FÖLDTANI KÖZLÖNY
XXXL KÖTET. 1901. JULIUS SZEPTEMBER. 7 ü. FÜZET.
A MNOSAUIUJSOK ATNEZETE ES SZARMAZASA.1
Ifj. báró N opcsa F erencz-IőI
I. tálila melléklettel.
A kihalt gyikrendek között kevés van. mely paleontologiai szempont ból annyira érdekes lenne, mint a Diitoxuunixok rendje. 1S25 óta, midőn M a n t e l l az első Iguanodon maradványokat leírta, egészen napjainkig, főkép Eszak-Amerikában újabb és újabb gyíkmaradványok kerültek nap fényre, melyeket mind a Dinosaurus rendben kell elhelyezni. Dinosauru- sokat eddigelé Észak- és Délamerikából, Madagaskárból, Ausztráliából, Capföldről, Indiából, Angliából, Belgiumból, Francziaországból, Portugáliá ból, Németországból, Ausztriából és legújabb időben Magyarországról is ismerünk. Ezen különböző helyek, valamint azon tény, hogy csak a leg ritkább esetben fordultak elő egész csontvázak, okozták a Dinosaurusok terjedelmes irodalmának szétszórását és a tömérdek synoniin név keletke zését (148 genusnév, mely 114 genusra vonatkozik). A Dinosaurusok Z it t e l : Handb. d. Paläontologie czímü munkáján kívül sehol sincsenek összefoglalva, míg a reájuk vonatkozó irodalom egyáltalán nincs össze gyűjtve, épen igy nem történt kísérlet a Dinosaurusok származásának a tudomány mai álláspontján való tárgyalására. Ezen körülmények miatt tartottam jónak az eddig fölhalmozott anyagot egységesen földolgozni. Munkám első — a Dinosaurusok átnézet-e czímü részében ezért felsorolom a Dinosaurusokat, mint a gyíkok osztályának egy rendjét; az egyes családokban, illetőleg alcsaládokban a genusok betűrendben követ keznek egymásután és minden genusnál közlöm a reájuk vonatkozó egész irodalmat. Munkám második részében, természetesen leginkább M arsh adataira támaszkodva, igyekeztem a Dinosaurusok származását földeríteni. — Még csak azt tartom megemlítendőnek, hogy az utóbbi pontban kutatásaim eredményei teljesen megfelelnek Osborn kutatásainak és a Dinosaurusok egységes származására mutatnak.
1 Előadta a m. honi Földtani Társulat 1901 márczius hó (i-án tartott szak- iiiésén. f 'oldhini ísuZ'f A dinosaurusok átnézete. Dinosauria.1 Hosszufarku test; az üres cavernös vagy tömör csigolyák alakja biconcav platycöl vagy opistocöl. A sacrum 2—6 csigolyából áll, a valódi bordák kétfejüek, mind a két foramen temporale csonttal van körülvéve, foguk alveolákban. A sternum tökéletlenül csontosodott, a scapula nagy, a coracoid kicsiny, koiongalaku. Pnocoracoid és clavicula hiányzanak. A nagy ilium úgy előre, mint hátra meg van nyújtva; a hosszú karcsú ischium a symphysisben össze van kötve. Pubis előre vagy hátra irányított, a mellső lábak általában rövidebbek, mint a hátsók; az ujjak karmokkal vagy paták kal vannak ellátva. Bőrük lágy vagy pánczélozott. B auer Morpliolog. Jahrbuch 1883, 1885, 1885; Zoolog. Anzeiger 1885 ; Ana tom. Anzeiger 1886 ; Journal of Morphology 1887 ; American naturalist 1891. Cope American naturalist 1885, 1889 ; Proceed. Philad. Acad. nat. Sc. 1866 American naturalist 1891. D ollo Bullet. Scientif France et Belg. 1 8 8 8 ; Comptes rendus Ac. Sc. Paris 1888 ; Archiv de biolog (Van Beneden) Vol. 7. G ervais Comptes rendus Ac. Sc. Paris 1853. H aeckel Generelle Morphologie. Berlin 1866. H uxley Proceed. roy. Instit. Great Brit. 1868,* Quart, journ. geolog. soc. 1870, Ann. mag. nat. hist. 1868, Geol. Magazine 1868. K aup Das Thierreich und seine Hauptformen. Darmstadt 1836. L ydekker Manual of Pal.-eontology. London 1889. M arsh Ann. mag. nat. hist. 1882; Nature 1882; Rep. britt. Ass. adv. Sc. 1884 Geol. Magazine 1882, 1889, 1896, 1S98; Amer. journ. ofSc. 1895. M eyer Isis 1830; Neues Jahrbuch f. Mineral. 1845. M orse Annivers. Mem. Boston Soc. nat. hist. 1830—1880. O bborn American Naturalist 1900. O wen Rep. britt. Ass. adv. Sc. 1839, 1841, 1859. Anatomy of Vertebrata 1X85. S eeley Monatsblätter "Wiss. Club. "Wien 1879; Quart, journ. geol. soc. 1892; Geol. Magaz. 1888 ; Proceed. roy. soc. 1887; Ann. mag. nat. hist. 1892 ; Na ture 1893. "Woodward Quart journ. geol. soc. 1874. Z ittel Handbuch d. Palfoontolog. 1895. 1 A csillaggal (*> jelölt iiiniikáklioz Wienben nem juthattam hozzá s ezert bona Mile idc.zem. A DINOSAlt UUSOK ÁTNKZKTK KS SZÁltMAZÁSA. 1. Subordo : Theropoda. Foguk liegyzett, oldalt összelapult, tőralaku: állkapocs oldali nyílás sal (?). A csigolyák tömörek vagy üresek; a lábszárcsontok üresek. Mellső lábuk sokkal rövidebb, mint a hátsó, digitigrád lábak. Ujjaik többnyire egyenlőtlen hosszúak és hegyes, görbített karmokkal vannak ellátva. Pubis többnyire hátrafelé irányított nyúlvánnyal. Processus pectinealis hiányzik. Femur belső trochanterrel. (Zittel szerint, rövidítve.) 1. família: Megalosauridae. (Femur hosszabb mint a tibia.) 1. subfamilia: A nchisauridae: postorbitale, az állkapocs elől fogakkal. A csigolyák biconcávak, 2—3 sacrumcsigolya. Pubes karcsú vagy széles, interpubes hiányzik, távolabbi végei egyesítve vagy össze nem nőve. Ilium hátul kiszélesedett. Az astragaluson nincsen processus ascendens. Kéz és láb 5 ujjal (Anchisauridae, Platipos&nridw, Marsh) ; legegysze rűbb triászkoru alakok. 2. subfamilia: Megalosauridae; postorbitale hiányzik, az állkapocs elől fogakkal. A mellső csigolyák convexoconcavok, a hátulsók biconcavok, a sacruinot 4 (?) — - 5 csigolya alkotja. A pubes karcsú, néha interpubes- sel, távolabbi végei összenőve; ilium elül kiszélesedett. Astragalus processus ascendenssel, a kéz 4—5, a láb 3—4 ujjal. Néha costa? abdo minales. (Megalosauridae, Dryptosauridae, Ornithommidae Marsh). Elterjedésük : jura, kréta. 3. subfamilia: Labrosauridae. Az állkapcson elől nincsenek fogak, az összes csigolyák convexoconcavok; pubes erős, interpubessel, távolabbi végei egyesítve. Astragalus processus ascendenssel. 2. família: Coeluridae. (A femur rövidebb a tibiánál; az összes cson tok többé-kevésbbé pneumatikusak). 1. subfamilia: Hallopodidae. A csigolyák mind biconcávak, 2 sacrum csigolya, a pubes karcsú, távolabbi végei nincsenek összeforrva. Az astragaluson nincsen processus ascendens ; a kéz 4, a láb 3 ujjal, nagy calcaneum. 2. subfamilia: Compsognathidae. A nyakcsigolya bordái szabadok, első csigolyák convexoconcávok, hátulsók biconcávok; astragalus processus ascendenssel, kéz és láb 3 ujjal. 3. subfamilia : Coeluridae. A nyakbordák a nyakcsigolyákkal össze van nak nőve, a mellső csigolyák convexoconcávok, a hátsók biconcávok, 5 sacrumcsigolya, a neuralis csatorna kibővítve. A karcsú pubes inter pubessel, távolabbi végei összenőve. 196 IFJ. BÁRÓ NOPCSA FERENCZ: J. l-'aiuilia Meg-alosauridae. Sulifamilia A n c h isa u m la i. Genus Actiosaurus. S auvage Annál. Sciences, geolog. J8S3. Actiosanms Gaudryi S auvage. Genus Ammosaurus. M arsh : Amer. journ. of. Sc. 1892. 1S91; Ann. Rep. U. S. geol. surv. 1896. Ammosaurus major M arsh = Anchisaurus major M arsh. (ieiliis Amphisaurus. M arsh : Amer. journ. of Sc. 1889. Amphisaurus -- Anchisaurus. (ienns Ankistrodon. L yokkker Palieont. Indica 1875. Ankistrodon ^ Kpicumpodon. Genus Anchisaurus. M arsh Ann. liep. U. S. geol. surv. 1896 ; Amer. journ. of Sc. 1893, 1X92, 1891, 1889; geol. Magazin 1893. H itchcock Ichnology of New England Supplement 1865. C ope Transact. Amer. Philos. Soc. 1870; Ann. mag. nat. hist. 1870. Anchisaurus polyzeliis H itchcock. « major - Ammosaurus major M arsh. « colurus M arsh. « sollts M arsh. Genus Arctosaurus. Leith Adams Proc. Roy. Irish. Acad. ser. 11. vol. L ydekker Geol. Magazine 1889. Arctosaurus Oshorni. Genus Avalonia. S eeley Geolog. Magazine 1898. Avalonia Sanfordi S eeley (Zanclodon sp ecies? ) « llei'veyi S eeley (?). - Picrodon Herveyi Seeley. Genus Bathygnatus. Leidy Journ. Ac. nat. Sc. Philad., 1854, 1880; Proceed. Acad. nat. Sc. Philad. 1854, 1868. Bathygnatus borealis L eid y . Genus Cladyodon. P leiningkr "Württemberg. Jahreshefte 1857. Owen ()dontograpliy. N ew ton Geol. Magazine 1893. R iley S tutí HiiüRY Transact. geol. Soc. 1840. Cladyodon Lloydii. O w e n . v « i rcnatux Plkiningei; ~ Zanclodon crenatus Pleinin<;kr. Genus Clepsysaurus. TjKa Proc. Ae. mit. Sc. Philad. 1851. 1852; Journ. Ac. nat. Se. Philad. 1851]. A Dl NOS AU KU SOK ÁTNKZKTK KS SZÁltMAZÁSA. 11*7 Copk Proc. Aincr. Pliil. Soc. Philad. 1877. Clepsysaurns pcnmylvanicus Lea. Genus Creosaurus. M arsh Amer. journ. of Sc. 1884-, 1878 ; Ann. Kép. U. S. geol. surv. 1896. L ydkkkkh Quart, journ. geol. soc. 1888; Manual of Pala?ontology 1S89. W illistox Amer. journ. of Se. 1900. Creosaums atrox M arsh. Genus Dimodosaurus. G audry Encliainements du monde animal foss. secondaires 1800. Dimodosmirus Ibiig niensis G audry. Genus Epicampodon. H uxley Pahuont. Indica 1865. L ydekker Palíeont. Indica 1875; Cat. foss. rept. britt. mus. 1888 ; Manuel of Pal.-uontology, London 1889. Epicampodon indicus L y d ek k er = Ankistrodon L yd ek k er. Genus Gresslyosaurus. IIütimkykr Verband. Schweiz. Natu rí’. Gesellsch. I85(i. Gresslyosaurus = Za.net odon. Genus Massospondylus. Owen Ann. Mag. nat. liist. 1859. S eeley Quart, journ. geol. soc. 1892; Ann. Mag. nat. liist. 1^92, 1895. Geolog. Magazine 1892. L ydekker Manual of Pakeontology, London 1889. Massospondylus carinatus O w en. « Broirni S e e le y . Genus Megadactylus. Hitchcock Ichnolog. of New England Supj)l. 1805. Megadactylus = Anchisanriis. Genus Palaeosaurus. N ewton Geol. Magazine 1893. S eeley Ann. Mag. nat. bist. 1895. K iley S tutohbury Transact. geol. Soc. 1840. O wen Odontograpliy. H uxley Quart, journ. geol. soc. 1870. M eyer Jalirb. für Mineralogie 1847. Fitzinger Annál. Wiener Museums f. Naturkunde 1840> Cope Amer. Naturalist 1878 ; Proc. Amer. Phil. Soc. Philad. 1877. Palaeosaurus cylindrodon Riley et Stutchbury. « platyodon H u x le y . « frazerlnnns Cope. Genus Picrodon. Skklhy Geolog. Magazine 1898. I’icrodon Skklky = .I ratnnia S e e le y . Genus Platseosaurus. H uxley Quart, journ. geol. soc. 1870. M ey er Saurier d. Muschelkalkes 1847— 1855.; Fauna d. Yonvelt. Plataeosaurus Engelhardtü M eyer. 198 IFJ. BÁlíÓ NOPCSA FERENCZ : Genus Rachitrema. S auvage Annál, sciences geolog. 1883. Hachilrcma l'ellati S aü yaoe. G enus Smilodon. P lkiningkr Jalireshefte d. Vereins f‘. vaterl. Naturkunde, Württemberg, lS4(i. Smilodon = Ztmclodon. Genus Teratosauras. M kykr Palaeontographica 1877. Teratosaurns i- Zcniclodon. Genus Thecodontosaurus. C opk Pioc. Amer. Philos. soc. Philad. 1877. H uxlky Quart, journ. geol. soc. 1870. MausH Amer. journ. of Science 1892. N ewton Geol. Magazin 1893. R iley S t i'tchjíury Trans, geolog. soc. London 1840. S e k le y Ann. Mag. nat. hist. 1895 ; Quart, journ. geol. Soc. 1892. W heatley Amer. naturhist. 1878. 7 / Siihfamilia Megalosauridu'. Genus Agrosaurus. S eeley Quart, journ. geol. soc. 1S91 ; Ann. Mag. nat. hist. 1891 ; Geol. Magazine I Allosaimis fragilis M arsh. « luraris M arsh. Genus Antrodemus. Iiiín>Y Transaet. Amer. l’liil. Soc. 1860. Antrodemus = ]íc R oth S a n tia g o Neues Jahrb. f. Mineralogie 1900. Loncomurns argcnlinux A meghino. ( rem is Mcgaiosaurus. A llport Quart, journ. geol. Soc. London 1860. B uckland Transact. geol. Soc. London. 1824-. C opk American natu ralist 18(58., 187 8. P amks Sit-zungsber. Gesellsch. naturforsch. Freunde 1884. P eslongchamps Mein. Soc. Linné de Normand 1838; Lennier geol. et pala*ont. ä rembouchure de la Seine.* P ollo Bull. mus. roy. belg. 1883. D ouvillk Bull. soc. geol. France 1884/85. G ervais Zool. et pal.Tont. franc. 2. édit.; Comptes rendus Äcc. Sc. Paris 1853. H uxley Quart. journ. geol. soc. 1869. H ulke Quart, journ. geol. soc. 1S79. K oken Pala>ontolog. Abhandl. 1887. L kidv Proc. Ac. nat. Sc. Philad. 1856., 1868., 1870; Rep. TT. S. geol. surv. 1873 ; Transact. Amer. Philos. Soc. Philad. 1859. L ydkkkkr Quart, journ. geol. soc. 1888, 1890; Geolog. Magazine 1889. M antkli. Geolog, of Southeast England 1833; Illustr. of geolog of Sussex 1827. M arsh Ann. a Mag. nat. hist. 1869. O wen F oss. rept. weald. form.; Piep, britt. ass. adv. Sc. 1841; Quart, journ. geol. soc. 1883. Q uenstedt Der Jura 1856. P hillips Geology of Oxford 1871. S auvage Bull. soc. geol. France 1875 76., 1888., 1894., 1896., 1898; Memoire soc. geol. France 1874., 1881/82; Direct, des traveaux geol. de Portugal 1897/98. S eeley Quart, journ. geol. soc. 1881., 1883., 1892. Megalomnni* Merriani G reppin.1 « Bucklandi O wen = Poikilopleuron Bucklandi D ks- l o n g c h . « insignis Sauvage = gracilis Dowillé. « siiperbus S auvage. « Dunkeri P am ks M. Bucklandi O w en, partim — M. Cloacinus Q uenstedt. (hnoii. L yd ek k er. « Punnoniensis S e e le y . « hungariens nov. sp." 1 Az eredeti leírás föl nem található. ■ A budapesti egyetem gyűjtőmén vében egy fog, mely (a M . lJannonii‘nsÍH SEELKY-hez való bizonyos hasonlatosság mellett) új faj képviselője. Termőhely: Bárod (Bihar megyei ; felső kréta. A IMNOSAUUUSOK ÁTNKZKTK KS SZÁKMAZÁSA. Megalosaurus hrcdai S eeley. « ralc.ns L eidy - Poikilopleuron vülons. L kidy — Antro- domus L kidy. « horridus L eidy. « trihedrodon Cope - Laelaps trihedrodon Cope. « nasieornis C ope - - ceratosaurus M arsh. flenus Nuthetes. O wen F oss. rept. weald. form .; Quart, journ. geol. soc. 1854. Seeley Ann. a mag. nat. liist. 1893. Xutheles dcstruclor O w en. Gonuk Ornithominus. M arsh Amer. journ. of. Se. 1890, 1892; Am. Kép. U. S. geol. Surv. 1891». Ornithominns vclox M aksh. « sedens M aiish. « grandis M arsh. (i minutus M arsh. Genus Palaeoctonus. Cope Proc. Amer. Pliil. soc. Pliilad. 1877 ; Amor, natural. 1877. Pidaeoctonns appalachianus C ope. (rf'iius Poikilopleuron. Deslongchamps Mem. Soc. Linó Normand. 1S.‘>S. Poikilopleuron partim = Megalosaurus. « t = Coehirus. Genus Streptospondylus. Hm,ke Quart, journ. geol. Soc. 1870. S eeley Geol. Magazine 1892. Owen Rep. britt. Áss. adv. Se. 1841; Foss. rept. weald. form. Streptospondylus Cuvieri H ulke. Genus Troodon. L eidy Proc. Ac. nat. Se. Philad. 1856 ; Trans. Amer. Pliil. soc. Philad. 1859. Troodon L eidy. S u bfa m i 1 i a L a b ro s u úri cla*. Genus Labrosaurus. M arsh Ann. Rep. U. S. geol. Surv. 189C*. Labrosaurus fragilis M arsh. « fero.r, M arsh. « sulcatus M arsh. 2. Família Coeluridse. Subfamilia Hall0]>0 Coelophysis Bauri C ope Coelums (Tanystropheus) Bauri C ope. Genus Hallopus. M arsh Amer. journ. o f 8c. 1881, 1890; Ann. rep. U. S. geol. surv. 18%. B aue Amer. Naturalist 1891. Hallopus vidor M arsh. Subfamilia C om psogiuithifhc. (rem is Compsognathus. Dames Sitzungsber. d. Gesellsch. naturforsch. Freunde. Berlin 1884. M arsh Amer. journ. of Se. 1895; Geol. Magazine 1890. S eeley Geol. Magazine 1892. W a g n er Denkschr. k. bayr. Akad. d. Wiss. München 1861. H uene Neues Jahrb. f. Min. 1901. ('.ompsognathas longipes W agner. Subfamilia Coelurida*. (ienus Aristosuchus. S keley Quart, jonrn. geol. soc. 18S7. Aristosuc]ius=í,V)f/ND(s. (ienus Calamosaurus. L ydekker Quart, journ. geol. soc. 18!)I. Calamosaurus — Cahtmospoiulifhis. Genus Calamospondylus. L ydekker Quart, journ. geol. soc. 1891 ; Geol. Magazine 1889. Fox Geol. Magazine 1866. Calamospondylus Foxii L ydekker. « Oweni Fox — Calamosunrus Foxii S eeley. Genus Coelurus. M arsh Amer. journ. of Se. 1879, 1881, 1884, 1888 ; Am. rep. IT. S. geol. surv. 1896. C ope Amer. Naturalist 1889. O wen Foss. rept. weald. form. S eeley Quart, journ. geol. soc. 1882, 1888; Am. mag. nat. liist. 1887; Geol. Magazine 1882, 1887. L ydekker Cat. foss. rept. britt. mus. 188S. Coclurus fragilis M arsh. « Daviesi S eeley Thecospondylus Paviesi S eeley. « llorueri S eeley r.-- « Horneri S eeley. « pnlsiIlm - Aristosuchus (Poikilopleuron) pulsillus S eeley. Genus Macroscelosaurus. Mí'nstkr Jahrb. I'. Mineralogie 1SM4. Macroscelosaurus M ü n ster— Tant/slrnplu'-tis M kykii. Genus Tanystropheus. M eyer Saurier des Muschelkalkes 1847—1855. Cope Proceed. Amer. Phil. soc. Philad. 1887. Tanystropheus coiispicuus M eyer. A niNoSAlUirsOK ÁTNKZKTK KS SZÁliM AZ.YSA. 'I't111tjslt'(>/t(*ns longicollis Copk — Ctn'luriis Majssh. « Bauri Cope = dnchtms M aksii. « Willistoni C ope ■= Tfittt/slro/thcns Copk. (iiims Thecospondylus. S kklky Quart, journ. g(‘ol. soc. 18ÍS1Í. Thecosy)on(]y]\\x== Cocltiriis. ±. Subordo Sauropoda M a r s h . Kis fogak, postorbitale hiányzik, intermaxillare fogakkal, nagy prseor- bitalis nyílás. A nyak és hát-csigolyák opistocölek, a többiek platycölek. A csigolyatestek, néha a sacrum is, üresek vagy cavernösek ; a hosszú csontok tömörek. Femur kiáll«') belső trochanter nélkül. A mellső lábak valamivel rövidebbek, mint a hátulsók. Plantigrad lábuk 5 ujju. Pubis hosszúkás, széles, távolabbi végei porczosan összekötve. Postpul)is nincs. (Zittel szerint.) 1. familia : Atlantosauridae. Foguk lapoczkaalaku 'spatelförmig), a fogkorona mellső és hátsó pereme ki van élesítve. Hiemapophyzák a farkcsigolyákkal izülnek, a farkcsigolyák solidak. (Z it t k l szerint.) 2. fam ilia: Diplodocidae. Fogaik cylindrikusak, karcsuk, csak az állkapocs első részére szorít koznak. Az orrlyukak kicsinyek, messze hátul fekszenek; prseorbitalis nyílás. Farkcsigolyák hosszúak, ampliicölek, üregesek; ha?mapophyzák _L alakúak (Zittel szerint). 1. Familia AtlantosauridiC. Genus Aepyosaurus. Gervais Zool. et pala?ont. frant;. 2. edition. Aepyosaurns clephanünus Gervais. Genus Amphicoelias. Cope Amer. Naturalist 1878; Proc. Amer. Pliilos. Soc. Philad. 1877. Amphicoelia# altus C ope. « l Genus Astrodon. L eidy Smithsonian contribution 1864. M arsh Ann. Rep. U. S. geol. surv. 1 SÍIG. Astrodon Johnsloni Lkidy. Genus Atlantosaurus. M absh Amer. journ. of Sc. 1877, 1878, 1879 ; Ann. Rep. U. S. geol. surv. 1896. Atlatüosaurus montanus M arsh = Titanosaurus montanus M arsh. Atlaniosuurits immanis M arsh. Genus Barosaurus. M arsh Amer. journ. of Se. 1890; Ann. Rep. U. S. geol. surv. 1890. líarosaunis lenlux M arsh. Genus Bothriospondylus. O wen Foss. rept. Kimmeridge Clay. Lydekkkk Quart, journ. geol. soc. 1888, 1895 ; Geol. Magaziné 1895. liothriospo)idylus rnadaga«('arensis L yd ek k er. « elongatus O w en. « suflosus O w en. « vobuslus^L ydekker (O wen). « magnus -- Chondrosteosaurus O wen —- Ornithopsis manseli. (ienus Brontosaurus. M arsh Amer. journ. of Se. 1879, 1881, 1883, 1891 ; Ann. rep. U. S. geol. surv. 1896; Geol. Magazin 1883. O sborn Bull. Amer. Mus. nat. his. 1898. Bronlosaurus excehns M arsh . « amplus M arsh . Genus Camarosaurus. C ope Proceed. Pliilos. Soc. Pirikul. 1877, 1878 ; Amer. Nat. 1878, 1879. O sborn Bull. Amer. Mus. nat. hist. 1 Sí>8. Camarosaurus mprenms Cope. « leplodvms C ope. (ien u s Cardiodon. O wen Foss. ro])t. m csosoic. form. Cardiodon - ftrliosaiivus. (íenus Caulodon. S auvage Bull. soc. geol. France 1875.0., 1888. M oussaye Bull. soc. geol. France 1885. C ope Proc. Amer. Philos. Soc. 1N77 ; Amor. Naturalist I877. Caulodon dwersidens Cope. « leptoganus Copk. « praecursor M oussaye p artim - Neosodon M oussaye -- Iguanodon prsi'cursor M oussaye ■ Pelorosaurus. Genus Cetiosaurus. M antkkl Phil, transact. roy. soc. 1841., 1850. Iíu lk k Quart, journ. geol. soc. 1869., 1874. a mnosauhukok á t n k z e t k ics s z á r m a z á s a . S eeley Ornitliosauria Aves Keptilia l'rom the secondary strata 1869. O wen Ann. mag. uat. liist. 1842; Foss. rept. weald. fönn. 1850; Kép. britt. Áss. Adv. Se. 184-1 ; Foss. rept. mesoz. form. Odontography. L ydekker Quart, journ. geol. soc. 1893 ; C'at. foss. rept. britt. Mus. 1888. P h illip s Geology of Oxford. 1871.* Cetiomurw< longus O wen. « o.voniensis Phillips — C. medius Owex. « biuihyw'us. « glympfonensis. « hrcvls O wen - - Pelorosaurus brevis L ydekker - Moro- saurus brevis O wen. « Immcrocristatiis Ischyrosaurus H u lk e - ~ Macroelielys S e e le y = Gigantosaurus megalonyx S e e le y = Ornithop- sis Leedsi H u lk e = Pelorosaurus Leedsi L ydekker. Genus Chondrosteosaurus. O wen Foss. rept. weakl. form. 187G. H ulke Quart, journ. geol. soc. Chondrosteosaurm gigas O w en . « ritftgnus Owen --- Botbriospondylus Owen Orni- tliopsis manseli. (íenus Dinodocus. O wen Proc. geol. soc. 1S42. Dinodocus O wkn = Titanosaiirus L ydekker. Genus Epanterias. Cope American naturalist 1878; Am. mag. nat. bist. 1878. Epanterias am plexii* C’ope. Genus Eucamerotus. H ulke Quart, journ. geol. soc. 1870. Eucamerotus = (Jrnithopsis. Genus Gigantosaurus. S eelky Index to Aves etc. Cambridge Museum 18H9. Gigantosaurus = Pelorosaurus. Genus Hypselosaurus. M atheron Mem. Ac. imp. Marseille 1869. Hypselosnurus priscus M a th ero n . Genus Ischyrosaurus. H ulke Quart, journ. geol. soc. 1874. Ischyrosaurus = Pelorosaurus. Genus Macrurosaurus. S e e le y Quart, journ. geol. soc. 1870; Ann. Mag. nat. liist. 1871., 1877. Macrurosaurus semmis S e e le y . Genus Microccelus. L ydekker Aun. Mus. de la Plata 1893. A meghino Geol. Magaziue 1897. Mit •roeoHus putagonicus L ydekker. 206 IFJ. BÁRÓ NOl’CSA FERENCZ : Genus Morinosaurus. S auvage Bull. soc. geol. France 1894. Morinosaurus typus S a u v a g e. Genus Morosaurus. L ydekker Quart, journ. geol. soc. 1892., 1893. M absh Amer. journ. of Se. 1878., 1889; Ann. rep. U. S. geol. Surv. 1896. WiLUSTox Kansas Univers. Quaterley 1898. S auvage Bull. soc. geol. France 1896. Morosaurus agilis M a r sh . « grandis M arsh = Apalosaurus grandis M a r sh . « len tus M a r sh . « robustus M a r sh . « Becklessi M antell — Pelorosaurus Becklessi M a n tell M o r o s a u r u s (Cetiosaurus) brevis L ydekker. Genus Neosodon. M oussaye De la Bull. soc. geol. France 1885. Neosodon—Caulodon partim, Pelorosaurus partim. Genus Ornithopsis. M antell Geolog. of South, east England 1833. "NVr ig h t Ann. a mag. nat. hist. 1852. O w en F o ss. rept. weald. form. 1S59; Rep. britt. Ass. Sc. 184-1. S eeley Ann. a mag. nat. hist. 1870; Quart, joura. geol. soc. 1882., 1889. H ulke Quart, journ. geol. soc. 1870., 1871., 1872., 1874., 1879., 1880., 1882., 1887. L ydekker Quart, journ. geol. soc. 1893; Cat. foss. rept. britt. Mus. 1888. Ornithopsis cucamerotus H ulke = 0. manseli. « Hűikéi S e e l e y — Iscliyrosaurus — Bothriospondylus mag nus = Chondrosteosaurus magnus — Cetiosaurus oxo- niensis P h i l l i p s = f 'elorosaurus Leedsi H u lk e . Genus Pelorosaurus. M a n t e l l Philos. transact. roy. soc. 1850; Ann. mag. nat. hist. 1850. O w en F o ss. rept. weald form. 1859. L ydekker Quart, journ. geol. soc. 1888., 1895., 1893. H ulke Quart, journ. geol. soc. 1869. S auvage Bull. soc. geol. Francé 1894., 1896. Pelorosaurus Conybeari O w e n . « praecursor S a u v a g e. « Becklessi M a ntell = Morosaurus Becklessi M a n t e l l . « Leedsi- Ornithopsis Leedsi H u l k e = Neosodon (Caulo- don) prccursor S auvage partim. (íenus Pleuroccelus. M arsh Geol. Magazine 189*; Amer. journ. of Science 1888; Ann. Rep. U. S. geol. surv. 1896. L ydekker Quart, journ. geol. soc. 1890. S auvage Bull. soc. geol. France 1896., 189N. A niNOSAUKUSOK ÁTNKZKTK ÉS SZÁRMAZÁSA. l'leurocoelus m ontana s M arsh. « na mis M ahsh. « valdensis L y d ek k er — Hykeosaurus valdonsis L yd ek k er. « síiffostis M arsh. Genus Symphyrophus. C ope Proc. Amer. Pliilos. Soc. Philad. 1877 ; Amer. Naturalist 1878. Symphyrophus viemale Cope. # « musculosus Cope. Genus Tichosteus. C ope Proceed. Amer. Pliilos. Soc. Philad. 1877., 1878. Tichosteus lucasanus C ope. (ii'iius Titanosaurus. .Marsh Amer. journ. of Science 1877. Titanosaurus M arsh (non L yd ek k er) — Atlantosaurus M a r sh . Genus Titanosaurus. Lydekker Quart, journ. geol. soc. 1887; Rec. geol. Surv. India 1877; Prtl.-i'ont. Indica 1875; Ann. del Museo de la Plata 1893; Geol. Magazine 1887 ; Cat. foss. rept. britt. mus. 1888. F alkoxer PalfX'ontolog. Memoirs 1808. Depéret Comptes rendues Ac. Science Paris 1 Í.K.M>; Bull. soc. geol. France 1890., 1900. O wen Foss. rept. cretac. form. Titanosaurus indictis F alkoner. « madagasearensis D e p é k e t. « nanus L ydekker. « anstralis L y d ek k er. « Blanfordi L yd ek k er. « makesoni — Dinodocus Makesoni O wen — Polyptycho- don continuus O w en partim. i Família Di]>lodoc*i 3. Subordo Orthopoda Cope. Intermaxillare rendesen fogatlan; alsó állkapocs praedentaléval. A fogak levélalakuak, fűrészelt éliiek, hosszabb használat után rágó felü lettel. Orrlyukak nagyok, igen elöl fekszenek. Prneorbitalis nyílás kicsiny vagy hiányzik; opistocöl, platicöl vagy ainphicöl csigolyák. Erős processus pectinealis. Pubis hátrafelé irányított, nagysága változó. Lábszárcsontok üresek vagy tömörek. Lábuk plantigrad vagy digitigrad. iZ it t k l szerint rövidítve.) 208 IFJ. BÁRÓ NOPCSA FERENCZ : 1. família: Ornithopodidae. Postorbitale hiányzik : alsó állkapocs koronanyujtvánnyal. Orrlyukak elől fekszenek, nagyok, pnvorbitalis nyílás kicsin}’-. Lábszárcsontok üresek vagy tömörek. Mellső lábaik sokkal rövidebbek, mint a hátsók. Pubis hosszú, karcsú. (Zittel szerint, rövidítve.) • A) Kalodontidae. Faragott foguk csak egy sorban. 1. subfamilia: Nanosauridae (tökéletlenül ismerve).— Mellső csigolyák biconcávak ; 3 sacrmncsigolva; femur rövidebb mint a tibia. Lábszár és más (?) csontok nagyon vékony falúak. i). subfamilia: Hypsilophodontidae. Intermaxillare fogakkal vagy fog nél kül. Mellső csigolyák opistocoelek vagy laposak ; 5 6 összenőtt sacrum- csigolva. Sternum néha csontosodva. Pubis az ischium távolabbi végéig ér. Femur rövidebb mint a tibia. A kézen 5, a lábon 4 ujj van. Lábszár csontok üresek. Körmök. (Laosauridae, Hypsilophodontidae, M arsh.) 3. subfamilia: Camptosauridae. Intermaxillare fogatlan. Mellső csigolyák opistocoelek; 5 szabad sacrumcsigolya. Sternum nincs csontosodva. Pubes az ischium távolabbi végéig ér. Femur hosszabb mint a tibia. A kézen 5, a lábon 4 (3 működő) ujj van. Körmök. 4. subfamilia: Iguanodontidae. Intermaxillare fogatlan. Mellső csigolyák opistocoelek, összenőtt sacrumcsigolyák. Sternum csontosodott, pubes tökéletlen. Femur a tibiánál hosszabb. A kézen 5, a lábon 3 működő újj van. Paták. B) Hadrosaurídae. Foguk középső éllel, több sorban. 5. subfamilia: Claosauridae. Intermaxillare fogatlan, csak egy fogsor van használatban. Mellső csigolyák ópistocoelek. 9 cacrumcsigolya. A ster- num csontosodott. A pubes kicsiny és gyenge. Femur a tibiánál hosszabb. A kézen 4, a lábon 3 u jj; a csontok tömörek : paták. 0. subfamilia: Hadrosauridae. Intermaxillare fogatlan: egyszerre több fogsor van használatban. Nyakcsigolyák opistocudek. Lábszárcsontok üresek, különben olyanok mint a Claosauridák. ± família: Stegosauridae. Jól kifejezett postorbitale. Intermaxillare fogatlan. Orrlyukak nagyok, igen elöl fekszenek. Koronanyujtvány nincsen, pra*orbitalis nyílás kicsiny. Csigolyák amphicoelek: sacrumcsigolya számos. Az összes csont tömör. Pubis és processus pectinealis erősek. Plantigrad lábak pataalaku körmökkel. Erős bőrváz. A mellső lábak vagy rövidebbek mint a hátsók, vagy velük majdnem egyformák. (Zirm, szerint, rövidítve.) A Dl NOS AlT Ul'SOK ÁTNKZKTK KS SZÁRMAZÁSA. 209 família: Ceratopsidae. Intermaxillare fogatlan. Szarvak és legyező- alakú parietale: praeorbitalis nyilas nincsen. Os rostrale. Csigolyák platy- eoelek. Első lábak a hátsókkal majdnem egyformák. Pubis durvánj^os. Femur harmadik trochanter nélkül. Erős pánczél: paták. (Az összes eddig ismert fajok a krétából valók.) 1. Família Ornithopida*. A) Kalodontidae. S u b fám i I i a Na nosau r i d ív . Crcuus Nanosaurus. M aiish Amer. journ. of Se. 1877., 1894; Ann. Kép. U. S. geol. Surv. 1896, Nanosaurus agilis M arsh. « rex M arsh. « vidor M arsh . Subfamilia Hypsilophodontidae Genus Dryosaurus. M arsh Amer. journ. of Sc. 1S7S., 1894-; Ann. Kép. U. S. geol. Surv. 1896. Jh-jfosuurns oltns M arsh = Camptosaurus altus M arsh — Laosaurus altus M arsh. Genus Laosaurus. M arsh Amer. journ. of Se. 1878., 1894; Ann. Rep. U. S. geol. Surv. 1896. Laosaurus celer M arsh. « consors M arsh. « grac'dis M arsh. « altus Marsh = bri/osdiirns M arsh . Crenus Hypsilophodon. H ulke Quart, journ. geol. soc. 187o, 1874, 1876; Philosoph, transact. roy. Soc. 1882; Nature 1882. H uxley Quart, journ. geol. soc. 1870. M arsh Amer. journ. of Se. 1895 ; Geol. Magazine 1896. O wex Foss. rep. weald form.; Quart, journ. geol. soc. 1876. Hysilophodon Foxii H uxley = Iguanodon Foxii O w ex . Genus Mochlodon. B uxzel Abhandl. k. k. geol. Reichsanst. Wien 1871. S eeley Quart, journ. geol. soc. 1881. N opcsa Denksclir. k. Akad. Wien 1899, 1901. Mochlodon Suessi B unzel sp. — Mochlodon robustum N opcsa = Iguanodon Suessi B uxzel. Genus Rhabdodon. M atherox Memoir. Ac. imp. Science Marseille 1869. G ervais Pnbeont. et zoolog. fran Subfamilia Cauiptosauridac. Genus Gamptonotus. M arsh Amer. journ. of Science 1879. Camptonotus = Cainjtlosanrns. Genus Camptosaurus. M arsh Amer. journ. of Se. 1879, 1894-, 1895; Ann. Rep. U. S. geol. Surv. 189G. H ulke Quart, journ. geol. soc. 1880, 1888. S eelky Quart, journ. geol. soc. 1875 ; Rep. britt. Ass. iidv. S c. 18S7. L ydekker Quart, journ. geol. soc. 1888, 1899. W illistox Amer. naturalist 1890. N opcsa Denkschr. k. Akad. Wien 1899. (-amplosaiirus umplm M a rsh . « dispar M ar sh . « medius M arsh . « namis M arsh. « Leedsi L ydekker. « Prestímchi L ydekker = Cunmoria (Iguanodon) Prest- wiclii S eeley . « Inkey't N opcsa. « altus M arsh = Dryosunrns aUns M arsh. Genus Cunmoria. S eeley Kép. britt. Áss. Adv. Se. 1887. Cumnoria = Camptosmirus. Subfamilia Iguanodontidai. Genus Craspedodon. D oli.o Bull. mus. roy. liist. nat. belg. 1883. L ydekker Geol. Magazine 1886. Craspedodon lonzéensis D ollo. Genus Cryptosaurus. S eeley Quart, journ. geol. soc. 1875. L ydekker Quart, journ. geol. soc. 1889. Cryptosaurus etnnerus = Cryptodraco. Genus Cryptodraco. S eeley Quart, journ. geol. soe. 1875. Cryptodraco = Cri/ptosimrus. Genus Iguanodon. A ndrew s Ann. a mag. nat. liist. 1897. B aur Zoolog. Anzeiger 1885. B oulenuer Bull. Ac. roy. belg. 1881. D ollo Bull. mus. roy. bist. nat. belg. 1882. 1883, 1884. F ritsch Fische u. líept. d. bölim. Kreide. Prag 1878. H ulkk Quart, journ. geol. soc. 1s71, 1874, 1878, IS00, 1S82, 1885, 1S81Í; Ann. a mag. nat. bist. 1847 ; Geol. Magaziné 1882, 1885. A MNOSAUUUSOK ÁTNKZKTK KS SZÁRMAZÁSA. á ll H uxley Quart, journ. geol. soc. 1886. L ydekkeb Quart, journ. geol. soc. 1888, 1881», 1890; Geol. Magaziné 1889 ; Catalog. of foss. rept. britt. mus. 1888. M antell Philos. transact. roy soc. 1825, 1841, 1849; Geology of South east England 1827; Illustr. of Geol. of Sussex. 1827; Ann. a mag. nat. hist. 1885. M aush Amer. journ. of Se. 1895; Geol. Magazine 1896. M elyille Philos. transact. roy. soc. 1849. O wen Foss. rept. weald form.; Foss. rept. cretac. form.; liep. britt. áss. adv. Se. 1841. S auvage Bull. soc. geol. France 1894, 1896, 1897, 1898; Direct, des trav. geol. de Portugal 1897/8. S eeley Quart, journ. geol. soc. 1875, 1890; Nature 1893; Geol. Maga zine 1887. S truckmanx Zeitschr. d. deut. geol. Gesellscli. 1894. "Wolgemuth Bull. soc. se. Nancy. Vol. 7. "Wohopwabd Geol. Magazine 1885, 1895. Iguanodon bernissartensis B o u lg . = Iguanodon Seeley H u lk e . « Dawsoni L ydekkeb. « exogirarum F b its c h . « Fittoni. L ydekkeb. « Holling tonensis L ydekkeb. « ManteUi O w en. « Hoggi Owen = Camptosaurus Prestwirhi H u lk e . « praecursor M ou ssaye = Pelorosaurus prsreursor S a u v a g e. « Suessi B u n z e l — Mochlodon Suessi S e e le y . « Hilli N e w to n — Limnosaurus Hilli N e w to n . B) Hadrosawridcie. Subfam ilia Claosauridai. Genus Claosaurus. M aush Amer. journ. of Se. 1872, 1889, 1890, 1891, 1892, 1893; Geol. Magaziné 1893; Ann. Rep. U. S. geol. Surv. 1896. C ope Amer. naturálist 1889, 1892. H atcheb Annales of Carnigie mus. 1901. L ucas Science 1900. Claosaurus agilis Mabhh. « anneclcns M arsh -- Pteropelyx grallipes C ope. (ienus Pteropelyx. Copk Amer. nuturalist 1889. Pteropelyx -- Claosaurus. Subfamilia H adrosiiurid«*. Genus Cionodon. C ope Rep. I\ S. geol. Surv. 1875 ; Bull. U. S. geol. surv. of territ 1874. U* 212 IFJ. BAKÓ NOTCSA FKRENCZ : S auvage Bull. soc. geol. France 1875/6. (Honodon arctatus C ope. « stenopsis Cope. « sp. S auvage. Genus Diclonius. Cope Proc. Ac. nat. se. Philad. 1N76. Diclonius = lladrosaurits. Genus Hadrosaurus. C ope American naturalist 1868. 1883, 1885, 1886; Proceed. Ac. nat. Se. Philad. 1868, 1876, 1883; Rep. U. S. geol. surv. 1875 ; Proc. Amer. Pliilos. Soc. Philad. 1871 ; Transaet. Amer. Pliilos. Soc. Philad. 1870; Bull. U. S. geol. surv. of territ. 1873, 1874. L eidy Smithsonian contribut. 1864; Proc. Ac. nat. Se. Philad. 1856, 1857, 1858, 1868, 1876; Transaet. Amer. Philos. Soc. Philad. 1859. L ydekker Quart, journ. geol. soc. 1888. M arsh Amer. journ. of Se. 1889, 1890; Ann. rep. U. S. geol. Surv. 1896. O wen Foss. rept. cretac. form. Hadrosaurus ocridentaUs L eidy — Thespius (Thespesius) occidentalis L eidy — Agathaumas milo C ope partim. « mirabilis = Trachodon mirabilis = Diclonius mira- bilis C o pe. « Foulkii L eidy. « minőt' Cope. « Iripos C ope. « cavatus C ope. « perangnlatus C ope — Diclonius perangulatus C ope. « breviceps M aksh = Diclonius pentagonus C ope. « longiceps Marsh — Trachodon longiceps M aksh. « cantabrigiensis L ydekker - Trachodon cantabrigiensis L ydekker. « ralamarinus C ope = Diclonius calamarinus C ope. « paucidens M arsh ; Ceratops paucidem M aksh. G en u s Hypsibema. C ope Proc. Amer. Philos. Soc. Philad. 1871; Transaet. Amer. Pliilos. soc. 1870. Hypsibema crasúcanda C ope. Genus Limnosaurus. N opcsa Denkschr. k. Akad. Wian 1899. N ewton Geol. Magaziné 1892. Limnosaurus Uilli N ewton — Iguanodon Hilli N ew ton. « transsylvanicus N opcsa. Genus Ornithotarsus. C ope Proc. Amer. Philos. soc. 1870, 1871 ; Transaet. Amer. Philos. soc. 1870; Ann. mag. nat. bist. 1870. Orn'dholursus hmuimus C ope - - Pneumatoartlirus C ope. A J>I NOSA IT KU SOK ÁTNKZKTK KS SZÁRMAZÁSA. Genus Orthomerus. S keley Quart, journ. geol. Soc. 1883. Orthomerus Dolloi S kklky. Genus Pneumatoarthrus. Copk Proc. Amor, Philos. Soc. 1870. Pnoumatoarthrus — Oniithotuvsiis. Genus Splienospondylus. S eeley Quart, journ. geol. Soc. 1883; Geol. Magazine 1882. L ydkkkeu Quart, journ. geol. Soc. 1888. Splienospondylus gracilis L ydekkkr. G omis Thespius. L kidy Transact. Amor. Pliil. soc. 1859. Thespius = Hadroxaunis. Genus Trachodon. L kidy Transact. Amer. Philos. soc. 1860. Trachodon — Hadromnriis. 2. Familia Stegosaurula*. Genus Acanthopholis. H tjxlky Geol. Magazine 1867. S eeley Ann. a m ag. nat. liist. 1871., 1879; Quart, journ. geol. soc. 1879., 1881. Acanthopholis encercus S eeley. « liorridus H uxley. « platypus S eeley. « stereoccrcus S eeley. Genus Anoplosaurus. S keley Quart, journ. geol. soc. 1879 ; Ann. a mag. nat. liist. 1879. Anoplosaurus curtonotus S eeley. « major S eeley. Genus Cratseomus. S eeley Quart, journ. geol. soc. 1881. R unzel Abliandl. k. k. geol. Reichsanst. 1871. L ydekker Ann. mag. nat. liist. 1892. ('.ralncomus lepidophorus S e eley . « / ’awlowitschi S eeley. « sp. = Pleuropeltus S eeley (*?). G enu s Danubiosaurus. B unzkl Abliandl. d. k. k. geol. Reichsanst. 1871. Danubiosaurus B unzf.l partim = Crotar-omus S kelky. Genus Diracodon. M arsh Amer. journ. of Sc. 1881; Ann. Rep. U. S. geol. snrv. 1896. Diracodon laticeps M arsh . Genus Dystropheus. C oi’E Proc. Amer. Philos. Soc. Philad. 1S77 ; Amer. naturalist 1878. Dystrophem viemale C o pe. 2 1 4 IFJ. JiÁU(') NOl’OSA FERENC/ : Genus Echinodon. O wen F oss. rept. weald form. Eclúnodon fíecclesi O w en. Genus Euceracosaurus. S eeley Quart, journ. geol. soc. 1879. Euceracosaurus tanyspondylux S e e l e y . Genus Hoplosaurus. L ypekker Quart, journ. geol. soc. 1893. S eeley Quart, journ. geol. soc. 1881. Gervais Zool. et palaeont. franc. 2 édit. Hoplosaurus armatus — Ornithopsis Hulkei S eeley. « ischyrus — Nodosaurus ischyrus S eeley. Genus Hylaeosaurus. O wen F oss. rept. weald. form.; Eept. britt. áss. adv. Se. 1841. H ulke Quart, journ. geol. soc. 1888. M antell Philos. transact. roy. soc. 1841., 1849; Geology of Southeast, England 1833. Hylacosannis Oweni M antell = Iguanodon bernissartensis B oulg. partim — Pelorosaurus Owen partim. « valdensis = Pleurocoelus valdensis Lypekkkr. Genus Hypsirophus. Copk Bull. I1. S. geol. surv. of tervit 1877. Hypsirophus = Stcgosaiirus. Genus Nodosaurus.1 S eeley Quart, journ. geol. soc. 1881. M arsh Amer. journ. of Se. 1889; Ann. Rep. U. S. geol. surv. 1896; Geol. Magazine 1898. Nodosaurus textilis M a r sh . « ischyrus S eeley = Hoplosaurus ischyrus S eeley. Genus Oligosaurus. S eeley Quart, journ. geol. Soc. 1882. L ydekkei: Cat. foss. rept. britt. mus. 1888. Omosaurus durohrivensis H ulke. « hastiger Owen. « armatus O w en. Genus Orosaurus. IIuxley Quart, journ. geol. soc. 1867. Hulke Quart, jonrn. geol. soc. 1866. Lypekker Geol. Magazine 1SN9. Orosaurus — Orinosaurus. 1 Subfamilia (?) Nndosauridjp Maush. A DINOSAURUSOK ÁTNÉZETE ÉS SZÁRMAZÁSA. Genus Palaeoscincus. Ijeidy Proc. Ac. nat. He. Pliilad. 1S56 ; Trans. amer. Phi.1. soc. Philad. 1859. M arsh Ann. rep. U. S. geol. Surv. 1896 ; Amer. journ. of Se. 1892. Palacoscinus costatus I jelpy. « latus M arsh. Genus Polacanthus. H ulke Philos. Transaet. roy. soc. London 1881\, 1887 ; Proceed. roy. Soc. 1897. S eeley Quart, journ. geol. Soc. 1892 ; Ann. mag. nat. hist. 1892. L ypekker Quart, journ. geol. Soc. 1892; Ann. mag. nat. hist. 1892. Lee Ann. mag. nat. hist. 1843.. Polacanthus Foxii H ulk e. Genus Priconodon. M arsh Amer. journ. of Se. 1888. Priconodon crassus M arsh. Genus Priodonthognathus. S eeley Quart, journ. geol. Soc. 1875; Geol. Magazine 1875. Pripdonthognathiis Pfiillipsii S e eley. Genus Regnosaurus. M antell Philos. transact. 1841., 1848. O wen Foss rep. weald form. Regnosaurus Northhamptoni M antell = Iguanodon M antell par tim —: Hylaeosaurus O wen partim. Genus Rhadinosaurus. S eeley Quart, journ. geol. soc. 1881. Rhadinosaurus alcimus S eeley. Genus Sár colestes. L ypekker Quart, journ. geol. soc. 1888., 1893. Sarcolestes Leedsi L ypekker. Genus Scelidosaurus. O wen Foss. rept. lias form. M arsh Geol. Magazine 1896 ; Amer. journ. of Se. 1895. Scelidosaurus Harrisoni O w e n . Genus Stegosaurus. Cope Amer. naturálist. 1871., 1878., 1888; Bull. U. S. geol. a geogr. surv. 1878. M arsh Amer. journ. of Se. 1877, 1879,1880, 1881, 1888, 1891 ; Ann. rep* U. S. geol. Surv. 1896; Geol. Magazine 1888, 1891. L ucas Proc. U. S. nat. Mits. 1901. Stegosaums stenops M arsh. « ungulatus M arsh. « sulcatus M arsh. « af/inis M arsh. « duplex M arsh. « discunis C ope = Hypsirhophus discurus C ope. « Seeley amis C ope= « Seeleyanus C ope. IF.I. «Álló NOPCSA FERENCZ : Genus Stenoplyx. K okex PaUpont. Abhandl. 1887. M eyer Pala'ontographica 1859. Stenoplyx vtddensis M eyek. Genus Struthiosaurus. B u nzel Abh. k. k. geol. Reichsanst. Wien 1871. S eeley Quart, journ. geol. soc. 1881. Struthiosaurus auslriacus B u n z e l . Genus Syngonosaurus. S eeley Quart. journ. geol. soc. 1879. L ydekker Quart, journ. geol. soc. 1889. Syngonosaurus macrocercus S eel e y . Genus Vectisaurus. H ulke Quart, journ. geol. soc. 1879. Vectisaurus valdensis H ulk e. 3. F am ilia Ceratoj>si«l«v. Genus Agathaumas. C ope llep. U. S. geol. Surv. 1875; U. S. geol. surv. of territ. 1873. M arsh Ann. llep. U. S. geol. Surv. 1896. Agathaumas milo C ope (partim) = Hadrosaurus occidentalis L eidy partim. « sylvestris C ope = Monoclonius crassus Cope. Genus Ceratops. M arsh Amer. jour. of Se. 189:2; Ann. Rep. U. S. geol. Surv. 1896. L ydekker Quart, journ. geol. soc. 1890. Ceratops montanus M aksh. « paucidens M a r sh — Hadrosaurus paucidens M a rsh . « sj). L ydekker. Genus Dysganus. C ope Proc. Ac. nat. se. Pliilad. 1876; Amer. naturalist 1890. Dysganus encaustus C o pe. « Haydenianus C ope. « bicarinatus C o pe. « peiganus C o pe. Genus Monoclonius. C ope Amcric. naturalist 1XX6., 1889; Proceed. Ac. nat. Se. Pliiladelph. 1876; Bullet. U. S. geol. Surv. of territ. 1873., 1874., 1877. M arsh Ann. llep. II. S. geol. Surv. 1896. Mniiin loniiift crussiis C ope Agathaumas sylvestris C o pe- Polyonax mortuaris C ope. « recurvicornU C ope. « sphenocoerus C ope. « fissus C ope. a niNosArnusoK á t x k z k t k k s s z á r m a z á s a . 217 (ienus Polyonax. Copk Bull. U. S. j;eol. Surv. of torrit. 187H. Polyonax = Moiiocloniiis. Genus Steriholophus. Maush Ann. Rep. U. S. Surv. 189(5. Slerrholoplius flabellatus Maush. (ienus Torosaurus.1 Marsh Amer. journ. of Sc. 1891, 189-2.; Ann. Rep. U. S. geol. Surv. 18%. Torosaurus latus Marsh. « gladiwt Marsh. Genus Triceratops. Marsh Amer. jönni, of Se. 1890., 1891., 1898 ; Ann. Rep. U. S. geol. Surv. 189(5; Geol. Magazine 1890., 1891. Triceratops prorsus Marsh. « serratus Marsh. « horridus Maush. « calcicornis Marsh. « ohtusus Marsh. « sulcatus Marsh. Függelék. Subfamilia: Megralosaurida*. Genus Genyodectes. Woopwarp. Proc. Zool. soc. London 1901. (rcnyitdccics srrns Woopwarp. A ' Dinosauriusok származása. Feltűnő, hogy azon változásokat, melyeken a diiwsaurmsok a mezo- zói korszakban átmentek, eddigelé majdnem senki sem tanulmányozta. Ennek oka azt hiszem abban keresendő, hogy még néhány év előtt is, főkép az amerikai tudósok fáradozása következtében, folyton új anyag került nap világra és e miatt a diiiosanrinsol,: származására folyton új perspektívák keletkeztek. Midőn azonban most M arsh és Copf. halála után a palaeonto- logia e terén nagyobb munkálkodást nem fejtenek ki, időszerűnek tartom, hogy az eddig felhalmozott anyagot átdolgozzuk és phylogeniai szempont ból rendezzük. Ez a következő sorok ezélj a. A Thrropoilák származására leginkább Marsh munkái adnak felvilá gosítást. A legprimitívebb Thrrojtodákal, az Aiicíiisuuridiíl.iil, a triasból 1 Talán önálló subfamilia iTorosaimdae). IP.). HAHÓ NOPCSA KKHKNCZ ismerjük. A postorbitale (I. tab., fig.) kifejlődése, az interpubis és proces sus ascendens astragali hiánya, biconcav csigolyák gyengén kifejlődött tövisnyujtványokkal. a sacrumcsigolyák csekély száma (2—3), kézen és lábon nem redukált * ujjak és az ilium első részének gyönge kiterjedése (I. tab., le fig.) náluk a legprimitívebb jellemző vonások. A Zundódon mintájára vannak fölépítve, de tovább fejlődöttek a Megalosaurmok (I. tab., (í/'fig.). Ezeknél már kifejlődött a processus ascen dens ; néha eg}’ interpubis is felismerhető. A pubisdarabok elől összenőt tek. A mellső csigolyák convexoconcávak, tövisnyujtványaik magasak. A sacrum képződésében 4—5 csigolya vesz részt. Az ilium előrefelé kiter jedt (I. tab., l/'fig.). A kézen (5—4) s még inkább a lábon (4—3) észlelhető az ujjak reductiója. Ezeknél még specializáltabb alak a Labrosaurus, melynél megvan a processus ascendens és az interpubis és az összes csigolyái convexoconcá vak. De eme vonások mellett a Labrosaurus az első fogak redüctiójában oly jellemvonást mutat, a mely a Megalosauridákiiál hiányzik. A széles pubes ezenkívül inkább a Zandodonlákra emlékeztet és így nem származ tatható le a Megalosaunisoktól, hanem inkább önálló fejlődésnek az ered ménye. Míg az összes eddig felsorolt alcsaládoknál a femur a tibiánál hosz- szabb, a ( '.oduridák, Compsognallndák és Hallojwdidákuál, mint a madaraknál fordított viszony látható. A .llallopodidák olyan alakok, a melyek biconcav csigolyáikkal, a sacrumcsigolyák csekély számával (2), a pubes távolabbi végének laza össze kötésével és az astragalus processus ascendensének hiányával az Andii- samidákra emlékeztetnek, míg az ujjak redüctiójában (kézen 4, lábon 3 ujj) és a calcaneum kifejlődésében specializációt mutatnak. Ezért legfeljebb az Aiidusauridáklól lehet leszármaztatni, de valóbbszinű, hogy az utóbbiak kal csak közös ősük* volt. Hasonló viszonyban, mint a Mrgalosaaridák az AncUixaüridákhoz, állanak a Compsog tiath-idák a Hallopodidákhoz, melyektől leginkább az első csigolyák convexoconcav alakjában, az ujjak jobban előrehaladt reduc- tiójában (manus 3, pes 3) és a processus ascendens astragali kifejlődésében különböznek. A Coeluridák jellemző vonásai végül abban találhatók, hogy ’ a costse cervicalis összenőttek a nyakcsigolyákkal, a mellső csigolyák con vexoconcávak, a pubes távolabbi végei összenőttek, az interpubis kifejlő dött és az egész csontváz nagyon pneumatikus volt. Az itt fölsorolt tényekből a Tlirropodák származására legegyszerűb ben a következő családfát lehet fölállítani : * Melynél a feumr szintén rövidéi»!) volt, mint u tibiu. A IUNOSAUHÚSOK ÁTNKZKTK KS SZÁRMAZÁSA. 1 rí asz. Anchisaiu'idae / J u r a . K i v i a. Megalosauridao amiből azt látjuk, hogy az intetpnbis kifejlődése, a sacrwnesigoti/úk sza porodása, eoneexoeoneav csigolyák képződése, a processus ascendens astragali keletkezése és tíz ujjal, redueliója löbh a lesa hídban egyszerre történt és valószínűleg csak az egyenes járás következménye. Ez jól meg egyezik O s b o k x ujabb kutatásaival is, a ki a madarak processus ascendensé- ben csak analog, nem pedig homolog képződményt lát. Vér/re úgy látszik, hogy a plerygoidiílis izniol.nal: nagyságában való gyarapodása ment régbe. (Anchisaurus, Ceratosaurus.) Sokkal kevésbé vagyunk tisztában a Sauropodák származásával. A Difdodoeidák milyen viszonyban állanak az Attantosuuridákkal ezt addig, míg több koponyarészt nem ismerünk, eldönteni nem lehet; egyelőre csak azt lehet megállapítani, hogy a Diplodoeidák specializáltabb stádiumban vannak, bár a sacrumcsigolyák csekély száma látszólag primitiv jelleg. Föl említendő, hogy a pubes alakja némelykor a Theropodákra emlékeztet. A koponyában és a medenezében a Sauropodák krokodilféle vonásokat mutatnak. A fogak néha a Hypsolophodon intermaxiláris fogaira emlékez tetnek. Az Orlhopodák származásáról, miután sok anyagot ismerünk belő lük, pontosabb képet lehet alakítani. Miután azonban ez alrend egyes csa ládjai egymástól nagyon eltérnek, czélszerünek tartom előbb az egyes csa ládokban történt átváltozásokat végigkövetni és csak azután az egész alren det jellemezni. I. Ornithnpodidae. A Xa nosaurusmíl ép úgy, mint a Coeluridákndl a femur rövidebb, mint a tibia, a mellső csigolyák, úgy mint a primitiv Theropodáknál biconcavak. A sacrum képzésében ép úgy, mint az Anehi- sauriusokuál, csak 3 (?) csigolya vesz részt. Az ilium (I. tab., le fig.) meg lehetősen emlékeztet az utóbbi Theropoda iliumára és azonkívül még a csontok nagyon gyönge szerkezete is közös a (loeluridákkal. Sajnos, hogy eme primitiv Dinosaurus fejét és pubisát nem ismerjük. 1 A JSa nosauridál.nál jobban ismerjük a Jfypsilophodonlidákul. A Hypsilophodon koponyája (I. tab., Gb fig.), a mint más helyen ki fogom 2 2 0 1K.I. UÁlt(') NOPCSA FKUKNCZ : mutatni, a Proterosauridákéra (I. tab., 6a fig.) emlékeztet, az intermaxillá- ris fogak fellépése pedig egészen egyedül álló jellemvonás az Oniithopo- tlákiHÍI. A Hi/psiloplmdon femurja is rövidebb még a tibiánál. A csigolyák némely fajnál még laposak, néha pedig már úgy, mint a specializáltabb TltProj)od<íkii<íl convexoconcávak. A sacrum a Hj/jisilophodonlidákiiál már 5 -6 csigolyából áll. lli/j)sih)jdi * Ha az Onnfhopodákndl a postpubis iM a k sh i a pubesnek, a pubis (M ak sh ) pedig a processus pectinealis megnagyobbodásának tekintendő, akkor az utóbbit a Theropodnk pubesével nem szabad azonosítani és egyszersmind a specializáltabb Orthopodák, pl. a Cavatopsidák pubisának előre irányított része a Theropodúli hasonlóan irányított részével sem volna azonosítható. Ha a pubis mellső részét a processus pectinealissal analóg képződménynek fogjuk föl, akkor a primitiv Onii- thopodidák pubisa inkább hasonlítható össze a Theropudák hasonló részével. A DINOSAURUSOK ÁTNÉZKTK ÉS SZÁRMAZÁSA. lizáltabb viszonyokat, mint a ('.umplosauridák; de a praemaxillare maxillar- féle apophysise csekély kiterjedése, a quadratojugale és a jugale sajátos kifejlődése őket ezektől elválasztja és az utóbbiaktól való leszármaztatásu kat lehetetlenné teszi. Ügy látszik, hogy aránylag primitiv alakoktól szár maznak, melyeknek opistocoel (?) csigolyáik voltak és önállóan fejlődtek párhuzamosan a többi Ornithopodidákkal. Náluk is, mint a következő Claosauridae nevű alcsaládban, paták fejlődtek a mellső és hátsó lábak ujjain, ellentétben a /fypsilophodonlidákkal. A két utolsó alcsalád : a ( ’.lao- suuridae és Hadrosauridae, különösen pedig az utóbbi, a Cantplosaurus typusa szerint fejlődtek. (ilaosaurusnál a pubesnek majdnem teljes reduc- tiója (I. tab., űh fig.), az ilium kifejlődése (I. tab., 1 d fig.), a sacrum-csigolyák nagy száma (9) és a lábszárcsontok tömör szerkezete különösen fontos. Eme vizsgálatok eredményeként az Ornilhopodák primitiv jellem vonásait a következőleg állapíthatjuk meg: 1. .1 koponyában: interniaxilhíris fogak, az intei'ina.i'illarcnak a maxillare felé nyaló upophysise rövid, a jugale is rövid, a jtraedetdale kicsiny. Az általános alak a Proterosauridákra emlékezteid. 2. Mellső esi ff oly «ik biconcucidhátcsigolyák rövid tövisuyidványok- kal. Kevés sac rumcsigolya (3). 8. ilium és ischium (I. tab., 3 a, b fig.) az Anchisanruséhoz hasonló; a processus pecUneulis kicsiny, a pubis erős. 4. Femur (csüngő Irochauterrel) rövidebb, mint a tibia ; ujjak kar mokkal. 5. Az összes csont a madarakéhoz hasonlóm a könnyűés vékony falu. Mind e tulajdonságok (pubis helyzetét kivéve) a Coeluridák család jára mutatnak és a változások, melyeken az Ürnilhopodidál: idővel átmen tek, arra vezetendők vissza, hogy a koponyában phytophag specializáczió keletkezett és a musculus temporalis megnőtt. A gerinczoszlopban a válto zások ugyanazok, mint a milyeneket a Theropodiíknál láttunk; tehát ana log képződések. A medenezében ép úgy, mint a Theropodáknál lényegesen az ilium és a processus pectinealis megnövésében, valamint a pubis reduc- tiójában állanak. A femur meghosszabbodott és az eredeti karmok patákká alakultak át.* A gerinezoszlop megváltozásai és a medencze mellső részé nek erősbödése az egyenes járásban és a nagyobbodó testsúlyban találja magyarázatát. II. Stegosauridae. Ha szem előtt tartjuk, hogy az ()rnithopod<íl, való színűleg kétlábú Theropodáktól, illetőleg madárhoz hasonló Dinosaurm- soktól származnak, a Stegos/mridák maguk pedig a nagy pubesükkel (I. tab., * A specializált pliytophng reptiliáknál a paták föllépése, ellentétben az ugyanazon ordóba tartozó creophag állatok karmaival, a plarcntaliák alosztályában is bir analoííonnal. 222 IFJ. BÁRÓ NOPCSA FERENCZ : 2c fig.) még leginkább a primitiv Hi/))Solophodon liddkiut emlékeztetnek, továbbá hogy foguk alkotása (I. tab., 7/’fig.), az alsó állkapocs izomzatának, a preemaxillare, a lacrymale kifejlődése, a biconcav csigolyák, végül a mellső és hátsó lábak nagyságában való különbség által szintén még leginkább a primitiv OniHhopoddkra emlékeztetnek, ezenkívül pedig egy sajátos Anrhisauriihtknt emlékeztető portale kifejlődése folytán majdnem ősi kinézést nyernek, valamennyi csontjuk már tömör és bőrvázuk fejlődött, az a föltevés, liogy a Slei/osan riditk már korán fejlődtek ki az oniithopo- ilicht hiiioftiiuriiiaol. hól, nagyon valószínű. A biconcav csigolyák megmara dása azzal magyarázható ki, hogy ez állatok nem maradtak, mint a Thero- poddk vagy az Oruilhopoilichíl; a hátulsó lábukon és úgy látszik, hogy a krétakorú SI-(i(/on Az összes, az Orthopod/tkivl eddig mondottakat, következő törzsfán lehet legjobban áttekinteni: Kreide. (Craspedodon) A Dinosaurusok három alrendje közötti rokonsági viszony sokkal homályosabb, mint az egyes famíliák közötti. Ennek oka pedig a legszélső tagok annyira eltérő fejlődésében rejlik, hogy könnyen hajlandó lenne az ember számukra külön rendeket felállítani. Ha most a I)inoxaurusok törzs fáját akarjuk összeállítani, azt a kérdést kell eldöntenünk, hogy a Theropo- dáik, az Orlhopoddk vagy a Sauropoddk alrendjében találjuk-e a legprimi tívebb typusokat és hogy azok melyik más gyíkrendre mutatnak vissza. A koponya alkotásában a Theropodák a Vroterasauriddkra emlékeztetnek (I. tab., 6d, c fig.) és ugyanezt lehetett megállapítani a primitiv Ornitho- podiddkról (fíi/psilophodon) is. Továbbá láttuk, hogy a primitiv l'lterapo- dákés a primitiv Ornilhopodak különben is kölcsönösen nagy hasonlóságot mutatnak egymáshoz (a többek között az egyenes járás,* úgy hogy közös eredetük nagyon valószínű. Milyen viszonyban állanak ehhez a Sauropo- dá k ? A hátgerinczben és a lábakban (ha ezeket a többi Dinosaurus meg felelő részeivel összehasonlítjuk) nagy különbséget találunk és származá suk meghatározására az egyedüli támpontot koponyájuk és fogaik nyújt * D o llo L. volt az első, a ki azt állította, hogv a Dinosaia'iisolinál az egye nes járásmód az eredeti. Ez különben a négy- és kétlábú lábnyomok viszonyaival, a mely nyomokat a Connecticut völgyében találták, megegyezik és megfelel annak is, hogy e nyomok a madarakéhoz nagyon hasonló alakúak. (Hitchcock: Ichnology.) Végre már a Proterosaunisnül a hátsó lábak jóval nagyobbak, mint a mellsők. IFJ. H.VKÓ NOPCSA FERENCZ. ják. Mint ezt máshelyt kimutattam, a Sau ropodák koponyája (még a Difjlodocus-é is!) határozottan hasonlóbb az (Jririthopoílidákéhoz, mint a Theropodnl, rhinocephálszerű koponyájához: ennek következtében a Suuro- jxnhíhil, ha egyáltalán a Diuosuuvusokhoz tartoznak, inkább az Ovnitho- l>otl<íkhól, mint a Therojtoihíklól lehet leszármaztatni. A JJiuosaurusokhoz való tartozásukat, különösen az Ovnilhopodidúkhoz való rokonságukat, mely bár távoli, fogaik bizonyítják. Feltűnő a hasonlóság a (Raulodon és még néhány Suuvopodu fogai (I. tab., 7d fig.) és a Ui/psilophodon Foxi intermaxillaris fogai közt (I. tab., 7c fig.). A Hi/psilojthodon intermaxillaris fogai ama reczézés kezdetét mutatják, mely az Oruilhojtodiihíkiiál és a Sletjosauridukuul tovább fejlődött, másrészt kúpalakjuk, mely a Kulodon- didál: levélalakú fogától oly messze eltér, a reptiliák primitiv kúpalakú fogára emlékeztet. Ugyanezt az omnivor, nem specializált fogtypust a Suuro/ioddl.iHÍI újra megtaláljuk. Egyelőre valószínűnek tartom, hogy a S a u vo p o d ú lmár a triászban vagy talán még előbb az egyenesen járó ovuilhojiodid, oumivov Uinosaariusokhól fejlődtek.* Ez a kérdés egyéb iránt csak akkor dönthető el véglegesen, ha ama herbivor vagy omnivor D í u o m i árusokul ismerni fogjuk, melyek lábnyomai a Connecticut völgy vörös homokkövében nagy mennyiségben láthatók. Egyelőre a Diuosauru- sol: származásáról csak a következő törzsfát lehet összeállítani: Proterosauriclae Perm. Prodinosauria ? Triász. Theropoda // Sauropoda Orthopoda Aves (Osiíorn szerint) 9ß II* fl» | Uróla. I i— * Terczier. I Végre fölemlítendő azon hasonlóság, mely a krokodilusok és a Suuvo- jiodnk közt látható. Az itt összeállított törzsfa alapján ugyanis a régi krokodilusok (Puvusuchiu) származásának egészen új perspectivái mutat koznak, minthogy ezek jobban emlékeztetnek a Suuvopodúivu, mint a többi Dinosaurusokra. * Iirrc vonatkozó ujabb bizonyítékot látszanak nyújtani O shokn ujabb meg figyelései a hiplosuurur, testének egyensúlyi eloszlásáról. A ihplodocus súlypontja épen még a hátsó végtagjainak meghosszabbításába esik.