JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 1-1 Szigetköz Vízgyűjtő
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: [email protected] Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 1-1 Szigetköz vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegység Győr, 2020. december Jelentős vízgazdálkodási problémák Szigetköz Tartalomjegyzék Bevezető ............................................................................................................................ 2 1 Tervezési alegység leírása ................................................................................... 3 1.1 Domborzat, éghajlat ................................................................................................ 3 1.2 Településhálózat ..................................................................................................... 4 1.3 Természetvédelem .................................................................................................. 5 1.4 Erdőgazdálkodás .................................................................................................... 5 1.5 Víztestek az alegység területén ............................................................................... 5 2 Jelentős emberi beavatkozások ......................................................................... 7 2.1 Duna főmeder, hullámtér ......................................................................................... 7 2.2 Mentett oldal............................................................................................................ 9 2.3 Mosoni-Duna ..........................................................................................................10 2.4 Lajta .......................................................................................................................11 2.5 Felszín alatti vizek ..................................................................................................12 2.6 Szennyezőforrások.................................................................................................13 3 Jelentős vízgazdálkodási problémák ................................................................15 3.1 A Duna és mellékágrendszerének hossz- és keresztirányú átjárhatóságának hiánya. ..............................................................................................................................15 3.2 Hidromorfológiai változások ...................................................................................16 3.3 Vízkészlet problémák a vízkormányzással érintett víztesteken ...............................17 3.4 Csapadékvízzel higított szennyvizek, illetve használt- és tisztított szennyvizek bevezetésének hatása a Mosoni-Dunába. ........................................................................18 3.5 Hódok jelenlétével járó hatások ..............................................................................19 3.6 Kavicsbányatavak és mesterséges talajvizes tavak káros hatásai ..........................21 3.7 Vízbázisvédelem: a sérülékeny vízbázisok biztonságba helyezése, védelmi intézkedések végrehajtása ...............................................................................................22 3.8 Gazdasági és jogszabályi problémák .....................................................................24 3.9 A klímaváltozással együtt járó kihívások a közeljövőben ........................................24 Tartalomjegyzék – 1 – Jelentős vízgazdálkodási kérdések Szigetköz Bevezető A Víz Keretirányelv (2000/60/EK, röviden VKI) célja az, hogy 2015-re a felszíni és felszín alatti víztestek „jó állapotba” kerüljenek. A Keretirányelv szerint a „jó állapot” nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát (figyelembe véve az emberi egészség és az ökoszisztémák igényeit), illetve a megfelelő vízmennyiséget is. A különböző elképzelések összehangolásához elengedhetetlen, hogy az érintett területen működő érdekcsoportok (gazdák, ipari termelők, horgászok, turizmusból élők, erdészek, természetvédők, fürdők működtetői stb.), valamint a lakosság és annak szervezetei (pl. önkormányzatok, civil szövetségek, szakmai érdekképviseleti szervezetek) részt vegyenek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési folyamatban és az intézkedések megvalósításában. A környezeti célkitűzések eléréséhez szükséges intézkedéseket a felülvizsgált vízgyűjtő- gazdálkodási terv foglalja össze, amely egy gondos és kiterjedt, nyílt stratégiai tervezési folyamat eredményeként születhet meg. A 3. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv (VGT3) készítésének első lépcsőjeként a tervezés ütemterve és munkaprogramja készült el, amely a konzultációt követően végleges változatában 2019. december 22-én megjelent. Az országos Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések (JVK3) vitaanyag a második mérföldköve a 2021. december végéig elkészítendő vízgyűjtő-gazdálkodási terv kidolgozásának, amely 2019. december 22-től érhető el a www.vizeink.hu honlapon. A tervezési alegységre elkészített Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések dokumentum célja, hogy részletesebben alátámassza az országos tervben felsorolt problémákat és bemutassa az alegység területén jellemző vízgazdálkodási kérdéseket. A „jelentős vízgazdálkodási kérdések” fogalma a vízi környezetet érő olyan terhelést, illetve igénybevételt jelent, amely jelentős mértékben kockázatossá teheti a Víz Keretirányelvben előírt környezeti célok elérését 2027-ig (a harmadik VKI ciklus végéig). A VKI 4. cikke és II. melléklete alapján e dokumentum azonosítja és elemzi azokat a jelentős hatásokat, amelyek az irányelv szerint a kitűzött környezeti célkitűzések elérését akadályozzák. A VGT3 tartalmazza majd az összes szükséges információt, amely a víztestekről rendelkezésre áll: a vizek terheléseit, az állapotértékelések eredményét, azt, hogy milyen problémák jelentkeznek a tervezési területen és ezek okait (ennek a fontos résznek a háttéranyaga és feltáró tanulmánya a JVK), továbbá, hogy milyen célokat tűzhetünk ki, és ezek eléréséhez milyen műszaki és szabályozási intézkedésekre, illetve pénzügyi támogatásokra, ösztönzőkre van szükség. A különböző érdekeltek és érintettek közötti, illetve a tervezőkkel és az országos vízgyűjtő- gazdálkodási terv stratégiai környezeti vizsgálat végzőivel folytatott konzultációk, a JVK vitaanyagra érkező vélemények elengedhetetlenek ahhoz, hogy a készülő terv olyan intézkedéseket tartalmazzon, amelyek szolgálják a fenntartható fejlődési célokat, segítenek elkerülni a vízválságot is és következésképpen jelentősen javítanak a vizek állapotán, finanszírozásuk megoldható, és az érintettek is elfogadják, sőt részt is vesznek a megvalósításban. A dokumentumot az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság állította össze. Bevezető – 2 – Jelentős vízgazdálkodási problémák Szigetköz 1 Tervezési alegység leírása 1.1 Domborzat, éghajlat A Szigetköz, mely a Duna és a Mosoni-Duna, valamint a Lajta között húzódó területet foglalja magában, a Duna kisalföldi hordalékkúpjának gerincén helyezkedik el, ahol a durva szemcseméretű allúviumon legyezőszerűen szétágazó és összefutó fonatos folyószakasz alakult ki. A Duna közvetlen tájalakító hatása az egész Szigetközben, a Mosoni-Dunáig kiterjedt. Ennek következtében a teljes szigetköz vízháztartása (a felszíni és a felszín alatti vízrendszerek) jelentős mértékben függenek a Duna vízjárásától. 1-1. ábra: A tervezési alegység elhelyezkedése A szigetközi kistáj teljes egészében alacsonyártéri tökéletes síkság. Tengerszint feletti magassága ÉNy-on 126-115 m, DK-en 115-110 m között van. Ény –DK irányban lejt. Legmagasabb pontja 126 m. A relatív relief csak a DK-i kisebb területrészen haladja meg az 5 m/km2-t. A lejtési viszonyok alapján két-két jól elkülöníthető részre osztható: Felső- és Alsó- Szigetközre, Rajka és Ásványráró illetve Ásványráró és Vének között. Az árvédelmi töltés hullámtérre és mentett oldalra osztja. A feltöltődött területen az egykori medrek illetve azok maradványai találhatók mind a hullámtérben, mind a mentett oldalon. Ez a mentett oldalon különösen a légi fényképeken látható, mert a medrek nyomvonalát általában őshonos fás növényzet kíséri. Ezek egy része rendszert alkotva belvízlevezető és vízpótló csatornaként funkcionál, más része lefűződő mellékág, illetve feltöltött, beszántott terület. A domborzat a területhasznosítást a talajvízmélység révén befolyásolja, ami már kisebb magasságkülönbség esetén is érezhető. 1. fejezet Tervezési alegység leírása – 3 – Jelentős vízgazdálkodási problémák Szigetköz A hullámtéren fennmaradt a jellegzetes szigetvilág a mellékágak labirintusával. Az ágak zöme jelenleg a hullámtéri vízpótlás következtében vízzel borított, de kisvizes időszakban vannak teljesen kiszáradtak és időlegesen víz alá kerülők, a feltöltődöttségi szintnek megfelelően. A terület geológiai felépítésére jellemző, hogy az ókori és középkori kőzetekből álló alaphegység az alpesi perem törésével a harmadkor második felében kb. 3000 m mélyre süllyedt. A süllyedés helyét tenger öntötte el. A lesüllyedt alaphegységen a beltenger mederüledékei rakódtak le. A lerakódott üledék a Szigetköz talajképző kőzete. A jelenleg megtalálható talajtípusok kialakulásában az alapkőzet mellett a geológiai viszonyok játszottak fontos szerepet. Szigetköz talajai a Duna hordalékán alakultak ki. A legfelső üledék a táj talajképző kőzete. Ez az üledék a területen nem egységes, pleisztocén korú, löszös, alsó pleisztocén kavics, öntéshomok, öntésiszap. Az eredetileg laza szerkezetű dunai öntésből kialakult talajok fejlődése a domborzati, éghajlati, hidrológiai viszonyoktól és a talajképző kőzetektől függ. Az itt kialakult talajok egymástól