szántó 1972b Szántó I., A végvári rendszer kiépítése a Balaton környékén 1541-1566. VMK 11. 1972. Székely 1961 Székely Gy., Vidéki termelőágak és az árukereskedelem a XV—XVI. században. ASZ 3-4. 1961. Szirmay 1809 Szirmay A., Szatmár vármegye I. Buda, 1809. Szirmay 1810 Szirmay A., Szatmár vármegye II. Buda, 1810. Takács 1970 Takács M., Magyarországi udvarházak és kastélyok. Bp. 1970, Takáts 1914 Takáts S., Régi magyar asszonyok. Bp. 1914, Tóth 1973 Tóth M., A sárvári vár építéstörténete. Savaria, 1966—1970. Szombathely, 1973. Vallasek-fiala 1972 A. Vallasek-A. Fiala: К pociatkom hradu Krasna Horka. VC 21. 2. 1972. Verancsic! 1857 Verancsics A, összes munkái. (Kiadta Szalay László.) II. Pest, 1857. MHHS 3, 24. Veress 1901 Veress E., Izabella királyné. Bp. 1901. Voit 1960 Voit P., Reneszánsz építészetünk sajátos fejlődése. ÉKtK IV. 3. 1960. Zádor 1964 Zádor M., Kaposvár. Bp. 1964. RÖVIDÍTÉSEK

A budai basák... A budai basák magyar nyelvű levelezése. (Szerk.: Takáts S.-Eckhart F.-Szegfű Gy.) I. Bp, 1915. AÉ Archaeológiai Értesítő. AHSZ Acta Historica, Szeged. Ars H Ars Hungarica. AR Archeológiczké Rozhledy, Praha. ASZ Agrártörténeti Szemle. BIMF Báthori István Múzeum Füzetei, Nyírbátor. BpR Budapest Régiségei. DD Dunántúli Dolgozatok, Pécs. Ct Ctaruhap, Beograd. EKÉ Egyetemi Könyvtár Évkönyvei. ÉKtK Építés és Közlekedéstudományi Közlemények. EMÉ Egri Múzeum Évkönyve, Eger. Ért. tört. tud. kör. Értekezések a történettudományok köréből. GMK Göcsej Múzeum Közleményei, Zalaegerszeg. JAMÉ Jósa András Évkönyve, Nyíregyháza. JKIU Jahrbuch des Kunsthistorischen Institutes der Universität, Graz. JPMÉ Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, Pécs. JPMF Janus Pannonius Múzeum Füzetei, Pécs. К Korunk. KÁL Kaposvári Állami Levéltár. Kállay... A nagykállói Kállay-család levéltára l-ll. (1224-1350) Bp, 1943. KöÁL Körmendi Állami Levéltár. MDKK Művészettörténeti Dokumentációs Központ Kiadványai. MÉ Művészettörténeti Értesítő. MH Monumenta Hungarica. MHH Monumenta Hungaricae Historica. MHHS Monumenta Hungáriáé Historica Scriptores. MM Magyar Műemlékvédelem. MMt Magyar Művelődéstörténet. MMT Magyarország Műemléki Topográfiája. MRV Monumenta Romana Episcopatus Vesprimiensis. MSZ Magyar Szemle. MTÉ Magyar Történeti Évkönyvek. Mv Műemlékvédelem. OL Országos Levéltár. OL Széchenyi cs. It. Széchenyi család levéltára Almárium . . . OL U. et С: A Magyar (Pozsonyi) Kamara Archívuma. Urbaria et Conscriptiones. OL NRA: A Magyar (Pozsonyi) Kamara Archívuma. Neoregestrata Acta. ÖV FN ötvöskónyi Várásatás Feltárási Napló. ÖV LN Sz ötvöskónyi Várásatás Leletanyag Napló Száma. PRT Pannonhalmi Rendtörténet. RRM К Rippl-Rónai Múzeum Könyvtára. RRM RA Rippl-Rónai Múzeum Régészeti Adattára. RRM RR Rippl-Rónai Múzeum Régészeti Raktára. RRM VK Rippl-Rónai Múzeum Várdai Kőraktára. SFN Somogy megye földrajzi nevei. Bp. 1974. SH Studia Historica, Budapest. SLÉ Somogy megyei Levéltári Évkönyv, Kaposvár. SM Studii si Matériáié, Tírgu Mures. SMF Somogyi Múzeumok Füzetei, Kaposvár. SMK Somogyi Múzeumok Közleményei, Kaposvár. SRTÉ Somogy megyei Régészeti Társulat Évkönyve. SV Somogy Vármegye. (Szerk. Csánki Dezső.) Bp. é.n. SZV Szabolcs Vármegye. (Szerk. Borovszky Samu.) MVV Bp. é.n. Szatmár V Szatmár Vármegye. (Szerk. Borovszky Samu.) MVV Bp. é.n. SZE Szigetvári Emlékkönyv. TT Tanulmányok Tolna megye történetéből, Szekszárd. TZ Taklcicev Zbornik, Zagreb. VC Vlastivedny ĉasopis. VMK Veszprém megyei Múzeumok Közleményei. ZHVS Zeitschrift des Historischen Vereines für Steiermark, Graz. Zsigmond-kori Oklevéltár 11/1. (1400-1406, szerk. Mályusz Elemér.) Bp. 1956. Zsigmond kori... Zsigmond-kori Oklevéltár II/2. (1407-1410, szerk. Mályusz Elemér.) Bp. 1958. ZSNM H Zbornik Slovenského Národného Muzea (História), Bratislava. LE CHATEAU FORT DES BÁTHORI DE ÖTVÖSKÓNYI

Sur le territoire du département Somogy de nouveaux ré­ du château-fort du XVe. et du XVIe. siècles se trouvaient, sultats nous sont fournis par les recherches archéologiques tout probablement, à l'endroit ou se dresent actuellement entreprises sur le domaine seigneurial du XVe. et du XVIé. le lycée et la maternité. Les résultats des découvertes des siècles ce Babocsa, de Segesd, de Zákány, de Marcali et années 1969-1972 nous permettent de prétendre que le de Fejérkő des familles Marczali, et Báthori. château-fort Báthori fut d'une forme en U. La mi;e à jour archéologique du château fort de ötvös- Les carreaux de faiences de poêle ornés de chevaliers kónyi a fait la preuve du rôle Important qu'ont joué les ainsi que les pierres taillées trouvés en 1969 peuvent se Báthori dans l'historié de la civilisation de Somogy et en ranger parmi les ouvrages importants de l'art décoratif général du pays tout entier du Moyen Age. hongrois au Moyen Age. Le centre le plus significatif à Somogy des Báthori fut, Aus XIe. et Xlle. siècles, ötvös était un village de rede­ aux XVe. et au XVIe. siècles Babócsa. Cette localité est vance royal. Au XUlè. siècle ses habitants furent déjà comparable en importance — avec les domaines seigneu­ des écuyers. La commune fut la partie — pendant à peu riaux du Somogy du sud des XVe. et XVIe. siècles — au près deix siècles — du domaine seigneurial du comtédde centre d'Ecsed de la famille. En 1490 - lors des construc­ Segesd ie la reine. En 1395, le village, — comme don tions suivies à Nyírbátor et à Ecsed - ce fut déja^ „une immobilier du roi Sigismond — devint la propriété héré­ résidence somptueuse" ce centre administratif, ou résidait ditaire ce György de Kővágóőrs (Batthányi). Après une le comte suprême — quand elle tomba en possession des courte détention par les Tapsonyi, il tomba sous la do­ Báthori. mination des Batthyányi jusqu'à la deuxième moitié du XVè. siècle. Vers la fin du XVe. siècle et au cours des pre­ L'autre centre seigneurial des Báthori fut Segesd. Cette mières dizaines d'années du XVIé. siècle, le village fui résidence de domaine royal ou du comté de la reine fut, possédé par les familles Marczali, Báthori, Pekry, puis par à partir du début du XVè. siècle la résidence seigneuriale Mathias Alya, capitaine de Koroknya. des Marczali, puis, à partir de la fin de ce même siècle, des Báthori. Di milieu du XVè. siècle, les Batthyányi n'y exerçaient Il est tout probable que le centre du comté de la reine leurs droits des seigneurs que pour un court délai. A et le château des Báthori se dressèrent sur le territoire partir de cette date, mais en 1664 sans aucune doute, du Segesdvár du Moyen Age (aujourd'hui: Alsósegesd). ötvös et Kónyi appartenaient â la seigneurie des Zrínyi. A partir du XVe. siècle, le centre du domaine à Zákány Les Báthori sont devenus propriétaires dans le dé- des Marczali, plus tard des Báthori servit à contrôler Ja partemert Somogy après 1494. En vertu du contrat con­ grande route militaire, c'est à dire, l'ancienne route ro­ clu aves les Marczali, après la mort en 1488 de László maine qui courrut à travers du Sud de Somogy vers la ville Marczali, dernier héritier de la ligne masculine de la de Kanizsa. A partir de la deuxième moitié du XVe. famille, :ous les biens-fonds des Marczali se trouvant à siècle, les Marczali, puis, à leur tour, les Báthori dispo­ Somogy sont tombés aux mains des frères Báthori. A par­ sent, en ce lieu de deux châteaux importants auxquels tir de cette date, le territoire nord-est du département appartenaient des postes de passage d'eau et de douane. Somogy, jusqu'à la ligne de la rivière Drava, les Báthory - en tant que seigneurs possédant 4 châteauxforts, plu­ Le quatrième centre seigneurial des Báthori - dont l'im­ sieurs chateaux, 11 villes et 40 à 54 communes, héritaient portance n'est pas moindre à celle des trois précédents le titre du comte suprême de Somogy des Marczali et pre­ — fut Marcali, mentionné la première fois en 1274. C'est naient en leur service lamajorité des commesaux des Mar­ là que furent construites la gentilhommière, la muette — czali. mentionnées la première fois en 1456 — des descendants de I. Gergely de la famille Pécz: des Marczali qui ont Ce sort donc les domaines importants du sud de So­ fournît une brillante carrière. Le château — dont mention mogy, de Babócsa, et, outre du domaine seigneurial de était fait en 1532 aussi - fut la proie de l'incendie causé moindre importance de Marcali, — d'où le nom de la fa­ par les turcs, en 1566. mille Marczali -, les propriétés situés au sud du lac Ba­ laton, c'eist à dire, les domaines de Fejérkő, de Zákány Le château fort Kereki, dit de Fejérkő fut érigé par et de Segesd oui forment la propriété entière des Báthori. les Marczali et parles Báthori au centre d'u domaine seig­ neurial de Fejérkő pour la protection du passage septen­ Les villes lesplus importantes de ces domaines sont: Kő­ trional du lac Balaton et du passage de Szántód. Ce châ­ röshegy, Marcali, Somogyvár, Segesd, les deux Zákány teau fort du XlVe. siècle, lors de sa reconstruction sous Lábod, Babócsa, Valkó et Kálmáncsehi. les Marczali et les Báthori, fut un bâtiment rectangulaire, C'est ici, aux biens dominaux du sud de Somogy des presque eilliptique, à des tourelles internes, bâti sur cave Báthori, que se tiendront, au cours de la première moi­ et entouré del'extérieur, de rempart. tié du XVIé. siècle, les réunions des Ordres et des grands seigneurs pour discuter sur des questions visant le sort du Les résultats àes fouilles nous annoncent que les nou­ pays. veaux propriétaires du château-fort l'ont ameublé entre 1486 et 1491 d'objets somptueux. Ces objets (verres, Après 1543, les châteaux et les châteaux-forts des do­ faiences de poêle, pièces en fer, etc) peuvent être les maines ĉ Somogy des Báthori, ceux de Marcali, de So­ preuves des relations des Báthori aves l'Italie. mogyvár, de Segesd, de Zákány et de Babócsa sont déjà reconstruits en châteaux-forts des confins. Pour son toype et sa dimension, le château-fort ötvös- En 1566 cependant, le sultan Soliman s'empara de Szi­ kónyi, appartenant au domaine de Segesd des Báthori, getvár, puis de Babócsa, ainsi que de tous les domaines rappelait le château-fort de Fejérkő. des BáthDri situés à Somogy, et la famille se voyait for­ En résumant les résultats des découvertes faites en 1966 cée de se retirer à sa domaine se trouvant au Nyírség -1974 su) remplacement du château ötvöskónyi, il est à dont les centres sont Nyírbátor et Ecsed. constater que, suivant les données historiques les traces Les foiilies faites entre 1953 et 1961 à Nyírbátor ont de la construction plus ancienne, c'est â dire, les parties démontré que te château s'éleva au-dessous du lycée gothiques du château de cetto localité réputée à partir de nos jours. L'angle sud-occidentale et l'aile occidentale du XIVé. siècle de ses grands-seigneurs, ne sont toujours 58 MAGYAR KÁLMÁN

pas mises à jour. Les trouvailles découvertes pendant les cave nr. H. Les données des fouilles réalisées jusqu'à pré­ travaux menés entre 1966 et 1974 nous fournissent des sent nous permettent à supposer que les locaux des caves renseignements delta fin du XVe., mais surtout des XVIè. à voûtes en berceau ont été creusés au début du XVIe. et XVIIe. siècles. siècle. Le château-fort d'ötvös fut construit, selon toute vrai­ Parmi les trouvailles précieuses es objets suivants sont semblance, au cours de la deuxième moitié du XVè. dignes d'être mentionnés: des céramiques ornés à vernis, siècle, et rappelé le type du château renaissance à 4 bas­ des objets en fer, ainsi, que ta somptueuse porte de chêne tions d' angle , reconstruit au début du XVIe. sièdle, renaissance trouvé in situ. Le château fut détruit par un incendie à la fin du XVIIe. Nous avons également mis à jour la partie occidentale siècle et dépérit dans un cours période. du château avec les fours de ta bouglangerie, le puits, L'atelier de sculpteur ayant travaillé à ötvöskónyi et et à sa partie méridionale, la cour descendant en pente ayant eu des rapports avec es ateliers renaissance seig­ graduelle, ainsi que le tournant pour les chars. La muette neuriaux de Somogy, prépara des moulures opulentes. Des a été renforcée au XVIe. siècle par un rempart en argile briques portant des marques à fer à cheval et en forme tassé, et bourrée à terre et a argile fixées par des po­ de croissant ont été trouvées à Kaposszentjakab et a So­ teaux. L'édifice, qui a beaucoup souffert pendant plusieurs mogyvár. Il est donc à supposer que tous ces fragments sièges, a été protégé, outre de ses remparts, par une pa- que nous venons de mentionner sont les produits du même lanque aussi. atelier (de Somogy) de la période des reconstructions du Le os de chevreuil, de sangliers, da faisans, de lapins, XVIe. siècle de château des confins. de poulets, de porcs et de boeuf nous fournissent des Les flancs nord-ouest et sud-ouest du château — dis­ renseignements exacts et importants sur les coutumes de posant à sa partie sud-est d'une porte à pontlevis, et repas, sur la cuisine de l'homme du Moyen Age. à sa partis méridionale d'une porte-cochère plus grande Une idée sur la vie de jadis des seigneurs et de la po­ - ont été renforcés par une bastion se mi circula ire. Il est pulation des châteaux des XVIe. et XVIIe. siècles nous est tout probable qu'à son flanc nordest, au bout d'une cour­ donnée par quelques objets somptueux: céramiques dé­ tine rectangle — s'éleva un tour carré à étage avec un coratives, faiences de poêle, chandeliers, etc. paroi incliné en ressaut. En face de la porte à pont-levis se trouva un bâtiment Outre des résultats qui nous sont fournis par les dont les locaux nrs. I—III au rez-de-chaussée fermaient fouilles dont nous avons donné quelques détails, la mise la cour à arcades, encadrée des murs d'enceinte. Dans à jour château-fort de Fejérkő, ainsi que les riches trou­ ces locaux on trouva des poêles de faiences dont les orne­ vailles d'Ecsed permettent de nous faire une idée supplé­ ments étaient plus simples que ceux des locaux del'étage; mentaire sur la vie quotidienne de la population de (poêle pyramidal, poêle gris à carreaux credux). A l'étage l'époque des Báthori (première moitié du XVIe. siècle). se rangaient les pièces réservées aux grands-seigneurs. Ces trouvailles architecturales, le mobilier (somptueux, Les poêles à carreaux fainces étaient beaucoup plus ainsi que indications recueillies des sources témoignent la somptueux: les carreaux en étaient ornés de bandaux en susceptibilité aux arts européens de la famille Báthori, rayures parallèles et regtangles, représentant des cheva­ es rapports avec les pays occidentaux que ses membres liers, (pélican) des têtes d'évèque et Saint Christophe. ont maintenus, (pièces de verrerie italiennes, céramiques Au dessous de ta cour et des pièces nrs. I—III. se lon- ornementales allemandes, etc). gaient les caves voûtées. L'accès aux caves joignait les Les travaux de découverte des domaines les plus em­ grandes pièces nrs. I. et II. souterraines. Aux cours des portants des Báthori n'étant pas encore entrépris, ce sont travaux de découverte de ces caves, les accès aux salles les châteaux-forts Báthori de Somogy (ötvöskónyi, Fejér- du rez-de-chaussée ont été également retrouvés. Nous kő), mis à jour jusqu'à présent qui nous apportent les avons pu distinguer en même temps deux meurtrières ou preuves archéologiques et historiques les plus importantes prises d'air dans les murs occidental et oriental de la sur cette époque. SCHLOSS BÁTHORI IN ÖTVÖSKÓNYI

Archäologische Forschungen auf dem Gebiet der ehe­ den sind, können unter den bedeutendsten kunstgewerbli­ maligen Báthori-Besitztümer in Babócsa, Segesd, Zákány, chen Denkmälern des mittelalterlichen Ungarns erwähnt Marcali und Fejérkő können mit neuen Ergebnissen zur werden. GeschicHe des Komitates Somogy in den 15. und 16. Jahr­ In Somogy war Babócsa das bedeutendste Zentrum der hunderten beitragen. Báthoris in den 15. und 16, Jahrhunderten. Seine Bedeu­ Die archäologische Erschliessung des Burgschlosses in tung - mit der dazu gehörenden Burgdomäne in Süd- ötvöskóryi lieferte neue Beweise für die kulturhistorische Somogy - kann fast mit dem Familienzentrum in Ecsed Rolle der Familie Báthori in den 15. und 16. Jahrhunder­ gleichgestellt werden. Dieses Verwaltungszentrum — Ge- ten mit mittelalterlichen Somogy, ja sogar in ganz Ungarn, spanschaftssitz — 'konnten die Báthoris bereits 1490 — zu Zeit der Errichtung der Schlösser in Myírbátor und Ecsed ötvös war ein königlisches dienstleistendes Dorf in den - als „eine prunkvolle Residenz" übernehmen. 11. und 12. Jahrhunderten. Die Dorfbewohner wurden im 13. Jh. schon als Hofgesinde bezeichnet. Die Gemeinde ge­ Segesd war ein anderes Zentrum der Báthori-Besitztümef. hörte fast zwei Jahrhunderte lang zum Besitztum der Ge- Das ehemalige Krongut, später Gespanschaftssitz der Kö­ spanschcft der Königinnen. König Zsigmond schenkte sie niginnen, wird ab Anfang des 15. Jhs als ein Herrschafts- 1395 dem György Batthyányi von Kővágóörs als erbliche sitr der Familie Marczali, und später als ein Zentrum det Donation. Nach einem kurzen Tapsonyi'schen Besitz ge­ Domänen der Báthoris erwähnt. hörte das Dorf bis zur zweiten Hälfte des 15. Jhs der Fa­ Auf dem Territorium des mittelalterliehen Segesdvát milie Bathyányi. Im 15. Jh. und in den ersten Jahrzehnten (heute: Alsósegesd) wird wohl das Gespanschaftszentrum am des 16. . hs bildete es einen Besitz der F ilien Marczali, der Königinnen und später das Schloss der Báthoris ge­ Báthori und Pekry und später den von Mátyás Alya, Burg- standen haben. hauptmarin von Koroknya. Das Herrschaftszentrum der Marczalis, später der Bá­ In der zweiten Hälfte des 16, Jhs befand sich das Dort thoris diente vom 15. Jh. an zur Kontrolle der grossen eine kur;:e Zeit lang im Besitz der Batthyányis und dann Kriegsstrasse bzw. der ehemaligen römerzeitlichen Heer­ gehörten ötvös und Kónyi - gegen 1664 ganz bestimmt - strasse, die über Süd-Somogy in Richtung Kanizsa ver* zu den Besitztümern der Familie Zrínyi. lief. Von der zweiten Hälfte des 15, Jhs an besassen. die Die Báthoris sind nach 1494 Grundbesitzer in Somogy Marczalis bzw, die Báthoris hier zwei wichtige Burgen mit geworden. Gemäss einem Vertrag mit den Marezalis gin­ den dazu gehörenden Maut- und Fährstellen. gen alle Besitztümer der Familie Marczali in Somogy 1488, nach dem Tod László Marezalis, des letzten Erben männ­ Das vierte wichtige Herrschaftszentrum der Báthoris war licher Linie, an die Geschwister Báthori über. Von da an Marczali. Dieser Ortsname wird zuerst 1274 gennant, Hiei erbten die Báthoris als Herren von 4 Burgen, mehreren befanden sich ein Herrenhof und ein Jagdschloss — zuerst Schlössern, 11 Städten und 40—50 anderen Gemeinden 1456 erwähnt — der Familie Marczali, Abkömmlinge des vom nord-östlichen Teil des Komitates Somogy bis zur ersten bekannten Mitglieds der Familie, namens Gergely Drau hin den Obergespanstitel der Marezalis und über­ aus dem Geschlecht Pécz. Das Schloss, das 1532 noch er­ nahmen auch den Grossteil ihrer Familiäres. wähnt worden war, wurde 1566 von den Türken in Brand gesteckt. Der gesamte Besitz der Báthoris in Somogy bestand letzten Eides aus wichtigen Besitztümern in Süd-Somogy: Im Mittelpunkt des Herrenguts Fejérkő haben die Mar­ Babócsa und1 dem Herrengut Marcali, wonach die Fami­ czalis und die Báthoris die Burg Fejérkő in Kereki zur lie Marczali benannt war, sowie den Teildomänen von Fe­ Absicherung der Färhstelle Szántód am närdlichen Plat­ jérkő, Zákány, Segesd südlich vom Plattensee. Die wich­ tensee errichten lassen. Das aus dem 14. Jh. stammende tigsten S:ädte der Besitztümer waren Kőröshegy, Marcali, Burgschloss besass zur Zeit der Umbauarbeiten während Somogyvcir, Segesd, die beiden Zákány, Lábod, Babócsa, der Marczalis und der Báthoris redkteckige Grundrisse, Valkó und Kálmáncsehi. fast ellipsenförmige Innentürme, Keller und Schanzen. Die Läidereien der Báthoris in Süd-Somogy wurden in Nach den Grabungsergebnissen wurde das Burgschloss der ersten Hälfte des 16. Jhs zum Schauplatz von Stände­ gegen 1486—1491 durch die neuen Besitzer prunkvoll her- tagen und Versammlungen des hohen Adels, wo das ganze qerichtet. Die Einrichtungsgegenstände (Trinkgläser, Ofen­ Land betreffende Angelegenheiten beraten wurden. kacheln, Eisengegenstände, usw.) mögen auch von italieni­ Nach 1543 wurden die Burgen und Burgschlösser der schen Verbindungen der Báthoris zeugen. Báthoris in Somogy — Marcali, Somogyvár, Segesd, Zákány Das Burgschloss von ötvöskónyi, das zum Herrschaftsgut und Babócsa — in Grenzfestungen umgestaltet. Segesd gehört hat, kann seinem Typ und seinem Aus­ Nachdem aber Sultan Soliman 1566 Szigetvár, Babócsa massen nach mit der Burg von Fejérkő verglichen wer­ und alle Báthori-Besitztümer in Somogy erobert hatte, den. zogen sici die Báthoris auf ihre Ländereien in Nyírség zu­ Bei der Zusammenfassung der Ausgrabungsergebnisse rück, deren Zentren Nyírbátor und Ecsed waren. 1966-1974 kann festgestellt werden, dass ältere Schloss- Die Ausgrabungen, welche von 1953—1961 in Nyírbátor überreste aus der Gotik in dieser Ortschaft, die seit dem durchgefihrt wurden, bewiesen, dass sich das Schloss unter 14. Jh. nach ihren grossen Grundbesitzern bekannt gewe­ dem heutigen Gymnasiumgebäude befunden hatte. Die sen war, noch nicht aufgefunden wurden. Die Ergebnisse süd-westlichen und westlichen Flügel des Bathori-Schlosses der von 1966—1974 durchgeführten Ausgrabungen weisen mussten sich in den 15. und 16. Jh. auf dem Grundstück auf das Ende des 15. Jhs, aber vor allem die 15-17. Jahr­ des heutigen Gymnasiums bzw. der Entbindungsstation be­ hunderte hin. finden. Aufgrund der Ausgrabungen von 1969—1972 lässt Das Burgschloss in ötvöskónyi mag in der zweiten Hälfte sieh feststellen, dass das Burgschloss der Báthoris in des 15. Jhs errichtet und Anfang des 16. Jhs umgebaut wor- U-Form gebaut war. aen seit. Mit den 4 Eckbollwerken stellt es einen Schlosstyp Die Öfenkacheln mit Ritterfiguren und die anderen der Renaissance dar. Das Schloss ist Ende des 17. Jhs Steinmetzarbeiten, die 1969 ans Tageslicht befördert wor- einer Feuerbrust zu Opfer gefallen. 60 MAGYAR KÁLMÁN

in Ötvöskónyi muss eine Steinmetzwerkstatt in der Re­ Aufgrund des bisherigen Verlaufs der Freiiegungen naissancezeit tätig gewesen sein, die mit den Baumeistern lässt sich vermuten, dass die tonnengewölbten Kellerteile des hohen Adels von Somogy is Verbindung stand und spätestens am Anfang des 16. Jhs errichtet worden sein Kunstvolle 5teinmetzarbeiten verfertigte. Ähnliche Ziegel­ mögen. steine mit halbmond-und hufeisenförmigen Stempeln sind Aus dem interressanten Fundmaterial lassen sich die auch in Kaposszentjakab und Somogyvár aufgefunden prunkvolle, angestrichene Keramik, die Eisengegenstände worden. Es ist also anzunehmen, dass alle diese Denkmäler und eine in Situ aufgefundene prachtvolle Renaissancetür der Umbauarbeiten der ungarischen Grenzfestungen im 16. aus Eichenholz hervonhaben. Im westlichen Teil des Schloss- Jh. in Somogy aus einer und derselben Werkstatt stammten. ses wurden die Backöfen des terrassenartigen Hofes mit einem Wagenumlauf und einem Brunnen freigelegt. Das Das Burgschloss besass im süd-östlichen Flügel eine Zug- Jagdschloss wurde im 16. Jh. mit gestampften Erdschanzen bürcke und ein Tor fürs Fussvolk, im südlichen Teil eine bzw. einem durch Pfeiler befestigten Erdwall umgeben. Das Wageneinfahrt, während die nord-westlichen und süd-west- Gebäude, das wiederholt Belagerungen ausgesetzt war. lichen Flügel mit je einem halbkreisförmigen Rondell be­ war ausserhalb der Schanzen auch von einer Spundwand festigt waren. Im nord-östlichen Teil, era ende eines mit geschützt. Mauerböschungen umgebenen rechteckigen Engpasses mag ein mehrstöckiger, rechteckiger Turm (?) gestanden Von den Tischgebräuchen der mittelalterlichen Menschen haben. zeugen zahlreiche Knochen von Rehen, Wildschweinen, Fasanen, Hasen, Hühnern, Schweinen und Rindern. Dem von den Burgmauern umgebenen, arkadengesch­ Einige sehr schöne Funde (Prunkkeramik, Ofenkacheln, mückten Hof gegenüber dem Fussgängertor schlössen sich Leuchter, usw.) gewähren einen Einblick ins Leben der die Räumlichkeiten Nr. l-lll. im Erdgeschoss an. Diese Schlossherren und ihres Schlossgesindes in den 16. und 17. Räume waren bescheiden eingerichtet (ein pyramidenförmi- Jahrhunderten. miger Ofen, ein grauer Ofen aus Hohlkacheln). Im Ober- Das Alltagesleben in der Zeit der Báthoris (in der ersten geschoss über diesen Räumlichkeiten befanden sich feuda- Hälfte des 16. Jhs (wird - über die archäologischen Funde re Säle, die mit roter, braunrötlicher und weisser Stukkatur hinaus —auch durch die Erschliessung der Burg von Fejérkö geschmückt und mit Strichbündeln verzierten Kacheln, mit sowie die Inventare der Burg von Ecsed belegt. Die bei den St. Cristophs Figur geschmückt, prunkvoll eingerichtet wa­ Ausgrabungen aufgefundenen bzw. in der Literaturen be­ ren. schriebenen Bauten und anderen Einrichtungsgegenstände Unter dem Hof und den Räumen Nr. I-Ill. befanden sich (italienesche Gläser, deutsche Prunkkeramik, usw.) zeugen gewölbte Keller. Der Kellereingang schloss sich den beiden von europäiser Kultur und europäiser Beziehungen der Fa­ grossen unterirdischen Räumen Nr. I-Il. an, die in West- milie Báthori. Ost-Richtung verliefen. Bei der Erschliessung dieser Keller­ Bis zur endgültingen Erschliessung der Zentren der Fami. räume wurden auch die Eingänge zu den Räumlichkeiten lie Báthori — Babócsa, Segesd - liefern die bereits freige­ im Erdgeschoss gefunden. Gleichzeitig wurden in den 5üd- legten Burgen der Báthoris in Somogy (ötvöskónyi, Fejér- und Ostmauern des Kellerraumes Nr. II zwei Schiess-5char. kő) die wichtigsten archäologischen und historischen Denk­ ten bzw. Luftöcher endeckt. mäler.

..

Cl

CV i r

SOMOGYI MUZEUMOK FÜZETEI