Kovács Tibor - Vági Balázs - Némedy Zoltán A VISEGRÁDI-HEGYSÉG ÉS A PILIS KÉTÉLTű- ÉS HÜLLőFAUNÁJA KÖSZÖNTJÜK A VISEGRÁDI-HEGYSÉG ÉS A PILIS ERDEIBEN! A Visegrádi-hegység és a Pilis állami tulajdon- ban lévő erdeit kezelő erdőgazdaság, a Pili- si Parkerdő Zrt. 1969-es alapítása óta nagy fi- gyelmet fordít az erdők táji és természeti ér- tékeinek, közjóléti szerepének megőrzésére. A hagyományos erdő- és vadgazdálkodás mel- lett így kiemelkedik a társaság idegenforgal- mi, élőhelymegőrzési, valamint környezeti ne- velési tevékenysége. Ezt a sokrétű feladatkört a Pilisi Parkerdő Zrt. 10 erdészete végzi mint- egy 59 000 ha nagyságú állami erdőterületen a Pilisben és a Visegrádi-hegységben, a Budai- kutató Társaság 5 éve végzi a kétéltűek és hül- hegységben, a Gödöllői-dombságban, a Pes- lők élőhelyeinek felmérését a Visegrádi-hegy- ti- és Csepeli-síkságon és a Gerecse délkele- ségben és a Pilisben. A kutatómunka eredmé- ti részének erdeiben. nyeként nagy örömünkre elkészült jelen kiad- vány segíti ezen hegyvidéki kistavak fajgazdag Az uniós támogatásból megvalósuló „Parker- élővilágának megismertetését az érdeklődők- dő természetesen” program keretében 2008 kel, természetjárókkal. Az érdekes fajleírások decemberétől kezdődően szerteágazó termé- mellett az elterjedési térképek is hasznos in- szetvédelmi munkálatokat hajtott végre a Pi- formációkkal szolgálhatnak. Bízunk benne, lisi Parkerdő Zrt. Ide tartoznak a számos, hogy minél többen kapnak kedvet a Visegrá- Visegrádi-hegységben és Pilisben őshonos di-hegység és a Pilis kétéltű- és hüllőfaunájá- kétéltű- és hüllőfajnak otthont adó kistavak nak felfedezésére, megismerésére. Kistó a Pilisben – kétéltűek fontos petéző helye élőhelymegőrzési munkái is. Valljuk, hogy az erdők biológiai sokféleségének megőrzése a Jó természetjárást kíván: szakszerű erdőgazdálkodás része. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Zambó Péter Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztá- vezérigazgató lya közel 20 éve, míg a Magyar Biodiverzitás- Pilisi Parkerdő Zrt. 3 PROGRAMUNKRÓL KÉTÉLTŰEK ÉS HÜLLŐK A VISEGRÁDI-HEGYSÉGBEN ÉS A PILISBEN A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületen A változatos élőhelyeknek köszönhetően a hegységben 20 kétéltű- és hüllőfaj telepedett meg. A belül működő Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály 1993- békák és gőték szaporodásához elengedhetetlenül szükségesek a csendes vizű tavak vagy lápok, ban alakult meg. Egyik legfontosabb célkitűzése, hogy fel- de gyakran megelégednek egy-egy mélyebb keréknyommal is. Kistavakban a Visegrádi-hegy- térképezze Magyarország kétéltűinek és hüllőinek elterjedé- ség és a Pilis igencsak bővelkedik, és széles skáláját nyújtja a peterakásra alkalmas vizeknek. Ta- sét, és ahol szükségessé válik, ott segítse fennmaradásukat. vasszal gyakran találhatunk csupán szobaméretű dagonyákat tömve az erdei béka petecsomói- Idestova 20 éve, hogy elindítottuk országos adatgyűjtésünket, mely interne- val, melyekből tízezrével kelnek ki az ebihalak. A másik véglet az 50-100 méter hosszú zsombé- kos hegyvidéki lápok sora - köztük például a pilisszentlászlói János-tó -, melyekben akár 7-8 bé- tes portállal is bővült (www.herpterkep.mme.hu). kafaj, pettyes gőte, sőt mocsári teknős és vízisikló is előfordulhat. A programon belül évente-kétévente új te- felmérőnek jelentkezett önkénteseink, vala- A tavak fontos szerepet játszanak az erdő A Visegrádi-hegységben egy fokozottan vé- rületeket jelölünk ki, melyek felmérésére mint a Magyar Biodiverzitás-kutató Társa- életében. A kétéltűek mellett rengeteg ro- dett faj található, a pannongyík, ennek ter- különálló tervet dolgozunk ki, és ahol fo- ság, a Budapesti Erőművek Zrt. és a Jászbe- varfajnak adnak otthont, és éltető ivóvizet mészetvédelmi értéke 250.000 Ft, így élő- kozott erőt fordítunk a minél részletesebb rényi Állatkert munkatársai, a Szent István biztosítanak a nagyvadaknak. A gyorsfo- helyeinek megtartása kiemelten fontos vé- adatgyűjtésre. A 2009-2010-es év alatt a Pi- Egyetem és a Közép-Európai Egyetem di- lyású vizek általában nem alkalmasak sem delmi feladat. list és a Visegrádi-hegységet választottuk ki ákjai, akik csoportos felmérésekben vettek peterakásra, sem táplálkozó területnek. Ki- Sziklás lejtő - hüllők élőhelye erre a célra. Első lépésként a Pilisi Parker- részt. A program végére mintegy 140 kis- vétel a foltos szalamandra, ami elsősorban dő Zrt. erdészeitől és a Duna-Ipoly Nemze- tó, dagonya és mocsár pontos helyét hatá- hűvös patakvölgyekben hozza világra utó- ti Park természetvédelmi őreitől gyűjtöttük roztuk meg és összességében közel ezer elő- dait. Lárvái forrásokban, kiszélesedő, apró össze a hegységben található kistavak listá- fordulási adatot vettünk listára. Aprólékos öblökben nevelkednek. ját. Ezután két éven keresztül önkénteseink munkánk eredményeképpen találtuk meg bevonásával jártuk végig a peterakóhelyeket például a foltos szalamandra egy eddig is- Ami a kétéltűek számára a víz, ugyanaz a és a pilisi erdők számos sarkát, és minden- meretlen pilisi lelőhelyét is. gyíkoknak, siklóknak egy-egy száraz, nap- hol feljegyeztük a megtalált fajokat. Mun- sütötte gyepes lejtő. A Visegrádi-hegység kánkban nagy segítségünkre voltak egyéni A terepi bejárásokhoz az MKB-Euroleasing és a Pilis délies kitettségű hegyoldalai, kü- Zrt. anyagi támogatásával tudtuk biztosí- lönösképpen a sziklás, sziklagyepes ormok, tani az üzemanyagot, mely nélkül megold- de sokszor még a földutak meredek ré- hatatlan lett volna a hatalmas kiterjedésű zsűje is kiváló napozóhely a fali gyík vagy terület bejárása ennyi idő alatt. a zöld gyík számára. A sűrű, zárt erdőket Habár a pilisi adatgyűjtés intenzív szaka- csak kevés faj kedveli, de a tavaszi vonu- szát lezártuk, továbbra is várjuk minden lás idején barna varangyok, erdei békák és érdeklődő adatait a fentebb megadott in- gyepi békák tízezrei kelnek útra az avarban ternetes portálra - legyen az illető szakértő a petézőhelyek felé, majd térnek vissza a vagy laikus kiránduló. nászidőszak végén erdei vadászterületükre. Dr. Kovács Tibor Magyar Madártani és A Budapesti Erőművek mukatársai családias Természetvédelmi Egyesület hangulatban mérik fel a Felső-Hosszúrét tavait. Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály 5 FOLTOS SZALAMANDRA PETTYES GőTE (Salamandra salamandra) (Lissotriton vulgaris) Hazánk összetéveszthetetlen Leggyakoribb farkos kétéltűnk, farkos kétéltűje. 20 cm-es síkvidéken, valamint hegy- és fekete testét citrom- vagy dombvidéken egyaránt elő- narancssárga foltok tar- fordul. Többnyire a vízbe kítják. Ez a tarka színezet szaporodni visszatérő egye- mérgező bőrváladékára hívja dekkel lehet találkozni tavasz- fel a ragadozók figyelmét. szal, a szárazföldön rejtettebb éle- tet él. A szalamandra pilisi előfordulása hosz- Pilis területén is feltételezhető szélesebb el- A pettyes gőte a Pilis elterjedt faja. Tavasszal vegyületeket. Később a hím ivarsejtjeit tar- szú ideig kérdéses volt. Régóta sejteni le- terjedése. Legfrissebb leírása a Szentendrei mindenfelé láthatjuk árkokban, pocsolyák- talmazó csomagot helyez a nőstény elé, amit hetett, hogy a Dunakanyar felé lejtő hűvös fölötti Dömörkapu völgyből történt meg. ban, kisebb-nagyobb tavakban. A vízben az kloákájával felvesz. A peték tehát – a bé- patakvölgyekben alkalmas élőhelyre talál- A szalamandra a hűvösebb mikroklímájú a hímek pompás nászruhát viselnek, fejük kákéval ellentétben – a testén belül terméke- hat, ráadásul a Duna túloldalán, a Bör- erdők, bükkösök, gyertyános-tölgyesek la- hosszanti csíkos, világosbarna vagy olajzöld nyülnek meg. Kedveli a nagyobb méretű és zsönyben erős populációja él. 2010-ben kója. Kifejlett korában szárazföldön él, a testüket fekete pettyek borítják, hasuk és növényzettel benőtt tavakat, hiszen a nősté- a Szőke-forrás-völgyéből elő is kerültek a nappalt búvóhelyén, többnyire farönkök a farok alsó része sárgás, narancsos színű. nyek petéiket egyesével rejtik el vízinövények bizonyító példányok. Annál meglepőbb alatt tölti. Nyirkos éjszakákon vagy esős A farok alsó harmadán világoskék sáv hú- levelébe csomagolva. A kikelő lárvák három volt, hogy a Lajosforrás közelében fek- időben gyakran lehet látni, amint az er- zódik. A nőstények egyszínű olajbarnák, pár tollas, külső kopoltyúval rendelkeznek, vő Úri-tóból is megkerült lárvája. A köz- dei utakat keresztezi. Mozgása lassú, en- esetleg hosszanti csíkozottság figyelhető és a kezdetektől apró szervezeteket fogyasztó elmúlt óta ismert, hogy a Budai-hegység- nek megfelelően csigákat, férgeket és más meg rajtuk. A hímek háttaraja csipkés vagy ragadozók. Az ebihalakkal ellentétben elő- ben is él Pesthidegkút környékén, ezért a gerincteleneket zsákmányol. Párzása a gő- hullámos, a hát és a farok felett egybefüggő. ször mellső, majd hátsó lábaik fejlődnek ki. tékéhez hasonlóan, spermacsomag átadá- A nőstények nem viselnek háttarajt. Körül- sával zajlik, de a szárazföldön. A nőstény belül 8 cm hosszúra nőnek meg. DUNABOGDÁNY csak eleven utódainak megszülése céljá- Hóolvadás után már mindenfelé találkozha- DUNABOGDÁNY PILISMARÓT VISEGRÁD VISEGRÁD ESZTERGOM ból keresi fel a tiszta vizű hegyi patakokat tunk a vízbe visszatért felnőttekkel. Szapo- ESZTERGOM PILISMARÓT DÖMÖS és tavacskákat. A három pár külső kopol- rodásukra ekkor, március-áprilisban kerül DÖMÖS tyúval rendelkező, barnásan márványozott sor. A hímek hosszasan udvarolnak a nős- TAHITÓTFALU TAHITÓTFALU lárvák augusztus–szeptember táján térnek ténynek, farkukkal legyeznek felé csábító PILISSZENTLÉLEK PILISSZENTLÁSZLÓ át a szárazföldi életre. LEÁNYFALU LEÁNYFALU KESZTÖLC KESZTÖLC PILISSZENTLÉLEK PILISSZENTLÁSZLÓ Nyugat-, Közép- és Dél-Európában fordul elő. A pettyes