Magyar-Angol Nyelvészeti Szakszótár

Total Page:16

File Type:pdf, Size:1020Kb

Magyar-Angol Nyelvészeti Szakszótár PORKOLÁB - FEKETE MAGYAR- ANGOL NYELVÉSZETI SZAKSZÓTÁR SZERZŐI KIADÁS, PÉCS 2021 Porkoláb Ádám - Fekete Tamás Magyar-angol nyelvészeti szakszótár Szerzői kiadás Pécs, 2021 Összeállították, szerkesztették és tördelték: Porkoláb Ádám Fekete Tamás Borítóterv: Porkoláb Ádám A tördelés LaTeX rendszer szerint, az Overleaf online tördelőrendszerével készült. A felhasznált sablon Vel ([email protected]) munkája. https://www.latextemplates.com/template/dictionary A szótárhoz nyújtott segítő szándékú megjegyzéseket, hibajelentéseket, javaslatokat, illetve felajánlásokat a szótár hagyományos, nyomdai úton történő előállítására vonatkozóan az [email protected] illetve a [email protected] e-mail címekre várjuk. Köszönjük szépen! 1. kiadás Szerzői, elektronikus kiadás ISBN 978-615-01-1074-5 El˝oszóaz els˝okiadáshoz Üdvözöljük az Olvasót! Magyar nyelven már az érdekl˝od˝oközönség hozzáférhet német–magyar, orosz–magyar nyelvészeti szakszótárakhoz, ám a modern id˝ok tudományos világnyelvéhez, az angolhoz még nem készült nyelvészeti célú szak- szótár. Ennek a több évtizedes hiánynak a leküzdésére vállalkoztunk. A nyelvtudo- mány rohamos fejl˝odéseés differenciálódása tovább sürgette, hogy elkészítsük az els˝omagyar-angol és angol-magyar nyelvészeti szakszótárakat. Jelen kötetben a kétnyelv˝unyelvészeti szakszótárunk magyar-angol részét veheti kezébe az Olvasó. Tervünk azonban nem el˝odöknélküli vállalkozás: tudomásunk szerint két nyelvészeti csoport kísérelt meg a miénkhez hasonló angol-magyar nyelvészeti szakszótárat létrehozni. Az els˝opróbálkozás Theodora Bynon „Történeti nyelvészet” cím˝umunkájának magyar fordítóihoz köt˝odik: Gherdán Tamás, Számadó Tamás, illet- ve Nádasdy Ádám készítettek nyelvészeti glosszáriumot, mely az 1997-ben, az Osiris Kiadónál megjelent kötet végén található. Ezt a fordítók Bynon-glosszáriumnak nevezték és körülbelül 500 címszót tartalmazott, melynek legnagyobb része hang- tani és nyelvtörténeti jelleg˝uvolt. A második egy „Angol–magyar nyelvészeti glosszárium” cím˝u, 172 címszavas, 2002 körül keletkezett szakszójegyzék volt, melyet Várnai Judit Szilvia szerkesztett, s mely az „Onomastica Uralica” sorozat 2. kötetének fordításakor nyert tapasztalatokból keletkezett. Ez leginkább névta- ni jelleg˝uszavakat tartalmazott. Mindkét „el˝odünk”szerz˝oinek,szerkeszt˝oinek, fordítóinak köszönettel tartozunk a munkájukért. El˝ozetestervezésünk során e két el˝odcímszavainak áttekintéséb˝ol,lektorálá- sából indultunk ki, majd második körben a magyarul hozzáférhet˝onyelvészeti szakszótárak (német, illetve orosz) címszavait tekintettük át és a nem speciálisan célnyelvi, mégis nyelvészeti szakkifejezéseket emeltük címszavakká. Mindemellett fontosnak tartottuk, hogy ezt a nyers adathalmazt kiegészítsük és kib˝ovítsükaz el˝odökmunkáiból még hiányzó címszótömbökkel, a még nem érintett nyelvtu- dományi ágak szakkifejezéseivel is. Az áttekintett munkák jegyzékét a következ˝o oldalakon olvashatja a Kedves Olvasó. Szótárunk – bár teljességre törekszik – de természetesen nem minden nyelvészeti fogalom lefordítására terjed ki. 2018 és 2021 között zajlott szerkesztési folyamat eredménye a most megszüle- tett szótár körülbelül 12.500 szócikke. Munkánkat els˝osorbanszaktanulmányok írásához és fordításához, illetve nyelvészeti kutatáshoz ajánljuk. Mindezen okok miatt mell˝oztüka „hagyományos” angol–magyar szótárakban már megszokott, kiejtést segít˝oIPA átírást. Szótárunk írásmódjában a nyelvészetben megszokottabb amerikai írásmódot követi. Jelezzük viszont azokat a címszavakat, ahol a brit írásmód különbözik. Például: behavior (-ou-), center (-re). Már munkánk kezdeti szakaszától tudtuk a végcélunkat: olyan nyelvészeti indíttatású szótárat szerettünk volna megalkotni, amit az érettségire készül˝okö- zépiskolástól egészen a külföldi el˝oadásárakészül˝oegyetemi tanárig mindenki haszonnal forgathat. Emiatt a szótár tartalmazza a nyelvészeti alapszókincs, va- lamint az alkalmazott és általános nyelvészet a tudományos közösség által már elfogadott, a tudomány nyelvében gyökeret vert alakjainak angol és magyar válto- zatait. A szótár anyagában helyet kaptak azon anatómiai és biológiai fogalmak magyar és angol megfelel˝oi,melyek a beszédképzésben szerepet játszanak, illetve fontosnak tartottuk, hogy a leggyakoribb beszédképzéssel, beszédkognícióval kapcsolatos patológiás folyamatok, kórok neveit is felsoroljuk. Szótárunkban a címszavak latin és magyar variánsai külön szócikkben sze- repelnek. Szintén külön szedtünk minden szinonímát is. Külön szócikket kapott például: a befejezett szemlélet és a perfektív aspektus is. Ennek oka, hogy az eltér˝o 1 nyelvészeti képzettséggel rendelkez˝okis haszonnal forgathassák munkánkat. A szótár anyagának összeállítása során különösen, de nem kizárólagosan a stilisz- tika, a szociolingvisztika, a szemantika, a nyelvtörténet, az areális nyelvészet, az anglisztika, a netnyelvészet, a gendernyelvészet, a korpusznyelvészet, a neuro- lingvisztika, a névtan és az alaktan szaknyelvi elemei közül válogattunk. A kezd˝o kutatók külföldi publikációinak el˝osegítéseérdekében felvettük a szerkeszt˝okés szerz˝okszámára alapvet˝okutatásmódszertani terminológiát és nyomdatechnikai szakkifejezéseket is. Fontos azonban kiemelni, hogy a szótárban szerepl˝ofogalmak definíciójára, értelmezésére az eltér˝otudományos iskolák és a tématartás miatt nem vállalkoz- hattunk. Szintén szerkeszt˝oidöntés volt a nyelvtörténeti és terjedelmi körülhatárolás miatt, hogy els˝osorbancsak a germán és uráli nyelvek esetében vettük fel a szótár anyagába az adott nyelvek nyelvtörténeti korszakainak elnevezéseit (pl. ómagyar, középangol). Munkánk felépítésében támaszkodtunk a magyar-angol szótárszerkesztés ha- gyományaira, kifejezetten a "nagy el˝od"Országh László szerkesztési elveire, de el is tértünk azoktól: mivel a szaknyelvi szókincs esetén nem láttuk célszer˝unek, így a hasonló alakú szavak szóbokrozásától eltekintettünk, de az eltér˝ojelentése- ket megkülönböztettük egymástól. Itt is újítani kényszerültünk: a sorszámozás helyett nyelvtudományi szakterület szerint külböztettük meg azokat egymástól. Ha szükséges volt "<>" jelek között saját, rövid magyarázatot adtunk a címszóhoz. Bármennyire is törekedtünk rá, de biztosan tudjuk, hogy munkánk nem hi- bátlan. A Kedves Olvasó szótárunk anyagához f˝uzött,segít˝oszándékú kritikáját, hibajelzéseit és kiegészítéseit szeretettel várjuk az [email protected] és a [email protected] e-mail címekre. Ezekre a címekre várjuk könyvkiadók, nyomdaipari szakemberek megkeresését is, akik segítenének szótáraink nyomtatott formában történ˝omegjelentetésében, a tördelési hiányosságok kiküszöbölésében. Végezetül minden olvasónk számára kívánjuk, hogy szótárunk legyen annyira teljes és jól használható, mint amilyennek mi terveztük. Pécsett, 2021. március 20. Porkoláb Ádám és Fekete Tamás A szerz˝ok 2 A szótár anyagának összeállítása során a következ˝o m ˝uvekretámaszkodtunk Az itt megadott internetes linkek 2020. július 1-jén még elérhet˝oekvoltak. Babbie E. (2008). A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi K. Babbie E. R. (2013). The practice of social research (Thirteenth edition.). Belmont, Calif: Wadsworth Cengage Learning. Baker P., Hardie A., & McEnery T. (2006). A glossary of corpus linguistics. Edinburgh: Edinburgh University Press. Bódi Z. (2004). A világháló nyelve: internetez˝okés internetes nyelvhasználat a magyar társadalomban. Budapest: Gondolat. Bölcskei A., Farkas T. & Slíz M. (Szerk.) (2017). Magyar és nemzetközi névtani terminológia / Hungarian and International Onomastic Terminology. Internatio- nal Council of Onomastic Sciences; Magyar Nyelvtudományi Társaság, Uppsala; Budapest. Borgulya I. (2014). Kulturális távolságok: vállalatokon belüli és országok közötti interakciókban: elmélet és gyakorlat. Budapest: Typotex. Boronkai D. (2009). Bevezetés a társalgáselemzésbe. Ad Librum Kiadó. Brown E. K. & Miller J. E. (2013). The Cambridge dictionary of linguistics. Cambridge; New York: Cambridge University Press. Campbell L. & Mixco M. J. (2007). A glossary of historical linguistics. Edinburgh: Edinburgh Univ. Press. Carr P. (2008). A glossary of phonology. Edinburgh: Edinburgh University Press. Cruse D. A. (2006). A glossary of semantics and pragmatics. Edinburgh: Edin- burgh University Press. Crystal D. (2003). A nyelv enciklopédiája. Budapest: Osiris K. Crystal D. (2008). A dictionary of linguistics and phonetics (6th ed.). Malden, MA; Oxford: Blackwell Pub. Evans V. (2007). A glossary of cognitive linguistics. Edinburgh: Edinburgh Univ. Press. Földes Cs. (1997). Linguistisches Wörterbuch Deutsch-Ungarisch. Szeged: Ge- neralia. Gherdán T., Számadó T. & Nádasdy Á. (összeáll.) (1997). Nyelvészeti szakszó- jegyzék angol-magyar, magyar-angol (ún. „Bynon-glosszárium”) Letöltés helye: http://www.nytud.hu/tlp/glossary/ Gyurgyák J. (2005). Szerz˝okés szerkeszt˝okkézikönyve. Budapest: Osiris. Hartmann R. R. K. & James G. (2002). Dictionary of Lexicography. London & New York: Routledge. Horváth M., D. Mátai M., Korompay K., & H. Bottyánfy É. (2005). Bevezetés az egyetemi magyar nyelvészeti tanulmányokba: Egyetemi segédkönyv. Nemzeti Tan- könyvkiadó. Letöltés helye: http://observatory.org.hu/en/information/hungarian- english-glossary/ Huszár Á. (2009). Bevezetés a gendernyelvészetbe: miben különbözik és miben egyezik a férfiak és a n˝oknyelvhasználata és kommunikációja? Budapest: Tinta. Kálmán L. & Trón V. (2007). Bevezetés a nyelvtudományba (2., b˝ov. kiad.). Budapest: Tinta Könyvkiadó. Kassai I. (2005). Fonetika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Kiefer F., Siptár P., & Bakró-Nagy
Recommended publications
  • Generated an Epistemological Knowledge of the Nation—Quantifying And
    H-Nationalism The “Majority Question” in Interwar Romania: Making Majorities from Minorities in a Heterogeneous State Discussion published by Emmanuel Dalle Mulle on Wednesday, April 22, 2020 H-Nationalism is proud to publish here the sixth post of its “Minorities in Contemporary and Historical Perspectives” series, which looks at majority- minority relations from a multi-disciplinary and diachronic angle. Today’s contribution, by R. Chris Davis (Lone Star College–Kingwood), examines the efforts of Romanian nation-builders to make Romanians during the interwar period. Heterogeneity in Interwar Romania While the situation of ethnic minorities in Romania has been examined extensively within the scholarship on the interwar period, far too little consideration is given into the making of the Romanian ethnic majority itself. My reframing of the “minority question” into its corollary, the “majority question,” in this blogpost draws on my recently published book examining the contested identity of the Moldavian Csangos, an ethnically fluid community of Romanian- and Hungarian-speaking Roman Catholics in eastern Romania.[1] While investigating this case study of a putative ethnic, linguistic, and religious minority, I was constantly reminded that not only minorities but also majorities are socially constructed, crafted from regional, religious, and linguistic bodies and identities. Transylvanians, Bessarabians, and Bănățeni (people from the Banat region) and Regațeni (inhabitants of Romania’s Old Kingdom), for example, were rendered into something
    [Show full text]
  • Managing Order Relations in Mlbibtex∗
    Managing order relations in MlBibTEX∗ Jean-Michel Hufflen LIFC (EA CNRS 4157) University of Franche-Comté 16, route de Gray 25030 BESANÇON CEDEX France hufflen (at) lifc dot univ-fcomte dot fr http://lifc.univ-fcomte.fr/~hufflen Abstract Lexicographical order relations used within dictionaries are language-dependent. First, we describe the problems inherent in automatic generation of multilin- gual bibliographies. Second, we explain how these problems are handled within MlBibTEX. To add or update an order relation for a particular natural language, we have to program in Scheme, but we show that MlBibTEX’s environment eases this task as far as possible. Keywords Lexicographical order relations, dictionaries, bibliographies, colla- tion algorithm, Unicode, MlBibTEX, Scheme. Streszczenie Porządek leksykograficzny w słownikach jest zależny od języka. Najpierw omó- wimy problemy powstające przy automatycznym generowaniu bibliografii wielo- języcznych. Następnie wyjaśnimy, jak są one traktowane w MlBibTEX-u. Do- danie lub zaktualizowanie zasad sortowania dla konkretnego języka naturalnego umożliwia program napisany w języku Scheme. Pokażemy, jak bardzo otoczenie MlBibTEX-owe ułatwia to zadanie. Słowa kluczowe Zasady sortowania leksykograficznego, słowniki, bibliografie, algorytmy sortowania leksykograficznego, Unikod, MlBibTEX, Scheme. 0 Introduction these items w.r.t. the alphabetical order of authors’ Looking for a word in a dictionary or for a name names. But the bst language of bibliography styles in a phone book is a common task. We get used [14] only provides a SORT function [13, Table 13.7] to the lexicographic order over a long time. More suitable for the English language, the commands for precisely, we get used to our own lexicographic or- accents and other diacritical signs being ignored by der, because it belongs to our cultural background.
    [Show full text]
  • {DOWNLOAD} Semiotics: the Basics
    SEMIOTICS: THE BASICS PDF, EPUB, EBOOK Daniel Chandler | 328 pages | 01 Jul 2007 | Taylor & Francis Ltd | 9780415363754 | English | London, United Kingdom semiotics | Definition, Theory, Examples, & Facts | Britannica Get exclusive access to content from our First Edition with your subscription. Subscribe today. Learn More in these related Britannica articles:. The current usage was recommended especially by Rudolf Carnap—see his Introduction to Semantics and…. Each of these semiotic systems may in turn be represented by a notational system, a system for representing the semiotic system. Thus, writing can be defined formally as a notational system…. History at your fingertips. Sign up here to see what happened On This Day , every day in your inbox! Topics from this paper. Interaction Information. Chandler software Literal mathematical logic. Citation Type. Has PDF. Publication Type. More Filters. The semiotic perspectives of peirce and saussure: A brief comparative study. Open Access. Research Feed. View 1 excerpt, cites background. These insights brought Barthes very much in line with similar Marxist theory. Algirdas Julien Greimas — developed a structural version of semiotics named, "generative semiotics", trying to shift the focus of discipline from signs to systems of signification. Thomas A. Sebeok — , a student of Charles W. Morris, was a prolific and wide-ranging American semiotician. Although he insisted that animals are not capable of language, he expanded the purview of semiotics to include non-human signaling and communication systems, thus raising some of the issues addressed by philosophy of mind and coining the term zoosemiotics. Sebeok insisted that all communication was made possible by the relationship between an organism and the environment in which it lives.
    [Show full text]
  • Where Person Meets Word Part 1: Personalism in the Language
    WTJ 77 (2015): 355–77 WHERE PERSON MEETS WORD PART 1: PERSONALISM IN THE LANGUAGE THEORY OF KENNETH L. PIKE Pierce Taylor Hibbs I. Introduction eformed theology has always championed the Trinity as the beating heart of the Christian faith. This is true not just of the mainstay his- torical Reformers, Luther and Calvin, but also of Dutch Calvinism, Old R 1 Princeton, and the Westminster heritage. Certainly, Calvin and Melanchthon were not alone in claiming that “God’s triunity was that which distinguished the true and living God from idols.”2 The true God is the Trinity. Out of this tradition emerged Cornelius Van Til and his insistence that the self-contained ontological Trinity be the basis of all human experience and knowledge.3 He claimed that “if we are to have coherence in our experience, Pierce Hibbs currently serves as the Assistant Director of the Center for Theological Writing at Westminster Theological Seminary. 1 On Luther, see David Lumpp, “Returning to Wittenberg: What Martin Luther Teaches Today’s Theologians on the Holy Trinity,” CTQ 67 (2003): 232, 233–34; and Mickey Mattox, “From Faith to the Text and Back Again: Martin Luther on the Trinity in the Old Testament,” ProEccl 15 (2006): 292. On Calvin, see T. F. Torrance, “Calvin’s Doctrine of the Trinity,” CTJ 25 (1990): 166. For an example of the Dutch Calvinist view, see Herman Bavinck, Reformed Dogmatics, ed. John Bolt, trans. John Vriend, 4 vols. (Grand Rapids: Baker Academic, 2003–2008), 2:279, 329. For Old Princeton, see Charles Hodge, Systematic Theology (Peabody, MA: Hendrickson, 2013), 1:442; and B.
    [Show full text]
  • A Semiotic Analysis of RTÉ Television News
    Critical Social Thinking: Policy and Practice, Vol. 2, 2010 School of Applied Social Studies, University College Cork, Ireland Whose Frame Is It Anyway? A Semiotic Analysis of RTÉ Television News Mark Cullinane, BSocSc Abstract This article serves as an exploration of the extent, if at all, to which RTÉ Television News disproportionately embodies the attitudes, beliefs and assumptions of particular worldviews. Using a multiplicity of theoretical paradigms, the project sought to examine to what extent RTÉ News output could be considered ‘system-maintaining’ or ‘system-challenging’, and to detail the means by which the ‘preferred meaning’ of news- if one exists- is generated. Informed by the framework of framing/agenda- setting theory and semiotics, a combination of analyses were chosen and applied to uncover latent meanings embedded within news texts. A small selection of news texts concerning the nationalisation of Anglo Irish Bank in January 2009 comprised the data sample. The textual analyses revealed a strong preponderance of system- maintaining frames; frequent editorialising; an absence of competing discursive positions; and a heavily episodic orientation that focused on personalities and near- term sequences of events rather than broader systems-level analysis. Keywords: mass communications; semiotics; framing; television news. Critical Social Thinking: Policy and Practice, Vol. 2, 2010 Introduction 'Communication is too often taken for granted when it should be taken to pieces' (Fiske, in Hartley, 1982, p.xiii) The idea that the mass media possesses power over its audiences is not a new one, indeed, it has become a cliché. Identifying the precise nature of this power, however, is not an easy process.
    [Show full text]
  • As the Basic Concept of the Enets Language
    Journal of Siberian Federal University. Humanities & Social Sciences 4 (2018 11) 602-614 ~ ~ ~ УДК 397.4; 811.511.24 “Deer” as the Basic Concept of the Enets Language Ksenia V. Reznikova* Siberian Federal University 79 Svobodny, Krasnoyarsk, 660041, Russia Received 06.03.2018, received in revised form 06.04.2018, accepted 10.04.2018 The article analyses the actual state of the Enets language that most likely risks to extinct in the context of globalization. The situation with the Enets language is one of the most disturbing not only because there are a little more than two hundred representatives of this ethnos left, where less than fifty people speak the Enets language, but also because the Enets language is a non-written language. This article considers ethno-social processes that are characteristic of Enets, analyses the prevalence of the Enets language provided by different sources in several time samples in the period from 1992 to 2017. The article also determines features of the Enets language and the role of the concept “deer” in the forest dialect of the Enets language; and it draws attention to the rights of the Enets in the language sphere that are guaranteed by the regional legislation. The study is summarized by several conclusions that predict the prompt disappearance of the Enets language and assume that without the restoration of reindeer breeding the revival of the Enets language is practically impossible. Keywords: the Enets, Enets language, non-written languages, deer. The reported study was funded by Krasnoyarsk Regional Fund of Science according to the research project: «Development of scientific and methodological support for the preservation of a unique cultural heritage for the Ket and Enets ethno-cultural groups of indigenous small peoples of the North, Siberia and the Far East living on the territory of the Krasnoyarsk Territory.
    [Show full text]
  • Enets Language in the Studies of Domestic and Foreign Scientists
    Journal of Siberian Federal University. Humanities & Social Sciences 4 (2018 11) 546-560 ~ ~ ~ УДК 304.2; 811.511.24 Enets Language in the Studies of Domestic and Foreign Scientists Maria A. Kolesnik, Natalia M. Libakova and Ekaterina A. Sertakova* Siberian Federal University 79 Svobodny, Krasnoyarsk, 660041, Russia Received 06.03.2018, received in revised form 05.04.2018, accepted 09.04.2018 The article presents a historiographical review of foreign and domestic research literature devoted to the Enets language. The analysis of publications made it possible to identify general tendencies in the study of the Enets language, the indigenous minorities of the North, and also the vector of modern research. Modern cultural processes in the global space form and make an inexhaustible interest in the traditional cultures and, especially, in the cultures of small-numbered peoples urgent. The study of the languages of these ethnic groups appears as one of the tasks, the solution of which will allow revitalizing native languages, as well as the values of traditional culture as a whole. Keywords: The Enets, indigenous minorities of the North, traditional culture, language studies. The reported study was funded by Krasnoyarsk Regional Fund of Science according to the research project: «Development of scientific and methodological support for the preservation of a unique cultural heritage for the Ket and Enets ethno-cultural groups of indigenous small peoples of the North, Siberia and the Far East living on the territory of the Krasnoyarsk Territory. DOI: 10.17516/1997-1370-0248. Research area: culturology. Introduction practices of speech behaviors are constantly Language determines the thinking of a appearing.
    [Show full text]
  • ©Copyright 2017 Yu Sasaki Precocious Enough to Rationalize Culture? Explaining the Success and Failure of Nation-Building in Europe, 1400–2000
    ©Copyright 2017 Yu Sasaki Precocious Enough to Rationalize Culture? Explaining the Success and Failure of Nation-building in Europe, 1400–2000 Yu Sasaki A dissertation submitted in partial fulfillment of the requirements for the degree of Doctor of Philosophy University of Washington 2017 Reading Committee: Anthony Gill, Chair Edgar Kiser Victor Menaldo Steven Pfaff Program Authorized to Offer Degree: Department of Political Science University of Washington Abstract Precocious Enough to Rationalize Culture? Explaining the Success and Failure of Nation-building in Europe, 1400–2000 Yu Sasaki Chair of the Supervisory Committee: Professor Anthony Gill Political Science Why do some ethnic groups consolidate their cultural practices earlier than others? Extant schol- arship in ethnicity, nations, and state-building hypothesizes that the state is the most important determinant. In my dissertation, I argue that it is not the only channel and there are other fac- tors that matter. In three standalone essays, I investigate the role of (1) geography, (2) technology, and (3) public goods provision at the ethnic-group level. I provide a simple conceptual frame- work of how each of these determinants affects cultural consolidation for ethnic groups. I argue that geographical conditions and technology adoption can have a positive impact on ethnic groups’ ability to develop unique cultural attributes without an independent state. Although they may be politically incorporated by stronger groups in the modern period, they still demand self-rule or standardize their vernacular. I also argue that, in contrast with the expectation from the political economy research on ethnicity, cultural consolidation does not always yield public goods provision at the ethnic-group level.
    [Show full text]
  • Drastic Demographic Events Triggered the Uralic Spread to Appear in Diachronica
    Drastic demographic events triggered the Uralic spread To appear in Diachronica Riho Grünthal (University of Helsinki) Volker Heyd (University of Helsinki) Sampsa Holopainen (University of Helsinki) Juha Janhunen (University of Helsinki) Olesya Khanina (Institute of Linguistics, Russian Academy of Sciences) Matti Miestamo (University of Helsinki) Johanna Nichols (University of California, Berkeley; University of Helsinki; Higher School of Economics, Moscow) Janne Saarikivi (University of Helsinki) Kaius Sinnemäki (University of Helsinki) Abstract: The widespread Uralic family offers several advantages for tracing prehistory: a firm absolute chronological anchor point in an ancient contact episode with well-dated Indo-Iranian; other points of intersection or diagnostic non-intersection with early Indo-European (the Late PIE-speaking Yamnaya culture of the western steppe, the Afanasievo culture of the upper Yenisei, and the Fatyanovo culture of the middle Volga); lexical and morphological reconstruction sufficient to establish critical absences of sharings and contacts. We add information on climate, linguistic geography, typology, and cognate frequency distributions to reconstruct the Uralic origin and spread. We argue that the Uralic homeland was east of the Urals and initially out of contact with Indo-European. The spread was rapid and without widespread shared substratal effects. We reconstruct its cause as the interconnected reactions of early Uralic and Indo-European populations to a catastrophic climate change episode and interregionalization opportunities which advantaged riverine hunter-fishers over herders. Keywords Uralic; Finno-Ugric; Indo-European; Yamnaya; Indo-Iranian; Siberia; Eurasia; Seima-Turbino, 4.2 ka event; linguistic homeland Note: In-text references have not yet been fully deanonymized. 2 Drastic demographic events triggered the Uralic spread (Contents, for convenience) Main text (pp.
    [Show full text]
  • Hungarian Place Name Pronunciation for English-Speakers: the Hungarian Language Is Part of the Uralic Language Family, Which Also Includes Finnish and Estonian
    Hungarian Place Name Pronunciation for English-speakers: The Hungarian language is part of the Uralic language family, which also includes Finnish and Estonian. The name Uralic derives from the hypothesized homeland of the languages in the vicinity of the Ural Mountains. More specifically, Hungarian is an Ugric language, with its closest relatives believed to be Khanty and Mansi – two obscure languages each spoken by around 10,000 people in western Siberia. The Hungarian language contains several sounds that don’t exist in English, so this pronunciation guide for map locations is approximate. Organized by Chip Saltsman, Hungarian pronunciation kindly provided by Scott Moore. A QUICK GUIDE TO PRONOUNCING HUNGARIAN There are a few things you need to know before even trying to pronounce any Hungarian words: 1) All Hungarian words are stressed on the first syllable – in the list below, the stressed syllable will be shown in bold. This can be tricky to do if you aren’t used to it. Try it with the words ‘American Express’ in English. Normally these words are both stressed on the second syllable i.e. uh-mair-uh-kuhn ek-spres (US pronunciation) or uh-me-ri-kuhn ik- spres (UK pronunciation). Try to say it like this: Uh-mair-uh-kuhn Ik-spres. Difficult isn’t it? 2) Hungarian is highly phonetic. That means that any given written letter is always pronounced the same way. English is not very phonetic, especially with names. For example, Worcestershire is pronounced: wuh-stuh-shu. 3) The Hungarian alphabet has 40 letters (or 44 in the extended version)! As there aren’t enough symbols in the Latin alphabet, they’ve had to be creative in the use of: a.
    [Show full text]
  • The Security of the Caspian Sea Region
    16. The Georgian–Abkhazian conflict Alexander Krylov I. Introduction The Abkhaz have long populated the western Caucasus. They currently number about 100 000 people, speak one of the languages of the Abkhazo-Adygeyan (west Caucasian) language group, and live in the coastal areas on the southern slopes of the Caucasian ridge and along the Black Sea coast. Together with closely related peoples of the western Caucasus (for example, the Abazins, Adygeyans and Kabardians (or Circassians)) they play an important role in the Caucasian ethno-cultural community and consider themselves an integral part of its future. At the same time, the people living in coastal areas on the southern slopes of the Caucasian ridge have achieved broader communication with Asia Minor and the Mediterranean civilizations than any other people of the Caucasus. The geographical position of Abkhazia on the Black Sea coast has made its people a major factor in the historical process of the western Caucasus, acting as an economic and cultural bridge with the outside world. Georgians and Abkhaz have been neighbours from time immemorial. The Georgians currently number about 4 million people. The process of national consolidation of the Georgian nation is still far from complete: it includes some 20 subgroups, and the Megrelians (sometimes called Mingrelians) and Svans who live in western Georgia are so different in language and culture from other Georgians that it would be more correct to consider them as separate peoples. Some scholars, Hewitt, for example,1 suggest calling the Georgian nation not ‘Georgians’ but by their own name, Kartvelians, which includes the Georgians, Megrelians and Svans.2 To call all the different Kartvelian groups ‘Georgians’ obscures the true ethnic situation.
    [Show full text]
  • Éducation Et Didactique, 5-3 | 2011 a Curious Mixture of Passion and Reserve”: Understanding the Etic/Emic Distin
    Éducation et didactique 5-3 | 2011 Varia A Curious Mixture of Passion and Reserve”: Understanding the Etic/Emic Distinction Christina Hahn, Jane Jorgenson and Wendy Leeds-Hurwitz Electronic version URL: http://journals.openedition.org/educationdidactique/1167 DOI: 10.4000/educationdidactique.1167 ISSN: 2111-4838 Publisher Presses universitaires de Rennes Printed version Date of publication: 30 December 2011 Number of pages: 145-154 ISBN: 978-2-7535-1832-2 ISSN: 1956-3485 Electronic reference Christina Hahn, Jane Jorgenson and Wendy Leeds-Hurwitz, « A Curious Mixture of Passion and Reserve”: Understanding the Etic/Emic Distinction », Éducation et didactique [Online], 5-3 | 2011, Online since 30 December 2013, connection on 09 December 2020. URL : http://journals.openedition.org/ educationdidactique/1167 ; DOI : https://doi.org/10.4000/educationdidactique.1167 This text was automatically generated on 9 December 2020. Tous droits réservés A Curious Mixture of Passion and Reserve”: Understanding the Etic/Emic Distin... 1 A Curious Mixture of Passion and Reserve”: Understanding the Etic/ Emic Distinction Christina Hahn, Jane Jorgenson and Wendy Leeds-Hurwitz 1 The title of this chapter alludes to the complex requirements placed on ethnographic researchers who maintain multiple roles as both insiders and outsiders to the social settings they study. When in the role of insiders, researchers try to apprehend the contextualized meanings of people’s experiences within specific locales, while in their role as outsiders, they seek to identify commonalities across different locales. Clyde Kluckhohn alluded to this tension when he proposed that « the hallmark of the good anthropologist must be a curious mixture of passion and reserve » (1957, pp.
    [Show full text]