Kovács Tibor - Vági Balázs - Némedy Zoltán A Visegrádi-hegység és a Pilis kétéltű- és hüllőfaunája Köszöntjük a Visegrádi-hegység és a Pilis erdeiben!

A Visegrádi-hegység és a Pilis állami tulajdon- ban lévő erdeit kezelő erdőgazdaság, a Pili- si Parkerdő Zrt. 1969-es alapítása óta nagy fi- gyelmet fordít az erdők táji és természeti ér- tékeinek, közjóléti szerepének megőrzésére. A hagyományos erdő- és vadgazdálkodás mel- lett így kiemelkedik a társaság idegenforgal- mi, élőhelymegőrzési, valamint környezeti ne- velési tevékenysége. Ezt a sokrétű feladatkört a Pilisi Parkerdő Zrt. 10 erdészete végzi mint- egy 59 000 ha nagyságú állami erdőterületen a Pilisben és a Visegrádi-hegységben, a Budai- kutató Társaság 5 éve végzi a kétéltűek és hül- hegységben, a Gödöllői-dombságban, a Pes- lők élőhelyeinek felmérését a Visegrádi-hegy- ti- és Csepeli-síkságon és a Gerecse délkele- ségben és a Pilisben. A kutatómunka eredmé- ti részének erdeiben. nyeként nagy örömünkre elkészült jelen kiad- vány segíti ezen hegyvidéki kistavak fajgazdag Az uniós támogatásból megvalósuló „Parker- élővilágának megismertetését az érdeklődők- dő természetesen” program keretében 2008 kel, természetjárókkal. Az érdekes fajleírások decemberétől kezdődően szerteágazó termé- mellett az elterjedési térképek is hasznos in- szetvédelmi munkálatokat hajtott végre a Pi- formációkkal szolgálhatnak. Bízunk benne, lisi Parkerdő Zrt. Ide tartoznak a számos, hogy minél többen kapnak kedvet a Visegrá- Visegrádi-hegységben és Pilisben őshonos di-hegység és a Pilis kétéltű- és hüllőfaunájá- kétéltű- és hüllőfajnak otthont adó kistavak nak felfedezésére, megismerésére. Kistó a Pilisben – kétéltűek fontos petéző helye élőhelymegőrzési munkái is. Valljuk, hogy az erdők biológiai sokféleségének megőrzése a Jó természetjárást kíván: szakszerű erdőgazdálkodás része. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Zambó Péter Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztá- vezérigazgató lya közel 20 éve, míg a Magyar Biodiverzitás- Pilisi Parkerdő Zrt.

3 Programunkról KÉTÉLTŰEK ÉS HÜLLŐK A VISEGRÁDI-HEGYSÉGBEN ÉS A PILISBEN

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületen A változatos élőhelyeknek köszönhetően a hegységben 20 kétéltű- és hüllőfaj telepedett meg. A belül működő Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály 1993- békák és gőték szaporodásához elengedhetetlenül szükségesek a csendes vizű tavak vagy lápok, ban alakult meg. Egyik legfontosabb célkitűzése, hogy fel- de gyakran megelégednek egy-egy mélyebb keréknyommal is. Kistavakban a Visegrádi-hegy- térképezze Magyarország kétéltűinek és hüllőinek elterjedé- ség és a Pilis igencsak bővelkedik, és széles skáláját nyújtja a peterakásra alkalmas vizeknek. Ta- sét, és ahol szükségessé válik, ott segítse fennmaradásukat. vasszal gyakran találhatunk csupán szobaméretű dagonyákat tömve az erdei béka petecsomói- Idestova 20 éve, hogy elindítottuk országos adatgyűjtésünket, mely interne- val, melyekből tízezrével kelnek ki az ebihalak. A másik véglet az 50-100 méter hosszú zsombé- kos hegyvidéki lápok sora - köztük például a pilisszentlászlói János-tó -, melyekben akár 7-8 bé- tes portállal is bővült (www.herpterkep.mme.hu). kafaj, pettyes gőte, sőt mocsári teknős és vízisikló is előfordulhat.

A programon belül évente-kétévente új te- felmérőnek jelentkezett önkénteseink, vala- A tavak fontos szerepet játszanak az erdő A Visegrádi-hegységben egy fokozottan vé- rületeket jelölünk ki, melyek felmérésére mint a Magyar Biodiverzitás-kutató Társa- életében. A kétéltűek mellett rengeteg ro- dett faj található, a pannongyík, ennek ter- különálló tervet dolgozunk ki, és ahol fo- ság, a Budapesti Erőművek Zrt. és a Jászbe- varfajnak adnak otthont, és éltető ivóvizet mészetvédelmi értéke 250.000 Ft, így élő- kozott erőt fordítunk a minél részletesebb rényi Állatkert munkatársai, a Szent István biztosítanak a nagyvadaknak. A gyorsfo- helyeinek megtartása kiemelten fontos vé- adatgyűjtésre. A 2009-2010-es év alatt a Pi- Egyetem és a Közép-Európai Egyetem di- lyású vizek általában nem alkalmasak sem delmi feladat. list és a Visegrádi-hegységet választottuk ki ákjai, akik csoportos felmérésekben vettek peterakásra, sem táplálkozó területnek. Ki- Sziklás lejtő - hüllők élőhelye erre a célra. Első lépésként a Pilisi Parker- részt. A program végére mintegy 140 kis- vétel a foltos szalamandra, ami elsősorban dő Zrt. erdészeitől és a Duna-Ipoly Nemze- tó, dagonya és mocsár pontos helyét hatá- hűvös patakvölgyekben hozza világra utó- ti Park természetvédelmi őreitől gyűjtöttük roztuk meg és összességében közel ezer elő- dait. Lárvái forrásokban, kiszélesedő, apró össze a hegységben található kistavak listá- fordulási adatot vettünk listára. Aprólékos öblökben nevelkednek. ját. Ezután két éven keresztül önkénteseink munkánk eredményeképpen találtuk meg bevonásával jártuk végig a peterakóhelyeket például a foltos szalamandra egy eddig is- Ami a kétéltűek számára a víz, ugyanaz a és a pilisi erdők számos sarkát, és minden- meretlen pilisi lelőhelyét is. gyíkoknak, siklóknak egy-egy száraz, nap- hol feljegyeztük a megtalált fajokat. Mun- sütötte gyepes lejtő. A Visegrádi-hegység kánkban nagy segítségünkre voltak egyéni A terepi bejárásokhoz az MKB-Euroleasing és a Pilis délies kitettségű hegyoldalai, kü- Zrt. anyagi támogatásával tudtuk biztosí- lönösképpen a sziklás, sziklagyepes ormok, tani az üzemanyagot, mely nélkül megold- de sokszor még a földutak meredek ré- hatatlan lett volna a hatalmas kiterjedésű zsűje is kiváló napozóhely a fali gyík vagy terület bejárása ennyi idő alatt. a zöld gyík számára. A sűrű, zárt erdőket Habár a pilisi adatgyűjtés intenzív szaka- csak kevés faj kedveli, de a tavaszi vonu- szát lezártuk, továbbra is várjuk minden lás idején barna varangyok, erdei békák és érdeklődő adatait a fentebb megadott in- gyepi békák tízezrei kelnek útra az avarban ternetes portálra - legyen az illető szakértő a petézőhelyek felé, majd térnek vissza a vagy laikus kiránduló. nászidőszak végén erdei vadászterületükre.

Dr. Kovács Tibor Magyar Madártani és A Budapesti Erőművek mukatársai családias Természetvédelmi Egyesület hangulatban mérik fel a Felső-Hosszúrét tavait. Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály

5 Foltos szalamandra Pettyes gőte (Salamandra salamandra) (Lissotriton vulgaris)

Hazánk összetéveszthetetlen Leggyakoribb farkos kétéltűnk, farkos kétéltűje. 20 cm-es síkvidéken, valamint hegy- és fekete testét citrom- vagy dombvidéken egyaránt elő- narancssárga foltok tar- fordul. Többnyire a vízbe kítják. Ez a tarka színezet szaporodni visszatérő egye- mérgező bőrváladékára hívja dekkel lehet találkozni tavas�- fel a ragadozók figyelmét. szal, a szárazföldön rejtettebb éle- tet él.

A szalamandra pilisi előfordulása hos�- Pilis területén is feltételezhető szélesebb el- A pettyes gőte a Pilis elterjedt faja. Tavasszal vegyületeket. Később a hím ivarsejtjeit tar- szú ideig kérdéses volt. Régóta sejteni le- terjedése. Legfrissebb leírása a Szentendrei mindenfelé láthatjuk árkokban, pocsolyák- talmazó csomagot helyez a nőstény elé, amit hetett, hogy a Dunakanyar felé lejtő hűvös fölötti Dömörkapu völgyből történt meg. ban, kisebb-nagyobb tavakban. A vízben az kloákájával felvesz. A peték tehát – a bé- patakvölgyekben alkalmas élőhelyre talál- A szalamandra a hűvösebb mikroklímájú a hímek pompás nászruhát viselnek, fejük kákéval ellentétben – a testén belül terméke- hat, ráadásul a Duna túloldalán, a Bör- erdők, bükkösök, gyertyános-tölgyesek la- hosszanti csíkos, világosbarna vagy olajzöld nyülnek meg. Kedveli a nagyobb méretű és zsönyben erős populációja él. 2010-ben kója. Kifejlett korában szárazföldön él, a testüket fekete pettyek borítják, hasuk és növényzettel benőtt tavakat, hiszen a nősté- a Szőke-forrás-völgyéből elő is kerültek a nappalt búvóhelyén, többnyire farönkök a farok alsó része sárgás, narancsos színű. nyek petéiket egyesével rejtik el vízinövények bizonyító példányok. Annál meglepőbb alatt tölti. Nyirkos éjszakákon vagy esős A farok alsó harmadán világoskék sáv hú- levelébe csomagolva. A kikelő lárvák három volt, hogy a Lajosforrás közelében fek- időben gyakran lehet látni, amint az er- zódik. A nőstények egyszínű olajbarnák, pár tollas, külső kopoltyúval rendelkeznek, vő Úri-tóból is megkerült lárvája. A köz- dei utakat keresztezi. Mozgása lassú, en- esetleg hosszanti csíkozottság figyelhető és a kezdetektől apró szervezeteket fogyasztó elmúlt óta ismert, hogy a Budai-hegység- nek megfelelően csigákat, férgeket és más meg rajtuk. A hímek háttaraja csipkés vagy ragadozók. Az ebihalakkal ellentétben elő- ben is él Pesthidegkút környékén, ezért a gerincteleneket zsákmányol. Párzása a gő- hullámos, a hát és a farok felett egybefüggő. ször mellső, majd hátsó lábaik fejlődnek ki. tékéhez hasonlóan, spermacsomag átadá- A nőstények nem viselnek háttarajt. Körül- sával zajlik, de a szárazföldön. A nőstény belül 8 cm hosszúra nőnek meg. DUNABOGDÁNY csak eleven utódainak megszülése céljá- Hóolvadás után már mindenfelé találkozha- DUNABOGDÁNY PILISMARÓT VISEGRÁD VISEGRÁD ESZTERGOM ból keresi fel a tiszta vizű hegyi patakokat tunk a vízbe visszatért felnőttekkel. Szapo- ESZTERGOM PILISMARÓT DÖMÖS és tavacskákat. A három pár külső kopol- rodásukra ekkor, március-áprilisban kerül DÖMÖS tyúval rendelkező, barnásan márványozott sor. A hímek hosszasan udvarolnak a nős- TAHITÓTFALU TAHITÓTFALU lárvák augusztus–szeptember táján térnek ténynek, farkukkal legyeznek felé csábító

PILISSZENTLÉLEK PILISSZENTLÁSZLÓ át a szárazföldi életre. LEÁNYFALU LEÁNYFALU KESZTÖLC KESZTÖLC PILISSZENTLÉLEK PILISSZENTLÁSZLÓ Nyugat-, Közép- és Dél-Európában fordul elő. A pettyes gőte Európa nagy részén előfordul, ki- PILISSZENTKERESZT A hegységekkel tagolt mediterrán vidékeken véve az Ibériai-félszigetet és Skandinávia északi PILISSZENTKERESZT PILISCSÉV PILISCSÉV SZENTENDRE (különösen Ibérián) számos, színezetében is kü- tájait. Magyarországon a síkvidékektől a közép- SZENTENDRE PILISSZÁNTÓ lönböző alfaja fordul elő. Magyarországon az hegységekig mindenfelé megtalálható. Gyako- POMÁZ Északi-Középhegységben és az Alpokalján sok- risága ellenére főként tavasszal, a szaporodási PILISSZÁNTÓ POMÁZ felé gyakori, másutt, így a Dunazug-hegység- időszakban kerül szem elé, az év többi részében ben csak szórványos előfordulású. Az erdei uta- a szárazföldön, rejtetten él. Ekkori, világosbarna kon lassú mozgása miatt gyakran válik gázolás színe sem olyan látványos, mint a nászruhás hí- áldozatává. mek tavaszi pompája.

Jelmagyarázat: : megfigyelés : vízhez kötött előfordulás

: elterjedési terület 7 Barna varangy Zöld varangy (Bufo bufo) (Bufotes viridis)

A varangyokat rücskös, szemöl- Ezt a kistermetű varangyot inkább csös, száraz tapintású bő- falvakból, kertvárosokból ismer- rükről könnyű felismerni. jük, és kevésbé hegyvidéki erde- Két varangyfajunk közül a inkből. Előfordulhat, hogy saját barna inkább a középhegysé- kertünkben egészen közönséges, gi lomberdőöv lakója, míg a zöld de a Pilisben mégsem fogunk ta- varangy nyíltabb helyeken, alföldön, te- lálkozni vele. lepülések közelében, mezőgazdasági területeken fordul elő.

A barna varangy a Pilis és a Visegrádi- A varangyok mászva és rövid ugrásokkal A zöld varangy sajátos elterjedésű béka- pelés, sokan tücsökkel keverik össze. Pe- hegység gyakori faja. Általánosan elter- közlekednek. A peterakó helyekig hosszú faj. Ahogyan az egész országban, úgy a Pi- téit gyöngysorszerű füzérbe rakja le. A jedtnek mondható, peterakó helyét azon- vándorutat, több száz méteres vagy akár lisben is erősen kötődik az emberi telepü- peterakóhelyként szolgáló tóval szemben ban jobban megválogatja, mint a barnabé- kilométernyi távolságot is megtehetnek. lésekhez. Bár homokpusztákon is sokszor igénytelen, gyakran megteszi egy sekély kák. Előnyben részesíti a nagyobb területű Ha ennek során autóutat kell keresztezni- találkozhatunk vele, élettere nem ritkán pocsolya is, vagy az útszéli árokban meg- és mélyebb, dús növényzetű tavakat, mint ük, lassúságuk miatt fokozott gázolásve- véget ér a falu utolsó házánál. Feltételez- állt víz. Jól tűri a szárazságot, nem vélet- a Szentendre és Pilisszentlászló között fek- szélynek vannak kitéve. hetően a pilisi falvak mindegyikében jelen len hát, hogy még a bugaci futóhomokon vő János-tó, ahol nagy populációja él. A A hímek sokszor már a vándorlás alatt a van, és nem kerüli el az erdő közepén álló is megél. Nappal rágcsálok üregébe húzó- barna varangynál a két nem méretkülönb- nőstény hátára kapaszkodnak. Mivel a hí- erdészházakat sem. Feljegyzett kolóniái él- dik és csak szürkületkor bújik elő. Meg- sége jelentős, a 7–8 cm-es hímek eltörpül- mek száma a petézőhelyeken mindig ma- nek a pap-réti és a sikárosi erdészház kör- szokott látvány falusi, kertvárosi környe- nek a 12–13 cm-t és akár 200 g-os testtö- gasabb, a nőstényekért ádáz csaták dúlnak, nyezetében és megtaláltuk már több falu- zetben, ahogy az utcai lámpa alá gyűlve meget elérő nőstényekhez képest. a hímek egymást lerugdosva próbálnak ban is. A településektől távolabb is ismert, vadászik a lepotyogó rovarokra. megfelelő pozícióba kerülni. A nőstények így például a Strázsa-hegy déli oldaláról, kettős petezsinórjukat növények és egyéb de magányos kóbor egyedet megfigyel- DUNABOGDÁNY tereptárgyak köré csavarják, lerakása több tünk már a Vadálló-köveken is. DUNABOGDÁNY VISEGRÁD PILISMARÓT VISEGRÁD ESZTERGOM PILISMARÓT óráig tart. A szénfekete varangylárvák ha- Más békafajjal összetéveszthetetlen, a pisz- ESZTERGOM DÖMÖS talmas rajokba tömörülnek, átalakulásuk kosfehér alapon zöldfoltos mintázat egy- DÖMÖS TAHITÓTFALU után május–júniusban hagyják el a vize- értelmű határozóbélyeg. Téli álmából ké- ket, sokszor óriási tömegben. sőn ébredő faj, az első példányok április- TAHITÓTFALU LEÁNYFALU ban jönnek elő rejtekhelyükről. A hím PILISSZENTLÉLEK PILISSZENTLÁSZLÓ nászra hívó hangja nagyon jellegzetes cir- LEÁNYFALU KESZTÖLC PILISSZENTLÉLEK PILISSZENTLÁSZLÓ KESZTÖLC

PILISSZENTKERESZT PILISSZENTKERESZT A barna varangy elterjedési területe a peremvi- PILISCSÉV PILISCSÉV dékek és néhány sziget kivételével egész Euró- SZENTENDRE SZENTENDRE PILISSZÁNTÓ pát felöleli. Előfordul az azonos életföldrajzi régi- Németországtól egészen a kazah pusztákig PILISSZÁNTÓ POMÁZ óba tartozó Észak-Afrikában és a Közel-Kelet né- megtalálható. Közeli rokon és hozzá nagyon POMÁZ hány pontján is. Védekezésképpen felfújja ma- hasonló fajokkal gyakran egy helyen fordul elő, gát, és mérgező bőrváladékot bocsát ki. Ennek így pontos elterjedése máig sem ismert. Tenger- ellenére sok faj rendszeresen zsákmányolja, kü- parti állományairól is tudunk, ebihalai a félig sós, lönösen a vízisikló és a ragadozó madarak. ún. brakkvizekben is képesek megélni.

9 Sárgahasú unka Vöröshasú unka (Bombina variegata) (Bombina bombina)

A laikusok által alig ismert, szűk Az ország síkvidékein széles körben körben elterjedt békafaj, elterjedt, mégis kissé ismeretlen mellyel többnyire hegyvi- békafajunk. Más állatéval ös�- déki kirándulásaink során szetéveszthetetlen huhogó hívó- találkozhatunk. Meghatá- hangját minden bizonnyal sok- rozása szaktudást igényel, kal többen hallották már, mint könnyen összetéveszthetjük jó- ahányan látták magát az állatot. val gyakoribb vöröshasú rokonával.

A sárgahasú unka igen különleges helyet fog- akár évekre eltűnhet a szemünk elöl. Pilisi Habár egyik leggyakoribb békafajunk, a Elkülönítése a sárgahasú unkától alapo- lal el a Visegrádi-hegység kétéltűfaunájában. elterjedésének további vizsgálata fontos fel- Pilisben csak elszórva találjuk meg, jelen- sabb gyakorlatot igényel. Háta szürkés-fe- Jelenléte – eddigi ismereteink szerint – egy adat, mivel a leányfaluihoz hasonló rejtett ál- létét nyolc tóban sikerült kimutatni. El- kete, így az iszapos aljzatú sekély vizek- nagyon szűk körzetre korlátozódik a Leány- lományok még több helyen is előfordulhat- terjedése nem köthető bizonyos földrajzi ben nem könnyű észrevenni. Petecsomó- falu felett magasodó hegyek oldalában. Vé- nak. Pilisi megtelepedésének körülményei körzetekhez, de a hegységben 500 m ten- it szintén nehéz felismerni, mivel alaktalan letlennek köszönhető felfedezése is csupán még tisztázatlanok. gerszint felett nem fordul elő. Az általa el- kupacokban lebegnek a vízben. Viszony- 2006-ban történt meg az Állórétről a város Kissé világosabb szürke hátbőre és rikítóan foglalt tavak mindegyike növényzettel dú- lag későn jelenik meg a peterakóhelyeken, felé vezető földút egyik keréknyomában. Két citromsárga hasoldala különíti el a vöröshasú san benőtt, általában tisztább vizű élőhely. az első állatok csak április második felében tóból és 5-6 mélyebb keréknyomból ismer- unkától. A citromsárga foltok kiterjedt mé- Feltételezésünk szerint pilisi élőhelyfogla- érkeznek meg és az ebihalak fejlődése nyár jük a Nyerges-hegy és a Vöröskő közti tágas retűek és többnyire felkúsznak a mellső láb lása véletlenszerű, és valószínűleg mada- végére fejeződik be. Erősen vízhez kötött völgyből. Mivel sekélyvizű peterakóhelyei ujjaira is. A peterakó helyekkel szemben ke- rak vagy más állatok testére tapadt petéik faj, messzebb a szárazföldön csak a telelő- különösen érzékenyek a kiszáradásra, ezért vésbé igényes, ezért a Pilisben is, de az ország behurcolása révén zajlott le. Ezt támaszt- hely keresése közben figyelhetjük meg. többi területén is leggyakrabban mélyebb és ja alá, hogy a vöröshasú unkás tavak egy- növénymentes keréknyomokban, kátyúk- mástól távol helyezkednek el és vándorlás- DUNABOGDÁNY ban bukkanhatunk rájuk – szinte kizárólag hoz kedvezőtlen, száraz erdők választják el DUNABOGDÁNY PILISMARÓT VISEGRÁD PILISMARÓT VISEGRÁD ESZTERGOM hegyek közt vagy magasabb dombvidéken. őket mind egymástól, mind a síksági ta- ESZTERGOM DÖMÖS Viszonylag későn kezdi nászidőszakát, fej- vaktól. DÖMÖS lődése a vöröshasú unkáéhoz nagyban ha- Nevét hasának vörös-fekete mintázatáról TAHITÓTFALU sonló. A sárgahasú unka is erősen vízhez kö- kapta, azonban a hazai állományok vörös TAHITÓTFALU PILISSZENTLÉLEK PILISSZENTLÁSZLÓ tött, de az általa használt víztestek kifejezet- foltjai inkább narancs, sőt sárgás színűek. PILISSZENTLÉLEK PILISSZENTLÁSZLÓ LEÁNYFALU LEÁNYFALU KESZTÖLC ten időszakos jellege miatt gyakran kénysze- KESZTÖLC rül vándorlásra a szárazföldön. PILISSZENTKERESZT PILISSZENTKERESZT PILISCSÉV PILISCSÉV SZENTENDRE SZENTENDRE PILISSZÁNTÓ PILISSZÁNTÓ A pilisi sárgahasú unkát már felfedezése évé- Európa keleti felében terjedt el, és főképp a sík- POMÁZ ben összehasonlító genetikai elemzésnek vetet- sági, vagy alacsony dombvidéki területeken POMÁZ ték alá. A vizsgálat eredményei szerint a legkö- telepedett meg. A vöröshasú és a sárgahasú zelebbi rokonságot a mátrai állománnyal mutat- unka könnyen hibridizálódik egymással. Ma- ja. Pilisi előfordulása vagy egy régmúlt vándorlás, gyarországon számos hibridzónát ismerünk a vagy véletlen behurcolás eredménye. két faj közt.

11 Zöld levelibéka Barna ásóbéka (Hyla arborea) (Pelobates fuscus)

Fajgazdag család egyetlen ha- Egyik legrejtettebb életmódot foly- zai képviselője ez az általá- tató kétéltűfajunk, de a tavaszi ban közkedvelt, szép kétél- vándorlás során vagy nagy esők tű. Valamennyi lábujján ta- után gyakran előkerül. Igen szá- padókorongot visel, melyek razságtűrő és jól ás, az aszályos segítségével üvegen, vagy a időszakokat a földbe temetkezve növények sima levelén is képes vészeli át. Előfordulása lazább tala- megkapaszkodni. jokhoz, pl. homokhoz kötődik.

A hegységben sokfelé előfor- vagy sötétebb szürkésbarnára változtatni. Elsősorban alföldi elterjedésű faj. A szaporodóhelyeire nagyjából április- dul, de kis egyedszámban, azonban Szemén, oldalán sötét sáv húzódik, mely Petézőhelyei többnyire sekély és dús nö- ban érkezik. Mivel a hegységben nem szaporodóhelyével szemben igényes. a csípőjén kacskaringós vonalba fut ki. vényzetű tavak. A hegységben alacso- gyakori faj, sehol sem vándorol tömegé- Csak dús növényzetű tavakba petézik (pl. Párzására a melegebb idő beköszöntével, nyabban és peremi területeken jellem- vel. A hímek víz alól hallatják hangju- Csíkos-tó, János-tó, Csikóvári-tó, Tólak), április–májusban kerül sor. A nőstények zőbb, ahol számára megfelelő vizek áll- kat, jelenlétük még ekkor sem feltűnő. a növényzettől mentes dagonyákat kerü- petéiket is növények szárára rögzítik, a nak rendelkezésre. Így előfordul a Csi- A nőstények vaskos petenyalábjukat nö- li. A víztest mérete ugyanakkor nem lé- dió nagyságú, világos petékből álló cso- kóvári-hegytömb egyes tavaiban, a Já- vények szárához rögzítik. A kikelő ebi- nyeges szempont számára, ha a feltételek mó azonnal felismerhető. A hímek a par- nos-tóban, a leányfalui Csíkos-tóban, a halak felismerhetők távol álló szemé- adottak, kisebb vizekben is megtelepszik ti sás és nád között vagy bokrokon alkot- Szentendre fölötti Mélymocsárban. ről, megnyúlt testéről. Később pusztán (Kákás-tó, Smanyinák). Színe, testalkata nak kórust. Egyetlen, torokállású hang- Az ásóbéka alkata a varangyokhoz ha- méretük alapján azonosíthatók, hiszen alapján összetéveszthetetlen. Sima bőre hólyagjuk brekegésüket jócskán fölerősí- sonlít, de bőre sima, száraz és bársonyos 8–12 cm-es hosszt érhetnek el nyár végi élénk fűzöld, de színét képes világosabb ti. Többnyire az esti órákban szólnak, de tapintású. Drapp alapszínén nagy sötét átalakulásukig. néha, például eső után nappal is rázendít- foltok láthatók, sok példányt tarkítanak hetnek. Ebihalainak szeme a fej két szé- apró, narancsszín szemölcsök. Szembo- DUNABOGDÁNY lén ül, de az ásóbékától eltérően alkatuk gara a varangyoktól eltérően – és a hazai DUNABOGDÁNY PILISMARÓT VISEGRÁD PILISMARÓT VISEGRÁD ESZTERGOM gömbölyded. Hasoldaluk aranyló sárga, a békák közül egyedüliként – függőlege- ESZTERGOM DÖMÖS hátoldal olajbarna. 4-5 cm hosszúra nő- sen hasított. Hátsó lábain jól fejlett, sza- DÖMÖS nek meg az átalakulás előtt. A vizet a nyár rus ásósarkantyúkat találunk, amelyek TAHITÓTFALU folyamán hagyják el. alapján azonnal azonosítható. TAHITÓTFALU PILISSZENTLÉLEK PILISSZENTLÁSZLÓ PILISSZENTLÉLEK PILISSZENTLÁSZLÓ LEÁNYFALU LEÁNYFALU KESZTÖLC KESZTÖLC

A zöld levelibéka a Brit-szigetek és Skandinávia PILISCSÉV PILISSZENTKERESZT PILISCSÉV PILISSZENTKERESZT SZENTENDRE legnagyobb részének kivételével Európa-szer- A barna ásóbéka Közép-Európától egészen Kö- SZENTENDRE PILISSZÁNTÓ PILISSZÁNTÓ te megtalálható Kis-Ázsiáig és a Kaukázusig. zép-Ázsiáig megtalálható. Délnyugat- és Délke- POMÁZ Dél-Európában rokonai is előfordulnak. Magyar- let–Európában rokon fajok helyettesítik. Magyar- POMÁZ országon általánosan elterjedt, gyakori faj. Az országon főleg az alföldeken gyakori, helyen- ember közelségében is megtalálja életfeltét- ként (pl. Farmos mellett) sok tízezres állományai eleit, hangos kórusait települések belterületén is élnek. A kifejlett állatok megriasztva fokhagyma- gyakran hallhatjuk. szagú váladékot bocsátanak ki.

13 Erdei béka Gyepi béka (Rana dalmatina) (Rana temporaria)

A barna- vagy bajszosbékák Szintén a barnabékák képviselő- csoportjába tartozik, melyek je. Hűvösebb erdőkben, általá- előbbi nevüket túlnyomórészt ban nagyobb tengerszint felet- barna színűkről, az utóbbit a ti magasságban vagy nyirkos pa- fejük két oldalán húzódó, ba- takvölgyekben akadhatunk rá. Ál- jusznak nézhető sötét sávról kap- talában az aljnövényzetben, avarban, ták. Közülük az erdei béka a leggyako- kövek között tartózkodik, esős időben ribb, lomboserdeinkben mindenfelé előfordul. nappal is aktív.

Túlzás nélkül állítható, hogy a Pilis és a gítségével hatalmas ugrásokra képesek. Bár Észak- és Nyugat-Európa leggyakoribb mek acélszürke nászruhát öltenek, torkuk Visegrádi-hegység legelterjedtebb, leg- A többi barnabékához hasonlóan kifej- békája, nálunk az előző fajnál ritkább és fő- kékesfehérre vált, morgó hangjukat egymás gyakoribb kétéltűfaja. A hegység egész lett korában főként a szárazföldön tar- ként hegyvidéki élőhelyekhez kötődik. El- közelében, versengve hallatják. A nőstények területén, úgyszólván valamennyi víztí- tózkodik, a vizeket peterakás céljából ke- terjedési területe jól körülírható a Pilis és petecsomóikat egymáshoz tapasztják, és az pusban szaporodik, a dús növényzetű, resi fel. Általában márciusban, a gyepi a Visegrádi-hegység területén. Előfordul a így kialakuló, több tíz- vagy akár százezer pe- sekély tavaktól a felduzzasztott víztározó- békával egyidőben bújik elő, de párzási hegységek magasabban fekvő, bükkössel tét számláló tömeg általában a sekély vízben kon át az aprócska dagonyákig. A kifej- időszaka hosszabban tart, akár egy hóna- borított régióiban (Pilis-tető, Dobogó-kő), hever, nincsen tereptárgyakhoz rögzítve. Az lett egyedeket a gyepi békától hosszabb pig is elhúzódhat. Ilyenkor gyakran hal- valamint a Dunakanyar felé nyíló hűvösebb egyes petecsomók az erdei békáéhoz hasonló lábuk, egyszínű, világos hasoldaluk, kar- lani kattogó hangját a tavak körül. Ke- völgyekben. Az Apátkúti-patak víztározójá- alakúak és méretűek. Az ebihalak karcsúb- csúbb, kisebb termetük alapján lehet el- rekded, kb. 15 cm átmérőjű petecsomó- ban alacsony tengerszint feletti magasság- bak, sötétebbek az erdei béka lárváinál, és különíteni. Hátsó lábaik sarokízülete ját a nőstény nem tapasztja más petecso- ban is jelentős állománya él. Az erdei bé- azokhoz hasonlóan nyár elejére alakulnak át. előrehajtva az orrcsúcson túl ér, ezek se- mókhoz, hanem többnyire vízinövények kánál nagyobbra, körülbelül 10 cm-esre nő szárára rögzíti, de a vízben szabadon is meg, testalkata zömökebb, hátsó lábai szem- lebeghet. A fejlődő ebihalak barnás szí- mel láthatólag rövidebbek. A hátsó láb sa- DUNABOGDÁNY DUNABOGDÁNY VISEGRÁD nűek, zömökebb testalkatuk, foltos rokízülete az orrcsúcs magasságáig ér, ha elő- VISEGRÁD ESZTERGOM PILISMARÓT farokzászlójuk és világosabb hasoldaluk re hajtjuk. Színezete változékonyabb, mint ESZTERGOM PILISMARÓT DÖMÖS különíti el őket el a gyepi béka hasonló az erdei békáé, a barna többféle árnyalatát DÖMÖS TAHITÓTFALU lárváitól. Május végén–júniusban hagy- fölveheti, hasoldala márványosan foltozott. TAHITÓTFALU ják el a vizeket. Kis alapterületű dagonyákban is petézik. A

LEÁNYFALU tavasz legelejére eső nászidőszak alatt a hí- LEÁNYFALU

KESZTÖLC PILISSZENTLÉLEK PILISSZENTLÁSZLÓ KESZTÖLC PILISSZENTLÉLEK PILISSZENTLÁSZLÓ

PILISSZENTKERESZT Az erdei béka jellegzetesen közép-európai, A gyepi béka egyike a legnagyobb elterjedési te- PILISSZENTKERESZT PILISCSÉV PILISCSÉV SZENTENDRE a lomboserdőkhöz kötődő faj. Elterjedési te- rülettel rendelkező kétéltűfajoknak. A Pireneusoktól SZENTENDRE rülete nyugaton a Pireneusokig, keleten Tö- az Urálig megtalálható, előfordul Skandinávia leg- PILISSZÁNTÓ POMÁZ rökország fekete-tengeri partvidékéig húzó- északabbi részén és a Brit-szigeteken. Dél-Európa PILISSZÁNTÓ POMÁZ dik. Megtalálható a Balkánon és az Appen- félszigetein más fajok váltják fel. Magyarországon nini-félszigeten is. Skandináviának csak a leg- az Északi-középhegységben, a Pilisben és a Viseg- délebbi csücskében él. Magyarországon az rádi-hegységben, a Mecsekben, valamint az Al- egyik leggyakoribb, legelterjedtebb kétéltű. pokalján találkozhatunk vele.

15 KECSKEBÉKA CSOPORT Mocsári teknős (Pelophylax esculentus komplex) (Emys orbicularis)

Magyarország leggya- Egyetlen őshonos teknősfajunk, ma- koribb békacsoportja, gyarországi állománya európai vi- mely három, a laikusok szonylatban is tekintélyesnek számára nehezen elkü- mondható. Fekete alapon sár- löníthető fajt foglal ma- gán pettyezett páncélját kön�- gába. Közös jellemzőjük a nyű felismerni, habár az idős ál- zöldes-mintás színezet és a töb- latok gyakran kifakulnak vagy el- bé-kevésbé vízhez kötött életmód. lepi őket az alga.

A hegység belsejében csak elvétve talál- gásztavakban. Bővizű években felbukkan Szinte kizárólag az alacsonyabb fekvé- rendszerint augusztusban kelnek ki. A kozhatunk velük, mert alapvetően síkvi- a pilisszentlászlói János-tóban is 410 mé- sű tavakban telepedik meg, mivel sza- lakóhelyéül szolgáló tavat nem szívesen déken élnek. Néhány egyedét ugyan si- teres magasságban, de száraz időszakokat porodásához laza talajra és bőséges nap- hagyja el, az ősz beköszöntével vagy az került már megfigyelni a János-tóban követően hosszabb időre eltűnik belőle. fényre van szüksége. Pilisi elterjedése ke- iszapban, vagy a partközeli sávban ver- és az Apátkúti-tóban, de inkább az ala- Viszonylag későn kezdi párzását, az elhú- véssé ismert, de a hegység peremén levő meli el magát. csonyan fekvő peremi területre jellem- zódó nászidőszak májusban éri el csúcs- horgásztavak mindegyikében észlelték Ha kóborló egyedet látunk, ne telepít- ző. Esetenkénti felbukkanása a 200 pontját. Kislabda méretű petecsomóját a már. Különös módon a Leányfalu felet- sük be egyik hegyvidéki tóba sem, mert m-nél magasabb, erdős régiókban álta- tavak melegebb részeibe rakja le, melyek- ti hegyoldal több természetes tavában életben maradása erősen kétséges és a lában véletlen behurcolás és nem beván- ből általában május-június hónapokban is megtalálható egy-két példánya. Ese- hűvös erdei környezetben lerakott tojá- dorlás eredménye. Tekintélyes állomá- kelnek ki az ebihalak. Az ebihalak átala- tükben nem kizárható, hogy szándékos sok fejlődése is könnyen megállhat. nya él a klastrompusztai-, a búbánat-völ- kulása nyár közepéig-végéig zajlik le. A behurcolás vagy jó szándékú szabadon gyi- és a dunabogdányi Bergmann hor- vizektől nem vándorolnak el messze, de eresztés történt, hiszen a leárnyékolt er- nem feltétlenül csak a vízparton találkoz- dei környezet nem kedvez az utódok ki- hatunk velük. A fajcsoport tagjai közül kelésének. A hegységben legmagasabban DUNABOGDÁNY a szoros értelemben vett kecskebéka és a 400 méteren, Sikáros közelében észlel- DUNABOGDÁNY PILISMARÓT VISEGRÁD PILISMARÓT VISEGRÁD ESZTERGOM nagy tavibéka rendszerint a tavak iszapjá- tünk egy magányos, minden bizonnyal ESZTERGOM DÖMÖS ban, míg a kis tavibéka a szárazföldön te- elkóborolt egyedet. DÖMÖS lel át. Színezete roppant változatos, a bar- Párzása április-májusban zajlik, tojása- TAHITÓTFALU nább egyedeket gyakran vélik erdei béká- it száraz, napsütötte helyeken rakja le a TAHITÓTFALU PILISSZENTLÉLEK PILISSZENTLÁSZLÓ nak, a zöldebbeket pedig levelibékának. földbe ásott fészekbe, és az újszülöttek PILISSZENTLÉLEK PILISSZENTLÁSZLÓ LEÁNYFALU LEÁNYFALU KESZTÖLC KESZTÖLC

PILISSZENTKERESZT PILISSZENTKERESZT A kecskebéka (Pelophylax kl. esculentus) va- PILISCSÉV PILISCSÉV SZENTENDRE lójában a nagy tavibéka (P. ridibundus) és a kis Szerte az országban számos helyen botlunk fe- SZENTENDRE PILISSZÁNTÓ PILISSZÁNTÓ tavibéka (P. lessonae) állandósult hibridje, mely lelőtlenül szabadon eresztett vörös- vagy sárga- POMÁZ sajátos öröklődésmenete folytán bármelyik szü- fülű ékszerteknősbe. Jellegzetes fülmintája és POMÁZ lőfajával vagy egy másik hibriddel is képes sike- zöldes páncélja alapján könnyű elkülöníteni a resen szaporodni. Az egyes fajok színezete fajon mocsári teknőstől. Ha találkozunk vele, vigyük ki belül is roppant változatos és a másik kettőével is az erdőből és adjuk át az Állatkertnek vagy vala- erősen átfed. mely díszállat-kereskedőnek.

17 Zöld gyík Fali gyík (Lacerta viridis) (Podarcis muralis)

Hatalmas termetű gyí- Kevésbé feltűnő, de igen gya- kunk, melyet szinte kori gyíkfajunk, melyet minden kertvárosban szinte mindenki ismer. élő ember ismer. Ha Még a városlakók is gyak- valakinek megtelep- ran találkozhatnak vele, szik a kertjében, előbb- hiszen képes megtelepedni a utóbb bizonyosan szem elé kerül. legsivárabb panelházak közt is. Színpompás hímjét a népnyelv méltán nevezi királygyíknak.

Széles körben elterjedt gyíkfaj, mely a Pi- ben a hűvös, nyirkos völgyeket és a leár- A fali gyík a Pilis és a Visegrádi hegység lehetnek. Májusban párzik, ilyenkor a hí- lisben főképp a hegylábi területek szá- nyékolt erdőket leszámítva. Magasra is fel- leggyakoribb hüllőfaja. Nincs talán olyan mek hasa és torka is élénk narancsszínűre raz legelőin, kaszálóin bukkan fel. Külö- hatol, régóta ismert többek közt a Vadál- szeglete az egész Dunakanyarnak, ahol vált. Nászidőszaka viszonylag korán, áp- nösen gazdag állománya él például az esz- ló-kövek szikláiról. ne számíthatnánk jelenlétére. Elsősor- rilisban elkezdődik, és a nőstény 5-10 to- tergomi Strázsa-hegy vagy a Pomáz felet- Akár 40 cm hosszúra is megnövő, impo- ban a sziklás lejtőket kedveli, így a Strá- jást rak le, többnyire fűcsomók tövére. ti dombok délies kitettségű hegylábi lejtő- záns megjelenésű gyíkfaj. Jellemzően erő- zsa-hegyen, a Vadálló-köveken, a Pilis-te- Országszerte mindenhol elterjedt faj, mi- in. A hegység belsejében is megtelepedett, sen zöld színű, benne több-kevesebb vi- tőn és miden egyéb sziklás-sziklagyepes vel egész kicsi területeken is képes koló- itt az erdők közti vagy faluszéli kaszálóré- lágosbarna mintázattal. A hímek torka élőhelyen megtelepedik. Eredeti élőhe- niát alkotni, ha talál magának megfelelő teket, irtásréteket népesíti be, és akár még nászidőszakban rikítóan kék színűvé vá- lyének ember alkotta másolatai a házfa- búvóhelyet. Jellemző esetek a pusztában a néhány négyzetméteres út menti rézsű- lik, ilyenkor nagyon könnyen felismerhe- lak és egyéb kőépítmények, ahol szintén magányosan álló elhagyott tanyák, ahol kön vagy szántókon is felbukkan. Emiatt tők. Áprilisban jönnek elő téli álmukból és nagy számban jelenhet meg, feltéve, ha a romokon élő fali gyíkokat számukra al- szinte bárhol találkozhatunk vele a Pilis- nászidőszakuk májusban zajlik, ekkor a hí- van búvóhelyül szolgáló repedés vagy zug kalmatlan szántóföld veszi körbe. mek ádáz küzdelmeket vívnak a nősténye- a közelben. Ezek mellett nem kerüli el a kért. Általában 10-15 tojását maga ásta fé- zárt erdőkben vezető utakat sem. Ahol DUNABOGDÁNY DUNABOGDÁNY VISEGRÁD szekbe helyezi, és a kicsik 2-3 hónap múl- akár csak néhány négyzetméteres napos VISEGRÁD ESZTERGOM PILISMARÓT va kelnek ki. Erősen kötődik a napsütöt- rézsű kíséri az utat, számíthatunk a fali ESZTERGOM PILISMARÓT DÖMÖS te területekhez, ezért a hegységeknek in- gyíkra is. Pilisi elterjedése tehát egészen DÖMÖS TAHITÓTFALU kább a délies kitettségű részein fordul elő, általános, csak a legárnyékosabb erdők- TAHITÓTFALU a zárt erdőkből hiányzik. Kertvárosokban ből és nyirkos szurdokokból hiányzik.

LEÁNYFALU is megtelepszik, igen jól tűri az ember kö- Könnyen felismerhető, tisztán barna szí- LEÁNYFALU zelségét. nű, de mintás hátú faj, egyes példányai KESZTÖLC PILISSZENTLÉLEK PILISSZENTLÁSZLÓ KESZTÖLC PILISSZENTLÉLEK PILISSZENTLÁSZLÓ egészen sötét, spenótzöldes árnyalatúak PILISSZENTKERESZT PILISSZENTKERESZT PILISCSÉV PILISCSÉV SZENTENDRE SZENTENDRE A Balkánon széles körben elterjedt faj, Csehor- Melegkedvelő lévén Európa középső és déli PILISSZÁNTÓ POMÁZ szágban megtalálható, de ettől északra hama- sávjában terjedt el. A városokba gyakorta vas- PILISSZÁNTÓ POMÁZ rosan eltűnik. Egy behurcolt állománya az USA úti sínek mentén hatol be, mivel a töltések kő- Texas államában is megtelepedett. Hazánkban zúzaléka eredeti sziklás élőhelyére emlékezteti. egyes helyeken együtt fordul elő a fürge gyíkkal, Áttelepítések miatt Észak-Amerikában is megho- itt gyakran keverik össze őket. nosodott.

19 Pannongyík Lábatlangyík (Ablepharus kitaibelii fitzingeri) (Anguis fragilis, A. colchicus)

A pannongyík egyike A kígyószerű lábatlangyík rit- hazánk legkevésbé is- kán kerül szem elé. Sokan mert hüllőinek. Apró félnek tőle vagy agyonve- termete miatt igen rit- rik, mert kígyónak nézik, kán kerül szemünk elé, és pedig teljesen ártalmatlan a laikusok gyakorta vélik más állatról van szó. Lassú moz- gyíkfajok fiatal egyedeinek. Élőhelye fo- gású gerinctelenekkel, csigákkal lyamatosan zsugorodik, fokozott védelem alatt áll. és férgekkel táplálkozik elsősorban.

A Pilis-hegység néhány pontjáról ismer- környéke jól dokumentált. Saját észlelé- Első pillantásra kígyónak tűnő hüllő, hi- teheti. Veszély esetén könnyen eldobja, jük jelenlétét, elsősorban a Duna-Ipoly sünk történt a Csikóvári-hegy keleti ol- szen lábai teljesen hiányoznak, azon- erre utal másik elnevezése, a törékenygyík. Nemzeti Park természetvédelmi őrei- dalán. ban gyík mivoltáról több bélyeg árulko- A letört farok még sokáig heves, csapkodó től. Sajnos ezen adatok visszaellenőrzése A pannongyík szokatlan megjelené- dik. Apró szemei mozgatható szemhéjak- mozgással vonja magára a ragadozó figyel- csekély sikerrel járt eddig, de Szakosztá- sű, igen karcsú testű gyíkfaj, hossza rit- kal lezárhatók, külső fülnyílása (legalább- mét, miközben a gyík elmenekülhet. A fa- lyunk önálló programot indított az élő- kán haladja meg a 10 cm-t. Lábai aprók, is a nyugati példányoknak) látható és teste rok nem regenerálódik teljes hosszában, helyek feltárása érdekében. A pannon- alig látszanak, mozgás közben gyakran a farkához viszonyítva rövidebb, mint a kí- csak rövid csonkkal beheged. A lábatlan- gyík összes pilisi előfordulása száraz gye- test oldalához lapulnak, s emiatt kúszá- gyóké. Rejtőzködő életmódú, lassú moz- gyík elevenszülő, az újszülöttek a felnőttek pekhez köthető. Vannak adataink Pilis- sa inkább kígyószerű tekergőzésnek tűn- gású állat. A hegységben valószínűleg álta- kicsiny másai, de színezetük sokkal kont- szántó fölöttről, az esztergomi Vaska- het. Kifejezetten a száraz, napsütötte gye- lánosan elterjedt, de aránylag ritkán lehet rasztosabb, élénkebb. Sok ragadozó elősze- pu- és Szamár-hegyről, a Kevélyekről. A pes területeket kedveli, megtalálhatjuk ráakadni. Kedveli az üde lombos erdőket retettel fogyasztja e védtelen, lassú mozgá- Strázsa-hegy kérdéses, de a Nagy-Villám lejtősztyeppeken, sziklagyepeken és lige- és többnyire a növényzet sűrűjében mo- sú hüllőket. tes karsztbokor-erdőkben is. Párzása áp- zog. Sokszor lehet elütött példányait látni rilisban zajlik és a nőstény rövidesen 4-6 a Pilist átszelő utakon. DUNABOGDÁNY igen kis méretű tojást rak le. A kicsik nyár A lábatlangyík színezete jellegzetes, háta DUNABOGDÁNY PILISMARÓT VISEGRÁD ? PILISMARÓT VISEGRÁD ESZTERGOM vége felé kelnek ki, teljes hosszuk ekkor világosbarna, ami élesen elválik oldalainak ESZTERGOM DÖMÖS 5 cm. Erősen kötődik a korábban gyak- sötétebb színétől. Néha égszínkéken pet�- DÖMÖS ran legelőként használt száraz gyepekhez, tyezett (főleg a keleti fajé). Pikkelyei ap- ? TAHITÓTFALU melyek elgyomosodása, becserjésedése rók, simák és fényesek. Tompa végű far- TAHITÓTFALU PILISSZENTLÉLEK PILISSZENTLÁSZLÓ végzetes lehet az ott élő állományra néz- ka ép állapotban testhosszának felét is ki- PILISSZENTLÉLEK PILISSZENTLÁSZLÓ LEÁNYFALU LEÁNYFALU KESZTÖLC ve. Fokozott védelem alatt áll, természet- KESZTÖLC védelmi értéke 250.000 Ft. A lábatlangyík Európa-szerte megtalálható, kelet PILISSZENTKERESZT PILISSZENTKERESZT felé egészen Iránig. Magyarországon a domb- és PILISCSÉV PILISCSÉV SZENTENDRE A pannongyíkot Kitaibel Pál 1797-ben írta le hegyvidékeken mindenfelé jelen van, de az Al- SZENTENDRE PILISSZÁNTÓ PILISSZÁNTÓ önálló fajként, akkor még Lacerta nitida néven. föld erdővel borított részein is. Az erdei békához A faj rejtett életmódját jelzi, hogy kiterjedt balkáni hasonlóan elsősorban a lomberdők határozzák POMÁZ POMÁZ állományának felfedezése a XX. század első fe- meg előfordulását. A legújabb molekuláris kuta- léig váratott magára. Ma már tudjuk, hogy a ha- tások szerint több fajt alkot, a közönséges és kék- zánkban élő alfaj mellett több másik is él főként pettyes lábatlangyík előfordulása pont a Dunaka- a Balkánon és Kis-Ázsiában. nyarban találkozik..

21 Vízisikló Kockás sikló (Natrix natrix) (Natrix tessellata)

Magyarország legjob- Nagyobb tavaink jellegzetes lakó- ban ismert siklóféléje, ja, gyakran pillanthatjuk meg a feje két oldalát díszí- a vízben úszva, amint fejét a tő félhold alakú, sárga felszín fölé emelve tájékozó- vagy narancsszínű tarkó- dik. Kevésbé ismert siklófa- foltokról igen könnyű fel- junk, melyet rendszeresen ös�- ismerni. Tűrőképes hüllőfaj, így szekevernek a közeli rokon vízi- erősen zavart környezetben is megtelepszik. siklóval.

A hegység peremén levő tavak mindegyi- Teleléséből előbújva, már áprilisban párzik, A Pilisben igen kevés helyről ismert, ed- találkozni vele a szárazföldön. Tápláléká- kében megtalálható. A klastrompusztai-tó- ilyenkor nagyobb számban gyűlnek össze az dig csak a dunabogdányi Bergmann- nak zömét halak teszik ki, nagyon hosszú ban, a Bergman-tóban és a Búbánat-völ- óvatlanná váló hímek. A tojásrakás július- tóban és az Apátkúti-tóban figyeltük ideig, akár egy óráig is képes légvétel nél- gyi mesterséges horgásztavakban közönsé- ban történik meg, és a 15 cm-es kis kígyók meg. Jelenléte valószínűsíthető az eszter- kül lesben állni rájuk a víz alatt. Veszély ges, de előfordul néhány kisebb természetes kora ősszel bújnak ki. A vízisikló tápláléká- gomi Búbánat-völgy üdülőtavaiban is. A esetén a vízisiklóhoz hasonlóképp reagál tóban is (pl. Kőhegy). Nevével ellentétben nak legnagyobb részét békák teszik ki, így hegyvidéki tavakba bizonyosan a Duná- és bűzös váladékot fröcsköl ki a kloaká- gyakran lehet vele találkozni a vizektől tá- nem véletlen, hogy a Pilis belsejébe elkó- ból vándorolt be, mivel ott meglehető- ján. Tojásait is vizek közelébe rakja, és eh- volabb, akár kilométerekre is. Félhold alakú borló példányok inkább a kisebb tavak kör- sen közönségesnek számít, főképp a csen- hez nem ritkán a partmenti üdülőházak sárgás fejfoltja nem minden egyednél jele- nyékén mozognak. Mindazonáltal szára- des folyású szakaszokon vagy a holtágak- kertjében felhalmozott farakások, nádku- nik meg. A hasán levő pajzsok fekete-fehér zabb élőhelyeken is előfordul, bár ilyen kör- ban. Egyes példányai alkalmanként ki- pacok között talál megfelelő helyet. „zongorabillentyű”-szerű mintázatot alkot- nyezetben csak ritkán pillanthatjuk meg, de másznak a 11. sz. főútra sütkérezni, ahol nak, mely szintén jó határozóbélyeg. a sziklás, sziklagyepes helyektől távol tartja fokozott veszélynek vannak kitéve a sűrű magát. Az ember közelségét meglehetősen forgalom miatt. jól viseli, de éber és ritkán engedi közel ma- A kockás sikló első pillantásra egy tarkó- ESZTERGOM DUNABOGDÁNY gához. Ha megfogják, bűzős, hal-/fokhagy- folt nélküli vízisiklónak tűnik, de jelleg- ? DUNABOGDÁNY PILISMARÓT VISEGRÁD VISEGRÁD ESZTERGOM ? maszagú ürülékét kifröcsköli, esélyt nyerve zetes kockás hátmintázata is jól elkülöní- PILISMARÓT

DÖMÖS ezzel a menekülésre. A megijedt állat nem ti közeli rokonától. Hasának zongorabil- DÖMÖS ? ritkán hátára fordulva halottnak tetteti ma- lentyű-szerű foltjai azonban megint csak TAHITÓTFALU ? ? TAHITÓTFALU gát. a vízisiklóhoz teszik hasonlatossá. Legin- PILISSZENTLÉLEK PILISSZENTLÁSZLÓ kább vízhez kötött hüllőnk, elvétve lehet PILISSZENTLÉLEK PILISSZENTLÁSZLÓ LEÁNYFALU LEÁNYFALU KESZTÖLC ? KESZTÖLC A vízisikló igen nagy területen elterjedt hül- PILISSZENTKERESZT ? PILISSZENTKERESZT lő, az Atlanti-óceántól egészen a Bajkál-tó- A kockás siklót leggyakrabban a Balaton mel- PILISCSÉV PILISCSÉV SZENTENDRE ig megtalálható. Északon eléri a sarkkört, míg lett nyaralók figyelhetik meg, de gyakorlatilag PILISSZÁNTÓ ? délen Észak-Afrika peremén is megél. Legna- minden nagy tavunkban, halastavunkban és SZENTENDRE PILISSZÁNTÓ ? POMÁZ gyobb eséllyel állóvizek nádasainak szegé- lassabb folyású folyónkban megtalálható. Rit- lyében találkozhatunk vele, napozás közben. ka, fekete színváltozatú populációja él a Tiha- POMÁZ A normál színű egyedek mellett hazánkban nyi-félszigeten. Teljes elterjedési területe igen elfordul csíkos hátú és teljesen fekete válto- széles, Németországtól egészen Közép-Ázsiáig zat is. elhúzódik.

23 Erdei sikló Rézsikló (Zamenis longissimus) (Coronella austriaca)

Nagy testű, impozáns sikló, Viszonylag kistermetű sikló, melynek amellyel kis szerencsével mintázata némiképp a viperákéra összeakadhatunk a Pilis és emlékeztet. Emiatt sokat elpusztí- a Visegrádi-hegység terüle- tanak közülük, noha teljesen ártal- tén. Bár többnyire nem ag- matlan állatokról van szó (ráadásul resszív viselkedésű, az elénk kerülő viperáink is védettek). Kerek szem- siklót minél kevésbé háborgassuk, és eset- bogara, sima, csillogó pikkelyei alapján leg fényképek készítése után engedjük útjára. könnyen azonosítható.

Az erdei sikló, mint neve is mutatja, a kö- nézve világos vonalkázás látszik. Hasoldala, A rézsikló élőhelyválasztás szempontjából és csak utána kezdi nyelni. Március végé- zéphegységi lomberdők jellegzetes faja. valamint feje a száj körül sárgás színű. A nem válogatós. A sűrű, zárt erdőket ke- től, április elejétől október közepéig ak- Nem a legzártabb erdőtípust szereti, ha- fiatalok kontrasztosan foltozottak, fejük rüli, de találkozhatunk vele felnyíló bo- tív. Eleventojó, akár a viperák: a tojások nem a tisztásokkal váltakozó vagy ritkás er- a vízisiklóéra emlékeztető mintázatú, de korerdőkben, köves lejtőkön, hegyvidéki a nőstény testében fejlődnek ki, 12–15 dőket, déli kitettségű bokorerdőket. A Pi- a szemtől hátrafelé és lefelé elinduló sötét kaszálókon és lejtősztyeppeken, síkvidé- cm-es utódai augusztusban jönnek világ- lisben és a Visegrádi-hegységben bőségesen csíkokról könnyen felismerhetők. ki nedves és száraz gyepekben, kivétele- ra vékony magzatburokban, amelyet rög- rendelkezésére áll a megfelelő élőhely, így A fiatal erdei siklók főként gyíkokat fo- sen még vizes élőhelyeken is. Hossza leg- tön elhagynak. A fiatalok száma a 15-öt bárhol találkozhatunk vele. Általában 120 gyasztanak, később áttérnek a kisemlősök- feljebb 70 cm, alapszíne változatos: sár- is elérheti. Az apró rézsiklók eleinte fő- cm körüli hosszúságúra nő meg, de kivé- re, madarakra. Előszeretettel fosztanak ki gásbarna, szürke, bronz- vagy vörösesbar- ként sáskákat, szöcskéket, valamint fris- telesen akár a 200 cm-t is elérheti. A fel- madárfészkeket, amelyekért a fákon magas- na egyaránt lehet. Jellegzetessége fejének sen kelt gyíkokat fogyasztanak. Az arány- nőtt állatok felületesen nézve egyszínű bar- ra képesek felkapaszkodni. Az erdei sikló mintázata, mely kissé a régi osztrák cí- lag védtelen rézsikló számos ragadozó és nák, de hátpikkelyeinek szélén közelebbről nappal aktív, főleg reggel és délelőtt, a déli mer kétfejű sasára emlékeztet, innen latin mindenevő állat étlapján szerepel. meleg elől elrejtőzik. Tavasszal–nyár elején neve (jelentése: „osztrák koronácska”). E sokkal többet mozog. Szaporodási idősza- mintából indul ki a háta két oldalán le- DUNABOGDÁNY kuk április végén kezdődik, a nőstények futó foltsor. Szeméből ferdén lefutó, sö- DUNABOGDÁNY PILISMARÓT VISEGRÁD PILISMARÓT VISEGRÁD ESZTERGOM rejtett helyekre, kövek, farönkök alá rakják tét csík indul hátrafelé. A viperákétól el- ESZTERGOM DÖMÖS le pergamenszerű héjjal borított, hosszúkás térően szembogara – mint más hazai sik- DÖMÖS tojásaikat, egyszerre akár 15-öt is. A fiata- lóké – kerek. TAHITÓTFALU lok 60 nappal később, augusztus táján kel- A rézsikló elsősorban gyíkokat fogyaszt, TAHITÓTFALU PILISSZENTLÉLEK PILISSZENTLÁSZLÓ nek ki, 4 év múlva válnak ivaréretté. néha más kígyókat is elejt, néhány pél- PILISSZENTLÉLEK PILISSZENTLÁSZLÓ LEÁNYFALU LEÁNYFALU KESZTÖLC dány pedig kisemlősöket is. Áldozatát KESZTÖLC többnyire testének gyűrűivel megfojtja, PILISSZENTKERESZT PILISSZENTKERESZT Az erdei sikló elterjedése a Pireneusoktól a Bal- PILISCSÉV PILISCSÉV SZENTENDRE kán-félszigetig húzódik. Európán kívül Törökor- SZENTENDRE PILISSZÁNTÓ PILISSZÁNTÓ szágban a Fekete-tenger mentén, valamint a A rézsikló Európa legnagyobb részén jelen van, POMÁZ Kaukázus lábánál fordul elő. Iránban és az Ap- kivéve a Skandináv-félsziget és a Brit-szigetek te- POMÁZ pennini-félsziget déli részén rokon fajok váltják rületének javát. Délnyugat-Európában együtt fel. Magyarországon is előkerült jellegzetes, sö- fordul elő a hozzá igen hasonló déli rézsikló- tétszürke színváltozata a Bükkből és a Zemp- val (Coronella girondica), melytől főleg pikkely- lénből. számlálással lehet elkülöníteni.

25 Élőhelymegőrzést szolgáló munkálatok A VISEGRÁDI-HEGYSÉG ÉS A PILIS kistavaiban

A Visegrádi-hegységben és a Pilisben található kistavak restaurációját a „Parkerdő természetesen” program keretében a Pilisi Parkerdő Zrt. végezte egyes kistavaknál szükség volt fakivágásra, A restaurációs program keretében a kivi- 2008 decembere és 2010 augusztusa között. A kistavak élőhelymegőrzési a tavakba behullott ágak kiszedésére, a táj- teli munkák rendkívül sokrétűek voltak, munkáinak megvalósítása és a felmérések során kiderült, hogy bőven száz idegen fajok visszaszorítására, és az iszap el- ezért a konkrét munkavégzést körültekin- távolítására. Az eredeti állapot helyreállítása tő előkészítés előzte meg. Ugyancsak rend- fölött van a 100 m2-t meghaladó vízfelületű, rendkívüli értéket képvise- céljából a restauráció során helyenként víz- kívül fontos volt a munkavégzés időpontjá- lő kistavak száma a Pilisi Parkerdő Zrt. területén a Pilisben és a Visegrá- szintemelést, a kivezető csatorna megszün- nak megválasztása. A kotrások esetében vi- di-hegységben. tetését, a meder kimélyítését, a hordalék el- szonylag legkisebb az élővilágban való kár- távolítását, a vízzáró réteg helyreállítását vé- okozás az augusztus derekától október kö- Ezen hegyvidéki kistavak leggyakoribb kép- felgyorsulását is megakadályoztuk a felhal- geztük, valamint a kinyert anyagból a part- zepéig terjedő időszakban. Ekkorra ugyan- viselői a 100 és 1000 m2 közötti tavaszi víz- mozódott szerves anyagok jelentős hánya- oldalt, a kifolyási szintet magasítottuk. Elő- is a szaporodási időnek vége, a legtöbb faj felülettel jellemezhető vizek. Kisebb há- dának az eltávolításával. A vizes élőhelyek- fordultak olyan vízfelületek is, ahol elsődle- utódai is kifejlődtek, a száraz idő pedig ked- nyaduk teljesen természetes eredetű, ezek a re jellemző gyors, természetes regenerá- ges cél a zsombékos visszaszorítása volt (pl. vez a kivitelezésnek is. Később az állatok mikrodomborzati viszonyoknak és a kielé- ció az érintetlen tórészeken minden eset- Sós-tó). Ezen tavaink olyan különleges ér- egy része már teleléshez készül, másrészt a gítő vízutánpótlásnak köszönhetik létüket, ben biztosított. Az élőhelyek változatossá- téket képviselnek, hogy indokolt a környe- kétéltűek és hüllők dermedtek a hűvösebb s komolyabb beavatkozást nem igényelnek. gának megtartása mellett törekedtünk arra zet alapos megtakarítása, aprólékos rendbe- időben. Voltak persze célszerűen télen, vagy Nagy számban vannak azonban vizenyős is, hogy a fényviszonyok kedvezőbbé téte- tétele, a partrendezés, esetenként a szemét tetszőleges időben végezhető feladatok is. helyeken mesterségesen létrehozott vízgyűj- lével javítsuk a túlzottan árnyalt, sötét ta- összegyűjtése. tők. A hagyományos hegyi legeltetés során vakban a zöld vízi növényzet megtelepedé- Mindenképp fontosnak tartjuk a tavak ál- meghatározó volt a múltban az itatás igé- sének feltételeit. Ezzel kedvezőbbé tehetjük A másik nagy célcsoport a mesterséges tá- lapotának figyelemmel kísérését a helyreál- nye, tipikus példái a Pap-réti és a környék- az aerob – anaerob folyamatok arányát, a rozók helyreállítási munkái voltak. Ennek lítási munkákat követően. Állandó kapcso- beli itató tavak. Jelentős a vadászati, vadgaz- létrejövő társulások révén a partok stabilitá- során 4000 m3 hordalékot kotortunk ki latban vagyunk a Magyar Madártani és Ter- dálkodási célú víztartó gödrök és dagonyák sa javul, csökken a dagonyásodás veszélye, az Apátkúti-tóból, valamint 3000 m3-t az mészetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hül- száma is. Ezeken a tavakon az emberi be- illetve a florisztikailag gazdagabb élőhelyek Apátkúti-patakból. Ez mind természetvé- lővédelmi Szakosztályának munkatársaival, avatkozás nyomai többnyire alig látszanak. az állatvilág számára is jobb lehetőséget biz- delmi oldalról, mind közjóléti szempontból valamint a Magyar Biodiverzitás-kutató tosítanak. egyaránt kívánatos. Egy új műtárgyat, úgy- Társaság szakembereivel. A regenerációs fo- Az igen gazdag élővilág indokolja a tavak nevezett hallépcsőt is kihelyeztünk az Apát- lyamat várhatóan gyorsan végbemegy, de állapotmegőrzését. Különösen fontos volt A szükséges beavatkozások két, jól elkülö- kúti-patakon. A hallépcsők kialakítása so- előfordulhatnak nem várt és nem kívánatos a hüllők és kétéltűek szempontjából, hogy níthető csoportja a természetes és termé- rán törekedtünk arra, hogy – a korábbi hor- események is. A kistavakban élő különleges a tavak időszakos jellegén javítsunk, hiszen szetszerű tavak restaurációja, illetve a mes- dalékfogó gátakkal szemben – az őshonos védettséget élvező élőlények és természetvé- a párzási időben még peterakásra alkalmas terséges tározókkal kapcsolatos tennivalók. fajok terjeszkedését, vándorlását ne akadá- delmi értékek megőrzése csak fokozott fi- vízállások egy része nyár elejére teljesen ki- lyozzuk. Az István-kunyhói tavak helyreál- gyelemmel és körültekintő szakmai mun- száradt. Sok esetben igen egyszerű eszkö- A munkálatok egyrészt a természetes és ter- lítása során elvégeztük a tározók vízzáróvá kával valósítható meg. zökkel, pl. a kifolyási szint emelésével meg- mészetszerű tavak természetes elöregedé- tételét agyag tömítéssel, vízszabályozó mű- oldottuk a tárolható víz mennyiségének nö- si folyamatának, más szóval szukcessziójá- tárgyak helyreállítását és építését, illetve a velését. A részleges kotrásokkal nem csupán nak megállítására, illetve lassítására irányul- környezet helyreállítását. Némedy Zoltán markánsabb mélyedéseket alakítottunk ki tak, másrészt az eddigi kedvezőtlen beavat- erdőgondnok tavainkban, hanem az esetenként már je- kozások megszüntetését, az eredeti állapot Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészet lentkező kedvezőtlen bomlási folyamatok helyreállítását célozták. Az előbbiek miatt

27 H-2025 Visegrád, Mátyás király u. 4. telefon: 26/598-000 telefax: 26/398-229 e-mail: [email protected] web: www.parkerdo.hu