Judaisztikai Érintések 3
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
Judaisztikai Előszó – SCHŐNER Alfréd 1. Sevá micvót bené Nóách érintések 2. Isten nevei a Bibliában 3. Judaisztikai 3 ben Ádám 4. A hellenisztikus zsidó éra és a „fósz” 5. Az eukhárisztiá fogalmáról az antikvitásban, az ókori zsidóság és az induló kereszténység irodalmában 3. érintések 6. Aquila 7. A Talmud és a zsidó fi lozófi a prófétaképe 8. Erőszakról és háborúról az ókori zsidóság és a rabbinikus irodalom tükrében 3. 9. Bevezetés a zsidó misztikába (Kabbala) 10. Az igazság keresése és az életre gyakorolt hatása a judaizmusban és a kereszténységben 11. Az irgalom (eleosz) az újszövetségi iratokban 12. Gyűlölet és kiengesztelődés 13. A házasság, mint Istennek szentelt élet 14. Monogámia és poligámia a zsidóságban 15. Perú urvú! 16. Válás az újszövetségi iratokban 17. A héber nyelv revitalizációja 18. Egy lehetséges holokausztoktatási koncepció felé 19. Dialógus Auschwitz után – Schweitzer József főrabbi írásai a keresztény–zsidó párbeszédről 20. Interjú a 90 éves Dr Schweitzer József ny. országos főrabbival 2013-ban érintések Judaisztikai 21. A vallásközi párbeszéd esélyei zsidó és keresztény dokumentumok fényében 22. A zsidó–keresztény–iszlám vallásközi párbeszéd jelene 23. Az iszlám és a vallásközi párbeszéd – A keresztény–iszlám vallásközi párbeszéd dokumentumai 24. Ramadan 2015. június 18. 25. Lehet-e vallás politika nélkül, avagy lehet-e politika vallás nélkül? 26. Sálom áléchem! Pax tibi! Szálem álejkum! Szécsi József: 27. Három templom van minálunk... 28. Tolerancia? 29. Európai válság és kereszténység Szécsi József 30. 25 éves a Keresztény–Zsidó Társaság párbeszéd Vallásközi Szécsi József Judaisztikai érintések 3. VALLÁSKÖZI PÁRBESZÉD Sorozatszerkesztő: Szécsi József SZÉCSI JÓZSEF Judaisztikai érintések 3. Keresztény–Zsidó Társaság Budapest, 2017 A tanulmánykötet megjelenését az EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA és a KERESZTÉNY–ZSIDÓ TÁRSASÁG támogatása tette lehetővé. A könyv borítóján „Ábrahám és a csillagok” – látható Wien Genesis Kódex VI. sz. ISSN 978-936-930202 Kiadó: Keresztény–Zsidó Társaság Nyomda: Korrekt Nyomda Budapest, 2017 Tartalom Előszó – SCHŐNER ALFRÉD ......................................................................................7 1. Sevá micvót bené Nóách .................................................................................9 2. Isten nevei a Bibliában ..................................................................................19 3 ben Ádám ......................................................................................................24 4. A hellenisztikus zsidó éra és a „fósz” ...........................................................29 5. Az eukhárisztiá fogalmáról az antikvitásban, az ókori zsidóság és az induló kereszténység irodalmában .......................................................35 6. Aquila ............................................................................................................47 7. A Talmud és a zsidó fi lozófi a prófétaképe ....................................................56 8. Erőszakról és háborúról az ókori zsidóság és a rabbinikus irodalom tükrében .........................................................................................................69 9. Bevezetés a zsidó misztikába (Kabbala) .......................................................78 10. Az igazság keresése és az életre gyakorolt hatása a judaizmusban és a kereszténységben ...................................................................................91 11. Az irgalom (eleosz) az újszövetségi iratokban ..............................................96 12. Gyűlölet és kiengesztelődés ........................................................................101 13. A házasság, mint Istennek szentelt élet .......................................................107 14. Monogámia és poligámia a zsidóságban .....................................................111 15. Perú urvú! ....................................................................................................123 16. Válás az újszövetségi iratokban ..................................................................131 17. A héber nyelv revitalizációja .......................................................................139 5 18. Egy lehetséges holokauszt-oktatási koncepció felé ....................................150 19. Dialógus Auschwitz után – Schweitzer József főrabbi írásai a keresztény–zsidó párbeszédről .................................................................155 20. Interjú a 90 éves Dr Schweitzer József ny. országos főrabbival 2013-ban ......................................................................................................165 21. A vallásközi párbeszéd esélyei zsidó és keresztény dokumentumok fényében ......................................................................................................176 22. A zsidó–keresztény–iszlám vallásközi párbeszéd jelene ............................187 23. Az iszlám és a vallásközi párbeszéd – A keresztény-iszlám vallásközi párbeszéd dokumentumai .........................193 24. Ramadan 2015. június 18. ...........................................................................210 25. Lehet-e vallás politika nélkül, avagy lehet-e politika vallás nélkül? ..........212 26. Sálom áléchem! Pax tibi! Szálem álejkum! ................................................217 27. Három templom van minálunk....................................................................220 28. Tolerancia? ..................................................................................................225 29. Európai válság és kereszténység .................................................................230 30. 25 éves a Keresztény–Zsidó Társaság .........................................................233 Szécsi József tanulmánykötetei (2004–2017) ....................................................235 6 Schőner Alfréd Előszó Nemzedékek tanítója.... Peszách félünnepének forgatagában talált meg a felkérés, előszó írására. Kevés az idő, de a Szécsi kérése, ... az más! Mesterünk Ő, barátunk, kollégánk. Az igaz hívő alázatával tanít, példát mutat, szervez, szerkeszt, hidat épít. Finom humorával érvel, vitatkozik, s halk hangját magasra emeli, ha kell. Ő a béke, a békesség embere. Tudós alkat. Olyan, mint a jó bor. Minél idősebb, annál „ízesebb”! Ismereteinek mélységéért, lényének komolyságért, küldetésének bölcsességért mindnyájunk szeretetét vívta ki. Nemzedékek tanítója, a vox humana hirdetője. Írásainak itt összeállított füzére, gazdag szellemi munkásságának igen fontos állomása. Tanulmányainak olvasására invitálunk mindenkit, mert lelkünk gazda- godik gondolatainak sokaságától. Nachmanidesz (1194–1270) a hispániai zsidó biblia- és talmud-kommentátor, fi lo- zófus írja az Igeret HáRámbán-ban: „Szemedet helyezd a földi valóságba, de tekinteted a Magasságokat keresse...!” Szécsi József életét ezen elv vezérli. A Mindenható áldása kísérje élete további évtizedeiben! 7 Sevá micvót bené Nóách1 1. A fogalom alapjelentése Az első század közepén volt egy jeruzsálemi tanácskozás, gyűlés, melyet az induló kereszténység első zsinatának hívták később. Itt arról vitatkoztak, hogy aki nemzsidó, tehát egy másik népből akar belépni a Jézusban, mint messiásban hívők közé, annak be kell-e térni ehhez a zsidóságba vagy sem? A kérdés nem volt új, mint ahogy a jézusi tanítás sem volt új abban az értelemben, hogy annak elemei általában tőle származtak volna, hanem annak sajátos egysége, megvalósítása és közlése. Az első jeruzsálemi zsinat kérdésköre a zsidómisszión nyugodott. A hellenisztikus zsidóság erőteljes missziót folytatott a pogányok betérése érdekében, hogy más népekből jöjjenek prozeliták a zsidóságba. Ezen ókori zsidómisszió a kereszténység uralomra jutásával gyakorlatilag megszűnt, de e missziós küldetési hozzáállást vette át a kereszténység és az iszlám is. A zsidóság napjainkban kifejezetten hangsúlyozza, hogy nem missziós vallás, és ha vannak is törekvések vagy elmozdulások a prozelitizmus irányába, ez igaz. Az első jeruzsálemi zsinaton felvetett kérdéskör tehát a prozelitizmus problémáján nyugodott. Két irányzat volt. Az egyik, ma így mondanánk, ortodox, a palesztinai, mely azt mondta, hogy aki be akar térni a zsidóságba, annak a teljes Törvényt, a teljes tórai parancsrendszert fel kell venni. A másik egy ehhez képest liberális irány volt, vagyis a galut zsidóságnak, a diaszpórákban élőknek a hozzáállása. Nem kérték a teljes Törvénynek a betartását, megelégedtek annak bizonyos fontosabb elemeivel. Ezen gondolatrendszernek az alapja pedig az ún. Hét Noéi Törvény, a Sevá micvá bené Noách volt. 2. A noéi törvények Az ún. noéi törvények héber neve: Sevá micvót bené Nóách. Azon 7 törvény, amelyet a pogányoknak, a nemzsidóknak is be kell tartani. Ezeknek alapja az Ádámnak szóló parancs2 és a Noéval a vízözön után kötött szövetség3 rabbinikus 1 Elhangzott a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencián 2016. augusztus 29-én, és a „Lelkész Kör Budapestért” imareggelijén (Budai Református Gyülekezet, Budapest, I. Szilágyi Dezső tér 3.). 2 Genesis 2,16 3 Genesis 9,4 9 értelmezése.4 Vannak e törvényeknek változatai, mégis az általánosan elfogadott 7 törvény: 1. a bálványimádás; 2. az istenkáromlás; 3. a gyilkosság; 4. a szexuális bűn; 5. a lopás; 6. kegyetlenkedés az állatokkal; 7. a bírói igazságszolgáltatás,5 vagy más megfogalmazásban: 1. a törvényhozás kötelezettsége; 2. Isten átkozásának tilalma; 3. a bálványimádás tilalma; 4. tilalmas házasságok/kapcsolatok (rokonok között, ill. házasságtörés); 5. a vérontás tilalma; 6. a lopás tilalma; 7. élő állat húsából