A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TUDOMÁNYOS INTÉZET

Közleményei

169 A

Témavezet ı: Hardi Tamás PhD tudományos munkatárs

Készült: a Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából

A Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója

I. kötet: Helyzetelemzés

Gy ır, 2005. október

Szerz ık:

Buza Veronika küls ı munkatárs Dr. Hardi Tamás tudományos munkatárs Ivány Viktória kutatásszervez ı Mészáros Virág küls ı munkatárs Nárai Márta tudományos segédmunkatárs Dr. Prileszky István tanszékvezet ı egyetemi tanár

Közrem őköd ı: Lados Lilla küls ı munkatárs

Minden jog fenntartva. A kötet egészének vagy részeinek másolása és sokszorosítása csak a megbízó és a készít ık engedélyével lehetséges.

2 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

Tartalomjegyzék

1. Földrajzi, történelmi adottságok a térségben ...... 5 1.1. Földrajzi elhelyezkedés, adottságok...... 9 1.2. Történelem ...... 11 2. A térség településhálózata, annak átalakulási folyamatai a 21. század elején...... 13 2.1. Néps őrőség a térségben...... 13 2.2. A településhálózat sajátosságai ...... 16 2.2.1. A települések nagyság szerinti megoszlása, külterületi népesség...... 16 2.2.2. Központi funkciók a térségben...... 17 2.3. Jelenlegi és jöv ıbeni fejl ıdési tengelyek és periférikus területek ...... 18 2.4. A szuburbanizáció folyamata és annak hatásai a térségben...... 19 3. Népesség ...... 23 3.1. A népességszám alakulása – népmozgalmi események...... 23 3.2. A kistérség településeinek korszerkezete...... 28 4. A települési infrastruktúra és közszolgáltatások állapota, fejl ıdési irányai ...... 37 4.1.A lakásállomány alakulása...... 37 4.2. Ivóvíz, közcsatorna, szennyvíz...... 39 4.3. Intézmények ...... 40 5. Közlekedés...... 48 5.1. Bevezetés...... 48 5.2. A kistérség jelenlegi közlekedési helyzetének bemutatása...... 48 5.3. Környéki közlekedési rendszer ...... 49 5.3.1. Területi vizsgálat...... 49 5.3.2. A kistérség forgalmi áramlatai ...... 53 5.3. Vasúti közlekedés...... 57 5.3.4. Menetrendszer ő közforgalmú autóbusz-közlekedés ...... 59 5.3.5. Szerz ıdéses autóbuszjáratok...... 63 5.3.6. Megállóhelyek...... 63 5.3.7. Személygépkocsi forgalom ...... 65 5.4. Gy ır megyei jogú város helyi közösségi közlekedési rendszere ...... 66 5.4.1.A közösségi közlekedés szolgáltatási színvonala...... 67 5.4.2. A hálózat forgalmi jellemz ıi...... 70 5.4.3. Keresztmetszeti utasszámlálás ...... 70 5.5 A közlekedési rendszer fejlesztési lehet ıségei...... 74 5.5.1. Környéki közlekedési rendszer fejlesztése...... 74 5.6. Gy ır megyei jogú város helyi közösségi közlekedési rendszerének fejlesztése...... 80 5.6.1. A tömegközlekedési járm ővek haladásának segítése...... 81 5.6.2. A tömegközlekedési hálózat teljes revíziója ...... 82 5.6.3. Kötöttpályás közlekedési rendszer kialakítása...... 84 6. Gazdaság ...... 87 6.1. Gazdasági teljesítmény...... 87 6.2. Ágazatok a térségben ...... 90 6.2.1. Ipar ...... 90 6.2.2. Mez ıgazdaság ...... 92 6.2.3. A települések gazdaságának ágazati szerkezete a foglalkoztatottak száma alapján ...... 93 6.3. Foglalkoztatás...... 95 6.3.1. Munkanélküliség ...... 96 6.3.2. Ingázás...... 101

6.3.3. Foglalkoztatás az agglomerációban ...... 104 6.3.4. A nappali és éjszakai népesség vizsgálata...... 105 6.4. A vállalkozások számának alakulása a térségben ...... 107 7. Turizmus ...... 112 7.1. Bevezetés...... 112 7.2. A vendégforgalom alakulása...... 113 7.2.1. A vendégek száma...... 113 7.2.2. F ı piacok. A külföldi vendégek megoszlása nemzetiség szerint...... 116 7.2.3. Vendégéjszakák száma, átlagos tartózkodási id ı...... 119 7.3. Szálláshelyek...... 122 7.4. Egyéb turisztikai infrastruktúra állapota ...... 128 7.4.1. Vendéglátás, étkezési lehet ıségek ...... 128 7.4.2. Közlekedés turisztikai szemszögb ıl...... 129 7.4.3. Kikötési lehet ıségek ...... 130 7.4.4. Kerékpárutak ...... 131 7.4.5. Lovas fogadó helyek ...... 132 7.4.6. Sportpályák...... 132 7.4.7. Fürd ık, strandok...... 132 7.5.Vonzer ıleltár...... 133 7.5.1. Nevezetességek, épített vonzer ık ...... 133 7.5.2. Programok, kiállítások, rendezvények ...... 138 7.5.3. Aktív turizmus...... 140 7.6. Turisztikai marketing ...... 143 7.7. Tervezett beruházások...... 145 7.8. Turisztikai mikrorégiók...... 160 8. Problématérkép (sajtóelemzés) ...... 163 9. A kistérségre vonatkozó fejlesztési dokumentumok, koncepciók...... 168 9.1. Gy ır-Moson-Sopron Megye Turizmusfejlesztési Koncepciója és Programja...... 169 9.2. EDEN üdülési turisztikai potenciál felmérés és környezetterv 2002...... 169 9.3. A Pannonhalma-Sokoró kistérség komplex térségfejlesztési koncepciója ...... 170 9.4. Nyugat-Dunántúli Régió turisztikai koncepciója és fejlesztési programja ...... 171 9.5. A térségfejlesztés komplex feltételei az Alsó-Szigetköz településeiben ...... 173 9.6. Gy ır- Moson- Sopron megye területfejlesztési programja...... 174 9.7. Szigetközi térség és a Mosoni- Duna területfejlesztési koncepciójának aktualizálása, 2003...... 175 9.8. A térségfejlesztés társadalmi- gazdasági feltételei Rábcatorok településeiben ...... 176 9.9. Alsó-szigetközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása...... 178 9.10. Bakonyér Térségi Önkormányzati Társulás Térségfejlesztési Koncepciója...... 181 9.11. A Nyugat- Dunántúli régió területfejlesztési programja 2000-2006...... 182 9.12. A Nyugat-Dunántúli régió területfejlesztési programja 2007-2013...... 183 9.13. Gy ır megyei jogú város településfejlesztési koncepció és stratégiai program...... 185 9.14. A településfejlesztési koncepció munkarészének felülvizsgálata ...... 187 9.15. Rába-Európa Terv 2005 ...... 188 9.16. A Szigetközi térség és a Mosoni-Duna területfejlesztési koncepciójának aktualizálása (2003) ...... 189 9.17. Összefoglalás...... 190

4 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

Táblázatjegyzék

1. táblázat: A kistérség néps őrősége, illetve annak változása (1992 és 2003), összehasonlítva országos, regionális stb. értékekkel...... 15 2. táblázat: A kistérség településeinek népességszám-alakulása ...... 24 3. táblázat: A Gy ıri kistérség lakosságszámának alakulása ...... 25 4. táblázat: A Gy ıri kistérség népmozgalmi adatai településenként, összehasonlítva az országos, regionális és megyei adatokkal ...... 26 5. táblázat: A népesség kormegoszlása, 2003 (%) ...... 31 6. táblázat: Az öregségi index értéke a településeken, 1990 és 2003...... 35 7. táblázat: A 2000–2003 között épített lakások átlagos alapterülete ...... 38 8. táblázat: Az óvodák kihasználtsága a településeken...... 41 9. táblázat: 100 lakosra jutó általános iskolások számának változása a településeken 1995– 2003 között...... 43 10. táblázat: 100 lakosra jutó általános iskolában tanuló els ı évfolyamosok számának változása a településeken 2001–2003 között ...... 44 11. táblázat: A települések intézményi ellátottsága ...... 45 12. táblázat: A gy ıri kistérség településeinek lakónépessége és Gy ırbe ingázóinak száma 49 13. táblázat:A 100 f ınél több bejáró foglakoztatottat vonzó kistérségi települések 2001-ben …………………………………………………………………………………………..52 14. táblázat: Kistérségi beutazók településenként és közlekedési eszközönként...... 54 15. táblázat:Kistérségi települések távolsága a vasúti megállóhelyekt ıl...... 58 16. táblázat:Menetrendszer ő autóbusz-utasszámok a lakosság számához viszonyítva...... 61 17. táblázat: A jellemz ı hiányosságok és el ıfordulási gyakoriságuk...... 64 18. táblázat:A 2004-es csúcsidei felvétel f ı adatai ...... 71 19. táblázat: Az óránkénti utasszám alakulása 2004-ben...... 72 20. táblázat: A legjelent ısebb mez ıgazdasági vállalkozások a térségben, 2002-ben...... 93 21. táblázat: Az egyes településeken foglalkoztatottak megoszlása f ı nemzetgazdasági ágazatok szerint, 2001-ben...... 94 22. táblázat: A bejelentett csoportos elbocsátások száma Gy ır-Moson-Sopron ...... 97 23. megyében, s az érintett létszám 2000–2004 között...... 97 22. táblázat: A bejelentett új munkahelyek száma Gyır-Moson-Sopron megyében 2000– 2004 …………………………………………………………………………………………..98 23. táblázat: A munkanélküliek száma (f ı) és aránya a 15–59 éves népességb ıl (%) a Gy ıri kistérségben 1995–2003 között évenként ...... 99 24. táblázat: A naponta Gy ırbe ingázó foglalkoztatottak és tanulók száma, valamint az ingázók aránya a helybeli foglalkoztatottakból és tanulókból, tömegközlekedési szektoronként, illetve településenként 2001-ben ...... 101 25. táblázat: A 100 f ınél több naponta bejáró foglalkoztatottat vonzó települések a vizsgált területen 1990-ben és 2001-ben...... 105 26. táblázat Az éjszakai és nappali népesség aránya vizsgált településeken 1990-ben és 2001-ben a foglalkoztatottakat figyelembe véve ...... 106 27. táblázat: Az egy vállalkozásra jutó átlagos állományi létszám...... 110 28. táblázat: A vállalkozások területi decentralizációja a Gy ıri kistérségben 1995 és 2003 között...... 111 29. táblázat 1000 lakosra jutó vendégek száma a kistérségben...... 115 30. táblázat Külföldi vendégek küld ı terület szerinti megoszlása a kistérségben 1995–2002 117 31. táblázat Az 1 lakosra jutó vendégéjszakák száma településenként 1995-2002 ...... 120

32. táblázat Az átlagos tartózkodási id ı az egyes szálláshely típusonként a településeken (2002) ...... 122 33. táblázat A szálláshelyek kihasználtságának alakulása az egyes településeken szállástípusonként (2002)...... 128 34. táblázat Az egyes települések marketingtevékenysége a kistérségben ...... 144 35. táblázat A települések jöv ıre vonatkozó fejlesztési tervei helyi szinten ...... 146 36. táblázat A települések jöv ıre vonatkozó fejlesztési tervei kistérségi szinten...... 155 37. táblázat: A Gy ır és kistérsége Területfejlesztési Társulása településeir ıl a Kisalföldben megjelent cikkek (2003-2005) ...... 163

6 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

Ábrajegyzék

1. ábra: A kistérség néps őrősége 2003-ban...... 14 2. ábra: A kistérség néps őrőségének változása 1992 és 2003 között...... 15 3. ábra: A külterületen él ı lakónépesség aránya az összes lakos százalékában (%)...... 17 4. ábra: A népességszám változása 1990 és 2003 között 1990=100%...... 23 5. ábra: Magyarország korfája 2001-ben...... 29 6. ábra: Gy ır-Moson-Sopron megye korfája 2001-ben ...... 29 7. ábra: A Gy ıri kistérség korfája 2001-ben...... 30 8. ábra: A gyermekkorúak (0–14 év) aránya az állandó lakosságból 1990–2003...... 32 9. ábra: A aktív korúak (15–59 év) aránya az állandó lakosságból 1990–2003...... 32 10. ábra: Az id ıskorúak (60 év felett) aránya az állandó lakosságból 1990–2003...... 33 11. ábra: Az öregedési index változása 1990–2003...... 34 12. ábra: A lakásállomány változása 1990 és 2003 között. 1990=100% ...... 37 13. ábra: Az újonnan épített lakások aránya a lakásállományból, 1990–2003 ...... 38 14. ábra: Ivóvíz-szolgáltatás és szennyvízelvezetés...... 40 15. ábra: Az óvodák fér ıhely kihasználtságának változása 1995 és 2003 között...... 41 16. ábra: Napi ingázók irányok szerint...... 51 17. ábra: Beutazók száma utazási módonként és irányonként ...... 56 18. ábra: A térség vasúti hálózata...... 57 19. ábra: Menetrendszer ő autóbuszvonalak és megállók...... 59 20. ábra: Nyúl, Táncsics M. u. 6...... 63 21. ábra: ÁTEV bejárati út ...... 63 22. ábra: Személygépkocsival beutazók száma irányonként ...... 66 23. ábra: A fér ıhelykihasználás csúcsidei alakulása 2004-ben...... 73 24. ábra: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték az országban, a régióban, a megyében és a kistérségben (ezer forint)...... 87 25. ábra: Egy alkalmazottra jutó bruttó hozzáadott érték az országban, a régióban, a megyében és a kistérségben ...... 88 26. ábra: Egy alkalmazottra jutó nettó export árbevétel az országban, a régióban, a megyében és a kistérségben ...... 89 27. ábra: Egy alkalmazottra jutó adózás el ıtti eredmény az országban, a régióban, a megyében és a kistérségben ...... 89 28. ábra: A munkanélküliek aránya a 15–59 éves korosztályból 1995–2003 között...... 97 29. ábra: Regisztrált jogi személyiséggel nem rendelkez ı vállalkozások száma ...... 108 30. ábra: Regisztrált jogi személyiséggel rendelkezı vállalkozások száma ...... 109 31. ábra: A vendégek számának alakulása a kistérségben 1995-2002...... 114 32. ábra: A külföldi vendégek számának alakulása a kistérségben 1995-2002 ...... 116 33. ábra: A külföldi vendégek küld ı terület szerinti megoszlása a kistérségben, 2002-ben …………………………………………………………………………………………117 34. ábra: A vendégéjszakák alakulása a kistérségben 1995-2002...... 119 35. ábra: A vendégek átlagos tartózkodási idejének alakulása 1995-2002...... 121 36. ábra: A szálláshelyek számának alakulása a kistérségben 1995-2002...... 123 37. ábra: 1000 lakosra jutó szállásfér ıhely-szám a kistérségben 1995-2002 ...... 124 38. ábra: Szállásfér ıhelyek típus szerinti megoszlása a kistérségben 1995, 1999, 2002.... 125 39. ábra: Szálláshelyek típus szerinti megoszlása az egyes településeken ...... 126 40. ábra: Szálláshelyek típus szerinti megoszlása Gy ırben (2002) ...... 126 41. ábra: Szálláshelyek kihasználtságának alakulása a kistérségben 1995-2002...... 127

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

1. Földrajzi, történelmi adottságok a térségben

1.1. Földrajzi elhelyezkedés, adottságok

Gy ır és térsége a Kárpát-medencén belül több táj találkozásánál fekszik. Természetföldrajzi tájak, folyók találkoznak itt, s ez a tény, valamint a Bécs és Buda (illetve Budapest) közötti elhelyezkedés egy sajátos természeti adottságot, különleges földrajzi pozíciót nyújtott a térségnek az évszázadok során. Rányomta a bélyegét a történelmére, gazdaságára egyaránt. Napjainkban a földrajzi elhelyezkedés értéke ismét megn ıtt. Térségünk voltaképpen három fıváros, Bécs, Pozsony és Budapest vonzáskörzetének egymást átfed ı metszetében található, Közép-Európa szívében. Területünk egyik legfontosabb jellemz ıje, hogy határtérség. Közvetlenül határos Szlovákiával, annak déli, magyar lakta részével, de ugyanakkor nagy a jelent ısége, s társadalmi-gazdasági hatása a közeli osztrák határnak is. Szlovákia és Magyarország EU- csatlakozása után a térség gazdaságára, társadalmára egyre jelent ısebb hatással vannak a szomszédos területek. Ezek a hatások, mint látni fogjuk, általában pozitívak, de versenyhelyzetet is teremtenek. A kistérség a történelmi Gy ır megye északi részére terjed ki. Ez alól természetesen kivétel a Duna bal partján elhelyezked ı néhány település, amelyek az 1920. évi békediktátum el ıtt Gy ır megyéhez tartoztak, s ma Szlovákia területén vannak. Ha a természetföldrajzi tájbeosztást vizsgáljuk, akkor hazánk nagytájai közül a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység (illetve az ide tartozó Pannonhalmi-dombság) találkozik térségünkben. A Kisalföld központja Gy ır, amely több kistáj érintkezési pontjánál jött létre. Ezek a kistájak a Szigetköz, a Mosoni-síkság, a Rábaköz, a Marcal-medence, a Pannonhalmi- dombság, az Igmánd–Kisbéri-medence és a Gy ır–Tatai-teraszvidék. Mint a tájnevekb ıl is kiderül, általában folyóvizek vagy kisebb vízgy őjt ık választják el ıket egymástól, amelyek a térségben érik el torkolatukat, illetve a Dunát. Így tehát a kistérség települései eltér ı földrajzi kistájak peremén helyezkednek el, eltér ı gazdasági arculatot alakítottak ki a századok során. Hajósok, keresked ık, sz ılımővel ık, kertészek mellett a nagyüzemi agrárgazdaságok, s természetesen az ipar is hagyományos ágazatoknak tekinthet ık itt. Mi kapcsolja mégis e településeket egymáshoz? Voltaképpen Gy ır közelsége, a kialakult, jelent ıs ipari hagyományokkal rendelkez ı urbánus régió, ahol a falusi település és a város már több mint száz éve szimbiózisban él egymással, s egyik fejl ıdése sem képzelhet ı el a másik nélkül. A térség egyik legismertebb kistája a Szigetköz. A kistáj voltaképpen a több ágra szakadó Duna két nagy karja, a Mosoni-Duna és az Öreg-Duna által körbeölelt sziget, amelyet további szövevényes, kisebb Duna ágak, szigetek tarkítanak. Lényegében Magyarország legnagyobb szigete, amely 375km 2 kiterjedés ő. Nagy része védett terület, ahol megkísérlik megóvni ezt a

© MTA RKK NYUTI 2005 9 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója páratlan vízi világot, az ártéri erd ıket, az id ıszakosan vagy folyamatosan víz alatt lév ı területeket. A különleges él ıhely igényt tart a nemzeti parki státuszra, aminek odaítélését több tényez ı is nehezíti. Egyrészt a b ısi er ımőrendszer üzembe helyezése nagymértékben károsította a térség él ıvilágát, másrészt a Duna bal (szlovákiai) oldalán a Csallóköz térségében folytatódik a Szigetköz világa, s jó lenne ıket egy közös nemzeti parkban megvédeni az utókor számára. A természeti értékek mellett a tájegység jellegzetességeihez idomult a társadalom is, s a lakók foglalkozását is a víz, a vízzel elöntött területek határozták meg a hagyományos mez ıgazdaság mellett, így a halászat, erd ıgazdálkodás mellett a korábbi évszázadokban fontos, mára kiveszett mesterség volt itt az aranyászat (aranymosás) is, amelynek során a Duna hordalékában szállított nemesfémet nyerték ki. A Szigetközön belül az ún. Alsó-Szigetköz települései tartoznak térségünkbe: Dunaszentpál, Dunaszeg, Gy ırladamér, Gy ırzámoly, Gy ırújfalu, Vámosszabadi, Kisbajcs, Nagybajcs és Vének. A Duna és mellékágai id ırıl-id ıre elöntötték a területet. A legemlékezetesebb talán az 1954. évi árvíz, amely a települések nagy részét lerombolta. Rendkívül veszélyes volt a településekre nézve a 2002. évi árvíz is. Ekkor a Duna rekord vízmagasságot ért el, de a jó min ıség ő töltésrendszer Gy ırt és környékét megvédte a pusztítástól. Az árvíz rávilágít a térség egy sok éve húzódó problémájára is: a szlovák területen megépült dunacsúnyi víztározó és a hozzá kapcsolódó b ısi vízer ımő m őködésbe állítása után a Szigetköz vízellátása a természetes mennyiség töredékére esett vissza, számos természeti, gazdasági és társadalmi problémát okozva. Ennek következtében a folyóágakat több helyütt ben ıtte a növényzet, így árvíz idején a meder lesz őkült keresztmetszete nehezebben engedi át a vizet, s emeli a vízszintet. Sajnos a problémák jelenleg politikai kontextusban merülnek fel, s ez tovább késlelteti a rendezést. A Mosoni-síkság a Duna fiatalabb hordalékkúpjának része. A Mosoni-Duna és a Fert ı– Hanság-medence között elhelyezked ı kistáj nyugaton a Parndorfi-fennsíkig húzódik. Áradásos sík vidék jellemzi a Mosoni-síkság Gy ırhöz közeli részét. A Gy ıri kistérség települései közül itt található Börcs, Abda, Öttevény és Kunsziget. E települések jellegét els ısorban a nagy közlekedési folyosó, a Budapest–Bécs út, vasúti összeköttetés határozza meg. Ennek köszönhet ı a f ıútra es ı települések nagy forgalma, valamint a gazdasági fejl ıdés. A Rába és Rábca között elhelyezked ı Rábaköz Gy ırhöz közel fekv ı keleti részét, amely valamikor Gy ır vármegyéhez tartozott, Tóköznek is nevezik. Ez a terület már magasabban helyezkedik el, mint a Mosoni-síkság és a Szigetköz, s kevésbé sík, kisebb kiemelkedések tagolják. Ide tartozik a települések közül: Ikrény, Enese és Rábapatona. A Marcal-medence a Gyıri-medencét ıl a Marcal mentén dél felé, a Kemeneshát és a Bakony közé messze benyúló félmedence. A Marcal folyó medencéjének északi részébe tartozik Koroncó.

10 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

A térségen belül jelent ısen eltér a többit ıl a Pannonhalmi-dombság, a Sokoró térsége. Itt a tájképet a hosszan elhúzódó, északnyugat-délkeleti irányú három dombvonulat uralja. E dombok lábainál helyezkedik el a ma már Gy ır közigazgatási területéhez tartozó Ménf ıcsanak, valamint Gy ırújbarát, Nyúl és kissé távolabb Töltéstava. Az alacsony dombok a síksági jelleg ő térségben szinte hegyeknek látszanak. A dombvonulatoktól keletre találjuk az Igmánd–Kisbéri-medencét, amelynek nyugati része tartozik térségünkbe, mely a Pannonhalmi-dombság és a Cuhai–Bakony-ér közé esik. Alacsony dombok tagolják a tájat. A települések közül idetartozik Pér, Mez ıörs, B ıny és Rétalap. A Dunával párhuzamosan keskeny sávként húzódik a Gyır–Tatai-teraszvidék, amelyet a Duna egykori teraszai, s feltöltött régi mellékágak alkotnak. Itt helyezkedik el Göny ő és Nagyszentjános. A térség éghajlatára nagy hatással van a földrajzi elhelyezkedése. Hazánk északnyugati részén található, s az Atlanti-óceán fel ıl érkez ı nyugatias áramlatok itt érik el az ország területét. Ezért éghajlata némileg különbözik az ország többi részét ıl. Az er ısebb óceáni befolyás miatt az éves h ıingás, a napsütéses órák száma kisebb, míg a borultság, s a csapadék mennyisége több mint a hasonló felszín ő Alföldön.

1.2. Történelem Egy ilyen, földrajzi tengelyek találkozásánál fekv ı térség történelme is változatos. A kedvez ı fekvés a k ıkorszak emberét is letelepedésre késztette, a csiszolt k ıkorszak, a réz- és bronzkor emlékeit megtaláljuk a régészeti leletek között. Az i.e. 5–6. században megtelepedett keltákat az id ıszámításunk kezdetén rómaiak váltották fel, s hoztak létre védelmi központokat. A Duna fontos védelmi vonal volt a barbárok támadásai ellen. Er ısségeik nyomait Gy ırben (Arrabona), valamint Göny őn is feltárták. A népvándorlás korában Gy ır az avarok védelmi rendszerének egyik fontos pontjává vált. A város a magyarok honfoglalása után is fontos szerepet játszott. Gy ırt és környékét a fejedelmi törzs és Huba vezér népe szállta meg. A központi szerepkörre utal a püspökség megalakítása, a Káptalandombon feltárt 10–11. századi templom romjai is. A Gy ır köré szervez ıdı királyi megye egyik legrégebben ismert vármegyénk, nagyobb területet fogott ugyan át, mint a mai kistérség, de viszonylag kis terület ő megyének volt tekinthet ı. A magyar középkorban számos csata zajlott a térségben. Az észak és nyugat fel ıl érkez ı seregek gyakran ütköztek meg a magyar véd ıkkel a Gy ır környéki síkságon. (leghíresebbek. III. Henrik 1044, tatárjárás 1241–42, II. Ottokár cseh király 1271). A csatározások során elszenvedett népességveszteség pótlására megindult a német ajkú telepesek beáramlása a területre. A hadakozások során tanúsított helytállásáért a város 1271-ben elnyerte a királyi város rangot. Ezzel korai városaink közé számíthatjuk Gy ırt. A török hódítás sem kímélte a térséget. 1529-ben a török hadak Bécs felé vonulásuk során sok Gy ır környéki falut elpusztítottak. A század során a török elleni védekezés érdekében

© MTA RKK NYUTI 2005 11 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója meger ısítették a gy ıri várat, valamint több környékbeli településen a templomokat, vagy kis er ısségeket építettek (pl. Rábapatonán). Gy ır vára és a térség így Bécs küls ı védelmi vonalává vált. A török 1594-ben elfoglalta a várat, s négy évig tartotta uralma alatt. Fontosságára jellemz ı, hogy 1598-ban nemzetközi hadak foglalták vissza a törökt ıl. Fontos esemény, hogy a 17. század elején a délvidékr ıl rácok menekültek a térségbe, s telepedtek meg itt. A század folyamán a török kiújuló támadásai, majd a török ki őzésére indított hadjáratok, illetve a Rákóczi-szabadságharc során ismét több település is megsemmisült a térségben. A 18. század a háborúk utáni építkezés, a fejl ıdés százada volt, amíg a 19. század ismét egy jelent ıs csatával kezd ıdött. 1809-ben a napóleoni hadjárat elérte Magyarországot, s a magyar nemesi had Gy ır mellett (Kismegyeren) próbálta megállítani a francia sereget gyakorlatilag esély nélkül. Az 1848-as forradalom híre Pozsony után els ıként érhetett Gy ırbe, azonban a város csak rövid ideig lehetett a forradalom bástyája, mivel 1848 decemberében elfoglalták a császári csapatok, s csak kis id ıre került vissza a magyarok kezére. A 19. század a gazdasági fellendülés id ıszaka is volt. Gy ır a dunai gabonakereskedelem f ı központjává vált egy id ıre, majd a század második felében kialakult jellegzetes iparvárosi arculata. Az els ı világháború után az új államhatárok érzékenyen érintették a térséget is. Gy ır vármegye egy része Csehszlovákiához került, s további károkat okozott, hogy a Monarchia piacára kiépült ipar talaját vesztette. A második világháború során a várost több súlyos bombatámadás is érte, a legsúlyosabb 1944. április 13-án. A szocializmus évtizedei alatt a térség települései elnyerték mai képüket: kialakult az ingázó, kétlaki életmód, a város és környékének lélekszáma n ıtt. Az ipari központ jelleg tovább er ısödött. Ezekben az évtizedekben több, korábban önálló települést is a városhoz csatoltak, amelyek közül a korábban, vagyis az 1950-ben, illetve 1966-ban „érkezettek” mára a város szerves részévé váltak (pl. Kisbácsa, Bácsa), míg Ménf ıcsanak Gy ırszentiván, Gyirmót, amelyeket 1971-ben csatoltak a városhoz, területileg is elkülönülnek.

12 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

2. A térség településhálózata, annak átalakulási folyamatai a 21. század elején

2.1. Néps őrőség a térségben

A térség néps őrősége a 2003. év végi állapot szerint 237,9 f ı/km 2, amely lényegesen meghaladja az országos átlagot (108,7 f ı/km 2). Ez a viszonylag magas érték els ısorban Gy ırnek és a Gy ır környéki szuburbán térségnek köszönhet ı. Gy ır nélkül számítva a térség átlagos néps őrősége csupán 84,7 f ı/km 2. Tehát messze elmarad az agglomerációknál mérvadónak tekintett 500 f ı/km 2-es szintt ıl. A térség – a néps őrőségi adatok alapján – jól elkülöníthet ı egy viszonylag egybefügg ı, urbánusabb jelleg ő térségre, s a vidékiesebb peremterületekre. Ha térképen vizsgáljuk az adatokat, szembet őnı, hogy Gy ır magas néps őrőségi mutatója (736,3 f ı/km 2) kiemelkedik a térségb ıl. A központi város körül egy-egy sáv mentén alakult ki határozottan magas néps őrőség ő övezet. A legmarkánsabb, hosszan elnyúló, s őrőn lakott térség a Gy ırújbarát, Nyúl (a térségen kívül folytatódik Écs, Gy ırság, Pannonhalma irányban), amely a 82. számú fıútvonal nyomvonalát, illetve tágabb térségét követi. Az 10. számú út mentén megismétl ıdik ez a tendencia, de sokkal sz őkebb sávban, itt csak a Gy ırhöz kimondottan közeli, az út mentén fekv ı településeken n ı meg jelent ısen a néps őrőség: Gy ırt ıl keletre Göny őn, nyugatra Abdán és Öttevényen. Harmadik irányként a Szigetközt nevezhetjük meg. Itt a Gy ırhöz közeli, viszonylag kis közigazgatási terület ő települések esetében mutatható ki magas néps őrőség: Gy ırújfalu, Gy ırladamér, Nagybajcs rendelkezik az országos átlagot meghaladó értékkel. A vizsgált térség jelent ıs része vidéki jelleget mutat. Egybefügg ı, ritkábban lakott területek találhatók a keleti zónában, délen, a Sokoró térségében, valamint a 83. számú út mentén, kiegészítve Rábapatonával. Általánosságban elmondható tehát, hogy a magas népsőrőséggel jellemezhet ı területek elhelyezkedése követi az agglomerációs zónákat, s ezek körül nagy karéjokban alacsonyabb néps őrőség ő területek találhatók. A néps őrőség változását 1992 és 2003 között vizsgáltuk. Kiugró értékekkel a Gy ırhöz közeli, amúgy is s őrőn lakott települések rendelkeznek (Göny ő, Gy ırújbarát, Nyúl, Abda, a Szigetközben Gy ırújfalu). Viszonylag kis néps őrőség mellett gyors növekedést mutat ugyanakkor Vámosszabadi, Gy ırzámoly és Töltéstava. Mindeközben a központi városban jelent ısen, mintegy 11 f ı/km 2-rel csökkent a néps őrőség értéke ezen id ıszak alatt. Kiemelendı, hogy a térségen belül csak Gyır esetében találkozunk a néps őrőség csökkenésével (-10,6 f ı/km 2), miközben a többi település átlagos növekedése magas (11,8 fı/km 2).

Mindent összevetve a néps őrőség növekedését els ısorban a térségen belüli szuburbanizációs folyamatok, s a térségen kívülr ıl tapasztalható bevándorlás indokolják, s földrajzi értelemben jól körülírható az a térség, amely gyors növekedéssel egyre s őrőbben lakott, s ezeken a területeken ez a tendencia folytatódni fog. Alapvet ıen két lényeges folyamat figyelhet ı meg: • A térségen belül a népesség dekoncentrációja jellemz ı. Tipikus szuburbán folyamatra vall, hogy a központi városban csökken a népesség koncentrációja, miközben a környez ı településeken növekszik. Ez természetes városfejl ıdési folyamat, s arra utal, hogy a város és térsége szervesen összetartozik. • A térség, országos szinten egy koncentrációs folyamat célterülete, vagyis miközben Magyarországon (a népességszám csökkenése miatt) csökken a néps őrőség, addig a vizsgált térségben, különösen annak bels ı, Gy ırhöz közeli zónájában növekszik. Általában megfigyelhet ı, hogy a periférikus területekr ıl a népesség a központi területek (els ısorban Budapest és agglomerációja) irányába áramlik, így az országban egy er ıs koncentráció megy végbe.

1. ábra: A kistérség néps őrősége 2003-ban

Fı/km2 170 felett (1) 140 - 170 (6) Dunaszeg 110 - 140 (2) Dunaszentpál Nagybajcs 80 - 110 (6) Gy ıırladamérrladamér Gy ıırladamérrladamér 50 - 80 (8) 50 alatt (4) Vámosszabadi Kisbajcs Kunsziget Gy ıırzámolyrzámoly Vének Öttevény Gy ıırzámolyrzámoly

Gy ıırújfalurújfalu Göny őő Nagyszentjános Abda Börcs

EneseEnese GY İR IkrényIkrény

Rábapatona Bıınyny

Töltéstava PérPér

Gy ıırújbarátrújbarát Rétalap Koroncó Nyúl

Mez ııörsörs

Forrás: KSH adatok alapján saját számítások.

14 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

2. ábra: A kistérség néps őrőségének változása 1992 és 2003 között

Változás 1992-2003 Fı/km2 40 - 50 (1) Dunaszeg 30 - 40 (2) Dunaszentpál 20 - 30 (3) Nagybajcs Gy ıırladamérrladamér 10 - 20 (9) 0 - 10 (11) Vámosszabadi Kisbajcs -10 ,7 (1) Kunsziget Vének Öttevény Gy ıırzámolyrzámoly

Gy ıırújfalurújfalu Göny őő Nagyszentjános Abda BörcsBörcs

GY İRR IkrényIkrény EneseEnese Rábapatona Bıınyny

Töltéstava PérPér

Gy ıırújbarátrújbarát Rétalap Koroncó Nyúl

Mez ııörsörs

Forrás: KSH adatok alapján saját számítások.

1. táblázat: A kistérség néps őrősége, illetve annak változása (1992 és 2003), összehasonlítva országos, regionális stb. értékekkel

Néps őrőség (f ı/km 2) Néps őrőség (f ı/km 2) Település/terület Válto- Település/terület Válto- 1992 2003 1992 2003 zás zás Magyarország 110,8 108,7 -2,1 Gy ırzámoly 53,9 66,5 12,6 Nyugat-dunántúli régió 89,7 88,6 -1,2 Ikrény 94,9 107,6 12,7 Gy ır-Moson-Sopron m. 105,1 104,6 -0,5 Kisbajcs 78,4 90,2 11,7 Gy ıri kistérség 231,5 237,9 6,4 Koroncó 64,4 71,2 6,8 A térség Gy ır nélkül 72,9 84,7 11,8 Kunsziget 62,2 68,7 6,4 Abda 143,2 164,2 21,0 Mez ıörs 19,8 20,6 0,7 Bıny 40,2 44,1 3,9 Nagybajcs 112,7 114,5 1,8 Börcs 73,4 84,2 10,8 Nagyszentjános 60,2 61,4 1,2 Dunaszeg 89,0 101,8 12,8 Nyúl 137,3 155,6 18,4 Dunaszentpál 55,4 68,0 12,6 Öttevény 111,4 119,0 7,6

Enese 83,4 87,6 4,2 Pér 73,5 75,8 2,3 Göny ő 123,4 143,3 20,0 Rábapatona 63,4 63,6 0,2 Gy ır 747,0 736,3 -10,6 Rétalap 33,4 43,4 10,0 Gy ırladamér 114,4 149,8 35,3 Töltéstava 68,0 84,9 16,9 Gy ırújbarát 100,8 150,0 49,3 Vámosszabadi 37,6 64,2 26,7 Gy ırújfalu 127,6 164,3 36,7 Vének 20,6 25,1 4,5 Forrás: KSH alapján saját számítások.

2.2. A településhálózat sajátosságai

2.2.1. A települések nagyság szerinti megoszlása, külterületi népesség A térség településhálózatában a központi városnak, Gy ırnek a dominanciája t őnik el ıször szembe. 129 ezer lakosával a térség népességének 72,8%-át tömöríti. A falvak között megkülönböztethetjük azokat a településeket, amelyek közvetlenül a város mellett helyezkednek el, s tipikusan nagyméret ő, agglomerációs településeknek nevezhetjük ıket. Lakosságszámuk megközelíti, illetve meghaladja a szomszédos kistérségek kisvárosainak adatait (Tét, Pannonhalma). A viszonyok hasonlóak a budapesti agglomerációban tapasztaltakéhoz, csak annál érthetıen egy nagyságrenddel kisebbek. Gy ır után a térség legnagyobb települése Gy ırújbarát (5053 f ı), de hasonlóan nagy falvak találhatók még a város körül máshol is: Nyúl (3913), Abda (3123), Göny ő (3109). A térségben a várostól kifelé haladva egyre csökken a települések lélekszáma. Az agglomerációs térségen kívül a tipikus kisalföldi falvak következnek. Ezek lakosságszáma meghaladja az országos átlagot, a települések többségére jellemz ı, hogy népesebbek 1000 fınél, vagy megközelítik ezt a nagyságot. Csupán egy olyan település van, Vének, melyet aprófalunak nevezhetünk, mivel lélekszáma nem haladja meg az 500 f ıt. A térség több településén a mez ıgazdasági hagyományok miatt jelent ıs a külterületi népesség aránya (3. ábra). Bizonyos falvak (pl. Bıny) a korábbi századok során közép- és kisbirtokos népesség települései voltak viszonylag nagy határral, így a településszerkezet ezek esetében szétszórtabb, több különálló településrészük van. El ıfordul, hogy a különálló településrészek vagy a lakott külterületek akár 6–7 kilométerre helyezkednek el a központi belterülett ıl. A déli területek egyházi nagybirtokok voltak, amelyeken számos majorság, „puszta” létezett. Ezek egy része valamely település külterületeként él tovább. Kiugró arányt mutat a külterületi népességben Töltéstava (23,5%). Ennek oka, hogy külterületen, Táplánypusztán található egy id ıseket gondozó otthon, így a község létszámához képest jelent ıs, nagy intézmény módosítja az átlagot. (A települések lakónépességére, valamint a külterületekre vonatkozó adatokat táblázatos formában a mellékletben közöljük.)

16 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

3. ábra: A külterületen él ı lakónépesség aránya az összes lakos százalékában (%)

Külterületi népesség aránya (%)

Dunaszeg : Dunaszentpál: Nagybajcs : 24 : Gy ıırzámolyrzámoly : Vámosszabadi Kisbajcs Kunsziget Kisbajcs Vének : : : Vének : : Gy ıırladamérrladamér :

Gy ıırújfalurújfalu 12 Öttevény Gy ıırújfalurújfalu : : Göny őő : Abda : : 2,4 Nagyszentjános Börcs : Nagyszentjános :

GY İR : GY İR IkrényIkrény EneseEnese Ikrény : : Bıınyny : Rábapatona : TöltéstavaTöltéstava PérPér :

Gy ıırújbarátrújbarát Rétalap Koroncó : : : Nyúl : : Mez ııörsörs :

Forrás: KSH Népszámlálás 2001 alapján saját szerkesztés.

2.2.2. Központi funkciók a térségben

A térségben a központi funkciók legtöbbjét egyértelm ően Gy ır látja el. Így a kapcsolatok zöme gy ıri irányultságú, mely munkahely, kereskedelem, iskoláztatás, egészségügy szempontjából dominál a térség felett. A két közeli kisváros, Tét és Pannonhalma csak lényegesen kisebb jelent ıség ő központi funkciókat lát el. Jelent ıségük inkább a nagyközség szintjét éri el. E két település egy-egy kistérség központjává vált 2002-tıl, ami megkövetel bizonyos adminisztratív központi szerepkört. Így mindkett ı a térségének közigazgatási értelemben központja, tehát itt helyezkedik el az okmányiroda, egészségügyi ellátás stb. Ezek a központi funkciók azonban még sok fejleszteni valót hagynak maguk után. Tét központi szerepkörét emeli jelent ıs foglalkoztatási lehet ısége. Pannonhalma új városként most kezdi kiépíteni központi szolgáltatásait, els ısorban a turisztikai ágazatban kapcsolódik hozzá a térsége. Ez utóbbi város fejl ıdését nagymértékben hátráltatja, hogy a hozzá rendelt kistérség településeinek nagy részér ıl tömegközlekedéssel elérhetetlen, nincsenek járatok (Gy ırság, Pázmándfalu, Nyalka, Táp, Tápszentmiklós, valamint a bakonyalji települések), ezzel lehetetlenné téve az intézményhasználatot a gyerekek, id ısek stb. számára. Ilyen jelleg ő megközelíthet ıségi problémákat tapasztalhatunk Tét és térsége esetében is.

A két település várossá nyilvánítását tehát a térszerkezet módosításának szándékával lépték meg. Az új központok létrehozása csökkentené a Gy ırre irányuló nyomást. Jelenleg viszont az tapasztalható, hogy e kistérségek települései is számos szempontból Gy ırhöz vonzódnak. Így elmondhatjuk, hogy Gy ır funkcionális térsége lényegesen nagyobb, mint a lehatárolt kistérsége. A falvak között is tapasztalható, hogy néhány községi jogállású település központi funkciókat tölt be. Kunsziget és Töltéstava jelent ıs foglalkoztatási szerepkörrel rendelkezik, míg pl. Bıny, Mez ıörs alsófokú oktatási központok.

2.3. Jelenlegi és jöv ıbeni fejl ıdési tengelyek és periférikus területek

A térség egyik legfontosabb sajátossága és térbeli gazdasági el ınye, hogy a Bécs–Budapest tengely mentén, illetve a Bécs–Pozsony–Gy ır háromszögben fekszik, amely az ország, s ıt Közép-Európa egyik legdinamikusabb gazdasági növekedési zónája. Ez a helyzet nyilván az egész térségre kihat, de különös er ıvel jelentkezik a térséget átszel ı nagy kelet–nyugati vasúti, közúti, energetikai vezetékes és vízi korridor mentén, amely itt találkozik egy fontos észak–déli közúti tengellyel. Erre a szerencsés közlekedésföldrajzi szituációra ráer ısít az épül ı (de már évek óta üzemel ı) göny ői kiköt ı, valamint a fejl ıdı péri repül ıtér. Mindezek együtt különleges, multimodális logisztikai kínálatot biztosítanak, de helyet adnak jelent ıs ipari fejlesztéseknek is. A térség keleti felében várható egy jelent ıs gazdasági fejl ıdés a következ ı 5–10 évben, pl. Göny őn a kiköt ıi ipar (raktározás, nagy szállítási igény ő elosztó központok megtelepülése). A Duna közelsége, illetve a szállítási lehet ıségek együtt generálják a keleti térségben, els ısorban Göny ő területén az energetikai fejlesztéseket (gázalapú, illetve szélenergia alapú villamos er ımővek, bio-üzemanyagok el ıállítása). A péri repül ıtér hasonlóan gazdasági növekedést vált ki. Ezek a fejlesztések mindenképpen új munkahelyeket teremtenek, s az érintett települések lakosságszámának növekedéséhez is hozzájárulnak. A változások mindenképpen a közlekedési igények növekedéséhez vezetnek. A déli területeken, els ısorban a hagyományos szuburbanizációs térségben a lakosságszám további növekedése várható. A következ ı öt évre kivetítve a Gy ırújbarát, Nyúl, Écs vonalon ez akár újabb 20–30%-os növekedést is jelenthet. A helyzetet tovább élezheti, hogy az agglomerációban is megjelentek azok a vállalkozási törekvések, amelyeknek célja, hogy többlakásos társasházakat építsenek. A budapesti agglomeráció tapasztalatai mutatják, hogy a családi házba költöz ık rétegét a legérintettebb szuburbán településeken a társasházak iránt keresletet mutatók csoportja követi. Ez a változás a lakosságszám növekedésének felgyorsulását okozhatja. Gy ır térségében ilyen beruházások egyel ıre csak a városhatáron belül tapasztalhatók (Ménf ıcsanak, Gyirmót), de megfigyelhet ı ilyen irányú érdekl ıdés több faluban is. Az agglomerációban ezen beruházásoknak gazdasági realitása a leginkább felkapott, legközelebbi (Gy ırújfalu, Vámosszabadi, Gy ırújbarát) településeken van.

18 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

Gy ırújfalu esetében pl. beruházói szándék van egy különálló házakból álló, id ısek számára felépítend ı lakópark kialakítására. Összefoglalva: • a jelenlegi tendenciák arra mutatnak, hogy a fontos közlekedési tengelyek mentén er ısödni fog a gazdasági növekedés. Ez els ısorban a kelet–nyugati tengely, illetve csomópontjai mentén valósul meg, kiegészítve az észak–déli összeköttetéssel. Jelent ıs növekedés várható a következ ı településeken: Göny ő, Nagyszentjános, Pér, Töltéstava, Abda, Kunsziget. • A települések egy jelent ıs csoportja további lakosságszám-növekedés el ıtt áll. Ezek a települések els ısorban a hagyományos költözési célterületek a 82. számú út mentén, a Szigetköz irányában. A térségen belül itt várható a népesség koncentrációjának további növekedése, a vállalkozói lakásépítések beindulásával új lakóterületek megjelenése. • Az új és várható beruházások ismeretében várható a turisztikai kereslet er ısödése is. A térség alapvet ıen nem tartozik a nagy turisztikai jelent ıséggel rendelkez ı régiók közé Magyarországon, azonban az egyre divatosabbá váló turisztikai formák (vízi turizmus, kerékpározás stb.) miatt várható a kereslet növekedése. Ez els ısorban a periférikus területeket érinti (pl. Vének, Dunaszeg, Dunaszentpál), de a gazdasági fejl ıdéssel jellemezhet ı területeken is megjelenik (pl. Göny ő, Gy ırújbarát, Rábapatona).

2.4. A szuburbanizáció folyamata és annak hatásai a térségben

Városaink fejl ıdésében már korán kimutattak bizonyos törvényszer őségeket. Az urbanizáció szakaszos jellegére több szerz ı is rávilágított, s korszakalkotó jelent ıséggel bírt a városfejl ıdés négy szakaszának kimutatása, amelynek során világossá vált, hogy a városok lélekszámának gyors növekedését a dekoncentráció, vagyis a városi lakosok, a gazdasági tevékenység és a szolgáltatások szétáramlása követi. Ezt a jelenséget nevezzük szuburbanizációnak, amely során a kiköltözés eredményeképpen a városok lakosságszáma csökken, miközben a környez ı településeké jelent ıs mértékben növekszik. A város környéki térbe, az agglomerációba települnek termel ı vállalatok (vagy azok irodái), illetve szolgáltatások, így ezeken a településeken egyre jobban n ı a munkahelyek száma, s a szolgáltatások igénybevételéért is egyre többen utaznak oda a városból vagy az agglomerációból. Ez a folyamat magyarázható a gazdasági növekedéssel, mivel az urbánus tér gazdasági tevékenysége egyre nagyobb területi igényt támaszt (hiszen új cégek jönnek létre, s a régiek bıvülnek), s a városon belül a terület véges jószág, tehát azon kívül kell megtelepülési helyet keresni. Az ingatlanárak változása szintén a kitelepülésre csábítja a városban él ıket és dolgozókat, hiszen a város mellett olcsóbb és/vagy nagyobb, megfelel ıbb ingatlanhoz juthatnak.

Korábbi vizsgálataink alátámasztották, hogy a kiköltöz ı lakosok motivációi is els ısorban a piaci lehet ıségekhez köthet ık, s a nyugodt életkörülmények, a zöld övezet csak a második az indokok sorában, bár gyakran szolgál magyarázatként, ha a városi lét kényelmének feladásáról kérdezzük a kiköltözött családokat. Az utóbbi években Magyarország nagyobb városaiban egyre inkább jellemz ıvé vált ez a folyamat. Hol kisebb, hol nagyobb mértékben megindult a kiköltözés. F ıleg és els ıként Budapesten, de a f ıvárost követték a nagyobb dunántúli megyeszékhelyek (els ısorban Gy ır, Székesfehérvár), de jellemz ı a folyamat más városokra is (Szombathely, Pécs, Szeged), s kisebb városaink esetében is tapasztalható valamilyen szint ő kiköltözés. Legutóbbi kutatásaink óta az ingatlanpiac sokat változott. Az agglomerációban a korábban jellemz ı családi házas beépítés mellett ma már egyre inkább a vállalkozók által épített nagy társasházak megjelenése mutatható ki, amelyekben gyakran több száz lakás található. Ez els ısorban Budapest agglomerációjában tapasztalható, de megjelent Gy ır környékén is. A magyarázat az, hogy a telekárak, ingatlanárak növekedésével ma már jobban megéri több lakás építése egy lakótelekre, valamint fontos szempont, hogy a családi házat építeni képes, illetve akaró réteg egyre inkább fogy, s a kiköltözés során el ıtérbe kerülnek azok, akik vagy nem tudják a házat megfizetni, vagy nem kívánnak telekkel, kerttel bajmolódni. Ez a folyamat más európai országokban már korábban bekövetkezett. Ennek eredménye ugyanakkor, hogy az agglomerációs települések néps őrősége n ı, s egyre világosabbá válik, hogy a városból való kitelepülés els ısorban gazdasági kényszer hatására következik be a családoknál. Ekkora jelent ıség ő népességáramlási folyamat természetesen nem következhet be káros következmények nélkül. A kiáramlás kezdetén még egyértelm ően pozitív hatásait hangsúlyozták, mára azonban világossá válnak a hátrányok is. Az agglomerációs települések vezet ıi fenntartásokkal fogadják a nagy lakásberuházásokat, hiszen azok módosítják településük társadalmi összetételét, m őszaki környezetét, az intézményekkel szemben támasztott igényeket. Így a budapesti agglomerációs települések helyzetüknek megfelel ıen már különböz ı stratégiákat dolgoztak ki a további fejl ıdés kezelésével kapcsolatban. Az agglomerációban, valamint a városban er ısödik a szegregáció, s ez jelent ıs társadalmi vonatkozásokkal jár. Napjaink hazai városfejl ıdési folyamatainak egyik meghatározó jelensége, hogy vidéki városaink egy csoportja körül határozott szuburbán zóna alakul ki. A városokból jelent ıs számú lakos települ ki, s a gazdasági tevékenységek számára is vonzóvá válik a város környéki tér. A lakosok és a gazdasági szerepl ık kitelepülése nagymértékben feler ısíti a város és vidék közötti ingaforgalmat, mivel a kiköltöz ık munkahelyeiket általában továbbra is a városban találják meg, s a városi lakosok is egyre nagyobb mértékben látogatják a város peremén vagy az agglomerációban létesült szolgáltatásokat, kereskedelmi egységeket. A szuburbanizáció egyik fontos következménye tehát a közlekedéssel szemben támasztott igények megváltozása. A szuburbanizáció meglehet ısen gyors folyamat, s szinte egy-két év

20 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója alatt tudja megváltoztatni a közlekedési kereslet jellemz ıit egy adott területen, ezzel szemben a közlekedési infrastruktúra rugalmatlan, annak átalakításához, az igényekhez való igazításához évek, gyakran évtizedek, s számtalan szerepl ı érdekeinek egyeztetése, s nem utolsó sorban a jogszabályi környezet változása szükséges. Így nem csoda, hogy a városfejl ıdés e tipikus szakaszát szinte mindenhol a világon közlekedési problémák, konfliktusok sora jellemezte, jellemzi. A közlekedési problémák ma már Magyarországon sem csupán a f ıvárosban, hanem vidéki nagyvárosainkban is jelentkeznek. Gy ırben évr ıl- évre érezhet ı a forgalom növekedése, s ma már a csúcsid ıszakokban jelent ısebb közlekedési nehézségek alakulnak ki. A helyzet várhatóan tovább romlik az elkövetkez ı években. Igaz ugyan, hogy a közlekedés volumene a vidéki városokban kisebb, de ugyanakkor az infrastrukturális elemek átereszt ı képessége is sz őkebb, sokhelyütt hiányzik a kötöttpályás közlekedés, s az alacsonyabb néps őrőségb ıl következ ıleg az autóbuszokra támaszkodó tömegközlekedés hatékonysága is rosszabb. Mindezeket összevetve be kell látnunk, hogy a vidéki városok és környezetük ugyanúgy jelent ıs problémák el ıtt állnak a közlekedést illet ıen, mint a f ıváros, s sok tekintetben hátrányosabb helyzetben vannak annál.

A szuburbanizáció egyik legfontosabb és egyben legkorábban tapasztalható következménye a közlekedési igények jelent ıs növekedése és átstrukturálódása. Ma már nemcsak a f ıvárosban, hanem vidéki városainkban is tapasztalható, hogy jelent ıs mértékben megn ıtt a személygépkocsi-forgalom a környez ı települések viszonylatában, különösen a munkaid ı kezdetéhez és végéhez igazodva. Ez a növekedés természetesen nem írható teljes mértékben a szuburbanizáció számlájára, hiszen a városi lakosok és a vidéken helyben lakók is egyre nagyobb mértékben használnak személygépkocsit. A szuburbán kitelepül ık azonban – amint vizsgálataink rámutattak – felülreprezentáltak a személygépkocsi-használatban, s általában a közlekedési igényekben, ezért a forgalomnövekedésben jelent ıs a szerepük. Általánosságban elmondhatjuk, hogy az egy egységnyi kitelepül ı lakos több egységnyi mobilitási igényt gerjeszt, tehát a kitelepül ık létszámának növekedése nem egyenesen arányos a közlekedési igények növekedésével, mivel ezek az igények gyorsabban n ınek. Ennek okait az alábbiakban látjuk. – A kitelepül ık általában magasabb jövedelmi színvonallal rendelkeznek, mint a helyben lakók, így lehet ıségük van a magasabb költség ő személygépkocsis közlekedést használni. Általában a családok több gépkocsival is rendelkeznek. – A kiköltöz ık munkahelyeiket, munkájukat tekintve gyakran nem tudnak alkalmazkodni a tömegközlekedés menetrendjéhez. Különösen a vidéki városok helyközi tömegközlekedése alkalmazkodik szigorúan a szabvány-munkaid ıhöz, iskolai id ıbeosztáshoz. A kiköltöz ık nagy hányada azonban olyan munkahelyen és munkakörökben dolgozik, ahol a munkaid ı rugalmasabb, így az ingázáshoz rugalmasabb közlekedési eszközre van szüksége.

– A vidéki városok kiköltöz ıinek jellemz ıje, hogy gyermekeiket továbbra is a városi iskolába, óvodába járatják. Így a reggeli beutazás nem csupán a lakás–munkahely viszonylatban zajlik, hanem útba kell ejteni az iskolát, óvodát is. – A szolgáltatások jelent ıs része (bevásárlóközpontok, ezekhez kapcsoltan a szolgáltatók ügyfélszolgálati irodái) ma már gyakran a város határában helyezkednek el. Ezek eléréséhez szükséges a személygépkocsi, tömegközlekedéssel aránytalanul nagy id ıigény ő a használatuk. Összefoglalva tehát megállapíthatjuk, hogy a kiköltöz ık életmódbeli jellegzetességei, valamint napi közlekedési céljaik (desztinációik) földrajzi (és id ıbeli) szétszórtsága miatt nem tudják igénybe venni a tömegközlekedést. A vidéki városok helyközi és helyi tömegközlekedése sugaras rendszer ő, a hagyományos munkahely/iskola–otthon viszonylatra épít, s a menetrend a hagyományos munkaid ıhöz igazodik. Nincs megoldva az új igények rugalmas kezelése, valamint az agglomeráción belül a szolgáltatások elérése, a horizontális tömegközlekedési irányok gyakorlatilag hiányoznak. (Erre csak ráer ısít, hogy a tömegközlekedési vállalatok a romló anyagi helyzetben a tömegközlekedés kapacitását is csökkentik pl. járatritkítással, így az utazás színvonala is er ısen romlik, n ı a zsúfoltság, s romlik a megbízhatóság, ugyanakkor nincsenek összehangolva a különböz ı közlekedési módok.) Így az egyén számára a tömegközlekedés lényegesen nagyobb hozzáadott költségekkel jár (id ıben, kényelmetlenségben), mint az egyéni közlekedés, s ez a kiköltöz ı rétegek esetében különösen nagy hangsúllyal jelentkezik, s ık képesek is megfizetni az egyéni közlekedés nagyobb közvetlen költségeit.

22 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

3. Népesség

3.1. A népességszám alakulása – népmozgalmi események

A Gy ıri kistérség 27 településén 2003-ban mintegy 177 ezer f ı lakott (176.706), a megye népességének közel felét (40,1%) tömöríti ez a térség (2. táblázat). A lakosság közel 72,8%-a Gy ırben él, de a szuburbanizációs folyamatoknak köszönhet ıen a lakosság Gy ırben való koncentrálódásának mérsékl ıdése figyelhet ı meg. Gy ır népességszámának alakulására – az 1990–2003 közötti id ıszakot véve figyelembe – csökkenés a jellemz ı, miközben a térség lakosságszáma a megyei értékekhez hasonlóan növekedett. Gy ır nélkül vizsgálva a térség településeit, az országos átlagnál lényegesen nagyobb növekedésr ıl számolhatunk be.

4. ábra: A népességszám változása 1990 és 2003 között 1990=100%

120,0 Ország Nyugat-Dunántúl Gy ır-Moson-Sopron 115,0 Gy ır Térség össz Térség Gy ır nélkül

110,0 1990=100% 105,0

100,0

95,0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Évek

Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés.

Ha hosszabb távon visszatekintünk, azt láthatjuk, hogy a térség a korábbi évtizedekben is növelte lakosságszámát. A hatvanas-hetvenes évek városba áramlása ellenére is a falvak nagy része nem, vagy csak csekély mértékben veszített népességéb ıl, sokhelyütt mindig is a növekedés volt megfigyelhet ı (2. táblázat).

2. táblázat: A kistérség településeinek népességszám-alakulása

Település 1970 1980 1990 2003 2003. évi az 1990-es népesség %-ában Abda 2 403 2 497 2 729 3 123 114,44 Bıny 2 310 2 199 2 078 2 224 107,03 Börcs 1 071 1 004 941 1075 114,24 Dunaszeg 1 407 1 440 1 482 1 757 118,56 Dunaszentpál 630 574 538 667 123,98 Enese 1 238 1 485 1 604 1 742 108,60 Göny ő 2 459 2 582 2 656 3 109 117,06 Gy ır 102 600 124 130 129 331 128 571 99,41 Gy ırladamér 873 939 971 1288 132,65 Gy ırújbarát 3 715 3 487 3 410 5 053 148,18 Gy ırújfalu 890 916 938 1211 129,10 Gy ırzámoly 1 394 1 372 1 396 1 755 125,72 Ikrény 987 1 164 1 421 1 676 117,95 Kisbajcs 516 576 666 788 118,32 Koroncó 1 720 1 772 1 740 1 915 110,06 Kunsziget 1 225 1 179 1 118 1 227 109,75 Mez ıörs 1 003 1 013 984 998 101,42 Nagybajcs 979 918 837 876 104,66 Nagyszentjános 1 421 1 704 1 848 1 859 100,60 Nyúl 3 631 3 617 3 469 3 913 112,80 Öttevény 2 517 2 590 2 599 2 816 108,35 Pér 2 804 2 610 2 369 2 386 100,72 Rábapatona 2 584 2 617 2 576 2 528 98,14 Rétalap 756 617 501 573 114,37 Töltéstava 1 391 1 396 1 509 1 966 130,28 Vámosszabadi 849 888 858 1437 167,48 Vének 209 178 152 173 113,82 Kistérség összesen 143 582 165 464 170 721 176 706 103,51 Megye összesen 409 609 433 551 428 153 440 138 102,80 Forrás : KSH 2001; 2003.

Gy ır az 1990-es évekig folyamatosan gyarapítani tudta népességét, egyrészt a természetes szaporodásnak, másrészt a jelent ıs számú betelepülésnek köszönhet ıen. Az elmúlt évtizedt ıl azonban már nem a természetes szaporodás jellemz ı a településre, negatív irányt vett Gy ır esetében is a születések és a halálozások különbsége, amit a változatlanul fennálló vándorlási pozitívum már nem tud teljes mértékben ellensúlyozni. Érvényes ez a legutolsó vizsgált esztend ı (2003) esetében is, ahol a vándorlások száma kevesebb mint a felét tette ki a természetes fogyásnak. Jelenleg még vándorlási pozitívum figyelhet ı meg a településen, bár a

24 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója betelepülések lakosságszámhoz viszonyított mértéke alacsony. Jellemz ı a szuburbanizációs folyamat, azaz a kiköltözés a környez ı, els ısorban a közeli településekre, falvakba, viszont ellentétes irányú mozgás is megfigyelhet ı, els ısorban a népességüket veszt ı távolabbi községekb ıl települnek pl. a munkalehet ıségek, gyermekek iskoláztatásának biztosítása miatt az agglomeráció központjába. A megye más térségéb ıl, ill. az ország különböz ı részeib ıl1 is szívesen választják Gy ırt, ill. Gy ır térségét lakhelyül az emberek. Egy 2000-ben a Széchenyi István F ıiskola hallgatóinak körében végzett felmérés eredményei pl. azt mutatták, hogy az itt tanuló f ıiskolások többsége (68,8%-a) a kutatás idején úgy gondolta, hogy Gy ırben szeretne letelepedni. A betelepülés szándékának mértékét érzékelteti az, hogy a mintában csak 8,2% volt a gy ıri hallgatók aránya. Ez a kiemelked ı arány részben annak tulajdonítható, hogy az intézmény képzési struktúrájában több olyan szak is helyet kap, amelyre van kereslet a helyi gazdaságban, így a hallgatók letelepedési szándékát nagymértékben az motiválja, hogy milyenek a munkahelyhez jutás lehet ıségei. Gy ıri letelepedést a Gy ır-Moson-Sopron megyei lakhellyel rendelkez ı hallgatók mellett els ısorban a Vas és Veszprém megyei, ill. az alföldi hallgatók képzelik el, ill. tartják valószín őnek (68%), de pl. a dél-dunántúliak körében is 60% az itt letelepedni szándékozók aránya 2.

3. táblázat: A Gy ıri kistérség lakosságszámának alakulása

1990 2000 2003 A Gy ıri kistérség településeinek lakosságszáma (f ı) 171073 175326 176706 Gy ır részesedése a térség népességéb ıl (%) 75,8 74,1 72,8 A térség részesedése a megye népességéb ıl (%) 40,3 40,4 40,1 A térség részesedése (Gy ır nélkül) a megye 9,8 10,5 10,9 népességéb ıl (%) Forrás : Népszámlálás adatai KSH 2001, Gy ır-Moson-Sopron megye statisztikai évkönyve 2002 (2003) adatai alapján saját számítás.

A pozitív irányú népmozgalmi események következtében a népesség növekedése a Gy ıri kistérségben évr ıl évre folyamatos. A növekedés els ısorban a térségbe való bevándorlásnak köszönhet ı, hiszen 1990–2003 között az országos folyamatokhoz hasonlóan a halálozások számossága itt is lényegesen magasabb volt, mint a születéseké, ami térségi szinten 3634 fıvel csökkentette a lakosságszámot (csupán néhány községben volt magasabb a születések száma, mint a halálozásoké), viszont 7228 f ı vándorlási nyereség volt tapasztalható ebben az

1 Els ısorban Gy ır, ill. térsége, valamint a megye néhány más területe (pl. Sopron) vonzerejének köszönhet ıen Gy ır-Moson-Sopron megye 2002-ben is azon megyék közé tartozott (8), ahol vándorlási egyenleg figyelhet ı meg. A többi megyéhez képest (kivételt egyedül Pest megye jelent) kiemelked ı mérték ő mind abszolút számokat tekintve, mind a lakosságszámhoz viszonyítva a Gy ır-Moson-Sopron megyébe betelepül ık száma (2002-ben 1670 f ı, ezer lakosra számított érték: 3,8) ( KSH 2003, 34–35). 2 Rechnitzer János–Hardi Tamás (szerk.) (2003) A Széchenyi István Egyetem hatása a régió fejl ıdésére. Tudományos füzetek. V. kötet. SZIE Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet, Gy ır. 58–59. o.

© MTA RKK NYUTI 2005 25 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója id ıszakban, ami nemcsak ellensúlyozni tudta a természetes fogyásból ered ı népességveszteséget, hanem lényeges mértékben a lakosságszám emelkedését eredményezte.

4. táblázat: A Gy ıri kistérség népmozgalmi adatai településenként, összehasonlítva az országos, regionális és megyei adatokkal

Természetes Vándorlási Természetes Vándorlási szaporodás egyenleg szaporodás egyenleg Település 1995- 2000- 1995- 2000- Település 1995- 2000- 1995- 2000- 99 03 99 03 99 03 99 03 ezrelék ezrelék Ország -19,8 -14,8 Ikrény 0,0 7,8 15,9 102,7 Régió -21,7 -16,6 4,5 6,1 Kisbajcs 11,1 -9,5 1,4 96,1 Megye -16,0 -11,7 11,6 11,0 Koroncó -7,7 -1,6 15,5 42,7 Kistérség -13,0 -6,3 20,2 7,5 Kunsziget -16,4 -5,8 31,9 36,6 Abda -18,2 -8,4 30,7 56,6 Mez ıörs -6,6 18,6 5,5 34,1 Bıny -2,4 -11,1 46,7 9,3 Nagybajcs -36,6 -6,9 33,1 28,9 Börcs -52,3 -31,7 81,8 141,4 Nagyszentjános 4,2 6,9 -30,8 -34,3 Dunaszeg -14,6 -4,3 15,8 86,1 Nyúl -24,8 -16,6 47,8 60,1 Dunaszentpál 0,0 1,7 61,4 137,6 Öttevény -13,0 -5,8 24,1 44,0 Enese -11,2 -2,8 -23,7 -6,2 Pér -30,8 -19,6 28,3 22,9 Göny ő -2,9 -14,5 53,5 61,6 Rábapatona -20,1 -12,0 5,9 17,6 Gy ır -11,6 -5,5 10,7 -17,5 Rétalap -11,2 14,9 69,2 48,4 Gy ırladamér 1,8 0,0 130,3 77,2 Töltéstava -98,0 -51,6 140,0 160,2 Gy ırújbarát -8,8 -3,7 150,7 200,9 Vámosszabadi -21,3 4,8 170,0 406,0 Gy ırújfalu -25,9 -18,5 62,7 104,6 Vének -94,2 0,0 173,9 31,8 Gy ırzámoly -9,0 -3,2 53,7 161,4 Forrás: KSH adatok alapján saját számítások.

A kilencvenes évek végének, s a huszonegyedik század elejének legjelent ısebb demográfiai változása a vándorlás terén figyelhet ı meg. Táblázatunkból (4. táblázat) kit őnik, hogy a kistérség szinte valamennyi települése vándorlási nyereséggel rendelkezik, s ez a nyereség 2000 és 2003 között még növekedett is. Csupán Enesét és Nagyszentjánost sújtotta vándorlási veszteség a vizsgált id ıszakokban. Jelent ıs változást Gy ır esetében mutathatunk ki. Míg a kilencvenes évek végén a város még vándorlási nyereséggel rendelkezett, addig 2000 és 2003 között már lényegesen többen költöztek el a városból, mint ahányan odatelepültek. Mindezek a vándorlási mutatók els ısorban a szuburbanizációra vezethet ık vissza. Kiemelkedik Vámosszabadi és Gy ırújbarát, ahol a lakosságszám szinte másfélszeresére n ıtt néhány év alatt. A szabad telkek sz őkössége, ill. az irreálisan magas telek- és lakásárak következtében nagyon sok gy ıri család a környez ı településekre való kiköltözést választotta a lényegesen olcsóbb

26 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója telekárak miatt. A községi önkormányzatok általában üdvözölték a jelenséget, s ıt szorgalmazták, szorgalmazzák is a kiköltözést, mivel a népesség növelésével látják biztosítottnak a település jöv ıjét. Olyan mérték ő népességnövekedést azonban, mint ami Vámosszabadira, ill. Gy ırújbarátra jellemz ı (a lakosság másfélszeresére duzzadása), nem feltétlenül tartanak kívánatosnak. Általában a kiegyensúlyozott növekedés a cél, a falusi jelleg megtartása, a helyi társadalom jelent ıs átalakulása nélkül. Lehet találni olyan önkormányzatot, községet is, bár nagyon ritka, amely a település kohéziójának féltése, az identitás meg ırzése miatt nem tartja különösebben üdvözlend ı dolognak a betelepüléseket, különösen nem nagy számban. Ezek az önkormányzatok nem szorgalmazzák a beáramlást, nagy számban nem alakítanak ki építési telkeket, ill. a helyi lakosoknak kívánnak kedvezményeket nyújtani a telekvásárláshoz, céljuk els ısorban a helyi fiatalok megtartása. A népességük növelését célzó önkormányzatoknak a település népesedésének befolyásolására els ısorban a telekértékesítés, építési telkek kialakításával van módjuk. Az általában a község szélén elhelyezked ı, összefügg ı nagy területeken jelent ıs számban kialakított telkek azt eredményezik, hogy az újonnan létrejöv ı településrész nem integrálódik szervesen a falu struktúrájába, életébe, elkülönül attól (pl. Gy ırújbarát). Az önkormányzatok az ilyen jelleg ő problémáknál lényegesen többnek érzik azt, amit a betelepüléssel nyerhetnek, ık pl. a falu lakosságának korszerkezetében bekövetkez ı pozitív irányú változásokat, a humáner ıforrás min ıségi szintjének emelkedését, az intézmények fenntartásának könnyebbségét (pl. a lakosságszám emelkedésével megnövekedett normatív támogatásokra gondolva) remélik. Az önkormányzat által kialakíttatott építési telkekhez kedvez ıbb értékesítés mellett lehet hozzájutni, mint a magánkézben lév ıkhöz. Ezen felül sok önkormányzat különböz ı kedvezményekkel is támogatja az adott faluban való megtelepedést. A legtöbb esetben anyagilag támogatja a telekvásárlókat, építkez ıket: az adott évi költségvetés lehet ıségeihez igazodva vissza nem térítend ı hitelt, vagy kamatmentes kölcsönt ad a letelepül ıknek. Találkozhatunk olyan kedvezményes önkormányzati telekvásárlási lehet ıséggel, ahol pl. a közm ővesítés költségeit engedi el az önkormányzat. A legjobb helyzetben lév ı települések (pl. Vámosszabadi) számára nem szükséges, hogy kedvezményekkel csalogassák a kitelepül ıket, a telkek piaci körülmények között is viszonylag hamar elkelnek 3.

Egy adott településre való költözés, a vándorlási pozitívum mértéke függ a településen rendelkezésre álló szabad építési telkekt ıl, ezek számosságától, ill. az építési telekkialakításokra irányuló törekvésekt ıl. A nagy telekkialakítási hullámok okozhatnak kiugró bevándorlási értékeket, a f ı tendenciákra, mozgási irányokra, arra, hogy melyek a divatos települések, hová „sikk” költözni, azonban csak másodlagos hatásuk van. Az elkövetkezend ı esztend ıket tekintve továbbra is számítani lehet a környez ı településekre történ ı betelepedéssel, ill. az önkormányzatok telekkialakítási törekvéseinek

3 Az agglomeráció létez ı és lehetséges együttm őködési rendszerének feltárása. (2002) Témavezet ı: Hardi Tamás, MTA RKK NYUTI Közleményei. 141.sz., Gy ır.

© MTA RKK NYUTI 2005 27 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója fennmaradásával, a telkek és az épített házak, építkezések számának további b ővölésével. Várható a távolabbi községek „felértékel ıdése” is, ennek jelei már most is mutatkoznak (pl. Mez ıörs). A becsült adatok alapján 2002-ben közel négyezer beépítetlen telek várt gazdára az agglomeráció településein. Vannak települések, ahol jelent ıs számú, háromszáznál vagy annál több építési telek kialakítására van még lehet ıség (Nyúl, Gy ırújbarát, Kunsziget, Dunaszeg), e helyeken a lakosság (további) jelent ıs mérték ő növekedésére van kilátás.

3.2. A kistérség településeinek korszerkezete

Az alábbiakban el ıször a térség népességének korösszetételét vizsgáljuk, összehasonlítva az országos és megyei adatokkal. Az adatok a 2001. évi népszámlálásból származnak. Ehhez egy öt koréves bontású korfát használunk mindhárom esetben (5. ábra). A korfa alakjából általános következtetéseket vonhatunk le a térség népességének korösszetételére vonatkozóan. Ha térség korfáját vizsgáljuk, szembet őnı, hogy mind a térség, mind a megye népességének korösszetétele alapjaiban hasonló az országos átlaghoz, de arányaiban eltér attól. A térségi és megyei korfa alakja h ően tükrözi a magyarországi általános viszonyokat. Jól látható az ötvenes években, valamint a hetvenes években kialakult két generációs hullám, s mellette a korfa általános öreged ı jellege, amit a gyermekkorú és fiatalkorú korosztályok kis létszáma mutat, tehát a korfa alakja sz ők, instabil. Így van ez a megyei és térségi adatokban is, bár térségünkben a gyermekszám még mindig jobb, mint az országos átlag. Ami szembet őnı, hogy a megyénél, de különösen a kistérségben a két kiugró létszámú korosztály részesedése a népességb ıl még nagyobb, tehát az országban tapasztalható korosztályi hullámzás itt er ısebben jelentkezik. Ez a hullámzás természetesen a jöv ıre nézve is jelent ıséggel bír, mert a kiugró létszámú 20–24 éves korosztály (2001-ben) szül ıképes korba ér. Figyelembe véve a társadalmi változásokat, a jelenlegi gyermekvállalási szokásokat, egy-két éven belül a gyermeklétszám (relatív) növekedése várható, ez a növekedés ugyan nem lesz olyan drasztikus, mint e generáció születésének idején, mivel e generáció képvisel ıi körében az els ı gyermek szülésének ideje jelent ısen kitolódott, így nem egy-két korévre összpontosul, s a vállalt gyermekek száma is alacsonyabb, mint szüleik idejében. A fiatal feln ıttek átlagnál magasabb aránya köszönhet ı a térségben er ıs bevándorlásnak is, ami els ısorban a munkahely miatt idetelepül ı, illetve a tanulmányai után itt maradó mobilabb fiatal korosztályt érinti.

28 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

5. ábra: Magyarország korfája 2001-ben

85–X ı Férfiak 80–84 N k 75–79 70–74 65–69 60–64 55–59 50–54 45–49 40–44

Korév 35–39 30–34 25–29 20–24 15–19 10–14 5–9 0–4

-600000 -400000 -200000 0 200000 400000 600000 Fı (ország)

Forrás: KSH Népszámlálás 2001. alapján saját szerkesztés.

6. ábra: Gy ır-Moson-Sopron megye korfája 2001-ben

85–X 80–84 75–79 70–74 65–69 60–64 55–59 50–54 45–49 40–44

Korév 35–39 30–34 25–29 20–24 15–19 10–14 5–9 0–4

-25 000 -20 000 -15 000 -10 000 -5 000 0 5 000 10 000 15 000 20 000 25 000 Fı (megye)

Forrás: KSH Népszámlálás 2001. alapján saját szerkesztés.

7. ábra: A Gy ıri kistérség korfája 2001-ben

85–X Férfiak 80–84 Nık 75–79 70–74 65–69 60–64 55–59 50–54 45–49 40–44

Korév 35–39 30–34 25–29 20–24 15–19 10–14 5–9 0–4

-10000 -8000 -6000 -4000 -2000 0 2000 4000 6000 8000 10000 Fı (kistérség)

Forrás: KSH Népszámlálás 2001. alapján saját szerkesztés.

A települések népességének fı korcsoportjait vizsgálva (5. táblázat; 8., 9., 10. ábra) tapasztalhatjuk, hogy a népességen belül magas az aktív korúak (18–59 évesek) aránya. Emiatt alacsony az „eltartottak”, tehát a gyermekkorúak és az id ısek aránya. Ugyanakkor viszont kedvez ıtlen tény, hogy a társadalmon belül a gyermekek aránya lényegesen alacsonyabb, mint az országos átlag, f ıleg, ha figyelembe vesszük, hogy 1990-ben még ez a mutató a kistérség településein meghaladta a magyar átlagot. Mindez együttesen szintén a fiatal betelepül ı népesség egyre magasabb aránya és az átalakuló gyermekvállalási szokások miatt van így. A települési bontásból megfigyelhetjük, hogy a gyermekkorúak alacsony aránya els ısorban Gy ırre jellemz ı, míg a jelent ıs kiköltözést mutató falvakban az országos átlagnál továbbra is magasabb ez a mutató. Nyilván Gy ır, népességi túlsúlyával a térségi átlagot nagyban módosítja. Ugyanakkor a városban az id ısek aránya is meghaladja a térségi átlagot. A települések közül kiemelkednek azok, amelyek tipikus „kiköltöz ı” falvak, ahol a gyermekkorúak és az aktív korúak aránya is meghaladja a térségi átlagot. Ezek: Abda, Dunaszeg, Enese, Göny ő, Gy ırzámoly, Ikrény, Kisbajcs, Vámosszabadi. A másik véglet, az „öreged ı” falvak, ahol az id ısek aránya magas, míg a másik két korcsoport a térségi átlag alatt marad: Mez ıörs, Rábapatona és Vének.

30 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

5. táblázat: A népesség kormegoszlása, 2003 (%)

Gyermekkorúak Aktív korúak Id ıskorúak (0–14 év) (15–59 év) (60–x év) Település 1990 2003 1990 2003 1990 2003 % Ország 19,7 15,8 61,3 63,6 19,0 20,6 Régió 19,9 14,9 61,1 64,6 19,0 20,5 Megye 20,3 15,2 61,5 64,8 18,2 20,0 Kistérség 20,7 15,1 62,7 65,6 16,6 19,3 Abda 21,2 16,1 62,9 67,5 15,9 16,3 Bıny 17,2 64,6 18,2 Bınyrétalap 23,6 60,5 15,9 Börcs 20,0 18,9 57,5 60,8 22,5 20,4 Dunaszeg 22,2 17,8 59,9 66,5 17,9 15,6 Dunaszentpál 21,6 18,6 57,2 62,3 21,2 19,2 Enese 24,4 16,3 62,0 67,9 13,7 15,8 Göny ő 21,9 17,4 59,2 66,8 18,9 15,8 Gy ır 20,4 14,3 63,4 65,8 16,2 19,9 Gy ırladamér 21,7 18,5 61,6 65,1 16,7 16,4 Gy ırújbarát 20,3 18,5 60,4 63,7 19,3 17,8 Gy ırújfalu 20,3 15,9 60,1 65,3 19,6 18,8 Gy ırzámoly 23,1 18,7 57,5 65,8 19,3 15,6 Ikrény 25,8 19,0 64,7 67,3 9,5 13,7 Kisbajcs 24,9 19,4 63,2 67,1 12,0 13,5 Koroncó 23,2 16,4 58,1 65,6 18,7 18,0 Kunsziget 18,3 18,4 61,5 62,0 20,2 19,7 Mez ıörs 22,8 14,5 55,6 64,5 21,6 21,0 Nagybajcs 17,0 16,7 60,3 59,1 22,7 24,2 Nagyszentjános 23,6 16,8 65,4 65,6 11,0 17,7 Nyúl 20,1 16,4 61,7 65,6 18,3 18,0 Öttevény 21,3 16,1 60,7 64,7 18,0 19,2 Pér 19,3 16,0 58,5 63,4 22,2 20,6 Rábapatona 19,5 15,2 60,0 63,1 20,5 21,7 Rétalap 20,0 61,4 18,6 Töltéstava 18,7 16,0 64,6 64,9 16,8 19,1 Vámosszabadi 22,1 19,8 56,3 66,0 21,6 14,2 Vének 18,9 13,8 52,0 66,7 29,1 19,5

Forrás : KSH alapján saját számítás. 8. ábra: A gyermekkorúak (0–14 év) aránya az állandó lakosságból 1990–2003

21,0 Ország 20,0 Nyugat-Dunántúl 19,0 Gy ır-Moson-Sopron Gy ıri kistérség 18,0 % 17,0

16,0

15,0

14,0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Évek

Forrás: KSH alapján saját számítások.

9. ábra: A aktív korúak (15–59 év) aránya az állandó lakosságból 1990–2003

67,0

66,0

65,0

64,0 % 63,0 Ország 62,0 Nyugat-Dunántúl ı 61,0 Gy r-Moson-Sopron Gy ıri kistérség 60,0

92 93 94 98 99 00 01 1990 1991 19 19 19 1995 1996 1997 19 19 20 20 2002 2003 Évek

Forrás: KSH alapján saját számítások.

32 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

10. ábra: Az id ıskorúak (60 év felett) aránya az állandó lakosságból 1990–2003

21,0

20,0

19,0

% 18,0 Ország 17,0 Nyugat-Dunántúl ı 16,0 Gy r-Moson-Sopron Gy ıri kistérség 15,0

91 92 94 96 97 99 01 02 1990 19 19 1993 19 1995 19 19 1998 19 2000 20 20 2003 Évek

Forrás: KSH alapján saját számítások.

A gyermekkorúak (0–14 év) és az id ısek (60 évnél id ısebbek) arányát mutatja az ún. öregedési index. Ha az index értéke „1”, akkor a két csoport lélekszáma azonos, ha ennél magasabb, akkor az id ısek száma meghaladja a gyermekekét, tehát a település öregszik, ha 1- nél alacsonyabb, akkor fiatalodik. Országos tendencia, hogy az öregedési index növekszik, s ma már lényegesen meghaladja 1 értéket (11. ábra). A kistérség értékei az országos számoknak alatta maradnak, tehát még mindig kedvez ıbb a kép, de ha a tendenciát nézzük, akkor látható, hogy az elmúlt évtized során er ısen közelített az átlaghoz, vagyis az öregedési index növekedése dinamikusabb, mint az országos átlag. Ez a gyermekkorúak alacsony arányának tudható be.

11. ábra: Az öregedési index változása 1990–2003

1,5 Ország 1,4 Nyugat-Dunántúl ı 1,3 Gy r-Moson-Sopron Gy ıri kistérség 1,2 % 1,1

1,0

0,9

0,8 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Évek

Forrás: KSH alapján saját számítások és szerkesztés.

Településenként vizsgálva a kérdést, természetesen itt is találunk jelent ıs eltéréseket. 2003- ban nyolc olyan település volt, ahol az öregedési index nem érte el az 1 értéket, tehát a korszerkezet még fiatalodó. Ha a változást vizsgáljuk, akkor látható viszont, hogy az öregségi index értéke szinte mindenhol romlott. Ez alól Vámosszabadi és Vének kivétel. Az igazi javulás Vámosszabadin látható, mivel ott 1990 és 2003 között 1 alá fordult az index értéke. Meg kell jegyezni, hogy Vámosszabadin ez a fordulat az utolsó három évben következett be, tehát egyértelm ően a beköltözéssel magyarázható. Más szuburbán településeken az index értéke a kiköltözés ellenére romlott. Hozzá kell tenni, hogy pl. Gy ırújbarát esetében, a település nagy lélekszámából adódóan a kiköltöz ık lakosságszámhoz viszonyított aránya kisebb. Jelent ıs ugyanakkor a romlás Gy ırben. Az öregedési index változása itt meghaladta az országos átlagot. Megállapítható tehát, hogy a kiköltözés, a szuburbanizáció a környez ı településeken javítja a népesség korstruktúráját, azonban az általános folyamatokat nem változtatja meg, legfeljebb késlelteti a változást. Ezzel szemben a központi város értékei romlanak, amely viszont tömegénél fogva az egész térségre jelent ıs hatással bír.

34 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

6. táblázat: Az öregségi index értéke a településeken, 1990 és 2003

Település 1990 2003 Település 1990 2003 Ország 1,0 1,3 Gy ırzámoly 0,8 0,8 Régió 1,0 1,4 Ikrény 0,4 0,7 Megye 0,9 1,3 Kisbajcs 0,5 0,7 Kistérség 0,8 1,3 Koroncó 0,8 1,1 Abda 0,7 1,0 Kunsziget 1,1 1,1 Bıny 1,1 Mez ıörs 0,9 1,5 Bınyrétalap 0,7 Nagybajcs 1,3 1,4 Börcs 1,1 1,1 Nagyszentjános 0,5 1,1 Dunaszeg 0,8 0,9 Nyúl 0,9 1,1 Dunaszentpál 1,0 1,0 Öttevény 0,8 1,2 Enese 0,6 1,0 Pér 1,1 1,3 Göny ő 0,9 0,9 Rábapatona 1,1 1,4 Gy ır 0,8 1,4 Rétalap 0,9 Gy ırladamér 0,8 0,9 Töltéstava 0,9 1,2 Gy ırújbarát 0,9 1,0 Vámosszabadi 1,0 0,7 Gy ırújfalu 1,0 1,2 Vének 1,5 1,4 Forrás: KSH alapján saját számítások.

Az önkormányzatok a kitelepül ıkt ıl azt várják, hogy a lakosságszámmal párhuzamosan megnövekedett normatív támogatások majd segítséget jelentenek az intézmények fenntartásában, amelyek általában a nagyobb, hatvanas–hetvenes évek népességszámához és demográfiai viszonyaihoz lettek kialakítva. Ezt a várakozást két tény is cáfolja. A kiköltöz ı családok egy része gyermekeit továbbra is a városi iskolába járatja, Gy ırben veszi igénybe a szolgáltatások legtöbbjét. Másrészt a kiköltözés a települések demográfiai helyzetén rövid távon nem segít jelent ıs mértékben. Megvizsgáltuk a települések öregségi indexének (az id ıs korúak és a fiatalok arányának) változását. Ha az index 1-nél nagyobb, úgy a település öregszik, több az id ıskorú, mint a fiatal, ha 1-nél kisebb, akkor fiatalodik. Vizsgálataink szerint ezt a mutatót a településeken a kilencvenes évtized során nem befolyásolták a vándorlások, legalábbis a két jellemz ı változása között nem mutatható ki összefüggés. A vándorlás a középkorú népesség számát növelte meg jelent ıs mértékben. A megkérdezett kiköltöz ı családok feln ıtt tagjainak (családf ı és házastárs) jelent ıs része a 25-tıl 54 éves kategóriába tartozik. A családf ık jellemz ıen a 35 és 54. életévük között járnak, míg házastársuk a 25 és 54. évük között. A kiköltöz ı népesség szokásait figyelembe véve nem várható jelent ıs gyermekszám-növekedés, mivel a városi, alsó-középosztálybeli családmodell általában 1–2 gyermekkel számol, s a családi házak építésével járó anyagi terhek nem is

© MTA RKK NYUTI 2005 35 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója engednek meg többet. A lakossági kérd ıívünkben megkérdezett kiköltöz ı családok körében az átlagos gyermekszám 1,7 gyermek volt, míg a legtöbb család két kisgyermekkel rendelkezett, s a családok 26,1%-a volt gyermektelen. Így a települések öregségi indexének jelent ıs javulása a vándorlás következtében nem várható. A kiköltöz ık életkorát (id ısebb feln ıtt korosztály), gyermekvállalási szokásaikat (az idısebbeknél a gyermekek már nem költöznek a családdal, ill. a fiatalabbaknál alacsony a gyermekszám), valamint a gyermekek várható mobilizációját figyelembe véve az elöregedési folyamat esetleg átmenetileg javulhat, de ha javul is, ez nem lesz jelent ıs, s f ıleg nem lesz tartós.

Összefoglalva: demográfiai értelemben a térség, az országos átlagokhoz viszonyítva összességében szerencsés helyzetben van. A természetes szaporodás mutatói magyarországi viszonyok között jónak mondhatók. Az igazi nagy nyereség viszont a jelent ıs vándorlási nyereség. A letelepül ık zömében a fiatalabb korosztályokhoz tartoznak, akik a munkalehet ıségek miatt választják a térséget. Negatív folyamat ugyanakkor, hogy alacsony a gyermekek aránya a lakosságon belül, s ez az arány az országos folyamatokhoz képest gyorsan romlik. Minthogy a gyermekszületések számának csökkenése a térségben hasonló arányú mint az országban, így ezt a romló tendenciát is a beköltözés rovására írhatjuk. Ez különösen azért érdekes, mert az aktív korú népesség aránya magas, különösen a fiatal feln ıttek választják a térséget, tehát a betelepülés nem jár együtt a gyermekszám hasonló arányú növekedésével. A térségen belül ez a romló tendencia els ısorban Gy ırre igaz, míg a városkörnyéki, növekv ı településekben a korstruktúra kisebb mértékben romlik, esetleg javul. Néhány település kivételével a gyermekkorúak aránya a népességen belül csökken. Mindenesetre középtávon nem számolhatunk sehol sem jelent ıs gyermeklétszám-növekedéssel, hacsak nem a lakosságszám jelent ıs megnövekedésének kisér ıjelenségeként, mint pl. Vámosszabadin vagy Gy ırújbaráton az elmúlt néhány évben.

36 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

4. A települési infrastruktúra és közszolgáltatások állapota, fejl ıdési irányai

4.1.A lakásállomány alakulása A térségben, 2003-ban 69.021 lakást regisztrált a KSH. Ennek 76,5%-a Gy ırben található. Bıvülésére jellemz ı, hogy a kilencvenes évek során az országos trendekhez hasonlóan folyamatos volt, de annál valamivel kisebb mérték ő. Igazi áttörés 1998 után következett be, amikor a b ıvülés a térségben felgyorsult (13. ábra ).

12. ábra: A lakásállomány változása 1990 és 2003 között. 1990=100%

114,0 Ország 112,0 Nyugat-Dunántúl ı 110,0 Gy r-Moson-Sopron Kistérség 108,0

106,0 1990=100% 104,0

102,0

100,0

1 2 3 5 7 9 1 3 9 9 9 1990 19 199 199 1994 199 1996 19 1998 19 2000 200 2002 200 Évek

Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés.

A növekedés kiemelked ı, különösen, ha a lakásállományból az abban az évben átadott épített lakások arányát nézzük. Itt különösen megmutatkozik a kistérség kiugró növekedése az ezredforduló után (13. ábra ). Ez a változás köszönhet ı a Gy ırben beinduló lakóingatlan- fejlesztéseknek, de fontos a környez ı szuburbán településeken meglódult építkezési kedv is. Különösen igaz ez Vámosszabadira és Gy ırújbarátra. A radikális változást jelzi, hogy Vámosszabadin 2002-ben az újonnan épített lakások száma a teljes lakásállomány 8,7%-át tette ki!

13. ábra: Az újonnan épített lakások aránya a lakásállományból, 1990–2003

2,2 Ország 2,0 Nyugat-Dunántúl 1,8 Gy ır-Moson-Sopron 1,6 Kistérség 1,4 1,2

1990=100% 1,0 0,8 0,6 0,4

1 2 3 4 7 8 9 2 3 9 9 0 1990 199 199 199 19 1995 1996 199 199 19 2000 2001 200 20 Évek

Forrás: KSH adatok alapján saját számítások.

A lakásállomány változása mutatja a lakóhelyi szuburbanizáció mértékét. A városkörnyéki tér települései nem egyaránt vonzók a kiköltöz ık számára, s ez egyfajta lakóhelyi szegregációt indít el. A felkapottabb településekre a középosztály magasabb jövedelm ő rétegei települnek. A lakásépítés kapcsán is kimutatható ez a tendencia. Ha megvizsgáljuk az épített lakások átlagos alapterületét (7. táblázat ), látható, hogy elkülönülnek azok a települések, amelyek a szuburbanizációs folyamaton belül a jobb módúak célterületei. Az éves bontást vizsgálva 2003-ra Vámosszabadin n ıtt meg nagyon az átlagos alapterület, itt ekkor elérte a 169 m 2-t is.

7. táblázat: A 2000–2003 között épített lakások átlagos alapterülete

2000–2003 2000–2003 Település Település m2 m2 Ország 95,7 Ikrény 112,7 Nyugat-Dunántúl 95,4 Gy ırzámoly 112,2 Gy ır-Moson-Sopron 94,8 Koroncó 111,9 Kistérség 91,5 Mez ıörs 110,5 Gy ır 79,4 Gy ırladamér 110,2 Települések Rábapatona 109,0 Gy ırújbarát 134,9 Kunsziget 103,7

38 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

Kisbajcs 129,7 Bıny 103,1 Gy ırújfalu 128,7 Börcs 102,6 Enese 128,1 Pér 102,0 Vámosszabadi 123,2 Dunaszentpál 101,1 Nyúl 119,3 Öttevény 101,1 Térségi átlag, Gy ır nélkül 118,9 Göny ő 100,4 Dunaszeg 118,5 Nagyszentjános 97,6 Abda 114,8 Vének 80,7 Nagybajcs 114,2 Rétalap n.a. Töltéstava 113,5 Forrás: KSH alapján saját számítások.

Látható tehát, hogy a térségben a lakásállomány újnak mondható, száma gyorsan növekszik, s alapterületét, min ıségét tekintve meghaladja az országos mutatókat. Gyır esetében dominálnak a kisebb lakások, de ez a település jellegére, a városi árak és területhasználat miatt kialakult speciális keresletre vezethet ı vissza.

4.2. Ivóvíz, közcsatorna, szennyvíz

Az ivóvíz ellátás végs ı soron megoldott a térségben, mind mennyiségét, mind min ıségét illet ıen. Az ivóvíz és szennyvízcsatorna szolgáltatást a Pannon-Víz Rt. biztosítja. A társaság mőködési területe Gy ır-Moson-Sopron megye területére terjed ki. A megye lakosságának 70%-át látja el. F ı feladata a m őködési terület egészséges ivóvízzel való ellátása, a szennyvíz elvezetésének és tisztításának biztosítása, a társaság tulajdonában lev ı gy ıri fürd ı üzemeltetése. A csatornázás a legtöbb településen megoldódott a kilencvenes évek során, mára csak Nagyszentjános maradt ki a csatornázásból. A kilencvenes években jelent ıs mértékben csökkent az ivóvíz felhasználás, s ezzel párhuzamosan a szennyvíz mennyisége is. Az évtized második felét ıl azonban ezek az értékek ismét növekedésnek indultak. Ez a növekedés az életszínvonal emelkedésével tovább fog n ıni. Ehhez hozzájárulnak az új építkezések, az autók számának növekedése (kocsimosás), valamint a háztartási gépek számának növekedése (automata mosógép, mosogatógép) is. Mindezzel párhuzamosan a szolgáltatott és elvezetett víz mennyisége közötti különbség fokozatosan csökken, tehát a közm őolló záródik a térségben. A szennyvíz tisztítása jelenleg megoldott, a kapacitás több helyen található meg. A telephelyek: Gy ır, Bana, Kunsziget, Écs és Tét, legfeljebb a kapacitás b ıvítésére lesz szükség a kés ıbbiekben. Az ivóvíz, szennyvíz és a közm őolló kérdésében tehát a térség az országos fejlett térségekkel hasonló szinten áll.

14. ábra: Ivóvíz-szolgáltatás és szennyvízelvezetés

10000 9000 8000 Háztartásoknak szolgáltatott iv ıvíz 7000 6000 Háztartásoktól 5000 közcsatornán elvezetett

1000m3 4000 víz 3000 Különbség 2000 1000 0

6 8 0 992 99 99 00 1 1994 1 1 2 2002 Évek

Forrás: KSH alapján saját számítások.

A szemétszállítást a Gy ıri Kommunális Szolgáltató végzi. A településekr ıl két hulladéklerakó telepre kerül a szemét. A gy ıri lerakóba heti 1,7 millió liter, a pannonhalmi lerakóba heti 455 ezer liter szemét kerül a kihelyezett szeméttároló-edények teljes kapacitásának kihasználása esetén. Az uniós követelményeknek megfelel ıen a szemétlerakás egy nagy elhelyez ıbe fog koncentrálódni, amelynek kialakítása megoldott.

4.3. Intézmények A térség települései alapvet ı intézményekkel jól ellátottak. Jelent ıs problémát okozhat a szül ıknek, hogy bölcs ıdei ellátás Gy ırön kívül nem található a térségben. Így a dolgozni kívánó szül ık már korán arra kényszerülnek, hogy gyermeküket Gyırbe hordják naponta. Kiépült viszont az óvoda hálózat, szakképzett nevelıi testülettel, így Vének kivételével minden településen lehet ıség van arra, hogy a gyerekek helyben járjanak óvodába. Tragikus képet mutat viszont az óvodák kihasználtsága, de leginkább annak változása. Ennek vizsgálata azért is fontos, mert értelemszer ően egy-két éven belül ez a probléma az iskolákban fog jelentkezni (illetve már jelentkezik napjainkban is). A gyermekintézmények kihasználtságának problémája országos szinten jelentkezik, s ez a tendencia folytatódni fog. A települési adatokból látható, hogy – f ıleg a vidéki iskolákban – a szuburbanizáció várt pozitív hatása az intézményekre elmaradt, vagy csak csekély mértékben és id ılegesen érvényesült. A kiköltöz ı családok jelent ıs része kevés gyermeket vállal, s ıket is a városi intézményekbe járatja.

40 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

15. ábra: Az óvodák fér ıhely kihasználtságának változása 1995 és 2003 között

120,0

100,0

80,0 1995 60,0 1999 2003 40,0

Óvodák kihasználtsága (%) Óvodákkihasználtsága 20,0

0,0 Ország Régió Megye Kistérség Gy ır Gy ırön kívüli területek

Forrás: KSH adatok alapján saját számítások.

8. táblázat: Az óvodák kihasználtsága a településeken Óvodák Óvodák kihasználtsága kihasználtsága (%) (%) 1995 1999 2003 1995 1999 2003 Ország 107,1 99,9 93,3 Gy ırzámoly 130,0 104,0 88,0 Régió 101,5 93,1 84,8 Ikrény 113,3 104,0 91,7 Megye 99,7 92,4 83,7 Kisbajcs 148,0 128,0 71,9 Kistérség 107,2 96,9 89,4 Koroncó 94,7 94,7 73,3 Gy ır 109,4 96,0 91,9 Kunsziget 130,0 110,0 92,0 Gy ırön kívüli területek 103,1 99,7 83,6 Mez ıörs 112,0 76,0 58,3 Abda 94,0 107,0 81,4 Nagybajcs 116,0 120,0 72,0 Bıny 112,5 96,3 104,0 Nagyszentjános 92,0 106,7 85,0 Börcs 144,0 164,0 60,0 Nyúl 103,2 104,8 100,0 Dunaszeg 89,3 89,3 66,7 Öttevény 95,0 94,0 84,0 Dunaszentpál 68,0 112,0 96,0 Pér 102,7 93,3 84,0 Enese 116,0 92,0 70,7 Rábapatona 94,0 99,0 67,0 Göny ő 109,5 108,4 98,3 Rétalap 84,0 80,0 100,0 Gy ırladamér 94,0 94,0 92,0 Töltéstava 94,0 103,3 72,3 Gy ırújbarát 118,0 97,8 96,0 Vámosszabadi 80,0 68,0 72,0 Gy ırújfalu 80,0 97,6 87,8 Vének 0,0 0,0 0,0

Forrás: KSH adatok alapján saját számítások.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egy-egy „sztár” iskolában vagy óvodában ne lenne túljelentkezés, ez azonban csak a problémákat súlyosbítja. Mivel a demográfiai helyzet miatt sújtott más intézményekt ıl vonja el az amúgy is csökken ı gyerekszámot. Így gyakran túlterheltek a városi óvodák, iskolák, már csak azért is, mert az agglomerációs településekre kiköltöz ı lakosok is oda járatják gyermekeiket. Ezt a jelenséget arra vezetik gyakran vissza, hogy a szül ık rosszabbul értékelik a faluban lév ı óvodákat és iskolákat, mint a városiakat. E sematikus vélemény mellett azonban érdemes megvizsgálni azt a tényt, hogy gyakran a mindennapi élet szempontjai vezetik a szül ıket arra, hogy a városi intézménybe írassák gyermekeiket. Egyszer ően a napi közlekedési rutin kínálja ezt: egyszer őbb a munkába indulással együtt a gyermeket is elvinni óvodába, iskolába, valamint a városban id ıben érte tud a szül ı menni a munkaid ı végén stb. Más országokban ezen segít a kiépült és megbízható iskolabusz szolgáltatás, ami leveszi a szül ı válláról ezt a terhet. A gyermeklétszám csökkenése természetesen az iskolákat is súlyosan érinti, s fenntartásuk, felújításuk az önkormányzatok számára rendívül nagy terhet jelent. A jöv ı útja vélhet ıen, hogy a kisebb településeken az alsó tagozat helyben tartása mellett a fels ı tagozat koncentrálására kerül sor a nagyobb településeken. Ez a jöv ıben intézményi összevonásokat is jelenthet. Ezek a kérdések nagyon súlyosan fogják érinteni a településeket. Mindenképpen szükséges a kistérségi szint ő koordináció ebben a kérdésben, hiszen az iskola összevonásokat nem szabad csupán az intézményfenntartás kérdésére sz őkíteni. Egyrészt az óvodák és az iskolák – akár alsó tagozat, akár nyolc osztályos –, megfelel ı fejlesztés mellett az adott település kulturális, társadalomszervez ı közösségi központjává válhatnak, s ezt el ı lehet segíteni a térségi hálózatuk kialakításával (szakmai segítség, rendezvények, felújítások, eszközök közös beszerzése). Másrészt az összevonások infrastrukturális – els ısorban közlekedési – hátterét is meg kell teremteni. Napjainkban az iskolába járást – f ıleg, ha ez más településre történik – nem lehet a tömegközlekedésre bízni. A menetrendszerinti autóbuszok zsúfoltak, a gyermekek gyakran állni kényszerülnek, így kiemelten balesetveszélyesek a kicsik számára, s nem igazodnak minden esetben az iskolák tanrendjéhez. Az autóbuszvezet ı a gyermekért csak, mint utasért felel, így a fel-, illetve leszállás közötti id ıben. Mindezek miatt azt kell mondanunk, hogy az ingáztatás a vidéki gyermekek esélyegyenl ıségét rontja. Ennek megoldása az iskolabusz hálózat kiépítése, amely háztól-házig szállítja a gyermekeket, felel ısséggel, s a tanrendhez igazítva. Egy ilyen megoldás a vidéki iskolák keresletét is javítaná.

42 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

9. táblázat: 100 lakosra jutó általános iskolások számának változása a településeken 1995–2003 között

100 lakosra jutó általános 100 lakosra jutó általános iskolások száma iskolások száma 1995 1999 2003 1995 1999 2003 Ország 9,5 9,6 9,0 Ikrény 8,9 8,5 7,1 Régió 9,7 9,4 8,6 Kisbajcs 23,3 26,7 23,2 Megye 9,9 9,6 8,6 Koroncó 10,5 8,8 7,8 Kistérség 9,8 9,6 8,5 Kunsziget 8,2 8,4 9,7 Abda 8,2 7,6 6,7 Mez ıörs 13,7 14,4 14,8 Bıny 12,2 9,7 8,9 Nagybajcs 0,0 0,0 0,0 Börcs 4,6 3,6 4,3 Nagyszentjános 9,4 9,7 8,6 Dunaszeg 10,0 9,3 9,6 Nyúl 7,1 6,9 7,1 Dunaszentpál 3,2 3,6 3,4 Öttevény 9,3 7,5 5,9 Enese 12,8 12,2 13,2 Pér 6,4 6,4 6,9 Göny ő 9,2 8,1 6,9 Rábapatona 8,6 8,7 8,3 Gy ır 10,2 10,2 9,0 Rétalap 8,3 4,3 3,0 Gy ırladamér 9,6 8,7 8,5 Töltéstava 7,1 5,7 6,0 Gy ırújbarát 7,2 7,1 6,4 Vámosszabadi 2,4 2,7 1,4 Gy ırújfalu 2,2 3,0 2,4 Vének 0,0 0,0 0,0 Gy ırzámoly 9,0 8,6 8,4 Forrás: KSH adatok alapján saját számítások.

10. táblázat: 100 lakosra jutó általános iskolában tanuló els ı évfolyamosok számának változása a településeken 2001–2003 között

100 lakosra jutó általános 100 lakosra jutó általános iskolában tanuló els ı iskolában tanuló els ı évfolyamosok száma évfolyamosok száma 2001 2002 2003 2001 2002 2003 Ország 1,2 1,2 1,1 Ikrény 0,8 0,7 0,7 Régió 1,1 1,1 1,0 Kisbajcs 1,6 3,3 1,6 Megye 1,1 1,1 1,0 Koroncó 1,5 0,6 0,8 Kistérség 1,1 1,1 0,9 Kunsziget 1,2 1,3 1,0 Abda 1,1 1,0 0,7 Mez ıörs 1,2 1,3 1,0 Bıny 1,4 1,3 0,8 Nagybajcs 0,0 0,0 0,0 Börcs 1,3 0,9 1,0 Nagyszentjános 1,0 1,0 0,8 Dunaszeg 1,1 0,9 1,1 Nyúl 0,9 0,9 0,8 Dunaszentpál 0,6 1,9 0,6 Öttevény 0,8 0,8 0,9 Enese 1,4 1,1 0,8 Pér 0,8 1,3 0,7 Göny ő 1,2 1,0 1,0 Rábapatona 1,2 0,8 1,5 Gy ır 1,1 1,1 1,0 Rétalap 0,7 0,9 0,7 Gy ırladamér 0,8 1,5 1,1 Töltéstava 1,0 0,7 0,6 Gy ırújbarát 1,2 0,7 0,9 Vámosszabadi 0,4 0,2 0,5 Gy ırújfalu 1,0 0,5 0,4 Vének 0,0 0,0 0,0 Gy ırzámoly 1,1 1,0 0,8 Forrás: KSH adatok alapján saját számítások.

A térség intézményi ellátottságát kérd ıíves felmérésünk alapján egy táblázatban foglaltuk össze.

44 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

11. táblázat: A települések intézményi ellátottsága

Humán infrastruktúra Kulturális Egészségügyi intézmények Szociális intézmények Oktatási intézmények intézmények Település Id ısek Mővel Gyermekjóléti Gyógyszer Alsó Fels ı Könyvt Háziorvos Véd ını Fogorvos Otthon Egyéb Óvoda ıdési szolgálat tár tagozat tagozat ár a ház körjegyz ıség van van van van van van Abda székhelye szilárd és folyékony van van van van hulladékgy őjtés és - van van van van Bıny kezelés;családsegítés Börcs van van van van van alapfokú m ővészeti körjegyz ıség van van van Gy ırzámolyon van van van van van Dunaszeg oktatás székhelye Dunaszentpál Dunaszegen Dunaszegen Gy ırzámolyon van van van van van Enese van van van van van van van van folyékony és szilárd hulladékgy őjtés és- van van van van van kezelés; állati van van van van hulladékok gy őjtése Göny ő és kezelése Gy ırladamér van van Gy ırzámolyon van van van van van alapfokú m ővészeti oktatás;továbbtanulá van van van van van van van van van van si, pályválasztási Gy ırújbarát tanácsadás

van, társulásban alapfokú m ővészeti van van Gy ırzámolyon van van van van van Gy ırújfalu Gy ırzámollyal oktatás, Teleház körjegyz ıség Van van van van van van Gy ırzámoly székhelye alapfokú m ővészeti van van van van van van van van van Ikrény oktatás Humán infrastruktúra Kulturális Egészségügyi intézmények Szociális intézmények Oktatási intézmények intézmények Település Mővel Gyermekjóléti Gyógyszer Id ısek Alsó Fels ı Könyvt Háziorvos Véd ını Fogorvos Egyéb Óvoda ıdési szolgálat tár Otthona tagozat tagozat ár ház alapfokú m ővészeti oktatás;gyógypedagó giai tanácsadás; van van van van van van van logopédiai ellátás;gyógytestneve körjegyz ıség Kisbajcs lés székhelye Koroncó van van van van van van van van Kunsziget van van van Öttevényen van van van van van körjegyz ıség van van van van van van Mez ıörs székhelye Nagybajcs van van van Nagyszentjános van van van van van van Nyúl van van van van van van van van Öttevény van van van van van van van Pér van van van van van van van van van gyógypedagógiai van van van van van van van van Rábapatona tanácsadás;

46 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

logopédiai ellátás

Mez ıörs van van Bınyön van van van Rétalap ön Töltéstava van van van van van van van logopédiai ellátás; van van hulladékgy őjtés és van van van van van Vámosszabadi kezelés Kisbajcs Kisbajcs Kisbajcs van van van Vének on on on

2003-as adat, KSH

2005-ös adat

5. Közlekedés

5.1. Bevezetés

A tanulmány Gy ır és a gy ıri kistérség tömegközlekedésével foglalkozik, és célja a jelenlegi helyzetb ıl kiindulva az indokolt fejlesztési irányok és lehetséges intézkedések meghatározása. A témakörrel foglalkozó fejezet két nagyobb szerkezeti egységre bontható. Az els ı szakaszban a helyzetfeltárás és annak kiértékelése, majd a második szakaszban a fejlesztési javaslatok ismertetése történik meg. E témában 2004-ben készült már egy átfogó tanulmány, ami azonban egy tágabban értelmezett térséget – Gy ır, és egy 47 településb ıl álló agglomerációs körzetet –, helyezett a vizsgálat középponjába. Most a 27 település alkotta gy ıri kistérség képezi a vizsgálati területet. Ahol nem áll rendelkezésre a számításokhoz szükséges alapadat, ott a 47 település mutatói kerülnek ismertetésre, az „agglomerációs települések” megjelöléssel.

5.2. A kistérség jelenlegi közlekedési helyzetének bemutatása

A regionális központi szerepkört betölt ı városok közlekedési problémájához jelent ıs mértékben hozzájárul a városkörnyéki lakosoknak a városba történ ı beutazásával, és az ottani mozgásával kapcsolatos forgalom. Szakirodalmi adatok szerint pl. egyes németországi, közepes nagyságrend ő városokban a városban megjelen ı forgalom közel 50 %-a a beutazókra vezethetı vissza. Ezek a városok közvetlenül érdekeltek abban, hogy az agglomerációs övezetb ıl beutazók közlekedése úgy legyen megszervezve, hogy minél kevesebb terhet jelentsen a város közlekedési infrastruktúrájának, és a bejöv ı forgalom ne vezessen a közlekedés ellehetetlenüléséhez. Gy ır központi szerepköre igen er ıs a térségben, ebb ıl arra lehet következtetni, hogy az agglomerációs közlekedésb ıl származó forgalom itt is jelent ıs befolyást gyakorol a városi lakosok közlekedési körülményeire. Az érvényes jogi szabályozás szerint a városnak döntési jogosultsága az agglomerációs közforgalmú közlekedésben nincsen, mivel ez a közlekedési minisztérium (jelenleg GKM) kompetenciája. Ennek ellenére a város legkevesebb két szempontból is érdekelt az agglomerációs közlekedésben: • térségi központként a városnak alapvet ıen fontos, hogy vonzáskörzetéb ıl jól megközelíthet ı legyen, a vonzáskörzetben lakók gy ıri kapcsolataikban megfelel ı, lehet ıleg magas szolgáltatási színvonalú közlekedéssel találkozzanak • a vonzáskörzethez kapcsolódó utazások ne okozzanak számottev ı, illetve nehezen elviselhet ı hátrányt a városi lakosok közlekedésében, azaz a városkörnyékr ıl

48 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

beérkez ı forgalom ne rontsa a helyi közlekedés színvonalát. (Ez mind az egyéni gépjárm ő-közlekedésre, mint a városi tömegközlekedésre vonatkoztatható.) Mindkét szempont azt indokolja, hogy • az agglomerációs közlekedésben legyen magas színvonalú, vonzó tömegközlekedési kínálat, és ennek eredményeként • az utazások minél nagyobb része a helytakarékos és környezetkímél ı közforgalmú közlekedéssel történjen.

5.3. Környéki közlekedési rendszer

5.3.1. Területi vizsgálat

2001-ben, a Népszámlálás adatai szerint a Gy ırbe bejárók száma összesen 37. 359 f ı volt, akik közül 25.918 f ı dolgozni, míg 11.441 f ı tanulni érkezett naponta a megyeszékhelyre. A bejárók száma folyamatosan n ı, 1990-ben pl. a beingázó dolgozók száma 22. 895 f ı volt. A sz őkebb kistérség népességi és ingázási adatai az 1. táblázatban találhatók.

12. táblázat: A gy ıri kistérség településeinek lakónépessége és Gy ırbe ingázóinak száma

A Gy ırbe ingázó ingázók aránya Lakó- Foglal- Tanuló a keresık tanulók Település népesség koztatott Keresı Tanuló Összes lakóné- aránya aránya pesség ı l fı fı % Abda 3003 1348 450 809 242 1051 35, 0 60, 0 53, 8 Bıny 2230 893 367 439 170 609 27, 3 49, 2 46, 3 Börcs 1035 392 155 216 79 295 28, 5 55, 1 51, 0 Dunaszeg 1678 690 292 383 149 532 31, 7 55, 5 51, 0 Dunaszentpál 621 249 86 148 42 190 30, 6 59, 4 48, 8 Enese 1776 760 325 385 116 501 28, 2 50, 7 35, 7 Göny ő 3028 1297 450 752 210 962 31, 8 58, 0 46, 7 Gy ırladamér 1256 529 198 279 95 374 29, 8 52, 7 48, 0 Gy ırújbarát 4613 1810 751 1165 446 1611 34, 9 64, 4 59, 4 Gy ırújfalu 1098 472 196 307 151 458 41, 7 65, 0 77, 0 Gy ırzámoly 1649 622 291 356 149 505 30, 6 57, 2 51, 2

Ikrény 1579 672 299 422 170 592 37, 5 62, 8 56, 9 Kisbajcs 764 358 175 216 90 306 40, 1 60, 3 51, 4 Koroncó 1887 818 313 456 143 599 31, 7 55, 7 45, 7 Kunsziget 1209 513 189 191 76 267 22, 1 37, 2 40, 2 Mez ıörs 976 397 172 170 80 250 25, 6 42, 8 46, 5 Nagybajcs 854 360 140 203 63 266 31, 1 56, 4 45, 0 Nagyszentjános 1882 818 323 445 135 580 30, 8 54, 4 41, 8 Nyúl 3824 1597 580 977 301 1278 33, 4 61, 2 51, 9 Öttevény 2731 1234 455 572 223 795 29, 1 46, 4 49, 0 Pér 2377 1005 379 567 174 741 31, 2 56, 4 45, 9 Rábapatona 2502 1028 367 584 138 722 28, 9 56, 8 37, 6 Rétalap 564 198 96 89 22 111 19, 7 44, 9 22, 9 Töltéstava 1906 670 279 361 151 512 26, 9 53, 9 54, 1 Vámosszabadi 1083 477 189 307 119 426 39, 3 64, 4 63, 0 Vének 169 64 27 34 16 50 29, 6 53, 1 59, 3 Összesen 46294 19271 7544 10833 3750 14583 31 ,0 55, 15 49, 23 Forrás: KSH alapján saját számítások.

Irányonként elemezve a bejárók számát megállapítható, hogy a vizsgált terület egyes részei között jelent ıs eltéréseket tapasztalhatunk. A legnagyobb létszám, a legkoncentráltabb ingázó népesség a Nyúl–Écs–Pannonhalma irányból érkezik a városba (4771 f ı, tehát az összes bejáró mintegy negyede). A térségnek ez a része egyébként lélekszámát tekintve a legdinamikusabban növekv ı. Hasonlóképpen jelent ıs még a Szigetköz és a 10. számú út iránya. Jelent ıs még a 83. sz. út irányából naponta érkez ık száma (3760 f ı), viszont a népesség növekedése itt csak a Gy ırhöz közeli településekre jellemz ı (Koroncó, Gy ırszemere, Felpéc). Egy 2003-as tanulmány szerint, melyben egy b ıvített, 47 településb ıl álló agglomerációs körzet képezte a vizsgálat alapját, a napi beingázási áramlatok irányonkénti eloszlása az alábbi ábra szerint alakul:

50 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

GY İR

21985

16. ábra: Napi ingázók irányok szerint

A napi munkahelyi ingázás természetesen nem csak az agglomerációból Gy ır felé valósul meg, hanem Gy ırb ıl az agglomerációs települések irányába, valamint az egyes agglomerációs települések között is. A kistérségi települések közül néhány kiemelkedik munkaer ı vonzó képességével. Ezek a települések 100 f ı feletti bejárót fogadnak naponta, s a f ı foglalkoztató valamely magán ipari vállalkozás, vagy vállalkozások. A 100 f ınél több ingázót vonzó települések a 2. táblázatban szerepelnek.

13. táblázat:A 100 f ınél több bejáró foglakoztatottat vonzó kistérségi települések 2001- ben

A településre bejáró Település foglalkoztatottak száma 2001-ben Abda 423 Enese 209 Göny ő 105 Gy ırladamér 106 Gy ırújbarát 181 Gy ırújfalu 107 Koroncó 135 Kunsziget 246 Nyúl 108 Töltéstava 268 Vámosszabadi 107 Forrás: KSH alapján saját szerkesztés

A kistérség településeinek egymásra gyakorolt vonzása csekély. Kiemelhet ı Abda, ahova 423 fı jár be dolgozni naponta, valamint Töltéstava, Kunsziget, Enese (200 f ı felett). Gy ır vonzásához képest ezek kis számok. Bár több önkormányzat tervezi a munkahelyek számának növelését, figyelembe véve a térség munkaer ı kapacitását, jelent ıs létszámnövekedés nem várható.

Összefoglalásképpen megállapítható, hogy Gy ır városa és a térség települései közötti viszony centrális jelleg ő, tehát mind a munkahelyek, mind a szolgáltatások igénybevétele er ısen Gy ırhöz köt ıdik, annak ellenére, hogy a térségben kis decentrumok kialakulása is jelentkezik. Ezek igénybevétele azonban még viszonylag csekély, s ebben szerepet játszik közlekedési helyzetük is. A térség népességnövekedésével, a kiköltözéssel párhuzamosan, valamint a személygépkocsi használatának el ıretörésével a Gy ır városára nehezed ı

52 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója közlekedési nyomás n ıni fog, különösen bizonyos irányokból (82. számú út, Szigetköz). Ha a jelenlegi struktúrát és folyamatokat vesszük figyelembe, e nyomás csökkentésére a város nem számíthat.

5.3.2. A kistérség forgalmi áramlatai

A 2003-ban a tömegközlekedési járatokon végrehajtott utasszámlálás, valamint a személygépkocsi-forgalomban végzett megállításos, kikérdezéses forgalomszámlálás alapján a Gy ırbe a kistérségi övezetb ıl egy átlagos hétköznapon beutazók száma a következı képet mutatja:

Menetrendsz Személygépk Vonat Összesen er ő busz ocsi Beutazók a 12. 823 825 6. 198 19. 846 kistérségb ıl Megoszlás %-ban 64, 6 4, 2 31, 2 100, 0

A beutazások és kiutazások id ıbeli megoszlását az I. sz. melléklet mutatja. Az kistérségi településekr ıl beutazók számát közlekedési eszközönkénti bontásban a 2. táblázat tartalmazza. Az agglomerációs beutazók (47 település) közlekedési eszközök és irányok szerinti megoszlását a 2. ábra mutatja. A közlekedési módok közötti megosztás tehát: Közforgalmú közlekedés 68, 8% Ebb ıl vasút 4, 2% Autóbusz 64, 6% Egyéni gépjárm ő-közlekedés 31, 2% ______100, 0% Ezek a forgalom megoszlási adatok jól mutatják a személygépkocsi használatának jelent ıségét. A felmérések szerint egy személygépkocsi átlagos telítettsége 1, 57 f ı

14. táblázat: Kistérségi beutazók településenként és közlekedési eszközönként

Beutazó Beutazó a lakosság %-ban Település Lakosszám Busz Vonat Szgk. Össz. Busz Vonat Szgk. Össz. Abda 3003 845 46 593 1484 28, 1 1, 5 19, 7 49, 4 Bıny 2230 653 293 946 29, 3 13, 1 42, 4 Börcs 1035 323 77 400 31, 2 7, 4 38, 6 Dunaszeg 1678 504 233 737 30, 0 13, 9 43, 9 Dunaszentpál 621 188 87 275 30, 3 14, 0 44, 3 Enese 1776 904 51 66 1021 50, 9 2, 9 3, 7 57, 5 Göny ő 3028 616 397 1013 20, 3 13, 1 33, 5 Gy ırladamér 1256 367 189 556 29, 2 15, 0 44, 3 Gy ırújbarát 4613 1502 907 2409 32, 6 19, 7 52, 2 Gy ırújfalu 1098 325 166 491 29, 6 15, 1 44, 7 Gy ırzámoly 1649 494 324 818 30, 0 19, 6 49, 6 Ikrény 1579 416 70 281 767 26, 3 4, 4 17, 8 48, 6 Kisbajcs 764 373 106 479 48, 8 13, 9 62, 7 Koroncó 1887 608 149 757 32, 2 7, 9 40, 1 Kunsziget 1209 328 87 415 27, 1 7, 2 34, 3 Mez ıörs 976 266 126 392 27, 3 12, 9 40, 2 Nagybajcs 854 224 121 345 26, 2 14, 2 40, 4 Nagyszentjános 1882 38 499 247 784 2, 0 26, 5 13, 1 41, 7 Nyúl 3824 1019 36 676 1731 26, 6 0, 9 17, 7 45, 3 Öttevény 2731 622 117 274 1013 22, 8 4, 3 10, 0 37, 1

54 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

Pér 2377 545 204 749 22, 9 8, 6 31, 5 Rábapatona 2502 628 6 195 829 25, 1 0, 2 7, 8 33, 1 Rétalap 564 184 65 249 32, 6 11, 5 44, 1 Töltéstava 1906 409 162 571 21, 5 8, 5 30, 0 Vámosszabadi 1083 379 148 527 35, 0 13, 7 48, 7 Vének 169 63 25 88 37, 3 14, 8 52, 1 Összesen 46294 12823 825 6198 19846 29, 0 5, 8 12, 8 43, 5 Forrás : Széchenyi István Egyetem felmérése alapján

17. ábra: Beutazók száma utazási módonként és irányonként

GY İR 19627 1756

56 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

5.3. Vasúti közlekedés

A térség településeit négy vasútvonal fogja át: a Budapest-Hegyeshalom-Rajka, a Gy ır- Sopron, a Gy ır-Celldömölk, valamint a Gy ır-Veszprém vonalak.

18. ábra: A térség vasúti hálózata

A négy vasútvonal a gy ıri kistérség hét települését érinti. Az összesen 46. 294 kistérségi lakosból 17. 297-en laknak ezen a hét településen, így a települések lakosságának 37,4 %- a van vasúti közlekedéssel ellátva. A vasút által legjobban átfogott két tengely a Gy ır- Celldömölk és a Gy ır-Veszprém vasútvonalak mentén található.

A vasúttal való ellátottságra jellemz ı adatok az alábbi táblázatban találhatók:

a kistérség Vonal vasúttal ellátott lakónépesség lakónépességéne megnevezése település (db) k %-ában Nagyszentjáno- 3 7. 616 16, 4 Gy ır-Öttevény Gy ır-Kóny 3 5. 857 12, 7 Gy ır- 1 3. 824 8, 3

Gy ırasszonyfa Összesen 7 17. 297 37, 4

A vasúti forgalmat a térséget érint ı 123 vonat jelenti. Ezek a térségben lév ı megállóhelyeknek napi 10-15 vasúti utazási lehet ıséget biztosítanak. A vonatokat összesen 1650 utas vette igénybe, lényegében fele-fele arányban befelé ill. kifelé irányokban. Ez azt jelenti, hogy mintegy 825 f ı vasúti beutazóval lehet számolni, ami nagyságrendileg 10%- a a menetrendszer ő autóbusz-közlekedéssel beutazóknak. Az átlagos utazási távolság 12, 8 km, ami közel azonos az autóbusz-forgalom értékével.

A gy ıri kistérség településeinek utasszámát a lakossághoz viszonyítva a következ ı táblázat tartalmazza:

Vasúti utas Utas/lakos Település Lakos Le- és felszálló/2 % Abda 3003 46 1, 5 Enese 1776 51 2, 9 Ikrény 1579 70 4, 4 Nagyszentjános 1882 499 26, 5 Nyúl 3824 36 0, 9 Rábapatona 2502 6 0, 2 Öttevény 2731 117 4, 3

Az adatokból látható, hogy Nagyszentjános esetében a vasút rendkívül fontos szerepet játszik. A vasút helyzetét nehezíti, hogy a vasútállomások jelent ıs része távol van a települések központjától. A vasút igénybevételét el ısegít ı parkolóhelyek és kerékpártárolók a települési vasútállomásokon csak kevés esetben vannak, illetve ezek kiépítettsége, állapota kevés esetben tekinthet ı megfelel ınek.

15. táblázat:Kistérségi települések távolsága a vasúti megállóhelyekt ıl

Település neve A településhez tartozó A vasúti vasúti megálló (k) megállók központtól való távolsága (Budapest-) Nagyszentjános-Gy ır-Öttevény(-Hegyeshalom) vonal Nagyszentjános Nagyszentjános 1. 5 km

58 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

Abda Abda mh. 1, 0 km Öttevény Öttevény 1, 0 km Gy ır-Kóny(-Sopron) vonal Ikrény Ikrény 1, 0 km Rábapatona Rábapatona mh. 3, 5 km Enese Enese 0 km Gy ır-Gy ırasszonyfa (-Veszprém) vonal Nyúl Nyúl mh. 1, 0 km

5.3.4. Menetrendszer ő közforgalmú autóbusz-közlekedés

A menetrendszer ő autóbusz-közlekedés sugárirányú vonalakból áll, amelyek Gy ırb ıl a közúthálózatnak megfelel ıen 11 irányban ágaznak szét (20. ábra). Egy-egy ilyen irányhoz több menetrendi mez ı is tartozik. Jellemz ı, hogy azonos mez ıszámon belül több eltér ı útvonalvezetés is van. A közlekedési rendszer másik jellemz ıje, hogy az agglomerációs térség utasait szállító járatok jelent ıs részének az agglomeráción kívül van a végpontja. Ez annak a következménye, hogy Gy ırt érint ı regionális és távolsági járatok is szerepet játszanak az agglomerációs utazási igények kielégítésében. Mindez az utasok számára a rendszer kiismerését, és az eligazodást nehezebbé teszi.

19. ábra: Menetrendszer ő autóbuszvonalak és megállók

Az autóbusz-közlekedés teljes kör ően feltárja az agglomerációs övezetet, nemcsak érint minden települést, hanem számos megállójával valóságosan behálózza a területet. A járats őrőség nagyságrendekkel nagyobb, mint a vasúti. 47 települést vizsgálva közel száz olyan megállóhely van, amelyet több mint 50 járat érint naponta. A legfels ı ellátottsági kategóriába tartozó 20 megállóhelyen több mint 100 járat áll meg naponta. A másik végletet az a 61 megálló képzi, ahol ötnél kevesebb járat közlekedik naponta. Ezek nagyrészt külterületi megállók, a települések közül kevesebb járatszámmal vannak ellátva az alábbiak: Csikvánd (3), Nagyszentjános (4), Vének (10). Az agglomerációs térségre összességében jellemz ı, hogy az átlagos fér ıhely-kihasználás 42 %- os, ami arra utal, hogy számottev ı mértékben el ıfordul zsúfoltság. Azt a járatot tekinthetjük zsúfoltnak, amelyen legalább egy megállóközön el ıfordult, hogy a fér ıhelyek 80 %-ánál több utas volt. E szerint a szigorú követelmény szerint a járatok 18, 9 %-a zsúfolt volt. Túlzsúfoltnak min ısíthet ı, ha a fér ıhelyeket is meghaladó utasszám is el ıfordult – ilyen az összes járat 6, 5 %-a. A zsúfoltság gyakorlatilag azonos mértékben fordult el ı a különböz ı vonalakon. A zsúfoltság által az összes utas 46,4%- a érintett. Másképpen fogalmazva, az utasok közel fele legalább egy megállóközön utazva érzékeli azt, hogy a járaton a zsúfoltság eléri a kellemetlen szintet. Ez igen magas értéknek számít. Kihasználatlannak azokat a járatokat tekintjük, melyeken a járat egész hosszában, egy megállóközön sem volt szóló járm őnél 15, csuklós járm őnél 20 f ınél több utas. Eszerint kihasználatlannak tekinthet ı a járatok 20, 4 %-a. A zsúfoltsághoz hasonlóan a kihasználatlanság is nagyjából egyformán fordult elı a különböz ı irányokban közleked ı járatokon. A kistérségi települések autóbuszos utasszámai a lakosságszámhoz hasonlítva a 4. táblázatban szerepelnek. A táblázat adatai jól mutatják, milyen meghatározó szerepe van az autóbusz- közlekedésnek a kistérségen belül. A legfontosabb teljesítményjellemz ık alakulása a hálózat egyes szakaszain legjobban grafikus ábrázolással mutathatók be. A járatszám, fér ıhely, utasszám és a fér ıhely-kihasználás alakulását mutatják a II. sz. melléklet ábrái.

60 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

16. táblázat:Menetrendszer ő autóbusz-utasszámok a lakosság számához viszonyítva

ABC sorrendben Utas/lakos szerinti sorrendben Település Lakosszám Utasszám Utas/lakos Település Lakosszám Utasszám Utas/lakos Abda 3003 1690 0, 56 Bıny 2230 2995 1, 34 Bıny 2230 2995 1, 34 Enese 1776 1809 1, 02 Börcs 1035 646 0, 62 Kisbajcs 764 746 0, 98 Dunaszeg 1678 1008 0, 60 Vének 169 126 0, 75 Dunaszentpál 621 377 0, 61 Vámosszabadi 1083 759 0, 70 Enese 1776 1809 1, 02 Rétalap 564 368 0, 65 Göny ő 3028 1232 0, 41 Gy ırújbarát 4613 3004 0, 65 Gy ırladamér 1256 734 0, 58 Koroncó 1887 1217 0, 64 Gy ırújbarát 4613 3004 0, 65 Börcs 1035 646 0, 62 Gy ırújfalu 1098 650 0, 59 Dunaszentpál 621 377 0, 61 Gy ırzámoly 1649 988 0, 60 Dunaszeg 1678 1008 0, 60 Ikrény 1579 833 0, 53 Gy ırzámoly 1649 988 0, 60 Kisbajcs 764 746 0, 98 Gy ırújfalu 1098 650 0, 59 Koroncó 1887 1217 0, 64 Gy ırladamér 1256 734 0, 58 Kunsziget 1209 657 0, 54 Abda 3003 1690 0, 56 Mez ıörs 976 533 0, 55 Mez ıörs 976 533 0, 55 Nagybajcs 854 448 0, 52 Kunsziget 1209 657 0, 54 Nagyszentjános 1882 77 0, 04 Nyúl 3824 2039 0, 53 Nyúl 3824 2039 0, 53 Ikrény 1579 833 0, 53 Öttevény 2731 1245 0, 46 Nagybajcs 854 448 0, 52

Pér 2377 1091 0, 46 Rábapatona 2502 1257 0, 50 Rábapatona 2502 1257 0, 50 Pér 2377 1091 0, 46 Rétalap 564 368 0, 65 Öttevény 2731 1245 0, 46 Töltéstava 1906 819 0, 43 Töltéstava 1906 819 0, 43 Vámosszabadi 1083 759 0, 70 Göny ő 3028 1232 0, 41 Vének 169 126 0, 75 Nagyszentjános 1882 77 0, 04 Összesen 46294 27348 0, 61 Összesen 46294 27348 0, 61 Forrás : Széchenyi István Egyetem felmérése alapján

62 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

5.3.5. Szerz ıdéses autóbuszjáratok

Az agglomerációs övezetben csak a Kisalföld Volán üzemeltet szerz ıdéses járatokat. A megrendel ık: Audi, Philips, Gy ırplast, Marklin, Kaiser. Nagyobb teljesítményt az Audi és a Philips kiszolgálását végz ı járatok jelentenek. A szerz ıdéses járatok a kistérségi települések közül a következ ıket érintik: Abda, B ıny, Enese, Ikrény, Mez ıörs, Nyúl, Öttevény, Pér, Rábapatona, Töltéstava, Vámosszabadi. A teljes agglomerációs forgalomra jellemz ı, hogy összesen - 108 járat, - 7560 km-t megtéve, - 1424 utast szállított.

5.3.6. Megállóhelyek

Az autóbusz és a vasúti megállóhelyek állapota is teljes kör ően felmérésre került. Általában jellemz ı, hogy az autóbuszmegállók színvonala sok kívánnivalót hagy maga után. Gyakorlatilag nincs olyan megállóhely, amellyel kapcsolatban ne lenne valami hiányosság. Az 5. ábra a megközelíthet ıség nehézségeire ill. a balesetveszélyes le- és felszállásra, míg a 6. ábra az utasforgalmi helyiségek elhanyagolt állapotára mutat egy-egy példát. A jellemz ı hiányosságokra, és azok el ıfordulási gyakoriságára vonatkozó adatokat pedig az 16. táblázat tartalmazza.

20. ábra: Nyúl, Táncsics M. u. 6. 21. ábra: ÁTEV bejárati út

Az egyes megállóhelyek néhány kiemelten figyelemre méltó állapotjellemz ıjér ıl a melléklet tartalmaz információt, diagramok formájában.

17. táblázat: A jellemz ı hiányosságok és el ıfordulási gyakoriságuk

A kifogás el ıfordulása %-ban Autóbusz Egyéb Egyéb Gy ır Gy ır Vasúti A kifogás megnevezése belterület külterület külterület belterület % Burkolatlan leszállófelület 37 56 14 4 0 Alacsony leszállófelület (peron) - - - - 18 Egyáltalán nincs járdakapcsolat 6 100 0 0 0 Csak közvetett járdakapcsolat 61 100 - 0 0 Nincs váróhelység 56 83 84 63 0 Nincs ül ıhely 69 93 76 69 45 Megállóból nem lehet kilátni 37 53 33 49 Utastájékoztatás nincs 10 12 8 61 18 Utastájékoztatás hiányos 2 2 0 1 Menetjegykiadás nincs … 50 Közvilágítás nincs 9 96 54 0 5 Közvilágítás elégtelen 14 2 1 0 Gyaloglási id ı 10 percen túl 0 30 8 0 Parkolóhely nincs 84 98 83 81 59 Kerékpártároló nincs 90 … 95 98 68 Veszélyes járm őoldali biztonság 8 9 3 16 Veszélyes utasoldali biztonság 16 18 8 5 Hiányos autóbusz-csatlakozás - - - - 100 Nincs autóbusz -csatlakozás - - - - 59

A vasúti felmérésben 22 szolgálati hely szerepel, amelyb ıl 12 állomásként, 10 megállóhelyként funkcionál. • A MÁV Rt. és a GySEV Rt. nagymérték ő technológiai racionalizációs programot hajtott végre az utóbbi években. Ennek következményeként több megállóban a szolgálat megsz őnt és ezzel együtt a váróhelység is lakat alá került. Az kistérségben ez az ikrényi, és a két ménf ıcsanaki megállót érinti. • A Budapest-Hegyeshalom vonal felújítása során a peronokon elhelyeztek 3 oldalról védett ül ıhellyel rendelkez ı vagy anélküli es ıbeállókat, minden oldal felé megfelel ı kilátást biztosítva (Öttevény, Abda, Nagyszentjános). • A kerékpártárolók és a parkolóhelyek tárolókapacitása elegend ınek t őnik.

64 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

A kistérségi települések tömegközlekedési lefedettségét szemléltetik a III. és IV. sz. melléklet ábrái. Az ábrákon szerepl ı fedettségi körök egységesen 300 méter sugarú köröket ábrázolnak, amelyek megközelít ıleg 400 méteres gyaloglási távolságnak felelnek meg. Az ábrákon látható vékony piros vonalak a lakott területek határát, míg a sötétszürkék a települések utcáit jelölik. Az autóbuszok által járt útvonalakat vastag vonal mutatja, a vasútvonalakat fekete szaggatott vonal ábrázolja.

5.3.7. Személygépkocsi forgalom

A személygépkocsival munkanapon Gy ırbe beutazó összesen 9961 f ı (1, 57 f ı / személygépkocsi) irányonkénti megoszlását a 7. ábra mutatja. Az irányonkénti megoszlás hasonló a tömegközlekedési forgalom megoszlásához. Az egyes irányokban a tömegközlekedés és gépjárm őhasználat arányaiban nincs olyan különbség, ami a tömegközlekedési kiszolgálás eltérı színvonalára utalna. Jelent ıs azonban az az eltérés, ami az agglomerációs területen belüli, nem Gy ır végpontú utazásoknál van. Ezen a területen a menetrendszer ő autóbusz-közlekedés szerepe kisebb. A lakásinterjú adataiból kiderült, hogy az agglomerációs települések lakossága összes utazásának mintegy 10 %-át az agglomerációs települések (Gy ırt leszámítva) között teljesíti, és ebben a forgalomban a személygépkocsi részesedése 26 %-os. Az utazások dönt ı többsége napi gyakoriságú vagy napi többszöri beutazást jelent, ez képezi az összes utazások 83, 6 %-át. A hetenkénti vagy heti többszöri utazás 10, 2 %-ot képvisel, míg az alkalomszer ően utazók 6, 2 %-ot tesznek ki. Az utazásnak egyszerre többféle motivációja is lehet, így a százalékos értékek összege több mint 100 %. Az utazók 85,3 %-a munkavégzés, 9,0 %-a tanulás, míg 14,6 %-a egyéb céllal közlekedett a felmérés napján.

GY İR

9961

22. ábra: Személygépkocsival beutazók száma irányonként

5.4. Gy ır megyei jogú város helyi közösségi közlekedési rendszere

Gy ır közlekedésére a motorizációs szint növekedése, és ebb ıl fakadóan a személygépkocsi használat növekv ı mértéke nyomja rá a bélyegét. A forgalmi körülmények romlása, a torlódások rendszeressé és egyre kiterjedtebbé válása mindenki által naponta érzékelhet ı jelenség. A személykocsi használat terjedése mellett a tömegközlekedés igénybevétele csökken. Az egyes közlekedési módok részesedése az akkor végzett felmérések szerint a következ ı volt:

Busz Személykocsi Kerékpár 1992. 58 % 26 % 16 % 1997. 40-45 % 40-45 % 10-15 %

1998 óta nem került sor a közlekedési módok közötti arányok felmérésére, de fél ı, hogy a tömegközlekedés aránya már 40 % alá csökkent. Az autóbuszon utazók száma az utóbbi években folyamatosan csökken ı tendenciát mutat. Az elvégzett forgalomfelvételek az egyes években az alábbi utasszámot és teljesítményértékeket állapították meg:

66 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

1992. 1997. 2002 2004 Napi felmért utasszám (hétköznap) Összesen 129 449 132 715 113 135 Csúcsid ı 80. 801 75. 566 1992 = 100% 100, 00 102, 52 87, 40 81, 72 Kibocsátott teljesítmény fér ıhelykm (ezer) éves 575 902 596 732 napi 1 490. 6 1 664, 9 napi csúcsid ı 1 119, 9 1 036, 8 1992=100% 100, 00 103, 62 115, 74 107, 15

Az utasszám csökkenését a menet- és bérletjegyeladások adatai is bizonyítják A tömegközlekedés igénybevételének csökkenésére két módon lehet reagálni: - a kínálat csökkentésével (járatmegszüntetés, ritkítás), - a kínálat javításával, a tömegközlekedés vonzerejének növelésével, a szolgáltatási színvonal emelésével. A közlekedési szakma álláspontja világszerte a második megközelítést tartja helyesnek, és a fejlett országok gyakorlata is az, hogy igen jelentıs ráfordításokat áldoznak a tömegközlekedés fejlesztésére, a forgalomban elfoglalt helyének megtartására. A magyar közlekedéspolitikáról szóló országgy őlési határozat szerint „olyan városi közlekedésfejlesztési stratégiára van szükség, amely határozottabban támaszkodik a közösségi közlekedésre az egyéni közlekedéssel szemben.”

5.4.1.A közösségi közlekedés szolgáltatási színvonala

5.4.1.1. Megállóhelyek

A városban jelenleg 407 megállóhely van. A megállóhelyek az egész várost behálózzák, valamennyi lakott helyr ıl az elfogadható gyaloglási távolságon belül elérhet ı a közösségi közlekedés, ugyanakkor van néhány olyan terület, ahonnan hosszabb (300 métert meghaladó) gyaloglás szükséges, az érintett lakosszám azonban nem jelent ıs.

5.4.1.2. Vonal- és viszonylathálózat

A vonalhálózat nettó hossza 120, 8 km, ilyen hosszúságú útvonalon közlekednek az autóbuszok. Az ölelkez ı szakaszokat is beszámítva a bruttó vonalhossz 481, 6 km. Az ezen

értékekkel számított nettó hálózats őrőség 0, 71 km/km2, a bruttó hálózats őrőség 2, 84 km/km2. A városban jelenleg 51 számozott autóbusz-viszonylat közlekedik, ehhez járul még 8 iskolabusz-viszonylat. A viszonylatok közül 16 alkotja a törzshálózatot, ezek a következ ık: 1, 2, 3-as nincs 4, 5, 7, 8, 11, 13, 14, 16, 17, 19, 22, 23, 31, 40. Törzsviszonylatnak azt lehet tekinteni, amelyen az egész üzemid ı alatt folyamatosan van közlekedés, és a járats őrőség eléri, illetve meghaladja az óránkénti 1 járatot. Ez a törzshálózat bonyolítja le a forgalom nagy részét. A törzshálózat részesedése a forgalomban az indított járatok számát tekintve munkanapokon 87, 91 %. A törzshálózatba nem sorolható viszonylatokat összefoglalóan id ıszakos viszonylatnak nevezzük. Az elnevezés arra utal, hogy ezeken nincs egész nap folyamatosan forgalom. Az ilyen viszonylatok száma 35, amelyek a következ ıképpen csoportosíthatók: • hivatásforgalmi viszonylatok, melyek a nagyobb lakóterületeket, lakótelepeket kötik össze a jelent ısebb munkahelyekkel, így átszállás nélküli utazási lehet ıségeket teremtenek a munkába járók jelent ıs részének • egyéb viszonylatok, melyek egy térség bekötését biztosítják a városi forgalomba, illetve speciális utazási igényekkel szolgálnak, mint pl. a 3Y viszonylat az üdül ıkertek, vagy a 30-as viszonylat a temet ı kiszolgálásával megsz őntek, de a 18-as új temet ıhöz naponta 6 alkalommal ez az egy darab egyéb viszonylat van Az iskolabuszok a lakóterületekr ıl, illetve a városközpontból a nagyobb iskolákhoz közlekednek. Ezzel megel ızhet ı az, hogy a törzsviszonylatok járatai az azonos id ıpontban utazó diákok miatt túlzsúfolttá váljanak, vagyis az iskolabusz-rendszer a többi utast is szolgálja, illetve a diákok számára kényelmes, nagyrészt átszállás nélküli utazási lehetıségeket nyújt. A diákjáratok kihasználása megfelel ı, ez mutatja, hogy közlekedtetésük valós igényeket szolgál ki.

5.4.1.3. Id ıbeli kiszolgálás

A járati teljesítmények és a hálózathossz egymáshoz viszonyításával az id ıbeli kiszolgálást lehet jellemezni. Ha az 1 napra jutó átlagos járati km-t elosztjuk a nettó hálózathosszal, egy olyan számot kapunk, amely azt jelzi, hogy a hálózat átlagos keresztmetszetén naponta átlagosan hányszor halad át autóbusz. Ez az érték Gy ırben 131, 7 -re adódik. Ez azt jelenti, hogy egy nap alatt a hálózat egy pontját megfigyelve átlagosan egy utas 131, 7 járatot találna. Az üzemid ıt figyelembe véve ez 5 perces átlagos követési id ıt jelent. A városban négy menetrendi id ıszakot alkalmaznak, ezek: • munkanap, • szabadnap,

68 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

• munkaszüneti nap, • és tanszüneti munkanap. A tanszüneti munkanap a nyári és a téli tanszünetben a kisebb utazási igényekhez való alkalmazkodást jelent. Jelenleg két vonalon van külön tanszüneti menetrend (17 és 22), de ezeken túlmen ıen más viszonylatokon is el ıfordul, hogy a tanszünetben kevesebb járat közlekedik. A tanszüneti járatszám-csökkentést az alábbiak jellemzik:

Az indított járatok száma - munkanapokon - a törzsviszonylatokon 1985 db - az id ıszakos viszonylatokon 273 db - tanszüneti munkanapokon - a törzsviszonylatokon 1932 db - az id ıszakos viszonylatokon 241 db A közlekedés kínálatát jelent ı járatszám csökkenés - a törzsviszonylatokon 2, 7 % - az id ıszakos viszonylatokon 11, 7 % - összesenben 3, 8 % Az utasszám visszaesése a tanszüneti id ıszakban ennél sokkal nagyobb, július és augusztus hónapokban az év többi id ıszakához viszonyítva az utazási igények mintegy 20-30 %-kal alacsonyabbak, vagyis a kínálat csökkentése jóval kisebb, mint az utasszám visszaesése, és ennek következménye, hogy a fér ıhely-kihasználás tanszünetben ténylegesen alacsonyabb. A járats őrőségre jellemz ı, hogy - munkanapokon - csúcsid ıben a törzshálózat nagy részén 10 perces, - csúcsid ın kívül 20-30 perces követési id ıköz van, és csak néhány esetben (kisebb forgalmú küls ı területek kiszolgálásánál) fordul el ı 60 perces követési id ıköz. - szabadnapokon és munkaszüneti napokon általában 20-30 perces a követési id ıköz, de szabadnap délel ıtt a legnagyobb forgalmú négy viszonylaton 10 perces ez az érték. Csak az 1, 17, 22-es vonalakon van szombat délel ıtt 15 perces követés, a többi vonalon 20 perc. A járats őrőségnek ezen értékei kedvez ıek, a város nagyságához képest magas szolgáltatási színvonalat jelentenek. Ráadásul a feltüntetett értékeknél az utas a megállóhelyeken sok esetben s őrőbb közlekedést tapasztal, mert - az ölelkez ı járatok együttes követési id ıköze értelemszer ően kisebb lesz – ez tudatosan fel is van használva, pl. a 4-es és 7-es viszonylatoknál, ahol a 20 perces id ıköz eltolása révén a közös szakaszokon a csúcsid ın kívül is 10 perces id ıköz alakul ki,

- valamint az id ıszakos járatok hozzáadódnak a törzsviszonylat járataihoz, és így a közös szakaszokon többletutazási lehet ıségek jelentkeznek.

5.4.1.4. Az átszállások helyzete

A viszonylatvezetésb ıl fakad, hogy a város bármelyik két pontja között legfeljebb 1 átszállás szükséges az utazáshoz. Az átszállások helyzetét jól jellemzi a VI. sz. mellékletben található átszállási mátrix, amely a f ıbb városrészek között mutatja be, hogy lehetséges-e átszállás nélkül utazni. A figyelembe vett 20 f ıbb városrész között összesen 380 kapcsolat lehetséges, ebb ıl - csúcsid ıben 95-ben - csúcsid ın kívül 73-ban átszállás nélkül lehet utazni, ami 25 ill. 29 %-os arány A valóságban az átszállás nélkül utazók aránya ennél jóval magasabb, hiszen a viszonylatok a f ı utasáram-latokhoz igazodnak.

5.4.2. A hálózat forgalmi jellemz ıi

Az átlagos viszonylathossz - a törzshálózaton 8, 3 km, - az id ıszakos hálózaton 7, 1 km. Az átlagos megállótávolság megfelel a szakmailag elvárhatónak. A járati teljesítményekre jellemz ı éves adatok 2004-ben a következ ık voltak: - járati km 5. 118.000 km - fér ıhely km 618. 873 e fhkm - járm ővek átlagos fér ıhelye 109 f ı - utasszám 65. 147 e f ı - utaskm 230. 660 utkm - átlagos utazási távolság 3, 55 km - fér ıhely-kihasználás 37, 31 %

5.4.3. Keresztmetszeti utasszámlálás

A fent ismertetett hálózaton 2004-ben teljes kör ő forgalomfelvételre került sor. A következıkben a hálózatra jellemz ı leglényegesebb forgalmi paramétereket foglaljuk össze.

5.4.3.1. Teljesítményadatok

2004. október 6-án a két csúcsid ıszakban (5-8 és 12-18 óra között) teljes kör ő felvételre került sor. A felvétel szerint az adott napon

70 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

- 1. 407 járat - 10. 065 km-t megtéve - 75. 566 utast szállított, Ezek során - 1. 036. 771 fér ıhely-kilométer és - 251. 075 utaskilométer került teljesítésre A forgalomfelvétel adatai, és a bel ılük képzett f ıbb mutatók értékei rendszerezve a 6. táblázatban találhatók.

18. táblázat:A 2004-es csúcsidei felvétel f ı adatai 2004 Indított járatok szám (db) 1. 407 Járati kilométer teljesítmény (km) 10. 065 Utasszám (f ı) 75. 566 Utaskilométer teljesítmény (utaskm) 251. 075 Fér ıhelykilométer teljesítmény (fhkm) 1. 036. 771 Fér ıhelykihasználtság (%) 24, 2 Zsúfoltsági mutató (%) 38, 3 Átlagos utazási távolság (km) 3, 3 Kihasználatlan járatok száma (db) 309 Zsúfolt járatok száma (db) 63 ebb ıl túlzsúfolt járat (db) 16 Késett járatok száma (db) 163 A felmérés alapján az 5 legnagyobb forgalmú viszonylat: - a 14-es 9. 802, - a 22-es 7. 668, - a 23-as 6. 501, - a 2-es 6. 205 és - a 17-es 5. 420 -szállított utassal. A felmérés napján ez az öt viszonylat szállította az összes utas csaknem felét, 47, 1 %-át. Részesedésük utaskilométerben mérve 33, 5%, amivel arányos a 34,3 %-os fér ıhely-kilométer teljesítmény kibocsátás.

5.4.3.3. A forgalom id ıbeli lefolyása

A forgalom id ıbeli lefolyását a VII. sz. melléklet tükrözi. A reggeli csúcsid ıszak szinte a 7- 8 óra közötti id ıszakot jelenti, hiszen ebben az órában utazik a reggeli három óra utasainak több mint fele, 54,7 %-a. A délutáni csúcsid ıszak a 13-17 óra közötti intervallum, melyben

© MTA RKK NYUTI 2005 71 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója a leger ısebb csúcsóra a 14-15 óra közötti id ıszak, de ennek utasszáma közel 20 %-kal elmarad a reggeli csúcsóráétól. A forgalom id ıbeli alakulását tükröz ı VIII. sz. melléklet azt mutatja, hogy a fér ıhelykínálat többnyire jól követi az igények alakulását, csupán 5-7 óra között látszik némi túlkínálat. Ez arra utal, hogy az utazási igények id ıbeli alakulása megváltozott, a reggel 6-7 órai munkakezdık száma csökkent. Ezt bizonyítja az óránkénti utasszámok alakulása is (18. táblázat). Látható, hogy az utasszám a legnagyobb mértékben az 5-6 óra közötti id ıszakban esett vissza. Ez azzal áll összefüggésben, hogy a nagy foglalkoztatók dolgozóikat szerz ıdéses járatokkal szállítják.

19. táblázat: Az óránkénti utasszám alakulása 2004-ben

5-6 6-7 7-8 12-13 13-14 14-15 15-16 16-17 17-18 Utas- 4. 921 6. 811 14. 138 5. 456 10. 156 11. 651 9. 336 8. 067 5. 030 szám Fér ıhel 16, 2 20, 6 30, 4 24, 3 28, 0 27, 4 24, 1 23, 7 20, 8 ykih.%

5.4.3.4. Az egyes megállóhelyek forgalma

A legnagyobb forgalmú megállóhelyek: - Révai u. forg. iroda 10. 570 f ı - Városháza 6. 046 f ı - Aradi vt. u., Megyeháza 5. 960 f ı - Marcalváros forg. iroda 5. 715 f ı - Honvéd liget 5. 065 f ı le- és felszálló utassal, azaz ezekben az adatokban minden utas kétszer szerepel.

5.4.3.5. A fér ıhely-kihasználás alakulása

A fér ıhely-kihasználás alakulását két mutatóval jellemezzük. A dinamikus fér ıhely- kihasználási mutató a szakmában általánosan ismert és használt utaskm/fér ıhelykm hányados. Ennek hátránya, hogy értékét jelent ısen befolyásolják azok az esetek, amikor igen kevés utas van a járm ővön, azaz a kedvez ı fér ıhely-kihasználtság el ınyét csak nagyon kevés ember élvezi, ugyanakkor a mutató alakítását ez az eset ugyanolyan súllyal befolyásolja, mint a túlzsúfoltság esete, amikor egy kedvez ıtlen helyzet nagyon sok embert érint. A mutató hibája az, hogy nem tartalmaz súlyozást az érintett utasszámmal. Ezt a fogyatékosságot kiküszöböli a statikus zsúfoltsági mutató, amelynél a járatonkénti egyes

72 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója megállóközökre számolt fér ıhely-kihasználtsági értékeket az érintett utasszámmal súlyozzuk.

u ij ∑ ∑ u ij i j f j Számításának képlete: Zs m = , ahol ∑ ∑ u ij i j uij = utasszám j járat i-edik megállóközén, f j = j járat fér ıhelye E két mutató alakulása látható a 8. ábrán.

50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 statikus dinamikus 0 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23

23. ábra: A fér ıhelykihasználás csúcsidei alakulása 2004-ben

A fér ıhelykihasználtság néhány további részletez ı adata szerepel a IX. sz. mellékletben. Érdemes kiemelni, hogy a csúcsórai fér ıhely-kihasználási értékek sem magasak, pl. a 7-8 óra közötti id ıszakban 30, 4 %, 13-14 óra között pedig 28, 0 % a dinamikus fér ı- helykihasználás. Ezek a számok azt mutatják, hogy a fér ıhely-kibocsátás jól követi az utazási igények ingadozásait, talán egyedül az 5-6 óra közötti id ıszakban t őnik alacsonynak a fér ıhely-kihasználás (16, 2 %), de ekkor a munkába szállítás miatt az autóbuszok dönt ıen csak az egyik irányban terheltek. Viszonylatonként vizsgálva megállapítható, hogy a legjobban kihasznált viszonylatok a 31- es, 40-es, 31A, 8-as és 16-os, a leggyengébben kihasználtak a 4-es, 13-as, 19-es, 2-es és 37- es. (Csak a törzsviszonylatok figyelembevételével). A törzsviszonylatokon összességében a kihasználtság 23, 4%, a széls ı érték 15, 3 és 30,4 %, vagyis a legjobban kihasznált törzsviszonylat (31) kihasználtsága kétszerese a leggyengébben kihasználténak (4). Zsúfoltan közlekedett 63 járat, a csúcsidei összes járat 4, 5 %-a. A zsúfolt járatok közül 16 járat, azaz 25, 4 % túlzsúfoltan közlekedett. A zsúfolt járatok fele 4 viszonylaton került regisztrálásra. 9-9 zsúfolt járat volt a 11-es és 14-es viszonylatokon, 8 a 23-ason és 6 a 22-esen. Érdekes, hogy a túlzsúfolt járatok fele is

© MTA RKK NYUTI 2005 73 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója ezen a 4 viszonylaton található, kiemelkedik ezek közül is a 14-es viszonylat 4 túlzsúfolt járatával. Kihasználatlanul közlekedett 309 járat, az összes járat 22, 0 %-a. A legtöbb kihasználatlan járat (52) a 22-es viszonylaton közlekedett, mely esetében 5-6 óra között a fér ıhely-kapacitás túlkínálata látszik, hiszen az indított 6 járatpárból mindkét irányból 5-5 járat kihasználatlan volt. Ezt támasztja alá a fér ıhely-kihasználási mutató értéke is, mely ebben az órában a város felé 13, 3 %, Marcalváros felé mindössze 5,5 % volt. A többi id ıszakban – a közlekedés jellegéb ıl adódóan – a járatok csak az egyik irányban voltak kihasználatlanok. Megemlíthet ı még a 19-es viszonylaton 37, a 4-esen 26, a 17-esen 21, a 11-esen pedig 20 regisztrált kihasználatlan járat. Ezeken a viszonylatokon (a 11-es kivételével) – hasonlóan a 22-esnél elmondottakhoz – túlkínálat tapasztalható az 5-6 óra közötti id ıszakban.

5.4.3.6. Menetrendszer őség

A számlálólapokra feljegyzett indulási és érkezési id ıket a menetrendben szerepl ı id ıpontokkal összehasonlítva kimutatás készíthet ı a menetrendszer őség alakulásáról. A felmérés adatai szerint a késett járatok aránya 11, 6 % volt. (Az 5 percnél nagyobb indulási vagy érkezési eltérést tekinthet ı késésnek.) A legtöbb késett járat (27) az 1-es viszonylaton fordult el ı, 20 késés volt a 23-ason, 13-13 a 2-esen és 22-esen, 12 a 40-esen és 11 késett járat a 4-esen. A többi viszonylaton 10 alatt volt a késett járatok száma.

5.5 A közlekedési rendszer fejlesztési lehet ıségei

5.5.1. Környéki közlekedési rendszer fejlesztése

A környéki közlekedésre vonatkozó koncepciónak azon kell alapulnia, hogy az agglomerációs forgalom igényei és Gy ır város szempontjai egyensúlyba kerüljenek. Az agglomerációs lakosság érdeke, hogy jó megközelítési körülmények álljanak rendelkezésére a Gy ırbe történ ı utazáskor. Gy ır érdeke is az, hogy a közlekedési feltételek ne hátráltassák a Gy ırbe való beutazást, de ugyanakkor az is alapvet ı érdeke, hogy a forgalom a város helyi közlekedését ne akadályozza, vagyis a város úthálózatán a forgalom lebonyolódása akadálymentes legyen. Ez utóbbi szempont egyébként az agglomerációs közlekedés résztev ıi számára is érvényes, mivel a városon belüli akadályozottság ıket is hátráltatja úti céljuk elérésében. Mindezek alapján azt lehet alapvet ı célkit őzésnek tekinteni, hogy az agglomerációs forgalom minél nagyobb hányada történjen a helytakarékos és környezetbarát közforgalmú közlekedéssel.

74 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

Ennek megvalósuláshoz arra van szükség, hogy az agglomerációs közforgalmú közlekedés kínálata magas szolgáltatási színvonalat képviseljen, és így vonzó alternatívát jelentsen a személygépkocsi-használattal szemben. A magas szolgáltatási színvonalú agglomerációs közlekedés nem képzelhet ı el a helyi közlekedéssel történ ı összehangolás nélkül, ezért a fejlesztési koncepciók súlyponti elemét kell képeznie az agglomerációs és a helyi közlekedés integrációjának. Ez utóbbi végs ı célként a közlekedési szövetség megvalósítását jelenti. Ezen célkit őzéseknek a megvalósítása, illetve a közlekedési ellátottság és szolgáltatási színvonal javítása els ısorban a következ ıkben ismertetésre kerül ı intézkedésekkel segíthet ı el ı.

5.5.1.1. Kötöttpályás el ıvárosi közlekedés létrehozása

A vasút szerepe jelenleg a forgalmon belüli részesedése alapján nem jelent ıs (5, 1 %-os). A közúti közlekedés adottságai miatt sokkal rugalmasabb, megállóhelyei behálózzák a lakóterületeket, mindennél fogva sokkal alkalmasabb a városkörnyéki utazások lebonyolítására. Az autóbusz-közlekedés problémája abban rejlik, hogy a járm ővei a közúti forgalomban együtt haladnak a személygépkocsikkal és a forgalmi torlódások hátrányai ugyanúgy érintik. A tömegközlekedés el ınyben részesítése a torlódásos szakaszokon külön pálya biztosítását igényelné, ami a közúton, az autóbuszok számára éppen ezeken a szakaszokon rendkívül nehezen valósítható meg. A kötöttpályás rendszerben ugyanakkor az elkülönített pálya eleve rendelkezésre áll. (melléklet). Ebb ıl az alapvet ı tényb ıl kiindulva érdemes a kötöttpályás közlekedést is számításba venni a fejlesztési lehet ıségek között, amit meger ısít az a napirenden lév ı terv, hogy a Szabadhegyen keresztülmen ı vasútvonal új nyomvonalvezetést fog kapni és a város nyugati részén rövidebb vonalvezetéssel kerül a hegyeshalmi vágányba bekötésre. A pálya áthelyezésével – a Gy ır- Celldömölk és a Gy ır-Veszprém vonalak Gy ır GySEV pályaudvar fel ıl történ ı bevezetésével – megsz őnne a szabadhegyi részen a területi elválasztottság, és valamennyi csatlakozó vonal egy irányból kerülne bevezetésre. Következményként egyúttal megsz őnne Gy ır-Szabadhegy állomás. Ez az új vonalvezetés lehet ıséget ad arra, hogy távlatilag egy számottev ı utasforgalmat lebonyolító el ıvárosi kötöttpályás közlekedés kerüljön kialakításra. A GySEV vágányokat felhasználó változat (melléklet) kielégíti azt az el ıvárosi közlekedés szempontjából fontos követelményt, hogy utasforgalmi csomópont alakuljon ki a lakóterület (Marcalváros) közelében, és rövid utazási id ıvel elérhet ı legyen a belváros és. a munkahelyi övezetek. A hálózat átalakításának elengedhetetlen része a marcalvárosi lakóterület közelében egy korszer ő utasterminál létesítése, amely biztosítaná a kapcsolatot a helyi és helyközi

(el ıvárosi) buszjáratok, a vasút valamint az egyéni közlekedés (P+R és B+R parkolók) között. A terminált ajánlott kereskedelmi / bevásárló központi funkciókkal is összekötni. Az kötöttpályás el ıvárosi közlekedés megvalósításának egyik kulcskérdése a gy ıri iparvágányok bevonása a forgalomba. Az elgondolás nem új kelet ő, már több alkalommal is felmerült Gy ır iparvágány-hálózatának hasznosítása személyszállítás céljára. Gy ır kiterjedt iparvágány-hálózata több olyan ipari üzemet kapcsol be a vasúti vérkeringésbe, ahol a munkába járók jelent ıs hányadát képezik a vidékr ıl bejáró dolgozók. Ennek alapján indokolt vizsgálni az el ıvárosi forgalom olyan megszervezési lehet ıségét, amelyben a munkába járást szolgáló vonatok az ipari üzemekig közlekednek az iparvágányok felhasználásával.

A kialakítható viszonylatok lehetnének ( melléklet): 1. Gy ırasszonyfa – Pannonhalma – Marcalváros – Gy ır személypu. – Gy ır-Gyárváros – AUDI 2. Gy ırasszonyfa – Pannonhalma – Marcalváros – Gy ır személy pu. – Gy ır-Gyárváros – Gy ır Ipari park 3. Gecse – Gyarmat – Ménf ıcsanak – Marcalváros – Gy ır személy pu. – Gy ır- Gyárváros – AUDI 4. Gecse – Gyarmat – Ménf ıcsanak – Marcalváros – Gy ır személy pu. – Gy ır- Gyárváros – Gy ır Ipari park

5.5.1.2. A közforgalmú közlekedés elérhet ıségének javítása

A közforgalmú közlekedés egyik kulcskérdése a hálózat- és megállós őrőség, és ezzel összefüggésben a megközelíthet ıség, elérhet ıség kérdése. A ritkábban lakott, vidéki térségekben a hálózat gazdasági okok miatt törvényszer ően nem lehet olyan kiterjedt, hogy a lakott területek minden pontjáról rövid úton elérhet ı legyen. Ezt a szolgáltatási színvonal szempontjából kedvez ıtlen tényt a P+R és B+R parkolók szisztematikus telepítésével lehet ellensúlyozni. A javasolt parkolók elhelyezkedésér ıl áttekintést ad a XIII. sz. melléklet. Ezek a parkolók lehet ıvé teszik azt, hogy otthonról autóval vagy kerékpárral elindulva egy viszonylag közeli megállótól tömegközlekedéssel lehessen továbbutazni. Jelenleg a belterületi megállók 10 %-ánál van kerékpár-elhelyezési lehet ıség, és 16 %-nál személygépkocsi parkolási lehet ıség. Ezek er ıteljes növelése az agglomerációs tömegközlekedés javításának egyik fontos tényez ıje lehet.

76 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

5.5.1.3. Az egyéni és a közösségi közlekedés közötti kapcsolat javítása Gy ır területén

Az agglomerációs területen keletkez ı és Gy ırbe irányuló személygépkocsi-forgalom másik "lecsapolási" lehet ıségét a városhatár környéki átszállópontok és az ezekhez csatlakozó parkolóhelyek (összefoglalóan: utasterminálok) létesítése képezi. Ezek m őködése az alábbi meggondoláson alapul: • az agglomerációs területen a kisebb laks őrőség miatt a tömegközlekedés nem jelenhet meg olyan s őrőséggel, ami a személygépkocsi nyújtotta kötetlenséget és rugalmasságot akár megközelít ıen is biztosítaná, • ezért az utazások autóval történnek, ami a városon kívüli úthálózaton (éppen az alacsonyabb laks őrőség miatt) nem is okoz gondot, és • a városszéli P+R parkolóknál a bejöv ı személygépkocsi forgalom egy része megáll és a tömegközlekedésre tér át. A megfelel ı nagyságrend, a kell ı mérték ő koncentráció kialakulása szempontjából el ınyös, ha több közlekedési fajta (vasút, helyközi- és helyi busz, személygépkocsi, kerékpár) közös találkozópontjaként kerülnek az ilyen terminálok kialakításra. A vonzer ı tovább növelhet ı azzal, hogy kereskedelmi létesítményeket is elhelyezünk ugyanitt, ezzel bevásárlóközpont (plaza-szer ő kialakítás) jelleget is kaphat a létesítmény, ezáltal a beutazók itteni átszállásukat összeköthetik bevásárlásukkal, illetve az itt eltöltött id ı sokkal kellemesebb körülmények között telhet el. A forgalmi áramlatok, a közlekedési hálózatok, valamint a város beépítettségi viszonyainak figyelembevételével az alábbi helyeken volna el ınyös új utasterminál és / vagy P+R parkoló létesítése: a) a 83-as út és a Pápai út keresztez ıdésénél, a kialakuló új vasútvonal mentén (Marcalvárosi utasterminál), b) a Praktiker áruház mellett a helyi autóbuszvégállomás idehelyezésével együtt, vagy a jelenlegi Adyváros autóbuszállomás közelében, c) a Viziváros lakóterületnél a régi labdarúgó pálya helyén, d) Újvárosban a Gardénia mellett. A javasolt helyszínek a XIV. számú mellékletben láthatók. A javasolt pontokon a következ ı csatlakozások hozhatók létre: Marcalváros: A 83-as úton beérkez ı helyközi járatok (közöttük a gy ırújbaráti járatok is); el ıvárosi vasút; Ménf ıcsanak helyi járatai; a gy ıri helyi járatok közül a Marcalváros végállomású járatok; személygépkocsi és kerékpár. Praktiker: A 82-es úton beérkez ı helyközi járatok; a gy ıri helyi járatok közül az Adyváros végállomású járatok; személygépkocsi és kerékpár. Víziváros: Az 1-es úton beérkez ı helyközi járatok; a gy ıri helyi járatok közül a Víziváros végállomású járatok; személygépkocsi és kerékpár.

Újváros: Az 1-es úton beérkez ı helyközi járatok; a gy ıri helyi járatok közül az Újváros végállomású járatok; személygépkocsi és kerékpár.

5.5.1.4. Az környéki buszjáratok közlekedésének segítése a gy ıri úthálózaton

A tömegközlekedés vonzereje növekedne, ha gyorsabb haladását tudnánk biztosítani ezeknek a járm őveknek, azaz ez is egyike a gépjárm őforgalom visszaszorítását szolgáló eszközöknek. A munkahelyekre közvetlenül közleked ı agglomerációs járatok rendszere jónak mondható, sıt továbbfejlesztése javasolt. A városon belüli útvonalak közül a haladás gyorsítása szempontjából az alábbiakkal érdemes foglalkozni: a.) Szent István út Buszsáv kialakításáról már készült tanulmány. 1 Az agglomerációs közlekedés szempontjából hatásos intézkedés lenne a Baross hídnak a közhasználatú közlekedésre való kizárólagos fenntartása. b.) Fehérvári út (Banai út - Szigethy A. u. közötti szakasz) A Fehérvári út tervezett új bevezet ı nyomvonala ezt a szakaszt tehermentesíteni fogja. Az autóbuszok továbbra is a jelenlegi utat fogják használni, haladásuk feltételei viszont javulni fognak. c.) Tihanyi Árpád út Ezen az úton a forgalmi terhelés az aluljáró megépülésével várhatóan n ıni fog, amivel a csúcsid ıszakokban a buszközlekedés ma is meglév ı hátráltatása még er ısebb lesz. Megoldásként felvethet ı egy egysávú buszsáv kijelölése, amire az út paraméterei lehet ıséget adnak. Ez az egy sáv változó irányban volna az autóbuszok által igénybevehet ı, a reggeli csúcsid ıben befelé, a délutáni csúcsban kifelé irányban. A megoldás kritikus pontja, hogy a buszsáv a csúcsid ıszakokat kivéve kihasználatlan lenne, ami az elfogadását és tiszteletben tartását negatívan befolyásolhatja. Másik lehet ıség az útvonal elkerülése. Az agglomerációs autóbuszok útvonalának módosításával a Tihanyi Árpád úti autóbusz-forgalom csökkenthet ı. A szóba jöhet ı alternatívák a következ ık ( melléklet): • a 82-83-as út fel ıl érkez ı járatok a Marcalvárosi utasterminál érintése után a Kálvária úton átérnék el az autóbusz-állomást. • ugyanezek a járatok a Zrínyi utcába befordulva érhetik el az autóbusz-állomást • a Fehérvári úton érkez ı járatok a Fehérvári út és felüljáró korszer ősítése után ezeken keresztül érhetik el az autóbusz-állomást

1 Gy ır város tömegközlekedési járm őveinek el ınyben részesítése a jelz ılámpás csomópontokban Signalit Kft.Budapest 1999

78 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

5.5.1.5. Az agglomerációs és a helyi közlekedés jobb összehangolása

A városba hat irányból érkeznek agglomerációs járatok. A városon belüli szakaszok összes hossza 27, 5 km, amelyen 13 megállóhely van. Az útvonalak és a megállóhelyek láthatók a XVI. sz. mellékletben. A 19 megálló lehet ıvé teszi, hogy a helyközi utasok célpontjaikhoz közelebb szálljanak le (illetve visszafelé irányban fel), valamint a helyi járatokra történ ı átszállást. Az agglomerációs járatok egy része – az els ısorban munkába járást szolgáló járatok, amelyek utasai az ipari munkahelyekre mennek –, az ipari terület nagyvállalataihoz közlekedik (azaz végállomása nem az autóbusz-állomáson van), így utasait a város helyi közlekedésére való átszállási kényszer nélkül, közvetlenül a városban lév ı utazási célpontjukhoz szállítja. A rendszer jelenleg négy átszállóhelyre épülve m őködik. • Tarcsay Vilmos u. • Házgyár • Eötvös park • autóbusz-állomás

A helyközi járatoknak a munkahelyek helyi közlekedés nélküli elérését lehet ıvé tev ı szolgáltatása rendkívül pozitívan értékelhet ı. Ez a megoldás tehermentesíti a helyi közlekedést és jobb szolgáltatási színvonalat biztosít a helyközi utasoknak is. A továbbfejlesztés azzal lenne elérhet ı, hogy növeljük a munkahelyek közvetlen elérését biztosító helyközi járatok számát. Erre a következ ı lehet ıségek adódnak: a Szigetközb ıl érkez ı járatokból a Budai utca - AUDI - Rába személyporta - Kisalföld Gépgyár útvonalon közleked ı járat vagy járatok kialakítása.

• a Fehérvári úton befelé jöv ı járatok esetén a nagy létszámot foglalkoztató AUDI csak az autóbusz-állomáson keresztül érhet ı el. Javasolható a bejöv ı járatok egy részének az AUDI felé való közlekedtetése. • a Veszprémi úton és a Pápai úton bejöv ı járatok között nincs közvetlenül az ipari területre men ı járat. Az itt bejöv ı járatok száma elég magas ahhoz, hogy a rendszer megvalósítható legyen. • Az érintett két f ıirány járatai számára közös átszállóhelyet lenne célszer ő kialakítani a Praktiker áruház mellett, az ide tervezett P+R parkoló és helyi decentrum létesítésével összehangolva. A javasolt útvonalak a XVII. sz. mellékletben láthatók. Az összehangolás további eleme a díjszabás és a menetjegyrendszer közös elemeinek megteremtése. Mindenképpen indokolt célkit őzés az, hogy az agglomerációs utasok olyan menetjegyet válthassanak, amely a helyi közlekedésre is érvényes.

5.5.1.6. Az agglomerációs buszközlekedés szolgáltatási színvonalának emelése

Egy a jelenleginél magasabb szolgáltatási színvonal elérésére kell törekedni, ami az alábbi célok megvalósításával jöhet létre: • a hálózat b ıvítése • ütemes menetrend megvalósítása • zsúfoltság csökkentése • a járm őpark megújítása és fejlesztése • megállóhely-fejlesztési program • menetjegyrendszer integrálása – közlekedési szövetség létrehozása • jegyválaszték b ıvítése Ezek közül egy konkrétabb javaslat már készült Gy ır-Gy ırújbarát viszonylatra az ütemes közlekedés megvalósítására, valamint a vonalvezetés fejlesztésére. A javaslat a mellékletben megtalálható.

5.5.1.7. Újszer ő üzemeltetési formák, rugalmas közlekedési rendszerek

A rugalmas (más kifejezéssel: igényvezérelte) közlekedés egy közbens ı forma a busz és a taxi között, amelyben az aktuális utazási igényeknek megfelel ıen rugalmasan változtatható a járatok útvonala és közlekedési id ıpontja. Az alkalmazott járm ővek általában kisebb befogadóképesség őek, 10-30 f ı körüliek. A rugalmasság mellett a rendszer rendelkezik a tömegközlekedés kollektív jellegével, azaz helytakarékosabb és jobban környezetbarát, mint az egyéni gépjárm őhasználat. A gy ıri kistérség tömegközlekedéssel jól ellátott, a településeket érint ı járatok száma általában magas, ami azzal is összefügg, hogy a térség nem aprófalvas jelleg ő. Ennek ellenére a rugalmas közlekedési szolgáltatás létrehozásának van létjogosultsága, a hagyományos tömegközlekedést kiegészít ı, sajátos igényeket szolgáló szerepkörben. A rugalmas rendszer kialakításának esélyei a Gy ırhöz szorosabban köt ıdı, un. bels ı agglomerációs övezetben a legnagyobbak, mivel az anyagilag tolerálható szint ő m őködés csak ebben a zónában képzelhet ı el.

5.6. Gy ır megyei jogú város helyi közösségi közlekedési rendszerének fejlesztése

Minden város m őködésének a közlekedés teremti meg az alapját, ugyanakkor a közlekedésb ıl származó problémák (zsúfoltság, környezetszennyezés) sok városban zavarják, illetve szinte már lehetetlenné teszik a város normális m őködését. A közlekedés ellehetetlenülése a városban a személygépkocsi-forgalom növekedésének a következménye, amit a közösségi közlekedés határozott és lényeges fejlesztésével lehet ellensúlyozni.

80 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

Olyan magas színvonalú és vonzó tömegközlekedést kell létesíteni, amely • azt eredményezi, hogy a gépkocsival rendelkez ık is utazásaik egy részéhez a tömegközlekedést veszik igénybe • a gépkocsival nem rendelkez ık számára pedig lehet ıvé teszi, hogy az életvitelükhöz szükséges utazásokat megfelel ı színvonalon, jó körülmények között bonyolíthassák le. A városon belüli közlekedési munkamegosztás alakulását összvárosi érdekek figyelembevételével tudatosan alakítani, befolyásolni kell. Gy ır városának helyi tömegközlekedési rendszerének fejlesztésére vonatkozóan több, helyenként igen jelent ıs területfejlesztési beruházással járó elképzelés is létezik. Az el ızıekben (ld. 5.5.1 fejezet) már ismertetésre került néhány, a környéki közlekedéssel szoros kapcsolatban lév ı koncepció, mint pl. • kötöttpályás el ıvárosi közlekedés létrehozása, (5.5.1.1. fejezet) • az egyéni és a közösségi közlekedés közötti kapcsolat javítása Gy ır területén (P+R parkolók, utasterminálok telepítése), (5.5.1.3. fejezet) • az agglomerációs és a helyi közlekedés jobb összehangolása. (5.5.1.5. fejezet)

A továbbiakban olyan elképzeléseket ismertetünk röviden, melyek igénye kimondottan helyi szinten fogalmazódott meg, és megvalósításuk esetén jelentkez ı kedvez ı hatásaik jelent ıs mértékben befolyásolnák az el ızıekben (ld. 5.2.2. fejezet) felvázolt közlekedési rendszer sajátosságait.

5.6.1. A tömegközlekedési járm ővek haladásának segítése

A forgalmi torlódások az autóbuszok haladását is nehezítik, ebben a helyzetben a tömegközlekedési járm ővek el ınyben részesítésére lenne szükség. Ennek megvalósítására több lehet ıség is kínálkozik. • A Baross híd a Tihanyi Árpád úti aluljáró elkészülte után csak az autóbuszok, kerékpárok és megkülönböztetett járm ővek számára legyen használható. Ennek indokoltságát alátámasztja az a tény, hogy az áthaladó 20. 000 egységjárm őbıl csak 2000 az autóbusz (15. 000 személygépkocsi mellett), de a szállított utasok számában az arányok er ıs tömegközlekedési túlsúlyt mutatnak. Az átutazó létszámok ugyanis személygépkocsi esetében 20-25. 000 f ı, míg autóbusz esetében 75-80. 000 f ı. Ez az intézkedés er ıteljesen demonstrálná a tömegközlekedés prioritására irányuló

szándékot, és igen jelent ısen javítaná az autóbuszok haladási feltételeit. Hatása sok utast érintene, és javítaná a menetrendszer őséget is. • A Teleki László utcának a Móricz Zsigmond rakpart és Kisfaludy u. közötti, egyirányú szakaszáról az átmen ı forgalom kerüljön kitiltásra, az autóbuszokat kivéve. Ez megoldható a Rákóczi F. u.-nál elhelyezett sorompóval, amelyet az autóbuszok nyitnának. A célforgalom számára az utca minden része így is elérhet ı maradna.

5.6.2. A tömegközlekedési hálózat teljes revíziója

Egy 2004-ben, a Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszéke által készített közlekedésfejlesztési tanulmány több új autóbusz-hálózati alternatívát is kidolgozott, különböz ı területfejlesztési és gazdaságossági kritériumok szem el ıtt tartásával.

5.6.2.1. "A" változat

Az "A" változat tervezett törzshálózata a XIX. sz. mellékletb ıl ismerhet ı meg, illetve a XX. sz. melléklet táblázatában szerepel. Ez a jelenlegivel azonos számú (15 db) törzsviszonylatból áll, ami úgy alakul ki, hogy • a jelenlegi 4-es vonal megsz őnik, • egy új vonal kerül létesítésre (U1), • a többi meglév ı vonal jelent ıs részének változik az útvonala és/vagy a végállomása. A vonalvezetésbeni változások dönt ı része meghosszabbítást jelent, aminek célja a kiszolgált – és így átszállás nélkül elérhet ı – területek b ıvítése. A hosszabbítás nem jelenti azt, hogy a vonal valamennyi járatának a vonal teljes hosszán végig kell közlekedni, ha az utasforgalom alakulása azt nem indokolja. A következ ı viszonylatokon indokoltnak látszik a kapacitáskihasználás javítása érdekében betétjáratokat közlekedtetni, rövidebb szakaszon: 19A - József Attila lakótelep - Révai út 17A - Adyváros - Virágpiac 14A - Adyváros - Virágpiac Ehhez a törzshálózathoz hozzáadódnak a kiegészít ı viszonylatok és céljáratok, a jelenlegivel megegyez ı vonalvezetéssel és járatszámmal. A jelenlegi helyzethez képest még annyi az eltérés, hogy a kies ı 4-esek pótlására, az 5-ös vonal er ısítésére 5A jelzéssel javasolt betétjáratokat közlekedtetni a József A. u.- Révai u. között. Az "A" változat a jelenlegihez képest a következ ı f ı el ınyöket nyújtja: • Újabb közvetlen (átszállás nélküli) utazási lehet ıséget teremt a következ ı városrészek között: Marcalváros-Gyárváros, Marcalváros-Sziget, Marcalváros-Révfalu, Adyváros- Révfalu, Nádorváros-Révfalu, József Attila lakótelep-Révfalu, Likócs-Virágpiac, Kismegyer/Szabadhegy-Sziget.

82 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

• A Belváros tömegközlekedési feltárása jóval magasabb szinten valósul meg, a Belváros több pontja is elérhet ıvé válik minden irányból. • A Ménf ıcsanak fel ıl/felé utazóknak számos továbbutazást biztosító átszállási lehet ıség nyílik a Marcalvárosi decentrumnál. • Ugyanezen utasok számottev ı része rövidebb id ı alatt éri el a Belvárost. • Több lehet ıséget nyújtó átszállási hely jön létre a Kórház megállónál, itt metszi egymást az észak-déli és kelet-nyugati tengely. • A városrészek jobb összeköttetése révén a jelenlegi utasáramlatokat alapul véve csúcsid ıben 4600 átszállással kevesebbre lesz szükség, ami azt jelenti, hogy a jelenleg átszállók 46%-ának nem kellene átszállnia. Hozzá kell tenni, hogy ez a szám a tömegközlekedés mai utasaira vonatkozik, a jobb kínálat várhatóan ezeknél az új összeköttetéseknél még több utast vonz majd. Az el ınyök mellett hátrányként jelentkezik a 4-es utasainak az 5-ösre való átszállási kényszere (330 f ı/nap/csúcsid ıszak). A jobb szolgáltatás "ára", hogy ez a változat a vonalhosszabbítások következtében nagyobb teljesítményt igényel. A tanulmány számításai szerint 7, 2%-kal több futásteljesítmény szükséges a jelenleginél. A többlet arra vezethet ı vissza, hogy a hosszabb vonalak nagyobb futásteljesítményének kompenzálására megtakarításul csak a 4-es vonal megszüntetése (ill. átszervezése) révén felszabaduló teljesítmény szolgál, ami nem ad elég fedezetet a többletteljesítményre. A tervezet "A plusz" változata a már ismert városfejlesztési tervek megvalósulása miatti viszonylatb ıvítéseket tartalmazza, míg az "A mínusz" változat költségcsökkentési megfontolásokból alacsonyabb járatszámmal tervez.

5.6.2.2. "B" változat

Ezen változat lényege, hogy az "A" változatban szerepl ı, a vonalhosszabbítások révén létrejöv ı többletszolgáltatás visszavételre kerül a hálózati struktúra változatlanul hagyása mellett. A visszavétel vonalanként külön-külön, illetve ezeknek bármilyen kombinációjában elképzelhet ı. A visszavétel egyes lépései, és az ezekkel elérhet ı megtakarítások a következ ık: • az U1 viszonylat nem közlekedik (366,3 km), • a 22-es csak a Virágpiacig jár (260,4 km), • a 17-es csak a Virágpiacig jár (76,5 km), • a 23-as a Dunakapu térig, vagy a Révai u.-ig jár (90 ill.260,4 km), • a 19-es a Dunakapu térig, vagy a Révai u.-ig jár (90 ill.260,4 km), • a 14-es csak Adyvárosig jár (141,7 km), • a 8-as csak a Révai u.-ig jár (11 km).

A "B" változatnak az "A" változathoz viszonyított eltérései a XXI. sz. mellékleten szaggatott vonalakkal vannak jelölve. Valamennyi felsorolt vonalrövidítést végrehajtva az „A” változathoz képest 1365,7 km megtakarítás áll el ı, ami azt jelenti, hogy a teljesítmény a jelenlegi szint alá is csökkenne 6,3%-kal. Ebben az esetben azonban a szolgáltatás is érezhet ıen rosszabb lenne, pl. nem lenne meg a lakótelepek-Sziget kapcsolat (23-as), és a 4-es kiesése is olyan hátrányként jelentkezne, amivel szemben nem áll semmiféle többletszolgáltatás. A „B” változat úgy is felfogható, mint az „A” változat fokozatos bevezetése. Ez azt jelenti, hogy az új vonalvezetéseknek csak egy része kerül az els ı lépésben megvalósításra. A 23-as és a 14-es új megoldásával lehetne kezdeni a fokozatos bevezetést, mivel ez a két változtatás egymással szorosan összefügg.

5.6.3. Kötöttpályás közlekedési rendszer kialakítása

Mivel a személygépkocsi iránti lakossági igény továbbra is növekszik, nem lenne reális az egyéni és a tömegközlekedés arányának radikális változtatását célul kit őzni, ugyanis az emberek igen nehezen vehet ık rá szokásaik megváltoztatására. Amit változtatni lehet, az a növekedés jellege – tehát hogy az új utazások és az eddigi tömegközlekedési utazások ne személygépkocsival történjenek. A majdan megveend ı második autót tényleg csak akkor használják, ha az feltétlenül szükséges. Egy 2005-ös koncepcióterv már foglalkozik egy Gy ırben kiépítend ı kötöttpályás közlekedési rendszer kialakításának feltételeivel, hatásaival. A más fejlesztési lépésekkel összhangban lév ı kötöttpályás közlekedési rendszer kialakításának legfontosabb céljai az alábbiak: • a tömegközlekedés részarányának a városi forgalomban mutatkozó további csökkenésének megakadályozása, • a tömegközlekedés szolgáltatási színvonalának és attraktivitásának növelése, ezáltal kedvcsinálás a tömegközlekedéshez, s minél több „egyéni közleked ı” átültetése a kötöttpályás járm ővekre, • élhet ıbb, tisztább, nyugodtabb történelmi belváros kialakítása, • a belváros kímélése a gépjárm őforgalomtól, • kedvez ıbb energiafelhasználási lehet ıség teremtése, • a kötöttpályás közlekedés környezetvédelmi el ınyeinek kihasználása.

Ezen célok érdekében akkor érhetjük el a legnagyobb hatást, ha a kötöttpályás közlekedést a legnagyobb forgalmú viszonylatokban alkalmazzuk.

84 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

A tanulmány szerint szóba jöhet ı két viszonylat a város legnagyobb forgalmat kibocsátó és vonzó területeit köti össze. Ezek: a Belváros, Adyváros, Marcalváros, az egyetem és a Rába fejlesztési terület. Pontos vonalvezetésr ıl még korai lenne állást foglalni, de a kialakítás egy lehetséges változata látható a mellékleten. A két viszonylat vonalát sugaras vezetéssel célszer ő megoldani úgy, hogy metszésük a városközpont határán legyen. A kötöttpályás járm őnek abszolút els ıbbséget kell élveznie pályája szabad használatának tekintetében. Az útkeresztez ıdésekben az els ıbbségi viszonyokat, illetve a jelz ılámpás forgalomszabályozás paramétereit a kötöttpályás járm ő érdekeit szem el ıtt tartva kell megállapítani. Olyan követési id ıket kell megállapítani, els ısorban a csúcsid ıszakok számára, amelyek jelent ısen növelik a versenyképességet más lehet ıségekkel szemben. Fontos egy olyan tájékoztatási rendszer bevezetése, amelyt ıl az utas azonnal megkapja a legaktuálisabb utazási információt (pl. melyik járat hány perc múlva érkezik). Az attraktivitás, a kényelem is igen vonzó elemek lehetnek. A járm ővek alakja, festése, bels ı berendezésük, a felszállás könny ő volta mind ezt szolgálhatnák.

5.6.3.1. A várható utasszám becslése

A vizsgált kötöttpályás közlekedés utasait két forrásból szerezné: • a jelenleg autóbusszal utazók közül, • és más közlekedési módoktól (személygépkocsi, kerékpár, gyalogos). A 2004. évi felmérés szerint a legnagyobb forgalmú 5 autóbusz-viszonylat: a 14-es, a 22-es, a 23-as, a 2-es és a 17-es. A felmérés napján ez az öt viszonylat szállította az összes utas csaknem felét, 47, 1 %-át (ld. 2.4.4. fejezet). Miután ezek az autóbusz-viszonylatok is a város legnagyobb forgalomkelt ı helyeit kötik össze, feltételezhet ı, hogy a vizsgált kötöttpályás vonalak ezen autóbusz-viszonylatok utasforgalmának 2/3-át átveszik. (Természetesen az említett autóbusz-viszonylatok ezek után nem fognak változatlanul üzemelni, hanem át kell ıket strukturálni.) A vizsgált kötöttpályás rendszer vonzóbb lesz, mint a jelenlegi, egyrészt az áthaladási els ıbbségb ıl adódó nagyobb sebessége, másrészt amiatt, hogy a Belváros olyan részein is áthalad, ahol a jelenlegi buszok nem, vagy csak kerülıvel közlekednek. Ezt a vonzó hatást az el ıbb becsült utasforgalom +50%-ának tételezhetjük fel. A tanulmány prognózisa szerint 2010-ben a várható 87. 127 napi utasszám 47%-ának 2/3-a, 50%-kal növelve 40. 540 utast jelentene naponta a kötöttpályás rendszeren. Ezeknek 13%-a közlekedik a csúcsórában, akik közül 60% a forgalmasabb vonalat választja, s ezek közül 75%-a a terheltebb irányban utazik. Az eredményül kapott csúcsórai egyirányú utasszám (40540 x 0, 13 x 0, 60 x 0, 75 =) 2372 utas / óra.

5.6.3.2. A rendszer hatása a város közlekedési munkamegosztására

A kötöttpályás közlekedés bevezetésének hatására – a fent becsült átrendez ıdés mellett – továbbra is várhatóak a személygépkocsik számának növekedéséb ıl adódó hatások. A rendszer bevezetését ıl (2010) a tömegközlekedési utazások eddigi évi 3, 2%-os csökkenése megáll, a személygépkocsis utazások számának növekedése évi 4%-ról 2%-ra csökken, a kerékpárosok csökkenése évi 3%-ról 2%-ra változik. Az összes utazás növekedése 2015-ig a trend-szcenárió 18%-ával közel azonos, 19%. A közlekedési módok arányában ezzel sikerülhetne jelent ısen lassítani, ill. megállítani a romlást. Az adatokat a. mellékletben is szemléltetjük. A két ábrát összevetve érzékelhetjük a kötöttpályás közlekedés bevezetését ıl várható kedvez ı hatást, ami a tömegközlekedés aránya csökkenésének megállításában, és a személygépkocsis utazások számának csökkenésében nyilvánul meg. Ez a nyugat-európai trendeket ismerve igen jó eredménynek mondható.

86 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

6. Gazdaság

6.1. Gazdasági teljesítmény A kistérség gazdaságát talán leginkább a magas fokú diverzifikációval, a termelékenységgel és a jelent ıs arányú külföldi m őköd ıtıke-jelenléttel írhatjuk körül. A rendszerváltás után a beáramló külföldi t ıke a f ıváros mellett els ıként ezt a térséget célozta meg, els ısorban a földrajzi elhelyezkedése, a gazdasági hagyományai, s az országban els ıként kiépül ı ipari parknak köszönhet ıen. A külföldi t ıke aránya a gazdaságban ma is magas. A külföldi tulajdoni hányad Gy ırben 66% a gazdasági vállalkozásoknál, de több környez ı településen is jelent ıs hányadot ér el, különösen ott, ahol egy-egy külföldi cég megtelepült a helyi kisvállalkozók mellett (pl. Börcs, Gy ırladamér), de a térségben sok kisebb településen történtek külföldi beruházások. Ugyanakkor jelent ıs ma már a hazai t ıke jelenléte is, pl. Kunszigeten vagy a gy ıri Ipari Parkban, így elmondhatjuk, hogy kezd kialakulni egy egészséges egyensúly a térségben. A térség hazánk egyik gazdaságilag legfejlettebb területe. Teljesítményét alapvet ıen a bruttó hozzáadott értékkel tudjuk mérni, ha összevetjük azt az országos, regionális és megyei adatokkal.

24. ábra: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték az országban, a régióban, a megyében és a kistérségben (ezer forint)

2500,00

2000,00

1500,00 Ország Régió Megye 1000,00 Kistérség

1 lakosra jutó bruttó hozzáadott érték 500,00

0,00 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Évek

Forrás: KSH és APEH adatok.

A gazdaság hatékonyságának mérését elvégezhetjük, ha megvizsgáljuk, hogy az el ıállított bruttó hozzáadott értékb ıl, a nettó export árbevételb ıl, s az adózás el ıtti eredményb ıl mekkora rész jutott egy alkalmazottra. Mindhárom esetben azt találjuk, hogy a térség gazdasága hatékonyabb, mint az országos, regionális vagy megyei átlag, s ez a hatékonyság láthatóan növekszik is.

25. ábra: Egy alkalmazottra jutó bruttó hozzáadott érték az országban, a régióban, a megyében és a kistérségben

7000

6000

5000 Ország 4000 Régió 3000 Megye Kistérség 2000

1000

1 alkalmazottra jutó bruttó hozzáadott érték hozzáadott bruttó jutó 1 alkalmazottra 0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Évek

Forrás: KSH és APEH adatok.

88 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

26. ábra: Egy alkalmazottra jutó nettó export árbevétel az országban, a régióban, a megyében és a kistérségben

25000,00

20000,00

15000,00 Ország Régió Megye

árbevétele 10000,00 Kistérség

5000,00

1 alkalmazottra jutó export értékesítés nettó nettó értékesítés export jutó 1alkalmazottra 0,00 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Évek

Forrás: KSH és APEH adatok. 27. ábra: Egy alkalmazottra jutó adózás el ıtti eredmény az országban, a régióban, a megyében és a kistérségben

2500,00

2000,00 tti eredmény tti ı

1500,00 Ország Régió Megye 1000,00 Kistérség

500,00

1 alkalmazottra jutó adózás el jutó 1 alkalmazottra 0,00 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Évek

Forrás: KSH és APEH adatok.

6.2. Ágazatok a térségben

6.2.1. Ipar

A térség gazdasági karakterét leginkább a fejlett ipar adja meg napjainkban. A kézm őipar a kereskedelem mellett már a 16. századtól jelent ıs volt, a térség mez ıgazdasági terményeit a városban dolgozták fel, illetve bocsátották áruba. A modern gyáripar a 19. század els ı felében jelent meg, els ısorban a Gy ırbe érkez ı idegenek fektettek be új gyárakba, de volt példa arra is, hogy gazdag helyi keresked ı hozott létre ipari üzemet. Az ágazati szerkezetre jellemz ı, hogy a mez ıgazdasági termékek feldolgozása volt a gyáripar kialakulásának alapja, de már posztógyár is alakult ebben az id ıben. Az igazi ipari átalakulás a 19. század utolsó másfél évtizedében következett be. A keresked ıváros ekkor vált Magyarország egyik legfontosabb ipari központjává. Ez az átalakulás nem csupán a központi város, hanem az egész térség képét formálta át. Számos, jelenleg is m őköd ı ipari üzem vagy a mai vállalat jogel ıdje alakult ekkor, mint a Gy ıri Szeszgyár és Finomító Rt. (1884), amely ekkor Európa egyik legnagyobb szeszgyára volt, s jelent ıs exportot bonyolított le a Balkán, Egyiptom és Ausztria irányába. 1890-tıl mőködik a Magyar–Angol Biscuit Gyár Rt. (Gy ırben a malomiparra alapozva ekkorra már volt hagyománya a süt ıiparnak), amelyb ıl 1900-ban alakult meg a Koestlin L. & Co. Rt., s mintegy 1000 alkalmazottat foglalkoztatott. A híres gyárak sorából kiemelkedik az 1896-ban kétmillió korona t ıkével alapított Magyar Vagon- és Gépgyár Rt., amely 1000 alkalmazottal kezdte meg tevékenységét. Rövid élet őnek bizonyult a Gy ıri Ágyúgyár Rt. története, mivel az üzemet az els ı világháború után be kellett zárni. 1901-tıl m őködött a Pamut- és Gyapjúszöv ıgyár Rt., a kés ıbbi Textilm ővek jogel ıdje, 1905-ben indult a Richards Finomposztógyár, valamint a Grab M. és Fiai viaszosvászongyár, – amely kés ıbb mőbırgyártásba kezdett, s így lett a Graboplast Gy ıri Pamutszöv ı- és M őbırgyár el ıdje. A kialakult ipari szerkezetet a város a 20. század során végig megtartotta. A második világháborúban a hadiipari termelés és a közlekedési csomópont miatt sokat szenvedett a város a bombázásoktól. A szocializmus évtizedei alatt is megmaradt az ipari jelleg, a korábban létesített vállalatok államosítás utáni jogutódai továbbra is vezet ı szerepet töltöttek be az országban, s megmaradt a változatos termékszerkezet is. Ennek, valamint az innovatív, ipartámogató hagyományoknak is köszönhet ı, hogy a térség kevésbé szenvedte meg a nyolcvanas évek végének, s a rendszerváltás id ıszakának gazdasági visszaesését. A rendszerváltás után a város adottságai révén a külföldi, nagyrészt osztrák és német t ıke számára vonzó befektetési célterület lett, részben a privatizáció során, részben a zöldmez ıs beruházások révén. A városvezetés követte el ıdei hagyományos ipartámogató politikáját. Az ország els ı ipari parkja a gy ıri, s sikeresen tölti be feladatát. A Vagongyár, s a többi nagy múltú üzem mellett számos új, nagy súlyú cég is megtelepedett (Audi, Amoco, Philips, Skiny,

90 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

Wolf stb.). Lényeges eredmény, hogy az Audi Hungaria Motor Kft. már motorfejleszt ı részleget is létrehozott gy ıri telephelyén. A gazdasági fejl ıdés érezteti hatását a térségben is. Az ipar mára átalakította több városkörnyéki település képét is. Vállalkozások sokasága települt a Gy ır közelében elhelyezked ı, kit őnı közlekedési adottságokkal, s képzett, megbízható munkaer ıvel rendelkez ı községekbe. Gyakorlatilag valamennyi település rendelkezik valamilyen bejegyzett vállalkozással, céggel. Néhány közülük jelent ıs foglalkoztató, s a településen él ıkön kívül távolabbról (gyakran Gy ırb ıl is) jelent ıs számú munkaer ıt vonz. Érdekes, hogy a város legfontosabb ágazata, a gépjárm őipar rányomja bélyegét a térség gazdasági szerkezetére is. Számos vállalkozás autóipari beszállító, különböz ı alkatrészeket gyártanak az autóipar számára. Igaz ezek legtöbbje nem a gy ıri üzemekbe, hanem külföldre kerül. A legfontosabb gazdasági alcentrum Kunsziget. A kunszigeti Federal Mogul Sealing Systems Hungária Ipari és Kereskedelmi Betéti Társaság és a Sick Fejleszt ı Termel ı és Kereskedelmi Kft. egyaránt zöldmez ıs beruházásként valósult meg. Termékeik gumi alkatrészek és elektrooptikai berendezések. E cégek fontos autóipari beszállítók, termékeik világszínvonalúak, s a legjelent ısebb külföldi autóipari üzemekkel vannak napi kapcsolatban. Korábban Abdán m őködött a Gy ıri Mez ıgép egyik üzeme, jelenleg a terület és az épületek annak a német vállalkozónak a tulajdonában vannak, aki korábban a cég termékeit vásárolta. Az új tulajdonos új m őhelyeket épített, melyekben saját vállalkozása termel (gépgyártás [mez ıgazdasági, sportkocsi]), a régi m őhelyeket pedig kiadja azoknak a cégeknek, amelyek a beszállítói, így több apró kft. is m őködik e területen, akik tehát a német vállalkozó gyártmányaihoz készítenek részegységeket, alkatrészeket. Az Enesén m őköd ı legnagyobb cég a német–brazil tulajdonban lév ı Kaco Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft, amely autógyáraknak szállít tömítéseket, jelenleg közel 200 f ıt foglalkoztat. Börcsön a szexuális kellékeket gyártó üzem európai piaccal bír. Hasonlóan fontos az iparban foglalkoztatottak száma Dunaszegen, (fémforgácsolás, faipar, varroda), és Gy ırladaméron (Voltz Hungária Bt., m őanyagipar, autóipari beszállító), valamint Gy ırzámolyon. Göny őn m őködik a térség egyik leghíresebb vállalata, a Leier Épít ıipari és Kereskedelmi Kft. Bár a besorolása ipari, de a szolgáltató szektorhoz is sorolhatjuk. A göny ői megtelepedés els ısorban a kiépül ı közlekedési infrastruktúrának köszönhet ı: az épül ı kiköt ı, viszonylag közeli vasút (bár hiányzó leágazás), az autópálya együttesen Magyarország egyik legjobb forgalmi helyzet ő pontjává avatja a községet. Igaz, e földrajzi pont hiányossága, hogy ezek a közlekedési pályák egyirányúak, nincs keresztirányú közlekedési tengely. Mindenesetre a gazdaság számára egy kiváló megtelepedési helyet biztosít, els ısorban a szolgáltatások, nagybani kereskedelem, szállítmányozás számára. A további fejl ıdés számára ad lehet ıséget, hogy a település mellett nagy teljesítmény ő gázvezeték és elektromos távvezeték húzódik. A Duna h őtıvíznek is alkalmas víztömegével együtt az energetikai fejlesztések számára országos szinten egyedülálló helyet képes biztosítani a község.

Szinte valamennyi önkormányzat támogatja a gazdasági beruházást a településen, ipar őzési adókedvezményt nyújtanak, kezdeti adómentességet, gyors ügyintézést, területet stb. Az önkormányzatok egy része komoly iparfejlesztést szeretne a területén végrehajtani. Öttevényen ipari területet terveznek, Kunszigeten kialakítás alatt van a terület, befektet ıket várnak. Nyúlon a jó közlekedésföldrajzi helyzetet (autópálya, Göny ő kiköt ı) felismerve terveznek ipari-vállalkozási centrumot. Töltéstava hasonló kiváló közlekedési pozíciója miatt örvend nagy keresettségnek. Számos szolgáltató cég megtelepült itt, egyikük, a Point–M1– E81 Iparipark Fejleszt ı Kft. már a nevében is az elhelyezkedésére utal. Mint látható, jelent ıs mennyiség ő ipari terület áll rendelkezésre a térségben, s ez nagy túlkínálatot jelent. A frekventált területek (Abda, Öttevény, Kunsziget, valamint Nyúl, Töltéstava, Pér) kínálata és tervei predesztinálják a további jelent ıs fejlesztést. Hasonló növekedés várható Göny őn is. E területek ágazati jellegzetessége, hogy a nyugati részen els ısorban ipar, másodsorban szolgáltató cégek, a délkeleti területen els ısorban szolgáltató, másodsorban ipari cégek, míg Göny őn f ıként szolgáltatók jelennek meg, s az energiatermel ı szektor b ıvülése várható.

6.2.2. Mez ıgazdaság

A térség természeti adottságai eltér ı mez ıgazdasági termelési tradíciót alakított ki a különböz ı területeken. A legnagyobb rész, a Kisalföld sík területe a hagyományos szántóföldi mővelés tere volt, s az ma is. Jellemz ıek voltak a nagy, uradalmi földterületek, amelyek világi vagy egyházi tulajdonban voltak. Mez ıgazdasági értelemben jellegzetes vonásokkal két terület, a Szigetköz és a Sokoró dombsága rendelkezett. A Szigetköz területén a szabályozás el ıtti áradások és a talajvízszint kis mélysége miatt réti öntéstalaj alakult ki. A szabályozás el ıtt a falvak határának nagy részét rendszeresen elárasztotta a Duna, így a települések bels ısége az árvízmentes kiemelkedésekre települt, s a szántóföldi m ővelés ezek sz ők környezetére korlátozódott. Jellegzetességként kialakult a szilaj marhatartás, a marhák gyakran a Duna mellékágain átgázolva jutottak a szigetek dús füv ő legel ıire. A bels ı legel ık jellegzetessége volt a félszilajon tartott vízibaromfi. Ezen kívül a Szigetköz híres volt kertészeti termékeir ıl is. Els ısorban a káposzta, paprika, s más zöldségek, s többféle gyümölcs adott a természeti adottságoknak köszönhet ıen jó termést. Az ármentesítés után a kertészeti kultúra a ház körüli területekr ıl kihúzódott a szántóterületekre is, s egyre nagyobb jelent ıség ő lett. A Szigetköz terményei a gy ıri piacon találtak gazdára. A marhavásár-tér a mai vasútállomás környékén volt, míg a zöldségpiac (mindmáig) a város központjában, a Dunakapu-téren található. A Gy ırt ıl délre, északnyugat–délkeleti irányba elnyúló Sokoró dombjai hagyományos sz ılımővel ı területek. Nyúl és Gy ırújbarát települések egy része valaha hegyközségként kezdte települési létét, majd a szabálytalan elrendezést egyre s őrőbb beépítés követte.

92 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

Napjainkban újra n ı a sokorói pincék gazdasági jelent ısége: egyre több helyen állítanak el ı, s palackoznak kiváló min ıség ő borokat, s mára a térség turizmusának is vonzó elemévé vált a borkóstolás. Jellemz ıek a fehérborok, mint pl. a furmint, rizling. A mez ıgazdaság mellett a térségben éppoly jelent ıs az ártéri erd ıgazdálkodás, valamint a halászat is. A Duna ágai mentén elhelyezked ı erd ık védettek, ami jelent ıs mértékben korlátozza a gazdálkodást. Halászat folyik a vadvizekben, de egyre több halastó, horgásztó is létesül a térségben, amelyek a nagyüzemi halászat mellett a turizmust, a szabadid ı eltöltését szolgálják. Megemlítend ı, hogy halászattal a kisbajcsi Halászati Termel ıszövetkezet foglalkozik. Több településen is találkozunk mez ıgazdasági nagyüzemmel (Nagyszentjános, Pér, Töltéstava, Öttevény, Kunsziget, B ıny, Nyúl). Más térségekhez viszonyítva viszont kicsi az ıstermel ık, magángazdák száma. Ez els ısorban annak köszönhet ı, hogy a térség lakóinak megélhetését az ipar biztosítja, s a város környéki falvak lakóinak jelent ıs része ma már a városból költözött ki.

20. táblázat: A legjelent ısebb mez ıgazdasági vállalkozások a térségben, 2002-ben Árbevétel Létszám .Név Székhely (millió Ft) (f ı) Kisalföldi Mez ıgazdasági Rt. Nagyszentjános 701–1000 150–200 Bakonyér Mez ıgazdasági Szövetkezet, Pér Pér 501–700 100–150 Töltéstava-Pázmándfalu-Gy ırság Töltéstava 501–700 50–100 Mez ıgazdasági Szövetkezet Öttevény-Börcsi Kossuth Mez ıgazdasági Öttevény 501–700 50–100 Szövetkezet Kunszigeti „Zöld Mez ı” Mgtsz Kunsziget 301–500 50–100 Bınyi Mez ıgazdasági és Szolgáltató Bıny 301–500 50–100 Szövetkezet Nyúli Mez ıgazdasági Szövetkezet Nyúl 51–300 50–100 Forrás: KSH.

6.2.3. A települések gazdaságának ágazati szerkezete a foglalkoztatottak száma alapján

Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg, hogy az egyes településeken foglalkoztatottak milyen arányban oszlanak meg a f ı nemzetgazdasági ágazatok, vagyis a mez ıgazdaság, az ipar és a szolgáltatás között. Ebben az esetben tehát a településen helyben maradó, valamint az oda bejáró dolgozók (helyben foglalkoztatottak) összességét vizsgáljuk, munkahelyük ágazati helye szerint. Aszerint, hogy egy település milyen arányban kínálja a három ágazathoz tartozó munkahelyeket eldönthetjük, hogy a település dönt ıen mez ıgazdasági vagy ipari jelleg ő-e. Más a helyzet a tercier (szolgáltatás) szektorral. Ebben az esetben ugyanis az adatszolgáltatás pontatlansága miatt egybemosódnak az üzleti jelleg ő szolgáltatások a közintézmények, közigazgatás foglalkoztatottjaival, tehát minden olyan foglalkoztatottat tartalmaz az ide

© MTA RKK NYUTI 2005 93 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója vonatkozó adat, aki nem a mez ıgazdaságban vagy az iparban dolgozik. Így magas tercier arányt találhatunk egészen kis településen és központban egyaránt. A kistelepüléseken ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy ott az alapvet ı ellátási feladatokon, illetve azokat ellátókon kívül nincs más kínálható munkahely, azonban a nagyobb foglalkoztatotti létszámmal rendelkez ı településeken (pl. Pannonhalma, Gy ırújbarát, Abda) a szolgáltatások, tehát a turizmus, kereskedelem, bank stb. generál nagyobb arányban munkahelyeket.

21. táblázat: Az egyes településeken foglalkoztatottak megoszlása f ı nemzetgazdasági ágazatok szerint, 2001-ben

Ebb ıl: A településen Lakónépesség foglalkoztatottak mez ıgazda- Település iparban szolgáltatásban ságban

(f ı) foglalkoztatott (%)

Abda 3 003 769 4,4 46,8 48,8 B ıny 2 230 390 41,0 20,8 38,2 Börcs 1 035 120 9,2 34,2 56,7 Dunaszeg 1 678 226 8,8 38,1 53,1 Dunaszentpál 621 60 40,0 8,3 51,7 Enese 1 776 437 3,9 60,0 36,2 Göny ő 3 028 498 3,4 45,6 51,0 Gy ırladamér 1 256 259 1,9 59,1 39,0 Gy ırújbarát 4 613 627 8,5 32,9 58,7 Gy ırújfalu 1 098 223 7,2 43,5 49,3 Gy ırzámoly 1 649 217 12,0 27,6 60,4 Ikrény 1 579 241 38,2 7,9 53,9 Kisbajcs 764 186 43,5 15,6 40,9 Koroncó 1 887 434 13,4 24,7 62,0 Kunsziget 1 209 511 18,4 64,0 17,6 Mez ıörs 976 180 38,9 8,3 52,8 Nagybajcs 854 100 36,0 7,0 57,0 Nagyszentjános 1 882 305 39,3 11,1 49,5 Nyúl 3 824 471 16,1 28,2 55,6 Öttevény 2 731 407 22,4 28,7 48,9 Pér 2 377 355 33,0 12,7 54,4 Rábapatona 2 502 324 16,0 33,0 50,9 Rétalap 564 63 55,6 6,3 38,1 Töltéstava 1 906 524 16,4 32,6 51,0 Vámosszabadi 1 083 228 18,0 12,7 69,3

94 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

Vének 169 20 10,0 30,0 60,0 Összesen: 46 294 8 175 17,5 33,4 49,1 Gy ır 129 412 78 157 0,9 42,7 56,4 Forrás: KSH alapján saját szerkesztés.

Az ágazati megoszlás tekintetében azt tapasztalhatjuk, hogy a Gy ırt ıl való távolság nem mérvadó a települések gazdaságának jellegében. Tehát Gy ırhöz közeli, agglomerációs településen is találunk viszonylag magas (a térségi átlagnál magasabb) mez ıgazdasági foglalkoztatással, míg távolabbi településeket is jellemez az ipar vagy a szolgáltatás túlsúlya. A térség gazdaság térszerkezetét inkább úgy jellemezhetnénk, hogy abban inkább a sávos, szektorális elrendez ıdés figyelhet ı meg. A foglalkoztatás számszer ő adataiból kit őnik, hogy a gazdaság a közlekedési hálózat bizonyos elemeit preferálja. Itt els ısorban a f ı közlekedési utak, illetve az autópálya hatására kell gondolni. Jelent ıs foglalkoztatást találunk a 82., 83., valamint a 10. sz. út mentén. Ezekhez az irányokhoz felsorakoznak azok a települések, amelyek ezen utak és az autópálya csomópontjának közelében helyezkednek el, így Töltéstava, Gy ırújbarát, Koroncó, Abda. Ezek a települések élvezik a város agglomerációs el ınyeit, valamint jó közlekedésföldrajzi pozíciójuk pozitív hatásait. Az utak közé es ı perifériákon lényegesen alacsonyabb foglalkoztatási szintet találunk. Ezeken a településeken találunk jelent ıs arányú mez ıgazdasági foglalkoztatást (Rétalap, Mez ıörs). Ha az ágazatok szerepét vizsgáljuk, akkor is megfigyelhetünk bizonyos területi elkülönülést. A mez ıgazdasági foglalkoztatásnak zömében az északkeleti (Nagybajcs, Kisbajcs), keleti és délkeleti területeken van jelent ısége, míg a déli irányban er ısebb a szolgáltató szektor (Gy ırújbarát, Nyúl). Az ipar jellemz ıen a délnyugati, nyugati, északnyugati irány mentén nyújt jelent ıs arányú munkahelyet a helyi gazdaságban (Abda, Kunsziget, Gy ırladamér). A foglalkoztató decentrumok között ki kell emelnünk Gy ırújbarátot, Töltéstavát és Nyúlt, amelyek esetében jelent ıs a szolgáltatás (több mint 50%) szerepe, de ugyanakkor mind az ipar, mind a mez ıgazdaság nagy arányban van jelen a település gazdaságában. A 10. sz. út két, Gy ırb ıl kivezet ı szakaszán, Göny ő és Abda esetében hasonló gazdasági ágazati szerkezettel találkozunk. Mindkét település esetében a szolgáltatás és az ipar osztozik közel fele-fele arányban a települések gazdaságán, a mez ıgazdaság elhanyagolható szinten foglalkoztat. Az ipari foglalkoztatás adja a legjelent ısebb foglalkoztató decentrum Kunsziget, Enese, s kisebb mértékben Gy ırladamér munkahelyeit is.

6.3. Foglalkoztatás

E növekedésnek els ısorban a munkaer ı véges száma szabhat határt. A térség települései alacsony munkanélküliségi mutatókkal rendelkeznek.

Gy ır gazdasága soha nem fejl ıdhetett a térségben él ık munkaereje nélkül. Az ingázás már korán kialakult. A hatvanas évekt ıl kezd ıdıen bebizonyosodott, hogy az ipari fejl ıdéssel képtelen lépést tartani a városi lakások és szolgáltatások építése. Ekkortól indult meg a jelent ıs számú napi ingázás a környez ı településekr ıl. A vasutak, majd az autóbuszok ezrével hozták m őszakváltásonként a városba az embereket. Kialakult a sajátos kétlaki életmód: falusi ház, kis háztáji gazdasággal valamelyik Gy ır környéki községben, s ipari munkahely a város valamelyik üzemében. Az ingázók számában a rendszerváltás körüli gazdasági visszaesés természetesen hozott visszaesést, de napjainkra számuk meghaladja a nyolcvanas évek végi mutatókat. Napjainkban mintegy harmincnyolcezer ember ingázik (dolgozni és tanulni) naponta Gy ırbe busszal, vonattal, személygépkocsival. A városban dolgozók többsége vidékr ıl jár be, s ıt, mintegy kilencszáz f ı dolgozik Gy ırben Szlovákia szomszédos, magyar lakosságú területeir ıl is. Ez az ipari ingázó életmód rendkívül jellegzetes vonása a térségnek. A 2001. évi népszámlálás eredményeire támaszkodva mondhatjuk, hogy ilyen mérték ő ingázó dolgozói tömeggel Gy ırön kívül csak Székesfehérvár rendelkezik a vidéki városok sorában. A naponta bejárókat ma már a munkahelyek által bérelt autóbuszok szállítják, gyakran akár 50 kilométeres távolságból, beleértve a szomszéd megyék és Szlovákia területét is. A Gy ıri kistérség településein él ı dolgozók 50–70%-a talál munkát a városban. Ez alól Kunsziget kivétel, ahol a helyi foglalkoztatás jelent ısége miatt kevesebben járnak Gy ırbe.

6.3.1. Munkanélküliség

A térség munkanélküliségi mutatói országos viszonylatban, s ıt, nemzetközi szinten is jók. A vizsgálat céljaira a munkanélküliek számából és a 15–59 éves korosztály (aktívak) számából képeztünk egy saját munkanélküliségi rátát. Ez egyszer ő számítási mód, de a tendenciák megismeréséhez alkalmas.

96 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

28. ábra: A munkanélküliek aránya a 15–59 éves korosztályból 1995–2003 között

8,0

7,0

6,0

5,0 Ország Nyugat-dunántúli régió 4,0 Gy ır-Moson-Sopron megye 3,0 Gy ıri kistérség

Munkanélküliség (%) Munkanélküliség 2,0

1,0

0,0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Évek

Forrás: KSH adatok alapján saját számítás.

Mindebb ıl látható, hogy a munkanélküliség szintje a térségben alacsony. Különösen Gy ırben a ráta közelít a természetes szinthez, tehát el ıfordul, hogy 3% alá süllyed. Ez a szint már a foglalkoztatásban zavart is okozhat, mivel munkaer ıhiány alakul ki. A munkanélküliség a vizsgált id ıszakban csökken ı tendenciát mutatott. Az utóbbi években ismét növekedésnek indult, bár a 2003. évi kistérségi adatban ez még nem tükröz ıdik, de 2004 és 2005 folyamán a növekedés már a térségben is tapasztalható. A Munkaügyi Hivatal adatai szerint 2005 augusztusában a megyei munkanélküliségi ráta 5,3% volt. Ez els ısorban a csoportos elbocsátásoknak, bezárásoknak köszönhetı, amelyek száma megugrott az utóbbi években.

22. táblázat: A bejelentett csoportos elbocsátások száma Gy ır-Moson-Sopron 23. megyében, s az érintett létszám 2000–2004 között Bejelentett Év csoportos Érintett létszám elbocsátások száma 2000 17 865 2001 12 257 2002 18 1468

2003 17 2162 2004 26 1327 Forrás: Állami Foglalkoztatási Hivatal, Gy ır.

Másrészt a támogatási konstrukciók miatt a munkáltatóknak, s a munkavállalóknak is érdekében áll, hogy a munkát keres ı regisztráltassa magát munkanélküliként, s így helyezkedjen el újra. Mindenesetre átlagosan egy ember egy hónapon belül talál újra munkát magának a térségben. Az új munkahelyek száma tartósan magas a térségben, meghaladja a munkanélküliek számát. 22. táblázat: A bejelentett új munkahelyek száma Gy ır-Moson-Sopron megyében 2000–2004 Év Bejelentett új munkahely 2000 18930 2001 15623 2002 15927 2003 17613 2004 21757 Forrás: Állami Foglalkoztatási Hivatal, Gy ır. Így a tartós (három hónapot meghaladó) munkanélküliség alacsony aránya jellemz ı a térségre és a megyére egyaránt (2005 augusztusában 1187 f ı, ami az akkori összes munkanélküli 11,6%-a). A munkanélküliséggel kapcsolatban két lényeges problémát kell felvetni: évr ıl évre jelent ıs mértékben növekszik a pályakezd ı munkanélküliek száma (2005 augusztusában 1122 f ı). Ez vonatkozik a szakmunkásképz ıt elvégzettekre, de a fels ıfokon végzettekre is. Ez utóbbi csoportban a legkevésbé piacképes szakmává a közgazdász és a jogász vált, akikb ıl jelenleg túlképzés van a térségben. A második probléma, hogy sok szakmában munkaer ıhiány tapasztalható. Különösen így van ez a szerszámkészít ı szakmunkások, német és angol nyelvet beszél ı diplomás m őszaki végzettség őek körében. Ez köszönhet ı egyrészt a közép- és fels ıfokú képzés szerkezetének, valamint az ausztriai munkahelyek csábításának. A külföldi munkavállalás pont azokban a szakmákban divatos (azok keresettek Ausztriában is), amelyek itthon is hiányszakmák (iparban, vendéglátásban), s ráadásul azt a fiatal feln ıtt korosztályt (30–40 év között) csábítják el els ısorban, akik szerepe egy munkahelyen a fiatalok betanítása lenne. Mindezek a problémák együtt strukturális munkanélküliséget okoznak a térségben. Ennek megoldása középtávon a képz ı intézményekkel való intenzívebb együttm őködés, rövidtávon a szomszédos Szlovákia munkaer ıpiacával való koordináltabb együttm őködés lehet.

98 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

23. táblázat: A munkanélküliek száma (f ı) és aránya a 15–59 éves népességb ıl (%) a Gy ıri kistérségben 1995–2003 között évenként

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Fı % Fı % Fı % Fı % Fı % Fı % Fı % Fı % Fı % Kistérség 6299 5,5 6385 5,6 5260 4,6 3711 3,2 3955 3,5 3508 3,1 3358 2,9 3229 2,8 3207 2,8 Gy ır 4755 5,5 4796 5,6 4011 4,7 2863 3,3 2986 3,5 2603 3,1 2451 2,9 2326 2,8 2385 2,9 Gy ırön kívüli területek 1544 5,6 1589 5,7 1249 4,4 848 3,0 969 3,3 905 3,1 907 3,0 903 3,0 822 2,6 Abda 83 4,2 81 4,2 85 4,3 57 2,9 58 2,9 54 2,7 53 2,6 51 2,5 47 2,2 Bıny 113 8,1 118 8,5 87 6,2 64 4,5 49 3,4 66 4,5 54 3,7 50 3,5 43 3,0 Börcs 34 6,1 32 5,8 24 4,3 22 3,9 23 3,9 21 3,4 26 4,2 21 3,3 16 2,5 Dunaszeg 45 4,3 57 5,4 43 4,1 26 2,5 25 2,3 34 3,1 37 3,3 25 2,2 35 3,0 Dunaszentpál 16 4,7 23 6,7 19 5,4 9 2,5 14 3,8 11 2,9 10 2,6 6 1,4 11 2,6 Enese 78 6,9 76 6,7 51 4,5 36 3,2 40 3,5 30 2,6 38 3,2 30 2,5 26 2,2 Göny ő 103 5,6 113 6,0 96 5,0 53 2,8 57 2,9 51 2,6 63 3,1 78 3,8 63 3,0 Gy ırladamér 31 4,2 51 6,8 45 5,9 32 4,1 32 4,0 37 4,5 41 5,0 29 3,5 22 2,6 Gy ırújbarát 138 5,8 147 6,0 107 4,3 64 2,5 81 3,0 100 3,6 77 2,7 76 2,5 82 2,6 Gy ırújfalu 18 2,8 26 4,0 21 3,2 14 2,1 30 4,5 22 3,1 19 2,7 17 2,3 18 2,3 Gy ırzámoly 77 8,6 60 6,5 47 5,1 28 3,0 35 3,7 40 4,1 36 3,4 42 3,9 47 4,0 Ikrény 56 5,5 36 3,5 52 5,1 42 4,2 43 4,2 43 4,0 38 3,5 58 5,2 34 3,0 Kisbajcs 26 5,5 42 8,8 22 4,6 17 3,5 18 3,7 12 2,4 6 1,2 15 3,0 11 2,1 Koroncó 91 7,9 65 5,6 69 5,9 43 3,7 59 4,9 38 3,1 45 3,6 38 3,0 39 3,1 Kunsziget 19 2,6 11 1,5 19 2,6 6 0,8 18 2,5 13 1,8 15 2,0 16 2,1 18 2,4 Mez ıörs 32 5,7 35 6,2 36 6,3 20 3,5 24 4,0 15 2,5 19 3,1 26 4,1 20 3,2 Nagybajcs 24 4,6 29 5,7 19 3,7 13 2,5 18 3,5 12 2,3 17 3,2 9 1,7 6 1,1 Nagyszentjános 84 6,3 99 7,6 62 4,8 38 3,0 45 3,5 30 2,3 43 3,4 37 2,9 35 2,8 Nyúl 146 6,3 133 5,7 94 4,0 78 3,3 85 3,5 60 2,4 91 3,7 77 3,1 64 2,5 Öttevény 66 4,0 73 4,4 63 3,8 56 3,3 57 3,3 51 2,9 40 2,3 33 1,9 42 2,3 Pér 54 3,7 64 4,4 56 3,8 29 2,0 41 2,7 48 3,2 32 2,1 35 2,3 28 1,8 Rábapatona 97 6,1 100 6,2 52 3,3 50 3,1 62 3,9 76 4,8 45 2,8 61 3,8 57 3,5

Rétalap 33 11,1 32 10,0 30 9,4 6 1,8 10 3,0 13 3,9 11 3,2 10 2,9 8 2,3 Töltéstava 49 4,5 59 5,3 31 2,7 23 2,1 31 2,7 14 1,2 30 2,5 40 3,3 35 2,8 Vámosszabadi 24 4,3 22 3,9 12 2,1 17 2,8 10 1,6 8 1,2 16 2,3 17 2,2 11 1,3 Vének 7 6,9 5 4,7 7 6,3 5 4,4 4 3,7 6 5,7 5 4,6 6 5,5 4 3,4 Forrás: KSH adatok alapján saját számítások.

100 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

6.3.2. Ingázás

Gy ır hagyományosan a környez ı települések számára ingázási célpont. A napi ingázási vonzáskörzet jóval túlnyúlik a megyehatárokon, s ıt az országhatáron is. A városba 2001- ben, a népszámlálás adatai szerint 37.359 f ı érkezik naponta, akik közül 25.918 f ı dolgozni, míg 11.441 f ı tanulni jön a megyeszékhelyre. Az 1990. évi adatokhoz képest b ıvült a vidékr ıl munkába bejárók száma. Akkor 22.895 dolgozó ingázott Gy ırbe. A korabeli bejáró tanulói létszámról sajnos nincs adatunk. A Gy ırbe naponta ingázók lakhelyéül szolgáló településeket térképen ábrázolva láthatjuk, hogy a megyeszékhely vonzerejét els ısorban a megye keleti felében fejti ki. A határ nyugat felé Csorna és Kapuvár között húzható meg, míg északnyugati irányba a Szigetköz közepe táján. Ezeken a vonalakon kívül is találunk szórványosan Gy ırbe ingázókat, f ıleg a nagyobb, jó közlekedési helyzetben lév ı településeken. A kistérség településein 19.271 munkavállaló él, s közülük összesen 10.833 f ı, vagyis 56,2%-uk ingázik naponta Gy ırbe, vagyis a város összes dolgozó ingázóinak 41,8%-át teszik ki (24. táblázat).

24. táblázat: A naponta Gy ırbe ingázó foglalkoztatottak és tanulók száma, valamint az ingázók aránya a helybeli foglalkoztatottakból és tanulókból, tömegközlekedési szektoronként, illetve településenként 2001-ben

Gy ırbe A lakónépességb ıl Foglal- Gy ırbe Tanuló ingázó koztatott Összes ingázó Település ingázó foglalkoz Foglalkoz- ingázó ingázó tanulók Tanuló Gy ırbe tatottak tatott Gy ırbe aránya aránya Abda 1348 450 809 242 1051 60,0 53,8 Bıny 893 367 439 170 609 49,2 46,3 Börcs 392 155 216 79 295 55,1 51,0 Dunaszeg 690 292 383 149 532 55,5 51,0 Dunaszentpál 249 86 148 42 190 59,4 48,8 Enese 760 325 385 116 501 50,7 35,7 Göny ő 1297 450 752 210 962 58,0 46,7 Gy ırladamér 529 198 279 95 374 52,7 48,0 Gy ırújbarát 1810 751 1165 446 1611 64,4 59,4 Gy ırújfalu 472 196 307 151 458 65,0 77,0 Gy ırzámoly 622 291 356 149 505 57,2 51,2 Ikrény 672 299 422 170 592 62,8 56,9

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

Kisbajcs 358 175 216 90 306 60,3 51,4 Koroncó 818 313 456 143 599 55,7 45,7 Kunsziget 513 189 191 76 267 37,2 40,2 Mez ıörs 397 172 170 80 250 42,8 46,5 Nagybajcs 360 140 203 63 266 56,4 45,0 Nagyszentjános 818 323 445 135 580 54,4 41,8 Nyúl 1597 580 977 301 1278 61,2 51,9 Öttevény 1234 455 572 223 795 46,4 49,0 Pér 1005 379 567 174 741 56,4 45,9 Rábapatona 1028 367 584 138 722 56,8 37,6 Rétalap 198 96 89 22 111 44,9 22,9 Töltéstava 670 279 361 151 512 53,9 54,1 Vámosszabadi 477 189 307 119 426 64,4 63,0 Vének 64 27 34 16 50 53,1 59,3 Térség 19271 7544 10833 3750 14583 56,2 49,7 Forrás: KSH adatok alapján saját számítások.

6.3.2.1. Az foglalkoztatottak ingázásának területi jellemz ıi a vizsgált településeken

A munkahelyi ingázás szempontjából jól elkülönül egy bels ı települési kör, ahonnan a munkavállalók jelent ıs része, általában több mint 60%-a jár be naponta gy ıri munkahelyekre. Ezek a valóban agglomerációs települések jellemezhet ık a legb ıvebb kapcsolati hálóval Gy ır irányában. Ezek: Kisbajcs, Nagybajcs, Vámosszabadi, Gy ırújfalu, Abda, Ikrény, Gy ırújbarát, Nyúl. Külön kiemelend ık az ingázás szempontjából Gy ırújbarát, Nyúl és Abda, ahol magas a foglalkoztatottak száma, s e nagy létszámból is magas arány (60% felett) jár Gy ırbe. Elszórtan máshol is találkozhatunk a gy ıri ingázók magas részesedésével. Ez bizonyos esetekben a település kis lélekszámával magyarázható (Dunaszentpál, 59,4%). Ilyen esetekben a közlekedési lehet ıségek miatt nagyon meghatározott az ingázási irány, így más település nem is nagyon jöhet szóba. Összefoglalva tehát, a magas gy ıri ingázó aránnyal rendelkez ı települések között a kimondottan agglomerációs jelleg ő, közeli, jelent ıs kiköltözéssel jellemezhet ı településeket találjuk meg, valamint azokat a távolabbiakat, amelyek számára a közlekedési lehet ıségek jelölik ki az ingázás irányát. A vizsgált települések jelent ıs részében az átlaghoz közeli a Gy ırbe ingázók aránya, tehát 50–60% közötti. Az átlag alatti gy ıri ingázó aránnyal jellemezhet ı települések egy részében jelent ıs helyi foglalkoztatást találunk (Kunsziget). Itt a helyi aktív foglalkoztatottak számának megfelel ı számú munkahely áll rendelkezésre. Mindemellett természetesen ezek a települések a sz őkebb térség foglalkoztató központjai is. Így Kunszigetr ıl csak 37,2%-a jár be a

© MTA RKK NYUTI 2005 102 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója megyeszékhelyre dolgozni. A Gy ırhöz közel es ı Töltéstava átlagnál alacsonyabb ingázási arányának magyarázata is a magas helyi foglalkoztatás. Ez utóbbi eset tipikusan egy gazdasági értelemben is szuburbanizálódó agglomerációs település esete. Az ingázók számát tekintve kiemelked ı irányként kell megemlíteni a 82. sz. f ıközlekedési út mentén elhelyezked ı településeket. Az els ı a Gy ırújbarát, Nyúl (a kistérségen kívül folytatódik: Écs, Pannonhalma, Tarjánpuszta, Ravazd, Gy ırasszonyfa) szektor. Ezen a területen 6238 f ı naponta Gy ırbe ingázó dolgozó és tanuló él. Az ingázók lakhelyének koncentráltságára jellemz ı, hogy a térségen belül a súlypont az északi, Gy ırhöz közelebb es ı területre esik, vagyis Gy ırújbaráton és Nyúlon él 2889 lakos, akik naponta járnak a megyeszékhelyre. Tehát a vonal északi részén tömörül az ingázók 60,6%-a. A következ ı nagy létszámú szektort Abda (1051 bejáró), Börcs (295 bejáró), Öttevény (795 bejáró), valamint Kunsziget (267 bejáró) alkotja. A bejárók területi koncentráltsága ebben a térségben viszonylag nagy, mivel Abda adja az innen bejárók 43,6%-át, s Öttevénnyel együtt a két településr ıl jár be a szektor ingázóinak 76,7%-a. E koncentráltság oka nem csupán a különböz ı településméretekre vezethet ı vissza, hanem Kunsziget jelent ıs foglalkoztató szerepkörére is, amely els ısorban magára Kunszigetre, valamint a szomszédos Öttevényre és Börcsre is hatással van. A naponta Gy ırbe járók száma gyorsan növekszik a szigetközi irányban (2059 f ı 2001- ben), amelybe Dunaszeg (532 bejáró), Dunaszentpál (190 bejáró), Gy ırladamér (374 bejáró), Gy ırújfalu (458 bejáró) és Gy ırzámoly (505 bejáró) tartozik. Látható, hogy Dunaszentpál kivételével jelent ıs létszámbeli különbség nincs a vizsgált települések között, így területi értelemben nem tudunk jelent ıs koncentrálódást kimutatni. Az ingázók számát tekintve a középmez ınyben van (1000–2000 f ı között) a Göny ő (962 bejáró) és Nagyszentjános (580 bejáró) által alkotott közlekedési szektor. Így a szektor bejáróinak összlétszáma 1542 f ı. Területi értelemben a térségben az ingázók 62,4%-a Göny őn koncentrálódik. Ha a közúti hálózatot nézzük, akkor Göny ő a Gy ır–Komárom 10. sz. úton helyezkedik el, míg Nagyszentjános ebb ıl kiesik. Vasúti hálózat szempontjából vizsgálva a területet, Nagyszentjános a Gy ır–Budapest vasútvonal mentén helyezkedik el, így tehát térség ingázóinak 37,6%-a koncentrálódik a vasúti hálózat mentén. Viszonylag kevesen ingáznak Gy ırbe a 81. sz. út irányából. Töltéstava (512 bejáró), Pér (741) és Mez ıörs (250) a szektorok között kisebb létszámmal bír, viszont jelent ıs a külterületr ıl ingázók száma. Itt az ingázók a Gy ırhöz közelebbi Péren koncentrálódnak inkább, így tehát a területi koncentráció 74,8%-os. A két települést ugyanakkor egy fıközlekedési út f őzi fel, tehát egy vonalon helyezkedik el valamennyi ingázó, vagyis ilyen értelemben a koncentráció abszolútnak min ısíthet ı. Mindkét koncentráció fokán enyhít, hogy Pér esetében magas a külterületi, illetve nem a központi belterületen lakó népesség aránya, amely 15,1%. Az 1000 f ı feletti kategóriába tartozik még az alsó-szigetközi irány is, ahonnan összesen 1048 ingázó járt 2001-ben naponta Gy ırbe. Települései: Vámosszabadi (426 bejáró),

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

Kisbajcs (306 bejáró), Nagybajcs (266 bejáró), valamint Vének (50 bejáró). Az ingázók lakóhelyének elhelyezkedése területi szempontból enyhén koncentráltnak mondható. A települések által kibocsátott ingázók lélekszámának vizsgálata alapján a két, Gy ırhöz közeli település, Kisbajcs és Vámosszabadi adja a bejárók 69,8%-át. Ezt a koncentráltságot enyhíti, hogy Kisbajcs különálló településrésze Sz ıgye, amely távolabb, Vének irányában helyezkedik el. Ezért beszélhetünk csak enyhe területi koncentrációról. Hálózati értelemben nem beszélhetünk koncentrálódásról, mivel a településeket nem lehet egy irányra felf őzni, illetve több ilyen variáció is adható, de egyik esetében sem tapasztalható az ingázók jelent ıs koncentrálódása. Tehát a térség mind hálózati, mind földrajzi értelemben diszperzált, nem mutatható ki jelent ıs koncentráció. A közlekedési irányok közül három tartozik az alsó kategóriába, ha az ingázók számát vetjük össze. Ezek esetében a naponta Gy ırbe járók száma 1000 f ı alatt marad. A B ıny (609 bejáró) és Rétalap (111 bejáró) településeket magába foglaló irány összesen 720 ingázót tömörít. Ez a térség a Gy ırt Bábolnával összeköt ı út mentén helyezkedik el. A nagyobb település, B ıny koncentrálja területileg az ingázók dönt ı hányadát, 84,6%-át. Hálózati szempontból a koncentráció mértéke ezzel megegyezik, hiszen a kisebb település a fıvonaltól kiesik, tulajdonképpen zsáktelepülés jelleg ő volt hosszú ideig, igaz megvalósult a közúti közvetlen összeköttetése Mez ıörssel. A koncentrációt enyhíti, hogy B ıny esetében a lakosság 11,3%-a él külterületen vagy nem központi belterületen, gyakran több kilométerre magától a falutól.

6.3.3. Foglalkoztatás az agglomerációban

A napi munkahelyi ingázás természetesen nem csak az agglomerációból Gy ır felé valósul meg, hanem Gy ırb ıl az agglomerációs települések irányába, valamint az egyes agglomerációs települések között is. Ez a legtöbb esetben szórványosnak mondható, hiszen a kisebb településeken általában a közszolgáltatások, az oktatás az, amely vonzza a más településekr ıl érkez ı ingázókat. Más szektorokban is természetesen megvalósul ilyen irányú ingázás, s ıt a vizsgált települések közül néhány kiemelkedik munkaer ıvonzó képességével. Ezeket a kiemelked ı településeket nevezhetjük agglomerációs foglalkoztató decentrumoknak. Ezek a települések 100 f ı feletti bejárót fogadnak naponta, s a f ı foglalkoztató valamely magán ipari vállalkozás vagy vállalkozások. A kilencvenes években több új ilyen ipari település fejl ıdött ki a térségben, miközben korábban jelent ıs mez ıgazdasági foglalkoztatással rendelkez ı települések veszítették el foglalkoztatási szerepkörüket.

25. táblázat: A 100 f ınél több naponta bejáró foglalkoztatottat vonzó települések a vizsgált területen 1990-ben és 2001-ben.

A településre bejáró A településre bejáró Település foglalkoztatottak szám foglalkoztatottak szám 1990-ben 2001-ben Abda 258 423 Dunaszeg 108 57 Enese 59 209 Göny ő 84 105 Gy ırladamér 15 106 Gy ırújbarát 171 181 Gy ırújfalu 111 107 Koroncó 52 135 Kunsziget 48 246 Nagyszentjános 199 76 Nyúl 105 108 Öttevény 112 95 Töltéstava 223 268 Vámosszabadi 102 107 Forrás : KSH alapján saját szerkesztés. A fenti táblázat nagyjából körvonalazza azokat a településeket, amelyek a térségben foglalkoztató központként jöhetnek számításba. Ezek különösen azok, amelyek a kilencvenes évek során a szolgáltató szektor (pl. Abda, Enese), vagy az ipar fejlesztésével (Kunsziget, Töltéstava, Gy ırladamér, Koroncó) vonzottak magukhoz egyre több munkavállalót. Ugyanakkor a korábbi mez ıgazdasági központok elvesztették foglalkoztató szerepüket (Dunaszeg, Nagyszentjános). Interjúink alapján elmondható, hogy a vállalkozások általában törekednek arra, hogy helyi munkaer ıt alkalmazzanak (pl. Kunsziget), azonban a cégek növekedésével a helyi munkaer ı-kapacitás már nem elég, így általában a környez ı települések felé gyakorolnak er ıs munkaer ıvonzást.

6.3.4. A nappali és éjszakai népesség vizsgálata

Egy település foglalkoztatási és lakó szerepkörének vizsgálatához gyakran alkalmazott módszer az éjszakai, illetve nappali népesség arányának kiszámítása. E módszer során az alábbi számítást végezzük el: É N (É-F+M) Ahol É= éjszakai népesség, vagyis az adott település lakónépessége; N= nappali népesség, vagyis az éjszakai népesség számából kivonjuk a foglalkoztatottak létszámát, s hozzáadjuk

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója a helyben létez ı munkahelyek számát. Ha két szám hányadosa 1 alatt van, akkor jellemz ıen foglalkoztató szerepkör ő a település, ha meghaladja az 1 értéket, akkor inkább lakó funkciójú az adott település. A számítás elvégezhetı a tanulók és iskolai fér ıhelyek számával együtt is, de jelen esetben a foglalkoztatásra vagyunk kíváncsiak, így a számításba csak a foglalkoztatottakat és a munkahelyeket vontuk be. Nyilvánvaló, hogy Gy ırön kívül foglalkoztatási szerepkörrel, tehát 1 alatti hányadossal nem találkozunk. Viszont több település is elüt az átlagtól, s megközelíti az 1 értéket. (Gy ır értéke 1990-ben és 2001-ben egyaránt 0,86 volt.

26. táblázat Az éjszakai és nappali népesség aránya vizsgált településeken 1990-ben és 2001-ben a foglalkoztatottakat figyelembe véve Település Arány 1990 Arány 2001 Abda 1,33 1,25 B ıny 1,31 1,30 Börcs 1,45 1,37 Dunaszeg 1,28 1,40 Dunaszentpál 1,43 1,47 Enese 1,50 1,23 Göny ő 1,34 1,38 Gy ırladamér 1,63 1,28 Gy ırújbarát 1,37 1,37 Gy ırújfalu 1,34 1,29 Gy ırzámoly 1,31 1,35 Ikrény 1,37 1,38 Kisbajcs 1,30 1,30 Koroncó 1,24 1,26 Kunsziget 1,29 1,00 Mez ıörs 1,30 1,30 Nagybajcs 1,37 1,41 Nagyszentjános 1,19 1,38 Nyúl 1,43 1,43 Öttevény 1,35 1,42 Pér 1,29 1,37 Rábapatona 1,35 1,40 Rétalap -* 1,33 Töltéstava 1,08 1,09 Vámosszabadi 1,21 1,30 Vének 1,55 1,37 *= 1990 után településrészek önállósodásával létrejött települések. Forrás : KSH alapján saját számítások.

A táblázatból kit őnik, hogy valódi foglalkoztatói szerepkörrel (1,00-hoz közeli értékkel) két település, Kunsziget és Töltéstava rendelkezik, amelyek a gazdasági agglomeráció fejl ıdésének köszönhetik kialakulásukat.

6.4. A vállalkozások számának alakulása a térségben A térségben a kilencvenes évek eleji folyamatokhoz hasonlóan az évtized második felében is tovább b ıvült a vállalkozások száma. Ez a jelent ıs b ıvülés érintette a jogi személyiséggel nem rendelkez ı és a jogi személyiséggel rendelkez ı (kft, bt, rt stb.) vállalkozásokat egyaránt.

Regisztrált Jogi Jogi személyiséggel személyiséggel nem rendelkez ı rendelkez ı vállalkozások vállalkozások Települések 1995 2003 1995 2003 Abda 264 307 29 56 Bıny 159 145 8 15 Börcs 33 56 1 3 Dunaszeg 99 144 7 28 Dunaszentpál 21 34 1 1 Enese 132 168 10 8 Göny ő 158 198 15 28 Gy ır 14843 17380 2022 3496 Gy ırladamér 59 104 3 8 Gy ırújbarát 334 565 28 103 Gy ırújfalu 99 149 9 19 Gy ırzámoly 97 175 8 21 Ikrény 112 136 8 23 Kisbajcs 58 65 4 3 Koroncó 111 123 5 17 Kunsziget 71 97 3 13 Mez ıörs 85 65 1 3 Nagybajcs 63 92 1 9 Nagyszentjános 70 95 7 10 Nyúl 213 311 18 40 Öttevény 194 217 16 28 Pér 128 159 7 16

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

Rábapatona 154 195 13 31 Rétalap 25 17 0 0 Töltéstava 72 112 12 33 Vámosszabadi 65 119 4 20 Vének 7 14 1 1 Kistérség összes 17726 21242 2241 4033 Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés.

Elmondhatjuk, hogy a vállalkozások számát és az alapítások dinamizmusát tekintve is a térség magasabb értékeket produkál, mint az országos átlag. Ezt a 100 lakosra jutó vállalkozások számával fejezhetjük ki.

29. ábra: Regisztrált jogi személyiséggel nem rendelkezı vállalkozások száma

8 100 lakosra jutó válallkozások 6 száma 1995 100 lakosra jutó válallkozások 4 száma 2003 2

0 ország régió megye kistérség

Forrás: KSH alapján saját számítások.

30. ábra: Regisztrált jogi személyiséggel rendelkez ı vállalkozások száma

2,5

1,5 100 lakosra jutó vállalkozások száma 1995 100 lakosra jutó vállalkozások 1 száma 2003

0,5

0 ország régió megye kistérség

Forrás: KSH alapján saját számítások.

Országos tendencia ugyanakkor, hogy a vállalkozások számának b ıvülésével együtt csökken az átlagos létszáma az egyes cégeknek. A térségben sincs ez másként. Ugyanakkor mind a térség, de különösen Gy ır ipari fejlettségét jelzi, hogy az országos átlagnál nagyobb vállalkozások vannak jelen a gazdaságban. Ez mindenképpen egészségesebb gazdasági összetételre utal.

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

27. táblázat: Az egy vállalkozásra jutó átlagos állományi létszám

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003

Fı Ország 20,01 17,73 15,51 14,76 14,02 13,37 11,21 11,42 9,30 Régió 25,55 22,50 20,03 19,40 18,65 16,44 13,49 13,26 10,78 Megye 24,68 21,94 19,09 18,78 18,21 16,08 13,40 13,17 10,77 Kistérség 27,40 23,20 21,68 21,31 20,90 17,77 14,49 14,13 11,57 Abda 22,25 20,23 22,46 19,31 23,34 20,34 15,05 17,10 12,21 Bıny 16,00 22,17 19,17 17,67 14,14 11,22 8,23 8,77 5,13 Börcs 9,50 7,57 8,43 5,00 Dunaszeg 9,29 7,75 4,78 4,17 5,38 4,65 4,09 5,68 3,56 Dunaszentpál 10,67 Enese 4,29 3,67 3,75 3,88 6,40 36,50 28,25 26,38 25,00 Göny ő 12,67 9,85 7,43 6,88 7,20 6,56 5,64 6,18 6,58 Gy ır 28,82 24,47 22,88 22,54 22,15 18,73 15,32 14,73 12,40 Gy ırladamér 3,50 3,75 12,60 18,80 21,67 19,22 22,67 16,57 Gy ırújbarát 4,63 4,51 4,98 5,10 4,42 4,82 4,76 5,84 5,33 Gy ırújfalu 9,67 11,75 5,00 3,86 4,56 4,17 3,15 3,25 2,65 Gy ırzámoly 5,40 2,92 3,44 3,70 4,36 4,15 3,71 3,71 2,87 Ikrény 43,25 44,00 30,25 12,43 7,78 7,22 5,15 6,08 2,92 Kisbajcs 10,75 11,00 15,00 12,75 12,75 16,33 16,67 13,33 9,40 Koroncó 11,20 15,00 9,89 11,44 15,67 13,82 10,69 16,56 13,00 Kunsziget 37,00 42,00 51,20 59,00 49,83 44,88 51,00 52,33 13,21 Mez ıörs 1,00 1,33 1,00 Nagybajcs 1,67 1,50 1,83 2,50 4,40 3,87 Nagyszentjános 38,83 30,43 28,00 23,00 7,38 24,25 18,27 21,91 16,07 Nyúl 8,19 7,35 6,21 6,23 5,27 5,37 4,07 4,50 3,50 Öttevény 24,00 22,00 17,92 16,57 15,71 13,75 9,68 9,59 6,41 Pér 48,25 39,60 26,14 26,86 19,11 16,80 7,88 7,00 6,41 Rábapatona 16,08 12,24 9,95 10,00 5,00 7,91 8,85 10,12 11,15 Rétalap Töltéstava 19,57 17,31 18,67 18,93 15,37 13,29 11,38 14,50 7,65 Vámosszabadi 1,60 1,43 1,57 1,56 1,63 3,50 4,38 5,00 3,52 Vének Forrás: KSH alapján saját szerkesztés.

A vállalkozások számának és területi megoszlásának vizsgálatakor szembet őnik, hogy Gy ır részesedése csökkent. Ez a jelenség már a gazdasági szuburbanizáció számlájára írható. Ennek során egy sor városi vállalkozás keres magának új telephelyet az agglomerációban, s az új vállalkozások egyre nagyobb hányada alakul valamelyik város környéki településen. Különösen így van ez a jogi személyiséggel rendelkez ı vállalkozások esetében, ahol Gy ır részesedése 3,5%-kal csökkent. Bár a regisztrált vállalkozások száma, mint adat nem megbízható, de alapvet ı tendenciát jelez: megindult a vállalkozások decentralizációja, különösen a nagyobb t ıkét igényl ıké.

28. táblázat: A vállalkozások területi decentralizációja a Gy ıri kistérségben 1995 és 2003 között Gy ır részesedése Változás 1995 2003 % Az összes vállalkozásból 84,5 82,6 -1,9 A jogi személyiséggel nem 83,7 81,8 -1,9 rendelkez ı vállalkozásokból A jogi személyiséggel rendelkez ı 90,2 86,7 -3,5 vállalkozásokból Forrás: KSH alapján saját számítások.

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

7. Turizmus

7.1. Bevezetés

A térség gazdaságán belül a turizmus jelenleg nem számít az igazán kiemelt ágazatok közé. Megfigyelve azonban a potenciált, látható, hogy az ágazat aránya jelent ıs mértékben növelhet ı. A térség földrajzi adottságaiból, közlekedéshálózati helyzetéb ıl következik, hogy jól megközelíthet ı a hazai és a külföldi turisták számára egyaránt. Helyesen kialakított kínálatával jelent ıs lokális és regionális piacra számíthat. Lokális alatt a gy ıri agglomeráció saját lakosságát értjük, akik számára a közeli települések fontos rekreációs lehet ıségeket nyújthatnak. Véleményünk szerint ennek a piaci szegmensnek a kihasználása még csak most indul, a fürd ık, vízisí pálya építésével, egy-egy rendezvény szervezésével, de jelent ıs b ıvülési lehet ıségek el ıtt áll. A jelent ıs regionális piacot a közeli f ıvárosi térségek, els ısorban Bécs és Pozsony, valamint a hazai szomszédos megyék lakossága adják. Ezek nagy létszámú, közeli piacok, azonban látni kell, hogy meghódításukért rekreációs ajánlatainknak a szlovák és osztrák szomszédos területekkel kell versenyre kelni, amelyek hasonló, de gyakran fejlettebb kínálattal rendelkeznek. Itt a kulturális kínálat, a termálturizmus, a kerékpáros és vízi turizmus, borturizmus adhatják a legfontosabb kínálatot, de ide tartozik a szolgáltatások igénybevétele (fogászat), s a bevásárlás, valamint a második otthon vásárlása is. Régión túli piacokat a különleges sportesemények, nagyobb kulturális rendezvények (Mediawave) tudnak elérni. Kis szegmens, de hosszabb távon elképzelhet ı piac, hogy a térségünkön (egyénileg vagy csoportosan, vasúton, autóbusszal vagy saját autóval) áthaladó turisták számára nyújtsunk kínálatot. Jellemz ı, hogy ezek a vendégek európai körtúrán vesznek részt. Térségünk idegenforgalmi keresletében kis hányadot fognak alkotni, nehezen elérhet ı, de igényes piac. Megállításuk színvonalas, különleges ajánlattal, s jó marketing tevékenységgel képzelhet ı el, ami viszont visszahat a lokális és a regionális piacra is. (Kivéve természetesen az átutazók szálláshely igénybevételét a f ıút mellett, de ık rendszerint nem turisták, hanem sof ırök, üzleti úton lev ık stb.). A térség turisztikai kínálata nem értelmezhet ı önmagában. A kínálat terén a térség turizmusának létérdeke az együttm őködés a szomszédos térségekkel. Egyik turisztikai mikrorégiónk sem zárul le a térség határain belül. Pannonhalma, mint az egyik legfontosabb hazai látogató célpont hosszabb távú tartózkodást csak Gy ıri térség kínálatával együtt tud generálni, s ez viszont is igaz. A kerékpárutak folytatásához térségen kívüli célok is kellenek. A kistérség egyik nagy el ınye, hogy a határ mentén fekszik, de ez a tény ugyanakkor versenyhelyzetet is jelenthet. A szomszédos szlovákiai térség hasonló turisztikai kínálattal rendelkezik, de alacsonyabb áron, s a színvonal is egyre javul. Fel kell figyelni arra, hogy

© MTA RKK NYUTI 2005 112 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója pl. a szomszédos nagymegyeri fürd ı jelent ıs külföldi látogatószámmal rendelkezik (els ısorban cseh és lengyel reláció), akik a megfelel ı marketing és nyelvismeret hiányában nem lépik át a határt, hogy felkeressék térségünket. S ıt, a szlovák oldali kínálat fejt ki már itthon egyre er ısöd ı vonzer ıt. (Fürd ızési, hajózási, kerékpározási lehet ıségek.) Ezzel szemben a magyar oldalon hiányzik a szlovák nyelvtudás, s a szlovák nyelv ő marketing. A határ menti helyzet kihasználásához hiányzik az együttes fejlesztési stratégia és közös marketing. Vélhet ı, hogy kiutat ez jelenthetne az esetleg er ısöd ı versenyhelyzetb ıl. Össze kell hangolni a fejlesztéseket, a kerékpárutakat, s két térség együttesen egyre nagyobb piacot érhetne el els ısorban a régióban, de a tágabb, közép-európai régióban is.

7.2. A vendégforgalom alakulása

7.2.1. A vendégek száma

Mivel a kistérség központja egyben Gy ır-Moson-Sopron megye székhelye is, a turizmus vizsgálatánál számolnunk kell olyan körülményekkel egyaránt, amelyek az egész megyére vonatkozóan jellemz ınek bizonyulnak. A legfontosabb megállapítás az lehet, hogy mivel a megye egyfajta „kapu-szerepet” tölt be az osztrák-szlovák-magyar hármashatár okán, az ország összes határátlépésének több mint egyharmada Gy ır-Moson-Sopron megye határátkel ıin bonyolódik. Az intenzív átmen ı forgalom rányomja a bélyegét a kistérségben megszálló vendégek számára is, különösen azokon a településeken, amelyek az M1-es autópálya, a 83-as, 81-es és az 1-es f ıút mentén fekszenek. A vendégek számának alakulása az utóbbi években kedvez ıbb, mint a ’90-es évek második felében. Sajnos, feltehet ıleg, a számok növekedését, különösen a külföldi vendégek tekintetében, nem a turizmus fejlesztéséb ıl adódó több turista, hanem az uniós csatlakozásunknak is betudható egyre aktívabb átmenı forgalom adja. Ha megvizsgáljuk a diagramot, látható viszont, hogy a külföldiek számának növekedése mellett, a hazai vendégek is egyre szívesebben látogatják térségünket, ami viszont arra utalhat, hogy a belföldi turizmus mégiscsak er ıt vett magán, és talán a fejl ıdés útjára lépett.

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

31. ábra: A vendégek számának alakulása a kistérségben 1995-2002

2002 48821 59936

2001 47952 62140

2000 54928 59829

1999 42747 55052

1998 47995 52994

1997 46661 48703 magyar vendégek száma 39014 46658 1996 külföldi vendégek száma

1995 45209 55111

0 20000 40000 60000 80000 100000 120000

Forrás: KSH adatok alapján saját számítások

Be kell látnunk azonban, hogy az idelátogató turisták 90%-a Gy ırbe látogat, az agglomeráció és a peremterületek ilyen irányú kihasználtsága elenyész ı. Ez bizonyos szempontból érthet ı is, hiszen Gy ır jelent ıs tranzitközpont, de nemcsak forgalmi csomópontként, hanem idegenforgalmi célterületként is sokrét ő adottságokkal rendelkezik az átutazó forgalom megállításához. Önálló idegenforgalmi vonzer ıin túl hozzájárul ehhez a nagyváros infrastrukturális és intézményi háttere és kulturális rendezvényei, virágzó üzleti élete. 2002 végén 1000 lakosra 671,5 vendég jutott átlagosan Magyarországon. Ehhez képest a kistérségben számított adatok alacsonyabbak, amit annak tudhatunk be, hogy bár a potenciális szálláshellyel rendelkez ı kistérségi falvak viszonylag sok vendéggel büszkélkedhetnek, a 27 településb ıl 12-ben egyáltalán nem fordult meg turista, vagy nincs róla adat. Befolyásolja ezt a tényt még az is, hogy bár Gy ırbe a lakosság 71%-ának megfelel ı számú turista érkezett, ami az országos átlagnál magasabb, de a nagy lakosságszám miatt ez az érték nem tudja ellensúlyozni a kistérségi adatot. Általánosságban elmondható, hogy azokban a falvakban, amelyek egyáltalán fogadnak vendéget, a látogatók száma 1995-tıl csökkent, míg Gy ırben ez az arány némileg növekedett. Kivételt képez ez alól a tendencia alól Gy ırújbarát és Vének, ahol ifjúsági és gyermektáborok m őködnek. Ezek látogatottsága jóval nagyobb, mint egy szállodáé, avagy panzióé, így az alig 200 lakosú Vének adatai jócskán torzítják az összehasonlítást. A táblázatok és a diagramok nem tartalmazzák azoknak a településeknek az adatait, ahol semmilyen szálláshelytípus sem található, ebb ıl kifolyólag a vendégforgalmuk nulla. Ezek

© MTA RKK NYUTI 2005 114 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója a következ ık: Börcs, B ıny, Gy ırújfalu, Ikrény, Kisbajcs, Koroncó, Nagybajcs, Nagyszentjános, Rábapatona, Rétalap és Vámosszabadi.

29. táblázat 1000 lakosra jutó vendégek száma a kistérségben 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Gy ıri kistérség 569,9 486,7 541,8 573,7 568,1 667,1 643,2 625,0 Abda 2457,0 1814,1 533,8 1259,1 1384,5 896,4 403,5 433,8 Bıny 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Börcs 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Dunaszeg 0,0 0,0 0,0 0,0 54,4 44,0 45,1 53,2 Dunaszentpál 0,0 0,0 964,4 1034,1 297,2 359,1 326,6 326,6 Enese 1169,7 846,6 797,8 0,0 111,2 132,0 155,6 162,9 Göny ő 202,3 190,5 191,5 203,6 152,0 349,4 421,5 450,2 Gy ır 654,8 553,0 631,2 645,4 640,1 718,7 740,2 719,3 Gy ırladamér 0,0 0,0 0,0 0,0 128,7 45,2 47,6 35,1 Gy ırújbarát 161,0 448,1 871,9 1207,4 1126,7 2195,4 1202,6 1249,6 Gy ırújfalu 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Gy ırzámoly 0,0 0,0 0,0 0,0 36,2 77,8 85,0 54,3 Ikrény 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Kisbajcs 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Koroncó 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Kunsziget 0,0 0,0 0,0 0,0 36,7 67,6 55,9 33,4 Mez ıörs 0,0 560,2 616,9 816,9 731,3 557,2 592,0 521,4 Nagybajcs 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Nagyszentjános 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Nyúl 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 14,7 43,7 132,2 Öttevény 1640,6 1410,0 1534,7 1631,6 1753,1 1672,5 1487,3 1318,1 Pér 154,7 48,2 275,9 293,9 175,3 170,6 239,8 246,1 Rábapatona 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Rétalap 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Töltéstava 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1841,9 1693,5 1336,3 Vámosszabadi 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Vének 0,0 0,0 0,0 4585,8 3461,5 2508,9 0,0 0,0 Országos 507,1 523,7 527,5 536,4 610,0 647,3 663,4 671,5

Nyugat-Dunántúli régió 789,2 802,1 820,7 847,4 1006,0 1094,7 1061,7 1098,4 Gy ır-Moson-Sopron megye 808,8 744,7 724,2 790,5 828,6 939,0 899,4 857,1

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

Forrás: KSH adatok alapján saját számítások

7.2.2. F ı piacok. A külföldi vendégek megoszlása nemzetiség szerint

A kistérségbe érkez ı külföldi vendégek száma (33. ábra) évr ıl évre szignifikáns változást nem mutat. A hozzánk érkez ı vendégek 90%-a európai, azon belül is túlnyomó többségében német nemzetiség ő turisták érkeznek a térségbe. A németek látogató kedve az évek folyamán nem változott, 1995-tıl 2002-ig tartó periódusban ugyanolyan arányban látogatták Gy ırt és környékét, és ez a tendencia változatlannak látszik a jöv ıre nézve is. A németek után az osztrák vendégek választják legs őrőbben úti céljuknak a területet.

32. ábra: A külföldi vendégek számának alakulása a kistérségben 1995-2002

70 000

Európai országok összesen 60 000

Németország 50 000

Ausztria 40 000 ı F Külföld összesen 30 000

Egyéb európai országok 20 000

Egyéb külföldi országok 10 000 összesen

0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Évek

Forrás: KSH adatok alapján saját számítások

Az európai kontinensr ıl érkez ık közül kiemelked ı változást mutatnak a svájciak, akik a korábbi évek ellenére, amikor is alig pár százan érkeztek hozzánk, 2002-ben (34. ábra) rekord számú turistát küldtek. Ennek az az oka, hogy a határ menti településeinken kívül (Sopron, Szombathely) Gy ırben is megszaporodott az olcsóbb fogászati kezelésre hozzánk látogatók száma. Az úgynevezett „dental tourism” olyan méreteket öltött a városban, hogy egy egész iparág ráépült. Adott szállodák saját buszjáratokat indítanak Svájcba, kifejezetten arra a célra, hogy az utasok fogászati kezelésér ıl a megyeszékhelyen gondoskodjanak.

Míg a nyugat-európaiak pénztárcájuk kímélése érdekében még mindig nagy számmal érkeznek hozzánk, addig a szomszédos és kelet-közép európai államok látogatóinak száma stagnálni látszik, érdemleges változást nem mutat. Számukra még mindig nem kifizet ıdı egy magyarországi utazás. Az Európán kívülr ıl érkez ık számát az amerikai turisták látogató kedve határozza meg, a többi kontinens küld ı területként minimálisan vehet ı számításba. Az amerikai állampolgárok túlnyomó többsége is hazalátogató, korábban kivándorolt magyar, vagy azok leszármazottja. A kistérségbe érkez ı külföldiek megoszlása a megyeihez hasonlóan alakul.

33. ábra: A külföldi vendégek küld ı terület szerinti megoszlása a kistérségben, 2002-ben

24280

6 000

5 000

4 000 Külföldi vendégek száma

ı 3 000 F

2 000

1 000

0 Svájc Dánia Ukrajna Belgium Írország Bulgária Ausztria Románia Norvégia Szlovákia Szlovénia Hollandia Portugália Finnország Luxemburg Csehország Svédország Olaszország Oroszország Törökország Görögország Németország Horvátország Franciaország Lengyelország Spanyolország EgyesültKirályság AusztráliaésÓceánia SzerbiaMontenegroés Ázsiaiországok összesen Afrikaiországok összesen Egyébeurópai o.,hontalanok Amerikaiországok összesen Küld ı terület

Forrás: KSH adatok alapján saját számítások

30. táblázat Külföldi vendégek küld ı terület szerinti megoszlása a kistérségben 1995– 2002

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

Európai országok összesen 53 632 45 270 46 845 51 356 50 288 54 382 55 642 55 837

Ebb ıl: Ausztria 6 348 4 985 5 964 5 424 5 355 6 674 6 053 5 908

Belgium 661 755 920 1 051 734 1 250 1 097 1 301

Bulgária 332 314 221 294 247 252 200 209

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

Csehország 792 425 377 487 762 586 638 675

Dánia 252 335 436 201 305 386 532 554

Egyesült Királyság 1 025 1 864 2 106 1 591 1 660 1 430 1 408 1 296

Finnország 240 96 103 235 489 571 578 694

Franciaország 1 662 1 652 1 130 1 544 880 1 314 1 397 1 744

Görögország 156 110 168 182 168 72 108 131

Hollandia 2 504 2 067 1 915 1 924 1 513 1 941 2 088 2 873

Horvátország 547 321 433 411 528 483 413 341

Írország ------63 136

Lengyelország 701 458 387 538 1 165 885 1 055 789

Luxemburg ------234 21

Németország 20 744 21 742 23 918 25 738 24 932 27 731 28 788 24 280

Norvégia 96 68 116 138 162 114 241 169

Olaszország 2 166 1 654 1 562 1 821 1 752 2 260 2 470 2 885

Oroszország 1 377 591 307 144 324 485 459 351

Portugália ------46 42

Románia 4 922 2 339 1 934 2 016 1 700 1 922 1 629 1 823

Spanyolország 116 104 228 201 197 227 250 282

Svájc 825 908 833 881 1 578 1 994 2 138 5 043

Svédország 340 183 238 346 329 480 391 445 Szerbia és Montenegro 4 150 2 465 2 004 4 603 3 741 1 392 1 194 883

Szlovákia 774 464 411 355 832 695 583 902

Szlovénia 97 122 111 325 159 129 181 408

Törökország 864 548 168 84 105 84 270 172

Ukrajna 1 137 387 234 245 182 396 433 955 Egyéb európai o.,hontalanok 804 313 621 577 489 629 705 525

Ázsiai országok összesen 467 361 696 571 555 884 817 911

Ebb ıl:Izrael 140 80 267 150 130 249 91 131

Japán 118 121 163 148 180 244 230 204 Egyéb ázsiai országok 209 160 266 273 245 391 496 576

Afrikai országok összesen 91 68 84 76 159 27 278 86

Amerikai országok összesen 831 859 1 006 985 910 1 073 1 103 1 030

Ebb ıl: U.S.A. 698 721 734 716 624 851 809 702

Kanada 88 102 168 171 152 142 145 146

Egyéb amerikai országok 45 36 104 98 134 80 149 182 Ausztrália és Óceánia 90 100 72 84 118 83 91 85

Külföld összesen 55 111 46 658 48 703 53 072 52 030 56 449 57 931 57 949 Forrás: KSH adatok alapján saját számítások

7.2.3. Vendégéjszakák száma, átlagos tartózkodási id ı

A vendégéjszakák számát tekintve (34. ábra) megállapíthatjuk, hogy bár a vendégek számának növekedése csak minimálisan, az általuk itt töltött id ı nagyobb ütemben növekszik, különösen, ha a magyar vendégek itt töltött éjszakáinak számát vesszük figyelembe. Ez az adat is meger ısíti azt a tényt, hogy a külföldi vendégek csak átutazóként, úgymond „megpihennek” a kistérség szálláshelyein, míg a hazai látogatók, talán, mert jobban ismerik a tájegység szépségeit, lehet ıségeit, több éjszakát töltenek nálunk.

34. ábra: A vendégéjszakák alakulása a kistérségben 1995-2002

400000

350000

300000

250000 Vendégéjszakák száma összesen 200000 Ebb ıl külföldiek által eltöltött 150000 vendégéjszakák száma

Vendégéjszakák száma Vendégéjszakák 100000

50000

0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Évek

Forrás: KSH adatok alapján saját számítások

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

31. táblázat Az 1 lakosra jutó vendégéjszakák száma településenként 1995-2002

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Országos 0,62 0,59 0,58 0,6 0,47 0,46 0,45 0,46 Nyugat- Dunántúli régió 0,35 0,34 0,32 0,32 0,25 0,23 0,24 0,24 Gy ır-Moson- Sopron megye 0,61 0,62 0,64 0,51 0,48 0,4 0,45 0,49 Gy ıri kistérség 0,95 1,03 0,87 0,73 0,66 0,5 0,57 0,65 Abda 3,00 2,18 0,72 1,49 1,74 1,18 0,64 0,65 Dunaszeg 0,00 0,00 0,00 0,00 0,32 0,17 0,11 0,11 Dunaszentpál 0,00 0,00 2,07 2,72 0,61 0,90 1,58 1,12 Enese 1,65 1,54 1,67 0,00 0,92 1,31 1,37 1,39 Göny ő 0,30 0,33 0,34 0,46 0,60 1,09 0,79 1,01 Gy ır 0,80 0,90 0,79 0,66 0,59 0,42 0,49 0,56 Gy ırladamér 0,00 0,00 0,00 0,00 0,82 0,36 0,40 0,12 Gy ırújbarát 0,44 1,72 5,00 5,97 6,07 5,38 6,01 5,60 Gy ırzámoly 0,00 0,00 0,00 0,00 0,37 0,60 0,42 0,20 Kunsziget 0,00 0,00 0,00 0,00 1,17 0,71 0,37 0,16 Mez ıörs 0,00 0,82 1,23 1,49 2,20 0,84 1,94 1,25 Nyúl 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,04 0,08 0,29 Öttevény 2,24 2,30 2,18 2,37 2,71 2,63 2,47 2,04 Pér 0,22 0,10 0,48 0,48 0,24 0,25 0,35 0,45 Töltéstava 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 3,57 3,35 3,00 Vének 0,00 0,00 0,00 14,30 9,94 5,22 0,00 0,00

Forrás: KSH adatok alapján saját számítások

Az egy lakosra jutó vendégéjszakák tekintetében (31. táblázat) fontos kiemelnünk, hogy nagymértékben befolyásolja az adatokat az a körülmény, hogy hol milyen szállástípussal találkozunk. A két legmagasabb adat, mely torzíthatja a kistérségre vonatkozó átlagos értéket Gy ırújbarát és Vének lehet. Gy ırújbarát esetében arról van szó, hogy a településen m őköd ı gyermektáborban sok gyermeket fogadnak, akik viszont, táborozásról lévén szó, átlagosan 5-6 napot töltenek a községben. Véneken az irreálisan magas adatok abból következnek, hogy a helyi jurta tábor szintén sok vendéget fogad, különösen a falucska lélekszámához viszonyítva.

35. ábra: A vendégek átlagos tartózkodási idejének alakulása 1995-2002

4,50

4,00 Magyar vendégek kistérségi szinten 3,50 Külföldi vendégek (nap) ı 3,00 kistérségi szinten Összes vendég kistérségi 2,50 szinten 2,00 Országos

1,50 Régió 1,00

Átlagos tartózkodási id tartózkodási Átlagos Megye 0,50

0,00 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Évek

Forrás: KSH adatok alapján saját számítások

A vendégek kistérségre vonatkozó átlagos tartózkodási idejét vizsgálva (36. ábra) arra a következtetésre juthatunk, hogy a 2000-es év meghozta a magyar turisták látogató kedvét, de ez visszavezethet ı arra, hogy a vendégéjszakák száma összességében is kiugróan magas volt ebben az évben. Ennek legf ıbb oka az, hogy a millenniumot kísér ı kampány, a honfiasság, hazaszeretet hangsúlyozása, valamint az erre épül ı változatos programsorozatok olyan er ısen befolyásolták az embereket, hogy az ezredforduló kedvéért kiugróan magas számú belföldi turista fordult meg a magyar szálláshelyeken. Ez a tendencia nemcsak kistérségi, de országos viszonylatban is meghatározó volt. Er ısítette ezt a tényt az is, hogy ebben az évben rekord számú üdülési csekket osztottak ki a munkahelyeken.

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

32. táblázat Az átlagos tartózkodási id ı az egyes szálláshely típusonként a településeken (2002)

Turista- Ifjúsági Magán- Szállodák Panziók Kempingek Üdül ıházak szállók szállók szállások Össz. Külf. Össz. Külf. Össz. Külf. Össz. Külf. Össz. Külf. Össz. Külf. Össz. Külf. Abda 1 1 1,54 1,54 ------3,06 4,41 Dunaszeg ------1,77 2,27 Dunaszentpál - - 1,97 2,74 ------24 30 Enese ------8,03 7 Göny ő 1,94 1,94 2,91 5,13 ------1,69 2 Gy ır 2,3 1,8 2,7 3 2,9 2,9 1,8 1,8 3 2,9 7,6 6,3 Gy ırladamér ------2,58 1 Gy ırújbarát - - 1,64 1,85 - - - - 4,16 - 3,82 - - - Gy ırzámoly ------3,2 1 Kunsziget ------5 6,15 Mez ıörs - - 3,29 5,71 ------4,8 - Nyúl - - 1,85 3,14 ------2,48 1,54 Öttevény 1,44 1,28 ------1,81 1,66 Pér - - 1 1,69 - - 2 - - - - - 18,7 1,83 Töltéstava 1,81 1,89 ------Forrás: KSH adatok alapján saját számítások

A vendégek átlagos tartózkodási idejét tekintve a küld ı terület szempontjából szignifikáns különbségeket nem tapasztalhatunk. (32. táblázat) A táblázat néhány kiugróan magas adata, például Pér és Enese esetében nem a tényleges turisztikai adatokra vezethet ı vissza. Itt arról van szó, hogy a kisebb településekre települt vállalatok alkalmazottai, különösen azok, akiknek az adott cég ezt támogatja, el ıszeretettel veszik igénybe ideiglenesen az adott település panzióját, vagy magánszállásait. Igaz ez azokra az épít ıipari munkásokra is, akik rövid határid ıs munkákat vállalnak Gy ırön kívül. Ez a folyamat jelent ısen megváltoztatja az egyes településekre vonatkozó adatokat.

7.3. Szálláshelyek

Már korábban megállapítottuk, hogy a térségben szálláshelyek tekintetében nagy szükség lenne b ıvítésre. Ha megvizsgáljuk a szálláshelyek számát (37. ábra), megállapíthatjuk, hogy 1995 és 2002 között nagy változás nem történt, a szállodák számának növekedését ıl eltekintve.

Szálloda a kistérségben azonban Gy ırön kívül csak Abdán, Göny őn, Öttevényen és Töltéstaván van. Ezek közül is csak a töltéstavai szálloda az, amely az utóbbi években épült. A szállodák számának szaporodása tehát csak Gy ırre jellemz ı. A panziók, üdül ıházak, turista- és ifjúsági szállók, valamint kempingek azok a szállástípusok, amelyek a megyeszékhelyen kívüli területekre jellemz ıek. Ezek számának változását figyelemmel kísérve azonban kiderül, hogy a falvakban fellelhet ı szálláslehet ıségek köre minimálisan b ıvült. Nagy szükség lenne pedig ezen szállástípusok számának b ıvítésére, hiszen az itt jellemz ı turisztikai ágazatok (falusi, kerékpáros turizmus stb.) potenciális kereslete ezekre irányulna. Nehéz lenne elképzelni, hogy például egy szlovák vízi túrázó csapat a Rába Hotelben szálljon meg. 36. ábra: A szálláshelyek számának alakulása a kistérségben 1995-2002

30 30 28 27 28 28 27 27 25 25 24 24 24 Szállodák Panziók 20 19 Üdül ıházak 15 15 Turistaszállók 14 Ifjúsági szállók 12 12

Szálláshelyek száma Szálláshelyek 10 Kempingek

5 5 5 5 5 5 5 6 4 4 4 4 4 4 4 43 2 1 1 1 1 0 0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Évek

Forrás: KSH adatok alapján saját számítások

Az 1000 lakosra jutó szállásfér ıhely-szám (38. ábra) kistérségi szinten 1995-rıl 2002-re megduplázódott. Ahogy azonban az el ızı ábrán láttuk, ez annak köszönhet ı, hogy a megyeszékhelyen ebben a 7 éves periódusban szállodaépítési – kialakítási dömping zajlott. Nagy a szakadék azonban az egyes gy ıri szállodákban elszállásolható vendégek számában is. A nemzetközi versenyekre, vagy nagyobb konferenciákra, rendezvényekre érkez ı több százas vendégsereg együttes elhelyezése nehezen oldható meg a Rába Hotelen kívül. Ha az országos adatokra vetítve nézzük ezt az arányt, nem tapasztalhatunk jelent ıs eltérést, de a régió viszonylatában nagyon is szükséges lenne a változtatás. Mivel a megyei adatok sem tükröznek túlzott eltérést, megállapíthatjuk, hogy Vas és Zala megye szállásfér ıhely- szám tekintetében Gy ır-Moson-Sopron megye el ıtt helyezkedik el. Ez betudható talán a

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója balatoni szálláshelyeknek, de ett ıl még nem változik az a tény, hogy a megye, és ezzel együtt a kistérség hiányt szenved szálláslehet ıségekben, e nélkül pedig a turizmus fejl ıdése elképzelhetetlen.

37. ábra: 1000 lakosra jutó szállásfér ıhely-szám a kistérségben 1995-2002

60,00

50,00 hely-szám ı 40,00 Országos Nyugat-Dunántúli régió 30,00 Gy ır-Moson-Sopron megye Gy ıri kistérség 20,00

10,00 1000 lakosra jutó szállásfér jutó 1000lakosra 0,00 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Évek

Forrás: KSH adatok alapján saját számítások

A szállodák aránya a szálláshelyek palettáján (39. ábra) körülbelül 40%-os már 1995 óta, ez az arány jelent ısen nem változott, Gy ırnek köszönhet ıen. A szállodák számának növekedését ellensúlyozza, hogy 1995 óta számos ifjúsági és turista jelleg ő fér ıhelyet alakítottak ki a térségben, ezzel együtt a panziókban található fér ıhelyek száma jelent ısen nem változott, a kempingekben viszont csökkent.

38. ábra: Szállásfér ıhelyek típus szerinti megoszlása a kistérségben 1995, 1999, 2002

1995

ifjúságiszálló 0% üdül ıház 11% szálloda 41% szálloda panzió turistaszállás kemping kemping ı 28% üdül ház ifjúságiszálló turistaszállás panzió 20% 0%

1999

üdül ıház ifjúságiszálló 1% kemping 8% szálloda 17% 36% szálloda panzió turistaszállás kemping üdül ıház ifjúságiszálló turistaszállás panzió 16% 22%

2002

üdül ıház ifjúságiszálló 6% kemping 6% 15% szálloda szálloda 43% panzió turistaszállás kemping üdül ıház turistaszállás ifjúságiszálló 11% panzió 19%

Forrás: KSH adatok alapján saját számítások

Ha településenként vizsgáljuk a szálláshelyeket, általánosságban elmondható, hogy természetesen a magánszállás-adás dominál a térségben, mindemellett szállodával

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója rendelkezik Abda, Göny ő, Öttevény és Pér, panzió található 7 településen, ifjúsági szálló és üdül ıház Gy ırújbaráton, valamint kemping Péren. A szálláshelytípusok megoszlása általánosságban elfogadható, a bennük elhelyezhet ı vendégek száma azonban kevés. A térségre vonatkozó turisztikai fejlesztési tervek mindegyike gyengeségként jelöli a kevés szállásfér ıhelyet, a térségbe érkez ı jelenlegi turistaszám, de különösen a fejlesztések után várható látogatószám mindenképpen indokolja a b ıvítést.

39. ábra: Szálláshelyek típus szerinti megoszlása az egyes településeken

40 Forrás:20 KSH adatok alapján saját számítások 18 16 magánszállás

14 ifjúsági szálló Ha a megyeszékhelyen12 belül vizsgáljuk a szálláshelyek számának és típusának mai üdülállapotát,ıház ı akkor 10 kiderül, hogy szállodák és panziók tekintetében Gy r relatíve jól ellátott.kemping A magánszálláshelyek8 száma bár a legmagasabb, ezek befogadó képessége csekély mértékturistaszállóő a többi szálláshely6 típushoz viszonyítva. A legnagyobb problémát az jelentheti, hogypanzió a város Szálláshelyek száma nem rendelkezik4 saját ifjúsági szálláshellyel, és a környéken csak egyetlen potenciálisszálloda 2 szálláshely létezik a fiatalok elhelyezésére, mégpedig Gy ırújbaráton. Ennek a problémának 0 az áthidalására rövidesen megoldást kellene találni, hiszen egyre népszer őbbek a l ő r y t a a se y l úl v e arát o ige ıörs y Pér a táboroztatások nemcsakntpá az általános ésb középiskolásm z ok, deN az egyetemek,st és a gyermekek Abd aszeg e En á s é n z Gön rúj rz lt as rladaméı ı Mez érdekeivel Du foglalkozón alapítványokı részér ılKun is. A város struktúrájaÖttevény Tö új fordulatot vett a y Gy Gy Du G szálláshelyek szempontjából is, de az építtet ık még mindig a jobban jövedelmez ı, magasabb Település kategóriájú szállásfér ıhelyekre koncentrálnak.

40. ábra: Szálláshelyek típus szerinti megoszlása Gy ırben (2002)

23 szálloda 45 panzió turistaszálló kemping üdül ıház ifjúsági szálló magánszállás 23

5 3 3

Forrás: KSH adatok alapján saját számítások

A szálláshelyek vizsgálatánál fontos figyelembe vennünk azok kapacitását (42. ábra) is, hiszen ezek azok az adatok, amelyek megmutatják, hogy a kistérség hány vendéget képes befogadni évr ıl évre. Megvizsgáltuk, hogy az elméletileg lehetséges 100%-os kihasználtsághoz képest mekkora a térség szálláshelyeinek foglaltsága. Ehhez a teljes fér ıhelyszámot megszoroztuk 365-tel, így egy elméleti maximális kapacitást feltételezve, amely természetesen soha sehol nem valósul meg. Ehhez viszonyítva vizsgáltuk meg a megvalósult vendégéjszakák arányát. A kihasználtsági mutató értékeléséhez tudni kell, hogy a gyakorlatban elérhet ı legmagasabb arány 60% körül mozog, ennél magasabb érték esetében már a szálláshely túlzsúfolt, nem biztosítható pl. a rendes takarítás, feltöltés, vendégeket kell elküldeni, mert nem áll rendelkezésre szoba stb. A kihasználtsági mutató nyilván a szállásfér ıhelyek és a vendégszám arányában változik. A millennium látogató növel ı szerepe némileg javította a mutató állását, de alapvet ıen megállapíthatjuk, hogy a szálláshelyek számának növekedésével nem jár feltétlenül együtt a vendégek számának növekedése és fordítva. A sok helyen hiányzó megfelel ı vendéglátó-ipari egységek megléte, a gyermeküdültetés, kempingezés szezonalítása rontja a szálláshelyek kihasználtságának paramétereit. Mindennek ellenére elmondható, hogy a kihasználtság az országos átlag szintje körül alakul, ebben a vonatkozásban nem beszélhetünk tehát a kistérség lemaradásáról.

41. ábra: Szálláshelyek kihasználtságának alakulása a kistérségben 1995-2002

25,00

20,00

15,00 Országos Nyugat-Dunántúli régió Gy ır-Moson-Sopron megye 10,00 Gy ıri kistérség Kihasználtság (%) Kihasználtság

5,00

0,00 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Évek

Forrás: KSH adatok alapján saját számítások

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

Települések szintjén is hasonló képet kapunk. A kihasználtsági mutató csak azokban az esetekben mutat kiugróan eltér ı értékeket, például Pér, Öttevény, Töltéstava vagy Gy ırújbarát esetében, ahol a fent tárgyalt okok, mint az a tény, hogy ifjúsági szállásról, vagy „munkás szállásról” van szó, közrejátszanak.

33. táblázat A szálláshelyek kihasználtságának alakulása az egyes településeken szállástípusonként (2002)

Turista- Ifjúsági Magán- Szállodák Panziók Kempingek Üdül ıházak szállók szállók szállások Abda 8,82 6,52 - - - - 5,35 Dunaszeg ------1,59 Dunaszentpál - 12,09 - - - - 7,4 Enese ------4,8 Göny ő 13,56 11,67 - - - - 2,22 Gy ır 19,86 15,68 6,72 2,02 7,21 8,33 Gy ırladamér ------0,78 Gy ırújbarát - 6,4 - - 6,76 15,86 - Gy ırzámoly ------2,72 Kunsziget ------1,91 Mez ıörs - 11,11 - - - - 4,38 Nyúl - 4,74 - - - - 3,74 Öttevény 24,74 - - - - - 4,75 Pér - 4,92 - 3,05 - - 16,64 Töltéstava 15,21 ------Forrás: KSH adatok alapján saját számítások

7.4. Egyéb turisztikai infrastruktúra állapota

7.4.1. Vendéglátás, étkezési lehet ıségek

A jól m őköd ı helyi turizmus egyik alapvet ı feltétele az lenne, ha a kistérség települései megfelel ı turisztikai kiszolgáló egységekkel rendelkeznének mind a szálláshelyek, mind a vendéglátóhelyek tekintetében. Sajnos általánosságban elmondható, hogy a települések, Gy ır kivételével, ha bírnak is némi turisztikai potenciállal, nem rendelkeznek megfelel ı számú szálláshellyel, vagy éppen helyben egyáltalán nincs szállás- vagy vendéglátási lehet ıség. Az egyik alapvet ı jöv ıbeni célkit őzés a helyi turizmus fejlesztése érdekében ennek a problémának a teljes kör ő megoldása lehetne.

Ha részletesen megvizsgáljuk a kistérség településeit, láthatjuk, hogy milyen éget ı szükség lenne ezen probléma áthidalására, hiszen Gy ırön kívül csak néhány olyan településsel találkozunk, amelyek vendéglátással kapcsolatos helyzete kielégít ı, vagyis ahol a szálláshelyek és vendéglátó-ipari egységek száma és színvonala megfelel ı. A kisebb településen tehát elvétve találkozunk csak egy-egy vendéglátóhellyel, melegkonyhás étteremmel (pl. nagybajcsi Halász Csárda) vagy rendezvénnyel (pl. Nemzetközi Halászléf ızı Verseny Véneken), de a problémát az jelenti, hogy a szálláshelyek és vendéglátó-ipari egységek helye és befogadó képessége nem megfelel ıen strukturált, összehangolt az egyes településeken és térségi szinten sem. Mindemellett az a folyamat mindenképpen pozitívnak mondható, hogy 1995-tıl vizsgálva bıvült a szállás- és vendéglátással kapcsolatos lehetıségek listája a térségben, de további fejlesztésekre, b ıvítésekre lenne szükség. A falusi és ökoturizmus szerepe évr ıl évre növekszik a turizmus palettáján, így azok, akik ezen a nyomvonalon haladva a Szigetköz, ezzel együtt a kistérség adta lehet ıségeket próbálják kihasználni, jogosan tarthatnak igényt megfelel ı ellátó intézményekre a kisebb településeken is. Gasztronómiai szempontból kiemelhet ı a térség borturizmusa is, amely Gy ırújbarát és Nyúl környékére korlátozódik, ahol a helyi borospincék majdhogynem minden igényt kielégítenek. A borturizmus egyik alapvet ı mérföldköve lehet a helyi turizmus további bıvítésének, különösen akkor, ha ez a két település megfelel ı szálláshely kialakítását tudná biztosítani. Emellett, bár Gy ır nem a borturizmusáról híres, a megyeszékhely olyan rendezvények színhelye lehet, amely propagálja a manapság oly divatos borturizmust.

7.4.2. Közlekedés turisztikai szemszögb ıl

Általános jelenségnek mondható egész Magyarországon, hogy a f ı- és mellékutak min ısége egyaránt rossz, így van ez a kistérség útjain is, nem is beszélve a települések belterületi útjairól. Az általános önkormányzati és állami pénzhiány, vagy esetleges érdektelenség csak nehezíti ezt a helyzetet, holott a turizmus fejlesztés egyik alapvet ı feltétele a megfelel ı infrastruktúra kialakítása lenne. A jöv ıbeni fejlesztések egyik fontos tényez ıje az utak felújítása, vagy éppen kiépítése kellene, hogy legyen, hiszen a települések 90%-ában ez problémát jelent. A tömegközlekedés színvonala közepesnek mondható, mivel azok a falvak, amelyek beleesnek egy-egy távolsági autóbusz útvonalába, mondhatni jól megközelíthet ıek (pl. Gy ırújbarát, Nyúl, Gy ırújfalu stb.), míg a Vámosszabadi, Vének felé vezetı autóbuszvonalak járatai kifejezetten ritkán járnak, napi négy-öt busz közlekedik. A térségen halad át az országba érkez ı nemzetközi vonatok nagy hányada. Jól megközelíthet ı tehát a szomszédos országokból vasúton is. Gy ır az els ı nagyváros a határ átlépése után. Problémát jelent ugyanakkor, hogy a gy ıri vasútállomás állapota rossz, s gyakran nem lehet idegen nyelven (angolul) felvilágosításhoz jutni (feliratok, információ,

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója jegykiadás stb.). A térség kapujába tömegközlekedéssel érkez ı turista már a leszállás után komoly nehézségekbe ütközik. Kedvez ı a helyzet viszont a kerékpáros turizmus kedvel ıi számára, hiszen a kerékpárutak min ısége és mennyisége jónak mondható, s ıt folyamatosan b ıvül, fejl ıdik. A szigetközi kerékpárút eddig is vonzotta az idelátogató kerékpárosokat, ennek b ıvítése, összekapcsolása más kerékpárutakkal nemcsak konkrétan a két keréken érkez ı vendégeket vonzaná, de más turisztikai ágazatokat is bekapcsolhatna a helyi turizmus vérkeringésébe, anélkül, hogy nagyobb költségvetés ő gépjárm őforgalomra is alkalmas utakat kellene építeni. Például a borturizmust, vagy az egyéb szabadid ıs lehet ıségeket (vadászat, horgászat, vízi sportok), hiszen együttesen változatosabb palettát kínálnának azoknak, akik hosszabb, de aktív pihenésre vágynak. Emellett kiemelked ı jelent ıség ő a péri reptér szerepe, különösen a nemzetközi turizmus szempontjából. A repül ıtér például már egészen Horvátországig szállít oda-vissza utasokat.

7.4.3. Kikötési lehet ıségek

A vízi közlekedés részben megoldott, a kisebb csónak kiköt ık a vízi sportok szerelmesei számára fontosak, akik eddigi tapasztalatok alapján megtalálják számításaikat a Mosoni- Duna vizén, mégis lenne igény ezen a területen is fejlesztésre; új kiköt ık, mellettük kempingek létrehozására. Jacht-kiköt ı a kistérségben egyel ıre nincsen, kiépítését tervezik. A kishajós közlekedést akadályozza a Mosoni-Duna feltölt ıdése. Másik fontos akadály, hogy a dunacsúnyi tározó megépítése óta lényegesen kevesebb vizet kapnak a Duna természetes ágai, mint korábban, így, különösen száraz id ıszakban a hajózás nem lehetséges. Szintén a dunacsúnyi gát által okozott probléma, hogy a Mosoni-Duna irányába nem lehet zsilipen át közlekedni, tehát a kishajók számra jelenleg a Mosoni-Duna amolyan „zsákutca”. A vízszint rendezése érdekében a Mosoni- és Öreg-Duna összefolyásának rendezését tervezik, fenékküszöb kialakítását, a torkolat áthelyezését, mely lehet ıvé tenné a vízi közlekedést egészen a megyeszékhelyig. A vízi sprotok számára fontos lenne, hogy a Rába , illetve a Marcal partján is rendezett kikötési lehet ıségek álljanak rendelkezésre. Ezen folyók mentén elhelyezked ı önkormányzatok bevonásával folyik a Rába- és Marcal-völgy fejlesztési projekt, amelyet a Vízügyi Igazgatóság koordinál, s egyezteti az önkormányzatok fejlesztési elképzeléseit a vízügyi és a természetvédelmi lehet ıségekkel. Kereskedelmi kiköt ı G ıny őn található, kisebb csónak kiköt ık a Mosoni-Duna partján találhatóak, például Gy ırzámolyon, Dunaszegen vagy Véneken, ez a vízi sportok kedvel ıi számára el ınyös is lehetne, de a problémát az okozza, hogy a kiköt ık mellett hiányoznak az olyan alapvet ı kiszolgáló egységek, melyek étkezésre, vagy pihenésre alkalmasak lennének.

Megfelel ı szervezettség mellett, más jelleg ő programokkal is össze lehetne kötni a vízi sportokat, melyek ugyancsak gazdagítanák a programok, de a látogatók estleges számát is. Kevés azonban a térségben a kajak és kenubérlési lehet ıség. Kisebb hajókat már lehet sétahajózásra igénybe venni, de ezen a téren még nagy lehet ıségek vannak.

7.4.4. Kerékpárutak

Kiépült kerékpárútjaira a kistérség nagyon büszke, hiszen a vonzer ık sorában ez az egyik olyan lehet ıség, melyet mindenképpen ki kell használni a jöv ıbeni fejlesztésekkel kapcsolatban. A meglév ı kerékpárutak min ısége viszonylag megfelel ı, mennyiségük is kielégít ı. A kistérségen halad át a sokorói, szigetközi, Mosoni-Duna-menti, rábaközi valamint a pannonhalmi kerékpárút. A szigetközi kerékpárút a több országon áthaladó dunai útvonal része, amely így számos külföldi turistát hoz a térségbe. A kerékpárutak problémája, hogy a duna menti útvonal nem folytatódik tovább Gy ır, illetve Göny ő után Komárom irányába. Másrészt hiányoznak összeköt ı elemek. A szlovák oldalon a gátakon haladó burkolt kerékpárutakat sok külföldi turista használja, akik közül szintén sokan térségünk felé vennék az irányt, ha a szigetközi út össze lenne kötve a határátkel ıhellyel. Jelenleg azonban a 14. sz. út kerékpározásra alkalmatlan, a kijelölt kerékpár útvonal viszont komplikált. A gátakon vezet ı kijelölt kerékpár útvonalak nem jó min ıség őek, mivel a gátak kaviccsal, sóderrel fedettek, ezeken a kerékpározás nehézkes. Mindenképpen érdemes elgondolkodni, hogy a gépjárm ő forgalom, különösen a kamion forgalom növekedése miatt sok, korábban kerékpározásra alkalmasnak nyilvánított és kijelölt útvonal ma már veszélyes lehet. Ezeken keresztül kerékpárral elérhet ıek a következ ı települések: Koroncó a sokorópátkai útvonalon, Gy ırújfalu-Gy ırzámoly-Gy ırladamér-Dunaszeg a szigetközi kerékpárúton, melynek folytatása Göny őnél kompátkeléssel megoldott. A Mosoni-Duna menti kerékpárúton haladva Kunszigetre is eljuthatunk. Kerékpárút indul Gy ırb ıl Vámosszabadi- Nagybajcs-Kisbajcson át Vénekig, és onnan vissza a megyeszékhelyre. A pannonhalmi kerékpárút B ıny, Rétalap, Pér és Mez ıörs községeket keresztezi, míg a Rába part mentén haladó úton Ikrényre, Rábapatonára juthatunk. A Lébény felé vezet ı kerékpárút szintén érinti Gy ırújfalu, Gy ırzámoly, Gy ırladamér, Dunaszeg, Öttevény, Kunsziget településeket, s ıt Öttevényr ıl Börcsre és Abdára is eljuthatunk kerékpáron. Végül a rábaközi körtúra Enese község érintésével halad. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a kistérségben fekv ı települések túlnyomó többsége elérhet ı kerékpárral, s ıt kifejezett körutakat is tehetünk két keréken.

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

7.4.5. Lovas fogadó helyek

A kistérségben jelent ıs számban vannak lovaglási lehet ıségek. A lovas iskolák és a több napos túrát kínáló vállalkozások a térségben egyaránt megtalálhatók. Mindemellett Gy ırben megrendezésre kerülnek különféle lovas rendezvények, díjugrató és fogathajtó versenyek is. A megyeszékhelyen kívül lovaglási lehet ıség a következ ı településeken található: Dunaszeg, Koroncó, Göny ő, Gy ırújbarát, Gy ırújfalu, Gy ırzámoly és Gy ırladamér, Nagybajcs. A gy ırújbaráti Ürgemajor lovas iskola különleges jelent ısséggel bír, ugyanis itt úgynevezett „gyógylovagoltatást” is igénybe vehetnek az arra rászorulók. A lovaglás a falusi turizmus egyik bázisa lehet, és kell, hogy legyen, hiszen az ehhez szükséges körülmények, a természetes környezet, az állatok számára megfelel ı nagyságú terület, mindegyik kisebb településen is adott, vagy éppen könnyen kialakítható.

7.4.6. Sportpályák

A kistérség, de különösen a központ Gy ır magas színvonalú, nemzetközi versenyek rendezésére alkalmas sportpályákkal rendelkezik, ráadásul olyan sortokban is, amelyek különlegesnek számítanak. A megyeszékhely a maga zárt sportcsarnokával, futball pályáival kiemelked ı helyen van. Világverseny rendezésére alkalmas a Mosoni-Dunán kialakított kajak–kenu pálya, amelyen már lebonyolítottak maratoni világbajnokságot. Hasonlóan világszínvonalú a rábapatonai agárversenypálya, amelyen 2006 évben tartanak világbajnokságot. Ezek a pályák viszonylag fiatalok, jelent ıs beruházással épültek, rövidesen eléri ıket az a veszély, hogy a szükséges fejlesztések elmaradása esetén nem tudják meg ırizni színvonalukat (pl. rábapatonán a világítás korszer ősítése szükséges), s a világverseny rendezés csak egyszeri, szép emlék marad. Fontos emellett azt is megemlíteni, hogy a természetes vizek megfelel ı környezetet biztosítanak olyan vízi sportok őzésére is, mint a kajakozás, vagy a kenuzás. Emellett Gy ır vonatkozásában azt is meg kell említenünk, hogy a sportrendezvények, legyen az nemzetközi, országos, vagy helyi, zöme itt bonyolódik, a vendég sportolók és szurkolók ilyenkor a szállás- és vendéglátóhelyek kihasználtságát is gazdagítják. A Gy ırön kívüli, de annál fontosabb sportpályák között van els ısorban a péri repül ıtér, ahol a sétarepülés mellett ejt ıerny ızésre és vitorlázó repülésre is lehet ıség van. Nemzetközi rendezvényeket tartanak Koroncón judo versenyek keretében. Mindezek mellett Nyúlon sípálya, Ikrényben vízisí pálya várja a látogatókat.

7.4.7. Fürd ık, strandok

Kistérségi szinten a fürd ı és termál turizmus egyre meghatározóbb turisztikai ággá válik, hiszen a természetes vizek, a termálvíz jelenléte a térségben meghatározó. Gy ır ugyancsak központi szerepet vállal, ha a kiépített fürd ızési lehet ıségekr ıl van szó, hiszen a város vízisportokra vonatkozó múltja, hagyományai is régre tekintenek vissza. Ezek közül a legjelent ısebb a termálfürd ı, de emellett fedett uszodával, stranddal, és több szabad stranddal is rendelkezik a város. A megyeszékhelyr ıl kitekintve szinte minden településen található olyan természetes folyóvíz (Duna, Mosoni-Duna, Rába, Rábca, Marcal stb.), vagy mesterséges bányató, amely alkalmas lehet fürd ızésre, avagy távlati fejlesztésekkel, mint szabad strand, vízi sport centrum kialakítása, alkalmassá tehet ı. A fürd ızési lehet ıségekkel kapcsolatban fontos megemlítenünk még, hogy a Kunszigeten feltárt termálvíz készlet felszínre hozatala, a termálfalu és ezzel együtt a fürd ı megépítése rövidesen megkezd ıdik.

7.5.Vonzer ıleltár

A következ ıkben a Gy ıri kistérség településeinek nevezetességei, látnivalói kerülnek felsorolásra különböz ı kategóriákba sorolva, az épített vonzer ıkt ıl, az egyes települések programjain, rendezvényein át, az aktív turizmusig.

7.5.1. Nevezetességek, épített vonzer ık

7.5.1.1. Szakrális emlékek Abda • Római katolikus templom (m őemlék jelleg ő, klasszicista stílusú templom) • A templom mögött álló Nepomuki Szent János-szobor (1700-as évek közepér ıl származó barokk alkotás.) • Emlékkápolna (A falu régi helyét ırzi. El ıtte gránitoszlop emlékm ő áll, az elesett szabadságharcos h ısök tiszteletére.) Bıny • Római katolikus templom. 1887-ben épült. • Református templom. Homlokzat el ıtti toronnyal, egyenes záródású szentéllyel épült 1789-ben. Hajója síkmennyezetes. A szószék és a padok szép barokk munkák (1789). • Evangélikus templom. 1791-ben épült barokk stílusban. Börcs • Római katolikus templom, klasszicista, 1835. Dunaszeg • Római katolikus templom (m őemlék jelleg ő). 1720-ban épült barokk stílusban.

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

Dunaszentpál • Római katolikus templom, klasszicista, 1848. Enese • Római katolikus templom (XIX. század vége) Göny ő • Római katolikus templom (1774). Gy ır • Bazilika. Alapjait Szent István rakatta le, 1800-as évekre nyerte el mostani formáját. • Szent László herma 1192-ben Szent László szentté avatásakor a nagyváradi sírból emelték ki koponyáját és a hermába helyezték. 1607-ben Náprági Demeter erdélyi püspök hozta Gy ırbe. • Boldog Apor Vilmos püspök síremléke • Könnyez ı Sz őzanya-kép 1767-ben Zichy Ferenc emeltetett neki oltárt- • Püspökvár és püspöki palota. A 18. században Zichy Ferenc restauráltatta és b ıvítette a mai formájára. • Gy ıri Egyházmegyei Kincstár, Könyvtár és K ıtár • Loyolai Szent Ignác bencés templom. Baccio del Bianco tervei alapján készült a 17. században a jezsuiták részére. • Karmelita templom. 1721-1725 között készült, pár évvel kés ıbb a karmelita kolostor is mellé került • Görög katolikus (rác) templom. 1703-ban épült, 1727-ben átépített templom. • Evangélikus Öregtemplom. 1784 körül készült. El ıtte egy 1817-ben készült Keresztel ıkút áll. • Református templom. 1905-ben épült Csányi Károly tervei alapján. • Zsinagóga. A neológ izraelita közösség 1870 körül készítette. • Mária-oszlop. Kollonich Lipót gy ıri püspök emeltette 1686-ban Buda visszafoglalásának emlékére. • Frigyszekrény-szobor. 1731-ben emeltette III. Károly király az oltári szentségen esett sérelem kiengesztelésére. • Kálvária. XVIII. Sz. elején jezsuiták építették. A hét stáció 1722-ben készült el. Gy ırújbarát • Kisbaráti római katolikus templom (m őemlék jelleg ő), barokk (1750 körül). • Nagybaráti római katolikus templom (m őemlék jelleg ő), kés ı barokk (1792). • Evangélikus templom (m őemlék jelleg ő), kés ı barokk (1786-87). • Kıkereszt (1921) Gy ırújfalu • Római katolikus templom • Evangélikus templom

Gy ırzámoly • Római katolikus templom (m őemlék jelleg ő). Kés ıbarokk stílusú 1779-tıl. Koroncó • Római katolikus templom (m őemlék jelleg ő). 1747-ben épült, majd 1880 körül megnagyobbították, és eklektikus stílusban átalakították. El ıtte artézi kút található. • Nepomuki Szent János szobra Kunsziget • Temet ıkápolna. Családi kripta fölé építettek kápolnát, amit a község ravatalozónak használ. • Szent L ırinc Római Katolikus Templom,paplak • Szent Antal fogadalmi kápolna. A most álló építmény el ıdjét 1830-ban emelték, melyet 1910-ben b ıvítettek jelenlegi formájára. 1993-ban felújítva. Belül csodálatos freskók díszítik. Mez ıörs • Római katolikus templom (m őemlék jelleg ő), barokk (1701). Átépítve klasszicizáló kés ı barokk stílusban, 1831-ben. • Feszület (m őemlék jelleg ő), 1732. Volutás, címeres talapzaton álló, gazdagon faragott, angyalokkal díszített barokk feszület, a kereszt lábánál térdepl ı Máriával. • Református templom, klasszicizáló stílusú (1790). Nagybajcs • A római katolikus templomban értékes, XVII. sz.-i Pieta-szobor látható. Nagyszentjános • Római katolikus templom (1997) Nyúl • Római katolikus templom (m őemlék jelleg ő) 1769-1775 között Mária Terézia építtette Fellner Jakab tervei alapján, kés ı barokk stílusban. • Mária-oszlop (1701) • Szent Donát-kápolna (m őemlék jelleg ő), barokk (1710), szép oltárképpel. Az 1800-as évek elején hajóval b ıvítették, a tornyot 1901-ben építették hozzá. A kápolna Szent Donát vértanú püspök emlékére készült, akit a sz ılık és sz ılısgazdák véd ıszentjeként tisztelnek. Öttevény • Római katolikus templom Pér • Római katolikus templom (m őemlék jelleg ő), barokk (1735) • Kálvária-kápolna (1866). • Református templom. Az 1790-es években épült • Mindszentpusztai római katolikus templom (1822).

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

Rétalap • Római katolikus templom (1460 körüli) Vámosszabadi • A római katolikus templomot ismeretlen olasz mester képei és freskói díszítik.

7.5.1.2. Várak, kastélyok, kúriák Abda • Abdai Vár (XIV. sz.) Bıny • A település közvetlen környékén több régi kastély és kúria (Mihályfy-, Kautz-kastély). • Bothmer-kúria. Az épület 1820 körül épült. Jelenleg polgármesteri hivatal. Börcs • A hajdani intéz ı lakás, a „kastély” Enese • Három XIX. századi nemesi kúria (ma Polgármesteri Hivatal, óvoda, kultúrház) Göny ő • Vár • Volt Esterházy-majorság (m őemlék jelleg ő) - szénapajta, cselédházak, istállók. Gy ır • Gy ıri vár • Zichy-palota • Esterházy-palota • Bezerédj-kastély Ikrény • Kastély és az azt körülvev ı 7000 m2-es park Kunsziget • Kunsziget toronyvár (római kori ırtorony maradványai) Nagyszentjános • Esterházy – kastély (1800-as években) Öttevény • Öttevény – múlt századi grófi kastély (ma szálloda) Rábapatona • Patonai Vár (XVII. sz.) Töltéstava • Táplánypusztán található a 100 éves Lévay-kastély. Külterület • Külterületi kúriák ( Fudi-pusztai kastély)

7.5.1.3. Egyéb épített vonzer ık Abda • Radnóti Miklós emlékm őve • Radnóti Miklós szobra, • Rákóczi-emlékm ő • 1848-as adbai csata emlékm őve Bıny • Pálffy Károly honvédhuszár-fıhadnagy síremléke. Az 1848-as ácsi csatában elesett tiszt emlékére állították 1861-ben. Börcs • 1764-ben épült nádtet ıs parasztház • Volt püspöki magtár • „Gy ıri Kereszt” a török ki őzésére emlékeztet ı szobor Dunaszeg • Vöröskereszt Az 1848-49 –es szabadságharc emlékére állított keresztfa a csatahelyszínén található az 1401-es út melletti erd ıben • Mőemlék jelleg ő parasztház Dunaszentpál • Kıkép, barokk, XVIII. sz. Göny ő • Mőemlék jelleg ő látványosság a templom közelében, Mária Terézia idejéb ıl való postakocsi-fogadó. • Parasztházak Gy ır Gy ırújbarát • Népi lakóházak (m őemlék jelleg ő). • Kilátó és Francia-kı, a hagyomány szerint Napóleon innen irányította a kismegyeri csatát Gy ırújfalu • Egykori F ı tér régi parasztházakkal Koroncó • Rákóczi emlékhely Mez ıörs • II. világháborús emlékm ő Kisbajcs • A Táborhelynek nevezett falurészben ágyúsáncokat építettek Nyúl • Népi lakóház (városképi vagy faluképi jelent ıség ő).

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

• Sárkánylyuk vízmosás (Európában egyedülálló) Öttevény • II. Világháborús h ısi emlékm ő Pér • Erzsébet k ı (Erzsébet Királyné innen nézte végig a Göny ő irányába vonuló katonai hadgyakorlatokat) • Hısi emlékm ő (I-II Világháború h ısi halottainak emlékére állított emlékm ő, 105 név olvasható a márványlapon. Továbbá a r.k. templomban található a h ısi ablak az I. világháború áldozatainak emlékére készítették Pandis József gy ıri fest ımővész tervei alapján. ) Külterület • Péterházát alapító f ıispán emlékm őve

7.5.1.4. Gasztronómia és borturizmus Borpincék • Nyúl – pincesor • Gy ırújbarát – pincesor

7.5.2. Programok, kiállítások, rendezvények

7.5.2.1. Kulturális rendezvények, programok Börcs • Erdei iskola • Peryche Nemzetközi faluvéd ı diáktábor Enese • Hagyomány a pünkösdi búcsú • Szt. István napi falunap. • Enesei Zenei Nyár • Enesei Népf ıiskola (szept.-márc.) • Majális (máj. 1.) Gy ırladamér • Falunap • Búcsú

Kunsziget • Húsvéti körmenet, Krisztuskeresés • Szüreti Napok (október) • Virágvasárnapi Passió

• Majális • Szent Antal napi ünnepség sorozat • Szent L ırinc búcsúünnep (aug. 10.) • Hısök Napja (nov. 1. ) • Adventi hangverseny • Nemzeti ünnepek és megemlékezések Nyúl • Nyúli Húsvét • Búcsú (aug. 7.) • Falunap (szept. 10.) • Márton napi lúd- és borünnep (nov. 12.) Rábapatona • Nyaranta megrendezik a Bilibáncs fesztivált Rétalap • Falunap (jún. 1. szombatja) • Búcsú (okt. 1. vasárnapja) Vének • Halászléf ızı verseny

7.5.2.2. Múzeumok Gy ır • Városi M ővészeti Múzeum o Városi Képtár - Esterházy-palota o Váczy Péter gy őjtemény - Magyar ispita o Borsos Miklós Állandó Kiállítás és Archívum o Kovács Margit Állandó Kiállítás – Kreszta-ház • Xantus János Múzeum • Patkó Imre Gy őjtemény • Várkazamata – K ıtár • „L” fehér Szalon • Állandó Baba Kiállítás – Zichy Palota • Egyházmegyei Kincstár, Könyvtár és K ıtár • Apor Kiállítás – A vértanúság helye • Széchényi Patikamúzeum • Jedlik Ányos Emlékkiállítás

7.5.2.3. Kiállítótermek – galériák Gy ır

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

• Pet ıfi Galéria • Rómer Terem • Galgóczy Erzsébet Városi Könyvtár Galériája • Richter János Archívum – Zenei Helytörténeti Gy őjtemény • Hét szabad m ővészet szentélye és orvostörténeti emlékszobra – Petz Aladár Megyei Kórház • Rába Rt. Gyártörténeti Kiállítása • Mariann Galéria • Malasits Galéria • Vénusz Galéria • Kis Galéria Bt. • Patinás Galéria Bt. • Bezerédj Kastély – Galgóczi Erzsébet Emlékzsobra (Gy ır-Ménf ıcsnak)

7.5.2.4. Helytörténeti gy őjtemények Gy ırújbarát • Helytörténeti gy őjtemény Rábapatona • Néprajzi Kiállítás Koroncó • Helytörténeti gy őjtemény Dunaszeg • Helytörténeti gy őjtemény

7.5.3. Aktív turizmus

7.5.3.1. Gyógyturizmus Gy ır • Rába-Quelle gyógy-, termál- és élményfürd ı

7.5.3.2. Fürd ızési lehet ıségek Gy ır • Rába szabad strand • Strand • Achilles Park (Gyirmót) • Gy ıri Vízisí Kábelpálya • Fedett uszoda • Gy ıri Vízi Sportcentrum

7.5.3.3. Vízi sportok Vízisí(Ikrény) Gy ır • Gy ıri Vízisí Kábelpálya Kajak, kenubérlés Gy ır • Amstel Hattyú fogadó • Regatt Bt. Víztúra szervezés Gy ır • Sirály Víztúra Horgászat Abda Pér • 2 bányató, Mosoni-Duna Vámosszabadi Börcs • Duna – Horgásztó • Rábca Vének Dunaszeg • két Duna-ág • Mosoni Duna, Morotva Tó Dunaszentpál • Mosoni-Duna Göny ő • Duna Gy ır • Achilles Park • Gyirmóti Horgásztó Gy ırladamér Gy ırzámoly Ikrény • Rába és holtága Koroncó • Marcal, halastó Kunsziget • Duna- holtág Nagybajcs • Horgásztó Öttevény • Bányató

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

7.5.3.4. Vadászat Bıny • Rókavadászat (szeptember) Gy ır • Gy ır-Moson-Sopron Földm ővelésügyi Hivatal – Vadászati F ıfelügyel ıség • Euro-Hunita Kft. Koroncó Kunsziget Vámosszabadi

7.5.3.5. Kerékpározás • Gy ır – Gy ırújfalu – Gy ırzámoly – Gy ırladamér – Dunaszeg kerékpárút

7.5.3.6. Sétarepülés Pér • Gy ıri Aero Klub – Gy ır-Pér Repül ıtér

7.5.3.7. H ılégballonos repülés Öttevény • Török Sándor – H ılégballon pilóta

7.5.3.8. Agárverseny Rábapatona • Agárverseny Pálya

7.5.3.9. Csillagtúrák • Püspökerd ı (Gy ır-Pinnyéd) • Gy ırújbarát – Vár-kı tanösvény • Gy ır – Kismegyer – Nyúl – Gy ırújbarát – Gy ır-Ménf ıcsanak • Gy ır – Gy ırzámoly – Gy ırladamér – Dunaszeg – Ásványráró – Hédervár

7.5.3.10. Állatkert Gy ır • Xantus János Állatkert

7.5.3.11. Lovaglás Dunaszeg Göny ő

Gy ır • Viktória Lovas Klub • Integrál Lovasklub Gy ırladamér Gy ırújbarát Gy ırújfalu Gy ırzámoly Kunsziget Nagybajcs

7.6. Turisztikai marketing

A térség turisztikai potenciáljának egyik legnagyobb gyengesége a megfelel ı információs és marketing hálózat hiánya. Információs pont a kistérségben (Tourinform Iroda) egyedül Gy ırben létezik, de az iroda tevékenysége nagyrészt a megyeszékhelyre korlátozódik, emellett található Pannonhalmán is, de az szintén az Apátságot övez ı turisztikai programokra épít. Reményt adhat a helyzet javulására, hogy Dunaszeg tervezi egy Csallóközzel együttm őköd ı turisztikai információs iroda létrehozását INTERREG programból, de anyagunk készítésekor a pályázat eredménye még nem ismert. Ami a kiadványokat illeti, az is inkább megyei szinten jellemz ı (Gy ır-Moson-Sopron megyei Turisztikai Programajánló, Megyei szállásjegyzék stb.), néhány kistérségre vonatkozó kiadvány létezik csak: • “Három ország három borvidéke” cím ő színes kiadvány, amely az osztrák, szlovák és magyar borosgazdák bemutatkozása mellett a jellegzetes borokat és tájjelleg ő ételeket mutatja be. A kiadvány terjesztése kizárólag szakmai körökben történik. • „Határok nélkül” cím ő kiadvány, amely a Szlovákia, Ausztria, és Magyarország találkozási pontjának térségér ıl készült • A BKL kiadó által kiadott könyvek: Szigetköz és a Mosoni-síkság, Rába és a Rába- mente • Szigetközi hullámtéri mellékágrendszer vízitúra lehet ıségei (Nyugati Kapu) A települési önkormányzatok marketingtevékenysége is meglehet ısen sz ők kör őnek mondható, és ezek közül is Gy ır tevékenysége az, ami jelent ıs.

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

34. táblázat Az egyes települések marketingtevékenysége a kistérségben

Település Célcsoport Konkrét marketingtevékenységek (zárójelekben a ráfordított forintösszeg) Börcs Iskolás korosztály Színes prospektusok terjesztése iskolákban, ifjúsági szervezetek között (350.000) Gy ır Városi polgárok Kiállítás, vásár (1.400.000), kiadványok utánnyomása, új kiadványok készítése (3.300.000), hirdetések (246.000) Kunsziget Térség lakossága, falu rokonsága Község projekt megjelentetése, média bevonása, kábeltelevízió helyi stúdiója, képeslap árusítás Nagybajcs Horgászok, vállalatok Turisztikai kiadványok készítése (70.000) Forrás : Gy ır-Moson-Sopron megye turizmusfejlesztési koncepciója és programja

A nyomtatott sajtón kívül lehet ıség van a településekr ıl on-line információt szerezni, bár a honlapok többsége nem a turizmussal kapcsolatos, hanem helytörténeti információkra világít rá, tehát turisztikai vonatkozásában nem érdemleges még a Szigetközzel foglalkozó weboldal sem. A kistérségre vonatkozó honlapok, és az egyes, weboldallal rendelkez ı települések címei a következ ık: http://www.szigetkoz.com/ http://www.gyorujbarat.hu/ http://www.szigetkoznet.hu/ http://www.ikreny.hu/ http://www.szigetkoz.lap.hu/ http://www.kisbajcs.hu/ http://www.arrabonet.gyor.hu/gyms/sziget http://www.kunsziget.hu/main.php koz/index.html http://www.nagybajcs.hu/ http://www.abda.hu/ http://www.otteveny.hu/ http://www.borcs.hu/ http://www.per.hu/ http://www.dunaszeg.hu/ http://www.toltestava.hu/ http://www.enese.hu/ http://www.vamosszabadi.hu/ http://www.gonyu.hu/ http://www.venek.hu/ http://www.gyor.hu/

7.7. Tervezett beruházások

Helyi szint ő beruházást összesen 19 Gy ır környéki település említett a 26-ból, melyek többségét az elkövetkez ı 1-2 éven belül kívánják a települések megvalósítani. Jelent ıs számú tervezett beruházás szükséges maximum 5 éven belül, és néhány település 10 évre el ıre is lát már szükséges teend ıket. A vizsgált 19 válaszadó település tervezett összberuházásainak várható költsége 11 és 17 milliárd forint közé esik; mivel azonban 4 településr ıl nem rendelkezünk becsült forrásigénnyel a beruházásokhoz, a valós igény ennél valamivel több. A kistérség településeinek tervezett beruházásai átlagosan 13 különböz ı kategóriába sorolhatóak, melyek közül a legfontosabbnak az infrastruktúrát tartották a települések polgármesterei ( kül,- és belterület ő utak építése, karbantartása, kerékpárút,- és járdaépítés, reptér fejlesztése ); a tervek 27%-a ebbe a kategóriába sorolható. Második legfontosabb a telkek kialakítása ( ipari és építési telkek egyaránt ), a tervek 10%-a irányul erre. 7,5–7,5%-ot tesz ki az összes tervezett fejlesztés közül a parkok létesítése (rekreációs park, szabadid ı park, Natúr Park, termál project, többnyire meglévı terület átalakításával); oktatás (iskola, óvodab ıvítés, építés, korszer ősítés); önkormányzat felújítása, közösségi helyek kialakítása; valamint a kultúra és a civil szféra. Fontossági szempontból 3. helyen található a falukép kialakítása, javítása; és a belvíz,- csapadékvíz elvezetése. A tervek idevonatkozó része mindkét esetben 5,8%-ot tesz ki. A tájrehabilitáció és az egészségügy 2,5–2,5%-át teszik ki a települések terveinek. 1,7% az idegenforgalmi fejlesztésekre irányul; a maradék 10% az egyéb kategóriába tartozó jöv ıbeni tervekre vonatkozik (temet ı, széler ımő, id ısek otthona, közvilágítás, helyi televízió, térinformatikai rendszerek, illegális szemétlerakók megszüntetése). A települések által kistérségi szinten megvalósítandó 49 terv 38%-az úthálózattal kapcsolatos (településközi utak építése, felújítása, településeket elkerül ı utak építése, kerékpárutak építése); 9% vonatkozik a táj rehabilitációjára; 8-8% a marketing tevékenység összehangolására; hulladékgazdálkodásra, szelektív hulladékgy őjtésre; és az egyéb teend ıkre irányul. A tervek 5-5 %-a foglalkozik az alternatív energiahasznosítás, széler ımő telepítés kérdésével; munkahelyteremtéssel, gazdasági adatbázisok létrehozásával; pihen ıparkok létrehozásával; a belvíz- és csapadékelvezetı-rendszer kialakításával; valamint az oktatással. 2-2% a kultúra és a mez ıgazdasági tevékenységek összehangolásának az aránya.

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

35. táblázat A települések jöv ıre vonatkozó fejlesztési tervei helyi szinten

Fejlesztési terv Sürg ısség, tervezett Becsült Prioritási fok megvalósítás forrásigény (ahol adott) Millió Ft Abda Közösségi ház felépítése ill. faluközpont kialakítás- civil 2 éven belül 200 5 szervezeteknek hely biztosításával Helyi általános iskola épületének felújítása (m őszaki dokumentáció) 2005-tıl 13 5 részben pályázatból Helyi napközis óvoda épületének felújítása 8 5 Szabad strand kiépítése az abdai Kavics-bánya tónál 5-7 éven belül 40 3 Sportcsarnok építése a helyi általános iskolához (tanulmányi terv) 5-7 éven belül 300 4 A meglév ı sportcentrum fejlesztése (tenisz, minigolf, ill. tekepálya) 5-7 éven belül 50 3 Holt-Rábca revitalizációja 5-7 éven belül 100 3 Belvízvezetési rendszer kiépítése (tanulmányterv) 5-7 éven belül 140 4 Bıny Belterületi utak felújítása folyamatos 150 5 Építési telkek kialakítása 2 éven belül 50 5 Témapark (szabadid ıpark) építése 2 éven belül 100 4 Jelenlegi épületek, kúriák felújítása, falu arculatának kialakítása 3 éven belül 200 4 Széler ımő park építése 3-5 éven belül 1000 4 Oktatási rendszer vonzóbbá tétele uszoda építésével 5 éven belül 250 3 Börcs

„Peryche Rekreációs Park létrehozása, Nyugdíjasház összekapcsolva az 2006-2009 800-1000 5 Erdei Iskolával, b ıvítés és háttérlétesítmények (tanulmány terv készen van ) Közlekedési infrastruktúra javítása belterületi részeken 2005-tıl 30 5 Közlekedési infrastruktúra fejlesztése külterületen – településeket 30-40 5 összeköt ı út kiépítése Börcs – Ikrény között 4 tantermes általános iskola felújítása, tet ıátépítés, födémszerkezet 2006-2007 85-100 4 meger ısítés és részleges csere, tet ıtér beépítésével (terv kész, építési engedéllyel rendelkeznek) Volt szolgálati lakás átalakítása közösségi célú felhasználásra (Teleház 2005-2006 10-15 4 bıvítése, más civil szervezetek elhelyezése) (a vásárlás megtörtént) Településközpont rendezése falukép megújítás – Római katolikus 35-40 4 templom tet ıszerkezet felújítás - csere 2006-2009 Rábca – holtág rehabilitáció – sportolási, szórakozási, szabadid ı 2006-tól 20-30 4 eltöltési lehet ıségek kialakításával Szabadid ıközpont b ıvítése, felújítása- gázbekötése, melegvíz + f őtési 2005-2007 5-7 4 célokra (gáztervek készen vannak) orvosi rendel ı b ıvítése 1 rendel ı + véd ınıi + fiókpatika, tet ıcsere, 2006-2009 30-35 3 meglév ı rész felújítása, (kapcsolódó beruházás a Lébény – Kunszigeti Takarékszövetkezet új szolgáltatóháza) Önkormányzati épület b ıvítése, közösségi terek kialakítása, 2006-2009 40-45 3 házasságköt ı terem + kiegészít ı helyiségek Dunaszeg Mosoni-Duna partrendezés 2-3 év 57 4

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

Községközpont kialakítása 1-2- év 60 3 Útfelújítás 1-4 év 70 3 Csapadékvíz-elvezetés azonnal 260 2 Egészségügyi központ építése 1-2 év 60 2 Iskola tet ıfelújítás 1-2 év 20 2 Dunaszentpál Állandó védvonal elkészítése a Mosoni-Duna mentén azonnal 2-3 milliárd Ft 5 Építési telkek kialakítása a falu belterületén azonnal 20 5 A település belterületi útjainak felújítása 2-3 év 23 4 A falu központjában lév ı régi anyagnyer ı helyb ıl, többcélú, 2-4 év 15 4 sportolásra, pihenésre alkalmas park kialakítása Enese Sportcsarnok építése 450 5 Úthálózat fejlesztése 60 4 Napközis nyugdíjas otthon 30 4 Ifjúsági klub, civil ház 25 3 Faluszépítés évente 5-10 3 Telekkialakítás folyamatos 3 Göny ő Öbölkiköt ı 5 Er ımő 5 Gy ırladamér Tornacsarnok építése (a terv elkészült) 2-3 éven belül 200 5 Utak folyamatos karbantartása folyamatos 60 5

Kavicsbánya rehabilitációja (szabadid ı központ létesítése) 1-2 éven belül 37 4 Faluház, könyvtár, öregek napközije a régi Óvoda átépítésével 1-3 éven belül 70 3 Folyamatos telek kialakítás folyamatos 50 3 Falukép megújítás,járdák, játszótér kialakítása 1-2 éven belül 20 5 Sportöltöz ıben gázf őtés kialakítása azonnal 2 5 Csapadékvíz elvezetése belterülete 2-3 éven belül 100 3 Gy ırújbarát Önkormányzati úthálózat teljes kör ő rendbetétele azonnal 5 Orvosi centrum kialakítás azonnal 5 Saját járda-és kerékpárút – hálózat kialakítása azonnal 5 Uszoda építése azonnal 4 Önkormányzati tulajdonú vízelvezet ı hálózat teljes kör ő rendbetétele azonnal 3 Kerékpárút építés azonnal 3 Gy ırújfalu 1401-es számú út felépítése, gyalogos aluljáró építése (tervvel a következ ı 5 évben 5 rendelkeznek) A ravatalozó felújítása, a temet ı b ıvítése (megvalósítás pályázati a következ ı 5 évben 5 pénzb ıl) Tornaterem építése az iskolához a következ ı 5 évben 4 A labdarúgó pályán az öltöz ı korszer ősítése, panzió kialakítása (tervvel a következ ı 5 évben 4 rendelkeznek) Mőfüves futballpálya, teniszpálya kialakítása (pályázatból) a következ ı 5 évben 4 A Dunalapos-ér rekreációja, pihen ıpark kialakítása a következ ı 5 évben 3 Fásítás, parkosítás, a falusias jelleg meg ırzése a következ ı 5 évben 3

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

Falumúzeum kialakítása a következ ı 5 évben 2 Gy ırzámoly Nincs adat Ikrény Önkormányzati tulajdonú utak felújítása folyamatos 2-300 4 Óvoda b ıvítése 2-3 éven belül 100 3 Építési telkek kialakítása folyamatos 5-600 3 Ipari terület kialakítása folyamatos 8-900 3 Járdák építése 5-10 éven belül 100-150 3 Civilház felújítása 2-3 éven belül 10-15 3 Falugondnoki feladat er ısítése folyamatos 20-25 3 Általános iskola felújítása 2-5 éven belül 80-100 3 Kisbajcs Vízelvezet ı árkok kiépítése 5 Útfelújítás, járdaépítés, felújítás 4 Közösségi ház felépítése 50 3 Koroncó Belvízelvezet ı rendszer kiépítése 2-3 éven belül 200-300 5 Belterületi úthálózat, hidak felújítása 5-10év 100-200 4 Iskola felújítása, átalakítás folytatása (kistérségi összefogással) 3-5 év 150 4 Vállalkozói terület kialakítása 1-2 év 50 4 Közösségi épület létrehozása 5 év 100 4 Gy ıri út felújítása (8418 sz.) 2-3 év 5 Koroncó – Gy ırszemere összeköt ı út megépítése 2-3 év 100 5

Kunszige t „ Kunsziget termálfalu” projekt azonnal 800 5 Úthálózat felújítása 2 év 100 5 Római İrtorony kutatása 2-3- év 5 Natúrpark kialakítása (Térség települései) 2-3 év 5 Építési telkek kialakítása önállóan azonnal Mez ıörs Egységes arculatú faluközpont kialakítása (buszvárók építése, 3-4 év 6, 5 4 szemétgy őjt ık kihelyezése) Belterületi utak kiépítése, karbantartása azonnal 50 5 Temet ı infrastruktúrájának javítása 3-4 év 7 4 Orvosi rendel ı átalakítása 3-4 év 10 4 Nagybajcs nincs adat Nagyszentjános azonnal 5 Szennyvízcsatorna kiépítése Tornacsarnok építése (úszómedencével) 2-3 éven belül 4 Mővel ıdési ill. kultúrház építése 2-3 éven belül 4 Nyúl Id ısek otthonának kialakítása 3 éven belül 100 5 A községben ifjúsági klub és könyvtár létrehozása 5 éven belül 100 4 Öttevény Utak, járdák felújítása, építése azonnal 5 Közösségi tér (m ővel ıdési ház vagy közösségi ház, könyvtár) építése 5

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

Kerékpárút Öttevény – Kunsziget között azonnal 5 Közvilágítás korszer ősítése 4 Faluszépítés, világosítás 4 ÖKTV korszer ősítése 4 Idegenforgalom fellendítése 3 1. sz. f ıút tehermentesítése, közlekedésbiztonság 3 Játszótér 3 Iskola, óvoda technikai fejlesztése 3 Id ısek otthona 3 Térinformatikai rendszerek 3 Intézményeink, szolgálati és bérlakások korszer ősítése 3 Illegális szemétlerakás megszüntetése 3 Bels ı vízelvezet ı rendszer kiépítése, javítása 3 Temet ık szépítése 3 Teleház, e Magyarország pont fejlesztése 3 Pér Reptérfejlesztés azonnal 5 Utak azonnal 5 81-es elkerül ı szakasza 5 Tornaterem 2-3 éven belül 4 Óvodakonyha azonnal 4 Új Polgármesteri Hivatal 10 éven belül 4 Rábapatona Csapadékvíz és belvíz elvezetés azonnal 154 5

Utak, járdák építése, felújítása azonnal 200 5 A faluközpontban körforgalom kiépítése 3 éven túl 30 5 A Rákóczi utcában kerékpárút megépítése 3 éven túl 50 5 Sportöltöz ı építése azonnal 50 5 Id ısek Napközi-otthona építése azonnal 100 5 Építési telkek kialakítása azonnal 40 5 Belterületi utak felújítása 5 hónapon belül 5 5 Parkok, játszóér kialakítása, utcák, terek fásítása 2-3 év 40 4 Információs táblarendszer kialakítása 2-3 év 5 4 Autóbusz megállóhelyek kialakítása 2-3 év 50 4 Sportcentrum létesítése 3 éven belül 10 4 Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás számítógépes 2-3 év 15 3 feltételeinek megteremtése Polgár ır Egyesület személygépkocsi beszerzés azonnal 2 3 Egységes arculatú faluközpont kialakítása 5 éven belül 5 3 Szabadid ı park létrehozása 3 éven belül 2 3 Rétalap Töltéstava Nincs adat Vámosszabadi A belterületi utak teljes felújítása azonnal 250 5 Közösségi ház építése (tervvel rendelkeznek) 3 éven belül 65 5 65 db építési telek kialakítása 1 éven belül 135 5 Óvoda b ıvítése 5 éven belül 15-20 5

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

Szabadi utcai járda építése (tervvel rendelkeznek, a forrás fele 2 éven belül 18 4 rendelkezésre áll) Tornaterem építés 5 éven belül 4 Csapadék és belvíz elvezetés megoldása a belterületeken 3 éven belül 130 3 Külterületi utak karbantartása azonnal 20-25 3 Vének Nincs adat

36. táblázat A települések jöv ıre vonatkozó fejlesztési tervei kistérségi szinten

Fejlesztési terv Sürg ısség, tervezett Tervezett Prioritási fok megvalósítás költség Millió Ft Abda Gy ır- Abda –Kunsziget kerékpárút kiépítése (engedélyezési terv azonnal 60-70 5 folyamatban) Gy ır- Abda egy napos csónakázási program megvalósításához 5-7 éven belül 5-8 3 csónakkiköt ı kialakítása a Rábca folyónál Öttevényi csatorna - Holt- Duna- rehabilitációjának folytatása az abdai szakaszon Bıny Kulturális rendezvények összhangja Marketing tevékenységek összhangja Hulladékgazdálkodás, szelektív hulladékgy őjtés Börcs Nincs adat Dunaszeg Turisztikai iroda kialakítása 4 Gy ır – Vámosszabadi – Medve kerékpárút építés 3 Szigetközi elkerül ı út építése 2 Bolgányi híd felújítása 2

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

Dunaszentpál A Duna védvonal megépítése azonnal 5 A Mosoni-Duna rehabilitációja azonnal 5 A területen folyó mez ıgazdálkodás tervezhet ı, kiszámítható kialakítása 5 Az alternatív energia-források kihasználásának, újra gondolása a azonnal 5 Szigetközben, széler ımő telepítése ( Mosoni – síkság folytatása ) Vízpótló rendszerek, Mosoni-Duna fel ıli térségben történ ı elkészítése 5-10 év 5 Enese Úthálózat fejlesztése, aszfaltozás mindenütt nagyon sürg ıs 5 Szelektív hulladékgy őjtés 4 Munkahelyteremtés 4 Göny ő Nincs adat Gy ırladamér Elkerül ı út miel ıbbi megépítése, 1401-es út mentesítése 2-3 éven belül Kerékpárúthoz tartozó pihen ı helyek kialakítása (kerékpár kölcsönz ı) Duna rehabilitációja (csónakkiköt ık, strandok) Gy ırújbarát Kerékpárút építése (Ménf ıcsanak - Pannonhalma) sürg ıs Települések közötti útkapcsolatok kialakítása Gy ırújfalu 1401-es számú út felújítása Dunaszegig a következ ı 5 évben 5 Gy ırzámoly Nincs adat

Ikrény Településközi összeköt ı utak megépítése sürg ıs Kisbajcs Nincs adat Koroncó Belvízelvezet ı rendszer kiépítése (kistérségi összefogással) 2-3 éven belül 200-300 5 Koroncó – Gy ırszemere összeköt ı út megépítése 2-3 év 100 5 A térségközpont tárgyi és technikai feltételeinek kialakítása 5 éven belül 5 Összeköt ı úthálózat felújítása, a hiányzó kapcsolatok megteremtése 5-10 5 Belvízelvezetés megoldása 3-6 5 A térség önkormányzatait összeköt ı számítógép rendszer megvalósítása 1-3 5 - egységes adatbázis (rendezési tervek, önkormányzati tulajdonú ingatlanok) - hozzáférés a földhivatali adatokhoz - egységes térinformatikai rendszer létrehozása - közösen m őködtethet ı feladatellátás (adóügy, útügy, bels ı ellen ırzés...) Iskola felújítás, átalakítás folytatása (kistérségi összefogással) 3-5 év 150 4 Gazdasági adatbázis létrehozása (turisztika, munkaer ı, vállalkozások) 1-2 év 4 Kunsziget Mosoni-Duna rehabilitációja azonnal 100 5 Kunsziget – Gy ır kerékpárút és lassúforgalmi út megépítése azonnal 80 5 Római İrtorony kutatása, hozzávezet ı út kialakítása, pihen ıhelyek 2-3- év 5 létesítése Csapadékvíz elvezetés (árokrendszer kialakítása) azonnal 100 5

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

Alternatív energiahasznosítás Marketing biztosítása Mez ıörs Nincs adat Nagybajcs Nincs adat Nagyszentjános Hulladékgazdálkodás, szelektív hulladékgy őjtés 2-3 éven belül 4 Nyúl Nyúl – Écs községeket elkerül ı út, 82. sz f ıút, valamint az ehhez max. 5 éven belül 5 kapcsolódó kerékpárút megépítése Öttevény Kunsziget – Öttevény kerékpárút megvalósítása 1. sz. f ıút tehermentesítése vagy legalább közbiztonsági védelme fejlesztése, a kamion és személygépkocsi forgalom mérséklése Települések térinformatikai rendszerének kialakítása (rendezési terv, közm őtérkép, nyilvántartások...) Idegenforgalmi fejlesztések, közösségi programok összehangolása a településeken (szállás, programok, sport, kirándulás, horgászat, kerékpártúrák...) A szociális véd ıháló fejlesztése térségi szinten. napközbeni és egész napos (id ısek otthona) elhelyezése. Pér A községet elkerül ı 81-es számú f ıút

Rábapatona Településközi utak megépítése, a helyközi személyszállítás korszer ősítése Korszer ő telefonhálózat kiépítése, ADSL internet elérhet ıség biztosítása Regionális hulladékgy őjtés megszervezése Rétalap Infrastruktúra fejlesztése Környezetvédelem: szelektív hulladékgy őjtés Töltéstava Nincs adat Vámosszabadi A térséget összeköt ı településközi utak megépítése A tömegközlekedés biztosítása a térség települései között Vének Nincs adat

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

7.8. Turisztikai mikrorégiók

A kistérség a különböz ı turisztikai ágazatok kínálatát tekintve, illetve azokat bizonyos szempontok szerint csoportosítva 5 mikrorégióra osztható fel. Az egyes települések kínálatának, lehet ıségeinek összehangolása nagyon fontos annak érdekében, hogy megfelel ı, jól strukturált rendszer alakuljon ki a térségben, mely mindenképpen el ısegítené a turizmus fejl ıdését. A települések maguk is az összehangolt kínálati- és marketing- stratégiában látják a jöv ıbeni fejlesztések lehet ıségét. Ehhez igazodva igyekszünk olyan csoportosításokat, turisztikai mikrorégiókat megjelölni, melyek valóban hasznosak lehetnek annak érdekében, hogy az egyes települések turisztikai potenciálja növekedjék. Az országosan és nemzetközileg is egyre fontosabbá és elterjedtebbé váló borturizmus a kistérség egyik alappillére lehet. A Sokoróaljai borvidék, mely részben a kistérséghez tartozik, országos szinten is jelent ıs. Ennek részeként Gy ırújbarát és Nyúl borospincéi a kistérségi borturizmus meghatározó pontjai lehetnek. Ráadásul a helyi szálláslehet ıségek, mint a Gy ırújbaráton található panzió is nagy hasznát venné a forgalom javulásának, különösen akkor, ha e két község szervezett bortúrákat kínálna az ide látogatóknak. A kerékpáros turizmus már régóta része a térség életének. A már meglév ı és a tervezett kerékpárutak jelent ıs számú vendéget vonzottak, és remélhet ıleg vonzanak a jöv ıben is. A szigetközi kerékpárút vonatkozásában az Alsó-Szigetköz települései, úgymint Gy ırújfalu, Gy ırzámoly, Gy ırladamér, Dunaszeg a kerékpáros turizmus kiszolgálói lehetnek, nemcsak a kerékpárutak, hanem a szálláshelyek, vendéglátóhelyek tekintetében, bár ezek b ıvítése, fejlesztése elkerülhetetlen. Nagy lehet ıségeket rejt magában ez az ágazat különösen, ha olyan program, illetve rendezvény-kínálatot nyújtanának a települések, ami a megpihen ı kerékpárosok számára vonzó lehet. A víziturizmus kedvel ıi a Mosoni-Duna, a Duna, a Rába és a Marcal környezetében fekv ı településeken találják meg számításukat. A mikrorégió tervezi a csónak-kiköt ık felújítását, fejlesztését, illetve egyéb rendezvények, sportolási lehet ıségek kialakítását, megvalósítását, mely a vízitúrázók számára vonzó lehet annak érdekében, hogy egyáltalán kikössenek nálunk. Másrészt a vizek rendezése (pl. Rába-völgy program) segíti a vízi turizmus fejl ıdését. A péri repül ıtér és környéke is egy mikrorégiót alkot, mivel a repül ıtérre érkez ı vendégek elszállásolását, ellátását Péren kívül Töltéstava és Mez ıörs végzi. A repül ıtér jöv ıre vonatkozó fejlesztési elképzelései nagy változást jelentenek majd nem csak a mikrorégió, de az egész kistérség, s ıt a régió életében is. Mindenképpen szükséges az egyre növekv ı kül-, és belföldi forgalom szállás- és programigényének minél magasabb színvonalú kiszolgálása, annak érdekében, hogy a turizmus tovább fejl ıdhessék a térségben. Az aktív turizmus nyomvonalán haladva a Rába és a Rábca folyók között fekv ı települések turisztikai kínálata kapcsolható össze. A kulturális rendezvények, úgymint az Enesei Zenei Nyár, vagy a Rábapatonai Bilibáncs fesztivál, valamint a különleges sportok kedvel ıinek az

160 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója ikrényi vízisípálya és a rábapatonai agárversenypálya nyújthat megfelel ı szórakozási lehet ıséget.

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

8. Problématérkép (sajtóelemzés)

37. táblázat: A Gy ır és kistérsége Területfejlesztési Társulása településeir ıl a Kisalföldben megjelent cikkek (2003-2005)

Település Cikk Eredmények Problémák megjelenésének idıpontja Abda 2004-09-03 -Uniós min ıségi követelményeket is meghaladó üzemfejlesztés a Kaiser Foodnál Megvalósítás: SAPARD- pályázat:263 millió saját t ıke, hitel a Külkereskedelmi Banktól Tulajdonosa : Réti Attila a Kisalföld Presztízs-díj 2003-as „év vállalkozója” Börcs 2002-07-29 -A börcsi Faluvéd ı és Mővel ıdı Egyesület kerékpárkölcsönz ıt hozott létre. Megvalósítás: Nyugat- dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács pályázata: 3, 9 millió 2003-10-09 -Agrárturizmus: Burányi Tibor Bıny 2003-08-04 -Új egészségház: háziorvosi, véd ınıi, gyógyszerészi ellátottság, el ıjegyzés, külön vizsgálószoba, asszisztens-adminisztrátor 2003-08-24 -Betegségmegel ızés helyi sz őrıvizsgálatokkal 2003-11-13 -Bıny mellett 18 db szélkereket kíván építeni egy német cég 2004-02-16 - A b ınyi fehérjefeldolgozó májusra újjáépül 2004-06-14 -Segít ık Háza a lemaradt diákok felzárkóztatására és a szabadid ı hasznos eltöltésére (Phare-

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

program) 2004-06-16 -Állatmenhely, mely már hatóságilag is elismert közhasznú társaság Dunaszeg 2004-04-20 -Er ıgépek magángy őjtemény Tulajdonos : Papp Zoltán Dunaszentpál 2003-08-27 -Az elmúlt években felépült az orvosi rendel ı, átépítették a polgármesteri hivatalt, korszer ősítették az iskolát és óvodát,új sportöltöz ı, ravatalozó, játszótér épült, kiépítették a közm őveket, az utakat burkolták Enese 2003-07-28 -Új aula a két iskolarész között, közösségi rendezvények lebonyolítására 2004-01-04 -2003 az építkezés éve volt: Szabadság utcában új aszfaltsz ınyeg, járda, vízelvezet ı árkok, edz ıpályát alakítottak ki, játszóteret létesítettek 2004-01-28 -Tízéves az Enesei Hírmondó 2004-07-14 -Tschurl-kúria küls ı-bels ı felújítása 2004-09-02 -Enesei Zenei M őhely

2005-05-05 -Két SAPARD támogatást nyertek, a támogatás még nem érkezett meg

Göny ő 2003-01-05 -A Nemzeti Örökségvédelmi Hivatal igent nondott a göny ői postakocsi fogadó tervezett felújítására 2004-05-12 -A fogadó még mindig romos, jelenleg a beruházás is eladó 2005-01-08 -Máig sem akadt üzemeltet ı, az épületen folyamatos állagmegóvást végeznek

Göny ő 2003-07-02 -A kiköt ıt tovább kell építeni, melyhez 42 millió euró szükséges 2003-09-26 -A Duna magyarországi szakaszának védelmét szolgáló együttm őködési megállapodást írtak alá 2004-01-18 -Göny ő és a túlparti Kolozsnéma között állandó határátkel ıt kell létrehozni 2004-02-04 -Tervek: Szigetközi szövetség a Duna rehabilitációjáról. Újra indul a hajózás a Mosoni-Dunán? 2005-04-14 -A Kisalföd ajándékkönyvei a göny ői könyvtárnak 2004-07-18 -Egy napra határátkel ı lett Göny ő a Duna napján 2004-07-22 -Agrárlogisztikai központ -A kiköt ı bels ı kialakítása a cél infrastruktúrájának a 2004-10-13 -Szinte biztos az EU-s fejlesztése rendkívül lassan támogatás a kiköt ı halad fejlesztésére 2004-12-28 Az esztend ı második felében ipari vágányt építenek Gy ırladamér 2003-08-24 -Új óvodát adtak át, parkosították a hivatal környékét; temet ıt, tőzoltószertárt újítottak föl; új járdaszakaszt létesítettek Gy ırújbarát 2003-02-27 -Nincs pénz a közm ővesítés után az összes út rendbehozatalára 2003-05-29 -Patrióta Honismereti és -20 illegális szemétlerakó Faluvéd ı Egyesület Gy ırújbaráton és kampánya az illegális környékén szemétlerakók megszüntetésére 2004-07-29 -67 telektulajdonos összefogással, saját er ıfeszítés árán tette járhatóvá az utcáját 2004-10-26 - új id ısek otthona kerül átadásra két funkcióval: átmeneti gondozóhely és 32 lakásos otthon

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

2004-02-09 - Letették az alapkövét az új többfunkciós mővel ıdési háznak 2005-03-16 - A Vodafon Rt. mobiltelefon-átjátszó tornyot akar építeni a lakóházakhoz közel 2005-05-17 - Három napos III. Gy ırújbaráti Nemzetközi Motorostalálkozó 2005-05-25 - Újabb lakóterületek - Megmarad-e a falu kialakítása vonzereje-a viszonylagos csend? Minimális elvárás a közlekedés rendezése Gy ırújfalu 2003-02-28 - Uniós pénzb ıl -A lakásépítési útfelújítási támogatásra programmal együtt pályáznak megn ıtt a kavicsbányászat is-az 1401-es út a teherforgalom miatt nyomvályússá,a közlekedés veszélyessé vált 2004-10-24 -Négy illegális - Csendes demonstráció a hulladéklerakó hely település biztonságáért, felszámolása a Hulladék legyenek forgalomlassító Munkaszövetség által szigetek 2004-11-07 - Gy ır környéki els ı szelektív hulladékgyüjt ı bevezetése Gy ırzámoly 2005-02-03 -Finanszírozási problémák a községi iskolában Ikrény 2002-11-25 - Új orvosi rendel ı, Felújított épület a nyugdíjasklubnak, az Ikrényi Ifjúsági Egyesületnek és a Polgár ırségnek Koroncó 2003-10-09 -Matheos Evmiridis német vállalkozó, egy helyi üzem m őködtet ıje lakóparkot építtetne 2003-10-19 - Nem lesz disznótelep Koroncón 2005-04-26 -Csak engedéllyel lehet áthajtani Rábapatonát és Koroncót összeköt ı úton Kunsziget 2003-03-02 -Bıvítik a Federal Mogul üzemét 2003-07-01 -Megszépült faluközpont

2005-03-17 -Térfigyel ı rendszer kialakítása a faluban 2005-05-13 -Welness-központ épül termálfaluval Mez ıörs 2004-07-08 -Megújuló energiaközpont 2004-06-04 - Gimnáziummá b ıvült hagyományörz ı iskola 2004-05-10 -Összevont gyermekjóléti szolgálat bevezetése, teleház kialakítása 2003-09-30 - Fejlesztik az iskolát, vagy új utca nyílik? Nagyszentjános 2004-06-15 - Utcára kerülhetnek a Nagyszentjános melletti Jegespusztán él ık 2004-03-10 -Fatolvajok a nagyszentjánosi erd ıben Nyúl 2004-09-26 -Lakóotthon értelmi sérülteknek 2004-04-12 -Nyúli húsvét-két napos családi rendezvény 2004-04-25 -Borverseny Öttevény 2003-10-15 -4 év alatt 180 millió Ft érték ő fejlesztés 2004-08-16 - Panaszok, állatok,traktorok 2004-09-27 - Nincs pénz utakra, közösségi házra, szociális otthonra. Gyakran van gond a villamos ellátással 2004-09-29 -Becsukott, és milliókkal tartozik a kalapgyár 2005-06-07 - Finanszírozási problémák az önkormányzatnál Sz ıgye 2003-01-08 -Állami támogatás az árvízkárosultaknak Pér 2004-06-30 - A reptéri kifutópályát a bevétel gyarapítása céljából gyorsulási versenyre használták 2004-12-07 -Megnégyszerez ıdött a repül ıtér forgalma Rábapatona 2003-07-06 -Nemzetközi film-, fotó-és színházi tábor Mediawave--FAV rendezésében 2003-07-21 -egy hetes Bilibáncs tábor 2003-07-22 -Rábapatonán nagy vihart kavart a 85-ös f ıút átépítéséhez kapcsolódó

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

településközi út terve Rétalap 2004-06-30 -Szélesíteni kell a Mez ıörs-Rétalap összeköt ı utat Töltéstava 2004-03-03 -Az Önkormányzat megvásárolta a futballpályát 2004-08-13 -2005. szept. 30-ra befejez ıdik a szennyvízcsatorna-hálózat próbaüzeme Vámosszabadi 2003-10-29 - A 14-es nemzetközi f ıút nagy kamionforgalma ellen tiltakoztak (végs ı megoldás egy kerül ıút lenne) 2004-06-14 -Ipar őzési adójának a felét ıl esett el a község a határmegnyitással Vének 2004-09-08 -Terjeng ıs ügy és szag Véneken (Megjegyzés : Azóta bezárta a tevékenységét az Atev szolg Rt.)

Forrás: saját gy őjtés

9. A kistérségre vonatkozó fejlesztési dokumentumok, koncepciók

Ebben a fejezetben a kistérségre vonatkozó dokumentumokat foglaltuk össze. A fejezet tartalmaz régiós, megyei, valamint kistérségi szintő terveket és koncepciókat. E dokumentumok mellett a Gy ıri kistérség településeinek rendezési terveit és fejlesztési koncepcióit is lehet ıségünk nyílt megtekinteni, mivel a települések rendelkezésünkre bocsátották azokat. A kistérségi koncepció készítése során a is ezeket a koncepciókat, terveket vettük alapul. El ıször is a kistérségre vonatkozó önkormányzati társulások térségfejlesztési koncepciói, mint az Alsó-Szigetköz, Pannonhalma-Sokoró, Rábcatorok, és Bakonyér térségre vonatkozó fejlesztési koncepciók sora, ugyanis ezek fedik le a kistérségbe tartozó települések csoportjait. Fontosak még a Gy ır városra vonatkozó fejlesztési dokumentumok, mint például a város településfejlesztési koncepciója. Ide kapcsolódik még a nem települési, hanem megyei és régiós szint ő Gy ır-Moson-Sopron Megye Turizmusfejlesztési Koncepciója és Programja, Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési, valamint turisztikai koncepciója és fejlesztési programja, valamint átfogó

168 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója dokumentumként az EDEN üdülési és turisztikai potenciál felmérés és környezetterv 2002, és a folyóvizekkel kapcsolatos környezeti fejlesztési tervek.

9.1. Gy ır-Moson-Sopron Megye Turizmusfejlesztési Koncepciója és Programja

Jöv ıkép „Gy ır-Moson-Sopron megye kiegészülve Burgenland északi és középs ı részével, továbbá Szlovákia Duna menti részével egységes „kínálati régió”-t alkot. A turizmus fejlesztését akadályozó államhatárok jelképessé váltak. A turizmus fejl ıdése felveszi a versenyt a térség gazdaságának sikerterületeivel és a nemzetközi verseny szerepl ıivel. A helyi adottságokra alapozott turizmus fejlesztése megszüntette a megyére korábban jellemz ı kétpólusú (Sopron, Gy ır) idegenforgalmat.”

Stratégiai célok • A megye versenyképességének er ısítése • Környezetvédelem és fenntarthatóság biztosítása • Értékteremtés és értéknövelés • Szezonalitás csökkentése • Szolgáltatások területi szétterítése • Komplex kínálat kialakítása • Tájegységenként egyedi és vonzó arculatok kialakítása • Együttm őködések er ısítése a megye turisztikai térségein belül és kívül Stratégiai programok A. Tudatos termékfejlesztés B. Marketingtevékenység fejlesztése C. Humán er ıforrás fejlesztése D. Szervezet- és intézményfejlesztés

9.2. EDEN üdülési turisztikai potenciál felmérés és környezetterv 2002

Természet- és tájvédelem összehangolása a turizmussal a Szigetköz falvaiban a fenntartható vidékfejlesztés érdekében. Készült az Európai Unió ECOS OUVERTURE program, E.D.E.N. projekt keretében, mely egy üdülési potenciál felmérés és a fenntartható üdülésfejlesztést el ısegít ı környezetterv. Településenként és a Szigetköz egészére megfogalmazott javaslataiban megkísérli kezelni a környezeti konfliktusokat.

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

A Gy ıri Kistérség települései közül a következ ıket érinti a terv: Dunaszentpál, Dunaszeg, Kunsziget, Gy ırladamér, Gy ırzámoly, Gy ırújfalu, Vámosszabadi, Nagybajcs, Kisbajcs, Vének.

9.3. A Pannonhalma-Sokoró kistérség komplex térségfejlesztési koncepciója

A koncepciót a Sokoró Ökológiai Park Alapítvány készítette. A Gy ıri kistérség települései közül Gy ırújbarát, Koroncó, Mez ıörs, Nyúl, Pér és Töltéstava tartoznak ide.

Jöv ıkép „Történelmet és történetét ismer ı, hagyományait életben tartó lakosság él gondozott településeken, a fokozott természetvédelmi tudatosságnak köszönhet ıen, növekv ı diverzítású táji környezetben. Megtermelt ökológiai gazdálkodásból származó agrár termékeket egyre növekv ı részben helyben dolgozzák fel. A fennmaradó részt a térség egyik jelent ıs gazdasági ágán vendégmarasztaló turizmuson illetve gyógyturizmuson keresztül, illetve külpiacokon értékesítik. A m őköd ı kisközségek, történelmi egyházak civil szervezetek nyugodt, biztos megélhetése vonzó a letelepedni szándékozók számára”

Azért, hogy ez a jöv ıkép megvalósuljon a következ ı fejlesztési irányvonalakra fektetik a hangsúlyt: • Környezetkímél ı mez ıgazdasági termelési módszerekre való „átállás” • A térségi turizmus, marketing fejlesztése • Mez ıgazdasági termékek, beruházások • Szakképzés fejlesztése A koncepcióban meghatározott prioritásoknak ezeknek az irányvonalakhoz kell alkalmazkodnia, hogy a meghatározott jöv ıkép megvalósítható és elérhet ı legyen. A. Prioritás: Mez ıgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és értékesítésének javítása a. Alprogram: helyi feldolgozási programok b. Alprogram: Integrált termelési módszerek az alapanyag termelésben c. Alprogram: Helyi felvásárlási rendszer kialakítása d. Alprogram: Helyi értékesítés megszervezése B. Prioritás: Alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése, diverzifikációja a. Alprogram: Turizmus fejl ıdését el ısegít ı fejlesztések b. Alprogram: Helyi értékesítésre szánt mez ıgazdaságban megtermelt alapanyagból speciális termékeket el ıállító házi feldolgozási program c. Alprogram: Népi és kézm őves mesterségek fejlesztése

d. Alprogram: Házi bedolgozási programok kialakítása munkahely teremtési céllal e. Alprogram: Az erd ık közjóléti funkcióját er ısít ı program f. Alprogram: Környezet és természetvédelmi célú fatelepítés, vadgazdálkodás g. Alprogram: Kis- és középvállalkozások els ıdleges, másodlagos fafeldolgozás támogatása C. Prioritás: Környezetkímél ı és tájfenntartást célzó mez ıgazdasági termelési módszerek a. Alprogram: A térségi fenntartható táj és földhasználat kialakítása D. Prioritás: Falufejlesztés és felújítás a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és meg ırzése a. Alprogram: Kulturális örökség védelme b. Alprogram: Közbiztonság növelése c. Alprogram: Településikörnyezet védelme állapotának javítása E. Prioritás: Vidékinfrastruktúra fejlesztése és korszer ősítése a. Alprogram: Közlekedési és információs infrastruktúra fejlesztése b. Alprogram: Térségi hulladékkezelési programok F. Prioritás: Mez ıgazdasági üzemekbe történ ı beruházások a. Alprogram: Mez ıgazdasági üzemek versenyképességét növel ı programok G. Prioritás: Szakképzés fejlesztése a. Alprogram: Gyermek-és feln ıttképzési, szakképzési, átképzési programok b. Alprogram: Kutatási, monitoring, kommunikációs, tájékoztatási programok

9.4. Nyugat-Dunántúli Régió turisztikai koncepciója és fejlesztési programja

A koncepció célja a hosszú távú célok kijelölése a Nyugat-dunántúli Régió számára. A fejlesztési program a hosszú távú célok eléréshez vezet ı utat jelöli ki középtávra.

Jöv ıkép „Az er ıt adó régió” szlogenre épül a koncepció jöv ıképe: A Nyugat-dunántúli Régió az er ıt adó régió, • ahol az ember a természet er ıforrásaira alapozva nyer megújulást, gyógyulást, és • ahol az ember a kulturális élményekb ıl nyer felfrissülést. Testi-lelki er ıt adó régió, • mert a gyógyvíz a gyógyulás és megújulás forrása, • mert a termálvizekre télen-nyáron nyitvatartó fürd ıparadicsomok épülnek, • mert a folyók és vizek, a tiszta erd ık és • a csendes kerékpárutak és lovastanyák pihenést és felüdülést nyújtanak,

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

• mert a térségben található natúrparkok a természetközelség, a természetesség érzésével töltik fel az odalátogatót, • mert a sokszín ő kulturális program és rendezvény szellemi felüdülést és feltölt ıdést nyújt.

Stratégiai célok és stratégiai programok A fentiekben megfogalmazott jöv ıkép elérése érdekében a régió számára öt stratégiai cél fogalmazható meg: I. A Régió versenyképességének er ısítése II. Környezetvédelem és fenntarthatóság III. Regionális értékteremtés és értéknövelés IV. Együttm őködés er ısítése régión belül és kívül V. Tisztán meghatározott szervezeti és felel ısségi rendszer kialakítása

Ennek a hosszú távra szóló célrendszernek az elérését rövid- és középtávú stratégiai programok segítik. 1. Tudatos termékfejlesztés 1. 1 Gyógy- és termálturizmus 1. 2 Aktív turizmus 1. 3 Kulturális turizmus 1. 4 További turisztikai termékek 1. 5 Falusi turizmus 1. 6 Natúrparkok 2. Marketingtevékenység fejlesztése 2. 1 Regionális marketingstratégia 2. 3 Kistérségi marketing 2. 4 Települési marketing 3. Munkaer ıképzés 3. 1 Képzési kataszter 3. 2 Szakmai képzések 3. 4 Vállalkozás menedzsment-képzés 3. 3 Település menedzsment-képzés 4. Szervezet és intézményfejlesztés 4. 1 Az intézményi kapacitás biztosítása 4. 2 Kooperációs és információs hálózatok 4. 3 Integrált fejlesztést szolgáló tervezés 4. 4 Szervezet-fejlesztési tréningek 4. 5 Min ıség-biztosítási rendszer

5. Komplex kínálat létrehozása 5. 1 Szálláshelyek fejlesztése 5. 2 Komplex programkínálat 5. 3 Egyéb kínálati elemek 5. 4 Vonzer ıleltár készítése

9.5. A térségfejlesztés komplex feltételei az Alsó-Szigetköz településeiben

Jöv ıkép A cél regionális park kialakítása a fenntartható táj- és gazdaságfejlesztésen keresztül. A./ prioritás: Fenntartó és fenntartható környezetfejlesztés 1. program: Környezetvédelem - a környezetmin ıség növelése 2. program: Természetvédelem 3. program: Tájvédelem 4. program: Tájrehabilitáció - ökológiai hálózat tervezése és megvalósítása B./ prioritás: Közösségfejlesztés, intézményfejlesztés, civil szféra er ısítése 1. program: Felkészülés a fenntartható táji, agrár és turizmus ágazat fejlesztésére - képzési programcsomag 2. Program: Kistérségi iroda - "Európa Pont": EU programokra való felkészülés, menedzselés, és információs központ funkció kialakítása. 3. program: Civil szervezetek bekapcsolása a területfejlesztési programok megvalósításába C./ prioritás: Vidéki turizmus különböz ı ágainak fejlesztése 1. program: Ökoturizmus kialakítása 2. program: Turizmus marketing D./ prioritás: Kis- és középvállalkozások kapcsolása a tágabb gazdasági térhez 1. program: mikro-, kis-és középvállalkozások meger ısítése 2. program: kis- és középvállalkozások klaszterizáció folyamatához kapcsolása 3. program: tájspecifikus termékekre épül ı feldolgozóipar és a tradicionális kézm őipar fejlesztése E./ prioritás: Környezetkímél ı mez ıgazdasági módok 1. program: Biogazdálkodási módok elterjesztése a növénytermesztésben - bevezetésének segítése 2. program: Extenzív állattenyésztés és legel ıgazdálkodás 3. program: Erd ıtelepítés, erd ıgazdálkodás

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

9.6. Gy ır- Moson- Sopron megye területfejlesztési programja

Jöv ıkép A stratégiai politikai keretek és a megye adottságai a következ ı „Jöv ıkép” megfogalmazását teszik lehet ıvé: „Gy ır-Moson-Sopron megye a magasan képzett, kreatív humán t ıkére támaszkodó innováció-orientált versenyképes gazdaságával, természeti és környezeti állapotának mintaszer ő megóvásával és kiszélesed ı kapcsolataival a hazai modernizáció vezet ı szerepl ıjévé válik.”

A fentiekben megfogalmazott „Jöv ıkép” elérése érdekében a megye számára hat stratégiai cél fogalmazható meg: 1.prioritás: A humán er ıforrások diverzifikált fejlesztése 1. 1. Térségközpontok népességmegtartó képessége 1. 2. Szociális intézmény-rendszer 1. 3. Középfokú oktatás 1. 4. Fels ıoktatás 1. 5. Át- és továbbképzési rendszer 2. prioritás: A gazdasági szerkezetének és feltételeinek javítása 2. 1. Tudásigényes ipar fogadása 2. 2. Kis- és középvállalkozások m őködési feltételei 2. 3. Agrárfejlesztési koncepció 2. 4. Turizmusfejlesztés 3. prioritás: A multi- és interregionális kapcsolatok tereinek szélesítése 3. 1. Bécs-Pozsony-Gy ır potenciális Eurégió 3. 2. Országhatár menti térségi együttm őködés 3. 3. Régióépítés 4. prioritás: A megye szervez ı és térségfejleszt ı szerepének er ısítése 4. 1. Fejlesztés koordináló intézménye 4. 2. Megyei területrendezési terv 4. 3. Térségmarketing 5. prioritás: A településhálózat és az infrastrukturális rendszerek adottságainak b ıvítése 5. 1. Városok tercier funkciójának b ıvítése 5. 2. Térségi szervez ıdések és központok 5. 3. Közlekedéshálózat fejlesztése 5. 4. Kommunikációs rendszerek fejlesztése 5. 5. Térségi infrastruktúra 6. prioritás: A környezet min ıségének javítása 6. 1. Környezeti szabályozás

6. 2. Természetvédelem

9.7. Szigetközi térség és a Mosoni- Duna területfejlesztési koncepciójának aktualizálása, 2003

Prioritások és programjaik A. prioritás: Öreg-Duna és ágrendszerének rehabilitálása 1. program: Kárérzékenységet csökkent ı szabályozások bevezetése, az üzemi és társulati csatornák fejlesztése 2. program: természetes talajvízpótlódás feltételeinek javítása a Szigetköz él ıvilága, a mez ıgazdaság meg ırzése és fejlesztése érdekében B. prioritás: Gazdaság területén 1. program: Nagyüzemi táblák méretének csökkentése - tájszerkezet, tájkép rehabilitáció érdekében 2. program: Táblák közötti fasorok és/vagy erd ısávok telepítése 3. program: Hagyományos szigetközi kultúrák visszahozatala 4. program: Biotermesztés preferálása 5. program: Természetes erd ık arányának növelése, illetve nemesnyáras erd ık területének csökkentése, fafaj csere el ıirányozása 6. program: A vadkár mérséklése érdekében a nagyvadállomány radikális csökkentése 7. program: Apróvad arányának növelése 8. program: A Duna hagyományos halászati hasznosításának fenntartása érdekében az ivóhelyek biztosítása 9. program: Halászati mód szabályozása - elektromos halászat megtiltása 10. program: Öntöz ıkapacitás b ıvítése C. prioritás: Üdülés, Turizmus 1. program: A turizmus legkülönböz ıbb formáinak megfelel ı fogadóhelyek környezetkímél ı kialakítása 2. program: Szigetközi utak egy részének panoráma úttá alakítása 3. program: Információs központok felállítása 4. program: Rekreációs zóna pontos kijelölése és szabályozása 5. program: Termálfürd ık környékének üdül ıövezetté fejlesztése D. prioritás: Természetvédelem 1. program : Biomonitoring rendszer kiépítése 2. program: A Szigetközi TK, valamint a beépített területek, az agglomerációs körzetek, illetve az infrastruktúra-folyosó közötti felületek pufferzónakénti min ısítését 3. program : Tanösvények, fogadóhelyek kialakítása 4. program: "Erd ırezervátum program" elindítása

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

5. program: Nádasok hasznosítása a természetvédelmi szempontok figyelembe vételével 6. program. Gyepfelületi arány növelése 7. program: Szigetközi Örökség Park kialakítása 8. program: Greenway kialakítása az Öreg-Duna és a Mosoni-Duna között E. prioritás: Környezetvédelem 1. program: Kavicsbánya nyitások engedélyezését környezeti hatásvizsgálatok készítéséhez kötni 2. program: M őköd ı kavicsbányákhoz utóhasználati és rekultivációs terv készítése 3. program: Felhagyott bányatavak környezetkímél ı hasznosítását és annak ellen ırzését érvényesíteni 4. program: Devasztált felületek rehabilitálása 5. program: Hulladék lerakóhelyek rekultiválása 6. program: Illegális hulladéklerakó helyek megsz őntetése 7. program: Szelektív hulladékgy őjtés elterjesztése F. prioritás : Infrastruktúra 1. program: Alternatív energiatermelés, mint napenergia, biomassza hasznosítás, biogáz el ıállítás

9.8. A térségfejlesztés társadalmi- gazdasági feltételei Rábcatorok településeiben

Jöv ıkép A koncepcióban a jöv ıkép konkrét megfogalmazásra nem került, de a gazdaságfejlesztés számára megfogalmazott pillérek a következ ık: 1. kistérségi társadalmi-gazdasági háló kialakítása 2. kistérségi együttm őködés er ısítése 3. Gy ır közelségének kihasználása, de a saját er ıforrások tudatos "mozgásba hozása"

A prioritások és programjaik: A./ prioritás: Közösségépítés, civil társadalom fejlesztése 1. program: térségfejlesztési koncepció megismertetése különböz ı rétegekkel 2. program: civil szervezetek bevonása a térségfejlesztés folyamatába, a programok ismertetésébe 3. program: image építés 4. program: monitoring rendszer a térségfejlesztési feladatokra 5. program: helyi társadalom építése B./ prioritás: Humán er ıforrás fejlesztése 1. program: Középfokú oktatási intézmények profilb ıvítése 2. program: Beleden általános iskolánál magasabb szint ő oktatási intézmény

3. program: Fiatalok letelepedési kedvezményrendszerének kidolgozása 4. program: Cigány kisebbség beilleszkedését segít ı program 5. program: Át-, és továbbképzési program a térség gazdasági profiljához illesztve 6. program: Egészségvédelmi program C./ prioritás: Fenntartható környezeti fejl ıdés, erd ıtelepítés 1. program: A társulás településeiben a óvodás és iskolás korúak számára a természeti és kulturális örökség védelmének ismertetése a helyi példákon keresztül 2. program: civil szervezetek alakítása az örökség meg ırzésére (falu szépít ı, falusi érték meg ırz ı egyesületek) 3. program: A folyóvizek, vízfolyások rehabilitációja 4. program: Felszíni vízelvezet ı rendszerek felújítása, kiépítése 5. program: Erd ısítési programok segítése 6. program: Erd ısítés, a munkahelyteremtés egyik lehet ısége D./ prioritás: A mez ıgazdaság és termékeiket feldolgozásának fejlesztése 1. program: Agrárprogram készítése 2. program: Speciális növénytermesztési ágazatok (gyümölcs) újrahonosítása, bıvítése 3. program: Dán típusú szövetkezetek szervezése 4. program: Agrárkamara és a gazdák közötti kapcsolatok mélyítése 5. program: Termelés és értékesítés konfliktusának oldása 6. program: Gyümölcsfeldolgozó, például kandírozó létesítése 7. program: Kistérségi h őtıház létesítése E./ prioritás: Infrastruktúra és közlekedési hálózat fejlesztése 1. program: gázprogram megvalósítása: hálózat kiépítés, településenkénti fogyasztói rákötések - településen belüli úthálózat helyreállítása 2. program: szennyvízcsatorna hálózat kiépítése a térség négy településében 3. program: szakszer ő szemétlerakók kialakítása 4. program: szelektív hulladékgy őjtés megszervezése, lakosság felkészítése 5. program: hulladékudvarok kialakítása 6. program: kerékpáros útvonalak kijelölése 7. program: egyéb településközi utak építési programja F./ prioritás: Turizmus fejlesztése 1. program: komplex turisztikai program készítése 2. program: vendégváró tréningek szervezése, falusi turizmus szövetkezetek kialakítása 3. program: turisztikai kínálat növelése, a programkínálat lebontása és összehangolása a három mikrotérre vonatkozóan - megfogalmazott alprogramokkal 4. program: örökség meg ırzési program: "malom-út" kialakítása a Kis-Rába mentén - ısi mesterségek felelevenítése, malom múzeum kialakítása

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

5. program: térségi rendezvénynaptár, szálláshely kiadvány összeállítása

9.9. Alsó-szigetközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása

A Gy ıri kistérséget a három új területfejlesztési társulás közül, melyek a Szigetközben megalakultak, csak az Alsó-szigetközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása érinti. Az 1998-ban megalakult társulás tíz települést és Gy ır egyik részönkormányzatát, Gy ır- Bácsát foglalja magába. A társulás tagjai: Dunaszeg, Dunaszentpál, Gy ırladamér, Gy ırújfalu, Gy ırzámoly, Kunsziget, Vámosszabadi, Kisbajcs, Nagybajcs, Vének, Gy ır-Bácsa. A kistérség legjellemz ıbb tulajdonságai közé tartozik, hogy Gy ır-Moson-Sopron megye innovációs zónájában, a megyeszékhely vonzáskörzetében fekszik, emellett a megye környezetileg kiemelt térségének része, tehát táji és környezeti szempontból megkülönböztetett elbírálásban részesül. Kedvez ı mez ıgazdasági adottságokkal rendelkezik, jellemz ı a nagytáblás növénytermesztés, zöldségkultúra. Az agglomerációs terület következtében a vegyes gazdaság jellemz ı a térség falvaira. A térséganalízisb ıl megalkotott jöv ıkép három pillérre- környezetállapot javítása, a térség lakó- és gazdasági funkciójának növelése és a Gy ırhöz kapcsolódó rekreációs funkciók er ısítése- épül. A három pillér segítségével a fenntartható táj-és gazdaságfejlesztésen keresztül kialakítható a regionális park, amit kulcsfontosságúnak tartanak a koncepció készít ıi. Továbbá öt prioritás kerül megnevezésre, hozzájuk programok tartoznak, amelyek alprogramokkal vannak alátámasztva.

A. prioritás: Fenntartó és fenntartható környezetfejlesztés 1. program: Környezetvédelem- a környezetmin ıség növelése 1. 1. Leveg ıtisztaság- zaj- és rezgésvédelem 1. 2. Vízvédelem - felszíni és felszín alatti vizek elszennyezıdésének meggátlása - vízállapot rehabilitáció 1. 3. Földvédelem - term ıföld mennyiségi és min ıségi meg ırzése 1. 4. Település környezet védelme - környezet min ıségének meg ırzése ill. javítása az itt él ık életmin ıségének érdekében 2. program: Természetvédelem 2. 1. Természetvédelem a védettség alá es ı területeken: vizes él ıhelyeken erd ıkben gyepterületeken 2. 2. Természetvédelem egyéb él ıhelyeken 3. program. Tájvédelem

3. 1. Tájkarakter védelmi zónák létrehozása 3. 2. Egyedi tájértékek meg ırzése 3. 3. Harmonikus kül- és belterületi kapcsolat fenntartása - rurális tájjelleg, településmagok meg ırzése 4. program: Tájrehabilitáció- ökológiai hálózat tervezése és megvalósítása 4. 1. Vízfolyások rehabilitációja - árvízvédelem 4. 2. Kavicsbányatavak, és -bányagödrög rehabilitációja, hasznosítása 4. 3. Elszennyezett és roncsolt területek rekultivációja B. prioritás: Közösségfejlesztés, intézményfejlesztés, civil szféra er ısítése 1. program: Felkészülés a fenntartható táji, agrár és turizmus ágazat fejlesztésére - képzési programcsomag 1. 1. Fenntartható fejl ıdés szemléletének pedagógus társadalomba 1. 2. Vendégfogadás oktatása 1. 3. Fenntartható fejl ıdésre oktatás (mg. különböz ı ágaiban) 1. 4. N ık a fenntathatóságért - képzés 1. 5. Környezetorientált nevelés a társadalom különböz ı rétegei számára 2. program: Kistérségi iroda - "Európa Pont" : EU programokra való felkészülés, menedzselés, és információs központ funkció kialakítása 2. 1. Kistérségi iroda: területfejlesztés koordinálása 2. 2. "EU Pont" kialakítása - információk EU-ról, EU pályázatok, programok menedzselése 2. 3. Teleház továbbfejlesztése 2. 4. Turisztikai információs központ, mint a regionális park irodája: funkció kialakítása 2. 5. Mikro-EU régió létrehozása és m őködtetése a csallóközi településekkel 3. program: Civil szervezetek bekapcsolása a területfejlesztési programok megvalósításába 3. 1. A térség területén m őköd ı civil szervezetek együttm őködési programja a térség fejlıdéséért 3. 2. Térségi civil szervezetek létrehozása, kapcsolódása az el ızı alprogramhoz 3. 3. mikro-EU régió saját rádióadásának beindítása C. prioritás: Vidéki turizmus különböz ı ágainak fejlesztése 1. program: Ökoturizmus kialakítása 1. 1. Kerékpárturizmus - alapjául szolgál a Szigetközi kerékpárút 1. 2. Vizi - és horgászturizmus - Mosoni-Duna túrák 1. 3. Lovasturizmus - lovastúrák, versenyek, lovaglási lehet ıségek 1. 4. Vendéglátó- és szálláskapacitás növelése - szálláshelyek kialakítása - szigetközi gasztronómia 1. 5. Rekreációs funkció er ısítése

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

2. program: Turizmus marketing 2. 1. Turisztikai koncepció - marketing stratégia készítése 2. 2. Információs kiadványok készítése: média, útikönyv, térképek, rádió 2. 3. Testvértelepülések bekapcsolása - mikro-EU régió közös turisztikai marketingje és információs rendszerének megteremtése D. prioritás: Kis és középvállalkozások kapcsolása a gazdasági térhez 1. program: Mikro-, kis-és középvállalkozások megerısítése 1. 1. Min ıségbiztosítás eléréséhez szükséges információk és lehet ıségek biztosítása 1. 2. Partnerkapcsolat építése vállalkozásokat menedzsel ı szervezetekkel 1. 3. Munkaer ı biztosítása - kapcsolat a szlovák oldallal 2. program: Kis- és középvállalkozások klaszterizáció folyamatához kapcsolása 2. 1. A különböz ı ágazatokhoz tartozó vállalkozási csoportok kialakítása, civil szerveztük megalakítása 2. 2. A térségi vállalkozói piramis megalkotása a különböz ı szektorokban - kapcsolódás a beszállítói hálózathoz 2. 3. A kialakítandó régióklaszterekhez való csatlakozás 3. program: Tájspecifikus termékekre épül ı feldolgozóipar és a tradicionális kézm őipar fejlesztése 3. 1. Hasonló adottságú regionális parkokkal kapcsolatfelvétel a hasonló termékek kooperációja érdekében (nád, nyárfa, gyep, új termékek) 3. 2. Turizmusra alapozott kézm őipar felfejlesztése - kooperáció Szigetköz egészével E. prioritás: Környezetkímél ı mez ıgazdasági módok 1. program: Biogazdálkodási módok elterjesztése a növénytermesztésben - bevezetésének segítése 1. 1. Zöldségtermesztés - hagyományos zöldségtermesztési kultúrák felélesztése (zöldség, káposzta-félék) 1. 2. Mintafarm és oktatóközpont létesítése 1. 3. Kapcsolatépítés a Nyugat-magyarországi Egyetem Mosonmagyaróvári Karával 2. program: Extenzív állattenyésztés és legel ıgazdálkodás 2. 1. Állattartás a helyreállított és újra telepített legel ıkön - tájfenntartás, húshasznosítás - bio hústermelés 2. 2. Mintaterületek létrehozása 3. program: Erd ıtelepítés, erd ıgazdálkodás 3. 1. Birtokviszonyok feltárása után erd ıtelepítési koncepció készítése a regionális park jegyében 3. 2. Erd ıtelepítés a vízbázis véd ıidomok területén, a természetes vízfolyások és csatornák mentén 3. 3. A regionális park teljesülése érdekében közjóléti funkciójú erd ık telepítése

9.10. Bakonyér Térségi Önkormányzati Társulás Térségfejlesztési Koncepciója

A Bakonyér Önkormányzati Társulás 2000-ben támogatást nyert a Gy ır-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanácstól a koncepció kidolgozására, melynek célja, hogy térség településein tervezhet ıvé és megvalósíthatóvá tegye a prioritásokat, programokat. a térség a megyeszékhely vonzáskörzetében fekszik. A társulás területe szinte teljes egészében a Gy ır-Tatai-teraszvidék területén található. A társulás a Dunával párhuzamosan keskeny sávként húzódik Gy ırt ıl Tatáig. A kistérség egyes települései között viszonylag nagy különbségek mutatkoznak, annak ellenére, hogy valamennyi település Gy ır közelében fekszik. A társulás tagjai: Göny ő, Gy ırszentiván, B ıny, Retalap, Mez ıörs, Pér, Nagyszentjános, Gy ır-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat. Az elnökséget jelenleg Göny ő tölti be. A gazdasági élet alakulását meghatározza Gy ır és Komárom közelsége. Ezek a városok alkalmasak a szolgáltatások, vállalkozások megtelepedésére. A nagyobb foglalkoztatók, ezekben a városokban telepedtek le. A kistérség gazdasági szerkezetére rányomja bélyegét az a tény, hogy a közvetlen közelében egy olyan ipari központ körvonalai rajzolódnak ki, mint ami Gy ır és körzetére jellemz ı. Tehát a helyben való foglalkoztatás lehet a gazdasági struktúra meghatározója. Célul t őzték ki a vidéki lakosság életkörülményeinek javítását, a gazdasági termelés hatékonyságának fejlesztését, a vidéki települések hátrányának csökkentését. Nagy figyelmet fordítanak a környezetvédelemre, a környezetterhelés csökkentésére megfelel ı termelési szerkezet kialakításával. A koncepció kiemelten és részletesen foglalkozik a prioritásokkal, amelyek a gazdaság fejlesztése, versenyképességének fokozásában; a természetes és épített környezet fejlesztésében; a humán er ıforrások fejlesztésében, illetve azok programjaiban merül ki.

1. prioritás: Gazdaság fejlesztése, versenyképesség fokozása 1. 1. program: Agrárgazdaság fejlesztése 1. 1. 1. Kertészeti kultúrák termesztésének fejlesztése 1. 1. 2. Állattartás, legel ıgazdálkodás helyreállítása 1. 1. 3. Biotermelés, gyógynövénytermesztés kifejlesztése 1. 1. 4. Erd ıgazdálkodás, vadgazdálkodás, fafeldolgozás kifejlesztése 1. 1. 5. Helyi feldolgozók min ıségi fejlesztése 1. 2. program: A térség turizmusának fejlesztése 1. 2. 1. Térségi marketing stratégia készítése 1. 2. 2. A turizmus (kerékpár, vízi, lovas, vadász és horgász) lehet ıségeinek fejlesztése 1. 2. 3. Szálláshelyek b ıvítése, korszer ősítése 1. 2. 4. Térségi építészeti értékek meg ırzése 2. prioritás: A természetes és épített környezet fejlesztése

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

2. 1. program: Infrastruktúra fejlesztése 2. 1. 1. Térségen belüli összeköt ı és elkerül ı utak építése, fejlesztése 2. 1. 2. Péri repül ıtér fejlesztési lehet ıségének megteremtése 2. 1. 3. Térségi kerékpárút kiépítése 2. 1. 4. Építési telkek kialakítása, csatornahálózat, szennyvíz tisztítás lehet ıségeinek kiépítése 2. 1. 5. Önkormányzati épületek rekonstrukciója, közvilágítás felújítása 2. 2. program: Környezetvédelmi intézkedések megvalósítása 2. 2. 1. Hulladékgazdálkodás fejlesztése, szelektív hulladékgy őjtés szervezése 2. 2. 2. Pihen ıparkok kialakítása, zöldövezet növelése 2. 3. Környezet- táj- és természetvédelem 3. prioritás: Humán er ıforrás fejlesztése 3. 1. program: Közösségfejlesztés, civil szféra er ısítése 3. 1. 1. Térségi információs iroda kiépítése, társulási programok koordinálása 3. 1. 2. Térségben m őköd ı civil szervezetek szerepének er ısítése 3. 2. program: Képzés 3. 2. 1. Képzési továbbképzési programok beindítása 3. 2. 2. Egészségvédelmi programok beindítása

9.11. A Nyugat- Dunántúli régió területfejlesztési programja 2000-2006

Jöv ıkép „Magasan képzett munkaer ı biztosításával és az innováció fejlesztésével a Nyugat-Dunántúl az Európai Unió szintjén versenyképes régióvá válik, növeli a régióban él ık életmin ıségét, meg ırzi környezete állapotát, csökkenti a régión belüli egyenl ıtlenségeket és er ısíti a régió kohézióját, mindezekkel segítve a régiótudat kialakulását is.”

A fentiekben megfogalmazott „Jöv ıkép” elérése érdekében a régió számára öt stratégiai cél fogalmazható meg: 1. stratégiai cél: A gazdaság versenyképességének er ısítése 2. stratégiai cél: az életmin ıség javítása és az EU életszínvonal közelítése 3. stratégiai cél: környezetvédelem és fenntartható fejl ıdés biztosítása 4. stratégiai cél: regionális identitás és régión belüli társadalmi-gazdasági kohézió kialakítása 5. stratégiai cél: európai integrációra történ ı felkészülés és a csatlakozás

1. prioritás: Humáner ıforrás fejlesztése 1. 1. intézkedés: „Kútf ı”- innovatív közösségi kezdeményezésekért 1. 2. intézkedés: „Esély”- a munkaer ıpiac fejlesztéséért

1. 3. intézkedés: „Szikra” - a kutatás- fejlesztési és a fels ıoktatási kapacitás növelése 2. prioritás: Vállalkozás és technológiai innováció 2. 1. intézkedés: „Vállalkozási útjelz ı”- tanácsadás növekedni képes vállalkozások számára 2. 2. intézkedés: „Vállalkozási t ıke”- innovációs befektetési program 2. 3. intézkedés: „Vállalkozási infrastruktúra” – a vállalkozásokat és a technológiai innovációt támogató létesítmények támogatása 2. 4. intézkedés: „Kilátó”– a kiemelt turisztikai vonzer ık fejlesztéséért 3. prioritás: Régióépítés 3. 1. intézkedés: „Elérhet ıség”– a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséért 3. 2. intézkedés: Integrált vidékfejlesztés 3. 3. intézkedés: „Intelligens régió”– a területfejlesztés helyi/kistérségi intézményrendszerének fejlesztéséért 3. 4. intézkedés: „Kézfogás”– a régióhatáron átnyúló együttm őködésért 4. prioritás: Életmin ıség javítása 4. 1. intézkedés: „Életterünk”– környezetgazdálkodási program 4. 2. intézkedés: „Háló”– egészségügyi és szociális program 4. 3. intézkedés: „Örökségünk”– a kulturális örökség és az épített környezet védelméért

9.12. A Nyugat-Dunántúli régió területfejlesztési programja 2007-2013

Jöv ıkép

Nyugat-Dunántúl az élénk helyi és nemzetközi együttm őködési hálózatok régiója, amely európai dinamikus közlekedési és gazdasági tengelyek aktív részeseként az ember és környezete kiegyensúlyozott kapcsolatára épít ı fejlesztéspolitikát megvalósítva Magyarország – gazdaságilag és kulturálisan is megújuló - zöld régiójává válik. A régió a természeti környezetét társként és nem forrásként kezeli. Ápolja a természeti örökségeket, sajátosságait és az emberi értékeket. Az itt él ık számára a sajátos településszerkezethez illeszked ı, méltó gondoskodást biztosító közszolgáltatások m őködnek a régióban. Biztosított az egyének, családok, közösségek és a gazdaság életének kiegyensúlyozott fejl ıdése és megújulása. Integrált és hatékony fejlesztéspolitika eredményeként létrejön az Észak-Déli gazdasági, innovációs és közlekedési tengely a régió kohéziójáért. A Gy ır és Nagykanizsa közötti elérési id ı 40%-kal csökken, a gazdasági kooperációk száma 20%-kal n ı. A Közép-Európai gazdasági tér újraformálásában a régió kezdeményez ı szerepet lát el - Az innovációs és kutatási kapacitások 30%-kal növekednek. A rekreációs lehet ıségek európai szinten ismertté és versenyképessé válnak. A ’90-es évek mennyiségi fejl ıdése után a gazdaság min ıségi megújulása jellemzi Nyugat-Dunántúlt.

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

A régió legfejlettebb 10 és legelmaradottabb 10 kistérsége közötti fejlettségi különbségek nem növekednek, ezzel mozgósíthatók a bels ı térségi er ıforrások.

Stratégiai célok 2013-ig A jöv ıképhez vezet ı stratégiai célok (prioritások, programok) meghatározásához az alábbi horizontális térségi fejlesztési elvek vezettek: Valós fenntarthatóság – a gazdasági, a környezeti, a társadalmi és a kulturális hatások egyidej ő figyelembevétele (pl. térségi bels ı gazdaság-fejlesztés, megújuló-energia hasznosítás, környezetkímél ı- és energiahatékony technológiák támogatása, turizmusfejlesztés, decentralizált hálózati infrastruktúra karbantartásának és felújításának támogatása, helyi társadalmak által támogatott fejlesztések, társadalmi hálózatok együttese révén). Integrált térségi programok – a hatásában szétforgácsolt egyedi pályázatok helyett nyitott térségi egyeztetési folyamatban pontosított integrált térségi és tematikus projektek (projektcsomagok; tematikus hosszúlisták). Értékeink megtartása – az új beruházások mellett, a jogszabályok adta keretek között, hangsúly a térségi felújítások és m őködtetés támogatásán. Innovatív hálózatok és piaci alapú fejlesztés a gazdaságban – a vállalkozási együttm őködési hálózatok, klaszterek regionálisan integrált er ısítése, a regionális gazdaságfejlesztés meger ısítése; a gazdaságfejlesztés területén piaci alapú támogatások, fejlesztési megoldások (pl. regionális garancia-alapok) el ıtérbe helyezése. Információs társadalmat mindenkinek – integrált regionális tartalom-, tudás- és szolgáltatásfejlesztési programok, figyelembe véve a hátrányos helyzetben lév ı társadalmi csoportok és a munkaer ıpiacról kiszorultak igényeit is. Térben kiegyenlített fejlesztés – az egyes szervezetek, települések, térségek meger ısítése helyett, a régiót térben átfed ı, önmagukban is er ıs szervezetek hatékony m őködésre és együttm őködésre képes hálózatai, hálózatainak rendszere. Ágazati koncentráció – a fejlesztések során a régió hosszú távú jöv ıjét széleskör ő kapcsolatrendszer ők révén leginkább meghatározó, kulcs vagy vezérágazatok kiemelt kezelése, így a gépipar (járm őipar, elektronika), a turizmus (különösen a gyógyító egészségturizmus, és a falusi turizmus), a környezeti iparágak (fa- és bútoripar, megújuló energiaforrások, környezeti technológiák) és a tudásipar (magas fokú szakképzettség, fels ıoktatás, kutatás-fejlesztés).

Stratégiai célok, prioritások 1. Az 5 országot összeköt ı Nyugat-Dunántúl – regionális közlekedésfejlesztési program 2. Pannon Gazdasági Kezdeményezés - regionális innovációs és gazdaságfejlesztési program 3. Nyugat-dunántúli emberkincs - A humán közösségi szolgáltatások és az önkormányzati, közigazgatási gyakorlat megújítása

4. Életterünk - az él ı és megújuló Nyugat-Dunántúl – a környezetgazdálkodás, környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztés és a környezeti tudatosság er ısítés regionális programja 5. A Murától a Szigetközig – a régió települési szerkezetét meger ısít ı integrált településhálózati és rehabilitációs program 6. A Pannon örökség megújítása - az épített és kulturális értékeinkért

9.13. Gy ır megyei jogú város településfejlesztési koncepció és stratégiai program

I. prioritás: A humán er ıforrás fejlesztése I./1. Intézkedés: A fels ıfokú oktatás és kutatás fejlesztése I./1./1. Alprogram: A regionális egyetemi központ kiszolgáló létesítményeinek megépítése I./1./2. Alprogram: Az oktatói és kutatói állomány min ıségi fejlesztése, a hallgatók elhelyezkedési esélyének javítása I./1./3. Alprogram: A egyetemi karok szélesítése I./2. Intézkedés: Korszer ő szak- és feln ıttképzés I./2./1. Alprogram: Térségi munkaer ıpiaci el ırejelz ı rendszer megvalósítása I./2./2. Alprogram: Középiskolai és feln ıttképz ı intézmények fejlesztése I./3. Intézkedés: Egészségfejlesztés, egészségügyi és szociális infrastruktúra meger ısítése I./3./1. Alprogram: Szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények fejlesztése I./3./2. Alprogram: Egészségfejlesztés, egészségügyi intézmények fejlesztése I./4. Intézkedés: Az szabadid ı- és versenysport feltételeinek fejlesztése I./4./1. Alprogram: A város fiataljainak bevonása a szabadid ıs sportéletbe I./4./2. Alprogram: Szabadid ıs sportlétesítmények építése29 I./4./3. Alprogram: Versenysport létesítmények létesítése30 I./5. Intézkedés: A város kulturális arcának kialakítása II. prioritás: M őköd ı és fejl ıdı gazdaság II./1. Intézkedés: A Gy ır központú technológiai régió létrehozása II./1./1. Alprogram: A m őszaki egyetem bázisán történ ı fejlesztések támogatása II./1./2. Alprogram: Az együttm őködés szervezése a rendszer elemei között II./1./3. Alprogram: Humánmenedzsment II./2. Intézkedés: Üzleti infrastruktúra fejlesztése II./2./1. Alprogram: Szükségletek felmérése, tanácsadói kataszter létrehozása, meglév ı adatbázisok összekapcsolása II./2./2. Alprogram: Szabadid ı-szórakozó negyed létrehozása II./2./3. Alprogram: Szolgáltató irodaházak kialakítása

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

II./3. Intézkedés: Turisztikai fejlesztések II./3./1. Alprogram: Együttm őködés, közös marketing oktatásképzés és tájékoztatás II./3./2. Alprogram: Turisztikai infrastrukturális fejlesztések II./3./3. Alprogram: Fesztiválok, vásárok, konferenciák II./4. Intézkedés: Közlekedés és logisztika II./4./1. Alprogram: A város elérhet ıségét javító beruházások kiépülése II./4./2. Alprogram: Oktatás-képzés; kutatás-fejlesztés; szervezés III. prioritás: Városi szolgáltatások fejlesztése III./1. Intézkedés: Közlekedési helyzet javítása III./1./1. Alprogram: Települések és településrészek kapcsolatát biztosító tömegközlekedési infrastruktúra és a kapcsolódó kiszolgáló létesítmények kiépítése III./1./2. Alprogram: Környezetbarát közlekedés háttér infrastruktúrájának növelése és marketingje a városi lakosság körében III./1./3. Alprogram: Bels ı közlekedési infrastruktúrák kialakítása III./2. Intézkedés: Az önkormányzat kapcsolati rendszerének javítása III./2./1. Alprogram: „Az Intelligens Gy ır Város Stratégiai és Operatív Program” megvalósítása III./2./2. Alprogram: A város nemzetközi és térségi kapcsolatainak szélesítése III./2./3 Alprogram: A város érdekérvényesít ı tevékenységének javítása III./3. Intézkedés: A fejl ıdést segít ı területhasználat III./3./1. Alprogram: A területhasznosítás és a gazdasági érdekek összehangolása III./3./2. Alprogram: Területbiztosítás a közösségi célú intézmények számára III./3./3. Alprogram: Területbiztosítás lakásigények kielégítésére III./4. Intézkedés: Közszolgáltatások fejlesztése III./4./1. Alprogram: Infrastrukturális hálózatfejlesztések és korszer ősítések III./4./2. Alprogram: Együttm őködés a közszolgáltatásban IV. prioritás: A környezet védelme IV./1. Intézkedés: Környezetbarát technológiák elterjesztése 65 IV./1./1. Alprogram: ÖkoBusiness Plan megvalósítás IV./1./2. Alprogram: Oktatás, kutatás és minta projektek megvalósítása IV./2. Intézkedés: Barnamez ıs területek rehabilitációja IV./2./1. Alprogram: A barnamez ıs területek hasznosításának el ıkészítése IV./2./2. Alprogram: Állagóvás, értékesítés segítése IV./3. Intézkedés: Zöldterületek és közösségi terek fejlesztése IV./3./1. Alprogram: Zöldterületek és folyópartok felújítása, karbantartása és fejlesztése IV./3./2. Alprogram: Mosoni-Duna vízszintjének szabályozása, rehabilitációja IV./4. Intézkedés: Épített környezet védelme IV./4./1. Alprogram: Városrész-rehabilitációs programok beindítása

IV./4./2. Alprogram: Panelépületek felújítása IV./4./3. Alprogram: Történelmi terek megújítása

9.14. A településfejlesztési koncepció munkarészének felülvizsgálata

Jöv ıkép és stratégiai célok A helyzetértékelési anyagok és a háttértanulmányok alapján a következ ı jöv ıképet határozható meg: Gy ır 15 év múlva: Az észak-dunántúli hármashatártérség kiemelked ı gazdasági és szolgáltató központja a város és vonzáskörzetének lakossága számára biztosítja a magas szint ő életkörülményeket, a sokoldalú, magas hozzáadott értéket képvisel ı, tudásalapú gazdaságával hozzájárul a térség folyamatos megújulásához, hosszú távon fenntartható versenyképességének meg ırzéséhez, valamint a természeti és épített környezet adottságait kihasználva jelent ıs kulturális és közösségi értékeket közvetít a helyi lakosság és a városba látogatók számára.

A város jöv ıképét a következ ı stratégiai célkit őzésekkel kell biztosítani: - Gy ır növelje a térségben betöltött szerepét - Gy ır folyamatosan újítsa gazdaságát a versenyképességének növelése érdekében - Gy ır biztosítsa az itt él ık számára a kimagasló életkörülményeket

A továbbiakban bemutatjuk a jöv ıképet és a stratégiai célokat megvalósító stratégiai programokat.

A jöv ıkép és a stratégiai célok megvalósíthatóak három program által, amelyek az intézkedések logikai keretét is adják: I. program. A regionális szerepkör meger ısítése I. 1 intézkedés: Bécs-Pozsony-Gy ır együttm őködés II. 2 intézkedés: Gy ır az Északnyugat Dunántúl központja III. 3 intézkedés: Agglomerációs együttm őködés elmélyítése II. program: A versenyképesség meg ırzése II. 1 intézkedés: Gy ır a tudás városa és a technológiai régió központja II. 2. intézkedés: Helyi adottságokon alapuló gazdasági tevékenységek továbbfejlesztése II. 3 intézkedés: Intelligens Gy ır stratégiája III. program: A modern városi mili ı megteremtése III. 1 intézkedés: A közlekedési feltételek biztosítása III. 2 intézkedés: Városrész rehabilitációk III. 3 intézkedés: A városi környezeti adottságok javítása

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

A stratégiai programban foglaltak a következ ı fejlesztési irányvonalak: - Az információs társadalom nyújtotta szolgáltatások, mint az interregionális együttm őködés új energiája - Az intelligens Nyugat-dunántúli régióban a központi fejleszt ı szerep er ısítése - Egységes infokommunikációs hálózat - A hagyományos gazdaság és az információs gazdaság ötvöz ıdése - Médiaváros szerep - E-közigazgatási mintaváros - Technológiai és tudománypark központ - A gy ıri egyetem, mint interregionális tudásközpont - E-kereskedelmi (e-piactéri) központ - Telepolis projekt - Virtuális városháza, digitális önkormányzás program - A tudásalapú gazdaság programjai - Városi oktatásfejlesztési stratégia - Tartalomszolgáltatási programok

9.15. Rába-Európa Terv 2005

Az európai közösségi vízügyi politika célja a vizek jó állapotának elérése és annak fenntartása, ami együtt kell, hogy járjon az árvizek és az aszálykárok elleni védekezéssel is. A cél elérése érdekében a folyóinkkal való gazdálkodás fejlesztésér ıl szóló 2014/2000. (II. 2.) Korm. Határozatával a Kormány, egy nemzetközileg is újszer ő folyógazdálkodási program indításáról döntött. A program célja az integrált folyógazdálkodás megteremtése és módszereinek kidolgozása. A Rába Folyógazdálkodási terv els ıdleges célja egy olyan alapdokumentáció létrehozása volt, amely összehangolja a természetvédelmi és a vízügyi állami alapfeladatok végrehajtását a folyó mentén. Az elkészült terv az EU normáknak megfelel ıen nyílt tervezési eljárás alapdokumentációja. A természetvédelmi igények els ısorban az ökológiai hálózatok biztosításának, illetve kialakításának keretein belül jelentek meg. A legfontosabb természetvédelmi igények a folyók mentén az él ıhelyek rehabilitációja, a vízfolyások kontinuitásának biztosítása (kékfolyosók), valamint a vízhez köt ıdı szárazföldi él ılények vándorlásának biztosítása (zöldfolyosó). Az alap dokumentációhoz illesztett önkormányzati igények általában a víziturizmus fejlesztésében, talajvízszintek rehabilitációjában, a jóléti célra hasznosítható vízfelületek kialakításában, a víziturizmust akadályozó fák eltávolításában nyilvánult meg. A kérd ıívek eredményeinek összefoglalásakor nem hagyható figyelmen kívül, hogy az értékelt kérd ıívben a vízügyi szempontok hangsúlyosan szerepeltek. A víz okozta károkra vonatkozó kérdések minden kérdéskörben megel ızték a megoldásra, egyéb szempontokra

188 © MTA RKK NYUTI 2005 Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója vonatkozó kérdéseket, így a válaszokból kirajzolódó kép is többnyire az el ızetes vízügyi koncepciót tükrözi. A problémafeltáró kérdésekre adott válaszok közül kiemelend ı, hogy a válaszadók a felszínalatti vizek vízmin ıségét, a parteróziót és csapadékvíz elvezetési problémákat választották a legnagyobb arányban. A mederhasználat legfontosabb problémája a zátonyok képz ıdése, a megállt uszadék kérdése. Ami a megoldási javaslatokat illeti az enyhe többség elfogadhatónak tartja a természetközeli állapot megváltoztatását, a meder szabad vándorlásának megakadályozását. Fontos eredmény, hogy a többség még saját területén is elfogadhatónak tartja az árvíztározó építését, a széls ıséges vízhiányok megakadályozása érdekében. A többség a vízrendezésben és nem a racionális földhasználat megvalósításában látja az árvízi károk mérséklésének módját, valamint szükségesnek tartják a holtágak rehabilitációját. A folyótól távolabb, a vízgy őjt ın legfontosabbnak ítélt beruházások a szennyvíztisztítók építése, illetve a Rába mellék-vízfolyásainak él ıhely rehabilitációja. Az illetékes szakmai szervezetek, illetve a lakosság bevonásával szeretnék megvalósítani az elképzeléseket.

9.16. A Szigetközi térség és a Mosoni-Duna területfejlesztési koncepciójának aktualizálása (2003)

Prioritások és programjaik A. prioritás: Öreg-Duna és ágrendszerének rehabilitálása B. prioritás: Gazdaság területén C. prioritás: Üdülés, Turizmus D. prioritás: Természetvédelem E. prioritás: Környezetvédelem F. prioritás: Infrastruktúra

A. Öreg-Duna és ágrendszerének rehabilitálása - nem csak térségi feladat Kárérzékenységet csökkent ı szabályozások bevezetése, az üzemi és társulati csatornák fejlesztése Természetes talajvízpótlódás feltételeinek javítása a Szigetköz él ıvilága, a mez ıgazdaság meg ırzése és fejlesztése érdekében B. Gazdaság területén Nagyüzemi táblák méretének csökkentése - tájszerkezet, tájkép rehabilitáció érdekében táblák közötti fasorok és/vagy erd ısávok telepítése Hagyományos szigetközi kultúrák visszahozatala Biotermesztés preferálása Természetes erd ık arányának növelése, illetve nemesnyáras erd ık területének csökkentése, fafaj csere el ıirányozása

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

A vadkár mérséklése érdekében a nagyvadállomány radikális csökkentése, apróvad arányának növelése A Duna hagyományos halászati hasznosításának fenntartása érdekében az ivóhelyek biztosítása Halászati mód szabályozása - elektromos halászat megtiltása Öntöz ıkapacitás b ıvítése C. Üdülés - turizmus A turizmus legkülönböz ıbb formáinak megfelel ı fogadóhelyek környezetkímél ı kialakítása Szigetközi utak egy részének panoráma úttá alakítása Információs központok felállítása Rekreációs zóna pontos kijelölése és szabályozása Termálfürd ık környékének üdül ıövezetté fejlesztése D. Természetvédelem Biomonitoring rendszer kiépítése A Szigetközi TK, valamint a beépített területek, az agglomerációs körzetek, illetve az infrastruktúra-folyosó közötti felületek pufferzónakénti min ısítését Tanösvények, fogadóhelyek kialakítása "Erd ırezervátum program" elindítása Nádasok hasznosítása a természetvédelmi szempontok figyelembe vételével gyepfelületi arány növelése Szigetközi Örökség Park kialakítása Greenway kialakítása az Öreg-Duna és a Mosoni-Duna között E. Környezetvédelem Kavicsbánya nyitások engedélyezését környezeti hatásvizsgálatok készítéséhez kötni Mőköd ı kavicsbányákhoz utóhasználati és rekultivációs terv készítése Felhagyott bányatavak környezetkímél ı hasznosítását és annak ellen ırzését érvényesíteni Devasztált felületek rehabilitálása Hulladék lerakóhelyek rekultiválása Illegális hulladéklerakó helyek megsz őntetése Szelektív hulladékgy őjtés elterjesztése F. Infrastruktúra Alternatív energiatermelés, mint napenergia, biomassza hasznosítás, biogáz el ıállítás

9.17. Összefoglalás

A fentebb felsorolt koncepciók alapján a következ ı célok és programok a kistérség minden területére nézve fontosnak bizonyultak.

Célok A./ prioritás: Fenntartó és fenntartható környezetfejlesztés 1. program: Fenntartható környezet 1. 1. Környezetvédelem a környezetmin ıség növelése 1. 1. 1. Pihen ıparkok kialakítása, zöldövezet növelése 1. 2. Tájvédelem 1. 3. Tájrehabilitáció- ökológiai hálózat tervezése és megvalósítása 1. 3. 1. Felhagyott bányatavak környezetkímél ı hasznosítását és annak ellen ırzését érvényesíteni 1. 3. 2. Mőköd ı kavicsbányákhoz utóhasználati és rekultivációs terv készítése 1. 4. Hulladékgazdálkodás 1. 4. 1. Szelektív hulladékgy őjtés elterjesztése 1. 4. 2. Hulladék lerakóhelyek rekultiválása 1. 5. Alternatív energiatermelés B./ prioritás: Közösségfejlesztés, intézményfejlesztés, civil szféra er ısítése 1. program: Intézményrendszer 1. 1. Szervezet- és intézményfejlesztés 1. 2. Turizmus marketing szervezetek létrehozása 1. 3. Kistérség meger ısítése 1. 4. Kommunikációs rendszerek fejlesztése 2. program: Marketing tevékenység 2. 1. Turizmus marketing 2. 2. Kistérségi marketing 2. 3. Szervezetek létrehozása 2. 4. Civil szféra szerephez juttatása 2. 5. Testvértelepülések bekapcsolása - mikro-EU régió közös turisztikai marketingje és információs rendszerének megteremtése 2. 6. Marketing anyagok készítése 2. 6. 1. Vonzer ıleltár 2. 6. 2. Információs anyagok, pontok 2. 6. 3. Szállás, program adatbázis C./ prioritás: Turizmus különböz ı ágainak fejlesztése 1. program: Turizmus 1. 1. Komplex turisztikai program készítése 1. 2. A turizmus különböz ı fajtáinak kialakítása, er ısítése 1. 3 . Aktív turizmus 1. 3. 1. kerékpáros turizmus 1. 3. 2. kerékpárutak tovább építése, kitáblázása

Gy ıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

1. 4. vízi turizmus 1. 4. 1. Ökoturimus 1. 5. Rekreációs funkció er ısítése 1. 5. 1. Gyógyturizmus 1. 6. rekreációs zóna pontos kijelölése és szabályozása 1. 7. termálfürd ık környékének üdül ıövezetté fejlesztése 1. 7. 1. Szálláshelyek b ıvítése 1. 7. 2. Térségi rendezvénynaptár, szálláshely kiadvány összeállítása D./ prioritás: Gazdaság fejlesztése 1. program: Gazdaság 1. 1. Mukahely teremtés 1. 2. Kis- és középvállalkozások er ısítése E./ prioritás: Humán er ıforrás fejlesztése 1. program: Oktatás fejlesztése, szakképzés 1. 1. Felkészülés a fenntartható táji, agrár és turizmus ágazat fejlesztésére – képzési programcsomag F./ prioritás: Mez ıgazdaság fejlesztése G./ prioritás: Infrastruktúra és közlekedési hálózat fejlesztése 1. program: Közlekedési Infrastruktúra fejlesztése 1. 1. Kerékpárutak 1. 1. 1. Térségi kerékpárút kiépítése 1. 1. 2. Péri repül ıtér fejlesztési lehet ıségének megteremtése 1. 2. Településeket összeköt ı utak építése 1. 3. Utak burkolatának felújítása