Csalog Gábor Starker János Fotó: promóció Fotó: Günter Wand

Don Cherry Diana Krall Aziza Mustafa Zadeh MAR TÖBB MINT EMBER HALLGATJA BUDAPESTEN!

------# 1 «------BUDAPEST RÁDIÓ □ F 3 V C STBBiEQ

1022 BUDAPEST, BIMBÓ ÚT 7. FAX: 2 1 2 -4 9 6 8 TELEFON: 2 1 2 -4 5 0 7 The Hungarian CD Review

, • ■ .

Retkes Attila Főszerkesztő

Bősze Adóm lapigazgató

Zipernovszky Kornél Jazzrovat-vezető

Trochilus Grafikai Bt. lapterv és tipográfia

A szerkesztőség

Budapest Mandula utca 3 Tel./Fax: 212-4782

Internet-cím:

http:/ / www. bmc. hu/ gramofon

<7, Diana Kralt Amfisz Kft.

Iványi Margó Felelős kiadó Aziza Mustafa Zadeh 1025 Budapest Mandula utca 31. Tel./fax: 212-4782 Örömmel jelentjük: Joe Zawinul és Paul McCartney után idén már a harma­ dik világsztár nyilatkozott a Gramofonnak. A kortárs jazz meghatározó alak­ Terjeszti: ja, a nagyszerű gitáros, Pat M etheny- aki április 28-án, saját együttesével Bu­ dapesten is bemutatja Imaginary Day című albumát - A hónap interjújában a Hírker Rt., az NHE, vall pályafutásáról, stiláris és műfaji kötődéseiről. Áprilisi számunkban több A hónap interjúja: Pat Metheny a Kiadói lapterjesztő Kft., más, megítélésünk szerint izgalmas és különleges művészportré is olvasható: Kiadói panoráma: Erato 5 Elisabeth Leonskaya zongoraművész a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében járt Magyarországon; míg a csembaló virtuóza, a magyar származású Pierre Oldal Gábor: Kis magyar gromofonológia XIII. 8 Hantái a francia fővárosban osztotta meg gondolatait munkatársainkkal. Antológia: Haydn: Az évszakok 10 Lindner András sorozata, a Kiadói panoráma áprilisban a francia nemzeti Pierre Hanta'i: Egy magyar származású hanglemezkiadás büszkeségét, az Eratót mutatja be; Oldal Gábor Kis magyar MediaTrade Bt. csembalistasztár Párizsban 12 gramofonológiája a hatvanas évek - immár a tömegkultúrára épülő - hangle­ Tel./fax: 342-2362 Beszélgetés Elisabeth Leonskayával 14 mezkiadását vizsgálja. A jazzrovatban tematikus összeállítás foglalkozik Don Cherry művészetével és felvételeivel; Jávorszky Béla Szilárd pedig az 1997- Kritika: KI asszikus 15 ben alapított Premier Art Records tevékenységét vizsgálva a Magyar Rádió Kritika: jazz 26 archívumának ritkaságértékű rockzenei felvételeit is bemutatja. A zene- és in­ Athenaeum Nyomda Rt. terpretációtörténeti áttekintések, tematikus összeállítások mellett folyóira­ Premier Art Records 38 Budapest tunk gerincét e hónapban is lemezrecenziók alkotják: magyarok és külföldi­ Kritika: pop, etno 40 ek, világsztárok és pályakezdők ihletett és zseniális vagy éppen vitatható felvé­ A Budapest Music Center a Gramofonban 41 Felelős vezető: teleinek analízise - továbbra is az objektivitás, a sokszínűség és az értékköz­ A Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. ajánlata 42 Dr. Garáné Bardóczy Irén pontúság jegyében. az Igazgatóság elnöke Retkes Attila főszerkesztő Forrás-estek a Gramofonban 44 Bősze Ádám lapigazgató A Budapesti Fesztiválzenekar a Gramofonban 45

Hírek A Gramofon következő száma május 12-én, kedden jelenik meg. A HÓNAP INTERJÚJA

© ramofon: Ön egyszer utalt rá, hogy Zoller Attilától, a januárban elhunyt világhírű magyar gitárostól sokat tanult. Igaz, hogy Zollerrel haláláig tartot­ ták a kapcsolatot? Pat Metheny: Bizony, Így van. Attila a kedvenc tanárom volt. Rengete­ get jelentett nekem. Nagyon örültem, amikor elmondta, hogy Magyarorszá­ gon kitüntetést kap. Nemrég még meglátogattam, akkor mondta el, hogy ké­ szül a magyarországi útjára. Azt hiszem, minden magyar büszke lehet rá, iga­ zán nagy muzsikus volt, és az országnak egész életében csak elismerést ho­ zott; harminc vagy negyven éven át a jazz világában ő volt Magyarország követe. © : Más magyar muzsikusokkal is fenntartott ilyen közeli viszonyt? PM Ha nem is ilyen közelit, de Szabó Gáborral is találkoztam, igaz csak egyszer. Lehettem vagy 16 éves, és Szabó Kansas Citybe jött koncertez­ ni. Én akkor ott nevelkedtem, ott lettem muzsikus. Egy hétig játszott egy klub­ ban. Azt sem túlzás mondani, hogy egy kicsit összebarátkoztam vele, úgy hogy mind a két világhírű magyar gitárost ismertem. © : Az utolsó egymásfél év roppant termékeny időszak volt a z ön számá­ ra. Mi az, amire a legszívesebben gondol vissza a különböző munkái közül? PM- így igaz, mostanában olyan sok mindenben vehettem részt a saját projektjeimen kívül, hogy igazán szerencsésnek tekintem magam. Számomra a jazzmuzsikus létének plusz ajándéka, hogy a barátaim rendszeresen meg­ hívnak, hogy velük zenéljek. Nemrég jelent meg régi jóbarátommal, Charlie Hadennel közös lemezem, a Beyond the Missouri Sky, amit mindig is az egyik kedvenc projektemnek fogok tekinteni, borzasztóan szeretem azt a lemezt. Va­ lahogy Charlie olyan valamit hozott ki belőlem, amit még sosem tudtam leme­ zen magamból ennyire egyértelműen megmutatni. A Michael Brecker-féle Tales From the Hudsonra, ami sokkal inkább jazz, igen büszke vagyok, hogy részese lehettem. Tiszta és megvilágító erejű látomás arról, hogy milyen lehet mint a már 43 éves, de még mindig kisfiús a kilencvenes évek végén a straight ahead jazz. Igazán modern hangzású le­ mosolyú gitáros, Pat Metheny idei tizedik mez, de hagyományos ritmusképieteket használ. Derek Baileyvel, az angol gi­ tárossal is részt vettem egy háromlemezes CD felvételén, ez is mostanában je­ Grammy-díja is mutatja, jazzmuzsikus lé­ lent meg, Sign of Four a cime. Ez egy egészen különböző nyelvjárás, és egy tére páratlan népszerűségi csúcsokat hó­ másik fajta viszony a z improvizációhoz. És persze ott van a saját együttesem dított meg. A három évtized alatt, amióta új lemeze, meg néhány egyéb dolog ezeken kívül is. gitározik, huszonöt lemezt vett fel saját © Nem említette a Passaggio Per II Paradiso című film zenéjét, amelyet nevén vagy együttesével, tizenötöt mások­ egyedül is játszott lemezre. kal közösen vezetett felvételek során, és PM Pedig azt is nagyon szeretem, csak hajlamos vagyok elfeledkezni jóval több mint húsz lemezen közreműködikróla, ven­ mert eddig kizárólag Olaszországban jelent meg. A film gyönyörű, és dégszólistaként (a teljességre törekvő diszkográ- remélem Olaszországon kívül is sokan láthatják majd. Sajnos a rendező, A Antonio Baiocco nem számíthat üzleti sikerre, nehezen veszik meg a forgalma fiát kivonatos, elektronikus kiadásunkban találják meg: http://www.bmc.hu/gramofon). Ezek közül a zók a filmet, mert egy öreg hölgyről szól, és emiatt általában üzletileg kocká­ zatosnak tartják a film forgalmazását. Annak ellenére a zenéjével is meg va legiíjabbról a jazzrovat hasábjain olvasható kriti­ gyök elégedve, hogy összesen talán ha tizenegy napom volt, hogy a zenét ka, azt a lemezt pedig (Imaginary Day), amelyet áp­ felvegyem, talán sosem kellett ilyen gyorsan lemezt csinálnom. De végül is si­ rilis végén Budapesten is bemutat együttesével, ta­ került, pedig veszélyes ilyen tempóban dolgozni. valy decemberi számunkban ismertettük. A friss © : Ezzel igazán sokoldalú muzsikusként mutatkozik közönségének, de azért Grammy-díjas Charlie Haden duólemezről pedig ta­ a legtöbben a Pat Metheny Group révén ismerik. Ez nem is csoda, hiszen valy áprilisi számunkban olvashattak elismerő so­ ha a PMG születésének az első Lyle Maysszel közös lemezt tekintjük, ak­ rokat. Együttese élén elért óriási sikerei viszont el­ kor az együttes éppen húszéves. Mi volt az a p n t, ahonnan kezdve a rejtik a közízlés irányába semmilyen kompro­ PMG jellegzetes hangzása kialakult, nem volt több leágazás, és ez a misszumot nem tévő muzsikus arcát, Jack hangzás az egész világon ismertté lett? PM Nehéz erről épp nekem beszélnem, hiszen annyira benne va­ Dejohnette, Derek Bailey, Ornette Coleman, Kenny gyok. Számomra úgy tűnik, hogy attól kezdve, hogy Kansas Cityben ze­ Garrett, Michael Brecker és - a közeljövőben - Jim nélni kezdtem, végtelen, de egyenes úton járok, amelyen a z állomások a Hall és Chick Corea partnerét. A koncert előtt telefo­ turnék és a lemezek. Több ponton is úgy éreztem, hogy fejlődtem valamit non adott exkluzív interjút a Gramofonnak. muzsikusként, vagy hogy a banda jobb lett, és más dolgok is fejlődtek „ Valahol a kínai opera ésa blues között55 közben. Az Offramp, amire célzott, nyilván sze azon múlik, hogy ki van éppen az együttes­ ilyen állomás volt, amikor Steve Rodby belé­ sel. A nyolcvanas évek eleje óta most először pett az együttesbe. Ekkor vettem először le­ olyan az együttesem, hogy nincsen benne dél-a­ mezre a gitárszintetízátort, először volt a stú­ merikai muzsikus, akinek mindig kihasználtuk a dióban synclavier, meg szekvenszer, és sok hangszeres tudását. Viszont most tényleg szaba­ új dolog történt. Amikor Paul belépett, új don engedtük a fantáziánkat, nem mélyedtünk dolgoknak adott lökést, mégis úgy érzem, bele a kérdésekbe a stílusra és a zenei idiómára hogy azóta a muzsikálás színvonala folya­ vonatkozóan. Hagytuk, hogy a zenei folyamat el­ matosan fejlődött. Lyle pedig nem csak egy­ jusson a maga természetes konklúziójáig. N a­ szerűn partner, tag az együttesben, hanem gyon hamar megszületett a későbbi címadó szer­ állandó szerzőtársam. A legtöbb lemezünk zemény, ami megadta az alaphangot - valahol úgy születik, hogy ő meg én elhozzuk a ze­ a kínai opera és a blues között. Nehezen tud­ nei ötleteinket a stúdióba, akár még nyolcü­ nánk megmagyarázni, miért lett ilyen, de abban temes kezdetleges dallamokat is, meg ritmu­ mindenesetre egyetértünk, hogy sok mindenben sokat, alapokat, és megmutatjuk egymás­ eltér az utóbbi években készült lemezeinktől. nak. Ebből a több tucat ötletből meg elkép­ © : Az újdonságot nem kis részben az új, itt de­ zelésből azután kiválasztjuk a legjobbakat, bütáló hangszerek jelentik. Bemutatná ezeket rö­ és azokon kezdünk dolgozni. A We Live viden? Here (Geffen, 1994 - a szerk.) óta minden P M Persze, így van. A bund nélküli klasszi­ eddiginél szorosabban dolgozunk össze kus gitárral már régóta, vagy húsz éve kísérlete­ Lyle-lal. Erre nehéz magyarázatot találni, de zem, de csak otthon, és mostanig nem is akartam ahogy egyre érettebbek leszünk, megtanul­ vele előrukkolni. A fő probléma vele az, hogy a tuk megbecsülni, hogy milyen szerencse húrok olyan vékonyak, hogy alig zengenek. Lin­ olyan barátra találni, aki a munkában ugyanabban hisz, ugyanolyan da Manzer segített, és az ő ötletére kezdtem bélhúrokat használni, amivel a módszerrel dolgozik, és ugyanúgy szeret kísérletezni. M ára azt hiszem magasabb hangokon is testesebb hangot lehet elérni. Egészen új lehetősé­ mind a ketten beláttuk, hogy soha senkivel nem fogunk tudni ilyen szoro­ geket nyitott meg előttem, mert bár a nyaka a csellóra emlékeztet, a hang­ san együtt dolgozni. zás mégis inkább a steelgitárhoz hasonlít. De egy kicsit több és más techni­ Amikor az első lemezemet kiadtam 1975-ben, még csak hat-hét éve gitároz­ kával, kerülve a bluesos frázisokat ez nem zavaró, így kerülhetett a lemezre, tam, most persze meg már több mint három évtizede. Úgyhogy már eleve bát­ méghozzá a címadó dalban, ahol fontos szerepet visz. rabban nyúlok a hangszerekhez, mint akkor. De most is áldásnak tekintem, A 4 2 húros pikasso gitárt is Linda Manzerrel közösen fejlesztettük ki, az Into hogy annyit játszhatok, hiszen olyan sok jó zenészt sújtja az, hogy alig kap le­ the Dream című számban hallható. Tulajdonképpen ez a hárfa és a gitár ke­ hetőséget, úgyhogy én igazán szerencsés vagyok. resztezése. Ezért aztán egészen más technikával kell rajta játszani, és ez az © : ügy érzem, hogy az új lemezük, az Imaginary Day folytatása is, meg első szám, amiben úgy éreztem, hogy kezdem megtalálni azt a hangzást, nem is az utolsónak, a Quartetnek. amit ez a hangszer tud a legjobban. Pedig már szerepelt a Song-X című le­ P M Határozottan, az Imaginary Day a Quarteten történt dolgok­ mezemen, ami Ornette Colemannal készült, a Beyond The Missouri Skyon, nak is következménye, sőt még az előző lemezünknek, a W e Live Heré­ Kenny Garrett lemezének felvételére is elvittem. nek is, bizonyos szempontból furcsa keveréke ennek a kettőnek. Mind a Végül a technikai fronton ott van a VG-8, ez valójában egy hangreproduk­ kettőből sokat tanultunk, különböző dolgokban, és ezeket hasznosítottuk ciós eszköz a Roland cégtől, de nem effekt és nem gitárszintetizátor. Ma­ az Imaginary Dayen. gyarán ezzel a nagy teljesítményű számítógéppel egy gitáros szinte min­ © : Én viszont érzek különbséget a két utolsó lemez között, mintha az denre képes lehet. Ezt használom a Roots of Coincidence című számon. Imaginary Day expanzívabban közelítene a témákhoz, talán jobban köve­ © : Az Imaginary Dayen a kvartetten kívül (Metheny - Lyle Mays - Steve ti azt a hangzást, amelynek köszönhetően olyan sokan térbeli dolgokra, Rodby - Paul Vertico) új és régebbi vendégeket, főleg ütőhangszereseket utazásra asszociálnak az ön zenéjével kapcsolatban. és énekeseket is hallani lehet, ők is a Grouppal turnéznak tavasszal? P - M - : A különbség szerintem ab ban van, hogy a Quartetten korláto­ P M Nem, ahogy említettem, megváltozott a ritmusvilágunk ezzel a le­ kat raktunk le magunk elé. Ugyanis néhány gitárhangzástól eltekintve az mezzel, és mindegyik számhoz megfelelő ütőst kerestünk. Egy számban vi­ egy tisztán akusztikus lemez volt, míg az Imaginary Dayben bátran elébe szont hangsúlyos szerepet kapnak, és mind a négyen egyszerre hallhatóak. mentünk a különböző új hangszerek nyújtotta kihívásnak. Ez kiteljesíti a De a turnéra az énekes-ütős Philip Hamilton jön velünk, és Jeff Haynes, aki zenei palettánkat, és megnyitja az utolsó tíz évben használt sűrítési techni­ Cassandra Wilson lemezein lett ismert ütőhangszeres. kánk felé az utat. Persze, minden azon múlik, hogy milyen történetet aka­ © : Lassan hét éve, hogy utoljára itt járt,-úgyhogy nagyon kíváncsi vagyok, runk elbeszélni, és a téma milyen megvalósítás után áhítozik. De hát én hogy hogyan szólal most meg a Pat Metheny Group. Végül csak annyit, annyira benne vagyok, hogy inkább az egyes harmóniaváltásokról tud­ emlékszik-e az utolsó pesti koncertjére, ami után az (akkor még létező) nék beszélni... Merlin Jazz Klubban a kvartett kölcsön hangszereken, straight ahead © : Az új lemez másik újdonságát abban érzem, hogy már nem annyira jammeiésbe fogott, hajnalba nyúlóan? a latin-amerikai ritmusok izgatják, hanem a csendes-óceániaiak, és ezt P M Pontosan emlékszem. Én is nagyon várom már a magyaror­ a hangszerek kiválasztásán is le lehet mérni. szági koncertet, mert mind a két korábbi koncertünk igen emlékezetes volt P - M - : így van, most alig használtunk valamit a latinos és dél-amerikai mindannyiunknak. ritmusokból, amelyek már régóta hozzátartoznak a készletünkhöz. Ez per­ Zipernovszky Kornél FOTÓ: PROMÓCIÓ

Jósé Cura

m / . „Ez a kompozíció egyike a szazad unokájának férje volt. A Loury-Garcin páros azzal Antoine Charpentier teljes oeuvre-je is megjelent ■ utolsó kortárs klasszikus alkotásai- indított, hogy gyorsan megnyerte magának a pári­ az Erato korai lemezein. Természetesen nem lett nak, éppen ezért különös megtisztel­ zsi konzervatórium legtehetségesebb fiatal növen­ volna helyes döntés kizárólag a különlegességekre tetés számunkra, hogy komponista és karmester dékeit és azok barátait. A döntés helyesnek bizo­ összpontosítani; az életben maradás biztosítékaként bennünket választott” - nyilatkozta a francia le­ nyult, hiszen Jean-Pierre Rámpái, Maurice André, Monteverdi, Vivaldi, Bach, Couperin, Rameau, mezkiadó, az Erato Disques elnöke, Didier Du- Marie-Claire Alain, Jean-Francois Paillard, Lily Haydn, Mozart, Beethoven, Schubert, Schumann rand-Bancel a közelmúltban, a francia kortárszene Laskine és Michel Corboz idővel abszolút sztárok­ és Brahms örökérvényű zeneművei is bekerültek az prominens alakjának számító Henri Dutilleux ká emelkedtek, és ezáltal nemcsak a maguk nevét, Erato repertoárjába; persze hűen a nemzeti eszmei­ Shadows of Time (Időárnyak) című, Anna Frank hanem az őket foglalkoztató Erato lemezcég hírét is séghez - a XIX. és XX. század nagy francia kom­ emlékének szentelt, huszonöt perces nagyzenekari öregbíthették. Második lépésként Garcin már arra ponistái: Debussy, Fauré, Franck, Ravel, Poulenc, kompozíciójáról, amelyet Seiji Ozawa dirigálásával törekedett, hogy sehol másutt fel nem lelhető re­ Duruflé és Messiaen - mellé; ahogyan az interpre­ a Bostoni Szimfonikus Zenekar még tavaly ősszel pertoárt építsen ki, ezért úgy határozott, hogy a táló művészek gazdag kínálatában is kiemelt helyet mutatott be világpremierként. A darab - az Erato francia reneszánsz és barokk zenére koncentrál. kaptak a legjelesebb franciák: André és Rámpái lemezkiadó fürgeségét dicsérendő - ezekben a na­ Olyan, érdemtelenül elfelejtett komponistákra irá­ mellett mindenekelőtt Charles Munch, Pierre pokban, ugyancsak Ozawa intencióinak megfelelő­ nyította rá a figyelmet, mint Gilles vagy Campra, Boulez, Charles Dutoit, Marc Minkowski és a en, már lemezen is hallható. Ami azt illeti, francia miközben például a XVII. századi nagyság, Marc- többiek. lévén persze kézenfekvő volt, hogy Dutilleux a kö­ zel fél évszázada a nemzetközi lemezpiacon tevé­ kenykedő Erato mellett döntött, végtére is a kiadó 1953 óta él és virul, sőt ma már számos világnagy­ PROKOFIEV Symphony-Concerto for Cello Űp.125 ságot köt exkluzív szerződésekkel magához. SHOSTAKOVICH Az alapító Philippe Loury mellett mindenekelőtt Cello Concerto No. 1 Op. 107 Michel Garcin művészeti igazgatónak volt döntő MSTISLAV ROSTROPOVICH szava abban, hogy milyen irányban, és mely művé­ IX )N I)0 \ S > VPHOM ORCHESTRA SEIJI OZAWA szekkel induljon hódító útjára az Erato, amelynek - más kiadókhoz hasonlóan - szintén van jogelőde, ez esetben az 1881-ben alapított Editions Musica- les Costallat cég személyében. Az előd művészeti kérdésekben mindenhatónak számító ura, Emma­ nuel Chabrier kezdetben még csak saját darabjait propagálta, de hamarosan rátalált Héctor Berlioz számos kompozíciójára, illetve más XIX. és XX. századi francia szerzők alkotásaira is, és ezekkel bő­ vítette a „magánrepertoárt”. Ám bármennyire is si­ keresnek tekinthető a Costallat-cég tevékenysége, az igazi áttörés a már említett Loury úrnak köszön­ hető, aki mellesleg az alapító Georges Costallat

C R A N fM 1998. ÁPRILIS 5 6 6

Ton Koopman FOTÓ: PROMÓCIÓ Opera zenekarának élén. zenekarának Opera Kalifor­ származású, japán-amerikai a genssztárja, 1998. ÁPRILIS niában született Kent Nagano vezényelt, a Lyoni Lyoni a vezényelt, Nagano Kent született niában diri­ Erato az amelyet a is, Chiméne-t Debussy-operát, és korai Rodrigue kiadott tavaly a sorolni például kell közé újdonságok Az válna. dicséretére Az ayb bdsvl edleő eecgke is lemezcégeknek rendelkező büdzsével nagyobb utolsósorban nem és büszkélkedhetnek, múlttal, nagyobb int m náluk a ami több világpremier-felvétellel már ma 250 kö­ katalógusukban Ennek maguknak. szönhetően megnyerniük lassan szép kor­ neves élő ma a hogy tehát, véletlen nem ségre; társ zeneszerzők sorából több mint ötvenet sikerült sikerült ötvenet mint több sorából zeneszerzők társ Eratónál mindig is törekedtek egyfajta eredeti­ egyfajta törekedtek is mindig Eratónál GRAMCBN Jósé, vagyis Jósé Carreras és Jósé Cura, a két tenor­ két a Cura, ésJósé Carreras vagyisJósé Jósé, szek listáját. Közülük is első helyre kívánkozik a két a művé­ kívánkozik elsőhelyre is exkluzív Közülük az szek listáját. ugyanakkor alkotásai Bővítették érett lemezre között. zene modern a illetve kor, szírozni a korai barokk, a klasszikus és a romantikus romantikus a ésa klasszikus barokk, korai a szírozni balan­ igyekeznek hogy azzal, hagyományait; keres vál­ sem követően felvásárlásta persze politika adói lemezki­ A Warner-érdekeltség. ugyancsak Erato az megvásá­ céget a amikor esztendő, 1992-es az zott ho­ változást döntő igazán életében kiadó francia A tozott lényegesen, vagyis ma is folytatják a múlt si­ múlt a folytatják is ma vagyis lényegesen, tozott mellett Finlandia aés Nonesuch a a Teldec, tehát ta Azó­ részlegébe. nemzetközi Classics rálta”a Warner rolta a Warner Music Group, és nyomban „beinteg­ nyomban és Group, Music a Warner rolta öösgslgtkn - épn lcd Domingo Plácido éppen - extra közönségcsalogatóként - ráadásul elő, ad Puccini-áriákat tenor gentin meg már és tehetségre, új az le érzékkel csapott jó hogy időben még mutatja, szimatát zseniális Az Erato üdvözli. szalagcímekkel született” Otelló „Új tó saj­ milánói a rá­ után ami utóbbi a Scalában, Ez is. nyomban adásul Otelló sőt Enzo, Kalaf, Turiddu, majd címszerepe; Stiffelio a és kalóz A Verdi-darab, is jelentette Cura első önálló lemezét, amelyen az ar­ amelyen lemezét, első önálló Cura is jelentette játszott ritkábban két továbbá Jósé, Don Cavaradossi, Pollione, szerepek: nagyobb egyre az jön­ és sorra nek Fedorájában, Giordano Mirella lesz Lorisként partnere Freni Operában, Chicagói a Ha­ marosan fődíját. Operalia az énekversenye, Domingo el nyeri ő évben az abban még hogy csodálkozik, sem fecske, A előbb tenorhangja: színezetű hősies dó, molyan felfigyelnek rá az impresszáriók, és senki senki és impresszáriók, az ko­ rá már felfigyelnek Ekkor molyan dalművekben. című viliik A majd ára­ szélesen tündökölt Puccini-operában kisebb két Ghena mint nagyságok, kisebb nem alakíthatta, Izmáéit tenorszerepét, kényes Nabucco a már vában tehetséget. a benne megérezte énekpedagó­ nyomban aki és gussal, extenoristával Terranova Vittorio talma Alvaróját is kiosztották rá, ezt követően pedig pedig követően ezt rá, iskiosztották Alvaróját talma Aha­ végzet majd oldalán; ésNucci Leo Dimitrova, Geno­ 1994-ben, Cura követően szerepeket Kisebb az találkozott kacérkodott Milánóban már gondolatával, operaéneklés titokban, legalábbis azért, akkoriban aki zenész, fiatal a hogy ugyanis, Történt özneőn et áaln rnt z nké felé. éneklés az irányt váratlan vett köszönhetően találkozásnak szerencsés egy 1992-ben, csak és tott, eredeti­ tenorista a hiszen indult, Karrierje későn igen. viszonylag még talán Curát származású gentin leg karmesteri és zeneszerzői tanulmányokat folyta­ tanulmányokat zeneszerzői és karmesteri leg ar­ esztendős, harmincöt ünnepelt, méltán is ban a jövő de bemutatni, kell nem persze Carrerast sztár. nagy ígéretét, az immáron az opera nagy fellegvárai­ nagy opera az immáron az ígéretét, nagy Riadói panorama p r o m ó c ió : : f o t ó

Jósé Cura és „mestere", Plácido Domingo FOTÓ: PROMÓCIÓ

vezényletével, aki minden bizonnyal a maga énekesi Msztyiszlav Rosztropovics, John instrukcióival is segítette az akár utódjának is te­ Eliot Gardiner, Till Fellner zongora- kinthető Curát. művész, illetve az énekesek sorából A tenorok mellett a szinte az indulástól az Erato egy harmadik tenorcsillag, Roberto színeiben játszó Marie-Claire Alain orgonistát, Alagna, valamint három szoprán: Ton Koopman csembalóművész-karmestert, a már Kiri Te Kanawa, Cecilia Bartoli, Kent Nagano említett Kent Nagano karmestert, a koreai csoda­ Dawn Upshaw. És nem utolsósor­ szoprán Sumi Jót, a francia zongoristacsillag Hé- ban a legendás dal- és operaénekes, Dietrich Koopman Bach-kantátákat kínáló sorozatának hato­ léne Grimaud-t, és többek között a Les Arts Flo- Fischer-Dieskau neve. A lista önmagáért beszél... dik CD-je, éppúgy, mint a ma már szinte teljesen elfe­ rissants együttest is kizárólagos szerződéssel kötöt­ Ami pedig a kiadó újdonságait illeti: az Erato ’98-ban lejtett Britten-dalmű, a Billy Budd - a kiadó jelzése te magához az Erato. Anélkül, hogy teljes listával is számos csemegét kínál a lemezeit kereső és kedvelő szerint - első teljes felvétele, a világpremier címszerepé­ szolgálnánk a kiadó leggyakrabban, de nem exklu­ publikumnak. Egy rendhagyó közvélemény-kutatás ben Thomas Hampsonnal. Hasonló érdeklődésre tart­ zív szerződéssel foglalkoztatott művészeiről, álljon során minden bizonnyal az élre kívánkozna az Amsz­ hat számot Sumi Jo Carnegie Hall-beli hangversenyé­ itt csupán néhány név: Keller Vonósnégyes, terdami Barokk Ének- és Zenekart dirigáló Ton nek komplett élő felvétele is. Az Erato több mint negy­ ven új lemezt tartalmazó idei kiadói tervében szerepel még Jósé Cura következő CD-je, amelyen a tenorista argentin dalokat tolmácsol, illetve az ugyancsak nyári megjelenésre tervezett Carreras-album, a Best of Jósé DANIEL BARENBOIM Carreras, amely nem más, mint a tenorsztár legjobb felvételeiből összeállított vegyes válogatás. /// Érdekes színfoltnak számít, hogy a francia lemezki­ SCHUBERT adó folyamatosan bővülő klasszikus repertoárja mel­ IMPROMPTUS OP. 142 Nr. 1-4 lett újabban - Detour-címkével - populáris, s mégis SONATE D. 960 (B FLAT MAJOR) ritkaságszámba menő népi muzsikát is kínál. A Dhama suna című albumon tibeti népi és klasszikus zene, az Oldarra című CD-n pedig tradicionális baszk férfikari művek hallhatók. Kiadták a Fassbin- der-filmek kötelező női szereplőjeként ismert Hanna Schygulla első CD-jét is, amelyen a német színésznő francia és német dalokat tolmácsol kabaréstílusban. Februárban megjelentették a mindenekelőtt hazá­ jában, Portugáliában népszerű fado-énekesnő, Misia lemezét, míg ezekben a hetekben, Fények a sötét­ ben címmel egy másik szenzáció, az Erato-Detour kelta egyházi és népdalokat tartalmazó CD-je is a boltokba kerül. Lindner András

G RA M O N 1998. ÁPRILIS 7 Oldal Gábor érdeklődés rohamosan csökkent, és az ötvenes évek érkezett Fehérvári Jenőt felmentették, és helyére sorozata közepétől újra polgárjogot nyert magyarnóta-felvéte- 1965-ben Bors Jenő került, akiről a minisztériumi lek, a század első évtizedeitől keresett operett- és film­ vezetés joggal feltételezte, hogy megtalálja az egyen­ zene is veszített népszerűségéből. Hiába jelentek meg súlyt, az ideális arányokat. Természetesen azt is kilá­ gyorsuló ütemben újabb és újabb kiadványok; az tásba helyezték, hogy munkájához megkapja a 13. Művészlemezek és tömegtermékek érdeklődés ellanyhulása éppen az ifjabb nemzedéknél nélkülözhetetlen politikai és anyagi támogatást. Fel­ volt leginkább érezhető. A helyzet mindenképpen adata nem volt egyszerű, hiszen a magyar hanglemez- A hatvanas évek elején, szinte robbanásszerűen megérett tehát a megújulásra. Az M H V akkori ve­ kiadás valóban korszakhatárhoz érkezett. Ezt tá­ zetőit dicséri, hogy a felsőbb irányítás helytelenítése masztják alá az ötvenes és hatvanas évek lemezkiadói új közönség jelent meg a lemezboltokban is. E z ellenére megjelentették az új tömegzene első hír­ tevékenységét összehasonlító statisztikai adatok is. a publikum a kamaszkorból a felnőttkor küszö­ mondóit: az Illés együttes és Koncz Zsuzsa felvéte­ 1959- ig - a kulturális kormányzat elvárásainak meg­ bére érkező fiatalokból állt. Tömegmozgalom­ leit. A tánczenében megszokott - alapjaiban még a felelően - a magyar hanglemezkiadás középpontjá­ szvingkorszakban kialakult - fuvósegyüttes-formá- ban a komolyzene állt. Ez a tendencia azonban 1959- jelleggel léptek fel, szinte világjelenségként. Igé­ ciót ugyan időnként már vonósegyüttes váltotta fel, ben megfordult, s csak 1962-ben állt helyre az egyen­ nyeik is tömegigényként jelentek meg és az elő­ de a refrénénekes szerepeltetése többnyire még a régi súly. 1958-ban 960 perc komoly- és 633 perc ző generációval szemben álló életmódbeli, érvé­ sablonok szerint történt, jóllehet új nevek tűntek fel. könnyűzenei, 1959-ben viszont már csak 835 perc Az új törekvésekben pengetős (gitár) és ütőhangszeres komoly- és 1070 perc könnyűzenei felvétel készült. nyesülési, etikai és esztétikai elveik megjeleníté­ alapú együttes került előtérbe; egyszerű, szinte primi­ 1960- ban ez az arány 1070:833 volt a könnyűzene sére egyetlen közlési forma volt hozzáférhető tív dallam- és harmóniavilággal, a szöveg előtérbe he­ javára, 1962-ben viszont már ismét a komolyzene számukra: a szórakoztatózene. lyezésével. Mindehhez természetesen új, a korábbitól „győzött”, 1390:1029 arányban. Öt évvel később, gyökeresen eltérő előadói gárdára is szükség volt. 1967-ben, az első Táncdalfesztivál évében 2001 perc Magyarországon a régebbi és az új tömegzene közöt­ komolyzenei és 1187 perc könnyűzenei felvétel ké­ A közhelyes, sablonná merevedett táncsláger helyébe ti, nyilvánosság előtti, döntő összecsapás a televízió­ szült, ami egyértelműen jelzi a kiadványok számának szövegben és zenében is megújult műfajok léptek, ban zajlott. A Ki mit tud? vetélkedősorozat, illetve az megnövekedését is. amelyek hamarosan a napi kommunikációt lehetővé 1967-ben megrendezett, s néhányszor megismételt A műfajok közötti arány „helyreállása” a boltokban tevő köznyelvvé váltak. E köznyelv teremtői és műve­ Táncdalfesztivál volt az áttörés színtere. A televízió­ értékesített lemezek számában nem tükröződött. lői elsősorban kis, amatőr csoportosulások, amelyek ban minden feltétel adott volt, hogy a műfaj megra­ 1962-ben Magyarországon 128423 komoly- és kisebb-nagyobb körben idővel hangadóvá válhattak. gadja a kor fiatalságát: egyeden, soha vissza nem térő 982652 könnyűzenei, 1965-ben 408454 komoly- A tömeges sokszorosítás és népszerűsítés azonban ter­ lehetőség a siker és a hírnév megszerzésére, egy új ze­ és 1713876 könnyűzenei, 1967-ben 256643 ko­ mészetesen kizárólag akusztikus gépi eszközökkel va­ nei köznyelv, a beat terjesztésére, és a jövőt idéző, moly- és 2 687 920 könnyűzenei hanghordozót adtak lósítható meg, amelyek közül ekkor már több is technikaközpontú megjelenítés­ számba jöhet: a film, a rádió és a hanglemez mellett re. Kétségtelen, hogy az első fokozatosan megjelenik a televízió. A különböző mé­ Táncdalfesztivál három győzte­ diumok között egyfajta természetes versengés kezdő­ se, Kovács Kati, Koncz Zsuzsa és dik, s ezek - kissé fellengzősen fogalmazva - egymást Zalatnay Sarolta egy ország nyil­ erősítve szolgálják a történelmi fejlődést. vánossága előtt nyert csatát, A magyar hanglemezkiadás vezetői nem annyira tu­ megteremtve ezzel egy új elő­ datos megfigyelés, mint inkább ösztönös ráérzés for­ adógárda számára az érvényesü­ májában észlelték a változást. A merev, dogmatikus, lés lehetőségét. konzervatív kulturális felső irányítás, és a velük Az előbbiekben ismertetett fo­ különböző (nem utolsó sorban gazdasági) okból lyamat eredményeképpen, idő­ együtt érző szakmabeliek megütközéssel tapasztalták vel a minisztériumi vezetés is be­ a fordulatot. A hanglemezkiadás irányítói természete­ látta, hogy a hanglemezkiadás­ sen érzékelték, hogy a korábban leginkább keresett ban időszerűvé vált a vezetővál­ A francia Charles Cros Hanglemez-akadémia nagydíj ár magyar művészek is át­ produktum, a táncjellegű dalok addigi formája iránti tás. A nyugdíjkorhatár közelébe vehették

8 1998. ÁPRILIS G R A M flH J el. Ezek az adatok egyértelműen jelzik, hogy a komolyzenei hanglemezkiadás a mennyiséget tekintve egyre jobban lesza­ kadt a versenyben; annak ellenére, hogy az MHV olyan, világméretekben is sikeres, komoly művészi értéket képviselő kiadvá­ nyokat mondhatott magáénak, amelyek­ kel rangos nemzetközi díjakat is elnyert. A sort 1967-ben a Musica Hungarica című lemez, illetve Joseph Haydn op. 76 jelzésű, Hat vonósnégyesének felvétele nyitotta, amely a Belga Rádió és Televízió Nagydíját nyerte el. A nemzetközi díjat nyert kiadvá­ nyok sora a következő években hosszan folytatódott, s ez idő tájt fogalmazódott meg a Bartók műveiből készült hangle­ mez-összkiadás gondolata is. Az új vezetés a sikerek ellenére tudomásul vette és el­ fogadta, hogy az új szórakoztatózenei irányzatok népszerűsége töretlen. Célsze­ rűnek látszott tehát az új, könnyűzenei kezdeményezéseket támogatni, sőt azok élére állni, s fokozatosan átvenni a műfaj feletti irányítást. magyarhanglemezszakma büszkesége, a Bartók-összkiadás Szakmai szempontból figyelmeztető jel volt a magnetofonok (Tesla, Mambo stb.) iránti ér­ dó irodalmi és gyerekműsorok felvételére is nagy egyedüli helyes megoldást csupán egy olyan vertiká­ deklődés rohamos növekedése is. Ezek segítségével le­ gondot kellett fordítani, akárcsak a zenei könyvek lis konstrukció jelenthet, amely a gyártás első fázisá­ hetővé vált a nyugati rádióadások (elsősorban a Lu­ mellékletéül szolgáló, mindkét oldalán műsort tar­ tól, a felvételtől a lemez árusításáig a művészi, ipari xemburg Rádió) rögzítése, és a műsorok „házi” mód­ talmazó, kis méretű fólialemezek gyártására. A Zene­ és kereskedelmi tervezés és lebonyolítás egységét biz­ szerekkel történő terjesztése. A magnetofonban - műkiadó által gondozott, jeles magyar előadóművé­ tosítja.” A felismerést azonban sokáig nem követték mint konkurens médiumban - rejlő veszélyeket szekről készített hangoskönyvsorozat máig hiánypót­ tettek: csak 1976-ban, a dorogi hanglemezgyár létre­ nemcsak a csehszlovák és jugoszláv lemezkiadók is­ ló vállalkozás. A lemezgyár sokrétegű kiadói tevé­ hozásával épült ki az említett vertikális konstrukció. merték fel, hanem az M HV irányítói is, s ettől kezd­ kenységébe még olyan feladat is belefért, m int az A magyar hanglemezipar - ellentmondásos fejlődése ve az új szórakoztatózene (s vele az új előadók) szinte idegenforgalmi célokat szolgáló, hangzómellékletes ellenére - termékeivel egyre nagyobb figyelmet kel­ korlátlan mennyiségű helyet kaptak a szerényebb kötetek kiadása, amelyek Cityvox néven kerültek tett a nemzetközi piacon. Robbanásszerű áttörésről megjelenési formát sugalló, tizenhét centiméter át­ forgalomba. ugyan nem volt szó, de a magyar kiadványok átlép­ mérőjű, percenként negyvenötös fordulatszámú, Az új vezetésnek azonban nem csupán a repertoár, ték az országhatárt, sőt a politikailag összehangolt, a mikrobarázdás lemeztípuson. A lemezgyári vezetés hanem a struktúra korszerűsítése is fontos feladata szocialista országokat összekötő terjesztési rendszer gyorsan megbékélt ezzel a helyzettel, mert a könnyű­ volt. A magyar hanglemezipar ugyanis a hatvanas határait is. A nemzetközi elismertség hamarosan zenei kiadványok kedvező fogadtatása nyomán a más években még mindig négy minisztérium gyakran el­ szükségessé tette egy, a magyar lemezek egyéni arcu­ műfajú hanglemezek iránt is megnőtt az érdeklődés. lentételes érdekszférái és direktívái között hányódott. latát jelképező márkanév bevezetését. így született A magyar hanglemezkiadás repertoárjának kiszélesí­ A szervezeti racionalizálás szükségszerűségét már az meg a Hungaroton név, amely mindmáig kíséri a ha­ tését az is indokolttá tette, hogy az országban egyet­ ötvenes évek közepén felismerték. Az Új Zenei zai hanglemezgyártás és -kiadás történetét. len kiadó működött. Ennek megfelelően nemcsak a Szemle 1954 novemberi számában olvashatók a kö­ Oldal Gábor könnyűzenei lemezekre, hanem a gyorsan gazdago­ vetkező sorok: „A hanglemezgyártás szervezetében (folytatjuk)

C R A M flN 1 9 9 8. ÁPRILIS 9 ANTOLÓGIA

HAYDNAz évszakok

elyik volna alkalma­ volt cselekményfonalat sodorni, az évszakok vál­ kább a Tél példázza a sokféleség egységét: termé- sabb évad a Tavasszal kezdődő természetorató­ tozásainak „humanizálása”, személyessé és benső­ szedeírás és hangulati jellemzés fonódik össze elé- rium ajánlására? A mű ismertetői többnyire azzal ségessé alakítása a helyzetkép és a helyzetdal irá­ gikus bölcselkedéssel; daljátékba illő, népies hang a kérdéssel bajlódnak, hogy miért marad el az nyába tolta a zene lehetőségeit. Nem csoda, ha a cseng egybe a himnikus szárnyalással. A különfé­ 1801-ben bemutatott Évszakok kedveltsége a mai hallgatóságot kevésbé győzi meg a lehetséges le elemek és rétegek meg a betétek (Bürger Fonó­ három évvel előbb keletkezett Teremtésé mögött. világok legjobbikának leibnizi lelkesedése és az dala, Weisse csúfondáros falusi enyelgője és Támaszkodnak a diszkográfiákra is, hiszen közel Erény végső diadalának bizonyossága. Bezzeg a Klopstock ódája: A végső dolgokról) éppúgy félszáz Teremtéssel szemben csupán fele annyi XVIII. századnak (egyik) hitvallása volt ez! A otthonra lelnek ebben a rusztikus világban, Évszakok-felvétel sorakozik. Az érvelés azonban skót Thomson hatalmas m éretű elmélkedő-elbe- m int a felvilágosodás századának zenei csúcsmű­ rendre odavezet, hogy a későbbi oratóriumnak szélő költeményét - akkor a legolvasottabb vében, A varázsfuvolában. Van Swieten és Haydn zenei tekintetben semmi szégyellnivalója..., ha könyvek egyikét - ma főként a Van Swieten-i fel­ aligha szándéktalanul folytatták annak lírai, hu­ ugyan oratórium, s nem 4 kantátaszerű részből dolgozás és a haydni megzenésítés jóvoltából em­ moros és felmagasztosuló költészetét. A Tél-ári­ álló m ű inkább. Hátrányos helyzetében tagadha­ lítik, ha egyáltalán. Hanem a zene érzelmi gaz­ át magára vonatkoztató, a teremtő nyárra Mo- tatlan bűnös a szöveg, amely csakúgy, m int a Te­ dagsága, kifejezésbeli változatossága, rokokó zart-idézettel célzó komponista a klopstocki szö­ remtés esetében, Gottfried van Swieten báró pásztoridillt és romantikus természedírát előlege­ veg szabadkőmíves utalásait a saját természetsze­ szerkesztménye és átköltése. Persze a világ terem­ ző, megőrizve újító eszköztára, (hajdan kárhozta­ retetével és vallásos hitével azonos hőfokon szó­ tésének bibliai forgatókönyvéből köny- nyebb tott) festőisége feledtetik a fenntartásokat. Legin­ laltatja meg. Ezzel a naivitásában is lélekeme-

10 1998. ÁPRILIS GRAMffBN n t o l ó g i a

lő alkotással lépte át a XIX. század küszöbét, s ad­ télyes Haydn-szakíró, Richard Wigmore 1994- kejelölt, míg az éterien éneklő Ziesak még nem ta tovább a mozarti örökséget a Fidelio és a IX. ben még úgy vélekedett, a Böhm-lemezt annak szakadt el nagy sikerű Paulinájától; gyakran fi­ szimfónia fináléit megálmodó utódnak. Kétszáz idején túlbecsülték, az Originals sorozatban meg­ nomkodónak tetszik. Jerusalemé a legszebb te­ év múltán legalább oly irigységgel bámulunk jelentetett új kiadás ismertetőjében viszont maga norhang a hat Lukasé közül, kár, hogy a kupiét és vissza reájuk, amilyen bizakodással ők tekintettek is a lelkesedők közé állt! Doráti a teljes Haydn- a nagy téli monológot egyformán „hősiesre” fog­ e művekben előre. szimfóniaciklus és az operák után fordult az ora­ ja, dikciója azt a gyanút kelti, hogy Tamino vagy Történelmileg tehát az a tolmácsolás korhű és a tóriumhoz, nála tapasztaltabb specialista aligha Lohengrin valamelyik leszármazottja vethetett leghívebb Haydnhoz, amely a naiv hit, a termé­ volt a „hagyományos” előadók között. Kettejüket szemet egyik ősanyjára... Heilmannt olykor egy szetesség és emelkedettség hármashangzatát üti ráadásul „hazai” levegő élteti ezen az osztrák-ma­ kissé előkelőnek, másutt túlfutöttnek hallom, meg. Áhítatot mímelő „fentebb stíl” vagy az gyar határvidéken. Természetesen Harnoncourt- Protschka kiegyenlítettebb. Krenn és Schreier idézőjelezett népies tónus kerülendő; az előbbi ot és Soltit is. Solti bizonyos helyénvaló vaskos- együtt örökölték meg a sokszor elsiratott W un­ úgysem helyettesítheti az érzelmi azonosulást, az sággal, Harnoncourt a XVIII. századi metszetek­ derlich helyét a német lírai tenorok élén, ám 77- utóbbi leereszkedő, sőt lekezelő magatartásról hez illő éles és pontos rajzossággal igazolja ezt. ben Krenn már kifelé ment a divatból, kissé erő­ vallana. Ideologikusán közelíteni a zenéhez, töb­ (Egy bíráló Harnoncourt egyik legegységesebb, szakos hangvétellel ellensúlyozta fénytelenre ko­ bet sejtetni a nyilvánvaló jelképességnél értelmet­ ihletett felvételeként dicséri Az évszakokat, pott orgánumát. Schreier '67-ben még nem az a len. A megszemélyesítendők nem a mennyei Soltinak azonban felróhatjuk az „élő” hangver­ nagy művész, akivé fejlődött, de biztos érzékkel szférák angyalai, hanem kitisztálkodott, érdes seny néhány elkapkodott frázisát, a nem mindig rajzolja meg a népies figurát, későbbi nagyszerű hangjukat (Haydn révén) fényesebbre köszörülő tökéletes együtt éneklést.) A két brit, mint utazó suszterinasának, ácslegényének, vadászának és burgenlandi parasztok. Nem elég pusztán az elődeik, magabiztos élénkséggel és együtt érző ér­ schuberti molnárlegényének elődjét. Fischer- ápolt, hibátlan kórushangzás, s jó, ha valóban fia­ deklődéssel mozognak a tájban, Marriner és Dieskaunak viszont nem természetes közege a fa­ tal szólisták működnek közre, mint Soltinál és együttesei talán egy cseppet több tartózkodással, lusi. Vidéki remeteségbe húzódott, felvilágosult Böhmnél. Drámai jellemek híján a siker kulcsa: elegánsabb reagálással. (Szüretelői egy fröccsel is filozófusként lépked fiityörészve a barázdában, zenei karakterekből találni arcot szólamukhoz. beérhették.) Megjegyzendő, hogy a Doráti- és a egyik kezében könyv, másikban az eke szarva. Az ajánlott hat felvétel mindegyike jó választás­ Gardiner-felvételek az ősbemutató teljes eredeti Mintha önironikus mosollyal nézve végig saját nak bizonyulhat; kifogás csak a magas színvonal zenéjét tartalmazzák; több más részlet mellett szántóvető-pásztor-vadász jelmezein. A Tél-áriá­ elismerése után jogos. A két legrégebbihez nem hallhatók az ősz és a Tél teljes (húzadan) zeneka­ ban azután, helyesen, marad - a filozóf. Talvela csak „megszokásból” húz a szívem: magától érte­ ri bevezetései. Gardiner alkalmazza egyébként a csodálatos basszusa furcsa módon a Télben virul tődő otthonosság, s ahogy e szövegben mondják, legkisebb (28 tagú!) kórust. ki. Az énekében mindig ott bujkáló ünnepélyes­ az ungekünstelt (mesterkéleden) dalolás nehéz A szólisták feladata oly hálás, hogy szinte mind­ panaszos felhang, mely remekül illett Marke ki­ művészete érvényesül bennük. Nem minden mai nyájukat ádagon felüli teljesítményre sarkallja. rályhoz, Gurnemanzhoz, ettől a Simontól ide­ kritikus ajánlja őket elsőként, de a többségük elő­ „Tárgyilagos” osztályozásuk helyett azt mérics­ gen; valamiképp megemeli a társadalmi állását és kelő helyen. Tévedhetedenségük titka talán az kéltem: mennyire vág egybe az egyéniségük és súlyát. Andreas Schmidt, illetve Robert Holl e életkor is; Böhm és Dórád szinte a komponáló hangszínük az elképzelt szereplők profiljával, s két nagy művészt formázzák - halványabban. Haydnnal egyidősen, bölcs érettséggel nyúltak a mennyire illeszkedik a mű egészének hangulatá­ Hans Sotin találja telibe az alakot, a fiatal Papé darabhoz. A humorával és táncritmusainak ele­ ba? Az igen szép szopránhangok tulajdonosai kö­ egyenrangú vele. venségével kitűnő, életteljes és a megfelelő ponto­ zött Janowitznak nyújtanám a pálmát, de Mathis (Amikor kitűztük a témát, egyetlen felvétel volt kapha- kon drámai erejű Böhm-felvétel a megjelenést elevenebb paraszdányt ábrázol s csak néhány ma­ tó a hazai kiadók készletéből. A bővítés már folyamat­ követően több francia és német hanglemez-nagy- gas hangja árulkodik arról, hogy némileg túlérett ban van, s gondolom, sokan örülnénk, ha a legjobb le­ díjat kapott, plusz az Edisont. Ma legfeljebb a az eladósorban lévőkhöz képest. Cotrubas mind­ mezek néhányat forgalmaznák.) rögzített hang bizonyos tömöttsége árulkodik az kettőjüknél hitelesebb Hanne. A kedves Bonney elmúlt 30 esztendőről. Érdekesség, hogy a tekin­ lehetne „testesebb”, tűzrőlpattantabb menyecs­ Uhrman György

AJÁNLOTT LEMEZEK

196 7 Böhm Bécsi Szimfonikus Zenekar Bécsi Sinaverein Janowitz Schreier Talvela DG 1977 Doráti Royal Phil. Orchestra Brighton Fest. Cotrubas Krenn Sotin Decca 198 0 Marriner ASMIF SMIF Ch. Mathis Jerusalem Fischer-Dieskau Philips 1987 Harnoncourt Bécsi Szimf. Arnold Schönberg Ch. Blasi Protschka Holl Teldec 1991 G ardiner Enalishe Baroque Sol.Monteverdi Ch. Bonney Rolfe Johnson A. Schmidt ARCH 1992 Solti C hicago Szimf. Zenekar és Kórus Ziesak Heilmann Pape Decca

GRAMMON 1 998. ÁPRILIS 1 1 mikor párizsi ismerőseimnek festő feleségével 1948-ban elhagyta Ma­ megemlítettem, hogy éppen gyarországot. Párizsban telepedett le, ahol a Salle Gaveau-ba igyek­ igen nagy elismerést szerzett, kiállításait szem Pierre Hantái csemba­ hosszú lista sorolja. Pierre HantaT 1964-ben lóestjére, leplezetlen irigységgel néztek született, és 1975-től tanult zenét. Először - Arám. Reakciójukból sejtettem, hogy nem ahogy az már lenni szokott - zongorázott, mindennapi élményben lesz részem. Bár a majd hamarosan áttért a csembalóra. Párizs­ magyar szülőktől származó francia sztár ban Arthur Haas tanította, majd Amszterdam­ már többször is fellépett Budapesten, úgy ban Gustav Leonhardtnál tökéletesítette tudá­ hozta a sors, hogy én Párizsban hallhattam sát. A Leonhardtól kapott útravalók közt volt először. Bevallom, addig nem is tudtam ró­ ez a mondat: „csak a maximum elegendő." la. Azóta, ha a csembalóra gondolok, kép­ Már pályája elején több nemzetközi dijat zeletemben ő játszik rajta. nyert. A csembalózás mellett néha orgonái, és a gyakorláshoz otthon clavichordot is Koncertje a francia Radio Classique és a használ. A kamarazenélésben legfontosabb Salle Gaveau (a híres zongorakészítő család­ kollégái testvérei: a fuvolista Marc és a vio­ ról elnevezett elegáns hangversenyterem) meg tud fogalmazni: interpretációjának ha­ la da gombán játszó Jérome. Hárman alakí­ együttműködésében szervezett, kilenc estből tártalan szabadsága, eredetisége, mindenfé­ tották meg a Trio Hantáit. Ugyancsak gyak­ álló sorozat része volt. A rendkívül igényesen le konvenciótól való mentessége. A tempók­ ran muzsikált együtt Hugo Reyne és Sébas­ összeállított program a Baroque á Gaveau kal, az agogikákkal való bánásmód termé­ tien Marq fuvolistákkal. Dolgozott a nálunk is (Barokk a Gaveau-ban) címet kapta, és a re­ szetessége. Ö valóban úgy játszik, mintha jól ismert Marc Minkowskival, a Ricercar neszánsztól a kora klasszikáig terjedő idő­ ott és akkor találná ki a darabot, és mintha Consorttal (Francois Fernandez és Philippe szakból válogat, a szóló csembalómuzsikától legszemélyesebb érzelmeit mutatná meg a Pierlot), a Kuijken testvérekkel és Jordi Sa­ a kamaraműveken és zenekari darabokon át zene nyelvén. És közben mégsem érezzük vállói. Sokatmondó HantaT elismerő nyilatko­ egészen az oratóriumig (jelen esetben Hän­ úgy, hogy önmagát helyezné előtérbe. Ép­ zata Sigiswald Kuijkenről és Jordi Savallról: del Messiásáig). A sorozatban - amely '97 pen ellenkezőleg. Meg vagyunk róla győ­ „ők szabad művészek. Nem fojtotta meg szeptemberében indult, és '98 májusában ződve, hogy ezt a darabot autentikusabban őket a konformizmus és a tradíció." 1985- zárul - a régizenejátszás legnagyobb sztár­ nem is lehetne előadni. HantaT tud fennkölt ben megalapította a Le Concert Francais ne­ jaival találkozhat a közönség. íme a rangos lenni és elandalitani, de (néha kifinomult, né­ vű zenekart, amellyel éveken át dolgozott. névsor: Concerto Köln, Les Musiciens du ha szinte nyers) humorával meg is tud nevet­ (Mint egyik interjújában megjegyezte, sze­ Louvre, Pierre HantaT, II Giardino Armonico, tetni. Játéka mindig elegáns és káprázato­ rencsésnek tartja magát, hogy ma már csak Musica Antiqua Köln, Ensemble Huelgas, son virtuóz. Aligha lehet elképzelni ennél fö­ szólistaként működik, és nem kell foglalkoz­ Quatuor Mosaiques, The King's Singers, lényesebb hangszeres tudást. Nehéz leírni nia egy együttes fenntartásának súlyos anya­ Jordi Savall és Ton Koopman. azt az atmoszférát, amely koncertje alatt a gi nehézségeivel...) Pierre HantaT a következő címet adta estjé­ teremben uralkodik. A közönség szinte léleg­ Részt vett a Magyarországon is vetített, Min­ nek: Az erzsébeti aranykortól Johann zetvisszafojtva figyeli, sőt, valósággal repül den reggel című film (eredeti címén: Tous les Sebastian Bachig. Az első részben angol vele. Az egész olyan, mint egy varázslat. A matins du monde) - amelyből Sainte- virginalistáktól játszott; William Byrd, John Salle Gaveau egyébként nem kamaraterem. Colombe és Marin Marais, két csodálatos Bull, Robert Johnson, Giles Farnaby, Páholyos építése miatt inkább kisebb opera­ francia gambaművész és zeneszerző, mes­ Orlando Gibbons muzsikája (főként fantázi­ házra emlékeztet. A csembaló hangja - ha ter és tanítvány alakját ismerhetjük meg - ák és táncok) repített vissza a XVI—XVII. szá­ HantaT játszik rajta - mégis betölti, sőt az zenéjének elkészítésében, ugyancsak Jordi zadi Angliába. A szünet után egy olasz mes­ ember úgy érzi, valósággal elborítja. Ezt te­ Savall vezetésével. A historikus zenélés ma­ ter, Girolamo Frescobaldi toccatája, majd szi a művészi intenzitás. gyar képviselői közül csak a csellista Máté az est betetőzéseként Johann Sebastian De ki is Pierre HantaT? És főleg: miért kellene Balázzsal került közelebbi kapcsolatba, de Bach d-moll szonátája (BWV 964) csendült őt ennél sokkal jobban ismernünk nekünk, - bár vele még nem találkozott személyesen fel. S hogy milyen a játéka? Miért áradozik magyaroknak? Tehát a rajongás hangjai - nagyra becsüli csembalista kollégáját, róla a francia zenei sajtó? Miért követelte tő­ után jöjjenek a tények. (Rövid bemutatásához Spányi Miklóst is. A La Petite Bande nevű le a Salle Gaveau közönsége egyik ráadást azt a francia nyelvű levelét használom fel, együttessel többször játszott a budapesti a másik után, és miért bravózott olyan han­ amelyben kérdéseimre - a nagy sztároknál Zeneakadémián, és a Francia Intézetben is gosan és olyan hévvel, ahogyan inkább ro­ ritkán tapasztalt készséggel és gyorsasággal több alkalommal fellépett kamarazenei mantikus operaáriák után szokás? Talán az - válaszolt.) Édesapja, Hantai Simon hírne­ produkcióval. Magyarul egyébként egyálta­ első és legfontosabb jellegzetesség, amit az ves festőművész, aki Budapesten, a Képző- lán nem beszél. Számos felvétele jelent ember e katartikus élmény után felocsúdva művészeti Főiskolán tanult, majd ugyancsak meg, több közülük előkelő dijakat is nyert. A

2 1998. ÁPRILIS C R A H flN o r t r é

PIERRE HANTAI Egy magyar származású csembalista- sztár Párizsban RADIO CLASSIQUE

Pierre Hantái* szólófelvételei (zárójelben a kiadó):

J.M. FOURNIER PRODUCTIONS • G. Farnaby: Keyboard works (Adda) 1990. • D. Scarlatti: 22 Sonatas (Astrée-Auvidis) 1992. • J.S.Bach: Goldberg Variations (Opus 111) 1993. • J. Bull: Keyboard works (Astrée-Auvidis) 1994. • G. Frescobaldi: Partite e Toccate (Astrée-Auvidis) 1996. • J. S. Bach: Toccatas BWV 913-915, Prelude en Goldberg variációkkal 1994-ben elnyerte a Frescobaldit (vagy Schumannt vagy Mozar­ ré majeur, Sonates BWV 964,996, Fantaisie en sol mineur BWV 917) (Virgin-Classics) 1997. legjobb barokk hangszeres felvételért járó tot) játszik, nem nehéz nagyon képzelet- Gramophone-díjat, majd 1995-ben Erwin gazdagnak tűnnie. Ezek a zenék olyan Pierre Hantái* felvételei Bodky-díjat kapott. A kritikusok rendkívüli el­ gazdagok, és olyannyira telve vannak ötle­ a Le Concert Francais ismerését vívta ki a korai Mozart-concertók tekkel, gondolatokkal, hogy szinte elegen­ nevű együttessel: felvételével. dő ezekről számot adni." Hát, igen. Tulaj­ Sajtónyilatkozatait olvasva az alábbi -kije­ donképpen ilyen egyszerű... Azt hiszem, • W.A. Mozart: Concertos KV 107 (Opus 111) lentéseit találtam a legjellemzőbbnek (az nemcsak a magam, hanem általában a ha­ • A. Corelli: Sonatas after concerti grossi (Opus idézetek a Radio Classique havonta megje­ zai régizenekedvelők nevében is csak azt 111) lenő folyóiratának 1997. novemberi szá­ kívánhatom: bár hallhatnánk Pierre Hantáit • J. S. Bach: Harpsichord concertos BWV 1044, mából származnak). „A zene koncentrációt minél többször itt- hon is. Ismerve persze 1052,1054 (Astrée-Auvidis) és pontosságot követel. Ez soha sincs a ki­ hangversenyéletünk financiális gondjait, • Maskes and Fantazies: music by Locke, fejezés kárára, amelynek a szöveg iránti azért hozzáteszem: legalább a CD-it jó len­ Coprario, etc... (Astrée-Auvidis) hűségből és alázatból kell születnie... An­ ne kapni az üzletekben... • G.P. Telemann: Chamber music (Astrée-Auvidis) nak a művésznek, aki Bachot vagy Solymosi Tari Emőke

G R A H fB N 1998. ÁPRILIS 1 n t e r j ú FOTÓ: PROMÓCIÓ Elisabeth £íf btÜUilm

Az idei Budapesti Tavaszi Fesz­ tivál keretében adott hangver­ A közönség véleményére senyt Elisabeth Leonskaya a » Nemzeti Filharmonikusokkal a » Zeneakadémia nagytermében. adok leginkább A z orosz származású zongora­

művésznővel fellépésének napján © : Kevés olyan női zongorista létezik és létezett, vel Brahms zongoraversenyét játszom, külön élve­ beszélgettünk. akik hosszan tartó karriert tudtak volna befut­ zet számomra, hogy egy olyan ország zenekarával ni. Ö n szerint mennyire női pálya ez? muzsikálhatok, amelynek egykor igen szoros kap­ Gramofon: Ön Magyarországon leginkább E* L*» Egyáltalán nem. Nőként nagyon ne­ csolata volt a szerzővel. lemezfelvételeiről ismert. Mióta készít felvéte­ hezen viselem a sok utazást, hiszen úgy érzem, el­ © Ön Oroszországban tanult. Van-e valami leket? veszek abban, hogy szinte minden nap máshol al­ specifikus az orosz zongoraiskolában? Elisabeth Leonskaya: Első lemezem 1986- szom és más koncerttermekben lépek fel. E* L»* Feltétlenül, azonban ezt nehezen lehet ban készült el, természetesen az akkori bakelit for­ © Sok olyan művészt ismerünk, akik a turnékat megfogalmazni. Az orosz zongöraiskola minden­ m átumban. Azóta évente egy-két új felvétellel je­ egy idő után inkább tanítással cserélik fel. képpen a romantikus zenéhez kapcsolódik. Tanára­ lentkezem. E. L** Nem tanítok, noha számos helyen imnak köszönhetem azt is, hogy szabadon tudok © : Repertoárján leginkább a romantika zene­ tartok mesterkurzusokat. Ennyi fellépés mellett gazdálkodni művészetemmel. Minden korszakban szerzőinek zongoraművei találhatók. Minek felelőtlenség lenne tanítványokat vállalni. Az évi otthon érzem magam, s minden zeneműben saját köszönhető vonzódása a romantikus muzsiká­ hetven koncert mellett néha van lehetőségem ta­ gondolataimat keresem. Ez életem credója is. hoz? nítani, de csak azokat, akik esetenként kérnek © : Moszkvában is ad koncerteket. Hogyan érzi E* L-: Nem mondanám kifejezetten roman­ meg rá. magát egykori hazájában? tikus alkatnak magam, s nem is szeretem, ha be­ © : Magyarországon most a Nemzeti Filharmo­ E* L** Úgy élek ott, mint hal a vízben, szíve­ skatulyáznak. Nemrég például Mozart-darabokat nikusokkal játszik, a koncerten pedig egy fia­ sen játszom Moszkvában, hiszen a közönséggel is játszottam, köztük a zongoraversenyeket is. Igaz, tal dirigens, Hamar Zsolt vezényel. Mi a véle­ könnyebben kapcsolatot tudok teremteni. A poli­ modern zongorán leginkább a romantika, vagy az ménye a zenekarról az első próba után? tikai rendszer viszont nem szimpatikus, ezért is azt követő időszak alkotásai szólnak a leghitele­ E- L-: A fiatal karmesternek még sokat kell élek Bécsben. Bárhol is játsszak, mindig ráébre­ sebben. Bármilyen műről és előadásról is legyen tanulni, de kiválóan érzi a zenét. A zenekar cselló­ dek arra, hogy a zenét végtelenül szeretem, s ezért szó, én mindig a zenéből indulok ki, s a közönség szólama igazán dicséretesen muzsikál, a fúvóskar­ mindent képes vagyok feláldozni. véleményére adok a leginkább. ral azonban még akadnak kisebb problémák. Mi­ Bősze Adám

4 1998. ÁPRILIS GRAMON hopin: Mazurkák (összkiadás)

• Hungaroton Classic •

A nyugati szaksajtóban is többször megemlí­ tették - negatív éllel - a magyar CD-lemezek külalakját. Az elmúlt év legrémületesebb bo­ rítója (nem Hungaroton Classic) Bogányi Gergely Chopin-felvétele volt, s most ugyan­ csak Chopin a szenvedő alany: a Mazurkák összkiadásához olyan borítólapot választottak (design: Juhász Miklós), amely elriasztja a vá­ sárlót és semmi köze a lemezen felhangzó m u­ zsikához. Ha a grafikus belehallgatott volna Csalog Gábor zongorajátékába, nyilván felfe­ dezte volna, hogy ezek a darabok a fényről szólnak, a fény felé irányuló kitárulkozásról, mintegy misztikus alapgesztusuk ez. A zongo­ Csalog ritka, kivételes és kiválasztott zongo­ a rista hozzáállása az üres csillogás, a virtuozi­ Chopin: Mazurkák rista. Nem megy bele a szokványos csapdák­ (összkiadás) tás, a túlszínezett fényesség elutasítását szug- ba, inkább szembe indul a közhelyekkel. Akár Előadja: Csalog Gábor gerálja ugyan, de a fény ennek a zenei világ­ bálványrombolónak is érezhetjük, hiszen eb­ a (zongora) nak a lényegét jelenti. Ez a borító azonban, Hungaroton Classic ben a táncgyűjteményben nincs semmi népi- körívekkel lezárt kolostorfolyosót idéző áb­ 0 nemzeti-romantikus, semmi patetikus hazafi- rájával, nagybetűs feliratával, a színben kel­ ság. Hit van benne és érzékenység. Nem ál­ lemetlenül kontrasztáló Hungaroton Classic- 4 3 lom meg, hogy ide ne másoljam, amit tanács­ emblémával együtt egészen más tartalomra ként kínál hallgatóinak: „Az előadás szándé­ U utal. ka, hogy a dinamikai tartomány lehető iegár- Az áhítat lehetne akár kulcsszava is Csalog in­ nyaltabb kiaknázására - olykor ppp-ig - tö­ terpretációjának, bár az okos és kissé szűk­ rekszik. A hallgató számára ez a dinamikai szavúra sikeredett kísérőszövegben a művész tanában közreadóként is foglalkozik a Köne- differenciáltság azonban csak akkor válik nem írja le ezt a szót; az ő áhítata rácsodálko- mann Music Budapest Urtext-kiadásának ke­ plasztikussá, ha óvatosan bánik a hangerősza­ zást jelent, kitárulkozást, azt, ahogy a művész retében, előadóként alkatától távoli feladatra bályzó gombjával”. (előadó, szerző) a sugallat részese lesz, sugalla­ vállalkozik. Nem szemelget ízlése, kedve, A dupla CD két szponzor (Ági Clark és tot kap, és továbbadja azt. mondanivalója szerint a Mazurkák tömegé­ Montana) jóvoltából jelenhetett meg - köszö­ A másik kulcsszó számomra az alázat. Csalog ből, nem „önkifejez”, hanem sorban eljátssza net nekik. ugyanis, aki ugyanezekkel a darabokkal mos­ mindazt, amit Chopin ebben a számára igen Ja, és a kísérőfüzet hátsó borítóján van egy fontos műfajban alkotott. Távolságtartó mű­ szenzációsan sikerült expresszív portré a zon­ vészi gesztus ez, szemérmes és egyben arisz­ goristáról; Miller László fotója. Ám ezt már tokratikus is, azért van hatalmas ereje, mert csak az láthatja, aki megvette az albumot, a ami az egyes darabokban - miniatűrökben - többieknek jut a spenótzöld borító. És tessék megmutatkozik, az égetően személyes, szub­ vigyázni a hangerőszabályzóval! Tényleg meg­ jektív, felkavaró és mélyen romantikus, őszin­ éri, hogy odafigyeljünk a használati utasításra! te és fantáziagazdag. Farkas Virág

CRAHCBN 1998. ÁPRILIS 15 r i t i k a

PHILIPS

Joh an n Sebastian Bach Máté p a ssió , BWV 244 mba tcthh ä u s • Philips — PolyGram • passion

orchestra of the 18th century frans brüggen

A borítókép, melyet írásom mellett csodálhat a ked­ ves olvasó, igazi, vérbeli „WehrmachtstiT’-je ellené­ re sem harckocsi-indulókat, hanem - a német kul­ túra szerencsére valamivel összetettebb szellemiséget tükröző opusát - a Máté-passiót tartalmazó CD-

album tetején díszeleg. (Frans Brüggen és a „XVIII. J 3 és basszusszámokat hangfajonként csak egy-egy - század zenekarának” új, több 1996-os koncert fel­ Johann Sebastian Bach: de szigorúan a jobbik! - énekes énekelje. (Hogy kik Matthäus-passion, BWV 244 vételéből készített verziójáról van szó.) A Philips je­ a jobbak? Ezt Brüggen jól tudta, hisz rendre nekik u Nico van der Meel, lek szerint arculatot váltott, s ez az új, „rafináltan Kristinn Sigmundson, adta az első kórusbeli áriákat.) Bennem, mint hall­ posztmodern” design nemcsak vitatható ízléssel ké­ Maria Christina Kiehr, gatóban m ind a négy hölgy éneklése elég kellemet­ Mona Julsrud, Claudia Schubert, szült, hanem funkcionálisan is hasznaveheteden, lé­ len érzéseket keltett, s a férfiak közül is egyedül lan Wilke te Brummelstroete, vén rajta m inden felirat tökéletesen olvashatatlan. Ian Bostridge, Toby Spence, Bostridge áriájának („Ich will bei meinem Jesu Mégis: bárcsak ez lenne legnagyobb baja ennek a CQ Peter Kooy, Harry van der Kamp wachen”) hallgatása adott zenei élményt. A fúvósok felvételnek! Netherlands Chamber Choir sok-sok pontatlan indítás mellett (kórustételek kez­ Boys' Choir of St Bravo Cathedral, A borítón (s a többé-kevésbé elfogadható nyitótéte­ dő- és záróhangjaira gondolok: tudom, hogy az HaarlemOrchestra len) átverekedve magunkat ugyanis az első Evangé­ o f the 18th Century ilyesmi nem könnyű, de elvileg ez egy profi előadás, lista-megszólaláskor máris azt hihetjük, hogy vala­ Vezényel: Frans Brüggen nem?) meglepően kevés hajlamot mutatnak (példá­ Philips - PolyGram mely gonosz technikai varázslat segítségével egyene­ ul a „Buß und Reü’-áriában) bármiféle intonációs sen a második részhez, s ott is a kakas ominózus egység elérésére: lehet, hogy nincs igazam, de én „szólójához” kerültünk. (Az efféle „rövidítések” szándéka szerint egyfajta ragyogással venné körül, úgy hallom, mintha nem is tennének erre komoly örökkévaló szépségű angol javaslata - a János-pas- itt értékelhetetlen: rettenetesen színtelen és egyenes, kísérletet. Az első orgonacontinuo-játékos jellegte­ sió „tábori előadása” esetére - így szól: „Jesus ging mindenfajta élettől megfosztott, üres hangzást pro­ len (sokszor túl mély regiszterben előadott, s ezért mit seinen Jüngern über den Bach Kidron, da war dukálnak (mely aztán néhány ideges ritmikai rán- összezúgó) akkordjátéka „szüneteiben” olykor vá­ ein Garten - und im Garten ein neu Grab...”) gatás kíséretében az első koncertmester, Lucy van ratlanul megpróbálkozik néhány egész „kiérlelt” Nico van der Meel hangszíne legjobb esetben is egy Dael második részbeli nagy h-moll szólójában is figurádéval, melyek - a biztonság kedvéért elsősor­ túlzottan vékony „haute-contre”-ra emlékeztet, „visszaköszön”). Értelmezésről szó nincs, vonósaink ban lényegtelen szövegrészek alatt előkerülve - mely hangfaj, m int tudjuk, altkulcsban van leje­ csupán megpróbálnak valahogy együtt lenni az éne­ annyira kiugranak környezetükből, hogy az ember gyezve, ellentétben Bach írásmódjával. Az előadás kessel: lehet, hogy a karmester sem könnyíti meg ismét látni véli a partitúrába)?) beillesztett kottapa­ azonban megy tovább, s rögvest sokkal nagyobb dolgukat, mert az első részben egyszer sem sikerül pírlapokat, melyeken e szépen felépített „kompozí­ problémával is találkozunk, Jézus első belépésétől kétharmados többséggel legalább a záróakkordot ciók” szerepelnek. kezdve. (Kristinn Sigmundsont én eddig az elindítani. Közben sorra jönnek az áriák s az újabb A kórus felkészülten és kiegyensúlyozottan énekel Ostman-féle Don Giovanni-felvétel Commen- énekesek, a kétkórusos logika alapján sajnos gondo­ (ezt néhány jól sikerült túrba mutatja): a produkció datoréjaként ismertem: talán nem szükséges hang­ san kétfelé osztva, kétszeres létszámban. Rá kell alighanem leglelkiismeretesebb résztvevői lehetné­ súlyozni, hogy e két szerepet s alakítóikat nem m in­ döbbennünk, hogy evangélistánk minden álintel­ nek, ám koráljaikat a „karmesteri koncepció”, úgy dig „ugyanazért szeretjük”...) Hangmérnöki leie-, lektuális szöveg félreértelmezése (vajh, ki tudná érzem, tönkreteszi. Nem a koronákon való megállás mény folytán a „Vox Christi” mintha valami távoli megmondani, miért suttogja el oly gyengéden a vagy továbbmenés évtizedes vitáját kívánom itt fel­ teremből, egy csövön át szólna hozzánk: nagyon legfelsőbb hangjai egyikére komponált „Golgatha” eleveníteni, csupán a korálsorok elejébe való belero- sokszor hamis, teljesen értelmezés- és kifejezéstelen, szót, s utána miért veti magát oroszlánként a bőví­ hanás azon gyakorlatát tartom ízléstelennek, melyet szörnyen merev éneklésmódja szinte elénk vetíti a tett kvarttal alacsonyabbra írt német „Schädelstätt” Brüggen majdnem végig alkalmaz: a fermatákhoz zongorakivonatába görcsösen kapaszkodó (s esedeg fordításra?), valamint már tárgyaltán vitatható közeledve viszont mindegyik zenei sor hatalmas las­ lábával a taktust is ütő) énekes hazai oratóriumpro­ hangminősége ellenére e lemezeken (!) a legjobbak sítás „sokkterápiáján” esik át. (Számomra e korálin- dukciókból sajnos nem is olyan ismereden képét. közé tartozik. Vissza az áriákhoz: nem kellett volna terpretációk az egész - amúgy sem túl kellemes - Az első zenekar vonóskara, mely Jézus szavait Bach nagy lelemény ahhoz, hogy a szoprán-, alt-, tenor- felvétel esztétikai mélypontjai közé tartoznak: a leg-

16 1998. ÁPRILIS GRAtMBN iflasszik us rosszabb „amatőr-alternatív-historikus” rémálmo­ kat váltják valóra!) Általában véve: az említett „kon­ cepció” (amennyire létezik, olyannyira) bővelkedik olyan természetellenes elemekben, melyek - példá­ ul nem kiírt, de „megkomponálásuk által evidens” (|) orusitzky Zoltán (1903—1985) dinamikák kérdésében - nézetem szerint maximáli­ zeneszerzői portréja san ellentmondanak a Bachnak. (Nem állítom per­ sze, hogy ezeket nem lehetne megvalósítani - bár korabeli hangszereken végképp nincs sok értelmük, • Hungaroton Classic • de ehhez legalábbis Furtwänglernek kellett volna a dobogón állnia.) Igénytelenség tombol s szedi áldo­ zatait hangszín, hangminőség, ritmus, zenei frázi­ sok felépítése terén, végül azonban az Ég teljesen jo­ gos bosszút áll az előadókon: ha ezt a „Sind Blitze, Már nagyon itt volt az ideje ennek a szerzői port­ sind Donner in Wolken verschwunden?” tételnél ré-lemeznek, melyet a Hungaroton Classic 1997 Piano piece „1940” (op. 12. No.2) nem is tette (a mennykőcsapásnak ott lett volna végén jelentetett meg. Az emlékezet rostáján sok Kínai dalok (op. 13.) igazi létjogosultsága), a mű utolsó oldalain pótolja minden kihullott Horusitzky Zoltán halála, 1985 Három Shakespeare-szonett (op. 19.) „La montagne” - zongoraszonáta (op. 45.) mulasztását. A „Wir setzen uns” zárótétel középré­ óta. Darabjait ritkán játsszák, operája, a Báthory Szonáta két zongorára (op. 51.) szének végén ugyanis - csak mellékesen jegyzem Zsigmond, mely sikert és csalódást egyaránt ho­ Két francia dal (op. 58. No.3 és 4) meg, hogy Bach egész életművének egyik legvarázs­ zott szerzőjének, sajnálatos módon eltűnt a reper­ László Margit - szoprán (op. 13. és op. 19.), latosabb pillanata lenne ez a forte-piano-piű piano- toárból. Az új CD-lemez végre bő keresztmetszet­ Keönch Boldizsár - tenor (op. 58.) pianissimo szerzői kiírásokkal jelzett hatalmas ben mutatja be az életművet. Rohmann Imre - zongora (op. 58.), decrescendo, melynél egy bizonyos élő előadásban Kronológiailag első darabja egy zongoramű, mely Rőczey Ferenc - zongora (op. 12/2 és op. 51.), ifjabb Rőczey Ferenc - zongora (op. 51.), „hallottam” már megállni is az időt: Brüggen persze az „1940”-es évszámot viseli cím gyanánt. Ezt kö­ Horusitzky Zoltán - zongora ( op. 13, op. 19 és op. 45.). ügyet sem vet erre - a jelek szerint egy villám csap veti a Kosztolányi-fordította kínai szövegekre írott Hungaroton Classic bele valamelyik mikrofonba, hirtelen akkora elekt­ dalciklus, még mindig a negyvenes évekből, majd romos zörgés-recsegés-robaj-morajlás támad: hol a három Shakespeare-szonett az ötvenes évek rep­ máshol persze, mint az elő nem adott pianissimo rezentánsaként. A többi a nyugdíjba vonult peda­ kellős közepén! S a felsőbb erők innentől a visszaté­ gógus zeneszerzői kiteljesedésének, kései termé­ magyar specialistája, Keönch Boldizsár énekli őket rés alatt is, folyamatosan kimutatják haragjukat: fel­ keny periódusának szülötte. Rohmann Imre kíséretével. tehetőleg ugyanazon (végképp türelmét vesztett) A szerző francia kapcsolatainak tükrözője Verlaine A Magyar Hanglemezgyártó eme szépemlékű Őszi sanzonjának eredeti nyelvű megzenésítése produkcióit követi 1997-ben a legkorábbi és leg­ mikrofon jóvoltából igazi francia operai tonnerre- például, és a CD nyitódarabjaként megszólaló későbbi Horusitzky-darab felvétele. Ezek külön­ hangulatot árasztó, szélgépszerű zaj („Quel bruit!” - programszonáta, a La montagne - A hegy című legessége, hogy a lemezen - sajnálatosan - oly kiáltana fel erre Rameau) kíséri briliáns előadógár­ op. 45. Egyébként szerzőnk nemzetközi hírnevé­ ritkán szereplő Rőczey Ferenc zongorázását örö­ dánk mindegyik gondosan kivitelezett messa di nek és elismertségének bizonyítéka, hogy az 1968- kítik meg. voceját egészen a - sokáig tartott, ám névsor szerint ban komponált mű ajánlása Cziffra Györgynek Összességében meggyőző dokumentum ez a CD, abbahagyott - záróakkordig. szól. Később, az 1976-os Cziffra-verseny (Versail­ ám - ne feledjük - ez csak a kezdet. Talán első, Szerencsésen végére értem lemezkritikusi odüsz- les) kötelező darabjaként számos fiatal művész kedvcsináló lemeze lehet egy olyan, későbbi kiad­ szeiámnak, s most összefoglalom tapasztalataim: az megtanulta, s azóta is repertoárján tartja. ványsorozatnak, amely Horusitzky (és nemzedék­ egyetemes zenekultúra ilyen súlyú műve esetében Horusitzky Zoltán - maga is gyakran volt zsűritag társai) életművét átadja a XXI. század zenehallga­ erre az előadásra használhatónak én csak a „szé­ nagyhírű nemzetközi versenyeken - ezt a szonátát tóinak. gyenletes” jelzőt tartom. Tisztában vagyok vele, dicsősége tetőpontján, 1973-ban maga is elját­ Farkas Virág hogy sok tehetséges, sőt kiváló zenész is közremű­ szotta Párizsban, a Rossini teremben tartott szer­ ködik e produkcióban - nyilván máshogy is ítél­ zői estjén. Ezt a történeti érdekességű interpretáci­ nénk meg e felvételt, ha (mondjuk) ezen keresztül ót teszi közkinccsé a mostani CD-lemez. hallanánk először e művet, vagy most első ízben A Hungaroton különböző korszakait is jól repre­ vett volna lelkes amatőrök csapata (egy remélhető­ zentálja a válogatás: Az 1964-es anyag (Producer: leg félreeső templomban) „régi” hangszert a kezébe Antal Dóra, hangmérnök Lukács Judit) a virág­ - , mégis: Frans Brüggennek (kinek egykor néhány korában lévő László Margit énekesi teljesítmé­ szép Mozart-előadást is köszönhettünk) ma, 1998- nyét idézi fel, a szerző zongorakíséretével. Az el­ ban ilyen minőségű felvételt érzésem szerint nem mélyülés, az intimitás gyönyörűséges perceit, lett volna szabad kiadnia kezéből. Hihetetlen, ha melyeket csak az igazi kamarazenélés és a dalé­ így van: a régi zene mozgalom egyik „élcsapatának” neklés tud adni. erről a műről csak ennyi jutott eszébe? 1982-83 a felvételi dátuma a két francia dalnak: a Vashegyi György kiváló koncerténekes, a francia „mélodie” legjobb

GRAMTBN 1998. ÁPRILIS 1 r i I i k a

stweo i'l'V ' . 'cf'k ttco ixreo A N N I E I FISC í Beethoven Zongoraszonáták, vol. 7. PIÁN O • Hungaroton Classic • SONATAS <: o >i r 1.1: r t • io i . . r (í major Op.81/1 E m ajor Óp. 10 9 .1 major Op.2/2 F sharp major ( >p. 78

A Gramofon hűséges olvasói következetlenség­ c Nem értem a tétel egészét beborító legatót, a tar­ gel is vádolhatnak, hiszen Fischer Annie szoná­ Beethoven tott pedált. Lehet, hogy ez a régi iskola, és ko­ Zongoraszonáták, vol. 7. tafelvételeinek hetedik CD-jével kapcsolatban romnál fogva értetlenkedem? Beethoven artiku­ v G-dúr (op.31/1), fenntartásaim megfogalmazásával kell kezdenem E-dúr (op.109), A-dúr lációra vonatkozó elképzelései világosak, jelölése recenziómat. Az op. 31/1 a CD nyitó kompozí­ (op.2/2), Fisz-dúr (op.78) pedig kifejezetten akkurátus. Sok helyen elváló, ciója. Sokáig nem tudtam továbblépni ezen a Fischer Annie - zongora rövid hangokat kér, a legato kiemelt, > H ungaroton Classic felvételen, újra és újra visszaugrasztottam készü­ kontrasztáló elem. Ügy érzem, az archaizáló já­ lékemet, de mindhiába: ezúttal Fischer Annie tékmód jobban megfelel a szonáta kívánalmai­ 0 választásait, melyekről korábban lelkesülten ír­ nak, mint a romantizáló előadás. Az 1820-as tam, most nem tudtam maradéktalanul elfogad­ kompozíció megszólaltatása, talán különös, de ni. Az első tétel, bár Allegro vivace, hajszoltnak, autentikusakban csengene számomra, ha többet etűdszerűnek tűnt, a tétel melléktémája pedig hallanék az op.2/2 (1795) intonációjából. Az E- jelentéktelenül elviharzott a hangok záporában. dúr szonáta (op.109) sem hozott közelebb régi Pedig ez a melléktémaanyag adja meg a tétel me­ önmagamhoz. Hiányoznak az első tétel nagy lodikus karakterét, különböző hangnemekben, tempó- és karakterváltásai. Jelentős különbség- fekvésekben mutatja be Beethoven, ami Fischer V tétel nélkül zajlik az első Vivace- Annie-nak is lehetőséget adna páratlan Adagio espressivo kontraszt, és megint csak nem cantábilis stílusának csillogtatására, ám valami­ értem: micsoda lehetőséget kínálnak az ilyen he­ ü ért nem él vele. A második tétel jelentette a leg­ lyek egy olyan lelkületű művésznek, mint Fi­ több fejtörést. Adagio grazioso, C-dúrban; az scher Annie. Persze lehet, hogy én vagyok korlá­ ember az op. 111. Ariettáját várja, és csalódik. PQ tolt, és ziccerek könyörtelen kihasználását várom egy művésztől, pedig egy tizenegyest kihagyó lab­ darúgónak egy legyintéssel megbocsátunk. A szo­ náta variációs tétele végre megnyugvást hozott zaklatott szívemnek. A CD közepén járva szép be­ vezetést adott az A-dúr szonáta tértölelő, szellős lépéseinek, a Fisz-dúr kurta-furcsa talányosságá­ nak. Kétségeim eloszlatásához viszont kevés volt e két üde szonáta, és ezt tükrözi osztályzatom. Molnár Szabolcs

A d ü S D °iá"la,°

Satie-Xophone Debussy Ravel Safie

Nándor Götz saxophone, clarinet Balázs Szokolay piano

8 1998. ÁPRILIS CRA Mt i N iklasszikus

o ossin i A sevillai borbély

• Deutsche Grammophon — PolyGram •

Az Originals-sorozatot elsősorban a hosszú ideje hozzá Még a hangja is nevet, akárcsak akkor, amikor nem férhető, kompakt lemezen nem egyszer első ízben Rossini: A sevillai borbély Papagenót énekli Solti erősen alulértékelt régebbi Va- megjelenő, régi felvételek teszik igazán érdekessé, hi­ Hermann Prey (Figaro), rázsfuvola-felvételén. Teresa Berganza (Rosina), Rosina szerepében Teresa Berganzát halljuk, ereje teljé­ szen tengernyi értékes bejátszást rejt magában az idén Luigi Alva (Almaviva gróf), százesztendős lemeztársaság archívuma. Ez a felvétel, Enzo Dara (Bartolo), ben, temperamentumosán és kellő hangi adottságok­ mióta jó negyedszázada először megjelent, nem hiány­ Paolo Montarsolo (Basilio) kal. Enzo Dara Bartókiként és Paolo Montarsolo Londoni Szimfonikus Zenekar, zott a katalógusból, új kiadását azonban csak üdvözöl­ Basilióként ugyancsak stílusos és élvezetes előadást Ambrosian Operakórus heti az ember, ugyanis a legkitűnőbb operafelvételek (karigazgató: John McCarthy) nyújt. Elmondható róluk is a hang és a szerep, a hang közé tartozik. vezényel: Claudio Abbado és az időpont szerencsés egybeesése, akárcsak a kidol­ Deutsche Grammophon Hogy miért? Azért, mert három olyan érték ötvöződik gozottságé és a spontaneitásé. „The Originals” - PolyGram benne, melyek közül akár csak egynek a meglétekor is Az egész előadás finom lüktetése és precizitása mögött van mit élvezni s becsülni egy előadásban. Nincsenek jelentős mértékben a fiatal dirigens, Claudio Abbado ellentétpárok a három kvalitás között, de egyesülésük, munkája áll. Abban, hogy ilyen emlékezetes előadás különösen ilyen magas fokon, igen ritka. Ez a három született, oroszlánrésze van neki is, hiszen az értékek érték az ideális szereposztás, a kidolgozottság és a spon­ kés és különleges hangot s hangvételt igénylő szerepe említett triásza nemcsak a vokális oldalt jellemzi, ha­ taneitás. Stúdiófelvételről van szó, felületesen előadón tökéletesen fedi egymást, s a felvétel sem túl későn ké­ nem az egész előadást. Érdekes rövid pillantást vet­ szakaszok sehol sincsenek, a legapróbb részletek is a he­ szült, mikorra már megkopott a hang, s a fennmaradt nünk Abbadónak az operáról készített későbbi felvéte­ lyükön vannak, s ami fontos: amellett, hogy finoman felvétel őrzi is, nem is a híres alakítást. Alva interpretá­ lére. Nincsen extra értékek és játékosság híján, sőt. Fi­ kidolgozottak, élnek s lélegeznek. Ennek a felvételnek ciójának párhuzamaként Alfredo Kraus három Alfredo garót Domingo alakítja roppant elevenen, Rosinát el­ a fényében feleslegesnek tetszik minden vita az előadá­ Germont-alakítása említhető, vele is fennmaradt egy ragadóan Kathleen Battle, s a gróf szerepét éneklő son és a stúdióban készülő lemezfelvételek előnyeiről tökéletesen hozzá illő szerep három felvétele, az első Frank Lopardo teljesítménye is dicséretes, még ha ke­ és hátrányairól, ugyanis mindaz, amit proérvként szo­ Callas és Ghione, a második Scotto és Muti, a harma­ vesen dicsérik is, nem tudván mit kezdeni érdesebb, fa­ kás említeni akár egyikkel, akár másikkal kapcsolat­ dik Te Kanawa és Mehta társaságában, melyek közt kóbb hanggal, mintha bizony a durvább és kevésbé fé­ ban, jelen van benne. Méghozzá alighanem azért, mert nincs is igazi eltérés, mintha nem is telt volna közben nyes szövet önmagában véve alábbvaló volna a fino­ élő előadás. Nem a szó megszokott, alkalmazott értel­ az idő, ugyanazt érezzük, megvalósul, gazdagon s adek- mabb szövésű, csillogóbb anyagnál. A lemez vitatha­ mében, hanem a szó szoros értelmében. Az előadók él­ vát módon bontakozik ki egy szerep. Luigi Alva is fe­ tatlan vokális értékei azonban már a hagyományos ös­ vezik, amit csinálnak, s mindent latba vetnek, hogy ledhetetlen alakítást örökített meg a Galliera- vényeken kívülre esnek, s Abbado sem a régi, legalább­ életre keltsék Rossini remekművét. vezényelte Callas-lemezen, s bő másfél évtized elmúltá­ is ami a ritmika precizitását, a mindenkori zenei folya­ Amikor Luigi Alva Almaviváját hallgatja az ember, ab­ val megismételte. A legenda Kraus és Alva későbbi fel­ matok izgalmas szinten tartását illeti. ban a sokszor hiányolt élményben van része, hogy éne­ vételei esetében nem ködös távolból lépett elő, hanem Zay Balázs a jelenből. Egyébként az is összeköti a két tenoristát, hogy egyikük sem erőlteti a hangját soha. Finomságot * « í á n l o t a és eleganciát preferálnak mindketten. Talán Hermann Prey Figarója mutatja legjobban a sze­ rep példás kidolgozásának és önfeledt előadásának sze­ rencsés találkozását. Nem itáliai énekes, nem is spa­ nyol, de hát ne feledjük, az operaénekes színész is, s csak a sok rossz tapasztalat miatt csodálkozunk rá az alakítás abszolút adekvát voltára, s azért is, mert más énekes hagyományok letéteményeseinek jelentős alakí­ tásai gyakran azzal tűnnek ki, hogy két karakter, két nyelv ötvöződik bennük. Itt ilyenről szó sincs, Her­ mann Prey Figarója felette áll az ilyen kategóriáknak.

G RATION 1998. ÁPRILIS i f r i t i k a

DHM deutsche harmónia mundi 0 ntonio Vivaldi Suonate da camera a tre VIVALDI op. 1/VII-XII. SUONATE DA CAMERA A TRE • Deutsche Harmonia Mundi — op. l/vn-xn BMG» L’ARTE DELL’ARCO CHRISTOPHER HOGWOOD

» from the Vivaldi első opus-számmal ellátott, 12 darabból in V e n ic e álló triószonáta-ciklusának második fele jelent meg a négy olasz muzsikusból (három vonós- és egy theorbajátékosból) álló - számomra eddig nem ismert - L’Arte dell’Arco nevű kamarae­ gyüttes előadásában: a billentyűs continuo- szólam előadására ötödikként (s a lemezborító „nyomdai hierarchiája” alapján afféle művészeti vezetőként) hozzájuk csatlakozott a régi zenei mozgalom egyik sztárja, Christopher Hogwood is. Az együttes olasz neve komoly önbizalomról tanúskodik a vonósjáték terén, ráadásul nem mindennapi hangszereken - Vivaldi egykori csenek is tisztában az akusztikus tercekkel, s e „munkahelye”, a velencei „Ospedale della Pieta” Antonio Vivaldi műveknél is a modern hangszeres gyakorlatból Suonate da camera a tre gyűjteményének tulajdonát képező, Guarnerius, megszokott, dallamban gondolkozó intonációt op. 1/V II-X II. Ruggeri és Goffriller műhelyéből kikerült vo­ L'Arte dell'Arco alkalmazzák, mely viszont itt rendkívül rossz ha­ nóscsodákon - játszanak: valóban, magas szín­ Christopher Hogwood tást kelt. (Ez főleg azért sajnálatos, mert egyéb­ CG Deutsche Harmonia Mundi - BMG vonalon. A névnél maradva: ami a vonókezelést, ként nagyon jó zenékről van szó, némelyikük vi­ azaz a jobbkéztechnikát illeti, a kritikus - némi­ lágosan emlékeztet a néhány éven belül megjele­ > képp elnyomva azt a gyanúját, hogy talán még nő „nagy” opus, a L’Estro armonico concertóira, kifinomultabb hangigénnyel e csodálatos hang­ •fH melyek szerzőjüknek a megérdemelt világhírt szerek egy fokkal még ennél is szebben szólhat­ biztosították.) Hogwood continuojátéka (mely nának - csak elismerését fejezheti ki. Játékmód­ soha nem volt igazán kifejező) némi angolos tá­ juk virtuóz, díszítéseik kifejezetten jól sikerül­ volságtartó rutint is csempész a temperamentu- tek, ha nem is tűnnek mind improvizáltnak. In­ de azt a bizonyos (a füzetben szintén ígért) „fé­ mosabb olasz kollégák zenélésébe, s ez nem válik tonációjuk viszont rejtélyes számomra - őszin­ nyes hangzást” vonósaink m intha egész egysze­ az előadás előnyére. A meglehetősen háttérben tén szólva, kínosan zavart is a hallgatásban: a kí­ rűen fájdalmasan magasra intonált hangokkal maradó olasz lantossal való együttműködése pe­ sérőszöveg homályosan utal ugyan valamilyen (elsősorban a dúr-tercekre gondolok) próbálnák dig szintén messze alatta marad annak, amit pél­ speciális velencei intonációra, ám a témát nem elérni. Nem értem ezenkívül, hogy e - korán, dául a Romanesca (szintén angol) tagjai nyújtani fejti ki bővebben, hanem összemossa az abszolút 1700 körül keletkezett! - darabok előadásához a tudnak e téren: nem is kell messzire m enni, csak hangmagasságul választott 442-es A hang kérdé­ billentyűs hangszerek hangolására Hogwood a szintén Vivaldi tollából származó „Manches- sével. Ez utóbbi ellen semmi kifogásom nincsen, miért a Valotti-temperatúrát választotta, mely ter”-szonáták Romanesca-lemezéig... A kiakná­ tudvalevőleg a leginkább kompromisszumos ba­ zatlan continuolehetőségekre jellemző, hogy a rokk hangolási rendszer: inkább a későbarokk zenetudományilag sok vitát kavart korabeli aján­ sok-sok hangnemet használó nagyformáinak lás (mely tudniillik e műveket a felső szólamok (operák, oratóriumok, stb.) problémamentes mellett „per Violone o(!) Cembalo”-előadásra ja­ d S s D VILLON előadásához illik, mint ilyen kislélegzetű (8-10 vasolja) logikusabb értelmezését - azaz vonós­ perces), szűk harmóniai körben mozgó kamara­ basszus nélkül előadni egy szonátát - itt meg művekéhez. (E művek - még egyszer hangsúlyo­ sem kísérlik, ehelyett az utolsó előtti művet elég­ zom - időben még a középhangos-temperatúra gé meggyőződés hiányában, akkordikus kíséret valószínűsíthető használatától sincsenek olyan nélkül játsszák el. S itt újra, „tisztán” (billentyűs nagyon távol!) Ráadásul a vonósok intonációja temperatúra-probléma nélkül) halljuk, azt a bi­ („bal kéz”!) ezzel a Valotti-rendszerrel sincs össz­ zonyos intonációt: engem most sem, ezúttal sem hangban: nem tudok szabadulni a gyanútól, győz meg... hogy ezek az egyébként jó vonósjátékosok nin­ Vashegyi György

1998. ÁPRILIS GRAMffjMN lasszikus

STARKER • SLATKIN jelen. Starker fanyar hangjában, mozdíthatat­ Philharmonia Orchestra lan szilárdságában intenzív kifejezőerő rejlik. A kopárnak látszó, szilárd mederben áramlás van,

f^lgar, W alton s a kívül állás nem érdektelenséget jelent, ha­ C sellóversenyek nem rálátást. Slatkin vezénylése mindehhez jól illik. O amo­ lyan amerikai Kapellmeister, nem emlékszem,

• RCA V ictor Red Seal - BMG • hogy bármikor is meglepett volna valamivel, de nem is okozott csalódást soha. Walton csellóversenyével is a modern és ro­ mantikus hangvétel határmezsgyéjén mozog. Ha nem várunk lépten-nyomon revelációt s ki­ Starker János Elgar-előadása egyrészt alátá­ fejezéssel is megelégszünk, akkor élményben le­ masztja, másrészt relativizálja a Barbirolli- het részünk e műve hallatán is. Starker tulaj­ kísérte Jacqueline du Pré-felvétel legendás stá­ u donképpen úgy közelít hozzá, mint az Elgar- tusát. Megerősíti, hogy Du Pré olyan beleérzés- Elgar: Csellóverseny, darabhoz. Nyugodt, látszólag hűvös játékát sel, olyan intenzitással szólaltatta meg a művet, Walton: Csellóverseny, megint csak olyan professzionalizmus és érett ÖJD Delius: Caprice és elégia melyet felülmúlni sem igen lehet, s többé el művészi attitűd járja át, ami pillanatról pilla­ Starker János (cselló), sem lehet már választani a műtől. Az előadást Philharmonia Zenekar natra ébren tartja a hallgató figyelmét, aki az­ átjáró vad, szenvedélyes indulatok nem csapon­ W vezényel: Leonard Slatkin tán felette örülhet, amikor a harmadik tételben RCA Victor Red Seal - BMG ganak széltében-hosszában, hanem egyúttal Starker szólóját hallja. roppant konzisztens formába is rendezik a mű­ A Delius-mű különös asszociációt ébreszt: vet. Ez a találó interpretáció lépten-nyomon ellentéte du Préének. Rendíthetetlen nyugalom Munkácsy festményét idézi fel, mely az Elve­ eszébe jut annak, aki hallotta s más előadásban és visszafogottság jellemzi. Az interpretáció szett paradicsomot diktáló M iltont ábrázolja. A hallja a művet. Starker bejátszása ugyanakkor analóg Starker gordonkahangjával, mely in­ rövid karakterdarab Beatrice Harrison számára relativizálja is ezt az interpretációt, ugyanis kább száraz, érdes, matt, de ugyanakkor inten­ készült, aki annak idején híressé tette - s a szer­ megmutatja, hogy egészen máshogy is meg le­ zív, érdekes és szép. Előadása is ilyen, se híre, se ző vezényletével meg is örökítette - Elgar gor­ het ezt a csellóversenyt közelíteni, s akkor sem hamva kitörő érzelmeknek, ugyanakkor nem­ donkaversenyét. A Walk in the Paradise veszít kifejezőerejéből, ha nem féktelen szenve­ hogy nem üres, hanem nagyon is kifejező. En­ Garden szerzője vakon diktálta művét segédjé­ délyek fűtik a szólistát. Persze Starker kivételes nek a felvételnek a varázsát éppen ez adja, hogy nek, Eric Fenbynek, s a kedves, dallamos mű­ művészete kell ahhoz, hogy ilyen nyugodt és látszólag szenvedélyektől mentes, igazából vet hallgatva az az érzésünk, valamit meg is ta­ kimért játékkal izgalmas és kifejező előadás jöj­ azonban nem, mintha szublimálva lennének a lált az elveszett paradicsomból. jön létre. Starker megközelítése majdhogynem szenvedélyek, s bölcs egykedvűségben volnának Zay Balázs

kiadó részéről és az előadó részéről is egyféle ^)iszt Ferenc „űrkitöltésnek”, kötelességteljesítésnek tűnik a több er Rienzi Bér fliegende Holländer W agner-átiratai ,n DieHeistersinger von Nürnberg évtized alatt keletkezett Wagner-átiratok, -fantáziák, íristan und ilsolde |í araifal -feldolgozások és -zongorapartitúrák végigjátszása, amelyeket Szitha Tünde oly frappánsan és célratörő­ • H ungaroton Classic» en végigelemez a kísérőfiizetben. A leírás talán elég is lenne, hiszen a végighallgatás alig ad valamit hozzá az intellektuálisan megszerzett ismereteinkhez. Érdemes felsorolni, mily operarészletek Liszt-féle fel­ A magyar zongoristák nagy generációja, Kocsis Zol­ dolgozásai találhatók a lemezeken: A Tannhäuser nyi­ tán, Schiff András, Ránki Dezső óta nem volt olyan tánya (1949), Wolfram románca (Dal az Esthajnalcsil­ jól menedzselt, „médiadzált” pianista kis hazánkban, laghoz - 1849), A vendégek bevonulása (1852) és a mint Hegedűs Endre. Ám gyakori koncertszereplései, Zarándokkar (1861). Ezt köved egy Phantasiestück lemezfelvételei, hosszabb-rövidebb televízióbeli meg­ über Modve aus Rienzi (1859), és két részlet A bolygó jelenései nem győznek meg arról, hogy az egyébként hollandiból: Fonódal (I860) és Ballada (1872). kiváló zongorista minden alkalommal érett N Liszt Ferenc Wagner-átiratai A második CD programja: Ünnepi zene és nászindu­ Hegedűs Endre (zongora) produkciót nyújtana át hallgatóinak. ló a Lohengrinből, valamint az Elza álma című rész­ Hungaroton Classic Ebben a sorban foglal helyet a mostani, dupla al­ •■H let (1854 ill 1852), az Izolda szerelmi halála (1867), a bum, benne egy régebbi felvételsorozat újra­ Próbadal a Mesterdalnokokból (1871), egy Walhalla kiadásával és néhány újdonsággal. A pianisztikus ké­ című fantázia (1867), s végül a Feierliche Marsch a pességek vitán felül állóak, sőt Hegedűsnek igen jó az egyéni megközelítés, a minden darabhoz kapcso­ Parafáiból (1882). Csaknem két órányi Wagner-zene képessége van a dallamok énekeltetésre, s jó arányér­ lódó egyszeri és megismételhetetlen élményszerűség - zongorán, Liszt Ferenc átiratában. zékű megformálására. A tűz, az igazi elkötelezettség, néha hiányzik az itt megszólaltatott darabokból. A Farkas Virág

G RAtM BN 1998. ÁPRILIS 2 r i t i k a

CDrahms I. szim fón ia

• RCA V ictor Red Seal - BMG •

Nem kis részben az ásta alá a hagyományos komolyzenei hanglemezgyártást, hogy unos untalan hajtogatni kezdték, minek újabb fel­ vételeket készíteni olyan művekről, melyekről rengeteg felvétel készült már. Ki tudja, miért, legtöbbször Brahms szimfóniáit emlegetik eb­ ben az összefüggésben. Most itt van Brahms I. szimfóniája. Ráadásul aligha kompetitiv ki­ adásban, hiszen még háromnegyed órás sincs a lemez, s hasonló áron nem kisebb dirigen­ sekkel, mint Eugen Jochum, Wolfgang Sawallisch, Herbert von Karajan mind a négy szimfónia megkapható, s a Brilliant-dobozba vumot sem emeli ki, beleágyazza környezeté­ csomagolt lemezek még csak több helyet sem Brahms: I. Szimfónia be s nem tesz azért, hogy az idő megtorpan­ ^ Az Észak-Német Rádió foglalnak el. Annak sem kell bánkódnia, akit jon s megrendítően hasson az egyszerű és Szimfonikus Zenekara esetleg ismétléselmaradások aggasztanak, hisz vezényel: Günter Wand nagyszerű dallam. Egyedül az ezt követő Bee- maga Brahms mondta a II. szimfónia kap­ f J Z j RCA Victor Red Seal - BMG thoven-reminiszcenciát dirigálja Wand igazán csán, hogy csak akkor fontosak, ha a közön­ lassan. ség nem ismeri a művet. Nem is az első leme­ Cl Azt hiszem, érdemes újra felvenni és kiadni ze ez Günter W andnak Brahms I. szimfóniájá­ gazdag diszkográfiájú műveket, ahogyan ezt u ról, ugyanezzel a zenekarral készített már egy is érdemes volt, s nemcsak a különös életpá­ stúdiófelvételt, s a Chicagói Szimfonikus Ze­ ffl lyát bejáró német dirigens működésének do­ nekarral egy koncertfelvételt. Érdemes volt, kumentálása szempontjából. De vigyázat, nem volt érdemes elkészíteni ezt a lemezt? akit a másik oldalon hajt túlzott versenyszel­ Akik feleslegesnek tartják az ilyen felvételek ugyanaz, mint akkor volt, amikor előző két lem, s az interpretáció síkján mindig lehen­ kiadását, egyvalamiről felejtkeznek csak el: az felvételét készítette? A kettőből az egyiken gerlő hatást vár, mindig mást, többet, jobbat, interpretáció jelentőségéről, a zenei megvaló­ ugyanez a zenekar játszik, de vajon ez ugyan­ valószínűleg ugyancsak csalódni fog. Úgy tű­ sulás szabad kibontakozásáról. Ha az inter­ az a zenekar? Az előadás meghazudtolja Wand nik, Wand semmi különösre nem törekedett, pretáció nem volna fontos, tényleg fölösleges korát. Időskori lassúbbodásnak - ami egyéb­ de még arra sem, hogy az előadás minden kü­ volna újból és újból felvenni egy-egy alkotást, ként általában nem alászállás, hanem felemel­ lönöstől mentes legyen, hisz nem egy részt ebben az esetben azonban kérdés, hogy lehet­ kedés - épp az ellenkezőjét tapasztaljuk, igen karakteresen valósít meg, míg általában ne-e még zeneművészetről beszélni, mert en­ ugyancsak felemelkedésként. Wand úgy vág inkább tartózkodik az ilyesmitől. Ez az előa­ nek bizony az interpretáció, a folyamatos bele a bevezetésbe, ahogy még sosem hallot­ dás nem jobb a jó régi előadásoknál, s úgy megvalósulás is része. Még akkor is, ha eset­ tam. Bizony hajszolja. Hamar forró a levegő. tetszik, nem is akart jobb lenni. Wand aligha­ leg nem a legjobb. Nem tudok jobb Manón Feszes, összetartott az előadás, amely minden nem tudja, hogy ez nagyobb mű annál, hogy Lescaut-előadást elképzelni a Callas-Di szentimentalizmustól, minden túlzott hang­ bármit is feltétlenül akarni kellene vele. A ze­ Stefano-Fioravanti-Serafin-felvételnél, még­ súlytól mentes. Wand nem monumentális nei megszólalás, aminek spontaneitásáról, sem hiszem, hogy 1957 után le kellett volna Brahms-képet tár elénk, alighanem természe­ sokszínűségéről, végtelen energiájáról néme­ állni a Manón Lescaut-felvételek készítésével. tes próbál lenni, Beethoven X. szimfóniáját - lyek hajlamosak elfelejtkezni, egy bizonyos A Chailly-Te Kanawa-Carreras-Coni- ahogy Hans Richter nevezete a művet - mint­ szint fölött mindig nyújt valamit. Nemes elő­ bejátszás semmivel sem jobb az említettnél, ha vissza akarná egy kicsit vinni a beethoveni adás ez, mely sajátos, de nem extra képet fest mégis rengeteg plusz van benne, más művé­ dimenziókból Mozart felé. Persze a hangzás a műről. Éppen sokadik előadásnak jó, hiszen szek, más hangok, valamelyest más hangvétel. inkább telített, de nem olyan tömör, mint vannak szebbek, különösebbek, de ilyen még Nagyon is érdemes volt elkészíteni. például Karajannál. Wand mindegyik tételt nem volt. Az idén nyolcvanhat éves karmester vajon deszentimentalizálja. Még az alpesi kürtmotí­ Zay Balázs

2 1998. ÁPRILIS CRAVtffiN klasszikus

DIGITAL STEREO SÁNDOR SZOKOLAY HCD 31712 Violin Concerto Concerto for Two Violins and Orchestra o zokolay Sándor Solo Sonata for Violin No 2 hegedűművei ORSOLYA SZOKOLAY L. EDVIN CSŰRY SAVARIA SYMPHONY ORCHESTRA ROBERT HOULIHAN • Hungaroton Classic •

Kor, stílus, egyéniség - mindhárom megha­ tározó lehet egy szerzői életművet illetően, s az egyes darabok milyenségét árnyalja a mű­ fajtö rtén et is. A hegedű - mint annyi népmesében - Szokolay életében is megkülönböztetett he­ lyet kapott. Aligha sejthette ezt, amikor első komoly próbálkozását (egy szólószonáta, mint előtanulmány után) sikerek koronáz­ ták. A később 13. opus-számot nyert Hege­ dűverseny volt a 25 esztendős komponista diplomamunkája. Hogy ma „bartókos”-nak halljuk, nem csoda. Csoda viszont az az ér­ letével. A korai művet letisztult-egyszerűen ték, amellyel ezt a nyelvet magáénak vállalta Szokolay Sándor hegedűművei játsszák, míg a Kettősverseny esetében néha Hungaroton Classic fel a pályakezdő. elragadja őket a hév. A tempó fokozódásával, Szépen rímel rá a sok műfajú pályaív „túlol­ az anyag sűrűsödésével figyelmük-fegyelmük dalán” az 1993-as Concerto két hegedűre és ellazul, és olyan apró kapkodások, belső zenekarra. Beszédes a magas opus-szám, ek­ nyugtalanságok vilióznak esetenként, ame­ kor 127. művét jegyzi a szerző. lyek legfeljebb túlfűtött koncertlégkörben A felkérés kívülről érkezett, a fennállásának lennének megengedhetőek. Az interpretáció 140. évfordulójára készülő Budapesti Filhar­ egésze átgondolt, s amikor egy-egy jellegze­ móniai Társaságból, de minden bizonnyal tes motívum emlékezetünkbe idéz korábbi munkált a belső késztetés is. Az eredmény: Szokolay-műveket, még otthonosabban közönségsiker a bemutatón, s hangzó-utóé­ érezzük magunkat a hangzó környezetben. let, ami kevés kortárs versenyműnek jut osz­ Érdekes eljátszani a gondolattal: hogyan ala­ tályrészül. Igaz, mostanában gyérül is a ter­ kult volna Szokolay életműve, ha nem legfi­ m és... atalabb gyermeke hegedül az alkotói fantázi­ A kései hegedűművek első számú inspirálója A három opus egységes képet nyújt, a szerző át megtermékenyítően... A hegedűművek Szokolay Orsolya, akinek a korongon is sze­ egyénisége uralja mindhármat. Jellegzetes a legalább kétkorongos albumot töltenének replő II. szólószonáta készült. Eme Op. 141 „könnyűkezű” írásmód, ahogy a folyondár­ meg. Bár, ki tudja, mit hoz a jövő - az még helyet kapott a tavalyi Szigeti József Nem­ dallamokról mindig kiderül, hogy célirányo­ nem zárult le... zetközi Hegedűverseny anyagában is. sak, s az a kontrasztokban gondolkodó mu­ Fittler Katalin zikalitás, amely szavatolta a színpadi szerző sikerét. Nem téveszti hatását a partitúrák egészét átjáró vitalitás sem. És a főként a ze- nekar-kíséretes művek letagadhatatlanul ma­ JENŐ HUDAY 'r* * * . Works for Vkrfn and Piano Vol.1 gyar hangja. A kései művekben feltűnően SOMAIÉ ROMANTIQUE megszaporodtak az „archaizáló” utalások, wo ré mojeur Op.22 utánérzések. IMPRESSIONS DE LA PUSZTA Op.44 A lemez sztárja a szerző lánya, akinek ideális SECHS STÜCKE Op. 121 partnere a Kettősversenyben Csüry L. Edvin (aki feltűnő pályakezdetén Csüry Lajosként mutatkozott be közönségének). A verseny- művek kíséretét a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar biztosítja, Robert Houlihan vezény­

1998. ÁPRILIS 2 r i t i k a

DECCfl felel a kor átlagszínvonalának. Vitatható, s nem túl hálás a karmesteri koncepció sem. Alberto Erede stúdióprodukciót vezényel, s meg sem kísérli a szín­ (D u c c i n i házi illúzió megteremtését. Döntése szuverén: dia­ Puccini T u r a n d o t dalmaskodjék az ének, nevezetesen a tenor éneke, T u r a n d o t Mario del Monaco hangja. Borkh Tebaldi Férfiközpontú darab lesz ily módon Puccini Del M onaco • D ecca — PolyG ram • Turandotjából, amelyben pedig, egyébiránt két, kö­ O rchestra e co ro dell'A c c ad em ia 1)1 zel azonos súlyú primadonnaszerep is van. A drámai Santa C e c íl ia , Roma Alberto Erede szoprán, Inge Borkh a címszerepben nagyon nélkü­ lözi a színpadi látvány és a játék varázsát. Elsősorban Körülbelül egy időben jelent meg - és párhuzamo­ a hangerővel „operál”. Nem élő ember, hanem em­ san is kapható - Budapest nagyobb hanglemezbolt­ berfeletti feladat megoldója, ám - mindennek elle­ jaiban három „klasszikus” Turandot-felvétel, ráadá­ nére kiderül róla, hogy igen erőteljes és tudatos m ű­ sul hasonló áron. A Decca Mid-Price kiadványa a vész. Nagyobb csalódás Liu szerepében Renata

cég régi, híres produkcióját felelevenítő sorozat része Puccini: Turandot Tebaldi. Mintha nem is az az elvarázsolt kisleány, - rajta van a címke ám nem szignifikánsan ol­ a Inge Borkh (Turandot), rabszolgalány lenne, m int akit négy évvel később fog Renata Tebaldi (Liu), csóbb, mint az EMI (Nilsson-Corelli-Scotto), vagy •iH életre kelteni, Leinsdorf keze alatt. Itt most ő is be­ M ario del Monaco (Kalaf), az RCA (Nilsson-Björling-Tebaldi) verziója. Nicola Zaccaria (Timur) száll a nagy versenybe, hogy ki tud több decibelt U Az énekesek névsorából is kiderül, hogy igazi szu­ Az Accademia di Santa Cecilia ének­ produkálni. És ez - Liu szerepében - végzetes. perprodukcióról van szó, s az általunk ajánlott fel­ és zenekarát vezényli Van egy barátom, aki szerint a Turandot „ordítós” u Alberto Erede vételnek alábbiakban csupán a „helyiértékéről” be­ opera. 1955-ben valóban az volt: nagy hangok egy­ Decca - PolyGram szélhetünk. A korszak neves operaspecialistája, 3 mással versengő parádéja. Am azt hiszem, Del M o­ Albero Erede dirigálta, 1955-ben, Rómában. A naco varázsa alól senki nem vonhatja ki magát azóta CU Santa Cecilia ének- és zenekara valószínűleg nem sem. Aki pedig igazi drámára vágyik napjainkban, sokkal gyengébb, mint a római Operaházé, ame­ Budapesten, az menjen el az Erkel színházba, s hall­ lyet 1959-ben Erich Leinsdorf vezényelt. Am ez tás történetének egyik legsikerültebb produktumát gassa meg a Saccani-Kovalik Balázs produkciót. utóbbi, az RCA Living Stereo sorozatában egészen hozta létre. H a pedig tényleg jó lemezt akar hallgatni, igazi nagy más hangzást produkált, hiszen a kor legfrissebb Ezzel szemben kellene helytállnia a mi, most elem­ hangfelvételt, akkor ott a Björling-féle 1959-es technikai újdonságára, a sztereó felvételi technika zendő felvételünknek - amely négy évvel korábbi, s RCA, Living Stereo. nagy kihívására válaszolt, s a stáb a hanglemezgyár- értelemszerűen mono. A hangzáskép korrekt, s meg­ Farkas Virág

vargó vonósok imitációs mozgásai közvetítik. A O h e M ichael Kamen T"tM l c H A t L K AM l N lemez legjobb kompozíciója - Kamen mellett - SOUNDTRACK albu m Soundtrack Album IMIIJUM a társszerző-barát, Eric Clapton nevéhez fűző­ dik. Az Edge of Darkness muzsikája futu­ risztikus vízió: ezt a nagyszerű darabot minden

• PolyGram • feszültségével, lemondó igenlésével T. S. Eliot apokaliptikus freskójához, az Átokföldjéhez tud­ nám csak hasonlítani. A lemez hibájaként róható fel, hogy túl sok az ér­ Ez a lemez Michael Kamen filmzeneszerző több zelgős, gyermeki szentimentalizmussal átitatott mint húszévnyi alkotói terméséből ad válogatást. (ez a zenében is megmutatkozik!), és az eredetisé­ A szerző nevét olyan filmek fémjelzik, mint a get nélkülöző dallam. A lemezen felcsendülő las­ Robin Hood, a Hegylakó, vagy a Drágán add az sú melódiák (pl. a Circle of Friends, vagy a életed. De a rendkívül elegáns kiállítású és jó íz­ Marooned) folyása parttalan, és mondanivalójuk The Michael Kamen Soundtrack Album léssel összeállított korongon, nemcsak az említett PolyGram gyakran ötletszegény. A másik nagy bosszúság, filmekből csendülnek fel részletek, hanem nyolc hogy a Brazil mindenki által ismert slágere - ezt másik - kisebb költségvetésű, de annál igénye­ tett és kifejezetten érdekesen hangszerelt. A sor­ nem Kamen komponálta -, amit Kate Bush sebb - film muzsikájából is kapunk ízelítőt. ra megszólaló részletek közül kiemelkedik a énekel ezen a lemezen, a keverés miatt oly halkan Kamen zenéjében szembetűnő a formai tökéle­ Csendszimfóniából Rowena témája. Ezt az egy­ szól, hogy a dal iróniáját adó szöveget lehetetlen tesség, amelyet az átlaghallgató is könnyen tud szerűségében gyönyörű, neobarokk elemekkel kihallani a hangszövevényből. Mindezek ellenére követni. Ugyan Kamen dallaminvencióinak ere­ díszített zenei anyagot maga Kamen játssza an­ a Kamen-lemez összességében pozitív képet ad detisége helyenként megkérdőjelezhető, de vi­ golkürtön - nem is akárhogyan. A Drágán add szerzőjéről, aki a filmipar egyik méltán jónevű tathatatlan, hogy témakibontása mindig átgon­ az életed főgonoszának, Tagakinek a halálára mesterembere, se több, se kevesebb... dolt, a zenefolyam tudatosan, ötletesen felépí- komponált opus ördögi üzenetét a mélyben ka­ Balázs Ádám

4 1998. ÁPRILIS GRAHC1N iklasszikus

0 ustav Mahler Szim fóniák Charles y\d l

• Conifer Classics — BMG» 1 ZT symphonies nos. 3 , ó & 1 o A legteljesebb Mahler-diszkográfia egy magyar specialista több évtizedes munká­ jának köszönhető. Én is neki, Fülöp Pé­ ternek köszönhetem, hogy jó néhány év­ vel ezelőtt megismerkedhettem Mahler műveinek régebbi felvételeivel, az ő jó­ voltából hallottam, ritka amerikai kiadá­ sú feketelemezekről ezeket az ötvenes évek legelején készült Mahler-felvétele- Vienna Symphony Orchestra ket, melyeken Charles Adler vezényelte a HISTORICAL RECORDINGS INCLUDES THE FIRST RECORDING Bécsi Szimfonikusok zenekarát, s ame­ OF THE 6TH SYMPHONY lyek most a Conifer kiadónál végre CD- lemezen is megjelentek. A BM C terjesz­ tőié az érdem, hogy a háromlemezes al­ u karriert kezdenie — mindvégig hű marad bum Magyarországon is kapható. Gustav Mahler: a század elejének osztrák törekvéseihez, s Harmadik, Hatodik Szerepel benne a Hatodik szimfónia első az új bécsi iskola szemszögéből értelmezi V és Tizedik szimfónia teljes lemezfelvétele 1952-ből, a Tizedik (Historical recordings - 1951-52) Mahler muzsikáját. A közvetlen tradíció szimfónia töredékének két tétele Ernst Vienna Symphony Orechestra és a szerzőhöz közelálló „fiatalok” Krenek rekonstrukciójában (1952), vala­ A Bécsi Állami Operaház kórusa, (Zemlinsky, Schönberg) művészi eszmé­ a Bécsi Fiúkórus, valam int nyeinek jegyében. Szándékosan egyféle, mint a Harmadik szimfónia (1951). Ez Hilde RössI-Majdan (alt) 4 3 utóbbi ugyan már évtizedek óta szerepel a Vezényel: Charles Adler ám mégis autentikus kép az, amit közve­ Harmonia Mundi katalógusában, ám a Conifer Classics - BMG tít. M inden, csak nem a közhelyszerűen kiábrándító hangminőség miatt az a le­ értelmezett Mahler. mez inkább csak érdekességként, doku­ A Conifer-album fontos hozadéka még az mentumként hallgatható. elmélyült kísérőtanulmány, amelyet Ge­ Nem így az új, mint említettem Conifer- rald S. Fox írt, a Gustav M ahler Society kiadvány, amely a digitalizálás csodája­ elnöke. Mellékletként olvasható néhány ként az eredeti lemezek legfőbb titkait kevéssé ismert dokumentum, köztük Ma­ őrizte meg. Nincs ezekben az átjátszások­ vei is, olyan titkokra figyelhetünk fel, hler özvegyének kísérő sorai a Harmadik ban semmi sterilitás, a különböző zajt ki­ amelyek a mű lényegéhez sokkal közelebb szimfónia Adler vezényelte lemezéhez, szűrő eljárások (Dolby, Cedar) gyakran vihetnek, mint a későbbi, sztereofonikus, mintegy családi hozzájárulás, felhatalma­ épp a lényegtől, a zamattól fosztják meg a illetve digitális módon rögzített hangfel­ zás az örököstől — az előbb em lített értel­ m u zsik á t. vételi csodák. m ezéshez. Jelen verziójában a Harmadik szimfónia A W iener Symphoniker kristálycsillogá- Egy darab kultúrtörténet ez az album, ám megőrzi finom, ódon báját, s egyfajta ho­ sú, pianissimo ütőhangszeres effektusai, dokumentumértékénél is fontosabb ta­ mogén hangzást, amely egységbe öleli amelyeket egyébként Hermann lán, hogy közvetlen tanúbizonyság a mo­ Mahler szélsőségeit: a monumentalitást Scherchen 1950-ben rögzített koncertfel­ dern M ahlerről, századunk törekvéseinek és a kamarazenei áttörtséget, a triviális vételén (Mahler: IX. szimfónia) vagy ké­ atyamesteréről, kiegészítője annak a má­ harsányságot és az elérzékenyülő, töré­ sőbb Horenstein Vox-lemezén (I. szimfó­ sik, közismert, általánosan elfogadott — keny lelki rezdüléseket festő lírai hangu­ nia) is megcsodálhatunk, itt és most a sokkal romantikusabb - képnek, amelyet la to k a t. Hatodik szimfónia fináléját ragyogják be a század nagy dirigensegyéniségei (Bruno Ideálisnak tartom ezt a feltételt minden és világítják át. Adler előadása egyáltalán Walter, Klemperer) terjesztettek el meste­ haladó Mahler-rajongó számára: ha jó nem szentimentális. rükről. Megjelenése igazi, zenei köztuda­ minőségű fülhallgatóval hallgatjuk példá­ A kalandos sorsú karmester - Hitler hata­ tunkat formáló esemény lehet. ul, időnként játszadozva akár a hangerő- lomra jutása után Amerikában kellett új Zala Szilárd Zoltán

G R A IiO N 1 998. ÁPRILIS 2 6 1998. !6

Fotó: Szakony Attila i John Coltrane-nel készített egyetlen közös közös egyetlen készített Coltrane-nel John evtlt Te vn-ad, 90, hetve­ a 1960), Avant-Garde, herry (The C felvételét eghallgatnia m lenne zenehallga­ es atlan érdem bizalm tónak ben szem vészekkel járat­ jelentett nem észetesen term vonzódása Cherrynek a z új zen e vívmányaihoz való való vívmányaihoz e zen új z a imp­ Cherrynek tartamú nagy megnyújtott és Coltrane an Colem darabjainak távolabbról Ívű Taylor, Cecil zeneszerzői, ew és N a legkreatívabb később évvel Music két Rhythm Eternal álló aradt. m énye alapélm haláláig trombitásnak e éebl zr z Bon ietvg né­ vagy Rice-t Brown azó szárm évekből nes mű­ és produkciókkal ze­ épülő avantgárd Az onizációra akkordso­ harm nében. előírt funkciós és metrumé, rokra kötött a lanságot mutatja. hatását gyakorlatának rovizációs részből két a vagy Improvisers for Symphony kom­ erő, áradó anből olem C szerve­ A a dönthettek zőelvekről. aguk m a előadók mint sok torzult nem soha lemezeiken azonban ményeit vizsgáljuk meg: az 1966-os 1966-os az meg: szerze­ lélegzetű vizsgáljuk nagyobb ményeit Cherry ha Elég, Angeles-i Los a e ség szép újfajta pozícióinak engedélyezett" muzsiku­ a hanem , áig sság o ad ab játékszabály sz kakofón „minden mely alapcéljuknak, tekintették stílust ad szab kariz­ a élükön - mind zenészek akik olyan , an áb zenével, társaság atonális az életre harmóniai és ritmikai vázak fellazitását, a a fellazitását, vázak ányos hagyom ritmikai a és - harmóniai altszaxofonossal matikus ÁPRILIS karában jegyezte el m agát egy egy agát m el jegyezte karában é, nte oea zne­ zen Coleman rnette O gén, n er a '0e ée vé­ évek '50-es az herry C on gig tetten érhető m unkásságában. Cherryt Cherryt unkásságában. m érhető tetten gig újrafogal­ is éveiben egy utolsó nem ég m szerzőjének ját ahogy s arab ki Else!!!! , d an aszáb egészült Something aszak a ály p ásodik m adaptálásával Cherry zenekultúráinak törté­ művészetek a mint érdeklődés, heves ti átszel- és kipróbált vizsgált, a valamint a göeee kzt ktti é az iszlám- z a afri­ és az kutatni, kezdte legtöbbje gyökereket fekete- kai Míg zedéktársainak nem foglalkoztatta. bőrű Távol-Ke­ éje a zen rituális különösen s let Ázsia, vé­ indenekelőtt szintén m népzenék kezdve ázsiai ettől és afrikai fogékonysága z a iránti úgy azta, m irán­ ismeretlen az s volt, adott ódszer m free céltalanul és kíváncsiság ó g n o csap jel­ talanul fe­ konstellációja művészi és szerencsés hetykeség ezettség terem­ gyelm és provokáló kalandvágy tőerő, akit muzsikus, ifjú volt man-féle technika távoli országok egzotikus egzotikus Cole- országok A távoli vezetett. technika je­ man-féle ényekhez történelmi eredm is most lentőségű annyiszor, ár m A netében állt. hűség való mögött atéria m életfilozófiához a illetve rejtező z, o h horizont, ag y an kutatási lemített helyén felismert eretvágy józanul ism a nála romantikus kalandozó évtizedében nagy '60-as utolsó a jazz született: a időben jó években, ég m alkot­ Cherry jegyében poetica ars elsőrangú tradicionálisabb ár ak trombitás a hogy is, ára szám lemzett. A fiatal művészeknél gyakori, irány- irány- gyakori, művészeknél fiatal A lemzett. más, ha volna, lehetett derülni -zenész fog ainstream kim s teljesítményét, kései hány a e lmezeit. lem meg ja hitrBté znoa dus 'oi tbt harang; tibeti n'koni, dousso zongora, Bothén- Christer Bengt Berger - tibeti harang, afrikai zongora, zongora, zongora, zongora, afrikai harang, tibeti - Berger Bengt Don Cherry - trombita, trumpetzürna, zongora, ének, ének, zongora, trumpetzürna, trombita, - Cherry Don Don Cherry - h'suan, dastar, gong, zongora, ének, ének, zongora, gong, dastar, h'suan, - Cherry Don mridangam, tibeti cintányérok, kolompok; kolompok; cintányérok, tibeti mridangam, Sumer - ütőhangszerek, tenorszaxofon tenorszaxofon ütőhangszerek, - Sumer O kay Temiz - dob, ütőhangszerek; ütőhangszerek; dob, Temiz - kay O Don Cherry: The Sonet Recordings Recordings Sonet The Cherry: Don harmonium, pkan-dung, gamelan; gamelan; pkan-dung, harmonium, Agneta Emström - tibeti harang, harang, tibeti Emström- Agneta fuvola; Selpuk Sun - bőgő; bőgő; - Sun Selpuk fuvola; Bernt Rosengren - faragot; faragot; - Rosengren Bernt CD 1: Eternal Now: Now: Eternal 1: CD D2 Live Ankara: 2: CD Verve - PolyGram - Verve dousso kynia dousso ban keresett magyarázatot a végső kérdések­ elképzeléseket. 1969-ben léptek fel együtt re, addig Cherry inkább a buddhizmus felé először a Byg kiadó belgiumi fesztiválján: orientálódott. A ch'an-buddhista paradoxont Cherry, a world music-koncepció megszállott­ rejtő Mu szócskát választotta lemezeimül ja ekkoriban igazi világcsavargóként élt, 1969-es párizsi duófelvételeihez, itt már in­ svéd felesége és gyerekei, Neneh (a későbbi diai fuvolán, bambuszfuvolán és harangokon énekes, aki ekkor még a Miles Davistől aján­ is játszott. Ezektől az évektől kezdődően mul- dékba kapott tábla csokoládéval volt elfoglal­ tiinstrumentalista avantgárd világzenészként va) és Eagle Eye (akinek neve Don Cherry in­ jellemezhetjük, noha a world music kifejezés dián őseire utal) a zenészekkel utaztak or- csak évtizedekkel később nyeri el mai jelenté­ szágról-országra. Ekkor is így történt: a trom­ sét. Cherry lemezein még szó sincs divatról bitás Belgiumban hagyta zenésztársait (töb­

és manirról; mélyen hitt zenéjének (The Don Cherry: Eternal Rhythm bek között Ed Blackwell, Maffy Falay és Mysticism of My Sound) és az általa recitált Don Cherry - kornett, fuvola, gamelan, ütőhangszerek; Johnny Dyani asszisztált mellette), és három mantrák (Orient, 1971-72) misztikus erejé­ Albert Mangelsdorff - harsona; török muzsikussal lépett fel Ankarában. Okay ben. S természetesen kísérőit is legtöbbször e Éje Thelin - harsona; Temiz gondoskodott helyi partnerekről, pél­ Bernt Rosengren - tenorszaxofon, oboa, klarinét, fuvola; szellemiség jegyében választotta meg: Okay dául Selpuk Sünről, aki egy filharmonikus ze­ Sonny Sharrock - gitár; Temiztől például török zenei impulzusokat ka­ Karl Berger - vibrafon, zongora, ütőhangszerek; nekar tagja volt. Sajnos a felvétel minősége pott, Collin Walcott és a többek között ko- Joachim Kühn - zongora; nem túl jó, s a török kíséretből is mintha csak gyil nevű temetési xilofonon játszó Bengt Ariid Andersen - bőgő; Okay Temiz értené igazán Cherry elképzelé­ Berger indiai elemekkel gazdagította közös Jacques Thollot - dob, gamelan, ütőhangszerek seit. Míg a trombitás pályakezdésénél bábás­ MPS - PolyGram muzsikájukat, Bernt Rosengren taragotjátéka kodó mesternek ajánlott Ornette's Concept és a román népi hangszerek világába engedte Ornette's Tune szinte úgy szól, mintha Cherry bepillantani. Egyik méltatója tavaly úgy fo­ és Temiz duózna, a török népi dallam okra irt galmazott: Cherry magvető volt, s e magok té. Cherry együttesének beltagja ekkor számokban (Efeler, Yaz Geldi, Köcekce stb.) még a mai világzenében is bőven hoznak Christer Bothén svéd zongorista, aki Mali tör­ már a bőgős és a szaxofonos is jobban ma­ hajtásokat. zsi zenéjének áthasonítója: ő ismertette meg gára talál, de itt sem eléggé. Temiz a Man on Cherry először 1963-ban jutott el Svédor­ Cherryt a dousso n'koni (vagy dousso gouni) the Moonban mutatja meg hosszabb szóló­ szágba Sonny Rollins zenekarával. 1965- nevű vadászhárfával. Az Eternal Now készí­ ban, mit tud. A tizenöt felvétel között az öt­ ben Albert Ayler partnereként tért vissza oda, tésekor Bothén még a hosszú afrikai tartózko­ hat percesek a leghosszabbak, a Cherry ekkor döntött úgy, hogy a skandináv ország­ dás hatása alatt állt; miután Maliban mestere hosszabb kompozíciói között megbúvó anka­ ban telepedik le. Feleséget is onnan válasz­ lett a vadászhangszernek, visszatért hazájá­ rai anyag free-etűdök gyűjteményének tet­ tott: Moqui Cherry, aki némely lemezen tam- ba, ahol viszont a repetitív kortárs zene inspi­ szik. A világzenész Cherry azért innen se burán kísért, Lappföldön született, az északi rálta tehetségét. Ennek a kettősségnek a le­ hiányzik: a The Discovery of Bhupala és a sarkkörön. Cherry több jelentős munkája ké­ nyomata a lemez egyik legérdekesebb felvé­ Two Flutes őrzi az etno-úttörő hangját. A szült svéd zenészekkel, akik közül jó néhá­ tele, a két zongorára és három zongoristára Leon Thomas - Pharoah Sanders-féle The nyon osztották a trombitás világzenei elkép­ irt Bass Figure for Ballatune: itt Bothén hang­ Creator Has a Masterplan adaptációja pedig zeléseit. A svéd Sonet kiadó számára két le­ versenyzongorán játszik, míg Cherry és azt mutatja: Cherry figyelemmel kísérte az mezt készített, ezek közül a későbbi, az Bengt Berger, a zenekar másik beltagja övéhez hasonló irányba indult kollégák ered­ Eternal Now cimű anyag Cherry felfogásá­ négykezes kíséretet ad. Ez a felvétel a jazz ményeit. Ezt a dalt '69 februárjában rögzítet­ nak talán legtökéletesebb megnyilvánulása. és a kortársi zene egyik legérdekesebb talál­ ték Sanders Karma című lemezére, s Íme: a A lemez öt felvétele öt igen különböző karak­ kozása a műfaj történetében. novemberi ankarai koncerten már feldolgo­ terű kompozíció, melyeket - egyet kivéve - A másik Sonet-felvétel még 1969-ben készült zója is akadt a hangverseny második felében ősi eredetű, kézzel gyártott hangszereken az ankarai amerikai követségen. Míg az kékre mázolt bőrű trombitás személyében. adnak elő. Cherry se kornetton, se hagyomá­ Eternal Now a világzene felé orientálódott De ugorjunk vissza egy esztendőt. '68 no­ nyos trombitán nem játszik; viszont a Tibet cí­ misztikus Cherry portréját adja, a korábbi le­ vemberében Cherryt Berlinben találjuk, a mű darab nyitóhangjait egy pkan-dung nevű mez elsősorban a free-muzsikussal ismerteti szokásos jazzfesztiválon, ahol amerikai és keleti trombitán szólaltatja meg. A legenda meg a hallgatót. A trombitás figyelmét már európai free-zenészek adtak egymásnak úgy tartja, ezt a hangszert egy természetes 1965-ben felkeltették a török klarinétművész, évente egyszer randevút. Cherryék törekvése halált halt szűzlány combcsontjából kell ké­ Sükrü Tunar felvételei, de a döntő találkozás­ e berlini lemezen nem kevesebb, mint hogy szíteni. E rituális zenét a tibeti harangok, ko- ra csak 1968-ban került sor. Ekkor ismerke­ zeneileg érzékelhetővé tegyék a mozgást, az lompok és cinek, a recitált mantrák, s az eze­ dett meg egy koncerten Okay Temiz ütőssel, energiát, a tettben rejlő erőt. Ezt reprezentál­ ket ellenpontozó gamelánhang teszi feszült- akivel számos későbbi felvétel őrzi a közös ták a jazzben akkoriban még viszonylag szó­ 1

katlan merész gesztusok, mint amilyen az or Close, Happy House stb.), s a montreali volt, amikor Jacques Thollot benedvesített uj­ triókoncertet is döntően Coleman szerzemé­ jakkal dörzsölte a dobokat vagy harangköte- nyeiből állították össze. A válogatás azt get dobott a feszes bőrre. Az eternal - örök mutatja, hogy a Haden-trió a fiatal Coleman szó jelentését, akárcsak az 1973-as leme­ műveit dolgozta fel a legszívesebben: a zen, Cherry koncepciójával magyarázhatjuk. számok nagy része eredetileg '58-ban Amikor egyszerre fújta bambuszfuvoláját és (Something Else!!!!) és 59-ben (The S h ap e of bengáliai fuvoláját, elmondása szerint csu­ Jazz To Come) rögzített Coleman-kompo- pán egy antik eljárást újított fel, ami ott látha­ zíció; a C olem anéin kívül két közkedvelt tó görög vázák ornamentikáján: Pán istent ál­ Cherry-dallamot hallhatunk még (Art Deco, talában ugyanilyen tevékenység közben áb­ Mopti). Különös élmény végighallgatni ezt rázolták. Azon a lemezen, amelyen Báli szi­ az eminens hangmérnöki munkával készített getének zenei világa találkozott a görög is­ Charlie Haden: The Montreal Tapes lemezt. Az annak idején sokkoló hatású ten előadói módszerével; amelyen amerikai Charlie Haden - bőgő; Coleman-számok („1959-ben kvartettjével Cherry - zsebtrombita; és európai avantgárd zenészek lettek partne­ New Yorkba ment, és ott sikerült elérnie, Ed Blackwell - dob rekké egy nagy ívű kompozíció tolmácsolása­ Verve - PolyGram hogy már első szereplései után könyvtárnyi kor, az eternal szó a muzsika örök örömszer­ pozitív és negatív kritika, vitairat és tanul­ ző erejére s a különböző zenei hagyomá­ mány szülessék róla és ellene" - írta róla nyok közös ősi gyökerére vonatkozhatott. De Pernye András némi malíciával) harminc év­ lehetett annak a paradicsomi érintetlenség­ femes szeretet jegyében szólt a z Eagle Eye- vel a keletkezésük után kristálytisztának és nek a jelzője is, mely a lemezen központi je­ nak dedikált Lanoo is. A gospelszerű Always rendezettnek hatnak, különösen a digitális lentőségű báli zenekultúrát jellemezte. Továb­ Beginnings Cherry családjának apai ágából technikával rögzített triófelvételen, ahol bá ez volt a z itt összeállt társaság neve is: az magyarázható: minden őse prédikátor vagy egyetlen hangot se lehet elkenni. egy évvel korábban Cherry által vezetett 14 pap volt. Azt se nehéz észrevenni, hogy a Elsősorban azok a felvételek tanulságosak, tagú big band csökkentett létszámú változata helyenként „kaotikusának ható zene szigo­ amelyeket az Old and New Dreams is elő­ szólalt meg itt. rúan komponált egységet alkot: az első rész adott, hiszen ott Dewey Redman, az innen A zenei aurát meghatározó gamelánzenét egyes tételeire rímelnek a második rész meg­ hiányzó tenorszaxofonos meghatározó sze­ Cherry barátja és zenésztársa, Karl Berger felelő darabjai. Így például a gospelszám repet kapott. A Lonely Woman vagy a vibrafonos közvetítette a minden új iránt fo­ az első rész Endless Beginningsének pen- Happy House triófelvétele nem a csonka Old gékony trombitáshoz. Berger már 'ó2-ben dantja. and New Dreams egy újabb előadása, ha­ részt vett egy báli zenét rögzített lemez mun­ A két fuvolán egyszerre játszó muzsikus nem a kvartettétől függetlenedett, újragon­ kálataiban, attól kezdve megszállott népsze­ Charlie Haden 'ó9-es Liberation Music dolt produkció. rűsítője lett „a szeretet szigete" kultúrájának. Orchestrájának borítóján is látható. Cherry Don Cherry zsebtrombita-játéka klasszici- Ma szupergroupnak mondanánk Cherry ze­ pályáján szép számmal akadtak sideman- zálódást mutat, ahogy többi kései lemezén nekarát: Bernt Rosengren ekkor már Ameriká­ megbízások is: például Charlie Haden több is, de a figyelmes hallgató változatlanul ott ban is ismert szaxofonos; a grazi zenetanár lemezén hallható a játéka, ami érthető is, hi­ érezheti soundjában az ázsiai és afrikai Éje Thelin és Albert Mangelsdorff Európa két szen a két muzsikusban közös volt az zenék hatását, s időnként azt a frissességet legjobb harsonásának számít; Sonny Shar- Ornette Coleman iránti tisztelet. A szaxofo­ is, ami a korai Coleman-lemezeken jelle­ rock az atonális elektromos gitározás úttörő­ nos fenomén egykori partnerei néhány év mezte. Blackwell ugyanígy: dobolási tech­ je, Pharoah Sanders (Tauhid) és Herbie alatt megbecsült mesterek lettek. 1 989-ben a nikájában változatlanul az afrohatás domi­ Mann (Memphis Underground) kísérője. Festival International de Jazz Montréal nyolc nál. A Montreal Tapes persze Haden leme­ Jacques Thollot Cherry kedvence, aki a le­ estén át tartó koncertsorozatot szervezett ze, ő a főszereplő, még akkor is, amikor mez egyik bluesfelvételén (Screaming J) bizo­ Haden tiszteletére: a bőgős itt különböző Cherry szólóját halljuk. Walking bass stílusa nyítja, miért lehetett volna belőle - Cherry formációkkal lépett a közönség elé. Július 2- sokadszor győzi meg róla a hallgatót, hogy szerint - a korszak legjobb popdobosa, ha án például saját múltjának állított emléket, Haden minden idők egyik legnagyobb bő­ nem a rögösebb jazzutat választja. Ariid An­ amikor két régi társsal, Ed Blackwell dobos­ gősegyénisége, aki anélkül szerepel a legkü­ dersenről pedig csak ennyit mondott profeti­ sal és Cherryvel adott hangversenyt. Mind­ lönfélébb karakterű lemezeken, hogy arcta­ kus főnöke: „Még sokat fogunk róla hallani". hárman többször játszottak Coleman leme­ lan kiszolgálóvá válna. A Quartet West Báli szigetének zenéje és a blues: ez volt a zein s mindhárman tagjai voltak az Old and vagy különböző duólemezei épp oly nagy két kulcsszó az Eternal Rhythmön. Az intakt New Dreams társulásnak. Már e korábbi formátumú m uzsikusnak mutatják, mint ECM- ázsiai Edenkertet elevenítette meg a máso­ kvartettformációban rendszeresen játszottak felvételei. dik rész nyitó Autumn Melodyja, de az egye- Coleman-darabokat (Lonely Woman, Open Máté J. György Ornette Coleman

In All Languages

• Harmolodic/Verve — PolyGram •

J inden nyelven - hirdeti a CD címe, / d e ne legyen félreértés: Ornette Coleman nem Bábel tornyára, hanem az általa kidolgozott harmolodic rendszerre utal, amikor azt mondja, nyelvek. Az először 1987-ben, a Caravan of Dreams kiadó gondozásában megje­ lent anyag fontos állomás volt a free jazz létrehozá­ sában úttörő szerepet betöltött szaxofonos-zene­ szerző pályáján: a harmolodic zene születésének harmincadik évfordulója alkalmából kiadott album Cherry kissé visszafogottan trombitál -, a számok c első lemezén az újra összeállt 1959-es kvartett, a azonban rövidek, többnyire három és négy perc The Original Quartet: másodikon az 1976-ban alakított Prime Time zene­ Ornette Coleman - közöttiek, ami korlátozza a szólisták mozgásterét. kar játszik. Az összeállítás jó lehetőséget kínál ar­ alt" és tenorszaxofon; A hét közös szám némelyike eltérő tempóban, rit­ ra, hogy a hallgató összevesse az együttesek zené­ Don Cherry - trombita; musban, olykor más hangszeren (tenorszaxofon, Charlie Haden - bőgő; je közötti különbséget, a tizenhat új számból £ Billy Higgins - dob. trombita) szólal meg. Van, amelyik (Feet Music, ugyanis hét kétféle tolmácsolásban hangzik el. Prime Time: Ornette Coleman Space Church) a kamaraváltozatban, s van, ame­ 0 Nem ez volt az első alkalom, hogy Ornette össze­ - szaxofon, trombita; lyik (Mothers of the Veil, Cloning) az elektromos ze­ Denardo Coleman - dob; hívta az eredeti kvartettet. Megtette ezt 1976-ban nekar kozmikus dimenziókba hatoló hangzuhata- Calvin Weston - dob; is, amikor új számokat rögzített régi társaival, ám Jamaaladeen Tacuma gában érvényesül jobban. A Prime Time arche- azok a felvételek kiadatlanok maradtak. A követke­ o - basszusgitár; tipikus, kiforrott produkciót nyújt, ám tíz év távlatá­ Al MacDowell - basszusgitár; ző évtizedben különös felállású - két gitár, két ból már jól látszanak a koncepció korlátái, ami a u Charlie Ellerbee - gitár; basszusgitár, két dob, meg ő maga - együttest ho­ Bern Nix - gitár kakofon hangzás és a statikus ritmikai háttér ellenté­ zott létre az akusztikusról elektromosra váltó zené­ tében, illetve a szólista egyeduralmát megteremtő jének megszólaltatására. Szülővárosa, a texasi 0 kompozíciós keret egyhangúságában mutatkozott Fort Worth Artists House nevű kulturális központja meg. Az In All Languages mintha három évtizedet adott fedelet a vállalkozásnak, amely új korszakot kimetszett volna a történelemből: az albumon egy­ nyitott Coleman életében: megkezdődött a har­ szerre jelent meg a múlt és a jelen, a reprodukció molodic rendszer gyakorlatba ültetése. A fogalmat és a továbblépés útjának kontrasztja. Csak a jövő sokan, sokféleképpen próbálták már magyarázni; 0 hiányzott. a legegyszerűbb változat szerint nem transzponált, Tíz éve azt már tudtuk, hogy a free jazz megterem­ unisono hangok sorozatáról van szó, amikor a P tésében döntő szerepet játszó Coleman annak ide­ hangszerek ugyanabban a hangmagasságban kü­ v- jén óriási hatással volt az ifjabb jazznemzedékek- lönböző hangnemekben szólalnak meg. A témát a re. Ma azt is látjuk, hogy a Prime Time harmolodic szaxofon intonálja, övé a szólista kizárólagos sze­ O zenéje a saját szűk körön (James Blood Ulmer, repe, a két gitár és a két basszusgitár folyamatos Ronald Shannon Jackson) kívül szinte sehol (brit pél­ rögtönzésekből, díszítésekből, ellenszólamokból da: Pinski Zoo) nem talált követőkre. Az évtized színes hangszőnyeget terít alá, amelyen a két do­ Az In All Languages két lemezén a kétfajta zenei múltával CD-n is megjelent album világosabbá te­ bos kemény rock- és funky-keresztütésekkel jelöli ki környezetben egyvalaki ugyanaz: a szaxofonos. szi Ornette Coleman igazi zenetörténeti jelentősé­ a ritmikai hangsúlyokat. Az elektromos hangzással Az ő tónusa, riffszerű témái, ellenpontjai, lineáris gét: azt, hogy nagysága szerzőként mindenekelőtt a szaxofonos bevallott célja a hetvenes-nyolcvanas rögtönzéseinek belső logikája mindkét esetben a dallam szerepének megőrzésében, hangszeres­ évek fiatal közönségének meghódítása volt, ám a azonosak, csak a nyelvezet más. A nagyobb lépést ként pedig rögtönzéseinek kreativitásában nyilvá­ nyitás nem hozta a remélt fogadtatást, ugyanakkor neki kellett megtennie, s rugalmasságát bizonyítja, nult meg. Amely tulajdonságok e sorok írója szerint a váltás elriasztotta az akusztikus kvartett régi hí­ hogy könnyedén alkalmazkodott harminc évvel ko­ (is) inspiratívabb környezetben érvényesültek az veit. A nyolcvanas években Coleman zenei vá­ rábbi együttesének tagjaihoz. Az ihletett formában akusztikus kvartett felvételein. kuumba került. lévő kvartett játéka a régi időket eleveníti fel - bár Túri Gábor 30 30

Fotó: Kassai Róbert zaobn á éds hg zkő mny jut mennyi ezekből hogy kérdés, más azonban Az kznénk s iyn ombn Uyns a Ugyanis formában. milyen és értek. közönségnek a zamatossá is gyümölcsei a mostanra és ze­ itthoni próbáló szerencsét kint a elszántság­ híres istámogatta gal mindig aki volt, Jinda George Vasvá­ In Line basszusgitárosa, z a kapcsolatot dult van hangulat szüreti Egyszóval zsűri. szakmai nekik a ítéltoda minap a amelyet is, díjjal eMeRTon katos Béla). Az elvetett magok aztán kihajtottak, kihajtottak, aztán magok elvetett Az Béla). La­ katos Szakcsi Aladár, Pege Mihály, (Ráduly ütőhangszeres nészeket származású magyar a túli „összekötő" pedig tengeren a kezdeményezte, Pál in­ ri éve több A táján. háza zenekar a mostanában csillárról létező) is növendékek (nem a san Akadémia az hogy következménye, a lett EnnekClubban. az Long Jazz a tottak ugyanilyen büszkén dicsekedett a még ropogós ropogós még a dicsekedett frontembere büszkén szaxofonos ugyanilyen együttes Line Gyu­ In Az Csepregi héten la. vendégeit be minden konferálta fogunk - nem játszani" felállásban a „Ebben belépője. zenész ugyanilyen három a oldotta hirtelen szerencsére helyhangulatot óvó­ nyomasztó támadt hirtelen A lógtak. a hamaro­ és beköltözött pincehelyiségbe, utcai Dohány átmenetileg jazztanszaka tar­ is - workshopot - mesterkurzust nos nyilvá­ 11 -én március keretében sorozat Russell Gyula, Csepregi Samuels, (Dave a el telt jazzprogrammal gazdag adtunk, hirt is számunkban előző már Mintarról ao, rzgs ocrsrztvl A koncertsorozatával. országos napos, több­ Pál) Vasvári Acuna, Alex Ferrante, Twin Lines Project a tetőpontján március, 1998. ÁPRILIS S I R Á V S A V - A N U C A - S L E U M A GRAMfflM

hnzt z gi éds mr cn rapszodi­ Acuna mire kérdés, egyik az hangzott - és kíváncsian várták konkrét tanácsait. Miképpen Miképpen tanácsait. konkrét re­ várták pedig kíváncsian és volt, szűkmarkúbb még Acuna Alex meg... hallja füle, van Akinek folyamat". „improvizálás témát: a zárta rövidre művész a gén vibrafonos-marimbás népszerű műfaj a Tjadernek, zne ito et á lgae a evtln s hi­ is felvételin a alighanem már ezt itthon szinten keservesebb és hosszabb második el­ a az hogy rövidebb, különbség, ső a az között komponálás és diákok­ A alapja. az élmény most" és „itt egyfajta megkomponált elődök az sem albumon az ezen Cal is CD-je következő Samuels jazzben, latin a ele­ milyen hogy az, elmondta: Samuels gabbak. elsősor­ része nagy melyek kérdései, közönség a el ké­ koncertekéhez későbbi a hangulata workshop hasonló sémaritmussal kontrázott. Jazztanszakos Jazztanszakos kongón kontrázott. a majd sémaritmussal ütemet, pár hasonló dobon a ütött kusan alapritmusát swing egy kiegészíteni kongón lehet megjelentek, számmal szép is dobosok ménybeli vé­ faggatózás kitartó a de elég, volt nem ez nak hanem építkezik, dallamsoraiból motívumaiból, viszont improvizáció Az emléket. állít úttörőjének van hagyományuk ütő­ szép hangolt egyébként A hangszereknek kamatoztatja. inkább ezt közben komponálás improvizációban, az közvetlenül érzékelhető nem eszközkészlete, zenei fel épül mekből gazda­ lettünk intencióval több sokkal nem túl összhangzat-elemzé- sén standard egy-két célozta fogásaiból, technikáját improvizációs Samuels ban közös ütős két a el, később ki hangzottak bontakozott standardok ezekből elsősorban triójában meg. A művész azonban keveset árult el technikai technikai el árult keveset azonban művész A meg. hangzottak folyamatosan Közben improvizációja. Vasvári és Acuna Samuels, volt. visszafogott pest és Horváth Kornél biztosította a koncertekre. Ok Ok koncertekre. a biztosította Kornél Horváth és az egymásról kö­ tudnak emberek." többet távolságoknak nyilván áthidalható szönhetően az ahol zájában, latin-ameri­ többi a tálentumával saját Szerin­ van Így befolyás. tem más torzíthatja nagyon is nem és ben­ van mégis zenéjével, Ecuador Bolívia, Chile, szülő­ a szeretem „Nagyon peru-afro. a gyomány, Andokban az de Acuna származású, táncritmusokat. perui latin egyébként vissza-visszatérő itsmgezlé gms közt... egymás megbeszélték biztos a Solti János Péter, annyi: erendás elég G részét erre egy lehet, hangszerek igaza mennyire Hogy egyi­ ha­ önök kapcsolatot az ez a meglepő tartom bármenyire sem, foglal­ kőjükkel nem USA-ban bár az akiket koztatnak, is, ütőhangszeres kai USA-ba, az magammal átköltöztem is amikor én később, alighanem hoztam Ezt pe­ kifejezetten ami sajátosság. rui nyersesség, naiv országok, egyfajta ne szomszédos a ta­ számára összetéveszthető hallgató lán európai Gramofon az Bár a - gyökereiről vallott kérdésére. - zenéjét hazám ha­ stílus zenei zenei fekete-afrikai a erős jellegzetes nagyon is ott mellett ismerős is nálunk honos, a fogadta csípővel) ringó (és lelkesedéssel rő ritka elég ami kongaszólót, illetve koncertenként dob-, két-három beleértve közönségét, meg dékozta ocrklneesg A öösg zna kitö­ azonban közönség A koncertkülönlegesség. aján­ a szólókkal mind fergeteges ahol művész külföldi Budapest), három Pécs, (Kecs­ koncert Budapest, négy hogy kemét, a kárpótolt bizonyos, az csalódást ám minden a eseménytől, tehát az várhattak hallgatók Többet lekopogni. kell bátlanul H. M agyar Kornél agyar M H. Music by Frank Zappa

Omnibus Wind Ensemble

• Opus 3 — Magic Sound Kft. •

■ra l . |* § eltűnik a semmiből ez a multi- I »**L instrumentalista fúvósokra és ütősökre épülő svéd klasszikus :^erenádegyüttes (melyikünk képes figye­ lemmel kísérni, mi történik a mai svéd zenei életben?), s saját arrangementok felhaszná­ lásával eljátszik tizennégy Zappa-opust, az életmű legkülönbözőbb szakaszaiból. A svéd muzsikusok legalább két dologra hív­ ják fel a figyelmünket a CD első meghallga­ tásakor. Először: az 1993 decemberében elhunyt mester kompozíciói a közismertnél sokkal több szállal kötődnek a klasszikus európai tradícióhoz, valamint a jazzhez. Másodszor: zenéinek rejtett főszereplői min­ földijük, Éje Thelin egyik nagyobb kompozí­ den időben (az 1. pontban foglaltakkal össz­ cióját szólaltatták meg. Per-Erik Adamsson hangban) a fa- és rézfúvósok, valamint az A mostani, a záró Ravel-darabot leszámítva - ütőhangszerek, fuvola, ütősök, nem pedig a hagyományos rock­ teljesen Zappának szentelt lemez azt jelzi, Q. altfuvola, dob; hangszerek voltak. Azért kell ezt hangsúlyoz­ Sarah Lindloff hogy a svéd zenekar irányítói felismerték: az ni, mert a máig titkokkal teli oeuvre-ből sokan - vibrafon, fuvola, xilofon, piccolo, amerikai szerző zenéje kiválóan adaptálható flexofon, marimba; fúvósokra-ütősökre, s az egyes komolyan-já- csupán az ironikusan könnyed s épp ezért Michael Axelsson Q. megtévesztő Disco Boy és Baby Snakes - angolkürt, oboa; tékosan újrahangszerelt darabok gerincét ké­ típusú darabokat ismerik. Holott a „munkal- Fredrik Söhngen pezhetik az Omnibus repertoárjának. A han­ - ütőhangszerek, oboa; koholista" zeneszerző, zenekarvezető és gi­ gulatilag töretlen svéd zene még a Zappa's Nils-Erik Frisk a j Universe című korábbi, szintén hommage- táros, ahogy azt a nemrégiben megjelentetett - basszusklarinét; Strictly Genteel című válogatás-CD is fénye­ Lars-Arne Larsson jellegű, de sokkal érdektelenebb CD/video- sen bizonyítja, sokkal inkább volt Prokofjev, - marimba, klarinét; kazetta ismeretében is úttörő vállalkozásnak Lars-Erik Lindström Stravinszkij, Bartók és Varése jó utóda, mint h s l mondható, annak ellenére, hogy a színvonal - tenorszaxofon, szopránszaxofon, nem teljesen egységes. egy csupán extravagáns karakter az ameri­ baritonszaxofon, klarinét, kai „rock scene" unalmas arcai között. Ha kontrabasszus klarinét, Míg több korai Zappa-darab feldolgozása, más nem, a Boulez Conducts Zappa cimű ütőhangszerek, dob; így a Let's M ake The W ater Turn Blacké és a Birgitta Karlsson produkció kétségtelenné tette az ellendrukke­ Brown Shoes Don't Make lt-é bizonyos szem­ - kürt, okarina, ütőhangszerek; rek szám ára is, hogy a szabadszájú gé­ Jan Akerstedt - kürt; pontból többet nyújt az eredetinél, addig, niusszal már mint kortárs klasszikussal kell Eva Lena Holmsledt - fagott, mondjuk, a Roxy & Elsewhere élő albumon számolni. ütőhangszerek, marimba; lemezoldalnyi hosszan játszott, s egy pará­ Gunnar Persson Íme. dés pozanszólóval tarkított Be-Bop Tango az - ütőhangszerek, kínai gongok, A svédekkel kapcsolatban emlegetett „szere­ C kontrafagott; Omnibus-társulat előadásában elveszti szinte nádegyüttes" elnevezés arra utal, hogy az Olle Hagson - bőgő minden eredeti frisseségét, zamatát. Viszont efféle kamarazenekar olyan hódolati zenét némileg kárpótol érte a svéd tolmácsolásban játszik, mely mindamellett „szórakoztató" rö is szép Peaches En Regalia (mely, emlék­ funkciót is betölt. Tény, hogy az Omnibus ed­ szünk, annak idején a korszakalkotó Hot dig három lemezzel jelentkezett a piacon, s Rats nyitó felvétele volt). Igaza lehet a Hifi & a z elsőnek azonnal a sokatmondó From > - Musik kritikusának: „Valószínűleg maga Mozart to Zappa cimet adták. Majd egy Zappa is nagyon meggyőzőnek tartotta vol­ Viriditas per Omnibus cimű anyag követke­ na ezeket az interpretációkat." zett, melyen többek között harsonaművész MátéJ. György

1998. ÁPRILIS 31 ^ r i t i k a Kansas City Band Kansas City Band KC After Dark

• Verve - PolyGram •

kai szórakoztatóipar újabb celluloidtermékén rá­ hangzás uralja a z After Darkot, hanem a felvéte­ gódhassunk, vagy hogy elsőrangú jazz-zené- lek alkalmával, a forgatási helyszíneken önma­ szek stílusgyakorlatát boncolgassuk, hanem arra gukról megfeledkezett zenészek élményszerű, történettől, a témától függetlenül is, hogy foglalkozzunk egy kicsit kedvenc műfa­ féktelen rögtönzése, vitalitása. Tehát ennek a ze­ J m t sem a Kansas City az első (és per- junk születésének és kibontakozásának körülmé­ nének a nagyszerűsége legalább olyan mérték­ ^ sze nem is a z utolsó) olyan film, nyeivel. ben magyarázható a mai fiatal muzsikusok amelynek a hangzó fele sokkal értékesebb, mint Ami a jazz „születését" illeti, lehet vita tárgya, feelingjével és ördögi hangszertudásával, mint a a látható. Gyakran igaz ez azokra a filmekre is, de ami a jazzben a világhódító hatáselem első régi témák perfektségével. A több mint hatvan amelyeknél a zenének eredetileg egyáltalán nem igazi artikulációját illeti, aligha. Ez pedig a jam évvel ezelőtti sound illúzióját legfeljebb egy-egy szántak semmiféle dramaturgiai funkciót, de va­ session, vagyis a spontán improvizáció érzéki apró hangszertechnikai trükkel próbálták megte­ lahogy úgy sikerül, hogy a zene jócskán túléli a varázslata, melynek egyik bölcsője kétség kívül a remteni: az akkori divatnak megfelelő véko­ filmet. Ezeket becézem én aláfestő-filmeknek. harmincas évek Kansas Cityje volt - „sötétedés nyabb szaxofonnádakkal, esetleg korabeli hang­ (Féltékenyebb rendezőknek ajánlott saját maguk­ (illetve záróra) után". Ez a z íz, ez a hangulat szerekkel; de a hangfelvételek keverésénél sem nál tehetségtelenebb muzsikusokat megbízni.) erősebb a második CD-n, emiatt határozottan feledkeztek meg némi figyelmet fordítani az ere­ A nagyszerű Altman mester jobbnál jobb mozi­ jobb ez a lemez, mint a KC első, „hivatalos" film­ deti lemezek hangzására. A háttérből beszürem­ darabjainak sorában a Kansas City, mint film, zenéje. Bensőségesebb, ha úgy tetszik fülled­ lő közönségzaj is inkább a filmes stábtól, az ugyan felejthető, de mint műfajtörténeti tanul­ tebb, fésületlenebb és mindezek által hitelesebb irigylésre méltó statisztáktól származó őszinte ün­ mány több szempontból is jelentős. Már az ere­ zene. Kevésbé kelti azt a hatást, hogy azért lehe­ neplést valószínűsíti, sem mint valami taps- és deti, a film zenéjeként kiadott CD sem hagyott tőleg olyan legyen, mint akkor és ott. Nem be­ ovációgép felkeverését. kétséget e felől (méltatása a Gramofon '9 7 /1 . szélve arról, hogy az esti program után, a Count A CD-t hallgatva is átjön a metakommunikáció, számában). A vállalkozás jó lehetőséget terem­ Basie vagy Benny Moten Big Band-ből a mulató­ mely szerint: nemcsak nekünk élvezetes ez a pro­ tett ahhoz, hogy kitűnő zenészekkel többórányi ban maradt zenészek hajnalig tartó „jammelése" dukció - sok-sok visszajátszás utón is - , hanem a remek felvétel készülhessen, és szerencsére nem nyilván rekonstruálhatatlan; vagyis a hitelesség a résztvevő zenészeknek is az volt. Amikor ennek maradt fiókban a kevésbé funkcionális zene­ lemezen hallható muzsikusok természetes öröm­ a filmnek a zenei felvételei készültek, legfeljebb anyag sem. De a produkcióra reflektáló cikkek zenélését illeti. Nem a rendezői instrukció hatá­ a gyártásvezető lehetett kissé ideges. sem csupán arra adtak alkalmat, hogy az ameri­ sára felturbósított bombasztikus nagyzenekari Matisz László

Art Blakey and The Jazz Messengers A r t B l a k e y and

T h e J a z z Messengers The Freedom Rider

Blue Note — EMI Quint • családfát közölt - álljon itt csupán néhány név, ki­ töltött. Lee a kezdeti Clifford Brown-hatások után ragadott példaként: Donald Byrd, Freddie Hub­ ekkoriban kezdett igazán magára találni, egyéni bard, Chuck Mangione, Woody Shaw, Wynton hangját kialakítva. Bobby Timmons, aki a Messen­ Iz az 1961-es Art Blakey-album nem Marsalis trombitások, Curtis Fuller trombonos, gers talán legnagyobb slágerét, a funkjazz első ' újdonság számomra. LP-változata kö- Johnny Griffin, Benny Golson, Branford Marsalis darabját, a Moanin'-ot irta, ekkor 25 éves, és zel harminc éve a polcomon van, és tenorosok, Cedar Walton, Keith Jarrett, James nagyszerűen játszik. Jymie Merritt már 35 eszten­ persze néha a lemezjátszón is. A mostani kiadás Williams zongoristák. Az együttest Benny Golson dős, ő az együttes szürke eminenciása, aki része­ három ugyanakkor készült felvétellel gazdagodott. zenei vezető 1958-ban szervezte át, a Jazz se annak a bizonyos Blakey-féle shuffle-játéknak, Ezek eddig csupán egy japán kiadásban voltak Messengers sikersorozata ezzel kezdődött. amelyet a Petty Larcenyben hallhatunk. A kompozí­ hozzáférhetők. A Freedom Rider az együttes következő állomását ciók egy Kenny Dorham-darab kivételével Shorter Art Blakey a Jazz Messengers együttest eredetileg reprezentálja. Itt a 27 esztendős Wayne Shorter a és Morgan alkotásai, egyszerűek, frissek, lendü­ 17 tagú big bandként alakította 1947-ben. Ké­ zenei vezető, aki a repertoár, a hangszerelések, il­ letesek. A szólisták játékában egytől egyig hall­ sőbb Horace Silver és az ő közös vezetésével a letve a tagok szerződtetéséért felelős. Shorter, bár ható az önmagukra találás öröme. Az album cím­ név megtartása mellett kvintettként működtek, játéka félreismerhetetlen, még nagyon erősen adó darabja, a Freedom Rider, és benne Blakey Kenny Dorham és Hank Mobley közreműködésé­ Coltrane hatása alatt áll. Nem titkolom, Shortert a dobszólója, emléket állít a színesbőrűek '60-as vel. Silver távozása után Blakey megtartotta a Jazz legnagyobb jazzmuzsikusok közé sorolom, és a évek elejei polgárjogi küzdelmeinek. Ez az album Messengers (hírnökök) nevet. Ez az együttes min­ „young Coltrane" időszakát is nagyon szeretem. bizonyára nem a világ legjobb jazzlemeze, de den közreműködője számára a világhír előszobá­ Lee Morgan szintén egyik kedvencem, itt 22 esz­ nagyon élvezetes, egészséges, máig friss, jó játék ja volt. A tagok listája nem férne el e helyen - tendős, már két éve Blakey zenekarában játszik, hallható rajta. Blakey halála után a Downbeat egész Messengers- előtte két évet Dizzy Gillespie nagyzenekarában Friedrich Károly

2 1998. ÁPRILIS GRAMffiN Harry „Sweets” Edison and the Golden Horns

Live at the Iridium

Telarc Jazz — Karsay és tsa.

r T l olt egyszer egy big band, Count t Basie vezetésével a '30-as évek végétől évtizedeken át meghatáro­ zó jelentőségű, jellegzetes swingzenét játszot­ tak, hallgatók millióinak szereztek felejthetetlen c élményt koncertjeikkel, lemezeikkel. Az ötvenes Harry „Sweets" Edison - Nicholas Payton, James Zollar - trombita; o trombita; Olu Dara - szárnykürt; években olyan népszerűek voltak, mint manap­ Clark Terry - Curtis Fowlkes, Clark Gayton - harsona; ság mondjuk Michael Jackson. (Apropó: a jazz- V\ trombita, szárnykürt; David „Fathead" Newman, világ egyik legjobb hangszerelője, Quincy Jesse Davis - altszaxofon; Frank W ess - James Carter, Craig Handy, Jones egy időben sokat arranzsált Basie-nek, a tenorszaxofon, fuvola; Joshuan Redman - tenorszaxofon; nyolcvanas évek elején viszont producere volt Junior Mance - Don Byron - baritonszaxofon, klarinét; Michael Jackson zenei szempontból máig leg­ zongora; Geh Allen, Cyrus C hesnut-zongora; Marcus McLaurine - jobb albumának, a Thrillernek.) Mark Whitfield, bőgő; Russell Malone - gitár; Count Basie zenekarában a hosszú évek során Dave Gibson - Ron Carter, Tyrone Clark, rengeteg jó nevű sztár fordult meg, hősünk, a dob Christian McBride - bőgő; trombitás Harry „Sweets" Edison 1937-től Victor Lewis - dobok; km.: Kevin Mahogany - ének 1950-ig játszott vele, Clark Terry, e hangszer \A másik kiválósága 1948-51 között, a tenoros- fuvolás Frank Wess pedig 1953-ban került a bandába, nem kisebb egyéniség, mint Lester Young helyére. Nos a három legendás örökifjú úriember ma is él és játszik, tavaly, e lemez fel­

r — másik két fúvóst is öröm hallgatni. Junior Mance zongorajátéka sajnos már nem éri el ezt a színvonalat, kíséretben, lassú számokban Mindent egybevetve élvezetes, magas színvo­ még élvezeteset produkál, gyorsabb tempójú nalú örömswing hallható a lemezen, több mint szólóin azonban érezni lehet az idő múlását, egyórányi időtartamban. A nosztalgia mondat­ Lee Morgan - trombita; improvizációi középszerű sablonok, helyen­ ja velem, hogy ilyesfajta lemez sajnos már nem W ayne Shorter - tenorszax; ként bizonytalan, bicegő time-feelinggel. Szé­ sok fog készülni, a Basie-band veteránjai pá­ Bobby Timmons - zongora; Jymie Merritt - bőgő; pít a helyzeten egy trióban előadott ballada, lyafutásuk végéhez közelednek, egyre keveseb­ Art Blakey - dob az Emily; ez finom muzsika, ha nem is egészen ben lesznek. A mai kor zenéje már másról szól, illik az egyébként kis big band-karakterű mű­ sajnos gyakran egészen szűk közönségnek. sorba. A két fiatal ritmusember hibátlanul látja Count Basie zenekarát, kitűnő szólistáit valami­ el feladatát, kíséretben, rövid szólókban egya­ kor milliók hallgatták... ránt kitűnőek. Deseő Csaba

I 9‘>8. ÁPRILIS Diana Krall

Love Scenes

• Impulse — BMG Ariola •

ihívóan, érzékien tekint ránk egy vonzó, fiatal, de mégis hűvös ele- mL * ganciájú, szőke nő a borító fényké­ peiről. Szerelmi jelenetek. Jogosan viseli ezt a címet az újdonsült Grammy-dijas kanadai Diana Krall albuma. Amit hallunk, az még szexibb, mint a látvány. Ez nem szerelmi líra, ez a z érzé­ ki szerelem különböző fázisainak gazdagon áradó megnyilvánulása. A standard jazzéneklés új virágkorát éli. Hosszú évtizedekig néhány kortalan sztárt kivéve az örökzöld repertoárral szereplő énekesnő - a fér­ fi énekesekről nem is beszélve - inkább a show- business világába tartozónak ítéltetett a jazz belső köreiben. Ma pedig sorozatban tűnnek fel ban, a hangszín- és dinamikai árnyalatokban az újabbnál újabb és jobbnál jobb énekes csil­ van jelen. lagok. Közülük többen - mint Abbey Lincoln Diana Krall - zongora, ének A kísérettel is a maximális intimitást igyekezett Russell M alone - gitár vagy Shirley Horn - már nem fiatalok, és régóta megvalósítani. Egy gitár és egy bőgő, semmi Christian McBride - bőgő aktívak, csak sem a szakma, sem a kritika nem más. Persze az a bőgő Christian McBride a fan­ akart róluk tudomást venni. Míg mások - mint tasztikus tempójával, swingjével és gyönyörű, például Dee Dee Bridgewater - inkább a popu- szinte tökéletes hangszínével. A gitáros Russell lárisabb műfajokban tündököltek, és a jazzben Malone is alkalmazkodik az album egyértel­ csak kikapcsolódtak. A szőkéknek pedig vég­ műen nosztalgikus hangvételéhez, Barney Kes- képp semmi esélyük sem volt, ha nem a swing- sell, Jim Hall világát idézi a m aga módján. korszak vagy a cocktail lounge felől közeledtek M indehhez hozzájárul az Impulse-tól elvárható a jazzhez. rö kifogástalan hangminőség, ami - nem túlzás - A jazz alapvetően férfi műfaj, mind művelőit, még hozzá is ad a lemez sikeréhez. mind közönségét illetően, ahova hölgyeket csak P És most gyorsan ideírom: öt csillag minden fenn­ ritkán engedtek be, vagy ha igen, azért meg kel­ tartás nélkül, és egy boldog óra ígérete a hall­ lett szenvedni. Férfias életmód, szenvedélyek, ní gatónak, de háttérzenének is kiváló bármilyen

nagy lángon élés, ital, drog, súlyos drámák so­ l|H i társasághoz - kivéve avantgárd beállítottságú rakoznak. Összetört életek. A mai jazzvilág en­ értelmiségieket. Már teszteltem a baráti körö­ gedékenyebb, kényeztetőbb, befogadóbb, pol­ a met. Átütő siker. Utóiratként: én m aradok Anita gári jóléttel teli. Ez már nem a füstös bárok, diá­ O'Daynél és Billie Holidaynél. Diana nekem túl kok, tengődő értelmiségiek nonkonform világa. profi, túl magabiztos. Mindent tudatosan ada­ Elegancia, profizmus, magabiztos fölény lépett gol, kiszámít, és olykor túlbiztosít. A szerelmet a helyébe. Petersonjára - nem a szólistára, hanem a bri­ is, legalábbis lemezen. Először megijedek tőle, A producerek is nyilván rájöttek, hogy igény liáns kísérőre - emlékeztető stílusban kísér, illet­ azután bizalmatlan leszek, majd hamar egyhan­ van a hölgyekre, akik nem búgó dizőzök, sem ve játssza rövid szólóit, de néhány darabban gúvá válik ez a túladagolt dög, és azon veszem dögös bluescsajok vagy kiszámíthatatlan hiszté- modernebb húrokat is penget szintén nagy in­ észre magam, hogy unom. Nem tehet róla. Fia­ rikák, drogos, piás, pszichiátriai esetek, hanem vencióval és kitűnő egyensúlyérzékkel. Műsora tal, szép, sikeres, biztosan anyagi téren is min­ a hangszeres muzsikusokkal egyenrangú, imá- többnyire régi örökzöldekből áll, de akad egy­ den rendben van körülötte, de úgy látszik, az zsukat tudatosan formáló művészek. két darab a hatvanas évekből is. A szerelmi jele­ ilyen jazzhez kell a szenvedés, a megélt blues, Diana Krall mindent eltanult nagy elődeitől, sem­ netek igen változatosak. Dögösek, bluesosak, hogy hiteles legyen. Ahogy Tony Scott mondta mit sem bíz a véletlenre. Biztos ízléssel adagolja szexisek, izgatóak és tükrözik az együttlét külön­ egy régi beszélgetésünkben: a jazz nem zene, a swinget, a blueshangokat, a behízelgő macs­ böző fázisait. Diana énekli a dalokat, a szöve­ hanem életforma, megéljük, és belehalunk. kaattitűdöt, a hátunkon a szőrt felborzoló hang­ gek üzenetét küldi a hallgatónak. Nem szedi Mindez akkor világosodott meg benne, mikor színeket, hajlításokat. Zongoristaként sem akár­ szét a szavakat, nem viszi túlzásba a vibrátót, a látta Billie Holidayt sírni Charlie Parker teme­ milyen, de semmiképpen sem akar az énekesnő falzetteket, a hajlításokat. Seat sincs. A jazz és tésén. elé tolakodni. Többnyire az ötvenes évek Oscar a rögtönzés a finom díszítésekben, modulációk­ Szigeti Péter

J4 1998. ÁPRILIS CRAMMTBN Aziza Mustafa Zadeh

iazziza

Columbia — Sony

A Alltunk ketten vásárlók a pult- M nál, és az egzotikus nevű lány virtuóz játékát hallgattuk. Mikor magunkhoz tértünk révületünkből, s kiderült, a bolt utolsó példányát élveztük, a mellet­ tem álló turista megkérdezte, nem vehetné-e át tőlem a ritka csemegét: néhány óra múl­ va indul a gépe, nincs több ideje vadászni a zongoristalány lemezére. Vérzett a szivem, de győzött bennem az idegennek kijáró előzékenység. Hosszú hó­ napokba telt, míg sikerült saját példányt szereznem a szép és bravúros ismeretlen le­ mezéből. Azóta eltelt vagy hét év, ma már minden jobb budapesti lemezbolt tart néhá­ tuozitás, intelligens csapatmunka, rokon­ nyat Aziza Mustafa Zadeh CD-iből. szenvesen visszafogott szólók, dallamgaz­ Aziza Mustafa Zadeh Azóta nemcsak a „keleti jazzhercegnő" ti­

1 99 8. ÁPRILIS 3 5 { f r r i t i k a------Marc Johnson M a r c J o h n s o n The Sound of Summer

Running előzményeként említhetem mind a kettőt. Mivel eb­ ben az esetben két gitáros működik közre a lemezen, • Verve - PolyGram • érdemes összehasonlítani őket. Mindketten tiszta, az­ az torzításmentes gitárhangon játszanak, mégis könnyű megkülönböztetni őket. Methenyre a gömbö­ lyű, guruló dallamok a jellemzőek, míg Frisellre a zép ez a lemez, legalább nekem többszólamú játék. Metheny stílusában az a csodála­ szép. Nem biztos, hogy bejut a ked- tos, hogy eszünkbe sem jut, hogy alapvetően akkord­ ' véne lemezeim panteonjába, de lega­ hangszeren játszik, dallamai annyira énekelnek. Ez lább az esélye megvan rá. Persze ez a pozíció egy­ többek között annak köszönhető, hogy rengeteg kö­ re nehezebben érhető el az új aspiránsok számára, tést (ki nem pengetett, de hallható hangot) használ. csak egy-két biztos hely van ebben a gyülekezetben: Frisell többszólamú játéka nem pusztán akkordszóló­ Davis-kvintettek a hatvanas évekből, Coltrane-balla- zás, hanem két-három egyenrangú, olykor polifon ' dák, Ravi Shankarok, Harnoncourt régi zenéi, Gould szólam együttese. Ezeknek a szólamoknak a különle­ Bachjai... De van egy másik szintje is az „istenek ges vibrálásával éri el a rá jellemző fanyar, kicsit gyülekezetének", ezek a fontos lemezek, amelyek misztikus hangzást. bár korlátozott ideig, de meghatározó jelentőségűek Johnson szinte alig szólózik a lemezen, ami komoly Marc Johnson - nagybőgő; voltak számomra. Például éppen Marc Johnson Bass önmérsékletre vall, de állandóan „jelen van", és nem Bili Frisell - elektromos és akusztikus gitár; Desire-e Bili Frisellel, vagy a Pat Metheny trió lemeze csak mint bőgős. A lemez szerkesztése is az ő érde­ Pat Metheny - elektromos és akusztikus, Hadennel és Higginssel. Sok szólót leírtam, és ele­ me. Minden szám külön életet él. Noha a lemez telje­ valamint 42 húros Pikasso gitár, Joey Baron - dobok meztem róluk. Valószínű, hogy a ...Summer Running sen egységesen szól, vigyáztak arra, hogy ne fordul­ a fontos lemezek sorába kerül, mint ahogy Metheny jon elő két azonos alapritmusú dal a CD-n. A lagot pöttyentek a címe alá. A megoldás egyszerű: el­ új duója Hadennel (Beyond the Missouri Sky) már ott ...Summer Running csodásán szól, szépen csomagol­ határoztam, hogy elejét veszem a csillagok inflációjá­ van, és Frisell countrylemeze (Nashville), minden két­ ták, és valamilyen megfoghatatlan módon, szavakba nak. Hiszen mit teszek majd akkor, ha kezembe kerül kedésem dacára, ki nem megy a fejemből. A két hí­ nehezen foglalható szabadságot áraszt magából. egy lemez, amely nem a fontosak közé, hanem egye­ res gitáros szólista friss munkái talán nem csak ne­ Nincs semmi meglepő abban, hogy fontos lemeznek nesen a panteonba, a kedvencek időtlen sorába illik? kem korszakalkotóak: a ...Summer Running konkrét értékelem ezt az albumot, ugyanakkor csak négy csil- Juhász Gábor

9:30 9 3 0

J a z z trombitás, Zsemlye Sándor szaxofonos, Nagy János • MKS — MusicDome • billentyűs, valamint a gitárosok, a rockosabb Kormos János, és a jazzesebb Bírta Miklós nevére. Ok az al­ bum fő szólistái, helyenként remek szólókkal. Tátrai Ti­ bor egy szólóval szerepel az első számban. Sandra ég mielőtt meghallgattam volna a le­ Grant egy angol hölgy, aki Huszárral 1992-ben dolgo­ mezt, az együttes neve, a 9:30 óhatatla zott a Brainwash együttesben. Ha szaxofonozása nem

iu I a Weather Report legendás koncertle is mérhető a legjobbak (férfiak és nők) játékához, re­ mezét juttatta eszembe. A CD meghallgatása után az mek énekes, kristálytisztán énekli nem túl könnyű into­ az érzésem, nem tévesen asszociáltam, de a lemezen nációs feladatot jelentő énekszólamát. Az amerikai hallható zene természetesen csak távolról rokon a kivá­ Jamie Winchester a tótrais darabban rappel, Borlai ló amerikai együttes muzsikájával. Mindenesetre friss Gergő egy felvételen hallható. Nem akármilyen gesz­ fúziós zene hallható, nekem a kompozíciók és a tus egy dobostól, hogy szólólemezére másik dobost hív groove-ok (a basszus-dob együtt játék) tetszettek leg­ vendégként. Végezetül, de nem utolsósorban Szappa­ jobban. A lemez összes kompozíciója részben vagy nos György basszusjátékát említem, aki Huszár Endré egészben Huszár Endre munkája, aki egyben az vei kiváló ritmusszekciót alkot. együttes dobosa is. Huszár különböző hazai jazzrock- Ez a lemez eredetileg egy laza baráti kör által kom­ és rockegyüttesekben dolgozott, 1996-ban pedig a ponált és előadott darabok csokra akart lenni, ahol 9 :3 0 tagok: Huszár Endre dob, dobcomputer programok, szintetizátor; Szappanos György - basszusgitár, Billboard magazin popdalversenyén hangszerelőként mindenki a neki (testre) szabott szerepet kapja egy le­ Bírta Miklós - gitár; Nagy János - billentyűs hangszerek; - egy beküldött felvétellel - döntős volt, ami magában mezfelvétel erejéig. Mire a CD elkészült, kiderült, Zsemlye Sándor - szaxofonok; is nagy teljesítmény, különösen Magyarországról. hogy a közreműködők szívesen játszanák ezt a zenét Fekete Kovács Kornél - trombita, szárnykürt; A CD-n a fiatal magyar jazzgeneráció tagjai szerepel­ élőben is, ebben a hónapban már koncerten is bemu­ km.: Tátrai Tibor - gitár; Jamie Winchester - rap; Sandra Grant - ének, szaxofon; nek, akik különböző együttesek tagjai, és hallhatóan tatkoznak. Mi pedig kíváncsian és örömmel várjuk a Kovács Gábor - szintetizátor; jól érzik magukat a Huszár teremtette közegben. Külön folytatást. Kormos János - gitár; Borlai Gergő - dob, felhívom az olvasó figyelmét Fekete Kovács Kornél Friedrich Károly Hirleman Bertalan - szöveg

3 6 1998. ÁPRILIS Trio Acoustic featuring Tony Lakatos

CARAVAN

• Pannon Jazz - Stereo Kft. •

lobb ha előre jelzem, hogy bár­ ki, aki önismétléssel vádolja a Gramofon kritikusait, ezúttal jo­ gosan teszi. Tudniillik mi is egy húron pendü- lünk, nagyjából azonos mércével mérünk, ahogy ez sok zenekarra, előadóra is jellem­ ző. Mivel a Trio Acousticra továbbra is érvé­ nyes mindaz, amit korábban már leírtunk ebben a rovatban, fölösleges lenne azokat újra fogalmazni: „... jól bevált amerikai standardok és magyar kompozíciók mellett egy-két saját szerzemény, [...] a stílusirány­ zatok közül inkább a mainstreamet tekintik sajátjuknak..." ('96/5. szám), „...Oláh Zol­ tán egyszerre finom és virtuóz zongorázá­ sa, [...] Oláh Péter egészen magas szintű bőgőzése élményszámba megy, [...] i g szór leírt jelzőket újra ismételgetni. Ö azon Jeszenszky György pedig [...] az egyik leg­ Oláh Zoltán - zongora; kevés muzsikusok egyike, akiknek játékában megbízhatóbb ritmusérzékű dobos jelen­ Oláh Péter - bőgő; rejtve marad az a határ, amely a mesterség­ leg..." ('97/5. szám). Ha ehhez a formáció­ o Jeszenszky György - dobok; beli rutin és a hangszeres bravúr között húzó­ vendégszólista: hoz pedig még egy világszínvonalon szaxo­ dik. Az élő lemezfelvételt egyetlen délelőtti Lakatos Tony - tenorszaxofon fonozó szólistát is hozzáképzelünk, az ered­ próba előzte meg; de véletlenül azt is tudhat­ mény - gondolnánk - csakis kimagasló le­ juk tőle, hogy híres amerikai kollégáival sem het. lehet már olyan új, eleven jazzt csinálni, ami Nos, hogy számomra miért nem az még­ hegyeket tudna megmozgatni - még ha állító­ r ö sem, és hogy miért „csak" profi, helyenként lag fel is ismerik játékában, hogy magyar kellemes, korrekt, és más hasonló minősítés­ (Gramofon '97/9. szám). sel jellemezhető az új CD, az a fentebb Apropó magyar. Nem én vagyok az első, részletezett egyszerű alaphelyzet dacára is akinek szembetűnő az a kétségbevonhatatlan kissé összetett. tény, mely szerint a Trio Acoustic a jelek sze­ Először is, az Oláh testvérek játékát ezúttal rint a magyar mainstream első számú repre­ * két tényező erősen befolyásolhatta. Az egyik zentánsa. Ez legalább olyan mértékben kö­ a kísérőszerep, amely két szám - az Egy tisz­ szönhető a szakszerű menedzselésnek, mint tes őszes halánték és az Annamarie - kivéte­ a tehetséges, fiatal muzsikusoknak. (Legfel­ lével egyszerű ritmusszekcióvá redukálta a jebb azon sajnálkozhatunk, hogy más, ha­ háromtagú zenekart, a másik pedig valószí­ sonló tehetségeknek ez nem adatik meg ilyen nűleg Tony lekaszaboló szólóinak bizonyítási mértékben.) Ugyanis a trió Pannon Jazznél kényszert okozó hatása. Amíg az előbbi té­ kiadott hatodik (!) CD-je által hamarosan fel­ nyezőből adódó feladatot szinte kifogástala­ zárkózhat a nemzetközi ismertségnek arra a nul oldotta meg a testvérpár, addig az utóbbi szintjére, amelyre annak idején Seress Rezső a kelleténél egy kissé nagyobb igyekezetei Szomorú vasárnap című dala jutott Billie kényszerített rájuk; vagyis időnként érződik a Holiday és Ray Charles által. A heveny dep­ „súlycsoportbeli" különbség. Jeszenszky játé­ resszió szimbólumává is híresült dal Tony és kát ezek a körülmények sokkal kevésbé befo­ a trió adaptációjában feltehetően nem fog a lyásolták. o harmincas évekbelihez hasonló öngyilkossá­ Lakatos Tony sokadszor is a tenorszaxofo- gi hullámot gerjeszteni - ez utóbbit természe­ nozás felsőfokát hozza csuklóból, amelyre tesen nem negatívumként róttam fel... ugyancsak fölösleges lenne a már számtalan­ Matisz László

1998. ÁPRILIS 3 7 r i t i k a

tAtraj m o h a i alapi c silla g TÍt>or Tamás István Endre

SOMLÓ Tamás SIPOS Péter VARGA Miklós JAMIE Winchester

H árom zenész és egy disc jockey alapította, éppen egy évvel ezelőtt: G ál Péter a néhai Kormoránból, Németh Gábor, az egykori Dinamit-, Skorpió- és Bikini­ dobos, Retzler Péter, aki elsősorban a Deák Bili Blues Bandből és a Muckshow- ból lehet ismerős, valamint Barabás András diszkós. Céljuk egy művészbarát ki­ adó létrehozása volt; a szerződések az előadók szempontjából náluk állítólag anyagilag kedvezőbbek. A legfontosabb nagykereskedelmi cégekkel szerződéses viszonyban állnak, a kiadványok országos terítése tehát elvileg megoldott. A kiadó neve többrétegű, mondja Gál Péter, egyrészt jelzi, hogy itt fiatal zeneka­ rokkal is foglalkoznak, másrészt utal arra, hogy náluk mindenki számára megvan a premier lehetősége, az „art” pedig az említett művészetbarátság vizuális és ver­ bális bizonyítéka. Hogy ők nem elsősorban a rockos és dance-es vonalon mozog­ nak, kitekintésük ennél lényegesen tágasabb. Ügy is fogalmazhatnák: a híd sze­ repét szeretnék betölteni a multik és a honi független kiskiadók között. A Premier Art Records premierje egy új hazai szupergroup lemezpiaci premierje volt egyben. Retzler Péter a közelmúltban gondolt egyet, és négy neves gitáros vember 28-án, a Petőfi Csarnokban zajlott. Átgondolt, profi munka a lemez, igé­ egyéniséget - Alapi Istvánt (Edda), Csillag Endrét (ex-Edda), Mohai Tamást nyesen kivitelezett populáris dalok együttese; aki ilyenre vágyik, nem fog csalód­ (RABB, Muckshow) és Tátrai Tibort (Tátrai Band, HBB, MABB) - invitált meg ni. A produkció külön erénye, hogy a sok dudás nem akarja feltétlen lejátszani gödöllői klubjába egy közös koncertre. Az alkalmi Gitárpárbajt később közkívá­ egymást a színpadról, ezek az egyébként nem könnyű egyéniségek játék közben natra máshol is megismételték, a kezdeményezés kinőtte magát, jött hozzá négy meglepő önfegyelmet tanúsítanak. neves torok - Sipos Péter (Irigy Hónaljmirigy), Somló Tamás, Varga Miklós és Ja­ A G-pont lemezét időben Paudits Béla második egyéni próbálkozása követte. Ti­ mie Winchester így lett belőle külön projekt, ahol ez a sok muzsikus instru­ zenöt évvel a Paudits Show után a Hallod, te ló című korongon az ismert színész mentális, bluesba mártogatott rockot és könnyed lírai nekilendüléseket egyaránt a harmincas és negyvenes évek kupiéiból válogat, Wolf Péter zenei rendezésében. előadott. A „G” kedvenc hangszerük és hangnemük kezdőbetűje is egyben. Az al­ Az ügy pikantériája, hogy ezt az anyagot korábban az összes nagyobb lemezkiadó bum megjelenését nagyszabású koncertkörút kísérte, a legfőbb buli tavaly no­ visszautasította, mondván, senkit sem érdekel. Az album jelenleg, a Premier Art legsikeresebb kiadványa. Aztán jött az első elsőlemezes C.A.EB. A kilencvenes évek elején ezen a néven néhány dühöngő fiatal a legkeményebb hardcore-t darálta. Az egyetlen megma­ radt alapító tag, Szakácsi Greg Gábor (gitár-ének) ma már kevésbé látja re­ ménytelennek a dolgokat. Akkoriban beleköpött, ma inkább belenéz a tükörbe, és újdonsült barátaival Zanza címmel készített egy nagylemezt. A kezdetekhez képest lényegesen könnyebb, emészthetőbb muzsikát játszanak, a Music Televi­ sion átvette az egyik klipjüket, úgy néz ki, ők lesznek az első magyarul éneklő együttes arrafelé. A keményebb rockos vonalat a Premier Artnál az Omen és a Sing-Sing jelenti. Az egykori sikercsapat Omen három év után jelentetett meg stúdiólemezt (Ide­ gen anyag), az új dalokhoz a szövegeket ráadásul Müller Péter Sziámi írta, újabb közönségréteget célozva. A Sing-Sing pedig lassan tíz éve evez a fősodor farvizén, februárban megjelent kilencedik albumuk (Sztrájk) a tőlük megszokott hagyo­ mányokat követi, jó kis könnyed, rádióbarát megszólalással. Ami pedig a jövőt illeti, a tavasz talán legnagyobb slágere Antal Imre új rapleme- ze (!) lesz. Az ismert televíziós személyiség két színésznő (Závodszky Noémi és Gerbert Judit), valamint egy kisfiú (Skolnik Rudolf) társaságában mutatja be

3 8 1998. ÁPRILIS GRAMC9N O r 1 ♦1 k ° E

MC Papa és a Handa Banda kalandozásait. Megjelenés április közepén. A távla­ tok: a nyár derekán Varga Miklós új szólólemeze, illetve a Machine együttes al­ buma várható. A Premier Art Records mindemellett a magyar rockzene dokumentálása szem­ pontjából igen fontos sorozatba kezdett bele, nevezetesen a Magyar Rádió archí­ vumának publikálásába. Tavaly októberben írták alá a hosszú távú együttműkö­ dési megállapodást a közszolgálati intézménnyel, a szerződés elvben öt évre szól, s ha a sorozat sikeres lesz, a kiadó a továbbiakban opciós joggal rendelkezik. Egy­ előre az MR által rögzített koncertfelvételeket szeretnék sorozatban kiadni, de felmerült egyes rockzenei stúdiófelvételek és bizonyos klasszikus zenei szalagok publikálása is. A Magyar Rádió - mint köztudott - évtizedeken keresztül nagyhatalom volt a hazai zenei életben. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat mellett az egyetlen hely, ahol kisebb-nagyobb rendszerességgel felvételeket készítettek, és ahol idő­ ről időre koncertfelvételek is adásba kerültek. Ezek pedig ma már dokumentum értékűek. M int Victor Máté sorozatszerkesztő elmondta: a nyolcvanas évek ele­ jén helyhiány vagy szalagtakarékosság címen sok szalagot leselejteztek és letöröl­ tek, így 1975 előtt készült koncertfelvételre csak a legritkább esetben bukkan az ember, de attól kezdve egyre több, ma már csemegének számító szalag maradt fenn, a nyolcvanas évek pedig már nagyon jól dokumentálható az MR archívu­ mában is. Ezek alkalmi koncertfelvételek, a rádió mindig egyszeri adás céljából rögzítette, a kísérő kartonra pedig ráírták: adás után törölhető. Nem számítottak archiválandó értéknek, egyetlen funkciójuk volt: a napi zenei élet közvetítése. A Magyar Rádió vezetésének igazából eszébe sem jutott, hogy ezeket a felvételeket akár kis példányszámban, gyűjtők részére hozzáférhetővé tegye. A Premier Art Records viszont fantáziát látott benne, és félévnyi tárgyalás után a rádió illetéke­ seivel meg is egyeztek. A tervek szerint háromhavonta, párban jelentetik meg a CD-ket, egy populárisabb és egy artisztikusabb produkciót egyszerre. Az első fecske a Syrius 1975. december 5-ei FMH-beli koncertje, már Orszáczky Jackie nélkül, de még a Friedrich-Sipos duóval. Negyvenöt perc, hét dal, köztük négy saját, progresszíven előadva, funkys, soulos beütéssel, elképesztően invenciózus fúvós betétekkel, világszintű megszólalással. A lemezt bemutató sajtótájékozta­ tón Baronits Zsolt azt is bejelentette, hogy a működését húsz évvel ezelőtt be­ szüntetett csapat újból összeáll. A sorozat második darabja a Gemini 1976. május 14-ei koncertjének hatvanper­ ces esszenciáját tartalmazza. A Bergendyhez, a Generálhoz és a Nonstophoz ha­ sonlóan a middle of the pop-vonalhoz tartozó zenekar hamisítatlan házibulize­ néje ez; a saját dalok mellett akkor futó külföldi slágerekkel (Mike Oldfield: Sweet years, Carlos Santana: Europa, Afric Simone: Ramaya). Nosztalgiapartik­ hoz nélkülözhetetlen darab. Ami pedig a további terveket illeti, a Mini együttes 1982-es Bem rakparti bulija és Máté Péter 1975-ös FMH-fellépése várhatóan lapunk megjelenésekor kerül a bol­ tokba, utóbbi külön érdekessége, hogy az Elmegyek című dal ott hangzott el kon­ certen először. A továbbiakban szó van két Generál-koncert (Révésszel, illetve Charlie-val), illetve egy hetvenes évekbeli Koncz Zsuzsa-est publikálásáról, vala­ mint jelenleg is folynak az egyeztetések a Bergendy és a Neoton együttes tagjaival. Jávorszky Béla Szilárd

G RA M O N 1 99 8. ÁPRILIS 3 9 dig zeneileg konzervatívabb rajongói számá­ R I < CLAPTON ra jelenthet maradandó élményt. Sokszor és sokan beszélnek a szólógitározás kiüresedéséről, az effektekből és a kompozí­ ciókból kihozható témák és hangulatok véges­ ségéről. Ezeknek az állításoknak azonban el­ lentmond Clapton, a csendes szupersztár, aki több mint harminc évvel pályakezdése után is tud újat mutatni. Külön érdem es megemlékez­ ni az album dobprogramjainak készítőjéről, Paul Wallerről, aki ritkán hallhatóan tökéletes stílusérzékkel komponálta meg a különböző hangulatokhoz legjobban illő komputeres rit­ musszekciót. Igazi lendülete egyébként a ke­ ményebb gitáralapokon nyugvó, hard rockra Eric Clapton utaló daloknak van. Mert Clapton egyénisé­ Pilgrim géhez ugyan tökéletesen illenek a finomabb W arner jazzes vagy éppen szelidebb, road countrys dalok, technikai tudását mégis a dinamiku­ sabb műfajokban tudja legjobban kibonta­ ric Clapton tizenhét évesen, autodidak­ letisztultabb és egyben lendületesebb blues- koztatni. Ez utóbbira kiváló példa a korong E taként tanult meg gitározni, s most, öt­ zenéiig; a rockműfaj fontos stílus-mérföldkövé­ ötödik - s egyben messze legsármosabb - venhárom éves korában gitáriskolának is beil­ nek számító szupertrió, a Cream hangzásvilá­ dala, a One chance: brutális rockzene, de lő repertoárral rendelkező albumot készített gától az utóbbi másfél évtized countrys és sou- claptoni eleganciával és szentimentalizmussal azoknak, akik feltétel nélkül szeretik a gitárze­ los hatásaiig. Egy kivételes minőségű gitáros­ előadva. A brit gitáros-énekes-zeneszerzőtől nét - minden mennyiségben és stílusban. A énekes sokrétegű karrierjének állomásai kö­ összességében ismét azt kaptuk, amit a c la p Pilgrim című korong egyfajta összegző időuta­ szönnek tehát vissza az új nótákban. A Pilgrim toni életmű évtizedei alatt már megszokhat­ zás Clapton művészetében; első komoly ban­ című lemezen Clapton minden szinten szinte tunk: fölényes zenei eleganciát és szelíd zse­ dája, a Yardbirds „ősbluesos" hangulataitól mindent eljátszik Fender és Gibson gitárjain; nialitást- minden műfajban. John Mayall Bluesbreakers nevű csapatának csiszolt, iskolázott, kellemes énekhangja pe­ Bóday Pál Péter

DEEP FOREST

szakemberek is sokat vitatkoznak A azon, hogy a world music vagy et- no műfajmegjelölés pontosan mit is jelent, és etikus eljárásnak tekinthető-e, ha autentikus népdalokat teljes egészében beemelnek egy kompozícióba, és könnyűzenei elemekkel körítik azokat. Ügy vélem, ennél sokkal szim- Deep Forest patikusabb és kreatívabb elgondolás, ha a III - Comparsa népzenét ihletforrásnak tekinti a szerző, és a Sony dalokban csak a folklór egyes motívumai je­ lennek meg. A D eep Forest több népzenei felvételt is „be­ ollózott" számaiba, mégis túlzás lenne azt ál­ ják a tradicionális dallamokat; inkább valódi, füzetből derült ki számomra, a lemez ugyanis lítani, hogy a z együttes kirobbanó sikere kizá­ modern népdalfeldolgozásoknak tekinthetők. megdöbbentően egységes, azaz inkább ret­ rólag Sebestyén Mártának és a magyar nép Ráadásul a folkbetétek alkalmazásával a két tentően egyhangú. A népdal részletek instru­ daloknak, valamint a hazai roma folklórnak zenész akaratlanul is komoly kultúrmissziós fel­ mentális aláfestése ezúttal a legkülönbözőbb köszönhető. Az együttes tagjai, Eric Mouquet adatot teljesít egy olyan világban, ahol a tra­ folklorisztikus hagyományokat is képes volt és Michel Sanchez számára a Kárpát-meden­ dicionális értékek is csak a popbiznisz közvetí­ összemosni és sematizálni. A Deep Forest új ce és a dél-szláv térség dalai valódi inspirá­ tésével juthatnak el a nagyközönséghez... CD-je kivételes tehetségű világzenészek fantá­ ciót jelentettek. Előző, Grammyesővel jutal­ A nemrég megjelent új album, a Comparsa ziájának szabad szárnyalása helyett szinteti­ mazott albumuk számai nem sorolhatók azon igazi világkörüli utazásnak ígérkezett: afrikai, zátorok fölé görnyedő, kimerült, erőlködő sztá­ szerzemények sorába, amelyekben az „alko­ madagaszkári, arab, andalúz, kubai és mexi­ rok produkcióira emlékeztet. tók" szemérmetlenül és igénytelenül technósit- kói témákkal. Mindez azonban csak a kísérő­ Kovács Gergely

1 998. ÁPRILIS GRAM flN A D O N NA

z anyaság még Madonna szá­ A mára is szent. A nyolcvanas-ki­ lencvenes évek szexszimbóluma és első számú női botrányhőse egyszeriben megszelídült; a provokatív image talán már örökre a múlté. Ügy tűnik, M adonna életében valóban fordulópontot jelentett Madonna a szülés; erről árulkodik új albuma, a Ray Ray Of Light Of Light érzelemgazdag zenei világa, és Warner a dalok számvetés-jellegű témái, ame­ lyekben az énekesnő életét értékelve a si­ kerektől kiindulva karmikus mélységekig jut el. ségjegyei zömét is lecserélte volna: az módon egymáshoz illesztenie. Az am­ M adonna kivételes, karizmatikus szemé­ egykor Boy Toy (Fiúk játéka) becenévre bient és a jungle stíluselemeiből építkező lyiségének köszönheti, hogy több mint hallgató, vérbő hölgy immár a transzcen­ alap mellett meghatározó szerephez jut a egy évtizede folyamatosan a csúcson dentális szépséget keresi új lemezén, és női vokál, amely kiemeli Madonna ének­ van, hiszen szép számmal vannak nála a Frozen című számhoz készült artisztikus hangját, és megakadályozza, hogy a jobb hangi adottságokkal rendelkező, klipben. Az új arculat sikerének természe­ misztikus-borongás alaphangulat maga képzettebb és „szebbre szabott" énekes­ tesen ezúttal is a zene a támpillére, alá gyűrje az igényes, de alapvetően slá- nők. Madonna állandóságának titka az amelynek megkomponálásában kiváló g e res d allam okat. A Ray O f Light a n y a g a örök változás, ám ellentétben a gyorsan szakemberek segédkeztek az énekesnő­ - Madonna új személyiségéhez igazod­ fel- és eltűnő sztárocskákkal, nem ő iga­ nek, William Orbit vezetésével. A már- va - az átlagnál komolyabb és színvona­ zodik a divathoz, hanem a divat igazo­ már „korstílusnak" nevezhető techno elől lasabb tánczene, amelynek finom árnya­ dik őhozzá. Mostani átalakulása azon­ Madonna sem tudott kitérni, ám David latait kiváló arányérzékkel keverték ki biz­ ban még fanatikus rajongóit is meglepte, Bowie-hoz vagy a U2-hoz hasonlóan ne­ toskezű „iparosok". mert Madonna mintha ezúttal személyi- ki is sikerült a kötelező paneleket egyedi Kovács Gergely

A T A L I E 1MBRUQLIA

z ausztrál származású, Londonban nyitja: a korábban ausztrál szappanoperák­ A élő Natalie Imbruglia nevét né­ ban játszó énekes-színésznőt zenei kvalitá­ hány hónapja, a Torn című dal elő a d ó ja ­ sai és énekhangja lényegesen többre pre­ ként ismerte meg a nagyvilág. A szám meg­ desztinálja egy mégoly kiváló sláger feldol­ jelenésekor bizonyára kevesen tudták, hogy gozásként történő eléneklésénél. A Los ez korántsem eredeti kompozíció, hanem Angelesben, Londonban és Nashville-ben, Ednaswap dalának feldolgozása. Ez azon­ akusztikailag kiváló körülmények között fel­ ban nem változtatott a lényegen: a marke­ vett album meglepően fantáziadús hangsze­ tingtudomány axiómája - miszerint ugyan­ reléssel, illetve a dallam-, ritmus- és harmó­ azt a terméket más-más csomagolásban niavilág tiszteletre méltó igényességével lepi annyiszor adhatja el a gyártó, ahányszor meg azokat, akik rossz tapasztalataik alap­ csak akarja - ezúttal is tökéletesen igazoló­ ján attól tartottak: az „egyslágeres" előadók dott; a Torn mindkét változatban felkerült a nagylemezeinek bevett gyakorlata szerint Natalie Imbruglia slágerlistákra. Igaz, pazarlás is lett volna ez esetben is csak legyártottak néhány meg­ Left Of The Middle egy kitűnően megkomponált, akusztikus felelő hosszúságú dalt, ami kitölti a sláger BMG hangzásokkal tűzdelt, lendületes nótát csak és a lemez vége közötti időt. Natalie Im- azért végleg kivonni a forgalomból, mert burglia lassú, balladisztikus nótái, egy-egy egyik vagy másik előadója törvényszerűen szép zongorabetét, vagy éppen a prog­ lekerült a hétről hétre megújuló sikerlisták resszív technoirányzatokhoz közel álló ze­ éléről. nei alap, s végül, de nem utolsó sorban az Natalie Imbruglia világszerte terjesztett, énekesnő szimpatikuson lágy hangja kifeje­ bemutatkozó nagylemeze, a Left Of The zetten élvezhetővé teszi első nagylemezét. M iddle - s rajta a Torn - egyértelm űen bizo- Bóday Pál Péter

GRAM ON 1 998. ÁPRILIS TEGZES GYÖRGY

H é t f o k ú olvasógyakorlatok

című segédkönyvéről

Kodály Zoltán tanítása min­ dozik. De ha a gyermek előbb meg­ dig elsődleges vezérfonal szerzi az öt pillérhang biztonságát, marad zenepedagógiánk­ könnyen melléjük illeszti a félhangot, ban, bármilyen szélesre tárhatjuk ma akár felülről, akár alulról." már a horizontot. 0 írta 333 olvasó­ Tegzes György úgy érezte, hogy „a gyakorlat című alapművének elősza­ félhangot melléilleszteni" ugyan­ vában: „A zeneértéshez közelebb olyan gondos fokozatossággal lehet visz a kótaolvasás, mint az opera­ csak, mint ahogy Kodály az ötfokú bérlet vagy népszerű zeneesztétika. dallamokat megalkotta. így született Az olvasni tudás nem jön meg ma­ meg a Hétfokú olvasógyakorlatok gától, hangszertanulás közben, mint kötete, melyhez Bárdos Lajos írt eddig hitték. Bizony, azt külön kell ta­ ajánlást. Többek között ezt írta: nulni hangszerjátszónak, énekesnek „Égető hiánya volt eddig a teljes hét- egyaránt. Viszont meg is lehet rá ta­ fokúságot megismertető módszeres nítani minden épkézláb gyermeket." dallamgyűjteménynek. Ezt a hiányt Tegzes György nyugalmazott főváro­ pótolja Tegzes György műve. Csupa si szaktanácsadó egész eddigi éle­ élő dallam, gondos melodikus elren­ tében Kodály tanításait terjesztette, dezésben." népszerűsítette az éneket tanító peda­ Tömör, sokatmondó vélemény, különö­ gógusok között. Vázlatgyűjteményé­ sen az utolsó mondat. A könyv értéké­ ben - mely hosszú évek óta sikerrel nek legfőbb fokmérője: élő dallamok­ szolgálja a tanárok, tanítók ének-ze­ ból rálelni a félhanglépések biztonsá­ nei felzárkóztató munkáját - így idézi gára. A szerző 39 forrásművet tanul­ Kodályt: „A korán diatóniára szokta­ mányozott át, hogy válogasson belő­ tott gyermek sohasem tanul meg tisz­ lük, és a kiválasztott dallamokat meg­ tán intonálni. Finomabb fül mindig felelő sorrendbe rakja. így sikerült meghallja, hogy a mi-fa tájéka inga­ összegyűjtenie ól 1 dallamot. Egy hí- Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. jón mind népdal. Közülük természete­ ben csak a 69. dallamban fordul elő. sen a magyar népdalok dominálnak Addig csupán negyed, nyolcadpár, 1143 Budapest, (295 db). Közvetlenül ezután a szia félhang és egy-egy éles, illetve nyúj­ Szobránc utca 6-8. vák népdalok következnek (157 db). tott ritmus található a dallamokban. Telefon: 221-9850 Ezekhez képest elenyésző a többi nép­ Gondot fordított a szerző arra is, dal száma: két belorusz, egy bolgár, hogy nagyon bonyolult ritmika egyál­ négy cseh, egy délszláv, nyolc francia, talán ne szerepeljen, hiszen Kodály Pedagógus két horvát, egy jakut, kilenc lengyel, elve volt az is, hogy a nehézségeket egy moldván, egy morva, hat német, nem szabad halmozni. Elég erőprá Könyvesbolt ba így is a dalok megszólaltatása. tiz orosz, egy osztrák és egy román 1053 Budapest, népdal dallama található a kötetben, Az ütemmutató kezdetben 2/4 és Múzeum krt. 3. végül egy Bartók-dallam. 4 /4 , majd néhány váltakozó ütemű Telefon: 117-3506 Érdemes megfigyelni a fokozatosság dallam található elszórtan a kötetben. pedagógiai elvének érvényesülését. A formai hasonlóság Kodály 333 ol­ A dalokban először a fa jelenik meg, vasógyakorlatával abban is megmu­ mint átmenőhang. Majd azt követi az tatkozik, hogy a dallamok fölött, a Peregrinus alsó ti, utána a ti. Ezután jönnek a lap tetején megjelenik a hangkészlet. Könyvesbolt váltóhangos mi-fa-mi; majd a tercug- Ez megkönnyíti a tájékozódást, szinte 1027 Budapest, rásos példák: la-fa-la, la-fa-re-fa-la, előkészít a folyamatos olvasásra. A Bem rkp. 5 4 -5 5 . dó'-la-fa-la-dó'. kezdőhangok szolmizációs nevét a Telefon: 212-4462 Figyelmet érdemel, hogy előbb min­ reális kottákon a tanulóknak kell meg­ dig felülről indít az érintett dallamfor­ fejteniük, de ezen a fokon ez már ter­ dulat, ugyanis úgy könnyebb az into- mészetes. Az előjegyzések három ke­ nálás. Ezt a sort követi a kvart-, illetve resztig és három bé-ig haladnak, a Pedellus a kvintugrás a dallamokban, majd kötet vége felé akad néhány négy Tankönyvbolt alulról indított tercugrások következ­ bé-s gyakorlat is. A hangterjedelem 1143 Budapest, nek. A II. rész a dóváltás példáival alkalmazkodik a tanulók átlagos kezdődik, és az alterált hangok beve­ hangterjedelméhez, kb. másfél oktáv, Szobránc utca 6-8. zetésével folytatódik: szó-fi-szó, mi-fi- kis g és kétvonalas E között. Telefon: 221-9841 szó, la-fi-la stb. így jut el a szerző a fel­ A kötetnek már a tizennegyedik ki­ emelt, illetve leszállított félhangok tel­ adása jelent meg a Nemzeti Tan- jes áttekintéséhez, feldolgozásához. könyvkiadó gondozásában. Az álta­ Pontus Végül néhány bővített másodos dal­ lános iskolákon kívül a zeneiskolák­ Könyvesbolt lammal zárja le a kötet dalanyagát. ban és a Zeneművészeti Főiskolán is A szerző a gyakorlatok formai elren­ használják a kiadványt. Rendszeres 1095 Budapest, dezésében is követi Kodály elgondo­ vásárlói továbbá tudomásom szerint Gát utca 25. lását, hogy tudniillik az egyik oldal a keleti és nyugati országok zenepe­ Telefon: 215-4351 betűjeles kotta, a másik reális kotta­ dagógusai és növendékei is. Különö­ kép. Néhányszor tér csak el ettől az sen a nyári zenei továbbképzések, elvtől a szerző. A betűjeles kotta kurzusok látogatói körében népszerű. könnyítést jelent egyfelől, mert a hang Elmondhatjuk, hogy Kodály zenepe­ neve adott, de nehezebb is másfelől, dagógiai művein kívül kevés ilyen ál­ TEGZES GYÖRGY: mert a hangmagasság-változások vi­ talános népszerűségnek örvendő ki­ zuális képe hiányzik. advánnyal büszkélkedhetünk. Ha ha­ Néhány szó a ritmusról. Magától ér­ zánk zenei nagyhatalomnak számít, Hétfokú tetődik, hogy a gyakorlatok nehézsé­ ez a könyv szerény hozzájárulás e ki­ gi foka tekintetében a szerző nem­ tüntető címhez. olvasógyakorlatok csak a dallamfordulatokat vette figye­ lembe, hanem a népdalok ritmikáját Falus Tamásné Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. is. így pl. a tizenhatod-ritmus első íz­ (X) Raktári szám: NT 52 740

CRAMfBN 1 998. ÁPRILIS 4 3 Hangversenyek a Zeneakadém ia Nagyterm ében

1998. május 2. (szombat) este fél 8 órakor Amadinda Ütőegyüttes Reneszánsz zene, Váczi Zoltán: Reconstruktion - beFORe Jolin 6, Holló Aurél: 39 - A manicheus álma - beFORe John 3, Yoshihisa Taira: Hierophonie V., Tradicionális zenék

A hangverseny főszponzora a Magyar Értékpapír-forgalmazó és Befektetési Rt.

Őszi bérlet - 1998

A b é r l e t B b é r l e t

1998. október 16. - Mandel Quartet 1998. október 17. - Várjon Dénes (zongora) Válogatás az együttes legnépszerűbb műsorszámaiból Beethoven: d-moll szonáta op. 31/2, Bartók: II. hegedű-zongora szonáta (km.: Takács-Nagy Gábor), Debussy: Kis szvit 4 kézre (km.: Simon Izabella), 1998. november 13. Schumann: C-dúr fantázia Gulyás Dénes (ének) és Vigh Andrea (hárfa) Népszerű dalok és áriák (Giordani, Mozart, Wolf, Bellini, Donizetti, 1998. december 11. - Amadinda Ütőegyüttes Rossini, Massenet, Debussy) 1998, december 18. - Karácsonyi hangverseny 1998. december 19. - Karácsonyi hangverseny Angelica Leánykar Horgas Eszter (fuvola) és a Budapesti Vonósok Közreműködik: Horgas Eszter. Vigh .Andrea

A koncertek egységesen este fél 8 órakor kezdődnek Bérletárak: 1000, 1500,2300,3800, 5000, 7500 Ft

A Forrás-estek hangversenysorozat eddig lekötött hangversenyei 1999-ben

1999. január 10. - Újévi koncert 1999. február 12. - A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara 1999. február 13. - Farsangi koncert

1999. március 19. - Keller Vonósnégyes és Vigh Andrea

1999. március 20. - Horgas Eszter (fuvola) és Vigh Andrea ihárfa» 1999. április 16. Joshua Bell (hegedűi és Kocsis Zoltán (zongora) Schubert: D-dúr szonatina, Brahms: A-dúr szonáta op. 100. Beethoven: c-moll szonáta op. 30, Bartók: 1. rapszódia 1999. április 17. Liszt Ferenc Kamarazenekar km.: Joseph Kalichstein (zongora), Jaime Laredo (hegedű), Sharon Robinson (gordonka) - Bach, Haydn, Mozart versenyművei

1999. november 13. - Gulyás Dénes és Vigh Andrea 1999. december 4. - Amadinda Ütőegyüttes 1999. december 17- 18. - Karácsonyi hangversenyek

Aki a Forrás-estek 4 különböző hangversenyére vásárol jegyet,

10% kedvezm ényben részesül!

A jegyek megvásárolhatók a Zeneakadémia jegypénztárában

Vezényel: Közreműködik: Műsor:

Z ádori M ária B i b e r :

( s z o p r á n ) VI. szonáta

N é m e t h J u d i t M o z a r t :

( a lt) F-dúr M issa brevis K .192

M ukk József Fischer Iván M o z a r t :

( te n o r ) Tem plom i szonáta K. 224

F ranz-Josef Selig B i b e r :

(b a s s z u s ) VTIL szonáta

a z Ó budai K am arakórus M o z a r t :

(karigazgató: Erdős Ákos) Vesperae Solennes

de Confessore K. 339

Jegyek 1000 forintos egységáron kophatok a BFZ titkárságán és az ismert jegyirodákban

GRItffffBN | 199 8. ÁPRILIS 45 udapest music center

A hónap m űvésze

a - b e n

HORVÁTH KORNÉL

Született 1954. szeptember 27-én Lövőn, Győr-Sopron me­ 1980-84 Kaszakő II. / Hor­ gyében. Az egyik legkeresettebb hazai stúdiózenész. Kiváló mes­ váth K., Csanyi Z. - billentyűs Budapest M usic Center tere a legkülönbözőbb ütőhangszereknek, az ismert kongón és h., László A. - gitár, Lattmann bongón túl, játszik olyan különleges hangszereken is, mint a B. - bőgő, Lakatos Pecek G. 1093 Budapest, Lónyay u. 41. gatham, gatodrum, chekere, udu stb. Zenei tanulmányait -dob/ fuvolistaként kezdte, majd a latin, afro és indiai zene hatására 1980-ban ismerkedtem meg Tel./fax: 216-7895, kezdett ütőhangszereken játszani. Teljesen egyéni ütéstechnikát Lattmann Bélával, azóta is so Tel.: 216-7896 dolgozott ki, melyet nagy sikerrel mutatott be az Amerikai Utőszö kot játszunk együtt. vetség meghívására a Philadelphiában megrendezett ütőhang­ 1985-91 Things /Horváth E-mail: musiccenter@ bmc.hu szeres Fesztiválon 1990-ben. Alapítója volt a Trio Stendbal nevű K., Lakatos A. - szaxofon, http://www.bmc.hu együttesnek, ma is játszik a László Attila Bandben. László A. - gitár, Csanyi Z., Oláh K. - billentyűs hangsz., Lattmann B. - basszusgitár, Solti J.- dob/ Tulajdonképpen a Kaszakő folytatása, nagyon jó formáció. Euró pában is sikereket értünk el, aminek bizonyítéka a kél megjelent A BMC szolgáltatásai: album Németországban. 1982-86 Bakfark Consort /Horváth K, Benkő D. - lant, Czidra L, • Hazai és nemzetközi információs Harsányi Zs,, Pászti Gy. - blockflőte, Zsoldos B. - perc./ központ - szöveg, kép, hangadatok Nagyon érdekes, hogy a reneszánsz kódexek elképesztő ütős arzenált ábrázolnak, kezdve az indiai táblán a kongókon át a felvitele és lekérdezése legkülönfélébb dobokig, viszont az ötösök szólamait nem je­ az Internet-hálózaton gyezték le, mert ez improvizatív, rögtönzött zene volt. Aztán jött a bécsi finomkodó klasszicizmus és a barbár hangszereket ki­ • Kiadói tevékenységek koordinálása szorították. A z ötösöket tulajdonképpen a huszadik század - Bouvard & Pécuchet hozta vissza. A Bakfark Consort különlegessége, hogy visszahozta az ütőhangszereket a reneszánsz zenébe. Ez Ben­ Olyan hires zenészekkel szerepelt már együtt, mint David kő Dániel korszakalkotó ötlete volt. Bejártuk Európát, óriási sike­ • Zenei fesztiválközpont - előadások, Friedman, Anthony Jackson, Tommy Campbell, Randy Brecker. reket aratva. koncertek, hang- és fénytechnika Davidhez és Tonyhoz baráti kapcsolat is fűz, a későbbiekben kö­ 1987-93 Trio Stendhal /Horváth K., Dés L. - szaxofon, szervezése, lebonyolítása, stb. zös produkciókat is tervezünk. Snétberger F. - klasszikus gitár/ A hazai poprock produkciók, illetve lemezek gyakori közreműkö­ A hazai zenei élet egyik legsikeresebb triója volt, itt már csak ütő • Zenei kiadványok árusítása dője, átlagosan évente négy-öt lemezfelvétel, 60-80 koncert, hangszeresként szerepeltem. Egyik legszebb korszaka volt az például Charlie, Zorán, Cserháti Zsuzsa, Presser Gábor koncert­ élelemnek. Sajnálom, hogy feloszlott. turnéinak résztvevője. Szóló CD-je, Rag Handed 1992-ben jelent 1993 - László Attila Band /Horváth K., László A. - gitár, • Hangfelvételek készítése, meg. 1996 óta a világ legnagyobb ütőhangszer gyártójának, az Lattmann B. - basszusg., Oláh K - zongora, Szendőfi P. - dob/ hanghordozók gyártása, teljes körű LP-nek (Latin Percussion) képviselője, forgalmazója és bemutató A Things folytatása. Kiváló szólistákkal koncerteztünk: Tony La­ szolgáltatásokkal - zenészek, stúdiók, művésze. katos, Tommy Campbell, Randy Brecker. A zenekar a mai napig grafikai-nyomdai kivitelezés, stb. is működik. ZENEKAROK: 1994-95 E.S.P. Group /Horváth K., Gőz L. - trombon, Erdélyi P. 1975 -78 Kaszakő I. /Horváth K- fuvola, ütők, László A. - - billenytűs hangsz., Gyenge L. - dob, Studniczky L. - • Rendezvényszervezés gitár, Vajda J. - bőgő, Gaskó M. - ütők, Juhász E. - oboa, basszusgitár, Tóth I. - gitár, Winand G - szax., ének/ Péterfy G. - fagott/ A fiatal jazzgeneráció és az idősebbek jG őz László és én) fúzió Érettségi után 1973-ban kerültem Pestre, a lazztanszakra ven­ ja volt. Sok sikeres koncerten és fesztiválon szerepeltünk. déghallgatóként, mivel akkoriban nem volt fuvola szak. A BMC a GRAMOFONBAN 1978-80 Tomsits Band / Horváth K., Tomsits R. - trombita, Tóth FESZTIVÁLOK T. - basszgitár, László A. - gitár, Lakatos Pecek G. - dob/ 1983 Jazz Jamboree, Varsó, Lengyelország /Kőszegi Band/ • A hónap művésze Katonaság után kerültem a Tomsits Bandbe László Attilával Érdekes felállás volt, egy zongora fVukán G yörgy) és három együtt. Ez nagyon jó iskola volt. ütőhanszer (Zsoldos, Kőszegi és én), Ez volt a z első év, ami­ kor Miles Davis a betegsége után átjött Európába. N agy él­ JAZZ LEMEZEK mény volt látni őt, és a világhírű ütőhangszerest, Minő THE GARDEN OF EDEN LP /1983 - Kaszakő Group Cinelut. BLUE FOR THE LAST PUNK CD /1988 / - Things 1985 Genf, Svájc és Bath, England /Bakfark Consort/ MOTHER NATURE CD /1990 / - Things 1987 Pori Jazz Festival, Finnország /Budapest Big Band/ TRIO STENDHAL LP /1989 / CD - Trio Stendhal 1988 Jazz Yatra, Új-Delhi, Bombay, India /Trio Stendhal/ és EARTHSOUND CD / 1991 -Trio Stendhal YbsJnnsbruck, Ausztria /Trio Stendhal/ SOMETHING HAPPENED CD /1992, MC - Trio Stendhal 1989 Kajaani, Finnország /Trío Stendhal/ RAG HANDED CD /1992-Solo album 1990 BASIC '90 Philadelphia Percussion Festival, USA MAGAZINE CD 1991 / Sentemo Rec, Gianluca Mosole - guit, Tom Amerikában minden évben két és félezer ütőhangszeres jön Brechlein - drums, Oscar Cartaya - bass, Horváth Kornél - perc. össze a világ minden tájáról erre a rendezvényre. A keleti parton TRIO STENDHAL UVE CD / 1993 / - Trio Stedhal több bemutatót is tartottam, Philadelphia körzetében. WAITING CD61995/-ESP Group 1991 Párizs, Franciaország /Trio Stendhal/ THE ONLY ONE CD 61995 / - László Attila Band 1991 New York, USA /Tátrai Band/ és Prágai ütős fesztivál MORGAN WORKSHOP 1995 1992 Kajaani, Finnország /Trio Stendhal/ és Berlin, RED DRAGON (MORGAN WORKSHOP PLUS 11997 Németország /Trio Stendhal/ FIVE SEASONS JAZZ - MALEK ANDREA: MEETING POINT 1997 1995 Pozsony, Szlovákia /E.S.P. Group/ 1997 Kajaani, Finnország /Dés L, Lantos Z./

Az ECM, AUVIDIS, JVC, DREYFUS, VERVE, WARNER, HUNGAROTON CLASSIC, FONÓ KIADÓK VÁLASZTÉKA KAPHATÓ, ILLETVE MEGRENDELHETŐ (POSTAI UTÁNVÉTTEL IS)

A BMC-ben !

46 1998. á p r i l i s 6RANBBN í r e k

KLASSZIKUS ZENEI HÍREK

Az idén július 10-én, két nappal a lab­ :2 darúgó világbajnokság befejezése előtt a -o E párizsi Mars-mezőn kerül sor a három te­ 2 a. nor, Jósé Carreras, Placido Domingo és ö o Luciano Pavarotti újabb közös koncertjére. A televíziós közvetítés jogát a Decca kapta.

Benjamin Britten Billy Budd című operájának eredeti négyfelvonásos vál­ tozatát vette lemezre az Erato cég. A cím­ szerepet Thomas Hampson énekli, Vere kapitányt Anthony Rolf Johnson, Claggart szerepét pedig Eric Halfvarson szólaltatja A Conifer Classics meg. Közreműködik a Halié Orchestra, vezényel Kent Nagano. Az operát tartal­ gondozásában mazó kiadvány már kapható a boltokban. A Soprano Inspired címmel áprilisban jelenik meg A tangó történetét egy most meg­ Lesley Garrett lem eze, jelent videókazettán Daniel Barenboim melyen többek között Verdi, mondja el. Az illusztrációként szereplő Puccini, Schubert és Tippett archív felvételeken a neves tangóénekes á riá i és dalai csendülnek fel. Lesley Garrett egyébként Carlos Gardel alakja is felelevenedik. 1997-ben elnyerte a Gramophone Gidon Kremer a Le Cinema, vagyis „Best Selling Classical Artist" a mozi címet adta legújabb formabontó díját. CD-jének, amelyen nagy filmek híres ze­ néi közül játszik. A hegedűművész part­ nere Oleg Maisenberg zongorista.

Edward Higginbottom művészi irá­ nyítása mellett született meg az Oxford New College kórusának Agnus Dei című albuma, amely az Egyesült Királyság­ ban aranylemez lett (100000 pél­ dány!). Ebben a hónapban jelenik meg Fotó: Clive Barda/Gimell a kórus második CD-je.

A Gramofon májusi számában már olvashatnak Anghela Gheorghiu és Roberto Alagna legújabb felvételéről Gounod Rómeó és Júliájáról. A felvétel karmestere Claudio Abbado. i Daniele Gatti, aki nemrég játszotta le­ mezre Bartók Concertóját, a közeljövő­ ben jelenteti meg legújabb felvételét, A Gimell Records kiadó a Tallis Scholars felvételeinek készítője és ter­ amelyen Mahler 5. szimfóniáját dirigál­ jesztője tavaly csatlakozott a Philips-csoporthoz. A kiadó és az együttes a '97/98-as ja. A lemez kiadója a Conifer Classics. évadban ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. A kórus - alapítója és mindmáig ve­ zetője, Peter Philips vezényletével - 1973. november 3-án lépett először a nyilvános­ ság elé Oxfordban. Az évfordulós szezonban koncertkörutat terveznek Európa, Ame­ W altraud M eier az RCA Red Seal ki­ rika és a Távol-Kelet országaiban. A jubileumi koncertet a londoni National Gallery- adónál jelentette meg legújabb lemezét, ben tartják, híres középkori és reneszánsz festmények között. Szeptemberben két új ki­ melyen többek között Schumann Asz- adványuk jelenik meg: az egyik Live in Oxford címen, a másik pedig 2 CD-n ad válo­ szonyszerelem, asszonysors című felvé­ gatást az együttes díjnyertes felvételeiből, Silver címen. tele is megtalálható.

G R A H O N 1998. április 4 7 a z z h i r e k

Snétberger - ú ra itthon A Berlinben élő Snétberger Ferenc április 23-án a Zeneakadémia nagytermében mu­ tatja be új lemezét. Az Obsession című lemezt, melyet következő számunkban ismer­ tetünk, Snétberger előző lemezéhez hasonlóan a nagyhírű Enja jelentette meg. Az akadémiai koncerten közreműködnek: Balázs Elemér-dob, Egri János-bőgő, vala­ mint egy népdalfeldolgozás (Páva) erejéig Lovász Irén népdalénekes. A Gramofon ér­ tesülései szerint két régebbi Snétberger-kompozíció (az E-Bossa, és a Song To The East) is szerepel a műsortervben, valamint egy Zoller Attila emlékére írt darab.

Még egyszer Grammy Az első gyorsjelentések után kézhez kaptuk az idei Grammy-díjak teljes listáját, úgyhogy aki februári számunkban visszakeresi a jelölteket, érdekes összehasonlí­ tásokat tehet. A Gramofonban - többnyire a jazzrovatban - ismertettünk már né­ hány további díjazott lemezt is. Érdekes, hogy a tengerentúlon sokszor mennyire eltérő a műfaji kategóriák felfogása a mienktől. Kortárs jazzelőadó: Randy Brecker: Into The Sun Énekes előadó: Dee Dee Bridgewater: Dear Ella Hangszeres szólista: Doc Cheatham és Nicholas Payton: Stardust Hangszeres előadó: Charlie Haden + PatMetheny: Beyond ... Nagyegyültes előadó: Joe Henderson Big Band Latin jazz-előadó: Roy Hargroves Crisol Kortárs soul gospel lemez: Take 6: Brothers Kortárs blueslemez: Taj Mahal: Senor Blues Hubbardiáda Instrumentális hangszerelés énekkísérettel: Slide Hampton: Cotton Tail Múlt számunkban közöltük Marcus Printup és Tim Hagans új, Freddie Hubbard atyai felü­ Hagyományos pop: Tony Bennett: On Holiday gyeletével készült lemezének (EMI-Blue Note) kritikáját. Nos, a legendás trombitás, Freddie Hubbard esetleges visszatéréséről is szó esik abban az interjúban, melyet az interneten ol­ vashatnak (http://www.jazzcentralstation.com). A neves szakíró, Josef Woodard a trombP tás életének kevésbé ismert oldalaira is rákérdez. Megtudhatjuk azt is, hogy legismertebb A Bop Art Orchestra szerzeményét, a Red Clayt az A Tribe Called Quest nevű hip hopegyüttes feldolgozta, országos turnéval ünnepli 15 éves fennállását: április 23. Szeged, 24. Eger, úgy, hogy az a szerzőnek is tetszett - sőt egy használt Mercit is vett a jogdíjakból. Bezzeg 25. Szolnok, 26. Pesti Vigadó, 27. Pécs. A fő sztárvendég az énekesként is Big Daddy Kane, aki a Leapfrogol dolgozta fel, már nem kapott dicséretet a hatvanéves hallható gitáros Leni Stern. Közreműködik továbbá Patricia Beysens (szárny- Hubbardtól, mert a szöveg trágárságaival nem hajlandó azonosulni. kűri, fuvola), Ittzés Gergely (fuvola) és Kormos János (gitár).

Megrendelem a Gramofon - The Hungarian CD Review című folyóiratot, az igényes zenerajongó lapját ......

p é ld á n y b a n .

egy évre: a bolti árnál 252 forinttal olcsóbban, 3300 forintért, fél évre: a bolti árnál 7 6 forinttal olcsóbban, 1700 forintért.

M e g re n d e lő n e v e :...... C ím e: ...... (város, k ö zség , kerület)...... (utca, tér, Itp.) ...... (h á z s z á m )...... (em elet, ajtó) ...... (irányitószám )

A z előfizetési díjat a részemre küldendő átutalási postautalványon ! számla ellenében, átutalással egyenlítem ki.

A megrendelőlapot az alábbi címre kérjük feladni: AMFISZ Kft. 1025 Budapest, Mandula u. 31. Fax: 212-4782

48 1998. ÁPRILIS „...Sohasem á r t o k ”

...FIRST D O N O HARM"

Színes, szinkronizált USA játékfilm, mono 90 perc

RENDEZTE: JIM ABRAHAMS

SZEREPLŐK: MERYL STREEP FRED WARD

Lori legkisebb fia, Robbie epilepsziás betegségben szenved. Amikor a gyerek rohamai egyre komolyabbakká és gyakoribbakká válnak, az asszony attól fél, hogy fia belehalhat betegségébe. Miután a kórházi kezelés nem vezet eredményre, Lóri úgy dönt, saját kezébe veszi a gyerek j sorsát. Kétségbeesetten keresi a megoldást, és végül rátalál egy speciális diétás módszerre, ami lassan kezdi helyreállítani Robbie egészségét.

A filmben bemutatott diéta valóban létezik, és fontos gyógymódja lehet az epilepszia bizonyos fajtáinak.

I

J JOGOK: HOME • JOGTULAJDONOS: ACI • FORGALMAZÓ: MOKÉP RT. VIDEOKIADÓ

MEGJELENÉS: 1 998. ÁPRILIS Mostantól minden egy gombnyomásra! T é n y e k : Reggeli hírműsor, esti híradás már 7 órakor, háttérműsorok, hírmagazinok. Szórakoztató: Szerencsekerék, sorozatok, krimik, fantasztikus filmek, játékfilmek. M esés: mesefilmek, rajzfilmsorozatok.

Képben vagyunk.

Az új TV2-t érintő bármilyen kérdésével díjmentesen hívhatja a következő telefonszámot: 06/80-20-22-20 1 MATÁV J Szimfonikus l Zenekar

Békés, kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog áj esztendőt kívánunk minden kedves Zenerajongó Barátunknak!

INFORMÁCIÓ • Telefon: 215 7901

Szeretne naprakész információt kapni a Igen, szeretnék információt kapni a Zenekar programjairól □ le v é lb e n O e-mailen keresztül. M ATÁV Szimfonikus Zenekar programjairól?

Adja meg adatait és mi minden hónap elején elküldjük N é v :

Önnek pontos műsorunkat levélben vagy e-mailen C ím : keresztül. Várjuk megtisztelő érdeklődését! e - m a i l : ...... T elefo n : ______... antenna

Kellemes karácsonyi ünnepeket

és sikerekben gazdag új esztendőt kíván a z Antenna H ungária Rt., m int a Zem pléni M űvészeti Napok és a m agyar kulturális élet elkötelezett támogatója. K _