„Öt Termék” Ajándéktárgy Ötletpályázat Felhívás

Total Page:16

File Type:pdf, Size:1020Kb

„Öt Termék” Ajándéktárgy Ötletpályázat Felhívás „ÖT TERMÉK” AJÁNDÉKTÁRGY ÖTLETPÁLYÁZAT FELHÍVÁS A PROFECTIO Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Lenti Város Önkormányzatának megbízásából „Öt termék” címmel ötletpályázatot hirdet a Lenti Város Önkormányzata, mint kedvezményezett által elnyert és az Interreg V-A Szlovénia-Magyarország Együttműködési Program Nyílt Pályázati felhívásának keretében támogatott „Határon átnyúló idegenforgalmi hálózat, apró csodák régiójának kialakítása a turisztikai központokon kívüli kínálat fejlesztésével” című (továbbiakban rövid cím: GardEN) program keretében. ÖTLETPÁLYÁZAT CÉLJA A projektben meghatározott öt termékhez - illatos bodza, a gyógyító hajdina, az erdő-mező virágai, az orchidea, valamint a tündérkert – és az energia témakörhöz kapcsolódóan a GardEN térség népszerűsítésére, a létrejövő termékcsomagok marketingjéhez alkalmas ajándéktárgyak létrehozása, amelyek megfelelnek a mai igényeknek és alkalmasak arra, hogy a kereslet függvényében az idegenforgalmi szolgáltatóknál, turisztikai attrakcióknál a látogatók számára ajándékként átadhatók és/vagy megvásárolhatók legyenek. PÁLYÁZÓK KÖRE Pályázatot nyújthatnak be az elsősorban a GardEN projekt területén foglalkozásszerűen vagy műkedvelő szinten kézművességgel, népművészettel, iparművészettel, helyi termék előállításával foglalkozó természetes személyek, szellemi szabadfoglalkozású alkotók, egyéni vállalkozók, társas vállalkozók (pl. Bt., Kft.), nonprofit gazdasági társaságok, szakkörök, alkotó közösségek, egyéb művelődési formában dolgozó csoportok és a pályázatra felkért alkotók, akik a pályázati felhívásban leírtak szerint készítik el az ajándéktárgy ötletpályázatukat. GardEN projekt területe: Magyarországon: Lenti járás, kibővítve délen egészen a Kerka torkolatáig (további érintett települések: Kerkaszentkirály, Csörnyeföld, Muraszemenye). Szlovéniában: Moravske Toplice község: Andrejci, Berkovci, Bogojina, Bukovnica, Čikečka vas, Filovci, Fokovci, Ivanci, Ivanjševci, Ivanovci, Kančevci, Krnci, Lončarovci, Lukačevci, Martjanci, Mlajtinci, Moravske Toplice, Motvarjevci, Noršinci, Pordašinci, Prosenjakovci, Ratkovci, Sebeborci, Selo, Središče, Suhi Vrh, Tešanovci und Vučja Gomila. Dobrovnik község: Bukovniško jezero, Strehovci, Žitkovci Lendava község: Banuta, Čentiba Genterovci, Dolgovaške Gorice, Kamovci, Lendava, Lendavske gorice, Mostje, Dolga vas, Radmožanci, Dolina pri Lendavi, Pince, Kobilje. AJÁNDÉKTÁRGGYAL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK Az ajándéktárgyakra ötlet pályázatot benyújtani 3 kategóriában lehet: o 1. kategória: élelmiszernek minősülő ajándéktárgy (pl. tea, lekvár stb.) o 2. kategória: kézműves (non food) termék (pl. játék, használati tárgy stb.) o 3. kategória: grafika, festmény, rajz, stb. amely elhelyezhető valamilyen ajándéktárgyon Az ajándéktárgyaknak meg kell felelni az alábbi kritériumoknak: Valamennyi kategória esetében: o A meghatározott öt termékhez valamelyikéhez - illatos bodza, a gyógyító hajdina, az erdő-mező virágai, az orchidea, valamint a tündérkert – vagy az energia témakörhöz kell kapcsolódnia az ajándéktárgynak felismerhető módon, tükröznie kell az adott termék jellegzetességeit, jellemzőit. o Kisebb méretű termékre várjuk az ötlet javaslatokat, amely alkalmas nagyobb példányszámú előállításra (kisszériás gyártás), vagy kereskedelmi célú előállításra. o Előnynek számít a kiválasztás során, ha az ajándéktárgy alapanyaga, elkészítése, javasolt csomagolása figyelembe veszi a fenntarthatóság elveit, azaz például természetes alapanyagból készül, újrahasznosított vagy újrahasznosítható anyag a csomagolása, tartós terméknek minősül stb. o A benyújtott alkotás, vagy ajándéktárgy ötlet először kerül bemutatásra korábban más pályázaton, kiállításon még nem szerepelt, kereskedelmi forgalomban nem elérhető. Meglévő termék egyedi átdolgozása a felhívás céljai alapján engedélyezett. o Minden javasolt termékötlet esetében kérünk egy mintapéldányt az adott termékből, vagy a pályamunka tartalmazza a részletes leírását (fotóval, esetleg illusztrációval) a termék megjelenítésének. (A mintapéldányok, leírások projekt keretében történő felhasználására csak a pályázó engedélyével kerülhet sor!) Élelmiszernek minősülő ajándéktárgy esetében: o Kritérium a hosszabb eltarthatóság (nem lehet romlandó) és a tárolásához ne legyen szükség különleges körülmények (pl. hűtés, stb.) biztosítására. o A termék fő alapanyaga a meghatározott releváns termékek egyike legyen, de felhasználható a készítés során más alapanyag is, amelyek lehetőség szerint a projekt területéről származzanak. Kézműves (non food) termék esetében: o Funkciója egyértelműen meghatározható legyen és amennyiben releváns a pályamunka tartalmazza a használatára vonatkozó részletes leírást is. Grafika, festmény, rajz esetében o A pályamunka esetében előnyt jelent, ha tartalmazza a grafika, festmény, rajz stb. felhasználását bemutató látványtervet is (nem kötelező elvárás), ennek hiányában a felhasználási javaslatokról szóló leírást. A pályázat kiírói fenntartják a jogot, hogy a díjazásban részesült pályamunkákat (maximum 1 ajándéktárgy terméktípusonként) a benyújtóval egyeztetve és hozzájárulásával a GardEN projekt keretében ajándéktárgyként elkészítessék! BÍRÁLAT FOLYAMATA Az ajándéktárgy ötletek értékelését anonim módon, a pályázó adatainak ismerete nélkül szakmai zsűri végzi, a beérkezett pályamunkákat a projektpartnerek képviselői véleményezik. Az értékelés szempontjai: o A termék felhívásban meghatározott célokhoz való illeszkedése. o A termék ötlet kidolgozottsága (pl. csomagolás, komplexitás stb.) o A termék turisztikai promóciós értéke. Az értékelést követően a pályázókat írásban értesítjük a pályázat eredményéről. Kategóriánként az I.-III. helyezett pénzdíjban részesül az alábbiak szerint: I. helyezett – 60. 000 Ft II. helyezett – 30.000 Ft III. helyezett – 10.000 Ft A szakmai zsűrinek jogában áll a díjak átcsoportosítása. ÖTLETPÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK MÓDJA Az „ÖT TERMÉK” AJÁNDÉKTÁRGY ÖTLETPÁLYÁZAT felhíváshoz kapcsolódó alábbi dokumentumok benyújtása szükséges a mintapéldány és/vagy részletes termék leírás és megjelenítés mellett: 1. számú melléklet: Pályázati adatlap 2. számú melléklet: Nyilatkozat A pályázat benyújtásához kizárólag a fenti dokumentumok használhatók! Az érvényes pályázathoz mindkét dokumentum benyújtása kötelező! FONTOS! Minden ajándéktárgy ötlethez külön-külön pályázati adatlapot (1. számú melléklet) és nyilatkozatot (2. számú melléklet) kell benyújtani! A pályázati anyagot (mintapéldány és/vagy részletes termékleírás, megjelenítés és kapcsolódó fotódokumentáció) zárt csomagolásban (doboz, boríték) kell benyújtani a kitöltött pályázati adatlappal (1. számú melléklet) és nyilatkozattal (2. számú melléklet)! BENYÚJTÁS HELYE Elektronikusan: Lenti Város Önkormányzata Róka Bernadett, projektmenedzser e-mail: [email protected] Személyesen és postai úton: Lenti Város Önkormányzata Róka Bernadett, projektmenedzser 8960 Lenti, Zrínyi M. u. 4./H-8960 Lenti, Zrínyi M. u. 4., Hungary ÖTLETPÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK MÓDOSÍTOTT HATÁRIDEJE 2019. JANUÁR 24., 14 ÓRA TOVÁBBI INFORMÁCIÓ KÉRHETŐ Kovács Tünde, ügyvezető PROFECTIO Tanácsadó és Szolgáltató Kft. e-mail: [email protected] Lenti Város Önkormányzata megbízásából PROFECTIO Tanácsadó és Szolgáltató Kft. .
Recommended publications
  • SEMANTIC DEMARCATION of the CONCEPTS of ENDONYM and EXONYM PRISPEVEK K POMENSKI RAZMEJITVI TERMINOV ENDONIM in EKSONIM Drago Kladnik
    Acta geographica Slovenica, 49-2, 2009, 393–428 SEMANTIC DEMARCATION OF THE CONCEPTS OF ENDONYM AND EXONYM PRISPEVEK K POMENSKI RAZMEJITVI TERMINOV ENDONIM IN EKSONIM Drago Kladnik BLA@ KOMAC Bovec – Flitsch – Plezzo je mesto na zahodu Slovenije. Bovec – Flitsch – Plezzo is a town in western Slovenia. Drago Kladnik, Semantic Demarcation of the Concepts of Endonym and Exonym Semantic Demarcation of the Concepts of Endonym and Exonym DOI: 10.3986/AGS49206 UDC: 81'373.21 COBISS: 1.01 ABSTRACT: This article discusses the delicate relationships when demarcating the concepts of endonym and exonym. In addition to problems connected with the study of transnational names (i.e., names of geographical features extending across the territory of several countries), there are also problems in eth- nically mixed areas. These are examined in greater detail in the case of place names in Slovenia and neighboring countries. On the one hand, this raises the question of the nature of endonyms on the territory of Slovenia in the languages of officially recognized minorities and their respective linguistic communities, and their relationship to exonyms in the languages of neighboring countries. On the other hand, it also raises the issue of Slovenian exonyms for place names in neighboring countries and their relationship to the nature of Slovenian endonyms on their territories. At a certain point, these dimensions intertwine, and it is there that the demarcation between the concepts of endonym and exonym is most difficult and problematic. KEY WORDS: geography, geographical names, endonym, exonym, exonimization, geography, linguistics, terminology, ethnically mixed areas, Slovenia The article was submitted for publication on May 4, 2009.
    [Show full text]
  • 21/2002, Uredbeni
    Stran 1642 / Št. 21 / 11. 3. 2002 Uradni list Republike Slovenije 59. 207581 LK 207572 SREDNJA ULICA V 085,âý( 1,790 LK VAŠKA HOTIZA 49 NASELJU HOTIZA MEJA CRO ULICA 207582 LK 207581 KAMENSKA ULICA V LK 207581 0,667 LK VAŠKA HOTIZA 124 NASELJU HOTIZA HOTIZA ULICA 207583 LK 207582 KAMENSKA ULICA V LK 207581 0,196 LK VAŠKA HOTIZA 108 NASELJU HOTIZA HOTIZA ULICA 207584 LK 207581 SREDNJA ULICA V G1 3 0,207 LK VAŠKA HOTIZA 147 NASELJU HOTIZA HOTIZA ULICA 60. 207590 LC 430010 /2ä,ý POTOK 0,612 LK VAŠKA +27,=$/2ä,ý V NASELJU HOTIZA LIBOVIJA ULICA 61. 207601 R2 442 ŠOLSKA ULICA V R2 442 1,099 LK VAŠKA GENTEROV. 13 NASELJU GENTEROVCI GENTEROVCI ULICA 207602 LK 207601 ŠÁROŠRÉT V NASELJU R2 442 1,694 LK VAŠKA STARA ŠOLA GENTEROVCI ULICA 207603 LK 207601 FALUVÉG V NASELJU JP 707021 1,075 LK VAŠKA HIŠA ŠT. 65/A GENTEROVCI PUSTOTA ULICA '2/ä,1$6.83$- 59,513 þOHQ Javne poti (JP) v naseljih in med naselji so: ZAP. ŠT. CESTE =$ý(7(. POTEK KONEC '2/ä,1$ NA ŠT. (ODSEKA) CESTE (ODSEKA) CESTE CESTE (ODSEKA) 92%ý,1, MEN NA NA (v km) UP. -$91(327,2%ý/(1'$9$ JP 1. 706012 JP 706050 MURSKA ŠUMA JP 706020 0,739 JP 706013 JP 706020 MURSKA ŠUMA JP 706070 1,091 JP 706014 JP 706070 MURSKA ŠUMA JP 706031 1,261 JP 2. 706020 JP 706050 MURSKA ŠUMA JP 706012 1,715 JP 3. 706031 MEJA CRO MURSKA ŠUMA MEJA CRO 2,993 JP ý51,-$5(.
    [Show full text]
  • RODILNIŠKA OBLIKA PANONSKIH, ŠTAJERSKIH in BELOKRANJSKIH KRAJEVNIH IMEN NA ‑CI, ‑OVCI/‑EVCI, ‑INCI (TIP BELTINCI – IZ BELTINEC/BELTINCEV) Mojca Horvat
    RODILNIŠKA OBLIKA PANONSKIH, ŠTAJERSKIH IN BELOKRANJSKIH KRAJEVNIH IMEN NA ‑CI, ‑OVCI/‑EVCI, ‑INCI (TIP BELTINCI – IZ BELTINEC/BELTINCEV) Mojca Horvat Uvod Odgovor na vprašanje, kako se v knjižnem jeziku glasi množinska rodilniška oblika samostal- nikov moškega spola, ki se sklanjajo po prvi moški sklanjatvi, je povsem neproblematičen (tip škorci – škorcev oz . konji – konjev/konj) . Kot kaže, pa ta neproblematičnost velja le za občno-, ne pa tudi za lastnoimensko izrazje, in sicer za krajevna imena, ki kot del organskega pola jezika v svojem izvornem okolju pogosto živijo povsem svojo zgodbo ter tam z vsemi svojimi značilnostmi delujejo nevtralno in sistemsko, izven izvornega okolja, npr . v knjižnem jeziku, pa ne . Enega izmed pojavov, ki na regionalnem nivoju odstopa od norme knjižnega jezika, je zaslediti pri krajevnih imenih na -ci, katerih rodilniška oblika (kot odgovor na vprašanje Odkod si?) ni enaka knjižni na -ev, pač pa se na območju panonske, deloma tudi štajerske narečne skupine in belokranjskih narečij ta glasi na -(e)c (npr . Beltinec, Juršinec, Večeslavec, Pavlovec, Žiberc, Pribinec), ki je tam značilna le za tu obravnavana krajevna imena, ne pa tudi za občna imena, pri katerih v razmerju do knjižnega jezika ni razlik (npr . žganci – žgancev in ne *žganec) 1. Razlikovanje med narečno in knjižno rodilniško obliko krajevnih imen na -ci (tip Beltinci:2 nar . Beltinec : knjiž . Beltincev) izhaja iz dejstva, da je v lokalni/narečni obliki prisoten odraz moškega sklanjatvenega vzorca s prvotno tvorbo rodilnikov množine z ničto končnico, ki se v knjižni normi pojavlja še pri samostalniku konj, v knjižni obliki obravnavanih krajevnih imen pa je kot v občnoimenskem izrazju posplošena u-jevska končnica -ov/-ev .
    [Show full text]
  • POROČILO O Reviziji Poslovanja OBČINE MORAVSKE TOPLICE Za Obdobje 1995−1999, S Poudarkom Na Letu 1998
    RAČUNSKO SODIŠČE REPUBLIKE SLOVENIJE Na podlagi prvega odstavka 24. člena Zakona o računskem sodišču (Uradni list RS, št. 48/94) in 23. člena Poslovnika Računskega sodišča Republike Slovenije (Uradni list RS, št. 20/95) izdaja pristojna članica računskega sodišča naslednje predhodno POROČILO o reviziji poslovanja OBČINE MORAVSKE TOPLICE za obdobje 1995−1999, s poudarkom na letu 1998 Številka: 1215-35/99-43 Ljubljana, 5. april 2000 KAZALO MNENJE ................................................................................................................................................4 PRIPOROČILA ......................................................................................................................................7 PREDSTAVITEV OBČINE...................................................................................................................8 1 Osnovne informacije o občini.............................................................................................................8 2 Sprejemanje in veljavnost proračunskih predpisov...........................................................................11 UGOTOVITVE ....................................................................................................................................12 1 Upoštevanje proračuna za leta 1995−1998 .......................................................................................12 2 Poslovne knjige in računovodski izkazi............................................................................................14
    [Show full text]
  • Lendvai Község Közleménye • 7
    Glasilo obèine Lendava 7. letnik, 3. tevilka 19. XI. 2004. A Lendvai község közleménye 7. évfolyam, 3. szám 2004. XI. 19. PLAKETI IN LENDVA KÖZ- PRIZNANJI SÉG PLAKETT- OBÈINE JEI ÉS LENDAVA V ELISMERÉSEI LETU 2004 2. OLDAL 2. STRAN LENDVA IZ 13. SEJE KÖZSÉG OBÈINSKEGA TANÁCSÁNAK SVETA 13. ÜLÉSE OBÈINE 3. OLDAL LENDAVA A ZENNYVÍZ- 3. STRAN CSATORNA PRIPRAVA KIÉPÍTÉSE OBÈINSKEGA LENDVA PRORAÈUNA KÖZSÉG ZA LETI 2005 TERÜLETÉN IN 2006 6. OLDAL 5. STRAN A PETÍCIÓK KAJ BO S A POLGÁROK KRONO? ROSSZ 8. STRAN INFORMÁ- HIA JE LÁSÁT ZAIVELA TÜKRÖZIK!? 9. STRAN 12. OLDAL OBÈINA KÖZSÉG Plaketi in priznanji Obèine Lendva Község plakettjei Lendava v letu 2004 és elismerései V prejnji tevilki Lendavskih novic so bili predstavljeni dobitniki A Lendvai Híradó elõzõ számában bemutattuk a polgármesteri letonjih upanovih priznanj, ki so bila podeljena na sveèanosti elismerésben részesült személyeket. Az elismeréseket 2004. augusz- ob prazniku Obèine Lendava 19. avgusta 2004. tus 19-én, a Lendva Község ünnepe alkalmából szervezett rendez- Izpuèena je bila predstavitev dobitnikov letonjih obèinskih vényen nyújtotta át a polgármester. priznaj. V letu 2004 sta bili podeljeni dve priznanji in dve plaketi A bemutatásból kimaradtak azok, akik községi elismerésben ré- Obèine Lendava. Dobitnike predstavljamo v tej tevilki. szesültek. 2004-ben két községi elismerést és két díszoklevelet ad- Za neljubi spodrsljaj se opravièujemo. tak át. A községi kitüntetésben részesülteket ezúttal mutatjuk be. Uredniki odbor A sajnálatos hibáért szíves elnézésüket kérjük. A szerkesztõbizottság
    [Show full text]
  • Evangelicanski List 04-APR 2019.Indd
    EVANGELIČANSKI LIST April 2019 Mesečnik Evangeličanske Cerkve AV v Republiki Sloveniji Letnik XXXXVIII Želimo vam blagoslovljene in vesele Velikonočne praznike. On pa jim je rekel: »Ne čudite se! Jezusa iščete, Nazarenčana, križanega. Bil je obujen. Ni ga tukaj« (Mr 16, 6) 2 evangeličanski list Drage bralke in bralci ! »Ni ga tukaj, vstal je!« ričlanske družine ponudil za talca, je bil obenem neizmerno človeški S temi »velikonočnimi« bese- čeprav je vedel, da bo ustreljen. in globok. On je tisti, ki nam je po- dami, ki kličejo v pozdrav vsta- A to ni edini primer žrtvovanja, sredoval nauk, ki se velikokrat ni lemu Kristusu, vas tudi sam prav ki ponuja samega sebe, da drugi ujemal niti z etablirano religijo niti prisrčno pozdravljam. lahko preživijo. z etablirano posvetno oblastjo, kar Pozdravljam z velikonočno mi- Vsakoletno praznovanje Velike ga je pripeljalo na križ. Toda preko slijo, ki pravi, da človeška usoda noči, ko iz perspektive njene vse- smrti in groba spet nazaj v življe- ni le potovanje h Golgoti, ampak bine gledamo na življenje danes nje. Brez tega, sem prepričan, bi nas vodi tudi življenju naproti. To in tu, nas seveda postavlja pred usmeritev k »jutrišnjemu človeku« nas bodri. In prav je tako. Kajti čim mnoga vprašanja in odpira mno- bila brez vsakršne možnosti. glasnejši so klici našega obupane- ge dileme. Po vsem svetu, v mnogih jezi- ga sveta v smislu velikopetkovega: V kaj lahko še verujem? Komu kih in še številnejših narečjih ljudje »Križaj ga«, tem močnejši in raz- lahko še zaupam? Kako smiselno v teh dneh polni veselja in zaupa- poznavnejši mora biti tudi glas, ki je delati dobro, pošteno? Ali še nja izgovarjajo besede: »Kristus je kliče po kulturi življenja in ne po smemo zaupati in verjeti v člo- vstal!« Resnično je vstal! In tako kulturi smrti.
    [Show full text]
  • Prometno Varnostni Načrt Biztonsági És Közlekedési Terv
    Dvojezična Osnovna šola II Lendava – II. Sz. Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola Ulica Sv. Štefana 21, 9220 Lendava PROMETNO VARNOSTNI NAČRT BIZTONSÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI TERV Livia Horvath, ravnateljica September 2017 VSEBINA – TARTALOM: 1. Otroci v prometu 2. Šolski okoliš 3. Prevoz šolskih otrok 4. Organiziran šolski prevoz 5. Neorganiziran prevoz otrok v šolo (starši, sorodniki) 6. Ukrepi in dejavnosti za varnost učencev 7. Šolski izleti in ekskurzije 8. Varnost na poti do šolske telovadnice 9. Odgovornost 10. Zaključni del 11. Priporočila staršem pred pričetkom novega šolskega leta 12. Priloge 1. Otroci v prometu Naši otroci se dnevno vključujejo v promet. Kot udeleženci v cestnem prometu morajo biti deležni posebne pozornosti in pomoči vseh drugih udeležencev. Samostojno smejo sodelovati v cestnem prometu šele takrat, ko se starši, posvojitelji, skrbniki oziroma rejniki prepričajo, da so otroci sposobni razumeti nevarnosti v prometu in da so seznanjeni z razmerami na prometnih površinah, kjer se srečujejo s cestnim prometom. Slika 1: Spremstvo otroka v prometu Zagotovljena varna hoja za pešce poteka po površinah, ki so za šolarje najbolj varne (pločniki itd.) Skupino otrok je dovoljeno prevažati le z motornim vozilom, ki poleg splošnih pogojev, predpisanih v tem zakonu, izpolnjuje tudi druge predpisane posebne pogoje. Vozilo, s katerim se prevaža skupina otrok, mora biti predpisano označeno in opremljeno. Sliki 1 in 3: Vozila, s katerimi se lahko prevaža skupina otrok 2. Šolski okoliš Šola s prilagojenim programom šolskega okoliša nima določenega, temveč glede na določbe odloka o ustanovitvi zavoda s svojo dejavnostjo zadovoljuje potrebe po izobraževanju otrok s posebnimi potrebami z motnjami v razvoju, ki zajema celotni šolski okoliš na območju Upravne enote Lendava.
    [Show full text]
  • KANČEVCI – Program 2021
    DDK – Dom duhovnosti Kančevci dogajanje 2021 Dragi bratje in sestre, koledarsko leto je zopet okoli in v rokah imate naš nov Letni program – Dogajanje 2021. V njem vam posredu- jemo koledar in opis dogodkov, ki smo jih do sedaj načr- tovali tudi z vami, našimi dosedanjimi ter novimi obisko- valci in udeleženci dogodkov Doma duhovnosti Kančevci. Hvaležni smo vam za zanimanje in sodelovanje. Vse to smo načrtovali v upanju, da bodo epidemiološke raz- mere dovoljevale izpeljavo dogodkov. Če ne bodo do- voljevale, jih bomo morali zaradi zdravstvene varnosti opustiti, kakor smo to morali lansko leto. Naj se zgodi Božja volja. Naj bo dogajanje v Domu duhovnosti vam in nam v obilen blagoslov, duhovno spodbudo in korist za življenje in poslanstvo, ki ga vsak na svojem mestu živimo in opra- vljamo. Naj prinaša božji blagoslov in vsestransko korist tudi vsem tistim, s katerimi živite in sodelujete, h katerim ste vi poslani. Gospod škof Peter nam je ob zahvalnem praznovanju izrekel naslednje besede: »Tridesetletno bogato dogajanje v Domu duhovnosti Kančevci in župniji sv. Benedikta naj se po prizadevanju bratov kapucinov, njihovih sodelavcev in dobrotnikov nadaljuje, bogati in utrjuje v blagor kanče- vskih župljanov, vernikov murskosoboške škofije in vseh dobromislečih ljudi iz ostalih slovenskih škofij, zamejstva 2 in tujine.« V pridigi pa nam je začrtal program za naprej: »Gre za to, da imamo tukaj v Kančevcih v bratih kapuci- nih stražarje, ki nas dramijo iz duhovne zaspanosti, ki se v nas pojavi vedno, ko nismo budni, da bi bili nenehno s Kristusom. Dom duhovnosti Kančevci ima namreč značaj ''adoracije'', zato so Kančevci kraj čaščenja Boga.
    [Show full text]
  • Geografska Učna Pot Selo Je Učilnica Da V Dolini Kobiljskega Potoka Sta Le Dva Objekta Iz V Naravi
    Informacije: • OŠ Fokovci, Fokovci 32, 9208 Fokovci, T: 02/544 90 20, kontaktna oseba: Suzana Deutsch, T: 041/798–722, ravnateljica.osmsfo@ Geografska guest.arnes.si • Društvo geografov Pomurja, Šolsko naselje 12, 9000 Murska Sobota, drustvo-geografov-po- učna pot [email protected], www.drustvo-geografov- pomurja.si, kontaktna oseba: Drago Balajc, T: 051/840–186, Tatjana Kikec, T: 031/597–459 Selo Majhne kmetije, parcelna razdrobljenost ter agrarna • TIC Moravske Toplice, Kranjčeva 3, 9226 prenaseljenost so vzroki stoletnega odseljevanja go- Moravske Toplice, [email protected], www. ričkega človeka. Posledice tega procesa so vidne v moravske-toplice.com T: 02/538 15 20 propadajočih domovih, opuščenih kmetijskih povr- šinah in v prevladi starega prebivalstva. Znak Rotunda vas bo prijazno vodil po učni poti. Časarov mlin na Ratkovskem potoku z bogato zbirko kmečkega in mlinarskega orodja ter romanska rotun- Geografska učna pot Selo je učilnica da v dolini Kobiljskega potoka sta le dva objekta iz v naravi. Obiskovalci učne poti s pomočjo bogate kulturne dediščine območja. Romanska ro- informacijskih tabel in opazovanja tunda iz 13. stoletja sodi med najpomembnejše kul- spoznajo pokrajino gričev in dolin, turnozgodovinske objekte v Sloveniji in je biser Geo- povezanost narave in človeka. grafske učne poti Selo. Osnovni podatki o učni poti Kje leži: v naseljih Selo in Berkovci na Goričkem v Prekmurju Dostop: po regionalni cesti Murska Sobota – Martjanci – Prosenjakovci, začetek poti je v Selu na parkirišču pri rotundi Postavitev: 2007/2008 Število informacijskih tabel: 16 Dolžina poti: 3 km Zahtevnost: nezahtevna, primerna za družine, kolesarje Potreben čas: 2 uri Komu je namenjena: skupinam, turistom ter vsem, Vodni del učne poti je speljan ob Kobiljskem potoku ki želite nekaj časa preživeti v naravnem okolju in revitalizirani mlaki; na slemenu griča stoji vodnjak, Avtorji učne poti: Drago Balajc, Suzana Deutsch, globok kar 54 metrov.
    [Show full text]
  • Energetska Zasnova Občine Moravske Toplice
    EENNEERRGGEETTSSKKAA ZZAASSNNOOVVAA OOBBČČIINNEE MMOORRAAVVSSKKEE TTOOPPLLIICCEE April 2006 Izvajalec: L E A Zavod za promocijo in pospeševanje trajnostnega energetskega razvoja, Martjanci ENERGETSKA ZASNOVA OBČINE MORAVSKE TOPLICE PREDSTAVITEV PROJEKTA 1. Naslov projekta ENERGETSKA ZASNOVA OBČINE MORAVSKE TOPLICE 2. Številka pogodbe: 2511-05-930137 3. Sofinancer: Ministrstvo za okolje in prostor, Dunajska 48, 1000 Ljubljana 4. Prejemnik: Ob čina Moravske Toplice 5. Izvajalec: Lokalna energetska agencija za Pomurje, Martjanci 6. Sodelujo če institucije: Ob čina Moravske Toplice L E A Kranj čeva 3, 9226 Moravske Toplice Zavod za promocijo in pospeševanje Tel.: (02) 538 15 05 trajnostnega energetskega razvoja Martjanci Fax: (02) 538 15 02 E-pošta: [email protected] Martjanci 36, 9221 Martjanci, Slovenija, I-net:http://www.moravske-toplice.si Tel: (02) 538-13-54 E-mail: [email protected] 7. Celotna vrednost projekta: 8.400.000,00 SIT od tega Ob čina Moravske Toplice: 4.836.000,00 SIT MOP: 3.564.000,00 SIT 8. Vodja (nosilec) projekta: Franc Cipot , univ.dipl.org.,oec., župan 9. Avtorji: Jožef Mau čec , dipl.ing.str.,spec.str. Bojan Vogrin čič, univ.dipl. prav. Csongor Vass , dipl.ing.str. Stanislav Sraka , univ. dipl. org. mag. Milan Šadl, uni. dipl.grad. Mojca Breš čak , univ. dipl.ekon. Jože Brdnik , ing.str. Andrej Sraka , univ.dipl.ing.el. Stojan Habjani č, univ.dipl.ing.grad. Darko Sušnik , univ.dipl.ing.str. Tiberij Lebar, str.teh. Marjana Čuk, ekon. © LOKALNA ENERGETSKA AGENCIJA ZA POMURJE , M ARTJANCI ENERGETSKA ZASNOVA OBČINE MORAVSKE TOPLICE II VSEBINA 1. POVZETEK ENERGETSKE ZASNOVE .............................................................IX 1.1 UVOD ................................................................................................................IX 1.2 PREGLED IN ANALIZA OBSTOJE ČEGA STANJA ..................................XI 1.2.1 Podatki o porabi energije in energentov .............................................
    [Show full text]
  • Nature Parks in Slovenia
    1 NATURE PARKS PARKS NATURE IN SLOVENIA www.slovenia.info 2 Slovenia is one of Europe’s most diverse states for fl ora and fauna with one of the continent’s best preserved natural environments. Having vast areas of pris- tine countryside constitutes a major advantage for Slov- enian tourism, allowing its development potential to be heavily oriented towards visitor’s desires for peaceful relaxation at close proxim- ity to the natural world. Where natural beauty takes your breath away... For a relatively small area, Slovenia off ers a unique mosaic of biological, geographical and cultural diversity, with dozens of major natural assets and items of signifi cant European cultural heritage. Around 12,6% of Slovenia’s territory is cover by protected natural areas, 36% of the territory is protected under Natura 2000, and almost 15,000 aspects of the country’s nature have been awarded the status “valuable natural feature”. By managing our country’s resources carefully we ensure that nature’s treasures are preserved for future generations, that local population development is planned responsibly, and that all economic development is sustainable. 3 Lake in Velika dolina - Škocjan Caves 02_ Introduction 14_ NOTRANJSKA Regional Park 26_ STRUNJAN Landscape Park 04_ Map NATURE PARKS IN 16_ GORIČKO Landscape Park 28_ LAHINJA Landscape Park SLOVENIA 18_ KOLPA Landscape Park 30_ ŠKOCJANSKI ZATOK Nature 06_ Nature parks in Slovenia Reserve 20_ SEČOVLJE SALINA Landscape 07_ TRIGLAV National Park Park 32_ RADENSKO POLJE Landscape Park* 10_ ŠKOCJAN CAVES Park
    [Show full text]
  • PREDSTAVITEV KULTURNE DEDIŠČINE Z NARODNOSTNO MEŠANEGA OBMOČJA OBČINE MORAVSKE TOPLICE S Projektnimi Aktivnostmi Za Popularizacijo Madžarske Folklore in Kulinarike
    PREDSTAVITEV KULTURNE DEDIŠČINE Z NARODNOSTNO MEŠANEGA OBMOČJA OBČINE MORAVSKE TOPLICE S projektnimi aktivnostmi za popularizacijo madžarske folklore in kulinarike Območje občine Moravske Toplice je narodnostno mešano območje, kjer avtohtono živijo pripadniki madžarske narodnostne skupnosti. Na območju dveh krajevnih skupnosti v petih naseljih (Čikečka vas/Csekefa, Motvarejvci/Szentlászló, Pordašinci/Kisfalu, Prosenjakovci/Pártosfalva, Središče/Szerdahely) se poleg slovenščine kot uradnega jezika uporablja tudi madžarščina. Z madžarskimi vplivi obogatena pa je tudi zakladnica kulturne dediščine z navedenega območja. Z namenom predstavitve folklorne in kulinarične raznolikosti z dvojezičnega območja je TIC Moravske Toplice izvedel projekta Folklora zbližuje in povezuje ter Okusi (z)družijo in bogatijo. Na narodnostno mešanem območju v občini deluje dvojezična OŠ Prosenjakovci kot matična šola. Na DOŠ Prosenjakovci deluje otroška folklorna skupina Ugrós, ki skozi plese in glasbo predstavlja madžarsko folkloro. TIC Moravske Toplice je kot vodilni partner projekta Folklora zbližuje in povezuje k sodelovanju povabil partnerja DOŠ Prosenjakovci in KUD Attila József Motvarjevci. S projektom je vodilni partner želel spodbuditi medgeneracijski in medkulturni dialog ter z medsebojnim sodelovanjem sodelujočih predstaviti dediščino madžarske narodnostne manjšine širši javnosti. Tako odrasli kot tudi najmlajši prebivalci občine so skozi izobraževalni program dodatno poglobljeno spoznavali lastno narodnostno identiteto, skozi kulturne in informativne dejavnosti pa se jih je spodbujalo k ohranjanju jezika in kulturne dediščine. V okviru projekta je bilo izvedenih 5 nastopov oziroma predstavitev, v okviru katerih se je širši javnosti predstavila OFS Ugrós DOŠ Prosenjakovci. Otroci z dvojezičnega območja z obeh strani meje so se lahko družili na 2 srečanjih otroških manjšinskih folklornih skupin. Učenci iz DOŠ Števanovci in DOŠ Prosenjakovci so tekmovali v okviru kviza na temo dediščine manjšin.
    [Show full text]