DOI:10.26080/krrmkozl.2018.1.71 A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 01: 71–80 Kaposvár, 2013
Szórványadatok Szántód és környékének puhatestű (Mollusca) faunájához
Domokos Tamás
H-5600 Békéscsaba, Rábay utca 11. E-mail: tamasdomokos@ freemail.hu
Do m o k o s , T.: Sporadic data on the mollusc fauna of Szántód befogóján (Fürdőtelep) és a 110–200 m-es dombok lá- (Somogy County) and its environment. bánál (Somos, Csemetekert) épültek fel (Tü s k é s 2007). Abstract: The fauna record includes 80 taxa (25 freshwater A lakóházak és nyaralók kertjei, valamint a kereskedel- snails, 48 terrestrial snails, 7 mussels) and about 271 new mi egységek, az eredeti ligetes-erdős élőhelyeket, illet- units from 40 sampling sites. Habitat types of terrestrial snails are followings: bush forest dwellers 27%, open ground and ve feltöltéssel építkezésre alkalmassá vált mélyebb fek- steppe dwellers 27%, meso- and xerophilous dwellers 27%, vésű területeket foglalták el. Az elmondottakból kitűnik, hygrophilous dwellers 4%, paludial dwellers 8%. On the other hogy ökológiai szempontból igen változatos élőhelyek hand in examened resort the bush forest dwellers are the jellemzik a vizsgált területet. Csökkenő vízigény alapján dominant (44%). That’s the effect of the artificial environment a malakofauna a következő csoportjaira számíthatunk: (holiday resort area). vízi, amphibikus, ligeti-erdei, szárazságtűrő, szubterrán. Mivel Szántód területének tájelemei – az előbb elmon- Keywords: habitat tipe, artificial environment, invasive and dottak értelmében – igen mozaikos képet mutatnak, protected species nem meglepő, ha itt-ott az átmenetekre jellemző „kevert” faunával találkozhatunk. Bevezetés Milyen fajegyüttesekre bukkanhatunk például egy ember által létesített és fenntartott nyaraló kertjében? Dolgozatomban elsősorban Szántód molluszkáival Alapvetően ligetes tájelemmel van dolgunk, amelyet szándékozom foglalkozni, de bemutatok néhány élőhe- bennszülött nyár, fűz, tölgy; örökzöldek, gyümölcs- vagy lyet a közeli Kőröshegy, Balatonföldvár, Zamárdi telepü- 1 díszfák, mogyoró- és díszbokrok alkotnak. Tősűrűsé- lésekről is. güktől és árnyékvetésüktől függően pázsit vagy talajon kúszó egynyári vagy örökzöld növényzet boríthatja be Szántód természeti környezete a köztük lévő teret. A sövénykerítés néhány dm-es sáv- Az 1784-ben készült I. katonai (Josefiniánus) felmérés ja, különösen, ha örökzöld futja be, környezetéhez vi- alapján, a Balaton partján, a maitól eltérő nyomvonalon, szonyítva pufferált, erdőkre emlékeztető mikroklímával Szántódpuszta mögött DK-re futott a Szemest Siófok- bírhat. A zöldkerítések zöldfolyosóként funkcionálnak, kal összekötő egykori római út. Több mint 200 évvel ez- folyamatosságuk megakadályozza az egyes telkek fau- előtt, az út ÉNy-i oldalán még nyitott a turzásháromszög nájának a fragmentálódását. A nyaraló kertjének neve- (Szántód-tó/Brettyó), DK-i oldala pedig dombos, ame- sebb pázsitfoltjain amfibikus, valamint ligeti-erdei fajok; lyet erdő, illetve Zamárdi határában szőlősök (Kőhegy) szárazabb pázsitfoltjain szárazságtűrő és szubterrán borítanak. Az erdő csak elvétve lépi át itt-ott az utat. A fajok is megjelenhetnek. Döntően három tényező járul turzásháromszög által közrefogott lagunás, mocsaras, hozzá a kert jó szándékkal természetközelinek nevez- nádasos terület miatt, a pusztát a révből magasabb víz- hető állapotához: 1. Jelentősebb terhelésnek, funkciójá- állás esetén csak nagy kerülővel, a turzásháromszög ból eredően, csak néhány hónapra van kitéve. 2. Beépí- szélesebb szárán, Zamárdin keresztül volt lehetőség tettségének mértékét építésügyi hatóság szabályozza. megközelíteni. Csak szárazabb időben lehetett a révből (Ez kertes épületeknél általában 25%.) 3. A tulajdonos a pusztára eljutni egy rövidebb, megközelítően a tur- természetbarát beállítottsága, amely minimálisra korlá- zásháromszög magasságának irányában futó úton (Ár- tozott beavatkozásban nyilvánul meg. páskert-dűlő). A XIX. és XX. század út- és vasútépítése Szántód éghajlatát óceáni, mediterrán és kontinentá- következtében, töltések és vízelvezető árkok szabdalták lis területek légtömegei határozzák meg. Az évi közép- fel az eddig érintetlen tájelemeket, amelyek természeti hőmérséklet 10.3 ºC (júliusi középhőmérséklet 21.5ºC), képe, a jelentős tájátalakítások ellenére, karakterében a csapadék pedig 600 és 700 mm között van, amelynek döntően nem változott meg. A Balaton közelségére vá- jelentős része tavasszal és ősszel esik. Balatonföldvár– gyó emberek üdülői elsősorban a turzásháromszög két Zamárdi térségében, mivel a Külső-Somogyi-dombság magasabb vonulatai itt közelítik meg legjobban a Ba- 1 Szántód közigazgatásilag 1990 és 1997 között Zamárdihoz tarto- laton medencéjét, környezetéhez képest viszonylag je- zott. 1997-ben kapta meg községi rangját, és 2002-ben, az addig lentősebb a csapadék. A Balaton nagy víztömegének Kőröshegyhez tartozó Somos hozzácsatolásával, nyerte el önál- kiegyenlítő hatása a tó 0.5 km-es sávjában érzékelhető lóságát (Ma u r e r 2007). Ez az oka annak, hogy †Pi n t é r é s Su a r a o m o k o s o v á c s ü s k é s 2004 faunakatalógusában „Zamárdi: Szántód” írásmód szerepel, (D és K 1982, T 2007). azaz Zamárdi település Szántód nevezetű lelőhelyéről van szó. ______ISSN 2064-1966 (Print); ISSN 2631-0376 (Online) 72 Domokos Tamás
Malako-faunisztikai vizsgálatok előzményei ma 2–3×-a a szárazföldieknek. Ez az arány, hála a mai Milyen is az ideális, örökzöldnek tartott faunisztikai? katalógusok adatainak, jelentősen megváltozott. Pi n t é r Először is multiszezonális, és kiterjed a habitátok teljes és Su a r a (2004) kötetében Kőröshegy, Balatonföldvár, spektrumára. (Ez biztosítja a különböző ökológiai igényű Szántód és Zamárdi térségéből a szárazföldi fajok szá- fajok kézre kerülését.) Másodszor nem húzódik el évtize- ma 36, a vízieké pedig 38. Ki kell emelni Pó n y i (1988) dekre, mert akkor nem a dinamikusan változó faunisztikai munkáját, aki a Balaton régióinak (nyílt víz, tófenék, parti kép egy „pillanatát” rögzítjük, hanem valami mást (!) Az öv, köves part) makro-malakofaunáját tanulmányozta, és évtizedekre elhúzódó vizsgálat különösen az invazív fa- több esetben abundancia értékeket is közöl, sőt igyek- jok megjelenésénél torzítja a képet, mert az első meg- szik nagyobb időszakok beiktatásával vett minták segít- találás időpontja valamelyik kutató, vagy kutatási hullám ségével (1930, 1960, 1974) populáció-dinamikai követ- időpontjaként fog tévesen rögzülni. Dudich Endre már keztetéseket is levonni. A fent sorolt négy övből Tihany 1928-ban rámutatott a részletes kutatások szükségessé- és Szántód környékéről összesen 13 taxonról tesz em- gére, és elvetette az idejemúlt alkalmi gyűjtőkirándulások lítést a korábbi nómenklatúrát használva. Ebből 6 kagy- metodikáját (Du d i c h 1928). Ennek ellenére, még ma is ló (Anodonta sp. Dreissena polymorpha, Unio tumidus, – több mint 80 év után – csak elvétve találkozunk kisebb Unio pictorum, Pisidium casertanum, Pisidium sp.) és 7 területek ideálisnak nevezhető ismételt állapotfelvételé- csiga (Bithynia tentaculata, Bithynia leachi, Lithoglyphus vel, biomonitoringjával. Elsősorban a Nemzeti Parkok naticoides, Lymnaea auricularia, Planorbarius corneus, kutatási eszköztárában nyert polgárjogot ez a szemlélet. Potamopyrgus jenkinsi, Physa fontinalis). Ez a fauna Mi legyen akkor az elavult alkalmi, általában amatőrök En t z (1941) közleményében ismertetettnél szegénye- által összegyűjtött adatokkal? „Ha ló nincs, akkor szamár sebb, és elsősorban mocsári taxonokban hagy kívánni is jó!” alapon elterjedési kötetekbe (Pi n t é r et al. 1979, valót maga után. Ez nem a véletlen műve, hiszen Pónyi Fe h é r é s Gu b á n y i 2001, Pi n t é r é s Su a r a 2004) gyűlnek célja nem a fauna minél teljesebb ismertetése, hanem össze ezek a szórványadatok, miközben sok hozzájuk néhány kiemelt reprezentáns taxon prezenciájának, kapcsolódó értékes és szubsztanciális információ (gyűjtő abundanciájának, cönológiájának és ökológiájának a be- neve, gyűjtési időpont, biotóp megnevezése, szubszt- mutatása volt. rátum, példányszám/abundancia,…) örökre elvész. Az Király Gergely a mediterrán és nyugat-európai el- elvesző apró-cseprő adatokat napjainkban sokan oktro- terjedésű Cornu aspersa kőröshegyi (YM 28) előfordu- jáltnak tartják, legszívesebben az amatőrök boszorkány- lásáról számol be (Va r g a et al. 2010). Ezt az adventív konyhájába száműznék, pedig ők is jól tudják, hogy min- fajt az M7-es völgyhíd csapadéktározó medencéjének denféle komoly kvalitatív és kvantitatív vizsgálat alapja szegélyén találta meg 2010-ben. a faunisztika. Hiába beszélnek róla pejoratív módon, a faunisztikát nem lehet kikerülni. A fajok védettségét meg- Anyag és módszer alapozó rangsorolás, állatföldrajzi mintázatok elkészíté- se faunisztikai eredményeken alapszik (Só l y m o s 2004, Szántód és környékével foglalkozó írásom a beve- 2005), a molekuláris taxonómiai vizsgálathoz is mintára zetőben elmondott crisis de croisance sok-sok problé- van szükség, amelyet csak faunisztikai adatok ismere- májával bír, de úgy érzem, hogy ennek ellenére sem tében tudunk beszerezni. Némi bátorításul szolgált szá- haszontalan munka, annál inkább, mert nem az ismert momra Hé r a é s Va r g a 2001 buzdítása is: „Továbbra is elterjedési kötetek leporolt adatait tárom a tisztelt olvasó feladat a Külső-Somogy szisztematikus feltárása és a elé, hanem saját gyűjtéseimet, amelyek 1976 és 2011 kagylófauna alaposabb megismerése.” Jelen írásommal közötti évekre esnek. Sajnos az adatok sztohisztikusak ehhez a munkához szeretnék adalékot szolgáltatni. és csupán 38 időpontot reprezentálnak. A gyűjtési he- Szántód és környékének molluszkáiról többek kö- lyek – a fentiekben elmondottak szerint – Kőröshegy, zött Br a n c s i k és Da d a i (1897), Cs i k i (1902), Ro t a r i d e s z Balatonföldvár, Szántód és Zamárdi területére esnek. (1931), En t z (1941), Pi n t é r (1978), Pi n t é r et al. (1979), A feldolgozásra kerülő malakológiai anyagot egyeléssel, Do m o k o s és Ko v á c s (1982), Ri c h n o v s z k y , Pó n y i és Já r a i tömeggyűjtéssel és uszadék feldolgozásával nyertem. (1987), Pó n y i (1988), Fe h é r és Gu b á n y i (2001), Pi n t é r A válogatást követő meghatározás és elnevezés során és Su a r a (2004), Va r g a , Ki r á l y és Su l y o k (2010) közöl So ó s (1943), Ri c h n o v s z k y és Pi n t é r (1979), Ke r n e y et al. adatokat. Faunisztikai szempontból En t z (1941) össze- (1983), Fa l k n e r et al. (2001), Fe h é r és Gu b á n y i (2001) foglaló írását, valamint Pi n t é r et. al. (1979), Fe h é r és munkáit vettem alapul. A 2005 előtti gyűjtéseim hozadé- Gu b á n y i (2001), Pi n t é r és Su a r a (2004) hatalmas adat- ka a Munkácsy Mihály Múzeum Mollusca-gyűjteményét, halmazzal bíró faunakatalógusait kell kiemelni. Az utóbbi a következő évek anyaga pedig magángyűjteményemet források nemcsak a vízi, hanem a szárazföldi faunáról is gazdagította. jelentős képet nyújtanak. [En t z 1941 – korabeli nomenk- latúra szerint – csupán hét szárazföldi taxont említ Szán- Eredmények tódról (Helicella obvia, Helicella striata, Jamina tridens, Succinea elegans, Succinea oblonga, Succinea pfefferi, Szántód és környékének 40 gyűjtőhelyéről 271 tétel Succinea putris) és négyet (Cecilioides acicula, Jamina malakológiai anyag (recens, szubfosszilis) gyűlt össze. tridens,Succinea oblonga, Vallonia pulchella) Zamárdiból. A gyűjtőhelyek megoszlása tájelemek szerint a követke- (Balatonföldvárról nem közöl adatokat!) Vízi fajok száma ző: 1. víz–vízpart–mocsár: 11. 2. gyep: 3. 3. erdő: 6. 4. hasonló bontásban: 16 illetve 11, azaz a vízi fajok szá- település: 20. Az előkerült 80 taxont felsoroló lista, csak Szórványadatok Szántód és környékének 73 (Somogy megye, YM 19, 29) puhatestű (Mollusca) faunájához az előbb említett gyűjteményekben fellelhető példányok Lymnaeidae adatait tartalmazza, a következő sorrendben: taxon Galba truncatula (O. F. Müller, 1774) – ● Szántód: vagy faj leírójával, gondolatjel, kiemelő pont, település Juhász Gy. u., Balaton, uszadék, 2006. 03. 21.; Laguna neve, kettőspont, lelőhely(ek), élőhely(ek), dátum(ok), Panzió K-oldalán lévő csat. uszadéka, 2008. 10. 06. az egyes lelőhelyeket pontosvessző választja el egy- Stagnicola fuscus (C. Pfeiffer,1821) – ● Szántód: Kis- mástól. A területre nézve új fajokat ( ⃰ ) jelzi (Pi n t é r és faludy S. u., Balaton, uszadék,1976. 07. 11.; Rév, usza- Su a r a 2004). dék,1978. 07. 18.; Herman O. u., Balaton gyékényes és sásos partja, 2006. 08. 10.; Juhász Gy. u., Balaton, CLECOM szerinti fajlista (Fa l k n e r et al. 2001) az uszadék, 2006. 11. 10., 2007. 03. 26. adatokkal Radix auricularia auricularia (Linnaeus,1758) – ● Szántód: Juhász Gy. u., Balaton, uszadék, 2006. 11. Viviparidae 10., 2007. 03. 26. Viviparus sp. – ● Szántód: Laguna Panzió K-oldalán Radix balthica (W. Hartmann, 1821) – ● Szántód: lévő csat. uszadéka, 2008.10.06. (szubfosszilis) Lóczy L. u., Balaton, moszat, 1979. 07. 22. Radix labiata (Rossmässler, 1835) – ● Balatonföldvár: Bithyniidae Balaton, mocsaras rész a Körös-p. befolyása közelé- Bithynia tentaculata (Linnaeus, 1758) – ● Szántód: ben, 1976. 08. 28. Kisfaludy S. u., Balaton, uszadék,1976.07.11.; Rév, uszadék,1978. 07.18.; Lóczy L. u., Balaton, moszat, Physidae 1979. 07. 22.; Herman O. u., Balaton gyékényes és sá- Physella acuta (Draparnaud, 1805) – ● Szántód: sos partja, 2006. 08. 10.; Juhász Gy. u., Balaton, usza- Herman O. u., Balaton gyékényes és sásos partja, dék, 2007. 03. 26; Laguna Panzió K-oldalán lévő csat. 2006. 08. 10. uszadéka, 2008. 10. 06. (szubfosszilis) ● Balatonföldvár: Physella fontinalis (Linnaeus, 1758) – ● Szántód: Balaton, mocsaras rész a Kőrös-p. befolyása közelé- Kisfaludy S. u., Balaton, uszadék,1976. 07. 11.; Rév, ben, 1976. 08. 28. uszadék,1978. 07. 18.; Lóczy L. u. Balaton, moszat, Bithynia leachi (Sheppard, 1823) – ● Szántód: Kisfa- 1979. 07. 22.; Herman O. u., Balaton gyékényes és sá- ludy S. u., Balaton, uszadék,1976. 07. 11.; Rév, usza- sos partja, 2006. 08. 10. dék,1978. 07. 18. ; Herman O. u., Balaton gyékényes és sásos partja, 2006. 08. 10. Planorbidae Planorbarius corneus corneus (Linnaeus, 1758) – ● Hydrobiidae Szántód: Juhász Gy. u. , Balaton, uszadék, 2007. 03. Potamopyrgus antipodarum (J. F. Gray, 1843) – 26. ● Balatonföldvár: Balaton, mocsaras rész a Kőrös-p. ● Szántód: Rév, uszadék, 1978. 07. 18.; Lóczy L. u., befolyása közelében, 1976. 08. 28. Balaton, nedves moszatpapír, 1979. 07. 22.; Herman Planorbis planorbis (Linnaeus,1758) – ● Szántód: O. u., Balaton gyékényes és sásos partja, 2006. 08. Kisfaludy S. u., Balaton, uszadék,1976. 07. 11.; Rév, 10.(szubfosszilis); Juhász Gy. u., Balaton, uszadék, uszadék,1978. 07. 18.; Lóczy L. u. Balaton, moszat, 2007. 03. 26. 1979. 07. 22. ; Juhász Gy. u., Balaton, uszadék, 2006. Lithoglyphus naticoides (C. Pfeiffer, 1828) – ● Szán- 03. 21.,2006. 10. 10., 2007. 03. 26.; Herman O. u., Ba- tód: Juhász Gy. u., Balaton, uszadék, 2006. 03. 21., laton gyékényes és sásos partja, 2006. 08. 10.; Brettyó, 2007. 03. 26. (fosszilis/szubfosszilis) Kazinczy F. u. közepe, sásos, 2006. 08. 23.; Laguna Panzió K-oldalán lévő csat. uszadéka, 2008. 10. 06. ● Valvatidae Balatonföldvár: Balaton, mocsaras rész a Körös-p. be- Valvata cristata (O. F. Müller, 1774) – ● Szántód: folyása közelében, 1976. 08. 28. Kisfaludy S. u., Balaton, uszadék,1976. 07. 11.; Ju- Anisus spirorbis (Linnaeus, 1758) – ● Szántód: hász Gy. u., Balaton, uszadék, 2006. 03. 21., 2007. 03. Laguna Panzió K-oldalán lévő csatorna uszadéka, 26; Herman O. u., Balaton gyékényes és sásos partja, 2008. 10. 06. ● Balatonföldvár: Balaton, mocsaras rész 2006. 08. 10.; Laguna Panzió K-oldalán lévő csat. usza- a Kőrös-p. befolyása közelében, 1976. 08. 28. déka, 2008. 10. 06. Anisus vortex (Linnaeus, 1758) – ● Szántód: Kisfa- Valvata piscinalis piscinalis (O. F. Müller, 1774) – ● ludy S. u., Balaton, uszadék,1976. 07. 11.; Rév, usza- Szántód: Lóczy L. u., Balaton, moszat, 1979. 07. 22.; dék,1978. 07. 18. ; Juhász Gy. u., Balaton, uszadék, Juhász Gy. u., Balaton, uszadék, 2007.03.26. 2006. 03. 21., 2007. 03. 26.; Herman O. u., Balaton gyé- kényes és sásos partja, 2006. 08. 10. ● Balatonföldvár: Borysthenia naticina (Menke, 1845) ⃰ – ● Szántód: Balaton, mocsaras rész a Körös-p. befolyása közelé- Herman O. u., Balaton gyékényes és sásos partja, ben, 1976. 08. 28. 2006. 08. 10. Anisus vorticulus (Troschel, 1834) – ● Szántód: Lóczy L. u., Balaton, moszat, 1979. 07. 22.; Juhász Gy. Acroloxidae u., Balaton, uszadék, 2006. 03. 21., 2007. 03. 26. Acroloxus lacustris (Linnaeus,1758) – ● Szántód: Bathyomphalus contortus (Linnaeus,1758) – ● Szán- Kisfaludy S. u., Balaton, uszadék,1976. 07. 11. tód: Kisfaludy S. u., Balaton, uszadék,1976. 07. 11.; Rév, uszadék,1978. 07. 18.; Lóczy L. u., Balaton, mo- 74 Domokos Tamás
szat, 1979. 07. 22.; Juhász Gy. u., Balaton, uszadék, Cochlicopa lubricella (Rossmässler,1834) ⃰ – ● Szán- 2006. 03. 21., 2007. 03. 26.; Herman O. u., Balaton gyé- tód: Kristóf-domb, útbevágás a D-i oldalán, akácos, kényes és sásos partja, 2006. 08 .10. 2006. 07. 16. ● Balatonföldvár: Bethlen G. u. 13., kert, Gyraulus albus (O. F. Müller, 1774) – ● Szántód: 2011. 09. 23. Lóczy L. u., Balaton, moszat, 1979. 07. 22.; Juhász Gy. u., Balaton, uszadék, 2007. 03. 26. ● Balatonföldvár: Valloniidae Balaton, mocsaras rész a Kőrös-p. befolyása közelé- Vallonia costata (O. F. Müller, 1774) – ● Szántód: ben, 1976. 08. 28. Kristóf-domb, útbevágás a D-i oldalán, akácos, 2006. Gyraulus crista (Linnaeus, 1758) – ● Szántód: Rév, 07. 16; Herman O. u., Balaton gyékényes és sásos part- uszadék,1978. 07. 18.; Lóczy L. u., Balaton, moszat, ja, 2006. 08. 10.; Juhász Gy. u., Balaton, 2007. 03. 26.; 1979. 07. 22.; Juhász Gy. u., Balaton, uszadék, 2006. Laguna Panzió K-oldalán lévő csat. uszadéka, 2008. 03. 21. 2007. 03. 26. 10. 06.; Somos, Szántódi út 25., kerítés környéke, 2011. Segmentina nitida (O. F. Müller) – ● Szántód: Kisfa- 11. 18.; Somos, Csemetekert u. és a Szántódi út sarka, ludy S. u., Balaton, uszadék,1976. 07. 11.; Rév, usza- kert, 2011. 11. 08. ● Balatonföldvár: Gönye, magaspart, dék,1978. 07. 18.; Juhász Gy. u., Balaton, uszadék, gyep, 2006. 07. 12.; Hotel del Porto szálloda, Damja- 2006. 03. 21.; Herman O. u., Balaton gyékényes és sá- nich J. u. kerítés vörös homokkő lábazata, 2010. 10. sos partja, 2006. 08. 10. 17.; Bethlen G. u. 13., kert, 2011. 09. 23.; Spúr I. u. 22. kert, 2011. 09. 23. Carychiidae Vallonia pulchella (O. F. Müller, 1774) – ● Szántód: Carychium minimum O. F. Müller, 1774 – ● Szántód: Kossuth L. u. 2., kerti sövény, 2005. 09. 13.; Juhász Gy. Juhász Gy. u., Balaton, uszadék, 2006. 03. 21.; Laguna u., Balaton, uszadék, 2006. 03. 21. 2007. 03. 26.; Kris- Panzió K-oldalán lévő csat. uszadéka, 2008. 10. 06. tóf-domb, útbevágás a D-i oldalán, akácos, 2006. 07. Carychium sp. – ● Szántód: Rév, uszadék, 1978. 16.; Herman O. u., Balaton gyékényes és sásos partja, 07. 18. 2006. 08. 10.; Brettyó, Kazinczy F. u. közepe, sásos, 2006. 08. 23.; Laguna Panzió K-oldalán lévő csatorna Succineidae uszadéka, 2008. 10. 06.; Somos, Csemetekert u. és a Succinella oblonga (Draparnaud,1801) – ● Szán- Szántódi út sarka, kert, 2011. 11. 08. ● Balatonföldvár: tód: Herman O. u., Balaton gyékényes és sásos part- Gönye, magaspart, gyep, 2006. 07. 12.; Camping út és ja, 2006. 08. 10.; Kossuth L. u. 2., kerti sövény, 2005. a Petőfi S. u. közötti lépcsősor melletti avar, 2010. 11. 09. 13.; Kristóf-domb, útbevágás a D-i oldalán, akácos, 16. ● Zamárdi, Szamár-kő, K-felé futó löszárok, vegyes 2006. 07. 16. (Fossz.); Juhász Gy. u., Balaton, 2007. erdő, 2006. 09. 01. 03. 26; Laguna Panzió K-oldalán lévő csat. uszadéka, Vallonia enniensis (Gredler,1856) – ● Szántód: Ju- 2008. 10. 06. ● Kőröshegy: Öreg-hegy, Bor-kút, csalá- hász Gy. u.,Balaton, uszadék, 2007. 03. 26; Laguna nos, 2006. 07. 17. Panzió K-oldalán lévő csat. uszadéka, 2008. 10. 06. Oxyloma elegans elegans (Risso, 1826) – ● Szántód: Kisfaludy S. u., Balaton, uszadék, 1976. 07. 11.; Herman Pupillidae O. u., Balaton gyékényes és sásos partja, 2006. 08. 10.; Pupilla muscorum (Linnaeus, 1758) – ● Szántód: Juhász Gy. u., Balaton, uszadék, 2006. 03. 21., 2007. Kossuth L. u. 2., kerti sövény, 2005. 09. 13.; Juhász 03. 26; Brettyó, Kazinczy F. u. közepe, sásos, 2006. Gy. u., Balaton, uszadék, 2006. 03. 21., 2007. 03. 26; 08. 23.; Laguna Panzió K-oldalán lévő csat. uszadéka, Herman O. u., Balaton gyékényes és sásos partja, 2006. 2008. 10. 06 ● Balatonföldvár: Balaton, mocsaras rész a 08. 10.; Laguna Panzió K-oldalán lévő csat. uszadéka, Kőrös-p. befolyása közelében, 1976. 08. 28. 2008. 10. 06.; Somos: Szántódi út 25., kerítés környé- ke, 2011. 11. 18.; ● Balatonföldvár: Hotel del Porto szál- Cochlicopidae loda, Damjanich J. u. kerítés vörös homokkő lábazata, Cochlicopa lubrica (O. F. Müller, 1774) – ● Szántód: 2010. 10. 17. Kossuth L. u. 2., kerti sövény, 2005. 09. 13.; Juhász Gy. Pupilla triplicata (S. Studer,1820) ⃰ – ● Balatonföldvár, u., Balaton, uszadék, 2006. 03. 21., 2007. 03. 26., 2007. sánc, D-re néző fás és bokros oldal, 2006. 09. 01. 03. 26. ; Herman O. u., Balaton gyékényes és sásos (szubfosszilis) partja, 2006. 08. 10.; Brettyó, Kazinczy F. u. közepe, sá- sos, 2006. 08. 23. ; Földvári út 20., kert, avar, 2006. 08. Chondrinidae 23.; Földvári út 26., kert, 2006. 08. 23.; Laguna Panzió Granaria frumentum (Draparnaudi,1801) – ● K-oldalán lévő csat. uszadéka, 2008. 10. 06.; Somos, Balatonföldvár: Gönye, magaspart, gyep, 2006. 07. Szántódi út 25., kerítés környéke, 2011. 11. 18.; Somos, 12.; sánc, D-re néző fás és bokros oldal, 2006. 09. 01.; Csemetekert u. és a Szántódi út sarka, kert, 2011. 11. 08. Camping út és a Petőfi S. u. közötti lépcsősor mellet- ● Kőröshegy: Öreg-hegy, Bor-kút, csalános, 2006. 07. ti avar, 2010. 11. 16. (szubfosszilis) ● Szántód: Föld- 17. ● Balatonföldvár: sánc, D-re néző fás és bokros oldal, vári út 20., kert, avar, 2006. 08. 23.(fossz.); Laguna 2006. 09. 01.; Hotel del Porto szálloda, Damjanich J. u. Panzió K-oldalán lévő csat. uszadéka, 2008. 10. 06. kerítés vörös homokkő lábazata, 2010. 10. 17.; Camping ● Zamárdi: Szamár-kő, K-felé futó löszárok, vegyes út és a Petőfi S. u. közötti lépcsősor melletti avar, 2010. erdő, 2006. 09. 01. 11. 16; Spúr I. u. 22. kert, 2011. 09. 23. Szórványadatok Szántód és környékének 75 (Somogy megye, YM 19, 29) puhatestű (Mollusca) faunájához
Vertiginidae 10. 06. ● Balatonföldvár: Camping út és a Petőfi S. u. Truncatellina cylindrica (A. Férussac, 1807) – ● közötti lépcsősor melletti avar, 2010. 11. 16. Szántód: Kristóf-domb, útbevágás a D-i oldalán, aká- cos, 2006. 07. 16.; Juhász Gy. u., Balaton, uszadék, Punctidae 2007. 03. 26.; Laguna Panzió K-oldalán lévő csat. usza- Punctum pygmaeum (Draparnaudi, 1801) – ● Szán- déka, 2008. 10. 06. ● Zamárdi: Szamár-kő, K-felé futó tód: Kilences-tető, Csikászói-erdő, cseres, 2006. 07. löszárok, vegyes erdő, 2006. 09. 01. ● Balatonföldvár: 18. ● Zamárdi, Szamár-kő, K-felé futó löszárok, vegyes sánc, D-re néző fás és bokros oldal, 2006. 09. 01. erdő, 2006. 09. 01. Vertigo antivertigo (Draparnaudi, 1801) – ● Szántód: Juhász Gy. u., Balaton, uszadék, 2006. 03. 21. Euconulidae Vertigo pygmaea (Draparnaudi, 1801) – ● Szántód: Euconulus fulvus (O. F. Müller, 1774) – ● Szántód: Juhász Gy. u., Balaton, uszadék, 2006. 03. 21.; Laguna Kisfaludy S. u., Balaton, uszadék,1976. 07. 11. Panzió K-oldalán lévő csat. uszadéka, 2008. 10. 06. Vertigo angustior Jeffreys,1830 ⃰ – ● Szántód: Laguna Gastrodontidae Panzió K-oldalán lévő csat. uszadéka, 2008. 10. 06. Zonitoides nitidus (O. F. Müller, 1774) – ● Szántód: Kisfaludy S. u., Balaton, uszadék,1976. 07. 11.; Rév, Enidae uszadék,1978. 07. 18.; Juhász Gy. u., Balaton, usza- Merdigera obscura (O.F. Müller, 1774) – ● Szán- dék, 2006. 03. 21., 2007. 03. 26.; Herman O. u. Balaton tód: Kossuth L. u. 2., kert, sövény, 2005 .09. 13. ● gyékényes és sásos partja, 2006. 08. 10.; Földvári út Kőröshegy, Öreg-hegy, Bor-kút, csalános, 2006. 07. 17. 20., kert, avar, 2006. 08. 23.; Laguna Panzió K-oldalán ● Balatonföldvár: sánc, D-re néző fás és bokros oldal, lévő csat. uszadéka, 2008. 10. 06. ● Balatonföldvár: Ba- 2006. 09. 01.; Camping út és a Petőfi S. u. közötti lép- laton, mocsaras rész a Kőrös-p. befolyása közelében, csősor melletti avar, 2010. 11. 16.; ● Zamárdi: Öreg-haj- 1976. 08. 28. lás, tölgyes, avar, 2006. 07. 16.; Szamár-kő, K-felé futó löszárok, vegyes erdő, 2006. 09. 01. Oxychilidae Zebrina detrita detrita (O.F. Müller, 1774) – ● Oxychilus draparnaudi draparnaudi (H. Beck, 1837) Kőröshegy: Öreg-hegy, Bor-kút, csalános, 2006. 07. 17. – ● Szántód: Kisfaludy S. u., Balaton, uszadék,1976. (szubfosszilis). ● Balatonföldvár: sánc, D-re néző fás és 07. 11.; Kossuth L. u. 2., kert, sövény, 2005. 09. 13.; bokros oldal, 2006 .09. 01. (szubfosszilis.) ● Zamárdi, Földvári út 20., kert, avar, 2006. 08. 23.; Laguna Pan- Szamár-kő, K-felé futó löszárok, vegyes erdő, 2006. 09. zió K-oldalán lévő csat. uszadéka, 2008. 10. 06.; So- 01. (szubfosszilis) mos, Szántódi út 25., kerítés környéke, 2011. 11. 18. ● Chondrula tridens tridens (O.F. Müller, 1774) – ● Kőröshegy: Öreg-hegy, Bor-kút, csalános, 2006. 07. 17. Szántód: Laguna Panzió K-oldalán lévő csat. uszadéka, ● Balatonföldvár: Balaton, mocsaras rész a Kőrös-p. 2008. 10. 06. ● Zamárdi: Szamár-kő, K-felé futó lösz- befolyása közelében, 1976. 08. 28.; Hotel del Porto árok, vegyes erdő, 2006. 09. 01. szálloda, Damjanich J. u. kerítés vörös homokkő lába- zata, 2010. 10. 17.; Camping út és a Petőfi S. u. közötti Clausiliidae lépcsősor melletti avar, 2010. 11. 16.; Spúr I. u. 22. kert, Cochlodina laminata laminata (Montagu, 1803) ⃰ – ● 2011. 09. 23. Szántód: Kilences-tető, Csikászói-erdő, cseres, 2006. Morlina glabra striaria (Westerlund, 1881) – ● Szán- 07. 18. tód: Somos, Csemetekert u. és a Szántódi út sarka, kert, Laciniaria plicata (Draparnaudi, 1801) ⃰ – ● Szántód: 2011. 11. 08. ● Balatonföldvár: Camping út és a Petőfi Kossuth L. u. 2., kerti sövény, 2005 .09. 13., 2006.11.10.; S. u. közötti lépcsősor melletti avar, 2010. 11. 16. Herman O. u., Balaton gyékényes és sásos partja, 2006. Aegopinella minor (Stabile, 1864) – ● Szántód: Kos- 08. 10. ● Kőröshegy, Öreg-hegy, Bor-kút, csalános, suth L. u. 2., kerti sövény, 2005. 09. 13.; Kristóf-domb, 2006. 07. 17. ● Balatonföldvár: Camping út és a Petőfi útbevágás a D-i oldalán, akácos, 2006. 07. 16.; Ki- S. u. közötti lépcsősor melletti avar, 2010. 11. 16. lences-tető, Csikászói-erdő, cseres, 2006. 07. 18.; ● Balea biplicata biplicata (Montagu, 1803) ⃰ – ● Szán- Balatonföldvár: sánc, D-re néző fás és bokros oldal, tód/Somos: Szántódi út 25., kerítés környéke, 2011. 11. 2006. 09. 01.; Camping út és a Petőfi S. u. közötti lép- 18.; ● Zamárdi: Szamár-kő, K-felé futó löszárok, vegyes csősor melletti avar, 2010. 11. 16. ● Kőröshegy: Öreg- erdő, 2006. 09. 01. ● Balatonföldvár: Camping út és a hegy, Bor-kút, csalános, 2006. 07. 17. ● Zamárdi: Öreg- Petőfi S. u. közötti lépcsősor melletti avar, 2010. 11. 16. hajlás, tölgyes, avar, 2006. 07. 16.; Szamár-kő, K-felé ; Hotel del Porto szálloda, Damjanich J. u. kerítés vö- futó löszárok, vegyes erdő, 2006. 09. 01. rös homokkő lábazata, 2010. 10. 17.; Bethlen G. u. 13., Nesovitrea hammonis (Ström, 1765) ⃰ – ● Szántód: kert, 2011. 09. 23.; Spúr I. u. 22. kert, 2011. 09. 23. Kristóf-domb, útbevágás a D-i oldalán, akácos, 2006. 07. 16. Ferusacciidae Tandonia budapestensis (Hazay, 1880) ⃰ – ● Cecilioides acicula (O. F. Müller, 1774) ⃰ – ● Szántód: Balatonföldvár: Camping út és a Petőfi S. u. közötti Juhász Gy. u., Balaton, uszadék, 2006. 03. 21.; Kristóf- lépcsősor melletti avar, 2010. 11. 16. domb, útbevágás a D-i oldalán, akácos, 2006. 07. 16.; Laguna Panzió K-oldalán lévő csat. uszadéka, 2008. 76 Domokos Tamás
Vitrinidae árok, vegyes erdő, 2006. 09. 01.(fosszilis/szubfosszilis) Vitrina pellucida (O. F. Müller, 1774) – ● Szántód: Hygromia cinctella (Draparnaud, 1801) ⃰ – ● Szántód: Kossuth L. u. 2., kert, sövény, 2005. 09. 13.; Kristóf- Kossuth L. u. 2., kert, sövény, 2005. 09. 13.; Vörösmarty domb, útbevágás a D-i oldalán, akácos, 2006. 07. 16.; M. u. 5., 20., 22., kert, 2010. 10. 17.; Vörösmarty M. u. Somos, Szántódi út 25., kerítés környéke, 2011. 11. 18. ● 22., kert, 2010. 11. 16. Kőröshegy: Öreg-hegy, Bor-kút, csalános, 2006. 07. 17. Pseudotrichia rubiginosa (Rossmässler, 1838) – ● ● Balatonföldvár: Hotel del Porto szálloda, Damjanich J. Szántód: Kisfaludy S. u., Balaton, uszadék,1976. 07. u. kerítés vörös homokkő lábazata, 2010. 10. 17. 11.; Juhász Gy. u., Balaton, uszadék, 2006. 03. 21., 2007. 03. 26.; Herman O. u., Balaton gyékényes és Limacidae sásos partja, 2006. 08. 10.; Brettyó, Kazinczy F. u. kö- Limax maximus (Linneus, 1758) ⃰ – ● Szántód: Kilen- zepe, sásos, 2006. 08. 23.; Laguna Panzió K-oldalán ces-tető, Csikászói-erdő, cseres, 2006. 07. 18. lévő csat. uszadéka, 2008. 10. 06. ● Balatonföldvár: Ba- Limax cinereoniger Wolf, 1803 ⃰ – ● Szántód: Földvári laton, mocsaras rész a Kőrös-p. befolyása közelében, út 20., kert, avar, 2006. 08. 23. 1976. 08. 28.; Bajcsy-Zsilinszky E. u. 11., kert kerítése, Limax flavus (Linnaeus, 1758) ⃰ – ● Szántód: Kilen- 2010. 11. 16. ces-tető, Csikászói-erdő, cseres, 2006. 07. 18. Xerolanta obvia obvia (Menke, 1828) – ● Szántód: Kossuth L. u. a Posta kerítése, 2005. 09. 13. ; Kossuth Agriolimacidae L. u. 2., kerti sövény, 2005. 09. 13.; Kristóf-domb, út- Deroceras agreste (Linnaeus, 1758) ⃰ – ● Balaton- bevágás a D-i oldalán, akácos, 2006. 07. 16.; Hármas- földvár: sánc, D-re néző fás és bokros oldal, 2006. hegy, Csikászói-erdő szélén, gyep, 2006. 07. 18.; So- 09. 01. mos, Csemetekert u. és a Szántódi út sarka, kert, 2011. 11. 08. ● Balatonföldvár: Gönye, magaspart, gyep, Arionidae 2006. 07. 12.; földvár, a sánc D-re néző fás bokros ol- Arion lusitanicus (J Mabille, 1868) ⃰ – ● Szántód: dala, 2006. 09. 01.; Spúr I. u. 22. kert, 2011. 09. 23. Földvári út 26., kert, 2006. 08. 23. Helicidae Bradybaenidae Cepaea nemoralis nemoralis (Linnaeus, 1758) ⃰ – ● Fruticola fruticum (O. F. Müller, 1774) – ● Szántód: Szántód: Földvári út D-i oldala, 2005. 09. 13.; Földvári Kristóf-domb, útbevágás a D-i oldalán, akácos, 2006. út 20., kert, avar, 2006. 08. 23.; Földvári út 26., kert, 07. 16.; Laguna Panzió K-oldalán lévő csat. uszadéka, 2006. 08. 23. 2008. 10. 06.; Somos, Csemetekert u. és a Szántódi Cepaea hortensis (O. F. Müller, 1774) ⃰ – ● Szántód: út sarka, kert, 2011. 11. 08. ● Kőröshegy: Öreg-hegy, Kossuth L. u. 2., kerti sövény, 2005. 09. 13.; Brettyó, Bor-kút, csalános, 2006. 07. 17. (szubfosszilis) ● Kazinczy F. u. közepe, sásos, 2006. 08. 23.; Somos, Balatonföldvár: Balaton, mocsaras rész a Kőrös-p. be- Csemetekert u. és a Szántódi út sarka, kert, 2011. 11. folyása közelében, 1976. 08. 28. ● Zamárdi: Öreg-haj- 08. ● Balatonföldvár: Camping út és a Petőfi S. u. kö- lás, tölgyes, avar, 2006. 07. 16. zötti lépcsősor melletti avar, 2010. 11. 16.; Bethlen G. u. 25., kert, 2011. 09. 23. Hygromiidae Cepaea vindobonensis (C. Pfeiffer, 1828) – ● Szán- Euomphalia strigella strigella (Draparnaud, 1801) – ● tód: Kilences-tető, Csikászói-erdő, cseres, 2006. 07. Szántód: Kilences-tető, Csikászói-erdő, cseres, 2006. 07. 18.; Hármas-hegy, Csikászói-erdő szélén, gyep, 2006. 18.; ● Zamárdi: Öreg-hajlás, tölgyes, avar, 2006. 07. 16. 07. 18.; Brettyó, Kazinczy F. u. közepe, sásos, 2006. 08. Monacha cartusiana (O. F. Müller, 1774) – ● Szántód: 23. ; Földvári út 20., kert, avar, 2006. 08. 23.; Somos, Juhász Gy. u., Balaton, uszadék, 2006. 03. 21. 2007. Csemetekert u. és a Szántódi út sarka, kert, 2011. 11. 03. 26.; Hármas-hegy, gyep a Csikászói-erdő NY-i szé- 08. ● Kőröshegy: Öreg-hegy, Bor-kút, csalános, 2006. lén, 2006. 07. 18.; Herman O. u., Balaton gyékényes 07. 17. ● Balatonföldvár: Gönye, magaspart, gyep, és sásos partja, 2006. 08. 10.; Brettyó, Kazinczy F. u. 2006. 07. 12. ● Zamárdi: Szamár-kő, K-felé futó lösz- közepe, sásos, 2006. 08. 23. ; Földvári út 20., kert, avar, árok, vegyes erdő, 2006. 09. 01.; Öreg-hajlás, tölgyes, 2006. 08. 23.; Somos, Szántódi út 25., kerítés környéke, avar, 2006. 07. 16. 2011. 11. 18. ● Balatonföldvár: Balaton, mocsaras rész Helix pomatia Linnaeus, 1758 – ● Szántód: Kris- a Kőrös-p. befolyása közelében, 1976. 08. 28.; sánc tóf-domb, útbevágás a D-i oldalán, akácos, 2006. 07. D-re néző fás és bokros oldal, 2006. 09. 01.; Hotel del 16.; Herman O. u., Balaton gyékényes és sásos partja, Porto szálloda, Damjanich J. u. kerítés vörös homokkő 2006. 08. 10.; Brettyó, Kazinczy F. u. közepe, sásos, lábazata, 2010. 10. 17.; Camping út és a Petőfi S. u. 2006. 08. 23. ; Földvári út 20., kert, avar, 2006. 08. 23.; közötti lépcsősor melletti avar, 2010. 11. 16. Bethlen G. Laguna Panzió K-oldalán lévő csat. uszadéka, 2008. u. 13., kert, 2011. 09. 23.; Spúr I. u. 22. kert, 2011. 09. 10. 06.; Somos, Szántódi út 25., kerítés környéke, 23.; ● Zamárdi, Szamár-kő, K-felé futó löszárok, vegyes 2011. 11. 18.; Somos, Csemetekert u. és a Szántódi erdő, 2006. 09. 01. út sarka, kert, 2011. 11. 08. ● Kőröshegy: Öreg-hegy, Helicopsis striata striata (O. F. Müller, 1774) – ● Bor-kút, csalános, 2006. 07. 17. ● Balatonföldvár: Ba- Balatonföldvár: Gönye, magaspart, gyep, 2006. 07. 12. laton, mocsaras rész a Körös-p. befolyása közelében, (szubfosszilis); ● Zamárdi: Szamár-kő, K-felé futó lösz- 1976. 08. 28.; Gönye, magaspart, gyep, 2006. 07. 12.; Szórványadatok Szántód és környékének 77 (Somogy megye, YM 19, 29) puhatestű (Mollusca) faunájához sánc D-re néző fás és bokros oldal, 2006. 09. 01.; ● 2004) képest a területre nézve új fajok a következők: Zamárdi: Szamár-kő, K-felé futó löszárok, vegyes Borysthenia naticina, Pupilla triplicata, Vertigo angustior, erdő, 2006. 09. 01. Cochlodina laminata,Laciniaria plicata, Balea biplicata, Cecilioides acicula, Nesovitrea hammonis, Tandonia Unionidae budapestensis, Limax maximus, Limax cinereoniger, Unio tumidus zelebori Zelebor, 1851 – ● Szántód: Limax flavus, Deroceras agreste, Arion lusitanicus, Kisfaludy S. u., Balaton, uszadék,1976. 07. 11.; Juhász Hygromia cinctella. A 15 újabb fajból csupán egyetlen Gy. u., Balaton, uszadék, 2006. 11. 10. a vízicsiga (Borysthenia naticina). A szárazföldi csigák Anodonta anatina attenuata Held, 1836 – ● Szántód: közül a Pupilla triplicata, s Zebrina detrita detrita és a Juhász Gy. u., Balaton, uszadék, 2006. 11. 10. Helicopsis striata striata talált példányai, véleményem Pseudanodonta complanata complanata (Rossmässler, szerint, szubfosszilisek. Mivel ezek recens példányai a 1835) – ● Szántód, Rév, uszadék, 2000. 08. 10. (Leg.: Do- Balaton D-i oldalának más pontjáról előkerültek (Pi n t é r mokos Erzsébet és Domokos Klára) é s Su a r a 2004), feltételezhető ezek itteni recens előfordu- lása is (Do m o k o s 1995). Nem került elő a Pi n t é r é s Su a r a Corbiculidae 2004 kötetben jelzett, régi nomenklatúra szerint megne- Corbicula fluminea (O. F. Müller,1774) – ● Szántód: vezett, következő 16 faj: Lymnaea stagnalis, Pomatias Juhász Gy. u., Balaton, ~50 méterre a nádas szegé- elegans (uszadék),Truncatellina claustralis,Succinea put- lyétől, epőkia Unionidae teknőn, 2012. 07. 01. Ezt a ris, Aegopinella pura, Oxychilus inopinatus, Euconulus kagylófajt a kézirat lezárása után gyűjtöttem. Tekintettel fulvus, Perforatella incarnata,Unio crassus, Anodonta arra, hogy a dolgozatban citált irodalom (Hé r a és Va r g a cygnaea, Sphaerium lacustre, Pisidium amnicum, 2001, Hé r a 2002, Uh e r k o v i c h 2011) ezt a behurcolt fajt Pisidium henslowanum, Pisidium moitessierianum, nem jelzi, az adat faunisztikai érdekessége miatt pótló- Pisidium nitidum, Pisidium subtruncatum. Jelentős a bor- lag közlöm. sókagylók hiánya, annak ellenére, hogy több alkalommal is gyűjtöttem uszadékot. Sphaeriidae A közeli balatonszárszói Fekete-part malakofaunája Pisidium amnicum (O. F. Müller, 1774) – ● Szántód: jóval szegényesebb a szántódinál, csupán 49 fajjal bír, Juhász Gy. u., Balaton, uszadék, 2007. 03. 26. és szembetűnően jelentős a szárazföldi csigák hiánya Pisidium supinum A. Schmidt, 1850 – ● Szántód: Ju- (Do m o k o s é s Ko v á c s 1982). Szántód és környékén ta- hász Gy. u., Balaton, uszadék, 2007. 03. 26. pasztalt tekintélyesebb szárazföldi fauna (48 faj) abból Pisidium sp. – ● Szántód: Rév., uszadék,1978. adódik, hogy itt jelentősebb azon élőhelyek aránya, 07.18.; Juhász Gy. u., Balaton, uszadék, 2006. 03. 21. amelyek az ember által kialakított, és az általa működ- tetett élőhelyekről származnak. Ezzel összecseng az Dressenidae a tapasztalat is, hogy az újonnan előkerült 15 fajnak Dreissena polymorpha polymorpha (Pallas, 1771) – megközelítően a fele, a településen belül található élő- ● Szántód: Juhász Gy. u., Balaton, uszadék, 2006. 11. helyekről származik. Végezetül meg szeretném jegyez- 10., 2007. 03. 26. ● Balatonföldvár: Balaton, mocsaras ni, hogy a Szántód és környékéről előkerült 80 taxon rész a Kőrös-p. befolyása közelében, 1976. 08. 28. Somogy megyéből kimutatottnak megközelítően a felét teszi ki (Hé r a é s Va r g a 2001). A gyűjtőterületről előkerült 48 szárazföldi faj ökológi- Viviparus sp. A 15.7 mm magas és 14.4 mm széles ai megoszlása Lo ž e k (1964) alapján: erdei 27.0 %, nyílt szubfosszilia, amely véleményem szerint, a Viviparus terület és sztyepp 27.0 %, mezofil és xerofil 27.0 %, contectus (Millet, 1813) alakkörbe tartozik. Mivel a Ba- nedvestérszíni 6.2%, mocsári 12.5%. latonban az utóbbi faj ma előfordul, ráadásul szántódi Ha kiragadjuk a településeken belül fekvő 20 élőhely adatot is találunk az elterjedési kötetben (Pi n t é r é s 25 faját, akkor a következő ökológiai spektrumot kapjuk: Su a r a 2004), feltételezhető, hogy a Római u. és a 7-es erdei 44.0%, nyílt terület és sztyepp 20%, mezofil és út közötti egykori mocsár mára kipusztult lakójával van xerofil 24%, nedvestérszíni 4%, mocsári 8%. Az össze- dolgunk. hasonlítás eklatánsan mutatja, hogy az üdülőterülete- Az Új-Zélandon endemikus Potamopyrgus anti- ken belül az erdei fajok aránya nő, a nedvestérszíni és podarum európai expanziója közel 125 éve vette kez- mocsári fajok aránya némileg csökken. Az erdei fajok detét. Hazánkban 1977 augusztusában Szántódon, között domináns a mezofil és száraz/erdőssztyepp ka- szeptemberében pedig Szárszón gyűjtötte először tegóriába sorolható fajok száma. Csupán a Merdigera Nagy Gábor, illetve Domokos Tamás (Pi n t é r 1978, obscura tekinthető „igazi” erdőlakónak. Ezért is megle- Ri c h n o v s z k y é s Pi n t é r 1979). Öt év múlva Szárszón pő e faj szántódi előfordulása a Kossuth L. utca 2. szám Do m o k o s é s Ko v á c s 1982 a Balaton kevésbé mozgatott alatti telek sövénykerítésében. homokos fenekén 50–100 ezer/m2 -es, a mocsarak vi- zét a Balatonba levezető árokban pedig 5 ezer/m2-es Diszkusszió, megjegyzés abundanciát állapított meg. A Balaton hullámverése ál- tal összemosott, kvázi tiszta Potamopyrgus „turzások”- A fajlistából kitűnik, hogy gyűjtéseim során Szántód ból dm3 számra lehetett az 1980-as években gyűjteni és környékéről 25 vízi, 48 szárazföldi csiga és 7 kagy- ezt a 4–5 mm magas és 2–3 mm széles kis hydrobiidát. ló került elő. Az eddig ismertekhez (Pi n t é r é s Su a r a Azóta elterjedt a Balatonban, a Dunában és a Zalában 78 Domokos Tamás
is (†Pi n t é r é s Su a r a 2004). A faj kezdeti nagy balatoni 1. Rózsakert kialakítása során rózsatövekkel hurcol- gradációja már a múlté, hiszen Szántódon 2006-ban ták be Dr. Prinz Gyula (1882–1973, geológus-geográ- csupán 1-2 szubfosszilisnek tűnő példánya, 2007-ben fus, akadémikus) egykori szántódi telkére. Ez a telek pedig 471 különböző létállapotú (Do m o k o s 1995) pél- a mai Kossuth és Tavasz utca sarkán fekszik. Későb- dánya került elő tömeggyűjtések során. Hé r a (2002) bi tulajdonosainak köszönhetően természetközelinek invazív terjeszkedését jelzi a Látrányi–puszta TT terüle- nevezhető állapota 2011-ig tartott. Ebben az évben a téről (1999), és a gyékényesi Kavicsbánya-tóból (2001). kertben jelentősebb beépítésre került sor. Princz Jenő Héra szerint, a Látrányi-puszta TT területére a Balaton- (Szántód, Kossuth u. 7.) 2008-as elmondása szerint a ba futó Tetves-patak közvetítésével került. rózsák betelepítése a második világégés előtt történt. Szántódon, a Balaton parti uszadékból előke- 2. A behurcolás Kaposvárról történt vejem/ Kovács rült mediterrán-nyugateurópai elterjedésű Pomatias Csongor révén. Tekintettel arra, hogy a rózsakert kiala- elegans érdekes színfoltja a faunának. A szemközti kítása óta eltelt közel 75 év alatt a Hygromia cinctella- Tihanyi-félsziget ÉK-i vagy DNY-i oldaláról került át a nak bőven lett volna ideje jóval nagyobb terület elfog- hullámok hátán. lalására is. Fel kell tételezni, hogy a második verzió Az elegáns tornyos zebracsigának, a Zebrina detrita- fedi az igazságot. Ha ez a verzió igaz, akkor viszont a nak, annak ellenére, hogy több helyen is jelentős szám- Hygromia cinctella izolátumok számának jóval nagyobb- ban előkerült, nem sikerül élő egyedét megtalálnom. Ez nak kell lennie a Dunántúlon. Ezen állítás igazára, csak annál is meglepőbb, mert Magyarország puhatestű ka- nagyon intenzív és extenzív faunisztikai vizsgálat tudna talógusában található elterjedési adatok jelzik a Balaton fényt deríteni. környékéről (Pi n t é r é s Su a r a 2004). Mivel előfordulása Az erdei élőhelyet igénylő Laciniaria plicata és a Balea2 Szántód környékén löszhöz kötött, elképzelhető, hogy biplicata orsócsigák előfordulása a Balaton D-i partján napjainkra a vizsgált terület néhány pontjáról kipusztult viszonylag ritkának mondható. Meglepő viszont, hogy a a zebracsiga. Ugyanez elmondható a Pupilla triplicata- szemben fekvő Tihany nagyobb diverzitású biotópjaiból ról és a Helicopsis striata striataról is. hiányzik a Balea plicata (†Pi n t é r é s Su a r a 2004), ezzel Az Arion lusitanicus / spanyol lantoscsigát Va r g a szemben a balatonföldvári Camping út és a Petőfi S. u. (1986) jelezte először Sopronból, majd 1995-ben Va r - közötti lépcsősor környezetében, a magaspart lejtőjén g a , et al. írásában olvashatunk szombathelyi, keszthelyi együtt fordul elő a Laciniaria plicata-val. E két orsócsi- (Fenékpuszta) előfordulásáról, és annak körülményi- ga elterjedése is megerősíti azon elképzelést, hogy az ről. 2002-ben, a XXVII. Magyar Malakológus Találkozó ember által létesített és fenntartott ökológiai rendszerek, résztvevői tapasztalhatták meg a spanyol lantoscsiga a kezdeti bolygatást követően, visszatérhetnek a beavat- expanzióját Csurgón. Inváziója – tudomásom szerint – kozás előtti állapotba, sőt malakológiai diverzitásuk akár az 1997/1998-as években erősödött fel a Dunántúlon. nőhet is, ha a bolygatás hozzájárul adaptív zónájuk nö- Térhódítására jellemző, hogy Pi n t é r et al. 1979 elter- vekedéséhez. Úgy tűnik, hogy e két orsócsiga esetében jedési kötetéből még hiányzik, Pi n t é r é s Su a r a 2004 nem áll fent Só l y m o s 2005 sejtése: „Félő azonban, hogy Magyarországi puhatestűek elterjedési kötetében már az ember indukálta környezeti változások gyorsasága a Dunántúl Ny-i részéről, Kőszegről és Hédervárról meghaladja a csigák reakciójának sebességét és a kör- is jelzi. Szántódon 2006-ban tapasztaltam az Arion nyezet változásával a fragmentált élőhelyek populációi lusitanicus felbukkanását. Jövevényfajunk téglavörös nehezen tudnak lépést tartani.” és szürke példányai 2011-ben már a szerző békéscsa- Cepaea nemoralis és C. hortensis a vizsgált terület- bai kertjében gyérítették a friss növényi hajtásokat. re nézve új faj. E két védett faj a Balaton D-i oldalán A jellegzetesen mediterrán Hygromia cinctella-t csak elvétve fordul elő. [A legközelebbi C. nemoralis Wagner János fedezte fel 1936-ban a Zugligetben, előfordulás Kerekiből, a C. hortensis előfordulása pedig a Budai-hegységben (Wa g n e r 1938). Később Pe t r ó Tihanyból ismert (Pi n t é r 1980, Pi n t é r é s Su a r a 2004).] (1984) Kaposvár több pontjáról is jelzi jelenlétét. Pe r j é s i Mivel a C. hortensist a Balaton vízkörnyékéről En t z (1985) dolgozatában budai és európai elterjedéséről 1941 nem jelzi, feltételezhető, hogy elterjedése 1941 számol be, Do m o k o s (1999) pedig a Szarvasi Arboré- után következett be. A Szántódról és Balatonföldvárról tum új telepítésű örökzöld foltjaiban bukkan rá. Pi n t é r előkerült fehérszájú, finoman vonalkázott C. hortensis é s Su a r a 2004 elterjedési kötete már 11 kvadrátból jelzi. háza citromsárga, egyszínű vagy 1–5 barna övvel tar- A legkeletebb és legmeglepőbb előfordulása a Szatmá- kázott. A szántódi élőhelyén megtalált sötétszájú, fino- ri-síkságon, Jánkmajtison található. Szántódon (YM 29) man vonalkázott C. nemoralis világossárga, vöröses 2005-ben észleltem megjelenését. Expanziójára jellem- alapszíne 1 barna övvel díszített. A világosbarna szegé- ző, hogy 2011. 07. 21-én, esőt követően, a Kossuth u. lyű C. vindobonensis héja az előbbiekhez viszonyítva 2., 5., 7. és Nyár u. 1/A, 1/B számmal jelzett házak sö- erősebb, felülete viszont vonalkás-bordás, színe pedig vénykerítésén láttam mászkálni különböző fejlettségű az előbbiekhez képest tompább, néha alig észrevehe- példányait. Jelenlegi ismereteim szerint; Szántódon a tően öt barna övvel tarkázott. E három faj ritkaságát Kossuth, a Vörösmarty, az Iskola és a Nyár utca kertje- és természetvédelmi prioritását összehasonlítva a kö- iben, sövénykerítésein, egyéb kerítéseinek kő- és tég- vetkezőket lehet elmondani: A 10-es ritkasági skálán a lalábazatain jelenik meg e mediterrán származású faj. C. hortensis és C. nemoralis 5-ös, a C. vindobonensis Véleményem szerint, alapvetően két verzió merülhet fel a faj Szántódra kerülésével kapcsolatban: 2 Szekeres Miklós (2010) közlése szerint a Balea biplicata faj nem a Balea, hanem az Alinda nemzetségbe sorolandó. Szórványadatok Szántód és környékének 79 (Somogy megye, YM 19, 29) puhatestű (Mollusca) faunájához csak 3-as értéket ér el. A természetvédelmi prioritás lista (YM 19, 29) 15 új fajjal gyarapodott, amelyek közel 40-es skáláján a Cepaea hortensis és C. memoralis fele belterületről került elő. Viszont nem találtam meg (kerticsigák) 20-as, a Cepaea vindobonensis csupán 16 korábban már regisztrált fajt (ebből 5 borsókagyló). 12-es értékkel bír. [A kiemelten figyelmet érdemlő fajok Ez cirka 20% ingadozást jelent. 14 és 40 közötti értékkel rendelkeznek (Só l y m o s 2004, Az invazív fajok száma 6 (~7%). A korábbi jö- 2005).] A nyugat- és közép-európai elterjedésű fehér- vevények (Dreissena polimorpha, Potamopyrgus szájú és a nyugat-európai elterjedésű/areájú sötétszájú antipodarum, Cepaea nemoralis) mellett újnak számít kerticsiga főleg a Dunántúl NY-i felén és a Duna környe- az Arion lusitanicus, a Hygromia cinctella és a Cepaea zetében fordulnak elő, a Dunától K-re csak a behurco- hortensis. lásnak „köszönhetően” bukkannak fel. C. hortensis első A védett fajok száma 7 (~9%): Borysthenia naticina, példánya 1993-ban került a Somogy Megyei Múzeumok Anisus vorticulus, Vertigo angustior, Cepaea nemoralis, gyűjteményébe (Hé r a é s Va r g a 2001). Cepaea hortensis, Helix pomatia, Pseudanodonta A szintén védett Pseudanodonta complanata kagy- complanata. ló nem ritka a Balatonban (Pi n t é r é s Su a r a 2004). Az ember által kialakított és működtetett élőhelyeken Szántódi, révkörnyéki előfordulását Uh e r k o v i c h 2011 dominánsak a mezo- és xerofil erdei/erdőssztyepp fa- is megerősíti. jok. Ez azt jelenti, hogy nem áll fent a fajokat veszé- A Fekete-tenger és a Káspi-tó a Dreissena lyeztető fragmentálódás esete az erdei fajok esetében. polymorpha refúgium területe. Innen a XVIII. század fo- Továbbá úgy tűnik, hogy a üdülőtelkek sövénykerítései lyamán kezdte meg legújabb invázióját. A Balatonban zöldfolyosóként funkcionálnak. 1932-ben, a Fertő-tóban 1971-ben jelent meg. Azóta elterjedt jelentősebb folyóinkban is. Drávai inváziójáról Va r g a é s Uh e r k o v i c h 1998 számol be. A Balaton tömeg- Köszönetnyilvánítás és ajánlás kagylója, amely mindenféle szilárd tárgyra (kövezett part, tófenéki szórványkő, kikötői facölöp, kagylóhéj, nö- Varga Andrásnak, a Mátra Múzeum muzeológusá- vényi részek,…) rátapad, helyesebben rögzül bisszusz- nak az Arion lusitanicus revideálásáért; Deli Tamásnak, fonalai segítségével (Se b e s t y é n 1935, Po n y i et al. 1974, a Munkácsy Mihály Múzeum muzeológusának pedig Ri c h n o v s z k y é s Pi n t é r 1979, Pi n t é r é s Su a r a 2004.) adatközlésért tartozom köszönettel. Princz Jenőnek Szántód üdülőterületi részére vonatkozó adataiért va- Összefoglalás gyok hálás. Írásom azok emlékének ajánlom, akik 1960-tól kel- Szántód, Kőröshegy, Balatonföldvár és Zamárdi lemes órákat, napokat töltöttek el a szántódi ½-telken 40 gyűjtőhelyéről 48 szárazföldi és 32 vízi, összesen (Arany J. → Ady E. → Kossuth L. u. 2–4.). 80 taxont sikerült kimutatnom. Ez Somogy megye molluszkáinak megközelítően a felét teszi ki. A 2004-es
Irodalom
Br a n c s i k , K. é s Da d a y , J. 1897: Lágytestűek (Mollusca). – In: A Balaton Fa l k n e r , G., Ba n k , R. A. & Pr o s c h w i t z , T. 2001: Check list of the non- tudományos tanulmányozásának eredményei, 2. A Balaton tónak marine Molluscan Species-group taxa of the States of Northern, és partjának biológiája, 1. rész. A Balaton faunája. pp.189–196. Atlantic and Central Europe (CLECOM I). – Heldia 4: 1–76. Cs i k i , E. 1906: Mollusca. – In: Fauna Regni Hungariae, II. (Mollusca). Lo ž e k , V. 1964: Quartärmollusken der Tschechoslowakei. – Rozpravy Királyi Magyar Természettudományi Társulat, p.1–44. Ústredniko Ústavu Geologického 3,1–374. Do m o k o s , T. 1995: A Gastropodák létállapotáról, a létállapotok osztályo- Ma u r e r , T. 2007: Szántód község nevének változásai. – In: MAURER, T. zása a fenomenológia szintjén. – Malakológiai Tájékoztató 14: (ed.): Szántód községtörténet. Szántód Község Önkormányzata, 79–82. p.13–14. Do m o k o s , T. 1999: A Szarvasi Arborétum malakológiai vizsgálatának Pe r j é s i , Gy. 1985: Néhány adat a Hygromia cinctella (Draparnaud) is- eredményei 1989 és 1994 között. – Crisicum/Körös-Maros Nem- meretéhez. – Soosiana 13: 39–42. zeti Park Igazgatósága 2: 85–92. Pe t r ó , E. 1984: A Hygromia cinctella (Draparnaud, 1801) újabb magyar- Do m o k o s , T. és Ko v á c s , Gy. 1982: A balatoni Fekete-part és környéké- országi lelőhelye. – Soósiana 12: 19–22. nek malakofaunája. – Állattani Közlemények 69: 61–68. Pi n t é r , I. 1980: Somogy megye malakológiai felmérése. – Folia Du d i c h , E. 1928: A magyar állatvilág kutatásának megszervezése. – Ál- Historico-naturalia Musei Matraensis 6: 159–173. lattani Közlemények 25: 1–15. Pi n t é r , L. 1978: Potamopyrgus jenkinsi (E. A. Smith 1889) in Ungarn En t z , G. (jun.) 1941: A Balatonnak és vízkörnyékének puhatestű fauná- (Gastropoda:Hydrobiidae). – Soosiana 6: 73–75. járól. – Magyar Biológiai Kutatóintézet Munkái 13: 34–56. Pi n t é r , L., Ri c h n o v s z k y , A. és S. Sz i g e t h y , A. 1979: A magyarországi Fe h é r , Z. és Gu b á n y i , A. 2001: The catalogue of the Mollusca Collection recens puhatestűek elterjedése. – Soosiana, Supplementum 1: of the Hungarian Natural History Museum. – In: FEHÉR, Z. és I–IV + 1–351. GUBÁNYI, A. (eds.): A magyarországi puhatestűek elterjedése Pi n t é r , L. és Su a r a , R. 2004: Magyarországi puhatestűek katalógusa ha- [Distribution of the Hungarian molluscs] I. – Magyar Természettu- zai malakológusok gyűjtései alapján [Catalogue of the Hungarian dományi Múzeum, p.1–466. molluscs based on the collectings of Hungarian malacologists]. Hé r a , Z. 2002: Újabb adatok Somogy megye puhatestű (Mollusca) fau- – In: FEHÉR, Z. és GUBÁNYI, A. (eds.): A magyarországi pu- nájának ismeretéhez. – Natura Somogyiensis 3: 23–26. hatestűek elterjedése [Distribution of the Hungarian molluscs] II. Hé r a , Z. és Va r g a , A. 2001: Somogy megye puhatestű (Mollusca) fauná- Magyar Természettudományi Múzeum, p.1–547. ja. – Natura Somogyiensis 1: 29–40. 80 Domokos Tamás
Po n y i , J., Tu s n á d i , Gy., Va n g e r , É. & Ri c h n o v s z k y , A. 1974: Investigation Sz e k e r e s , M. 2010: Ex verbis. with Computer ICL system 4 on the morphometry and composition Tü s k é s , T. 2007: Természeti környezet. – in: MAURER, T. (ed.): Szántód of the population of Dreissena shells from the upper sediment községtörténet. Szántód Község Önkormányzata, p.18–26. layer of lake Balaton. – Annales Biology Tihany 41: 217–234. Uh e r k o v i c h , Á. 2011: Further distribution data to de molluscs (Mollusca) Po n y i , J. 1988: A Szántód–Tihany környéki tóvíz élővilága. – Szántódi of Southwest Hungary. – Natura Somogyiensis 19: 67–86. Füzetek 14: 1–96. Va r g a , A. 1986: Az Arion lusitanicus (Mabille, 1868) előfordulása Ma- Ri c h n o v s z k y , A. és Pi n t é r , L. 1979: A vízicsigák és kagylók (Mollusca) gyarországon (Mollusca). – Folia Historico-naturalia Musei kishatározója.Vízügyi Hidrobiológia 6. – Vízügyi Dokumentációs Matraensis 11: 110. és Továbbképzési Intézet, Budapest, p.1–206. Va r g a , A., Bá n k u t i , K. és Ko v á c s , T. 1995: Az Arion lusitanicus (Mabille, Ri c h n o v s z k y , A., Pó n y i , J. & Já r a i , J. 1987: Zur Vorkommen von Unio 1868) magyarországi terjedése. – Malakológiai Tájékoztató 14: pictorum (L.) in Balaton. – Soosiana 15: 43–48. 17–20. Ro t a r i d e s z , M. 1931: A lösz csigafaunája összevetve a mai faunával, Va r g a , A., Ki r á l y , G. és Su l y o k , K. M. 2010: A Cornu aspersa (O.F. különös tekintettel a szegedvidéki löszökre. – A Szegedi Alföldku- Müller, 1774) és a Helix lucorum Linnaeus,1758 adventív csi- tató Bizottság Könyvtára. VI. szakosztály. Állattani Közlemények gafajok hazai előfordulásának aktualizálása. New distribution 8: 1–180. records of Cornu aspersa (O.F. MÜLLER, 1774) and Helix So ó s , L. 1943: A Kárpát-medence Mollusca-faunája. – In: Magyarország lucorum Linnaeus, 1758 in Hungary. – Malakológiai Tájékoztató, természetrajza, I. Állattani rész. Magyar Tudományos Akadémia, 28: 85–90. p.1–478.(+XXX). Va r g a , A. és Uh e r k o v i c h , Á. 1998: A Dráva menti puhatestű (Mollusca) Se b e s t y é n , O. 1935: A vándorkagylók elszaporodása a Balatonban. – fauna kutatásának újabb eredményei. – Dunántúli Dolgozatok Állattani Közlemények 32: 123–126. Természettudományi Sorozat 9: 43–68. Só l y m o s , P. 2004: Magyarország szárazföldi Mollusca-faunájának ritka- Wa g n e r , J. 1938: Újabb malakofaunisztikai adatok a Dunántúlról (1936- ságon alapuló értékelése és alkalmazási lehetőségei. – Termé- 1937). – Vasi Szemle 5: 325–327. szetvédelmi Közlemények 11: 349–358. Só l y m o s , P. 2005: Természetvédelmi prioritások meghatározása Magyartország szárazföldi puhatestűinek elterjedési adatai alap- ján (Mollusca, Gastropoda). – Doktori (PhD) értekezés. Debrece- ni Egyetem, p. 1–120.