A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
Zselici Ezüsthárs Natúrpark natúrparki megalapozó szakmai háttértanulmány
2018
1B1 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
összeállította:
Dr. Ábrahám Levente PhD
Dr. Mészáros Renáta
Prukner Gábor
fényképeket készítette:
Csordás Julianna
2 3B3 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
Tartalom
1. A natúrpark kezdeményezés bemutatása...... 5 1.1. A natúrpark létrehozásának előzményei, célja...... 5 1.2. A natúrpark települései, közigazgatási és tájföldrajzi besorolásuk...... 6 1.3. A natúrpark természeti-táji öröksége és annak védelme...... 7 2. Helyzetfeltárás...... 9 2.1. Természeti-táji adottságok, értékek...... 9 2.1.1. Földtani és felszínalaktani adottságok és értékek...... 9 2.1.2. Domborzati és tájképi adottságok és értékek...... 10 2.1.3. Éghajlati adottságok...... 11 2.1.4. Vízrajzi adottságok és értékek...... 12 2.1.5. Talajtani adottságok és értékek...... 13 2.1.6. Növénytani adottságok és értékek...... 14 2.1.7. Állattani adottságok és értékek...... 18 2.2. Társadalmi-gazdasági adottságok...... 23 2.2.1. A tervezett natúrpark tájtörténete ...... 23 2.2.2. . A térség települései, területi kiterjedése és lakosságszáma...... 25 2.2.3. Térségi kapcsolatok...... 27 2.2.4. A térség gazdasági élete, hagyományos gazdálkodás...... 29 2.2.5. Turizmus...... 33 2.2.6. Turisztikai attrakciók és védett értékek településenként...... 35 2.2.7. A kulturális élet, régészeti emlékek és épített örökség...... 37 2.2.8. Környezeti állapot...... 44. 2.3. A természeti-táji értékek megőrzése...... 46 2.3.1. Országos a helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területeket és értékek..46 2.3.2. Az épített örökség védelme...... 50 2.3.3. Környezeti nevelés, szemléletformálás...... 51 2.4. Társadalmi együttműködés...... 52 2.4.1. Gazdasági és társadalmi kapcsolati háló...... 52 2.4.2. Közösségépítő tevékenységek...... 53 2.4.3. Társadalmi szervezetek...... 55 2.5. Összefoglaló értékelés...... 56 3. A natúrpark fejlesztési koncepciója...... 58 3.1. A natúrpark „munkaszervezete”...... 58 3.2. Fejlesztési célok, prioritások...... 58 4. Felhasznált irodalom...... 61 5. Mellékletek...... 63
2 3B3 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
4 5B5 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
1. A NATÚRPARK KEZDEMÉNYEZÉS BEMUTATÁSA
1.1. A natúrpark létrehozásának előzményei, célja
Natúrpark (Tvt): az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és a termé- szetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá a természetkímélő gazdálkodás megvalósu- lását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe.
A natúrpark a helyi közösségek által létrehozott együttműködés, melynek célja a természeti és kulturális örökség megőrzése, bemutatása és a vidék fejlődését elősegítő hasznosítása. Nem termé- szetvédelmi kategória!
A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrparkot 14 önkormányzat és további támogatók szeretnék lét- rehozni Somogy megyében a Zselic területén a természeti értékek, a hagyományos tájgazdálkodási formák, a kulturális örökség védelme, a helyi közösségépítés és turisztikai együttműködés erősítése miatt.
A Zselici Ezüsthárs Natúrparkot létrehozó önkormányzatok és együttműködő partnerek egy természetközeli gazdálkodási állapot fenntartásában érdekeltek és elfogadják, hogy a natúrpark lé- tesítésének lehetőségét megalapozó, és a jogszabályban nevesített definíciónak megfelelő állapotot, ami a terület kimagasló természeti értekeinek megőrzését és a természetvédelmi értékek megőrzését biztosító gazdálkodási gyakorlatot helyezi előtérbe.
A fentiek alapján a natúrparkot létrehozó önkormányzatok jogszabály alkotási munkájuk során elismerik az eddigi gazdálkodási módszereket és nem törekednek a jelenlegi jogszabályi környezet- ben, országosan érvényes korlátozásokon, kötelezettségeken túlmutató helyi szintű korlátozásokat bevezetni a natúrparki minősítésre hivatkozva.
A natúrparkokra vonatkozó részletszabályok megalkotásakor pedig jelzik a jogszabályalkotók felé, ha a szabályok jelentős többletterhet jelentenek az itt élő gazdálkodók számára, illetve a terme- lési módszerek megváltoztatását igényelné a szabályok betartása.
A Zselici Ezüsthárs Natúrpark létrehozásának alapvető gondolata 2016-ban rajzolódott ki. Ekkor a Kaposmérői Dobogó Egyesület elindított egy felmérést, kapcsolatépítést és egyeztetést a térségben a helyi önkormányzatokkal. Az egyeztetések kiinduló pontja egy közös keretek között megfogalma- zott egységes természetmegőrzési és természetközeli gazdálkodási rendszer kiépítése, mint fenntart- ható vidékfejlesztési program, amelynek alapját a natúrparki együttműködés képezheti.
4 5B5 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
1. ábra: A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark határa
1.2. A natúrpark települései, közigazgatási és tájföldrajzi besorolásuk
A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark a Dunántúli-dombság nagytájon, azon belül az Észak- Zselic és a Dél-Külső-Somogy kistájon helyezkedik el. A terület teljes egészében Somogy megyén belül a Kaposvári Járáshoz tartozik.
14 település közigazgatási területét érinti, ezek név szerint: Kaposmérő, Kaposújlak, Bárd- udvarnok, Zselickisfalud, Szenna, Patca, Kaposszerdahely, Bőszénfa, Hajmás, Szilvásszent- márton, Visnye, Zselicszentpál, Kaposgyarmat és Gálosfa.
A tervezett natúrparki terület összesen: 26.503 hektár (265,03 km2), ez több mint a kétszerese a jogszabályban javasolt (10.000 ha) minimális nagyságú natúrparki területnek.
A terület az É.sz.: 46°20’-tól az É.sz.: 46°39’-ig és a K.h.: 17°62’-től a K. h.: 17°93’-ig tartó földrajzi koordináták közt húzódik. Nyugatról Belső-Somogy, délről a Dél-Zselic, délkeletről az Észak-Hegyhát északkeletről pedig Külső-Somogy tájegységek határolják.
6 7B7 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
1. táblázat: A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark települései és területük Település Terület (ha) Kaposmérő 1398 ha Kaposújlak 893 ha Bárdudvarnok 4856 ha Zselickisfalud 2608 ha Patca 496 ha Kaposszerdahely 885 ha Szenna 2698 ha Bőszénfa 4295 ha Hajmás 1111 ha Szilvásszentmárton 708 ha Visnye 2438 ha Zselicszentpál 1035 ha Kaposgyarmat 1975 ha Gálosfa 1107 ha
A natúrpark területén lévő két kistájat a Kapos-folyó völgye fűzi össze, ugyanis mindkét kistáj egyaránt e folyó vízgyűjtő területéhez tartozik. Dél-Külső-Somogy felől északról, a Zselic felől dél- ről történik a vizek beáramlása a folyóba. Bár a terület két külön kistájon helyezkedik el, geográfiai és biogeográfiai szempontból is egységesnek tekinthető.
A területet tájképét a dombsági erdők uralják, ahol főként erdőgazdálkodással foglalkoznak, me- zőgazdasági termelés inkább csak Dél-Külső-Somogy kistájegységre jellemző.
A kijelölt natúrpark területén halmozottan fordulnak elő a természeti értékek. Kialakítandó na- túrparki területen található a Zselici Tájvédelmi Körzet, ami jelentős mértékben az Európai Uniós Natura 2000 élőhelyvédelmi és madárvédelmi jogszabályok hatálya alá is esik. A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark területén három kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési terület (HUDD20004 Dél-Zselic, HUDD20016 Pati-erdő, HUDD20018 Észak-zselici-erdőségek) van. Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresz- tül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. Ezt erősíti a tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark létreho- zásának helyi kezdeményezése.
1.3. A natúrpark természeti-táji öröksége és annak védelme
A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark területileg két kis tájegységen helyezkedik el. Legna- gyobb része a névadó Zselicben, a kisebb része pedig a Dél-Külső-Somogyban fekszik. E területen különösen Zselic természetközeli táj, nagyrészt erdővel borított vidék. A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark magterületén az 50%-ot is elérheti az erdősültség, ez országos szinten kiemelkedő.
A dombvidék tájképileg hazánk egyik érintetlen tájegysége, ezért 1976-ban a Zselic területén jelölték ki a Zselici Tájvédelmi Körzetet 10.500 ha-on. Ez nagyrészt átfedésben van a tervezett natúrpark területével. A tájvédelmi körzet határa elsősorban a természetes élőhelyek pl. az erdők határát, míg a natúrpark a közigazgatási határokat követi.
6 7B7 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark szintén nagyon jelentős átfedést mutat a kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területekkel (Natura 2000). E területek biztosítják a tervezett natúrparkban előforduló védett növény- és állatfajok populációinak hosszútávú fennma- radását.
A natúrparkban 6 közösségi jelentőségű élőhelytípus található, ezek megőrzéséhez különleges természetmegőrzési területeket jelöltek ki. A tervezési területen 28 közösségi jelentőségű állatfaj tenyészik és 43 olyan közösségi jelentőségű állatfaj fordul elő, amely szigorú védelmet igényel (Lásd: mellékletek).
A természetvédelmi kutatások 46 védett növényfajt, 126 védett, 5 fokozottan védett gerinctelen és 162 védett, 20 fokozottan védett gerinces állatfajt mutattak ki. Fokozottan védett növényfaj nem fordul elő a területen. A természeti értékek sokfélesége - hazai viszonylatban - bármelyik nemzeti parkunk élővilágának összevetésével versenyre kelhet.
A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark ökoturisztikai szempontból jelenleg is egy rekreációs hely elsősorban Somogy megye székhelye, Kaposvár és a környező agglomerációs települések la- kossága számára. Az egyre növekvő turistaforgalom miatt is népszerű kirándulóhely.
A terület a múltban jórészt elzárt volt, a lakosság száma már régóta csökkenő vagy stagnáló, ezért jelentős számban őrződtek meg az aprófalvas településeken a népi hagyományok, a kéz- műves tevékenységek, és a jórészt az extenzív tájhasználat. Nemcsak megőrződtek, hanem ak- tívan ápolják és többfelé újjá élesztik a népi hagyományokat, gazdálkodási formákat. Az Európa Nostra-díjas Szennai Skanzen ennek a mozgalomnak a zászlós hajója. A történelmi hagyományok ápolása országos viszonylatban is jelentős számú turistát vonz a Kassai-völgybe, ahol Kassai Lajos által kidolgozott lovasíjász módszer (hungaricum) bemutatóhelye van. E mődszer a magyar szel- lemi kulturális örökség része is. Az aprófalvas településeken a hagyományos paraszti gazdálkodás építészeti emlékei még szép számmal láthatók. Sajnos az állagmegóvásuk nem minden esetben biztosított, de a növekvő zöld és falusi turizmus pozitív hatással van a népi építészeti emlékek megőrzésére.
A néphagyományok ápolása szinte mindennapos, a gyerekek a natúrpark területén lévő is- kolákban szakköri foglalkozásokon sajátítják el a korábbi generációk szellemi örökségét, ismer- kedhetnek meg tárgyi kultúrájával. Ehhez a természetvédelem a tervezett natúrparki települések területén a Zselici Tájvédelmi Körzetben jelentős segítséget nyújt, amelyet a jövőben jobban ki kell szélesíteni új tanösvények létrehozásával.
A tervezett natúrpark területén számos turistaút és kerékpárút is található. Itt halad át a dél- dunántúli kéktúra útvonala. A terület még jórészt felfedezetlen a bakancsos turisták számára. Az elmúlt években számos kerékpár utat jelöltek ki a Zselic jó minőségű, szűk, kis forgalmú erdei útjain, amelyet a helybeliek és a turisták is nagy előszeretettel használnak.
Emelkedő tendenciát mutat a falusi vendéglátás, a kínálat növekedésével tovább bővíthető a terület turisztikai vonzereje. A natúrpark területén még egyelőre hiányoznak azok a típusú szállás- helyek, amellyel kisebb csoportok, osztályok igényeit kielégítenék.
Az aprófalvas településeken növekszik a gasztroturizmus, egyre nagyobb igény mutatkozik a helyi termékek előállítására, népszerű a Szennai hurkafesztivál és a Petörke portéka.
A natúrpark kialakítása nemcsak szolgáltatások növekedését, a gazdaság erősítését szolgálja, hanem a helyi közösségek kapcsolatok, együttműködések szorosabbra fűzését is, és népesség meg- tartó szerepe is van.
8 9B9 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
2. HELYZETFELTÁRÁS
2.1. Természeti-táji adottságok, értékek
2.1.1. Földtani és felszínalaktani adottságok és értékek A kialakítandó Zselici Ezüsthárs Natúrparkban, a Kapos-folyótól északra fekvő területeken a mélyfúrások adatai alapján teljesen fedett karbon gránit az alapkőzet. A Kapos-folyótól délre, a Zselicben az alapkőzet főként alsó permi konglomerátumból épül fel, valamint riolit is található a térségben, de ezek is fedettek. Az alsó és középső metamorf és ultra-metamorf kőzetekben a palás, magmatitos rétegződések és a reomorf képződmények lineáris szövetének dőlése: 300-315° (ÉK- DNY-i csapású) és igen meredek: 80-85°. Elmondható, hogy a területen több száz méteres mélység- ben megtalálhatóak ókori kristályos és átalakult, úgynevezett metamorf kőzetalapok is.
A területről a devon kortól kezdve vannak geológiai emlékeink, földtani bizonyítékaink.
A devonban és az alsó karbonban a területet tenger borította, amely fokozatosan húzódott vis�- sza. A felső karbonban bekövetkezett hegységképződés során a terület kiemelkedett, ezután areális erózió érte, majd nedves-csapadékos időszak következett, erre a vöröshomokkő laterites jellege és a mocsaras üledékek utalnak.
A mezozoikumban ismét tenger borította a területet, de a Zselic helyén levő hegység, szigetként emelkedett ki a vízből, tehát egy szárazulati terület volt, az akkor uralkodó trópusi klíma pedig foly- tatta a táj lepusztítását a miocén kor közepéig.
A kréta korban az alpida tektogenezisnek köszönhetően vulkanikus kőzetek kerültek a felszínre. A kréta korra már jóformán az egész ország területe száraz volt, az éghajlat pedig trópusi, ezek miatt tönkösödés és egyéb lepusztulási folyamatok voltak a jellemzők.
A miocénre azonban ismét jött a tengerelöntés, ami a Zselicet is érintette, de a magasabb pontok szigetként emelkedtek ki. Majd ez a tenger is visszahúzódott, előbb sekélytengerré vált, majd pedig teljesen szárazföldé. Ezen időszak alatt az üledék-lerakodásé volt a főszerep.
A pliocén korban intenzív kiemelkedés zajlott, ekkor a mai Kaposvár területén a felszín az 1000 métert is elérte, és Külső-Somogynál akár a 2500 méter is lehetett. A Pannon tábla a pliocénben megdőlt, így alakultak ki a térség jellegzetes meridionális völgyei.
Ez a nagy, merev rög a lemeztektonikai mozgások hatására feldarabolódott és lepusztult az újpliocén korban, ez alakította ki a térség ma ismert képét.
Összességében megállapítható, hogy a terület rendkívül magas tektonikai igénybevételt szen- vedett. A terület alapja egy idősebb rög, de a mai képet kialakító folyamatok csak később mentek végbe.
A terület ma is geológiailag aktív mozgást végez. A feldarabolódást a vizek munkája is tovább segítet- te, a legnagyobb zselici völgyek, kiszáradt patakvölgyek. A másik formája a víz munkájának az erőteljes
8 9B9 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya areális leöblítés, ami úgymond, simítja a térszerkezetet. A pleisztocén jégkorszak állandó jege nem érin- tette a területet, ezért jég alkotta geomorfológiai képződményeket nem találunk a területen.
Az alapkőzeteken egy üledékes öv helyezkedik el, ami a Pannon-kori tengerelöntésből szár- mazik. Ez a sáv nyugat felé egyre vastagodik. Az üledékes öv már fiatalabb és közelebb van a felszínhez, látható nyoma is van homok-, és agyagképződmények formájában. A területre általá- nosan jellemző, hogy a felső-pannóniai rétegek a talajtakaró és a pleisztocén üledéksor lepusztulása után kerültek a felszínre, ezért nincs nagy talajképző jelentőségük. A mai felszíni viszonyokban a legmeghatározóbb a pleisztocén korban bekövetkezett jégkorszak idején képződött lösztakaró, ami a mai felszínt nagyrészt meghatározza. A lösz kőzet 3-30 m vastagságban borítja a tájat. A fel- színen található lösz legnagyobb része nehézásványokban gazdag magas agyagfrakciót tartalmazó reliktumtalaj, részben pedig általános talajképző kőzet. A homokos agyagos felszín a dombtetőkre, míg a lösz az alacsonyabb területekre jellemző, valamint a folyóvölgyekben kavicsos, murvás réteg és folyami homok is megtalálható.
A holocén korban a Kapos-völgyben a folyó iszapos és agyagos üledéket halmozott fel. A mellékpatakok által a völgytalpon kialakított hordalékkúpok közötti mélyebb fekvésű, vizenyős területeken a folyószabályozás előtt jelentős volt a tőzegképződés.
2.1.2. Domborzati és tájképi adottságok és értékek A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark területe 250-300 m átlagmagasságú dombsági felszín. Legmagasabb pontja 281,5 m, Zselickisfalud közelében, nem messze A Zselici Csillagoségbolt- parktól. Legalacsonyabb pontja pedig a Kapos-folyó völgye átlagban 100 m tengerszint feletti ma- gasságú.
A mai domborzat alapját az erősen összetöredezett, egyenlőtlenül kiemelkedett ókori kristályos alaphegység adja.
Zselic területe észak-déli törésvonalakkal és meridionális völgyekkel szabdalt. Ezek főként eró- ziós és deráziós völgyek. A völgyeket határoló lépcsőzetes területeken gyakoriak a földcsuszamlás- ok. A terület dombsági jellegű, legnagyobb szintkülönbsége is alig éri el a 250 m-t. A dombsági jelleget a széles, lapos hátak és hosszú völgyek és a lankás lejtők adják. Ez a terület feldarabolódása és a felszíni vízfolyások munkája során keletkezett.
A Dél-Külső-Somogyi dombhátaknak a Zseliccel sok a közös geomorfológiai vonása. A dom- borzat tagoltsága élénk, lankásabb, lejtős pihenőkkel tagolt, változó kitettségű lejtők jellemzik.
A dombhátak központi sávjai, a tetőszintek viszonylag sík felszínt alkotnak, ezeken általában mezőgazdasági művelés zajlik. A nagy hátak lépcsős szerkezetűek. A magas központi gerinceket alacsonyabb peremi, lejtős fennsíkok és völgyvállak keresztezik.
A terület nagyban erdősült, átlagosan 30-32% az erdőterületek aránya, ami jóval a magyar átlag (20%) felett van. Így hazánkban ez az egyik a legerdősültebb terület. Sajnos ez a szám csökkenő tendenciát mutat, 1784-ben az első katonai felmérés térképein még 56% volt az erdők aránya. A szántóterületek aránya kicsivel 50% felett van, a beépített, lakott terület 10% alatti. A terület erdő- ségei a Natura 2000 program keretében védettséget élveznek.
A csökkenő erdőterületek megváltoztatják a klímát, a vízháztartást, ami az állat- és növényvi- lágra nézve káros hatással vannak, a tarra vágott területeken pedig gyorsan terjednek az idegen- honos invazív fajok, például a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima) és a fehér akác (Robinia pseudoacacia) stb..
10 11B11 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
2. ábra: A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark határa légi felvételen
2.1.3. Éghajlati adottságok A Péczely-féle klímaosztályozás szerint: mérsékelten meleg-mérsékelten nedves besorolású terület. Ez azt jelenti, hogy nem jellemzőek a szélsőségek, még az országos szélső értékekhez képest sem.
A napsütéses órák száma: 2000 óra körüli (nyár 800, tél 200). Ez megfelel a hazai átlagnak, de elmarad a Dél-Alföldön tapasztalható 2200 körüli óraszámtól. Az évi középhőmérséklet ugyancsak nagyjából a magyarországi átlagnak felel meg, 10°C körüli. A vegetációs időszak átlagos hőmérsék- lete 16,5°C. A fagymentes időszak: ápr. 13-18-tól október 22-24-ig tart. Abszolút maximum hőmér- séklet átlagosan: 33,5°C; abszolút minimum: -15°C körüli. A terület kontinentalitása azonos a hazai átlaggal, tehát közepesen magas az éves hőingás, télen gyakoriak a mínusz értékek, nyáron pedig a plusz 30°C felettiek.
10 11B11 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
Ezek a makroértékei a területnek, de a Zselic rendelkezik sajátos mikroklímával, például fagy- zugokkal, ahol a mindig alacsonyabb a hőmérséklet, mint az átlag, mint a napi szélsőségek. Ezek a lokális területek természetesen befolyással vannak az élővilágra.
Évi csapadékmennyisége: 680-730 mm. A terület ariditási indexe (csapadékmennyiség és a po- tenciális párolgás hányadosa): 0,96-1,00.
Abszolút domináns szélirány az országoshoz hasonlóan itt sincs, de leggyakrabban É-D-i irányú a szélmozgás. A terület nem rendelkezik szélsebességi maximumokkal a déli helyzete miatt, de a magasabban fekvő, nyílt területeken szinte állandó a légmozgás, viharok esetén nem kizárt a 80-100 km/h-ás szélsebességi maximum sem.
Mindent összevetve a terület éghajlati képe szinte teljesen megegyezik a magyarországi átlaggal, jó adottságú, nem szélsőséges.
A globális klímaváltozás természetesen ezen a területen is érezteti hatását. Az évi átlag középhő- mérséklet emelkedik, az összes lehullott csapadékmennyiség nem változott, csak a szélső értékek növekedtek. Így az időjárás évről-évre egyre szélsőségesebbé válik.
2.1.4. Vízrajzi adottságok és értékek A terület teljes egészében a Kapos-folyó vízgyűjtő területén fekszik, ami pedig a Duna víz- gyűjtőhöz tartozik. A Kapos-folyó szinte a teljes szakaszon szabályozva van, átlagos vízhozama 4,4 m3/s Kaposvárnál. Szélessége 12-15 méter, közepes mélysége pedig 1,4 méter.
A területen a Kapos a fő vízfolyás ezen kívül nincs jelentős folyóvíz, de számtalan kisebb víz- folyás formálta az idők során a tájképet. Ezek a patakok általában a tájegységen belül a saját for- rásukból erednek és a Kaposba torkollanak. A patakok napjainkban már nagyrészt szabályozott vízmederben folynak és a források sem természetesek. A patakok a felszínformálásban is szerepet játszottak, intenzíven alakították a tájképét, bár ezek a mély patakvölgyek napjainkra jórészt kiszá- radtak.
A Kapos mellékvizei a területen: Jobb parti vízfolyások, nyugatról kelet felé: Bárdi-patak, Berki-patak, Töröcskei-patak, Zselic-patak, Surján-patak. Bal parti vízfolyások, nyugatról kelet felé: Cingető-patak, Hetesi-árok, Jutai-árok. A térségben jelentős nagyságú természetes állóvíz nem található, inkább kisebb halastavakat, víztározókat hoztak létre mesterségesen a patakok elgátolásával.
Alapvetően gyenge lefolyású a terület, a beáramló patakok vízhozama kevés. Viszont a területen gyakoriak a hirtelen leömlő nagy mennyiségű csapadék okozta villámárvízek az úgynevezett flash flood-ok, amikor hirtelen megnő a folyó vízszintje és vízhozama, ami aztán gyorsan lefolyik.
A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark tavai: - Bárdi-patakon felfűződve 12 kisebb halastó, - Petörkei-tórendszer - Gólya-völgyi-tavak - Kapos völgyében 3 halastó Bárdudvarnok közigazgatási területén - Jutai-árkon felduzzasztott halastó
12 13B13 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
- Tókaji-parkerdő tórendszere - Bőszénfa-halastó - Simonfai horgásztó - Gálosfai halastavak - Kaposgyarmati Vörösalmai-tó - Pazderjási-víztározó Kaposszerdahely
2. táblázat: A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark területén található jelentősebb források
Település EOV-X EOV-Y Bárdudvarnok 544018 102541 Bárdudvarnok 543027 107139 Patca 547160 104972 Zselickisfalud 550126 104721 Bőszénfa 554026 102155 Hajmás 563632 103752 Kaposszerdahely (Mária -forrás) 550460 111226 Kaposgyarmat Jó-kút 560403 104459 Gálosfa Csepegő-kő 558404 104102
Dél-Külső-Somogy felől északról történik a felszíni vizek beáramlása a Kapos-folyóba, míg a Zselic felől délről, tehát a Kapos jobb partját érik el.
Felszín alatti vízrendszere nem kimondottan jelentős, ártézi, rétegvíz kutak azonban találhatók a területen. A talajvíz sok helyen szennyezett.
A Natura 2000 program keretében a vízrendszer (különösképp az ivóvíz-hálózat) is védelmet élvez, a vízszennyezések fő oka a mezőgazdasági beavatkozás (műtrágyázás). A területen ipari célú felszíni vízkivétel nincs.
Az éghajlatváltozás alapvetően befolyásolja felszíni és felszín alatti vizek mennyiségét.
2.1.5. Talajtani adottságok és értékek A meghatározó kőzettípus a területen a lösz, ez fiatal, jó talajképző kőzet. A löszön alakult ki a terület domináns talaja a Ramann-féle barna erdőtalaj, ennek a Zselicben az agyagbemosódásos változata csernozjonos. A barnaföldek kiváló minőségűek, magas humusztartalmúak és mezőgaz- dásági termelésre is alkalmasak, viszont a Zselic morfológiai adottságai miatt (völgyekkel tagolt, meredek lejtőszögek) nem lehetséges a szántóföldi művelés, ez csak Dél-Külső-Somogy kistájra jellemző. Az itt levő talajok közepesen vízvezető és erősen víztartó szerkezetűek. Gyengén savanyú kémhatású, karbonátos öntéstalajok.
A térség talajaira jellemző a mérsékelt kilúgozás, ami elmozdítja a talaj felső rétegeiben lévő agyagásványokat, de klasszikus podzolképződés nincs.
A talaj legfelső „A” része átlagosan 8-10 cm, humusztartalma 4-6%. A „B” szint 60-120 cm vas- tag, világosabb, anyaga általában löszös vályog.
12 13B13 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
A dombhátak közti völgyekben fekete színű réti talaj található, humuszban gazdag, morzsalékos, szemcsés és rozsdafoltos. Humusztartalma magas, kémhatása mérsékelten savanyú.
A terület völgységi részén, a Kapos-völgyében lápos-réti agyagtalaj van, magas humusz és nedvességtartalommal. Ezek kiterjedése kicsi, gyenge termékenységi besorolásúak. Hasznosításuk- ban a gyepgazdálkodás a meghatározó.
Az térségben megtalálható talajok átlagos termékenységi besorolása a 25-40 (ext.) es a 40-60 (int.) ponthatárok között változik. A szántóföldeken nagy a talajerózió mértéke, de ez az erdővel borított területeken nem jellemző. Sok helyen gyakoriak a csonka talajszelvények az erózió miatt, valahol a teljes „A” szint hiányzik.
A Dél-Külső-Somogy löszös dombvidékét É-D-i irányú hosszanti völgyek szabdalják föl. A talaj és az eróziós viszonyokat tekintve a tervezési terület két jellegzetes részre osztható. A széles lapos dombhátakon és a lankás lejtőkön löszös talajképző kőzeteken főleg barnaföldek, mészlepedékes csernozjom talajok uralják a felszínt.
A barnaföldek vízgazdálkodása - mind a víztartó, mind a vízvezető képességét tekintve - kedve- ző. A lankás lejtőknek köszönhető, hogy eróziós potenciáljuk kicsi.
A mészlepedékes csernozjom talajok termékenysége igen kedvező. Kitűnő talajadottságaik kö- vetkeztében szántóterületek.
A dombhátakat tagoló völgyek viszont feltöltődési területek. A tervezési terület növényzeti borí- tottsága magas, ezért az erdőterületen a talajerózió a Zselichez hasonlóan itt sem jellemző.
2.1.6. Növénytani adottságok és értékek A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark területe a Pannon életföldrajzi régióban található, amely csak a Kárpát-medencére jellemző.
A terület biogeográfiai szempontból az Illyricum flóra és fauna tartományhoz tartozik. Az Illyricum hazai területe fauna-genetikailag szoros kapcsolatban áll a Pannonicummal, ezért a terület átmeneti jellegű. Így a legtöbb biogeográfiai tanulmány a Praeillyricum faunakörzet nevet használ- ja az Illyricum magyarországi részére, ami természetföldrajzi szempontból a Dunántúli-dombságot foglalja magában.
A Zselic növénytani kutatása 1799-ben, Kitaibel Pál első baranyai útjaival vette kezdetét. Ek- kor 130 növényfajt jegyzett fel, köztük a terület több nevezetes növényét: a zalai bükkönyt (Vicia oroboides), a török szegfűt (Dianthus barbatus), a szúrós és a lónyelvű csodabogyót (Ruscus aculeatus, Ruscus hypoglossum). Majd 1808-ban, szlavóniai kutatóútja során utazik át a Zselicen, mindössze 4 napot töltve a dombvidék keleti részen, ahol 62 növényt jegyez fel, köztük egy ritka or- chidea faj (Anacamptis pyramidalis) előfordulását. Mérföldkövet jelent a kutatásban Horvát Adolf Olivér flóraműve (1942), amely több mint félezer növényfaj előfordulását közli a Zselicből. Ezt követően Borhidi geobotanikai kutatásának eredményei alakítják ki mai ismereteinket. Ezek szerint ma a Zselicből 923 virágos és edényes virágtalan növényfajt ismerünk.
E növényvilág sajátossága, hogy az alpesi-nyugat-balkáni (illír) és a kelet-balkáni (moesiai) fló- ra jellegzetes elemei oly módon keverednek itt, ahogyan azt Magyarország egyetlen más táján sem találjuk. A kelet-alpesi és a nyugat-balkáni növényvilág nyugat felől érkező fajai közül nem egy itt éri el elterjedésének keleti határát a Dél-Dunántúlon, mint az őshonos erdei fenyő (Pinus silvestris), a bükkösök kora tavaszi virágszőnyegének számos ékessége, mint a berki szellőrózsa (Anemone nemorosa), a kelet-alpesi kékcsillag (Scilla drunensis), vagy a védett kakasmandikó (Erythronium
14 15B15 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
dens-canis). Ugyancsak illír eredetű növény a gyertyános-tölgyesek jellemző növénye, a kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum), és a bükkösök karakterfaja a zalai bükköny (Vicia oroboides). Már csak a dombvidék nyugati pereméig terjed a kelet-alpesi ciklámen (Cyclamen purpurascens). Ugyancsak nyugat felől érkezik a Zselicbe a láprétek ritka és védett tavaszi virága, a kockás liliom (Fritillaria meleagris) és az ezüstgyapjas virágait a májusi szélben ringató keskenylevelű gyap- júsás (Eriophorum angustifolium). A kelet-balkáni és dél-erdélyi ún., dacikus növényfajok ezzel szemben délkelet vagy kelet felől, a Mecseken vagy a Villányi-hegységen keresztül érkeztek a Zse- licbe, és sok közülük nem is terjedt tovább nyugati irányba. A legfontosabb ezek között az ezüst hárs (Tilia argentea). Szintén délkeletről terjedtek el az örökzöld csodabogyó fajok (Ruscus spp.), a píritógyökér (Tamus communis) és a kisvirágú pimpó (Potentilla micrantha). Mindezek a növények együttesen jellemzik A Zselici Ezüsthárs Natúrpark dombvidékét, amely növényföldrajzilag a belső- somogyi flórajáráshoz, tudományos nevén a Somogyicumhoz tartozik.
Zselicnek jelentős része erdőborította terület, így az egész táj erdővidék benyomását kelti. A dombvidék peremterületei teljesen erdőtlen szántó- és legelőterületek, míg a dombvidék belsejé- ben az erdősültség sok helyütt - Lipótfa, Kardosfa, Ropoly, Bőszénfa környékén - meghaladja az 50%-ot is. A tájkép jellegében tehát feltétlenül a széles, lapos dombhátakat borító, nagy, összefüg- gő erdőségek dominálnak, amelyet csak a szélesebb patakvölgyek mocsár- és láprétjei szakítanak meg. Csupán a bővebb vizű patakok természetes kiöntésében találunk vízi növényzetet, nagyobb kiterjedésű nádasokat, káka- vagy gyékényállományokat. A kiszélesedő völgyekben mindenütt ki- terjedt magassásos rétekkel találkozunk. A mélyebb térszíneken a zsombéksás, feljebb a mocsári, parti és éles sás (Carex acutiformis, C. riparia és C. gracilis) alkotnak tavasszal víz borította ré- teket. Közel a völgyek pereméhez már a kiszáradó láprétek kékperjés magasfüvű gyepje vagy a gyepes sédbúza (Deschampsia caespitosa) érdeslevelű, zsombékoló mocsárrétje válik uralkodóvá. A patakmedrek rendezése következtében az egykor kiterjedt lápi és mocsári növényzet helyét egyre nagyobb mértékben foglalják el a dúsfüvű kaszálórétek, melyeken a réti perje (Festuca pratensis), a francia perje (Arrhenatherum elatius), a csomós ebír (Dactylis glomerata) és a pelyhes selyemperje (Holcus lanatus) uralkodik. A szűk völgyekben, ahol az agyagos vízzáró rétegek felszínre bukkan- nak, gyakran találunk erdei forrásokat, amelyek kifolyóit a sárgavirágú kis veselke (Chrysosplenium alternifolium) üde forráslápjai uralják. A keskeny patakmedreket gyakran szegélyezik a nagyter- metű, dudvásszárú növények un. magaskórós növényszerkezetei, melyekben az erdei angyalgyö- kér (Angelica sylvestris), a sárgafészkű halovány aszat (Cirsium oleraceum), tavasszal a mocsári gólyahír (Caltha palustris), nyáron pedig a termetes örménygyökér (Inula helenium) és a mocsári nefelejcs (Myosotis palustris) vonják magukra figyelmünket.
Az zselici táj legszebb ékessége az erdő. A közösségi jelentőségű (Natura 2000) élőhelytípusok közül több is megtalálható a tervezett natúrpark területén, ezek megőrzéséhez különleges természetmegőrzési területek (Natura 2000) kijelölésére volt szükség.
Illír gyertyános tölgyesek (Erythronio-Carpinion)
A hűvösebb völgyaljakban és a dombvidék valamivel szárazabb éghajlatú vidékein az ezüsthársas gyertyános-tölgyes erdőtársulás (Helleboro dumetorum Carpinetum) alkotja a természetes növény- takarót. A bükkösöktől sokkal vegyesebb összetételű lombkoronaszintjével különbözik. Erdő alkotó fái a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea), a gyertyán (Carpinus betulus), ezenkívül a madárcse- resznye (Cerasus avium), az ezüsthárs (Tilia tomentosa) és a csertölgy (Quercus cerris) is jelentős állományban megtalálható. Cserjeszintje sokkal fejlettebb, mint a bükkösöké.
14 15B15 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
3. ábra: A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark határa a Natura 2000 területekkel
A gyepszintben találjuk a társulás jellemző növényfajait, a kisvirágú hunyort (Helleborus dumetorum), a változó boglárkát (Ranunculus auricomus), a kisvirágú pimpót (Potentilla micrantha), a télizöld meténget (Vinca minor).
A bükkös erdők legnagyobb kiterjedésű menedéke a jégkorszakok alatt a Balkán-félszigeten volt, és sok növényfaj a jégkorszak elmúltával csak a Zselicig vándorolt. Ilyen növények például a már említett örökzöld csodabogyók és a pirítógyökér, valamint a magyar varfű (Knautia drymeia). Szin- te mindenütt előfordul a virágát rejtő kapotnyak (Asarum europaeum), a gyógynövényként is ismert pettyegetett tüdőfű (Pulmonaria officinalis) és kisebb számban a kontyvirág (Arum maculatum).
A védett növényfajok kis egyedszámú képviselői a kardos madársisak (Cephalanthera longifolia), a kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia) és az élősködő madárfészek (Neottia nidus-avis).
A szárazabb tetőkön, és a délies kitettségű oldalakon szórványosan találkozhatunk a gyöngyvi- rág (Convallaria majalis) és a bíboros kosbor (Orchis purpurea) kisebb állományaival is. Itt cserje- szintben gyakori faj a húsos som (Cornus mas).
Szubmontán illír bükkösök (Aremonio-Fagion)
Az illír bükkösök lombszintjükben jelentősebb szerephez juthat a csertölgy (Quercus cerris) és az ezüst hárs (Tilia tomentosa), utóbbi a Mecsekben és a Zselicben gyakran jelentős tömegben for- dul elő. A cserjeszintben előfordulhat a jerikói lonc (Lonicera caprifolium) és a szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus). A lágyszárú fajok között számos szubmediterrán elemet találunk, pl. a szártalan
16 17B17 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
kankalin (Primula vulgaris). A tipikus állományokra a Zselicben jellemző a májvirág (Hepatica nobilis), a tarka lednek (Lathyrus venetus).
Törmeléklejtő- és szurdokerdő (Tilio-Acerion)
Gyenge vagy közepes növekedésű (10-25 m magas), felnyíló vagy zárt lombkoronaszintű, erő- sen elegyes, nagyobb borítású cserjeszinttel rendelkező, aljnövényzetében üde lomberdei, mohák- ban gazdag, xeromezofil-mezofil jellegű erdők. A lombkoronaszintben meghatározó a mezei juhar (Acer campestre), a korai juhar (Acer platanoides), a hegyi juhar (Acer pseudoplatanus), a gyertyán (Carpinus betulus), a bükk (Fagus sylvatica), a magas kőris (Fraxinus excelsior), a berkenyefajok (Sorbus spp.), a kislevelű hárs (Tilia cordata), a nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos), a hegyi szil (Ulmus glabra).
A szurdokerdei cserjék között részben montán elemek – pl. havasi ribiszke (Ribes alpinum), für- tös bodza (Sambucus racemosa) – is megjelennek. Gyepszintjük változatos összetételű, üde lomb- erdei és sziklaerdei fajokkal, magaskórósokkal-nitrofitákkal, sok páfránnyal, geofitákkal, reliktum jellegű növénnyel: pl. gímpáfrány (Asplenium scolopendrium), évelő holdviola (Lunaria rediviva).
Ártéri erdők enyves égerrel és magas kőrissel (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae – kemény- és puhafa-ligetek)
Az élőhelytípus a mozgó- vagy pangóvíz által meghatározott termőhelyen alakul ki.
A fűzlápok a lefolyástalan, pangóvizes-tőzeges mélyedések, lápteknők főként rekettyefűz (Salix cinerea) által uralt cserjései. Aljnövényzetükben előforduló lágyszárúak és mohák: pl. zsombék- sás (Carex elata), nyúlánk sás (Carex elongata), vidrafű (Menyanthes trifoliata). Cserjeszintjükben előfordulhat a babérfűz (Salix pentandra), a rekettyefűz (S. cinerea) és a kutyabenge (Frangula alnus).
A láp- és mocsárerdőkben a pangóvizekkel jellemezhetők, talajuk részben tőzeges, mézgás éger (Alnus glutinosa) vagy magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp. danubialis) által meghatározott, közepes záródású erdők. A fűz-nyár (puhafás) ártéri erdők a Kapos folyó alacsony fekvésű, évente egy-két hónapra elöntött árterén jellemzőek. A fehér fűz (Salix alba), fehér nyár (Populus alba) és fekete nyár (Populus nigra) által uralt, gazdag cserjeszintű erdők. A felsőbb szintekben jellemzőek a liánok, pl. komló (Humulus lupulus), ligeti szőlő (Vitis sylvestris).
A patak menti ligeterdők völgytalpi hordalékon kialakult, zárt lombkoronaszintű, mézgás éger (Alnus glutinosa), ritkábban magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta, mérsékelten elegyes, mezohigrofil erdők. Számottevő cserjeszinttel rendelkezhetnek, benne fekete bodzával (Sambucus nigra), csíkos kecskerágóval (Euonymus europaeus).
A keményfás-ligeterdőkben a lombszint az idősebb, természetszerű állományokban többszintes. A felső szintben jellemzően kocsányos tölgy (Quercus robur), magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. danubialis) fordul elő. Az árnyaló szintet mezei juhar (Acer campestre), gyertyán (Carpinus betulus), madár cseresznye (Prunus avium), hársak (Tilia spp.) és szilek (Ulmus spp.) alkotják. A cserjeszint gazdag, benne veresgyűrűsom (Cornus sanguinea), kányabangita (Viburnum opulus) a jellemzők. A gyepszintet szintén az üde lomberdei és a ligeterdei elemek, pl. a ritkás sás (Carex remota), az erdei varázslófű (Circaea lutetiana), a szegfűbogyó (Cucubalus baccifer), a tavaszi csil- lagvirág (Scilla bifolia agg.) és az erdei tisztesfű (Stachys sylvatica) együttes előfordulása jellemzi.
16 17B17 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
Pannon-Balkán cseres-kocsánytalan tölgyes erdők
A cseres-tölgyes állományok sok esetben kifejezetten elegyes lombkoronaszinttel rendelkeznek. A lazán záródó felső szintben a csertölgy (Quercus cerris), illetve a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) vagy kocsányos tölgy (Quercus robur) dominál.
Az alsó lombkorona szintben a mezei juhar (Acer campestre), a vadkörte (Pyrus pyraster), a bar- kócaberkenye (Sorbus torminalis) és más elegyfafajok is megtalálhatók. Cserjeszintjük fajgazdag, elterjedtek a somok (Cornus spp.), galagonyák (Crataegus spp.), fagyal (Ligustrum vulgare), ró- zsák (Rosa spp.). A gyepszintben a lágyszárúak között uralkodnak a fényigényes, szárazságtűrő, xerofil fajok (sások, pázsitfüvek, pillangósok).
2.1.7. Állattani adottságok és értékek A Zselic állatvilágának kutatása nem előzmények nélküli. Már a múlt század 40-es és 50-es éve- iben jártak itt amatőr és hivatásos zoológusok. Az állatvilág egyes csoportjairól (lepkék, bogarak, madarak) aránylag sok ismerettel rendelkeztük korábban is. Nagyobb arányú kutatások azonban csak a 20. század második felében kezdődtek.
Gerinctelen állatok
Az állatvilág fajainak mintegy háromnegyede rovar. A hazánkban élő összes, több mint 40 ezer állatfajból csaknem 30 ezer a rovarok fajszáma. Egyetlen hazai tájegység - így a Zselic - sincs még teljesen kikutatva, azonban a jól ismert csoportok (pl. lepkék, recésszárnyúak, tegzesek, zengőle- gyek, futóbogarak) alapján az itt élő fajok számát mintegy 15 ezerre becsülhetjük.
A vízben fejlődő szitakötők közismert rovarok. Bár a Zselic vizekben kevésbé gazdag terület, mégis számos érdekes faj fordul elő. Csak a legutóbbi években derült ki, hogy az egyik legszebb hazai faj, a szórványosan előforduló barnasávos szitakötő (Sympetrum pedemontanum) és a foko- zottan védett kétcsíkos hegyiszitakötő (Cordulegaster heros) itt is tenyészik. A hegy-, és dombvi- dékek nagytermetű szitakötőjét, a sebes acsát (Aeshna cyanea) is kimutatták. Nyáron, ősz elején pedig százával figyelhetjük meg a völgyekben, erdei tisztásokon vadászgató nádi acsákat (Aeshna mixta).
A tágabb értelemben vett egyenesszárnyúak alig ismertek a területről. Pár évvel ez előtt a Zse- licből mutatták ki a déli doboló szöcskét (Meconema meridionale) hazánkban először. Az egye- nesszárnyúakkal mutat külső hasonlatosságot a védett imádkozó sáska (Mantis religiosa). A Zselic szárazabb részein, gyeptársulásokban helyenként nem is ritka. Falánk ragadozó, még fajtársait sem kíméli.
A igen változatos méretű, testfelépítésű és életmódú bogaraknak hazánkban több, mint 10 ezer faját ismerjük. A Zselicből előkerült ritkaságok zöme jelentéktelen külsejű állat. Azonban van- nak közöttük feltűnő, dekoratív fajok is. Ilyen például a cincérek családjába tartozó havasi cincér (Rosalia alpina), amely nevével ellentétben nem „havasokban” hanem a hegy-, és dombvidék öreg, nagy kiterjedésű bükköseiben fordul elő. A Zselici Tájvédelmi Körzetben több helyütt megfigyel- hető, hogy a lábon álló, korhadásnak indult bükkfába vágott járatainak nyílásánál napozik. A nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) az utóbbi 2-3 évtizedben csaknem eltűnt, kisebb termetű rokona a kis hőscincér (Cerambyx scopolii) még gyakori. A vércincér (Purpuricenus kaehleri) igen ritka, meleg helyeken, virágzó bokrokon láthatjuk meg szerencsés esetben. Lárvája kiszáradt tölgyfákban él.
A szarvasbogár (Lucanus cervus) ugyancsak megritkult az utóbbi időben. Lárvája több évig fej- lődik, ezért csak egyes években gyakoribb az imágó. A kimutatott futóbogarak fajszáma több mint
18 19B19 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
kétszáz és számos ritkaság van közöttük. A nagytermetű dunántúli vízifutrinka (Carabus nodulosus) is a kipusztulás szélén van.
A tegzesek rendjének képviselőit laikusok alig ismerik. A zselici tegzeseket a szakemberek alaposan kutatták és számos igen ritka fajt találtak itt, ilyen pl. a fokozottan védett drávai tegzes (Platyphylax fraunfeldi) vagy a védett elegáns mocsári tegzes (Limnephilus elegans). Mivel a szita- kötőkhöz hasonlóan ezek lárvái is vízben fejlődnek, a legtöbbjük potenciálisan veszélyeztetett fajok közé tartozik. A hazai vizek állapotának romlásával a tegzes fauna is rohamosan szegényedik.
A Zselic lepkevilágának kutatása régi múltra tekint vissza. Az előforduló mintegy 100-120 nap- pali lepke faj közül elsősorban az erdőkben élő fajok a jellemzőek. Az egyszerűségében is elegáns és védett Natura 2000 kis apollólepke (Parnassius mnemosyne) hernyója az üdébb helyeken tömegesen termő odvas keltikén fejlődik. A kifejlett lepke nyiladékokban röpköd. Gyakran láthatjuk a védett nagy gyöngyházlepkét (Argynnis paphia), ez a Zselicben még nagyon gyakori faj. Annál ritkábban kerül szem elé a védett nyírfalepke (Thecla betulae). Hernyója nem nyíren, hanem elsősorban szilen fejlődik. A lepke összecsukott szárnnyal pihen a bokrok levelein, a gyalogbodza virágain különös előszeretettel üldögél és táplálkozik. Az éjszakai lepkék sokaságának egyik legfeltűnőbb faja tarka- szövő (Endromis versicolora). Hernyója nyíren vagy égeren fejlődik. Hazánk legnagyobb őshonos és védett lepkéje a nagy éjjeli pávaszem (Saturina pyri) is gyakran kerül a települések extenzív gyümölcsös kertjeiben. A tölgyszender (Marumba quercus) a legjobban repülő lepkék családjába, a szenderek közé tartozik. Elsősorban a Zselic peremének szárazabb tölgyeseiben repül. A lepkefau- nát főleg erdőkedvelő fajok jellemzik. A száraz gyepek, különösen a sziklagyepek fajai-megfelelő élőhely hiányában nem tenyésznek a területen vagy nagyon ritkák. Több tucat olyan araszolólepke és bagolylepke fordul elő ezen a területen, amelyek országszerte csak néhány lelőhelyről ismert.
A kétszárnyúak rendjéből, ahová a szúnyogok és a legyek tartoznak, különösen jól ismerjük a feltűnő színezetű és biológiai egyensúly szempontjából is fontos zengőlegyeket. A hazai fajok több mint harmada él a Zselicben. Ezek egyike Chrysotoxum lineare, amely hazánkban nagyon szórvá- nyos előfordulású. Fekete-sárga rajzolata miatt a felületes szemlélő darázsnak nézheti. A bögölyök családjának érdekes fajai a Silvius vituli, a Tabanus paradoxus és a Heptatoma pellucens.
Szintén nagy fajgazdagsággal rendelkeznek a hártyásszárnyúak is. E rovarrend nagyobb termetű fajaiból, a fullánkosokból már sokat megismertek, azonban leginkább 2-3 ezer aprótermetű, külön- böző családokba sorolható fürkészdarázsak még kutatalalanok a területen. Némelyikük testhossza csak tizedmilliméterekben fejezhető ki. Ugyancsak ismeretlenek az ide tartozó hangyák is. A polos- kák, kabócák és más rovarok körében szintén nem folytak még kutatások.
Gerinces állatok
A Zselicségben aránylag kevés állandó vizű patak, tó, mocsár található így a halállomány sem tekinthető gazdagnak. Néhány védett fajt kimutattak, mint pl. a réti csík (Misgurnus fossilis), a vágó csík (Cobitis taenia) és a szivárványos ökle (Rhodeus sericeus).
A kétéltűek elterjedése is meglehetősen korlátozott. A szárazföldi élőhelyek (erdő, rét) száma jóval nagyobb, ami a hüllők elterjedése szempontjából előnyös, mégis - különleges környezeti igé- nyek miatt - faj- és egyedszámuk alacsony.
A törékeny kis kétéltű, a dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus) a dúsabb vízinövényzetű, seké- lyebb állóvizekben a területen sokfelé előfordul. A nyílt vízfelületeket szereti.
A sötétszürke színű, hasán vörösen foltozott a vöröshasú unka (Bombina bombina) a lassú folyású patakokban, sekély tavakban jelentős számban él, de szívesen elfoglalja a kerti tavakat is. Az előbbi
18 19B19 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya fajhoz hasonló, de hasán sárgák a foltok a sárgahasú unkának (Bombina variegata), melyet hegyi békafajként tart számon a tudomány. Leggyakrabban pocsolyákban és kis tavakban fordul elő, a folyóvizeket kerüli. A zselici előfordulása a tájvédelmi körzet egyik állattani különlegessége.
Legnagyobb szárazföldi békánk a barna varangy (Bufo bufo) sokfelé látható, rejtett éjszakai éle- tet él. Ha csak lehetséges nyirkos, árnyas helyeket választ. A zöld varangy (Bufo viridis) inkább az emberi települések állata. A csinos kis zöld levelibéka (Hyla arborea) a páradús cserjések, bokrosok lakója.
Két „barna békája” van a területnek. A hátán hosszanti, fehéres sávot viselő hosszúlábú mocsári béka (Rana arvalis) víz közelében, az avarszínű erdei béka (Rana dalmatina) az erdőkben és azok közelében fekvő nedves réteken él. A nagytestű kecskebéka (Rana esculenta kl.) a tavakat lakja nagy számban.
A hüllők között közismert a páncéllal fedett mocsári teknős (Emys orbicularis) a halastavak, mocsarak lakója. Elsősorban a síkvidékek iszapos álló- vagy lassan folydogáló vizeiben él és ked- veli a napsütötte, sűrűn benőtt erdei tavakat.
A szürkésbarna színű, hosszúfarkú, rendkívül gyors mozgású fali gyík (Podarcis muralis) hegy- vidéki gyíkfaj, elvétve fordul elő. A ritkás öreg erdőrészekben élő populációi a tájvédelmi körzet kiemelkedő természeti értékei közé tartoznak.
A kígyóalakú, lábatlan törékeny gyík (Anguis fragilis) nyirkos erdőkben, nedves völgyek rétjein rejtőzik. Dús aljnövényzetű erdők lakója, így főleg domb- és hegyvidékeken találkozhatunk vele.
Kis számban, a Zselicségben is előfordul a legnagyobb hazai kígyófajok közé tartozó erdei sikló (Elaphe longissima). A déli fekvésű, ritkás tölgyeseket, csereseket kedveli, napsütötte domb- és hegyvidéki erdőségekben és vidékükön találkozhatunk vele. A hasonló fekvésű bokrosok, bozóto- sok lakója a fényes, barna mintázatú rézsikló (Coronella austriaca).
Halastavak környékén, patakvölgyek nedves rétjein honos szürke színű pikkelyruhát viselő ví- zisikló (Natrix natrix).
Somogyország miniatűr hegyvidékén, az erősen tagolt dombságon, a jórészt erdőkkel borított Zselic kis táján gazdag madárvilág él. A közbeékelt szántók, nedves rétek és halastavak eltérő kör- nyezeti igényű madárfajai még változatosabbá teszik a madárfaunát.
A szurdokok vagy széles völgyek, a kanyargós patakok, rétek világát járva talán először a tücsök- madarak különböző ütemű ciripelésére figyelünk fel, amely három faj, a réti (Locustella naevia), berki (Locustella fluviatilis) és nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides) jelenlétét bizonyít- ja. A kiöntésekből sárszalonka (Gallinago gallinago) röppen fel. A réten fürj (Coturnix coturnix) pitypattyol. Magaskórók hegyén ülő feketefejű cigánycsuk (Saxicola torquatus) és barna sapkás rozsdás csuk (Saxicola rubetra) őrzi fészkét. A fűzbozótban fülemüle (Luscinia megarchynchos) csattog. Lelógó, vékony fűzfavesszőre függesztett művészi fészkében költ a függőcinege (Remiz pendulinus).
A halastóba torkolló patakból tőkésrécepár úszik a nyílt vízre. Nem társulnak az ott pihenő cigány (Aythya nyroca), és barátréce (Aythya ferina) csapathoz. A vízszegélyben piroscsőrű vízityúkok (Gallinula chloropus) szorgoskodnak. A nádasban a nádi poszáták (Acrocephalus scirpaceus) halk cserregését túlharsogja a nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) rikácsolása. Estefelé éles füttyen- tés árulja el a guvat (Rallus aquaticus) jelenlétét, amely azonban nem zavarja a nádasba éjszakázni érkező seregélyek ezreit. Ritkább a szürkegém (Ardea cinerea), bakcsó (Nycticorax nicticorax) vagy a környék falvaiban fészkelő fehér gólya (Ciconia ciconia). Néha a tájvédelmi körzet egyik ritkasága, a fekete gólya (Ciconia nigra) is megjelenik.
20 21B21 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
A levegőben csapongó füsti (Hirundo rustica) és molnárfecskéket (Delichon urbicum) figyelve szélesebben szárnyaló sarlósfecskéket (Apus apus) láthatunk. A zöld-sárga tollruhás, trópusi szí- nezetű gyurgyalagok (Merops apiaster) csapata alacsonyan kering fölöttünk. Magasan vitorlázik a - hazánkban csekély számú, de a Zselicben még fészkelő - darázsölyv (Pernis apivorus). Elvétve láthatunk kerecsensólymot (Falco cherrug), nagy ritkán vándorsólymot (Falco peregrinus).
Az erdők ragadozói a héják (Accipiter gentilis) és az egerészölyvek (Buteo buteo), ez utóbbbiak elég szép számban fészkelnek az idős állományok magas fáin. A kistermetű kabasólyom (Falco subbuteo) is több helyen költ.
A Zselic erdeinek jellegzetes madarai a harkályok. A szép, tarka fakopáncsok közül a nagy (Dendrocopos major), közép (Dendrocopos medius) és kis tarkaharkály (Dendrocopos minor) je- lentős számban fészkel. A nagytermetű, pirossapkás fekete harkály (Dryocopus martius) és a zöld küllő (Picus viridis) és hamvas küllő (Picus canus) is látható.
Az éjszaka aktív macskabaglyot (Strix aluco) és erdei fülesbaglyot (Asio otus) „köpeteik” árulják el.
Idős bükkösök, tölgyesek jellegzetes madara a fatörzseken fejjel lefelé is kúszó, tömzsi csusz- ka (Sitta europaea) meg a fakérgen szökdelve, olykor csavarmenetben haladó kis fakusz (Certhia familiaris). Vékony csőrükkel a kéreg repedéseiben megbúvó rovarokat szedik össze. Valóságos tornamutatványokat végezve pusztítja a rovarokat a szén (Parus major), kék (Parus caeruleus) és barátcinege (Parus palustris). Ritka fészkelő madár a léprigó (Turdus viscivorus). Az örvös rigóval (Turdus torquatus) a tavaszi és őszi átvonulás idején találkozhatunk. A csak nevében rokon sárgarigó (Oriolus oriolus) flótázó fütyülése elválaszthatatlan a tavaszi-nyári erdő hangulatától.
Lombos és tűlevelű elegyes erdőrészekben fészkel a hazánk legkisebb madarai közé tartozó sár- gafejű királyka (Regulus regulus). A lombkoronában repülő ízeltlábúakra vadászik a sisegő füzike (Phylloscopus sibilatrix). Az élénksárga, fekete, piros színekben pompázó tengelicek (Carduelis carduelis) viszont azonnal szembetűnnek.
A terület ritkábban látott madarai: a jégmadár (Alcedo atthis), a vörös vércse (Falco tinnunculus), a búbos banka (Upupa epops). A Zselici Ezüsthárs Natúrparkban élő, nagy létszámú madárfaj hazai természeti kincsünk értékes részét képezi.
Az emlősök többségét, különösen a nagytestű vadászható fajokat - gímszrvas (Cervus elephus, őz (Capreolus capreolus), vaddisznó (Sus scrofa) - szinte mindenki felismeri. A muflont (Ovis aries)va- dászati célból betelepítették, az aranysakál (Canis aureus) azonban ismét kiterjesztette elterjedését a Zselicre, nem ritka, csak éjszakai életmódja miatt kevesen pillanthatják meg. Természetvédelmi szempontból a legértékesebb emlősállatok a denevérek.
A kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros). Többnyire épületekben lakik. Telelésre földalatti szálláshelyeket használ. Nagytermetű rokona, a nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequinum). Ez a faj is az épületeket kedveli.
Erősen vízhez kötődő denevérünk a vízi denevér (Myotis daubentonii), kistermetű állat. Kedveli a faodvakat, padlásokat, telelni barlangokban szeret. Élőhelyei az ártéri puha- és keményfa-liget- erdők, valamint a patakokkal átszőtt vagy tavakkal határolt idősebb, odvas fákban gazdag erdők. Másik ugyancsak vizeket kedvelő fajunk a tavi denevér (Myotis dasycneme). Nyári szálláshelye vízparti vagy vizek közelében fekvő településeken van. Gyakoribb, kisebb termetű, erdőlakó fajunk a Brandt-denevér (Myotis brandtii), nyáron főként faodvakban lakik. Nagy számban előforduló, eu- rópai elterjedésű denevérünk a közönséges denevér (Myotis myotis). Üdébb erdőterülteken, patakok mentén észlelhető, de épületlakó faj, nyáron kastélyok padlásán, templomtornyokban tartózkodik.
20 21B21 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
A szőröshasú koraidenevér (Nyctalus leisleri) is jellegzetesen erdőlakó faj, kedveli a nagy ki- terjedésű idős állományokat, ahol megfelelő mennyiségű odvas fa áll rendelkezésére. A telet is faodvakban tölti. Hazánk legkisebb termetű denevérfaja a közönséges törpedenevér (Pipistrellus pipistrellus). Eredendően odúlakó denevérfaj. Nyári szálláshelyei is fák odvaiban van, de kéregvá- gások alatt, épületek zugaiban is megtalálható. Jól tűri a hideget, így télen is faodvakban találjuk.
22 23B23 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
2.2. Társadalmi-gazdasági adottságok
A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark a Dunántúli-dombság nagytájon, azon belül az Észak- Zselic és a Dél-Külső-Somogy kistájon helyezkedik el. A terület teljes egészében Somogy megyén belül a Kaposvári Járáshoz tartozik.
4. ábra: A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark elhelykedése a kistájegységen
2.2.1. A tervezett natúrpark tájtörténete A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark a Dél-Dunántúl jellegzetes dombvidéke, amely Kapos- vár és Szigetvár között terül el. A történelmi idők kezdetén a Zselic még ősi erdővadon volt, ennek ellenére a berki patakok széles völgyeiben már megtelepedett az ember. Tíz kőkori település régé- szeti nyomai ismertek. A Zselic északi peremén (1061-ben) alapították a Szent Jakab apátságot. A középkor folyamán számos kisebb irtásfalu jött létre az erdőrengetegben, az idetelepült lakosság elsősorban állattartással, makkoltatással és méhészkedéssel foglalkozott. A települések sokasodása természetesen együtt járt az erdők kitermelésével. A Pannohalmi apátság 1220-ban külön erre a célra szlávokat – valószínűleg tótokat – telepített a Zselicbe.
22 23B23 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
A török megszállás idején ez a vidék is elnéptelenedett, sok település elpusztult. Az újratelepítés csak vontatottan indult meg, mivel ez a vidék a korabeli viszonyok között csak kevés embernek adhatott megélhetési lehetőséget. Az erdők irtása az 1700-as években újabb lendületet vett. A Kár- pát-medencében meghonosították a hamuzsírfőzést, a német telepesek megjelenésével megkezdő- dött a szénégetés, a kalamász- és a szurokkészítés. A Kaposba siető gyorsfolyású patakokon sorra jelentek meg a fűrészmalmok, amelyeknek faigényét akkor még könnyűszerrel elégítették ki. Az erdőterületek csökkenése felgyorsult, emiatt már a 18-19. század fordulóján egyre több, az erdők használatára, védelmére vonatkozó rendelkezés jelent meg. Azóta számos törvény látott napvilágot, melyek elsősorban az erdők (faállomány) fenntartható használatát igyekeztek biztosítani a minden- kori gazdasági érdekek figyelembevételével. Ugyanakkor az erdők minőségi változásáról nem sza- bad megfeledkeznünk. A 20. századig a Zselicben sarjaztatásos, vagy helyi újulatra alapuló spontán erdősülések, felújítások voltak a jellemzők, amelyek jelentősen nem változtatták meg a megmaradt erdőterületek természeti állapotát. A századforduló tölgyesítési programja, a világháborúk közti tűzifa igény kielégítését szolgálta. Trianon után az ország fenyveseinek elvesztésével a fenyvesítési program indult és az akácosításokkal együtt mind-mind növelték a kultúrerdők arányát, tovább csökkentve ezzel a tájökológiai potenciálját.
Az I. katonai felmérés térképei (1784) még 56%-ban erdősültnek jelzik a Zselicet, a szántók aránya 26% volt, a fennmaradó 18% rét és legelő.
5. ábra: A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark területe az I. katonai felmérés térképén
24 25B25 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
Ma a művelési ágak megoszlása: erdő 34%, szántó 53%, gyep 5%, lakott hely, szőlő és zártkert, 7%, egyéb (bánya, vízfelület, út, stb.) 1%.
Az erdők vonatkozásában meg kell jegyezni, hogy az erdőterületnek legfeljebb kétharmadát bo- rítja a termőhelyen honos fafajokból álló, természetszerű állomány. A természetes, természetközeli állapotú területek arányát tekintve a Zselic még így is országosan a legkedvezőbb adottságú tájegy- ségek közé tartozik, a környéken lévő sík- és dombvidéki tájakat is messze megelőzve. Az utóbbi fél évszázadban a motorizáció hatására jelentős változások következtek be és kedvezőtlen folyamatok indultak meg valamennyi természeti erőforrás hasznosításában. Burkolt utak, épültek az időjárás- tól függetlenítették a tájhasználatát. Az erdők nagy területű tarvágása, a szántóföldeken kialakított nagyüzemi parcellákon alkalmazott technológiák következtében tovább fokozódott a talajerózió. A patakok völgyeiben a víz természetes lefolyását szabályozták, a szélesebb völgytalpak a meliorációs beavatkozások következtében kiszáradtak.
A természetes növénytakarót a dombság peremi részein és a fokozatosan lealacsonyodó, déli lan- kákon cseres-tölgyes erdők alkották, közöttük kisebb foltokban - a keskenyebb és délies kitettségű dombtetőkön - melegkedvelő tölgyesek is előfordultak. Ezeknek a termőhelyein jelenleg főként szántók és kiskertek húzódnak, a megmaradt cseres-tölgyes jellegű erdőfoltok a természeteshez ké- pest jelentősen átalakultak, nagyrészt tájidegen fafajokkal elegyesek, aljnövényzetük elgyomosodott. A dombvidék középső részein és az ettől északra húzódó magasabb fekvésű területeken az őshonos növényzetet alkotó ezüsthársas-bükkösök és gyertyános-tölgyesek ma is természetes állapotúak. Bár az intenzív erdőművelés következtében az erdők szerkezete az ősi állapotokhoz képest itt is - miként az európai lombos erdőkben mindenütt - jelentősen átalakult, az élővilág fajgazdagsága megközelíti a lehetséges maximumot, s ez a hatalmas erdőterület rendkívüli természeti értéket jelent.
2.2.2. A térség települései, területi kiterjedése és lakosságszáma A térségben 7376 fő él 26,5 km2-en, a népsűrűség kerekítve 28 fő/km2, ami hazai összehasonlí- tásban is rendkívül alacsonynak számít, ezért a tervezett natúrpark területén a természetközeliség dominál. A terület népsűrűsége még a megyei (51 fő/km2) átlagtól is jelentősen elmarad, pedig So- mogy a legritkábban lakott megye Magyarországon. A sűrűbben lakott területet a tervezett natúr- parkban csak az északi részen, Dél-Külső-Somogynál találunk, a Zselic területén még alacsonyabb a népsűrűség.
A tervezett natúrpark területén 14 település helyezkedik el, ezek közül egyik sem rendel- kezik városi jogállással. Csupán egy nagyközség (Kaposmérő) van köztük, a többi aprófalu (pl. Zselickisfalud, Patca, Hajmás).
A népességszám 1910-ben érte el a tetőpontját, azóta folyamatosan csökken, még a Ratkó- korszakban, és a 70-es években sem tudott a terület stagnáló értékeket mutatni.
A fogyás oka az elvándorlás és az általános, természetes népességfogyás. Bizonyos területeken csak a szuburbanizmusnak köszönhető a népességnövekedés, mivel 1990-es évektől divatos volt a város peremén elhelyezkedő falvakba költözni. Ennek a nyertesei: Kaposújlak, Kaposmérő és Kaposszerdahely, a többi Kaposvártól messzebb eső település viszont gyorsan veszítette el a né- pességét. A népesség szempontjából a településszerkezet aprófalvas, a települések többégében a lélekszám pár szász fős, de száz fő alatti falvat is találunk.
Településmorfológiai szempontból jellemzően egyutcás falvakkal találkozhatunk. Ez a fajta tele- pülésszerkezet elsősorban a domborzat miatt alakult ki, hiszen a szűkebb völgyekben telepedtek le az emberek és az Alföldön jellemző körkörös, vagy orsó alakú területrendezésre egész egyszerűen nem lett volna hely.
24 25B25 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
6. ábra: A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark településeinek határa
A terület beépítettsége nem túl intenzív, az erdőket, mezőket csak kis, jellemzően egy-két utcá- ból álló falvak szakítják meg és komolyabb ipartelep sincs a környéken.
A falvankénti kis népesség sajnos sok problémához vezet, például 100 főre nem éri meg min- dennapos háziorvosi ügyeletet, postát, iskolát, óvodát és egyéb közigazgatási intézményeket fenn- tartani.
Az iskolázottsági adatok rendkívül rosszak, magas azoknak az aránya, akik még 8 általánost sem végezték el, de az érettségizettek száma is 20% alatt marad, ez az országos átlag fele. A diplomások aránya is jóval kisebb, a magyar átlag felét sem éri el.
A vallási összetételt tekintve a térségben a római katolikusok dominálnak, több, mint 70%-os részarányúk, a református a második legnépesebb felekezet, 10% alatti. Ateista, illetve a nem nyi- latkozók aránya 15-20% közt változott az elmúlt évek során, a tervezett natúrpark sűrűbben lakott északi részén magasabb ez az arány.
26 27B27 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
Az itt élő népesség döntő többsége magyar (90%), a második legnépesebb nemzetiség a cigány átlagban a lakosság 5%-át teszik ki, de egyes településeken ez jóval magasabb 13-15% is lehet. Em- lítésre méltó még a területen élő németség, akik aránya 2-3% közt mozog.
A munkanélküliség jelenleg csökkenő tendenciát mutat, kicsivel az országos átlag felett van, kö- rülbelül 4-6%, de egyes falvak közt lehetnek eltérések. Ami a térség elmaradottságát okozza ebből a szempontból az aktív népesség alacsony aránya, vagyis kevés az eltartó, kereső és sok az eltartott (például nyugdíjasok). Gazdasági ágak szerinti megoszlásban a legtöbben a mezőgazdaságban dol- goznak, a második helyen az ipar és csak azután jön a szolgáltatási, úgynevezett tercier szektor, a turizmus növekedésével fellendülhetne a harmadik szektorban dolgozók aránya is.
2.2.3. Térségi kapcsolatok A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark térbeli pozíciót tekintve kedvező helyzetben van, mivel a térség, két kistájegység találkozásánál fekszik. Két megyeszékhely (Kaposvár, Pécs) is egy órán belül elérhető és a falvak közt sincs nagy térbeli távolság.
A fő közlekedési irányokat a természetföldrajzi adottságok alakították ki, északon a Kapos- völgyében jött létre az egyik közlekedési folyosó kelet-nyugat irányban, itt a folyó völgyében bőven volt hely a közlekedés lebonyolítására. Itt halad el a Budapest-Gyékényes vasútvonal is, amely országos szinten forgalmas és fontos nyomtáv. A Zselic meridionális völgyekkel szabdalt, vagyis ezek észak-dél csapásirányúak. Ez a közlekedési útvonalak kialakulására is hatással volt, a terület fő útvonalai ezekben a völgyekben vannak. A domborzat miatt a kelet-nyugat irányú közlekedés a terület déli részein nehézkes, jellemzően csak szűk, kisebb utak vezetnek erre. Összeségében el- mondható, hogy a tervezett natúrpark területén a közlekedési úthálózat a folyóvölgyek és a dombok elhelyezkedéséhez igazodik.
A közlekedéshálózat gerincét a két másodrendű (kettesszámú) főút, a 67-es és a 61-es főút adja (Kaposmérő és Kaposújlak belterületén a 610-es, a régi 61-es nyomvonalán). A területet északon érinti a 61-es főút gyorsforgalmi, Kaposvárt elkerülő szakasza. Ez az út a későbbiekben az M9-es autópálya része lesz, felgyorsítva, megkönnyítve ezzel a közlekedést a régióban. Elsőrendű főút nem vezet keresztül a területen.
Az észak-déli tengely közlekedése megfelelő, ezt a 67-es főút biztosítja, mely a natúrpark bőszénfai területeit köti össze Kaposvárral és a szomszédos Dél-Zseliccel. A kelet-nyugat irányú közlekedés már nehezebb. A domborzatai viszonyok miatt, északon, a folyóvölgyben a 61-es, 610- es utak biztosítják a gyors, egyszerű közlekedést, de a déli területeken már csak ötöd rangú, szűk utakon lehet közlekedni a falvak közt, egyes települések között pedig nincs is közvetlen közúti összeköttetés. Pont ez az „elzártság” adja a terület varázsát, ezért maradtak meg az érintetlen erdők és mezők. A közlekedési kapcsolatok elmaradottsága miatt a természet és a falvak is érintetlenül megőrizték értékeiket. Bár az egyes települések közt nem mindig van közvetlen kapcsolat, Kapos- várról és a főutakról bármelyik település, könnyen gyorsan megközelíthető. Jellemzően a falvak és a megyeszékhely közt van összeköttetés, vonalas hálózatban.
Bárdudvarnokot a 6616-os számú mellékút kapcsolja a 61-es főúthoz, a Szenna, Patca, Zselickisfalud települések szűk, de betonozott erdei úton is megközelíthetők Bárdudvarnokról.
Kaposvárról Kaposszerdahely, Szenna, Patca, Zselickisfalud a 66141-es számot viselő úton érhe- tő el. Innen Bőszénfa, Hajmás, szintén erdei utakon könnyen megközelíthető.
A legkedvezőbb helyzetben a két szuburbán település Kaposújlak és Kaposmérő van, melyek a 610-es út mentén fekszenek és gyorsan, jó minőségű úton elérhetőek.
26 27B27 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
Vasútvonal a terület északi részén halad, Kaposmérő, Kaposújlak és Kaposvár között, ez or- szágos viszonylatban is jelentős, nagy forgalmat bonyolít le. A Zselicben nem találunk ilyen fajta tömegközlekedési lehetőséget, az egyetlen észak-déli vasútvonal, a Kaposvár-Szigetvár közti is már 1973-ban megszűnt.
A tömegközlekedés fő ága a térségben a volánbusz, a Dél-dunántúli Közlekedési Központ jára- taival az összes falvat elérhetjük, viszont a natúrpark csak egyes falvai (jellemzően a főút mellett fekvők) közt van közvetlen járat, a legtöbb közt csak kaposvári átszállással lehet közlekedni.
Jó helyzetben lévő települések: Kaposmérő, Kaposújlak, Bőszénfa, Simonfa. Közepes: Bárdudvarnok, Kaposszerdahely, Szenna, Patca, Zselickisfalud, Zselicszentpál, Gálosfa. Rossz helyzetben: Hajmás, Visnye, Kaposgyarmat. Turisztikai szempontból a közlekedés fontos eleme a kiépített és jelölt kerékpárutak. A tervezett natúrparknak kedvező lehetőségei vannak. A területen sok a betonozott, szűk erdei út, amelyek kis autóforgalmat bonyolítanak le, ezek kiválóan alkalmasak a kerékpározásra. Ezeken rendszeresek a bicikli túrák és versenyek, több kijelölt túraútvonal is a tervezett natúrpark területén halad keresztül. Ezen kívül vannak tényleges, csak a kerékpárosoknak tervezett utak is, amelyek Kaposvár külső részeitől egészen a dombság szívéig vezetnek.
7. ábra: Kerékpárutak a tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark területén
28 29B29 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
Az egyik fő útvonal a Kaposmérőből induló Bárdudvarnok felé tartó kerékpárút, mely a Kas- sai-völgynél elhaladva éri el a Petörkei-tavakat. Innen a Bárdi-patak mentén vagy Szenna irányába haladhatunk tovább. A Zselici Tájvédelmi Körzet is elérhető Patcán és Zselickisfaludon keresztül. További kerékpárutakat is terveznek, zajlanak a fejlesztések, ez a térség turisztikai vonzerejének szempontjából lényeges.
2.2.4. A térség gazdasági élete, hagyományos gazdálkodás A területhasználatot tekintve a natúrparki térségen belül élesen elválik egymástól a Kapos-völgy és az attól É-ra lévő dél-külső-somogyi hullámos dombsági térszín, illetve a folyó völgyétől D-re fekvő élénk domborzatú zselici táj. A Kapostól É-ra eső dél-külső-somogyi területeken jó termé- kenységű talajait intenzív szántóföldi gazdálkodással hasznosítják. A Kapostól D-re fekvő élénk domborzatú, erdő fedte dombságon az erdőgazdálkodás szerepe a domináns. E térségben fekvő tele- pülések közigazgatási területén az erdők területi aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot.
1945 után, az államosítással, a nagy erdőbirtokok a MALLERD kezelésébe kerültek. A terüle- ten erdőgondnokságok működnek. Ez a szervezeti forma megmaradt az Erdőgazdasági Nemzeti Vállalat működésének ideje alatt is. Az erdőgazdaságok 1950. alakultak meg. Az erdőgazdaságok létrejöttével kialakult üzemegység rendszer 1953. tartott. Ekkor alakultak az erdészetek. Az 1984- ben végrehajtott területi átszervezések eredményeként több erdészet összevonásával megalakult a Zselici Erdészet, amely a tervezett natúrparki területen a legfőbb gazdálkodó.
Az utóbbi időben bekövetkezett magánosítási eljárás kis részben az államerdészeti területeket is érintette. Zömében a perifériás területek kerültek ki az erdészet kezeléséből, ily módon a magáno- sításoknak itt a gazdálkodást döntően befolyásoló jelentősége nem volt, inkább csak pozitív irányú változást okozhat.
Az erdőgazdálkodás számára legfontosabb őshonos fafajok a következők:
A bükk (Fagus sylvatica) (11,9%) elsősorban a magasabb dombokon, illetve az északias ki- tettségekben fordul elő. A dombtetőkön a csertölgy (Quercus cerris) (14,0%), oldalakban a ko- csánytalan tölgy (Quercus petraea) (9,3%), a völgyekben és alacsonyabb térszinteken a kocsányos tölgy (Quercus robur) (7,0%) a legfőbb állományalkotó. Mindhárom esetben a gyertyán (Carpinus betulus) (11,4%) és a hársak (Tilia spp.) (legfőképp ezüst, de kislevelű is) (15,8%) a legfontosabb kísérő fafajok. Emellett a kőrisek (Fraxinus spp.) (magas, magyar) (0,5%), a juharok (Acer spp.) (mezei, korai, hegyi) (1,3%) kisebb arányban találhatók.
A völgyekben, nedvesebb laposokban és lefolyástalan lápokban a mézgás éger (3,5%) a fő fa- faj. A tavak környékén, illetve a vízfolyások mentén füzek (Salix spp.) (fehér, törékeny) és nyárak (Populus spp.)(fehér, fekete) is előfordulnak, de nem nagy mennyiségben.
Nem őshonos illetve nemesített fafajok:
A legnagyobb területet az fehér akác (Robinia pseudoacacia) (19,7%) foglalja el. Jelentős terü- leten található vörös és magyar tölgy (1,3%), ill. szlavón tölgy (Quercus spp.). Kisebb foltokban telepítettek fekete diót (Juglans nigra). Helyenként terjed a kései meggy (Prunus serotina).
A fenyők közül az erdei-fenyő (Pinus sylvestris) (1,9%) (amelyet egyes források őshonosnak tartanak), a feketefenyő (Pinus nigra) (0,3%) és a lucfenyő (Picea abies) (0,5%) a leggyakoribb. Helyenként előfordul a vörösfenyő (Larix decidua) (0,1%) is.
28 29B29 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
Az erdőt hajdanán nemcsak fatermelésre, hanem sokféleképpen hasznosították. A tervezett na- túrparki területen a hagyományos gazdálkodási formák a következők voltak:
Legeltetés - A magyarság egyik fő megélhetési forrása mindig is az állattenyésztés volt. Az erdő- területeken fátlan legelő kevesebb volt, ezért az erdőbe is behajtották az állatokat. A középkorban a Zselic erdőrengetege még a kanászok birodalma volt. A sertéseket egész évben kint tartották, szinte vaddisznóként nevelték őket.
Fűkaszálás - Az erdőkben alárendeltebb szerepet kapott a lágyszárú növényzet kaszálása. A rendszeresen karbantartott nyiladékok és tisztások már több lehetőséget adtak a kaszálásra. Innen a lágyszárúak egy részét azonnal elszállították, másik felét megszárították.
Hamuzsírfőzés – A legjelentősebb erdőpusztító tevékenység a hamuzsírfőzés volt. A hamuzsír a gyáripar legkülönbözőbb ágaiban (szappan-, üveggyártás, textiliparban festés, fehérítés, gyapjúmo- sás stb.) nagy mennyiségben használták.
Kalamászkészítés - A hamuzsírhoz hasonló keresett termék volt a kalamász, vagy kocsikenőcs, harmadik nevén a degec. A kalamász lepárlásával nyerték a kátrányolajat és a szurkot. Ezekhez legjobb volt a nagy gyantatartalmú fenyők tuskóját és gyökereit felhasználni.
Üveggyártás - A hamuzsírfőzés mellett a legtöbb fát az üveggyártás fogyasztotta. Bár több üveg- huta is működött a 18-19. században a Zselicben, a tervezett natúrparki területünkről nem maradt fenn adat az üvegkészítésről. Ennek ellenére előfordulhatott, hogy a Dennai- és a Vitorági-erdőből is szállítottak fát ezekbe az üzemekbe.
Faszénégetés - A Zselicben a faszén-előállítás nem volt olyan nagymértékű, mint az ország más erdőborította területein csak kisebb mennyiséget használtak fel a háztartásokban és a ko- vácsműhelyekben.
Gubacsszedés - A gubacsot cserzőanyag előállítására használták a vargák. Gyűjtése a 18. szá- zadtól kezdve lett számottevő.
Gombaszedés - A Zselic viszonylag humid éghajlata kedvező környezeti feltételeket teremtett a gombák számára. A középkori udvartartás fontos kellékei voltak az erdőkben termett gombák, de a jobbágyok asztalára is gyakran jutott az ingyen megtermett fehérjedús táplálékból. Különösen a vargányákat becsülték nagyra, hiszen nagytömegű ízletes táplálékot adott.
Méhészet - A cukorrépa meghonosodásáig a méznek nagy szerepe volt a táplálkozásban. A vadon élő méhek szokásait megismerve az emberek gyakran keresték fel az erdei fák odúit. Márcadó- puszta neve is a méztermeléssel függ össze. Valószínűleg a környéken jelentős méztermelés volt, lakosai márccal adóztak a királynak.
Gyümölcsszedés - A gyümölcsfák eredetileg a természetes vegetáció tagjaiként erdei fák voltak, amelyekről az emberek gyűjtögetéssel szedegették össze a számukra fogyasztható táplálékot. Az erdőirtások alkalmával a jó gyümölcsöt termő fákat megkímélték, ezzel szaporodásukat is elősegí- tették. Fennmaradásukat biztosította az is, ha a gyümölcsfákat határjelként meghagyták. A Dennai- és a Vitorági-erdő szomszédságában, Visnyeszéplak környékén több olyan gyümölcs tájfajta és változat található, amelyek ősei valószínűleg erdei fajok voltak, maguk is ősi jelleget tükröznek.
Mészégetés - A gazdálkodás eredményesebbé tétele végett, nagy tömegű ágfa hasznosítására a Tábor-völgyben (Kaposgyarmat) mészégető kemencéket építettek, és itt a Mecsekből és a Bakony- ból ideszállított mészkőből, meszet égettek.
30 31B31 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
Gyantászás - Az erdei fenyő törzse alkalmas volt a gyanta kinyerésére. Egy fáról évente kb. 1-2 kg gyantát gyűjtöttek.
Alomszedés - Azokon a helyeken, ahol a szántóföldi művelésnek nem volt elegendő szalmaként hasznosítható mellékterméke, szokás volt az erdőből száraz lágyszárúakat és faleveleket összegyűj- teni.
A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark területén átlagosan mintegy kétharmadát a gazdasági szerve-zetek, a fennmaradó részét az egyéni gazdaságok művelik. Országosan a földterületből a gazdasági szervezetek ennél kisebb arányban, 58%-kal részesedtek. Az összes földterületen belül a mezőgazdasági terület – ami magában foglalja a szántó, a konyhakert, a gyümölcsös, a szőlő és a gyep területét – megoszlását tekintve jelentősek a különbségek. A mezőgazdasági termelés szem- pontjából meghatározó szántóterület mindkét gazdálkodási formában a terület legjelentősebb részét teszi ki. Ez a hányad azonban az egyéni gazdaságokban nagyobb, mint a gazdasági szervezetekben, amelyek viszont nagyobb erdőterületekkel rendelkeznek. Ugyanakkor az egyéni gazdaságokban a szőlő, a gyümölcsös és a gyep részaránya meghaladta a gazdasági szervezetekét.
A szántóföldi növények vetésszerkezetében a tervezett natúrparkban és a Dél-Dunántúlon is a gabonafélék domináns jellege érvényesül. A kedvező termőhelyi adottságokkal összefüggésben az országos átlagot meghaladta a gabonafélék (ezen belül is a kukorica) részesedése a vetésterületben. A korszerű nagyüzemi gabonatermesztés mellett a hazai ökológiai és ökonómiai feltételek leginkább az ipari növények (ezen belül főképp a növényolaj-ipari alapanyagok) termesztésének kedveznek. A második legfontosabb növénycsoportként a vetésterületnek megközelítőleg egyötödét borította napraforgó, illetve repce. a szántóföldi növénytermesztés érdemben két növénycsoportra (gabonafé- lék, olajipari növények) korlátozódott. A többi növénycsoportnak (takarmánynövények, gyökér- és gyökgumós növények, száraz hüvelyesek, zöldségfélék) elhanyagolható a vetésforgóban a jelenléte, miután a gazdasági körülmények a sokféleséggel szemben a specializált termelést kényszerítették rá a gazdaságokra. A takarmánynövények termesztésének jelentőségét a leginkább a szarvasmarha- állomány lassú csökkenése vetette vissza. A burgonyatermesztés alakulását az alacsony német és lengyel dömpingárak, míg a cukorrépáét a hazai cukoripar csaknem teljes felszámolása érintette rendkívül kedvezőtlenül. 3. táblázat: A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark területének művelési ágak szerinti megoszlása Művelési ág % szántó 50,5 kert 0,44 gyümölcsös 0,89 szőlő 1,12 rét 3,63 legelő 6,55 erdő 34,75 fásított terület 0,21 nádas 0,75 halastó 0,86
Agrotechnikai jellemzők: A termelés színvonala szempontjából az egyik meghatározó jelentő- ségű agrotechnikai eljárás a talajerő-utánpótlás, ami az utóbbi évtizedekben – különösen az állat- állomány csökkenésével – erőteljesen a műtrágyázás irányába mozdult el. Ennek következtében a
30 31B31 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
Dél-Dunántúlon és országosan is a mezőgazdasági terület zömén a tápanyagok visszapótlása egyre inkább műtrágyázással történik. 2010-ben a dél-dunántúli megyékben a műtrágyafelhasználás – a trágyázott terület aránya alapján – mind a gazdasági szervezetek, mind az egyéni gazdaságok vo- natkozásában meghaladta az országos átlagot.
Somogy megyében a hagyományos tájhasználatban meghatározó szerepe van a szőlőművelés- nek. Fontos a szőlőterületek védelme, szőlő és bortermelés támogatása, az e célra kiválóan alkalmas területek szőlőművelés számára való megőrzése.
A natürpark a kaposhomoki borvidék mentén a szekszárdi borvidékkel esik egy tekintet alá, továbbá a déli és nyugati lejtőkön ahhoz hasonló éghajlati viszonyok uralkodnak. A tervezett natúr- park területén nagyobb egybefüggő szőlő ültetvények nincsenek, bár ennek hagyományai a telepü- lések történetében már a középkorban is fellelhetőek. Sajnos kis parcellákon a hagyományos fajták kiszorultak és a nyugati kultúrfajták terjedtek el, mint pl: Zweigelt, Cabernet. Célként fogalmazzuk meg a naturpark területén a régi magyar fajták visszatelepítését, pl. kadarka, rizling.
A kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágú területek kiterjedése vetekszik a belterület nagyságával. Az I-II szőlőkataszteri osztályba tartozó területeken kiemelt figyelmet kell fordítania művelési ha- gyományok megtartására, valamint a beépítés korlátozására. Meg kell akadályozni a telkek további aprózódását és csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő tájba illő (gazdasági) épületek épí- tését szabad engedélyezni.
A területen a kertművelési ágnak megfelelő hasznosítás és hosszú távú fennmaradásának biz- tosítása szükséges. A hagyományos gyümölcstermesztésben a szilva, alma, sárgabarack szerepe nemcsak a piaci megjelenésben, hanem a párlatkészítés területén is vannak tradicíók. A kisüsti pá- linkafőzésben hagyományai vannak a saját célra történő pálinkafőzésnek.
A natúrpark területén jellemző kézműves termékek, kismesterségek: sajtkészítő, méhész, virág- kötő, agroturisztikai szolgáltató, szappankészítő, íjkészítés (Kassai-féle és Gelencsér-féle íjak). A natúrpark településein egyöntetűen jellemző z őstermelői zöldségtermesztés, gyümölcstermesztés több településen pl.: Bárdudvarnok, Kaposmérő. Patca területén jellemző még az állattenyésztés.
Meghatározó kézműves tevékenységek a Naturpark területén: Balazsiné Balaskó Mária: keramikus, Kaposújlak Dabóczi József ötvösművész, Kaposújlak dr. Mészáros Renáta: kézműves szappan, natúr kozmetikum készítő Kaposmérő Falusiné Terjék Éva: fazekas, Kaposszerdahely Farkas-Turi Enikő és Farkas Gergely: nemezelők, Kaposszerdahely Gelencsér László: íjkészítő, Kaposmérő Gőbölös Attila Ferenc: keramikus, Kaposszerdahely Horváth-Béres János: faszobrász, Kaposszerdahely Kassai Lajos: Kassai-féle íj készítő, Kaposmérő Kugli Roland: karikás ostor készítő, Kaposújlak Küplein Judit: egyedi textilmunkák, Kaposújlak Lancsár Etelka: szövő, viseletkészítő, Kaposszerdahely Nagy Lajos: sajtkészítő, Kaposmérő Nagy Tibor: kovács, Bárdudvarnok Orosz Adél: nemez-selyem képek, tárgyak készítése, Szenna
32 33B33 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
Szecsődi Tiborné: foltvarró, Bárdudvarnok Tóth István: lakatos, Visnyeszéplak Kiemelkedő hagyományőrző a térségben Kassai Lajos lovasíjász, akinek a tevékenysége or- szágosan, sőt a világban is ismert, Kassai-féle lovasíjász módszere pedig hungarikum. Termelői piacot a natúrpark területén két önkormányzat működtet: Bárdudvarnok, illetve Kaposmérő Község Önkormányzata. Visnye önkormányzatához tartozó Visnyeszéplak település ökofaluként működik, mely település lakói teljes egészében képesek az önfenntartásra és önellátásra. Ez különleges cím, hiszen Magyarországon ebből, mindösszesen 3 található.
2.2.5. Turizmus A natúrpark területén számos érdekes turisztikai attrakció található, illetve a turistákat kiszolgáló egységek, szállodák, éttermek is fellelhetőek.
A terület természeti adottságai kitűnőek és az elhelyezkedése is jó. A legtöbb turisztikai látvá- nyosság és település autóval könnyen megközelíthető, és a megyeszékhelyről, Kaposvárról is fél órán belül elérhető.
A területen egységes turisztikai igazgatás nincs, a különböző szolgáltatások egyéni rendszerben működnek. A térség turisztikai vonzásereje csak részben van kihasználva, lehetőségeket még bőven rejt és a jövőbeli látogatószám növekedést is elbírná a terület.
A natúrpark létesítése fellendítené a turizmust és általa akár egy egységbe lehetne szervezni a szolgáltatásokat, jelentősen nőne hatékonyság.
A terület a természetbarátoknak bőven rejt értékeket, de épített javakkal is rendelkezik.
Számos túraútvonal, biciklis körút, kilátópont, vadles, halastó és patak található, de van itt csilla- goségbolt-park, szarvasfarm, lovasíjász bemutató, skanzen és még sok érdekesség.
A területen áthalad az országos kéktúra útvonala. Itt található A Zselici Tájvédelmi Körzet, ami a profi túrázók és a hétvégére a városból elvágyódók számára is megfelelő gazdag élővilágú, érdekes terület, akár csak egy vagy több napra is.
A térségben a turizmus fejlesztése, célcsoport igényeihez igazodó szolgáltatások, termékek elő- állítása, térségi vonzerők összekapcsolása és erre építő szolgáltatásfejlesztés egy komoly lehetőség a településnek és településen élőknek. A helyi épített és természeti értékek (VI. számú melléklet), helyi termékek és ezekhez kapcsolódó szolgáltatások jelenleg nem kiaknázottak, fejlesztési és bőví- tési lehetőségük indokolt.
Jelenleg szervezhető és elérhető programlehetőségek
Regionális, vagy helyi turisztikai látványosságok bemutatása: - Kapos-folyó völgye - kerékpárutvonalak - Faluközpont építészete, kialakítása - Petörkei tavak - Vadgazdalkodási tájközpont - Kaposszentbenedeki monostor - Goszthony kúria az üvegművészeti alkotó telep
32 33B33 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
- Goszthony kastély - Zsippói madárpark - Zártkerti turistautak - Rockenbauer Pál dél-dunántúli kéktúra, 4 fa túra útvonal - Kaposmérő Katolikus temploma, (országos védelem alatt áll) - Zselici Csillagoségbolt-park
Hagyományos tevékenységek bemutatása: - helyben előállított étel és italkóstolás - pálinka-, borkóstolás - rétes sütés - lovas fogattal körbevezetés a Kaposmérő-Bárdudvarnok-Kaposszerdahely-Kaposdada- Szenna zártkerti részein, földútjain,
8. ábra: A Zselici faluhotel hálózat a tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark területén
34 35B35 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
Magán tulajdonában álló értékek programként való bemutatása: - Bölényfarm (települési érték) - Kassai-féle lovas íjász módszer (Hungarikum, települési érték) - Kassai-völgy (települési érték) - Tanárhegyi közösségi épület (helyi védelem alatt álló építészeti érték)
4. táblázat: Vonzerő leltár a tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrparkban
Település Vonzerő TDM Szenna Hurkafesztivál regionális Szennai Skanzen- Szabadtéri országos Néprajzi Gyűjtemény Patca Katica tanya országos Bárdudvarnok Petörke-völgy helyi Kassai-völgy nemzetközi Zsippó Madár- és Élménypark regionális Hajmás Zselic-völgy Szabadidőfarm országos Simonfa turistaházak országos Bőszénfa Zselici Tüzeslecsó regionális Főzőkavalkád Szarvasfarm nemzetközi Kardosfa Hotel Kardosfa nemzetközi Zselici Csillagoségbolt-park nemzetközi Kaposmérő Bölényfarm országos Zselic tájvédelmi körzet nemzetközi tanösvény regionális Rockenbauer Pál DDKT országos Zselickisfalud Zselici Csillagos égboltpark országos
2.2.6. Turisztikai attrakciók és védett értékek településenként Kaposmérő A faluban két megtekinthető műemléképület van a római katolikus templom és a református templom.
A település közvetlen szomszédságában található a Kassai-völgy 15 hektáros terülte, ez a híres lovasíjász Kassai Lajos birtoka. Itt a lovasíjász pályán tartottak már világtalálkozót is a sport kedve- lőinek, ezen kívül népszerú edzőtáborok és bemutatók is megrendezésre kerülnek.
Még kevésbé ismert a bölényfarm, ahol szinte természetes élőhelyi körülmények között csodál- hatják meg a turisták a bölényeket.
Kaposújlak
A falu fő nevezetessége a Somssich-kastély és a hozzá tartozó kápolna, ezen kívül sportrepülők, hőlégballonosok fogadására alkalmas reptérrel is rendelkezik.
34 35B35 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
Bárdudvarnok
A település természeti adottságai igen kedvezők, ide tartozik a Kapos-völgy egy része a Bárdi- patak és környezete, valamint a patakon felduzzasztott festői szépségű Petörkei-tó rendszer, már most kedvelt kirándulóhely. A tavat árvízvédelmi okokból hozták létre, de napjainkban rekreációs helyként is funkciónál.
A községhez tartozik a Zsippói-madárpark, ami 2,5 hektáros területen mutatja be Somogy megye madárfajait. Több, mint 100 madárfajt csodálhatunk meg. Ezen kívül egy parasztház is található a területen, ahol bepillantást nyerhetünk a régi idők hétköznapi életébe.
Bárdudvarnokon található Somogyi János arborétuma, nyárfákkal, tiszafákkal, különleges fe- nyőfélékkel és exotákkal.
A Goszthony kúria az egykor Goszthony Mihály tulajdonába tartozó reneszánsz stílusú kastály, a kertben lévő kápolna 1926 óta búcsújáró hely.
A községnek két templom is található egy római katolikus és egy református templom.
A közelmúlt régészeti feltárásainak öszönhetően a 15. században elpusztult Benedek-rendi mo- nostor vallási helyként közelmúltban újjáéledt.
Zselickisfalud
A helyi református templom műemlék védettséget élvez.
A község közigazgatási területére esik A Zselici Csillagoségbolt-park. A csillagoségbolt-park európai viszonylatban is védett terület, 2009-ben elnyerte az International Dark Sky Park címet, amivel csak 4 terület büszkélkedhet a világon. A Zselici Csillagoségbolt-parkban csekély a fény- szennyezettség, ezért jóval fényesebben látszanak a csillagok, mint máshol.
A több napra érkező turisták helyben is megszállhatnak, különösen a vadászok és a természet- kedvelő körében népszerű a Hotel Kardosfa nevű szálloda.
Patca
A község fő nevezetessége a Katica-tanya élményközpont. A központ célja minél több embert kicsalogatni a természetbe, bemutatni az háziállatokat és kiváló kikapcsolódási élményt nyújtani minden korosztálynak. A terület összesen több mint 12 hektáron fekszik, népszerű a csúszdapark, labirintus, stb., egy igazi, jól felszerelt rekreációs központ.
Szép kivitelű református temploma is vonzó turisztikai szempontból.
Kaposszerdahely
Kaposszerdahelynek műemléke nincs, azonban néhány értékes építészeti emléke igen. A római katolikus templom 1935-ben épült neoromanikus stílusban, közelében egy 1912-ből származó kő- kereszt és turulszobros világháborús emlékmű áll.
A kaposvári önkormányzattal közösen kezelik a helyi védett területű Tókaji-parkerdőt, amely fontos rekreációs hely a városból elvágyódók számára. Itt horgásztó-rendszer és sportlőtér is van.
36 37B37 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
Szenna
A település központjában található az Európa Nostra díjas Szennai skanzen, amely abból a szem- pontból, hogy egy ma is működő, élő település szívében van, egyedülálló Magyarországon. A skan- zenben bemutatják a régi Somogy megyei talpas parasztházak jellegét, építészeti emlékeit.
A falumúzeum területén található Somogy megye egyik leghíresebb műemléke a kazettás men�- nyezetű református templom, amely 1785-ben épült.
Bőszénfa
Bőszénfán található a Kaposvári Egyetem Vadgazdálkodási Tájközpontja, ahol 1300 hektáron 2000 állatot tenyésztenek, köztük a megye jellegzetes nagyvadjai, mint a gímszarvas, dámszarvas, vaddisznó, őz. Ezen kívül a községben található egy római katolikus templom is. A község közigazgatási területéhez tartozik Ropolypuszta, ami fontos pihenőállomás a túrázók számára. Innen nem messze van az Zselici Csillagos-égboltpark népszerű planetáriuma. Hajmás
Római katolikus templomát Lamping József tervezte, helyi védelem alatt áll.
Szilvásszentmárton
A falu fő látványossága a 19. században épült református temploma.
Simonfa
A festői helyen fekvő településen egymás közelében két turistaház is található. A 67-es út mellett egy kilátó áll, ahonnan A Zselici-dombokról egészen a Balatonig ellátunk.
Visnye
Református temploma - 1856-ban, a tornya 1881-ben épült.
Zselicszentpál
A faluban szép a műemlékileg is védett kálvária.
2.2.6. Régészeti örökség, néprajzi értékek, kulturális hagyományok, népszokások A régészeti örökséget, kulturális hagyományokat és népszokásokat a térség a turisztikai attrakci- ók keretében is próbálja népszerűsíteni.
Történeti-régészeti emlékek
Bár látható nyoma nincs, Kaposmérő területén egy nagyon jelentős régészeti lelőhely található. Ez a Kaposmérő-Agyagbánya nevű lelőhely, ahol az 1980-as években egy késő avar kori temető több száz sírja került elő, és így a környék egyik legnagyobb feltárt avar kori temetője.
A szomszédos Kaposújlak területén két erődítés is található. Az egyik Szarkavár, ami egy közép- kori vár nyomait rejti, és talán a forrásokban emlegetett Bát várkastéllyal lehet azonos, jelenleg pe- dig Somssich-kastély található a területén. A másik erődítés egy őskori erődített telep a Vár-dombon, ami részben feltártnak tekinthető.
36 37B37 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
Tőlük délre, Bárdudvarnok területén, egy sokáig vitatott és nem azonosított kolostor rejtőzik. A Barát-dombon lévő kolostor nyomait végül 2014-től kezdve tárják fel a Rippl-Rónai Múzeum mun- katársai. Jelentősége abban is áll, hogy ez Somogy megye egyetlen premontrei prépostsága.
Egy másik kolostor talán Kaposszerdahely területére lokalizálható, a Petőfi utca végére. Többen ezt gondolják a szerdahelyi Pálos kolostor helyének, azonban mások véleménye szerint ez a Gálosfa melletti Szerdahely területére tehető.
A szomszédos Szenna területén található a középkori Denna (Szentegyházi-tető) település, amelynek templománál még Draveczky Balázs végzett ásatásokat.
Zseliskisfaludhoz egy nagyon jelentős vár tartozik. Ez a Ropoly földvár, amely fontos szerepet játszott a kora Árpád-korban. Itt volt a kaposújvári (kaposvári) váruradalom elődje a rupoli (rupolyi) uradalom központja. A vár területén eddig még nem voltak feltárások.
Bőszénfa területén szintén egy feltáratlan középkori templom említhető meg. Ez a középkori Szenttamás település temploma, ami mára teljesen elnéptelenedett, de az egyház helyét sikerült azonosítani.
Hajmás és Patca falvak területén jelentősebb régészeti lelőhelyről nem tudunk, míg általános- ságban elmondható, hogy a fentebb felsorolt települések régészeti lelőhelyein kívül mindegyik te- lepülésen még számos olyan régészeti emlék található, amik kevésbé látványosak, felszíni nyoma sokszor alig maradt, csak régészeti leletek gyűjthetőek
Néprajzi értékek
A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark nemcsak táji, hanem önálló néprajzi egységet is alkot.
A 19. század elejétől kezdődő lecsapolások következtében a Kapos-mente falvai szántóföldeket szabadítottak fel, illetve korszerűbb rétgazdálkodással, ló- és szarvasmarhatartással nagyobb ha- szonra tehettek szert.
A Zselic területén található települések két nagyobb csoportra osztható gazdasági körzetet rajzol- tak ki. A keleti területeken található katolikus vallású magyar és német falvak a Kapos-menti tele- pülésekkel alakítottak ki szorosabb gazdasági, családi és kulturális kapcsolatokat. Az északnyugati reformátusok a Kapos-mente nyugati oldalán és a Rinya-mentén lévő református falvakkal koope- ráltak. A megye területére több alkalommal telepítettek be más nemzetiségű lakosokat. Nagyobb német betelepítések Hajmáson, Gálosfán, Bőszénfán voltak.
A majorsági gazdálkodás fejlesztésével az uradalmi cselédek száma megsokszorozódott, bené- pesítve a pusztákat és sajátos kultúrát kialakítva.
Talpasház
Somogy népi építészetének egyik legjellegzetesebb háztípusa a talpasház. A 19. század közepéig elterjedt talpas-vázas szerkezetű épületek lakóhelyül és gazdasági épületként is szolgáltak. Alapju- kat ácsolt tölgygerendák egymásba lapolt vázkerete adta, a függőleges szerkezeti elemeket a sar- kokhoz és a falközépre csapolták be. A talpgerendákkal párhuzamosan felül fából készült koszorú fogta össze az épület favázas szerkezetét. Az ilyen technikával készült házak talpgerendája idővel elkorhadt. Ezek elkészítésére és cseréjére specializálódtak a „talphúzó mesterek”. A tetőt zsuppal - kettőzött rozskévékkel - fedték. A „pitar” tornác oszlopait ácsfaragásokkal díszítették. Belső felépí- tésére jellemző volt a „füstös konyha”. Ennek az építészeti elemeit őrzi a Szennai skanzen valamint a Zselici Csillagoségbolt-park közelében rekonstrukcióban épített házak.
38 39B39 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
Női fejviseletek
A női fejviseletek mindig pontosan jelezték egy-egy nő családi állapotát, életkorát, vagyoni hely- zetét, adott esetben azt is, hogy van-e gyermeke. A református zselici asszonyok gódakontyot hord- tak. A konty több darabból épült fel. Tokja (a kápli) piros szövettel borított keménypapírból készült, melyre többsoros horgolt csipkét erősítettek. A szarvasnecc a felkontyolt hajat borító hátrakötött fekete kendő tetejére került fel, míg a fiatalabb menyecskék közvetlenül a hajukra erősítették. Egy szigetvári kalaposnő indította hódító útjára a szigetvári kontyot, amely hamar kedvelt viseletté vált Kadarkút környékét követően a Zselicben is és az 1920-as évektől kezdte felváltani a gódakontyot. A művirágokkal díszített selyemszalagos szigetvári kontyokat a vőlegény pénzén vásárolták meg a menyecskéknek. A szegényebbek csak kék szalagosat és táncba való nagyrózsásat kaptak, a mó- dosabbak akár ötöt is viselhettek felváltva. Templomba a díszes kontyokat tilánglival, (más néven takarító) azaz hosszúkás téglalap alakú csipkefátyollal fedték. Pásztorművészet
Somogy népművészetében kiemelkedő jelentőségű a pásztorművészet. A megye természeti adott- ságai kedveztek az állattartásnak, Takáts Gyula a 19. század második felében 7-8.000-re becsüli a pásztorok számát. Ahogy írja, „a pásztorok leginkább késsel és bizsókkal vallotak önmagukról és világukról, nem pedig tollal és betűvel.” A karcolozott, spanyolozott, domború faragással díszített borotvatartókon, tükrösökön, gyufa- és sótartókon egy letűnt világ tárul fel előttünk. A dunántúli pásztorművészet híres betyárábrázolásairól, az 1860-as, 1870-es években tevékenykedő Séta Pistát, Juhász Andrást és a Patkó testvéreket számos alkotáson megörökítették. A hazafias jelképek, a sze- relmi jelenetek, növényi ornamentika és állatábrázolások is jellemzőek megyénk és a Dél-Dunántúl régiójában. Az állattartás belterjesebbé válásával, a legelők eltűnésével az ügyesebb pásztorok egyre inkább a faragással próbálták meg jövedelmüket kiegészíteni és olyan híres művészek kerültek ki soraikból, mint Kapoli Antal és fia. Csetefőzés
A csete, más néven fekete bodza érett bogyójából lekvárt főztek több zselici községben is. A begyűjtött termést vászonzacskóba téve kipréselték, majd a levét felfőzték. A tetején képződő vörös habot többször leszedték. Cukrot nem adtak hozzá, folyékony lekvárként ették.
Kulturális hagyományok, népszokások - A Kapos menti településeken szokásban volt Vince nap (január 22.) környékén pinceszert tarta- ni. A szőlősgazdák összegyűltek és minden évben másik pincénél mulatoztak. A Vince-napi pince- szer a férfiak mulatsága volt, asszonyok nem vehettek rajta részt.
- A farsangi népszokásoknak számos változata élt megyénkben. A bőszénfai németek kerékhúzá- sa látványos mulatság volt: farsang keddjén szekérre kereket kötöttek, amin rongyból készült férfi és női figura állt, zeneszó mellett vigadozva húzták végig a szekeret a falun.
- A húsvéti játszónak szintén szerteágazó változatai alakultak ki megyeszerte. A falvak fiatalsága húsvét délutánján összegyűlt játszani. Szennában a lányok totáztak, vagyis karikába állva egymás- nak dobálták a tojásokat, a fiúk pedig megpróbálták megszerezni a tojásokat.
- Somogyban a komaválasztás egészen az 1950-es évekig élő hagyomány volt. A komázás, vagy más néven mátkázás szokása az életre szóló barátság szimbolikus megerősítéseként funkcionált. Húsvétvasárnap után egy héttel – fehérvasárnap - a serdülő leányok komatálat küldtek egymásnak. Egy tányérba bort, kalácsot, hímestojást, almát, süteményt, néhol gyöngyöt vagy melltűt is tettek. Letakarták selyemkendővel és színes pántlikával díszítették. A tál elküldéséhez egy kisebb leányt
38 39B39 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya fogadtak, aki barátnőivel együtt elvitte a kiszemelt komának és vers kíséretében átadta. Az elfoga- dott komaságot viszonozni kellett. A komatálat váltott leányok ezután magázódni kezdtek, életük fontos eseményeinél és a mindennapokban is segítették egymást. Az esküvőn az első koszorúslány a menyasszony mátkája volt; a komaasszonyok paszitos vékát (élelemmel teli kosarat) vittek a gyermekágyas asszonynak, egymás gyermekeinek keresztszülei lettek, ünnepeken megajándékoz- ták egymást. A komaság a műrokonság csoportjába sorolható. A vérségi- és a házasság útján szer- zett rokonság mellett lehetőséget biztosított az egyéneknek, hogy kiszélesítsék társadalmi kapcso- lataikat. Egyes helyeken legényeknek is küldtek komatálat.
- A pünkösdikirályné-járás – más néven cucorka – a bőséges kender- vagy lentermést hivatott biztosítani. 12-14 éves leányok csapata egy kendővel letakart kislányt kézen fogva vezetett az egyes házakig. Beköszönés után jókívánságokat tartalmazó dalt énekeltek, majd „Ekkora kenderük le- gyen!” felkiáltásra felemelték háromszor a kislányt a levegőbe és levették fejéről a kendőt. A háziak adományokkal jutalmazták őket.
- Zselickislakon egy másik érdekes pünkösdi szokást is feljegyeztek. A pásztorok azokban az időkben, mikor még az év nagy részében a külső legelőkön tartózkodtak, pünkösdkor igyekeztek minél hamarabb beérni a faluba. Az utoljára érkező lett a pünkösd bolondja, akit ökrösszekérre ül- tetve, rongyokba öltöztetve hátrafelé húztak végig a településen.
- A német telepes községek karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó szokása a krisztkindli. Fehér ruhába öltözött kislányok házról-házra járva adják elő Jézus születésének történetét. A Szent család tagjain kívül hat angyal és egy kocsmáros is szerepelt a dramatikus játékban. A kocsmáros feladata volt az adományok összegyűjtése. A krisztkindli utolsó állomása a templomban felállított betlehem volt, utána kezdődött az éjféli mise.
- A pásztoroknak az éjféli misén is fontos szerep jutott. Karácsony éjjel csengőszóval, kolompo- lással, ostorcsattogtatással zajt keltve járták végig az utcákat, elűzve a gonoszt és jelezve a megvál- tó születését.
- A karácsonyi asztal szimbolikus szerepet kapott a házban. Szénát hordtak alá, egy-egy gazdál- kodási eszközt tettek ide. Ünnepi abrosszal takarták le, a morzsákat is összegyűjtötték. Az asztalon fokhagymát, egyes helyeken babot vagy lencsét, aprópénzt, almát is tartottak. Újévkor bontották meg a karácsonyi asztalt: a szalmát az állatok alá tették, a morzsákat megőrizték, mert gyógyító erejűnek tartották. Az almán át töltött vízről is azt tartották, hogy megőrzi az egészségét embernek, állatnak.
- Somogy hazánk egyik olyan régiója, ahol a regölés szokása talán a legtovább fennmaradt. A regölés a téli ünnepkörhöz kapcsolódó köszöntő szokás, általában december 26-án, István napján kezdtek a regösök házról-házra járni, bár vannak adatok ettől eltérő időpontokra is karácsony elő- estéjétől farsangig. A regösök csapata néhány összeállt férfiból, legényből alakult, öltözetük terü- letenként eltérő. Jellegzetes eszközük a láncos bot és a köcsögduda (szotyogató, höpögő), ezzel adták a rigmusok alapját. A regölést az egyik legősibb népszokásként tartja számon a kutatás, a középkorban általánosan elterjedt volt. Több szövegváltozata létezik, ezek abban egyeznek meg, hogy szerepel benne termésvarázsló, jókívánságokat kifejező rész, illetve párokat összeregölő rész, hiszen főleg a lányos házakhoz mentek regölni. A regölés hatalmába vetett hitet jól példázza, hogy nagyon ügyeltek arra a regösök, hogy csak a megfelelő férfi és nő nevét szőjék bele szövegükbe, a megfelelő embereket regöljék össze egymással. A regölésért adomány járt a regölőknek.
- Az Aprószentek-napi korbácsolás szintén elterjedt szokás volt megyénkben. Vékony fűzvessző- ből négyszög keresztmetszetű korbácsot fontak a fiúk, férfiak. Egyes helyeken – például Cserénfán – már Ádám –Éva napján elkészítették és a karácsonyi asztal alatt tartották. December 28-án haj- nalban elindultak a legények korbácsolni. A lányokat igyekeztek álmukból felverve ágyukban meg-
40 41B41 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
vesszőzni. A falu asszonynépét sem kímélték, a gazda az állatait megkorbácsolta jelképesen, hogy azok erősek, egészségesek legyenek. Sem a papot, sem a tanítót nem kímélték, ők sem maradhattak ki a sorból, hiszen aprószentek napján a korbácsütsének varázsereje van: biztosítja a következő évi egészséget, jószerencsét.
Híresebb zselici betyárokról Mészáros Pál: akinek betyárneve Nagy Pali volt, az 1850-es évektől tevékenykedett 1860-ig, bandáját elfogták, őt magát a visnyeszéplaki (vitorági) erdőben tűzharcban agyonlőtték. Itt is te- mették el, s ezt a helyet azóta is „Pali temetőnek” nevezik. Emlékét lécekkel körülkerített sírhalom őrizte és őrzi ma is. A síron lévő kisméretű keresztre az alábbi szöveg van bevésve: „Vármegye katonája lábam nyomát sokat járta, itt nyugszik Nagy Pál a híres betyár”. Patkó János és István: a két testvér Vásárosbécen született 1825-ben, ill. 1827-ben. Valódi nevük Tóth volt. Mindketten tűzharcban estek el 1862-ben Pogányszentpéteren, ill. Nagybábonyban. Fő búvóhelyük volt a Ropolyi-völgy déli végén található Dugáskút nevű forrás körüli sűrű. Kutyási György: a Zselicség nyugati szélén Kadarkúton született 1841-ben. 1863-ban elfogták és Kadarkút és Mike között a kúti erdőnél felakasztották. Bergán Jancsi: szintén kadarkúti születésű, s a Patkó banda tagja, majd a vezér eleste után a banda vezére lett. 1864-ben a Kadarkút melletti Gyócs és Tuskód között a pandúrok tűzharcban agyonlőtték. Séta Pista: az ismertebb somogyi-zselici betyárok utolsó képviselője volt. A Szigetvár melletti Hobolon született 1842-ben. 1877-ben miután a pandúrok bekerítették, agyonlőtte magát. Egy betyárlányról Bársony Böskéről így szól a rege: nagydarab, de minden alkatában arányos és kívánatos fehérszemély volt.
2.2.7. Épített örökség, kultúrtörténeti értékek Műemlékek bemutatása településekként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) által nyil- vántartott műemlékadatbázis szerint a jelentősebb helyi védett műemlékek ismertetésével. (A teljes lista a VII. mellékletben található). Kaposmérő Faluház - A Faluházat átépítik, bővítik, a tervezője Makovecz tanítvány. Harangláb, kőkereszt, emlékmű - Az objektumok rendezett környezetben, jó állapotúak. A kereszt felirata: ,,Isten dicsősségére, és a háborúból szerencsés vissza érkezése emlékére emeltette Hegedüs Péter Pál és neje 1923.’’ A háborús emlékmű eredetileg első világháborús, Római katolikus templom - A katolikus templom egyhajós, félkör alakú szentéllyel, sekrestyével, késő barokk stílusban épült. 1785-ben a Gaál család építtette. Vasúti őrház - Kaposmérő állomás épület.
Kaposszerdahely Római katolikus templom - 1935-ben épült neoromanikus stílusban, közelében egy 1912-ből származó kőkereszt és turulszobros világháborús emlékmű is áll.
40 41B41 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
Kaposújlak Somssich-mauzóleum. A település Szarkavárnak nevezett részén, klasszicizáló eklektikus stílusú. A kastélytól kb. 500 m-re, erdővel övezett területen található. Az épületet 1874-ben Somssich József építtette. Somssich-kastély - A falu egykori birtokosa, gróf Somssich Pongrácz kezdte el építeni 1831- ben a klasszicista kastélyt, melyet később leszármazottja, Somssich József eklektikus elemekkel kibővített. A kaposújlaki birtokot 1824-ben vette meg gróf Somssich Pongrácz. Az új földesúr a falu Szarkavárnak nevezett részén 1831-ben építtette fel kastélyát. Leszármazottja, Somssich József 1885-ben bővíttette az épületet, mellette pedig az Ujlaky-vár romjai fölé tornyot emeltetett. Az egykori Somssich-kastély Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt családi kápolnája ma a település katolikus híveinek templomaként szolgál.
Bárdudvarnok Kastély-kúria - Az 1890-es években épült, neobarokk stílusban. Református templom - Kaposszentbenedek u. 22., klasszicista stílusú, 1825-ben épült. Római kat.templom - 1778-ban a korábbi Árpád-kori templom alapjaira építették, a szép épület ma műemléki jellegű. Millenniumi napóra - A millennium tiszteletére állíttatta az önkormányzat az emlékművet a napórával.
Szenna Skanzen - porták, présházak, pléhkrisztus, harangláb. A Zselic egyik legnevezetesebb turistacsalogatója a szennai falumúzeum, de nem csak a Zselic, hanem Somogy más vidékeinek (pl. Rinya-mente) népi építészeti emlékeit is bemutatja. Európa Nostra díjat megkapta. Népi jellegű lakóház Árpád u. 38. 1850 körül. Népi jellegű lakóház Árpád u. 85. 1878.
Szilvásszentmárton Református templom - késő klasszicista stílusú 1844.ben építették, 1928-ban átépítették.
Gálosfa Nepomuki Szent János-szobor - A barokk stílusú szobor egyes források szerint 1795-ben készült. A szobrot Szentlukapusztáról (ahol a XVIII. században még üveghuták működtek) telepítettek át 1983-ban a gálosfai római katolikus templom elé. Római katolikus templom - A templom „Urunk színeváltozása” 1808-ban épült barokk stílusban. A templombelső jelentős része - a fő- és mellékoltár - késő barokk stílusban készült. A freskót Dorffmeister István készítette, aki a - szakemberek szerint - saját arcmását örökítette meg Szent Lukács evangélista képében. A templomban található Tolnai Festetics Lajos (1772-1840) sírja.
Kaposgyarmat Lakóház - Jó állapotú lakóház, enyhén előreugró középrizalittal.
42 43B43 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
Hajmás Kőkereszt - alapzata az 1910 körüli évek jellegzetes stílusában készült: oldalán oszlopok, tetejükön nyolcadgömbök és egy csillag dísziti. Felirata: ,,Isten dicsőségére és a hívek buzgóságára emeltette Bank Gáspár János és neje Sovány Róza 1913’’ Volt iskola - A hagyományos falusias tömegformálástól eltérő hajlított – házas polgári lakóépületre hasonlító hajdani iskola, középső traktus homlokzati síkból való kiemeléssel, eredeti nyílászárókkal Római katolikus templom, amelynek falán emléktábla őrzi az I. világháborúban elesett 19, és a II. világháború 9 áldozatának nevét. A templom 1927-ben épült.
Bőszénfa Magtár, istálló Majorsági épületegyüttes - A századfordulón épült. Római katolikus templom - gróf Festetics Pál 1902-ben építtette - az előtte álló - 2000-ben emelt, talapzatán Szűz Mária szoborral – kőkereszttel, a kereszt mellett látható 1913-ban állított kőposztamensen álló oszlopfőre helyezett szoborcsoport, az I. és II. világháborús, valamint az 1956- os emlékmű együttesen településtörténeti és településképi szempontból jelentős értéket képvisel.
Simonfa Római katolikus templom - 1780 körül épült Somssich uradalom kúria-épülete
Visnye Református templom 1856-ban épült, de tornya csak 1881-ben készült el. I. és II. világháborús emlékmű a református templom közelében található.
Zselickislak Kőkereszt - 1943-ban állíttatta Kiss Mihály és családja. Minden harmadik évben itt tartják a búcsút. Kőkereszt - Az öreghegyi szőlőkben található, 1843-ban emeltette a község. Római katolikus templom - barokk, 1790. Építtette Esterházy herceg. Később bővítették előcsarnokkal és sekrestyével. Szent István szobor
Zselickisfalud Református templom - Fő u. 14. Barokk stílusú, 18. században épült, de átalakították.
Patca Református templom
42 43B43 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
Zselicszentpál Kálvária - A kereszteket szépen felújították. Kereszt - 1900-ban állíttatta Kis Berkes György és neje, Bene Ilona. Kereszt - 1912-ben emeltette Lehoczki Mihályné Vajda Borbála. Szent Antalt ábrázoló szobor. 1921-ben állíttatta Vörös János és neje.
2.2.8. Környezeti állapot A természeti értékek megőrzése szempontjából kiemelkedő a terület. A területen nagymértékű az erdőborítottság (átlagban megközelíti a 30%-t) és az országos átlagnál jóval kisebb a népsűrűség. Így a Zselici Ezüsthárs Natúrpark területét természetközeli állapotok jellemzik. Itt jórészt az öko- szisztémákban még a természetes folyamatok dominálnak és halmozottan fordulnak elő a természe- ti értékek, védett és közösségi jelentőségű (Natura 2000) fajok.
A terület a környező területekhez képest a természeti értékek refugiuma, populáció-biológiai szempontból „core” típusú területnek számít.
Természetesen ez a terület sem mentes a globális környezeti hatásoktól, különösen észrevehető, és a kutatások is azt bizonyítják, hogy a globális felmelegedés is hatással van a biológiai sokféleség csökkenésre a Zselic környezetében. A globális felmelegedés következtében az évi középhőmér- séklet ugyan érezhetően nem emelkedett, de a nyári maximumok erőteljesen növekedtek, a téli minimumok száma pedig csökkent. A csapadék eloszlása is változott, hosszabbak lettek a nyári aszályos időszakok, bár az évi csapadékösszeg továbbra is változatlan. A hőmérséklet és a csapa- dékösszeg változása miatt a természetes élőhelyek szárazabbá váltak. Az erdők jelentősen szára- zabbak lettek. Ennek következményeként az alacsony dombvidéken a hegyvidékinek számító ún. montán elterjedésű fajok populációi csökkentek vagy eltűntek. A hegyvidékekre jellemző páradús mezoklímatikus környezet is fokozatosan átalakult. Ehhez hozzájárult az utóbbi évek erdőgazdál- kodási gyakorlata is, ugyanis a jogszabályokban meghatározott egy hektárnál nem nagyobb tarvá- gásokat sakktáblaszerűen végezték el. Így sok helyen az idősebb erdőállományok fiatal bozótszerű területekké váltak.
A Zselic területén épp úgy, mint az ország területén jelentősen csökkent az állattartás az elmúlt évtizedekben. Az egykori mezőgazdasági üzemek, termelőszövetkezetek megszűntek. A szántó- területek először parlag területté váltak és az egykori legelőkkel együtt elbokrosodtak. Ennek kö- vetkeztében az élőhelyek jelentős változáson mentek keresztül. A rétek, legelők kiterjedése és a hozzá kapcsolódó védett növény- és állatfajok populációi csökkentek. A változó élőhelyeken az idő múlásával többnyire természetközeli élőhelyek alakultak ki. Az özöngyom fafajok és lágyszárúak térhódítása itt is megfigyelhető, de az ország többi területéhez képest ennek mértéke még kedvező. A natúrpark területén lévő településeken a mezőgazdasági művelés is jelentősen megváltozott. Ko- rábban a háztáji művelésű kiskertek és extenzív gyümölcsösök (kaszált) erősen visszaszorultak, he- lyüket nem kezelt területek vették át. Ennek oka, hogy az élelmiszerkereskedelem is globlizálódott, könnyen elérhetővé váltak a tömegtermelésű olcsó élelmiszertermékek a falusi emberek számára is. Az elöregedő lakosság nem folytatja a hagyományos növénytermesztő és állattenyésztő tevé- kenységet. A Zselici Ezüsthárs Natúrpark területe ipari vállalatok tevékenységétől szinte mentes így környezeti szennyeződés sem fordulhatott elő.
A natúrpark területén a kommunális szemétszállítás megoldott, részben szelektív. A Zselici Ezüsthárs Natúrpark vízbázisként funkcionál az itt lévő települések és a megyeszékhely, Kapos- vár számára. A Zselici Tájvédelmi Körzet Európa szerte azzal vált híressé, hogy kis népsűrűsége miatt, alacsony a fényszennyezési értéke, ezért itt hozták létre hazánk első csillagoségbolt-parkját.
44 45B45 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
A települések közvilágítás korszerűsítése kapcsán törekednek arra, hogy ezt a címet továbbra is megőrizzék.
A természetközeli élőhelyek legnagyobb problémája az idegenhonos inváziós növényfajok tér- hódítása kiszorítva az őshonos fajokat. Azonban ilyen szempontból a Zselic területe kedvező képet mutat, ugyanis a terület még jórészt természetközeli. Az idegenhonos inváziós növényfajok kö- zött a legnagyobb problémát a terjedő fehér akác (Robinia pseudoacacia), a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima), a fekete dió (Juglans nigra) és a zöldjuhar (Acer negundo) térhódítása okoz- za. Természetvédelmi szempontból bizonyosan elhibázott volt a muflon (Ovis aries) betelepítése a Zselicbe, hiszen a meredek domboldalon a hegyes patáival talajeróziót okoz. A gerinctelen állatok közül is számos faj telepedett meg, de ezek természetes élőhelyeken történő kártételéről nincs ku- tatási bizonyíték - kivétel a harlekin katica (Harmonia axyridis) és a spanyol meztelen csiga (Arion lusitanicus).
A táj arculata változóban van, az épített területeken a hagyományos tájra jellemző tornácos hos�- szanti paraszti házak megritkultak, helyüket napjainkban az egyre terjeszkedő és népszerűbbé váló mediterrán jellegű nagy alapterületű lakóházak veszik át, amelyek elsősorban a települések szegé- lyein lakóparkszerűen helyezkednek el. A falvak belső területe utcaképe is változik, általában az elöregedő lakosság miatt a régi házakat nem újítják fel, és az épültek állaga is romló tendenciájú. Azonban az itt maradt lakosság jelentős erőfeszítéseket tesz, hogy a helyi műemlék jellegű épülete- ket megőrizzék, és uniós forrásokból felújítsák.
44 45B45 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
2.3. A természeti-táji értékek megőrzése
2.3.1. Országos a helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területeket és értékek Országos védett terület
Zselici Tájvédelmi Körzet
A tájvédelmi körzet jelentős értéket képviselő, változatos élővilágot rejtő erdővagyona 1976 óta védett, mintegy 10.500 ha nagyságú területen.
A tájvédelmi körzet Somogy és Baranya megyékben a Dunántúli-dombság nagytájon belül Az Zselic kistáj északnyugati részén található.
Geológiailag ókori kristályos és átalakult kőzetekre rakódott középkori üledékek, majd újkori lazább tengeri üledékeket borító lösztakaró jellemzi. Részben szürke, részben barna erdőtalajok borítják. Éghajlata kissé hűvösebb és csapadékosabb a környezeténél, enyhe telű, szubmediterrán jellegű. A hőmérséklet évi átlaga 10 °C körüli, az évi csapadékösszeg 700-800 mm. Tengerszint feletti magassága átlag 200-250 méter, magasabb pontjai az északnyugat-délkeleti irányú Duna- Dráva vízválasztó vonalon találhatók. Számos forrása és patak jellegű vízfolyása van.
A zselici települések többsége a patakok völgyeiben létesült, ahol a lakosság a környező nedves réteket kaszálta, a szántóföldek és legelők pedig a lankásabb dombok lejtőin helyezkedtek el. A meredek, szabdalt felszínű oldalakat az ember nem tudta megművelni, így azok napjainkig erdők maradtak.
Északról, a Balaton felől közelítve a Zselic dombvidéke hirtelen, meredeken magasodik fel a Kapos-folyó völgyéből. Délről közeledve a Drávasík alföldi jellegű tájából alig észrevehetően, lan- kásan emelkedik ki. Ha nyugat felől érkezünk, akkor a belső-somogyi homokvidék enyhén hullá- mos felszíne után a magasság-különbségek hirtelen megnövekednek, határozottan dombsági jellegű táj tárul a szemünk elé. Kelet felé a zselici erdők a mecseki erdőkkel összefüggő erdőrengeteget alkotnak, a két tájegységet csak a Baranya-csatorna - észak felé kiszélesedő, egyébként keskeny - völgye választja el egymástól.
Jellemző tájképi elemek a meredek falú lösz-szurdikok, helyenként homokkőkibúvásokkal. A települések közelében a régóta használt földutak lassanként löszmélyutakká alakultak. A meredek löszfalak lepusztuló kőzetanyaga meszes konkréciókat, löszbabákat tartalmaz, amelyek a vízmo- sások alján megfigyelhetők.
Egyedi táji értékek a területen található gémeskutak, kőkeresztek, magányos idős fák és fasorok, hagyományos rakodók, magtárak. Annak ellenére, hogy nem egy markáns hegységről van szó, a Zselic élővilágának kialakulásában az éghajlati elemek keveredése a legmeghatározóbb elem. Ég- hajlatát nyáron hűvösebb, csapadékosabb nyugati, északnyugati légtömegek befolyásolják, télen mediterrán hatást hozó légtömegek érkeznek, délről, délnyugatról.
A nyári-őszi csapadékmaximumoknak is köszönhető, hogy a Zselicben egyedülálló erdővadon alakult ki. A középkorban több kisebb irtásfalu is megtelepedett, az emberek makkoltatással, mé- hészettel foglalkoztak. Az erdőpusztulás felgyorsulását a német telepesek megjelenése okozta, akik
46 47B47 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
magukkal hozták a hamuzsír főzés tudományát, majd fokozatosan elterjedt a szénégetés és a gyors- folyású patakokra egyre több kis fűrészüzem is települt.
Természeti értékeit jelentős mértékben jellegzetes erdőtársulásai adják nagyszámú szubmediterrán flóraelemmel, s a hozzájuk kapcsolódó élővilággal.
A ZseliciTájvédelmi Körzetben 6 közösségi jelentőségű élőhelytípus található. Itt 28 közösségi jelentőségű állatfaj (ANNEX 2A) él, amelyek megőrzéséhez különleges természetmegőrzési terü- letek kijelölése szükséges, és 43 közösségi jelentőségű, szigorú védelmet igénylő állatfaj (ANNEX 2B) tenyészik a területen.
A természetvédelmi kutatások 46 védett növény fajt, 126 védett, 5 fokozottan védett gerinctelen és 162 védett, 20 fokozottan védett gerinces állatfajt mutattak ki. Fokozottan védett növényfaj nem fordul elő a tájvédelmi körzet területén.
Helyi védett területek és emlékek, parkerdők
A helyi védett területek és természeti emlékek 2013-ban aktualizált listájából csak a jelentősebb természetvédelmi területekről adunk külön jellemzést.
5. táblázat: A ervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark területén található helyi védett területek és emlékek
Település Védelmi Védett természeti Törzskönyvi Kiterjedése kategória terület megnevezése szám (ha) Bárdudvarnok természetvédelmi Bárdbükki 13/15/TT/74 7,27 terület kastélypark Bárdudvarnok természetvédelmi Bárdudvarnoki 13/90/TT/00 0,5535 terület kápolna területe Bárdudvarnok természetvédelmi Bárdudvarnoki 13/91/TT/00 1,4088 terület Lipótfa-kastély területe Bárdudvarnok természeti emlék Bárdudvarnoki- 13/89/TE/00 0 kocsányos tölgy (Katolikus templom előtt) Bárdudvarnok természetvédelmi Kaposdadai 13/16/TT/76 1,59 terület arborétum Bőszénfa természetvédelmi Farkaslaki erdő 13/19/TT/77 223,88 terület Gálosfa természetvédelmi Csepegő-forrás és 13/18/TT/77 54,4 terület környéke Gálosfa természeti emlék Gálosfai kislevelű 13/163/TE/05 0 hársak Gálosfa természeti emlék Gálosfai kocsányos 13/162/TE/05 0 tölgy Gálosfa természetvédelmi Gálosfai védett 13/158/TT/05 0 terület terület Gálosfa természeti emlék Gálosfai-diófák 13/161/TE/05 0 Gálosfa természeti emlék Gálosfai-galagonya 13/164/TE/05 0 Gálosfa természeti emlék Gálosfai- 13/159/TE/05 0 szelídgesztenye
46 47B47 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
Gálosfa természeti emlék Gálosfai-tölgy 13/160/TE/05 0 Kaposgyarmat természetvédelmi Kaposgyarmati 13/118/TT/04 0 terület belterületi védett terület Kaposgyarmat természetvédelmi Kaposgyarmati 13/117/TT/04 0 terület külterületi védett terület Kaposgyarmat természeti emlék Kaposgyarmati 13/119/TE/04 0 védett fák Szenna természetvédelmi Gyurgyalag 13/52/TT/80 3,1912 terület fészkelőhelyek Szenna természeti emlék Szennai védett fák 13/153/TE/07 0 Szentbalázs természeti emlék Szentbalázsi védett 13/130/TE/04 0 fák Szentbalázs természetvédelmi Szentbalázsi védett 13/129/TT/04 444,4012 terület terület Szilvásszentmárton természeti emlék Szilvásszentmártoni 13/131/TE/04 0 védett fák
Zselickisfalud természeti emlék Zselickisfaludi 13/133/TE/04 0 védett fák Zselicszentpál természetvédelmi Észak-Zselici TT 13/94/TT/00 130,264 terület Zselicszentpál természeti emlék Zselicszentpáli 13/116/TE/03 0 kislevelű hárs
Bőszénfai Farkaslaki-erdő
1977 óta védett. A területet É-ról a Surján-patak, K-ről Gálosfa községhatára, D-ről a 67 út- ról Sasrétre bevezető út, Ny-ról a 67-es út határolja. Domborzatát tekintve mély völgyek és ma- gas dombhátak tagolják a felszínt, helyenként mély szerteágazó vízmosásokkal, melyek különö- sen értékes élőhelyek. A védett területen elegyes erdők találhatók. Jellemzően ezüsthársas-bükkös, cseres és gyertyános állományok alkotják. A terület védetté nyilvánításának indoka a több ezres kakasmandikó (Erythronium dens-canis) állomány.
Észak-Zselici Természetvédelmi Terület
2000 óta védett terület. Domborzata a Zselicre jellemző, a széles völgyek és dombhátak alkotta felszínt mély vízmosások teszik változatossá értékes élőhelyeket alkotva. Zömében erdővel borított terület, amelyet helyenként - főleg a völgyalji sík részeken - gyepterületek és szántóföldek tagolnak. Az É-i kitettségű oldalakon jellemzően állományalkotó fafaj a bükk (Fagus sylvatica). Az oldalakon gyertyános-kocsánytalan tölgyes állományok találhatók, míg a száraz gerincek állományalkotó fa- faja a csertölgy (Quercus cerris). Jellemző elegyfafajok a gyertyán (Carpinus betulus), az ezüsthárs (Tilia argentea), a vörös fenyő (Larix decidua) és a mezei juhar (Acer campestre). A legmélyebb fekvésű részeken mézgás égeres és kocsányos tölgyes állományok is találhatók. A peremterületeken az őshonos fafajokból álló erdőtársulások helyén, több helyen rossz egészségi állapotú erdei, lucfe- nyő és akácos állományok állnak.
A helyi védett terület jellemző növényei: a szártalan kankalin (Primula vulgaris), a farkasboroszlán (Daphne mezereum), a szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus), a lónyelvű csodabogyó (Ruscus hypoglossum), a májvirág (Anemone hepatica), a pirítógyőkér (Tamus communis), a kardos madár- sisak (Cephalanthera longifolia) és a széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine).
48 49B49 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
A helyi védett terület zoológiai szempontból még kevésbé feltárt. Faunáját elsősorban erdei fajok adják. Jellemző énekes madarai: barátcinege (Poecile palustris), barátposzáta (Sylvia atricapilla), csilp-csalpfüzike (Phylloscopus collybita), csuszka (Sitta europaea), cinegék (Parus spp.), erdeipinty (Fringilla coelebs), tengelic (Carduelis carduelis). Nagy számban figyeltek meg harkályféléket: balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus), feketeharkály (Dryocopus martius), zöldküllő (Picus viridis).
A kisebb löszpartfalakban, nyílt helyen lévő löszmélyutaknál költ a fokozottan védett gyurgyalag (Merops apiaster) is. A területen - a Zselicben általánosan elterjedt - ragadozó madarak költenek: héja (Accipiter gentilis), barnarétihéja (Circus aeruginosus), karvaly (Accipiter nisus), egerészölyv (Buteo buteo).
A ritka, fokozottan védett madarakat kóborló vagy táplálkozó példányait többször megfigyelték már pl. rétisas (Haliaeetus albicilla), darázsölyv (Pernis apivorus) és feketególya (Ciconia nigra).
Gyurgyalag fészkelőhelyek, Szenna
1980 óta védett terület. A védetté nyilvánítás óta növényzettel erősen benőtt a magas lösz partfal. A partfal tetején keskeny erdősáv után körben mezőgazdasági területek húzódnak.
A gyurgyalagok (Merops apiaster) korábban nagy számban fészkeltek a partfalban, de napjainkra számúk erősen megfogyatkozott.
Csepegő-forrás és környéke, Gálosfa
1977 óta védett terület. Földtani szempontból a környék nevezetes helye. A forrásmészkő-kép- ződés más hegységekben nem különösebb ritkaság, de a kaposgyarmati mésztufa-hasadék a Zse- lici-dombvidéken egyedülálló, amely valójában Kaposgyarmat és Gálosfa közötti Lozsit-erdőben húzódik. A védett képződmény egy forrásmészkőfal és a nevezetes Bivalyfej nevű fekete mésztufa képződményből áll. A környező dombokról lezúduló víz több irányból mély árkokon jut el a hasa- dékhoz, amelynek felső szakaszán van az esős időben vízesésként feltűnő mésztufafal. A nehezen megközelíthető kis szakadék falán több kisméretű vízszintes hasadék is húzódik, ezekből a csapadék függvényében folyik vagy csöpög a víz. A hasadékok peremén kialakuló formákat kis jóindulattal cseppkőnek is nevezhetjük. Az árnyékos részeken a mésztufát moharéteg borítja. A hasadék délnyu- gati falán a helyiek által Bivalyfejnek keresztelt képződmény látható, amelyről szintén is csöpög a víz. A hasadékban és a patakmederre merőleges kis mellékvölgyekben is feltűnnek a környéken ritkán látható, védett gímpáfrány (Asplenium scolopendrium) példányai.
Kaposdadai arborétum, Bárdudvarnok
1976 óta védett terület. A Kaposdadi arborétum Somogy megye egyetlen magántulajdonban lévő növénykertje. Az arborétum egy völgyben terül el, a ritka növényvilágon kívül a mesterséges tavak és szigetek is vonzzák az érdeklődőket.
Somogyi János gyűjteményének legértékesebb példányai a fenyőfélék, a parkban megtalálhatók a jegenyefenyő, a mamutfenyő, a luc-, a selyem-, az erdei- és a vörösfenyő, az amerikai és a japáncéd- rusok, a tuják, a tiszafák és a borókák. Az örökzöld lombos fafajok közül machoniák, puszpángok, babérfélék, kecskerágók, aucubák, borbolyák, magyal- és bangitafélék valamint rododendronok.
48 49B49 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
Szentbalázsi védett terület
2004 óta védett helyi védett terület teljes átfedést mutat A Zselici Tájvédelmi Körzet országos védett területnek a falur külterületére eső részével.
Tókaji Parkerdő, Kaposszerdahely
A terület kiterjedése: 160 hektár, még nem helyi jelentőségű védett terület
Kaposszerdahely és Kaposvár között terül el a Tókaji Parkerdő. A két nagy halastó és az erdő egybefüggő varázsa teszi festőivé a tájat. A területet számos ösvény hálózza be, s a kikapcsolódást segíti elő az erdei tornapálya is. Ideális kirándulóhely iskoláknak, csoportoknak és a családoknak is. A szabadtéri sütés-főzési lehetőség adott, és egy menedékház is áll a tavak mellett. A parkerdő szé- lén található a fenntartó SEFAG Rt. lőtere, ahol koronglövő és korongvadász versenyeket tartanak. Gyakoriak a nemzetközi rendezvények is.
Egyedi tájértékek:
Egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző olyan természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van.
Az egyedi tájértékeket a településrendezési tervek tartalmazzák ezek felmérése azonban még nem teljeskörű.
Kultúrtörténeti értékek: pl. lakóház, tájház, kapu, határkő, kopjafa, bástya, városfal, park, vadaspark, fasor, híd, alagút, viadukt, vadászles, pincesor, halastó, malom, víztorony, kilátótorony, csatahely, csárda
Természeti egyedi tájértékek: pl. forrás (kivéve, ha ex lege védett természeti érték), erdőrész- let, erdőmaradvány, fa, élőhelyek (pl. mocsarak, mocsárrétek, homoki gyepek, löszgyepek, üde lomboserdők, fenyőerdők), fészek, fészektelep, táplálkozóhely
Tájképi egyedi tájértékek: pl. kilátópont, „látókő”, panorámaút
Az egyedi tájérték felsorolását a VIII. mellékletben található táblázat tartalmazza.
2.3.2. Az épített örökség védelme A natúrpark területén számos helyi védelemre érdemes több lakóépület, gazdasági épület, temp- lom, harangláb, kőkereszt található. A helyi jelentőségű művi értékek teljeskörűen eddig nem ke- rültek számbavételre. Ezeket az örökségvédelmi hatástanulmány, valamint a szabályozási tervek és helyi építési szabályrendelet mellékletei a településeken tartalmazzák. A Helyi Építési Szabályza- tok a települések honlapjain nyilvánosságra kerültek.
A helyi védett épületekkel kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendeletek állapítják meg, amelyekben az egyéb előírások és a lehetséges önkormányzati támogatások mellett a védett értékek hasznosításának lehetőségeit (lakófunkció, vendégház, műterem, műhely, stb.) is meghatá- rozták.
Kaposmérőben– a múzeum előzetes tájékoztatása és az örökségvédelmi hatástanulmány szerint – jelentős nyilvántartott régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek is vannak.
50 51B51 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
2.3.3. Környezeti nevelés, szemléletformálás A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark területén működő általános iskolákban és óvodákban kiemelt figyelmet fordítanak a környezettudatos nevelésre, szemléletformálásra és ismeretterjesz- tésre. Ezt a korábbi pályázati ciklusban KEOP pályázatok segítségével sikerült beiktatni a tanrendbe hosszabb időszakon keresztül az iskolákban. A Kaposmérői Bokréta Óvoda pedig elnyerte a zöld óvoda címet.
Az örökségvédelmi oktatás még kezdetleges az iskolákban, jellemzően az örökségvédelemmel kapcsolatos feladatokat, tájékoztatásokat a helyi civil szervezetek vállalják fel és fogják össze.
A natúrpark területén csak Kaposmérő település hozott létre és működtetett eddig értéktárat. Kaposmérő Község Önkormányzata 2013. július 16. napján döntött a Települési Értéktár létrehozá- sáról. Ebből fejlődött ki az a kezdeményezés, mely eredményeképp a Zselicségben több település és a Kaposmérői Dobogó Egyesület összefogásával, továbbá Kaposmérő település koordinációjával 2016. december 30. napján megalakult A Zselici Tájegységi Értéktár a 114/2013. (IV. 16.) Kormány rendelet szerint. Az egész Zselicségben fellelhető, illetve az ott létrehozott nemzeti érték felvétel- ét a települési bárki írásban kezdeményezheti A Zselici Tájegységi Értéktár Bizottsághoz (7521 Kaposmérő, Hunyadi u. 13.) címzett javaslatában. A Tájegységi Értéktár Bizottság feladata a Zse- licségben fellelhető értékek megőrzése, továbbörökítése és turisztikai célú fellendítése, hasznosítása a községek javára.
50 51B51 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
2.4. Társadalmi együttműködés
A natúrparki térség több településén aktív civil élet zajlik. Több egyesület, alapítvány működik, amely a település élhetőbbé tételét, a helyi örökség megőrzését szolgálják, mindemellett segítve ezzel is az érintett önkormányzat munkáját.
A helyi értékek védelemével kapcsolatos célokat felvállaló civil szervezetek közül a legaktívab- bak:
1) Kaposmérői Dobogó Egyesület, Kaposmérő 2) Kaposszerdahelyért Egyesület, Kaposszerdahely 3) Kaposújlaki Családi Kör Egyesület, Kaposújlak 4) Bárdok Útja Hagyományőrző és Kulturális Egyesület, Bárdudvarnok 5) „Zselickisfaludért” Egyesület, Zselickisfalud
2.4.1. Gazdasági és társadalmi kapcsolati háló A dél-dunántúli régióban a települések területi eloszlása, a településsűrűség rendkívül egyenet- lenül alakul. A régión belüli kisebb területek és a települések gazdasági fejlettségi szintje jelentősen eltér, számos település társadalmi, gazdasági tekintetben is hátrányos ill. elmaradott terület kategó- riájába tartozik. A településszerkezetet leginkább az aprófalvas jelleg jellemzi. Ugyanakkor vannak a régiónak olyan területei (pl. Balaton-part) és települései (elsődlegesen a megyeszékhelyek, vá- rosok, dinamikusan fejlődő nagyközségek és az üdülőhelyek), amelyek országos viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű turisztikai területnek számítanak.
A dél-dunántúli régió kiemelkedő potenciállal bír a turizmusfejlesztés területén, különleges természeti értékeire, kultúrtörténeti emlékeire, folklórhagyományaira, gasztronómiai és borászati adottságaira, gazdag termálkincsére és változatos aktív szabadidő-eltöltési lehetőségeire alapozva. A kedvező adottságok jelentős része azonban turisztikai céllal jelenleg még részben, vagy teljes egészében kihasználatlan. A vendégek fogadását és kiszolgálását biztosító háttér-infrastruktúra sok- helyütt elégtelen, a minőségi igényeknek nem felel meg, a hosszabb tartózkodási idő érdekében kialakított kiegészítő programkínálat (különösen a téli hónapokban) szerény. A Zselicség és Belső- Somogy jelenleg kismértékben részesedik a régió turizmusából. A meglévő attrakciók elszórtan, pontszerűen jelennek meg, nem képeznek egységes, komplex vonzerőt. A tervezett Zselici Ezüst- hárs Natúrpak kialakításával a térség a különböző termékek összekapcsolása, valamint a tervezett fejlesztések megvalósulásával az aktív turizmus (természetjárás, lovas turizmus, golfturizmus, va- dászat, vízi turizmus, kerékpáros turizmus), továbbá a falusi turizmus desztinációjaként képzelhető el.
Egyértelmű összefüggés mutatkozik a megyén belüli fejlettségi különbségek és a megye telepü- lésszerkezete között. A városok térsége, különösképp a megyeszékhely fejlődésével éles ellentétben állnak a megye belső perifériáin elhelyezkedő elmaradott kistérségek. A 2007-ben elfogadott sza- bályozás (311/2007 Kormányrendelet) szerint a megye 11 kistérsége közül 8 hátrányos helyzetű, közülük pedig 5 a leghátrányosabb helyzetűek csoportjába tartozik. Ez azt jelenti, hogy a megye
52 53B53 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
lakosságának 77%-a hátrányos helyzetű térségben él, ezen belül a leghátrányosabb helyzetű térsé- gekben él a népesség közel 27%-a. A megye vidékies, aprófalvas térségei leszakadásának mérsék- lésére megtett kísérletek az elmúlt időszakban nem hoztak érdemi eredményt. A problémával külö- nösen érintett belső-somogyi térséget ma is magas munkanélküliség, alacsony foglalkoztatottság, elvándorlás jellemzi. A foglalkoztatottak arányát összehasonlítva az Európai Unió és az országos adatokkal kijelenthető, hogy a megye foglalkoztatási rátája alacsony. A 15-74 éves korosztály tekin- tetében az országos adat 49,7%, míg ugyanez Somogy megye esetében csak 44,3% a KSH 2011 évi adatai alapján. A munkanélküliségi rátát tekintve a megye helyzete ugyancsak kedvezőtlenebb az országos értéknél, és alatta marad az Európai Unió rátájának is (EU27: 9,7%, Magyarország: 11,0%, Somogy megye: 13,5% – 2011-ben) Foglalkoztatási szempontból a megyén belül jelentős különb- ségek tapasztalhatóak: míg a megyeszékhelyen és vonzáskörzetében, illetve Siófok térségében a munkanélküliség az országos és EU-s átlag alatt van, addig annak akár másfél-, kétszerese a belső periféria kistérségeiben.
A népesség elöregedése, a munkanélküliség megjelenése és tartóssá válása, a jövedelmi viszo- nyok egyenlőtlensége és számos más tényező következtében a népesség egyre nagyobb része szorul a társadalom segítségére, így a szociális intézményrendszer által nyújtott szolgáltatásokra. A megye a szociális szolgáltatásokkal (pl. idősellátás, házi segítségnyújtás) való lefedettséget tekintve az el- látottság országos átlag alatt marad elsősorban az elaprózott településszerkezetnek köszönhetően. A gyermekjóléti alapszolgáltatások tekintetében a megyében csaknem teljes a lefedettség.
Magyarország és ezen belül Somogy megye népességének iskolázottsági szintje az elmúlt évtize- dekben folyamatosan javult. Míg az EU27-ek vonatkozásában 2000 és 2010 között a legalább befe- jezett középfokú végzettséggel rendelkezők aránya 64,4%-ról 73,4%-ra emelkedett, addig ugyanez az érték Magyarország esetében 69,4%-ról 81,8%-ra nőtt. A megyében a befejezett legmagasabb végzettség tekintetében, az országos átlag alatt van a közép- és felsőfokú végzettségűek aránya. A csak 8 osztályos, illetve a 8 osztály alatti végzettségűek aránya is egy árnyalattal kedvezőtlenebb képet mutat az országosnál, az eltérés nem szignifikáns, azonban a szakmunkás végzettségűeket tekintve már nem ennyire kedvező a helyzet.
A tervezett natúrpak létrehozásakor fontos kiindulni abból, hogy mi jellemzi Somogy-megyét:
• Természeti, táji értékekben, kulturális örökségben gazdag terület; • Gazdaságában egyre jelentősebb súlya van a turizmusnak; • Aprófalvas települések, melyek elnéptelenednek, vagy folyamatosan csökken a lakosság; • Gazdasági teljesítményét tekintve országos viszonylatban a 19 megye rangsorában az utolsó harmadban foglal helyet; • Somogy megye környezeti általában kedvező, a megye a légszennyezettség, valamint a közlekedésből származó zajhatások tekintetében a környezeti ártalmak által kevésbé veszélyeztetett területek közé tartozik; • A megye településeinek vezetékes ivóvízzel való ellátottsága csaknem teljes; • A szennyvízkezelés és tisztítás területén a megye települési szinten, országos viszonylatban - jelentős mértékben az aprófalvas településszerkezetnek köszönhetően - elmaradásban van. • A megyében a települési szilárd hulladékok szervezett elszállítása teljes körű.
52 53B53 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
2.4.2. Közösségépítő tevékenységek A natúrpark területén a helyi települések és egyesületek programjai, rendezvényei mind a helyi megtartó erő részei és közösségépítésként is szervezik a programokat. Ezek mellett átfogó nagyobb rendezvények olyan helyen kerülnek megszervezésre, melynek az infrastruktúrája és befogadó- képessége is megfelelő nagyobb rendezvények vagy programok megszervezésére. Ilyen például a Katica-tanya Patcán, a Kassai-völgy Kaposmérőben vagy a Zselicvölgye Szabadidőfarm Hajmá- son. Ezek a központok más-más célközönséget vonzanak, ezért kiegészítik egymás rendezvényeit és színesítik a natúrpark turisztikai kínálatát.
2.4.3. Társadalmi szervezetek A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark létrehozásának szervezését a natúrparkot megalapító 14 önkormányzat között a kaposmérői Dobogó Egyesület vállalta magára. Az egyesület tevékenysége széleskörű korábbi években jó tapasztalatokat szerzett a hasonló jellegű munkák koordinálásában pl. a Zselici értéktár összeállításában.
6. táblázat: A helyi értékek védelemével kapcsolatos célokat felvállaló civil szervezetek a tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark területén
Település Szervezet Kapcsolattartó Kaposmérő Kaposmérői Dobogó dr. Mészáros Renáta és Kulturális és Polgárőr Prukner Gábor Egyesület Bárdudvarnok Bárdok Útja Mester Balázs Hagyományőrző és Kulturális Egyesület Szilvásszentmárton Zselici lámpások Egyesület Lengyel Gábor Kaposszerdahely Kaposszerdahelyért Prépost László Egyesület
A natúrpark területén a Zselici Lámpások LEADER Egyesület működik. Helyi szinten több egyesület található szinte mindegyik településen, hiszen az elmúlt években megnőtt az arra irányu- ló igény – a pályázati lehetőségeknek és egyéb támogatásoknak is köszönhetően – hogy a hagyo- mányőrzés és a helyi szokások bemutatása, szolgáltatásként való megformálása megjelenhessen a turisztikai piacon és a helyi rendezvényeken is.
54 55B55 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
9. ábra: A tervezett Zselici Ezüsthárs natúrpark szervezeteinek működési és kapcsolati hálója
54 55B55 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
2.5. Összefoglaló értékelés
A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark teljes mértékben megfelel a natúrparkok „A magyaror- szági natúrparkok szakmai koncepciójában” megfogalmazott szakmai és szervezeti feltételek.
A tervezett natúrpark 14 települési önkormányzat összefogásával jönne létre. Teljes kiterjedése: 26.503 hektár. A natúrpark területe nagyon nagymértékben lefedi a Zselici Tájvédelmi Körzetet, va- lamint a három kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területtel (HUDD20004 Dél- Zselic, HUDD20016 Pati-erdő, HUDD20018 Észak-zselici-erdőségek) is átfed. A dél-dunántúli régióban található természeti értékek halmozottan fordulnak elő területén. A natúrparkot kialakító települések vezetői és lakossága elkötelezett a természeti értékek megőrzése irányában. Az érintett települések teljes közigazgatási területe a natúrpark részét képezi. A natúrpark területe összefüggő.
A tervezett natúrpark területén eddig 8 településen alakítottak ki helyi természeti örökséget védő területet, amelyek összességében is nagyon jelentős területi kiterjedéssel rendelkeznek (867 ha) és fontos szerepet játszanak a természeti értékek megőrzésében, ismeretterjesztésben, rekreációban.
A tervezett natúrpark területe gazdag tárháza a térség építészeti örökségének és aktív ápolásának (Szennai skanzen), történelmi hagyományőrzésnek (Kassai-völgy), szemléletformálásnak (Zseli- ci csillagos égboltpark), extenzív, tervászetközeli mezőgazdasági kísérleti tevékenységeknek (KE Bőszénfai szarvasfarm stb.).
A natúrpark létrehozását 14 helyi, somogyi önkormányzat határozta el. A natúrpark létrehozását támogatja DDNP Igazgatóság, Somogy Megye Önkormányzata, A Kaposvári Egyetem, a SEFAG stb. és a natúrpark területén működő számos civil szervezet, vállalkozás és magánszemély.
Az együttműködésben részt vevő települési önkormányzatok a natúrpark képviseletével a létre- hozás fázisában kaposmérői Dobogó Egyesületet bízták meg, és később önálló szervezeti és műkö- dési egységet kívánnak létrehozni a feladatok koordinálására, végrehajtására.
A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark SWOT analízise
Erősségek Gyengeségek Természeti környezet - évről-évre nő a foglalkoztatottság, csökken a - állandó lakosság között magas az idősek munkanélküliek aránya aránya - magas a civil szervezetek száma - magasabb a munkanélküliség a környező településeken - extenzív, hagyományos gazdálkodási formák - a képzett fiatalok elvándorolása terjedése - a megfelelő színvonalú kulturális és szabadidős létesítmények
56 57B57 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
Gazdaság - kedvező földrajzi fekvés (a megyeszékhely - helyi termelők alacsony száma közelsége) - a turizmus növekvő szerepe a gazdaságban - a vállalkozásokat segítő üzleti szolgáltatások nem megfelelőek (kiépítettség, szolgáltatási színvonal, finanszírozási nehézségek), - a belföldi turisták aránya nő - a vállalkozások együttműködése alacsony - a turisztikai termékek, vonzerők színvonala - koordinálatlan a turisztikai szolgáltatások (szolgáltatás, ötlet, kivitelezés) jó kínálata a környéken - kedvező termőhelyi adottságok - természetközeli gazdálkodás - természeti erőforrások bősége
Közlekedés - a települések többségének megközelítése jó - a belterületi utak állapota felújításra szorul - vasúti elérhetősége - kerékpárút egységes kialakítására igény lenne a Balatontól a Dráváig - távolsági buszközlekedés jó - kiépített parkolóhelyek hiánya - Rockenbauer Pál Dél-dunántúli kéktúra útvonal - 4 fa túra útvonal - jelzett kerékpárutak
Lehetőségek Veszélyek - a természeti értékek hosszú távú megőrzése - globális felmelegedésből adódó klímaváltozás nagyobb társadalmi összefogással növekvő idegenhonos fajok terjedését nem tudjuk megállítani - környezettudatosság és a hagyományos - változékony időjárás (pl. csapadékos értékek (építészet, kézműves mesterségek, időjárás, kiszámíthatatlan forró nyári napok) helyi mezőgazdasági termékek, kultúrák) bizonytalanná teszi a helyi termelést, helyi iránti kereslet növekszik, ami igényt támaszt mezőgazdasági termékek előállítását és piacra az ökoturizmusnak, a helyi termékek jutását értékesítésének, illetve a kulturális turizmusnak - egészségtudatosság felértékelődése és növekvő igény az egészségmegőrzésre, ami keresletet támaszt az aktív turizmusnak (lovaglás, kerékpározás, túrázás, vadászat, horgászat) - növekszik az internettel a vidék megismerése (pl. on-line közcélú információs oldalak, internetes egyéni szállásfoglalás) - kommunikáció fejlődése elősegíti a pályázati, támogatási lehetőségek megismerését és a támogatások hatékony felhasználását - a helyi közösségek építése és megerősítése
56 57B57 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
3. A natúrpark fejlesztési koncepciója
3.1. A natúrpark „munkaszervezete”
A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark létrehozását koordináló munkaszervezet a Kaposmérői Dobogó Egyesület (7521 Kaposmérő, Rákóczi u. 41/a., képviseli: Prukner Gábor elnök). A Zselici Ezüsthárs Natúrpark szakmai anyagát a Kaposmérői Dobogó Egyesület állította össze, amely 2012-ben alakult meg azzal a céllal, hogy a térség természeti és kulturális értékeit kihangsúlyozva, a fenntarthatóságát maximálisan szem előtt tartva egy a turisztikába minél teljesebben vonja be a településeket és koordinálja a fejlesztéseket. Az egyesület a Kaposmérő Községi Önkormányzat támogatásával és együttműködésével végzi munkáját. Az egyesület az európai uniós források hatékony felhasználásának, illetve a munkaszervezet munkájának köszönhetően a településen és a térségben is a vidékfejlesztés, a turizmus, valamint a fenntartható fejlődés meghatározó iránymutatójává vált. A natúrpark célja eléréséhez a bevezetőben szerepeltetett főbb szempontok megteremtése és ennek megalapozása. A natúrpark eredményes működtetéséhez fontos szerepet kap a helyi önkormányzatok képviselőiből, az együttműködő partnerek képviselőiből és a Munkaszervezetből álló Zselici Ezüsthárs Natúrparki Tanács megalakítása. Jelenleg a natúrparki partnerek, önkormányzatok döntése szerint a Kaposmérői Dobogó Egyesület látja el a munkaszervezet feladatait saját költségvetése terhére, a natúrpark megalakulásakor tag önkormányzatok anyagi hozzájárulása nélkül. A fejlesztések sikeres kialakításához és működtetéséhez a Zselici Ezüsthárs Natúrparki Tanács megalakítása a későbbiekben indokolt. Ennek célja, hogy egy olyan finanszírozási és fejlesztési rendszernek kell kialakulnia, amely hazai és külföldi pályázati források felhasználásával hatékonyan és széleskörűen tervezve tud gondolkodni, mindemellett hosszútávon fenntartható is és elősegíti a tervezett natúrparkban kedvező természeti állapot hosszú távú megmaradását.
3.2. Fejlesztési célok, prioritások
A natúrparki megalapozó szakmai háttértanulmány „A magyarországi natúrparkok szakmai kon- cepciója – szakmai és szervezeti-működési keretek” című dokumentum alapján készült el.
A fejlesztési koncepció a natúrpark területén található önkormányzatok véleményével összhang- ban a Kaposmérői Dobogó Egyesület, mint a natúrparkot létrehozó munkaszervezetének koordiná- lásával került kidolgozásra.
A fejlesztési célok eléréséhez elengedhetetlen a natúrparki települések és egyéb partnerszerve- zetek, valamint a helyi lakosok natúrparkkal kapcsolatos tudásának erősítése, a helyi közösségek aktív részvétele a natúrparkhoz kapcsolódó fejlesztési és működési stratégiát érintő döntéshozatali és megvalósítási folyamatokban.
58 59B59 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
A natúrpark területen működő és a natúrparkkal együttműködő önkormányzatok és társadalmi szervezetek jelen dokumentáció alapján határozzák meg együttműködésüket és közös feladataként fogadják el az alábbiakat célként:
1. pillér: Természeti és kulturális örökség megőrzése - Zselici Tájvédelmi Körzet természetmegőrzési munkájának segítése, - Védett területeken kívüli eső természeti értékek megőrzése, - Helyi tervek készítése természeti és természetközeli értékek kezelésére, - Zselici természeti értékek megismertetése a lakossággal, - A tájsebek minél előbbi felszámolása a helyi önkormányzatok és gazdasági társaságok segítségével, - Természetközeli gazdálkodás, élőhelyvédelem, - Természeti értékek monitoringja, 2. pillér: Környezeti nevelés, szemléletformálás és közösségépítés - A Zselici Ezüsthárs Natúrpark ismeretanyagának iskolai oktatásban történő felhasználásának segítése (pl: kirándulás, ismeretterjesztő előadások), - Szemléletformáló programok a természetközeli gondolkodás megalapozására és fejlesztésére,. - Ajánlások megfogalmazása a Település Arculati Kézikönyvekhez a natúrparki koncepció jegyében, - Konzorciumi és együttműködési szerződések kidolgozása a közösen összehangolt fejlesztési célok pályázati forrásainak elérésében, - Hagyományőrző tevékenységek széles körű támogatása, - Helyi lakosság számára a hagyományos termékek megismertetése és kínálatának - Lakossági szemétszedési akciók és munkák segítése, 3. pillér: Vidékfejlesztés - A táj és az ember harmóniájának fenntartása a kulturális értékek, tradicionális gazdálkodás elősegítésével, - Hagyományos növény- és állatfajták előnyben részesítése a tenyésztés során, - A természetközeli gazdálkodási módok és helyi piacok terjedésének elősegítése, megerősítése, - A natúrpark területén dolgozó és tevékenykedő termelőket koordináljuk és az általuk termelt helyi termékeket népszerűsítjük, - Széleskörű információs felületet biztosítunk katalógus és online megjelenéssel a kapcsolatok gazdasági és turisztikai együttműködési lehetőségekben, - A natúrparki együttműködő szervezetek és partnerek érdekeltségének megteremtése, a működésekhez és fejlesztésekhez kapcsolódó források kiépítése, - A natúrpark terveinek és működésének megismertetése a területén lévő lakossággal és szervezetekkel, továbbá kapcsolati stratégiák kidolgozása lehetséges partnerekkel,
58 59B59 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
- A natúrpark területein található IKSZT helyszíneken a natúrparkhoz kapcsolódó szolgáltatásokról információk elérhetőek lesznek egységes tartalommal (pl: kiadványok, ismeretterjesztő anyagok, programkínálat stb.) 4. pillér: Turizmus, rekreáció - A natúrparki turistaút-hálózat fejlesztése és a kapcsolódó egységes arculatú ökoturisztikai infrastruktúra kiépítése, - A zöldturizmus támogatása, - A turistaútvonalak karbantartása, - Szervezett programokkal a Zselici Tájvédelmi Körzet túraútvonalainak és Zselici Tájegységi Értéktárba felvett helyszíneinek népszerűsítése, különös tekintettel a Rockenbauer Pál dél-dunántúli kéktúra és a „Négy fa” nevű zöld túra útvonalra, - A natúrpark területén található vadaspark (Bőszénfa), a Szennai Skanzen és a Zselici Csillagoségbolt-park stb. és egyéb turisztikai kínálatok egységes programsorozatba történő szervezése és népszerűsítése, - Élő tájházak, vidéki élet bemutatása, vadgazdálkodás megismertetése, - Szolgáltatások, szálláshelyek bővítése, - Egymásra épülő un „élménylánc” típusú szolgáltatások bevezetése. - A Zselici Ezüsthárs Natúrpark ökoturisztikai szolgáltatásainak marketing-kommunikációja (TDM megerősítése).
A Zselici Ezüsthárs Natúrpark működésének és fejlesztésének elősegítésére és fenntartására az alábbi forrásokat tervezzük felhasználni: - Vidékfejlesztési Program (VP)- belül vidéki térségek fejlesztésének összefogása. - Emberi Erőforrás Operatív Program (EFOP). - Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP). - Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP). - Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok. Egyéb hazai és Európai Uniós források: - Nemzeti Együttműködési Alap - Nemzeti Tehetség Program - Zöld Forrás Jelen tanulmány elfogadását követően tervezzük elkezdeni a natúrpark egységes arculatának kiépítését. Ezen belül kiemelt szerepet kap a turisztikai programcsomagok és a szemléletformáló rendezvények kidolgozása és szolgáltatásként történő összeállítása. Ezzel párhuzamosan szeretnénk megszervezni a források megteremtését és a hatékony szervezeti forma kiépítését.
60 61B61 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
4. Felhasznált irodalom
Ábrahám L. (szerk.) (2001): Somogy faunakatalógusa. – Natura Somogyiensis 1: 1-494. Ábrahám L. Juhász M. Nagy L. Pintér A. (1994): Védett természeti értékek Somogyban. – Múzeumi Tájékoztató 4: 3-70. Ábrahám L. (szerk.) (2001-2017): Natura Somogyiensis 1-29. kötetei. Ábrahám L., Cseicsner E.-né, Winkler F. 2000: Százszorszép Somogy pp. 160. Ábrahám L. 2000: Védett területek Somogy megyében.- In Dávid J. (szerk.) Vendégváró Látnivalók Somogy megyében pp. 239-247. Ábrahám L. 2010: A természet sokfélesége – Somogyi Múzeumok Közleményei 19: 211-220. Borhidi A. (1984): A Zselic erdei. - Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 4. Bölöni J., Molnár Zs. és Kun A. (szerk.) (2011): Magyarország élőhelyei, vegetációtípusok leírása és határozója ÁNÉR 2010. – Magyar Tudományos Akadémia Botanikai és Ökológiai Kutató- intézete, Vácrátót, 1-439. Csordás J., Mészáros R. és Prukner G. (2015): Kaposmérő helyi értékei pp. 1-18. Csordás J., Mészáros R. és Prukner G: (2016): Zselici értéktár pp. 1-42. Dövényi Z. (szerk.) (2010): Magyarország kistájainak katasztere - MTA Földrajztudományi Kutató- intézet Budapest, 2. átdolgozott és bővített kiadás. Farkas S. (1999): Magyarország védett növényei. Védett természeti értékeink Mezőgazda Kiadó pp. 1-416. Frank T. és Szmorad F. (2014): Védett erdők természetességi állapotának fenntartása és fejlesztése. (Rosalia Kézikönyvek 2.) – Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 160 pp. Haraszthy L. (szerk.) (1984): Magyarország fészkelő madarai. - Bp. Natura pp. 1-245. Haraszthy L. (szerk.) (1988): Magyarország madárvendégei. - Bp. Natura pp. 1-166. Haraszthy L. (szerk.) (2014): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. – Pro Vértes Köz- alapítvány, Csákvár, 956 pp. Haraszthy L. és Sáfián Sz. (szerk.) (2016): Védett állatfajok elterjedési atlasza Vas, Zala és Somogy Natura 2000 területein. - Somogy Természetvédelmi Szervezet Somogyfajsz pp. 1- 216. Kapitány Orsolya, Imrő Judit (szerk.) (2001):. Somogy megye népművészete. SMMI, Kaposvár. Király Lajos (2002): Somogyi népszokások I. Kaposvári Egyetem CSVMPFK, Kaposvár. Krénuszné Tóth E. (2010): Zselickisfalud története pp. Lehmann A. (1971): A Zselic természeti földrajza - MTA DTI Közlemények 15., Pécs, 100 p. Mészáros R. (2015): Egy helyi önkormányzat fejlesztésének stratégiai irányai pp. Takáts Gyula (1986):. Somogyi pásztorvilág. SMMI, Kaposvár. Varga B. (2013): A folyamatos erdőborítás fenntartása melletti erdőgazdálkodás alapjai. (Silva Naturalis 1.) – Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 251 pp.
60 61B61 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
Tervek, koncepciók, stratégiák: Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. A Dél-Dunántúli Régió Turizmus Stratégiai Fejlesztési Programja Somogy megyei Területfejlesztési Koncepció Helyzetfeltáró munkarész, Készítette: Somogy Me- gyei Önkormányzati Hivatal 2012. november Zselici lámpások vidékfejlesztési egyesület Leader helyi fejlesztési stratégia 2014-2020 „Falvaink otthonaink, gondolkodjunk közösen” (2016.) websites: http://www.ddnp.hu/index.php?pg=menu_1972 www.kaposmero.hu www.kaposujlak.hu http://www.patca.hu http://hajmas.hu/ https://hu.wikipedia.org www.kaposmero.hu www.lovasijaszat.hu www.hungarikum.hu http://termeszetvedelmikezeles.hu/ Natura 2000 térképek és adatbázisok: http://natura2000.eea.europa.eu/# Természetvédelmi Információs Rendszer Közönségszolgálati modul: http://geo.kvvm.hu/tir/ A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a magyar állami természetvédelem közösen üzemeltetett információs portálja: http://natura.2000.hu/ Az Európai Bizottság által működtetett Natura 2000 adatszolgáltatást nyújtó honlapja az Európai Környezetvédelmi Ügynökség internetes címén. Natura 2000 adatbázis: http://www.eea.europa.eu/data-and-maps/data/natura-2000/ Az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának oldala: http://ec.europa.eu/environment/ nature/natura2000/access_data/index_en.htm Védett növények. Forrás: A magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja: http://www. termeszetvedelem.hu/index.php?pg=sub_678 A Európia Bizottság határozata (2008. december 12.) a 92/43/EGK tanácsi irányelv értelmében a pannon biogeográfiai régió közösségi jelentőségű, természeti területeit tartalmazó, első al- kalommal frissített jegyzék elfogadásáról. (Az értesítés a C(2008) 7918. számú dokumen- tummal történt)(2009/90/EK. Forrás: Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 43/1./ 2009.2.13.: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2009:043:0001:0020:HU:PDF
62 63B63 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
5. Mellékletek
I. melléklet: Védett növényfajok a tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark területén
Magyar név (Tudományos név) Pénzben kifejezett érték HARASZTOK (PTERIDOPHYTA) Gímpáfrány (Asplenium scolopendrium) 5000 Szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana) 5000 Széles pajzsika (Dryopteris dilatata) 5000 Karéjos vesepáfrány (Polystichum aculeatum) 5000 Díszes vesepáfrány (Polystichum setiferum) 5000 Téli zsurló (Equisetum hyemale) 5000 ZÁRVATERMŐK (ANGIOSPERMATOPHYTA) Csillagőszirózsa (Aster amellus) 5000 Homoki szalmagyopár (Helichrysum arenarium) 5000 Örménygyökér (Inula helenium) 5000 Borostás sás (Carex strigosa) 5000 Pirítógyökér (Tamus communis) 5000 Zalai bükköny (Vicia oroboides) 5000 Szent László-tárnics (Gentiana cruciata) 10000 Farkasölő sisakvirág (Aconitum vulparia) 5000 Epergyöngyike (Muscari botryoides) 5000 Tarka nőszirom (Iris variegata) 5000 Kakasmandikó (Erythronium dens-canis) 10000 Turbánliliom (Lilium martagon) 10000 Fehér tündérrózsa (Nymphaea alba) 5000 Poloskaszagú kosbor (Anacamptis coriophora) 50000 Agárkosbor (Anacamptis morio) 10000 Mocsári kosbor (Anacamptis palustris subsp. palustris) 10000 Vitézvirág (Anacamptis pyramidalis) 10000 Fehér madársisak (Cephalanthera damasonium) 10000 Kardos madársisak (Cephalanthera longifolia) 10000 Hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata) 10000 Bodzaszagú ujjaskosbor (Dactylorhiza sambucina) 10000 Széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine) 5000 Kislevelű nőszőfű (Epipactis microphylla) 10000 Tarka kosbor (Neotinea tridentata) 10000 Madárfészek (Neottia nidus-avis) 5000 Békakonty (Neottia ovata) 10000
62 63B63 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
Vitézkosbor (Orchis militaris) 10000 Bíboros kosbor (Orchis purpurea) 10000 Kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia) 5000 Erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens) 10000 Szártalan kankalin (Primula vulgaris) 5000 Kis körtike (Pyrola minor) 5000 Erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris) 5000 Nemes májvirág (Hepatica nobilis) 5000 Bükkös kispárlófű (Aremonia agrimonioides) 5000 Erdei tündérfürt (Aruncus dioicus) 5000 Szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus) 10000 Lónyelvű csodabogyó (Ruscus hypoglossum) 50000 Bársonyos görvélyfű (Scrophularia scopolii) 5000 Farkasboroszlán (Daphne mezereum) 10000
Fokozottan védett növény faj a tervezett Zselici Ezüsthárs natúrpark területén nem található.
II. melléklet: Védett gerinctelen állatfajok a tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark területén
Magyar név (Tudományos név) Pénzben kifejezett érték PUHATESTŰEK (MOLLUSCA) Éti csiga (Helix pomatia) 2000 Harántfogú törpecsiga (Vertigo angustigor) 5000 Hasas törpecsiga (Vertigo moulinsiana) 5000 ÍZELTLÁBÚAK (ARTHROPODA) Rákok - (Crustacea) Folyami rák (Astacus astacus) 50000 Pókok - (Araneae) Karéjos keresztespók (Argiope lobata) 5000 Búvárpók (Argyroneta aquatica) 5000 Kövi torzpók (Atypus muralis) 5000 Szurkos torzpók (Atypus piceus) 5000 Szegélyes vidrapók (Dolomedes fimbriatus) 5000 Bikapók (Eresus cinnaberinus) 5000 Rovarok - (Insecta) Szitakötők – (Odonata) Lápi acsa (Anaciaeschna isosceles) 5000 Kisasszony szitakötő (Calopteryx virgo) 5000
64 65B65 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
Díszes légivadász (Coenagrion ornatum) 10000 Ritka légivadász (Coenagrion scitulum) 5000 Kétfoltú szitakötő (Epitheca bimaculata) 5000 Feketelábú szitakötő (Gomphus vulgatissimus) 5000 Réti rabló (Lestes dryas) 5000 Nagy foltosrabló (Lestes macrostigma) 10000 Mocsári szitakötő (Libellula fulva) 5000 Erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia) 50000 Pataki szitakötő (Orthetrum brunneum) 5000 Fogólábúak – (Mantodea) Imádkozó sáska (Mantis religiosa) 5000 Színkabócák – (Auchenorrhyncha) Óriás-énekeskabóca (Tibicina haematodes) 5000 Recésszárnyúak - (Neuroptera) Kétszínű fogólábú-fátyolka (Mantispa styriaca) 50000 Erdei hangyaleső (Myrmeleon formicarius) 10000 Négyfoltos hangyaleső (Distoleon tetragrammicus) 5000 Kétfoltos hangyaleső (Megistopus flavicornis) 5000 Bogarak – (Coleoptera) Aranypettyes bábrabló (Calosoma auropunctatum) 5000 Aranyos bábrabló (Calosoma sycophanta) 5000 Ragyás futrinka (Carabus cancellatus) 5000 Selymes futrinka (Carabus convexus) 5000 Bőrfutrinka (Carabus coriaceus) 5000 Dunántúli kékfutrinka (Carabus germarii) 5000 Mezei futrinka (Carabus granulatus) 5000 Aranypettyes futrinka (Carabus hortensis) 5000 Kék laposfutrinka (Carabus intricatus) 5000 Ligeti futrinka (Carabus nemoralis) 5000 Változó futrinka (Carabus scheidleri) 10000 Rezes futrinka (Carabus ullrichi) 5000 Fekete cirpelőfutó (Cychrus caraboides) 5000 Kerekvállú állasbogár (Rhysodes sulcatus) 10000 Kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus) 5000 Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) 10000 Közönséges holdszarvú-ganéjtúró (Copris lunaris) 5000 Orrszarvúbogár (Oryctes nasicornis) 50000 Pompás virágbogár (Protaetia aeruginosa) 5000 Skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) 5000 Diófacincér (Aegosoma scabricorne) 5000
64 65B65 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
Nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) 50000 Gyászcincér (Morinus funereus) 50000 Kétsávos földicincér (Neodorcadion bilineatum) 5000 Havasi cincér (Rosalia alpina) 50000 Nyolcpontos cincér (Saperda octopunctata) 10000 Sápadt éjicincér (Trichoferus pallidus) 5000 Tegzesek – (Trichoptera) Elegáns mocsáritegzes (Limnephilus elegans) 10000 Lepkék – (Lepidoptera) Nyárfarontólepke (Lamellocossus terebrus) 10000 Sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) 50000 Tavaszi gyapjasszövő (Eriogaster lanestris) 10000 Sávos pohók (Lemonia dumi) 10000 Pitypangszövő (Lemonia taraxaci) 10000 Tarkaszövő (Endromis versicolora) 5000 Halálfejes lepke (Acherontia atropos) 10000 Tölgyfaszender (Marumba quercus) 10000 Dongószender (Hemaris fuciformis) 10000 Törpeszender (Proserpinus prosepina) 50000 Kis pávaszem (Saturnia pavonia) 10000 Nagy pávaszem (Saturina pyri) 50000 T-betűs pávaszem (Aglia tau) 5000 Kis nappaliaraszoló (Archiearis puella) 5000 Hullámvonalas araszoló (Rheumaptera undulata) 5000 Nyílfoltos tarkaaraszoló (Gagitodes sagittata) 10000 Molyhostölgy-levélaraszoló (Ennomos quercarius) 5000 Fehérszárnyú aranyaraszoló (Perconia strigillaria) 10000 Szilfa-púposszövő (Dicranura ulmi) 5000 Apáca-púposszövő (Furcula bicuspis) 5000 Hegyi púposszövő (Drymonia velitaris) 10000 Nyírfa-púposszövő (Pheosia gnoma) 5000 Magyar púposszövő (Phalera bucephaloides) 10000 Láperdei karcsúbagoly (Polypogon gryphalis) 5000 Csíkos medvelepke (Euplagia quadripunctaria) 5000 Kéköves bagoly (Catocala fraxini) 5000 Nagy övesbagoly (Catocala dilecta) 10000 Szélessávú aranybagoly (Diachrysia nadeja) 50000 Zöld aranybagoly (Euchalcia modestoides) 10000 I-betűs aranybagoly (Autographa jota) 10000 Harangvirág csuklyásbagoly (Cucullia campanulae) 50000
66 67B67 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
Gyászbagoly (Mormo maura) 5000 Lángszínű nádibagoly (Phragmatiphila nexa) 50000 Tallós-dudvabagoly (Apamea syriaca) 5000 Tükrös busalepke (Heteropterus morpheus) 10000 Farkasalmalepke (Zerynthia polyxena) 50000 Kis apollólepke (Parnassius mnemosyne) 50000 Kardoslepke (Iphiclides podalirius) 10000 Fecskefarkú lepke (Papilio machaon) 10000 Citromlepke (Gonepteryx rhamni) 5000 Nagy tűzlepke (Lycaena dispar) 50000 Kis tűzlepke (Lycaena thersamon) 10000 Tölgyfalepke (Neozephyrus quercus) 5000 Nyírfa-csücsköslepke (Thecla betulae) 5000 Szilfa-csücsköslepke (Satyrium w-album) 10000 Kökény-csücsköslepke (Satyrium spini) 10000 Szürkés hangyaboglárka (Maculinea alcon) 50000 Sötét hangyaboglárka (Maculinea nausithous) 50000 Vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius) 50000 Szerecsenboglárka (Aricia agestis) 5000 Csőröslepke (Libythea celtis) 5000 Kis fehérsávos lepke (Neptis sappho) 10000 Nagy gyöngyházlepke (Argynnis paphia) 5000 Zöldes gyöngyházlepke (Argynnis pandora) 5000 Ibolya-gyöngyházlepke (Argynnis niobe) 10000 Málna-gyöngyházlepke (Brenthis daphne) 5000 Árvácska-gyöngyházlepke (Boloria euphrosyne) 5000 Fakó gyöngyházlepke (Boloria selene) 10000 Kis színjátszólepke (Apatura ilia) 10000 Nagy színjátszólepke (Apatura iris) 50000 Díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) 50000 Kockás tarkalepke (Melitaea diamina) 10000 Kis tarkalepke (Melitaea trivia) 5000 Recés tarkalepke (Melitaea aurelia) 10000 Barnás tarkalepke (Melitaea britomartis) 10000 Nappali pávaszem (Inachis io) 5000 Kis rókalepke (Nymphalis urticae) 50000 Nagy rókalepke (Nymphalis polychloros) 10000 Gyászlepke (Nymphalis antiopa) 50000 C-betűs lepke (Nymphalis c-album) 5000 Atalanta lepke (Vanessa atalanta) 5000
66 67B67 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
III. melléklet: Fokozottan védett gerinctelen állatfajok a tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark területén
Magyar név (Tudományos név) Pénzben kifejezett érték ROVAROK (INSECTA) Szitakötők – (Odonata) Kétcsíkos hegyiszitakötő (Cordulegaster heros) 100 000 Lápi szitakötő (Leucorrhinia pectoralis) 100 000 Bogarak – (Coleoptera) Dunántúli vízifutrinka (Carabus nodulosus) 100 000 Tegzesek – (Trichoptera) Drávai tegzes (Platyphylax frauenfeldi) 100 000 Lepkék – (Lepidoptera) Magyar tavaszi-fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii) 100 000
IV. melléklet: Védett gerinces állatfajok a tervezett Zselici Ezüsthárs natúrpark területén
Magyar név (Tudományos név) Pénzben kifejezett érték HALAK (PISCES) Halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) 10000 Réti csík (Misgurnus fossilis) 10000 Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus) 5000 Vágó csík (Cobitis taenia) KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) 10000 Közönséges tarajos gőte (Triturus cristatus) 50000 Pettyes gőte (Triturus vulgaris) 10000 Vöröshasú unka (Bombina bombina) 10000 Sárgahasú unka (Bombina variegata) 50000 Barna ásóbéka (Pelobates fuscus) 10000 Barna varangy (Bufo bufo) 10000 Zöld varangy (Bufo viridis) 10000 Zöld leveli béka (Hyla arborea) 10000 Erdei béka (Rana dalmatina) 10000 Kecskebéka (Rana esculenta) 10000 Kacagó béka (Rana ridibunda) 10000 HÜLLŐK (REPTILIA) Mocsári teknős (Emys orbicularis) 50000 Fürge gyík (Lacerta agilis) 25000 Zöld gyík (Lacerta viridis) 25000
68 69B69 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
Lábatlan gyík (Anguis fragilis) 25000 Erdei sikló (Elaphe longissima) 50000 Rézsikló (Coronella austriaca) 50000 Vízisikló (Natrix natrix) 25000 MADARAK (AVES) Barátréce (Aythya ferina) 50000 Fürj (Coturnix coturnix) 50000 Kis vöcsök (Tachybaptus ruficollis) 50000 Búbos vöcsök (Podiceps cristatus) 50000 Szürke gém (Ardea cinerea) 50000 Barna rétihéja (Circus aeruginosus) 50000 Kékes rétihéja (Circus cyaneus) 50000 Héja (Accipiter gentilis) 50000 Karvaly (Accipiter nisus) 50000 Egerészölyv (Buteo buteo) 25000 Vörös vércse (Falco tinnunculus) 50000 Kis sólyom (Falco columbarius) 50000 Kabasólyom (Falco subbuteo) 50000 Kis vízicsibe (Porzana parva) 50000 Vízityúk (Gallinula chloropus) 25000 Kis lile (Charadrius dubius) 50000 Bíbic (Vanellus vanellus) 50000 Erdei cankó (Tringa ochropus) 25000 Réti cankó (Tringa glareola) 25000 Billegetőcankó (Actitis hypoleucos) 50000 Dankasirály (Larus ridibundus) 50000 Kék galamb (Columba oenas) 50000 Vadgerle (Streptopelia turtur) 50000 Kakukk (Cuculus canorus) 50000 Macskabagoly (Strix aluco) 50000 Erdei fülesbagoly (Asio otus) 50000 Lappantyú (Caprimulgus europaeus) 50000 Sarlósfecske (Apus apus) 25000 Jégmadár (Alcedo atthis) 50000 Búbosbanka (Upupa epops) 50000 Nyaktekercs (Jynx torquilla) 50000 Hamvas küllő (Picus canus) 50000 Zöld küllő (Picus viridis) 50000 Fekete harkály (Dryocopus martius) 50000 Nagy fakopáncs (Dendrocopos major) 25000
68 69B69 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
Balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus) 25000 Középfakopáncs (Dendrocopos medius) 50000 Kis fakopáncs (Dendrocopos minor) 50000 Búbos pacsirta (Galerida cristata) 50000 Erdei pacsirta (Lullula arborea) 50000 Mezei pacsirta (Alauda arvensis) 25000 Füsti fecske (Hirundo rustica) 50000 Molnárfecske (Delichon urbicum) 50000 Erdei pityer (Anthus trivialis) 25000 Réti pityer (Anthus pratensis) 25000 Havasi pityer (Anthus spinoletta) 25000 Sárga billegető (Motacilla flava) 25000 Barázdabillegető (Motacilla alba) 25000 Csonttollú (Bombycilla garrulus) 25000 Ökörszem (Troglodytes troglodytes) 25000 Erdei szürkebegy (Prunella modularis) 25000 Vörösbegy (Erithacus rubecula) 25000 Fülemüle (Luscinia megarchynchos) 25000 Házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros) 25000 Kerti rozsdafarkú (Phoenicurus phoenicurus) 50000 Rozsdás csuk (Saxicola rubetra) 25000 Cigánycsuk (Saxicola torquatus) 25000 Örvös rigó (Turdus torquatus) 25000 Fekete rigó (Turdus merula) 25000 Fenyőrigó (Turdus pilaris) 25000 Énekes rigó (Turdus philomelos) 25000 Léprigó (Turdus viscivorus) 50000 Réti tücsökmadár (Locustella naevia) 50000 Berki tücsökmadár (Locustella fluviatilis) 50000 Nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides) 50000 Foltos nádiposzáta (Acrocephalus schoenobaenus) 25000 Énekes nádiposzáta (Acrocephalus palustris) 25000 Cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus) 25000 Nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) 25000 Kerti geze (Hippolais icterina) 25000 Karvalyposzáta (Sylvia nisoria) 50000 Kis poszáta (Sylvia curruca) 25000 Mezei poszáta (Sylvia communis) 25000 Kerti poszáta (Sylvia borin) 50000 Barátposzáta (Sylvia atricapilla) 25000
70 71B71 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
Sisegő füzike (Phylloscopus sibilatrix) 25000 Csilpcsalp füzike (Phylloscopus collybita) 25000 Fitiszfüzike (Phylloscopus trochilus) 25000 Sárgafejű királyka (Regulus regulus) 25000 Szürke légykapó (Muscicapa striata) 50000 Örvös légykapó (Ficedula albicollis) 25000 Őszapó (Aegithalos caudatus) 25000 Barátcinege (Parus palustris) 25000 Búbos cinege (Parus cristatus) 25000 Fenyvescinege (Parus ater) 25000 Kék cinege (Parus caeruleus) 25000 Széncinege (Parus major) 25000 Csuszka (Sitta europaea) 25000 Hegyi fakusz (Certhia familiaris) 25000 Rövidkarmú fakusz (Certhia brachydactyla) 25000 Függőcinege (Remiz pendulinus) 50000 Sárgarigó (Oriolus oriolus) 25000 Tövisszúró gébics (Lanius collurio) 25000 Nagy őrgébics (Lanius excubitor) 50000 Csóka (Corvus monedula) 50000 Holló (Corvus corax) 50000 Pásztormadár (Sturnus roseus) 50000 Erdei pinty (Fringilla coelebs) 25000 Fenyőpinty (Fringilla montifringilla) 25000 Csicsörke (Serinus serinus) 25000 Zöldike (Carduelis chloris) 25000 Tengelic (Carduelis carduelis) 25000 Kenderike (Carduelis cannabina) 25000 Zsezse (Carduelis flammea) 25000 Karmazsinpirók (Carpodacus erythrinus) 25000 Süvöltő (Pyrrhula pyrrhula) 25000 Meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes) 25000 Citromsármány (Emberiza citrinella) 25000 Nádi sármány (Emberiza schoeniclus) 25000 Sordély (Emberiza calandra) 25000 EMLŐSÖK (MAMMALIA) Keleti sün (Erinaceus concolor) 25000 Mezei cickány (Crocidura leucodon) 25000 Keleti cickány (Crocidura suaveolens) 25000 Miller-vízicickány (Neomys anomalus) 50000
70 71B71 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
Közönséges vízicickány (Neomys fodiens) 50000 Erdei cickány (Sorex araneus) 25000 Törpecickány (Sorex minutus) 25000 Vakond (Talpa europaea) 25000 Kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros) 50000 Közönséges késeidenevér (Eptesicus serotinus) 25000 Alpesi denevér (Hypsugo savii) 50000 Hegyesorrú denevér (Myotis blythii) 50000 Brandt-denevér (Myotis brandtii) 50000 Vízi denevér (Myotis daubentonii) 50000 Közönséges denevér (Myotis myotis) 50000 Bajuszos denevér (Myotis mystacinus) 50000 Horgasszőrű denevér (Myotis nattereri) 50000 Szőröskarú koraidenevér (Nyctalus leisleri) 50000 Rőt koraidenevér (Nyctalus noctula) 25000 Fehérszélű törpedenevér (Pipistrellus kuhlii) 50000 Durvavitorlájú törpedenevér (Pipistrellus nathusii) 25000 Közönséges törpedenevér (Pipistrellus pipistrellus) 25000 Szoprán törpedenevér (Pipistrellus pygmaeus) 25000 Mókus (Sciurus vulgaris) 25000 Csalitjáró pocok (Microtus agrestis) 25000 Nagy pele (Glis glis) 50000 Mogyorós pele (Muscardinus avellanarius) 50000 Hermelin (Mustela erminea) 50000 Menyét (Mustela nivalis) 25000 Nyuszt (Martes martes) 50000
V. melléklet: Fokozottan védett gerinces állatfajok a tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark területén
Magyar név (Tudományos név) Pénzben kifejezett érték MADARAK (AVES) Cigányréce (Aythya nyroca) 500000 Törpegém (Ixobrychus minutus) 100000 Bakcsó (Nycticorax nicticorax) 100000 Fekete gólya (Ciconia nigra) 500000 Fehér gólya (Ciconia ciconia) 100000 Darázsölyv (Pernis apivorus) 100000 Rétisas (Haliaeetus albicilla) 1000000 Halászsas (Pandion haliaetus) 500000
72 73B73 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
Kerecsensólyom (Falco cherrug) 1000000 Sárszaloka (Gallinago gallinago) 100000 Gyöngybagoly (Tyto alba) 100000 Füleskuvik (Otus scops) 100000 Gyurgyalag (Merops apiaster) 100000 Fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos) 250000 Kis légykapó (Ficedula parva) 100000 EMLŐSÖK (MAMMALIA) Nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequinum) 100000 Nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus) 100000 Nagyfülű denevér (Myotis bechsteinii) 100000 Tavi denevér (Myotis dasycneme) 100000 Vidra (Lutra lutra) 250000 Vadmacska (Felis silvestris) 250000
VI. melléklet: NATURA 2000
Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet szerint a tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark területén sem „közösségi jelentő- ségű”, sem pedig „kiemelt jelentőségű közösségi” növényfaj (NATURA 2000-es fajok) nem került elő (vö. 275/2004. X. 8. Korm. rendelet, 3. A és 3. B sz mellékletek).
Közösségi jelentőségű élőhelytípusok amelyek megőrzéséhez különleges természetmegőrzési területek kijelölése szükséges (vö. 275/2004. X. 8. Korm. rendelet, 4. A sz. melléklet) közül az aláb- biak kerültek elő:
9180 - Törmeléklejtő- és szurdokerdő (Tilio-Acerion) 91E0 - Ártéri erdők enyves égerrel és magas kőrissel (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae – kemény- és puhafa-ligetek) 91F0 - Kocsányos tölgy, vénic is mezei szil, magas vagy keskenylevelű kőris (Quercus robur, Ulmus laevis, U. minor, Fraxinus excelsior vagy F. angustifolia) folyóparti elegyes erdei a nagy folyók mentén 91K0 - Szubmontán illír bükkösök (Aremonio-Fagion) 91L0 - Illír gyertyános tölgyesek (Erythronio-Carpinion) 91M0 - Pannon-Balkán cseres-kocsánytalan tölgyes erdők A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 7. számú melléklete szerint a kiemelt jelentőségű különle- ges természet-megőrzési területnek jelölt területek a következők:
HUDD20004 Dél-Zselic HUDD20016 Pati-erdő HUDD20018 Észak-zselici-erdőségek A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet mellékletei szerint az alábbi állatfajok ismertek a vizsgált területről:
72 73B73 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
II. A) számú melléklet:
Közösségi jelentőségű állatfajok, amelyek megőrzéséhez különleges természetmegőrzési területek kijelölése szükséges EMLŐSÖK (MAMMALIA) Nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequinum) Kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros) Nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus) Nagyfülű denevér (Myotis bechsteinii) Hegyesorrú denevér (Myotis blythii) Tavi denevér (Myotis dasycneme) Közönséges denevér (Myotis myotis) Északi pocok (Microtus oeconomus) Vidra (Lutra lutra) HÜLLŐK (REPTILIA) Mocsári teknős (Emys orbicularis) KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) Közönséges tarajos gőte (Triturus cristatus) Vöröshasú unka (Bombina bombina) Sárgahasú unka (Bombina variegata) HALAK (PISCES) Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus) Vágó csík (Cobitis taenia) Réti csík (Misgurnus fossilis) ROVAROK – INSECTA Bogarak – Coleoptera Nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) Skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) Gyászcincér (Morinus funereus) Havasi cincér (Rosalia alpina) Lepkék - Lepidoptera Nagy tűzlepke (Lycaena dispar) Vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius) Sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) Szitakötők - Odonata Lápi szitakötő (Leucorrhinia pectoralis) Erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia) PUHATESTŰEK (MOLLUSCA) Harántfogú törpecsiga (Vertigo angustigor) Hasas törpecsiga (Vertigo moulinsiana)
74 75B75 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
IV. A) számú melléklet: Közösségi jelentőségű, szigorú védelmet igénylő állatfajok a tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark területén EMLŐSÖK (MAMMALIA) Kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros) Közönséges késeidenevér (Eptesicus serotinus) Nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequinum) Nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus) Nagyfülű denevér (Myotis bechsteinii) Tavi denevér (Myotis dasycneme) Közönséges denevér (Myotis myotis) Bajuszos denevér (Myotis mystacinus) Horgasszőrű denevér (Myotis nattereri) Szőröskarú koraidenevér (Nyctalus leisleri) Rőt koraidenevér (Nyctalus noctula) Fehérszélű törpedenevér (Pipistrellus kuhlii) Durvavitorlájú törpedenevér (Pipistrellus nathusii) Közönséges törpedenevér (Pipistrellus pipistrellus) Szoprán törpedenevér (Pipistrellus pygmaeus) Mogyorós pele (Muscardinus avellanarius) Vidra (Lutra lutra) HÜLLŐK (REPTILIA) Mocsári teknős (Emys orbicularis) Fürge gyík (Lacerta agilis) Zöld gyík (Lacerta viridis) Lábatlan gyík (Anguis fragilis) Erdei sikló (Elaphe longissima) Rézsikló (Coronella austriaca) Vízisikló (Natrix natrix) KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) Közönséges tarajos gőte (Triturus cristatus) Vöröshasú unka (Bombina bombina) Sárgahasú unka (Bombina variegata) Barna ásóbéka (Pelobates fuscus) Zöld varangy (Bufo viridis) Zöld leveli béka (Hyla arborea) Erdei béka (Rana dalmatina)
74 75B75 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
ÍZELTLÁBÚAK (ARTHROPODA) Bogarak – (Coleoptera) Skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) Nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) Havasi cincér (Rosalia alpina) Lepkék - (Lepidoptera) Farkasalma-lepke (Zerynthia polyxena) Kis apollólepke (Parnassius mnemosyne) Nagy tűzlepke (Lycaena dispar) Sötét hangyaboglárka (Maculinea nausithous) Vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius) Törpeszender (Proserpinus prosepina) Sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) Szitakötők - Odonata Lápi szitakötő (Leucorrhinia pectoralis) Erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia)
76 77B77 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
VII. melléklet: A helyi védelem alatt álló műemlékek a tervezett Zselici Ezsüthárs Natúrpark területén
76 77B77 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
78 79B79 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
78 79B79 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
80 81B81 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
80 81B81 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
82 83B83 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
82 83B83 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
84 85B85 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
84 85B85 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
86 87B87 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
86 87B87 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
88 89B89 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
88 89B89 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
90 91B91 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
90 91B91 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
92 93B93 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
92 93B93 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
94 95B95 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
94 95B95 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
96 97B97 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
96 97B97 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
98 99B99 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
VIII. melléklet: Egyedi tájértékek listája a tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark területén Község Egyedi tájérték Koordináta 1 Koordináta 2 Bárdudvarnok famatuzsálem 46.19,41 17.40,41 Bárdudvarnok famatuzsálem 46.19,41 17.40,38 Bárdudvarnok famatuzsálem 46.19,40 17.40,29 Bárdudvarnok tó 46,19,2852 17,415758 Bárdudvarnok híd 46.18,091 17.40,929 Bárdudvarnok híd 46.21,038 17.40,555 Bárdudvarnok kilátó 46.17,844 17.40,996 Bárdudvarnok híd 46.18,515 17.41,072 Bárdudvarnok híd 46.20,713 17.41,845 Bárdudvarnok híd 46.19,383 17.41,338 Bárdudvarnok híd 46.19,688 17.41,895 Bárdudvarnok híd 46.16,594 17.39,454 Bőszénfa gémeskút 46.15,175 17.46,769 Bőszénfa híd 46.14,677 17.46,594 Bőszénfa híd 46.15,758 17.50,189 Bőszénfa híd 46.15,342 17.51,001 Bőszénfa kapu 46.13,864 17.46,974 Bőszénfa híd 46.15,233 17.46,873 Bőszénfa híd 46.14,133 17.46,708 Bőszénfa híd 46.14,054 17.46,876 Bőszénfa híd 46.14,319 17.46,640 Bőszénfa híd 46.17,318 17.45,628 Hajmás kapu 46.17,128 17.55,328 Hajmás famatuzsálem 46.16,916 17.55,146 Kaposmérő famatuzsálem 46.21,40 17.42,15 Kaposmérő famatuzsálem 46.21,40 17.42,22 Kaposmérő famatuzsálem 46.21,38 17.42,20 Kaposmérő híd 46.21,218 17.41,645 Kaposmérő híd 46.21,401 17.42,675 Kaposújlak víztorony 46.21,599 17.44,290 Kaposújlak híd 46.21,847 17.44,133 Kaposújlak híd 46.21,615 17.43,917 Kaposújlak híd 46.21,767 17.43,732 Kaposszerdahely híd 46.19,865 17.44,315 Kaposszerdahely híd 46.20,519 17.45,113 Kaposszerdahely híd 46.19,860 17.45,475 Patca famatuzsálem 46.17,10 17.44,09 Patca híd 46.16,788 17.43,132 Patca híd 46.16,906 17.44,103 Patca híd 46.17,148 17.43,894 Patca híd 46.16,877 17.42,981 Patca híd 46.16,820 17.43,168 Simonfa kilátó 46.16,238 17.49,492 Simonfa híd 46.15,567 17.50,575
98 99B99 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
Simonfa híd 46.16,905 17.48,958 Simonfa kapu 46.16,337 17.50,281 Szilvásszentmárton kilátó 46.14,203 17.45,970 Szilvásszentmárton kapu 46.15,603 17.41,901 Szilvásszentmárton víztorony 46.16,515 17.43,707 Szilvásszentmárton híd 46.15,676 17.43,219 Szilvásszentmárton híd 46.15,625 17.43,411 Zselickisfalud famatuzsálem 46.14,54 17.44,07 Zselickisfalud famatuzsálem 46.14,49 17.44,13 Zselickisfalud gémeskút 46.12,632 17.46,049 Zselickisfalud híd 46.16,377 17.45,265 Zselickisfalud híd 46.12,257 17.45,434 Zselickisfalud kapu 46.16,332 17.43,906 Zselickisfalud kapu 46.16,320 17.43,952 Zselickisfalud kapu 46.16,289 17.43,983 Zselickisfalud híd 46.16,351 17.43,713 Zselickisfalud híd 46.15,435 17.43,802 Zselickisfalud híd 46.16,386 17.45,225 Zselickisfalud híd 46.16,429 17.45,190 Zselickisfalud híd 46.17,064 17.44,865 Zselickisfalud híd 46.12,669 17.44,900 Zselicszentpál kapu 46.16,714 17.48,472 Zselicszentpál híd 46.18,327 17.49,327 Zselicszentpál híd 46.17,913 17.48,792 Zselicszentpál híd 46.17,504 17.48,913 Kaposgyarmat híd 46.17,547 17.51,732 Kaposgyarmat híd 46.17,451 17.51,676 Kaposgyarmat híd 46.15,227 17.51,391 Kaposgyarmat híd 46.15,042 17.51,742 Kaposgyarmat híd 46.16,577 17.52,294 Kaposgyarmat híd 46.16,324 17.51,976 Kaposgyarmat híd 46.16,329 17.51,991 Kaposgyarmat Jó-kút 46.16,850 17.52,616 Kaposgyarmat Vörösalma-vadászház 46.15,113 17.51,486 Gálosfa kapu 46.14,318 17.55,882 Gálosfa híd 46.14,805 17.53,620 Gálosfa híd 46.14,029 17.53,623 Gálosfa híd 46.13,775 17.53,384
100 101B101 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
IX. melléklet: Dokumentációs képek a tervezett tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark területéről
100 101B101 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
1. ábra: Ezüsthársas-bükkös (Vicio oroboidi–Fagetum)
2. ábra: A Dennai-erdő, a Zselici Tájvédelmi Körzet nagy fajdiverzítású erdeje
102 103B103 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
3 ábra: A szelíd zselici domdsági táj
4. ábra: Védett vadgesztenyefasor Szendpusztánál
102 103B103 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
5. ábra: A tervezett Ezüsthárs natúrpark fő vízfolyása a Kapos-folyó
6. ábra: A Bárdi-patak tavaszi nagyvíz idején, kétéltűek és vízi gerinctelen állatok élőhelye
104 105B105 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
7. ábra: A tervezett natúrpark területen szinte minden településen vannak mesterséges vízes élőhelyek
8. ábra: A települések környezetében a természetközeli élőhelyek dominálnak (Kaposszerdahely)
104 105B105 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
9. ábra: A Zselici-donbok között jellemzően csak aprófalvas települések vannak Patcai táj
10. ábra: Petörkei-tavak Bárdudvarnok mellett télen és nyáron is védett madárparadicsom
106 107B107 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
11. ábra: Az erdők mélyén lévő rétek sok Natura 2000 fajnak adnak élőhelyet (Ropolyi rétek)
12 ábra: A mesterségesen kialakított Ropolyi-tóban tenyészik a legtöbb kétéltű faj a Zselicben
106 107B107 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
13. ábra: A tervezett natúrpark területen az országos átlagnál jóval magasabb az erdősültség, Zselici bükkös részlete
14 ábra: Tavasszal a védett berki szellőrózsa (Anemone nemorosa) virágszőnyege borítja az üde erdők alját
108 109B109 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
15. ábra: A védett bíboros kosbor (Orchis purpurea) a ttervezett natúrpark egyik legszebb kosborféléje
16. ábra: A védett szúros csodabogyó (Ruscus aculeatus) a zselici erdők szubmediterrán befolyását tükrözik
108 109B109 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
17. ábra: A ZSelicben ritka védett növényfaja a tulipánliliom (Lilium martagon)
18. ábra: A hóvirág (Galanthus nivalis) hazánkban a Zselicben nyílik elsőként tömegesen
110 111B111 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
19. ábra: A védett ligeti csiga (Cepaea nemoralis) gyakran az emberi települések környékén is felbukkan
20. ábra: A tervezett natúrpark patakjaiban élő kisasszonyszitakötő (Calopteryx virgo) a terület hegyvidéki befolyását tükrözi
110 111B111 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
21. ábra: A Natura 2000 nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) természetközeli erdők jellemző faja
22. ábra: A védett havasi cincér (Rosalia alpina) legnépesebb populációi a Zselicben tenyésznek
112 113B113 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
23. ábra: A Dunántúli-dombságon ritka Natura 2000 kis apollólepke (Parnassius mnemosyne) még az üde erdők jellemző faja
24. ábra: Magyarországon erősen megritkult Natura 2000 nagy tűzlepke (Lycaena dispar) egyik menedékhelye a tervezett natúrpark
112 113B113 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
25. ábra: A szennai református templom
26. ábra: Az országos védelem alatt álló katolikus templom Kaposmérőben
114 115B115 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
27. ábra: Bőszénfa, római katolikus templom
28. ábra: Bárdudvarnoki monostor
114 115B115 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
29. ábra: Goszthony kúria Bárdudvarnokon
30. ábra: Kaposszerdahely, római katolikus templom
116 117B117 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
31. ábra: Somssich mauzóleum Szarkaváron, Kaposújlakon
32. ábra: Szarkavári Somssich Kastély, Kaposújlak
116 117B117 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
33. ábra: Az Európa Nostra díjas szennai skanzen az egyetlen élő falumúzeum hazánkban, mivel a település szerves része
34. ábra: A Kassai-völgy a lovasíjász élet világközpontja
118 119B119 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
35. ábra: A Kassai-féle lovasíjászat hungaricum, sok turistaát csábítanak Kassai Lajos íjász bemutatói
36. ábra: Bölényfarm Kaposmérőben
118 119B119 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
37. ábra: Katica Tanya Élményközpont Patca, Európai Unió Környezetvédelmi Fődíj 2016-17 nyertese
38. ábra: A Kaposvári Egyetem Vadgazdálkodási központja Bőszénfán
120 121B121 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
39. ábra: Kerékpártúrázok a Zselicben
40. ábra: MérőMaraton országos futóverseny
120 121B121 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
41. ábra: Szüreti felvonulás Kaposmérőben
42. ábra: A Zselici Csillagpark
122 123B123 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
43. ábra: A Tokaji-parkerdő a környék kedvelt kirándulóhelye
44. ábra: Zselicvölgy Szabadidőfarm Hajmáson, ökoturisztikai központ
122 123B123 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
X. melléklet: A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrparkot létrehozó önkormányzatok szándéknyilatkozatai
124 125B125 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
124 125B125 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
126 127B127 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
126 127B127 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
128 129B129 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
128 129B129 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
130 131B131 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
130 131B131 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
132 133B133 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
132 133B133 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
134 135B135 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
134 135B135 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
136 137B137 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
136 137B137 A tervezett Zselici Ezüsthárs Natúrpark megalapozó háttértanulmánya
138