Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar Johann Michael
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar Johann Michael Sailer a centrum unitatis újrafelfedezője A centrumból élő erkölcs- és lelkipásztori teológia Dissertatio ad Doctoratum Készítette: Takács Gábor Konzulens: Prof. Dr. Puskás Attila Budapest, 2014 2 Bevezetés és köszönetnyilvánítás Korunk jellemrajzát és a modern teológia arculatát nagymértékben meghatározza a felvilágosodás korának lendületes és mindenre kiterjedő, pezsgő átalakulása. A XVIII. sz. második és a XIX. sz. első felében a dél-német területen számos jeles egyházi személyiség nem kis szerepet vállalt az egyházi felvilágosodás folyamatában, teológiai nézeteik, eszméik, felfogásuk jelen volt a II. Vatikáni zsinaton, és így napjaink egyházi életében – mégha burkoltan is – tovább hatnak. Amikor teológiai írásokat és a kapcsolódó társtudományokban keletkezett munkákat felütünk, vagy a lexikonokban az odavágó szócikkeket olvassuk, csakhamar találkozhatunk Johann Michael Sailer (Aresing bei Schrobenhausen, 1751. nov. 17. - Regensburg, 1832. máj. 20.) professzor, a későbbi regensburgi püspök nevével és teológiai munkásságának alkotóelemeivel. A saját egyházi gyökereit is kereső és kiaknázni akaró kutató aligha nélkülözheti és hagyhatja figyelmen kívül e jeles előfutárának munkásságát az erkölcstan, a dogmatika, a lelkipásztori teológia, az egyháztan, a spiritualitás története, az egyháztörténelem, a pedagógia területén. A dolgozat ebben az értelemben biografikus keretbe ágyazva, a gyökerek küzdelmének történetét mutatja be: Sailer megfutott pályája a hitnek és az Egyháznak a saját létjogosultságáért és hiteles megjelenítéséért folytatott küzdelmének története a modern világ kialakulásának kezdetén. Sailer korában, míg sokan az Egyház épületét új alapra kívánták helyezni, addig mások a már felépített épületet kívánták lecserélni - míg az egyik irányzat az épületről, addig a másik az adott alapról feledkezett meg. Sailer a szilárd alapra épített ház, számtalan lakásában folyó életet kívánta megújítani, miután a ház lakójaként felfedezte ennek az életnek és megújításának egyetlen forrását. Számomra Sailer kutatásának alapötletét a Dr. Tarjányi Zoltán professzorral (+2015.01.05.) folytatott beszélgetés szülte, aki hangsúlyozta egy olyan kutatás jelentőségét, mely a saileri újdonságokat mutatja be az erkölcsteológia területén. A megkezdett kutatás után vált világossá számomra, hogy a szerző erkölcsteológiai munkája egy megtett hosszú út gyümölcse, egy tudományos életpályát lezáró monumentális mű, mely összevetve a korabeli egyéb, és a korábbi erkölcsteológiai munkákkal, számos újdonságot tartalmaz. Ekkor érdeklődésem inkább ennek premisszái, a saileri életpálya irányába fordult, és az a megtett út vált a kutatás tárgyává, mely Sailert az erkölcsteológiai nézeteihez vezette. A saileri életpályával, és az abban hangsúlyt nyerő dogmatikai premisszákkal kapcsolatban Dr. Puskás Attila professzorral konzultálva azt az inspirációt kaptam, hogy Sailert ne erkölcsteológusként, vagy egyáltalán teológusként, hanem hívő emberként 3 szemlélve a hit reflektált és következetes megélőjeként vizsgáljam. Sailer lelkipásztori teológiája, pedagógiája és erkölcsteológiája minden kétséget kizáróan számos forradalmi újdonságot tartalmaz, ugyanakkor szerzőjük mégsem határolható le egyes diszciplínák specializálódott művelőjének tudományos- és életkereteibe. Sailer folyamatosan „korhű ember” és hite szerint a Katolikus Egyház olyan tagja, aki az idők jeleit értelmezve, küldetését szabadon és következetesen igyekszik teljesíteni. Teológusunk igazi tanítványa korának és az Egyháznak, szolgálatát azonban szünet nélkül az egyetlen Úrnak ajánlotta az egyházban. Az így kirajzolódó képet esetleg biografikus teológiának nevezhetjük, hiszen Sailer fokról fokra jut el arra a pontra, ahonnét kitekintve korának szellemi nívóján és horizontján az egyház identitását és küldetését megfogalmazza. Az alapötletért a köszönet Dr. Tarjányi Zoltán professzort, a támogató és inspiráló konzultációkon kapott hasznos és segítő tanácsokért a témavezetőt, Dr. Puskás Attila professzort illeti. A saileri mű elemzése minden lehetséges aspektusban ígéretes vállalkozás, hiszen tanítása szorosan kapcsolódik következetes életviteléhez, mely Krisztus állandó keresését jelentette a mindennapi életeseményekben, melyeket a világi és egyházi események szilánkjainak tekintette, nem utolsósorban személyes kapcsolataiban, melyek mindig missziós, hitközvetítő jellegűek voltak. A dolgozat egy olyan ember szellemi nyomdokait igyekszik követni, akinek hosszú életpályája majdnem évre pontosan Goethe életkorával egyezik meg, két olyan évszázadba osztva, melyekben Európa arculatát mélységesen átalakító két történeti fordulat zajlott le. Élete a töretlen délnémet barokk vallásosság időszakában kezdődik, melyet az egyre nagyobb befolyást nyerő Gottfried Wilhelm Leibniz (1646-1716) és Christian Wolff (1679-1754) szellemi örökségéből lángra kapó felvilágosodás emésztett fel. Tetterős férfiként élte át a nagy francia forradalom időszakát és a napóleoni háborúkat, majd az európai nemzetek ezeket követő függetlenségi harcait. Híres és nagyhatású lelkipásztorként és landshuti professzorként szemlélhette a Németországban lezajló szekularizációt (1803), a Német-római Császárság megszűnését (1806), a bécsi kongresszust (1814-15) és az annak nyomában fellendülő restauráció korszakát, az átmenetet a felvilágosodásból a romantika eszmevilágába. A mozgalmas kortörténeti háttér már csak címszavakba szedve is egy rendkívül izgalmas életmű hibátlan prognózisa lehet és kiapadhatatlan forrásokat sejtet. Köszönetemet fejezem ki a Regensburgi Egyházmegyének és levéltári munkatársainak segítségükért, melyet főként a kutatás kezdetén elektronikus levelezés útján nyújtottak. Ugyancsak köszönet illeti a Passauban működő Teológiai Intézetet, hogy 4 a Philipp Schäfer professzor munkássága nyomán született Sailer-anyagokat a munkámhoz rendelkezésemre bocsátotta, valamint az augsburgi egyetemi könyvtárat, hogy az időközben már majdnem fellelhetetlenné vált, 1784-es Sailertől származó körlevél digitalizált változatát számomra elkészítette. Tisztelet és köszönet illeti a Bajor Állami Könyvtár Digitalizáló Központját, hogy lehetővé tette a Joseph Widmer által sajtó alá rendezett, monumentális Sailer-összes negyvenegy kötetnyi anyagának használatát digitális formátumban. A jog szerinti kötelességemet teljesítve: a dolgozatban használt Widmer- sorozat a Bajor Állami Könyvtár tulajdona, valamint a Clemens Wenzeslaus nevével idézett 1784-es saileri szerzőségű körlevél az augsburgi egyetemi könyvtár tulajdonát képezik. 5 T A R T A L O M Bevezetés és köszönetnyilvánítás _____________________________________________ 2 Tartalom ________________________________________________________________ 5 Rövidítések ______________________________________________________________ 9 A. Johann Michael Sailer életpályájának és munkásságának kutatásai _______________ 11 A.1. A források állapota és kutathatósága _____________________________________ 12 A.2. A Sailer-kutatások tematikus áttekintése __________________________________ 16 B. A jelen kutatás célja, módszere és perspektívái _______________________________ 24 I. Sailer teológiai életpályája – úton a centrum unitatis felé _______________________ 26 I.1. A kezdetek: a gyermekévek, a gimnáziumi időszak és a jezsuita noviciátus _______ 26 I.2. Egyetemi tanulmányok Ingolstadtban és az egyetemi reform ___________________ 30 II. Az első ingolstadti működés (1777-1781) ___________________________________ 32 II.1. Sailer tevékenysége és életvitele az egyetem keretei között, egyetemi szellemiség _ 32 II.2. Sailer publikációs tevékenysége – az első reflexiók a kor kihívásaira ____________ 34 II.3. Összegzés: az egyetemi évek tapasztalatai _________________________________ 37 III. Az első parlagévek (1781-1784) _________________________________________ 39 III.1. Sailer teológiai gondolkodásának átalakulása: új hatások, új célkitűzések, új profil 39 III.2. Az új egyházkép kontúrjai – a Szókratész recepció _________________________ 40 III.3. A Vollständiges Lese und Betbuch zum Gebrauche der Katholiken keletkezése, proklamációja és megjelenése, tartalma és kritikai pontjai ________________________ 41 III.4. Sailer egyéb publikációi az első parlagévekben ____________________________ 47 III.5. Összegzés__________________________________________________________ 47 IV. Sailer munkássága professzorként Dillingenben (1784-1794) ___________________ 49 IV.1. Az egyetemi személyes környezet, a professzori testület, a lelkipásztori tevékenység és Sailer kapcsolatai ______________________________________________________ 49 IV.2. Sailer publikációs tevékenysége ________________________________________ 58 IV.2.1. Sailer a Werther – betegség ellen ______________________________________ 62 IV.2.2. Sailer reakciója a felvilágosult racionalizmusra – az igazi felvilágosodás kritériológiája ___________________________________________________________ 66 IV.2.2.1. Sailer viszonya a racionalizmushoz és felvilágosodáshoz – felvilágosítók kritikája ______________________________________________________________________ 81 IV.2.2.2. Immanuel Kant bölcseletének hatása Sailer munkásságára ________________ 84 IV.2.2.3. Az emberi értelemről szóló trilógia megjelenése (Vernunftlehre-1785) _______ 87 IV.2.2.4. Sailer kritikája a trilógiában az előítéletekről és a megismerés forrásairól _____ 90 IV.2.2.5. A trilógia utótörténete és későbbi értelmezése __________________________ 96 IV.2.2.6. A saileri pedagógia alapjainak megjelenése ____________________________ 99 IV.3.3. Sailer