Földtani Közlöny
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
Földtani Közlöny A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT FOLYÓIRATA БЮЛЛЕТЕНЬ ВЕНГЕРСКОГО ГЕОЛОГИЧЕСКОГО ОБШЕСТВА BULLETIN DE LA SOCIÉTÉ GÉOLOGIQUE DE HONGRIE ZEITSCHRIFT DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT BULLETIN OF THE HUNGARIAN GEOLOGICAL SOCIETY 101 , kötet NEGYEDIK SZÁM FÖLDTANI KÖZLÖNY A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT FOLYÓIRATA 101. KÖTET TARTALOMJEGYZÉK - СОДЕРЖАНИЕ - CONTENU dr. KBMBCZ Ernő: Elnöki megnyitó 337—341 NEKROLÓGOK - НЕКРОЛОГИ - NÉCROLOGIES űr. FÜLÖP József: dr. h. o. Vadász Elemér akadémikus emlékezete 342—350 dr. OsiKY Gábor: dr. Papp Simon emlékezete 351—355 dr. BIDLÓ Gábor: dr. Vendl Aladár emlékezete 356—362 dr. BOGSCK László: dr. Dudich Endre emlékezete 363—366 dr. SZTRŐKAY Kálmán: dr. Karnitz Béla emlékezete 367—372 ÉRTEKEZÉSEK — НАУЧНЫЕ СТАТЬИ - MÉMOIRES KRSTIÖ Nadezda: ,,Neogene Ostracoden aus Serbien" (Revision des Originalmaterials von Zalányi (1929) 373-379 BÉRCZi István: Üíedékföldtani vizsgálatok az ásotthalmi szénhidrogéntároló szerkezet alsótriász és felső- miocén képződményein — I^thological mvestigation of Lower Triassic and Upper Miocene deposits within a hydrocrrbonbearing structure at Ásotthalom, Hungary 380—395 GIDAI László: Az EK-dunántuli eocén rétegtani kérdései — Problèmes str-.tigraphiq.ues de ГЕюсепе du NO de la Transdanubie 390—405 ])ETRE Csaba- A Hofmann-l'éle hegyszentmartoni(Villanyi-hegyseg)anizusiO^M?iroio,sa-lelete]i:: Hofmanni stella tramdaimbica n. gen.,n.sp. — On fossil Anisian Ophiuroidea collected by К. Hofmann at Hegy szentmárton, Hungary 406—413 NAGY Béla: Exhalációs bem a tit az izbégi Kéki-hegyi kőfejtőből — Exhalational hematite from quarries of Kéki hill, Izbég, Dunazug Mountains 414—419 RÖVID KÖZLEMÉNYEK - КРАТКИЕ СООБЩЕНИЯ - NOTICES KOVÁTS László: Gyors mikroanalítikai módszer 5 fi alatti vegyes szemcseeloszlású porok ásványtani összetevőinek DTA vizsgálatára 420—424 SZÖRÉNYI Júlia: Földtani szelvényszerkesztés fotogrammetriai felvétel felhasználásával — Zusammenstel lung geologischer Profile an Hand von fotogrammetrischen Aufnahmen 425—427 DIENES István: P.azaltos kőzetek irányfüggő kemizmusváltozásának trend analízise 428—429 dr. STEAI'SZ László: Felsőpannon ősmaradványok Siófokról 430 SCHOLZ Gábor: Új Ischilvs faj a bakonyi felsőalbai rétegekből — Nouvelle espèce de Lechües de l'Albien supérieur de la Montagne du Bakony 431—433 A magyar földtani irodalom jegyzéke, 1970 — Repertoire bibliographique des publications du domaine des sciences géologiques en Hongrie 1970 — Библиография литературы геологических и смежных наук n Венгрии 1970 г 434-448 HÍREK, ISMERTETÉSEK — СООБЩЕНИЯ, РЕЦЕНЗИИ — NOTICES, REVUE BIBLIOGRAPHIQUE 449—461 TÁRSULATI ÜGYEK — ДЕЛА ОБЩЕСТВА — AFFAIRES DE LA SOCIÉTÉ 462—471 Földtani Közlöny, Bull, of the Eungarían Geol. Soc. (1971) 101 337—341 Elnöki megnyitó Dr. Nemecz Ernő Tisztelt Közgyűlés! Társulatunk 123. évének rendes közgyűlésére olyan időben kerül sor, amikor a geológia hazai műhelyeiben, vállalatoknál, tudományos intézetekben és az irányító hivatalokban egyaránt kiegyensúlyozott, normális tevékenység folyik s ez tükröződött Társulatunk elmúlt évi munkájában is. Rendezvényeink, melyekről a főtitkári beszámoló tájékoztat részletesebben, hivatva voltak az időszerű szakmai és társadalmi igényeket kielégíteni s ha nem is voltunk velük minden tekintetben elégedettek, nagyjából sikeresen szolgálták a geológus társadalom érdekeit, vidéken és Budapesten egyaránt. Az elmúlt működési esztendő ugyanakkor fájdalmas veszteségeket is okozott Társulatunknak. Az elnöki megnyitóban sem térhetek ki annak visszaidézése elől, hogy rövid fél év leforgása alatt négy tiszteleti tagunktól: PAPP Simontól, VADÁSZ Elemértől, VENDL Aladártól és MATTRITZ Bélától, Társulatunk egykori és emlékezetes elnökeitől kellett búcsút vennünk. Bár mindannyian az utód nemzedék és a geológus kollégák megbecsülésétől övezve, igen magas kort értek meg, elvesztésük fájdalmasan érintette a geológus társadalmat, hiszen távozá sukkal Társulatunk — markáns egyéniségük által reprezentált egy-egy korszaka múlt visszavonhatatlanul történelemmé. Bár az elmúlt esztendőt, mint mondottam, a nyugodt munka jellemezte, ez nem jelentett azonban eszmei megtorpanást, valami rutin elhatalmasodását szakmánkon. Ellenkezőleg, a tudományos haladásban, az alkalmazásban és tervezésben egyaránt új vonások jelentkeztek, melyeket az élet vetett fel s melyek a jövőben erősödni fognak. Mindez összefügg az ipari-gazdasági fej lődés által felvetett problémákkal és igényekkel, melyekhez való igazodás ered ményeként ,,új geológia" bontakozik ki előttünk. Nálunk fejlettebb országokban rohamosan alakulnak ki a geológia alkalma zásának új területei. Míg régebben a geológus tradicionális működési területe az olaj és ásványbányászat, valamint a földtani szolgálat volt, ma fokozott igény mutatkozik mérnökgeológusok, építész- sőt autópályageológusok, asztro-, marin-, környezeti-, talajgeológusok és olyanok iránt, akik az ásványi nyers anyagok felkutatása és felhasználó geológus közötti egyre fontosabbá váló láncszemet képviselik. Ennek a folyamatnak mi is tanúi vagyunk már s míg néhány éve a geológia legilletékesebb állami vezetői is geológus túltermeléstől tartottak, ma egyre nyomasztóbb geológushiány bontakozik ki, úgy hogy alig tudjuk nyomon V övetni végzős hallgatóink eltűnését. Valóban kiszámíthatatlan pálya áll ma a geológus előtt s ez arra int, hogy behatóbban elemezzük hivatá sunkat érintő társadalmi tendenciákat, másfelől az új geológus generációt, l Földtani Közlöny 338 Földtani Közlöny, 101. kötet, 4. füzet amennyire lehetséges, az új geológia számára készítsük fel egyetemeinken. Le kell vonnunk a tanulságot: a geológia változik, akár változunk mi is vele, akár nem. A szorosabb értelemben vett tudományos kutatás előrehaladásában is újabb elemek bukkannak fel. Az e téren tapasztalható új jelenségek legfontosabb vonása úgy vélem, különböző diszciplínák egyre fokozódó kölcsönhatása, melyek köréből különösen érdekes a földtani és technikai ismeretek kicserélő dése, tudományunk legfontosabb fejezeteitől, az ásványi nyersanyag gyakorlati hasznosításáig terjedő széles problémakörben. Minthogy a munka normális menetében az idén nem látszik szükségesnek közgyűlésünkön társulati vagy tudományszervezési kérdésekkel konkrétabban foglalkozni, legyen szabad e tudományunkban jelentkező, s fentebb jelzett vonások közül egyik-másikkal részletesebben foglalkoznom. Tudományunkban manapság rohamosan hódít teret a szó eredeti értelmében vett globális szemlélet. Egyre inkább érezzük, hogy helyi geológiai jelenségek csupán az egész földünkre kiterjedő folyamatokból levezetve és annak részei ként érthetők meg, ha pedig az utóbbiak törvényszerűségei felé fordulunk, legfontosabb tényező gyanánt a felszín alatti energia-áramlást jelölhetjük meg. Az alapvető nehézség azonban a Föld belsejére vonatkozó ismereteink szórvá nyos jellegéből fakad. Valóban bámulatos ellenmondásnak tűnik, hogy bár elérkezett az ideje annak is, hogy önkezével hozzon kőzetmintát az ember egy másik égitestről, ugyanakkor saját bolygónk szilárd kérgébe már 10 km-re sem tudtunk lehatolni. Mindaz ami vizsgálódás, kutatás, tudomány tárgya és maga az élet a Föld egy hajszálvékony patinarétegére szorítkozik s ennek láttán a fizikus FRANK arra a hasonlatra szánja magát, hogy geológust kérdezni meg a Föld belsejéről, annyi volna, mint fodrásztól tudakozódni a pszichiátria dolgai felől. A geológus véleménye ebben a kérdésben úgymond sem több sem kevesebb mint bármely más állampolgáré. De vájjon tényleg oly keveset tudunk a Föld belsejéről? Amikor a kérdésre nemmelakarok válaszolni, néhány olyan fontos tényre és ismeretre szeretnék rámutatni, amely rendkívül fontos lehet a Föld belsejére vonatkozó vizsgálódá sok jövő alakulása szempontjából s amelyek — legalábbis részben — a technikai kutatások köréből származnak. A kérdés megvilágítása szempontjából lényeges felemlíteni, hogy CLARK és RINGWOOD igen körültekintő és — tegyük hozzá — exakt alapon nyugvó számítása a Föld belsejében uralkodó nyomásra és annak, radiális eloszlására vonatkozóan annak rendkívül gyors növekedését mutatta ki. A köpeny alsó részén a nyomás közel 1,5 millió, a külső mag alsó részén 3 millió, a középpontban pedig 3,5 millió atmoszféra. Ugyanakkor a hőmérsékletet ille tően, melyet jelenleg a középpontban különböző szerzők 3,5 — 6,000 °C közötti nek hisznek, a korábbi jóval magasabb értékekkel szemben, sokkal nagyobb a bizonytalanság. Ha feltesszük, hogy a kémiai összetétel melyet a köpenynek tulajdonítunk, csak közelítőleg is megbízható, akkor figyelembe kell vennünk azokat a kísér leti eredményeket, melyeket az adott mélységnek megfelelő nyomáson a tech nikusok végeztek. A nagy nyomás kialakítására irányuló erőfeszítések az utóbbi idő ben igen szép sikerrel jártak. A kb. 400 km köpenymélységnek megfelelő 100 ezer atm. nyomást 2100 °C hőmérsékletet a technika már régen maga mögött hagyta. RINGWOOD és CANBERRA 250 ezer, vagy 25 С fokon 500 ezer atm. statikus nyomást is elértek és robbantásos technikával, igaz csak millió- N e m e с z : Elnöki megnyitó 339 mod másodpercre, 5 millió atm. nyomást is előállítottak már, mely 1,5 millió atm.-val meghaladja a Föld középpontjában feltételezett nyomás értékét. E kísérletek rendkívül érdekes eredményeket hoztak a Föld belsejének álla potára vonatkozó spekuláció számára. A hőnek és nyomásnak az anyagra kifej tett hatása tudvalevően ellentétes: a hő növeli az atomok rezgési mozgását s így az atomok közti távolságot, a nyomás ellenkezőleg: mérsékli azt. Kérdés, melyik tényező hatása érvényesül inkább a Föld belsejében uralkodó viszonyok