A Cserhátalja és a Nyugat‐Mátra Európában

A Cserhátalja LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája

Lezárva: 2011. 05. 19.

1

1. Vezetői összefoglaló 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A több éve tartó visszaesést követően 2012‐től fokozatosan újjáéled a Cserhátalji térség gazdasága. Pásztó térségében a nemzetközi autóútra szolgáltató, majd feldolgozó ipari létesítmények települnek. Újjáéled a helyi termelési potenciálok kihasználása, egészséges helyi termékek előállítása. Megkezdődik a helyi alapanyagokra és megújuló forrásokra épülő alternatív energia előállítás, amely mérsékli a köz‐ civil‐ és magánszektor energia költségeit. A felemelkedő Cserhátalji ‐ Nyugat Mátrai térség vállalkozásaiban megvalósul a mainál nagyobb arányú helyi foglalkoztatás és a több lábon álló vidéki gazdaság segítségével többen jutnak rendszeres és kiegészítő jövedelemhez. Az ÚMVP és az Új Széchenyi Terv térségi projektjeinek hatására fokozatosan bővül a turisztikához kapcsolódó helyi szolgáltatók és attrakciók száma, javul ajánlatuk minősége. Több faluban újjáélednek a palóc kulturális és kézműves tevékenységek. Jobb minőségű szakképzési lehetőséghez, ennek következtében munkával szerzett jövedelemhez és tisztább, kulturáltabb munkakörülményekhez jutnak a hátrányos helyzetű csoportok munkavállalói is. A kistérségi központra épülve fejlett egészségügyi, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató rendszer látja el a lakosságot. Javul a települési infrastruktúra, mikro‐körzetenként általános lesz a szennyvíztisztítás és regionális összefogással megoldódik a szilárd hulladék újrahasznosítása.

1.2 Főbb célkitűzések Átfogó cél a térségben lakók életkörülményeinek javítása, a fiatalokat letelepedésre ösztönző tiszta, szép környezet, az igényeiket kielégítő lakások, szórakozási lehetőségek megléte. A vállalkozások fejlesztése, tevékenység‐ és kapacitásbővítése elősegíti új munkahelyek létesítését, a magasabb jövedelemszint kialakulását. A különböző termelő és feldolgozóipari, erdészeti, turisztikai, megújuló energia hasznosítási fejlesztések során kiemelt fontosságú a természet megőrzése, az erőforrások, az épített környezeti értékek hatékonyabb és fenntartható használata. Különösen fontos a turisztika, amely térségen kívüli keresletet von be a helyi gazdaságba. A lakosság megtartása céljából fontos feladat a humánerőforrás feltárása, a képzés és közösségfejlesztés, a regionális kultúra és történelem újrafelfedezése, a hagyományos mesterségbeli tudás megőrzése, újjáélesztése. A HVS alapvető célja, hogy HVK 26 településén hozzájáruljon a gazdasági környezet, a köz‐ és civil szféra, valamint a vállalkozások fejlesztéséhez. A közösségek együttműködése és az egészséges életmód kialakítása révén erősítse a lakosok kötődését a vidékhez. Óvja, és alkotó módon hasznosítsa az épített, a természeti és a kulturális örökséget. Ösztönözze a közösségi, a térségek közötti és a nemzetközi együttműködést, a jó példák megismertetését, más fejlesztési források elérését és járuljon hozzá az ÚMVP sikeréhez. Információ és térségi kommunikáció: Az alapvető IKT infrastrukturális feltételek javítása, a szélessávú Internet hozzáférések, infokommunikációs eszközök használatának ösztönzése, biztosítása, a digitális esélyegyelőség és versenyképesség szempontjából elengedhetetlen. Korszerű és elégséges infrastruktúra, dinamikus és interaktív, a fogyasztókat is bevonó tartalom és szolgáltatásfejlesztés, valamint használati készség és használat együttesen vezet majd eredményre. Innovációs közösség létrehozása: A megye és kistérség üzleti infrastruktúrákkal való gyenge ellátottságának javítása, innovációs beruházásokkal. Új ipari területek, ipari parkok kialakítása a Cserhátalja területén. Ipari parkok, logisztikai és innovációs központok, valamint inkubátorházak kialakítása. Kistérségi innovációs központ kialakítása: a térség innovatív kis‐ és középvállalkozásaira koncentrálna, és vállalkozásfejlesztő intézményként működne. Kapcsolataival, szolgáltatásaival és speciális szakértelmével, eszközeivel kiemelten az innovációra alapozott kis‐ és középvállalkozások fejlődését szolgálja, projekteket kínál fel befektetőknek.

2

Kistérségi informatikai rendszer létrehozása és működtetése: Komoly kihívást jelent az eredményes információáramlás, kommunikáció megvalósítása. Számos hátrány érte már a kistérséget a lassú ill. elégtelen információáramlás miatt. Ezen a helyzeten változtathat a Kistérségi Intranet Rendszer kidolgozása, amely hatékony és gyors kommunikációt tesz lehetővé a kistérség települései és intézményei között. Vállalkozások Információs Portálja: kettős céllal jön létre, egy olyan internetes felület, amely elsősorban a lakosság tájékoztatását szolgálja, minden szolgáltatást nyújtó helyi vállalkozás bemutathatja magát.

1.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálata a gazdasági, társadalmi helyzet változása, valamint a LEADER program végrehajtására vonatkozó egyéb feltételek változása és a forrásallokációban is tükröződő célrendszer prioritásainak módosulása miatt indokolttá vált. A felülvizsgálatot indokolja a helyi, hazai, és globális gazdasági és társadalmi környezetben bekövetkezett változás, valamint a HVS megvalósítása során a felülvizsgálatig elért eredmények. A HVS felülvizsgálat célja, hogy az említett változásokra a HVS megfelelő válaszokat tudjon adni.

1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők Az elvégzett térségi HVS felülvizsgálata során fokozott figyelmet fordítottunk a nyilvánosság biztosítására a helyi szereplők felülvizsgálatba történő bevonása érdekében. A felülvizsgálat legfőbb célja az volt, hogy a HVS valóban a helyi igényeket tükröző, fejlesztéseket megalapozó, minél szélesebb körű helyi támogatottsággal bíró dokumentum legyen. Folyamatosan információt szolgáltattunk a rendszeresen frissített weboldalunkon keresztül és személyesen a munkaszervezeti irodában is. Aktív HACS tagsági részvétel mellett felállítottuk a 14 főből álló tervezői csoportot. A HVS felülvizsgálata céljából megrendezett lakossági fórumokon 56 fő jelent meg, közülük a közszférát 17‐en, a civil szervezeteket 13‐an, a vállalkozói szférát pedig 36‐an képviselték. A munkaszervezeti irodában a felülvizsgálat időszakában további érdeklődőkkel folytattunk konzultációt, gyűjtöttünk projektötleteket mindhárom szektor képviselőitől. Ennek eredményeként 96 projektötlet került átvételre.

1.5 A HVS felülvizsgálat során elfogadott módosítások A HVS felülvizsgálata során a 2005 óta megfogalmazott célkitűzések és prioritások továbbra is célként fogalmazódnak meg. Kiemelt területek a vállalkozások fejlesztésére irányuló projektek és a közbiztonság megteremtésére irányuló kezdeményezések generálása. A vállalkozások tárgyi, személyi és infrastrukturális feltételrendszerének támogatásával újjáéled a helyi termelés, feldolgozóipar, megvalósul a legeltetéses állattartás bővítése, ezzel a hátrányos helyzetű munkerő is jövedelemhez jut. A mezőgazdasági alapanyagok, melléktermékek és a keletkező hulladékok felhasználhatók a megújuló energia hasznosítás területén. Fontos célként jelenik meg a hagyományos mesterségek újjáélesztése, amelyek a térség turizmusának fellendítését és a Palóc hagyományok megőrzését jelentik az utókornak. A helyi gazdaság elősegítésére létre kell hozni helyi termék feldolgozó üzemeket, helyi termék piacokat, valamint ezeket a gazdaságokat be kell csatlakoztatni egy térségi, később regionális logisztikai elosztó rendszerbe. A közbiztonság az utóbbi években jelentősen romlott a kistérségben, számos betöréses‐lopás, vandál támadás történt. A közvagyon és magánvagyon védelmének érdekében az Integrált LEADER Térfigyelő Rendszer feltételeinek megteremtése szükséges térségi összefogással.

3

2 Helyzetelemzés 2.1 A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése A térség általános jellemzői: A Cserhátalja LEADER HACS a Nógrád megyei Pásztói kistérség 25 települését és a balassagyarmati kistérség 1 települését foglalja magába. A 26 település területe 561,41 km2, lélekszáma 33.178 fő a lakosság 71%‐a kisebb, többségében aprófalvas adottságú településeken él, a térség egyetlen városa Pásztó, területe 72,60 km2, lakossága 9.667 fő. A térséget keleten a Mátra határolja, földrajzi környezetében a fő tájat a Cserhát hegység adja, aminek egy része a Kelet‐Cserhát Tájvédelmi Körzethez tartozik. A tájegységet a Zagyva folyó völgye osztja ketté. A települések többsége jelentős történelmi, épített, természeti, geológiai, és kulturális értékekkel bírnak, számos védett növény és állatfaj található itt, a Cserhát hegység kedvelt természetjáró, ökoturisztikai és vadász célterület. A térség Heves és Pest megyével határos, a kistérséget Hatvannal és az M3‐as autópályával, valamint Szlovákiával a 21‐es számú fő közlekedési út és a 81‐es számú vasúti fővonal köti össze. Pásztó jó földrajzi fekvésű, kelet felé a Mátrába, nyugati irányba Hollókőre és Szécsénybe lehet eljutni. A településtől 30 km‐re helyezkedik el Salgótarján, Szécsény, Gyöngyös és Hatvan is, Budapest közigazgatási határa a kistérségi központból az M3‐as autópályán egy órán belül elérhető. Pásztó jó színvonalú közigazgatási, oktatási, kereskedelmi, szolgáltatói ellátást biztosít. Az egészségügyi szolgáltatói háttér a jelenlegi egészségügyi szabályzókat tekintve megfelelő, de nem kielégítő. A lakosság országos átlag alatti egészségi állapota ellenére a sportoláshoz és rekreációs tevékenységekhez szükséges feltételek hiányosak. A 26 település közül 15 település (Alsótold, Bér, Bokor, Cserhátszentiván, Ecseg, Erdőtarcsa, Felsőtold, Garáb, Héhalom, Kálló, Kozárd, Mátraszőlős, Szarvasgede, Szirák, Tar) hátrányos helyzetű, területük 210,18 km2, lakosságuk 2010. január 1‐én 7.814 fő. A 240/2006. Kormányrendelet szerint a társadalmi‐gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések: Ecseg, Héhalom, Kálló, Kozárd. Az országos átlagot legalább 1,75‐szörösen meghaladó munkanélküliségű települések: Alsótold, Cserhátszentiván, Felsőtold, Garáb, Mátraszőlős, Szarvasgede, és Tar. Mindkét kategóriában Bér, Bokor, Erdőtarcsa és Szirák található meg. A helyben lakók életminőségét befolyásoló szolgáltatások alacsony színvonalúak, a munkalehetőségek száma csekély, ezért az ingázás jelentős. Több zsáktelepülés is található köztük, mely kedvezőtlenül befolyásolja a tömegközlekedés fejlesztésének lehetőségét. A nonprofit szektor kapcsolata és érdekérvényesítő ereje gyenge, jobbára csak települési szinten valósul meg. A közösség területe jó színvonalú gépipari és mezőgazdasági hagyományokkal rendelkezik. A Jelentősebb, nagyobb létszámú munkaerőt foglalkoztató vállalkozásokon kívül a térségben nem biztosított a kellő számú és megfelelő bérezésű munkahely. A nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességen belül a pásztói kistérségben 2011. február hónapban 25%, mely elsősorban a képzetlen és 50 év feletti, valamint az egyébként is hátrányos helyzetű roma lakosság körében mérhető. Budapest agglomerációjának munkaerő felszívó hatása viszont kompenzáló lehetőséget biztosít az ingázók (aktív dolgozók kb. 43%‐a) számára. A településeket összekötő utak állapota az előző HVS tervezése óta sem változott, a négyszámjegyű utak rendkívül rossz állapotúak. A szennyvízcsatornázás és tisztítás a térségben mindössze öt településen, míg a szilárd háztartási hulladék elhelyezése bár minden településen, de csak rövidtávon megoldott. 2010–ben a hirtelen lezúduló csapadék miatt több településen árvíz pusztított elengedhetetlen a vízelvezető árokrendszerek takarítása és védekezéshez szükséges eszközök beszerzése és védművek kialakítása. A térség természeti vonzereje (Mátra), épített és kulturális öröksége turisztikai szempontból kiváló lehetőségeket kínál az itt élőknek, a Palóc hagyományok ápolása, és az itt élő emberek vendégszeretete és tenni akarása a Palóc értékek fennmaradásáért példaértékű.

4

A térség környezeti állapota, földrajzi jellemzői, földhasználati módok: A térségben jelentős kiterjedésűek az országos, illetve helyi védettségű területek, amelyek ritka növény‐ és állatfajoknak adnak otthont. A megye középső részét a Cserhát uralja, de a nyugati részen elhelyezkedő Börzsöny, illetve keleten a Mátra, míg az északon elhelyezkedő Karancs‐Medves jelent kiemelkedő természeti értéket. A természeti táj megőrzésére létesült 1985‐ben a „Mátrai Tájvédelmi Körzet „mintegy 12 000 hektáron. A Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó Mátrai Tájvédelmi Körzet Nógrád megyében Hasznos, Nagybátony (494 ha) közigazgatási területét érinti. Közigazgatásilag Pásztóhoz tartozó két Nógrád megyei település, a Kövicses‐patak völgyében található Hasznos és Mátrakeresztes. A Hasznosi‐tavat, vízellátás és horgászat céljából is hasznosítják. Hasznostól keletre 5km‐re található a Nógrád megye, Heves megye határán található Nyikom bérc (610m) mely hegyi‐ sport és szabadidős lehetőségeket biztosít. Mátrakeresztes természeti értékei és látványosságai: a Sziklakapu, több kisebb vízesés, a Zsivány‐barlang és a Vadókás‐kő. Mátrakeresztestől északkeletre, a Békás‐tó partján, a Csörgő‐patak völgyének (védett) alsó szakaszán alakult ki a Békástói üdülőtelep. A Zagyva folyó völgyének nyugati oldalát a Cserhát hegység keleti nyúlványai foglalják el. A területet 1989‐ben „Kelet‐Cserhát Tájvédelmi Körzet” néven országos védettségűvé nyilvánította a környezetvédelmi miniszter (9/1989. (VIII. 24.) KVM rendelet). A védett terület nagysága: 6916 hektár, ebből szigorúan védett 493 hektár. A tájvédelmi körzet Pásztótól nyugatra, megközelítőleg a Hollókő, Ecseg és Bokor községek által határolt területen húzódik. A Keleti‐Cserhát kistájcsoporton belül a Központi‐Cserhát a legnagyobb és legváltozatosabb kistáj Nógrád megye területén. A terület legmagasabb pontja a Tepke, 567 méter és a Bézma 513 méter. A célterület erdősültsége csaknem 30%‐os. A helyi értékeket bemutató tanösvények oktatási céllal lettek kialakítva. A hegyekben éppúgy megtalálhatók a legkülönfélébb vulkáni alakzatok és kőzettípusok, mint a mészkőhegységek formakincsének egyes jellegzetességei: hatalmas andezitfalak, csupasz, vulkánikus eredetű hegycsúcsok, meredek hegyoldalak és szurdokvölgyek csakúgy, mint a lankás, szelíd dombok és a meleg, széles völgyek. A térségben található a kozárdi Pogányvári‐kőfejtő, a mátraszőlősi Függő‐kő, cserhátszentiváni és a felsőtoldi Kecske‐hegy két kisebb kőfejtőjében kialakított bemutatóhelyek. A palóc térség gazdag földtani és kulturális értékeit hálózatban összefogó Novohrad‐Nógrád Geopark (NNG) a világ első határon átnyúló nemzetközi geoparkjaként 2010‐ben vált az Európai Geoparkok és a Globális Geoparkok Hálózatainak tagjává. A térség talajminősége (13,5 Ak ‐ átl. KTJ) a Magyarországi átlagtól (19 Ak) jelentősen elmarad, ami a földterületek megfelelő mezőgazdasági hasznosításának mérlegelését kívánja. A közösség területén hét fő talajtípus fordul elő (agyagbemosódásos barna erdőtalaj, barnaföldek, csernozjom barna erdőtalaj, réti öntéstalaj és fiatal nyers öntéstalaj, köves, földes kopárok). A legkedvezőbb talajadottságokkal a térség három mikrotérsége közül a palotási rendelkezik, ahol a területek negyede csernozjom barna erdőtalaj. A mezőgazdasági művelésre alkalmas terület művelési ágankénti megoszlásánál a legnagyobb a szántó terület 90% körüli, a további 10% a rét, szőlő, és erdőterület. A gyümölcsösök és a háztáji kertek eltűnőben vannak. A talajokra a legnagyobb veszélyt a talajpusztulás jelenti. Nógrád az ország legerodáltabb talajadottságú megyéje. A talajok szennyezésében jelentős szerepet játszik a megoldatlan szennyvízkezelés és a kellő védelem nélküli hulladéklerakók, valamint az illegális hulladéklerakók. A vízföldrajzi adottságai közül a kisebb‐nagyobb tavak népszerűek (Pásztó, Palotás, Kozárd) A terület a Zagyva vízgyűjtőjéhez tartozik. Patakvölgyei: a Kis‐Zagyva, a Zsunyi‐patak vagy a Cserkúti‐patak völgye. A Zagyva jobb oldali mellékpatakjai a Szuha‐patak és az általa összegyűjtött Zsunyi‐patak és Bokor‐ág; a Herédi‐patakba folyó Bér‐ és Vanyarci (Nógrádi)‐patak, valamint a Bér‐patakba torkolló Bujáki‐patak. A térségben légszennyezés tekintetében jelentős ipari kibocsátók nincsenek. A forgalmas útvonalak közvetlen környezetében a forgalomtól és az időjárási viszonyoktól függően időszakosan jelentősebb, de határértéket nem túllépő levegőszennyezésre lehet számítani. A határértéket megközelítő zajterhelések a pásztói és néhány más településen működő ipari üzemek csúcsteljesítményének idejében fordulnak elő.

5

Demográfiai helyzet: A Cserhátalja HACS demográfiai helyzetére a folyamatos népesség fogyás, valamint az elöregedés jellemző. A népesség száma 1997‐től 2006‐ig jobban (átlagosan évi 137 fővel) csökkent (96,5%) az ország átlagnál, (98,1%), míg 2007‐től 2010‐ig terjedő időszakban is (átlagosan évi 226 fővel) csökkent (97,3%) az országos átlagnál jobban (99,5%) a népesség száma a kistérségben. Az idős korosztály aránya meghaladja az országos átlagot. A térségben az 1000 főre eső születések száma 10 év átlagában alacsonyabb (8,9) mint a megyei (9,2) és az országos (9,5), ugyanakkor az ezer főre eső halálozások száma ezen időszak átlagában alacsonyabb (14,5), mint a megyei (14,7), de magasabb, mint az országos (13,3). Az ezer főre vetített vándorlási egyenleg öt évet (2002‐2006) figyelembe véve pozitív (éves átlagban 0,58), de 2006‐ban negatív (‐2,1). A térség népessége összességében fogy, 10 év alatt 1234 fővel. A fiatal korosztály aránya 2006‐ban (14 év alattiak 15,3%) a megyei átlaggal (15,2%) csaknem megegyező, az idős korosztály (59 év felettiek 21,9%) a megyei átlag alatt van (22%). Az öregedési index 144% a megyeitől (145%) alig tér el. A 2009. január 1‐i állapot alapján 0‐14 év közötti korosztály aránya 14,8 %, megyei átlaggal közel azonos (14,9%) a 65 év feletti korosztály aránya 17,8 %, amely meghaladja a megyei átlagot (17,7%), tehát megállapítható, hogy a pásztói kistérség fokozatosan elöregedő tendenciája mutatkozik. Az öregedési index (119,9%) 1%‐kal meghaladja a megyei átlagot és 14,1 %‐kal a régiós átlagot (105,8%) is. A 7 évesnél idősebb népesség iskolázottságának vizsgálata is rosszabb képet mutat, mivel a térség maximum 8 általánost végzett lakói a vizsgáltnak 56,2%‐át teszik ki az országos 46%‐al szemben. Középiskolai tanulmányokat 38% folytatott az országos 42%‐al ellentétben, és arányaiban a több mint kettőszörös a felsőfokú tanulmányokat folytató‐folytatottak száma, ami a HVK területén 5,5%, míg országosan 12%. A térségen belül a 26 település közül 23‐ban fogy a lakónépesség száma, 3 esetében (Kálló, Jobbágyi, Szarvasgede) a lakónépesség számának növekedése regisztrálható a vizsgált 1997‐2006 intervallumban. Kiemelkedően nagymértékű lakónépesség‐szám csökkenés (10% feletti) 4 községre (Cserhátszentiván, Felsőtold, Garáb és Kozárd) jellemző, amelyek kihalással a leginkább veszélyeztetettek. 2007‐2010 időszakában a kistérség települései közül 24‐ben népesség fogyás tapasztalható, mindössze Bokor és Cserhátszentiván településeken mutatkozik csekély népességszám növekedés. Nagymértékű lakónépesség‐szám csökkenés (9,29%) egy településen, Béren tapasztalható. A legkisebb lélekszámú 12 településen (1000 fő alatti) 2007‐2010 között átlagosan 4,4%‐os népesség fogyás tapasztalható. A természetes szaporulat (a vizsgált 10 éves időszakban) a térségben egyetlen egy településen, Kállón pozitív mindössze, az összes többi településen negatív. 2006 évben ez négy településen pozitív (Ecseg, Kálló, Szirák, Vanyarc). Az utóbbi 4 évben megyei átlagban az 1000 lakosra jutó természetes fogyás 0,5 %‐kal nőtt. (‐6,4)

Gazdasági környezet: A településeken a műszaki infrastruktúra kiépült. Közúthálózatának gerincét a 21. sz. főközlekedési út adja, melynek 2x2‐es sávosítása folyamatban van. A fővárosból való elérhetősége jó, az M3 autópályán Hatvanig, majd a 21‐es sz. főúton közelíthető meg. Fontos idegenforgalmi útvonal a Pásztó–Szécsény, illetve Pásztó–Galyatető közötti út. Vasúti összeköttetést a Hatvan–Salgótarján közötti fővonal biztosítja. A térség idegenforgalmi vonzerejét a Mátra, a Kelet‐Cserhát Tájvédelmi Körzet természeti értékei, a falvak műemlékei adják. A Cserhátalja HVK területén a regisztrált álláskeresők létszámának folyamatos növekedése tapasztalható 2001 évtől. A 2000‐2010. évek között egyetlen gazdasági ág sem volt létszámfelvevő. A kistérség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül 9 Pásztón működik. A legnagyobb létszámot foglalkoztató az Eglo Magyarország Kft., fő tevékenysége a világítóeszközök gyártása és jelentős bővítés után logisztikai raktár és elosztó központ funkciót tölt be. Az Agro–Produkt Mezőgazdasági és Húsipari Kft. vegyes gazdálkodást folytat, fő profilja a mezőgazdaság és a húsfeldolgozás. Az Állami 6

Nyomda Nyrt. Pásztón nyomdai előkészítő tevékenységet folytat, több évtizedes múltra tekint vissza a Fővárosi Kézműipari Kht.‐val egyetemben, amely konfekcionált textilárut gyárt. A kistérségi központban évek óta egyetlen nagyobb befektető a Dension Audio Systems Kft. elektronikai eszközök gyártásával foglalkozik, autógyáraknak szállít. Nemzetközi és belföldi teherfuvarozó cég a szurdokpüspöki telephelyű Köfuv Kft. Jelentősebb térségi foglalkoztatók ezen kívül a 20 éves szakmai múltú pásztói Bauton Plusz Kft. építőipari, technológiai tevékenységgel és kazángyártással foglalkozik, valamint a SIC Hungary Kft. amelynek fő profilja gumiipari termékek gyártása. A befektetői érdeklődés a kistérség iránt megtorpant, azonban a települések közül Pásztó és néhány kisebb község rendelkezik kiajánlható telephellyel. A kistérségben az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma 2008 év végén 1428 volt, amely a 2005‐ös év adatához képest több mint 7%‐os visszaesését mutat. 2008‐ban a legjelentősebb gazdasági ág a kereskedelem és javítás volt, az összes tevékenység 22,5 %‐át tette ki. Második helyen az építőipar állt 17,1%‐os részaránnyal, harmadik legnépszerűbb tevékenység az ingatlanügyek és gazdasági szolgáltatások 15,5 %‐kal. Legalacsonyabb volt a vállalkozói kedv az oktatás terén, aránya 2,45%‐ot foglalt el az összes gazdasági ágban. A kistérségben a mezőgazdasági vállalkozókat általánosan alacsony jövedelmezőség és tőkeszegény környezet jellemzi. A helyi viszonyok nem teszik lehetővé az intenzív agrártermelés folytatását. Az agrárvállalkozások aránya az összes gazdasági ágon belül 4,69%. Általánosan jellemző a szántóföldi növénytermesztés és növekedő tendenciát mutat a kistérségben a szőlőművelés, az erre alapozott helyi feldolgozó manufaktúrák száma nőtt. Legjelentősebb gyümölcstermesztő terület Kozárd, Pásztó és Palotás körzete kb. 300 ha. Állattartás terén dominál a sertés és a szarvasmarha (70%) jelentős a nyúl, háztáji baromfi, juh állomány. Az egyetlen sertésfeldolgozó üzem az Agro–Produkt Kft. pásztói üzeme, valamint jelentős mezőgazdasági vállalkozás az Ambrózia Farm Kft., ahol szarvasmarha tenyésztés folyik. Kozárdon a nemzeti géntartalék részét képező őshonos mangalica, míg Bokorban a hazai legnagyobb Gyimesi racka farm található. A térség lóállománya a megyei átlagnak több mint kétszerese, a lótartás különösen Vanyarcon és Ecsegen jelentős. A térségben a regisztrált munkanélküliek relatív mutatója ingadozó mértékben ugyan, de a vizsgált időszak minden évében a megyei alatt volt 2 százalékponttal. Számuk 2007‐2010 viszonylatában emelkedett és 9,44 %‐ot ‐2085 főt‐ ért el az országos 6,69%‐al szemben. Munkanélküliség alakulása (2007‐2010) Folyamatos Nyilvántartott Munkavállaló nyilvántartás Relatív mutató össz. korú népesség hossza>365 nap fő fő fő % 2007.12.20‐i állapot 2 085 610 22 091 9,44% 2008.12.20‐i állapot 2 173 700 21 983 9,88% 2009.12.20‐i állapot 2 681 699 21 971 12,20% 2010.12.20‐i állapot 2 704 810 21 794 12,41% Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a kedvezőbb fekvésű, korösszetételű községek 4,42 %‐tól kezdődő relatív mutatója a térségen belül is nagy változatosságot mutat és 22,62 %‐ig terjed. Ugyanezen időszakban a térség munkáltatói fokozatosan csökkenő számú betöltetlen álláshelyet jelentettek be. A regisztrált álláskeresők iskolai végzettsége elhelyezkedési esélyeiket nagymértékben befolyásolja, ezért is kedvezőtlen, hogy térség lakóinak iskolázottsága alacsonyabb az országos átlagnál (középiskolai tanulmányokat 6, míg felsőfokú tanulmányokat 6,5 százalékponttal kevesebben folytattak)

7

A nem szakképzettek csoportjában (általános iskolát el nem végzettek, csak általános iskolát végzettek, és gimnáziumi érettségivel rendelkezők) száma növekedett, ami meghaladta a regisztrált álláskeresők számának növekedését. A szakmával rendelkezők (szakmunkás, szakközépiskolai illetve technikusi végzettségűek) száma is gyarapodott, kisebb mértékben, mint a regisztrált álláskeresők száma. Az egyetemet, főiskolát végzett regisztrált álláskeresők körében is folyamatos, de kisebb arányú volt a növekedés. A térségben élők egy része kénytelen utazni foglalkoztatásának érdekében. Ez történhet térségen belüli, megyén belüli, vagy megyén kívüli munkahelyre. Az ingázók 43,1% más megyébe utazik naponta a munkahelyére és vissza, amit lehetővé tesz a kistérség relatív közelsége a nagyobb lélekszámú városokhoz (Salgótarján, Hatvan, Gödöllő, Budapest). Az ingázás, munkahelyre utazás általában saját, vagy a munkáltató által szervezett eszközökön zajlik, a tömegközlekedés adottságai nem támogatják ezt a lehetőséget.

Társadalmi környezet: A térség jelentősebb non‐profit szervezeteinek jellemzése A Cserhátalja közösség településein a civil szervezetek száma a HVS tervezés időszakában 200 körüli, ebből Pásztón 94 működik. Lakosságarányosan Kozárdon és Béren a legmagasabb a számuk. A közhasznú és kiemelten közhasznú civil szervezetek száma az előző HVS tervezés időszakához képest nem változott, közel azonos arányt mutat. Kiemelten közhasznú a civil szervezetek kb. 10%‐a. A sport és szabadidővel kapcsolatos tevékenységet folytató civil szervezetek száma 2009 óta nőtt, jelenleg is a legmagasabb arányt képviselik a tevékenységek tekintetében, az összes non‐profit szervezet arányában vizsgálva 35% körüli értéket tesznek ki. A községekben székhellyel rendelkezők jellemzően ma is hobbi szervezetként működnek, Pásztón néhány civil sport –és szabadidős szervezetnél a LEADER pályázati lehetőségek kihasználásával némi előrelépés mutatkozik a közösségi fejlesztések terén. Eredményesség tekintetében számos sikert értek el nemzetközi viszonylatban is a városi Shotokan Karate Klub versenyzői, valamint a férfi NBII/C‐ ben szereplő kosárlabdacsapat. Kulturális tevékenységet folytató non‐profit szervezetek száma az utóbbi években megduplázódott, jellemzően pásztói székhellyel végzik tevékenységüket. Legjelentősebb terület a néptánc hagyományának őrzése, jeles képviselői a nemzetközi fellépéseken is részt vevő Muzsla Néptáncegyüttes, valamint az Ágasvár Néptáncegyüttes. Oktatási tevékenységet végző szervezetek köre is bővült, jellemzően a tehetséggondozás, hátrányos helyzetű gyermekek segítése feladatkörrel alakultak. A szakmai érdekképviselet mellett a polgárvédelemmel kapcsolatos tevékenységet végzők számának növekedése tapasztalható, mutatva ez az összefogás szükségességét, és a közbiztonsági helyzet romlását. A hátrányos helyzetű civil szervezetek száma elenyésző, érdekérvényesítő képességük gyenge. Ennek javítására folyamatos kapcsolattartás eszközével, a kistérségi programokba való bevonásuk szükséges közösségi aktivitásuk növekelése érdekében. A Kistérségben a civil szerveződéseket jellemzően önkéntes munka keretében végzett tevékenység jellemzi, infrastrukturális helyzetük, valamint a humán erőforrás önkéntes alapon való szerveződése meg sem közelíti a Nyugat‐Európai átlagot. Tevékenységük megjelenítése, elérhetőségük csak néhány szervezet esetében mutat fejlődő tendenciát. Gazdálkodásukat tekintve működési költségeik nagy része tagdíjakból, adományokból, SZJA 1%‐os támogatásokból, valamint pályázati forrásokból valósul meg. A jelentősebb szervezetek szponzorok útján is jutnak némi bevételi forráshoz. A lakosság életminőségét javító szolgáltatások biztosításával jelentős szerepet kapnak a kialakuló Integrált Közösségi Szolgáltató Terek a térség közösségének összefogásában. Területünkön Bujákon, Kállón és Kozárdon nyílnak IKSZT‐k. A kistérség turisztikai fejlesztése érdekében létrejött non‐profit szervezetek a jövőben mozgató rugói lehetnek a térségi civil szervezetek együttműködésének erősítésében, a sikeres programok, fesztiválok megvalósításában. A települések lakosai hűen őrzik az építészeti örökséget, a palóc hagyományokat, szokásokat, ételeket, népviseletet jeles ünnepeken, falunapokon, fesztiválokon hagyományozzák a fiatalabb nemzedékre. Egyházasdengelegen, Galgagután, Vanyarcon a szlovák nemzetiségi kultúra tradíciói a mai napig elevenen élnek. 8

2.2 A LEADER Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség A Cserhátalja Helyi Közösség 2007 májusában 116 taggal alakult meg. A Közösség elsődleges és legfontosabb feladataként elkészítette a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiát, amely a Pásztói Kistérség 2005‐ben elfogadott fejlesztési programját, a Kistérség 15 települését érintő Dél‐Cserhát LEADER+ Akciócsoport 2006‐ban elfogadott stratégiáját és prioritásait, az NFÜ I. pályázatainak országos vizsgálatából a Pásztói Kistérségi mintaterületről készített NFÜ munkaanyagot, valamint a tervezést megalapozó falufórumokon elhangzott helyi fejlesztési igényeket, terveket ötvözte. A Cserhátalja LEADER Nonprofit Kft‐t a HVS sikeres elkészítését követően 2008. május 29‐én a közösség 106 tagja (32 közszféra, 36 civil és 38 üzleti szféra) 12 tulajdonközösséget (4 közszféra, 4 civil szféra és 4 üzleti szféra) alkotva hozta létre. Az Akciócsoport működési területe a pásztói és balassagyarmati kistérség 26 településére terjed ki. A 12 tulajdonközösséget a tulajdonközösségi vezetők képviselik, akik nemcsak képviseleti, hanem szakmai döntéshozóként is részt vesznek a munkában. A köz‐, az üzleti és a civil szféra képviselőinek folyamatos együttműködése, a települések önkormányzatainak koordináló és összefogó, a civil szervezetek közösségépítő szerepe nagymértékben segítette a Munkaszervezet vidékfejlesztő munkáját. Az önkormányzatok a településeket érintő legfontosabb és legfrissebb információk átadása mellett, együttműködve a Munkaszervezettel hatékonyan hozzájárultak, hogy a HACS fórumokon ismertetett fejlesztési lehetőségek a legszélesebb körben eljussanak a települések lakosaihoz, civil szervezeteihez, vállalkozóihoz. A fórumok mellett a folyamatos ügyfélszolgálati tevékenység ellátása segítette a jelenlegi és jövőbeli pályázókkal a minél szorosabb együttműködés kialakítását. A partnerség fenntartásának egyik kommunikációs eszköze a HACS folyamatosan frissülő weboldala, ahol a fejlesztési lehetőségek, a legfontosabb jogszabályi változások mellett folyamatosan közzétettük a térség legfontosabb eseményeit, rendezvényeit, ezen információkat elektronikus hírlevél formájában is eljuttattuk az érintetteknek. A helyi partnerkapcsolatok kiszélesítése érdekében a HACS munkatársai Falunapokon, térségi rendezvényeken vettek részt, két alkalommal került kiírásra a térség óvodásai és általános iskolásai részére rajzpályázat a vidékünkre vonatkozó témákkal. A pásztói kistérség legfontosabb tudásbázisa a Mikszáth Kálmán Gimnázium Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium, az intézményt segítségünkkel 2009‐ben finnországi LEADER HACS kereste meg cserekapcsolat kialakítása céljából. A Cserhátalja LEADER Nonprofit Kft. a térségi fejlesztések keretében folyamatosan együttműködik a Pásztói Kistérség Többcélú Társulásával és az Észak‐magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Pásztói Kirendeltségével. Az együttműködés egyik fontos lépcsőfoka volt a Foglalkoztatási Paktumhoz való csatlakozás. A térségi, megyei turisztikai fejlesztések irányvonalának meghatározása érdekében hatékony és rendszeres kommunikációt alakítottunk ki a térségi és megyei TDM szervezetekkel, tagja vagyunk a Nógrádi Geopark Egyesületnek, a bejegyzés alatt lévő Görbeország Turisztikai Egyesületnek, valamint szakmai együttműködést alakítottunk ki a Cserhát‐Mátra TDM Egyesülettel. Szoros kapcsolatot ápolunk a helyi termék előállítókkal és kézművesekkel, akik termékeikkel, alkotásaikkal térségünket országos és helyi rendezvényeken képviselték, valamint tevékenységüket, piacra jutási lehetőségüket elősegíti a „Regionális termékek nemzetközi piaca" projektünk, melynek célja a helyi/regionális termékek, termelők és kézműves termékek népszerűsítése nemzetközi szinten.

Nemzetközi együttműködések kialakítása érdekében holland, szlovák, olasz LEADER HACS‐okhoz látogattunk el, finn és lengyel akciócsoportokat láttunk vendégül, 2009 és 2010 szeptemberében Európai Vidékfejlesztési Napot rendeztünk hazai és külföldi Akciócsoportok részvételével. A rendezvények és a kapcsolat felvételi találkozók létrejöttének célja a külföldi vidékfejlesztő szervezetek és hazai akciócsoportok transznacionális projektötleteinek bemutatása, közös projektjavaslatok kidolgozása volt.

9

2.3 A LEADER megvalósítás során elért eredmények áttekintése A Cserhátalja LEADER Nonprofit Kft. „Cserhátalja és Nyugat‐Mátra Európában” című Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája hat fő fejlesztési prioritást tartalmaz, amelyekhez 16 fejlesztési intézkedés kapcsolódik. A III. tengely 1. kérelembenyújtási fordulójában 33 támogatási kérelem 866,5 millió forint, a 2. kérelembenyújtási fordulóban szintén 33 támogatási kérelem került benyújtásra 532,8 millió forint támogatási igénnyel. A Munkaszervezethez 52 LEADER pályázat érkezett be 6 jogcím 9 célterületére 192,9 millió forint forrásigénnyel. Az ÚMVP III. tengely és IV. tengely – LEADER 1. kérelem és pályázatbenyújtási fordulójának eredményei, valamint a III. tengely 2. fordulójában az alábbi támogatási igények születtek.

ÚMVP III. tengely 1. kérelembenyújtási forduló eredményei: ÚMVP III. tengely 1. kérelembenyújtási Nyertes támogatási Kötelezettségvállalás forduló jogcímei kérelmek száma (db) összege (Ft) Mikrovállalkozások létrehozása és 5 71 417 003 fejlesztése Turisztikai tevékenységek ösztönzése 4 38 318 214 Falumegújítás és‐ fejlesztés 3 41 049 755 Vidéki örökség megőrzés 2 79 209 675 Összesen 14 229 994 647

ÚMVP IV. tengely – LEADER 1. pályázatbenyújtási forduló eredményei: ÚMVP IV. tengely ‐ LEADER 1. Jóváhagyott pályázatok Kötelezettségvállalás pályázatbenyújtási forduló jogcímei és száma (db) összege (Ft) célterületei LEADER Vállalkozás alapú fejlesztés 3 19 275 931 Feldolgozási tevékenység bővítése célterület 1 10 011 400 Kereskedelem és szolgáltatásfejlesztés 2 9 264 531 célterület LEADER Közösségi célú fejlesztés 12 48 181 210 Sport és szabadidős tevékenységek tárgyi 6 33 529 984 feltételrendszerének fejlesztése Biztonságtechnikai beruházások támogatása 6 14 651 226 LEADER Rendezvény 10 12 851 507 LEADER Térségen belüli együttműködés 1 2 080 000 Összesen 26 82 388 648

ÚMVP III. tengely 2. kérelembenyújtási forduló előzetes adatai: ÚMVP III. tengely 2. kérelembenyújtási Beérkezett támogatási Igényelt támogatás forduló jogcímei kérelmek száma (db) összege (Ft) Mikrovállalkozások létrehozása és 5 64 121 881 fejlesztése Turisztikai tevékenységek ösztönzése 11 267 540 573 Falumegújítás és‐ fejlesztés 14 113 157 839 Vidéki örökség megőrzés 3 88 042 783 Összesen 33 532 863 076

1. prioritás: A helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás növelése A „Vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása” intézkedéshez kapcsolódóan a mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése jogcímre az első fordulóban 7 kérelem 99,2 millió forint, a második fordulóban 5 kérelem érkezett be 64,1 millió forint igényelt összeggel. A csökkenő 10

tendencia a LEADER Vállalkozás alapú fejlesztés jogcímre is érvényes volt, a „Kereskedelem és szolgáltatásfejlesztés” célterületre 2 pályázat, a „Feldolgozási tevékenység bővítése” célterületre 3 pályázat érkezett, összesen 46 millió forint forrásigénnyel. Az első körben beadott kérelmek közül 5 részesült támogatásban, 71,4 millió forint összeggel. A fejlesztések keretében megvalósul a Pásztói Kistérségi Televízió eszközbeszerzése (Kozárd), mozgó tejértékesítéshez kapcsolódóan tejadagoló automata került beszerzésre (Ecseg), új, a pályázó cég működési költségeit jelentősen csökkentő fröccsöntő gép kerül megvásárlásra (Szarvasgede). Palotáson, építőipar területén tevékenykedő cégnél új földmunkagép beszerzése és ISO9001‐es minőségbiztosítási rendszer bevezetésére került sor. Az építőanyag‐, és barkács‐jellegű kiskereskedelmi tevékenységet folytató cég komplex vállalkozásfejlesztés keretében régi raktárépület felújítása mellett az anyagmozgatáshoz és a raktározási folyamat kiszolgálásához két targonca beszerzését, zúzottköves betonpálya térburkolat építését, valamint egy hídmérleg építését célozta meg. A LEADER vállalkozási alapú fejlesztés Kereskedelem és szolgáltatásfejlesztés célterületre benyújtott mindkét pályázat támogatást nyert, így Pásztón egy iparcikk kereskedésnek helyt adó üzlethelyiség és egy szépség‐ és egészség szalon kialakítása és eszközbeszerzése valósulhat meg. Feldolgozási tevékenység bővítése célterület 1 nyertes pályázata keretében bormanufaktúra kialakítása valósul meg, a fejlesztés részeként felújításra kerül egy épület és pince, ahol a feldolgozás mellett bemutatók tartása is történik. A tervezett fejlesztések keretében a pályázatok alapján 14 új munkahely jön létre a térségben. A második kérelembenyújtási forduló fejlesztései raktár építésére, földgép beszerzésére, irodahelyiség irodai infrastruktúrájának korszerűsítésére, élelmiszerüzlet vevőbarát kialakítására, valamint pékség és üzlet felújítására irányulnak. A helyi adottságok feltárásának, a gazdaságfejlesztési lehetőségek kiaknázásának első lépése a gazdaságfejlesztéshez, foglalkoztatás növeléséhez, a turisztikai kínálat bővítéséhez, a vidéki életminőség javításához hozzájáruló tervek és megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése. A LEADER tervek és tanulmányok jogcímre egy pályázat érkezett be 3,4 millió forintos forrásigénnyel, a jogcímben az 1. pályázatbenyújtási fordulóban nem lett nyertes meghirdetve.

A „Biomassza, a megújuló energiatermelés és hasznosítás elősegítése és fejlesztése”, valamint az „Ökológiai és biotermelés, a biológiai sokféleség feltételeinek támogatása” intézkedések megoldási javaslatainak megvalósítására sem a mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése jogcímre, sem a LEADER vállalkozás alapú fejlesztés Állattartás tárgyi feltételrendszerének fejlesztése célterületre nem érkezett be fejlesztési igény.

2. prioritás: A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése A Falumegújítás és fejlesztés jogcímre az első kérelembenyújtási fordulóban 11 támogatási kérelem érkezett be 291 millió forintos támogatási igénnyel. A legtöbb fejlesztés piac és játszótér kialakítására irányult, 6 kérelem tartalmazott játszótérfejlesztést 4 kérelem piac kialakítást. 5 kérelem komplex fejlesztést célzott meg, ebből 3 kérelem 3 célterületet érintő fejlesztés volt; piac és játszótér kialakítása mellett a település megjelenésében szereppel bíró épület felújítását is tartalmazta. A jogcímre a 2. fordulóban 14 támogatási kérelem érkezett be 113,1 millió forint támogatási igénnyel.

A játszótér fejlesztésre irányuló kérelmek száma nőtt 9 kérelem irányul játszótér felújítására, és új építésére, a 9 kérelemből kettőnél a célterületet kiegészíti zöldfelület kialakítása, használati és díszítő térelemek kihelyezése. Egy kérelem a település környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastruktúrafejlesztésre, egy kérelem a település megjelenésében szereppel bíró épületek felújítására irányul. Három támogatási kérelem érkezett be piac kialakítására, az egyik kérelem gondozási központ homlokzati és tetőfelújítást is tartalmaz.

A „Vidéki gazdaság és társadalom számára nyújtott alapszolgáltatások és az azokhoz való hozzáférés” intézkedésben foglalt megoldási javaslatok alapján a helyi termékek piacra jutásának segítését célozva új piac kerül kialakításra Szirákon.

11

A „Helyi épített, természeti és kulturális örökség megőrzése, kézműves mesterségek ápolása” intézkedés vonatkozásában a vidéki örökség megőrzése jogcímre az első fordulóban beérkezett 249 millió forint támogatási igényű 6 kérelem közül 4 templomfelújítást tartalmazott, 2 kérelem helyi védelem alatt álló épület (falumúzeum, általános iskola) felújítását célozta meg. Héhalom római katolikus temploma és Egyházasdengeleg 171 éves evangélikus temploma lett a jogcím kedvezményezettje az 1. fordulóban. A második fordulóban beérkezett 88 millió forint igényű három támogatási kérelem egy római katolikus templom felújítását, valamint egy jelenleg iskolaként működő helyi védelem alatt álló épület külső felújítását, parkosítást, kerítésépítést célozza meg. A harmadik kérelemben a település műemlék templománál lévő pihenőhely felújítása mellett, a falu természeti, kulturális, néprajzi értékeit bemutató 128 oldalas kiadvány elkészítése is szerepel. A LEADER Közösségi célú fejlesztés Örökség megőrzés támogatása célterület vonatkozásában Pásztóról nem érkezett be pályázat.

A „Kulturális, sport és szabadidős tevékenységek fenntartása, fejlesztése” intézkedés vonatkozásában egy EU szabványoknak megfelelő játszótér kerül kiépítésre a térségben Béren és 2 játszótér szabványosítása történt meg Vanyarcon. A LEADER Közösségi célú fejlesztések jogcím „Sport‐ és szabadidős tevékenységek tárgyi feltételrendszerének fejlesztése” célterületeire 15 pályázat 89,9 millió forint forrásigénnyel, a 12 nyertes pályázatból művelődési ház külső és belső felújítása és klubhelyiség kialakítása, sportlétesítményekhez kapcsolódó öltözők, sportpálya, kerítés felújítása, karbantartást és rendeltetésszerű használatot biztosító tárgyi eszközök beszerzése valósulhat meg 33,5 millió forint értékben Alsótoldon, Felsőtoldon, Palotáson, Pásztón, Szurdokpüspökiben és Taron.

A közbiztonság javítása érdekében a LEADER „Biztonságtechnikai beruházások támogatása” célterületre 6 településről érkezett be pályázat 15,4 forint forrásigénnyel. A projektekben megfogalmazott célok fontosságára tekintettel az összes pályázat támogatást nyert, így Egyházasdengelegen, Héhalomban, Kozárdon, Kisbágyonban, Palotáson, Taron a településekre beérkező szilárd útburkolatok mentén, illetve a települések központjában térfigyelő kamerák kerülnek kihelyezésre, és megfigyelő központok kialakításra. A célterületre további források átcsoportosítása indokolt az egységes, a térség összes településére kiterjedő hálózat kialakítása érdekében, mely célt Pásztó Város Rendőrkapitánysága szakmai segítségnyújtással és a későbbiekben összevont megfigyelőközpont kialakításával támogat.

3. prioritás: Humán erőforrás fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése „Az általános és a szakmai tudás fejlesztése intézkedés” célkitűzéseinek megvalósítására a LEADER Képzés jogcím keretében 2 pályázat érkezett be 6,7 millió forintos forrásigénnyel. A képzések egyike az angol nyelvi és számítástechnikai ismeretek bővítését tűzte ki célul, a másik pályázó a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő‐piaci helyzetének javítására irányuló kereskedelmi, nyelvi, informatikai, EU‐s ismereteket tartalmazó képzést tervezett megvalósítani. A jogcímben az 1. pályázatbenyújtási fordulóban nem lett nyertes meghirdetve.

4. prioritás: A helyi turizmus, vendégfogadás és a kapcsolódó tevékenységek fejlesztése A „Vidéki és a természeti turizmus feltételeinek megteremtése, innovatív turisztikai kínálat fejlesztése” intézkedéshez kapcsolódóan a turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímre az 1. kérelembenyújtási fordulóban 9 kérelem forrásigénye 227,1 millió forint volt, második forduló 267,5 millió forint forrásigényét 11 támogatási kérelem tartalmazza. Az 1. forduló 4 nyertes kérelmének eredményeként a térségben összesen 34 fő elszállásolására alkalmas négy napraforgós minősítésű szálláshelyek kerülnek kialakításra Taron, Kozárdon, Szarvasgedén, és Bujákon, a fejlesztések 6 fő számára teremtenek munkalehetőséget. A második kérelembenyújtási fordulóban beérkezett 11 támogatási kérelemből 8 kérelem 6 és 14 férőhely közötti, 4 napraforgós falusi szálláshely kialakítására irányul, továbbá benyújtásra került egy 50 férőhelyes B kategóriás ifjúsági szálláshely kialakítására irányuló kérelem is. Szálláshely kialakítását kiegészítő ökoturisztikai szolgáltatások fejlesztését, valamint alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység, és lovas turisztikai 12

szolgáltatás megvalósítására irányuló közösségi és rendezvényház, időjárás álló talajú lovaspálya, és lópihenő kialakítását 1‐1 kérelem tartalmazza. A „Helyi és térségi programok támogatása, összehangolása” intézkedéshez kapcsolódóan a LEADER Rendezvény jogcímre 20 pályázat érkezett be 24,4 millió forint forrásigénnyel. A pályázók a térségben évente megrendezésre kerülő, helyi identitástudatot növelő, a térség kulturális értékeit felölelő fesztiválok, falunapok, sportesemények megvalósítását tűzték ki célul. A rendezvények mellett a pályázók tematikus táborok szervezésére és utazó, komplex művészeti program megvalósítására is nyújtottak be pályázatot. A jogcím keretében 10 pályázó mintegy 12,8 millió forint támogatást kapott, két pályázó visszalépett a pályázatban foglalt cél megvalósításának szándékától, a 10 rendezvényből 7 már 2010‐ben lezajlott. A „Kulturális, bor, gasztronómiai és üdülőturizmus fejlesztése intézkedés” célkitűzéseinek megvalósítására a Turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcím keretében egyik benyújtási fordulóban sem érkezett be kérelem. A kistérségi gasztro és termék utak (almaút, szilvaút) kialakítása, a Mária Úthoz való csatlakozási lehetőségek feltérképezése a Munkaszervezet keretein belül folyik. A HVK‐t alkotó 26 település környezetének turisztikai pontjainak, térképeinek elkészítésének ösztönzése mellett, nagyobb hangsúlyt kell fektetni a turizmust kiegészítő szolgáltatások fejlesztésére.

5. prioritás: Térségi marketing tevékenység elősegítése „A térségi együttműködésre alapozott megjelenés és egységes arculat kialakítása” intézkedéshez kapcsolódóan térségi együttműködés keretében történő projektek megvalósítására három pályázat érkezett be 4,7 millió forint forrásigénnyel. A pásztói kistérség lakosságát megcélzó prevenciós program mellett, a második pályázó az együttműködést térségi marketingkiadvány készítésével, konferencia és fiataloknak szóló rendezvénysorozat szervezésével kívánta erősíteni. A harmadik és egyben egyedüliként támogatott pályázat keretében a kistérség településeinek közreműködésével, Pásztó Város Önkormányzatának vezetésével 72 oldalas, több nyelvű színes füzet készül a térségről 3000 példányban.

2.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltságát alátámasztja számos gazdasági, társadalmi változás. Az utóbbi években térségünket több hullámban érte a gazdasági válság számos hatása, melyek begyűrűztek a helyi társadalom mindennapjaiba is. A vállalkozói aktivitás mérséklődött, a fejlesztések terén a biztonságos működést tartják elsőrendűnek, hitellel fedezett fejlesztéstől pedig alapvetően tartózkodnak a helyi szereplők. A vállalkozások megfontolják új munkaerő felvételét, amellett, hogy többen a már meglévő alkalmazottakat sem képesek tovább foglalkoztatni. A munkaerőpiac instabilitása erőteljesen rányomja bélyegét a lakosság jövőképére, tervezési lehetőségeire. A HVS‐ben kiemelt szerepet kell, hogy kapjon a gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés a fentiekben ismertetett helyzetképből adódóan. Ezek a kiemelt intézkedések olyan módon is kaphatnak támogatást, hogy az eddigi pályázati folyamat lerövidül, ezáltal a gazdasági szereplő számára finanszírozási szempontból kiszámíthatóbbá, tervezhetőbbé válik a támogatási források lehívhatósága, amellyel a pályázói aktivitás is fokozódni tud. Az eddigiekben használt HVS alapproblémái alapjaiban továbbra is jelen vannak, végleges felszámolásuk még hosszú folyamat eredménye lehet csak egy kizárólag leghátrányosabb helyzetű településeket tömörítő Helyi Akciócsoport területén. A felülvizsgálatot követően a hangsúly a gazdaságfejlesztési intézkedéseken lesz – amellett, hogy az eddig sikerrel zárult, szolgáltatásfejlesztő célterületek fontosságát hangsúlyozni, eredményeit összegezni kell. Az EMVA III. tengely első, már lezárt körében a kötelezettségvállalás 56,23 %‐a gazdaságfejlesztésre (mikrovállalkozás fejlesztés, turisztikai tevékenységek ösztönzése) irányult. A második körben 280 millió Ft felhasználását tervezzük, a végső döntés eredményeként 60‐70% gazdaságfejlesztést hivatott támogatni. A fennmaradó összeget a tervek szerint 2012‐ben a HACS által meghirdetésre kerülő forduló gazdaságfejlesztési kérelmek támogatására kívánjuk felhasználni.

13

Az EMVA LEADER tengely első körében nem teljesült az a jogszabályi előírás, amelynek értelmében a keretösszeg 45%‐át gazdaságfejlesztési intézkedésekre kell fordítani (23,4%). Ezért a HVS felülvizsgálat megerősíti a LEADER gazdaságfejlesztési irányát.

2.5 SWOT elemzés Erősségek Gyengeségek ‐ Budapest közelsége, a kistérség az M3‐as ‐ a kistérségi családi vállalkozások autópályán gyorsan megközelíthető, tőkehiányosak, technológiai színvonaluk tradicionális vásárvonalon helyezkedik el alacsony ‐ a készülő négysávos 21. sz. főközlekedési ‐ magas munkanélküliségi ráta, az utóbbi út mentén ipari parkok kialakítására években ismét növekedést mutat megfelelő területek áll rendelkezésre ‐ a kistérségben alacsony a befektetői kedv ‐ a kistérség területe turisztikailag és hajlandóság hasznosítható épített és kulturális ‐ a kistérségi turisztikai szolgáltatások értékekben gazdag színvonala nem megfelelő, a vendégvárók ‐ a kistérségi központ fejlett fogadókapacitása hiányos, a térségi intézményrendszerrel rendelkezik, marketing hiányos kereskedelem, szolgáltatás, oktatás terén ‐ A helyi termékekkel kapcsolatos ‐ termelési hagyományok jó alapot kezdeményezések elszigeteltek, az szolgáltatnak a versenyképes összefogás nem jellemző agrárvertikum fejlesztésére, helyi ‐ A fenntartható, környezetbarát termékek piacára gazdálkodással kapcsolatos tapasztalatok ‐ jelentős az újraéleszthető hagyománnyal hiánya rendelkező települések száma ‐ a kistérség természeti környezete számos helyen kommunális hulladékkal szennyezett Lehetőségek Veszélyek ‐ Szlovákia és a Baltikum irányába vezető ‐ A LEADER pályázatokkal kapcsolatos tranzitútvonal a kistérségen vezet csökkenő pályázói aktivitás keresztül ‐ kistérségi munkalehetőség hiánya ‐ növekvő igény mutatkozik az aktív „zöld” ‐ a kistérségi közutak állapota leromlott turizmus termékei és szolgáltatásai iránt ‐ A biodiverzitás csökkenése ‐ Szlovákia közelsége megteremti az ‐ a mezőgazdaság szerkezetváltása lassú, a együttműködés lehetőségét kereskedelmi gazdák felhagynak a gazdálkodási és turisztikai szolgáltatások területén tevékenységgel, nincs gazdaságátadás ‐ a kistérséget is érintő Nógrád‐Novohrad ‐ a vállalkozások tőkeszegények, a Geopark kapcsolatával megteremtődik az hitelfelvételi lehetőségek korlátozottak aktív szabadidő‐turizmusban rejlő ‐ képzett munkaerő korlátozottan áll lehetőség kiaknázása rendelkezésre, növekszik a térségből való ‐ a civil szervezetek aktivitásának és elvándorlásuk összefogásának erősödése tapasztalható ‐ befektetés ösztönzési stratégia gyenge ‐ a kistérségi természeti adottságok lehetőséget adnak a legeltetéses állattartás bővítésére, a biodiverzitás fenntartására és a megújuló energiaforrások bővítésére

14

3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 3.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A több éve tartó visszaesést követően 2012‐től fokozatosan újjáéled a Cserhátalji térség gazdasága. Ez jellemzően a négysávosra bővülő 21. sz. észak‐déli (Losonc, Szlovákia – Hatvan, M3) autóút mentén Pásztó és Jobbágyi térségében indul meg és fokozatosan kiterjed az úttól 15‐20 km‐re nyugatra és turisztikai tekintetben az úttól keletre fekvő településekre is. Pásztó térségében ugyanerre a nemzetközi autóútra szolgáltató, majd feldolgozó ipari létesítmények települnek. Jelentősen újjáéled a helyi termelési potenciálok kihasználása, egészséges helyi termékek előállítása, pl. gyümölcsfeldolgozás és értékesítés helyi és térségi boltokban, piacokon és a közétkeztetésben. Megkezdődik a helyi alapanyagokra és megújuló forrásokra épülő alternatív energia előállítás, amely mérsékli a köz‐ civil‐ és magánszektor energia költségeit. A felemelkedő Cserhátalja‐ Nyugat Mátra térség vállalkozásaiban megvalósul a mainál nagyobb arányú helyi foglalkoztatás és a több lábon álló vidéki gazdaság segítségével többen jutnak rendszeres és kiegészítő jövedelemhez. Az ÚMVP és az Új Széchenyi Terv térségi projektjeinek hatására fokozatosan bővül a turisztikához kapcsolódó helyi szolgáltatók és attrakciók száma, javul ajánlatuk minősége. Helyi civil szervezetek összefogásával országos és nemzetközi öko‐ és gasztro‐turisztikai vonzerővé válik a Kelet ‐ Cserhát és a Nyugat ‐ Mátra. Szaporodnak a térség falvaiban a turisztikai és gasztronómiai szolgáltatók. Több faluban újjáélednek a palóc kulturális és kézműves tevékenységek.

Jobb minőségű szakképzési lehetőséghez, ennek következtében munkával szerzett jövedelemhez és tisztább, kulturáltabb munkakörülményekhez jutnak a hátrányos helyzetű csoportok munkavállalói is. A tisztességes munka és jövedelem fokozatosan javítja a jogkövető magatartást és a közbiztonságot.

A kistérségi központra épülve fejlett egészségügyi, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató rendszer látja el a lakosságot. A kulturális élet helyi rendezvényekkel bővül, formálva a közösség összetartó erejét, megőrizve a hagyományokat.

Javul a települési infrastruktúra, mikro‐körzetenként általános lesz a szennyvíztisztítás és regionális összefogással megoldódik a szilárd hulladék újrahasznosítása.

A 2013. évre a térség sokszínű lehetőséget jelentő adottságainak kiaknázásával ténylegesen Magyarország egyik vezető területévé válik a helyi termékek előállítása, a megújuló illetve környezetbarát energia felhasználásával. A civil közösségek működését infrastruktúrafejlesztések, technikai korszerűsítések teszik a korábbitól hatékonyabbá. Az alapvető, mindennapos problémák megoldásán túl a régió, egyre hatékonyabban képes a különböző szektorok összekapcsolódását ösztönözni.

A térség természeti adottságai lehetővé teszik egyedi helyi termékek helyi munkaerő segítségével történő előállítását. A helyi termékek rendkívül keresettek mind belföldön, mind külföldön, hiszen a természetes alapanyagokból készült, magas minőségű, nagy hozzáadott értékkel rendelkező termékek megbecsültsége egyre emelkedik. A termékeket előállítókat hálózatba integrálva elérhető a minél hatékonyabb kiközvetíthetőség, termékeiknek a potenciális vásárlókhoz történő eljuttatása. A helyi élelmiszeripari termékek minőségének és választékának növekedése érdekében szükséges lehetőséget biztosítani a helyi termelőknek viszonteladói hálózat működtetésére. Ennek megvalósításához szükség van a kistermelők számára kidolgozott projektekre, melyek biztosítják a mezőgazdasági termékek és termények előállítását és promócióját.

15

3.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez A helyi termékek előállítása, feldolgozása, piacra juttatása mind lehetővé teszi, támogatja a helyi munkaerő alkalmazását az említett folyamatok során. A helyi termékek előállítása nem csak bevételi forrást jelent és fontos gazdaságfejlesztő, munkahelyteremtő szereppel bír, hanem a helyi termékek előállításának sikeressége, gazdasági eredményessége ösztönzően hat a lakosságra, bizonyítani képes a vidéki élet hasznosságát és értékességét. A helyi termékek értékesítését elősegítendő Termékház Hálózat létrehozása szükséges, amely kezdetben alapfunkcióként helyi piacként illetve városi termékházként működne. A cél az, hogy önálló egység megteremtése mellett lehetővé váljon a kereskedelmi egységek beszállító rendszerébe való bekapcsolása. Ezzel megteremtődne a magyar termékek fokozatos térnyerése a külföldiekkel szemben. Az önkormányzatokkal együttműködve a helyi termékek közétkeztetésbe való bevonásának feltételei is megteremtődnének a jól működő Termékház hálózatának működtetésével. Ennek eredményeként csökken az elvándorlás, betelepülés kezdődik el, mérsékelhető az elöregedés folyamata, illetve nő a hasznosított mezőgazdasági felületek nagysága, diverzifikálódik a vidéki élet tevékenységrendszere.

A nyugat‐európai országokban nagy sikerrel működő, úgynevezett falusi vendégasztal rendszer hazánkban még nem terjedt el. Ez a szolgáltatásfejlesztési lehetőség összekapcsolja a turisztikát és a helyi termék előállítást, autentikusabbá teszi a vendégek itt tartózkodását, közelebb hozza hozzájuk a térség jellegzetes, magas minőségű, nagy odafigyeléssel előállított termékeit – megízlelhetik a helyet, ahol szabadságukat töltik. A falusi vendégasztal lehetőséget jelent a helyi termékek értékesítésére, helyi felhasználására és értékesítésére.

A jelenlegi globális környezeti viszonyok ismeretében létfontosságú a megújuló energiák hasznosításának fokozása. Annak érdekében, hogy gazdaságosan és hatékonyan működni képes fejlesztés valósuljon meg, szükségszerű előtanulmányok készítése, a helyi adottságok feltárása. A kistérségben a szélenergia hasznosításának feltételei nem megfelelőek, azonban a biomassza hasznosítás potenciáljai, a mezőgazdasági másodlagos nyersanyagok adottak, valamint a termesztett biomassza gyűjtése és feldolgozása tekintetében rendelkezésre áll emberi erőforrás. A hátrányos helyzetű és munkanélküli rétegek bevonásával a térség foglalkoztatási helyzetében is pozitív változás következik be. A megtermelt alapanyagok és melléktermékei, valamint a keletkező hulladékok feldolgozása és hasznosítása a vállalkozások számának növekedését is indukálja. A vállalkozások tárgyi feltételrendszerét segítő projektek kapacitásbővítést is jelentenek, ezáltal elősegíti a munkaerő helyben maradását, csökken az elvándorlások száma a kistérségből. Ez a folyamat hosszabb távon generálja a vidéki életkörülmények javulását, így a képzett szakemberek helyben maradását is elősegíti. A kistérségben magas az elvándorlási mutató, a felsőfokú képzettséggel rendelkezők nagy arányban települnek le a fővárosban és nagyobb városokban, ahol képzettségüknek megfelelő állást sikerül betölteni. Ennek a folyamatnak a visszafordítására szükség van az innovatív beruházásokra, ipari parkok létesítésére.

A HVK területén rendelkezésre áll jelentős humán erőforrás, köztük nagyszámú a képzetlen vagy alulképzett munkaerő aránya. A helyi igények felmérésével képzések indítása válik szükségessé a hiányszakmák terén, és a hátrányos helyzetű rétegek számára komplex munkerőpiaci képzések indítása a munka világába való visszavezetésük érdekében. A helyi termékek előállításának és feldolgozásának feltételeit szintén a vállalkozások tárgyi feltételrendszerének javításával érhetjük el, ezért szükséges ilyen jellegű projektek elősegítése a pályázati rendszer segítségével. Fokozódik a gyógy –és termálfürdőkre alapuló turizmus versenye. A turizmus egy olyan szegmense kerülhet be a helyi turisztikai szolgáltatások körébe, mely új célcsoportot képes megcélozni, a térségbe vonzani, diverzifikálni a szolgáltatások körét.

16

A térségen belüli, térségek közötti és nemzetközi partnerség, kapcsolatteremtés és – építés fontos területe egy hagyományaiban, adottságaiban, nemzetközi viszonylatban is versenyképes –illetve bizonyos téren azzá válni képes térség esetében. Kistérségünk a Palóc hagyományok megelevenítése, hagyományos népi mesterségek megőrzése és bemutatása szempontjából kitörési pont a regionális turizmusfejlesztési stratégiában is, ennek kapcsolódásaként lehetőség nyílik a HVK számára komplex turisztikai és gasztronómiai szolgáltatások fejlesztésére és az ebből eredő idegenforgalmi előnyök minél jobb felhasználására. Nagyon fontos a jó gyakorlatok megosztása egymással – elsősorban a gazdaságfejlesztést megcélzó fejlesztések szempontjából. A gyors fejlődés érdekében fontos a fejlett, adott területen tapasztalt országok, régiók sikeres projektjeit példaként magunk elé tűzni.

3.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései 1. Célkitűzés: A helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás növelése

Az alapanyag feldolgozás és másodlagos termékek előállítása feltétele a fenntartható vidékfejlesztésnek. Ugyanakkor a termelés szorosan kapcsolódik az egészséges életmódhoz, azáltal, hogy helyi terméket ad a fogyasztóknak, de szintén hozzájárul a helyi termékek előállításához és a vidéki turizmushoz, a környezeti feltételek javításához. Vállalkozások alapításának és fejlesztésének támogatása szükséges. A projekt keretében mintaprojektek jönnek létre LEADER forrásból. Támogatjuk megtermelt alapanyagok, melléktermékek és hulladékok feldolgozását, és hasznosítását. Intézkedés:  Vállalkozás alapú fejlesztés (LEADER célterület)  Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése (III: tengely jogcím)

Olyan meglevő és új mikrovállalkozások eszközbeszerzésének, telephely kialakításának ösztönzése, amelyek alkalmazkodnak a termőhelyi adottságokhoz, készek a biotermelés, növényi és állati termékek másodlagos feldolgozására, helyi tájjellegű termékek kialakítására. Kiemelten támogatandók a helyben lakó pályakezdő közép‐ és felsőfokú végzettségű szakemberek, az erdei és a helyi termék előállítással foglalkozók.” Az öko‐gazdálkodásban kiemelt lehetőség a helyi termékek előállítására, a roma vállalkozás indítására és roma munkaerő foglalkoztatása. Szélesedik a termesztett növények skálája, a parlagterületeken legeltetéses állattartás indul meg. A vad élőhely fejlesztéssel 10,000 hektáron elindul a szakszerű apróvadtenyésztés és vadászat. Intézkedés:  Vállalkozás alapú fejlesztése ( LEADER célterület)  Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése (III: tengely jogcím)

A támogatások lehetővé teszik a meglévő és induló szállítási, raktározási, kommunikációs vállalkozások eszköz hátterének fejlesztését, létrehozását. a mikrovállalkozások szállítási színvonalát, a raktározási biztonság, A tervezett információáramlás erősíti a helyi identitás tudatot, a közösség együttműködési színvonalát és a vállalkozási hatékonyságot, bővíti az elérhető alapszolgáltatások körét. Intézkedés:  Vállalkozás alapú fejlesztése (LEADER célterület)  Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése (III: tengely jogcím)

A Cserhátalja HACS területének mezőgazdasági és erdőgazdálkodási képessége a tőkeszegénység miatt rossz, a kommunális hulladék hasznosítása nem megoldott. A megújuló energia hasznosítása és az ennek hasznosítását lehetővé tevő berendezések csak külső forrásból állnak rendelkezésre. A célterülethez rendelt intézkedés keretében támogatandó a helyi minőségi faalapanyag értéknövelt

17

feldolgozására épülő, alacsony képzettségű és szakképzett munkaerő foglalkoztatását biztosító mikrovállalkozások létrehozásának támogatása, eszközbeszerzésének, telephely kialakításának ösztönzése, know‐how megvásárlásának és minőségbiztosítási rendszerek bevezetésének, valamint marketing tevékenység támogatása, az értéknövelő fa és hulladékfeldolgozás, a megújuló energia termelő berendezések előállítása érdekében. Intézkedés:  Vállalkozás alapú fejlesztése (LEADER célterület)  Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése (III: tengely jogcím)

Olyan meglevő és új vállalkozások eszközbeszerzésének, telephely kialakításának ösztönzése, amelyek alkalmazkodnak a kistérség favagyonának és biomassza potenciáljának hasznosítási lehetőségéhez. Előnyben részesítendők a mezőgazdasági másodlagos nyersanyagok és termesztett biomassza gyűjtése, feldolgozása, saját és értékesítési célra. Az erdőgazdálkodásban kiemelt lehetőség nyílik az innovatív erdőművelési módok és alkalmazására. Támogatásra kerül a térségben levő roma vállalkozás indítása és roma munkaerő foglalkoztatása. Intézkedés:  Vállalkozás alapú fejlesztése (LEADER célterület)

A Cserhátalja HACS területén a klíma és talajadottságok valamint a legeltetéses állattartási tevékenység hosszú múltra visszatekintő hagyományai ellenére, a tevékenység jelentős mértékben visszafejlődött. A tevékenység kapcsolódik az egészséges helyi termékek előállításához és a vidéki turizmushoz. A célkitűzéshez sorolt intézkedés kistermelők vagy KKV‐k által létrehozott mintaprojektként működő szabadtartásos, legeltetéses állattartó helyek kialakítását és eszközbeszerzését célozzák meg. Intézkedés:  Vállalkozás alapú fejlesztése (LEADER célterület)

A térség helyi természeti, gazdasági adottságainak feltárása hiányos, az elkészült elemzések, tanulmányok régen készültek, adattartalmuk nem felel meg a jelenlegi gazdasági körülményeknek, prioritásoknak, hátráltatva a térségi fejlesztéseket. A célkitűzéshez sorolt intézkedés a gazdaságfejlesztést, a foglalkoztatás növelését, a turisztikai kínálat bővítését, a vidéki életkörülmények javítását elemző tanulmányok elkészítésének támogatását célozza meg. Intézkedés:  Megalapozó tervek, tanulmányok létrehozása (LEADER jogcím)

2. Célkitűzés: A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése

A HACS területén a termelői kiskereskedelmi forgalmazás értékesítési lehetősége nem megoldott, csak a kistérségi központban és néhány nagyobb településen van lehetőség helyi termékek értékesítésére. A célkitűzéshez sorolt intézkedés a jelenlegi körülmények javítását új piacterek kialakításával, a meglévők fejlesztésével célozza meg. Intézkedés:  Piac létesítése (III: tengely Falumegújítás és fejlesztés jogcím)  Vállalkozás alapú fejlesztése (LEADER célterület)  Közösségi célú fejlesztések (LEADER célterület)

A térségben az országos átlag feletti a szív és érrendszeri megbetegedések előfordulása, a lakosság egészségügyi állapota és egészségügyi kultúrája elhanyagolt. A célkitűzéshez sorolt intézkedés elsősorban a szív és érrendszeri betegségek szervezett szűrését, valamint az egészséges élettel, életmóddal kapcsolatos tájékoztatást célozza meg. Intézkedés:

18

 Nem ÚMVP  Turisztikai és helyi rendezvények támogatása (LEADER célterület)

A Cserhátalja HACS településein a forráshiánnyal küzdő önkormányzatok és nonprofit szervezetek által működtetett sport‐ és szabadidő eltöltését, a pihenési és rekreációs lehetőségeket, a települések lakosainak egészséges és biztonságos időtöltését biztosító ingatlanok, valamint a kulturális és turisztikai eseményeknek helyt adó intézmények állapota és eszközellátottsága leromlott. A célterülethez sorolt intézkedések olyan térségi összehangolt, minden korosztály számára használható sport‐ és szabadidő eltöltési integrált projektek valamint meglévő új és kulturális turisztikai projektek létrejöttét célozza meg, amelyekben kisebb értékű épületlétesítés, átalakítás, eszközbeszerzés szerepel. Intézkedések:  Sport és szabadidős tevékenységek tárgyi feltételrendszerének fejlesztése (LEADER célterület)  Közösségi célú fejlesztések (LEADER célterület)  III. tengely Falumegújítás és fejlesztés jogcím

A Cserhátalja HACS településeinek kül‐ és belterületén fokozatosan romlik a közbiztonság, a magán és a köztulajdon védelme a rendvédelmi szervek minden erőfeszítése ellenére egyre nehezebben megoldható. A Célterülethez sorolt intézkedés a középületek biztonságtechnikai berendezéseinek kiépítését, ezáltal az életminőség és a biztonságérzet javítását célozza meg. Intézkedések:  Biztonságtechnikai beruházások támogatása (LEADER célterület)

3. Célkitűzés: A humán erőforrás fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése

A Cserhátalja HACS településein élők a változó gazdasági és foglalkoztatási körülményekkel szembesülve észlelik, hogy meglévő képzettségükre nincs kereslet a térségben. Ez különösen érvényes a képzettség nélküli hátrányos helyzetű és roma csoportokra, az alacsony képzettségi szintű álláskereső munkanélküliekre és pályakezdőkre. A térség hátrányos helyzetű településein nincsenek a munkaerő szükséglethez igazodó, és ezekre a célcsoportokra szabott oktatási és képzési programok. A célkitűzéshez sorolt intézkedés a hátrányos helyzetű településekre és csoportokra kialakított képzési és ismeretátadási programok kidolgozását és képzések lebonyolítását célozza meg. Intézkedés:  Képzés („Kis értékű” is ‐ LEADER célterület)

Térségükben a túlzott fogyasztás, és a környezettudatos magatartás hiányának következményeként egyre nagyobb a kommunális hulladék által okozott környezeti szennyezés. Bár a hulladék elszállítása a községekben jelenleg megoldott, de ennek ellenére egyre több az illegális hulladéklerakó hely. A célkitűzés a környezettudatos neveléssel a fogyasztói hulladékok mennyiségének és az illegális hulladéklerakó helyek számának csökkenését célozza meg. Intézkedés:  Nem ÚMVP

A társadalom perifériájára szorult hátrányos helyzetűek száma a térségben egyre növekszik. Elszegényedésük, leszakadásuk, bűnelkövetővé illetve áldozattá válásuk növekszik. A célkitűzéshez sorolt intézkedés a hátrányos helyzetű csoportok, személyek közösségbe, a munka világába történő integrációját, az őket érintő szolgáltatások elérhetőségének javulását célozza meg. Intézkedés:  Nem ÚMVP 19

4. Célkitűzés: A helyi és térségi turizmus, vendégfogadás és a kapcsolódó tevékenységek fejlesztése

A Cserhátalja HACS területe a palóc és a szlovák népi építészeti kultúra találkozási pontja, a HACS településeinek bel‐ és külterületei gazdagok természeti, kulturális és épített örökségi elemekben. A települések ezen értékei jobbára forráshiány miatt elhanyagoltak, megóvásuk, felújításuk a jövő nemzedéke számára, a turizmus fejlesztése, a lakosság életérzésének javítása érdekében indokolt. Összehangoltan támogatni kell a helyi épített és kulturális örökség megőrzését, értéknövelő felújítását, ezen létesítmények környezetének rendbe hozását a települések szelektív hulladékgyűjtésének eszközfeltételeit és fenntartható működését, valamint a Tájvédelmi Körzetben érintett településeken a Cserhát Natúrpark és a Nógrádi Geopark létesítési feltételeinek kialakítását. A célkitűzéshez sorolt intézkedések a térségi örökségeknek számító és turisztikai kitörési lehetőségként szolgáló természeti, épített, kulturális emlékeinek megőrzését, felújítását, kulturális és turisztikai pontok kialakítását és az ezeket tartalmazó tájékoztató térképek elkészítését célozzák meg. Intézkedés:  Sport és szabadidős tevékenységek tárgyi feltételrendszerének támogatása (LEADER célterület – Örökség megőrzése tekintetében csak Pásztó jogosult, a HACS további 25 települése a III. tengely Vidéki örökség megőrzése jogcímből igényelhet támogatást)  Közösségi célú fejlesztések (LEADER célterület)  III. tengely Vidéki örökség megőrzése  III. tengely Falumegújítás és fejlesztés

A térség falusi szálláshelyeinek száma kevés, a meglévő szálláshelyek komfortfokozata, kiegészítő szolgáltató tevékenysége alacsony. A turisztikai szolgáltatók marketing tevékenysége nem megfelelő, kevés a turisztikai kiadványok, többnyelvű helyi és térségi turistatérképek száma. A térségi rendezvényeknek csak némelyike képes önálló turisztikai vonzerőként megjelenni. Támogatni kell az új és meglévő kulturális szolgáltató helyek fejlesztését (kézműves galéria, ajándéktárgy pavilon), a turisztikai sport és szabadidő eltöltési infrastruktúra létesítését a rekreációs programok feltételeinek megteremtését, a bor és gasztronómiai turizmus kialakítását, a létező termálvízkincs feltárásának elősegítését, vadászturizmus ösztönzését. Turisztikai hálózatok, információs pontok, szobafoglalási és marketing rendszerek és eszközök létrehozása szükséges. A célkitűzéshez sorolt intézkedések új falusi szálláshelyek létesítését, meglévő szálláshelyek komfortfokozatának emelését, a turisztikai és kiegészítő szolgáltatások bővülését, a turisztikai marketing támogatását, helyi és térségi programok megrendezését, szervezett hálózatok, szobafoglalási rendszerek kialakítását célozza meg. Intézkedések:  Turisztikai és helyi rendezvények támogatása (LEADER célterület)  A vidéki és a természeti, kulturális, bor, gasztronómiai és üdülőturizmus feltételeinek megteremtése, innovatív turisztikai kínálat fejlesztése (III. tengely – Turisztikai tevékenységek ösztönzése

5. Célkitűzés: A térségi marketing tevékenység elősegítése

A HACS településein nincsenek vagy rendkívül korlátozott számban működnek hálózatos, fenntartható együttműködések, a klaszterformálások kezdetlegesek, nincsenek minták a hálózatos együttműködések kialakítására. A célkitűzéshez sorolt intézkedés a fenntartható együttműködési formák kialakulását, klaszterek létrehozását célozza meg. Intézkedés:  Turisztikai és helyi rendezvények támogatása (LEADER célterület)

20

3.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia intézkedései Megoldási javaslatok: 1/20. Kód: 150b01 A HPME ÚMVP LEADER témakör: Versenyképesség (411) A HPME jogcím: ÚMVP LEADER vállalkozási alapú fejlesztés A HPME‐hez rendelt forrás: 154 983 653,‐ HUF A HPME HVS célkitűzéshez rendelése: 1. A helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás növelése A HPME kódolása a célkitűzésnek megfelelően: A1. Együttműködésen alapuló vállalkozások fejlesztése Fejlesztési téma: Feldolgozási tevékenység és helyi termék értékesítését elősegítő kiskereskedelmi egység fejlesztésének támogatása Helyzet/ A térség településeinek határában a talajadottságok és a klíma kedvező feltételeket ad adottság alapanyag előállításra és jelentős a melléktermékek, hulladékok értéke. Csaknem teljesen hiányzik a termékek, melléktermékek, hulladékok helyi feldolgozása. A HACS területén előállított helyi termékek mennyisége, választéka és piacra vitelének feltételei nem megfelelőek. A vállalkozások száma alacsony. Probléma/ Nincs kialakult rendszere a feldolgozásnak. Néhány kivétellel nem található olyan lehetőség működő modell és szervezeti minta, amely valódi, üzletszerű termelést folytatna és képes lenne hálózatba szerveződve működni. Hiányoznak az értékesítést elősegítő elemek, melyek a térségi helyi termékek megkülönböztetését lehetővé teszik. Alacsony a vállalkozói kedv, alapítási és fejlesztési tőke hiányzik. Megoldási Az alapanyag feldolgozás és másodlagos termékek előállítása feltétele a fenntartható javaslat vidékfejlesztésnek. Ugyanakkor a termelés szorosan kapcsolódik az egészséges életmódhoz azáltal, hogy helyi terméket ad a fogyasztóknak, de szintén hozzájárul a helyi termékek előállításával a vidéki turizmushoz, a környezeti feltételek javításához. Szükséges a speciális feldolgozói tevékenység eszközrendszerének fejlesztése. A helyi adottságokra épülő vállalkozások kereskedelmi tevékenységének, marketing eszköztárának bővítése elengedhetetlen a piacra jutás feltételeinek megteremtéséhez. Várható A feldolgozási tevékenységre irányuló projekt keretében bemutatóüzemek kialakításával eredmény mintaprojektek jönnek létre LEADER forrásból. Támogatjuk megtermelt alapanyagok, melléktermékek, hulladékok feldolgozását és hasznosítását, valamint kizárólag helyi termék alapanyag előállításához szükséges növényi‐ és gomba szaporítóanyag beszerzését. Vállalkozások tevékenységbővítése, kapcsolatrendszerének szélesítése válik lehetővé. Helyi termék értékesítésének elősegítésére kereskedelem‐fejlesztést segítő projektek kerülnek megvalósításra. 12 vállalkozás fejlesztése válik lehetővé. Támogat‐ Épület és építmény építése, felújítás, ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra‐ ható fejlesztés, a fejleszteni kívánt tevékenységhez kapcsolódó eszközbeszerzés, tradicionális tevékeny‐ eszközbeszerzés, marketing tevékenység, Vhr. (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján ségek elszámolható egyéb kiadások (12%), arculati elemek (ÚMVP és EU logó). Megoldási javaslat Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, által érintett Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló, települések listája Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc, Allokáció Támogatási Hátrányos Egyéb intenzitások helyzetű településen Megoldási javaslat összes 250 000 000,‐HUF Mikro, kis –és 65% 60% becsült költsége középvállalkozások

21

Megoldási javaslathoz 154 983 653,‐ HUF Egyéni vállalkozók 65% 60% szükséges támogatás nagysága Megvalósítás során 50 000 000,‐ HUF Non‐profit 65% 60% támogatható maximális szervezetek projektméret Megvalósítás során 334 000,‐ HUF Egyházak 65% 60% támogatható minimális projektméret Megvalósítás során 12 db Őstermelő 65% 60% várható kérelmek száma Magánszemély 65% 60%

Megoldási javaslatok: 2/20. Kód:150a02 HPME ÚMVP LEADER témakör: Életminőség/diverzifikáció (413) HPME jogcím: ÚMVP LEADER Közösségi célú fejlesztés HPME‐hez rendelt forrás: 25 000 000,‐ HUF A HPME HVS célkitűzéshez rendelése: 2. A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése A HPME kódolása a célkitűzésnek megfelelően: A2. Sport, kulturális és szabadidős tevékenységek feltételeinek kialakítása és fejlesztése Fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra Helyzet/ adottság A Cserhátalja HACS településein a funkciójának megfelelő sport és szabadidős létesítmények száma alacsony, állapotukat tekintve a létesítmények leromlottak, szűkös az infrastrukturális mozgástér, a sportolási feltételek hiányoznak. Ugyanakkor ez az a terület a számtalan egyéb szabadidős tevékenység mellett, amely hozzájárul a fiatalok és a felnőtt lakosság kellemesebb szabadidő eltöltéséhez és egészséges életmód kialakításához. Probléma/ A települések sportban tevékenykedő forráshiánnyal küzdő civil szervezetei nem lehetőség tudják a sport ‐ és szabadidős tevékenységek jelenlegi infrastruktúráját megőrizni, fejleszteni, különféle sportolási lehetőségeket tömörítő többfunkciós létesítménnyé alakítani. Hiányoznak sporteszközök, kiegészítő létesítmények (teremsportok, labdajátékok, csoportos sportprogramok, szabadtéri sétautak). Megoldási javaslat Olyan térségi összehangolt sport‐ és szabadidő eltöltési integrált projektek generálása szükséges, amelyekben kisebb értékű épületlétesítés, átalakítás, sporteszköz beszerzés vagy éppen kiegészítő higiéniai blokk létesítése szerepel. Várható eredmény Egy integrált igényharmonizálást követően legalább 1 település sport‐és szabadidő létesítményének jelentősebb, és további 1 település sportlétesítménye felújító karbantartására kerül sor. Támogatható Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra‐fejlesztések, a tevékenységek fejleszteni kívánt tevékenységhez kapcsolódó eszköz beszerzés, tradicionális eszköz beszerzés, marketing tevékenység, működési költség, Vhr. (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%), arculati elemek (ÚMVP és EU logo) Megoldási javaslat Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, által érintett Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló, települések listája Mátraszőlős, Palotás, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc

22

Allokáció Támogatási Hátrányos Egyéb intenzitások helyzetű településen Megoldási javaslat összes 25 000 000,‐HUF Önkormányzatok 100% 100% becsült költsége Megoldási javaslathoz 25 000 000,‐ HUF Non‐profit 100% 100% szükséges támogatás szervezetek nagysága Megvalósítás során 20 800 000,‐ HUF Egyházak 100% 100% támogatható maximális projektméret Megvalósítás során 334 000,‐ HUF támogatható minimális projektméret Megvalósítás során várható 2 db kérelmek száma

Megoldási javaslatok: 3/20. Kód: 150a03 A HPME ÚMVP LEADER témakör: Életminőség/diverzifikáció (413) A HPME jogcím: ÚMVP LEADER Közösségi célú fejlesztés A HPME‐hez rendelt forrás: 40 000 000,‐ HUF A HPME HVS célkitűzéshez rendelése: 2. A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése A HPME kódolása a célkitűzésnek megfelelően: B1. Kulturális, sport ‐ és szabadidős célú tevékenységek kialakítása és fejlesztése Pásztón Fejlesztési téma: Kulturális, szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra Helyzet/ adottság Pásztó a Cserhátalja és a Nyugat ‐ Mátra vidékének, összefonódásának pontja, a város gazdag természeti, kulturális és épített örökségi elemekben. A sport és szabadidő eltöltését, az egészséges életmód megteremtését biztosító létesítmények infrastruktúrája leromlott állapotban van, a sportolási tevékenységekhez kapcsolódó feltételek hiányoznak. A helyi védelem alatt álló műemléki épületek állapotának megőrzése kiemelt fontosságú turisztikai célú bemutatásuk érdekében. Probléma/ lehetőség A település természeti, kulturális és épített örökségének megóvása, felújítása indokolt a település turisztikai vonzerejének növelése, a meglévő turisztikai infrastruktúra jobb kihasználása érdekében. A település sportban tevékenykedő, forráshiánnyal küzdő civil szervezetei nem tudják a sport és szabadidős tevékenységek infrastruktúráját fejleszteni. Ezért hiányoznak sporteszközök, kiegészítő létesítmények (teremsportok, labdajátékok, csoportos sportprogramok, szabadtéri sétautak). Megoldási javaslat Olyan térségi összehangolt sport‐ és szabadidő eltöltési integrált projektek generálása szükséges, amelyekben épületlétesítés, átalakítás, sporteszköz beszerzés vagy éppen kiegészítő higiéniai blokk létesítése szerepel. A város turisztikai vonzerejének növelését szolgáló természeti, épített és kulturális értékek megőrzéséhez felújításuk, idegenforgalmi látványosságként bemutatásuk feltételeinek megteremtése szükséges. Olyan megoldásokról van szó, amelyekben a javasolt intézkedés történelmi bázisra épül és segíti a meglévő létesítmény jobb hasznosítását, az egyedi turisztikai vonzerő megteremtését. Ezért összehangoltan támogatni kell a helyi épített és kulturális örökség 23

megőrzését, értéknövelő felújítását, a szükséges eszközök beszerzését és ezen létesítmények környezetének rendbehozatalát. Várható eredmény Egy integrált igényharmonizálást követően legalább a település 1 sport – és szabadidő létesítményének jelentősebb és további 1 természeti, épített, kulturális értékmegőrzéshez hozzájáruló fejlesztés várható. Támogatható tevékeny‐ Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra‐ ségek fejlesztések, a fejleszteni kívánt tevékenységhez kapcsolódó eszköz beszerzés, tradicionális eszköz beszerzés, marketing tevékenység, működési költség, Vhr. (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%), arculati elemek (ÚMVP és EU logo) Megoldási javaslat által Pásztó érintett települések listája Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes 40 000 000,‐ HUF Önkormányzatok 100% becsült költsége Megoldási javaslathoz 40 000 000,‐ HUF Non‐profit szervezetek 100% szükséges támogatás nagysága Megvalósítás során 20 800 000,‐ HUF Egyházak 100% támogatható maximális projektméret Megvalósítás során 334 000,‐ HUF támogatható minimális projektméret Megvalósítás során várható 2 db kérelmek száma

Megoldási javaslatok: 4/20. Kód:150a4 A HPME ÚMVP LEADER témakör: Életminőség/diverzifikáció (413) A HPME jogcím: ÚMVP LEADER Közösségi célú fejlesztés A HPME‐hez rendelt forrás: 25 000 000,‐ HUF A HPME HVS célkitűzéshez rendelése: 2. A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése A HPME kódolása a célkitűzésnek megfelelően: B2. Biztonságtechnikai beruházások támogatása Fejlesztési téma: Biztonságtechnikai intézkedések tárgyi feltételrendszerének javítása Helyzet/ adottság A Cserhátalja HACS településeinek kül ‐ és belterületén fokozatosan romlik a közbiztonság, a magán és a köztulajdon védelme a rendvédelmi szervek minden erőfeszítése ellenére egyre nehezebben megoldható. Probléma/ A közterületek és középületek biztonságtechnikai berendezésekkel való lehetőség ellátottsága javítja a biztonságérzetet, segíti a tulajdon védelmét, ezáltal javítja az életminőséget. Megoldási javaslat A beérkező szilárd útburkolatok mentén, illetve a települések központjában térfigyelő kamerák kerülnek kihelyezésre, és megfigyelő központok kerülnek kialakításra. Várható eredmény Az egységes, a térség összes településére kiterjedő hálózat kialakítása során legalább 6 településen javul a közbiztonsági helyzet. Támogatható Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra‐fejlesztések, a tevékenységek fejleszteni kívánt tevékenységhez kapcsolódó eszköz beszerzés, Vhr. (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%), működési költség, arculati elemek (ÚMVP és EU logó).

24

Megoldási javaslat Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, által érintett Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló, települések listája Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc Allokáció Támogatási Hátrányos Egyéb intenzitások helyzetű településen Megoldási javaslat összes 25 000 000,‐ HUF Non‐profit 100% 100% becsült költsége szervezetek Megoldási javaslathoz 25 000 000,‐ HUF Önkormányzat 100% 100% szükséges támogatás nagysága Megvalósítás során 4 000 000,‐ HUF Egyházak 100% 100% támogatható maximális projektméret Megvalósítás során 334 000,‐ HUF támogatható minimális projektméret Megvalósítás során 6 db várható kérelmek száma

Megoldási javaslatok: 5/20. Kód:150c05 A HPME ÚMVP LEADER témakör: Életminőség/diverzifikáció (413) A HPME jogcím: ÚMVP LEADER Rendezvény A HPME‐hez rendelt forrás: 20 000 000,‐ HUF A HPME HVS célkitűzéshez rendelése: 2. A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése 4. A helyi és térségi turizmus, vendégfogadás, és kapcsolódó tevékenységek fejlesztése A HPME kódolása a célkitűzésnek megfelelően: B3. Turisztikai és helyi rendezvények támogatása Fejlesztési téma: Helyi rendezvények és táborok lebonyolítása Helyzet/ A Cserhátalja Nyugat‐Mátra térségének táji‐földrajzi adottságai, kulturális és adottság népművészeti hagyományai, hagyományőrző fesztiváljai egyre növekvő vonzerőt jelentenek a bel‐ és külföldi turisták számára. Jelentős az újjáéleszthető hagyományokkal rendelkező települések száma. A létező Palócvidék hagyományaiból táplálkozó kézműves (Alsótold, Pásztó, Tar), népművészeti és folklór hagyományok (Buják, Vanyarc, Pásztó népviselete), a jellemző táj (Kozárdi Almavölgy) fontos üdülőturisztikai vonzerő. A kistérség több települését érintik a kialakuló gasztro ‐, termék ‐ és zarándokútvonalak. Probléma/ A településeken kevés a turisták több napos tartózkodására alkalmas komplex látogatói lehetőség program. A térségi programok és kulturális események források hiányában szűkített kínálattal bírnak. A térség hagyományai, a palóc értékek és az itt élők vendégszeretete adott a kulturális események színvonalas megrendezéséhez. Azonban nincs elegendő tapasztalat más régióbeli és nemzetközi szereplőktől a jó szervezés és marketing munka példájához. Megoldási Támogatni kell új és hagyományos rendezvények, fesztiválok, táborok, szakmai javaslat programok lebonyolítását, marketing fejlesztését, együttműködések szervezését, jó példák átvételét. Várható Jelentős számú turisztikai program lebonyolításának támogatásával növekszik a kulturális eredmény identitástudat, a közösség összetartó ereje. Bemutatásra kerülnek a hazai helyi termékek, szolgáltatások és hagyományok. A térség turizmusának kínálatában bővülés mutatkozik. Bemutatkozási lehetőséget kapnak a helyi, más régióbeli és nemzetközi fiatal tehetségek,

25

és elérhetővé válnak a vidék lakossága számára együttműködésen nyugvó művészeti attrakciók. Támogat‐ Rendezvény költségei, infrastruktúra‐fejlesztések, Marketing tevékenység, ható Eszközbeszerzés, Vhr. (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb tevékeny‐ kiadások (12%), Takarítás költségei, arculati elemek (ÚMVP és EU logó). ségek Megoldási javaslat Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, által érintett Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló, települések listája Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc, Allokáció Támogatási Hátrányos Egyéb intenzitások helyzetű településen Megoldási javaslat összes 30 000 000,‐ HUF Mikro, kis –és 65% 60% becsült költsége középvállalkozások Megoldási javaslathoz 20 000 000,‐ HUF Egyéni vállalkozók 65% 60% szükséges támogatás nagysága Megvalósítás során 2 000 000,‐ HUF Non‐profit 100% 100% támogatható maximális szervezetek projektméret Megvalósítás során 334 000,‐ HUF Önkormányzat 100% 100% támogatható minimális projektméret Megvalósítás során 10db Egyház 100% 100% várható kérelmek száma Őstermelő 65% 60% Magánszemély 65% 60%

Megoldási javaslatok: 6/20. Kód:150d06 A HPME ÚMVP LEADER témakör: Életminőség/diverzifikáció (413) A HPME jogcím: ÚMVP LEADER Képzés A HPME‐hez rendelt forrás: 10 000 000,‐ HUF A HPME HVS célkitűzéshez rendelése: 3. A humán erőforrás fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése A HPME kódolása a célkitűzésnek megfelelően: C1. Képzések megvalósításának támogatása Fejlesztési téma: Oktatás, képzés megvalósítása Helyzet/ A HVK településein élők sorozatosan szembesülnek a számukra kedvezőtlenül változó adottság gazdasági és foglalkoztatási körülményekkel. Az alacsony képzettségi szintű álláskereső munkanélküliek és pályakezdők észlelik, hogy meglévő képzettségükre a térségben nincs kereslet. Különösen érintettek ebben a gyakran képzettség nélküli hátrányos helyzetű és roma csoportok. Éppen ezért az oktatás és ismeretátadás a LEADER közösségi tevékenység kohéziós prioritása. Probléma/ A településeken nincsenek célcsoportokra szabott oktatási és képzési programok. A HVS lehetőség által feltárt prioritások és intézkedések összehangolását biztosítani kell. Megoldási Olyan mikrokörzetekre és szakmai csoportokra kialakított képzési és ismeretátadási javaslat programok kidolgozása, amelyek hatékonyan érik el az oktatásra szoruló alacsony képzettségi szintű álláskereső munkanélkülieket és pályakezdőket, képzettség nélküli hátrányos helyzetű és roma célcsoportot. Megoldásként a térségi igényeket jól ismerő és a HVK‐ban résztvevő képző‐oktató intézményeket kell előtérbe helyezni. Jobb minőségű 26

szakképzési lehetőséghez, ennek következtében munkával szerzett jövedelemhez és tisztább, kulturáltabb munkakörülményekhez jutnak a hátrányos helyzetű csoportok munkavállalói is. A tisztességes munka és jövedelem fokozatosan javítja a jogkövető magatartást és a közbiztonságot. Várható A projekt keretében legalább 2 foglalkoztatási lehetőségeket bővítő és a szakmai eredmény kompetenciák növelését célzó tanfolyamot szerveznek a kérelmezők. Támogat‐ Képzés, oktatás, Vhr. (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások ható (12%); a képzés lebonyolításhoz szükséges kis értékű tárgyi eszköz beszerzése, arculati tevékeny‐ elemek (ÚMVP és EU logó) ségek Megoldási javaslat Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, által érintett Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló, települések listája Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc, Allokáció Támogatási Hátrányos Egyéb intenzitások helyzetű településen Megoldási javaslat összes 15 000 000,‐ HUF Mikro, kis –és 65% 60% becsült költsége középvállalkozások Megoldási javaslathoz 10 000 000,‐ HUF Egyéni vállalkozók 65% 60% szükséges támogatás nagysága Megvalósítás során 5 000 000,‐ HUF Non‐profit 100% 100% támogatható maximális szervezetek projektméret Megvalósítás során 334 000,‐ HUF Önkormányzat 100% 100% támogatható minimális projektméret Megvalósítás során 2db Egyház 100% 100% várható kérelmek száma Őstermelő 65% 60% Magánszemély 65% 60%

Megoldási javaslatok: 7/20. Kód:150e07 A HPME ÚMVP LEADER témakör: Versenyképesség (411) A HPME jogcím: ÚMVP LEADER Megalapozó tanulmányok létrehozása A HPME‐hez rendelt forrás: 10 000 000,‐ HUF A HPME HVS célkitűzéshez rendelése: 1. A helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás növelése A HPME kódolása a célkitűzésnek megfelelően: C2. Megalapozó tanulmányok létrehozása Fejlesztési téma: Megalapozó tanulmányok Helyzet/ A helyi adottságok feltárása hiányos, az elkészült tanulmányok adattartalma nem felel adottság meg a jelen gazdasági helyzetképnek, prioritásoknak. Ez gyakori gátja az összehangolt és gazdaságilag‐társadalmilag indokolt fejlesztéseknek. Probléma/ A lehetőségek kiaknázásához, megfelelő pályázati források eléréséhez vezető út a tervek lehetőség és megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése, az ezekhez szükséges forrásokkal azonban nem rendelkezik a térség. Megoldási Az intézkedés keretében a gazdaságfejlesztés, a foglalkoztatás növelés, a turisztikai javaslat kínálat bővítése, a vidéki életkörülmények javítását elemző tanulmányok elkészítésének költségeit a LEADER program segítségével támogatjuk. 27

Várható Legalább 9 db olyan tanulmány készül el, melyek a gazdaságfejlesztéshez, foglalkoztatás eredmény növeléséhez, turisztikai kínálat bővítéséhez, a vidéki életkörülmények javításához is hozzájárul, megalapozva nagyobb pályázati források elérését. Támogat‐ Szükségletfelmérések, tanulmányok, előkészítő tanulmányok; a Vhr. 31. § (1) bekezdés a) ható pontja alapján meghatározott a Vhr (23/2007 FVM rendelet) 3. számú mellékletében tevékeny‐ szereplő elszámolható kiadások az ott meghatározott mértékig, arculati elemek (ÚMVP ségek és EU logó) Megoldási javaslat Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, által érintett Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló, települések listája Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc Allokáció Támogatási Hátrányos Egyéb intenzitások helyzetű településen Megoldási javaslat összes 12 000 000,‐ HUF Önkormányzat 85% 80% becsült költsége Megoldási javaslathoz 10 000 000,‐ HUF Non‐profit 85% 80% szükséges támogatás szervezetek nagysága Megvalósítás során 1 000 000,‐ HUF támogatható maximális projektméret Megvalósítás során 334 000,‐ HUF támogatható minimális projektméret Megvalósítás során 9db várható kérelmek száma

Megoldási javaslatok: 8/20. Kód:150f08 A HPME ÚMVP LEADER témakör: Életminőség/diverzifikáció (413) A HPME jogcím: ÚMVP LEADER Térségen belüli együttműködések támogatása A HPME‐hez rendelt forrás: 10 000 000,‐ HUF A HPME HVS célkitűzéshez rendelése: 5. A térségi marketing tevékenység elősegítése A HPME kódolása a célkitűzésnek megfelelően: C3. Térségen belüli együttműködések támogatása Fejlesztési téma: Térségen belüli együttműködések kialakítása és erősítése Helyzet/ Jelenleg nincs vagy rendkívül korlátozott a hálózatos, fenntartható együttműködés a adottság HACS településein. Nehéz a koordináció és az esélyegyenlőség fenntartása, amely a rossz társadalmi megítélésből és a kedvezőtlen anyagi helyzetből táplálkozik. Azonban az egységes arculat kialakításának szándéka és elképzelése már megfogalmazódott a mikrotérségben, a közös hagyományok és kultúra jó alapot szolgáltat a térség ismertségének növelésében. Probléma/ A HACS területén nem találhatók olyan modellek és szervezeti minták, amelyek a lehetőség fenntartható, hálózatos együttműködéseknek mintául szolgálhatnának. Kezdetlegesek a klaszterformálások. Megoldási A hálózatos, fenntartható együttműködésekben találkozik a gazdasági és társadalmi javaslat érdek. Ilyen a turizmusban a tematikus utak klaszterben megjelenő szervezése vagy a civilszervezetek és a középiskolák együttműködése. A civilszervezetek szerepvállalása megkönnyíti a folyamatos módszertani sokszínűség, megújulás biztosítását, segít elkerülni a rutinmegoldások egyhangúságának eluralkodását. Az önkormányzatok és a vállalkozói szféra összefogásával a kistérség kulturális élete fellendül. 28

Várható A megvalósuló projektek keretében LEADER forrásból támogatjuk a főként civil eredmény szervezetek és az üzleti szféra által reprezentált fenntartható együttműködési formák kialakulását, tematikus klaszterek létrehozását, valamint a térség egységes arculatának megjelentetéséhez kapcsolódó marketing tevékenységet. Várható együttműködések száma 3. Támogatható Rendezvény költségei; Oktatás, képzés költsége; Kiadványkészítés; Marketing tevékenységek tevékenység; Kapcsolattartás; Infrastruktúra – fejlesztés, arculati elemek (ÚMVP és EU logó). Megoldási javaslat Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, által érintett Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló, települések listája Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc Allokáció Támogatási Hátrányos Egyéb intenzitások helyzetű településen Megoldási javaslat összes 13 000 000,‐ HUF Mikro, kis –és 65% 60% becsült költsége középvállalkozások Megoldási javaslathoz 10 000 000,‐ HUF Egyéni vállalkozók 65% 60% szükséges támogatás nagysága Megvalósítás során 3 000 000,‐ HUF Non‐profit 90% 80% támogatható maximális szervezetek projektméret Megvalósítás során 334 000,‐ HUF Önkormányzat 100% 100% támogatható minimális projektméret Megvalósítás során 9db Egyház 90% 80% várható kérelmek száma Őstermelő 65% 60% Magánszemély 65% 60%

Megoldási javaslatok: 9/20. Kód:150a09 A HPME ÚMVP LEADER témakör: Életminőség/diverzifikáció (413) A HPME jogcím: ÚMVP LEADER Közösségi célú fejlesztések A HPME‐hez rendelt forrás: 15 000 000,‐ HUF A HPME HVS célkitűzéshez rendelése: 2. A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése A HPME kódolása a célkitűzésnek megfelelően: C4. Közösségi fejlesztések kis értékű beruházásaihoz nyújtott támogatások Fejlesztési téma: A fenntartható, környezetbarát, megújuló energiaforrásokat hasznosító, szelektív hulladékgyűjtést és a település arculatát javító, valamint közösségi célokat szolgáló fejlesztések támogatása Helyzet/ A Cserhátalja HACS településein a funkciójának megfelelő sport és szabadidős adottság létesítmények száma alacsony, állapotukat tekintve a létesítmények leromlottak, szűkös az infrastrukturális mozgástér, a sportolási feltételek hiányoznak. Ugyanakkor ez az a terület a számtalan egyéb szabadidős tevékenység mellett, amely hozzájárul a fiatalok és a felnőtt lakosság kellemesebb szabadidő eltöltéséhez és egészségesebb életmódjának formálásához.

29

Probléma/ A települések sportban tevékenykedő forráshiánnyal küzdő civil szervezetei nem tudják a lehetőség sport és szabadidős tevékenységek jelenlegi infrastruktúráját megőrizni, fejleszteni, a különféle sportolási lehetőségeket tömörítő többfunkciós létesítménnyé alakítani. Ezért hiányoznak sporteszközök, kiegészítő létesítmények (teremsportok, labdajátékok, csoportos sportprogramok, szabadtéri sétautak). Megoldási Olyan térségi összehangolt sport‐ és szabadidő eltöltési integrált projektek generálása javaslat szükséges, amelyekben kisebb értékű épületlétesítés, átalakítás, sporteszköz beszerzés vagy éppen kiegészítő higiéniai blokk létesítése szerepel. Várható Egy integrált igényharmonizálást követően legalább 1 település sport‐szabadidő eredmény létesítményének jelentősebb és további 1 település sportlétesítménye felújító karbantartására kerül sor. Támogat‐ Építés, felújítás, korszerűsítés, épületgépészet, tereprendezés, parkosítás, szelektív ható hulladékgyűjtő és tároló kiépítése, a fejleszteni kívánt tevékenységhez kötődő eszköz tevékeny‐ beszerzése, fenntartható, környezetbarát, megújuló energiaforrásokat hasznosító gépek ségek és berendezések kiépítése (meleg víz, fűtés és elektromos áram előállítása és felhasználása céljából), arculati elemek (ÚMVP és EU logo) Megoldási javaslat Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, által érintett Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló, települések listája Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc Allokáció Támogatási Hátrányos Egyéb intenzitások helyzetű településen Megoldási javaslat összes 15 000 000,‐HUF Önkormányzat 100% 100% becsült költsége Megoldási javaslathoz 15 000 000,‐ HUF Egyház 100% 100% szükséges támogatás nagysága Megvalósítás során 1 000 000,‐ HUF Non‐profit 100% 100% támogatható maximális szervezetek projektméret Megvalósítás során 100 000,‐ HUF támogatható minimális projektméret Megvalósítás során 15db várható kérelmek száma

Megoldási javaslatok: 10/20. Kód:150d10 A HPME ÚMVP LEADER témakör: Életminőség/diverzifikáció (413) A HPME jogcím: ÚMVP LEADER Közösségi célú fejlesztések A HPME‐hez rendelt forrás: 5 000 000,‐ HUF A HPME HVS célkitűzéshez rendelése: 3. A humán erőforrás fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése A HPME kódolása a célkitűzésnek megfelelően: D1. Képzések megvalósításához nyújtott kis értékű támogatások Fejlesztési téma: Képzési, Oktatási tevékenység kis értékű fejlesztései Helyzet/ A HVK településein élők sorozatosan szembesülnek a számukra kedvezőtlenül változó adottság gazdasági körülményekkel. Az álláskereső munkanélküliek és pályakezdők észlelik, hogy meglevő képzettségükre a térségben nincs kereslet. Különösen érintettek ebben a hátrányos helyzetű és roma csoportok. Éppen ezért az oktatás és ismeretátadás a LEADER közösségi tevékenység kohéziós prioritása.

30

Probléma/ Nincsenek célcsoportokra szabott oktatási és képzési programok. A HVS által feltárt lehetőség prioritások és intézkedések összehangolását biztosítani kell. Megoldási Olyan mikro‐körzetekre és szakmai csoportokra kialakított képzési és ismeretátadási javaslat programok kidolgozása, amelyek hatékonyan érik el az oktatásra szoruló célcsoportot. Megoldásként a térségi igényeket jól ismerő és a HVK‐ban résztvevő képző‐oktató intézményeket kell előtérbe helyezni Várható eredmény A projekt keretében 15 tanfolyami oktatást szerveznek a kérelmezők. Támogat‐ Oktatók javadalmazása vállalkozó szerződés, megbízási szerződés és munkaszerződés ható alapján, valamennyi járulékával együtt és a képzés helyszínére való utazási tevékeny‐ költségtérítéssel együtt; Eszközbérlés; Oktatói segédanyagok (Jegyzet, CD) költsége; ségek Képzés lebonyolításhoz szükséges kis értékű tárgyi eszköz beszerzése, arculati elemek (UMVP és EU és HACS logó) Megoldási javaslat Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, által érintett Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló, települések listája Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc Allokáció Támogatási Hátrányos Egyéb intenzitások helyzetű településen Megoldási javaslat összes 8 000 000,‐ HUF Mikro, kis –és 65% 60% becsült költsége középvállalkozások Megoldási javaslathoz 5 000 000,‐ HUF Egyéni vállalkozók 65% 60% szükséges támogatás nagysága Megvalósítás során 250 000,‐ HUF Non‐profit 100% 100% támogatható maximális szervezetek projektméret Megvalósítás során 100 000,‐ HUF Önkormányzat 100% 100% támogatható minimális projektméret Megvalósítás során 15db Egyház 100% 100% várható kérelmek száma Őstermelő 65% 60% Magánszemély 65% 60%

Megoldási javaslatok: 11/20. A HPME ÚMVP LEADER témakör: Együttműködés (421) A HPME jogcím: Területközi és nemzetközi térségek közötti együttműködés (ÚMVP 5.3.4.2) A HPME HVS célkitűzéshez rendelése: 1.‐5. célkitűzéshez kapcsolódik Helyzet/ A HACS településeinek többségén hiányzik a térségek közötti és nemzetközi adottság tapasztalat. A Cserhátalja HVK elődjeként működő Dél‐Cserhát LEADER+ ACS széles körű transznacionális kapcsolatok alapjait teremtette meg olasz, svéd, lengyel és finn LEADER csoportokkal, valamint szlovákiai és romániai közösségekkel. Ezeknek középpontjában a falufejlesztés, a helyi termék előállítás és a vidéki turizmus állt. Probléma/ Kevés a térségben az idegen nyelvet beszélő vállalkozó, vidék‐ és falufejlesztő lehetőség szakember, miközben nagyon erős a transznacionális együttműködési és tapasztalatszerzési szándék. Elsősorban falufejlesztési tervek, valamint helyi termék feldolgozó és értékesítő projektek hiányoznak. Turisztikában a vidéki turizmus európai

31

összefogására van szükség. Megoldási Támogatandók azok a projektek, amelyek európai LEADER ACS‐tal hoznak létre javaslat térségközi és transznacionális együttműködéseket, hogy elősegítsék, falu‐és gazdaságfejlesztési tapasztalatok átvételét, cseréjét. Ezeknek a személyi, dologi költségeit kell a projektben támogatni. Várható Min. 2 projektben olyan együttműködéseket szervező munka válik lehetővé, melynek eredmény eredményeként létrejönnek összehangolt falu‐és gazdaságfejlesztési tervek, tanulmányok, és konkrét fejlesztések, melyek hasznosítják a legjobb nemzetközi gyakorlatokat, tapasztalatokat. Támogatható Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Kiadványkészítés, Marketing tevékenység, tevékenységek Rendezvény Forrás ÚMVP ‐ 4. Intézkedéscsoport ‐ 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködések Megoldási javaslat Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, által érintett Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló, települések listája Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc

HPME III. tengely Megoldási javaslatok: 12/20. A HPME jogcím: ÚMVP III. tengely Mikrovállakozások létrehozásának és működtetésének támogatása (312) A HPME HVS célkitűzéshez rendelése: 1. A helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás növelése Fejlesztési téma: Vállalkozások fejlesztésének támogatása Helyzet/ A HVK területén lévő vállalkozások közül a kereskedelemmel, javítással foglalkozók adottság aránya 22,5% ‐ot tesz ki, ennek közel 40 %‐a Pásztóra koncentrálódik. A falvak lakossága számára nehézséget jelent a napi alapvető élelmiszerek, háztartási,‐ vegyi áruk beszerzése, mivel a helyi üzletek száma csekély, kínálatuk szűkös. A térségben kereskedelemmel foglalkozók nagyobb része mikro‐ és kisvállalkozó, és mindössze két gazdasági társaság tevékenysége jelentős. A helyi székhelyű személy és áruszállítás jelentősége csekély. A feldolgozóipar jelentős foglalkoztatással bír, de a vállalkozások száma ehhez képest alacsony. A HVK területének erdő‐ és vadgazdálkodási képessége jó, de a termékek feldolgozása térségen kívül valósul meg. Probléma/ A mikrotérségekben elsősorban a jelentősebb települések rendelkeznek jobb színvonalú lehetőség kereskedelmi egységgel. A kistelepüléseken kisebb befektetést igénylő javítási szolgáltatások egy része található meg. A helyi lakos és az idelátogató átutazó is csak hiányos ellátáshoz jut. A kiskereskedelmi egységek fejlesztése indokolt a növekvő turizmus igényeihez igazodva a jobb vevő‐kiszolgálási színvonal érdekében. Hiányos a helyi kommunikáció, internet és televíziózás technikai háttere, fejlesztésével a Cserhátalja területén mindenki által elérhetővé válik a szélessávú infrastruktúra minőségi szolgáltatásokkal, tartalmakkal, amelyek javítják az életminőséget, szélesítik a tudást, jelentősen mérséklik a digitális szakadékot a különböző fejlettségű és gazdasági erejű területek lakossága között és ezzel a társadalmi egyenlőség irányába hatnak. Megoldási Meglévő és új mikrovállalkozások eszközbeszerzésének, új vállalkozások telephely javaslat kialakításának ösztönzése. A kommunikációs vállalkozások eszköz hátterének fejlesztése, létrehozása megteremti a térségi szintű televíziózás, illetve helyi vállalkozásalapú internet és irodai szolgáltatás feltételeit. Szükséges a helyi megélhetéshez és egyéb igényekhez alkalmazkodó szolgáltatások fejlesztését, a mai elvárásoknak megfelelő kereskedelmi hátteret fejleszteni. 32

Várható Emelkedni fog a mikrovállalkozások infrastrukturális színvonala, minőségirányítási eredmény rendszerek kerülnek bevezetésre. A tervezett információáramlás erősíti a helyi identitás tudatot, a közösség együttműködési színvonalát és a vállalkozási hatékonyságot, bővíti az elérhető alapszolgáltatások körét. A fejlesztések munkahelyek megtartását és létrehozását eredményezik. Támogatható A fejleszteni kívánt tevékenységhez kötődő eszközök, kivéve a 3. mellékletben szereplő tevékeny‐ eszközök; a gazdasági tevékenységgel érintett épülethez, épületrészhez, ségek építményrészhez tartozó, a fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó építési munka, új épület, építmény kialakítása; kisléptékű infrastruktúra‐fejlesztés; a 2. mellékletben meghatározott minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszer, szabvány bevezetése; a Vhr. 31. §‐ában meghatározott egyéb elszámolható kiadások; a Vhr. 31. § (1) bekezdés c) pontjától eltérően eszközként elszámolható kiadás; a vállalkozás támogatható tevékenységét közvetlenül szolgáló szoftver licencek ellenértéke Megoldási javaslat Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, által érintett Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló, települések listája Mátraszőlős, Palotás, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc Allokáció Támogatási Hátrányos Egyéb intenzitások helyzetű településen Megvalósítás során 35 000 000 ,‐ HUF Mikro, kis –és 65% 60% támogatható maximális középvállalkozások projektméret Megvalósítás során 1 000 000,‐ HUF Természetes 65% 60% támogatható minimális személyek projektméret

Megoldási javaslatok: 13/20. A HPME jogcím: ÚMVP III. tengely Turisztikai tevékenységek ösztönzése A HPME HVS célkitűzéshez rendelése: 4. A Helyi és térségi turizmus, vendégfogadás és kapcsolódó tevékenységek fejlesztése Fejlesztési téma: Szálláshely szolgáltatás és vendéglátás Helyzet/ A Cserhát és Mátra táji‐földrajzi adottságai, kulturális és népművészeti hagyományai, adottság fesztiváljai növekvő vonzerőt jelentenek. A folyók, tavak, erdők az érintetlen táj szépsége, a tiszta, egészséges levegő a turizmus kedvelt célterületei. Megvannak a palóc, szlovák népi szokások, hagyományok, kulturális és gasztronómiai specialitások. A térségi programok, a tájjellegű ételek, helyi termékek és kulturális események kínálata nem kellően ismert. A létező Palócvidék hagyományaiból táplálkozó gasztronómiai, bor hagyományok, a jellemző táj fontos üdülőturisztikai vonzerő. Probléma/ Budapest közelségében a Cserhátalja fontos ökoturisztikai célponttá vált, de kevés a lehetőség minőségi falusi szálláshely és a szolgáltatások szintje alacsony. Új szálláshely fejlesztés és a meglevők komfortfokozatának emelése lehetséges. Kevés a turisták több napos tartózkodására alkalmas komplex látogatói program. Megoldási Támogatni kell új falusi szálláshelyek létesítését, a HVK területére kiterjedő javaslat szálláshely‐hálózatok létrejöttét, a meglévők minőségi javítását. Támogatandók az ezekhez kapcsolódó építési munkák, eszközbeszerzések és szervezett hálózatok, szobafoglalási és marketing rendszerek és eszközök létrehozása. Többnyelvű helyi és térségi turistatérképek, kiadványok készítése. Várható Új falusi szálláshelyek létesítése, a fogadóhelyek komfortfokozatának emelése, a eredmény foglalkoztatás növelése, új munkahelyek teremtése. Lehetőség lesz a bioétkeztetés

33

kiteljesedésére, gazdák által előállított helyi termékek (méz, lekvár, juh‐ és kecskesajt, tradicionális aszalványok) gasztronómiai hasznosítására. Kialakulnak a kistérségi gasztro és termék utak (almaút, szilvaút stb.) Támogatható A Vhr. 30. §‐ában foglaltaknak megfelelő építés, a fejlesztési tevékenységhez tevékenységek kapcsolódó építési munka; a 2. mellékletben nem szereplő, a szálláshelyek, szolgáltatások működését szolgáló berendezési tárgyak, eszközök; az olyan szoftver vagy a vállalkozás támogatható tevékenységét közvetlenül szolgáló olyan program, amelyet az ügyfél számvitelileg aktivál a befektetett eszközei vagy immateriális javai között és a támogatási kérelmében eszközként elszámolhat; a horgászati cél esetén árnyékot adó, valamint a helyi vízgazdálkodási és talajadottságoknak megfelelő fafajok telepítése; a szolgáltatás működtetéséhez szükséges minősítési eljárás díja; a Vhr. 31. §‐ában meghatározott egyéb elszámolható kiadás Megoldási javaslat Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, által érintett Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló, települések listája Mátraszőlős, Palotás, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc Allokáció Támogatási Hátrányos Egyéb intenzitások helyzetű településen Megvalósítás során támogatható maximális ‐ Mikro, kis –és 65% 60% projektméret középvállalkozások Megvalósítás során támogatható minimális ‐ Önkormányzat 65% 60% projektméret Megvalósítás során várható kérelmek száma ‐ Non‐profit szervezet 65%‐tól 65%‐tól 100%‐ig 100%‐ig Egyház 65% 60% Természetes személy 65% 60%

Megoldási javaslatok: 14/20. A HPME jogcím: ÚMVP III. tengely Falumegújításra –és fejlesztésre igénybe vehető támogatások A HPME‐hez rendelt forrás: 48 025 545,‐ HUF A HPME HVS célkitűzéshez rendelése: 2. A Helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése Fejlesztési téma: Településkép javítását célzó beruházások és a vidéki gazdaság és társadalom számára nyújtott alapszolgáltatások Helyzet/ A HVK területén megtalálható hagyományoknak, kultúrának és kulturális turizmusnak helyt adottság adó közösségi terek állapota, komfortfokozata nagyon elmaradott. A települések többsége bővelkedik épített örökségben, ezeknek a többsége állapotjavításra szorul. A települések természeti környezetének jó adottságai kihasználatlanok, a közösségi terek, közterületek állapota nem vonzó sem az itt élők, sem az idelátogatók számára. Probléma/ A lakosság kulturális igényének kielégítését, valamennyi kor‐ és népcsoport számára lehetőség hozzáférhetővé tételét szolgálja a meglevő kulturális terek (faluházak, kultúrotthonok) rendbetétele, ami elengedhetetlen feltétele a kulturális esélyegyenlőségnek. A kevéssé vonzó környezet kedvezőtlenül befolyásolja a lakosok helyben maradását, a szakmai, turisztikai programokra érkezők fogadását. A tágabb természeti környezet fejlesztése lehetőséget biztosít a környezet élhetőbbé tételére, és ehhez a település fejlesztése iránt elkötelezett helyi önkormányzatok civil szervezetek részéről mutatkozik tenni akarás. Megoldási Olyan pihenő parkok létesítése, mely szolgálja a helyben lakók és ide látogatók pihenését, javaslat rekreációs lehetőségeit, a gyermekek egészséges és biztonságos időtöltését. Olyan ingatlan és eszközfejlesztést célzó új kulturális turisztikai projektek támogatása, amelyek alkalmazkodva a települési adottságokhoz, megőrizve a település helytörténeti néprajzi

34

értékeit, készek helyt adni a kulturális és turisztikai eseményeknek (falumúzeumok bemutatói). Várható A projektek megvalósításával erősödik a környezettudatosság, igényesség, a népcsoportok eredmény közötti együttműködés, a hagyományok iránti tisztelet. Helyi lakosok ellátásának színvonala és a termelők értékesítési lehetőségei javulnak. Támogatható A védelem alatt nem álló épületek külső felújítása; a település környezetét és tevékenységek megjelenését javító fejlesztések kialakítása, meglévők fejlesztése, Új piacok létrehozása, meglévők fejlesztése, bővítése, az előírásoknak történő megfeleltetése, Kültéri játszóterek kialakítása, meglévők korszerűsítése, A Vhr. 31. §‐ában meghatározott egyéb elszámolható kiadások. Megoldási javaslat Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, által érintett Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló, települések listája Mátraszőlős, Palotás, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc Allokáció Támogatási Hátrányos Egyéb intenzitások helyzetű településen Megoldási javaslat összes 70 000 000,‐ HUF Önkormányzat 70%‐től 70%‐től becsült költsége 100%‐ig 100%‐ig Megoldási javaslathoz 48 025 545,‐ HUF Non‐profit szervezet 70%‐től 70%‐től szükséges támogatás 100%‐ig 100%‐ig nagysága Megvalósítás során 48 025 545,‐ HUF Egyház 70%‐től 70%‐től támogatható maximális 100%‐ig 100%‐ig projektméret Megvalósítás során 334 000,‐ HUF Megvalósítás során 3 db támogatható minimális várható kérelmek projektméret száma

Megoldási javaslatok: 15/20. A HPME jogcím: ÚMVP III. tengely Vidéki örökség megőrzése A HPME‐hez rendelt forrás: 48 025 545,‐ HUF A HPME HVS célkitűzéshez rendelése: 4. A helyi és térségi turizmus, vendégfogadás és a kapcsolódó tevékenységek fejlesztése Fejlesztési téma: A helyi épített, természeti és kulturális örökség megőrzése, kézműves mesterségek ápolása Helyzet/ A Cserhátalja és a Nyugat ‐ Mátra vidéke a palóc és a szlovák népi építészeti kultúra adottság találkozási pontja, aminek kapcsán a települések bel‐ és külterületei gazdagok változatos helyi védelem alatt álló épületekben (templomok, várromok, romkertek, helyi zarándokhelyek). Ilyen többek között a Bujáki vár, a Sasbérci kilátó, a héhalmi kőhíd. A legtöbb település rendelkezik védett palóc házakkal. A HVK területén található több egyházi műemlék. A Cserhátalja és a Nyugat ‐ Mátra vidéke a palóc és a szlovák népi kultúra találkozási pontja, aminek kapcsán a települések bel‐ és külterületei gazdagok változatos természeti értékekben. A HVK területén található az országos jelentőségű Kelet‐Cserhát tájvédelmi körzet egy része, amely természeti és geológiai jelenségekben gazdag és számos védett növény és állatfaj élőhelye. A korábban kialakított ökológiai tanösvények kapcsolódnak zarándok és tematikus utakhoz, mint a Mária vagy Szilva‐út.

35

Probléma/ A települések kulturális és építészeti örökségei indokolatlanul elhanyagoltak, megóvásuk, lehetőség újjáépítésük indokolt. Egyes településeken a leromlott állapot miatt gyenge a turisztikai vonzerő, ami hátráltatja a meglevő turisztikai infrastruktúra kihasználását. A régi mesterségek megőrzéséhez és bemutatásához még fellelhetők a térségben mesteremberek, kézművesek, mint kovács, fafaragó, kosárfonó. Megoldási Összehangoltan támogatni kell a helyi épített és kulturális örökség megőrzését, javaslat értéknövelő felújítását, a létesítmények környezetének rendbe hozatalát. Támogatni szükséges a települések szelektív hulladékgyűjtésének eszközfeltételeit és fenntartható működését, valamint a Tájvédelmi Körzetben érintett településeken a Cserhát Natúrpark és a Nógrádi Geopark létesítési feltételeinek kialakítását. Várható A megóvott építészeti örökség kapcsán nő a turisztikai vonzerő és a látogatók száma, eredmény amely elősegíti a helyben lakók foglalkoztatási lehetőségeinek kibővítését. Kiegészítő kulturális örökségmegóvó projekt létesülhet Bujákon, Csécsén, Bokorban, Héhalomban, Mátraszőlősőn, Ecsegen és Kozárdon. Egyúttal megvalósul a HVK‐t alkotó 26 település tematikus ökoturisztikai és Palóc gasztroturisztikai feldolgozása térképpel, nyomtatott formában. Támogat‐ Helyi vagy országos védelem alatt álló építmények, építményrészek külső felújítása, belső ható felújítása, korszerűsítése,gyalogutak kialakítása,parkoló, zöld felület, kapcsolódó kerítés; tevékenysé‐ A természeti és a történelmi tájkép, valamint az azt alkotó táji elemek állapotának gek javítására, kialakítására; tanösvény, tematikus út, túraútvonalak kialakítására, tájékoztató kiadványok készítésére a helyi természeti és történelmi értékekről, környezet védelméről valamint kapcsolódó táblák elkészítése és kihelyezése Megoldási javaslat Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, által érintett Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló, települések listája Mátraszőlős, Palotás, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc Allokáció Támogatási Hátrányos Egyéb intenzitások helyzetű településen Megoldási javaslat összes 80 000 000,‐ HUF Önkormányzat 70%‐tól 70%‐tól becsült költsége 100%‐ig 100%‐ig Megoldási javaslathoz 48 025 545,‐ HUF Non‐profit szervezet 70%‐tól 70%‐tól szükséges támogatás 100%‐ig 100%‐ig nagysága Megvalósítás során 48 025 545,‐ HUF Egyház 70%‐tól 70%‐tól támogatható maximális 100%‐ig 100%‐ig projektméret Megvalósítás során 334 000,‐ HUF támogatható minimális projektméret Megvalósítás során 3 db várható kérelmek száma

HPME I. tengely Megoldási javaslatok: 16/20. A HPME jogcím: ÚMVP I. tengely, A minőség és a hozzáadott érték növelése a mező‐ és erdőgazdaságban, valamint az élelmiszer‐feldolgozásban A HPME‐hez rendelt forrás: 0,‐ HUF A HPME HVS célkitűzéshez rendelése: 1. A helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás növelése

36

Fejlesztési téma: mezőgazdasági beruházások támogatása Helyzet/ A kistérségben a biomassza hasznosítás potenciáljai, a mezőgazdasági másodlagos adottság nyersanyagok adottak, valamint a termesztett biomassza gyűjtése és feldolgozása tekintetében rendelkezésre áll emberi erőforrás. A legeltetéses állattartás hagyományainak újraélesztése új farmok létesítésével támogatandó. A mező‐, erdő‐, vadgazdálkodás a tőkeszegénység miatt rossz, erodált talajok (6‐28 Ak., átlag 13,5 Ak), termelési kultúrában erős. A növényszám korlátozott, a feldolgozás gyakorlatilag nem létezik. Erős az olajnövény termelés ami részben helyettesíti a megszűnt a szántóföldi zöldség és cukorrépa termelést. A magvakból, gyümölcsökből, erdei gyógy‐ és fűszernövényekből nincs helyi termék. A térség mezőgazdasági vállalkozásainak gépparkja többnyire elavult. A kistérségben a mezőgazdasági vállalkozókat általánosan alacsony jövedelmezőség és tőkeszegény környezet jellemzi. A helyi viszonyok nem teszik lehetővé az intenzív agrártermelés folytatását. Az agrárvállalkozások aránya az összes gazdasági ágon belül 4,69%. Általánosan jellemző a szántóföldi növénytermesztés és növekedő tendenciát mutat a kistérségben a szőlőművelés, az erre alapozott helyi feldolgozó manufaktúrák száma nőtt. Probléma/ A HVK területének mezőgazdasági és erdőgazdálkodási képessége a tőkeszegénység lehetőség miatt rossz, a mezőgazdaság nem az adottságok megfelelő kihasználásával tevékenykedik (csaknem teljesen eltűnt a legeltetéses állattartás és a zöldségtermelés) azonban a térség jó színvonalú gépipari és mezőgazdasági hagyományokkal rendelkezik. Kozárdon megtalálható nemzeti géntartalék részét képező őshonos mangalica, míg Bokorban a hazai legnagyobb Gyimesi racka farm található. A térség lóállománya a megyei átlagnak több mint kétszerese, a lótartás különösen Vanyarcon és Ecsegen jelentős. A fenntartható mezőgazdaság lehetőséget nyújt a hagyományos technológiák, illetve az ökológiai termelési módok alkalmazására. Megoldási A kistérségi természeti adottságok lehetőséget adnak a mezőgazdasági termelés javaslat bővítését, korszerűsítését célzó beruházások támogatására. Várható Szélesedik a termesztett növények skálája, az állattartás infrastrukturális feltételei eredmény javulnak, új munkahelyek létesülnek. Megoldási javaslat Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, által érintett Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló, települések listája Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc

ÚSZT Megoldási javaslatok: 17/20. A HPME jogcím: Új Széchenyi Terv Komplex vállalati technológiafejlesztés mikro,‐ kis és középvállalkozások számára A HPME‐hez rendelt forrás: 0,‐ HUF A HPME HVS célkitűzéshez rendelése: 1. A helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás növelése Fejlesztési téma: Gép‐, eszközbeszerzés, informatikai fejlesztés Helyzet/ A HVK területén lévő vállalkozások közül a kereskedelemmel, javítással foglalkozók aránya adottság 22,5% ‐ot tesz ki, ennek közel 40 %‐a Pásztóra koncentrálódik. A falvak lakossága számára nehézséget jelent a napi alapvető élelmiszerek, háztartási,‐ vegyi áruk beszerzése, mivel a helyi üzletek száma csekély, kínálatuk szűkös. A térségben kereskedelemmel foglalkozók nagyobb része mikro‐ és kisvállalkozó, és mindössze két gazdasági társaság tevékenysége jelentős. A helyi székhelyű személy és áruszállítás jelentősége csekély. A feldolgozóipar jelentős foglalkoztatással bír, de a vállalkozások száma ehhez képest alacsony.

37

Probléma/ A HVK terültén a mikro‐, kis‐ és közepes vállalkozások felszereltsége, technológiai háttere lehetőség még mindig jelentős fejlesztésre szorul. Versenyképességük, piacon maradásuk, munkahelyteremtő‐és megtartó képességük gyenge. Piaci helyzetük stabilizálása érdekében lehetőség van eszközbeszerzésre, amellyel piaci helyzetüket stabilizálhatják.

Megoldási Korszerű gyártási eszközök, számítógépek, minden igényt kielégítő szoftverek beszerzése, javaslat ezzel jól működő információs technológiai beruházások megvalósítása szükséges. Várható A vállalkozások információs technológiai háttere és munkahelyteremtő képessége javul. eredmény Támogat‐ Gép, eszközbeszerzés, informatikai fejlesztés: új és 3 évnél nem régebbi gép, eszköz ható beszerzésre, informatikai fejlesztés, szoftver, hardver beszerzés. tevékeny‐ ségek Megoldási javaslat Speciális feltételrendszernek megfelelően: Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, által érintett Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, települések listája Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló, Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc

Megoldási javaslatok: 18/20. A HPME jogcím: Új Széchenyi Terv (2011) Turisztikai szolgáltatások fejlesztése az Észak‐magyarországi régióban A HPME HVS célkitűzéshez rendelése: 4. A helyi és térségi turizmus, vendégfogadás és a kapcsolódó tevékenységek fejlesztése Fejlesztési téma: Turisztikai szolgáltatások fejlesztése Helyzet/ A térség falusi szálláshelyeinek száma kevés, a meglévő szálláshelyek komfortfokozata, adottság kiegészítő szolgáltató tevékenysége alacsony. A turisztikai szolgáltatók marketing tevékenysége nem megfelelő, kevés a turisztikai kiadványok, többnyelvű helyi és térségi turistatérképek száma. A térségi rendezvényeknek csak némelyike képes önálló turisztikai vonzerőként megjelenni. A Cserhát és Mátra táji‐földrajzi adottságai, kulturális és népművészeti hagyományai, fesztiváljai növekvő vonzerőt jelentenek, a térségben. Különösen a Cserhátba nyúló területeken nagy lehetőség kínálkozik a helyi gyümölcs, sajt, mangalica termékeket igénylő rekreációs turizmus meghonosítására, üdülőparkok, egészséges környezetű, városi nyugdíjasokat is ellátó komplexumok létesítésére. A lovas‐ turizmus szempontjából jelentős Pásztó, Vanyarc, Erdőtarcsa. Probléma/ Szükséges új és meglévő szolgáltató helyek fejlesztését célzó (kézműves galéria, lehetőség ajándéktárgy pavilon, látványkonyhák kialakítása helyi specialitások készítésével, hagyományőrző kézműves tevékenység és programok) megvalósítása. A turisztikai sport és szabadidő eltöltési infrastruktúra létesítését, a rekreációs programok feltételeinek megteremtését, a bor és gasztronómiai turizmus kialakítását, a létező termálvízkincs feltárásának elősegítését, vadászturizmus ösztönzését elősegítendő beruházások megvalósítása. Turisztikai hálózatok, információs pontok, szobafoglalási és marketing rendszerek és eszközök létrehozása szükséges. Megoldási Olyan, a HVK településein turisztikai céllal létrejövő, aktív sportturizmushoz kapcsolódó javaslat természetes környezetben űzhető tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás, lovas turisztikai szolgáltatás, kerékpáros turizmushoz kapcsolódó szolgáltatás,‐ vízi, vízparti turizmushoz kapcsolódó szolgáltatás, öko és aktív turizmushoz, természetjáráshoz kapcsolódó szolgáltatások megvalósítása szükséges, amelyek a látogatók igényeinek megfelelően, helyi adottságokra épülve valósulnak meg. Várható Kistérségünk a Palóc hagyományok megelevenítése, hagyományos népi mesterségek

38

eredmény megőrzése és bemutatása szempontjából kitörési pont a regionális turizmusfejlesztési stratégiában is, ennek kapcsolódásaként lehetőség nyílik a HVK számára komplex turisztikai és gasztronómiai szolgáltatások fejlesztésére és az ebből eredő idegenforgalmi előnyök minél jobb felhasználására. Támogat‐ Olyan turisztikai szolgáltatások fejlesztésére lehet pályázni, amelyek új élményelemekkel ható gazdagítják a meglévő idegenforgalmi vonzerők kínálatát, és ezáltal elősegítik a hosszabb, tevékeny‐ tartalmasabb időtöltést. A fejlesztési célok között turisztikai attrakciók, vendéglátóegységek, ségek garantált programok, eszközkölcsönzés, városnézési program egyaránt szerepelhet, csakúgy, mint eszközbeszerzés és infrastruktúrafejlesztés. Megoldási javaslat Speciális feltételrendszernek megfelelően: Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, által érintett Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, települések listája Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló, Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc

Megoldási javaslatok: 19/20. HPME ÚMVP LEADER témakör: A helyi vidékfejlesztési stratégiák megvalósítása (ÚMVP 5.3.4.1.) A HPME jogcím: Működési költségek, készségek elsajátítása, ösztönzés (431) A HPME HVS célkitűzéshez rendelése: 1. A helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás növelése 2. A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése 3. A humán erőforrás fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése 4. A helyi –és térségi turizmus, vendégfogadás és kapcsolódó tevékenységek fejlesztése 5. A térségi marketing tevékenység elősegítése Helyzet/ A térség szereplőinek ismeretanyaga hiányos a pályázati lehetőségek, együttműködési adottság lehetőségek tekintetében. Probléma/ A térségi szereplők nem rendelkeznek elegendő információval a fejlesztési forrásokról, lehetőség illetve nem a térségi adottságokhoz igazodva használják ki a hazai és külföldi pályázati források adta lehetőségeket. Azonban a HVK településein megvalósuló beruházásokhoz a pályázati források, vissza nem térítendő támogatások, a csekély önrésszel rendelkező személyeknél/szervezeteknél jelentik a fejlődés egyedüli útját. További lehetőség olyan szervezetek létrehozása, érdekeltek meglévő szervezetekbe integrálása, amelyek lehetőséget nyújtanak a helyi adottságok hasznosítására (TDM, GEO Park, stb.). Megoldási A Cserhátalja LEADER Munkaszervezete feltárja azokat a lehetőségeket, amelyek a vidéki javaslat szereplők számára hasznosíthatóak, és segíti a szereplőket azok elérésében. Várható Tájékoztató fórumokon megismert tudásanyag átadása valósul meg. Új szervezetek jönnek eredmény létre. Szervezett együttműködők száma bővül. Megoldási javaslat Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, által érintett Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló, települések listája Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc

Megoldási javaslatok: 20/20. A HPME jogcím: ÚSZT Helyi hő, hűtési és villamos energia igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A HPME HVS célkitűzéshez rendelése: 1. A helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás növelése 2. A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése A HPME kódolása a célkitűzésnek megfelelően:

Fejlesztési téma: Megújuló energiaforrások

39

Helyzet/ adottság A HVK településein a közintézmények fűtési rendszere elavult, alacsony hatásfokkal működik. Fenntartásuk nagy anyagi ráfordítást igényel, amit többnyire külföldi importból beszerzett energiahordozóval látnak el. Probléma/ lehetőség A kistérség favagyonának és biomassza potenciáljának hasznosítása lehetőséget teremt a megújuló energia előállítására és felhasználására. Megoldási javaslat Biomassza kazánok, faelgázosító kazánok, pellet kazánok, napkollektorok, napelemes rendszerek beszerzése javasolt. Az intézmények fűtési, hűtési és használati meleg víz rendszereinek korszerűsítése; hűtési és használati meleg víz rendszereinek korszerűsítése; világítási rendszerek korszerűsítése; megújuló energiafelhasználással kombinált épületenergetikai fejlesztések szükségesek. Várható eredmény A helyi alapanyagokra és megújuló forrásokra épülő energia előállítás mérsékli a köz‐ civil‐ és magánszektor energia költségeit. Támogatható tevékeny‐ Fűtési energiaigény részbeni vagy teljes kielégítésére megújuló ségek energiaforrásból, használati melegvíz‐igény részbeni vagy teljes kielégítésére megújuló energiaforrásból, gazdasági‐termelési folyamat közvetlen hőigényének részbeni vagy teljes kielégítésére megújuló energiaforrásból, villamosenergia‐termelésre napelemes rendszer segítségével. Megoldási javaslat által Speciális feltételrendszernek megfelelően: Alsótold, Bér, Bokor, Buják, érintett települések listája Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló, Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc 3.5 Forrásallokáció A Cserhátalja LEADER Nonprofit Kft. Döntéshozó Testülete által elfogadott Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései: 1) A helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás növelése 2) A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése 3) A humán erőforrás fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése 4) A helyi és térségi turizmus, vendégfogadás és a kapcsolódó tevékenységek fejlesztése 5) A térségi marketing tevékenység elősegítése

A Cserhátalja LEADER Nonprofit Kft. Rendkívüli Taggyűlése által elfogadott intézkedések és a rendelkezésre álló EMVA LEADER forrás allokációja: 1. Vállalkozási alapú fejlesztés: 154.983.653,‐ Ft 2. Sport‐ és szabadidős tevékenységek tárgyi feltételrendszerének fejlesztése: 25.000.000,‐ Ft 3. Közösségi célú fejlesztések Pásztón: 40.000.000,‐ Ft 4. Biztonságtechnikai beruházások támogatása: 25.000.000,‐ Ft 5. Turisztikai és helyi rendezvények támogatása: 20.000.000,‐ Ft 6. Képzések megvalósításának támogatása: 10.000.000,‐ Ft 7. Megalapozó tervek, tanulmányok létrehozása: 10.000.000,‐ Ft 8. Térségen belüli együttműködés: 10.000.000,‐ Ft 9. Közösségi fejlesztések kis értékű beruházásaihoz nyújtott támogatások: 15.000.000,‐ Ft (max. 1 millió) 10. Képzések megvalósításához nyújtott támogatások: 5.000.000,‐ Ft (max. 250 e.)

Összköltség: EMVA LEADER Forrás: 314.983.653,‐ Ft Vállalkozásfejlesztésre allokált forrás: EMVA LEADER Forrás: 164.983.653,‐ Ft (minimum) 40

4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiával kapcsolatos intézkedések 4.1 Nyilvánossági intézkedések, projektötlet‐gyűjtés A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (HVS) felülvizsgálatának indításáról a Cserhátalja LEADER Nonprofit Kft. 2011. február 14‐én az ÚMVP Irányító Hatóságának 6/2011 (II.4.) közleménye alapján, hírlevél formájában, valamint honlapján hirdetmény megjelentetésével értesítette a Helyi Közösség önkormányzatait, vállalkozóit, civil szervezeteit és a lakosságot. A HVS felülvizsgálat közleménye és helyesbítése mellett a projektötlet adatlap is felkerült a HACS honlapjának oldalára. A hirdetmény nyomtatott formában történő eljuttatása a települési önkormányzatok részére megtörtént, azok kihelyezésre kerültek a polgármesteri hivatalokban és forgalmasabb helyszínek közelében. A hirdetmény megjelent a Pásztói Hírlap XXII. évfolyam 2. számában, valamint feltöltésre került Vanyarc, Jobbágyi és Palotás községek weboldalaira is. A nyilvánosság biztosítása érdekében a HVS felülvizsgálat legfontosabb és legfrissebb információi folyamatosan feltöltésre kerültek a weboldalra, a HVS Döntéshozó Testület által elfogadott első szakasza, a projektötlet adatlapok, a célterület tervezés aktuális állása és a célterületekhez kapcsolódó formanyomtatványok mellett az érdeklődők a www.cserhatalja.eu oldalon is tájékozódhattak a taggyűléseken, fórumokon, tervezői csoport üléseken elhangzottakról. A HACS a felülvizsgálati időszak alatt folyamatos konzultációs lehetőséget biztosított a munkaszervezeti irodában. 2011. március 20‐ig 122 darab projektötlet adatlap érkezett be a munkaszervezeti irodába átfogó képet adva a Cserhátalja Helyi Közösség területén élők fejlesztési javaslatairól.

A HVS felülvizsgálatot indító Rendkívüli Taggyűlésre (RT) 2011. február 16‐án, Pásztón a Polgármesteri Hivatal épületében került sor. A Taggyűlésen a HVS felülvizsgálat folyamatának ismertetése mellett, megválasztásra került a 14 fős Tervezői Csoport (TCS) a tagság 31,13%‐os jelenlétével. A TCS tagjai jellemzően a HACS tagságából kerültek ki, a közszférát képviselő TCS tagok aránya 28,57%.

2011. február 23. és március 1. között hét tájékoztató fórum került megrendezésre 66 fő részvételével Kozárdon, Szurdokpüspökiben, Palotáson, Alsótoldon, és Vanyarcon. A fórumokon résztvevők tájékozódhattak a HVS felülvizsgálat főbb feladatairól, szükségességéről, valamint ismertethették és benyújthatták projektötlet javaslataikat.

A HVS első szakaszának elfogadására 2011. március 11‐én került sor Döntéshozó Testületi Ülés (DT) keretében, Kozárdon. A HVS készültségi fokának áttekintése után, a DT által egyhangúan elfogadásra kerültek a HVS fő célkitűzéseire, valamint a LEADER forrásból tervezett intézkedések forrásallokációjára vonatkozó előterjesztések.

A TCS 2011. március 21‐én, Vanyarcon a beérkezett projektötletek előzetes áttekintését és véleményezését tartotta, javaslatot téve a HVS‐be beépítendő projektötletekre. A TCS javaslatot tett a LEADER forrásból tervezett intézkedések számának bővítésére és a LEADER forrás újbóli allokációjára.

A 2011. március 24‐én, Palotáson összehívott RT‐en a tagság 27,35%‐os részvételével elfogadásra kerültek a TCS javaslatai, miszerint a Cserhátalja Helyi Közösség területéről beérkezett 111 darab projektötlet adatlap javaslatai kerülnek a HVS‐be feldolgozásra, valamint elfogadásra került a

41

célterületek – intézkedések számának 8‐ról 10‐re bővítése, és a 10 célterület közötti új forrásmegosztás.

2011. április 14‐én, Kozárdon a TCS jóváhagyta a célterület tervező Excel tartalmát, amely a HACS két munkatársa részvételével 2011. május 3‐án, Miskolcon az MVH Borsod‐Abaúj‐Zemplén Megyei Kirendeltség képviselőjével, valamint 2011. május 4‐én, Budapesten az IH és MVH képviselőivel egyeztetésre került. 2011. május 18‐án, Kozárdon a TCS áttekintette a HVS 2011. március 24. óta elkészült anyagait és elfogadásra javasolta a HVS végleges változatát.

2011. május 19‐én, a Kozárdra összehívott RT‐en a tagság 27,35%‐os részvételével elfogadásra került a HVS végleges változata, amely feltöltésre kerül a HACS weboldalára.

4.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végrehajtása A Cserhátalja LEADER HACS a pásztói valamint a balassagyarmati kistérség 26 településének 561,41 km2 ‐es területén élő 33.178 lakosát képviseli. A „Cserhátalja és Nyugat‐Mátra Európában” című Helyi Vidékfejlesztési Stratégiai célja a gazdaságfejlesztésre, a lakosság megtartására, az életminőség javítására és a környezet megóvására irányul. A HVS prioritásai a turisztika, a termelő és feldolgozóipari, erdészeti, megújuló energia‐hasznosítási fejlesztések, a természeti környezet jó állapotának, a Palóc építészet hagyományait, történelmét és életformáját őrző épített környezeti értékek megőrzése, és turisztikai látványosságként történő hasznosítása jelenleg is. Valamennyi prioritásban kiemelt hangsúlyt kapott az esélyegyenlőség biztosítása, hiszen jelentős a hátrányos helyzetű kisebbség, munkát kereső nő és fiatal, akiknek minden eddiginél nagyobb szüksége van oktatási, kulturális és munkahelyteremtő támogatásra. 2008. október 15‐i megalakulása óta a Munkaszervezet a HVS‐ben megfogalmazott gazdaság és közösségfejlesztési prioritások megvalósítását célzó támogatási lehetőségek minél szélesebb körben történő megismertetését látta el, 2009‐től részt vett a beérkező kérelmek, pályázatok értékelésében és döntéshozatali feladataiban is. A heti öt napos állandó ügyfélszolgálati tevékenység, a falufórumok, falunapok, térségi rendezvényeken való részvétel, a weboldal folyamatos működtetése nemcsak a térséggel történő kapcsolatteremtést biztosította, hanem a vállalkozás és településfejlesztő projektek elindulásához, a térség vállalkozói, civil és közszféra együttműködését is elősegítette. Az alulról jövő kezdeményezés elve valósult meg a HVS 2007‐es tervezése során, a helyi lakosság, vállalkozások, civil szervezetek és a közszféra térségi fejlesztési igényeinek figyelembe vételével kerültek a prioritások kidolgozásra, a jelenlegi HVS felülvizsgálati szakaszban sincs ez másként, hiszen a falufórumokon, a konzultációs megbeszéléseken, a projektötlet adatlapok kitöltésével és átadásával fejezték ki fejlesztési elképzelésüket a térség lakosai.

5 Mellékletek 5.1 A HVS felülvizsgálat során végzett tevékenységek Rendkívüli Taggyűlés, Ideje: 2011. február 16. 16 óra, Helye: Pásztó, Polgármesteri Hivatal Témája: A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (HVS) általános felülvizsgálatának indítása, a Tervezői Csoport kijelölése. Szavazati joggal rendelkező tagok száma: 33 fő (31,13%), ebből közszféra képviselő: 8 fő (24,24%), civil szféra képviselő: 11 fő, üzleti szféra képviselő: 14 fő.

Tervezői Csoport tagjai: 42

Közszféra: Hrncsjár Mihályné ‐ Vanyarc Község Önkormányzata, Klátyik András ‐ Alsótold Község Önkormányzata, Sisák Imre ‐ Pásztó Város Önkormányzata, Szilágyi Albert ‐ Héhalom Község Önkormányzata Civil szféra: Illés Rudolf ‐ Pásztói Szabadidő Sportegyesület, Mészáros Sándor ‐ Pásztói Kézilabda Club, Szabó Lajos ‐ Muzsikál az Erdő Alapítvány, Szabó Mihály ‐ Palotási Sportegyesület, Plecskó Péter ‐ Ózon Sportrepülő Egyesület, Üzleti szféra: Csépe Attila ‐ CRUX‐KER Bt., Dr. Hajas Pál ‐ Futuragro Kft., Jeges Tamás ‐ Jeges Művek Kft., Győri Mátyás ‐ VIPKER Kft. Tervezői Csoport vezetője: Kodák József, Cserhátalja LEADER Nonprofit Kft. munkaszervezet‐vezető

Fórum, Ideje: 2011. február 23. 16 óra, Helye: Kozárd, Külterület 095. Munkaszervezeti iroda Fórum témája: LEADER HACS HVS felülvizsgálata Résztvevők száma: 16 fő

Fórum, Ideje: 2011. február 24. 17 óra, Helye: Szurdokpüspöki, Faluház Fórum témája: LEADER HACS HVS felülvizsgálata Résztvevők száma: 14 fő

Fórum, Ideje: 2011. február 28. 17 óra, Helye: Palotás, Művelődési Ház Fórum témája: Zárt, a palotási vállalkozók által és részére meghirdetett fórum, amelyen meghívottként részt vett a munkaszervezet munkatársa, egyik témaként szerepelt a LEADER HACS HVS felülvizsgálata, ÚMVP kérelem és pályázati lehetőségei Résztvevők száma: 16 fő

Fórum, Ideje: 2011. február 28. 17 óra, Helye: Alsótold, Kultúrház Fórum témája: LEADER HACS HVS felülvizsgálata Résztvevők száma: 10 fő

Fórum, Ideje: 2011. március 1. 17 óra, Helye: Vanyarc, Polgármesteri Hivatal Fórum témája: LEADER HACS HVS felülvizsgálata Résztvevők száma: 10 fő

Döntéshozó Testületi Ülés, Ideje: 2011. március 11. 9:30 Helye: Kozárd, Külterület 095. Munkaszervezeti iroda Témája: A Cserhátalja LEADER HACS HVS felülvizsgálatának IH által előírt jóváhagyása. Résztvevők száma: 9 fő A Döntéshozó Testületi Ülésen elfogadásra kerültek a HVS fő célkitűzései, valamint a LEADER forrásból tervezett intézkedések forrásallokációja.

Tervezői Csoport Ülés, Ideje: 2011. március 21. 10 óra, Helye: Vanyarc, Polgármesteri Hivatal Témája: HVS felülvizsgálatával kapcsolatos projektötletek jóváhagyásának és a célterület tervezés előkészítése Résztvevők száma: 11 fő A Tervezői Csoport javaslatot tett a 122 db projektötlet adatlap javaslataiból melyek kerüljenek feldolgozásra a HVS felülvizsgálata során, valamint a 2011. március 11‐én elfogadott LEADER 43

forrásból tervezett intézkedések bővítésére és az EMVA LEADER forrás allokációjának felülvizsgálatára.

Rendkívüli Taggyűlés, Ideje: 2011. március 24. 17 óra, Helye: Palotás, Művelődési Ház Témája: Tájékoztatás a HACS HVS felülvizsgálatáról, valamint döntéshozatal a beérkezett projektötletekről. Szavazati joggal rendelkező tagok száma: 29 fő (27,35%), ebből közszféra képviselő: 9 fő (31,03%), civil szféra képviselő: 11 fő, üzleti szféra képviselő: 9 fő. A Tervezői Csoport javaslatának figyelembe vételével a 122 db beérkezett projektötlet adatlap javaslataiból a Cserhátalja Helyi Közösség területéről beérkezett 111 db javaslat kerül feldolgozásra a HVS felülvizsgálata során. A Tervezői Csoport javaslatának figyelembe vételével a LEADER forrásból tervezett intézkedések számát 8‐ról 10 (célterületre) intézkedésre bővítették, valamint elfogadásra került az EMVA LEADER forrás új allokációja.

Tervezői Csoport Ülés, Ideje: 2011. április 14. 10 óra, Helye: Kozárd, Munkaszervezeti iroda Témája: Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatával kapcsolatos célterület tervező jóváhagyása Résztvevők száma: 10 fő A Tervezői Csoport áttekintette és jóváhagyta a célterület tervező Excel tartalmát.

Tervezői Csoport Ülés, Ideje: 2011. május 18. 16 óra, Helye: Kozárd, Munkaszervezeti iroda Témája: Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végleges változatának jóváhagyása. Résztvevők száma: 10 fő A Tervezői Csoport áttekintette és elfogadásra javasolta a végleges Helyi Vidékfejlesztési Stratégiát.

Rendkívüli Taggyűlés, Ideje: 2011. május 19. 16:30 óra, Helye: Kozárd, Faluház Témája: Tájékoztatás a HACS Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának felülvizsgálatáról, és döntéshozatal a HACS Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájáról. Szavazati joggal rendelkező tagok száma: 29 fő (27,35%), ebből közszféra képviselő: 8 fő (27,58%), civil szféra képviselő: 10 fő, üzleti szféra képviselő: 11 fő. A Taggyűlés az előterjesztett HVS‐t egyhangúan elfogadta, azzal a feltétellel, hogy továbbiakban csak az IH által feltárt hibák, javaslatok kerülnek a dokumentumban módosításra.

44

5.2 Pénzügyi táblázatok, forrásallokáció

HPME/CÉLTERÜLET TERVEZŐ ÉS Cserhátalja LEADER Nonprofit Kft. Kód: 15 ELLENŐRZŐ TÁBLÁZAT

A helyi és térségi A helyi és térségi gazdasági környezet A humán erőforrás gazdasági környezet A humán erőforrás A helyi életminőség A helyi életminőség A helyi életminőség A helyi életminőség A térségi marketing A helyi életminőség és a vállalkozások fejlesztése és a és a vállalkozások fejlesztése és a II. CÉLKITŰZÉSEK javítása, a vidékhez javítása, a vidékhez javítása, a vidékhez javítása, a vidékhez tevékenység javítása, a vidékhez fejlesztése, a társadalmi tőke fejlesztése, a társadalmi tőke kötődés erősítése kötődés erősítése kötődés erősítése kötődés erősítése elősegítése kötődés erősítése foglalkoztatás erősítése foglalkoztatás erősítése növelése növelése

HPME sorszáma 01 02 03 04 05 06 07 08 09 10

Sport, kulturális és Közösségi Kulturális, sport -és szabadidős fejlesztések kis Képzések Együttműködésen szabadidős célú Biztonságtechnikai Turisztikai és helyi Képzések Megalapozó Térségen belüli tevékenységek értékű megvalósításához HPME címe alapuló vállalkozások tevékenységek beruházások rendezvények megvalósításának tanulmányok együttműködések feltételeinek beruházásaihoz nyújtott kis értékű kialakítása és támogatása támogatása támogatása létrehozása támogatása fejlesztése kialakítása és nyújtott támogatások fejlesztése Pásztón fejlesztése támogatások

III. INTÉZKEDÉSEK (HPME) A1. A2. B1. B2. B3 C1 C2 C3 C4 D1 Célterület jogcím besorolása (HVS jogcím szerint, betűjellel) 0b 0a 0a 0a 0c 0d 0e 0f 0a 0d Célterülethez allokált forrás (Ft) 154 983 653 25 000 000 40 000 000 25 000 000 20 000 000 10 000 000 10 000 000 10 000 000 15 000 000 5 000 000 314 983 653 összeg

Gazdaságfejlesztési (igen=1, nem=0) 10000010002 darab Kis értékű célterület (igen = 1, nem = 0; LEGFELJEBB 4 DB) 00000000112 RENDBEN Komplex fejlesztés (igen = 1, nem = 0; LEGFELJEBB 2 DB; KOMPLEX NEM LEHET 00000000000 RENDBEN Ellenőrzés (gazdaságfejlesztési arány). Minimum 45%. 154 983 6530000010 000 000000164 983 653 RENDBEN Ellenőrzés (kis értékű aránya). Maximum 10%. 0000000015 000 000 5 000 000 20 000 000 RENDBEN HPME/célterület kód 150b01 150a02 150a03 150a04 150c05 150d06 150e07 150f08 150a09 150d10

Jogcím kód / megnevezés magyarázat A HACS név kiválasztása (a fenti rubrikában megtehető) után a HACS kód automatikusan töltődik, a teljes kód a célterület rubrikák kitöltése után áll össze.

0a közösségi célú Kis értékű fejlesztés írása lehetőség, nem kötelező.

0b vállalkozási alapú A komplex fejlesztés megfogalmazása lehetőség, nem kötelező. útmutató

0c rendezvény Amennyiben egy célterület kis értékű, nem lehet egyszerre komplex is.

0d képzés A kis értékű aránya a LEADER allokált forrásokból legfeljebb 10%, a gazdaságfejlesztési aránya min. 45%. Kitöltési tervek és A nem színnel jelölt cellák kitöltendők. A kódolás automatikus, referencia kód, ami nem egyezik meg az IIER‐ben kapott kóddal. A táblázat nem helyettesíti a célterület tervezőt, csupán a tervezést és ellenőrzést segítő 0e tanulmányok eszköz, amellyel a forrásallokáció, a darabszám korlátozás, és az átfedések kiszűrése lehetséges. Térségen belüli 0f A "Célkitűzés" betűjele helyett a célkitűzés nevét kell beírni. A HPME címe kitöltendő. együttműködés 45

5.3 A nyilvánossági intézkedésekre vonatkozó igazoló dokumentumok Valamennyi, a 2011. évi HVS felülvizsgálattal kapcsolatos dokumentum elektronikus formában elérhető a http://www.cserhatalja.eu/new/docs/2011hvsfelulvizsgalat.pdf oldalon.

5.4 Térképek (a térség természeti, egyéb adottságait bemutató térképek)

A Cserhátalja LEADER HACS települései

(Forrás: umvp.eu)

46

A Cserhátalja LEADER HACS területe (Forrás: Google)

47

5.5 Táblázatok (statisztikai adatok összefoglaló táblázatai)

Munkanélküliség alakulása a Cserhátalja Helyi Közösség településein Munkanélküliség alakulása (2007‐2010) Nyilvántartott Foly. nyilvántart Munkavállaló Relatív mutató össz. hossz>365 nap korú népesség fő fő fő % 2007.12.20‐i állapot 2 085 610 22 091 9,44 2008.12.20‐i állapot 2 173 700 21 983 9,88 2009.12.20‐i állapot 2 681 699 21 971 12,20 2010.12.20‐i állapot 2 704 810 21 794 12,41

Nonprofit szervezetek típusa és száma a Cserhátalja Helyi Közösség területén Nonprofit szervezetek típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység 36 ebből hagyományőrzéssel kapcsolatos 12 Vallással kapcsolatos tevékenység 12 Sporttal kapcsolatos tevékenység 38 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 38 Oktatással kapcsolatos tevékenység 17 Kutatással, tudománnyal kapcsolatos tevékenység 1 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 1 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 4 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 12 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 3 Településfejlesztéssel, lakásvédelemmel kapcsolatos tevékenység 11 Gazdaságfejlesztés, munkaügy 3 Jogvédelem 2 Közbiztonság védelme 3 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Nemzetközi kapcsolatok 1 Szakmai, gazdasági érdekképviselet 6 Politikai tevékenység 1 Turizmus fejlesztéssel kapcsolatos tevékenység 4 Összesen 193

48

A Cserhátalja Helyi Közösség településeinek lakosságszáma és nemenkénti megoszlása

Települések 2008 2009 2010 Állandó Állandó Állandó Férfiak Nők Férfiak Nők Férfiak Nők lak. lak. lak. összesen összesen összesenösszesen összesen összesen összesen összesen összesen Pásztó 4668 5169 9837 4647 5137 9784 4594 5073 9667 Alsótold 127 134 261 128 135 263 124 133 257 Bér 189 231 420 186 226 412 176 224 400 Bokor 62 76 138 63 77 140 74 79 153 Buják 1074 1168 2242 1076 1162 2238 1066 1145 2211 Csécse 457 514 971 441 508 949 428 512 940 Cserhátszentiván 78 72 150 78 75 153 79 77 156 Ecseg 611 618 1229 614 623 1237 606 628 1234 Egyházasdengeleg 243 274 517 242 271 513 243 266 509 Erdőkürt 277 286 563 275 288 563 277 280 557 Erdőtarcsa 305 306 611 296 300 596 290 301 591 Felsőtold 76 91 167 75 89 164 72 87 159 Galgaguta 353 373 726 352 363 715 341 358 699 Garáb 30 31 61 29 30 59 30 30 60 Héhalom 505 531 1036 504 537 1041 495 530 1025 Jobbágyi 1117 1110 2227 1111 1115 2226 1086 1107 2193 Kálló 831 815 1646 792 793 1585 786 774 1560 Kisbágyon 209 247 456 203 241 444 208 241 449 Kozárd 93 87 180 94 94 188 92 90 182 Mátraszőlős 768 844 1612 750 844 1594 754 851 1605 Palotás 792 904 1696 794 906 1700 791 907 1698 Szarvasgede 220 229 449 214 221 435 211 221 432 Szirák 577 588 1165 580 590 1170 574 586 1160 Szurdokpüspöki 957 1057 2014 937 1054 1991 927 1046 1973 Tar 938 1057 1995 937 1054 1991 926 1041 1967 Vanyarc 627 718 1345 632 711 1343 634 707 1341 Összesen: 33714 33494 33178

5.6 A térségre vonatkozó egyéb stratégiák listája

Pásztói kistérség:

Pásztó és térsége területfejlesztési program helyzetértékelés (tervezet), 1997. február A Pásztói Kistérség Agrárstruktúra‐ és Vidékfejlesztési Programjának felülvizsgálata 2004. január A Pásztói Kistérség Agrárstruktúra‐ és Vidékfejlesztési Programjának felülvizsgálata II. Stratégia felülvizsgálata, 2004. január 31.

49

A Pásztói Kistérség Agrárstruktúra‐ és Vidékfejlesztési Programjának felülvizsgálata III. Operatív szakasz, 2004. április 30. A Pásztói kistérség fejlesztési programja, 2005. június Pásztó Város Hosszútávú Turizmusfejlesztési Programja, 2006. Pásztói kistérség Foglalkoztatási Paktuma, 2006‐2010 Pásztó városi területek rehabilitációja, 2006. Pásztói Kistérség Többcélú Társulása Közoktatási Feladat‐ellátási, Intézményhálózat‐működtetési, és Fejlesztési Terv 2010‐2013 Pásztói Kistérség Többcélú Társulása Közoktatási Intézkedési Terve 2010 – 2015 Pásztói Kistérség Többcélú Társulása Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció 2010 ‐ 2015 Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv szerepe a pásztói kistérség fejlődésében – Kistérségi esettanulmány Pásztó kistérségi központ rehabilitációja: IVS, Előzetes Akcióterületi Terv és Anti‐szegregációs Terv, 2008. Pásztó Kistérség Turizmusfejlesztési Program, 2010. Pásztó Város Önkormányzat Gazdaságfejlesztési Program 2003, 2007, 2009, 2011. március Dél‐Cserhát LEADER+ ‐ Dél‐Cserhát az új Európában Helyi vidékfejlesztési terv, 2005. A Cserhátalja és Nyugat‐Mátra Európában Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Cserhátalja LEADER Nonprofit Kft., 2009. november 27.

Balassagyarmati kistérség:

A Balassagyarmati Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Programja 2004. június 30. Balassagyarmat és kistérsége turisztikai fejlesztési koncepciója ‐ Helyzetelemzés 2006. július Balassagyarmat és kistérsége turisztikai fejlesztési koncepciója ‐ Stratégia 2006. augusztus Balassagyarmati Kistérség Többcélú Társulása Közoktatási Intézkedési Terve 2008. augusztus

5.7 Fenntarthatósági alapelvek A HVS általános értékei A Cserhátalja LEADER Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának célkitűzései szoros, egymásra épülő kapcsolatban vannak egymással, a lakosság életminőségének javításához a vállalkozások fejlesztése, munkahelyek teremtése és megtartása mellett, elengedhetetlen a térség természeti kincseinek, a Palóc kultúra épített örökségének és hagyományainak megőrzése, amely nemcsak a helyi lakosok identitástudatának megőrzéshez járul hozzá, hanem a turisztikai fejlesztések nélkülözhetetlen elemeként is megjelenik. A térség ez irányú fejlődése tud hozzájárulni Magyarország fejlődéséhez és minél szélesebb körű megismertetéséhez. A térségi kultúra és hagyományok sokféleségének megőrzését, a kulturális örökség részét képező építészeti, néprajzi, településszerkezeti és táji értékek fennmaradását célzó fejlesztések megvalósítását, az egészséges életmód feltételeinek biztosítását, a települések közbiztonságának javítását kifejezik a „Helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése” célkitűzésben megfogalmazott fejlesztési témák. A „Helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás növelése” célkitűzés az egészséges termékek előállítását, a helyi élelmiszer termékekkel kapcsolatos fogyasztói

50

magatartás javítását, a térség biológiai sokféleségének megőrzését, a működő szolgáltatások javítását, az információ és térségi kommunikáció infrastrukturális feltételeinek javítását szem előtt tartó fejlesztéseket célozza meg. A „Helyi és térségi turizmus, vendégfogadás és kapcsolódó tevékenységek fejlesztése” célkitűzés szálláshelyek létrehozását, kiegészítő turisztikai szolgáltatások fejlesztésével elősegíti a természeti értékek fenntartható hasznosítását. A HVS‐ben megjelenő környezeti szempontok A „Helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás növelése” valamint a „Helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése” célkitűzésekben foglalt fejlesztési témák támogatják a helyi természeti értékek, a biológiai sokféleség, a természetes térszerkezet megőrzését, az ökológiai szemléletű tájgazdálkodás érvényre juttatását. Figyelembe veszi a kevésbé kedvező adottságok hasznosítási lehetőségeit. A kibocsátott hulladék újrahasznosítását, az adottságok biomassza előállításával történő hasznosítását, ezáltal a behozott meg nem újuló energiahordozó‐szükséglet csökkentését. A HVS‐ben megjelenő gazdasági szempontok A „Helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás növelése” célkitűzés a helyben foglalkoztatással létrehozott, magas hozzáadott értéket képviselő, egyedi minőségű termékek előállítását, helyi piacra jutását fogalmazza meg, hozzájárulva a helyi vállalkozások fejlődéséhez, családi, kisközösségi gazdálkodási formák elterjedéséhez, a közösségi önellátáshoz, amely alapja a falusi életmód, a hagyományokon alapuló megélhetési formák térnyerésének. Szintén ez a célkitűzés irányul a helyi gazdasági adottságok feltárását, a foglalkoztatás növelését, a vidéki életkörülmények javítását célzó tanulmányok megírásának támogatásával, amelyek a helyi és aktuális gazdasági helyzetképnek és térségi szükségletnek megfelelő fejlesztési irányvonalat tárhatják fel. A „Humán erőforrás fejlesztése és társadalmi tőke erősítése” célkitűzésben megfogalmazott javaslatok a gazdasági fejlesztések minden területén fontosak, hiszen a térség szükségleteit kielégítő képzések megvalósítását célozzák meg. A térségen belüli együttműködésekre irányuló célkitűzés a hálózatos, fenntartható együttműködési formák kialakítását, a vállalkozói, köz és civil szektor találkozási pontjainak kiépítését segíti, hozzájárulva a térség gazdasági, kulturális fejlődéséhez, ismertségének növeléséhez. A „Helyi és térségi turizmus, vendégfogadás és kapcsolódó tevékenységek fejlesztése” célkitűzés a helyi turizmus, a vendégfogadás és a kapcsolódó tevékenységek fejlesztését, a kulturális, bor, gasztronómiai és üdülőturizmus fejlesztését irányozza elő. A HVS‐ben megjelenő társadalmi szempontok, kritériumok

A Cserhátalja LEADER Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának fő célkitűzései a közösségben élők megélhetésének javítása, a szegénység leküzdése, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatása, a lakosság helyben tartása és visszatelepülése. A HVS hozzájárul a helyi közösség lakosainak, vállalkozóinak, civil és szakmai szervezeteinek részvételéhez a helyi döntésekben, mivel saját jövőképük, identitásuk, fejlesztési elképzeléseik tükröződnek a célkitűzésekben. Elősegíti a rendelkezésre álló erőforrások helyi közösség érdekeit szolgáló, hosszú távú szempontokat figyelembe vevő, felelősségtudatos körülmények közötti használatát, biztosítva a hátrányos helyzetű csoportok erőforrásokhoz történő hozzáférését és megőrzését a jövő nemzedéke számára. A vállalkozásfejlesztés fő célkitűzése az együttműködésen alapuló, a helyi alapanyagok feldolgozásának, a másodlagos termékek előállításának és piacra jutásának elősegítése, amelyek a gazdálkodók és a lakosság kapcsolatának javításához, az egészséges helyi termékek fogyasztásához, és a térség turizmusának fejlődéséhez járulnak hozzá. A gazdaságfejlesztéshez szervesen kapcsolódik a helyi képző‐oktató intézmények bevonása a térség munkaerő szükségletéhez igazodó képzések megvalósításában, melyek hozzájárulnak a szervezett keretek közötti információ és a tudásanyag átadásához a közösség lakosai, vállalkozói, szolgáltatói részére, kiemelten támogatva a képzettség nélküli, hátrányos helyzetű és roma csoportok képzés általi integrációját.

51