MAGYAR KÁLMÁN SOMOGYI MÚZEUMOK FÜZETEI 18 SOMOGYI MUZEUMOK FÜZETEI HEFTE DER MUSEEN DES KOMITATES SOMOGY 18 Sorozatszerkesztő BAKAY KORNÉL 1974 KAPOSVÁR MAGYAR KÁLMÁN AZ ÖTVÖSKÓNYI BÁTHORI VÁRKASTÉLY I 974 KAPOSVÁR Lektorálta: HOLL IMRE A címlapot tervezte: Segesdy Katalin A fényképfelvételeket készítette: Lantos Miklós Magyar Kálmán A rajzokat készítette: Hrotkó Zsuzsanna Merész Emese M. Nádor Zsuzsanna Sasi János Segesdy Katalin Technikai szerkesztő: Farkas Béla KIADJA: A SOMOGY MEGYEI MÚZEUMOK IGAZGATÓSÁGA A kiadásért felel: Dr. Bakay Kornél megyei múzeumigazgató 74. 10., 5108. Készült 1000 példányban. KF eng. sz. 98701. Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat. Felelős vezető: Farkas Béla i. FEJEZET TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Dél-Dunántúl története szempontjából igen fontos kök — főnemesi igénnyel berendezett - vadászkasté­ az uradalmi központok: a várak és a hozzájuk tarto­ lya állt. zó települések rendszeres vizsgálata. Ezért jelentős a A község és környékének története előbb a seges­ Marczali, majd a XV-XVI. századi Báthori uradalmak di királyi, királynéi ispánsági központhoz, majd nagy­ - országos kitekintéssel készülő — forrásanyagának birtokos urainak — főképpen a főispáni rangot viselő feltárása. Báthoriaknak — somogyi szerepéhez kapcsolódik. Ma­ Somogy területén a XV—XVI. században — gazda­ gáról a várkastélyról a történeti adatok alig szólnak. sági, közigazgatási, birtoktörténeti és művelődéstör­ A középkori ötvös községet 1333-1335, az 1389-ben téneti szempontból — a Marczaliak, illetőleg a Bátho- Vtves, Wthwes néven említik.1 Már 1395 előtt a kirá­ riak babócsai, segesdi, zákányi, marcali és fejérkői lyi udvarnokok faluja volt és a segesdi királynéi is­ uradalmának kutatása adhat kiemelkedő, új eredmé­ pánsághoz tartozott.2 nyeket. Az újabb történeti irodalom azt is feltételezi, hogy Az említett uradalmak várközpontjai közül csupán a falu első lakói a XI—XII. században a királyi szol­ a fejérkői, illetőleg a Segesdhez tartozó Ötvöskónyi gálónépek ötvösműveket készítő csoportjához tartoz­ várkastélyának területén folyt régészeti ásatás. A fe­ nak és a segesdi királyi, majd később a királynéi jérkői és az ötvöskónyi várkastélyok régészeti anyaga ispánsági központ „ötvös-szükségletét" elégítik ki.3 jól bizonyítja a Báthoriaknak — a középkori Somogy, Az itt lakók szolgáltatása a XII—XIII. században válto­ illetőleg országos szempontból is számunkra legjob­ zik meg. Ettől kezdve udvarnokokként, főként földmű­ ban használható — XV—XVI. századi művelődéstörté­ veléssel foglalkoztak.4 neti szerepét. Milyen okból történt a falu lakóinak: az ötvösök­ A legkiemelkedőbb somogyi családi központok: nek szolgáltatás változása? Hiszen esetükben a Babocsa, Segesd és Marcali feltárásáig alapvető, legősibb és legjobban megbecsült iparos szolgáltató, képet ad a család névadó, uradalmi és szakrális az ötvösréteg alakult át gazdálkodó, egyszerűbb ud- székhelyének: Nyírbátornak régészeti anyagközlése. varnok réteggé.5 Az is bizonyos, hogy a honfoglalást A szabolcsi Nyírbátorhoz, illetőleg főképpen Ecsed- megelőző, illetőleg azt követő időszak ötvösei igen hez hasonló szerepe van Somogy legfontosabb köz­ magas szinten művelték iparukat. Alig képzelhető el, igazgatási és uradalmi központjának: Babócsának. hogy nem tudták kielégíteni a királyi-királynéi udvar­ Hiszen a XVI. századi végvári életben kiemelkedő tartás Xll-Xlll. századi igényét.6 szerephez jutó Báthori székhely Dél-Somogy területé­ nek egyik fő meghatározója. Sokkal valószínűbbnek látszik, hogy az ötvösmeste­ Ennek közvetett tárgyi, illetőleg fontos egyéb forrás­ rek részben a királyi udvarhoz, illetőleg az arany­ 7 bizonyítékát nyújtja a segesdi uradalomhoz tartozó ezüst ércek lelőhelyéhez kerültek közelebb. kisebb reneszánsz Báthori vadászkastély történeti és ötvös falu 1389-ben a szomszédos Barát, Bolhás, régészeti feldolgozása. Atád, Szabás, Gesztenye helységekkel, illetőleg a Drávához közelebb fekvő Aranyossal, Belcsővel, Vi- sontával, valamint a királyi szolgáltató falvak mel­ ötvös (Kónyi) és környékének története lett lévő Csákánnyal, a segesdi királynéi ispánság a XV-XV1I. században uradalmát alkotja.8 Az uradalom létrejötte jól nyomon követhető. A Dél-Somogy XV—XVII. századi életében nem elha­ XI. század elején felállított somogyvári ispánsági és nyagolható szerep jutott Segesdnek és közvetlen kör­ főesperességi székhely mellett — szinte azonos idő­ nyékének: ötvösnek, Kónyinak, Átadnak, valamint a ben — megalakult a segesdi főesperesség, majd an­ többi közös vonásokat mutató szomszédos falunak. nak védelmére a világi ispáni központ. Az ekkor ötvös és környékének történeti képe a korábbi; szerveződő segesdi királyi uradalom állhatott elsősor­ X-XIV. századi időszakban is, de legfőképpen a vég­ ban ötvös és környékén lévő falvakból. vári harcok idején látszik hasonlónak a szomszédos A XIII—XIV. században már az uradalomhoz tartozó községek történetéhez. falvak egy részét még I. István adományozta el. Ké­ ötvös falut környezetéből kiemeli a XV—XVII. szá­ sőbb — mint Bölcső is — már királynéi tulajdonba zadban fennálló várkastélya. A segesdi jelentős XV- jutottak vissza.9 XVII. századi uradalmi központhoz tartozó falu kö­ Fel kell tételeznünk azt is, hogy ötvös falu szol­ zelében a Batthyányiak, Báthoriak, Pekryek és Törö­ gáltató rétegének a XI —XIII. században a Dráva men- 6 MAGYAR KÁLMÁN ti Aranyos falu lakói szállíthatták a szükséges alap­ sőbbi Báthori birtokkal: Tarany-nyal együtt a vránai ércet: az aranyat.10 perjelség csurgói uradalmához tartozik.19 A XIII. században részben a meglévő korai királyi A XV. század végén újra az ötvösi plébánia­ ispáni (Segesd környéki) falvakból, a király magán­ templom szerepel egy egyházmegyei felsorolásban, birtokainak falvaiból (Csákány, stb.) vatfatrmnt az el­ 1494-ben pedig Péter nevű plébánosát marasztalják adományozott falvak (Bölcső, stb.) visszavételéből el.20 szerveződhetett meg a királynéi ispánság uradalma.11 A község ebben az időben már Marczali, illetőleg A királynéknak - főképpen Somogyban — még több Báthori tulajdonban van. Erre szolgálhat bizonyíté­ helyen voltak „népei". 1268-ban a pannonhalmi apát­ kul, hogy Marczali Miklós 1398-ban a Nagyatád kör­ ság kanászainak Márcadó nevű falvában, valamint nyékén lévő Kunfalvát kapja adományul. A XVI. szá­ tíz évvel később a királyi tárnokok egykori fonói föld­ zad elején pedig a Báthoriak leányági birtokaként jén is említik őket.12 A XV. században Segesd köze­ Pekry Lajos lesz az ötvösi birtokos. lében feltűnő Udvarnok nevű helységben is a királyi­ A mohácsi vész idején — a rendkívüli hadisegély­ királynéi birtokhoz tartozó népek élhettek. hez készült portaösszeírás szerint — Ewthwes-en Ma­ gyar Kristófnak 4, Óvári Fülöpnek 10 és Magyar Mik­ A XV. század végén ötvös község Wthwes néven lósnak 6 portája van. Az 1530-as évektől - Ferdinánd szerepel. A XV. századvégi trónharcokból győztesen által történő elfogatásáig - Pekry Lajos a birtokos. kikerülő Zsigmond király hűséges hívének: Kővágó­ őrsi Batthyány Györgynek örökre eladományozza Öt­ Pekry előbb Báthori Erzsébet, majd Báthori István vöst a két Athád (Atád)-dal és Zabás (Szabás)-sal.13 nádor özvegyének: mazóviai Zsófia hercegnőnek a férjeként a Báthori családdal szoros rokonságba 1403-ban Somogy a Zsigmond ellen lázadó főurak kerül. Az 1530-as évektől kezdve erőszakkal foglalja - köztük a somogyi Marczaliak - központja. A ki­ el a somogyi Báthori birtokok nagy részét.21 Birtok­ rály hűségén maradó Tapsonyi Anthimiek kapják a szerzése a Marczaliaktól a Báthoriakhoz került dél - Batthyány birtokokat: Wthívest, Athád-ot, Zabás-t, és észak-somogyi birtokokra egyaránt kiterjedt. Erő­ Baráthy-t és ßafihyan-t. szakos foglalás útján juthatott az ötvösi várkastély ötvös régi birtokosait a lázadók állítólagos pár­ és a község birtokába is. tolása miatt sújtja birtokelkobzással a király. A kiala­ Pekry 1534-36 között Dél-Somogyban Szentgyörgy, kuló birtokper során Zsigmond 1404-ben újból meg­ Darány, Szabás, Baráti, Csokonya, Kálmáncsehi, Csö- erősíti Tapsonyi Anthimi fia Jánost az említett javak­ 14 köly és ötvös falvakban, Közép- és Nyugat-Somogy- ban. 1404 közepétől Batthyány György felesége és ban Böhönye, Tapsony, lllyesy, Moroczfalva és Merke, fiai újból pereskednek ötvös ügyében. A Tapsonyiak míg Észak-Somogyban Somogytúr, Látrany, Kőrös­ régebbi állítása hamisnak bizonyul. Zsigmond ugyan­ hegy, Kereki és Maros (Siómaros), valamint Pata és ebben az évben visszajuttatja nekik ötvöst és az em­ 22 15 Felső-Batthyány helységeket birtokolja. Birtokfoglalá­ lített négy községet. saira legjellemzőbb az 1532-ben történt marcali rajta­ 1404-ben - későbbi fő támaszainak - a Marcza- ütés. Ebben az esztendőben ugyanis a Báthoriak tu­ liaknak adja zálogba 8020 forintért Zsigmond, a ki­ lajdonában lévő Marczali uradalmat foglalja el. A rálynő teljes uradalmát. 1405-ben pedig 1333 arany fejérkői uradalom birtokközpontját Kőröshegy, Kereki, fejében már néhai Losonczi István bán felesége kap­ Látrány falvakkal véglegesen tulajdonába keríti. ja - élete tartamára — a segesdi királyi oppidumot „simul cum tributjs et ceteris pertinentiis ejusdem A fenti birtokok nagy része 1537, illetőleg 1551 23 universis demptis 3 possessionibus Totayd (Atád), után kerülnek vissza a Báthoriak tulajdonába. Saboot (Szabás) et Wthwes vocatis ab eodem oppí- A történeti forrásadatok szerint 1534-ben Kónyban dis sequestratis et per alias litteras nostras magistro Pekrynek 10 adófizető, 6 szegény és 3 puszta portája Georgio parvo de Kwuagowrs colíatis .. ."16 szerepel. A szomszédos Ethves - az adatok szerint- A fentiek ellenére mintegy fél évtized múlva a se­ népesebb