BALKÁN-KRONOLÓGIA I. Birodalmak szorításában, 1700–1878 2 PUBLICATIONS OF THE BULGARIAN–HUNGARIAN HISTORY COMMISSION 6. A MAGYAR–BOLGÁR TÖRTÉNÉSZ VEGYES BIZOTTSÁG KIADVÁNYAI ИЗДАНИЯ НА БЪЛГАРО–УНГАРСКАТА ИСТОРИЧЕСКА КОМИСИЯ 3 PUBLICATIONS OF THE BULGARIAN–HUNGARIAN HISTORY COMMISSION 6. BALKÁN-KRONOLÓGIA I. Birodalmak szorításában, 1700–1878 Szerkesztette: Demeter Gábor Írták: Nemzetközi események – Schrek Katalin Bulgária, Macedónia – Demeter Gábor, Penka Peykovska Görögország, Albánia – Balogh Ádám, Demeter Gábor Horvátország – Sokcsevits Dénes, Bíró László Szerbia, Montenegró – Bíró László Románia – Ábrahám Barna Oszmán Birodalom – Demeter Gábor Institut za Istoricheski Izsledvaniya, BAN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet Budapest–Szófia 2020 4 A kötet megjelenését a „Tudás, tájkép, nemzet és birodalom. A tájkép megismerésének és átalakításának gyakorlatai Magyarországon és a Balkánon, 1850–1945” című, FK 128 978 sz. NKFIH projekt támogatta. A kötet a Birodalmak, perifériák és nemzetállamok a 17–20. században Közép- és Délkelet-Európában: hatalom, intézmények, társadalom, adaptáció (Peripheries of Empires and Nation-states in the 17th–20th Century Central and Southeast Europe: Power, Institutions, Society, Adaptation) című bolgár–magyar akadémiai mobiltási projekt keretében valósult meg. © Ábrahám Barna, Balogh Ádám, Bíró László, Demeter Gábor, Penka Peykovska, Schrek Katalin, Sokcsevits Dénes © Institut za Istoricheski Izsledvaniya (BAN) © Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet MTA Kiváló Kutatóhely Felelős szerkesztő / lektorálta: Hornyák Árpád és Penka Peykovska ISBN 978-963-416-234-6 ISBN 978-954-2903-38-3 ISSN 2535-0757 A borítón: A San Stefanó-i békekötés. https://en.wikipedia.org/wiki/Treaty_of_San_Stefano. The Illustrated London News: Vol. 72, pp. 264-265 (1878. március 23.) 5 TARTALOMJEGYZÉK Előszó……………………………………………………………………………………………………….………7 A karlócai békétől a iaşi-i békéig. Osztrák és orosz benyomulás a Balkánra………9 A iaşi-i békétől a drinápolyi békéig………………………………………………………………….42 A drinápolyi békétől a párizsi békéig. Oroszország visszaszorítása…………………..95 A párizsi békétől a berlini szerződésig. Küzdelem a függetlenségért………………155 6 7 ELŐSZÓ A Balkánról ilyen részletességű kronológia magyarul – de világnyelveken sem – született; ugyanígy máig hiányzik egy részletes történeti összefoglaló a Balkán-félsziget történelméről magyar nyelven. Ez utóbbit ugyan jelen összeállítás sem tudja pótolni, de legalább kapaszkodót kínál az események forgatagában történő tájékozódáshoz, hiszen a Balkán-félsziget és közvetlen környezete igen mozgalmas háromszáz évet tudhat maga mögött, míg az egyik birodalmi integrációból kiszakadva, a nemzetállamiság évtizedei után, közben az internacionalizmus kudarcát is megélve, egy másik integráció (birodalom) része lett. Az eseménytár egyszerre tartalmazza a félsziget népeinek, országainak eseménytörténetét, beleértve a politikatörténeten túl a kultúrtörténetet is, továbbá a közvetlen környezetének, valamint a nagypolitikai történések lokális hatásai mellett a térség sorsában érintett hatalmak, birodalmak belpolitikai eseményeit is. A tájékozódást segíti a különböző népekhez tartozó események eltérő színkódú jelölése, a száraz, tényszerű közléseken túl az előre- és visszautalások sokasága, továbbá a fontosabb eseményeket értelmező részletesebb leírások, a személynevek, fogalmak tudatos használata teszi emészthetővé az információhalmazt. A Balkánra vonatkozóan a legjobb, magyar nyelven elérhető eseménytár még mindig a Pándi Lajos-féle Köztes-Európa kronológia,1 mely azonban más térségekre is kiterjed, és ebből következően a julián és a gregorián naptár szerinti dátumok keverednek benne. S bár e kronológia interneten is hozzáférhető, az évszám szerinti rendezés miatt nem egyszerű a keresés benne, és az egyes nemzetek, országok története sem különül el. Interneten szintén elérhető a Glatz Ferenc vezetésével készített Balkán-kronológia (melynek készítésében jelen kötet szerzői közül többen is részt vettek), ez viszont csak 1878-tól tárgyalja az eseményeket.2 Jelen kötettel éppen ennek kiegészítése, a további kötetekben pedig kibővítése volt a célunk. Segítséget jelentett, hogy a térség országaiban a nemzeti kronológiák elég részletesek, de párhuzamos kronológiák ott sem léteznek, legfeljebb a bennfoglaló birodalom és a nemzetközi nagypolitika eseményei kerülnek említésre. Éppen ezért ezek összegyűjtésével és egymás mellé állításával kísérletezve rájöttünk, hogy a nemzeti narratívák nemcsak a nemzetközi események értelmezésében térnek el, de olykor még a dátumok sem egyeznek, aminek nemcsak a két eltérő naptár az oka (Bulgária 1916-ban, Szerbia 1919-ben, Görögország 1920 után tért át a gregorián időszámításra), hanem az eltérő ratifikálás, a diplomáciai jegyzékváltás különböző hangsúlyai. Éppen ezért a teljességre nem is törekedhettünk: ott, ahol az időpontok differenciái nem a két naptár különbségéből adódtak, vagy az események elhúzódó jelleget mutattak, nem adtuk meg 1 https://pandi.adatbank.transindex.ro/. 2 https://www.academia.edu/1887483/Balk%C3%A1n_kronol%C3%B3gia_1878_2007_. 8 napra pontosan a dátumot, melyet sok esetben egyébként mindkét időszámítás szerint is közlünk. A fenti megfontolások miatt kerülhettek be a kronológiába a keleti kérdés egyes eseményei, melyek nem a félszigeten zajlottak (Krím, Egyiptom, Libanon), illetve a horvát történelem, a Délvidék és Erdéllyel egyes történései is, miként a nemzetközi nagypolitika és gazdaság kiemelt – a balkáni népek sorsára is kiható – eseményei, az Oszmán Birodalom belpolitikája-modernizációja, valamint a soha meg nem valósuló, de a korszellemet jól tükröző felosztási-rendezési tervek. A kötet végeredményben a nemzeti kronológiák egyesítésével a zsugorodó európai Törökország és szomszédjai viszonyát, küzdelmét, belső átalakulását mutatja be, külön- külön színkiemelést használva az egyes államokhoz kötődő események jobb azonosítása, a folyamatok követhetősége és egyúttal párhuzamosíthatósága érdekében. Sötét kiemelést kaptak a nemzetközi események és az Oszmán Birodalom belpolitikája, kurziváltak a görög történelemmel kapcsolatos események, félkövér betűtípussal szedettek a bolgár és macedón vonatkozású történések, a román történelemhez kapcsolódó események félkövér, de szürke betűszínnel kerültek megjelenítésre, míg a szerb, horvát és montenegrói kronológia szürke háttérkiemelést kapott, az albán vonatkozású események pedig normál betűtípussal vannak szedve. Még egy dologról kell szólni. Problémát jelenthet a keresés során – mivel itt publikált anyagunk online hozzáférhetőségét is biztosítjuk – a sok névvariáns: ugyanazon személy neve ugyanis nagy differenciákat mutathat a különböző átírások során (Buşatli – Busatli – Bushati; Priština – Prishtina; Mahmud – Mehmed – Mehmet; Janinai Ali – Tepeleni Ali – Tepedelenli Ali; Bekir – Bećir – Beqir, de még ez is: Isztambul – Konstantinápoly, Montenegró – Crna Gora; Szilisztra – Szilisztria; Sumen – Sumla – Şumnu; Pleven – Plevna; Rusze – Ruszcsuk; Ćuprilić – Köprülü; Callimachi – Kallimakhi; Bogoridi – Vogoridisz – Vogorides). Ráadásul a szerb és a bolgárszláv nevek átírására vonatkozó szabályok is eltérnek (ez egyes, főleg macedón, települések esetében megint probléma: Velesz – Veles). E probléma feloldhatatlan – még a szisztematikus magyar átírás sem segítene ezen, és sok esetben nincs is közmegegyezésen alapuló átírás (Pazvandoglu nevét másképp írják át a bolgár történelemkönyvek és a török nyelvű kötetek, a Filiki Eteria átírása is más szlávul és görögül, magyar fordítása pedig éppen a történeti tájékozódást fogja megnehezíteni), arról nem is beszélve, hogy a történészek számára hasznos, ha a korban előforduló formában látják a tulajdonneveket. Ezért a keresés során fokozott figyelemmel kell eljárni, hiszen egy névhez, tényhez több variáns tartozhat (Jászvásár – Iaşi). A kezdeti előfordulások során igyekeztünk a lehető legtöbb névalakot megadni (például Ypsilanti), de nem tagadhatjuk, hogy egyetlen verzió sokszor limitált találatot fog adni. A szerkesztő 9 A karlócai békétől a iaşi-i békéig. Osztrák és orosz benyomulás a Balkánra 1699. január 26. A karlócai békével a Török Birodalom – a Temesköz, valamint a Duna és a Száva összefolyásának környékének kivételével – végérvényesen elveszti magyarországi és erdélyi területeit, és a Dunától délre, illetve a dunai fejedelemségekbe szorul vissza, a ma Balkán-félszigetnek tekintett területekre. A kötet e területnek (a változatos tartalmú Balkán-fogalom miatt helyesebb talán – volt – európai Törökországnak és szomszédjainak nevezni) a sorsát mutatja be a 18–19. században. 1690 után Az 1699-ig tartó osztrák–török háború során Badeni Lajos hadai benyomulnak a Balkán közepére, fellázítva a helyi lakosságot, hamarosan azonban vissza kell vonni a csapatokat. A felkelésben részt vevő ortodox szlávok elmenekülnek (ez a velika seoba – a második hullám az 1737–1739-es háború során költözik északra eredeti lakhelyéről – ez a mala seoba). Jelentős számú szerb betelepülő érkezik a mai horvát területre, és III. Csarnojevics Arzén ipeki pátriárka (Arsenije Čarnojević) is átköltözik a Magyar Királyság területére. Horvátországban sikerrel veszi fel a harcot az egyházi uniós törekvésekkel és megerősíti a szerb ortodox egyház pozícióit. A Boszniát és Hercegovinát elhagyó katolikus horvát népesség nagyobbik része is horvát–szlavón vidékeken telepedik le, kisebb része Magyarországra költözik. A boszniai katolikus menekültekkel együtt a Bosna Argentina ferences rendtartomány tagjainak többsége is átköltözik Szlavóniába