Műhely

A Virágos Magyarország mozgalom szerepe a falufejlesztésben The role of Floral project in village regeneration and rural development

Szerzők: Bérczi Szabolcs1 – Csemez Attila2 – Sallay Ágnes3

A Virágos Magyarország mozgalom hazánkban növekvő népszerűséggel bír. Az évente megrendezett versenynek egyre nagyobb a presztízse, a jelentkezők száma évről évre nő. A környezet szépítése mellett legtöbb esetben a turisztikai attrakciók bővítését jelenti a mozgalom a résztvevő települések számára. A pályázók rendszerint komplex környezet- megőrzési és turisztikai programot állítanak össze, melytől a település vonzerejének növekedését várják. Összességében tehát falu- és vidékfejlesztési eszközként tekintenek a Virágos Magyarország mozgalomra. Cikkünkben a falusi települések által benyújtott pályázatokat elemeztük, vizsgálva, hogy az egyes falvak településhálózatban betöltött szerepe mennyiben határozza meg a zöldinfrastruktúra fejlesztésének főbb programpontjait és irányait, illetve mik az összefüggések a hálózati szerepkör és a falvak fejlesztési stratégiája között.

The Floral Hungary (Virágos Magyarország) project is growing in popularity in Hungary. The annual competition is increasingly prestigious and the number of entrants grows each year. For most settlements taking part in the project, their aim is both to beautify their environment and to enhance their tourist attraction. The entrants create complex programmes for enviromental preservation and tourism, hoping to increase the settlement’s attractiveness. In general, they view the project as a tool for village and rural development. In our article, we analyse applications submitted by rural settlements, exploring how each village’s role in its network of settlements responded to the points and general direction of their green infrastructure development programmes, and the connections between their roles and development strategies.

Kulcsszavak: Virágos Magyarország, vonzerő, vend a települési önkormányzatok körében, falufejlesztés, településhálózat. emellett a verseny egyre nagyobb hírverést Keywords: Floral Hungary project, attractiveness, kap a laikusok felé is. Adódik a kérdés, hogy village development, network of settlements. csupán egy nemes versengést jelent, vagy ko- molyabb hozadéka is van a települések szá- 1. Bevezetés mára? A kérdés megválaszolásához a Virágos Magyarország mozgalom falvakra, kistelepü- A Virágos Magyarország mozgalom ország- lésekre4 gyakorolt fejlesztési hatásait kíván- szerte egyre nagyobb népszerűségnek ör- juk számba venni.

1 PhD-hallgató, Szent István Egyetem, [email protected] 2 ny. egyetemi tanár, Szent István Egyetem, [email protected] 3 egyetemi tanár, Szent István Egyetem, [email protected] 4 Bérczi Szabolcs doktori kutatása alapvetően falufejlesztéssel foglalkozik, így a cikk az elmúlt évek pályázói közül is ezeknek a kistelepü- léseknek a pályázati anyagait dolgozza fel.

DOI: 10.14267/TURBULL.2020v20n5.4 – TURIZMUS BULLETIN XX. évfolyam 4.szám (2020) 37 Műhely

Mit jelent a verseny az érintett kistelepülések Fontos azonban hangsúlyozni, hogy napjainkra számára? A résztvevők eredményeit vizsgálva kije- a turizmus szerepe – és értékelése – nagymérték- lenthető, hogy a Virágos Magyarország versenyre ben nőtt, az országos és helyi politika egyaránt fel- történő jelentkezés legtöbb eleme turisztikai attrak- ismerte a turizmus életminőség-javító hatását, így cióként jelenik meg az adott településen, legyen szó az önkormányzatok (is) egyre nagyobb hangsúlyt új faluközpontról, zöldkapukról, zöldinfrastruktú- helyeznek a turizmusban rejlő gazdaságösztönző, rahálózat-fejlesztésről vagy egyszerűen növénykiül- gazdaságélénkítő lehetőségekre (MICHALKÓ– tetésről. A bírálati szempontok szerepet játszanak a RÁTZ 2019). Fokozottan igaz ez a kistelepülések- vonzó lakókörnyezet kialakításában is, miáltal nö- re, hiszen ott a (falusi) turizmus vonzereje a ter- vekszik a lakókörnyezet presztízse, vonzóbbá válik mészet közelsége, a megőrzött hagyományok és a a falu az ott lakók és a beköltözők számára. falusi vendégszeretet, családiasság (SZABÓ 2011). A turisztikai vonzerő tulajdonképpen az adott Ráadásul a vándorlási (ingázási) trendeket figye- terület értékes adottsága, mely felkeltve az embe- lembe véve az látható, hogy a városlakók számára rek érdeklődését, odavonzza őket. A turisztikai erősen felértékelődött a természeti környezet, az attraktivitás tehát a célterület kiinduló alapele- ott töltött idő a jövő generációi számára is alapve- me, és az eltérő motivációkon alapuló vonzerők tően fontos. Így a turisztikai élmények mellett a sokasága jelenti a tényleges turisztikai kínálatot falusi környezetben – második otthonként – eltöl- (KARDOS 2011). tött idő alternatív életformává válik, melynek kö- A vonzerő a turisztikai szakirodalom szerint vetkeztében a turisztikai kínálat bővülése a helyi több szempont alapján csoportosítható. Például közösség szabadidő eltöltését és jólétét is szolgálja alkotó szerint (természetes vagy ember alkotta (SULYOK–MADARÁSZ 2019). vonzerő), jelentőség szerint (elsődleges, fő vonzerő Összességében tehát a természeti környezet vagy másodlagos, kiegészítő vonzerő), tartósság turizmus számára történő felértékelődése komoly szerint (helyhez kötött, tartós vonzerő vagy rövid lehetőségeket kínál a falvak számára. Éppen ezért ideig tartó események, rendezvények vonzereje), sajnálatos, hogy az (öko)turisztikai termékek eseté- tulajdonos szerint (magán- vagy közösségi tulaj- ben a tervezési gyakorlatban az egyedi tájértékek donban lévő vonzerő), stb. (KARDOS 2011). A vonz- vonzerőként történő azonosítása sokszor csak fel- erőn alapuló kínálati halmaz a turisztikai termék, színesen történik meg, és a tervezés is már-már vé- amelyben a kereslet igényeit kielégítő szolgáltatá- letlenszerű (MIKHÁZI 2018). Ezt a verseny ered- sok találhatóak (MICHALKÓ 2011). ményeit vizsgálva is többször felfedeztük. Mielőtt Adott terület (vagy település) turisztikai vonz- azonban a konkrét eredményeket elemeznénk, erejét, lehetőségeit alapvetően a természeti adott- ismerkedjünk meg a környezetszépítő mozgalom ságok határozzák meg, ehhez kapcsolódnak az múltjával és jelenével! idegenforgalmi szempontból jelentős művi (épí- tett) értékek, valamint az emberi tényezők (kultú- 2. A Virágos Magyarország ra, tradíciók stb.). Fontos azonban hangsúlyozni, mozgalom története, célja5 hogy a természeti, a művi és az emberi értékek csupán a lehetőséget teremtik meg a turizmus A Virágos Magyarország mozgalom szervezői számára, tényleges vonzerővé az egyéb társadal- egy országos virágosítási, környezetszépítési és mi-gazdasági tényezők megfelelően összehangolt környezetvédelmi verseny megrendezését tűz- kapcsolatrendszere révén válnak (FEKETE 2005). ték ki célul. Az alapítók között található többek A természeti és emberi vonzerők mindaddig csak között az Országos Idegenforgalmi Hivatal és a potenciális erőforrások, míg nem teljesítik az Belügyminisztérium, de számos szakmai szerve- attrakcióvá válás feltételeit. zet is képviseltette magát az alapítók között. A A vonzerők hatókörét vizsgálva megkülön- verseny kiíróit ma 19 szervezet alkotja, köztük há- böztethetünk nagy hatótávolságú, önálló utazási rom minisztérium, a miniszterelnöki kabinetiroda, döntést befolyásoló tényezőket (hazai, nemzetkö- az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága, zi vonzerő), valamint kisebb, desztinációs jellegű, valamint egyéb szakmai szervezetek. A pályá- tartózkodási időt növelő (regionális, helyi jelentő- zat szervezeti (és pénzügyi) hátterét a Magyar ségű) vagy azzá fejleszthető attrakciókat (DÁVID Turisztikai Ügynökség biztosítja. et al. 2007, NTS 2030 2017). A magyar verseny kapcsolódik az Entente Florale Egy-két kiugró példától eltekintve a verseny Europe megmérettetéshez (Európai Virágos Városok vizsgált települései esetében lokális attrakciókkal és Falvak Versenye), melynek az európai összetarto- lehetett találkozni, melyekre a települési önkor- zás jegyében kiemelt céljai a közös európai környe- mányzatok turizmus- és falufejlesztési eszközként tekintettek. 5 A Virágos Magyarország verseny honlapja: www.viragosmagyar- orszag.hu

38 TURIZMUS BULLETIN XX. évfolyam 4.szám (2020) – DOI: 10.14267/TURBULL.2020v20n5.4 Műhely

zeti és kulturális értékek megóvása és az élhetőbb kerületeknek) lehetőségük van bemutatni, hogy környezet megteremtése. Az európai verseny 9 miként virágoztatták fel környezetüket. A résztve- ország mintegy 20 000 települését, tehát több mint vők – beleértve az önkormányzatot, a lakosságot, 45 millió lakost érint. A versenyben részt vevő or- a civil szervezeteket, az intézményeket, a vállal- szágok a következők: Ausztria, Belgium, Hollandia, kozásokat stb. – településszépítő munkájukkal Írország, Magyarország, Németország, Szlovénia, öregbítik településük jó hírét, emellett javítják a Csehország és Olaszország. (Korábban a tagok kö- helyben élők életminőségét, elősegítik a kultúra, zött volt az Egyesült Királyság, Franciaország és a turizmus fejlődését, az igényes lakókörnyezet Horvátország is, azonban mára ezen országok már kialakítását és a közös értékek védelmét. A ver- nem neveznek a megmérettetésre.) senyre öt kategóriában lehet nevezni, melyek a A magyar települések szép eredményeket érnek közigazgatási jogállás és a lakosságszám szerint el a nemzetközi versenyen. 1994 óta arany fokoza- lettek kialakítva: tot kapott Siófok, Géderlak, Kaposvár, Nagyatád, • falu 1000 fő alatt, , Lipót, Balatonfüred, Gyula, Balatongyörök • falu 1000 fő felett, és , emellett 26 alkalommal nyertek ezüst, • város 30 000 fő alatt, illetve 10 alkalommal bronz fokozatot a magyar • város 30 000 fő felett, delegáltak. • kerületei. A Virágos Magyarország versenynek már az A hazai versenyzőkhöz 2019-ben csatlakoztak az alapításánál is jól látszott, hogy a versenyre komoly erdélyi magyar települések, melyek falu, illetve vá- turisztikai, promóciós eszközként tekintettek, hi- ros kategóriában nevezhettek. szen annak céljai – virágosítás, rendezett környezet A verseny zsűrije országosan elismert szakem- kialakítása – a turizmus fellendülését is szolgál- berekből áll, többek között kertészek, tájépítészek, ják. A települések felvirágoztatása mellett a Virágos várostervezők, környezetvédők és turisztikai szak- Magyarország mozgalom szervezőinek deklarált cél- emberek alkotják a testületet. A szakmai zsűri – ja új zöldfelületek, parkok, fasorok létesítése (és fenn- mely a bírálat mellett tanácsot is ad a nemzetközi tartása), kulturált, egészséges környezet kialakítása, versenyre való felkészülés időszakában – a követ- közterek, utcák, épületek, intézmények virágosítása, kező szempontok szerint értékel: növénykiültetések megvalósítása és ösztönzése a la- • Önkormányzat felkészültsége, a versenyben való kosság bevonásával, továbbá az adott település érté- részvétele (10 pont). Kritériumok: szakmai fel- keinek – műemlékek, védett és védelemre érdemes készültség, tervszerűség, stratégiai gondolko- épületek és egyéb kulturális értékek – megőrzése. dás színvonala, a zsűrizésre történő felkészü- lés és a zsűrizés menetének lebonyolítása. 3. A Virágos Magyarország verseny • Közösségi részvétel a település zöldfelületeinek ki- alakításában (15 pont). Kritériumok: a lakosság, A hazai verseny igen népszerű, évente mintegy a helyi közösségek, vállalkozások részvétele a 300 település vesz részt benne. A pályázók be- közterületek szépítésében, helyi virágosítási mutatkozása során a településeknek (budapesti verseny, közösségi tervezés, konzultáció.

1. ábra A 2019. évi Virágos Magyarország verseny zsűrizésén készült fotók

Forrás: Csemez Attila felvételei

DOI: 10.14267/TURBULL.2020v20n5.4 – TURIZMUS BULLETIN XX. évfolyam 4.szám (2020) 39 Műhely

• Környezetvédelem, fenntarthatóság, környeze- 4. A Virágos Magyarország ti nevelés (15 pont). Kritériumok: környezeti verseny eredményei elemek védelme, környezeti nevelés, klímatu- datosság, fenntarthatóságot segítő tevékeny- Mint korábban említettük, a benyújtott pályázatok ségek. közül a falvakat vizsgáltuk kutatásunkban. A vizs- • Turisztikai vonzerő, turistabarát környezetkiala- gálat során elsősorban az eltérő földrajzi fekvésű, kítás (10 pont). Kritériumok: turisztikai attrak- különböző adottságú falvak fejlesztési stratégiáit ciók környezete, turisztikai tájékoztatás, ven- elemeztük. Eddigi eredményeink alapján az egyes dégszeretet. falvak fejlesztési stratégiája és a falvak település- • A település zöldfelületeinek minősége (50 pont). hálózatban betöltött szerepe szorosan összefügg Kritériumok: növényalkalmazás, burkolatok, egymással. Ezek szerint a vizsgált falvak három utcabútorok, fenntartás tervezettsége, minő- csoportba sorolhatók: nagyvárosi agglomerációba, sége. kisvárosi vonzáskörzetbe, illetve városhiányos tér- ségbe tartozó falvak. A bírálati szempontokból is látható, hogy bár a Vizsgálataink szerint a településhálózatban versenyen kezdetben a virágosítás, a környezet- betöltött szerep nagyban meghatározza a falvak szépítés, a növénykiültetés volt az alapvető cél, fejlesztési stratégiáját, valamint a fejlesztések prog- mára sokat változott a szemlélet (s ezzel együtt a ram- és intézkedéscsoportjait. Elsősorban azért, bírálati szempontok is), a mozgalom valójában a mert a városhiányos térségben elhelyezkedő kis- környezet-, az egészség-, a zöld- és a tájügyet szol- települések sokkal kevésbé támaszkodhatnak a gálja (CSEMEZ 2018) (1. ábra). közeli (nagy)városok szolgáltatásaira, így lehető-

2. ábra A 28 vizsgált település elhelyezkedése

Forrás: saját szerkesztés

40 TURIZMUS BULLETIN XX. évfolyam 4.szám (2020) – DOI: 10.14267/TURBULL.2020v20n5.4 Műhely

ségeik szűkebbek, erősebben rá vannak utalva a 1000 fő alatti falvak: Ácsteszér, Alsómocsolád, helyi erőforrásokra, többek közt a falusi közösség- Komlóska, Megyer, Nagypáli, Nagyrákos, re. Ezzel szemben a nagyvárosi agglomeráció kis- , Panyola, Zalaszentmárton. településeinek fejlesztése más koncepción alapul, hiszen lakosaik számára könnyen elérhetőek mind A településhálózatban betöltött szerepük szerint a a munkahelyek, mind az intézményhálózat maga- vizsgált falvak közül 12 tartozik nagyvárosi agg- sabb szintjei. Ebből következően ezen települések lomerációba, 8 kisvárosi vonzáskörzetbe, 8 pedig közössége gyakran kevésbé összetartó, mint a vá- városhiányos térségbe. roshiányos térségeké. (A kisvárosi vonzáskörzet- ben elhelyezkedő településeknél vegyes fejlesztési Nagyvárosi agglomeráció: Bicsérd, Deszk, Ebes, stratégia figyelhető meg: keverednek a két másik Iszkaszentgyörgy, Kaposmérő, , csoport fejlesztési elemei. A kategórián belül nem Nagypáli, Nagyvenyim, Orfű, Páty, Rábapatona, állapítható meg kizárólagos fejlesztési irány.) Újszentiván. A korábban felvázoltak alapján adódott a kér- dés, hogy ha a településhálózatban betöltött sze- Kisvárosi vonzáskörzet: , rep szerint csoportosíthatóak az egyes települések Gyöngyössolymos, Paloznak, Petőfiszállás, fejlesztési stratégiái, akkor ez a mintázat nyomon Tápiógyörgye, Tihany, Újszilvás, Visonta. követhető-e egy tematikus verseny – jelen esetben a Virágos Magyarország – vonatkozásában. Első Városhiányos térség: Ácsteszér, Alsómocsolád, lépésként tehát azt kellett megvizsgálni, hogy egy- Komlóska, Megyer, Nagyrákos, Panyola, Varsány, általán csatlakoztak-e a vizsgált falvak a Virágos Zalaszentmárton. Magyarország mozgalomhoz, s ha igen, milyen eredménnyel szerepeltek a versenyen. Vizsgálataink arra irányultak, hogy a fejlesztési A kutatásban szereplő 48 falu közül 28 szere- stratégiákhoz hasonlóan, a Virágos Magyarország pelt eredményesen a Virágos Magyarország ver- versenyen való részvétel alapján is megfigyelhe- senyen6 (2. ábra), melyek közül 19 az 1000 fő feletti tő-e összefüggés az eredmények és a település- falu, 9 pedig az 1000 fő alatti falu kategóriában in- hálózati szerepkör között. Érdekességként rögtön dult. megállapítható, hogy az 1000 főnél kisebb lélekszá-

3. ábra A vizsgált települések Virágos Magyarország versenyen elért eredményei

100 % 90 80 70 60 50 40 Nagyvárosi agglomeráció 30 20 Kisváros 10 0 Városhiányos

Forrás: saját szerkesztés

1000 fő feletti falvak: Bicsérd, Deszk, Dunakiliti, mú falvak szinte mind a városhiányos térségekben Ebes, Gyöngyössolymos, Iszkaszentgyörgy, helyezkednek el. Fontosabb viszont, hogy a lakos- Kaposmérő, Kunsziget, Nagyvenyim, Orfű, Páty, ságszámtól függetlenül további, a településháló- Petőfiszállás, Rábapatona, Tápiógyörgye, Tihany, zatban betöltött szereppel összefüggő trendek is Újszilvás, Újszentiván, Varsány, Visonta. megfigyelhetőek. Bár a verseny tekintetében az egyes telepü- 6 Kutatásunkban a falvak 2016-2019. évi pályázati anyagával dol- léstípusok között nincs szignifikáns különbség, goztunk, kivételt jelent ez alól Tápiógyörgye, ahol – egyéb infor- kimondható, hogy a kisvárosi vonzáskörzetbe máció hiányában – a 2014-es pályázatot vettük alapul.

DOI: 10.14267/TURBULL.2020v20n5.4 – TURIZMUS BULLETIN XX. évfolyam 4.szám (2020) 41 Műhely

tartozó falvak kis mértékben mégis eredménye- A jó minőségű projektek aránya magasabb a sebbek a másik két településcsoportnál. Érdekes kisvárosi vonzáskörzetek és a városhiányos továbbá, hogy ugyan a verseny – turisztikai, pro- térségek települései között, azonban a kisvá- móciós eszközként – alapvetően a virágosítást rosi vonzáskörzetek településeinél egyenlete- és a minőségi közterületek kialakítását tűzte ki sebb a (jó) teljesítmény az egyes szempontok- célul, a vizsgált települések a zöldfelületek ki- ra vonatkozóan. (A meglévő projektek közül a alakítása és a turisztikai vonzerő témakörökben gyengébb minőségű projektek aránya csekély, mérsékeltebb eredményt értek el, mint a másik ez alól csupán a nagyvárosi agglomerációban három esetében (3. ábra). (Meg kell jegyezni, hogy elhelyezkedő települések jelentenek kivételt. a 2019. évi verseny tanulságai között szerepelt, Itt több gyenge minőségű projekttel is talál- hogy a bírálati szempontok a hazai viszonyokhoz kozhatunk.) alkalmazkodnak, így a határon túli magyar tele- • A zöldfelületek tekintetében sok a jó minő- pülések az első három szempontot csak nehezen ségű projekt, azonban az egyes települések tudták értelmezni.) között nagy a szórás. A településhálózatban Az egyes bírálati szempontok alapján történő betöltött szerep helyett inkább a fejlettségen összehasonlításban a következő megállapításokat és az elkötelezettségen múlik a falvak zöld- tettük: felületeinek minősége. Ezzel együtt meg- • Valamennyi településtípus esetében jól – 70% állapítható, hogy a kisvárosi vonzáskörzet feletti eredménnyel – mozgósítható a lakos- települései a minőségi zöldfelületek kiala- ság, azonban a kisvárosi vonzáskörzetbe kításánál inkább a központi és a közösségi tartozó településeknél a közösségi részvétel terekre helyezik a hangsúlyt (központok, in- intenzívebb, ezen települések jobban mozgó- tézmények, játszóterek), míg a városhiányos sították a lakosokat, a civil szervezeteket. térségekben a portákhoz, az ingatlanokhoz • A környezetvédelmi projektek megvalósítása kapcsolódó zöldfelületek a nívósabbak (köz- eredményesebb, mint a tervezés, stratégia- lekedési felületek, lakóterületek zöldfelüle- készítés. Ez elsősorban a pályázat nyújtotta tei) (4. ábra). keretek kihasználására, ad hoc ötletek meg- A verseny öt fő bírálati szempontját vizsgálva a lé- valósítására enged következtetni a tudatos, nyegesebb különbségek a 4. és az 5. szempontnál stratégiai alapú, környezetvédelmet érintő (turisztikai vonzerő, a település zöldfelületeinek programok helyett. minősége) mutatkoztak meg. Az eredményeket • Turisztikai vonzerő tekintetében csak kevés településtípusok szerint különválasztva érdekes adat áll rendelkezésre a pályázatok alapján, azonosságokra figyelhetünk fel e két szempont- a meglévő adatok informativitása mérsékelt. rendszer alapján.

4. ábra A vizsgált települések elért eredményei „A település zöldfelületeinek minősége” bírálati szempont szerint

80 %

70

60

50

40

30 Nagyvárosi agglomeráció

20 Kisvárosi vonzáskörzet Városhiányos térség 10

0

Forrás: saját szerkesztés

42 TURIZMUS BULLETIN XX. évfolyam 4.szám (2020) – DOI: 10.14267/TURBULL.2020v20n5.4 Műhely

A következőkben a három településcsoport A kisvárosi vonzáskörzet településeinek eredmé- eredményeit elemezzük a turisztikai vonzerő és nyei egyenletes, jó teljesítményt mutatnak a tele- a település zöldfelületeinek minősége bírálati szem- püléscsoporton belül. (Tihany eredményei kima- pontok szerint elért jó minőségű projektek alap- gaslóak, Petőfiszállásé viszont negatív irányban ján. (A településnév mögött szereplő szám azt térnek el.) Megfigyelhető, hogy a turisztikai von- mutatja meg, hogy a település a részszempontok zerő kihasználása nem település-specifikus, az e közül hányban valósított meg jó minőségű pro- szempontból sikeresebb falvak inkább országos jektet.) jelentőségű vonzerőhöz (Balaton, Duna, Mátra) kapcsolódó települési projekteket valósítottak Nagyvárosi agglomeráció települései meg.

Turisztikai vonzerő Zöldfelületek Városhiányos térség települései (8 részszempont) (10 részszempont) Turisztikai vonzerő Zöldfelületek Kaposmérő (7) Kunsziget (7) (8 részszempont) (10 részszempont) Nagypáli (5) Bicsérd (2) Bicsérd (4) Ebes (2) Alsómocsolád (7) Nagyrákos (5) Iszkaszentgyörgy (3) Páty (2) Megyer (6) Komlóska (4) Deszk (2) Rábapatona (2) Varsány (4) Zalaszentmárton (2) Kunsziget (2) Deszk (1) Komlóska (2) Ácsteszér (1) Orfű (2) Zalaszentmárton (1) Alsómocsolád (1) Rábapatona (1) Iszkaszentgyörgy, Panyola (1) Kaposmérő, Nagypáli, Ácsteszér, Nagyrákos, Varsány (1) Ebes, Nagyvenyim, Páty, Nagyvenyim, Orfű, Panyola (0) Újszentiván (0) Újszentiván (0) Megyer (0)

A városhiányos térség települései turisztikai A nagyvárosi agglomerációban elhelyezkedő fal- vonzerő tekintetében az országos vonzerejű vak esetében egyfajta antagonizmus figyelhető tájegységek perifériáján helyezkednek el. Az meg a jó minőségű turisztikai, illetve a zöldfelü- egyes falvak így saját erőből, országos vagy re- letek kialakítását célzó projektek között. Az egyes gionális kapcsolódási pontok nélkül építették fel települések vagy a turisztikai vonzerő, vagy a jó a turisztikai projektjeiket. (Meglepő módon a minőségű zöldfelületek terén kimagaslóak. Az turisztikai szempontból ismertebbnek vélt tele- eredményeket vizsgálva kijelenthető, hogy azok a pülések – Nagyrákos (Őrség), Panyola (Szatmár) települések fordítottak több figyelmet a zöldfelü- – turisztikai vonzerő tekintetében nem értek leteik fejlesztésére, minőségi kialakítására, melyek el kifejezetten jó eredményeket a versenyen.) nem (vagy csak kis mértékben) rendelkeztek tu- A nagyvárosi agglomeráció településeihez ha- risztikai vonzerővel. sonlóan a turizmus és a zöldfelületek fejleszté- se között itt is ellentét figyelhető meg. Ebben a Kisvárosi vonzáskörzet települései településcsoportban azonban egyenletesebb az eloszlás, kevesebb az olyan település, amely az Turisztikai vonzerő Zöldfelületek adott részszempontok szerint egyáltalán nem ért (8 részszempont) (10 részszempont) el jó eredményt. Összességében úgy tűnik, hogy bár valamen�- Gyöngyössolymos (7) Tihany (7) nyi település (fejlesztendő) turisztikai attrakció- Tápiógyörgye (7) Dunakiliti (4) ként tekint a rendezett, vonzó közterületekre, a Tihany (7) Paloznak (4) településhálózatban betöltött szerep szerint mégis Dunakiliti (5) Tápiógyörgye (4) eltérő mértékben értek el sikereket a verseny szem- Visonta (4) Újszilvás (4) pontrendszere alapján. Az itt bemutatott eredmé- Paloznak (1) Gyöngyössolymos (2) nyek ismeretében – a kutatási eredményeinkkel Visonta (1) összhangban – feltételezhető, hogy: Petőfiszállás, • a kisvárosi vonzáskörzetben elhelyezkedő te- Újszilvás (0) Petőfiszállás (0) lepülések kiugró eredményei a viszonylagos jólétnek és az összetartó közösségnek kö- szönhetők;

DOI: 10.14267/TURBULL.2020v20n5.4 – TURIZMUS BULLETIN XX. évfolyam 4.szám (2020) 43 Műhely

• a városhiányos térségben elhelyezkedő, több- Magyarország mozgalom olyan vonzerőfejlesz- ségében hátrányos helyzetű falvak kevésbé tési eszközök alkalmazására sarkallja a hazai eredményes pályázatai azt mutatják, hogy kistelepüléseket, mely komoly falufejlesztési té- ezen településeken nem a turisztikai vonzerő nyezővé válhat számukra. fejlesztése az elsődleges cél. Ezen települések feltehetően a népesség megtartásáért folytat- Felhasznált irodalom nak napi küzdelmet, mely hátrébb szorítja a versenyhez kapcsolódó, esztétikai projektek CSEMEZ A. (2018): 25 éves a Virágos Magyarország megvalósítását; környezetszépítő mozgalom. Falu Város • a nagyvárosi agglomeráció településeinek Régió. Területfejlesztési Szakmai Folyóirat. vannak anyagi erőforrásai, azonban a ve- 2018. https://regionalispolitika.kormany. gyes összetételű társadalom eltérő igényei hu/download/6/c4/82000/FVR2018%20-%20 miatt itt a legtöbb esetben nem beszélhetünk Online.pdf, pp. 80–85. klasszikus közösségről, s így a kapcsolódó DÁVID L. – JANCSIK A. – RÁTZ T. (2007): projektek sikeressége is felemás eredménye- Turisztikai erőforrások – A természeti és kulturális ket mutat. erőforrások turisztikai hasznosítása. Perfekt Zrt., Budapest. 5. A Virágos Magyarország FEKETE M. (2005): Hétköznapi turizmus – A mozgalom, mint falufejlesztési turizmuselmélettől a gyakorlatig. Doktori (PhD) értekezés. NYME, Közgazdaságtudományi Kar, tényező . Az eredmények alapján elmondható, hogy a MICHALKÓ G. – RÁTZ T. (2019): Turizmus kutatásban részt vevő falvak mintegy 60%-a 3.0: Támpontok a turizmustörténet legújabb fontosnak érezte, hogy megmérettesse ma- korának megértéséhez. In: Kátay Á. – Michalkó gát a Virágos Magyarország versenyen. Ezen G. – Rátz T. (szerk.): Turizmus 3.0. Tu ri zmus kistelepülések fontosnak tartották bemutatni Akadémia 10. Kodolányi János Egyetem, a falu zöldinfrastruktúra hálózatához kap- Orosháza–Budapest. pp. 9–14. csolódó fejlesztéseit: a virágos faluközpontot, MIKHÁZI ZS. (2018): Az ökoturizmus fogalmának a turisztikai attrakcióként megjelenő emlék- egyedfejlődése: alapkutatás a definíciótól a helyet, a pihenőpontot vagy csupán a rende- tervezés-módszertanig. Doktori (PhD) értekezés. zett közterületeket. A települések felismerték, SZIE, Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori hogy ezen zöld elemek esztétikusabbá teszik az Iskola. utcaképet, vonzó külsőt kölcsönöznek a falu- SULYOK J. – MADARÁSZ E. (2019): Turista nak, mely így turisztikai célterületté válhat. A vagy helyi lakos? – A második otthonokhoz fejlesztések versenyen való bemutatása, zsűri kapcsolódó szabadidős fogyasztás vizsgálata. általi értékelése pedig visszajelzést adhat a te- In: Kátay Á. – Michalkó G. – Rátz T. lepülésnek arról, hogy a szakemberek szerint (szerk.): Turizmus 3.0. Turizmus Akadémia hol tart a fejlesztési folyamatban, és tanácsot, 10. Kodolányi János Egyetem, Orosháza– segítséget kap ahhoz, hogy a virágos elemek Budapest. pp. 27–40. használatával miként válhat még vonzóbbá az oda látogatók számára. Internetes források A településhálózatban betöltött szerep sze- rint a falvak eltérő sikereket értek el, azon- KARDOS Z.-né (szerk.) (2011): Turisztikai ismeretek. ban kijelenthető, hogy a résztvevők turisztikai https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/ attrakció-fejlesztésként és vonzerőnövelésként tamop425/0034_turisztikai_ismeretek/ tekintenek a versenyre, illetve a pályázat ezek- turisztikai_ismeretek_2_2.html, Letöltve: 2019. hez kapcsolódó elemeire. Tény, hogy az eltérő november 10. földrajzi fekvés, a természeti adottságok és a MICHALKÓ G. (2011): A turisztikai termék. In: településhálózati pozíció szerint a turizmus el- Michalkó G. (szerk.): Turisztikai terméktervezés térő súllyal képviselteti magát a falvak fejlesz- és fejlesztés. https://regi.tankonyvtar.hu/ tési stratégiáiban, azonban ettől függetlenül va- hu/tartalom/tamop425/0051_Turisztikai_ lamennyi pályázó falunál célként jelenik meg a termektervezes_es_fejlesztes/ch01.html, vonzerőnövelés, mely – ha tényleges idegenfor- Letöltve: 2019. november 10. galmi szerepe nincs is a településnek – hatással NTS 2030 (Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia) van a helyi lakókörnyezet minőségi fejlesztésére (2017): https://mtu.gov.hu/cikkek/strategia, és a lakosok elégedettségére. Így tehát a Virágos Letöltve: 2019. november 10.

44 TURIZMUS BULLETIN XX. évfolyam 4.szám (2020) – DOI: 10.14267/TURBULL.2020v20n5.4 Műhely

SZABÓ G. (2011): A falusi turizmus termékei és fejlesztes/ch03.html, Letöltve: 2019. november termékspecializációi. In: Michalkó G. (szerk.): 10. Turisztikai terméktervezés és fejlesztés. Virágos Magyarország: www.viragos- https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/ta - magyarorszag.hu, Letöltve: 2019. november mop425/0051_Turisztikai_termektervezes_es_ 10.

DOI: 10.14267/TURBULL.2020v20n5.4 – TURIZMUS BULLETIN XX. évfolyam 4.szám (2020) 45