INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

KEMECSE

Készítette: Tatár + Tatár Kft. TMB Hungary Kft. 2010.

1 ALÁÍRÓLAP

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

KEMECSE

……………………… Aláíró: Lip ők Sándor polgármester

Kemecse, 2010. április 29.

2

1. Vezet ői összefoglaló ...... 6

2. A város szerepe a településhálózatban...... 11 2.1. Kemecse város elhelyezkedése és kapcsolatai...... 11 2.2. A város megyei szint ű helyzetelemzése...... 12 2.2.1. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településeinek száma ...... 12 2.2.2. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településeinek jogállása, statisztikai besorolása ...... 12 2.2.3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településeinek helyzete a megye településhálózatában...... 13 2.3. Kistérségi szint ű helyzetelemzés...... 14 2.3.1. A kistérségi településhálózat...... 15 2.3.2. A kistérség statisztikai mutatói...... 15 2.3.3. Kistérségi funkciómegosztás, mikroközpontok...... 17 2.4. Kapcsolódás az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz...... 18 2.5. Kemecse város vonzáskörzetének bemutatása ...... 19 2.6. Kemecse város funkciói és a városhierarchiában betöltött szerepe...... 21

3. Városi szint ű helyzetértékelés...... 25 3.1. Városszerkezet...... 25 3.1.1. A város szerkezetét meghatározó morfológiai tényez ők...... 25 3.1.2. A város szerkezetét meghatározó történeti tényez ők (pl. korai iparterületek, parcellázások, lakótelep építkezések) ...... 27 3.1.3. A város szerkezetét meghatározó f őbb közlekedési tényez ők, nagy rendszerek...... 27 3.1.4. A város szerkezetét meghatározó egyéb tényez ők ...... 27 3.1.5. Főbb szerkezeti problémák és következményeik...... 28 3.2. Gazdaság ...... 29 3.2.1. Ágazati szerkezet ...... 30 3.2.2. Vállalkozások megoszlása méret szerint, általános működési feltételei...... 34 3.2.3. Gazdasági aktivitás legfontosabb térbeli különbségei...... 35 3.2.4. Kutatás-fejlesztés helyzete ...... 35 3.2.5. Turizmus (attrakciók, szolgáltatások) ...... 36 3.2.6. A helyi gazdaságfejlesztés egyéb eszközei ...... 37 3.2.7. Információs társadalom...... 38 3.2.8. Kultúra szerepe...... 39 3.3. Társadalom ...... 40 3.4. Települési környezet...... 41 3.4.1. A természeti környezet állapota, és veszélytényez ők...... 41 3.4.2. Az épített környezet ...... 42 3.4.3. Lakóterület, lakólétesítmények, lakásállomány...... 43 3.4.4. Települési környezeti infrastruktúra...... 44 3.4.5. Közlekedési infrastruktúra ...... 46 3.5. Közszolgáltatások ...... 47 3.5.1. Oktatás-nevelés ...... 48 3.5.2. Egészségügy...... 50 3.5.3. Közigazgatás ...... 51 3.5.4. Szociális ellátás ...... 53 3.5.5. Sport és szabadid ő, közm űvel ődés...... 53 3.6. Korábbi id őszak fejlesztései...... 54 3.7. Összegzés ...... 55

4. Városrészek elemzése ...... 57

3 4.1. A városrészek meghatározása a természeti és épített környezet és egyéb adottságok és funkciók alapján 57 4.2. A város szint ű helyzetértékelés megállapításaihoz kapcsolódó, az adott városrész szempontjából lényeges elemek...... 59 4.2.1. Északi városrész...... 59 4.2.2. Déli városrész...... 62

5. Antiszegregációs terv...... 65 5.1. Helyzetelemzés az alacsony státuszú népesség területi koncentrációjáról a város egészének tekintetében (IVS 4. pont)...... 66 5.1.1. Szegregátumok és veszélyeztetett területek lehatárolása ...... 66 5.1.2. A városi szegregátumok illet őleg szegregációval veszélyeztetett területek helyzetének elemzése69

6. Stratégia ...... 76 6.1. A város jöv őképe...... 76 6.1.1. A településfejlesztés általános célkit űzései ...... 76 6.1.2. A regionális célkit űzések alapján megfogalmazott kemecsei fejlesztési vízió...... 76 6.1.3. Kemecse város hosszútávú specifikus célkit űzései...... 79 6.1.4. A város hosszútávú jöv őképe...... 81 6.2. Fejlesztési célok a városra és a városrészekre...... 83 6.2.1. Kemecse város fejlesztési célhierarchiája ...... 83 6.2.2. A fejlesztési célok és hierarchiájuk indokoltsága...... 85 6.3. A célhierarchiának megfeleltetett intézkedések, projektek...... 88 6.3.1. Beavatkozások és projektek ...... 88 6.3.2. A beavatkozások és hatásaik összegzése rövid- és középtávon ...... 100 6.4. Beavatkozások – az akcióterületek kijelölése...... 103 6.4.1. Északi városrész -– 1. sz. akcióterület...... 103 6.4.2. Déli városrész – 2. sz. akcióterület...... 109 6.4.3. Az akcióterületek fejlesztési lehet őségeinek összegzése...... 113 6.5. Az intézkedések forrásának meghatározása...... 114 6.6. A fejlesztések innovatív finanszírozási megoldása – A Grameen-modell...... 118 6.7. Fenntartható fejl ődés...... 118 6.8. Anti-szegregációs program...... 120 6.8.1. Szegregátumok jöv őképe ...... 122 6.8.2. A szegregátumokban megvalósítandó programok eszközrendszere ...... 123 6.9. Stratégia küls ő és bels ő összefüggései ...... 120 6.9.1. A stratégia f őbb küls ő összefüggései ...... 132 6.9.2. A stratégia f őbb bels ő összefüggései...... 135 6.10. A stratégia megvalósításának f őbb kockázatai ...... 136

7. A megvalósítás eszközei...... 139 7.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jelleg ű önkormányzati tevékenységek ...... 139 7.1.1. Szabályozás...... 139 7.1.2. Tervalku ...... 139 7.1.3. Városmarketing...... 139 7.1.4. A magánt őke mobilizációjának ösztönzése...... 140 7.2. Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások ...... 140 7.3. Településközi koordináció mechanizmusai ...... 143 7.4. Ingatlangazdálkodási koncepció elkészítése ...... 144 7.5. Kemecse Város Önkormányzata vagyongazdálkodásának rendeleti háttere...... 144 7.6. Az új helyi vagyongazdálkodási koncepció ...... 145

4 7.7. Vagyonelemek m űködtetésének lehetséges forrásai...... 146 7.8. A vagyongazdálkodás szervezeti keretei ...... 146

8. Partnerség ...... 148 8.1. A fejlesztési irányokkal kapcsolatos helyzet és célok egyeztetése az ágazati vagy tematikus célokban érintett partnerekkel ...... 148 8.1.1. A különböz ő szakpolitikai területek együttm űködése...... 148 8.1.2. A magánszféra és a közszféra együttm űködése ...... 148 8.2. A stratégia megvalósításában résztvev ő társadalmi csoportok azonosítása, részvétele a partnerségben...... 149 8.3. A tervezett fejlesztésekkel kapcsolatos társadalmi egyeztetés és fórum ...... 150 8.4. Partnerségi elv betartása, nyilvánosság tájékoztatása ...... 151 8.5. Partnerségi portál...... 152

9. Az IVS eredményeinek nyomon követése („monitoring”) és az IVS rendszeres felülvizsgálata, aktualizálása ...... 153 9.1. Monitoring ...... 153 9.2. Az IVS felülvizsgálata...... 156

5 1. Vezet ői összefoglaló

A Kemecse város IVS és Akcióterületi Terv elkészítése során folytatott: • képvisel ő testületi programismertet ő, nyílt vita • a gazdasági és közszerepl őkkel, tervez őkkel, üzemeltet őkkel folytatott konzultációk, • a lakossági fórum és a 91 darab kérd őív kiértékelése alapján az alábbi megállapításokat kell a város fejlesztési koncepciójának kialakításakor figyelembe venni: 1. Nincs a városnak egyedi arculati eleme , ezt tehát a koncepcióban meghatározott bázisról fel kell építeni 2. Minden konzultáció és válasz kiemelt problémaként jelölte meg, de a statisztikai adatok is egyértelm űen ezt mutatják, hogy a város és környéke meglév ő és bizonyos funkciókban lehetséges vonzáskörzete számára a legnagyobb gondot a foglalkoztatás (ezen belül az alacsony képzettség űek munkához juttatása, illetve bevezetése a foglalkoztatási körbe, munkaer őpiacra) – munkahelyteremtés jelenti. 3. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkez ő, tartósan leszakadt rétegek (melynek nagy része cigány lakosság), közbiztonsághoz, lakókörnyezethez, oktatáshoz kapcsolódó problémáinak kezelése 1. A fiatalokkal, a szabadid ővel és egyéb az életmin őséghez kapcsolódó, ellátási feladatokkal kapcsolatos fejlesztések, szolgáltatások hiánya, melyek részben a leszakadt rétegek, részben a fiatalok elvándorlása, új betelepül ők fogadása feladatok megoldásában is aktuális.

A város fejl ődésében illetve meglév ő kapcsolatainak, funkcióinak megtartásában a legfontosabb : • a Nyíregyházához való kapcsolat – a közelség és a Nyíregyházán meglév ő szolgáltatások tudatos hasznosításával történ ő értékesülési folyamatok (ipartelepítés, lakópark) szervezése. Ez a kérdés azért is alapvet ő, mert a versenytárs településekkel, a kistérségen belüli funkció megosztással, együttm űködéssel kapcsolatban rövidtávon eredmény nem várható. • a közúton történ ő elérhet őség javítása, • a közlekedési feladatcsoporton belül a vasút által fizikailag is kettévágott két városrész közúti, valamint gyalogos és kerékpáros felül-, illetve aluljáróval történ ő összekötése, a déli városrészbe tervezett ipartelepítés helyszínei, az északi városrész szolgáltatásainak általános és minden irányból történ ő elérhet őségének biztosítása. • a fejlesztési területek feltárása, infrastruktúrával ellátása feladat.

A vizsgálat kiterjedt a környez ő települések céljainak, a források megszerzésére tett er őfeszítéseinek, a funkciók területén a versenytársak elemzésére is, melynek eredményét a prioritások és az intézkedések meghatározásánál felhasználtuk.

6 Ezek alapján Kemecse város a hosszútávú célkit űzéseit az alábbiakban határozta meg:

Kemecse hosszútávon az élelem, védelem, kényelem településévé válik, térségi szerepkörét kiteljesíti, ahol az innovatív iparágakból kiinduló gazdasági növekedés a fiatalok elvándorlását megszünteti és a települést intenzív növekedési pályára állítja.

A célkit űzés értelmezése:

Élelem : A világ hosszútávú stratégiai ellátási feladatai közül a város az élelmiszer alapanyag termelés és speciális feldolgozás irányába, valamint az energia ellátásban a megújuló energiákra fókuszál. A termeltetésben a tartós munkajövedelem nélküli, képzetlen, nagyrészt cigány lakosság foglalkoztatása fokozottan tervezett.

Védelem, értékek meg őrzése: A város történelmi szerkezetének, szövetének, a kertvárosi jelleg fenntartása a jellemz ő épületek meg őrzése, 1848 bázisán az identitás javítása. Természeti értékek védelme, tájrehabilitáció a városközpontban.

Kényelem, életmin őség : Az innovatív iparágakban történ ő helyi foglalkoztatás er ősítése cél megvalósításával párhuzamosan az életmin őség javítása. A város ellátási funkcióinak, szolgáltatásainak bővítésével, a térségi szerepkör er ősítésével, lakóparkok, szabadid ős, rekreáció lehet őségek létrehozásával a lakókörnyezet kényelmének jelent ős növelése. E célok megvalósításával elérend ő, hogy a város népességében a 18-35 év közötti korosztályok aránya az országos átlag fölé n őjön, és a vándorlási egyenleg pozitívvá váljon. A vasút által kettévágott két városrész összeköttetésének fejlesztésével a szolgáltatások elérhet őségének javítása.

A fejlesztési program a fenti célok elérésére az alábbi intézkedéseket tartalmazza:

I. Gazdaság és foglalkoztatás

Az alacsonyan képzett munkaer ő munkába állításához gazdaságfejlesztési program és ennek feltétel biztosítása valósul meg több lépcs őben célzott, a munkaer ő min őségéhez és a település, környezete adottságaihoz megfeleltetett iparágakban, ezek: - Zöldség-, gyümölcstermelés az alacsonyan képzett munkaer ő számára és ennek magas hozzáadott érték ű feldolgozása. - Csomagolás, csomagolóipar els ősorban fa és papír alapon, nehezen gépesíthet ő természetes anyagú a zöldség-gyümölcs feldolgozáshoz kapcsolódó területeken, díszcsomagolások, vékony falemezes háncs, textil stb. anyagokkal. - A program végrehajtása során szervezési intézkedéseket kell foganatosítani, melyek részben betanításhoz, részben a munkába állításhoz, finanszírozáshoz kapcsolódnak.

II. Fizikai és infrastrukturális feltételek biztosítása

1. A foglalkoztatás feltételrendszerében a GEV-telep és a déli városrész észak-keleti részén tervezett ipari területen egy inkubátorház és foglalkoztató központ létesítése (PD14). Az inkubátorházban három méretrendben kialakított, különböz ő padló teherbírásra és

7 energiaigényre tervezett épület, csarnok valósul meg, melybe a betelepül ő vállalkozások az els ő öt évben degresszív módon csökken ő bérleti díj támogatásban részesülnek. Ez a program két-három piaccal rendelkez ő m űköd ő vállalkozás betelepülését is feltételezi, melyek a kiépítend ő infrastruktúra és egyéb feltétel létrehozás költségeinek teherviselésében a program realitását javítják.

2. A helyi vállalkozások feltételeinek javításában a szolgáltatások területén a város önkormányzata által üzemeltetett, szétszórtan elhelyezked ő és költségesen üzemeltethet ő intézmények profilazonosan összevont elhelyezésével felszabaduló ingatlanok hasznosítása valósul meg az északi városrészben.

3. A város integrált városfejlesztési stratégiája a fenti intézkedések infrastrukturális feltételrendszerének biztosítását, mint alapvet ő prioritást kezelik, ennek megfelel ően a feltáró utak, az ehhez kapcsolódó infrastruktúraépítés valósul meg. Az északi és déli városrészt elválasztó vasúton a közúti és gyalogos forgalom nem szintbeli megoldása (PD5).

4. Az új városközpont létrehozásával (PE1): • a közintézmények, civil üzemeltetés ű programok összevonása és a felszabaduló gazdaságosan összevontan üzemeltethet ő elhelyezése • a város egyedi arculatának fizikai feltétel oldalról történ ő biztosítása a jelenleg mocsaras, az Árpád és Móricz Zs. utcák közötti területen a Szent István úttól a Niczky kastélyig (ezen élettér programmal történ ő megelevenítése természetesen szintén feladat) egy zöld park és sétány tengely (PE4) valósul meg. Ez a projektcsomag és a hozzárendelt tartalomfejlesztés biztosítja Kemecse egyedi arculatának kiépítéséhez szükséges hátteret. A programfejlesztést támogatja és a tartalmi alapot adja a 48-as szabadságharc eszmeköre, Répássy Mihály honvédtábornok sírját is tartalmazó kegyeleti hely emlékhellyé fejlesztése.

III. Városszerkezet

Hosszútávon is versenyképes min őségi életteret és gazdaságfejlesztési környezetet biztosító, az egyedi arculat felépítését lehet ővé tev ő városszerkezet jön létre:

A Móricz Zsigmond és Szondi utcákkal egy észak-déli közlekedési folyosó (PE17) és az északi városrészben az iskola és a Niczky kastély között sétáló övezeti funkció (PE18) (kapcsolódik a zöld tengelyhez – PE4) valamint a vasút északi és részben déli oldalán kelet- nyugat irányú közlekedési tengely (PE19) létrehozása valósul meg.

Ezzel a városszerkezeti megoldással a vasút által okozott közlekedési - a nagysebesség ű pályakorszer űsítést követ ő rezgés és zaj problémák is - részben kezelhet ők.

Az egymásra mer őleges K-Ny, és É-D tengelyek a központi fekvés ű és méretében is imponáló zöld folyosóval, a város versenyképes fejl ődésének kereteit egyedi arculat kialakításának épített környezeti feltételét biztosítja. Az IVS a város fejl ődésének kitörési irányait, területi és gazdaságfejlesztési oldalon is kijelöli.

8 IV. Közlekedés

A közlekedési feladatcsoporton intézkedésein belül a vasút által fizikailag is kettévágott két városrész közúti, valamint gyalogos és kerékpáros felül-, illetve aluljáróval történ ő összekötése, a déli városrészbe tervezett ipartelepítés helyszínei, az északi városrész szolgáltatásainak általános és minden irányból történ ő elérhet őségének biztosítása valósul meg.

A város nyugati oldalán az észak-déli elkerül ő út vasúti keresztez ődésében és a Szent István utcán felüljáró építése valósul meg. Ezzel a város keleti és nyugati szélén felüljáró a középs ő észak-déli tengelyen pedig fénysorompóval védett vasút-közút keresztez ődés jön létre.

A két városrész gyalogos forgalmának kapcsolatát a déli városrész keleti oldalán a GEV telep érintésével a déli feltáró út építése történik meg. Ennek az útnak a vasútnál lév ő végpontjánál gyalogos aluljáró létesül, a peronokra és az állomás épület vasút utca kapcsolattal az északi városrészben. Ennek a déli városrész keleti feltáró útnak a vasúti aluljárónál lév ő végpontjában P+R parkoló épül. A parkoló és aluljáró kapcsolatát a Szondi u., Móricz Zsigmond u. jelentette észak-déli tengellyel, a vasút déli oldalán vezetett út fogja biztosítani. Ez az út természetesen a déli városrész keleti feltáró útjával is a parkoló mellett találkozik.

V. Humán feltételek biztosítása

Az oktatási infrastruktúra fejlesztése révén a képzetlen és alulképzett munkaképes lakosság esti tagozatos képzése valósul meg. A gazdaságfejlesztési programhoz kapcsolódóan szemléletalakító, vállalkozási, majd szakmai képzést kell indítani.

1. sz. ábra – F ő fejlesztések helyszínei

9 A fejlesztések innovatív finanszírozási megoldása – A Grameen-modell

A Grameen-modell egy olyan mikrohitelezési modell, mely a kilátástalan helyzetben lév ő szegénységen segít csekély összeg ű, fedezet nélküli hiteleket. A koldusok bankjaként számon tartott bangladesi Grameen bank (a Grameen szó magyarul vidéket jelent) idén több olyan vállalkozást és alapot is sikeresen m űködtetett, amelyek gerincét továbbra is az alacsony kamatokkal folyósított, a legtöbb esetben fedezetigazolást sem igényl ő mikrohitelezés adja, ügyfélköre pedig a legrászorultabb vidéki lakosság. A modell magyar adaptálása folyik, és remélhet őleg 2010-ben elindul kezdetben a Raffeisen bank bevonásával.

A m űködési modell szerint a mikrohitelezési tevékenységet egy több szerepl őből álló vállalati konstrukción keresztül nyújtja a non-profit vállalkozásként m űköd ő Kiútprogram Zrt. az ügyfeleinek. A hitelezési termékeket és szolgáltatásokat egy kereskedelmi bank nyújtja az ügyfeleknek és biztosítja a hitelezési tevékenységhez szükséges forrást részben állami refinanszírozással az Új Magyarország Mikrohitel Program keretéb ől.

A Kiútprogram a Mikrohitel Közvetít ő Közhasznú Nonprofit Zrt. küldetése, hogy pénzügyi szolgáltatások és információ nyújtásával, valamint közösségfejleszt ő szociális támogatással lehet ővé tegye a mélyszegénységben él ők, kiemelten a romák számára, hogy saját er őforrásaikat mozgósítva kiemeljék magukat tartósan rossz helyzetükb ől.

10 2. A város szerepe a településhálózatban

2.1. Kemecse város elhelyezkedése és kapcsolatai

Kemecse nagy múltra visszavezethet ő település, írásban már 1222-ben feljegyezték. Az ország észak-keleti részén, Nyíregyháza megyeszékhelyt ől 15 km távolságra, a záhonyi határátkel őtől pedig 65 km távolságra helyezkedik el.

Kemecse az Észak-alföldi Régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Középs ő részén helyezkedik el, a 4511-es számú Ibrány-Nagyhalász kistérségben. Nyíregyházától 15 km-re, Debrecent ől 73 km-re, Budapestt ől 260 km-re található. A Budapest-Nyíregyháza-Záhony villamosított vasúti f ővonal áthalad a városon, a 2x2 sávos M3 autópályára a várostól 21 km- re lehet felhajtani. A legközelebbi folyó a Tisza, amely 15 km-re folyik a várostól. A város határában folyik a Kállai-főfolyás, valamint a Sény ői- f őfolyás, mely a Lónyai f őcsatornába torkollik.

A határátkel ők közül a Szlovákia felé bánrévei 185 km-re, Tornyosnémeti 111 km-re, Ukrajna felé Záhony 60 km-re, Beregsurány 70 km-re, Tiszabecs 100 km-re, a magyar-román határon Szatmárnémeti 90 km-re, Gyula 200 km-re, a nagylaki 275 km található, míg a Szerbiába vezet ő röszkei 300 km-re. Horvátországba a kb. 490 km-re fekv ő letenyei, míg Ausztriába legközelebb, a kb. 430 km-re fekv ő hegyeshalmi határátkel őn lehet átjutni.

A legközelebbi m űköd ő nemzetközi járatokat fogadó repül őtér közúton a Budapest-Ferihegy (280km), a Debrecen Airport (70 km) és Kassa (135 km).

1. ábra - Kemecse és 40 km-es körzete

11 2.2. A város megyei szint ű helyzetelemzése

Kemecse város fejl ődését alapvet ően befolyásolja a jöv őben az, hogy sikerül-e a településhálózatban érdekközösséget kialakítania, területi/funkció-megosztási/ szolgáltatási, ellátási alapon partnereket szereznie elképzeléseihez, ill. az azok megvalósításához szükséges feltétel biztosításhoz. Ezért a környezetre, a versenytársak a forrásokért, a befektet őkért folytatott tevékenységre vonatkozóan az elemzéseket és vizsgálatokat az integrált városfejlesztési stratégiához általánosan szükségesnél nagyobb mélységben végeztük.

2.2.1. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településeinek száma

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Magyar Köztársaság Helységnévkönyve szerint 2008. január 1-én a települések száma 229.

Település- Települések jogállása földrajzi Népességkategóriák Települések száma kategóriák megyei jogú város (1) Nagyváros 100 ezer f őnél népesebb 1 Középváros – – 10-20 ezer lakosú kisváros 6

Városi jogállású telepü lések (25) 5-10 ezer lakosú kisváros 9 Kisváros 3-5 ezer lakosú kisváros 7

3 ezer f őnél kevesebb lakosú városok 2

Nagyfalvak 5 ezer-10 ezer lakosú nagyközség –

4 ezer f őnél népesebb nagykö zs ég 1 Nagykö zs ég (18) Középfalvak 2-4 ezer lakosú nagykö zs ég 13 1-2 ezer lakosú nagykö zs ég 4

Nagyfalvak 5000 f őné l népesebb községek –

Középfa lvak 1000-5000 lakosú községek 88 Község (18 6) Kisfalvak 1000-500 lakosú kö zs égek 61

Aprófalvak 500 f nél kevesebb lakosú kö zs égek 37 1. Táblázat: Települések száma, jogállása, nagysága, 2008. január 1. (Forrás: Magyarország helységnévkönyve, 2008)

2.2.2. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településeinek jogállása, statisztikai besorolása 2008 óta 3 település kapott városi rangot (Mándok, Nyírmada, Vaja), így a megyében jelenleg már 28 városi jogállású település található. A megyeszékhely Nyíregyháza megyei jogú város. A városok közül 15 a rendszerváltás után, azon belül 11 az ezredforduló után kapott városi rangot. Kb. minden 9. település város.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye városhálózata kiegyensúlyozatlan . A megyeszékhely Nyíregyháza, 100 ezer f őt meghaladó népességgel bír, a többi város kisváros, népességük nem éri el a 20 ezer f őt. A megyében középváros (30-100 ezer lakos) egyáltalán nincs. A

12 kisvárosok közül mindössze 6 város népessége haladja meg a 10 ezer főt, 9 város népessége az 5000 f őt, szintén 9 város népessége 5000 f őnél kevesebb. A városok több mint kétharmada méretéb ől következ ően csak töredékesen tudja a városi funkciókat biztosítani térsége számára. A 10 ezer főnél kisebb városok közül Ibrány és Nagyhalász gyakorlatilag összen őtt, a két település, a megfelel ő munkamegosztás eredményeképpen, hosszabb távon, funkcionális értelemben, a városi szolgáltatások tekintetében a 10 ezer f őt meghaladó városokhoz hasonló szerepet tölthet be.

A megye városainak fele (12 város) a megye nyugati részének négy kistérségben (Nyíregyházi, Nagykállói, Tiszavasvári, Ibrány-Nagyhalászi kistérségek) található, míg a további 13 városon 8 kistérség „osztozik”. Hasonlóan kiegyenlítetlen a városok népességének eloszlása: - a 298,6 ezer fő él városban - ebb ől 200,3 ezer f ő - a városi lakosság kétharmada - a 4 nyugati kistérség városaiban él.

2.2.3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településeinek helyzete a megye településhálózatában

A középvárosi hálózat hiánya és a megyeszékhely excentrikus elhelyezkedése felértékel ő hatással bír a Nyíregyházától keletre található 10 ezer f őnél népesebb városok szerepére: Nyírbátor, Mátészalka, Kisvárda térségi szerepköre túllépi kistérségeik határát. Tiszavasvári, Nagykálló és Újfehértó térségi szerepe a megyeszékhely és a nagyobb népesség ű hajdúvárosok közelsége miatt korlátozott. Újfehértó a gyümölcs ágazatbeli K+F központ szerepének köszönhet ően a mez őgazdaság egyik térségi (megyehatáron is túlnyúló) jelent őség ű települése. A Nagykálló-Nyíregyháza várospár valaha vezet ő pozíciójú, sokáig megyeszékhely szerepet is betölt ő tagja, Nagykálló térvesztése a vasúti f ővonal kiépülésével indult, mely elkerülte a várost. Az id őközben nagyvárossá vált Nyíregyháza mellett Nagykálló méretét meghazudtoló veretes közintézmény-hálózatával, hagyományos oktatási és kulturális szerepeivel, továbbá az autópálya kínálta új lehet őségekre építve próbálja újrapozícionálni magát.

2. ábra: A megye városhálózata (Forrás: SZSZB Településrendezési Terve 2009.)

13 Tiszavasvári korábbi munkaer ő-piaci térségi szerepe a rendszerváltás óta folyamatosan csökken, a Tiszavasvári kistérség több egymáshoz közeli jelentős munkaer ő - piaci mikroközpontú (Tiszavasvári-Tiszalök, Rakamaz- Tímár) kistérséggé vált (Tiszavasvári kistérségi hivatali-igazgatási szerepköreivel emelkedik ki a városok közül). Hasonlóan megosztott központú kistérségként funkcionálnak az Ibrány-Nagyhalászi és a Nagykállói kistérség, ám ezek munkaer ő-piaci szempontból alapvet ően Nyíregyháza er őterébe tartoznak. Munkaer ő-piaci szempontból többpólusú kistérségi jelleg er ősödik a Záhonyi kistérségben, melynek települései az üzleti-intézményi szolgáltatások vonatkozásában Kisvárda er őterébe tartoznak.

Méretét meghaladó térségi szereppel bír Záhony: országos jelent őség ű vasúti és közúti határátkel őhely, vasúti átrakópont és Csenger is , amely határmenti fekvésb ől adódó többletszerep mellett a környezetében hiányzó városi funkciókat legalább részlegesen pótolja. Míg azonban Csenger a rendszerváltás óta jelent ősen felértékel ődött, mint térségközpont, Záhony jelent ősen vesztett korábbi pozíciójából, térvesztését térsége kiemelt vállalkozási övezeti besorolása sem tudta eddig megállítani.

Sajátos funkciójuk, illetve a részben azok által generált mikroközponti szerepeik tették várossá Máriapócs (zarándokhely), Tiszalök (er őmű), Rakamaz (fontos tiszai átkel őhely Tokaj várospárjaként) településeket.

2.3. Kistérségi szint ű helyzetelemzés

Ibrány-Nagyhalász Kistérség területe (km 2) 521 Lakónépesség (f ő, 2006. dec. 31.) 45305 Területfejlesztési szempontból kedvezményezett térség (64/2004. Igen Kormányrendelet sz.) Hátrányos helyzet ű Nem Mérték szerint Leghátrányosabb helyzet ű Igen Komplex program Nem Települések száma 17 Város 4 Jogállás szerint Község 13 Területfejlesztési szempontból kedvezményezett települések száma (7/2003. 7 Kormányrendelet szerint) Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott település 7 Típus szerint Országos átlagot jelent ősen meghaladó 7 munkanélküliséggel sújtott település 2. Táblázat (Forrás: Váti Kft. TEIR)

Az Ibrány-Nagyhalász kistérség a 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet szerint leghátrányosabb helyzet ű kistérség besorolású.

14 2.3.1. A kistérségi településhálózat

Városok: Demecser, Ibrány, Kemecse, Nagyhalász Községek: Balsa, Beszterec, Buj, Gávavencsell ő, Gégény, Kék, Nyírbogdány, Paszab, Székely, Tiszabercel, Tiszarád, Tiszatelek, Vasmegyer

Az Ibrány központú Ibrány-Nagyhalászi kistérség 17 települése közül 4 rendelkezik városi joggal (Ibrány, Nagyhalász, Kemecse és Demecser). Az állandó népességre jellemz ő, hogy a városok lakosságszáma 4500 (Demecser) és ~7000 (Ibrány) között mozog, a községek között a legkisebb lélekszámú település pedig nem éri el az 1000 f őt (Tiszarád. 620 fő). Demecser városnak Ibránnyal és Nagyhalásszal, a kistérség központjával való közúti kapcsolata kifejezetten rossz, ami nehezíti a funkció és munkamegosztást. A kistérség településeinek (f őként a Tisza menti településeknek) szoros szuburbanizációs, ingázó és rekreációs célú kapcsolata van Nyíregyházával (Nagyhalász-Nyíregyháza 15 perc, Ibrány- Nyíregyháza 20 perc távolságra található közúton). Az agglomerálódást a s űrű észak-déli úthálózat és a kiépített közm űhálózat motiválja. A Nyíregyházától délre és keletre es őt településeken inkább a gazdaságfejlesztés a jellemz ő.

A kistérségben jellemz őek a szuburbanizációs folyamatok, melynek célpontjai Kótaj, Kemecse, Nagyhalász. Sajátos jelenség a nagyforgalmú utak melletti bokortanyák átalakulása kertvárossá, pl. Nagytanya, Homoktanya, Körmendi tanya, Libabokor, Kecskés-tanya. Kemecse zártkerti része is fokozatosan kertvárossá alakul át. A Sóstó és Nagyhalász közötti út mentén 2,5 km hosszú kertváros alakult ki (szennyvíz-elvezetésen kívül minden közm űvel rendelkezik). Szintén e folyamat következményeként a Nyírsz őlős és Szabadság- telep (Buj) között néhány éven belül az út menti ingatlanok várhatóan be fognak épülni.

2.3.2. A kistérség statisztikai mutatói

A kistérség statisztikai mutatói az utóbbi években az alábbiak szerint alakultak. A lakónépesség csökkenése a magyarországi és a regionális átlag alatt maradt az utóbbi 10 évben és a tendencia a 2008-as évben sem mutatott jelent ős változást 1% alatt maradt.

3. ábra

15 A kistérség vándorlási egyenlege is alul marad mind a megyei, mind a regionális értékeknek.

4. ábra

A munkanélküliségi ráta viszont az elmúlt években a megyei és régiós értékekhez képest kisebb, míg az országos értékekhez képest jelent ős növekedést mutat.

5. ábra

16

6. ábra: Elmaradott térségek és perifériák (Forrás: Váti Kft. TEIR)

Az Ibrány-Nagyhalászi kistérség az ország bels ő perifériái, rurális térségei közé tartozik. Négy (funkcióhiányos) kisvárosa ellenére vidékies (hiszen az országos átlagnál jóval alacsonyabb a néps űrűségük, illetve magasabb az agrárgazdaságban foglalkoztatottak aránya. Kemecse és környezete felzárkózásának feltétele, hogy a térség – harmóniában a környezettel – megtartsa er őforrásaikat, mindenekel őtt népességüket, azon belül is els ősorban a képzettebb rétegeket, illetve fejl ődéshez új er őforrásokat (pl. beruházások, lakó-üdülési funkciók) tudjanak mozgósítani.

2.3.3. Kistérségi funkciómegosztás, mikroközpontok

A kilenc település közül a három város, Demecser, Kemecse és Nagyhalász, valamint Nyírbogdány község bír bizonyos központi funkciókkal: ezek a közigazgatás, a közlekedés, az oktatás és a gazdasági szerepükben jelentkeznek. - Demecserben és Nagyhalászon a hivatalok közül található építésügy, gyámhivatal, és okmányiroda - Demecseri Oktatási Centrum színvonalas szakképzést nyújt több mint 300 diákjának, jelenleg informatikai szakképzés folyik, de a Centrum rugalmasan, az igények alapján képes átalakítani szakképzési palettáját - Kemecse ipari, közlekedési és egészségügyi szereppel bír, valamint Nyíregyházához való viszonylagos közelsége révén, mint lakóövezeti terület is fokozatosan felértékel ődik, amit az ingatlanárak emelkedése is alátámaszt. A szakképzés területén fontos még kiemelni a kéki Rétközi Szakiskola és Népf őiskolát, mely 140 tanulója számára nyújt varrómunkás és dísznövény- és zöldségtermeszt ő képzést. Az intézmény feln őttképzést is szervez, jelenleg ezüst- és aranykalászos gazdatanfolyam, növényvéd ő- és méregraktár kezel ői és parkgondozói képzést nyújt összesen 204 f ő számára. Az igényekhez igazodva az oktatott szakok rugalmasan változtathatók.

17 2.4. Kapcsolódás az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz

Kemecsét az Országos Településfejlesztési Koncepció (OTK) nem nevesíti, azonban fontos a város kapcsolódási lehet ősége a fejlesztési tengelyekhez és pólusokhoz: - a Budapest Záhony nemzetközi fejlesztési tengely mentén helyezkedik el - a Debrecen-Nyíregyháza regionális tengelyhez kapcsolódik, - és a Miskolc-Debrecen fejlesztési pólusok által lehatárolt területen fekszik - Nyíregyháza, mint fejlesztési alközpont mindössze 15 km-re található

7. ábra: Regionális fejlesztési pólusok (Forrás: Váti Kft. TEIR)

Az Ibrány-Nagyhalász kistérség a megyeszékhelyhez közel es ő, a gyorsforgalmi úttól (M3) mindössze 22 km-re, míg a 4. számú f őút mellett fekszik, ezért gyorsforgalmi szempontból nem tartozik a perifériák közé. Ugyanakkor mind társadalmi, mind gazdasági mutatók alapján elmaradott kistérségnek számít , ez utóbbi esetében a kistérségek legrosszabb helyzet ű harmadába sorolt az OTK szerint.

A kistérség az Országos jelent őség ű integrált fejlesztési térségek és tématerületek közül a Tisza mente térséghez kapcsolódik, az OTK szerint ezen terület alapvet ő integrált fejlesztési céljai a táji rendszer m űköd őképességének biztosítása és az ökológiai kritériumoknak megfelel ő fenntartható társadalmi, gazdasági fejl ődés feltételeinek megteremtése.

A kistérség jellemz ően rurális kistérség (<120 f ő/km2), ezen belül a magas cigány népességgel rendelkez ő térséghez tartozik.

Az Ibrány-Nagyhalászi kistérség esetén az OTK által a fentiekben leírt besorolása alapján az alábbi f ő fejlesztési célok határozhatók meg: • foglalkoztatás b ővítése, a kis- és középvállalkozások fejlesztése, új vállalkozások indítása • infrastrukturális feltételek biztosítása (ivóvíz, szennyvíz, villany, szilárd burkolatú út, gáz, stb.) • a város és vidéke kapcsolat er ősítése érdekében a térségi központok elérhet őségének javítása • a mez ő,- és erd őgazdasági, táj- és vízhasználati rendszerének integrált kiépítése, fejlesztése.

18 • az árvizek, belvizek és az aszályok hatásainak integrált módon történ ő, megel őzése • a védett természeti és kulturális örökségének meg őrzése és hasznosítása • az agrárgazdaság átalakítása, ártéri tájrehabilitáció • az elérhet őség és a perifériális helyzetben lév ő területeken a bels ő közlekedési kapcsolatok javítása • Tisza-menti partvonal ökoturisztikai (kerékpáros, lovas, vízisport- és termálturizmus) fejlesztése • a Tisza turisztikai, valamint személy- és teherhajózási lehet őségeinek megteremtése a kapcsolódó infrastruktúra hátterével együtt • az óvodai és általános iskolai ellátás min őségi és mennyiségi követelményekhez történ ő igazítása • az alapfokú oktatás ellátásában cigány pedagógusok, pedagógus-asszisztensek részvételének er ősítése • a magasan képzett egészségügyi, szociális szakemberek és pedagógusok térségben tartása. • a helyi közösségek önszervez ődésének támogatása. • a térségi társadalmi-gazdasági kapcsolatok er ősítése, a cigányság térbeli kirekeszt ődésének megakadályozása. • a cigány népesség foglalkoztatási helyzetének javítása érdekében integrált képzési, foglalkoztatási és szociális programok • jövedelemkiegészít ő, fenntartható tájhasználat ösztönzése • a cigány népesség visszavezetése a munkaer őpiacra, • a szociális- és lakáskörülmények javítása, teleprehabilitációk, és az ebben való foglalkoztatás támogatása.

2.5. Kemecse város vonzáskörzetének bemutatása

A város sz űkebb térség településhálózatában 7 települést és mutatóit két verzióban – közlekedési és infrastruktúra, közm ű, környezeti és további városi alapfunkciók pl. oktatás, foglalkoztatás szempontok szerint – vizsgáltuk. A mikrotérségi funkciók és vonzáskörzet szerint „A” esetben a körzet: Beszterec, Demecser Kék, Nyírbogdány, Tiszarád, Tiszatelek, Vasmegyer), tágabb térség értelemben pedig a B-körzet szerinti településeket vettük figyelembe (Berkesz, Gégény, Ibrány, Kótaj, Nagyhalász, Nyírtura, Sény ő, Székely). A másik verzióban Tiszatelek a b ővebb B-körzetbe, míg Székely a sz űkebb A-körzetbe került.

A lehetséges partnerek és vonzáskörzet elemzés szempontjából a város jöv őképére és IVS-ben szerepl ő koncepciójára vonatkozóan lényeges eltérés nem jelentkezett.

19 8. ábra: Kemecse vonzáskörzetei

A két körzet „kialakítását”, mint az a kés őbbiekben bemutatásra kerül, Kemecse gyakorlatban ténylegesen kialakult sz űkebb értelembe vett vonzáskörzete indokolja.

Az A-körzet állandó népességszámának megoszlása (Összesen: 19610 f ő) az alábbiak szerint alakul, ahol Kemecse és Demecser a lakosság közel 50 %-át képviseli:

9. ábra: Állandó népességszám megoszlása az A-körzetben (2008.év)

20 A B-körzet további közel 25 ezer f őnyi lakosságot jelent Kemecse vonzáskörzetében.

Az A-körzet korösszetétele kedvez ő, az inaktívak mindössze 16 %-ot képviselnek a teljes lakosságszámból, a 0-14 évesek száma pedig 4 %-al meghaladja az inaktív korúak számát, tehát elöreged ő területr ől nem beszélhetünk. (Ez a százalékos megoszlás már a korábbi évekre is jellemz ő.)

10. ábra: Korösszetétel az A-körzetben (2008.év) Ugyanakkor kedvez őtlenebb képet mutat az aktív korúakon belüli munkanélküliség aránya, mely 14,3 %-ot közelíti, ez az érték az országos átlag közel másfélszerese.

A B-körzetben a korösszetételben az inaktív korúak szintén 16 %-ot képviselnek, a 0-14 évesek 18%-ot, míg az aktívkorúak 66%-ot. Ebb ől a munkanélküliek 15,6 %-kal vannak jelen, mely még az A-körzet munkanélküliségi arányánál is magasabb.

2.6. Kemecse város funkciói és a városhierarchiában betöltött szerepe

A város gazdasági vonzerejét jelzi, hogy a környez ő településekr ől közel 150 munkavállaló jár Kemecsére dolgozni. Kemecse m űköd ő vállalkozásainak száma 395. A vállalkozói, kereskedelmi és vendéglátó üzemei színvonalas ellátás biztosításával növelik a város vonzerejét. A település kereskedelmi, szolgáltató központ szerepét igazolja a m űköd ő 64 kiskereskedelmi üzlet szakválasztéka és helyi piacának élénk élete

Kemecse intézményei dönt ően alapellátási feladatúak . - Háromszintes általános iskolája és bölcs ődéje térségi vonzással bír, nem csak az A- körzeten belül (csak Kemecsén van bölcs őde), hanem a B-körzeten belül is, hiszen ebben a körzetben bölcs őde csak Ibrányban üzemel, amely azonban nem ökormányzati fenntartású. Óvoda mindkét körzet összes településen m űködik. Az általános iskolában eltér ő tanterv ű osztályokban enyhén értelmi fogyatékos gyermekek oktatása is folyik. Kiemelkedik emeltszint ű m űvészeti iskolája, ahol a térség gyermekei is tanulhatnak.

21 - Az egészségügy területén, Kemecse a Közép Szabolcsi Többcélú Kistérségi Társulás mikrotérségi központja a központi ügyelet miatt, mely 4 település lakosságát látja el. A település területi ellátási kötelezettség ű háziorvos és házi gyermekorvos székhelye. Térségi jelleg ű az 1989 óta m űköd ő Egészségügyi Központja, Ment őállomása.

- Szociális intézményei közül térségi vonzású Szociális Otthona (Répásy Mihály Szociális Otthon és Összevont Egészségügyi Intézmény). - Térségi vonzással bír nagy hagyományú sportélete , valamint kulturális rendezvényei. Sportegyesületének létszáma a kistérségben a legnagyobb.

A településen 12 civil szervezet és 5 alapítvány is m űködik. Közm űvel ődési életében a Városi és Iskolai Közm űvel ődési Könyvtár meghatározó szerepet tölt be. A településen Családsegít ő- és Gyermekjóléti Szolgálat is m űködik.

Kemecse térségi szerepét támasztja alá kiemelt els őfokú építésügyi hatósága, Önkéntes Tűzoltó Egyesülete , valamint Rend őrőrsének kiterjedt vonzáskörzete.

Kemecsének Nyíregyháza közelsége miatt nehéz az intézményhálózat számára a szükséges lakossági keresletet fenntartani, mivel a lakosok Nyíregyháza szolgáltatásait használják, ezért fontos cél a kemecsei intézményhálózat vonzerejének fenntartása (versenyképesség Nyíregyházával szemben).

A város f ő funkciói

Gazdasági funkciók Piac van Kiskereskedelmi üzletek 64 db Bankok, pénzügyi szolgáltatók 3 db Szolgáltató központ nincs Kereskedelmi központ nincs Ipartelep, ipari park igen Logisztikai központ nincs Innovációs központ nincs Irodaház nincs Panzió nincs Szálloda nincs Vendéglátó egységek 17 db 3. Táblázat

Közlekedés, távközlési funkciók Távolsági autóbusz megálló van Vasútállomás 1 db Postahivatal 1 db Helyi autóbuszjárat nincs Benzinkút 1 db Taxi szolgáltatás nincs Közüzem vízhálózat van Zárt közcsatorna hálózat van 4. Táblázat

22 Közösségi funkciók Könyvtár 1 db Művel ődési, kulturális központ van Mozi van Színház nincs Múzeum nincs Szabadid őcsarnok nincs Szabadtéri szabadid ő központ nincs Uszoda nincs Strand nincs Rendezvénycsarnok nincs 5. Táblázat

Állami, igazgatási, hatósági,

igazságszolgáltatási funkciók Önkormányzat 1 Okmányiroda nincs Területi hatósági intézmények van Rend őrség van Bíróság nincs Ügyészség nincs Börtön nincs Tűzoltóság van Polgár őrség van 6. Táblázat

Humán szolgáltatási funkciók Háziorvosi szolgálat 3 db Gyógyszertár 1 db Háziorvosi ügyelet van Járóbeteg szakellátás van Fogászati szakrendelés van Kórház nincs Ment őállomás van Bentlakásos és átmenti elhelyezést nyújtó 1 db szociális intézmény Id ősek nappali otthona nincs Bölcs őde van Óvoda van Általános iskola van Középiskola nincs Fels őoktatási intézmény nincs Kutatóintézet nincs 7. Táblázat

23 A város dinamikus típusa

A városok fejl ődési folyamatokra vonatkozó dinamikus típusai: • I. Dinamikusan fejl ődő, növeked ő városok • II. Mérsékelt dinamikájú városok • III. Stagnáló városok • IV. Pozíciójukban visszaes ő, stagnáló-hanyatló városok • V. Csökken ő méret ű, hanyatló városok

Kemecse a népességszám változás, munkahelyek számának változása, munkanélküliségi ráta, gazdasági szervezetek számának változása, a városhierarchiában bekövetkezett változás alapján a 2002-2008 id őszakban a stagnáló-hanyatló városok kategóriába sorolható.

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Állandó népesség száma (f ő) 5129 5170 5143 5157 5103 5075 5022 Regisztrált munkanélküliek száma (f ő) 236 258 330 343 360 434 474 Működ ő vállalkozások száma (db) 196 213 214 286 299 319 395 8. Táblázat (Forrás: KSH)

A 2008-2015 id őszakban a jelen dokumentumban megfogalmazott fejl ődési pálya egyértelm űen a dinamikusan fejl ődő növekv ő városok közé emelheti Kemecsét.

Kemecse város a Beluszky Pál által meghatározott 174 mutató meglétét vizsgáló településhierarchia szerint az „alig városi agrártelepülés lakófunkcióval ” kategóriába sorolható .

Kemecse város meglév ő funkciómixének elemzése alapján - a városhierarchiában betöltött szerepét illet ően - a teljes funkcióskálát 50-66%-os kategóriának megfelel ően fedi le, ennek alapján részleges funkcióval rendelkez ő város besorolás alá esik . A funkciómez őben a közép-fels őoktatási intézmények hiánya jelent ős.

Kemecse város típusa foglalkoztatási szerepköre

Kemecse a térségben betöltött funkciói, valamint településhierarchiában betöltött pozíciója a foglalkoztatási szerepkört is alapvet ően meghatározza.

Foglalkoztatási szerepkör alapján a város: • agrár, • lakófunkció szerepkört tölt be.

24 3. Városi szint ű helyzetértékelés

3.1. Városszerkezet

3.1.1. A város szerkezetét meghatározó morfológiai tényez ők

A természetföldrajzi adottságok és társadalmi viszonyok következtében alakult ki Kemecse mai településszerkezete.

Kemecse többutcás szalagtelkes város. A település vázát az É-D irányú, kanyargós három utca adja: a középs ő a F ő utca (Móricz Zs. u.), a fels ő végén a F ő térrel, keleti oldalon az Árpád utca, melyb ől keletre ágazik a Nemesvég (Bajcsy-Zsilinszky u.) nyugati oldalon pedig a Rózsa F. utca, melyb ől délkeletre ágazik a Rákóczi utca. Szembet űnő a laza településszerkezet, mivel a kedvez őtlen vízügyi helyzet miatt általában nagy tömbök alakultak ki. Az utcák nyomvonala a magasabban fekv ő gerinceket követi. A kertek végei vizes rétekre nyúlnak. A telkek soros beépítés űek.

A belterület egy 3,2x2,3 km-es lefoglaló téglalapba illeszthet ő.

Az igazgatási terület középs ő részén helyezkedik el a központi belterület, mely a terület magasabb fekvés ű részére települt. A területet tagolják a természeti adottságok, f őbb infrastrukturális hálózatok: a.) A belterület az igazgatási terület központjában van, b.) Lónyai csatornától É-ra fekv ő terület: Itt helyezkedik el a Haas-tanya, fácántelep, Nagyhalászi halastavak, c.) Lónyai csatorna – vasút közötti területek - belterülett ől Ny-ra Itt helyezkedik el a FARM-TEJ Kft. telepe, (volt TSZ telep) d.) A vasúttól D-re a Kállai f őfolyástól Ny-ra fekv ő területek. Többségükben általános mez őgazdasági területek két nagyobb kertes mez őgazdasági területtel (egykori zártkertek) e.) A vasúttól D-re a Kállai f őfolyástól K-re fekv ő területek. Többségében általános mez őgazdasági területek, erd ők, halastavak (teleltet ők) f.) Körmendi tanya, mely kertvárosias lakóterületté fejlesztend ő.

Keleti lakóterület: - Árpád utca, - Dimitrov utca, - Fürst S. utca, - Hevesi Gy. utca, - Pacsirta u. - Partizán u. - Széchenyi u. - Táncsics u. - Akácfa u.

25 Nyugati lakóterület: - Ságvári utca - Dankó u. - Szegf ű u. - Rózsa F. u. - Zrínyi u. - Pet őfi u. Déli lakóterület: - Deák F. u. - Honfoglalás u. - József A. u. - Pet őfi u. - Arany J. u. - Jókai u. - Szondi u. - Mez ő u. - Vasút u. - Schönherz u. - Sport u. Északi lakóterület: - Mikszáth u. - Vasmegyeri u. - Ifjúság u. - Ady u.

Központi településmag: - Móricz Zs. u. - Árpád út - Szent I. út - Kossuth u.

Terjeszkedési lehet őségek: • észak felé: Vasmegyeri u.- Mikszáth u. közötti terület • kelet felé: Széchenyi u. - Pacsirta u. • dél felé: szántóföldek

Kemecse város jellemz ő területi mutatói az alábbiak szerint alakulnak: Leírás Kemecse A település teljes közigazgatási területe (ha) 3894 Belterület (ha) 400 Külterület (ha) 3394 Zártkert (ha) 100

Tervezett belterület növelés (ha) 207,4 Ebb ől: Ipari-gazdasági (ha) 80 Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági (ha) 20 Lakó (ha) 107,4 Egyéb (ha) - 9. Táblázat (Forrás: Önkormányzat)

26 3.1.2. A város szerkezetét meghatározó történeti tényez ők (pl. korai iparterületek, parcellázások, lakótelep építkezések)

Kemecse város szerkezetét leginkább a történelme során a körülötte kialakított mesterséges vízfolyások, valamint a vasúti f ővonal határozza meg. (11. ábra, 12. ábra)

A település méretéb ől adódóan a meglév ő ipari területek nagysága és elhelyezkedése nem határozza meg alapvet ően a város szerkezetét. A falusias lakóövezetek az 1-2 szintes épületekkel hosszútávon szintén nem determinálják a város fejlesztési irányát.

3.1.3. A város szerkezetét meghatározó f őbb közlekedési tényez ők, nagy rendszerek A belterületet K-Ny-i irányban kettévágja a Nyíregyháza-Záhony vasútvonal, amelyen közúton csak két átkelési lehet őség van, egy a település középpontjában és egy a város határában. Ez utóbbinak a két városfél összekapcsolásában nincs szerepe. A városon a vasúttal közel párhuzamosan áthalad a 3823. sz. Tiszabercel - Nyírbogdány közlekedési út. (12. ábra )

3.1.4. A város szerkezetét meghatározó egyéb tényez ők A város szerkezetének fejl ődését alapvet ően determinálja a város északi és keleti oldalán húzódó két mesterséges vízfolyás (Lónyai f őcsatorna, Kállai f őfolyás). (11. ábra) A település szerkezetére jelent ős hatással van a terület talajvíz viszonya. A talaj nagy területen id őszakosan belvízzel borított, lápos, vizeny ős, így csak a magasabban fekv ő területek alkalmasak beépítésre.

Lónyai f őcsatorna

Kállai f őfolyás

11. ábra

27

3.1.5. Főbb szerkezeti problémák és következményeik. (pl. megközelíthetetlenség, kedvez őtlen mikroklíma, túlzsúfolt térszerkezet, stb.)

A belterületet K-Ny-i irányban kettévágja a Nyíregyháza-Záhony vasútvonal (lila színnel jelölve), illetve a 3823. sz. Tiszabercel - Nyírbogdány közlekedési út (barna színnel jelölve). (12. ábra)

vasút

3823. sz. közlekedési út

12 . ábra

28 3.2. Gazdaság

Kemecse város gazdasági helyzetének bemutatását az Észak-alföldi régió és Szabolcs- Szatmár-Bereg megye adottságainak ismertetésével célszer ű kezdeni.

Az Észak-alföldi régió pozícióját tekintve országos szinten a 4. helyen van a régiók éves GDP-értékének rangsorában.

Bruttó hazai termék (GDP) (2000–2007)(piaci beszerzési áron, millió Ft)

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Közép- Magyarország 5 801 828 6 710 065 7 792 678 8 383 438 9 235 857 10 132 333 11 202 634 12 008 120 Közép- Dunántúl 1 435 773 1 575 841 1 658 079 1 927 876 2 166 317 2 277 473 2 371 868 2 606 687 Nyugat- Dunántúl 1 505 322 1 573 687 1 745 964 2 024 533 2 135 465 2 165 794 2 368 736 2 483 252 Dél-Dunántúl 992 045 1 107 046 1 226 508 1 335 790 1 429 510 1 473 323 1 548 805 1 667 539 Észak- Magyarország 1 108 245 1 255 661 1 390 498 1 552 268 1 730 769 1 817 568 1 899 313 2 023 540 Dél-Alföld 1 336 404 1 459 851 1 622 263 1 764 937 1 929 614 1 995 203 2 103 703 2 264 535 Észak-Alföld 1 332 661 1 556 218 1 712 459 1 926 102 2 068 001 2 131 388 2 280 210 2 425 732 Hajdú-Bihar 527 277 613 447 687 848 786 261 853 144 884 884 930 157 986 390 Jász-Nagykun- Szolnok 373 078 440 233 474 901 512 220 539 809 555 220 624 955 659 947 Szabolcs- Szatmár-Bereg 432 306 502 538 549 710 627 621 675 048 691 284 725 098 779 395

Ország összesen 13 512 278 15 238 369 17 148 449 18 914 944 20 695 533 21 993 082 23 775 269 25 479 405 10. Táblázat (Forrás:KSH)

Az egy f őre jutó GDP regionális alakulása némileg módosít a sorrenden, az Észak-alföldi régió a hatodik helyen áll, egyedül a Dél-Alföldi régiót el őzi meg.

11. Táblázat (Forrás: KSH)

29 A 2007-es egy f őre jutó GDP megyénkénti sorrendje Szabolcs-Szatmár megyét még rosszabb helyre sorolja, egyedül Nógrád megyét el őzi meg, és az országos, de a megyék átlagától is nagymértékben elmarad.

Egy f őre jutó GDP megyék szerint 2007

13 . ábra (Forrás: KSH)

3.2.1. Ágazati szerkezet

Leírás 2005.év 2006.év 2007.év 2008.év

Regisztrált vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megsz űnő gazdálkodási formákkal együtt, az év során, vállalkozási demográfia szerint) 286 299 319 385 Regisztrált vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként bányászat, feldolgozóipar, villamos energia, gáz-, g őz-, vízellátás 20 18 18 19 kereskedelem, javítás 76 77 71 62 mez őgazdaság, vadgazdálkodás, erd őgazdálkodás, halgazdálkodás 19 19 41 144 pénzügyi közvetítés 13 14 15 11 szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 11 10 7 5 szállítás, raktározás, posta, távközlés 20 20 20 17 egészségügyi, szociális ellátás 8 10 8 9 egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 13 18 18 18 épít őipar 41 44 44 38 ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 55 55 61 56 oktatás 10 14 16 15 egyéb tevékenység 0 0 0 1 Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) 73 68 65 64 Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) 49 49 44 45 Vendéglátóhelyek száma 16 15 15 17 Kereskedelmi szálláshelyek száma 0 0 0 0 12. Táblázat: Kemecse város ágazati mutatói (Forrás: KSH)

30 Regisztrált vállalkozások száma 2005-2008.év

160

bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, 140 gáz-, g őz-, vízellátás kereskedelem, javítás 120 mez őgazdaság, vadgazdálkodás, erd őgazdálkodás, halgazdálkodás 100 pénzügyi közvetítés

szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

db 80 szállítás, raktározás, posta, távközlés 60 egészségügyi, szociális ellátás

40 egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 20 épít őipar 0 ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás oktatás 2005.év 2006.év 2007.év 2008.év

14 . ábra: Regisztrált vállalkozások nemzetgazdasági áganként Kemecsén (KSH)

Mint az a táblázatból és diagramból is kit űnik, Kemecsén a legmeghatározóbb nemzetgazdasági ág a kereskedelem, javítás kategória, ezt követi az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás és az épít őipar. 2008. évben megugrott, de az ezt megel őző években is folyamatos növekedést mutatott a mez őgazdaság, vadgazdálkodás…

A kereskedelmi ágazatban az egyéni vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi egységek folyamatos dominanciát mutatnak az elmúlt hét évben Kemecsén. Ugyan számuk csökkent, 73-ról 64-re de az üzemeltetés jellegét tekintve százalékos összetétel az országos tendenciával ellentétben tartósan 65-70% az egyéni vállalkozások javára.

80

75

70

65

60

55

50

45

40

35

30

25

20

15

10

5

0 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) Ebb ől egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül)

15 . ábra: Kiskereskedelmi üzletek számának alakulása 2002-2008. években (KSH)

Kemecsén a vendéglátó helyek száma az elmúlt 7 évben nem mutatott jelent ősebb változást, számuk 15-18 között mozog, kereskedelmi szálláshellyel a település nem rendelkezik.

31

Működ ő vállalkozások száma (db)

450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

16. ábra Kemecsén a regisztrált vállalkozások száma 2004-2008 között folyamatos növekedést mutatott. A m űköd ő vállalkozások száma 2008-ban 395 db volt. (16. ábra) Megoszlásukat szemlélteti az alábbi táblázat.

Vállalkozási formák száma 2008.év (megsz űnő és átalakulásra db kötelezett gazdasági formák nélkül) Egyéni vállalkozás 305 Korlátolt felel ősség ű társaság 48

Betéti társaság 40

Részvénytársaság 1

Közkereseti társaság 1

Szövetkezet 0

Összesen 395 13. Táblázat (KSH)

Kemecse városába nem települt sem multinacionális cég, sem pedig nagyvállalat. A vállalkozások tevékenységét, posta, benzinkutak, takarékszövetkezet, OTP kirendeltség, valamint vasútállomás, autóbuszmegálló segíti.

32 %-os Leírás fő arány Foglalkoztatottak száma 2001 (db) 1342 100,00 A foglalkoztatott férfiak száma 2001 (db) 753 56,11 A foglalkoztatott n ők száma 2001 (db) 589 43,89 A foglalkoztatottak száma a kereskedelem, javításban 2001 (db) 166 12,37 A foglalkoztatottak száma a közigazgatás, védelem, kötelez ő társadalombiztosításban 2001 (db) 136 10,13 A foglalkoztatottak száma a mez őgazdaság, vadgazdálkodás, erd őgazdálkodás, halászatban 2001 (db) 125 9,31 A foglalkoztatottak száma a pénzügyi tevékenységben 2001 (db) 9 0,67 A foglalkoztatottak száma a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban 2001 (db) 26 1,94 A foglalkoztatottak száma a szállítás, raktározás, posta, távközlésben 2001 (db) 119 8,87 A foglalkoztatottak száma az egészségügyi, szociális ellátásban 2001 (db) 113 8,42 A foglalkoztatottak száma az egyéb közösségi, személyi szolgáltatásban 2001 (db) 35 2,61 A foglalkoztatottak száma az épít őiparban 2001 (db) 138 10,28 A foglalkoztatottak száma az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatásban 2001 (db) 60 4,47 A foglalkoztatottak száma az iparban (bányászat, feldolgozóipar, villamos energia-, gáz-, g őz-, vízellátás) 2001 (db) 306 22,80 A foglalkoztatottak száma az oktatásban 2001 (db) 109 8,12 14 . Táblázat: Foglalkoztatottak és megoszlásuk Kemecsén 2001. évben (Népszámlálási adatok)

Kemecse város 2001-es népszámlálás adatait figyelembe véve a város foglalkoztatási szerepköre alapján ipari meghatározottságú (22,3 %)

Ugyanakkor az alábbi foglalkoztatási kategóriákon belül közel azonos arányban (8-12 %) oszlik meg a foglalkoztatottak száma: - kereskedelem, javítás; - épít őipar; - közigazgatás, védelem, kötelez ő társadalombiztosítás; - mez őgazdaság, vadgazdálkodás, erd őgazdálkodás, halászat; - szállítás, raktározás, posta, távközlés; - egészségügyi, szociális ellátás;

Kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató intézmények:

- Üzletház, Kossuth utca (1322/4 hrsz.) - Ajándéküzlet, Móricz Zs. utca 55 sz.(598 hrsz.) - Ruhakölcsönz ő, Móricz Zs. utca 57 sz. (599 hrsz.) - Diszkont üzlet , Ságvári E. utca (592 hrsz.) - Üzlet, söröz ő, Ságvári E. utca (479/5 hrsz.) - Élelmiszer üzlet, söröz ő, presszó, Mikszáth utca (27/2 hrsz.) - Étterem, ÁFÉSZ, Móricz Zs. utca (589 hrsz.) - Élelmiszer üzlet, Mikszáth utca (219 hrsz.) - Virág, ajándék üzlet, Móricz Zs. utca (578 hrsz.) - Ruhaüzlet, Mikszáth utca (110 hrsz.) - Pékség, Mikszáth utca (512 hrsz.) - Élelmiszer bolt, fagylaltozó, Szent I. utca (1024 hrsz.)

33 - ABC áruház, Móricz Zs. utca (1026/2 hrsz.) - Élelmiszer kisüzlet, Móricz Zs. utca (1029 hrsz.) - Italbolt, Móricz Zs. utca 73 sz.(607 hrsz.) - Italbolt, Szent I. utca (400/2 hrsz.) - Takarmánybolt, Szent I. utca (400/2 hrsz.) - Presszó, Szent I. utca (1022 hrsz.) - Élelmiszer üzlet, Móricz Zs. utca (1014 hrsz.) - Üzlet, Szent I. utca ( 1020/1 hrsz.) - Benzinkút, Szent I. utca (1024 hrsz.) - TÜZÉP, Sport utca (631 hrsz.) - TÜZÉP, Deák F. utca (631 hrsz.) - Ravatalozó, Szondy utca (652 hrsz.) - Sportöltöz ő, Szent I. utca (399/3 hrsz.)

Jelent ősebb vállalkozások Kemecsén

FARMTEJ KFT.: Szent István utca 2. ZÖLD BÁRÓK KFT.: Szent István utca Kerekegyházi Erdőgazdálkodási és Szolgáltató József Attila utca 14. KFT.: Csabák Tranzit TÜZÉP: Szondy u. – Deák utca sarok Keleti Térség KFT.: Haas – Tanya, volt Állami Gazdaság Fácántelep: , Külterület Perec BT.: Mikszáth Kálmán utca 5. Süt őüzem GREENER KFT.: Szent István utca 1. UNIO KFT.: Szent István utca 1. FÉMAN KFT.: Szondy utca 1. B.K.T.V- KHT.: Vasmegyeri utca 47 . Vad- és halgazdálkodás Szabolcsi Halászati Kft. Kemecsei telephelye

3.2.2. Vállalkozások megoszlása méret szerint, általános működési feltételei

Kemecsén 2008.-ban összesen 395 vállalkozást regisztráltak, ebb ől 84,8 % a mikrovállalkozás kategóriába sorolt a foglalkoztatottak száma alapján, 1 %-uk kisvállalkozás, és csupán 0,3 % tartozik a középvállalkozás kategóriába (összesen 1 vállalat), nagyvállalkozás a településen nem üzemel. Ugyanakkor nagy számot képvisel a KSH „0 és ismeretlen f ős vállalkozás” kategória, melybe a kemecsei vállalatok 13,9 %-a sorolható.

Regisztrált vállalkozások száma a foglalkoztatottak száma szerint (2008) 0 és ismeretlen f ő 55 1–9 f ő 335 10–19 f ő 2 20–49 f ő 2 50–249 f ő 1 15. Táblázat (KSH)

34

Kemecsén, ahogy országosan is, az alábbi helyzet jellemz ő a vállalkozói szektorra: • Jellemz ően a bels ő piacra, a kereskedelemre, az idegenforgalomra és más szolgáltatásokra specializálódtak. • A vállalkozásokon belül a kis- és középvállalkozások aránya alacsony, mivel a vállalkozások 95%-a mikrovállalkozás, amelyek többsége kényszervállalkozás. • Alacsony termelékenység • Nem jellemz ő az emelt szint ű szolgáltatások igénybevétele. • Küls ő forráshoz való jutás nem megoldott. • Kedvez őtlen üzleti környezet. • Lassan korszer űsöd ő vállalati IKT (információs és kommunikációs technika). • A szabályozási környezet nem támogatja a KKV-k növekedését. • hiányosságok a vállalkozásokat támogató gazdasági-pénzügyi szolgáltatások területén. • A sikeres vállalatirányításhoz szükséges vezet ői ismeretek és készségek hiánya.

3.2.3. Gazdasági aktivitás legfontosabb térbeli különbségei

A két városrész gazdasági aktivitásában jelent ős eltérés mutatkozik. A gazdasági szerepl ők legnagyobb része az északi városrészben található a várostörténelmi folyamatoknak és városközponti funkciók elérhet ősége miatt. A gazdasági aktivitáshoz hozzájárul az északi városrész lényegesen jobb közúti megközelíthet ősége és kapcsolatai más településekkel.

Ezzel szemben a déli városrész aktivitása a rossz megközelíthet ősége és zsák jellege folytán lényegesen elmarad. Itt a korábbi ipari aktivitás ellenére a lakó és mez őgazdasági funkciók kerültek el őtérbe.

3.2.4. Kutatás-fejlesztés helyzete

Az országos helyzetelemzés alapján a kutatás-fejlesztés Magyarországon jelenleg az alábbi képet mutatja: • Az innovációs aktivitás vállalatmérett ől függetlenül alacsony. • Sok alapkutatás, kevés szabadalom. • Gyenge együttm űködés (egyetemek és vállalkozások között). • Fejletlen inkubáció és t őkeprogramok. • A K+F innováció humán er őforrás feltételei korlátozottak. • Kitörési pontok: 1.) Tudásalapú iparágak (élelmiszeripar, vegyipar, gyógyszeripar, stb.) és 2.) Kulcstechnológia (élettudományok és biotechnológia, környezeti technológia, környezeti technológiák, stb.). Kemecsén inkubáció feltétel biztosítás, a tudásalapú iparágak közül élelmiszer feldolgozás (funkcionális élelmiszer) fejl ődési irányok szerepelnek az IVS programban.

35

17. ábra

Kemecsén kutatás-fejlesztési tevékenység nem folyik, legközelebb Nyíregyházán végeznek ilyen jelleg ű tevékenységet több intézményben is (pl. Nyíregyházi Kutató Központ).

3.2.5. Turizmus (attrakciók, szolgáltatások)

Az Ibrány-Nagyhalászi Kistérség turisztikai szolgáltatásai és attrakciói nem jelent ősek. Kemecse város egyedi arculattal, attrakcióval, programmal nem rendelkezik.

Kemecse nem rendelkezik szálláshelyekkel, a falusi turizmus alapjait adó szálláshely biztosítás sem alakult ki. Egy 10 fér őhelyes 4 napraforgós szálláshely található Kemecse határában (Dobos –tanya), illetve egy Lovasiskola m űködik (Körmendi tanya), melynek repertoárjában: lovaglás, sétakocsikázás, szánkózás, túra- és tereplovaglás, bértartás tartozik.

Kemecse Városa ugyan rendelkezik termál kúttal, de az erre építhet ő idegenforgalmi vagy egyéb hasznosítás még nem valósult meg (terv szinten sem).

Vendéglátóhelyeinek száma 17 db.

A település idegenforgalmi vonzer ői:

• Helytörténeti Múzeum • Halastavak • A két m űemlék (katolikus, református) templom. • Haas-tanyai magtár, mint m űemlék • 1848-as kegyeleti park: Répásy Mihály honvédtábornok, Borbély Gáspár f őhadnagy, Krasznay Péter hadnagy.

36 Térségi attrakciók: Kemecse közelsége Sóstófürd őhöz és Nyíregyházához lehet őséget ad a városnak, a rendezvényekhez kapcsolt attrakciók megteremtésére. A Nyíregyházán minden évben megrendezésre kerül ő Nyírségi Ősz, Gyümölcskarnevál például már elegend ő látogatószámot biztosít, és lehet őséget ad a rendezvényhez kapcsolódáshoz. Olyan programok összeállításával, szervezésével, melyekért a látogatóak hajlandóak Kemecsére is kilátogatni.

A város nem rendelkezik olyan egyedi termékkel, mely köré programcsomag, fesztivál, vagy egyéb térségen túlmutató rendezvény szervezhet ő lenne. Ezért nem javasolt az úgynevezett touroperátoros attrakciók bemutatása sem, hiszen nincs ilyen adottság, illetve versenyképes kínálat.

3.2.6. A helyi gazdaságfejlesztés egyéb eszközei

Kemecse város feladatának érzi a hatáskörébe tartozó eszközökkel támogatni a helyi gazdaság fejlődését, hisz a városfejl ődés létalapját biztosító gazdaság stabilitása és fejl ődése különösen fontos a település jöv ője szempontjából. Ez azonban a versenyképesség megalapozásához új hozzáállást igényel minden gazdasági résztvev őtől. Kemecsén nagyon sok a bizonytalan helyzet ű, t őkeszegény, az uniós versenyre alkalmatlan kisvállalkozás. Habár a problémák országosan is jellemz őek, a versenyképesség fokozása helyi er őfeszítéseket is igényel. Ebben az önkormányzati szerepvállalás kulcselemei az alábbiak lehetnek: - az infrastruktúra további fejlesztése; - képzett, piaci igényekhez igazodó munkaer őbázis kialakítása; - a helyi vállalkozások létrejöttének és expanziójának ösztönzése; - kutatás és az innováció támogatása; - iparterületek támogatása; - vállalkozói tanácsadó központok kialakítása; - er ős közösségi – magán partnerség kimunkálása; - a helyi társadalmi-gazdasági környezetbe ill ő cégek és iparágak azonosítása és vonzása; - helyi vállalkozók támogatása; - valamint megkülönböztet ő helyi attrakciók létrehozása, szolgáltatás-barát kultúra kialakítása és mindezen el őnyök hatékony promóciója.

Kemecse város a helyi gazdaságfejlesztés területén igyekszik lehet őségeinek megfelel ően lépéseket tenni: o helyi adók:
Helyi ipar űzési adó – az önkormányzat bár a törvényben meghatározott maximális mérték ű ipar űzési adót szabja ki, az abból befolyt bevételeket szintén a városfejlesztési programok megvalósítására fordítja. Mindezek mellett pedig a legtöbb ipar űzési adót fizet ő vállalkozókat kiemelt ügyfélként kezeli az önkormányzat. o helyi vállalkozások támogatása, vállalkozásbarát politika kialakítása: • Közbeszerzési eljárások alá nem es ő beruházások esetében kemecsei cégek preferálása a helyi gazdaság jó m űködése és a munkahely megtartás el ősegítése érdekében.

37 • Vállalkozások indításához kapcsolódó szakért ői segítségnyújtás Közép a Szabolcsi Többcélú Kistérségi Társulás révén. • Napjainkban a helyi gazdaságfejlesztés egyik leghatékonyabb eszköze a klaszterek kialakítása és m űködtetése. Az önkormányzat elkötelezett a helyi vállalkozások hálózatos rendszerben történ ő m űködtetése mellett. • Információátadás: az önkormányzat célja a helyi vállalkozói fórum működtetésével, hogy a vállalkozók mindig id őben tájékoztatást kapjanak az őket érint ő változásokról (rendeletváltozás) és lehet őségekr ől (pályázatok, támogatások). Jelenleg a város nem rendelkezik új betelepül őkre vonatkozó adókedvezmény stratégiával.

Magánszemélyek kommunális adója: 5000 Ft/év/adótárgy Vállalkozások kommunális adója: 2000 Ft/f ő/év, mely bevétel az infrastrukturális fejlesztésekre fordítódik.

Az önkormányzat 2007.évi helyi adó bevétele 22 355 eFt, az átengedett központi adóbevétele 354 711, melyet tovább gyarapított a bírságok, egyéb bevételek összege 1147 eFt-tal.

A 2009-es költségvetési terv alapján az önkormányzat m űködésének várható bevételei az alábbiak szerint tervezettek (16. Táblázat):

ezer forintban Leírás 2007.évi 2008.évi 2009.évi tény várható tervezett Kommunális adó, illetékek 0 7412 8300 Helyi adó 22355 14000 19200 Átengedett központi adók 354711 201664 210065 Bírságok, egyéb bevételek 1147 500 500 Összesen 378213 223576 238065 16 . Táblázat

3.2.7. Információs társadalom

Napjainkban egyre nagyobb mérték ű figyelmet kap az információs társadalom fejlesztésének szükségessége. Az információ áramlásának gyorsasága és min ősége meghatározó tényez ője lehet egy adott térség, település fejl ődési dinamikájának. Az infokommunikációs technológiák rendelkezésre állása és használata az egyik legfontosabb összetev ője a tudásalapú gazdaság megteremtésének.

A lakosság számítógépes ellátottsága országos átlagban 30%-os. Az Észak-alföldi régió e tekintetben elmarad az országos átlagtól. A lakossági internet-hozzáférések tekintetében a bels ő különbségek igen jelent ősek. A gyors növekedés ellenére – els ősorban a technikai feltételek lassú b ővülése miatt – a szélessávú lakossági internet-elérések aránya továbbra is alacsony és területileg er ősen koncentrált.

A helyi vállalkozások kapcsán elmondható, hogy igen alacsony a vállalati pc, internet és elektronikus üzleti alkalmazások használata, ami egyik alapvet ő feltétele a versenyképes vállalkozói szféra kiépítéséhez. A problémát egyrészt a szükséges infrastruktúra, másrészt pedig, a használathoz szükséges ismeretek hiánya jelenti.

38

Az Önkormányzat saját honlappal rendelkezik ( www.kemecse.hu ), emellett nem önkormányzati üzemeltetés ű internetes hírportálként, az aktuális friss hírekkel a www.kemecseonline.hu weboldal látja el a lakosságot.

Az Önkormányzat nem rendelkezik egyablakos rendszerrel, illetve on-line szolgáltatásokat nem nyújt.

Kemecse közigazgatási portálja a www.e-tarsulas.hu/kemecse oldalon elérhet ő, mely ügyleírásokat, ügyintézési ismereteket, és ügyfélkapus regisztrációt tesz lehet ővé, számos ügyintézési dokumentum letöltési lehet őségével.

Kemecsén el őször 2008-ban történt kábeltelevíziós hálózatba lakásbekapcsolás, ez a teljes lakásállomány csupán 7,65%-át érintette. A távbeszél ő f ővonalak száma 2002-ben nem érte el az 50%-os lefedettséget, azóta pedig folyamatos csökkenést mutat, ennek egyik oka az egyre nagyobb lefedettség ű, színvonalas mobilhálózat szolgáltatás. Jelenleg (2008. évi adat) a lakásf ővonalak száma 38 %. Az ISDN vonalak száma a teljes lakásállomány mindössze 3 %- a, mely 2004-óta stagnál.

Kemecsén 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. Lakásállomány (db) 1591 1600 1617 1633 1650 1662 1673 Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) 0 0 0 0 0 0 128 Egyéni távbeszél ő f ővonalak száma (lakásf ővonal) (db) 788 n.a. 801 790 734 702 635 ISDN vonalak száma n.a. n.a. 50 48 44 50 50 17. Táblázat: Információs eszközök Kemecsén (KSH)

A település két helyi lappal is rendelkezik, az egyik a kéthavonta megjelen ő Kemecsei Hírek, mely aktuális rendezvényeket, Testületi krónikát és a várossal kapcsolatos fontos fejlesztéseket, híreket, beszámolókat tartalmazza. A másik településen megjelen ő újság a Kemecsei Helytörténeti Krónika, melyet a Kemecsei Városvéd ő Egyesület negyedévente jelentet meg helyi-, élet- és ipartörténeti tartalommal.

A megyei lefedettség ű, nyíregyházi székhely ű Kölcsey TV a település kábelhálózatán keresztül elérhet ő, helyi TV-vel a település nem rendelkezik. Középtávú terv, a település 70%-os kábelhálózat lefedettség biztosítása.

3.2.8. Kultúra szerepe

A város nagy hangsúlyt fektet a múlt értékeinek megőrzésére, a megemlékezésekre. A lakosságot az állami ünnepeken, és megemlékezéseken kívül Tavaszváró, Id ősek Napja és Város napja rendezvények keretén belül invitálja közösségi programokra. 2009-ben Kemecse Várost is érintette a Motoros Emléktúra, mely szintén nagy közönségsikernek örvendett.

39 3.3. Társadalom

Északi Déli városrész városrész (Nyíregyháza- Kemecse Mutató megnevezése (Nyíregyháza-Záhony Záhony Külterület összesen vasútvonaltól É-ra vasútvonaltól D-re es ő terület - es ő terület - belterületi határ) belterületi határ)

Lakónépesség száma 4 944 3 720 1 055 169 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 23,2 21,7 29,4 18,3 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 60,5 60,7 59,2 64,5 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 16,2 17,6 11,5 17,2 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkez ők aránya az aktív korúakon (15-59 43,4 39,5 57,7 42,2 évesek) belül Fels őfokú végzettség űek a 25 éves és id ősebb 5,3 6,5 1,2 2,6 népesség arányában Lakásállomány (db) 1 569 1 209 292 68 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 25,6 23,8 29,1 41,2 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkez ők aránya az aktív korúakon (15-59 55,5 52,9 63,8 62,4 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkez ők és rendszeres munkajövedelemmel 30,7 27,7 42,0 28,4 nem rendelkez ők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves 41,9 44,3 33,9 36,0 népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 43,2 41,8 47,8 49,1 Állandó népesség száma 4 962 3 748 1 045 169 18. Táblázat

Kemecse gazdag társadalmi életét civil szervezeteinek száma is tükrözi: • Önkéntes T űzoltó Egyesület • Polgár őr Egyesület • Nagycsaládosok Egymásért Egyesület • Kemecsei Kertbarát Kör • Kemecsei N őegylet • Életsorsok Egyesület • Aranyes ő Klub • Kemecse Nyugdíjas Klub • Református N őszövetség • Kemecsei Városvéd ő Egyesület • Fénypont Közösségi Ház

40 3.4. Települési környezet

3.4.1. A természeti környezet állapota, és veszélytényez ők

Környezetvédelem, természetvédelem:

Kemecse területén a környezet min ősége kedvez ő, a környezet- védelem aktív formáinak rendkívül jó lehet őségei vannak. A természeti környezet és a kialakult ökoszisztémák viszonylagos érintetlensége jelzi, hogy a védelem még idejében történik, nagyrészt megel őzésre fordítható.

Talaj Talaja a magasabb helyeken homokos, helyenként jellegzetes nyírségi futóhomok (különösen a vasúttól D-re es ő területek ún.”Csere” terület). A csatornák völgyében, a mélyfekvés ű területeken kötött agyagos-vályogos talajok találhatók. Kemecse talaja humuszos homok és kovárványos barna erd őtalaj. A tervezési területen a talaj védelem f ő lehet ősége és problémája a telkek, parcellák belterjes gondozása.

A talajok állapota a különböz ő emberi tevékenységek hatására jelent ősen romlott az elmúlt évtizedek során. A term őföld privatizációjával a nagyüzemi táblák megsz űntek, a volt üzemi belvízcsatornák elbontásra kerültek, a drénhálózat nem funkcionál. A mez őgazdaságilag hasznosított területek belvízveszélyessé váltak, a talajszerkezet romlása folytatódik, a talajjavítás még nem vált gyakorlattá, a talaj él ővilágában arányeltolódások következtek be.

Az el őforduló legfontosabb talajdegradációs folyamatok az alábbiak: - víz és szél okozta erózió, - talajsavanyodás, - sófelhalmozódás, - szikesedés, - fizikai degradáció, - biológiai degradáció,

Felszíni, felszín alatti vizek

A Kemecsei vízbázis a Rétköz és peremvidéke hidrogeológiai tájegységen belül helyezkedik el. A kitermelt víz vas, mangán tartalma határérték feletti. A vízmin őség osztály besorolás II. osztályú. A Kemecse Kistérségi Vízm ű vízbázisa az üzemel ő sérülékeny vízföldtani környezet ű vízbázisok közé tartozik.

Belvízveszélyes területek: Vasmegyeri út D-i vége Pacsirta utca Széchenyi utca D-i része Dimitrov utca DK-i vége Akácfa utca Szent István utca telek vége

41 Mélyfekvés ű, vízállásos területek: 0307/2c hrsz. agyaggödör Dankó utca rehabilitáció (zöldterület) 68 hrsz. Vasmegyeri utca feltöltésre kerül (zöldterület) 142 hrsz. Lónyay f őcsatorna mellett (zöldterület) 5 hrsz., 7 hrsz., 9 hrsz., 10 hrsz., 11 hrsz., 14 hrsz., Lónyay f őcsatorna mellett (zöldterület) A FETI-TKTVF rendszeresen ellen őrzi és min ősíti a felszíni vizek min őségét.

Az Önkormányzat kezelésében 1 db hévízkút van. Az 1.sz. kút 513 m mélység ű, a kút a pliocén vízadó rétegre települt. A kitermelt víz h őfoka építési adatok alapján 35 C°.

Leveg ő

A területen a leveg ő tisztasága kedvez ő. A légszennyezés id őben és térben csak esetileg fordul el ő a szennyez ő anyag nem veszélyes, a szennyezés kicsi, els ősorban közlekedési eredet ű.

3.4.2. Az épített környezet

Védend ő településszerkezeti érték: • kétbeltelkes településszerkezet

Kemecse m űemlékei:

• Római katolikus templom, Árpád utca 37. sz. (1051 hrsz.) kés ő barokk, 1821. Tornya 1895-ből. • Református templom, Béke tér 6. sz. (92 hrsz.) klasszicizáló kés ő barokk, 1809. Tornya 1820-30 között épült. Berendezése: szószék, copf. 1800 körül, padok empire, XIX. század eleje. • Haas tanya (023/1 hrsz.) Malom. Olajüt ő, szeszgyár, kés ő romantikus, épült 1888-ban. Állami Gazdasági magtára.

Helyi területi értékek:

• Helyi településszerkezeti értékei miatt a településrendezési tervben helyi értékvédelemre javasolható területek: - a református templom környéke és az egykori ősközség, mely 1784-es térkép alapján beazonosítható és helyi területi településszerkezeti védelemre javasolható. • 1848-as Kegyeleti Park

Helyi építészeti értékek:

• Mozi épülete Szent István utca és Móricz Zs. utca sarok (612 hrsz.) • Niczky kastély, Kossuth utca (91/1 hrsz.) A volt Niczky-kúria 1763-ban épült er ősen átépített emeletes épület. Homlokzata 2+1+2 tengelyes. Középrizalitján indult az egész épület szélességén átvezet ő dongaboltozatos kocsiáthajtó.”

42

3.4.3. Lakóterület, lakólétesítmények, lakásállomány

A kemecsei lakóterület falusias, kertvárosias jelleg ű.

A lakóterületekre a változó nagyságú telkek jellemzőek, a településszerkezet laza a kedvez őtlen vízügyi helyzet miatt. A település többutcás, szalagtelkes, az ősközség a református templom környékén alakult ki.

Törtvonalú telekformák a Kossuth u., és a Bajcsy-Zsilinszky u. környékén alakultak ki, 20-25 m-es telekszélességgel, és 60-80 m-es hosszúsággal. A település K-i oldalán – Rózsa F. u., Rákóczi u. – szabályos 100-120 m telekmélység 15-16 m telekszélesség a jellemz ő. Jellemz ően 16-18 m széles, 80-100 hosszú ingatlanok alakultak ki, a kertvégek a korábbi vizes rétekre, ma vízelvezet ő csatornákra nyúlnak le. Az új telekosztásoknál 16x50 m-es telekméretek a jellemz őek.

Jelenlegi összes lakásszám: 1673 db Jelenlegi összes lakosszám: 5022 f ő

Kemecse lakásállománya lassú ütemben, de folyamatosan gyarapodó, lakásépítések üteme az utóbbi években folyamatosan csökken.

2004 2005 2006 2007 2008 Lakásállomány (db) 1617 1633 1650 1662 1673 Épített lakások száma (db) 22 18 17 12 5 Az év folyamán megs űnt lakások száma (db) 5 2 0 0 1 19 . Táblázat: Lakásállomány változása, Forrás: KSH, 2001.

A 2001-os adatok alapján a lakásállomány min ősége elmarad az országos átlagtól, a lakások 74%-a komfortos, vagy összkomfortos, a szükséglakások aránya 3%-os.

Lakásállomány adatai db % Lakások száma 1569 Félkomfortos lakások száma 76 4,8% Komfort nélküli lakások száma 276 17,6% Komfortos lakások száma 512 32,6% Összkomfortos lakások száma 656 41,8% Szükség- és egyéb lakások száma 49 3,1% 20. Táblázat (Forrás: KSH, 2001)

A 2001-es népszámlálási adatok alapján a lakások szobaszám szerint a következ őképpen oszlanak meg: • egyszobás lakások 10%, • kétszobás lakások 34%, • háromszobás lakások 44% • négy és többszobás lakások 12%

43 Kemecse Város Önkormányzata tulajdonában, 2001-ben 16 db lakás volt. Kemecsén a külterületi lakások, lakott üdül ők, lakott egyéb lakóegységek száma 68 db.

3.4.4. Települési környezeti infrastruktúra

Ivóvíz

2004 2005 2006 2007 2008 Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza (km) 21 22 22 22 22 Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) 1458 1481 1497 1510 1522 Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) 90,17% 90,69% 90,73% 90,85% 90,97% Háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége (1000 m3) 184 184 183 182 181 Összes szolgáltatott víz mennyisége (1000 m3) 184 184 183 182 181 Üzemel ő közkifolyók száma (db) 65 65 65 69 65 21. Táblázat

Szennyvíz

2004 2005 2006 2007 2008 Közüzemi szennyvízcsatorna- hálózat hossza (km) 37 37 37 37 37 Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) 939 959 1016 1050 1077 Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) 58,07% 58,73% 61,58% 63,18% 64,38% Közcsatornában elvezetett összes szennyvíz mennyisége (1000 m3) 109 108 105 105 108 Háztartásokból közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége (1000 m3) 96 98 95 95 97 22. Táblázat

A közm űolló változása az elmúlt öt évben kedvez ően alakult, egyre növekszik a csatornahálózatra csatlakozó lakások száma.

2004 2005 2006 2007 2008 Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) 1458 1481 1497 1510 1522 Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) 939 959 1016 1050 1077 Közm űolló aránya 35,60% 35,25% 32,13% 30,46% 29,24% 23 . Táblázat: A közüzemi víz-és csatornahálózatba bekapcsolt lakások száma, a közm űolló változási trendje Forrás: KSH, 2001.

44

Elektromos energia

2004 2005 2006 2007 2008 A háztartások részére szolgáltatott villamosenergia mennyisége (1000 kWh) 4723 4780 4775 4835 4639 Háztartási villamosenergia fogyasztók száma (db) 1743 1760 1742 1753 1732 Villamosenergia-fogyasztók száma (db) n.a. n.a. n.a. 1871 1853 24. Táblázat (KSH)

Gázellátás

2004 2005 2006 2007 2008

Háztartási gázfogyasztók száma (db) 1132 1169 1190 1197 1197 A háztartási gázfogyasztókból a f űtési fogyasztók száma (db) 1132 1169 1190 1197 1197 Összes gázfogyasztók száma (db) 1194 1231 1254 1262 1264 Az összes gázcs őhálózat hossza (km) 42 42 42 42 42 Az összes szolgáltatott gáz mennyiségéb ől a háztartások részére szolgáltatott gáz mennyisége (átszámítás nélkül) (1000 m3) 2078 2010 2171 1551 1727 Az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége (átszámítás nélkül) (1000 m3) 2713 2652 2622 1887 2055 25. Táblázat (KSH)

Telefon

2004 2005 2006 2007 2008 Egyéni analóg távbeszél ő f ővonalak száma (lakásf ővonal) (db) 801 790 734 702 635 ISDN vonalak száma (db) 50 48 44 50 50 26. Táblázat (KSH)

Kábeltelevízió, internet

Kemecse kábeltelevízió hálózat a közelmúltban kiépítésre került, jelenleg a szolgáltatásba bekapcsolt lakások száma 250-300 db-ra tehet ő. A kábeltelevizióval egyidej űleg a kábeles internet elérés is biztosított, ennek el őfizet ői száma kb. 50 f ő.

Hulladékkezelés

Kemecse szilárd hulladékát szervezett szemétszállítás keretében vállalkozói formában szállítják el a Nyíregyháza – Orosi Regionális szeméttelepre. A szelektív hulladékgy űjtés beindult a településen.

45 A településen heti egyszeri gyakorisággal valósul meg a háztartási hulladék begy űjtése és évente két alkalommal lomtalanítást tartanak . A település területén, a lakosság számára jelenleg 1491 db 120 l-es m űanyag gy űjt őedény van kihelyezve.

Állati hulladékgy űjt ő hely és tároló

A településeken keletkezett állati hulladék elszállítását és megsemmisítését az ATEV végzi. A Kemecse és Vasmegyer között lév ő telepen 1 nagy 10 m 3-es konténer és 6 db 110 l-es hulladékgy űjt ő edényzet áll rendelkezésre a begy űjtésre. A begy űjtést hetente több alkalommal végzik. A telep szolgáltatásait több település is igénybe veszi.

2004 2005 2006 2007 2008 Rendszeres hulladékgy űjtésbe bevont lakások száma (db) 1489 1489 1489 1489 1495 Rendszeres hulladékgy űjtésbe bevont lakások aránya (%) 92,08% 91,18% 90,24% 89,59% 89,36% A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék (tonna) n.a. n.a. 1017 935 1030 Összes elszállított települési szilárd hulladék (tonna) n.a. n.a. 1018 1035 1265 27. Táblázat (KSH)

3.4.5. Közlekedési infrastruktúra

Útellátás: A szilárd, pormentesített utak aránya 100 %. Ennek a korszer űsítése, parkolók építése kiemelten fontos feladat.

Vasúti összeköttetés: A település vasúton a Budapest – Záhony vasúti f ővonalon érhet ő el. Vasútállomása a település középs ő részén van.

Közúti összeköttetés: A település közúti kapcsolatát biztosítják a településen áthaladó országos mellékutak: • 3823 sz. Tiszabercel – Nyírbogdány • 38124 sz. Beszterec – Kemecse • 3825 sz. Nagyhalász – Kemecse • 3829 sz. Kemecse – Nyírtura

46

18 . ábra: Kemecse településen áthaladó országos mellékutak

3.5. Közszolgáltatások

Közszolgáltatások (oktatás-nevelés, egészségügy, közösségi közlekedés, közigazgatás, szociális ellátás, hulladékgazdálkodás, közm űvek stb.) 2004 2005 2006 2007 2008 Bölcs ődébe beírt gyermekek száma (db) 48 39 40 36 39 Bölcs ődei fér őhelyek száma (db) 30 30 30 30 30 Óvodások száma (f ő) 179 176 177 151 141 Óvodai fér őhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 120 120 120 120 120 Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) 531 519 485 475 455 Középiskolai tanulók száma (f ő) 0 0 0 0 0 Nappali ellátást nyújtó id ősek klubjainak kihasználtsága (%) - - - - - A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok kihasználtsága (%) 94% 53% 53% 53% 103% Működ ő házi gyermekorvosok száma (db) 1 1 1 1 1 Működ ő háziorvosok száma (db) 2 2 2 2 2 Működ ő kórházi ágyak számából az önkormányzati felügyeletűek (szül őotthonnal együtt) (db) 0 0 0 0 0 Ivóvízhálózatba bekötött lakások aránya (%) 90,17% 90,69% 90,73% 90,85% 90,97% Szennyvízcsatorna hálózatba bekötött lakások aránya (%) 58,07% 58,73% 61,58% 63,18% 64,38% Közm űolló aránya 35,60% 35,25% 32,13% 30,46% 29,24% Zöldfelületek aránya (m2) n.a. 0 3776 3776 4561 28. Táblázat: Közszolgáltatások Kemecsén (Forrás: KSH)

47 Közintézmények

Közintézményekkel a település közepesen ellátott. A legfontosabb közintézmények a településközpontban koncentrálódnak, fejlesztésük részben megtörtént, de további fejlesztések szükségesek.

Oktatási M űvel ődési intézmények: Általános Iskola: Móricz Zs. utca 47. (592 hrsz.) Régi iskola: Kossuth utca 2-4.(89hrsz.) Régi iskola: Árpád utca 41 sz. (1052 hrsz.) Napközi otthonos Óvoda: Béke tér 3. sz. (96 hrsz., 97 hrsz.) Óvoda: Móricz Zs. utca (1302 hrsz.) Bölcs őde: Móricz Zs. utca (1303 hrsz.) Falumúzeum: Móricz Zs. utca 49 sz.(595/5 hrsz.) Mozi: Szent I. utca (612 hrsz.)

Egészségügyi intézmények: Egészségügyi központ: Móricz Zs. utca 8/10 sz. (592 hrsz.) Ment őállomás : Szent István utca 38. sz. (1029 hrsz.) Kígyó Gyógyszertár: Móricz Zs. utca 19. sz. (577 hrsz.) Szociális otthon : Szent I. utca 43. sz. (1018/3 hrsz.) Véd őnő: Móricz Zs. utca 8-10. sz.(595/5 hrsz.)

Igazgatási intézmények : Polgármesteri Hivatal: Kossuth utca 11. (1322/3 hrsz.) Családsegít ő és Gyermekjóléti Szolgálat: Móricz Zs. utca 49. (595/5 hrsz.) Rend őrség : Móricz Zs. utca 27. (581 hrsz.) Tűzoltószertár : Kossuth utca 11 sz.(1322/3 hrsz.)

Egyházi intézmények : Református templom és parókia Béke tér (92 hrsz.) Római katolikus templom és plébánia Árpád utca 37. sz. (1051 hrsz.)

3.5.1. Oktatás-nevelés

Bölcs őde

A bölcs őde - mint szolgáltató intézmény - az alapellátás keretében alaptevékenységként napközbeni ellátást nyújt a gyermekek számára. A bölcs ődébe fér őhelyszámnak megfelel ően felvesznek minden olyan kisgyermeket, aki: - kemecsei állandó lakos, - családban nevelkedik, - betöltötte a 20 hetes kort és nem érte el a harmadik életévét, - akiknek szülei munkavégzésük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.

48

Külön odafigyelnek a felvételnél a következ ő szempontokra: - akiknek a testi és szellemi fejl ődésük érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, - akit egyedülálló szül ő nevel, - akivel együtt három, vagy több gyermek nevelkedik, - akinek a szül ője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni.

Ha a gyermek betöltötte a 3. életévét, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, lehet őség van arra, hogy a 4. életévének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhet ő, gondozható legyen a bölcs ődében. Sérült gyermekek gondozását, nevelését is vállalják. Fejlesztésüket, rehabilitációjukat a helyben m űköd ő Nevelési Tanácsadó látja el.

Óvoda Óvodai intézmények száma 1 Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 2 Óvodai fér őhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 120 Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 141 Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 5 Óvodapedagógusok száma 11 29. Táblázat : Az óvodák legf őbb adatai 2008-ban

A településen nincs biztosítva az óvodáskorú gyermekek elhelyezése. A beíratott gyermekek száma meghaladja a fér őhelyek számát, valamint elég jelent ős azon gyermekek száma a településen, akik a 3. életévüket betöltötték, de nem történt meg az óvodai beiratkozásuk, illetve az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzet ű gyermekek száma.

49 Általános iskola

Általános iskolai intézmények száma: 1 Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 1 Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 15 Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 21 Az általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban 1 Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt) 455 Általános iskolában tanuló els ő évfolyamosok száma 60 A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) 226 Más településr ől bejáró általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban 13 ő F állású pedagógusok száma 35 30. Táblázat: Az általános iskola legf őbb adatai 2008-ban A településen jelenleg biztosítva van az általános iskolai korú gyermekek elhelyezése. A városban ugyan csökken a gyermeklétszám, de a folyamatot pozitívan befolyásolhatja, hogy a környékbeli település önkormányzataival kötend ő társulási szerz ődések száma. A vidékr ől bejáró tanulók el őreláthatólag kompenzálni fogják a helybeli tanulószám csökkenést.

Közép- és fels őfokú oktatás

A településen közép- és fels őfokú oktatási intézmény nem m űködik.

3.5.2. Egészségügy

Egészségügyi alapellátás Kemecse egészségügyi alapellátásának keretében 2008 végén 2 háziorvosi és 1 gyermekorvosi szolgálat m űködött, melyeken 30130 illetve 7266 rendelésen való megjelenést regisztráltak 2008-ban. Az egy háziorvosra jutó átlagos terhelés 2008 végén így 15075 megjelenés/év, az egy gyermekorvosra jutó átlagos terhelés 7266 megjelenés/év volt.

A betöltött véd őnői álláshelyek száma 2008-ban 3 db körül mozgott. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkez ők száma 2008-ban 185 f ő volt, ami a teljes lakónépesség 3,6%-a.

Szakorvosi ellátás 2008-ban a szakorvosi beavatkozások száma a járóbeteg szakellátásban 9059 db-ra tehet ő, mely egyben 1560 szakorvosi munkaórát is jelent az alábbi területeken: • Nőgyógyászati szakrendelés • Sportorvosi szakrendelés

50 Ment őszolgálat A településen 12 órás készenléti szolgálat áll bevetésre készen, melynek segítségével a Nyíregyházától északra fekv ő területekre lehet 15 percen belül eset kocsit érkeztetni, valamint a személyszállítás révén min őségileg egészíti ki a kemecsei járóbeteg szakellátást.

Gyógyszertár Kemecsén 1 gyógyszertár m űködik, de a patikaliberalizáció bevezetésér ől szóló törvény hatályba lépése óta az ellátás már a kereskedelmi szférában is megjelent.

3.5.3. Közigazgatás

Az Önkormányzat kötelez ő és felvállalt és a hivatal által ellátott feladatai

Egészségügy Kötelez ő feladatok - háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás, - fogorvosi alapellátás - alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás - véd őnői ellátás m űködtetése - iskola egészségügyi ellátás Felvállalt feladatok - járóbeteg szakellátás Közoktatás Kötelez ő feladatok - óvodai ellátás, - alapfokú iskolai ellátás - Képvisel ő-testület szakbizottságának m űködtetése Felvállalt feladatok - alapfokú m űvészetoktatás - általános iskolai tanulmányok befejezését követ ően tovább nem tanulók tankötelezettségének teljesítéséhez feltételek biztosítása Közm űvel ődés, Kötelez ő feladatok könyvtár - helyi közm űvel ődési tevékenység támogatása - közm űvel ődési intézmény m űködtetése, közösségi tér biztosítása - közm űvel ődési rendelet alkotása a feladatellátás formáiról, módjáról, mértékér ől - települési könyvtári ellátás biztosítása Sport Kötelez ő feladatok - helyi sporttevékenység támogatása: sporttevékenységek fenntartása, m űködtetése; közoktatási intézményekben szervezett formában való testedzéshez, sporttevékenységekhez szükséges feladatok biztosítása Szociális ágazat Kötelez ő feladatok Alapellátás keretében: - étkeztetés, - házi segítségnyújtás, családsegítés - gyermekjóléti szolgálat, gyermekek átmenti gondozása - gyermekek napközbeni ellátása (bölcs őde, óvoda, iskolai

51 napközi, családi napközi) - támogató szolgálat

Nappali ellátást nyújtó intézmények: - id ősek klubja - fogyatékosok nappali intézmények

Szociális ellátással kapcsolatok feladatok: - id őskorúak járadékának megállapítása, - rendszeres szociális segély megállapítása - lakásfenntartási támogatás megállapítása - ápolási díj megállapítása - átmeneti segély megállapítása - temetési segély megállapítása - köztemetés elrendelése - megyei fenntartású személyes gondoskodást nyújtó intézményekbe való beutalás - rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapítása - rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Felvállalt feladatok - id ősek otthona

Városüzemeltetés Kötelez ő feladatok - településfejlesztés, településrendezés - épített és természeti környezet védelme - lakásgazdálkodás - vízrendezés, csapadékvíz elvezetés, csatornázás - közvilágítás biztosítása - helyi közutak fenntartása, közterületek tisztán tartása, lomtalanítása - köztemet ők fenntartása - helyi tömegközlekedés - helyi t űzvédelemr ől való gondoskodás - szúnyog- és rágcsáló irtás Felvállalt feladatok - parkfenntartás, kisegít ő mez őgazdasági szolgáltatás - városbútorzat, játszóterek karbantartása

52 3.5.4. Szociális ellátás

Alapellátás: • szociális étkeztetés • házi segítségnyújtás • családsegítés

Szakosított gondozási központ: • Szociális otthon Szent I. utca 43. sz. (1018/3 hrsz.)

Id őskorúak Jelz őrendszeres Id őskorúak Házi Szociális otthonaiban Kapacitás- házi otthonaiban segítségnyújtásban étkeztetésben működ ő kihasználtság segítségnyújtásban ellátottak részesül ők száma részesül ők fér őhelyek % részesül ők száma száma (f ő) (f ő) száma (f ő) Év száma (db) (f ő) 2004. 29 31 94% 10 0 52 2005. 27 31 87% 7 0 47 2006. 31 31 100% 7 0 48 2007. 30 30 100% 7 0 47 2008. 31 30 103% 7 10 40 31. Táblázat: A szociális ellátás mutatói 2004-2008 (Forrás: KSH)

Az id ősek otthona kapacitás-kihasználtsága az elmúlt években elérte és meghaladta a 100 százalékot. A szociális étkeztetésben részesül ők száma az elmúlt 5 évben 24%-kal csökkent.

3.5.5. Sport és szabadid ő, közm űvel ődés

Sporttelep

Kemecse középs ő részén a Sport utca – Szent István utca találkozásánál 400/1 hrsz. alatt helyezkedik el. A sporttelepen É-D-i tájolású labdarúgópálya és sportöltöz ő található. Térelhatároló fásítást javasolunk sportterület külső határa mentén és egy esztétikusabb kerítést a Kemecse SE részére. A sportterület nagysága : 2,01 hektár A sporttelephez csatlakozva Ny-i irányban cca. 2 hektár b ővítéssel a terület növelhet ő.

Szabadid őközpont

A természeti adottságok lehet őséget nyújtanak szabadid őközpont és kiránduló területek kialakítására Kemecse K-i részén a Zsadányi vésztározó, VII-es f őfolyás, Lónyay csatorna térségében, a vasút, Sény ői f őfolyás, Lónyay f őcsatorna által és a Márkusréti csatorna által határolt területen kialakítható Kemecse szabadid őközpontja, csónakázó és horgásztavak, ökocentrum létrehozásával, tájrehabilitációval. A szabadid őközpont megközelítését a Széchenyi utca, Dimitrov utca, Bajcsy-Zsilinszky utca fel ől biztosítani kell.

53

3.6. Korábbi id őszak fejlesztései Beruházás Összege (ezer Ft) Éve Támogatás forrása Program neve Tárgya

Sorszám Támogatás Saját forrás Összesen Kemecse Nagyközség Önkormányzatának és a helyi 1. 2003-2005 MVH-Sapard Hiv. IP alapú infrasturktúra fejlesztése 6 000 2 875 8 875 vállalkozások tevékenységeinek támogatása Szondi és József A. utcák Szondi és József A. utcák 2. 2005 ÉARFT - UFCE 5 738 5 738 11 476 burkolatfelújítása burkolatfelújítása Megyei TT - Egészségügyi Központ felújítása 3. 2005-2007 Egészségügyi Központ felújítása 20 419 5 395 25 814 TEKISZ Kemecse városban Központi ügyelet kialakítása a 4. 2006 EüMin. - EGP Kemecsei Ment őállomás épülete Központi orvosi ügyelet építése 7 000 31 869 38 869 mellett Szennyvízszippantó-, szállító Szennyvízszippantó-, szállító 5. 2006 ÉARFT - TEHU 11 000 5 608 16 608 járm ű beszerzése járm ű beszerzése Polgármesteri Hivatal 6. 2007 ÉARFT - LEKI LEKI 14 800 1 715 16 515 akadálymentesítése Polgármesteri Hivatal 7. 2007. LEKI LEKI 64 957 53 200 101 642 akadálymentesítése Helyi településfejlesztési akciók 9. 2008. ÉAOP-2007-5.1.1/E Közösségi terek fejlesztése 50 000 000 5 500 000 55 500 000 támogatása 10. 2008 LEKI-2008 LEKI-2008 Sportöltöz ő felújítása, b ővítése 19 999 315 2 222 147 22 221 462 11. 2008. HÖF-TEKI HÖF-TEKI Járdák kialakítása, felújítása 19 952 898 2 216 989 22 169 887 A Béke téri Óvoda épületének 12. 2008 Óvodák infr.fejl. Miniszteri Rendelet 10 000 000 527 000 10 527 000 fűtés rekontrukciója 32 . Táblázat: 2003-2008.évek fejlesztései Kemecsén

54

3.7. Összegzés

Kemecse város SWOT analízise:

A település helyzetelemzéséb ől származó információk stratégiai szemlélet ű rendszerezett összegzését tartalmazza a SWOT analízis. A SWOT elemzés keretében a település adottságai ezen belül er ősségei, gyengeségei valamint a küls ő tényez ők (önkormányzati finanszírozás, központi támogatási lehet őségek) jelenlegi és jöv őbeni hatásait figyelembe véve a lehet őségek és veszélyek kerültek felsorolásra. A SWOT analízis eredményei szolgálnak a fejlesztési koncepció alapjául, mivel a f ő célok a meglev ő er ősségek fokozására, valamint a meglév ő gyengeségek csökkentésére kell, hogy irányuljanak. Mindezek a törekvések csak akkor lehetnek sikeresek, ha a bels ő adottságok mellett számításba vesszük a küls ő, jöv őben várható hatásokat is.

ER ŐSSÉGEK (STRENGHT): - A település a kistérség egyik természetes központja, közlekedési potenciálja kedvez ő, vonzóhatása néhány ellátási, szolgáltatási területen érvényesül a környez ő településekre. - 100 sz. Budapest – Nyíregyháza – Záhony vasúti fővonal áthalad a városon - El őnyös a fekvése a mikrotérségi kereskedelmi és szolgáltatási központ települési funkció betöltéséhez. - Üdülési, turisztikai vonzástényez ők szinte minden adottsága megtalálható. Halastavak, vadászati lehet őségek, lovas turizmus, üdül őterület, történelmi építészeti, régészeti, kulturális hagyományok. - Biogazdálkodási lehet őségek (gyógynövénytermesztés, állat-tenyésztés) - Fiatal, produktív népesség országos szintet meghaladó aránya. - Kedvez ő érintetlen környezeti adottságok, természetközeli életmód. - Kedvez ő adottságok Kemecse és térsége ipari és agro park kialakításához. - Meglev ő és folyamatban, építés alatt lev ő infrastruktúra hálózatok. - A település gazdálkodását stabilitás jellemzi. - Sokrét ű, színes kulturális élet. - Er ős lokálpatriotizmus, civil szervez ődések nagy száma. - A közbiztonság szintje a településen kielégít ő. - Nyíregyháza, mint fels őfokú ellátási központ közelsége

GYENGESÉGEK (WEAKNESS) • Elmaradott, leghátrányosabb besorolású kistérség, bels ő periféria. • Innovatív jelleg ű munkahelyek hiánya, és fels őfokú szakemberek hiánya az alulképzett lakosság magas hányada. • Nagyszámú tartós munkanélküli és szociális segélyezésre utalt lakos. • Az egészséges kisvárosi életmódhoz hiányzó infrastrukturális feltételek (pl. fedett uszoda, sportcsarnok) • A megújuló energiaforrások, szélenergia, napenergia, bioenergia, termálvíz hasznosítása hiányzik. • A meglév ő gazdasági épületek (pl. Haas tanya, Körmendi tanya) nem megfelel ő hasznosítása • Kisvárosi szolgáltatási, ellátási funkciók hiánya • Az utóbbi években csökken ő lakosságszám

55 • Fejlesztési területek elérhet ősége rossz • A várost kettévágja a Budapest-Záhony vasúti f ővonal, • Vasút- közút felüljáró hiánya • Több szegregátum határán lév ő városrészek •

LEHET ŐSÉGEK (OPPORTUNITIES) - A térségi helyzetb ől adódó mikrotérségi központi szerepkör kiteljesítése, kistérségi kapcsolatok er ősítése, és uniós pályázatok igénybevétele. - Közlekedési infrastruktúra jelent ős vonalai Kemecsén áthaladó szakaszainak kihasználása (tervezett Budapest – Ukrajna gyorsvasút, tervezett nyíregyházi körgy űrű, az M3-as autópályának elérhet ősége). - Az Észak-magyarországi Régió, Bodrogköz, Hegyalja, Szlovákia, Lengyelország, Ukrajna felé nyitás, gazdasági kapcsolatok kialakítása, er ősítése. - Kormányzati törekvések a keleti országrész felzárkóztatására. - Külföldi fejlesztési források érkezése Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe. - Kelet-Magyarországi befektetés-ösztönz ő programok. - 89ha önkormányzati tulajdonban lév ő fejlesztési terület a déli városrészben - Tervezett új közút Nyíregyháza és Kemecse között - Belterület növelés 207,4 ha (zártkeretek és külterületek rovására) - Nyíregyházát elkerül ő körgy űrű É-i szakaszának nyomvonala - Korábbi közlekedési tervekben szerepl ő Rakamaz- Dombrád f őút nyomvonala

VESZÉLYEK (THREATS) - A küls ő források megszerzéséhez szükséges saját er ő biztosítása nehezíti a település öner ős fejlesztéseit. - Gazdasági elmaradottság a szomszédos térségekben, Bodrogközben, az országhatár ukrán oldalán, mely hátrányosan érinti a határ magyar oldalán lev ő térségek fejl ődését. - Az innovatív ipari munkahelyek hiánya elvándorlást eredményezhet. - Alvó településsé válás Nyíregyházára, a megyeszékhelyre történ ő napi ingázás jó közlekedési feltételei miatt. - A mez őgazdaság és élelmiszeripar bizonytalan piaci helyzete (ugyanakkor Kemecsén nagy az ágazatban foglalkoztatottak aránya). - A szomszédos versenytárs települések fejl ődése, az úthálózat fejlesztés gátolja Kemecse funkciómegtartását és fejlesztését, mikrotérségi pozíciója romolhat.

56 4. Városrészek elemzése

4.1. A városrészek meghatározása a természeti és épített környezet és egyéb adottságok és funkciók alapján

A települést két részre célszer ű osztani: • északi városrészre , ami a történelmi Kemecse magjának mai formában meglév ő része, mely jellemz ően a korabeli lápos terület dombhátainak beépítésével alakult ki, • déli városrészre , ami alapvet ően új, a hagyományos domborzatot már nem követ ő városszövettel rendelkezik.

A 19. ábra zöld és sárga színnel jelölt északi és déli városrészei hézag és átfedésmentesen fedik le a város belterületét.

A két városrészre bontás nem csak a vasút által északi és déli részre kettészelt város tényét rögzíti, hanem Kemecse város településrendezési és szabályozási tervében rögzített közép és hosszútávon tervezett funkciók, ill. a történelmi városrész / leend ő városközpont, egyéb lakó és ipari területi funkciók figyelembe vételével készült. A két városrész a domborzati, városszerkezeti, városképi eltéréseken túlmen ően funkciójukban is alapvet ően különböznek.

Az északi és déli városrész egyaránt vegyes funkciójú területtel rendelkezik, és a funkciók integrálását követ ően is összességében hiányos funkciójú kisváros jelenik meg.

57

19. ábra: Az északi és a déli városrész

58

4.2. A város szint ű helyzetértékelés megállapításaihoz kapcsolódó, az adott városrész szempontjából lényeges elemek

4.2.1. Északi városrész

Az északi városrészt (a 20. ábra zöld jelölése) délr ől a Budapest-Nyíregyháza-Záhony vasúti fővonal, keletr ől VII. sz. vízfolyás, Gyula sássa és a Zsadányi vésztározó, északról a Lónyai főcsatorna határolja.

20. ábra. Északi városrész

A természetes és mesterséges korlátok meghatározzák, hogy a városrész fejl ődésének ésszer ű kitörési iránya nyugat-délnyugati irány. E fejl ődési f őirány a város jöv őképe szempontjából kiemelt fontosságú lehet, de a területen jelenleg meglév ő ipartelepi funkció csak gazdaságfejlesztési területhasznosítást tesz lehet ővé.

Az északi városrész f őbb jellemz ői: Az északi városrész térbeli és funkcionális tengelye a Móricz Zsigmond utca, mely a vasúttól a református templom, Béke tér magaslati pontig tart. Itt található a volt, jelenleg elhanyagolt állapotban, kihasználatlanul álló Niczky kastély.

59 Az északi városrészben található funkciók: • Kereskedelem és kapcsolódó szolgáltatások • Közigazgatás, • Kultúra, vallás, • Oktatás és egyéb képzés, • Szabadid ő, sport, • Lakóterület, • Egészségügyi ellátás, • Kistérségi közlekedési csomópont

E funkciókkal az északi városrész saját lakosságán túlmen ően els ősorban az északnyugatra elhelyezked ő szomszédos települések, mint vonzáskörzet ellátását is szolgálja.

Az északi városrészben található szolgáltató és termel ő vállalkozások:

Jelent ősebb vállalkozások az északi városrészben - Farmtej Kft. Szent István utca 2. - Zöld Bárók Kft. Szent István utca - Kerekegyházi Erd őgazdálkodási és Szolgáltató Kft. József Attila utca 14. - Perec Bt. Mikszáth Kálmán utca 5. Süt őüzem - Greener Kft. Szent István utca 1. - UNIO Kft. Szent István utca 1. - B.K.T.V Kht. Vasmegyeri utca 47.

Kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató intézmények: - Üzletház , Kossuth utca (1322/4 hrsz.) - Ajándéküzlet, Móricz Zs. utca 55 sz.(598 hrsz.) - Ruhakölcsönz ő, Móricz Zs. utca 57 sz. (599 hrsz.) - Diszkont üzlet , Ságvári E. utca (592 hrsz.) - Üzlet , söröz ő, Ságvári E. utca (479/5 hrsz.) - Élelmiszer üzlet, söröz ő, presszó, Mikszáth utca (27/2 hrsz.) - Étterem, ÁFÉSZ, Móricz Zs. utca (589 hrsz.) - Élelmiszer üzlet, Mikszáth utca (219 hrsz.) - Virág, ajándék üzlet, Móricz Zs. utca (578 hrsz.) - Ruhaüzlet, Mikszáth utca (110 hrsz.) - Pékség, Mikszáth utca (512 hrsz.) - Élelmiszer bolt, fagylaltozó, Szent I. utca (1024 hrsz.) - ABC áruház, Móricz Zs. utca (1026/2 hrsz.) - Élelmiszer kisüzlet, Móricz Zs. utca (1029 hrsz.) - Italbolt, Móricz Zs. utca 73 sz.(607 hrsz.) - Italbolt, Szent I. utca (400/2 hrsz.) - Takarmánybolt, Szent I. utca (400/2 hrsz.) - Presszó, Szent I. utca (1022 hrsz.) - Élelmiszer üzlet, Móricz Zs. utca (1014 hrsz.) - Üzlet, Szent I. utca ( 1020/1 hrsz.) - Benzinkút, Szent I. utca (1024 hrsz.) - TÜZÉP, Sport utca (631 hrsz.) - Sportöltöz ő, Szent I. utca (399/3 hrsz.)

60

Műemlékek, m űemlék jelleg ű épületek a városrészben: • Niczky kastély

Az északi városrész társadalmi mutatói

Északi városrész (Nyíregyháza-Záhony Mutató megnevezése vasútvonaltól É-ra es ő terület - belterületi határ)

Lakónépesség száma 3 720 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 21,7 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 60,7 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 17,6 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkez ők aránya az aktív korúakon (15-59 39,5 évesek) belül Fels őfokú végzettség űek a 25 éves és id ősebb 6,5 népesség arányában Lakásállomány (db) 1 209 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 23,8 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkez ők 52,9 aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkez ők és rendszeres munkajövedelemmel 27,7 nem rendelkez ők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen 44,3 belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 41,8 Állandó népesség száma 3 748 33. Táblázat (Forrás: KSH, 2008)

Er ősségek: • Elérhet őség • Funkcionális központ – gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató funkció nagy része itt található • Infrastruktúra, közm űellátás szempontjából jelenleg is kifogástalan adottságokkal rendelkezik

Gyengeségek: • Fejlesztési területek tulajdonosi szerkezete • Kivett, jelenleg is ipar és lakóterületként nyilvántartott területek aránya • Mesterséges és természetese határok • 2 szegregátum jelenléte

61 4.2.2. Déli városrész

A déli városrész magját a 20. sz. els ő feléb ől származó Cseretelep nev ű településrész alkotja. A déli városrészt délr ől az V. f őfolyás (a 0129 sz. csatorna), keletr ől szintén a 0129-es csatorna, ill. a 0124 közút, északról a Budapest-Nyíregyháza-Záhony vasúti f ővonal határolja.

21. ábra: Déli városrész

A jelenlegi déli városrész területi f őtengelye a Szondi utca, mely az északi városrész Móricz Zsigmond utca folytatása, de a vasút, ill. annak üzemi területe a két utca közvetlen kapcsolatát megszakítja. A városrész keleti oldalán els ősorban ipari területek, a Szabolcsi Halászati Kft. telephelye, volt ládagyár és a vasút déli oldalán lév ő leend ő iparterület, valamint az 1848-49- es szabadságharc kiemelked ő kemecsei tábornokának, Répássy Mihálynak a sírja, kegyeleti park és zsidó temet ő található.

Az adott városrész f őbb er ősségei és gyengeségei alapját képezik a területi szint ű stratégiának (lásd 5. fejezet).

A déli városrész szolgáltatás és ellátás terén az északi városrésznek alárendelt, jelenleg közlekedés szempontjából zsák jelleg ű terület

A déli városrészben található funkciók: • Lakóterület, • Zárt kert • Ipartelep (pl. Szabolcsi Halászati Szövetkezet, ládagyártó üzem) • Kereskedelem és kapcsolódó szolgáltatások (pl. a Sport u. vasút keresztez ődés déli oldala környezetében épít őanyag kereskedelem, szórakozó hely ) • Turizmus (pl. 5 szobás vendégház a Kállai f őfolyás partján) • Szabadid ő, sport,

62

A déli városrészben található szolgáltató és termelő vállalkozások:

Jelent ősebb vállalkozások a déli városrészben: - Kerekegyházi Erd őgazdálkodási és Szolgáltató Kft. József Attila utca 14. - Csabák Tranzit TÜZÉP Szondy u. – Deák utca sarok - Féman Kft. Szondy utca 1. - Szabolcsi Halászati Kft. Kemecsei telephelye

Kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató intézmények: - TÜZÉP, Deák F. utca (631 hrsz.) - Ravatalozó, Szondy utca (652 hrsz.)

A déli városrész társadalmi mutatói

Déli városrész (Nyíregyháza-Záhony Mutató megnevezése vasútvonaltól D-re es ő terület - belterületi határ)

Lakónépesség száma 1 055 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 29,4 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 59,2 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 11,5 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkez ők aránya az aktív korúakon (15-59 57,7 évesek) belül Fels őfokú végzettség űek a 25 éves és id ősebb 1,2 népesség arányában Lakásállomány (db) 292 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 29,1

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkez ők 63,8 aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkez ők és rendszeres munkajövedelemmel nem 42,0 rendelkez ők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen 33,9 belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 47,8 Állandó népesség száma 1 045 34. Táblázat

63 A városrész er ősségei: • 86 ha fejlesztési terület 80%-ban önkormányzati tulajdonban van a városrész nyugati oldalán • Gazdasági és lakó funkciókhoz rendelkezésre álló megfelel ő infrastrukturális feltételek. Közm űcsatlakozások: o víz o szennyvíz, o villany, o gáz • Tradíciók - a szabadságharc kiemelked ő kemecsei tábornokának Répássy Mihály sírja és emlékkertje

A városrész gyengeségei: • A Sport utcán lév ő fénysorompóval védett út-vasút keresztez ődés az egyetlen kapcsolódási pont az északi városrésszel és a környezettel. • A város a Hiba! A hivatkozási forrás nem található. án feltüntetett 60%-os szegregátuma itt található • Nincs szolgáltatás, ellátás • A meglév ő iparterület elérhet ősége korlátozott • A nyugati részen található fejlesztési területek nem elérhet őek, infrastruktúra ellátásuk hiányzik • A fejlesztési terület egy része osztatlan közös tulajdonban van • A fejlesztési terület déli részén volt szeméttelep rekultivációja szükséges • Rossz kapcsolat az északi városrész funkcióihoz

64 5. Antiszegregációs terv

Törvényi háttér: Az Egyenl ő Bánásmódról és az Esélyegyenl őség El őmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 35. §-a szerinti települési esélyegyenl őségi program keretein belül elemezni kell a településen él ő hátrányos helyzet ű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározni az e csoportok esélyegyenl őségét el ősegít ő célokat. Az önkormányzati esélyegyenl őségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. A települési esélyegyenl őségi program különösen a foglalkoztatás, a lakhatás illetve a szociális szolgáltatásokhoz és az infrastruktúrához való hozzáférés terén megvalósuló esélyegyenl őség el őmozdítását kívánja ösztönözni . A kutatások szerint az ezeken a területeken jelen lév ő szegregációs és szelekciós mechanizmusok korlátozzák az egyenl ő hozzáférést ezen szolgáltatásokhoz, és tovább mélyítik a társadalmi különbségeket. A jelenség gyengíti a társadalmi kohéziót és rontja Magyarország versenyképességét. Horizontálisan érvényesítend ő szempont ezért a település-fejlesztésben, az esélyegyenl őség és az egyenl ő hozzáférés biztosításának elve. Az esélyegyenl őség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani minden infrastrukturális fejlesztés és település-rehabilitáció esetén az alacsony státuszú lakosok helyzetére. Kiemelten fontos a település különböz ő pontjain lakók részére a(z) (szociális) infrastruktúrához való hozzáférés biztosításának gyakorlata és annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a településen a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség . Alapvet ő feltételként szükséges szabni a település-rehabilitációs projektek támogatásához illetve a kiegészít ő támogatások odaítéléséhez az alacsony státuszú lakosok által lakott településrészeken a további lakásállomány-növekedést megakadályozó, azt csökkent ő, a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség és az esélyegyenl őtlenség csökkentése érdekében folytatott esélyteremt ő tevékenység tervszer ű dokumentálását települési esélyegyenl őségi programok kidolgozásával és megvalósításával. A vizsgált esélyegyenl őségi területen tapasztalt hiányosságok felszámolása érdekében a település önkormányzata megfelel ő korrekciós eljárásokat, beavatkozásokat tervez, és azok megvalósítását a projekt ideje alatt vállalja. Az alacsony státuszú lakosok esélyegyenl ősége el őmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenl ő hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik munkaer ő-piaci hátrányaikat, javítják foglalkoztatási esélyeiket. Az integrált városfejlesztési stratégia keretén belül kidolgozandó Anti-szegregációs terv tehát csak egy, de igen fontos részét képezi a települési esélyegyenl őségi program kidolgozásának . Az Anti-szegregációs terv els ősorban területi dimenzióban, a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az esélyegyenl őségi problémák meglétét egy adott településen. Az Anti-szegregációs terv célja, hogy a város felmérje azon területeit, ahol a szegregáció már megindult, illetve ahol el őrehaladott állapotban van, és a fentiek szellemében kidolgozzon a szegregáció oldására irányuló programokat.

65 5.1. Helyzetelemzés az alacsony státuszú népesség területi koncentrációjáról a város egészének tekintetében

A helyzetelemzés célja, hogy lehatárolja a szegregációs problémával érintett területeket és elemezze a szegregátum kialakulásához vezet ő okokat, az ott lév ő lakhatási, lakókörnyezeti jellemz őket, az ott él ők szociális helyzetét, problémáit, a különféle szolgáltatásokhoz való hozzáférés mértékét, a szolgáltatások min őségét, illetve feltárja azokat a hiányokat, ahol beavatkozás szükséges annak érdekében, hogy az ott él ők életkörülményei és társadalmi integrációs esélyei javuljanak.

Kemecse város integrált városfejlesztési stratégiájának vonatkozó elemzése már kimutatja, hogy melyek a város rosszabb státuszú területei, ahol a népesség társadalmi összetétele és a terület fizikai jellemz ői is kedvez őtlenebbek. (ld. Integrált városfejlesztési stratégia helyzetelemzését el ősegít ő adatok) Jelen fejezet alapvet ően erre az elemzésre támaszkodik és a célja, hogy a rosszabb státuszú területeken belül meghatározza azokat a kisebb területegységeket, ahol a szegregáció már el őrehaladott, illetve azokat, melyeket a szegregáció elmélyülése veszélyeztet.

5.1.1. Szegregátumok és veszélyeztetett területek lehatárolása

Módszertani rész: Az alacsony státuszú népességet koncentráló szegregátumok illetve szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolására két szegregációs mutató került kialakításra:
2001-es népszámlálási adatokon alapuló szegregációs mutató,
az önkormányzat segélyezési adatbázisából el őállítható segélyezési mutató.

A fenti mutatók el őállításán túl szükség van egyéb adatforrások (helyi önkormányzati statisztika, helyi önkormányzati és kisebbségi önkormányzati képvisel őkkel való konzultáció, helyszíni felmérés) adatainak elemzésére.

1. Iskolai végzettség és rendszeres munkajövedelem alapján vizsgált szegregációs mutató Szegregátumnak nevezzük azokat a területeket ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkez ők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkez ők aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50%. Szegregációval veszélyeztetettnek nevezzük azokat a területeket, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkez ők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkez ők aránya mindkét mutató tekintetében 40 – 50% között van.

66 2. Segélyezési adatokon alapuló szegregációs mutató:

Szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, ahol a rendszeres szociális támogatásoknak a lakossághoz/ lakások számához viszonyított aránya eléri a városi (kerületi) átlag kétszeresét. Szegregációval veszélyeztetett területnek tekintjük azokat a területeket, ahol a rendszeres szociális támogatásoknak a lakosságokhoz/ lakások számához viszonyított aránya eléri a városi átlag 1,7-szeresét.

A rendszeres szociális támogatásokba beszámítható támogatások: - rendszeres szociális segély (egészségkárosodottaknak és munkanélkülieknek) - lakásfenntartási támogatás: normatív, helyi és adósságkezelési támogatáshoz járó - rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

A mutató kiszámításának módja: az összes fentiekben meghatározott szociális támogatás darabszáma osztva a terület népességszámával/ lakások számával.

Amennyiben a segélyezés mértéke a városi átlag körül alakul a területen, akkor csökkent a területen a hátrányos helyzet űek koncentrációja. Itt is els ősorban a segélyezési adatokon alapuló szegregációs mutatóba beszámított segélyezési formákat kell tekinteni, de ezeken kívül még érdemes bevonni egyéb segélyezési formákat (pl. átmeneti segélyezés, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás) akkor, ha kétség merül fel, hogy bizonyos támogatási formák azért alacsonyak, mert a területen él ő hátrányos helyzet űek valamilyen oknál fogva kiesnek az adott támogatásból. Ez a jelenség el őfordulhat pl. a lakásfenntartási támogatás esetében olyankor, ha a területen magas a kisméret ű komfortnélküli lakások aránya és ezért az alacsony rezsi költségek miatt a háztartások nem kapnak lakásfenntartási támogatást, illetve ha sok a nem bejelentett vagy hátralékos háztartás. Általánosan az mondható el, hogy amennyiben a segélyezési szegregációs mutató a területre alacsonyabb, mint a városi átlag 1,7-szerese, akkor a terület társadalmi státusza a 2001. évi állapothoz képest jelent ősen javult. Szegregátumnak tehát azok a területek tekintend ők, amelyek a fenti mutatók egyikének megfelelnek, és a terület lakónépességének száma eléri az 50 f őt. A helyzetelemzés szempontjából a gyakorlatban meghatározó jelent őség ű lehet néhány további települési jellemz ő, úgymint:

3. önkormányzati bérlakások magasabb koncentrációja egy adott területen (Kemecsén nem jellemz ő) 4. alacsony infrastrukturális ellátottsággal (közm űvek, pormentes út, járda hiánya) rendelkez ő területek vizsgálata (Ezek közül Kemecsén a szennyvíz csatornázás részleges hiánya jelentkezik.) 5. külterületen, nem-lakóövezetben elhelyezked ő lakott területek vizsgálata. (Kemecsén nem jellemz ő)

Szegregátumok és szegregációval veszélyeztetett területek azonosítása A KSH 2001 évi népszámlálási adataira támaszkodó helyzetértékelés alapján, Kemecsén 3 városi területen teljesülnek szegregátum 2 területen szegregációval veszélyeztetett terület definíciójának megfelel ő jellemz ők. (A. jel ű melléklet)

67 Ezeket a városszövetbe ágyazódott területeket a Kemecse települést ketté szel ő vasútvonalhoz viszonyított földrajzi elhelyezkedésük alapján az alábbi táblázat szerint határoltuk le.

Szegregátum A szegregátum KSH Szegregátum Szegregátumhoz földrajzi statisztika szerinti sorszáma behatárolása (utcák) elhelyezkedése lakónépessége

1. szegregátum Északi városrész; Pet őfi u. – 245 f ő 1.sz. akcióterület Mikszáth K. u

Északi városrész; Dankó u. - Zrínyi u. - 2. szegregátum 387 f ő 1.sz. akcióterület Ságvári E. u

Déli városrész Vasút - Sport u. - Deák F. 3. szegregátum* u. - Honfoglalás u. - 2.sz. akcióterület 587 f ő Szondy u. – Arany János u. – Toldi u.

Tekintettel arra, hogy a KSH által szolgáltatott, a 2001-es népszámlálási adatokon alapuló szegregációs térképeken jelölt szegregátumok, illetőleg szegregációval veszélyeztetett területek egymáshoz viszonyított lehatárolása a 3.jel ű szegregátum esetében korrekcióra szorult, fokozottan fontos volt a vonatkozó statisztikai adatok ellen őrzése és aktualizálása.

A helyzetelemzés keretében ezért külön figyelmet fordítottunk a 2001-es adatok alapján megjelölt szegregált és szegregációval veszélyeztetett területek aktuális viszonyainak vizsgálatára.

Szegregációval Szegregációval Szegregációval Szegregációval veszélyeztetett terület veszélyeztetett terület veszélyeztetett terület veszélyeztetett terület KSH statisztika földrajzi sorszáma behatárolása (utcák) szerinti elhelyezkedése lakónépessége

Szegregációval Északi városrész; (Pacsirta u.- Partizán 43 f ő veszélyeztetett terület 1.sz. akcióterület u. – belterület határ) 1.

Szegregációval Déli városrész (Deák Ferenc. u – 671 f ő veszélyeztetett terület 2.sz. akcióterület Szondy u. – József A. 2. u. – belterület határ – Mez ő Imre u. – Szondy u. – Jókai u. – Arany J. u. – Szondy u. – Toldi u. – belterület határ

68

Ezzel párhuzamosan valamennyi segélyezési típusra kiterjed ően és teljes kör űen elvégeztük a város segélyezési adatokon alapuló szegregációs mutatóinak meghatározását. (C. melléklet Anti-szegregációs helyzetelemzést el ősegít ő adatok) Az önkormányzat rendelkezésére álló nyilvántartási adatok alapján megállapítható, hogy:
a szegregátumok fentiek szerinti azonosítása tartalmazza a város minden, legalább 50 f ő lakosságot magában foglaló szegregátumát.
a szegregátumok KSH statisztika illet őleg aktuális népesség nyilvántartási adatai szerinti lakónépességének figyelembevételével az antiszegregációs programon belül mindhárom szegregátumra készül stratégiai terv, és rögzítésre kerül a középtávon érvényesíteni kívánt eszközrendszer.
a városban a jelen fejezetben azonosított szegregátumokon kívül a 2001. évi népszámlálás óta eltelt id őszakban nem jött létre további szegregátum , vagy szegregáció által veszélyeztetett terület, ezzel szemben az egyes szegregátumokon illet őleg szegregációval veszélyeztetett területeken belül a szegregációt visszaszorító pozitív folyamatok is elindultak.
*Megjegyzés: A település lakóterületének b ővülése, új családi házak építése az utóbbi években els ősorban a Déli városrész területén következett be. A 2001 óta kialakuló folyamatok – az önkormányzat aktuális felmérése szerint - kedvez ő irányban hatottak a 3. szegregátum statisztikai adataira . A szegregációs folyamat lelassult, a területhez kapcsolódó korábban szegregációval veszélyeztetett terület nagy részén visszafordult. A szegregátum eredeti állapotában egyre inkább els ődlegesen a Toldi utcára korlátozódik.

5.1.2. A városi szegregátumok illet őleg szegregációval veszélyeztetett területek helyzetének elemzése

Az el őző fejezetben el őzetesen meghatározott szegregátumok és szegregációval veszélyeztetett területek helyzetének elemzése: (ld. még az adatokat a mellékelt segédtáblázatokban).

Általános megállapítás: A szegregációval veszélyeztetett területként a KSH által megjelölt 1. sz. terület lakónépessége nem éri el a kritikus 50 f őt, ezért további vizsgálatától eltekintünk. A 3.sz. szegregátum és az azzal közvetlenül kapcsolatban álló 2.sz. szegregációval veszélyeztetett terület aktuális helyzetelemzése keretében elvégzett segélyezési adatokon alapuló szegregációs mutató a területre alacsonyabb, mint a városi átlag 1,7-szerese, ami azt támasztja alá, hogy a terület társadalmi státusza a 2001. évi állapothoz képest jelent ősen javult.

az ott él ő népesség demográfiai és szociális helyzetének bemutatása: népességszám, népesség korösszetétele, alacsony iskolai végzettség űek aránya az aktív korúakon belül,

69 rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkez ők aránya az aktív korúakon belül, segélyezettek aránya Kemecse lakónépességének mintegy 25 %-a lakik a 3 szegregátumban. A szegregátumokban lakók 36,5 %-a 0 – 14 év közötti életkorú, a 2.sz. szegregátumban ez az arány megközelíti a 45 %-ot. A településen lakó gyermekek 38,7 %-a valamelyik szegregátumban él. A szegregátumokban él ő lakónépesség korösszetétele lényegesen eltér a város lakosságának átlagos korösszetételét ől. A 0 – 14 éves korosztály települési átlagánál mintegy 1,5 x magasabb az adott korosztály szegregátumban él ő aránya. A szegregátumok lakónépességén belül a 60 éven felüliek aránya alig több, minta fele a városi átlagnak. A szegregátumokban lakók közel 72 %.-a alacsony iskolai végzettség ű, miközben a települési átlag 43 % . A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkez ők aránya kirívóan magas, a települési átlag 55,5 %, a szegregátumokban pedig közel 70 %, melyb ől a 2. szegregátumban a legmagasabb, a lakosok közel ¾-e.

1.sz . 2.sz. 3.sz. Szegregátumok Mutatók szegregátum szegregátum szegregátum átlagosan

Szegregátumok lakossága az össz. települési lakosság 5 % 7,8 % 11,9 % 24,6 % arányában

Korösszetétel mutató 1. (0- 29 % 44,7 % 34,4 % 36,5 % 14 év)

Korösszetétel mutató 2.(15- 58 % 49,4 % 56,2 % 54,3 % 59 év)

Korösszetétel mutató 3. (60 13,1 % 5,9 % 9,4 % 9,0 % – x év)

Alacsony isk. 76,8 % 78 % 65,5 % 71,8 % végzettség űek

Rendszeres munkajövedelemmel nem 66,2 % 73,3 % 68,2 % 69,1 % rendelkez ők

a lakáskörülmények bemutatása: beépítés jellege (több-lakásos, egylakásos lakóépületek), lakások tulajdonviszonya (kitérve a rendezetlen tulajdon- és jogcímviszonyokra), lakások komfortfokozata, egészségre káros problémák megléte (vizesedés, penészedés)

70 A településen - és így a szegregátumokban is - els ősorban egylakásos lakóépületek találhatók. A lakások tulajdonviszonya rendezett. Rendezetlen tulajdonviszony, illet őleg jogcím nélküli lakáshasználat el őfordulása nem jellemz ő. A településen az alacsony komfort fokozatú lakott lakások aránya (félkomfortos, komfort nélküli,szükséglakás) 25,6 % . A szegregátumokon belüli lakásállomány 43 %-a ebbe a kategóriába sorolható. A város rendelkezésére áll a településrendezési terv készítésének vizsgálati szakaszában elkészített, a szegregátumok épületeit is magába foglaló, minden lakóépületre kiterjed ő, tételes lakásállomány állagfelmérés és besorolás (avult állagú, megfelel ő állagú, jó állagú). Bár megállapítható, hogy az avult állagú épületek aránya a szegregátumokban lényegesen meghaladja a település más lakóövezetiben található avult épületek arányát, jelenleg bontásra ítélt, vagy életveszélyes állapotú épület a településen nincs. Az önkormányzat tulajdonában mindösszesen 2 db szociális bérlakás van, a lakások értéke alacsony. terület infrastrukturális ellátottsága (közm űvek, utak, járdák állapota)

1. szegregátum 2. szegregátum 3. szegregátum Vezetékes víz x x x Elektromos áram x x x Közvilágítás x x x Pormentes út x x x Szennyvíz Hiányzik (Zrínyi u. Hiányzik (Pet őfi u.) Hiányzik (Toldi u.) csatornázás Ságvári u., Dankó u.) Hiányzik Gázellátás Hiányzik (Pet őfi u.) (Ságvári u., Dankó Hiányzik (Toldi u.) u.)

A város infrastrukturális ellátottsága a vezetékes víz, elektromos áram közvilágítás és pormentes út vonatkozásában teljes kör ű. Ezt a tényt a fenti táblázatban x - jellel jelöltük. A szennyvíz-csatornázás és a gázhálózat vonatkozásában fennálló infrastrukturális hiányosság ugyanakkor valamennyi szegregátumot érinti.

Az Önkormányzat már 2004 óta kiemelten törekszik a szennyvízkezelés és csatornázás hiányosságainak megszüntetésére (pályázatok).

Akadályozó tényez ők:

Szennyvíz kezelés (települési szinten) Tisztító telep kapacitás hiány: (e vonatkozásban megoldatlan kérdés a jelenlegi telep b ővítését lehet ővé tev ő ingatlan osztatlan közös tulajdonú státuszának rendezetlensége). Az évek óta húzódó Földhivatali eljárás késedelme és eredménytelensége okán az önkormányzat alternatív megoldásként elindította az új ingatlanon felépítend ő, teljesen új szennyvíztisztító telep beruházásának el őkészületeit.

71

Szennyvíz hálózat: az 1. és a 2. szegregátum esetében m űszaki probléma nincs, a 3. szegregátumban a környezeti adottságok m űszakilag bonyolult és magas fajlagos költség ű megoldást tesznek szükségessé.

Szemétszállítás

Kemecse Város Önkormányzata a Hulladékgazdálkodási törvény /Hgt./ 28.§./1/ bek.-ben foglaltak alapján megkötött közszolgáltatás ellátási szerz ődés keretében (Nyír-Flop Kft) gondoskodik, a településen heti egyszeri gyakorisággal valósul meg a háztartási hulladék begy űjtése, és évente egy alkalommal lomtalanítást tartanak.

A lakosság számára az egész település területén egységes hulladékgy űjt ő edényzetet az Önkormányzat térítésmentesen biztosította (a szabványnak megfelel ő 120 l-es m űanyag – gy űjt ő edény van kihelyezve).

A „Köztisztaságról, a települési környezet fenntartásáról, valamint a szervezett köztisztasági közszolgáltatás kötelez ő igénybevételére” alkotott, vonatkozó 12/2000. (VIII.31.) KT. sz. rendelet és annak módosításai határozzák meg a lakossági szemétszállítási díj mértékét. egészségre káros környezeti tényez ők megléte A természetes és az épített környezet kisebb-nagyobb mértékben mindhárom szegregátumban általános és folyamatos karbantartásra, pontszer űen rekonstrukcióra szorul. A probléma egységesen, valamennyi szegregátumban jelentkezik, és - mivel egyes ingatlanokon az ott lakók a lakókörnyezetük állapotát rendszeresen elhanyagolják - a megismétl ődő beavatkozások ellenére újratermel ődik. Már bezárt, használaton kívüli, de rekultivációra váró szilárd hulladék lerakó a 3. szegregátumot is magába foglaló Déli városrész közelében van, amely teljes rekultivációjáig potenciális veszélyforrás. A rekultivációra készült beruházási program része a kistérségi szint ű, szilárd hulladéklerakó felszámolási programnak. közszolgáltatások elérhet ősége A városi ágazati politikák m űködése átfogóan az IVS „Helyzetértékelés” részének „Közszolgáltatások” fejezetében került elemzésre. Jelen elemzés kifejezetten a szegregátumok viszonylatában vizsgálja az ellátó rendszert, az intézmények m űködési tapasztalataira illetve a helyi rendeletekre támaszkodva. A szegregátumok a települési központhoz közel helyezkednek el, ezért a meglév ő közszolgáltatások (közigazgatás, egészségügyi és szociális ellátás, egészségház, házi orvosi szolgálat, véd őnői szolgálat, gyermekjóléti szolgálat, öregek napközi otthona, házi segítségnyújtás, családsegít ő szolgálat) viszonylag kis távolságra, teljes kör űen elérhet őek . Ezek a szolgáltatások jellemz ően az Északi városrészben helyezkednek el, és elérésük a D-i városrészen lakók számára a szintbeli vasúti keresztez ődés miatt – a viszonylagosan kis térbeli távolság ellenére - id őigényesebb.

72 Az ágazati politikák elemzése során a szegregátumokra egységesen érvényes megállapítások tehet ők az alábbiak szerint:


helyi szociálpolitika Elvégeztük a helyi segélyezési rendszernek a város egészére és a szegregátumokra vonatkozó tételes, segély típusonkénti áttekintését. A vonatkozó táblázatos statisztikai feldolgozást a C.) melléklet segélyezési adatokon alapuló szegregációs mutató számítása tartalmazza. Általánosan elmondható, hogy a szegregátumokhoz kapcsolódó segélyezési mutató a városi átlaghoz képest nem haladja meg az 1,7 értéket. (1.szegregátum – 1,34; 2.szegregátum – 1,63; 3. szegregátum – 1,37) .

Ezek az értékek azt jelzik, hogy a városon belül egyfajta kiegyenlít ődés tapasztalható, a szegregátumok társadalmi státusza a 2001. évi állapothoz képest javult.

A helyi szociálpolitika tekintetében alkalmazott segély típusok: - rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény - lakásfenntartási támogatás - aktív korúak ellátása, - átmeneti segély - rendelkezésre állási támogatás (RÁT) Az egyes segélyezési típusok közül a gyermekvédelmi kedvezmény, valamint az átmeneti segély lakosság számhoz viszonyított aránya a többi segélytípushoz viszonyítva a városi átlagban is magas, és ezek a szegregátumok lakossága esetében markánsan meghaladják a települési átlagot (szegregátumok átlagában 1,56 ill.1,49)


lakáspolitika A település önkormányzatának rendelkezésére álló eszközrendszer korlátozott. Az önkormányzat tulajdonában lév ő önkormányzati lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének szabályozása és bérleti díjának megállapítása rendeletileg szabályozott ( E-jel ű melléket ), de a rendelkezésre álló összesen 8 szolgálati és szociális lakás aktív lakáspolitika folytatására nem nyújt lehet őséget. Az önkormányzat ugyanakkor jelent ős számú beépítetlen ingatlan tulajdonjogával rendelkezik, ami hatékony és közvetlen eszköz lehet a jöv őbeli település fejlesztési programok megvalósításában.


oktatáspolitika A településen egy, (önkormányzati fenntartású) általános iskola van. Nem kiegyenlített a halmozottan hátrányos helyzet ű gyermekek aránya az általános iskola egyes évfolyamainak osztályai között. Minden évfolyamon meghaladja a különbség a 25%-ot. Összességében elmondható, hogy minden évfolyamon szegregáció tapasztalható. A település közoktatási esélyegyenl őségi intézkedési terve a kiegyenlítettségen alapuló oktatásszervezési gyakorlat felmen ő rendszerben történ ő bevezetését tartalmazza.

73


képzési- és foglalkoztatás politika

A településen évek óta m űködik a közhasznú munkaprogram. A munkaprogramba bevont személyek száma rendszeresen mintegy 100 f ő, ezen belül a szegregátumok lakossága felülreprezentált. A program hatását tekintve rövid távon hasznos, de nem biztosítja a helyi lakosság igényeinek kielégítését, és nem képes szolgálni az els ődleges munkaer ő piacra való bevezetésüket. Az IVS kiemelt stratégiai célkit űzése a helyi gazdaságfejlesztés és a rendelkezésre álló humán er őforrás számára képzési programokkal támogatott, reálisan elérhet ő munkahely teremtés.


intézmények együttm űködési rendszere A Polgármesteri Hivatal, az Önkormányzati intézmények, a civil és egyházi szervezetek közötti együttm űködést a polgármester személyes koordinációja és aktív szerepvállalása motiválja. A CKÖ elnökével folytatott interjú, a lakossági fórum és a kérd őíves felmérések hangsúlyosan kiemelik ennek a ténynek a jelent őségét. Az ágazati politikák összehangolását, a folyamatosság és a hatékonyság érvényesülését biztosító automatizmusok kialakulásának és fenntarthatóságának környezeti (közvetlenül kapcsolódó intézményi funkciók elhelyezésének korszer ű épület adottságai) feltételei átalakításra, jelentős fejlesztésre szorulnak. Ezen a területen megvalósuló fejlesztés a szegregátumok számára is határozott el őrelépést garantál a közszolgáltatások elérhet őségének megkívánt javításában.

oktatási szegregáció problémája érinti-e az adott területen él ő gyerekeket: azon iskolák vizsgálata ahová az adott területr ől a gyerekek járnak 2008. évben a település egészére Közoktatási Esélyegyenl őségi Helyzetelemzés és Esélyegyenl őségi terv és program készült, melyet a Képvisel ő Testület elfogadott.(202/2008. (XI.28.) számú KT. határozat) A Közoktatási Esélyegyenl őségi Helyzetelemzés és terv teljes kör űen feltárja és kezeli az esélyegyenl őségi problémákat. Az ASZT helyzetelemzés keretében városfejlesztési szempontok alapján új közoktatási probléma nem merült fel. A Helyzetelemzést és Intézkedési tervet csatoljuk, a problématérképéb ől néhány lényeges megállapítás az alábbiak szerint tehet ő:


A Közoktatási Esélyegyenl őségi Terv ASZT szempontjából kiemelten fontos problémakörei nem kizárólag a szegregátumok szempontjából fontosak , hanem városi szinten igényelnek megoldást (úgymint teljes kör ű beóvodázás; a párhuzamos osztályok között fennálló HHH aránykülönbség megszüntetése)


Helyben m űköd ő és elérhet ő szolgáltatásként (kistérségi fenntartásban) gyógypedagógiai tanácsadás, nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás és gyógy-testnevelés is van az iskolában.


Az iskola nem alkalmaz a halmozottan hátrányos helyzet ű tanulók integrált nevelésének eredményességét segít ő korszer ű pedagógiát, ezért beavatkozás tervezése szükséges a szemléletváltást és az alkalmazott módszertan megújítását el ősegít ő fejlesztés érdekében.

74


Az Útravaló Programban 2007/2008-ban 5 tanuló és 2 nevel ő vett részt (7 tanulóval pályáztak) 2008/2009-ben 2 tanuló és 1 nevel ő vett részt (9 tanuló és 2 nevel ő pályázat hiánya miatt nem vett részt) 2009/2010-ben forráshiány miatt nem vettek részt

A tantestületb ől 2 pedagógus az „IPR képzésben” integrációs pedagógiai programban vesz részt. Az érvényes esélyegyenl őségi programon belül intézkedések kerültek elfogadásra. A program monitoring els ő alkalommal 2009/2010 tanévet követ ően esedékes.

- a szegregátumok elérhet ősége, közlekedési kapcsolata a város központi részeivel. A szegregátumok elérése, küls ő közlekedési (közúti) kapcsolatának fizikai feltételei biztosítottak. A szegregátumokon belüli közlekedés pormentes utakon történik. - foglalkoztatottság A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkez ők kirívóan magas aránya miatt (a települési átlag 55,5 %, a szegregátumokban pedig közel 70 %) az érintett lakossági rétegek számára rövidtávon fokozott jelent őséget kapott a közmunka (Út a munkához program, Közfoglalkoztatási Terv stb.) - jövedelmi viszonyok A szegregátumokban él ő lakosság körében a település átlagához képest is kedvez őtlenebb tendenciák tapasztalhatóak. Fokozatosan n ő a rendszeres munkajövedelem nélküli, kizárólag segélyb ől él ő családok száma, fokozódik a mélyszegénységben él ők aránya. Csökken az alkalmi és a napszámos munka lehet őség, bár err ől megbízható statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre. - funkció ellátottság A szegregátumok funkció hiányosak, azaz kevés az üzletek, lakossági szolgáltató helyek száma. A szegregátumok területén nincs egyetlen intézmény sem, de városszövetbe ágyazottságuk, korlátozott földrajzi kiterjedtségük miatt e területeken lakók számára a funkciók elérhet ősége nem különbözik lényegesen a város többi területét ől. Mindemellett szükség van a kereskedelmi egységek, üzletek közvetlen jelenlétének növelésére. A jelenlegi és a 2007-2013-as id őszakban megvalósítani kívánt városfejlesztési programok elemzése során megállapítottuk, hogy a tervezett városfejlesztési projektek sem összességében, sem külön-külön nem okozzák a szegregáció növekedését sem az érintett szegregátumokban, sem a város más területein, vagy más Kemecse környéki településeken. Az elmúlt évek infrastrukturális fejlesztései révén a szennyvíz csatornázás és gázellátás kivételével teljes kör ű a közm űvesítés, a pormentes úton való közlekedés az egész településen, ezen belül valamennyi szegregátumban is.

75 6. Stratégia

Kemecse integrált városfejlesztési stratégiáját jóváhagyott hosszú távú településfejlesztési koncepciójára és jóváhagyott településrendezési eszközeire alapozta.

6.1. A város jöv őképe

6.1.1. A településfejlesztés általános célkit űzései

A településfejlesztés általános célkit űzései alapján az alábbiak fogalmazhatók meg Kemecse esetén: • a lakosság életkörülményei, • a megélhetési viszonyok, • a városi élet feltételei, mint • a komfortosság, • az egészséges és biztonságos környezeti feltételek, jelent ősen és tartósan javuljanak úgy, hogy • a fejlesztési er őforrások tartósan fennmaradjanak.

Az általános f ő célkit űzés a fenntartható fejl ődés elvének érvényesítéséb ől következik. Azaz az egyik oldalon biztosítja Kemecse folyamatos fejlődését, ami a városban él ők életkörülményeinek jelent ős és tartós javulásában kell, hogy tükröz ődjön, míg a másik oldalon a jelent ős javulás csak akkor válhat tartóssá, ha a fejlesztés er őforrásai, mint a természeti, és kiemelten a humán és civilizációs erőforrások meg őrz ődnek, fennmaradnak.

6.1.2. A regionális célkit űzések alapján megfogalmazott kemecsei fejlesztési vízió

A vízió a város sz űkebb és tágabb (régió és nagytérség) térben vizsgált természeti adottságai, a társadalmi-gazdasági fejl ődés eredményeképpen el őállt kompetenciái és tágabban értelmezett környezet fejl ődési folyamatai a fennálló speciális, piacokért és forrásokért folytatott verseny figyelembevételével készült.

Kemecse település Hosszútávú Területfejlesztési Koncepciója 2004. évben készült el. Ez öt fejlesztési prioritást, valamint az ezekb ől lebontható húsz fejlesztési programot határoz meg, melyek a következ ők:

1. Gazdaságfejlesztés – foglalkoztatás (a térségi szerepkör és térségi súly, valamint az el őkészít ő beruházások forrásbiztosításának politikai döntéseihez és a lakosság ellátásának biztosításához) 1.1. A gazdaság fejlesztéséhez szükséges eszközrendszer megteremtése. 1.2. Helyi adó politika. 1.3. A szolgáltatások és a kereskedelem fejlesztése

76 2. Min őségi alapellátás, szociális ellátás biztosítása 2.1. Óvodai, és általános iskolai alapellátás fejlesztése. 2.2. Szociális ellátás fejlesztése 2.3. A cigányság helyzetének javítása. 2.4. Munkanélküliek, tartós munkanélküliek helyzetének javítása

3. Min őségi élet feltételeinek továbbfejlesztése 3.1. A lakáshelyzet javítása. 3.2. A sport és rekreációs tevékenységek fejlesztése. 3.3. A kulturális élet fejlesztése. 3.4. A településkép és a közösségi terek fejlesztése. 3.5. A településvezetés közösségi kapcsolatainak fejlesztése. 3.6. Környezetvédelem és infrastruktúrafejlesztések.

4. Aktív térségi központi szerepkör megtartása, fejlesztése 4.1. Az egészségügy fejlesztése. 4.2. A település szerepvállalása a térségben. 4.3. Az idegenforgalom fejlesztése.

5. A fejlesztési folyamatok menedzselése, településmarketing, monitoring 5.1. Feltétel biztosítás, munkaszervezet. 5.2. A település marketing tevékenységének alapjai. 5.3. A monitoring rendszer.

A hosszútávú fejlesztési programoknak integrált részét képezi a környezetvédelem. A koncepció áttanulmányozását követ ően megállapítható, hogy a fejlesztési programokat horizontálisan minden esetben átszövik a környezetvédelmi szempontok.

77

A versenyképes gazdaság megteremtése A gazdaságfejlesztési koncepció f ő területei és fázisai

A gazdasági szerepl ők hatáskörén kívüli beavatkozási A gazdasági szerepl ők hatáskörén belüli beavatkozások mez ő mez ő Állami, regionális, kistérségi, település szint Hatékonyság növelés, egyes cégek szintje Iparág vagy értéklánc mentén cégcsoportonkénti kezelés szintje Cél Alapvet ően új betelepül ők vonzása, Ebben a funkciómez őben a már m űköd ő termel ő- Pl. értéklánc mentén szervezve versenyképes termék, gazdasági szerkezetváltás, szolgáltató vállalkozások versenyképességének javítása, választék és volumen, „cégnagyság” b ővülés, új munkahelyek teremtése ezen belül termékszerkezetben, foglalkoztatásban min őségjavulás. Legyen kinek beszállítani, szolgáltatni. megjelen ő mutatók javításához szükséges intézkedések Ebben a funkciómez őben abban a néhány iparágban, ahol Azoknak a cégeknek, akiknek nincs önálló terméke, találhatók. esély van a piacon eredményes közös fellépésre, és régió, fejleszt ő kapacitása, marad a beszállítói státusz, vagy Együttm űköd ő vállalkozások közös termel ő célú a város egyedi arculatának megképzésében a stratégiai ami még rosszabb a bérmunka. beruházásai. prioritások szerint az adott ágazatnak szerepe van a hálózatok szervezésében és menedzselésében. Eszköz Gazdaságfejlesztés, ipartelepítés, gazdasági környezet Cégenként egyedi kezelés kategória, termék, technológia, Hálózati együttm űködés/klaszter építés és fejlesztés innováció, HR fejlesztés Szervezeti innováció kategória - vállalkozások betelepítésére alkalmas térségi ipari Pályázat útján elnyerhet ő támogatások és öner ő - Regionális logisztikai hálózati központ, park létesítése, felhasználásával piackutatás és termek, technológia, HR - Hozzáadott érték ipari park - ipari övezet kialakítása a város gazdaságfejlesztési fejlesztés megvalósítása. prioritásainak megfeleltetett, a cégek versenyképességét növel ő szolgáltatásfejlesztés generálása stb. - inkubátorház létesítése Az intézkedések f ő felel őse RÉGIÓ + VÁROS GAZDASÁGI SZEREPL ŐK GAZDASÁGI SZEREPL ŐK RÉGIÓ (+ VÁROS/PÓLUS) 22 . ábra Kemecse tipikusan az els ő, a gazdasági szerepl ők hatáskörén kívüli beavatkozási mez ő intézkedéseit igényli az els ő fejlesztési ütemben.

78

6.1.3. Kemecse város hosszútávú specifikus célkit űzései

Kemecse város specifikus célként a Hosszútávú Településfejlesztési Koncepcióban fogalmazta meg az alábbiakat:

Kemecse hosszútávon az élelem, védelem, kényelem településévé válik, térségi szerepkörét kiteljesíti, ahol az innovatív iparágakból kiinduló gazdasági növekedés a fiatalok elvándorlását megszünteti és a települést intenzív növekedési pályára állítja.

A célkit űzés értelmezése:

Élelem : A világ hosszútávú stratégiai ellátási feladatai közül a város az élelmiszer alapanyag termelés és speciális feldolgozás irányába, valamint az energia ellátásban a megújuló energiákra fókuszál. A termeltetésben a tartós munkajövedelem nélküli, képzetlen, nagyrészt cigány lakosság foglalkoztatása fokozottan tervezett.

Védelem, értékek meg őrzése: A város történelmi szerkezetének, szövetének, a kertvárosi jelleg fenntartása a jellemz ő épületek meg őrzése, 1848 bázisán az identitás javítása. Természeti értékek védelme, tájrehabilitáció a városközpontban.

Kényelem, életmin őség : Az innovatív iparágakban történ ő helyi foglalkoztatás er ősítése révén az életmin őség javítása. A város ellátási funkcióinak, szolgáltatásainak b ővítésével, a térségi szerepkör er ősítésével, lakóparkok, szabadid ős, rekreáció lehet őségek létrehozásával lakókörnyezet kényelmének jelent ős növelése. E célok megvalósításával elérend ő, hogy a város népességében a 18-35 év közötti korosztályok aránya az országos átlag fölé n őjön, és a vándorlási egyenleg pozitívvá váljon.

Stratégiai, lehetséges településfunkcióra vonatkozó alapok:

A város társadalmi gazdasági helyzetét és környezetében a pozícióját, meglév ő és jöv őbeni funkcióit három szinten vizsgáljuk: • Kemecse saját er őforrásaiból és potenciáljaiból ered ő funkciók • Kistérségi funkciói, feladatmegosztásból, specializációból , új kistérség alakításból (amely funkcióhiányos lesz, pl. középfokú oktatás) adódó funkciók • Nyíregyháza fels őfokú központ funkcióinak hasznosításából fakadó lehetséges funkciók, ill. funkcióhiány-pótlás

Kemecse jelen és jöv őbeni pozícióját a térség munkamegosztásában és a funkciókért, forrásokért folytatott versenyben alapvet ően meghatározza: • A saját fejlesztési programja, annak egyedi, versenyképességet biztosító jegyei. • Kemecse egy a sok jelenleg egyedi jellemz ő és arculat nélküli, funkcióhiányos kisvárosi körb ől, de kiemelkedésre alkalmas. • A versenytársak pozíciója és programja. Ebb ől a szempontból Kemecse helyzete - ha térségi szerepkörének növelését közigazgatási, ellátási területen vizsgáljuk - kedvez őtlen.

79 A megyei városhálózat kiegyensúlyozatlan, nagyszámú versenytárs található. A megyéb ől hiányzó középvárosi pozíció elérése Kemecse számára elérhetetlen és irreális cél. A kisvárosi kategóriában (összesen 24) a megye nyugati részében, Kemecse környezetében található 12, ami jelent ős versenyt indukál a betöltend ő funkciókért vívott versenyben. Ebben a kisvárosok közötti versenyben Nagyhalász és Ibrány térségi központi szerepkörét meglév ő funkcióik, infrastruktúrájuk, vonzáskörzetük potenciálja, egyéb - vonzáskörzetet, térségi szerepkörüket meghatározó - adottságaik, az elmúlt évek fejlesztései er ősítik. • A térségi munkamegosztásban Nagyhalász és Ibrány város irányában komoly verseny várható. Ezzel szemben a hangsúlyt Nyíregyházára és a vele történ ő kooperációra kell fektetni. • Nyíregyháza közelsége a helyi szolgáltatásfejlesztés területén hátrányt jelent, de a gazdasági, lakó és szabadid ő funkciókban ez az elhelyezkedés el őnyöket is tartalmaz, megfelel ő közös program és partnerség „ráépülés” esetén. • Az ellátás/szolgáltatás funkciók fejlesztése helyett a koncepció alapján a gazdaságfejlesztés kerül prioritásba. A város gazdaságfejlesztéséhez elengedhetetlen a leend ő fejlesztési területek elérhet őségének biztosítása, közúti kapcsolattal Nyíregyháza és az M3 autópálya irányba.

A Kemecsére az IVS-ben meghatározott fejl ődési irányok területi/ érdekközösségi/ partnerségi alapon szervezetten megvalósíthatók. Szükséges, hogy a kistérség, mint egyeztetési fórum Kemecse IVS-ben megfogalmazott céljait az egyes települések funkcióinak meghatározásakor, a közlekedés, ellátás stb. kérdésekben az er ős versenyhelyzet ellenére is hagyja jóvá.

A polgármesterrel és a testülettel, a f őépítésszel és a várostervez őkkel, a vállalkozásokkal, intézmények vezet őivel folytatott konzultációk, interjúk, valamint a lakossági fórum alapján a város célkit űzései, és indikátorok naturáliákban az alábbiak:

Adat Mérték- Adat Kiinduló érték Célérték Mutató megnevezése forrása egység forrása Év Érték Év Érték Lakónépesség KSH fő KSH 2008 5022 2020 6800-8000 A lakónépességen belül a 15-59 KSH % KSH 2008 64,6 2020 65 évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkez ők aránya az KSH % KSH 2001 43,4 2020 35 aktív korúakon (15-59 évesek) belül Alacsony komfort fokozatú lakások KSH % KSH 2001 16,5 2020 12 aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkez ők aránya az aktív korúakon KSH % KSH 2001 55,5 2020 30 (15-59 évesek) belül Lakásállomány KSH db KSH 2008 1673 2020 2080 Működ ő vállalkozások száma KSH db KSH 2008 395 2020 410 Kiskereskedelmi üzletek száma KSH db KSH 2008 64 2020 80 Vendéglátóhelyek száma KSH db KSH 2008 17 2020 20 Nyilvántartott álláskeres ők száma KSH fő KSH 2008 474 2020 280 1000 lakosra jutó vándorlási különbözet KSH fő KSH 2008 -49 2020 +30 Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves KSH % KSH 2001 41,9 2020 67 népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások KSH % KSH 2001 43,2 2020 25 aránya

80

6.1.4. A város hosszútávú jöv őképe

Kemecse város SWOT analízisében összegzett adottságaira és lehet őségeire alapozva a település fejlesztési céljai a következ ők:

Gazdaság

A város és közvetlen környéke jelenleg 12%-os tartós munkanélküliségi rátája 5%-ra csökken. Az alulképzett ill. képzetlen népesség jelent ős,- a lakosságszámra vetített 20% körüli aránya - kevesebb, mint felére csökken és a tartós munkajövedelemmel nem rendelkez ő rétegek még aktiválható része a városban foglalkoztatásra kerül. Ehhez a város menedzsment és humáner őforrás képzést, valamint speciális üzleti infrastruktúrát (inkubátorház) és finanszírozási modellt (Grameen-modell, Kiútprogram a Raiffeisen Bank közrem űködése révén) biztosít.

A településen ipari, technológiai központ jön létre célzottan élelmiszer feldolgozás bázisán letelepül ő innovatív technológiát alkalmazó termel ő egységekkel. Az Ipari Park létrehozása és menedzselése kapcsán a település vezetése és a település vállalkozásai között hatékony együttm űködés alakul ki, mely alapja egy vállalkozásbarát környezet kialakításának és fenntartásának.

Az Ipari Parkba települ ő hagyományos technológia szintet képvisel ő cégek és a település kisebb – az Ipari Parkon kívül m űköd ő vállalkozásai – képesek lesznek az alacsonyabb képzettségi szintet képvisel ő munkaer ő tartós foglalkoztatására is, ezzel enyhülnek Kemecse és a térség munkanélküliségi és szociális gondjai.

A gazdaság fejlesztéseit hatékonyan támogató oktatási struktúra alakul ki a településen, mely folyamatos humánpotenciál utánpótlást biztosít a gazdaság számára.

A gazdaság fejlesztéséhez fejlett telekommunikációs infrastruktúra és képzett informatikai hardver-szoftver és szakember háttér kialakítása valósul meg, mely részben kompenzálja a település fizikai elérhet őségének hiányosságait (virtuális elérhet őség).

Ellátás, szolgáltatás

A település alapellátási rendszerének infrastruktúrája közép és hosszú távon megújul biztosítva ezzel az alapellátás magas szakmai szinten való biztosításának alapfeltételeit. A növekv ő gazdaság okán csökken ő szociális feszültségeket a megújult környezetben továbbra is magas szakmai színvonalon lehet majd kezelni.

Az általános iskolai ellátás tervszer ű módon, az érintettek bevonásával alakul át a megváltozott mennyiségi és min őségi igények kielégítésére.

Sport és szabadid ő programokhoz részben az iskolára alapozott többcélú csarnok, sportpálya, valamint a szabadtéri aktivitásokra, a Sássa turisztikai program, valamint Haas-tanya körzetében infrastruktúrafejlesztés valósul meg, mely a helyi életmin őséget javítja,l és turisztikai célokat elégít ki.

81

A település polgárai egyre jobban érzik magukat Kemecsén köszönhet ően a min őségi élet alapfeltételei javulásának. A min őségi élet alapfeltételei természetesen az itt bemutatottnál jóval szerteágazóbbak, a felsorolás azokra az elemekre koncentrál, melyekre a település hatással lehet. A település elvándorlási egyenlege pozitív lesz és 15 éves id őtávon a város lakossága 7000-9000 f őre n ő.

Kemecse környezete és infrastruktúrája tovább javul, tökéletesedik, javul a fiatalok lakáshoz jutási esélye, megújul a település, a közösségi terek szépülnek, gyarapodnak, a civil szervezetek erkölcsi és anyagi támogatást élveznek, a polgárok által sz őtt civil háló tovább sűrűsödik, b ővülnek a kulturális, sport és szabadid ős lehet őségek.

Mikrotérségi, kistérségi funkciók

A fejl ődés révén Kemecse a tágabb térség gazdasági – kereskedelmi – szolgáltatói központjává válik, ahol a szolgáltatói szektorban bekövetkez ő növekedés újabb – és jelent őségében növekv ő – munkalehet őségeket teremt.

Kemecse meg őrzi és kiteljesíti a térségben betöltött központi szerepkörét, mind az intézmények, mind a kereskedelmi és szolgáltatási funkciókat tekintve. Kemecse és térsége egy együttm űköd ő rendszert alkot, a településszövetségek tartalommal tölt ődnek meg, a kihívásokra a szövetségbe tartozó települések együtt keresik a választ. Az aktív településmarketing hatására a település imázsa javul.

Egyedi arculat

A város történelmi szerkezetének, szövetének megtartásával a település centrális térségének egyedi domborzati adottságait kihasználva új városközpont jön létre, egyedi építészeti megoldású f őtérrel és ebb ől kiindulva a Niczky kastélyig terjed ően egy egyedi, speciális funkciókat biztosító és programokat lehet ővé tev ő zöld folyosóval.

Ez a központi park tengely, az ide szervezett egyedi kulturális programstruktúrával a f őtérre és a Móricz Zs. utca szolgáltatási tengelyre hosszútávon az egyedi arculat megteremtése mellett biztosítja azt az életmin őség szintet, mely a város tervezett min őségi munkahelyek, ill. nyíregyházi funkciókhoz kapcsolódó lakópark szolgáltatási és szabadid ős hátterét is biztosítja.

82 6.2. Fejlesztési célok a városra és a városrészekre

Kemecse város gazdaságfejlesztési modellje, projekthierarchiája

FEJLESZTÉSI MODELL PROGRAM STRUKTÚRA

Kemecse saját projekt oldal Kistérségi projekt oldal

Funkció 1 mez ő Funkció 2 mez ő

P7 P4 P3 P3 P3 projektek . VP4 P5 ű Pcs2 P8 Pcs3 ő Kemecse vezérprogram, VP1 vezérprojekt csomag P9 Pcs1 -konkurencia -konkurencia VP3 VP3 Funkció 3Funkció mez Pcs2 P3 VÁROSKÖZPONT FEJLESZTÉS É-alföldi régión belüli:-partnerek régión belüli:-partnerek É-alföldi É-alföldii régión kívüli: -partnerek É-alföldiirégión kívüli: -partnerek Hosszútávú Kapcsolódó, Kapcsolódó, szint régió P11 prioritások P2 P12 P1 P5 P10 P6 VP1-VPn: vezérprojektek P1-P8: projektek PCS1-PCS3: programcsomagok Rövidtávú Nagytérségen belüli prioritások Funkció 4 mez ő Hosszútávú intézkedések 23. ábra

6.2.1. Kemecse város fejlesztési célhierarchiája

I. Gazdaságfejlesztés:

Kemecse város az els ő fejlesztési ütemben a gazdasági szerepl ők hatáskörén kívüli beavatkozásokat igényel, melyek célja: • alapvet ően új betelepül ők vonzása, • gazdasági szerkezetváltás, • új munkahelyek teremtése • ipari övezet kialakítása a város gazdaságfejlesztési prioritásainak megfeleltetetten a déli városrészben • vállalkozások betelepítésére alkalmas térségi ipari park létesítése, • a cégek versenyképességét növel ő üzleti infrastruktúra, szolgáltatásfejlesztés generálása • inkubátorház létesítése

A koncepció gazdaságfejlesztési területen arra helyezi a hangsúlyt, hogy jöjjön létre a város és környezete adottságainak megfelel ő zöldség- gyümölcsfeldolgozás centrikus ipari-, technológiai park és mint szakosodott gazdasági-, foglalkoztatási centrum regionális jelent őség ű legyen közép és hosszú távon. Azoknak a cégeknek, akiknek nincs önálló terméke, fejleszt ő kapacitása, marad a beszállítói státusz, vagy ami még rosszabb a bérmunka.

83

1. Iparfejlesztés • Agrár feldolgozó ipar magas hozzáadott értékkel • funkcionális élelmiszer el őállítás, természetes hatóanyag kinyerés • csomagolástechnika • élelmiszeripari gépgyártás • halfeldolgozás fejlesztése, (a termálkút hasznosítása a tenyésztésben)

2. Mez őgazdaság • agrár és élelmiszeripari alapanyag termelés b ővítése - zöldség öntözési adottság és gyümölcstermelési hagyományok alapon. Feltételei: o infrastruktúrafejlesztés o barnamez ős és zöldmez ős beruházások o közúti kapcsolatok fejlesztése • funkcionális élelmiszer alapanyag el őállítás

3. Kereskedelem, szolgáltatás • kereskedelmi és szolgáltató központ kialakítás • kereskedelmi infrastruktúra fejlesztés

4. Turizmus • A halastavakhoz kapcsolódó horgászat fejlesztése • A Haas tanya (park és magtár) fejlesztése a halastavakkal összehangoltan egyedi szállás és gasztronómiai turisztikai termékcsomag fejlesztése • A környez ő tanyavilág fejlesztése a falusi turizmus, gasztronómia irányba • Állandó szabad vízfelület biztosításával vízi sportok és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése (pl. a Zsadányi vésztározó területén) • a VII f őfolyás melletti kastély bevonása a kerékpáros szabadid ő útvonal hálózatba, szabadtéri aktivitásokhoz pihen ő helyek építése.

II. Alapellátás biztosítása • Városközpont tervezés, központi funkcionális tengely Móricz Zsigmond u. és a főtér – park tengely kialakítása • Sport- és szabadid őközpont fejlesztés (többcélú tornacsarnok, futballpálya b ővítés, tenisz, golf, lovaglás, uszoda) • Kemecse város stratégiájának része, hogy Nyíregyházához – mint fels őfokú központhoz - való közelségét kihasználva csak olyan fejlesztéseket valósít meg, melyek a 15 perc alatt elérhet ő Nyíregyháza mellett a város t őke, munkaer ő vonzása, az életmin őség feltételek miatt szükséges. Nyíregyháza-Sóstó szabadid ő és rekreációs kapacitásai hamarabb elérhet ők Kemecsér ől, mint Nyíregyháza keleti, délkeleti területeir ől.

84

III. A min őségi élet alapfeltételeinek biztosítása

1. Városi lakókörnyezet fejlesztés • Lakópark kialakítás a betelepül ő ipar min őségi munkaerejének elhelyezésére • Vonzó kisvárosi – kertvárosi környezet kialakítása a fiatalok, fiatal családok számára (szociális, szabadid ős, rekreációs lehet őségek) • Egyedi városi arculat megteremtése. A hagyományokon alapulva (pl. Répássy Mihály, 1848/49-es szabadságharc) program- és tartalomfejlesztés. • a meglév ő szegregátumok rehabilitációja, új szegregátumok kialakulásának megakadályozása

2. Elérhet őség, közlekedési kapcsolatok fejlesztése A város eddigi vasút, vasúti rakodó területhez kapcsolódó elképzeléseit az IVS átértékeli. A stratégia nem számol azzal, hogy Nyíregyháza és Záhony között új vasút bázisú logisztikai fejlesztés meg fog valósulni. • A város, valamint a lakó és ipari területek elérhetősége a 4 sz. f őút, az M3 autópálya és Nyíregyháza (északi elkerül ő út kapcsolat) fel ől megfelel ően biztosítva legyen, • Gyorsvasúti kapcsolat Nyíregyházával • Városrészek megközelíthet őségének fejlesztése Városon belüli kapcsolatok, , a városközpont és szolgáltatásainak elérhet ősége (lakóparkok, ipari területek) érdekében : o vasúti felüljárók o gyalogos vasúti aluljáró o feltáró utak o kerékpárutak

IV. Térségi szerepkör meg őrzése, fejlesztése és a kistérségi együttm űködés kiteljesedése

• agrár és élelmiszeripari termelés és feldolgozás központ kialakítása zöldség- és gyümölcstermelési alapon • helyi és térségi hálózatos gazdasági kapcsolatok erősítése, pl. helyi termék és szolgáltatás klaszter létrehozása • szolgáltatásfejlesztés

6.2.2. A fejlesztési célok és hierarchiájuk indokoltsága

Gazdaságfejlesztés A település fejlesztésének legtöbb eleme források bevonását igényli, ezért a legfontosabb cél az egyéni és közösségi jólét megteremtése, kell, legyen. A társadalmi jólét növekedése kett ős hatással érvényesül: a rendelkezésre álló források növekedésével a fejlesztések pénzügyi mozgástere b ővül, ugyanakkor számos – az általános szegénységb ől származó – probléma súlya csökken, tehát összességében növekv ő forrásokat lehet koncentráltabban felhasználni.

85 A település polgárai az állammal és az önkormányzattal leggyakrabban az alapfokú intézményeken keresztül lépnek kapcsolatba, ezért a polgárok számára a település által működtetett alapfokú ellátási intézmények m űszaki- fizikai és szakmai színvonala a település megítélésének egyik alapköve.

Alapellátás biztosítása Az alapellátás biztosítására való javaslattétel természetesen nem egy településfejlesztési koncepció kompetenciája, hiszen kötelez ő és törvényileg szabályozott feladatokról van szó. Ugyanakkor a kötelez ő feladatok ellátásának mikéntje olyan kérdés mely a polgárokat kiemelten foglalkoztatja. Az alapfokú ellátást a szó szoros értelemben „kötelez ő” feladatként értelmezve sem az alapellátásban dolgozók, sem a település polgárai nem érzik azt, hogy a település kiemelt feladatának tekinti. Ez a helyzet mikor a kötelez ő normatívákon felül a település fejlesztési forrásaiból rendre semmilyen kiegészít ő támogatás nem kerül az alapellátás rendszerébe. Az alapellátás biztonságos m űködtetésének prioritása emelte ezt a fejlesztési célt a második helyre.

A min őségi élet alapfeltételeinek biztosítása A min őségi élet alapfeltételeinek szerteágazó rendszerében nagy a szerepük azon elemeknek, melyet a település befolyásolni képes. A település polgárainak településükkel való azonosulását ezek az elemek nagyban befolyásolják, hiszen a hatásuk a mindennapokban érzékelhet ő. A lakáshoz jutás települési feltételei, a kulturális, sport, szabadid ős tevékenységek, a civil szervez ődések megbecsültsége, a településkép alapvet ően határozza meg Kemecse lakóinak komfortérzetét, ezért került e fejlesztési cél a harmadik helyre.

Térségi szerepkör meg őrzése, fejlesztése és a kistérségi együttm űködés kiteljesedése A térségi szerepkör meg őrzése, fejlesztése és a kistérségi együttm űködés kiteljesedése közép és hosszú távon sorsdönt ő feladat a település számára ezért miel őbb meg kell tenni, illetve folytatni kell azokat a lépéseket, melyek a kialakult szerepkörök megtartását fejlesztését irányozzák el ő. Ugyanakkor a központi szerepkör fejlesztésének nem szabad alárendelni a település polgárainak mindennapi érdekeit sem az alapellátást, sem a komfortjavító intézkedéseket tekintve, ez indokolja a cél negyedikként való felsorolását.

86 A jöv őbeni fejlesztési irányok meghatározása

Átfogó célok - Foglalkoztatás b ővítés - versenyképes helyi gazdaság megteremtése, b ővítése, - életmin őség javítása - egyedi arculat építés - lakónépesség növelés

1. Te matikus cél: 2. Tematikus cél: 3. Tematikus cél: - Vonalas infrastruktúra fejlesztés - Településfejlesztés - Humán infrastruktúra - Ipartelepítés - Városközpont építés és zöld fejlesztés - Üzleti infrastruktúra fejlesztés tengely kialakítás - Szolgáltatás, ellátás fejlesztés

Déli városrész Északi városrész - Induló vállalkozások támogatása, üzleti - Induló vállalkozások támogatása, szervezeti, vállalkozásfejlesztési, infrastruktúra (inkubátorház és ipari park) menedzsment és városmarketing eszközökkel létesítéssel - Alapfokú oktatási intézmény b ővítése, többcélú tornacsarnok, konyha, - Fejlesztési területek elérhet őségének biztosítása, iskolai és közétkeztetés éttermi fejlesztése feltáró utak felül és aluljáró építés, parkolók - Alapfokú oktatási intézményben képzetlen és tartós munkajövedelem létrehozása nélküli rétegek foglalkoztatásához képzés - Környezet rehabilitáció (szeméttelep, GEV-telep) - A város történelmi szerkezetének, szövetének megtartásával városközpont - Tartós munkajövedelem nélküli rétegek bevonása főtérrel és egyedi zöld folyosóval, ezen központi funkcionális szolgáltatási a termelésbe és park tengelyek betelepítése szolgáltatásokkal és kulturális programmal - Szolgáltatásfejlesztés városi alközpont - Szabadid ő, természeti aktivitások eltöltéséhez infrastruktúrafejlesztés létesítésével - Az északi városrész szolgáltatásainak eléréséhez út, felül-aluljáró, észak- déli központi közlekedési folyosó létesítés a déli városrészb ől - Környezeti terhelés csökkentés, elkerül ő út, vasútüzemi fejlesztés - Szociális és egészségügyi ellátás infrastruktúrafejlesztés

87

6.3. A célhierarchiának megfeleltetett intézkedések, projektek

6.3.1. Beavatkozások és projektek

I. Gazdaságfejlesztés:

1. Iparfejlesztés - 24 . ábra

PD13/01 Dél-keleti ipari terület kialakítása PD3/02 GEV terület terhelt rész rekultivációja PD8 Dél-nyugati ipari terület kialakítása 89,1 ha területen.

24 . ábra

88 2. Mez őgazdaság - 25 . ábra

PE14/01 Haas-tanya magtár és park rekonstrukció

25 . ábra

89 3. Kereskedelem, szolgáltatás - 26 . ábra

PE1/3 Kereskedelmi és szolgáltató egységek az új városközpontban Szolgáltatóház létesítés a déli városrészben az új PD11/2 alközpontban

26 . ábra

90 4. Turizmus - 27. ábra

PE15 Sássa szabadid ő program Haas-tanya és a halastó hasznosítás – turisztikai PE14/02 programcsomag PE8/01 Niczky kastély, megvétele, felújítása.

27. ábra

91 II. Alapellátás biztosítása

1. Közigazgatás, oktatás, szociális ellátás - 28. ábra

Városközpont létesítés az északi városrészben, új városháza PE1/1 építése PE1/2 Rendezvényház az új városközpontban Óvoda fér őhelyb ővítés, vagy új óvoda építése, vagy fejlesztést PE2/1 követ ően átköltözés a jelenlegi polgármesteri hivatalba Óvoda konyha felújítása és b ővítése az el őző pont PE2/2 függvényében PE6 Iskola konyha felújítása és b ővítése PE7/1 Iskola étterem felújítása és b ővítése (közétkeztetés) PE7/2 Iskolai konyháról kiszolgált küls ő forgalmú étterem PE5/01 Általános iskola 4 tanteremmel való b ővítése. PE5/02 Tanuszoda építése az általános iskola területén. Általános iskola területén füves labdarúgópálya és futópálya PE5/03 kialakítása. PE8/01 Niczky kastély, megvétele, felújítása. PE8/02 Kultúrház átalakítás PE20/01 Egészségügyi központ felújítása, rekonstrukciója, PE20/02 Egészségház, rendel ő környezete és parkoló építés PE21/01 Öregek napközije – nappali ellátás (folyamatban) PE21/02 Öregek háza (bentlakásos) b ővítés PE5/04 Könyvtár felújítás Mentálhigiénés és Szociális Központ (önkormányzati és civil PE22 szervezetek) PD11/1 Város alközpont és park létesítés a déli városrészben Temet ő útjainak szilárd burkolattal való ellátása, ravatalozó PD15/01 bővítés v. építés PD15/02 Köztemet ő körbekerítése

92

28. ábra

93

2. Infrastruktúra ellátás

A hulladéklerakó terület rekultivációjának elvégzése, a PD10 rekultivációs tervnek és 822-22/2004. sz. határozatnak megfelel ően. PD16 Szilárd hulladék begy űjt ő-, átrakó kialakítása.

PE14/02 Haas-tanya ivóvízellátásának kiépítése. Szennyvíztisztító m ű kapacitásb ővítés, technológiai fejlesztés, PD17 1 ütemben, új telephelyen PE14/03 Haas-tanya szennyvízhálózatának megépítése. PD18 Körmendi tanya szennyvízhálózatának megépítése. PD19/01 Szennyvízhálózat b ővítése (Toldi u.) A település szennyvízkezelésének b ővítése és PD19/02 rekonstrukciója. Ezt a csatornahálózat folyamatos bővítésével összhangban kell biztosítani. Szennyvízhálózat b ővítése (Ságvári u., Dankó u., Szegf ű u., PE23 Zrínyi u.).

94

III. A min őségi élet alapfeltételeinek biztosítása

1. Városi lakókörnyezet fejlesztés - 29 . ábra

Főtér kialakítása: Árpád utca - Szent István utca - Katolikus PE3 templom fejlesztési területen és katolikus templom homlokzat felújítása PE4/1 Zöld tengely kialakítás – a f őtért ől a Ságvári utcáig PE4/2 Zöld tengely kialakítás – a Ságvári utcai áttörés Zöld tengely kialakítás – a Ságvári u – Kossuth u. közötti PE4/3 területen Lakópark területalakítás és közm űépítés a dél-keleti PD12 városrészben (terv)

PE5/5 Többcélú sportcsarnok építése az általános iskola területén.

Konditerem kialakítása a Sportegyesület és a lakosság PE5/6 részére.

PE9 Sportpálya komplexum további b ővítése, fejlesztése.

29 . ábra

95 2. Elérhet őség, közlekedési kapcsolatok fejlesztése - 30. ábra

Északi városrész észak-déli közlekedési folyosó és szintbeli PE17 vasúti átjáró az É-D-i tengelyen, Móricz Zs. utca bővítése Északi városrész észak-déli közlekedési folyosó sétálóutca PE18 kialakítás PE19/1 Északi városrész K-NY-i feltáró út építés Vasúti felüljáró építés a nyugati feltáró, elkerül ő úthoz PE10 kapcsolódóan Északi városrész nyugati feltáró út építés a leend ő vasúti PE11 felüljáró figyelembe vételével északi irányba a Szent István u. és Mikszáth K. u. között Vasúti felüljáró építése a Szent István u. meglév ő PE19/2 fénysorompós átkel ő helyett a 3823 sz. úton Északi összeköt ő elkerül ő út építés a nyugati feltáró út – PE20 Mikszáth K. u. keresztez ődést ől a vasmegyeri útig Déli feltáró út a nyugati feltáró út fel ől a 3823 sz. közútig PD1 híddal a Kállai f őfolyáson Új utak nyitása teljes közm űvek kiépítésével és telkek PD22 kialakítása a folyamatban lév ő rendezési terv módosítása szerint. A Szent István u. teljes hosszában egyesített gyalog- és PE24/1 kerékpárút létesítésének belvízrendezéssel együtt, 1. ütem: nyugati irányból a városközpontig PE27 A mozitól a sportpályáig járda építése

Mélyfekvés ű területek revitalizációja, szükség szerint PE28 (kizárólag nem szennyezett anyaggal történ ő) feltöltése. Feltáró utak szelvény és teherbírás növelése a Sport, József PD20 Attila, Szondi és Dózsa György utcákon (6m+1,8m) A Szent István u. teljes hosszában egyesített gyalog- és PE24/2 kerékpárút létesítésének belvízrendezéssel együtt, 2. ütem: a városközponttól keleti irányba Lakópark területalakítás és közm űépítés a dél-keleti PD12 városrészben (terv) Kerékpárút építése a 3834. sz. összeköt őúthoz (kb. 4,5 km); PE25 TSZ telepig a 3823 sz. út mellett Haas-tanya úthálózatának fejlesztése, a meglév ő földút és út PE14/04 aszfaltozása. Kerékpárút építése Kemecse - Nagyhalász 3825 sz. út mellett PE26 (Mikszáth u. folytatása) Kerékpárút építése Kemecse - Tiszatelek új - tervezett - közút PE27 mellett Kerékpárút építése Kemecse - Körmendi tanya - 4. sz.út PD21 irányába tervezett közút mellé Déli városrész dél-keleti feltáró út déli feltáró úttól a leend ő PD2 P+R parkolóig és a gyalogos aluljáróig. PD3/1 P+R parkoló létesítés

Vasút- GEV közötti terület önkormányzati tulajdonszerzés, PD3/3 területalakítás Út b ővítés a vasút déli oldala mentén a P+R parkolótól a PD5/1 Szondi utcai vasúti keresztez ődésig PD6 Déli városrész észak-déli tengely, Szondi u. b ővítés a déli

96 feltáró úttól a vasútállomásig Déli városrész nyugati feltáró út építés a leend ő vasúti PD7/1 felüljáró figyelembe vételével Vasúti gyalogos, kerékpáros aluljáró építése a Schönherz Z. PD5/2 u. folytatásánál Kemecse - Körmendi tanya összeköt ő út építése (kb. 3,1 km PD7/2 hosszú, 7 m széles). Összeköt őút építése Körmendi tanya és a 4. sz. f őközlekedési PD7/3 út Nyíregyháza irányába, Nyírpazony alatti csatlakozással

97

30. ábra

98 IV. Térségi szerepkör meg őrzése, fejlesztése és a kistérségi együttm űködés kiteljesedése - 31. ábra

PE9/04 Egészségügyi központ felújítása, rekonstrukciója, PE9/05 Egészségház, rendel ő környezete és parkoló építés Mentálhigiénés és Szociális Központ (önkormányzati és civil PE9/11 szervezetek) PD13/01 Dél-keleti ipari terület kialakítása PD8 Dél-nyugati ipari terület kialakítása 89,1 ha területen. PE8/01 Niczky kastély, megvétele, felújítása. PE15 Sássa szabadid ő program PE1/3 Kereskedelmi és szolgáltató egységek az új városközpontban PE5/01 Általános iskola 4 tanteremmel való b ővítése. PE5/02 Tanuszoda építése az általános iskola területén. Általános iskola területén füves labdarúgópálya és futópálya PE5/03 kialakítása.

31. ábra

99

6.3.2. A beavatkozások és hatásaik összegzése rövid- és középtávon

I. Gazdaság és foglalkoztatás

Az alacsonyan képzett munkaer ő munkába állításához gazdaságfejlesztési program és ennek feltétel biztosítása valósul meg több lépcs őben célzott, a munkaer ő min őségéhez és a település, környezete adottságaihoz megfeleltetett iparágakban, ezek: - Zöldség-, gyümölcstermelés az alacsonyan képzett munkaer ő számára és ennek magas hozzáadott érték ű feldolgozása. - Csomagolás, csomagolóipar els ősorban fa és papír alapon, nehezen gépesíthet ő természetes anyagú a zöldség-gyümölcs feldolgozáshoz kapcsolódó területeken, díszcsomagolások, vékony falemezes háncs, textil stb. anyagokkal. - A program végrehajtása során szervezési intézkedéseket kell foganatosítani, melyek részben betanításhoz, részben a munkába állításhoz, finanszírozáshoz kapcsolódnak.

II. Fizikai és infrastrukturális feltételek biztosítása

1. A foglalkoztatás feltételrendszerében a GEV-telep és a déli városrész észak-keleti részén tervezett ipari területen egy inkubátorház és foglalkoztató központ létesítése (PD14). Az inkubátorházban három méretrendben kialakított, különböz ő padló teherbírásra és energiaigényre tervezett épület, csarnok valósul meg, melybe a betelepül ő vállalkozások az els ő öt évben degresszív módon csökkenő bérleti díj támogatásban részesülnek. Ez a program két-három piaccal rendelkez ő m űköd ő vállalkozás betelepülését is feltételezi, melyek a kiépítend ő infrastruktúra és egyéb feltétel létrehozás költségeinek teherviselésében a program realitását javítják.

2. A helyi vállalkozások feltételeinek javításában a szolgáltatások területén a város önkormányzata által üzemeltetett, szétszórtan elhelyezked ő és költségesen üzemeltethet ő intézmények profilazonosan összevont elhelyezésével felszabaduló ingatlanok hasznosítása valósul meg az északi városrészben.

3. A város integrált városfejlesztési stratégiája a fenti intézkedések infrastrukturális feltételrendszerének biztosítását, mint alapvet ő prioritást kezelik, ennek megfelel ően a feltáró utak, az ehhez kapcsolódó infrastruktúraépítés valósul meg. Az északi és déli városrészt elválasztó vasúton a közúti és gyalogos forgalom nem szintbeli megoldása (PD5).

4. Az új városközpont létrehozásával (PE1): • a közintézmények, civil üzemeltetés ű programok összevonása és a felszabaduló gazdaságosan összevontan üzemeltethet ő elhelyezése • a város egyedi arculatának fizikai feltétel oldalról történ ő biztosítása a jelenleg mocsaras, az Árpád és Móricz Zs. utcák közötti területen a Szent István úttól a Niczky kastélyig (ezen élettér programmal történ ő megelevenítése természetesen szintén feladat) egy zöld park és sétány tengely (PE4) valósul meg.

100 III. Városszerkezet

Hosszútávon is versenyképes min őségi életteret és gazdaságfejlesztési környezetet biztosító, az egyedi arculat felépítését lehet ővé tev ő városszerkezet jön létre:

A Móricz Zsigmond és Szondi utcákkal egy észak-déli közlekedési folyosó (PE17) és az északi városrészben az iskola és a Niczky kastély között sétáló övezeti funkció (PE18) (kapcsolódik a zöld tengelyhez – PE4) valamint a vasút északi és részben déli oldalán kelet- nyugat irányú közlekedési tengely (PE19) létrehozása valósul meg.

Ezzel a városszerkezeti megoldással a vasút által okozott közlekedési - a nagysebesség ű pályakorszer űsítést követ ő rezgés és zaj problémák is - részben kezelhet ők.

Az egymásra mer őleges K-Ny, és É-D tengelyek a központi fekvés ű és méretében is imponáló zöld folyosóval, a város versenyképes fejl ődésének kereteit egyedi arculat kialakításának épített környezeti feltételét biztosítja. Az IVS a város fejl ődésének kitörési irányait, területi és gazdaságfejlesztési oldalon is kijelöli.

IV. Közlekedés

A közlekedési feladatcsoporton intézkedésein belül a vasút által fizikailag is kettévágott két városrész közúti, valamint gyalogos és kerékpáros felül-, illetve aluljáróval történ ő összekötése, a déli városrészbe tervezett ipartelepítés helyszínei, az északi városrész szolgáltatásainak általános és minden irányból történ ő elérhet őségének biztosítása valósul meg.

A város nyugati oldalán az észak-déli elkerül ő út vasúti keresztez ődésében és a Szent István utcán felüljáró építése valósul meg. Ezzel a város keleti és nyugati szélén felüljáró a középs ő észak-déli tengelyen pedig fénysorompóval védett vasút-közút keresztez ődés jön létre.

A két városrész gyalogos forgalmának kapcsolatát a déli városrész keleti oldalán a GEV telep érintésével a déli feltáró út építése történik meg. Ennek az útnak a vasútnál lév ő végpontjánál gyalogos aluljáró létesül, a peronokra és az állomás épület vasút utca kapcsolattal az északi városrészben. Ennek a déli városrész keleti feltáró útnak a vasúti aluljárónál lév ő végpontjában P+R parkoló épül. A parkoló és aluljáró kapcsolatát a Szondi u., Móricz Zsigmond u. jelentette észak-déli tengellyel, a vasút déli oldalán vezetett út fogja biztosítani. Ez az út természetesen a déli városrész keleti feltáró útjával is a parkoló mellett találkozik.

V. Humán feltételek biztosítása

Az oktatási infrastruktúra fejlesztése révén a képzetlen és alulképzett munkaképes lakosság esti tagozatos képzése valósul meg. A gazdaságfejlesztési programhoz kapcsolódóan szemléletalakító, vállalkozási, majd szakmai képzést kell indítani.

101

32. ábra

102

6.4. Beavatkozások – az akcióterületek kijelölése

6.4.1. Északi városrész -– 1. sz. akcióterület

Az 1. sz. akcióterület átfedésmentesen lefedi a 3. fejezetben bemutatott északi városrészt.

Az északi városrész funkciói rövid- és középtávon: • a városközpont és a kulturális szociális mag a közúti és szolgáltató / sétáló Móricz Zsigmond utca tengely, • a Móricz Zsigmond Árpád utca közötti az új városközponttól a Kossuth Lajos utcáig terjed ő zöld folyosó és park övezet, • az iskola többcélú sportcsarnok és étkeztetés, valamint • a sporttelep fejlesztések a • város észak-nyugati oldalán tervezett elkerül ő úttal • város észak-keleti oldalán zöld terület – közpark fejlesztés a meghatározóak. • a szennyvíz kezelés kapacitás hiányának megszüntetése és az 1. és 2. szegregátumot érint ő szennyvíz csatornahálózat kiépítése

Az északi városrészben ipartelep fejlesztés rövid- és középtávon nem tervezett.

Az északi városrész fejlesztései els ősorban Kemecse vonzáskörzetének életmin őség, szolgáltatás szociális, egészségügyi, stb. ellátásának javítását, b ővülését biztosítja.

A városrész, mint történelmi városmag els ősorban a városszövettel képvisel értéket, melyet fejlesztések során a város meg kíván őrizni.

Az északi városrész jöv őjével kapcsolatosan el őnyös az észak-déli tengely, Móricz Zsigmond utca Református templom, Niczky kastély, Béke tér körüli meglév ő kulturális csomópont, mely a kastély önkormányzati tulajdonba kerülésével a város kulturális funkcióját új dimenzióba helyezi és kistérségi szinten is központi szerep feltételeit biztosítja.

Az észak-déli tengely Móricz Zsigmond utca szakaszának közepén a Ságvári Endre utca keresztez ődésében a meglév ő kétszintes Arany János Általános Iskola b ővítésével (tornacsarnok, konyha és bels ő iskolai és küls ő éttermi kiszolgálás fejlesztések) a városrész oktatási és ellátási funkcióját mennyiségi és min őségi oldalon is hosszútávra rendezik.

Az északi városrész jelenleg is meglév ő önkormányzati közigazgatási és szolgáltatási funkciói a városközpont és f őtér fejlesztéssel kiteljesednek. A városközponttól északi irányba indított zöld folyosó közpark a város eddig hiányos funkcióját teljesíti. Az északi városrészben a Lónyai-főcsatorna irányába es ő területen a statisztikai mutatók alapján szegregált helyzetben van a Pet őfi Sándor utca és a Mikszáth K. utca északi része. E terület antiszegregációs irányú rehabilitációja szükséges.

103 Az 1. sz. akcióterület tervezett projektstruktúrája

Az intézkedés id őhorizontja és a Összesen becsült beruházási érték (M Ft) Funkció Városrész Intézkedés tartalma Rövidtáv Középtáv Hosszútáv M Ft 2010.-2013. 2014.-2021. 2021.-

I. Gazdaságfejlesztés - Északi városrész

I. Gazdasági Északi PE1/3 Kereskedelmi és szolgáltató egységek az új városközpontban 10 100 110 I. Gazdasági Északi PE9/08 Sássa szabadid ő program 250 250 Összesen 10 100 250 360

II. Települési infrastruktúra fejlesztése - Északi városrész

II./A. Útépítés, közlekedés fejlesztés - Északi városrész Északi városrész észak-déli közlekedési folyosó és szintbeli II. a Városi Északi PE17 100 100 vasúti átjáró az É-D-i tengelyen, Móricz Zs. utca bővítése Északi városrész észak-déli közlekedési folyosó sétálóutca II. a Városi Északi PE18 100 100 kialakítás II. a Városi Északi PE19/1 Északi városrész K-NY-i feltáró út építés 0 A Szent István u. teljes hosszában egyesített gyalog- és II. a Városi Északi PE24/01 kerékpárút létesítésének belvízrendezéssel együtt, 1. ütem: 35 35 nyugati irányból a városközpontig II. a Városi Északi PE27 A mozitól a sportpályáig járda építése 20 20 Mélyfekvés ű területek revitalizációja, szükség szerint II. a Városi Északi PE28 60 60 (kizárólag nem szennyezett anyaggal történ ő) feltöltése. A Szent István u. teljes hosszában egyesített gyalog- és II. a Városi Északi PE27/02 kerékpárút létesítésének belvízrendezéssel együtt, 2. ütem: a 35 35 városközponttól keleti irányba Kerékpárút építése a 3834. sz. összeköt őúthoz (kb. 4,5 km); II. a Városi Északi PE25 56 56 TSZ telepig a 3823 sz. út mellett

104

Az intézkedés id őhorizontja és a Összesen becsült beruházási érték (M Ft) Funkció Városrész Intézkedés tartalma Rövidtáv Középtáv Hosszútáv M Ft 2010.-2013. 2014.-2021. 2021.-

Haas-tanya úthálózatának fejlesztése, a meglév ő földút és út II. a Városi Északi PE14/04 10 10 aszfaltozása. Kerékpárút építése Kemecse - Nagyhalász 3825 sz. út mellett II. a Városi Északi PE26 30 30 (Mikszáth u. folytatása) Kerékpárút építése Kemecse - Tiszatelek új - tervezett - közút II. a Városi Északi PE27 90 90 mellett Összesen 55 251 230 536

II./B Szennyvíz kezelés- és hálózatfejlesztés - Északi városrész A település szennyvízkezelésének b ővítése és II. b Városi Északi PD19/2 rekonstrukciója. Ezt a csatornahálózat folyamatos bővítésével 20 200 220 összhangban kell biztosítani. Szennyvízhálózat b ővítése (Ságvári u., Dankó u., Szegf ű u., II. b Városi Északi PE23 80 80 Zrínyi u.). II. b Városi Északi PE14/02 Haas-tanya ivóvízellátásának kiépítése. 27 27 II. b Városi Északi PE14/03 Haas-tanya szennyvízhálózatának megépítése. 54 54 Összesen 47 334 0 381 II. Települési infrastruktúra fejlesztése - Északii városrész Összesen 102 585 230 917

105

Az intézkedés id őhorizontja és a Összesen becsült beruházási érték (M Ft) Funkció Városrész Intézkedés tartalma Rövidtáv Középtáv Hosszútáv M Ft 2010.-2013. 2014.-2021. 2021.-

III. Igazgatás közszolgáltatás fejlesztés - Északi városrész Városközpont létesítés az északi városrészben, új városháza III. Közszféra Északi PE1/1 177 177 építése III. Közösségi Északi PE1/2 Rendezvényház az új városközpontban 150 150 Óvoda fér őhelyb ővítés, vagy új óvoda építése, vagy fejlesztést III. Közszféra Északi PE2/1 350 350 követ ően átköltözés a jelenlegi polgármesteri hivatalba Óvoda konyha felújítása és b ővítése az el őző pont III. Közszféra Északi PE2/2 0 függvényében III. Közszféra Északi PE6 Iskola konyha felújítása és b ővítése 60 60 III. Közszféra Északi PE7/1 Iskola étterem felújítása és b ővítése (közétkeztetés) 25 25 III. Gazdasági Északi PE7/2 Iskolai konyháról kiszolgált küls ő forgalmú étterem 30 30 III. Közszféra Északi PE5/1 Általános iskola 4 tanteremmel való b ővítése. 120 120 III. Közszféra Északi PE5/2 Tanuszoda építése az általános iskola területén. 400 400 Általános iskola területén füves labdarúgópálya és futópálya III. Közszféra Északi PE5/3 25 25 kialakítása. III. Közösségi Északi PE8/01 Niczky kastély, megvétele, felújítása. 25 69 94 III. Közösségi Északi PE8/02 Kultúrház átalakítás 20 20 III. Közszféra Északi PE20/01 Egészségügyi központ felújítása, rekonstrukciója, 30 30 III. Közszféra Északi PE20/02 Egészségház, rendel ő környezete és parkoló építés 15 15 III. Közszféra Északi PE21/1 Öregek napközije – nappali ellátás (folyamatban) 70 70 III. közszféra Északi PE21/2 Öregek háza (bentlakásos ) b ővítés 120 120 III. Közösségi Északi PE5/04 Könyvtár felújítás 30 30 Mentálhigiénés és Szociális Központ (önkormányzati és civil III. Közszféra Északi PE22 60 60 szervezetek) Összesen 1 002 284 490 1 776

106

Az intézkedés id őhorizontja és a Összesen becsült beruházási érték (M Ft) Funkció Városrész Intézkedés tartalma Rövidtáv Középtáv Hosszútáv 2010.- 2014.- M Ft 2021.- 2013. 2021.

IV. Közterek városközpont fejlesztése - Északi városrész Főtér kialakítása: Árpád utca - Szent István utca - Katolikus IV. Városi Északi PE3 templom fejlesztési területen és katolíkus templom homlokzat 130 130 felújítása IV. Városi Északi PE4/1 Zöld tengely kialakítás – a f őtért ől a Ságvári utcáig 10 10 IV. Városi Északi PE4/2 Zöld tengely kialakítás – a Ságvári utcai áttörés 25 25 Zöld tengely kialakítás – a Ságvári u – Kossuth u. közötti IV. Városi Északi PE4/3 80 80 területen Összesen 130 35 80 245

V. Szabadid ős, sport, kulturális tevékenységek fejlesztése - Északi városrész V. Közösségi Északi PE5/5 Többcélú sportcsarnok építése az általános iskola területén. 210 210 Konditerem kialakítása a Sportegyesület és a lakosság V. Közösségi Északi PE5/6 8 8 részére. V. Közösségi Északi PE9 Sportpálya komplexum további b ővítése, fejlesztése. 31 31 V. Gazdasági Északi PE28 Mozi felújítás 30 30 Összesen 249 0 30 279

107

Az intézkedés id őhorizontja és a Összesen becsült beruházási érték (M Ft) Funkció Városrész Intézkedés tartalma Rövidtáv Középtáv Hosszútáv 2010.- 2014.- M Ft 2021.- 2013. 2021.

VI. Térségi infrastruktúrális fejlesztések - Északi városrész Vasúti felüljáró építés a nyugati feltáró, elkerül ő úthoz VI. Városi Északi PE10 2 500 2 500 kapcsolódóan Északi városrész nyugati feltáró út építés a leend ő vasúti VI. Városi Északi PE11 felüljáró figyelembe vételével északi irányba a Szent István u. 40 40 és Mikszáth K. u. között (kb... km hosszú, 7 m széles) Vasúti felüljáró építése a Szent István u. meglév ő VI. Városi Északi PE19/2 2 500 2 500 fénysorompós átkel ő helyett a 3823 sz. úton Északi összeköt ő elkerül ő út építés a nyugati feltáró út – VI. Városi Északi PE20 Mikszáth K. u. keresztez ődést ől a vasmegyeri útig (kb...km 90 90 hosszú, 7m széles) Összesen 0 5 000 130 5 130

ÉSZAKI VÁROSRÉSZ FEJLESZTÉSE MINDÖSSZESEN: 1 493 6 004 1 210 8 707

108

6.4.2. Déli városrész – 2. sz. akcióterület

Az 2. sz. akcióterület átfedésmentesen lefedi a 3. fejezetben bemutatott déli városrészt.

A déli városrész funkciói rövid- és középtávon: • a GEV telep rekultivációval és a GEV telep és a vasút közötti terület fejlesztésével inkubátorház, P+R parkoló épül • a városrész keleti és nyugati oldalán északról a vasútig terjed ően iparterület fejlesztés, ipari és technológiai park létrehozása valósul meg • a déli feltáró utakkal lakópark funkciót ellátó terület jön létre a rendezési és szabályozási tervnek megfelel ően • a meglév ő városi szennyvíz kezel ő kapacitás b ővítésének ellehetetlenülése esetén új szennyvíz tisztító építése és a 3. szegregátumot érint ő szennyvíz csatorna hálózat kiépítése

A fejlesztési f őirány csak akkor lesz a gazdasági szerepl ők ill. az igényes lakófunkció iránt érdekl ődők számára attraktív, ha a fejlesztési terület elérhet őségét biztosítjuk. Jelen pillanatban a déli városrész a Sport utcán lév ő egyszint ű vasúti átjárón érhet ő el, mely szegregátum határán lévő szlömös területre vezet (Deák Ferenc, Honfoglalás, Dózsa Gy, Toldi utcák). Ezen utcák egyike sem alkalmas arra, (méret, szelvény, teherbírás alapján), hogy a fejlesztési területeket az északi városrésszel, ill. a környezettel összekösse.

A 2. sz. akcióterület projektjei akkor életképesek, ha az elérhet őségüket a tervezett nyíregyházi északi körgy űrűhöz való csatlakozást biztosítjuk a Körmendi-tanya magasságában . Ez a közúti csatlakozás igen magas színvonalon biztosítaná a 4. sz. f őút, M3- as autópálya, valamint Nyíregyháza elérhet őségét Kemecse irányából, egyúttal Kemecse, mint város és befektetési célpont, ezen belül a déli fejlesztési területek ugrásszer ű és telekárakban megjelen ő többszörösére történ ő felértékel ődését biztosítaná.

A Kemecse elérhet őségét és a 2 sz. akcióterület fejlesztési területeinek feltárását biztosító vázolt közúti kapcsolat szükséges, de nem elégséges feltétele a fejlesztési értékesülési folyamatok beindulásának. Elengedhetetlenül szükséges, hogy a nyíregyházi északi körgy űrűhöz való csatlakozást jelent ő közútnak a város nyugati oldalán a különszínt ű vasúti keresztez ődését egy felüljáró építésével és a 3823. sz. közúttal – Szent István utcával közvetlen kapcsolatát biztosítsuk. Ez szükséges ahhoz, hogy az ipari és a lakóparki területek kapcsolatát a közigazgatási, kulturális, kereskedelmi, szolgáltatási funkciókat biztosító északi városrész/történelmi városmaghoz, valamint a vasútállomáshoz biztosítsa .

Alapvet ően szükséges tehát az, hogy a 2020 utáni id őszakra tervezett vasúti felüljáró megvalósítása, mint a déli városrészbe tervezett fejlesztések elengedhetetlen feltétele id őben jelent ősen el őre sorolódjon, valamint a felüljáróval egy projektlépcs őben kezelve valósuljon meg az északi körgy űrűre csatlakozó út, melynek természetesen feltétele az, hogy a nyíregyházi északi körgy űrű megvalósítása egyáltalán napirendre kerüljön.

109 A 2. sz. akcióterület tervezett fejlesztései, projektstruktúrája

Az intézkedés id őhorizontja és a Összesen becsült beruházási érték (M Ft) Funkció Városrész Intézkedés tartalma Rövidtáv Középtáv Hosszútáv 2010.- 2014.- M Ft 2021.- 2013. 2021.

I. Gazdaságfejlesztés - Déli városrész Szolgáltatóház létesítés a déli városrészben az új I. Gazdasági Déli PD11/2 60 60 alközpontban I. Gazdasági Déli PD13/01 Dél-keleti ipari terület kialakítása (GEV) 800 800 I. Gazdasági Déli PD14/01 Haas-tanya magtár és park rekonstrukció 200 200 Haas-tanya és a halastó hasznosítás – turisztikai I. Gazdasági Déli PD14/02 500 500 programcsomag I. Gazdasági Déli PD3/2 GEV terület terhelt rész rekultivációja 15 15 I. Gazdasági Déli PD8 Dél-nyugati ipari terület kialakítása 89,1 ha területen. 800 2 000 2 800 Összesen 1 615 2 000 760 4 375

II. Települési infrastruktúra fejlesztése - Déli városrész II./A. Útépítés, közlekedés fejlesztés - Déli városrész Déli feltáró út a nyugati feltáró út fel ől a 3823 sz. közútig II. a Városi Déli PD1 10 20 30 híddal a Kállai f őfolyáson Új utak nyitása teljes közm űvek kiépítésével és telkek II. a Városi Déli PD22 kialakítása a folyamatban lév ő rendezési terv módosítása 180 180 szerint. Feltáró utak szelvény és teherbírás növelése a Sport, József II. a Városi Déli PD20 405 405 Attila, Szondi és Dózsa György utcákon (6m+1,8m) Lakópark területalakítás és közm űépítés a dél-keleti II. a Városi Déli PD12 4 4 városrészben (terv) Kerékpárút építése Kemecse - Körmendi tanya - 4. sz.út II. a Városi Déli PD21 120 120 irányába tervezett közút mellé Déli városrész dél-keleti feltáró út déli feltáró úttól a leend ő II. a Városi Déli PD2 20 20 P+R parkolóig és a gyalogos aluljáróig.

110

Az intézkedés id őhorizontja és a Összesen becsült beruházási érték (M Ft) Funkció Városrész Intézkedés tartalma Rövidtáv Középtáv Hosszútáv 2010.- 2014.- M Ft 2021.- 2013. 2021.

II. a Városi Déli PD3/1 P+R parkoló létesítés 10 10 Vasút- GEV közötti terület önkormányzati tulajdonszerzés, II. a Városi Déli PD3/3 10 63 73 területalakítás Út b ővítés a vasút déli oldala mentén a P+R parkolótól a II. a Városi Déli PD5/1 20 20 Szondi utcai vasúti keresztez ődésig Déli városrész észak-déli tengely, Szondi u. b ővítés a déli II. a Városi Déli PD6 30 30 feltáró úttól a vasútállomásig Déli városrész nyugati feltáró út építés a leend ő vasúti II. a Városi Déli PD7/1 80 80 felüljáró figyelembe vételével Összesen 274 515 183 972

II./B Szennyvíz kezelés- és hálózatfejlesztés - Déli városrész A hulladéklerakó terület rekultivációjának elvégzése, a II. b Városi Déli PD10 rekultivációs tervnek és 822-22/2004. sz. határozatnak 100 100 megfelel ően. II. b Városi Déli PD16 Szilárd hulladék begy űjt ő-, átrakó kialakítása. 50 50 Szennyvíztisztító m ű kapacitásb ővítés, technológiai fejlesztés, II. b Városi Déli PD17 500 500 1 ütemben, új telephelyen II. b Városi Déli PD18 Körmendi tanya szennyvízhálózatának megépítése. 48 48 II. b Városi Déli PD19 Szennyvízhálózat b ővítése (Toldi u.) 40 40 Összesen 100 588 50 738 II. Települési infrastruktúra fejlesztése - Déli városrész Összesen 374 1 103 233 1 710

111

Az intézkedés id őhorizontja és a Összesen becsült beruházási érték (M Ft) Funkció Városrész Intézkedés tartalma Rövidtáv Középtáv Hosszútáv 2010.- 2014.- M Ft 2021.- 2013. 2021.

III. Igazgatás közszolgáltatás fejlesztés - Déli városrész Temet ő útjainak szilárd burkolattal való ellátása, ravatalozó III. Városi Déli PD15/01 40 40 bővítés v. építés III. Városi Déli PD15/02 Köztemet ő körbekerítése 30 30 Összesen 70 0 0 70

IV. Közterek városközpont fejlesztése - Déli városrész IV. Közszféra Déli PD11/1 Város alközpont és park létesítés a déli városrészben 63 63 Vasúti gyalogos, kerékpáros aluljáró építése a Schönherz Z. VI. Városi Déli PD5/2 100 100 u. folytatásánál Kemecse - Körmendi tanya összeköt ő út építése (kb. 3,1 km VI. Városi Déli PD7/2 90 450 540 hosszú, 7 m széles). Összeköt őút építése Körmendi tanya és a 4. sz. f őközlekedési VI. Városi Déli PD7/3 1 000 1 000 út Nyíregyháza irányába, Nyírpazony alatti csatlakozással Összesen 0 190 1 513 1 703

DÉLI VÁROSRÉSZ FEJLESZTÉSE MINDÖSSZESEN: 2 059 3 293 2 506 7 858

112

6.4.3. Az akcióterületek fejlesztési lehet őségeinek összegzése

Az északi városrész fejlesztési főirányát tekintve tehát adottságait tekintve rövidtávon, de területi korlátokkal (kisebb iparterület fejlesztésre alkalmasabb), hosszútávon a déli fejlesztési területek igen kedvez őek lehetnek, de olyan, a várostól független és ország jelenlegi gazdasági helyzetében rövid-középtávon nem reális fejlesztéseket feltételez, melyek a projektek értékét alapvet ően degradálják.

Feladat tehát az északi városrész fejlesztési f őirányában rejl ő lehet őségek rövidtávú kihasználása és a déli városrész projektjeinek el őkészítése és igen er ős lobbi háttér felépítése annak érdekében, hogy magasabb közigazgatási és politikai szinten közép-hosszútávú realitású projekt fejlesztésekre egyáltalán döntés szülessen, majd az el őkészítésük pl. északi elkerül ő és a csatlakozó útnál a kisajátítások elkezd ődhessenek.

113 6.5. Az intézkedések forrásának meghatározása Önkormányzaton kív űli szerepl ők Támogatás Önkormányzati beruházások beruházásai (MFt) mértéke Gazda sági Állami Egyéb Mind- Önkormányzati beruházások Önkormányzati beruházások Önkormányzati beruházások szerep Meg- Saját Támo Funkció Városrész Intézkedés tartalma beruhá beruhá összese rövidtávon 2010.-2013 (MFt) középtávon 2014.-2021 (MFt) hosszútávon 2021.-től (MFt) lők jegyzés er ő gatás zás zások n beruh ázásai Saját Támo- Saját Támo- Saját Támo- Egyéb* Össz. Egyéb Össz. Egyéb Össz er ő gatás er ő gatás er ő gatás % % I. Gazdaságfejlesztés - Északi városrész

Kereskedelmi és szolgáltató egységek az új Gazdasági Északi PE1/3 0 0 0 0 0 110 városközpontban 110 50% 50% ő Gazdasági Északi PE9/08 Sássa szabadid program 0 0 0 250 250 50% 50% Összesen 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 360 0 0 0 360

II. Települési infrastruktúra fejlesztése - Északi városrész II./A. Útépítés, közlekedés fejlesztés - Északi városrész Északi városrész észak-déli közlekedési Városi Északi PE17 folyosó és szintbeli vasúti átjáró az É-D-i 0 15 85 100 0 tengelyen, Móricz Zs. utca b ővítése 100 15% 85% Északi városrész észak-déli közlekedési Városi Északi PE18 0 0 15 85 100 folyosó sétálóutca kialakítás 100 15% 85% Városi Északi PE19/1 Északi városrész K-NY-i feltáró út építés 0 0 0 0 0 0 15% 85% A Szent István u. teljes hosszában egyesített gyalog- és kerékpárút létesítésének Városi Északi PE24/01 5 30 35 0 0 belvízrendezéssel együtt, 1. ütem: nyugati irányból a városközpontig 35 15% 85% Városi Északi PE27 A mozitól a sportpályáig járda építése 3 17 20 0 0 20 15% 85% Mélyfekvés ű területek revitalizációja, szükség Városi Északi PE28 szerint (kizárólag nem szennyezett anyaggal 0 6 54 60 0 történ ő) feltöltése. 60 10% 90% A Szent István u. teljes hosszában egyesített gyalog- és kerékpárút létesítésének Városi Északi PE24/02 0 5 30 35 0 belvízrendezéssel együtt, 2. ütem: a városközponttól keleti irányba 35 15% 85% Kerékpárút építése a 3834. sz. összeköt őúthoz Városi Északi PE25 0 8 48 56 0 (kb. 4,5 km); TSZ telepig a 3823 sz. út mellett 56 15% 85% Haas-tanya úthálózatának fejlesztése, a Városi Északi PE14/04 0 0 2 9 10 meglév ő földút és út aszfaltozása. 10 15% 85% Kerékpárút építése Kemecse - Nagyhalász Városi Északi PE26 0 0 5 26 30 3825 sz. út mellett (Mikszáth u. folytatása) 30 15% 85% Kerékpárút építése Kemecse - Tiszatelek új - Városi Északi PE27 0 0 14 77 90 tervezett - közút mellett 90 15% 85% Összesen 8 47 0 55 35 216 0 251 35 196 0 230 0 0 0 0 536

II./B Szennyvíz kezelés- és hálózatfejlesztés - Északi városrész A település szennyvízkezelésének b ővítése és rekonstrukciója. Ezt a csatornahálózat Városi Déli PD 19/2 3 17 20 30 170 200 0 folyamatos b ővítésével összhangban kell biztosítani. 220 15% 85% Szennyvízhálózat b ővítése (Ságvári u., Dankó Városi Északi PE23 0 12 68 80 0 u., Szegf ű u., Zrínyi u.). 80 15% 85% Városi Északi PE14/02 Haas-tanya ivóvízellátásának kiépítése. 4 23 27 0 0 27 15% 85% Városi Északi PE14/03 Haas-tanya szennyvízhálózatának 0 8 46 54 0 54 15% 85% 114 megépítése. Összesen 7 40 0 47 50 284 0 334 0 0 0 0 0 0 0 0 381 II. Települési infrastruktúra fejlesztése - Északii városrész Összesen 15 87 0 102 85 500 0 585 35 196 0 230 0 0 0 0 917

III. Igazgatás közszolgáltatás fejlesztés - Északi városrész Városközpont létesítés az északi Közszféra Északi PE1/1 13 150 13 177 0 0 városrészben, új városháza építése 177 15% 85% Közösségi Északi PE1/2 Rendezvényház az új városközpontban 23 128 150 0 0 150 15% 85% Óvoda fér őhelyb ővítés, vagy új óvoda építése, Közszféra Északi PE2/1 vagy fejlesztést követ ően átköltözés a jelenlegi 18 315 18 350 0 0 polgármesteri hivatalba 350 10% 90% Óvoda konyha felújítása és b ővítése az el őző Közszféra Északi PE2/2 0 0 0 pont függvényében 0 10% 90% Közszféra Északi PE6 Iskola konyha felújítása és b ővítése 3 54 3 60 0 0 60 10% 90% Iskola étterem felújítása és b ővítése Közszféra Északi PE7/1 1 23 1 25 0 0 (közétkeztetés) 25 10% 90% Iskolai konyháról kiszolgált küls ő forgalmú Gazdasági Északi PE7/2 0 15 15 30 0 étterem 30 50% 50% Közszféra Északi PE5/1 Általános iskola 4 tanteremmel való b ővítése. 0 12 108 120 0 120 10% 90% Tanuszoda építése az általános iskola Közszféra Északi PE5/2 0 0 60 340 400 területén. 400 15% 85% Általános iskola területén füves Közszféra Északi PE5/3 2 21 2 25 0 0 labdarúgópálya és futópálya kialakítása. 25 15% 85% Közösségi Északi PE8/01 Niczky kastély, megvétele, felújítása. 4 21 25 10 59 69 0 94 15% 85% Közösségi Északi PE8/02 Kultúrház átalakítás 0 3 17 20 0 20 15% 85% Egészségügyi központ felújítása, Közszféra Északi PE20/01 0 3 27 30 0 rekonstrukciója, 30 10% 90% Egészségház, rendel ő környezete és parkoló Közszféra Északi PE20/02 0 2 14 15 0 építés 15 10% 90% Öregek napközije – nappali ellátás Közszféra Északi PE21/1 4 63 4 70 0 0 (folyamatban) 70 10% 90% közszféra Északi PE21/2 Öregek háza (bentlakásos ) b ővítés 6 108 6 120 0 0 120 10% 90% Közösségi Északi PE5/04 Könyvtár felújítás 0 0 5 26 30 30 15% 85% Mentálhigiénés és Szociális Központ Közszféra Északi PE22 0 0 0 0 0 0 6 54 60 (önkormányzati és civil szervezetek) 60 10% 90% Összesen 73 883 46 1 002 45 239 0 284 71 420 0 490 0 0 0 0 1 776

IV. Közterek városközpont fejlesztése - Északi városrész Főtér kialakítása: Árpád utca - Szent István Városi Északi PE3 utca - Katolikus templom fejlesztési területen 10 111 10 130 0 0 és katolíkus templom homlokzat felújítása 130 15% 85% Zöld tengely kialakítás – a f őtért ől a Ságvári Városi Északi PE4/1 0 2 9 10 0 utcáig 10 15% 85% Zöld tengely kialakítás – a Ságvári utcai Városi Északi PE4/2 0 4 21 25 0 áttörés 25 15% 85% Zöld tengely kialakítás – a Ságvári u – Kossuth Városi Északi PE4/3 0 0 12 68 80 u. közötti területen 80 15% 85% Összesen 10 111 10 130 5 30 0 35 12 68 0 80 0 0 0 0 245

V. Szabadid ős, sport, kulturális tevékenységek fejlesztése - Északi városrész Többcélú sportcsarnok építése az általános Közösségi Északi PE5/5 105 105 210 0 0 iskola területén. 210 50% 50% Konditerem kialakítása a Sportegyesület és a Közösségi Északi PE5/6 4 4 8 0 0 lakosság részére. 8 50% 50% Közösségi Északi PE9 Sportpálya komplexum további b ővítése, 5 26 31 0 0 31 15% 85% 115 fejlesztése. Gazdasági Északi PE28 Mozi felújítás 0 0 15 15 30 30 50% 50% Összesen 114 135 0 249 0 0 0 0 15 15 0 30 0 0 0 0 279

VI. Térségi infrastruktúrális fejlesztések - Északi városrész Vasúti felüljáró építés a nyugati feltáró, Városi Északi PE10 0 0 0 2 500 elkerül ő úthoz kapcsolódóan 2 500 Északi városrész nyugati feltáró út építés a leend ő vasúti felüljáró figyelembe vételével Városi Északi PE11 0 0 6 34 40 északi irányba a Szent István u. és Mikszáth K. u. között (kb... km hosszú, 7 m széles) 40 15% 85% Vasúti felüljáró építése a Szent István u. Városi Északi PE19/2 meglév ő fénysorompós átkel ő helyett a 3823 0 0 0 2 500 sz. úton 2 500 Északi összeköt ő elkerül ő út építés a nyugati Városi Északi PE20 feltáró út – Mikszáth K. u. keresztez ődést ől a 0 0 0 90 vasmegyeri útig (kb...km hosszú, 7m széles) 90 Összesen 0 0 0 0 0 0 0 0 6 34 0 40 0 5 090 0 0 5 130

ÉSZAKI VÁROSRÉSZ FEJLESZTÉSE MINDÖSSZESEN: 211 1 216 56 1 483 135 769 0 904 138 732 0 870 360 5 090 0 0 8 707

I. Gazdaságfejlesztés - Déli városrész Szolgáltatóház létesítés a déli városrészben az Gazdasági Déli PD11/2 0 0 0 60 új alközpontban 60 50% 50% Gazdasági Déli PD13/01 Dél-keleti ipari terület kialakítása (GEV) 0 0 0 800 800 50% 50% Gazdasági Déli PD14/01 Haas-tanya magtár és park rekonstrukció 0 0 0 200 200 50% 50% Haas-tanya és a halastó hasznosítás – Gazdasági Déli PD14/02 0 0 0 500 turisztikai programcsomag 500 50% 50% Gazdasági Déli PD 03/2 GEV terület terhelt rész rekultivációja 8 8 15 0 0 15 50% 50% Dél-nyugati ipari terület kialakítása 89,1 ha Gazdasági Déli PD8 0 0 0 2 800 területen. 2 800 Összesen 8 8 0 15 0 0 0 0 0 0 0 0 4 360 0 0 0 4 375

II. Települési infrastruktúra fejlesztése - Déli városrész II./A. Útépítés, közlekedés fejlesztés - Déli városrész Déli feltáró út a nyugati feltáró út fel ől a 3823 Városi Déli PD 1 2 9 10 3 17 20 0 sz. közútig híddal a Kállai f őfolyáson 30 15% 85% Új utak nyitása teljes közm űvek kiépítésével és Városi Déli PD22 telkek kialakítása a folyamatban lév ő 27 153 180 0 0 rendezési terv módosítása szerint. 180 15% 85% Feltáró utak szelvény és teherbírás növelése a Városi Déli PD20 Sport, József Attila, Szondi és Dózsa György 0 61 344 405 0 utcákon (6m+1,8m) 405 15% 85% Lakópark területalakítás és közm űépítés a dél- Városi Déli PD 12 1 3 4 0 0 keleti városrészben (terv) 4 15% 85% Kerékpárút építése Kemecse - Körmendi tanya Városi Déli PD21 0 0 18 102 120 - 4. sz.út irányába tervezett közút mellé 120 15% 85% Déli városrész dél-keleti feltáró út déli feltáró Városi Déli PD2 úttól a leend ő P+R parkolóig és a gyalogos 0 3 17 20 0 aluljáróig. 20 15% 85% Városi Déli PD3/1 P+R parkoló létesítés 0 2 9 10 0 10 15% 85% Vasút- GEV közötti terület önkormányzati Városi Déli PD3/3 0 2 9 10 9 54 63 tulajdonszerzés, területalakítás 73 15% 85% Út b ővítés a vasút déli oldala mentén a P+R Városi Déli PD5/1 parkolótól a Szondi utcai vasúti 0 3 17 20 0 keresztez ődésig 20 15% 85% Déli városrész észak-déli tengely, Szondi u. Városi Déli PD6 0 5 26 30 0 bővítés a déli feltáró úttól a vasútállomásig 30 15% 85% 116 Déli városrész nyugati feltáró út építés a Városi Déli PD7/1 12 68 80 0 0 leend ő vasúti felüljáró figyelembe vételével 80 15% 85% Összesen 41 233 0 274 77 438 0 515 27 156 0 183 0 0 0 0 972

II./B Szennyvíz kezelés- és hálózatfejlesztés - Déli városrész A hulladéklerakó terület rekultivációjának Városi Déli PD 10 elvégzése, a rekultivációs tervnek és 822- 15 85 100 0 0 0 22/2004. sz. határozatnak megfelel ően. 100 15% 85% Városi Déli PD16 Szilárd hulladék begy űjt ő-, átrakó kialakítása. 0 0 5 45 50 50 10% 90% Szennyvíztisztító m ű kapacitásb ővítés, Városi Déli PD17 technológiai fejlesztés, 1 ütemben, új 0 75 425 500 0 telephelyen 500 15% 85% Körmendi tanya szennyvízhálózatának Városi Déli PD18 0 7 41 48 0 megépítése. 48 15% 85% Szennyvízhálózat b ővítése (Toldi u., Ságvári Városi Déli PD19/01 0 6 34 40 0 u., Dankó u., Szegf ű u., Zrínyi u.). 40 15% 85% Összesen 15 85 0 100 88 500 0 588 5 45 0 50 0 0 0 0 738 II. Települési infrastruktúra fejlesztése - Déli városrész Összesen 56 318 0 374 165 938 0 1 103 32 201 0 233 0 0 0 0 1 710

III. Igazgatás közszolgáltatás fejlesztés - Déli városrész Temet ő útjainak szilárd burkolattal való Városi Déli PD15/01 6 34 40 0 0 ellátása, ravatalozó b ővítés v. építés 40 15% 85% Városi Déli PD15/02 Köztemet ő körbekerítése 5 26 30 0 0 30 15% 85% Összesen 11 60 0 70 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 70

IV. Közterek városközpont fejlesztése - Déli városrész Város alközpont és park létesítés a déli Közszféra Déli PD11/1 0 0 9 54 63 városrészben 63 15% 85% Vasúti gyalogos, kerékpáros aluljáró építése a Városi Déli PD5/2 0 0 0 100 Schönherz Z. u. folytatásánál 100 15% 85% Kemecse - Körmendi tanya összeköt ő út Városi Déli PD7/2 0 0 0 540 építése (kb. 3,1 km hosszú, 7 m széles). 540 15% 85% Összeköt őút építése Körmendi tanya és a 4. Városi Déli PD7/3 sz. f őközlekedési út Nyíregyháza irányába, 0 0 0 1 000 Nyírpazony alatti csatlakozással 1 000 15% 85% Összesen 0 0 0 0 0 0 0 0 9 54 0 63 0 1 640 0 0 1 703

DÉLI VÁROSRÉSZ FEJLESZTÉSE MINDÖSSZESEN: 74 385 0 459 165 938 0 1 103 42 254 0 296 4 360 1 640 0 0 7 858

KEMECSE TELEPÜLÉS VÁROSFEJLESZTÉSE MINDÖSSZESEN: 285 1 600 56 1 942 300 1 707 0 2 007 180 986 0 1 166 4 720 6 730 0 0 16 565 0 Megjegyzés*: EU öner őalap 16 565

117 6.6. A fejlesztések innovatív finanszírozási megoldása – A Grameen-modell

A Grameen-modell egy olyan mikrohitelezési modell, mely a kilátástalan helyzetben lév ő szegénységen segít csekély összeg ű, fedezet nélküli hiteleket. A koldusok bankjaként számon tartott bangladesi Grameen bank (a Grameen szó magyarul vidéket jelent) idén több olyan vállalkozást és alapot is sikeresen m űködtetett, amelyek gerincét továbbra is az alacsony kamatokkal folyósított, a legtöbb esetben fedezetigazolást sem igényl ő mikrohitelezés adja, ügyfélköre pedig a legrászorultabb vidéki lakosság. A modell magyar adaptálása folyik, és remélhet őleg 2010-ben elindul kezdetben a Raffeisen bank bevonásával.

A m űködési modell szerint a mikrohitelezési tevékenységet egy több szerepl őből álló vállalati konstrukción keresztül nyújtja a non-profit vállalkozásként m űköd ő Kiútprogram Zrt. az ügyfeleinek. A hitelezési termékeket és szolgáltatásokat egy kereskedelmi bank nyújtja az ügyfeleknek és biztosítja a hitelezési tevékenységhez szükséges forrást részben állami refinanszírozással az Új Magyarország Mikrohitel Program keretéb ől.

A Kiútprogram a Mikrohitel Közvetít ő Közhasznú Nonprofit Zrt. küldetése, hogy pénzügyi szolgáltatások és információ nyújtásával, valamint közösségfejleszt ő szociális támogatással lehet ővé tegye a mélyszegénységben él ők, kiemelten a romák számára, hogy saját er őforrásaikat mozgósítva kiemeljék magukat tartósan rossz helyzetükb ől.

6.7. Fenntartható fejl ődés

A fenntartható fejl ődés alatt olyan fejl ődést, létezést értünk, amely létével, növekedésével nem pusztítja el a saját fennmaradásához szükséges tényez őket: területet, er őforrásokat, környezeti elemeket, az emberi er őforrás egészségét. Ennél fogva fejl ődése, létezése hosszú távon, tartósan is harmonikusan fenntartható. A városi és városrészi helyzetértékelés során kimutatásra került, hogy melyek azon „sz űk keresztmetszetek”, amelyek a települési környezet min őségét alapvet ően befolyásolják mind rövid, mind középtávon. Ennek alapján kerültek megfogalmazásra a város fejl ődésének átfogó és specifikus stratégiai céljai, illetve a mindenféle fejlesztésnek az alapvet ő fenntarthatósági kritériumokkal való harmóniáját célzó horizontális célkit űzések.

Közlekedés • tömegközlekedés elérhet ősége, tömegközlekedés megfelel ő s űrűsége • el ővárosi vasút elérhet ősége • magánautó használat aránya • városi átmen ő forgalom számára elérhet ő útvonalak és azok környezeti hatása, elkerül ő utak • környezetkímél ő közlekedési módok ösztönzési gyakorlata

118 Környezeti min őség • környezeti min őség meg őrzése és javítása • környezettudatos magatartás ösztönzése • leveg őmin őség, átszell őzés • zajterhelés • ipari környezetterhelés • egyes fejlesztések környezetterhelése • víz- és energiafelhasználás • ingatlanfejlesztés esetén korszer ű, környezetbarát technológiák alkalmazása • veszélyes hulladékok és talajszennyez ődések, barnamez ős területek jelenléte, szennyezettségi állapota • szennyvíz és szilárd hulladékkezelés • energiagazdálkodás, energiafelhasználás, h őellátás, h őveszteségek

Területhasználat • alapvet ő magán és közszolgáltatások koncentrált elhelyezkedése, lakóterületen való elérhet ősége, mely nem növeli az utazási szükségletet feleslegesen • megfelel ő városfejlesztési politika eredményeként az alacsony s űrűség ű városi kiterjedés megakadályozása • megfelel ő területhasználat, zöldmez ős fejlesztések elkerülése

Zöldfelület-gazdálkodás • zöld felületek megfelel ő nagysága és megfelel ő elhelyezkedése • a zöldterületek megújítása révén javítani a környezeti min őséget • alternatív zöldfelület növelési lehet őségek

Városfejlesztés, rehabilitáció • városkép min őségi meg őrzése • a fejlesztés a történelmi és kulturális örökség figyelembevételével történik • az értékes építészeti örökségek meg őrzése, új funkciókkal történ ő megtöltése révén biztosítani fennmaradásukat. • a város történelmiségéb ől adódó hangulat visszaállítása, meg őrzése. • a leromlott, szanálandó, építészetileg értéket nem képvisel ő épületek felújításával, vagy ezek helyén újszer ű építészeti megoldásokkal a városkép javítása, megújítása, maradandó építészeti érték teremtése. • funkcióvesztett vagy felhagyott épületek hasznosítása • meglev ő épületállomány fejlesztésének el őnyben részesítése a zöldmez ős beruházással szemben

Megállapítható, hogy a fenntarthatóság szempontjai az Integrált Városfejlesztési Stratégián végigvonulnak, a felsorolt törekvések mind a helyzetértékel ő, mind a stratégiai fejezetben következetesen megfogalmazásra kerültek. Jelen dokumentum a fenntartható fejl ődés követelményeinek szem el őtt tartásával készült, alkalmas a fenti szempontrendszer képviseletére.

119 6.8. Anti-szegregációs program

A város által középtávon, a 2007-2013-as id őszakban, tervezett városfejlesztési projektek generálásának tervezési alapját Kemecse Komplex Fejlesztési Stratégiája és Városfejlesztési Koncepciója képezi. Az Anti-szegregációs Terv kidolgozása során értékeltük a középtávú városfejlesztési koncepció keretében tervezett középtávú (10 éves) fejlesztési beavatkozások specifikus hatását a probléma térkép alapján lehatárolt, leromlott állapotú városi területekre, s ennek integrált részeként a szegregátumokra.

A Komplex Fejlesztési Stratégia és Városfejlesztési program integrált részét képez ő anti- szegregációs beavatkozások alapvet ő célja az, hogy a szegregáltnak min ősül ő lakókörnyezet (az I. pontban meghatározott definíció alapján) szegregáltsági foka, azaz az alacsony státuszú lakosok magas koncentrációja csökkenjen, lehet őség szerint közelítsen a városi átlaghoz. Ugyanakkor a beavatkozások következményeként a város más területein, illetve más településeken (pl. városkörnyéki falvak) ne n őjön az alacsony státuszú népesség koncentrációja, és nem alakulhatnak ki új szegregátumok. A program szerkezetét az alábbi sémán mutatjuk be.

120 121 6.8.1. Szegregátumok jöv őképe

A szegregátumok városszövetbe ágyazottságának, lakásállomány állagának, infrastrukturális ellátottságának és hiányosságainak, figyelembevételével felszámolás egyik szegregátum esetében sem indokolt.

Az IVS-ben megfogalmazott városfejlesztési projektek megvalósításának reálisan tervezhet ő id őhorizontjára, illet őleg a projektek megvalósításához tervezhet ő, rendelkezésre álló pénzügyi forrásokra tekintettel a jöv őkép kijelölésekor mindhárom szegregátum esetében hosszú távú alapstratégiaként a fokozatos rehabilitáció mellett döntöttünk.

A rehabilitáció eredményeként javulnia kell a szegregált területen él ők


életmin őségének;


lakhatási körülményeinek;


foglalkoztatási és képzettségi mutatóinak.

1. szegregátum 2. szegregátum 3. szegregátum

Hosszú távú rehabilitáció rehabilitáció rehabilitáció alapstratégia

Tematikus célok Eszközök Eszközök Eszközök

Szennyvíz hálózat Szennyvíz hálózat Szennyvíz hálózat 1. Infrastrukturális kiépítése kiépítése kiépítése ellátottság javítása Zöld felület növelése Zöld felület növelése Zöld felület növelése

Új tanulási technikák- Új tanulási technikák- Új tanulási technikák- módszerek módszerek módszerek Ösztönzési rendszer Ösztönzési rendszer Ösztönzési rendszer 2. Oktatási színvonal Teljes kör ű beóvodázás Teljes kör ű Teljes kör ű emelése Iskolai osztályok beóvodázás beóvodázás közötti szegregáció Iskolai osztályok Iskolai osztályok felszámolása közötti szegregáció közötti szegregáció felszámolása felszámolása

Rossz min őség ű lakás Rossz min őség ű lakás Rossz min őség ű lakás 3. Lakókörnyezet állomány állomány állomány min őségének felújításának felújításának felújításának javítása el ősegítése el ősegítése el ősegítése

4. Foglalkoztatottság Munkahely teremtés Munkahely teremtés Munkahely teremtés növelése Képzés/átképzés Képzés/átképzés Képzés/átképzés

122 Kemecse Város Képvisel ő Testülete az anti-szegregációs akciótervek kidolgozása és megvalósítása során kizárólag piaci alapon kialakított eszközöket és módszereket alkalmaz. Kötelezettséget vállal arra, hogy az általa alkalmazott technikák keretében nem oszt jelképes összegekért építési ingatlanokat, nem avatkozik be piaci viszonyokat megzavaró módon az ingatlan gazdálkodásba. Az alkalmazott módszerek kialakítása során törekszik az integráció fokozatos megvalósítására és biztosítja a szegregátumok területi és lakossági növekedésének megakadályozását.

Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában megfogalmazott városfejlesztési projektek anti- szegregációs szempontú áttekintése érdekében táblázatosan foglaltuk össze a szegregátumok helyzetére közvetlenül, ill. közvetve ható projekteket. (Ld. D. melléklet)

A közvetlenül anti-szegregációs hatású projektek területei els ősorban • a lakókörnyezet (rossz min őség ű lakásállomány felújításának el ősegítése) – Északi- 1. szegregátum prioritása • a vonalas infrastruktúr fejlesztés (szennyvíz csatorna) – mindhárom szegregátumban • helyi gazdaságfejlesztési projektek el őkészítéséhez kapcsolódó utak (úthálózat) fokozatos kiépítése, rekonstrukciója • alapfokú oktatás-nevelés (óvoda, iskolai f őzőkonyha és tornacsarnok) infrastrukturális fejlesztése, kompetencia alapú, integrált oktatás tartalmi fejlesztése – mindhárom szegregátumot egységesen érint ően

A közvetetten anti-szegregációs hatású projektek területei (mindhárom szegregátumot egységesen érint ően) • Versenyképes helyi gazdaság fejlesztés - munkahely teremt ő hatása meghatározó jelent őség ű • Közigazgatási és humán infrastruktúra (közoktatás, közm űvel ődés, egészségügy) - foglalkoztatottság és életmin őség javító hatás • Sport – és szabadid ő - életmin őség javító hatása általános (pozitív a foglalkoztatóságra gyakorolt hatása) • Nyíregyháza el ővárosi potenciál er ősítés funkció ellátottságra és gazdaságfejlesztésre gyakorolt pozitív hatás

6.8.2. A szegregátumokban megvalósítandó programok eszközrendszere

1) Lakhatási integrációt biztosító eszközök:

a.) A szegregált területen lév ő rossz min őség ű lakásállomány telepszer ű felszámolását, ill. az ott él ő lakosság integrált környezetben való elhelyezését nem tervezzük. b.) A szegregált területeken lév ő lakásállomány, lakókörnyezet rehabilitációjára az önkormányzatnak csak nagyon korlátozott és tendenciájában csökken ő saját és küls ő eszköz áll rendelkezésére

123

A gazdaságfejlesztési projektek megvalósulása esetén bekövetkez ő élénkülés id őszakáig vagy ezen projektek elmaradása esetén a szegregált területen lév ő lakásállomány, lakókörnyezet rehabilitációja a lakásállomány komfort fokozatának és min őségének lakossági öner őből megvalósított javítása, illetve a helyi infrastrukturális ellátottság hiányainak ( szennyvíz kezelés kapacitás b ővítése, szennyvíz csatornázás ) pályázati források támogatásával megvalósított pótlása és a lakókörnyezet (különös tekintettel az egészségre káros tényez ők megszüntetésére – használaton kívüli, bezárt szilárd hulladék lerakó rekultivációja kistérségi program keretében) min őségének emelése csak a pénzügyi források rendelkezésre állásának ütemében valósulhat meg. Ezen pályázati források els ődlegesen az Új Magyarország Fejlesztési Program 2011 – 2013 közötti akciótervében, illet őleg azt követ ően a 2014 – 2020 közötti tervezési id őszak EU társfinanszírozású programjaiban keresend ők.

Egyebekben az önkormányzat els ősorban preventív hatású módszereket kíván alkalmazni a szegregáció fokozódásának és újratermel ődésének megakadályozásáról. Ezen lehetséges eszközöket a célhierarchiához komplex módon kapcsolódó preventív eszközök között ismertetjük.(7. pont)

2) Mobilizációs program : az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának oldása az érintett családok egy részének integrált környezetbe való elhelyezésével a szociális lakások és a szükséges pénzügyi források hiánya miatt reálisan nem tervezhet ő. Ugyanakkor a családok ez irányú egyéni kezdeményezéseit a segélyezés, valamint a közszolgáltatások intézményrendszerén keresztül a lehet őségekhez mérten támogatni kell, emellett a civil szervezetek bevonásával segítve őket a társadalmi ellenállás leküzdésében és az új környezetben való beilleszkedésben.

3) Oktatási integráció biztosítása az érintett gyerekek számára. 2008-ban kidolgozásra és a Képvisel ő Testület által elfogadásra került a „Települési közoktatási esélyegyenl őségi terv”, amely a Helyzetelemzés megállapításaira alapozva intézkedéseket tartalmaz:


A teljes kör ű beóvodázás és 3 éven át tartó óvodáztatás fér őhelyi kapacitás hiányának (2 óvodai csoport, mintegy 50 f ő) megszüntetésére; a fejlesztés lehetséges forrásaként az ÚMFT 2011-2013 közötti ROP akció terve, kedvez őtlen esetben középtávon a következ ő 7 éves tervezési ciklus pályázati rendszere nyújthat támogatási forrást


az iskolán belüli szegregáció elkerülésére a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet ű, valamint a sajátos nevelési igény ű gyermekek oktatásában-nevelésében, és a szül ői együttm űködés területén; a probléma megoldása felmen ő rendszerben intézményen belüli oktatás-szervezési módszerek, valamint a célcsoportok szemlélet formálását segít ő, TÁMOP pályázati forrásból támogatott projektek

124 révén lehetséges a 2011-2013 akció tervid őszakban, valamint középtávon következ ő 7 éves tervezési ciklus pályázati rendszerben


az integrációt és s képesség kibontakoztatást támogató módszertani- és intézmény fejlesztésben; a probléma megoldása felmen ő rendszerben az Integrált Pedagógiai Rendszer bevezetéséhez kapcsolódó TÁMOP és OKMT források által támogatott projektek révén finanszírozható a 2011-2013 akció terv id őszakban, valamint középtávon a következ ő 7 éves tervezési ciklus pályázati rendszerben


befogadó iskolai környezet kialakításában ; az iskola hiányzó vagy rekonstrukcióra szoruló funkcionális egységeinek fejlesztése; a fejlesztés lehetséges forrásaként az ÚMFT 2011-2013 közötti ROP akció terve, kedvez őtlen esetben középtávon a következ ő 7 éves tervezési ciklus pályázati rendszere nyújthat támogatási forrást


az eltér ő tanterv ű tagozat kifuttatására és megsz űntetésére; a szegregáltan oktatott SNI tanulócsoportok számának csökkentése, a teljes kör ű beóvodázás révén az érintett gyermekek óvodai nevelést ől indított, fokozatos, felmen ő rendszer ű integrálása , ROP, TÁMOP és OKMT pályázati forrásból támogatott projektek révén lehetséges a 2011-2013 akció terv id őszakban, valamint középtávon a következ ő 7 éves tervezési ciklus pályázati rendszerben

Az intézkedési terv évenkénti értékelése és szükség szerinti módosítása, a szükséges pénzügyi források iránti pályázás a szegregáció elleni önkormányzati fellépés egyik kiemelt területe kell legyen.

4) Az érintett lakosság foglalkoztatási helyzet ének javítása, munkaer ő piaci integráció jának el ősegítése képzési, átképzési, munkahely teremtési, elhelyezkedést segít ő stb. programokkal, Az IVS kiemelt szerepet szán a gazdaságélénkít ő projektek megvalósításának. A tervezett fejlesztési program kiinduló adottságként veszi figyelembe a városban tartós jövedelemmel nem rendelkez ő álláskeres ő, munkaképes korú lakosság képzettségi szintjét. A gazdaságélénkít ő projektek (Ipari zónák kialakításához kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések) eredményeként megvalósuló munkahely teremt ő projektek (letelepül ő vállalkozások technológiai beruházásai; feldolgozandó, els ősorban növénytermesztési alapanyag termel ő háttér; szolgáltatói háttér) humán er őforrás igényének ismeretében kialakítandó képzési/átképzési programok szervezésében az önkormányzat aktív szerepet vállal, melyhez küls ő pályázati forrásokat tervez bevonni. A képzési területek megválasztása a konkrétan jelentkez ő munkaer ő piaci igények kielégítését szolgálja, és illeszkedik a rendelkezésre álló munkaer ő potenciál meglév ő adottságaihoz és képességeihez. A városban az átmeneti foglalkoztatás rövidtávú lehet őségeit kihasználjuk (2009-ben. Közmunka program 150 f ő, melynek).

125 5) A közszolgáltatásokhoz (szociális és egészségügyi szolgáltatások) való hozzáférés javítása. A IVS városfejlesztési projekt hierarchiája fokozatos, egymásra épül ő fejlesztési/fejl ődési folyamattal számol. Az önkormányzat által 2012-ig megvalósítani tervezett funkciób ővít ő városfejlesztési program (ÉAOP-5.1.1/D pályázat) a közigazgatási és a közösségi funkciók fejlesztését olyan módon oldja meg, hogy az így felszabaduló területeken kialakulnak a szociális – mentálhigiénés szolgáltatások (szociális ellátás, véd őnői szolgálat, gyermekjóléti szolgálat, házi segítségnyújtás, családsegít ő szolgálat, civil szervezetek) komplex összevonásának, a szolgáltatások fizikailag koncentrált elhelyezésének feltételei.

6) A településrendezési, fejlesztési tervében, koncepciójában, fejlesztéseiben a társadalmi szegregációt csökkent ő intézkedések megjelenítése, közösségfejlesztési, szabadid ős és sport programok rendezvény helyszíneinek kialakítása A város érvényes településrendezési tervének folyamatban lév ő aktualizálása keretében érvényesül.

7) A stratégiai célokat szolgáló kiemelt projektek mellett a Képvisel ő Testület operatív eszközökkel és els ősorban preventív hatású módszerekkel kíván gondoskodni a szegregáció fokozatos megsz űntetésér ől és újratermel ődésének megakadályozásáról.

A célhierarchia rövidtávú eszközei között az önkormányzat kiemelt szerepet szán egy olyan szakmai munkacsoport („anti-szegregációs önkormányzati munkaszervezet”) létrehozásának és m űködtetésének, melyben az önkormányzati szakmai területek szakemberei mellett, az érintett kisebbségi önkormányzat, illet őleg más/civil szervezetek szakemberei is képviseletet kapnak. A szakmai munkacsoport döntés el őkészítési, monitoring és javaslattételi kompetenciái külön szabályozásban és éves szint ű munkaprogramok ban kerülnek kidolgozásra.

Az anti-szegregációs akcióprogramok hatékonyságát • Éves ingatlangazdálkodási terv; • Aktív segít ő elemek (pl. jogi tanácsadás) • Önkormányzati el ővásárlási jog bejegyeztetés • Probléma megel őző (PREVENTÍV) adósságkezelési és foglalkoztatási program bevezetésével segíti el ő.

8.) Kemecse városnak jelenleg nincs megvalósítás alatt lév ő, szegregált területet érint ő városfejlesztési programja.

9.) A nem-szegregált területekre irányuló városfejlesztési, városrehabilitációs programok megvalósítása, illetve a program eredményei hozzájárulnak a szegregált területeken él ők helyzetének javításához is. Követend ő gyakorlat , hogy a közbeszerzési eljárások során ajánlattételi felhívási kritérium (értékelési szempont) olyan kivitelez ők el őnyben

126 részesítése, melyek vállalják, hogy alkalmaznak helyi, ezen belül szegregált területen él őket is (foglalkoztatási programok, közbeszerzési eljárások a beruházások esetében, stb.). Az érvényes szakképzési, foglalkoztatási, közoktatás fejlesztési programból a szegregált területen él ők is részesednek.

10.) Indikátorok, monitoring

Módszertani áttekintés: Az Antiszegregációs Terv megvalósításának áttekintése évente, aktualizálása, felülvizsgálata 3-5 évente, az IVS felülvizsgálat keretében történik. Az érdemi felülvizsgálathoz az intézkedési tervben megfogalmazott beavatkozásokhoz, indikátorokhoz és ütemezéshez köthet ő monitoring rendszert kell kialakítani.

Az indikátorokon belül a programok/intézkedések hatását 2-3, illetve 6-7 évente mér ő eredmény-, hatásindikátorokat határozunk meg. Az IVS rendszeres felülvizsgálatakor az anti-szegregációs program teljesülését mér ő indikátorok segítségével kell értékelni, hogy milyen mértékben teljesült a program. A felülvizsgálathoz kapcsolódó indikátorokon kívül olyan output jelleg ű mutatókat is meghatározunk, melyek mérése éves szinten teszi lehet ővé az egyes intézkedések megvalósulásának követését. Ezek a mutatók az intézkedések megvalósulásáért felel ős szervezeteknek jelentenek közvetlen, éves szint ű visszacsatolást.

127 Az intézkedések id őbeli ütemezése

1. Rövidtávú (1 év alatt elérend ő) célkit űzések Anti-szegregációs Alkalmazott Felel ős Intézkedést mér ő Intézkedés leírása Pénzügyi forrás eszközök eszközök megnevezése indikátor Lakókörnyezet Rossz állagú Lakásállomány, elhanyagolt állapotát Lakhatási integrációt Önkormányzat Önkormányzati lakásállomány lakókörnyezet javító biztosító eszközök Képvisel ő Testület költségvetés csökkenése rehabilitáció beavatkozások,

szervezése, Mobilizációs Nem tervezett - - - - program Együttnevelést célzó Közoktatási Oktatási integráció - Intézkedések éves hosszú távú oktatás Oktatás – nevelési Intézményi Esélyegyenl őségi • KET monitorozása nevelési stratégia intézmény költségvetés Terv éves végrehajtása kialakítása értékelése Munkaer ő piaci Közmunka (Út a integráció, érintett Közmunkában Átmeneti munkához program, Önkormányzat Munkaügyi lakosság résztvev ők éves foglalkoztatás Közfoglalkoztatási Képvisel ő testület Központ foglalkoztatási száma Terv stb.) helyzetének javítása Önkormányzati Beavatkozás a Aktuális operatív Önkormányzat; Segélyezésben költségvetés; szociális ellátó szociálpolitikai Segélyezés települési szociális részesül ők száma Intézményi rendszerbe intézkedések intézményrendszer (éves statisztika) finanszírozás Önkormányzat Önkormányzati Aktuális operatív Egyéni tanácsadás Intézményi Egészségügyi Települési költségvetés egészségügyi és gondozás Egészségügyi programok egészségügyi Intézményi intézkedések beavatkozásai statisztika javul intézményrendszer finanszírozás Városrehabilitációs Rendezvények, Közösségfejlesztési Önkormányzat Önkorm. Kv. Társadalmi pályázatok kötelez ő közösségépít ő programok Kultur. int. rendszer. Pályázati források elégedettség mérés „SOFT” programok akciók 2. Középtávú (3 év alatt elérend ő) célkit űzések

128 Anti-szegregációs Alkalmazott Felel ős Intézkedést mér ő Intézkedés leírása Pénzügyi forrás eszközök eszközök megnevezése indikátor Lakhatási integrációt Lakásállomány, ingatlanvásárlás, Önkormányzat ERFA típusú A település biztosító eszközök lakókörnyezet telekalakítás, rossz + pályázati források épületeinek állapot rehabilitáció min őség ű Érintett felmérése 5 kiemelten: lakásállomány tulajdonosok évenként SZENNYVÍZ rehabilitációja Szennyvízkezelési kapacitás b ővítése Mobilizációs Nem tervezhet ő - - - - program Oktatási integráció Intézkedések éves Új, integrációt és Oktatási intézmény ESZA típusú SNI arányok Közoktatási monitorozása képesség pályázati források csökkenése Esélyegyenl őségi kibontakoztatást Kompetencia- és Terv végrehajtása támogató oktatási lemorzsolódási módszerek mutatók javulása bevezetése KET szerint Munkaer ő piaci Gazdaságfejl. Munkahely teremt ő ERFA típusú Foglalkoztatottság integráció, érintett Projektek; beruházások Önkormányzat pályázati források növekedése, lakosság Átmeneti indítása; foglalkoztatási foglalkoztatás (pl. Átmeneti Munkaügyi helyzetének javítása Közmunka) foglalkoztatási Központ programok Beavatkozás a Fejlesztési projektek/ Szociális ellátó ERFA típusú Az ellátás szociális ellátó szociálpolitika intézmények Önkormányzat pályázati források min őségének és rendszerbe elhelyezésének fizikai környezet javítása javulása Egészségügyi Gazdaság fejlesztési Tanácsadás– Önkormányzat ERFA típusú Intézményi programok projektek gondozás fejlesztése pályázati forrás Egészségügyi statisztika javul Közösségfejlesztési Városrehabilitációs Rendezvények, Önkormányzat Önkorm. Kv. Társadalmi programok pályázatok kötelez ő közösségépít ő Civil szervezetek Pályázati forrás elégedettség mérés „SOFT” programok akciók

129 3. Hosszú távú (6 év alatt elérend ő) célkit űzések Anti-szegregációs Alkalmazott Felel ős Intézkedést mér ő Intézkedés leírása Pénzügyi forrás eszközök eszközök megnevezése indikátor Lakhatási integrációt Közm űfejlesztés, Szennyvízkezel ő Lakásállomány, biztosító eszközök Vonali létesítm. fejl. ERFA típusú kapacitás b ővülés; lakókörnyezet Önkormányzat kiemelten: pályázati források Szennyvíz rácsatl. rehabilitáció SZENNYVÍZ arányának javulása Mobilizációs progr. Nem tervezhet ő - - - - Oktatási integráció Óvodai fér őhelyek Alapfokú oktatás Óvoda – iskola Oktatás-nevelés ERFA típusú számának növelése nevelés fejlesztési Önkormányzat Infrastrukturális fejl. pályázati források Iskola konyha, infrastruktúra beruházások tornaterem Munkaer ő piaci Önkormányzat Munkaviszonyt integráció, érintett Munkahely teremt ő Állam (MÁV, létesít ő személyek Gazdaságfejlesztés. ERFA típusú lakosság és infrastrukturális Közútkezel ő) száma Projektek; pályázati források foglalkoztatási beruházások Gazdasági Segélyezésb ől helyzetének javítása szerepl ők kikerül ők száma Beavatkozás a Az ellátás Szociális ellátó Szociális ellátó szociális ellátó ERFA és ESZA min őségének és rendszerhez intézmények rendszerbe Önkormányzat típusú pályázati fizikai kapcsolódó elhelyezésének források környezetének fejlesztési projektek/ javítása javulása Egészségügyi Egészségügyi Projekt értékelés Egészségügyi ellátó programok intézményrendsz. ERFA és ESZA Intézményi rendszerhez fejl. Önkormányzat típusú pályázati Egészségügyi kapcsolódó Tanácsadás– források statisztika javul fejlesztési projektek gondozás fejlesztése Közösségfejlesztési Városrehabilitációs Rendezvények, Önkormányzat Önkorm. Kv. Társadalmi programok pályázatok kötelez ő közösségépít ő Civil szervezetek Pályázati forrás elégedettség mérés „SOFT” programok akciók

130 Antiszegregációs Alkalmazott Ssz. Intézkedés tervezett jellege 1.szegregátum 2.szegregátum 3.szegregátum eszközök eszköz 1. Lakhatási Lakásállomány, integrációt lakókörnyezet x x x biztosító eszközök rehabilitáció Szegregátum specifikus Prioritás: 2 Prioritás: 1 Prioritás: 3 kiemelten: SZENNYVÍZ 2. Mobilizációs Nem tervezhet ő - - - - program 3. Oktatási integráció Szegregátumokat egységesen KET végrehajt. Intézkedések éves érinti / monitorozása x x x Oktatás-nevelés Közoktatási Esélyegyenl őségi

Infrastrukturális Terv szerint fejl. 4. Munkaer ő piaci Gazdaságfejl. integráció, érintett Projektek; Szegregátumokat egységesen lakosság Átmeneti érinti / x x x foglalkoztatási foglalkoztatás (pl. IVS vonatkozó fejezeteiben helyzetének jav. Közmunka) 5. Beavatkozás a x x x Gazdaság fejlesztési szociális ellátó Szegregátumokat egységesen Prioritás: Prioritás Prioritás projektek/ rendszerbe érinti/ személyre személyre személyre szociálpolitika szabva szabva szabva Egészségügyi x x x Szegregátumokat egységesen 6. programok Gazdaság fejlesztési Prioritás: Prioritás Prioritás érinti/ projektek személyre személyre személyre

szabva szabva szabva 7. Közösségfejlesztési Szegregátumokat egységesen programok érinti „Városrehabilitációs Bűnmegel őzés/közbiztonság pályázatok kötelez ő x x x „SOFT” programok Fejlesztésekhez kapcsolódó helyi akciók Szabadid ő, sport, rendezv.

131 6.9. Stratégia küls ő és bels ő összefüggései

6.9.1. A stratégia f őbb küls ő összefüggései

A stratégia viszonya a megye Területrendezési tervéhez

A jóváhagyott településrendezési terv az elfogadott településfejlesztési koncepcióra épül. A koncepcióban megfogalmazott célkit űzések jelent ős része területi szempontból lehatárolásra és szabályozásra került. A 2005-ben rögzített területi fejlesztések legnagyobb része ez idáig nem valósult meg, így a koncepcionális célkit űzések a továbbiakban is relevánsak. A városfejlesztési stratégiában meghatározott célkit űzések viszonyát a megyei tervhez ennek megfelel ően, az újonnan tervezett területi fejlesztések tekintetében értékelhetjük. Az újonnan tervezett fejlesztések mind célrendszerükben, mind funkciójukban illeszkednek a megyei tervben megfogalmazottakhoz.

A stratégia viszonya a jóváhagyott településrendezési eszközökhöz A településrendezési tervek (településszerkezeti, szabályozási terv) a testület által jóváhagyott településfejlesztési koncepcióra alapul, és az el őbbiekben ismertetett módon ez a dokumentum a gyökere az Integrált Városfejlesztési Stratégiának is. Ebb ől következik, hogy alapvet ő célkit űzéseiket tekintve az IVS megfelel a településrendezési terveknek.

Mivel a két dokumentum eltér ő id őben és eltér ő id őtávra készült kisebb nagyobb eltérés található az IVS településrendezési tervet érint ő javaslatai és a rendezési tervek között. A településrendezési terv nagy távlatú fejlesztési javaslatait és nagy távlatú területbiztosításait még nem minden esetben éri el az IVS középtávú javaslata, ebben az esetben az bizonyítandó, hogy a középtávú fejlesztés egy irányba mutat a nagy távlatú koncepcióval, illetve nem lehetetleníti el azt.

A rendezési terv készítése óta eltel 5 év miatt az IVS javaslatai pontosabb, a mai lehet őségekhez jobban igazodó megoldást tartalmaznak a rendezési tervi elképzelésekhez képest. Ezekben az esetekben a rendezési terv módosítása szükséges, mely folyamatról a testület határozatban döntött, és a rendezési terv módosítása folyamatban van.

Kapcsolat a hazai és regionális fejlesztési koncepciókkal

Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (2005.)

A várostervezésre, városfejlesztésre vonatkozóan országos szinten az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció fogalmaz meg iránymutatásokat. A „Befektetés az emberbe” prioritáscsoport Társadalmi és területi zárványok oldása célkit űzése komplex ágazatközi fejlesztések révén az élhet ő települések és elérhet ő közszolgáltatások kialakítását kívánja el őmozdítani. A dokumentum szerint az élhet őbb települések kialakulásának a legfontosabb lépései: • a központi településrészeken található lakónegyedek megújítása • a szabadid ős programoknak helyet adó közösségi terek kialakítására, a szabadid ő aktív és kreatív eltöltését szolgáló háttér megteremtésére.

132 • a városmagok érték őrz ő megújítása, a műemlékek védelme és felújítása valamint a települési zöldterületek védelme és fejlesztése.

Kapcsolódás az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez (ÚMFT)

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete 2007-2013 átfogó célja a foglalkoztatás b ővítése és a tartós növekedés el ősegítése. Az átfogó cél elérése érdekében specifikus célokat illetve területi és tematikus prioritásokat határoztak meg, melyek megvalósítása során kiemelt figyelmet kell fordítani a fenntarthatóság feltételeinek biztosítására és a kohézió er ősítésére, mint horizontális politikákra. Ennek megfelel ően egy-egy adott fejlesztésnek egyrészt illeszkednie kell tematikus és/vagy területi prioritásokba (amelyek a Nemzeti Akcióprogramban, illetve a Felülvizsgált Lisszaboni Akcióprogramban megfogalmazott célok elérése érdekében fogalmazódtak meg), másrészt ki kell elégítenie a fenntarthatóság feltételeit és a kohézió er ősítésére vonatkozó követelményeket.

A prioritások az alábbiak: • Gazdaságfejlesztés • Közlekedésfejlesztés • Társadalmi megújítás • Környezeti és energetikai fejlesztés • Területfejlesztés • Államreform

Az ÚMFT által megfogalmazott prioritásokhoz és a releváns beavatkozási csoportokhoz kapcsoltuk a tervezett intézkedéseket (amelyek lehetnek állami, f ővárosi, önkormányzati, magán fejlesztések is), ezt mutatja az alábbi táblázat:

133

Prioritás Releváns beavatkozási csoportok Kapcsolódó intézkedés Üzleti infrastruktúra és Ipari park, inkubátorház szolgáltatások fejlesztése fejlesztés Gazdaságfejlesztés Szabadid ős turisztikai fejlesztések megvalósítása A térség elérhet őségének javítása Közútfejlesztések, közlekedési Városi és agglomerációs közösségi csomópontok, Közlekedésfejlesztés közlekedés fejlesztése forgalomcsillapítás, Közlekedési módok „gyorsvasút” összekapcsolása

Min őségi oktatás és hozzáférés Oktatási-nevelési intézmények Társadalmi megújítás biztosítása felújítása, újak létrehozása Humán infrastruktúra fejlesztése Akadálymentesítés Egészséges és tiszta települések Természeti értékek megóvása Környezeti és energetikai megteremtése fejlesztés Természeti értékeink jó kezelése Energiahatékonysági fejlesztések Közszolgáltatások infrastrukturális Átfogó városközponti fejlesztésén keresztül a hozzáférés fejlesztés megvalósítása Területfejlesztés javítása Természeti környezet revitalizálása Közlekedési rendszerek fejlesztése

A civil társadalom közügyekben való e-önkormányzat részvételének er ősítése Közigazgatási feladatokat A közigazgatás szolgáltatóvá tétele, ellátó, közszolgáltatást nyújtó az elektronikus ügyintézés intézmények felújítása, Államreform elterjesztése fejlesztése Közigazgatási intézmények költséghatékonyabb m űködtetése

35. Táblázat

Észak-alföldi régió Stratégiai Programja (2007-2013)

A lisszaboni stratégiához kapcsolódóan az Észak-alföldi régió megalkotta a 2007-2013-as programozási ciklushoz illeszked ően a régió stratégiai programját a regionális támogatások felhasználásához. A stratégiában megfogalmazott programok szembeni legfontosabb elvárás, hogy a lehet ő leghatékonyabban biztosítsa a régió társadalmi-gazdaság fejl ődését lemaradásuk csökkentése érdekében. Az egész Unióban fontos cél a gazdasági és szociális különbségek kiegyenlítése, mivel a fejl ődésbeli eltérések általában a fejl ődés gátjaként hatnak, így nemzetközi szintéren negatívan befolyásolják az EU versenyképességét. A régió stratégiájának átfogó célja, hogy a „vízkészlet-gazdálkodás, a környezetgazdálkodás, a területhasználat összefüggésrendszerének ökológiai alapú megteremtésével és az erre alapozott versenyképes gazdaság- és humáner őforrás-fejlesztéssel a régió Kelet-Közép- Európa min őségi élet-, egészség és rekreációs központjává válik”. Az átfogó cél ún. specifikus célokra bomlik. Ezeket, illetve az Integrált Városfejlesztési Stratégia által megfogalmazott tematikus célok illeszkedését mutatja az alábbi táblázat.

134 Integrált Városfejlesztési Stratégia - célkit űzési, Észak-alföldi Régió Stratégiája – specifikus célok intézkedései A régió stratégiai helyzetére és humáner őforrására Magas hozzáadott érték ű, innovatív iparágak épít ő versenyképes, piacvezérelt és innováció- betelepítése (élelmiszer feldolgozás, funkcionális orientált gazdaság továbbfejlesztése élelmiszer) A régió természeti, környezeti rendszereinek agrár és élelmiszeripari termelés és feldolgozás kialakítása, meg őrzése és fenntartható használata, a központ kialakítása zöldség- és gyümölcstermelési környezet értékként való kezelése alapon A halastavakhoz kapcsolódó horgászat fejlesztése A régióban az egészséges élet lehet őségeinek Magas hozzáadott érték ű, innovatív iparágak biztosítása, a kapcsolódó endogén potenciál betelepítése (élelmiszer feldolgozás, funkcionális hasznosítása élelmiszer) A régió versenyel őnyeire alapozott piacvezérelt és agrár és élelmiszeripari alapanyag termelés b ővítése - innováció-orientált agrárvertikum kialakítása zöldség öntözési adottság és gyümölcstermelési hagyományok alapon Lakópark kialakítás a betelepül ő ipar min őségi munkaerejének elhelyezésére Vonzó kisvárosi – kertvárosi környezet kialakítása a fiatalok, fiatal családok számára (szociális, szabadid ős, rekreációs lehet őségek)

A régió területi különbségeinek mérséklése és a Szegregátum rehabilitáció társadalmi kohézió er ősítése, a foglalkoztatás bővítése 36. Táblázat

6.9.2. A stratégia f őbb bels ő összefüggései

A jöv őképben a település funkciómez őjében és az ezekb ől levezetett fejlesztési irányokban meghatározott célok eléréséhez rövidtávú és hétéves ciklusokra bontott fejlesztési programot ad az IVS.

A településfejlesztési célok kijelölése illeszkedik a meglév ő településfejlesztési koncepcióhoz, valamint a településrendezési tervhez. Az egyes városrészekre kit űzött célok megvalósításához nem szükséges a település rendezési-szabályozási tervének módosítása, a tervezett fejlesztésekkel összhangban van.

A város és az akcióterületek program és intézkedésstruktúrája a 5.5 fejezet táblázatában került összefoglalásra. Az intézkedés és projektcsomagok funkcióban és id őben is egymásra épülnek és együttesen biztosítják azt a változást, melyek a jöv őképben megfogalmazásra kerültek. Ez azt jelenti, hogy a felmérések, a helyzetelemzés eredményei alapján a város fejlesztésének els ődleges prioritása a gazdaságfejlesztés direkt és indirekt eszközökkel. A program komplexen biztosítja azokat a közvetlen intézkedéseket (infrastruktúrafejlesztés, elérhet őség javítás, inkubátorház, ipari és technológiai park) valamint azokat a közvetett eszközöket, melyek az üzleti infrastruktúra-, település-, humáner őforrás-, szolgáltatás- és ellátásfejlesztés intézkedés mez őkbe foglalva jelennek meg az IVS-ben, mint stratégiában és rövidtávon az akcióterületi tervben.

Kemecse város esetében az IVS a városközpont fejlesztés projektcsomagban a hagyományos városszövet megtartása és használata mellett biztosítja az életmin őséghez és gazdaságfejlesztéshez szükséges min őségi életteret és egyúttal létrehozza Kemecse egyedi, megkülönböztet ő arculatához szükséges épített környezet hátteret. Erre az alapra megfelel ő

135 kulturális, szabadid ős programkomplexet építve és üzemeltetve és városmarketinggel alátámasztva a jelenleg hiányzó, de célul kit űzött egyedi megjelenés biztosítható.

Mivel a városrészek lefedik a várost és szerves egészet alkotva kiegészítik egymást funkcióikkal, a városrészek lehatárolása nem eredményezi zárványok kialakulását, s őt a településfejlesztési koncepció alapján továbbgondolt fejlesztések az IVS-en belül további funkciób ővít ő intézkedéseknek adnak lehet őséget. Városi és kistérségi szinten is léteznek a város- és vidékfejlesztés szinte minden funkcióra kiterjed ő fejlesztési elképzelései, melyek mentén tudatos fejlesztések valósultak meg az elmúlt években.

A fejlesztéseknek köszönhet ően a környezeti állapotra már rövidtávon is pozitív hatással lesznek a tervezett fejlesztések. A városközpont rehabilitációja nem csak rendezettebb középületeket, biztonságosabb infrastruktúrát, hanem esztétikailag is szebb városképet nyújt. A fejlesztéseknek várhatóan nem lesznek káros környezeti hatásai, ellenkez őleg, a számos fejlesztés az egészséges környezet kialakítása, fenntartása érdekében történik.

A jöv őképben megfogalmazottak elérését biztosítja a 5.2.1 fejeztben bemutatott célhierarchia, melyhez kapcsolódó projektstruktúrát az 5.5 fejezet táblázatban mutatjuk be. Az együttm űköd ő és egymásra épül ő projektek városrészre bontott pozícionálását a 25-32 sz. ábrák tartalmazzák.

6.10. A stratégia megvalósításának f őbb kockázatai

Hatása a Bekövetkezés Sorszám Kockázat megnevezése projekt Kockázat kiküszöbölése valószín űsége céljaira Folyamatos egyeztetés az A tervezett fejlesztések illetékes szakhatóságokkal 1. engedélyeztetése Kicsi Nagy az el őkészítés és akadályokba ütközik megvalósítás során A tervezett fejlesztésekhez Megfelel ő tapasztalattal szükséges állami rendelkez ő szakért ők 2. Kicsi Nagy támogatás megszerzése kiválasztása a stratégiák és akadályokba ütközik, tervek elkészítéséhez elmarad Gondos el őkészítés, Megvalósítás, tervezés, ütemezés, és a 3. kivitelezés id őbeli Közepes Közepes kivitelez ő megfelel ő tolódása kiválasztása Folyamatos partnerségi Lakossági ellenállás a 4. Kicsi Közepes egyeztetés a lakossággal, projekttel szemben tájékoztatás Pénzügyi, Költségtervezés részletes 5. finanszírozási Közepes Nagy árajánlatok alapján kockázatok A fejlesztések Kommunikációs és 6. kihasználtsága nem Közepes Közepes marketingterv gondos megfelel ő kidolgozása és

136 végrehajtása, a lakosság folyamatos tájékoztatása Közbeszerzési szakért ő Közbeszerzési eljárás alkalmazása, a törvény 7. lefolytatása sikertelen, Kicsi Közepes változásainak folyamatos nehézségekbe ütközik figyelemmel kísérése Min őségi referenciákkal, Beszállítók munkájának sokéves tapasztalattal 8. Közepes Közepes kockázata rendelkez ő beszállítók kiválasztása 37. Táblázat

1. A tervezett fejlesztések engedélyeztetése akadályozásának bekövetkezési valószín űsége kicsi, viszont a hatása nagy lenne a projektre vonatkozóan. Engedélyek nélkül ugyanis a beruházások megvalósítását késlelteti, a projekt id őben csúszhat. Ennek kiküszöbölésére az Önkormányzat már az el őkészítési szakaszban is folyamatosan egyeztet az illetékes hatóságokkal, és a vonatkozó szabályozással. A projektben résztvev ő szakemberek folyamatos konzultációja, tapasztalatcseréje szintén segít a kockázat kiküszöbölésében.

2. Ha a fejlesztésekhez szükséges állami támogatások elmaradnak , akkor veszélybe kerül a megvalósítás, hiszen az Önkormányzat számára ekkora volumen ű beruházás megvalósítása túl magas terhet jelentene. Megfelel ő el őkészítéssel, pontos pályázatírással ez a probléma minimalizálható. A város ezen kockázat kiküszöbölése érdekében a tervezés és pályázatkészítés során szakért őket bíz meg.

3. Megvalósítás, kivitelezési id őbeli tolódása egyrészt adódhat a kivitelez ők hibájából, id őjárási kockázatból és egyéb nem várt körülményb ől. A kockázat bizonyos mértékben kezelhet ő a kivitelez ő gondos kiválasztásából, és a közbeszerzési eljárások el őzetes lefolytatásával.

4. Lakossági ellenállás a projekttel szemben, amely abból fakadhat, hogy a város lakossági csoportjai nem lesznek elégedettek, mivel a beruházások érdekeikkel szemben állnak. Ennek feltérképezése már az el őkészítési szakaszban megkezd ődött, hiszen az Önkormányzat kérd őívek kitöltése által várta a lakosság véleménynyilvánítását a tervezett fejlesztésekr ől. A folyamatos lakossági tájékoztatás és egyeztetés a kés őbbiekben is megmarad a projektmegvalósítás teljes ideje alatt.

5. Pénzügyi, finanszírozási kockázat nagy hatással lehet a projektre, ezért figyelemmel kísérése kiemelt fontosságú. Mivel a költségek összeállítása el őzetesen csak becslés alapján történik, ezért a megvalósítás végére a költségek indokolatlanul megnövekedhetnek. Ennek kiküszöbölése bizonyos mértékben az árajánlatok megfelel ő összeállításával lehetséges.

6. A kihasználtság biztosítása a m űködés fenntarthatósága miatt kiemelked ő fontosságú, ezért már a kezdetekt ől fogva alapos kommunikációs és marketingterv kidolgozása szükséges. A kötelez ően el őírt tájékoztatási és kommunikációs teend ők mellett szükséges civil szervezetekkel és a vállalkozásokkal való együttm űködés.

137 7. A közbeszerzési eljárás sikertelenségének valószín űsége kicsi, ha megfelel ő szakért őt sikerül választani. A törvény változásainak folyamatos figyelemmel kísérése és szükség esetén beavatkozás kulcseleme a kockázat kiküszöbölésének.

8. A beszállítók munkájának kockázata közepes mértékben befolyásolhatja a projekt sikerességét, viszont ha nem megfelel ő min őség ű munkát végeznek, az csak a megvalósítás folyamán derül ki. A vállalkozók kiválasztásánál ezért els őrend ű szempont a többéves tapasztalat, és a referenciaigazolások kérése.

138 7. A megvalósítás eszközei

7.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jelleg ű önkormányzati tevékenységek

7.1.1. Szabályozás

Kemecse Város Önkormányzata a tervezett célok elérése érdekében módosítja a jóváhagyott településrendezési terveit azokon a szükséges pontokon, ahol a célok és a jóváhagyott tervek között ütközések állnak fenn.

A projektek megvalósulását segít ő, ösztönz ő rendszer keretében a település Önkormányzata az alábbi eszközöket tervezi használni: • tervalku, • városmarketing stratégia, • magánt őke mobilizálása.

7.1.2. Tervalku

A település a városrehabilitációs célok elérését a tervalku adta lehet őségek kihasználásával is igyekszik el ősegíteni. Az önkormányzat a beruházások nagyságrendjének megfelel ően - tervalku keretében - megállapodásokat köt a beruházó gazdasági szervezetekkel.

A stratégia megvalósíthatósága céljából, a várt beruházások volumenét ől függ ően javasolt egy tervalku-rendszer kidolgozása. Tervalku keretében a város felajánlhat bizonyos építési kedvezményeket (beépítettség kis mérték ű emelése, pl. 5%-al, építménymagasság emelése, ha a környezet és a városkép megengedi).

7.1.3. Városmarketing

A település közigazgatási szervezetében nincs különálló szervezeti egység a városmarketing tevékenységek ellátására. A település folytat azonban bizonyos városmarketing tevékenységeket: a város Önkormányzata a lehetséges ipari lehet őségek bemutatását a települési honlapon közzé teszi, a térség, a város bemutatásával, a humáner őforrás, a rendelkezésre álló infrastruktúra ismertetésével.

Az egyéb városmarketing tevékenységek a települési honlap, média, közintézmények és utazási irodák, rendezvényszervez ők tevékenységén keresztül bonyolódik. A tervezett célok megvalósíthatósága érdekében javasoljuk az önkormányzat szervezeti egységén belül, vagy önálló szervezeten belül a városmarketingért, arculatért felel ős személy, vagy csoport megbízását.

A tervezett projektek megvalósításához, meggyorsításához, realizálásának megkönnyítésére a városnak aktív, t őkevonzó politikát kell folytatnia:

139 • közzé kell tennie a város honlapján, vagy egyéb szakmai fórumokon a fejlesztési lehet őségeket, a lehetséges kapacitásokat és el őnyöket, a beépítés szabályait, feltételeit, a fejlesztési területekkel kapcsolatos korlátokat, feltételeket, hogy a tőkebefektet ők a kemecsei lehet őségekr ől információhoz jussanak, • közzé kell tennie a befektetésre kiajánlható területeket, • javasolt olyan térinformatikai rendszer kidolgozása, melyet az érdekl ődők az interneten keresztül elérhetnek (telekkeres ő – jóváhagyott településrendezési adatokra), • egyablakos ügyintézés a befektet ők részére, gyors és megbízható információközlés

7.1.4. A magánt őke mobilizációjának ösztönzése A magánt őke mobilizációjának ösztönzésére a település eddig kedvezményes árú telekbiztosítással járult hozzá, mellyel a jöv őben is tervez élni. A magánt őke mobilizációjára a város további ösztönz ő rendszereket dolgoz ki: • tulajdonosi megállapodások kialakításával, • gesztori szerep felvállalásával egy-egy fejlesztési cél megvalósítása érdekében, magánt őke mobilizációjának koordinációjára.

7.2. Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások

Az integrált fejlesztések megvalósításának felel őssége mindig az érintett település önkormányzatáé. A pályázati forrásból megvalósuló programra a ROP IH Kemecse Város Önkormányzatával köt megállapodást a támogatásnak az akcióterületi tervben megjelölt céljainak a szabályszer ű felhasználására.

Mivel a fejlesztések megvalósítása során többféle kedvezményezett (pl. önkormányzat, társasház, civil szervezet, vállalkozás) lehet, ezért meg kell határozni az egyes kedvezményezettek közti kapcsolatot. Egyértelm űvé kell tenni, hogy mely szervezetek mely projektek megvalósításért felelnek, hogyan szervezik az önkormányzat és az érintett szervezetek közti információáramlást, az önkormányzat miként biztosítja szabályossági, illetve a támogatás elszámolására vonatkozó felel ősségét a végrehajtás folyamatában.

Kemecse város esetében javasolt egy városfejleszt ő társaság létrehozása. Ez esetben az önkormányzat egy közszerz ődés keretében megbízza a tulajdonában lév ő társaságot a fejlesztések, így a pályázatban rögzített tevékenységek megvalósítására.

A városfejleszt ő társaság

A városfejlesztési feladatokat nem önkormányzati bizottságoknak kell ellátniuk, a bizottságok a városfejlesztés, rehabilitáció irányait, priorizálását, stb. határozzák meg. A városfejlesztési tevékenység szakmai megvalósításának célszer ű módja a városfejlesztési társaság felállítása, mely egy 100%-os önkormányzati tulajdonú kft. Fő tevékenysége a városrehabilitációs akcióterületek fejlesztésének végrehajtása és fenntartása, valamint a fejlesztési, vagyongazdálkodó és városüzemeltetési feladatok intézményi szétválasztása, de szoros intézményközi együttm űködés mellett. A városfejleszt ő társaság m űködését az önkormányzattal megkötött megállapodás alapján a városrehabilitáció megvalósítására a kijelölt akcióterületeken egyértelm űen szabályozza.

140

A városfejleszt ő társaság létrehozásának f őbb indokai az alábbiakban foglalható össze: • Hatékonyabb, rugalmasabb, átláthatóbb, piaci szemlélet ű menedzsmentet biztosít • Fejleszt ő társaság az önkormányzati költségvetést tehermentesíteni tudja, • Középtávon egy olyan forrás és tervezési koordinációt valósít meg, mely révén a város rehabilitációs tevékenységei tervezhet ők lesznek, és finanszírozásuk is kiszámíthatóbbá válik • Magánt őke bevonására alkalmas szervezet • A JESSICA konstrukcióra alkalmassá válhat • Tapasztalatot szereznek a városok a városfejleszt ő társaság m űködtetésében

A városfejleszt ő társaság középtávon nyújtott el őnyei: • A közszféra és a magánszféra strukturált együttm űködését teszi lehet ővé a városfejlesztésben és városrehabilitációban • Lehet ővé teszi a városfejlesztés és városrehabilitáció terheinek megosztását a közszféra és a magánszféra között • Lehet ővé teszi magánt őke bevonását az önkormányzat irányításával és ellenőrzése mellett megvalósításra kerül ő városfejlesztési akciók végrehajtásának finanszírozásába • Az önkormányzati, kormányzati és EU források pénzügyi szempontból hatékonyabb (nagyobb multiplikátor hatást biztosító), szakmai szempontból jobb koordinációval történ ő felhasználását teszi lehet ővé a városfejlesztésben és városrehabilitációban

A városfejleszt ő cég által ellátandó feladatok: Az önkormányzati határozattal kijelölt akcióterületek teljes kör ű fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok ellátása: • Akcióterületi terv készítése és felülvizsgálata • Gazdaságfejlesztési elemek integrációja • A gazdasági partnerek koordinációja, Civil és közigazgatási, államigazgatási partnerek koordinációja, Lakosság bevonása • Fizikai beruházásokat kiegészít ő tartalmi fejlesztések megvalósítása • Fenntartás koordinációja • További pályázati és egyéb források felkutatása • A megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlása, • A terület el őkészítési munkák irányítása, • a közterületek rendezési munkáinak irányítása (tervek elkészíttetése, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellen őrzése, az elkészült munkák átvétele), • Az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények esetében a beruházói feladatok ellátása, • A magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása, • Az akció mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása, adminisztratív, információs feladatok ellátása.

A városfejleszt ő társaság jelenti az operatív programok esetén a projekt menedzsment szervezetet, aki az önkormányzat számára látja el a feladatot, számlatulajdonos továbbra is az önkormányzat

141 A fejlesztések megvalósításának nyomon követése és a civil szerepl ők bevonása

A képvisel őtestület számára a fejlesztések megvalósításának nyomon követhet őségét folyamatosan biztosítani kell.

Ennek érdekében egy jelentéstételi rendszert kell kidolgozni, ami alapján a városfejlesztési társaság negyedévenként a beszámol a kit űzött projektcélokkal összehasonlítva a megvalósult eredményekr ől, a felmerült problémákról, a pénzügyi el őrehaladásról, lehetséges kockázatokról, illetve a projekttervben szükséges pl. ütemezési módosításokról. Ezzel egy id őben a testületi ülés számára negyedéves beszámolót nyújt be. Az ülésekre a fejlesztésekben érintett civil szervezeteket meg kell hívni, és hozzászólási jogot kell biztosítani számukra.

A fejlesztésben érintett, érdekelt civil szervezetek és vállalkozói csoportok részére egy úgynevezett „IVS partnerségi fórum” fogja biztosítani az információ átadást, igények szándékok, tudatosítását, javaslat tételeket. Lényeges hangsúlyozni ugyanakkor, hogy a fórum feladata NEM a döntéshozás, ezt változatlanul a város vezetése hozza meg, indokolt esetben figyelembe véve a fórumon elhangzottakat. A fórum megrendezésének gyakorisága évi egy maximum két alkalomra szorítkozik.

CRM típusú menedzsment

A fejlesztések megvalósításához kapcsolódóan egy ügyfélkapcsolat menedzsment (CRM) típusú szervezeti struktúra kerül kialakításra, ahol „ügyfélként” a város lakossága, a gazdasági szerepl ők és a városba látogatók jelennek meg. Olyan korban élünk, amelyben az „ügyfelek” minden eddiginél több szolgáltatást, több kényelmet és több személyre szabott kommunikációt igényelnek.

A CRM olyan üzleti stratégia, amely folyamat, szervezeti és technológiai változásokat foglal magában, annak érdekében, hogy a szervezet m űködése minél inkább igazodjon „ügyfelei” elvárasaihoz, viselkedéséhez, a m űködési költségek csökkentése mellett. A CRM az „ügyfelekkel” való kapcsolattartást tudatosan, szervezett módon, és összehangoltan irányító bels ő szervezeti munkafolyamatok összessége, amelynek középpontjában az „ügyfél” áll.

A CRM egy út és nem célállomás. Ennek az útnak része az „ügyfelekkel” kapcsolatos ismeretek megszerzése és feldolgozása, továbbá az információk felhasználása a m űködési hatékonyság javítása érdekében valamennyi ügyfélkapcsolati ponton. A személeti átalakulást az értékesítési, marketing és ügyfélszolgálati területek korszer űsítése és integrációja kíséri. A CRM szemlélet lényeges eleme az antiszegregációs / felzárkóztató folyamatoknak megvalósításának A CRM következ ő nagyobb területeket fedi:

• Stratégia, jöv őkép-alkotás és átalakítási program • Értékesítési hatékonyság • Ügyfélszolgálat • Er őforrás hatékonyság • Marketing • Informatikai alkalmazások megvalósítása, üzemeltetése, karbantartása • Technológia üzemeltetés

142

33. ábra

7.3. Településközi koordináció mechanizmusai

A településközi koordináció keretein belül, az integrált városfejlesztési stratégia egyeztetésre került. A kistérségi települések részére megkeresés formájában a tervet bemutatták.

A médián keresztüli megjelenéssel az integrált városfejlesztési stratégia tartalmi elemei a térség lakossága számára is megismerhet ővé váltak.

A kistérség közös feladatainak szervezésével, m űködtetésével kapcsolatos koordinációnak megfelel ő, helyenként (pl. oktatás) kiválóan m űköd ő színtere a Közép - Szabolcsi Többcélú Kistérségi Társulás, melynek éves szinten a gyakorlatban átlagosan a rendkívüli ülésekkel együtt havonta van egyeztetése.

Az Ibrány-Nagyhalászi Kistérség településeinek - köztük Kemecse is - célkit űzései a regionális és kistérségi stratégián alapulnak, az abban meghatározott fejl ődési irányt követik. Mivel az integrált városfejlesztési stratégia kiindulási alapja egy sok települést átfogó célrendszer, így az illeszkedik a térség szerepl őinek stratégiájába, lehet ővé téve az együttm űködést céljaik elérése érdekében.

Az Ibrány-Nagyhalászi Kistérség települései számára az egyik stratégiai kitörési pont a turizmus fejlesztése. E lehet őség kiaknázása érdekében településközi, turizmusra, és az erre épül ő gazdaságfejlesztésre együttm űködés van kiépül őben, amit a turisztikai desztináció menedzsment elvárásainak megfelel ően, állami és gazdasági szerepl ők partnerségben alakítanak ki.

Az együttm űködés alátámasztását egy - fejlesztés alatt álló - IT rendszer végzi, mely lehet ővé teszi az együttm űködés résztvev ői számára kölcsönös információszolgáltatást és a közvetlen kapcsolattartást, valamint csoportmunka felületet biztosít. A rendszer nyitott, bárki számára biztosított a partnerséghez történ ő kapcsolódás, a közös célok elfogadása és az együttm űködési szándék kinyilvánítása révén.

143 7.4. Ingatlangazdálkodási koncepció elkészítése

Kemecse Város Önkormányzata a település jöv őképét alapvet ően meghatározó Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megvalósításához új, komplex szemlélet ű önkormányzati vagyongazdálkodást, - és ennek részeként ingatlan gazdálkodást - kell, hogy kialakítson.

Ennek a komplex megközelítés ű helyi önkormányzati vagyongazdálkodásnak az alábbi átfogó céloknak kell egyidej űleg eleget tenni:

Teremtsen megfelel ő infrastrukturális feltételeket az önkormányzat kötelez ő és önként vállalt feladatainak , közszolgáltatásainak hatékony ellátásához.
A lehetséges szinten biztosítsa az elérhet ő bevételi forrásokat, azaz törekedni kell arra, hogy az arra alkalmas vagyonelemek megfelel ő formában hasznosításra kerüljenek, bevételeket generáljanak .
Az önkormányzat legyen tisztában a tulajdonában lév ő vagyonelemekkel kapcsolatos kötelezettségeivel és jogaival , és ezek érvényesítése érdekében szervezze meg tevékenységét.
Olyan vagyoni portfolió kialakítására kell törekedni, amellyel kapcsolatban a kötelezettségek összhangban állnak az önkormányzat alapfeladataival, s lehet ővé teszi az önkormányzat stratégiai elképzeléseinek megvalósítását.

Abból kell kiindulni, hogy az önkormányzat tulajdonában lév ő vagyont, illetve az önkormányzatot megillet ő vagyoni érték ű jogokat milyen formában és módszerekkel állítják az önkormányzati célok és a közérdek megvalósításának szolgálatába.

A vagyongazdálkodás egyszerre kell, hogy jelentse a vagyonnal kapcsolatos – vagyon meg őrzését, karbantartását, felújítását, pótlását – a vagyon fejlesztését, az önkormányzati beruházásokat – a vagyonnal kapcsolatos szervezeti, nyilvántartási és értékelési kérdéseket, technikákat, jó gyakorlatokat – a pénzügyi vagyonnal sajátos szakmai tevékenységet

7.5. Kemecse Város Önkormányzata vagyongazdálkodásának rendeleti háttere

Központi törvények, rendeletek – az Alkotmány, – az önkormányzati (ÖTV), a vagyon, az államháztartási törvény (ÁHT) általános, valamint – ágazati törvények specifikus szabályozása

Helyi szabályozás
8/2001.(VIII.02.) KT rendelet az Önkormányzat tulajdonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól (Megj.: egységes szerkezetbe foglalva a 8/2003.(V.8.) KT.sz., a 8/2004.(VII.13.) és a 9/2006.(V.17.) rendelettel)

144
17/2007 (XI.30.) KT rendelet a lakások és helyiségek bérletér ől
3/2009.(I.29.) rendelet a lakások és helyiségek bérletér ől szóló 17/2007 (XI.30.) rendelet módosításáról
12/1997. (XII. 5.) rendelet az Önkormányzati beruházások rendjér ől.

7.6. Az új helyi vagyongazdálkodási koncepció

A helyi, önkormányzati vagyongazdálkodási koncepciónak komplex módon kell biztosítania
a mindenkori hatályos településrendezési terv el őírásait,
az elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégia megvalósításának célkit űzéseit, valamint
az önkormányzati gazdálkodás egyéb rövid és középtávú érdekeit.

Fentiek alapján az önkormányzati vagyon alapvet ő célja szerint az alábbi vagyonelem csoportok kialakítására van szükség:

••• Közszolgáltatási, közhatalmi funkciók gyakorlásához szükséges vagyonelemek. Csak az önkormányzati feladatok ellátásához szükséges mértékig.

• Település-, és/vagy gazdaságfejlesztési célú vagyonelemek Átmenetileg tartalékolt, e célból megszerzett, fejlesztend ő vagyonelemek. A településfejlesztési koncepció és a település szerkezeti terv alapján jelölhet ők ki a stratégiai fontosságú területek

• Jövedelemszerzést, forrásb ővítést szolgáló vagyonelemek Forgalomképes vagyonelemek, amelyek hasznosításával folyamatosan vagy egyszeri jelleggel jövedelemhez jut az önkormányzat. A kategórián belül további csoportok képezhet ők. Az ingatlanok rendszeres kilistázásával mérhet ő és vizsgálható, hogy az önkormányzat mindent megtett-e annak érdekében, hogy hasznosítsa a tulajdonában lév ő ingatlanokat.

A gyakorlatban továbbra is alkalmazandók a számviteli el őírások szerinti v agyon típus kategóriák, úgymint:
beépítetlen kül-, és belterületi föld,
ingatlan,
közterület,
védett, egyedi jelleg ű képz őművészeti ingóságok, m űtárgyak,
nagy érték ű ingóságok, m űszaki berendezések,
vagyoni érték ű jogok,
az önkormányzat m űködése kapcsán keletkez ő adatvagyon és információs vagyon,
közm űvek, közm űvekkel kapcsolatos vonalas vezetékek és m űtárgyak,
befektetések – vállalkozásokba fektetett részesedések,
tőkekiadásként, kizárólag pénzforgalmilag elkönyvelt pénzeszközátadás, tárgyévenként és kedvezményezettenként,
értékpapírok, pénz, számlapénz.

145 A vagyonnal kapcsolatos szabályozásban az átfogó célok figyelembe vételével telepíthet ők a kapcsolódó felel ősségi elemek.

7.7. Vagyonelemek m űködtetésének lehetséges forrásai

A vagyonelemek m űködtetésével, karbantartásával, pótlásával kapcsolatos költségek ismerete, teljes kör ű és folyamatos számbavétele
A közszolgáltatás önfinanszírozása: A díjak különböz ő szervezeteknél realizálódhatnak, függ ően a m űködési, szervezeti formációtól.
Vagyonhasznosítás folyó bevételei: bérleti díjak
Meghatározott céllal juttatott támogatások: A központi költségvetést ől, elkülönített állami alapoktól, EU-s pályázatokból, egyéb nemzetközi vagy államháztartáson kívülr ől származó források, egy meghatározott projekt finanszírozására, felhasználási kötöttséggel.
Hitel, kötvény: jöv őben keletkez ő források megel őlegezéseként keletkez ő forrás.
Önkormányzati, rendszeresen keletkez ő, központilag újraelosztásra kerül ő források: Probléma, hogy a rendszeres hozzájárulások között nem szerepel stabilan és minden önkormányzatnál keletkez ő forrástípus, ami az ingatlanok jó karban tartásához a feltételeket biztosítaná.
Önkormányzati, egyszeri jelleggel keletkez ő, rendkívüli források: Vagyon értékesítéséb ől, egyszeri hasznosításából származó bevételek.
Tartalékok, pénzmaradvány, gazdálkodási eredmény

Jogszabályok nem követelik meg a folyó- és t őkebevételek és kiadások elkülönített egyensúlyát, de az id őszakos vagy hosszabb távon mutatkozó egyensúly megbomlást mindenképpen ki kell mutatni

7.8. A vagyongazdálkodás szervezeti keretei

A szervezeti formának a felel ősségi viszonyok, a finanszírozási megoldás, a gazdálkodási kötöttségek szempontjából van jelent ősége.
A polgármesteri hivatal apparátusa által biztosítva.
Önkormányzat által alapított költségvetési szerv.
Nem az önkormányzat által alapított – más felügyelet alá tartozó - költségvetési szerv.
Önkormányzati társulással, azaz több önkormányzat együttes összefogásával.
Többcélú kistérségi társulással.
Önkormányzati (rész)tulajdonú, vagy nem önkormányzati gazdasági társaság által megvalósítva olyan módon, hogy az igénybevev ők a társaság számára térítik meg a szolgáltatás díját.
Az önkormányzat a közszolgáltatást „készen” megvásárolja önkormányzati tulajdonú társaságtól, non-profit szervezett ől, közalapítványtól, illetve az előző kategóriákba nem tartozó államháztartáson kívüli szervezett ől, és az érintett lakosság számára ingyenesen vagy jelképes térítési díj ellenében biztosítja a használatot.

146 A koncepció elfogadása esetén a fentiekben rögzített elvek alapján kidolgozandó KEMECSE Város komplex Vagyongazdálkodási rendelete, amely a jelenlegi helyi ingatlan (vagyon) gazdálkodással foglalkozó rendeleteik helyébe lép.

A rendelet az IVS felülvizsgálata és esetleges módosítása esetén illesztend ő a változásokhoz

147 8. Partnerség

8.1. A fejlesztési irányokkal kapcsolatos helyzet és célok egyeztetése az ágazati vagy tematikus célokban érintett partnerekkel

A fejlesztési tevékenység megvalósítása csakis partnerségben történhet az er őforrások és kompetenciák optimális kihasználása érdekében. A fejlesztés megvalósításhoz létrehozandó projekttársaság az önkormányzat vezetésével gazdasági és civil szerepl ők partneri összefogásával áll össze. Kemecse Város Önkormányzatának feladata a fejlesztések menedzselésének megszervezése, lebonyolítása, kés őbbiekben üzemeltetése. A partnerségi együttm űködés irányítása és működésének biztosítása.

8.1.1. A különböz ő szakpolitikai területek együttm űködése

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia egyik legfontosabb el őzményének tekinthet ő Kemecse Nagyközség Hosszútávú Településfejlesztési Koncepciója 2005-ben készült el. A dokumentum kidolgozása során a fejlesztési elképzeléseket a település az érintett szakhatóságokkal leegyeztette.

Az IVS kidolgozása 2009 őszén indult. A munkához szükséges alapadatokat, információkat és adatbázisokat az önkormányzat szolgáltatta a küls ő szakért ők részére. Az önkormányzat az adatok feldolgozását és az elemzéseket követ ően ellen őrizte az elkészült anyagot, javaslatot téve a szükséges módosításokra.

Az IVS-t készít ő küls ő szakért ők és az önkormányzat közötti feladat- és munkamegosztás el őre rögzítésre került. A kommunikációban jelent ős szerepe volt az elektronikus levelezés mellett az id őről-id őre megrendezett szakmai egyeztetéseknek, találkozóknak is. E megbeszélések keretében valamennyi, az IVS készítésében részt vev ő szerepl ő véleményt formálhatott az addig elkészült dokumentációval kapcsolatban, módosítási javaslatot tehetett, illetve egyeztetésre kerültek a további tevékenységek és feladatok.

8.1.2. A magánszféra és a közszféra együttműködése

A város hosszú távú jöv őképének meghatározása a jelen dokumentum elkészítésével, a, a képvisel őtestület, a civilek és a vállalkozók egyetértésével megtörtént, így a lakossági, civil szervezeti részvétele – jogszabályi kötelezettség alapján – biztosított. Az IVS elkészítése el őtt a lakosság körében nem reprezentatív kérd őíves felméréssel és az azonosított partneri körben (civilek, önkormányzati képvisel ők, gazdasági vállalkozások) fórumok keretében történt a fejlesztési elképzelések felmérése, vélemények meghallgatása, beépítése. A város eddigi elkészült fejlesztési dokumentumaiból készült el őzetes anyagok alapján a tervezés során a SWOT elemzések a partneri körben megvitatásra és megújításra kerültek.

Az stratégia és a konkrét fejlesztési elképzelések egyeztetése a kistérség vezet őivel megtörtént.

148 Kemecse város célja, hogy állandó térségi együttm űködés a városfejlesztéssel kapcsolatos kérdésekben is szorosabbá váljon. Ezen együttm űködés f ő funkciója, hogy a találkozók keretében rendszeres vezet ői és szakért ői ülések, találkozások kerüljenek megrendezésre, annak érdekében, hogy az együttm űköd ő partnerek és szakért ők közös programokat, stratégiákat alkothassanak, válaszolva ezzel a térségi kihívásokra .

A fejlesztési elképzelések transzparenciájához hozzájárult a helyi sajtóban történ ő megjelenés is, ahol a lakosok folyamatos tájékoztatást kaptak a fejlesztési elképzelésekr ől. Az elkészült Integrált Városfejlesztési Stratégiát a lakosság a város honlapján olvashatja, véleményezheti (www.kemecse.hu )

8.2. A stratégia megvalósításában résztvev ő társadalmi csoportok azonosítása, részvétele a partnerségben

Az integrált városfejlesztési stratégia készítésének kezdetekor azonosításra kerültek a tervezésben és a fejlesztésben résztvev ő célcsoportok.

Els ődleges célcsoportok Célcsoport Részvétel min ősége a Kommunikáció formája partnerségben Város lakossága Tervezési és véleményezési Internet, lakossági fórumok, szakaszban javaslattétel, és lakossági kérd őívek, véleményezés személyes interjúk, újságcikkek Városrészek lakossága Tervezési és véleményezési Internet, lakossági fórumok, szakaszban javaslattétel, és lakossági kérd őívek, véleményezés személyes interjúk, újságcikkek Városfejlesztés aktív civil Tervezési és véleményezési Fórum, interjúk szervezetei szakaszban javaslattétel, és véleményezés Anti-szegregációban érintett Tervezési és véleményezési Fórum, interjúk civil szervezetek szakaszban javaslattétel, és véleményezés Környezettel foglalkozó civil Tervezési és véleményezési Fórum, interjúk szervezetek szakaszban javaslattétel, és véleményezés Gazdasági szerepl ők Tervezési és véleményezési Fórum, interjúk szakaszban javaslattétel, és véleményezés

149 Másodlagos célcsoportok Célcsoport Részvétel min ősége a Kommunikáció formája partnerségben Környez ő települések Véleményezési szakaszban Folyamatos egyeztetés és vezet ői, f őépítész fórum Város közintézményeinek Tervezési és véleményezési Fórum, interjúk vezet ői szakaszban javaslattétel és véleményezés Önkormányzati képvisel ők Tervezési és véleményezési Folyamatos egyeztetés szakaszban javaslattétel és véleményezés

8.3. A tervezett fejlesztésekkel kapcsolatos társadalmi egyeztetés és fórum

A problémák és célok, és ezek megoldása a város egészére és városrészekre vonatkoztatottan is egyeztetésre kerültek és kerülnek a jöv őre nézve is az érintett lakossággal, vállalkozásokkal, civil szervezetekkel és egyéb meghatározó szerepl őkkel.

Hiszen a partnerség aktív m űködésének feltétele a folyamatos visszacsatolás a tervezett fejlesztések által érintettek véleményének megismerése, ötleteik, javaslataik beépítése a beavatkozások elfogadottságának és hatásának javítása érdekében.

A fenti célt szolgálta a Kemecse Város Integrált városfejlesztési stratégiájának Lakossági fórumon történ ő egyeztetése is, mely 2009. novemberében zajlott le.

A fórum el őkészítése során: - A tervez ők 2009. október 21-én a város Képvisel ő testületi ülésén ismertették az IVS- hez kapcsolódó el őírásokat, a munka célját, és vetített képes el őadás keretében tájékoztatták a testület tagjait Kemecse város fejlesztési koncepciójával és stratégiájával kapcsolatos elképzeléseikr ől. A testület tagjai az elhangzottakhoz a helyi sajátosságoknak megfelel ően kiegészítéseket tettek, és a megbízást, a beterjesztett programot elfogadták. - A tervez ők a város legfontosabb gazdasági szerepl őivel és intézményeinek vezet őivel konzultáltak - A polgármesteri hivatal a város minden lakás címére a lakossági fórum meghívóját eljuttatta.

A fórum résztvev őit Lip ők Sándor polgármester köszöntötte és ismertette a rendezvény célját, az el őzményeket és az önkormányzat kapcsolódó programját, valamint a már meghozott f őbb döntéseket, dokumentumokat.

A fórumon részt vev ő el őadók: • Molnár István gazdaságfejlesztési szakért ő • Tatár Csaba projekt menedzser • Veres István városi f őépítész

150 A lakossági fórum céljának megfelel ően a jelenlév ők vetített képes részletes tájékoztatást kaptak • a város fejlesztési koncepciójáról, • a regionális és megyei kistérségi környezet fejlesztési programjairól, • a környezetb ől adódó lehet őségekr ől és korlátokról.

Az ismertet őt követ ően a jelenlév ők kérdéseket tettek fel, illetve hozzászólásaikban ismertették észrevételeiket és javaslataikat. A hozzászólásokra a felvetett témaköröknek megfelelően a jelenlév ő szakért ők, a város főépítésze és /vagy polgármestere adott részletes választ. A konzultatív fórumon a csatolt lakossági kérd őív ismertetésre és kiosztásra került , azzal a kéréssel, hogy azokat a jelenlév ők átgondolva és kitöltve a polgármesteri hivatalba 1 héten belül juttassák el. A résztvev ők hozzászólásainak összefoglalását és a jelenléti ívet a …sz. melléklet tartalmazza.

8.4. Partnerségi elv betartása, nyilvánosság tájékoztatása

Kemecse város érvényes rendezési terve és gazdaságfejlesztési koncepciója nyilvános lakossági fórumok és szakmai vita alapján került kialakításra, illetve elfogadásra. Az ily módon céltudatosan el őkészített városfejlesztési programok biztosítják a településfejlesztési célok elérését, ezek kit űzésénél már eleve érvényesültek az önkormányzati tervezési funkciók és partnerségben megvalósuló projektek érdekei.

A gazdaságfejlesztési koncepció, mely a város-rehabilitáció során az új funkciók igény oldalát biztosítja, a város és a regionális nagyprogramok várost érint ő részeihez kapcsolódó gazdasági szerepl ők személyes interjúkkal feltárt igényeire alapozott. A gazdaságfejlesztési koncepcióból levezetett projektek illetve a megvalósíthatósági tanulmányban bemutatott gazdaságfejlesztési modell társadalmi vita után került elfogadásra. A település vállalkozóinak társadalmi, gazdasági partnereinek részvétele a fenti tervezési folyamatban a megvalósítás során szükséges partnerséget igen jól megalapozta. A projektek tervezése, el őkészítése és megvalósítása folyamán az önkormányzat minden esetben biztosítja a fejlesztések tárgyának minél szélesebb körben történ ő ismertté tételét. Ennek értelmében információkat nyújt a fejlesztésben résztvev ők, a helyi és kistérségi közösség, szakmai szervezetek, valamint a döntéshozók és a sajtón keresztül a szélesebb közvélemény számára a fejlesztések céljáról, azok hasznosságáról és várt hatásairól.

A fejlesztések helyszínén hirdet őtáblát, majd emléktáblát helyeznek ki a létesítés tényér ől, ütemezésér ől, a támogatás forrásáról (EU és hazai) és az irányító közrem űköd ő szervezetekr ől; az önkormányzatnál plakátok biztosítják a tájékoztatást. A projektek megvalósítása folyamán és azt követ ően elkészül ő minden nyilvános dokumentum, sajtóközlemény tartalmazza a fent említett, támogatást érint ő információkat. Az írott sajtó oldaláról a projektekr ől szóló híreket a települési, térségi, regionális napilapokban és kiadványokban jelenteti meg az önkormányzat. Kemecse város honlapján szintén aktualizált információk jelennek meg a projektek alakulásáról.

151 8.5. Partnerségi portál

A partnerségi portál IT rendszer két alappilléren nyugszik. Az els ő és els ődleges az az interfész, amely az együttm űköd ő partnereket kapcsolja össze és biztosít számukra kommunikációs lehet őséget. Ez nem egy hagyományos értelemben vett weblap, hanem egy olyan információs portál, amely rögzíteni képes a partnerek közötti kapcsolatokat, illetve azok kínálatát közvetíteni tudja a portált felkeres ők felé. A portál, mint interfész egyirányú és kétirányú információ-áramlást tesz lehet ővé a résztvev ők között, valamint tárolja a rendszer információit. A második pillér a hardver infrastruktúra, amely kézzelfogható módon biztosítja a portál és a rendszerben résztvev ők kapcsolatát.

E két pillér biztosítja program alapvet ő megvalósítását, azonban Internet láthatatlan kapcsolat rendszere biztosítja a rendben résztvev ő látogatók és a véletlenül bees ő nézel ődők részvételét, amely elengedhetetlen a program sikeres végrehajtásához.

A portál els ő része bemutató jelleg ű, beavatkozás nélkül mutatja be a partnerségben együttm űköd ők tevékenységeit, szolgáltatásait, valamint az aktuális információkat. A bemutató funkción túl hagyományos weblapként m űködik, ahol a tartalom és információszolgáltatás mellett a közösségépít ő funkciók érhet ők el. Erre a következ ő IT eszközök állnak rendelkezésre: - Blog, - Nyílt hozzáférés ű fórum, - Képtárhely, - Hírlevél

Amellett, hogy a portál közvetlenül szolgálja a publicitást, biztosított a felület az együttm űköd ő partnerek és szolgáltatók közötti operatív együttműködésére, ami kiterjed a partnerség felépítéséhez, m űködtetéséhez szükséges csoportmunka, kooperáció és koordináció területére.

Erre a következ ő eszközök állnak rendelkezésre: - Zárt hozzáférés ű internetes fórum - Dokumentumkezel ő - Azonnali üzenetküldés - Közös címjegyzékben - Közös naptár - Online foglalás és pénzügyi elszámolás - Webshop karbantartás

Az IT háttér elláthatja a városfejlesztés megvalósítására létrehozott szervezett front és back office funkcióit is és támogathatja a monitoring tevékenységet.

152 9. Az IVS eredményeinek nyomon követése („monitoring”) és az IVS rendszeres felülvizsgálata, aktualizálása

9.1. Monitoring

Az önkormányzat félévente rendszeresen jelentést készít a település képvisel őtestülete részére a célok megvalósulásának nyomon követése céljából, melyet egyúttal honlapján a lakosság és a civil szervezetek részére is elérhet ővé tesz.

A település az egyes stratégiai célokhoz kapcsolódóan (célrendszer, tematikus célok) monitoring mutatókat rendel. A mutatók vizsgálatán keresztül mérhet ővé válik a kit űzött célok megvalósulása, azok üteme, sikeressége. Az alábbi táblázatban a javasolt monitoring mutatókat tüntettük fel, melyek mérésével a település hatékonyan nyomon követheti a település fejl ődését, a végbemen ő tendenciákat.

CÉL Kemecse az élelem, védelem, kényelem településévé válik, térségi szerep körét kiteljesíti, a gazdasági növekedés, a fiatalok elvándorlását megszünteti és a települést intenzív növekedési pályára állítja TEMATIKUS CÉLOK Cél Mutató neve Mért Forrás Adat egys. gyűjt. gyak. 1. Gazdaságfejlesztés – foglalkoztatás 1.1. A gazdaság fejlesztéséhez szükséges eszközrendszer megteremtése □ Kemecse Kerékpárutak hossza km PM Hivatal éves elérhetőségének Tömegközl. igénybevevők Fő Szabolcs éves javítása Volán Zrt. Elérhetőségi elégedettség Önkormányza éves ti felmérés □ Közlekedési viszonyok Felújított közutak hossza km Önk. éves javítása nyilvántartás Megval. útfejlesztések db Önk. Éves nyilvántartás Kerékpárutak hossza km Önk. éves nyilvántartás

□ Ipari park, logisztikai Iparűzési adó Ezer Önk. Éves központ kialakítása Ft. nyilvántartás C,D,E, F,I db KSH Éves nemzetg.ágakban műk. Önk. Vállalkozások száma nyilvántartás Betelepült vállalkozások db Önk. Éves száma nyilvántartás □ Gazdasági központ funkció bővítés Klaszterek Klaszterek, db Önkormányza Éves létrehozása együttműködések száma ti felmérés Élelmiszer új egységek, vállalkozások db Éves feldolgozás bővítése stb □ Termelői szféra A,B,C,D,E, db KSH éves stabilitása, nemzetg.ágakban műk.

153 versenyképességének Vállalkozások száma megerősítése □ Termőföld Birtokszerkezet Kistérségi éves felhasználási struktúra megfelelőssége az átalakuló nyilvántartás fejlesztése agrárium feltételei szerint □ Munkahelyek Munkanélküliek arány % KSH Éves számának növelése Foglalkoztatott nélküli % KSH éves háztartások aránya 1.2. A szolgáltatások és a kereskedelem fejlesztése □ Szolgáltatási szféra Kiskereskedelmi üzletek db KSH Éves megerősítése száma Önk. nyilvántartás Működő vállalkozások db KSH Éves száma Önk. nyilvántartás Iparűzési adó Ezer KSH éves Ft Önk. nyilvántartás G,H,I,J,K,O db KSH éves nemzetg.ágakban műk. Önk. vállalkozások száma nyilvántartás 2. Minőségi alapellátás, szociális ellátás biztosítása 2.1. Óvodai, és általános iskolai alapellátás fejlesztése Óvodai, általános iskolai fő KSH éves férőhelyek száma Önk. nyilvántartás 2.2. A cigányság helyzetének javítása Legfeljebb általános iskolai % KSH Éves végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Közcélú foglalkoztatásban fő KSH éves részt vettek száma Önk. nyilvántartás 2.3. Munkanélküliek, tartós munkanélküliek helyzetének javítása Az önkormányzat által db KSH éves nyújtott átmeneti Önk. segélyezés esetei nyilvántartás 3. Minőségi élet feltételeinek továbbfejlesztése 3.1. A lakáshelyzet □ Lakáshelyzet javítása Alacsony komfort fokozatú % KSH Éves lakások aránya Félkomfortos lakások db KSH éves száma Összes lakóház Ezer KSH Éves karbantartására fordított Ft költség □ Lakáshoz jutás Lakáscélú helyi fő KSH Éves javítása támogatásban részesültek száma □ Lakópark létrehozása Kiosztásra került telkek db Önk. éves száma nyilvántartás Épített lakások száma db KSH éves 3.2. A sport és rekreációs tevékenységek fejlesztése □ Szociális, sport és Rekreációs területek ha Önk. Éves rekreációs nagysága nyilvántartás projektcsomag 3.3. A kulturális élet fejlesztése

154 Rendezvények / db Önk. Éves hagyományőrző nyilvántartás rendezvények száma Kulturális rendezvények Fő Önk. Éves résztvevőinek száma nyilvántartás Könyvtárba beiratkozottak fő Önk. éves száma nyilvántartás 3.4. A településkép és a közösségi terek fejlesztése. □ Környezetesztétika, Rendezett közlekedési m Önk. Éves közterület rendezés felületek (út, járda) nyilvántartás Rendezett zöldterületek Ha Önk. Éves Nyilvántartás Elégedettségi mutató Önk. Éves Nyilvántartás Kihasználtsági mutató Önk. Éves Nyilvántartás Kiépített rendezett m Önk. Éves csapadékvíz elvezető nyilvántartás rendszer hossza □ Belterületi közlekedés Járdák hossza m Önk. éves javítása nyilvántartás

□ Épített és természeti Felújított műemlékek Önk.nyivántar Éves örökségvédelem száma tás KÖH nyilvántartás Felújított helyi védelemre Önk. Éves javasolt épületek száma Nyilvántartás Védett helyi művi értékek Önk. Éves száma nyilvántartás □ Közösségi terek Felújított, kialakított terek m2, Önk. éves felújítása, újak nagysága és száma db nyilvántartás kialakítása 3.5. A településvezetés közösségi kapcsolatainak fejlesztése. Civil szervezetek db PM Hivatal éves rendezvénye közösségi épületekben Hagyományőrző Db PM Hivatal éves rendezvények száma közösségi épületben Támogatásra fordított Ft PM hivatal Éves összeg 3.6. Környezetvédelem és infrastruktúrafejlesztések □ Közmű ellátottsági Szennyvízcsatornába db KSH Éves szint emelése bekapcsolt lakások száma □ Felszíni és felszín alatti Vízminőség állapotjelzők Vízkezelői éves vizek védelme felmérés □ Felszíni és felszín alatti Vízminőség állapotjelzők Vízkezelői éves vizek védelme felmérés □ Út és partmenti Létrejött erdősáv ha Önk. éves fásítások adatgyűjtés 4. Aktív térségi központi szerepkör megtartása, fejlesztése 4.1. Képzés fejlesztése Képzésen résztvevők száma fő Önk. éves nyilvántartás 4.2. Az egészségügy fejlesztése Egészségügyi intézmények db, Pm Hivatal éves építése, felújítása ezer Ft 4.3. A település szerepvállalása a térségben.

155 Köz és közigazgatási db PM Hivatal éves funkciók száma Kistérségi kapcsolatok db PM Hivatal éves Testvérvárosi kapcsolatok db PM hivatal Éves 4.4. Az idegenforgalom fejlesztése □ Turizmusfejlesztés Attrakciók száma db PM Hivatal éves □ Marketing Média megjelenések száma db Önk. éves tevékenység fejlesztés felmérés □ Kerékpárhálózat Létrejött kerékpárutak km Önk. éves fejlesztés hossza Felmérés □ Szálláshelyfejlesztés Vendégéjszakák száma db KSH éves magánszálláshelyen Vendégéjszakák száma db KSH éves kereskedelmi szálláshelyen

9.2. Az IVS felülvizsgálata

Az IVS évente egyszer felülvizsgálásra, és szükség szerint 3-5 évente aktualizálásra kerül. Újabb fejlesztési irányok, célok megvalósításához szükség szerint szakemberek is bevonásra kerülnek.

Az IVS éves felülvizsgálata során az akcióterületek, és a kit űzött fejlesztési célok értékelése az adott indikátorok értékeinek meghatározásával, valamint az alábbi információk felhasználásával, megtörténik: • Az „IVS partnerségi fórum” véleménye, visszajelzései • Elkészült ágazati stratégiák vagy nagyobb lépték ű területi tervek hatása • Szabályozási és gazdálkodási környezet változása • Egyéb, nagyobb lépték ű fejlesztések elkészülte, esetlegesen tervezett fejlesztések elmaradása

A fentiek alapján meghatározható az el őrelépés mértéke.

Amennyiben szükséges, az önkormányzat módosíthatja, korrigálhatja a stratégiát, de ez csak megfelel ő indoklással, az ok-okozatok rögzítésével történhet, melyet követ ően a nyilvánosságra hozatalnak is meg kell valósulnia.

Indokolt esetben célszer ű az el őkészített módosítást „IVS Partnerségi Fórum” keretében is megtárgyalni, majd ezt követ ően Kemecse Város Önkormányzati döntés rendszerében elfogadtatni.

Részletesebb, a helyzetelemzést, a stratégiai célokat és beavatkozásokat érint ő aktualizálást, felülvizsgálatot – ha lényeges változás nem történik a küls ő környezetben, akkor – elegend ő 3-5 évente elvégezni. Ezen alkalmakkor az IVS „hatás” jelleg ű indikátor értékeinek figyelembe vétele, majd az elért eredmények ezek alapján történ ő értékelése szükséges.

156