Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közlönye

A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2017/5. szám

TARTALOMJEGYZÉK

I. A megyei önkormányzat határozatai

Határozat száma Tárgya Oldal 68/2017. (IX. 28.) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2017. szeptember 2 határozat 28-ai ülése napirendjének megállapítása

69/2017. (IX. 28.) a „Tisza Vízgyűjtő Programrégió” Önkormányzati Társulás megszűntetése 3 határozat

70/2017. (IX. 28.) Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Környezetvédelmi Programja 2017-2022 6 határozat című dokumentum elfogadása

71/2017. (IX. 28.) álláspont kialakítása a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 160 határozat felhívásaira benyújtott támogatási kérelmek vonatkozásában a döntés- előkészítő bizottság (DEB) által meghozott döntések tekintetében

72/2017. (IX. 28.) álláspont kialakítása a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 160 határozat felhívásaira benyújtott támogatási kérelmek vonatkozásában a döntés- előkészítő bizottság (DEB) által meghozott döntések tekintetében

73/2017. (IX. 28.) Beszámoló a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottság 2017. I. 161 határozat félévi tevékenységéről

74/2017. (IX. 28.) a „SZÉPHALOMÉRT” Alapítvány támogatása 161 határozat

75/2017. (IX. 28.) az Actio Catholica Alapítvány támogatása 162 határozat

76/2017. (IX. 28.) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat „Pro Comitatu” Díja és a 162 határozat Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Alkotói Díja 2017. évi odaítélése

I. A megyei önkormányzat határozatai

A 2017. szeptember 28-ai ülésen elfogadott határozatok:

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 68/2017. (IX. 28.) határozata

Tárgy: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2017. szeptember 28-ai ülése napirendjének megállapítása

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2017. szeptember 28-ai ülésének napirendjét az alábbiak szerint állapítja meg:

1. Javaslat a „Tisza Vízgyűjtő Programrégió” Önkormányzati Társulás megszüntetésére Előterjesztő: Török Dezső, a közgyűlés elnöke

2. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén megye Környezetvédelmi Programja 2017-2022 című dokumentum elfogadására Előterjesztő: Török Dezső, a közgyűlés elnöke

3. Javaslat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program felhívásaira benyújtott támogatási kérelmek vonatkozásában a döntés-előkészítő bizottság (DEB) által meghozott döntések elfogadására Előterjesztő: Török Dezső, a közgyűlés elnöke

4. Beszámoló a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottság 2017. I. félévi tevékenységéről Előterjesztő: Bánné dr. Gál Boglárka, a közgyűlés alelnöke, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottság elnöke

5. Tájékoztató a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara 2016. évi tevékenységéről Előterjesztő: Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara elnöke

6. Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye tömegközlekedési helyzetéről Előterjesztő: Dávid Ilona, a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. elnök-vezérigazgatója, Pelcz Gábor, az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. vezérigazgatója

7. Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turizmusáról 2016-ban és 2017. első félévében Előterjesztő: Dr. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. vezérigazgatója

8. Javaslat a „SZÉPHALOMÉRT” Alapítvány támogatására Előterjesztő: Török Dezső, a közgyűlés elnöke

9. Javaslat az Actio Catholica Alapítvány támogatására Előterjesztő: Török Dezső, a közgyűlés elnöke

10. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat „Pro Comitatu” Díja és a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Alkotói Díja 2017. évi odaítélésére Előterjesztő: Török Dezső, a közgyűlés elnöke

11. Egyebek

Dr. Kovács János s. k. Török Dezső s. k. főjegyző a közgyűlés elnöke

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 69/2017. (IX. 28.) határozata

Tárgy: a „Tisza Vízgyűjtő Programrégió” Önkormányzati Társulás megszűntetése

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a tárgyban megjelölt előterjesztést, és az alábbi határozatot hozta:

1. A Közgyűlés - figyelemmel a „Tisza Vízgyűjtő Programrégió” Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa 4/2017. (IX.6.) határozatában foglaltakra, - elhatározza a „Tisza Vízgyűjtő Programrégió” Önkormányzati Társulás (törzskönyvi azonosító szám: 382957, székhelye: 3525 , Városház tér 1.) 2017. november 30-ai hatállyal történő megszűnését, az erről szóló megállapodást a határozat 1. mellékletében foglaltak szerint elfogadja.

2. A Közgyűlés felkéri, illetőleg felhatalmazza elnökét, hogy a „Tisza Vízgyűjtő Programrégió” Önkormányzati Társulás megszűnésével kapcsolatban szükséges intézkedéseket megtegye, eljárási cselekményeket elvégezze, a kapcsolódó iratokat aláírja.

Felelős: Török Dezső, a Közgyűlés elnöke Határidő: azonnal, illetve értelem szerint

Dr. Kovács János s. k. Török Dezső s. k. főjegyző a közgyűlés elnöke

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése 69/2017. (IX. 28.) határozatának 1. melléklete

„Tisza Vízgyűjtő Programrégió” Önkormányzati Társulás megszüntető megállapodása amellyel a „Tisza Vízgyűjtő Programrégió” Önkormányzati Társulás tagjai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, székhelye: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3. képviseli: Rideg László, a Közgyűlés elnöke a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, székhelye: 3525 Miskolc, Városház tér 1. képviseli: Török Dezső, a Közgyűlés elnöke a Csongrád Megyei Önkormányzat, székhelye: 6720 Szeged, Tisza Lajos körút 2-4. képviseli: Kakas Béla, a Közgyűlés elnöke a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, székhelye: 4024 Debrecen, Piac utca 54. képviseli: Pajna Zoltán, a Közgyűlés elnöke a Heves Megyei Önkormányzat, székhelye: 3300 Eger, Kossuth Lajos út 9. képviseli: Szabó Róbert, a Közgyűlés elnöke a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, székhelye: 5000 Szolnok, Kossuth Lajos út 2. képviseli: Kovács Sándor, a Közgyűlés elnöke a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat székhelye: 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. képviseli: Seszták Oszkár, a Közgyűlés elnöke egyező akarattal kinyilvánítják és rögzítik azon elhatározásukat, hogy a közgyűléseik által Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés k) pontja és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 87. §-a által biztosított felhatalmazás alapján létrehozott és működő „Tisza Vízgyűjtő Programrégió” Önkormányzati Társulást (a továbbiakban: Társulás) 2017. november 30-ai hatállyal jogutód nélkül megszűntetik, a következők szerint:

1. A megszűnő Társulás adatai

1.1. A megszűnő Társulás elnevezése: „TISZA VÍZGYŰJTŐ PROGRAMRÉGIÓ” ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS 1.2. A megszűnő Társulás székhelye: 3525 Miskolc, Városház tér 1. 1.3. A megszűnő Társulás törzskönyvi azonosító száma (PIR): 382957 1.4. A megszűnő Társulás adószáma: 15382953-1-05 1.5. A megszűnő Társulás KSH statisztikai számjele: 15382953-8413-327-05 1.6. A megszűnő Társulás vezetője: Török Dezső, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke

2. A Társulás megszűntetésének körülményei

2.1. A Társulás megszűntetéséről döntést hozó szervek megnevezése, székhelye:

- a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, székhelye: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

- a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, székhelye: 3525 Miskolc, Városház tér 1.

- a Csongrád Megyei Önkormányzat, székhelye: 6720 Szeged, Tisza Lajos körút 2-4.

- a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, székhelye: 4024 Debrecen, Piac utca 54.

- a Heves Megyei Önkormányzat, székhelye: 3300 Eger, Kossuth Lajos út 9.

- a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, székhelye: 5000 Szolnok, Kossuth Lajos út 2.

- a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat székhelye: 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.

2.2. A Társulás megszűnésének időpontja: 2017. november 30.

2.3. A Társulás megszűntetésének módja: alapító szerv általi jogutód nélküli megszüntetés.

2.4. A Társulás megszüntetésének oka: a Társulás céljának megvalósítását a társulási formánál kedvezőbb szervezeti formában valósíthatják meg a Társulást létrehozó megyei önkormányzatok. A jelenlegi jogi és egyéb szabályozó eszközök nem teremtenek lehetőséget a Társulás számára megfelelő pénzügyi eszközök bevonására.

2.5. A Társulás által ellátott közfeladat jövőbeni ellátásának módja: a Társulást létrehozó megyei önkormányzatok a feladatok jövőbeni ellátásának módjáról önállóan határoznak.

3. A Társulás megszüntetésével összefüggő rendelkezések

3.1. A kötelezettségvállalás rendje: 3.1.1. A megszűnő Társulás által vállalható kötelezettségek köre és mértéke: teljes körűen és teljes mértékben. 3.1.2. A megszűnő Társulás általi kötelezettségvállalások határideje: 2017. december 31.

3.2. A Társulás megszűnéséig a gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzati Hivatal végzi.

3.3. A Társulás bankszámláján megszűnésének időpontjában lévő pénzösszeg a Társulás tagjai által ténylegesen teljesített befizetések arányában kerül visszafizetésre a tag megyei önkormányzatok részére a Társulás megszűnését követő 15 napon belül.

4. A Társulás iratainak megőrzése

A Társulás működésével összefüggő iratokat a Társulás mindenkori székhelye szerinti megyei önkormányzati hivatal őrzi meg az iratkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően.

5. Záró rendelkezések

5.1. A Társulást megszüntető megyei önkormányzatok rögzítik, hogy 5.1.1. jelen megállapodás érvényességéhez a megyei önkormányzatok közgyűléseinek döntése szükséges, 5.1.2. a megszüntető megállapodásban nem szabályozott kérdések vonatkozásában a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint kell eljárni, 5.1.3. a Társulás megszüntetésével összefüggésben felmerülő esetleges kérdéseket elsődlegesen egyeztető tárgyalások útján rendezik.

Kelt: Miskolc, 2017. augusztus 3.

ZÁRADÉK

A „Tisza Vízgyűjtő Programrégió” Önkormányzati Társulást megszüntető megyei önkormányzatok a következő határozatokkal döntöttek a „Tisza Vízgyűjtő Programrégió” Önkormányzati Társulás megszűnéséről:

1) a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat:

2) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat:

3) a Csongrád Megyei Önkormányzat:

4) a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat:

5) a Heves Megyei Önkormányzat:

6) a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat:

7) a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat:

A Társulást megszüntető megyei önkormányzatok törvényes képviselői aláírásukkal látják el a megállapodást:

………………………………………… ………………………………………… Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Rideg László, a közgyűlés elnöke Török Dezső, a közgyűlés elnöke

………………………………………… ………………………………………… Csongrád Megyei Önkormányzat Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Kakas Béla, a közgyűlés elnöke Pajna Zoltán, a közgyűlés elnöke

………………………………………… ………………………………………… Heves Megyei Önkormányzat Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Szabó Róbert, a közgyűlés elnöke Kovács Sándor, a közgyűlés elnöke

………………………………………… Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Seszták Oszkár, a közgyűlés elnöke

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 70/2017. (IX. 28.) határozata

Tárgy: Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Környezetvédelmi Programja 2017-2022 című dokumentum elfogadása.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Környezetvédelmi Programja 2017-2022 című dokumentumra vonatkozó javaslatot, és az alábbi határozatot hozta:

1. A Közgyűlés a határozat melléklete szerint elfogadja a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Környezetvédelmi Programja 2017-2022 című dokumentumot.

Felelős: Török Dezső, a közgyűlés elnöke Határidő: azonnal, illetve értelemszerűen

2. A Közgyűlés elrendeli a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Környezetvédelmi Programja 2017-2022 című dokumentumnak a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat honlapján (www.baz.hu) történő közzétételét.

Felelős: Dr. Kovács János, főjegyző Határidő: azonnal

Dr. Kovács János s. k. Török Dezső s. k. főjegyző a közgyűlés elnöke

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat

2017. szeptember 20. 2017. SZEPTEMBER 20.

IMPRESSZUM

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 Megbízó:

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat

Szakmai koordinátor:

Env-in-Cent Környezetvédelmi Tanácsadó Iroda Kft. Témavezető: Dr. Pálvölgyi Tamás Szerzők: André Anita Dr. Kukely György okleveles vegyészmérnök geográfus Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Terra Stúdió Kft.

Dr. Bartus Gábor Mayer Zoltán környezetgazdász környezetmérnök Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyéni vállalkozó

Dr. Buzási Attila Mészáros Géza okl. regionális és környezetgazdász villamosmérnök, gépipari gazdasági mérnök Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem GOND-OLD Bt.

Csató Henrietta Enikő Dr. Pálvölgyi Tamás környezetmérnök CSc. meteorológus, egyetemi docens Miniszterelnökség Env-in-Cent Kft.

Dr. Fancsik Tamás Simon Andrea CSc. geofizikus, c. egyetemi tanár környezetmérnök Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Env-in-Cent Kft.

Dr. Hrabovszky-Horváth Sára Szabó Éva Enikő építészmérnök, egyetemi tanársegéd biológus, terület- és településfejlesztési szakértő Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Env-in-Cent Kft.

Köteles Hanna Zentai Sára kertészmérnök hallgató geográfus Budapesti Corvinus Egyetem Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Titkársága

2017. szeptember

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 2

2017. SZEPTEMBER 20.

TARTALOMJEGYZÉK

Rövidítésjegyzék ...... 5

Bevezetés...... 7

1. KÖRNYEZETI HELYZETÉRTÉKELÉS ...... 9 1.1. Környezeti elemek állapota ...... 9 1.1.1. Levegőminőség állapota ...... 9 1.1.2. Felszíni és felszín alatti vizek, vízbázisok állapota ...... 14 1.1.3. Talaj és termőföld állapota ...... 21 1.1.4. Földtani értékek és veszélyek helyzete ...... 24 1.1.5. Természeti értékek (élővilág) állapota ...... 27 1.1.6. Táji értékek állapota, tájhasználat ...... 33 1.1.7. Emberi egészség (környezet-egészségügyi állapot) ...... 36 1.1.8. Környezetbiztonság helyzete ...... 39 1.1.9. Éghajlat és az üvegházhatású gázok kibocsátásának helyzete ...... 41 1.1.10. Épített környezet állapota ...... 44 1.2. Főbb hatótényezők és hajtóerők értékelése ...... 48 1.2.1. Zajterhelés helyzete ...... 48 1.2.2. Területhasználat, településszerkezet ...... 50 1.2.3. Bányászat, ásványvagyon gazdálkodás ...... 53 1.2.4. Energiagazdálkodás ...... 55 1.2.5. Közlekedés- és közlekedési infrastruktúra ...... 59 1.2.6. Ipari tevékenység ...... 62 1.2.7. Mezőgazdaság ...... 64 1.2.8. Turizmus ...... 66 1.2.9. Hulladékgazdálkodás és szennyvíz kezelés ...... 69 1.2.10. A fenntartható fejlődés kritikus területei Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ...... 72 1.3. SWOT elemzés, környezeti konfliktuspontok, problémák és értékek...... 75 1.3.1. Tematikus SWOT elemzés ...... 75 1.3.2. Környezeti konfliktuspontok, problémák ...... 75 1.3.3. Környezeti, természeti értékek azonosítása ...... 80

2. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK CÉLRENDSZERE ...... 84 2.1. Borsod-Abaúj-Zemplén megye környezeti jövőképe ...... 84 2.2. Átfogó és stratégiai célok ...... 85 2.2.1. Átfogó környezeti célkitűzés ...... 85 2.3. Stratégiai célok ...... 86 2.4. Specifikus célok ...... 87

3. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK BEAVATKOZÁSI TERÜLETEI ...... 91 3.1. Levegőminőség javítása ...... 91 3.2. Zajterhelés mérséklése ...... 92 3.3. Felszíni és felszín alatti vizek védelme és fenntartható használata ...... 94 3.4. Talaj és a földtani közeg védelme ...... 96 3.5. Természet- és tájvédelem, biológiai sokféleség megőrzése ...... 97 3.6. Környezet és egészség ...... 99

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 3

2017. SZEPTEMBER 20.

3.7. Épített környezet ...... 101 3.8. Energiagazdálkodás és környezet...... 102 3.9. Mezőgazdaság és környezet ...... 104 3.10. Közlekedés és környezet ...... 106 3.11. Ipar és környezetbiztonság ...... 107 3.12. Turizmus és környezet ...... 109 3.13. Hulladékgazdálkodás ...... 110

4. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK STRATÉGIAI ESZKÖZEI ...... 112 4.1. A környezeti célok és beavatkozási területek integrációja a megyei tervezésbe ...... 112 4.1.1. Stratégiai tervezés, koordináció ...... 112 4.1.2. Fejlesztéspolitika, beruházások ...... 114 4.1.3. Együttműködés a települési önkormányzatokkal és a kormányzati szervekkel ...... 115 4.2. A beavatkozások megvalósításának költségigénye ...... 116 4.2.1. A Program pénzügyi feltételei ...... 116 4.2.2. A megyei önkormányzati ráfordítások éves költségvetései ...... 119 4.3. Intézményi háttér ...... 123 4.4. A Program előrehaladásának nyomonkövetése, monitoring ...... 125

MELLÉKLETEK ...... 129 I. melléklet. Tematikus SWOT elemzés ...... 129 II. melléklet. Módszertan a környezeti problémák értékeléséhez ...... 142 III. melléklet. Borsod-Abaúj-Zemplén megye településeinek környezeti szempontok szerinti érintettsége ...... 144

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 4

2017. SZEPTEMBER 20.

Rövidítésjegyzék

ANP Aggteleki Nemzeti Park As arzén BaP benz-(a)-pirén BNP Nemzeti Park Cd kadmium CNG sűrített földgáz (Compressed Natural Gas) CO szén-monoxid

CO2 szén-dioxid CSR társadalmi felelősségvállalás (Corporate social responsibility) dB decibel db darab EGK Európai Gazdasági Közösség EGT Európai Gazdasági Térség Ej/nap egységjármű/nap ÉMVIZIG Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság EU Európai Unió GAZD megyei gazdálkodó szervezetek pénzügyi forrásai ha hektár Hg higany HNP Hortobágyi Nemzeti Park K+F kutatás- fejlesztés KEOP Környezet és Energia Operatív Program kg kilogramm kJ kilojoule km kilométer km2 négyzetkilométer KORM központi kormányzati, állami források KSH Központi Statisztikai Hivatal KvVM Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kW kilowatt LA-21 A Fenntarthatóság Helyi Programja (Local Agenda 21)

LA,eq,nap megengedett egyenértékű A-hangnyomásszint

Lden a teljes napi (napközben-este-éjszaka) zajterhelésre vonatkozó zajjellemző LE lakosegyenérték ld. lásd m3 köbméter m3/p Köbméter per perc MATÁSZSZ Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége MEGYE Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat költségvetési forrásai MJV Megyei jogú város MK Magyar Közlöny Mrd milliárd MW megawatt MWth megawatt hőtartalom NATéR Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer NÉeS Nemzeti Épületenergetikai Stratégia BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 5

2017. SZEPTEMBER 20.

NFFS Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia Ni nikkel NKP-4 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program NO nitrogén-oxid

NO2 nitrogén-dioxid

NOx NOx NP nemzeti park

O3 ózon OECD Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) OGY Magyar Országgyűlés OKIR Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer OKIR-LAIR Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer, Levegőtisztaság-védelmi Információs Rendszermodul OLM Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat OMSZ ÉLFO Országos Meteorológiai Szolgálat, Éghajlati és Levegőkörnyezeti Főosztály OTrT Országos Területrendezési Terv Pb ólom PJ petajoule

PM10 szálló por (10 mikrométer alatti részecskeátmérőjű)

PM2,5 ultrafinom por (2,5 mikrométer alatti részecskeátmérőjű) SEAP Fenntartható Energia Akcióterv (Sustainable Energy Action Plan) SECAP Fenntartható Energia- és Klímaakciótervet (Sustainable Energy and Climate Action Plan) SO2 kén-dioxid SWOT erősségek (Strengths), gyengeségek (Weaknesses), lehetőségek (Opportunities), veszélyek (Threats) TELEP települési önkormányzatok költségvetési forrásai TK tájvédelmi körzet

Tmax maximum-hőmérséklet TOP Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TT természetvédelmi terület UNESCO Egyesült Nemzetek Szervezetének Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization) ÜHG üvegházhatású gáz VGT2 Magyarország második Vízgyűjtő- gazdálkodási Terve WHO Egészségügyi Világszervezet µg/m3 mikrogramm per köbméter

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 6

2017. SZEPTEMBER 20.

Bevezetés

Borsod-Abaúj-Zemplén megye polgárainak jóléte hosszú távon csak akkor biztosítható, ha a megye fejlődése a környezetvédelem szempontjainak figyelembevételével valósul meg. Magyarország hosszú távú jövőképét a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia1 fogalmazta meg. Ennek a jövőképnek az elsődleges tényezője „egy olyan harmonikus, értékkövető és értékőrző magyar társadalom, melyben a boldogulás alapja – az anyagi értékek mellett – az értékteremtő munka, az egészség, a tudás, az erkölcs (mely többek között hiten, bizalmon és tiszteleten alapul), valamint a családi, közösségi és a nemzeti összetartozás, továbbá a globális felelősségvállalás”.

A megyében élők jólétének, életminőségének javítása hosszú távon csak akkor biztosítható, ha a fejlődés a környezetvédelem szempontjainak figyelembevételével valósul meg. A környezeti problémák megoldásának és a fenti jövőkép felé való elmozdulásnak egyik hatékony eszköze a teendők települési programokba rendezése, azaz a környezetvédelmi programalkotás. Ennek szellemében Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Önkormányzata kidolgozta Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2017-2022 közötti időszakra vonatkozó Környezetvédelmi Programját.

A jelen dokumentum első részében a környezeti elemek állapotára, illetve a környezet állapotát befolyásoló főbb hatótényezőkre és hajtóerőkre vonatkozó átfogó helyzetértékelést mutatjuk be. Borsod-Abaúj-Zemplén megye környezeti helyzetének jellemzésére SWOT elemzést készítettünk, azonosítjuk és értékeljük a megye a fontosabb környezeti értékeit és problémáit.

Jelen dokumentum második részében megadjuk a 2017-2022 közötti időszakra szóló Borsod-Abaúj-Zemplén megye Környezetvédelmi Programjának (továbbiakban: Program) célrendszerét, illetve összefoglaljuk a megyei környezetpolitika jövőképét. Összhangban a negyedik Nemzeti Környezetvédelmi Programmal2 (továbbiakban: NKP-4), egy átfogó környezeti célkitűzést, három stratégiai célt és egy horizontális célt tűzünk ki, ezen célokhoz rendelve összességében 33 db konkrétabb specifikus célt adunk meg.

A Program harmadik részében a főbb cselekvési irányokat, beavatkozásokat és feladatokat mutatjuk be, amelyek „mozgásterét” az EU 7. Környezetvédelmi Cselekvési Programja3 a negyedik Nemzeti Környezetvédelmi Program, Borsod-Abaúj-Zemplén megye

1 18/2013. (III.28.) OGY határozat a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiáról 2 Az Országgyűlés 27/2015. (VI. 17.) OGY határozata a 2015−2020 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról 3 Az Európai Parlament és a Tanács 1386/2013/EU határozata (2013. november 20.) a „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 7

2017. SZEPTEMBER 20.

Területfejlesztési Programja, valamint a környezetvédelmi törvény4 és a természetvédelmi törvény5 előírásai jelölik ki. Tizenhárom beavatkozási területen egységes szerkezetben azonosítjuk a feladatokat, megadjuk azok rövid leírását és azonosítjuk kapcsolódásukat a Program specifikus céljaihoz.

Végül a Program negyedik részében vázoljuk a végrehajtás stratégiai eszközeit – kiemelve a stratégiai tervezés és koordináció teendőit –, továbbá az érdekeltekkel való együttműködés lehetőségeit. Ezen munkarészben megadjuk a Program hat évre tervezett költségvetését, felvázoljuk a program végrehajtásának intézményi hátterét, továbbá összegezzük a kitűzött feladatok megvalósítását segítő ellenőrzési és értékelési tennivalókat. Ezen munkarészben hét ajánlást teszünk a végrehajtás szervezését támogató további stratégia- és intézményfejlesztési teendőkre.

4 1995. évi LIII. törvény – a környezet védelmének általános szabályairól 5 1996. évi LIII. törvény – a természet védelméről BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 8

2017. SZEPTEMBER 20.

1. KÖRNYEZETI HELYZETÉRTÉKELÉS

Borsod-Abaúj-Zemplén megye környezeti helyzete nem ítélhető meg a környezet állapotára vonatkozó, hosszabb távon jelentkező, a megyén kívüli, „begyűrűző” folyamatok, társadalmi-gazdasági-környezeti hatásláncok és komplex problémák ismerete nélkül. Ezen szempontok feltárása vonatkozásában lényeges kiindulópontot jelentenek a megye területfejlesztési, területrendezési és fejlesztéspolitikai dokumentumai, továbbá a Központi Statisztikai Hivatal megyei fókuszú statisztikái és más forrásdokumentumok, melyek együttesen megfelelő információkat biztosítanak Borsod-Abaúj-Zemplén megye környezeti helyzetének átfogó értékeléséhez.

Ezen dokumentumok alapján a jelen fejezetben – a környezeti problémák főbb hajtóerőire fókuszáló – indikátorokon alapuló helyzetértékelést mutatunk be. Vizsgáljuk a levegőminőséget és a klimatikus viszonyokat, a zajterhelést, a vizek, a földtani közeg, az élővilág, a táj és az emberi egészség állapotát, bemutatjuk a környezetbiztonság, a hulladékgazdálkodás, az energiagazdálkodás, a közlekedés, az épített környezet és a turizmus környezeti összefüggéseit. A környezeti elemek állapotát, a komplex hatótényezőket és a főbb társadalmi-gazdasági hajtóerőket – ahol erre adat/információ állt rendelkezésre – térképes, illetve idősoros diagramok formájában is közöljük. Lényeges, hogy a Program környezeti helyzetértékelésének elsődleges célja a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei környezeti folyamatok területi dimenzióinak, illetve időbeni tendenciáinak feltárása, ezáltal a megyei környezeti értékek és problémák értékelésének megalapozása. Ugyanakkor a jelen környezeti helyzetértékelés nem helyettesíti a települési környezetvédelmi programok teljeskörű állapotértékelését.

1.1. Környezeti elemek állapota

1.1.1. Levegőminőség állapota

Borsod-Abaúj-Zemplén megye levegőminőségi helyzetét három hosszútávon ható fő hajtóerő alakítja:

 A gazdasági szerkezetátalakulás következtében az ipari kibocsátások csökkennek. Az utóbbi 4-6 évben jelentős kibocsátó források (ipari üzemek) szűntek meg, vagy került felfüggesztésre működésük, amelyek a legtöbb esetben éppen a kritikus PM10 és NOx szennyezők kibocsátásában voltak jelentősek:  Tiszapalkonyán, Tiszaújvárosban és Kazincbarcikán bezárt mindhárom AES erőmű (50 MW feletti tüzelőberendezések voltak),  Sajókeresztúron felfüggesztésre került a BÉM Borsodi Érc, Ásvány- és Nyersanyag Feldolgozó Mű Zrt. tevékenysége,

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 9

2017. SZEPTEMBER 20.

 Miskolcon a DAM 2004 Acél-és Hengermű Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és Holcim Hungária Zrt. 2011-ben szüntette be tevékenységét.  Folyamatosan növekednek a közlekedési (különösen a szállítási igények). Miskolc levegőminőségének elsődleges hatótényezője a közlekedési légszennyező anyagok kibocsátása, de a nagy forgalmú határátkelők közelében is kritikus légszennyezettségi állapotok alakulhatnak ki.  Az aprófalvas térségekben, különösen Sajó-völgye légszennyezettségi zónában a lakossági fűtés a meghatározó légszennyező forrás. A szilárd háztartási fűtőanyagok (lignit, fa, háztartási hulladék) kis hatásfokú eltüzelése jelentős egészségügyi kockázatokra is vezethet.

A levegőminőségi alapállapotot az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM)6 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei mérőállomásai alapján mutatjuk be.

térkép: OLM automata mérőállomások Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén

Forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat7

KÉN-DIOXID (SO2) ÉS SZÉN-MONOXID (CO)

Ezen légszennyező anyagok már évek óta nem játszanak fontos szerepet a levegőminőségben; kirajzolódó tendenciát e szennyezők nem mutatnak az utóbbi tíz évben a

megyében. A levegő minősége az összes Borsod-Abaúj-Zemplén megyei mérőállomáson SO2 szempontjából „kiváló” volt 2015. évben8, kivéve a putnoki állomást, ami „jó” minősítést kapott. Putnokon órás határérték túllépések is voltak (7 db, 2015-ben), de az éves átlag még így is számottevően az éves egészségügyi határérték alatt maradt. A CO az éves határértéke 30%-át sem érte el, még a legszennyezettebb helyszínek sem (Miskolc: Lavotta utca és Búza tér, ).

6 www.levegominoseg.hu 7 Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat http://www.levegominoseg.hu 8 Jelen Program kidolgozásának időpontjában 2015 az utolsó év, amelyről teljes éves mérési értékelések rendelkezésre állnak az OLM-ben. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 10

2017. SZEPTEMBER 20.

ÓZON

A határértékhez viszonyítva kedvező a helyzet minden mérőponton, egyértelmű tendencia nem azonosítható; inkább a kisebb fluktuációk melletti stagnálás jellemző. Ugyanakkor a troposzferikus (talajfelszín közeli) ózon szennyezés is egyre inkább a figyelem középpontjába kerül. Az ózon szennyezettség általában a nagy forgalmú városokat sújtja. A talajközeli ózonszennyezettség szintje az UV-B sugárzással áll összefüggésben, így azokban az években magasabb lehet, amikor a nyári napsütéses órák száma magasabb (pl. 2012-ben). A 24 órás ózon mérési adatok egyes Borsod-Abaúj-Zemplén megyei mérőállomásokon (pl. Hernádszurdok, , Putnok, Sajószentpéter) évente 20-40 napon haladták meg a

napi (24 órás) O3 határértéket.

SZÁLLÓ POR PM10 FRAKCIÓJA

Az országos tendenciáknak megfelelően a szálló por az egyik legtöbb problémát okozó légszennyező anyag. A 2000-es évek közepén viszonylag jelentős csökkenés után a megyei OLM mérőállomások jelentős része esetében határérték közeli (80%), de mindenképpen az éves határérték 50%-át meghaladó szennyezettség volt jellemző. Esetenként határérték feletti szennyezettségű volt Miskolc Búza tér (és némileg kisebb mértékben Miskolc Lavotta utca, Putnok, Sajószentpéter), bár 2012 óta minden mérőállomáson határérték alatti szennyezettséget regisztráltak.

ábra: PM10 szennyezettség alakulása a megyei mérőpontokon (2006-2015)

70 mg/m3 Kazincbarcika Miskolc Búza tér 60 Miskolc Lavotta Oszlár Sajószentpéter Putnok 50 Hernádszurdok

40

30

20

10

0 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

Megjegyzés: az éves határérték: 40 µg/m3 Forrás: OMSZ9

9 2015. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján (Országos Meteorológiai Szolgálat, 2016 http://www.levegominoseg.hu/Media/Default/Ertekeles/docs/2015_automataertekeles_v3.pdf) BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 11

2017. SZEPTEMBER 20.

A háztartási szilárd fűtőanyagok egyre inkább elterjedő használata, az ipari tevékenységek, a földrajzi elhelyezkedés, a meteorológiai okok (pl. völgyben fekvő településeknél kisebb légmozgás), valamint a nagy forgalmú utak (pl. 26. sz. főút Putnok; 3. sz. főút Hernádszurdok)

járulnak hozzá jelentősen a PM10 terheléshez.

A szálló por esetében kiemelendő, hogy a fűtési időszakban a PM10 szennyezettség 24 órás értéke akár duplája is lehet a fűtési időszakon kívüli napi szennyezettségnek. A napi szennyezettséget, a túllépések gyakoriságát a következő táblázat mutatja. A mérőállomások

több mint felénél a PM10 koncentráció meghaladta 2016-ban az engedélyezett 35 alkalmat.

A PM10 napi határérték túllépéses napok döntő többsége (90-95%-a) a fűtési félévben következik be.

1. táblázat: PM10 napi határérték túllépések száma (2016)

PM10 napi határérték túllépési érvényes, 24 órás alkalmak száma (alkalom/év) méréssel rendelkező és aránya (%) napok száma ÉMI mobil 1 (Putnok) 12 7,1% 169 Hernádszurdok 14 4,7% 299 Kazincbarcika 56 15,7% 357 Miskolc Alföldiutca 51 14,3% 356 Miskolc Búza tér 36 10,0% 359 Miskolc Lavotta utca 38 10,7% 356 Oszlár 14 3,9% 360 Sajószentpéter 76 21,3% 356 Megjegyzés: PM10 napi határértékei évente 35-nél többször nem léphetők túl (túllépések kiemeléssel jelölve) Forrás: OLM

Az utóbbi évek adatai azt mutatják, hogy a korábbi tendenciával ellentétben a

közlekedés, mint fő PM10 forrás domináns szerepe megszűnt és a lakossági kibocsátások léptek előtérbe. Egyre több háztartás tér át a szilárd tüzelésre (szén, fa, biomassza), illetve nagyon sok helyen hulladékot (PET palack, gumi, műanyag) használnak a háztartási tüzelőberendezésekben.

Megjegyezzük, hogy – bár kötelező érvényű határérték is hatályba lépett a PM2,5 szennyezőre – az OLM legutóbbi, rendelkezésre álló értékelő jelentésében technikai okok

miatt nem állnak rendelkezésre PM2,5 mérési adatok, ezért ez a komponens nem került

részletesen bemutatásra. Ugyanakkor a PM2,5 szennyezők monitorozásának jelentősége

vitathatatlan, hiszen a PM10 frakció kb. 60%-a (esetenként akár 80%-a) is lehet a PM2,5 frakció. A két szállópor frakció éves határértékének arányát figyelembe véve valószínűsíthető, hogy a

PM2,5 szennyezettségre is érvényesek a PM10-nél tett megállapítások: azaz az éves határértékhez közeli állapotok a fent említett helyszíneken valószínűsíthetők.

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 12

2017. SZEPTEMBER 20.

NITROGÉN-DIOXID (NO2)

Kisebb fluktuációkat leszámítva nem olvasható ki egyértelmű tendencia a megyei mérőpontokon. E szempontból a leginkább kritikus helyszín Miskolc – Búza tér, ahol 2011-ig enyhén csökkenő tendencia tapasztalható, de még így is határérték közeli (a határérték 80%- át meghaladó) a nitrogén-dioxid szennyezettség, amely elsődlegesen a közlekedés hozzájárulásának köszönhető. A többi helyszínen viszonylag kedvező a helyzet: az éves határérték 50%-a körüli a szennyezettség, amely nagyjából az országos tendenciákkal 3 megegyező. Korábban, amíg nitrogén-oxidokra (NOx) volt érvényben határérték (70 µg/m ), szintén Miskolc – Búza tér mérőpont mutatott szinte minden évben határérték túllépést. A

PM10-hez hasonlóan itt is megvizsgáltuk a napi szennyezettségi adatokat; egyik megyei 3 mérőponton sem haladta meg a NO2 szennyezettség a rá vonatkozó 24 órás (85 µg/m ) határértéket. A napi értékek alapján is Miskolc Búza tér a legszennyezettebb, amelyet Miskolc Alföldi utcai állomás környezete követ.

EGYÉB TOXIKUS LÉGSZENNYEZŐK

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei mérőpontok közül Miskolc Búza tér benzol10 szennyezettsége számottevő, amely egyrészt némileg emelkedő tendenciát mutat, másrészt az éves határérték 75%-át éri el; ennél kicsivel kedvezőbb (~65%) Oszlár benzol szennyezettsége.

A külön mintavételi programban mért, a szálló porhoz kötődő arzén (As), kadmium (Cd), nikkel (Ni) és ólom (Pb) vizsgálatok minden mintavételi ponton jelentősen határérték alatti szennyezettséget mutatnak, valamennyi toxikus fém esetében alsó vizsgálati küszöb alatti a

szennyezettség. Ugyanakkor a PM10-hez kötődő benz-(a)-pirén (BaP) (mely szintén rákkeltő hatású légszennyező anyag) Miskolc Búza tér állomáson jelentősen éves határérték feletti, Hernádszurdokon pedig határérték közeli. Árnyalja a helyzetet, hogy a BaP éves átlagkoncentráció országosan a 25 mérőhely közül 12 mérőponton haladta meg az éves

határértéket 2015-ben. A BaP-re is igaz – hasonlóan a PM10-hez –, hogy a fűtési szezonban jelentősen magasabb a koncentrációja.

10 A mérőállomások közül csak Miskolc Búza tér és Oszlár állomásokon mérik

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 13

2017. SZEPTEMBER 20.

1.1.2. Felszíni és felszín alatti vizek, vízbázisok állapota11

VÍZRAJZ

Borsod-Abaúj-Zemplén megye rendkívül gazdag felszíni vizekben és jelentős vízkészletekkel rendelkezik, amelyek megőrzése nem csak helyi, hanem nemzeti érdek is. A megye esetében a kontinentális hatásokat a domborzati viszonyok jelentősen módosítják, mivel természeti adottságai alapján az ország egyik legváltozatosabb vidéke. A megye nagyobb folyóvizei: Tisza, Hernád, Sajó, Bodrog, Bódva. A vízhálózat legmeghatározóbb folyója a Tisza, amely vízgyűjtőterületéhez tartozik a megye többi vízfolyása. A Sajó – mielőtt a Tiszába torkollik – a középhegységek felől érkező kisebb vízfolyásokat és a Bódva, valamint a Hernád vizeit gyűjti össze. A megye felszíni vízfolyásokban és feltörő forrásokban gazdag, de a folyók (patakok) vízhozama a csapadék megoszlásából következően meglehetősen egyenetlen, nagy vízhozam-ingadozásokat mutat. A megyében található természetes vízfolyások vízgyűjtőterületének döntő többsége – több mint háromnegyed része – a szomszédos országokban található, ezért a határt átszelő folyók (Tisza, Bodrog, Sajó, Hernád, Bódva) vízhozama, minősége és használhatósága jelentős mértékben a szomszéd országok természeti tényezőitől és az emberi beavatkozásoktól függ.

A természetes víztestek mellett meg kell említeni a jelentős ökológiai hatásokat kifejtő tározókat és tavakat is. Jelentősebb tározók a Hámori-tó, a Lázbérci-víztározó és a Rakacai- tározó. A bányatavak többsége az Északi-középhegység lábánál az Alföld irányában kialakult hordalékkúpokon található. A legnagyobb a Miskolc-Nyékládházi kavicsbányászat során kialakult tórendszer, melynek területe mára meghaladja a 600 hektárt. A fürdőzésre használt tavak minősége a megfelelő és tűrhető kategóriába tartozik (Miskolc, Mályi, Nyékládháza környéki bányatavak, Arlói-tó). A tavak környezetének fokozott beépülése, a szennyvíztisztítás hiánya, valamint az alapvető higiénés feltételek hiánya azonban egyre inkább hozzájárulnak a fürdőhelyek elszennyeződéséhez. A Sajó és a Hernád bakteriális szennyezettsége a nyári időszakban a fürdőzők miatt jelentősen megnövekszik.

11A jelen munkarész a következő források felhasználásával készült: Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója, 2013 Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve, 2009. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program, 2014. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. Borsod-Abaúj-Zemplén megye területrendezési tervének felülvizsgálata Borsod-Abaúj-Zemplén megye Környezetvédelmi Programja, 1999. Kvassay Jenő Terv - Nemzeti Vízstratégia, 2015. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv – Tisza Részvízgyűjtő, 2010. 2010. évi árvíz Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, KSH, 2011. Borsod-Abaúj-Zemplén megye ár- és belvízvédelmi helyzete 2016. II. félév, ÉMVIZIG, 2016 BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 14

2017. SZEPTEMBER 20.

ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELEM

Vízgazdálkodási szempontból Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország egyik legváltozatosabb tájegysége. A Tiszának és mellékfolyóinak felső szakasza különösen heves vízjárású. Gyakori, hogy az év bármely szakában nagyobb mennyiségű csapadék hatására a határszelvényekben akár egy nap alatt is több métert emelkedhet a vízszint. A Sajó és a Hernád völgyében nem épült ki folyamatos védvonalrendszer, védett öblözetek és nyílt árterek váltogatják egymást. A megye területének csaknem háromnegyedét veszélyezteti vízerózió, különösen a hegyvidéki és változatos domborzati adottságú északi és nyugati területeken. A megye alacsonyabban fekvő déli és délkeleti területeit inkább a belvíz (főként a Tisza közelében fekvő területeken) veszélyezteti.

A megyében a Tisza, a Bodrog, a Sajó, a Hernád folyók és a Takta-övcsatorna által árvízzel veszélyeztetett terület 1501 km2. Ebből 1171 km2 töltéssel védett, azonban 330 km2 hullámtér és nyílt ártér, melyet a folyók rendszeresen elönthetnek. A megye folyóinak árvízvédelme sokoldalú és speciális felkészültséget igényel. A Felső-Tisza-vidéke árvíz szempontjából kiemelten veszélyeztetett terület. A Tisza sokévi átlagban 1,5-2 évenként lép ki medréből, nagyobb árvizek 5-6 évenként, rendkívüli árvizek 10-12 évenként fordulnak elő. A megye hegy- és dombvidéki területein 48 db tározó található 30,3 millió m3 kapacitással. A víztározók nemcsak a mezőgazdasági öntözés biztosítására és a stabil termelési feltételek kialakítására alkalmasak, hanem árvízvédelmi célokat is szolgálnak.

térkép: A megye belvízzel veszélyeztetett területei

Forrás: Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet12

12 http://mta-taki.hu/hu/kutatasok/magyarorszag-sikvidekeinek-belviz-erzekenysegi-terkepenek-eloallitasa BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 15

2017. SZEPTEMBER 20.

térkép: A megye árvízzel veszélyeztetett területei

Forrás: Belügyminisztérium Vízügyi Főigazgatóság13

A megyében konfliktusként jelentkeznek a nagy kiterjedésű belvízre érzékeny területek (Bodrogköz, Taktaköz), melyek meghatározzák a szántók művelhetőségét és a települések fejlesztését. A megye belvízjárta területei közé azok a sík vagy enyhe lejtésviszonyokkal rendelkező területek tartoznak, ahol a természetes helyi csapadék egy részét a talaj nem tudja befogadni és mélyebb, lefolyástalan részein az átmeneti vízfelesleg összegyűlik.

A megye területe – a Tisza-menti községek közigazgatási területének Tisza bal partjára eső részének kivételével –, vízgazdálkodási és vízkárelhárítási szempontból az ÉMVIZIG működési területéhez tartozik. A megye településeinek ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolása az alábbi14:

 erősen veszélyeztetett: 74 település;  közepesen veszélyeztetett: 69 település;  enyhén veszélyeztetett: 14 település.

A megyében 248 db település található az ÉMVIZIG illetékességi területén, amelyből az ár- és belvízi veszélyeztetésnek kitett települések száma 157 db, ebből az árvízzel veszélyeztetett települések száma 128 db. A megye többi települése a hivatkozott rendeletben ugyan nem szerepel, de ez nem jelenti azt, hogy ott vízkár egyáltalán nem keletkezhet. A rendelet területi hatályán kívüli vízkárok kialakulásának esélye kisebb, bekövetkezése esetén hatása feltehetően helyi jelentőségű lesz.

13 http://www.vizugy.hu 14 18/2003. (XII.9.) KvVM – BM együttes rendelet a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról, I. sz. melléklet BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 16

2017. SZEPTEMBER 20.

Árvíz idején jelentős problémát jelentenek a felszíni vízfolyásokkal a határon túlról hazánkba érkező szennyezések, mely során kommunális hulladék (jelentős arányú műanyag hulladék), továbbá ismeretlen eredetű veszélyes hulladékok is érkeznek az árhullámmal. A hulladékok mennyiségére és összetételére, valamint eredetére vonatkozó monitoring tevékenység jelenleg nem megoldott.

A megye elsőrendű árvízvédelmi védvonalainak hossza 479,6 km, melyből ÉMVIZIG kezelésében 441,1 km található. A töltésszakaszokon 243 holtág-keresztezés van, melyek közül 28 helyet az állékonysági vizsgálatok sürgősen megerősítendő szakasznak minősítettek. A megyében lévő gátőrházak száma 44 db, ebből 16 db állapota nem megfelelő. A védvonalakat 109 db zsilipes műtárgy keresztezi, melyek működőképes állapotban tartása egyre több beavatkozást igényel. A jeges árvíz elleni védekezéshez jelenleg 6 db jégtörőhajó áll rendelkezésre, amelyből 3 db részleges felújításra szorul.

Az ár- és belvízveszély mellett mindenképp meg kell említeni a megye településeinek fokozottan magas villámárvíz kockázati szintjét. A villámárvizekkel járó hirtelen vízszintemelkedés és -levonulás az ország szinte összes dombvidéki területén közepes vagy magas kockázatot rejt magában, azonban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében összefüggő területeken kell a jellemző földrajzi viszonyok miatt fokozottan magas kockázattal számolni.

térkép: Magyarország villámárvíz kockázati térképe

Forrás: Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR)15

15 http://nater.mfgi.hu BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 17

2017. SZEPTEMBER 20.

IVÓVÍZBÁZISOK

A megyében az ivóvíz- és iparivíz-ellátás karsztforrásokra (pl. Szinva-forrás), a folyópartok kavics-homokszűrésű kútjaira (pl. Bódva völgye, Hernád alsó szakasza) és a felszíni víztározókra (pl. 5,5 millió m3-es Rakacai-víztározó, 5,4 millió m3-es Lázbérci-víztározó) épül. A rurális térségek vízellátásában a talaj- és rétegvizeknek (pl. artézi kutak) van jelentősége. Komoly környezeti veszélyt jelent évtizedek óta az értékes karsztvíz túlhasználata, annak ellenére, hogy a csapadékosabb időjárás valamelyest pótolni tudja a legnagyobb vízadó karsztos kőzetek tartalékait. A túlhasználat megszüntetése mellett egyre hangsúlyosabb feladat a csatornázatlan területek fejlesztése és a szabálytalan műtrágya- és növényvédőszer- használatból eredő szennyezések visszaszorítása.

térkép: Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezete

Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv16

A megye területén kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület érinti a Bükk hegységet és az Aggteleki-karsztot. A 8002/2005. (MK 138.) KvVM tájékoztató helyrajzi számos felsorolásban tartalmazza azokat a területeket (külterületi telkeket), ahol nyílt karsztok találhatók. A karsztos víztároló rétegeken kívül az üzemelő és távlati vízbázisok, a gyógyvízkészletek hidrogeológiai védőterületei is részei az Országos Területrendezési Terv (OTrT)17 alapján védelemre kijelölt övezeteknek. A megye kijelölt érzékeny felszíni vízgyűjtő- területei:

16 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 10/2009. (V.5.) számú rendelete a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv szabályzatáról (http://www.baz.hu/content.php?cid=cont_4a1a6bf574bfd0.82242802) 17 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 18

2017. SZEPTEMBER 20.

 Lázbérci-víztározó vízgyűjtő területe,  Bódva és Hernád vízgyűjtő területe,  Tisza-tóval közvetlenül érintkező települések közigazgatási területe.

A szennyvizek vízgyűjtő területre történő be- vagy kivezetésére a Lázbérci-víztározó, a Bódva és a Hernád vízgyűjtő-területén a földrajzi adottságok miatt nem kerülhet sor. Fontos feladat a vízgyűjtő-területeken lévő települések teljes csatornahálózatának kiépítése, és a kommunális szennyvizek megfelelő hatásfokú tisztítása. Az érzékeny vízgyűjtő-területeken, illetve a vízgyűjtőn kívül keletkezett szennyvizek vízgyűjtő területre történő be- vagy kivezetéséről a területrendezési tervekben rendelkezni kell.

A megyében ivóvíz-minőségű talajvíz csak a Ronyva kavicsteraszán található. A felszín közeli vízkészletek kisebb vagy nagyobb mértékben szennyezettek, a talaj- és rétegvizek szinte mindenütt tisztításra szorulnak. A talajvízkészleteknél főként a vas-, mangán-, nitrát-, ammónium- és bakteriális szennyezettség, illetve a vízkeménység jelent problémát. Ennek okozói elsősorban a már említett kommunális és mezőgazdasági szennyező források. A karsztvíz-készlet természetes tisztaságú, azonban lokálisan jelentkeznek szennyezési problémák. A nitrát jelenléte miatt veszélyeztetett lakosok száma csökkent, az ezzel összefüggő megbetegedések száma elenyésző. Nitrát problémával néhány talajvízre települt vízműnél kell számolni, elsősorban és Szikszó térségében. Hálózati nitrifikáció miatt vízminőségi probléma jelentkezik , és Szakáld településeken. Itt az ok a magas rétegeredetű ammóniatartalom.

ábra: Az elsődleges és másodlagos közműolló helyzete Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2005 és 2015 között

720 30

700 25 680

20 százalékpont 660 15

640 méter 10 620 600 5 580 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Az egy km ivóvízvezeték-hálózatra jutó szennyvízgyűjtő-hálózat hossza (elsődleges közműolló, méter) A vízhálózatba és a csatornahálózatba bekapcsolt lakások arányának különbsége (másodlagos közműolló, százalékpont) Forrás: KSH STADAT18

18 http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zrk006.html BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 19

2017. SZEPTEMBER 20.

VÍZMINŐSÉG, KÁRMENTESÍTÉS

Az elmúlt évtizedek nehézipari termelése és az intenzív mezőgazdasági tevékenységek egyaránt jelentősen elszennyezték egyes települések és ipari központok felszíni és felszín alatti vizeit. Különösen terhelt ipari eredetű szennyeződésekkel a Sajó-völgye, de szinte minden korábbi iparterületen találhatóak nehézfémekkel, olajjal, vegyi anyagokkal szennyezett területek. A nehézfém-szennyeződések kohászati, vegyipari technológiákból származnak, de jelentős mennyiséget bocsátanak ki a hőerőművek is Tiszaújvárosnál. A Sajóba kerülő nehézfém-szennyezések jelentős része a fenéküledékbe került, ahonnan az áradások mobilizálják, így nagyobb kiöntések alkalmával a fémszennyeződések szétterülnek az ártereken. Mivel a Sajó árterét sok helyen szántóföldként vagy legelőként hasznosítják, a felhalmozódó nehézfémek kockázatot jelentenek az agrárgazdálkodás számára (higany-, kadmium-, arzén- és ólom-koncentráció) Sajólád, Ónod, Sajóörös és Kesznyéten térségében. Higany- és ólom-feldúsulás észlelhető továbbá Sajószentpéter és Kazincbarcika térségében. Jelentős nehézfém-koncentráció (Hg, Cd, Pb, As) mérhető a kazincbarcikai ipari üzemek és létesítményeik tágabb térségében. Kimutathatóan magasabb a talajok nehézfém-tartalma Sajókeresztúr térségében, amit valószínűleg a BÉM Borsodi Érc, Ásvány- és Nyersanyag Feldolgozó Mű Zrt. telephelye okozott. Szennyezett területek találhatóak Rudabánya környékén, az egykori ércelőkészítő mű és a vasércbánya térségében, jelentős diffúz szennyezőforrás a bánya meddőhányója és az ércelőkészítő nyíltszíni salakhányója.

térkép: Felszíni víztestek (folyó- és állóvizek) integrált ökológiai minősítése a VGT2 alapján

Forrás: VGT219

19 1155/2016. (III.31.) Korm. hat. Magyarország felülvizsgált, 2015. évi Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervéről BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 20

2017. SZEPTEMBER 20.

A szennyezett területek egy részét az elmúlt két évtizedben kármentesítették, azonban jelentős részük továbbra is szennyezett területként van regisztrálva. Fontos célkitűzés a korábban kármentesített területek időszakos utómonitoring ellenőrzése, az újraszennyeződés megakadályozása, elsősorban a felszín alatti vizek védelme érdekében. A kármentesítésre szoruló területek nem csak a hulladéklerakókhoz köthetők, hanem jelentős kiterjedésű területek barnamezős- és bányaterületekhez kapcsolódnak. További ismert szennyezett területek találhatók mezőgazdasági telephelyek, trágyatelepek, hígtrágyatelepek környezetében. Összességében kármentesítést igénylő szennyezett területek találhatóak a következő településeken: Borsodnádasd, Kurityán, Mezőkövesd, Onga, Tiszaújváros, Rudabánya, , Miskolc, Kazincbarcika, Putnok, Ózd, Sajóbábony, Sajókeresztúr, Sajószentpéter.

A feltárt szennyeződések ellenére a megyében jelentős ivóvíz-minőségi problémák nincsenek. A felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a talaj minőségét jelentősen befolyásolja a települések vízellátási és csatornázottsági szintje és az ebből számítható közműolló nyitottsága. A megye közműollója a fejlesztések eredményeként folyamatosan záródik.

TERMÁL- ÉS GYÓGYVIZEK

Borsod-Abaúj-Zemplén megye igen gazdag termál- és gyógyvizekben. A Bükk és a Zempléni-hegység langyos- és meleg vizes forrásai jelentik a helyi fürdőkultúra alapját (pl. Aranyos-fürdő, Diósgyőr, Görömböly és Kácstapolca, Erdőbénye, Kéked). Turisztikai szempontból jelentősebb gyógy- és termálfürdő a Miskolctapolca Barlangfürdő, a mezőkövesdi Zsóry-fürdő és a Sárospataki Végardó-fürdő. A megyében gyógyvíz minősítéssel rendelkező kút található Bogácson, Mezőkövesden és Tiszaújvárosban. Ásványvízzé minősített kút van Bogácson, Göncön, Miskolcon, Sárospatakon és Tiszaújvárosban. A minőségi fejlesztések során kiemelt hangsúlyt kell kapnia a felszín és felszín alatti vizek védelmének, amelynek köszönhetően a tervezett fürdőfejlesztéseknek nem várhatóak jelentős negatív környezeti hatásai.

1.1.3. Talaj és termőföld állapota20

A talaj az élővilág, a víz és az antropogén folyamatok összetett rendszereivel szoros kölcsönhatásban van. A védelme nem csak az agrárium kötelessége, hanem egy integrált

20 A jelen munkarész a következő források felhasználásával készült: Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója, 2013 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területrendezési Terve, 2009 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/mesz/05_bo_14.pdf, 18. oldal Miskolci Egyetem, Magyarország talajai Stefanovits Pál, Filep György, Füleky György – Talajtan, Mezőgazda Kiadó, 1999 BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 21

2017. SZEPTEMBER 20.

feladat, amelyhez a tulajdonosok, az önkormányzatok, a különböző hatóságok és az állam együttműködése szükséges.

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TALAJTÍPUSAI, A TÁJEGYSÉGEK TALAJTANI JELLEMZŐI

Borsod-Abaúj-Zemplén megye talajtípusait tekintve változatos képet mutat, legjellemzőbbek az agyagbemosódásos barna erdőtalajok, réti öntéstalajok (folyók mentén), barnaföldek és rendzina talajok, de jelentős mértékben megtalálható a csernozjom- barnaerdőtalaj is.

térkép: Borsod-Abaúj-Zemplén megye genetikai talajtípusai

Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv 21

A megye két nagytáj, az Északi-középhegység és az Alföld területén fekszik, mely a talajadottságaira is nagy hatással van. Az egyik jellemző talajtípus a Bükk-vidéken a rendzina és annak változatai, amelyek szénsavas meszet tartalmazó, tömör kőzeteken alakultak ki. E vékony talajréteg magas szervesanyag tartalmú (5-10%). Másik meghatározó talajtípus a barna erdőtalaj. Az -Rudabánya-hegyvidék triász karbonátos kőzetekből épül fel. E tömör kőzeteket köves-sziklás váztalajok, rendzinák és egyes részeken agyagbemosódásos barna erdőtalajok fedik. A -Zempléni-hegyvidék talajviszonyait a vulkáni eredetű kőzetek alakították, ahol elsősorban az agyagbemosódásos barna erdőtalaj, a löszös területeken barnaföldek és csernozjom barna erdőtalajok találhatók. Az észak-magyarországi medencék középtájai az Északi-középhegységet északról szegélyező medencéket foglalja magába. A jellemző talaj a legmélyebb részeken réti, lápos réti talaj, az erdei és mezőségi átmeneti

21 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 10/2009. (V.5.) számú rendelete a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv szabályzatáról (http://www.baz.hu/content.php?cid=cont_4a1a6bf574bfd0.82242802) BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 22

2017. SZEPTEMBER 20.

övében pedig gyakori a csernozjomhatás. Az Alföld középtájai közül a Felső-Tisza-vidék (Bodrogköz), a Közép-Tisza-vidék (Taktaköz, Borsodi-ártér) és az Észak-alföldi hordalékkúpsíkság (Borsodi-Mezőség, Sajó-Hernád-sík, Harangod) találhatóak a megye területén. Talajaik döntően a folyók által lerakott hordalékból alakultak, jellemzőek a réti talajok, ugyanakkor a középhegység irányából csernozjom barna erdőtalajok és csernozjom talajok mozaikja a meghatározó.

TALAJROMLÁS

A talajromlás (talajdegradáció) minden olyan folyamatot magában foglal, amely csökkenti a talaj termékenységét, rontja a minőségét, korlátozza funkcióképességét, vagy a talaj teljes pusztulását okozza. A legfontosabb talajdegradációs folyamatok a következők:

 szél vagy víz okozta erózió,  sófelhalmozódás, szikesedés,  savanyodás,  biológiai degradáció,  fizikai degradáció,  talaj vízháztartásának szélsőségessé válása,  talaj biogeokémiai körforgalmában végbemenő kedvezőtlen változások,  környezeti toxicitás, talajszennyezés.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye valamennyi talajdegradációs folyamat tekintetében veszélyeztetett, a talajpusztulással fenyegetett területek veszélyeztetettségi foka jellemzően növekszik. A környezeti adottságoknak nem megfelelő területhasználat csökkentette a termőértéket, felgyorsult az erózió, továbbá jelentős biológiai potenciállal rendelkező élőhelyek szűntek meg.

A szélerózióval érintett területek jelentős része a kedvező termőhelyi adottságú területek közé tartozik (különösen Mezőkövesd és Mezőcsát térsége), de Nyékládháza-Emőd térsége, a Taktaköz, a Bodrogköz és Sárospatak térsége is kitett a széleróziónak. A vízerózió az egész megyét érinti, elsősorban a csapadékviszonyok, lejtőviszonyok, a talaj nedvességállapota, vízgazdálkodása, szerkezete és a növényborítottság befolyásolja kialakulását. A legnagyobb problémát az 5%-nál nagyobb lejtésű területek jelentik, ahol a lehulló csapadék könnyen elhordja a termékeny talajréteget.

A talajszennyezés kiemelt jelentőségű probléma. A korábbi évtizedekben történt intenzív mezőgazdasági tevékenységek és a nehézipari termelés egyaránt elszennyezték egyes ipari központok és települések talaját (valamint a felszíni és felszín alatti vizeket is). A Sajó-völgye különösen terhelt ipari szennyeződésekkel, a korábbi ipari területek legtöbbjén találhatóak olajjal, nehézfémekkel, vegyi anyagokkal szennyezett talajok. A Sajót elérő szennyezések egy BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 23

2017. SZEPTEMBER 20.

része a fenéküledékbe került, amely az ártereken terül szét áradások alkalmával. Sok esetben ezeket az ártereket legelőként vagy szántóföldként hasznosítják, így kockázatot jelent az agrárgazdálkodás számára. Sajószentpéter és Kazincbarcika térségében ólom- és higany- feldúsulás észlelhető, valamint a kazincbarcikai ipari üzemek és létesítményeik tágabb térségében jelentős nehézfém koncentráció mérhető (As, Cd, Hg, Pb). Kazincbarcika, Sajóbábony és a Borsodi Hőerőmű területén a kibocsátott légszennyező anyagok talajsavanyodást okoztak. A szennyezések következtében a természetes kémiai és biológiai körfolyamatok felborultak, a termőképesség leromlott. Tiszaújvárosnál a szennyeződések nemcsak vegyipari, kohászati technológiákból származnak, hanem a hőerőművek is jelentős mennyiséget bocsátanak ki. Rudabánya térségében is találhatók szennyezett területek (vasércbánya, ércelőkészítő mű területe). Az elmúlt évtizedben kármentesítették a szennyezett területek egy részét.

1.1.4. Földtani értékek és veszélyek helyzete22

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország földtani-természetvédelmi értékekben egyik leggazdagabb és legváltozatosabb megyéje: változatos tájai mellett számos barlang, híres ásvány- és ősmaradvány-lelőhely öregbíti hírnevét. Ezek között van Magyarország leghosszabb barlangrendszere (az Aggtelek-Domicai barlangrendszer a maga több, mint 25 km-es hosszával); valamint az országhatáron is átnyúló Gömör-Tornai-karszt legmélyebb barlangja (a 236 m mély Alsó-hegyi Vecsembükk-zsomboly) is. Nemcsak az Aggteleki- barlangban találkozhatunk gyönyörű cseppkövekkel és egyéb barlangi formákkal (oldási üregekkel, borsókövekkel, mésztufa-gátakkal és -medencékkel stb.), hanem a jósvafői Béke- barlangban (amely hazánk első légzőszervi betegek számára terápiás céllal megnyitott gyógybarlangja), vagy a Bódvarákó és Tornaszentandrás között található Esztramos-hegy egyetlen – vezetéssel – látogatható barlangjában, a Rákóczi 1. sz. barlangban. A Bükk- hegységet már az őskőkorban is lakták emberek: híres régészeti lelőhelyek sora köthető a hegység barlangjaihoz, amelyekben a neandervölgyi- és a modern ember emlékét őrző leletek is előkerültek (pl. a cserépfalui Subalyuk). Ezek közül kiemelendő a Szeleta-barlang (Miskolc), amelyben Magyarország egyik első barlangi ásatását folytatta Kadič Ottokár a Magyar Királyi Földtani Intézet megbízásából, 1906-tól, amely egyben az első hitelesként elfogadott hazai őskőkori ásatás is. A barlangról kapta nevét az őskőkori Szeleta-kultúra, amelynek „szeletai kvarcporfírból” (pontosabb kőzettani nevén felzites-sávos metariolitból) készült szakócái és egyéb eszközei a magyar ősrégészet legkorábbi leletei közé tartoznak (Miskolc-Bársonyház, Herman Ottó, 1893). Az emberi jelenlét 120.000 évvel ezelőttől a modern korig kimutatható ebben a barlangban. A világörökség részét képező Aggtelek-Domicai barlangrendszer és az

22 A jelen munkarész a következő források felhasználásával készült: Budai Tamás, Gyalog László (szerk.): Magyarország földtani atlasza országjáróknak. Magyar Állami Földtani Intézet, , 2010. (2. kiadás) Kiss Gábor, Benkhard Borbála: Kő kövön … marad. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest, 2006. Magyarország földtani alapszelvényei 1:100.000 (https://map.mfgi.hu/fdt_alapszelvenyek/) BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 24

2017. SZEPTEMBER 20.

Európában egyedülálló miskolctapolcai barlangfürdő mellett több, mint 20 látogatható és számtalan egyéb barlang, üreg, „lyuk” található a Bükk-hegységben és az Aggteleki-karszt területén.

A megye közel 150 ásványlelőhelyéről mintegy 250 ásványfaj, több mint 320 változatát ismerjük, köztük a védettséget élvező rézásványokat (termésréz, kuprit, malachit, azurit) és nemesopált23. 2016-ban az IMA (a Nemzetközi Ásványtani Társulat) új ásványként fogadta el a típus-lelőhelyéről rudabányaitnak elnevezett ezüst-higany-arzenátásványt. A legismertebb előfordulások a következők:

 Rudabánya (145 ásványfaj, a legfontosabbak: termésréz, kuprit, malachit, azurit, sziderit, barit, „limonit”, goethit, kalkopirit);  Erdőbénye, Mulató-hegy („mauritzit” (vas-dús szaponit), szferosziderit, különböző opál- és kalcedon-változatok stb.);  Telkibánya (kvarc- és opál-változatok, köztük nemesopál is);  Alsótelekes (gipsz-változatok stb.);  Zempléni-hegység kvarc-, kalcedon- és opál-előfordulásai (pl. Erdőhorváti, Mád, Tállya, ).

Az ősmaradvány-lelőhelyek közül szintén Rudabányát és Erdőbényét kell kiemelnünk. A mintegy 10 millió éves rétegeket feltáró rudabányai ősmaradvány-lelőhelyeken több mint száz egykor élt növényfaj maradványai kerültek elő, valamint több mint száz állatfaj (főemlősök, ormányosok, orrszarvúak, őslovak, kis és nagyragadozók, teknősök, hódok stb.), köztük a világhírű emberszabású majom, az egyes bélyegeiben már az ember felé vezető evolúciós út korai szakaszát képviselő Rudapithecus hungaricus maradványai. Az erdőbényei nemzetközi hírű lelőhely gyönyörű hal- és növénymaradványos rétegeit sajnos a felelőtlen gyűjtés mára gyakorlatilag megsemmisítette. A nemzetközi hírnévre szert tett 7 millió éves „lábon állva” fennmaradt bükkábrányi mocsárciprusok egy része a miskolci Pannon-tenger Múzeumban, másik részük Ipolytarnócon tekinthető meg. Említést érdemelnek még Füzérradvány növénymaradványos rétegei, a Mád-Rátka-Tállya környéki limnokvarcitokban megőrződött növénymaradványok; a már említett esztramosi (őslénytani szakirodalomban osztramosi) barlangok gerinces-maradványai; Sajókazinc (Kazincbarcika) kovásodott fatörzsei és növénymaradványai; a Lambrecht Kálmán-barlang (Varbó), amely – gerinces-maradványok mellett – 100-150 ezer éves emberi megtelepedés nyomait őrzi.

A megye bővelkedik földtani alapszelvényekben is (közel 75 szelvény), amelyek az egyes földtani képződmények (formációk) legjellemzőbb kifejlődését dokumentálják, a szakirodalomban jól feldolgozott etalonját jelentik (egyes esetekben az országhatáron is túlmutató jelentőségűek). E mellett jelentős ismeretterjesztő potenciáljuk is, sok közülük jelentős tájképi értéket is képvisel (pl. a Telekes-völgyben található Ördög-gát). Jelentős

23 21/2007. (VI.20.) KvVM rendelet a védett ásványok és ásványtársulások köréről és pénzben kifejezett értékéről. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 25

2017. SZEPTEMBER 20.

részük már jogszabály által is védett, részletes kezelési tervvel rendelkezik (elsősorban az Aggteleki Nemzeti Park területén).

Kiemelten jelentős tájképi, illetve kultúrtörténeti értékkel is bíró geomorfológiai képződmény, amelyről eddig nem esett szó: a boldogkőújfalui kőtenger. A kovásodott riolittufából álló, keménysége miatt a környezetéből kipreparálódott boldogkőváraljai sziklataréj (amelyre Boldogkő vára épült); a Bükkalján található kaptárkövek (pl. Cserépváralja, ); a füzéri Vár-hegy oszlopos elválású dácitja, a nekézsenyi vasúti bevágás földtani alapszelvénye; az Upponyi-szoros; a Damasa-szakadék ( és Bánhorváti között) álbarlangjai; a telkibányai Ósva-völgy perlit sziklaformái; Háromhután a Sólyom-bérc jégkorszaki kifagyásos sziklaformái; a Bükk-fennsík karsztformái (töbrök, víznyelők, uvalák, karsztmezők stb.); a Nagy-fennsík (Bükk-fennsík) déli peremének „kövei” (pl. Tar-kő, Cserepes- kő, Őr-kő, Három-kő stb.) és barlangjai; az Aggteleki-karszt felszíni karsztformái (pl. „ördögszántások” azaz karrmezők; az egykori trópusi kúp-karszt maradványai, a Medve- sziklák); az Udvar-kő Parasznyán.

A fenti földtani értékek, valamint a megye felszínmozgásos területei figyelembevételével került meghatározásra Borsod-Abaúj-Zemplén megye földtani veszélyforrásainak lehatárolása, melyet a következő térkép mutat be:

térkép: Borsod-Abaúj-Zemplén megye földtani veszélyforrásai

Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv 24

24 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 10/2009. (V.5.) számú rendelete a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv szabályzatáról (http://www.baz.hu/content.php?cid=cont_4a1a6bf574bfd0.82242802) BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 26

2017. SZEPTEMBER 20.

1.1.5. Természeti értékek (élővilág) állapota

A megye természeti értékeit az igen változatos mezorégiók (középtájak) határozzák meg, itt találkozik az Alföld az Északi-középhegységgel és a közé ékelődő medencesorral. A megye déli része síkság, északi területe pedig hegyes, dombos. Megyei szintű védetté nyilvánításokra 1971-től került sor, napjainkra a megye területének 15,4%-a természetvédelmi oltalom alatt áll.

térkép: Borsod-Abaúj-Zemplén megye országosan védett természeti területei

Forrás: Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR)25

A megye területén három Nemzeti Park található, a Bükki Nemzeti Park, az Aggteleki Nemzeti Park és kis részben a Hortobágyi Nemzeti Park; a nemzeti parkok területe az országos átlaghoz viszonyítva magasabb.

BÜKKI NEMZETI PARK (BNP)

A Bükki Nemzeti Park csaknem az egész Bükk hegységre kiterjed, jellegzetes karsztforrásairól és víznyelőiről híres, a Bükk patakjai nemcsak bő vizükről és természeti környezetükről nevezetesek, hanem látványos édesvízi mészkő-felhalmozódásaikról is. A forrás- és patakvizekből kivált mésztufa-képződmények – amelyek a magukban foglalt, elpusztuló növényzet miatt likacsos szerkezetűek – gyakorlatilag minden karsztforrás által táplált patakban megtalálhatók. Legjelentősebb a lillafüredi Szinva-vízesés mésztufa lépcsője.

25 http://webgis.okir.hu/tir/ BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 27

2017. SZEPTEMBER 20.

A nemzeti park területét az alapítást követően kétszer bővítették. 1984-ben a Bél-kő kőbányászat alól kivont délnyugati ormát – mintegy 39,8 hektár – csatolták a nemzeti parkhoz, melyből 13,4 hektár fokozottan védett terület. 1996-ban egy nagyobb arányú bővítésre került sor, ekkor a Délkeleti-Bükk Kisgyőr és Bükkszentkereszt közötti 3019,8 hektár kiterjedésű részével gyarapodott a nemzeti park.

A Bükki Nemzeti Parkon belül vannak kiemelkedő fontosságú, egyedülálló természeti, területek, amelyek fokozott védelmet élveznek, ezek kiterjedése jelenleg 6009 hektár.

Növényvilág: A Bükk növényzeti képét elsősorban a kontinentális, valamint Erdély és a Kárpátok közelségére utaló növényfajok és társulások megjelenése határozza meg. A védett sziklazugokban két melegigényes harmadkori fajra bukkanhatunk: a Bélkő napsütéses mészkőszikláin a szirti pereszlényre (Micromeria thymifolia), amely ma legközelebb a Balkán- félsziget szubmediterrán mészkővidékén található, valamint a pannóniai bennszülött magyarföldi husángra (Ferula sadleriana). A jégkorszak alhavasi reliktumnövényei a Bükknek a sárga ibolya (Viola biflora), mely hazánkban csak itt található meg, a havasi ikravirág (Arabis alpina), a hegyi kőtörőfű (Saxifraga adscendens), a tarka nyúlfarkfű (Sesleria albicans), a havasi iszalag (Clematis alpina) és a korai szegfű (Dianthus plumarius ssp. praecox). A jégkorszak utáni hideg, kontinentális idők tanúi, hasonlóan a többi reliktumnövényhez, szigorúan védett ritkaságok. Ezek közé tartozik a poloskavész (Cimicifuga europaea) és a fennsík fagyzugos töbreinek sziklás oldalain virágzó északi sárkányfű (Dracocephalum ruyschiana), amely csak itt fordul elő hazánkban. A Bükknek két sajátos bennszülött faja ismeretes: a Vrabélyi-estike (Hesperis vrabelyiana) és a meredek dolomit- és mészkősziklák gyepalkotója a magyar nyúlfarkfű (Sesleria hungarica). A hegységet hatalmas erdőségek uralják, alföldi erdős-sztyepp erdők, a középhegységi száraz, melegkedvelő tölgyesek, a hűvösebb gyertyános tölgyesek és a hűvös bükkösök övei figyelhetők meg. Szigorú védelmet élveznek dolomit-mészkő sziklás oldalakon, törmelék-lejtőkön kialakult, rosszul záródó, letörpült, göcsörtös fákból álló sziklai bükkösök (Seslerio-Fagetum, Epipactici-Fagetum), amelyek számos növényritkaságnak és glaciális reliktumnak adnak otthont. A délies, mészkő-sziklás lejtők legnevezetesebb növénytársulása a hárs-kőris sziklaerdő (Tilio-Fraxinetum), amely a jégkor utáni felmelegedés, a mogyorókor kevert erdeinek az emlékét őrzi. A szurdokerdők mellett nagy kiterjedésűek a cseres-tölgyes (Quercetum petreaeae-cerris), valamint a gyertyános-tölgyes (Querco petraeae-Carpinetum) társulások, míg a meleg, száraz délies fekvésű lejtőkön fejlődtek ki az igen gazdag cserjeszinttel rendelkező melegkedvelő tölgyesek (Corno-Quercetum petraeae- pubescentis). 26

26 Bükki Nemzeti Park Igazgatóság: https://bnpi.hu/oldal/novenytakaro-44.html BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 28

2017. SZEPTEMBER 20.

Állatvilág: A halak köréből a Kárpát-medencei endemikus petényi márna (Barbus meridionalis) említhető meg, az alpesi gőte (Triturus alpestris) védelmére külön programot indítottak a nemzeti parkban. A madarakat a nemzeti park területén körülbelül 100 fészkelő faj képviseli. A hegység legnagyobb értékei a veszélyeztetett fajok jelentős állományából álló nappali ragadozómadarak, mint például a parlagi sas (Aquila heliaca), a békászósas (Aquila pomarina), a kígyászölyv (Circaetus gallicus), kerecsensólyom (Falco cherrug), a vándorsólyom (Falco peregrinus). Egyik legveszélyeztetettebb faj a nemzeti parkban a császármadár (Tetrastes bonasia) rendkívül lecsökkent állománnyal. Fontos természetvédelmi probléma a hegységben a túltartott patás nagyvadlétszám, melynek szabályozásában fontos szerepe lehetne a visszatelepülő nagyragadozóknak, a farkasnak és hiúznak.27

AGGTELEKI NEMZETI PARK (ANP)

Az Aggteleki Nemzeti Park területe több hegységrészre terjed ki: ide tartozik a Gömör- Tornai-karszt, illetve az Aggtelek-Rudabányai-hegység, ahol világhírű barlangok és több karsztjelenség alakult ki. Területén összesen több mint 700 barlang ismert, a karsztvidék több mint 260 barlangja közül 20 fokozottan védett.

Az Aggteleki-karszt növény- és állatvilágának legfontosabb vonása a peremhelyzet és az átmeneti jelleg. A nemzeti park nagy részét erdők borítják. Természetes eredetű erdőtlen régiók csak a sziklás letöréseken és gerinceken találhatók, míg egyes területek az évszázados extenzív használat (legeltetés, kaszálás) során váltak gyepekké. A terület óriási élőhelyi és fajgazdagságát az egymástól teljesen eltérő ökológiai igényű fajok alkotják. Az északi oldalakon számos észak-kárpáti, dacikus28 és boreo-montán29 flóra- és faunaelem található.

Növényvilág: kiemelkedő értékű és fokozottan védett a tornai vértő (Onosma tornensis) és az osztrák sárkányfű (Dracocephalum austriacum). Itt található a farkasboroszlán (Daphne mezereum), a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), de a korai fehér szekfű (Dianthus plumarius subsp. praecox) és a kakasmandikó (Erythronium dens-canis) termőhelye is. Külön szót érdemelnek a másodlagosan kialakult hegyi kaszálórétek. Ezek hazánk fajokban leggazdagabb élőhelyei. Az orchideák családját képviseli a bíborszínű vitézvirág (Anacamptis morio, syn. Orchis morio), míg ősszel különféle tárnicsok (Gentiana) kéklenek e réteken.

Állatvilág: A nemzeti park címerállata a foltos szalamandra (Salamandra salamandra). A hüllők közül a ritka pannon gyík (Ablepharus kitaibelii) a leginkább érdekes faj. A barlangok lakója a magyar vakfutrinka (Duvalius hungaricus), az aggteleki vakrák (Niphargus aggtelekiensis), valamint a magyar szálfarkú (Eukoenenia vagvoelgyii). A gerincesek közül

27 Bükki Nemzeti Park Igazgatóság: https://bnpi.hu/oldal/allatvilag-46.html 28 Erdély hegyvidékeinek jellemző flóra- és faunaelemei. 29 Megszakított elterjedésű fajok, amelyek elterjedésének egyik része tajga övben húzódik, elterjedésük másik része pedig a magasabb fekvésű hegyvidéki erdőövezetekre esik. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 29

2017. SZEPTEMBER 20.

külön említést érdemel a különböző denevérfajok jelenléte, mint például az óriás korai denevér (Nyctalus lasiopterus), vagy a hosszúszárnyú denevér (Miniopterus schreibersii). Itt fészkel az odúlakó kékgalamb, a kis légykapó (Ficedula parva), a fekete harkály (Dryocopus martius) és a fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos), valamint a csendes erdőkben költ az uráli bagoly (Strix uralensis). Az adottságok kedvezőek a darázsölyv (Pernis apivorus) számára, ha gyakorinak nem is mondható, de állománya stabil. A vízirigó (Cinclus cinclus) számára talán az egyetlen stabil költőhely itt található. A patakvölgyekben és a fennsíki üde kaszálóréteken megtalálható a rejtett életmódot folytató haris (Crex crex). Háborítatlan völgyek rendszeres fészkelője a ritka fekete gólya (Ciconia nigra). Szintén a nemzeti parkban találkozhatunk egyetlen fajdfélénkkel, a császármadárral (Tetrastes bonasia) is, melynek legjelentősebb hazai populációja a karszton él.

Az Aggteleki Nemzeti Park területe jelentős mértékben – 78 %-ban – erdősült, 1327 hektáros erdőrezervátumot alakítottak ki, ennek magterülete 596 hektár. Leggyakoribb erdőtársulások a gyertyános-kocsánytalan tölgyes, a szurdokokban bükkösök, a fennsíkon hárs-kőris-sziklai sztyepperdőket találunk. A déli területeken molyhos tölgyesek fordulnak elő sziklagyepekkel tarkítva.

HORTOBÁGYI NEMZETI PARK (HNP)

A Hortobágyi Nemzeti Park területének csak csekély része érinti a megyét, négy település tartozik a nemzeti park területéhez: Ároktő, Négyes, Tiszabábolna, . Erre a térségre a Tisza szabályozását követően visszamaradt holtágak, morotvák, valamint a természetes ártéri vegetáció a jellemző. Természeti kincsek közé tartozik a hatalmas gyógyvíz-, hévíz-, és ásványvíz készlet. A föld mélyében rejlő természetes erők, a klíma és a természeti kincsek hasznosítására alapozott gyógyturizmusnak értékes hagyományai alakultak ki (Zsóry-fürdő – Mezőkövesd, Miskolc, Tiszaújváros).30

Növényvilág: Az úszóhínár gazdag vegetációjában jelenik meg tömegesen a rucaöröm (Salvinia natans), illetve az Európa-szerte szintén ritka sulyom (Trapa natans). Védett ritkaság a páfrányfélék közé tartozó mételyfű (Marsilea quadrifolia L.). A vízhez legközelebb a bokorfüzesek sávja található, amelyet sűrűn átfonnak a kúszónövények: a hamvas szeder (Rubus caesius), a sövényszulák (Calystegia sepium) és az Észak-Amerikából behurcolt süntök (Echinocystis lobata). A lágyszárúak szintjében pedig a fehér virágú nyári tőzike (Leucojum aestivum) tömeges. A mocsárréteken a fehér tippant (Agrostis stolonifera) és az ecsetpázsitot (Alopecurus pratensis) találjuk, de szintén jellemző fajok a különböző sárgálló boglárkák, a mentafélék és a keskenylevelű lórom (Rumex stenophyllus). Az igazán ritka és jellemző szikes

30 Dövényi Zoltán [szerk]: Magyarország kistájainak katasztere. 2., átdolgozott kiadás. MTA FKI, Budapest, 2010. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 30

2017. SZEPTEMBER 20.

növénytársulások a Hortobágyi Nemzeti Park délebbi szikes pusztáin honosak, ami már nem tartozik a megye területéhez.

Állatvilág: A vizes élőhelyek számos veszélyeztetett madárfajnak adnak otthont: a bíbic (Vanellus vanellus) és a piroslábú cankó (Tringa totanus) nemzetközi szinten sérülékeny, a nagy goda (Limosa limosa) pedig veszélyeztetett helyzetben van szerte a világon. Igen jelentős a gémállomány, a nyílt vízi madarak közül a kárókatona (Phalacrocorax carbo), a barna rétihéja (Circus aeruginosus), a récék, a szárcsák, a fehérszárnyú szerkők, valamint a vörösnyakú és feketenyakú vöcsök számára kedvezőek az adottságok. A sekélyebb vizű nádasokban bölömbika (Botaurus stellaris), nagy kócsag (Ardea alba), kanalas gém (Platalea leucorodia), az igen ritka batla (Plegadis falcinellus), nyári lúd és szép számban nádi énekesmadarak költenek.

Kiemelten fontos érzékeny természeti területek a megye három Nemzeti Parkjában az Észak-Cserehát, az Aggteleki Nemzeti Park törzsterülete, a Galyaság, a Borsodi Mezőség, a Bodrogköz, a Kopasz-hegy, a Heves-borsodi dombság, a Bükki Nemzeti Park puffer területei (Kisgyőr községhatár gyepei, patakvölgyei, Ásottfatető „ősi” gyümölcsösei), Ózd környéke, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park védőzónája.

A MEGYE TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEI

A helyi jelentőségű védett természeti területek védetté nyilvánítása és a fenntartásukról való gondoskodás a települési önkormányzatok hatáskörébe tartozik. A megye természetvédelmi területei a következők:

 Bodrogszegi Várhegy Természetvédelmi Terület,  Erdőbényei Fás Legelő Természetvédelmi Terület,  Füzérradványi Park Természetvédelmi Terület,  Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület,  Long-erdő Természetvédelmi Terület,  Megyaszói Tatárjuharos Természetvédelmi Terület,  Megyerhegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület,  Rudabányai Ős-hominida-lelőhely Természetvédelmi Terület,  Sástó-legelő Természetvédelmi Terület,  Szendrőládi-Rétek Természetvédelmi Terület,  Szomolyai Kaptárkövek Természetvédelmi Terület,  Tállyai Patócs-hegy Természetvédelmi Terület,  Tiszadorogmai Göbe-erdő Természetvédelmi Terület,  Tiszatelek-Tiszaberceli Ártér Természetvédelmi Terület,  Edelényi Magyar Nőszirmos Természetvédelmi Terület,

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 31

2017. SZEPTEMBER 20.

 Tardi-legelő Természetvédelmi Terület,  Kelemér-Serényfalva Természetvédelmi Terület.

ábra: Borsod-Abaúj Zemplén megye helyi jelentőségű védett természeti területeinek alakulása (2008-2016)

800

700 TT db

600 TT ha

500

400

300 területek (TT)területek

200 Védett természtvédelmi természtvédelmi Védett 100

0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

Forrás: A magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja31

Számos terület a NATURA 2000 hálózatába tartozik, ezek: Aggteleki-karszt, Putnoki- dombság, Bodrogzug–Kopasz-hegy–Taktaköz, Zempléni-hegység a Szerencsi-dombsággal és a Hernád-völggyel, Borsodi-sík, Bükk-hegység és peremterületei, Kesznyéten, Hortobágy, Felső- Tisza.

térkép: Borsod-Abaúj-Zemplén megye Natura 2000 területei

Forrás: Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR)32

31 http://www.termeszetvedelem.hu/helyi-jelentosegu-vedett-termeszeti-teruletek#2016 32 http://webgis.okir.hu/tir/ BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 32

2017. SZEPTEMBER 20.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye élővilágával összefüggésben a következő természetvédelmi problémák azonosíthatók:

 A vizes élőhelyek vízutánpótlásának nem kellő biztosítása az élőhelyek és fajok eltűnését eredményezi.  A motorizáció nemcsak a légszennyező anyagok kibocsátásával, de az általuk keltett zajterheléssel is zavarja az élővilágot.  A hegyvidéki villámárvizek következtében a talaj termőrétegének lepusztulása fenyeget.  Intenzív turizmus (taposás, illegális hulladék terhelés, közlekedés).  Intenzív mezőgazdálkodási termelés és vegyszeres növényvédelem.  Tájidegen fajok agresszív terjedése.  A hagyományos gazdálkodási struktúra megszűnése, azaz a legeltetéses állattartás visszaszorulása. A felhagyott legelők gyepszerkezete megváltozott, a fűfélék alkotta társulás átlagos növényzet magassága nő.  A gyepszerkezet megváltozása kedvezőtlenné vált az ürge számára, mely rossz hatással van az ürge állományt táplálékbázisként felhasználó parlagi sas (Aquila heliaca), illetve kerecsensólyom (Falco cherrug) helyi előfordulására.  A beerdősülő, korábban nyitott sziklás gyepterületek területének csökkenése miatt egyre inkább beszűkül a táplálkozó területe a vándor sólyomnak (Falco peregrinus), illetve a szirti sasnak (Aquila chrysaetos).  A szivárványos pisztráng (Salmo tutto fario, S. gairdneri) elterjedése természetvédelmi szempontból szintén problémás, mivel faunaidegen faj.  A fehér gólyák és a fekete gólyák költési területeinek csökkenése, amihez hozzájárul a madarakat veszélyeztető áramszolgáltatói infrastruktúra is.  A természetvédelmi szempontból nem kívánatos muflon (Ovis musimon) állomány jelentősen lecsökkent az utóbbi húsz év során, a telepítéssel történő állománynövelés azonban ma sem megengedett.  Az elszaporodott nagyvadak okozta károk.

1.1.6. Táji értékek állapota, tájhasználat

Természeti erőforrásaink minőségét nemcsak az egyes környezeti elemek állapota határozza meg, igen jelentős ezeknek a táj szintjén megvalósuló kapcsolódási folyamatai, rendszerei is. A gazdasági, társadalmi folyamatok – a természeti tényezők mellett – erőteljesen befolyásolják a táj alakulását, ezért a meglévő természeti adottságok védelme, az épített környezet tájfejlődése komplex tervezési és szabályozási folyamatok összességét jelenti. A 2017-2026 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Tájstratégia33 a védelem-kezelés-tervezés hármas eszközrendszerét alkalmazva határozza meg a célokat és feladatokat, figyelembe véve a fenntartható fejlődés követelményeit, összhangot teremtve a gazdaság igényeinek

33 1128/2017. (III. 20.) Korm. határozat a 2017-2026 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Tájstratégiáról BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 33

2017. SZEPTEMBER 20.

kielégítése, és a természet- és tájvédelem között, szem előtt tartva a kulturális örökség, valamint az emberi jóllét támasztotta igényeket.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye tájszerkezete igen változatos: a felszíni formák szinte valamennyi eleme fellelhető (hegyvidék, dombság, alföld), gazdag vízfolyásokban, teret engedve a hagyományos település szerkezet és tájgazdálkodás kialakulásának. A megye közel 60%-a hegyvidéki terület, ahol az erdőgazdálkodás a jellemző (ezek elsősorban vízerózióval veszélyeztetett területek), 40%-a pedig alföldi típusú térség, ahol a mezőgazdasági növénytermesztés a meghatározó (ezek leginkább szélerózióval veszélyeztetett területek). Az elmúlt évtizedek során az iparterületek (bányászat, kohászat, vegyipar) átrendeződése, illetve felhagyása következtében ugyan csökkentek a szennyezőanyag kibocsátások, de jelentős „ipari parlagok”, tájsebek keletkeztek.

A tájhasználat a természetes rendszerekbe való antropogén, mesterséges beavatkozás, amely a természet adta lehetőségeket célirányos, tudatos közösségi vagy egyéni célok szolgálatába állítja. A tájhasználatot a geomorfológiai adottságok és a környezeti tényezők egyaránt meghatározzák. A megyében kedvező termőhelyi adottságú területek jellemzően az alföldi jellegű területeken, a Borsodi-Mezőség északi részén és Harangod vidékén találhatók: Mezőkövesd, Mezőcsát, Tiszaújváros térségében, valamint a Hernád és a Tisza közötti területen Szerencstől délre. Ugyanakkor nem tekinthető annak a Taktaköz vagy a Kiskörei- víztározó menti Borsodi-Mezőség déli része. Utóbbi a legkevésbé termékeny területek közé tartozik. A megye legjobb minőségű földjei Bogács, Mezőkövesd, Miskolc, Mályi, , Nyékládháza településeken találhatók.

A Bükk-vidékre jellemzőek a nagy kiterjedésű erdőterületek, amelyet követ a rét, a legelő, és a szőlőterületek aránya. Nem jellemző a szántóföldi termelés, ugyanis tápanyagban szegény és a művelés szempontjából kedvezőtlen adottságúak a talajtípusok. Az Aggtelek-Rudabánya középtájat 1/3-ad részben gyümölcsösök és szántók, 2/3-ad részben pedig erdő borítja. A szántók minősége eltérő a területen, így nagyon különbözik a termesztett növények választéka (búza, kukorica, borsó, árpa, rozs, zab, burgonya). A Tokaj-Zempléni-hegyvidék 300 méter feletti területeit jellemzően lombos erdők borítják. Emellett jelentős a gyepterületek és a szántók részaránya is, ugyanakkor kiemelkedő jelentőséggel bírnak a terület arculatát tekintve a szőlőterületek. Ezek közül a leghíresebbek a Tokaj környéki szőlőterületek, ugyanakkor az itt található szőlő ültetvényeken az elöregedés jelei tapasztalhatók, termőképességük fokozatosan csökken. Az Észak-magyarországi medencék területére a leginkább jellemző a szántóföldi termesztés. Alacsony részarányt képeznek a rét, legelő besorolású területek, a szőlőterületek, valamint az erdőgazdálkodással érintett területek. A Felső-Tisza-vidék, a Közép-Tisza-vidék és az Észak-alföldi hordalékkúpsíkság közös jellemzője, hogy a szántóföldi művelés a meghatározó, amelyet követ a rét, legelő, gyep. Egyes területeken jelentősek még a gyümölcsösök és a szőlőterületek, viszont az erdők aránya

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 34

2017. SZEPTEMBER 20.

alacsony, csak a folyók, folyókanyarulatok és a nagyobb utak mentén fordulnak elő. A megyére összességében jellemző, hogy talajviszonyai – az éghajlati, növényzeti és domborzati adottságokhoz hasonlóan – változatos képet mutatnak. Leginkább a gyenge és a közepes termőképességű kategóriákba sorolhatók.

térkép: Borsod-Abaúj-Zemplén megye tájvédelmi övezetei

Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv 34

A megye tájvédelmi körzetei a következők:

 Lázbérci Tájvédelmi Körzet: Az Upponyi-hegység területén található, a Lázbérci- víztározónak köszönheti védettségét, elsődleges célja a fontos ivóvízbázis vízminőség-védelme. Táji értékét az Upponyi-szoros adja, amely hazánk egyik legnagyobb méretű és leglátványosabb szurdokszerű völgyszakasza.  Zempléni Tájvédelmi Körzet: A tájvédelmi körzet északon a Zemplén, a Nagy-Milic környékén, valamint a hegység központi, háromhutai részén került kijelölésre. Érdekességei a több helyen is előforduló nagy kiterjedésű kőgörgetegek, „kőszobrok”, pl. a Rákóczi-kő.  Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet: A tájvédelmi körzet területe két nagy részre osztott: a tokaji Kopasz-hegyre, amely méltón híres zamatos borairól, valamint a Bodrogzugra, mely az országban az egyetlen olyan terület, amelyet rendszeresen elönt a víz. Természeti értékei, háborítatlansága mellett, részben ezért került fel 1989-ben, fokozott jelentőségű vízimadár élőhelyként a nemzetközi Ramsari területek listájára.  Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzet: A tájvédelmi körzet területének pusztai része egyetlen hatalmas gyepterület, melyet a kanyargó mocsarak szabdalnak fel,

34 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 10/2009. (V.5.) számú rendelete a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv szabályzatáról (http://www.baz.hu/content.php?cid=cont_4a1a6bf574bfd0.82242802) BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 35

2017. SZEPTEMBER 20.

időszakosan vízjárta területek gazdag vizes élőhelyek kialakulását eredményezik. A talaj szikesedése következtében egyedülálló növény és állatvilággal rendelkezik. A védetté nyilvánítás célja a még háborítatlan sztyepprétek fajgazdag növény- és állatvilágának, a természetes pusztai környezetben élő túzok, valamint a tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme.  Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet: A tájvédelmi körzet a Tisza, a Takta, a Sajó és a tiszalúci Holt-Tisza által közrefogott „öblözet” morotvákkal, elhagyott folyómedrekkel tarkított síkságát foglalja magában.  Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet: A terület kiemelkedő földtani-felszínalaktani, s egyben tájképi értékei a dombvidéket alkotó homokkő természetes feltáródásai. A leglátványosabb a bükkszenterzsébeti Nagy-kő 60–80 m magas, csaknem függőleges sziklafala.

A megye tájait veszélyeztető legfontosabb tényezők, folyamatok a következők:

 fokozott területhasználat (pl. Felsőzsolca és Onga között fotovoltaikus erőmű létesítése), beépítettség növekedése,  a nagyüzemi mezőgazdasági termelés következtében a biodiverzitás csökkenése,  tájsebek (felhagyott ipari területek) nem megfelelő rekultivációja,  invazív fajok terjedése (akác, magas aranyvessző),  a városok környékén a természeti területek túlhasználata (turizmus),  illegális hulladéklerakás.

1.1.7. Emberi egészség (környezet-egészségügyi állapot)35

Magyarország – és Borsod-Abaúj-Zemplén megye – egyik legjelentősebb környezet- egészségügyi problémája a magas légszennyezés által kiváltott megbetegedések számának növekedése. Magyarországon egymillió lakosra vetítve 937,6 halálozás vezethető vissza a légszennyezettségre, ami az európai OECD országok között a legmagasabb szám.36 A légutak szűkületével járó krónikus tüdőbetegségek és a tüdőrák kockázata egyértelműen összefügg a 2,5 mikrométer átmérő alatti porrészecskék okozta légszennyezéssel.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a születéskor várható élettartam az elmúlt 15 évben emelkedett, de még így is elmarad az országos átlagtól (2001 és 2015 között a férfiak várható életkora 66,57 évről 70 évre, még a nőknél 76,10 évről 77,56 évre nőtt), a férfiaknál a megyék közötti viszonylatban pedig a legalacsonyabb a születéskor várható élettartam. A 2007-2013- as időszakot vizsgálva az idő előtti halálozás (15-64 év) tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a férfiaknál a vezető halálokok a rosszindulatú daganatok kialakulásával (30,4%), leggyakoribb (19,5%) légcső, hörgő és tüdő rosszindulatú elváltozása, a keringés (32,2%) és a

35 A jelen munkarész elsődleges információs forrása: Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Közgyűlése számára „Borsod-Abaúj-Zemplén Megye lakosságának egészségi állapotáról”, 2017 36 https://www.statista.com/chart/4801/europe-matches-asian-giants-in-air-pollution-deaths/

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 36

2017. SZEPTEMBER 20.

légző rendszer betegségeivel (5,1%) kapcsolatosak. A nőknél a vezető halálokok sorrendje megegyezik: a rosszindulatú daganatokkal (39,1% (második leggyakoribb oka (11,2%) légcső, hörgő és tüdő rosszindulatú elváltozása)), a keringéssel (28%) és a légző rendszer betegségeivel (6,6%) függenek össze.37

ábra: Vezető halálokok alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2007 és 2013 között

40% 15-64 éves korú férfi 30% 15-64 éves korú nőknél

20%

10%

0% rosszindulatú daganat keringéssel kapcsolatos légző rendszer betegségeivel Forrás: Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén Megye lakosságának egészségi állapotáról38

A légcső, hörgő és tüdő rosszindulatú daganatai okozta halálozás a 2010 és 2014 között időszakban több járási területen (ózdi, putnoki, edelényi, encsi) a férfiak és a nők estében is kedvezőtlenebb eltérést mutatott a hazai átlagtól. A férfiaknál több járásban (mezőcsáti, szikszói, kazincbarcikai, gönci, cigándi) – a nőktől eltérően – magasabb a hazai átlagtól való eltérés a megbetegedések tekintetében.

térkép: Borsod-Abaúj-Zemplén megye a légcső, a hörgő és a tüdő rosszindulatú daganatai miatti halálozása járási szinten (2010-2014)

15-64 éves férfi lakosság 15-64 éves női lakosság

Forrás: Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén Megye lakosságának egészségi állapotáról39

37 Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Közgyűlése számára „Borsod-Abaúj-Zemplén Megye lakosságának egészségi állapotáról”, 2017. 38 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Népegészségügyi Főosztály tájékoztatója http://www.baz.hu/content/cont_53b16dc7dc0fc6.32688063/1212_04_ANTSZ_tajekoztato.pdf 39 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Népegészségügyi Főosztály tájékoztatója http://www.baz.hu/content/cont_53b16dc7dc0fc6.32688063/1212_04_ANTSZ_tajekoztato.pdf BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 37

2017. SZEPTEMBER 20.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye levegőminőségi helyzete rosszabb, mint az országos átlag, ezzel lehet összefüggésben a keringéssel és légzéssel kapcsolatos betegségek okozta halálozások magas aránya. Mint arra a 1.1.1. fejezetben rámutattunk, a Sajó-völgyében, illetve

Miskolcon a szálló por (PM10) és a benz(a)pirén szennyező anyag koncentráció gyakran meghaladja az egészségügyi határértéket. (A benz(a)pirén policiklikus aromás szénhidrogén, az égéstermékekben, például a koromban mutatható ki, bizonyítottan rákkeltő hatású.) A kommunális hulladékok elégetése és a gyengébb minőségű szenek (faszén, tőzeg, lignit) égetése során a tüzelésre nem alkalmas anyagok összetétele és a relatív alacsonyabb égetési hőmérséklet egyaránt hozzájárul a levegőminőség romlásához, amely a téli időszakban fokozódik, így növelve az egészségügyi kockázatot.

A közlekedési eredetű levegőszennyezés a forgalmas utak mentén élő lakosság körében nagyobb mértékben fejt ki káros hatásokat. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a közlekedési eredetű levegőszennyezés az Ózd-Kazincbarcika-Miskolc-Tiszaújváros tengely mentén koncentrálódik. A légszennyezés hosszú távú egészségügyi hatásai között szerepel a várható élettartam jelentős csökkenése, a szív- és érrendszeri betegségek, a légzőszervi betegségek, valamint a tüdőrák kialakulása.

A biológiai allergének által kiváltott allergiás és légúti megbetegedéseket tekintve Borsod- Abaúj-Zemplén megye az ország kevésbé fertőzött térségeihez tartozik. Ennek fő oka az összefüggő erdőborítású és hegyvidéki jellegű területek viszonylag magas aránya, valamint a dombvidékek parlagon hagyott részeinek jelentős részét borító zárt gyepek.40 Az allergiás megbetegedések mérséklése érdekében fontos hangsúlyozni a parlagfű virágzása előtt és annak virágzása idején a gazdátlan területek fokozott ellenőrzését.

A megye térsége korábban nehézipari központ volt, szinte minden korábbi iparterületen találhatóak nehézfémekkel, olajjal, vegyi anyagokkal szennyezett talajok. A Sajó-vidéken a folyó nagyobb kiöntései alkalmával a fémszennyeződések szétterülnek az ártereken.41 A talajba jutott szennyezést a növények felszívják, ezeket elfogyasztva károsíthatják az emberi szervezetet.

Összegezve a környezet-egészségügyi állapotot, a születéskor várható élettartam és az idő előtti elhalálozások átlagát tekintve Borsod-Abaúj-Zemplén megye kedvezőtlenebb helyzetben van az országos átlaghoz képest. A megyét jellemző környezeti állapot (korábbi nehézipari tevékenység, fűtésből és közlekedésből fakadó magas légszennyezettség) hozzájárul a környezet-egészségügyi kockázat növekedéséhez és befolyásolja a jelenlegi lakosságot érintő betegségek kockázatát.

40 Országos Környezetegészségügyi Intézet: Parlagfű helyzetkép és megoldási javaslatok az Aerobiológiai Hálózat mérései alapján és az OKI-AMO feldolgozásában, 2011 http://www.parlament.hu/biz39/ffb/esem/110427/altalanos_jelentes_parlagfu_helyzet.pdf 41 Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója, 2013 BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 38

2017. SZEPTEMBER 20.

1.1.8. Környezetbiztonság helyzete42

A környezetbiztonság helyzete szoros kapcsolatban áll az adott területen üzemelt, illetve jelenleg is működő ipari tevékenységekkel. Borsod-Abaúj-Zemplén megye több évszázadon keresztül a nehézipar – a bányászat és a kohászat – egyik központja volt. A megyében a rendszerváltozás előtti erőteljes iparosítással járó fokozott nehézipari termelés, valamint az intenzív mezőgazdasági tevékenységek számos település talaját, felszíni és felszín alatti vízkészletét is elszennyezték. Az érintett területeken a környezetszennyező alaptevékenység felhagyása után is szükséges kármentesítési, rekultivációs munkákat végezni annak érdekében, hogy az érintett lakosság és a természetes ökoszisztémák számára az egészséges és szennyeződésmentes környezet biztosíthatóvá váljék. Az ipari eredetű szennyezések jellemzően a Sajó-völgyében okoznak a mai napig megoldandó problémát, ugyanis a jelenleg is funkcionáló ipari területek mellett a felhagyott tevékenységekből származó nehézfémek, olajok és különböző egyéb vegyi anyagok a mai napig szennyezik az érintett területeket. Ahogy az 1.1.2. fejezetben bemutattuk, a vizekbe kerülő nehézfém-szennyezések a Sajó árterét is érintik, így e térségben a mezőgazdasági célú területhasznosítás kiemelt kockázatot jelent az agrárágazatban gazdálkodók számára. Az alábbi térségekben napjainkban is megnövekedett szennyezőanyag-koncentrációval kell számolni:

 Sajószentpéter és Kazincbarcika térsége: higany- és ólomfeldúsulás tapasztalható;  A kazincbarcikai üzemek tágabb térségében jelentős nehézfém-koncentráció mérhető;  Sajólád, Ónod, Sajóörös és Kesznyéten térsége: kiemelkedően magas higany-, kadmium-, arzén- és ólom-koncentráció;  Rudabánya környékén szennyezett területek találhatók az egykori ércelőkészítő mű és vasércbánya környezetében;  Sajókeresztúr térségében a talajok nehézfém-tartalma kimutathatóan magasabb értékkel jellemezhető.

A Sajó-völgyének érintett szakaszain túl, jelentős számú mezőgazdasági telephely, trágyatelep, hígtrágyatelep és hulladék-lerakóhely található, amely az elmúlt két évtizedben végbement rekultivációs beavatkozások ellenére is szennyezett területként van nyilvántartva:

 Borsodnádasd: lemezgyár területe, belső hulladéklerakó, bánberkei hulladéklerakó, zagytározó;

42 A jelen munkarész a következő források felhasználásával készült: Beszámoló a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2016. évi tevékenységéről. Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (2016) Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója, Helyzetértékelés, I. kötet, munkaanyag. Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Közgyűlés (2013) Borsod-Abaúj-Zemplén megye Környezetvédelmi Programja (1999) Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területrendezési Tervének felülvizsgálata - Helyzetelemzés (2007) http://baz.katasztrofavedelem.hu BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 39

2017. SZEPTEMBER 20.

 Kurityán: zagytároló;  Mezőkövesd: katonai repülőtér területe;  Onga: csavargyár területe;  Tiszaújváros: MOL Petrolkémia Zrt. (korábbi TVK) területe, belső és külső hulladéklerakó helyei; Tisza I. Hőerőmű üzemi területe, régi pernyelerakó, új pernyelerakó;  Rudabánya: ércbánya területe, ércelőkészítő területe, ércelőkészítő meddőhányói;  Rudolftelep: iszaptározó;  Miskolc: drótművek területe, belső hulladéklerakója, Sajó parti hulladéklerakója; Miskolci kohászati művek területe, salakhányó, nádasréti lerakóhely, Mexikó-völgyi lerakó; vasgyár üzemi területe; cementgyár üzemi területe; MÉH vállalat belső telephelye, haszonvas-telepe; városi kommunális lerakóhely; városi törmeléklerakó hely;  Kazincbarcika: BorsodChem üzemi területe, szennyvíztisztító telep, veszélyes hulladéktároló, sósszennyvíz bepárló, felhagyott zagytér, Epres-tanyai hulladéklerakó, egyéb feltáratlan lerakóhelyek; Hőerőmű üzemi terület, belső és külső zagytér; Szénbányák szénosztályozó területe, zagytere; Gázbetongyár területe, hulladéklerakó helye; Városi szeméttelep területe; Illegális ipari hulladéklerakó helyek;  Putnok: téglagyár területe;  Ózd: Vasgyár területe, salaklerakó helye; Rúdhengermű területe; Kommunális szeméttelep; Salakhasznosító vállalat területe;  Sajóbábony: KisChemicals Gyártó és Kereskedelmi Kft. üzemi területe, szennyvíztisztító telepe, belső lerakói;  Sajókeresztúr: BÉM Borsodi Érc, Ásvány- és Nyersanyag Feldolgozó Mű Zrt. területe;  Sajószentpéter: üveggyár területe, Epres-tanya 2 lerakóhely.

Az említett ipari tevékenységek, a bányászat által okozott tájsebek és roncsolt területek kiterjedt övezete található Miskolc-Kazincbarcika-Edelény-Rudabánya térségében, Ózd környezetében és Bükkábrány térségében, melyek máig megoldatlan rekultivációs feladatokat és komplex tájrehabilitációs beavatkozásokat igényelnek.

A felhagyott ipari és egyéb tevékenységek környezetszennyezése mellett környezetbiztonsági szempontból kiemelt szereppel bírnak a megyében működő veszélyes üzemek, melyek nyolc települést érintenek közvetlen módon: , Kazincbarcika, Miskolc, Oszlár, Sajóbábony, Sajószentpéter, és Tiszaújváros egyaránt rendelkezik jóváhagyott külső védelmi tervvel. Mivel a megyében jelentős szereppel bír a vegyipar és kapcsolódó iparágai, ezért külön említést érdemelnek azok a vállalkozások és telephelyek, melyek veszélyes anyagokkal foglalkoznak. Ilyen telephelyből összesen 48 darab található Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, melyek közül 16 felső küszöbértékű, 12 alsó küszöbértékű és 20 küszöbérték alatti. A felső küszöbértékű veszélyes üzemek által érintett települések:

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 40

2017. SZEPTEMBER 20.

 Kazincbarcika (BorsodChem Zrt. hatásterületén);  Berente (BorsodChem Zrt. hatásterületén);  Sajóbábony (KisChemicals Kft. hatásterületén);  Tiszaújváros (MOL Petrolkémia Zrt. hatásterületén);  Tiszapalkonya (MOL Nyrt. Tiszai Finomító hatásterületén);  Sajószentpéter (BorsodChem Zrt., Linde Gáz Magyarország Zrt. Kazincbarcikai telepeinek hatásterületén);  Oszlár (MOL Nyrt. Tiszai Finomító hatásterületén).

Az alsó küszöbértékű veszélyes üzemek által érintett települések közé tartozik a fentieken kívül még Miskolc, Felsőzsolca, és Mád. A megyében a nehéziparhoz kapcsolódóan említést kell tenni a regionális és veszélyes hulladéklerakók, valamint veszélyes hulladékégetők elhelyezkedéséről is, ezeket az 1.2.9. fejezetben mutatjuk be

1.1.9. Éghajlat és az üvegházhatású gázok kibocsátásának helyzete43

Jelen fejezet átfogó információkat közöl a megye éghajlati, éghajlatvédelmi helyzetéről, részletes információkat a „Borsod-Abaúj-Zemplén megye klímastratégiája” című dokumentum tartalmaz.

ÉGHAJLATI TENDENCIÁK, VÁRHATÓ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS

Magyarország teljes területén az elkövetkező évtizedekben szignifikáns eltéréseket tapasztalhatunk a XX. század közepén mért éghajlati paraméterek tekintetében. Általánosan kijelenthető, hogy a XXI. század közepére az átlagos hőmérséklet-növekedés minden évszakban eléri az 1°C-ot, mely hőmérséklet-emelkedés nyáron akár 2,5°C-ot is elérhet. A század végére várhatóan ezen értékek 2,5-5°C-ra módosulnak. A klímaváltozás okozta másik érezhető és tapasztalható anomália a csapadékmennyiség évszakos eloszlásának megváltozása: tavasszal és különösen nyáron a lehulló csapadék átlagos mennyisége 2050-ig körülbelül 5 mm-rel, 2100-ig akár 20-25 mm-rel is csökkenhet, ezzel szemben ősszel és télen a század közepéig 10-15 mm, a század végéig 20-30 mm csapadékmennyiség-növekedés prognosztizálható. A hirtelen, nagymennyiségű csapadékhullás bekövetkezésének valószínűsége megnövekszik az őszi hónapokban, míg a nyári hőhullámos és száraz időszakok hossza szignifikáns módon megnövekszik.

A prognosztizált éghajlatváltozás elsősorban az ország keleti, déli és középső területeit fogja kedvezőtlenül érinteni, ezért Borsod-Abaúj-Zemplén megye éghajlati sérülékenysége is

43 A jelen munkarész a következő források felhasználásával készült: H/15783. számú országgyűlési határozat a 2017-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról (http://www.parlament.hu/irom40/15783/15783.pdf) Borsod-Abaúj-Zemplén megye ár- és belvízvédelmi helyzete, - Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság (2016) Borsod-Abaúj-Zemplén megye Környezetvédelmi Programja (1999) BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 41

2017. SZEPTEMBER 20.

magasabb a nyugati területekkel összehasonlítva. Az éghajlati modellek alapvetően egységesek abban, hogy az ország keleti és déli területein kell jelentősebb felmelegedéssel számolni, ami befolyásolja a hőmérsékleti szélsőségek térbeli eloszlását is: a fagyos napok számának csökkenése az észak-keleti országrészben lesz a legkisebb mértékű, köszönhetően o a jellemzően hegyvidéki környezetnek. Ugyanakkor a nyári napok (Tmax > 25 C) számának növekedése az 1961-1990-es szinthez képes 2021-2050-ig körülbelül 20 nappal, 2071-2100-ig akár több, mint 40 nappal is emelkedhet a keleti országrészben. A korábban említett megváltozó évszakos csapadék-eloszlás tekintetében a 20 mm-t elérő csapadékú napok száma az ország keleti-északkeleti területén több nappal is megnőhet, mely jellemzően az őszi és téli csapadék-többlet idején jelentkezhet: ezen időszak alatt 2071-2100-ig 15-30 mm csapadékmennyiség-növekedéssel lehet számolni. A száraz időszakok maximális nyári időtartama az északkeleti tájakon 2021-2050-ig 10-20%-kal, míg 2071-2100-ig akár 40-50%- kal is nőhet. Összefoglalva elmondható tehát, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egyes éghajlati jellemzők szignifikáns megváltozásával kell számolni már a következő évtizedekben is, mely megnövekvő őszi és téli csapadékintenzitással, valamint minden évszakot, de különösen a nyári hónapokat érintő hőtöbblettel járhat.

térkép: Hőhullámokkal szembeni sérülékenység: az éves átlagos többlethalálozás változása 2021–2050 között (%)

Megjegyzés: Az ALADIN-Climate klímamodell 2021-2050 időszakában, az 1991-2020 időszakához képest Forrás: Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR)44

44 http://nater.mfgi.hu (Magyar Földtani és Geofizikai Intézet üzemeltetésével)

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 42

2017. SZEPTEMBER 20.

Egy – a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer kidolgozása folyamán végzett – kutatás45 vizsgálta a hőhullámok okozta többlet-halálozást. Ez alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a 2021–2050 közötti időszakban várhatóan 60%-kal nő a hőségnapok átlagos éves száma és ezzel párhuzamosan 40%-kal a küszöbhőmérséklet feletti napi többlethőmérséklet átlagos értéke.

ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSA

Borsod-Abaúj-Zemplén megyére az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer Levegőtisztaság-védelmi Információs Rendszermodulján (OKIR-LAIR) keresztül juthatunk

idősoros adatokhoz. Az alábbi ábra a CO2-kibocsátás alakulását mutatja 2002-2015 között:

ábra: CO2-kibocsátás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (2002-2015)

10000 9000 8000

7000 2 6000 5000 4000 3000 ezer ezer tonnaCO 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

Forrás: OKIR-LAIR46

Az ábrázolt számsorban találunk néhány kiugró értéket is, ezért ezek felhasználását mindenképpen fenntartással kell kezelni, kiváltképp a 2002-es, 2014-es és 2015-ös adatokat, melyek mögött eltérő módszertani hátteret feltételezhetünk. Az adatsor tendencia jellege összefügg az országos értékekkel, vagyis lényegében folyamatos kibocsátás-csökkenés tapasztalható az elmúlt szűk két évtizedben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Ennek okai között a vállalatok folyamatos környezetminőség-javító intézkedései, illetve az önkormányzatok önkéntes kibocsátás-csökkentési vállalásai állnak. Európai szinten a Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetsége koordinálja az önkormányzati szintű ÜHG- kibocsátások csökkentését célzó stratégiák és intézkedések rendszerezését.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye a Területfejlesztési Operatív Program keretében megvalósított projektekkel 2020-ig 43 ezer tonnával csökkenti a szén-dioxid kibocsátását. Ezt a vállalást jellemzően

45 Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (Országos Közegészségügyi Központ, Országos Környezetegészségügyi Igazgatóság közreműködésével) 46 OKIR Levegőtisztaság-védelmi Információs Rendszermodulja (LAIR) http://web.okir.hu/sse/?group=LAIR BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 43

2017. SZEPTEMBER 20.

épületenergetikai felújítással tervezik elérni elsősorban középületeknél, de a lakossági megtakarítások is jelentősen hozzájárulnak a célérték teljesítéséhez.

1.1.10. Épített környezet állapota

Az épített környezet állapotát – a környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve – energetikai, valamint komfortossági szempontból értékeljük. Az épületek energiafelhasználásának kb. 60%-a a háztartásoknál jelentkezik, további kb. 35%-ot tesz ki a közületek, szolgáltatások, kereskedelem együttesen.47 Ezért az értékelés során elsősorban a lakóépületeket vizsgáljuk, valamint külön tárgyaljuk a műemlék (jellegű) épületeket. (Megjegyezzük, hogy a középületekről, továbbá az ipari- mezőgazdasági és szolgáltatási célú épületekről nem áll rendelkezésre megyei bontású információ.)

LAKÁSÁLLOMÁNY ALAKULÁSA, KOMFORTOSSÁGI JELLEMZÉSE

A világháborúkat követő újjáépítések során, az 1980-as évekig tartó intenzív lakásépítések – népszámlálási periódusonként – 14%-ot meghaladó lakásállomány-növekedést eredményeztek a megyében. Az 1980-as évektől a növekedés üteme jelentősen lelassult és 2001–2011 között volt az elmúlt fél évszázad legalacsonyabb ütemű lakásállomány- növekedése (+1,7%). A 2000-es évek első felében ugyan a lakásépítést támogató intézkedések, banki hitelezés hoztak némi élénkülést, de ezek visszaszorulásával, majd a 2008-as évben kezdődött világgazdasági válság hatására az építések száma csökkent. A lakásállomány növekedésének üteme az országban a 3. legalacsonyabb (Békés és Nógrád megye után, az országos átlag +6,5%).48

2. táblázat: A lakott lakások száma építési év és falazat szerint, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (2011)

Falazat Építési év 1946 1946– 1961– 1971– 1981– 1991– 2001– 2006– Összesen előtt 1960 1970 1980 1990 2000 2005 2011 tégla, kő, kézi 21 169 31 679 30 437 28 356 25 289 11 741 5 782 4 301 158 754 falazóelem közép- vagy nagyblokk, – 852 8 580 4 132 4 325 1 313 202 139 19 543 öntött beton panel – – 3 686 28 131 11 028 295 40 23 43 203 vályog, sár stb. 14 248 10 337 3 738 966 468 284 151 101 30 293 fa, egyéb 458 562 597 654 655 295 292 245 3 758 Összesen 35 875 43 430 47 038 62 239 41 765 13 928 6 467 4 809 255 551 Forrás: KSH49

47 Nemzeti Épületenergetikai Stratégia, 2015: http://www.kormany.hu/download/d/85/40000/Nemzeti%20E%CC%81pu%CC%88letenergetikai%20Strate%CC%81gia%2 0150225.pdf 48 KSH, 2011. évi népszámlálási adatok: http://www.ksh.hu/nepszamlalas/teruleti_adatok 49 KSH, 2011. évi népszámlálási adatok: http://www.ksh.hu/nepszamlalas/teruleti_adatok BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 44

2017. SZEPTEMBER 20.

Az alacsony növekedés mellett másik jelentős probléma, hogy a népszámlálás előtti évtized folyamán a nem lakott lakások aránya jelentősen emelkedett a megyében (+34,3%), míg a lakott lakások aránya némileg csökkent 2001-hez képest (-0,9%), így egyre több üres lakást találunk a megyében. 2011-ben több, mint 28 ezer nem lakott lakás került regisztrálásra. A lakott lakások száma összhangban van a demográfiai változásokkal és az elvándorlással, ami az ingatlanpiacon országos szinten is alacsony lakásárakhoz vezetett az elmúlt években. A 14. térkép a lakások és lakott üdülők építési év szerinti megoszlását ábrázolja az alapján, hogy adott településen melyik a lakásépítések legmagasabb arányt képviselő időszaka:

térkép: Lakásépítés leggyakoribb időszaka (1946-2014)

Forrás: Lechner Tudásközpont50 Megjegyzés: a települések a vizsgált hét időszak közül annak a színét viselik, amely során a legtöbb lakás épült a településen. Amennyiben két vagy több időszakban is azonos számú lakás építésére került sor, a jelenhez legközelebbi időszak színét használtuk.

Környezetvédelmi szempontból az épületek energetikai minősége mellett a lakóépület állomány komfortfokozata, illetve közműellátottsága is fontos állapotjellemző. Amint a 6. ábrán is látható, a komfort nélküli- illetve a szükséglakások száma jelentősen lecsökkent az elmúlt évtizedben, azonban a komort nélküli lakások aránya (8,8%) – még mindig magas az országos átlaghoz (4,4%) képest. Az országban csupán Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében rosszabb ez a mutató (9,0%).

50 Lechner Tudásközpont: http://webmap.lechnerkozpont.hu/webappbuilder/apps/foldgomb1701/ BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 45

2017. SZEPTEMBER 20.

ábra: A lakott lakások megoszlása komfortosság szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (1980-2011)

60%

50%

40%

30%

20%

10%

0% 1980 1990 2001 2011

Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli Szükség- és egyéb lakás

Forrás: KSH51

Az elmúlt évtizedekben növekedett a hálózati vízvezetékkel ellátott lakások aránya (91,1%), azonban még mindig alacsonyabb, mint az országos átlag (95,5%), az országban csupán Bács-Kiskun megyében rosszabb ez a mutató (88,7%). A hálózati szennyvízelvezetés aránya (73,6%) viszont az országos átlag (77,2%) körüli volt 2011-ben, ez tizedik a megyék rangsorában. Ezzel párhuzamos csökkent a csupán házi csatornával ellátott lakások aránya.

LAKÓÉPÜLETEK ENERGETIKAI HELYZETE

A megyében található lakások közel 75%-a 1980 előtt épült – azaz több mint 40 éve –, az abban az időszakban érvényben lévő hőtechnikai követelmények szerint. Ezen épületek átfogó energetikai felújítása napjainkban halaszthatatlan (a külső határoló szerkezetek hőszigetelése, a nyílászárók cseréje és árnyékolása, a gépészeti rendszer korszerűsítése, valamint a megújuló energia használata). Az iparosított (blokkos, öntöttfalas illetve panelos szerkezetű) épületekben található lakások aránya a teljes lakott lakás állományhoz: 24,55%, mely kb. 5%-kal magasabb az országos aránynál (19,9%). Elérhető adatok hiányában szakértői becslési módszerrel meghatároztuk, hogy épületenergetikai szempontból mely lakóépület- csoport a legjelentősebb a megyében. Ehhez a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia adatbázisa alapján az alábbi táblázatot állítottuk össze a megyei lakások-típusok fajlagos, azaz 1 m2 alapterületre vetített primer energia felhasználásáról:

51 KSH, 2011. évi népszámlálási adatok: http://www.ksh.hu/nepszamlalas/teruleti_adatok BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 46

2017. SZEPTEMBER 20.

3. táblázat: A lakás-típusok becsült fajlagos primer energiafelhasználása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében [kWh/m2/év] (1946-2011)

Építési év Falazat Épülettípus 1946– 1961– 1971– 1981– 1991– 2001– 1946 előtt 1960 1970 1980 1990 2000 2011 tégla, kő, kézi családi ház 551-408* 517-405* 517-405* 517-405* 336 227 173 falazóelem társasház 312-344** 312-299 312-299 312-299 312-299 312-299 100 közép- nagyblokk, társasház – n.a. n.a. 244 244 n.a. n.a. öntött beton panel társasház – – n.a. 218 200 n.a. n.a. vályog, sár stb. családi ház 551-408* 517-405* 517-405* 517-405* n.a. n.a. n.a. fa, egyéb családi ház n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Megjegyzések: A becslések a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia (NÉeS) adatbázisa alapján készültek. * a NÉeS megkülönbözteti a kisebb (80m2 alatti nettó alapterületű) és nagyobb (80 m2-nél nagyobb) családi házakat, a kisebb alapterületű épületek esetében a nagyobb felület-térfogat arány miatt nagyobb az energiafelhasználás, tehát az első érték a kisebb épületekre vonatkozik ** a NÉeS megkülönbözteti a kisebb (4-9 lakásos) illetve a nagyobb (több mint 10 lakásos) társasházakat, az első érték a kisebb méretű társasházakra vonatkozik Forrás: NÉeS52 alapján saját becslés

MŰEMLÉKEK

Külön vizsgálandóak a műemlék, ill. műemlék jellegű épületek, hiszen ebben az esetben kiemelt figyelmet kell fordítani, hogy az esetleges energetikai korszerűsítés folyamán azok építészeti értékei ne sérüljenek. Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdag történelmi múltjának köszönhetően jelentős építészeti és kulturális értékekkel, hagyományokkal bír. A megyében körülbelül 703 műemléki épület, építmény, történeti kert vagy temetkezési hely (illetve ezek maradványa) áll országos védelem alatt, ebből hozzávetőlegesen 270 templom, vagy templomrom53, melyek energetikai jellegű felújítása jellemzően nem érinti a határoló szerkezeteket. Vélhetően az állam, illetve az önkormányzatok alacsony teherviselő képessége miatt, az állagmegóvási és helyreállítási (illetve esetenként az energetikai jellegű felújítási) munkák jellemzően elmaradnak, amely a kulturális örökségek romláshoz vezet.54

52 Nemzeti Épületenergetikai Stratégia (2015) http://www.kormany.hu/download/d/85/40000/Nemzeti%20E%CC%81pu%CC%88letenergetikai%20Strate%CC%81gia%2 0150225.pdf 53 Örökségvédelmi Hírmondó, Miskolc: http://www.koh7.hu/1_muemlek/00-muemlekek/mlek01.html 54 Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Fejlesztési Program, Stratégiai részprogram, 2014.szeptember BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 47

2017. SZEPTEMBER 20.

1.2. Főbb hatótényezők és hajtóerők értékelése

1.2.1. Zajterhelés helyzete

A zajterhelés kiemelt jelentőségű környezeti probléma Európában. A zajnak való kitettség az élettani folyamatokat – akár átmeneti, akár állandó jelleggel –, nagymértékben befolyásolhatja. Hosszabb ideig tartó expozíciót követően az átlagos népességen belül az arra érzékeny egyéneknél állandósult hatások alakulhatnak ki, mint például a nagy hangerő- behatással összefüggésben magas vérnyomás és szívbetegség. A hangok reflexválaszokat is kiváltanak, különösen ha ismeretlenek és hirtelen lépnek fel. A dolgozó felnőttek, de főleg a gyermekek körében kimutatták, hogy a zaj károsan befolyásolhatja a kognitív feladatok során nyújtott teljesítményt, továbbá fokozhatja az agresszív magatartást55. A zaj forrásainak fő osztályai a következők: közúti közlekedés, légi közlekedés, vasúti közlekedés, ipari eredetű zajok és szabadidős tevékenységek. A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) kormányrendelet alapján stratégiai zajtérkép és intézkedési terv készítésére kötelezettek a 100 ezer fő feletti települések, így Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolc MJV települési zajtérkép készítése előírt. KEOP56 projekt keretében elkészült Miskolcra (Miskolc MJV közigazgatási területére) a stratégiai zajtérkép és intézkedési terv, amelyet a VI- 119/4912/2013. sz. képviselő testületi határozat fogadott el.

Az utóbbi években az ipari zajforrások jelentősége – országszerte és Borsod-Abaúj- Zemplén megyében is – sokat csökkent, leginkább a közúti közlekedés lépett elő domináns zajforrássá. A forgalom és ebből fakadóan a legnagyobb közúti zajforrások a megyében (nem gyorsforgalmi kategóriájú, de számottevő zajproblémát jelentő főutak):

 3. sz. főút: Miskolcon belüli szakaszán 20 ezer Ej/nap forgalom is előfordul; külterületi szakaszain 8-15 ezer Ej/nap; Szikszó és Encs környékén még mindig 8 ezer Ej/nap forgalom,  37. sz. főút: Felsőzsolca – környéki szakaszon 13 ezer Ej/nap feletti forgalom is tapasztalható, Szerencsen 10-11 ezer Ej/nap – még mindig jelentős – forgalomra csökken,  26. sz. főút: 12-18 ezer Ej/nap mértékű forgalom; amely főként Sajószentpétert, Berentét, Kazincbarcikát, Putnokot érinti,  35. sz. főút: 4-11 ezer Ej/nap mértékű forgalom; amely főként Nagycsécset, Sajószögedet érinti,  25. sz. főút Ózd belterületi és környéki szakasza, 3 ezer Ej/nap forgalommal.

55 Közlekedéstudományi Intézet: Stratégiai zajtérképezés 2007 – Fő közlekedési létesítmények, Leíró dokumentáció, 2007, Budapest http://www.kti.hu/noise/kozut/PDF/FTV_KTVF.pdf 56 KEOP-6.3.0/Z/10-2010-0007 „Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítése Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területére”. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 48

2017. SZEPTEMBER 20.

Jellemző közúti zajterhelési problémát képvisel a 26. sz főút, amely jelentős belterületeket érint, például Sajószentpéteren, Kazincbarcikán és kisebb mértékben Berentén.

ábra: Lakóterület zajterhelése a 26. sz. és 27. sz. út (Sajószentpéter, Berente, Kazincbarcika) környezetében

Jelmagyarázat: ●: LA,eq,nap>65dB, ●: LA,eq,nap>55dB, ●: LA,eq,éj>55dB, ●: LA,eq,éj>45dB) Forrás: Mott MacDonald Kft.57

Külön probléma, hogy a közúti zajterhelés határértékhez viszonyított értéke az éjjeli időszakban nagyobb, mivel a napszakonkénti 2-3 dB-es zajteljesítmény-szintbeli különbséghez 10 dB-es határértékbeli (nappali-éjjeli) különbség adódik58. Ebből adódóan lényegesen nagyobb számú épület zajterhelése – a 26-os út vagy Sajószentpéteren a 27-es út közelében – közelíti vagy haladja meg a határértéket az éjszakai időszakban, ami külön problémás az éjszakai pihenés zavarása miatt. Az említett településen az érintett lakóépületi homlokzatok határértékhez viszonyított zajterhelését tekintve:

 határértékhez közeli zajterhelésű épületek száma kb. háromszoros az éjszakai időszakban (azaz az éjszakai határértékhez képest), mint a nappali időszakban;  határérték feletti zajterhelésű épületek száma szintén kb. háromszoros az éjszakai időszakban, mint a nappali időszakban.59

A zajvédelem terén – különösen az utak esetében – fontos és az egyik legmegfelelőbb zajterhelés-csökkentési módszer a megfelelő védőtávolságok betartása. Ez új utak esetében

57 Mott MacDonald Kft. (2014) : zajvédelmi vizsgálatok a 260. sz. főút Sajószentpétert és Kazincbarcikát elkerülő út környezeti hatástanulmányához 58 A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei első és másodrendű főutak esetében a zajtól védendő területeken, nagyvárosias és vegyes beépítésű területen: LTHnappal= 65 dB, LTHéjjel= 55 dB, a 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet alapján. Itt is, és más útkategóriák, valamint más övezeti besorolások esetén is jellemző a 10 dB különbség a nappali és éjszakai zajterhelési határértékek között. 59 Mott MacDonald Kft. (2014): zajvédelmi vizsgálatok a 260. sz. főút Sajószentpétert és Kazincbarcikát elkerülő út környezeti hatástanulmányához.

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 49

2017. SZEPTEMBER 20.

túlnyomó részt megvalósítható; így például a kifejezetten nagy forgalmú, a megye déli részén húzódó M3 gyorsforgalmi út (E >29.000 egységjármű/nap60 teljes forgalmú, amelyből >3.300 Ej/nap a teherforgalom aránya) a megfelelő védőtávolság miatt nem okoz a védendő területeken határérték túllépést. A közúti zaj jelentős terhelése főként a korábban megépített, települések központján áthaladó utak esetében fordul elő, ahol a megfelelő védőtávolság a védendő épületektől nem alakítható ki, miközben az utóbbi évtizedek erős motorizációja révén, Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyes egy- vagy két-számjegyű útjain is igen jelentős (akár ~10.000-15.000 egységjármű/nap) forgalom tapasztalható. Egyes esetekben a belterületi szakaszon zajgátló fal mérsékelheti (mérsékelhetné) a zajterhelést, de gyakran nincs elegendő hely ennek kiépítésére, és a településképre gyakorolt negatív hatása miatt esetenként meg sem építhető. Az eddigi vizsgálatok, felmérések tanúsága szerint ez az a zajforrás-csoport, amely a legjelentősebb terhelést okozza települési környezetben.

Az ipari eredetű zajforrásokon belül a kisvállalkozásokra általában több lakossági zajpanasz érkezik, mint a nagyüzemekre, mivel utóbbiak vagy jelentős zajvédelmi intézkedéseket valósítottak meg az utóbbi években és/vagy szüneteltetik, befejezték működésüket. A kisvállalkozások azonban többnyire családi házas területen találhatóak és a szomszédos lakóházak közelsége miatt valóban zavarók lehetnek. Szintén elterjedt zajterhelési problémát jelentenek a (szabadtéri) rendezvények, szórakozóhelyek, főként az éjszakai időszakban. Habár a rendezvények és kisvállalkozások jellemzően csak egy-egy kisebb településrészt érintenek, tehát kiterjedésük nem okoz megyei szintű problémát, azonban gyakori előfordulásuk és ismétlődő jellegük miatt figyelmet érdemelnek.

1.2.2. Területhasználat, településszerkezet

A természetvédelmi oltalom alatt álló területek és az erdők helyzetét az 1.1.5. fejezetben, a mezőgazdálkodást az 1.2.7. fejezetben, vízgazdálkodást pedig az 1.1.2. fejezetben mutattuk be. Jelen fejezetben így elsősorban a beépített területekkel foglalkozunk (városias-, illetve hagyományosan vidéki települési térség).

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egy felsőfokú (Miskolc), két középfokú (Kazincbarcika, Ózd), továbbá 26 alsófokú központ található. A városok főleg a megye nyugati és déli részén, illetve Miskolc környékén csoportosulnak. Közel felük az ezredfordulót követően kapta meg a városi jogállást. A megyében 178 falu és 151 aprófalu található, utóbbiak többsége az északi határvidéken és a Cserehátban fekszik.61 Az 500 fő alatti települések aránya (42%) magasabb

60 Ej (egységjármű): a közúti forgalomnagyság egyetlen mérőszámmal való megadására vezették be. Képzett (aggregált), fiktív járműszám, amely az egyes járműkategóriákban számlált jármű-darabszámok egységjármű-szorzóval felszorzott értékeinek összege. Jele: E; mértékegysége „Ej”. 61 KSH, Magyarország településhálózata: Városok-falvak, 2014 BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 50

2017. SZEPTEMBER 20.

az országos átlagnál (36%), míg a 2000, illetve 5000 fő feletti települések aránya alacsonyabb (ld. 8. ábra).

ábra: A települések megoszlása népességnagyság-kategóriák szerint (2014)

45%

40% Magyarország

35% BAZ megye

30%

25%

20%

15%

10%

5%

0% 500 fő alatti 500-999 fős 1000-1999 fős 2000-4999 fős 5000 feletti

Forrás: KSH62

Mivel a megyében található városok aránya elmarad az országos átlagtól, a városi népesség aránya (58,8%) is kisebb az országos átlagnál (70,4%). Kedvezőtlen társadalmi, gazdasági viszonyai miatt jelentős negatív migrációs egyenleg jellemezi a megyét. Minden település típusban jelen volt a természetes fogyás, illetve a vándorlási veszteség is. Miskolc eseteben inkább az előbbi jellemző, míg a többi városban és a községekben, nagyközségekben inkább az elvándorlás.

A 2014. évi lehatárolás alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye és további 35 település (ebből 8 város, 1 nagyközség és 26 község) alkotja a miskolci agglomerációt, mely Budapest után a legnépesebb (256 713 lakossal). A 982 km2 kiterjedésű miskolci agglomeráció a megye területének 14%-a, de ennél lényegesen nagyobb arányú (38%) a részesedése a megye népességéből.63

62 KSH: Borsod-Abaúj-Zemplén megye számokban, 2014 63 KSH, Magyarország településhálózata: Agglomeráció, 2015 BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 51

2017. SZEPTEMBER 20.

térkép: Miskolci agglomeráció

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal64

A megyében összesen 16 ipari park található (ebből 7 db a miskolci agglomerációban), összterületük 2014-ben 1195,5 hektár volt, melyből 365,4 hektár zöldmezős szabad terület.65 Ebből 11 ipari park 1997-2000 között létesült, majd a növekedés üteme megakadt, kétévente épült 1-1 újabb, az utolsó 2009-ben.

A településszerkezet jellemzője, hogy növekszik a szegénység koncentrációja. Jellemzően a városokban (falun kisebb mértékben) fedezhető fel a „gazdag” és „szegény” rétegek településen belüli differenciálódása, kialakulnak az elit településrészek és a nyomornegyedek magvai. Olyan településrészek alakulnak ki, ahol nemcsak a szegénység jellemző, de rosszak a lakhatási körülmények is, ezen lakóépületek sok esetben komfort nélkülinek, illetve többnyire félkomfortosnak tekinthetők.66 Ezen településrészek komplex rehabilitációja azonban – a rendezett lakókörnyezet kialakításával – közvetlenül is kedvező hatással lehet a települési környezetre. A „gettósodott” területek lakóépületeinek felújítása, a szükséges infrastruktúra fejlesztésekkel, a közterületek rendezésével, a közintézmények rehabilitációjával az élhető települési környezet kialakítását és ezzel közvetlenül a környezetminőség javítását is szolgálja.67 A vidéki települések többsége átalakulóban van, a hagyományos településszerkezetet megbontják az újonnan emelt lakóépületek: az újabb településrészek

64 KSH, Magyarország településhálózata: Agglomeráció, 2015 65 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara: Tájékoztatás a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működő Ipari Parkok tevékenységéről, a megyei gazdasági életben betöltött szerepéről, 2014 http://www.baz.hu/content/cont_53b16a545be060.26112049/1404_10_IpariParkok_201403.pdf 66 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program, Stratégiai részprogram 67 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program, Környezeti értékelés

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 52

2017. SZEPTEMBER 20.

kertvárosias jellegűek, nem alkalmasak a falusi életformához kapcsolódó tevékenységek végzésére.68

1.2.3. Bányászat, ásványvagyon gazdálkodás69

Borsod-Abaúj-Zemplén megye változatos földtani felépítésének köszönhetően megtalálható – az 54/2008-as Korm. rendelet szerint – az ásványi nyersanyagok szinte minden főcsoportja. A törmelékes üledékes kőzetek, azon belül a kavics mennyisége kiemelkedő. Jelentős mennyiségben fordulnak elő vegyi-biogén kőzetek (főként mészkő), kiömlési kőzetek (andezit), ipari ásványok (gipsz-anhidrit) és piroklasztikumok (riolittufa) is (ld. 4. táblázat).

4. táblázat: Ásványi nyersanyagok Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (2014)

Földtani Kitermelhető Reménybeli Főcsoport Csoport vagyon (m3) vagyon (m3) vagyon (m3) riolit 217 865 178 631 kiömlési és szubvulkáni dácit 2 581 923 2 315 769 2 616 056 429 kőzetek andezit 118 887 908 64 213 794 riolittufa 97 190 900 40 182 211 piroklasztikumok dácittufa 2 347 465 1 716 912 5 680 120 461 andezittufa 85 000 85 000 egyéb magmás és utómagmás folyamatokkal perlit 23 567 042 19 853 989 323 277 732 létrejött kőzetek agyag 121 362 489 64 403 731 5 149 288 311 aleurolit 15 114 228 6 210 866 lösz 7 567 962 törmelékes üledékes kőzetek homok 20 880 649 15 229 192 12 821 806 276 kavics 779 991 635 424 936 307 18 019 061 918 átmeneti törmelékes kőzetek 239 139 113 126 548 025 kristályos mészkő 154 957 260 88 561 760 vegyi és/illetve biogén 9 305 789 560 dolomit 39 322 006 16 539 428 üledékes kőzetek kvarcit és kovaüledék 22 949 939 11 933 920 459 562 029

68 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Környezetvédelmi Program, 1999 69 A jelen munkarész a következő források felhasználásával készült: Mineralogy Database (www. mindat.org) Baksa Csaba, Fancsik Tamás, Katona Gábor: Előszó az ásványvagyon-nyilvántartás hazai és nemzetközi gyakorlatával foglalkozó tematikus számhoz, Földtani Közlöny, 146. köt. 2. sz. 105-106 Horváth Zoltán, Sári Katalin, Fodor Béla: A nemzetközi ásványvagyon-osztályozási keretrendszer és a szilárd ásványi nyersanyagok kutatási jelentéseire vonatkozó szabványok áttekintése, Földtani Közlöny, 146. köt. 2. sz., 107-120 Nádor Annamária: A geotermikus energiavagyon nemzetközi osztályozási és jelentési rendszerei és a hazai adaptáció első lépései, Földtani Közlöny, 146. köt. 2. sz., 121-134 Kovács Zsolt: A szénhidrogénvagyon nyilvántartásának hazai gyakorlata és a nemzetközi rendszerek szerinti osztályozás egységes értelmezése és megfeleltetése, Földtani Közlöny, 146. köt. 2. sz., 135-145 Horváth Z., Sári K.: A nemfémes, szilárd ásványvagyon-nyilvántartás korszerűsítése a nemzetközi ásványvagyon- osztályozási keretrendszer és az ásványi nyersanyagok kutatási jelentéseire vonatkozó szabványok szerint, Földtani Közlöny, 146. köt. 2. sz., 147-153 Püspöki Zoltán, Hámorné Vidó Mária, Sári Katalin, Szeiler Rita, Fancsik Tamás: Szénvagyonunk nyilvántartásának lehetőségei és hiányosságai, Földtani Közlöny, 146. köt. 2. sz., 155-162 Falus György, Szamosfalvi Ágnes: Szén-dioxid tárolással kapcsolatos "ásványvagyon”-nyilvántartás nemzetközi rendszereinek áttekintése, Földtani Közlöny, 146. köt. 2. sz., 163-167 BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 53

2017. SZEPTEMBER 20.

Földtani Kitermelhető Reménybeli Főcsoport Csoport vagyon (m3) vagyon (m3) vagyon (m3) szervesanyag-tartalmú tőzeg, lápföld, lápi mész 301 000 184 000 288 363 kőzetek szerpentinit 12 742 324 1 254 772 metamorf kőzetek 8 279 317 agyagpala 19 480 000 19 480 000 barit 21 496 015 31 800 ipari ásványok gipsz 17 841 997 13 581 238 755 891 653 anhidrit 74 291 435 16 104 282 kevert ásványi nyersanyag kevert ásványi nyersanyag 12 102 816 10 717 911 Forrás: MBFH

A megye legfontosabb nyersanyaga a szén. A Borsodi-medence miocén rétegsorának kőszénvagyona 82 mérlegterületen szerepel, jóllehet ebből kettő (Sajóvölgy és Szuhavölgy-D külfejtések) törlés alatt áll. A teljes földtani vagyon az elmúlt évszázadok igen intenzív termelése után is meghaladja az 1,1 Mrd tonnát, a nyilvántartott kitermelhető vagyon mennyisége 784 Mt. A számbavételi határ 0,8 m-es telepvastagság, 7500 kJ/kg fűtőérték. A borsodi kőszén fűtőértéke 8000-14 500 kJ/kg, átlagosan 11 268 kJ/kg. A jelentős vagyonméret miatt a medence összes kitermelhető hőmennyisége igen jelentős, 8,8 EJ. A vagyon koncentrációja közepesnek mondható, mivel jóllehet 100 Mt földtani vagyont meghaladó mérlegtétel mindössze egy van a medencében (Lyukóbánya I.), ami a teljes vagyonnak mindössze 9%-a, s ennek közel fele ráadásul pillérben lekötött, a 10-100 Mt vagyonnal rendelkező előfordulások (27 mérlegterületi tétel) összvagyonának aránya további 76%. A jellemző települési mélység 100-400 m, átlagosan 193 m. Az ezzel párosuló viszonylag alacsony, 26,7 PJ/km2 értékű fajlagos energiasűrűség kedvezőtlen képet mutat, s jelentős részben az alacsony fűtőértékre és korlátozott telepvastagságokra vezethető vissza. Kedvező képet mutatnak ugyanakkor a bányák víztelenítéséhez kapcsolódó termelési adatok, melyek sehol nem érik el a 10 m3/p értéket, átlagosan 3,5 m3/p. A természetvédelmi fedettség nagyon változó, átlagosan 64,7%. Az éves kapacitás 0,1-0,5 Mt kapacitásokkal számolva elérheti az évi 0,8 millió tonnát (9 PJ).

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 54

2017. SZEPTEMBER 20.

térkép: Kőszénvagyon a Borsodi medencében

Forrás: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal – Magyar Földtani és Geofizikai Intézet

1.2.4. Energiagazdálkodás

A megyében mind az egy háztartásra jutó villamosenergia-felhasználás, mind az egy háztartásra jutó földgáz felhasználás hosszú távú változásának tendenciája az országos átlaghoz hasonló, azonban a felhasználás mérteke mindkét esetben az országos átlagnál lényegesen alacsonyabb. Az elmúlt másfél évtizedben az egy háztartásra jutó földgáz felhasználás országos átlagban közel 30%-kal mérséklődött, ugyanakkor a megyei felhasználás még ennél is valamelyest nagyobb mértékben csökkent. Ennek következtében a megyében az egy háztartásra jutó földgáz felhasználás az országos átlagnál kb. 13%-kal alacsonyabb. Az egy háztartásra jutó villamosenergia-felhasználás mind országosan, mind a megye szintjén tartósan enyhén növekvő irányzatú volt 2005-ig, ezt követően azonban kisebb éves ingadozásoktól eltekintve mérsékelten csökkenő. Ezen belül a megyei felhasználás korábbi növekedési üteme valamivel meghaladta az országos felhasználásét, 2005 után pedig nagyjából az országos átlagnak megfelelő mértékű a megyei felhasználás csökkenése. A megyei egy háztartásra jutó villamosenergia-felhasználás jellemzően több mint 10%-kal kisebb, mint az országos átlagos érték.

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 55

2017. SZEPTEMBER 20.

ábra: Egy háztartási fogyasztóra jutó háztartási energia-felhasználás

Fajlagos földgázfogyasztás Fajlagos villamosenergia fogyasztás 140 200 3 BAZ megye kWh/fő m /fő 180 120 Magyarország 160 100 140

80 120 100 60 80 40 60 40 20 20 0 0 2001 2005 2010 2015 2001 2005 2010 2015

Forrás: KSH STADAT70

A megyében a lakásállományon belül mind a távfűtésbe bekapcsolt lakások aránya (18,7%), mind a melegvíz-szolgáltatásba bekapcsolt lakások aránya (17,3%) lényegesen meghaladja az országos átlagot.

A megyében jelenleg egyetlen 50 MW-nál nagyobb teljesítményű hőerőmű működik: a Sajószögedi 120 MW-os gázturbinás erőmű, amely csúcserőműként üzemel, kihasználási óraszáma ezért nagyon alacsony. Korábban a megyében további három 50 MW-nál nagyobb teljesítményű erőmű is üzemelt, azonban a veszteséges üzemeltetés miatt ezeket bezárták, vagy üzemeltetésüket szüneteltetik. Ezek közé tartozik az AES Borsodi Hőerőmű (71 MW), a Tiszapalkonyai Hőerőmű (90 MW) és a tiszaújvárosi AES Tisza II. Hőerőmű (860 MW).

A gázturbinás hőerőmű mellett a megye fűtőerőművei is termelnek villamos energiát. Az MVM MIFŰ Miskolci Fűtőerőmű Kft. Miskolc város négy hőkörzetében – Belváros, Avas, Diósgyőr, Bulgárföld – szolgáltat hőenergiát kapcsolt villamosenergia-termelés mellett, illetve a Tatár utcai Fűtőműben kapcsolt villamosenergia-termelés nélkül. A miskolci fűtőerőművek villamos teljesítménye (MWe), illetve hő teljesítménye (MWth) jelenleg a következő: Miskolc- Diósgyőri fűtőerőmű (3,9 MWe, 4,1 MWth), Miskolc Tatár utcai gázmotoros kiserőmű (4,9 MWe, 4,3 MWth), Miskolc-Bulgárföldi fűtőerőmű (1,1 MWe, 1,1 MWth), Miskolc Hold utcai kombinált ciklusú gázturbinás erőmű (39,6 MWe, 33,9 MWth). A Miskolc Tatár utcai fűtőmű 2 db PTVM 50 típusú, egyenként 58 MWth teljesítményű és 2 db PTVM 100 típusú, egyenként 116 MWth teljesítményű forróvizes kazánnal rendelkezik. Ezekben a kazánokban termelik meg a kapcsolt kapacitás fölötti többlet hőenergiát, amely Miskolc város teljes hőigényének kielégítéséhez szükséges.

70 KSH STADAT: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zrk007b.html BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 56

2017. SZEPTEMBER 20.

A megye további településein is működnek villamosenergia-termelésére alkalmas fűtőművek, amelyek a távhő-szolgáltatás részére termelnek hőt: Ózd (4,8 MWe, 4,8 MWth), Kazincbarcika (9,6 MWe, 55 MWth), Tiszaújváros (6,4 MWe, 40 MWth) és Sárospatak (1 MWe, 1,6 MWth).

A megye villamosenergia-termelő kapacitásai között a megújuló energia hasznosítás is megtalálható. A megye három legjelentősebb vízerőműve a Kesznyéteni (2 x 2,2 MW), a Felsődobszai (0,52 MW) és Gibárti vízerőmű (0,5 MW). Emellett Bükkaranyos mellett 2005- ben két szélerőművet állítottak üzembe, melyek összteljesítménye 2x0,225 MW, továbbá Felsőzsolca és Onga határában található a 2006-ban felállított 2 MW névleges teljesítményű szélerőmű. Továbbá Felsőzsolca és Onga között 16,632 MW névleges teljesítőképességű (20 MWp csúcsteljesítményű) fotovoltaikus erőművet létesítenek KEHOP támogatással. Az erőmű termelésével évente 20,7 GWh villamos energia értékesíthető a kötelező átvételi rendszerben. A beruházás eredményeként az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mennyisége várhatóan 20 kilotonnával csökken.

A megyében összesen hét településen van távhőszolgáltatás. A megyei távhőszolgáltatók közül a MATÁSZSZ (Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége) tagja a Barcika Szolg Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft. (Kazincbarcika), a MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. (Miskolc), az Ózdi Távhőtermelő és Szolgáltató Kft. (Ózd), a Cothec Energetikai Üzemeltető Kft. (Sátoraljaújhely) és a TiszaSzolg 2004 Kft. (Tiszaújváros). A szakmai szövetségen kívüli távhőszolgáltató a Városi Kommunális Gondnokság (Putnok) és a Patakhő Energiaszolgáltató Nonprofit Kft. (Sárospatak). A Miskolci Hőszolgáltató Kft. (MIHŐ Kft.) fejlesztési stratégiájában a „zöld távfűtőmű” létesítése is szerepelt, amellyel a Kenderföldi (Kiliáni) és a Dorottya utcai területek ellátását kívánták megoldani. A jelenlegi rendszerek, helyszínek közül a biomassza itt használható fel a leghatékonyabban. A projekt keretében beépítésre került egy 3 MW fűtési kapacitású biomassza kazán. A kitűzött cél megvalósítása érdekében jött létre a hőszolgáltató részvételével a Bioenergy-Miskolc Kft. (BIOMI).

Fontos megújuló energiaforrás a megyében a geotermikus energia is, amelyet hő- és villamos energia termelésére hasznosítanak. A PannErgy Nyrt. irányításával Miskolc mellett valósult meg az ország jelenlegi legnagyobb geotermikus projektje, a Miskolci Geotermikus Projekt. A Miskolci Geotermikus Projekt eredményeként 2013. májusa óta Miskolc Avas városrész távfűtésének és HMV ellátásának meghatározó része geotermikus forrásból történik, nyáron 5-8 MWth, télen 30-35 MWth hőteljesítménnyel. A Miskolci Hőszolgáltató Kft. (MIHŐ Kft.) az országban egyedülálló módon négy, különféle megújuló energiát hasznosít a távhőszolgáltatás rendszerében; a napkollektor rendszer hőenergiáját, biogázt, biomasszát, valamint legjelentősebb mértékben geotermikus energiát.

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 57

2017. SZEPTEMBER 20.

A megújuló energia hasznosítás területén szintén fontos a Leader forrásból Miskolc térségében megvalósuló ún. Makrovirka projekt, mely célja a térség települései villamosenergia-önellátásának megteremtése decentralizált, megújuló energiaforrásokat hasznosító közösségi erőművek építésével, a közösség tagjainak aktív bevonásával. Az „1 falu – 1 MW” program I. ütemének első pályázati felhívásában 27 nyertes energiaudvar pályázat született, amelyekben a vidékfejlesztési közösség 24 db 3-5 kW-os fix vagy napkövetővel ellátott PV rendszer, 5 db 3-15 kW-os növényolajos minierőmű, 2 db 60 kW-os kéttengelyes napparabola, 2 db 120 kW-os faapríték tüzelésű kazán, 18 db 2 m2 napkollektor, 1 db 1,7 kWp szélgenerátor beruházását 100%-os mértékben, LEADER forrásból, közel 270 millió forint összegben támogatja. A projekt II. ütemében a DG RES (decentralizált megújuló energiaforrást hasznosítók) intelligens mikro-hálózatának (smart grid) mérlegkörét valósítják meg úgy, hogy az I. ütem közhálózatra kapcsolt, időjárás függően termelő berendezéseit (decentralizáltan termelő napelemek, szélerőművek) a tervezhetően termelő, villamos közhálózatra kapcsolt, nonprofit jelleggel működő erőművekkel (növényolajos minierőművek, biogáz üzemek), energiatároló eszközökkel és koordináló távfelügyeleti rendszerrel szabályozzák.

A 2014-2020-as fejlesztési időszakra vonatkozó Energy Europe 20-20-20 célok elérése érdekében kezdeményezés indult fenntartható települési energiagazdálkodási modellek és fejlesztési program (SEAP) kidolgozására és megvalósítására. A Covenant of Mayors for Climate and Energy koordinálásával számos EU tagországbeli település kezdte meg SEAP tervének kidolgozását és megvalósítását. A szervezet jelenleg 5834 települési energiagazdálkodási akcióprogramot tart nyilván az EU egészét tekintve, részben már jóváhagyott, részben még elfogadás alatti fázisban. Magyarországról 2016-ig összesen 29 település nyújtotta be a fenntartható települési energiagazdálkodási fejlesztési programját, ebből 11 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település, tehát a megye kiemelkedően aktívan vesz részt ebben a programban. 7 településnek egy részének már végleges és jóváhagyott akcióprogramja van 2013 óta, további négynek pedig jelenleg egyeztetés alatt áll.

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 58

2017. SZEPTEMBER 20.

térkép: Borsod-Abaúj-Zemplén megye SEAP dokumentummal rendelkező települései

Forrás: Covenant of Mayors for Climate and Energy71

Az térképen jelölt települések élen járnak az ÜHG kibocsátás csökkentésében és olyan célokat határoztak meg, illetve intézkedéseket jelöltek ki, melyek példaértékűek a többi önkormányzat számára.

Összefoglalóan a megye energiagazdálkodásának főbb jellemzői a következők:

 az egy háztartási fogyasztóra jutó vezetékes energiafelhasználás mind a gáz, mind a villamos energia esetében az országos átlagnál lényegesen alacsonyabb;  a megyében a lakásállományon belül mind a távfűtésbe bekapcsolt lakások aránya, mind a melegvíz-szolgáltatásba bekapcsolt lakások aránya lényegesen meghaladja az országos átlagot;  a fosszilis alapú erőművi villamosenergia-termelés az elmúlt időszakban csökkent, ezzel szemben a megújuló energia alapú villamosenergia-termelés folyamatosan nő;  a megye települései kiemelkedő mértékben vesznek részt a Covenant of Mayors for Climate and Energy koordinálásával működő fenntartható települési energiagazdálkodási modellek és fejlesztési program (SEAP) kezdeményezésben.

1.2.5. Közlekedés- és közlekedési infrastruktúra

Földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a megye számos nemzeti és európai szintű, a transzeurópai közlekedési hálózat részét is képező útvonallal rendelkezik, amelyek a személy és áruszállítás szempontjából is nagy leterheltségűek. Sugaras jellegű közlekedési hálózatának középpontjában a közlekedési csomópont szerepét is betöltő megyeszékhely található. A főútvonalak a megye számos településén áthaladnak vagy érintik azokat. A közlekedési eredetű környezeti terhelés ezeken a településeken okozza a legjelentősebb problémát, a közvetlen zaj- és légszennyezés következtében. Ahogy arra az 1.1.1. és az 1.2.1. fejezetekben

71 Covenant of Mayors for Climate and Energy: http://www.covenantofmayors.eu/actions/sustainable-energy-action- plans_en.html?city=Search+for+an+Action+Plan...&country_seap=hu&commitments=&date_of_approval=&accepted= BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 59

2017. SZEPTEMBER 20.

rámutattunk, a legjelentősebb légszennyezési és zajterhelési problémák a nagy forgalommal bíró 3. sz., 25. sz., 26. sz., 35. sz., 37. sz. és 38. sz. főutak által érintett településeken fordulnak elő. A megyében élő lakosság ingázása Miskolc, valamint a másik két nagyobb lélekszámú település, Kazincbarcika és Ózd, továbbá Sátoraljaújhely környékén a legjellemzőbb.72 A közlekedésből eredő környezeti terhelés mérséklése ennél fogva ezeken a nyomvonalakon és településeken, illetve települések közötti útszakaszokon válik fő feladattá. Ehhez a kevésbé környezetterhelő közlekedési módok infrastruktúrájának fejlesztésére, a környezeti elemek terhelését mérséklő eszközök alkalmazásának növelésére irányuló intézkedéseket kell kialakítani.

Az elmúlt másfél évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül a megye közúti infrastruktúrája. Az újonnan kiépített útszakaszok közül kiemelendő az M3-as gyorsforgalmi út megyét érintő szakasza, valamint az M30-as autópálya. Szintén jelentős, jelenleg még kivitelezés alatt lévő közúti fejlesztés a Miskolc-Kassa gyorsforgalmi út megépítése, amely várhatóan 2019-re készül el. Mindemellett, az alsóbb rendű utakon is jelentős fejlesztések történtek, több olyan útszakasz is megépült, amely a települések tehermentesítését szolgálja. Miskolc esetében így például nagyban mérsékelte a közlekedésből eredő környezeti terhelést az M30-as autópályát és a 26. sz. főutat összekötő, a várost elkerülő úthálózat megvalósítása.73 Ezzel szemben az aprófalvakban és a hozzájuk vezető mellékutakon jelentős mértékű és folyamatos a közúthálózat állapotának romlása. Mindez jelentős szerepet játszhat a gépjárművek állapotának idő előtti leromlásában, emiatt a gépjárművek környezeti terhelésének növekedésében.

térkép: A megye közlekedési hálózata és forgalomterhelése

Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv 74

72 KSH (2015): Magyarország településhálózata http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mo_telepuleshalozata/varosok_falvak.pdf 73 Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése, 2014. november 74 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv, „Közlekedési hálózatok és létesítményeik” térkép

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 60

2017. SZEPTEMBER 20.

Környezeti szempontból szintén negatív folyamat, hogy míg a vasúti és a buszos személyszállítás is csökkenő tendenciát mutat, a személygépkocsi-használat a gazdasági válságból való kilábalást követően fokozatosan növekszik.75 A növekvő trend a közúti áruszállításra is igaz. Megfelelő karbantartás nélkül ez a növekvő terhelés szintén az utak minőségének fokozatos romlásához, valamint a gépjármű állomány romlása következtében a környezetterhelés további növekedéséhez vezethet. Tovább árnyalja a képet az évről évre egyre jelentősebb mértékben elöregedő – ezzel szintén nagyobb környezetszennyezést generáló – gépjárműállomány. A 2008-ban jellemző közel 11 évről 2016-ra közel 15 évre nőtt a gépjárművek átlagéletkora.76 A növekedő gépjárműforgalom és a gépjárművek állapotának folyamatos romlása kiemelt környezetterhelési tényezőt jelent a jövőre nézve.

A közúti közlekedéshez képest a közlekedési igények kielégítésének kevésbé környezetterhelő módja a vasúti közlekedés. A megye sugaras jellegű vasúthálózatának hossza 510 km, amelybe a megye településeinek mindössze közel egyharmada van bekapcsolva. Ennek oka, hogy az aprófalvak (főként 500 fő alattiak) aránya nagy a megyében, ám ezek a vasúti közlekedés fenntartáshoz nem képesek elégséges forgalmat biztosítani. Az aprófalvaknak csupán közel 12%-a közelíthető meg vasúti közlekedéssel. Ezért a helyközi személyszállítási igények kielégítése főként a megye településeinek közel 100%-át lefedő buszos, a vasúti közlekedéshez viszonyítva nagyobb környezeti terhelésű közúti közlekedésre támaszkodik. A nagy sebességű vasúti közlekedést lehetővé tévő pályarendszer még nincs a megyében, így a vasút nem tud versenyképes alternatívát jelenteni a gyorsforgalmi utakon való közlekedéssel szemben. További kedvezőtlen tényezőként tartható számon a vasúti személyszállítás folyamatos csökkenése, amely bár elsősorban a demográfiai változások következménye, abban számos egyéb tényező is szerepet játszhat. Így például a megyében és a helyben közlekedő elavult vasúti járművek, a korszerűtlen állomások, a kapcsolódó szolgáltatások hiánya, a nem összehangolt menetrendek, azaz az alacsony utaskomfortot biztosító szolgáltatás és az ahhoz képest magas tarifa is szerepet játszhat a csökkenésben.

Légiközlekedés tekintetében nem jelentős a forgalom. A megye mindössze három, menetrendszerű közlekedést nem bonyolító repülőtérrel rendelkezik, melyek Miskolc, Sárospatak és Mezőkövesd mellett helyezkednek el. Tervek között szerepel a mezőkövesdi állami tulajdonú betonkifutó kereskedelmi repülőtérré való fejlesztése.

A környezetet legkevésbé terhelő közlekedési mód a vízi úton való közlekedés, amely az alacsony károsanyag-kibocsátása mellett, energiafelhasználás szempontjából is a legkedvezőbb közlekedési megoldás lenne. A megyében azonban csak korlátozottan, a Tisza és Bodrog egyes szakaszain van rá lehetőség.

75 A közúti forgalom figyelemmel kísérése 2015, 2014, 2013, 2012, 2011, 2010 76 KSH 2015, területi lekérdezés BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 61

2017. SZEPTEMBER 20.

Bár a megye települései gondot fordítanak a kerékpárutak kialakítására, a megye kerékpár úthálózat szempontjából alacsony ellátottságú.

1.2.6. Ipari tevékenység

A megye bruttó hazai termék termelése a 2000-2005 közötti időszakban dinamikusan nőtt, részesedése az országos termelésben folyamatosan emelkedett. Az ezt követő években a megyei bruttó hazai termék előállítás stagnált egészen 2013-ig, amikortól ismételten dinamikus fejlődésnek indult. A megye részesedése a bruttó hazai termék előállításából 2005- re elérte az 5%-ot, ezt követően 4,2-4,3% körüli értékre esett vissza, majd 2015-re ismét megközelítette az 5%-os részarányt.

ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyes ipargazdasági mutatói

Az egy főre jutó bruttó hazai termék (2001-2015) Borsod-Abaúj-Zemplén megye részesedése (%) az országos ipari termelésben, folyó áron

ezer Ft/fő 10% 4000 BAZ megye 8% Magyarország 3000 6%

2000 4%

1000 2%

0 0% 2001 2005 2010 2015 2001 2005 2010 2015

Forrás: KSH STADAT77

Az egy főre jutó bruttó termelési érték a megyében 2005-ben az országos átlagnak még közel 69%-a volt, ami 2010-re kb. 60%-ra esett vissza. Ezt követően a megye gazdasága az országos átlagnál nagyobb mértékben erősödött, az egy főre jutó bruttó termelési érték a megyében 2015-re már meghaladta az országos átlag 70%-át.

A megye ipari termelése a 2000-2010 közötti időszakban erőteljesen nőtt, ezt követően a növekedési ütem valamelyest lelassult, de részaránya az országos ipari termelésen belül tartósan meghaladja a 8%-ot, amely lényegesen magasabb, mint a megye részesedése az ország népességéből (6,8%), illetve mint a megye részesedése az országos bruttó termelésből (4,8%).

Az előzőekben bemutatott adatok azt jelzik, hogy az országos szintű folyamatokhoz képes Borsod-Abaúj-Zemplén megyét jobban érintette a gazdasági válság, ezen belül is az ipari termelés visszaesése. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy a megye viszonylag gyorsan reagált a

77 KSH STADAT: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpt014.html BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 62

2017. SZEPTEMBER 20.

recesszióra, és ennek következtében a 2010 utáni időszakban az országos átlagot meghaladó gazdasági növekedést tudott felmutatni, amelynek motorja az ipar erőteljes fejlődése volt.

A megyében az országos arányokhoz hasonló a regisztrált vállalkozásoknak a foglalkoztatotti létszám alapján történő megoszlása, azonban a megye gazdaságában a kisvállalkozások aránya alacsonyabb az országos átlaghoz viszonyítva, a mikro-vállalkozások aránya kis mértékben magasabb. A megye gazdaságában a nagyvállalatok szerepe a domináns.

A regisztrált vállalkozások főbb gazdasági ágak szerinti megoszlása a megyében nagyjából az országos átlaggal megegyező. A mezőgazdasági vállalkozások részaránya a Sárospataki, Abaúj-hegyközi, Bodrogközi, Encsi, Szerencsi, Szikszói kistérségekben a megyei átlagnál magasabb. A kereskedelemben és szolgáltatásokban tevékenykedő vállalkozások részaránya a nagyobb népességű és gazdaságilag fejlettebb települések térségeiben magasabb: Miskolc, Kazincbarcika, Ózd, Tiszaújváros. Ezen belül is a feldolgozóipari és az energetikai iparágakban a megye vállalkozásainak közel fele a Miskolci kistérségben tevékenykedik, továbbá Miskolcon működik a megye kereskedelemben és szolgáltatásokban regisztrált vállalkozásainak döntő része is.

Jelenleg az országban összesen 196 ipari park működik78, ebből 16 található Borsod-Abaúj- Zemplén megyében. A megyében működő ipari parkok jól felszereltek, kiépített infrastruktúrával és széles szolgáltatási hálóval állnak a vállalkozások rendelkezésére. Több mint 300, elsősorban építőipari, vegyipari, szállítmányozási és szolgáltatási szektorban tevékenykedő cég működik a megye ipari parkjaiban.

A Megyei Önkormányzat – összhangban az érintett megyei települések fejlesztési törekvéseivel - nagy jelentőséget tulajdonít a barnamezős területek rehabilitációjának, valamint a barnamezős beruházások előnyben részesítésének a zöldmezős beruházásokkal szemben. Ezt az elvet a Területfejlesztési Operatív Program keretében kiírásra kerülő pályázatok elbírálása során is figyelembe veszik.

Összefoglalva a megye ipari tevékenységek alakulását az alábbiak jellemezték:

 A megye ipara az országos ipari termelésből nagyobb arányban részesedik, mint amekkora a népességben és a bruttó termelésben való részaránya.  A megye iparát a gazdasági válság az országos átlagnál erősebben visszavetette, de gyorsan ki tudott lábalni a recesszióból.  A megye ipara főként a Miskolc, Kazincbarcika, Ózd, Tiszaújváros térségekre koncentrálódik, a feldolgozóipari és az energetikai iparágakban a megye vállalkozásainak közel fele a Miskolci kistérségben tevékenykedik.  Az ország összes ipari parkjának kereken 9%-a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, amelyek jelentős része a korábbi nagyüzemek felszámolása után azok

78 Forrás: http://www.kormany.hu/download/d/8e/c0000/Ipari%20parkok.pdf#!DocumentBrowse BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 63

2017. SZEPTEMBER 20.

telephelyének és infrastruktúrájának hasznosításával jött létre. Az ipari parkok kialakítása és működtetése jelentős mértékben segíti a megye iparának gyors fejlődését.

1.2.7. Mezőgazdaság

A megye mezőgazdaságára jellemző a nagyüzemi állattartás és legeltetés, a nagytáblás szántóföldi növénytermesztés és a túltermelést mutató gabonatermesztés, melyet kiegészít az olajnövény, napraforgó és repcetermelés is.

ábra: Borsod-Abaúj Zemplén megye földterületeinek megoszlása művelési ágak szerint (2000-2014)

hektár 700000 600000 500000 400000 300000 200000 100000 0 2000 2010 2012 2013 2014 Mezőgazdasági terület Termőterület Művelés alól kivont terület

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 79

ábra: Művelési ágak változása Borsod-Abaúj Zemplén megyében (2000-2013)

művelés alól kivett terület halastó erdő nádas gyümölcsös szántó termőterület konyhakert mezőgazdasági terület gyep

-80% -60% -40% -20% 0% 20% 40% 60% 80% 100%

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 80

79 Borsod-Abaúj-Zemplén Megye számokban (2013) (http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/mesz/05_bo.pdf) 80 Borsod-Abaúj-Zemplén Megye számokban (2013) (http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/mesz/05_bo.pdf) BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 64

2017. SZEPTEMBER 20.

A 2015-ös adatok szerint a mezőgazdasági területek 78%-a szántó volt, ez képviseli a művelési ágak közül a legnagyobb arányt. Az elmúlt évtizedben meghatározóvá váltak a kalászos és az ipari növények, a legnagyobb területen búzát, továbbá kukoricát és napraforgót termelnek. A konyhakert, a gyümölcsös és a szőlőművelési ágak részesedése meghaladta az országos átlagot. A híres alma, körte és kajszi termővidékeknek köszönhetően még mindig Borsod-Abaúj-Zemplén megye a harmadik legnagyobb gyümölcstermesztő az országban. A gyümölcsök közül legismertebbek a szomolyai cseresznye, a gönci barack, az abaúji szilva. A szőlőtermesztés még jelentősebb, mivel két történelmi borvidék is található a megyében, melynek borai világhírűek.

Míg összességében a mezőgazdasági területek 2010-től alig változtak, az erdővel borított területek aránya növekedett. Az erdősültség aránya meghaladja az országos átlagot, de komoly gondot jelent a települések környezetében fekvő erdőterületek pusztítása, mely elsősorban – a lakosság szociális helyzetéből adódó – falopásokban jelentkezik.

Gazdasági léptékben hasznosítható nádas terület nem található a megyében, csak a Tisza mentén kisebb foltokban a helyi termelést kiszolgáló területekre korlátozódva. A megyében 2016-ban 296 db nyilvántartott halgazdálkodási vízterület szerepelt a hatósági nyilvántartásban, mintegy 6500 ha területen. A nyilvántartott vizek között van holtág, víztározó, kavicsbánya-tó és természetes úton kialakult vízterületek (folyók, patakok). 2016. évben 56 db új halgazdálkodási vízterület nyilvántartásba vételére került sor.

Szembetűnő a gyepterületek nagyarányú csökkenése, ennek oka a hagyományos gazdálkodási formák visszaszorulása (legeltetett állatlétszám csökkenése), és a nagyfokú meliorizáció. A gyepek, gyepes területek, különösen a természetes és a természetközeli gyepek nagyon jelentős ökoszisztéma szolgáltató képességgel rendelkeznek, gazdasági társadalmi jelentőségük vitathatatlan. A biológiai sokféleség őrzőjeként is fontosak, zöldfolyosóként is funkcionálnak, mindezen túl vadgazdálkodási és tájképi értékük is kiemelkedő, ezért sürgető, megoldandó probléma a gyepterületek további zsugorodásának kezelése.

Az állatállományban bekövetkezett változások az elmúlt tíz évben igen változatos képet mutatnak: legnagyobb arányba a szarvasmarha állomány és a sertésállomány növekedett, a legnagyobb visszaesés a juh és baromfi ágazat szenvedte el.

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 65

2017. SZEPTEMBER 20.

ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye állatállományában bekövetkezett változások (2010-2015) [%]

130 szarvasmarha 120 sertés baromfi 110

100

90

80

70

60 2010 2011 2012 2013 2014 2015

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal:81

1.2.8. Turizmus

Borsod-Abaúj-Zemplén megye kulturális és természeti értékeinek sokfélesége (világörökségi helyszínek, nemzeti parkok, gyógyturizmus, aktív turizmus), valamint ezek területileg szétszórt elhelyezkedése miatt kedvező turisztika adottságokkal rendelkezik.

A megye északkeleti részén fekvő Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj 2002 óta UNESCO világörökségi helyszín, a hozzá tartozó 27 település teljes közigazgatási területével történeti tájként műemlék védelem alatt áll. A térség jelentősen hozzájárul a megye turizmusának fellendítéséhez. 2014-ben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe látogató vendégek 26%-át, ezen belül a külföldiek 33%-át a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék fogadta. A világörökségi helyszínné válás előtti évhez (2001) képest 2014-re a kereskedelmi szállásférőhelyek száma 1,8-szeresére nőtt.82

81 Mezőgazdaság számokban Országos, Borsod-Abaúj-Zemplén megye és EU-s adatokkal, 2016https://www.ksh.hu/docs/hun/agrar/agrarium2016/agrarium_2016_09ha.pdf 82 KSH: A világörökség részét képező Tokaj Borvidék, 2016 BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 66

2017. SZEPTEMBER 20.

térkép: Borsod-Abaúj-Zemplén megye üdülőkörzetei, turisztikai vonzerői

Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv83

A turizmus növekedésével együtt jár a közlekedés által kiváltott környezetterhelés növekedése (zaj- és levegőszennyezés) és a nem megfelelő hulladék elhelyezés. A nagy turistaforgalmat bonyolító túraútvonalakon, a kijelölt ösvények mentén a turisták értékes és/vagy védett növényeket taposhatnak el, illetve zavarhatják az ott élő állatokat. A turizmusból fakadó negatív környezeti hatások csökkentése érdekében országos szinten elindult a turizmus hatásainak vizsgálata néhány mintaterületen, továbbá a felelős ökoturisták etikai kódexe mellett útmutató készült a klímabarát turizmus szemlélet kialakítására.84 A világörökségi státusz növelte a borturizmus iránti igényt, ami a szőlőterületek kiterjesztéséhez vezetett. A megművelt területek gyarapítása hozzájárul az erózióveszély és a villámárvizek kialakulásának lehetőségének növeléséhez.85

A Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén fekvő Aggteleki Nemzeti Parkot 1985-ben hozták létre a földtani természeti értékek, a felszíni formák és a felszín alatt húzódó barlangok megóvására, majd 1995-ben a földtani és felszínalaktani értékek alapján az UNESCO Világörökség része lett. Az Aggteleki Nemzeti Park 2012. évi adatai szerint összesen 106 576 fő látogatta meg a barlangokat és vett részt különböző túrákon, ebből a látogatók 13%-a külföldi volt. A Baradla-barlangot csaknem 95 ezren keresték fel, ebből az aggteleki szakasztot közel 63 ezren. A látogatottság növelése hatással van a természeti értékekre: a barlang denevér faunájában a tömeges fajok helyét a zavarástűrőbb fajok vették át, a kivilágítás miatt

83 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 10/2009. (V.5.) számú rendelete a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv szabályzatáról (http://www.baz.hu/content.php?cid=cont_4a1a6bf574bfd0.82242802) 84 Nemzeti turizmusfejlesztési koncepció 2014–2024 tervezet 85 A Tokaji Borvidék helyzetértékelése

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 67

2017. SZEPTEMBER 20.

a barlangban megjelent az úgynevezett lámpaflóra és növekedett az élő, illetve holt növényi részeket fogyasztó fajok egyedszáma.86

Borsod-Abaúj-Zemplén megyének jó adottságai vannak a gyógy- és termálvizekhez kapcsolódó egészségturizmus fejlesztéshez. A gyógyvizekre épülő turizmus egyre népszerűbb, 2010 és 2015 között a gyógyfürdők száma 2-ről 4-re nőtt, 2013-ra a termálfürdők száma 3-ról 8-ra, azóta csökkenő tendenciát mutat, 2015-ben 5 egység üzemelt. A termálvíz kitermelésnél figyelni kell a felszín alatti vizekre és a termálvíz megfelelő visszasajtolására. Különösen fontos az európai szinten is ritka értéknek számító miskolctapolcai Barlangfürdő vízbázisának fokozott és kiemelt védelme. A belföldi kereslet 2000 és 2016 között lassú növekedést mutatott Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A külföldi vendégfogalom növekedés ellenére a belföldi kereslet továbbra is meghatározó a megyében (14. ábra).

ábra: Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma Borsod-Abaúj- Zemplén megyében

1 200 000

külföldi hazai 1 000 000

800 000

600 000

400 000 Vendégéjszakák száma 200 000

0

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

Forrás: KSH STADAT87

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a turizmus fejlődése hozzájárul a gazdaság növekedéséhez, az infrastruktúra fejlesztéséhez, a természeti értékek elismertségéhez és az egészséges életmód elterjesztéséhez. Azonban a tömegturizmus növekedése és a turistákat kiszolgáló infrastruktúra fejlesztése (közlekedés, hulladék, szennyvíz, zöldfelületek igénybevétele stb.) környezetterheléssel jár.

86 KSH:Borsod megye számokban, 2013 87 http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_oga011b.html BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 68

2017. SZEPTEMBER 20.

1.2.9. Hulladékgazdálkodás és szennyvíz kezelés

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

A hulladékkeletkezés környezeti terheinek csökkentése során – a hulladékgazdálkodás hierarchiáját követve – az elsődleges célnak a megelőzésnek kell lennie. Amennyiben a körülmények miatt ez nem lehetséges, úgy az újrahasználatot és újrafeldolgozást kell megvalósítani, a hulladéklerakást csak végső esetben lehet alkalmazni. Mindehhez a megelőzést, a szelektív hulladékgyűjtés infrastruktúrájának fejlesztését, az újrahasznosítás növelését, a követelményeknek megfelelő ártalmatlanítást, továbbá a bezárt hulladéklerakók rekultivációját támogató intézkedések megvalósítása szükséges.88

Az országos trendekkel összhangban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is csökkenő tendenciát mutat a közszolgáltatás keretében elszállított hulladék mennyisége. 2008-ban még 223,9 ezer tonna, 2015-ben már csak 166,8 ezer tonna került elszállításra. A lakosságtól elszállított hulladék mennyisége ebből 135,7 ezer tonnát tett ki, mely egy főre vetítve 203,3 kg-nak felel meg, ami az országos alatti érték. A csökkenés számos, elsősorban demográfiai, gazdasági és fogyasztási okokra vezethető vissza. A lakosságtól elszállított hulladék csökkenésében jelentős szerepet játszhat még a légszennyezési és környezetegészségügyi szempontból kiemelt kockázatot jelentő háztartási hulladékégetés növekedése is, mint a nem szakszerű és szabálytalan ártalmatlanítás gyakori módja. A háztartások mindezt főként fűtési célból, a magas költségen beszerezhető fűtőanyagok helyettesítése érdekében teszik.

A hulladékok nagy része továbbra is lerakásra kerül, de aránya egyre csökken: 2015-ben a hulladékok 85%-a került ilyen formában ártalmatlanításra. Más régiókkal összehasonlításban az egy lakosra jutó lerakott hulladék mennyiség alapján, ez az érték az elmaradottabb régiók szintjén alakul. Az újrahasznosítás szerepe fokozatosan nő, 2015-ben közel 10% volt az anyagában újrahasznosított hulladékok mennyiségének aránya. A növekedés azonban jóval az országos szint alatti ütemben valósul meg, a folyamatban lévő fejlesztések hatására azonban a közel jövőben mindez jelentősen változhat.89

Az újrahasznosítás növelésében kulcsszerepe van a háztartásoknál elhelyezett szelektív hulladékgyűjtőrendszer és a rendszeres elszállítás biztosításának. Az országos átlaghoz viszonyítva azonban mindezt 2015-ig meglehetősen alacsony arányban, mindössze 19 településen – Miskolcon és vonzáskörzetében, valamint néhány távolabbi településen – sikerült (2% és 16% közötti arányban) megvalósítani.90 A lakosságtól szelektíven elszállított hulladék mennyiségének aránya 4,2% volt, míg az összes elszállított hulladékra nézve –

88 Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2014-2020 89 Környezeti és Energetikai Operatív Program átfogó ex post értékelése, Miniszterelnökség 2016 90 Lechner Tudásközpont 2014 http://webmap.lechnerkozpont.hu/webappbuilder/apps/foldgomb1611/

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 69

2017. SZEPTEMBER 20.

beleértve az egyéb intézményektől és a közterületekről történő hulladékelszállítást –, ez az arány valamelyest jobb értéket, 7,8%-ot mutatott 2015-ben91. Jelenleg a megye 358 településéből 349 esetében minden ingatlanon biztosított a szelektív hulladékgyűjtés lehetősége, továbbá 129 település esetében hulladéksziget kialakítása is megoldott.

ábra: Közszolgáltatás keretében elszállított települési hulladék mennyisége Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a kezelés módja szerint (2006-2015)

400 000 Lerakott 350 000 Anyagában hasznosított Energetikailag hasznosított 300 000

250 000

200 000 tonna 150 000

100 000

50 000

0 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

Forrás: KSH92

A megyében Sajókazán, Bodrogkeresztúron és Hejőpapin üzemel kommunális szilárdhulladék-lerakó. Az encsi hulladéklerakó 2012-ben megszűnt, területén hulladékátrakó állomást létesítettek, a lerakó területét rekultiválták. A korábban Encsre szállított hulladék jelenleg Sajókazán kerül lerakásra. Az illegális ipari és lakossági hulladéklerakás a törvényi szabályozás ellenére is fennálló probléma. Az elektronikai hulladék növekedése ezeken a lerakókon nagy környezeti kockázatot jelenthet. A települések térségi társulások formájában szervezik meg a hulladékok kezelését, melyeknek többek között a felhagyott lerakók területének rekultiválása és az illegális lerakók felszámolása is feladatai közé tartozik.

Veszélyes hulladékok főként a nagyobb iparral rendelkező településeken – Kazincbarcikán, Miskolcon, Tiszaújvárosban, Sajóbábonyban, Sajószentpéteren, Sajókeresztúron és Ózdon – keletkeznek. Ezek ártalmatlanítására a keletkezés helyszínéhez közeli lerakókban Sajókazán, Sajószentpéteren és területén, vagy a veszélyes hulladék-égetőkben kerül sor, melyek Miskolcon, Sajóbábonyban, Tiszaújvárosban és Rudabányán üzemelnek. Mind a lerakás, mind pedig a hulladék-égetők környezete kiemelten veszélyeztetett talaj- és légszennyezés szempontjából, különösen a legveszélyesebb hulladékot termelő vegyipari térségekben. A korábbiakban megfelelőnek ítélt tárolási

91 KSH 2015: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ur009.html 92 KSH (2015): http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ur010.html BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 70

2017. SZEPTEMBER 20.

körülmények ugyanis hosszú távon nem jelentenek garanciát a környezetszennyezés elkerülésére.

SZENNYVÍZKEZELÉS INFRASTRUKTÚRÁJA

A talajszennyeződés elkerülése és a vízkészletek megőrzése szempontjából kiemelten fontos a csatornázás és a szennyvíztisztítás infrastruktúrájának kiépítése, illetve az ahhoz való csatlakozás arányának növelése, a közműolló fokozatos zárása. A települési szennyvizek kezelésére vonatkozó prioritásokat és szabályokat – összhangban az Európai Unió települési szennyvizek kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelvével –, a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program részletezi93, amely a szennyvíz- hálózati beruházások megvalósítása és a rákötések növelése mellett, a szennyvíztisztító telepek rekonstrukcióját, a tisztító telepek hatásfoknövelését, valamint a szennyvíziszap környezetkímélő kezelését és fenntartását is célul tűzte ki. Az program szempontjából kiemelendő, hogy a 2000 lakosegyenérték (LE) feletti települések szennyvízhálózati kiépítésére vonatkozóan a megyének nincs kötelezettsége, a 2000 LE alatti települések esetében azonban 104 településen kell a szennyvízkezelést megvalósítania.

ábra: Az elsődleges és másodlagos közműolló helyzete Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2005 és 2015 között

720 30

700 25 680

20 százalékpont 660 15 640 méter 10 620 600 5 580 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Az egy km ivóvízvezeték-hálózatra jutó szennyvízgyűjtő-hálózat hossza (elsődleges közműolló, méter) A vízhálózatba és a csatornahálózatba bekapcsolt lakások arányának különbsége (másodlagos közműolló, százalékpont)

Forrás: KSH STADAT94

Az elmúlt években lezajlott fejlesztések eredményeként jelentősen nőtt a lakossági csatornahálózat. A szennyvízgyűjtő hálózathoz csatlakoztatott lakások aránya 2015-ben 74,9% volt, amely mintegy 3,9%-kal marad el az országos átlagtól. Ebben azonban jelentős szerepet

93 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet alapján 94 http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zrk006.html BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 71

2017. SZEPTEMBER 20.

játszott a 2000 LE alatti települések átlagostól nagyobb aránya. Az elsődleges közműolló, azaz az 1 km ivóvízvezeték hálózatra jutó szennyvízvezeték-hálózat hossza 2007 óta mintegy 30 m- rel, 684 m-re nőtt 2015-re. A fejlettebb régiókban ez az érték 700-890 m között mozog. A vízhálózatba és a csatornahálózatba bekapcsolt lakások arányának különbsége, azaz a másodlagos közműolló 2007-ről 2015-re mintegy 10,4%-kal csökkent. A jövőben mindez már lassabb ütemben fog zajlani, tekintettel arra, hogy a továbbiakban az aprófalvak szennyvízkezelésének fejlesztése fog prioritást kapni. Kiemelten kezelendő, hogy az aprófalvak csatornahálózatba való bekapcsolása nem gazdaságos, a szennyvízkezelését azokban egyedi és természetközeli technológiai megoldások alkalmazásával kell megvalósítani.95

A település jellegétől függően a rákötési arány meglehetősen változatosan alakul. A nagyobb városokban, így Miskolcon, Kazincbarcikán és Tiszaújvárosban az a 80-90%-ot is eléri vagy meghaladja. A többi településen 15-85% közötti arányban alakul, jelentős szórás mellett. A megyében ma már nem kerül tisztítás nélküli szennyvíz a befogadó közegbe. Az országos átlaghoz képest azonban jelentős az ipari szennyvíz kibocsátás. Az ipari keletkezésű szennyvíziszap esetében környezeti kockázatot jelenthet a nem megfelelő ártalmatlanítás. A keletkezett szennyvíziszap nagy része mezőgazdasági elhelyezésre kerül. A csatornahálózat elöregedése és egyes esetekben rossz műszaki állapota a szivárgó csatornaszakaszokból kilépő szennyvíz miatt jelentős talajszennyezési kockázatot jelent.

1.2.10. A fenntartható fejlődés kritikus területei Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

A fenntarthatóság helyzetét megyei szinten nagyban meghatározza Magyarország általános fenntarthatósági állapota, kisebb mértékben a fenntarthatóság globális és európai helyzete, valamint folyamatai. Fontos azonban felismerni a regionális sajátosságokat, mert gyakran a nemzeti átlag jelentős országon belüli különbségeket rejthet el.

Általánosságban a fenntartható fejlődés a közpolitika legabsztraktabb, leginkább horizontális szintje. Magában foglalja az adott politikai közösség – jelen esetben Borsod- Abaúj-Zemplén megye polgárainak és a polgárok különböző jellegű társulásainak – jövőre vonatkozó vízióját, a követendő értékeket és azon négy erőforrás (tőke) állapotának értékelését, megőrzésének és fejlesztésének tervét, amely erőforrásokra alapozva a közösség (anyagi, szellemi és lelki) jóléte megteremthető. Ezen tőkék között vannak olyan univerzális jellegűek, amik mindig-mindenhol alapvetően határozzák meg a jövedelemtermelő képességet. Ilyenek a demográfiai folyamatok, a tudás, a gazdasági tőke nagysága. Más tőketípusok nem egyenletesen oszlanak meg a Föld lakói között, bizonyos régiókban jelen

95 „A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról” szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet alapján BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 72

2017. SZEPTEMBER 20.

vannak egyes természeti tőketípusok, máshol nem, s a klimatikus viszonyok vagy a talajok termőképessége is nagy változatosságot mutat.

A fenntartható fejlődés megyei szintű politikája tehát mindenekelőtt azon alapul, hogy tudatában vagyunk a tőketípusok állapotának és az erre vonatkozó trendeknek megyei szinten. Ismerjük, mely erőforrásokban bővelkedünk, s melyek azok az erőforrások, amik szűkösen állnak rendelkezésre. Ezen ismeret alapján általában két lehetőség adódik: (1) hozzáigazítjuk az értékteremtési tevékenységeinket a rendelkezésünkre álló erőforrásokhoz, illetve (2) tudatosan megvédjük vagy bővítjük azokat az erőforrásokat, amik nagyobb mértékben képesek hozzájárulni az előállított termékek és szolgáltatások növeléséhez. E két opció nem teljesen zárja ki egymást, az igazodás az erőforrásokhoz és az erőforrások bővítése egymással párhuzamosan, összehangoltan történik a gyakorlatban.

A megyei sajátosságok vázlatos elemzése előtt érdemes röviden emlékeztetni az ország fenntarthatósági állapotára és kihívásaira. A 18/2013. (III. 28.) OGY határozattal elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia (NFFS) a 2024-ig terjedő időtávra határoz meg a négy nemzeti erőforrás – emberi, társadalmi, környezeti és gazdasági – alkotta négyosztatú térben 34 stratégiai célt és 77 teendőt (eszközcélt). Az NFFS célja, hogy hozzájáruljon egy nemzeti egyetértés kialakulásához a fenntarthatóság fogalmáról; támogassa a fenntarthatóság felé való átmenet első lépéseinek meghatározását; és hosszú távú koncepcióként szolgáljon a közpolitikai döntéselőkészítő-döntéshozási rendszerben. Az NFFS feladata olyan politikai-szakpolitikai cél-eszköz-rendszer meghatározása, aminek segítségével a nemzeti erőforrásaink állapotát (mennyiségi és minőségi helyzetét) azon a szinten tarthatjuk, ami stabilan, hosszú távon lehetővé teszi a magyarság nemzetek közötti versenyben való helytállását, segíti természeti és kulturális örökségünk megvédését a jövő generációk számára és biztosítja a gyarapítható erőforrásaink megfelelő fejlesztését.96

A Keretstratégia végrehajtásának első előrehaladási jelentése 2015-ben készült el, s a 2013-2014-es fejleményeket elemzi. Idézzük a jelentés összefoglaló megállapításait: „Általánosságban elmondhatjuk, hogy

 az elmúlt évtizedek politikájának örökségeként egyetlen nemzeti erőforrásunk sincs (az EU-átlaghoz mint relatív zsinórmértékhez vagy a kívánatos nemzeti optimumhoz mint abszolút célértékhez képest) jó vagy átlagosnál jobb állapotban (ez alól az időskori eltartottsági rátánk kivétel, melynek értéke jelenleg még éppen jobb az EU- átlagnál, de e mutató trendje egyértelműen romló);  2013-2014-ben az emberi, a társadalmi és a gazdasági erőforrások területén elsősorban a pozitív elmozdulások kerültek hangsúlyba, míg a természeti erőforrások területén a korábban jelentkező negatív tendenciák továbbra is kihívást jelentenek

96 A Keretstratégia célját és jellegzetességeit az NFFS első előrehaladási jelentése alapján foglaltuk össze. A Keretstratégia és annak első előrehaladási jelentése megtalálható a parlament.hu-n az országgyűlési irományok között, valamint a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács honlapján is (nfft.hu). BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 73

2017. SZEPTEMBER 20.

Magyarország számára. A választott 16 kulcsindikátor közül 8 mutat javuló, míg csak 3 romló trendet (5 mutató értéke nem változott számottevően);  egyes részterületeken megmutatkozó összehangolt intézkedések, s ennek nyomán jelentkező kisléptékű javulások példázzák: még rossz fenntarthatósági helyzetekből is találhatunk kiutat, s innovatív megoldásokkal, erős közjó iránti elköteleződéssel és kitartó munkával a nemzeti erőforrásaink állapota javítható;  a részben pozitív elmozdulásokkal jellemezhető erőforrás-területeken is sok ellentmondás figyelhető meg, a beavatkozások sokszor szelektívek, továbbra is hiányzik a felső szintű politikai elköteleződés és a tudatos, hatékony kormányzati koordináció (a 18/2013. OGY határozat 2. és 3.a) pontjainak végrehajtása sokszor hiányos, vagy inkább formális, mint érdemi).”97

Látható, hogy Magyarország egy eléggé kiterjedt és tartós fenntarthatósági válsággal küzd, ami magyarázza, hogy a rendszerváltás utáni két és fél évtizedben miért lett hazánk gazdasági- társadalmi teljesítménye az egyik leggyengébb a volt szocialista, de ma már EU-tag országok között.

A gyenge országos fenntarthatósági állapotnál a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei helyzet sok tekintetben még kedvezőtlenebb (a KSH fenntartható fejlődési statisztikai adatai szerint)98:

 a demográfiai fogyás a megye számos kistérségében az országos átlagnál is gyorsabb, s több átlag alatti, mint átlagos vagy átlagnál jobb ilyen térsége van a megyének – a legnagyobb elvándorlással érintett négy magyarországi megye egyike Borsod-Abaúj- Zemplén megye;  nagyon alacsony a megye népességének gazdasági aktivitása, itt országos összehasonlításban Somogy megye mellett Borsod-Abaúj-Zemplén megye rendelkezik a legrosszabb értékkel, 60%-ot el nem érő aktivitással (2013-as állapot szerint), így a munkanélküliség is országos átlag feletti;  az emberi egészségre közvetlenül vagy közvetett hatással bíró szennyezések országos átlag felettiek, különösen a PM-szennyezés aggasztó, de kedvezőtlen az is, hogy a megye az egyik legrosszabb szennyvíztisztítási indexszel rendelkezik;  részben fenti, részben más fontos okok miatt is az Észak-Magyarországi régió lakosai élnek a legrövidebb ideig, a születéskor várható élettartam a legalacsonyabb mind a férfiak, mind a nők esetében;  az oktatásban rendkívül magas, 40% feletti a hátrányos helyzetű tanulók aránya, szintén az egyik legrosszabb hazai adat;  a megye az országos átlagnál jobban őrizte meg természeti értékeit: a növényzet alapú természeti tőke index alapján csak egy országos átlag alatti kistérsége van a megyének, minden más kistérségben átlagos vagy az átlagosnál jobb ökológiai állapotot találunk.

97A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia első előrehaladási jelentése 2013-2014 http://www.parlament.hu/irom40/12092/12092.pdf 98 Központi Statisztikai Hivatal: A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, 2014 https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/fenntartfejl/fenntartfejl14.pdf BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 74

2017. SZEPTEMBER 20.

Megállapítható tehát, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye az országos átlagnál kedvezőbb helyzetben van a természeti erőforrások, az ökológiai állapot tekintetében, míg rendkívül rossz, leszakadó helyzetben van a humán erőforrások tekintetében.

1.3. SWOT elemzés, környezeti konfliktuspontok, problémák és értékek

1.3.1. Tematikus SWOT elemzés

A SWOT elemzés kidolgozása során  szem előtt tartva a Program helyzetértékelését és beavatkozási célterületeit  a következő környezeti szempontú témaköröket vizsgálatuk:

Környezeti elem Környezeti hatótényező, hajtóerő 1. Levegőminőség 1. Környezetbiztonság helyzete 2. Zajterhelés 2. Területhasználat, 3. Felszíni és felszín alatti vizek településszerkezet 4. Ivóvízbázisok 3. Energiagazdálkodás 5. Árvíz, belvíz, villámárvíz 4. Közlekedés- és közlekedési 6. Termál- és gyógyvizek infrastruktúra

7. Talaj és termőföld 5. Ipari tevékenység

8. Földtani közeg 6. Mezőgazdaság, erdészet

9. Természeti értékek (élővilág) 7. Turizmus

10. Táj 8. Hulladékgazdálkodás

11. Éghajlat 9. Szennyvíztisztítás 12. Épített környezet 13. Emberi egészség

A SWOT elemzés során egyaránt vizsgáltuk a környezeti problémák hajtóerőit, a környezet elemek minőségét, továbbá a válaszokat (beavatkozásokat) is. A SWOT elemzést az 1. mellékletben mutatjuk be.

1.3.2. Környezeti konfliktuspontok, problémák

A természeti adottságok, valamint a társadalmi-gazdasági hatások eredőjeként a környezetben kedvezőtlen tendenciák (esetenként kár, veszélyeztetés, kockázat) bontakozhatnak ki. A problémák általában egyszerre több környezeti elemben jelentkeznek, több ágazatot érintenek, többféle eredő okra, hatótényezőre vezethetők vissza, és következményeik is általában szintén szerteágazóak. A környezeti problémák azonosítása vezethet el Borsod-Abaúj-Zemplén megye célrendszerének megfogalmazásához. Ezért a SWOT elemzés alapján összeállítottuk Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfőbb környezeti problémáinak listáját (ld. alábbi táblázat).

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 75

2017. SZEPTEMBER 20.

5. táblázat: Környezeti problémák és konfliktus helyzetek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében99

Környezeti Környezeti hatás/probléma hatótényezők/terhelés P-1 Elavult lakossági fűtőberendezésekben a szilárd tüzelőanyagok használata növeli a lokális légszennyezettséget. A lakossági szilárd tüzelőanyagokkal (pl. lignit, magas nedvességtartalmú biomassza; esetenként hulladék) történő fűtés következtében a lokális légszennyezettség romlik. A jelenség főként a fűtési szezonban jelentkezik azon térségekben, ahol szociális vagy egyéb okokból nem megfelelő tüzelőanyagot Légszennyező anyagok és/vagy elavult tüzelőberendezést használnak. kibocsátása P-2 Növekszik a közlekedési eredetű légszennyezés egyes térségekben. A nagy leterheltségű közutak mentén kialakuló légszennyezés mind a szálló por (PM10), mind a nitrogén-dioxid (és járulékosan a benzol) tekintetében határérték közeli vagy azt némileg meghaladó szennyezettséget okoz. A közösségi közlekedés szerepe folyamatosan csökken, míg a nagyobb környezeti terhelést okozó személygépkocsi-használat fokozatosan növekvő tendenciát mutat a megyében. P-3 Szennyezett felszíni és felszín alatti vizek egyes településeken és ipari központokban. Az elmúlt évtizedek nehézipari termelése és az intenzív mezőgazdasági tevékenységek egyaránt jelentősen elszennyezték egyes települések és ipari központok felszíni és felszín alatti vizeit. Különösen terhelt ipari eredetű szennyeződésekkel a Sajó-völgye, de szinte minden korábbi iparterületen találhatóak nehézfémekkel, olajjal, vegyi anyagokkal szennyezett területek. P-4 Nem megfelelő ivóvízminőség egyes településeken (Encs és Szikszó térsége, Vatta, Csincse és Szakáld). A felszín közeli vízkészletek kisebb vagy nagyobb mértékben szennyezettek, a talaj és rétegvizek szinte mindenütt tisztításra szorulnak. A talajvízkészleteknél Vizek szennyezőanyag főként a vas-, mangán-, nitrát-, ammónium- és bakteriális szennyezettség, illetve a vízkeménység jelent problémát. Ennek okozói elsősorban a kommunális terhelése és kártétele és mezőgazdasági szennyező források. Nitrát problémával néhány talajvízre települt vízműnél kell számolni, továbbá egyes településeken hálózati nitrifikáció, magas rétegeredetű ammóniatartalom miatt jelentkezik vízminőségi probléma. P-5 Belvíz érzékenység a megye alacsonyabban fekvő déli és délkeleti területein. A megyében konfliktusforrást jelentenek a nagy kiterjedésű belvízre érzékeny területek, amelyek egyben meghatározzák a szántók művelhetőségét és a települések fejlesztését is. A megye belvízjárta területei közé azok a sík vagy enyhe lejtésviszonyokkal rendelkező területek tartoznak, ahol a természetes helyi csapadék egy részét a talaj nem tudja befogadni, és amelynek mélyebb, lefolyástalan részein az átmeneti vízfelesleg összegyűlik.

99 Az éghajlatváltozással kapcsolatos problémákat a Borsod-Abaúj-Zemplén megye klímastratégiája tartalmazza. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 76

2017. SZEPTEMBER 20.

Környezeti Környezeti hatás/probléma hatótényezők/terhelés P-6 A megye egyes területei árvíz, villámárvíz és vízerózió szempontjából kiemelten veszélyeztetettek. A megye árvíz és vízerózió szempontjából kiemelten veszélyeztetett terület. A különösen heves vízjárású folyók esetében komoly veszélyt jelentenek a villámárvizek. Problémát jelent a hiányos védvonalrendszer is. A megyében a Tisza, a Bodrog, a Sajó, a Hernád folyók és a Takta-övcsatorna által árvízzel veszélyeztetett terület 1501 km2: ebből 1171 km2 töltéssel védett, azonban 330 km2 hullámtér és nyílt ártér, melyet a folyók rendszeresen elönthetnek. A megye folyóinak árvízvédelme sokoldalú és speciális felkészültséget igényel. A Felső-Tisza-vidéke árvíz szempontjából kiemelten veszélyeztetett terület. A megye domborzati viszonyainak, illetve a nyári csapadékintenzitás prognosztizált növekedése miatt a települések villámárvíz kockázata jelentősen megnő. A villámárvizekkel járó hirtelen vízszintemelkedés és –levonulás az ország szinte összes dombvidéki területén közepes vagy magas kockázatot rejt magában, azonban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében összefüggő területeken kell a jellemző földrajzi viszonyok miatt fokozottan magas kockázattal számolni. A megye területének csaknem háromnegyedét veszélyezteti vízerózió, különösen a hegyvidéki és változatos domborzati adottságú északi és nyugati területeken. P-7 Ipari és mezőgazdasági eredetű talajszennyezés a megye egyes településein. Jelentős ipari és mezőgazdasági eredetű talajszennyezés a megyében. A felhagyott és jelenleg is aktív ipari tevékenység miatt egyes területeken Talajok szennyezőanyag nehézfém szennyezés mutatható ki. Számos mezőgazdasági telephely, trágyatelep, hulladéklerakó található a megyében, melyek a korábbi terhelése, földtani rekultivációs beavatkozások ellenére is szennyezett területként vannak veszélyhelyzetek nyilvántartva. P-8 Földcsuszamlás kockázata Hollóháza térségében. A hirtelen lezúduló csapadékok, talajerózió, illetve a területhasználat (pl. korábbi bányászati tevékenységek) miatt a beomlások, földcsuszamlások akár természeti katasztrófát is okozhatnak. P-9 A vizes élőhelyek vízutánpótlásának csökkenése az élőhelyek és fajok visszaszorulását, eltűnését eredményezi. A klímaváltozás okozta aszályok, valamint a karsztvizek szintjének csökkenése következtében a vizes élőhelyek sérülékenysége nő, biodiverzitásuk csökken. P-10 Csökkennek a gyepterületek, elsősorban az invazív fajok terjedése és a legeltetéses állattartás visszaszorulása miatt. A hagyományos gazdálkodási struktúra megszűnése, azaz a legeltetéses Élővilág terhelése, állattartás visszaszorulása, a nagyfokú meliorizáció és a nem megfelelő csökkenő biológiai gyepgazdálkodás miatt a felhagyott legelők gyepszerkezete módosul, a fűfélék sokféleség, táji értékek alkotta társulás fajösszetétele megváltozik. Ennek következtében teret nyernek degradációja az invazív, gyakran allergén növények, a gyepek degradálódása elindul, a cserjések és a gyakran idegenhonos fafajok foglalják el az őshonos fajok élőhelyeit. A gyepek, gyepes területek – különösen a természetes és a természetközeli gyepek – nagyon jelentős ökoszisztéma szolgáltató képességgel rendelkeznek, gazdasági társadalmi jelentőségük vitathatatlan. A biológiai sokféleség őrzőjeként is fontosak, zöldfolyosóként is funkcionálnak, mindezen túl vadgazdálkodási és tájképi értékük is kiemelkedő, ezért sürgető, megoldandó probléma a gyepterületek további zsugorodásának kezelése.

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 77

2017. SZEPTEMBER 20.

Környezeti Környezeti hatás/probléma hatótényezők/terhelés P-11 Tájidegen fajok terjedése következtében megváltoznak a természetes növénytársulások. A tájidegen fajok terjedése az őshonos fajok számának csökkenését és a biodiverzitás csökkentését eredményezi, a felhagyott legelők gyepszerkezete módosul, a fűfélék alkotta társulások fajösszetétele megváltozik. Ennek következtében teret nyernek az invazív, gyakran allergén növények, a gyepek degradálódása elindul, a cserjések és a gyakran idegenhonos fafajok foglalják el az őshonos fajok élőhelyeit. A tájidegen fajok terjedése továbbá a tápláléklánc megváltozását (hosszát) is veszélyezteti: a gyepszerkezet megváltozása kedvezőtlenné vált az ürge számára, mely rossz hatással van az ürge állományt táplálékbázisként felhasználó parlagi sas (Aquila heliaca), illetve kerecsensólyom (Falco cherrug) helyi előfordulására is. P-12 Növekvő erdőkárok az illegális tüzelőanyag használat (falopások) miatt. Komoly gondot jelent a települések környezetében fekvő erdőterületek pusztítása, mely elsősorban – a lakosság szociális helyzetéből adódó – falopásokban jelentkezik. Az erdők megkárosításának fő szezonja az őszi-téli időszak, amikor a tűzifa apránkénti, de iparszerű illegális kitermelésével a fatolvajok egy szezonban akár több ezer köbméter faanyagot is eltulajdonítanak. Teszik ezt a fák véletlenszerű kivágásával vagy akár a legálisan kitermelt faanyag elszállításával. Az erdőben keletkezett károk anyagi vonzatán kívül jelentős az egészséges fák véletlenszerű kivágása során keletkezett természetvédelmi kár is, mivel az élőhelyek és így az ott élő fajok élettere, táplálkozási láncban betöltött szerepe megváltozik, csökkentve ezáltal az erdők biodiverzitását. P-13 A felhagyott iparterületeken károsodtak a táji értékek, tájsebek alakultak ki. Az elmúlt évtizedek során az iparterületek (bányászat, kohászat, vegyipar) átrendeződése, illetve felhagyása következtében jelentős „ipari parlagok”, tájsebek keletkeztek. Az említett ipari tevékenységek, a bányászat által okozott tájsebek és roncsolt területek kiterjedt övezete található Miskolc- Kazincbarcika-Edelény-Rudabánya térségében, Ózd környezetében és Bükkábrány térségében, melyek máig megoldatlan rekultivációs feladatokat és komplex tájrehabilitációs beavatkozásokat igényelnek. A nem megfelelő rekultiváció, vagy annak hiánya kedvez a tájidegen és invazív fajok terjedésének. P-14 Egyes turisztikailag frekventált természeti területeken negatív környezeti hatások lépnek fel (pl. taposás, illegális hulladéklerakás). A turizmus számos negatív hatása közül megemlíthető a taposásos terhelés, valamint az illegális hulladékok fokozott jelenléte. P-15 Egyes főutakon, bevezető útvonalakon az állandósult rezgés- és zajterhelés, e területeken nő az egészségkárosodás kockázata (érzékszervi, idegrendszeri károsodás, stressz). Elsősorban a meglévő – jellemzően I. és II. rendű – főutak egyes belterületi szakaszai léptek elő domináns zajforrássá. Ez azokon a településeken problémás főként, ahol a lakott településrészen, és a településközponton az út meglévő jellege miatt megfelelő védőtávolság kialakítása a lakó (védendő) épületektől nem megoldható, zajvédő fal belterületen pedig nem telepíthető. P-16 A kommunális hulladékok és a gyengébb minőségű szenek háztartási Emberi egészséget érintő égetéséből származó légszennyezés, valamint egyes térségekben a környezeti kockázatok közlekedési eredetű légszennyezés jelentős légzőszervi és daganatos megbetegedési kockázatot jelentenek. Magyarország – és Borsod-Abaúj-Zemplén megye – egyik legjelentősebb környezet-egészségügyi problémája a magas légszennyezés által kiváltott légzőszervi és daganatos megbetegedések számának növekedése. Ennek hátterében a nem megfelelő tüzelőanyagok – mint például a kommunális, kerti és egyéb hulladékok, gyenge minőségű szenek – elavult lakossági fűtőberendezésekben történő égetéséből, valamint a közúti közlekedésből származó szállópor és benz(a)pirén egészségügyi határértéket meghaladó koncentrációja áll. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 78

2017. SZEPTEMBER 20.

Környezeti Környezeti hatás/probléma hatótényezők/terhelés P-17 Egyes veszélyes ipari üzemek, továbbá a szennyezett területként nyilvántartott ipari és mezőgazdasági telephelyek potenciális környezetbiztonsági kockázatot jelentenek. A megye egyes területein napjainkban is megnövekedett szennyezőanyag- koncentrációval kell számolni. A vizekbe kerülő nehézfém-szennyezések a Sajó árterét is érintik, így e térségben a mezőgazdasági célú területhasznosítás kiemelt kockázatot jelent az agrárágazatban gazdálkodók számára. A Sajó- völgyének érintett szakaszain túl, jelentős számú mezőgazdasági telephely, trágyatelep, hígtrágyatelep és hulladék-lerakóhely található, amely az elmúlt két évtizedben végbement rekultivációs beavatkozások ellenére is szennyezett területként van nyilvántartva. A megyében található veszélyes hulladéklerakók és hulladékégetők működéséből is erednek potenciális környezetbiztonsági kockázat (pl. Sajó-völgye). P-18 Növekszik az allergizáló pollenek által okozott légzőszervi megbetegedések kockázata. A biológiai allergének (pl. parlagfű) által kiváltott allergiás és légúti megbetegedéseket tekintve Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország kevésbé fertőzött térségeihez tartozik. Ennek fő oka az összefüggő erdőborítású és hegyvidéki jellegű területek viszonylag magas aránya, valamint a dombvidékek parlagon hagyott részeinek jelentős részét borító zárt gyepek. P-19 A lakások komfort minősége az országos átlagnál rosszabb, jellemző tendencia a gettósodás, az épületek energiafogyasztása magas. Környezetvédelmi szempontból az épületek energetikai minősége mellett a Épített környezetet érintő lakóépület állomány komfortfokozata, illetve közműellátottsága is fontos kockázatok állapotjellemző. A megyében található lakások 45,7%-a (1980 előtt épült családi házak) 400-520 kWh/m2a, 19,7%-a (pl. panellakások) kb. 300 kWh/m2a fajlagos energia-felhasználású. A komfort nélküli lakások aránya (8,8%) magasabb az országos átlagnál (4,4%).

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETI PROBLÉMÁINAK ÉRTÉKELÉSE

Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfőbb környezeti problémáinak vizsgálata során a 2. mellékletben bemutatott módszertant alkalmaztuk. Hangsúlyozzuk, hogy az értékelés nem a környezeti problémák általános környezeti megítélésére szolgál (hiszen annak eszköze a beruházások engedélyezési fázisában készülő környezeti hatástanulmány), hanem – a környezetvédelmi program jellegének eleget téve – azokra a szempontokra hívja fel a figyelmet, ahol a problémákhoz kapcsolódó problémák tervezése és a közöttük való választás során a környezeti hatások fokozott figyelembevétele kívánatos. Ezen értékelési módszertan alapján a környezeti problémákat alacsony, közepes és magas környezeti kockázattal jellemeztük:

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 79

2017. SZEPTEMBER 20.

6. táblázat: Borsod-Abaúj-Zemplén megye környezeti problémáinak és konfliktus helyzeteinek környezeti kockázata

Jelentőség Probléma kódja, leírása magas P-1 Elavult lakossági fűtőberendezésekben a szilárd tüzelőanyagok használata növeli a lokális légszennyezettséget. magas P-2 Növekszik a közlekedési eredetű légszennyezés egyes térségekben. magas P-3 Szennyezett felszíni és felszín alatti vizek egyes településeken és ipari központokban. magas P-4 Nem megfelelő ivóvízminőség egyes településeken. magas P-6 A megye egyes területei árvíz, villámárvíz és vízerózió szempontjából kiemelten veszélyeztetettek. magas P-7 Ipari és mezőgazdasági eredetű talajszennyezés a megye egyes településein. magas P-9 A vizes élőhelyek vízutánpótlásának csökkenése az élőhelyek és fajok visszaszorulását, eltűnését eredményezi. magas P-11 Tájidegen fajok terjedése következtében megváltoznak a természetes növénytársulások. magas P-15 Egyes főutakon, bevezető útvonalakon az állandósult rezgés- és zajterhelés, e területeken nő az egészségkárosodás kockázata (érzékszervi, idegrendszeri károsodás, stressz) magas P-16 A kommunális hulladékok és a gyengébb minőségű szenek háztartási égetéséből származó légszennyezés, valamint egyes térségekben a közlekedési eredetű légszennyezés jelentős légzőszervi és daganatos megbetegedési kockázatot jelentenek. közepes P-5 Belvíz érzékenység a megye alacsonyabban fekvő déli és délkeleti területein. közepes P-8 Földcsuszamlás kockázata Hollóháza térségében. közepes P-12 Növekvő erdőkárok az illegális tüzelőanyag használat (falopások) miatt. közepes P-13 A felhagyott iparterületeken károsodtak a táji értékek, tájsebek alakultak ki. közepes P-17 Egyes veszélyes ipari üzemek, továbbá a szennyezett területként nyilvántartott ipari és mezőgazdasági telephelyek potenciális környezetbiztonsági kockázatot jelentenek. közepes P-19 A lakások komfort minősége az országos átlagnál rosszabb, jellemző tendencia a gettósodás, az épületek energiafogyasztása magas. alacsony P-10 Csökkennek a gyepterületek, elsősorban az invazív fajok terjedése és a legeltetéses állattartás visszaszorulása miatt. alacsony P-14 Egyes turisztikailag frekventált természeti területeken negatív környezeti hatások lépnek fel (pl. taposás, illegális hulladéklerakás). alacsony P-18 Növekszik az allergizáló pollenek által okozott légzőszervi megbetegedések kockázata.

1.3.3. Környezeti, természeti értékek azonosítása

A SWOT elemzés alapján összeállítottuk Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfőbb környezeti, természeti értékeinek listáját, mely a következő táblázatban kerül bemutatásra. A környezeti problémák és konfliktus helyzetek elemzésével ellentétben, a környezeti, természeti értékek elemzésére nem készült külön értékelés, mivel védelmük fontossága nem sorolható be kategóriákba. A célok meghatározása során azonban figyelembe vettük természeti értékeink védelmének fontosságát is.

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 80

2017. SZEPTEMBER 20.

7. táblázat: Védendő értékek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Védendő értékek A védendő értékek megőrzésének Területi lehatárolás szempontjai Kedvező és kedvezőtlen hatótényezők É-1. Borsod-Abaúj- 1. A megye jelentős részén 1. Megye jelentős része: Bükk, Zemplén megye jelenleg is kiváló a Zemplén, Aggtelek, Gömör, jelentős részén levegőminőség – mind az ipari, nemzeti parkok területe; kiváló a mind a közlekedési 2. Sajó-völgye, Miskolc ipari levegőminőség kibocsátások csekélyek–, ezen övezetei. alacsony terheltségű területek megőrzése kiemelten fontos. 2. Emellett egyes korábbi iparterületeken javul a levegőminőség, kiemelten a Sajó-völgye légszennyezettségi zónában, ahol a 2000-es évek eleje óta számottevően csökkentek az ipari eredetű PM10, CO, NOX és SO2 kibocsátások. É-2. A borsodi A megye egyedülálló természeti - Aggteleki-karszt; karsztvidék európai értékkel bíró, természetes tisztaságú - Bükk hegység karsztterületei, léptékben is karsztvizekkel rendelkezik, a Szinva-forrás. egyedülálló érték karsztforrások (pl. Szinva-forrás) jelentős szerepet játszanak a lakosság ivóvíz-ellátásában is. A karsztos víztároló rétegek védelemre kijelölt övezetek, kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület minősítéssel rendelkeznek. A Bükk hegység jellegzetes karsztforrásairól és víznyelőiről híres, az Aggteleki-karszt területén világhírű barlangok és a több karsztjelenség található, növény- és állatvilágának legfontosabb vonása a peremhelyzet és az átmeneti jelleg. Védelmük kiemelten fontos, cél az értékes karsztvíz túlhasználatának és a lokális szennyezési problémák elkerülése, megszüntetése. É-3. Borsod-Abaúj- A megye területén számos értékes – - Aggteleki-karszt, Bükk Zemplén megye ivóvíz biztosításra is használatos – hegység karsztterületei; értékes és érzékeny kiemelten érzékeny felszín alatti - Lázbérci-víztározó vízgyűjtő felszíni vízgyűjtő vízminőség-védelmi terület található, területe; területekkel ilyenek a karsztos víztároló rétegek, az - Bódva és a Hernád vízgyűjtő rendelkezik üzemelő és távlati vízbázisok, valamint területe; a gyógyvízkészletek hidrogeológiai - Tisza-tóval közvetlenül védőterületei, melyek részei az érintkező települések Országos Területrendezési Terv alapján területe. védelemre kijelölt övezeteknek. Az érzékeny felszíni vízgyűjtő-területek védelme érdekében kiemelten fontos az értékes karsztvíz túlhasználatának megszüntetése, a csatornázatlan területek fejlesztése és a szabálytalan BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 81

2017. SZEPTEMBER 20.

Védendő értékek A védendő értékek megőrzésének Területi lehatárolás szempontjai Kedvező és kedvezőtlen hatótényezők műtrágya- és növényvédőszer- használatból eredő szennyezések visszaszorítása. É-4. A megye gazdag Borsod-Abaúj-Zemplén megyében - Gyógy- és termálfürdők: termál- és gyógyvíz számos termál- és gyógyvíz forrás Miskolctapolca Barlangfürdő, kincsekben található, az ezen természeti kincsek mezőkövesdi Zsóry-fürdő, hasznosítására alapozott sárospataki Végardó-fürdő; gyógyturizmusnak értékes - Gyógyvíz források: Bogács, hagyományai alakultak ki. A minőségi Mezőkövesd, Tiszaújváros; fejlesztések során kiemelt hangsúlyt - Ásványvíz források: Bogács, kell kapnia a felszín és felszín alatti Gönc, Miskolc, Sárospatak, vizek védelmének (termálvíz megfelelő Tiszaújváros. visszasajtolása). Emellett a megyében gyógy- és ásványvíz minősítéssel rendelkező kutak is találhatók. É-5. A megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye - Barlang: Aggtelek-Domicai kiemelkedő földtani Magyarország földtani- barlangrendszer, Gömör- értékekkel természetvédelmi értékekben egyik Tornai-karszt, jósvafői Béke- rendelkezik leggazdagabb és legváltozatosabb barlang, Szeleta barlang, megyéje. A világörökség részét képező Rákóczi 1. sz. barlang; Aggtelek-Domicai barlangrendszer és - Ásvány- és ősmaradvány- az Európában egyedülálló lelőhely: Rudabánya, miskolctapolcai barlangfürdő mellett Erdőbénye, Telkibánya, több, mint 20 látogatható és számtalan Alsótelekes, Zempléni- egyéb barlang, üreg található a hegység (pl. Erdőhorváti, területén. Mád, Tállya, Monok); Emellett számos híres ásvány- és - Földtani alapszelvény: ősmaradvány-lelőhely található Ördög-gát; területén, 150 ásványlelőhelyéről - Kiemelten jelentős tájképi, mintegy 250 ásványfajt ismerünk. illetve kultúrtörténeti értékkel is bíró geomorfológiai képződmény a boldogkőújfalui kőtenger. É-6. Borsod-Abaúj- Borsod-Abaúj-Zemplén megye - Nemzeti parkok: Bükki Zemplén megye területének 15,4%-a természetvédelmi Nemzeti Park (6009 ha), páratlan – az oltalom alatt áll; a nemzeti parkok, Aggteleki Nemzeti Park (20 élővilágon és a tájon valamint az országos és helyi 183,67 ha), Hortobágyi alapuló – jelentőségű védett természetvédelmi Nemzeti Park (Ároktő, ökoszisztéma- területek aránya az országos átlagnál Négyes, Tiszabábolna, szolgáltatásokkal magasabb. Tiszavalk); rendelkezik Számos védett és reliktum növény- és - Országos (17 db) és helyi (42 állatfaj található területükön. db) jelentőségű védett A megyében gazdag élővilággal természetvédelmi területek; rendelkező, Magyarország tájait és - Tájvédelmi körzetek (6 db); jellemző, őshonos erdőtársulásait - Erdőrezervátumok: képviselő erdőrezervátumok találhatók, Aggteleki- (1327 ha) és Bükki cél ezek megtartása, az invazív fafajok Nemzeti Park területén; elterjedésének szabályozása. - Natura 2000 területek: A megye egyedi táji értékekkel bír, Aggteleki-karszt, Putnoki- tájszerkezete igen változatos: a felszíni dombság, Bodrogzug– formák szinte valamennyi eleme Kopasz-hegy–Taktaköz, fellelhető, gazdag vízfolyásokban, teret Zempléni-hegység a

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 82

2017. SZEPTEMBER 20.

Védendő értékek A védendő értékek megőrzésének Területi lehatárolás szempontjai Kedvező és kedvezőtlen hatótényezők engedve a hagyományos település Szerencsi-dombsággal és a szerkezet és tájgazdálkodás Hernád-völggyel, Borsodi-sík, kialakulásának. Bükk-hegység és peremterületei, Kesznyéten, Hortobágy, Felső-Tisza. É-7 Borsod-Abaúj- Az Agtelek-Domica barlangrendszer Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék Zemplén megye mellett (ld. É-5 érték), a megye kultúrtáj 88.124 hektár kiterjedésű, világörökség északkeleti részén fekvő Tokaji legkiemelkedőbb termőhelyeit minősítésű kultúrtáj Történelmi Borvidék 2002 óta UNESCO magában foglaló 9 település: Tokaj, értékekkel világörökségi helyszín. , , rendelkezik A világörökségi helyszín és védőövezete Mád, Mezőzombor, Rátka, , 27 település közigazgatási területét , Tállya. fedi le összesen 88.124 hektár kiterjedéssel, a települések teljes közigazgatási területe történeti tájként műemlék védelem alatt áll. A térség jelentősen hozzájárul a megye turizmusának fellendítéséhez, a világörökségi státusz növelte a borturizmus iránti igényt, ami a szőlőterületek kiterjesztéséhez vezetett. É-8. Borsod-Abaúj- Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdag Megyei értéktár szerint.100 Zemplén megyében történelmi múltjának köszönhetően országos léptékben jelentős építészeti és kulturális is jelentős értékekkel bír, körülbelül 703 műemléki értékek műemléki épület, építmény (pl. várak, találhatók várromok, templomok, kastélyok, történeti kert) áll országos védelem alatt. A kulturális örökség megóvása érdekében állagmegóvási és helyreállítási munkák elvégzése szükséges.

100 http://www.koh7.hu/1_muemlek/00-muemlekek/mlek01.html BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 83

2017. SZEPTEMBER 20.

2. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK CÉLRENDSZERE

A negyedik Nemzeti Környezetvédelmi Program kiemelt jelentőséget tulajdonít annak, hogy a települési, térségi és megyei környezetvédelmi programok tartalmazzanak egy – a Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz illeszkedő – önálló természet- és környezetvédelmi célrendszert. Ennek figyelembevételével – az 1. fejezetben bemutatott helyzetértékelés, valamint probléma és érték elemzés alapján a 2017-2022 közötti időszakra az alábbi célokat tűzi ki a Program.

2.1. Borsod-Abaúj-Zemplén megye környezeti jövőképe

A megye környezeti jövőképe Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területfejlesztési Koncepció101 jövőképének következő elemein alapul:

 A megye természeti erőforrásainak – 2010-hez képest – magasabb szintű hasznosítása valósul meg és ez fenntartható módon történik.  A megye energia-felhasználásának több mint fele megújuló energiaforrások (elsősorban biomassza, kiegészítve nap, szél, geotermia és egyéb korszerű technikákkal) hasznosításával és a szénbányászaton alapuló saját energia-előállítás révén egyre hatékonyabban valósul meg.  A mezőgazdasági tevékenységnél hangsúlyos a táji adottságoknak leginkább megfelelő termékek termesztése és helyben történő feldolgozása, illetve a nemzetközi szinten híres Tokaji borvidék értékeinek megőrzése és nemzetközi versenyképessége.  A foglalkoztatás helyzetét javítja a népesség egészségtudatosságának javulása.  Az egyedi természeti és kulturális értékek, intézmények növekvő számú igényes látogatót vonzanak.  A társadalom megújulásával, a környezeti minőség javulásával és a gazdaság fejlődésével párhuzamosan a települések szolgáltatásai bővülnek, a településkép egyre rendezettebbé és vonzóbbá válik.

A fentiek figyelembevételével Borsod-Abaúj-Zemplén megye környezeti jövőképének elsődleges elve a társadalmi és ökológiai közérdekűség. Borsod-Abaúj-Zemplén megye környezeti perspektívája a következő – a megyei környezetvédelmi program végrehajtási időtávján belül elérhető – közös értékeket tartalmazza:

 a megye általános környezeti állapota a megyében élők számára is érzékelhetően javul, a megyei települések vonzóbbá, egészségesebbé, rendezettebbé válnak;

101 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területfejlesztési Koncepció (2013) /www.baz.hu/content/.../1312_01_1_melleklet_BAZ_konc_20131206_vegleg.pdf/ BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 84

2017. SZEPTEMBER 20.

 megkezdődik a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei „öntudat” kialakulása; elismert értékké válnak a megye kiemelkedő természeti, táji és épített környezeti értékei;  a megyei és a települési önkormányzatok, valamint intézményeik és közszolgáltató vállalataik működésük során példát mutatnak az energiatakarékos, környezetbarát tervezés, technológiák alkalmazásában és termékek vásárlásában („zöld közbeszerzés”).

2.2. Átfogó és stratégiai célok

Borsod-Abaúj-Zemplén megye környezetvédelmi programjának célrendszerét egyrészt a 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-4102), másrészt Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területfejlesztési Koncepciójának103 célrendszere határozza meg.

2.2.1. Átfogó környezeti célkitűzés

A megyei Területfejlesztési Koncepció a következő átfogó célt tűzi ki:

„A megye kitűzött átfogó célja, hogy ipari hagyományaira, potenciális munkaerő- kínálatára, kiváló természeti adottságaira és erőforrásaira fenntartható módon építve, földrajzi elhelyezkedéséből adódó előnyeit kihasználva elérje, hogy a megye versenyképessége 2020-ig a megyék átlaga feletti mértékben erősödjön.” (…) Ennek keretében a megyében fenntartható és integrált módon kerüljenek megőrzésre, védelemre és hasznosításra a gazdag természeti és épített környezet, valamint a kulturális örökség elemei és gyűjteményei, kiemelten az energiatermelés, a turizmus, valamint a mezőgazdaság és élelmiszeripar területén, továbbá valósuljon meg a vidéki térségek ökológiai-társadalmi-gazdasági funkciójának fenntartása.”

Ennek figyelembevételével Borsod-Abaúj-Zemplén megye Környezetvédelmi Programjának átfogó célkitűzése az alábbiakban összegezhető:

Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Környezetvédelmi Programjának átfogó célkitűzése a fenntarthatóság felé való átmenetet elősegítő, a változó környezeti, éghajlati, társadalmi-gazdasági körülményekhez, valamint az aktuális szakpolitikai és finanszírozási feltételrendszerhez rugalmasan alkalmazkodó megyei környezetpolitika kialakítása és végrehajtása.

102 Az Országgyűlés 27/2015. (VI. 17.) OGY határozata a 2015−2020 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról 103 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területfejlesztési Koncepció (2013) /www.baz.hu/content/.../1312_01_1_melleklet_BAZ_konc_20131206_vegleg.pdf/ BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 85

2017. SZEPTEMBER 20.

2.3. Stratégiai célok

Az 1.3.1. fejezetben és az 1. mellékletben bemutatott SWOT elemzés, valamint az 1.3.2. és 1.3.3. fejezetekben részletezett probléma és érték elemzés alapján az átfogó célkitűzéshez három stratégiai és egy horizontális célt fogalmaz meg Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Környezetvédelmi Programja.

1. STRATÉGIAI CÉL: ÉLET- ÉS KÖRNYEZETMINŐSÉG, KÖRNYEZETBIZTONSÁG JAVÍTÁSA BORSOD-ABAÚJ- ZEMPLÉN MEGYÉBEN

Cél a jó életminőség és az egészséges élet megyei környezeti feltételeinek biztosítása. Ezek sorába tartozik a környezet-egészségügyi feltételek javítása (különösen a szálló por okozta megbetegedések vonatkozásában), a környezeti infrastruktúra (hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés) fejlesztése. Az élet- és vagyonbiztonság szempontjait is figyelembe véve kiterjed természeti és ipari katasztrófa-kockázat mérséklésére és a környezeti károk felszámolására is.

2. STRATÉGIAI CÉL: BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TERMÉSZETI ERŐFORRÁSAINAK, TERMÉSZETI ÉS KULTURÁLIS ÉRTÉKEINEK MEGŐRZÉSE, FENNTARTHATÓ HASZNÁLATA

Cél a stratégiai jelentőségű természeti és táji értékek védelme, Borsod-Abaúj-Zemplén megye természeti értékein alapuló ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzése, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása. Ezen stratégiai cél keretébe tartozik a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás kialakítása, valamint a megye épített környezeti, kulturális értékeinek megőrzése.

3. STRATÉGIAI CÉL: ERŐFORRÁS-TAKARÉKOS KÖRFORGÁSOS ZÖLDGAZDASÁG FEJLESZTÉS ELŐMOZDÍTÁSA BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN

Cél a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás kialakítása, a környezetszennyezés megelőzésére, a terhelhetőség/megújuló képesség figyelembevételére épülő fenntartható használat megvalósítása. Kiemelt figyelmet kell fordítani a takarékos gazdaságfejlesztés kereteinek kialakítására, beleértve az energia- és közlekedési igények, valamint a kibocsátott hulladék mennyiségének csökkentését, valamint az újrahasznosítás és megújuló energiahordozók fenntartható használatának előmozdítását. Szintén e cél tartalmazza az illegális tüzelőanyag-használat (falopás, kommunális hulladék égetés), valamint az illegális hulladéklerakás visszaszorítása, továbbá az éghajlatváltozás megelőzésére és az alkalmazkodásra irányuló zöldgazdaság-fejlesztési és szabályozási törekvéseket is.

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 86

2017. SZEPTEMBER 20.

4. HORIZONTÁLIS CÉL: ÁTMENET A FENNTARTHATÓSÁG FELÉ: KÖRNYEZETTUDATOS TERVEZÉS ÉS SZEMLÉLET KIALAKÍTÁSA BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN

Cél a megyei települések politikai, közigazgatási gazdasági döntéshozói, valamit a megyében élők környezettudatosságának erősítése, fenntartható fogyasztási szokásainak meghonosítása. Ezek alapfeltétele – a környezeti szemlélet erősítése mellett – a fenntarthatóság felé való átmenet jelentőségének elismerése és beépítése az önkormányzati és az üzleti tervezésbe, melyek együttesen szolgálják a megyei társadalom jóllététének, életszínvonalának emelését.

2.4. Specifikus célok

Az NKP-4 célrendszere, az 1.3.2 és 1.3.3 fejezetekben bemutatott megyei probléma- és érték elemzés figyelembevételével, továbbá a fenn bemutatott stratégiai célokhoz kapcsolódóan az alábbi specifikus célokat határoztuk meg:

1. Stratégiai cél: élet- és környezetminőség, környezetbiztonság javítása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Tématerület Specifikus célok: Levegőminőség C-1.1 Közreműködés a szakhatóságokkal, a megye gazdasági szereplőivel, javítása valamint a civil szervezetekkel a szennyezett levegőjű légszennyezettségi zónákra (Sajó-völgye, Miskolc) készült levegőminőségi tervek végrehajtásában, továbbá a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei lakosság szemléletformálásában C-1.2 A levegőminőség védelmének, a szennyezettség csökkentésének érvényre juttatása a megyei és települési szabályozási dokumentumokban, a településfejlesztésben és -rendezésben Zajterhelés mérséklése C-1.3 Közreműködés a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatallal a megyét érintő stratégiai zajtérképek és a zajvédelmi intézkedési tervek felülvizsgálatában C-1.4 Zajvédelmi szempontok figyelembevétele a megyei és települési szabályozási dokumentumokban, a településfejlesztésben és -rendezésben Felszíni és felszín alatti C-1.5 Egyes víztestek állapotának javítása (pl. ipari eredetű felszíni és felszín vizek minőségének alatti vízszennyezések, kiemelten a Sajó-völgyében), jelentős ökológiai javítása hatásokat kifejtő tározók és tavak (Hámori-tó, Lázbérci-víztározó, Rakacai-tározó) védelme. Vizek kártétele elleni C-1.6 Közreműködés az érintett megyei településekkel, valamint a vízügyi és védelem (árvíz, belvíz, katasztrófavédelmi szakhatóságokkal a teljeskörű árvíz-védműrendszer villámárvíz) kiépítésében, a belterületi csapadékvíz-elvezető rendszerek kiépítésében, továbbá a lakosság tájékozottságának és felkészítésnek javításában Környezet és egészség C-1.7 Kommunális hulladékok égetéséből eredő egészségügyi kockázatok mérséklése, az érintett települések, társadalmi csoportok felkészítése, tájékoztatása C-1.8 Együttműködés a parlagfű és egyéb allergének elleni védelemmel foglalkozó szervezetekkel a biológiai allergének okozta egészségi kockázat csökkentése érdekében

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 87

2017. SZEPTEMBER 20.

1. Stratégiai cél: élet- és környezetminőség, környezetbiztonság javítása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Tématerület Specifikus célok: Környezet-biztonság C-1.9 Közreműködés a katasztrófavédelmi és környezetvédelmi megyei javítása szakhatóságokkal a szennyezett területként nyilvántartott ipari és mezőgazdasági telephelyek, bányaterületek, felhagyott területek, hulladék-lerakóhelyek, tájsebek nyilvántartásában, monitoring tevékenységében, a megyei nyilvánosság-tájékoztatásban. Éghajlatvédelem az éghajlatvédelemmel kapcsolatos célok a megyei klímastratégia keretei között kerülnek meghatározásra

2. Stratégiai cél: Borsod-Abaúj-Zemplén megye természeti erőforrásainak, természeti és kulturális értékeinek megőrzése, fenntartható használata Tématerület Specifikus célok: Természet- és C-2.1 A Nemzeti Park Igazgatóságokkal, valamint a megye települési tájvédelem önkormányzataival és civil szervezeteivel együttműködve a biológiai sokféleség megőrzése a védettségi oltalom alatt álló területeken, az erdő besorolású területeken és a települési zöldfelület-gazdálkodásban C-2.2 Természet- és tájvédelmi szempontok érvényre juttatása a megyei és települési szabályozási dokumentumokban, a településfejlesztésben és -rendezésben Vizek védelme és C-2.3 Közreműködés a vízbázis védelemben: a megye ivóvízbázisainak, fenntartható különösen a karsztvíz készletek megóvása, a megfelelő használata ivóvízminőség biztosítása egyes településeken (Encs és Szikszó térsége, Vatta, Csincse és Szakáld) C-2.4 Termál- és gyógyvizek fenntartható hasznosítása, turisztikai szempontból jelentős gyógy- és termálfürdők továbbfejlesztése Talaj és termőföld, C-2.5 Integrált talajvédelem előmozdítása (együttműködés a gazdák, a földtani értékek települési, önkormányzatok, szakhatóságok között) védelme C-2.6 Közreműködés a földtani veszélyhelyzetek (pl. földcsuszamlás) széleskörű megismertetésében C-2.7 Közreműködés a földtani értékek (pl. barlangok) széleskörű megismertetésében Épített környezet C-2.8 Környezeti szempontok érvényre juttatása a megyei és települési védelme építés-szabályozási dokumentumokban, ingatlan-fejlesztési projektekben C-2.9 Műemlékvédelem, közreműködés a megye épített környezeti örökségének megóvásában, megismertetésében

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 88

2017. SZEPTEMBER 20.

3. Stratégiai cél: erőforrás-takarékos körforgásos zöldgazdaság fejlesztés előmozdítása Borsod-Abaúj- Zemplén megyében Tématerület Specifikus célok: Fenntartható energia- C-3.1 Közreműködés a köz- és lakóépületek energiahatékonyságának gazdálkodás javítását (fűtési, hűtési és világítási rendszerek modernizálása, épületszigetelés), a meglévő és új épületek távhő-ellátásba történő bekapcsolását célzó országos vagy település programokban, különös tekintettel a szemléletformálási tevékenységekre

C-3.2 Megújuló energiaforrások (elsősorban napelem, napkollektor, hőszivattyú) decentralizált felhasználásának előmozdítása Környezetbarát C-3.3 Közreműködés a környezetbarát közlekedési módokkal (pl. kerékpáros közlekedés közlekedés, közösségi közlekedés) kapcsolatos szemléletformálásban, a kapcsolódó infrastruktúra (pl. kerékpárút) fejlesztésében

C-3.4 Együttműködés a megyei közútkezelővel a nagy leterheltségű, jelentős közlekedési eredetű zaj- és légszennyezéssel jellemezhető főútvonalak lehetséges forgalomcsillapításában Zöldülő ipar C-3.5 Közreműködés a települési önkormányzatokkal és a megyei környezetvédelmi szakhatósággal annak érdekében, hogy az új ipari beruházások lehetőség szerint a már erősen terhelt Miskolc, Kazincbarcika, Ózd, Tiszaújváros térségeken kívül valósuljanak meg

C-3.6 A zöld ipari fejlesztések előmozdítása érdekében Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Zöldgazdaság-fejlesztési és Innovációs Akcióterv kidolgozása Környezetkímélő C-3.7 A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Agrárkamarával együttműködve mezőgazdaság és szemléletformálás és tudásátadás a gazdáknak a környezetkímélő „jó erdészet gyakorlatokról”, különös tekintettel a szennyezett területeken, vagy ártereken való gazdálkodás, a biogazdálkodás, a gyepgazdálkodás témaköreiben C-3.8 A települési önkormányzatokkal, a polgárőrségekkel és a rendőrséggel együttműködve a települések környezetében fekvő erdőterületeken a falopás visszaszorítása (tapasztalatcsere, jó gyakorlatok)

Szelíd turizmus C-3.9 A Nemzeti Park Igazgatóságokkal és a turisztikai desztináció menedzsment szervezetekkel együttműködve tájékoztatás és szemléletformálás Borsod-Abaúj-Zemplén megye kedvező – természeti erőforrásokra alapozott – turisztika adottságairól C-3.10 Negatív környezeti hatások csökkentése érdekében a tömegturizmus hatásainak vizsgálata, a klíma- és környezetbarát szemlélet erősítésének lehetőségei a turizmus területén (tanulmány)

Hulladék-gazdálkodás C-3.11 A keletkező hulladék mennyiségének csökkentése, a hulladékok szelektív gyűjtésének és újrahasznosításának elősegítése, a háztartási hulladékégetés visszaszorítása, elsősorban szemléletformálási eszközökkel C-3.12 Együttműködés kialakítása az illegális lerakók felszámolása érdekében

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 89

2017. SZEPTEMBER 20.

4. Horizontális cél: Átmenet a fenntarthatóság felé: környezettudatos tervezés és szemlélet kialakítása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Tématerület Specifikus célok: Környezet-tudatos C-4.1 Megyei Környezetvédelmi és Fenntarthatósági Fórum létrehozása. A tervezés és szemlélet több-oldalú Fórum (civilek, kamarák, járási/települési önkormányzatok erősítése képviselői, oktatás-tudomány képviselői) lehetővé teszi az információcserét és a megyei környezetpolitikához kapcsolódó döntés- előkészítést C-4.2 Megyei Környezetvédelmi és Klíma Alap megújítása, aktualizált eljárási- és pályázati rendszer kialakítása Átmenet a C-4.3 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Fenntartható Fejlődési Stratégiájának fenntarthatóság felé kidolgozása. Nemzetközi útmutató alapján (LA-21) és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia elvárásai alapján stratégiai dokumentum kidolgozása és partnerségi egyeztetése

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 90

2017. SZEPTEMBER 20.

3. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK BEAVATKOZÁSI TERÜLETEI

3.1. Levegőminőség javítása

A légszennyezettség az egyik legjelentősebb környezet-egészségügyi kockázati tényező – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint104 nyolc halálesetből egyet a légszennyezés okoz. Az elmúlt években elkészített országos légszennyezőanyag-leltárok adataiból – melyeket a jelen állapotot leíró 1.1.1 fejezetben bemutattunk – kiderül, hogy napjainkban a kisméretű szállópor kibocsátásához a legnagyobb mértékben a lakossági fűtés járul hozzá. (A szilárd tüzelőanyagok között nagy különbségek vannak a kibocsátott légszennyező anyagok tekintetében.) Emellett lényegesen kisebb a hozzájárulása a korábban fő probléma-forrásnak gondolt iparnak és közlekedésnek. Ezen „általános” tendenciák Borsod-Abaúj-Zemplén megyére is érvényesek.

A „Levegőminőség javítása” beavatkozási területen olyan feladatok megvalósítását irányozzuk elő, amelyek a legjelentősebb levegőminőségi problémákat igyekeznek orvosolni a megyei szinten reálisan alkalmazható eszköztárra tekintettel, továbbá összhangban vannak az NKP-4 – Függelék „I. A stratégiai területek válaszintézkedései; 1.1. Levegőminőség javítása” fejezet következő célkitűzéseivel:

 A lakossági (szilárd) tüzelésből eredő kibocsátások mérséklésének elősegítése.  Szmogriadó tervek készítése, rendszeres felülvizsgálata és az új előírásoknak megfelelő módosítása.  A lakosságot veszélyeztető levegőminőségi helyzet (szmogriadó) esetén a lakosság folyamatos és hatékony tájékoztatása.  A lakosság évenkénti tájékoztatása a település levegőminőségének állapotáról.

L-1 Feladat: A „Fűts okosan!” kampány ismeretterjesztő anyagainak eljuttatása a lakossági (szilárd) tüzelésből eredő szálló por kibocsátásokban érintett célcsoportokhoz A Földművelésügyi Minisztérium és a Hermann Ottó Intézet koordinálásával létre jött a „Fűts okosan!” kampány105, amely – Borsod-Abaúj-Zemplén megye esetében is – az egyik leginkább releváns környezeti problémára ad jól használható útmutatást, célja a lakossági tüzelőberendezések helytelen használatából adódó légszennyezés minimalizálása; továbbá a fűtési kiadások csökkentése, ezzel együtt az energiaszegénység csökkentése. A feladat célja a lakosság tájékoztatása és a szemléletformálás, a „Fűts okosan!” kampány már elkészített anyagainak eljuttatása a releváns célcsoportokhoz (mindenek előtt a nem földgáz fűtést használó lakossághoz), a következő főbb tématerületeken, illetve főbb üzenetekkel: a) megfelelő biomassza-tüzelőanyag használata (pl. optimális nedvességtartalmú fa használata, hulladékégetés veszélyei),

104 OECD (2014): The Cost of Air Pollution Health Impacts of Road Transport, OECD Publishing, ISBN: 978-92-64-21044-8 http://dx.doi.org/10.1787/9789264210448-en 105 http://www.futsokosankampany.hu/ BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 91

2017. SZEPTEMBER 20.

b) megfelelő tüzelőberendezések és ezek megfelelő (környezetkímélő) módon történő használata; c) az előzőekből fakadó fűtési költségcsökkentési lehetőségek. Kapcsolódás a Program céljaihoz: C-1.1 Közreműködés a szakhatóságokkal, a megye gazdasági szereplőivel, valamint a civil szervezetekkel a szennyezett levegőjű légszennyezettségi zónákra (Sajó-völgye, Miskolc) készült levegőminőségi tervek végrehajtásában, továbbá a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lakosság szemléletformálásában C-1.7 Kommunális hulladékok égetéséből eredő egészségügyi kockázatok mérséklése, az érintett települések, társadalmi csoportok felkészítése, tájékoztatása C-3.8 A települési önkormányzatokkal, a polgárőrségekkel és a rendőrséggel együttműködve a települések környezetében fekvő erdőterületeken a falopás visszaszorítása (tapasztalatcsere, jó gyakorlatok)

L-2 Feladat: A megyére vonatkozó levegőminőségi stratégiák figyelemmel kísérése, a települési önkormányzatok tájékoztatása Több levegőminőségi program, illetve stratégia létezik, amelyek országos vagy megyei jellegükből fakadóan relevánsak Borsod-Abaúj-Zemplén megyére is. Ezen meglévő, hatályos programok végrehajtásának nyomon követése, az illetékes hatóságokkal (kiemelten a Területi Környezetvédelmi Hatósággal) való kapcsolattartás és a helyi önkormányzatok vonatkozó intézkedésekről való tájékoztatása segíti az alább dokumentumok végrehajtását: 106 a) Kisméretű Szálló Por (PM10) Csökkentés Ágazatközi Intézkedési Programja , amely a 1330/2011. (X.12.) Korm. határozattal került elfogadásra. A program intézkedések, éves előrehaladási jelentések, egészségi kockázatokról szóló információk szolgáltatására szolgál. b) OMSZ ÉLFO adatközpont107: éves magyarországi levegőminőségi értékelések Borsod-Abaúj- Zemplén megyét érintő vonatkozásai érhetők el az adatközpont által. c) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal – Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály: A „Sajó-völgye” levegőminőségi zóna levegőminőségének javítására készült Intézkedési Program és végrehajtási helyzete. Továbbá egyes települések vonatkozásában füstköd riadó terv végrehajtásának nyomon követése. d) Alternatív üzemanyagok, hajtásláncok (pl. CNG/elektromos buszok, autók) és közlekedési módok (kerékpározás) tendenciáinak nyomon követése a megyében (beleértve a kibocsátás csökkentéseket is); népszerűsítésük a települési önkormányzatok, a regionális közlekedési központ (ÉMKK) körében. Kapcsolódás a Program céljaihoz: C-1.1 Közreműködés a szakhatóságokkal, a megye gazdasági szereplőivel, valamint a civil szervezetekkel a szennyezett levegőjű légszennyezettségi zónákra (Sajó-völgye, Miskolc) készült levegőminőségi tervek végrehajtásában, továbbá a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lakosság szemléletformálásában C-1.2 A levegőminőség védelmének, a szennyezettség csökkentésének érvényre juttatása a megyei és települési szabályozási dokumentumokban, a településfejlesztésben és - rendezésben

3.2. Zajterhelés mérséklése

A levegőszennyezettség után a zajterhelés tekinthető Európa második legjelentősebb környezeti problémájának; és az EU tagországokhoz hasonlóan – a gazdaság fejlődésével, átalakulásával – Magyarországon is nőtt a zajforrások száma, valamint az általuk kibocsátott zaj zavaró hatása. A zaj „láthatatlan szennyezés”, nem érzékeljük úgy, mint egy füstölgő kéményt, avagy hulladékhegyet, szennyezett vízfelületet. A hosszú időn keresztül jelentős

106 1330/2011. (X.12.) Korm. hat. a kisméretű szálló por (PM10) csökkentés Ágazatközi Intézkedési Programjáról (http://pm10.kormany.hu) 107 http://www.met.hu/levegokornyezet/ BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 92

2017. SZEPTEMBER 20.

zajhatásnak kitett személyeknél a hallási problémákon túl akár keringési betegségek is felléphetnek; a zajos környezet továbbá nehezíti a koncentrációt, befolyásolja az alvásminőséget, így teljesítménycsökkenéshez, valamint az életminőség romlásához vezet. Azonban jó hír, hogy a műszaki színvonal emelkedésének eredményeképp – számos esetben látványos csökkenést mutat egyes zajforrás-típusok zajkibocsátása (pl. vasúti modernizáció).

Hasonlóan a légszennyezettséghez, a zajterhelés esetében is rendelkezésre áll több hatályos program, intézkedési terv, amelyek hatékony végrehajtásába a Megyei Önkormányzat további „hajtóerőként” kapcsolódhat be. A zajterhelés csökkentése beavatkozási területen a következő feladatok megvalósítását irányozzuk elő, amely összhangban van, illetve segítheti108 az NKP-4 – Függelék „I. A stratégiai területek válaszintézkedései; 1.2. A zajterhelés csökkentése” fejezet következő intézkedéseit:

 A 100 000 főnél népesebb városokra 2017. március 30-ig a stratégiai zajtérképek, 2018. április 18-ig az intézkedési tervek felülvizsgálata. Az intézkedési tervek megvalósítása elsősorban azokon a sűrűn lakott területeken, ahol az egész napra számított átlagos zajterhelés (Lden) meghaladja a 73 dB, az éjszakai pedig a 65 dB értéket.  A helyi zajvédelmi szabályok megállapítása (pl. csendes övezet, illetve zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület kijelölése, zajkibocsátási határérték megállapítása, ellenőrzése).  A helyi lakosság tájékoztatása, szemléletformálása.  Terület- és településrendezési tervek kialakítása során a zajvédelmi szempontok figyelembe vétele.

Z-1. Feladat: A stratégiai zajtérképek és intézkedési terveikben109 foglaltak megvalósulásának figyelemmel kísérése, az aktuális 2017-2018. évi felülvizsgálat nyomon követése Borsod-Abaúj-Zemplén megye szempontjából elsődlegesen Miskolc és az érintett megyei főutak (3. sz., 37. sz., 26. sz., 35. sz. főutak) stratégiai zajtérképei, valamint a hozzájuk kapcsolódó intézkedési tervek megvalósulásának és aktuális (2017-2018-ban esedékes) felülvizsgálati folyamatának nyomon követése; továbbá a felülvizsgálatért közvetlenül felelős szervvel való együttműködés, szükség esetén véleményezés. Kapcsolódás a Program céljaihoz: C-1.3 Közreműködés a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatallal a megyét érintő stratégiai zajtérképek és a zajvédelmi intézkedési tervek felülvizsgálatában

Z-2. Feladat: Zajvédelmi szempontok megjelenítése a település- és területrendezési tervek, koncepciók megyei önkormányzat általi véleményezése során A megyei önkormányzat jogszabályban foglalt feladata a különböző terület- és településrendezési eszközök véleményezése, kidolgozásuk koordinálása. Ezen folyamat során a megyei önkormányzat véleményébe beépítendő a -– stratégiai zajtérképekhez kapcsolódó – zajcsökkentési intézkedési tervekben szereplő intézkedésekre vonatkozó releváns javaslattétel. A hazai (nagy)városok

108 Ismét megjegyezzük, hogy a Megyei Önkormányzatok adta hatáskör és intézkedési lehetőségek körén belül értelmezve kell tekinteni a megadott NKP-4 kapcsolódási pontokat. Azaz sok esetben a teleülési önkormányzatokkal való kooperáció révén (közvetetten) érhető el szinergia. 109 http://www.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-miniszterium/kornyezetugyert-agrarfejlesztesert-es-hungarikumokert- felelos-allamtitkarsag BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 93

2017. SZEPTEMBER 20.

legjellemzőbb zajcsökkentési intézkedései (csökkenő gyakoriság szerint), amelyek egyfajta zajvédelmi intézkedési „mintacsomagként” szolgálhatnak: - burkolat megújítás során alacsonyabb zajkibocsátású aszfalt alkalmazása, - közösségi közlekedés színvonalának fejlesztése, - elkerülő / tehermentesítő út létesítése, - közlekedésirányítási rendszer fejlesztése (pl. összehangolt jelzőlámpák), - P+R, valamint B+R fejlesztések, - tömegközlekedési járműfelújítás, - belvárosi forgalomcsillapítás, - nehézgépjárművek forgalomkorlátozása, - sebességcsökkentés, - zajárnyékoló fal létesítés, - intermodális csomópontfejlesztés, - kerékpárutak fejlesztése, - passzív zajvédelmi megoldások, - szemléletformálás, - csendes, fokozottan védett területek kijelölése, - egyéb: területrendezési eszközök, villamos-hálózat fejlesztése; növényzet telepítés stb. Kapcsolódás a Program céljaihoz: C-1.4 Zajvédelmi szempontok figyelembevétele a megyei és települési szabályozási dokumentumokban, a településfejlesztésben és -rendezésben C-3.4 Együttműködés a megyei közútkezelővel a nagy leterheltségű, jelentős közlekedési eredetű zaj- és légszennyezéssel jellemezhető főútvonalak lehetséges forgalomcsillapításában

3.3. Felszíni és felszín alatti vizek védelme és fenntartható használata

A felszíni és felszín alatti vizek védelmét és jó ökológiai állapotuk megőrzését vagy visszaállítását, valamint az árvíz, villámárvíz és belvíz elleni védekezést célzó intézkedések összhangban vannak az NKP-4 – különösen az „5.2.3.4. Területi vízgazdálkodás” fejezetben foglalt – céljaival:

 „A vízvisszatartás, -tározás fejlesztése, illetve az árvízvédelmi védképesség megtartása, különös tekintettel a klímaváltozás következtében várható szélsőséges vízjárásra.  Az ár- és belvizek, illetve aszályok hatásának mérséklése a „jó állapot”, mint célkitűzés figyelembevételével.”

A célok teljesítése, az azokat szolgáló intézkedések végrehajtása alapvetően nem megyei hatáskör, a releváns intézkedések végrehajtása jelentős részben az egyes települések, valamint az állam hatáskörébe tartozik. Ugyanakkor a probléma megjelenése a domborzati, talajtani, földtani, és meteorológiai viszonyoktól függ, tehát egy adott térségre jellemző. Indokolt a beavatkozások eredményességét és hatását is térségi szinten vizsgálni, hiszen például egy település villám árvíz elleni védekezése, választott műszaki megoldástól függően csökkentheti, de akár növelheti is a szomszédos településeken jelentkező kockázatot. A térségi gondolkodásnak, az önkormányzatok közötti együttműködésnek jelentősége lehet a pályázati és projektmenedzsment tapasztalatok megosztásában, a pályázat figyelésben is. Ezekben az együttműködésekben a megyének ugyan nincs hivatalos szerepe, de a települések

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 94

2017. SZEPTEMBER 20.

együttműködésében támogató, katalizátor szerepet tud játszani, segítve ezzel a településeket feladataik hatékony ellátásában. A célok elérését szolgáló intézkedéseket ezen hatáskörök figyelembevételével definiáltuk.

A „felszín alatti és felszíni vizek védelme és fenntartható használata” beavatkozási területen a következő feladatok megvalósítását irányozzuk elő:

V-1 Feladat: A villámárvíz elleni védekezés eszközeinek és módszereinek megismertetése a települési önkormányzatokkal (munkacsoport szervezése a megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal együttműködésben) A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat ezen feladat keretein belül az alábbi koordinációs, tájékoztató és konzultációs feladatokat láthatja el: - az elkészült Magyarország Árvízi Országos Kockázatkezelési Terv 110 c. dokumentum alapján az érintett települések értesítése, számukra munkacsoport szervezése; - a probléma kezelésére elérhető források felmérése, pályázat figyelés; - az önkormányzatok által előkészített és beadott pályázatok nyomonkövetése, a pályázatokkal kapcsolatos tapasztalatok megosztása a munkacsoporton belül (sikeresség, és sikertelenség okai). Kapcsolódás a Program céljaihoz: C-1.6 Közreműködés az érintett megyei településekkel, valamint a vízügyi és katasztrófavédelmi szakhatóságokkal a teljeskörű árvíz-védműrendszer kiépítésében, a belterületi csapadékvíz-elvezető rendszerek kiépítésében, továbbá a lakosság tájékozottságának és felkészítésnek javításában

V-2 Feladat: Szennyezett felszíni és felszín alatti vizek, szennyezett talajok kármentesítésének elősegítése tudásmegosztással (munkacsoport szervezése) A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat feladata a szennyezett felszíni és felszín alatti vizek, szennyezett talajok kármentesítésének elősegítése érdekében munkacsoportot szervezni az érintett szakértők, települési önkormányzatok, gazdasági társulások bevonásával. Cél a tudásmegosztás az alábbi területeken és témakörökben: - A szennyezett területek és a szennyezéshez kapcsolódó kockázatok azonosítása, a meglévő mérési eredmények, dokumentációk feldolgozásával. - A hasonló szennyezési eseménnyel érintett települések közös kárelhárítási tevékenységének ösztönzése, a hatékonyabb közös tervezés, pályázás és közbeszerzés érdekében. - A települési önkormányzatok, önkormányzati társulások által előkészített és beadott pályázatok nyomonkövetése, a pályázatokkal kapcsolatos tapasztalatok megosztása a munkacsoporton belül (sikeresség, és sikertelenség okai). Kapcsolódás a Program céljaihoz: C-1.5 Egyes víztestek állapotának javítása (pl. ipari eredetű felszíni és felszín alatti vízszennyezések, kiemelten Sajó-völgyében), jelentős ökológiai hatásokat kifejtő tározók és tavak (Hámori-tó, Lázbérci-víztározó, Rakacai-tározó) védelme. C-1.9 Közreműködés a katasztrófavédelmi és környezetvédelmi megyei szakhatóságokkal a szennyezett területként nyilvántartott ipari és mezőgazdasági telephelyek, bányaterületek, felhagyott területek, hulladék-lerakóhelyek, tájsebek nyilvántartásában, monitoring tevékenységében, a megyei nyilvánosság-tájékoztatásban.

V-3 Feladat: Szennyezett felszíni és felszín alatti vizek, szennyezett talajok kármentesítésének elősegítése tudásmegosztással (tematikus aloldal a honlapon) A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat feladata a szennyezett felszíni és felszín alatti vizek, szennyezett talajok kármentesítésének elősegítése érdekében a megyei önkormányzati honlapon belül egy olyan tematikus aloldalt kialakítani, ahol az érintettek számára – összhangban a V-2. Feladat

110 1146/2016. (III. 25.) Korm. határozat Magyarország Árvízi Országos Kockázatkezelési Tervéről BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 95

2017. SZEPTEMBER 20.

keretében szervezett munkacsoport tevékenységével – minden szükséges és releváns információ megtalálható az említett probléma megoldása érdekében. Kapcsolódás a Program céljaihoz: C-1.5 Egyes víztestek állapotának javítása (pl. ipari eredetű felszíni és felszín alatti vízszennyezések, kiemelten Sajó-völgyében), jelentős ökológiai hatásokat kifejtő tározók és tavak (Hámori-tó, Lázbérci-víztározó, Rakacai-tározó) védelme. C-1.9 Közreműködés a katasztrófavédelmi és környezetvédelmi megyei szakhatóságokkal a szennyezett területként nyilvántartott ipari és mezőgazdasági telephelyek, bányaterületek, felhagyott területek, hulladék-lerakóhelyek, tájsebek nyilvántartásában, monitoring tevékenységében, a megyei nyilvánosság-tájékoztatásban. C-2.3 Közreműködés a vízbázis védelemben: a megye ivóvízbázisainak, különösen a karsztvíz készletek megóvása, a megfelelő ivóvízminőség biztosítása egyes településeken (Encs és Szikszó térsége, Vatta, Csincse és Szakáld)

V-4 Feladat: Szemléletformálás (képzés, fórum) a belvízzel és árvízzel veszélyeztetett területeken gazdálkodók számára Borsod-Abaúj-Zemplén megye önkormányzata a következő feladatok ellátását vállalja a belvízzel és árvízzel veszélyeztetett területeken való gazdálkodásra irányuló szemléletformálás vonatkozásában: - Képzés szervezése az érintett gazdák számára a megyei agrárkamara, falugazdász hálózat közreműködésével. - Tapasztalatok megosztására fórum szervezése az érintett gazdák számára. - A feladat célja a hagyományos tájgazdálkodási formák elterjesztése az árvízzel veszélyeztetett területeken, kiemelten az ártereken gazdálkodók számára. Kapcsolódás a Program céljaihoz: C-1.6 Közreműködés az érintett megyei településekkel, valamint a vízügyi és katasztrófavédelmi szakhatóságokkal a teljeskörű árvíz-védműrendszer kiépítésében, a belterületi csapadékvíz-elvezető rendszerek kiépítésében, továbbá a lakosság tájékozottságának és felkészítésnek javításában

3.4. Talaj és a földtani közeg védelme

A talaj és a földtani közeg védelmét célzó intézkedések összhangban vannak az NKP-4 1. stratégiai következő céljával: „Az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása. Cél a jó életminőség és az egészséges élet közvetlen környezeti feltételeinek biztosítása. Ezek közé tartozik a környezet-egészségügyi feltételek javítása, a magas színvonalú környezeti infrastruktúra, valamint a település, a lakóhely épített és természeti elemeinek megfelelő aránya, minősége és összhangja.”

A fenti cél tükrében, a helyzetértékelésben bemutatott földtani veszélyforrásokkal és ipari eredetű szennyezésekkel a fókusz a földtani veszélyforrások felszámolására, és a szennyezett területeken folytatható biztonságos mezőgazdasági termelésre esik. Az ehhez kapcsolódó konkrét intézkedések végrehajtása azonban kívül esik a megye illetékességén, egyrészt az érintett települési önkormányzatok, másrészt a területen gazdálkodók felelősségi körébe tartozik. Ugyanakkor megállapítható, hogy a problémák nem egy-egy településhez, vagy gazdálkodóhoz köthetők, hanem a megye több települése, nagyobb földterületek érintettek, így abban az esetben is javítható a szükséges beavatkozások hatékonysága, ha megteremtjük a közös tervezés-gondolkodás fórumait és a megye szerepet vállal ezen tevékenységek

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 96

2017. SZEPTEMBER 20.

szervezésében, koordinálásában. A célok elérését szolgáló intézkedéseket ezen hatáskörök figyelembevételével definiáltuk.

A „Talaj és a földtani közeg védelme” c. beavatkozási területen a következő feladatok megvalósítását irányozzuk elő:

F-1 Feladat: Földtani kockázatok megismertetésének, felszámolásának elősegítése tudásmegosztással (munkacsoport) A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat közreműködő, koordináló szerepet tölt be a települési önkormányzatok támogatása céljából az egyes településeket érintő földtani kockázatok felszámolásában. A feladat keretében az alábbi tevékenységek azonosíthatók: - Az érintett települések részvételével munkacsoport szervezése; - A védekezéssel kapcsolatos tapasztalatok megosztása, korábbi veszély elhárítási beruházások eredményeinek megismertetése, vendégelőadók részvételéve, megyén kívüli, ilyen beruházással érintett települések képviselőinek meghívása; - A probléma kezelésére elérhető források felmérése, pályázat figyelés; - A települési önkormányzatok által előkészített és beadott pályázatok nyomonkövetése, a pályázatokkal kapcsolatos tapasztalatok megosztása a munkacsoporton belül (sikeresség, és sikertelenség okai). Kapcsolódás a Program céljaihoz: C-2.6 Közreműködés a földtani veszélyhelyzetek (pl. földcsuszamlás) széleskörű megismertetésében

F-2 Feladat: BARLANGINFO – honlap vagy applikáció a megye páratlan földtani értékeinek megismertetéséről (megyei turisztikai szervezetekkel, nemzeti park igazgatóságokkal együttműködésben) Borsod-Abaúj-Zemplén megye önkormányzatának feladata koordináló, előkészítő szerep betöltése az ún. „BARLANGINFO” rendszer (honlap vagy applikáció) elkészítésében, megyei turisztikai szervezetekkel, nemzeti park igazgatóságokkal együttműködésben Kapcsolódás a Program céljaihoz: C-2.7 Közreműködés a földtani értékek (pl. barlangok) széleskörű megismertetésében

3.5. Természet- és tájvédelem, biológiai sokféleség megőrzése

Borsod-Abaúj-Zemplén megye természeti és táji adottságai hazai viszonylatban is kiemelkedőek. A biológiai sokféleség, a táji adottságok, az egyedülálló földtani képződmények megléte (ld. 1.1.4, 1.1.5, 1.1.6 helyzetértékelő fejezetek) indokolttá teszik, hogy a természeti és táji értékek megőrzése, védelme fokozottan jelenjen meg a megye stratégiai dokumentumaiban, illetve azok szakpolitikai intézkedésekben. Ehhez segítséget nyújthat a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia111 céljainak és intézkedéseinek figyelembe vétele a tervezési folyamatok során. Bár a három Nemzeti Park igen jelentős intézkedéseket, programokat valósít/valósított meg a természetvédelem területén, munkájukat erősíteni, támogatni szükséges a megyei vezetés elkötelezettsége által, egyúttal a megye lakosságának bevonásával. Ezért elengedhetetlennek tatjuk egy olyan szemlélet elterjedését, mely szakít azzal a hozzáállással, hogy csupán a védett területekre kell koncentrálni. Ezzel együtt

111 28/2015. (VI.17.) OGY határozat a biológiai sokféleség megőrzésének 2015-2020 közötti időszakra szóló nemzeti stratégiájáról BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 97

2017. SZEPTEMBER 20.

tudatosítja a rendszerszemléletet, mely szerint az ökológiai és tájökológiai kapcsolatok nem választhatók el egymástól, valamint a gazdasági és társadalmi folyamatoktól. Ehhez elsősorban szemléletformálási programokra, a lakosság rendszeres és új információkkal való ellátására, ismeretterjesztő kampányokra van szükség. A szemléletformálás során nem elegendő felhívni a figyelmet az élőhelyek és fajok védelmére, tudatosítani szükséges, hogy az ökoszisztéma szolgáltatások – melyek társadalmi-gazdasági fennmaradásunkhoz elengedhetetlenek – egyre kisebb mértékben vehetők igénybe, sérülékenységük egyre növekszik. A megye szemléletformáló programjaiban – melyek lehetnek önálló kezdeményezések, vagy településekkel, oktatási és természetvédelmi intézményekkel, civil szervezetekkel, szakmai kamarákkal közösen megvalósítottak – fontosnak tartjuk kiemelni az ökológiai értékek gyakorlati „hasznát”, valamint a természetvédelemi és tájhasználati lehetőségek jobb megismerését.

A természet- és tájvédelem, a biológiai sokféleség megőrzése beavatkozási területen a következő feladatok megvalósítását irányozzuk elő:

N-1 Feladat: Szemléletformálás a védett fajok megtartása szempontjából kiemelkedő jelentőségű élőhelyek védelme témakörében (tematikus aloldal a honlapon) A védett fajok szempontjából kulcsfontosságú egy a vizes élőhelyek, táplálékszerzési területek, szaporodási területek, telelőterületek, termőhelyek megóvásának fontosságára irányuló szemléletformálási kampány indítása a nemzeti parkokkal és turisztikai szervezőkkel együttműködve. A kampány során fontos kiemelni, hogy egy-egy faj önmagában való védelme nem elegendő a „túléléshez”, az élőhelyeik bolygatása, a tájidegen fajok terjedése, az intenzív turizmus komoly veszélyforrást jelentenek. Az utóbbi években egyre többen foglalkoznak megszállott madarászok, fotósok, de akár érdeklődő laikusok számára olyan túrák szervezésével, amelyek célja kifejezetten egy-egy állatfaj, állatcsoport megfigyelése (pl. parlagi sas, kerecsensólyom, vízi madarak). Gyakorlott vezetővel, jól kialakított megfigyelőhelyekkel a zavarás jelentősen csökkenthető. A technikai sportok közül a terepmotorozás és annak egyéb változatai jelentik az egyik legmarkánsabb konfliktushelyzetet a szabadidős tevékenységeket folytatók és a természetvédelem között. A kampány egyik eleme Borsod-Abaúj-Zemplén megye honlapján egy tematikus aloldal létesítése, ahol a szükséges információk megtalálhatók az érdeklődők számára. Kapcsolódás a Program céljaihoz: C-2.1 A Nemzeti Park Igazgatóságokkal, valamint a megye települési önkormányzataival és civil szervezeteivel együttműködve a biológiai sokféleség megőrzése a védettségi oltalom alatt álló területeken, az erdő besorolású területeken és a települési zöldfelület-gazdálkodásban C-2.2 Természet- és tájvédelmi szempontok érvényre juttatása a megyei és települési szabályozási dokumentumokban, a településfejlesztésben és -rendezésben C-3.8 A települési önkormányzatokkal, a polgárőrségekkel és a rendőrséggel együttműködve a települések környezetében fekvő erdőterületeken a falopás visszaszorítása (tapasztalatcsere, jó gyakorlatok)

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 98

2017. SZEPTEMBER 20.

N-2 Feladat: Szemléletformálás a védett fajok megtartása szempontjából kiemelkedő jelentőségű élőhelyek védelme témakörében (kiadvány) Az N-1. Feladatban bemutatott kampány másik eleme egy Borsod-Abaúj-Zemplén megye önkormányzatának gondozásában szemléletformálási céllal készülő kiadvány a védett fajok megtartása szempontjából kiemelkedő jelentőségű élőhelyek védelmére irányulva. A kiadvány elkészítésében közreműködő szerepet tölthetnek be a megye közigazgatási területén található nemzeti parkok igazgatóságai. A védett fajok szempontjából kulcsfontosságú egy a vizes élőhelyek, táplálékszerzési területek, szaporodási területek, telelőterületek, termőhelyek megóvásának fontosságára irányuló szemléletformálási kampány indítása a nemzeti parkokkal és turisztikai szervezőkkel együttműködve. A kampány során fontos kiemelni, hogy egy-egy faj önmagában való védelme nem elegendő a „túléléshez”, az élőhelyeik bolygatása, a tájidegen fajok terjedése, az intenzív turizmus komoly veszélyforrást jelentenek. Az utóbbi években egyre többen foglalkoznak megszállott madarászok, fotósok, de akár érdeklődő laikusok számára olyan túrák szervezésével, amelyek célja kifejezetten egy-egy állatfaj, állatcsoport megfigyelése (pl. parlagi sas, kerecsensólyom, vízi madarak). Gyakorlott vezetővel, jól kialakított megfigyelőhelyekkel a zavarás jelentősen csökkenthető. A technikai sportok közül a terepmotorozás és annak egyéb változatai jelentik az egyik legmarkánsabb konfliktushelyzetet a szabadidős tevékenységeket folytatók és a természetvédelem között. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat átlal kiadott KULCS magazinban, havonta jelenjenek meg a lakosságot tájékoztató, települések és a megye környezetvédelmi tevékenységét bemutató írások. Kapcsolódás a Program céljaihoz: C-2.1 A Nemzeti Park Igazgatóságokkal, valamint a megye települési önkormányzataival és civil szervezeteivel együttműködve a biológiai sokféleség megőrzése a védettségi oltalom alatt álló területeken, az erdő besorolású területeken és a települési zöldfelület-gazdálkodásban C-2.2 Természet- és tájvédelmi szempontok érvényre juttatása a megyei és települési szabályozási dokumentumokban, a településfejlesztésben és -rendezésben

N-3 Feladat: Tájékoztató programok a hagyományos tájgazdálkodás előnyeiről (képzés a gazdák számára) A hagyományos gazdálkodási formák, leginkább a legeltetéses állattartás visszaszorulása következtében a felhagyott legelők gyepszerkezete módosul, a fűfélék alkotta társulás fajösszetétele megváltozik. Ennek következtében teret nyernek az invazív, gyakran allergén növények, a gyepek degradálódása elindul, a cserjések és a gyakran idegenhonos fafajok foglalják el az őshonos fajok élőhelyeit. Mind a biodiverzitás csökkentése, mind az egészségre káros invazív fajok visszaszorítása érdekében a megyei önkormányzat a megyei agrárkamarával és a falugazdász hálózattal együttműködésben szervezzen tájékoztató programokat a hagyományos tájgazdálkodás lehetőségeiről és előnyeiről. Kapcsolódás a Program céljaihoz: C-2.1 A Nemzeti Park Igazgatóságokkal, valamint a megye települési önkormányzataival és civil szervezeteivel együttműködve a biológiai sokféleség megőrzése a védettségi oltalom alatt álló területeken, az erdő besorolású területeken és a települési zöldfelület-gazdálkodásban C-2.5 Integrált talajvédelem előmozdítása (együttműködés a gazdák, a települési, önkormányzatok, szakhatóságok között)

3.6. Környezet és egészség

Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik legjelentősebb környezet-egészségügyi problémája a rossz levegőminőség által kiváltott légzőszervi és daganatos megbetegedések országos összehasonlításban is magas száma. A nem megfelelő tüzelőanyagok, mint például a kommunális, kerti és egyéb hulladékok, gyenge minőségű szenek – esetenként elavult lakossági fűtőberendezésekben történő – égetéséből, valamint a közúti közlekedésből

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 99

2017. SZEPTEMBER 20.

származó szállópor és benz(a)pirén koncentrációja gyakran az egészségügyi határértéket meghaladó mértékű. A légzőszervi és keringési megbetegedések mérséklése érdekében fontos a lakosság tájékoztatása atekintetben, hogy a háztartási fűtési és közlekedési eredetű szennyezőanyag kibocsátások a légzőszervi és daganatos megbetegedések számának növekedéséhez járulhatnak hozzá. Ezen környezet-egészségügyi probléma kezelésére a „3.1. Levegőminőség javítása” c. fejezet L-1. feladata – A „Fűts okosan!” kampány ismeretterjesztő anyagainak eljuttatása a lakossági (szilárd) tüzelésből eredő szálló por kibocsátásokban érintett célcsoportokhoz – nyújt lehetőséget.

A légszennyezés mellett a klímaváltozás által okozott környezet-egészségügyi hatások is negatívan befolyásolják a lakosság egészségügyi állapotát. A klímaváltozással összefüggő nyári hőhullámok idején a levegőben megemelkedik a felszíni ózon és a szálló por koncentrációja. Az ózon irritálja a szemet és a légzőszervek nyálkahártyáját, valamint súlyosbítja az asztmát és a hörghurutot. A szálló por koncentrációjának emelkedése légzőszervi gyulladásokat és köhögést válthat ki, a tüdőben felszívódva pedig további gyulladásos folyamatokat indíthat el. A megye nagyvárosaiban (Miskolc, Ózd, Kazincbarcika) a sűrűn beépített lakótelepes városrészek környezetében a hőhullámok idején a városi hősziget- hatás fokozott megjelenésére és az ózonkoncentráció emelkedésére lehet számítani. Az emelkedő hőmérséklet hatására bőrkiütés, görcs, kimerültség, fáradékonyság, hőguta léphet fel. A természeti területeken az allergén pollent termelő növények virágzási idejének kitolódása, illetve új allergén növények megtelepedése jelent környezet-egészségügyi kockázatot.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyét érintő, a klímaváltozás várható hatásainak következtében fellépő, vagy azok hatására várhatóan fokozottan megjelenő egészségügyi hatások kockázatának mérséklésében kiemelten fontos szerepet tölthet be a megelőzés, felkészülés, tájékoztatás és a korai riasztási rendszerek kialakítása. A „Klímaváltozás egészségügyi hatásai” beavatkozási területen ezért a következő feladat megvalósítását irányozzuk elő:

H-1 Feladat: Megyei hőhullám és allergológiai tájékoztatási rendszer kialakítása (tematikus honlap, média kapcsolat) A klímaváltozás okozta negatív egészségügyi hatásoknak leginkább kitett megyei lakosok (krónikus betegségben szenvedők, kisgyermekek, 65 év felettiek csoportja és a szociálisan hátrányos helyzetűek) feltérképezése, az érintettek számára klímaváltozás egészségügyi hatásairól, a megelőzés, alkalmazkodás érdekében szükséges teendőkről tájékoztatási rendszer kidolgozása. A megyei önkormányzat teendői: - helyi televíziókban és rádiókban figyelemfelhívó megjelenések a jellemző időszakokban, illetve - a megyei önkormányzati honlapján külön felület biztosítása a témának. Kapcsolódás a Program céljaihoz: C-1.8 Együttműködés a parlagfű és egyéb allergének elleni védelemmel foglalkozó szervezetekkel a biológiai allergének okozta egészségi kockázat csökkentése érdekében

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 100

2017. SZEPTEMBER 20.

3.7. Épített környezet

Az épületek magas energiafelhasználása jelentős szén-dioxid kibocsátással jár, ezért kiemelt feladat az épületállomány energiafelhasználásának csökkentése. Napjainkban jelentős központi pályázati források állnak rendelkezésre mind a lakóépületek, mind pedig az önkormányzati tulajdonú épületek energetikai felújítására, illetve megújuló energiaforrások használatára. Az önkormányzati tulajdonú épületfelújítási projekt közel fele csupán két nagyvárosban, Miskolcon és Kazincbarcikán valósult meg. A későbbiekben tehát a (kis)városok és községek pályázati szándékának erősítése és támogatása szükséges. Jelentős feladat továbbá a megyei önkormányzat épületének energiafelhasználásának csökkentése.

A fenti problémák megoldása mellett egyaránt fontos az épített környezet értékeinek védelme. Borsod-Abaúj-Zemplén megye jelentős építészeti és kulturális értékekkel, hagyományokkal bír. Az értékeink védelmének első lépése, hogy a lakosságot és ezen belül pedig az iskoláskorúakat megismertessük ezen értékekkel és aktivizáljuk őket a műemlékek védelmének érdekében.

Az „Épített környezet” beavatkozási területen a következő feladatok megvalósítását irányozzuk elő:

B-1 Feladat: „Jó gyakorlat” adatbázis kialakítása és megosztása a megyében megvalósult épületenergetikai épületfelújítási mintapéldákról (tematikus honlap és éves konferencia) A középületeken megvalósult épületenergetikai épületfelújítások mintapéldáinak összegyűjtése a megyében található településektől és a gyűjtemény elérhetővé tétele a többi települési önkormányzat számára (pl. online, a www.baz.hu/projektek menüpont alatt). Az összeállított adatbázis a későbbiekben folyamatosan bővíthető, fejleszthető. Az adatbázis javasolt tartalmi elemei: - projekt rövid ismertetése (épület mérete, szintszám, tetőforma, jellemző építési mód, jellemző fényképek stb.), - tervezett/megvalósult beavatkozások (napelem/napkollektor telepítése, utólagos hőszigetelés: tető, homlokzat, pincefödém, nyílászárócsere, fűtéskorszerűsítés stb.), - összköltség, energiafelhasználás a felújítás előtt és után, - kapcsolattartó személy elérhetőségei stb. További részfeladat: Épületenergetikai pályázati tapasztalatok cseréje” elnevezésű éves konferencia. A megyei önkormányzat ezen rendezvény segítségével elősegítheti a megyében található települések épületenergetikai felújítási célú pályázati hajlandóságát. Konferencia előadásokkal és kerekasztal beszélgetésekkel támogatja települések közötti tapasztalatcserét, a kapcsolattartást és információ áramlást. A konferencián pályázati tanácsadással pedig áthidalható, hogy a kisebb településeken esetlegesen nem áll megfelelő szakértői csapat a pályázati dokumentáció összeállításához. Kapcsolódás a Program céljaihoz: C-3.1 Közreműködés a köz- és lakóépületek energiahatékonyságának javítását (fűtési, hűtési és világítási rendszerek modernizálása, épületszigetelés), a meglévő és új épületek távhő- ellátásba történő bekapcsolását célzó országos vagy települési programokban, különös tekintettel a szemléletformálási tevékenységekre C-3.2 Megújuló energiaforrások (elsősorban napelem, napkollektor, hőszivattyú) decentralizált felhasználásának előmozdítása

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 101

2017. SZEPTEMBER 20.

B-2 Feladat: A megyeháza épületének energetikai jellegű felújítása (pályázat) A megyei önkormányzat feladata, hogy a tulajdonában álló épületek energetikai felújítását elvégeztesse. A közelmúltban történt átszervezések hatására azonban a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat nem többségi tulajdonos, a felújításához viszont a tulajdonosok közös döntése szükséges. Az épület műemlék, így az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendelet112 hatálya nem terjed ki rá, de a műemléki értékek védelme mellett javasolt a költségoptimalizált követelmények betartása. Kapcsolódás a Program céljaihoz: C-2.8 Környezeti szempontok érvényre juttatása a megyei és települési építés-szabályozási dokumentumokban, ingatlan-fejlesztési projektekben C-3.1 Közreműködés a köz- és lakóépületek energiahatékonyságának javítását (fűtési, hűtési és világítási rendszerek modernizálása, épületszigetelés), a meglévő és új épületek távhő- ellátásba történő bekapcsolását célzó országos vagy települési programokban, különös tekintettel a szemléletformálási tevékenységekre C-3.2 Megújuló energiaforrások (elsősorban napelem, napkollektor, hőszivattyú) decentralizált felhasználásának előmozdítása

B-3 Feladat: Ajánlás összeállítása az iskolák számára a megyei épített környezet értékeinek bemutatására (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatallal együttműködésben) Az épített környezet értékeinek bemutatása az iskoláskorú gyermekeknek: épületlátogatásokkal, kirándulásokkal, játékos pályázatokkal (pl. rajz- vagy makett pályázat). Továbbá iskolai előadások (pl. építészettörténet) segítségével formálni a szemléletüket, felkelteni a figyelmüket az épített környezet védelmének fontossága iránt (pl. graffiti, rongálás ellen). Kapcsolódás a Program céljaihoz: C-2.9 Műemlékvédelem, közreműködés a megye épített környezeti örökségének megóvásában, megismertetésében.

3.8. Energiagazdálkodás és környezet113

Borsod-Abaúj-Zemplén megye energiafelhasználásának jövőbeli alakulását várhatóan a megye gazdaságának növekedése, ebből adódóan az ipari és szállítási energiaigények fokozódása, valamint a háztartások energiaszükségleteinek emelkedése befolyásolja. Az energiafelhasználás növekedésének megakadályozása, vagy legalább a növekedési ütem mérséklése érdekében már eddig is történtek intézkedések a megyében, és az elért eredményekre építve további feladatokat célszerű megfogalmazni.

Az Európai Bizottság által 2008-ban létrehozott Polgármesterek Szövetsége (Covenant of Mayors) kezdeményezte a 2014-2020-as fejlesztési időszakra vonatkozó Energy Europe 20-20- 20 célok elérése érdekében a fenntartható települési energiagazdálkodási modellek és fejlesztési program (SEAP) kidolgozását. Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből hét településnek már végleges és jóváhagyott akcióprogramja van 2013 óta, további négy településnek pedig jelenleg egyeztetés alatt álló a programja. Megyei szintű koordinációval elősegíthető, hogy a programban eddig még nem érintett települések megismerjék az eddigi tapasztalatokat, és

112 7/2006 (V.24.) TNM rendelet, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 113 Az éghajlatvédelemmel kapcsolatos feladatok a megyei klímastratégiában kerülnek kidolgozásra BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 102

2017. SZEPTEMBER 20.

összeállítsák saját akcióprogramjukat. A Polgármesterek Szövetségének döntése értelmében a korábbi Fenntartható Energia Akcióterv (SEAP – Sustainable Energy Action Plan) helyett az újonnan csatlakozóknak már Fenntartható Energia- és Klímaakciótervet (SECAP – Sustainable Energy and Climate Action Plan) kell készíteniük, amely a biztonságos és fenntartható energiagazdálkodásra, a kibocsátás-csökkentésre és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányul. A már korábban elkészült SEAP tervek rendszeres felülvizsgálata és a végrehajtás monitorozása során is már a kibővített tematikát kell alkalmazni. Borsod-Abaúj- Zemplén megye érintett településeinek együttműködése nagymértékben segítheti e feladat hatékony elvégzését. Ez a feladat szorosan kapcsolódik az NKP-4, „5.3.3. Energiatakarékosság és –hatékonyság javítása” c. fejezetében bemutatott intézkedésekhez.

A megye települései jelentős eredményeket értek el már eddig is a megújuló energiaforrások hasznosítása terén. Az egyes települések távhőszolgáltatási rendszerében többféle megújuló energiát is hasznosítanak; napkollektoros hőenergiát, biogázt, biomasszát és geotermikus energiát. Emellett a megyében a megújuló energia alapú villamosenergia- termelés is számottevő. A megye megújuló energia potenciálja lehetővé teszi a további hasznosítási lehetőségek feltárását és az alkalmazások bővítését. A megújuló energia hatékony alkalmazása sok esetben nem csak egyetlen települést érint, hanem több település együttesének regionális együttműködését teheti szükségessé. Bevonva az érintett településeket és a szakmai partnereket (vállalkozások, kutatóhelyek stb.), a megyei szintű támogatással sikeres projektek kezdeményezhetők.

Az "Energiagazdálkodás és környezet” beavatkozási területen a következő feladatok megvalósítását irányozzuk elő:

E-1 Feladat: Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterv (SECAP) kidolgozása 4 megyei település és 8 Helyi Akciócsoport számára (TOP pályázat) A feladat célja: a megye kijelölt településeinek és helyi akciócsoportjainak csatlakozása a Polgármesterek Szövetsége Fenntartható Energia- és Klímaakcióterv (SECAP - Sustainable Energy and Climate Action Plan) programjához. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Önkormányzat a TOP-3.2.1-15- BO1 támogatási konstrukció keretében sikeresen pályázott a megye területén meglévő SEAP-ok felülvizsgálata és átdolgozása SECAP-pá, illetve új SECAP-ok kidolgozása témájú projekttel. Ennek keretében a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Önkormányzat koordinálásával készül el a nyolc Leader Helyi Akciócsoport SECAP-ja, továbbá a nagy települések közül Sajószentpéter és Kazincbarcika SECAP-ja, illetve Ózd, Tiszaújváros már meglévő SEAP programjának SECAP-pá történő továbbfejlesztése. A pályázatban megfogalmazott tevékenységekhez kapcsolódóan, azon túlmenően további feladatok a következők: - A projekt eredményeinek folyamatos bemutatásával, a tapasztalatok feldolgozásával, társadalmasításával és népszerűsítésével további települések bevonása az európai SECAP programba. - Különösen fontos az akciótervek keretében megvalósult projektek eredményeinek értékelése és bemutatása a megye települései számára. - A projekt eredményeinek fenntartása és a nemzetközi együttműködésben való részvétel továbbvitele érdekében a Leader/helyi akciócsoportok és a kiemelt települések SECAP programja megvalósításának monitoringja, és a programok rendszeres felülvizsgálata. Kapcsolódás a Program céljaihoz:

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 103

2017. SZEPTEMBER 20.

C-3.1 Közreműködés a köz- és lakóépületek energiahatékonyságának javítását (fűtési, hűtési és világítási rendszerek modernizálása, épületszigetelés), a meglévő és új épületek távhő- ellátásba történő bekapcsolását célzó országos vagy települési programokban, különös tekintettel a szemléletformálási tevékenységekre C-3.2 Megújuló energiaforrások (elsősorban napelem, napkollektor, hőszivattyú) decentralizált felhasználásának előmozdítása

E-2 Feladat: „Jó gyakorlat” adatbázis kialakítása és megosztása a megyében megvalósult megújuló energia hasznosítási projektekről (tematikus honlap és éves konferencia) A megye – elsősorban a távhőrendszerek működtetésében – jelentős eredményeket ért el eddig a megújuló energia alkalmazások terén. Az eddigiekben kidolgozott SEAP-ok és a jövőben elkészítendő SECAP-ok egyik fontos fejezete a megújuló energia hasznosítás helyzetének felmérése és a potenciális lehetőségek bemutatása az érintett településeknél és a helyi akciócsoportoknál, továbbá a konkrét projekt javaslatok megalapozása. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat fel adata: - figyelemmel kísérni a SECAP-okban megfogalmazott megújuló energia alkalmazási projektek megvalósulását; - részt venni a projekt előrehaladás és az eredmények megyei szintű bemutatásában; - tájékoztatással, rendezvények szervezésével és kapcsolatépítéssel segíteni a megyei vállalkozásokat az induló projektekbe való bekapcsolódásban; - a megyében, országosan és a rendelkezésére álló nemzetközi kapcsolatokon keresztül az EU-ban az elért eredmények népszerűsítse. Kapcsolódás a Program céljaihoz: C-3.1 Közreműködés a köz- és lakóépületek energiahatékonyságának javítását (fűtési, hűtési és világítási rendszerek modernizálása, épületszigetelés), a meglévő és új épületek távhő- ellátásba történő bekapcsolását célzó országos vagy települési programokban, különös tekintettel a szemléletformálási tevékenységekre C-3.2 Megújuló energiaforrások (elsősorban napelem, napkollektor, hőszivattyú) decentralizált felhasználásának előmozdítása

3.9. Mezőgazdaság és környezet

A környezetbarát mezőgazdálkodási gyakorlat alkalmazásának jelentős szerepe van a természeti erőforrások fenntartásában, az emberi egészség megóvásában és nem utolsó sorban elősegíti a vidék megtartó erejét. Borsod-Abaúj-Zemplén megye mezőgazdasági termesztésére a legjellemzőbb a nagytáblás gabonatermesztés, mely kockázatot jelent a talaj termőképességének megőrzésére, kedvező biokémiai és talaj-biológiai tulajdonságaik megtartására. A szakszerűtlen agrotechnika alkalmazása, a túlzott műtrágya és növényvédőszer használata komoly károkat okoz a talaj biológiai-kémia állapotában, az agrár- ökoszisztémában fel nem használt anyagok potenciálisan veszélyeztetik a környezetet és tovább növelik a klímaváltozás hatására már így is jelentős talaj degradációt, a termőhelyek sérülékenységét. Az iparszerű mezőgazdálkodással szemben megoldást jelenthet egyrészt a precíziós mezőgazdaság – mely lehetővé teszi a termőhely specifikus tápanyag-gazdálkodást, a pontszerű növényvédelmi beavatkozásokat és a termőhely adottságaihoz leginkább illeszkedő fajta-specifikus vetést–, valamint az öko- és biogazdálkodás elterjedése.

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 104

2017. SZEPTEMBER 20.

A megye meglévő mezőgazdasági értékeinek további gondozása, megtartása is fontos feladat. Borsod-Abaúj-Zemplén megye híres az alma, körte és kajszi termővidékeiről, ahol olyan tájfajták termesztése történik, melyek megőrzésének, fennmaradásának, használatának támogatása egyrészt a helyi gazdálkodók munkalehetőségeinek bővítését, másrészt a biodiverzitás (genetikai erőforrás) javítását is eredményezi. A gyümölcsök közül legismertebbek a szomolyai cseresznye, a gönci barack, az abaúji szilva.

Az „Mezőgazdaság és környezet” beavatkozási területen a következő feladatok megvalósítását irányozzuk elő:

M-1 Feladat: Tájékoztató kiadvány készítése a biztonságos mezőgazdasági termelésről a felhagyott ipari területek (szennyezett területek) puffer-zónáiban, valamint a szennyezett felszíni és felszín alatti vizek hatásterületén a mezőgazdasági gazdálkodók számára A szennyezett területeken a talajba kerülő pl. nehézfémek különböző mértékben épülnek be a növényekbe, befolyásolva annak felhasználási lehetőségeit (értékét). A megyei önkormányzat a megyei agrárkamarával együttműködésben készítsen tájékoztató kiadványt a szennyezett területeken a szennyezés mértékéről, jellegéről, valamint a nem megfelelő vízminőségű településeken az öntözésről és a javasolt gazdálkodási módokról (pl. ajánlott haszonnövényekről). A felmérés alapján határozzák meg a termesztésre javasolt növényfajokat, agrotechnikát. Majd a tapasztalatok megosztására szervezzenek fórumot az érintett gazdák részvételével. A tematikába kerüljön beépítésre az erdő és aljnövényzet okozta tűzesetek megelőzésére vonazkozó ismeretek átadása is. Számos tűzesetet a száraz növényzet gyulladása okoz, ami az elhagyott mezőgazdasági területeken keletkezik, illetve a helytelen termés betakarítás és talajművelés (tarlóégetés) során lép fel.

Kapcsolódás a Program céljaihoz: C-3.7 A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Agrárkamarával együttműködve szemléletformálás és tudásátadás a gazdáknak a környezetkímélő „jó gyakorlatokról”, különös tekintettel a szennyezett területeken, vagy ártereken való gazdálkodás, a biogazdálkodás, a gyepgazdálkodás témaköreiben

M-2 Feladat: A bio- és ökogazdálkodás népszerűsítése (képzés) A megyei önkormányzat a megyei agrárkamarával együttműködve indítson tájékoztató kampányt és képzést az ökológiai- és biogazdálkodásról, továbbá a precíziós mezőgazdaság előnyeiről. A megye mezőgazdasági területeinek 78%-a szántó, továbbá jellemző a nagytáblás gabonatermesztés, mely jelentős növényvédőszer és műtrágya használatot von maga után, ami a talaj és felszín alatti vizek terhelése mellett a gyomnövények, invazív fajok elterjedését és a biodiverzitás csökkenését eredményezheti. Kapcsolódás a Program céljaihoz: C-3.7 A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Agrárkamarával együttműködve szemléletformálás és tudásátadás a gazdáknak a környezetkímélő „jó gyakorlatokról”, különös tekintettel a szennyezett területeken, vagy ártereken való gazdálkodás, a biogazdálkodás, a gyepgazdálkodás témaköreiben C-2.5 Integrált talajvédelem előmozdítása (együttműködés a gazdák, a települési, önkormányzatok, szakhatóságok között)

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 105

2017. SZEPTEMBER 20.

M-3 Feladat: Tájfajták szélesebb körű megismertetése és termesztésük népszerűsítése (tájékoztató programok) Borsod-Abaúj-Zemplén megye híres az alma, körte és kajszi termővidékeiről, ahol olyan tájfajták termesztése történik, melyek megőrzésének, fennmaradásának, használatának támogatása egyrészt a helyi gazdálkodók munkalehetőségeinek bővítését, másrészt a biodiverzitás (genetikai erőforrás) javítását is eredményezi. A már jól ismert tájfajták mellett hasznos lehet a ritka, eddig alig ismert tájfajták felkutatása és szaporítása. A megyei önkormányzat a megyei agrárkamarával és a falugazdász hálózattal együttműködésben szervezzen tájékoztató programokat a tájfajták szélesebb megismertetésének és termesztésének lehetőségeiről, valamint kezdeményezze a génbankokba még nem regisztrált tájfajták bejegyzését. Kapcsolódás a Program céljaihoz: C-3.7 A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Agrárkamarával együttműködve szemléletformálás és tudásátadás a gazdáknak a környezetkímélő „jó gyakorlatokról”, különös tekintettel a szennyezett területeken, vagy ártereken való gazdálkodás, a biogazdálkodás, a gyepgazdálkodás témaköreiben

3.10. Közlekedés és környezet

A fosszilis üzemanyag-meghajtású gépjárművek használatából eredő nitrogén-oxidok és

kisméretű szálló por (PM10) kibocsátás légzőszervi és daganatos megbetegedések okozója lehet, a probléma kiemelten a megye nagyobb településein – Miskolcon, Kazincbarcikán, Ózdon, Sátoraljaújhelyen – és a környező, jellemzően nagy átmenő forgalommal terhelt településeken jellemző. A motorizált közlekedés a légszennyezés mellett jelentős zajterhelést is okoz ezeken a településeken, mely hosszú távon akár maradandó idegrendszeri vagy pszichés betegségek kialakulásában is szerepet játszhat. Ebből kifolyólag – összhangban az NKP-4 célkitűzésével – a jövőben kiemelt szerepet kell kapnia az alternatív, levegő- és zajszennyezést csak minimálisan okozó közlekedési módoknak, így például az elektromos meghajtású gépjárművek és kerékpárhasználat elterjesztésének. Figyelembe véve továbbá a kötöttpályás közlekedési eszközzel nem megközelíthető aprófalvak kiemelten magas arányát a megyében (csupán az aprófalvak 12%-a közelíthető meg vasúton), a helyközi személyszállítás esetében is az alternatív meghajtású gépjárművek szerepének növelése segítheti a fosszilis üzemanyag-meghajtású közlekedési eszközök kiváltását.

A „Közlekedés és környezet” beavatkozási területen a következő feladatok megvalósítását irányozzuk elő:

K-1 Feladat: Együttműködés kialakítása az alternatív meghajtású gépjárművek elterjesztésében érdekelt megyei szereplőkkel (szakértői munkacsoport felállítása) A megyei önkormányzat partnerséget alakít ki az alternatív meghajtású gépjárművek elterjesztésében érdekelt megyei szereplőkkel olyan intézkedések kidolgozása érdekében, melyekkel elősegíthető az alternatív meghajtású gépjárművek használatának elterjesztése. A feladat keretében a megyei önkormányzat egyeztetéseket kezdeményez az alternatív meghajtású gépjárművek elterjesztésében érdekelt piaci szereplőkkel, villamosenergia-szolgáltatóval, önkormányzatokkal és egyéb szakmai támogatást nyújtó szereplőkkel. Az egyeztetések eredményeként kialakult partnerség keretében felvázolja és megvizsgálja az alternatív meghajtású gépjárművek – így az elektromos meghajtású, valamint CNG és LNG üzemű

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 106

2017. SZEPTEMBER 20.

személygépjárművek – elterjesztését támogató lehetséges intézkedéseket a személy- és áruszállítási célú gépjárműhasználat területén egyaránt, továbbá részt vesz a beazonosított intézkedések megvalósításában és támogatja további partnerségi kapcsolatok létrejöttét (pl. önkormányzati döntéshozók és piaci érintettek között). A feladat az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló nemzeti keretprogrammal összhangban kerül végrehajtásra. Kapcsolódás a Program céljaihoz: C-3.3 Közreműködés a környezetbarát közlekedési módokkal (pl. kerékpáros közlekedés, közösségi közlekedés) kapcsolatos szemléletformálásban, a kapcsolódó infrastruktúra (pl. kerékpárút) fejlesztésében

K-2 Feladat: Rendezvény a kerékpáros közlekedés és a közösségi közlekedési eszközök előnyeiről – együttműködve a kerékpáros szervezetekkel, helyi közlekedési szolgáltatókkal A megyei önkormányzat kiadványt készít a kerékpáros és közösségi közlekedés népszerűsítése céljából, összefoglalva a lakosság szempontjából fontos előnyeit, környezetre és emberi egészségre gyakorolt pozitív hatásait, továbbá költséghatékonyságát a személygépjármű-használattal való összehasonlításban. A kiadvány és annak közérthető, tömör összefoglalója online és nyomtatott formában is közzétételre kerül. Emellett a kiadvány fő üzeneteinek helyi médiumokban (nyomtatott és online) való többszöri megjelenéséről, közösségi oldalakon és egyéb kreatív módon történő közzétételéről is gondoskodik a megyei önkormányzat, célcsoportoknak megfelelő eszközök és üzenetek használatával. Kapcsolódás a Program céljaihoz: C-3.3 Közreműködés a környezetbarát közlekedési módokkal (pl. kerékpáros közlekedés, közösségi közlekedés) kapcsolatos szemléletformálásban, a kapcsolódó infrastruktúra (pl. kerékpárút) fejlesztésében

3.11. Ipar és környezetbiztonság

Borsod-Abaúj-Zemplén megye jelenkori, illetve múltbeli ipari tevékenysége jelentős terhelést jelentett és jelent mind a mai napig a környezeti elemekre. Ahogy a helyzetértékelési fejezetekben is bemutattuk, a megye gazdasági növekedésében kiemelkedő szerepet vállal az ipari termelés és aktivitás, mely egyben a társadalmi előrehaladás egyik motorja is. A rendszerváltás előtti évtizedekben tapasztalt erőteljes iparosítás a legnagyobb mértékben a nehézipart érintette, vagyis az ekkor a megye területén végzett ipari tevékenységek jelenkori hatásainak vizsgálata, illetve a negatív hatásokkal szembeni beavatkozások kulcsfontosságúak Borsod-Abaúj-Zemplén megye környezeti állapotának javítása érdekében. A feltárt környezeti konfliktusok közül az ipari tevékenységgel, illetve az ezzel szoros kapcsolatban álló környezetbiztonsági kérdésekkel kapcsolatban az alábbi fő környezeti konfliktusok feloldását szükséges célul kitűzni:

 az elmúlt évtizedek nehézipari termelése és az intenzív mezőgazdasági tevékenységek egyaránt jelentősen szennyezik egyes települések és ipari központok felszíni és felszín alatti vizeit;  számos mezőgazdasági telephely, trágyatelep, hulladéklerakó található a megyében, melyek a korábbi rekultivációs beavatkozások ellenére is szennyezett területként vannak nyilvántartva;

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 107

2017. SZEPTEMBER 20.

 a felhagyott ipari tevékenységek okozta szennyezés egyes térségekben környezet- egészségügyi veszélyforrást jelentenek, valamint az ipari tevékenység okozta tájsebek nem megfelelő rekultivációja vagy annak esetleges hiánya hozzájárul az invazív fajok megjelenéséhez;

A felvázolt környezeti problémák és érintett társadalmi következmények okán a megyei önkormányzat megkülönböztetett feladatai három fő beavatkozás köré csoportosíthatók. Elsőként említendő az ipari balesetekkel szembeni védekezés területe, mely során az megyei önkormányzat és a katasztrófavédelmi igazgatóság hatáskörébe tartozik a lakosság minél szélesebb körű tájékoztatása. Ugyancsak az érintett településeken élők tájékozottságának növelését célozza a felhagyott ipari területekből eredő környezetterhelés és azok következményeinek közzététele, valamint a földtani kockázattal jellemezhető településeken kiterjedt monitoring-tevékenység folytatása és koordinálása. A feladat második összetevője szoros kapcsolatban áll az NKP-4. azon feladatkijelölésével, mely szerint szükséges „a területrendezési tervek érvényesülésének nyomon követése, illetve a monitoring-rendszer kiépítése, fejlesztése szükséges. Az eredményekből következtetni lehet a területrendezési tervekben előírt környezeti jellegű szabályok megfelelőségére, illetve a valós folyamatokra való tényleges ráhatására.” A harmadik feladat ajánlások és előírások megfogalmazását jelöli ki a megyei önkormányzat részéről azon települési önkormányzatok felé, melyek esetében jelentős környezeti problémával kell szembenézni. Ezen intézkedés is szoros kapcsolatban áll a nemzeti szintű környezetvédelmi program megkülönböztetett feladatával, melynek értelmében a „megyei tervekben megfogalmazott, a természet- és környezetvédelmi szempontokat rögzítő megyei irányelveket fokozottabban figyelembe kell venni a településrendezés során”.

Az Ipar és környezetbiztonság beavatkozási területen a következő feladatok megvalósítását irányozzuk elő:

I-1 Feladat: Lakossági tájékoztatási program indítása az ipari balesetekkel szembeni védekezésről (tematikus honlap kialakítása a megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal együttműködésben) A megyei önkormányzat és a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság közösen végezze a felső küszöbértékű ipari létesítmények által érintett lakosság tájékoztatását annak érdekében, hogy a településeken élők megfelelő információt kapjanak az őket érintő környezeti kockázatot illetően. A feladat során törekedni kell a lehető legteljesebb lakossági lefedésre, mivel az ipari balesetek utáni hatékony és gyors reagálás kulcsfontosságú az érintett lakosság védelme érdekében. Kapcsolódás a Program céljaihoz: C-1.9 Közreműködés a katasztrófavédelmi és környezetvédelmi megyei szakhatóságokkal a szennyezett területként nyilvántartott ipari és mezőgazdasági telephelyek, bányaterületek, felhagyott területek, hulladék-lerakóhelyek, tájsebek nyilvántartásában, monitoring tevékenységében, a megyei nyilvánosság-tájékoztatásban

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 108

2017. SZEPTEMBER 20.

I-2 Feladat: Ajánlások megfogalmazása a települési önkormányzatok számára az ipari eredetű szennyezés-megelőzés integrálására a településfejlesztési tervezésbe (háttértanulmány kidolgozása) A megyei önkormányzat fogalmazzon meg olyan követelményeket és ajánlásokat, melyeket a megye területén lévő települések a fejlesztési dokumentumaik elkészítése során halmozottan figyelembe vesznek. Az ajánlások térjenek ki a környezeti elemek hangsúlyosabb figyelembe vételére, az egyes települések területén található jelenleg is működő ipari tevékenységek fokozottabb ellenőrzésére, valamint a felhagyott ipari területek teljes körű rekultivációjára. A megye környezetvédelmi programjában térben is lehatárolt környezeti konfliktusok hangsúlyosabb figyelembevétele és a települési tervezési gyakorlatban való átültetése, a meglévő települési fejlesztési dokumentumok környezetközpontú felülvizsgálata egyaránt időszerű és releváns beavatkozási terület. Kapcsolódás a Program céljaihoz: C-3.5 Közreműködés a települési önkormányzatokkal és a megyei környezetvédelmi szakhatósággal annak érdekében, hogy az új ipari beruházások lehetőség szerint a már erősen terhelt Miskolc, Kazincbarcika, Ózd, Tiszaújváros térségeken kívül valósuljanak meg

3.12. Turizmus és környezet

Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország turisztikai értékekben kiemelkedően gazdag megyéje: az UNESCO világörökségi helyszínként is bejegyzett Tokaji Történelmi Borvidék és az Aggteleki Nemzeti Park területén fekvő Aggteleki-karszt a legjelentősebb természeti- turisztikai értékei.

A látogatottság folyamatos növekedése fokozott környezetterheléssel jár, ami a természeti területek túlhasználatához vezethet. A turizmus számos negatív hatása közül kiemelendő a taposásos terhelés, valamint az illegális hulladékok fokozott jelenléte. Nemcsak megyei, hanem országos érdek is a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található kiemelkedő világörökségi helyszínek védelme. Fontos, hogy bővülő turisztikai szolgáltatások ellenére ne sérüljenek a kiemelt desztinációk.

A turizmus okozta környezetterhelés mérséklése beavatkozási területen a következő feladatok megvalósítását irányozzuk elő:

T-1 Feladat: Szelíd turizmussal az Aggteleki-karszt megóvásáért: szakmai egyeztető munkacsoport létrehozása és konferencia A megyei önkormányzat az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködésben indítson kampányt a turisztikai desztináció-menedzsmenttel foglalkozó vállalkozásokkal az őshonos élővilág megóvása, valamint az öko-, etikus- és szelíd turizmus elterjesztése érdekében. Kapcsolódás a Program céljaihoz: C-2.4 Termál- és gyógyvizek fenntartható hasznosítása, turisztikai szempontból jelentős gyógy- és termálfürdők továbbfejlesztése C-3.9 A Nemzeti Park Igazgatóságokkal és a turisztikai desztináció menedzsment szervezetekkel együttműködve tájékoztatás és szemléletformálás Borsod-Abaúj-Zemplén megye kedvező – természeti erőforrásokra alapozott – turisztika adottságairól

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 109

2017. SZEPTEMBER 20.

3.13. Hulladékgazdálkodás

A hulladékok környezeti szempontból megfelelő kezelése érdekében az Európai Unió hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelve és az annak átültetéseként életbe lépett hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékgazdálkodási tevékenységek során alkalmazandó elsőbbségi sorrendet határoz meg. Az NKP-4 ezért célul tűzi ki a hulladékképződés megelőzését és csökkentését, az elkülönített gyűjtés fejlesztését és a hasznosítás növelését, valamint a nem hasznosítható hulladék szakszerű ártalmatlanítását. Amennyiben a körülmények miatt nem lehetséges az elsőleges cél megvalósítása, úgy az hulladékok újrahasználatát, illetve az újrafeldolgozását kell megvalósítani, égetésre és lerakásra csak a legvégső esetben kerülhet sor. A célok és a folyamatosan megvalósuló fejlesztések ellenére azonban jelentős a megye elmaradása a lakossági szelektívhulladék-gyűjtés megvalósításában. Ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a szükséges infrastruktúrafejlesztésekre, így a feldolgozó kapacitások és a gyűjtőrendszerek további megvalósítására, valamint a lakosság aktív bevonására, a szelektív gyűjtésre ösztönző szemléletformálási intézkedések és a gyűjtés során alkalmazandó szempontok hatásos ismertetésén keresztül. A hulladékmegelőzést ösztönző intézkedéseket valamennyi településre és hulladéktermelőre nézve meg kell valósítani.

A hulladékgazdálkodás beavatkozási területen a következő feladatok megvalósítását irányozzuk elő:

W-1 Feladat: Munkacsoport létrehozása a hulladékkeletkezés megelőzéséről, a szelektív hulladékgyűjtésről és az illegális hulladéklerakás kockázatairól szóló lakossági tájékoztatás és szemléletformálás témakörében A megyei önkormányzat együttműködést kezdeményez a hulladékmegelőzés és szelektívhulladék- gyűjtés tájékoztatás kapcsán bevonható területi szereplőkkel (pl. a már létrejött klaszterekkel, önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, hulladékgazdálkodási társulásokkal), felméri a lakossági tájékoztatásban fontos szereplők, illetve a lakosság tájékozottságát, továbbá az együttműködő szereplőkkel beazonosítja a szelektív hulladékgyűjtésről szóló lakossági tájékoztatás és szemléletformálás lehetséges intézkedéseit, koordinálja az együttműködést és a munkát. Részt vesz a lehetséges intézkedések megvalósításában, nyomon követi azok teljesülését és eredményeit. Kapcsolódás a Program céljaihoz: C-3.11 A keletkező hulladék mennyiségének csökkentése, a hulladékok szelektív gyűjtésének és újrahasznosításának elősegítése, a háztartási hulladékégetés visszaszorítása, elsősorban szemléletformálási eszközökkel C-3.12 Együttműködés kialakítása az illegális lerakók felszámolása érdekében

W-2 Feladat: Kiadvány összeállítása a hulladékkeletkezés megelőzéséről és a szelektív hulladékgyűjtésről és az illegális hulladéklerakás kockázatairól szóló lakossági tájékoztatás és szemléletformálás témakörében A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat kiadványt készít a hulladékkeletkezés megelőzéséről és a megfelelően végzett szelektív hulladékgyűjtés előnyeiről, továbbá az illegális hulladéklerakás és – égetés kockázatairól; együttműködve a terület megyei szereplőivel, és egyéb szervezetekkel. A kiadvány és annak közérthető tömör összefoglalója online és nyomtatott formában is közzétételre kerül. Emellett a kiadvány fő üzeneteinek helyi médiumokban (nyomtatott és online) való többszöri

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 110

2017. SZEPTEMBER 20.

megjelenéséről, közösségi oldalakon és egyéb kreatív módon történő közzétételéről is gondoskodik a megyei önkormányzat, célcsoportoknak megfelelően kiválasztott eszközök és üzenetek használatával. Kapcsolódás a Program céljaihoz: C-3.11 A keletkező hulladék mennyiségének csökkentése, a hulladékok szelektív gyűjtésének és újrahasznosításának elősegítése, a háztartási hulladékégetés visszaszorítása, elsősorban szemléletformálási eszközökkel

W-3 Feladat: Településvezetői Fórum az újrahasznosító, körforgásos gazdaságról (képzés Polgármestereknek és önkormányzati, közüzemi vállalatok vezető munkatársainak) A megyei önkormányzat több alkalommal képzést szervez a települési polgármesterek és önkormányzati dolgozók számára a hulladékmegelőzés lehetőségeiről és szelektívhulladék-gyűjtés során alkalmazandó szempontokról, ezek előnyeiről, valamint az önkormányzatok ezen témákban betöltött szemléletformálási szerepéről (elsősorban esettanulmányok, jó gyakorlatok bemutatását alkalmazva) – együttműködve a terület megyei szereplőivel, és egyéb szervezetekkel. A képzés célja, hogy a szemléletformálásban kulcsszerepet betöltő önkormányzatok (különös tekintettel a kis települések és aprófalvak önkormányzataira) helyi programokért felelős dolgozói és döntéshozói tájékozottá váljanak a témában, a megszerzett ismereteket tevékenységük – tájékoztatás és szemléletformálás – során alkalmazni tudják. A résztvevők visszajelzést küldenek a megvalósult intézkedésekről, és lehetőség szerint azokat bemutatják a későbbi képzéseken. Kapcsolódás a Program céljaihoz: C-3.11 A keletkező hulladék mennyiségének csökkentése, a hulladékok szelektív gyűjtésének és újrahasznosításának elősegítése, a háztartási hulladékégetés visszaszorítása, elsősorban szemléletformálási eszközökkel

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 111

2017. SZEPTEMBER 20.

4. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK STRATÉGIAI ESZKÖZEI

A megye környezetvédelmi gyökerű problémáinak megoldása végső soron a végrehajtáson múlik: a legjobban megírt program is csak annyit ér, amennyit abból meg lehet valósítani. Lényeges, hogy a környezetvédelmi programot nem a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat hajtja végre, hanem – a települési önkormányzatok, a megyei és a járási kormányhivatalok szakhatóságai, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági szereplőinek és a lakosságának bevonásával – irányítja a végrehajtást. E fejezetben áttekintjük a végrehajtással kapcsolatos stratégiai tervezési, koordinációs és szabályozási szempontokat, továbbá összegezzük a Program pénzügyi feltételeit és a végrehajtás intézményi hátterét. Végül ismertetjük a Program előrehaladásának mérésével kapcsolatos monitoring feladatokat.

4.1. A környezeti célok és beavatkozási területek integrációja a megyei tervezésbe

4.1.1. Stratégiai tervezés, koordináció

Borsod-Abaúj-Zemplén megye környezetvédelmi programjának „tervezési segédletként” kell szolgálnia az önkormányzati rendeletek, szakterületi, stratégiák, tervek és programok kidolgozása és végrehajtása során. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a Program nem koordinál „más” programokat, stratégiákat, hanem „zöld iránytűként” támogatást nyújt azok környezeti teljesítményének javítására.

A stratégiai tervezés áttekintéséből ki kell emelni azt a kérdést, hogy a megyei környezetvédelmi koordináció mit is jelenthet, mi az egyes szakterületek és a települések programjainak viszonya a Borsod-Abaúj-Zemplén megye Környezetvédelmi Programjához? A stratégiai tervezéssel összefüggő kiemelt feladatok a következők:

 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Környezetvédelmi Programjához kapcsolódó környezetügyi és fenntarthatósági témakörökben megyei koncepciók, akciótervek stratégiák kidolgozása (ld. részletesen ajánlások alább).  Borsod-Abaúj-Zemplén megye Környezetvédelmi Programja cél- és eszközrendszerének integrálása más megyei stratégiai dokumentumokba, szabályozási eszközökbe (különös tekintettel a megyei területfejlesztés és területrendezés tématerületein).  Borsod-Abaúj-Zemplén megye Környezetvédelmi Programjának figyelembevétele a megyei települések környezetvédelmi programjaiban, illetve fejlesztési stratégiáiban.

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 112

2017. SZEPTEMBER 20.

Ajánlások a megyei környezetpolitika integrációjára 1. Ki kell dolgozni Borsod-Abaúj-Zemplén megye Fenntartható Fejlődési Stratégiáját (LA-21 nemzetközi útmutató és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia alapján). 2. Készüljön Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Zöldgazdaság-fejlesztési és Innovációs Akcióterv a zöld ipari fejlesztések előmozdítása érdekében. 3. Készüljön Borsod-Abaúj-Zemplén megyére Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterv (SECAP) a Covenant of Mayor’s elvárásai alapján. 4. Készüljön témafeltáró tanulmány a klíma- és környezetbarát turizmus szemléletének erősítése témakörében. 5. Meg kell vizsgálni a megyei környezethasználók önszabályozó eszközeinek (közigazgatási szerződések, önkéntes megállapodások, vállalati környezetvédelmi programok stb.) kialakítási lehetőségeit. 6. Javasoljuk, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye Környezetvédelmi Programja, valamint a megyei klímastratégia végrehajtásának finanszírozására Megyei Környezetvédelmi és Klíma Alap kerüljön létrehozásra, mely éves ütemezésben a képviselőtestület jóváhagyásával az egyes feladatok végrehajtására forrást biztosít. 7. Javasoljuk, hogy széles partnerségi bázison jöjjön létre a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Környezetvédelmi és Fenntarthatósági Fórum, melynek elsődleges feladata a megyei környezetpolitikával kapcsolatos döntéselőkészítés, információ-megosztás, továbbá a megyei Környezetvédelmi Program végrehajtásának nyomon követése.

A fenti ajánlások alapján a Program végrehajtása keretében az alábbi feladatok azonosíthatók:

A-1 Feladat: Borsod-Abaúj-Zemplén megye Fenntartható Fejlődési Stratégiájának kidolgozása LA-21 Nemzetközi Útmutató és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia alapján megyei stratégiai dokumentum kidolgozása, széleskörű partnerségi egyeztetése és elfogadása. Kapcsolódás a Program céljaihoz: C-4.3 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Fenntartható Fejlődési Stratégiájának kidolgozása. Nemzetközi útmutató (LA-21) és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia elvárásai alapján stratégiai dokumentum kidolgozása és partnerségi egyeztetése

A-2 Feladat: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Zöldgazdaság-fejlesztési és Innovációs Akcióterv kidolgozása A zöld ipari fejlesztések előmozdítása érdekében – a Nemzeti Környezeti Innovációs Stratégia, valamint a Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia (2013-2020) alapján – megyei stratégiai dokumentum kidolgozása, továbbá az érdekeltekkel történő partnerségi egyeztetése és elfogadása. Kapcsolódás a Program céljaihoz: C-3.6 A zöld ipari fejlesztések előmozdítása érdekében Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Zöldgazdaság-fejlesztési és Innovációs Akcióterv kidolgozása

A-3 Feladat: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Fenntartható Energia - Klíma Akcióterv (SECAP) kidolgozása A megyei települési és helyi akciócsoportok SECAP dokumentumainak figyelembevételével, Borsod- Abaúj-Zemplén megye klímastratégiája és környezetvédelmi programja alapján készüljön el Borsod- Abaúj-Zemplén megye Fenntartható Energia és Klíma Akcióterve, mely dokumentum a megye

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 113

2017. SZEPTEMBER 20.

integrált klíma- és energiapolitikájának magas szintű keretdokumentuma. A megyei Fenntartható Energia- és Klíma Akciótervet a Covenant of Mayor’s elvárásai alapján kell kidolgozni. Kapcsolódás a Program céljaihoz: C-3.1 Közreműködés a köz- és lakóépületek energiahatékonyságának javítását (fűtési, hűtési és világítási rendszerek modernizálása, épületszigetelés), a meglévő és új épületek távhő- ellátásba történő bekapcsolását célzó országos vagy település programokban, különös tekintettel a szemléletformálási tevékenységekre C-3.2 Megújuló energiaforrások (elsősorban napelem, napkollektor, hőszivattyú) decentralizált felhasználásának előmozdítása

A-4 Feladat: Témafeltáró tanulmány a klíma- és környezetbarát turizmus lehetőségeiről Szem előtt tartva, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai vonzereje elsősorban a természeti, táji értékeken alapul, ezért lényeges, hogy a turizmus tartós és dinamikus fejlődése hogyan biztosítható a legkisebb környezeti terheléssel, az élővilág minimális zavarásával és a tájak igénybevételének minimalizálásával. Kapcsolódás a Program céljaihoz: C-3.10 Negatív környezeti hatások csökkentése érdekében a tömegturizmus hatásainak vizsgálata, a klíma- és környezetbarát turizmus szemlélet erősítésének lehetőségei a turizmus területén (tanulmány)

4.1.2. Fejlesztéspolitika, beruházások

Az elmúlt évtizedben Magyarországon a környezetügy fejlesztési forrásainak egyre jelentősebb részét az EU-támogatások teszik ki. A 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program fejlesztési eszközei a 2014-2020-as időszakra szóló Széchenyi 2020 Operatív Programokban, a Vidékfejlesztési Programban, az Európai Területi Együttműködési Programokban, valamint a LIFE Plusz programban, továbbá a Horizon-2020 EU K+F keretprogramban, Tempus, Erasmus stb. oktatási programokban, illetve az EGT Norvég Alapban és Svájci Támogatásokban, valamint a fenti nemzetközi programokhoz kapcsolódó magyar költségvetési kiegészítésekben találhatók meg.

Szem előtt tartva a jelenlegi EU költségvetési időszak operatív programjainak támogatási prioritásait, a Borsod-Abaúj-Zemplén megye fejlesztési politikájának célszerű figyelembe vennie a következő környezetvédelmi, fenntarthatósági szempontokat:

 Erősíteni kell a fenntartható energiagazdálkodással (energiatakarékosság, energiahatékonyság javítás, megújuló energiaforrások), a fenntartható mobilitással (közösségi közlekedés, kerékpáros közlekedés, közlekedési elektrifikáció stb.), valamint az éghajlatvédelemmel kapcsolatos fejlesztési törekvéseket.  A környezetvédelmi szempontoknak egyértelműen, indikátorokkal kimutatható módon be kell épülniük a fejlesztéspolitikával kapcsolatos megyei döntésekbe, ezzel egyúttal arra ösztönözve a megyei gazdasági szervezeteket és a megyében élőket, hogy takarékoskodjanak a természeti erőforrásokkal és csökkentsék a környezetterhelést.

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 114

2017. SZEPTEMBER 20.

4.1.3. Együttműködés a települési önkormányzatokkal és a kormányzati szervekkel

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Környezetvédelmi Programjának végrehajtását segítő jogi és szabályozási eszközöknek a központi kormányzat, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szakhatóságok és a megyei települési önkormányzatok közötti megosztott hatáskörök és felelősség elvén kell nyugodnia. Ez egyúttal azt jelenti, hogy:

 a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzatot nyílt tervezés keretében kell bevonni a környezetvédelmi törvények és jogszabályok megalkotásába,  a megyei településekkel partnerségi együttműködések keretében szükséges összehangolni a környezetvédelmi szabályozó eszközöket,  biztosítani kell, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Környezetvédelmi Program iránymutatásul szolgáljon a települési környezetvédelmi programok és a kapcsolódó szabályozások kidolgozása során.

A megyében bejegyzett nagyvállalatokkal való kiegyensúlyozott, szoros kapcsolat megteremtése, valamint a megyében működő nagyvállalatok lakossági elfogadottságának növelése érdekében javasoljuk, hogy a vállalati környezetvédelmi fejlesztések közzétételre kerüljenek a megye honlapján. Partnerségi együttműködés keretében lehetőség nyílik a megyei nagyvállalatok társadalmi felelősségvállalás keretében végzett tevékenységeinek összehangolására az önkormányzatok és a lakosság igényeivel. Az elért eredményeket a lakosság számára elérhetővé lehet tenni a megye honlapján.

Ajánlások a megye gazdasági szereplőivel kialakítható partnerségi együttműködésekre 5. Meg kell vizsgálni a megyei környezethasználók önszabályozó eszközeinek (közigazgatási szerződések, önkéntes megállapodások, vállalati környezetvédelmi programok stb.) kialakítási lehetőségeit.

A fenti ajánlás alapján a Program végrehajtása keretében az alábbi feladat azonosítható:

A-5 Feladat: Megvalósíthatósági tanulmány a megyei környezethasználók önszabályozó eszközeinek alkalmazási lehetőségeiről A megvalósíthatósági tanulmány keretében stakeholder-elemzés készül a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei nagy kibocsátók fenntarthatósági, környezeti és társadalmi felelősségi (CSR) vállalati politikáiról, majd ezen információkra alapozva konkrét javaslatokat fogalmaz meg a közigazgatási szerződések, önkéntes megállapodások, vállalati-önkormányzati környezetvédelmi programok lehetőségeiről. Kapcsolódás a Program céljaihoz: C-3.5 Közreműködés a települési önkormányzatokkal és a megyei környezetvédelmi szakhatósággal annak érdekében, hogy az új ipari beruházások lehetőség szerint a már erősen terhelt Miskolc, Kazincbarcika, Ózd, Tiszaújváros térségeken kívül valósuljanak meg.

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 115

2017. SZEPTEMBER 20.

4.2. A beavatkozások megvalósításának költségigénye

4.2.1. A Program pénzügyi feltételei

Az alábbiakban a 3. fejezetben bemutatott beavatkozások és feladatok költségelőirányzatait összegezzük. Hangsúlyozzuk, hogy a költségek:

 a 2017-2022 időszakra vonatkozó 6 éves összköltséget jelentik,  nem (csak) a megyei önkormányzat kiadásait tartalmazzák, hanem Borsod-Abaúj- Zemplén megye egyéb költségviselőinek közreműködését is.

8. táblázat: Borsod-Abaúj-Zemplén megye Környezetvédelmi Program 6 éves összes ráfordításai

Összes ráfordítás (2017-2022) javasolt forrásmegosztás (%) Feladatok száma, megnevezése össz.

(mFt)

MEGYE TELEP KORM EU GAZD L-1 A „Fűts okosan!” kampány ismeretterjesztő anyagainak 0,48 100 eljuttatása a lakossági (szilárd) tüzelésből eredő szálló por kibocsátásokban érintett célcsoportokhoz L-2 A megyére vonatkozó levegőminőségi stratégiák figyelemmel 0,29 100 kísérése, a települési önkormányzatok tájékoztatása Z-1 A stratégiai zajtérképek és intézkedések 2017-2018. évi 0,14 100 felülvizsgálatának nyomon követése

Z-2 Zajvédelmi szempontok megjelenítése a település- és 0,0 területrendezési tervek, koncepciók megyei önkormányzat általi véleményezése során V-1 A villámárvíz elleni védekezés eszközeinek és módszereinek 3,80 100 megismertetése a települési önkormányzatokkal (munkacsoport szervezése a megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal együttműködésben) V-2 Szennyezett felszíni és felszín alatti vizek, szennyezett talajok 2,70 100 kármentesítésének elősegítése tudásmegosztással (munkacsoport szervezése) V-3 Szennyezett felszíni és felszín alatti vizek, szennyezett talajok 1,00 100 kármentesítésének elősegítése tudásmegosztással (tematikus aloldal a honlapon) V-4 Szemléletformálás (képzés, fórum) a belvízzel és árvízzel 3,80 100 veszélyeztetett területeken gazdálkodók számára F-1 Földtani kockázatok megismertetésének, felszámolásának 3,70 100 elősegítése tudásmegosztással (munkacsoport) F-2 BARLANGINFO – honlap vagy applikáció a megye páratlan földtani értékeinek megismertetéséről (megyei turisztikai 1,90 50 25 25 szervezetekkel, nemzeti park igazgatóságokkal együttműködésben) N-1 Szemléletformálás a védett fajok megtartása szempontjából kiemelkedő jelentőségű élőhelyek védelme témakörében 1,00 100 (tematikus aloldal a honlapon)

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 116

2017. SZEPTEMBER 20.

Összes ráfordítás (2017-2022) javasolt forrásmegosztás (%) Feladatok száma, megnevezése

össz.

(mFt)

MEGYE TELEP KORM EU GAZD N-2 Szemléletformálás a védett fajok megtartása szempontjából kiemelkedő jelentőségű élőhelyek védelme témakörében 1,00 80 10 10 (kiadvány) N-3 Tájékoztató programok a hagyományos tájgazdálkodás 1,20 90 10 előnyeiről (képzés a gazdák számára) H-1 Megyei hőhullám és allergológiai tájékoztatási rendszer 100 kialakítása (tematikus honlap, média kapcsolat) 2,0 B-1 „Jó gyakorlat” adatbázis kialakítása és megosztása a megyében megvalósult épületenergetikai épületfelújítási mintapéldákról 4,40 20 80 (tematikus honlap és éves konferencia) B-2 A megyeháza épületének energetikai jellegű felújítása 510,0 0 100 (pályázat) B-3 Ajánlás összeállítása az iskolák számára a megyei épített környezet értékeinek bemutatására (Borsod-Abaúj-Zemplén 0,70 50 50 megyei Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatallal együttműködésben) E-1 Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterv (SECAP) kidolgozása 4 megyei település és 8 Helyi Akciócsoport számára (TOP 107,8 0 15 85 pályázat) E-2 „Jó gyakorlat” adatbázis kialakítása és megosztása a megyében megvalósult megújuló energia hasznosítási projektekről 4,40 20 80 (tematikus honlap és éves konferencia) M-1 Tájékoztató kiadvány készítése a biztonságos mezőgazdasági termelésről a felhagyott ipari területek (szennyezett területek) 2,32 80 20 puffer-zónáiban, valamint a szennyezett felszíni és felszín alatti vizek hatásterületén a mezőgazdasági gazdálkodók számára M-2 A bio- és ökogazdálkodás népszerűsítése (képzés) 1,52 90 10 M-3 Tájfajták szélesebb körű megismertetése és termesztésük népszerűsítése (tájékoztató programok) 0,60 100 K-1 Együttműködés kialakítása az alternatív meghajtású gépjárművek elterjesztésében érdekelt megyei szereplőkkel 0,40 100 (szakértői munkacsoport felállítása) K-2 Rendezvény a kerékpáros közlekedés és a közösségi közlekedési eszközök előnyeiről – együttműködve a kerékpáros 0,45 100 szervezetekkel, helyi közlekedési szolgáltatókkal I-1 Lakossági tájékoztatási program indítása az ipari balesetekkel szembeni védekezésről (tematikus honlap kialakítása a megyei 1,0 100 katasztrófavédelmi igazgatósággal együttműködésben) I-2 Ajánlások megfogalmazása a települési önkormányzatok számára az ipari eredetű szennyezés-megelőzés integrálására a 1,40 100 településfejlesztési tervezésbe (háttértanulmány kidolgozása) T-1 Szelíd turizmussal az Aggteleki-karszt megóvásáért: szakmai 2,0 50 25 25 egyeztető munkacsoport létrehozása és konferencia W-1 Munkacsoport létrehozása a hulladékkeletkezés megelőzéséről, a szelektív hulladékgyűjtésről és az illegális 0,46 100 hulladéklerakás kockázatairól szóló lakossági tájékoztatás és szemléletformálás témakörében

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 117

2017. SZEPTEMBER 20.

Összes ráfordítás (2017-2022) javasolt forrásmegosztás (%) Feladatok száma, megnevezése

össz.

(mFt)

MEGYE TELEP KORM EU GAZD W-2 Kiadvány összeállítása a hulladékkeletkezés megelőzéséről és a szelektív hulladékgyűjtésről szóló lakossági tájékoztatás és 3,3 100 szemléletformálás témakörében W-3 Településvezetői Fórum az újrahasznosító, körforgásos gazdaságról (képzés Polgármestereknek és önkormányzati, 4,25 70 30 közüzemi vállalatok vezető munkatársainak) A-1 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Fenntartható Fejlődési 10,00 100 Stratégiájának kidolgozása A-2 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Zöldgazdaság-fejlesztési és 6,00 100 Innovációs Akcióterv kidolgozása A-3 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Fenntartható Energia - Klíma 5,00 100 Akcióterv (SECAP) kidolgozása A-4 Témafeltáró tanulmány a klíma- és környezetbarát turizmus 3,00 100 lehetőségeiről A-5 Megvalósíthatósági tanulmány a megyei környezethasználók 5,00 100 önszabályozó eszközeinek alkalmazási lehetőségeiről A-6 Megyei Környezetvédelmi és Klíma Alap létrehozása 0

A-7 Megyei Környezetvédelmi és Fenntarthatósági Fórum 2,50 100

létrehozása 699,5 69,7 1,8 17,7 602,1 8,2 ÖSSZESEN: 699,5

Jelmagyarázat: MEGYE Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat költségvetési forrásai TELEP települési önkormányzatok költségvetési forrásai KORM központi kormányzati, állami források EU Operatív Programok, közvetlen EU-s pályázatok forrásai GAZD megyei gazdálkodó szervezetek pénzügyi forrásai

Összefoglalva elmondható, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat részéről évente átlagosan kevesebb, mint 12 millió Ft költségráfordítást igényel a környezetvédelmi programban meghatározott feladatok megvalósítása, mely mindössze az összköltség 10%-át jelenti. A szükséges ráfordítás fennmaradó része települési önkormányzatok költségvetési forrásából, központi kormányzati forrásokból, Operatív Programokból és közvetlen EU-s pályázati forrásokból vagy megyei gazdálkodó szervezetek pénzügyi forrásaiból származik. A két legjelentősebb költségigénnyel bíró feladat forrása egy-egy EU-s forrásból – operatív program – finanszírozott már elnyert pályázat, mely a megyei önkormányzat részéről nem igényel többletráfordítást.

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 118

2017. SZEPTEMBER 20.

4.2.2. A megyei önkormányzati ráfordítások éves költségvetései

Az alábbiakban bemutatjuk éves bontásban a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Önkormányzat költségvetésében tervezhető kiadásokat. Megjegyezzük, hogy:

 az egyes feladatokhoz rendelt éves összegek költségvetési keretként (előirányzatként) tervezhetők és az önkormányzat éves költségvetésének végrehajtása során lehet azokat a 3. fejezetben javasolt konkrét feladatokkal teljesíteni,  szem előtt tartva a Program egyeztetésének és elfogadásának időütemezését, 2017. évre nem terveztünk ráfordításokat.

9. táblázat: Borsod-Abaúj-Zemplén megye Környezetvédelmi Program megyei önkormányzati ráfordítások időbeni alakulása

Megyei önkormányzati ráfordítások időbeni alakulása (millió Ft)

Feladatok száma, megnevezése össz. 2017 2018 2019 2020 2021 2022

L-1 A „Fűts okosan!” kampány ismeretterjesztő 0,48 0,24 0,24 anyagainak eljuttatása a lakossági (szilárd) tüzelésből eredő szálló por kibocsátásokban érintett célcsoportokhoz L-2 A megyére vonatkozó levegőminőségi stratégiák 0,29 0,05 0,06 0,06 0,06 0,06 figyelemmel kísérése, a települési önkormányzatok tájékoztatása Z-1 A stratégiai zajtérképek és intézkedések 2017- 0,14 0,02 0,03 0,03 0,03 0,03 2018. évi felülvizsgálatának nyomon követése Z-2 Zajvédelmi szempontok megjelenítése a 0,0 település- és területrendezési tervek, koncepciók megyei önkormányzat általi véleményezése során V-1 A villámárvíz elleni védekezés eszközeinek és 3,80 0,70 0,70 0,80 0,80 0,80 módszereinek megismertetése a települési önkormányzatokkal (munkacsoport szervezése a megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal együttműködésben) V-2 Szennyezett felszíni és felszín alatti vizek, 2,70 0,54 0,54 0,54 0,54 0,54 szennyezett talajok kármentesítésének elősegítése tudásmegosztással (munkacsoport szervezése) V-3 Szennyezett felszíni és felszín alatti vizek, 1,00 0,60 0,10 0,10 0,10 0,10 szennyezett talajok kármentesítésének elősegítése tudásmegosztással (tematikus aloldal a honlapon) V-4 Szemléletformálás (képzés, fórum) a belvízzel és 3,80 0,70 0,70 0,80 0,80 0,80 árvízzel veszélyeztetett területeken gazdálkodók számára

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 119

2017. SZEPTEMBER 20.

Megyei önkormányzati ráfordítások időbeni alakulása (millió Ft)

Feladatok száma, megnevezése össz. 2017 2018 2019 2020 2021 2022

F-1 Földtani kockázatok megismertetésének, 3,70 0,74 0,74 0,74 0,74 0,74 felszámolásának elősegítése tudásmegosztással (munkacsoport) F-2 BARLANGINFO – honlap vagy applikáció a megye 0,95 0,51 0,11 0,11 0,11 0,11 páratlan földtani értékeinek megismertetéséről (megyei turisztikai szervezetekkel, nemzeti park igazgatóságokkal együttműködésben) N-1 Szemléletformálás a védett fajok megtartása 1,00 0,60 0,10 0,10 0,10 0,10 szempontjából kiemelkedő jelentőségű élőhelyek védelme témakörében (tematikus aloldal a honlapon) N-2 Szemléletformálás a védett fajok megtartása 0,80 0,80 szempontjából kiemelkedő jelentőségű élőhelyek védelme témakörében (kiadvány) N-3 Tájékoztató programok a hagyományos 1,08 0,25 0,23 0,20 0,20 0,20 tájgazdálkodás előnyeiről (képzés a gazdák számára) H-1 Megyei hőhullám és allergológiai tájékoztatási 2,0 0,80 0,30 0,30 0,30 0,30 rendszer kialakítása (tematikus honlap, média kapcsolat) B-1 „Jó gyakorlat” adatbázis kialakítása és megosztása 0,88 0,24 0,22 0,10 0,10 0,22 a megyében megvalósult épületenergetikai épületfelújítási mintapéldákról (tematikus honlap és éves konferencia) B-2 A megyeháza épületének energetikai jellegű 0,0 felújítása (pályázat) B-3 Ajánlás összeállítása az iskolák számára a megyei 0,35 0,35 épített környezet értékeinek bemutatására (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatallal együttműködésben) E-1 Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterv (SECAP) 0,0 kidolgozása 4 megyei település és 8 Helyi Akciócsoport számára (TOP pályázat) E-2 „Jó gyakorlat” adatbázis kialakítása és megosztása 0,88 0,24 0,22 0,10 0,10 0,22 a megyében megvalósult megújuló energia hasznosítási projektekről (tematikus honlap és éves konferencia) M-1 Tájékoztató kiadvány készítése a biztonságos 1,86 0,95 0,91 mezőgazdasági termelésről a felhagyott ipari területek (szennyezett területek) puffer-zónáiban, valamint a szennyezett felszíni és felszín alatti vizek hatásterületén a mezőgazdasági gazdálkodók számára M-2 A bio- és ökogazdálkodás népszerűsítése (képzés) 1,37 0,34 0,34 0,34 0,34

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 120

2017. SZEPTEMBER 20.

Megyei önkormányzati ráfordítások időbeni alakulása (millió Ft)

Feladatok száma, megnevezése össz. 2017 2018 2019 2020 2021 2022

M-3 Tájfajták szélesebb körű megismertetése és 0,60 0,30 0,30 termesztésük népszerűsítése (tájékoztató programok) K-1 Együttműködés kialakítása az alternatív 0,40 0,10 0,10 0,10 0,10 meghajtású gépjárművek elterjesztésében érdekelt megyei szereplőkkel (szakértői munkacsoport felállítása) K-2 Rendezvény a kerékpáros közlekedés és a 0,00 közösségi közlekedési eszközök előnyeiről – együttműködve a kerékpáros szervezetekkel, helyi közlekedési szolgáltatókkal I-1 Lakossági tájékoztatási program indítása az ipari 1,00 0,60 0,10 0,10 0,10 0,10 balesetekkel szembeni védekezésről (tematikus honlap kialakítása a megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal együttműködésben) I-2 Ajánlások megfogalmazása a települési 1,40 1,00 0,40 önkormányzatok számára az ipari eredetű szennyezés-megelőzés integrálására a településfejlesztési tervezésbe (háttértanulmány kidolgozása) T-1 Szelíd turizmussal az Aggteleki-karszt 1,00 0,20 0,30 0,10 0,10 0,30 megóvásáért: szakmai egyeztető munkacsoport létrehozása és konferencia W-1 Munkacsoport létrehozása a hulladékkeletkezés 0,46 0,19 0,09 0,09 0,09 megelőzéséről, a szelektív hulladékgyűjtésről és az illegális hulladéklerakás kockázatairól szóló lakossági tájékoztatás és szemléletformálás témakörében W-2 Kiadvány összeállítása a hulladékkeletkezés 3,3 3,00 0,10 0,10 0,10 megelőzéséről és a szelektív hulladékgyűjtésről szóló lakossági tájékoztatás és szemléletformálás témakörében W-3 Településvezetői Fórum az újrahasznosító, 3,0 0,5 1,5 1,0 körforgásos gazdaságról (képzés Polgármestereknek és önkormányzati, közüzemi vállalatok vezető munkatársainak) A-1 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Fenntartható 10,0 10,0 Fejlődési Stratégiájának kidolgozása A-2 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Zöldgazdaság- 6,0 6,0 fejlesztési és Innovációs Akcióterv kidolgozása A-3 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Fenntartható 5,0 5,0 Energia - Klíma Akcióterv (SECAP) kidolgozása A-4 Témafeltáró tanulmány a klíma- és 3,0 3,0 környezetbarát turizmus lehetőségeiről

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 121

2017. SZEPTEMBER 20.

Megyei önkormányzati ráfordítások időbeni alakulása (millió Ft)

Feladatok száma, megnevezése össz. 2017 2018 2019 2020 2021 2022

A-5 Megvalósíthatósági tanulmány a megyei 5,0 5,0 környezethasználók önszabályozó eszközeinek alkalmazási lehetőségeiről A-6 Megyei Környezetvédelmi és Klíma Alap 0,0 létrehozása A-7 Megyei Környezetvédelmi és Fenntarthatósági 2,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 Fórum létrehozása 69,7 0,0 17,9 15,4 13,2 11,6 11,7

69,7

Összességében elmondható, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat számára a környezetvédelmi programban előirányzott feladatok megvalósítására tervezett kiadások „csúcspontja” a 2018. év lesz, melynek oka, hogy a Program egyeztetésének és elfogadásának várható időpontja miatt a végrehajtás megkezdése 2018. évben várható. A meghatározott feladatok sokszínűek, a feladattípusok közti költségigény megoszlása a következőképpen alakul:

10. táblázat: Borsod-Abaúj-Zemplén megye Környezetvédelmi Program megyei önkormányzati ráfordítások megoszlása feladattípusonként

Feladattípus Ráfordítás (mFt) Ráfordítás (%) Kiadvány, kampány 6,44 9,2 Képzés 2,45 3,5 Tanulmány, tervdokumentum készítése 29 41,6 Hálózatosodás, munkacsoport létrehozása, partnerségi 24,58 35,4 kapcsolatok fejlesztése, munkacsoport, rendezvény Honlap, médiakapcsolat 7,15 10,3 ÖSSZESEN: 69,7

Ajánlás Megyei Környezetvédelmi és Klíma Alap létrehozására 6. Javasoljuk, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye Környezetvédelmi Programja, valamint a megyei klímastratégia végrehajtásának finanszírozására Megyei Környezetvédelmi és Klíma Alap kerüljön létrehozásra, mely éves ütemezésben a képviselőtestület jóváhagyásával az egyes feladatok végrehajtására forrást biztosít.

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 122

2017. SZEPTEMBER 20.

A-6 Feladat: Megyei Környezetvédelmi és Klíma Alap létrehozása A feladat keretében a következő tevékenységek valósulnak meg:  Működési rend és önkormányzati előterjesztés a Környezetvédelmi és Klíma Alap létrehozására;  aktualizált eljárási- és pályázati rendszer kialakítása. Kapcsolódás a Program céljaihoz: C-4.2 Megyei Környezetvédelmi Alap megújítása, aktualizált eljárási- és pályázati rendszer kialakítása

4.3. Intézményi háttér

Borsod-Abaúj-Zemplén megye környezetvédelmi programjának hatékony koordinációját a Megyei Önkormányzati Hivatal láthatja el; főbb feladatai a következők:

 a kormányzattal, szakhatóságokkal való egyeztetés és kapcsolattartás,

 a program megyei önkormányzati intézkedései esetében a feladatok és a források tervezése, a végrehajtás megszervezése,

 koordináció a települési önkormányzati végrehajtókkal,

 koordináció a nem-önkormányzati végrehajtókkal,

 Megyei Környezetvédelmi és Fenntarthatósági Fórum (ld. alább) titkársági feladatainak ellátása,

 éves előrehaladási jelentések készítése a Program előző évi végrehajtásáról,

 döntéselőkészítés a Program következő évi feladatairól.

MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS FENNTARTHATÓSÁGI FÓRUM LÉTREHOZÁSA

A Program Borsod-Abaúj-Zemplén megye valamennyi polgárának, vállalkozásának, civil szervezetének, közintézményének érdekeit szolgálja, a programban érdekelt és végrehajtásában közreműködő szereplők összehangolt cselekvését igényli. Erre annál is inkább szükség van, mert a legtöbb környezetvédelmi probléma összetett és szerteágazó jellege miatt a lakosság, a gazdasági szervezetek több érdekcsoportját érinti és a megoldásukhoz is általában különböző típusú eszközök keverékét kell alkalmazni.

Javasolható ezért Megyei Környezetvédelmi és Fenntarthatósági Fórum felállítása, amely a következő érdekcsoportokból tartalmazna delegált szakértőket:

 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat,  Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásközpontjainak települési önkormányzatai,

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 123

2017. SZEPTEMBER 20.

 Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működő környezet- és természetvédő civil szervezetek,  Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működő kamarák, gazdasági köztestületek,  Borsod-Abaúj-Zemplén megyei oktatási intézmények képviselői (alap- , közép és felsőoktatás),  Megyei Kulturális és egyházi intézmények képviselői,  Megyei közegészségügyi és szociális ellátó intézmények képviselői.

A Megyei Környezetvédelmi és Fenntarthatósági Fórum feladata elsődlegesen a döntéselőkészítést megelőző tanácsadás, a tervezett intézkedések véleményezése, Borsod- Abaúj-Zemplén megye Környezetvédelmi Program végrehajtásának nyomon követése lehetne.

A Fórum tehát egyfajta „ötletforrásként” is szolgálhatna, de semmiképpen sem lehet „pénzosztó” vagy más döntéshozó szerepe. A fentiekben vázolt összetételű testületnek különösen nagy szerepe lehet abban, hogy az elsődlegesen nem környezetvédelmi intézkedésekben azonosítani tudja a környezeti szempontokat, környezeti követelményeket tudjon beépíteni az intézkedésekbe, ezekre javaslatokat tudjon tenni.

A Fórum lehetőséget biztosít arra is, hogy a Megyei Önkormányzat a környezetvédelemmel kapcsolatos döntéshozatalát fokozatosan megnyissa e testület előtt – pl. az előterjesztések véleményeztetésével vagy a környezetvédelmet érintő napirendek esetében a közgyűlési vagy bizottsági üléseken való tanácskozási jogú részvétellel. A Fórum eredményes működése esetén a későbbiekben bizonyos települési környezetvédelmi feladatok átadására is sor kerülhet a Fórum egyes szervezetei számára.

Ajánlások Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Környezetvédelmi és Fenntarthatósági Fórum létrehozására 7. Javasoljuk, hogy széles partnerségi bázison jöjjön létre a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Környezetvédelmi és Fenntarthatósági Fórum, melynek elsődleges feladata a megyei környezetpolitikával kapcsolatos döntéselőkészítés, információ-megosztás, továbbá a megyei Környezetvédelmi Program végrehajtásának nyomon követése.

A fenti ajánlások alapján a Program végrehajtása keretében az alábbi feladat azonosítható:

A-7 Feladat: Megyei Környezetvédelmi és Fenntarthatósági Fórum létrehozása A feladat keretében a következő tevékenységek valósulnak meg:  Működési rend és önkormányzati előterjesztés a Megyei Környezetvédelmi és Fenntarthatósági Fórum létrehozására,  A Fórum tagjainak felkérése, fórum ülések időütemezésének tervezése,  Fórum éves munkaterveinek elkészítése, elfogadása,  Fórum ülések összehívása, lebonyolítása.

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 124

2017. SZEPTEMBER 20.

Kapcsolódás a Program céljaihoz: C-4.1 Megyei Környezetvédelmi és Fenntarthatósági Fórum létrehozása. A több-oldalú Fórum (civilek, kamarák, járási/települési önkormányzatok képviselői, oktatás-tudomány képviselői) lehetővé teszi az információcserét és a megyei környezetpolitikához kapcsolódó döntés-előkészítést

4.4. A Program előrehaladásának nyomonkövetése, monitoring

Ahhoz, hogy a Megyei Önkormányzat Közgyűlése és (a megyei érintettek is) képet kaphassanak, hogy mit sikerült a programmal elérni, a program végrehajtásának nyomon követésére (monitorozására) van szükség. A megyei környezetvédelmi célok és konkrét feladatok monitorozásának és értékelésének legfontosabb feladata, hogy a feltárt tapasztalatok, tanulságok visszacsatolása a stratégiaalkotási, tervezési-programozási folyamatba biztosított legyen. Az önkormányzati döntés-előkészítők és döntéshozók, valamint az érdekeltek számára rendszerezve kell hozzáférhetővé tenni azokat az információkat, amelyekkel a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei környezetvédelmi program végrehajtásának eredményessége, hatékonysága, szakpolitikai megfelelősége javítható. A Borsod-Abaúj- Zemplén megyei környezetvédelmi stratégiai monitoring és értékelési rendszer céljai a következők:

 A Programban foglalt stratégiai célok és intézkedések megvalósulásának és eredményeinek értékeléséhez adatok, információk rendszeres biztosítása.  A megyei környezetvédelmi tevékenység értékelése rendszerszerűen, ütemezetten és átlátható módon történjen.  A monitoring és értékelési rendszer járuljon hozzá a környezetvédelem hatékonyabb integrálásához a települési környezetvédelmi programokba.  Legyen képes a megyei környezetvédelmi tevékenységekkel kapcsolatos átfogó információszolgáltatásra, és a közvélemény tájékoztatására.  Biztosítson megbízható stratégiai információkat a megyei döntés-előkészítők és döntéshozók számára.

A program monitorozása – a negyedik Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban – a következő lépésekben történhet:

11. táblázat: Borsod-Abaúj-Zemplén megye Környezetvédelmi Programjának monitoring és tervezési feladatai

Monitoring feladat Monitoring cél Határidő Megjegyzés Éves előrehaladási jelentés Összefoglaló az előző évben Minden év beszámoló a cél/feladat megvalósult intézkedésekről február 28. indikátorokról is Tárgyévi végrehajtási terv A Programban előirányzott Minden év A megye költségvetésének konkrét intézkedések és április 30. elfogadásával egyidejűleg finanszírozásuk

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 125

2017. SZEPTEMBER 20.

Monitoring feladat Monitoring cél Határidő Megjegyzés Következő évi végrehajtási A Programban előirányzott Minden év A megyei önkormányzat terv konkrét intézkedések és szept.30. költségvetésének finanszírozásuk tervezésével párhuzamosan A program felülvizsgálata Javaslat az alprogramok Három beszámoló az módosítására (ha szükséges) évente állapotindikátorokról is június 30.

JAVASOLT INDIKÁTOROK

Az alábbi táblázatban javaslatot teszünk a Program végrehajtási keretrendszeréhez (azaz a feladatokhoz) kapcsolható indikátorokra. Megjegyezzük, hogy a 2. fejezetben bemutatott célrendszer monitoringját a Program – félidőben, azaz 2020-ban esedékes – felülvizsgálata során célszerű elvégezni.

12. táblázat: Borsod-Abaúj-Zemplén megye Környezetvédelmi Program végrehajtását nyomon követő indikátorok

Indikátor Feladatok száma, megnevezése megnevezése mérték- egysége L-1 A „Fűts okosan!” kampány ismeretterjesztő anyagainak A célcsoportokhoz db eljuttatása a lakossági (szilárd) tüzelésből eredő szálló por eljuttatott kiadványok kibocsátásokban érintett célcsoportokhoz száma L-2 A megyére vonatkozó levegőminőségi stratégiák Egyedi és csoportos db/év figyelemmel kísérése, a települési önkormányzatok tájékoztatási események tájékoztatása száma Z-1 A stratégiai zajtérképek és 2017-2018. évi A stratégiai zajtérképekkel db/év felülvizsgálatának kapcsolatos egyeztetések nyomon követése száma Z-2 Zajvédelmi szempontok megjelenítése a település- és Véleményezett települési db/év területrendezési tervek, koncepciók megyei önkormányzat szintű stratégiai általi véleményezése során dokumentumok száma V-1 A villámárvíz elleni védekezés eszközeinek és Munkacsoport ülések alkalom/év módszereinek megismertetése a települési száma önkormányzatokkal (munkacsoport szervezése a megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal együttműködésben) V-2 Szennyezett felszíni és felszín alatti vizek, szennyezett Munkacsoport ülések alkalom/év talajok kármentesítésének elősegítése tudásmegosztással száma (munkacsoport szervezése) V-3 Szennyezett felszíni és felszín alatti vizek, szennyezett tematikus honlap oldal klikk/év talajok kármentesítésének elősegítése tudásmegosztással látogatóinak száma (tematikus aloldal a honlapon) V-4 Szemléletformálás (képzés, fórum) a belvízzel és árvízzel Képzésen résztvevők fő/év veszélyeztetett területeken gazdálkodók számára száma F-1 Földtani kockázatok megismertetésének, felszámolásának Munkacsoport ülések alkalom/év elősegítése tudásmegosztással (munkacsoport) száma F-2 BARLANGINFO – honlap vagy applikáció a megye páratlan tematikus honlap oldal klikk/év földtani értékeinek megismertetéséről (megyei turisztikai látogatóinak száma

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 126

2017. SZEPTEMBER 20.

Indikátor Feladatok száma, megnevezése megnevezése mérték- egysége szervezetekkel, nemzeti park igazgatóságokkal együttműködésben) N-1 Szemléletformálás a védett fajok megtartása tematikus honlap oldal klikk/év szempontjából kiemelkedő jelentőségű élőhelyek védelme látogatóinak száma témakörében (tematikus aloldal a honlapon) N-2 Szemléletformálás a védett fajok megtartása A célcsoportokhoz db szempontjából kiemelkedő jelentőségű élőhelyek védelme eljuttatott kiadványok témakörében (kiadvány) száma N-3 Tájékoztató programok a hagyományos tájgazdálkodás Képzésen résztvevők fő/év előnyeiről (képzés a gazdák számára) száma H-1 Megyei hőhullám és allergológiai tájékoztatási rendszer tematikus honlap oldal klikk/év kialakítása (tematikus honlap, média kapcsolat) látogatóinak száma B-1 „Jó gyakorlat” adatbázis kialakítása és megosztása a tematikus honlap oldal klikk/év megyében megvalósult épületenergetikai épületfelújítási látogatóinak száma mintapéldákról (tematikus honlap és éves konferencia) B-2 A megyeháza épületének energetikai jellegű felújítása elért energiamegtakarítás GJ/év (pályázat) B-3 Ajánlás összeállítása az iskolák számára a megyei épített iskolák száma db környezet értékeinek bemutatására (Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatallal együttműködésben) E-1 Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterv (SECAP) elkészült SECAP db kidolgozása 4 megyei település és 8 Helyi Akciócsoport dokumentumok száma számára (TOP pályázat) E-2 „Jó gyakorlat” adatbázis kialakítása és megosztása a tematikus honlap oldal klikk/év megyében megvalósult megújuló energia hasznosítási látogatóinak száma projektekről (tematikus honlap és éves konferencia) M-1 Tájékoztató kiadvány készítése a biztonságos A célcsoportokhoz db. mezőgazdasági termelésről a felhagyott ipari területek eljuttatott kiadványok (szennyezett területek) puffer-zónáiban, valamint a száma szennyezett felszíni és felszín alatti vizek hatásterületén a mezőgazdasági gazdálkodók számára M-2 A bio- és ökogazdálkodás népszerűsítése (képzés) Képzésen résztvevők fő/év száma M-3 Tájfajták szélesebb körű megismertetése és termesztésük Tájékoztató programokon fő/év népszerűsítése (tájékoztató programok) résztvevők száma K-1 Együttműködés kialakítása az alternatív meghajtású Munkacsoport ülések alkalom/év gépjárművek elterjesztésében érdekelt megyei száma szereplőkkel (szakértői munkacsoport felállítása) K-2 Rendezvény a kerékpáros közlekedés és a közösségi Rendezvényen résztvevők fő közlekedési eszközök előnyeiről – együttműködve a száma kerékpáros szervezetekkel, helyi közlekedési szolgáltatókkal I-1 Lakossági tájékoztatási program indítása az ipari Tájékoztató programokon fő/év balesetekkel szembeni védekezésről (tematikus honlap résztvevők száma kialakítása a megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal együttműködésben) I-2 Ajánlások megfogalmazása a települési önkormányzatok Elkészült háttértanulmány 1 db. számára az ipari eredetű szennyezés-megelőzés integrálására a településfejlesztési tervezésbe (háttértanulmány kidolgozása)

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 127

2017. SZEPTEMBER 20.

Indikátor Feladatok száma, megnevezése megnevezése mérték- egysége T-1 Szelíd turizmussal az Aggteleki-karszt megóvásáért: Munkacsoport ülések alkalom/év szakmai egyeztető munkacsoport létrehozása és száma fő konferencia Rendezvényen résztvevők száma W-1 Munkacsoport létrehozása a hulladékkeletkezés Munkacsoport ülések alkalom/év megelőzéséről, a szelektív hulladékgyűjtésről és az illegális száma hulladéklerakás kockázatairól szóló lakossági tájékoztatás és szemléletformálás témakörében W-2 Kiadvány összeállítása a hulladékkeletkezés megelőzéséről A célcsoportokhoz db és a szelektív hulladékgyűjtésről szóló lakossági eljuttatott kiadványok tájékoztatás és szemléletformálás témakörében száma W-3 Településvezetői Fórum az újrahasznosító, körforgásos Képzésen résztvevők fő/év gazdaságról (képzés Polgármestereknek és önkormányzati, száma közüzemi vállalatok vezető munkatársainak) A-1 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Fenntartható Fejlődési Elkészült dokumentum 1 db Stratégiájának kidolgozása A-2 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Zöldgazdaság-fejlesztési és Elkészült dokumentum 1 db Innovációs Akcióterv kidolgozása A-3 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Fenntartható Energia - Elkészült dokumentum 1 db Klíma Akcióterv (SECAP) kidolgozása A-4 Témafeltáró tanulmány a klíma- és környezetbarát Elkészült dokumentum 1 db turizmus lehetőségeiről A-5 Megvalósíthatósági tanulmány a megyei Elkészült dokumentum 1 db környezethasználók önszabályozó eszközeinek alkalmazási lehetőségeiről A-6 Megyei Környezetvédelmi és Klíma Alap létrehozása Előirányzat éves összege Ft/év A-7 Megyei Környezetvédelmi és Fenntarthatósági Fórum Fórum ülések száma alkalom/év létrehozása

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 128

2017. SZEPTEMBER 20.

MELLÉKLETEK

I. melléklet. Tematikus SWOT elemzés

I. A. KÖRNYEZETI ELEMEK Témakör környezeti elem Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek  Javuló levegőminőség a  Légszennyezettségi zóna az  Átszellőző zöldfolyosók  Elavult lakossági korábbi iparterületeken. aprófalvas térségekben, megteremtése, zöldgyűrű fűtőberendezésekben a  Tiszta levegő a nemzeti különösen Sajó-völgyében. (klímajavító hatás). szilárd tüzelőanyagok parkokban.  Sajó-völgye, Miskolc:  Belső városrészek belső használata növeli lokális  Ipari kibocsátások csökkenő egészségügyi határértéket udvarainak zöldítése. légszennyezettséget. tendenciája. meghaladó szálló por és  Lakótelepek klimatizálása  Növekszik a közlekedési benz(a)pirén koncentráció zöldtetőkkel. eredetű légszennyezés egyes gyakorisága. térségekben. 1. Levegőminőség  Koncentrálódó közlekedési eredetű levegőszennyezés az Ózd-Kazincbarcika-Miskolc- Tiszaújváros tengely mentén.  Nagy forgalmú határátkelők közelében kritikus légszennyezettségi állapotok kialakulása.  Miskolcra (Miskolc MJV  Közúti közlekedés, mint  Zajvédelem megfelelő  Növekvő közlekedési közigazgatási területére) általános zajforrás. védőtávolságok betartásával. zajterhelés egyes stratégiai zajtérkép és  Kiemelt közúti zajterhelési  Zajvédő falak létesítése a térségekben. intézkedési terv készült. probléma az I. és II. rendű – közlekedési és a vasúti  Zajterhelés élettani 2. Zajterhelés  M3 gyorsforgalmi út a főutak (pl. 26. sz. – zajterhelés mérséklésére – folyamatokat befolyásoló megfelelő védőtávolság miatt Sajószentpéter, főként belterületi szakaszon. hatása (pl. magas vérnyomás, nem okoz a védendő Kazincbarcika) egyes  Agglomerációs forgalom szívbetegség). belterületi szakaszain. városokon belüli kezelése.

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 129

2017. SZEPTEMBER 20.

Témakör környezeti elem Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek területeken határérték  Közúti zajterhelés  Növekvő agglomerációs és túllépést. határértékhez viszonyított áthaladó forgalom.  Nagyüzemek jelentős értéke az éjjeli időszakban  Forgalom csillapítás és zajvédelmi intézkedéseket magasabb a 26-os és 27-es út zajvédelmi fejlesztések valósítottak meg az utóbbi közelében. elmaradása esetén a zaj- években.  Vasúti zaj. terhelés megmaradása.  További, esetenként fennálló egyedi zajforrások: kisvállalkozások, rendezvények, szórakozóhelyek tevékenységéből eredő lakossági zajpanaszok.  Borsod-Abaúj-Zemplén  Folyók (patakok) egyenetlen,  Víztározók létesítése a  Természetes vízfolyások megye rendkívül gazdag nagy vízhozam-ingadozása a mezőgazdasági öntözés és a vízhozamának és felszíni vízfolyásokban és csapadék megoszlásából stabil termelési feltételek vízminőségének függése a feltörő forrásokban, jelentős következően. biztosítására. szomszédos országok vízkészletekkel rendelkezik.  Tavak környezetének  Jelentős ökológiai hatásokat természeti tényezőitől és az  Tisza, mint a vízhálózat fokozott beépülése. kifejtő tározók és tavak emberi beavatkozásoktól. legmeghatározóbb folyója.  Természetes vízfolyások (Hámori-tó, Lázbérci-  Szennyvíztisztítás, valamint vízgyűjtőterületének döntő víztározó, Rakacai-tározó) az alapvető higiénés többsége a szomszédos védelme. feltételek hiánya miatt egyes országokban található.  Korábban kármentesített bányatavak elszennyeződése. 2. Felszíni és felszín alatti vizek  Nehézipari termelés miatti területek időszakos  Sajó és Hernád növekvő felszíni és felszín alatti utómonitoring ellenőrzése. bakteriális szennyezettsége a vízszennyezések, kiemelten  A megye közműollója a nyári időszakban. Sajó-völgye. fejlesztések eredményeként  A Sajó fenéküledékébe került  Intenzív mezőgazdasági folyamatosan záródik. nehézfém-szennyezéseket az tevékenységek (pl.  Vízminőség monitoring áradások mobilizálhatják, műtrágyahasználat) miatti rendszer bővítése a megyei szétterülhetnek az ártereken, felszíni és felszín alatti víztestekben. kockázatot jelentenek az vízszennyezések. agrárgazdálkodás vonatkozásában (Sajólád,

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 130

2017. SZEPTEMBER 20.

Témakör környezeti elem Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek  Kohászati, vegyipari Ónod, Sajóörös és technológiákból származó Kesznyéten térségében). nehézfém-szennyeződések.  Csapadékvíz és árvizek elöntése miatti vízszennyezések.  Ásványvíz források,  Érzékeny felszíni vízgyűjtő  Települések  Nem megfelelő ásványvízzé minősített kutak területek (Lázbérci-víztározó, csatornahálózatának további ivóvízminőség egyes (pl. Bogács, Gönc, Miskolc, Bódva és a Hernád folyók, bővítése. településeken (Encs és Sárospatak, Tiszaújváros). Tisza-tó).  A víztakarékossággal és az Szikszó térsége, Vatta,  Természetes tisztaságú  Kiemelten érzékeny felszín egészséges ivóvíz Csincse és Szakáld). karsztvizek (Aggteleki-karszt, alatti vízminőségvédelmi fogyasztással kapcsolatos  Egyes területeken a Bükk hegység területek (Bükk hegység, szemléletformálás. talajvízkészletek vas-, karsztterületei). Aggteleki-karszt). mangán-, nitrát-, ammónium-  Borsod-Abaúj-Zemplén  Ivóvíz-minőségű talajvíz csak és bakteriális megyében nincsenek jelentős a Ronyva kavicsteraszán szennyezettsége. ivóvíz-minőségi problémák. található.  Értékes karsztvíz-készlet  A felszín közeli vízkészletek túlhasználata, lokális kisebb-nagyobb mértékben szennyezési problémái. szennyezettek, a talaj és 3. Ivóvízbázisok rétegvizek szinte mindenütt tisztításra szorulnak.  Nitrát probléma néhány talajvízre települt vízműnél (Encs és Szikszó térsége).  Hálózati nitrifikáció miatt vízminőségi probléma (Vatta, Csincse és Szakáld települések).  Illegális hulladéklerakók, illetve szikkasztókból elszivárgó folyékony  A hulladékok a felszín alatti vizek minőségét veszélyeztetik.

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 131

2017. SZEPTEMBER 20.

Témakör környezeti elem Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek  A hálózati vízvezetékkel ellátott lakások aránya alacsonyabb, mint az országos átlag.  Sajó és Hernád völgyében  Víztározók árvízvédelmi  A megye árvíz és vízerózió nem épült ki folyamatos célokra való használata (48 szempontjából kiemelten védvonalrendszer. db tározó 30,3 millió m3 veszélyeztetett terület  A hegyvidéki és változatos kapacitással). (pl. Felső-Tisza-vidéke). domborzati adottságú É-i és  Sajó és Hernád völgyében  Fokozottan magas Ny-i területek vízerózió általi folyamatos árvízi villámárvízi kockázat nagy, veszélyeztetettsége. védvonalrendszer kiépítése. összefüggő területeken.  A megye alacsonyabban  A lakosság  Nagy kiterjedésű belvízre fekvő D-i és DK-i területeit katasztrófavédelmi érzékeny területek belvíz (főként a Tisza tájékoztatása, riasztásra (Bodrogköz, Taktaköz), 4. Árvíz, belvíz, villámárvíz közelében fekvő területek) felkészítése. hatása a szántók veszélyezteti. művelhetőségére és a  Gátőrházak állapota nem települések fejlesztésére. megfelelő, zsilipes műtárgyak karbantartási igénye, jégtörőhajók felújítási igénye.  Egyes településeken a belterületi csapadékvíz- elvezető hálózat kiépítésre, bővítésre szorul.  Gyógy- és termálvizek gazdag  Turisztikai szempontból  Értékes karsztvíz-készlet készletei (Miskolctapolca jelentős gyógy- és túlhasználata, lokális Barlangfürdő, mezőkövesdi termálfürdők szennyezési problémái. Zsóry-fürdő, gyógyvíz továbbfejlesztése  Gyógyvíz nem megfelelő források, tiszaújvárosi és (Miskolctapolca felszíni védelmének 5. Termál- és gyógyvizek sárospataki Végardó-fürdő). Barlangfürdő, mezőkövesdi biztosítása miatt a  Gyógyvíz minősítéssel Zsóry-fürdő, Sárospataki vízkészletek sérülése egyes rendelkező kutak jelentős Végardó-fürdő). területeken. száma (pl. Bogács, Mezőkövesd, Tiszaújváros).

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 132

2017. SZEPTEMBER 20.

Témakör környezeti elem Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek  Felszín és felszín alatti vizek kiemelt védelme a tervezett fürdőfejlesztések során.  Gyógyvizek fenntartható felhasználása, hasznosítása.  Borsod-Abaúj-Zemplén  Nehézipari termelés miatti  Talajvédelem integrált  A megyében található megye talajtípusainak talajszennyezések, kiemelten feladatként való kezelése veszélyes hulladéklerakók és változatossága. Sajó-völgye. (tulajdonosok, hulladékégetők működéséből  Az elmúlt évtizedben  Intenzív mezőgazdasági önkormányzatok, különböző eredő potenciális kármentesítették a tevékenységek (pl. hatóságok és állam környezetbiztonsági szennyezett területek egy műtrágyahasználat) miatti együttműködése). kockázatok (pl. Sajó-völgye). részét. talajszennyezések.  Talajpusztulással fenyegetett  Talajromlás (talajdegradáció) területek veszélyeztetettségi egyes területeken. foka jellemzően növekszik.  Kibocsátott légszennyező  Egyes területeken anyagok okozta szennyezések következtében 6. Talaj és termőföld talajsavanyodás felborultak a természetes (Kazincbarcika, Sajóbábony kémiai és biológiai és a Borsodi Hőerőmű körfolyamatok, leromlott a területén). termőképesség.  A vízerózió az egész megyét  Hegyvidéki villámárvizek érinti. következtében a talaj  A szélerózióval érintett termőrétegének lepusztulása. területek jelentős része a kedvező termőhelyi adottságú területek közé tartozik.  Borsod-Abaúj-Zemplén  Földtani értékek kiemelt  Magas a földcsuszamlás megye Magyarország földtani védelme. kockázata Hollóháza értékekben egyik térségében. 7. Földtani közeg leggazdagabb és  Hirtelen lezúduló csapadék, legváltozatosabb megyéje. talajerózió, illetve a  Aggtelek-Domicai területhasználat (pl. korábbi barlangrendszer. bányászati tevékenységek)

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 133

2017. SZEPTEMBER 20.

Témakör környezeti elem Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek  Jósvafői Béke-barlang. miatt beomlások,  Alsó-hegyi Vecsembükk- földcsuszamlások veszélye. zsomboly.  150 ásványlelőhely: 250 ásványfaj, több mint 320 változata.  Ősmaradvány-lelőhelyek: Rudabánya, Erdőbénye.  Boldogkőújfalui kőtenger: jelentős tájképi és kultúrtörténeti értékkel bíró geomorfológiai képződmény.  Országos jelentőségű és helyi  Beerdősülő, korábban nyitott  Erdőrezervátumokban  A vizes élőhelyek védett természetvédelmi sziklás gyepterületek (Aggteleki- és Bükki Nemzeti vízutánpótlásának területek nagy aránya. területének csökkenése Park területe) az őshonos csökkenése az élőhelyek és  Számos terület a Natura 2000 (vándor sólyom és szirti sas erdőtársulások fokozott fajok eltünését eredményezi. hálózatába tartozik (pl. táplálkozó területe beszűkül). védelme és bővítése.  Tájidegen fajok agresszív Aggteleki-karszt, Putnoki-  Hagyományos gazdálkodási  Természetközeli terjedése következtében dombság, Hortobágy, Felső- struktúra megszűnése, a erdőgazdálkodási módok megváltoznak a természetes Tisza). legeltetéses állattartás terjedése. növénytársulások.  A megye területén három visszaszorulása; felhagyott  Társadalmi igény megjelenés  Növekvő erdőkárok az Nemzeti Park található. legelők gyepszerkezete e a környezettudatos illegális tüzelőanyag  Védett növény-és állatfajok, megváltozott. életmód iránt. használat (falopások) miatt. 8. Természeti értékek (élővilág) reliktum növény- és állatfajok  Madarakat veszélyeztető  Gyepterületek csökkenése, jelentős száma. áramszolgáltatói degradálódása.  Erdőrezervátumok megléte. infrastruktúra.  Természetes élőhelyek  Egyes fajok (pl. fehér és további feldarabolódása. fekete gólyák) élőhelyének  Intenzív turizmus (taposás, csökkenése. illegális hulladék terhelés,  Környezeti rendszerek túlzott közlekedés, élőhely használata. bolygatás).  Illegális hulladéklerakások a természetvédelmi területek puffer zónájában.

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 134

2017. SZEPTEMBER 20.

Témakör környezeti elem Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek  Változatos tájszerkezet  Iparterületek (bányászat,  A megye tájszerkezete teret  Felhagyott iparterületek (hegyvidék, dombság, alföld), kohászat, vegyipar) enged a hagyományos okozta tájsebek (elmaradt, gazdag vízfolyásokban). felhagyása következtében település szerkezet és vagy nem megfelelő  A megye közel 60%-a jelentős „ipari parlagok”, tájgazdálkodás rekultiváció). hegyvidéki terület, ahol az tájsebek keletkeztek. kialakulásának.  Egyes turisztikai desztinációk erdőgazdálkodás a jellemző. esetében a természeti 9. Táj  Védett világörökségi helyszín: területek túlhasználata. Tokaj-hegyaljai történelmi  Fokozott területhasználat, borvidék kultúrtáj. beépítettség növekedése.  A megye területén 6  Nagyüzemi mezőgazdasági Tájvédelmi Körzet található. termelés következtében a  Jellemző a hagyományos biodiverzitás csökkenése. település szerkezet.  Illegális hulladéklerakás.  Erdőterületek magas aránya.  Borsod-Abaúj-Zemplén  Megelőzés és alkalmazkodás  Villámárvizek, belvizek,  Vízfolyások kedvező megye éghajlati szerepének fokozatos árvizek várhatóan növekvő mikroklimatikus hatása. sérülékenysége magasabb a növelése. kockázata. nyugati területekhez képest.  Borsod-Abaúj-Zemplén  Jelentős a hőhullámokkal  Hőmérsékleti szélsőségek megyei tájékoztatási, korai szembeni sérülékenység. gyakorisága nő. figyelmeztetési, riasztási  Hőhullámok okozta többlet- 10. Éghajlat  Megváltozó évszakos rendszer kiépítése. halálozás. csapadék-eloszlás, növekvő  Borsod-Abaúj-Zemplén őszi és téli megyei Klímastratégia csapadékintenzitás. kidolgozása.  Sűrű beépítésű területeken (pl. lakótelepek) a városi hősziget-hatás.  Komfort nélküli-, illetve a  A megyében található  A megyei önkormányzat  Lakásárak további szükséglakások számának lakóépületek rossz épületének energetikai csökkenése a demográfiai jelentős csökkenése az elmúlt energetikai helyzete. felújítása, példamutató változásokból, elvándorlásból évtizedben.  Alacsony ütemű épületenergetikai eredően egyes térségekben. 11. Épített környezet  Hálózati vízvezetékkel és lakásállomány-növekedés állapotának megteremtése.  Lakóépületek energetikai szennyvízcstornárákötéssel (+1,7%).  Lakóépületek komplex felújításának elmaradása. ellátott lakások arányának energetikai felújítása (a külső  A lakótelepek komplex határoló szerkezetek rehabilitációja elmarad az

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 135

2017. SZEPTEMBER 20.

Témakör környezeti elem Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek növekedése az elmúlt  Nem lakott lakások hőszigetelése, a nyílászárók épületfelújítások mellett, évtizedekben. arányának jelentős cseréje és árnyékolása, a szociális problémák  Borsod-Abaúj-Zemplén emelkedése. gépészeti rendszer megmaradnak. megye jelentős építészeti és  A lakások komfort minősége korszerűsítése, valamint a  Műemlékek állagmegóvási és kulturális értékekkel, az országos átlagnál megújuló energia helyreállítási (illetve hagyományokkal bír. rosszabb. használata). esetenként az energetikai  Borsod-Abaúj-Zemplén  Városi szegénynegyedek,  Jelentős energiamegtakarítási jellegű felújítási) munkáinak megyében 703 országos telepek, gettósodó potenciál a középületekben. elmaradása, kulturális védelem alatt álló műemléki települések és kistérségek.  További helyi műemlék örökségek romlása. épület, építmény, történeti  A műemléképületek védelemre érdemes épületek  A klímaváltozás kert vagy temetkezési hely felújításának magasabb felkutatása és védetté következtében a szélsőséges található. költségigénye a nyilvánítása. időjárás okozta szél- és védettségükből eredő csapadékkárok hatása az alaposabb épületszerkezeti épületekre. tervezés és kivitelezés miatt.  A születéskor várható  Magas a légszennyezés által  Sérülékeny társadalmi  Felhagyott ipari élettartam emelkedett az kiváltott megbetegedések csoportok felkészítése, tevékenységek okozta elmúlt 15 évben. száma az országos átlaghoz tájékoztatása. szennyezés egyes  Borsod-Abaúj-Zemplén viszonyítva.  Parlagfű virágzása előtt és térségekben környezet- megye az ország kevésbé  Szív- és érrendszeri, valamint virágzás idején a gazdátlan egészségügyi veszélyforrást fertőzött térségeihez tartozik légúti betegségek okozta területek fokozott jelent. a biológiai allergének által halálozások magas aránya. ellenőrzése.  A környezettudatosság kiváltott allergiás és légúti  A születéskor várható  Együttműködés a parlagfű és általános szintje alacsony, a megbetegedéseket tekintve. élettartam elmarad az egyéb allergének elleni környezeti attitűd fejlesztésre 12. Emberi egészség országos átlagtól. védelemmel foglalkozó szorul.  Régi házak elöregedésének, szervezetekkel.  Kommunális hulladékok és gyakori vizesedésének gyengébb minőségű szenek hatására az átnedvesedett (faszén, tőzeg, lignit) épületanyagokon megjelenő égetéséből eredő penészgomba-telepekből egészségügyi kockázatok. kiszóródó spórák légzőszervi  Az allergiás betegek megbetegedéseket számának növekedése. okozhatnak.

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 136

2017. SZEPTEMBER 20.

I.B. KÖRNYEZETI HATÓTÉNYEZŐK, HAJTÓERŐK Témakör környezeti hatótényező, hajtóerő Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek  A jelentős  Rekultivációs beavatkozások  Felhagyott ipari és bánya  Vizekbe kerülő nehézfém- környezetszennyezéssel és ellenére is szennyezett területek teljes rekultivációs, szennyezések érintik a Sajó ipari katasztrófa-kockázattal területként nyilvántartott kármentesítési munkáinak árterét. járó ipari tevékenység mezőgazdasági telephelyek, elvégzése.  Szennyezett területek háttérbe szorulása. trágyatelepek,  Ipari tevékenységek és a mezőgazdasági célú  Egyes iparterületek hígtrágyatelepek, hulladék- bányászat által okozott területhasznosítása kiemelt 1. Környezetbiztonság helyzete kármentesítései lerakóhelyek. tájsebek és roncsolt kockázatot jelent. megtörténtek.  Jelenleg is funkcionáló ipari területeken komplex  Több megyei település területek általi és felhagyott tájrehabilitációs érintett felső küszöbértékű tevékenységekből származó beavatkozások. veszélyes üzemek által. szennyezések egyes  Potenciális talajszennyezés az térségekben. illegális hulladéklerakók területén.  Változatos lakóterületek: egy  Kedvezőtlen társadalmi,  Szegényebb településrészek  Lakótelepek felsőfokú (Miskolc), két gazdasági viszonyok miatt komplex rehabilitációja, rehabilitációjának középfokú (Kazincbarcika, jelentős negatív migrációs rendezett lakókörnyezet elmaradása és így a terület Ózd), 26 alsófokú központ, egyenleg. kialakítása. további avulása. falvak (178) és aprófalvak  A városi településszerkezet  A „gettósodott” területek  Közúti forgalom további (151). jellemzője, hogy növekszik a lakóépületeinek felújítása erősödése (ingázás). szegénység koncentrációja. (infrastruktúra fejlesztések,  Parkolási problémák Területhasználat,  Vidéki településeken a közterületek rendezése, fokozódása a nagyobb 3. településszerkezet hagyományos közintézmények városközpontokban. településszerkezetet rehabilitációja).  Beépítettség növekedése. megbontása: az új,  Szükséges infrastruktúra kertvárosias jellegű fejlesztésekkel, közterületek településrészek nem rendezésével, alkalmasak a falusi közintézmények életformához kapcsolódó rehabilitációjával élhető tevékenységek végzésére. települési környezet

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 137

2017. SZEPTEMBER 20.

Témakör környezeti hatótényező, hajtóerő Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek  Többközpontúság hiánya: a kialakítása, miskolci agglomeráció környezetminőség javítása. részesedése a megye  Lakótelepek rehabilitációja. népességéből magas (38%).  További zöldfelületek kialakításával a városok nyári túlzott felmelegedésének csökkentése.  Az egy háztartásra jutó  Három 50 MW-nál nagyobb  Geotermikus  A távhő-ellátásról való leválás földgáz- és villamosenergia- teljesítményű erőmű energiapotenciál hő- és  Az energetikai felújítások felhasználás csökken, az veszteséges üzemeltetés villamos energia termelésére következtében kihasználatlan országos átlagnál miatti bezárása, való hasznosítása. kapacitás egyes alacsonyabb. üzemeltetésének  SECAP kidolgozása további erőművekben.  Távfűtésbe és melegvíz- szüneteltetése. települések számára. szolgáltatásba bekapcsolt  A szén intenzív kitermelése  Új hőfelhasználók bevonása a lakások aránya meghaladja az az elmúlt évszázadokban. távhő-ellátásba. országos átlagot.  A fosszilis alapú erőművi villamosenergia-termelés az 4. Energiagazdálkodás elmúlt időszakban csökkent.  A megújuló energia alapú villamosenergia- és távhőtermelés folyamatosan nő.  11 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település nyújtott be SEAP-ot.  Borsod-Abaúj-Zemplén megye változatos földtani felépítésű, gazdag energetikai ásványi nyersanyagokban.  A megye közúti  A transzeurópai közlekedési  Környezetbarát közlekedési  Közúthálózat állapotának Közlekedés- és közlekedési infrastruktúrája az elmúlt hálózat részét is képező módok infrastruktúrájának romlásának következtében 5. infrastruktúra másfél évtizedben jelentős útvonalak nagy fejlesztése. gépjárművek állapotának idő fejlődésen ment keresztül leterheltségűek.

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 138

2017. SZEPTEMBER 20.

Témakör környezeti hatótényező, hajtóerő Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek (M3-as, M30-as autópálya és  Közlekedési eredetű zaj- és  Miskolc-Kassa gyorsforgalmi előtti leromlása, környezeti alsóbb rendű utak). légszennyezés a főútvonalak út megépítése (várhatóan terhelésének növekedése.  Miskolc várost elkerülő mentén. 2019-re készül el).  Elöregedő gépjárműállomány úthálózat megvalósítása.  Megyében élő lakosság  Nagy sebességű vasúti okozta, növekvő  A megye településeinek közel ingázása (Miskolc, közlekedést lehetővé tévő környezetterhelés. 100%-át lefedő buszhálózat. Kazincbarcika, Ózd, pályarendszer kiépítése.  Közösségi közlekedés Sátoraljaújhely).  Kerékpárút-hálózat szerepének folyamatos  A vasúti és a buszos fejlesztése. csökkenése. személyszállítás is csökkenő  Közösségi kerékpár-rendszer  Folyamatosan növekedő tendenciát mutat. kiépítése a megyeszékhelyen. közlekedési (különösen  Fokozatosan növekvő szállítási) igények. személygépkocsi-használat.  Közúti áruszállítás miatti forgalom-növekedés.  A megye vasúthálózatába a településeknek mindössze egyharmada van bekapcsolva.  Korlátozott vízi közlekedés a Tiszán és a Bodrogon.  A megye kerékpár úthálózat szempontjából alacsony ellátottságú.  Az egy főre jutó bruttó  A megye ipara és az ebből  Ipari parkok kialakítása és  Zöld ipari fejlesztések termelési érték nő a eredő környezeti terhelések működtetése jelentős elmaradása. megyében. főként a Miskolc, mértékben segítheti a megye  A jól felszerelt, kiépített Kazincbarcika, Ózd, zöld iparának fejlődését. infrastruktúrával és széles Tiszaújváros térségekre 6. Ipari tevékenység szolgáltatási hálóval bíró ipari koncentrálódnak. parkok a korábban felszámolt nagyüzemek telephelyének és infrastruktúrájának hasznosításával jöttek létre.

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 139

2017. SZEPTEMBER 20.

Témakör környezeti hatótényező, hajtóerő Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek  A gyümölcsös (pl. alma, körte,  Gyepterületek és nádas  Települések környezetében  Nehézfém-szennyeződéssel kajszi), a szőlőművelési ágak területek csökkenése: fekvő erdőterületeken a terhelt árterek legelőként és a zöldségtermesztés hagyományos gazdálkodási falopás visszaszorítása. vagy szántóföldként való részesedése meghaladja az formák visszaszorulása  Gyepterületek további hasznosítása. országos átlagot. (legeltetett állatlétszám zsugorodásának  Intenzív mezőgazdálkodási  Erdővel borított területek csökkenése). megakadályozása: gyepek, termelés és vegyszeres arányának növekedése, az  Nagyfokú meliorizáció. gyepes területek jelentős növényvédelem. 7. Mezőgazdaság, erdészet erdősültség aránya ökoszisztéma szolgáltató  Tokaj- Zempléni-hegyvidék: meghaladja az országos képessége, zöldfolyosó szőlő ültetvények átlagot. szerepe, vadgazdálkodási és elöregedése,  Jelentős halgazdálkodási tájképi jelentősége miatt. termőképességük vízterületek.  Biogazdálkodás (műtrágya- és csökkenése. növényvédőszer-használat minimalizálásával) elterjesztése.  Borsod-Abaúj-Zemplén  Túraútvonalakon, kijelölt  Negatív környezeti hatások  Turizmus következtében megye kedvező – természeti ösvények mentén élővilág csökkentése érdekében a növekvő forgalom általi zaj- erőforrásokra alapozott – zavarása, taposás. tömegturizmus hatásainak és levegőszennyezés, nem turisztika adottságokkal vizsgálata. megfelelő hulladék rendelkezik (világörökségi  Klíma- és környezetbarát elhelyezés. helyszínek, nemzeti parkok, turizmus szemléletének 8. Turizmus gyógyturizmus, szelíd erősítése. turizmus).  Gyógy- és termálvizekhez  Tokaji Történelmi Borvidék és kapcsolódó egészségturizmus Aggteleki Nemzeti Park, mint fejlesztése. UNESCO világörökségi helyszínek jelentős turisztikai desztinációk.

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 140

2017. SZEPTEMBER 20.

Témakör környezeti hatótényező, hajtóerő Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek  Szelektív hulladékgyűjtés  Szelektív hulladékgyűjtés  Légszennyezési és  Anyagában újrahasznosított nem teljesen megoldott, infrastruktúrájának környezetegészségügyi hulladékok aránya nő. országos átlaghoz fejlesztése. szempontból kiemelt viszonyított alacsony aránya.  Felhagyott lerakók kockázatot jelent a háztartási  Illegális lakossági területének rekultiválása. hulladékégetés növekedése hulladéklerakás.  Együttműködés kialakítása az (e folyamat a közszolgáltatás  Háztartási hulladékégetés illegális lerakók felszámolása keretében elszállított növekedése. érdekében. hulladék mennyiségének 9. Hulladékgazdálkodás csökkenéséhez vezet).  Potenciális talaj- és vízszennyezés az illegális hulladéklerakók területén.  A lakossági hulladék mennyiségének növekvő tendenciája (a fogyasztási szokások átalakulásával).  A szennyvízgyűjtő hálózathoz  A 2000 LE alatti települések  Aprófalvak  Ipari keletkezésű csatlakoztatott lakások átlagosnál nagyobb aránya szennyvízkezelésének szennyvíziszap nem aránya nő. miatt a szennyvízgyűjtő megvalósítása egyedi és megfelelő  Az elsődleges és másodlagos hálózathoz csatlakoztatott természetközeli technológiai ártalmatlanításából fakadó közműolló javult. lakások aránya alacsony. megoldások alkalmazásával. környezeti kockázat.  Az aprófalvak  Keletkezett szennyvíziszap  Csatornahálózat elöregedése, 10. Szennyvíztisztítás csatornahálózatba való mezőgazdasági elhelyezésre rossz műszaki állapota miatti bekapcsolása nem kerülhet. jelentős talajszennyezési gazdaságos. kockázat (szivárgó  Az országos átlaghoz képest csatornaszakaszokból kilépő jelentős mennyiségű ipari szennyvíz). szennyvíz kibocsátás.

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 141

2017. SZEPTEMBER 20.

II. melléklet. Módszertan a környezeti problémák értékeléséhez

Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfőbb környezeti problémáit egy környezeti teljesítményértékelési sémában vizsgáltuk, avégett, hogy képet nyerhessünk azok egymáshoz viszonyított súlyosságáról. A környezeti teljesítményértékelés szempontrendszere Borsod-Abaúj-Zemplén megye Környezetvédelmi Programjától független, a negyedik Nemzeti Környezetvédelmi Program114 a SOER115, és az EU 7. Környezetvédelmi Cselekvési Programja116 alapján definiált környezetpolitikai szempontrendszer. Ezen releváns környezetpolitikai dokumentumok alapján határoztunk meg egy – a környezeti problémák értékelésére alkalmas – környezeti szempontrendszert, mely három fő témakörre bontható: terhelések és szennyezések, igénybevételek, környezeti fenntarthatóság felé való átmenet akadályai. A környezeti problémák értékelési szempontrendszere a fenti dokumentumok alapján a következő volt: I. Szennyezőanyagok kibocsátása, terhelések - környezet és egészség a) Légszennyezés; b) Zajterhelés; c) Vizek és talaj szennyezése; d) Biológiai allergének; e) Klímaváltozás egészségügyi hatásai; f) Környezetbiztonsági kockázatok.

II. Természeti értékek és erőforrások igénybevétele- ökoszisztéma szolgáltatások a) Természeti tőke és a biológiai sokféleség csökkenése, természeti értékek veszélyeztetése; b) Táji értékek igénybevétele; c) Területhasználat; d) Talajok igénybevétele; e) Vízkivétel, vízhasználat; f) Energiahordozók és ásványvagyon igénybevétele.

III. Környezeti fenntarthatóság felé való átmenet akadályai a) Helyi termelés – fogyasztás akadályai ;

114 Az Országgyűlés 27/2015. (VI. 17.) OGY határozata a 2015−2020 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról 115 EEA, 2015, Az európai környezet – Állapot és előretekintés 2015: Összefoglaló jelentés. Európai Környezetvédelmi Ügynökség, Koppenhága. ISBN 978-92-9213-557-7 116 Az Európai Parlament és a Tanács 1386/2013/EU határozata (2013. november 20.) a „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 142

2017. SZEPTEMBER 20.

b) Áttérés akadályai a hulladék-minimalizáló, újrahasznosító körkörös gazdaságra;

c) Áttérés akadályai az erőforrás-hatékony, az alacsony CO2 kibocsátású gazdaságra; d) Áttérés akadályai a környezettudatos viselkedésmintákra, és környezettudatos szemlélet kialakítására. A környezeti problémáknak a környezeti szempontrendszernek való megfelelését egy standard hatásmátrixban vizsgáltuk, oly módon, hogy a környezeti teljesítményt minden egyes értékrend elemre 0 és +2 közötti értékekkel jellemeztük:

13. táblázat: Értékelési pontrendszer 2 pont amennyiben a probléma közvetlenül és jelentősen kapcsolódik a szemponthoz 1 pont amennyiben a probléma közvetve vagy gyengén kapcsolódik a szemponthoz 0 pont amennyiben a probléma a összességében semleges a szempont vonatkozásában NR ha a probléma nem érinti a szempontot ? ha a probléma és a szempont összefüggése nem megítélhető

(Megjegyezzük, hogy a „pontozásos” értékelés nem az egyes problémák környezeti teljesítményének általános megítélésére szolgál, hanem ‒ a környezetvédelmi program jellegének eleget téve ‒ azokra a szempontokra hívja fel a figyelmet, ahol az intézkedések részleteinek meghatározásánál a környezeti szempontokat határozottabban kellene megjeleníteni.)

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 143

2017. SZEPTEMBER 20.

III. melléklet. Borsod-Abaúj-Zemplén megye településeinek környezeti szempontok szerinti érintettsége117

FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ

Árvíz: 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról; Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Környezetvédelmi Program 3. térkép: A megye árvízzel veszélyeztetett területei

 erősen veszélyeztetett: A hullámtéren lakóingatlannal rendelkezik, illetőleg, amelyet a védmű nélküli folyók és egyéb vízfolyások mederből kilépő árvize szabadon elönthet;  közepesen veszélyeztetett: nyílt vagy mentesített ártéren fekszik, és amelyet nem az előírt biztonságban kiépített védmű véd;  enyhén veszélyeztetett: nyílt vagy mentesített ártéren helyezkedik el és előírt biztonságban kiépített védművel rendelkezik.

Belvízzel érintett: Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Környezetvédelmi Program 2. térkép: A megye árvízzel veszélyeztetett területei.

Felszín alatti vízminőség: 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelet a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny, kevésbé érzékeny, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő települések; Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Környezetvédelmi Program 5. térkép: Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezete.

FÖLDTANI VESZÉLYFORRÁSOK

Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Környezetvédelmi Program 8. térkép: Borsod-Abaúj- Zemplén Megye földtani veszélyforrásai.

NATURA 2000

14/2010. (V.11.) KvM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészekről. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Környezetvédelmi Program 10. térkép: Borsod-Abaúj-Zemplén megye Natura 2000 területei.

TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK

A magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja: www.termeszetvedelem.hu.

117 Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Környezetvédelmi Programjában a környezeti állapotértékeléshez és a főbb hajtóerőkhöz kapcsolódó térképek alapján készült táblázat. A fel nem tüntetett környezeti elemek, illetve hajtóerők vonatkozásában nem állnak rendelkezésre települési adatok, a térképek térségi, regionális bontásban rendelkezésre álló adatsorok alapján készültek. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 144

2017. SZEPTEMBER 20.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Környezetvédelmi Program 9. térkép: Borsod-Abaúj- Zemplén megye országosan védett természeti területei

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság adatszolgáltatása alapján.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Környezetvédelmi Program 1.2.9. Hulladékgazdálkodás és szennyvíz kezelés fejezete.

Környezeti elemekhez és hajtóerőkhöz kapcsolódó települési érintettség bemutatása

Földtani NATURA Felszíni és felszín alatti víz Természetvédelmi területek Hulladékgazdálkodás veszély 2000

t

i

t

t

n

l

í

e

e

a

t

z

z

t t

k

s

s s

s

n

z

l

e e

i Települések í

k

é ő é

l l

é

r

e

v

t t t

l

o

f

ü ü

j j j

é

i

s

m

e

r r

t

ű ű ű

l

k

ű ű ű

y

t

r

á

e e

t

t

y y y

a

a

r g g g

l

n

e

t t

a

t

t

r

g g g

t

e

t

l

n é é é

á

l

i i

e

l t

t

k k k

o

s s s

t

a

e

á

k

n

k

ü ű ű

t o

f

o

m m

é é é

s

e

ő ő ő

t t

é r

é n

l l

t

y g g

k

n

í

t t t

n l

z

t t t í

t

l

d d d

e

í

e e

n

a

e e

s

é é

r

t t t

o

s

l

é n n n

z

t

e t

a a a

é

p

e s s

l l l

m

d d

t

o

e e e

k

ö

s

o

z

e e e

h l l l

é

n

e

s

l

t

t t t

l l l

r

ő ő

0 a t

é e é

i

k

s

y

z

u u u

t t z

ő

r e

z

e e e a

e e e

v i v

g

0 i

n

i

e

i

j j j

f

r n

t

t ö t t

h h h

t t t

n n

é

P

a n

0

v

b

t

z z z b

e k e

i

s s s

e e e

m

l

t e e

y

i

v v v

i

2

l

z l l

o

e e e

l l l t

z z z í í í

t

k

í t t

o o o

e

n

n

t

n

n

t t t

e

e e

s s s

y y y

t t

í

e e e

o

z

e

a

e

v

g g g

j j

l l l

e

e

k e k k

a

k

s

z z z d

r t

é é é

z

z

z

e e

i

i i

á á á

t

é é é

k

í

b

z z z

t t

e e e

d

é

t

é

e

o

u

o

z z z

í í í

l l l

y y

z z z

l

v

é z

d

t

m m m

t

m

t l l

n n

v

l

n

g

s s s

k l

s s s

v v v

e e e

i i s

z

r r r

j

i

i

z

a

r r r

a e

e e

r r r

e

i

r r m

r

l

o ö z z z

e e e

z

é

e e á e

Á v Á v Á v B F a É F é N é N O t O t O t H t H e S m b S s S r 1. Abaújalpár x x x

2. Abaújkér x x x x x x

3. Abaújlak x x x

4. Abaújszántó x x x x x x

5. Abaújszolnok x x

6. Abaújvár x x x x x

7. x x x x

8. Aggtelek x x x x x

9. x x x x x x

10. Alsóberecki x x x x x x x

11. Alsódobsza x x x x

12. Alsógagy x x

13. Alsóregmec x x x x

14. Alsószuha x x x x

15. Alsótelekes x x x x x

16. Alsóvadász x x x x

17. Alsózsolca x x x x

18. Arka x x x x x

19. Arló x x x x x

20. Arnót x x x x

21. Ároktő x x x x x x x x

22. Aszaló x x x x

23. Baktakék x x x x

24. x x x x

25. Bánhorváti x x x x x x

26. Bánréve x x x x

27. Baskó x x x x

28. Becskeháza x x x

29. x x x x x

30. Berente x x x x x

31. Beret x x

32. Berzék x x x x x

33. x x x x x

34. Bodrogkeresztúr x x x x x x 35. Bodrogkisfalud x x x x x x x x

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 145

2017. SZEPTEMBER 20.

Környezeti elemekhez és hajtóerőkhöz kapcsolódó települési érintettség bemutatása

Földtani NATURA Felszíni és felszín alatti víz Természetvédelmi területek Hulladékgazdálkodás veszély 2000

t

i

t

t

n

l

í

e

e

a

t

z

z

t t

k

s

s s

s

n

z

l

e e

i Települések í

k

é ő é

l l

é

r

e

v

t t t

l

o

f

ü ü

j j j

é

i

s

m

e

r r

t

ű ű ű

l

k

ű ű ű

y

t

r

á

e e

t

t

y y y

a

a

r g g g

l

n

e

t t

a

t

t

r

g g g

t

e

t

l

n é é é

á

l

i i

e

l t

t

k k k

o

s s s

t

a

e

á

k

n

k

ü ű ű

t o

f

o

m m

é é é

s

e

ő ő ő

t t

é r

é n

l l

t

y g g

k

n

í

t t t

n l

z

t t t í

t

l

d d d

e

í

e e

n

a

e e

s

é é

r

t t t

o

s

l

é n n n

z

t

e t

a a a

é

p

e s s

l l l

m

d d

t

o

e e e

k

ö

s

o

z

e e e

h l l l

é

n

e

s

l

t

t t t

l l l

r

ő ő

0 a t

é e é

i

k

s

y

z

u u u

t t z

ő

r e

z

e e e a

e e e

v i v

g

0 i

n

i

e

i

j j j

f

r n

t

t ö t t

h h h

t t t

n n

é

P

a n

0

v

b

t

z z z b

e k e

i

s s s

e e e

m

l

t e e

y

i

v v v

i

2

l

z l l

o

e e e

l l l t

z z z í í í

t

k

í t t

o o o

e

n

n

t

n

n

t t t

e

e e

s s s

y y y

t t

í

e e e

o

z

e

a

e

v

g g g

j j

l l l

e

e

k e k k

a

k

s

z z z d

r t

é é é

z

z

z

e e

i

i i

á á á

t

é é é

k

í

b

z z z

t t

e e e

d

é

t

é

e

o

u

o

z z z

í í í

l l l

y y

z z z

l

v

é z

d

t

m m m

t

m

t l l

n n

v

l

n

g

s s s

k l

s s s

v v v

e e e

i i s

z

r r r

j

i

i

z

a

r r r

a e

e e

r r r

e

i

r r m

r

l

o ö z z z

e e e

z

é

e e á e

Á v Á v Á v B F a É F é N é N O t O t O t H t H e S m b S s S r 36. x x x x x x x

37. Bódvalenke x x x x x x x 38. Bódvarákó x x x x x x

39. Bódvaszilas x x x x x

40. Bogács x x x x x

41. Boldogkőújfalu x x x x x

42. Boldogkőváralja x x x x x x x

43. x x x x

44. Borsodbóta x x x x x x

45. x x x x

46. Borsodivánka x x x x x x x

47. Borsodnádasd x x x x

48. Borsodszentgyörgy x x x x x

49. Borsodszirák x x x x

50. Bózsva x x x x x x

51. Bőcs x x x x x

52. Bükkábrány x x x x

53. Bükkaranyos x x x x

54. Bükkmogyorósd x x

55. Bükkszentkereszt x x x x

56. Bükkzsérc x x x x

57. Büttös x x x

58. Cigánd x x x x x x

59. Csenyéte x x x

60. Cserépfalu x x x x

61. Cserépváralja x x x x x x

62. x x x x x

63. Csincse x x x x

64. Csobád x x x x

65. x x x x x x

66. Csokvaomány x x x x x

67. Damak x x x 68. Dámóc x x x x x

69. Debréte x x x x

70. Dédestapolcsány x x x x x x x x 71. x x

72. Domaháza x x x x x x

73. Dövény x x x x x

74. Dubicsány x x x x x x

75. Edelény x x x x x x x x

76. Egerlövő x x x x x

77. Égerszög x x x x x

78. Emőd x x x x x 79. Encs x x x x x

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 146

2017. SZEPTEMBER 20.

Környezeti elemekhez és hajtóerőkhöz kapcsolódó települési érintettség bemutatása

Földtani NATURA Felszíni és felszín alatti víz Természetvédelmi területek Hulladékgazdálkodás veszély 2000

t

i

t

t

n

l

í

e

e

a

t

z

z

t t

k

s

s s

s

n

z

l

e e

i Települések í

k

é ő é

l l

é

r

e

v

t t t

l

o

f

ü ü

j j j

é

i

s

m

e

r r

t

ű ű ű

l

k

ű ű ű

y

t

r

á

e e

t

t

y y y

a

a

r g g g

l

n

e

t t

a

t

t

r

g g g

t

e

t

l

n é é é

á

l

i i

e

l t

t

k k k

o

s s s

t

a

e

á

k

n

k

ü ű ű

t o

f

o

m m

é é é

s

e

ő ő ő

t t

é r

é n

l l

t

y g g

k

n

í

t t t

n l

z

t t t í

t

l

d d d

e

í

e e

n

a

e e

s

é é

r

t t t

o

s

l

é n n n

z

t

e t

a a a

é

p

e s s

l l l

m

d d

t

o

e e e

k

ö

s

o

z

e e e

h l l l

é

n

e

s

l

t

t t t

l l l

r

ő ő

0 a t

é e é

i

k

s

y

z

u u u

t t z

ő

r e

z

e e e a

e e e

v i v

g

0 i

n

i

e

i

j j j

f

r n

t

t ö t t

h h h

t t t

n n

é

P

a n

0

v

b

t

z z z b

e k e

i

s s s

e e e

m

l

t e e

y

i

v v v

i

2

l

z l l

o

e e e

l l l t

z z z í í í

t

k

í t t

o o o

e

n

n

t

n

n

t t t

e

e e

s s s

y y y

t t

í

e e e

o

z

e

a

e

v

g g g

j j

l l l

e

e

k e k k

a

k

s

z z z d

r t

é é é

z

z

z

e e

i

i i

á á á

t

é é é

k

í

b

z z z

t t

e e e

d

é

t

é

e

o

u

o

z z z

í í í

l l l

y y

z z z

l

v

é z

d

t

m m m

t

m

t l l

n n

v

l

n

g

s s s

k l

s s s

v v v

e e e

i i s

z

r r r

j

i

i

z

a

r r r

a e

e e

r r r

e

i

r r m

r

l

o ö z z z

e e e

z

é

e e á e

Á v Á v Á v B F a É F é N é N O t O t O t H t H e S m b S s S r 80. Erdőbénye x x x x x x

81. Erdőhorváti x x x x x x 82. Fáj x x

83. x x x

84. x x x

85. Felsőberecki x x x x x x

86. Felsődobsza x x x x x

87. Felsőgagy x x x x

88. Felsőkelecsény x x x x

89. Felsőnyárád x x x x x

90. Felsőregmec x x x x

91. Felsőtelekes x x x x x x

92. Felsővadász x x

93. Felsőzsolca x x x x

94. Filkeháza x x x x

95. Fony x x x x x x

96. Forró x x x x

97. Fulókércs x x x x

98. Füzér x x x x x x

99. Füzérkajata x x x x x

100. Füzérkomlós x x x x x

101. Füzérradvány x x x x x x

102. x x

103. Gagyapáti x x

104. Gagybátor x x x

105. Gagyvendégi x x x

106. Galvács x x x x

107. x x x

108. x x x x x

109. Gesztely x x x x x

110. Gibárt x x x x

111. x x x x x x 112. x x x x x x

113. Gömörszőlős x x x x

114. Gönc x x x x x x x 115. Göncruszka x x x x x x

116. Györgytarló x x x x x

117. x x x x x

118. Hangács x x

119. x x x x

120. Háromhuta x x x x x

121. Harsány x x x x x

122. x x x x 123. x x x x x

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 147

2017. SZEPTEMBER 20.

Környezeti elemekhez és hajtóerőkhöz kapcsolódó települési érintettség bemutatása

Földtani NATURA Felszíni és felszín alatti víz Természetvédelmi területek Hulladékgazdálkodás veszély 2000

t

i

t

t

n

l

í

e

e

a

t

z

z

t t

k

s

s s

s

n

z

l

e e

i Települések í

k

é ő é

l l

é

r

e

v

t t t

l

o

f

ü ü

j j j

é

i

s

m

e

r r

t

ű ű ű

l

k

ű ű ű

y

t

r

á

e e

t

t

y y y

a

a

r g g g

l

n

e

t t

a

t

t

r

g g g

t

e

t

l

n é é é

á

l

i i

e

l t

t

k k k

o

s s s

t

a

e

á

k

n

k

ü ű ű

t o

f

o

m m

é é é

s

e

ő ő ő

t t

é r

é n

l l

t

y g g

k

n

í

t t t

n l

z

t t t í

t

l

d d d

e

í

e e

n

a

e e

s

é é

r

t t t

o

s

l

é n n n

z

t

e t

a a a

é

p

e s s

l l l

m

d d

t

o

e e e

k

ö

s

o

z

e e e

h l l l

é

n

e

s

l

t

t t t

l l l

r

ő ő

0 a t

é e é

i

k

s

y

z

u u u

t t z

ő

r e

z

e e e a

e e e

v i v

g

0 i

n

i

e

i

j j j

f

r n

t

t ö t t

h h h

t t t

n n

é

P

a n

0

v

b

t

z z z b

e k e

i

s s s

e e e

m

l

t e e

y

i

v v v

i

2

l

z l l

o

e e e

l l l t

z z z í í í

t

k

í t t

o o o

e

n

n

t

n

n

t t t

e

e e

s s s

y y y

t t

í

e e e

o

z

e

a

e

v

g g g

j j

l l l

e

e

k e k k

a

k

s

z z z d

r t

é é é

z

z

z

e e

i

i i

á á á

t

é é é

k

í

b

z z z

t t

e e e

d

é

t

é

e

o

u

o

z z z

í í í

l l l

y y

z z z

l

v

é z

d

t

m m m

t

m

t l l

n n

v

l

n

g

s s s

k l

s s s

v v v

e e e

i i s

z

r r r

j

i

i

z

a

r r r

a e

e e

r r r

e

i

r r m

r

l

o ö z z z

e e e

z

é

e e á e

Á v Á v Á v B F a É F é N é N O t O t O t H t H e S m b S s S r 124. Hejőbába x x x x

125. Hejőkeresztúr x x x 126. Hejőkürt x x x x x x

127. Hejőpapi x x x

128. Hejőszalonta x x x

129. Hercegkút x x x x x

130. Hernádbűd x x x x

131. Hernádcéce x x x x

132. Hernádkak x x x x x

133. Hernádkércs x x x x

134. Hernádnémeti x x x x

135. Hernádpetri x x x

136. Hernádszentandrá x x x x x s 137. Hernádszurdok x x x x x

138. Hernádvécse x x x x

139. Hét x x x x

140. Hidasnémeti x x x x x x

141. Hídvégardó x x x x x x x

142. Hollóháza x x x x x x

143. x x x

144. x x x x

145. Imola x x x x x

146. Ináncs x x x x

147. x x

148. Izsófalva x x x x x

149. Jákfalva x x x x x

150. Járdánháza x x x x x

151. Jósvafő x x x x x

152. Kács x x x x x x x

153. Kánó x x x x

154. Kány x x x

155. x x x x 156. Karos x x x x x

157. Kazincbarcika x x x x x x

158. Kázsmárk x x x 159. Kéked x x x

160. Kelemér x x x x x

161. Kenézlő x x x x x

162. Keresztéte x x x

163. Kesznyéten x x x x x x x

164. Királd x x x

165. Kiscsécs x x x x x

166. Kisgyőr x x x x x 167. x x x x x x

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 148

2017. SZEPTEMBER 20.

Környezeti elemekhez és hajtóerőkhöz kapcsolódó települési érintettség bemutatása

Földtani NATURA Felszíni és felszín alatti víz Természetvédelmi területek Hulladékgazdálkodás veszély 2000

t

i

t

t

n

l

í

e

e

a

t

z

z

t t

k

s

s s

s

n

z

l

e e

i Települések í

k

é ő é

l l

é

r

e

v

t t t

l

o

f

ü ü

j j j

é

i

s

m

e

r r

t

ű ű ű

l

k

ű ű ű

y

t

r

á

e e

t

t

y y y

a

a

r g g g

l

n

e

t t

a

t

t

r

g g g

t

e

t

l

n é é é

á

l

i i

e

l t

t

k k k

o

s s s

t

a

e

á

k

n

k

ü ű ű

t o

f

o

m m

é é é

s

e

ő ő ő

t t

é r

é n

l l

t

y g g

k

n

í

t t t

n l

z

t t t í

t

l

d d d

e

í

e e

n

a

e e

s

é é

r

t t t

o

s

l

é n n n

z

t

e t

a a a

é

p

e s s

l l l

m

d d

t

o

e e e

k

ö

s

o

z

e e e

h l l l

é

n

e

s

l

t

t t t

l l l

r

ő ő

0 a t

é e é

i

k

s

y

z

u u u

t t z

ő

r e

z

e e e a

e e e

v i v

g

0 i

n

i

e

i

j j j

f

r n

t

t ö t t

h h h

t t t

n n

é

P

a n

0

v

b

t

z z z b

e k e

i

s s s

e e e

m

l

t e e

y

i

v v v

i

2

l

z l l

o

e e e

l l l t

z z z í í í

t

k

í t t

o o o

e

n

n

t

n

n

t t t

e

e e

s s s

y y y

t t

í

e e e

o

z

e

a

e

v

g g g

j j

l l l

e

e

k e k k

a

k

s

z z z d

r t

é é é

z

z

z

e e

i

i i

á á á

t

é é é

k

í

b

z z z

t t

e e e

d

é

t

é

e

o

u

o

z z z

í í í

l l l

y y

z z z

l

v

é z

d

t

m m m

t

m

t l l

n n

v

l

n

g

s s s

k l

s s s

v v v

e e e

i i s

z

r r r

j

i

i

z

a

r r r

a e

e e

r r r

e

i

r r m

r

l

o ö z z z

e e e

z

é

e e á e

Á v Á v Á v B F a É F é N é N O t O t O t H t H e S m b S s S r 168. x x x x

169. Kisrozvágy x x x x 170. Kissikátor x x x x

171. Kistokaj x x x

172. Komjáti x x x x x x x

173. Komlóska x x x x x x

174. Kondó x x x x x x

175. Korlát x x x x x

176. Kovácsvágás x x x x x

177. Köröm x x x

178. x x x x x

179. Kupa x x

180. Kurityán x x x x x

181. Lácacséke x x x x x x

182. Ládbesenyő x x x

183. Lak x x x

184. Legyesbénye x x x

185. Léh x x

186. Lénárddaróc x x x

187. x x x

188. Mád x x x x x

189. Mályi x x x x

190. Mályinka x x x x x

191. x x x x x x

192. x x x x x x

193. Megyaszó x x x x x x

194. Méra x x x x x

195. x x x x x

196. Mezőcsát x x x x x

197. Mezőkeresztes x x x x x x x x x

198. Mezőkövesd x x x x x x

199. Mezőnagymihály x x x x x x 200. Mezőnyárád x x x

201. Mezőzombor x x x x x x

202. Mikóháza x x x x x x 203. Miskolc x x x x x x x x

204. Mogyoróska x x x x x

205. x x

206. Monok x x x x

207. Múcsony x x x x x x x

208. x x x x x

209. x x x x x

210. Nagycsécs x x x x x 211. x x x x x x

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 149

2017. SZEPTEMBER 20.

Környezeti elemekhez és hajtóerőkhöz kapcsolódó települési érintettség bemutatása

Földtani NATURA Felszíni és felszín alatti víz Természetvédelmi területek Hulladékgazdálkodás veszély 2000

t

i

t

t

n

l

í

e

e

a

t

z

z

t t

k

s

s s

s

n

z

l

e e

i Települések í

k

é ő é

l l

é

r

e

v

t t t

l

o

f

ü ü

j j j

é

i

s

m

e

r r

t

ű ű ű

l

k

ű ű ű

y

t

r

á

e e

t

t

y y y

a

a

r g g g

l

n

e

t t

a

t

t

r

g g g

t

e

t

l

n é é é

á

l

i i

e

l t

t

k k k

o

s s s

t

a

e

á

k

n

k

ü ű ű

t o

f

o

m m

é é é

s

e

ő ő ő

t t

é r

é n

l l

t

y g g

k

n

í

t t t

n l

z

t t t í

t

l

d d d

e

í

e e

n

a

e e

s

é é

r

t t t

o

s

l

é n n n

z

t

e t

a a a

é

p

e s s

l l l

m

d d

t

o

e e e

k

ö

s

o

z

e e e

h l l l

é

n

e

s

l

t

t t t

l l l

r

ő ő

0 a t

é e é

i

k

s

y

z

u u u

t t z

ő

r e

z

e e e a

e e e

v i v

g

0 i

n

i

e

i

j j j

f

r n

t

t ö t t

h h h

t t t

n n

é

P

a n

0

v

b

t

z z z b

e k e

i

s s s

e e e

m

l

t e e

y

i

v v v

i

2

l

z l l

o

e e e

l l l t

z z z í í í

t

k

í t t

o o o

e

n

n

t

n

n

t t t

e

e e

s s s

y y y

t t

í

e e e

o

z

e

a

e

v

g g g

j j

l l l

e

e

k e k k

a

k

s

z z z d

r t

é é é

z

z

z

e e

i

i i

á á á

t

é é é

k

í

b

z z z

t t

e e e

d

é

t

é

e

o

u

o

z z z

í í í

l l l

y y

z z z

l

v

é z

d

t

m m m

t

m

t l l

n n

v

l

n

g

s s s

k l

s s s

v v v

e e e

i i s

z

r r r

j

i

i

z

a

r r r

a e

e e

r r r

e

i

r r m

r

l

o ö z z z

e e e

z

é

e e á e

Á v Á v Á v B F a É F é N é N O t O t O t H t H e S m b S s S r 212. x x x x

213. Nagyrozvágy x x x x x 214. Négyes x x x x x x x

215. Nekézseny x x x x x

216. x x x x

217. Novajidrány x x x

218. Nyékládháza x x x

219. Nyésta x x

220. Nyíri x x x x x x

221. Nyomár x x

222. x x x x x x x x

223. Onga x x x x x

224. Ónod x x x x

225. Ormosbánya x x x x

226. Oszlár x x x x

227. Ózd x x x x x

228. Pácin x x x x x

229. Pálháza x x x x x x

230. Pamlény x x x

231. Pányok x x x

232. x x x x x x x

233. Pere x x x x x

234. x x x

235. x x x x x x x

236. Prügy x x x x x x

237. x x x x x x

238. Pusztaradvány x x

239. Putnok x x x x x x x x

240. Radostyán x x x x x

241. Ragály x x x x

242. x x x x x

243. x x x x x 244. Rásonysápberencs x x x

245. Rátka x x x x x

246. Regéc x x x x x x 247. Répáshuta x x x x

248. Révleányvár x x x x x x

249. x x x x x x

250. Rudabánya x x x x x x

251. Rudolftelep x x x x

252. Sajóbábony x x x x x

253. Sajóecseg x x x x x

254. Sajógalgóc x x x x x 255. Sajóhídvég x x x x x

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 150

2017. SZEPTEMBER 20.

Környezeti elemekhez és hajtóerőkhöz kapcsolódó települési érintettség bemutatása

Földtani NATURA Felszíni és felszín alatti víz Természetvédelmi területek Hulladékgazdálkodás veszély 2000

t

i

t

t

n

l

í

e

e

a

t

z

z

t t

k

s

s s

s

n

z

l

e e

i Települések í

k

é ő é

l l

é

r

e

v

t t t

l

o

f

ü ü

j j j

é

i

s

m

e

r r

t

ű ű ű

l

k

ű ű ű

y

t

r

á

e e

t

t

y y y

a

a

r g g g

l

n

e

t t

a

t

t

r

g g g

t

e

t

l

n é é é

á

l

i i

e

l t

t

k k k

o

s s s

t

a

e

á

k

n

k

ü ű ű

t o

f

o

m m

é é é

s

e

ő ő ő

t t

é r

é n

l l

t

y g g

k

n

í

t t t

n l

z

t t t í

t

l

d d d

e

í

e e

n

a

e e

s

é é

r

t t t

o

s

l

é n n n

z

t

e t

a a a

é

p

e s s

l l l

m

d d

t

o

e e e

k

ö

s

o

z

e e e

h l l l

é

n

e

s

l

t

t t t

l l l

r

ő ő

0 a t

é e é

i

k

s

y

z

u u u

t t z

ő

r e

z

e e e a

e e e

v i v

g

0 i

n

i

e

i

j j j

f

r n

t

t ö t t

h h h

t t t

n n

é

P

a n

0

v

b

t

z z z b

e k e

i

s s s

e e e

m

l

t e e

y

i

v v v

i

2

l

z l l

o

e e e

l l l t

z z z í í í

t

k

í t t

o o o

e

n

n

t

n

n

t t t

e

e e

s s s

y y y

t t

í

e e e

o

z

e

a

e

v

g g g

j j

l l l

e

e

k e k k

a

k

s

z z z d

r t

é é é

z

z

z

e e

i

i i

á á á

t

é é é

k

í

b

z z z

t t

e e e

d

é

t

é

e

o

u

o

z z z

í í í

l l l

y y

z z z

l

v

é z

d

t

m m m

t

m

t l l

n n

v

l

n

g

s s s

k l

s s s

v v v

e e e

i i s

z

r r r

j

i

i

z

a

r r r

a e

e e

r r r

e

i

r r m

r

l

o ö z z z

e e e

z

é

e e á e

Á v Á v Á v B F a É F é N é N O t O t O t H t H e S m b S s S r 256. Sajóivánka x x x x x x

257. Sajókápolna x x x x x 258. Sajókaza x x x x x x

259. Sajókeresztúr x x x x x

260. Sajólád x x x x

261. Sajólászlófalva x x x x x x

262. Sajómercse x x x x x

263. Sajónémeti x x x x

264. Sajóörös x x x x

265. Sajópálfala x x x

266. Sajópetri x x x

267. Sajópüspöki x x x x

268. Sajósenye x x x x x

269. Sajószentpéter x x x x x x

270. Sajószöged x x x x

271. Sajóvámos x x x x x

272. Sajóvelezd x x x x x x

273. Sály x x x x x

274. Sárazsadány x x x x x x x

275. Sárospatak x x x x x x x x x

276. Sáta x x x x x x

277. Sátoraljaújhely x x x x x x x

278. x x x

279. Semjén x x x x x

280. Serényfalva x x x x

281. Sima x x x x x

282. Sóstófalva x x x x

283. Szakácsi x x

284. Szakáld x x x

285. x x

286. x x x x x x

287. Szászfa x x x 288. Szegi x x x x x x x

289. x x x x x

290. x x x x x 291. Szendrő x x x x x x x x

292. Szendrőlád x x x x x x

293. Szentistván x x x x x x

294. Szentistvánbaksa x x x x

295. Szerencs x x x x x x x

296. Szikszó x x x x x x

297. x x x x x x

298. x x x x x 299. Szirmabesenyő x x x x

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 151

2017. SZEPTEMBER 20.

Környezeti elemekhez és hajtóerőkhöz kapcsolódó települési érintettség bemutatása

Földtani NATURA Felszíni és felszín alatti víz Természetvédelmi területek Hulladékgazdálkodás veszély 2000

t

i

t

t

n

l

í

e

e

a

t

z

z

t t

k

s

s s

s

n

z

l

e e

i Települések í

k

é ő é

l l

é

r

e

v

t t t

l

o

f

ü ü

j j j

é

i

s

m

e

r r

t

ű ű ű

l

k

ű ű ű

y

t

r

á

e e

t

t

y y y

a

a

r g g g

l

n

e

t t

a

t

t

r

g g g

t

e

t

l

n é é é

á

l

i i

e

l t

t

k k k

o

s s s

t

a

e

á

k

n

k

ü ű ű

t o

f

o

m m

é é é

s

e

ő ő ő

t t

é r

é n

l l

t

y g g

k

n

í

t t t

n l

z

t t t í

t

l

d d d

e

í

e e

n

a

e e

s

é é

r

t t t

o

s

l

é n n n

z

t

e t

a a a

é

p

e s s

l l l

m

d d

t

o

e e e

k

ö

s

o

z

e e e

h l l l

é

n

e

s

l

t

t t t

l l l

r

ő ő

0 a t

é e é

i

k

s

y

z

u u u

t t z

ő

r e

z

e e e a

e e e

v i v

g

0 i

n

i

e

i

j j j

f

r n

t

t ö t t

h h h

t t t

n n

é

P

a n

0

v

b

t

z z z b

e k e

i

s s s

e e e

m

l

t e e

y

i

v v v

i

2

l

z l l

o

e e e

l l l t

z z z í í í

t

k

í t t

o o o

e

n

n

t

n

n

t t t

e

e e

s s s

y y y

t t

í

e e e

o

z

e

a

e

v

g g g

j j

l l l

e

e

k e k k

a

k

s

z z z d

r t

é é é

z

z

z

e e

i

i i

á á á

t

é é é

k

í

b

z z z

t t

e e e

d

é

t

é

e

o

u

o

z z z

í í í

l l l

y y

z z z

l

v

é z

d

t

m m m

t

m

t l l

n n

v

l

n

g

s s s

k l

s s s

v v v

e e e

i i s

z

r r r

j

i

i

z

a

r r r

a e

e e

r r r

e

i

r r m

r

l

o ö z z z

e e e

z

é

e e á e

Á v Á v Á v B F a É F é N é N O t O t O t H t H e S m b S s S r 300. Szomolya x x x x x x x

301. Szögliget x x x x x 302. Szőlősardó x x x x x x

303. Szuhafő x x x x x

304. Szuhakálló x x x x x x

305. Szuhogy x x x

306. Taktabáj x x x x x x

307. Taktaharkány x x x x x

308. Taktakenéz x x x x x x

309. x x x x x

310. Tállya x x x x x x

311. Tarcal x x x x x x x x x

312. Tard x x x x x x x x

313. Tardona x x x x x

314. Telkibánya x x x x x x x

315. x x x x x

316. Tibolddaróc x x x x x x

317. Tiszabábolna x x x x x x x x

318. x x x x x x x

319. x x x x x x x x

320. Tiszakarád x x x x x x x

321. x x x x x x

322. Tiszaladány x x x x x x x

323. Tiszalúc x x x x x x x

324. Tiszapalkonya x x x x

325. x x x x x x

326. Tiszatarján x x x x x x

327. Tiszaújváros x x x x x x x x

328. Tiszavalk x x x x x x x

329. Tokaj x x x x x x x x x

330. x x x x x x

331. Tomor x x x 332. x x x x

333. Tornakápolna x x x x x

334. Tornanádaska x x x x x 335. Tornaszentandrás x x x x x x x

336. x x x x x

337. Tornyosnémeti x x x x x x

338. x x x x x

339. Újcsanálos x x x x

340. Uppony x x x x x x

341. x x x x x x

342. Vágáshuta x x x x x 343. Vajdácska x x x x x x

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 152

2017. SZEPTEMBER 20.

Környezeti elemekhez és hajtóerőkhöz kapcsolódó települési érintettség bemutatása

Földtani NATURA Felszíni és felszín alatti víz Természetvédelmi területek Hulladékgazdálkodás veszély 2000

t

i

t

t

n

l

í

e

e

a

t

z

z

t t

k

s

s s

s

z n

l

e e

i Települések í

k

l l é ő é

é

r

e

v

t t t

l

o

f

ü ü

j j j

é

i

s

m

e

r r

t

ű ű ű

l

k

y ű ű ű

t

r

á

e e

t

t

y y y

a

a

r g g g

l

n

t t e

a

t

t

r

g g g

t

e

t

l

n

é é é

á

l

i i

e

l

t

t

k k k

o

s s s

t

a

e

á

k

n

k

ü ű ű

t o

f

o

m m

é é é

s

e

ő ő ő

t r t

é

é n

l l

t

y g g

k

n

í

t t t

n l

z

í

t t t

t

l d d d

e

í

e

e

n

a

e e

s

é é

r

t t t

o s

l

é n n n

z

t t

e a a a

é

p

e

s s

l l l

d m d

t

o

e e e k

ö

s

o

z

e e e

h l l l

é

n

s e

l

t

t t t

l l l

r

ő ő

0 t

e a

i é é

k

s

y

z

u u u

z

t t

ő

r e

z

e e e a

e e e

v i v

g

i

0

n

i

e

i

j j j

f

r n

t

t t t

ö

h h h

t t t

n n

é

P

a

n

0

v

t b

z z z

b

e k e

i

s s s

e e e

m

l

t e e

y

i

v v v

i

2

l

z l l

o

e e e

l l l

t

í í í

z z z

t

k

í t t

e o o o

n

n

t

n

n

t t t

e

e e

s s s

y y y

t t

e e e í

o

z

e

a

e

v

g g g

j j

l l l

e

e

a k e k k

k

s

z z z d

r t

é é é

z

z

z

e e

i

á á á i i

t

é é é k

í

b

z z z

t t

e e e

d

t é

é

o e

u

o

z z z

í í í

y y l l l

z z z

l

v

z

é

d

t

m m m

t

m

t

l l

n n

v

l

n

s s s g

k l

s s s

v v v

e e e

i i s

z

r r r

j

i

i

z

a

r r r

a e

e e

r r r

e

i

r r m

r

l

o ö z z z

e e e

z

é

e e á e

Á v Á v Á v B F a É F é N é N O t O t O t H t H e S m b S s S r 344. Vámosújfalu x x x x x x x

345. Varbó x x x x x x

346. Varbóc x x x x x

347. Vatta x x

348. Vilmány x x x x x x

349. Vilyvitány x x x x x

350. Viss x x x x x x

351. Viszló x x x x

352. x x x x x

353. Zádorfalva x x x x

354. x x x x x x x

355. Zemplénagárd x x x x x x

356. x x x

357. x x x x 358. x x x x x

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2017-2022 153

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 71/2017. (IX. 28.) határozata

Tárgy: álláspont kialakítása a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program felhívásaira benyújtott támogatási kérelmek vonatkozásában a döntés- előkészítő bizottság (DEB) által meghozott döntések tekintetében

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program felhívásaira benyújtott támogatási kérelmek vonatkozásában a döntés-előkészítő bizottság (DEB) által meghozott döntések jóváhagyására vonatkozó előterjesztést, és az alábbi döntést hozza:

A Közgyűlés változatlan tartalommal fenntartja a „TOP-2.1.1-15-BO1 kódszámú „Barnamezős területek rehabilitációja” című pályázati felhívásra benyújtott támogatási kérelmek vonatkozásában a döntés- előkészítő bizottság (DEB) által meghozott döntések jóváhagyása” tárgyú 20/2017. (IV. 21.), és a „TOP- 2.1.2-15-BO1 kódszámú „Zöld város kialakítása” című pályázati felhívásra benyújtott támogatási kérelmek vonatkozásában a döntés-előkészítő bizottság (DEB) által meghozott döntések jóváhagyása” tárgyú 25/2017. (IV. 21.) határozatban foglaltakat, és annak megfelelően támogatja

1. Szendrő Város Önkormányzata által benyújtott TOP 2.1.1-15 BO1-2016-00004 számú támogatási kérelmet, 2. Gönc Város Önkormányzata által benyújtott TOP-2.1.1-15-B01-2016-00007 számú támogatási kérelmet, 3. Putnok Város Önkormányzata által benyújtott TOP-2.1.2-15-B01-2016-00011 számú támogatási kérelmet, 4. Putnok Város Önkormányzata által benyújtott TOP-2.1.2-15-B01-2016-00012 számú támogatási kérelmet.

Felelős: Török Dezső, a közgyűlés elnöke Határidő: azonnal

Dr. Kovács János s. k. Török Dezső s. k. főjegyző a közgyűlés elnöke

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 72/2017. (IX. 28.) határozata

Tárgy: álláspont kialakítása a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program felhívásaira benyújtott támogatási kérelmek vonatkozásában a döntés- előkészítő bizottság (DEB) által meghozott döntések tekintetében

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program felhívásaira benyújtott támogatási kérelmek vonatkozásában a döntés-előkészítő bizottság (DEB) által meghozott döntések jóváhagyására vonatkozó előterjesztést, és az alábbi döntést hozza:

A Közgyűlés 1. a „TOP-4.3.1-15-BO1 kódszámú „Leromlott városi területek rehabilitációja” című pályázati felhívásra benyújtott támogatási kérelmek vonatkozásában a döntés-előkészítő bizottság (DEB) által meghozott döntések jóváhagyása” tárgyú 32/2017. (IV.21.) határozatát akként módosítja, hogy Alsózsolca Város Önkormányzata által benyújtott TOP-4.3.1-15-B01-2016-00008 számú támogatási kérelmet 347 000 000 Ft, 2. a „TOP-3.2.1-15-BO1 kódszámú „Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése” című pályázati felhívásra benyújtott támogatási kérelmek vonatkozásában a döntés-előkészítő bizottság (DEB) által meghozott döntések jóváhagyása” tárgyú 28/2017. (IV.21.) határozatát akként módosítja, hogy Alsózsolca Város Önkormányzata által benyújtott TOP-3.2.1-15-B01- 2016-00109 számú támogatási kérelmet 281 000 000 Ft

összegben javasolja támogatásban részesíteni. A döntés-előkészítési bizottság (DEB) 2017. július 1-jén megküldött döntési javaslatát ennek megfelelően támogatja.

Felelős: Török Dezső, a közgyűlés elnöke Határidő: azonnal

Dr. Kovács János s. k. Török Dezső s. k. főjegyző a közgyűlés elnöke

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 73/2017. (IX. 28.) határozata

Tárgy: Beszámoló a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottság 2017. I. félévi tevékenységéről.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés (továbbiakban: Közgyűlés) megtárgyalta a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Értéktár Bizottság 2017. I. félévi tevékenységéről szóló beszámolót, és az alábbi döntést hozza:

A Közgyűlés elfogadja a bizottság 2017 I. félévi tevékenységéről szóló beszámolóját.

Felelős: Török Dezső, a közgyűlés elnöke Határidő: értelem szerint

Dr. Kovács János s. k. Török Dezső s. k. főjegyző a közgyűlés elnöke

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 74/2017. (IX. 28.) határozata

Tárgy: a „SZÉPHALOMÉRT” Alapítvány támogatása

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés megtárgyalta a „SZÉPHALOMÉRT” Alapítvány támogatására vonatkozó javaslatot és a következő döntést hozza:

1. A Közgyűlés a „SZÉPHALOMÉRT” Alapítvány (3980 Sátoraljaújhely-Széphalom, Kazinczy u. 268.; a továbbiakban: Alapítvány) részére 50.000,- Ft támogatást biztosít, amelyet az Alapítvány kizárólag Széphalmi Jurkó László iparművész, Miskolc Megyei jogú Város alkotó ösztöndíjasának Sátoraljaújhely településen az 1956-os Forradalom és Szabadságharc tiszteletére rendezett megemlékezés keretében tartandó kiállítása költségeinek fedezésére fordíthat. A támogatást a Közgyűlés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 2017. évi költségvetéséről szóló 2/2017. (II. 20.) önkormányzati rendelet 3.1. melléklete „Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre” sora terhére biztosítja.

Felelős: Török Dezső, a megyei közgyűlés elnöke Határidő: értelemszerűen

2. A Közgyűlés felhatalmazza Elnökét az Alapítvánnyal kötendő megállapodás aláírására.

Felelős: Török Dezső, a megyei közgyűlés elnöke Határidő: értelemszerűen

3. A Közgyűlés felhívja a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzati Hivatalt a támogatás felhasználásának ellenőrzésére.

Felelős: Dr. Kovács János főjegyző Határidő: értelemszerűen

Dr. Kovács János s. k. Török Dezső s. k. főjegyző a közgyűlés elnöke

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 75/2017. (IX. 28.) határozata

Tárgy: az Actio Catholica Alapítvány támogatása

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés megtárgyalta az Actio Catholica Alapítvány támogatására vonatkozó javaslatot és a következő döntést hozza:

1. A Közgyűlés az Actio Catholica Alapítvány (3922 Taktaharkány, Kossuth utca 32..; a továbbiakban: Alapítvány) részére 80.000,- Ft támogatást biztosít, amelyet az Alapítvány kizárólag a 2017. november 11. napján Taktaszada településen megrendezésre kerülő „I. Katolikus, cigány pasztorációs konferencia” elnevezésű rendezvény költségeinek fedezésére fordíthat. A támogatást a Közgyűlés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 2017. évi költségvetéséről szóló 2/2017. (II. 20.) önkormányzati rendelet 3.1. melléklete „Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre” sora terhére biztosítja.

Felelős: Török Dezső, a megyei közgyűlés elnöke Határidő: értelemszerűen

2. A Közgyűlés felhatalmazza Elnökét az Alapítvánnyal kötendő megállapodás aláírására.

Felelős: Török Dezső, a megyei közgyűlés elnöke Határidő: értelemszerűen

3. A Közgyűlés felhívja a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzati Hivatalt a támogatás felhasználásának ellenőrzésére.

Felelős: Dr. Kovács János főjegyző Határidő: értelemszerűen

Dr. Kovács János s. k. Török Dezső s. k. főjegyző a közgyűlés elnöke

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 76/2017. (IX. 28.) határozata

Tárgy: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat „Pro Comitatu” Díja és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Alkotói Díja 2017. évi odaítélése

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés megtárgyalta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat „Pro Comitatu” Díja és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Alkotói Díja 2017. évi odaítélésről szóló javaslatot és az alábbi határozatot hozza:

1. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés a szakmai kuratórium véleménye alapján 2017-ben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat „Pro Comitatu” Díját

 Dr. Jeney András

részére adományozza.

A kitüntetéssel járó ajándéktárgyat, oklevelet, pénzjutalmat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat kitüntetéseinek alapításáról és az adományozás rendjéről szóló 10/2011. (VII. 7.) önkormányzati rendeletben foglaltaknak megfelelően kell biztosítani.

Felelős: Török Dezső, a megyei közgyűlés elnöke Határidő: 2017. október 23.

2. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés a szakmai kuratórium véleménye alapján 2017-ben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Alkotói Díját a

 Kiss Kata Zenekar és  Kovács Bertalan

részére adományozza.

A kitüntetéssel járó kisplasztikát, oklevelet, pénzjutalmat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat kitüntetéseinek alapításáról és az adományozás rendjéről szóló 10/2011. (VII. 7.) önkormányzati rendeletben foglaltaknak megfelelően kell biztosítani.

Felelős: Török Dezső, a megyei közgyűlés elnöke Határidő: 2017. október 23.

Dr. Kovács János s. k. Török Dezső s. k. főjegyző a közgyűlés elnöke

A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT INTERNETES ÚJSÁGJA

Kiadó: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Kiadó székhelye: 3525 Miskolc, Városház tér 1. Kiadásért felelős: Török Dezső, a megyei közgyűlés elnöke Szerkesztésért felelős: Dr. Sáfrány Borbála osztályvezető