I. Az Arrabona Egtc Lehatárolása

Total Page:16

File Type:pdf, Size:1020Kb

I. Az Arrabona Egtc Lehatárolása TARTALOMJEGYZÉK I. AZ ARRABONA EGTC LEHATÁROLÁSA ....................................................................................... 2 II. KOHÉZIÓVIZSGÁLAT ................................................................................................................. 3 1. TERÜLETI KOHÉZIÓ................................................................................................................... 4 1.1. Tájszerkezet ....................................................................................................................................................... 5 1.2. Településhálózati viszonyok ............................................................................................................................ 19 1.3. Meglévő és potenciális határátmenetek ......................................................................................................... 30 1.4. Meglévő intézményközi kapcsolatok ............................................................................................................... 37 1.5. Kohéziót erősítő tényezők – kohéziót gyengítő tényezők ............................................................................... 41 2. GAZDASÁGI KOHÉZIÓ ............................................................................................................. 44 2.1. Meglévő gazdasági infrastruktúra ................................................................................................................... 45 2.2. Gazdasági helyzetkép – különös tekintettel a határ két oldalán meglévő közös adottságokra és komplementaritásokra .................................................................................................................................... 56 2.3. Kohéziót erősítő tényezők – kohéziót gyengítő tényezők ............................................................................. 107 3. TÁRSADALMI KOHÉZIÓ........................................................................................................... 111 3.1. Demográfiai adottságok ................................................................................................................................ 112 3.2. Határon átnyúló munkaerő-migráció, foglalkoztatás .................................................................................... 119 3.3. Meglévő társadalmi kapcsolatok, interetnikus viszonyok ............................................................................. 138 3.4. Kohéziót erősítő tényezők – kohéziót gyengítő tényezők ............................................................................. 147 4. TERVEZÉSI KERETEK ............................................................................................................... 150 4.1. Az EU kohéziós politikáját meghatározó keretek .......................................................................................... 151 4.2. Makroregionális keretek................................................................................................................................ 158 4.3. Határon átnyúló programok .......................................................................................................................... 161 4.4. Országos keretek ........................................................................................................................................... 167 4.5. Regionális keretek ......................................................................................................................................... 194 4.6. Helyi keretek.................................................................................................................................................. 205 III. INTEGRÁLT FEJLESZTÉSI STRATÉGIA ....................................................................................... 212 1. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK ELVI KERETEI ..................................................................................... 214 1.1. Egy adott térség fejlődését meghatározó tényezők hierarchiája .................................................................. 214 1.2. A területi kohézió elve ................................................................................................................................... 215 1.3. Az ágazati szempontok hátrasorolása ........................................................................................................... 217 1.4. Az innováció elve ........................................................................................................................................... 218 1.5. Integrált területi megközelítés ...................................................................................................................... 219 2. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK CÉLJAI ............................................................................................. 221 2.1. A fejlesztések forgatókönyvei ........................................................................................................................ 221 2.2. A célrendszer endogén forrásai ..................................................................................................................... 224 2.3. A stratégia célrendszere ................................................................................................................................ 230 3. JAVASOLT INTEGRÁLT BEAVATKOZÁSOK ..................................................................................... 236 3.1. Tudásintenzív gazdaság megerősítése........................................................................................................... 237 3.2. Kiegyensúlyozott funkciómegosztás .............................................................................................................. 260 3.3. Társadalmi tőke növelése .............................................................................................................................. 294 4. KOHÉZIÓ- ÉS SZINERGIAVIZSGÁLAT ........................................................................................... 302 5. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK AKCIÓTERVE .......................................................................... 314 5.1. Az akciók rövid bemutatása ........................................................................................................................... 315 5.2. Az akciók ütemezése ..................................................................................................................................... 336 5.3. Az akciók stratégiai illeszkedése .................................................................................................................... 343 5.4. Az akciók finanszírozása ................................................................................................................................ 345 IV. MELLÉKLETEK ....................................................................................................................... 351 1. A STRATÉGIA ÖSSZEÁLLÍTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓAN MEGTARTOTT MŰHELYNAP RÉSZTVEVŐI .................... 351 2. A STRATÉGIA ÖSSZEÁLLÍTÁSÁBAN, KÉRDŐÍV SEGÍTSÉGÉVEL KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEK ....................... 352 1 I. AZ ARRABONA EGTC LEHATÁROLÁSA Győr Megyei Jogú Város – mint székhely település – kezdeményezésére két magyarországi város (Győr és Mosonmagyaróvár) és két szlovákiai város (Dunaszerdahely és Somorja) 2010-ben az Arrabona EGTC megalapításáról döntött. A csoportosulást a Fővárosi Bíróság 2011. május 24-én vette nyilvántartásba. Az EGTC alapvetően két határ menti térség (Szigetköz és Csallóköz) közös területfejlesztési céljainak elérése érdekében alakult meg. Az Arrabona EGTC-nek jelenleg összesen 29 tagtelepülése van (5 szlovák és 24 magyar település): Magyarországi települések: Abda, Bágyogszovát, Bőny, Börcs, Dunakiliti, Dunaszeg, Dunaszentpál, Győr, Győrság, Győrújbarát, Győrújfalu, Halászi, Ikrény, Kimle, Kisbajcs, Kunsziget, Mecsér, Mosonmagyaróvár, Mosonszolnok, Nagyszentjános, Pér, Rábapatona, Vámosszabadi, Vének. Szlovákiai települések: Dunaszerdahely, Felbár, Somorja, Nagyudvarnok, Nagymegyer. 1. ábra: Az Arrabona EGTC területe 2 II. KOHÉZIÓVIZSGÁLAT A helyzetfeltárást (a 2014-2020-as EU-s költségvetési ciklus megújuló szakmai elvárásainak megfelelő módon) a kohézió oldaláról közelítjük meg. A vizsgálati terület helyzetének értékelésekor az általános kohéziós szempontokat helyezzük előtérbe. Elemzésünk során a területi statisztikai vizsgálatokat GIS-módszerekkel, és egy saját terepi adatfelvételezés eredményeivel egészítjük ki, támogatjuk meg. A területi kohézió kapcsán táji, gravitációs, funkcionális, határátmeneti és intézményközi térbeliséget vizsgálunk. A klasszikus ágazati megközelítést javarészt a gazdasági kohéziót elemző fejezetben bontjuk ki, egy olyan újszerű, komplex megközelítésben, amely elsősorban a térség közös, illetve egymást kiegészítő gazdasági sajátosságait emeli ki, külön kitekintéssel a hiányosságokra, összehangolatlanságokra, továbbá lehetőségekre és infrastrukturális potenciálokra. Harmadik megközelítésben pedig a társadalmi kohézión keresztül vizsgáljuk meg a térség demográfiai állapotát, meglévő társadalmi kapcsolatait és munkaerő-migrációs, foglalkoztatási helyzetét. Végül a térséget érintő (különböző szintű) tervezési keretek feltárásával zárjuk a stratégiát megalapozó munkát. Ez a hagyományostól kissé eltérő helyzetértékelési megközelítés jobban szolgálja a térségi és ágazati szempontból is integrált fejlesztési lehetőségek beazonosítását és e fejlesztések megalapozását. 3 1. TERÜLETI KOHÉZIÓ Gyakori hiba területfejlesztési
Recommended publications
  • C48 Official Journal
    Official Journal C 48 of the European Union Volume 63 English edition Information and Notices 12 February 2020 Contents II Information INFORMATION FROM EUROPEAN UNION INSTITUTIONS, BODIES, OFFICES AND AGENCIES European Commission 2020/C 48/01 Non-opposition to a notified concentration (Case M.9610 — CVC/Royal FrieslandCampina/DMV Fonterra Excipients) (1) . 1 2020/C 48/02 Non-opposition to a notified concentration (Case M.9205 — IBM/Red Hat) (2) . 2 2020/C 48/03 Non-opposition to a notified concentration (Case M.9549 — BP Group/Bunge Group/BP Bunge Bioenergia) (3) . 3 2020/C 48/04 Non-opposition to a notified concentration (Case M.9504 — Blackstone/CRH (European Distribution Business)) (4) . 4 IV Notices NOTICES FROM EUROPEAN UNION INSTITUTIONS, BODIES, OFFICES AND AGENCIES European Commission 2020/C 48/05 Euro exchange rates — 11 February 2020 . 5 2020/C 48/06 Explanatory Notes to the Combined Nomenclature of the European Union . 6 2020/C 48/07 Explanatory Notes to the Combined Nomenclature of the European Union . 8 EN (4) Text with EEA relevance. NOTICES FROM MEMBER STATES 2020/C 48/08 Modification of a European Grouping of Territorial Cooperation (EGTC) . 9 2020/C 48/09 Modification of a European Grouping of Territorial Cooperation (EGTC) . 12 2020/C 48/10 Modification of a European Grouping of Territorial Cooperation (EGTC) . 16 V Announcements PROCEDURES RELATING TO THE IMPLEMENTATION OF THE COMMON COMMERCIAL POLICY European Commission 2020/C 48/11 Notice amending the notice of initiation of an anti-subsidy proceeding concerning imports of continuous filament glass fibre products originating in Egypt . 18 PROCEDURES RELATING TO THE IMPLEMENTATION OF COMPETITION POLICY European Commission 2020/C 48/12 Prior notification of a concentration (Case M.9681 — Inflexion/ICG /Marston) Candidate case for simplified procedure (5) .
    [Show full text]
  • A Virágos Magyarország Mozgalom Szerepe a Falufejlesztésben the Role of Floral Hungary Project in Village Regeneration and Rural Development
    Műhely A Virágos Magyarország mozgalom szerepe a falufejlesztésben The role of Floral Hungary project in village regeneration and rural development Szerzők: Bérczi Szabolcs1 – Csemez Attila2 – Sallay Ágnes3 A Virágos Magyarország mozgalom hazánkban növekvő népszerűséggel bír. Az évente megrendezettversenynekegyrenagyobbapresztízse,ajelentkezőkszámaévrőlévrenő. A környezet szépítése mellett legtöbb esetben a turisztikai attrakciók bővítését jelenti a mozgalom a résztvevő települések számára. A pályázók rendszerint komplex környezet- megőrzési és turisztikai programot állítanak össze, melytől a település vonzerejének növekedését várják. Összességében tehát falu- és vidékfejlesztési eszközként tekintenek a Virágos Magyarország mozgalomra. Cikkünkben a falusi települések által benyújtott pályázatokat elemeztük, vizsgálva, hogy az egyes falvak településhálózatban betöltött szerepemennyibenhatározzamegazöldinfrastruktúrafejlesztésénekfőbbprogrampontjait ésirányait,illetvemikazösszefüggésekahálózatiszerepkörésafalvakfejlesztésistratégiája között. TheFloralHungary(VirágosMagyarország)projectisgrowinginpopularityinHungary. The annual competition is increasingly prestigious and the number of entrants grows eachyear.Formostsettlementstakingpartintheproject,theiraimisbothtobeautify theirenvironmentandtoenhancetheirtouristattraction.Theentrantscreatecomplex programmesforenviromentalpreservationandtourism,hopingtoincreasethesettlement’s attractiveness.Ingeneral,theyviewtheprojectasatoolforvillageandruraldevelopment. Inourarticle,weanalyseapplicationssubmittedbyruralsettlements,exploringhoweach
    [Show full text]
  • Act Cciii of 2011 on the Elections of Members Of
    Strasbourg, 15 March 2012 CDL-REF(2012)003 Opinion No. 662 / 2012 Engl. only EUROPEAN COMMISSION FOR DEMOCRACY THROUGH LAW (VENICE COMMISSION) ACT CCIII OF 2011 ON THE ELECTIONS OF MEMBERS OF PARLIAMENT OF HUNGARY This document will not be distributed at the meeting. Please bring this copy. www.venice.coe.int CDL-REF(2012)003 - 2 - The Parliament - relying on Hungary’s legislative traditions based on popular representation; - guaranteeing that in Hungary the source of public power shall be the people, which shall pri- marily exercise its power through its elected representatives in elections which shall ensure the free expression of the will of voters; - ensuring the right of voters to universal and equal suffrage as well as to direct and secret bal- lot; - considering that political parties shall contribute to creating and expressing the will of the peo- ple; - recognising that the nationalities living in Hungary shall be constituent parts of the State and shall have the right ensured by the Fundamental Law to take part in the work of Parliament; - guaranteeing furthermore that Hungarian citizens living beyond the borders of Hungary shall be a part of the political community; in order to enforce the Fundamental Law, pursuant to Article XXIII, Subsections (1), (4) and (6), and to Article 2, Subsections (1) and (2) of the Fundamental Law, hereby passes the following Act on the substantive rules for the elections of Hungary’s Members of Parliament: 1. Interpretive provisions Section 1 For the purposes of this Act: Residence: the residence defined by the Act on the Registration of the Personal Data and Resi- dence of Citizens; in the case of citizens without residence, their current addresses.
    [Show full text]
  • Új Adatok Győr-Moson-Sopron Megye Épületlakó-Denevér-Faunájához
    Új adatok Győr-Moson-Sopron megye épületlakó-denevér-faunájához New data to the house-dwelling bat fauna of Győr-Moson-Sopron County KUGLER PÉTER1, HALMAI ZALÁN2 & ESTÓK PÉTER3 Abstract In the period May-July in the years 2015 and 2016 the survey of 174 buildings, mostly owned by the church in 130 settlements of Győr-Moson-Sopron County was conducted for bats. During the survey 8 species of bats were detected, bat traces were recorded in 64% of the buildings. Obtained results were compared to the similar survey of 1995-96 by Papp Károly and following tendencies were detected. Population of the Serotine bat has decreased by two thirds in the county; individuals of the species were detected in 10 out of 33 earlier inhabited buildings, estimated number of individuals having decreased to 138 from earlier 571. Estimated number of Greater and Lesser mouse-eared bats has decreased as well. The population of Grey long-eared bats in the county has doubled in the last 10 years, presumably because the species endures altered circumstances following restoration works of churches. The number of individuals in the colony of Geoffroy’s bats found in 1997 has increased from 80 to 400 and the existence of another colony in the region is assumed, based on the discovery of two individuals in Pusztacsalád. The population of Lesser horseshoe bats dwelling in the castle of Fertőd has decreased from earlier 26 to 19 individuals. Altogether it can be stated that the house-dwelling bat fauna of the county shows a decreasing tendency, the number of individuals in earlier known bigger adult colonies is decreasing or the colonies have left their earlier dwelling places due to restoration works.
    [Show full text]
  • 2. Sz. Melléklet Mosonmagyaróvár Térségi Társulás Társulási
    2. sz. melléklet Mosonmagyaróvár Térségi Társulás Társulási Megállapodása -tervezet- A társult tagok Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) K. pontja és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (Mötv.) 87. §-ban kapott felhatalmazás alapján, az Mötv 146. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a 2004. július 1-től működő önkormányzati társulás (alapításkori neve: Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás) társulási megállapodását az alábbiak szerint fogadják el: 1.) A társulás neve és székhelye: Mosonmagyaróvár Térségi Társulás 9200 Mosonmagyaróvár Fő u. 11. 2.) Rövidített neve: Mosonmagyaróvár Térségi Társulás 3.) A megállapodás időtartama: Működés kezdete: 2004. július 01. időtartam: határozatlan 4.) A társulás jogállása: jogi személy Adószáma: 15579474-2-08 Bankszámlaszáma: 11737076-15579474 5.) A társulás tagjainak neve és székhelye: Település neve: Címe: Ásványráró Község Önkormányzata 9177 Ásványráró, Rákóczi u. 14. Bezenye Községi Önkormányzat 9223 Bezenye, Szabadság u. 50. Darnózseli Községi Önkormányzat 9232 Darnózseli, Ady E. u. 8. Dunakiliti Község Önkormányzata 9225 Dunakiliti, Kossuth Lajos u. 86. Dunaremete Község Önkormányzata 9235 Dunaremete, Szabadság u. 2. Dunasziget Község Önkormányzata 9226 Dunasziget, Sérfenyő u. 57. Feketeerdő Község Önkormányzata 9211 Feketeerdő, Árpád tér 1. Halászi Község Önkormányzata 9228 Halászi, Kossuth Lajos u.38. Hédervár Község Önkormányzata 9178 Hédervár, Fő u. 42. Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat 9222 Hegyeshalom, Fő u. 134. Jánossomorja Város Önkormányzata 9241 Jánossomorja, Szabadság u. 39. Károlyháza Község Önkormányzata 9182 Károlyháza, Úttörő u. 3. Kimle Község Önkormányzata 9181 Kimle, Vízpart u. 2. Kisbodak Község Önkormányzata 9234 Kisbodak, Felszabadulás u. 1. Lébény Város Önkormányzata 9155 Lébény, Fő u. 47. Levél Községi Önkormányzat 9221 Levél, Fő u. 10. Lipót Község Önkormányzata 9233 Lipót, Fő tér 2. Máriakálnok Község Önkormányzata 9231 Máriakálnok, Rákóczi u.
    [Show full text]
  • Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések 1-1 Szigetköz
    Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád út 28-32. JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 1-1-1 Szigetköz tervezési alegység Győr, 2007. november Janák Emil igazgató Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád út 28-32. Készítették az ÉDUKÖVIZIG (Győr) szakemberei Balázsné Lampert Zsuzsanna Dénesné Érseki Gabriella Ficsor Johanna Gálné Chrenkó Nóra Gombás Károly Mohácsiné Simon Gabriella Némethné Deák Irén Sütheő László Tatai Róbert a FHNPI (Sarród) és az ÉDUKTVF (Győr) közreműködésével. Győr, 2007. november 2 Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád út 28-32. 1) Tervezési alegység leírása Domborzat, területi kiterjedés A szigetköz, mely a Duna és a Mosoni-Duna, valamint a Lajta között húzódó területet foglalja magában, a Duna kisalföldi hordalékkúpjának gerincén helyezkedik el, ahol a durva szem- cseméretű allúviumon legyezőszerűen szétágazó és összefutó fonatos folyószakasz alakult ki. A Duna közvetlen tájalakító hatása az egész Szigetközben, a Mosoni-Dunáig kiterjedt. Ennek következtében a teljes szigetköz vízháztartása (a felszíni és a felszín alatti vízrendszerek) je- lentős mértékben függ a Duna vízjárásától. A szigetközi kistáj teljes egészében alacsonyártéri tökéletes síkság. Tengerszint feletti magas- sága ÉNy-on 126-115 m, DK-en 115-110 m között van. Ény –DK irányban lejt. Legmagasabb pontja 126 m. A relatív relief csak a DK-i kisebb területrészen haladja meg az 5 m/km2-t. A lejtési viszonyok alapján két-két jól elkülöníthető részre osztható: Felső- és Alsó- Szigetközre, Rajka és Ásványráró illetve Ásványráró és Vének között. Az árvédelmi töltés pedig hullámtérre és mentett oldalra osztja a területet. A feltöltődött területen az egykori medrek illetve azok maradványai találhatók mind a hullám- térben, mint a mentett oldalon.
    [Show full text]
  • A Szigetköz Közlekedési Kihívásai a Szigetköz Közlekedési Kihívásai
    A Szigetköz közlekedési kihívásai A Szigetköz közlekedési kihívásai Dr. Jóna László11,2 - Dr. Henézi Diána Sarolta3 - Döbrentei Balázs4 - Gaál Bertalan5 1Széchenyi István Egyetem telefon: +36 96 503494 e-mail: [email protected] 2Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete Nyugat-magyarországi Tudományos Osztály telefon: +36 96 516575 e-mail: [email protected] 3Széchenyi István Egyetem telefon: +36 96 503494 e-mail: [email protected] 4Széchenyi István Egyetem telefon: +36 96 503494 e-mail: [email protected] 5Széchenyi István Egyetem telefon: +36 96 503494 e-mail: [email protected] Kivonat: Kulcsszavak: Szigetköz, közlekedés, közút, közösségi közlekedés, rendezési terv Bevezetés A Nyugat-dunántúli régió egyik meghatározó tájegysége a Szigetköz, mely a Mosoni-Duna és a Nagy- Duna között terül el. Kiterjedését tekintve északnyugat-délkeleti tengelye nagyjából 52,5 km, szélessége pedig 6-8km. [1] Az elmúlt években, a Szigetközben egyre többen költöztek ki, mely elsősorban Győr szuburbanizációs hatásának köszönhető. Győr városában ugyanis a szuburbanizációra jellemző módon egyre jobban erősödött az iparnak köszönhetően a gazdaság, mely magával vonta az ingatlanárak növekedését. A szolgáltatások és a gazdasági tevékenységek szétáramlása szintén megtalálható Győrben, ugyanis a városba bevezető szinte valamennyi főút mellett (1.,14.,81., 82., 83.sz. főutak) kiépültek bevásárlóközpontok, ipari és gazdasági létesítmények. A közösségi közlekedést tekintve pedig a környező települések jól ellátottak és a városközpont is időben elérhető. [2] Mindezek a tényezők pedig jelentősen befolyásolták azt, hogy sokan amellett döntöttet kiköltöznek valamelyik Győrhöz közeli településre. Ezeknek a településeknek a többsége pedig a Szigetközben található. A nagyszámú kiköltözésből adódóan azonban egyre nagyobb problémát jelent az ingázók megnövekedett aránya. Megfigyelhető ugyanis, hogy főleg a reggeli és a délutáni csúcsidőben a Győrbe vezető főutak mentén torlódások alakulnak ki.
    [Show full text]
  • National Reviews 1998 Hungary Technical Reports
    DANUBE POLLUTION REDUCTION PROGRAMME NATIONAL REVIEWS 1998 HUNGARY TECHNICAL REPORTS Part A: Social and Economic Analysis Part B: Financing Mechanisms Ministry of Environment Ministry of Transport, Communication and Water Management in cooperation with the Programme Coordination Unit UNDP/GEF Assistance DANUBE POLLUTION REDUCTION PROGRAMME NATIONAL REVIEWS 1998 HUNGARY TECHNICAL REPORTS Part A: Social and Economic Analysis Part B: Financing Mechanisms Ministry of Environment Ministry of Transport, Communication and Water Management in cooperation with the Programme Coordination Unit UNDP/GEF Assistance Preface The National Reviews were designed to produce basic data and information for the elaboration of the Pollution Reduction Programme (PRP), the Transboundary Analysis and the revision of the Strategic Action Plan of the International Commission for the Protection of the Danube River (ICPDR). Particular attention was also given to collect data and information for specific purposes concerning the development of the Danube Water Quality Model, the identification and evaluation of hot spots, the analysis of social and economic factors, the preparation of an investment portfolio and the development of financing mechanisms for the implementation of the ICPDR Action Plan. For the elaboration of the National Reviews, a team of national experts was recruited in each of the participating countries for a period of one to four months covering the following positions: Socio-economist with knowledge in population studies, Financial expert (preferably from the Ministry of Finance), Water Quality Data expert/information specialist, Water Engineering expert with knowledge in project development. Each of the experts had to organize his or her work under the supervision of the respective Country Programme Coordinator and with the guidance of a team of International Consultants.
    [Show full text]
  • Ritka Madárfajok Győr-Moson-Sopron Megye Faunájában Rare Bird Species in the Fauna of Győr-Moson-Sopron County
    2009. 1. 5 Ritka madárfajok Győr-Moson-Sopron megye faunájában Rare bird species in the fauna of Győr-Moson-Sopron County HADARICS TIBOR Győr-Moson-Sopron megye madártani szempontból viszonylag jól kutatott területnek számít. Különösen – köszönhetően a soproni Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és a Nyugat-magyarországi Egyetem hallgatóságának, illetve a Fertő–Hanság Nemzeti Park munkatársainak – a megye nyugati része, Sopron környéke és a Fertő, illetve a Hanság. Megyénkben számos hazánkban vagy csak e területen ritka kóborló madárfaj is előfordult már. Több esetben itteni megfigyelés révén került be egy-egy faj vagy alfaj a hazai faunába. A Kárpát-medencét körülvevő hegyvidékekről származó ritka fajok közül kiemelendő a törpekuvik (Glaucidium passerinum), amelynek első hazai előfordulása a Soproni-hegységben (Poloskás-bérc) volt 1977. november 20-án, de további két adata (1993, 2005) is ismert innen. A siketfajd (Tetrao urogallus) az 1930-as évekig költött a Soproni-hegységben, kóborló egyedeket az 1970-es évek elején láttak utoljára. 1880. január 15-én egy nyírfajdot (Tetrao tetrix) is lőttek a Soproni-hegységben (Harkai-erdő). 1996. október 3. és 14. között hét barna zsezsét (Carduelis flammea cabaret) fogtak Sopron közelében. Az észak-európai madárfajok közül a füles vöcsök (Podiceps auritus) november–decemberben szórványosan előfordul a Fertőn, az énekes hattyúnak (Cygnus cygnus) viszont a Fertőn kívül a Hanságból és a Szigetközből is ismert adata. Az 1990-es évektől ismert a fertői vadlúdtömegekben télen és tavasszal a kis lilik (Anser erythropus) néhány egyedének előfordulása, a rövidcsőrű lúdnak (Anser brachyrhynchus) viszont csak egyetlen előfordulása van (2006. november 1–12., Fertőújlak). Az örvös lúd (Branta bernicla bernicla) első hazai adata Hegykőről származik 1879 novemberéből, a Fertőn október és március között rendszeresen megjelenik egy-egy példány, de hansági adata is van (2005).
    [Show full text]
  • Mosonszolnok Fejlesztési Koncepciója
    Településfejlesztési koncepció és program Mosonszolnok Helyzetelemzés 2008. november Településfejlesztési Koncepció és Program Mosonszolnok Településfejlesztési koncepció és program Helyzetelemzés Mosonszolnok 2008. november Készítette: Mosonszolnok Község részére, a település kezdeményezése alapján, a mosonszolnoki lakosokkal egyetértésben, az Agrár Európa Kft. 2 Településfejlesztési Koncepció és Program Mosonszolnok Tartalom 1. BEVEZETÉS ............................................................................................................................................... 4 2. HELYZETELEMZÉS ................................................................................................................................ 5 2.1. FÖLDRAJZI JELLEMZŐK, KULTURÁLIS SAJÁTOSSÁGOK .......................................................................... 5 2.2. GAZDASÁGI FOLYAMATOK ................................................................................................................... 9 2.3. TÁRSADALMI FOLYAMATOK ............................................................................................................... 19 2.4. MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA ............................................................................................................... 25 2.5. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ....................................................................................................................... 28 3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSI NAP EREDMÉNYEI – TELEPÜLÉSI ELVÁRÁSOK A JÖVŐRE VONATKOZÓAN .............................................................................................................................................
    [Show full text]
  • Bíróságok Elnevezése És Székhelye
    2010. évi CLXXXIV. törvény a bíróságok elnevezésér ől, székhelyér ől és illetékességi területének meghatározásáról 1 1. § (1) 2 A járásbíróságok és kerületi bíróságok (a továbbiakban együtt: járásbíróság), a közigazgatási és munkaügyi bíróságok, továbbá a törvényszékek elnevezését és illetékességi területét az 1. melléklet tartalmazza. (2) Az ítél őtáblák elnevezését és illetékességi területét a 2. melléklet tartalmazza. (3) 3 A Kúria illetékességi területe az ország egész területére kiterjed. 2. § (1) 4 A járásbíróság és a közigazgatási és munkaügyi bíróság székhelye - (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az elnevezésében megjelölt település. (2) A kerületi bíróságok székhelye Budapest. (3) 5 A törvényszékek székhelyét az 1. melléklet tartalmazza. (4) Az ítél őtáblák székhelye az elnevezésükben megjelölt település, a F ővárosi Ítél őtábla esetében pedig Budapest. (5) 6 A Kúria székhelye Budapest. 3. § (1) 7 Törvény által meghatározott ügyekben els ő fokon - a 3. mellékletben kijelölt törvényszékeken az ott meghatározott illetékességi területen - katonai tanácsok járnak el. (2) 8 A kijelölt törvényszékeken m űköd ő katonai tanácsok által els ő fokon elbírált ügyekben másodfokon a F ővárosi Ítél őtábla katonai tanácsa jár el. 3/A. § 9 A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok számát, elnevezését és illetékességi területét a 4. melléklet tartalmazza. 4. § (1) E törvény 2011. március 1-jén lép hatályba. (2) 10 A Zalaegerszegi Törvényszék és a Zalaegerszegi Törvényszék illetékességi területéhez tartozó helyi bíróságok határozata ellen a törvény hatálybalépését követ ően el őterjesztett jogorvoslatot bírálja el a Pécsi Ítél őtábla. 1 Kihirdetve: 2010. XII. 31. 2 Megállapította: 2012. évi CCXI. törvény 68. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től. 3 Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 205. § (2) b). 4 Megállapította: 2012.
    [Show full text]
  • Helyi Wiki Témák Szócikkeinek Betűrendes Mutatója
    Helyi wiki témák szócikkeinek betűrendes mutatója Kapuvár, Buxbaum nyomda Kapuvár, Ehn-szálló, Ehn család Kapuvár, Eszterházy-kastély Kapuvár, Hajszán nyomda Kapuvár, Polgár nyomda Kapuvár, Sarlósboldogyasszony templom Kapuvár, Szent Anna templom Kapuvári festett bútor Kapuvári gazdasági vasút Kapuvári Hanság Élővilág kiállítás Kapuvári Húsgyár Kapuvári Kis-Rába híd Kapuvári pillangós kobak Kimlei Hősök Útja Kimlei közúti híd Kisalföldi kocsik Kisbaráti római katolikus templom Kisbodaki külső kemencék a Szentendrei Skanzenben Kisfalud, Nagyboldogasszony római katolikus templom Kócsagvár Koroncó régészete Kunszigeti Bolgányi-híd Kunszigeti Jézuskeresés Lébényi római katolikus templom Léghajóutak Győr, Sopron, Moson megyében a 19. században Levéli evangélikus templom Lipót, Szent Kelemen-templom Lövő, Nagyboldogasszony római katolikus templom Lucsony Magyarkeresztúri Baditz-kastély Magyaróvár, Magyar Gazdasági Gépkísérleti Állomás (Magyar Gépkísérleti Állomás) Magyaróvár, Magyar Növénytermelési Kísérleti Állomás (Magyaróvári Növénytermelési Kísérleti Állomás) Magyaróvár, Magyar Tejkísérleti Állomás (Magyar Tejgazdasági Kísérleti Állomás) Magyaróvár, Magyar Vegykísérleti Állomás Magyaróvár, Magyar Vetőmagvizsgáló és Növényélettani Kísérleti Állomás Magyaróvár, Országos Növénynemesítő Intézet Malató-domb Máriakálnok, Marsovszky-kastély Máriakálnok, Sarlós Boldogasszony kegykápolna Máriakálnoki Mosoni-Duna-híd Ménfőcsanak Ménfőcsanak - Sírok az eperföldeken Ménfőcsanak római kori régészeti leletei Ménfőcsanak, Sulyok Vince Irodalmi Emlékhely
    [Show full text]