(Mollusca) Faunájához
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
DOI:10.26080/krrmkozl.2018.1.71 A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 01: 71–80 Ka pos vár, 2013 Szórványadatok Szántód és környékének puhatestű (Mollusca) faunájához DoMoKoS TAMÁS H-5600 Békéscsaba, Rábay utca 11. E-mail: tamasdomokos@ freemail.hu DOMOKOS , T.: Sporadic data on the mollusc fauna of Szántód befogóján (Fürdőtelep) és a 110–200 m-es dombok lá- (Somogy County) and its environment. bánál (Somos, Csemetekert) épültek fel (TÜSKÉS 2007). Abstract: The fauna record includes 80 taxa (25 freshwater A lakóházak és nyaralók kertjei, valamint a kereskedel- snails, 48 terrestrial snails, 7 mussels) and about 271 new mi egységek, az eredeti ligetes-erdős élőhelyeket, illet- units from 40 sampling sites. Habitat types of terrestrial snails are followings: bush forest dwellers 27%, open ground and ve feltöltéssel építkezésre alkalmassá vált mélyebb fek- steppe dwellers 27%, meso- and xerophilous dwellers 27%, vésű területeket foglalták el. Az elmondottakból kitűnik, hygrophilous dwellers 4%, paludial dwellers 8%. On the other hogy ökológiai szempontból igen változatos élőhelyek hand in examened resort the bush forest dwellers are the jellemzik a vizsgált területet. Csökkenő vízigény alapján dominant (44%). That’s the effect of the artificial environment a malakofauna a következő csoportjaira számíthatunk: (holiday resort area). vízi, amphibikus, ligeti-erdei, szárazságtűrő, szubterrán. Mivel Szántód területének tájelemei – az előbb elmon- Keywords: habitat tipe, artificial environment, invasive and dottak értelmében – igen mozaikos képet mutatnak, protected species nem meglepő, ha itt-ott az átmenetekre jellemző „kevert” faunával találkozhatunk. Bevezetés Milyen fajegyüttesekre bukkanhatunk például egy ember által létesített és fenntartott nyaraló kertjében? Dolgozatomban elsősorban Szántód molluszkáival Alapvetően ligetes tájelemmel van dolgunk, amelyet szándékozom foglalkozni, de bemutatok néhány élőhe- bennszülött nyár, fűz, tölgy; örökzöldek, gyümölcs- vagy lyet a közeli Kőröshegy, Balatonföldvár, Zamárdi telepü- 1 díszfák, mogyoró- és díszbokrok alkotnak. Tősűrűsé- lésekről is. güktől és árnyékvetésüktől függően pázsit vagy talajon kúszó egynyári vagy örökzöld növényzet boríthatja be Szántód természeti környezete a köztük lévő teret. A sövénykerítés néhány dm-es sáv- Az 1784-ben készült I. katonai (Josefiniánus) felmérés ja, különösen, ha örökzöld futja be, környezetéhez vi- alapján, a Balaton partján, a maitól eltérő nyomvonalon, szonyítva pufferált, erdőkre emlékeztető mikroklímával Szántódpuszta mögött DK-re futott a Szemest Siófok- bírhat. A zöldkerítések zöldfolyosóként funkcionálnak, kal összekötő egykori római út. Több mint 200 évvel ez- folyamatosságuk megakadályozza az egyes telkek fau- előtt, az út ÉNy-i oldalán még nyitott a turzásháromszög nájának a fragmentálódását. A nyaraló kertjének neve- (Szántód-tó/Brettyó), DK-i oldala pedig dombos, ame- sebb pázsitfoltjain amfibikus, valamint ligeti-erdei fajok; lyet erdő, illetve Zamárdi határában szőlősök (Kőhegy) szárazabb pázsitfoltjain szárazságtűrő és szubterrán borítanak. Az erdő csak elvétve lépi át itt-ott az utat. A fajok is megjelenhetnek. Döntően három tényező járul turzásháromszög által közrefogott lagunás, mocsaras, hozzá a kert jó szándékkal természetközelinek nevez- nádasos terület miatt, a pusztát a révből magasabb víz- hető állapotához: 1. Jelentősebb terhelésnek, funkciójá- állás esetén csak nagy kerülővel, a turzásháromszög ból eredően, csak néhány hónapra van kitéve. 2. Beépí- szélesebb szárán, Zamárdin keresztül volt lehetőség tettségének mértékét építésügyi hatóság szabályozza. megközelíteni. Csak szárazabb időben lehetett a révből (Ez kertes épületeknél általában 25%.) 3. A tulajdonos a pusztára eljutni egy rövidebb, megközelítően a tur- természetbarát beállítottsága, amely minimálisra korlá- zásháromszög magasságának irányában futó úton (Ár- tozott beavatkozásban nyilvánul meg. páskert-dűlő). A XIX. és XX. század út- és vasútépítése Szántód éghajlatát óceáni, mediterrán és kontinentá- következtében, töltések és vízelvezető árkok szabdalták lis területek légtömegei határozzák meg. Az évi közép- fel az eddig érintetlen tájelemeket, amelyek természeti hőmérséklet 10.3 ºC (júliusi középhőmérséklet 21.5ºC), képe, a jelentős tájátalakítások ellenére, karakterében a csapadék pedig 600 és 700 mm között van, amelynek döntően nem változott meg. A Balaton közelségére vá- jelentős része tavasszal és ősszel esik. Balatonföldvár– gyó emberek üdülői elsősorban a turzásháromszög két Zamárdi térségében, mivel a Külső-Somogyi-dombság magasabb vonulatai itt közelítik meg legjobban a Ba- 1 Szántód közigazgatásilag 1990 és 1997 között Zamárdihoz tarto- laton medencéjét, környezetéhez képest viszonylag je- zott. 1997-ben kapta meg községi rangját, és 2002-ben, az addig lentősebb a csapadék. A Balaton nagy víztömegének Kőröshegyhez tartozó Somos hozzácsatolásával, nyerte el önál- kiegyenlítő hatása a tó 0.5 km-es sávjában érzékelhető lóságát (MAURER 2007). Ez az oka annak, hogy †PIN T ÉR ÉS SUARA OMOKOS OVÁCS ÜSKÉS 2004 faunakatalógusában „Zamárdi: Szántód” írásmód szerepel, (D és K 1982, T 2007). azaz Zamárdi település Szántód nevezetű lelőhelyéről van szó. ________________________________________ ISSN 2064-1966 (Print); ISSN 2631-0376 (Online) 72 DoMoKoS TAMÁS Malako-faunisztikai vizsgálatok előzményei ma 2–3×-a a szárazföldieknek. Ez az arány, hála a mai Milyen is az ideális, örökzöldnek tartott faunisztikai? katalógusok adatainak, jelentősen megváltozott. PIN T ÉR Először is multiszezonális, és kiterjed a habitátok teljes és SUARA (2004) kötetében Kőröshegy, Balatonföldvár, spektrumára. (Ez biztosítja a különböző ökológiai igényű Szántód és Zamárdi térségéből a szárazföldi fajok szá- fajok kézre kerülését.) Másodszor nem húzódik el évtize- ma 36, a vízieké pedig 38. Ki kell emelni PÓNYI (1988) dekre, mert akkor nem a dinamikusan változó faunisztikai munkáját, aki a Balaton régióinak (nyílt víz, tófenék, parti kép egy „pillanatát” rögzítjük, hanem valami mást (!) Az öv, köves part) makro-malakofaunáját tanulmányozta, és évtizedekre elhúzódó vizsgálat különösen az invazív fa- több esetben abundancia értékeket is közöl, sőt igyek- jok megjelenésénél torzítja a képet, mert az első meg- szik nagyobb időszakok beiktatásával vett minták segít- találás időpontja valamelyik kutató, vagy kutatási hullám ségével (1930, 1960, 1974) populáció-dinamikai követ- időpontjaként fog tévesen rögzülni. Dudich Endre már keztetéseket is levonni. A fent sorolt négy övből Tihany 1928-ban rámutatott a részletes kutatások szükségessé- és Szántód környékéről összesen 13 taxonról tesz em- gére, és elvetette az idejemúlt alkalmi gyűjtőkirándulások lítést a korábbi nómenklatúrát használva. Ebből 6 kagy- metodikáját (DU D ICH 1928). Ennek ellenére, még ma is ló (Anodonta sp. Dreissena polymorpha, Unio tumidus, – több mint 80 év után – csak elvétve találkozunk kisebb Unio pictorum, Pisidium casertanum, Pisidium sp.) és 7 területek ideálisnak nevezhető ismételt állapotfelvételé- csiga (Bithynia tentaculata, Bithynia leachi, Lithoglyphus vel, biomonitoringjával. Elsősorban a Nemzeti Parkok naticoides, Lymnaea auricularia, Planorbarius corneus, kutatási eszköztárában nyert polgárjogot ez a szemlélet. Potamopyrgus jenkinsi, Physa fontinalis). Ez a fauna Mi legyen akkor az elavult alkalmi, általában amatőrök EN T Z (1941) közleményében ismertetettnél szegénye- által összegyűjtött adatokkal? „Ha ló nincs, akkor szamár sebb, és elsősorban mocsári taxonokban hagy kívánni is jó!” alapon elterjedési kötetekbe (PIN T ÉR et al. 1979, valót maga után. Ez nem a véletlen műve, hiszen Pónyi FEHÉR ÉS GUBÁNYI 2001, PIN T ÉR ÉS SUARA 2004) gyűlnek célja nem a fauna minél teljesebb ismertetése, hanem össze ezek a szórványadatok, miközben sok hozzájuk néhány kiemelt reprezentáns taxon prezenciájának, kapcsolódó értékes és szubsztanciális információ (gyűjtő abundanciájának, cönológiájának és ökológiájának a be- neve, gyűjtési időpont, biotóp megnevezése, szubszt- mutatása volt. rátum, példányszám/abundancia,…) örökre elvész. Az Király Gergely a mediterrán és nyugat-európai el- elvesző apró-cseprő adatokat napjainkban sokan oktro- terjedésű Cornu aspersa kőröshegyi (YM 28) előfordu- jáltnak tartják, legszívesebben az amatőrök boszorkány- lásáról számol be (VAR G A et al. 2010). Ezt az adventív konyhájába száműznék, pedig ők is jól tudják, hogy min- fajt az M7-es völgyhíd csapadéktározó medencéjének denféle komoly kvalitatív és kvantitatív vizsgálat alapja szegélyén találta meg 2010-ben. a faunisztika. Hiába beszélnek róla pejoratív módon, a faunisztikát nem lehet kikerülni. A fajok védettségét meg- Anyag és módszer alapozó rangsorolás, állatföldrajzi mintázatok elkészíté- se faunisztikai eredményeken alapszik (SÓLYMOS 2004, Szántód és környékével foglalkozó írásom a beve- 2005), a molekuláris taxonómiai vizsgálathoz is mintára zetőben elmondott crisis de croisance sok-sok problé- van szükség, amelyet csak faunisztikai adatok ismere- májával bír, de úgy érzem, hogy ennek ellenére sem tében tudunk beszerezni. Némi bátorításul szolgált szá- haszontalan munka, annál inkább, mert nem az ismert momra HÉRA ÉS VAR G A 2001 buzdítása is: „Továbbra is elterjedési kötetek leporolt adatait tárom a tisztelt olvasó feladat a Külső-Somogy szisztematikus feltárása és a elé, hanem saját gyűjtéseimet, amelyek 1976 és 2011 kagylófauna alaposabb megismerése.” Jelen írásommal közötti évekre esnek. Sajnos az adatok sztohisztikusak ehhez a munkához szeretnék adalékot szolgáltatni. és csupán 38 időpontot reprezentálnak. A gyűjtési