A Körösmente Folyóvízneveinek
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
DOKTORI DISSZERTÁCIÓ A KÖRÖSMENTE FOLYÓVÍZNEVEINEK NÉVRENDSZERTANI VIZSGÁLATA KISS MAGDALÉNA 2014 Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ KISS MAGDALÉNA A KÖRÖSMENTE FOLYÓVÍZNEVEINEK NÉVRENDSZERTANI VIZSGÁLATA Nyelvtudományi Doktori Iskola A Doktori Iskola vezetője: Dr. Bárdosi Vilmos CSc, egyetemi tanár Magyar nyelvészet program Programvezető: Dr. Tolcsvai Nagy Gábor, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár Elnök: Prof. Dr. Kiss Jenő akadémikus 1. Opponens: Dr. Bölcskei Andrea PhD, egyetemi docens 2. Opponens: Dr. Szentgyörgyi Rudolf PhD, egyetemi adjunktus A bizottság tagjai és tudományos fokozatuk: Dr. Zelliger Erzsébet CSc, ny. egyetemi docens Dr. Korompay Klára CSc, ny. egyetemi docens Dr. Győrffy Erzsébet PhD, egyetemi adjunktus Témavezető és tudományos fokozata: Dr. Juhász Dezső CSc, egyetemi tanár Budapest 2014 2 Tartalom Bevezetés ...................................................................................................................... 6 1. Az anyaggyűjtés és anyagközlés módszertani kérdései ............................................ 9 2. A víznévkutatás történeti áttekintése ...................................................................... 15 3. A Körösök vízrajzi köznevei................................................................................... 36 4. A víznevek tipológiai rendszerezése ....................................................................... 47 5. A Körösmente magyar és román vízneveinek névrendszertani vizsgálata ............. 52 5.1. Szerkezeti elemzés ............................................................................................... 52 5.1.1. Funkcionális-szemantikai elemzés .......................................................... 52 5.1.2. Lexikális-morfológiai elemzés ................................................................ 83 5.1.2.1. Az egyrészes víznevek lexikális-morfológiai felépítése ...................... 84 5.1.2.2. A kétrészes víznevek lexikális-morfológiai felépítése ......................... 94 Áttekintés......................................................................................................... 119 5.2. Keletkezéstörténeti vizsgálat ............................................................................. 122 5.2.1. Szintagmatikus szerkesztéssel alkotott nevek ....................................... 122 5.2.1.1. Jelzős szerkezetű helynevek ............................................................... 123 5.1.1.2. Határozós szerkezetű nevek ............................................................... 125 5.2.2. Morfematikai szerkesztéssel alkotott nevek .......................................... 126 5.2.2.1. Helynévképzővel történő névalkotás.................................................. 126 5.2.2.2. Névszójelekkel történő névalkotás ..................................................... 130 5.2.2.3. Határozóraggal történő névalkotás ..................................................... 131 3 5.2.3. Jelentésbeli névalkotás .......................................................................... 132 5.2.3.1. Jelentéshasadás ................................................................................... 132 5.2.3.2. Jelentésbővülés és -szűkülés .............................................................. 134 5.2.3.3. Névátvitel ........................................................................................... 134 5.2.3.4. Névköltöztetés .................................................................................... 138 5.2.4. Szerkezeti változással alakult víznevek ................................................ 139 5.2.4.1. Ellipszis és kiegészülés ...................................................................... 139 5.3.4.2. Redukció és bővülés ........................................................................... 142 5.2.4.3. Deetimologizáció................................................................................ 143 5.2.4.4. Népetimológia .................................................................................... 145 5.3. Névátvétel ................................................................................................. 146 Áttekintés......................................................................................................... 162 6. Eredmények .......................................................................................................... 164 Névmutató ................................................................................................................. 169 Felhasznált irodalom ................................................................................................. 179 Források .................................................................................................................... 188 A Körösmente nagyobb víznevei térképlapokon Függelék (CD-n) A Függelék szerkezete 1. A víznevek teljes listája 2. A magyar, román és német víznevek listája 3. A Körösmente vízrajzi közneveinek jegyzéke 4. Mutatvány a víznevek szótárából 5. Adattár 4 Köszönetnyilvánítás Köszönöm témavezetőmnek, Juhász Dezsőnek türelmes és körültekintő szakmai irányítását, aki döntően befolyásolta tudományos gondolkodásom formálódását, fejlődését. Hálás szívvel gondolok első témavezetőmre, Hajdú Mihályra, aki kutatói pályámon elindított, és akitől a disszertáció témájának alapötlete származik; értekezésem megírására élete végéig folyamatosan bátorított. Köszönettel adózom előopponenseimnek, Győrffy Erzsébetnek és Szentgyörgyi Rudolfnak a disszertációmmal kapcsolatban megfogalmazott számos építő jellegű kritikai észrevételért és javaslatért, amely nagyban hozzájárultak a dolgozat végső formájához. Természetesen nem áll módomban minden támogatómat felsorolni, de külön köszönet illeti Farkas Tamást, Hoffmann Istvánt, Sebestyén Zsoltot, Slíz Mariannt és Tóth Valériát, akik formális és informális beszélgetéseink során hozzájárultak szemléletmódom alakulásához. 5 Bevezetés Szabó T. Attila hagyatékának feldolgozásakor találkoztam először olyan településnevekkel, amelyek felkeltették érdeklődésemet a történeti földrajzi nevek iránt. Hajdú Mihály javaslatára kezdtem el a vízneveket tanulmányozni, majd – származásomból kifolyólag (Szilágy megyei gyökereimből kifolyólag) – kiválasztottam a Körös teljes területét. Munkám fő célja a Körösök vízgyűjtőjéhez tartozó névanyag bemutatása a HOFFMANN-féle névrendszertani vizsgálat keretén belül. Ezért a tipológiai rendszerezésben a magyar és román neveket különválasztottam, ez utóbbiakat pedig a fordítást követően ugyanúgy elemeztem, mint a magyar neveket, a leíró részek végén pedig összehasonlítottam a két nyelvi réteghez tartozó nevek vizsgálati eredményeit. A több mint kétezer folyóvíznevet felölelő névtudományi vizsgálat a nyelvtudomány számára olyan lényeges tanulságokkal rendelkezik, amelyek megbízható képet festenek a hidronimákban tükröződő nyelvi állapot változásairól. A több mint 27 ezer négyzetkilométeres terület hatalmas kiterjedése miatt azonban a névanyagnak csupán egyik részével, mégpedig a folyóvíznevek csoportjával foglalkozom, ezáltal átfogó képet kaphatunk a vizsgált terület lakosságának névalkotó tevékenységéről, amely alapvetően a magyar és a román nyelv köré csoportosul. Számos víznévvel kapcsolatos tanulmány látott már napvilágot a magyar és nemzetközi szakirodalomban, bemutatva kisebb vagy nagyobb vízfolyások névtani rendszerét, de olyan összefoglalás, amelyik két országot összekötő vízgyűjtőterület összes, adattárakban és térképeken fellelhető folyóvíznévkincsét elemezze – tudomásom szerint – ez idáig még nem született. Köztudott, hogy a magyar nyelv történetének megismerésében jelentős szerep hárul a helynevekre, hiszen mind a korai, mind a jelenkori víznevek mint szórványok idegen 6 nyelvi környezetben a magyar nyelv írásban is megjelenő állapotáról adnak képet, s változásuk a nyelv egészének változására világít rá. Éppen ezért a névanyag rendszerszerű vizsgálata általános következtetések levonására ad lehetőséget a terület névanyagának monografikus feldolgozása által. A Körösök vízgyűjtőjének kiválasztását az indokolta, hogy a nagy kiterjedésből adódóan változatos földrajzi viszonyokkal rendelkezik, ugyanakkor névanyaga rendkívül gazdag, népessége pedig többféle etnikumot ölel fel. A mai Románia területén kisebb tájegységek szerint a vizsgált terület felöleli a Királyhágóig a Sebes-Körös jobb partján elterülő Báródságot, a szilágysági Berettyómentét, a Berettyó, a Sebes- és Fekete-Körös völgyeinek, az Alföld és a hegyvidék találkozásánál fekvő Bihart, a Berettyó és a Sebes-Körös határolta Bihari Hegyközt, Sebes- és a Fekete-Körös közötti sík- és dombvidék határolta Bihari Mezőséget, a Fekete-Körös völgyét, Kalotaszeget, az Érmelléket, a Szilágyság egy részét, Rézalját és természetesen Partiumot1; Magyarország területén pedig a Tiszántúl nagy részét. Az alábbi illusztratív térkép a Körösök vízgyűjtőterületének kiterjedését, a magyar és a román határon átívelő fekvését jeleníti meg. 1 A név elsődleges értelmében a hajdani Zaránd, Közp Szolnok, Kraszna vármegyék, illetve a Kővárvidék nagytáj neve, amelyek a 16-17. században kerültek az erdélyi fejedelmek birtokába, de nem csatolták őket Erdélyhez. Ma Arad, Hunyad, Szilágy, Szatmár és Máramaros megyékhez tartoznak a hajdani Partium települései. Ugyancsak Partium a neve annak az udvarhelyszéki kistájnak, amely a Solymos és Zsákod patakok völgyében fekvő településeket egyesíti. A két Solymos, Székelyszenterzsébet, Bordos, Vécke, Székelyszállás, Magyarzsákod, Rava és Székelyszentdemeter a tájegység