Integrált Városfejlesztési Stratégia Demecser

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA DEMECSER

2008

TARTALOMJEGYZÉK

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ...... 4 2. VÁROS SZEREPE A TELEPÜLÉS HÁLÓZATBAN ...... 9

2.1. A VÁROS HELYZETE AZ ÉSZAK-ALFÖLDI TELEPÜLÉSSZERKEZETBEN...... 9 2.2. VÁROS FUNKCIÓI, FELADATAI...... 11 2.3. VÁROS FUNKCIÓELLÁTOTTSÁGÁNAK ELEMZÉSE ...... 11 2.4. DEMECSER KISTÉRSÉGI ÉS MIKRO-TÉRSÉGI SZEREPE...... 13 2.5. A VÁROSI DINAMIKA ELEMZÉSE...... 21 2.6. VÁROS TÍPUSA A FOGLALKOZTATOTTSÁG ALAPJÁN...... 22 3. VÁROS SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS...... 23

3.1. GAZDASÁG ...... 23 3.1.1. Vállalkozások helyzetének elemzése...... 23 3.1.2. Turizmus ...... 26 3.1.3. Tömegközlekedés elérhetősége ...... 27 3.2. TÁRSADALOM ...... 28 3.2.1. Demográfiai jellemzők...... 28 3.3.2. Iskolázottság ...... 30 3.3.3. Foglalkoztatottság ...... 31 3.3. KÖRNYEZET...... 32 3.3.1. Természeti és épített környezet...... 32 3.3.2. Lakásállomány, közművek...... 36 3.3.3. Települési infrastruktúra...... 36 3.3.3.1. Közlekedési infrastruktúra...... 36 3.3.3.2. Közműhálózat ...... 38 3.3.3.3. Elektromos hálózat és térvilágítás ...... 39 3.3.3.4. Hírközlési hálózat...... 40 3.4. KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ...... 41 3.4.1. Egészségügyi ellátás ...... 42 3.4.2. Közigazgatás...... 42 3.4.3. Oktatási intézmények ...... 44 3.4.4. Kulturális intézmények...... 44 3.5 CIVIL SZERVEZETEK...... 45 4. VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSE ...... 46

4.1 TELEPÜLÉS SZERKEZET, VÁROSRÉSZEK...... 46 4.2.VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE ...... 48 4.3. ANTISZEGREGÁCIÓS TERV ...... 58 4.4. SWOT ANALÍZIS (VÁROS)...... 91 5. VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA...... 93

5.1 VÁROS JÖVŐKÉPE ...... 93 5.2. DEMECSER- HÁROM SZINTŰ- STRATÉGIAI CÉLRENDSZERE ...... 94 5.3. STRATÉGIA KOHERENCIÁJA, KONZISZTENCIÁJA ...... 98 5.3.1.Illeszkedés, összhang a település fejlesztési koncepcióval, tervvel ...... 98 5.3.2. Célrendszer koherenciája ...... 100 5.3.3. Környezeti állapot...... 101 6. AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE ...... 102

6.1. AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSÉNEK FELTÉTELRENDSZERE ...... 102 6.2. AKCIÓTERÜLETEK LEÍRÁSA (CÉLKAPCSOLAT, FUNKCIÓK, TEVÉKENYSÉGEK) ...... 103 6.3 HUMÁNERŐFORRÁS FEJLESZTÉS ...... 113 6.4 AKCIÓTERÜLETEK PÉNZÜGYI TERVE...... 114 6.5. AKCIÓTERÜLETEK FEJLESZTÉSI SORRENDJE...... 115 6.6 SZEGREGÁLT TERÜLETEN ÉLŐK KAPCSOLATA A FEJLESZTÉSEK SZOLGÁLTATÁSAIHOZ…………………....115 7. STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA...... 117

2 7.1.INGATLAN GAZDÁLKODÁSI TERV...... 117 7.2. NEM FEJLESZTÉS JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK...... 118 7.3. PARTNERSÉG...... 119 7.3.1. A városfejlesztési akcióprogram lakossági véleményezése...... 119 7.3.2. A minta jellemzői ...... 119 7.3.3. Eredmények értékelése...... 122 7.3.4. Stratégia megvalósításában közreműködő csoportok azonosítása ...... 130 7.3.5. Partnerség szintjei ...... 1333 7.4.VÁROSFEJLESZTÉSI SZERVEZET ...... 134 7.5.1. A városfejlesztéshez kapcsolódó vállalkozói projektek ...... 1355 7.5.1.1. Bio-etanol üzem a keményítőgyár területén ...... 135 7.5.1.2. Rétközi vendégváró szolgáltatóház...... 1366 7.5.1.3.Rétközi camping...... 137 7.6. MONITORING ...... 138 8. FELHASZNÁLT FORRÁSOK JEGYZÉKE...... 13939 9. MELLÉKLETEK ...... 14040 1. melléklet: Városi funkciók táblázat...... 140 2. melléklet: Megvalósult projektek ...... 140 3. melléklet: Adatok igazolása...... 140 4. melléklet: Ingatlangazdálkodási terv...... 140 5. melléklet: Társadalmasítás dokumentumai...... 140

3 1. Vezetői összefoglaló

Helyzetelemezés: Demecser a Rétköz földrajzi központja, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye két legfejlettebb városa Nyíregyháza és Kisvárda között fekszik, a 100-as vasúti fővonal mellett. A település XX. században jelentős társadalmi és gazdasági változásokon ment keresztül. Az iparfejlesztés - a helyi mezőgazdasági kultúrára építve- az első világháborúban índúlt meg a káposztasavanyító üzem, hordógyár, étolajgyár felépítésével a hadi gazdaság igényeinek kielégítése céljából. Ez az ipari és gazdasági bázis - kisebb kitérőkkel, gazdasági visszaesésekkel, fellendülésekkel, profilváltással - a 90-es évek elejéig a térség legjelentősebb helyi gazdaságával rendelkező településévé tette Demecsert. Az 1970-es végére a város fekvése, gazdasága adta pozícióját felhasználva az akkori adminisztráció nyújtotta lehetőséget (nagyközség) kihasználva a térség közigazgatási központja lett, hatásköre 20.000, lakosra terjedt ki. A rendszerváltás után a XXI. sz. elejére a városban működő ipari üzemek bezárták kapuikat, beszüntették a termelést, az átszervezett közigazgatás nem szánt központi szerepet a városnak a Rétközben. A hajdani erős helyi gazdasággal rendelkező település munkavállalási korú lakosainak 10%-a a hivatalosan nyilvántartott munkanélküli, de csak a munkavállalási korú lakosság 35-40%-a rendelkezi állandó munkaviszonnyal. A foglalkoztatottak 40%-a más településeken elsősorban Nyíregyházán dolgozik. Városrészek: I. Demecser városközpont II. Demecser lakóövezet. III. Ipari területek (barnamezős ipari terület, ipari célra kijelölt terület)

Problémák, hiányosságok a városrészekben: Demecser városközpont: városközpont nincs kiépítve az elvárható funkcióknak megfelelően, úthálózat minősége nem megfelelő, közintézmények állaga leromlott (pl. általános iskola, önkormányzat), több közösségi szolgáltatáshoz szükséges ingatlan beruházás (pl. múzeum, egészségügy) nem valósult meg forrás hiány miatt az elmúlt években. Demecser lakóövezet: utak, járdák, zöldfelületek, közösségi terek, épületek állapota nem megfelelő. Ipari területek: Barnamezős ipari területen –volt szeszgyár-jelenleg nincs termelés az

4 infrastruktúra állag megőrzése nem biztosított. Az önkormányzat tulajdonában lévő ipari célra kijelölt terület nincs ipari hasznosítás céljára előkészítve. Antiszegregációs terv: 1.sz. Antiszegregációs terület. (településhatár - névtelen u. - Arany J.u. - Ságvári E.u. - Kodály Z. út - Bajcsy-Zs.E. út - Bartók B. út - Szabolcs vezér út - településhatár - Arany J. út – településhatár ( II. sz. városrészben Forrás: KSH) Az antiszegregációs programban a szegregált terület épített környezetében feltárt hiányosságok felszámolására terv készült, projektfelelősök és határidő megjelöléssel. Ezen kívül több programból álló tervezett készült, amely hozzájárul a szegregált területeknek és lakosainak társadalmi integrációjához. A város gazdasági életének dinamizálása, a foglalkoztatási színvonal emelése az IVS célkitűzési, programjai között szerepel, ez garantálja közép és hosszabb távon a hátrányos helyzetű családok számának csökkentését.

Jövőkép, városfejlesztési célok: Jövőkép: Demecser város, a település arculat, a helyi gazdaság, a szolgáltatások (kereskedelem, egészségügy, közigazgatás, oktatás, szabadidős kikapcsolódási lehetőségek, szociális intézmények) és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a „RÉTKÖZ” mikro-térségi központja kíván lenni.

Átfogó cél: Minőségi társadalmi környezet kialakítása, versenyképes, fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása képezi a város hosszú távú átfogó célját, melynek teljesülése esetén a lakosság számára a jelenleginél jobb minőségi társadalmi környezet fog létrejönni, a helyi gazdaság foglalkoztatási készsége növekedni fog és stabil lesz, arányaiban messze meghaladva a jelenlegi foglalkoztatási színvonalat.

Mutatók: INDIKÁTOR JELENLEGI ÉRTÉK CÉL- ÉRTÉK CÉL- ÉRTÉK 2015 2026 Városi lakosságszám 4481 fő (2006) 2% növekedés 5% növekedés

Munkanélküliek száma 361 fő (2007) 20% csökkentés 30% csökkentés

5 Akcióterületek/Fejlesztések: A városban három akcióterületet jelöltünk ki. 1, Akcióterület: városközpont 2, Akcióterület: Vasútállomás környezete 3, Akcióterület: Ipari terület (önkormányzati) Fejlesztendő funkciók az akcióterületeken: kisvárosi funkciók-városközpont, rekreáció- városliget, fenntartható közlekedés, logisztika- vasútállomás, foglalkoztatás-ipari terület. Humánerőforrás fejlesztés: PROGRAMOK Esti – általános-iskola felnőtteknek Új helyi szakképzések kialakítása: pl. kertész, házvezetőnő, turista szállásadó és a letelepedő ipari üzemek igényei szerint. Informatikai oktatás/ módszertani reform, nyelvoktatás fejlesztése az eszközpark és az egyéni képzés feltételeinek javításával az oktatásban. A programok csökkentik a városban a szegregációt, azaz növelik a hátrányban lévő gyerekek felzárkózási esélyeit, a munkaerő piacon pedig a versenyképtelen szakmával rendelkező felnőtt lakosság munkavállalási esélyeit. Pénzügyi terv és ütemezés: Akcióterület Becsült Önkormányzat Magántőke összköltség Milliárd Ft Milliárd Ft Milliárd Ft

I. Akció terület 1,110 0,88 0,23 2, Akció terület 0,2 0,2 -

3, Akció terület 0,180 0,08 0,100 4, Humánerőforrás fejlesztés, 0,3 0,3 - (minden akció területet érint) ÖSSZESEN: 1,79 1,46 0,33 Saját tőke 10% ( átlag) - 0,146 - XXX- jelentős (0,5 milliárdtól) XX- közepes (százmilliós) X- kicsi (százmillió alatt)

Akcióterület Első ütem Második Harmadik 2008-2010 ütem ütem 2010-2012 2012-2015 I. Akció terület XXX X X 2, Akció terület - X X 3, Akció terület - X X 4, Humánerőforrás fejlesztés, X X X (minden akció területet érint)

Városfejlesztési szervezet: Önkormányzaton belül alakul, 4 fővel az ingatlanfejlesztési csoport. Munkaköri funkciók/fő: 1, vezető, 2, műszaki/ingatlanfejlesztés, 3, gazdaság/pénzügy. 4, pályázat/monitoring, esélyegyenlőség, 5,környezetvédelem Partnerség: Az IVS-ben szereplő fejlesztések, célok kialakításába bevontuk az érintett célcsoportokat: 1, Lakossági fórum. Kérdőíves felmérés. 2, Érintett helyi Kkv-kal, befektetőkkel egyeztetések. 3, Kistérség településeivel érdekegyeztetés. 4. Kétoldalú befektetői tárgyalások. 5. Szakmai egyeztetések.

Hatások: Rövid távú hatások: Város infrastruktúrájának fejlesztésével a hiányosságok felszámolásával, minőségi kisvárosi környezet megteremtése. Középtávú hatások: A kisvárosi környezet fejlesztésével a városközpontban a magánerős befektetések növekedésének új lehetőségei nyílnak meg. A foglalkoztatási színvonal csökkenése megáll, és kismértékben bővül a foglalkoztatás. Az ipari terület közművesítése után, a befektetők által létrehozott zöldmezős beruházások nagyban hozzájárulhatnak a munkanélküliség csökkentéséhez. Hosszabb távú hatások: Gazdaságfejlesztés- ipari területek, térségi szolgáltatások fejlesztésének hatásaként a városban növekedni fog a helyi foglalkoztatás, az önkormányzatnak fizetett helyi adó mértéke, a város népességmegtartó ereje. A szegregált területek problémáinak (pl. szociális helyzet,

7 munkanélküliség) csökkentésében jelentős előrelépés fog történi, továbbá felszámolásra kerül a meglévő infrastruktúra hiányosság. ( gáz, szennyvíz, utak, járda, csapadékvíz). Hosszabb távon ezek a fejlesztések csökkenteni fogják a szegregált terület nagyságát.

8 2. Város szerepe a település hálózatban

2.1. A város helyzete az Észak-Alföldi településszerkezetben

Város fekvése: Demecser Nyíregyházától északkeletre, mintegy 25 km távolságra, a Közép- Nyírség és a Rétköz találkozásának vonalán, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, közelebbről Felső-Szabolcsban, a Lónyai csatorna északi oldalán, a Nyírség és Rétköz határán fekszik. Adottságai folytán a Rétköz természetes központja.

Megközelíthetősége

• Vasút: a 100-as jelzésű Budapest-Záhony fővonalának egyik állomása, • Közút: egy 6 és egy 2 kilométeres bekötő csatlakozása van a 4-es számú, elsőrendű főútvonalra.

Területi feladatot lát el gimnáziuma, orvosi rendelője (2 háziorvos, 1 gyermekorvos, 1 fogorvos) gyógyszertára, rendőrőrse, szennyvíztisztító műve hulladéklerakó telepe.

Központja: A Rétközi Kistérségi Fejlesztési Társulatnak, a társulás menedzserirodájának, a Kistérségi Vízközmű Társulásnak, és az ÁFÉSZ üzlethálózatának.

1.sz. ábra. „Demecser az V. számú vasúti európai korridor mellett fekszik, közel Magyarország kiemelt logisztikai központjához, Záhonyhoz.” Forrás: KTI

Demecser helyzete a régióban:

/Forrás: Észak- Alföldi régió stratégiai programja, www.eszakalfold.hu/

Demecser város jellemzői: - Funkcióhiányos volt (agrár-ipari) kisváros. - Nyíregyházi agglomerációs perifériáján helyezkedik el (25km). - Mikro-térségi központ. - Vasúti logisztikai fekvése kedvező. (Vasúti fővonal, Záhony közelsége) - Méretéhez képest jelentős magán kézben levő barnamezős ipari területtel rendelkezik.

2.2. Város funkciói, feladatai

A város funkcióit, feladatait- célcsoportok szerint- két fő részre oszthatjuk:

1, Funkció: Városi lakosság, gazdaság és egyéb szervezetek igényeinek való megfelelés

2, Funkció: Mikro-térség és vonzáskörzet igényeinek való megfelelés

A következő pontban megvizsgáljuk, hogy célcsoportok igényeinek hogyan felelnek meg a városi funkciók, illetve feltárjuk a funkció hiányokat.

2.3. Város funkcióellátottságának elemzése

Funkcióellátottság vizsgálatát, a következő- igényeket feltáró- adatok felhasználásával végeztük el: (1.sz.melléklet: Kisvárosi funkciók táblázata) - Lakossági fórum - Vállalkozói fórum - Lakossági kérdőíves felmérés eredménye - Témában az önkormányzat szakembereivel tartott megbeszélés - Önkormányzat részére készített felmérések

Kiemelkedő problémák, hiányosságok: (Lakossági kérdőíves felmérés eredménye) (Vélemény határok: 1- nem súlyos, 5- nagyon súlyos probléma)

Demecser legfontosabb problémái

4,5

Munkalehetőség, munkanélküliség 4 Kisebbség helyzete

3,5 Utak állapota

Helyi szakképzés hiánya 3 Nincs járóbetegel.közp.

2,5 Kevés a kiskeresk. üzlet

Kisvárosi bevásárlók. nincs 2 Közintézmények állapota Vélemények

1,5 Városközpont hiánya

Szabadidős-pihenő park nincs 1 Szemét, szennyvízt. szennyezi a lev. 0,5 Összekötő utak hiánya

0 Problémák

2.sz. ábra. Fontosabb feltárt funkcióhiányok csoportosítva: - Helyi munkalehetőségek hiánya (gazdasági funkció) - Kisvárosi funkciók nincsenek kiépítve, hiányosak (pl. közösségi nincs főtér, közigazgatási polgármesteri hivatalban nincs házasságkötő terem ) - A városban infrastruktúrája hiányos, legnagyobb problémát az úthálózat jelenti ( közlekedés) - Szociális ellátó rendszert fejleszteni kell (szociális)

12 2.4. Demecser kistérségi és mikro-térségi szerepe

Ibrány- Nagyhalászi kistérség.

Magyarországon kialakított kistérségi rendszerbe jelentős településszerkezeti feszültségek vannak beépítve. A probléma feloldása, enyhítése érdekében több központtal, vagy mikro-központok kijelölésével hoztak létre kistérségeket. Az előbbire jó példa Derecske- Létavértes, az utóbbira pedig az Ibrány-Nagyhalászi kistérség.

Forrás: VATI 3.sz. ábra.

Demecser mikro-térségi szerep vállalása A Közép - Szabolcsi Többcélú Kistérségi Társulás 2004. június 28-án jött létre, mely a települési

13 önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. Törvény rendelkezéseinek megfelelően 2005. január 12-től a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó jogi személlyé alakult át, amely feladatainak ellátása érdekében önálló munkaszervezetet működtet. A többcélú társulás célja, hogy szervezeti keretet biztosítson a települési önkormányzatok kapcsolat- és együttműködési rendszerének,- önkormányzati feladat- közszolgáltatási rendszer, térségi összehangolása fejlesztése,- egyes ágazati feladatok közös szervezése, összehangolása,- térségi intézményrendszer feladatellátásának összehangolása, fejlesztése,- a térség területének összehangolt fejlesztése, a feladatellátás forrásrendezésének koordinációja, - területfejlesztés és településfejlesztés összehangolása,- a társulás a Kistérségi Fejlesztési Tanács feladatait is ellátja. A körzetközponti település és annak természetes vonzáskörzetében lévő önkormányzatok közt sokrétű és tartalmas együttműködések alakultak ki, pl. pedagógiai szakszolgálatok, intézményfenntartó társulások, gyermekjóléti szolgálatok, központi orvosi ügyeletek stb. A kistérségi együttműködés a lakossággal, civil szervezetekkel, intézményekkel és gazdálkodó szervezetekkel, a közügyek szervezése terén kiépített kapcsolatokkal alkot egészet. A közigazgatási szolgáltatások terén kiépültek a körzetközponti államigazgatási hatáskörellátás intézményes formái, és jelen vannak egyes tárcák megbízottjai is, úgymint a falugazdászok, a kistérségi megbízottak, a vidékfejlesztési menedzserek és a kistérségi tanácsadók. A kistérségek önkormányzatainak együttműködése a magyar közigazgatás egyik fő szegmense. Ezért sem mellékes az, hogy elősegítsük kooperációs fejlődését, melyben nagy segítséget nyújtanak a kistérségi irodában dolgozó szakemberek: a vidékfejlesztési menedzserek, a kistérségi tanácsadók. Eredménynek tekinthető a központi orvosi ügyelet kialakítása: az ügyelet hatékonyabb ellátása, valamint az önkormányzatok ezen feladatok ellátásához kapcsolódó költségeinek jelentős csökkentése céljából a kistérség települései a központi ügyeletet társulásos formában látják el, 4 mikrotérségi központtal (Kemecse, Demecser, Nagyhalász, Ibrány), melynek következtében az orvosi ellátás megoldottnak tekinthető. A társulás a Belügyminisztérium többcélú kistérségi társulások 2004. évi ösztönző támogatására kiírt pályázatán nyert összegből a következő fejlesztések történtek: a közoktatási szakszolgálat számára személygépkocsi vásárlás, gyógytestnevelési eszközök beszerzése, a Gávavencsellő-Balsa intézményfenntartó társulás számára iskolabusz beszerzése, az orvosi ügyeleti központok számára terepjárók, valamint bútor- és orvosi gépműszerbeszerzés; az Ibrány-Nagyhalászi Kistérség Fejlesztési Koncepciójának elkészítése. A benyújtásra kerülő és nyertes pályázatokban részt vevő települések támogatása is eredménynek tekinthető. A 2005/2006. évben a Közép - Szabolcsi Többcélú Kistérségi Társulás által több pályázat is benyújtásra került: - a Szabolcs - Szatmár - Bereg Megyei Fejlesztési Tanács által - a 295/2005.

14 (XII.23.) Korm.rendelet alapján - meghirdetett "A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatását szolgáló decentralizált helyi önkormányzat fejlesztési program keretében" a kistérségben élő emberek esélyegyenlősége között meglévő különbségek csökkentése érdekében, automata lélegeztetővel ellátott életmentő készülék beszerzésére irányuló pályázat- többcélú kistérségi társulások közösségi buszbeszerzésének 2005. évi támogatása- vidékfejlesztési menedzserek foglalkoztatásához nyújtandó támogatás (TKH-VMT -2005)- a Belügyminisztérium által meghirdetett, a többcélú kistérségi társulásokban részt vevő települési önkormányzatok fenntartásában lévő sportpályák felújításának támogatását célzó pályázat- a kormány 100 lépés programjának részeként a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, valamint az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium 2005-2006. évi közmunkaprogramja.

15 A kistérség és Demecser fejlettségi mutatói

4.sz. ábra Forrás: KSH Az Ibrány-Nagyhalászi kistérség a megyében a többi kistérséghez képest „fejletnek” nevezhető, mivel a kedvezményezet települések részaránya a kistérségen belül csak a Nyíregyházai kistérségben kedvezőbb.

Demecser város, a munkanélküliség valamint a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott települések listáján nem szerepel. (240/2006 (XI. 30.) Korm. rendelettársadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzéke.)

Területfejlesztés szempontjából azonban kedvezményezett. (A területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete.)

Demecser helyzetének vizsgálata a kistérségben, a támogatások- fejlesztések- megoszlása alapján 1994-2006 közötti időszakban (adatok folyó áron szerepelnek): (Forrás: Önkormányzati információs portál)

A kijelölt négy mikrotérségi központ közül (Kemecse, Demecser, Nagyhalász, Ibrány) 1994- 2006 között a legnagyobb támogatást Ibrány kapta 1,53 milliárd Ft, ez az összeg az összes támogatás 23%, majd rögtön ezután következik Demecser 1,37 milliárd Ft-tal 20%-os támogatás

16 résszel. Nagyhalász és Kemecse jelentősen lemaradt a kapott támogatásokat tekintve a két településtől.

Az egy főre eső támogatást illetően egyértelműen Demecser áll az élen, mivel a négy település közül itt a legkisebb a lakosságszám.

1994-2006 között jóváhagyott céltámogatások (ezer Ft)

TELEPÜLÉS NEVE BERU- TÁMO- TÁMOGATÁS HÁZÁS GATÁS % Beszterec 54500 22960 0,5 Buj 58000 29000 0,7 Demecser 1741490 804624 18,2 Gávavencsellő 604828 241387 5,5 Gégény 1263411 556275 12,6 Ibrány 2315966 1001465 22,6 Kék 408400 125160 2,8 Kemecse 910538 326551 7,4 Nagyhalász 80887 33972 0,8 Nyírbogdány 1294680 772808 17,4 Paszab 331599 107136 2,4 Székely 80000 40000 0,9 Tiszabercel 833081 337564 7,6 Tiszarád 1400 770 0,0 Tiszatelek 47200 18880 0,4 Vasmegyer 26400 10560 0,2 Összesen: 10052380 4429112 100,0

1994-2006 között jóváhagyott címzett támogatások (ezer Ft)

TELEPÜLÉS NEVE BERU- TÁMO- TÁMOGATÁS HÁZÁS GATÁS % Demecser 407261 365261 47 Ibrány 434023 390621 50 Kék 34691 27778 4 Összesen: 875975 783660 100

1998-2006 között jóváhagyott céljellegű decentralizált támogatások

(ezer Ft)

TELEPÜLÉS TÁMOGATÁS TÁMOGATÁS % Beszterec 2085 0,7 Buj 2000 0,7 Demecser 34994 11,7 Gávavencsellő 6760 2,3 Gégény 53507 17,9 Ibrány 86627 29,0 Kék 4499 1,5 Kemecse 8930 3,0 Nagyhalász 45542 15,2 Nyírbogdány 13069 4,4 Tiszarád 6899 2,3 Tiszatelek 10348 3,5 Vasmegyer 23514 7,9 Összesen: 298774 100,0

1996-2006 között jóváhagyott területi kiegyenlítést szolgáló támogatások (ezer Ft)

TELEPÜLÉS TÁMOGATÁS TÁMOGATÁS % Balsa 17863 1 Beszterec 22738 2 Buj 19836 2 Demecser 166603 13 Gávavencsellő 132012 10 Gégény 91769 7 Ibrány 56757 4 Kék 154783 12 Kemecse 165540 13 Nagyhalász 70318 5 Nyírbogdány 23952 2 Paszab 52800 4

Székely 47919 4 Tiszabercel 100785 8 Tiszarád 28860 2 Tiszatelek 119322 9 Vasmegyer 15554 1 Összesen: 1287411 100

Támogatások a kistérségben 1994-2006

7000000 6000000 Összes:Kistérségi 5000000 támogatás 4000000 ezer Ft 3000000 Demecser 2000000 1000000 0 Ibrány

5.sz. ábra. Adatok forrása: Önkormányzati portál. Saját szerkesztés.

A kistérségbe érkező támogatásokból - amelyekből a fejlesztések megvalósultak- 43%-ban a két település részesült.

Összegezve megállapítható, Demecser az elmúlt évtizedben a kistérségben végrehajtott beruházások egyik központja volt, a mikro- térségi vezető szerep, mint célkitűzés reális alapokon nyugszik.

Demecser vonzáskörzete Rétközi Kistérségi Területfejlesztési Társulás

Elnök: Kiss Gyula

Társuláshoz tartozó települések: Berkesz Beszterec Demecser Dombrád Gégény Kék Nagyhalász Nyírtass Pátroha Rétközberencs Székely Tiszakanyár

19 Tiszarád Tiszatelek Újdomrád

6.sz. ábra. Rétköz

A 1970-es években Demecser több mint 10 község, közel 20.000 főnyi lakónépesség természetes központjává fejlődött és működött a 90-es évekig. A rendszerváltás után elvesztette vezető pozícióját, jelentősen csökkent a település foglalkoztatási versenyképessége, megváltozott a vidék közigazgatás rendszere.

A mikro-térségben a vezető szerepét központi fekvésének és a többi településhez képest fejlett helyi gazdaságának köszönhette.

Ezekre a hagyományokra, gazdaságföldrajzi adottságokra építve jött létre a társulás demecseri központtal.

A társulás célja a mikro-térség gazdaságának élénkítése, a lakosság életminőségének javítása.

20 2.5. A városi dinamika elemzése

A dinamika méréséhez használt mutatók: (1998-2006)

Népességszám változás: lassú csökkenés Munkahelyek számának változása: csökkenés Munkanélküliségi ráta: emelkedés, munkanélküliek számának növekedése Gazdasági szervezetek számának változása: kis mértékű növekedés A városhierarchiában bekövetkezett változás: nincs változás

Múlt Jövő

Agrár-ipari Térségi központ- Agráriparinagyközség kisváros 1970-1990-2015-2026 kisváros

7.sz.ábra. Város múltja és jövője

21 2.6. Város típusa a foglalkoztatottság alapján

Foglalkoztatott lakosság nemzetgazdasági áganként . 1.sz. táblázat ÖSSZEVONT NEMZETGAZDSÁGI ÁG % Mezőgazdaság 2 Ipar, építőipar 45 Szolgáltatás 16 Szellemi tevékenység 25 Egyéb 12 Összesen 100 Forrás: KSH-2001

Helyben foglalkoztatott lakosság FOGLALKOZTATÁSI TERÜLETEK % Központi szerepkör (térségi központ) 20 Ipari szerepkör 10 Építőipar 20 Agrárszerepkör 10 Közlekedési szerepkör 0 Üdülési-idegenforgalmi szerepkör 0 Lakófunkció (szolgáltatás, kereskedelem) 40 Összesen 100 Forrás: 2007-es becslés, 2001-es KSH adatok, 2007-es önkormányzati információk alapján.

A város foglalkoztatási helyzete vegyes, a lakó, szolgáltató, kistérségi funkciók ellátásán kívül nincs jelentős foglalkoztatási potenciállal rendelkező ágazat vagy gazdasági terület a városban.

3. Város szintű helyzetértékelés

3.1. Gazdaság

3.1.1. Vállalkozások helyzetének elemzése

Az 1990-es évek elejéig Demecser jelentős foglalkoztatási központ volt. Országos jelentőségű keményítőgyára, szövőüzeme, ipari KTSZ-e, sütőüzeme nemcsak a helyi, hanem a környező községek lakóinak is biztos megélhetési lehetőséget nyújtott. A helyi termelőszövetkezetben tradicionális termelés (gyümölcstermesztés, állattenyésztés, gabonatermelés) folyt, de a tagoknak, illetve családtagjaiknak jelentős bevételt jelentett a háztáji termelés.

A rendszerváltás után az üzemek a sütőüzem kivételével fokozatosan megszűntek. A termelőszövetkezet feloszlott, földjei a kárpótlási folyamatban felparcellázódtak. A foglalkoztatottak száma jelentősen csökkent, a nem „hivatalos munkanélküliség” 30-35%-os.

A helyi gazdaság potenciálját jól jellemző, a helyi adó bevétel összes önkormányzati bevételhez mért aránya és növekedési üteme. A vállalkozásoktól származó cca. 28-30 millió Ft vállalkozói adóbevétel az önkormányzat összköltségvetésének mindössze 2,6%-a. 2002 óta ez az arányszám nem növekedett. A helyi adó bevételek 1999-2005 között ugyan növekedtek, de a befolyt bevétel volumene nem jelentős.

23 Tárgyév Bevételek* (adatok ezer FT-ban) Összes Saját folyó Átengedett bevételek Felhalmozási Hitel bevétel bevételek és tőkejellegű bevételek összes ebből: összes ebből: bevételek Helyi SZJA adók 1999 665362 118390 9540 99709 97879 104485 35750 2000 753850 99634 11781 122031 118567 181853 0 2001 1159143 161274 11938 131077 127915 320064 18522 2002 734728 71894 18831 167688 163538 74449 29540 2003 986653 112884 13554 224465 216666 150479 42794 2004 930797 68270 23896 252561 239406 62571 17500 2005 1115922 87307 28807 249596 234478 31264 23021 Forrás: Önkormányzati információs portál Ezer Ft ÉV ÖSSZES BEVÉTEL HELYI HELYI ADÓ ADÓ BEVÉTEL RÉSZARÁNYA % 1999 665362 9540 1,4 2000 753850 11781 1,6 2001 1159143 11938 1,0 2002 734728 18831 2,6 2003 986653 13554 1,4 2004 930797 23896 2,6 2005 1115922 28807 2,6 Saját szerkesztés.

Demecser gazdaságát meghatározó vállalkozások, tevékenységi kör megnevezésével: Demecseri Sütőüzem Kft. Élelmiszergyártás IKR RT. mezőgazdasági termelés, sertés tenyésztés KOR-AN KFT. mezőgazdasági termelés, sertés tenyésztés Logisztikai Bt. mezőgazdasági termelés, sertés tenyésztés MACOFIL KFT.** cérnafonás OLKER BT. húsfeldolgozás Részvét Plusz Bt. temetkezés SMT KFT. Óra összeszerelés Forrás: Önkormányzat ** A város legnagyobb foglalkoztatója.

A város gazdasági életét meghatározó vállalkozások döntő többsége a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban működik. Kivéve a legnagyobb foglalkoztató MACOFIL KFT-t, cérnagyártás. (A statisztikai adatok alapján 5 mezőgazdasági - növénytermesztés, kertészet- évből, 1 év

24 kiemelkedő, 2 év közepes, míg 2 év gyenge terméseredményt hoz. ) A mezőgazdaságban alkalmazott munkaerő mennyisége a hatékonyság javulás miatt, - pl. a kisgazdaságok felszámolása- évről, évre csökken. Összegezve megállapítható, hogy a helyi gazdaság, termelői, szolgáltatói szféra fejletlen, a helyi munkavállalási korú népesség (3055 fő), 18-23%-nak tud munkalehetőséget biztosítani, a jelenlegi feltételrendszer mellett nem várható érdemi változás ezen a területen.

GAZDASÁGI MUTATÓK TENDENCIÁK Regisztrált vállalkozások száma A regisztrált vállalkozások száma 1998-től -2006-ig növekedett, (216-ról 256-ra.) Működő vállalkozások száma A működő és regisztrált vállalkozások aránya 66-68% között alakult, 2000-2006 között. A működő vállalkozások változása a regisztrált vállalkozások mozgását követte, növekedett, önkormányzati források szerint sok az „alvó” vállalkozás a városban Működő vállalkozások száma 10% feletti részaránnyal rendelkezik a 2005-ös adatok nemzetgazdasági áganként alapján: kereskedelem, szolgáltatás, építőipar. Mezőgazdaság csak 7%. Kiskereskedelmi üzletek száma (humán Üzletek száma 2004-óta stagnál, csökken, 2006-ben 57 gyógyszertárak nélkül) db ebből élelmiszer 18 db, ruházati 6 db. Ebből élelmiszer jellegű ruházati jellegű Vendéglátóhelyek száma 2004-es óta csökken, 20 db 2006-ban. Összes szálláshely szállásférőhelyeinek Nulla. száma (kereskedelemi és magánszállásadás) Vendégek száma összesen a Nulla. szálláshelyeken (kereskedelmi és magánszállásadás) Vendégéjszaka száma összesen Nulla. (kereskedelmi és magánszállásadás) Kivetett iparűzési adó Az iparűzési adó volumene az elmúlt években emelkedett. Mértéke nem jelentős az önkormányzati - Értékben (ezer Ft) költségvetés 3%. - iparűzési adót fizető vállalkozások

25 száma

A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató Elemzés. vállalkozás felsorolása

3.1.2. Turizmus

Demecser jelenleg nem rendelkezik turisztikai infrastruktúrával, épített turisztikai attrakciókkal (pl. múzeum ). Adottságai a falusi/vidéki turizmus területén átlagosak, nincs kiemelkedő természeti, történelmi valamint épített turisztikai vonzereje. Műemlék védettségű épületek: Református templom, gótikus eredetű, átépítve és bővítve a XVIII, század második felében, magasítva 1910 körül. Általános iskola és napközi otthon, volt Elek-kúria, késő klasszicista, 1840 körül. A helyi hagyományokra épített szervezett programmal, turisztikai attrakcióval rendelkezik a város. 2003 óta háromszor rendezték meg a „Demecseri Káposztásnapokat”, amely több turistacsalogató programmal is rendelkezett. (Képek:www.demecser.hu) A rendezvény kistérségű szintű, elsősorban a helybeliek és a szomszédos települések lakói látogatták.

„III. Demecseri Káposztásnapok”-2006

„Veterán autók és motorok felvonulása a III. Demecseri Káposztás- napokon.”

3.1.3. Tömegközlekedés elérhetősége Demecserben elérhető tömegközlekedési szolgáltatások jók. Vasúton a Nyíregyháza-Záhony 100-as vasúti fővonal menetrendje biztosítja a megfelelő közlekedést. A vasútállomás a település belterületén található, a vonatok menetrendje a piaci igényeket követi, Nyíregyháza átszállással az IC vonatpárok elérhetők. A jó vasúti közlekedés miatt, a párhuzamos tömegközlekedési kapacitások fenntartása gazdaságtalan lenne, ezért az autóbusz közlekedés a város elérésében csak másodlagos szerepet játszik.

27 3.2. Társadalom

3.2.1. Demográfiai jellemzők

Demecser népessége 1900-2006 között

6000 1900 5000 1920 4000 1940

ő 3000 1960 F

2000 1990 2001 1000 2006 0 Év

8.sz. ábra. Adatok forrása: K.S.H.-Saját szerkesztés.

Demecser népessége az 1960-as évek elejéig növekedett, majd ezt követően kis csökkenés után a lakosságszám 4500-4600 fő között alakult. Az 1990-es években a helyi foglalkoztatási lehetőségek csökkenését nem követte jelentős, a népességszámot döntően befolyásoló elvándorlás. Demecser lakosságának 8%-a vallotta magát az utolsó népszámláláskor cigány nemzetiségűnek. A többi megyei településhez hasonlóan ez az adat nem pontos, mivel a megkérdezett kisebbséghez tartozók 40-70%-a vallotta magát csak hivatalosan- gyakorlati adatok alapján- a kisebbséghez tartozónak.

28 TÁRSADALOM ELEMZÉSE TENDENCIA ÚTMUTATÓ SZERINT Lakónépesség (fő) Demecser népessége az 1960-as évek elejéig növekedett, majd ezt követően kis csökkenés után a lakosságszám 4500-4600 fő között alakult Lakónépességen belül az alábbi 1990.év 2001.év korcsoportok aránya 1122 1022 0-14 2620 2832 15-59 2811 3010

60-x Gyerekek száma csökken, 60 éven felüliek száma növekszik. Nyilvántartott álláskeresők száma (2005 előtt Növekedett. Lásd. 3.3.3. pont alatt. regisztrált munkanélküliek) Nyilvántartott álláskeresők aránya a Növekedett. Lásd. 3.3.3. pont alatt. munkaképes korú népesség %-ában (Területi mutató néven található) (2005 előtt regisztrált munkanélküliek) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel 83,7% rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és 5,1% idősebbek arányában Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves 37% népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 1990-ben 29%, 2001-ben 46% növekedett. Rendszeres munka jövedelemmel nem 62% rendelkezők3 aránya az aktív korúakon (15- 59 évesek) belül A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres 58,5% a szegregált területen, település 28%. munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül (szegregációs mutató)

3.3.2. Iskolázottság

A hétévnél idősebb népesség Demecserben iskolai végzettség szerint (Forrás: KSH Népszámlálás-2001)

Általános iskola Középiskola Egyetem, főiskola stb. első 1–7. 8. érettségi érettsé- oklevél oklevéllel évfo- nélkül givel nélkül lyamát sem

végezte el

100fő 989fő 1 319fő 850fő 549fő 43fő 154fő

2,5% 24,7% 32,9% 21,2% 13,7% 1,1% 3,8%

Összességében tehát a hét éven felüli lakosság 25-28 %-a nem rendelkezik semmilyen szakmai képesítéssel, 32,9% befejezte ugyan az általános iskolát, de kétséges, hogy versenyképes szakképesítéssel rendelkeznek, esélyeik nagyon alacsonyak a munkavállalásra a Demecser környéki erősen leépült munkaerő piacon. ( Kivéve Nyíregyháza..) A fenti csoportba arányait tekintve döntően a cigány nemzetiségű, halmozottan hátrányos helyzetű családok tartoznak, problémáik enyhítésére a városnak keresni kell a megoldásokat, de a tágabb környezet, a helyi és országos cigány szervezetek, a társadalom és végső soron a magyar állam segítsége nélkül aligha érhető el érdemi eredmény. A város fejleszteni kívánja a helyi oktatást, a programnak részét képezi a hátrányos helyzetű- cigány nemzetiségű- csoportok esélyegyenlőségének javítása is.

30 3.3.3. Foglalkoztatottság Forrás: www.afsz.hu decemberi adatok

ÉV MUNKANÉLKÜLIEK MUNKAKÉPESKORÚ TERÜLETI SZÁMA FŐ LAKOSSÁG FŐ MUTATÓ % 2000 250 2840 8,8 2001 259 2967 8,73 2002 292 2967 9,84 2003 234 2988 7,83 2004 308 2999 10,27 2005 297 3020 9,83 2006 318 3020 10,53 2007 361 3055 11,82 Forrás: ÁFSZ

Demecserben a munkavállalási korú lakosság létszáma jelenleg 3055 fő, ebből a nyilvántartott munkanélküli 361 fő, 2004-es adatokhoz képest mind a két mutató növekedett, három évvel ezelőtt a munkavállalási korú lakosság létszáma 2999 fő , a munkanélküliek száma pedig 308 fő volt. A 2001-es népszámláláskor a 1128 fő rendelkezett munkahellyel, ebből 608 fő helyben, 520 fő pedig a településen kívül dolgozott, a 2001-es adatok alapján a foglalkoztatottak száma nem érte el a munkavállalási korú lakosság 50%-os értékét.

31 3.3. Környezet

3.3.1. Természeti és épített környezet

Természeti környezet Demecser város zöldfelületi rendszerének felmérése, a Településszerkezeti Terv készítéséhez kapcsolódóan már 2004-ben megtörtént (Megbízó: AXIS KFT. Tervező: Lipcsei Ágnes okl. táj-, és kertépítész mérnök).

A település zöldfelületi rendszere – alkotóelemeinek elhelyezkedését illetően – jellemzően szigetes jelleget mutat, azaz az egyes elemek elszórtan, kapcsolat nélkül, a város más területfelhasználású egységeitől körülzártan helyezkednek el. Az elemek közötti kapcsolat nincs biztosítva. A város zöldfelületi ellátottsága mind a korlátlan, mind pedig a korlátozott közhasználatú zöldfelületekre vonatkozóan az átlagosnál gyengébb.

A korlátlan közhasználatú zöldfelületekhez tartozó útfásítások (ugyan néhol fiatal facsemeték ültetésével létesítésük már megkezdődött) még az olyan – megfelelő szélességű útkeresztszelvénnyel rendelkező – útszakaszokon is hiányoznak, ahol a legalább az út egyik oldalán történő fásítást a meglévő légvezetékek rendszere sem akadályozná. Az utcafásítások helyét főként – csekély ökológiai értéket képviselő – gyepes sávok foglalják el. Az utcafásításokhoz elsősorban tájba illő, nagy tűrőképességű, lehetőség szerint őshonos, kizárólag lombhullató fafajok alkalmazása javasolt.

Szűk utcák fásítása esetében, illetve olyan szakaszokon, ahol a meglévő légkábel akadályozná a nagyobb lombú fafajok alkalmazását, kis lombkoronát nevelő, lassú növekedésű lomhullató fafajták telepítését, mint például:

• Gömbjuhar (Acer platanoides ’Globosum’), • Ernyős szivarfa (Catalpa bignonioides ’Nana’), • Nyugati ostorfa ’Globosa’ fajtája (Celtis occidentalis ’Globosa’), • Magas kőris ’Nana’ fajtája (Fraxinus excelsior ’Nana’, • Mecseki gömbkőris (Fraxinus ornus ’Mecsek’), • Bugás csörgőfa (Koelreuteria paniculata),

32 • Nyugati platán ’Alphen’s Globe’ fajtája (Platanus occidentalis ’Alphen’s Globe), • Gömbös csepleszmeggy (Prunus fruticosa ’Globosa’), • Gömbakác (Robinia pseudoacacia ’Umbraculifera’), • Kislevelű hárs ’Green Globe’ fajtája (Tilia cordata ’Green Globe’), • Korai juhar ’Drummondii’ fajtája (Acer platanoides ’Drummondii’), • Ezüsthárs ’Bori’, illetve ’Teri’ fajtája (Tilia tomentosa ’Bori’, illetve ’Teri’), illetve a meglévő légvezetékek földkábelekre való cseréjét javasoljuk.

Az Egészségház melletti – hosszan elnyújtott – telken kialakított közkert, a telek alakjának, az ahhoz tartozó játszótér pedig a nem megfelelő elhelyezésnek köszönhetően (nincs kellően szem előtt) jelenleg nem megfelelően tölti be szerepét. A közkert a helytelen növényválasztásnak (nem tájba illő fajták használata, az oszlopos örökzöld fák zavaró túlsúlya, a lombhullató fás növényzet hiánya, a terület átláthatóságát zavaró cserjefelületek alkalmazása) köszönhetően kevésbé fejti ki kondicionáló hatását. Ennek megfelelően javasoljuk a játszótér, illetve a közkert erre a célra inkább megfelelő telken, tájépítész tervező közreműködésével történő kialakítását.

Értékesebb növényállománnyal rendelkező, de már a korlátozott közhasználatú zöldfelületek csoportjába sorolható területekkel főként a település központjában találkozhatunk. Ezek a területek, minden esetben zöldterületi jellegű, illetve zöldfelülettel rendelkező intézményekhez (sportpálya, temető, iskola, óvoda, bölcsőde, művelődési ház, templom, vízmű-telep) kapcsolódnak, azaz a használók köre valamilyen szempont szerint behatárolt, vagy a használatnak feltételei vannak.

Ide sorolható a központtól távolabb elhelyezkedő – ma is meglévő, de óvodaként funkcionáló – kúriát övező park is, melynek igen értékes növényállománya védelemre érdemes. A tervezett beavatkozások részletes terveinek elkészítése előtt, feltétlenül szükséges egy – a növények pontos helyét és állapotukat bemutató – szakember által elkészített növénykataszter létrehozása, illetve a parkhoz kapcsolódó kerttörténeti kutatás elkészítése.

A Polgármesteri Hivatal „B” épületétől északra található 678-as hrsz.-ú telken lévő, főként idős lombhullató, illetve örökzöld fafajok alkotta zöldfelület pedig – magántulajdonról lévén szó – már a közhasználat elől elzárt zöldfelületek csoportjába tartozik. A növényállomány ebben az esetben is – csakúgy mint a korábban említett zöldfelületű intézmények környezetében található idős,

33 éppen ezért értékes növényállományok esetében – védelemre érdemes.

A város központjában – a fontosabb középületek, illetve emlékművek közvetlen környezetében – egy- és kétnyári, valamint évelő növényfajokból igényesen kialakított, színes virágfelületekkel találkozhatunk.

A településközpontban, valamint a már említett zöldterületeken szükség van újabb, egységes stílust képviselő utcabútorok (ülőpadok, hulladékgyűjtők, kerékpártárolók, információs táblák, kandeláberek elhelyezésére.

Épített környezet Építészeti kultúrális emlékek (a város karakterét meghatározó épületek)

A rétközi nagyközség többutcás, szalagtelkes település. Északnyugati részét Felvégnek, délkeleti részét Alvégnek nevezik. Korábban a határ fele víz alatt állt; 1882-ben lecsapolták, a hajdani rétek, tavak helyét felszántották. Demecser lett a rétközi káposztatermesztés központja, mivel a vasútépítés után évtizedekig csak ennek a községnek volt rakodóállomása. Az I. világháború idején savanyú káposztát gyártó üzemet és keményítőgyárat létesítettek a községben.

Demecser mezőváros jellegű település. A falu képe az 1920-as években teljesen megváltozott. A mezőgazdasági és ipari fejlődésnek köszönhetően a múlt századi lakóházakat lebontották és újakat építettek helyükbe.

A református templom környéke, a Felvég, a mai községnek a legrégebbi része. 1333-ban, az akkor még Keménydemecsernek nevezett faluban már állott a Szent György vértanú tiszteletére szentelt templom, s az ugyanezen időbeli pápai tizedjegyzékek László nevű papját, egy későbbi oklevél Gergely nevű papját említi. A XV. Században ónodi Czudar Péter lett a birtokos, a falu ekkor nagy fejlődésnek indult, mezőváros és vásártartó hely lett. A XVI. Században népe, s természetesen vele együtt a templom is reformátussá vált. Az ezidőben fennálló templom méretei nem ismeretesek, de nyugat felé 1550-1600 között bővítették. Ebből az időből valók a kettős tagolású támpillérek. Későbbi katolikus összeírások is említik (1696-1779) a reformátusoknak ezt a templomát. 1798-ban egy egy fatorony állt a templom előtt, s ez évben nagyobb külső és belső munkákat is végeztek rajta. 1770-ben a tetőt zsindelyezték, 1771-ben épült a torony. Az épület az 1820-as évek során nyerte el mai alakját. Az 1592-ből való harangot 1884-ben, az 1821. évit pedig

34 1859-ben öntötték át. A református egyház anyakönyve (1768-1819) a templom irattárában található. A templom jellege: egyszerű, téglából épült, keletelt, téglány alakú teremtemplom, déli homlokzata közepéhez épített négyszögű toronnyal. 400 ülőhely van benne. A templom műemlék jellegű. Felszerelései közül az úriasztali pohár, a kenyérosztó tányér, a boros kanna a XVI-XVII. Századból valók.

Római katolikus templom: az 1828-i kánoni vizsgálat szerint a szilárd anyagból készült, fatornyú templomot 1796-ban építették síkmennyezettel és fakarzattal. A plébániát 1813-ban létesítették, a plébániaház 1821-ben épült. A jelenlegi plébániatemplomot 1895-ben eklektikus stílusban emelték.

Volt Elek kúria: a századforduló idején eklektikus stílusban átépített korábbi udvarház, boltozott pincékkel, homlokzatának közepén háromtengelyes, nyitott rizalittal.

Népi építészeti emlék viszonylag kevés maradt fenn. A lecsapolás előtt általában karóvázas, rásfalas, három- vagy négyosztatú házak épültek, nádtetővel, az utca felé csonkakonttyal, deszkaoromfallal. A konyha hátsó részén szabadkémény állt. A helyiségek mennyezete deszka mestergerendával és földpadozattal készült. Gazdasági épületeinél gyakori, hogy az istálló lakóházzal egy fedél alá került. Az istálló ólra és szekérszínre tagolódik. Sok helyütt található a terménytárolás célját szolgáló kamra, alatta pincével. A léces tengerigóré a istálló mögé vagy az udvar végébe került, az utcával párhuzamos fekvésben.

35 3.3.2. Lakásállomány, közművek

LAKÓKÖRNYEZET VIZSGÁLATA TENDENCIA ÚTMUTATÓ SZERINT Lakásállomány 2006-ban 1513 db, 1998-ban 1517 db, 1998-2006 között stagnált, a lakások száma. Épített lakások száma (üdülők nélkül) Alacsony, az összes lakás 1%-a évente. 2006-ban 8 db. Megszűnt lakások száma T-Star Alacsony, kevesebb mint az új lakások száma. 2006-ban 3 db. Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt A lakások 95%. 1433 db. lakások száma (db) Közüzemi ivóvízvezeték hálózat hossza (km) 19,9 km Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások A lakások 75%. 1121 db. száma (db) Közüzemi szennyvízcsatorna hálózat hossza 27,2 km (km) Alacsony komfort fokozatú lakott lakások 28,1% aránya(félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakás) Zöldfelületek nagysága (m²) 3 ha

3.3.3. Települési infrastruktúra

3.3.3.1. Közlekedési infrastruktúra

A település Nyíregyházától északra található. A várost az alábbi országos közutak települési átkelési szakaszai érintik: - 3827. sz. Nyírbogdány-Dombrád-Pácin összekötő út - 3831. sz. Demecser-Székely összekötő út - 3833. sz. Demecser-Berkesz összekötő út - 38138. sz. Várhegy bekötő út

3827. sz. út: Nyírbogdány-Dombrád-Pácin összekötő út, a város belterületi gyűjtőútja, (útkategória: B.V.c.) – Szabolcs vezér út, Petőfi út, Hunyadi utca. Demecsert ÉK-DNY irányban szeli át. A városközpont környéki területeken kétoldali kiemelt szegéllyel ellátott, a peremkerületi szakaszokon kiemel szegély nélküli aszfaltburkolatú út. A korábban Cigándnál létesített Tiszai átkelő megszűnt, így a 3834-3814 sz. utakon kerülő megtételével kapcsolódik a két útszakasz.

3838. sz. út: A Demecser-Székely összekötő út, – belterületen Székely út – meglévő burkolt belterületi gyűjtőút (útkategória: B.V.c.). A városközpontból az egyik fő kivezető út. A belterületi szakaszon kétoldali kiemelt szegéllyel ellátott út.

3833. sz. út: Demecser-Berkesz összekötő út. Jó állapotban lévő, a település külterületén haladó burkolt út.

38138. sz. út: Várhegyi bekötő út. A belterületről északi irányba kiindulva, a település külterületén véget érő burkolt út.

Önkormányzati utak: A helyi forgalmat bonyolítják, és vezetik rá a 3827, 3831 és a 38138 számú állami közutakra. Osztályba sorolásuk K.VII. külterületi egyéb közút, illetve belterületen B.V.c- d. belterületi gyűjtőút vagy B.VI.d. belterületi kiszolgáló út (lakóút). Az utak forgalma nem jelentős. Szélességük 3,0-6,0 méter. Az aszfalt burkolatú utak aránya jelentős a településen. A burkolatok minősége az újabbaknál megfelelő, de a régebbiek felújításra szorulnak.

Vasúti közlekedés: A települést kettészeli a 100. számú Budapest-Záhony vasútvonal. Saját állomással és rakodóterülettel rendelkezik, az állomásterületén átmenő fővágány, két állomási többletvágány, két raktári vágány és egy zsákvágány található. A fővágányok mentén kiemelt peronok találhatóak.

Kerékpáros közlekedés: A település helyi kerékpáros forgalom az utakon és a járdákon bonyolódik, mely az úthálózat forgalmi terheléséből adódóan nem túl balesetveszélyes. Kiépített kerékpárút nincs.

Gyalogos közlekedés: A település helyi gyalogos forgalma részben a kiépített járdákon, részben az útburkolatokon bonyolódik, osztályba sorolásuk külterületen K.X., belterületen B.X. A kisebb forgalmú, meglévő önkormányzati utak esetében nem túl balesetveszélyes.

3.3.3.2. Közműhálózat

Vízellátás: A demecseri vízbázis, a Rétköz és peremvidéke hidrogeológiai tájegységen belül helyezkedik el. A kitermelhető víz vas, mangán tartalma határérték feletti. A vízminőségi osztály besorolása II. osztályú. A városi közüzemi vízellátás saját vízműről történik. A vízmű kapacitása megfelelő. A vízműről történik Gégény, Székely, Kék vízellátása is.

Szennyvízcsatornázás: Demecser szennyvízhálózatát és szennyvíztisztító telepét a „RÉTKÖZVÍZ” Kft üzemelteti. A gravitációs, elválasztó rendszerű csatornahálózatot 2001-ben építették. A megépült gerincvezeték teljes hossza 17,42 km. A telepen kerül tisztításra Demecser szennyvízén kívül Gégény, Székely, Nyírtass, Berkesz, Kék és Pátroha települések szennyvize is.

Belvízrendezés: Demecser város a Felsőszabolcsi (Rétközi) tájegységben, a 45. számú Felsőszabolcsi belvízrendszer területén helyezkedik el, illetve külterületének déli része áthúzódik a Nyírségi tájegységbe, a 46. számú Nyíri belvízrendszerbe. A város viszonylag kedvező domborzatának köszönhetően, a belterület nagy része belvízi elöntésektől mentes. A belterületi csapadékvíz elvezető rendszer kiépítettsége, a térségre jellemzően nem kielégítő, 60%-osra tehető.

Gázellátás: A település középnyomású (3 bar) gázellátása 1993. évben megvalósult. A meglévő gázelosztó hálózat teljes körű lefedettséget ad, valamennyi belterületi utca rendelkezik gázelosztó vezetékkel, vagyis valamennyi háztartás számára adott a bekötés lehetősége. A települést megtápláló DK 200 KPE P-10 méretű nagyközép nyomású (6 bar) gázvezeték dél-nyugatról, Kék irányából a vasúti pálya mentén haladva éri el a település belterületi határát. Demecser, Gégény, Székely és Berkesz egy közös gázfogadó állomásról van megtáplálva. A gázfogadó állomás Demecser dél-nyugati határában, a Bogdányi utca végén kapott helyet.

3.3.3.3. Elektromos hálózat és térvilágítás

Demecser és környezete elektromos ellátása üzemi és tartalék szinten Nyíregyháza – Kisvárda állomásokból biztosítva van.

A meglévő gerinchálózat szabadvezetékes kiépítésű névleges feszültségszint: 22 kV

A várost ellátó 22 kV-os gerinchálózat körgyűrűs kialakítású, 20/0,4 kV tipizált transzformátor állomásokkal rendelkezik.

Transzformátor állomások

A meglévő belterületi fogyasztókat 22 db oszloptranszformátor és 1 db falazott illetve alumínium házas transzformátor állomás látja el 5,72 MVA teljesítménnyel.

0,4 kV-os fogyasztói hálózat

A meglévő kisfeszültségű hálózat vegyes kiépítésű. Hálózati struktúráját tekintve a rendszer javarészt csupasz szabadvezetékkel (19600 fm) , kis mértékben légkábellel (3760 fm) míg a városközpontban közintézményi szinten földkábeles (1117 fm ) hálózattal csatlakozik.

A városban 1663 db épület rendelkezik elektromos csatlakozással , szabadvezetékes csatlakozó 130 db, légkábeles 1293 db míg földkábeles csatlakozás 240 db van kiépítve.

Közvilágítás

A közvilágítás korszerűsítésére 2002 évben került sor ekkor kerültek a lámpatestek egységesítésre valamint az energia takarékos lámpatestek alkalmazására. Országos közutak mellett 1 x 70 W ( 98 db ) míg egyéb helyeken 1 x 36 W ( 369 db ) lámpatestek kerültek elhelyezésre.

39 Közterületeken, templomoknál egyedi célvilágítás található.

Hírközlési hálózat

A távbeszélő hálózat rekonstrukciója 2001 évben fejeződött be a hálózat további fejlesztése nem indokolt.

Kábeltelevízió hálózat

A város területén kábeltelevíziós hálózat üzemel .

3.3.3.4. Hírközlési hálózat

40 3.4. Közszolgáltatások

KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ELEMZÉSE VÁROSI SZINTŰ ADAT ÚTMUTATÓ SZERINT Bölcsődék száma Nulla. Bölcsődések száma Nulla. Óvodák száma Egy Óvodások száma fő 220 fő Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai 204 fő neveléssel együtt) fő Általános iskolák száma (gyógypedagógiai Egy oktatással együtt) Általános iskolai tanulók száma a nappali 542 fő, 1998 óta stagnál. oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) Középiskolák száma (gimnázium és Kettő. szakközépiskola együtt) Középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban 350 fő (fő) Nappali tagozatos egyetemi és főiskolai szintű Nulla. képzésben résztvevő hallgatók száma a felsőfokú oktatási intézményekben (kihelyezett tagozat szerint) Idősek nappali intézményeinek kapacitás 100%. 18 fő. kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek aránya) Önkormányzati kezelésben lévő tartós bentlakásos - és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek aránya)

41 3.4.1. Egészségügyi ellátás A járóbeteg-ellátás részben az egészségházban, részben az I. számú orvosi rendelőben történik. Az egészségházban található a II. számú háziorvosi körzet rendelője, a gyermekorvosi, a fogászati rendelő, valamint egy jól felszerelt fizikoterápiás részleg. Az egészségházban működik az iskolai és óvodai szűrővizsgálat, nőgyógyászati szakrendelés és körzeti védőnői szolgálat. A terhes- csecsemőgondozást két védőnői körzet látja el. Az I. számú orvosi rendelőben történnek az üzem-egészségügyi vizsgálatok. Gyermekjóléti szolgálat

Ugyancsak működik gyermekjóléti szolgálat Demecserben. Feladata, a szociálisan hátrányos helyzetű, vagyis környezeti hatások által hátráltatott gyermekek helyzetének felmérése és javaslattétel vagy intézkedés körülményeik javítására. Ennek során tájékoztatás a gyermekek jogairól, a fejlődésüket elősegítő támogatásokról, a családtervezés fontosságáról, a káros szenvedélyek hatásairól a születendő és a már meglévő gyerekek egészségére, lelki beállítódásra, a gyermek vagy gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése.

A szolgálat segítséget nyújt a családoknak hivatalos ügyeik intézéséhez, a jelentkező problémák kezelésében, a családi konfliktusok feloldásában. Szükség esetén kezdeményezhet hatósági beavatkozást, sőt a gyermek állami gondozásba vételét, de a családból kiemelt gyermek visszahelyezését is.

A gyermekjóléti szolgálat jelenleg közel 50 családdal áll rendszeresen kapcsolatban, de folyamatosan figyeli a családokban felmerülő problémákat, környezettanulmányt készít és a problémák megoldása érdekében együttműködik más egészségügyi vagy szociális feladatokat ellátó területek szakembereivel.

3.4.2. Közigazgatás

A település fontosabb szervei, intézmények, létesítmények: Polgármesteri Hivatal Rendőrőrs Postahivatal Demecseri Oktatási Centrum: - Gimnázium - Általános iskola - Óvoda

42 Gondozási Központ, Idősek Klubja Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2 vállalkozó felnőtt és 1 gyermek háziorvosi körzet Központi Orvosi Ügyelet (térségi) fogorvos fizikoterápia védőnői szolgálat gyógyszertár Takarékszövetkezet ÁFÉSZ körzet központja MÁV Művelődési Ház Könyvtár

Demecser több térségi jelentőségű intézménnyel rendelkezik pl. gimnázium, körzeti orvosi ügyelet, székhelye továbbá a Demecser és Vidéke ÁFÉSZ-nak. A helyi közigazgatás két épületben működik. Az „A” épület elavult, korszerűtlen nem felel meg az igényeknek.

Polgármesteri hivatal 'A'-épület: 4516 Demecser, Kétezer-egy tér 1.

• Polgármester • Jegyző • Titkárság • Költségvetési csoport • Építéshatóság • Pénztár • Okmányiroda

Polgármesteri hivatal 'B'-épület

• Gazdasági csoport • Iktató • Adó csoport • Városgazda KHT • Gyámhivatal • Kisebbségi Önkormányzat • Gyermekjóléti szolgálat

43 3.4.3. Oktatási intézmények

A Demecseri Oktatási Centrumnak 4 tagintézménye van.

Napközi otthonos Óvoda: 213 gyerek, 17 óvónő, 10 kisegítő. Általános Iskola: 539 tanuló, 48 tanító, tanár, 8 kisegítő. Alapfokú Művészetoktatás: az általános iskola 160 tanulója. Gimnázium és Szakközépiskola: 313 nappali, 162 esti tagozatos tanuló, 22 nevelő, 5 technikai dolgozó.

Az Oktatási Centrumot 1 igazgató irányítja, a tagintézményeket intézményvezetők vezetik. Együtt alkotják az igazgatótanácsot, amelynek munkáját a régi iskolaigazgatók segítik. Az intézményben 2 konyha működik, melyeket az önkormányzat tartja fenn, jogi szempontból az iskoláktól függetlenek. (Forrás: www.oki.hu)

3.4.4. Kulturális intézmények

A művelődési házon belül működik a városi könyvtár, 2 helyiségben összesen 140 négyzetméteres alapterületen. Szolgáltatásként 1951-től működik könyvtár Demecserben. Főfoglalkozású könyvtárosa 1953-tól van, amely évben népkönyvtár besorolási kategóriába került. 1972-76-ig községi, 1977-től 1986-ig nagyközségi, 1986-tól közművelődési és iskolai könyvtár funkciót lát el. Egy főfoglalkozású és egy mellékfoglalkozású könyvtárossal. Besorolása: C"- típusú, kiemelt alsó fokú nyilvános könyvtár.

Állománya jelenleg: 19000 kötet.

Gyűjtőköre: könyv, folyóirat, hanghordozók.

Szolgáltatásai: kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés, helyben olvasás, zenehallgatás, tájékoztatás, anyaggyűjtés segítése, helytörténeti dokumentumok kutatása, gyűjtése, fénymásolás.

A városi könyvtár beiratkozott olvasóinak száma: 582 fő.

Az iskolai könyvtár beiratkozott olvasóinak száma 541 fő.

44 3.5 Civil szervezetek

Demecser Városban működő civil szervezetek a helyi közösség legkülönbözőbb érdekeinek érvényesülését szolgálják. A kultúra közvetítésében, az oktatás színvonalának emelésében, a környezetvédelemben épp úgy szerepet vállalnak, mint a szabadidő hasznos eltöltésének szervezésében, a közbiztonság javításában, az elesettek gyámolításában és folytatható lenne a sor az élet minden területére kiterjedően. A Demecser Lakosságáért létrehozott közalapítvány segíti a Demecserben élők egészségügyi, kulturális, művelődési és sporttevékenységét, hozzájárul az optimális feltételek megteremtéséhez és segíti a hátrányos helyzetűek életminőségének javítását. A nevelés, oktatás terén az óvodai Tündérkert Alapítvány a gyermekek egészséges életmódra nevelésében, és az értelmi képességek fejlődésének segítésében vállal szerepet. A „Jót s Jól” Alapítvány célkitűzései között a kirándulások és táborozások támogatása, tanulmányi, sport és egyéb versenyek költségeinek fedezése, kiegészítése, valamint egészséges életmódra nevelés, természetvédelem, állatvédelem, betegségmegelőzés, gyermek-és ifjúsági érdekképviselet szerepel. A szabadidő hasznos eltöltésének szervezésében nagy szerepet vállal a Horgász Egyesület, Demecseri Városi Közhasznú Sportegyesület, valamint a Borzsova Sportegyesület. A közbiztonság javításához a Demecseri Polgárőr Egyesület is hozzájárul tevékenységével, melynek céljai a bűnözés elleni fellépés, vagyonvédelem, gyermek-és ifjúságvédelem, kábítószer fogyasztás visszaszorítása. Hitéletet, oktatási és szociális feladatok ellátásában nyújt segítséget a Szent Illés Alapítvány, Szent Titusz Hitéleti Alapítvány és a Keresztény Hitért Embertársainkért Alapítvány. Említésre méltó a gazdákat összefogó Gazdakör Egyesület és a kedvezményes mézvásárlás rendezésével, a városban élő fiatalok méhész szakképzésének szervezésével, gyermekélelmezési intézmények konyháinak mézzel történő ellátásával foglalkozó Méhész Egyesület is. Működik Demecserben nyugdíjasokat összefogó Barátság Nyugdíjas Klub, a kultúra közvetítésében részt vesz a Szivárvány Közművelődési és Szabadidős Egyesület,

Az önkormányzat, valamint intézményei a kölcsönösség és a partnerség szellemében, a lehető legszélesebb körben együttműködnek a civil szervezetekkel közös érdekeik érvényesítéséért. Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak ellátásában folyamatosan számíthat a Demecserben működő civil szervezetek közreműködésére. Az alábbi civil szervezetek működnek Demecserben:

45 Demecser Lakosságáért Közalapítvány Barátság Nyugdíjas Klub „Jót s Jól” Alapítvány Tündérkert Alapítvány Szent Illés Alapítvány Szent Titusz Hitéleti Alapítvány Keresztény Hitért Embertársainkért Alapítvány Segítő Kezek Egyesület Méhész Egyesület Gazdakör Egyesület Demecseri Városi Közhasznú Sportegyesület Borzsova Sportegyesület Szivárvány Közművelődési és Szabadidős Egyesület Horgász Egyesület Demecseri Önkéntes Tűzoltó Egyesület Demecseri Polgárőr Egyesület

4. Városrészek területi megközelítése

4.1 Település szerkezet, városrészek.

Demecser a Rétköz szélén elterülő település. A korai idők minden bélyegét magán viseli. A magas területeket foglalták el az élők. A város történelmi része, egy négy utcából álló terület köré csoportosítható.

A folyamszabályozások, mocsárlecsapolások után szabadultak fel azok a területek, amelyek alkalmasak voltak nagyobb népesség befogadására is. Ekkor indult meg a település fejlődése.

Az 1970-es években szükségessé vált egy a Rétközben elhelyezkedő központi szerepet betöltő településre. Így vált közigazgatási központtá a térség települései számára.

46 Jelentős formáló tényező a Lónyai-csatorna, a Záhonyi vasútvonal. Ezek a szerkezeti elemek délről keretezve a települést, a fejlesztési irányokat a település belterülete felé, északi irányba tolják el.

Az erőltetett és átgondolatlan fejlesztések eredményezték azokat a mai strukturális problémákat, amelyek a mai övezeti konfliktusokat, közlekedési hibákat okozzák. A beszorított, kényszerű megoldásokkal operáló megvalósítások az idő előrehaladtával életképtelennek bizonyultak.

A települési funkciók átstrukturálása a XXI. század feladata kell hogy legyen, a jövő figyelembe vételével.

Városrészek lehatárolásánál a „Városfejlesztési kézikönyv” előírásait vettük figyelembe: - Központi vagy alközponti szerepkör megléte - Homogenitás a városrészen belül - Külterület is lehet a városrész része - Funkció szerinti lehatárolás - Településrendezési terv, koncepció előírásai

Ezek alapján a városrészek/ funkciók:

I. Demecser városközpont II. Demecser lakóövezet. III. Ipari területek

47 4.2.Városrészek elemzése I. Demecser városközpont városrész

Társadalom 2001. –es Népszámlálás adataiból előállított mutatók

ADATOK VÁROS I. VÁROSRÉSZ % (VÁROSKÖZPONT) Lakónépesség száma: 4487 1256 0-14 éves 1022 286 22 15-59 2832 792 63 60-x 633 177 14 Legfelj. Ált. isk. vég. 1100 308 38 A 15-59 belül Felsőfokú végzett. 197 55 4 lakásállomány 1453 404 0 Alacsony komfort 381 105 25 fokozatú lakások Rendszeres 638 178 12 munkajöv. Nem rend legfeljebb ált. isk. 1738 1060 45 végzettséggel rend, és rendszeres munkajövedelemmel nem rend. Forrás: Önkormányzat

Lakónépesség (fő) 4487 Lakónépességen belül az alábbi korcsoportok aránya 0–14 1022 15–59 2832 60–x 633 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív 32,9 korúakon (15–59 évesek) belül helyett, a 7 éves és idősebb népességből a csak általános iskolát végzettek aránya Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában 5,1 Foglalkoztatottak aránya a 15–64 éves népességen belül helyett: – foglalkoztatottak száma 1128 – 15–64 éves népesség 3020 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 45,9 Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya helyett: – munkanélküliek száma 352 – inaktív keresők száma 1516 – eltartottak száma 1491 Lakásállomány 1452 Alacsony komfort fokozatú lakott lakások aránya (félkomfortos, komfort 28,1 nélküli, szükséglakás)

48 Forrás: KSH-2001

TERÜLET LFT- SZOC. R. HHH ROMÁK LAKÓNÉPESSÉG LAKÁS BEN R. R GYERM.TÁM ARÁNY DB SZ. RENDSZ összes 4538 1493 502- 280 683 229 10% I. városrész 1270 341 122- 56 172 47 10% II. városrész 3268 1152 380- 224 511 182 10% Forrás: Önkormányzat

A város lakosságának harmada él a városrészben.. A városközpontban élők szociális helyzete jobb, mint a városi átlag, mivel a szegregált terület az II. városrészben található. A szociális jellegű problémák, pl. munkanélküliség az I. sz. városrészben is jelen vannak, ezt támasztják alá a szociális segélyezési rendszer fenti mutatói.

Gazdaság

Ezer Ft ÉV ÖSSZES BEVÉTEL HELYI HELYI ADÓ ADÓ BEVÉTEL RÉSZARÁNYA % (SZÁMÍTOTT ADAT) 1999 665362 9540 14 2000 753850 11781 13 2001 1159143 11938 12 2002 734728 18831 13 2003 986653 13554 13 2004 930797 23896 11 2005 1115922 28807 10 Forrás: Önkormányzat

Vállalkozók száma a városrészben és az általuk befizetett adó Szabolcs vezér út 18 db 1.537.900 Ft Arany J. út 7 db 880.300 Ft Dózsa Gy. út 4. 1 db 25.800 Ft Béke út 2. 1 db 62.900 Ft Szabadság út 2.1 db 71.600 Ft Gábor Á. út 3 db 189.400 Ft Forrás: Önkormányzat 2007 Vállalkozók profilja a KSH statisztika alapján:

49 - Kiskereskedelem, kereskedelem 35% - Vendéglátó-ipar 20% - Egyéb szolgáltatás 35% - Építőipar 10%

ÉV MUNKANÉLKÜLIEK MUNKAKÉPESKORÚ TERÜLETI TERÜLETI SZÁMA FŐ LAKOSSÁG FŐ MUTATÓ % MUTATÓ ( BECSÜLT ADAT*)% 2000 250 2840 8,8 6 2001 259 2967 8,73 6 2002 292 2967 9,84 7 2003 234 2988 7,83 6 2004 308 2999 10,27 8 2005 297 3020 9,83 7 2006 318 3020 10,53 8 2007 361 3055 11,82 9 Forrás: AFSZ, becslés* A város gazdasági életét meghatározó vállalkozások döntő többsége a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban működik. A mezőgazdaságban alkalmazott munkaerő mennyisége a hatékonyság javulás miatt, - pl. a kisgazdaságok felszámolása- évről, évre csökken. Az akció- terület gazdasági teljesítménye gyenge, az egy vállalkozásra eső átlag a városrészben nem éri el a városi átlagot. Helyi szinten nagy adózónak számító vállalkozás nincs a városrészben. Működő vállalkozások száma 2006-ban 173 db a városban, városrészben 31 db. Összegezve megállapítható, hogy a helyi gazdaság, termelői, szolgáltatói szféra fejletlen, a helyi munkavállalási korú népesség (3055 fő), 18-23%-nak tud munkalehetőséget biztosítani, a jelenlegi feltételrendszer mellett nem várható érdemi változás ezen a területen. Ez a megállapítás a városrészre is igaz. A befizetett helyi adónak átlagosan 10%-a származik a területről.

Épített környezet

A központi városrész, a régebbi korok településének középpontját jelöli. A város jelenlegi kereskedelmi potenciáljának legnagyobb része ide összpontosul. Mindettől függetlenül a város

50 térszerkezetében fellelhető legnagyobb körülzárt feltáratlan területet itt találjuk. Frekventált, a település térszerkezetében központi szerepet betöltő elem. Egyértelmű, hogy a városi jelleg erősítése mindenképpen szükséges. Ennek hiányában a városi rang továbbra is csak egy statisztikai adatsornak való megfelelés igazolása. Ennek a területnek a felhasználásával több funkcióhiányt (közösségi terek – igazgatási, sport célú) lehet megszüntetni a kijelölt városrészben.

A város közösségi tereinek hiányát hivatott megoldani, egy a Kétezeregy térhez kapcsolódó, a mai polgármesteri hivatallal szemközti terület felhasználásával kialakítandó központi közterület. Ennek a térnek a perifériájára, vagy a közvetlen szomszédságába kerülnek azok az igazgatási, szolgáltatói épületek, amelyek a település életében kulcsfontosságúak. Ezzel egy városias településközpont alakulna ki, szerkezetileg kiemelkedve az azt körülvevő, túlnyomórészt lakóterületek közül.

A központi vegyes funkciók – az új központ övezete - ilyen kisméretű térbe való sűrítése különösen hatásosan működhet Demecser esetében, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a város mikro-térségi funkciókat is ellát. De ide kapcsolódna a várost és a térséget egyaránt kiszolgáló összetett funkciójú sport terület is. ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK Koncentrált intézményi jelenlét Közmű hiányosságok Szabadterületek a fejlesztéshez Leromlott állagú közintézmények Mikro-térségi centrum Városi funkciók hiánya a centrumban Szociális problémák, munkanélküliség Minőségi közösségi terek, zöld felületek hiánya LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK Pályázati források segítségével a A városrész, városközpont helyzete nem változik a város városrész, városközpont fejlesztési és vonzáskörzet lakossága a megyeszékhelyen keresi fel a programja beindul helyben nem elérhető szolgáltatásokat. Mikro- térségi szerepkör erősítése a A város gazdasági élete nem fejlődik városközpont fejlesztésével Közszolgáltatások színvonala csökken Kereskedelmi, szolgáltató, közösségi A szociális feszültségek tovább mélyülnek. funkciók fejlesztése a városközpontban

51 II. Demecser lakóövezet városrész

Társadalom

A városrészben található a KSH által kijelölt 1.sz. szegregátum.

9. ábra. Forrás: KSH

ADATOK VÁROS II. VÁROSRÉSZ % (LAKÓÖVEZET) Lakónépesség száma: 4487 3231 - 0-14 éves 1022 736 23 15-59 2832 2040 63 60-x 633 456 14 Legfelj. Ált. isk. vég. 1100 792 A 15-59 belül 45 Felsőfokú végzett. 197 142 3,5 lakásállomány 1453 1049 0 Alacsony komfort 381 276 fokozatú lakások 34 Rendszeres 638 460 munkajöv. nem rend. 45 legfeljebb ált. isk. 1738 678 39 végzettséggel rend, és rendszeres munkajövedelemmel nem rend. Forrás: Önkormányzat A város lakosságának 2/3-a él a városrészben. A városrészben található a KSH által kijelölt 1.sz. szegregátum. A városrészben a városi átlagnál magasabb a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya és a legfeljebb általános iskolai képzetséggel rendelkező lakosok száma. Az alacsony komfortfokozatú lakások száma szintén magasabb a városi átlagnál. Ennek az átlag

52 feletti adatoknak azaz oka, hogy a város szegregált területe a városrészben található. A város összes lakosságának 20% hátrányos helyzetű a KSH adatai alapján szegregált területen él. Sajnos ez az arányszám az elmúlt hét évben nem csökkent, önkormányzati adatok szerint 2-3%- os növekedés tapasztalható. Antiszegregációs területeken is a lakosság száma az elmúlt hét évben minimális növekedést mutat, szemben a városi adatokkal, ahol a stagnáló csökkenés a jellemző.

A lakásállomány változása stagnál. Az épített lakások száma nagyon alacsony. Városi viszonylatban sem nevezhető kielégítőnek az alacsony komfort fokozatú lakások száma, ellentétben a szegregált területeken lévőkkel, ahol a helyzet nagyon még rosszabb.

Önkormányzati tulajdonú szociális bérlakás a szegregátumban, 2002-ben épült 32 db jelenleg, jó, kifogástalan állapotú lakások. A kihasználtság 100%-os. A bérlakásra pályázatot szociális helyzet alapján (fiatal házas, kisgyerekes család, nagycsaládos) azok nyújthatnak be: - akik tulajdonában, haszonélvezetében, bérletében nincs másik beköltözhető lakás - akinek egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori minimálbér háromszorosát, és a bérlő, vagy egyéb bérlőtárs legalább egy éves folyamatos munkaviszonnyal vagy más rendszeres jövedelemmel rendelkezik - a bérlő a bérbeadást megelőző 3 éven belül: - nem mondott le önkormányzati lakása bérleti jogáról pénzbeli térítés ellenében, vagy - a lakást a magánforgalomban nem cserélte el kisebb szobaszámú vagy alacsonyabb komfort fokozatú lakásra, vagy - beköltözhető ingatlanát 5 éven belül nem idegenítette el. A bérlakásban lakó 21 férfi átlagéletkora 32 év, a 32 nő átlagéletkora 33 év, valamint a mintegy 31 gyermek átlagéletkora 9 év. A fenti adatokból jól látszik, hogy zömében fiatal házaspárok, illetve kisgyerekes családok laknak a bérlakásokban. Az itt lakó családok egy főre jutó nettó átlagjövedelme 48 eFt. A szociális bérlakásban lakók 10%-a tartozik valamilyen etnikumba.

A szociális bérlakásokkal azoknak a családoknak, demecseri lakosoknak tudunk segítséget nyújtani, akik nem rendelkeznek saját ingatlannal, illetve akinek a tulajdonában lévő ingatlan önhibájukon kívül lakhatatlanná vált. Az igény benyújtók jó állapotban lévő épületekbe, lakásokba, igényes környezetbe kerülnek. A bérlakások szegregátum területére történő építésével, a településrészt szerettük volna nyitni a város több része felé.

53 VÁROS

Gazdaság

ÉV MUNKANÉLKÜLIEK MUNKAKÉPESKORÚ TERÜLETI TERÜLETI SZÁMA FŐ LAKOSSÁG FŐ MUTATÓ % MUTATÓ ( BECSÜLT ADAT)% 2000 250 2840 8,8 11 2001 259 2967 8,73 11 2002 292 2967 9,84 12 2003 234 2988 7,83 10 2004 308 2999 10,27 13 2005 297 3020 9,83 12 2006 318 3020 10,53 14 2007 361 3055 11,82 16 Forrás: AFSZ, becslés

A városrészben a munkanélküliség magasabb, mint a városi átlag. Az eltérés az elmúlt hét évben növekedett. Az adat jól mutatja, hogy a szegregált terület lakossága nem tud munkát vállalni, képzettsége és a helyi munkaerőpiac pangása miatt.

Helyi adók a 2. városrészben: Iparűzési adó: 2004: 9.139.533 Ft 2005: 12.599.430 Ft 2006: 13.103.789 Ft 2007: 16.920.805 Ft

Vállalkozói kommunális adó: 2004: 484.000 Ft 2005: 496.000 Ft 2006: 586.000 Ft 2007: 594.000 Ft Forrás: Önkormányzat. A városrészben található a városban működő adóbevétel szempontjából jelentősebb – tíz nagy adózó - vállalkozások 75%-a. A szolgáltató iparból (kiskereskedelem, vendéglátás, lakossági szolgáltatások) származó bevételek a városrészben a városközpont hasonló adatának 31%-a, ami arra utal, hogy a városközpontban fejlettebbek a szolgáltatási funkciók. Épített környezet: A város térszerkezeti fejlődésében viszonylag újabb keletkezésű területek túlnyomó részt ebben a városrészben összpontosulnak. A város több közúti kapcsolata – többek között a 4. sz. főközlekedési út irányába is - halad keresztül a városrészen. A nagy intenzitású forgalom jelentős baleseti és környezeti veszélyforrás. A terület egyik része alacsony intenzitású, földszintes, előkertes, jellemzően oldalhatáron álló beépítésű, családi házas, kertes lakóterület, másik része falusias jellemzőkkel rendelkező övezetek összessége. Aktív zöldterületekkel, jelentősebb zöldfelületi intézményekkel kevésbé ellátott – eltekintve a belterület szélére szorított jelenlegi sportpálya és Elek-kúria együttesét - így zöldfelületi tagoltságról ezen városrész tekintetében egyáltalán nem beszélhetünk, utcafásítással is csak ritkán

55 találkozhatunk. A városrész központhoz csatlakozó részén, ahhoz szorosan kapcsolódó intézményi területeket találunk. A lakóövezeti városrész rendelkezik egy viszonylag csekély méretű lakóterületi bővítési/feltárási lehetőséggel – ezek legnagyobb hányada, egységes telektömbben a Borzsován található - azonban legnagyobb részében a városrészt kialakultnak tekinthetjük. Tovább fejlődési irányként kell meghatározni az élhetőbb települési környezet megteremtését – pl. sport terület aktiválása a Borzsován – összhangban a még fellelhető építészeti emlékek rehabilitációjával (Elek kúriák). Ezt alá kell támasztani egy újragondolt települési közlekedési stratégia kialakításával és végrehajtásával.

ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK Fejlesztésekhez a szabadterületek rendelkezésre Közmű infrastruktúra hiányos állnak Közlekedési infrastruktúra, utak állapota Jelentős építészeti, történelmi értékekkel bíró Közösségi terek és zöldfelületek hiánya épület A városhoz mérten jelentős nagyságú Zöldövezeti bővítési lehetőségek szegregált terület Magas a munkavállalás szempontjából képzetlen rétegek aránya Élénk közúti forgalom

LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK Pályázati források segítségével a városrész, A fejlesztések elmaradásával tovább fejlesztési programja beindul. növekedhet a szegregált területek nagysága Humánerőforrás fejlesztési programokat indít a A városrész lakossága elköltözik a területről, város pályázati források segítségével ha nem fejlődik környezete

III. Ipari területek városrész

A város a múltban jelentős ipari potenciállal rendelkezett a térségben, amely napjainkra teljes mértékben eltűnt. Az egykori gyártelepen – amely a város címerében szereplő víztoronynak is helyet ad – jelentős számú, avult állagú épület helyezkedik el. Az épületek közötti terek rendezetlenek, nagyrészt burkolt felületűek. A terület intenzív ipari-gazdasági használatából adódó

56 környezeti terhelés következményei, valószínűleg ma is jelen vannak a talajban. A település struktúrájában jelentős méretű, térszerkezeti elhelyezésében belterületi perifériális. Közlekedési szempontból jól megközelíthető, infrastruktúrával ellátott területről beszélhetünk. Kedvező fekvéséből adódó későbbi hasznosítási cél lehet a logisztika. Ez az elképzelési irány talán kimozdíthatja a mai stagnáló helyzetből a terület „barnamezős inaktív” jellegét.

A városrészen belül ellenpárként jelen van egy nagykiterjedésű – közművekkel jól ellátott – „zöldmezős” ipari-gazdasági terület. Tulajdonjogilag rendezett – 100%-ban Önkormányzati tulajdonról beszélhetünk – 13,5 ha-os terület a településen megjelenő vállalkozások számára jelenthet tiszta, rendezett alapot a megtelepedésre.

A két terület szerepkörének átrendezésével – ipar-gazdasági / logisztikai – a kialakult holtponti helyzet kimozdítható a jövőben. Fontos szempont kell legyen az iparterületek működtetése szempontjából, az egymásra épülő, szinergikus viszonyok kialakítása a megtelepedett vállalkozások között. A területek aktívabb használatával, beépítésével/átépítésével a települési környezet rendezettebbé válhat a városrészben. A gazdasági potenciállal tovább növelhető Demecser mikro-térségi szerepköre is.

57 4.3. Antiszegregációs terv

Bevezetés

Demecser város vezetése 2007-ben elhatározta, hogy elkészítteti a város teljes közigazgatási területére az Integrált Városfejlesztési Stratégiát (IVS), melynek fontos részét képezi az Antiszegregációs Terv. Az Antiszegregációs Terv elsősorban területi dimenzióban, a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az esélyegyenlőségi problémák meglétét egy adott településen. Célja, hogy a város felmérje azon területeit, ahol a szegregáció már megindult, illetve ahol előrehaladott állapotban van, és mindezek figyelembe vételével kidolgozzon a szegregáció oldására irányuló programokat. E terv tehát egy, a szegregátumokban, illetve a veszélyeztetettnek minősülő területeken élők helyzetének javítását célzó alapdokumentum, mely olyan intézkedéseket fogalmaz meg, melyek enyhítik a településen belüli esélyegyenlőtlenséget, a leszakadó társadalmi rétegek számára lehetőséget biztosít a társadalmi beilleszkedéshez, integrációhoz, valamint megállítja a szegregátumok növekedését, és a veszélyeztetett területek szegregátummá válását.

Az Antiszegregációs Terv alapvetően 3 fő fejezetre tagolódik: - általános helyzetelemzés a város egészére vonatkozóan, - a szegregátumok helyzetének elemzése, - antiszegregációs program, intézkedési terv megfogalmazása.

A terv elkészítéséhez felhasznált adatbázis adatállomány: - a KSH 2001. évi népszámlálási, - valamint az önkormányzati nyilvántartásból elérhető adatokat használtuk fel.

58 I. Helyzetelemzés (város) Város rövid összefoglaló a szegregátum helyzetének figyelembevételével

Demecser népessége 1900-2006 között

6000 1900 5000 1920 4000 1940

ő 3000 1960 F

2000 1990 2001 1000 2006 0 Év

Adatok forrása: K.S.H.-Saját szerkesztés.

Demecser népessége, az utóbbi fél évtizedben számottevően nem változott, a lakosságszám 4500-4600 fő között alakul. A lakosságszám említett sávban történő mozgását a következő tényezők együttes, egymással nem azonos irányú hatásának az eredménye: Nyíregyházi agglomeráció közelsége (ingázás), a helyi ipar leépülése, a helyi lakosságon belül magas a hátrányos helyzetűek és versenyképes szakmával nem rendelkezők aránya.

Lakónépesség (fő) 4487 Lakónépességen belül az alábbi korcsoportok aránya 0–14 1022 15–59 2832 60–x 633 ( Forrás K.S.H. 2001 népszámlálás)

A lakónépességen belül igen magas az aktív korúak száma, arányait tekintve, döntően a halmozottan hátrányos családok tartoznak, ahol a szülők döntő többség semmilyen szakképesítéssel nem rendelkezik, esélyeik nagyon alacsonyak a munkavállalásra. Problémáik enyhítésére, a város fejleszteni kívánja a helyi oktatást, beleértve a lakosság mintegy 10%-t képező cigány nemzetiségű csoportok esélyegyenlőségének javítását is.

A város összes lakosságának 20% hátrányos helyzetű a KSH adatai alapján szegregált területen él. Sajnos ez az arányszám az elmúlt hét évben nem csökkent, önkormányzati adatok szerint 2-3%- os növekedés tapasztalható. Antiszegregációs területeken is a lakosság száma az elmúlt hét évben minimális növekedést mutat, szemben a városi adatokkal, ahol a stagnáló csökkenés a jellemző.

Önkormányzati tulajdonú szociális bérlakás a szegregátumban, 2002-ben épült 32 db jelenleg, jó, kifogástalan állapotú lakások. A kihasználtság 100%-os. A szegregált területeken és a városban tapasztalható lakásállapotok miatt a szociális jellegű bérlakásokra jelentős igény lenne, van a városban. Demecser városa a további építéshez nem rendelkezik forrásokkal. A 2002-es építést pályázati források felhasználásával valósította meg.

A város legnagyobb problémája az alacsony foglalkoztatás, magas munkanélküliség. A hajdani erős helyi gazdasággal rendelkező település munkavállalási korú lakosainak 10%-a a hivatalosan nyilvántartott munkanélküli, de csak a munkavállalási korú lakosság 35-40%-a rendelkezi állandó munkaviszonnyal. A foglalkoztatottak 40%-a más településeken elsősorban Nyíregyházán dolgozik. Ez a probléma a város szegregált területén még súlyosabb, itt a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező családok aránya eléri a 70%-t.

I/1 Közszolgáltatások

Közszolgáltatások elemzése útmutató szerint Városi szintű adat Bölcsődék száma Nulla. Bölcsődések száma Nulla. Óvodák száma Egy Óvodások száma fő 220 fő Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai 204 fő neveléssel együtt) fő Általános iskolák száma (gyógypedagógiai Egy oktatással együtt)

60 Általános iskolai tanulók száma a nappali 542 fő, 1998 óta stagnál. oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) Középiskolák száma (gimnázium és Kettő. szakközépiskola együtt) Középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban 350 fő (fő) Nappali tagozatos egyetemi és főiskolai szintű Nulla. képzésben résztvevő hallgatók száma a felsőfokú oktatási intézményekben (kihelyezett tagozat szerint) Idősek nappali intézményeinek kapacitás 100%. 18 fő. kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek aránya) Önkormányzati kezelésben lévő tartós bentlakásos - és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek aránya)

A városban nincs bölcsőde, bár a demográfiai összetétel is indokolttá tehetné, illetve, ahol ilyen magas a többszörösen hátrányos gyerekek száma, ott szociális és mentális feladatokat is elláthatna. Jelentős igény lenne még az idősek számának növekedésével az öregek ellátását biztosító intézményekre. Az oktatási infrastruktúra épületeit az önkormányzat fejlesztette, a közigazgatási szolgáltatások fejlesztését a 2008-as pályázati évben tervezi. A városban stagnál, csökken a gyerekek száma kapacitás bővítésre nincs szükség. A szolgáltatások hozzáférése biztosított, a szegregált területen élők számára is.

I/2 Egészségügyi ellátás A járóbeteg-ellátás részben az egészségházban, részben az I. számú orvosi rendelőben történik. Az egészségházban található a II. számú háziorvosi körzet rendelője, a gyermekorvosi, a fogászati rendelő, valamint egy jól felszerelt fizikoterápiás részleg. Az egészségházban működik az iskolai és óvodai szűrővizsgálat, nőgyógyászati szakrendelés és körzeti védőnői szolgálat. A terhes- csecsemőgondozást két védőnői körzet látja el. Az egészségügyi ellátás fejlesztését tekintettel a hátrányos helyzetű csoportok mobilitási korlátaira szakorvosi rendelések városba telepítésével tervezi fejleszteni a város. ( nőgyógyászt, szemészet)

Gyermekjóléti szolgálat Feladata, a szociálisan hátrányos helyzetű, vagyis környezeti hatások által hátráltatott gyermekek helyzetének felmérése és javaslattétel vagy intézkedés körülményeik javítására.

1. A város szociális ellátó rendszere és programjai Az 1993. évi III. törvény 86.§-a alapján kötelezően ellátandó feladataink:

- étkeztetés, - házi segítségnyújtás, - családsegítés - szociális információs szolgáltatás - szakosított ellátásokhoz való hozzájutás segítése - idősek nappali ellátása.

Önkormányzatunk az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendelete szabályozza az egyes ellátásokhoz való hozzájutás feltételeit.

Gondozási Központ

Városunkban 1971. óta működik az idősek ellátásával foglalkozó intézmény.

A 60 éven felüli lakosok száma 2006. december 31-én: 595 fő.

Az intézmény fenntartója: Demecser Város Önkormányzata A fenntartó székhelye: Demecser Kétezer-egy tér 1. Az intézmény neve: Demecser Város Gondozási Központ Az intézmény székhelye: Demecser Boldogasszony tér 16. Telephelye: Demecser Boldogasszony tér 16. Felügyeleti szerve: Demecser Város Önkormányzata Az intézmény ellátási területe: Demecser város közigazgatási területe Működési engedélye: határozott időre szól, 2008. december 31-ig érvényes. Engedélyezett férőhelyek száma: 20 fő.

62 Az intézmény szociális törvény szerinti besorolása: az 1993. évi III. tv. 56.§. (4) bekezdésében meghatározott alapszolgáltatási központ. 1. alaptevékenység körében: alapellátási formák, nappali ellátást az 1993. évi III. tv. 62.§-a szerinti étkeztetés, 63.§-a szerinti házi segítségnyújtás, 75-76.§-a alapján nyújtott nappali ellátás. 2. Ezen feladatokon túlmenően gondoskodik még: az 57/A.§. a./ szerint az ellátási területen jelentkező igények felmérése, a gondozás megszervezése, más szolgáltatási formákhoz történő hozzáférés segítése, valamint tanácsadás biztosítása, és az 57/A.§. b./ szerinti az alap és nappali ellátást nyújtó intézmények tevékenységének összehangolása.

A Gondozási Központ részben önálló költségvetési szerv. Az intézmény költségvetéssel, pénzellátással, gazdálkodással, vagyonkezeléssel és belső ellenőrzéssel kapcsolatos feladatait az önkormányzat Polgármesteri Hivatala látja el. Az intézmény rendelkezésére álló ingatlan az önkormányzat tulajdonát képezi.

Az intézmény Alapító Okirata, valamint Szervezeti és Működési Szabályzata részletesen szabályozza a működés feltételeit.

A Gondozási Központ vezetője és munkatársai szakképzettek: A vezető főiskolai szociális munkás végzettséggel és szociális szakvizsgával rendelkezik. Jelenleg az intézményvezetővel együtt 4 főállású dolgozó van, közülük 4 szakképzett.

Az Idősek Klubját főként egyedülállók (többségében nők), időskorúak, nyugdíjasok veszik igénybe. Jelenleg 18 ellátott van a 20 férőhelyen. Az ellátottak közül 4 férfi és 14 nő.

Folyamatosan nő az igény a szociális étkeztetés iránt. 2006. december 31-én 122 fő vette igénybe a szociális étkeztetést, 40 fő házhozszállítással kapja. Házi szociális gondozásban 3 fő részesült 2006. december 31-én. 10 fő pedig házi segítségnyújtásban és étkeztetésben is részesült. A házi szociális gondozás ingyenes az igénybe vevők számára.

Önkormányzatunk együttműködési megállapodást kötött a Segítő Kezek Egyesület által működtetett Támogató Szolgálattal, mely az Sztv. 65/C.§-a szerinti segítséget, szolgáltatást nyújtja a fogyatékos személyek életvitelének megkönnyítése érdekében.

Gyermekvédelmi ellátások és családsegítés

A 2006. december hó folyamán rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesített gyermekek száma kor szerint

-6 éves 7-14 éves 15-18 éves 19- éves összesen 218 fő 361 fő 126 fő 28 fő 733 fő A 2006. december hó folyamán kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban részesített gyermekek száma kor szerint

-6 éves 7-14 éves 15-18 éves 19- éves összesen - fő 2 fő - fő - fő 2 fő

A 2006. december hó folyamán rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesített családok száma a gyermekek száma szerint 1 gyermekes 2 gyermekes 3 gyermekes 4-5 gyermekes 6 vagy annál összesen több gyermekes Családok száma 94 124 78 25 7 328 Ebből 26 30 15 3 - 74 egyedülálló szülő 2006-ban összesen 286 fő részére (413 esetben) adtunk rendkívüli gyermekvédelmi támogatást. Az év folyamán 2.409.000,-Ft rendkívüli gyermekvédelmi támogatást folyósítottunk a gyermekes családok részére.

Az egyes gyermekvédelmi ellátások helyi szabályait az önkormányzat 8/2004.(III.31.) Ör. rendelete tartalmazza.

A gyermekjóléti alapellátások közül az alábbiakat nyújtjuk:

- családsegítés és gyermekjóléti szolgálat - óvoda - iskolai napközi

Nem működik településünkön bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet, helyettes szülő, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona.

A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatunkat a Képviselő-testület a 136/2004.(XI.19.) Öh. határozatával alapította meg. Ezt megelőzően önálló családgondozó foglalkoztatásával biztosítottuk a gyermekjóléti szolgáltatást. Az új intézményi feladat ellátáshoz már csatlakozott Kék és Gégény Önkormányzata.

A gyermekek átmeneti gondozását ellátási szerződéssel biztosítjuk: a Megyei Önkormányzat által fenntartott gyermekotthonokban. Az ellátási szerződést 2000. május 10-én kötöttük meg a Megyei Önkormányzattal.

A város 0-18 éveseinek a száma: 1.195 fő A tanköteles gyermekek száma: 1.053 fő

A városban 162 olyan család él, akit „nagycsaládosnak” lehet tekinteni, azaz a gyermekek száma 3 vagy több.

Az oktatási intézményeink létszáma: Demecseri Oktatási Centrumhoz összesen 1177 gyermek tartozik: - Gimnázium – 425 tanuló - Általános iskola – 542 tanulója van az általános iskolának - Óvoda – jelenleg 210 fő óvodás gyermek van. Magántanulóként tesz eleget a tankötelezettségének: 17 fő.

Az általános iskolában a napközi ellátást 245 gyermek veszi igénybe.

Iskolaotthonos képzésben 145 gyermek vesz részt.

A szülők nyilatkozata alapján az általános iskolában 120 halmozottan hátrányos helyzetű gyermek van, az óvodában 16.

A Demecseri Oktatási Centrumban működik Pedagógiai Szakszolgálat is: pszichológus, logopédus, gyógypedagógus foglalkozik a gyermekekkel.

65 A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2007. december 31-ig, határozott időre kapta meg a működési engedélyt. A határozatlan idejű működési engedély kiadásának a feltétele: - Az épület akadálymentesítése. - 1 alkalmazott jelenleg szerzi a szükséges szakképesítést.

241 veszélyeztetett gyermeket tartott nyilván a gyámhatóság 2006-ben, közülük szegregátumból 90 környezeti okok 60 39 magatartási okok 23 105 anyagi ok 80 7 egészségügyi ok miatt volt veszélyeztetve. 7

Az alábbiakban a veszélyeztetettség okainak definícióit adjuk meg: - környezeti ok: lakás és környezete tisztasága, ápolása. A gyermek környezetében valamilyen veszélyeztető külső körülmény van. - lakáskörülmény: zsúfolt, koszos, elavult, rossz állapotú lakás - anyagi ok: család alacsony jövedelmi helyzete, munkahely hiánya - egészségügyi ok: gyermek vagy családtag betegsége, fogyatékossága - magatartási ok: a gyerek viselkedészavarai, devianciája mely összefüggésben lehet a családi problémákkal, szülők devianciájával, nevelés hiányosságaival. A problémák megoldásával hatékonyan leginkább munkahelyteremtéssel lehetne segíteni, ami minden téren javíthatná a családok, gyerekek helyzetét és csökkentené a veszélyeztetett gyermekek számát.

A 241 veszélyeztetett gyermek közül 25 lakáskörülmények miatt is veszélyeztetve volt. Családok száma, melyben a veszélyeztetett kiskorúak élnek: 85.

A gyermekjóléti szolgálat javaslatára 6 gyermeket vett védelembe a gyámhatóság, mind a hatot a szülőnek felróható magatartási és környezeti ok miatt, 1 esetben pedig a gyermeknek is felróható magatartási ok miatt. A Gyermekjóléti Szolgálat alapellátásban 18, védelembe vétel keretében 6 gyermeket gondozott. A védelembe vett gyerekek továbbra is saját családjukban élnek, a Gyermekjóléti Szolgálat figyelemmel kíséri a neveltetésüket. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és egyéb juttatások

66 (pl: ingyenes étkeztetés, ingyenes tankönyv ellátás, esetenként rendkívüli gyermekvédelmi támogatás) illetik meg őket, melyet az önkormányzat biztosít a számukra.

Az átmeneti neveltek száma: 39 fő Tartós neveltek száma: 10 fő Utógondozottak száma: 2 fő Pártfogoltak száma: 11 fő

A veszélyeztetettséget okozó helyzet javítása érdekében a szülők számára közhasznú, közcélú munkavégzés biztosításával tudja az Önkormányzat a családok anyagi, szociális helyzetét javítani. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat családgondozás által, életvezetési tanácsokkal segíti a gyermekek nevelését környezeti és magatartási problémák megoldását, illetve ingyenes nyári étkeztetések, táboroztatás, szabadidős programok szervezése által. Lakáshelyzet megoldásában az önkormányzat első lakáshoz jutók támogatásával (300 eFt vásárlás 500 eFt építés) és korlátozott mértékben bérlakásban elhelyezéssel tud segíteni esetenként. Segítség anyagilag a szociális segély, lakásfenntartási támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, átmeneti segély nyújtása is.

Továbbá a veszélyeztetettségi helyzet javítását szolgálja a Városi Önkormányzat támogatásával Demecser Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata által több éve folytatott program, amely segítséget nyújt a rászoruló roma lakosok lakáshelyzetének javítására a „cigányság életkörülményeinek javítása” című programmal. A tavalyi évben például 30 családot tudott támogatni kisebb-nagyobb összeggel fürdőszoba kialakításban vagy felújításban, víz- vagy gázbekötésben, illetve kerítés építésben. A 25 lakáskörülmény miatt veszélyeztetett gyerek családjai közül 17 család - akik a szegregált területen élnek - részesült a fenti támogatásban. Közülük: -15 család fürdőszoba felújításhoz vagy kialakításhoz - 1 család vízbekötéshez - és további egy család gázbekötéshez kapott támogatást. A jövőben is folytatni kívánja a két Önkormányzat ezt a programot pályázati források segítségével. Az Önkormányzatok szűkös anyagi lehetőségei miatt szükség van az intervenciós és egyéb pályázatok segítségére a meglévő rossz lakáskörülmények javításához. (A pályázatok

67 benyújtásához Demecser Város Önkormányzat 1.000 eFt-ot különített el 2008. évi költségvetésében a Kisebbségi Önkormányzat támogatása céljából.) A későbbiekben benyújtott pályázatok segítségével a védelembe vett gyerekek lakáskörülményeinek a javítását kívánjuk megvalósítani.

I/3 Oktatás Ebből a 25 gyerekből 17 él a szegregált területen

Oktatási Centrumnak 4 tagintézménye van.

Antiszegr.ter._1. (településhatár -

névtelen u. - Arany J.u. - Ságvári E.u. -

Mutató megnevezése Kodály Z. út - Bajcsy-Zs.E. út - Bartók B. út -

Szabolcs vezér út - településhatár - Arany J.

út - településhatár) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 72,1 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb 0,9 népesség arányában Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres 58,5 munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves 27,6 népességen belül

68 Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség 72,1 körében Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti 0,9 népesség körében Alacsony presztízsű foglalkoztatási 77,6 csoportokban foglalkoztatottak aránya Forrás. KSH

Városra vonatkozó adatok

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív 32,9 korúakon (15–59 évesek) belül helyett, a 7 éves és idősebb népességből a csak általános iskolát végzettek aránya Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában 5,1 Forrás: KSH-2001

A hétévnél idősebb népesség Demecserben iskolai végzettség szerint (Forrás: KSH Népszámlálás-2001)

Általános iskola Középiskola Egyetem, főiskola stb. első 1–7. 8. érettségi érettsé- oklevél oklevéllel évfo- nélkül givel nélkül lyamát sem

végezte el

100fő 989fő 1 319fő 850fő 549fő 43fő 154fő

2,5% 24,7% 32,9% 21,2% 13,7% 1,1% 3,8%

Összességében tehát a városban a hét éven felüli lakosság 25-28 %-a nem rendelkezik semmilyen szakmai képesítéssel, 32,9% befejezte ugyan az általános iskolát, de kétséges, hogy versenyképes szakképesítéssel rendelkeznek, esélyeik nagyon alacsonyak a munkavállalásra a Demecser környéki erősen leépült munkaerő piacon. ( Kivéve Nyíregyháza..) A fenti csoportba arányait tekintve döntően halmozottan hátrányos helyzetű családok tartoznak, problémáik enyhítésére a városnak keresni kell a megoldásokat, de a tágabb környezet, a helyi és

69 országos cigány szervezetek, a társadalom és végső soron a magyar állam segítsége nélkül aligha érhető el érdemi eredmény. A szegregált terület mutatói a városi adatoknál lényegesen rosszabb képet mutatnak, az aktív korúak 70%-nak legfeljebb általános iskolai végzettsége van, ez a szám a városban 32%, tehát a nem szegregált területeken a mutató 10% alatt lehet. A felsőfokú végzettséggel rend3elkezők aránya a 25 évnél idősebbek között a városban 5,1% a szegregált területen 0,9%. A város még nem rendelkezik oktatási esélyegyenlőségi tervvel, ennek elkészítése a halmozottan jelentkező problémák miatt ajánlott. A szegregált terület tanulói közül 3-an részesülnek Bursa Hungarica ösztöndíjban, amely az összes ösztöndíjban részesült tanuló 5,36%-a. I/4 Infrastruktúra

A város infrastruktúrája kisebb hiányosságokat mutat a vezetékes víz, szennyvíz, gázellátottság területeken, de a hiányosságok ellenére ezeknek a területeknek a mutatói nem rosszabbak a régiós átlagnál. A legjelentősebb lemaradás a pormentes utak területén van. A város pormentes utjainak aránya 60% körül van. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek 70% él, valamilyen infratsruktura hiányossággal rendelkező utcában, az említett 70%-ot együttesen érinti a pormentes út hiánya probléma. A pormentes út hiánya a következő hiányosságokkal jár együtt belvízrendszer nincs kiépítve, járda nincs vagy nem megfelelő. Ezek a hiányosságok rontják a hátrányos helyzetű emberek mindennapi életfeltételeit és a valamilyen szempontból a mozgásukban hátrányban lévő emberek közlekedését. A pormentes utakat az önkormányzat pályázati források felhasználásával tudja kiépíteni, mivel a régióban a települések lemaradása, hátránya ezen a területen nagyon magas, a források elérhetősége korlátozott, ez csökkenti a hátrányok felszámolásának ütemét.

70 Azon utcák, ahol részben, vagy egészben nem A halmozottan hátrányos helyzetű A várossrész(ek) nevei, ahol az utcák találhatóak találhatóak gyerekek száma az el nem látott utcában

Vezetékes víz Gyár u. vasúttal párhuzamos szakasza - Demecser belterület Áram Mindenhol van - Közvilágítás Gyár u. vasúttal párhuzamos szakasza - Szennyvíz-csatorna Kodály Z. u. Gégényi u. és Széchenyi u. közti szakasza 45 Gáz Kodály Z. u. Gégényi u. és Széchenyi u. közti szakasza 45 Vörösmarty M. u., Árpád u., 66 ־ Pormentes út Vörösmarty M. u.-Bogdányi u. összekötő szakasz fele ־ .Kodály Z. u ־ Szt. László u. Bartók B. és Kodály Z. u. közti szakasza ־ Gyár u. vasúttal párhuzamos szakasza ־ Krúdy Gy. út ־ Demecser-Borzsova Borzsova: Jókai u. Móricz Zs. út Összesen a városban 229 nyilványtartott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Forrás: Önkormányzat

71 II. Helyzetelemzés szegregált terület

Feltétel: A Kézikönyvben foglaltak szerint azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. (A szegregációs mutató a 2001- es népszámlálási adatokból állítható elő)

KSH által kijelölt szegregátum:

11.sz.ábra. 1.sz. Antiszegregációs terület._1. (településhatár - névtelen u. - Arany J.u. - Ságvári E.u. - Kodály Z. út - Bajcsy-Zs.E. út - Bartók B. út - Szabolcs vezér út - településhatár - Arany J. út – településhatár

A szegregátum elemzését az útmutatóban megadott táblázatok felhasználásával végezzük.

II/1 Szegregátum 2001-es adatai 1. tábla

Antiszegr.ter._1. (településhatár -

névtelen u. - Arany J.u. - Ságvári E.u. -

Mutató megnevezése Kodály Z. út - Bajcsy-Zs.E. út - Bartók B. út -

Szabolcs vezér út - településhatár - Arany J.

út - településhatár) Lakónépesség száma 857 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 29,6 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 61,0

72 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 9,3 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 72,1 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb 0,9 népesség arányában Lakásállomány (db) 235 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 44,3 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 70,9 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres 58,5 munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves 27,6 népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 51,6 Állandó népesség száma 854 Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség 72,1 körében

A város összes lakosságának 20% hátrányos helyzetű a KSH adatai alapján. Sajnos ez az arányszám az elmúlt hét évben nem csökkent, önkormányzati adatok szerint 2-3%-os növekedés tapasztalható. Antiszegregációs területeken is a lakosság száma az elmúlt hét évben minimális növekedést mutat, szemben a városi adatokkal, ahol a stagnáló csökkenés a jellemző. A kimagasló értékű a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező háztartások aránya 70%, rendszeres munkajövedelem nélkül nem lehet a szegregált területek életminőségét alapvetően megváltoztatni. A szegregált terület mutatói a városi adatoknál lényegesen rosszabb képet mutatnak, az aktív korúak 70%-nak legfeljebb általános iskolai végzettsége van, ez a szám a városban 32%, tehát a nem szegregált területeken a mutató 10% alatt lehet. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25 évnél idősebbek között a városban 5,1% a szegregált területen 0,9%.

73 Demecser szegregált terület 2001 2007

Antiszegr.ter._1. (településhatár - névtelen Antiszegr.ter._1. (településhatár - névtelen u. - Arany J.u. - u. - Arany J.u. - Ságvári E.u. - Kodály Z. út Ságvári E.u. - Kodály Z. út - Bajcsy-Zs.E. út - Bartók B. út - Mutató megnevezése - Bajcsy-Zs.E. út - Bartók B. út - Szabolcs Szabolcs vezér út - településhatár - Arany J. út - vezér út - településhatár - Arany J. út - településhatár) településhatár)

Lakónépesség száma 857 870

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 29,6 29,9

Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 61,0 60,9

Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 9,3 9,2 Forrás: KSH, önkormányzt

LALÁSOK Demecser város Szegregációs terület Lakásállomány 1452 db 235 db Alacsony komfort fokozatú 28,1 % 44,3 % Forrás: KSH-2001

Épített lakások száma 2001-2006 között a városban

14 6 38 11 11 8

Épített lakások száma 2001-2006 között a szegregált területen

2 0 12110 Forrás: Önkormányzat

Az épített lakások száma a városban 2001-2006 között nagyon alacsony volt, ezt a tendenciát alapul véve, azzal a feltételezéssel kell élnünk, hogy a lakások minősége a városban és a szegregált

74 területen nem fog változni a következő években. A szociális lakástámogatási rendszer szigorításával csökkent a szegregált területen épített lakások száma.

II/2 Szegregátum 2. tábla

TERÜLET LFT- SZOC. R. HHH ROMÁK LAKÓNÉPESSÉG LAKÁS BEN R. R GYERM.TÁM ARÁNY DB SZ. RENDSZ összes 4538 1493 502 280 683 229 10% I. városrész 1270 341 122 56 172 47 10% II. városrész 3268 1152 380 224 511 182 10% szegragátum 857 235 141 151 128 134 60% Forrás: Önkormányzat

A táblázat jól mutatja, hogy bár a KSH hivatalos adatai alapján egy darab szegregátum létezik a városban, azonban a lakosság életszínvonala jelentős szociális támogatást tesz szükségessé. A szegregált terület lakosság aránya 20%, a HHH gyerekek aránya 58%, nagyon magas. Ezzel szemben a rendszeres gyerektámogatásban részesülők száma a városban kiugróan magas, a szegtregátum adata megfelel a HHH gyerekek számának, azonban városi szinten ezt a magas támogatást a HHH gyerekek száma nem indokolja. A szegregált területen található a város lakásállományának 16%-a, a LFT-ben részesülők aránya 28% magasabb, mint azt a lakások száma indokolná, de ha figyelembe vesszük a szegregált terület alacsony komfort fokozatú lakásainak magas arányszámát 44,3% , a támogatás nagysága érthető, illetve ezt figyelembe véve nem nevezhető magasnak. A város roma nemzetiségű lakosainak több, mint a fele él a szegregált területen.

75 II/3 Szegregátum 3. tábla

Az összes tanulólétszámnak 22%- halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, és 7% sajátos nevelésű igényű. Az adatok a régióban nem példanélküliek, sok település néz szembe hasonló problémákkal, de megoldásuk nem hallogatható.

Az integráció napjaink egyik nagy kihívása. A társadalmi kirekesztés csökkentése fokozottan előtérbe kerül, különösen az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében. A sajátos nevelési igényű gyermekek más gyermekekkel történő együttnevelése az integráció egyik formája, melyben a fenntartó önkormányzatok szerepe jelentős. Meg kell találni azokat a lehetőségeket, melyekkel úgy tudjuk ezeket a hátrányokat kompenzálni, hogy emiatt senki se rekesztődjön ki a többiek közül. A SNI-gyermekek integrált oktatása is ezt a célt szolgálja, ennek érdekében a fenntartó önkormányzatnak el kell készítenie a település közoktatási esélyegyenlőségi tervét, amely az integráció szakmai és társadalmi elfogadtatásának első lépése.

76 tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint

OM tanulólétszám az intézményben intézmény neve azonosító Emelt szintű oktatás és/vagy két Gyógypedagógiai Normál (általános) tanterv tanítási nyelvű iskolai oktatás tagozat

Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH Demecseri Oktatási 583 128 38 545 90 ------033645 Centrum Demecser Forrás:Önkormányzat

77 II/4 Szegregátum 4. tábla

A szegregátumban található infrastrukturális problémák nem nevezhetőek halmozottnak, mivel a gáz, szennyvíz hiánya nem érinti az egész területet, továbbá vezetékes víz, áram közvilágítás rendben van. Ez természetesen nem csökkenti a problémák nagyságát és életminőséget befolyásoló jelentőségét. A településrészen magasabb a munkanélküliség, mint a városban, arányaiban több a hátrányos helyzetű család él itt. A hátrányos helyzetet tovább nehezíti a rossz közlekedés, esős időben nem lehet az érintett utcákon közlekedni. A többszörös hátrányos helyzetet, az utcák pormentesítésével csökkenteni lehet. Az út felújításokkal célszerű összekapcsolni a hiányzó közművek pótlását és a csapadékvíz, járda kiépítését. A kisgyermekes anyák, öregek, fogyatékkal élők közlekedése különösen hátrányt szenvednek. Az itt élők esélyegyenlősége a mobilitás és a fenntartható közlekedés területén (kerékpár, gyalogos közlekedés) kétszeresen sérült, egyrészt a településrészről a városközpontba történő közlekedés, másrészt a település részen belüli közlekedés területeken.

78 Azon utcák, ahol részben, vagy egészben nem A halmozottan hátrányos helyzetű A várossrész(ek) nevei, ahol az utcák találhatóak találhatóak gyerekek száma az el nem látott utcában

Vezetékes víz Rendben - Demecser belterület Áram Mindenhol van - Közvilágítás Rendben - Szennyvíz-csatorna Kodály Z. u. Gégényi u. és Széchenyi u. közti szakasza 45 Gáz Kodály Z. u. Gégényi u. és Széchenyi u. közti szakasza 45 Pormentes út 44 .Kodály Z. u ־

Összesen a városban 229 nyilványtartott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Forrás: Önkormányzat

79 II/5 Szegregátum 5. tábla

A szegregátumban jelenleg nincs folyamatban telep felszámolási és rehabilitációs program.

II/6. Szegregációs mutató:

A LEGFELJEBB ÁLTALÁNOS ISKOLAI VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐK ÉS 58,5% A SZEGREGÁLT TERÜLETEN, TELEPÜLÉS RENDSZERES MUNKAJÖVEDELEMMEL 28%. NEM RENDELKEZŐK ARÁNYA AZ AKTÍVKORÚAKON BELÜL (SZEGREGÁCIÓS MUTATÓ) Forrás: KSH-2001

A szegregációs mutató a szegregált területen nagyon magas, de a település mutatója sem kedvező. Alapvető probléma az alacsony foglalkoztatás a szegregált területen az aktív lakosság 2/3-na nincs rendszeres munkajövedelme és a képzettségi színvonala sem megfelelő. Változást ezen a területen a munkalehetőségek bővítése jelenthet, önmagában az oktatás nem tud segíteni csak akkor, ha munkahely teremtéssel párosul a városban. A hosszabbtávon munkanélküli szociálisan, mentálisan a munka világától eltávolodott embereket mentális programokkal kell felkészíteni a munkavállalásra.

IVS,Demecser

III. Antiszegregációs program

Antiszegregációs program általános célja: - Szegregációnak, meglévő hátrányoknak, problémáknak a csökkentése, felszámolása.

Az antiszegregációs program két alapillére: - Demecser város meglévő szociális koncepciója( szociális törvény alapján), szociális ellátó rendszerének szolgáltatásai, erőforrásai. - IVS –ben meghatározott városfejlesztési stratégia erőforrásainak felhasznáslása a szegregáció megszüntetése érdekében.

Célcsoport: - szegregált terület lakossága - a városban- a szegregált területen kívül- élő rendszeres munkajövedelemmel, versenyképes képzettséggel nem rendelkező felnőtt lakosság, hátrányos helyzetű családok, gyerekek.

Célcsoportban jelentkező problémák:

- Közmű infrastruktúra hiányosságai - Munkanélküliség - Szakképzetlen munkaerő - Hátrányos helyzetű gyerekek - Egészségi állapot - Szociális problémák - Lakáskörülmények

„Demecser a Rétköz központja” 2008 81 IVS,Demecser

Fejlesztések: Helyzetelemzés Cél Intézkedés Határ- felelős idő 1, Pormentes út, járda nincs Útépítés, felújítás Útépítés, felújítás 2011 kiépítve. 2, Belvíz-rendszer nincs Belvíz csatornaépítés Belvíz csatornaépítés 2011 kiépítve 3, Magas a 8 általánossal és Képzetségi színvonal Lásd. humánerőforrás Folyamatos versenyképes szakmával növelése program nem rendelkezők aránya 4, Magas a munkanélküliek Munkanélküliek Közcélú, Folyamatos aránya. számának csökkentése közmunkaprogram, esély a munkára program. 5, Magas az alacsony Magánerős Életviteli tanácsadás Folyamatos komfortfokozatú lakások lakásfelújítások, aránya építkezések támogatása

6, Magas a hátrányos Hátrányos helyzetű Jelenlegi szociális program Folyamatos helyzetű gyerekek száma gyerekek támogatása 7, Rossz egészségi állapot, Egészséges életmód Jelenlegi szociális Folyamatos szociális körülmények program/tanácsadás

„Demecser a Rétköz központja” 2008 82 IVS,Demecser

Antiszegregációs program konkrét fejlesztési céljai:

Helyzetelemzés Indikátor Indikátor Indikátor rövidtávú középtávú hosszabbtávú (1év) (3év) (6év) 1, Pormentes út, 3 db út szilárd járda nincs vagy nem burkolattal való megfelelő. ellátása Ságvári E.u. - Kodály Z. út - Bajcsy-Zs.E. út ( félig)

2, Belvíz-rendszer 3 db út esetében nincs kiépítve Ságvári E.u. - Kodály Z. út - Bajcsy-Zs.E. út ( félig) ) a csapadékvíz- elvezetés kialakítása 3, Magas a 8 Közmunka és szociális általánossal és pályázatokhoz versenyképes kapcsolódó szakmával nem képzéseken résztvevő rendelkezők aránya lakosok száma min. 40-60 fő 4, Magas a Közmunkában, munkanélküliek közhasznú és közcélú

„Demecser a Rétköz központja” 2008 83 IVS,Demecser

aránya. foglalkoztatásban résztvevő lakosok száma Min. 40-60 fő 5, Magas az alacsony Támogatás nyújtása komfortfokozatú Demecser Város Cigány lakások aránya Kisebbségi Önkormányzatával együttesen megpályázott intervenciós pályázat segítségével. (Min. 3-4 család/év)* 6, Magas a hátrányos Kompetencia alapú helyzetű gyerekek programok száma megszervezésére pályázatok benyújtása (2-3/év) és megvalósítása. 7, Rossz egészségi Szociális programban, állapot, szociális egészségnapokon és körülmények tanácsadáson, Emberi erőforrás fejlesztése, prioritásához kapcsolódó szervezett rendezvényeken résztvevők száma min. 200-300 fő * nyertes pályázat esetén Új- „Esély a munkára”- családsegítő program lényege:

- komplexen kezeli a problémákat, egy helyen foglalkoznak a célcsoport gondjaival - mint megoldandó problémát első helyen kezeli a program a munkanélküliség felszámolását

„Demecser a Rétköz központja” 2008 84 IVS,Demecser

- a város által indított egyéb pl. foglalkoztatást segítő programmal szoros összhangban van.

Új- „Esély a munkára”- családsegítő program indokai, megoldandó feladatok, a munkavállalást hátráltató problémák a munkavállalói oldalon:

- A munkavállalók képzettsége nem versenyképes - A több évig munka nélkül lévők, nem motiváltak a munkakeresésében - Rossz szociális, mentális állapot - Alkoholizmus - Információ hiányból adódó hátrányok

Szervezeti és humánháttér: - A város szociális ellátó rendszerén belül kell a szervezeti, humán, technikai feltételeket megteremteni. Javasolt két fő családsegítő koordinátor alkalmazása. - Minden szakterületre, ahol a célcsoport problémái jelentkeznek- pl. foglalkoztatás, oktatás, egészségügy, szociális helyzet, stb.- az önkormányzat felelősöket jelöl ki, akik az adott szakterület- a célcsoport részére indított programjait koordinálják, vezetik.

„Demecser a Rétköz központja” 2008 85 IVS,Demecser

IVS –ben meghatározott városfejlesztési stratégia erőforrásainak felhasznáslása a szegregáció megszüntetése érdekében: - Infrastruktúra javítása: út, járda építés, belvízrendszer kiépítése - Lakás körülmények javításában az önkormányzat közvetetten tud részt venni, -pl. tanácsadás- mivel önkormányzati bérlakások nincsenek a területen, magánerős építkezést az önkormányzat a város egész területén nem támogatja. - Humánerőforrás fejlesztési programok

Célcsoport program Projektgazda forrás Ft millió 8. általánossal nem Esti iskola Általános iskola Pályázat, rendelkező felnőtt önkormányzat 30 lakosság Szakmával nem Új helyi képzések Gimnázium, Pályázat, rendelkező/vagy kialakítása: pl. kertész, szakközépiskola, magánszektor versenyképtelen házvezetőnő, turista (Régiós szakképző szakmával rendelkező szállásadó és a központ, 85 felnőtt lakosság letelepedő ipari Magánképző cégek) üzemek igényei szerint. Informatika, nyelv Informatikai oktatás/ Általános iskola, Pályázat, területeken módszertani reform, Gimnázium önkormányzat hátrányban lévő 18. év nyelv oktatás 80

„Demecser a Rétköz központja” 2008 86 IVS,Demecser

alatti lakosok fejlesztése eszközpark és az egyéni képzés feltételeinek javításával.

Működés rövid leírása: Az „Esély a munkára” program szakembereinek a feladata, hogy a problémákat feltárják, a tanácsadás során motiválják a részvevőket a továbblépésre, a lehetséges megoldások bemutatásával. A feltárt problémákat a város vezető testülete elő terjesszék. Ez alapján a város vezetése konkrét megoldásokat, programokat indít pl. foglalkoztatás, egészségügy egyéb területeken. A programokat szakmai felelősök vezetik. Az antiszegregációs program első lépcsőjeként beindításra kerül az „Esély a munkára” program, amely a problémák feltárására, a foglalkoztatás képzettségi feltételeinek megteremtésére koncentrál. (lásd. humánerőforrás fejlesztés). A város gazdasági életének dinamizálása, a foglalkoztatási színvonal emelése az IVS célkitűzési, programjai között szerepel, ez garantálja közép és hosszabb távon a hátrányos helyzetű családok számának csökkentését.

1. A város szociális programjai

Tervezett fejlesztési irányok, célok:

- A végleges működési engedély érdekében a jelenleg fennálló hiányosságok megszüntetése: akadálymentesítés és az ÁNTSZ által leírt hiányosságok megszüntetése legkésőbb 2008. december 31-ig. Az intézmény épülete a város egyik legöregebb épülete, melynek felújítása már nem gazdaságos, bár a működési engedély érdekében eddig is költségekbe került az épület állagának javítása. Célunk, hogy amennyiben az önkormányzat anyagi ereje engedi – és lehetőleg pályázati lehetőség is lesz

„Demecser a Rétköz központja” 2008 87 IVS,Demecser

rá – a kor elvárásainak és színvonalának megfelelő épületet építeni a Gondozási Központ számára, amelyben az Idősek Klubja is működne. - Célunk az intézmény tárgyi feltételeinek javítása. Az utóbbi időben ennek érdekében is tettünk erőfeszítéseket, azonban még mindig szükséges lenne az ellátottak körülményeinek javítása. Az intézményvezető már pályázott tárgyi eszközökre, azonban a pályázata elutasításra került. - Már évekkel ezelőtt is felmerült egy bentlakásos idősek otthonának a működtetése. Hosszabb távú céljaink között szerepel ez is. Igény jelentkezik a demecseri és környékbeli idős lakosság részéről egy bentlakásos idősek otthona iránt, jelenleg is többen vannak elhelyezve a megyei intézményekben, és egyre többen várnak férőhelyre. Így az idősek nem szakadnának ki az eddigi környezetükből, és nem kellene évekig férőhelyre várniuk. A megvalósulás az önkormányzat anyagi erejének és a pályázati forrásoknak is a függvénye. - A dolgozók továbbképzése. - Tapasztalataink szerint az idősek klubjának 20 férőhelye elegendő, jelenleg bővítést nem igényel, szinte nincs, vagy nagyon rövid várakozási idő a felvételig. A férőhely kihasználtság közel 100%-os. - A folyamatosan növekvő igények kielégítése a szociális étkeztetésben. Egyre többen igénylik a házhozszállítást is. - A házi szociális gondozást ingyenesen nyújtjuk az ellátottak részére, szeretnénk ezt a jövőben is ingyenesen biztosítani. - A településen élő fogyatékos személyek segítése, és az alapellátás keretében már nem gondozható rászorultak szakosított ellátáshoz jutásának elősegítése (társulásos formában, meglevő szolgálatokhoz együttműködési megállapodással történő csatlakozással, vagy önálló feladatellátás keretében). A megoldáshoz szeretnénk pályázati forrásokat is igénybe venni.

„Demecser a Rétköz központja” 2008 88 IVS,Demecser

A szolgáltatás működtetésének tervezett módja és formája:

Tervezett fejlesztési irányok, célok:

2005-től intézményként működik a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatban a személyi és tárgyi feltételek megteremtődtek.

A gyermekvédelmi szolgáltatások működtetésének tervezett módja és formái:

A Családsegítő-és Gyermekjóléti Szolgálatot társulásos formában működtetjük 2 településsel, Demecser, Kék, Gégény települések mellett Székely és Nyírbogdány társulását fogadni tudjuk. Szeretnénk, ha ez hosszú távon működne és a társulásból eredően a szakmai színvonal és felkészültség, valamint a tárgyi eszközökkel felszereltség további javításával is fejleszthetnénk a feladatok ellátását.

2, Közmunka pályázatok, közcélú és közhasznú foglalkoztatás:

A városban közmunka programban 2007-ben 63 fő vett részt, a program időtartama 26 hónap volt összesen. A közmunka területén a foglalkoztatás eseti, de az önkormányzat minden évben pályázat útján 50-70 fő részére tud időszakos munkavégzést biztosítani.

Tervezett programok leírása:

PROGRAM FELELŐS HATÁRIDŐ Kedvezményes építési telek biztosítása az alacsony Képviselőtestület 2015 társadalmi státuszúak számára, úgy hogy az nem polgármester növeli a szegregátumok területét. Szociális bérlakások kiutalása. Képviselőtestület 2015 polgármester Mobilizációs eszköz alkalmazása. Képviselőtestület 2015 polgármester A lakosok kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetének 2010 javítását célzó programok esetében Dr. Teremi törekedni kell arra, hogy a programok megvalósítása Mónika jogász

„Demecser a Rétköz központja” 2008 89 IVS,Demecser

során olyan kivitelezők előnyben részesítése, melyek vállalják, hogy alkalmaznak szegregált területen élőket is! Annak feltűntetése, hogy a város részt vesz e roma Maksa Márta 2009 munkaerő – piaci menedzser programban. Települési közoktatási esélyegyenlőségi terv” Fazekas István 2009 elkészítése. Iskola igazgató Önkormányzati Adósságkezelési Program bevezetése. Képviselőtestület 2012 polgármester Az Anti-szegregációs Terv képezze részét a Demecser Maksa Márta 2009 Város Települési Esélyegyenlőségi Programjának.

IVSban -a város területén- tervezett fejlesztések hatása a szegregált terület lakosságának életére: (hatások vizsgálata tematikus célok szerint)

IVS Fejlesztési hatás/eredmény terület Infrastruktúra Fenntartható közlekedés feltételei és az egyéni közlekedési mobilitás javul, fejlesztés baleseti kockázat csökken, belvíz okozta károk megszűnnek. Célcsoport életkörülményei javulnak. Humánerőforrás Képzettségi színvonal emelkedik, a munkavállalás esélye javul. A célcsoport fejlesztés nagyobb eséllyel tud munkahelyet találni. A HHH és SNI gyerekek tanulási esélyeit javítja az elfogadott település közoktatási esélyegyenlőségi terv. Térségi szerepkör Munkalehetőség nő, célcsoportban a munkanélküliség csökken, mivel a erősítése szolgáltatás, kereskedelem, közigazgatás területeken új munkahelyek jönnek létre. Gazdaság Új munkahelyek jönnek létre. Munkalehetőség nő, célcsoportban a fejlesztése munkanélküliség csökken.

„Demecser a Rétköz központja” 2008 90 IVS,Demecser

4.4. SWOT analízis (város)

A következőkben összefoglaljuk azokat a jellemzőket, melyek a város további fejlődésének irányait meghatározhatják. Az egyes kategóriák kialakítása során természetesen nem izoláltan kezeljük a várost, hanem figyelembe vesszük azokat a természeti-, földrajzi-, gazdasági és társadalmi adottságokat, melyek a térség egészére is vonatkoznak.

ERŐSSÉGEK (strengths) GYENGESÉGEK (weaknesses) − Mikor-térségi központ − Ipari park, betelepült vállalkozói övezet hiánya − Nyíregyháza közelsége − Helyi vállalkozások növekedési − 100-as vasúti fővonal melletti fekvés lehetősége alacsony − Meglévő kihasználatlan „volt ipari bázis − Mezőgazdasági termékek feldolgozottság infrastruktúrája” pl. iparvágány. szintje alacsony − Jelentős szabad munkaerő − Alacsony a helyi foglalkoztatás − Agilis a lehetőségeit kihasználó − Turisztikai vonzerők hiánya önkormányzat − Idegenforgalmi infrastruktúra pl. étterem, − Több évtizedes múlttal rendelkező hotel hiánya középfokú oktatás − Városi alap- infrastruktúra több területen − Kistérségi jelentőségű helyi nem megfelelő; utak hagyományokra épülő Káposztásnapok program − Városi funkciók betöltésére alkalmas városközpont, park stb. hiánya

− Magas a szakképzetlennek aránya

„Demecser a Rétköz központja” 2008 91 IVS,Demecser

LEHETŐSÉGEK (opportunities) VESZÉLYEK (threats) - EU-s pályázatok kihasználásával új fejlődési pálya elérése - Kisvárda, Záhony, Nyíregyháza térségének, gazdasága nem fejlődik, - Vállalkozói és magántőke bevonásával a városfejlesztés önkormányzatra - Meglévő barna mezős ipari terület nehezedő terheinek csökkentése fejlesztése nem valósul meg.

- Kisvárda, Záhony logisztikai övezettel, - Nem érkezik külső segítség a kisebbség Nyíregyháza ipari parkkal a kapcsolatok helyzetének javításához. építése - A projektek előkészítése nem a - Barna mezős ipari területek fejlesztése megfelelő ütemben halad, emiatt nem sikerül forrásokat szerezni - Szakképzés fejlesztése

- Belterületi utak fejlesztése

- Kerékpárutak építése

- Városközpont rehabilitációja

- Színvonalas szabadidő eltöltésre alkalmas területek/ lehetőségek kialakítása

- Városi kulturális, szociális infrastruktúra fejlesztése

− Kistérségi szolgáltatások fejlesztése

„Demecser a Rétköz központja” 2008 92 IVS,Demecser

5. Városfejlesztési Stratégia

5.1 Város jövőképe

Demecser város, a település arculat, a helyi gazdaság, a szolgáltatások (kereskedelem, egészségügy, közigazgatás, oktatás, szabadidős kikapcsolódási lehetőségek, szociális intézmények) és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a „RÉTKÖZ” mikro-térségi központja kíván lenni.

Ez az összetett program jelent biztosítékot arra nézve, hogy Demecser egy harmonikusan fejlődő kisváros legyen a következő évtizedben.

A stratégiai célok közül kiemelt cél a helyi gazdasági potenciál erősítése. Ha nem fejlesztjük a helyi gazdaságot, nem fog bővülni a helyi foglalkoztatás és a többi cél elérése nem oldja meg az alapproblémát, a lakosság kereseti lehetőségének, életszínvonalának a növelését. Viszont önmagában pl. az ipari terület fejlesztése, ha sikerrel jár is rövidtávon, középtávon már nem lesz fenntartható a fejlődés, ha nem fejlesztjük az oktatást, a városi infrastruktúrát stb. párhuzamosan az ipari területekkel.

„Demecser a Rétköz központja” 2008 93 IVS,Demecser

5.2. Demecser- három szintű- stratégiai célrendszere

ÁTFOGÓ CÉL „Minőségi társadalmi környezet kialakítása, versenyképes, fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása”

I. II. III. V. Tematikus Tematikus Tematikus Tematikus cél cél cél cél Helyi Humán Mikro- Helyi infrastrukt erőforrás térségi gazdaság úra fejlesztése központi erősítése fejlesztése szerepkör erősítése

1.sz. városrész 2.sz. városrész. 3.sz. városrész Cél: Kisvárosi funkciók Cél: Lakóövezetek Cél: IPARI TERÜLET fejlesztése (városközpont) fejlesztése FEJLESZTÉSE

12.sz.ábra Átfogó cél: Minőségi társadalmi környezet kialakítása, versenyképes, fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása képezi a város hosszú távú átfogó célját, melynek teljesülése esetén a lakosság számára a jelenleginél jobb minőségi társadalmi környezet fog létrejönni, a helyi gazdaság foglalkoztatási készsége növekedni fog és stabil lesz, arányaiban messze meghaladva a jelenlegi foglalkoztatási színvonalat.

„Demecser a Rétköz központja” 2008 94 IVS,Demecser

Mutatók:

INDIKÁTOR JELENLEGI ÉRTÉK CÉL- ÉRTÉK CÉL- ÉRTÉK 2015 2026 Városi lakosságszám 4481 fő ( 2006) 2% növekedés 5% növekedés

Munkanélküliek száma 361 fő (2007) 20% csökkentés 30% csökkentés

I. Tematikus cél : Helyi infrastruktúra fejlesztése

Helyi infrastruktúra fejlesztése minden városrészre kiterjed, magában foglalja a városi alap infrastruktúra fejlesztését a szükséges területeken. Közút- közvilágítás – belvízrendszer fejlesztése, továbbá a közszolgáltatói, oktatási, kulturális, stb. funkciók fejlesztéséhez szükséges ingatlan beruházásokat és a közösségi célokat szolgáló szabadtéri közterek, parkok kialakítását, fejlesztését.

Mutatók:

INDIKÁTOR 2006 2015 Szilárd burkolatú utak hosszának növelése 100% +40% Közterek, parkok területe: Zöld terület-növekedés 100% +50%%

2. sz. Tematikus cél: Humán erőforrás fejlesztése

A cél elérése a következő területeken jelent fejlesztéseket (nem ingatlan beruházás), projektek indítását: hátrányos helyzetű tanulók oktatása, felnőtt lakosság szakképzése, átképzése a piaci igényeknek megfelelően, általános és középiskola oktatás fejlesztése új szakirányok kialakításával. Értelemszerűen a cél minden városrészre kiterjed.

„Demecser a Rétköz központja” 2008 95 IVS,Demecser

Mutatók:

INDIKÁTOR 2006 2015 Speciális képzésben részesülő tanulók száma (informatika, nyelv) - 250 Szakképzésben részt vett felnőttek száma - 190 Szakok száma a középfokú képzésben - 3

3, Tematikus cél : Mikro-térségi központi szerepkör erősítése

Mikro-térségi központi szerepkör erősítését szolgálja a városközpont fejlesztése, kisvárosi funkcióinak bővítése, a helyi foglalkoztatás növelését eredményező ipari terület közművesítése, a humánerőforrás fejlesztését segítő programok, a megvalósult önkormányzati beruházások nyomán létrejövő kereskedelmi, szolgáltató magán fejlesztések.

Mutatók:

INDIKÁTOR 2006 2015 Kistérségi jelentőségű fejlesztések száma - 5

Kistérségi jelentőségű fejlesztések: 1, Piac 2, Főtér/ sétáló utca, 3, koncentrált vendéglátó ipari jelenlét az új városközpontban/bevásárló utca Kkv. szolgáltatókkal, 4, (felnőtt) szakképzési térségi centrum 5, foglalkoztatás/működő – korszerű- ipari terület.

4. Tematikus cél : Helyi gazdaság erősítése

A városban magas a munkanélküliség, kevés a munkahely (Helyzetelemezés), a lakossági felmérés

„Demecser a Rétköz központja” 2008 96 IVS,Demecser

eredménye is visszaigazolta ezt a jelentős problémát. Megoldása; - a munkahelyteremtés fejlesztése érdekében,- a városnak segítenie kell a versenyszféra beruházásait a tőkevonzás feltétel rendszerének fejlesztésével. A Demecseri keményítőgyár telephelye jelenleg nem üzemel, infrastruktúrája megfelel egy majdani ipari beruházás céljaira. Az önkormányzat tulajdonában van egy ipari célra kijelölt a város szélén fekvő zöld mezős terület, amely szintén alkalmas lehet fejlesztésekre.

Mutatók:

INDIKÁTOR 2006 2015 Aktív – jelenleg önkormányzati- ipari területek nagysága - 13,5 ha

Városrészek céljai: Kisvárosi funkciók fejlesztése ( gazdasági, közösségi, közigazgatási)

1.sz. városrész : „Városközpont”

Városrész célja: Kisvárosi funkciók fejlesztése

Mutatók:

INDIKÁTOR 2006 Új/fejlesztett kisvárosi funkciók 5

Új/fejlesztett kisvárosi funkciók: Piac, főtér/ sétáló utca, koncentrált vendéglátó ipari jelenlét az új városközpontban/bevásárló utca Kkv. szolgáltatókkal, közigazgatási szolgáltatások fejlesztése, kulturális lehetőségek fejlesztése (Elek Kuria)

„Demecser a Rétköz központja” 2008 97 IVS,Demecser

2.sz. városrész

Városrész célja: Lakóövezet fejlesztése Mutatók: INDIKÁTOR 2006 2015 Útépítés/felújítás a lakóövezetben növekedés 100% +40%

3.sz. városrész Városrész célja: Gazdasági területek fejlesztése, 13,5 ha közművesítése.

Mutatók:

INDIKÁTOR 2006 2015 Aktív – jelenleg önkormányzati- ipari területek nagysága - 13,5 ha

5.3. Stratégia koherenciája, konzisztenciája

5.3.1.Illeszkedés, összhang a település fejlesztési koncepcióval, tervvel Az érvényben lévő településrendezési eszközökkel való egyezőség az akcióterületeken

1. Demecser városközpont A városközpont tervezett beavatkozásai részben megegyeznek a már elfogadott rendezési tervvel. Tervezett feltáró utak, az azokat határoló övezetek részben relevánsak az akcióterületre elképzelt fejlesztésekkel. Azonban az új városi főtér – annak összes elemével –

„Demecser a Rétköz központja” 2008 98 IVS,Demecser

valamint a tőle északra tervezett jelentős zöldfelületi intézmények már szükségessé teszik az eszközök – fejlesztési koncepció, településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv – módosítását. Mindenképpen szükséges a tervek módosításakor a közlekedésfejlesztési elképzelések összehangolása a település egészére vonatkozó stratégiával. A nagyszámú magántulajdonú ingatlan miatt szükséges a sajátos jogintézmények részletes, mélyreható kidolgozása.

2. Vasútállomás környezete Az akcióterületre tervezett beavatkozások alátámasztásához szükség van a településszerkezeti terv módosítására, mivel a 845 hrsz-ú út északi oldalán lakóterületbe ékelődő közlekedési terület kerülne kialakításra. Természetesen ezzel párhuzamosan szükséges az érvényességi határon belüli szabályozás módosítása (rajzi és szöveges munkarészekben egyaránt). Ugyanakkor kiemelten fontos az építési szabályzatban a „sajátos jogintézmények” fejezet részletes kidolgozása, a jelentős közterületi/közösségi érdekű beavatkozás végett.

3. Ipari terület Az érvényben lévő rendezési terv szerint, jelen akcióterület falusias lakóterület építési övezetébe sorolt. Közlekedési zónákkal tagolt kb. 13,5 ha terület. A terület közel 80%-án régészeti terület van kijelölve. A megvalósításhoz szükség van a fejlesztési koncepció, a településszerkezeti terv, valamint a szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat módosítására is. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia készítésekor a terület rendezési terv szerinti módosítása folyamatban van (a szakhatósági egyeztetések folynak).

„Demecser a Rétköz központja” 2008 99 IVS,Demecser

5.3.2. Célrendszer koherenciája

Vizsgálat táblázatban összefoglalva:

SZEMPONTOK EREDMÉNY Városrész célok illeszkedése Célok egymást kiegészítik, különböző funkciók fejlesztésére koncentrálnak.pl. városközpont, gazdasági terület. Zárványok kialakulása Nem alakul kii zárvány, a három városrész, lefedi a várost. Funkciók megosztása Nem tervezett

A városrészcélok más-más funkcióhoz (lakóövezet, városközpont, ipari terület) kapcsolódnak, a célok elérése szükséges a város fejlődése szempontjából, egymást kiegészítik, de nem párhozamos célokról van szó, tehát a lakóövezet fejlesztése kizárólag pl. a II. sz. városrészre koncentrálódik, nincs funkciómegosztás tervezve a városrészek között.

„Demecser a Rétköz központja” 2008 100 IVS,Demecser

5.3.3. Környezeti állapot

I-II. Városrész: A tervevezett intézkedések nem terhelik a környezetet, az alkalmazott BAT technológiának, a fajlagos energiafelhasználás csökkentésének, és a zöld területek növelésének köszönhetően a beruházások környezetre gyakorolt mérlege pozitív lesz, amely nem igényel konkrét intézkedést. A kockázatok csökkentése érdekében a városfejlesztő projekt szervezetben a környezetvédelem felügyelete is szerepel a munkaköri leírásoknál.

III. Városrész:

Az ipari területek fejlesztése, - a ipari üzemek léttelepülése -, igényelhet konkrét beavatkozást, azonban ennek jelenleg még csak a menetrendjét lehet feltárni. Az önkormányzat a kockázatotok csökkentése érdekében a környezetet erősen terhelő- különösen a vízbázist- iparágak letelepedését nem támogatja a város barnamezős ipari telepein. A környezetvédelmi hatástanulmány készítésére kötelezett esetekben pedig, részt kíván venni a munkában a város érdekeinek eredményes érvényesítése érdekében.

„Demecser a Rétköz központja” 2008 101 IVS,Demecser

6. Akcióterület kijelölése

6.1. Akcióterületek kijelölésének feltételrendszere

Az akció területek kijelölése indikatív- az IVS kézikönyv alapján- a mindenkori pályázati lehetőségek döntik el, hogy a leirt formában vagy más csoportosításban kívánja a város kijelölni, fejleszteni az akcióterületeket.

Akcióterületek kijelölése: I, sz. akcióterület: Városközpont II, sz. Akcióterület: Vasútállomás környéke III, sz. Akcióterület: Ipari terület

Az akcióterületi fejlesztéseknél az önkormányzat kizárólag pályázati források felhasználásával kíván és tud fejleszteni. (A pótlás, karbantartás címén megvalósuló kisebb értékű- maximum pár tízmilliós- beruházásokat valósítja meg saját forrásból.)

„Demecser a Rétköz központja” 2008 102 IVS,Demecser

6.2. Akcióterületek leírása (célkapcsolat, funkciók, tevékenységek)

I, sz. Akció terület: Városközpont

I. ÜTEM: „ÚJ VÁROSKÖZPONT”

Fejlesztendő funkciók: - Közszolgáltatások (önkormányzat, oktatás) - Új városközpont (új funkció) - Közlekedés (közutak, járdák, parkolók) - Kiskereskedelem/Piac - Kultúra/turizmus ( múzeum)

A fejlesztendő funkciók az alábbi tematikus célok elérését segítik:

- Helyi infrastruktúra fejlesztése (közlekedés, közút) - Kistérségi szerepkör erősítése (közszolgáltatások, piac, városközpont) - Humánerőforrás fejlesztése (szociális ellátás) - Gazdaság fejlesztése (piac, városközpont)

Valamint hozzájárulnak az 1. sz. városrész céljának- kisvárosi funkciók fejlesztése- eléréséhez.

Terület kijelölése:

„Demecser a Rétköz központja” 2008 103 IVS,Demecser

14. ábra Városközpont akcióterület

Forrás: Art-Vital Kft.

Tevékenységek leírása: A város közösségi tereinek hiányát hivatott megoldani, egy a Kétezer-egy térhez kapcsolódó, a mai polgármesteri hivatallal szemközti terület felhasználásával kialakított központi közterület. Ennek a térnek a szélére, vagy a közvetlen szomszédságába kerülnek azok a szolgáltató épületek, intézmények, amelyek a település életében kulcsfontosságúak.

Frekventált, a település térszerkezetében központi szerepet betöltő elem. Egyértelmű, hogy a városi jelleg erősítése mindenképpen szükséges.

„Demecser a Rétköz központja” 2008 104 IVS,Demecser

Nyilvánvaló az is hogy jelentős közlekedési kényszert vált ki a beavatkozás a város magjában. Ezek lekezelésére átgondolt közlekedési elképzelés lett társítva. A kereskedelmi és a településigazgatási funkciók keveredése egyáltalán nem szokatlan, még akkor sem ha ez egy közös épületben helyezkedik el. A térre tervezett új polgármesteri hivatal, kicsit talán szokatlan ilyen irányú szerveződése jól funkcionálhat egy ekkora méretű településen.

A központi vegyes funkciók ilyen kisméretű térbe való sűrítése különösen hatásosan működhet Demecser esetében, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a város mikro-térségi funkciókat is ellát. A város szívében elhelyezkedő intézményi tömb – gimnázium, általános iskola, Elek kúria, művelődési ház – területén eszközölt beavatkozások jelentősen nem befolyásolják a terület szerkezeti felépítését és jellegét. A méltánytalanul háttérbe szorított kúria épülete a beavatkozások folyamán egy kissé fellélegezhet, azonban egykori „fénye” a gimnázium új épületrészeinek elhelyezésével eltűnt. Új főtér látképe.

Millió Ft

„Demecser a Rétköz központja” 2008 105 IVS,Demecser

BEAVATKOZÁSOK ÖNKORMÁNYZAT MAGÁNTŐKE Piac 80 - Városközpont (főtér, sétáló utca, vezetékek 180 - terepszint alá ingatlanvétel nélkül) Polgármesteri hivatal 160 - Szolgáltatóház (Kkv.) - 100 Múzeum 100 Étterem - 100 Kkv. üzletek, szolgáltatások 30 Utak 150 - Tervezett tartalék 10 Összes kiadás 680 230 Önkormányzati bevétel (bérleti díj, ingatlaneladás) 20 -

II. ütem: „VÁROSLIGET PROJEKT”

„Demecser a Rétköz központja” 2008 106 IVS,Demecser

Fejlesztendő funkciók:

- Sport létesítmények építése, felújítása - Lakóövezeti közparkok, terek, járdák, játszóterek közösségi szabadtéri létesítmények építése, felújítása. - Rekreációs, szabadidős szolgáltatások, terek kialakítása, bővítése

A fejlesztendő funkciók az alábbi tematikus célok elérését segítik:

- Humánerőforrás fejlesztése - Helyi infrastruktúra fejlesztése

Valamint hozzájárulnak a 1. sz. városrész céljának eléréséhez.

Fejlesztendő tevékenység:

Ezen a területen kívánjuk koncentrálni a városban kialakítandó, sporttal és szabadidővel kapcsolatos tevékenységeket kiszolgáló épületeket, létesítményeket, közparkokat. A kialakított környezet ideális a Demecseri Káposztás Napok, és hasonló nagyságrendű rendezvények lebonyolítására, befogadására is. Ide kerül áthelyezésre a stadion intézménye, sportpályával és gyakorló pályával. Ezekhez kapcsolódóan korszerű lelátót terveztünk, melyhez irodákat és öltözőket befogadó épületrészek tartoznak. Megjelenésében modern, korszerű építményeket hagyományos anyaghasználat jellemzi. Az uszoda épülete organikus formavilágot tükröz, a terek szervesen kapcsolódnak az épület körül kialakított, azzal együtt működő udvarhoz. A fogadó épületrészben galéria szintet is ki lehet

„Demecser a Rétköz központja” 2008 107 IVS,Demecser

alakítani, azonban alapvetően földszintes szerkezetű épületet terveztünk, korszerű formában.

Millió Ft FEJLESZTÉSEK ÖNKORMÁNYZAT MAGÁNTŐKE Új sportpálya, gyakorló pálya 100 - Uszoda építése 150 - Parkok, játszóterek 50 - Összes kiadás 300 - Bevétel (bérlet, hirdetés, belépők) 5 -

„Demecser a Rétköz központja” 2008 108 IVS,Demecser

II. sz. akcióterület: Vasútállomás és környezete

A fejlesztendő funkciók az alábbi tematikus célok elérését segítik:

- Térségi központ - Helyi infrastruktúra fejlesztése/közlekedés - Gazdaság fejlesztése

Fejlesztendő funkciók: - Fenntartható személyszállítás - Buszközlekedés - Gazdaság/ipar munkaerő szállítási igényeinek kielégítése

A jelenlegi vasútállomás környezetének kiegészítése buszpályaudvar funkcióval, olyan intermodális csomópontot eredményez amely új elemet képez a település közlekedési struktúrájában. A tervezett út a terület hozzáférést segíti elő, illetve részét képezi egy nagyobb közlekedési elképzelés részének.

„Demecser a Rétköz központja” 2008 109 IVS,Demecser

FEJLESZTÉSEK ÖNKORMÁNYZAT MAGÁNTŐKE Autóbusz pályaudvar 100 - Utak * 100 - Összes kiadás 200 - Bevétel (bérlet, hirdetés) 5 - * Az út fejlesztés költsége tartalmazza az akcióterületen kívüli, pontszerű fejlesztés költségét is, pormentes út kialakítása Borzsován, 32 millió Ft. Akcióterület kijelölése

III, sz. akció terület : Ipari terület

„IPARI KÖRNYEZET TŐKEVONZÓ KÉPESSÉGÉNEK FEJLESZTÉSE KÖZMŰHÁLÓZAT)”

„Demecser a Rétköz központja” 2008 110 IVS,Demecser

Fejlesztendő tőkevonzó funkciók: - Közműhálózat - Ipari –teljes közművel-bérelhető terület kialakítása - Közlekedés (közút) - Oktatás (szakképzés) - Ipari üzem: Döntéstől az üzemelésig önkormányzati egyedi ügyintézés

A fejlesztendő funkciók az alábbi tematikus célok elérését segítik:

- Térségi szerepkör erősítése (új munkahelyek erősítik a vezető szerepkört) - Humánerőforrás fejlesztése (szakképzett munkavállalók számának növekedése) - Gazdaság fejlesztése (Új ipari területek infrastruktúrájának fejlesztése)

Valamint hozzájárulnak a 3. sz. városrész céljának eléréséhez. Ipari terület -13,5 ha-az önkormányzat tulajdonában van. Cél Kkv-k működéséhez szükséges ipari infrastruktúra kialakítása a magán szektorral összefogva. Az önkormányzat építi ki a közműveket, a magán szektor pedig a területre ipari bérelhető ingatlanokat pl. csarnok épít vagy megveszi az ingatlant.

„Demecser a Rétköz központja” 2008 111 IVS,Demecser

16. ábra Akcióterület

Forrás: Art-Vital Kft.

Fejlesztendő tevékenység: Ipari terület -13,5 ha-az önkormányzat tulajdonában van. Cél Kkv-k működéséhez szükséges ipari infrastruktúra kialakítása a magán szektorral összefogva. Az önkormányzat építi ki a közműveket, a magán szektor pedig a területre ipari bérelhető ingatlanokat pl. csarnok épít vagy megveszi az ingatlant.

„Demecser a Rétköz központja” 2008 112 IVS,Demecser

Millió Ft FEJLESZTÉSEK ÖNKORMÁNYZAT Kiadás: Ipari terület közművesítés (13,5ha) 80 Bevétel (bérlet, eladás) 120

6.3 Humánerőforrás fejlesztés

Minden akcióterületet és projektet érint közvetlenül vagy közvetve. A célcsoportok meghatározásánál a helyzetelemzés adatait vettük figyelembe. Pl. magas a nyolc általánossal nem rendelkező felnőtt lakosság aránya.

CÉLCSOPORT PROGRAM PROJEKTGAZDA FORRÁS FT MILLIÓ 8. általánossal nem Esti iskola Általános iskola Pályázat, rendelkező felnőtt önkormányzat 30 lakosság Szakmával nem Új helyi képzések Gimnázium (Régiós Pályázat, rendelkező/vagy kialakítása: pl. szakképző központ, magánszektor versenyképtelen napjain keresett Magánképző cégek) szakmával szakmái, masszőr, 190 rendelkező felnőtt kertész, lakosság házvezetőnő és a letelepedő ipari üzemek igényei szerint. Informatika, nyelv Informatikai Általános iskola, Pályázat, területeken oktatás/ Gimnázium önkormányzat

„Demecser a Rétköz központja” 2008 113 IVS,Demecser

hátrányban lévő 18. módszertani 80 év alatti lakosok reform, nyelv oktatás fejlesztése eszközpark és az egyéni képzés feltételeinek javításával. A programok csökkentik a városban a szegregációt, a hátrányban lévő gyerekek felzárkózási esélyeit, a munkaerő piacon pedig növelik a versenyképtelen szakmával rendelkező felnőtt lakosság munkavállalási esélyeit.

6.4 Akcióterületek pénzügyi terve.

Akcióterület Becsült Önkormányzat Magántőke összköltség Milliárd Ft Milliárd Ft Milliárd Ft

I. Akcióterület 1,11 0,88 0,23 2, Akcióterület 0,2 0,2 -

3, Akció terület 0,180 0,08 0,100 4, Humánerőforrás fejlesztés, 0,3 0,3 - (minden akcióterületet érint) ÖSSZESEN: 1,79 1,46 0,33 Saját tőke 10%( becsült átlag) - 0,146 -

Többletbevételek forrásai: - beszedett adók - ingatlan bérleti díj - ingatlan értékesítési díj

„Demecser a Rétköz központja” 2008 114 IVS,Demecser

- egyéb bevételek (pl. hirdetési felület bérbeadás)

Önkormányzat sajátforrás-fedezeti tábla 2009-2015 millió Ft AKCIÓTERÜLETEK SAJÁTFORRÁS I. 25 II. 5 III. 120 Összes többlet bevétel 150

A fejlesztések forgóeszköz szükségletét a város kötvény kibocsátásból fedezi.

6.5. Akcióterületek fejlesztési sorrendje A fejlesztési sorrendet a beruházási kapcsolat/ függőség és a szinergiai hatás alapján határoztuk meg.

6.6. Szegregált területen élők kapcsolata a fejlesztések szolgáltatásaihoz A szegregált területen élők az IVS-ben meghatározott minden akcióterületi szolgáltatáshoz hozzá tudnak férni, illetve eredményeiből részesülnek. A városközponti kiemelt akcióterületen végrehajtott fejlesztések által létrehozott szolgáltatásokat – amely a szegregált területtől 400 m-re található a fenntartható közlekedési módokkal el tudják érni. A közlekedési infrastruktúra biztosított. A szegregált területen élők esélyegyenlőségét javítják a városközpontban kiskereskedelmek , egyéb lakossági szolgáltatásokat fejlesztő projektek, mivel a hátrányos helyzetű emberek korlátozott mértékben rendelkeznek csak egyéni közlekedési eszközökkel – kevésbé mobilak, nehezebben tudnak eljutni a közeli nagyvárosba – A projekt azonban lehetőség teremt arra, hogy a városközpontban kedvező szolgáltatásokat érjenek el.,. A kettes számú akcióterületi fejlesztés a fenntartható vonat közlekedést fejlesztés ami javítja a szegregált területen élő lakosok mobilitását. A harmadik akcióterület fejlesztés a helyi ipar fejlesztését szolgálja, a tervezett területen ipari üzemek megjelenésével új munkahelyek fognak létrejönni, amely lehetőséget fog teremteni a szegregált területen élő lakosok számára is, hogy munkát vállaljanak. A projekt csökkenteni fogja a szegregált területen a munkanélküliséget, növelni fogja a foglalkoztatási színvonalat, illetve az egy főre eső munkából származó jövedelmeket. Összegezve megállapítható hogy az akcióterületek ott fejlesztések az alábbi területeken

„Demecser a Rétköz központja” 2008 115 IVS,Demecser

javítják a szegregált területeken lakó lakosok esélyegyenlőségét, csökkentik a szegregációt: 1. akció terület- lakossági szolgáltatásokhoz való hozzáférés javul 2. akcióterület: - a közlekedési mobilitás javul 3. akcióterület: - a munkavállalás esélyei jelentősen növekednek.

Beruházás/fejlesztés belső arányai: XXX- jelentős (milliárd) XX- közepes (százmilliós) X- kicsi (százmillió alatt)

Akcióterület Becsült összköltség %

I. Akcióterület 62 2, Akcióterület 11 3, Akcióterület 10 4, Humánerőforrás fejlesztés, (minden akció területet érint) 17 ÖSSZESEN: 100

„Demecser a Rétköz központja” 2008 116 IVS,Demecser

1.sz. akcióterület I+II. ütem fejlesztései a teljes program 62%-át teszik ki, ebből I. ütem fejlesztése 45%. Első ütemben az önkormányzat jelentős fejlesztést hajt végre a belvárosban, cél a minőségi kisvárosi környezet megteremtése, a lakossági, szolgáltatói igényeknek megfelelősen. A fejlesztés pozitív hatással lesz a város fejlődésére, jelentősen segítve a magántőke befektetési - üzleti lehetőségét. Az első helyen kiemelt akcióterület a 1.sz. akcióterület Demecser városközpont.

7. Stratégia megvalósíthatósága

7.1.Ingatlan gazdálkodási terv

Az ingatlangazdálkodási terv elkészítésénél a következő célok elérését vettük figyelembe:

- Az IVS-ben (akcióterületi tervekben) részletezett fejlesztések esetében az önkormányzati tulajdon – ingatlanvétellel- biztosítva legyen/ vagy állami tulajdon esetében a használatba adás. - A ki nem használt, vagy leromlott állagú használaton kívüli ingatlanokat funkcióváltással, új funkció létrehozásával a helyi társadalom/gazdaság számára hasznosíthatóvá kell tenni/ vagy amennyiben ez nem lehetséges értékesíteni kell a lehető legjobb áron. - Ingatlangazdálkodásból- bérbeadás, vétel, eladás, közös beruházás a magánszektorral- az önkormányzatnak hosszabb távon többlet bevételének kell keletkeznie, azaz a bevételeinek magasabbnak kell lennie a kiadásoknál. Az önkormányzati ingatlan vagyonértéknek 2015-ig jelentősen növekedni kell.

Megfelelés a céloknak: CÉLOK TELJESÍTÉS Tulajdonviszony Biztosítva 4.sz.melléklet.

„Demecser a Rétköz központja” 2008 117 IVS,Demecser

Funkcióváltás Akcióterületi tevékenységeknél figyelembe véve Többlet jövedelem Pénzügyi tervben meghatározva Vagyongyarapodás 6-8%/év becsült érték 4.sz. melléklet ingatlangazdálkodási terv.

7.2. Nem fejlesztés jellegű tevékenységek

1, Városmarketing fejlesztése

Projekt célja: - Fejlesztések kihasználtságának, piaci ismertségének növelése - Demecser város vonzerejének, ismertségének növelése

Projekt tevékenysége: 1, lépés: Marketing terv készítése A marketing terv az önkormányzat, az érintett vállalkozások, társadalmi szervezetek, lakosság véleményeit, igényeit figyelembe véve, egy működőképes marketing rendszert dolgozz ki, amely megteremti annak a lehetőségét, hogy Demecser növelni tudja mikro-térségi szerepét, valamint az egy napos turisták számát, a helyi és térségi lakosság növekvő mértékben vegye igénybe a kisváros fejlesztett funkcióit, szolgáltatásait. 2, lépés: Marketing eszközrendszer fejlesztése A marketing tervben feltárt hiányosságok felszámolása érdekében fejleszteni kell a célcsoportok hatékony elérését szolgáló marketing eszközöket. 3. lépés: Marketing készségek oktatása A marketing terv oktatása valamint a turista és vendégforgalom jobb kiszolgálását eredményező ismeretek oktatása vállalkozók, önkormányzati szakemberek a lakosság érintett csoportjai számára.

„Demecser a Rétköz központja” 2008 118 IVS,Demecser

7.3. Partnerség

7.3.1. A városfejlesztési akcióprogram lakossági véleményezése

/Forrás: Település fejlesztési terv- Pro Régió Konzorcium 2007/ Az önkormányzati szakértői csoporttal kialakított fejlesztési tervekről megkérdeztük a lakosság véleményét, a felmérés eredményét az alábbiakban elemezzük.

A felmérés célja:

- A fejlesztési tervek lakossági véleményezése - A fejlesztési tervekben nem szereplő igények összegyűjtése után a településfejlesztési terv módosítása.

Felmérés módszertana:

Az önkormányzattal együttesen kialakított kérdéseket, az önkormányzat által rendelkezésre bocsátott címlista alapján 210 fős minta kérdezőbiztosok általi személyes lekérdezésével mértük fel.

7.3.2. A minta jellemzői

Az alábbiakban a minta jellemzőit hasonlítjuk össze a Ksh. adataival. Az adatok egyértelműen jelzik, hogy a minta nem volt reprezentatív, azzal a megjegyzéssel, hogy az adatbázis és a gyűjtött adatok módszertana nem minden ponton egyezik. A jelentősebb eltéréseket az alábbiakban foglaljuk össze.

„Demecser a Rétköz központja” 2008 119 IVS,Demecser

A mintában felülreprezentáltak: - nők - 40-49 és 60-69 év közöttiek - értelmiségiek, szellemi alkalmazottak - az egyéb nem azonosított foglalkozási kategória A mintában alulreprezentáltak: - mezőgazdaságban dolgozók - férfiak - 8 általánost be nem fejezők - Munkanélküliek/ munkával nem rendelkezők (nyilvántartásban nem szereplők) - 70 éven felüliek VÁLASZADÓK NEMEK LAKOSSÁG KORSZERINTI MEGOSZLÁSA % SZERINTI MEGOSZLÁSA ÉV FORRÁS: KSH. N=220 Férfi Nő 19- 30- 40-49 50-59 60-69 70- 29 39 48,0 51,9 22,5 18,1 21,8 17,4 10,5 9,7 Felmérés nemek aránya Felmérés korösszetétele % 44,2 55,8 17,4 17,4 25,9 13,8 20,1 5,4 Válaszadók legmagasabb iskolai végzettsége % Kevesebb, mint 8 általános szakiskola Középiskola Felsőfokú 8 általános 7,3 26,0 22,8 22,8 21,0 Lakosság iskolai végzettsége Forrás: Ksh. % 24,7 83,7 n.a. 22,8 5,1 1-7. általános 15 év feletti 18 év feletti 25 év feletti felsőfokú 7 évesnél legalább Közép isk. végzettséggel idősebbek 8 ált. rendelkezők rendelkezők aránya között rendelkezők aránya aránya

„Demecser a Rétköz központja” 2008 120 IVS,Demecser

Válaszadók foglalkozás szerint

FOGLALKOZÁSOK % 1. Vezető beosztású (pl. polgármester) 1,4 2. Értelmiségi (pl. tanár) 15,1 3. Egyéb szellemi (pl. irodai alkalmazott) 12,8 4. Szakmunkás (pl. gépszerelő, áruházi eladó) 15,5 5. Betanított vagy segédmunkás (pl. operátor, rakodó) 4,1 6. Mezőgazdasági fizikai dolgozó, nem önálló 3,2 7. Önálló mezőgazdasági foglalkozású (egyéni gazda) 1,8 8. Önálló, nem mezőgazdasági foglalkozású (pl. vállalkozó) 2,3 9. Nyugdíjas 25,6 10. Munkanélküli 6,4 11. Háztartásbeli, GYES, GYED 1,8 12. Tanuló 2,3 Egyéb 7,8

A minta nem reprezentatív, de ennek ellenére a fentiek figyelembevételével gyors és reális képet ad a városban 2007. év elején érezhető problémákról, fejlesztési igények nagyságrendjéről, sorrendjéről. A minta nagysága az összlakosság 4,9%. „ A lakossági felmérés eredményeinek értékelése a városházán megtartott bővített képviselői ülés keretében.”

„Demecser a Rétköz központja” 2008 121 IVS,Demecser

7.3.3. Eredmények értékelése , Kérdés: Melyek Demecser legsúlyosabb/legfontosabb problémái? (Vélemény határok: 1- nem súlyos, 5- nagyon súlyos probléma)

Demecser legfontosabb problémái

4,5

Munkalehetőség, munkanélküliség 4 Kisebbség helyzete

3,5 Utak állapota

Helyi szakképzés hiánya 3 Nincs járóbetegel.közp.

2,5 Kevés a kiskeresk. üzlet

Kisvárosi bevásárlók. nincs 2 Közintézmények állapota Vélemények

1,5 Városközpont hiánya

Szabadidős-pihenő park nincs 1 Szemét, szennyvízt. szennyezi a lev. 0,5 Összekötő utak hiánya

0 Problémák

17. sz. ábra. Saját szerkesztés.

A függvényt elemezve három részre oszthatjuk a megkérdezetek által véleményezett problémákat. Az első csoport- „nagyon súlyos”- messze kiemelkedik a többiek közül, a munkahelyek, munkanélküliség problémája, amely teljesen megfelel a statisztikai adatok mutatta helyzetnek, hiszen a munkaképes korú lakosság 20-28% tud csak hosszabb távon munkát kapni a városban és a térségben. A második csoportra érkezett válaszok a 3,2 átlag érték fölött szóródnak: utak állapota, járóbeteg-

„Demecser a Rétköz központja” 2008 122 IVS,Demecser

központ, városközpont és szabad-időspark hiánya, szemét és szennyvíztelep által szennyezett levegő. A harmadik csoportba tartozó problémákat csak mérsékelten „kevésé súlyosnak” tartották pl. közintézmények állaga. Az utolsó két helyezet probléma a kiskereskedelmi üzletek száma és a bevásárlóközpont. 2. A megkérdezetek szabadon mondhattak az 1. kérdésben nem említett problémákat.

A válaszadók 45% vagy nem mondott semmit/ vagy az első kérdésben felsorolt problémákat ismételte. Az értékelhető válaszok eredménye a válaszadók véleménye alapján fontossági sorrendben témák szerint: Összesen: 22 db területet jelöltek meg

1. Szórakozás, szórakozóhely kevés 2. Uszoda, üzletek, posta, csapadékvíz. 3. MÁV állomás, hajléktalanok, gyógyszertár nyitva tartás, parkoló, helyi értelmiségi fiatalok nem kapnak munkát, játszótér. 6. Egyéb: Bodó- tag, Földvár utca nem belterület, mozgássérültek helyzete, horgásztó, piactér előtt akadálymentesítés, iskola mellett gyalogátkelőhely, információáramlás.

Az egyéb kategóriába tartozó problémákat 1-2 megkérdezett említette. A szórakozási lehetőség hiányát említette a legtöbb megkérdezett, elsősorban a fiatalok.

3, Tevékenységek lakossági értékelése. (Véleményérték határai: 1- rossz, 5- kiváló) (Értékek jelentése a grafikonon: 3- közepes jó és rossz, 4- általában jó)

„Demecser a Rétköz központja” 2008 123 IVS,Demecser

Tevékenységek lakossági értékelése

3,7

3,6 Polgármester munkája 3,5 Önkormányzati képviselők munkája 3,4 Helyi rendőrség tevékenysége 3,3 Iskolai oktatás színvonala Vélemény 3,2 Polgármesteri hivatal munkája 3,1 Helyi egészségügyi 3 szolg.

2,9 Tevékenységek

18. sz. ábra. Saját szerkesztés.

A polgármester tevékenységének az értékelése kapta a legnagyobb értéket, a minta véleménye közelebb van az „általában jó” értékeléshez, mint a jó és rossz megítéléshez. Feltételezhetően a „polgármesteri hivatal” megítélésében is szerepet játszott a polgármester megkérdezetek részéről történő kedvező elbírálása, mert a második helyen végzett a tevékenység, szemben az utolsó előtti helyen álló képviselői testület tevékenységének megítélésével. Az utolsó helyen a rendőrség tevékenységének a megítélése található, a képviselői testület tevékenységénél és egészségügyi szolgáltatásoknál is rosszabbnak tartják a megkérdezetek, a városi rendőrség munkáját.

4. kérdés: A tervezett fejlesztésekről kértünk véleményt. (Véleményérték határai:1- nem fontos, nem kell 5- nagyon fontos, szükség van rá) Saját szerkesztés.

„Demecser a Rétköz központja” 2008 124 IVS,Demecser

Fejlesztések lakossági támogatása

Városközpont 4,5 Polgármesteri hiv., házasságkötőterem Járóbetegk. 4 Piac

3,5 Rendőrség ép.

Utak, búszmegáll.

3 Ipari terület

Öregotthon 2,5 Temető felújítás

2 Borzsova közösségi ház Támogatás Művelődési ház (könyvtár)

1,5 Elek Kuria/ múzeum

Elek Kúria/ gazdasági célra 1 Szabadidős park/sportpálya

Szabadidős park/víztorony 0,5 Volt bölcsöde/közcélra

0 Volt bölcsöde/gazdasági célra

Fejlesztések Erdő belterület köré

19. sz. ábra.

A fejlesztések közül négy beavatkozást emelt ki a megkérdezetek többsége, melyeket fontosnak ítéltek, az értékek a 4-es (fontos) érték körül szóródnak. Ezek a következők: járóbeteg-központ, utak, ipari terület, öregotthon. A csoporttól kissé lemaradva, de még a 3,3 átlag fölött találhatók: városközpont, piac, szabadidős park/ sportpálya mellett.

„Demecser a Rétköz központja” 2008 125 IVS,Demecser

Legkevésbé támogatják a megkérdezettek a rendőrségi épület és a művelődési ház fejlesztését. A többi fejlesztés az átlag alatt a „mérsékelten fontos” 3-as érték körül szóródik.

Elek Kuria: Városi múzeum legyen vagy jövedelemtermelő „gazdasági” célra hasznosítsa a város?

A válaszadók „kis” többséggel a második lehetőséget szavazták az első helyre.

„Demecser a Rétköz központja” 2008 126 IVS,Demecser

5. Kérdés: A fenti területeket 10 gyűjtő kategóriába vontuk össze és arra voltunk kíváncsiak, hogy a válaszadók milyen fontossági sorrendet alakítanak ki a fejlesztési csoportok között. (Az egyes fejlesztések legmagasabb támogatást kapott rangsorszámai és a %-ok.)

Fejlesztések Rangsor % - Városközpont rehabilitáció (főtér, üzlethelyiségek kiskereskedők részére, szolgáltatóház, 10 71 utcafrontot érintő átalakítások, park) - Közintézmények felújítása, építése (polgármesteri hivatal, rendőrség, művelődési ház) 4 37 - Városi szabadidős park kialakítása 5 33 - Járóbeteg egészségügyi központ létrehozása 2 29 - Közlekedés fejlesztése (útfelújítás, utépítés, buszmegálló építés) 5 24 - Öregek otthonának építése 3 28 - Temető felújítása ( kerités, utak, világítás) 9 28

- Piac felújítása, bővítése 9 34 - Volt bölcsöde, Elek kúria rekonstrukció 7 34 - Iparterület fejlesztése munkahelyteremtés céljából 7 53

A válaszadók rangsorolták a fejlesztési csoportokat. Határozott válasz, egyértelmű döntő többség által támogatott helyezést a városközpont rehabilitációnál lehet megállapítani 10. hely 71%-os támogatással. Kiemelendő még a 7. helyen 53%-kal végzett iparterület fejlesztés. A többi terület rangsorának a támogatása szoros képet mutat az értékek 24-34% között szóródnak. Valószínűsíthető, hogy a megkérdezetek válaszaiban nagy szerepet játszott az a tény, hogy az érintett fejlesztés milyen hatással lesz az életkörülményeire, pl., ha idős, akkor az öregotthon építése fontosabb számára, mint a turisztikai beruházás. Ezzel magyarázható a szoros eredmény, a többség támogatásának hiánya, a válaszadók megosztottsága. Másrészről a 71%-os és 53%-os támogatásnak lehet egy olyan jelentése is, hogy ezen a két terület történő fejlesztéséhez, a lakosság többségének támogatása a leghamarabb megszerezhető, mert a többség egyetért a fejlesztésekkel. Ezt támasztja alá az a tény, hogy az iparterületek fejlesztés támogatása a 4. kérdésnél a legmagasabb volt, a városközpont sem teljesített rosszul átlag feletti értékével.

6 Kérdés: Összességében mi a véleménye a felvázolt településfejlesztési elképzelésekről?

„Demecser a Rétköz központja” 2008 127 IVS,Demecser

Fejlesztések összegző lakossági értékelése

50 Támogatja 40 Részben 30 támogatja Ne m t á mo ga t ja 20 Nem tudja 10 Megkérdezetek %

0 Vélemény

20. sz. ábra Saját szerkesztés.

A megkérdezettek többsége: 42%-a egyértelműen támogatja a fejlesztéseket, 45% pedig ha fenntartásokkal is, de támogatja. A kérdezés során nem volt arra lehetőség, hogy részleteiben pl. út fejújítás, városközpont átépítés stb. projekteket megismerjék a megkérdezetek, tehát a megkérdezettek 45%-nak a fenntartásai részben információ hiányból is eredhetnek.

7. Véleménye szerint az előbb felsorolt településfejlesztési elképzelések mellett vagy helyett milyen beruházásokra, felújításokra lenne szüksége a városnak? (Az említések gyakorisága és témakörök szerint.)

1. Szórakozóhelyek, uszoda 2. Keményítőgyár megvétele munkahelyteremtés céljából, ipari park. 3. Oktatás színvonalának fejlesztése. Egyéb: Lakossági szolgáltató központ (házt., gép.), bevásárlóközpont, helyi nyelvoktatás, mentőállomás, tűzoltóság, Borzsován út, tanyáknál villany-út, vízelvezető árok, posta.

„Demecser a Rétköz központja” 2008 128 IVS,Demecser

A megkérdezetek 40%-a ismételte a 4. kérdésben szereplő fejlesztési területeket/ vagy nem adott választ. Ismételt területek 35%-a a munkahelyteremtéshez kapcsolódott.

8. Kérdés: Beavatkozások milyen hatással lehetnek Demecser város életére.

(Több válasz is megjelölhető volt.)

Fejlesztések hatásainak megítélése

Élénkitik a város 70 gazdaságát 60 Javítják a szolgáltatásokat 50 Szebb lesz a városkép 40 Növekedni fog a 30 munkahelyek száma

20 Növekedni fog a

Megkérdezetek % Megkérdezetek lakosságmegtartó 10 vonzerő Mikrotérségi központ 0 lesz a város Vélemények/hatások Nem lesz hatása

21. sz. ábra Saját szerkesztés. A fejlesztések hatását a megkérdezetek döntő többsége pozitívan ítéli meg, a legtöbben azt remélik, hogy a fejlesztések hatására szebb lesz a városkép, gazdasági élet fejlődni fog, több lesz a munkalehetőség és csökkeni fog a munkanélküliség azaz a legfontosabb problémáikra lesz megoldás.

„Demecser a Rétköz központja” 2008 129 IVS,Demecser

7.3.4. Stratégia megvalósításában közreműködő csoportok azonosítása

A városfejlesztés hosszú távra szól és nem kizárólag a helyi önkormányzat feladata. Számos olyan beavatkozási terület van, ahol elengedhetetlenül szükséges a partnerség, a helyi gazdálkodó szervekkel, valamint a kistérségi, regionális döntéshozó szervekkel történő együttműködés. Demecser város önkormányzata felismerve ezt az igényt már a tervezés időszakában együttműködésre kérte fel a helyi magán- és közszféra szereplőit.

Érdekcsoportok Tapasztalat, Érdekek és Akadályozó A fejlesztési hierarchiája szaktudás elvárások tényezők és partnerségben problémák betöltött fő szerep Elsődleges érdekcsoportok Demecser Szakértelem a Vonzóbb Közösségi Projektgazda Önkormányzata beavatkozási településkép, támogatás szerepet tölt be: és intézményei pontok minden befektetések hiányában a beavatkozások területén, előmozdítása, befektetések szakmai pályázati népességcsökkenés meghiúsulhatnak. kidolgozása, tapasztalatok megállítása További probléma szükséges lehet az önerő támogatás biztosítása. pályázat útján történő megszerzése, önerő biztosítása

Demecser A tervezés Élhetőbb Bizonyos A befektetések lakossága időszakában a környezet, fejlesztési tervek „haszonélvezője” helyi viszonyok kedvező városkép, meghiúsulhatnak és minősítője, értékelése, az foglalkoztatás egy esetleges véleményalkotás

„Demecser a Rétköz központja” 2008 130 IVS,Demecser

egyes tervezett javulása, lakossági ellenállás szövetség vagy beavatkozások közszolgáltatások következtében ellenállás rangsorolása magasabb (lakossági színvonala felmérés) Szolgáltatók Vendéglátóhelyek A fejlesztések a Nincs Tervezésben, működtetése, város, térségi, megvalósításban kiskereskedelmi turisztikai való részvétel üzletek egyéb vonzerejét is szolgáltatások növelik Gazdasági Termelő és A vonzóbb A különböző A fejlesztések vállalkozások szolgáltató településkép és az fejlesztési időbeni során szakmai szektor ipari területek sorrendjének állásfoglalás, fejlesztése a meghatározásában valamint önálló befektetők lehetnek eltérő tőkebefektetések számára is vélemények lényeges vonzerőt fog jelenteni

Másodlagos érdekcsoportok Kistérség/ Fejlesztési igények Elvárás, hogy a A versengés a Szakmai mikro-térség ismerete kistérségi városban történő rendelkezésre tanácsadás, szinten, a fejlesztések a álló keretekért bizonyos településen többi térségi okozhat projektekben túlmutató hatások projekttel érdekellentéteket szoros feltérképezése harmóniában együttműködés minél erősebb szinergista hatást

„Demecser a Rétköz központja” 2008 131 IVS,Demecser

fejtsenek ki a térség fejlődésére Szabolcs- Megyei szintű Érdekelt a megye nincs Szakmai Szatmár-Bereg rálátás a fejlesztési minél állásfoglalás, Megye igényekre dinamikusabb, fejlesztési Önkormányzata ugyanakkor prioritások fenntartható meghatározása gazdasági fejlődésében a térség felzárkóztatása érdekében Észak-Alföldi A régió hosszú Érdekelt a régió nincs Pályázatok Regionális távú stratégiájának társadalmi-, kiírása, Fejlesztési kidolgozása a gazdasági és támogatások Tanács lehetőségek környezeti allokálása figyelembevételével feltételeinek javításában, az uniós pénzek maradéktalan lehívásában Nemzeti Nemzeti stratégia Érdekelt az nincs Országos Fejlesztési kidolgozása az ország szintű Ügynökség uniós prioritások fejlődésében, pályázatok figyelembe gazdaságunk kiírása, szakmai vételével lehető tanácsadás a legkedvezőbb régióknak, pozícionálásában támogatások az európai allokálása térségben

„Demecser a Rétköz központja” 2008 132 IVS,Demecser

7.3.5. Partnerség szintjei

Együttműködés, információ csere eseményei: ESEMÉNY MENNYÍSÉG Lakossági fórum 1 Kkv-kal egyeztetések 7 Kétoldalú befektetői tárgyalás 8 Lakossági kérdőíves felmérés 1 Kistérségi/ mikro-térségi egyeztetés 2

Az IVS partnerség a következő szinteken valósult meg:

- Lakossági vélemények figyelembevétele - Vállalkozókkal folytatott tárgyalások - Vállalkozók tájékoztatása a befektetési lehetőségekről - Településközi koordináció - Szakmai egyeztetések

A partnerség dokumentumai az 5. sz. mellékletben találhatóak. Kivéve a városfejlesztései akcióprogram lakossági véleményezése, 7.3.1. pont alatt leírva..

„Demecser a Rétköz központja” 2008 133 IVS,Demecser

7.4.Városfejlesztési szervezet

DÖNTÉSI SZINTEK DÖNTÉSHOZÓK KOORDINÁTOR Stratégiai szint Képviselő testület, polgármester Polgármester Szakmai szint Jegyző, osztályvezetők Jegyző Operatív szint Városfejlesztési csoport Csoportvezető Társadalmi kapcsolatok Polgármester Polgármester

Városfejlesztési projekteket irányító szervezet. (önkormányzaton belül)

Projekt Városfejlesztési projektvezető Marketing, menedzs., kommunikációs, műszaki, jogi, külső gazdasági szolgáltatás külső szolgáltatások

Gazdasági, Műszaki, Pályázati, Környezetv pénzügyi építésügyi, esélyegyenlős édelmi Szakértő ingatlangazdálk égi, szakértő (projektvezető odási szakértő monitoring helyettes) szakértő

22. sz. ábra

A csoport szakértőgárdája komplex módon tudja kezelni a beruházási, pályázat előkészítési,

„Demecser a Rétköz központja” 2008 134 IVS,Demecser

kivitelezési, működtetési, monitoring, környezetvédelmi feladatokat. Létrehozása nélkül a városfejlesztési projektek koordinálása, tervezhetősége nem biztosítható a megfelelő hatékonysággal. A projekt irányító csapat munkáját javasolt a következő külső szakértőkel erősíteni:

- Pályázati forrásból megvalósított városfejlesztési projektmenedzselési tapasztalattal rendelkező külső szakértő - Marketing, kommunikációs, turisztikai külső szakértő.

Demecser kisváros, a következő években megvalósítandó projektek sikeres koordinálásához, előkészítéséhez nem szükséges a polgármesteri hivatalon kívül külön szervezeti formát létrehozni.

7.5.1. A városfejlesztéshez kapcsolódó vállalkozói projektek

7.5.1.1. Bio-etanol üzem a keményítőgyár területén A volt keményítő gyár meglévő infrastruktúrája alkalmas lehet mezőgazdasági termékből (gabona), bio-etanolt előállító üzem létesítésére. Kiemelendő a terület jó közlekedési adottsága, - iparvágány a vasúti fővonal mellett,- valamint a hasonló profilú gazdasági múlt céljára kiépített egyéb közműkapacitások megléte. Beruházó: Vállalkozói szféra. (A projekttel kapcsolatban több információ nem áll rendelkezésünkre.) Várható foglalkoztatottak száma 80-120 fő.

Kapcsolódási pont a városfejlesztési stratégiához:

A fejlesztés egyik fontos kulcspontját a helyi gazdasági potenciál erősítése képezi. Ezen belül a volt keményítőgyár-, amely alkalmas lehet ipari célú beruházás letelepítésére- részét képezi a fejlesztési programnak, azonban ezen a területen a főszereplő a magántőke, az önkormányzat a projekt feltételrendszereinek a támogatásával tudja azt elősegíteni. Pl. oktatás, hatásági

„Demecser a Rétköz központja” 2008 135 IVS,Demecser

engedélyezés folyamata.

7.5.1.2. Rétközi vendégváró szolgáltatóház.

Beruházás jellege: Panzió, étterem.

Beruházás forrása: Vállalkozói tőke

Tervezett beruházási összeg: 90 millió Ft

Kapcsolódási pont a városfejlesztési stratégiához:

A turizmus, lakossági szolgáltatások fejlesztésének területén a vállalkozói tőkének és az önkormányzatnak szorosan együtt kell működni, mivel vannak olyan feladatok melyeket a városi önkormányzat nem vállalhat magára. Pl. étterem működtetése. Viszont a vállalkozói tőke csak olyan környezetbe fekteti be a pénzét, ahol a megtérülés biztosított az elvárt időn belül. Az önkormányzatnak tehát a maga területén olyan feltételeket kell teremtenie, melyek bátorítják a turizmust, erősítik a város mikro-térségi szerepét. A fejlesztési terv I. ütem beruházásai szinkronban vannak ezzel az elképzeléssel. Múzeum megvalósításával a város turisztikai látnivalói, termékei jelentősen gyarapodnak. A mikro-térségi szerepvállalást több projekt támogatja. Várható hatás: 6- 7ő foglalkoztatási. Helyi adóbevételek növekedése.

„Demecser a Rétköz központja” 2008 136 IVS,Demecser

7.5.1.3.Rétközi camping

Beruházás jellege: alap infrastruktúra biztosítása (WC, zuhanyzók, járható utak, elektromos áram, szemétgyűjtők, sátorhelyek, büfé)

Beruházás forrása: Vállalkozói tőke+ pályázati forrás

Tervezett beruházási összeg: 20 millió Ft

Kapcsolódási pont a városfejlesztési stratégiához:

A projekt szorosan kapcsolódik a városfejlesztési stratégiához, de megvalósítása vállalkozói hatáskörbe tartozik. A város a lehetőség feltárásával támogathatja a projektet. Várható hatás: Nyári hónapokban vendégéjszakák számának növekedése. 4-5 fő részére szezonális munka biztosítása.

„Demecser a Rétköz központja” 2008 137 IVS,Demecser

7.6. Monitoring

A városfejlesztési szervezet/csoportban a feladatra külön szakember lesz alkalmazva. A monitoring adatszolgáltatás alapadatait az önkormányzattól, a fejlesztésben résztvevő partnerektől és a KSH-tól fogja beszerezni a szakértő. A feldolgozás során adatbázist hoz létre, elemzi a tendenciákat stb.

Monitoring munka menete/feladatok:

1, Adatfeldolgozás, a városfejlesztésben adatok felhasználása a döntések során. (folyamatos) 2, Beszámoló a képviselő testületben. (negyedévente) - beszámoló elfogadva és/vagy - beszámoló alapján beavatkozás szükséges 3, Monitoring adatszolgáltatás a pályázati szerződés alapján a hatóság felé. (évente) 4, Projekt résztvevőinek tájékoztatása (beruházás alatt negyedévente, fenntartás alatt évente) 5. Lakossági tájékoztatás céljára adatok összeállítása (beruházás alatt negyedévente, fenntartás alatt évente)

Feldolgozandó adatok: - IVS célrendszere, indikátorai. - Támogatási szerződés/pályázatok indikátorai. - Beruházások output/eredmény adatai. - Város dinamikai mutatói. - Hatásmutatók

„Demecser a Rétköz központja” 2008 138 IVS,Demecser

8. Felhasznált források jegyzéke

Kistérség helyzetkép VÁTI Demecser története Teremy József ÉAOP, KOZOP, KIOP, ÚMVP ÚMFT Pólus Program Debrecen, Nyíregyháza KSH adatbázis Települési tervezés, útmutató a településfejlesztési program készítéséhez BM kiadó 2002. VOLÁN –MÁV Menetrend Önkormányzati Információs Portál adatbázisa Állami Foglalkoztatási hivatal adatbázisa Település fejlesztési terv- Pro-Régió konzorcium 2007

„Demecser a Rétköz központja” 2008 139 IVS,Demecser

9. Mellékletek

1. melléklet: Városi funkciók táblázat 2. melléklet: Megvalósult projektek 3. melléklet: Adatok igazolása 4. melléklet: Ingatlangazdálkodási terv 5. melléklet: Társadalmasítás dokumentumai

„Demecser a Rétköz központja” 2008 140 IVS,Demecser

„Demecser a Rétköz központja” 2008 141