Az Ibrány-Nagyhalászi Kistérség Fejlesztési Koncepciója 2009

EGYEZTETÉSI VÁLTOZAT 2009. 09. 08.

Készítette: Közép-Szabolcsi Többcélú Kistérségi Társulás, Prominent Bt.

Ibrány, 2009. AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés ...... 9 1. A munka háttere ...... 9 2. A területfejlesztési koncepció felépítése, kidolgozása ...... 9 II. A Tervezés módszertana ...... 11 1. A tervezést meghatározó általános alapelvek...... 11 2. A tervezés során alkalmazott módszerek...... 12 3. A koncepció felépítése, logikája ...... 12 4. Tervezési keretek áttekintése...... 13 4.1. Korábbi kistérségi területfejlesztési dokumentumok elemzése...... 13 4.1.1. Az Ibrány-Nagyhalászi Kistérség Fejlesztési Koncepciója (2006) ...... 13 4.1.2. A Közép-Szabolcsi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Intézkedési Terve 2008- 2013 évre...... 16 4.1.3. Az Ibrány – Nagyhalászi Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója (2006)18 4.1.4. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák (2008) ...... 19 4.2. Korábbi kistérségi területfejlesztési dokumentumok elemzéséb ől levonható következtetések ...... 21 III. Stratégiai helyzetfeltárás ...... 22 1. Település- és térszerkezet ...... 22 1.1. Elhelyezkedés ...... 22 1.2. A kistérség településstruktúrája ...... 23 2. Demográfia ...... 24 2.1. Népesség korösszetétele, öregedési index...... 24 2.2. Vándorlás, természetes szaporodás ...... 25 2.3. Etnikai összetétel...... 26 3. Munkaer őpiac ...... 27 3.1. Aktivitás, foglalkoztatottak ...... 27 3.2. Munkanélküliség...... 29 4. Helyi társadalom...... 29 4.1. Életmin őség, jövedelmi viszonyok...... 29 4.2. Szociális támogatások...... 32 4.3. Szociális és egészségügyi infrastruktúra ...... 33 4.3.1. Szociális infrastruktúra ...... 33 4.3.2. Az egészségügy intézményei...... 33 4.4. Civil szervezetek...... 34 5. Oktatás, képzés...... 35 5.1. Népesség iskolai végzettsége...... 35 5.2. Oktatási intézmények, szakok...... 37 5.2.1. Óvodák ...... 37

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 2 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

5.2.2. Általános iskolák...... 38 5.2.3. Középiskolák ...... 40 6. Gazdasági szerkezet ...... 40 6.1. Agrárgazdaság ...... 42 6.1.1. Mez őgazdaság ...... 42 6.1.2. Állattenyésztés ...... 44 6.1.3. Feldolgozóipar ...... 45 6.2. Ipar, épít őipar ...... 47 6.3. Szolgáltatások ...... 51 6.3.1. Idegenforgalom...... 53 6.3.2. Kereskedelem...... 55 7. Vállalkozási környezet elemzése ...... 55 7.1. Vállalkozási szerkezet ...... 55 7.2. K+F, innováció...... 58 8. M űszaki infrastruktúra ...... 58 8.1. Közlekedés ...... 58 8.2. Telekommunikáció...... 59 8.3. Ivóvíz és szennyvíz ...... 59 8.4. Energiaellátás...... 60 9. Környezeti állapot ...... 60 9.1. Vízrajz, talaj, domborzat, éghajlat ...... 60 9.2. Hulladékgazdálkodás ...... 62 10. Kistérségi együttm űködés ...... 63 IV. A kistérség településeinek helyzetelemzése ...... 64 1. BALSA ...... 64 1.1. Gazdaságföldrajzi jellemz ők...... 64 1.2. Történelmi emlékek ...... 64 1.3. Építészeti, kulturális emlékek ...... 65 1.4. Közigazgatás ...... 65 1.5. Demográfiai jellemz ők ...... 65 1.6. Lakossági szolgáltatások...... 66 1.7. Fizikai infrastruktúra ...... 66 1.8. Gazdaság ...... 67 1.9. Fejlesztési tervek...... 67 2. BESZTEREC ...... 69 2.1. Gazdaságföldrajzi jellemz ők...... 69 2.2. Történelmi emlékek ...... 69 2.3. Építészeti, kulturális értékek...... 69 2.4. Közigazgatás ...... 70 2.5. Demográfiai jellemz ők ...... 70

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 3 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

2.6. Lakossági szolgáltatások...... 71 2.7. Fizikai infrastruktúra ...... 71 2.8. Gazdaság ...... 71 2.9. Fejlesztési tervek...... 72 3. BUJ ...... 73 3.1. Gazdaságföldrajzi jellemz ők...... 73 3.2. Történelmi emlékek ...... 73 3.3. Építészeti, kulturális értékek...... 73 3.4. Közigazgatás ...... 75 3.5. Demográfiai jellemz ők ...... 75 3.6. Lakossági szolgáltatások...... 75 3.7. Fizikai infrastruktúra ...... 76 3.8. Gazdaság ...... 76 3.9. Fejlesztési tervek...... 77 4. DEMECSER ...... 78 4.1. Gazdaságföldrajzi jellemz ők...... 78 4.2. Történelmi emlékek ...... 78 4.3. Építészeti, kulturális értékek...... 79 4.4. Közigazgatás ...... 80 4.5. Demográfiai jellemz ők ...... 80 4.6. Lakossági szolgáltatások...... 80 4.7. Fizikai infrastruktúra ...... 81 4.8. Gazdaság ...... 81 4.9. Fejlesztési tervek...... 82 5. GÁVAVENCSELL Ő ...... 84 5.1. Gazdaságföldrajzi jellemz ők...... 84 5.2. Történelem ...... 84 5.3. Építészeti, kulturális emlékek ...... 85 5.4. Közigazgatás ...... 87 5.5. Demográfiai jellemz ők ...... 87 5.6. Lakossági szolgáltatások...... 88 5.7. Fizikai infrastruktúra ...... 89 5.8. Gazdaság ...... 89 5.9. Fejlesztési tervek...... 89 6. GÉGÉNY ...... 91 6.1. Gazdaságföldrajzi jellemz ők...... 91 6.2. Történelem ...... 91 6.3. Építészeti, kulturális emlékek ...... 92 6.4. Közigazgatás ...... 92 6.5. Demográfiai jellemz ők ...... 93

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 4 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

6.6. Lakossági szolgáltatások...... 93 6.7. Fizikai infrastruktúra ...... 94 6.8. Gazdaság ...... 94 6.9. Fejlesztési tervek...... 94 7. IBRÁNY ...... 97 7.1. Gazdaságföldrajzi jellemz ők...... 97 7.2. Történelem ...... 97 7.3. Építészeti, kulturális értékek...... 98 7.4. Közigazgatás ...... 100 7.5. Demográfiai jellemz ők ...... 101 7.6. Lakossági szolgáltatások...... 101 7.7. Fizikai infrastruktúra ...... 102 7.8. Gazdaság ...... 102 7.9. Fejlesztési tervek...... 103 8. KEMECSE ...... 105 8.1. Gazdaságföldrajzi jellemz ők...... 105 8.2. Történelem ...... 105 8.3. Építészeti, kulturális emlékek ...... 106 8.4. Közigazgatás ...... 107 8.5. Demográfiai jellemz ők ...... 108 8.6. Lakossági szolgáltatások...... 108 8.7. Fizikai infrastruktúra ...... 109 8.8. Gazdaság ...... 109 8.9. Fejlesztési tervek...... 110 9. KÉK...... 112 9.1. Gazdaságföldrajzi jellemz ők...... 112 9.2. Történelem ...... 112 9.3. Építészeti, kulturális értékek...... 112 9.4. Közigazgatás ...... 113 9.5. Demográfiai jellemz ők ...... 114 9.6. Lakossági szolgáltatások...... 114 9.7. Fizikai infrastruktúra ...... 115 9.8. Gazdaság ...... 115 9.9. Fejlesztési tervek...... 115 10. NAGYHALÁSZ ...... 117 10.1. Gazdaságföldrajzi jellemz ők...... 117 10.2. Történelem ...... 117 10.3. Építészeti, kulturális értékek...... 118 10.4. Közigazgatás ...... 119 10.5. Demográfiai jellemz ők ...... 119

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 5 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

10.6. Lakossági szolgáltatások...... 119 10.7. Fizikai infrastruktúra ...... 120 10.8. Gazdaság ...... 121 10.9. Fejlesztési tervek...... 121 11. NYÍRBOGDÁNY ...... 123 11.1. Gazdaságföldrajzi jellemz ők...... 123 11.2. Történelem ...... 123 11.3. Építészeti és kulturális értékek...... 124 11.4. Közigazgatás ...... 124 11.5. Demográfiai jellemz ők ...... 124 11.6. Lakossági szolgáltatások...... 125 11.7. Fizikai infrastruktúra ...... 126 11.8. Gazdaság ...... 126 11.9. Fejlesztési tervek...... 126 12. PASZAB ...... 128 12.1. Gazdaságföldrajzi jellemz ők...... 128 12.2. Történelem ...... 128 12.3. Építészeti, kulturális értékek...... 128 12.4. Közigazgatás ...... 129 12.5. Demográfiai jellemz ők ...... 129 12.6. Lakossági szolgáltatások...... 130 12.7. Fizikai infrastruktúra ...... 130 12.8. Gazdaság ...... 131 12.9. Fejlesztési tervek...... 131 13. SZÉKELY ...... 133 13.1. Gazdaságföldrajzi jellemz ők...... 133 13.2. Történelem ...... 133 13.3. Építészeti, kulturális értékek...... 133 13.4. Közigazgatás ...... 134 13.5. Demográfiai jellemz ők ...... 134 13.6. Lakossági szolgáltatások...... 135 13.7. Fizikai infrastruktúra ...... 136 13.8. Gazdaság ...... 136 13.9. Fejlesztési tervek...... 136 14. TISZABERCEL ...... 138 14.1. Gazdaságföldrajzi jellemz ők...... 138 14.2. Történelem ...... 138 14.3. Építészeti, kulturális emlékek ...... 138 14.4. Közigazgatás ...... 139 14.5. Demográfiai jellemz ők ...... 140

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 6 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

14.6. Lakossági szolgáltatások...... 140 14.7. Fizikai infrastruktúra ...... 141 14.8. Gazdaság ...... 141 14.9. Fejlesztési tervek...... 142 15. TISZARÁD...... 144 15.1. Gazdaságföldrajzi jellemz ők...... 144 15.2. Történelem ...... 144 15.3. Építészeti, kulturális értékek...... 144 15.4. Közigazgatás ...... 145 15.5. Demográfiai jellemz ők ...... 145 15.6. Lakossági szolgáltatások...... 145 15.7. Fizikai infrastruktúra ...... 146 15.8. Gazdaság ...... 146 15.9. Fejlesztési tervek...... 147 16. TISZATELEK ...... 149 16.1. Gazdaságföldrajzi jellemz ők...... 149 16.2. Történelem ...... 149 16.3. Építészeti, kulturális emlékek ...... 149 16.4. Közigazgatás ...... 149 16.5. Demográfiai jellemz ők ...... 150 16.6. Lakossági szolgáltatások...... 150 16.7. Fizikai infrastruktúra ...... 151 16.8. Gazdaság ...... 151 16.9. Fejlesztési tervek...... 152 17. VASMEGYER...... 153 17.1. Gazdaságföldrajzi jellemz ők...... 153 17.2. Történelem ...... 153 17.3. Építészeti, kulturális értékek...... 153 17.4. Közigazgatás ...... 154 17.5. Demográfiai jellemz ők ...... 154 17.6. Lakossági szolgáltatások...... 155 17.7. Fizikai infrastruktúra ...... 155 17.8. Gazdaság ...... 156 17.9. Fejlesztési tervek...... 156 V. SWOT elemzés ...... 158 1. A SWOT analízis ...... 158 2. Stratégiai következtetések...... 159 VI. A Kistérség stratégiája ...... 161 1. Fejlesztési célrendszer...... 161 1.1. Jöv őkép és misszió ...... 161

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 7 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

1.2. Stratégiai célok ...... 163 1.3. Fejlesztési prioritások ...... 163 1.3.1. Gazdaságfejlesztés ...... 165 1.3.2. Közlekedésfejlesztés ...... 168 1.3.3. Társadalmi megújutás ...... 169 1.3.4. Környezeti és energetikai fejlesztések ...... 179 1.3.5. Turisztika potenciál javítása ...... 183 1.3.6. Közszolgáltatások fejlesztése ...... 184 VII. Mellékletek ...... 185 1.1. Ábrajegyzék...... 185 1.2. Táblázatok jegyzéke...... 185

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 8 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

BEVEZETÉS

1. A MUNKA HÁTTERE

A Közép-Szabolcsi Többcélú Kistérségi Társulás pályázatot nyújtott be az ÁROP 1.1.5/C konstrukcióra, melynek egyik fontos eleme a 2006-ban készült „Az Ibrány-Nagyhalászi Kistérség Fejlesztési Koncepciója” c. dokumentum aktualizálása és b ővítése. A Területfejlesztési tervdokumentum aktualizálásának célja az Ibrány-Nagyhalászi kistérség hosszú távú fejl ődéséhez szükséges stratégiai irányvonalak és célrendszer felülvizsgálata, a térség felzárkózásának és fejl ődésének el ősegítése az elkövetkezend ő években. A Megbízó által elvárt eredmény egy olyan területfejlesztési dokumentum, mely a kistérség jelenlegi helyzetére építve meghatározza a fejlesztések reális prioritásait a kistérségben. A készül ő koncepció és programok az Ibrány-Nagyhalászi kistérség valamennyi (17) településére kiterjednek.

2. A TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FELÉPÍTÉSE, KIDOLGOZÁSA

A „18/1998 (VI.25.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeir ől” meghatározza a területfejlesztési koncepciók, stratégiai és operatív programok, részletes tartalmi követelményeit. A tervdokumentum aktualizálás a fenti rendeletben el őírtaknak megfelel ően történik, a kistérségi szintnek megfelel ő részletezettséggel: A Területfejlesztési Koncepcióban elemzésre kerül az Ibrány-Nagyhalászi kistérség jelenlegi helyzete, küls ő környezete, a vonatkozó jogszabályok és tervdokumentumok figyelembe vétele mellett. A koncepció készítése során a kistérségben felmerül ő problémák és szükségletek beazonosítása a cél, mivel ezek alapján kerülhet megfogalmazásra a kistérség fejlesztési stratégiája, jöv őképe és céljai. A koncepcióhoz a program megalapozottsága érdekében szükséges egy részletes stratégiai helyzetelemzés készítése a kistérségr ől és az ide tartozó településekr ől. A helyzetelemzésben a legfontosabb er őforrások, gazdasági és társadalmi jellemz ők bemutatása mellett elemzésre kerülnek a kistérségre ható küls ő környezeti tényez ők is. Az összegy űjtött primer és szekunder információk alapján kerülnek feltárásra a szükségletek, problémák, és a kitörési lehet őségek. A helyzetelemzés elkészítése során kiemelt szempont annak meghatározása, hogy mely ágazatok és földrajzi területek jelentenek kitörési lehet őséget a kistérség települései számára. Szintén a küls ő környezet elemzése során mutatjuk be a kistérség szerepl őinek a fejlesztéssel kapcsolatos elvárásait és igényeit. Bemutatásra kerülnek a fejlesztés lehet őségeit meghatározó törvényi szabályozási feltételek és követelmények (jogszabályok áttekintése), tervezési keretek (országos, regionális, megyei és kistérségi területfejlesztési dokumentumok elemzése). A helyzetelemzés elkészítésével feltárt következtetéseket rendszerezi táblázatos formában a részletes SWOT analízis, mely hatékony eszköz annak feltárásában, hogy a vizsgált kistérség er ősségei és gyengeségei milyen mértékben mutatnak összefüggést a feltárt lehet őségekkel és veszélyekkel. Az analízis segítségével arra kell választ kapnunk, hogy a térség er ősségei ténylegesen kitörési lehet őségeket jelentenek-e, illetve, hogy a gyengeségek milyen mértékben veszélyeztetik a terület jöv őbeli fejl ődését, az itt él ők életmin őségének javítását. A helyzetfeltárás és a SWOT analízis következtetései körvonalazzák a megvalósítandó kistérségi fejlesztési stratégiát. A kistérség jelenlegi helyzetét bemutató helyzetfeltárás és SWOT analízis, valamint a kívánatos, jöv őbeli állapotot feltüntet ő jöv őkép ismeretében láthatóvá válik a jelenlegi helyzet és a kívánatos állapot közötti különbség, melynek áthidalására kidolgozásra kerül a

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 9 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat megfelel ő stratégia , majd ezt követ ően megtörténik a megvalósítás kereteinek és a várható hatásoknak a bemutatása.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 10 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

II. A TERVEZÉS MÓDSZERTANA

A kistérség komplex fejlesztési területfejlesztési koncepciójának kialakítása a fejlesztési tervek hagyományos, széles körben elfogadott és elismert módszertanát követi. A tematika a helyzetelemzés, illetve a kistérségi fejlesztési igények és szükségletek; közép- és hosszú távú célok; valamint beavatkozási területek, illetve komplex projektek hármas egységére épül. Az alkalmazott módszertan segítségével a kistérség települései olyan szakmai tanulmány birtokába jutnak, mely egyfajta irányt űként szolgál a fejlesztési irányok, a megvalósítási feltételek, illetve a konkrét lépések, tevékenységek meghatározásához.

1. A TERVEZÉST MEGHATÁROZÓ ÁLTALÁNOS ALAPELVEK

A fejlesztési programok készítése során alkalmazott módszertani alapelvek az alábbiak:
Reális id őtáv meghatározása A program id őtávja többszörös elvárást kell teljesítsen: egyrészt fel kell vázolnia a kistérség fejlesztésének f ő irányait középtávon, másrészt pedig keretet kell biztosítania a konkrét, rövidtávon megvalósítandó fejlesztési beavatkozások számára. Ez alapján az alábbi két id őszak különíthet ő el a 2013-ig tartó id őszakban:
2010. december 31 -ig tart az els ő id őszak, amely az Operatív Programok akcióterveinek jelenlegi (2009-2010) programozási id őszaka (rövid táv).
2013. december 31 -ig, a jelenlegi Európai Uniós programozási és költségvetési id őszak végéig (2007-2013) tart a második id őszak (közép táv). A középtávon meghatározott célok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kistérség érvényesíteni tudja érdekeit a következ ő, 2011-2013-as programozási periódusra készül ő akciótervek kidolgozása során.
Gazdaságfejlesztési orientáció A kistérségi fejlesztési program kiemelten foglalkozik a gazdaságfejlesztés területével, mivel a helyi gazdaság dinamizálása szükséges új munkahelyek teremtéséhez, a kistérség népességmegtartó képességének javításához. A versenyképes gazdaság által biztosított munkahelyek, jövedelmek és adók képezik az alapot a társadalmi, kulturális és környezeti feltételek javításához. A programban a gazdaság mellett elemzésre kerülnek társadalmi, szociális és környezeti folyamatok, problémák is.
Primer és szekunder információk összhangja A programkidolgozás során a hatékonyság biztosítása érdekében a lehet ő legnagyobb mértékben kívánunk támaszkodni szekunder információkra (statisztikai adatok, korábban elkészült fejlesztési koncepciók és programok), ugyanakkor azonban az elérhet ő szekunder információk, adatok primer információkkal való kiegészítése szintén indokolt. A primer információgy űjtés, személyes interjúk és szakmai egyeztetések keretében történik.
Az érintettek bevonása – széles kör ű egyeztetés A programkidolgozás során jelent ős hangsúlyt fektetünk arra, hogy az érintettek, a kistérség önkormányzatainak, kisebbségi önkormányzatainak, vállalkozásainak és civil szervezetinek képvisel ői befolyásolhassák a tervezési dokumentum tartalmát, megjeleníthessék elképzeléseiket. Ezt szolgálja a programozást kísér ő egyeztetési és társadalmasítási folyamat.
Építés hatályos tervdokumentumokra A fejlesztési program kidolgozása során érvényesítend ő fontos szempont, hogy a

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 11 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

kistérségi program célrendszere épüljön a korábbi, 2005-ben kidolgozott területfejlesztési koncepcióra és illeszkedjen a különböz ő szint ű érvényben lév ő tervdokumentumokhoz . Ennek érdekében elemzésre kerülnek a különböz ő szint ű - országos, regionális, megyei és kistérségi- fejlesztési koncepciók, programok.
A Európai Uniós Alapok forrásainak felhasználására alkalmas projektek beazonosítása A projektek kialakítása során törekszünk az Európai Uniós Alapok elvárásainak, támogatási területeinek figyelembe vételére. Ennek megfelel ően kiemelten fontos a projektek illeszkedése az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv céljaihoz és prioritásaihoz.
Gyakorlatorientált megközelítés A program elkészítése során az elméleti megfelel őség és a gyakorlati alkalmazhatóság egyszerre kerül figyelembevételre; törekszünk olyan program elkészítésére, amely a gyakorlatban is megvalósítható prioritásokkal rendelkezik, és alkalmas a forrásszerzésre.

2. A TERVEZÉS SORÁN ALKALMAZOTT MÓDSZEREK

Az alapelvek gyakorlati alkalmazását támasztják alá a fejlesztési dokumentumokban nyomon követhet ő módszerek. A fejlesztések id ősíkja 8-10 év, melyhez a meghatározó tényez ők feltárása szükséges. A helyzetfeltáráshoz, illetve az abból levonható következtetések megalapozásához az alábbi konkrét módszereket alkalmaztuk: - Nemzetközi, országos, megyei és kistérségi szint ű háttéranyagok: koncepciók, tervek, a Mátészalkai kistérséghez való kapcsolódási pontjaik, koherenciájuk; - Gazdasági és társadalmi adatbázisok elemzése; - Primer információk összegy űjtése személyes interjúk és kérd őívek segítségével; - Szakmai workshopok rendezése a kistérség szerepl őinek bevonásával, annak érdekében, hogy számszer űsíthet ő adatok hiányában is releváns információ álljon rendelkezésre az adott területre vonatkozóan; - SWOT analízis összeállítása: a kistérséget befolyásoló küls ő és bels ő tényez ők összefoglaló, közgazdasági alapon nyugvó értékelése és rendszerezése.

3. A KONCEPCIÓ FELÉPÍTÉSE, LOGIKÁJA

A bevezetésben felvázolt, „a fejlesztési koncepció és program felépítése, a koncepció kidolgozása” cím ű fejezettel összhangban a koncepció struktúrája három szakaszra bontható: 1) Az els ő szakasz a bevezetést, a tervezés során alkalmazott módszertani elemeket, a kistérség küls ő környezetének stratégiai szemlélet ű elemzését foglalja magába, valamint összefoglalja a kistérség szerepl őinek elvárásait és igényeit a fejlesztésekr ől, s átfogó képet ad a fejlesztések jogszabályi és tervezési kereteir ől. A kistérség küls ő környezetét hierarchikusan, a régió – megye – szomszédos kistérségek viszonylatában mutatja be, felvonultatva az Ibrány-Nagyhalászi kistérséget is érint ő gazdasági, társadalmi, demográfiai jellemz őket, azok kistérségre gyakorolt hatását. 2) A fejlesztési koncepció második szakasza a helyzetfeltárást tartalmazza. A stratégia kialakítását megalapozó tényez őkre koncentrálva jellemzi a kistérség település- és térszerkezetét, demográfiai, munkaer őpiaci és társadalmi viszonyait, az oktatás és

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 12 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

képzés színvonalát. Választ keres arra, hogy mennyiben befolyásolja a kistérség fejlettségi szintjét a jelenlegi gazdasági szerkezet, a m űszaki és környezetvédelmi infrastruktúra. Az összegy űjtött primer és szekunder információk alapján kerülnek feltárásra a szükségletek, problémák, és a kitörési lehet őségek. A helyzetelemzés elkészítése során kiemelt szempont annak meghatározása, hogy mely ágazatok és földrajzi területek jelentenek kitörési lehet őséget a kistérség települései számára. Az ágazati jelleg ű tagolás a kistérséget alkotó települések közötti együttm űködés jellemzésével zárul. 3) A koncepció harmadik szakasza a kistérség stratégiai szemlélet ű helyzetfeltárásra épül ő SWOT- elemzésnek, stratégiai következtetéseknek, és a kistérség számára felvázolható lehetséges stratégiai, és fejlesztési célrendszernek ad helyt. A SWOT analízisben összevetett er ősségek és lehet őségek, valamint gyengeségek és veszélyek alapján körvonalazódik a fejlesztés stratégiája: melyek azok az adottságok, amelyek kitörési pontot jelentenek, s melyek a gyengeségek, amelyek ellensúlyozhatják, akadályozhatják a fejl ődést. Ennek alapján építhet ő fel az a hierarchikus lépések sorozatából álló célrendszer, mely megadja a kistérség számára a kívánt jöv őbeli állapothoz vezet ő elérési útvonalat. A stratégia meghatározása után megtörténik a megvalósítás feltételeinek elemzése, illetve a koncepció megvalósítása során fellép ő gazdasági, társadalmi, környezeti hatások felsorakoztatása.

4. TERVEZÉSI KERETEK ÁTTEKINTÉSE

4.1. Korábbi kistérségi területfejlesztési dokumentumok elemzése

4.1.1. Az Ibrány-Nagyhalászi Kistérség Fejlesztési Koncepciója (2006) A Területfejlesztési Koncepció alapját a kistérség 2000-ben elkészült Fejlesztési Koncepciója jelentette, melyet a kistérség 2006-ban aktualizált. A koncepcióban a kistérség vezetése széleskör ű konzultációra alapozva megfogalmazta a kistérség hosszú távú célját:

„Az életmin őség folyamatos javítása az Ibrány-Nagyhalászi kistérségben.”

A helyzetfeltárásra és a SWOT-analízisre alapozva, valamint a készítés során felmerült helyi igényekre építve, az elérhet ő finanszírozási források figyelembe vételével határozta meg a lehetséges fejlesztési prioritásokat. A hosszú távú cél elérésének érdekében a koncepció az alábbi prioritásokat fogalmazta meg:

1. Gazdaságfejlesztés - Kistérségi és helyi jelent őség ű ipari területek fejlesztése - Helyi gazdasági szerepl ők m űködési hatékonyságának növelése, együttm űködésének segítése, alap- és emeltszint ű tanácsadás - Az információs társadalom és a modern üzleti környezet er ősítése - Infokommunikációs (IKT) technológia és szolgáltatások fejlesztése - Vállalati humáner őforrás-fejlesztés és üzleti, piacfejlesztési tanácsadás igénybevétele - K+F és innovációs tevékenység kistérségen belüli elterjedésének ösztönzése - A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) jövedelemtermel ő képességének er ősítése

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 13 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

- Mez őgazdasági fejlesztések el ősegítése

2. Közlekedésfejlesztés - Regionális és helyi jelent őség ű közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése - Integrált közösségi közlekedési rendszerek kialakítása és fejlesztése - A Bodrogköz és a Rétköz idegenforgalmát kiszolgáló infrastruktúra kialakítása keretében Balsa és Kenézl ő között volt Tisza-híd újjáépítése.

3. Társadalmi megújítás - Az oktatási infrastruktúra fejlesztése o Az „Intelligens” iskola infrastruktúrájának elterjesztése o Nevelési-oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése - Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése o Az egészségügy struktúraváltását lehet ővé tév ő ellátási formák fejlesztése o Korszer ű egészségügyi rendszer háttérfeltételeinek kialakítása, fejlesztése a prevenció, rehabilitáció és a lakosságközeli alapellátás területén - Szociális infrastruktúra fejlesztése - Közösségi és rekreációs intézmények infrastrukturális fejlesztése - Foglalkoztathatóság javítása, fejlesztése o Kistérségi szint ű foglalkoztatással kapcsolatos tájékoztatás feltételeinek kiépítése o Munkaer ő-piaci aktivizálás, megel őzés és piacképes szakképzés beindítása o A fiatalok munkába állásának segítése o Az id ősebb korosztályok foglalkoztatásának el ősegítése o A romák munkaer ő-piaci részvételének növelése o Megváltozott munkaképesség ű és fogyatékos emberek foglalkoztatása o Nők és férfiak egyenl ő esélyekkel a munkaer őpiacon o Szociális gazdaság, innovatív és helyi foglalkoztatási kezdeményezések és megállapodások - Az alkalmazkodóképesség javítása o A gazdaság igényeihez igazodó szak- és feln őttképzés o Átfogó kompetenciafejleszt ő feln őttoktatási és -képzési programok o A hátrányos helyzet űekre irányuló képzési programok o A pályaorientációs, pályatanácsadási szolgáltatások fejlesztése o Munkahelyi képzések o A gazdasági szerkezetváltás el őrejelzése és kezelése o Munkaer ő-piaci rugalmasság és biztonság o A partnerség er ősítése a munkaer őpiac szerepl ői között, a társadalmi párbeszéd intézményeinek és mechanizmusainak fejlesztése a vállalkozások

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 14 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

társadalmi felel ősségvállalásának fokozása o Civil szervezetek kapacitásainak meger ősítése, a szolgáltatói szerephez való alkalmazkodásuk segítése o Átlátható munkaer őpiac - A min őségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek o A kompetencia alapú oktatás és a korszer ű pedagógiai módszerek elterjedésének támogatása a közoktatásban és a szakképzésben. o A közoktatási intézmények m űvel ődési, szociális, egészségnevelési és szabadid ős szolgáltató szerepének er ősítése, az oktatási és kulturális intézmények együttm űködésének er ősítése o Tanulási lehet őségek b ővítése, új tanulási formák elterjesztésének ösztönzése o Átfogó mérési, értékelési és min őségirányítási rendszerek fejlesztése o A pedagógusképzés megújítása, az oktatásban dolgozók továbbképzése o A közoktatás hatékonyságát segít ő területi együttm űködések támogatása o A hátrányos helyzet ű és roma tanulók szegregációja elleni küzdelem, az integrált oktatásuk támogatása, tanulási lehet őségeik b ővítése o A sajátos nevelési igény ű tanulók integrációjának támogatása o A kiemelked ően tehetséges hallgatók tehetségét támogató és fejleszt ő, tehetséggondozó programok elterjesztése - Egészségmeg őrzés és a társadalmi befogadás, részvétel er ősítése o Kistérségi szint ű gyermek és ifjúsági programok o Szociális szolgáltatások min őségének és hozzáférhet őségének javítása, szakemberek készségfejlesztése o Helyi közösségek er ősítése, felkészítés az aktív állampolgárságra o A diszkrimináció elleni küzdelem o A kulturális t őke fejlesztése a társadalmi kohézió és a kreativitás er ősítése érdekében o Az aktivitás növelésének el ősegítését az egészségi állapot és a munkavégz ő képesség javítását támogató szolgáltatások fejlesztése o Egészségre nevel ő, szemléletformáló- és életmódprogramok (lakossági sz űrőprogramok és kampányok, szenvedélybetegségek megel őzési programjai) o Az ellátórendszer hatékony m űködéséhez szükséges programok o A fogyasztók és ellátottak védelmének meger ősítése a civil szolgáltatások és érdekvédelem, ill. a hatósági és jogvéd ő munka támogatásával o A társadalom biztonságérzetének fokozása közösségi b űnmegelőzési programokkal

4. Környezeti és energetikai fejlesztések - Egészséges, tiszta települések o Hulladékgazdálkodás

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 15 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

o Szennyvízkezelés o Települési környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztés o Vízbázis-védelem és ivóvízmin őség – javítás o Településfejlesztés - Vizeink jó kezelése o Jó árvízvédelmi gyakorlat kialakítása o Vizeink mennyiségi és min őségi védelme, a vizek további szennyezésének megakadályozása - Természeti értékeink jó kezelése o Közösségi jelent őség ű és védett természeti értékek valamint területek meg őrzése, helyreállítása, fejlesztése o Vonalas létesítmények természet és tájromboló (károsító) hatásának mérséklését szolgáló beruházások o Az erdei iskola hálózat fejlesztése - A megújuló energiahordozó – felhasználás növelése - Hatékony energiafelhasználás o Önkormányzati és nem önkormányzati tulajdonú középületek energiafelhasználásának a korszer űsítése o Vállalkozói területeken megvalósítandó energetikai korszer űsítések (ipar, energiaipar, szolgáltatások) - Vízgazdálkodás, belvízvédelem

5. Turisztika potenciál javítása - A kistérség turisztikai fejlesztése - Versenyképes turisztikai termék-és attrakciófejlesztés - A turizmus fogadási feltételeinek javítása - Turisztikai szervezeti és m űködési feltételek javítása - Falumegújítás - A kulturális és épített örökség meg őrzése

6. Közszolgáltatások fejlesztése - E-közigazgatás kiépítése - Igazgatási társulás b ővítése, végrehajtó szolgálat létrehozásának el ősegítése

4.1.2. A Közép-Szabolcsi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Intézkedési Terve 2008-2013 évre

A többcélú kistérségi társulás az általa ellátott feladatokra a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 89/A §-a (5) értelmében önálló intézkedési tervet készített, amely tartalmazza, hogy:

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 16 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

- a kistérség önkormányzatai a kötelez ő feladataikat milyen módon látják el, illet őleg - milyen nem kötelez ő feladatokat kívánnak a helyi önkormányzatok ellátni, - az intézményrendszer m űködtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefügg ő elképzeléseket.

A feladat-ellátási terv mindenekel őtt a közoktatás hatékonyságának növelését szolgálja. Ennek érdekében elengedhetetlen a szoros együttm űködés a települési önkormányzatok között.

A kistérségi feladat-ellátási terv meghatározza a fejlesztési prioritásokat és a szervezeti- tartalmi változások olyan keretét, amely orientálja az óvodákat és iskolákat, és a hatéko- nyabb nevelés-oktatás felé mutat. A feladat-ellátási terv a min őségi megújulás teend őinek programba foglalását jelenti.

A Közoktatási Intézkedési Terv Stratégiai céljai:

- A 2008/2013-as tervezési id őszakra a közoktatási feladat-ellátás többségére vonatkozóan azt a reális célt t űzzük magunk elé, hogy el őször a jelen intézkedési terv helyzet-elemzéséb ől kiindulva tovább folytassuk a közoktatási intézményrendszer működését érint ő változtatások szakmai el őkészítését.

- A Közép- Szabolcsi Többcélú Kistérségi Társulása az Oktatási és Kulturális Minisztérium közoktatás-fejlesztési stratégiai célkit űzéseivel és a közoktatást meghatározó jogszabályokkal összhangban olyan folyamatok elindítását, illetve meger ősítését tartja szükségesnek, amelyek elősegítik a kistérségben a közoktatási közszolgáltatások hatékonyságának növelését, min őségközpontú fejlesztését és irányítását.

- A kistérség kötelez ő és vállalt feladatainak maradéktalan, színvonalas ellátása, kiszámíthatóság, tervezhet őség biztosítása az Európai Uniós tendenciáknak megfelel ően.

- Biztonságos, jogszer ű, szakszer ű, és költség-hatékonyan m űköd ő közoktatási intézmény-rendszer m űködtetése a Közép- Szabolcsi Többcélú Kistérségi Társulás területén, mely folyamatos párbeszéden és konszenzusteremtésen alapul, valamint érdemi partnerségre épül.

- A kistérség önkormányzatai saját és a Társulás által fenntartott intézményekkel biztosítják a tanulói továbbhaladást az alapfokú (óvodai nevelés, általános iskolai nevelés-oktatás és m űvészetoktatás) nevelést és oktatást.

- Az Ibrány- Nagyhalászi Kistérségen belül a mikrotérségek szerepének növelése és továbbfejlesztése. Igény esetén az intézmények kistérségi fenntartása és

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 17 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

üzemeltetése.

- a következ ő tanévre egységesen a csoportok (osztályok) számának szinten tartása a cél:

Ezt a következ ő eszközökkel kívánjuk elérni:

1) Korszer ű pedagógiai felkészültséggel kívánjuk a partnereink elvárásait figyelembe vev ő, min őségi nevel ő-fejleszt ő munkát végezni 2) Szakmai szolgáltatásokkal (továbbképzések, konferenciák, m űhelymunkák stb.) hozzájárulni a pedagógusok tudásának fejlesztéséhez 3) Szül őkkel való együttm űködés további er ősítése 4) Sajátos nevelési igény ű tanulók ellátása, összehangolt, színvonalas szakszolgálati nevel ő-oktató munka 5) Tárgyi feltételeinket (új intézmény építése- elavult épület kiváltása, a meglév ő korszer űtlen épületek felújítása, korszer űsítése, eszközfejlesztés) lehet őségek szerint korszer űsítjük

- A közoktatási feladatok ellátása (a hátrányos helyzet ű gyermekek felzárkóztatása és a tehetséggondozás területén egyaránt) szorosan kapcsolódik a népjóléti igazgatáshoz, a közm űvel ődési rendszerhez, valamint a kulturális tevékenyéghez épp úgy, mint a sporthoz. Ezért fenn kell tartani az együttm űködést ezekkel az ágazatokkal annak érdekében, hogy ne keletkezzenek párhuzamosságok, a különböz ő rendszerek er ősítsék egymást, illetve a meglév ő infrastruktúra gazdaságosan legyen kihasználva.

4.1.3. Az Ibrány – Nagyhalászi Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója (2006) A szociális szolgáltatások fejlesztéséhez és korszer űsítéséhez kapcsolódó szolgáltatástervezési koncepció egy „alapkoncepció”, az 1993. évi III. tv. 92.§. (3.) bek. kötelez ővé tette a legalább 2000 lakosú települési önkormányzatoknak, hogy az elkészítésér ől gondoskodjon, amelyhez szervesen kapcsolódni kell a 2005-ben évben a Megyei Önkormányzat által készített szakmai programoknak.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 18 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció stratégiai céljai: Szociális, gyermekjóléti ellátások, szolgáltatások min őségének és hozzáférhet őségének kistérségi szint ű fejlesztése, javítása.

- Szociális alapszolgáltatási feladatok fejlesztése o Házi segítségnyújtás fejlesztése o Családsegítés biztosítása, fejlesztése o Jelz őrendszeres házi segítségnyújtás biztosítása fejlesztése o Közösségi ellátások biztosítása, fejlesztése o Támogató szolgálat o Nappali ellátás - Szakosított ellátások fejlesztése o Átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás biztosítása o Tartós bentlakást nyújtó ellátás fejlesztése - Gyermekjóléti ellátás fejlesztése - A többcélú kistérségi társulások gyermekvédelmi ellátási feladatainak (helyettes szül ői hálózat, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona) fejlesztése, kiépítése. - A kistérség valamennyi településén a szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátások, szolgáltatások kiépítése/fejlesztése, az életmin őség javítása, a szociális biztonság növelése. - A szociális, gyermekjóléti alapszolgáltatásokban dolgozók szakmai felkészült-ségének növelése. - A többszörös hátrányokkal küzd ők kirekeszt ődésének megel őzése, az esélyegyen-lőség növelését, a társadalmi integrációt szolgáló programok indítása - Szociális infrastruktúra fejlesztése - Szociális gazdaság, innovatív és helyi foglalkoztatási kezdeményezések és megállapodások - Az egészségi állapot és a munkavégz ő-képesség javítása - A társadalmi összetartozás er ősítése, az esélyegyenl őség támogatása - Egészségre nevel ő, szemléletformáló- és életmódprogramok (lakossági sz űrőprogramok és kampányok, szenvedélybetegségek) megel őzési programjainak támogatása - Szociális intézmények közötti tapasztalatcsere gyakoribb megszervezése

4.1.4. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák (2008) Az Európai Unió Mez őgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága 2007. szeptember 19-én hagyta jóvá a 2007-2013-as id őszakra vonatkozó Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot. Az ÚMVP intézkedésein keresztül mintegy 1300 milliárd forintnak megfelel ő támogatás hívható le, jórészt az agrárium versenyképességét javító, illetve a természeti és a vidéki épített környezet értékeinek meg őrzését célzó beruházásokra. Az ÚMVP intézkedésein keresztül elérhet ő források hatékony felhasználásának érdekében jött létre a kistérség települései két Helyi Vidékfejlesztési Közösséghez csatlakoztak,

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 19 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat amelyek 2008-ban készítették el a térségek Helyi Vidékfejlesztési Stratégiáját. Az alábbiakban ezek alapvet ő céljait és fejlesztési prioritásait mutatjuk be.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Közép-Nyírségért és Rétközért HK A stratégia alapvet ő célja: A Közép-Nyírségért és Rétközért Helyi Közösség célja a XXI. század elvárásainak megfelel ően a hozzáadott érték növelése az agrárgazdaság fejlesztésében, a vállalkozói tevékenységben, a vonzó vidéki élettér kialakításában és a partnerségi kapcsolatok új dimenzióinak megteremtésében. A megvalósuló beruházásoknál kiemelt prioritást élveznek az új munkahelyek létrehozása, a korszer ű és környezetkímél ő technológiák alkalmazása, a fenntartható fejl ődés biztosítása, a hosszútávú és gazdaságos m űködtetés feltételeinek a megteremtése valamint a hátrányos helyzet ű lakosság helyzetének javítása.

A kijelölt f ő fejlesztési prioritások a térségben • VIDÉKI ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁSA , FALUMEGÚJÍTÁS, FALUFEJLESZTÉS • HELYI VÁLLAKOZÓK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ER ŐSÍTÉSE • TÉRSÉGI KAPCSOLATOK ER ŐSÍTÉSE • FENNTARTHATÓ TURIZMUS-FEJLESZTÉS • HELYI HUMÁN-ER ŐFORRÁS FEJLESZTÉSE • FENNTARTHATÓ ÉS ÚJSZER Ű MEZ ŐGAZDASÁG FEJLESZTÉSE

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tiszatér HK A stratégia alapvet ő célja: A TISZATÉR HELYI KÖZÖSSÉG alapvet ő célja, hogy megteremtse, az "ide jönni", "itt aludni", "itt költeni" hármas alappillér infrastrukturális hátterét. Nemzetközileg és országosan legyen a térségünk ismertebb, vonzóbb. Az ide érkező turistákat fogadja pozitív szemlélet ű lakosság és szívesen akarjanak térségünkben megszállni turisták ezrei.

A TISZATÉR Helyi Közösség általános fejlesztési célkit űzései • A térség népességének helyben-tartása az életkörülmények, életszínvonal javítása révén • A térség gazdasági versenyképességének er ősítése • A térség természeti környezetének, valamint építészeti és kulturális örökségének védelme, megújítása A TISZATÉR Helyi Közösség sajátos fejlesztési célkit űzései • Munkanélküliség csökkentése, új munkahelyek teremtése • Kisebbségi problémák differenciált kezelése • A tiszamente földrajzi, társadalmi periféria-helyzetének oldása • A térség gazdasági stabilitásainak megteremtése • A helyi gazdaság diverzifikálása • Innovációs készség fokozása, partneri együttm űködések ösztönzése • A sajátos Tisza-menti és pusztai tájmegóvás és tájrehabilitáció • Település megújítás és a hagyományos épített környezet védelme • A környezetvédelemhez szükséges infrastruktúrák fejlesztése • Kulturális örökség meg őrzése, ápolása

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 20 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

A kijelölt f ő fejlesztési prioritások a térségben: • Szolgáltató turizmus fejlesztése a TISZATÉR térségben • Vendégváró települések fejlesztése a TISZATÉR térségben • Kenyéradó gazdaság fejlesztése a TISZATÉR térségben • Az ezerarcú TISZA térség humán er őforrásának fejlesztése és társadalmi tőkéjének er ősítése

4.2. Korábbi kistérségi területfejlesztési dokumentumok elemzéséb ől levonható következtetések Az el őző fejezetben bemutatott korábbi kistérségi fejlesztési dokumentumok – a készítési körülményeik és célterületük sokszín űségéb ől adódóan – meglehet ősen heterogének, azonban a kistérség legf őbb problémái és az azokra adható lehetséges válaszok viszonylag jól körülhatárolhatóak a vizsgált kistérségi dokumentumok alapján. A fentiek alapján a kistérség legszükségesebb fejlesztési irányai az alábbiak lehetnek: • A gazdaság fejlesztése els ősorban a mez őgazdaság és a turizmus fejlesztésén keresztül • A foglalkoztatás b ővítése • Az oktatás fejlesztése • A humán infrastruktúrák fejlesztése • Befektetés-ösztönzés

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 21 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

III. STRATÉGIAI HELYZETFELTÁRÁS

1. TELEPÜLÉS - ÉS TÉRSZERKEZET

1.1. Elhelyezkedés Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északnyugati szegletében található az Ibrány-Nagyhalászi kistérség, amely 17 települést foglal magába. Területe 521 km 2, a megye 8,7%-át teszi ki. A megye speciális geopolitikai helyzete a háromhatár- mentiségb ől adódik: Romániával, Ukrajnával és Szlovákiával határos. 1997-ben az Északkelet-Magyarországi Fejlesztési Régió, 1999-ben az Észak-alföldi Régió tagja lett Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyékkel együtt. A határokon túlnyúló kapcsolódási pontot a Kárpátok Eurorégió jelenti. A kistérség északról Borsod-Abaúj-Zemplén megyével, illetve a Kisvárdai kistérséggel határos, míg nyugatról a Tiszavasvári, délr ől Nyíregyházi keletr ől pedig a Baktalórántházai kistérség határolja.

1. ábra: Magyarország kistérségei a 2007. évi CVII. törvény alapján

Forrás: TEIR

Ibrány, a térség központja, Budapestt ől 269, Nyíregyházától 24 km-re fekszik. Közúton a kistérség Budapestr ől alapvet ően kétféle úton közelíthet ő meg:

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 22 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

- A 4-es úton Szolnok, Debrecen, Nyíregyházán keresztül. - Az M3-as autópályán, Nyíregyházáig, majd onnan alsóbbrend ű úton keresztül.

Ez utóbbi a rövidebb, az utazási id ő kb. 3-3, 5 óra forgalomtól és id őjárástól függ ően. A kistérség a megyeszékhelyr ől közúton kb. fél óra alatt érhet ő el.

1.2. A kistérség településstruktúrája Az Ibrány-Nagyhalászi kistérség az ország 47 leghátrányosabb kistérségeinek egyike, azonban nem tartozik a komplex programmal segítend ő 33 leghátrányosabb helyzet ű kistérség közé. A térségben 13 község (Balsa, Beszterec, Buj, Gávavencsell ő, Gégény, Kék, Nyírbogdány, Paszab, Székely, Tiszabercel, Tiszarád, Tiszatelek, Vasmegyer) és 4 város (Demecser, Ibrány, Kemecse és Nagyhalász) található. Állandónépessége meghaladja a 46 ezret, mely a megyei 7,9%-a. A kistérségben legnagyobb arányban közepes lélekszámú községek találhatók, a legkisebb települések Tiszarád és Balsa, ahol a lakosság száma nem éri el az ezer f őt sem. A négy, viszonylag kis lélekszámú városban él a térség lakosságának közel fele: Demecserben 4,5 ezer, Ibrányban közel 7,1 ezer, Kemecsén 5,1 ezer, míg Nagyhalászban csaknem 6 ezer f ő.

2. ábra: Az Ibrány-Nagyhalászi kistérség települései

Forrás: TEIR ( https://teir.vati.hu/rqdist/main?rq_app=kister_info_07&rq_proc=alap&kell_vissza=I&xterkod=4511)

A települések népesség szerinti megoszlását, azaz a településstruktúrát vizsgálva azt találjuk, hogy a kistérségben az 1000-1999, a 2000-4999 és az 5000-9999 fő népesség ű települések aránya lényegesen magasabb , mint a megyei szint esetében. Szintén megállapítható, hogy a város jogállású települések aránya lényegesen magasabb a kistérségben, mint a megyében.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 23 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

1. táblázat: A települések száma népességnagyság szerint, 2007 A települések száma népességnagyság szerint (db) Ebb ől 200 500- 1000- 2000- 5000- 10000- 50000- Település - 199 100000- város -499 999 1999 4999 9999 49999 99999 Ibrány- Nagyhalászi 17 4 0 0 2 7 6 2 0 0 0 kistérség (db) Ibrány- Nagyhalászi 23,5% 0,0% 0,0% 11,8% 41,2% 35,3% 11,8% 0,0% 0,0% 0,0% kistérség (%) Szabolcs- Szatmár-Bereg 229 24 8 29 61 60 55 9 6 0 1 megye (db) Szabolcs- Szatmár-Bereg 10,5% 3,5% 12,7% 26,6% 26,2% 24,0% 3,9% 2,6% 0,0% 0,4% megye (%) Forrás: KSH T-Star adatbázis, alapján saját számítás

2. DEMOGRÁFIA

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a harmadik legnépesebb megye Pest, és Borsod-Abaúj- Zemplén megye után. A megye lakónépessége 2007-ban 571.018 f ő volt, amely az elmúlt 10 év adatai szerint folyamatos népességfogyás eredménye. Az Ibrány-Nagyhalászi kistérség területe 521 km2, amely a megye területének 8,78%-a. Az álladó népesség 2007-ben 46482 f ő volt, amely a megyei lakónépesség 7,9%-át tette ki. Az egy km 2-re jutó lakosságszám a megyeihez viszonyítva (96 fő/km 2) alacsonyabb, csupán 87 f ő/km 2, ami a megyei átlag 90%-a. A kis települések ritkábban lakottak, Balsa és Tiszatelek néps űrűsége a megye átlag felét sem éri el. A négy város néps űrűsége meghaladja a megyei átlagot.

2.1. Népesség korösszetétele, öregedési index A kistérség településeinek kormegoszlását a következ ő táblázat mutatja. A fiatal lakosság aránya Beszterec, Demecser, Gégény, Ibrány, Kék, Kemecse, Nagyhalász, Nyírbogdány, Pazsab, Székely, Tiszabercel, Tiszarád, Tiszatelek és Vasmegyer településeken magasabb. A kistérség helyzetét jól szemlélteti az öregedési index, amely a 100 gyerekkorúra jutó id őskorúak arányát jelzi. A táblázatból megállapítható, hogy néhány település esetében kiugróan magas az öregedési index (Balsa: 210,28, Buj:117,47, Gávavencsell ő: 131,64), amely ezeknél a településeknél a lakosság elöregedésére hívja fel a figyelmet.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 24 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

2. táblázat: A népesség korösszetétele, 2007 0-14 év 15-59 év 60 év Öregedési Település között között felett index Balsa 12,5% 61,3% 26,3% 210,28 Beszterec 21,6% 62,3% 16,0% 74,29 Buj 16,4% 64,3% 19,3% 117,47 Demecser 19,8% 65,6% 14,6% 73,54 Gávavencsell ő 17,2% 60,1% 22,7% 131,64 Gégény 20,0% 64,6% 15,5% 77,46 Ibrány 20,4% 63,3% 16,2% 79,45 Kék 19,9% 63,4% 16,7% 84,03 Kemecse 19,8% 64,3% 15,9% 80,14 Nagyhalász 17,9% 65,5% 16,6% 92,96 Nyírbogdány 18,8% 63,3% 17,9% 95,04 Paszab 24,1% 61,1% 14,8% 61,61 Székely 20,1% 64,1% 15,7% 78,08 Tiszabercel 20,6% 59,4% 20,0% 97,07 Tiszarád 27,6% 58,1% 14,3% 51,79 Tiszatelek 18,4% 63,4% 18,2% 98,97 Vasmegyer 21,0% 63,9% 15,1% 72,14 Ibrány-Nagyhalászi kistérség 19,4% 63,4% 17,2% 88,58 Összesen Szabolcs-Szatmár-Bereg 18,0% 64,7% 17,3% 95,95 megye Összesen Forrás: KSH T-Star adatbázis, alapján saját számítás

2.2. Vándorlás, természetes szaporodás Magyarországon sajnos nem természetes szaporodásról, hanem természetes fogyásról beszélhetünk, azaz a halálozások száma meghaladja a születések számát. Ez igaz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére is, és méginkább igaz az Ibrány-Nagyhalászi kistérségre. A fogyás mértéke 1000 lakosra vetítve 1,8‰ kistérségi szinten 2007-ben, szemben a megyei 1,4‰-es értékkel. A népesség természetes szaporodása a kistérségen belül csupán néhány településre jellemz ő 2007-ben: Kemecse (2,0‰), Paszab (3,8‰), Székely (3,7‰), Vasmegyer (1,8‰). Beszterecen és Tiszarádon stagnál a népesség. Arányaiban a legnagyobb természetes fogyás (10‰-nél magasabb): Balsa esetében. A népesség számának alakulását a születések és a halálozások száma mellett még a belföldi vándorlás szabja meg, ami jelent ősen árnyalhatja az el őbbi képet. A természetes fogyást felmutató települések nagyon gyakran a vándorlás célterületei (pl. öreged ő népesség ű városias területek), így ellensúlyozzák a természetes népességfogyást, míg a magasabb természetes szaporodással bíró térségekre nagyon gyakran a fiatal népesség kiáramlása jellemz ő. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az utóbbi kategóriába tartozik, 2007-ben az elvándorlás 4,9‰ volt. A kistérség ebben a tekintetben is rosszabb mutatóval rendelkezik, az elvándorlás mértéke 5,3‰, amely 2000-2007 évek átlagát tekintve emelkedést jelez. Pozitív vándorlási különbözettel rendelkezik Balsa, Buj, Ibrány, Tiszarád, Tiszatelek és Vasmegyer, míg jelent ős, 10‰-nél magasabb az elvándorlás Gávavencsell ő, Kék, Kemecse, Nagyhalász, Paszab és Tiszabercel települések esetében.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 25 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

3. táblázat: Népmozgalom, 2007

Termé- Termé- Élve- Állandó Állandó Vándor- Halálo- szetes szetes Vándor- születé- odaván- elván- lási zások szapo- szapo- lási sek dorlások dorlások különbö- száma rodás / rodás / különbö- száma száma száma zet (f ő) fogyás fogyás zet ( ‰) (f ő) (eset) (eset) (eset) (f ő) (‰) Balsa 7 16 -9 -10,5 29 24 5 5,8 Beszterec 17 17 0 0,0 23 27 -4 -3,7 Buj 23 38 -15 -6,3 76 75 1 0,4 Demecser 43 46 -3 -0,7 82 119 -37 -8,3 Gávavencsell ő 36 59 -23 -6,2 83 144 -61 -16,5 Gégény 19 34 -15 -7,4 39 40 -1 -0,5 Ibrány 80 85 -5 -0,7 178 155 23 3,3 Kék 18 33 -15 -7,5 33 84 -51 -25,6 Kemecse 71 61 10 2,0 100 151 -51 -10,4 Nagyhalász 68 70 -2 -0,3 110 180 -70 -12,1 Nyírbogdány 42 46 -4 -1,3 70 80 -10 -3,3 Paszab 16 11 5 3,8 26 41 -15 -11,3 Székely 12 8 4 3,7 26 33 -7 -6,6 Tiszabercel 27 32 -5 -2,5 40 60 -20 -10,1 Tiszarád 11 11 0 0,0 61 51 10 16,6 Tiszatelek 17 24 -7 -4,6 46 35 11 7,2 Vasmegyer 28 25 3 1,8 96 60 36 21,1 Ibrány-Nagyhalá-szi 535 616 -81 -1,8 1 118 1 359 -241 -5,3 kistérség Összesen Szabolcs-Szatmár- 6 246 7 028 -782 -1,4 13 164 15 937 -2 773 -4,9 Bereg megye Összesen Forrás: KSH T-Star adatbázis, alapján saját számítás

2.3. Etnikai összetétel A Sz.-Sz.-B. Megyei Fejlesztési Ügynökség Kht. által 2004. évben végzett önkormányzati kérd őíves felmérés szerint a kistérségben 14,1% a romák becsült aránya, ami közelíti a megyei átlagot (14,8%). A térségben a legnagyobb arányban Tiszarád (35%), Paszab (33%) és Székely (24%) településeken élnek, míg egyáltalán nincs roma lakos Tiszateleken.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 26 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

3. ábra: A roma lakosság becsült százalékos aránya a kistérségben, 2004

40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 ő Buj Kék Balsa Ibrány Paszab Gégény Székely Megyei Tiszarád összesen összesen Kemecse Kistérség Beszterec Demecser Tiszatelek Vasmegyer Tiszabercel Nagyhalász Nyírbogdány Gávavencsell

Forrás: Sz.-Sz.-B. Megyei Fejlesztési Ügynökség Kht. kérd őíves felmérése, 2004

3. MUNKAER ŐPIAC

3.1. Aktivitás, foglalkoztatottak Egy térség gazdasági helyzetét alapvet ően meghatározza a foglalkoztatottság mértéke, az aktív népesség száma, összetétele. Ezen mutatók nem csak a jelen állapotról adnak tájékoztatást, hanem – mivel bizonyos elemek csak lassan változnak, illetve változtathatók meg – a térség jöv őbeli fejl ődési pályájára is hatással vannak. Fenntartható gazdasági növekedés nem lehetséges megfelel ő számú és képzettség ű munkavállaló nélkül. A népesség gazdasági aktivitását a foglalkoztatottak, valamint a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes arányával lehet mérni. Utóbbi csoport a gazdaságilag aktív népesség, azaz akik munkaer ő-kínálatukkal megjelennek a munkaer őpiacon. A népesség gazdasági aktivitás szerinti vizsgálata során a foglalkoztatottak on és a munkanélküliek en túl a statisztikai adatgy űjtés módszertana további két kategóriát definiál. Inaktív keres őknek min ősülnek a nyugdíjból, GYES-ből, GYED-ből, a vagyonuk kamataiból, vagy pl. az ingatlanjuk bérbeadásból él ők. Ide tartoznak azok a munkanélküli-ellátásban részesül ők is, akik nem keresnek munkát. Az eltartottak csoportját a tanulók, az egyetemi hallgatók, a háztartásbeliek alkotják A gazdaságilag aktív népesség (ami a foglalkoztatottak és a munkanélküliek összege) és a foglalkoztatottak számát a KSH munkaer ő felmérése a 15-64 éves korú népességhez viszonyítja. Az így kapott két mutató az aktivitási ráta és a foglalkoztatottsági ráta . Az alábbi táblázat alapján lehet őség van a megye kistérségei közötti összehasonlításra. Látható, hogy a megye kistérségei között az Ibrány-Nagyhalászi kistérség a foglalkoztatottsági ráta tekintetében a hatodik legmagasabb értékkel bír, míg az aktivitási rátát alapján a 9. helyen áll a Baktalórántházai, Nagykállói és Nyírbátori térséget megel őzve.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 27 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

4. táblázat: A foglalkoztatottsági és az aktivitási ráta a megye kistérségeiben, 2008 Foglalkoztatottsági ráta Aktivitási ráta Baktalórántházai 35,5 46,7 Csengeri 43,3 56,7 Fehérgyarmati 41,6 54,0 Kisvárdai 47,7 56,7 Ibrány-Nagyhalászi 42,2 51,3 Mátészalkai 41,4 52,4 Nagykállói 40,9 48,7 Nyírbátori 39,4 49,4 Nyíregyházai 54,2 58,2 Tiszavasvári 48,6 55,9 Vásárosnaményi 40,6 52,7 Záhonyi 49,7 59,9 SZABOLCS -SZATMÁR -BEREG 46,6* 54,1* ÉSZAK -ALFÖLDI RÉGIÓ 50,2* 56,4* Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja, 2008. (* csak 2007-es adatok állnak rendelkezésre)

Az összehasonlításokból látszik, hogy mind a megyei, mind kistérségi értékek igen kedvez őtlennek tekinthet ők: Alacsony foglalkoztatottsági és aktivitási ráta jellemz ő szinte az egész megyére. (Az adatok „id őtállóságával” kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a foglalkoztatottsági ráta id őben nehezebben változik, mint az aktivitási ráta, hiszen a munkanélküliség csökkenése ott rögtön megjelenik.) A népesség gazdasági aktivitását nemek szerinti bontásban vizsgálva megállapítható, hogy nagy területi különbségek e tekintetben nincsenek a kistérségek között. 5. táblázat: A teljes népesség megoszlása gazdasági aktivitás és nemek szerint Szabolcs- Szatmár-Bereg megye kistérségeiben Férfiak Nők Foglalk. Mknélk. Inaktív k. Eltartott Foglalk. Mknélk. Inaktív k. Eltartott Baktalórántházai 25,5 10,0 31,4 33,1 17,4 4,5 44,1 34,0 Csengeri 24,3 11,7 36,0 28,0 18,7 4,6 46,9 29,7 Fehérgyarmati 25,1 11,0 34,4 29,5 19,8 4,6 45,9 29,7 Ibrány-Nagyhalászi 28,8 8,8 29,5 33,0 20,3 3,9 43,2 32,7 Kisvárdai 32,8 7,5 27,0 32,8 24,0 3,6 40,6 31,8 Mátészalkai 26,0 8,8 32,2 32,9 21,9 3,9 43,4 30,8 Nagykállói 29,0 8,9 29,4 32,7 19,6 4,4 41,7 34,3 Nyírbátori 24,1 10,2 31,7 33,9 20,1 4,2 43,4 32,3 Nyíregyházai 40,5 5,6 22,5 31,4 31,4 3,7 34,2 30,6 Tiszavasvári 30,9 8,6 28,3 32,2 22,5 4,1 42,5 30,9 Vásárosnaményi 24,9 11,0 34,3 29,9 19,1 5,3 45,7 29,9 SZABOLCS - 30,9 8,4 28,7 32,0 23,5 4,1 41,0 31,5 SZATMÁR -BEREG ÉSZAK -ALFÖLDI 34,4 7,7 27,4 30,6 26,0 4,0 39,6 30,3 RÉGIÓ MAGYARORSZÁG 41,3 5,3 25,5 28,0 31,6 3,0 38,7 26,7 Forrás: Népszámlálás, 2001, Területi adatok – Szabolcs-Szatmár-Bereg

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 28 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

Általános tendencia , hogy a férfiaknak a foglalkoztatás esetében 4-10%-kal, míg a munkanélküliség esetében 2-7%-kal magasabb a részesedési arányuk, mint a nőknek. A n ők aránya viszont az inaktív keres ők (GYES, GYED, illetve az id őskori n őtöbblet következtében a nyugdíjasok) körében lényegesen (11-14%-kal) magasabb, mint a férfiak ugyanezen részesedése. Az eltartottak körében nagyjából azonos a férfiak és a n ők aránya, hol az egyik, hol a másik nem aránya magasabb kistérségenként.

3.2. Munkanélküliség Az elmúlt években a mez őgazdasági vállalkozások számának csökkenésével, gyümölcstermelés kedvez őtlenebb körülményeinek hatására a foglalkoztatottak száma is csökkent, míg az épít őiparban növekedés volt tapasztalható. A települések nagy részén az önkormányzati intézmények és a kereskedelmi egységek a legjelent ősebb foglalkoztatók. A kistérségben a munkanélküliségi ráta kis mérték ű, 2003-ban történt csökkenést ől eltekintve minden évben fokozatosan növekedik, 2008-ban elérte a 17,81%-ot. Ezzel párhuzamosan azonban a foglalkoztatási ráta tekintetében csökken ő, míg az aktivitási ráta tekintetében növekv ő tendencia figyelhet ő meg. 6. táblázat: A népesség aktivitása, 2004-2008 Munkanélkü- Munkanélkü- Foglalkoztatot-tak Inaktívak Foglalkozta- Aktivitási liségi liek száma száma tási ráta ráta ráta száma 2004 9.39 % 1377 13287 14995 44.8% 49.4% 2005 10.23 % 1527 13395 14737 45.2% 50.3% 2006 13.31 % 2058 13399 14678 44.5% 51.3% 2007 15.24 % 2340 13016 14779 43.2% 51% 2008 17.81 % 2758 12730 14674 42.2% 51.3% Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja, 2008. A KSH adatai szerint 2007-ben a munkavállalási korú népesség 14,1%-a volt regisztrált álláskeres ő, a tartós munkanélküliek aránya 8,4%. Mindkét mutató meghaladja az egyébként is kedvez őtlen megyei átlagot, amely a térség foglakoztatási struktúrájának és munkaer ő- piacának kedvez őtlen helyzetét jelzi.

4. HELYI TÁRSADALOM

4.1. Életmin őség, jövedelmi viszonyok A kistérség népességének jövedelmi viszonyai lényegesen rosszabbak az országos átlagnál. Ennek f ő oka a népesség alacsonyabb gazdasági aktivitása. A régióban jóval kevesebb az a dinamikus hazai vállalkozás, amely magasabb jövedelmet tudna biztosítani több alkalmazottjának is, másrészt hiányoznak azok a multinacionális nagyvállalatok, amelyek a hazai átlagnál magasabb bérszínvonalukkal emelik a jövedelmi átlagot. A megyében els ősorban a megyeszékhely és környéke emelkedik ki relatíve magasabb jövedelmekkel. A leszakadás els ősorban a kisfalvakra, periférikus helyzet ű falvakra és a roma népesség által legnagyobb arányban lakott településekre jellemz ő. Az életmin őség egyik eleme a jövedelem, a kereseti lehet őségek, de ugyanilyen fontos tényez ők a települések társadalmi, szociális környezete, az elérhet ő egészségügyi, oktatási és kulturális szolgáltatások.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 29 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

A jövedelmekre, átlagkeresetre vonatkozó adatok települési szinten nem állnak rendelkezésre, így a megyei kitekintés után kistérségi összehasonlítás következik. A havi bruttó átlagkeresetek nagyságát tekintve a megyék rangsorában Szabolcs-Szatmár-Bereg az utolsó el őtti, 18. helyen áll , átlagosan 141.007 Ft a havi bruttó kereset a megyében. Ez a legmagasabb megyei értéknek (Fejér) 81%-a, és jócskán elmarad a Budapest nélkül számolt országos átlagtól is (annak 89%-a), míg a budapesti átlagkeresetek értékének mindössze 60%-a. Noha arányaiban nincsenek olyan nagy különbségek a megyék között, nem szabad elfelejteni, hogy a mutató csak az alkalmazásban állók jövedelmével számol , nem veszi figyelembe a munkanélkülieket vagy a rendszeres jövedelemmel nem rendelkez őket. Így a mutató csak az egyes térségek gazdasági szerkezetéből, illetve a földrajzi fekvésb ől adódó, fizetésekben meglév ő egyenl őtlenségeket mutatja. 4. ábra: Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete, és az egy f őre jutó személyi jövedelemadó-alapot képez ő jövedelem nagysága (Ft.), 2007

250 000

200 000

150 000 Ft 100 000

50 000

0

úl túl g g ld n nt n á re ö föld szág á sz e r B ese ro unántúl - a D Dun ár t- l-Duná Dél-Al p- gyaror tm Össz ga Dé a Észak-Alf M Közé k- -Sza ép-Magy Nyu s z lc o Kö Észa Szab

Havi bruttó átlagkereset, 2007 2007 Havi szja alapot képez ő jövedelem, Ft/adófizet ő

Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv, 2007.

Egy térség valós jövedelmi helyzetét jobban jelzi az egy f őre jutó személyi jövedelemadó- alapot képez ő jövedelem nagysága. A fenti ábrán látható, hogy itt valóban sokkal inkább kirajzolódnak a valós jövedelmi különbségek: Szabolcs-Szatmár-Bereg itt a 17. helyet foglalja el a megyék között , ráadásul nem sokkal előzve csak meg az utolsó el őtti és utolsó helyen álló Bács-Kiskun és Békés megyéket. Az el őbbi mutató alkalmas a megyén belüli, kistérségi szint ű vizsgálatra is. Az alábbi ábrából leolvasható, hogy a megyén belül az Ibrány-Nagyhalászi kistérség a nyolcadik helyen van, a Nyíregyházai, a Záhonyi, Kisvárdai, a Tiszavasvári, Mátészalkai,Nyírbátori és a Vásárosnaményi kistérségek után, a sort a Csengeri és a Baktalórántházai kistérség zárja. A térség gyenge jövedelmi helyzetét jelzi, hogy az Ibrány-Nagyhalászi kistérség értéke (105 eFt/hó/adófizet ő) elmarad mind a megyei, mind az országos átlagtól.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 30 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

Még rosszabb a kép, ha az adófizet ők havi SZJA alapot képez ő jövedelmét a térség állandó lakosainak számához viszonyítjuk. Láthatóvá válik hogy ha csupán a munkabér jelenten bevételi forrást, akkor a térség lakossága mélyen a létminimum alatti egy f őre es ő bevételb ől lenne kénytelen megélni. Természetesen ez az összehasonlítás ily módon figyelmen kívül hagyja a nyugdíjakat és egyéb bevételi forrásokat, ezért csak jelzés érték ű lehet. Érdemes azonban megfigyelni, hogy a legfejlettebb Nyíregyházai kistérséghez viszonyítva az Ibrány- Nagyhalászi kistérségben keletkez ő egy adózóra jutó jövedelem 74,4%-ot tesz ki, míg egy állandó lakosra jutó jövedelem tekintetében mindössze 56,25%-ot ér el. A térség leszakadása a falvakra, és a roma népesség által legnagyobb arányban lakott településekre méginkább jellemz ő. 5. ábra: Az egy f őre jutó SZJA alapot képez ő jövedelem megoszlása kistérségi szinten, 2007

160

140 141 135 120 121 118 115 113 113 105 100 99 99 103 103

80 eFt/hó 60 64 47 46 40 39 42 33 33 34 36 37 37 37 20

0

i i i z ai yi ai er da n z g r lkai állói áz rmati a ho thá en alás ményi á s yh gyk gyh avasvári a Z rán C Kisvá Nyírbátori e ló Na isz a Nag Mátész Nyír T Fehérgya y– Bakt án Vásárosn Ibr

Személyi jövedelemadó alapját képez ő jövedelem a lakónépességre, 1000 Ft/f ő/hó Személyi jövedelemadó alapját képez ő jövedelem, 1000 Ft/adófizet ő/hó

Forrás: Területi statisztikai évkönyv, 2007, KSH alapján saját szerkesztés

Az Ibrány-Nagyhalászi kistérség társadalmának életmin őségét alapvet ően befolyásolja, hogy a lakosság közül hány f ő rendelkezik legális jövedelemmel, illetve milyen volumen ű jövedelemmel rendelkeznek az adózók. A kistérségben jóval kevesebb a legális jövedelemmel rendelkez ők száma, mint a régióban, vagy országosan. Az alacsony számú adózó jövedelme nagysága tekintetében is elmarad ezekt ől az értékekt ől. Mindez az jelenti, hogy a lakosságszámhoz mérten a kistérség jóval kevesebb jövedelemmel rendelkezik mint az országos átlag. Az alacsony jövedelem, alacsonyabb életszínvonal miatt a szociális gondoskodásra mind a regionális, mind az országos átlagnál nagyobb az igény. Míg 2001, 2006 között regionálisan és országosan is hozzávet őlegesen 2/3-ával emelkedett a rendszeres szociális segélyben részesül ők száma, addig a kistérségben átlagosan több mint kétszeresére emelkedett.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 31 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

7. táblázat: Jövedelmi viszonyok, 2007 egy adófizet őre jutó SZJA- rendszeres szgk. alapot képez ő jövedelem szociális száma 2007 (Ft) segélyben ezer részesül ők lakosra évi átlagos száma ezer lakosra Ibrány-Nagyhalászi kistérség 1 264 923 52 211 ÉA régió 1 501 388 37 252 Magyarország 1 757 931 19 300

A kistérségen belüli jövedelmi viszonyok megítéléséhez olyan mutatókat is fel lehet és kell használni, melyek nem ennyire egyértelm űek, forintban nem számszer űsíthet ők. Az életmin őséget, illetve annak anyagi tényez őit áttételesen jelzi a lakosság tulajdonában lév ő nagy érték ű, tartós fogyasztási cikkek mennyisége, értéke is. Ezek közül leginkább az 1000 f őre vetített személygépkocsi-állomány a lakosság életmin őségének f ő indikátora. Ez a mutató szintén alátámasztja a kistérség elmaradottságát. 2007-ben az ezer lakosra jutó gépkocsi állomány 211 volt a kistérségben, ami jelent ősen elmarad mind a megyei (252), mind pedig az országos (300) értékt ől. Mindazonáltal azt is meg kell jegyezni, hogy kizárólag ez alapján megítélni a jövedelmi helyzet változását igen csalóka, hiszen számos egyéb tényez ő (az autóipar prosperitása, kedvezményes hitelek lehet ősége) is befolyásolja a mutató változásait.

4.2. Szociális támogatások Az önkormányzatok által adható támogatások a hátrányos helyzetben lév ő emberek számára kiemelten fontosak, hiszen sok esetben ez az egyetlen bevételi forrásuk. A településen lév ő, támogatásban részesül ő népcsoport aránya, illetve az, hogy egy önkormányzat milyen összeget költ ilyen célokra, jól jelzi egyrészt a település lakóinak átlagos jövedelmi helyzetét, másrészt pedig a település költségvetésének korlátait is. A rendszeres szociális segélyben részesítettek körébe tartozókra a tartós munkanélküliség jellemz ő. Arányuk a kistérségen belül Paszab (131‰), Nagyhalász (74‰), és Tiszarád (68‰) esetében a legmagasabb, jelent ősen meghaladják 52,47‰-es kistérségi átlagot. Az alábbi ábrából egyértelm űen látható, hogy a térség foglalkoztatási problémákkal szembesül , az aktív korú lakosság jelent ős hányada nem képes munkát találni. 6. ábra: Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma 1000 lakosra

140 120 100 80 60 /1000 /1000 lakos ő

f 40 20 0 ő Buj Kék Balsa Ibrány Paszab Gégény Székely Tiszarád Kemecse Ibrány- Tiszatelek Demecser Beszterec Tiszabercel Vasmegyer Nagyhalász Nagyhalászi Nyírbogdány Gávavencsell

Forrás: T-STAR adatbázis, 2007. alapján saját számítások

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 32 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

Az önkormányzat által nyújtott, rászorultságtól függ ő egyéb (pénzbeni és természetbeni) támogatási esetek száma szintén a településen lakók jövedelmi helyzetér ől ad képet. Olyan elemek, támogatások tartoznak ide, mint például rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, temetési segély, lakbértámogatás (pénzbeliek), méltányossági közgyógyellátás, tankönyvsegély (természetbeni). Az önkormányzatok egészségügyi és szociális célú kiadásainak számottev ő részét elviszi a szociális támogatásban részesül ők számára folyósított segélyek, ily módon a legtöbb esetben nincs lehet őségük az intézményhálózat és az ellátás színvonalának fejlesztésére.

4.3. Szociális és egészségügyi infrastruktúra

4.3.1. Szociális infrastruktúra Magyarországon a lakosság egészségi, és szociális helyzete Szabolcs – Szatmár - Bereg Megyében rendelkezik a legkedvez őtlenebb mutatókkal . A Kistérség szociális intézményi hálózata nem minden esetben van felkészülve a többszörösen hátrányos helyzet ű, egyre romló egészségi állapotú, elöreged ő lakosság ellátására. Kiépítettsége esetenként elmarad az elvártaktól. A szociális ellátást dönt ően az önkormányzatok végzik, akik mellett az egyházakra és egyéb karitatív, non-profit szervezetekre is számíthat a lakosság, szerepük azonban jelenleg még mérsékelt. A gazdaság gyengébb teljesítménye miatt a jövedelmek szerényebbek, mely a nagyfokú eltartási kötelezettség mellett igen kedvez őtlen körülményeket eredményez. A gyermekvédelmi alapellátási formák közül a gyermekjóléti szolgáltatás valamennyi településen biztosított. A gyermekjóléti feladatokat a kistérséghez tartozó települések közül jelenleg Balsa, Beszterec, Buj, Gégény, Kék, Paszab, Tiszabercel, Tiszarád, Tiszatelek Község, Gávavencsell ő Nagyközség, Ibrány, Demecser, Kemecse, Nagyhalász Város, intézményi társulásos formában látja el. A családsegít ő, családvédelmi feladatok ellátása a kistérséghez tartozó települések közül jelenleg Ibrány, Paszab, Tiszabercel, Buj, Gávavencsell ő, Balsa, Beszterec, Demecser, Gégény, Kék, Kemecse, Nagyhalász, Tiszarád, Tiszatelek településeken intézményi társulásos formában m űködik. Az id ős korúak szociális intézményekben történ ő ellátása a kistérségen belül jelenleg elfogadható módon biztosított. Ez alól kivételt képez a bentlakásos otthoni ellátási forma, az itt jelentkez ő igények kielégítésére jelenleg több településen folynak beruházások, beruházási el őkészületek. Nagyhalászban jelenleg épül egy 50 fér őhelyes id ősek otthona– és tervezés illetve el őkészítés alatt áll Gávavencsell őn egy 150 fér őhelyes otthon kialakítása. Hosszútávon hasonló intézmények építését tervezi Buj, Demecser, Gégény település is. A Kemecse, Szent I. u. 37. sz. alatti Szociális Otthont, jelenlegi maximális kihasználtsága, valamint a hatályos jogszabályoknak való megfelelése miatt az Önkormányzat 50 fér őhelyesre kívánja b ővíteni, mely beruházáshoz joger ős és végrehajtó építési engedéllyel rendelkezik. A szociális alapellátás esetén feltárt hiányosságok közt szerepel az intézmények felszereltségének gyengesége, eszköz- és járm űállomány elavultsága, egyes helyeken maguknak az intézményeknek kisebb-nagyobb, a m űködést veszélyeztet ő hiányosságai vannak. Ezek közül a legkritikusabb a helyzet Bujon, Vasmegyeren, Nyírbogdányban és Balsán.

4.3.2. Az egészségügy intézményei A kistérség 17 településén az egészségügyi alapellátási feladatok a következ őképpen valósulnak meg:

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 33 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

- Mindegyik település tekintetében megoldott a háziorvosi ellátás. Egyes kistelepüléseken más településekkel együttesen közös praxisjoggal rendelkez ő háziorvos által biztosított az egészségügyi alapellátás. Önálló praxisjoggal rendelkez ő házi gyermekorvos azonban csak 5 településen (Demecser, Ibrány, Kemecse, Nagyhalász és Nyírbogdány) dolgozik, 12 településen pedig nincs önálló gyermekorvosi körzet. - Fogászati rendel ő 9 településen (Buj, Demecser, Gávavencsell ő, Ibrány, Kék, Kemecse, Nagyhalász, Nyírbogdány és Tiszabercel) m űködik, amelyeknek ellátási körzete az egész kistérség területére kiterjed. - Az orvosi ügyeleti ellátás a kistérség egész területét lefed ő, 4 mikrotársulás által működtetett központi orvosi ügyelet formájában biztosított. A kistérségen belül működtetett központi orvosi ügyletei rendszer kialakítását nagymértékben segítette a Közép-Szabolcsi Többcélú Kistérségi Társulás által megpályázott a kistérségi társulások létrejöttét el ősegít ő 2004. évi Ösztönz ő támogatás elnyerése, amely az ügyleti ellátáshoz szükséges járm ű, valamint a feladatellátáshoz indokolt gép- és eszközbeszerzésre irányult. - Az iskola-egészségügyi ellátás Tiszabercel kivételével minden településen megoldott, foglalkozás-egészségügyi ellátás 9 településen (Beszterec, Buj, Gávavencsell ő, Gégény, Ibrány, Kemecse, Nagyhalász, Székely és Vasmegyer) működik. - Véd őnői feladatellátás minden településre kiterjed és megoldott, gyógyszertár pedig Tiszarád kivételével mindenütt üzemel. - A fekv őbeteg ellátást a megyeszékhelyen m űköd ő Jósa András Kórház keretein belül m űködik. - Az egészségügyi struktúraváltáshoz igazodó járóbeteg szakellátás biztosítása jelenleg a kistérség keretein belül hiányként jelentkezik. Az térségen belül OEP- finanszírozott járóbeteg szakellátás nem m űködik. Egyes szakellátási formákat jelent ős önkormányzati saját er ő felhasználásával biztosítják az egyes önkormányzatok (labor-fizikoterápia, n őgyógyászat stb.). Jelenleg a szintén a megyeszékhelyen található Jósa András keretein belül m űköd ő járóbeteg szakellátó nyújt ellátást kistérség településeinek. - Kemecse Városban járóbeteg szakellátást biztosít az önkormányzat a Szabolcs – Szatmár – Bereg megyei Jósa András Kórházzal együttesen a kistérség több településén él ő lakosság részére, így az Egészségügyi Központban nőgyógyászati szakellátás és terhesgondozás m űködik. - Betegszállítást és mentést az Ibrányban és Kemecsén m űköd ő ment őállomás nyújtja a kistérség lakosai számára. A sürg ősségi betegszállítás feltételei azonban hiányoznak a kistérségen belül. Az e területen feltárt hiányosságok közt szerepel az intézmények felszereltségének gyengesége, az eszköz - és járm űállomány elavultsága. Az egészségügyi alapellátásoknak helyt adó épületek elavultak, esetükben a m űködést veszélyeztet ő hiányosságok mutatkoznak. Az eredményesebb munkavégzéshez szükséges átalakítások, felújítások, a már meglév ő intézmények rekonstrukciója által kínálnak megoldást. Ezek a problémák jellemz őek Buj, Nyírbogdány, Tiszabercel, Székely, Tiszatelek, Paszab és Beszterec Községekre.

4.4. Civil szervezetek A civil szervezetek fontos szerepet töltenek be egy fejlett társadalom életében, olyan

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 34 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat feladatokat vállalnak fel, melyekre az őket életre hívó közösségekben szükség van, s melyeket sem állami, sem önkormányzati szerepl ők, sem gazdasági szervezetek nem képesek vagy nem szándékoznak ellátni. A civil aktivitás (a civil szervezetek száma, és els ősorban az általuk megvalósított projektek száma, hordereje, érintettjei) magas szintje arra utal, hogy az adott terület lakossága aktívan befolyásolni kívánja saját életkörülményeinek alakulását, közvetlen környezetének fejl ődését. A kistérségben m űköd ő civil szervezetek közül csak néhány folytat jelentős munkát, jellemz ően alacsony az önszervez ődés mértéke. A legtöbb településen csak a legalapvet őbb területekre korlátozódik a civil aktivitás. A legjellemz őbb civil szervezetek a nyugdíjas klubok, és az ifjúsági klubok, melyek szinte valamennyi településen m űködnek. Több településen működik alapítvány az általános iskola diákjainak támogatására, valamint teleház önállóan vagy valamelyik önkormányzati intézmény keretei között. A szabadid ő kulturált eltöltését horgász- és sportegyesületek segítik, kiemelked ő szervez őer őt jelentenek a polgár őrségek, amelyek a közbiztonság javításában, meg őrzésében játszanak fontos szerepet.

5. OKTATÁS , KÉPZÉS

5.1. Népesség iskolai végzettsége A kistérségben a 7 éves és id ősebb népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettsége elmarad az országos viszonylatban is gyenge megyei átlagtól. A 8 általánost nem végzettek aránya (30,8%) több mint 4 százalékponttal magasabb a megyeinél (26,4%). A középiskolai végzettséggel rendelkez ők aránya 12% a megyei 17%-kal szemben. A megyei aránynak közel fele csak a diplomával rendelkez ők aránya a térségben.

8. táblázat: 7 éves és id ősebb népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, 2001 Az Az általá- 8. általá- Középis- Főis- Közép- 8. általános- nos általános- nos Főisko- kolai kola, iskolai nál iskola 8. nál iskola la, érett- egye- érett- Település alacsonyabb évfo- alacso- 8. egyetem ségi tem ségi lyama nyabb évfo- lyama

fő megoszlás, % Balsa 279 452 86 46 32,3 52,4 10,0 5,3 Beszterec 371 584 42 7 37,0 58,2 4,2 0,7 Buj 742 1 187 275 66 32,7 52,3 12,1 2,9 Demecser 1 089 2 169 592 154 27,2 54,2 14,8 3,8 Gávavencsell ő 1 162 1 761 513 162 32,3 48,9 14,3 4,5 Gégény 495 1 060 224 37 27,3 58,4 12,3 2,0 Ibrány 1 814 3 225 798 226 29,9 53,2 13,2 3,7 Kemecse 1 302 2 387 573 174 29,4 53,8 12,9 3,9 Kék 619 987 143 34 34,7 55,4 8,0 1,9 Nagyhalász 1 643 2 854 676 159 30,8 53,5 12,7 3,0 Nyírbogdány 756 1 461 388 85 28,1 54,3 14,4 3,2

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 35 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

Paszab 436 583 81 16 39,1 52,2 7,3 1,4 Székely 332 516 109 20 34,0 52,8 11,2 2,0 Tiszabercel 621 1 004 216 77 32,4 52,3 11,3 4,0 Tiszarád 168 252 32 6 36,7 55,0 7,0 1,3 Tiszatelek 435 767 144 31 31,6 55,7 10,5 2,3 Vasmegyer 408 909 106 27 28,1 62,7 7,3 1,9 Kistérség összesen 12 672 22 158 4 998 1 327 30,8 53,8 12,1 3,2 Megye összesen 140 075 266 378 9 050 33 346 26,4 50,3 17,0 6,3

Forrás: KSH, Népszámlálás 2001 (Területi adatok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)

A népesség legmagasabb iskolai végzettségét vizsgálva megállapítható, hogy Paszab és Tiszarád településeken magasabb az általános iskola els ő osztályát sem végzettek aránya a 10 éves és id ősebb népességen belül (2,4 és 1,9%). Az általános iskolát végzettek aránya a 15 évnél id ősebb népességen belül Gégény községben meghaladja a megyei átlagot, szintén magas ez az arány Demecser, Nyírbogdány és Vasmegyer településeken. Legalacsonyabb arányú Balsán és Kéken, ahol a megyei arány 90 százalékát érik el. A 18 éves és id ősebb népességb ől az érettségivel rendelkez ők aránya a kistérségben közel 10 százalékponttal marad el a megyei aránytól. Legmagasabb az érettségizettek aránya Demecserben és Gávavencsell őn, legalacsonyabb Beszterecen. A diplomával rendelkez ők aránya a térségben csupán fele a megyei átlagnak, legtöbb Balsán és Gávavencsell őn, legkevesebb Beszterecen és Tiszarádon, ahol még a két százalékot sem éri el. 9. táblázat: A népesség legmagasabb iskolai végzettsége a megfelel ő korúak százalékában, 2001 Település Az általános Legalább az Legalább Egyetemi, iskola els ő általános középiskolai főiskolai évfolyamát iskola 8. érettségivel oklevéllel sem végezte el évfolyamát rendelkezik rendelkezik (10–X éves) elvégezte (15– (18–X éves) (25–X éves) X éves)

Balsa 0,2 74,3 17,2 6,2 Beszterec 0,2 75,1 6,2 0,9 Buj 2,0 76,4 18,0 3,7 Demecser 1,1 83,7 22,8 5,1 Gávavencsell ő 0,7 76,1 22,0 5,7 Gégény 1,5 85,4 18,1 2,9 Ibrány 1,1 80,6 20,5 5,0 Kemecse 1,0 82,0 20,9 5,3 Kék 1,8 75,0 12,1 2,6 Nagyhalász 1,3 79,5 19,3 3,9

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 36 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

Nyírbogdány 1,0 82,4 21,5 4,2 Paszab 2,4 71,3 10,9 2,0 Székely 1,7 75,9 16,2 2,8 Tiszabercel 1,2 75,3 19,2 5,3 Tiszarád 1,9 75,5 10,5 1,9 Tiszatelek 0,9 77,7 15,2 3,0 Vasmegyer 1,2 83,7 11,4 2,3 Kistérség összesen 1,18 79,4 18,8 4,3 Megye összesen 1,2 83,8 28,3 8,3

Forrás: KSH, Népszámlálás 2001

5.2. Oktatási intézmények, szakok Az Ibrány-Nagyhalászi Kistérség az oktatási-nevelési intézmények számát tekintve jól ellátott, ez alól kivételt képeznek a bölcs ődék, melyek jelenleg csak a kistérség 3 településén (Buj, Ibrány és Kemecse) m űködnek, részben önkormányzati fenntartású intézményként, részben pedig feladatellátási megállapodás keretein belül egyéb szervezetek bevonásával. Kihasználtságuk 100%-os. Annak következtében, hogy a bölcs ődei ellátás nem tartozik az önkormányzati alapfeladatok közé, az intézményhálózat b ővítése a helyi igényekhez igazodva magánt őke bevonásával lehetséges. Mind a 17 település rendelkezik alapfokú oktatási intézménnyel. Az intézmények között, azonban az infrastruktúra tekintetében jelent ős színvonalbeli különbségek tapasztalhatóak. Fokozottan igaz ez a kistelepülések intézményeire. Egyes településeken az utóbbi években történt intézményfejlesztésre irányuló beruházások elvégzése mellett számos településen szükség van az elvárt európai uniós feltételeknek megfelel ően intézmények átfogó felújítására, akadálymentesítésére, valamint ezek eszközállományának cseréjére, modernizációjára.

5.2.1. Óvodák Az elmúlt évek mutatószámait figyelembe véve a Kistérségben m űköd ő óvodákban a gyermeklétszámra a stagnálás jellemz ő. Az óvodák nagyrésze ennek ellenére 100%-os vagy efölötti kihasználtsággal m űködik. Mind szakmapolitikai, mind pedig lakossági és kistérségi érdek, hogy az óvodai ellátás az adott településen biztosított legyen. A közoktatás terén az óvodák esetében a több évre prognosztizált létszám és kihasználtsági adatok minden település tekintetében lehet ővé teszi az önálló intézmény fenntartását és m űködtetését. Az óvoda épülete több településen más célra épült. Kés őbb átalakított, leromlott állapotú épületekben m űködnek jelenleg az intézmények. Ezen belül komoly problémának tekinthet ő a biztonságos, az európai uniós követelményeknek, és az építészeti kialakításra vonatkozó el őírásoknak megfelel ő óvodai környezet megteremtése és ezzel együtt az épületek akadálymentesítése, amely jelenleg szinte egy településen sem biztosított. A fentiekkel kapcsolatos problémák leginkább az alábbi településekre jellemz őek: - A Nagyhalászban m űköd ő 2 óvoda közül a Vasvári Pál 2. szám alatti óvodaépület; a Nyírbogdányban található, a 60-as években épült gyártelepi óvoda; a tiszarádi, a tiszatelki, a paszabi, a tiszaberceli óvoda; valamint a Gávavencsell őn m űköd ő mindkét óvodaépület leromlott állapotú, teljes egészében felújításra szorulnak. - Az intézmények felújítását, és ezzel együtt b ővítését indokolja az épületek állapotán túl, kihasználtságuk alakulása is. Ez igaz az Ibrányban m űköd ő 2. számú óvoda -ahol 4

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 37 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

csoport kerül elhelyezésre-, a Demecserben m űköd ő óvoda esetében. - A jelenlegi balsai óvodaépület gazdaságosan nem újítható fel, ezen probléma az intézményi társulás miatt felszabaduló általános iskola épületének felújításával, az óvodát is magába foglaló, többfunkciós intézmény kialakításával jelentheti a megoldást. - Kéken a jelenleg meglév ő intézmény továbbfejlesztése jelentheti a fent említett követelményeknek történ ő megfelelés megoldását. - Kemecse Város Önkormányzata évek óta súlyos problémákkal küzd a részben önálló intézményként funkcionáló Napköziotthonos Óvoda m űködtetésében, fenntartásában. Jelenleg a Napköziotthonos Óvoda – mely a kistérség legnagyobb kihasználtsággal működ ő Óvodája- két épületben m űködik, melyek korábban családi házként, pártházként funkcionáltak, az épületek több, mint 70 éve épültek. Ebb ől kifolyólag a hatályos jogszabályokban megfogalmazott feltételeknek nem felelnek meg, az épületek felújítása gazdaságtalan, b ővítésükre nincs lehet őség. A felsorolt okok miatt szükségszer ű – a 2004. június 30-ig iskolaként funkcionáló – Kossuth utcai épületünk átalakításával és bővítésével megoldani az óvodai fér őhelyek b ővítését és a jogszabályi el őírásoknak megfelel ő tárgyi feltételek biztosítását. A Város a beruházáshoz joger ős és végrehajtható építési engedéllyel rendelkezik. 7. ábra: Óvodai kihasználtság, 2004-2006

Óvodai kihasználtság 2004-2006

160 140 120 2004 100 2005

% 80 60 2006 40 20 0

l

j

c r e z r

ő y a y y y d k b k

e

l l

s s e e s e u

e é á l a n n n

c

l

e

s c l r á

y

e r é z

B á á r l

a e c e e k K

s s g

a g r e t t

a d e

é

c e B

a

z é

z m a b b

g z h

s

n s

I z m e P

a i o y m

S G

e e s

e

z s

i g b

K T

v

s

B a

r D a i

T a

í

V

v T N y

á

N

G Forrás: KÖZÉP- SZABOLCSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERVE 2008-2013 ÉVRE

5.2.2. Általános iskolák A Közép- Szabolcsi Többcélú Kistérségi Társulás területén az elmúlt évek során két intézményfenntartó társulás jött létre. A Nagyhalász-Tiszarádi intézményfenntartó társulás tekintetében a társulás az egész általános iskolai oktatásra kiterjed. A Tiszarádon található iskolában 1-4 évfolyamosok oktatása folyik, és az iskola, mint községi tagintézmény működik. A Gávavencsell ő-Balsa intézményfenntartó Társulás szakmai –módszertani központját a gávavencsell ői általános iskola képezi. A 2007/2008-as tanévt ől kezdve a balsai 1-4 évfolyammal m űköd ő iskola szintén községi tagintézményként funkcionál. Ha a Kistérség településeinek iskoláit a kihasználtság oldaláról vizsgáljuk meg – figyelembe véve a demográfiai adatokat is – megállapíthatjuk, hogy az elkövetkezend ő években kétirányú m űködési megoldás várható. A kistelepülések (Tiszarád, Balsa, Székely) esetében

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 38 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat vagy a már létrejött intézményfenntartó társulásokhoz való csatlakozás, vagy új intézményfenntartó társulások létrehozása jelenthet kiutat. Ezen társulások esetén a befogadó településeken meg kell teremteni a magas színvonalú feladatellátás feltételeit, valamint a községi tagintézmények m űköd őképes infrastruktúráját. A másik irány a megfelel ő kihasználtsággal m űköd ő iskolák korszer űsítése, felújítása, akadálymentesítése, melynek eredményeként hosszútávon biztosítható válna a feladatellátás min ősége. Az Ibrány- Nagyhalászi Kistérség alapfokú oktatási célú épületállományának zöme rossz műszaki állapotú. Az épületek közel 50 %-a teljes vagy részleges felújításra, fejlesztésre szorul. Különösen igaz ez a Beszterecen m űköd ő, a 60-as években épült intézményre; és a buji általános iskola 70-es években épült szárnyára; valamint a tiszaberceli, és gégényi iskola- az elmúlt század közepén épült - régi épületrészeire. A Kék Községben m űköd ő általános iskola kett ős gonddal küzd. Egyrészt a helyhiány, másrészt az épület tet őszerkezetének elavultsága miatti folyamatos beázási problémák teszik indokolttá az épület felújításának, korszer űsítésének szükségességét. A Demecseri Oktatási Centrum épületrészei több szakaszban épültek. Mostanra a 60-as években épült rész felújítása halaszthatatlanná vált. Ibrányban a bázisintézményi státusszal rendelkez ő általános iskola tekintetében a szakmai ellátás komplexitása és magas színvonala következtében a folyamatosan növekv ő gyermeklétszám miatt szükségessé válik az iskolai tantermek számának növelése, az 1980- as években épült Ady utcai épületszárny teljes rekonstrukciója, és az egyik – az 1920-as években épült – szárnyának lebontása. A közoktatási intézmények szerves részeként funkcionálnak az intézményen belül m űköd ő konyhák és azok éttermi részei, melyek a közoktatáshoz f űződő étkeztetéseken túl, a szociális célú étkeztetésben is meghatározó szerepet kapnak. Kihasználtságuk az elmúlt években folyamatosan n őtt. Ennek oka egyrészt a közoktatással kapcsolatos étkeztetést érint ő szabályozások változása (ingyenes étkeztetés lehetősége), másrészt a szociális ellátást igénybe vev ők egyre b ővül ő száma. Számos településen gondot jelent, és ezáltal a fejlesztést méginkább indokolttá teszi, hogy a meglévő konyhák a kapacitási gondok mellett nem felelnek meg a HACCP el őírásainak. A fentiek indokolják, hogy több településen kikerülhetetlen az oktatási intézmények éttermi és konyhai épületrészeinek b ővítése, fejlesztése, berendezéseinek korszer űsítése. Ezen probléma megoldása Balsán, Tiszabercelen, Ibrányban, Kemecsén a legsürget ősebb. A közoktatási intézmények megfelel ő infrastrukturális feltételeinek biztosításának szerves részét képezi a testnevelési órák és közösségi sportok elengedhetetlen színtereinek, az iskolai tornatermek meglétének és megfelel ő állapotának a biztosítása. Ezen a téren a legnagyobb lemaradása Gégény Községnek van, hiszen itt egyáltalán nem található tornaterem. Jelenleg a M űvel ődési Ház közösségi helyiségei szolgálnak az iskolai sportfoglalkozások tereinek biztosítására Kemecse Városának a régi, elavult, korszer űtlen és az igények kielégítésére alkalmatlan épület rekonstrukcióját szükséges megoldania.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 39 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

8. ábra: Az általános iskolák gyermeklétszáma, 2004-2006

Gyermeklétszám 2004-2006 (Általános iskola)

1000 800 2004 600

% 2005 400 200 2006 0

uj ő ny k y y d er lsa á n ab á y a rec B ény r Ké lász sz cel r g B g a dá Ib h Pa ber isza eszte Gé y bog Székel B Kemecseg T Demecser ír TiszatelekVasme Na Ny Tisza Gávavencsell

Forrás: KÖZÉP- SZABOLCSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERVE 2008-2013 ÉVRE

5.2.3. Középiskolák A kistérségben 13 középiskola található, melyb ől 3 gimnázium, 3 szakközépiskola, 3 szakiskola és 4 feln őttképzéssel foglalkozó középiskola. A kistérségben Nagyhalász településen található 1-1 gimnázium, szakközépiskola és szakiskola. Demecserben és Ibrányban pedig 1-1 gimnázium és szakközépiskola. Feln őttképzéssel foglalkozó gimnázium még Gávavencsel őn, Kemecsén, Vasmegyerben és Kéken található. Szakiskolával Kék települése szintén rendelkezik, illetve még Tiszabercelen található. Kiemelend ő a középiskolák közül az ibrányi Móricz Zsigmond Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, a nagyhalászi Kölcsey Ferenc Gimnázium. Kollégiummal egyébként az el őbb említett ibrányi iskola rendelkezik, illetve még Tiszabercelben a szakiskolához kapcsolódóan található. 2007-ben a kistérségben a középiskolai osztályok száma a nappali oktatásban 24 volt. Gimnáziumi tanulók száma a nappali oktatásban a hat-, nyolcévfolyamos gimnáziumok megfelel ő évfolyamaival együtt 454 f ő, a szakközépiskolai tanulók száma, szintén a nappali oktatásban 243 f ő, szakiskolákban 318 f ő. Érdemes még megemlíteni a középiskolai feln őttoktatásban tanulók számát, mely 353 f ő volt 2007-ben.

6. GAZDASÁGI SZERKEZET

Egy térség gazdasági szerkezetének elemzése során az egyes ágazatok szerepét, f őbb mutatóit vizsgáljuk. Az ágazati struktúra vizsgálata azért fontos, mert szorosan összefügg a gazdasági-társadalmi fejlettséggel, ugyanis a mez őgazdaság részarányának növekedésével párhuzamosan a gazdaság GDP mutatóval mért összteljesítménye romlik. A statisztikai adatgy űjtés módszertani sajátosságai miatt kistérségi és települési szinten nem állnak rendelkezésre adatok az egyes ágazatok által el őállított hozzáadott értékr ől, ezért a gazdaság szerkezetére vonatkozóan a vállalkozások, illetve a foglalkoztatottak ágazatok közötti megoszlásából tudunk következtetéseket levonni.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 40 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

9. ábra: A foglalkoztatottak megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint (%), 2001

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% ő Buj Kék Balsa Ibrány megye Paszab Gégény Székely Sz-Sz-B Tiszarád Ibrány- Kemecse Tiszatelek Beszterec Demecser Vasmegyer Tiszabercel Nagyhalász Nagyhalászi Nyírbogdány Gávavencsell

Mez őgazdálkodás és erd őgazdálkodás Ipar, épít őipar Szolgáltatási jelleg ű ágazatok

Forrás: KSH, Népszámlálás 2001. (Területi adatok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), T-Star adatbázis, KSH adatok alapján saját szerkesztés;

Az ábrából kiderül, hogy a mez őgazdaságban foglalkoztatottak részaránya a megyében (5,9 %) kissé meghaladja az országos átlagot, de az eltérés nem jelent ős. Ez nagyrészt összefügg a megye kedvez őtlen mez őgazdasági adottságaival, a feldolgozó kapacitások jelent ős leépülésével. Ezzel szemben a kistérség gazdaságában igen fontos szerepet tölt be a mez őgazdaság, az összes foglalkoztatott közel 7,6%-a dolgozott a mez őgazdaság és erd őgazdálkodás ágazatokban 2001-ben, az ágazat súlya az országos értéknél közel 30%-al magasabb . A mez őgazdaság kiugróan fontos szerepet tölt be a foglalkoztatásban Balsán, Demecserben, Gávavencsell őn és Tiszatelken. Az ipari tevékenység részaránya (42,1%) mind a megyei, mind a regionális, mind az országos szintet meghaladja. Ez a kistérség ipari jellegének köszönhet ő. A megyében csak a tiszavasvári kistérség el őzi meg ipari foglalkoztatottság szempontjából. Település szinten Beszterec, Kék, Paszab és Vasmegyer emelkedik ki. A szolgáltató ágazatok ban foglalkoztatottak aránya az el őzőekb ől kifolyólag alacsonyabb a megyei és országos értékekt ől. Itt fordított helyzet alakult ki, így csak a tiszavasvári kistérséget tudja megel őzni a megyén belül a szolgáltatási szférában foglalkoztatottak szerint. A településeken megfigyelhet ő magasabb értékek dönt ően nem a települési szolgáltató szféra fejlettségének, hanem a térségre jellemz ő alacsony vállalkozás-sűrűségb ől származó torzításnak köszönhet ő. Demecser egyértelm ű domináns szerepet tölt be a szolgáltató szektorban. Mindezekb ől arra lehet következtetni, hogy a kistérség központjában és néhány településen működ ő ipari vállalkozások fontos szerepet töltenek be a térség foglalkoztatásában, de a kisebb települések fejletlenségéb ől kifolyólag a mez őgazdaság is meghatározó a foglalkoztatásban. A térség jelenlegi gazdasági szerkezete nagymértékben köszönhet ő a szocialista ipar-telepítési politikának. A működ ő vállalkozások ágazati megoszlásának vizsgálata a fentiekhez hasonló eredményekhez vezet. Kiderül, hogy a mez őgazdasági tevékenység részaránya (21,3 %) meghaladja a megyei átlagot (18%). Az ipari tevékenység súlya (20,9 %) jelent ősen magasabb a megyei értéknél (13,5 %). A szolgáltató szektor vállalkozásai igen jelent ős lemaradást mutatnak, különösen alacsony az arányuk a m űköd ő vállalkozások körében (57,7 %, megyei átlag: 68,6 %). Összességében a kistérségr ől elmondható, hogy nem történt meg a gazdasági szerkezetváltás. Az alacsony jövedelmet biztosító mez őgazdasági ágazatban m űköd ő

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 41 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat vállalkozások részaránya továbbra is magas, a tercier szektor térhódítása pedig várat magára. Az ipari tevékenység a kistérség ipari hagyományainak megfelel ően és a KSH adatokra alapozott mutatók szerint fontos szerepet tölt be, azonban fontos a szektor min őségi mutatóinak vizsgálata, a vállalkozások profiljának, tényleges versenyképességének elemzése. A továbbiakban a három ágazat részletes vizsgálatára kerül sor az Ibrány-Nagyhalászi kistérségben.

6.1. Agrárgazdaság Az Észak-Alföldi Régió Magyarország mez őgazdaságának fejlesztése szempontjából stratégiai terület, hiszen mindhárom megyéje agrárjelleg ű, minek köszönhet ően jelent ős termelési hagyományok és tapasztalat halmozódott fel a térségben. Ugyanakkor a Régió egészében, így Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is történtek változások az elmúlt évtizedben: csökkent a term őterület, de jelent ősen növekedett az erd ősültség. Az ágazatban bekövetkezett változások az állattenyésztést érintették leginkább, jelent ősen csökkent a szarvasmarha-állomány , a sertésállomány , valamint a juhállomány . Ennek ellenére a Régió az ország állattenyésztésében továbbra is jelent ős szerepet játszik. Az Észak-Alföldön jelent ős a mez őgazdasági feldolgozóipari alap-, illetve nyersanyagtermel ő bázis, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a feldolgozó kapacitás az 1990 el őtti id őszak alapanyag-termel ő bázisára alapozottan épült ki. A megyében az 1980-as évtized második felében a hangsúly a zöldség-gyümölcs feldolgozók, szeszf őzdék, hűtőüzemek, almalé-, illetve s űrít őüzemek létesítésére helyez ődött. A megye élelmiszeripari ágazatában legnagyobb számban üdít ő- és szeszesitalgyártó üzemek, zöldség- és gyümölcsfeldolgozó, konzervipari és mélyh űtött termékeket el őállító cégek, tejfeldolgozó, húsipari és süt őipari üzemek m űködnek. A települési önkormányzatok körében végzett információgy űjtés során kiderült, hogy a mez őgazdaság az országosan is jellemz ő problémákkal küzd, jelent ős kapacitások épültek le, a háztáji tevékenység visszaszorult. A kistelepüléseken fokozottan jellemz ő, hogy a gazdasági depresszió, a t őkeszegénység miatt az állatállomány jelent ősen lecsökkent, a korábbi méretekhez képest elenyész ő az állatállomány. Ezzel a megtermelt takarmánynövények helyi piaca is jelent ős mértékben elt űnt. Állattenyésztést gazdaságos méretben a még m űköd ő néhány sertés- és szarvasmarhatelep végzi.

6.1.1. Mez őgazdaság A mez őgazdasági terület a szántó, szántóként használt kert, konyhakert, szőlő, gyümölcsös, gyep együttes területe. A m űvelési ágak szerinti megoszlásból következtetni lehet a térség mez őgazdasági termelésének jellemz őire.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 42 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

10. ábra: A term őterület m űvelési ágak szerinti megoszlása (%)

Ország Szántó Konyhakert É-Alföldi Régió Gyümölcsös Sz őlő Sz-Sz-B Megye Gyep Erd ő Kistérség Nádas összesen Halastó 0% 20% 40% 60% 80% 100%

Forrás: ÁMÖ 2000, Földhasználat Magyarországon a 2000. évben, KSH alapján saját szerkesztés A földek jelent ősen nagyobb hányadát hasznosítják szántó ként a kistérségben, mint az a megyére jellemz ő, de az értékek meghaladják a regionális és az országos értékeket is. A szántóterületek legmagasabb aránya Nagyhalászban, Gégényben és Bujban figyelhet ő meg, ahol több mint 80 százalék feletti a szántók aránya. Ezzel párhuzamosan megfigyelhet ő az erd őterületek alacsony aránya , a kistérségben a földeknek alig 20%-át borítja erd ő, mely a regionális értékekkel egyenérték ű, de a megyei erd ősültségi érték már megel őzi a kistérségi arányt. Településenként Kemecse és Székely emelkedik ki, több mint 50%-os erd ősültségi aránnyal. A következ ő háttértábla a term őföld min őségének általánosan elfogadott mértékegységben megadott értékeit tartalmazza a kistérség egyes településein. Az aranykorona-érték definíció szerint egy adott földterület tiszta jövedelme. Ma az aranykorona érték jelent ősen kisebb lehet a valós term őképességt ől, mert 1945 után és 1971-ben politikai illetve gazdasági okok miatt aranykorona revíziókkal leértékelések történtek. A szántóterületek jó min ősége 10-35 AK között mozog. Az adatokból jól látható, hogy az Ibrány- Nagyhalászi kistérség településein a földek aranykorona-értéke a megadott érték- intervallumon belül helyezkednek el, de annak alsóbb szintje felé közelítve. 11 és 21 között találhatók az értékek, jellemz ően 12-17 között alakul. Mivel a kistérség dönt ően alacsonyabb term őképesség ű talajok kal rendelkezik, indokolt az erd ők kiterjedésének növelése. A következ ő ábráról leolvasható, hogy az alacsonyabb term őképesség ű földekkel rendelkez ő települések külterületének is jelent ős részét használják szántóként, holott a kedvez őtlen adottságok miatt nem gazdaságos a termelés. Sok esetben a földek 70-80%-a szántóként kerül hasznosításra, míg a földek átlagos aranykorona értéke a 13-t sem éri el. Például Vasmegyer esetében, ahol a szántók aranykorona értéke 12, mégis területeinek 78%-át szántóként hasznosítják. Viszont ellen példaként felhozható Balsa, mely esetében 20 AK értékr ől beszélhetünk, itt 65,6% a szántóként bevont területek aránya. A kistérség településeir ől elmondható, hogy magas a szántók aránya. Legmagasabb az érték Nagyhalászban (85%) és Gégényben (84,1%) Összességében a térségben a szántóföldi m űvelés adottságai középszint űnek mondhatóak.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 43 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

11. ábra: A szántóként m űvelt földek aránya és a szántók átlagos aranykorona értéke a kistérség településein, 2000

Szántók átlagos AK értéke Szántók aránya

25 90 80 20 70 60 15 50 40 10 30 5 20 10

0 0 %-ban Szántók aránya

d l k r k e c l ő sa rá rc Ké re Buj e cse rány e tele gdány za b e Ib zt a Bal o is Székely Gégény a Paszab s rb T z Kemecse s Dem Be agyhalászTisz yí Vasmegyer Ti N vavencsel N á G

Forrás: ÁMÖ 2000, Földhasználat Magyarországon a 2000. évben, KSH alapján saját szerkesztés A foglalkoztatottak aránya terén a Népszámlálási adatok a mez őgazdasági foglalkoztatás megyei átlagot valamivel meghaladó mértékét jelzik, míg az ipari és építőipari foglalkoztatás jelent ősen magasabb arányt képviselt a nagytérségi átlagoktól. Az elmúlt években a mez őgazdasági vállalkozások számának csökkenésével, gyümölcstermelés kedvez őtlenebb körülményeinek hatására a foglalkoztatottak száma is csökkent, míg az épít őiparban növekedés volt tapasztalható.

6.1.2. Állattenyésztés Az állattenyésztést tekintve a 2000-es Mez őgazdasági összeírás óta eltelt id őben az állomány feltehet ően változáson ment át, de érdemes megvizsgálni az állatállomány szerkezetének alakulását településenként. A kistérségben az elmúlt években jelent ősen visszaszorult az állattartás, a jelenlegi állomány már csak töredéke a korábbinak. Jelent ősebb szarvasmarha -állomány Ibrányban (1349) és Kemecsén (1128) van. Ez dönt ően a két településen m űköd ő szarvasmarha-telepeknek köszönhet ő. 200 fölött található Vasmegyer, Gávavencsell ő, Nyírbogdány és Buj települések állománya.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 44 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

12. ábra: Az állatállomány nagysága (db) a kistérségi településeken, 2000

18000 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0

a c l ő y e l Buj el ék er s án K zab gy Bals alász e Ibr h zékely iszarád Gégény Pas S zaberceT szatelekm Kemecs s i as Besztere Demecservavenc T á Nagy Nyírbogdány Ti V G

Szarvasmarha Sertés Juh Tyúkfélék

Forrás: ÁMÖ 2000, Földhasználat Magyarországon a 2000. évben, KSH alapján saját szerkesztés A sertés állomány Tiszabercelben (13026) kiemelked ően magas, jelent ős állománnyal rendelkezik még Balsa (2007), Gávavencsell ő (1944), Ibrány (1587), Buj (1265) és Nagyhalász (1259). A juh tenyésztés arányaiban alacsony a térségben, de meg kell említeni Beszterec (2785), Gégény (2703) juh állományát és még Demecser, Nyírbogdány, Ibrány és Kék településeken található 1000 juhot meghaladó állatállomány. Ellenben a tyúkfélék tenyésztése igen jelent ős a kistérségben. Az értékek sajnos csak a 2000. évre állnak rendelkezésre, azóta valószín űleg jelent ős változások történtek, mivel a régió egyik legjelent ősebb integrátora, a Hajdú-Bét Rt. cs ődbe ment. Mindenesetre az adatok alapján Demecser és Ibrány a térség jelent ősebb baromfitenyésztési központja, összesen mintegy 15375 és 14376 tyúkféle élt 2000-ben a településeken. Ezen kívül Székely, Nagyhalász, Gávavencsell ő, Beszterec és Nyírbogdány rendelkezik 10000 egyedet meghaladó állatállománnyal. Bár a 2000. évben elvégzett felmérés adatai mára természetesen módosultak, az adatokból számos következtetést lehet levonni. Az agrárium termelési szerkezetére az elaprózott kisbirtokok, és az egyéni gazdaságok nagy száma jellemz ő.

6.1.3. Feldolgozóipar A kistérségben összesen 551 regisztrált (kistérségi székhely ű) mez őgazdasági vállalat, melyb ől 54 volt a kistérségi székhellyel. A vállalkozások közül 4 mez őgazdasági szövetkezet működött 2008-ben, két ibrányi, egy nagyhalászi és egy vasmegyeri. Végezetül a KSH Cégkódtár adatbázisának segítségével át lehet tekinteni a kistérségben működ ő mez őgazdasági társas vállalkozások részletesebb jellemzőit. Sajnos az adatbázisban a központi telephelynél szerepelnek egyes vállalkozások, így nem rajzol tényleges képet a valóságról, de azért így is szembet űnő következtetések vonhatók le a vállalkozások adataiból. 10. táblázat: A mez őgazdaságban m űköd ő társas vállalkozások száma TEÁOR kategóriák szerint

KATEGÓRIA VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA Gabonaféle (kivéve rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése 15 Zöldség, dinnye, gyökér-, gumósnövény termesztés 4 Almatermés ű, csonthéjas termesztése, sz őlőtermesztés és 7

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 45 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

citrusféle termesztése Tejhasznú szarvasmarha és egyéb szarvasmarha tenyésztése 4 Egyéb állatok tenyésztése 2 Vegyes gazdálkodás 1 Növénytermelési szolgáltatás 10 Édesvízi halászat 1 Édesvízihal-gazdálkodás 3 Erdészeti, egyéb erd őgazdálkodási tevékenység 3 Erdészeti szolgáltatás 4 Forrás: CÉG-KÓD-TÁR 2008/2, a KSH céginformációs adattára alapján saját számítások Az adatok szerint a kistérségben, 2008-ban 54 kistérségi székhellyel rendelkez ő vállalkozás működött a fenti gazdasági ágakban. A legtöbb (15) vállalkozás a gabonaféle (kivéve rizs), hüvelyes növény, olajos magtermesztéssel foglalkozott, ezt követték a növénytermelési szolgáltatásban (10) foglakozók. A vállalkozásoknak települési koncentráció ja nem figyelhet ő meg, 8-8 vállalkozás m űködik Nyírbogdányban és Tiszabercelen, 7 Nagyhalászon, 6-6 Demecserben és Gávavencsell őn, 5 Ibrányban, 4 pedig Kemecsén. Tehát a vállalkozások 81,5%-a ezen a 7 településen m űködik. Vállakozási forma alapján 28 Kft, 20 Bt, 2 erd őbirtokos társulat, 4 mez őgazdasági szövetkezet és 1 egyéb szövetkezet m űködött a kistérségben. Figyelemre méltó, hogy a kistérségben nem m űködött részvénytársaság formában egyetlen vállalkozás sem. A szervezeti formáknak megfelel ően ezeknek a vállalkozásoknak a munkahelyteremt ő képessége alacsony , többségük 0-5 f őt foglalkoztatott. Mindössze 6 vállalkozás rendelkezett 5-9 alkalmazottal, 1 foglalkoztatott 10-19 és 4 vállalkozás foglalkoztatott 20-49 főt, és két vállalkozás, amely ennél magasabb foglalkoztatással m űködött. A vállalkozások viszonylag kedvez ő árbevétellel rendelkeztek 2008-ban, az 54 vállalkozásból 2 vállalkozás árbevétele tehet ő 20 és 51 millió forint közé, 7 vállalkozás rendelkezett 51-300millió forint közötti bevétellel és 2-2 vállalkozás 301-500 és 501-700 millió Ft közötti árbevétellel. Kiemelend ő a Farmtej Állattenyészt ő és Tejtermel ő Kft., mely több mint 700 millió forintos bevétellel rendelkezett és egyben a legnagyobb feldolgozóipari vállalat volt 2008-ban. A szektor társas vállalatairól összefoglalóan elmondható, hogy dönt ően alacsony t őkeerej ű, kevés f őt foglalkoztató vállalkozások, így a munkanélküliség csökkentéséhez alig tudnak hozzájárulni, a kistérség fejl ődése csupán ezen vállalkozásokra alapozva nem biztosítható. A kistérségr ől készült korábbi elemzések is meger ősítik azt a képet, hogy a kistérség mez őgazdaságára az elaprózott termelési szerkezet, a gazdasági szerepl ők alacsony versenyképessége jellemz ő. A mez őgazdasági vállalkozások többsége kényszervállalkozó, eszközhiányosak, gazdálkodásuk egyensúlya törékeny. A fenti adatok is arra utalnak, hogy az átalakult szövetkezetek, illetve néhány Kft. gazdálkodása látszik a legstabilabbnak. A kisebb Kft-k, Bt-k munkája gyakran szezonális. Az ágazat visszaesésének küls ő okai az exportlehet őségek besz űkülése, a szervezetlen termékkereskedelem és felvásárlás, kistérségen belüli oka a hiányzó beszerzési és értékesítési önszervez ődések, az átalakult mez őgazdasági üzemek foglalkoztató-képességének alacsony szintje, valamint a földhasználók megfelel ő szakmai ismereteinek hiánya miatt fellép ő hozamcsökkenés, min őségromlás. Ugyanakkor a viszonylag gyenge adottságok ellenére az ágazat fontos szerepet tölt be a helyi társadalmi-gazdasági környezetben: egyrészt ahogy azt korábban láttuk, továbbra is szerepet tölt be a foglalkoztatásban, másrészt pedig olcsó élelmiszert kínál a lakosságnak és az idelátogatóknak. Mindenképpen szükséges tehát a mez őgazdasági fejlesztések átgondolt, térségi adottságoknak és szükségleteknek megfelel ő kialakítása.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 46 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

6.2. Ipar, épít őipar Az Észak-Alföldi Régió iparszerkezete a sajátos természeti adottságok és a térség viszonylag lassabb fejl ődésének következménye. Jellemz ő a feldolgozóipar, azon belül is a kevésbé korszer űnek és versenyképesnek tekintett szakágazatok túlsúlya: magas az élelmiszer, ital és dohánytermékek, a textília, ruházat és b őrtermék gyártásának, valamint a vegyiparnak a jelenléte, ugyanakkor a bányászat és energiaipar, a kohászat és fémfeldolgozás, illetve a gépipar súlya alacsonyabb. Az egyes iparágak jelent ősége tekintetében a megyében a feldolgozóipari ágazatok a dominánsak. Els ősorban az élelmiszer-, ital- és dohánytermékek gyártása, a textília és ruházati- és b őrtermékek gyártása, fa- és papírtermék gyártása, nyomdaipar, valamint a gépipar a meghatározó. A vegyipar korábbi magas értéke a Tiszavasváriban m űköd ő, de azóta már bezárt gyógyszergyárnak volt köszönhet ő. Az Ibrány- Nagyhalászi Kistérség foglalkoztatottainak 42,1%-a az ipar, épít őipar területén dolgozik. Településekre lebontva a foglalkoztatottak 35,7%-a Ibrányban és Nagyhalászban dolgozik. A regisztrált ipari és épít őipari vállalkozások az ibrány-nagyhalászi kistérségben mindösszesen 541, melyet egyedül csak a nyíregyházai és a mátészalkai kistérségek el őznek meg a megyén belül. Az 541 vállalkozás 24,4%-a m űködött Ibrányban , 17,6%-a Nagyhalászon. A továbbiakban a KSH Cégkódtár adatbázisának segítségével át lehet tekinteni a kistérségben m űköd ő ipari társas vállalkozások részletesebb jellemz őit, illetve a 2008- ban nyilvántartott értékeket. 11. táblázat: Az ipar, épít őipari társas vállalkozások száma tevékenységcsoportok szerint

KATEGÓRIA VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA Bányászat 0 Élelmiszer feldolgozás 22 Fa-, papíripar, nyomdászat 15 Textília, ruházat és b őrtermék gyártás 9 Vegyipar, épít őanyag gyártása 11 Fémszerkezet gyártás, fém visszanyerése hulladékból 23 Gépgyártás, m űszeripar 6 Bútoripar 1 Villamosenergia-, gáz-, g őz-, vízellátás 3 Épületbontás, földmunka 14 Épület, híd, alagút, közm ű, vezeték építése, további építési munkák 64 Épít őipari szerel ő, befejez ő tevékenységek 38 Összesen 206 Forrás: CÉG-KÓD-TÁR 2008/2, a KSH céginformációs adattára alapján saját számítások Az összes kistérségi székhely ű, társas vállalkozások tevékenységi körét vizsgálva, már els ő látásra is szembet űnő az épít őipar , és az ahhoz kapcsolódó különböz ő építési, szaképítési és szerelési tevékenységek dominanciája . Jelent ős még az élelmiszeripari feldolgozás aránya, 22 vállalkozás dolgozik ezen a területen, főbb tevékenységük: húsfeldolgozás, gyümölcsfeldolgozás; kenyér, friss tésztaféle-gyártása; sz őlőbor termelés, illetve még a fémszerkezet gyártás, fém visszanyerés hulladékból, mely ágban 23 vállalat m űködik. A következ ő ábrán jól látható az ipari vállalkozások tevékenység-csoportonkénti megoszlása:

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 47 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

13. ábra: Az ipar, épít őipari társas vállalkozások megoszlása tevékenységcsoportok szerint

19% 0% 11% 7% 4%

5% 32% 11% 7% 3% 1% 0% Bányászat Élelmiszer feldolgozás Fa-, papíripar, nyomdászat Textília, ruházat és b őrtermék gyártás Vegyipar, épít őanyag gyártása Fémszerkezet gyártás, fém visszanyerése hulladékból Gépgyártás, m űszeripar Bútoripar Villamosenergia-, gáz-, g őz-, vízellátás Épületbontás, földmunka Épület, híd, alagút, közm ű, vezeték építése, további építési munkák Épít őipari szerel ő, befejez ő tevékenységek

Forrás: CÉG-KÓD-TÁR 2008/2, a KSH céginformációs adattára alapján saját számítások Az élelmiszeripar területén m űköd ő vállalkozások méretét, árbevételét tekintve fontos szerepet töltenek be a térség életében. A 22 vállalkozás árbevétel szerinti megoszlása kiegyenlített: 2008-ban 10 cég rendelkezett 50 millió forintot meghaladó árbevétellel , ebb ől kett ő 301-500 millió forint közötti bevétellel rendelkezett. A foglalkoztatottak számát tekintve hasonló képet kapunk: A vállalkozások 36,4%-a foglalkoztatott 10 f őnél többet. A vállalkozások nem képesek felszívni a térség mez őgazdasági terményeit maradéktalanul, sok esetben maguk állítják el ő a termeléshez szükséges alapanyagokat, vagy a térségen kívülr ől, esetleg importból fedezik szükségletüket. Az adatok alapján a legjelent ősebb élelmiszeripari vállalkozások a térségben a következ ők: • Gávavencsell ői Süt őipari Kft. F ő profilja: kenyér és friss pékáru gyártása. 50-99 fő dolgozik a vállalatnál, bevétele pedig 301-500 millió közé tehet ő. • A szintén gávavencsell ői Frigo-Hasso Süt ő- és Tésztaipari Termel ő és Kereskedelmi Kft., f ő tevékenysége a tésztafélék gyártása. Árbevétele hasonlóan az el őző vállaltéhoz, szintén 301 és 500 millió közötti volt 2008-ban, foglalkoztatottainak száma pedig 50 és 99 f ő között. • Hasso Fruct Gyümölcsfeldolgozó és Kereskedelmi Kft. Székhelye Gávavencsell ő, melynek foglalkoztatottsága az el őzőekéhez hasonló, bevétele viszont 51 és 300 millió forint közé tehet ő. F ő profilja: egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás és - tartósítás. • A nyírbogdányi Bogdánypék Kft-nek a kenyér és friss pékáru gyártása a tevékenységi köre. Bevétele az el őzőéhez hasonló, foglalkoztatottsága, már kevesebb (20-49 f ő). • A Demecseri Süt őüzem Termel ő és Kereskedelmi Kft., mind profilban, mind árbevételben a Bogdánypék Kft-hez hasonlít. Dolgozóinak létszáma, azonban csak 10-19 f ő közötti. • A Perec Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. székhelye Kemecsén található, melynek f ő profilja szintén a kenyér, friss pékáru gyártása. 10 és 19 f ő közötti a létszám, bevétele

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 48 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

51-300 millió Ft. közé tehet ő. • A Székely- Hús Termel ő és Szolgáltató Kft. Foglalkoztatottainak száma és árbevétele az el őzőéhez hasonló. F ő tevékenysége a baromfihús feldolgozása, tartósítása. Székhelye Székely. A térség 16 társas vállalkozása, az összes vállalkozás 7,8%-a tevékenykedik a fa-, papíripar, nyomdászat és az ehhez kapcsolódó bútoripar területén. Legkiemelked őbb vállalatai pedig a következ ők: • Árbevételben egyedül csak a gávavencsell ői Dovos Doboz és Szerkezetgyártó Kft., mely eléri a 300 millió forintot. F ő profilja a papír csomagolóeszköz gyártása, dolgozóinak száma 10-19 f ő közé tehet ő. • Létszámban pedig egyedül a gégényi Lametta 2000 Gyártó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., mely 50 és 99 f ő közé tehet ő. Profilja az egyéb papír-, és kartontermékek gyártása, bevétele 21-50 millió forint közötti volt 2008-ban. • Árbevétele az el őzőéhez hasonló a besztereci Best-Fabrikett Tüzel ő El őállító és Keresked ő Bt-nek. F ő tevékenysége a f űrészáru gyártás, foglalkoztatottainak száma 20-49 f ő közötti. • Fűrészáru gyártással foglalkozik az ibrányi Tóth és Fia Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. is. Bevétele 51 és 300 millió Ft., létszáma 10-19 f ő közötti volt 2008-ban. A hagyományos könny űipar i (textilipar, különböz ő ruházat gyártás, b őripar, cip őipar, stb) vállalkozások többsége már bezárt, 2008-ban mindössze 9 vállalkozás m űködött ebben az iparágban, melyek közül a jelent ősebbek a következ ők: • A demecseri Macofil Textilipari Zrt., mely textilszálak fonásával foglalkozik. Az egyik legnagyobb foglalkoztató (300-499 f ő) és az egyik legnagyobb árbevételével rendelkezik a térségben (1001-2500 millió Ft). • A Nagyhalászi Zsákgyár Kft. hasonlóan nagy foglalkoztató a térségben (100-149 f ő). Árbevételben azonban szintén alulmarad az el őbb említettnél, 301-500 millió Ft. F ő tevékenysége a textilszövés. • Meg kell említeni a gávavencsell ői T-Team Termel ő Szolgáltató és Kereskedelmi Bt-t, mely lábbeligyártással foglalkozik. Bevétele 51 és 300 millió Ft. közé tehet ő, foglalkoztatottainak száma 50 és 99 f ő közötti. • Hasonló bevétellel rendelkezik a Székelyi Cip őkellékgyártó Kft., mely szintén a lábbeligyártással foglalkozik, viszont foglalkoztatottainak száma, mindössze 20-49 f ő közé tehet ő. Vegyiparban és az épít őanyag gyártásában, mindösszesen csak a vállalatok 5%-a tevékenykedik. 11 vállalaton belül, 6 rendelkezik 20 millió forint feletti bevétellel, viszont foglalkoztatás szempontjából nem olyan jelent ősek. Érdemes megemlíteni, hogy a 11 vállalatból 4-nek a székhelye Nyírbogdányban, 3-nak Gégényben és 2-nek Gávavencsell őn van. • A kistérség legnagyobb bevételével rendelkez ő nyírbogdányi Bogdány Petrol Termel ő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., mely gyógyszeralapanyag gyártással foglalkozik. Árbevétele 2501 és 4000 millió Ft. volt 2008-ban, foglalkoztatottainak száma pedig 20 és 49 f ő közötti. • Egyéb vegyi termékek gyártásával foglalkozik a szintén nyírbogdányi Bomul Termel ő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Mindösszesen csak 2 f őt foglalkoztat, viszont bevétele 1001-2500 millió Ft. közötti volt 2008-ban. • A gávavencsell ői Nyír-Márvány Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. kőmegmunkálással foglalkozik. Bevétele az el őzőéhez hasonló, itt viszont már a

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 49 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

foglalkoztatás 20-49 f ő közöttire tehet ő. Magas a fémszerkezetek gyártásával foglalkozó vállalatoknak a száma. 23 vállalat m űködik ebben a csoportban, amely az összes vállalat 11%-át jelenti. Azonban elmondható, hogy a vállalatok nem túl jelent ősek sem foglalkoztatásban, sem árbevételben. Két vállalatot azért érdemes megemlíteni, melyek a következ ők: • Metropolfém Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A tiszatelki vállalat a fémszerkezetgyártással foglalkozik. Bevétele 1001-2500 millió forint, viszont dolgozóinak száma csak 5-9 f ő közötti volt. • Hasonló profillal foglalkozik az ibrányi Kulcsár-Baranyi Ipari és Kereskedelmi Kft. Bevétele alulmarad az el őbb említettnél, de így is jelent ősnek mondható (501-700 millió Ft.), viszont foglalkoztatás szempontjából kiemelkedik a fémszerkezet gyártás területén: 50-99 f ő közötti. A gépgyártás, m űszeripar részesedése rendkívül alacsony, mindössze 6 vállalkozás, az össze társas vállalkozás 3%-a m űködik ebben az ágazatban. Ez szintén alátámasztja a térség korszer űtlen termelési szerkezetét, a modern ágazatok hiányát. • IMTEF Ipari és Mez őgazdasági Termékeket El őállító és Forgalmazó Szövetkezet. Ibrányban székel a vállalat, mely közúti járm ű, járm űmotor alkatrészeinek gyártásával foglalkozik. Mind árbevételben, mind foglalkoztatásban kiemelked ő a kistérségben. Bevétele 1001-2500 millió Ft., alkalmazottai 200-249 f ő közötti volt 2008-ban. Gazdasági formáját tekintve mez őgazdasági szövetkezetek közé sorolható. Az épít őipari vállalkozások többsége kisméret ű, 89 vállalkozás árbevétele az 50 millió Ft-ot sem éri el, 8 vállalkozás árbevétele alakult 51 és 300 millió Ft között, azonban ez az épít őipari értékekhez képest alacsonynak tekinthet ő. 300 millió forintot meghaladó árbevétellel pedig mindössze 3 vállalkozás rendelkezik. A vállalkozások által foglalkoztatottak számát vizsgálva hasonló eredményre jutunk, a vállalkozások 71,6%-a öt főnél kevesebb f őt foglalkoztatott, és mindössze 6 vállalkozás foglalkoztatott 10-nél több f őt. Az adatok szerint az ágazat legjelent ősebb vállalkozásai a kistérségben a következ ők: • Az ibrányi NYÍR-KTL Szolgáltató Kft., mely lakó- és nem lakó épületek építésével foglalkozik, bevétele jelent ősnek mondható, 501 és 700 millió forint közötti, viszont létszáma csak 3-4 f őre tehet ő. • Hasonló tevékenységi körrel rendelkezik a demecseri Sávalap Út- és Közm űépítő Kft. Itt a foglalkoztatottság már 20-49 f ő közöttire volt tehet ő, bevétele pedig 301 és 500 millió Ft. volt 2008-ban. • A MARK-ÉP Marketing és Épít őipari Bt., mely egyéb befejez ő építéssel foglalkozik. Szintén 301-500 millió forint közötti bevétellel rendelkezik, foglalkoztatottainak száma azonban csak 5-9 f ő közötti. • Illetve még foglalkoztatás szempontjából meg kell említeni a Nyírség- Mélyépít ő Épít őipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-t, mely vállalat lakó- és nem lakóépületek építésével foglalkozik. Székhelye Ibrányban található, bevétele 20 millió Ft-ot sem éri el, viszont 20-49 fő közötti a foglalkoztatottsága. Az ágazatok megoszlását tekintve az épít őipari vállalkozások túlsúlya mellett a hagyományos ágazatok (faipar, könny űipar) a jellemz őek, a gépipar, m űszeripar terén is működnek kisebb cégek. Ezáltal a térségben jelen lév ő nagyvállalatok nem képesek stabil beszállítói kört kialakítani a térség vállalkozásai között, kénytelenek a tevékenységeket vagy maguk elvégezni, vagy az ország más részéb ől származó beszállítót keresni. Ezáltal a cégek a foglalkoztatásban betöltött vezet ő szerepük mellett csak részben képesek a helyi gazdasági életet dinamizálni . A térség másik sajátossága az élelmiszeripari, feldolgozóipari vállalkozások magas száma (legalábbis a megye többi kistérségéhez viszonyítva). A kistérség korlátozott

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 50 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat mez őgazdasági potenciáljára építve m űködik több élelmiszeripari cég. Bár a feldolgozó kapacitások ma már csak töredékét teszik ki a korábbi méreteknek, még mindig jelent ős szerepet töltenek be a térség foglalkoztatási helyzetében, és persze a helyi mez őgazdasági termények egy részének is piacot jelentenek. A vállalkozások többsége hagyományos terméket állít el ő, újfajta, innovatív termékek el őállítására eddig csak néhány példa akad , azonban az agrártermelés diverzifikációjával, a tájjelleg ű termények el őállításával új termékek is kialakíthatók a jöv őben.

6.3. Szolgáltatások A fejlettebb gazdaságok növekedési pályája azt mutatja, hogy a gazdasági gyarapodás és a modernizáció motorja egyre meghatározóbb mértékben a szolgáltató szektor. Ezért is elengedhetetlen a szolgáltató szektor (különösen a kereskedelem, üzleti szolgáltatások és az információs-kommunikációs szolgáltatások) gyors ütem ű fejlesztése hazánkban és az Észak-Alföldi Régióban is. Az Észak-Alföld gazdaságának strukturális sajátosságai miatt a szolgáltató szektor viszonylag gyengén fejl ődött a kilencvenes években. Ugyanakkor az évtized második felét ől kedvez ő folyamatok is beindultak, nőtt a szolgáltatók száma, s fokozottabbá vált a differenciálódás. A szolgáltatások köre nem túlságosan kiterjedt a térségben, az alapvet ő lakossági szolgáltatások azonban szinte minden településen megtalálhatóak (fodrász, autószerel ő, fest ő-mázoló stb.). Néhány személyi szolgáltatás (kozmetika, testedzés stb.) azonban nem vehet ő igénybe minden településen, bár a lakosság feltehet ően igényli ezeket a szolgáltatásokat. A KSH adatgy űjtése szerint a szolgáltató szektorban, 2008-ban 1492 vállalkozás m űködött, mely a kistérség városai között úgy oszlik meg, hogy 253 Ibrányban, 216 Kemecsén, 186 Demecserben és 176 Nagyhalászon található. A kistérségben a szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozások (57,7%) és a szolgáltatásokban foglalkoztatottak száma a megyei átlagnál is alacsonyabb, 2007-ben 50,3% volt, mely egyedül csak a tiszavasvári kistérséget tudta megelőzni. A településeken a lakosság ellátását biztosító tevékenységek részben lakosság arányosan oszlanak meg. A kis lélekszámú településeken a szolgáltatások szintje igen alacsony, a kistérség városainak szerepe azonban a szolgáltató szektorban is kiemelked ő. Az ezer lakosra jutó kiskereskedelmi boltok száma (12 db) némiképp elmaradást mutat a megyei átlaghoz képest (17 db), de az élelmiszerboltok aránya (34,4%) meghaladja a megyei átlagot (30,4%), ami valószín űleg a lakosság mérsékeltebb anyagi viszonyait jelzi. A továbbiakban a KSH Cégkódtár adatbázisának segítségével tekintjük át a kistérség szolgáltató szektorában m űköd ő társas vállalkozások részletesebb jellemz őit, illetve a 2008-ban nyilvántartott értékeket. Az adatbázis alapján 2008-ban 357 társas vállalkozás működött a szolgáltatási ágakban a kistérségben. Az ágazat vállalkozásai dönt ően kisméret űek, a kereskedelmi vállalkozások 64,2%-a 20 millió alatti árbevétellel rendelkezik, ugyanakkor az ágazat jellegéb ől kifolyólag 11 vállalkozás árbevétele haladta meg a 300 millió forintot. Azonban a vállalkozás munkahelyteremt ő képessége alacsony, a vállalkozások 82,1%-a 10 f őnél kevesebbet foglalkoztatott, és 74,5%-uk öt f őnél kevesebbet. Árbevétel és a foglalkoztatottak létszáma alapján az alábbi kereskedelmi vállalkozások a legjelent ősebbek: • Legnagyobb bevétellel a demecseri Nyírfruct Termelői és Értékesít ő Szövetkezet rendelkezett (701-1000 millió Ft), azonban létszáma mindösszesen csak 2 f ő volt. F ő profilja egyébként a zöldség- és gyümölcs nagykereskedés. • Az ibrányi BLA-DOM Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a legnagyobb foglalkoztató a szolgáltató szektoron belül (300-499 f ő), azonban árbevétele alacsonyabb, 51 és 300 millió forint közötti. F ő tevékenysége az általános épülettakarítás. • A tiszaberceli Trans-Tour 90 Közlekedési Kft., melynek alaptevékenysége az egyéb

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 51 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

szárazföldi szállítás. Árbevétele 301-500 millió Ft közötti, dolgozóinak száma pedig 20-49 f ő. • Közúti áruszállítással foglalkozik a buji Fortis-Trans Nemzetközi Fuvarozási és Kereskedelmi Kft., melynek mind bevétele, mind foglalkoztatottsága az el őzőéhez hasonló. • Ugyanez a bevétel és létszám mondható el a Demecser és Vidéke ÁFÉSZ-ról, melynek természetesen Demecserben van a székhelye, gazdasági formája pedig, az egyéb szövetkezetekhez sorolható. • Foglalkoztatás szempontjából két besztereci vállalatot meg kell említeni. Mindkett őnél 50 és 99 f ő közötti a foglalkoztatottság, árbevétele pedig 21-50 millió Ft. A Homokszem Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ruházati kiskereskedelemmel foglalkozik. • A Poór és Poór Kereskedelmi és Szolgáltató Bt, pedig egyéb szórakoztatás és szabadid ős tevékenységgel. A gazdaság fejlesztése szempontjából katalizátor szerep betöltésére képes inkubátorház illetve ipari park nem található a kistérségben , de több helyen is vannak ipari, kereskedelmi területek, illetve Ibrányba ipari parkot, Kemecsébe pedig egy agrár ipari parkot terveznek megvalósítani. Az üzleti, ipari háttér-infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges t őke jelenleg nem áll rendelkezésre a térségben. Ennek oka a helyi vállalkozók t őkeszegénysége, valamint a külföldi t őke alacsony szint ű részvétele a térség gazdaságában. Csekély mérték ű az esetleg e területre visszaforgatható adóbevétel is. A gazdasági, pénzügyi szolgáltatások köre szerény a kistérségben. A 17 település közül mindössze 13-ban m űködik pénzintézet, postahivatal nem m űködik Beszterecen, Székelyen, Paszabon, Tiszarádon és Tiszatelken. Viszont Beszterecen fiókposta, Tiszatelken, Székelyen és Paszabon postamesterségek m űködnek. A térségben m űköd ő pénzintézetek a következ ők: • Magyarország Volksbank: Ibrány • OTP Bank Rt.: Kemecse • Ibrány és Vidéke Takarékszövetkezet: Buj, Ibrány, Paszab, Kemecse, Tiszabercel, Vasmegyer • Nagyhalász és Vidéke Takarékszövetkezet: Nagyhalász • Tiszavasvári Takarékszövetkezet: Buj, Demecser, Nagyhalász, Nyírbogdány, Ibrány, Kék, Kemecse, Tiszabercel, Tiszatelek, Vasmegyer • Rakamaz és vidéke Takarékszövetkezet: Balsa, Gávavencsell ő

A szolgáltató szektor vállalkozásait összességében áttekintve az ágazat alacsony fejlettsége , korlátozott munkahely-teremtési képessége látható. A vállalkozások 64,1%-a kisméret ű cég, 20 millió forintnál kevesebb árbevétellel rendelkezik. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a vállalkozások 52,1%-a 0-5 f őt foglalkoztat, és 22,7%-a nem rendelkezik egyetlenalkalmazottal sem. A társasági formákat tekintve a vállalkozások 46,8%-a betéti társaság, 48,5%-a korlátozott felel ősség ű társaság formájában m űködik, egyetlen részvénytársaság m űködik. A kis t őkével létrehozható Bt-k nagy súlya néhány kivételt ől eltekintve arra utalnak, hogy ebben a térségi ágazatban is jelent ős azon cégek száma, melyek korlátozott forrásokkal és alacsony munkahely-teremt ő képességgel rendelkeznek. Összességében elmondható, hogy a szektorban nincs olyan er ős városi központúság, az összes társas szolgáltató vállalkozás 55,2%-a m űködik a városokban. Községek közül érdemes kiemelni Gávavencsell őt és Nyírbogdányt. Néhány jelent ősebb szervezet mellett

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 52 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat számos kisvállalkozás is m űködik a térségben. A profil vegyes, a lakossági alapszolgáltatásoktól a gazdasági jelleg ű szolgáltatásokig terjed.

6.3.1. Idegenforgalom Az Észak-Alföldi Régió legnépszer űbb idegenforgalmi célállomásai a megyeszékhelyek, illetve Hajdúszoboszló kistérsége. Ugyanakkor a nagyobb városokon kívül több kisebb település is jó idegenforgalmi potenciállal rendelkezik, különösen azok, melyek valamilyen természeti vonzer ő közelében (pl. Tisza-mente) helyezkednek el, vagy amelyeken történelmi-néprajzi értékek találhatóak. Szükséges lenne azonban a települések, kistérségek, egyedi kínálatának versenyképes ajánlattá formálása, és szervezett kiajánlása. A szolgáltatáscsomagok kialakítása mellett fontos az ismertség növelése és a megfelel ően képzett szakembergárda biztosítása, melyhez a régióban m űköd ő oktatási, szakképzési intézmények megfelel ő hátteret jelenthetnek. Az Ibrány-Nagyhalászi kistérségben nincs hagyománya a turizmusnak, az infrastruktúra többnyire kiépítetlen, a szolgáltatások, szálláshelyek száma alacsony. Mindezek mellett az információ hiánya is fontos probléma, sok esetben nem jelzi semmi a településre érkez ő látogatóknak a kulturális és természeti értékeket, nincsen egy egységes, közösen kiajánlott turisztikai kínálat a térség látnivalóiról. A turisztikai szektor fejletlenségében közrejátszik az is, hogy a kistérség kiépített vonzer ői önmagukban nem képviselnek jelent ős vonzer őt, viszont a Tisza, mint jelent ős természeti értéket mindenképpen ki lehetne használni. A Tisza folyó és holtágai, a Lónyai csatorna sok lehet őséget kínál az itt él ők számára, hiszen a folyó szépsége és meglév ő természeti adottságai lehet ővé teszik a horgászturizmus fejlesztését, a falusi turizmus er ősödését. A Tisza fels ő folyása mind a mai napig hordoz valamit a hol széles ártereket, hol meredek, löszös magas-partokat kialakító folyó hangulatából. A folyópartokat füzesek, illetve f űz-nyár puhafa ligeterd ők követik. A ligeterd ők állatvilága igen gazdag. A kétélt űfajok sokaságán túl - erdei-, mocsári-, kecskebéka, zöld levelibéka, pettyes g őte él igen nagy számban -, szembet űnő a madárvilág sokszín űsége. A védett terület meredek folyó menti partfalaiban több ezres partifecske-telepek találhatók. A kistérségben többféle lehet ősége van a horgászoknak, hiszen az él ő Tiszán kívül több magántó is rendelkezésre áll. A külföldi és belföldi vadászok egyre többen keresik fel ezt az apróvadban és őzben gazdag területet. Említést érdemel Gávavencsell ő határában lév ő Tisza-szakasz és ártér, mely természetvédelmi terület. A folyóvölgyek, mint ökológiai folyosók és természetvédelmi törzsterületek kiemelt helyen szerepelnek a nemzetközi természetvédelmi programokban, például a Pán-Európai Biológiai és Tájdiverzitási Stratégiában, a Természetvédelmi Világszövetség „River Corridors” programjában, illetve Magyarországon a területfejlesztés területén is kiemelked ő szerepe van a Tisza Programnak. A Gávavencsell ő-Tiszabercel- Tiszatelekig húzódó vaskos töltések határolta hullámtér egy ritka, kivesz őfélben lév ő madárfajnak, a nagy fülemülének egyik utolsó menedéke. Ezért is értékes ez az ártéri terület, melynek természetvédelmi feladatait a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága látja el. Gávavencsell ő külterülete vadakban is b ővelkedik, így a vadászatot kedvel ők rendszeresen felkeresik. A Tisza partja kiváló üdülési és sportolási lehet őségeket nyújt, kellemes folyami homokkal borított parti szakaszai vannak, amelyek kiváló lehet őséget adnak a fürdésre. Jelenleg kissé szennyezett, vagy t űrhet ően szennyezett kategóriába sorolható a folyó. A kereskedelmi szálláshelyek száma messze alulmarad a megyei átlagtól. Igénybe vehet ő a kistérségben 3 db panzió (Ibrány, Nyírbogdány, Tiszatelek) és a magán szálláshely szolgáltatás, de se turistaszálló, se kemping, se ifjúsági szálló nem található a térségben. 1-1 kemping és ifjúsági szálló m űködött Ibrányban, de 2005-re mindkett ő megsz űnt.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 53 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

A 2007. évben 62 fér őhely a kereskedelmi szálláshelyeken illetve 116 db fér őhely várta a vendégeket a magánszálláshelyeken. Mind a kereskedelmi fér őhely, mind eltöltött vendégéjszakákban, illetve a külföldi vendégek számában csak a nagykállói kistérséget tudta megel őzni a megyén belül. Átlagos tartózkodási id őszakban is csak a baktalórántházait és a záhonyi térségeket el őzte meg. 12. táblázat: Az idegenforgalom f őbb jellemz ői 2007. évben Megnevezés Kistérségi Megyei Összes kereskedelmi fér őhely száma, db 62 10.705 Vendégéjszakák száma, f ő 1465 270.796 Ebb ől külföldi, f ő 12 67.233 Átlagos tartózkodási id ő, éjszaka 1,4 2,2 Forrás: T-Star adatbázis 2007, KSH, Területi statisztikai évkönyv 2007, KSH A turisztikai potenciált a térségben természeti adottságok mellett kulturális értékek is gazdagítják. A térség épített m űemlékei közül kiemelkedik a tiszaberceli Bessenyei György emlékház, a nagyhalászi Csuha-Kállay-kúria és a barokk református temploma, a Paszabi Sz őttes Ház és XVII századi barokk stílusban épített református temploma. Ibrány román eredet ű, de gótikus stílusban átépített református temploma az 1200-as évekb ől való. A múlt és a jelen emlékeinek meg őrzésére a városban két kiállítóhely is található. Az Ibrányi Galéria a városi könyvtárban, míg a helytörténeti gy űjtemény önálló épületben van. A térség településeinek egyediségéhez hozzájárulnak a templomok, a parkokban kihelyezett szobrok, totemek, m űemlékek, ezért ezek megtekintésére mindenképpen érdemes id őt szakítani. A kistérség minden települése igyekszik vendégcsalogató programokkal is kedveskedni az ide látogatóknak. Jó néhány már nemzetközi hírnévre is szert tett az elmúlt évek során. Ezek a rendezvények a helyi jellegzetességekre, hagyományokra épülnek, melyek a szórakoztatáson kívül igyekeznek bemutatni a térségben él ők szokásait, gasztronómiai különlegességeit és betekintést engednek az emberek mindennapjaiba is. A tiszaberceliek 1999 óta kifejezetten családokra, munkahelyi kollektívákra szabva szervezik a maguk hallé f őző versenyét. A megyei lovas élet legnagyobb és legnívósabb eseményévé nőtte ki magát a Berceli Pünkösdi Lovas nap, mely egy évtizede öregbíti Tiszabercel hírnevét. Illetve Tiszabercel esetében még a Rétköz Kulturális és Turisztikai Napokat, és a Gátszínházi Napot kell megemlíteni. Minden év szeptemberében megrendezésre kerül a Demecseri Káposztásnapok rendezvénysorozata, mely érdekes programokkal, f őzőversennyel várja az ide látogatókat. Az elmúlt évben 6. alkalommal rendezték meg Gávavencsell őn a hagyomány őrz ő Krumplifesztivált. A rendezvény évr ől évre egyre több látogatót vonz a településre. Bujban rendezik meg a Lecsóf őző versenyt, Paszabban a Sz őttes Napokat, Beszterecben pedig az Őszikék népzenei fesztivált és versenyt. Demecseren kívül a többi város is büszkélkedik programokkal. Kemecsében a Tavaszzáró Rendezvényt, Ibrányban Lovasnapot és Kistérségi Napokat, míg Nagyhalászban Rétközi Napokat és Vásárt, Lovas Napot és a Nagy- Halász- Fesztivált rendeznek. Az idegenforgalomban rejl ő lehet őségek még jelent ősek. Mindezek alapján következtetésként levonható, hogy a turizmus potenciálja a kistérségben jelenleg nem kihasznált , az adottságok és látnivalók felújítása, kialakítása és közös szervezett kiajánlása révén életképes turisztikai termékek alakíthatók ki, melyek fontos jövedelem-kiegészítési lehet őség et jelenhetnek a vidéki lakosság számára. Els ősorban a természeti és kulturális értékekre alapozható fenntartható idegenforgalom, ezek a térség lovas- és vadászhagyományaival jó alapot képeznek az aktív turizmus fejl ődéséhez. A szálláshelyek száma és a vendégforgalom jelenleg a kistérségi turisztikai szektor fejletlenségét támasztják alá. Az idegenforgalom fejlesztése multiplikátor hatással bírhat a mez őgazdaság irányába is,

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 54 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat ugyanis a vendégek kiszolgálása helyi, jó min őség ű termékekkel jelent ős bevételi forrása lehet a turisztikailag vonzó térségekben termel ő gazdálkodóknak. Mindehhez azonban szükséges lenne az idegenforgalmi szolgáltatók és a gazdálkodók szorosabb együttm űködésére is.

6.3.2. Kereskedelem Az Észak-Alföldi régióban jelent ős a kereskedelmi tevékenység, azonban a szektor strukturális aránytalanságoktól szenved, hiszen a vállalkozások nagy hányadát fedi le, de azok jövedelemtermel ő képessége alacsony, jelent ős részük kényszerb ől létrehozott mikro- vállalkozás. M űködnek azonban a régióban nagyobb t őkeer ővel bíró, tartós fogyasztási cikkeket forgalmazó szervezetek is, jelent ős forgalomnövekedést tudtak felmutatni az utóbbi években. A kereskedelemben országszerte jellemz ő folyamat továbbá a nemzetközi szerepl ők fokozott és agresszív terjeszkedése, mint például a Penny Market, mely szeretne nyitni egy üzletet Nagyhalászban . Ezen versenytársak megjelenése egy er ős koncentrációs folyamatot indított el hazánkban. Pozitív fejlemény azonban a kereskedelemben a vertikális szervez ődések elterjedése a hazai vállalkozók körében (pl. CBA, Coop-hálózat). A legtöbb kiskereskedelmi üzlet Ibrányban (97) és Nagyhalászban (85) működik. Egyedül Tiszarád és Balsa települések, ahol nem éri el a tízet a kiskereskedelmi üzletek száma. Az üzleteket üzlettípus szerint vizsgálva elmondható, hogy élelmiszerjelleg ű üzletek, áruházak minden településen m űködnek, azonban a speciális szaküzletek többsége a városokban koncentrálódik. Az 1000 lakosra jutó üzletek száma a térség valamennyi településén az országos átlag (16,2) alatt van, egyedül a buji (14,8) és a nagyhalászi (14,8), mely megközelíti. El őfordul olyan település is, ahol a 10 üzletet sem ér el 1000 lakosra átszámítva. Ilyen például Tiszatelek (6,6), Vasmegyer (8,2) és Paszab (8,3). A települések többségén 10-12 üzlet jut ezer lakosra, ami az országos értéknek alig haladja meg a kétharmadát. Ez szintén alátámasztja a szolgáltató szektor fejletlenségét a kistérségben.

7. VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET ELEMZÉSE

7.1. Vállalkozási szerkezet A térség területén inkább a mez őgazdasági és ipari jelleg dominál. A kistérség f őbb vállalkozásai a városokban m űködnek. Az ipar foglalkoztatási szerepe a többi kistérséghez viszonyítva jelent ős. Az iparban és épít őiparban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottból 42,1%, amely jelent ősen meghaladja a megyei átlagot (32,4%) és a kistérségek között a Tiszavasvári kistérség után a második helyet foglalja el. A térségben az ágazatok többsége megtalálható, a kistérségre leginkább a mez őgazdasági- ipari jelleg illik. Az alábbi táblázat a m űköd ő vállalkozások jogi forma szerinti megoszlását vizsgálja. Kiderül, hogy a nagyobb t őkeer ővel bíró részvénytársaságok aránya hasonló a nagytérségi átlagokhoz, de a korlátolt felel ősség ű társaságok aránya lényegesen alacsonyabb. A térségben meghatározó szerepet töltenek be az egyéni vállalkozások: arányuk a kistérségben 72,9%, míg országosan csak 59,3%. Az egyéni vállalkozások magas aránya a vállalkozási szerkezet sérülékenységét jelzi, valószín űleg ezek közül sok a kényszervállalkozás, az igen kis forgalmat bonyolító vállalkozás. Jellemz ően kisméret ű szervezeteket takar még általában a betéti társaságok köre; ezek aránya azonban elmarad a nagytérségi átlagoktól. A mez őgazdaság vállalatok túlsúlya miatt a szövetkezetek aránya lényegesen nagyobb az országos átlagnál.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 55 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

13. táblázat: Működ ő vállalkozások százalékos megoszlása jogi forma szerint, 2007 Ebb ől Korlátolt Betéti Egyéni Részvény- felel ősség ű Szövetkezet társaság vállalkozás társaság társaság IBRÁNY -NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG 13,2 1,0 12,7 72,9 0,2 SZABOLCS -SZATMÁR -BEREG 14,3 0,2 16,8 68,5 0,2 MEGYE ÉSZAK -ALFÖLDI RÉGIÓ 15,9 0,3 16,5 67,1 0,3

ORSZÁG ÖSSZESEN 21,7 0,2 18,4 59,3 0,4 *Átalakulásra kötelezett és megsz űnő gazdálkodási formákkal együtt, év végén Forrás: T-Star adatbázis 2007, KSH, Területi statisztikai évkönyv 2007, KSH A vállalkozások m űködési formája és munkahely-teremt ő képességük között általánosságban nézve szoros a kapcsolat: a jogi személyiség ű szervezetek több f őt foglalkoztatnak, mint a jogi személyiséggel nem rendelkez ők. Ennek megfelel ően az egyéni vállalkozások és bt-k dönt ő többségének csak néhány alkalmazottja van, míg a szövetkezetek, Kft-k, és különösen az Rt-k meghatározó hányada 20 f őnél többet foglalkoztat. Az el őbb bemutatott kistérségi megoszlás arra enged következtetni, hogy a térségben működ ő vállalkozások nagy részének csekély a munkahelyteremt ő képessége. Az egyéni vállalkozások és a betéti társaságok együttes arány a kistérségben 85,6% szemben az országos 78,7%-kal. Vagyis azok a szervezeti formák vannak nagyobb arányban, melyek alapítása viszonylag alacsonyabb alapítót őkét igényel. Ez pedig azt sejteti, hogy a térségben alapvet ően tőkeszegények a vállalkozások, jelent ős lehet a kényszervállalkozások aránya. Az, hogy a térségre a kisvállalkozások dominanciája jellemz ő, illetve, hogy a szolgáltató-szektorban a kereskedelmi tevékenység a domináns, szintén ezt a feltételezést er ősíti – a kényszervállalkozások jelenléte ugyanis éppen a kereskedelem-javítás területén a legjellemz őbb. A vállalkozások aránya a szolgáltatások területén a legmagasabb (57,74%), az iparban és az épít őiparban 20,93%, a mez őgazdaságban 21,32% regisztrált vállalkozás m űködik. Ez szerkezetében jelent ősen eltér a megyei aránytól, ahol a mez őgazdasági cégek mindössze 17,96%-os arányt képviselnek, míg a szolgáltatásban m űköd ők a vállalkozások több mint 2/3-át teszik ki. A térségben a vállalkozások elterjedtsége, lakossághoz mért száma megyei viszonylatban átlagosnak nevezhet ő. A vállalkozások számát tekintve 2007-ben 2584 regisztrált vállalkozás található a kistérségben. Ezer lakosra 57 m űköd ő vállalkozás jut, amely jelent ősen elmarad a megyei átlagtól, ahol 91 vállalkozás jut 1000 lakosra. 14. táblázat: Az Ibrány- Nagyhalászi kistérség vállalkozási szerkezete, 2007. Település Regisztrált Ebb ől vállalkozás korlátolt betéti egyéni felel ősség ű társaság vállalkozás társaság Balsa 62 4 6 52 Beszterec 32 6 5 21 Buj 52 20 24 115 Demecser 161 35 36 195 Gávavencsell ő 271 39 34 170 Gégény 245 10 6 50 Ibrány 66 64 48 340 Kék 456 7 6 58 Kemecse 72 37 47 233

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 56 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

Nagyhalász 319 39 38 261 Nyírbogdány 347 28 36 130 Paszab 49 5 9 35 Székely 53 6 5 42 Tiszabercel 95 11 16 66 Tiszarád 18 3 - 15 Tiszatelek 76 18 7 50 Vasmegyer 65 8 4 51 Forrás: T-Star adatbázis 2007, KSH, Területi statisztikai évkönyv 2007, KSH A hagyományosan termel ő iparágak képvisel ője viszonylag kevés a kistérségben. Az ipari jelleg ű vállalkozások többsége inkább a szolgáltató jellegű kisipari tevékenységet végz ő iparosok közé tartozik. Az agrár-jelleg ű vállalkozások száma jóval magasabb a megyei átlagnál, foglalkoztatási szerepük azonban közel azonos a megyei értékekkel. Ezek többsége kisbirtokos, egyéni gazdálkodó, akik a térség gazdasági potenciáljában viszonylag kis szerepet tudnak játszani. A társas vállalkozások hasonló alapú vizsgálata már némileg „elemezhet őbb” képet mutat, noha a „0 és ismeretlen számú f őt foglalkoztató” vállalkozások kistérség szinten mintegy 34,5%-os részesedést mondhatnak magukénak. Ett ől eltekintve a kistérségben dominálnak a 10 f ő alatti létszámmal m űköd ő társas vállalkozások. Az alábbi ábra településszinten jeleníti meg a társas vállalkozások létszám szerinti megoszlását, mely alapján egyértelm űen látható, hogy mely településeken találhatók nagyobb vállalkozások. A következ ő táblázat tartalmazza a kistérség jelent ősebb vállalkozásait.

15. táblázat: Az Ibrány-Nagyhalászi kistérség legjelent ősebb vállalkozásai, 2009 Árbevétel- Létszám- Név Település TEÁOR kategória kategória (millió Ft.)

Bogdány Petrol Termel ő és Nyírbogdány Gyógyszeralapanyag 2501-4000 20-49 fő Szolgáltató Kft. gyártása Macofil Textilipari Zrt. Demecser Textilszálak fonása 1001-2500 300-499 fő IMTEF Ipari és Mez őgazdasági Ibrány Járm ű, járm űalkatrész 1001-2500 200-249 f ő Terméket El őállító és Forgalmazó gyártása Szövetkezet Nyír-Márvány Ipari Kereskedelmi Gávavencsell ő Kőmegmunkálás 1001-2500 20-49 fő és Szolgáltató Kft. Metropolfém Kereskedelmi és Tiszatelek Fémszerkezetgyártás 1001-2500 5-9 fő Szolgáltató Kft. Bomul Termel ő, Szolgáltató és Nyírbogdány Egyéb vegyi termékek 1001-2500 2 fő Kereskedelmi Kft. gyártása Farmtej Állattenyészt ő és Kemecse Tejhasznú 701-1000 50-99 fő Tejtermel ő Kft. szarvasmarha tenyésztése Nyírfruct Termel ői és Értékesít ő Demecser Zöldség- és gyümölcs 701-1000 2 fő Kft. nagykereskedelem BLA-DOM Kereskedelmi és Ibrány Általános épülettakarítás 51-300 300-499 fő Szolgáltató Kft. Nagyhalászi Zsákgyár Kft. Nagyhalász Textilszövés 301-500 100-149 fő Ibránytej Állattenyészt ő és Kemecse Tejhasznú 501-700 50-99 fő Tejtermel ő Kft. szarvasmarha tenyésztése Kulcsár-Baranyi Ipari és Ibrány Fémszerkezetgyártás 501-700 50-99 f ő Kereskedelmi Kft. Gávavencsell ői Süt őüzem Kft. Gávavencsell ő Kenyér és friss pékáru 301-500 50-99 fő

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 57 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

gyártása Frigo-Hasso Süt ő- és Tésztaipari Gávavencsell ő Tésztafélék gyártása 301-500 50-99 f ő Termel ő és Kereskedelmi Kft. Agro-Halász Növénytermesztési Nagyhalász Gabonaféle (kivéve rizs) 501-700 20-49 fő Kft. hüvelyes növény, olajos mag termesztése NYÍR-KTL Szolgáltató Kft. Ibrány Lakó- és nem lakó 501-700 3-4 fő épületek építése

200 f őnél több foglalkoztatottal rendelkez ő cégek csak Ibrányban és Demecserben találhatóak; a Malcofil Textilipari Zrt., a BLA-DOM Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és az IMTEF Ipari és Mez őgazdasági Termékeket El őállító és Forgalmazó Szövetkezet. A KSH adatbázisában kizárólag a települések székhelye alapján szerepelnek a vállalkozások, így például olyan vállaltokra vonatkozóan, melyek megtalálhatóak a térség településein, de székhelyük nem a kistérség településeire van bejegyezve, nem állnak rendelkezésre a fenti információk.

7.2. K+F, innováció A gazdaság szempontjából is lényeges tudományos, K+F tevékenységek az Észak-Alföldi régióban Debrecenben koncentrálónak, a kistérségben gyakorlatilag teljesen hiányzik az ilyen jelleg ű fejleszt ői tevékenység.

8. MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA

8.1. Közlekedés A közlekedési infrastruktúra megfelel ő kiépítése a gazdasági és társadalmi fejl ődés szempontjából is egyaránt húzóer őt jelenthet. Jelenleg a megyei és országos átlagtól is jelent ős a kistérség elmaradása.

16. táblázat: A kistérség településeinek küls ő elérhet ősége átlagosan (2007.) Desztináció Közúti utazási id ő Budapest 162 perc Nyíregyháza 32 perc Ibrány 18 perc Autópálya csomópont (Polgár) 65 perc Osztrák határ 255 perc

Az M3-as autópálya Nyíregyházáig történt kiépítésnek hatására az elmúlt évt ől a kistérségb ől gyorsforgalmi csomópontokat 30 perc alatt lehet elérni. Települések közül leginkább Nyírbogdány és Székely fekvése kedvez ő a gyorsforgalmi utak szempontjából, ugyanis a 4-es számú f őút mellett találhatóak. Viszont Tiszatelek és Gávavencsell ő ebb ől a szempontból periférás településeknek tekinthet őek. A településeken a burkolt utak aránya viszonylag magas, bár településenként eltér ő. Csupán 50% Vasmegyeren és 60% Tiszarádon, azonban több településen is (Beszterec, Kemecse, Kék, Paszab és Tiszatelek) 100%. Európai uniós forrásból, az Észak-Alföldi Operatív Program keretében újul meg a

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 58 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

Nyíregyháza-Dombrád összeköt ő út két szakasza, több mint 15 kilométer hosszúságban. Az Észak-Alföldi régióban összesen 21, ebb ől Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 12 projekt keretében újulnak meg idén a négy és öt számjegy ű utak. A Nyíregyháza-Dombrád összeköt ő út (3834-es út) a Nyíregyházára irányuló egyik f ő forgalmi irányt szolgálja ki: egyrészt a városhoz tartozó Sóstófürd ő üdül őövezet és Sóstóhegy kertvárosi rész lakossági forgalmát, másrészt a megye északi régiójának Nyíregyháza és az M3-as autópálya felé irányuló tranzitforgalmát. Az elmúlt évek megnövekedett járm űforgalma szükségessé tette a burkolat teherbírásának és állapotának javítását. Ez a két, összesen 15,3 kilométer hosszú útszakasz az európai igényeknek megfelel ő szolgáltatási szintet képvisel ő úthálózat részévé válik, jelent ős mértékben javítva a térségi összeköttetést. A beavatkozás keretében kiszélesítik az útszakaszokat, kiemelt szegélyeket építenek, meger ősítik az aszfaltburkolatot, kitisztítják az árkokat és átereszeket, kijavítják és szabványosítják az autóbuszmegállókat, és végül természetesen a padkákat is rendbe teszik. Tömegközlekedési eszközökkel a kistérség települései viszonylag jól megközelíthet őek. Helyközi autóbuszjárat minden települést érint, a járats űrűség hétköznapokon 1,5 és 3 óra, hétvégén 2 és 5 óra között változik. Ibrányból például napi 16 járat indul Nyíregyházára átlag 50 perces menetid ővel. De a települések közötti járat s űrűség is jónak mondható. Vasúton néhány kivételével (Balsa, Beszterec, Székely, Tiszarád és Vasmegyer) szintén minden település elérhet ő. A járats űrűség hétköznapokon és hétvégén is 1 és 4 óra között változik. A kistérséget Budapest- Debrecen- Nyíregyháza- Záhony vasútvonal érinti . Így például Kemecséb ől 17 perc, Demecserb ől pedig 27 perc alatt el lehet jutni Nyíregyházára, napi 18 közvetlen járattal. Illetve keskeny nyomtávú vonal is m űködik a kistérségen belül (Nyíregyháza- Kótaj- Buj- Paszab- Tiszabercel- Gávavencsell ő és a Nyíregyháza- Kótaj- Buj- Ibrány- Nagyhalász- Dombrád), a vonal azonban nem villamosított, a vonatok ritkán közlekednek, a vasúti kocsik korszer űtlenek, leromlott állapotúak. Ugyanez igaz a vasúti sínek min őségére is, aminek "köszönhet ően" a megyeszékhely és Ibrány közötti 35 km-es szakaszt a vonat 80 perc alatt teszi meg. Közvetlen járat mindösszesen csak 6 van egy nap. Tovább rontja a térségben lakók helyzetét, hogy a munkacélú ingázás visszaszorulásával párhuzamosan a MÁV és a Volán számos járatot megszüntetett vagy ritkított. A rossz megközelíthet őség nem pusztán a helyi lakosok életében jelent kényelmetlenségeket, hanem a térség gazdasági lehet őségeit is alapjában érinti. A kerékpárút-kiépítettség tekintetében már sokkal kedvez őtlenebb a helyzet, csupán két településen (Ibrányban és Nagyhalászban) találunk kerékpárutat.

8.2. Telekommunikáció A kistérségben az alapvet ő telekommunikációs infrastruktúra minden településen elérhet ő, rendelkezésre áll. A kihasználtság, a rácsatlakozási arány nagy mértékben a lakosság jövedelmi helyzetének, illetve a települések gazdaságának, továbbá az elérhető technológiák fejlettségének és alkalmazhatóságának függvénye. Az ezer lakosra jutó telefon f ővonalak száma 2007-ben 179 volt a kistérségben. Ez a szám alapvet ően stagnáló tendenciát mutat az elmúlt évekhez képest. A kábeltelevízió-hálózatba bekapcsolt lakások aránya csupán 13,6% volt a kistérségben 2007-ben, ami a megyei átlagnak alig a felét éri el, viszont a kábeltelevízió által nyújtott szolgáltatásokhoz ennél jóval többen férnek hozzá, mivel a településeken hasonló tartalmú m űholdas szolgáltatások is elérhet őek.

8.3. Ivóvíz és szennyvíz A Közüzemi vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 2007-ben 88,8 százalék volt a kistérségben, ami a régiós átlag alatt van, s őt a kistérségek közül csak a csengerit tudja megel őzni. Az egy km vízvezeték-hálózatra jutó csatornahálózat hossza 2007-ben

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 59 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

860 m volt, ami a kistérségek összehasonlításában messze a legkedvez őbb mutató, a megyei átlagot is jelent ősen meghaladja. A kistérségben a közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya 2007-ben 58,9 százalék volt, ami a 2001-es adatokhoz képest óriási nagy el őrelépés. Ez az arány 7,8 százalékponttal magasabb a megyeinél, 1,7 %-kal a régiósnál azonban 10,9 százalékponttal alacsonyabb az országos átlagnál. A szennyvízkezelés terén a hálózat kiépítése mellett a tisztító kapacitások hiánya is jelent ős gondot és terhet jelent. 17. táblázat: Lakásállomány, ivóvízellátás (2001, 2007) Lakásállomány (db) Közüzemi ívóvízvezeték- hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) 2001. végén 2007. végén 2001. 2007. Ibrány- 15.835 16.247 82,4 88,8 Nagyhalászi kt. Észak-alföldi régió 588.805 611.934 91,6 94,6 Magyarország 4.077.410 4.270.497 92,9 94,7

Forrás: KSH, 2001, 2007

18 . táblázat: Csatornázottság és gázellátás (2001, 2007) Közcsatornahálózatba Háztartási gázfogyasztók bekapcsolt lakások aránya (%) aránya (%) 2001. 2007. 2001. 2007. Ibrány- 27,8 58,9 60,6 72,2 Nagyhalászi kt. Észak-alföldi régió 35,3 57,2 65,0 73,2 Magyarország 53,5 69,7 71,1 76,3

Forrás: KSH, 2001, 2007

8.4. Energiaellátás A vezetékes gázellátásba bekapcsolt lakások aránya 2007-ben 72,2 százalék volt, amely a megyei átlaggal azonos, és a régiós átlagtól is csupán 1, míg az országos átlagtól 4,1%- kal marad el. Az egy háztartási fogyasztóra jutó évi fogyasztás a vezetékes gázellátásból 1358 m³ volt a kistérségben. Ezzel a záhonyi kistérséget nem tudta csak megel őzni. Évi villamos energiafogyasztás egy háztartási fogyasztóra 2595 kWh volt 2007-ben, mellyel szintén a megyei átlag (2294) felett van, megel őzni csak a záhonyi, a nagykállói és a baktalórántházai kistérségeket nem tudta.

9. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT

9.1. Vízrajz, talaj, domborzat, éghajlat Az Ibrány- Nagyhalászi Kistérség legnagyobb része a Rétközben helyezkedik el, délebbi kisebb része pedig a Középs ő-Nyírség löszös és futóhomokos területeihez tartozik. A Fels ő-Tisza-vidék az új pleisztocénig a Nyírséggel megközelít ően azonos magasságban

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 60 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

(körülbelül 125–145 méter a tengerszint felett) helyezkedett el, az Alföld északkeleti részének folyói a hordalékkúpon áttörve érkeztek meg a Körösök medencéjébe. A rétközi részen f őképpen a Tapoly, az Ondava, a Laborc és az Ung munkája volt jelent ős. A hordalékkúpot épít ő folyók a pleisztocén (jégkorszak) folyamán a Rétköz nagyobb részében, dönt ően keleten és délen száz-százötven méter vastag folyami üledéket halmoztak fel. Rétköz pleisztocén végi felszínének kialakításában a folyóvíz mellett a széleróziónak is jelent ős szerepe volt. Az él ő és elhagyott folyómedrek között felhalmozott folyami hordalékanyagot a pleisztocén kori er ős északias szelek megbontották, jelent ős mennyiség ű homokot fújtak ki bel őle, ennek következtében változatos homokformák alakultak ki. A jégkorszak végén az Alföld északkeleti részén végbemen ő szerkezeti mozgások hatására olyan változások kezd ődtek el, amelyek a domborzat és a vízhálózat jelentékeny átalakulásához vezettek. A tektonikus mozgások következtében a Fels ő-Tisza-vidék kistájai, így a Rétköz is süllyedni kezdett. A Tisza ebben az id őben a Nyírség délkeleti részén északkelet–délnyugati irányban haladt az Ér völgyén keresztül a Körösök vidékén át Szeged felé. A süllyedés olyan tekintélyes mértéket öltött a Fels ő-Tisza-vidék területén, hogy a Tisza nem a magasan maradt Ér-völgy felé folyt, hanem az új lejtésviszonyoknak megfelel ően északnyugatnak, Záhony irányába fordult. A Tisza északkelet–délnyugati futásirányát ugyancsak a fiatal bodrogközi, rétközi süllyedék határozta meg, amelyen keresztül a tokaji kapun való áttörés után megnyílt az út az Alföld belseje felé. A tektonikus mozgások a Rétköz felszínét mintegy tizenöt-huszonöt méterrel szállították lejjebb. Ett ől kezdve a mélyebbre került részek a kedvez őtlen lefolyási viszonyok miatt elvizeny ősödtek, megindult itt a lápképz ődés. A Tiszának a Bodrogközben, Rétközben való megjelenése a korábbi vízhálózat teljes átalakulását eredményezte. A Nyírségen átfutó folyókat (Tapoly, Ondava, Laborc, Ung) a Bodrogközben kanyargó Tisza magához kapcsolta. Oldalozó eróziójával pusztította a pleisztocén végi felszínt, nagy területeket borítva be saját üledékével. A Tisza medre kevésbé volt állandó, gyakori feltölt ődése miatt szeszélyesen változtatta futásirányát, err ől az elhagyott folyómedrek tanúskodnak. Jól megfigyelhetőek észak–déli irányú ősi mederszakaszok Beszterec és Nagyhalász határában. A medrét szeszélyesen változtató Tisza a mai helyét csak a holocén (jelenkor) végén, körülbelül 5000–2500 éve foglalta el. Árvizeivel évr ől évre hatalmas víztömeget juttatott a Rétköz területére, s ezt csak gyarapították a Nyírség északi részér ől ide folyó belvizek. Az így vízgy űjt ő medencévé alakult Rétköznek csaknem hetven-hetvenöt százaléka elmocsarasodott, elláposodott. A süllyedésen kívül a Rétköz láposodását az is gyarapította, hogy a Tisza mellé fokozatosan épül ő folyóhát megakadályozta az áradások után a vizek visszafolyását a mederbe. Ennek következményeképpen az ismétl ődő áradások, a rossz lefolyási viszonyok csak növelték, állandósították a vízzel borított területeket. Elöntések alól csak a homokszigetek mentesültek, ezeken telepedett meg az ember ősid ők óta. A szabályozás eredményeként a folyó új hossza 962 km lett, született 136 km új, épített meder, valamint kialakítottak 589 km holtágat. A kistérség állóvizei is a tiszai holtágakból alakultak ki. Azonban a rétközi területek teljes ármentesítéséhez szükség volt a Nyírség fel ől érkez ő vizek szabályozására is. A Berkeszt ől Gávavencsell őig, 44,6 km hosszan, Nyírbogdányon is keresztül húzódó Lónyai-csatorna megépítésével fokozatosan elt űnt a Nyírség ősi tó-, láp- és mocsárvilága. A Tisza vízgy űjt ő területe mintegy 157 000 km 2, vízállása er ősen ingadozó, így az árvízvédelem a Rétközben kiemelt jelent őség ű feladat, a fels ő szakasz jelleg ű folyók heves vízjárásúak, az érkez ő árvizek nagy vízhozamúak, a védekezés összehangolt, hatékony munkát igényel. A kistérség a megye egyik leginkább belvíz-veszélyeztetettebb területe. A Rétköz éghajlata mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, a napsütéses órák száma 2000- 2050. A Rétköz h őmérsékletének alakításában a sugárzási viszonyoknak és a légáramlatoknak van meghatározó szerepük. A tengerszint feletti magasság elhanyagolható,

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 61 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat mivel számottev ő magasságkülönbségek nincsenek. A h őmérséklet évi menete lényegében ugyanolyan, mint általában az Alföldön. Legmagasabb a havi középh őmérséklet júliusban (+20,5 Celsius-fok), a legalacsonyabb januárban (–3,5 Celsius-fok), az évi középh őmérséklet pedig 9,8 Celsius-fok. A Rétköz szeles vidék, igen alacsony a szélcsendes napok aránya. A leggyakoribb az ÉK-i és a DNy-i szél. A Rétközben az évi csapadékmennyiség sokévi átlaga 550–600 milliméter között váltakozik. A csapadék éven belüli eloszlása nagyjából hasonló képet mutat hazánk területének legnagyobb részével. Rétközben jellemz ő a humuszos öntéstalaj, mely a Tisza mentén széles sávban, a folyó öntésképz ődményein alakult ki az árvízmentesítés és a belvízrendezés után állandósult növényi fedettség mellett. Közepesen humuszosodott. Rendszeres talajm űveléssel, talajer ő- utánpótlással rajta a legtöbb növény termesztése kedvez ő eredménnyel jár. A lápos réti talaj a homokhátak közötti mélyedésekben, elhagyott folyómedrekben kisebb-nagyobb foltokban fordul el ő. De el őfordulnak rozsdabarna és kovárványos barna ered őtalajok is. A vízszabályozási munkálatok kezdetéig a természetes növényzet eredeti jellemvonását meg őrizte. De a fokozódó emberi beavatkozás következtében az ősi erd ős sztyepp vegetáció csak töredékeiben maradt az utókorra. A barna erd őtalajokon helyenként még el őfordulnak a homokpusztai gyepek: a magyar csenkesz, hüvelyes csenkesz, csillagpázsit, fedél rozsnok, magyar kökörcsin. Napjainkban összefügg ő erd őt többnyire a Tisza hullámterében, valamint a szántóföldi m űvelésre kevésbé alkalmas homoktalajon találunk. A hullámtér f ő fafajtái a f űz, nyár és a tölgy. Gyakoriak még a mézgás éger, mezei juhar, veres gy űrű, fekete bodza, szeder. A homoktalajokon telepített erd őket az akác, a nyár, a fekete feny ő alkotja. Állatvilága – az ökológiai feltételek megváltozása miatt – már nem olyan gazdag faj- és egyedszámban, mint amilyen a korábbi évszázadokban volt. A ligeterd ők állatvilága azonban gazdagnak mondható. A kétélt űfajok sokaságán túl –erdei, mocsári és kecskebéka, zöld levelibéka, pettyes g őte él igen nagy számban -, szembet űnő a madárvilág sokszín űsége. A védett terület meredek folyó menti partfalaiban több ezres partifecske- telepek találhatók. A Tisza halállománya (csuka, harcsa, ponty, kecsege, dévér, keszeg, kárász, compó, sügér, fogas-süll ő, k ősüll ő, kövi és vágó csík) mellett a szarvas, őz, vaddisznó, nyúl, fogoly, fácán érdemel említést. A nyírségi homokhát jellemz ő talajtakarója a barna erd őtalaj, a humuszos erd őtalaj és a réti talaj. A terület jellegzetes fája volt a nyírfa. Az ember fokozatosan meghódította, és m űvelés alá fogta a tájat, el őidézve ezzel a növény-és állatvilág átalakulását is. Ma a kultúrnövényzet, a szántóföldek, gyümölcsösök és kertgazdaságok jellemzik a tájat, e képet néhány legel ő és kaszáló színesíti. A vadon él ő fák közül els ősorban a f űzfa, a kökény és a bodza maradt meg, míg a vadon él ő növények emlékét a legszívósabban a gyomok őrzik, ilyen a muhar, a vadrepce és rengeteg más f űféle. Ma a telepített erd őkben, amelyek faállománya els ősorban akác és nyárfa, valamint a mez őkön, kanálisok partján bújnak meg a vadak, mint pl. a róka, vadmacska, görény, őz, mezei nyúl, fácán. A madárvilág is elég változatos: évente visszatér ő vendégünk a fehér gólya és a füsti fecske, de felfedezhet ő a széncinege, veréb, rigó, búbos banka, seregély, holló és a szárcsa is.

9.2. Hulladékgazdálkodás Rendszeres hulladékgy űjtésben 2007-ben a lakások aránya 92,6 százaléka vett részt, amely a megyei (91,4%) és a régiós átlagot (90,9%) is meghaladja. A környezeti állapot meg őrzéséhez nagymértékben hozzájárul majd a megyei hulladéklerakó program megvalósítása. A program hatására várhatóan felszámolhatóvá és rekultiválhatóvá válnak a települési hulladéklerakó helyek. A települések környezetmin őségének javítása érdekében elengedhetetlen az infrastrukturális beruházások megvalósítása, a folyékony és szilárd hulladék korszer ű kezelés feltételeinek megteremtése. Minden település önkormányzata biztosít valamilyen megoldást a hulladék elhelyezésére, de

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 62 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat ennek ellenére számos illegális lerakó is található a térségben. A hulladék elhelyezési környezeti szabályok szigorodása miatt egyes településeken bezárták a korábbi hulladéklerakókat, megkezd ődött a területek rekultiváció s felmérése. Szabolcs- Szatmár-Bereg megye Települési Szilárdhulladék Gazdálkodási programjának megvalósításával a megye, így a kistérség valamennyi települése bekapcsolódik egy egységes hulladékgy űjtési- és elhelyezési hálózatba.

10. KISTÉRSÉGI EGYÜTTM ŰKÖDÉS

A Közép - Szabolcsi Többcélú Kistérségi Társulás 2004. június 28-án jött létre, mely a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. Törvény rendelkezéseinek megfelel ően 2005. január 12.-től a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó jogi személlyé alakult át, amely feladatainak ellátása érdekében önálló munkaszervezetet m űködtet.

A többcélú társulás célja, hogy - szervezeti keretet biztosítson a települési önkormányzatok kapcsolat- és együttm űködési rendszerének, - önkormányzati feladat-közszolgáltatási rendszer, térségi összehangolása fejlesztése, - egyes ágazati feladatok közös szervezése, összehangolása, - térségi intézményrendszer feladatellátásának összehangolása, fejlesztése, - a térség területének összehangolt fejlesztése, a feladatellátás forrásrendezésének koordinációja, - területfejlesztés és településfejlesztés összehangolása, - a társulás a Kistérségi Fejlesztési Tanács feladatait is ellátja.

A körzetközponti település és annak természetes vonzáskörzetében lév ő önkormányzatok közt sokrét ű és tartalmas együttm űködések alakultak ki, pl. pedagógiai szakszolgálatok, intézményfenntartó társulások, gyermekjóléti szolgálatok, központi orvosi ügyeletek stb. A kistérségi együttm űködés a lakossággal, civil szervezetekkel, intézményekkel és gazdálkodó szervezetekkel, a közügyek szervezése terén kiépített kapcsolatokkal alkot egészet. A közigazgatási szolgáltatások terén kiépültek a körzetközponti államigazgatási hatáskörellátás intézményes formái, és jelen vannak egyes tárcák megbízottjai is, úgymint a falugazdászok, a kistérségi megbízottak, a vidékfejlesztési menedzserek és a kistérségi tanácsadók. A kistérségek önkormányzatainak együttm űködése a magyar közigazgatás egyik f ő szegmense. Ezért sem mellékes az, hogy el ősegítsük kooperációs fejl ődését, melyben nagy segítséget nyújtanak a kistérségi irodában dolgozó szakemberek: a vidékfejlesztési menedzserek, a kistérségi tanácsadók. Eredménynek tekinthet ő a központi orvosi ügyelet kialakítása: az ügyelet hatékonyabb ellátása, valamint az önkormányzatok ezen feladatok ellátásához kapcsolódó költségeinek jelent ős csökkentése céljából a kistérség települései a központi ügyeletet társulásos formában látják el, 4 mikrotérségi központtal (Kemecse, Demecser, Nagyhalász, Ibrány), melynek következtében az orvosi ellátás megoldottnak tekinthet ő. A társulás a Belügyminisztérium többcélú kistérségi társulások 2004. évi ösztönz ő támogatására kiírt pályázatán nyert összegb ől a következ ő fejlesztések történtek: a közoktatási szakszolgálat számára személygépkocsi vásárlás, gyógytestnevelési eszközök beszerzése, a Gávavencsell ő-Balsa intézményfenntartó társulás számára iskolabusz beszerzése, az orvosi ügyeleti központok számára terepjárók, valamint bútor- és orvosi gép-műszer beszerzése.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 63 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

IV. A KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEINEK HELYZETELEMZÉSE

1. BALSA

1.1. Gazdaságföldrajzi jellemz ők

Balsa község Nyíregyházától ÉK-re, mintegy 45 km távolságra, a Tisza partján található. A 39-es útról Rakamaznál leágazó alsórend ű úton közelíthet ő meg. A település végállomását jelenti a Nyíregyháza-Balsa keskeny nyomköz ű vasútvonalnak. A Tiszán való átkelést komp biztosítja. Éghajlata mérsékelten száraz, az évi napsütéses órák száma 1950, a középh őmérséklet 9,7- 9,9 0C, a csapadék megközelíti az 570-590 mm-t. Az uralkodó szélirány északi, északkeleti és délnyugati. Elenyész ő erd ős területtel rendelkezik, amit akác, nemes nyár és egyéb lágy lombúak alkotnak. A nyílt társulások között megjelennek a különböz ő homokpusztagyepek, homokpusztarétek, homoki legel ők. A jellegzetes lágyszárúak közé tartoznak a csenkeszfélék és az élesmosóf ű. Talaját löszös üledéken képz ődött homokos vályog mechanikai összetétel ű, csernozjom és kovárványos barna erd őtalajok, helyenként réti talajok, a folyó árterében nyers öntéstalajok alkotják.

1.2. Történelmi emlékek

A község nevével a XIII. század végén találkozhattunk el őször. Eredetér ől pontos adatot nem tudunk, többféle változatát is számon tartják. Az egyik megközelítésben a „Bulcsú” vezér nevéb ől származtatják a község nevét (ezt azzal támasztják alá, hogy Árpád fejedelem valószín űleg a „Véresszájú zászlótartó” Bulsunak adományozta Balsát), míg mások a „Balás” névvel való kapcsolatot tartják hitelesnek (Balás + sa képz ő). A település a kora középkorban valószín űleg a szabolcsi vár birtoka volt. A közeli Halász (ma Nagyhalász) birtokkal együtt a XIII. század közepén V. István vagy IV. László adományából több, volt szabolcsi várjobbágy kapta meg, akik 1921-ben egy részét a Szente- Mágócs nembeli Belus comesnek és a csicseri Orosz család ősének adták el. A régi oklevelekben mint átkel ő és vámhely van említve, a közeli Tisza révén vámszedési jog is megillette. Belus comes leszármazottai, az Olasz család a XIV. század folyamán is birtokosok maradtak. A XV. században hosszabb-rövidebb ideig birtokosai között találjuk a közös őst ől származó Bacskai, Báthori és Csarnavodai család egyes tagjait és a Bán családot. 1411-ben a falu részbirokosai között szerepelt a Petneházi és a Semsey család, a XVI. században a Báthori és Semsey családok mellett a Szakolyi, Kutassy családok és Dobó István gyermekei birtokolták. 1671-ben már I. Rákóczi György a földesúr, 1618-ban Rákóczi Györgynek 11, Szakolyi Györgynek 1, a Semsey testvéreknek 5, Melith Péternek 1 jobbágya volt. 1686-ban hajdúvárosként említik. A kés őbbi évtizedek folyamán birokosai teljesen kicserél ődtek, 1707-ben a csicseri Ormos, Petneházy és Ibrányi családok osztoztak benne. A falu 1675 után puszta lett, lakói a Tisza bal partjára költöztek át a török-tatár és német hadak zaklatásai el ől. Rákóczi Júlia férje, Aspremont gróf kezdte benépesíteni; 1720-ban 13 jobbágyháztartása volt. 1773-ban 73 féltelkes jobbágy, 20 házas és 7 házatlan zsellér lakott itt. A királyi kincstártól 1834-ben a gr. Dessewffy és a gr. Szentmiklóssy család vette meg, s a jobbágyfelszabadítás idején is ők voltak a földesurai, a Dessewffy család egészen 1944-ig.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 64 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

1850-ben 1.148 lakosa volt, 1870-ben 215 háza, 1.378 lakosa, határa 3.387 kat.hold, 1910- ben 262 házában 1.643 lakos élt. Az 1930-as összeírás szerint területe 3.329 kat. hold, lélekszáma 1.658, lakóházainak száma 359; „2 lélek” kivételével valamennyien magyar anyanyelv űek. Vallásuk szerint 455 római katolikus, 727 görög katolikus, 427 református, 3 evangélikus, 2 görögkeleti és 44 izraelita.

1.3. Építészeti, kulturális emlékek

Balsa jellegét illet ően eredetileg kétutcás, szalagtelkes település. Az új betelepítésekkel a falu halmazos szerkezet űvé vált. Építkezésére mind a szerény kétosztatú házak, mind a többosztatú nagygazdaházak jellemz őek voltak. A hagyományos építkezés emlékei az utóbbi évtizedekben eltünedeztek. Református templom: a falunak a XVII. század végi összeírás szerint kálvinista k őtemploma volt. Az 1756. évi jelentés szerint a faluban templom és mellette fa harangláb állott. 1826-36 között épült a következ ő templom, melyhez 36 méter magas k őtornyot is építettek. 1836-ban és 1868-ban t űzvész pusztította el a templomot, s leégett a parókia is az anyakönyvekkel és iratokkal együtt. A k őfalak megmaradtak, s 1885-re helyreállították a bels ő ter ű barokk templomot. Ez kisebb-nagyobb javításokkal fennállott 1944. november 2-ig, amikor a II. világháborúban a tornyot felrobbantották. Az er ősen megrongált templomot mai formájában 1951-ben építették újjá a helybeli lelkipásztor, Körtvélyessy László tervei alapján. Görög katolikus templom: A faluba az 1720-as kincstári betelepítéssel „rutének” költöztek be. Els ő fatemplomuk 1734-ben épült. 1776-ban a kincstár a tokaji uradalomhoz tartozó balsai görög katolikus plébániatemplom építésére 2000 Ft-ot engedélyezett. 1778-ban a templom építése befejez ődött, tornyát Tallher József tervei szerint építették fel. Az I. világháború alatt kismértékben megsérült, majd a II. világháború végén tornyát felrobbantották. Anyakönyve 1813-tól van. A templom jellege: az utcasornál beljebb, azzal párhuzamosan elhelyezked ő, szabadon álló, egyhajós, homlokzati tornyos, barokk falusi templom.

1.4. Közigazgatás

A község a XVII. században földesúri hajdútelepülés volt, ezáltal kiesett a vármegye hatósági illetékessége alól. A szatmári béke (1711) után e földesúri hajdútelepülések elvesztették kiváltságaikat, s újból a vármegye igazgatása alá kerültek. 1860-ban a Dadai járás, 1870-től a Dadai fels ő járáshoz tartozott – székhelye Gáva – egészen a járás megsz űntéig, 1949-ig. 1950-től a Nyíregyházi járás községe. 1971-1990-ig nagyközségi közös tanács társközsége (Gávavencsell ő székhellyel). 1983-tól Nyíregyháza város városkörnyezetéhez tartozott, 1990-től ismét önálló közigazgatású. Az 1995-ös közigazgatási beosztás szerinti rangja: község. Kistérségi besorolása: • Nyíregyháza – Újfehértói (1994-2004);

• Ibrány-Nagyhalászi (2004-től).

1.5. Demográfiai jellemz ők

Balsa község területe 22,51 km 2, néps űrűsége 38,2 f ő/km 2. A település lakónépessége az 1970-es évekt ől jelent ősen fogy. 2007-ben a lakónépessége 860 f ő volt, 438 n ő (51%) és 422 férfi (49%).

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 65 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

2007-ben a település lakosságának 16%-a fiatalkorú (0-17 éves), 58%-a feln őtt korú (18-59 éves) és 26%-a id őskorú (legalább 60 éves). A 7 éves és id ősebb lakosság körében a 2001. évi népszámlálási adatok alapján az iskolai végzettségeket vizsgálva megállapítható, hogy 7 f ő (0,8%) az általános iskola els ő évfolyamát sem végezte el, 1-7 osztállyal rendelkezett 272 f ő (31,5%), 8 osztállyal pedig 269 fő (31,1%). Középiskolát végzett érettségi nélkül 183 f ő (21,2%), míg érettségivel 81 f ő, (9,3%), egyetemet illetve f őiskolát végzett oklevél nélkül 5 f ő (0,5%), oklevéllel 46 f ő (5,3%). 19. táblázat: Balsa település lakónépességének alakulása (1970-2007) Év 1970 1980 1990 2000 2004 2007 Lakónépesség 1329 1182 972 929 918 860

(Forrás: KSH)

1.6. Lakossági szolgáltatások

Oktatási, nevelési intézmények Balsán csak óvoda szolgálja a gyermekek nevelését. Bölcs őde és általános iskola nem működik a településen. Az 50 fér őhelyes óvodát már évek óta csak részben népesítik be az óvodáskorúak, 2007. évben pl. a beírt 32 gyermekkel 2 óvodapedagógus foglalkozott, kihasználtsága 64 %-os. Általános iskoláját 2007-re megszüntették. Egyébként a kistérség települési közül egyedül Balsán nem m űködik általános iskola. A településen nincs középiskola, a diákok f őként Tokaj intézményeibe járnak. Feln őttképzésre sincs helyben lehet őség, a legközelebbi település ebben a tekintetben Rakamaz. Egészségügyi és szociális intézmények A község háziorvosi székhely, gyógyszertárat nem tart fenn. Jelenleg csak fiókpatika működik itt. A véd őnői szolgálat nincs a településen és id őskorúak otthona sem m űködik a településen. Az önkormányzat megítélése szerint valós igény van id ősek klubjának kialakítására, valamint fogorvosi ellátásra. Egyéb lakossági szolgáltatások A településen összesen 9 kiskereskedelmi üzlet található, ebb ől 4 élelmiszerjelleg ű üzlet, továbbá 1 üzemanyagtölt ő állomás, 1 ruházati, 1 festék, barkács, építési anyagok, vasáru szaküzlet és 2 egyéb üzlet. Az 5 vendéglátóhely közül 3 étterem, cukrászda; 2 pedig bár, borozó besorolású. Művel ődési ház és könyvtár található a településen. A lakosság a postai szolgáltatást helyben igénybe tudja venni, bankautomatával viszont nem rendelkezik a község. A településen sem kereskedelmi, sem magánszálláshely nem vehet ő igénybe.

1.7. Fizikai infrastruktúra

Balsán 434 lakás található. 2007-ben egy lakást építettek. A lakások 89%-a rendelkezik vezetékes ivóvízzel, gázzal 70%-uk ellátott, villany a lakások 99%-ban van, illetve 63%-a van rákötve a szennyvízcsatorna rendszerre. A lakások 37%- ába be van vezetve a vonalas telefon. Az ezer lakosra jutó személyautók száma 192.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 66 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

A burkolt utak aránya 70%-os. A község rendelkezik helyközi buszjárattal, hétköznapokon 14, hétvégén napi 5 busz szállítja az utasokat. A vasút is érinti a települést, hétköznapokon 5, hétvégén napi 3 vonat közlekedik.

1.8. Gazdaság

A településen 2007-ben 82 f ő regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván (KSH T-Star 2007), ami a munkaképes korú lakosság (18-59 évesek) 16,6 %-a. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján az összevont nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva a kistérség foglalkoztatottjait, kit űnik, hogy a szolgáltatási jelleg ű ágazatban dolgozik a foglalkoztatottak 57%-a. Az ipar, épít őipar nemzetgazdasági ágazat súlya 25,1%, a mez őgazdaság és erd őgazdálkodás nemzetgazdasági ágazatban 23,6% dolgozott. A település legfontosabb termelési ágai a növénytermesztés, virág- és zöldségkertészet és brolyler csirke hízlalás. Balsán 62 vállalkozás m űködik, ebb ől 52 egyéni vállalkozás, 6 betéti társaság és 4 korlátolt felel ősség ű társaság. Legnagyobb foglalkoztatók a településen: - Baromfi-Coop Rt.; - Balsai Broyler Kft.; - Faragó Kertészet; - Rohodi Hús Kft.

1.9. Fejlesztési tervek

Humáner őforrás-fejlesztés - Oktatás: általános iskola – eszközbeszerzés - Egészségügyi és szociális intézmények: - id ősek ellátása: id ősek klubjának létrehozása - háziorvosi szolgálat: orvosi rendel ő és szolgálati lakás építése - fogorvosi szolgálat: fogorvosi rendel ő kialakítása Lakossági szolgáltatások: - Turisztika: - szálláshelyb ővítés - camping és a horgászturizmus infrastruktúrájának kiépítése - ifjúsági, sport és szórakoztató központ létesítése a Tisza mellett - a vízi sportok fejlesztése Infrastruktúra: - aszfaltozás, új útburkolat, illetve járda kialakítása - gázvezeték kiépítése a révátkel ő helyhez - optikai kábel kiépítése a telefonhálózat fejlesztéséhez - az Internet-hozzáférhet őség hiányának megoldása

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 67 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

- a kerékpárút teljes kiépítése Gazdaság: - a kertészet fejlesztése - piac kialakítása

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 68 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

2. BESZTEREC

2.1. Gazdaságföldrajzi jellemz ők

Beszterec a Rétközben, Nyíregyházától ÉK-re, mintegy 28 km távolságra található település. Alsórend ű úton érhet ő el, a legközelebbi vasútállomás a Nyíregyháza-Dombrád keskeny nyomköz ű vasútvonalon, a szomszédos Tiszatelken található. Éghajlata mérsékelten meleg, mérsékelten száraz. Az évi napsütéses órák száma 1920-1940, a középh őmérséklet 9,5-9,6 0C, a csapadék 580-600 mm. Az uralkodó szélirány az északi, valamint a délnyugati. A települést ől északra folyik a Belf ő-csatorna. Elenyész ő erd ős területén nemes nyárakkal és akáccal találkozhatunk. Nyílt társulásaira semlyék, a lágyszárú fajok között a mocsári pajzsika, réti füzény és a mocsári galaj jellemz ő. Talaja öntésagyagokon kialakult réti és telkesített síkláp talajok.

2.2. Történelmi emlékek

A község 1290 és 1300 között Biztich, majd egy 1332-ben kelt pápai tizedjegyzékben Bethech néven szerepel. A település északi részében, a Várszigeten állt ősi eredet ű földvára, amelynek a két gy űrűjét elválasztó sánca az 1968-69. évi ásatások szerint XI. századi. Ekkor került felszínre a Megváltóról elnevezett, XII századi, kéttornyos monostorának nyugati része is. A monostor templomának gazdag aranyozással díszített szentvíztartóját a Nemzeti Múzeum őrzi. A település neve szláv eredet ű helynév, ami sebes folyású vizet jelent, a szláv BYSTR = gyors, sebes, átlátszó, melléknév származékából ered, a szerbhorvát Bistrac, a lengyel Bystrzek földrajzi nevéhez hasonlóan. A falu eredetileg a Hont-Pázmán nemzetség birtokában volt, monostora felett is e nembeliek gyakorolták a patronátusi jogot. 1287-ben h űtlenség miatt IV. László elkobozta földjeiket és a Kállay családnak adományozta. A Kállayak ennek az adománybirtoknak még 1725-ben is birtokosai voltak. A falu többi részének tulajdonjogáért számos köznemes pereskedett: Váradi István, Jakcsy Boldizsár, Zay Ferenc, Ibrányi Ferenc, Korpády János, Csomaközy András. A VIII. században a Kállayak mellett végül a Kércsy és a Vay család szerzett tulajdonrészt. 1772-ben a településnek 4 új földbirtoka lett, akik 9 úrbéres jobbággyal bírtak. 1848-ban a lakosság létszáma 470 fő volt.

2.3. Építészeti, kulturális értékek

A falu a középkorban már lakott volt, az észak-dél irányú, homokdomb gerincére települt, amelyen két házsor húzódott. Szalagtelkes szerkezetű lett a település. A telkek két részre tagolódtak: az udvaron állnak a lakóházak, azzal szemben vagy mögötte az istálló, lentebb a gazdasági épületek. A lejt ős udvarokat kapuval ellátott kerítés választja el a kertt ől, ott, ahol a domb véget ér és a term őtalaj kezd ődik. A református templom Árpád-kori alapítású. A korabeli pápai tizedjegyzék tanúsága szerint Besterec néven fizette a papi tizedet. A kis románkori templom a XVII. századtól protestáns templomként funkcionált. A Nyíregyházi Múzeum munkatársai 1940-ben tárták fel a régi templom alapjait. A leletekb ől kiderült, hogy az épületnek nem volt tornya. Mennyezete lapos volt és égszínkékre festett. Harangját Wierd György eperjesi mester készítette 1632-ben. A templom el őtt 1872-ig harangtorony állt, ekkor építették hozzá a fa huszártornyot. A torony bádog gúla-sisakján olvasható a b ővítés és az átalakítás id őpontja: 1896.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 69 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

Az utcasornál beljebb álló, körülkerítetlen, eklektikus mai templom a középkori alapok felhasználásával készült. Homlokzati tornyos, keletelt falusi templom. A község történelmi nevezetessége volt az a váromladék, amely a huszita id őkben oly fontos szerepet töltött be, s amelyr ől báró Kemény Zsigmond is megemlékezett „Kemény id ők” cím ű történelmi regényében. A várat körülvev ő árkok a XX. század els ő évtizedeiben még láthatóak voltak.

2.4. Közigazgatás

A közigazgatási besorolás alakulása:  1860: Szabolcs vármegye (vm.), Dadai járás  1870: Szabolcs vm., Dada fels ő járás  1876-1900: Szabolcs vm., Bogdányi járás kisközség  1914-1945: Szabolcs vm., Nyírbogdányi járás, Kéki körjegyz őség  1950: Sz-Sz. megye, Nyíregyháza városkörnyéke, Vasmegyer k.k.t.  1971-1983: Sz-Sz. megye, Nyíregyházi járás, Vasmegyer k.k.t. társközsége  1984-1989: Sz-Sz. megye, Nyíregyháza városkörnyéke, Vasmegyer k.k.t.  1990: Sz-Sz-B. megye, község

Kistérségi besorolás:  Nyíregyháza-Újfehértói: 1994-2004  Ibrány-Nagyhalászi: 2004-től

2.5. Demográfiai jellemz ők

Beszterec község területe 11,59 km 2, néps űrűsége 92,15 f ő/km 2. A település lakónépessége az 1970-es évekt ől 1990-ig fogyott, a 2001. évben kisebb növekedés volt tapasztalható, de 2004-ben a lakónépessége már újból kevesebb lett. 2007-ben az 1.068 lakos közül 545 n ő (51%) és 523 férfi (49%) volt. A település lakosságának 27 %-a fiatalkorú (0-17 éves), 57%-a feln őtt korú (18-59 éves) és 16%-a id őskorú (legalább 60 éves). A 7 éves és id ősebb lakosság körében a 2001. évi népszámlálási adatok alapján az iskolai végzettségeket vizsgálva megállapítható, hogy 20 f ő (1,9%) az általános iskola els ő évfolyamát sem végezte el, 1-7 osztállyal rendelkezett 351 f ő (34,9%), 8 osztállyal pedig 399 fő (39,74%). Középiskolát végzett érettségi nélkül 185 f ő (18,42 %), míg érettségivel 41 f ő, (4,08%), egyetemet, illetve f őiskolát végzett oklevél nélkül 1 f ő (0,09 %), oklevéllel 7 f ő (0,6%). 20 . táblázat: Beszterec település lakónépességének alakulása (1970-2007) Év 1970 1980 1990 2001 2004 2007 Lakónépesség 1.414 1.186 1.059 1.129 1,094 1.068

(Forrás: KSH)

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 70 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

2.6. Lakossági szolgáltatások

Oktatási, nevelési intézmények

A gyermekek alapfokú oktatása-nevelése biztosított a község határán belül. Bölcs őde nem működik és az önkormányzat megítélése szerint nincs is rá szükség. A település 60 fér őhelyes óvodájába 2007-ben két csoportban 51 gyermek járt 5 óvodapedagógus felügyelete mellett. A 2005. évi kérd őíves felmérés szerint az önkormányzat véleménye alapján a kihasználtság lecsökkent 85 %-ra. Számítógép van az óvodában. A település általános iskolája alsó és fels ő tagozattal m űködik, 8 osztályban közel 138 gyermek tanul, közülük az els ő évfolyamosok száma 17 f ő. Napközis ellátást 20-an vesznek igénybe. Az iskolában 19 f őállású pedagógus dolgozik, az iskola rendelkezik könyvtárral, Internet hozzáféréssel és 35 számítógéppel. A településen nincs középiskola, a diákok f őként Nyíregyháza és Ibrány intézményeiben tanulnak. Helyben nincs lehet őség feln őttképzésre, ebben a tekintetben a legközelebbi települések Nagyhalász és Vasmegyer.

Egészségügyi és szociális intézmények A településen egy háziorvos és egy ápolón ő gondoskodik a betegekr ől, házi gyermekorvos és fogorvos nincs, viszont az önkormányzat megítélése szerint valós igény van fogorvosi ellátásra. Véd őnői feladatokat egy f ő lát el, gyógyszertár nem, csak fiókgyógyszertár működik. Id őskorúak otthona nincs a településen. Egyéb lakossági szolgáltatások A településen összesen 11 kiskereskedelmi üzlet található, melyből 6 élelmiszer jelleg ű üzlet, emellett egyéb üzletek m űködnek itt. A három vendéglátóhely mind a 3 bár, borozó besorolású. Művel ődési ház, könyvtár, Internet pont és teleház található a településen. A lakosság a fiókpostai szolgáltatást tudja helyben igénybe venni, bankautomatával viszont nem rendelkezik a község. Beszterecen sem kereskedelmi, sem magánszálláshely nem vehet ő igénybe.

2.7. Fizikai infrastruktúra A községben 380 lakás található. 2007-ben 3 új lakás épült és egyet bontottak le. A lakások 84,7%-a rendelkezik vezetékes ivóvízzel és villannyal, gázzal 59%-uk ellátott, viszont szennyvízcsatorna hálózat nincs a településen. Vezetékes telefon a lakások 31,8%- ában vehet ő igénybe. Beszterec vasúton nem közelíthet ő meg, a távolsági autóbusz jelenti a tömegközlekedés lehet őségét. Hétköznapokon 3 óránként, hétvégén 5 óránként közlekednek a buszok. Az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma 165.

2.8. Gazdaság

A településen 2007-ben 130 f ő regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván (KSH T-Star 2007), ami a munkaképes korú lakosság (18-59 évesek) 20,1 %-a.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 71 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

A 2001. évi népszámlálási adatok alapján az összevont nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva a kistérség foglalkoztatottjait megállapítható, hogy az ipar, épít őipar nemzetgazdasági ágazat súlya a legmagasabb (53,5%), ezt követik a szolgáltatások (40,7%), míg a mez őgazdaság és erd őgazdálkodásban mindössze a foglalkoztatottak 5,8%- a dolgozik. A település f őbb termelési ágai a mez őgazdaság és a feldolgozóipar. A m űköd ő vállalkozások száma 32, ebb ől 6 kft., 5 bt. és 21 egyéni vállalkozás. Közülük a legnagyobb foglalkoztatók: - Juhász Jánosné egyéni vállalkozó; - Poór és Poór Bt.; - Homokszem Kft.; - Best- Fabrikett Bt.

2.9. Fejlesztési tervek

Humáner őforrás-fejlesztés - Oktatás: - óvoda: az óvoda épületében zárt el őtér kialakítása, illetve kültéri játékok beszerzése - iskola: eszközbeszerzés és épület-felújítás (nyílászáró csere, f űtés korszer űsítése)

- Egészségügyi és szociális intézmények: - háziorvosi és véd őnői szolgálat: épület-felújítás és eszközbeszerzés

Lakossági szolgáltatások - Turisztika: a földvár körül arborétum létesítése - Egyéb: bankautomata létesítése

Infrastruktúra - útfelújítás - buszmegállók kiépítése - a gázhálózat 100%-os kiépítése - a vezetékes ivóvíz régi csöveinek cseréje - a szennyvízhálózat teljes kiépítése - a kerékpárút kiépítése

Gazdaság - a vállalkozások idecsalogatása - munkahelyteremtés

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 72 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

3. BUJ

3.1. Gazdaságföldrajzi jellemz ők

Buj a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától északra, mintegy 24 km távolságra található. Viszonylag jól megközelíthet ő alsórend ű úton és keskeny nyomköz ű vasúton egyaránt. Éghajlata mérsékelten meleg, de közel a mérsékelten h űvöshöz. A napsütéses órák száma évente 1950-2000, a középh őmérséklet 9,5-9,6 0C, a csapadék 560-590 mm. Leggyakrabban az ÉK-i, DNY-i szél fúj. A falu határában folyik a Lónyai f őcsatorna, mely a Tiszába torkollik. Erd őtársulásainak nagy részét akácosok és nemes nyárak alkotják. Elenyész ő területen találkozhatunk tölggyel és lágy lombúakkal is. A nyílt társulások közül a homokpuszta-rét jellemz ő, de megtalálható a hamuvirág és a réti angyalka is. Talaja kovárványos barna erd őtalaj, lápos réti, helyenként alföldi mészlepedékes csernozjom.

3.2. Történelmi emlékek

A falu neve el őször (Buly-Buli) 1327-ben t űnt fel, amikor Olaszi János, a kés őbbi boldogk ői várnagy (Abaúj megye) itteni részét Simon fia Pálnak és Miklós fia Demeternek átadta. A birtoklási viszonyokból, részben pedig a határába beolvadt, foglalkozástjelz ő (Solymos, Szántótelek, Kovácsi) helynevekb ől ítélve azokkal együtt várispánsági birtok lehetett. A XVI. században a birtokos Buji család köznemesi állapota is ezt a feltevést er ősíti meg. A család tagjai a nemesi megye tisztségvisel ői között gyakran szerepeltek. A település határába beolvadt Pethlend falut a XIV. század elején, 1425-ben a Balog-Semjén nembeli Kállay család egyes tagjai szerezték meg, de még ebben az évben a Báthori család is kapott bel őle. 1463-ban nagy része már a Kállayaké. A Buji család a XVI. század végéig fenntartotta birtokjogát. 1629-ben Puha Ferenc 33 arany és 18 tallér ellenében lekötötte a Nagykállóban lakó Megyeri Gábornak, valamint örököseinek. A XVII. században a Szakolyi család szerezte meg egy részét. 1639-ben Szakolyi Péternek 200 Ft-ot ér ő kúriája állt itt. A XVIII. század elején Bessenyei Zsigmond kuruc ezredesnek is volt néhány jobbágya a helységben. 1720-ban mégis csak 20 lakott jobbágytelek volt a faluban, ekkor teljesen rutén lakosság élt itt. A XVIII. század közepén egy telekkel bírt az Ibrányi família, a Laskai-kúria pedig a falunak Paszab fel ől való részén helyezkedett el. 1772-ben földesurai: Krajnik Sándor 25, Kerekes Ferenc 4, Héczey András és Vay Mihály 1-1 telkesjobbággyal. Balázs Mihálynak 4, Ormos Györgynek, Ibrányi Károlynak és Molnár Jánosnak 1-1 zsellére volt. A jobbágyfelszabadítás táján tipikus nemesi közbirtokossági falu, 25 fölesúrral, de csak a Krajnik és az Ibrányi családok voltak jelent ősebbek. Lakóinak száma ebben az id őben 1.728 főt tett ki. 1870-ben 363 háza és 2.300 lakója volt 5.461 holdnyi határán. 1900-ban 415 házában 2.514 lélek lakott. Az 1930-as összeírás szerint lakosainak száma 3.483, lakóházaié 940. Anyanyelvük szerint valamennyien magyarok. Felekezetileg: 1.220 f ő római katolikus, 1.277 görög katolikus, 104 izraelita és egyéb vallású.

3.3. Építészeti, kulturális értékek

A település jellegét illet ően többutcás, szalagtelkes, rétközi nagyközség. A falu szerkezetét az ÉK-DNY irányú F ő utca és az azzal párhuzamosan nyugatra fekv ő Posta utca szabja meg. A falu északi részét Felvégnek, a déli részét Alvégnek nevezik. A falu határának déli

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 73 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat része a Nyírséghez tartozik, ezért a földm űvelés a Lónyai-csatorna megépítése (1882) el őtt is jelent ős volt. A századforduló óta több utcát is nyitottak. Az aránylag keskeny telkeken a lakóházak az utcára mer őlegesen épültek oly módon, hogy a ház mögé került az istálló (esetleg a házzal egy fedél alatt), lejjebb a tyúkól és a disznóól. A népi építészeti lakóházak háromosztatúak, esetleg hozzátartozott egy kamra is. A falazat döngölt földb ől vagy villából rakott sárból készült. A házak általában oldaltornácosak. A szobában csonkakúpszer ű búbos kemence állt, amelyet a szabadkéményes konyhából fűtöttek. A házak korábban nádtet ősek voltak, a ’30-as évekt ől a nádat cserép váltotta fel. A gazdasági épületekre jellemz ő, hogy az istálló vert falú, nyeregtet ős, cserépfedeles épület, amely három részre (lóistálló, tehénistálló, kocsiszín) tagolódott. Az istálló mögött alakították ki a tyúkólat és a disznóólat. Régebben sok helyütt cs űr is volt. A dohánypajta (hodály) szerkezete akácfából készült, deszka-falazattal. A népi építés ű épületek közül említésre érdemesek a Rákóczi út 27. és 31. szám alatti lakóházak. Református templom: 1580 körül épült az els ő református templom, amely a gávai út fels ő részén áll. Ez a régi templom 1720 körül leégett, utána fatemplomot építettek. Már az el őző templom mellett is állott harangláb, de 1771-ben új fatornyot állítottak a templom mellé. A fatemplom 1773-ban leégett, így szükségessé vált egy maradandó k őtemplom építése. 1802-26 között készült el a nyugati homlokzat el őtti torony. 1875-76-ban magasították a falait, ekkor nyerte el a templom mai formáját, s készültek el a padjai. A négyszintes, fapillérekkel tagolt, eklektikus jelleg ű órapárkányos toronyklasszicizáló stílusú, magassága 28 méter. 320 ül őhelye van. Acélharangját Bochumban készítették. Anyakönyve 1773-ból maradt. A kés ő barokk stílusú templom m űemlék jelleg ű. Felszerelései: kenyérosztó tányér 1844-ből, bécsi mesterjeggyel ellátott; ezüst és ón kelyhek a XVIII. És XIX. századból; boros kancsó 1804-ből, úrasztali kend ő az 1700 körüli id őkb ől. Római katolikus templom: a községben él ő latin szertartású katolikusok 1817-ig a görög katolikusok templomát használták, plébánosuk Tiszabercelr ől jár át misézni. Miután a régi görög katolikus templomot lebontották és az újban nem engedélyezték a római katolikus oltár felépítését, saját római katolikus kápolna építése vált szükségessé, mely 1826-ban készült el Kornis József földesúr és Fischer érsek költségén, szilárd anyagból, fatoronnyal. E kápolna helyén épült fel 1901-ben a Kornis család kriptáját is tartalmazó mai templom. Plébániája 1929-ben lett önálló, anyakönyve 1928-tól van. A templom kés ő eklektikus stílusú, egyhajós homlokzat el őtti toronnyal, félköríves záródású szentéllyel. Berendezései közül a f őoltár a régi nyíregyházi római katolikus templomból származik, aminek lebontásakor került mai helyére; klasszicista oltárépítmény, a XIX. század els ő feléb ől. A mellékoltár valószín űleg a régi kápolna f őoltára volt, XVIII. század végi kés ő barokk munka. A szószék a XIX. század els ő feléb ől való. Görög katolikus templom: az 1720-as faluösszeírás szerint a lakosság teljes egészében „rutén”. Az 1744-es ungvári conssriptio az egyházat ősi alapításúnak mondja, az ugyanebb ől az évb ől származó birtokösszeírás szerint a faluban orosz templom és pópa volt. 1817-ben az új templom költségére Krájnyik Sándor földesúr földeket és réteket adott. A római katolikusokkal közös használatban lév ő templomot még abban az évben lebontották és az új templomot 1825-ben szentelték fel. Anyakönyve 1872-től van. A templom utcasorban álló egyhajós, homlokzati tornyos, egyszer ű klasszicizáló falusi templom. Berendezései közül az ikonosztáz 1817-ben készült klasszicizáló stílusban. 1851-ben és 1914-ben renoválták, majd 1974-ben az egészet (szakszer űtlenül) restaurálták. A szószék klasszicista stílusú, az 1820 körüli id őkb ől való. A húsvéti gyertyatartók szintén klasszicista stílusúak, fából készültek az 1820-as évek körül. Irodalomtörténeti érdekesség, hogy az Ibrányból Buj felé vezet ő úton, a 15-ös kilométerk őnél állt valaha a „Törik-szakad csárda”, amely egyik színhelye Jókai Mór „Egy magyar nábob” cím ű regényének.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 74 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

3.4. Közigazgatás

Közigazgatásilag 1860-tól a Dadai fels ő járáshoz tartozott, 1950-től a Nyíregyházi járás községe lett. 1983-ban Nyíregyháza városkörnyék községe, 1989. február 1-jét ől Nyíregyháza megyei város és környéke önálló tanácsú községe. Az 1995-ös közigazgatási rangja szerint község. Kistérségi besorolása: • Nyíregyháza-Újfehértói (1994-2004) • Ibrány-Nagyhalászi (2004-től)

3.5. Demográfiai jellemz ők

Buj község területe 32,76 km 2, néps űrűsége 72,16 f ő/km 2. A településen lakók száma az 1970-es évekt ől jelent ősen fogy. 2007-ben a lakónépessége 2.364 f ő volt, ebb ől 1.244 n ő (53%) és 1.120 férfi (47%). A település lakosságának 21%-a fiatal korú (0-17 éves), 60%-a feln őtt korú (18-59 éves) és 19%-a id ős korú (legalább 60 éves) volt 2007-ben. A 7 éves és id ősebb lakosság körében a 2001. évi népszámlálási adatok alapján az iskolai végzettségeket vizsgálva megállapítható, hogy 72 f ő (3,17%) az általános iskola els ő évfolyamát sem végezte el, 1-7 osztállyal rendelkezett 670 f ő (29,5 %), 8 osztállyal pedig 747 f ő (32,9%). Középiskolát végzett érettségi nélkül 440 f ő (19,38 %), míg érettségivel 256 fő (11,27 %), egyetemet, illetve f őiskolát végzett oklevél nélkül 19 f ő (0,83 %), oklevéllel 66 fő (2,9 %).

21. táblázat: Buj község lakónépességének alakulása (1970-2007) Év 1970 1980 1990 2001 2004 2007 Lakónépesség 3.114 2.852 2.531 2.479 2.429 2.364

(Forrás: KSH)

3.6. Lakossági szolgáltatások

Oktatási, nevelési intézmények

Bujon bölcs őde, óvoda és általános iskola szolgálja a gyermekek nevelését. A községi 20 fér őhelyes bölcs ődében 31 a beírt gyermekek száma, akikkel 5 bölcs ődei gondozó foglalkozik, közülük 4 f ő szakképzett. A 85 fér őhelyes óvodában 2007. évben a beírt 76 gyermekkel 3 csoportban 6 óvodapedagógus foglalkozott, kihasználtsága 90%. Számítógép van az óvodában. Általános iskola m űködik a településen alsó és fels ő tagozattal, 12 osztályban összesen 221 diák tanult (közülük 31 els ő évfolyamos) 2007-ben. A napközis tanulók száma 140 f ő. Az általános iskolában 21 f őállású pedagógus dolgozik. Az általános iskola rendelkezik iskolai könyvtárral, Internet hozzáféréssel és 31 számítógéppel. A településen nincs középiskola, a diákok f őként Nyíregyháza, Ibrány és Tiszabercel intézményeiben tanulnak.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 75 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

Helyben nincs lehet őség feln őttképzésre, a legközelebbi település ebben a tekintetben Nyíregyháza.

Egészségügyi és szociális intézmények A községben egyetlen háziorvos látja el a betegeket, házi gyermekorvos nincs. A véd őnői szolgálat egy véd őnő foglalkoztatásával m űködik. A településen egy gyógyszertár található. A 30 fér őhelyes nappali ellátást nyújtó id ősek klubjában 2007-ben 30 f ő ellátását biztosították. Id ősek bentlakásos otthona, házi gyermekorvosi, illetve fogorvosi szolgálat nem működik a településen, de az önkormányzat megítélése szerint valós igény van ezekre a szolgáltatásokra.

Egyéb lakossági szolgáltatások A településen összesen 35 kiskereskedelmi üzlet található, ebb ől 1 gépjárm ű üzemanyagtölt ő állomás, 3 használtcikk szaküzlet, 2 gépjárm ű alkatrész szaküzlet, 12 élelmiszerjelleg ű üzlet, továbbá 2 vegyiparcikk jelleg ű, 2 ruházati szaküzlet, 2 vasáru-, festék-, üveg szaküzlet, 2 könyv-, újság-, papíráru szaküzlet, 8 pedig egyéb üzlet. A 13 vendéglátóhely közül 6 étterem, cukrászda, 6 bár, borozó besorolású, egy pedig munkahelyi vendéglátóhely. A településen m űvel ődési ház, könyvtár és Internet pont található. A lakosság a postai szolgáltatást helyben igénybe tudja venni, bankautomatával viszont nem rendelkezik a község. A településen sem kereskedelmi, sem magánszálláshely nem vehet ő igénybe.

3.7. Fizikai infrastruktúra

A megyeszékhelyt ől északra, Ibrány város vonzáskörzetében lév ő településen 977 lakás van. A 2007. évben 7 lakást építettek és hetet bontottak le. A település környezeti állapota az átlagosnál modernizáltabb, módosabb. Házainak 88,3%- ában van vezetékes víz, 70%-ában hálózati gáz, villany, 66%-ában szennyvíz, 46,3%-ában vonalas telefon. Kábeltelevízió is m űködik a településen, a bekapcsolt lakások száma 256. A burkolt utak aránya 70%. A község vonaton, távolsági autóbuszon egyaránt elérhet ő. A helyközi buszjárat hétköznapokon óránként, hétvégén 3 óránként közlekedik. A vasút is érinti a települést, hétköznapokon 3 óránként, hétvégén 4 óránként közlekednek a vonatok. 1000 lakosra 190 személygépkocsi jut.

3.8. Gazdaság

A településen 2007-ben 210 f ő regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván (KSH T-Star 2007), ami a munkaképes lakosság (18-59 évesek) 14,6%-a. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján az összevont nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva a kistérség foglalkoztatottjait, kit űnik, hogy a szolgáltatási jelleg ű ágazatban dolgozik a foglalkoztatottak 61%-a. Az ipar, épít őipar nemzetgazdasági ágazat súlya 33%, ugyanakkor igen alacsony a mez őgazdaság és erd őgazdálkodás nemzetgazdasági ágazatban foglalkoztatottaké, csupán 6%.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 76 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

A településen ennek ellenére a f ő termelési ágnak a mez őgazdaságot tekintik. Bujon 161 vállalkozás m űködik, ebb ől 115 egyéni vállalkozás, 24 betéti társaság, 20 korlátolt felel ősség ű társaság, kett ő pedig szövetkezet. Főbb foglalkoztatók. - Kotesz Coop Egyéni Cég; - Bódvai Kft.; - Fortis-Trans Kft.

3.9. Fejlesztési tervek

Humáner őforrás-fejlesztés - Oktatás: - bölcs őde és óvoda: az épületek teljes kör ű felújítása - általános iskola: az általános iskola épületének felújítása és eszközbeszerzése - Egészségügyi és szociális intézmények: - id ősek ellátása: id ősek bentlakásos otthonának építése - háziorvosi szolgálat: saját beruházásban rendel ő építése - fogorvosi ellátás: 2006-ban valósul meg - véd őnői szolgáltatás: a véd őnői épület teljes kör ű felújítása

Lakossági szolgáltatások - Turisztika: Tisza Szövetsége létrehozása - Egyéb: autószerel ő, gumis, k őműves foglalkoztatása a településen

Infrastruktúra: - minden belterületi út portalanítása

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 77 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

4. DEMECSER

4.1. Gazdaságföldrajzi jellemz ők

Demecser a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától ÉK-re, mintegy 25 km távolságra található település. A 4-es f őútról Székelynél leágazó alsórend ű úton érhet ő el. A települést átszeli a Budapest-Záhony vasútvonal. Éghajlata mérsékelten meleg, de közel a mérsékelten h űvöshöz. Az évi napsütéses órák száma 1950 alatti, a középh őmérséklet 9,5-9,6 0C, a csapadék mennyisége 600 mm körül alakul évente. Leggyakrabban ÉK-i, DNY-i szél fúj. A város határában folyik a Lónyai- főcsatorna, mely a Tiszába torkollik. Erd őtársulásait f őleg akácfák és nemes nyárak alkotják. Kisebb részt borítanak a tölgyesek, valamint a hazai nyárak és egyéb lágy lombúak. A nyílt társulások közül jellemz ő a homokpuszta-rét, de megtalálható a hamuvirág, a réti angyalka is. Talaja kovárványos barna erd őtalaj, réti csernozjom, helyenként lápos réti talaj.

4.2. Történelmi emlékek

A Rétköz és a Nyírség érintkez ő vonalán, a homokhátság peremén álló város legrégebbi része a mai református templom környéke, a Felvég. Neve puszta személynévi eredet ű. A kora középkorban a mai Szabolcs megye északkeleti részére is kiterjed ő borsovai várispánság területén feküdt. A község 1268-ban a szomszédos Kék határjárása során t űnt fel, ekkor Kárászi Sándor bán birtoka, akinek fia, László 1333-ban 400 márkáért Kékkel együtt Magyar Pál gimesi várnagynak eladta halastavaival együtt. 1339-ben már állt a Szent György vértanú tiszteletére k őből épült templom. Magyar Pál felesége 1361-ben a Merse nev ű halastavat (Paptava) a Szent György-egyház részére adományozta. A települést a XV. század elején királyi adományként ónodi Czudar Péter bán kapta meg, több más, határába beolvadt birtokkal együtt. 1460-ban már mez őváros, jelentékeny hely volt, rendszeres vásárokkal. A XV. század végén nagyobb részét a Várdai és a Kállay család bírta, mindkett ő földesura maradt a következ ő században is. 1556-ban 32 tizedfizet ő háztartása alapján 160-165 lakosa lehetett. 1588-ban 93 jobbágyán Várdai Mihály és Miklós, Serédy Gáspár, Zokoly Miklós, Palaricz György, Horváth Mihály, Alaghy István és Ferenc osztozkodtak; ezek a családok kivétel nélkül a Várdai családdal való rokoni kapcsolat révén lettek itt birtokosok. A Várdai család férfitagjának kihalása után, 1611-ben Demecsert Várdai Katalin férje, bedegi Nyáry Pál és István fia kapta, akik a kisvárdai uradalom örököseiként voltak birtokosai. A XVII. század közepén Lónyai István szintén rokonság címén, nádori ítélettel nyert egy részt az egykori Várdai birokból, ezt fia 1655-ben tovább adta Barkóczy Lászlónak. Az 1720. évi összeírás szerint 14 lakott jobbágytelke volt, emellett 2 száraz és 3 vízimalom működött itt. A XVIII. században a régebbi birtokosok mellett újak t űntek fel; br. Vandernath Gerhard és Jósa István. Az 1774. évi úrbérrendezés idején 29 jobbágycsalád élt 13 telken. Földesurai: gr. Barkóczy János, gr. Klobntzky István, Melczer Pál. Sághy Mihály, Jósa Miklós István, Lónyay Zsigmond és a Jármy családok. A jobbágyfelszabadítás idejére ezek közül csak a Jósa és a Barkóczy család maradt meg. Id őközben mások is jutottak itt kisebb-nagyobb birtokrészhez (a pazonyi Elek, Szabó, Gy őry, Csepei Zoltán, Vay és Répássy családok). Lakossága ekkor 839 lélek volt, szántója 244 kat.hold, a többi rét és halászó hely. A XVIII. század óta a lakosok és a földesurak f ő

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 78 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat jövedelmi forrása a salétromf őzés volt. 1870-ben 200 házában 1.358 lakos élt, 6.467 kat.hold határon, 1900-ban 226 házát 2.021 lélek lakta. Az 1930-as összeírás szerint lakóinak száma 3.729 f ő, 6 német és 2 egyéb kivételével valamennyien magyar anyanyelv űek. Lakóházainak száma 538 db. A falu határában lév ő középkori eredet ű helyek közül Borsova, Laktelek és Málcsikszeg ma is azonosítható, él ő helynevek.

4.3. Építészeti, kulturális értékek

A rétközi kisváros többutcás, szalagtelkes település. Északnyugati részét Felvégnek, délkeleti részét Alvégnek nevezik. Korábban a határ fele víz alatt állt; 1882-ben lecsapolták, a hajdani rétek, tavak helyét felszántották, s ezen káposztát, dohányt, krumplit, cukorrépát, napraforgót termesztettek. Demecser lett a rétközi káposztatermesztés központja, mivel a vasútépítés után évtizedekig csak ennek a községnek volt rakodóállomása. Az I. világháború idején savanyú káposztát gyártó üzemet és keményít őgyárat létesítettek a községben. Demecser mez őváros jelleg ű település, melynek képe az 1920-as években teljesen megváltozott. A mez őgazdasági és ipari fejl ődésnek köszönhet ően a múlt századi lakóházakat lebontották és újakat építettek helyükbe. A református templom környéke, a Felvég a mai községnek a legrégebbi része. 1333-ban, az akkor még Keménydemecsernek nevezett faluban már állott a Szent György vértanú tiszteletére szentelt templom, s az ugyanezen id őbeli pápai tizedjegyzékek László nev ű papját, egy kés őbbi oklevél Gergely nev ű papját említi. A XV. században ónodi Czudar Péter lett a birtokos, a falu ekkor nagy fejl ődésnek indult, mez őváros és vásártartó hely lett. A XVI. században népe, s természetesen vele együtt a templom is reformátussá vált. Nem ismertek az ebben az id őben fennálló templom méretei, de nyugat felé 1550-1600 között b ővítették. Ebb ől az id őből valók a kett ős tagolású támpillérek. Kés őbbi katolikus összeírások is említik (1696-1779) a reformátusoknak ezt a templomát. 1768-ban egy fatorony állt a templom el őtt, s ez évben nagyobb küls ő és bels ő munkákat is végeztek rajta. 1770-ben a tet őt zsindelyezték, 1771-ben épült a torony. Az épület az 1820-as évek során nyerte el mai alakját. Az 1592-ből való harangot 1884-ben, az 1821. évit pedig 1859-ben öntötték át. A református egyház anyakönyve (1768-1819) a templom irattárában található. A templom jellege: egyszer ű, téglából épült, keletelt, téglány alakú teremtemplom, déli homlokzata közepéhez épített négyszög ű toronnyal. 400 ül őhely van benne. A templom műemlék jelleg ű. Felszerelései közül az úrasztali pohár, a kenyérosztó tányér, a boros kanna a XVI-XVII. századból valók. Római katolikus templom: az 1828-i kánoni vizsgálat szerint a szilárd anyagból készült, fatornyú templomot 1796-ban építették síkmennyezettel és fakarzattal. A plébániát 1813-ban létesítették, a plébániaház 1821-ben épült. A jelenlegi plébániatemplomot 1895-ben, eklektikus stílusban emelték. Volt Elek-kúria: a századforduló idején eklektikus stílusban átépített korábbi udvarház, boltozott pincékkel, homlokzatának közepén háromtengelyes, nyitott rizalittal. A volt bölcs őde szintén az Elek-család egyik kastélya volt. Népi építészeti emlék viszonylag kevés maradt fenn. A lecsapolás el őtt általában karóvázas, rásfalas, három- vagy négyosztatú házak épültek, nádtet ővel, az utca felé csonkakonttyal, deszkaoromfallal. A konyha hátsó részén szabadkémény állt. A helyiségek mennyezete deszka mestergerendával és földpadozatosak. A gazdasági épületeknél gyakori, hogy az istálló ólra és szekérszínre tagolódik. Sok helyütt található a terménytárolás célját szolgáló kamra, alatta pincével. A léces tengerigóré az istálló mögé vagy az udvar végébe került, az utcával párhuzamos fekvésben.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 79 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

Az építészeti emlékek közé tartozik a volt Keményítőgyár területén lév ő víztorony és a volt TSZ-irodaház is.

4.4. Közigazgatás

Közigazgatásilag Demecser 1860-tól a Dadai járáshoz tartozott. 1870-től a Dadai fels ő járás, majd a XX. század elején a Bogdányi járás nagyközsége, 1920-tól a Nyírbogdányi járás, 1950-től a Kemecsei (eddig Nyírbogdányi) járás települése. 1983-ban Nyíregyháza város városkörnyéki községe, nagyközségi közös tanács székhelye lett, Kék és Székely településekkel. 1988. febr.1-től – a nagyközségi közös tanács tagjaként – közvetlen megyei irányítás alá került. 1989. júl.1-jét ől Nyíregyháza megyei város és környéke községe, 1990- től önálló. 1995-től közigazgatási rangja: nagyközség. 2001-től: város. Kistérségi besorolása: • Nyíregyháza – Újfehértói (1994-2004); • Ibrány-Nagyhalászi (2004-től)

4.5. Demográfiai jellemz ők

Demecser területe 36,99 km 2, néps űrűsége 120,03 f ő/km 2. A település lakónépessége 2007- ben 4.440 f ő volt, 2.310 n ő (52%) és 2.130 (férfi (48%). A település lakosságának 24%-a fiatalkorú (0-17 éves), 61%-a feln őtt korú (18-59 éves) és 15%-a id őskorú (legalább 60 éves) 2007-ben. A 7 éves és id ősebb lakosság körében a 2001. évi népszámlálási adatok alapján az iskolai végzettségeket vizsgálva megállapítható, hogy 100 fő (2,49%) az általános iskola els ő évfolyamát sem végezte el, 1-7 osztállyal rendelkezett 989 f ő (24,7 %), 8 osztállyal pedig 1.319 f ő (32,9%). Középiskolát végzett érettségi nélkül 850 f ő (21,22 %), míg érettségivel 549 f ő, (13,71 %), egyetemet, illetve f őiskolát végzett oklevél nélkül 43 f ő (1,07 %), oklevéllel 154 f ő (3,8 %).

22. táblázat: Demecser lakónépességének alakulása (1970-2007) Év 1970 1980 1990 2001 2004 2007 Lakónépesség 4.517 4.638 4.366 4.487 4.525 4.440

(Forrás: KSH)

4.6. Lakossági szolgáltatások

Oktatási, nevelési intézmények Demecserben egy 200 fér őhelyes óvoda m űködik, ahol 2007-ben 8 csoportban 184 gyermek járt 17 óvodapedagógus felügyelete mellett, kihasználtsága majdnem100%-os. Az óvoda számítógéppel rendelkezik. Általános iskola m űködik a településen alsó és fels ő tagozattal, 26 osztályban 583 tanuló tanult (közülük 85 els ő évfolyamos, 15 pedig gyógypedagógiai oktatásban részesült) 2007- ben. A napközis tanulók száma 353. Az általános iskolában 47 f őállású pedagógus dolgozik. Az általános iskola alapfokú m űvészeti oktatási intézményként is ellátja feladatait. Szervezeti

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 80 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat rendszerén belül pedagógiai szakszolgálat m űködik. A település gimnáziumában, illetve szakközépiskolájában 2007-ben 12 osztályban 338 tanulóval 24 f őállású pedagógus foglalkozott. Az oktatási intézmények rendelkeznek iskolai könyvtárral, 69 db számítógéppel és Internet hozzáféréssel is. A gimnázium intézményében feln őttképzés is folyik.

Egészségügyi és szociális intézmények A településen 2 háziorvos, 1 gyermekorvos és 3 körzeti ápolón ő, véd őnői szolgálat 2 véd őnő foglalkoztatásával látja el feladatait. Demecserben egy gyógyszertár is m űködik. Egy nappali ellátást nyújtó id ősek klubja m űködik 20 fér őhellyel a településen, amelyben 2007-ben 13 f ő ellátását biztosították. Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó id ősek otthona nincs a településen, viszont az önkormányzat megítélése szerint valós igény van rá.

Egyéb lakossági szolgáltatások A településen összesen 57 kiskereskedelmi üzlet található, ebb ől 1 üzemanyagtölt ő állomás, 2 használtcikk szaküzlet, 3 gépjárm ű alkatrész szaküzlet, 16 élelmiszerjelleg ű üzlet, továbbá 2 vegyiparcikk jelleg ű. Mindezek mellett 2 zöldség-gyümölcs üzlet, 2 húskészítmény szaküzlet, 1 palackozott italok szaküzlete, 1 dohányáru üzlet, 9 ruházati szaküzlet, 1 bútor-, háztartásicikk szaküzlet, 2 elektromos háztartási cikk szaküzlet, 3 vasáru-, festék-, üveg szaküzlet és 14 egyéb üzlet áll rendelkezésre. A nagykereskedelmi raktárak száma 4. 20 vendéglátóhely m űködik a településen, amelyek közül 6 étterem, cukrászda, 12 bár, borozó besorolású, kett ő pedig munkahelyi vendéglátóhely. Művel ődési ház, könyvtár, Internet pont található a településen. A város kulturális eseményeinek lebonyolításában nagy szerepet vállal az Erkel Ferenc M űvel ődési Ház. A lakosság a postai szolgáltatást helyben igénybe tudja venni és bankautomatával is rendelkezik a település. Kereskedelmi szálláshely nem vehet ő igénybe, viszont az önkormányzat tudomása szerint a település rendelkezik magánszálláshellyel.

4.7. Fizikai infrastruktúra

Demecserben 1522 lakás található. 2007-ben az épített lakások száma 10, míg a megsz űnt lakások száma egy volt. A lakások 95,2%-a rendelkezik vezetékes ivóvízzel, 78,5 %-a gázzal, villannyal, 37,3%-a telefonnal és 78%-a szennyvízzel. Az ezer lakosra jutó személyautók száma 199. A burkolt utak aránya 75%. A település rendelkezik helyközi buszjárattal, hétköznapokon 2 óránként közlekednek a buszok. Hétvégén nem megoldott a buszközlekedés. A vasút is érinti a települést, hétköznapokon és hétvégén egyaránt óránként közlekedik a vonat.

4.8. Gazdaság

A településen 2007-ben 361 f ő regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván (KSH T-Star 2007), ami a munkaképes lakosság (18-59 évesek) 13,2%-a. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján az összevont nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva a kistérség foglalkoztatottjait, kit űnik, hogy a szolgáltatási jelleg ű ágazatban dolgozik a foglalkoztatottak 57%-a. Az ipar, épít őipar nemzetgazdasági ágazat súlya 40%,

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 81 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat ugyanakkor igen alacsony a mez őgazdaság és erd őgazdálkodás nemzetgazdasági ágazatban foglalkoztatottaké, csupán 3%. A település f ő termelési ága a mez őgazdaság. Demecserben 271 vállalkozás m űködik, ebb ől 192 egyéni vállalkozás, 36 betéti társaság, 35 korlátolt felel ősség ű társaság, a többi pedig szövetkezet vagy részvénytársaság. Főbb foglalkozatók: - MACOFIL Kft (IKR kirendeltsége)

- IKR

- Nyírség-Hasso Kft.

- ÁFÉSZ

- KOR-AN Kft.

- Sávalap Kft.

4.9. Fejlesztési tervek

Humáner őforrás-fejlesztés: - Oktatás: - óvoda: az óvoda épületének b ővítése - általános iskola: az általános iskola épületének b ővítése csoportszobával és eszközbeszerzés; az oktatási központ és sportcsarnok b ővítése - középiskola: a gimnázium és a szakközépiskola épületének felújítása és bővítése -feln őttképzés: esti gimnázium megvalósítása a középiskolában - Egészségügyi és szociális intézmények: - id ősek ellátása: fejlesztés saját er őből (épület-felújítás, eszközbeszerzés), bentlakásos id ősek otthona létrehozása - orvosi ügyelet: épület-felújítás, eszközbeszerzés

Lakossági szolgáltatások

- Turisztika: szálláshely-bővítés

Infrastruktúra - teleház kialakítása - az utak folyamatos burkolása - a városközpont rehabilitációja

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 82 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

Gazdaság - bio etanol gyár létrehozása, amely 10 ezer tonna kukoricát tudna feldolgozni - élelmiszeripari feldolgozóüzem létesítése - kistérségi szinten kerékpárút építése - piacépítés

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 83 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

5. GÁVAVENCSELL Ő

5.1. Gazdaságföldrajzi jellemz ők Gávavencsell ő a Nyugat – Nyírségben, Nyíregyházától ÉK-re, mintegy 40 km távolságra található település. Alsórend ű úton közelíthet ő meg. A települést átszeli a Nyíregyháza-Balsa keskeny nyomköz ű vasútvonal. Éghajlata mérsékelten száraz. Az évi napsütéses órák száma 1950, a középh őmérséklet 9,6-9,8 0C, a csapadék megközelíti a 600 mm-t. Az uralkodó szélirányok: É-i, ÉK-i és DNY-i. A települést ől északra folyik a Tisza, valamint a Lónyai – f őcsatorna is, ami a Tiszába torkollik. Erd őtársulásaira a nemes és a hazai nyár, valamint az akác jellemz ő. Kisebb területet foglalnak el a tölgyesek és az éger, f űz, nyírerd ők. A nyílt társulások között megjelennek a különböző homokpuszta-gyepek, homokpuszta-rétek, homoki legel ők; legjellegzetesebb lágyszárúak a csenkeszfélék és az élesmosóf ű. Talaja kovárványos barna erd őtalajból, réti csernozjomból, réti talajokból, helyenként nyers öntéstalajokból áll.

5.2. Történelem Gávavencsell ő település 1971-ben jött létre az egykor két szomszédos falvak: Gáva és Vencsell ő egyesülésével, mely községek története az államalapítás utáni id őkre vezethet ő vissza. Gáva története Nevének eredete kétes, vagy a káva közszóból, vagy pedig személynévb ől származik. A megye egyik legrégibb települése, valószín űleg az I. István által alapított szabolcsi várispánság birtoka volt. A várispánságok felbomlása korában a várnépek el őkel őbb rétegekhez tartozó várjobbágy birtokaként 1245-ben a Gutkeled nembeli István comes királyi adományként kapta. A falu másik részét, amely két kun vitéz birtoka volt, azok halála után, mint pusztát 1296-ban III. Endre adományából Olivér fia István comes, szatmári ispán szerezte meg. 1380-ban már egy Gávai nev ű család is birtokolta a Gutkeled nemzetségb ől származó és a Nagykálló melletti Butka-birtokról elnevezett Butkai, más néven Varsányi család mellett. A XVI. század utolsó harmadában az egri h ős, Dobó István utódai mellett a Gávai és a Cs űri családok voltak a számottev őbb birtokosai. 1588-ban 80 jobbágycsalád élt itt, tehát jelent ős hely lehetett. A XVII. század els ő évtizedeiben a Nagy – és Kisgávából álló falu birokosai: a régiek mellett a Mez őssy, a Liptay, a Gecz ő, a Loránttfy, valamint a közeli Bercelen birtokos Bessenyei családok. A XVII. század végi zavarok között elnéptelenedett, 1686-ban a Rákóczi részt pusztaként írták össze. 1720-ban összesen 8 jobbágyháztartás volt itt. A Rákócziak részbirtokát K őrössy György, I. Rákóczi Ferenc udvarmestere kapta meg, ez 1733-ban halála után a kincstárra szállott; emellett a gr. Teleki és Bessenyei családoké, illetve 10 részbirtokosé volt a falu. 1773-ban 10 fél jobbágytelken 23 telkes jobbágy, 7 házas és 9 házatlan zsellér lakott, a jobbágyfelszabadítás idején népessége 1.784 lélek. Az egykori falu helyét ekkor már ismerték Pusztafalu néven. 1870-ben 282 házában 2.162 lakos ( határa 5.931 kat.hold), 1910-ben 445 házában 2.787 lélek élt. Az 1930-as összeírás szerint területe 5.933 kat. hold, a község lakóinak száma 3.217. Valamennyi itt él ő magyar anyanyelv ű, közülük 1.387 római katolikus, 621 görög katolikus, 1001 református, 23 evangélikus, 1 unitárius és 187 izraelita vallású. A közoktatásügy szolgálatában állt a községi kisdedóvó, 2 római katolikus, 1 görög katolikus, 1 református elemi továbbképz ő. Lakosainak f ő foglalkozása a földm űvelés és az ipar volt. Vencsell ő története

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 84 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

A falu elnevezése magyar névadásra vezethet ő vissza (Vecelin lovag). A XI.-XII. században keletkezett község egyike a legrégebbi szabolcsi településeknek. 1067 körül az Aba nembeli Péter comes a Százdi Apátságnak adományozta 5, név szerint felsorolt halastóval, 7 ekényi- mintegy ezer hold-földdel és 6 mansió szabados szolgáló néppel. Kés őbb a szabolcsi várispánságé lett és 1293-ban, mint majdnem néptelen helyet a Szente-Mágocs nembeli Beke Istvánnak adományozták. 1321-ben Lóránd fia Tamás birtoka volt, 1355-ben a Gutkeled nembeli Rakamazi és Báthori család tagjai osztozkodtak rajta. A XV. század végén és a XVI. század elején a Báthori család mellett egy részét Ruszkai Dobó István (Ferenc fia és Krisztina leánya), más részét a Szakolyi és a Semsey család birtokolta, de a Rákócziaknak is volt részbirtoka. 1588-ban 29 jobbágyával Radóczay András volt a legnagyobb földesura. 1618-ban csak Bessenyei Boldizsárt mondják földesurának, akinek 23 jobbágyháza volt, a XVII. század végére a Rákócziak szerezték meg a legnagyobb részét. 1693-ban Aspremont Gobert gróf rendelkezett vele. A Rákóczi-szabadságharc alatt elnéptelenedett, 1720-ban csupán 4 jobbágy élt itt, csak az 1730-as évek elején kezdte a kincstár benépesíteni, mint kamarai birtokot. Az 1772-ben felvett urbárium szerint a telepesek nagyrészt magyarok voltak. A XVIII. század végén az egész falut a Dessewffy család vette meg, s ők telepítették az Újvencsell őn lakó németeket, akik azonban két-három emberölt ő alatt elmagyarosodtak. A faluban 1850-ben 2478-an laktak. 1870-ben határa 4.513 kat.holdat tett ki, 286 lakóházzal és 2.465 lakossal. 1910-ben 384 házban 3.051 lakos élt. Az 1930-as összeírás szerint területe 5.682 kat.hold, lakossága 3.426 f ő 690 házban. Két f ő kivételével mind magyar anyanyelv űek. Vallási megoszlásuk: 2.488 római katolikus, 418 görög katolikus, 456 református, 3 evangélikus, 58 izraelita, 1 egyéb. A községben 3 római katolikus, 1 görög katolikus, 1 református és 1 magán általános továbbképz ő m űködött. Lakosainak f ő foglalkozása az őstermelés volt.

5.3. Építészeti, kulturális emlékek Mindkét községrész a Nyírségben található, határuk egy része azonban a Rétközben terül el. A két községrész már a XX. század elején egybeépült. A település honfoglaláskori régészeti emléke egy n ői sírból származó csizmaveret(ek). Lel őhelye: Gáva – Szincsepart. A lelet a Magyar Nemzeti Múzeumban található. Gáva eredetileg szalagtelkes, NY-K irányú, egyutcás utifalu. Az 1880-as években még 9 szárazmalma és 1 vízimalma volt. A F ő utcából a Tisza felé ágazó un. szugban (Lónyai út) halászok laktak. A múlt század elejét ől népesedett be a F ő utcától délre, azzal párhuzamosan a Pet őfi utca, amely Balsát Nagyhalásszal összeköt ő út része. Vencsell ő a középkorban a mai falu északi részén, a református templom körül terült el. Az ősi falumag szerkezetet a Lónyay csatorna ásásakor bolygatták meg. Vencsell őre 1785-ben németeket telepítettek, akik a falu déli részén telepedtek meg. Ugyanakkor a falu északi része is növekedett. A német betelepítés után a község régi, északi részét Óvencsell őnek vagy Magyarfalunak, az új déli részét pedig Újvencsell őnek vagy Németfalunak nevezték. A Dessewffy kastély a magyar és a német falurész között helyezkedik el. Gávai református templom: A XIII. században már álló középkori templomot a XVI. század közepét ől a reformátusok vették használatba. A XVII. századvégi összeírás szerint – valószín űleg az új településen – fatemploma volt a falunak. Az anyakönyv szerint 1746-ban épült új k őtemplom, vélhet őleg a régi templom anyagának a felhasználásával, mely azonban nem sokáig állt fenn. 1804-1816 között új téglatemplom épült, amelyet a II. világháború végén a németek felrobbantottak. A torony egészen romba d őlt, s megsemmisült az 1848- ban Kassán készített nyolcváltozatú orgona is. Nehéz körülmények között épült újjá 1948-49- ben, majd tovább építették 1958-ban. A templomban 300 ül őhely van. Felszerelései közül említésre érdemes az aranyozott ezüst kehely az 1500 körüli id őkb ől, illetve az ón kanna és úrasztal kend ő a XVIII. század végéb ől. Az 1887-ben porosz márványból készült úrasztal

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 85 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat sértetlenül megmaradt az el őző templom berendezései közül. A XVIII. században Gáva katolikus lakosságának csak kápolnája volt. A jelenlegi plébániatemplom 1898-ban épült. A II. világháború végén a németek ennek tornyát felrobbantották, de 1948-ban teljesen újjáépült. Anyakönyve 1863-tól maradt fenn. Berendezései és felszerelései közül említésre érdemes a Szentháromság oltár a XVIII. századból és egy aranyozott ezüst kehely az 1700-as évekb ől. Történelmi emlékhelyként tartják számon Rakovszky Sámuel gávai születés ű 1848-as honvéd ezredes sírhelyét a gávai részen fekv ő régi temet őben. Rakovszky Komárom várának védelmében tanúsított h ősiességéért kapta a kitüntet ő ezredesi rangot és a vitézségi érdemérmet Klapkától. Ugyanitt egy másik sírk ő alatt a fiatalon elhunyt Soldos Borbála, Tompa Mihály feleségének rokona nyugszik. A síremlék négy oldalára a költ ő 26 soros emlékversét vésték. A közelmúlt irodalomtörténeti kutatásainak eredményeképpen irányult a figyelem Bessenyei Anna (1767-1859) költőnőre, aki a költ ő Bessenyei György unokahúga volt, s az 1800-as években Gáván élt és alkotott. Itt szerkesztette az 1815-ben Sárospatakon kiadott verseskötetét is „Bessenyei Anna versei” címmel. A gávai költ őnő irodalmi és szellemi hagyatékát ápolandó került sor 1997 novemberében Bessenyei Anna márvány emléktáblájának felavatására, mely a gávai református parókia falán helyeztetett el. A történelmi adatok szerint Vencsell őn a XVI. század közepét ől református egyház m űködik. A XVII. század végén k őtemplomot írtak össze. 1769-ben az egyház segélyt kért a zsinattól, hogy templomát kijavítsa. A jelenlegi templomot 1820-ban építették, tornyát 1867-ben emelték. 1868-ban a templom a parókiával, az összes iratokkal együtt leégett; 1869-71-ben állították helyre. 1893-ban újravakolták és renoválták. 1919-ben a románok felégették a falut, akkor ismét sok irat semmisült meg, de a templomban nem esett kár. 1944. okt.31-én a II. világháborúban a németek felrobbantották a tornyot, kid őlt a templom északi oldalfala, megsérült a harang, az orgona, de a tet őszerkezet és a mennyezet épen maradt. A háború után, 1947-ben történt meg a helyreállítás ill. a torony építése. Anyakönyve 1869-től van. A templomban 300 ül őhely van. Felszerelései közül említést érdemel egy ón kanna, mely az 1730-as évekb ől való. 1793-ban a görög katolikus templom építésére 785 Ft-ot szavaztak meg. Alapjait lerakták, a háborús id ők miatt azonban az építkezés csak kés őbb fejez ődött be. A II. világháború végén a tornyát a németek felrobbantották. Mai tornyát 1946-47-ben nem eredeti helyére, a templom f őhomlokzatához, hanem mellé építették, a hajó rossz állapota miatt. Jellege: kés ő barokk stílusú templom. A faluba 1785-86-ban telepítettek a Fekete-erd őből és Lotaringiából katolikus vallású német jobbágyokat, akik számára 1786-ban katolikus plébániát is alapítottak. 1828 júliusában letették a templom alapkövét, melyet végül 1834-ben szentelték fel. 1912-ben a régi torony led őlt, utána csak csonka torony állt. 1921-ben az egész templomot átépítették. 1944-ben a homlokzati részt a németek felrobbantották, mai homlokzati része 1945 után keletkezett. A mellette álló modern harangláb 1974-ben készült el. Anyakönyve 1869-től maradt fenn. Jellege: utcasornál beljebb álló, egyhajós, klasszicista eredet ű templom. Berendezései közül figyelemre méltó a f őoltár, a mellékoltár és a szószék. A r.k. plébániaházat Dessewffy Ágoston építtette 1826-ban. Többször átalakították. Fés űs beépítés ű utcasorban, szabadon álló, földszintes, klasszicista épület, ötoszlopos utcai tornáccal. Berendezései küzül festményei – melyek valószín űleg a kastélyból származnak – XVII. századi észak-olasz fest ők munkái. A volt Dessewffy kastélyt a Dessewffy család építette. Magja egy a XVIII. század második felében épült barokk kastély, amely mellé egy másik kastélyt emeltek klasszicista stílusban a XIX. század elején. A két épületet 1898-ban összeépítették, neobarokk stílusban kiegészítették és b ővítették. 1944-ben kápolnájának tornyát felrobbantották, bal oldalszárnyát és udvari oszlopcsarnokát lebontották. A kétharmad részben megmaradt romos épületet 1950-ben alakították át. Kápolnájának berendezése a római katolikus

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 86 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat templomba került. Parkja évszázados fákkal védett történelmi kert. Az irodalomban több szerz ő utal arra a helyi hagyományra, hogy Vencsell ő északi részén állt Lórántffy Zsuzsanna várkastélya; az épület elpusztult. Tartozott hozzá egy szalmával fedett cselédház és ez szárazmalom is. Irodalomtörténeti érdekességként említhet ő Tompa Mihálynak Vencsell őhöz f űződő népregéje: „ A két íjász”-ban Vencsell ő és a Tisza – túlparti Kenézl ő nép-etimológiáját meséli egy leánykérés és egy német ill. magyar vitéz közötti párviadal históriájába ágyazva. Népi építészetére jellemz ő, hogy az egyesített település népessége három csoportból (nemes, zsellér, telepes) alakult ki. Az eltérések az egyes falurészek népi építészetében máig is fellelhet ők. Lakóházai korábban favázas sövényfalak, a múlt század közepét ől vert falúak voltak. A házak általában háromosztatúak, a társadalmi hovatartozást csupán a méretek és az oldaltornácok mutatják. A német telepesek utódai a múlt század második felében építették a többosztatú, oldaltornácos, hátul kontyolt, az utca felé háromablakos, nagyméret ű házakat, melyekhez rendszerint istálló is tartozott. A gazdasági épületek közül a német telepesek és a magyar nagygazdák portáira jellemz ő az udvar végén lév ő cs űr. A porták jellegzetes épülete még a magtár, amelyet a lakóházzal szemközt, az utcához közel helyeztek el. A disznóólak is nagyméret űek, többfiókosak, rendszerint beépített etet ővályúval készülnek. A II. világháború áldozatainak ill. a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcoltaknak két helyen állítottak emléket a községben. 5.4. Közigazgatás Közigazgatásilag Gáva és Vencsell ő, mint szomszéd községek mindig ugyanazon közigazgatási területhez tartoztak. 1860-tól a Dadai járás, 1870-től a Dadai fels ő járás nagyközségei. 1873-tól a Dadai fels ő járás járási székhelye Gáva, egészen e járás megsz űntéig, 1949-ig. 1950-től a Nyíregyházi járás települései. 1971-ben egyesítették a két községet Gávavencsell ő néven. 1983-tól Nyíregyháza városkörnyék nagyközsége, nagyközségi közös tanács székhelye, hozzátartozik a szomszédos Balsa, mely 1990-től önálló. Az 1995-ös közigazgatási besorolás szerinti rangja nagyközség. Kistérségi besorolása: • Nyíregyháza – Újfehértói (1994-2004)

• Ibrány-Nagyhalászi (2004-től)

5.5. Demográfiai jellemz ők

Az Ibrány-Nagyhalász kistérségben lév ő település területe 66,83 km 2, néps űrűsége 55,15 fő/km 2. Lélekszáma a népszámlálási adatok szerint folyamatosan csökken. Az 1990-es adatokban jelentkezik Balsa község önállóvá válása, a drasztikus csökkenés ennek tudható be. 2007-ben a lakónépessége 3.686 f ő volt, 1974 n ő (54%) és 1712 férfi (46%). A település lakosságának 22%-a fiatalkorú (0-17 éves), 56%-a feln őtt korú (18-59 éves) és 22%-a id őskorú (legalább 60 éves). A 7 éves és id ősebb lakosság körében a 2001. évi népszámlálási adatok alapján az iskolai végzettségeket vizsgálva megállapítható, hogy 72 f ő(2,0%) az általános iskola els ő évfolyamát sem végezte el, 1-7 osztállyal rendelkezik 1090 f ő (30,3 %), 8 osztállyal pedig 982 f ő (27,3 %). Középiskolát végzett érettségi nélkül 779 f ő (21,65 %), míg érettségivel 486 f ő, (13,34 %)

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 87 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat egyetemet illetve f őiskolát végzett oklevél nélkül 33 f ő (0,91 %), oklevéllel 162 f ő (4,5 %). 23. táblázat: Gávavencsell ő lakónépességének alakulása (1970-2007) Év 1970 1980 1990 2001 2004 2007 Lakónépesség 5.673 5.045 4.226 3.934 3.849 3.849

(Forrás: KSH)

5.6. Lakossági szolgáltatások Oktatási, nevelési intézmények

Gávavencsell őn óvoda és általános iskola szolgálja a gyermekek nevelését. Bölcs őde nincs a településen és az önkormányzat megítélése szerint nincs is rá szükség. A településen két óvoda m űködik 126 fér őhellyel. 2007-ben 6 csoportban 149 gyermek járt 13 óvodapedagógus felügyelete mellett, kihasználtságuk 118%-os. Számítógép nincs az óvodában. Általános iskola m űködik a településen alsó és fels ő tagozattal, 2007-ben 17 osztályban összesen 405 tanuló tanult (közülük 50 els ő évfolyamos). A napközis tanulók száma 154 f ő, a f őállású pedagógusoké 33. Az iskola rendelkezik iskolai könyvtárral, Internet hozzáféréssel és 25 db számítógéppel. A településen nincs középiskola, a diákok többsége Nyíregyháza és Tokaj intézményeibe jár. Feln őttképzésre sincs lehet őség a településen, a legközelebbi település ebben a tekintetben Rakamaz. Az önkormányzat megítélése szerint valós igény lenne mindkett őre.

Egészségügyi és szociális intézmények A településen két háziorvos látja el a betegeket, két ápolón ővel, házi gyermekorvos nincs. A véd őnői szolgálat két véd őnő foglalkoztatásával látja el a feladatait. Egy gyógyszertár található a településen. Egy 20 fér őhelyes id őskorúak bentlakásos otthona m űködik a településen, a gondozottak száma 2007-ben 23 f ő volt, az itt foglalkoztatott ápolók, gondozók száma 7 f ő. A településen nem volt étkeztetésre és házi segítségnyújtásra szociális támogatás. A településen nem m űködik házi gyermekorvosi szolgálat, bár az önkormányzat véleménye alapján valós igény van rá.

Egyéb lakossági szolgáltatások A településen a kiskereskedelmi üzletek száma 39, ezek túlnyomó része élelmiszer jelleg ű üzlet (16) és további 1 üzemanyagtölt ő állomás, 5 használtcikk üzlet, 1 gépjárm ű alkatrész szaküzlet, 2 vegyiparcikk jelleg ű üzlet, 1 hús-, húskészítmény üzlet, 1 textilszaküzlet, 5 ruházati üzlet, 1 cip ő-, b őráruszaküzlet, 1 vasáru-, festék-, üveg szaküzlet, 1 könyv-, újság-, papíráru szaküzlet és 4 egyéb üzlet. 19 vendéglátóhely található a településen, amelyek közül 7 étterem, cukrászda, 11 bár, borozó, egy pedig munkahelyi étkeztet ő besorolásba tartozik. A nagyközségben postahivatal és bankautomata is m űködik. Művel ődési ház, könyvtár és Internet pont található a településen. Falusi szálláshely 10 fér őhellyel, magán szálláshely szintén 10 fér őhellyel vehet ő igénybe.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 88 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

5.7. Fizikai infrastruktúra Gávavencsell őn 1662 lakás található. 2007-ben az épített lakások száma 2 volt. A lakások 92,6%-a rendelkezik vezetékes ivóvízzel és villannyal, 69,7%-a vezetékes gázzal. A szennyvízcsatorna hálózatra bekötött aránya 41,6%. Vezetékes telefonnal a lakások 48%- a rendelkezik. Az 1000 lakosra jutó személyautók száma 215. A település rendelkezik helyközi buszjárattal, hétköznapokon 3 óránként, hétvégén pedig csak napi 2 autóbusz közlekedik. A vasút is érinti a települést, hétköznap 3 óránként, hétvégén 5 óránként közlekednek a vonatok.

5.8. Gazdaság A településen 2007-ben 316 f ő regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván (KSH T-Star 2007), ami a munkaképes korú lakosság (18-59 évesek) 14,3 %-a. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján az összevont nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva a kistérség foglalkoztatottjait, kit űnik, hogy a szolgáltatási jelleg ű ágazatban dolgozik a foglalkoztatottak 44,9 %-a. Az ipar, épít őipar nemzetgazdasági ágazat súlya 40,4%, a mez őgazdaság és erd őgazdálkodás nemzetgazdasági ágazatban 14,7% dolgozik. A település f őbb termelési ágai a mez őgazdaság és az állattenyésztés, valamint az ehhez kapcsolódó feldolgozóipar. Gávavencsell őn 2007-ben 245 vállalkozás m űködött, ebb ől 170 egyéni vállalkozás, 39 Kft., 34 Bt. és 2 szövetkezet. Nagyobb foglalkoztatók: - Frigo-Hasso Kft.

- Gávavencsell ői Süt őüzem Kft.

- T-Team Bt.

- Hasso Fruct Kft.

- Nyír-Márvány Kft.

- Baromfi Coop Rt

- Márton Sándorné egyéni vállalkozó

5.9. Fejlesztési tervek Humáner őforrás-fejlesztés - Oktatás: - óvoda: új központi óvoda építése, vagy ha ez nem kivitelezhet ő, akkor a két jelenlegi

óvodaépület teljes felújítása, korszer űsítése az elkövetkezend ő 3 évben

- általános iskola: 4 új tanterem, valamint a szükséges kiszolgáló helyiségek

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 89 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

(mosdók, szertárak) építése; az épület tet őszerkezetének, valamint nyílászáróinak korszer űsítése, cseréje - középiskola: a felmerült igények alapján szükség lenne egy szakképz ő intézmény létrehozására, amelyet a jelenleg m űköd ő általános iskola épületébe integrálva szeretnének megoldani - feln őttképzés: a jelenlegi eseti, id őszakos jelleggel el őforduló képzéseket rendszeresíteni szeretnék, folyamatos képzési rendszert kialakítva - Egészségügyi és szociális intézmények: - háziorvosi szolgálat: az orvosi rendel ő épületének felújítása - gyermekorvosi szolgálat: gyermekorvosi szolgálat kialakítása - fogorvosi szolgálat: a rendel ő épületének felújítása - véd őnői szolgálat:.a berendezés, illetve az informatikai háttér korszer űsítése - orvosi ügyelet: kistérségen belül az ügyeleti rendszer továbbfejlesztése - id ősek ellátása: az egyre növekv ő igények kielégítésére egy új intézmény kialakítása

Lakossági szolgáltatások - Turisztika: - tiszai hajókiköt ő építése - turizmussal foglalkozó munkatárs foglalkoztatása - szálláshely-bővítés - Egyéb: mosodai szolgáltatás kialakítása a városban

Infrastruktúra - valamennyi belterületi út szilárd burkolattal történ ő ellátása, valamint a meglév ő, rossz

állapotban lév ő kátyús utak felújítása

- a szabványnak megfelel ő buszmegállók és buszöblök kialakítása - a Rétközi Kisvasút turisztikai célú fejlesztéséhez szükséges beruházások megvalósítása - a villany és a vezetékes ivóvíz hálózatának felújítása - a gáz és a telefon 100%-os kiépítettségének megvalósítása - a szennyvízhálózat b ővítése, illetve a településen kívüli, korszer ű szennyvíztelep építése - kábel tv hálózat, illetve egy új szélessávú Internet kialakítása

Gazdaság - mez őgazdasági termékekkel kapcsolatos feldolgozóipar létesítése

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 90 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

6. GÉGÉNY

6.1. Gazdaságföldrajzi jellemz ők

Gégény a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától ÉK-re, mintegy 30 km távolságra található település. A 4-es f őútról Székelynél leágazó alsórend ű úton közelíthet ő meg. Területét átszeli a Nyíregyháza-Záhony közötti vasútvonal. Éghajlata mérsékelten meleg, de közel a mérsékelten h űvöshöz. Az évi napsütéses órák száma 1950 alatti, a középh őmérséklet 9,5-9,6 0C, a csapadék 600 mm. Leggyakrabban az ÉK-i, DNY-i szél fúj. A falu határában folyik a Lónyai f őcsatorna, mely a Tiszába torkollik. Erd őtársulásait akácosok és nemes nyárak alkotják, kisebb területeken találkozhatunk éger, fűz, nyár-csoportosulásokkal. A nyílt társulások közül a homokpuszta – rét jellemz ő, de megtalálható a hamuvirág és a réti angyalka is. Talaja homok fizikai féleség ű kovárványos barna erd őtalaj, réti csernozjom, valamint lecsapolt telkes és síkláp talajokból áll. 6.2. Történelem Neve ismeretlen eredet ű, talán egy Gégény személynévb ől való (melyre azonban nincs adatunk), ez pedig a gége köznév-ny kicsinyít őképz ős származéka lehet. Egy 1406-ban kelt oklevélbe foglalt adománylevél szerint IV. László a Gégényben lakó Mikust, Jánost és Herceg fia Bácsot szabolcsi várjobbágyai küzül kiemelve nemesekké tette, Belgégény és Külgégény birtokokat adományozva nekik. A falu tehát a szabolcsi vár birtoka volt, az adományos családok utódait – bár rokonságuk nem bizonyítható – Gégényieknek nevezték. Az említett oklevélben az eredeti adományosok negyedik és ötödik ízbeli fiú- és leányági utódai osztozkodtak. Az egyik falut (Belgégény) a XIV. sz. végét ől Egyházasgégénynek hívták. Az oklevelek szerint a két falu a XIV. század elején orsós település volt, a belgégényi templom az észak felé vezet ő utca közepén állott. A mai felszínen látható törmelék tehát a két falu helyét jelzi. A XIV. század közepén – nyilván házasság révén – több, közeli faluról elnevezett kisnemesi család (L ővei, Megyeri, Vajai, Sény ői stb.) is birtokjogot formált hozzá. A XV. században a Várdai családbeli Miklós, Simon és Mátyás a Gégényi család egyik özvegyét ől vétel útján jutott gégényi birtokhoz. A Váradi család 1611-ig – míg fiúágon ki nem halt – itteni birtokát megtartotta, az osztozkodáskor a két falu felét bedegi Nyári Pál kapta meg. Másik felén a XV-XVI. században a Megyery, a Petneházy, az Ibrányi és a Nyakas család osztozott. 1556-ban 8 dézsmafizet ő háztartás volt, mintegy 40-45 lakossal. 1588-ban az Ibrányiaknak 15, a Nyakas testvéreknek 6, Megyery Boldizsárnak 7 jobbágya élt itt. A XVI. század végén a falu még két különálló település, ekkoriban már Külgégényt hívták Egyházasgégénynek. A Megyery és Nyakas család része ebben a faluban volt. 1618-ban hat földesura (Nyakas, Balogh, Litterati, Anarcsi, Vay és egy olvashatatlan nev ű) 36 jobbágyházzal rendelkezett. Négy év múlva Nyakas György egyházasgégényi birtokát a demecseriek pusztaként használták. A XVIII. század elejére ugyancsak pusztává lett a Megyeryek birtokrésze. A falu életfolytonosságát az egykori Külgégény tartotta fenn. 1720-ban 4 telkesjobbágy és zsellércsalád lakta. Az 1772. évi úrbéri összeírás szerint földesurai csepei Zoltán Pál, Jósa Miklós, Bégány György, Jármy Imre és Désy József voltak, 17 telkesjobbágy és 1 házas zsellér lakott itt. A jobbágyfelszabadítás idejére a korábbi földesurak közül csak a Jósa és a Jármy családok maradtak meg, mellettük több birtokos (Mez őssy Tamás, Vay Ábrahám és a Borbély család) kisebb részekkel rendelkezett. Lakóinak száma ekkor 491 f őt tett ki. 1870-ben 112 háza, 740 lakosa volt 4.518 kat. hold határán, 1910-ben 200 háza és 1.500 lakosa. Az 1930-as összeírás szerint területe 4.081 kat.hold, lakóházainak száma 370, lakóinak száma 2.096 f ő, mind magyar anyanyelv ű. Vallás szerint:491 f ő római katolikus, 181

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 91 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat görög katolikus, 1.288 református, 27 evangélikus, 1 görög keleti, 103 izraelita, 3 egyéb. Iskolái: 1 községi és 1 református elemi népiskola és 1 református általános továbbképz ő. Lakóinak f ő foglalkozása a földm űvelés volt. A terület törpe-és kisbirtokokból állt. Az i. világháborúban 26 gégényi halt h ősi halált.

6.3. Építészeti, kulturális emlékek

A település jellegét illet ően Gégény régi jobbágyfalu a Rétközben. É-D-i irányú, eredetileg egyutcás, tömbtelkes község. Az északi falurészt (ahol a módosabb gazdálkodók laktak) Nagygégénynek, a középs ő részt Kisgégénynek, s a déli részt, mely a lecsapolás (1882) után népesedett be, Újgégénynek nevezik. Mivel a falu határának több mint kétharmad része víz alatt állt, a lakosság zöme a rétb ől élt, vagyis gy űjtögetéssel, halászattal, nádvágással foglalkozott. A telkeken a lakóházak úgy épültek, hogy az udvari hosszú homlokzat mindig dél felé néz. A ház folytatásaként többnyire ahhoz hozzáépítve találjuk az istállót és a színt, hátrább, vagy az istállóval szemközti oldalon a tyúkólat és a disznóólat. A lecsapolásig (1882) rakott sárfalas vagy sárral tapasztott nádfalas, szoba-konyhás, kisméret ű házak épültek nádazott fedéssel, egyszer ű, szarufás tet őszerkezettel, az utca felé csonkakontyos kiképzéssel. A szoba, mely mestergerendás, sárral tapasztott mennyezetes, földpadozatos, mindig az utca felé néz. A szobában a századfordulóig kemence volt, melyet a konyhából náddal f űtöttek. Miután a konyhát lepadlásolták, a kemence helyére vas takarékt űzhely került. Sok helyen, főleg az 1920-as években, a házat újabb két helyiséggel megtoldották. A házakat fehérre meszelték, a lábazatot barnára festették. A módosabb gazdálkodók házai egyrészt nagyobbak voltak, másrészt több helyiséggel épültek. Erre jellemz ő, hogy az istálló, mely ólra és színre tagolódott, a lakóháztól általában nagyobb épület volt; padlását szénatárolásra használták. A portáról nem hiányozhatott a disznóól és tyúkól sem. Mivel itt a századforduló óta sokan foglalkoztak dohánytermesztéssel, az udvar végén sok helyen találunk dohánypajtát is. A népi építészeti szempontból említésre érdemes lakóházak: Dombrádi u.11. szám alatti (1890 körül), a Pet őfi út 6.sz. (1850 körül) és a Pet őfi út 10. szám (1850 körül). Az említett lakóházakat mára már átalakították vagy egy-egy – a hagyomány szempontjából értékes részét – lebontották. A falu középkori temploma az északkeleti határban lev ő, ún. Templomhegy nev ű őshalmon állt. A falu neve mint Egyházasgégény is el őfordult (Belgégény), ahol 1344-ben a Szent Kereszt tiszteletére épült k őegyház állott. Külgégényben, a falu másik részén is állt 1400-ban templom, melynek véd őszentje Szt. Márton. A XVI. században a falu külgégényi részét nevezték Egyházasgégénynek, ami arra enged következtetni, hogy a Keresztnek szentelt templom ekkor már nem állhatott. Az 1603. évi források szerint ekkor már református anyaegyház m űködött, ezt a felvetést a ma is meglév ő XVII. századi felszerelési tárgyak (pl. az 1696-ból való harang) is meger ősítik. Az 1809-i debreceni összeírás nem szól a templom épületér ől, csupán a felszerelésekre utal. Az egyhajós, saroktámpilléres, nyugati homlokzatú téglatemplomot 1904-ben bontották le. Egykorú fényképét a református lelkészlak őrzi. A mai templom a XX. század elején épült eklektikus stílusban, teljesen új berendezéssel.

6.4. Közigazgatás

Közigazgatásilag 1860-ban a Dadai járáshoz, 1870-ben a Dadai fels ő járáshoz tartozott. Az 1876. évi közigazgatási rendezés során a Bogdányi járáshoz került. A XX. század elején szintén a Bogdányi járás, 1914-től a Nyírbogdányi járás községe, körjegyz őség. 1945 után a Kemecsei (eddig Nyírbogdányi) járáshoz tartozó nagyközség. 1971-től 1983-ig a Kisvárdai járás községe. 1989-től Kisvárda városkörnyéki község, önálló

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 92 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat tanáccsal. 1989. júl.1-től közvetlen megyei irányítású község, 1990-től önálló. Az 1995. évi közigazgatási beosztás szerinti rangja: község. Kistérségi besorolása: • Nyíregyháza – Újfehértói (1994-2004) • Ibrány-Nagyhalászi (2004-től)

6.5. Demográfiai jellemz ők

Gégény község területe 23,44 km2, néps űrűsége 86,09 f ő/km2. A település lakónépessége 2007-ben 2.018 f ő volt, 1.039 n ő (51%) és 979 (férfi (49%). A település lakosságának 26 %-a fiatalkorú (0-17 éves), 59 %-a feln őtt korú (18-59 éves) és 15 %-a id őskorú (legalább 60 éves) 2007-ben. A 7 éves és id ősebb lakosság körében a 2001. évi népszámlálási adatok alapján az iskolai végzettségeket vizsgálva megállapítható, hogy 49 f ő(2,69%) az általános iskola els ő évfolyamát sem végezte el, 1-7 osztállyal rendelkezik 446 f ő (24,5 %), 8 osztállyal pedig 688 fő (37,9%). Középiskolát végzett érettségi nélkül 372 f ő (20,48 %), míg érettségivel 209 f ő, (11,50 %) egyetemet illetve f őiskolát végzett oklevél nélkül 15 f ő (0,82 %), oklevéllel 37 f ő (2,0 %). 24. táblázat: Gégény lakónépességének alakulása (1970-2007) Év 1970 1980 1990 2001 2004 2007 Lakónépesség 2.167 2.085 1.964 2.036 2.081 2.081 (Forrás: KSH)

6.6. Lakossági szolgáltatások

Oktatási, nevelési intézmények

Gégényben óvoda és általános iskola szolgálja a gyermekek nevelését. Bölcs őde nem működik a településen és az önkormányzat megítélése szerint nincs is rá igény. A 105 fér őhelyes óvodában, 2007-ben, 5 csoportban 97 gyermek járt 11 óvodapedagógus felügyelete mellett, kihasználtsága 93%-os volt. Számítógép van az óvodában. Általános iskola szintén m űködik a településen alsó és fels ő tagozattal, 16 osztályban összesen 279 tanuló tanult, közülük 25 els ő évfolyamos a 2007. évben. A napközis tanulók száma 65. Az iskolában 25 pedagógus oktatja a tanulókat. Az általános iskola rendelkezik könyvtárral, valamint 14 db számítógéppel. A Gárdonyi Géza Általános Iskola 2005-ben a Sulinet program keretében Internet hozzáféréshez jutott Középiskola nincs a településen, a diákok f őként Nyíregyháza, Kisvárda és Demecser intézményeit veszik igénybe. A feln őtt oktatás helyben szintén nem megoldott, a legközelebbi település ebben a tekintetben Demecser.

Egészségügyi és szociális ellátás A településen egyetlen háziorvos látja el a betegeket egy ápolón ővel, házi gyermekorvos nincs. A véd őnői szolgálat egy véd őnő foglalkoztatásával látja el a feladatait. Egyetlen gyógyszertár található a településen. Az orvosi ügyelet demecseri központtal megoldott.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 93 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

A szociális alapszolgáltatás keretében nem volt személy akit támogattak a településen 2006- ban. A településen nincs háziorvosi és fogorvosi szolgálat, továbbá id őskorúak otthona, de az önkormányzat véleménye alapján mindháromra van valós igény.

Egyéb lakossági szolgáltatások A településen összesen 28 kiskereskedelmi üzlet található, ebb ől 3 használtcikk szaküzlet, 1 gépjárm ű alkatrész szaküzlet, 8 élelmiszerjelleg ű üzlet, továbbá 1 vegyiparcikk jelleg ű, 2 ruházati szaküzlet, 1 vasáru-, festék-, üveg, 2 könyv-, újság-, papíráru szaküzlet 10 pedig egyéb üzlet. 12 vendéglátóhely m űködik a településen, amelyek közül 4 étterem, cukrászda, 6 bár, borozó és 2 munkahelyi étkeztet ő besorolású. Művel ődési ház, könyvtár és Internet pont található a településen. A lakosság a postai szolgáltatást helyben igénybe tudja venni, bankautomatával viszont nem rendelkezik a község. A településen sem kereskedelmi, sem magánszálláshely nem vehet ő igénybe.

6.7. Fizikai infrastruktúra

Gégényben 728 lakás található. 2007-ben az épített lakások száma 11, míg lakás nem sz űnt meg. A KSH adatai szerint a lakások 92%-a rendelkezik vezetékes ivóvízzel, 72,8 %-a vezetékes gázzal, 70%-a közcsatorna-rendszerrel, 35,2%-a vezetékes telefonnal és villannyal. A burkolt utak aránya 80%. A község rendelkezik helyközi buszjárattal és a vasúti közlekedés is megoldott. Az 1000 lakosra jutó személyautók száma 201.

6.8. Gazdaság

A településen 2007-ben 176 f ő regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván (KSH T-Star 2007), ami a munkaképes lakosság (18-59 évesek) 14,3 %-a. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján az összevont nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva a kistérség foglalkoztatottjait, kit űnik, hogy a szolgáltatási jelleg ű ágazatban dolgozik a foglalkoztatottak 52%-a. Az ipar, épít őipar nemzetgazdasági ágazat súlya 42%, ugyanakkor igen alacsony a mez őgazdaság és erd őgazdálkodás nemzetgazdasági ágazatban foglalkoztatottaké, csupán 6%. Gégényben 66 vállalkozás m űködik, ebb ől 50 egyéni vállalkozás, 6 betéti társaság, 10 korlátolt felel ősség ű társaság. A településen a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat, de kiemelkedik a Lametta 2000 Kft. is (50-99 f ő).

6.9. Fejlesztési tervek

Humáner őforrás-fejlesztés - Oktatás: - óvoda: az óvoda tornaszobájának és eszközeinek korszer űsítése; taneszköz

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 94 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

beszerzés - általános iskola: az iskola régi szárnyának rekonstrukciója (f űtés, nyílászáró, burkolás); tornaterem és orvosi szoba kialakítása - Egészségügyi és szociális intézmények: - bentlakásos id ősek otthonának építése - háziorvosi szolgálat: egészségház építése, bútorzat és orvosi m űszer beszerzése

- fogorvosi szolgálat: fogorvosi rendel ő épületének átalakítása, eszköz és bútorbeszerzés

- véd őnői szolgálat: egészségház megépítése

- orvosi ügyelet: demecseri központtal orvosi ügyelet kialakítása

Lakossági szolgáltatások

- szolgáltatóház építése

- a kultúrház felújítása

- a temet őkerítés elkészítése, a ravatalozók korszer űsítése

- parkosítás, terek kialakítása

- szeméttelep létesítése, a szemétszállítás problémájának megoldása a külterületeken

- a hangos bemondó rendszer b ővítése

Infrastruktúra

- tornaterem építése (a rendezvények és sportesemények lebonyolítására)

- a külterületeken az összeköt ő út szélesítése

- a földutak aszfalt burkolattal való ellátása, járda építése

- a csapadék- és belvízelvezet ő hálózat kiépítése

- a szennyvíz tisztítótelep b ővítése, csatornahálózat fejlesztése és a tanyákon a hálózat

kiépítése

- buszmegállók és buszvárók létesítése

- a villanyhálózat kiépítése a tanyákon

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 95 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

- az ivóvíz hálózat jelent ős korszer űsítése, felújítása

- a szélessávú Internet és a kábel tv hálózatának kiépítése

- a hulladéklerakó rekultivációja

- a kerékpárút kiépítése

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 96 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

7. IBRÁNY

7.1. Gazdaságföldrajzi jellemz ők

Ibrány a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától északra, mintegy 25 km távolságra található város. Alsórend ű úton közelíthet ő meg, nyugat-kelet irányból a 3821-es, délr ől észak felé a 3823-as számú közlekedési úton; területén áthalad a Nyíregyháza-Dombrád keskeny nyomköz ű vasútvonal. Éghajlata mérsékelten meleg, de közel a mérsékelten h űvöshöz. Az évi napsütéses órák száma 1.950-2.000, a középh őmérséklet 9,5-9,6 0C, a vegetációs id őszakban 16,6-16,8 0C. A csapadék évi mennyisége 550 mm. Leggyakrabban az ÉK-i, DNY-i szél fúj. A várostól északra található a Tisza, mely kedvelt üdül őhely a fiatalok körében. A város határában folyik az Ibrányi-csatorna, mely a Belf ő-csatornába torkollik. A felszíne kis relief ű, enyhén hullámos síkság. A területet borító üledékek fiatal korúak, a pleisztocén legvégéhez tartoznak. Erd őtársulásainak a felét nemes nyárak alkotják. Jelentős területet borítanak az egyéb lágy lombúak, mint az éger, f űz és a nyár, valamint az akácosok. Találkozhatunk tölggyel, hazai nyárakkal és k őris, szil, juhar társulásokkal is. A nyílt társulások közül a homokpuszta-rét jellemz ő, de megtalálható a hamuvirág, a réti angyalka is. Talaja glaciális homokfelszínen képz ődött, gyenge termékenység ű kovárványos barna erd őtalaj, valamint réti öntéstalaj és réti talaj. Nyaralás, üdülés és idegenforgalom szempontjából meghatározó a Tisza-part és a folyó két holtága: a Hatvankor és az Apátszeg. A két holtág és ezzel együtt az ártéri terület nagy része természetvédelem alá esik. Védett értékei közé sorolható a lila meztelen csiga, az egerész ő ölyv, az óriás fülemüle és a nagy fehér kócsag.

7.2. Történelem

A teleülés kialakulását történeti és régészeti feltárások egyaránt több mint 700 évre becsülik. Az írásos emlékek mellett a vidék korábbi lakott voltára utalnak a régészeti emlékek és feltárások. A határában lév ő homokdombok gazdag lel őhelyei az őskori ember emlékeinek (obszidiánból pattintott nyílhegyek, rézcsákányok). A népvándorlás korából is vannak tárgyi bizonyítékok; avar, gepida és szarmata agyagedények. Ugyancsak népvándorlás kori emlék a települést ől DNY-ra, mintegy 10 kilométernyire található Fekete halom, az egyik legnagyobb és legépebb kurgán hazánkban. A 13 méter magas, 20 ezer köbméter tömeg ű mesterséges domb id őszámításunk után 247-ben készült el, s egy gót fejedelem, Kniva földi maradványait rejti. Ibrány a honfoglalás korában is lakott hely volt, s ezt gazdag – jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeumban található – régészeti leletek igazolják. A települést ől délre, közel Kótaj határához, az ún. Erbó halomnál 1985-90 között 269 honfoglalás kori sírt tártak fel a megyei múzeum munkatársai. A település neve személynévi eredet ű: Ibrahim=Ibrány. Az okleveles adatok aránylag kés őn, a XIII. század végén említik el őször, amikor IV. László birtokosát, Albert fia Sebestyént – mivel hadjárataiban vonakodott részt venni – megfosztotta Ibran nev ű birtokától, s azt Marcellus fia Severides (Selfridus) comesnek adományozta. Az új birtokos a falu másik felét – amelyet Miklóstól kobozott el a király – is megkapta és vele együtt a Kozmatelke nev ű földet is. Ezt az adománylevelet László 1286-ban újból meger ősítette. A XIV. században birtokosa az Ibrányi család, tagjai a Pécz nemzetségb ől származóknak vallották magukat, s perben álltak a Balog-Semjén nembeliekkel, akiknek Nemél és Apáti birtokait, valamint a Tiszaköz nev ű erdejét er őszakosan Ibrányhoz csatolták. 1324-ben

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 97 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

Egyházasibrány néven emlegetik. A per ellenére az említett birokok továbbra is a Balog- Semjén nembelieké maradtak. A vita 1327-ben és 1368-ban ismét felújult a Zochtava, Zochferteje nev ű, Tiszába öml ő halastóért a két család között. Zsigmond az Ibrányi család minden birtokát elkobozta ugyan, ennek ellenére – mivel kés őbb visszaadta – a névadó falu továbbra is az övék maradt. A XIV. században az Ibrányi család fiú ága kihalt, utolsó férfi tagjait az iratok 1435-ben említik. Leánytestvérüket Vay István vette el, aki bizonyos birtokrészeket kapott itt. Kés őbb ez a család nevezte magát Ibrányinak, de vajai el őnévvel. Ez id ő tájban a birtok egy része a királyi ficusra szállott. Az egyik szigeten vár, ill. kastély épült, ami 1463-ban már állott. Jelent ős hely lehetett, mert 1461-ben csak Szokoly Péter birtokrésze 26 porta után dózott. Ett ől az id őtől két birtokosa volt, az említett vajai Ibrányiak és a Szokolyak. Ibrányi Miklós és Szokoly Boldizsár 1553-ban a Szántóhalma és Szentpétertelke nev ű határrészek felett pereskedtek, s őt az el őbbiért a két család utódai még 200 év múlva is pert indítottak. A falu a XVI. században is jelent ős nagyságú, 1556-ban 32 tizedfizet ő háztartása alapján 210-230 lakosa lehetett. Földesurai 1558-ban Ibrányi Pál, Ferenc és Miklós voltak, hármójuk 66 jobbágy fölött rendelkezett. Ibrányi Miklós kúriája a Barátszigeten állott. A Szokoly – örökség a család utolsó n őtagjával, Erzsébettel brebiri Melith Pálra szállott. Ennek ellenére 1618-ban csak Ibrányi Lászlót említik birokosként, akinek 35 jobbágya volt. N őági öröklés, hozomány címén mások is részbirtokosok lettek itt (Jármy, Paksy), de a legnagyobb részt 1848-ig az Ibrányiak, 1849-1944 között pedig az Ibrányiak és a Lónyayak bírták. 1720-ban 23 jobbágylakó élt itt. 1775-ben Ibrányi Károlynak és Miklósnak 18 jobbágytelken 23 telkes jobbágya, 1 házas és 1 házatlan zsellére volt. A jobbágyfelszabadítás idején 1885 lélek lakott benne. 1870-ben 403 háza, 2.278 lakosa volt, területe 10.645 kat.hold, 1910-ben 515 házban 4.658 lélek élt. Az I. világháborúban 149-en haltak h ősi halált és 60 ember megrokkant. Az 1930-as összeírás szerint területe 10.580 kat. holdat tett ki, lakóinak száma 6.028, a lakóházaké 1.033. Vallási megoszlás: 1.827 római katolikus, 470 görög katolikus, 3.434 református, 4 római katolikus, 1 községi és 1 uradalmi elemi népiskola, valamint 1 községi óvoda. Lakóinak f őfoglalkozása a földm űvelés volt, de sokan éltek iparból, kereskedelemb ől és közszolgálatból is. A földbirtok megoszlása: 1 nagybirtok, 6 középbirtok, néhány kisbirtok és 454 törpebirtok. A település további történetének, valamint az itt él ők életmódjának alakulásában jelent ős volt az 1880-as években végrehajtott Tisza-szabályozás. A Bel és a Lónyay f őcsatorna megépítése következtében a vízivilág adta vadászat, halászat helyébe dönt ően a földm űvelés és az állattenyésztés lépett. A föld azonban csak néhány földesúr és bérl ő kezében koncentrálódott, s a lakosság túlnyomó többsége zsellér volt. A földtulajdon hiánya és a nagy szegénység miatt Ibrányban már a múlt század második felében er ős agrárszocialista mozgalmak bontakoztak ki. 1919-ben, a megyében els őként Ibrányban osztottak földet. 1945 tavaszán szintén az els ők között indult meg a földosztás. Az ibrányi demokratikus pártok összefogásának köszönhet ően 1945. július 22-én Ibrányban alakult meg az ország els ő Népi Szövetkezete, az FMSZ (Földm űvesszövetkezet) el ődje. 1949 után – miként szerte az országban – Ibrányban is sorra alakultak a termel őszövetkezeti csoportok, majd 1951-ben a Kisipari Termel őszövetkezet (KTSZ) is létrejött. Az 1970-es évekt ől némi ipari tevékenység is meghonosodott.

7.3. Építészeti, kulturális értékek

A XV. században épült várkastély a mai városhatár nyugati részén, a belterülett ől északnyugatra, a Kis-Tisza mellett, egykor vízzel körülvett szigeten állott, 2,5-3 kat. holdnyi, négyszög alakú, zárt udvarú kő-és téglaépítmény volt, az udvar közepén kúttal. A faluból csak fahídon és csónakkal lehetett megközelíteni. Az 1850-es években széthordott kastély

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 98 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat els ő okleveles említése 1463-ból való, amikor is a Szokolyaké volt a falu. II. Ulászló idején építették. A XVI. század utolsó és a XVII. század els ő évtizedében a benne tanyázó hajdúk miatt a megye állandó veszedelme volt. A kastély a török id őkben menedékül szolgált a környékbeli lakosoknak. Nagyvárad eleste után a török portyázásai és a hódoltság megakadályozására Barkóczy István fels ő-magyarországi f őkapitány 1662-ben királyi adományt is kapott rá azzal a feltétellel, hogy királyi végvárként meger ősíti. A megye és az Ibrányiak több ízben tiltakoztak birtokjoguk megsértése ellen. Wesselényi Ferenc nádor írásban ígérte meg, hogy Ibrányi Ferenc örökösei Barkóczy halála után visszakapják. A Rákóczi-szabadságharc alatt már nem volt jelent ősége, azután pedig várjellege meg is sz űnt. Az adatokból úgy t űnik, hogy a XV. század végén épült várkastélyt a XVII. században többször átépítették, javították, s a XVIII. század második feléig lakták. Kápolnája a XIX. század második feléig fennállt, amikor a kastély területén már csak gazdasági épületek voltak. Az 1850-es években a kastély épületeinek anyagát széthordták, és az amúgy is rossz állapotban lév ő kápolnát is valószín űleg ugyanekkor megszüntették. A falu határába több középkori – kés őbb pusztává lett – település olvadt be. Ilyenek: Apáti, Csur, Esztár, Filep és Szentpéterlelke. Apátit, amely a Balog-Semjén nembeli Kállai Egyed fia Iván birtoka volt, a Tiszaköz nev ű erd ővel az adományos Pécz nembeli Lukács mester 1329-ben csatolta Ibrányhoz. A XIV. században kápolna állott rajta. Csur a legújabb id őkig él ő helynév volt, helyét a mai falutól nyugatra kell keresni. Cs űrdombja néven ma is ismerik. Esztár Csurtól nyugatra, a buji határ mentén volt; a helynév a XIX. században még élt, ma is ismerik Esztárka formában. Filepet a Kállay család 1427-es évi birtokfelsorolásában említették, ma él ő helynévként már nem ismerik; vélhetőleg Szentpéterlelke környékén lehetett. Szentpéterlelke Csur és Esztár között, a mai faluhatár nyugati oldalán feküdt. Szentpéter néven 1364-ben a Balog-Semjén nemzetség Semjéni ága szerezte meg; 1851- ben Telekpuszta néven került fel a kataszteri térképre. Ibrány, jellegét illet ően, nagyhatárú, sok tanyával rendelkez ő rétközi, halmazos szerkezet ű, egybeltelkes település. A falu (U alakú láncolatban) az egymáshoz közel fekv ő, f őleg DNY- ÉK irányú, hosszúkás homokdombokra épült. A falut tavak, rétek vették körül. A dombokat hidakkal, mesterséges gátakkal kötötték össze. A lecsapolás után alakították ki a DNY-ÉK irányú F ő utcát (Árpád u.), amelyhez számtalan kis utca, zsákutca csatlakozik. Az utcahálózat kialakítására csak 1918 után kerülhetett sor. Korábban utcanevek nem voltak, az egyes falurészeket a legutóbbi id őkig is a dombok neve szerint különböztették meg (Avassa, Bábota, Dergita, Ganácska, Kapolyhely, Kastélykert, Kiserd ő, Kistóka, Kójidomb, Major, Sáradomb, Szálkadomb, Sz őlőhalomalja, Templomszeg, Zovány és Zsána). A falu három nagyobb részre tagolódik: a H ősök terét ől (F ő tért ől) északra fekv ő részt felvégnek, a délre es ő részt Alvégnek, a falutól nyugatra, a XIX. század elején benépesült Kiserd ő dombot pedig Kisibránynak nevezik. A faluhoz 1914-ig csak egy tanya (a falutól délnyugatra fekv ő Bodzás tanya) tartozott, a többi – f őleg uradalmi – tanyát (pl. Csurtanya, Feketehalom-tanya, Hatvanor, Jalapár, Kormond-tanya, Pogány-sziget) ezután telepítették be. A kisméret ű tégla és szalagtelkeken a lakóházak szabálytalan fekvés űek, csak az utcahálózat kialakulása után épültek sorosan. A kertek a vizek levonulása után megnyúltak. A porta legnagyobb épülete az istálló volt, amely az udvar végében, az utcával párhuzamosan épült. A ház mögött a szín és a disznóól helyezkedett el. Ha szükség volt rá, az istálló mögötti kertben földólat (burgyét) építettek. Népi építészetére jellemz ő, hogy a múlt században épült lakóházai szoba-konyhásak voltak, melyekhez legfeljebb egy kamra csatlakozott. A falak rakott sárból készültek. A födémgerendákra hasított akácfát és napraforgószárat (górét) fektettek, melyet felülr ől és alulról egyaránt sárral letapasztották. A mestergerenda ritka, a helyiségek földpadozatosak. A konyhában szabadkémény állt, amely alól f űtötték a szobabeli kemencét. A nyeregtet őt, amely az utca fel ől kissé csapott volt, náddal fedték. Sajátos, hogy a legegyszer űbb házak is oldaltornácosak. A lakóházak zömmel úgy épültek, hogy a bejárati konyhaajtó dél felé néz. A gazdasági épületek közül az istálló falazata vályogból készült. A vaskos mestergerendákat és a szarufákat tölgyfából faragták. Az istálló három részb ől: lóistállóból, tehénistállóból és

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 99 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat kocsiszínb ől állt, padlásterét szénatárolásra használták. A disznóól és tyúkól minden portán megtalálható. A népi építés ű lakóházak közül említést érdemel a Fürst S.u.57.sz. alatti (épült 1920-ban) és a Szabolcs u.66.sz. alatti (1910). A m űemlékek közül a következ őket kell bemutatni: Református templom: a legkorábbi írásos adatunk 1322-ből való, amikor a Pécz nemzetség Róbert Károlytól megkapta a falut és azt „Egyházos-Ibrán”-nak említette az oklevél. A pápai tizedjegyzék Szt. György-templomról tesz említést és meg őrizte Nicolaus nev ű papjának nevét is. Az 1936-ban talált alapfal a mai templomtól mintegy 200 méterre keletre, dombos helyen áll, 50 cm mélyen a felszínt ől. Az épület keletelt, hossza kívül mérve 18,10 méter, szélessége 9 méter. Keleti vége köríves, de csak a körív által bekerített 2 méter mély terület képezi a szentélyt. A szentély közepén téglaszélesség ű szelel ő nyílás vezetett le lejt ősen az épület, illetve a 3 méter átmér őjű bolthajtás alá, mely végigvonul az épület alatt kelet-nyugati irányban. A szentélyben 2x2 méter méret ű emelvény (oltár) jól kivehet ő volt. A hajó északi és déli fala a nyugati toldástól eltekintve román kori. A jelenlegi szentélyt 1500 körül alakították át kés ő gótikus stílusban, s ez által alakult ki a mai teremtemplom. A templom a XVI. században protestáns lett. 1771-ben a templom állapotának vizsgálatára kiküldött megállapította, hogy a boltozat és a falak állapota veszélyezteti a benne tartózkodókat, ezért a templom sürg ős javításra szorul. 1815-ben a régi templom keleti részét, 1836-ban a templom nyugati mennyezetét, 1837-ben az ablakait megújították. A kőtornyot 1843-44-ben építették, 1858-ban újrafedték. 1894-ben a templom alapját 80 cm-rel feltöltötték és a keleti ajtót befalazták. A kriptába az anyakönyv szerint 1809—ig temettek (anyakönyv 1757-től van). Az anyakönyv szerint a szószék 1815-ben készült, az úrasztalt 1837-ben készíttetették. Középkori freskóit 1883 előtt még látni lehetett. A tiszaeszlári per idején a Nyíregyházáról kiruccanó Mikszáth Kálmánt már meszelt falak fogadták. A templomban 500 ül őhely van. Az átalakított gótikus templom m űemlék jelleg ű. Felszerelései közül említést érdemel a XVII. század els ő feléb ől származó kehely, a keresztel őkancsó a XVIII. századból, réz tányér 1823-ból, 2 db ón kanna a XVIII. század végér ől, ill. 1720-ból és úrasztali terít ő a XVIII. századból. 270 kg-os harangját Budapesten készítették 1923-ban, a 102 kg-osat ismeretlen helyen öntötték 1786-ban. Római katolikus templom: A ma már elenyészett kastélyban 1772-től házikápolna m űködött, amely 1808-ban plébánia lett. A templom a XIX. század közepéig a kastélyban maradt. 1876-ban a faluban épült új templom. Anyakönyv 1722-ből, egyéb iratai 1825-től vannak. Berendezései közül a f őoltár, a szobrok, keresztel őkút, padok, sekrestye-berendezés a XVIII. századból valók. Az aranyozott ezüst monstrancia szép, barokk munka. Harangja 1827-ből való. A Bleuer-kúria a XIX. század els ő felében épült klasszicista stílusban. A század végén átépítették. A századfordulón Bleuer Mór tulajdona volt, ma általános iskola és napközi otthon. A Földosztó emlékm ű, Borbás Tibor 1983-ban felállított, hármas tagolású kompozíciója azoknak az ibrányiaknak állít emléket, akik 1919-ben, a megyében el őször osztottak földet. Az Ibrányi Galéria a m űvel ődési ház két termében található, neves mai magyar képz őművészek alkotásaiból álló, 1985-ben megnyílt kiállítás. A Helytörténeti gy űjtemény az Árpád u.4.sz. alatti – a Városházával szemközti - házban található, neves mai magyar képz őművészek alkotásaiból álló, 1985-ben megnyílt kiállítás. A Helytörténeti gy űjtemény az Árpád u. 4.sz. alatti – a Városházával szemközti – házban található; Ibrányról gy űjtött gazdag anyaga feltétlenül figyelemre méltó.

7.4. Közigazgatás

Közigazgatásilag Ibránytelek pusztával együtt 1860-ban a Dadai járáshoz tartozott, 1870-től

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 100 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat a Dadai közép járáshoz. A XX. század elején a Dadai alsó járás községe, az I. világháború után a Dadai fels ő járás községe, járási székhelye Gáva, körjegyz ősége Kenézl őn volt. 1924-től ismét a Dadai fels ő járás települése, a hozzátartozó hat tanyával. 1949-től a Nyíregyházi járás községe, 1973-ban nagyközségi rangot kapott. 1983-tól Nyíregyháza város városkörnyéki nagyközsége. 1993-ban várossá nyilvánították. Kistérségi besorolása: • Nyíregyháza – Újfehértói (1994-2004)

• Ibrány-Nagyhalászi (2004-től)

7.5. Demográfiai jellemz ők

Ibrány területe 60,48 km 2, néps űrűsége 115,39 f ő/km 2. A Tisza folyó szabályozását követ ően és a Lónyai csatorna megépítése után lényegesen növekedett a mez őgazdaságilag m űvelhet ő terület és ezzel együtt gyarapodott a településen lakók száma is. Ibrány lakónépessége az elmúlt 100 évben megduplázódott. A lakónépesség folyamatos növekedése 1960-ig tartott, majd 1990-ig az elvándorlások következtében mérsékelten csökkent, majd ismét gyarapodott. 2007-ben a lakónépesség 6.979 f ő volt, 3.634 n ő (52%) és 3.345 férfi (48%). A település lakosságának 25%-a fiatalkorú (0-17 éves), 59%-a feln őtt korú (18-59 éves) és 16%-a id őskorú (legalább 60 éves) 2007. évben. A 7 éves és id ősebb lakosság körében a 2001. évi népszámlálási adatok alapján az iskolai végzettségeket vizsgálva megállapítható, hogy 160 fő (2,63%) az általános iskola els ő évfolyamát sem végezte el, 1-7 osztállyal rendelkezik 1654 f ő (27,28 %), 8 osztállyal pedig 1736 f ő (28,6%). Középiskolát végzett érettségi nélkül 1489 f ő (24,55 %), míg érettségivel 737 f ő, (12,15 %) egyetemet illetve f őiskolát végzett oklevél nélkül 61 fő (1,0 %), oklevéllel 226 f ő (3,72%).

25. táblázat: Ibrány lakónépességének alakulása (1970-2007) Év 1970 1980 1990 2001 2004 2007 Lakónépesség 6.609 6.696 6.393 6.787 6.937 6.937

7.6. Lakossági szolgáltatások

Oktatási, nevelési intézmények

Ibrányban 225 fér őhellyel három óvoda m űködik, amelybe rendszeresen több gyermeket iratnak be a szül ők, kihasználtsága 125%-os volt 2007-ben, amikor is 10 csoportban 282 gyermek járt 21 óvodapedagógus felügyelete mellett. Az óvoda számítógéppel rendelkezik. Az általános és m űvészeti iskola alsó és fels ő tagozatán 35 osztályban 816 tanuló tanult (közülük 91 els ő évfolyamos), 2007-ben. A napközis tanulók száma 172. Az általános iskolában 53 f őállású pedagógus dolgozik. A városban az alapfokú képzésen kívül középfokú oktatás is folyik. A gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók száma 2007-ben 359 f ő volt (gimnáziumi tanuló 224 f ő, szakközépiskolai tanuló 135 f ő). A diákok oktatását 22 pedagógus végezte. A naponta bejáró tanulók létszáma 135 f ő, a kollégiumban lakók száma pedig 82 f ő. Az oktatási intézmények rendelkeznek iskolai könyvtárral, 107 db számítógéppel és Internet

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 101 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat hozzáféréssel is. A városban a feln őttképzés is megoldott.

Egészségügyi, szociális ellátás Az egészségügyi alapellátás igen magas szinten megoldott a településen. 3 háziorvos, 2 gyermekorvos és 4 körzeti ápolón ő látja el a betegeket, fogorvosi rendelés is biztosított. A véd őnői szolgálat 4 véd őnő foglalkoztatásával látja el feladatait. A gyógyító munkát és a megel őzést jól felszerelt kislabor és fiziotherápia javítja, amit hetenként ismétl ődő szakrendelések (n őgyógyászati, hasi ultrahang, belgyógyászati, sebészeti) egészítenek ki. A városban egy gyógyszertár m űködik. Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó id ősek otthona van a településen, 50 fér őhellyel, amelyben 2007-ben 50 f ő ellátását biztosították, 10 f ő ápolóval, illetve gondozóval.

Egyéb lakossági szolgáltatások A településen 2007. évben összesen 97 kiskereskedelmi üzlet volt, ebb ől 2 gépjárm ű üzemanyagtölt ő állomás, 8 használtcikk szaküzlet, 3 gépjárm ű alkatrész szaküzlet, 28 élelmiszerjelleg ű üzlet, továbbá 7 vegyiparcikk jelleg ű, 2 zöldség-gyümölcs üzlet, 3 húskészítmény szaküzlet, 1 dohányáru-szaküzlet, 7 ruházati szaküzlet, 2 elektromos háztartási cikk szaküzlet, 4 vasáru-, festék-, üveg szaküzlet, 4 könyv-, újság-, papíráru szaküzlet, 25 pedig egyéb üzlet. 43 vendéglátóhely m űködik a településen, amelyek közül 23 étterem, cukrászda, 18 bár, borozó és 2 munkahelyi étkeztet ő besorolású. A lakosság a postai szolgáltatást helyben igénybe tudja venni. A város bankautomatával is rendelkezik. A településen m űvel ődési ház, könyvtár, teleház és Internet pont található, továbbá benzinkút. A városban ifjúsági szállás már nem m űködik, 1 panzió 30 fér őhellyel viszont igen.

7.7. Fizikai infrastruktúra

Ibrányban 2348 lakás található. 2007-ben az épített lakások száma 24, míg a megsz űnt lakások száma 2. A lakások 94%-a rendelkezik vezetékes ivóvízzel, villannyal és 49,1%-a vezetékes telefonnal. A vezetékes gázzal rendelkez ő lakások aránya 78,8 %. A közcsatorna-hálózatba bekötött lakások száma 1746, arányuk 74,4%. A városban a kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma 823. Az 1000 lakosra jutó személyautók száma 238. A burkolt utak aránya 90%. A helyközi közlekedést autóbusz és kisvasút biztosítja (VOLÁN, MÁV).

7.8. Gazdaság

A településen 2007-ben 646 f ő regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván (KSH T-Star 2007), ami a munkaképes lakosság (18-59 évesek) 15,5 %-a. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján az összevont nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva a kistérség foglalkoztatottjait, kit űnik, hogy a szolgáltatási jelleg ű ágazatban dolgozik a foglalkoztatottak 49 %-a. Az ipar, épít őipar nemzetgazdasági ágazat súlya 45 %,

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 102 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat ugyanakkor igen alacsony a mez őgazdaság és erd őgazdálkodás nemzetgazdasági ágazatban foglalkoztatottaké, csupán 6 %. A település f ő termelési ága a vasipar és a gyümölcs-termesztés. Ibrány városban 2007 évben 456 vállalkozás m űködött, ebb ől 340 egyéni vállalkozás, 48 betéti társaság, 64 korlátolt felel ősség ű társaság, 1 részvénytársaság, 3 pedig szövetkezet. Főbb foglalkoztatók a településen: - IMTEF Szövetkezet - Bla-Dom Kft. - Ibránytej Kft. - Rákóczi Mez őgazdasági Szövetkezet - Nyírség Mélyépít ő Kft. - Struktúra Kft. - Kulcsár-Baranyi Kft. - Tóth és Fia Kft. - Mark-Ép Bt. - Lamonti Kft.

7.9. Fejlesztési tervek

Humáner őforrás-fejlesztés - Oktatás: - óvoda: játszóudvar kialakítása, parkolóhely kialakítása az óvoda közelében, konyhakorszer űsítés - általános iskola: az általános iskola épületének rekonstrukciója, illetve bővítése (nyílászáró csere, h őszigetelés, új tantermek kialakítása a tet őtérben; játszóudvar kialakítása; kötelez ő taneszköz beszerzése; a HACCP bevezetése a konyhában - középiskola: a gimnázium épületének korszer űsítése (b ővítése és felújítása), akadálymentesítése

- Egészségügyi és szociális intézmények: - id ősek bentlakásos otthona: b ővítése folyamatban van, melyet a Református Egyház üzemeltet feladat-ellátási szerz ődés keretén belül - orvosi ügyelet: az orvosi ügyelet beruházása jelenleg folyamatban van - véd őnői szolgálat: a véd őnői épület b ővítése

Infrastruktúra - a városon belül az aszfaltozott utak arányának teljeskör űvé tétele (elérje a 100%-ot) - járda építése - kerékpárút kiépítése

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 103 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

- a kistérségi települések és Ibrány város között a rendszeres közlekedés hatékonyabbá tétele - a vezetékes gáz hálózatának fejlesztése a József Attila és a Szabadság utcákban 2006- ban

Gazdaság - az alternatív energiatermelés megvalósítása - a vasipari termékek felületvédelme

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 104 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

8. KEMECSE

8.1. Gazdaságföldrajzi jellemz ők

Kemecse a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától ÉK-re, mintegy 15 km távolságra található település. Alsórend ű úton közelíthet ő meg. Területét átszeli a Budapest-Záhony vasútvonal. Éghajlata mérsékelten meleg, de közel a mérsékelten h űvöshöz. Az évi napsütéses órák száma 1950-2000, a középh őmérséklet 9,5-9,6 0C, a csapadék 550 mm. Leggyakrabban az ÉK-i szél fúj. A község határában folyik a Kállai-, valamint a Sény ői – f őfolyás, mely a település határában lév ő Lónyai – f őcsatornába torkollik. Erd őtársulásait f őleg akác és nemes nyár fafajok alkotják. Kisebb területeket borítanak a tölgy- és feny őerd ők. A nyílt társulások közül a homokpuszta-rét jellemz ő, de megtalálható a hamuvirág, a réti angyalka is. Talaja humuszos homok és kovárványos barna erd őtalaj.

8.2. Történelem

A régészeti leletek szerint a település területe a k őkorszak óta lakott. Sok bronzkori maradvány került el ő az ásatások során, s őt egy népvándorlás kori szkíta hamuveder is. Az avar kori sírok feltárása során indás díszítés ű állatviadalt ábrázoló övcsatot találtak. Az els ő település Kis Kemecse néven épült egy nádassal körülvett szigeten, majd áttelepült a mai helyére, az egykori Borsova és Szabolcs megyék közös határvonalára. Írásban el őször 1222-ben t űnt fel a Váradi Regestrumban egy Farkas nev ű személy elleni perben Kemeche alakban. A feltehet ően személynév (Keme) eredet ű községnév felbukkan a regestrumokban, Kemeche alakban 1290-ben, majd a pápai tizedjegyzékben (1333). A török id őkben sokat szenvedett a falu, sok kemecsei esett el a mohácsi csatában is. 1599- ben tatárok, kozákok és császári csapatok dúlták fel. Birtokai többször cseréltek gazdát, sokszor volt kisnemesi családoké, közöttük még a XVII. században is a Kemecsey família volt a legnagyobb birtokos. 1290-ben az örökös nélkül elhunyt Farkas földjét IV. László király a Balog-Semjén nembeli Mihály fiainak (Nagysemjéni) Ivánnak és Pálnak adományozta, akiket valószín űleg sohasem iktattak e birtokukba. A XIV. század közepén az egyik Kállay leány hozományaként a kés őbb e helynévr ől nevét vev ő Kemecsei család alapítója, Mihály szerezte meg. Ett ől kezdve csupa kisnemesi család a földesura, nagyobb részét mindig a Kemecseiek bírták. 1588-ban a négy Kemecseinek 9 jobbágya, Petri Tamásnak 2, Kéresi (Kércsy) Miklósnak 3, Hany Erzsébetnek szintén 3 jobbágya volt. 1618-ban még mindig a Kemecsei család a legnagyobb birtokos 44 jobbággyal, a többieknek (Elek, Keresi, Lónyay, Hany) együtt is csak 23 jobbágyuk volt. A Kemecsei család az 1647. évi osztozkodás révén fából készült és boltozott pincéj ű udvarházzal is rendelkezett a faluban. 1673-ban I. Lipót hajdúkat telepített a községbe, feltehet ően a Wesselényi összeesküvésben részt vett Kércsy János birtokára. Kércsy János egyébként 1691-93 között megyei alispáni tisztet viselt. 1674. augusztus 3-án Kemecsén tartottak megyegy űlést. A XVIII. században a Kemecsei család kihalt, n őági örökösödés és királyi adomány címen 1772-ben 16 földesúr osztozkodott 33 jobbágy, 3 házas és 2 házatlan zsellér telkén. A legnagyobb birtokosok ekkor Csepeli Zoltán Pál és Niczky József voltak. A jobbágyfelszabadítás idején összesen 25 földesura volt, lakóinak száma 1923 f ő. A Kemecsei, Megyeri és Kércsy családba való házassággal kerültek a községbe a Marusi Olasz, Bodó Kárándy, Kriston, Répássy stb. családok. 1831-ben kolerajárvány pusztított a községben, s 1834 októberében ezen a vidéken szokatlan er ősség ű földrengés volt.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 105 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

Az 1848/49-es szabadságharcban a községb ől sokan vettek részt. Répássy Mihály tábornok hadtestparancsnok honvédelmi miniszter is volt, Mikecz Tamás f őhadnagy, majd őrnagy a Szabolcsi 48. honvéd zászlóalj parancsnokaként több magas rangú kitüntetésben részesült. A szabadságharc bukása után hazatért honvédtisztek vetették meg az alapját a községben a műkedvel ő színjátszásnak, az iskolák államosításáig m űköd ő Polgári Dalegyletnek. 1870-ben 433 háza volt 2.002 lakossal, határa 6.735 kat.hold. 1910-ben 653 házban 3.353 lélek élt. Az 1930-as összeírás szerint területe 6.770 kat.hold, 741 házában 4.317-en laktak, hét német kivételével mind magyar anyanyelv űek. Vallási megoszlásuk szerint: 1.357 római katolikus, 367 görög katolikus, 2.124 református, 102 evangélikus, 367 izraelita. Római katolikus, református és izraelita temploma volt a községnek. Iskolái: 1 községi, 1 római katolikus, 1 református elemi népiskola, 1 községi gazda továbbképz ő, 1 községi iparostanonc-iskola. Lakóinak f ő foglalkozása a földm űvelés és az ipar, valamint a kereskedelem, közlekedés és közszolgálat. Két g őzmalom is m űködött a faluban. Gazdasága a múlt század végén indult fejl ődésnek, ebben jelent ős szerepe volt Haas Ignácnak, akinek uradalma kastélyból, gazdasági épületekb ől, kertségb ől állt, de állattartása is számottev ő volt. 1888-ban épült fel a g őzmalom, majd a szeszgyár és az olajüt ő. A galíciai kőolaj feldolgozására a századfordulón létesült Petróleum-finomító Gyár az I. világháború alatt leégett, 1940-ben pedig lebontották. A vasúti forgalom 1872-ben indult meg, s Kemecse hamarosan a környék szállítási, kereskedelmi csomópontja lett. A századfordulón, a polgárosodás jegyében további fejl ődés tapasztalható. 1909-ben új iskola épült, 1924-ben megkezd ődött az ipartanonc oktatás, 1927-ben gazdasági ismétl őiskola szervez ődött. A gazdakör 1905-től 1961-ig m űködött, s itt volt a járási ipartestület székhelye is. 1906 után megalakult a Gazdakör, könyvtára is m űködött, de volt népkönyvtár és iparosok könyvtára is. Az I. világháborúnak 92 h ősi halottja volt a községb ől. A II. világháború áldozatainak emlékm űvén 181 név van felsorolva, mert utólag nem lehetett megállapítani az elhurcolt zsidó családok halottait.

8.3. Építészeti, kulturális emlékek

Kemecse településszerkezete a Nyírség településeire jellemz ő többutcás, szalagtelkes. A kisváros vázát az É-D irányú, kanyargós három utca adja: a középs ő a F ő utca (Móricz Zs.u.), a fels ő végén a központi f ő térrel, keleti oldalon az Árpád utca, amelyb ől keletre ágazik a Nemesvég (Bajcsy-Zsilinszky u.), nyugati oldalon pedig a Rózsa F. utca, amelyb ől délkeletre ágazik ki a Rákóczi utca. Szembet űnő a laza településszerkezet, mivel a kedvez őtlen vízügyi helyzet miatt általában nagy tömbök alakultak ki. Az utcák nyomvonala a magasabban fekv ő gerinceket követi. A kertek végei vizes rétekre nyúlnak. A telkek soros beépítés űek; a lakóház mögött van az istálló, hátrább a tengerigóré, majd a szín vagy fészer. A házzal szemközt sz őlőlugas, esetleg nyári konyha kamrával és pincével. Népi építészetének jellegzetes lakóházai három-vagy négyosztatúak, oldaltornácosak. A falazat korábban vert falból, a századfordulótól vályogból készült. A konyhát boltív választja ketté. A szabadkémény aljából fűtötték az utcai szobában elhelyezett csonkakúpszer ű (búbos) kemencét. A helyiségek földpadozatosak. A falakat kívül-belül fehérre meszelték, kívül szürke lábazattal. A múlt századi körtornácos, kétmenetes nemesi házaknak, amelyek Kemecse népi építészetére jellemz őek voltak, hírmondójuk sem maradt. A gazdasági épületek közül az istálló vert-vagy vályogfalas, nádfedeles, nyeregtet ős épület, amely ólra és színre tagolódik. A disznóól deszkafalas, tengericsutka-fedeles építmény, kis karámmal. Sok helyütt deszkafalas, cseréptet ős fáskamrát is találunk. A léces falazatú tengeriól minden portán megtalálható. A népi építés ű lakóházak közül említést érdemel. Az Árpád utca 2.sz. alatti lakóház (épült 1870 körül) és a Bajcsy-Zsilinszky út 11. számú kisnemesi lakóház (épült 1900 körül); az 1950-es években a házat átalakították, és három lakásra osztották.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 106 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

A település református templomának papja az 1332-35. évi pápai tizedjegyzék szerint Péter, majd 1359-ben L őrinc volt. A lakosság a XVI. században a templommal együtt reformátussá lett; ezt a templomot 1696-ban összeírták és 1700-ban, mint a kálvinisták k őtemplomát említették. A jelenlegi templom építése el őtt a régi templomot teljesen lebontották, hogy anyagát az újba beépíthessék. 1804-ben kezdték el az építést, és 1809 körül fejezték be a nyugati bejárat k őkeretén található évszám tanúsága szerint. Berendezése és szószéke klasszicizáló stílusban készült, 580 ül őhelyes. A kés ő barokk stílusú templom m űemlék jelleg ű. Felszerelései közül a kenyérosztó tál 1685-ből, az ón kanna 1751-ből, az ón tál a XIX. század eleji id őkb ől, az úrasztali terít ő az 1852-es évekb ől valók. Római katolikus templom: 1785-ben csak egy szoba szolgált kápolnaként. 1809-től szorgalmazták a helyiek az új templom építését. 1819-ben Czvenger József egri kőművesmester készítette el a tervet; az építés 1821-től 1824-ig tartott. A fatorony 1829-ből való, Uher Mátyás nyíregyházi k őműves munkája. 1830-ban készült Egerben az István királyt ábrázoló f őoltárkép. A téglatornyot 1873-ban Bodnár Imre építész tervezte. A templom jellegét tekintve homlokzati tornyos, kés ő barokk építmény, két csehsüveg-boltozattal, fedett hajóval és félköríves szentéllyel, hozzá csatlakozó sekrestyével. Berendezései közül említésre érdemes a keresztel őkút, mely vörös márvány talpazaton álló, 1860 körüli sárgaréz felépítmény, továbbá egy kés ő barokk, fából gazdagon faragott Madonna-szobor a XVIII. század végi id őkb ől. A város m űemlékei között tartják számon Mikecz Júlia síremlékét, mely a Móricz Zsigmond út 56. számú ház el őtt állt; a kett ős talpazaton álló obeliszk 1846-ból való, a nyíregyházai Jósa András Múzeumba szállították. Itt kell szólni a volt Nicky-kúriáról is (Béke tér 2.), melyet 1763-ban épített Genovein (Genovai) János debreceni k őművesmester, a debreceni református kistemplom épít ője; kés őbb er ősen átépítették. Emeletes épület, homlokzata 2+1+2 tengelyes. Városképi jelent őség ű, védettséggel bír a kés ő romantikus stílusú Haas- tanyai magtár, amely m űemlék. Kemecse neves szülöttei: Megyery Géza fels őházi tag; Niczky József volt alispán; Kriston Endre címzetes püspök, az egri székes f őkáptalan nagyprépostja, az országgy űlés Fels őházának tagja 1941-1944 között; Répássy Mihály 1848-49-es honvédtábornok, ideiglenes hadügyminiszter; Méreiné Juhász Margit költ őnő, tudományos kutató, irodalomtörténész; Mikecz Tamás ’48-as honvéd őrnagy, a 48. zászlóalj parancsnoka; Krasznay Péter ’48-as honvéd hadnagy.

8.4. Közigazgatás

Közigazgatásilag Kemecse 1860-ban – az 1849 el őtti közigazgatási beosztás visszaállításával – a Dadai járáshoz tartozott, 1870-ben a Dadai fels ő járáshoz. Az 1876. évi törvényhatósági területrendezés során Kemecse a Bogdányi szolgabírói járás, s a szolgabíró lakhelyét ől függ ő járási székhelye lett, melyhez 21 nagy-és kisközség tartozott. A XX. század elejét ől 1941-ig szintén a Bogdányi járás járási székhelye volt. 1950-től már Kemecsei járás néven járási székhely. 1983-tól a járások megsz űntével Nyíregyháza városkörnyékének nagyközsége lett. 1988. júl. 1-jét ől a rendszerváltásig közvetlen megyei irányítás alá kerül. Kemecse közigazgatási rangja 1988. február 1-jét ől nagyközség lett, 2005. július 1-jei hatállyal pedig elnyerte a városi címet. Kistérségi besorolása: • Nyíregyháza – Újfehértói (1994-2004) • Ibrány-Nagyhalászi (2004-től)

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 107 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

8.5. Demográfiai jellemz ők

Az Ibrány-Nagyhalász statisztikai kistérségben lév ő Kemecse területe 38,94 km 2, néps űrűsége 125,83 f ő/km 2. A kistérség harmadik legnagyobb lakosságszámú települése, 2007-ben a lakónépessége 4,900 f ő volt, 2.552 n ő (52%) és 2.348 férfi (48%). A település lakosságának 24%-a fiatalkorú (0-17 éves), 60%-a feln őtt korú (18-59 éves) és 16%-a id őskorú (legalább 60 éves) 2007-ben. A 7 éves és id ősebb lakosság körében a 2001. évi népszámlálási adatok alapján az iskolai végzettségeket vizsgálva megállapítható, hogy 111 fő (2,5%) az általános iskola els ő évfolyamát sem végezte el, 1-7 osztállyal rendelkezik 1191 f ő (26,81%), 8 osztállyal pedig 1367 f ő (30,81%). Középiskolát végzett érettségi nélkül 1020 f ő (22,99), míg érettségivel 517 f ő, (11,6%) egyetemet illetve f őiskolát végzett oklevél nélkül 56 f ő (1,26%), oklevéllel 174 f ő (3,92%).

26. táblázat: Kemecse lakónépességének alakulása (1970-2007) Év 1970 1980 1990 2001 2004 2007 Lakónépesség 4.380 4.529 4.536 4.944 5.052 4.900

(Forrás: KSH)

8.6. Lakossági szolgáltatások

Oktatási, nevelési intézmények A településen egy 30 fér őhelyes bölcs őde m űködik, ahol a beírt gyermekek száma 36, őket 6 gondozón ő látja el. Kemecsén két óvoda és egy általános iskola szolgálja a gyermekek nevelését. A 120 fér őhelyes óvodában 2007. évben a beírt 151 gyermekkel 11 óvodapedagógus foglalkozott. Az óvoda 3 db számítógéppel rendelkezik. Általános iskola m űködik a településen alsó és fels ő tagozattal, 22 osztályban összesen 475 tanuló tanult (közülük 69 els ő évfolyamos) 2007-ben. A napközis tanulók száma 201 f ő. Az általános iskolában 37 f őállású pedagógus dolgozik. Az oktatási intézmény rendelkezik iskolai könyvtárral, Internet hozzáféréssel és 34 számítógéppel. 2005. októberében a Megyei Közgy űlés és Kemecse Önkormányzata között létrejött megállapodás alapján megyei fenntartású feln őtt képzés indult 2006. szeptemberében, amely az Ibrányi Gimnázium kihelyezett tagozata lesz (1 osztály, 25 f ő), jelenleg 23 f ő tanul a kihelyezett iskolában. Egészségügyi és szociális intézmények Az orvosi ellátást két háziorvos, gyermekorvos, valamint fogorvos nyújtja. A szakorvosok a háziorvosi rendel őben 4,2 ezer ember ellátásáról gondoskodnak. A gyermekorvoshoz tartozók száma 1,2 ezer. Rendszeres – heti 2 alkalommal – n őgyógyászati szakrendelést is tartanak a városban, emellett magánrendelés keretében heti 1 alkalommal fül-orr-gégészeti szakrendelést, havi 1 alkalommal komputeres szemvizsgálati szakrendelést is igénybe vehetnek a polgárok. Kemecse központtal – asszisztenssel, gépkocsival és sof őrrel – központi ügyelet is m űködik, amely 4 település tízezer lakosát látja el. Sportorvosi szakrendelés m űködik, valamint ment őállomás, amely 14 településre kiterjed ően negyvenezer lakost lát el.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 108 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

A véd őnői szolgálat három véd őnő foglalkoztatásával dolgozik. Két gyógyszertár m űködik a településen. Id ősek klubja nem, de id őskorúak bentlakásos otthona van a településen, 30 fér őhellyel, 31 gondozottal. A településen csak étkezésben 48 f ő, csak házi segítségben 7 f ő, étkezésben és házi segítségnyújtásban 4 f ő részesül. Az id ősek otthonában foglalkoztatottak közül az ápolók, gondozók száma 7 f ő.

Egyéb lakossági szolgáltatások A településen összesen 65 kiskereskedelmi üzlet található, ebb ől 1 gépjárm ű üzemanyagtölt ő állomás, 3 használtcikk üzlet, 2 gépjárm ű alkatrész szaküzlet, 18 élelmiszerjelleg ű üzlet, továbbá 6 vegyiparcikk jelleg ű, 1 zöldség-gyümölcs, 3 hús-, húskészítmények üzlet, 2 kenyér-, pékáru és édességszaküzlet, 1 palackozott ital szaküzlet, 1 egyéb, nem kiemelt élelmiszert forgalmazó üzlet, 7 ruházati szaküzlet, 1 cip ő-, bőráruszaküzlet, 1 bútor-, háztartási cikk üzlet, 2 elektromos háztartásicikk üzlet, 5 vasáru-, festék-, üveg szaküzlet, 1 könyv-, újság-, papíráru üzlet és 5 egyéb üzlet. 15 vendéglátóhely m űködik a településen, amelyek közül 9 étterem, cukrászda, 5 bár, borozó besorolású, 1 pedig munkahelyi vendéglátóhely. A lakosok a postai szolgáltatást helyben igénybe tudják venni. A városban található Internet pont, teleház, bankautomata és m űvel ődési ház. A magánszálláshely vehet ő igénybe a Körmendi-tanyán. Kereskedelmi szálláshely nincs a városban.

8.7. Fizikai infrastruktúra

Kemecsén a KSH adati szerint 1.662 lakás található, 2007-ben az épített lakások száma 12 volt. A lakások 90,9 %-a rendelkezik vezetékes ivóvízzel, 72%-a gázzal, villannyal és Internet hozzáférhet őséggel. Közcsatorna hálózatba a lakások 63,2%-a van bekötve. Vezetékes telefonnal a lakások 42,2%-a rendelkezik. Az 1000 lakosra jutó személyautók száma 229. A burkolt utak aránya 100%-os. A település rendelkezik helyközi buszjárattal, hétköznaponként 21 db, hétvégén 9 db busz szállítja az utasokat. A vasút is érinti a települést, hétköznaponként 13 db, hétvégén 11 db vonat közlekedik.

8.8. Gazdaság

A településen 2007-ben 434 f ő regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván (KSH T-Star 2007), ami a munkaképes korú lakosság (18-59 évesek) 14,3 %-a. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján az összevont nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva a kistérség foglalkoztatottjait, kit űnik, hogy a szolgáltatási jelleg ű ágazatban dolgozik a foglalkoztatottak 58 %-a. Az ipar, épít őipar nemzetgazdasági ágazat súlya 33%, a mez őgazdaság és erd őgazdálkodás nemzetgazdasági ágazatban mindössze 9 % dolgozik. A település f őbb termelési ágai a mez őgazdaság (gyümölcsösök – alma, meggy); tej-és tejtermékek feldolgozása. Kemecsén 319 vállalkozás m űködik, ebb ől 233 egyéni vállalkozás, 47 betéti társaság és 37 korlátolt felel ősség ű társaság.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 109 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

Legnagyobb foglalkoztatók: - Farmtej Kft

- Zöld Bárók Kft

- Kerekegyházi Erd őgazdálkodási és szolgáltató Kft

- Tedej Rt. Kemecsei Telepe

- Szabolcs Halászati Kft

- Perec Bt

- Takács- Plusz Ker Kft

- Keleti Térség Kft

- West Union Impex Kft

- Kemecse Nagyközség Önkormányzata és közintézményei (rend őrség)

- Magyar Posta

- MÁV Rt

Egyéni vállalkozók

8.9. Fejlesztési tervek

Humáner őforrás-fejlesztés - Oktatás: - óvoda: az óvoda épületének felújítása és eszközbeszerzése; az udvari játszóeszközök

felújítása

- általános iskola: a használaton kívüli iskola épületének felújítása; tornacsarnok építése; a meglév ő általános iskola épületének b ővítése 4 tanteremmel és egy zárt aulával; játszótér kialakítása - feln őttképzés: 2006. szeptember 1-től az általános iskolában feln őttképzés - Egészségügyi és szociális intézmények: - id ősek ellátása: a meglév ő bentlakásos otthon b ővítése 50 fér őhelyre, illetve a konyha

bővítése, parkoló kialakítása

- háziorvosi szolgálat: folyamatban van az Egészségház felújítása

(nyílászárók cseréje) és akadálymentesítése, illetve a szolgálati lakások

felújítása

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 110 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

- Központi ügyelet építése a ment őállomás épülete mellé

- Ment őállomás b ővítése felújítása

Infrastruktúra

- autóbuszvárók kialakítása

- a kemecsei állomás InterCity megállóhellyé min ősítése

- a szennyvízhálózat b ővítése

- a kábel tv hálózatának kiépítése

-kerékpárút kialakítása

Gazdaság

- ipari park építése

- logisztikai központ kialakítása

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 111 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

9. KÉK

9.1. Gazdaságföldrajzi jellemz ők

Kék a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától ÉK-re, mintegy 25 km távolságra található település. Alsórend ű úton közelíthet ő meg, a települést érinti a Budapest-Záhony vasútvonal. Éghajlata mérsékelten meleg, de közel a mérsékelten h űvöshöz. Az évi napsütéses órák száma 1950 alatt van, a középh őmérséklet 9,5-9,6 0C, a csapadék 600 mm. Leggyakrabban az ÉK-i szél fúj. A község határában folyik az Orozdi-csatorna, mely a Belf ő-csatornába torkollik. Erd őtársulásait akácosok és nemes nyárak jellemzik. Kisebb területeket borítanak az éger, f űz és nyírerd ők. A nyílt társulások közül a homokpuszta-rét jellemz ő, de megtalálható a hamuvirág, a réti angyalka is. Talaja löszös homok és kovárványos barna erd őtalaj, kis terülten el őfordul jó termékenység ű réti csernozjom talaj is.

9.2. Történelem

A község els ő okleveles említésével 1268-ban találkozunk. Eszerint földjét, mint várbirtokot V. István és IV. László adományaként Karászi Sándor szörényi bán kapta a borsovai vár jobbágyaival együtt. Neve a kék színnévb ől származik, amely eredetileg bizonyára a természetes tájra vonatkozott. A szomszédos Nyírbogdány határában Kékkas és Kékl ő nevek is vannak. 1333-ban Sándor bán unokája, Karászi László Demecserrel együtt Magyar Pál gyimesi várnagynak adta el. Magyar Pál özvegyének a halála után a birtok visszaszállt a királyra. 1391-ben Battyáni János Ónodi Czudar János és György pereltek miatta, azonban 1416-ban új adomány címén Czudar Pétert iktatták be birtokába. A XV.-XVI. században több földesura volt, akik hosszabb-rövidebb ideig birtokolták. 1772-ben 13 telkes jobbágyának és házas zsellérének kilenc földesura: Csicseri, Ormos, Lónyay, Megyery, Fejér, Kövy, Bossányi, Tahy és Vay családok; a jobbágyfelszabadulás idejére a Vay és a Fejér családok kivételével ezek már teljesen kicserél ődtek. 1850-ben 728 lélek lakott a faluban. 1870-ben 3.807 kat.holdnyi határán 133 házban 945 lélek, 1910-ben 151 házában 1.011 lélek lakott. Az 1930-as összeírás szerint területe 3.772 kat.holdat tett ki, 327 házában 1.886-an laktak, valamennyien magyar anyanyelv űek: vallás szerint 352 f ő római katolikus, 133 görög katolikus, 1.311 református, 11 evangélikus és 68 izraelita. Tanügyét 1 református elemi népiskola és református általános továbbképz ő látta el. Lakóinak fő foglalkozása földm űvelés, az állattenyésztés és az ipar volt. A birtokok jobbára törpe – és kisbirtokokra oszlottak. Az I. világháború h ősi halottainak száma – az 1998-ban felállított emlékm ű szerint – 37 f ő. A II. világháborúban 35-en estek el, a holocaust áldozatainak száma 45.

9.3. Építészeti, kulturális értékek

A község jellegét illet ően szalagtelkes település. A XIX. század elején egyetlen utcából állt, mely az É-D irányú homokdomb gerincén húzódott. Korábban hadászati szempontból is jelent ős volt, mivel Kemecse fel ől Kéken át vezetett az út a besztereci földvárhoz.1772-ben még útmenti, egyházsoros település, az utca szélvédett nyugati oldalán sorakoztak a házak, a keleti oldalon csupán a templom állt. Akkoriban a falut fonott sövénykerítés vette körül, nádasok, rétek ölelték át, melyeket tavaszonként a Tisza árja újított fel. Mivel a telkek végei a vízben ültek, az új házak csakis az utcafrontra kerülhettek, ezáltal a telkek hosszában

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 112 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat aprózódtak. A déli falurész, az Alvég és az ett ől nyugatra es ő Porgolát benépesülése a múlt század elején kezd ődött el. Az ármentesítés után ezeknek az udvaroknak a bejáróját már az alacsonyabban lév ő helyekre is áttolták, de még részben be is kerítették. Így zsákutcákat csináltak, ezeknek aztán a kisszoros nevet adták. E zegzugos, halmazos szerkezet ű falurészen az utcahálózat kiépítése csak az utóbbi évtizedekben kezd ődött. Egy másik, de a falutól távolabbi települési rész az Új utca (Újkék, Ady E.u.), mely a Lónyai csatorna hídjánál kezd ődik. Itt el őször 1918-ban osztottak házhelyeket. 1918 után a következ ő falub ővítésre a 1945-ös házhelyosztáskor került sor (Dózsa, Hunyadi, Rákóczi utcák és az Ady utca egy része). Az egyutcás faluból mára „11 utcás” lett. A régi faluban a soros elrendezés ű telek északi oldalán állt a szerény lakóház, el őtte 3-4 méteres kiskerttel, sz őlőlugassal. A ház mögött, külön épületként emelkedett az aránylag nagyméret ű istálló, mögötte, esetleg hozzáragasztva kapott helyet a fészer, végül a széna – és szalmakazal. A házzal szemközti oldalra került néhány szilvafa, a nyári konyha, a tengerigóré, a kút, a tüzel ő, a disznóól, végül a trágyadomb. Az udvart a kerttől sövénykerítés választja el. Kék népi építészetére jellemz ő, hogy lakóházai a lecsapolásig – 1882-ig – többnyire villával rakott sárfalból, a vizesebb részeken karóvázas földfallal készültek. Az épületeket náddal, gyékénnyel fedték. A századfordulótól vályogot és cserepet használtak. A házak általában háromosztatúak, földpadozatosak. A tet őzet el ől kontyos, hátul oromfalas, az utóbbi helyen padlásfeljáróval. A tehet ősebbek, különösen az 1920-as években a házat L alakúvá alakították át, amennyiben ezt a telek szélessége megengedte. A régi házak általában oldaltornácosak. Gazdasági épületek: a lecsapolásig a megélhetés f ő forrása az állattenyésztés volt, ezért az istálló építésére igen nagy gondot fordítottak. Falazatát vályogból készítették, s ezek általában háromosztatú (kocsiszín, lóistálló, tehénistálló), nyeregtet ős, nádfedeles épületek voltak. A simára tapasztott padlást szemtárolásra használták. A portáról nem hiányozhatott a tengerigóré és a disznóól. Az udvar végén vagy a kert elején krumplivermet ástak. A népi építészet hagyományai közül említésre méltóak: Kölcsey u.52. sz. alatti istálló (épült 1910 körül, 1976-ban lebontották és 1927 el őtti állapotának megfelel ően a Sóstói Múzeumfaluban helyreállították), Lenin u. 58.sz. alatti lakóház (épült 1900 körül). Jellegzetes kisnemesi lakóház boglyakemencével a nemrég helyreállított „Kékház” (Kölcsey u. 11.), helytörténeti gy űjteménnyel. 1333-ban Magyar Pál gyimesi várkapitány vásárolta meg a falut, s az oklevél szerint itt k ő-, ill. téglaalapon fatemplom állott. 1700. febr. 18-án Telekessi István egri püspök, Kollonich Lipót prímáshoz küldött jelentésében említette, hogy egyházmegyéjében, Kéken, fatemplom volt a reformátusok birtokában. A jelenlegi templomot 1828-ban építették téglából, kelet- nyugati tengelyben, nyugati homlokzat el őtti 26 méter magas tornyával együtt. A tornyon lév ő zászló évszáma (1871) a templom felújításának évszámát jelenti; ekkor készültek el padjai és deszkamennyezete is, melyet 1907—ben javítottak. A 12x22 m bels őben 380 ül őhely van. Felszerelései közül a cápás pohár, ón kanna, úrasztali terít ő a XVII-XVIII. századi id őkb ől valók. A kés ő barokk stílusú templom m űemlék. A katolikus templomokat 1995-ben szentelték fel.

9.4. Közigazgatás

Közigazgatásilag 1860-tól a Dadai járás, 1870-től a Dadai fels ő járás községe. 1876-tól a Bogdányi járáshoz tartozott, 1914-től körjegyz őségi székhely, Beszterec községgel. 1920-tól a Nyírbogdányi járás nagyközsége. 1950-től a kemecsei (volt Nyírbogdányi) járáshoz

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 113 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat sorolták, 1983-tól Nyíregyháza város városkörnyéki községe lett, nagyközségi közös tanács tagja; tanácsának székhelye Demecser. 1977. április 1-jét ől a nagyközségi közös tanács tagja lett, 1988. febr. 1-től közvetlen megyei irányítás alá került a nagyközségi közös tanács tagjaként, 1989. július 1-től pedig Nyíregyháza megyei város és környéke községe. 1990-től önálló. 1995-ös közigazgatási rangja szerint község. Kistérségi besorolása: • Nyíregyháza – Újfehértói (1994-2004) • Ibrány-Nagyhalászi (2004-től)

9.5. Demográfiai jellemz ők

Az Ibrány-Nagyhalász statisztikai kistérségben lév ő Kék község területe 22,05 km 2, néps űrűsége 90,25 fő/km 2. 2007-ben a lakónépessége 1.990 f ő volt, 1.013 n ő (51%) és 977 férfi (49%). A település lakosságának 24%-a fiatalkorú (0-17 éves), 59%-a feln őtt korú (18-59 éves) és 17%-a id őskorú (legalább 60 éves) 2007-ben. A 7 éves és id ősebb lakosság körében a 2001. évi népszámlálási adatok alapján az iskolai végzettségeket vizsgálva megállapítható, hogy 49 f ő (2,74%) az általános iskola els ő évfolyamát sem végezte el, 1-7 osztállyal rendelkezik 570 f ő (31,96), 8 osztállyal pedig 594 fő (33,31). Középiskolát végzett érettségi nélkül 393 f ő (22,04), míg érettségivel 135 f ő, (7,57%) egyetemet illetve f őiskolát végzett oklevél nélkül 8 f ő (0,4%), oklevéllel 34 f ő (1,9%). 27. táblázat: Kék lakónépességének alakulása (1970-2007) Év 1970 1980 1990 2001 2004 2007 Lakónépesség 2.228 2.085 1.963 1.997 2.078 1.990

(Forrás: KSH)

9.6. Lakossági szolgáltatások

Oktatási, nevelési intézmények Kéken óvoda és általános iskola szolgálja a gyermekek nevelését. A 75 fér őhelyes óvodában 2007. évben a beírt 91 gyermekkel 6 óvodapedagógus foglalkozott, kihasználtsága 121%-os volt. Az óvoda rendelkezik számítógéppel. Általános iskola m űködik a településen alsó és fels ő tagozattal, 11 osztályban összesen 225 tanuló tanult (közülük 30 els ő évfolyamos) 2007-ben. A napközis tanulók száma 82 f ő. Az általános iskolában 20 f őállású pedagógus foglalkozott. A településen m űköd ő szakiskolában, 7 osztályban 156 tanulót oktat 10 pedagógus. Az oktatási intézmények rendelkeznek iskolai könyvtárral, Internet hozzáféréssel és 50 számítógéppel. A feln őttképzés megoldott a településen, 24-2n tanultak feln őttoktatásban 2007-ben. Egészségügyi és szociális intézmények A község háziorvosi székhely, bölcs ődét, gyógyszertárat azonban nem tartanak fenn. Jelenleg csak fiókpatika m űködik. A véd őnői szolgálat egy véd őnő foglalkoztatásával látja el feladatait.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 114 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

Házi gyermekorvosi szolgálat nem m űködik a településen, bár az önkormányzat megítélése szerint valós igény lenne rá. Id őskorúak otthona nincs a településen, a gondozás étkezésre szorítkozik, 2007 évben 7 f ő volt a támogatottak száma.

Egyéb lakossági szolgáltatások A településen összesen 24 kiskereskedelmi üzlet található, ebből 1 üzemanyagtölt ő állomás, 13 élelmiszerjelleg ű üzlet, továbbá 1 vegyiparcikk jelleg ű, 1 ruházati,1 bútor-, háztartáscikk, 1 vasáru-, festék-, üveg szaküzlet és 6 egyéb üzlet (2007-ben). 10 vendéglátóhely m űködik a településen, amelyek közül 5 étterem, cukrászda, 4 bár, borozó besorolású, 1 pedig munkahelyi vendéglátóhely. Művel ődési ház, könyvtár, teleház és Internet pont van a településen. A lakosság a postai szolgáltatást helyben igénybe tudja venni, bankautomatával viszont nem rendelkezik. A településen sem kereskedelmi, sem magánszálláshely nem vehet ő igénybe.

9.7. Fizikai infrastruktúra

Kék településen 669 lakás található, 2007-ben egyet építettek. A lakások 95,5%-a rendelkezik vezetékes ivóvízzel, gázzal 77,3%-uk ellátott, villany a lakások 100%-ban van, illetve 71,5%-uk van rákötve a szennyvízcsatorna rendszerre. Vezetékes telefonnal a lakások 38,1%-a rendelkezik. Az 1000 lakosra jutó személyautók száma 172. A burkolt utak aránya 100%. A község rendelkezik helyközi buszjárattal és a vasút is érinti a települést.

9.8. Gazdaság

A településen 2007-ben 212 f ő regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván (KSH T-Star 2007), ami a munkaképes korú lakosság (18-59 évesek) 17,6%-a. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján az összevont nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva a kistérség foglalkoztatottjait, kit űnik, hogy a szolgáltatási jelleg ű ágazatban dolgozik a foglalkoztatottak 44 %-a. Az ipar, épít őipar nemzetgazdasági ágazat súlya 52%, a mez őgazdaság és erd őgazdálkodás nemzetgazdasági ágazatban mindössze 4 % dolgozik. Ennek ellenére a település f ő termelési ága mez őgazdaság. Kéken 72 vállalkozás m űködik, ebb ől 58 egyéni vállalkozás, 6 betéti társaság és 7 korlátolt felel ősség ű társaság. A településen a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat, illetve meg kell említeni a Fi- Rehab Kft-t (50-99 f ő).

9.9. Fejlesztési tervek

Humáner őforrás-fejlesztés

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 115 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

- Oktatás: - óvoda: új óvoda építése - általános iskola: az általános iskola épületének b ővítése, korszer űsítése (emeletráépítéssel tanterem b ővítés, f űtéskorszer űsítés); számítástechnikai, híradástechnikai (rendezvény-hangosítás) eszközök, továbbá taneszközök sportszerek, berendezési tárgyak (bútorok) beszerzése - középiskola (szakiskola): a szakiskola épületének felújítása, kollégium építése, sportudvar kialakítása, taneszköz beszerzése, informatikai eszközbeszerzés, dísznövénystúdió kialakítása; géptároló szín építése, érettségit adó képzés beindítása - Egészségügyi és szociális intézmények: - id ősek ellátása: napközi otthon, majd bentlakásos id ősek otthona építése - háziorvosi szolgálat: a háziorvosi szolgálat épületének felújítása - fogorvosi szolgálat: a fogorvosi szolgálat épületének felújítása - véd őnői szolgálat: a véd őnői szolgálat épületének felújítása - orvosi ügyelet: lassan beindul Demecser várossal közösen szervezett orvosi ügyelet - gyógyszertár: a gyógyszertár épületének felújítása, korszer űsítése, állandó gyógyszertár kialakítása Lakossági szolgáltatások - Turisztika: kereskedelmi szálláshely építése - Egyéb: - sportolási lehet őség biztosítása - cukrászda és étterem építése - bankautomata létesítése Infrastruktúra - benzinkút létesítése - útburkolat javítása - az autóbusz járatok gyakoribbá tétele, illetve közvetlen járat indítása a megyeszékhelyre - a gáz-, ivóvíz- és szennyvízhálózat kiterjesztése a hiányzó területekre - az Internet sávszélességének b ővítése - településközpont kialakítása - a belvízelvezetés megoldása

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 116 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

10. NAGYHALÁSZ

10.1. Gazdaságföldrajzi jellemz ők

Nagyhalász a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától északra, mintegy 17 km távolságra található város. Alsórend ű úton közelíthet ő meg, területét átszeli a Nyíregyháza-Dombrád keskeny nyomköz ű vasútvonal. Éghajlata mérsékelten meleg, de közel a mérsékelten h űvöshöz. Az évi napsütéses órák száma 1950-2000, az évi középh őmérséklet 9,5-9,6 0C, a vegetációs id őszaké 16,6-16,8 0C. a csapadék éves összege 550 mm körüli. Leggyakrabban az ÉK-i, DNY-i szél fúj, az átlagos szélsebesség megközelíti a 3 m/s értéket. A város határában folyik az Ibrányi csatorna és a Nagyhalász-Pátrohai csatorna, amely a Belf ő-csatornába torkollik. A települést ől délre találjuk a Nagyhalászi-halastavat. Területe félig kötött futóhomokkal, lösszel és löszös homokkal fedett hordalékkúp-síkság, amely enyhén lejt észak felé. A felszíneket borító üledékek fiatal korúak, a pleisztocén legvégéhez kapcsolhatók. A talajvíz kémia jellege kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. A rétegvizek mennyisége 1-1,5 l/s. km 2 közötti. A nagyszámú artézi kutak mélysége nem éri el a 100 m-t, vízhozam pedig a 100 l/p-et. A város területén 32 0C h őmérséklet ű nátrium kloridos és hidrogénkarbonátos, nagy sótartalmú hévizet találtak. Erd őinek jelent ős hányadát nemes nyárak és akácosok alkotják. Kisebb területeken találkozhatunk tölgy, k őris-szil-juhar, valamint éger és f űz társulásokkal. A nyílt társulások küzül a homokpuszta-rét jellemz ő, azonban megtalálható a hamuvirág, a réti angyalka is. Talaja glaciális homokfelszínen képz ődött kovárványos barna erd őtalaj, emellett löszös üledéken homokos vályog fizikai féleség ű, jó vízgazdálkodású réti csernozjom talajok is el őfordulnak.

10.2. Történelem

A megye egyik legrégebbi települése. A rétb ől kiemelked ő homokdombokra épült község 1993-ban kapott városi rangot. A településen a XX. század elején még fellelhet ők voltak a Százdi apátság romjai, melyeket a nép puszta-templomként tartott számon. A település határában gyakorta végzett régészeti ásatásokat dr. Jósa András; a leleteket a Jósa András Múzeum őrzi. A település neve a HALAZ névalakban jelent meg el őször. A Halász helynév a magyar HALÁSZ köznévb ől származik. Földje eredetileg királyi birtok volt, lakói pedig a király halászai. A kés őbbi Nagyhalász, Belhalász és Monostorhalász nevek már abban az id őben keletkeztek, amikor a falu magánföldesúri tulajdonba került és a fenti helynevek a falu (határ) egy-egy részére vonatkoztak. A falu az Árpád-korban a Szabolcsi vár birtoka volt. 1245-ben IV. Béla a tatárok pusztítása nyomán elnéptelenedett földet a Gut-Keled nemzetségnek adományozta. 1291-ben a kés őbbi Csicseri család ősei vették meg Balsával együtt. A XIV. század közepén a Paksi család őse kapta meg királyi adományként, de fiaitól 1404-ben Zsigmond elkobozta, és Csapi Andrásnak adományozta. 1454-ben a Czudarak tulajdona, majd a bélteki Drágfiaké. Ám a XVI. században ismét a Paksiak birtokolták, mellettük Perényi Ferenc és Gábor, majd a század végén a Bay család szerzett benne tulajdonrészt. A török hódoltság idején a falu elnéptelenedett, de 1566-ban már Szabolcs egyik legnépesebb helye volt, mintegy 400-500 lakosával. A Paksi birtokok a XVII. sz. ’60-as éveiben a Barkóczy, a Nyakas és Jármy családokra szálltak. Az 1674-ben kelt írott források Szunyogh István birtokaként tartják számon. Az 1700-as években sokféle címen tulajdonjogot szerzett földesurak teljes évsorát az 1774-ban

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 117 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat kelt urbárium tartalmazza; tanúsága szerint a XVIII. sz. jelent ős birtokosai: Elek, Lónyay, Kornis, Vay, Cuha és Dessewffy családok. A többi kisnemesnek csupán egy - két jobbágya vagy zsellére volt. A jobbágyfelszabadítás idején 14 földesúr osztozott a területén, de csak kett őnek a nevét ismerjük (Kornis és Csuha).

10.3. Építészeti, kulturális értékek

A település jellege: A rétközi falu eredetileg kétutcás, szalagtelkes volt, É-D irányú kanyargós főutcával. A középkorban itt élt halászok az árvízmentes dombokra építették földbevájt kunyhóikat. A dombokat mesterséges gátakkal kötötték össze. Ezek határozták meg azután a F ő út vonalát, amelynek fels ő, nyugatra hajló részét a XVIII. századra már beépítették. A lecsapolás el őtt a falut víz vette körül, szárazon csupán Nyíregyháza és Kemecse fel ől lehetett megközelíteni. A lakosság évszázadokon át halászatból, nádvágásból és állattartásból élt. A gyékényb ől kosarat fontak, ponyvát sz őttek. A nád egy részét eladták, a többit a házak és ólak befedésére használták fel vagy tüzel őként szolgált. A keskeny telkeket szorosan beépítették az északi hosszanti oldalon. Az utcai szoba el őtt kert volt, a ház mögé került az istálló és a disznóól. A faluhoz tartozó tanyák: Homok-tanya, Mága-sor, Kecskés és Poklonos. Az utóbbi években rohamosan épül ő település mára várossá fejl ődött. Református templom: az 1332-1335. évi pápai tizedjegyzék megemlíti Mihály nev ű plébánosát. Az egyház temploma 1604-ben romokban állt, de alighanem újjáépítették és az 1696. évi canonica visitatio ezt a fatemplomot jegyezte fel. A középkori templom id ővel ismét romos lett. Maradványait 1981-82-ben tárták fel. 1779-ben a reformátusoknak ismét volt nyerstéglából épült temploma, közelében állt egy fatorony, benne két haranggal. 1783-ban Csuha Tamás földbirtokos kérte a romokban hever ő középkori pusztatemplom felújítását. Végül II. József engedélyezte, hogy a régi templom romjait elhordva emeljenek új templomot. Az építést Bertonicsek Leopold nyíregyházi k őműves mester, az ácsmunkát Orosz András nagykállói ácsmester készítette. Az épületet 1791-ben szentelték fel. Az 1833- ban elkészült torony ma is úgy áll vakolatlanul, ahogy fehér faragott, fehér köveit eredetileg felrakták. A kés őbarokk templom a falu közepén található az utcával párhuzamosan, téglalap alaprajzú toronnyal, eklektikus déli b ővítménnyel. Az 1800-as években többször felújították és b ővítették. Legkorábbi anyakönyve 1781-ben kezd ődik. Egykor gazdag felszerelése volt, még a XX. század elején is 43 értékes textíliáját írták össze. Katolikus templom: Nagyhalász a középkorban monostorhely volt. Plébániatemplomát Nagy- boldogasszony tiszteletére emelték. A török hódoltság idején a falu elnéptelenedett, majd 1723-ban az írásos források szerint ismét volt katolikus plébániatemploma, papfölddel és plébániaházzal. A XVIII. században a templomot a reformátusok használták. A katolikus hívek a napkori plébániához, majd 1804 körül az ibrányihoz tartoztak. Még ebben az évben, Fuchs érsek és a helyi közbirtokosok költségén, Csuha Sándor birtokos földjén felépítettek egy nyilvános kápolnát, melyet 1808-ban felszenteltek. Alig egy évtized után a plébánia összed őlt, ugyanis vizes területen épült. Újjáépítésére nem lévén pénz, a plébánia székhelyét áttették Kemecsére. 1873-ban a kápolna fatornya is led őlt, az életveszélyes épületet lezárták. 1887-88-ban Krakker Mátyás építette az új, mai katolikus templomot. Az egyházmegyei hatóság 1936. április 14-én kiadott dekrétumában a nagyhalászi fiókegyházat leválasztotta a kemecsei plébániáról és ismét plébániai rangra emelte. 1888-ban Nagyhalász katolikus templomát plébánia-templommá nyilvánította. „E házban született 1794.X.23-án Csuha Antal az 1848-49-es szabadságharc honvédtábornoka..” – adja hírül egy emléktábla a nagyhalászi Csuha – Kállay kúria falán. A ház a XVIII. század végén épült, majd 1830 körül klasszicista stílusban varázsolták újjá. A műemlék jelleg ű épület 1995 óta védett, s napjainkban ismét felújításra szorul, melynek munkálatait már megkezdte az önkormányzat.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 118 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

10.4. Közigazgatás

A közigazgatási besorolás alakulása: 1860: Szabolcs vármegye, Dadai járás (Nagy-Halász) 1870: szabolcs vm., Dadai fels ő járás (Halász) 1876: Szabolcs vm., Bogdányi járás XX. sz. elje: Szabolcs vm., Bogdányi járás, nagyközség (Nagy-Halász) 1914-1945: Szabolcs vm., Nyírbogdányi járás nagyközség (Nagyhalász) 1950: Szabolcs-Szatmár megye, Kemecsei járás 1971-1983: Sz-sz. megye, Nyíregyházi járás, önálló községi tanács 1984: Sz-Sz.megye, Nyíregyháza városkörnyéke, önálló tanácsú község 1989: Nagyhalász n.k.k.t. 1990: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye n.n.k.k.t. 1993: Sz-Sz-B. megye, város Kistérségi besorolása: • Nyíregyháza – Újfehértói (1994-2004) • Ibrány-Nagyhalászi (2004-től)

10.5. Demográfiai jellemz ők

Nagyhalász területe 44,31 km 2 , néps űrűsége 130,22 f ő/km 2. 2007-ben a lakónépessége 5.770 f ő volt, 2.997 n ő (51%) és 2.00 férfi (49%). A település lakosságának 23%-a fiatalkorú (0-17 éves), 61%-a feln őtt korú (18-59 éves) és 16%-a id őskorú (legalább 60 éves) 2007-ben. A 7 éves és id ősebb lakosság körében a 2001. évi népszámlálási adatok alapján az iskolai végzettségeket vizsgálva megállapítható, hogy 140 fő (2,6%) az általános iskola els ő évfolyamát sem végezte el, 1-7 osztállyal rendelkezik 1503 f ő (28,2 %), 8 osztállyal pedig 1649 f ő ( 30,92 %). Középiskolát végzett érettségi nélkül 1.205 f ő (22,59 %), míg érettségivel 626 f ő, (11,74 %) egyetemet illetve f őiskolát végzett oklevél nélkül 50 f ő (0,93 %), oklevéllel 159 f ő (3,0 %).

28. táblázat: Nagyhalász lakónépességének alakulása (1970-2007) Év 1970 1980 1990 2001 2004 2007 Lakónépesség 6.101 6.077 5.922 5.865 5.897 5.770

(Forrás: KSH)

10.6. Lakossági szolgáltatások

Oktatási, nevelési intézmények

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 119 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

Nagyhalászban két óvoda m űködik 200 fér őhellyel. 2007-ben 8 csoportban 203 gyermek járt 17 óvodapedagógus felügyelete mellett. Számítógép nincs az óvodában. Általános iskola m űködik a településen alsó és fels ő tagozattal, 2007-ben 25 osztályban összesen 584 tanuló tanult (közülük 59 els ő évfolyamos). A napközis tanulók száma 117 f ő. A f őállású pedagógusok száma 48 fő. Az iskola rendelkezik iskolai könyvtárral. Gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai feln őttoktatás is működik a településen, ahol 2007. évben a középiskolai felnőttoktatásban tanulók száma 212 f ő volt. A számítógéppel ellátott intézmények száma 3, Internet hozzáféréssel két intézmény rendelkezik, a számítógépek száma 87 db.

Egészségügyi és szociális intézmények A településen két háziorvos, egy gyermekorvos és 2 ápolón ő látja el a lakosságot. A betöltött véd őnői álláshelyek száma 3. A városban egy gyógyszertár m űködik. Nagyhalászban a 30 fér őhelyes id őskorúak otthonában a gondozottak száma 2007-ben 30 f ő volt, az itt foglalkoztatott ápolók, gondozók száma 11f ő. A településen 43 f ő azoknak a száma, akik csak étkezésben részesültek, 18 f ő csak házi segítségnyújtásban részesült, míg az étkezésben és házi segítségnyújtásban részesül ők száma 7 f ő.

Egyéb lakossági szolgáltatások A településen 2007-ben a kiskereskedelmi üzletek száma 85, ezek túlnyomó része élelmiszer jelleg ű üzlet (25) és további 1 üzemanyagtölt ő állomás, 8 használtcikk üzlet, 2 gépjárm ű alkatrész szaküzlet, 1 motorkerékpár szaküzlet, 4 vegyiparcikk jelleg ű üzlet, 3 hús-, húskészítmény üzlet, 1 egyéb nem kiemelt élelmiszert forgalmazó szaküzlet, 1 palackozott italok szaküzlet, 13 ruházati üzlet, 2 bútorüzlet, 7 vasáru-, festék-, üveg szaküzlet, 1 könyv-, újság-, papíráru szaküzlet és 22 egyéb üzlet. 27 vendéglátóhely található a településen, amelyek közül 13 étterem, cukrászda, 14 pedig bárok-borozók besorolásba tartozik. Művel ődési ház, könyvtár, Internet pont található a településen. A lakosság a postai szolgáltatást helyben igénybe tudja venni és bankautomata is található a településen. Sem kereskedelmi, sem magánszálláshely nem vehet ő igénybe.

10.7. Fizikai infrastruktúra

Nagyhalászban 1954 lakás található. 2007-ben a megszűnt (lebontott) lakások száma 8, az épített lakások száma pedig 20 volt, ami kedvez ő jelenség. A lakások 88,1%-a rendelkezik vezetékes ivóvízzel, gázzal 76,1%-uk ellátott, villany a lakások 100%-ban van, illetve a szennyvízcsatorna hálózatra bekötött lakások aránya 66,9%. Vezetékes telefonnal a lakások 48,1%-a rendelkezik. Az 1000 lakosra jutó személyautók száma 233. A burkolt utak aránya a település belterületén 80%. A 20 kilométerre fekv ő megyeszékhellyel rendszeres autóbusz közlekedés köti össze a várost, ahol 18 kiépített autóbusz megállóhely található. Hétköznaponként óránként, hétvégén 3 óránként közlekednek az autóbuszok. Aki akar, vonattal is utazhat, ugyanis itt

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 120 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat halad át a Nyíregyháza-Dombrád közötti keskeny nyomtávú vasútvonal. A kisvasút megtartása és fejlesztése érdekében hozták létre a Nyírvidéki Térközi Kisvasúti és Turisztikai Társulást, melynek Nagyhalász is tagja.

10.8. Gazdaság

A településen 2007-ben 620 f ő regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván (KSH T-Star 2007), ami a munkaképes korú lakosság (18-59 évesek) 17,1 %-a. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján az összevont nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva a kistérség foglalkoztatottjait, kit űnik, hogy a szolgáltatási jelleg ű ágazatban dolgozik a foglalkoztatottak 45,2 %-a. Az ipar, épít őipar nemzetgazdasági ágazat súlya ennél kissé magasabb (48,4 %), a mez őgazdaság és erd őgazdálkodás nemzetgazdasági ágazatban 6,3% dolgozik. A település f őbb termelési ágai a mez őgazdaság, a kereskedelem és a szórakoztatóipar. A városban 2007-ben 347 vállalkozás m űködött, ebb ől 261 egyéni vállalkozás, 39 Kft., 38 Bt. 7 szövetkezet, 1 mez őgazdasági szövetkezet és 1 részvénytársaság m űködött. Legnagyobb foglalkoztatók a településen: - Zsákgyár Kft

- Agrohalász Kft

- Halász-Coop Kft

- Önkormányzat

- CONFECION IHAR Kft

10.9. Fejlesztési tervek

Humáner őforrás-fejlesztés - Oktatás, nevelés: - bölcs őde: a régi bölcs őde épületének felújítása, melyet újra tudnának használni

- óvoda: az óvoda épületének teljes felújítása (tető-, ajtó- és ablakcsere, f űtés korszer űsítése, szigetelés, bútorzat cseréje) - középiskola: az új középiskola b ővítése - Egészségügyi és szociális intézmények: - id ősek ellátása: új, 50 fér őhelyes, bentlakásos otthon építése - háziorvosi szolgálat: vállalkozó háziorvosok - gyermekorvosi szolgálat: a gyermekorvosi szolgálat épületének felújítása (tet őcsere, szigetelés, ajtó és ablak csere) - véd őnői szolgálat: a véd őnői szolgálat épületének felújítása (tet ő felújítás, nyílászáró csere, szigetelés, burkolás és festés) - orvosi ügyelet: új épület az orvosi ügyelet számára ment őállomással

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 121 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

Lakossági szolgáltatások - Turisztika: termálfürd ő kialakítása Ibrány várossal közösen - Egyéb: közösségi ház és sportcsarnok építése

Infrastruktúra - a szélessávú Internet és a kábel tv hálózatának kiépítése - a földutak megszüntetése aszfaltozással, az úthálózat fejlesztése - kerékpárút építése - buszpályaudvar létesítése - az ipari területeken a villamos infrastruktúra biztosítása - gázgerinc kialakítása - az ivóvíz és szennyvíz hálózatának 100%-os kiépítése

Gazdaság - ipari park létrehozása a megfelel ő infrastruktúrával

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 122 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

11. NYÍRBOGDÁNY

11.1. Gazdaságföldrajzi jellemz ők

Nyírbogdány a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától ÉK-re, mintegy 18 km távolságra található település. Közúton jól megközelíthet ő a 4-es f őúton. Nyírbogdány – Gyártelep elérhet ő a Budapest – Záhony közötti vasútvonalon is. Éghajlata mérsékelten meleg, de közel a mérsékelten h űvöshöz. Az évi napsütéses órák száma 1950 alatti, a középh őmérséklet 9,5- 9,6 0C, a csapadék 600 mm. Leggyakrabban az ÉK-i szél fúj. A község határában folyik a Kállai-, valamint a Sény ői f őfolyás, mely a Lónyai f őcsatornába torkollik. Erd őtársulásait az akác és nemes nyár fafajok jellemzik. Kisebb területet foglalnak el a tölgyesek és a feny őerd ők. A nyílt társulások közül a homokpuszta – rét a legjellemz őbb, azonban találkozhatunk hamuvirággal és réti angyalkával is. Talaja kovárványos barna erd őtalaj, homok, valamint réti talaj.

11.2. Történelem

A háromezer lakosú nyírségi község a középkorban mez őváros volt. Els ő ízben 1220 körül említi nevét a Váradi Registrum, a hozzá tartozó Hene és Szolnok nev ű falvakkal együtt. Neve a Bogdán személynévb ől alakult magyar névadással. A személynév a szláv Bogdán (=Isten ajándéka), a görög Theodoros átvétele volt, s minden bizonnyal magyar ember viselte. 1324-ben Bogdánteleke néven szerepel az els ő oklevelekben. Ett ől az id őtől számít lakott településnek, a köznemes Bogdányi család birtokaként. A Bogdányiak tulajdonlása a XVIII. századig tartott, mellettük sokan mások rendelkeztek résztulajdonnal, így az Apagyi család is. 1566-ban Szabolcs egyik legjelentékenyebb települése volt. A XVI. század végén a 44 jobbágyháztartáson 5 földesúr osztozott, ebb ől 3 Bogdányi családbéli volt. 1607-től az akkori megyei alispán, Bogdányi János közbenjárására évente 6 alkalommal országos vásár tartására szerzett jogot a falu. Ez nagyban hozzájárult fejl ődéséhez. A Bogdányi család tagjai, els ősorban György és János részt vettek a megye vezetésében (alispán, ecsedi várkapitány). Ők lettek a templom és az iskola patrónusai, temetkezési helyük a templomban volt. A XVII. században a Jármy, az Orosz és a Bay családok szereztek részbirtokokat Bogdányban, melyeket 1945-ig meg is tartottak. A XVIII. században a jelentékeny Bogdányi birtok feldarabolódott. Legnagyobb részét gróf Barkóczy János kapta meg, a fennmaradó rész a faluban egymással rokon nemesi családok birtokába került. A falu mai határába három egykori falu olvadt be. Egyik a középkori telepítés ű, de kés őbb elnéptelenedett Gecsetelke, melynek els ő írásos említése 1362-ből való. Többet tudunk a községhatár északi részébe beleolvadt Hene középkori történetér ől. Helyét ma egy Telek nev ű puszta őrzi. A harmadik terület a mai bogdányi határ északi részén különálló Szolnok volt; els ő említése a XIII. század elejér ől maradt fenn. A 16. században még 60 lakosa volt. A három középkori település a török id őkben kipusztult és a XVII. században már lakatlan terület volt.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 123 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

11.3. Építészeti és kulturális értékek

A település jellegét tekintve eredetileg É-D irányú, szalagtelkes, egyutcás falu volt, ami a középrészen térszer űen kiszélesedett. A XVIII. századtól a település központjából újabb és újabb utcák nyíltak, így a XX. század elejére már halmazos alaprajzot mutatott. Északi részét Felvégnek, a délit Alvégnek nevezték. A telkek keskenyek, soros beépítés űek. A lakóház mögött helyezték el az istállót, a színt, a disznóólat és a tyúkólat. A falutól északra épített gyártelep (Petróleumfinomító üzem) mellett új lakótelep létesült. A református templom téglából épült, kés ő barokk teremtemplom, homlokzati toronnyal. Írásos említése 1696-ban és 1700-ban datálódik. Harangja Szolnokról, a közeli elpusztult középkori falu templomából való. Egy 1779-ben kelt kánoni vizsgálat tanúsítja, hogy a templom a reformáció elterjedése el őtt a katolikusok tulajdona volt. Ezt bizonyítja építésének módja és az oltárok helye is. 1796-ban, az átépítés idején tárták fel azt a kriptát, amely a Bogdányi család temetkezési helyéül szolgált. A templom jelenlegi formáját 1796-1800 között nyerte el. Az orgonakarzatot 1839-ben készítette Pásztor János nyíregyházi asztalos, az orgona Komornyik József kassai orgonakészít ő munkája. A templom berendezése kés ő barokk, csupán a szószék klasszicista. Az egykori Szalánczy – kastély a múlt század végén épült (1873). Donga – boltozatos, az egész épület hosszában pince húzódik. Jelenleg a termel őszövetkezet használatában van. Nyírbogdányt az irodalomtörténet is számon tartja. Kazinczy Ferenc – amikor fogsága idején Munkácsra szállították – 1800. augusztus 14-én itt találkozott édesanyjával. 1857. június 23- a is jelent ős nap a község történetében: Balásházy Jánosnak, a neves mez őgazdásznak felhívására Nyírbogdányban ekkor született kezdeményezés a Magyar Tudományos Akadémia felépítésére; a jelenlev ők 400 forintot ajánlottak fel.

11.4. Közigazgatás

A közigazgatási besorolás alakulása: 1860: Szabolcs v.m., Dadai járás (Bogdány) 1870-1875: Szabolcs v.m., Dadai fels ő járás 1876-1900: Szabolcs v.m., Bogdányi járás a XX. század elejét ől nagyközség 1914-1945: Szabolcs v.m., Nyírbogdányi járás, nagyközség 1950: Sz-sz. megye, Kemecsei járás, nagyközség 1971-1983: Sz-Sz. megye, Nyíregyházi járás, önálló községi tanács 1984: Sz-Sz. megye, Nyíregyháza városkörnyéke, önálló tanácsú község 1990: Sz.-Sz.-B. megye, község. Kistérségi besorolása: • Nyíregyháza – Újfehértói (1994-2004) • Ibrány-Nagyhalászi (2004-től)

11.5. Demográfiai jellemz ők

Az Ibrány-Nagyhalász kistérségben lév ő település területe 35,03 km 2, néps űrűsége 86,29 fő/km 2. Lélekszáma a népszámlálási adatok szerint kisebb eltérésekkel állandó.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 124 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

2007-ben a lakónépessége 3.023 f ő volt, 1.566 n ő (52%) és 1.457 férfi (48%). A település lakosságának 23%-a fiatalkorú (0-17 éves), 59%-a feln őtt korú (18-59 éves) és 18%-a id őskorú (legalább 60 éves). A 7 éves és id ősebb lakosság körében a 2001. évi népszámlálási adatok alapján az iskolai végzettségeket vizsgálva megállapítható, hogy 58 f ő(2,1%) az általános iskola els ő évfolyamát sem végezte el, 1-7 osztállyal rendelkezik 698 f ő (25,9 %), 8 osztállyal pedig 838 fő (31,1 %). Középiskolát végzett érettségi nélkül 623 f ő (23,15 %), míg érettségivel 363 f ő, (13,49 %) egyetemet illetve f őiskolát végzett oklevél nélkül 25 f ő (0,92 %), oklevéllel 85 f ő (3,15 %).

29. táblázat: Nyírbogdány lakónépességének alakulása (1970-2007) Év 1970 1980 1990. 2001 2000 2007 Lakónépesség 2.942 2.903 2.834 2.974 3.074 3.023

(Forrás: KSH)

11.6. Lakossági szolgáltatások

Oktatási, nevelési intézmények

A község nem rendelkezik bölcs ődével, bár az önkormányzat megítélése szerint valós igény van rá. A településen egy óvoda m űködik 26 fér őhellyel. 2007-ben, 5 csoportban 122 gyermek járt 11 óvodapedagógus felügyelete mellett, kihasználtsága 470%-os volt. Számítógép van az óvodában. Általános iskola m űködik a településen alsó és fels ő tagozattal, 2007-ben 16 osztályban összesen 281 tanuló tanult (közülük 32 els ő évfolyamos). A napközis tanulók száma 91 f ő. A főállású pedagógusok száma 26 f ő. Az iskola rendelkezik iskolai könyvtárral, Internet hozzáféréssel és 42 db számítógéppel. A településen nincs középiskola és a feln őttképzés sem megoldott, bár az önkormányzat megítélése szerint erre is valós igény van.

Egészségügyi és szociális intézmények A településen nincs háziorvos és nincs házi gyermekorvossem. A véd őnői szolgálat két véd őnő foglalkoztatásával látja el a feladatait. Egy gyógyszertár található a településen. Két id ősek nappali intézménye és egy id őskorúak otthona is m űködik a településen, továbbá egy tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést biztosító intézmény is található a településen, amelyben, 2007-ben 50 f ő ellátását biztosították, az ápolóinak és a gondozóinak a létszáma pedig 6f ő volt 2007-ben. A csak étkezésben részesül ők száma 73 f ő, míg csak házi segítségnyújtásban 12 f ő részesül. Étkezésben és házi segítségnyújtásban 6 f őt részesítettek.

Egyéb lakossági szolgáltatások A településen a kiskereskedelmi üzletek száma 37, ezek túlnyomó része élelmiszer jelleg ű üzlet (16) és további 2 üzemanyagtölt ő állomás, 2 használtcikk üzlet, 1 gépjárm ű alkatrész

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 125 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat szaküzlet, 3 vegyiparcikk jelleg ű üzlet, 4 ruházati üzlet, 1 ruházati szaküzlet, 2 festék-, vasáru szaküzlet, 1 könyv-, újság-, papíráru szaküzlet és 5 egyéb üzlet. 11 vendéglátóhely található a településen, amelyek közül 5 étterem, cukrászda, 4 pedig bárok-borozók besorolásba tartozik. A munkahelyi vendéglátóhelyek száma 2. Művel ődési ház, könyvtár és Internet pont található a településen. A lakosság a postai szolgáltatást helyben igénybe tudja venni, bankautomatával viszont nem rendelkezik a község. Egy 12 fér őhelyes panzió áll a vendégek rendelkezésére.

11.7. Fizikai infrastruktúra

Nyírbogdányban 1042 lakás található. 2007-ben a megsz űnt (lebontott) lakás nem volt, az épített lakások száma pedig 11. A lakások 81,7%-a rendelkezik vezetékes ivóvízzel, 82,5%-a gázzal, villannyal, 48,3%-a vezetékes telefonnal. A szennyvízcsatorna hálózatra bekötött lakások aránya 76,6%. Az 1000 lakosra jutó személyautók száma 233. A burkolt utak aránya 95% a településen. A településen és a települések között a közlekedési lehet őségek jók. A község rendelkezik helyközi buszjárattal. Nyíregyháza vonaton és a 4. sz. f őútvonalon 15-20 percen belül elérhet ő.

11.8. Gazdaság

A településen a munkanélküliség jóval alacsonyabb a kistérség többi településéhez viszonyítva, 2007-ben 194 f ő regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván (KSH T-Star 2007), ami a munkaképes korú lakosság (18-59 évesek) 10,6 %-a. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján az összevont nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva a kistérség foglalkoztatottjait, kit űnik, hogy a szolgáltatási jelleg ű ágazatban dolgozik a foglalkoztatottak 53,2%-a. Az ipar, építőipar nemzetgazdasági ágazat súlya 40,2% a mez őgazdaság és erd őgazdálkodás nemzetgazdasági ágazatban 6,6% dolgozik. A település f ő termelési ága a mez őgazdaság, valaMINT A VEGYIPAR. Nyírbogdányban 2007-ben 197 vállalkozás m űködött, ebb ől 130 egyéni vállalkozás, 28 kft., 33 bt. Legnagyobb foglalkoztatók: - Bogdány Petrol Kft. - Bogdánypék Kft. - Önkormányzat

11.9. Fejlesztési tervek

Humáner őforrás-fejlesztés - Oktatás: - óvoda: óvodaépítés

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 126 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

- általános iskola: az általános iskola régi szárnyának rekonstrukciója, újjáépítése - középiskola: a szakiskolai képzés újraindítása

- Egészségügyi és szociális intézmények: - háziorvosi szolgálat: a háziorvosi szolgálat felszereléseinek és berendezéseinek

korszer űsítése

- véd őnői szolgálat: a véd őnői szolgálat épületének felújítása, átalakítása és korszer űsítése Lakossági szolgáltatások - Turizmus: a Jóléti-tó környékének turisztikai célú fejlesztése - Egyéb: a sportlétesítmények felújítása, új sportcsarnok, illetve tornaszoba építése Infrastruktúra - az ipari park infrastruktúrájának fejlesztése - aszfaltburkolt utak építése - a szélessávú Internet hálózatának kiépítése

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 127 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

12. PASZAB

12.1. Gazdaságföldrajzi jellemz ők

Paszab a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától É-ra, mintegy 29 km távolságra, a Tisza partján található település. Alsórend ű úton és a Nyíregyháza-Balsát összeköt ő keskenynyomköz ű vasúton érhet ő el. Éghajlata mérsékelten meleg, de közel a mérsékelten h űvöshöz. Az évi napsütéses órák száma 1.950-2.000, a középh őmérséklet 9,5-9,6 0C, a csapadék 550 mm. Leggyakrabban ÉK-i, DNY-i szél fúj. A néhány hektáros erd őt nemes és hazai nyárak, valamint lágy lombúak alkotják. A nyílt társulások közül a homokpuszta-rét jellemz ő, azonban találkozhatunk hamuvirággal és réti angyalkával is. Talaja réti talajokból, fiatal öntéstalajokból és réti csernozjomból áll.

12.2. Történelem

A ma közel 1300 lelkes rétközi község nevével a tatárjárás idején találkozhatunk „Beel- Paszab” formában. 1261-ben a Káta nemzetség birtokában volt, majd 1284-ben már osztoztak területén a család tagjai. Kül- és Belpaszabnak nevezték. A XIV. század közepén a Tomaj nembeli Bánffy család birtokolta. 1455-ben került a Zokolyak kezébe és nagyobb részét még a XVI. században is bírták. Részüket 1604-ben Zokoly Erzsébet kezével együtt Melith Péter kapta meg. Ez a tulajdonrész kés őbb a Rákócziaké lett, akik K őrössy György kamarásnak adták. Halála után a királyi kincstárra szállt. A falu másik része Petneházy Zsigmond tulajdona volt, majd lányai révén az Ibrányi, Uray és Ormos családoké lett. A XVIII. században már nyolc földbirtokos osztozott a falu területén: a Nyiczki, Ibrányi, Pribék, Kereky, Laskay, Vay és Csoma családok, valamint a jászói prépostság. A jobbágyfelszabadítás után újabb tulajdonosai is lettek az említett földbirtokosok örökösei mellett. A középkorban a falu határába tartozott Bénye, ami a szabolcsi vár földje volt, valamint Terebes néven említett földterület. Mindkét helynév élt még a XIX. században is.

12.3. Építészeti, kulturális értékek

A település jellege: tiszamenti, szalagtelkes, eredetileg egyutcás falu. Központja a f ő utca, amelynek északkeleti közepén nyílik a Rákóczi utca. A település északi része kicsi, görbe utcákból álló, halmazos szerkezet ű; Felvégnek nevezik, melyet a nagy Ér választ el a déli Alvégt ől. Református templom: Egyes források szerint 1597-től volt református egyház a faluban. 1702-ig anyaegyházként m űködött, majd 1702-1790 között Tiszabercel filiája volt. 1790-ben vált ismét önálló egyházzá a parókia iratai alapján. A régi templom már a XVIII. század végén nagyon rossz állapotban volt. 1792-ben kezdték meg a téglatemplom építését. Az 1808. évi egyházlátogatás jegyz őkönyve szerint 1795-ben épült fel, fa harangtoronnyal. 1810-1830 között készült el mai tornya. 1899-ben renoválták. A templom a falu közepén áll. Egyhajós, íves szentéllyel, homlokzat el őtti toronnyal. A toronybejárat felett 1851-es évszám található, fölötte 1889-ből származó felirat van Bessenyei címerrel. Paszabi szöv őház: A falu els ősorban népm űvészetér ől ismert. A mára világszerte ismert és keresett paszabi sz őttes a helyi hagyományok és más vidékek mintakincsének ötvözetéb ől jött létre. A sz őttesek els ő készít őinek Turi Sándor igazgató-tanító adott helyet a tanítói lakás egyik helyiségében. 1940-ben a Budapesten rendezett kiállításon ismerte meg a

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 128 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat nagyközönség a szép népi textíliákat. Megismertetésében Turi Sándor mellett nagy szerepe volt Ortutay Gyulának. Az 1957. évi világkiállításon aratta a paszabi sz őttes legnagyobb sikerét. A Szöv őház ma múzeumként megtekinthet ő. Ortutay Gyula 1931 után gyakran ellátogatott Paszabra. Ő szólaltatta meg els ő ízben Lacza Mihály helybeli népi mesemondót, aki 1953-ban nagy érték ű meseanyagáért megkapta a Népm űvészet Mestere címet.

12.4. Közigazgatás

A közigazgatási besorolás alakulása: 1860: Szabolcs vm., Dadai járás 1870: Szabolcs vm., Dadai közép járás 1876: Szabolcs vm., Dadai fels ő járás 1914-1945: Szabolcs vm., Dadai fels ő járás, nagyközség 1950: Sz-Sz.megye, Nyíregyházi járás, nagyközség 1971-1983: Sz-Sz.megye, Nyíregyházi járás, Tiszabercel kkt társközsége 1984-1989: Sz-Sz. megye, Nyíregyháza városkörnyéke, Tiszabercel-Paszab kkt 1990: Sz-Sz-B. megye, község Kistérségi besorolása: • Nyíregyháza – Újfehértói (1994-2004) • Ibrány-Nagyhalászi (2004-től)

12.5. Demográfiai jellemz ők

Az Ibrány-Nagyhalász kistérségben lévő település területe 12,96 km 2, néps űrűsége 102,16 fő/km 2. Lélekszáma a népszámlálási adatok szerint az 1970-es évek óta gyakorlatilag stagnál. (Ld.: 1. táblázat) 2007-ben a lakónépessége 1.324 f ő volt, 658 n ő (49,7%) és 666 férfi (50,3%). A település lakosságának 29%-a fiatalkorú (0-17 éves), 56%-a feln őtt korú (18-59 éves) és 15%-a id őskorú (legalább 60 éves) 2007-ben. A 7 éves és id ősebb lakosság körében a 2001. évi népszámlálási adatok alapján az iskolai végzettségeket vizsgálva megállapítható, hogy 40 f ő (3,6%) az általános iskola els ő évfolyamát sem végezte el, 1-7 osztállyal rendelkezik 396 f ő (35,5 %), 8 osztállyal pedig 421 fő (37,7 %). Középiskolát végzett érettségi nélkül 162 f ő (14,51 %), míg érettségivel 76 f ő, (16,81 %) egyetemet illetve f őiskolát végzett oklevél nélkül 5 f ő (0,44 %), oklevéllel 16 f ő (1,4 %).

30. táblázat: Paszab lakónépességének alakulása (1970-2007) Év 1970 1980 1990 2001 2004 2007 Lakónépesség 1.251 1.279 1.214 1.297 1.301 1.324

(Forrás: KSH)

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 129 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

12.6. Lakossági szolgáltatások

Oktatási, nevelési intézmények

A településen egy óvoda m űködik 50 fér őhellyel. 2007-ben 2 csoportban 45 gyermek járt 3 óvodapedagógus felügyelete mellett. Számítógép nincs az óvodában. Általános iskola m űködik a településen alsó és fels ő tagozattal, 2007-ben, 9 osztályban összesen 172 tanuló tanult (közülük 20 els ő évfolyamos). A napközis tanulók száma 32 f ő. A főállású pedagógusok száma 16 f ő. Az iskola rendelkezik iskolai könyvtárral, Internet hozzáféréssel és 7 db számítógéppel. A település nem rendelkezik középiskolával, a diákok f őként Ibrány, Nyíregyháza, Tiszabercel és Tokaj intézményeibe járnak. A feln őttképzés sem megoldott a községben, a legközelebbi település e tekintetben Nyíregyháza.

Egészségügyi és szociális intézmények A településen egy háziorvos látja el a betegeket, házi gyermekorvos nincs. A véd őnői szolgálat egy véd őnő foglalkoztatásával látja el a feladatait. Egy fiókgyógyszertár található a településen. Id őskorúak otthona és id ősek klubja nem m űködik a településen. Az önkormányzat szerint valós igény lenne rájuk. A csak étkezésben részesülők száma 4 f ő, étkezésben és házi gondozásban 9 f ő részesül. Házi gyermekorvosi szolgálat és fogorvosi szolgálat nincs a településen, bár az önkormányzat véleménye alapján erre is valós igény van.

Egyéb lakossági szolgáltatások Paszabon a kiskereskedelmi üzletek száma 11, ebb ől 6 élelmiszer jelleg ű üzlet, 1 palackozott ital szaküzlet, 1 könyv-, újság-, papíráru szaküzlet és 3 egyéb üzlet. 4 vendéglátóhely található a településen melyek mindegyike a bár-borozók besorolásba tartozik. A községben m űvel ődési ház, könyvtár és Internet pont található. A településen postamesterség m űködik, bankautomatával nem rendelkezik a község. Falusi szálláshely, magán szálláshely nincs a településen.

12.7. Fizikai infrastruktúra

A községben 430 lakás található. 2007-ben az épített lakások száma 4 volt, ugyanakkor 2 lakás sz űnt meg. A lakások 75,3%-a rendelkezik vezetékes ivóvízzel, villannyal és 25,6%-a vezetékes telefonnal. A vezetékes gázzal rendelkez ő lakások aránya 47,9%. A szennyvízcsatorna hálózatra bekötött lakások száma szintén 48,4%. A kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma 84. Az 1000 lakosra jutó személyautók száma 128. A burkolt utak aránya a községen belül 100%. A település közlekedési szempontból jól megközelíthet ő. Az autóbuszok hétköznapokon 2

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 130 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

óránként, hétvégén 3 óránként szállítják az utasokat. A keskeny nyomköz ű kisvasút hétköznapokon és hétvégén is 3 óránként közlekedik.

12.8. Gazdaság

A településen 2007-ben 240 f ő regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván (KSH T-Star 2007), ami a munkaképes korú lakosság (18-59 évesek) 31,8 %-a, kiugróan magasabb a kistérség többi településéhez viszonyítva. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján az összevont nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva a kistérség foglalkoztatottjait, kit űnik, hogy a szolgáltatási jelleg ű ágazatban dolgozik a foglalkoztatottak 45,5 %-a. Az ipar, épít őipar nemzetgazdasági ágazat súlya 52,2 % a mez őgazdaság és erd őgazdálkodás nemzetgazdasági ágazatban mindössze 2,2 % dolgozik. Paszabon 2007-ben 49 vállalkozás m űködött, ebb ől 35 egyéni vállalkozás 5 Kft., és 9 Bt. Nagyobb foglalkoztató a településen az önkormányzaton kívül nem található.

12.9. Fejlesztési tervek

Humáner őforrás-fejlesztés - Oktatás: - óvoda: teljes kör ű épület-felújítás és b ővítés; a konyha kapacitásának b ővítése, illetve

konyhai eszközök beszerzése

- általános iskola: tornaszoba építése; számítógép-állomány cseréje, taneszköz

beszerzése

- Egészségügyi és szociális intézmények:

- id ősek ellátása: nappali id ősek klubjának kialakítása

- háziorvosi szolgálat: a háziorvosi szolgálat épületének teljes kör ű rekonstrukciója, orvosi

eszközök és m űszerek beszerzése

- véd őnői szolgálat: a véd őnői szolgálat épületének teljes kör ű rekonstrukciója; bútorzat

csere; eszköz- és m űszerbeszerzés;

Lakossági szolgáltatások

- Turisztika:

- Paszabi Népm űvészeti Ház létrehozása

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 131 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

- a kézm űipar fejlesztése

Infrastruktúra

- a rossz állapotú utak felújítása

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 132 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

13. SZÉKELY

13.1. Gazdaságföldrajzi jellemz ők

Székely a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától ÉK-re, mintegy 25 km távolságra található település. A 4-e f őúton közelíthet ő meg, a legközelebbi vasútállomás a Nyíregyháza-Záhony vasútvonalon Demecserben található. Éghajlata mérsékelten meleg, de közel a mérsékelten hűvöshöz. Az évi napsütéses órák száma 1950 alatti, a középh őmérséklet 9,5-9,6 0C, a csapadék 600 mm körüli. Leggyakrabban az ÉK-i, DNY-i szél fúj. A települést ől DK-re található az Őzei-víztároló. Erd őit akácosok és nemes nyárak jellemzik. A nyílt társulások küzül a homokpuszta-rét a legjellemz őbb, azonban találkozhatunk hamuvirággal és réti angyalkával is. Talaját humuszos homok és kovárványos barna erd őtalaj, kis részben lápos réti és réti csernozjom talajok jellemzik.

13.2. Történelem

Minden valószín űség szerint a megye egyik legrégebbi települése. Neve a székely népnév, az egykori gyep űvéd ő őrség lakóhelye emlékét őrzi, tehát XI. századi eredet ű. A község lakosai a honfoglalás körüli id őkb ől származtatják településüket, úgy tartják, hogy a székelyek alapították a falut és adtak neki nevet. Valóban ősrégi község Székely, története a XIII. század végét ől az oklevelekben is nyomon követhet ő. Keletkezése ennél jóval korábbi, hiszen a névadó székelyeket már a XI. század végén Erdélybe telepítették át. Els ő lakói nagy valószín űséggel a király hatalmi szervezetéhez tartozó jobbágyok, milesek voltak; itt éltüket magyarázza az a körülmény, hogy a közelben húzódott a gyep ű, attól délre pedig az ősi, nemzetségi birtokok terültek el. A községre vonatkozó els ő adat 1284-ből való: villa Zekul. 1316-ban a Hont-Pázmány nemzetség – Bánki Lökös fiai – kapták királyi adományul, akik részben a Semjéniekkel kötött házassági kapcsolatok révén a XIV. század elejét ől tényleges urai lettek a helységnek. 1423- ban a Bánki család részét a Balog-Semjén nembeli Nagysemjényi István szerezte meg. A Kállay család birtoklását Zsigmond király 1427-ben kelt adománylevele er ősítette meg. A XVI. században már birtokosai a L őveyek, a Bancsaiak és a csepei Zoltán család is. 1588- ban az említett négy birtokosnak összesen 21 jobbágya élt a faluban. 1670-ben Serédy Benedek tulajdona volt, a következ ő id őkben a falu népe is megfogyatkozott és birtokosai is elt űntek bel őle. 1772-ben Zoltán Pál kezén találjuk a falut 366 lakossal; a Zoltán család leszármazottai egészen e század elejéig földbirtokosok a faluban. Az 1930-as összeírás szerint a község területe 2.794 kat.holdat tett ki; 185 lakóházában 1.151 ember élt, valamennyien magyar anyagnyelv űek.

13.3. Építészeti, kulturális értékek

Székely község jellegét illet ően mai formájában alapvet ően keresztutcás utifalu. Központjában nagy parkkal övezett kastély, a volt Orosz kastély és középkori református templom található. A település utcái el őkertes beépítés űek, de az útkorrekció jóvoltából egy – egy ház az útvonalra került. Szalagtelkei szinte kivétel nélkül tisztasoros beépítés űek. Viszonylag keskeny és általában rendkívül mély (bels ő kerítésekkel részekre osztott) parasztudvaraira a tagolt épületelrendezés a jellemz ő. A település kataszteri térképe 1870-ben készült.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 133 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

A református templom félköríves szentélyér ől ítélve minden bizonnyal még az Árpád korban épült. Egy 1324-ben kelt oklevél szerint Szent Mihály tiszteletére szentelték. A XIII-XIV. században épített templomot többször átépítették, újonnan zsindelyezték 1806- ban. A templom mellett álló kis fatornyot 1807-ben emelték, magassága 15 méter. A templom kelet-nyugati tengely ű, a nyugati támpillérekkel meger ősített oldalfalán nyílik a gótikus bejárat, felette fülke látható. A bels ő térben a XVIII. századi, népies, festett, sokszög ű barokk szószék érdemel figyelmet. A homlokzatból kiemelked ő fazsindellyel fedett torony szintén barokk stílusú; az ül őhelyek száma 220. Felszerelései: kenyérosztó tányér 1777-ből, kehely szintén 1777-ből, ónból készült kanna 1715-ből. A középkori eredet ű templom m űemlék jelleg ű. Orosz kastély: építési idejér ől nincs pontos évszám, azonban bizonyos, hogy a XVIII. század második felében már állt. A Zoltán család kés őbbi leszármazottai közül legutoljára csicseri Orosz Sándor földbirtokosé volt a kastély. Az épület copf stílusú, egyemeletes, manzárdtet ős, középrizalitja fugás díszítéssel és szegmentívvel ellátott, oldalhomlokzatán 4- 4 alak látható. A kastély eredetileg 12 szobásnak épült. A II. világháborúban súlyosan megsérült, az Országos M űemléki Felügyel őség 1960-ban állítatta helyre. Megmaradt parkja természetvédelem alatt álló terület. Népi építészeti jellegzetességgel bíró épületei szinte kivétel nélkül háromosztatúak. A régebbi karóvázas, sárfalú házak általában egy, a viszonylag újabbak (vert vagy rakott sárfallal) két szobai ablakkal néznek az utcára. A gazdasági épületek közül egyedül a nagyméret ű, s a lakóházhoz hasonló szerkezettel épül ő istállók érdemelnek figyelmet.

13.4. Közigazgatás

Közigazgatásilag 1860-tól ( Őze pusztával együtt) a Dadai járáshoz, 1870-től ( Őze tanyával) a Kisvárdai járáshoz tartozott. 1876-tól a Bogdányi járás, 1920-tól a Nyírbogdányi járás községe, a Nyírtéti körjegyz őséghez sorolva. 1950-től a Kemecsei (volt Nyírbogdányi) járásban szerepelt, 1983-tól Nyíregyháza városkörnyéki községe, nagyközségi közös tanács tagja, székhelye Demecser. 1988. febr.1-ével közvetlen megyei irányítás alá került, nagyközségi közös tanács tagjaként. 1989. júl.1-ét ől Nyíregyháza megyei város és környéke községe, 1990-től önálló. Az 1995-ös közigazgatási beosztás szerint rangja: község. Kistérségi besorolása: • Nyíregyháza – Újfehértói (1994-2004) • Ibrány-Nagyhalászi (2004-től)

13.5. Demográfiai jellemz ők

Az Ibrány-Nagyhalász kistérségben lév ő település területe 16,08 km 2, népsűrűsége 66,42 fő/km 2. Lélekszáma a népszámlálási adatok szerint stagnáló. (Ld: 1. táblázat) 2007-ben a lakónépessége 1.068 f ő volt, 523 n ő (49%) és 545 férfi (51%). A település lakosságának 25%-a fiatalkorú (0-17 éves), 59%-a feln őtt korú (18-59 éves) és 16%-a id őskorú (legalább 60 éves) 2007-ben. A 7 éves és id ősebb lakosság körében a 2001. évi népszámlálási adatok alapján az iskolai végzettségeket vizsgálva megállapítható, hogy 27 f ő (2,8%) az általános iskola els ő évfolyamát sem végezte el, 1-7 osztállyal rendelkezik 305 f ő (32,1 %), 8 osztállyal pedig 332 fő (33,9 %). Középiskolát végzett érettségi nélkül 184 f ő (18,83 %), míg érettségivel 101 f ő, (10,33 %)

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 134 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat egyetemet illetve f őiskolát végzett oklevél nélkül 8 f ő (0,81 %), oklevéllel 20 f ő (2,04%).

31. táblázat: Székely lakónépességének alakulása (1970-2007) Év 1970 1980 1990 2001 2004 2007 Lakónépesség 1.162 1.179 1.043 1.087 1.112 1.068

(Forrás: KSH)

13.6. Lakossági szolgáltatások

Oktatási, nevelési intézmények

A településen egy óvoda m űködik 50 fér őhellyel. 2007-ben, 2 csoportban 44 gyermek járt 3 óvodapedagógus felügyelete mellett. A 2005. évi kérd őíves felmérés szerint az önkormányzat véleménye alapján a kihasználtság lecsökkent 74%-ra. Számítógép van az óvodában. Általános iskola m űködik a településen alsó és fels ő tagozattal, 2007-ben, 4 osztályban összesen 38 tanuló tanult (köztük nem volt els ő évfolyamos). A napközisek száma pedig 26 fő volt. A f őállású pedagógusok száma 7. Az iskola rendelkezik iskolai könyvtárral, Internet hozzáféréssel és 12 db számítógéppel. A településen nincs középiskola, a diákok f őként Baktalórántháza, Nyíregyháza és Demecser intézményeibe járnak. A feln őttképzés sem megoldott a községben, a legközelebbi település ebben a tekintetben Demecser.

Egészségügyi és szociális intézmények A településen egy háziorvos látja el a betegeket, házi gyermekorvos és fogorvosi szolgálat nincs, bár az önkormányzat véleménye alapján valós igény van rá. A véd őnői szolgálat egy véd őnő foglalkoztatásával látja el a feladatait. Egy fiókgyógyszertár található a településen. Id őskorúak otthona, id ősek klubja nem m űködik a településen, bár az önkormányzat véleménye alapján szintén valós igény van rá. A csak étkezésben részesül ők száma 2006- ban 13 f ő volt, csak házi segítségnyújtásban 8 f ő, étkezési és házi segítségnyújtásban részesül ők száma pedig 6 f ő volt.

Egyéb lakossági szolgáltatások A településen a kiskereskedelmi üzletek száma 14, ezek túlnyomó része élelmiszer jelleg ű üzlet (5) és további 1 használtcikk üzlet, 1 hús-, húskészítmény üzlet, 1 ruházati üzlet, 1 palackozott ital szaküzlet, 1 vasáru-, festék-, üveg szaküzlet, és 3 egyéb üzlet. 6 vendéglátóhely található a településen, amelyek közül 4 étterem, cukrászda, 2 pedig bárok-borozók besorolásba tartozik. Művel ődési ház és könyvtár található a településen, azonban teleház és Internet pont nem. A településen postamesterség m űködik, bankautomatával nem rendelkezik a község. Falusi szálláshely, magánszálláshely nincs a településen.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 135 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

13.7. Fizikai infrastruktúra

A községben 360 lakás található. 2007-ben 1 lakás sz űnt meg, az épített lakások száma is 1 volt. A lakások 76,9%-a rendelkezik vezetékes ivóvízzel és 55,8%-a vezetékes gázzal, villany a lakások 100%-ban van, illetve a 58,1%-a van rákötve a szennyvízcsatorna rendszerre. Telefonnal a lakások szintén 40,3%-a rendelkezik. Az 1000 lakosra jutó személyautók száma 196. A burkolt utak aránya a községen belül 80%. A község rendelkezik helyközi buszjárattal, hétköznaponként 2 óránként szállítják az utasokat, hétvégén viszont csak napi 2 járat közlekedik.

13.8. Gazdaság

A településen 2007-ben 103 f ő regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván (KSH T-Star 2007), ami a munkaképes korú lakosság (18-59 évesek) 15,9 %-a. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján az összevont nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva a kistérség foglalkoztatottjait, kit űnik, hogy a szolgáltatási jelleg ű ágazatban dolgozik a foglalkoztatottak 45,0%-a. Az ipar, építőipar nemzetgazdasági ágazat súlya 46,6% a mez őgazdaság és erd őgazdálkodás nemzetgazdasági ágazatban 8,4% dolgozik. A település f őbb termelési ága a mez őgazdaság, állattenyésztés és a dohánytermesztés. Székelyben 2007-ben 53 vállalkozás m űködött, ebb ől 42 egyéni vállalkozás, 6 kft., 5 pedig betéti társaság. A legnagyobb foglalkoztatók a településen: - Önkormányzat - Master Good - Székely-Cip őkellék Kft - Baromfi Coop Rt

13.9. Fejlesztési tervek

Humáner őforrás-fejlesztés - Oktatás: - óvoda: az óvoda konyhájának felújítása, illetve tornaszoba kialakítása - általános iskola: az általános iskolában tornaterem építése - Egészségügyi és szociális intézmények: - háziorvosi szolgálat: a háziorvosi szolgálat épületének felújítása és átalakítása, a

rendeltetésmód változtatása

- véd őnői szolgálat: a véd őnői szolgálat épületének felújítása és átalakítása - gyógyszertár: a gyógyszertár épületének felújítása és átalakítása Lakossági szolgáltatások

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 136 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

- fodrász és cipész szolgáltatás megszervezése a községen belül - bankautomata létesítése Infrastruktúra - kiemelt fejlesztés az orvosi rendel ő épületének felújítása és átalakítása - a József Attila és az Arany János utcák kiépítése - a kábel tv és az Internet hálózatának kiépítése

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 137 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

14. TISZABERCEL

14.1. Gazdaságföldrajzi jellemz ők

Tiszabercel a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától északra, mintegy 32 km távolságra, a Tisza partján található település. Alsórend ű úton és a Nyíregyháza-Balsát összeköt ő keskeny nyomköz ű vasúton érhet ő el. Éghajlata mérsékelten meleg, de közel a mérsékelten hűvöshöz. A napsütéses órák száma évente 1950-2000, az évi középh őmérséklet 9,5-9,6 0C, a csapadék 550 mm. Leggyakrabban az ÉK-i, DNY-i szél fúj. A településhez tartozó ártér tájvédelmi körzethez tartozik. Erd őtársulásainak jelent ős részét hazai és nemes nyárak, valamint lágy lombúak alkotják. Kisebb területeken találkozhatunk akácosokkal is. Talaját réti talajok és nyers öntéstalajok jellemzik.

14.2. Történelem

A helynév aránylag kés ő, a XIV. század elején t űnik fel az írásos forrásokban. A település neve: törzs ill. népnévi eredet ű falunév. A neves kutató, Gy őrffy György véleménye szerint a dukátusi területen (Nógrád, Szabolcs) idegen nyelven neveztek „bercelnek” egy bolgár néptöredéket, amely a magyarsághoz csatlakozott. A Tisza el őtag földrajzi fekvésére utal. A falut 1335-ben a Bogát-Radvány nembeli Izsépi János n ővérének adta hozományul, akit Olasz János boldogk ői várnagy vett feleségül. Az Olasz család leszármazottai a XIX. század elejéig birtokosok voltak a faluban. A XV. században az Olasz család az Izsépi utódokkal osztozott a tulajdonon. Az Olasz család részét Egyházasbercelnek, az Izsépi részt Istvánfia Bercelnek nevezték. Mellettük királyi adományként tulajdonrészt szerzett Berczeli Jakab is. A XVI. sz. elején a Berczeli család mellett a Bessenyei család is birtokos lett, kés őbb más köznemesi családok szintén szereztek benne résztulajdont, majd 1578-tól Dobó Ferencnek is voltak itt jobbágyai. 1616-ban Lórántffy Zsuzsanna édesapja szerzett némi tulajdont Bercelen, melyet II. Rákóczi György kamarásának, K őrössy Györgynek adományozott. Ezt a részt a szatmári béke után a kincstár lefoglalta. A XVIII. században legnagyobb tulajdonos a jászói konvent volt 22 jobbággyal, mellettük a Bessenyei család 9 jobbággyal és zsellérrel. Ezen túl a faluhatár használatára közbirtokosság jött létre, amely a XIX. század közepéig fennállott. A jobbágyfelszabadítás idején a falunak 1.505 lakója volt. A település határában két telek is állott egykor: Ajaktelek a Gut-Keled nembeli Báthori Berek birtoka volt, míg Jánostelek alapító tulajdonosa, Olasz János nevét viselte.

14.3. Építészeti, kulturális emlékek

Tiszabercel többutcás, szalagtelkes falu. A település magja az É-D irányú, egymással párhuzamos F ő és Templom utca. A XIX. sz. közepéig jobbágyfalu volt, nagyrészt a Bessenyeiek birtokában. A lakosság napszámos munkával, halászattal, fuvarozással, vessz őfonással kereste kenyerét. Szálláshelye volt a román és rutén tutajos keresked őknek is a település. A XVIII. sz. végén két vízimalom, majd a múlt század végére 4-5 szárazmalom működött itt. A Tisza véd őgátjainak megépítése után (1858, 1880) a faluban felgyorsult az építkezés. Az új telepítés ű házakat rendszertelenül építették a száraz kiemeltebb helyekre, ezáltal egy halmazos településszerkezet jött létre. A telkek kétsoros beépítés űek. Református templom: a templomot említ ő legkorábbi oklevél 1336-ból származik. A

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 138 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat kőtemplom építésének ideje 1430. ill. más forrás szerint 1441. Az épületet a XVI. századtól használják a reformátusok. 1634-ben restaurálták, ekkor került homlokzatára egy latin felirat, amelynek fordítása így hangzik: „Renováltatta Bessenyei Boldizsár és a templomnak 1638- ban egy 170 kilós harangot öntetett Eperjesen.” Régi ábrázolások szerint a templom egyhajós volt, déli oldalán a hajón két, a szentélyen egy kis, félköríves középkori ablakkal. A gótikus templomot 1944-ben a németek felrobbantották, helyére 1947-ben új épületet emeltek. A berendezés 4 barokk padja és az úrasztal a régi templomból való. Az egyház egykori nagyérték ű kegyszereinek egyike, az 1645-ben készült úrasztal-pohár a Bessenyei kör tulajdonába került. A templom kertjében három XVIII. századi szarkofág áll és három befalazott kriptát is találtak. Ezek régi temet őre utalnak. Az egyház anyakönyve szerint 1706- tól a múlt század közepéig temettek ide egyházi személyeket és földesurakat. Római katolikus templom: a falu kés őközépkorban épült temploma a XVII. században a reformátusok tulajdonába került. A XVIII. században nem is volt a településen katolikus templom. A század végén Olasz Lajos berceli kegyúr Abaúj megyéb ől katolikus jobbágyokat telepített be és 1788-ban udvarházában rendezett be kápolnát. 1797-ben megkapta a nyilvános kápolnaépítés jogát, 1802-ben vályogból felépítette a paplakot, templomként a saját kápolnája szolgált. 1828-ban különálló templom építését kezdeményezte, de az építkezéshez a vallásalap nem adott támogatást; végül a hívek teremtették meg a templomépítés költségét; 1913-14-ben elkészült Simon Elek gávai építész tervei alapján. 1944-ben a visszavonuló német katonaság a templomot felrobbantotta. Ezek után istentiszteleti helyként a helyi kultúrház szolgált; a felújítás költségeit végül a kultúrház eladásából fedezte az egyház. Bessenyei György szül őháza: A község legmagasabb pontján áll, messzir ől kiemelkedik fazsindelyes fedése. Az eredeti udvarházat 1630 körül építette Bessenyei István. Ennek az épületnek a helyén áll a mai kúria, amely fés űs beépítés ű, el őkertes, szabadon álló, földszintes, barokk eredet ű épület. E házban született 1747-ben Bessenyei György költ ő, a magyar felvilágosodás vezéralakja, a magyar nemzeti m űvel ődéspolitika els ő kidolgozója. Itt volt gyermek, majd 1782-85 között itt gazdálkodott. Életútját az emlékház kiállítása mutatja be. Ugyancsak e ház szülötte a költ ő bátyja, Bessenyei Sándor költ ő és m űfordító, aki Milton Elveszett paradicsomát fordította le és adta ki 1796-ban. A költ ő nagyapja, Bessenyei Zsigmond kuruc ezredes is e ház lakója volt. Az épület falán látható emléktáblát Vietorisz József nyíregyházi tanár versével a költ ő halálának 100. évfordulóján a Bessenyei kör állítatta. Római katolikus plébánia, volt Olasz-kúria. Az Olasz földbirtokos család építette a XVIII. sz. közepén. Itt m űködött Olasz Lajos magánkápolnája. A XIX.-XX. században az épületet többször átalakították. Utcasorban szabadon álló, téglalap alaprajzú, földszintes sarokház. Szivattyútelep: az ipari m űemlék a település érdekes látnivalója. 1896-ban építették, zsilipje alacsony vízállásnál vizet vezetett a Tiszába, míg magas vízállás esetén vizet emelt át a folyóba. A létesítmény 75 éven át m űködött üzemzavar nélkül.

14.4. Közigazgatás

A közigazgatási besorolás alakulása: 1860: Szabolcs vármegye, Dadai járás (Berczel) 1870: Szabolcs vármegye, Dadai közép járás (Bercel) 1876-1914: Szabolcs vármegye, Dadai fels ő járás (Berczel) 1914-1945:Szabolcs vármegye, Dadai fels ő járás, nagyközség (1924-Tiszabercel) 1950:Szabolcs-Szatmár megye, Nyíregyházi járás, nagyközség

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 139 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

1971-1983: Szabolcs-Szatmár megye, Nyíregyházi járás, k.k.t.székhelye 1984-1989: Szabolcs-Szatmár megye, Nyíregyháza városkörnyéke, k.k.t. székhelye 1990:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, község Kistérségi besorolása: • Nyíregyháza – Újfehértói (1994-2004) • Ibrány-Nagyhalászi (2004-től)

14.5. Demográfiai jellemz ők

Az Ibrány-Nagyhalász statisztikai kistérségben lév ő Tiszabercel község területe 30,91 km2, néps űrűsége 63,89 f ő/km 2. A település lakónépessége az 1970-es évekt ől jelent ősen fogy. (Ld: 1. táblázat) 2007-ben a lakónépessége 1975 f ő volt, 1042 n ő (53%) és 933 férfi (47%). A település lakosságának 25%-a fiatalkorú (0-17 éves), 55%-a feln őtt korú (18-59 éves) és 20%-a id őskorú (legalább 60 éves) 2007-ben. A 7 éves és id ősebb lakosság körében a 2001. évi népszámlálási adatok alapján az iskolai végzettségeket vizsgálva megállapítható, hogy 46 f ő (2,39%) az általános iskola els ő évfolyamát sem végezte el, 1-7 osztállyal rendelkezik 575 f ő (29,97), 8 osztállyal pedig 552 fő (28,77). Középiskolát végzett érettségi nélkül 452 f ő (23,56%), míg érettségivel 199 f ő, (10,37%) egyetemet illetve f őiskolát végzett oklevél nélkül 17 f ő (0,9%), oklevéllel 77 f ő (4,01%).

32. táblázat: Tiszabercel lakónépességének alakulása (1970-2007) Év 1970 1980 1990 2001 2004 2007 Lakónépesség 2.429 2.430 2.207 2.136 2.005 1.975

(Forrás: KSH)

14.6. Lakossági szolgáltatások

Oktatási, nevelési intézmények

Tiszabercelen óvoda és általános iskola szolgálja a gyermekek nevelését. A 90 fér őhelyes óvodában 2007. évben a beírt 70 gyermekkel 5 óvodapedagógus foglalkozott. Az óvoda nem rendelkezik számítógéppel. Általános iskola m űködik a településen alsó és fels ő tagozattal, 12 osztályban összesen 215 tanuló tanult (közülük 39 els ő évfolyamos) 2007-ben. A napközis tanulók száma 102 f ő. Az általános iskolában 25 f őállású pedagógus foglalkozott. A településen m űköd ő mez őgazdasági szakiskolában, 8 osztályban 162 tanulót oktat 23 pedagógus. Az intézmény kollégiummal is rendelkezik, ahol 26 tanuló lakik. Az oktatási intézmények rendelkeznek iskolai könyvtárral, Internet hozzáféréssel és 50 számítógéppel. Feln őttképzésre helyben nincs lehet őség, a legközelebbi település ebben tekintetben Ibrány.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 140 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

Egészségügyi és szociális intézmények A község háziorvosi székhely, bölcs ődét, gyógyszertárat azonban nem tartanak fenn. Jelenleg csak fiókpatika m űködik. A véd őnői szolgálat egy véd őnő foglalkoztatásával látja el feladatait. Egy 25 fér őhelyes nappali ellátást nyújtó idősek klubja m űködik, ahol 2007-ben 40 f ő ellátását biztosították. Az önkormányzat megítélése szerint valós igény van id ősek klubjának kialakítására, valamint fogorvosi ellátásra.

Egyéb lakossági szolgáltatások A településen összesen 22 kiskereskedelmi üzlet található, ebb ől 3 használtcikk szaküzlet, 8 élelmiszerjelleg ű üzlet, továbbá 1 vegyiparcikk jelleg ű, 1 hús-, húskészítmény üzlet, 1 palackozott ital szaküzlet, 1 ruházati, 1 bútor-, háztartásicikk üzlet és 1 könyv-, újság-, papíráru üzlet és 5 egyéb üzlet. 10 vendéglátóhely m űködik a településen, melyek közül 9 étterem, cukrászda besorolásúak, 1 pedig munkahelyi étekztet ő. A településen található m űvel ődési ház és könyvtár. A községben teleház és Internet pont is működik. A lakosság a postai szolgáltatást helyben igénybe tudja venni, viszont bankautomatával nem rendelkezik. A településen 2 falusi szálláshely és 2 magánszálláshely áll a vendégek rendelkezésére 10, illetve 14 -14 fér őhellyel.

14.7. Fizikai infrastruktúra

Tiszabercel településen 754 lakás található, 2007-ben egyet építettek, kett ő pedig megsz űnt. A lakások 76,9%-a rendelkezik vezetékes ivóvízzel, 67,6%-a vezetékes gázzal és villannyal. A szennyvízcsatorna hálózatra a lakások szintén 62,2%-a van rákapcsolva. Vezetékes telefonnal a lakások 45,2%-a rendelkezik. Az 1000 lakosra jutó személyautók száma 192. A kábeltelevíziós hálózat ki van építve a településen, a hálózatra rákapcsolt lakások száma 207. A burkolt utak aránya 90%. A község rendelkezik helyközi buszjárattal, hétköznapokon óránként, hétvégén pedig 3 óránként szállítják az utasokat. A vasút is érinti a települést hétköznapokon és hétvégén egyaránt 3 óránként közlekednek.

14.8. Gazdaság

A településen 2007-ben 223 f ő regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván (KSH T-Star 2007), ami a munkaképes korú lakosság (18-59 évesek) 20,3 %-a. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján az összevont nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva a kistérség foglalkoztatottjait, kit űnik, hogy a szolgáltatási jelleg ű ágazatban dolgozik a foglalkoztatottak 61 %-a. Az ipar, épít őipar nemzetgazdasági ágazat súlya 28%, a mez őgazdaság és erd őgazdálkodás nemzetgazdasági ágazatban mindössze 11 % dolgozik. Tiszabercelen 95 vállalkozás m űködik, ebb ől 66 egyéni vállalkozás, 1 szövetkezet, 16 betéti társaság és 11 korlátolt felel ősség ű társaság.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 141 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

Főbb foglalkozatók: - Arany Parmen Bt. - Trans-Tour 90 Kft. - Mez őgazdasági szakmunkásképz ő - Önkormányzat

14.9. Fejlesztési tervek

Humáner őforrás-fejlesztés - Oktatás: - óvoda: az óvoda épületének teljes felújítása, ebédl ő építése és tornaszoba kialakítása

- általános iskola: az iskola épületének b ővítése, felújítása; a napközi otthonban étkez ő építése - feln őtt képzés: OKJ-s tanfolyamok szervezése, képzés beindítása

- Egészségügyi és szociális intézmények: - id ősek ellátása: a nappali ellátást nyújtó id ősek klubjában az akadálymentesítés

megoldása, illetve csoportszoba kialakítása; egy 20 fér őhelyes bentlakásos id ősek

otthonának építése

- háziorvos: a háziorvosi szolgálat épületének belső felújítása, illetve a váróterem b ővítése

- fogorvosi szolgálat: a fogorvosi szolgálat m űködtetéséhez teljes eszközbeszerzés

Lakossági szolgáltatások

- Turizmus:

- a falusi turizmus fejlesztése érdekében szálláshelyek, éttermek építése

- a jóléti park továbbépítése

- csónakázó- és horgásztó kialakítása

- Egyéb:

- bankautomata létesítése

- m űvel ődési ház építése

- mozi építése

- cukrászda kialakítása

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 142 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

Infrastruktúra

- benzinkút létesítse

- az utak felújítása, illetve szélesítése

- a meglév ő buszmegállók felújítása, újak létesítése; leállósávok kialakítása

- a villanyhálózat faoszlopainak cseréje betonoszlopokra

- kerékpárút építése

Gazdaság

- könny űipari munkahelyek teremtése

- feldolgozóüzem létesítése

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 143 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

15. TISZARÁD

15.1. Gazdaságföldrajzi jellemz ők

Tiszarád a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától északi irányban mintegy 25 km távolságra található település. Alsórend ű úton érhet ő el. Éghajlata mérsékelten meleg, de közel a mérsékelten h űvöshöz. Az évi napsütéses órák száma 1950-2000, a középh őmérséklet 9,5- 9,6 0C, a csapadék 550 mm körüli. Leggyakrabban az ÉK-i, DNY-i szél fúj. A települést ől délre található a Rádi-tó. Erd őtársulásait f őként nemes nyárak és akácosok alkotják. A nyílt társulások közül a homokpuszta-rét a legjellemz őbb, de megtalálható itt a hamuvirág, a réti angyalka is. Talaja réti talaj, valamint lecsapolt és telkes síkláp talajok.

15.2. Történelem

A település már az avar-korban lakott volt. Szabolcs vármegye els ő királyi ispánja, Vencelin lovag, majd utána fia, Rád lett az ispán. A német lovagok kett ős udvarhelye Szabolcs és Rád volt. A település neve személynévb ől keletkezett, magyar névadással. A személynév a szláv eredet ű Radislav – Raroslav becézett, csonkított változata; néhányan a szláv Hrad (= vár) nyelvi maradványának is vélik. A források szerint 1337-ben kisnemesi birtokosától, Mártontól evették bírság fejében és a területet a Kállayak kapták. A falu következ ő három évszázados történetér ől nem maradt ránk írásos emlék. A Kállay család levéltárában 1445-re vonatkozó adat szerint a település a Kemecsei családhoz tartozott. A XVI. században már a Rády család tulajdonában volt. 1556- ban 4 dézsmafizet ő jobbágy élt itt, majd 1588-ban Rády Ferenc 7 jobbágyát tartották nyilván. A XVII. században a Rády és a vele rokon Laskay család osztozott tulajdonjogán. A XVIII. századról ismét nem maradtak fenn dokumentumok, de a jobbágyfelszabadítás el őtt a Laskayak birtokolták; mellettük 3 bentlakos nemes családnak volt a faluban tulajdonrésze. Fényes Elek adatai szerint 1851-ben határának csak egyhatod része volt m űvelhet ő, f őleg nemesek lakták, csupán 12 jobbágyát tartottak számon.

15.3. Építészeti, kulturális értékek

Tiszarád a Rétköz legkisebb községe, szalagtelkes, É-D irányú, egyutcás település; a F ő utca (mai Kossuth út) közepén orsószer űen kiszélesedik. A falu 1882-ben történt lecsapolása el őtt csak Kemecse fel ől volt szárazon megközelíthet ő. A Tisza akkoriban minden évben elöntötte, olykor kétszer is. A term őföld kevés volt, a lakosok emiatt els ősorban halászattal, vadászattal, nád- és gyékényvágással foglalkoztak. Lakóházainak udvari, hosszú homlokzata dél felé néz attól függetlenül, hogy a f őút melyik oldalára épült. A lakóház mögé került az istálló a színnel, mögötte a disznóól. Az istállóval szemben alakították ki a tyúkólat és a tengerigórét. Református templom: Az 1696. évi egyházlátogatás jegyz őkönyve szerint a faluban kisméret ű fatemplom állt. A helyi néphagyomány huszita templomnak nevezik, a templom körüli régi temet őt pedig csehek temet őjének tartja. A templomot Laskay Miklós építette a XVII. században; téglalap alaprajzú építmény volt, cínteremmel és különálló haranggal. Az épületet többször felújították, majd 1926-ban lebontották. A helyére épült 1927-ben a mai templom, új berendezéssel. Harangja 1777-ben készült. Az egyház XVI. századból való kett ős serlege, amely a református egyházi kiállításon is szerepelt, elveszett.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 144 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

15.4. Közigazgatás

A közigazgatási besorolás alakulása: 1860: Szabolcs vármegye, Dadai járás (Rád) 1870: Szabolcs vármegye, Dadai fels ő járás 1876-1920: Szabolcs vm., Bogdányi járás A XX.sz. elején: kisközség, 1898-tól a község neve Tiszarád 1920-1945: Szabolcs vm., Nyírbogdányi járás, Vasmegyeri körjegyz őség 1950: Szabolcs-Szatmár megye, Kemecsei járás, Vasmegyeri körj. 1971-1983: Szabolcs-Szatmár megye, Nyíregyházi járás , Vasmegyer k.k.t. társközsége 1984: Szabolcs-Szatmár megye, Nyíregyháza városkörnyéke, Vasmegyer k.k.t. 1991: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, község Kistérségi besorolása: • Nyíregyháza – Újfehértói (1994-2004) • Ibrány-Nagyhalászi (2004-től)

15.5. Demográfiai jellemz ők

Az Ibrány-Nagyhalász statisztikai kistérségben lév ő Tiszarád község területe 9,23 km2, néps űrűsége 65,33 f ő/km 2. 2007-ben a lakónépessége 603 f ő volt, 294 n ő (49%) és 309 férfi (51%). A település lakosságának 35%-a fiatalkorú (0-17 éves), 51%-a feln őtt korú (18-59 éves) és 14%-a id őskorú (legalább 60 éves) 2007-ben. A 7 éves és id ősebb lakosság körében a 2001. évi népszámlálási adatok alapján az iskolai végzettségeket vizsgálva megállapítható, hogy 23 f ő (5,02%) az általános iskola els ő évfolyamát sem végezte el, 1-7 osztállyal rendelkezik 145 f ő (31,65), 8 osztállyal pedig 179 fő (39,08). Középiskolát végzett érettségi nélkül 73 f ő (15,93%), míg érettségivel 30 f ő, (6,55%) egyetemet illetve f őiskolát végzett oklevél nélkül 2 f ő (0,43%), oklevéllel 6 f ő (1,31%).

33. táblázat: Tiszarád lakónépességének alakulása (1970-2007) Év 1970 1980 1990 2001 2004 2007 Lakónépesség 656 614 532 526 608 603

(Forrás: KSH)

15.6. Lakossági szolgáltatások

Oktatási, nevelési intézmények Tiszarádon óvoda és általános iskola szolgálja a gyermekek nevelését. A 20 fér őhelyes óvodában 2007. évben a beírt 25 gyermekkel 1 óvodapedagógus foglalkozott. Az óvoda nem rendelkezik számítógéppel.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 145 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

Általános iskola alsó tagozata m űködik a településen, a fels ő tagozatos gyermekek Nagyhalászban tanulnak. 2007-ben, 2 osztályban összesen 24 tanuló tanult (közülük 5 els ő évfolyamos). A napközis tanulók száma 19 f ő. Az általános iskolában 3 f őállású pedagógus foglalkozott. Az általános iskola nem rendelkezik számítógéppel. A településen nincs középiskola, a diákok Ibrány és Nyíregyháza intézményeibe járnak. Feln őttképzésre sincs helyben lehet őség, a legközelebbi település ebben a tekintetben Nagyhalász.

Egészségügyi és szociális intézmények A községben háziorvos, házi gyermekorvos, véd őnő nem m űködik, más településr ől járnak át a hét meghatározott napjain, gyógyszertár nincs a településen. Id őskorúak otthona, id ősek klubja szintén nincs a településen, bár az önkormányzat megítélése szerint valós igény van rá.

Egyéb lakossági szolgáltatások Tiszarádon összesen 6 kiskereskedelmi üzlet található, ebb ől 3 élelmiszerjelleg ű üzlet, továbbá 1 könyv-, újság-, papíráru szaküzlet, 1 pedig vasáru-, festék-, üveg szaküzlet. A községben 2 étterem, cukrászda található. Művel ődési ház nem található a községben, viszont könyvtár igen. A postai szolgáltatást a lakosság mobilposta keretén belül veheti igénybe. Bankautomatával sem rendelkezik a község. A településen sem kereskedelmi, sem magánszálláshely nem vehet ő igénybe.

15.7. Fizikai infrastruktúra

Tiszarád településen 205 lakás található, 2007-ben nem sz űnt meg, de 7 új lakás épült. A lakások 79,5%-a rendelkezik vezetékes ivóvízzel, 45,9%-a gázzal és villannyal. A szennyvízcsatorna és Internet hálózat nincs kiépítve. Az 1000 lakosra jutó személyautók száma 128. A burkolt utak aránya 60%. A község rendelkezik helyközi buszjárattal, hétköznapokon óránként, hétvégén 3 óránként közlekednek az autóbuszok. A vasút nem érinti a községet.

15.8. Gazdaság

A településen 2007-ben 66 f ő regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván (KSH T-Star 2007), ami a munkaképes korú lakosság (18-59 évesek) 21,2%-a. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján az összevont nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva a kistérség foglalkoztatottjait, kit űnik, hogy a szolgáltatási jelleg ű ágazatban dolgozik a foglalkoztatottak 50 %-a. Az ipar, épít őipar nemzetgazdasági ágazat súlya 42%, a mez őgazdaság és erd őgazdálkodás nemzetgazdasági ágazatban mindössze 8 % dolgozik. A községben 18 vállalkozás m űködik, ebb ől 15 egyéni vállalkozás és 3 kft. Az önkormányzaton kívül nagyobb foglalkoztató nem található a településen.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 146 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

15.9. Fejlesztési tervek

Humáner őforrás-fejlesztés - Oktatás: - óvoda: az óvoda épületének felújítása, b ővítése (melegít ő konyha kialakítása); a mozgáskorlátozottakat segít ő épület átalakítása, vizesblokk kiépítése - általános iskola: az általános iskola épületének felújítása, b ővítése, átalakítása; orvosi szoba kialakítása; mozgáskorlátozottak számára feljáró és WC kialakítása; tornaszoba építése - feln őttképzés: a kisebbség és a hátrányos helyzet űek számára esti iskola és felzárkóztató programok megszervezése

- Egészségügyi és szociális intézmények: - id ősek ellátása: id ősek otthonának létesítése egy régi, meglév ő ház átalakításával - háziorvosi szolgálat: a háziorvosi szolgálat épületében mozgáskorlátozott WC kialakítása, illetve a bejárat kiépítése; gyermekszakrendeléshez bútor-, illetve eszközbeszerzés - véd őnői szolgálat: a véd őnői szolgálat részére bútor- és eszközbeszerzés - gyógyszertár: mobil gyógyszertár kialakítása

Lakossági szolgáltatások - Turizmus: - tájmúzeum kialakítása - magánszálláshelyek kialakítása - turizmussal foglalkozó munkatárs alkalmazása az önkormányzatnál - Egyéb: - sportolási lehet őség biztosítása - mozi építése Infrastruktúra - a meglév ő utak teljes felújítása - az autóbusz menetrend változtatása - a villany- és ivóvízhálózat teljes kör ű felújítása - szennyvízhálózat kiépítése - a szélessávú Internet hálózatának kiépítése - kerékpárút kiépítése - a csapadékvíz elvezet ő rendszer kiépítése

Gazdaság - növényfeldolgozó üzemek létrehozása (zöldség, gyógynövény) - gyógynövény-és zöldségtermesztés, feldolgozása és értékesítése, ezáltal

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 147 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

munkahelyteremtés, - képzések beindítása

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 148 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

16. TISZATELEK

16.1. Gazdaságföldrajzi jellemz ők

Tiszatelek a Rétközben, Nyíregyházától mintegy 30 km távolságra, a Tisza partján található település. Alsórend ű úton és a Nyíregyháza-Dombrád keskeny nyomköz ű vasútvonalon érhet ő el. Éghajlata mérsékelten meleg, mérsékelten száraz. Az évi napsütéses órák szám 1920-1940, az évi középh őmérséklet 9,5-9,6 0C, a csapadék 580-600 mm. Uralkodó szélirány az északi és a délnyugati. A település határában folyik a Belf ő-csatorna, ami a Tiszába torkollik. A Tisza mentén lév ő erd ők természetvédelmi körzethez tartoznak. Erd őtársulásainak a felét nem és hazai nyárak alkotják, kisebb területeket borítanak a lágy lombúak és a tölgyesek. Nyílt társulásai közül a zsombéksások, mocsárrétek, semlyék gyakoriak, a lágyszárú fajok között a mocsári pajzsika és a réti füzény jellemz ő. Talaja réti öntéstalajokból áll.

16.2. Történelem

Az 1952-ben alakult Tiszamenti község neve els ő ízben 1335-ben t űnik fel Nogtheluk néven a bogdányi nemesek és a Péc nembeli Ibrányiak között folyó per során. A helynév eredeti, Nagytelek alakjában a telek szónak valószín űleg megm űvelt föld volt a jelentése. A mai Tiszatelek község nevében a telek szó a történelmi elnevezésb ől maradt meg, míg a Tisza jelz ő földrajzi fekvésére utal. A középkorban a település területének egyik része Nyírbogdány, más része nagyhalász rétközi részére esett. A XVI. századi írásos emlékek tanúsága szerint a nevüket e területr ől nyer ő kisnemesek birtokolták. 1694-ben gróf Bercsényi Lászlónak és Zsuzsannának volt a faluban 10 jobbágytelke, de pusztaságként, népesség nélkül. A következ ő századokban, Nagyhalász határában majorságok jöttek létre. 1954-ben 16 major egyesítésével hozták létre a községet.

16.3. Építészeti, kulturális emlékek

A település jellege: a falu a K-NY irányú, Nagyhalászt Dombráddal összeköt ő országút mentén lev ő tanyák összeépítéséb ől alakult. Ez a magyarázata a f őút 16 km-nyi hosszúságának. 1945 el őtt lakói a helyi uradalmakban, majorságokban dolgoztak. A falu református egyházközössége 1947-ben állított egy haranglábat az itt él ő hívek összetartozásának er ősítésére. 1949. augusztus 21-re elkészült az imaház is. Sajnos a település népi építészetének nincs fellelhet ő emléke. Egy zsúpfedeles, zsindelyes építmény (galambház) áll helyreállítva a Sóstói Szabadtéri Múzeumban.

16.4. Közigazgatás

A közigazgatási besorolás alakulása: 1971-1983: Szabolcs-Szatmár megye, Nyíregyházi járás, önálló községi tanács 1984-1989: Szabolcs-Szatmár megye, Nyíregyháza városkörnyéke, Nagyhalász társközsége

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 149 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

1989: Szabolcs-Szatmár megye, Nyíregyháza városkörnyéke, Nagyhalász n.k.k.t. társközsége 1990: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, község Kistérségi besorolása:  Nyíregyháza – Újfehértói (1994-2004)  Ibrány-Nagyhalászi (2004-től)

16.5. Demográfiai jellemz ők

Az Ibrány-Nagyhalász statisztikai kistérségben lév ő Tiszatelek község területe 33,78 km2, néps űrűsége 45,2 f ő/km 2. A település lakónépessége az 1970-es évekt ől jelent ősen fogy. 2007-ben a lakónépessége 1527 f ő volt, 763 n ő (50%) és 764 férfi (50%). A település lakosságának 23%-a fiatalkorú (0-17 éves), 59%-a feln őtt korú (18-59 éves) és 18%-a id őskorú (legalább 60 éves) 2007-ben. A 7 éves és id ősebb lakosság körében a 2001. évi népszámlálási adatok alapján az iskolai végzettségeket vizsgálva megállapítható, hogy 31 f ő (2,25%) az általános iskola els ő évfolyamát sem végezte el, 1-7 osztállyal rendelkezik 404 f ő (29,33), 8 osztállyal pedig 462 fő (33,55). Középiskolát végzett érettségi nélkül 305 f ő (22,14%), míg érettségivel 134 f ő, (9,73%) egyetemet illetve f őiskolát végzett oklevél nélkül 10 f ő (0,72%), oklevéllel 31 f ő (2,25%).

34. táblázat: Tiszatelek lakónépességének alakulása (1970-2007) Év 1970 1980 1990 2001 2004 2007 Lakónépesség 1.913 1.708 1.501 1.492 1.501 1.527

(Forrás: KSH)

16.6. Lakossági szolgáltatások

Oktatási, nevelési intézmények

Tiszateleken óvoda és általános iskola szolgálja a gyermekek nevelését. A két óvodában 50 fér őhelyen 2007. évben a beírt 57 gyermekkel 4 óvodapedagógus foglalkozott. Az óvoda nem rendelkezik számítógéppel. Általános iskola m űködik a településen, alsó és fels ő tagozattal 8 osztályban összesen 166 tanuló tanult (közülük 14 els ő évfolyamos) 2007-ben. A napközis tanulók száma 29 f ő. Az általános iskolában 13 f őállású pedagógus foglalkozott. Az iskola rendelkezik iskolai könyvtárral, 22 számítógéppel és Internet hozzáféréssel is. A település nem rendelkezik középiskolával, a diákok Dombrád és Ibrány intézményeibe járnak. Feln őttképzésre sincs lehet őség helyben, a legközelebbi település ebben a tekintetben Nagyhalász.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 150 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

Egészségügyi és szociális intézmények A község háziorvosi székhely, gyógyszertár m űködik a településen. A véd őnői szolgálat egy véd őnő foglalkoztatásával látja el feladatait. Id ősek otthona, id ősek klubja nem m űködik a községben. A gondozás csupán étkezésre szorítkozik, 2006. évben 37 f ő részesült ebben.

Egyéb lakossági szolgáltatások A településen összesen 10 kiskereskedelmi üzlet található, ebb ől 6 élelmiszerjelleg ű üzlet, továbbá 2dohányáru üzlet és 2 egyéb üzlet. 9 vendéglátóhely m űködik a településen, amelyek közül 8 étterem, cukrászda, 1 pedig bár, borozó besorolású. Művel ődési ház és könyvtár található a településen. Bár teleház nem m űködik a községben, de Internet pont segítségével megoldott az internetezés. A településen postamesterség m űködik, bankautomatával nem rendelkezik. A településen 1 panzió m űködik 20 fér őhellyel.

16.7. Fizikai infrastruktúra

Tiszatelek településen 540 lakás található, 2007-ben hármat építettek és három is sz űnt meg. A lakások 79,8%-a rendelkezik vezetékes ivóvízzel, 61,9%-a gázzal, villannyal. Közcsatorna hálózat nincs kiépítve. Telefon a lakások 41,9%-ban található. Az 1000 lakosra jutó személyautók száma 198. A burkolt utak aránya 100%. A község rendelkezik helyközi buszjárattal, hétköznapokon 3 óránként, hétvégén 4 óránként közlekednek a buszok. A vasút is érinti a települést, hétköznapokon és hétvégén egyaránt 4 óránként közlekednek.

16.8. Gazdaság

A településen 2007-ben 114 f ő regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván (KSH T-Star 2007), ami a munkaképes korú lakosság (18-59 évesek) 12,2 %-a. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján az összevont nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva a kistérség foglalkoztatottjait, kit űnik, hogy a szolgáltatási jelleg ű ágazatban dolgozik a foglalkoztatottak 42 %-a. Az ipar, épít őipar nemzetgazdasági ágazat súlya 42%, a mez őgazdaság és erd őgazdálkodás nemzetgazdasági ágazatban mindössze 16 % dolgozik. A település f ő termelési ága a mez őgazdaság. Tiszatelken 76 vállalkozás m űködik, ebb ől 50 egyéni vállalkozás, 7 betéti társaság, 18 korlátolt felel ősség ű társaság és egy szövetkezet. Az önkormányzaton kívül még a Szabolcs Rehab Kft. található a településen, mint nagyobb foglalkozató.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 151 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

16.9. Fejlesztési tervek

Humáner őforrás-fejlesztés - Oktatás: - óvoda: eszközbeszerzés, épület-felújítás - általános iskola: az általános iskola épületének felújítása, eszközbeszerzés - Egészségügyi és szociális intézmények: - háziorvosi szolgálat: a háziorvosi szolgálat berendezési tárgyainak, illetve m űszereinek cseréje - gyermekorvosi szolgálat: a gyermekorvosi szolgálat épületének felújítása, eszközbeszerzés - fogorvosi szolgálat: a fogorvosi szolgálat orvosi eszközeinek cseréje - véd őnői szolgálat: a véd őnői szolgálat egészségügyi gép-műszereinek, illetve számítástechnikai eszközeinek cseréje - orvosi ügyelet: az orvosi ügyelet ellátásához orvosi gépm űszer beszerzés - gyógyszertár: az épület b ővítése

Lakossági szolgáltatások - bankautomata létesítése

Infrastruktúra - útfelújítás, jobb min őségi utak kiépítése - buszmegállók kialakítása - a csatornahálózat kiépítése szennyvíztisztító teleppel egyetemben - a szélessávú Internet kiépítése - benzinkút létesítése

Gazdaság - külföldi t őkeer ős vállalkozások iránti igény

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 152 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

17. VASMEGYER

17.1. Gazdaságföldrajzi jellemz ők

Vasmegyer a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától mintegy 20 km távolságra található település. Alsórend ű utakon érhet ő el. A legközelebbi vasútállomás a Budapest-Záhony útvonalon Kemecsén található. Éghajlata mérsékelten meleg, de közel a mérsékelten hűvöshöz. Az évi napsütéses órák száma 1.950-2.000, a középh őmérséklet 9,5-9,6 0C, a csapadék 550 mm. Leggyakrabban ÉK-i, DNY-i szél fúj. A települést ől északra folyik a Nagyhalász-Pátroha csatorna. Erd őtársulásait gyertyános, kocsányos tölgyesek, f űz és nyírlápok alkotják. A nyílt társulások közül a homokpuszta-rét jellemz ő, azonban találkozhatunk hamuvirággal és réti angyalkával is. Talaja: réti talaj, kovárványos barna erd őtalaj, valamint telkes síkláp talajok.

17.2. Történelem

Ősrégi település a Rétközben. A hely korai keletkezése ellenére csak a XIV.sz. századtól maradtak fenn írásos emlékek. A határába beolvadt Apáti területén a régészek római pénzeket találtak. A település neve a legrégibb magyar helynévtípusba tartozik, törzsnévi eredet ű. A honfoglalók központi törzséb ől, „megyer” törzsb ől került egy töredék erre a vidékre, az ő emléküket őrzi a falu neve. A név VAS-elemének er ős, a vas erejével vetélked ő jelentése volt, így valószín űleg a korai középkori vasfeldolgozásra utaló földrajzi nevek közé sorolható. A település hosszú ideig királyi birtok volt. 1373-ban a Megyeri család tulajdonába került (e nemesi család kései leszármazottai a mai napig lakják). 1385-ben a Csaholy család kapta meg I. Lajos leányától, Mária királyn őtől az utód nélkül kihalt Vas Miklós tulajdonát. A XIV. század végén a Kállay család is vásárolt itt birtokrészt. Ennek ellenére f ő birokosai a XV.-XVI. században mindvégig a Megyeriek leszármazottai voltak, egyéb birtokosai csak hozományként részesültek földjéb ől. A XVII. században a Megyeri család egyik ága kihalt, így a terület a másik ág leányági leszármazottainak, a Jármiaknak a birtokába került, akik még 1848-ban uralták. A XIX. században a nagybirtokosok a föld m űvelésére az ország más részeib ől telepítettek át cselédséget. 1880-ban 847 lakosa volt a falunak. Lichmann Mór 3000 kat. hold birtoka az egyik legmodernebbnek számított Magyarországon a század elején: volt villany, vízvezeték, gazdasági vasút. A szeszgyár, a szárító és konzervüzem az 1940-es években épült.

17.3. Építészeti, kulturális értékek

A tömbtelekes település É-Ny irányba, homokhátra épült. A homokhát gerincén húzódik a F ő utca (ma Kossuth út), amelynek fels ő, nyugati végéb ől ágazik ki a Rádi (Pet őfi utca). A község Felvégre és Alvégre, Almegyerre-Felmegyerre különül. A terület 1882. évi lecsapolása, majd a II. világháború után több utcát nyitottak. A lecsapolás el őtt Vasmegyert csak Kemecse fel ől lehetett megközelíteni szárazon, a többi irányból csónakkal volt elérhet ő. A régi tömbtelkeken a lakóházak az utcával párhuzamosan épültek oly módon, hogy a pitvarajtó az utcára nyílt. A mai református templom el ődjér ől kevés adat maradt az utókorra. A falu középkori egyháztörténetér ől szólva Borovszky Samu k őegyházat említ 1483-ból. A XVII. sz. végén Megyernél egy k őtemplomot tartottak számon, mindkett ő kálvinista volt. Az 1744-es faluösszeírás szerint a község katolikus temploma puszta. 1784-ben a lakosság kérte, hogy romladozó fatemplomát felújíthassa. A jelenlegi templomot 1838-ban építették, tornya 1882-ben készült el. A templom a falu közepén áll szabadon. Egyhajós, zászlóján

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 153 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

1882-es évszám olvasható; anyakönyve 1778-tól íródott.

17.4. Közigazgatás

A közigazgatási besorolás alakulása: 1860: Szabolcs vm., Dadai járás (Vas-Megyer) 1870: Szabolcs vm., Dadai fels ő járás (Vasmegyer) 1876: Szabolcs vm., Bogdányi járás (Megyer-Vas) A XX. század elejét ől: Szabolcs vm., Bogdányi járás, körjegyz őségi székhely 1914: Szabolcs vm., Nyírbogdányi járás, körjegyz őségi székhely (Vasmegyer) 1950: Sz.-Sz. megye, Kemecsei járás, körjegyz őség, kisközség 1971-1983: Sz-Sz. megye, Nyíregyházi járás, k.k.t.székhelye 1984: Sz-Sz. megye, Nyíregyháza városkörnyéke, k.k.t. székhelye 1990: Sz-Sz-B. megye, község Kistérségi besorolása: • Nyíregyháza – Újfehértói (1994-2004) • Ibrány-Nagyhalászi (2004-től)

17.5. Demográfiai jellemz ők

Az Ibrány-Nagyhalász statisztikai kistérségben lév ő Vasmegyer község területe 22,73 km 2, néps űrűsége 75,23 f ő/km 2. 2007-ben a lakónépessége 1.710 f ő volt, 864 n ő (50,5%) és 846 férfi (49,5%). A település lakosságának 26%-a fiatalkorú (0-17 éves), 59%-a feln őtt korú (18-59 éves) és 15%-a id őskorú (legalább 60 éves) 2007-ben. A 7 éves és id ősebb lakosság körében a 2001. évi népszámlálási adatok alapján az iskolai végzettségeket vizsgálva megállapítható, hogy 43 f ő (2,96%) az általános iskola els ő évfolyamát sem végezte el, 1-7 osztállyal rendelkezik 365 f ő (25,17), 8 osztállyal pedig 557 fő (38,41). Középiskolát végzett érettségi nélkül 352 f ő (24,27%), míg érettségivel 100 f ő, (6,89%) egyetemet illetve f őiskolát végzett oklevél nélkül 6 f ő (0,4%), oklevéllel 27 f ő (1,9%).

35. táblázat: Vasmegyer lakónépességének alakulása (1970-2007) Év 1970 1980 1990 2001 2004 2007 Lakónépesség 1.576 1.541 1.513 1.610 1.673 1.710

(Forrás: KSH)

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 154 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

17.6. Lakossági szolgáltatások

Oktatási, nevelési intézmények

Vasmegyeren óvoda és általános iskola szolgálja a gyermekek nevelését. A 75 fér őhelyes óvodában 2007. évben a beírt 76 gyermekkel 4 óvodapedagógus foglalkozott. Az óvoda nem rendelkezik számítógéppel. Általános iskola m űködik a településen alsó és fels ő tagozattal, 8 osztályban összesen 192 tanuló tanult (közülük 25 els ő évfolyamos) 2007-ben. A napközis tanulók száma 89 f ő. Az általános iskolában 19 f őállású pedagógus foglalkozott. Az oktatási intézmény rendelkezik iskolai könyvtárral, Internet hozzáféréssel és 29 számítógéppel. A település nem rendelkezik középiskolával, a diákok f őként Ibrány és Nyíregyháza intézményeibe járnak. Viszont 2007-től gimnáziumi feln őttoktatás indult a településen, 26 tanulóval.

Egészségügyi és szociális intézmények A község háziorvosi székhely, egy orvos és egy ápolón ő látja el a betegeket. A véd őnői szolgálat egy véd őnő foglalkoztatásával látja el feladatait. Viszont gyógyszertár nem működik a településen. Az orvosi ügyelet Kemecse központtal megoldott. Fogorvosi szolgálat nem vehet ő igénybe a településen, bár az önkormányzat megítélése szerint valós igény van rá. Id őskorúak otthona van a településen, 19 fér őhellyel, 19 gondozottal. Az id ősek klubjában 25 fér őhelyen szintén 25 az ellátottak száma. Csak étkezésben 17 f ő, csak házi segítségnyújtásban 1 f ő, étkezésben és házi segítségnyújtásban 9 f ő részesül. Az id ősek otthonában foglalkoztatottak közül az ápolók, gondozók száma 5 f ő.

Egyéb lakossági szolgáltatások A településen összesen 14 kiskereskedelmi üzlet található, ebb ől 2 használtcikk üzlet, 6 élelmiszerjelleg ű üzlet, továbbá 1 vegyiparcikk jelleg ű, 1 ruházati szaküzlet, 1 vasáru-, festék-, üveg szaküzlet, 1 könyv-, újság-, papíráru üzlet és 2 egyéb üzlet. 7 vendéglátóhely m űködik a településen, amelyek közül 5 étterem, cukrászda, 2 pedig bár, borozó besorolású. Művel ődési ház és könyvtár található a településen. Sem teleház, sem Internet pont nem található a községben. A lakosság a postai szolgáltatást helyben igénybe tudja venni, bankautomatával viszont nem rendelkezik. A településen sem kereskedelmi, sem magánszálláshely nem vehet ő igénybe.

17.7. Fizikai infrastruktúra

Vasmegyeren 580 lakás található, 2007-ben nem sz űnt meg lakás, viszont 15 lakást építettek, ami igen kedvez őnek mondható. A lakások 89,1%-a rendelkezik vezetékes ivóvízzel, 65,2%-a gázzal és villannyal. Közcsatorna hálózat nincs a településen kiépítve. Telefonnal a lakások 41,9%-a rendelkezik. Az 1000 lakosra jutó személyautók száma 198.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 155 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

A burkolt utak aránya 50%-os. A község rendelkezik helyközi buszjárattal, hétköznapokon óránként, hétvégén 2 óránként közlekednek az autóbuszok. A vasút nem érinti a települést.

17.8. Gazdaság

A településen 2007-ben 129 f ő regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván (KSH T-Star 2007), ami a munkaképes korú lakosság (18-59 évesek) 12,8%-a. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján az összevont nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva a kistérség foglalkoztatottjait, kit űnik, hogy a szolgáltatási jelleg ű ágazatban dolgozik a foglalkoztatottak 40 %-a. Az ipar, épít őipar nemzetgazdasági ágazat súlya 52%, a mez őgazdaság és erd őgazdálkodás nemzetgazdasági ágazatban mindössze 8 % dolgozik. A település f ő termelési ága a mez őgazdaság. Vasmegyeren 65 vállalkozás m űködik, ebb ől 51 egyéni vállalkozás, 4 betéti társaság, 8 korlátolt felel ősség ű társaság és 1 mez őgazdasági szövetkezet. Főbb foglalkozatók: - Penta – Frost Kft. - Union-Pack Kft. - Nyírség Hasso Kft - Rádi Szövetkezet - Önkormányzat

17.9. Fejlesztési tervek

Humáner őforrás-fejlesztés 1.1. Oktatás: - óvoda: az óvoda épületének felújítása - általános iskola: az általános iskola épületének felújítása

1.2. Egészségügyi és szociális intézmények: - háziorvosi szolgálat: a háziorvosi szolgálat épületének felújítása, rekonstrukciója, illetve egy új központ építése - gyermekorvosi szolgálat: a gyermekorvosi szolgálat épületének felújítása, illetve egy új központ építése - fogorvosi szolgálat: új központ építése - véd őnői szolgálat: a véd őnői szolgálat épületének felújítása, eszközbeszerzés, illetve egy új központ építése

Lakossági szolgáltatások - bankautomata létesítése

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 156 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

Infrastruktúra - teleház létesítése - útfelújítás, illetve aszfaltozás - a buszmegállók korszer űsítése - az ivóvíz-hálózat cseréje - a szennyvíz-hálózat kiépítése - a kábel tv és a szélessávú Internet hálózatának kiépítése - kerékpárút kiépítése

Gazdaság - a meglév ő h űtőház feldolgozási tárolókapacitási szintjének növelése

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 157 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

V. SWOT ELEMZÉS

1. A SWOT ANALÍZIS

Er ősségek Gyengeségek • a megyeszékhely közelsége • természeti katasztrófák (árvíz, belvíz) által • kedvez ő földrajzi fekvés veszélyeztetett térség; • tiszta, ipari károsító tényez őkt ől mentes, vizekben • elöreged ő népesség; gazdag természeti környezet, természeti értékek; • kiemelked ően magas munkanélküliség; • felszíni és rétegvizekben való gazdagság, az • az általános képzettségi szint alacsony, a öntözési lehet őségek szinte korlátlanok; magasan képzett szakemberek elvándorlása • a kistérség földrajzi elhelyezkedése jellemz ő a kistérségre; • kedvez ő a kelet-nyugati együttm űködések • magas a gyenge min őség ű (alacsony AK érték ű) szempontjából; földterületek aránya; • néhány agrárterméknek országos hír ű termelési • a mez őgazdasági termelésnek alacsony a tapasztalata és hagyománya van; jövedelemtermel ő képessége; • egyedi tájtermékek; • a mez őgazdasági termékek értékesítésének nem • a táj és a környezet idegenforgalmi vonzereje, megfelel ő a szervezettsége; fejleszthet ősége • alacsony a gazdasági fejlettség szintje; • nagy termelési tapasztalat és hagyomány az • a lakosság egészségi állapota az országosnál agrárágazatban rosszabb, morális szintje alacsony; • fejleszthet ő élelmiszer-feldolgozó kapacitások • nem megfelel ően kiépített ár- és belvízvédelmet megléte szolgáló létesítmények; • a mez őgazdasági területek viszonylag magas • magas a halmozottan hátrányos helyzet ű roma aranykorona-értéke, term őképessége etnikum aránya; • a kér ődz ő állatok tartásának természeti feltételei • a társadalmi önszervez ődés szintje alacsony; adottak; • telekommunikációs hálózatok hiányosak; • jó talajadottságok, nagy mennyiség ű gyepes • oktatási és egészségügyi alapellátás terület; infrastruktúráinak színvonala nem megfelel ő, • a vonalas infrastruktúra hálózatok többsége jól felszereltsége hiányos; kiépített; • hiányos szennyvízhálózat és tisztító kapacitás; • a képezhet ő (átképezhet ő) munkaer ő-állomány • a közösségi létesítmények állapota leromlott; potenciálisan rendelkezésre áll; • a turisztikai infrastruktúra nem megfelel ően • nagy értéket képvisel ő szellemi, tárgyi, kulturális kiépített; örökség; • egységes térségi marketing hiánya; • kiemelked ők a kulturális, építészeti, népi hagyományok; • a lakosság lokálpatriotizmusa, áldozat-vállalása rendkívül magas; • szociális szolgáltatások alkalmasak a kiszélesítésre; • az oktatási intézményekkel való megfelel ő ellátottság • nagyszámú termelésbe bevonható, képezhet ő munkaer ő

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 158 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

Lehet őségek Veszélyek • kiemelt kormányzati törekvés a vidék és a • gyakori bel- és árvíz problémák; mez őgazdaság hatékony fejlesztése; • folyamatos elöregedés; • növekednek a mez őgazdaság fejlesztésére, a • a halmozottan hátrányos helyzet ű rétegek vidékfejlesztésre és a környezetvédelemre szociális válsága mélyül; rendelkezésre álló EU források; • a képzett fiatalok elvándorlása; • növekszik a min őségi egyedi termékek, • munkaer ő-piacról kiszorulók számának tájtermékek iránti kereslet; növekedése; • az M3-as autópálya közelsége középtávon javít a • a mez őgazdasági termelés hatékonysága és kistérség megközelíthet őségén; versenyképessége tovább romlik, növekszik a • határon átnyúló kapcsolatok er ősödése; műveletlen területek aránya; • növekszik az igény a vidéki turizmus iránt; • a termel ői összefogás hiánya miatt, a termel ők • növekv ő igény a biotermékek iránt; kiszolgáltatottsága n ő; • a roma etnikum felzárkózása megindult; • a turisták térségben töltött tartózkodási ideje • jelent ős támogatások a hátrányos helyzet ű rövid; rétegek felzárkóztatásának segítésére; • kistérség nagy része jelenleg elszigetelt (Tisza, • Közösségi célokra hasznosítható határ); ingatlanállomány; • feln őttképzési programok motiváló hatása csökken; • hátrányos helyzet ű családokon belüli munkavállalási példa csökken – kirekeszt ődés;

2. STRATÉGIAI KÖVETKEZTETÉSEK

Az Ibrány-Nagyhalászi kistérség legfontosabb kihívásai A helyzetelemzés alapján azonosíthatóvá váltak a kistérség azon tényez ői, amelyek jelent ős befolyással bírnak a térség társadalmi-gazdasági felzárkóztatásának megteremtésében. A kistérség kulcsproblémáinak kezelésének, illetve a stratégiai el őnyt jelent ő tényez őinek kihasználásának a térség fejlesztésére irányuló akciók kiemelt területeit kell képezniük. A legfontosabb kihívások a következ őképpen foglalhatók össze:
Elvándorlás – kiemelten a képzett fiataloké - és a népesség elöregedésének megállítása
Hátrányos helyzet űek felzárkózásának, integrációjának, esélyegyenl őségének biztosítása
A közoktatás infrastruktúrájának és humáner őforrásának fejlesztése
Az egészségügyi és a szociális ellátás infrastrukturális feltételeinek fejlesztése
Üzleti infrastruktúra kialakítása és fejlesztése
Feldolgozóipar fejlesztése
Turisztikai értékek hasznosításának fejlesztése
Ár- és belvízvédelem fejlesztése

Lehetséges kitörési pontok A térség gazdasági-társadalmi fejlesztésének kihívásai mellet azonosíthatók olyan tényez ők is, amelyek hosszú távon a fejlesztések alapját képezhetik, vagy dinamizáló hatást tudnak kifejteni a térség felzárkózásában. Az egyik ilyen kitörési pont, jelent ős gazdasági és logisztikai fejlesztések körvonalazódnak a közeli Kisvárdai és Záhonyi térségben, amelyekkel meg kell teremteni a kapcsolódás lehet őségét (beszállítói hálózatok, logisztika, stb.). A hazai és nemzetközi elérhet őség javulása, a nemzetközi kereskedelembe való bekapcsolódás

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 159 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat mellett a térség turisztikai ágazatára is kedvez ő hatást gyakorolhat. A fejl ődéshez elengedhetetlen a megfelel ő infrastrukturális feltételek, illetve szervezeti háttér és együttm űködés kialakítása is. A gazdaság fejl ődése társulva a helyi igényekre épül ő közösségi infrastruktúra és szolgáltatási háttér fejlesztésével jelent ősen növelheti a kistérség lakosainak életmin őségét, pozitív demográfiai és társadalmi folyamatokat indíthat el.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 160 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

VI. A KISTÉRSÉG STRATÉGIÁJA

Az elkészült SWOT analízis tanulmányozását követ ően meghatározásra kerültek azok a lehetséges stratégiai fejlesztési irányok, amelyek az er ősségek kiaknázását támogatják, illetve segítenek elkerülni a gyengeségekb ől ered ő kedvez őtlen következményeket.

1. FEJLESZTÉSI CÉLRENDSZER

1.1. Jöv őkép és misszió A stratégia kiindulópontja a jöv őkép , amely a kistérség jöv őbeli kívánatos állapotát mutatja be. A jöv őképben foglaltak és a jelenlegi helyzet közötti eltérések, feszültségek csökkentését, a jöv őképben leírt állapot elérését célozza a koncepció. A kistérség megfogalmazta hosszú távú a fejl ődését megalapozó stratégiai irányvonalakat és célrendszert, ezáltal el ősegítve a kistérség gazdasági fejl ődését, felzárkózását, melynek kiindulópontja a jöv őkép:

„Az Ibrány-Nagyhalászi kistérség versenyképes, a természeti-környezeti adottságokra épül ő, a fenntartható módon fejl ődő gazdasági szerkezettel rendelkezik, amely megfelelő min őség ű és mennyiség ű munkahelyet és magas jövedelmet biztosít a térség lakosságának, így a foglalkoztatottak aránya magas és a munkanélküliség alacsony. A hátrányos helyzet ű lakosok széleskör ű segítséget kapnak nehézségeik megoldásához.

A térség településeinek jó elérhet ősége lehet ővé teszi a helyi és a kistérségbe települ ő vállalkozások versenyképességének növekedését, ami biztosítja a kistérségben él ők magas szint ű életmin őségét. A kistérség mez őgazdasága a helyi adottságokra, hagyományokra és a környezeti lehet őségekre alapozva versenyképes termékeket állít el ő miközben fontos szerep jut az alternatív mez őgazdasági tevékenységeknek is. Az iparban a vállalkozások szoros együttm űködésben dolgoznak mind egymással, mind a térség többi kisvállalkozásával, széles beszállítói hálózattal rendelkeznek. A szolgáltatói szektor az élet minden területén

kínál szolgáltatásokat a lakosság és a vállalkozások számára.

A jöv őkép hangsúlyozza, hogy a kistérség diverzifikált gazdasági szerkezettel rendelkezik, és a térségben m űköd ő vállalkozások képesek elegend ő számú munkalehet őséget biztosítani a lakosság számára. A kistérség mez őgazdasága alternatív, helyi termékeket állít el ő, igazodik a helyi sajátosságokhoz. Az ipar területén m űköd ő vállalkozások széles együttm űködésben dolgoznak, kiterjedt beszállítói hálózattal rendelkeznek a kistérségen belül. A szolgáltató szektorban rejl ő lehet őségek is hasznosításra kerülnek, az ágazat számos ága biztosít megélhetést vagy kiegészít ő jövedelmet a lakosság számára. A jöv őkép a min őségi élet jövedelmi feltételei mellett kiemeli a különféle közösségi infrastruktúrák biztosításának fontosságát. A hiányzó kommunális, közlekedési, árvízvédelmi infrastruktúrák mellett a lakosok min őségi környezeti iránti igénye, a rendezett településkép, a szabadid ő kulturált és változatos eltöltésének lehet őségei is igen fontos szerepet játszanak az életmin őség alakulásában, tovább javítják a települések lakosságmegtartó képességét.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 161 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

A jöv őkép alapján a kistérség missziója, általános célkitűzése az alábbiakban fogalmazható meg:

„Az életmin őség javítása, és a gazdaság fejlesztése a térség népességmegtartó képességének er ősítése érdekében.”

A misszió a fejlesztés alapcélja, a kés őbbiekben kijelölt stratégiai célok, prioritások mind- mind a misszióban foglaltak elérését célozzák. Egy átfogó kistérségi koncepciónak a f ő célja, mint azt a misszió is megfogalmazza a megfelel ő életmin őség biztosítása a kistérség lakosai számára. Fontos hangsúlyozni, hogy az életmin őség javítása komplex és bonyolult feladat, amely csak hosszú távon hozhat eredményeket. A misszió kiemeli, hogy a fejlesztések végrehajtásának eredményeként keletkez ő el őnyökb ől és lehet őségekb ől a kistérség valamennyi településének részesednie kell, törekedve a kistérségi különbségek mérséklésére. Az életmin őség javításának egyik központi feltétele a megfelelő számú és min őség ű munkahely biztosítása, a kistérség gazdasági szerkezetének diverzifikációja valamint küls ő források, befektetések térségbe vonzása szükséges. A jelenlegi gazdasági szerkezet egy fejletlen és er ősen ellentmondásos struktúra, a gazdasági átalakulás közbens ő állapotában megrekedt állapotot tükröz. A kistérség mez őgazdasága dönt ően önellátásra és jövedelem- kiegészítésre rendezkedett be, az árutermel ő mez őgazdaság feltételei nem adottak. Problémát jelent, hogy a mez őgazdaságban nem jelentenek meg az alternatív tevékenységek (biogazdálkodás, agrár-környezetvédelem, falusi turizmus), melyek a hagyományos termékeknél magasabb jövedelmi szintet biztosíthatnának a termel őknek. Gondot jelent az is, hogy a térségben m űköd ő szervezetek (vendéglátó-ipari, élelmiszeripari, feldolgozóipari vállalkozás) számára nem áll minden esetben rendelkezésre helyi alapanyag, így azokat a térségen kívülr ől kell beszerezniük. A kistérség szolgáltatató szektora rendkívül fejleten, az ágazat alacsony részesedése magas foglalkoztatási és növekedési potenciált hordoz magában. Az idegenforgalmi szolgáltatások összehangolásának hiánya szembeötl ő, így a kistérség idegenforgalmi potenciálját nem képes kell ő mértékben hasznosítani. A turizmus jellegéb ől fakadóan fontos jövedelem- kiegészít ő lehet a vidéki településeken. A kistérségben m űköd ő nagyobb vállalatok és a kisméret ű, alacsony t őkeerej ű KKV-k önmagukban nem képesek elegend ő munkahelyet létrehozni a lakosság részére, ezért szükség van a térségen kívüli befektetésekre is a munkalehet őségek b ővítéséhez. Ehhez megfelel ő min őség ű üzleti infrastruktúrákra és szolgáltatásokra van szükség. A kistérségben a foglalkoztatottsági és aktivitási ráta rendkívül alacsony, a társadalom széles rétegei szorultak ki a munkaer őpiacról. Továbbá a munkaer őpiaci szempontból aktív lakosok körében is igen magas munkanélküliség figyelhet ő meg. Mindezek érdekében szükség van egyrészt az aktív lakosság piacképes ismeretekkel, szakmákkal való felruházására, másrészt az inaktív, a munkaer őpiacról kivonult lakosok munkaer őpiaci reintegrációjának segítésére. Ennek során fejleszteni kell az alap és középfokú oktatás, szakképzés intézményeit, az oktatott szakmákat, képzési, átképzési és továbbképzési programokat kell szervezni, és speciális tanácsadással, szolgáltatásokkal kell támogatni a hátrányos helyzet űek munkaer őpiaci reintegrációját. Az életmin őség másik alapfeltétele a társadalmi és természeti környezet min ősége, ezek egy része alapvet ő feltétele a vállalkozások versenyképes m űködésének, másrészt a mindennapi élet létesítményei elengedhetetlenek egy település, kistérség vonzóvá tételéhez. A biztonságos élet megteremtéséhez szükséges infrastruktúra kiépítése nem hozzájárul a kistérség tényleges fejl ődéséhez, a hiányosságok pótlása pusztán az alapot jelenti a kés őbbi fejl ődéshez. A megfelel ő infrastruktúra (árvízvédelem, szennyvíz, ivóvíz, közlekedés, stb.) a

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 162 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat modern társadalom alapját képezi, ezek hiányában a települések lakosságmegtartó képessége csökken. Ezek biztosítása tehát a stratégia megvalósításának egyik alapját jelenti. Azonban az életmin őség szempontjából meghatározó magának a társadalmi környezetnek a min ősége is, az alapokon felül szükség van min őségi tényez őkre is. Ilyen például a településkép, a rendezett közterek látványa, a települési zöldfelületek és parkok megléte, de ide tartoznak a településeken kívüli erd ők, természeti területek, melyek az ember érintetlen természet iránti igényét elégítik ki. Szükség van rekreációs lehet őségekre, a szabadid ő (kulturális élet, sportolási lehet őségek, rendezvények, stb.) kulturált eltöltésének biztosítására. Ugyanakkor rendkívül fontos magának a közösségnek az összetartása, valamint a közösség által nyújtott szolgáltatásoknak az elérhet ősége és min ősége. A szociális ellátás, az alapfokú oktatási intézmények megléte szükségesek a megfelel ő életfeltételek biztosításához.

1.2. Stratégiai célok A jöv őképben és a misszióban foglaltak alapján, a stratégiai irányvonalak figyelembe vételével az alapján két stratégiai cél képezhet ő le.

A kialakított stratégiai célok a következ ők: 1. Versenyképes gazdasági környezet kialakítása és foglalkoztatási lehet őségek bővítése 2. Min őségi társadalmi és természeti környezet biztosítása

1.3. Fejlesztési prioritások A felvázolt stratégiai célok megvalósítása hat prioritás köré szervez ődik. A prioritások sorrendje nem jelent fontossági sorrendet, azok megvalósítása az egymással való szoros kapcsolatok miatt párhuzamosan szükséges.

A fejlesztési prioritások az alábbiak:

1. Gazdaságfejlesztés 2. Közlekedésfejlesztés 3. Társadalmi megújulás 4. Környezeti és energetikai fejlesztések 5. Turisztika potenciál javítása 6. Közszolgáltatások fejlesztése

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 163 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

14. ábra: Az Ibrány-Nagyhalászi kistérség fejlesztési célrendszere

Hosszú ő ő távú cél Az életmin ség javítása, és a gazdaság fejlesztése a térség népességmegtartó képességének er sítése érdekében.

2. Versenyképes gazdasági környezet kialakítása és foglalkoztatási lehet őségek 1. Min őségi társadalmi és természeti környezet biztosítása Stratégiai bővítése cél ok

Fejlesztési 1. Gazdaságfejlesztés 2. Közlekedésfejlesztés 3. Társadalmi megújulás 4. Környezeti és 5. Turisztika potenciál 6. Közszolgáltatások energetikai fejlesztések javítása fejlesztése prioritások

I.1. Kistérségi és helyi jelent őség ű ipari területek III.1. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése V.1 A kistérség turisztikai fejlesztése III.2 Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése fejlesztése V. 2. Versenyképes turisztikai termék-és I. 2. Helyi gazdasági szerepl ők m űködési III.3 Szociális infrastruktúra fejlesztése attrakciófejlesztés hatékonyságának növelése, együttm űködésének III.4 Közösségi és rekreációs intézmények V.3. A turizmus fogadási feltételeinek javítása segítése, alap- és emeltszint ű tanácsadás infrastrukturális fejlesztése V.4. Turisztikai szervezeti és m űködési feltételek javítása I. 3. Az információs társa-dalom és a modern üzleti III.5. Foglalkoztathatóság javítása, fejlesztése ő V.5. Falumegújítás környezet er sítése III.6. Az alkalmazkodóképesség javítása V.6 A kulturális és épített örökség meg őrzése I. 4 Infokommuni-kációs (IKT) techno-lógia és III.7. A min őségi oktatás és hozzáférés biztosítása szolgáltatások fejlesztése mindenkinek III.8. Egészségmeg őrzés és a társadalmi befogadás, részvétel Fejlesztési I 5. Vállalati humáner őforrás-fejlesztés és üzleti, er ősítése programok piacfej-lesztési tanácsadás igénybe-vétele

I. 6. K+F és innovációs tevékenység kistérségen belüli elterjedésének ösztönzése I. 7. A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) jövedelem- termel ő képességének er ősítése

II.1. Regionális és helyi jelent őség ű közúti közle-kedési IV.1.Egészséges, tiszta települések VI.1. infrastruktúra fej-lesztése IV.2 Vizeink jó kezelése E-közigazgatás kiépítése

II. 2. Integrált közösségi közlekedési rendszerek kialakítása IV.3.Természeti értékeink jó kezelése VI.2.Igazgatási társulás b ővítése, végrehajtó szolgálat létrehozásának el ősegítése Fejlesztési és fejlesztése IV.4 A megújuló energiahordozó – felhasználás növelése programok II. 3. A Bodrogköz és a Rétköz idegenforgalmát kiszolgáló IV.5 Hatékony energiafelhasználás infrastruktúra kialakítása keretében Balsa és Kenézl ő IV.6.Vízgazdálkodás, belvízvédelem között volt Tisza-híd újjáépítése.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 164 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

1.3.1. Gazdaságfejlesztés A gazdaságfejlesztés átfogó célja a térség gazdaságának hosszú távon fenntartható növelése, a fizikai és a humán t őke min őségének a javítása, valamint a kistérség mikro-, kis-, és középvállalkozásai m űködési hatékonyságának javítása, az alacsony gazdasági aktivitás növelése. A kistérség népességmegtartó erejének növelése, az élhető környezet kialakítása elképzelhetetlen a gazdaság fejlesztése nélkül. A kistérségben m űköd ő kis- és középvállalkozások többsége alacsony t őkeer ővel rendelkezik, ebb ől fakadóan a pályázati lehet őségeknél is hátrányba kerülnek a t őkeer ős vállalkozásokkal szemben. A kistérségbe kevés t őkeer ős befektet ő érkezik, hiszen nem állnak rendelkezésre megfelel ő infrastruktúrával ellátott ipari területek. A kistérség mez őgazdasági jelleg ű, kevés az ipari üzem. A mez őgazdasági termékek feldolgozására és tárolására nem megfelel ő a jelenlegi kapacitás. A kistérség gazdaságának fejl ődése érdekében az alábbi specifikus célokat jelöltük ki.

I. 1. Kistérségi és helyi jelent őség ű ipari területek fejlesztése

A prioritás célja a kistérségi és helyi jelent őség ű ipari területeken a korszer ű termelési kapacitások kiépítésének és betelepülésének el ősegítése, amely hozzájárul az elmaradott területeken történ ő munkahelyteremtéshez. A másik fontos cél a már meglév ő ipari területtel rendelkez ő települések befektetési, illetve üzleti szolgáltatási struktúrájának fejlesztése. A kistérség jelenlegi területén található ipari területeken meglév ő infrastruktúra nem képes hatékonyan kielégíteni az új betelepül ők szolgáltatási igényeit, szükségleteit, ezért a területek fejlesztése elengedhetetlenné vált. Továbbá az ipari területek nagy része alacsony beépítettséggel m űködik, infrastrukturális ellátottságuk és szolgáltatási színvonaluk nem eléggé vonzó a m űköd ő t őke számára. Az egyes települések eltér ő jellegéhez, adottságához igazodóan eltér ő mérték ű, de jelent ős további fejlesztések szükségesek még ahhoz, hogy korszer ű, sokfajta min őségi szolgáltatásra képes telephellyé váljanak. A gazdasági aktivitás és a t őkebeáramlás javítása érdekében támogatni kell a kistérségi és helyi jelent őség ű ipari területek infrastrukturális ellátottságának és versenyképes szolgáltatási színvonalának növeléséhez kapcsolódó fejlesztéseket, a kapcsolódó befektetés-ösztönzési és marketing tevékenységet, valamint az ipari parkok kialakítását. Ezáltal ösztönzi szükséges az innovatív és korszer ű termelést folytató vállalkozások letelepedését a kistérségben és a településeken, er ősítve ezzel a térség t őkevonzó és t őkemegtartó képességét.

I. 2. Helyi gazdasági szereplők m űködési hatékonyságának növelése, együttm űködésének segítése, alap- és emeltszint ű tanácsadás

A prioritás célja az induló vállalkozások száma növekedésének és a vállalkozások meger ősödésének az el ősegítése, a vállalkozói aktivitás növelése, valamint a vállalkozások működési hatékonyságának javítása az együttm űködések elmélyítésével A kistérségre jellemz ő, hogy az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma jelent ősen elmarad az országos értékekt ől. Az alacsony vállalkozói aktivitás mellett problémát jelent, hogy a kis- és középvállalkozások nem rendelkeznek megfelel ő vezetési, pénzügyi, m űszaki és technológiai er ővel. Ez az intézkedés a vállalkozási aktivitás növelése, a kezd ő vállalkozások meger ősödése érdekében tartalmazza a kapcsolódó üzleti szolgáltatások (inkubáció, tanácsadások, képzések) támogatását, melyek a vállalkozások hatékony m űködését segítik el ő.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 165 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

A vállalkozások számának növelésén és meger ősítésén túl kiemelten fókuszál a mikro, kis- és középvállalkozások részvételével kialakítandó vállalati együttm űködések tagjai által megvalósított beruházások el őkészítésére és megvalósítására. Az intézkedés másik f ő célja a mikro-, kis és középvállalkozások piaci pozíciójának, versenyképességének, növekedésének és túlélési esélyeinek javítása a sikeres m űködéshez és fejl ődéshez szükséges ismeretek elterjesztése, tanácsadás biztosítása révén. A kis- és középvállalati szektor alacsony hatékonyságának és termelékenységének egyik f ő oka, hogy a vállalkozások jelent ős része nem tud megfelelni az EU által támasztott követelményeknek, kevéssé vesznek igénybe üzleti tanácsadást és szolgáltatásokat, nincsenek együttm űködésre alkalmas partnerei. Nem elég a korszer ű termelési technológia és m űszaki háttér, szükséges a megfelel ő menedzsment és marketing szemlélet. Az alapszint ű tanácsadás mellett szükséges és kiemelten fontos a vállalat-specifikus emeltszint ű tanácsadás és szolgáltatás támogatása a vállalkozások fejl ődése és piaci pozíciójuk er ősítése érdekében. Az intézkedés keretében a vállalkozások támogatást kapnak az üzleti fejl ődésük érdekében igénybe vett specifikus üzleti szolgáltatásokhoz.

I. 3. Az információs társadalom és a modern üzleti környezet er ősítése

A vállalkozásbarát üzleti környezet els ősorban a tartós növekedési tényez ők érvényesülésének el őfeltételeként határozható meg. Az üzleti szolgáltatások a vállalati működés csaknem minden területét lefedik, így igénybe vételük lehet ősége nélkülözhetetlen lehet az egyes sz űk keresztmetszetekkel, információ hiánnyal vagy más problémával szembesül ő vállalkozások számára. A fizikai t őke min ősége növekedési tényez ő összetev ője a megfelel ő színvonalú gazdasági infrastruktúra rendelkezésre állása, melynek része a gyors elérhet őség, az infokommunikációs hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz, valamint a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés csakúgy, mint a megfelel ő színvonalú telephely megléte. A vállalkozások hatékony m űködéséhez, a termelékenység növeléséhez szükséges üzleti szolgáltatások a vállalati m űködés valamennyi folyamatát fejleszthetik vagy átvehetik. Térségen belül nagyon fontos a vállalkozói és menedzsment tanácsadás, a helyben vagy elektronikus úton elérhet ő információ, valamint a gazdaság hálózatosodását el ősegít ő szolgáltatások biztosítása Az üzleti környezet fejlesztése az üzleti szolgáltatások kínálatának fejlesztéséhez járul hozzá az ipari parkok, logisztikai központok, inkubátorházak, pénzügyi szolgáltatások terén tapasztalható piaci hiányosságok orvoslása révén.

I. 4 Infokommunikációs (IKT) technológia és szolgáltatások fejlesztése

Az infokommunikációs technológiák megfelel ő színvonalú rendelkezésre állását és használatát a növekedési elméletek többsége a fizikai t őke min őségének – K+F és innováció mellett – a legfontosabb összetev őjeként határozza meg, ami nélkülözhetetlen a célul kit űzött tudásalapú gazdaság megteremtéséhez. Az IKT termékek és szolgáltatások iránti kereslet ösztönzése, a gazdasági szerepl ők bels ő és küls ő kapcsolati folyamatai (tájékoztatás, ügyfélkapcsolat menedzsment, értékesítés, beszerzés) informatizáltságának emelése közvetlenül növeli az IKT felhasználást. A felhasználás növekedése ugyanakkor a felhasználói igények min őségi fejl ődésének ösztönzésén keresztül hozzájárul az információs társadalom er ősödéséhez. A prioritás célja, hogy a kistérségen belül elősegítsük az IKT eszközök használatának elterjedését.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 166 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

I.5. Vállalati humáner őforrás-fejlesztés és üzleti, piacfejlesztési tanácsadás igénybevétele

A humán t őke min ősége a feltárt hosszú távú növekedési tényez ők legfontosabbika, hiszen magas és növekv ő színvonala el őfeltétele a tudásalapú gazdaság megteremtésének, a magas hozzáadott érték ű tevékenységek széleskör ű terjesztésének és hozzájárul az életmin őség javításához. A prioritás célja, hogy kistérségi szinten képzések, tanfolyamok indításával hozzájáruljunk a vállalati humáner őforrás fejlesztéséhez. A humán t őke min őségi összetev ői közül a vállalkozások számára közvetlenül növekedési korlátot jelent őket kell fejleszteni. Így a magas hozzáadott érték ű beruházások megfelel ő kiaknázásához szükséges képzettséget és szaktudást, a foglalkoztatottak között alacsony arányban birtokolt kulcskompetenciákat (idegen nyelv tudás, külpiaci ismeretek, digitális írástudás), és a vállalkozói aktivitás mellett a vállalkozások fejl ődéséhez, külpiacra lépéséhez is nélkülözhetetlen a vállalkozói kézségeket és ismereteket. A hazai és az EU egységes piacán való eredményes szereplésre a növekedési potenciállal rendelkez ő hazai vállalkozásoknak lehet esélye, ha m űködési hatékonyságuk, IKT használatuk és emberi er őforrásaik fejlesztése mellett segítséget kapnak tevékenységükhöz.

I. 6. K+F és innovációs tevékenység kistérségen belüli elterjedésének ösztönzése

A kutatás-fejlesztési és innovációs aktivitás szintjének és színvonalának emeléséhez, a létez ő kutatási eredmények hatékonyabb hasznosításához a K+F tevékenységek és tudástermékek kínálatát, keresletét kistérségi szinten szükséges fejleszteni. A K+F eredmények keresletének ösztönzése els ősorban a hasznosítási problémák feloldásán azaz a vállalati K+F kiadások megtérülésének el ősegítésén, ezzel a kiadások szintjének növelésén keresztül valósulhat meg. A K+F kínálat fejlesztéséhez a megfelel ő humán er őforrás biztosításán és foglalkoztatás er ősítésén túl kistérségi szinten a K+F infrastrukturális hátterének fejlesztése szükséges. A kutatási és innovációs piac hatékonyságának fejlesztéséhez elengedhetetlen a kapcsolódó szolgáltatások kínálatának és min őségének fejlesztése. A megfelel ő piaci környezet biztosításához kapcsolódik a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés javítása. Egyik legfontosabb a kkv-k fokozottabb bekapcsolása részben a kutatási hálózatokba, illetve az eredmények hasznosításába (piacra vezetés). Mindezek er ősítik az el őbb említett vállalkozások versenyképességét.

I. 7. A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) jövedelemtermel ő képességének er ősítése

A vállalkozások életpályáján megfigyelhet ők olyan akadályok, amelyek leküzdése a fennálló piaci viszonyok között legtöbbjüknek nehézséget okoz. Az els ő piaci kudarcot enyhít ő legfontosabb eszköz a hitelképes, de nem bankképes mikro- és kisvállalkozásoknak a mikro- finanszírozási forrásokhoz való hozzáférése, el ősegítése, mivel ezeket a vállalkozásokat a jellemz ően kisösszeg ű hiteligényre es ő, arányaiban magasabb fix költségek, illetve az információszerzési nehézségek miatt a bankok nem tudják finanszírozni. Kistérségi szinten fontos ösztönözni a beszállítóvá válást, az internetes megjelenést, és az elektronikus kiskereskedelmi rendszer bevezetését. Ezek szükségessé teszik a szabványok alkalmazását, min őségbiztosítási, környezetirányítási vagy más rendszerek bevezetését. Kiemelten fontos a környezetvédelmi technológiaváltás, az anyagtakarékos és energiahatékony, valamint a környezetterhelést csökkentő technológiák alkalmazása is. Ugyanakkor szükség lehet szervezetfejlesztési és folyamatmenedzsment szolgáltatások

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 167 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat igénybevételére, vállalatirányítási rendszerek bevezetésére.

I. 8 Mez őgazdasági fejlesztések el ősegítése

A gazdaságfejlesztés során törekedni kell a mez őgazdasági fejlesztésekre , különös tekintettel az alábbi területekre: - a kertészeti ágazat fejlesztésére - birtokrendezés, birtokkoncentrációra - konstruktúra javítás el ősegítésére - innovatív technológiák felhasználásának és az innováció fejlesztésének, alkalmazásának a megkönnyítésére a mez őgazdasági, erdészeti és élelmiszeripari versenyképesség érdekében - megújuló energiaforrásokra alapozott termel ői rendszerek elterjesztésére - a mez őgazdaságban használt technológia színvonalának növelésére, azaz a technológia fejlesztésére - az állattenyésztés esetében az állattartó telepek átalakítására - az élelmiszer feldolgozás esetében az élelmiszeripari integrációk és a technológiai színvonal folyamatos fejlesztésére, valamint a környezetvédelmi szempontok fokozott figyelembevételére - környezetkímél ő gazdálkodási módszerek elterjesztésére - a termelésre kevésbé alkalmas mez őgazdasági területek erd ősítésére, az erd ők környezeti állapotának fenntartására - a tudásalapú vidéki társadalom megteremtésére - vidéki vállalkozásfejlesztésre - az állatjóléti el őírásoknak való megfelelésnek.

1.3.2. Közlekedésfejlesztés

II.1. Regionális és helyi jelent őség ű közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése

Az intézkedés f ő célként határozza meg a rossz min őség ű utak felújítását kül- és belterületen, a kistérségi központ, mikroközpontok és a megyeszékhely és szomszédos megye településeinek gyorsabb és biztonságosabb megközelíthet őségének érdekében történ ő útfelújításokat, útépítéseket valamint az önkormányzati törzsvagyonba tartozó belterületi utak és hidak építését, felújítását, mez őgazdasági jelleg ű utak építését, körforgalmak, csomópontok kialakítását. Ezen túl a munkahelyek elérését segít ő és a lakosság mobilitási igényeit kiszolgáló, valamint turisztikai célú kerékpárutak építését, valamint a biztonságos gyalogosforgalom feltételeinek biztosítása érdekében eszközölt járdaépítéseket.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 168 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

II. 2. Integrált közösségi közlekedési rendszerek kialakítása és fejlesztése

A prioritás célja, hogy el ősegítse a lakosság szolgáltatásokhoz történ ő hozzájutását a közlekedési rendszerek kialakításával. A térségi alapon szervezett közösségi közlekedés hozzájárul a térségi alapon szervezett közszolgáltatások és a munkahelyek könnyebb elérhet őségéhez, a népesség mobilizálhatóságához, valamint egyúttal a közlekedés okozta környezetterhelés csökkentéséhez. A közlekedési rendszerek összehangolása, integrált fejlesztése az ingázók százai számára nyújt egészségesebb, kényelmesebb, racionálisabb lehet őséget, valamint javítja az érintett térségek életmin őségét, környezeti állapotát, és elérhet őségét.

II. 3. A Bodrogköz és a Rétköz idegenforgalmát kiszolgáló infrastruktúra kialakítása keretében Balsa és Kenézl ő között volt Tisza-híd újjáépítése

A prioritás célja, hogy el ősegítse a lakosság és a turisták közlekedését egy új Tisza-híd építésével.

1.3.3. Társadalmi megújutás

III.1. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése

Az intézkedés támogatást nyújt a tehetséggondozás infrastrukturális feltételeinek megteremtéséhez, a közoktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztéséhez. A fejlesztéseknek törekedniük kell az esélyegyenl őség biztosítására egyrészr ől az eszközök használatának való hozzáférés terén, megteremtve ezzel az integrált oktatás feltételeit.

III.1.1 Az „Intelligens” iskola infrastruktúrájának elterjesztése

Az „intelligens” iskola nem más, mint a helyi közösségi, kulturális és közm űvel ődési élet szervezésének a központja. Az iskola alkalmas az egyéni ütem szerinti önálló tanulásra, a csoportmunkára, a csoportban való együttm űködés és a különböz ő csoportszerepek kipróbálására, együttm űködéseket lehet ővé tev ő kísérletek elvégzésére. Ezen prioritás f ő célja: a pedagógiai, módszertani reformot támogató kistérségi infrastruktúra fejlesztése, az oktatás információs rendszereinek fejlesztése

III.1.2 Nevelési-oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése

Meg kell oldani a kistérségi óvodák infrastrukturális fejlesztését, új óvodák létesítését, oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztését, létesítését, funkciób ővítés támogatását, a tehetséggondozás intézményeinek infrastrukturális feltételeinek fejlesztését, a szolgáltatásokhoz történ ő hozzáférés javítását és kapcsolódó akadálymentesítését.

III.2 Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése

Az intézkedés f ő célja a lakosság fizikális és mentális egészségi állapotának javítása. Az intézkedés támogatja a korszer ű egészségügyi rendszer háttérfeltételinek kialakítását,

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 169 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat fejlesztését a prevenció, a rehabilitáció és a lakosságközeli alapellátás és járóbeteg szakellátás területén, továbbá a sürg ősségi betegellátás színvonalának javítását is szolgálja, a kistérségben meglév ő mentőállomások b ővítésének, átépítésének, felújításának megvalósításával.

III.2.1 Az egészségügy struktúraváltását lehet ővé tév ő ellátási formák fejlesztése

Egynapos sebészeti központok létrehozása, fejlesztése melynek célja, hogy a kistérségi feladatok körében az általános valamint speciális diagnosztikai szolgáltatásokat, sz űréseket és szakrendeléseket, egynapos sebészeti és kúraszer ű ellátások biztosítása. Kistérségi járóbeteg szakellátó központok kialakítása, fejlesztése, a szükségleteknek megfelel ően különböz ő szolgáltatások biztosítására. Otthonápolás feltételeinek a megteremtése, mely hozzájárul az életmin őség növekedéséhez és a költséghatékony ellátási struktúra kialakításához. Kistérségi sz űrés, diagnosztika fejlesztése az elektronikus egészségügyi szolgáltatások és elektronikus kommunikációt biztosító intézményközi információrendszerének kialakításával valósítható meg. A kistérségi sürg ősségi ellátás fejlesztése az elavult és korszer űtlen intézményi eszközökkel történ ő ellátások integrálásával és modernizációjával növelhető a területi különbségeket kiküszöböl ő esélyegyenl őség a magas színvonalú ellátások vonatkozásában.

III.2.2 Korszer ű egészségügyi rendszer háttérfeltételeinek kialakítása, fejlesztése a prevenció, rehabilitáció és a lakosságközeli alapellátás területén

Ezen prioritás f ő céljai közé tartozik, a kistérségi alapon szervezett, lakosságközeli egészségügyi alapellátás intézményrendszernek a fejlesztése, a kórházi ellátási területen kívül es ő térségek járóbeteg szakellátásának infrastrukturális fejlesztése, prevencióhoz kapcsolódó intézményfejlesztés: komplex betegségmegel őző központos infrastruktúrájának megteremtése és fejlesztése, rehabilitációhoz kapcsolódó intézményfejlesztés, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés javítása, ehhez kapcsolódó akadálymentesítés.

III.3 Szociális infrastruktúra fejlesztése

Fontos cél, hogy adottak legyenek a kistérségben a szociális és gyermekvédelmi ellátás megfelel ő feltételei. Alap, nappali, gyermekvédelmi és szociális intézmények állapotjavítása, bővítése, építése, rekonstrukciója, az elhelyezési feltételek, technikai eszközök, gépek, berendezések modernizálása, hiányzó kialakítása; családközeli, otthonközeli szociális szolgáltatások fejlesztése; bölcs ődék infrastuktúrális fejlesztése, új bölcs ődék építése, létesítése; falugondnoki és tanyagondnoki ellátórendszer fejlesztése, közszolgáltatások elérhet őségének a javítása a kistelepüléseken; bentlakásos intézmények modernizációja; szolgáltatásokhoz történ ő hozzáférés javítása, és a hozzá kapcsolódó akadálymentesítés.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 170 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

III.4 Közösségi és rekreációs intézmények infrastrukturális fejlesztése

A prioritás céljai: a rekreációs, sport, szabadid ős és más közösségi szolgáltatásokkal kapcsolatos infrastruktúrafejlesztés és környezetük attraktivitásának növelése, kapcsolódó szolgáltatások támogatása; teleházak, közösségi terek és információs pontok (sportcsarnok építése, művel ődési házak építése, közm űvel ődési intézmények, közösségi és ifjúsági házak, civil házak, klubok, közösségi Internet elérési pontok, szabadid ő központok építése, rendezvény csarnok építése stb. ) kialakítása, fejlesztése els ősorban funkciójukat veszetett épületek hasznosításával; kulturális infrastruktúra fejlesztése a közösségfejlesztés szolgálatában; szolgáltatásokhoz történ ő hozzáférés javítása. Kiemelten kezelend ő továbbá az új hivatalok építésének kérdése, megvalósítva ezáltal az ügyfélbarát, szolgáltató jelleg ű közigazgatás alapfeltételeit.

III.5. Foglalkoztathatóság javítása, fejlesztése

A gazdasági aktivitás nem növelhet ő a munkanélküli és az inaktív emberek munkavállaláshoz szükséges tudásának és készségeinek fejlesztése, azaz foglalkoztathatóságának javítása nélkül. Ez a prioritás azokat a szolgáltatásokat és eszközöket támogatja, amelyek a kistérségi foglalkoztathatóság javítására irányulnak, ösztönzik és segítik az álláskeresést, a munkaer őpiacra való beilleszkedést vagy visszatérést. A f ő cél, hogy minél több munkanélküli és inaktív ember kapjon lehet őséget az újrakezdésre képzés, átképzés, szakmai gyakorlat, munkahely vagy más foglalkoztatási intézkedés formájában.

III.5.1. Kistérségi szint ű foglalkoztatással kapcsolatos tájékoztatás feltételeinek kiépítése

A kistérség egyik legsúlyosabb problémája a munkanélküliség, ami a gazdaság gyenge teljesít őképessége mellett a potenciális munkaer ő képzetlenségére is visszavezethet ő. A foglalkoztatási gondok enyhítésének egyik lehetséges módozata lehet az álláslehet őségek, és képzési lehet őségek elérhet őségével kapcsolatos megfelel ő tájékoztatás feltételeinek kiépítése.

III.5.2. Munkaer ő-piaci aktivizálás, megel őzés és piacképes szakképzés beindítása

A tartós munkanélkülivé válás megel őzése és a munkaer ő-piaci aktivitás meg őrzése érdekében a munkanélküliség korai szakaszában a munkanélküliek minél nagyobb hányadának kell felajánlani egy újrakezdési lehet őséget, vagy foglalkoztathatóság javítását célzó szolgáltatást és aktív támogatást. A piacképes szakképzés beindítását mindenek el őtt egy átfogó, a kistérségi szint ű munkaer ő igényekhez és a térség munkaer ő-piaci keresletének igényeihez szorosan igazodó felmérés el őzné meg, amelynek során pontos képet kapnánk a keresett szakképesítések körér ől. A szakképzések az igények pontos ismeretében kerülnének beindításra.

III.5.3. A fiatalok munkába állásának segítése

A fiatalok munkába állásának segítéséhez nélkülözhetetlen, hogy er ősödjenek az oktatásszakképzés és a munka világa közötti kapcsolatok, elősegítve ezáltal az iskolarendszer és a szakképzés különböz ő szintjeir ől kilép ő fiatalok számára a munkaer ő-piacra való belépést. A képzés szerkezetének átalakítása, a

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 171 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

pályaválasztás rendszerének fejlesztése mellett az aktív munkaer ő-piaci politikák rendszerén belül is szükség van olyan szolgáltatásokra, amelyek a pályakezd ő fiatalok elhelyezkedését segítik. A kistérségi szint ű szakképzés palettájának összeállítása során figyelembe kell venni az önkormányzatok, illetve a vállalkozások által megvalósítandó fejlesztések munkaer őigényét is.

III.5.4. Az id ősebb korosztályok foglalkoztatásának el ősegítése

Ahhoz, hogy az id ősebbek ténylegesen meg őrizzék aktivitásukat, illetve visszatérjenek a munkaer őpiacra olyan kistérségi szint ű célzott programokra is szükség van, amelyek egyfel ől ösztönzik és segítik a szakismeretek és egyéb készségek megújítását és elsajátítását, másfel ől növelik a munkáltatók érdekeltségét az id ősebb munkavállalók foglalkoztatására.

III.5.5. A romák munkaer ő-piaci részvételének növelése

A kistérségben 14,1% a romák becsült aránya, ami közelíti a megyei átlagot (14,8%). Ebb ől adódóan kiemelt figyelmet kell fordítani a roma népesség munkaer ő-piaci kiszorítottságának orvoslására. A romák munkaer ő-piaci helyzetének javítását szolgáló intézkedések megalapozása érdekében szükség van rendszeres, célzott adatfelvételekre, a roma népesség társadalmi-gazdasági helyzetének vizsgálatára, továbbá antidiszkriminációs szolgáltatásokra.

III.5.6. Megváltozott munkaképesség ű és fogyatékos emberek foglalkoztatása

Továbbra is támogatni kell a kistérségben a csökkent munkaképesség űek foglalkoztatását végz ő vállalkozások letelepedését megfelel ő helyiség biztosításával és alacsony bérleti díj alkalmazásával, valamint tevékenységük folytatásához szükséges m űködési engedély kiadását gyors és hatékony ügyintézéssel kell el ősegíteni. Növelni kell a megváltozott munkaképesség ű emberek részvételét a munkaer ő-piaci szolgáltatásokban, amelyeket javuló min őségben a kistérségben elérhet ővé kell tenni.

III.5.7. N ők és férfiak egyenl ő esélyekkel a munkaer őpiacon

A n ők és férfiak esélyegyenl ősége tekintetében kett ős megközelítést kell alkalmazni. Egyrészt horizontális szempont, azaz minden intézkedés tekintetében vizsgálni kell, és figyelembe kell venni. Másrészt szükség van olyan intézkedésekre is, amelyek közvetlenül a n ők és férfiak esélyegyenl őségének el őmozdítására irányulnak. Szükség van a n ők munkaer ő-piaci re-integrációját segít ő komplex foglalkoztatási programok kistérségi szint ű megvalósítására, az alacsony iskolai végzettség ű, gyermekgondozás miatt inaktív n ők feln őttképzésben való részvételének támogatására, a család és a munkavégzés összehangolását segít ő foglalkoztatási formák, „családbarát” munkahelyi gyakorlatok kistérségen belüli elterjesztésére.

III.5.8. Szociális gazdaság, innovatív és helyi foglalkoztatási kezdeményezések és megállapodások

A szociális gazdaság és a helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 172 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

egyszerre teremt foglalkoztatási lehet őséget hátrányos helyzet ű emberek számára és ad lehet őséget szolgáltatáshiányos területeken és térségekben az ellátottság és hozzáférés javítására. Tekintettel a munkaer ő-piac jelent ős területi különbségeire, fontos a kistérségi szerepl ők összefogásának támogatása kistérségi foglalkoztatási stratégiák, foglalkoztatási megállapodások kidolgozásának, a kistérségi szerepl ők összefogásának és er őforrások mozgósítása érdekében.

III.6. Az alkalmazkodóképesség javítása

III.6.1.A gazdaság igényeihez igazodó szak- és felnőttképzés

A képzés csak akkor vezet eredményre, ha maga a képzés is képes igazodni a folyamatos változásokhoz, és azokat a naprakész ismereteket adja át, amire a gazdaság, a vállalatok igényt tartanak. Ezen prioritáson belül er ősíteni szükséges az érdekeltséget a min őségi és a gazdaság tényleges igényeinek megfelel ő képzés-kínálat kialakítására. Támogatni kell a szak- és feln őttképzésben oktatók szakmai, munkahelyi tapasztalatszerzését és a továbbképzését. A tanulási lehet őségek b ővítése érdekében támogatni kell az új tanulási formák elterjesztését, beleértve a távoktatás különböz ő formáit is. A képzés lehet őségeinek hozzáférhet ővé tétele mellett a képzés iránti kereslet növelésére, a tanulás ösztönzésére is szükség van. Növelni kell a szakképzés presztízsét, társadalmi megítélését, ezáltal is ösztönözve a fiatalokat a szakképzésben való részvételre.

III.6.2. Átfogó kompetenciafejleszt ő feln őttoktatási és -képzési programok

Kistérségi szinten részt kell venni az olyan átfogó tanulási programok indításában, amelyek nemt ől, kortól, lakóhelyt ől és élethelyzett ől függetlenül mindenki számára nyitva állnak, és amelyek lehet ővé teszik a munkaer ő-piaci részvételhez, a jobb munkavégzéshez szükséges szakmai és személyes kompetenciák megszerzését. E kompetenciákon belül is kiemelten fejleszteni kell az informatikai írástudás, nyelvtudás kompetenciáit, valamint a szociális és életviteli kompetenciákat és vállalkozói ismereteket.

III.6.3.A hátrányos helyzet űekre irányuló képzési programok

Kistérségi szinten olyan célzott programokkal kell el ősegíteni a hátrányos helyzet űek - köztük az alacsony iskolai végzettség űek, id ősebb korosztályok, megváltozott munkaképesség ű személyek, gyermeküket otthonnevel ő (vagy más hozzátartozó otthoni ápolását végz ő) személyek képzését, olyan szolgáltatásokat kapcsolva a képzéshez,(különböz ő tréningekkel) amelyek ténylegesen lehet ővé teszik számukra a részvételt.

III.6.4. A pályaorientációs, pályatanácsadási szolgáltatások fejlesztése

A kistérségen belül m űköd ő pedagógiai szakszolgálatokon belül olyan egységes pályaorientációs, tanácsadási hálózatot kell kialakítani, amely segíti a tudatos pályaválasztást a fiatalok és a pályát módosító feln őttek esetében egyaránt. Mindenki számára hozzáférhet ővé kell tenni a képzési lehet őségekre vonatkozó információkat

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 173 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

III.6.5. Munkahelyi képzések

A vállalatok versenyképességét és általában a szervezetek hatékonyságát dönt ően befolyásolja, hogy munkavállalóiknak lehet őségük van-e a tudásuk és készségeik folyamatos fejlesztésére. Ezért fontos, hogy a munkáltatók a munkavállalók képzését megtérül ő befektetésnek tekintsék. Kistérségi szinten a munkahelyi képzést, a technológiaváltáshoz való alkalmazkodást, a vállalkozói és a vállalatirányítással összefügg ő készségek és tudás fejlesztését kell ösztönözni, támogatni.

III.6.6. A gazdasági szerkezetváltás el őrejelzése és kezelése

A szerkezetváltás a vállalatoknak vagy akár egész ágazatoknak a gazdasági környezethez való alkalmazkodását jelenti, amely egyszersmind szükségessé teszi az érintett ágazatok és/vagy vállalatok munkavállalóinak a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodását is. E folyamat kezelése többrét ű feladat, amely a gazdaságpolitika és a foglalkoztatáspolitika szerepl őinek, valamint a szociális partnereknek a közrem űködését egyaránt szükségessé teszi. Kistérségi szinten támogatni kell a szerkezetváltási folyamatokhoz kapcsolódó kistérségi munkaer ő- piaci programokat, a köz- és a versenyszférában létszámleépítéssel érintett ágazatok dolgozóinak átképzését, speciális, kihelyezett foglalkoztatási szolgáltatások, tanácsadás biztosítását. A szerkezetváltási folyamatokra való felkészülés segítése érdekében fejlesztjük a kistérségi munkaer ő piaci el őrejelzéseket a gazdaság szerepl őivel együttm űködésben.

III.6.7. Munkaer ő-piaci rugalmasság és biztonság

Támogatni kell a nem hagyományos foglalkoztatási formák, ( távmunka, részmunka) elterjesztését, amennyiben az hozzájárul a foglalkoztatás növeléséhez. Fontos feladat a munkahelyi környezetben végzett munkáltató és a munkavállaló bevonásával történ ő munkabiztonsággal és egészséggel kapcsolatos ismeret és tudatosság meger ősítése, munkahelyi egészségfejlesztési és baleset megel őzési programok szervezése, melynek eredményeként megel őzhet ővé válik a munkahelyi baleset, foglalkozási megbetegedésekb ől ered ő keres őképtelenség és rokkantság.

III. 6.8. A partnerség er ősítése a munkaer őpiac szerepl ői között, a társadalmi párbeszéd intézményeinek és mechanizmusainak fejlesztése a vállalkozások társadalmi felel ősségvállalásának fokozása

A partnerség er ősítése keretében külön figyelmet kell fordítani a munkáltatók és munkavállalók közös kezdeményezéseinek támogatására, a civil szervezetek partnerségi folyamatokban való részvételének, érdekképviseleti szerepének, illetve a kistérségi oktatási és foglalkoztatási-szociális intézmények együttm űködésének er ősítésére.

III. 6.9. Civil szervezetek kapacitásainak meger ősítése, a szolgáltatói szerephez való alkalmazkodásuk segítése

A civil szervezetek kistérségen belüli szolgáltatói szerepének er ősítése érdekében támogatni kell a szakmai kapacitásaik fejlesztését, az akkreditációra való felkészülésüket, helyi beágyazódásukat és együttm űködésüket (tanácsadás,

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 174 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

képzések, kutatások, hálózatosodás, partnerségi intézmények, stb.).

III. 6. 10. Átlátható munkaer őpiac

Fontos feladat az átlátható munkaer őpiaccal kapcsolatos társadalmi szemléletváltás el ősegítése, a munkavállalói tudatosság növelése, széles kör ű figyelemfelhívás és tájékoztatás révén.

III.7. A min őségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek

Fő cél: Az oktatás eredményességének és hatékonyságának növelése és az egész életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtése.

III.7.1. A kompetencia alapú oktatás és a korszer ű pedagógiai módszerek elterjedésének támogatása a közoktatásban és a szakképzésben.

Olyan pedagógiai módszerek, programok kidolgozása szükséges, melyek az idegennyelv-tudáshoz, a digitális írástudáshoz, a vállalkozói, életviteli, valamit a gépjárm ű-vezetési készségfejlesztéshez kapcsolódnak és a lakosság érdekeit szolgálja., a helyi igényeknek megfelel ően. Ennek megfelel ően fontos a pedagógiai kultúra korszer űsítése új eszközök (pl. IKT) használatának széleskör ű megismertetésével és elterjesztésével.

III.7.2. A közoktatási intézmények m űvel ődési, szociális, egészségnevelési és szabadid ős szolgáltató szerepének er ősítése, az oktatási és kulturális intézmények együttm űködésének er ősítése

Kiemelt szerepe van az oktatási célú épületek m űvel ődési-közösségi terekként történ ő fokozott hasznosításának. Az oktatási intézményeknek (az óvodáktól a középiskolákig) a helyi-regionális kulturális és sport kommunikációs hálózatokba történ ő aktív bekapcsolása kiemelt figyelmet érdemel. Az oktatási és kulturális funkciókat ellátó intézmények integrált m űködésének ösztönzése, tevékenységi körük bővítése fontos feladat, különös figyelemmel a gyermek- és ifjúsági programokra.

III.7.3. Tanulási lehet őségek b ővítése, új tanulási formák elterjesztésének ösztönzése

Fontos feladat az IKT használatának elterjesztése a kistérségen belül az oktatásban, szakképzésben (on-line és off-line alapú tanfolyamok), tananyag digitalizálás, valamint a távoktatásban használható tananyagok és értékelési rendszerek kifejlesztése, különös tekintettel az e-learning lehet őségeinek kihasználására.

III.7.4. Átfogó mérési, értékelési és min őségirányítási rendszerek fejlesztése

E m űvelet egyik fontos célja az oktatás eredményességének és hatékonyságának a javítása, többek között a tanuló, a pedagógus, az intézmény szintjén létrehozandó mérési, értékelési és min őségbiztosítás rendszer kialakításával, amely alapjául szolgál az elért eredmények, teljesítmények objektív összehasonlítására.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 175 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

III.7.5. A pedagógusképzés megújítása, az oktatásban dolgozók továbbképzése

Az oktatás és nevelés hatékonyságának, eredményességének javítása az oktatási szektorban dolgozók szakmai kompetenciájának fejlesztése, korszer űsítése módszeres befektetéseket igényel az oktatási ágazat humán er őforrásaiba. Kiemelked ő fontossága van a közoktatásban dolgozó pedagógusok szakmai fejl ődése er őteljes ösztönzésének és támogatásának Az új követelményekhez való gyors alkalmazkodáshoz, valamint az oktatás színvonalának emeléséhez, az oktatási szolgáltatások széleskör ű bevezetéséhez kiterjedt és intenzív kistérségi szint ű továbbképzési részvételre van szükség. Fel kell térképezni a helyi innovációkat, hatékony megoldásokat, módszereket, „jó gyakorlatokat” és integrálni kell a kistérségi szint ű pedagógusképzés rendszerébe

III.7.6. A közoktatás hatékonyságát segít ő területi együttm űködések támogatása

E téren olyan fejlesztésekre van szükség, hogy a szétaprózódott, alacsony létszámú intézmények egyfajta hálózati típusú együttm űködésen alapuló integráció révén képessé válnak a kapacitásokkal, fizikai, pénzügyi és humán er őforrásokkal való hatékony és rugalmas gazdálkodásra. Fontos feladat az oktatás kistérségi, helyi és intézményi irányítása hatékonyságának növelése, az e területeken foglalkoztatott szakemberek felkészültségének javítása képzésekkel Kiemelt cél oktatási társulások, hálózatok, általános m űvel ődési központok fejlesztése, létrehozásuk és b ővítésük támogatása, kiemelt tekintettel azokra a társulásokra, amelyek létrehozásában a szegregáció felszámolásának szándéka meghatározó szerepet játszik.

III.7.7. A hátrányos helyzet ű és roma tanulók szegregációja elleni küzdelem, az integrált oktatásuk támogatása, tanulási lehet őségeik b ővítése

A halmozottan hátrányos helyzet ű és roma tanulók iskolai sikeressége érdekében els ődleges cél az iskolai szegregáció visszaszorítása, valamint a lemorzsolódás csökkentése. Ennek érdekében kistérségi szint ű célprogramokra van szükség. E célprogramok egyrészt (az óvodáztatás kiterjesztését ől az egyetemi ösztönz őkig) közvetlenül a halmozottan hátrányos helyzet ű diákokra irányulnak, másrészt az oktatási rendszerben meglév ő esélyegyenl őtlenség és szegregáció csökkentése révén, magát a rendszert teszik alkalmassá e diákok eredményes oktatására. Fontos a halmozottan hátrányos helyzet ű gyermekek óvodáztatásának kiterjesztését szolgáló a helyi viszonyok maximális figyelembevételével történ ő kistérségi programok m űködtetése, valamint a halmozottan hátrányos helyzet ű tanulók min őségi oktatáshoz való hozzáférését támogató programok m űködtetése

III.7.8. A sajátos nevelési igény ű tanulók integrációjának támogatása

A prioritás célja a sajátos nevelési igény ű gyermekek befogadó oktatásának, iskolai integrációjának támogatása, képzésüknek a kistérségi iskolarendszeren belüli megoldása, a sajátos nevelési igény ű tanulók iskolarendszeren belüli oktatásának, iskolai integrálását segít ő pedagógia fejlesztéseknek és azok gyakorlati megvalósításának segítése.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 176 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

III.7.9. A kiemelked ően tehetséges hallgatók tehetségét támogató és fejleszt ő, tehetséggondozó programok elterjesztése

A prioritás a képességfejlesztést, az önismeretet, a kreativitást, gondolkodást er ősít ő és fejleszt ő tevékenységek tervezését és kistérségi szint ű megvalósitását foglalja magába.

III.8. Egészségmeg őrzés és a társadalmi befogadás, részvétel er ősítése

Az intézkedés célja a szegénységben él ők arányának csökkentése, a társadalmi hátrányok újratermel ődésének megel őzése, a helyi közösségek és civil szervezetek létrejöttének támogatása, kapacitásainak meger ősítése, a bizalom és az állampolgári részvétel fokozása, az egészségi állapot és munkavégz ő képesség javítása.

III.8.1. Kistérségi szint ű gyermek és ifjúsági programok

A kistérségben helyben elérhet ő szolgáltatásokat és programokat (az egyéni és társas kompetenciákat fejleszt ő, oktatási rendszeren kívüli tevékenységek; az egészségtudatos magatartás kialakulását, és a devianciák csökkentését, a társadalmi kirekeszt ődés megakadályozását célzó fejleszt ő tevékenységek; b űnmegel őzési programok; a tehetséges fiatalok képességeinek kibontakozását segít ő programok civil szervezetek bevonásával; a fiatalok sikeres életkezdését segít ő programok, tanácsadás támogatása) kell kialakítani, a gyermekszegénység csökkentése valamint annak érdekében, hogy a felnövekv ő generációk a társadalom felel ős, aktív tagjává váljanak.

III.8.2 Szociális szolgáltatások min őségének és hozzáférhet őségének javítása, szakemberek készségfejlesztése

A szolgáltatások közül els ődlegesen a helyi szükségletekre válaszoló, innovatív szociális és gyermekjóléti ellátásokat kell fejleszteni, amelyek el ősegítik a családtagok gondozását végz ő n ők visszatérését a munkaer ő-piacra, illetve hozzájárulnak az álláskeres ő, munkanélküli, inaktív emberek munkaer ő piaci integrációjához, az integrált szociális és munkaügyi rendszerhez kapcsolódó szociális szolgáltatások kiépítéséhez, meger ősítéséhez. A család és a munkahely összeegyeztetése szempontjából szintén fontos a fogyatékossággal él ő, id ős, illetve egyéb okból rászoruló családtagok gondozására irányuló, a rászoruló otthonában nyújtott szolgáltatások fejlesztése. A foglalkoztatás szempontjából hasznos a gyermekintézmények, a gyermekek napközbeni ellátását biztosító hálózat fejlesztése (beleértve az alternatív napközbeni ellátásokat is), rugalmasságuk növelése.

III.8.3 Helyi közösségek er ősítése, felkészítés az aktív állampolgárságra

A prioritás f ő céljai közé tartoznak, település és településrész rehabilitációk megalapozására és támogatására, valamint a helyi nyilvánosság és helyi közélet fejlesztésére irányuló tevékenységek.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 177 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

III.8.4 A diszkrimináció elleni küzdelem

Cél a hátrányos helyzet ű (pl: mentális betegséggel él ők, fogyatékossággal él ők), illetve a periférikus társadalmi csoportok (különösen a romák) sztereotípiákkal övezett megjelenít ődésének árnyalása, egy reálisabb kép kialakítása a formális, informális közösségekben, szervezetekben megjelen ő másság-kép javítása, a többségit ől eltér ő kultúra és értékek megismertetése az emberekkel, különösen a roma emberekre vonatkoztatva. Szükséges a diszkrimináció ellenes küzdelemben résztvev ő érintettek (önkormányzati, stb.) szakemberek képzése, is, illetve a célzott kutatások, adatgy űjtések, oktatási segédanyagok kidolgozása.

III.8.5 A kulturális t őke fejlesztése a társadalmi kohézió és a kreativitás er ősítése érdekében

A kulturális értékek megismerése érdekében nyitottabbá kell tenni a kulturális intézményrendszert, javítani kell m űködésének hatékonyságát, szélesebbé kell tenni az információkhoz való hozzáférést. A prioritás f ő céljai: a kistérségi közm űvel ődési intézmények szociokulturális szolgáltatásainak fejlesztése, a nemzeti és egyetemes kultúra értékei IKT alapú hozzáférésének biztosítása mindenki számára, kistérségi kulturális hungaricumok, kiemelked ő kulturális értékek, programok megismertetésének támogatása, könyvtári szolgáltatások fejlesztése.

III.8.6 Az aktivitás növelésének el ősegítését az egészségi állapot és a munkavégz ő képesség javítását támogató szolgáltatások fejlesztése

A prioritással elérni kívánt hatás a kistérségben él ők egészségi állapotának javítása és az egészségtudatosság növelése, er ősítése. Ennek érdekében kistérségi egészségfejlesztési programokat kell végrehajtani (egészségfejlesztési alapismeretek beépítése a kistérségi képzésekbe), a szükséges tananyagfejlesztéssel kiegészítve.

III.8.7 Egészségre nevel ő, szemléletformáló- és életmódprogramok (lakossági sz űrőprogramok és kampányok, szenvedélybetegségek megel őzési programjai)

A magyar lakosság egészségi állapota javítása érdekében az egészségügy reformjához kapcsolódóan az egészségre nevel ő, szemléletformáló és életmódprogramok jelentenek kitörési lehet őséget. Számos egészségfejlesztési tevékenység csak a célcsoportok közösségeinek bevonásával, és valamennyi érintett szakterület által közösen kialakított szintérprogramok kialakításával, az emberek közvetlen megszólításával és tájékoztatásával képes hatékonyan célt elérni

III.8.8 Az ellátórendszer hatékony m űködéséhez szükséges programok

A munkavállalóknak nyújtott konkrét foglalkoztatási, képzési és támogatási szolgáltatások kialakítása az egészségügyi ágazatban kiemelt jelent őséggel bír. Az ágazati humáner őforrás fejlesztésének ezen kívül meg kell felelnie a technológia fejl ődésével járó kihívásoknak, valamint a tudásintenzív ipar és szolgáltatások munkaer ő-szükségletének. Mindezeknek köszönhet ően felgyorsul az egészségügyi ellátórendszer átalakításához szükséges ismeretek és szemlélet megszerzése.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 178 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

III.8.9 A fogyasztók és ellátottak védelmének megerősítése a civil szolgáltatások és érdekvédelem, ill. a hatósági és jogvéd ő munka támogatásával

A fogyasztók szempontjából elengedhetetlen a nyilvánosság szerepének er ősítése, a tudatosság el őmozdítása, a kistérségi fogyasztóvédelmi oktatás bevezetése, valamint a civil szervezetek meger ősítése, hogy intenzív szerepet vállalhassanak a jogorvoslati és érdekképviseleti struktúrák kialakításában, a hatékony lakossági tájékoztatásban.

III.8.10 A társadalom biztonságérzetének fokozása közösségi b űnmegel őzési programokkal

A közösségi b űnmegel őzés hozzájárul a gazdaság fejl ődéséhez, a piac biztonságos működéséhez. A gyermek- és fiatalkori b űnözés megel őzése: a kisközösségi - családi, iskolai- szintéren csökkenteni kell a kallódó fiatalok csoportjait, kistérségi iskolai b űnmegel őzési programok, valamint az iskolából kimaradt csellengő fiatalok megel őzési programjai segítségével javítani kell a gyermekek szocializációs esélyeit, er ősíteni kell a generációk közötti szolidaritást, valamint b ővíteni kell a gyermek- és fiatalkorúakkal foglalkozó szakemberek ismereteit konfliktuskezelési, drogprevenciós, jogismereti képzések keretében.

1.3.4. Környezeti és energetikai fejlesztések

IV.1 Egészséges, tiszta települések

IV. 1.1 Hulladékgazdálkodás

Összhangban a hatályos jogszabályok el őírásaival és a lakosság egészségvédelme érdekében az országban mindenütt közel azonos színvonalú, hulladékgazdálkodási feltételeket kell létrehozni. A meglév ő illegális hulladéklerakók rekultivációja, monitoring rendszer kialakítása. A hulladék hasznosítása terén alternatív energia forrásként való újrahasznosításának kidolgozása. A prioritás f ő céljai: hulladékkeletkezés megel őzése, a keletkezett hulladék hasznosításának el ősegítése, a megyei szilárdhulladék-programban való részvétel elősegítése.

IV.1.2 Szennyvízkezelés

A prioritás célja szennyvízgy űjt ő és - kezel ő rendszerek, létesítmények - beleértve folyékony hulladékkezel ő m űtárgyakat is - építése, a meglév ő szennyvíztisztítók és szennyvízgy űjt ő rendszerek b ővítése illetve korszer űsítése, a szennyvíziszap- kezelés, hasznosítás fejlesztése.

IV.1.3 Települési környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztés

A prioritás f ő céljai: zaj- és leveg őszennyezés csökkentése a kistérségben (települési/ kistérségi zajvédelmi rendszerek, zajvéd ő erd ősávok kialakítása; leveg őszennyezés-védelmi rendszerek fejlesztése, porvéd ő erd ősávok kialakítása), kistérségi közmunkaprogramok szervezése a hátrányos helyzetű (tartósan munkanélküliek, cigányok stb.) lakosság számára.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 179 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

IV.1.4 Vízbázis-védelem és ivóvízmin őség – javítás

Biztosítani kell a lakosság megfelel ő, az el őírásokat kielégít ő, egészséges ivóvízzel történ ő ellátását, vízmin őség javító programok végrehajtásával. Ivóvízhálózatok cseréje, b ővítése, új kutak építése, a meglév ők javítása.

IV.1.5 Településfejlesztés

A prioritás f ő célja:

- a kistérség településeinek revitalizációja, leromlott vagy leszakadó városrészek integrált megújítása; - barnamez ős területek közcélú újrahasznosítása; - funkcióváltásuk infrastrukturális fejlesztése; - integrált kistérségi településfejlesztési stratégiák elkészítése; - a kistérségi települések tárgyi, építészeti, m űemléki és régészeti értékeinek feltárása, értékmeg őrz ő felújítása, fejlesztése, (új) funkcióval történ ő felruházása; - az épületek felújítása a gazdasági, szociális, közösségi tevékenységek kiszolgálására; - a településrészek infrastrukturális hálózatainak korszerűsítése (pl.: vonalas infrastruktúra korszer űsítése, belterületi utak pormentesítése, burkolattal ellátása, komplex utcafejlesztés, forgalomcsillapítás, belterületi csapadékvíz-elvezetés stb.); - közlekedési fejlesztések (városi elkerül ők, gyalogos zónák, forgalomcsillapított közlekedési övezetek, parkolók stb.); - védelmi infrastruktúra térségi alapú fejlesztése (pl. polgár őrség fejlesztése, biztonságtechnikai rendszerek, térfigyel ő rendszerek kialakítása a közterületeken, helyi b űnmegel őzési stratégiák és cselekvési tervek elkészítése) - a város és településközpontok fejlesztése, azok kialakítása; - a településeken a lakófelületek kialakítása és komplex infrastruktúrával való ellátása - a településeken belül a minél-nagyobb zöldterületek kialakítása, azon belül közösségi terek, parkok létesítése (pl: emlékm űvek állítása); - a temet ők, ravatalozók, emlékparkok, kegyeleti helyek építése és feltételeinek javítása, infrastrukturális feltételeinek megteremtése, javítása (temet ők belterületi útjainak építése, javítása; kerítések építése, javítása; bels ő parkosítása; közm űvesítése) - parkolók létesítése, felújítása; - a falumegújítás és vidéki örökség meg őrzése; - falvak megújítása, kulturális és rekreációs lehet őségek b ővítése; - integrált kistelepülési szolgáltató terek kialakítása.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 180 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

IV.2 Vizeink jó kezelése

IV.2.1 Jó árvízvédelmi gyakorlat kialakítása

Célja, az árvízi kockázatok csökkentése, a kistérségi árvízvédelmi rendszerek fejlesztése. A kockázatcsökkentés esetünkben egy adott súlyosságú árvízi esemény valószín űségének csökkentését, ezáltal az ezekhez tartozó, az emberi egészségben, a környezetben és a gazdasági tevékenységben okozott károk valószín űségének csökkentését jelenti.

IV.2.2 Vizeink mennyiségi és min őségi védelme, a vizek további szennyezésének megakadályozása

Az ivóvízbázis védelem célja az emberi tevékenységb ől származó szennyezések megel őzése, a természetes (jó) vízmin őség meg őrzése az ivóvíztermelés céljára kiépített vízm űvek környezetében, vagy a jöv őben emberi fogyasztásra szánt vízbázisok területén, ivóvízbázis védelmi m űveletek végrehajtásával, a kistérségi hulladékok káros hatása elleni védelem er ősítésével, a kistérségi hulladékok által kifejtett káros hatások csökkentésével.

IV.3 Természeti értékeink jó kezelése

IV.3.1 Közösségi jelent őség ű és védett természeti értékek valamint területek meg őrzése, helyreállítása, fejlesztése

A védett állat és növényfajok, életközösségek, él őhelyek és élettelen természeti értékek védelme érdekében szükséges a kistérségben az élőhelyek meg őrzése, helyreállítása és fejlesztése.

IV.3.2 Vonalas létesítmények természet és tájromboló (károsító) hatásának mérséklését szolgáló beruházások

A kistérségi mesterséges hálózatok közutak, vasút, vízelvezet ő csatornák, elektromos vezetékek súlyos természetvédelmi problémát jelentenek, sok esetben akadályozzák az állatfajok szabad vándorlását, mozgását, állományaik fennmaradását. A prioritás f ő céljai: az elektromos vezetékek természetbarát kialakítása, átalakítása, biztonságosabbá tétele (madárvédelmi, tájvédelmi stb. célból), a közlekedési infrastruktúra (út, vasút) természetbarát átalakítása, vízelvezet ő csatornarendszer (és kapcsolódó m űtárgyak) természetbarát átalakítása

IV.3.3 Az erdei iskola hálózat fejlesztése

Az oktatás és a szemléletformálás a természetvédelem fontos stratégiai kérdése, amely az erdei iskolák intézményrendszerén keresztül jelent ős szerepet játszik az ágazati politikában.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 181 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

IV.4 A megújuló energiahordozó – felhasználás növelése

Kiemelt szerepet kell, hogy kapjon az energiahordozó forrásszerkezet befolyásolása: a hagyományos energiaforrásoktól a megújuló energiaforrások felé történ ő elmozdulás el ősegítése. Ezzel egyidej űleg fontos feladat az energiatakarékosságot és a hatékony energiafelhasználást szolgáló kistérségi eszközrendszer kialakítása a termelési és a fogyasztói szférában egyaránt. Hulladék felhasználás szempontjából fontos terület a nagy tömegben keletkez ő használt süt őolaj, illetve állati zsiradék energetikai és/ vagy biomotor hajtóanyag alapanyagként történ ő hasznosítása. A növényi eredet ű és hulladék alapú, valamint az állattartó telepeken keletkez ő trágyából és a szennyvíztisztító telepeken képz ődő szennyvíz iszapból el őállított biogáz hasznosítása hulladék kezelés és energiatermelés szempontjából is el őnyös, h ő és villamos energia termelésre is felhasználható. A hazai geotermikus potenciál kihasználására épül ő, h őenergia ellátásra létesítend ő üzemek támogatása is indokolt. A megtermelt h őenergia a kistérségi lakossági, intézményi, termel ői igények kielégítésére fordítható. A geotermikus energia felhasználásának támogatásánál kiemelten kell kezelni azokat a technológiákat, amelyek a felszínalatti vizek helyben tartását, illetve visszasajtolását biztosítják, így használt vizek nem kerülnek felszíni befogadókba, és nem károsítják a felszíni befogadók vízmin őségét magas só és h őtartalmuk révén. A legkorszer űbb f űtési és h űtési célú hőszivattyús rendszerek csökkentik a fosszilis energiahordozó felhasználást a megtérülési ráta javulása mellett, és lakóingatlanok, ipari és mez őgazdasági felhasználók számára használhatóak. Napenergiát hasznosító rendszerek telepítésével részben vagy egészben biztosítható a fogyasztók saját energiafelhasználása. A napelemek a villamosenergia, a napkollektoros rendszerek m űködtetése pedig a melegvíz és fűtési h őenergia el őállítására fordított fosszilis tüzel őanyagok felhasználásának csökkentését segítik el ő. A szélenergiával történ ő villamosenergia termelés. Az alternatív energia hasznosítás módja és alkalmas területek feltérképezése már a kistérségben megtörtént. Több település is rendelkezik ilyen irányú tervekkel, melyek a rendezési tervbe is beépítésre kerültek. Nem elhanyagolható az alternatív energia források hasznosítására történ ő befektet ő keresés, ösztönzés. A közvilágítás energiatakarékos, megújuló energiaforrásokra alapozva alakítható át.

IV.5 Hatékony energiafelhasználás

IV.5.1 Önkormányzati és nem önkormányzati tulajdonú középületek energiafelhasználásának a korszer űsítése

El kell érni a különböz ő önkormányzati intézmények, épületek energiafelhasználásának, valamint az önkormányzatok költségvetését terhel ő közvilágítási energiafelhasználás csökkentését.

IV.5.2 Vállalkozói területeken megvalósítandó energetikai korszer űsítések (ipar, energiaipar, szolgáltatások)

Fontos cél a kistérségi vállalkozói réteg energiafelhasználásának f ő megtakarítási technológiái: ipari termelés energiatechnológiai korszer űsítése, meleg és hideg technológiák h őszigetelésének javítása, vállalkozói épületek f űtésének és melegvízellátásának, valamint világításának a korszer űsítése.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 182 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

IV.6. Vízgazdálkodás, belvízvédelem

Kiemelten fontos célkit űzés a települések belvízrendezési gondjainak a megoldása, mind külterületen, mind pedig belterületen egyaránt.

1.3.5. Turisztika potenciál javítása

V.1 A kistérség turisztikai fejlesztése

A turizmus a kistérség fejlesztése szempontjából stratégiai fontosságú ágazatnak min ősül. A kistérség kiemelked ő turisztikai adottságaira alapozott, összehangolt fejlesztések gazdaság- élénkít ő hatása, más ágazatokba tovagy űrűző kedvez ő hatása eredményeként a kistérség hátrányos helyzet ű területeinek felzárkózása, versenyképességének növelése is lehet ővé válik. A Kistérség természeti, turisztikai adottságai az egészségturizmus (gyógy- és termálturizmus, wellness), ökoturizmus és az aktív turizmus (kiemelten a vízi-, horgász- és lovas –turizmus), az örökség- és rendezvényturizmus, valamint a falusi turizmus kiemelt fejlesztéséhez kínálnak kedvez ő alapot.

V. 2. Versenyképes turisztikai termék-és attrakciófejlesztés

A Közép-Szabolcsi kistérség turisztikai vonzer őkben gazdag, de ezek jelent ős része csak helyi és regionális vonzáskörrel rendelkezik, és kevés a komplex turisztikai termék. Jelenleg is számos látogatót vonzanak a kiemelked ő vonzer ővel rendelkez ő települések ugyanakkor a kistérség egyéb településein lév ő turisztikai vonzer ő kihasználtsága egyenetlen, számos helyen a lehet őségekhez képest rendkívül alacsony. Fontos feladat kistérségi szinten az egészségturizmus feltételrendszerének fejlesztése, valamint komplex turisztikai, egészségmeg őrz ő és fenntartó termékek kialakítása, gyógy- és wellness turizmus megteremtése, természeti és környezeti értékekre alapozott turizmusfejlesztés, kulturális és örökségturizmus fejlesztése, konferencia-, üzleti- és rendezvényturizmus feltételének javítása stb.

V.3. A turizmus fogadási feltételeinek javítása

A prioritás kiemelt célja a kereskedelmi szállásfér őhelyek mennyiségi és min őségi b ővítése, a szálláshelyek szolgáltatásainak b ővítése, m űködésük hatékonyságának javítása. A térségben egyik legjelent ősebb probléma a szálláshelyek hiánya és a tartózkodási id ő rövidsége. A kistérség versenyképes turizmusának fejlesztése érdekében szükséges a meglév ő turisztikai termékek komplex fejlesztése ill. újak kialakítása, amelynek alapvet ő feltétele a turisztikai infrastruktúra, a meglév ő fogadási feltételek javítása, a vonzer őkhöz kapcsolódó turisztikai fogadókészség, szálláshelyek korszer űsítése, szolgáltatásainak bővítése, új, kiemelt célcsoportokhoz kapcsolódó szálláshelyek kialakítása. A turisztikai attrakció fejlesztése szükségessé teszi a térségben a szálláshelyek és az ott nyújtott szolgáltatások fejl ődését, illetve fejlesztését. Kiemelked ően fontos a turisztikához kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése.

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 183 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

V.4. Turisztikai szervezeti és m űködési feltételek javítása

A intézkedés célja a turizmus intézményrendszerének összehangolt fejlesztése, a kistérség turisztikai szerepl ői együttm űködésének kialakítása, valamint a turisztikai kereslethez igazodó, megfelel ő szakképzettséggel rendelkez ő turisztikai szakemberek számának növelése a kistérségben. A turizmus fejlesztése elképzelhetetlen az érintett területen foglalkoztatott humáner őforrás fejlesztése nélkül, ezért az intézkedés keretében a hiányzó turisztikai ismeretek iskolarendszer ű valamint iskolarendszeren kívüli képzési formában történ ő oktatása is célt.

V.5. Falumegújítás

A falumegújítás és a vidéki örökség meg őrzése kiemelt fontossággal bír, és er ős kapcsolatban van a tradíciók meg őrzésével. A falvak megújítása a kulturális és rekreációs lehet őségek b ővítése a vidéki közösségek revitalizációjának eszköze és vonzó környezetet teremt, amely javítja a vidéki életmin őséget.

V.6 A kulturális és épített örökség meg őrzése

A vidéki térségek jelent ős része gazdag kulturális értékekben, hagyományokban, és igen sokszín ű kulturális és épített örökséggel rendelkezik. A kulturális örökség mint helyi er őforrás, a táji és térségi egyediség hordozója, ezért fontos szerepet játszik a kistérség fejlesztési irányainak meghatározásában. A különleges, egyedi adottságokra épül ő helyi kezdeményezések nemcsak a térségi köt ődés er ősödéséhez és az értékvédelemhez, de a turisztikai potenciál növeléséhez is hozzájárulnak.

1.3.6. Közszolgáltatások fejlesztése

VI.1. E-közigazgatás kiépítése

Az e-közigazgatás kistérségi szint ű kiépítésének segítségével a kistérségben él ők gyorsabban, kényelmesebben intézhetnék hivatali ügyeiket (formanyomtatványokat tölthetnének le, elektronikusan nyújthatnák be igénylőlapjaikat), a rendszer segítségével nyomon követhetnék hol tartanak az ügyintézésben. A polgármesteri hivatal dolgozói szintén a rendszer segítségével többet foglalkozhatnának egy-egy üggyel, illetve letisztultabb lenne az ügyintézés. Lehet ővé válna a helyi adók online bevallása, valamint az ügyintézéshez szükséges dokumentumok letöltése, valamint a vállalkozók minden ügytípust elektronikus úton intézhetnek, és az elkészült határozatokat elektronikusan aláírt dokumentum formájában is kézhez vehetnék. Az e-közigazgatás kiépítéséhez szükséges a tárgyi feltételek b ővítése, beleértve a számítástechnikai hálózat fejlesztését is.

VI. 2 Igazgatási társulás b ővítése, végrehajtó szolgálat létrehozásának el ősegítése

Igazgatási társulás további b ővítése, a kormányzat elképzeléseihez igazodó végrehajtó szolgálat kistérségi szinten történ ő kialakítása

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 184 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

VII. MELLÉKLETEK

1.1. Ábrajegyzék

1. ábra: Magyarország kistérségei a 2007. évi CVII. törvény alapján...... 22 2. ábra: Az Ibrány-Nagyhalászi kistérség települései ...... 23 3. ábra: A roma lakosság becsült százalékos aránya a kistérségben, 2004 ...... 27 4. ábra: Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete, és az egy f őre jutó személyi jövedelemadó- alapot képez ő jövedelem nagysága (Ft.), 2007 ...... 30 5. ábra: Az egy f őre jutó SZJA alapot képez ő jövedelem megoszlása kistérségi szinten, 2007 ...... 31 6. ábra: Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma 1000 lakosra ...... 32 7. ábra: Óvodai kihasználtság, 2004-2006...... 38 8. ábra: Az általános iskolák gyermeklétszáma, 2004-2006 ...... 40 9. ábra: A foglalkoztatottak megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint (%), 2001...... 41 10. ábra: A term őterület m űvelési ágak szerinti megoszlása (%) ...... 43 11. ábra: A szántóként m űvelt földek aránya és a szántók átlagos aranykorona értéke a kistérség településein, 2000 ...... 44 12. ábra: Az állatállomány nagysága (db) a kistérségi településeken, 2000 ...... 45 13. ábra: Az ipar, épít őipari társas vállalkozások megoszlása tevékenységcsoportok szerint...... 48 14. ábra: Az Ibrány-Nagyhalászi kistérség fejlesztési célrendszere ...... 164

1.2. Táblázatok jegyzéke

1. táblázat: A települések száma népességnagyság szerint, 2007 ...... 24 2. táblázat: A népesség korösszetétele, 2007...... 25 3. táblázat: Népmozgalom, 2007...... 26 4. táblázat: A foglalkoztatottsági és az aktivitási ráta a megye kistérségeiben, 2008 ...... 28 5. táblázat: A teljes népesség megoszlása gazdasági aktivitás és nemek szerint Szabolcs-Szatmár- Bereg megye kistérségeiben...... 28 6. táblázat: A népesség aktivitása, 2004-2008...... 29 7. táblázat: Jövedelmi viszonyok, 2007...... 32 8. táblázat: 7 éves és id ősebb népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, 2001 ... 35 9. táblázat: A népesség legmagasabb iskolai végzettsége a megfelel ő korúak százalékában, 2001.. 36 10. táblázat: A mez őgazdaságban m űköd ő társas vállalkozások száma TEÁOR kategóriák szerint .. 45 11. táblázat: Az ipar, épít őipari társas vállalkozások száma tevékenységcsoportok szerint ...... 47 12. táblázat: Az idegenforgalom f őbb jellemz ői 2007. évben...... 54 13. táblázat: M űköd ő vállalkozások százalékos megoszlása jogi forma szerint, 2007...... 56 14. táblázat: Az Ibrány- Nagyhalászi kistérség vállalkozási szerkezete, 2007...... 56 15. táblázat: Az Ibrány-Nagyhalászi kistérség legjelent ősebb vállalkozásai, 2009 ...... 57 16. táblázat: A kistérség településeinek küls ő elérhet ősége átlagosan (2007.) ...... 58

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 185 AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat

17. táblázat: Lakásállomány, ivóvízellátás (2001, 2007)...... 60 18. táblázat: Csatornázottság és gázellátás (2001, 2007) ...... 60 19. táblázat: Balsa település lakónépességének alakulása (1970-2007) ...... 66 20. táblázat: Beszterec település lakónépességének alakulása (1970-2007) ...... 70 21. táblázat: Buj község lakónépességének alakulása (1970-2007) ...... 75 22. táblázat: Demecser lakónépességének alakulása (1970-2007) ...... 80 23. táblázat: Gávavencsell ő lakónépességének alakulása (1970-2007) ...... 88 24. táblázat: Gégény lakónépességének alakulása (1970-2007) ...... 93 25. táblázat: Ibrány lakónépességének alakulása (1970-2007)...... 101 26. táblázat: Kemecse lakónépességének alakulása (1970-2007)...... 108 27. táblázat: Kék lakónépességének alakulása (1970-2007)...... 114 28. táblázat: Nagyhalász lakónépességének alakulása (1970-2007)...... 119 29. táblázat: Nyírbogdány lakónépességének alakulása (1970-2007) ...... 125 30. táblázat: Paszab lakónépességének alakulása (1970-2007)...... 129 31. táblázat: Székely lakónépességének alakulása (1970-2007) ...... 135 32. táblázat: Tiszabercel lakónépességének alakulása (1970-2007) ...... 140 33. táblázat: Tiszarád lakónépességének alakulása (1970-2007)...... 145 34. táblázat: Tiszatelek lakónépességének alakulása (1970-2007) ...... 150 35. táblázat: Vasmegyer lakónépességének alakulása (1970-2007) ...... 154

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009 186