Kiskunfélegyháza Kistérsége
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
VÁTI MTA RKK Magyar Regionális Fejlesztési Alföldi Tudományos Intézete és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Kecskemét I. Területi Tervez ő és Kutató Iroda BÁCS-KISKUN MEGYE KOMPLEX TERVÉNEK KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI ÉS RENDEZÉSI KONCEPCIÓI KISKUNFÉLEGYHÁZA KISTÉRSÉGE 1998. AUGUSZTUS Kiskunfélegyháza és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati TársulásTanácsának 5/1998 (08.28.) számú határozatával, Megjegyzés [.1]: 5/1998.sz.h. A Kiskunfélegyháza és módosított és jóváhagyott változat. Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás a szükséges módosításokkal elfogadja a Kiskunfélegyháza Kistérség Fejlesztési és Rendezési Koncepcióját. A Társulás tagjai az ezzel kapcsolatos anyagot képvisel őtestületeik elé terjesztik és az esetleges módosításokkal kiegészítve szeptember 30-i határid ővel megküldik. Kiskunfélegyházi kistérség természeti és környezeti állapota Alaphelyzet: A kistérség a Kiskunsági-homokhát és a Kiskunsági löszös síkság határterületén helyezkedik el. Természeti-környezeti arculatát három tájtípus határozza meg: a nyugati területek a félig kötött, illetve kötött homokos síkság mozaikos homokpusztarét maradványokkal; a keleti részeken keverednek egymással a csernozjomos homoksíkság és a mély talajviz ű löszös síkság tájtípusai. Az er őteljes talajvízszint süllyedés, a sz őlő- és gyümölcstelepítések tereprendezései, a szántóterület kiterjesztése és a homoki monokultúrás erd ősítések a természeti értékek pusztulását idézték elő. Ennek ellenére a kistérség területén még jelent ős részek állnak védelem alatt: a Kiskunsági Nemzeti Park Bócsa-Bugac, a Szikra és az Alpári rét részterületei, valamint a Péteri-tó madárrezervátuma (TT). A védett területeken tartósan számolni kell a gazdálkodók és a természetvéd ők konfliktusaival: pl. a KNP Bócsa-Bugaci homokpusztái turisztikailag túlterheltek; egyes gyeptípusokon a legeltetés teljes hiánya károkat okoz; a védett területek közvetlen határában a vegyszerezés korlátozása szükséges. A kistérség településein az ivóvízvezeték-hálózat ugyan kiépült, de ezt nem követte megfelel ő csatornázás. Még Kiskunfélegyházán is csupán a lakások 35 %-a van bekapcsolva a közcsatorna- hálózatba. Szennyvízcsatorna és -tisztító csak Kiskunfélegyházán és Jászszentlászlón épült. Nem megoldott a települések kommunális hulladékának regionális elhelyezése sem. Fejlesztési irányok: Alapvet ő szempont, hogy a természet- és környezetvédelem érdeke a gazdálkodással és az idegenforgalommal összhangban érvényesüljön. − A kistérséget is érint ő fontos feladat a Duna-Tisza köze vízháztartásának javítása, amely rövid- illetve középtávon vízvisszatartással oldható meg. − A hátsági területeken alapos mérlegelést kíván az erd őtelepítés, a védett területeken pedig csak az őshonos fajok telepíthet ők. − A természetvédelem és a mez őgazdaság érdekeit közösen szolgálhatja a hagyományos gazdálkodási formák fenntartása, illetve visszahonosítása a sérülékeny területeken. − A korlátozottan látogatható védett területeken tanösvények és kiállítóhelyek kiépítése, a szakmai és az ökoturizmus fejlesztése célozható meg. − A szennyvíz-elvezetési, és kommunális hulladék-elhelyezési programok az egész térség számára fontosak, különösen a természetvédelmi területeken, a vizes él őhelyeken és azok környezetében. A mez őgazdaság helyzete és fejlesztési lehet őségei Alaphelyzet: A kistérség a Homokhátság és a Kiskunsági löszös síkság táji-termelési övezetének határán helyezkedik el. Nyugati felén homoktalajok, a keleti oldalon pedig dönt ően csernozjom talajok, kisebb részben pedig réti és szoloncsák-szolonyeces talajok találhatók. A Kiskunsági homokháthoz tartozó nyugati területek homoktalajai csekély term őképesség űek. A kistérség területén magas a napfényes órák száma és ugyancsak magas a h őösszeg. Ugyanakkor ezt a vidéket is sújtja a tartós talajvízszint-süllyedés, ami jelent ősen nehezíti és drágítja a mez őgazdasági tevékenységet. A térségben a gabona-, a gyümölcs- és sz őlőtermesztés, a fóliás és szabadföldi zöldségtermesztés mellett a sertés-, a szarvasmarha-, a lótenyésztés említhet ő jelent ős megélhetési forrásként. Híres a libatenyésztés, aminek termékei – a toll, a libamáj – messze földre eljutnak. A kistérség forgalmi helyzete igen kedvez ő - ami valószín űleg az M5-ös autópálya építését követ ően tovább javul -, s ez el ősegíti a kistérség agrártermékeinek értékesítését. Gondot jelent viszont a mez őgazdasági termelés koordinálásának hiánya. Fejlesztési irányok: − A kistérség s űrű tanyahálózatú, homokos talajú területein a foglalkoztatás egyik üzemformája lehet a családi gazdaság zöldség-, sz őlő- és gyümölcstermel ő, illetve kisállattartó gazdasági profillal. − A kisgazdaságokban változatos, kiváló, egyedi min őség ű termékskála kialakítását, a biogazdálkodást kell szorgalmazni. − A kistérség kedvez őbb adottságú területeinek gazdaságai az intenzív gazdálkodás, (szántóföldi növénytermesztés gabona- és takarmánytermel ő specializációval), és a nagyobb méretben való termelés el őnyeit használhatják ki. − A kistérség gyengébb term őképesség ű területeinek mez őgazdaságát a gyepgazdálkodás és az extenzív állattartás irányába célszer ű fejleszteni. − A környezetvédelmi-tájvédelmi funkciót ellátó, korlátozott, értékmeg őrz ő mez őgazdaságot külön kidolgozott kompenzálási rendszerrel kell támogatni a természetvédelmi területeken. − Erd őtelepítéseket a jöv őben els ősorban a felhagyott szántók, parlagterületek és nem a gyepterületek rovására célszer ű végrehajtani, s törekedni kell a nagy párologtató képesség ű fajok (pl. nemesnyár) visszaszorítására, illetve az őshonos fajok terjesztésére (pl. lösztölgyesek). A gazdaság jellegzetességei és lehetséges fejlesztése Múltbeli és jelenlegi helyzet: Kiskunfélegyháza és térsége viszonylag kevés veszteséggel vészelte át a gazdaság-társadalmi átalakulást. A térségben korábban m űködött szövetkezetek, gyárak, üzemek jó része – más formában ugyan, de – folytatja tevékenységét. 1996. végén 2877 vállalkozást tartottak nyilván, 335 jogi személyiség ű és 2542 jogi személyiség nélküli vállalkozás működött, utóbbiak dönt ő hányada egyéni formában. A községekben továbbra is a mez őgazdasági szövetkezetek biztosítanak jelent ősebb számban munkahelyeket. Ehhez kapcsolódóan a szövetkezetekben és számos más vállalkozásban (nemcsak a községekben) folyik a termények és az állatok feldolgozása. Több településen üzemel takarmánykever ő, szárító, készítenek mustárt, tormát, ételízesít őket, savanyúságot, bef őtteket, rostos gyümölcsleveket, növényolajat. Említésre méltó a vágóhíd, a tejtermelés, a liba-, a toll-, a bélfeldolgozás. A mez őgazdasági termelés – felvásárlás – feldolgozás – értékesítés láncolata eléggé kiépült, több vállalkozásnak jelent ős exportkapcsolata is van. A térségben – dönt ően Kiskunfélegyházán – jelent ős számban és termeléssel képviseltetik magukat más iparágak is. Több nagy létszámú vállalkozás foglalkozik cip őgyártással, konfekcióiparral, műanyag-, gumicikkek, gépek, berendezések, villamosipari termékek, fémtömegcikkek, alkatrészek el őállításával, lakatosmunkákkal, vegyiárukkal, bútorgyártással. Az épít őipar minden ága megtalálható a tervezést ől a magas- és mélyépítésen át a szakipari tevékenységekig. A kiskereskedelmi üzleteken kívül vannak nagykereskedelemre, és külkereskedelemre szakosodott vállalkozások is. A térség jelent ős szerepet tölt be a tranzitforgalomban, az 50-es út, és az M5 autópálya – a térséget érint ő szakasz kiépítése – révén a nemzetközi forgalomba is bekapcsolódik. Ezt a vállalkozások is igyekeznek hasznosítani, többen fuvarozásból, szállítmányozásból szerzik bevételüket. A közúti és a vasúti kapcsolatok kedvez ő helyzetet teremtenek a térségnek, a könny ű elérhet őség vonzó hatást gyakorol újabb vállalkozások megtelepedésének is. Problémák és jöv őbeni lehet őségek: A térségben tehát érzékelhet őek a dinamikus fejl ődés jelei, a körülmények a jöv őben is lehet ővé tehetik új vállalkozások alakulását és a meglév ők meger ősödését. Gondot jelent viszont, hogy ez a dinamizmus dönt ően Kiskunfélegyházára jellemz ő, néhány kisebb településen alig indult meg a gazdaság élénkülése, a munkahelyek megtartása és b ővítése. Ezen községek lakói részben ingázással, részben kiegészít ő tevékenységekkel, szolgáltatásokkal kapcsolódhatnak a többi település vállalkozásaihoz. Az eltér ő gazdasági adottságok kiegyenlítése, a községek felzárkózásának segítése érdekében az autópálya megépülésével új tartalommal megjelen ő É-D-i tengelyre szervez ődő vállalkozási övezet létrehozása a Kecskeméti, - Kiskunfélegyházi kistérségek, valamint Nagyk őrös részvételével. Az elmúlt években bekövetkezett gazdasági fejl ődés lehet ővé és szükségessé teszi, hogy az Országos Területfejlesztési Koncepció Alapján, a Kecskemét Kiskunfélegyháza térsége tervezett innovációs és vállalkozói centrum fejlesztése megkezd ődjön. Az épül ő autópálya mentén fel kell készülni a forgalom fogadására, kiszolgálására, az átutazók megállítására. Kvalifikált munkaer őt igényl ő, érettségizett fiatalok foglalkoztatását és továbbképzését biztosító iparágak telepítésének feltételeit kell megteremteni, illetve fel kell készülni azok fogadására. A turizmus helyzete és lehet őségei Adottságok: A kistérség településein a turizmus jelent ősége – Bugac, Kiskunfélegyháza és Tiszaalpár kivételével – a lehet őségekhez képest szerény, a helyi lakosság megélhetésében ma még meglehet ősen kicsiny szerepe van. A turisztikai lehet őségek, adottságok összehangolásával, szervezésével, fejlesztésével egy sajátos, egyedi arculat kialakításával azonban a turizmus – a fenti településeken kívül is – a térség egyik számottev