A Sátoraljaújhelyi Járás Településeinek Társadalmi-Gazdasági És Turisztikai Sajátosságai a Vidékfejlesztés Szemszögéből
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
A Sátoraljaújhelyi járás településeinek társadalmi-gazdasági és turisztikai sajátosságai a vidékfejlesztés szemszögéből Egyetemi doktori (PhD) értekezés Szerző: Lenkey Gábor Témavezető: Prof. Dr. Süli-Zakar István DEBRECENI EGYETEM Természettudományi Doktori Tanács Földtudományok Doktori Iskola Debrecen, 2016 Ezen értekezést a Debreceni Egyetem Természettudományi Doktori Tanács Földtudományok Doktori Iskola Társadalomföldrajz és Területfejlesztés prog- ramja keretében készítettem a Debreceni Egyetem természettudományi / műszaki doktori (PhD) fokozatának elnyerése céljából. Debrecen, 2016. Lenkey Gábor doktorjelölt Tanúsítom, hogy Lenkey Gábor doktorjelölt 2009-2012 között a fent megnevezett Doktori Iskola Társadalomföldrajz és Területfejlesztés programjának keretében irányításommal végezte munkáját. Az értekezésben foglalt eredményekhez a jelölt önálló alkotó tevékenységével meghatározóan hozzájárult. Az értekezés elfogadását javasolom. Debrecen, 2016. Prof. Dr. Süli-Zakar István professzor emeritus, témavezető A Sátoraljaújhelyi járás településeinek társadalmi-gazdasági és turisztikai sajátosságai a vidékfejlesztés szemszögéből Értekezés a doktori (Ph.D.) fokozat megszerzése érdekében a földtudományok tudományágban Írta: Lenkey Gábor, okleveles agrármérnök Készült a Debreceni Egyetem Földtudományok Doktori Iskolája, Társadalomföldrajz és Területfejlesztés programja keretében Témavezető: Prof. Dr. Süli-Zakar István, DSc. A doktori szigorlati bizottság: elnök: Prof. Dr. Csorba Péter, DSc. …………………………………………. tagok: Eke Pálné Dr. Zamárdi Ilona ………………………………………… Prof. Dr. Hanusz Árpád ……………………………………………… A doktori szigorlat időpontja: 2014. március 14. Az értekezés bírálói: Prof. Dr. Baranyi Béla, egyetemi tanár………………………………………. Dr. habil. Kókai Sándor, egyetemi magántanár……………………………… A bírálóbizottság: elnök: ………………………… ………………………… tagok: ………………………… ………………………… ………………………… ………………………… ………………………… ………………………… ………………………… ………………………… ………………………… ………………………… Az értekezés védésének időpontja: ……………. TARTALOM BEVEZETÉS……………………………………………………………… 1 1. TÉMAFELVETÉS…………………………………………………….. 3 1.1. A kutatási terület lehatárolása…………………………………….... 3 1.2. A kutatás célkitűzései, alkalmazott tudományos módszerek………. 4 1.3. Kiindulási hipotézisek…………………………………………….... 5 2. A VIDÉKFEJLESZTÉS TUDOMÁNYOS HÁTTERE……………... 6 2.1. A vidék definíciója Magyarországon és az Európai Unióban……… 6 2.2. A vidékfejlesztés definíciója, kialakulása és jelentősége…………... 16 2.3. A vidékfejlesztés kapcsolata az agrár- és a területfejlesztéssel…….. 25 2.4. A vidékfejlesztés fontossága és feladatai Magyarországon………... 32 3. A SÁTORALJAÚJHELYI JÁRÁS BEMUTATÁSA……………….. 38 3.1. A Sátoraljaújhelyi járás földrajzi jellemzői és lehatárolása……….... 38 3.1.1. A Hegyköz földrajza és társadalmi-gazdasági fejlődése……... 38 3.3. A Sátoraljaújhelyi járás közigazgatása……………………………... 46 4. SÁTORALJAÚJHELY „ZEMPLÉN FŐVÁROSA”………………... 50 4.1. Sátoraljaújhely földrajzi fekvése………………………………….... 50 4.2. Sátoraljaújhely társadalmi- és gazdasági fejlődése……………….... 51 4.3. Sátoraljaújhely központi szerepköre és társadalmi berendezkedése.. 54 4.3.1. Sátoraljaújhely demográfiája…………………………………. 56 4.3.2. Sátoraljaújhely lakosságának családi állapota………………... 60 4.3.3. Sátoraljaújhely lakosságának iskolai végzettsége…................. 62 4.3.4. Sátoraljaújhely népességének gazdasági aktivitása…………... 63 4.3.5. Sátoraljaújhely vallásföldrajzi képe………………………….. 66 4.4. Sátoraljaújhely gazdaságának néhány sajátossága…………………. 68 5. A SÁTORALJAÚJHELYI JÁRÁS TÁRSADALMA ÉS GAZDASÁGA………………………………………………………….. 70 5.1. A Sátoraljaújhelyi járás demográfiai helyzete……………………… 70 5.1.1. A Sátoraljaújhelyi járás népességét befolyásoló tényezők…… 74 5.1.2. A Sátoraljaújhelyi járás népessége korcsoport szerint……….. 82 5.1.3. A Sátoraljaújhelyi járás lakosságának családi állapota………. 91 5.1.4. A Sátoraljaújhelyi járás lakosságának iskolai végzettsége….... 96 5.1.5. A Sátoraljaújhelyi járás népességének gazdasági aktivitása…. 100 5.1.6. A Sátoraljaújhelyi járásban élő nemzetiségiek……………….. 108 5.2. A Sátoraljaújhelyi járás vallásföldrajzi képe……………………….. 116 5.4. A Sátoraljaújhelyi járás infrastrukturális és intézményi ellátottsága.. 121 5.5. A Sátoraljaújhelyi járás lakásállománya és felszereltsége…………. 129 5.6. A Sátoraljaújhelyi járás gazdasági helyzete………………………... 134 5.6.1. Mezőgazdaság, erdészet, vadgazdálkodás……………………. 135 5.6.2. Ipar, bányászat..………………………………………………. 144 5.6.3. Vállalkozások……………………………………………….... 145 5.7. A Sátoraljaújhelyi járás közlekedési helyzete……………………… 148 6. A TURIZMUS, MINT VIDÉKFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉG…….. 153 6.1. Turisztikai lehetőségek a Sátoraljaújhelyi járásban……………….. 153 6.1.1. Természeti értékek a Sátoraljaújhelyi járás területén………… 154 6.1.2. Épített örökség a Sátoraljaújhelyi járás településein…………. 157 6.1.3. Múzeumok, tájházak, rendezvények a járás településein…….. 161 6.1.4. A Sátoraljaújhelyi járás jelenlegi turisztikai potenciálja……... 165 7. A SÁTORALJAÚJHELYI JÁRÁS JÖVŐKÉPE……………………. 171 7.1. A járási települések lakosságszám és alaprajz szerinti csoportosítása……………………………………………………… 171 7.2. A járási települések komplex mutatók szerinti csoportosítása…….. 174 7.3. Fejlesztési lehetőségek a Sátoraljaújhelyi járásban…..……………. 176 7.4. A kutatás eredményeinek összegzése……………………………… 177 7.5. Summary of Research Results……………………………………... 180 7.6. A kutatás eredményei és következtetések…………………………. 183 FELHASZNÁLT IRODALOM………………………………………….. 189 ÁBRAJEGYZÉK…………………………………………………………... 205 GRAFIKONJEGYZÉK……………………………………………………. 206 TÁBLÁZATJEGYZÉK……………………………………………………. 207 BEVEZTÉS Az európai – köztük a magyar – vidéki területek (rural areas) elnéptelenedése és kiszolgáltatottsága a 21. század elejének egyik legfontosabb problémája. A falusi emberek tömeges elvándorlása, a megszokott életterük hátrahagyása már eddig is számos konfliktusforrást eredményezett. Mindez oda vezetett, hogy a kialakult helyzetre adandó válaszokat és a megoldásokat kereső szakemberek, kutatók megalkották az európai vidék problémáit multidiszcipli- nárisan megközelítő új tudományterületet, a vidékfejlesztést. A disszertáció első része (hazai és nemzetközi szakirodalom, tudomá- nyos publikációk és korábbi kutatási eredmények és beszámolók alapján) bemu- tatja, hol tartunk ma a „vidék” meghatározásával, a vidékre leselkedő veszélyek felismerésével (Nyugat-Európa országaiban már a hatvanas-hetvenes években felfigyeltek a vidéket sújtó válságjelekre) és leküzdésével, a vidékfejlesztés fon- tosságának hangsúlyozásával. A fejezet bemutatja a vidékfejlesztés kialakulását és hangsúlyozza a vidékpolitika fontosságát a fejlesztéspolitikák körében. A vidékfejlesztés a különböző tudományterületek által koordinálva a vidéki terü- letek fejlesztését célzó intézkedések minél hatékonyabb megvalósulásához járul hozzá, illetve elérésére tesz kísérletet. Elmondható, hogy tudományosan egyre inkább megalapozott, mégsem beszélhetünk (még) különálló tudományról, csu- pán új tudományterületként azonosíthatjuk. Magyarországon is egyre több kutató foglakozik a vidék és vidékfejlesztés témakörével. Számos szakirodalom talál- ható meg a témával kapcsolatban, és megannyi tudományos értekezés, vita- indító cikk, publikáció jelent már meg az évek során. A téma aktualitását adja, hogy napjainkban Európa lakosságának valamivel több, mint fele olyan vidéki területeken él, ahol az eddig megszokott munkalehetőségek – gondolok itt első- sorban a mezőgazdaságra – leépülőben, megszűnőben vannak a globális struk- túraátalakításoknak köszönhetően. A vidéki fiatalság a jövőjét tekintve sok esetben perspektíva nélkül áll és legtöbbször az elvándorlás, a városokba költö- zés marad számukra az egyetlen lehetőség. Sajnos Magyarországról is elmond- ható, hogy számos, hátrányos helyzetű, a jövőre nézve kevés lehetőséget rejtő vidéki térséggel rendelkezik. A disszertáció második nagyobb szerkezeti egységében az általam kiválasztott kutatási terület, vagyis a Sátoraljaújhelyi járás és településeinek részletes elemzésére kerül sor. Magyarország egyik legszebb, természeti szépsé- gekben és kulturális értékekben bővelkedő, aprófalvas településhálózatú járása ez, mely sajnos mind földrajzi elhelyezkedése (határmenti, perifériális), mind jelenlegi társadalmi-gazdasági berendezkedése miatt az ország egyik leghátrá- 1 nyosabb helyzetű járásai közé tartozik1. A járás területének legnagyobb részét a Zemplén északi részén található ún. Hegyköz2 nevű mikrotáj és az itt található aprófalvak teszik ki. Számos tudományos munka foglalkozott már a Hegyköz vizsgálatával (Balassa, 1964, 2000; Petercsák, 1978; Laczkó, 1979; Süli-Zakar, 1980; Kováts, 2000). Sok településről született monográfia (Mátyus, 1987, Simkó, 1999, Vancza, 2000, Petercsák, 2001, Fehér-Kováts, 2002, 2004, Pap, 2002, 2010, Somorjai, 2013); illetve számos publikáció (Újszászy, 1958; Süli- Zakar, 1981; G. Fekete, 2009; Kókai, 2012; Frisnyák, 2013) jelent meg a tér- séggel kapcsolatban. A disszertáció által feltárt kapcsolatrendszerek azonban nem elsősorban a Hegyköz településeire, hanem a járás teljes területére – bele- értve a hozzá tartozó két bodrogközi települést és Sátoraljaújhely városát – vonatkoznak. Arra viszont hamar fény derült, hogy a járásról készült helyzet- feltárás elfedi a községekben lezajló valós folyamatokat, mivel Sátoraljaújhely dominanciája miatt kedvezőbb képet kapunk. Ezen problémát úgy oldottam meg dolgozatomban, hogy a legtöbb elemzés során a járás mellett a községek adatit külön feltüntetve érzékeltetem a különbségeket. Disszertációm az 1980-as évek- től kezdődően hivatott bemutatni az azóta