(Mollusca) Faunájához

Total Page:16

File Type:pdf, Size:1020Kb

(Mollusca) Faunájához DOI:10.26080/krrmkozl.2018.1.71 A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 01: 71–80 Ka pos vár, 2013 Szórványadatok Szántód és környékének puhatestű (Mollusca) faunájához DoMoKoS TAMÁS H-5600 Békéscsaba, Rábay utca 11. E-mail: tamasdomokos@ freemail.hu DOMOKOS , T.: Sporadic data on the mollusc fauna of Szántód befogóján (Fürdőtelep) és a 110–200 m-es dombok lá- (Somogy County) and its environment. bánál (Somos, Csemetekert) épültek fel (TÜSKÉS 2007). Abstract: The fauna record includes 80 taxa (25 freshwater A lakóházak és nyaralók kertjei, valamint a kereskedel- snails, 48 terrestrial snails, 7 mussels) and about 271 new mi egységek, az eredeti ligetes-erdős élőhelyeket, illet- units from 40 sampling sites. Habitat types of terrestrial snails are followings: bush forest dwellers 27%, open ground and ve feltöltéssel építkezésre alkalmassá vált mélyebb fek- steppe dwellers 27%, meso- and xerophilous dwellers 27%, vésű területeket foglalták el. Az elmondottakból kitűnik, hygrophilous dwellers 4%, paludial dwellers 8%. On the other hogy ökológiai szempontból igen változatos élőhelyek hand in examened resort the bush forest dwellers are the jellemzik a vizsgált területet. Csökkenő vízigény alapján dominant (44%). That’s the effect of the artificial environment a malakofauna a következő csoportjaira számíthatunk: (holiday resort area). vízi, amphibikus, ligeti-erdei, szárazságtűrő, szubterrán. Mivel Szántód területének tájelemei – az előbb elmon- Keywords: habitat tipe, artificial environment, invasive and dottak értelmében – igen mozaikos képet mutatnak, protected species nem meglepő, ha itt-ott az átmenetekre jellemző „kevert” faunával találkozhatunk. Bevezetés Milyen fajegyüttesekre bukkanhatunk például egy ember által létesített és fenntartott nyaraló kertjében? Dolgozatomban elsősorban Szántód molluszkáival Alapvetően ligetes tájelemmel van dolgunk, amelyet szándékozom foglalkozni, de bemutatok néhány élőhe- bennszülött nyár, fűz, tölgy; örökzöldek, gyümölcs- vagy lyet a közeli Kőröshegy, Balatonföldvár, Zamárdi telepü- 1 díszfák, mogyoró- és díszbokrok alkotnak. Tősűrűsé- lésekről is. güktől és árnyékvetésüktől függően pázsit vagy talajon kúszó egynyári vagy örökzöld növényzet boríthatja be Szántód természeti környezete a köztük lévő teret. A sövénykerítés néhány dm-es sáv- Az 1784-ben készült I. katonai (Josefiniánus) felmérés ja, különösen, ha örökzöld futja be, környezetéhez vi- alapján, a Balaton partján, a maitól eltérő nyomvonalon, szonyítva pufferált, erdőkre emlékeztető mikroklímával Szántódpuszta mögött DK-re futott a Szemest Siófok- bírhat. A zöldkerítések zöldfolyosóként funkcionálnak, kal összekötő egykori római út. Több mint 200 évvel ez- folyamatosságuk megakadályozza az egyes telkek fau- előtt, az út ÉNy-i oldalán még nyitott a turzásháromszög nájának a fragmentálódását. A nyaraló kertjének neve- (Szántód-tó/Brettyó), DK-i oldala pedig dombos, ame- sebb pázsitfoltjain amfibikus, valamint ligeti-erdei fajok; lyet erdő, illetve Zamárdi határában szőlősök (Kőhegy) szárazabb pázsitfoltjain szárazságtűrő és szubterrán borítanak. Az erdő csak elvétve lépi át itt-ott az utat. A fajok is megjelenhetnek. Döntően három tényező járul turzásháromszög által közrefogott lagunás, mocsaras, hozzá a kert jó szándékkal természetközelinek nevez- nádasos terület miatt, a pusztát a révből magasabb víz- hető állapotához: 1. Jelentősebb terhelésnek, funkciójá- állás esetén csak nagy kerülővel, a turzásháromszög ból eredően, csak néhány hónapra van kitéve. 2. Beépí- szélesebb szárán, Zamárdin keresztül volt lehetőség tettségének mértékét építésügyi hatóság szabályozza. megközelíteni. Csak szárazabb időben lehetett a révből (Ez kertes épületeknél általában 25%.) 3. A tulajdonos a pusztára eljutni egy rövidebb, megközelítően a tur- természetbarát beállítottsága, amely minimálisra korlá- zásháromszög magasságának irányában futó úton (Ár- tozott beavatkozásban nyilvánul meg. páskert-dűlő). A XIX. és XX. század út- és vasútépítése Szántód éghajlatát óceáni, mediterrán és kontinentá- következtében, töltések és vízelvezető árkok szabdalták lis területek légtömegei határozzák meg. Az évi közép- fel az eddig érintetlen tájelemeket, amelyek természeti hőmérséklet 10.3 ºC (júliusi középhőmérséklet 21.5ºC), képe, a jelentős tájátalakítások ellenére, karakterében a csapadék pedig 600 és 700 mm között van, amelynek döntően nem változott meg. A Balaton közelségére vá- jelentős része tavasszal és ősszel esik. Balatonföldvár– gyó emberek üdülői elsősorban a turzásháromszög két Zamárdi térségében, mivel a Külső-Somogyi-dombság magasabb vonulatai itt közelítik meg legjobban a Ba- 1 Szántód közigazgatásilag 1990 és 1997 között Zamárdihoz tarto- laton medencéjét, környezetéhez képest viszonylag je- zott. 1997-ben kapta meg községi rangját, és 2002-ben, az addig lentősebb a csapadék. A Balaton nagy víztömegének Kőröshegyhez tartozó Somos hozzácsatolásával, nyerte el önál- kiegyenlítő hatása a tó 0.5 km-es sávjában érzékelhető lóságát (MAURER 2007). Ez az oka annak, hogy †PIN T ÉR ÉS SUARA OMOKOS OVÁCS ÜSKÉS 2004 faunakatalógusában „Zamárdi: Szántód” írásmód szerepel, (D és K 1982, T 2007). azaz Zamárdi település Szántód nevezetű lelőhelyéről van szó. ________________________________________ ISSN 2064-1966 (Print); ISSN 2631-0376 (Online) 72 DoMoKoS TAMÁS Malako-faunisztikai vizsgálatok előzményei ma 2–3×-a a szárazföldieknek. Ez az arány, hála a mai Milyen is az ideális, örökzöldnek tartott faunisztikai? katalógusok adatainak, jelentősen megváltozott. PIN T ÉR Először is multiszezonális, és kiterjed a habitátok teljes és SUARA (2004) kötetében Kőröshegy, Balatonföldvár, spektrumára. (Ez biztosítja a különböző ökológiai igényű Szántód és Zamárdi térségéből a szárazföldi fajok szá- fajok kézre kerülését.) Másodszor nem húzódik el évtize- ma 36, a vízieké pedig 38. Ki kell emelni PÓNYI (1988) dekre, mert akkor nem a dinamikusan változó faunisztikai munkáját, aki a Balaton régióinak (nyílt víz, tófenék, parti kép egy „pillanatát” rögzítjük, hanem valami mást (!) Az öv, köves part) makro-malakofaunáját tanulmányozta, és évtizedekre elhúzódó vizsgálat különösen az invazív fa- több esetben abundancia értékeket is közöl, sőt igyek- jok megjelenésénél torzítja a képet, mert az első meg- szik nagyobb időszakok beiktatásával vett minták segít- találás időpontja valamelyik kutató, vagy kutatási hullám ségével (1930, 1960, 1974) populáció-dinamikai követ- időpontjaként fog tévesen rögzülni. Dudich Endre már keztetéseket is levonni. A fent sorolt négy övből Tihany 1928-ban rámutatott a részletes kutatások szükségessé- és Szántód környékéről összesen 13 taxonról tesz em- gére, és elvetette az idejemúlt alkalmi gyűjtőkirándulások lítést a korábbi nómenklatúrát használva. Ebből 6 kagy- metodikáját (DU D ICH 1928). Ennek ellenére, még ma is ló (Anodonta sp. Dreissena polymorpha, Unio tumidus, – több mint 80 év után – csak elvétve találkozunk kisebb Unio pictorum, Pisidium casertanum, Pisidium sp.) és 7 területek ideálisnak nevezhető ismételt állapotfelvételé- csiga (Bithynia tentaculata, Bithynia leachi, Lithoglyphus vel, biomonitoringjával. Elsősorban a Nemzeti Parkok naticoides, Lymnaea auricularia, Planorbarius corneus, kutatási eszköztárában nyert polgárjogot ez a szemlélet. Potamopyrgus jenkinsi, Physa fontinalis). Ez a fauna Mi legyen akkor az elavult alkalmi, általában amatőrök EN T Z (1941) közleményében ismertetettnél szegénye- által összegyűjtött adatokkal? „Ha ló nincs, akkor szamár sebb, és elsősorban mocsári taxonokban hagy kívánni is jó!” alapon elterjedési kötetekbe (PIN T ÉR et al. 1979, valót maga után. Ez nem a véletlen műve, hiszen Pónyi FEHÉR ÉS GUBÁNYI 2001, PIN T ÉR ÉS SUARA 2004) gyűlnek célja nem a fauna minél teljesebb ismertetése, hanem össze ezek a szórványadatok, miközben sok hozzájuk néhány kiemelt reprezentáns taxon prezenciájának, kapcsolódó értékes és szubsztanciális információ (gyűjtő abundanciájának, cönológiájának és ökológiájának a be- neve, gyűjtési időpont, biotóp megnevezése, szubszt- mutatása volt. rátum, példányszám/abundancia,…) örökre elvész. Az Király Gergely a mediterrán és nyugat-európai el- elvesző apró-cseprő adatokat napjainkban sokan oktro- terjedésű Cornu aspersa kőröshegyi (YM 28) előfordu- jáltnak tartják, legszívesebben az amatőrök boszorkány- lásáról számol be (VAR G A et al. 2010). Ezt az adventív konyhájába száműznék, pedig ők is jól tudják, hogy min- fajt az M7-es völgyhíd csapadéktározó medencéjének denféle komoly kvalitatív és kvantitatív vizsgálat alapja szegélyén találta meg 2010-ben. a faunisztika. Hiába beszélnek róla pejoratív módon, a faunisztikát nem lehet kikerülni. A fajok védettségét meg- Anyag és módszer alapozó rangsorolás, állatföldrajzi mintázatok elkészíté- se faunisztikai eredményeken alapszik (SÓLYMOS 2004, Szántód és környékével foglalkozó írásom a beve- 2005), a molekuláris taxonómiai vizsgálathoz is mintára zetőben elmondott crisis de croisance sok-sok problé- van szükség, amelyet csak faunisztikai adatok ismere- májával bír, de úgy érzem, hogy ennek ellenére sem tében tudunk beszerezni. Némi bátorításul szolgált szá- haszontalan munka, annál inkább, mert nem az ismert momra HÉRA ÉS VAR G A 2001 buzdítása is: „Továbbra is elterjedési kötetek leporolt adatait tárom a tisztelt olvasó feladat a Külső-Somogy szisztematikus feltárása és a elé, hanem saját gyűjtéseimet, amelyek 1976 és 2011 kagylófauna alaposabb megismerése.” Jelen írásommal közötti évekre esnek. Sajnos az adatok sztohisztikusak ehhez a munkához szeretnék adalékot szolgáltatni. és csupán 38 időpontot reprezentálnak. A gyűjtési
Recommended publications
  • The Molluscs of the Dwelling Mound Gomolava, Yugoslavia
    THE MOLLUSCS OF THE DWELLING MOUND GOMOLAVA, YUGOSLAVIA AN ENVIRONMENTAL INVESTIGATION ON AND NEAR GOMOLAVA Jan Willem Eggink CONTENTS I. INTRODUCTION 2. THE HISTORY OF MOLLUSC RESEARCH IN ARCHAEOLOGY 3. MATERIAL AND METHODS 4. TABLES AND DIAGRAMS 5. DISCUSSION 6. CONCLUSIONS 7. ACKNOWLEDGEMENTS 8. REFERENCES 9. KEYWORDS 55 56 1. W. E GGINK 1. INTRODUCTION* Gomolava, in Yugoslavia, is a dwelling mound on the left bank of the river Sava near Hrtkovci, a small village about 60 km north­ west from Belgrade (fig.1). The mound shows eight periods of habitation, the oldest belon­ ging to the Vinca culture that, with the aid of C14, may be fixed at c. 4000-3800 B.C. f (Clason, 1977). The most recent traces, inclu­ \ ding a burial-ground, date from the early \', 1--__-<7 0 ,.,> Middle Ages (table 1). f-----�/ I > , After trial excavations during the fifties, it f--____-<7/' I"/"\.''''' \ -----\, was decided in 1970 to excavate the tell, as 1--_____/ C' 1 \ .... , '} ' \ systematically as possible, in its entirety. The � ) location of Gomolava along the outside bend ; ....._ ..- ...",--_ .. of the river Sava, has largely contributed to \- this decision. For, owing to erosion, portions of the tell disappear into the river every year. Fig. 1. The ge ograph ic location of Go molava, Yu go­ Its original surface area has no doubt been slavia. pigger than what now remains (about 230 x 45 metres) (fig. 2). In the earliest periods of its habitation, the tell may possibly have been under supervision of Dr. A.T. Clason, carried situated at some distance from the Sava.
    [Show full text]
  • Guidelines for the Capture and Management of Digital Zoological Names Information Francisco W
    Guidelines for the Capture and Management of Digital Zoological Names Information Francisco W. Welter-Schultes Version 1.1 March 2013 Suggested citation: Welter-Schultes, F.W. (2012). Guidelines for the capture and management of digital zoological names information. Version 1.1 released on March 2013. Copenhagen: Global Biodiversity Information Facility, 126 pp, ISBN: 87-92020-44-5, accessible online at http://www.gbif.org/orc/?doc_id=2784. ISBN: 87-92020-44-5 (10 digits), 978-87-92020-44-4 (13 digits). Persistent URI: http://www.gbif.org/orc/?doc_id=2784. Language: English. Copyright © F. W. Welter-Schultes & Global Biodiversity Information Facility, 2012. Disclaimer: The information, ideas, and opinions presented in this publication are those of the author and do not represent those of GBIF. License: This document is licensed under Creative Commons Attribution 3.0. Document Control: Version Description Date of release Author(s) 0.1 First complete draft. January 2012 F. W. Welter- Schultes 0.2 Document re-structured to improve February 2012 F. W. Welter- usability. Available for public Schultes & A. review. González-Talaván 1.0 First public version of the June 2012 F. W. Welter- document. Schultes 1.1 Minor editions March 2013 F. W. Welter- Schultes Cover Credit: GBIF Secretariat, 2012. Image by Levi Szekeres (Romania), obtained by stock.xchng (http://www.sxc.hu/photo/1389360). March 2013 ii Guidelines for the management of digital zoological names information Version 1.1 Table of Contents How to use this book ......................................................................... 1 SECTION I 1. Introduction ................................................................................ 2 1.1. Identifiers and the role of Linnean names ......................................... 2 1.1.1 Identifiers ..................................................................................
    [Show full text]
  • Of Strandzha Mountains and the Black Sea Coast
    Historia naturalis bulgarica, 21: 13-48, 2015 Terrestrial gastropods (Mollusca, Gastropoda) of Strandzha Mountain and the Black Sea coast (Bulgaria and Turkey) Atanas Irikov, Ivelin Mollov Abstract: The current synopsis presents an overview of the terrestrial malacofauna of Strandzha Mountain in Bulgaria and Turkey, based on previously published and new data. As a result of the research we recorded 101 species and subspecies of ter- restrial molluscs belonging to 27 families. The data on the terrestrial malacofauna from the Turkish part of Strandzha is entirely new and presented here for the first time. The synopsis includes a list of synonymous species and subspecies concerning the area of research, all known localities, new localities reported for 50 taxa, systematic and environmental data. For the first time a zoogeographical and conservation analysis of the terrestrial snails is made. Key words: terrestrial gastropods, snails, slugs, Strandzha Mountain, Bulgaria, Turkey. Introduction 50 publications contain data on the terrestrial Original data on species distribution, as well as malacofauna of Strandzha Mountain in Bulgaria. For taxonomic, systematic, zoogeographical and ecologi- Strandzha Mnt. in Turkey there are limited data only cal data resulting from studies in the years 2002-2010 on the presence of a few species of the genus Monacha are included. (Hausdorf, 2000). Most publications report spe- cies composition and localities or describe new taxa. Material and methods Information on the malacofauna is fragmentary and Names of species and subspecies, with a few ex- mostly referring to the Bulgarian part of Strandzha. ceptions, follow Irikov & Mollov (2006). The list of With almost no data on the Turkish part of Strandzha, synonyms applies only to Strandzha Mnt.
    [Show full text]
  • Spira 4(1–2), 39–69 (2011)
    Spira 4(1–2), 39–69 (2011) www.molluscat.com SPIRA Nova llista actualitzada dels mol·luscos continentals de Catalunya David M. Alba1,*, Antoni Tarruella2, Lluís Prats3, Glòria Guillén4 & Jordi Corbella4 1Institut Català de Paleontologia Miquel Crusafont, Universitat Autònoma de Barcelona. Edifici ICP, Campus de la UAB s/n, 08193 Cerdanyola del Vallès, Barcelona, Spain; 2Grassot 26, 1er 2a, 08025 Barcelona, Spain; 3Villarroel 46, 1er 1a, 08011 Barcelona, Spain; 4Sant Antoni Mª Claret 116, 2on 3a, 08025 Barcelona, Spain. Rebut l’11 de juny de 2011. Acceptat el 9 de setembre de 2011 ____________________________________________________________________________________________________________________ Resum Es presenta una nova llista actualitzada dels mol·luscos (Gastropoda i Bivalvia) terrestres i d’aigua dolça de Catalunya (Espanya). Aquesta llista recull els nous tàxons (espècies i subespècies), les noves citacions, i els canvis taxonòmics i nomenclaturals que s’han dut a terme durant els darrers anys, els quals es discuteixen amb més detall. En total, es computen 337 tàxons: 287 espècies de gastròpodes (316 comptant les subespècies) i 21 espècies de bivalves. La proporció de tàxons endèmics és del 8% a nivell d’espècie i 14% a nivell de subespècie, i el percentatge de tàxons introduïts és del 4%. Paraules clau: Mollusca; Gastropoda; Bivalvia; Terrestre; Aigua dolça; Endemisme; Catalunya; Península Ibèrica. Abstract A new updated checklist of terrestrial and freshwater mollusks (Gastropoda and Bivalvia) from Catalonia (Spain) is presented. This checklist includes the new taxa (species and subspecies), the new citations, and the taxonomic and nomenclatural changes that occurred during the last years, which are discussed in greater detail. A total of 337 taxa are computed: 287 gastropod species (316 when subspecies are counted) and 21 bivalve species.
    [Show full text]
  • Direct Evidence of Central European Forest Refugia During the Last Glacial Period Based on Mollusc Fossils
    Quaternary Research 82 (2014) 222–228 Contents lists available at ScienceDirect Quaternary Research journal homepage: www.elsevier.com/locate/yqres Direct evidence of central European forest refugia during the last glacial period based on mollusc fossils Lucie Juřičková ⁎, Jitka Horáčková, Vojen Ložek Charles University in Prague, Faculty of Science, Department of Zoology, Viničná 7, CZ-12844 Prague 2, Czech Republic article info abstract Article history: Although there is evidence from molecular studies for the existence of central European last glacial refugia for Received 4 October 2013 temperate species, there is still a great lack of direct fossil records to confirm this theory. Here we bring such ev- Available online 6 March 2014 idence in the form of fossil shells from twenty strictly forest land snail species, which were recorded in radiocarbon-dated late glacial or older mollusc assemblages of nine non-interrupted mollusc successions situated Keywords: in the Western Carpathians, and one in the Bohemian Massif. We proposed that molluscs survived the last glacial Central European last glacial refugia Late glacial period period in central Europe in isolated small patches of broadleaf forest, which we unequivocally demonstrate for Surviving of temperate species two sites of last glacial maximum age. © 2014 University of Washington. Published by Elsevier Inc. All rights reserved. Introduction studies (e.g., Pfenninger et al., 2003; Pinceel et al., 2005; Kotlík et al., 2006; Ursenbacher et al., 2006; Benke et al., 2009) reveal very complex, One of the central paradigms of European paleoecology is the alter- often taxon-specific, patterns of species range dynamics. But molecular nation of glacial and interglacial faunas via large-scale migrations, phylogeography provides neither direct evidence of past distributions where whole communities shifted southwards to the Mediterranean nor the entire context of the paleoenvironment including the composi- refuge during glacial periods and northwards during interglacial periods tion of species assemblages.
    [Show full text]
  • Archeologické a Přírodní Kontexty Starší Doby Bronzové Na Moravě a Slovenku
    Masarykova univerzita v Brně Filozofická fakulta Ústav archeologie a muzeologie Archeologické a přírodní kontexty starší doby bronzové na Moravě a Slovenku (Teoretický náhled a praktická aplikace na třech případových studiích: Blučina, Rybník a Santovka Jarmila Bíšková magisterská diplomová práce Archeologie Vedoucí práce: Mgr. Klára Šabatová, Ph.D. Brno 2014 Prohlašuji, že jsem magisterskou diplomovou práci vypracovala samostatně s využitím uvedených pramenů a literatury. …………………………………… Diplomová práce byla řešena s finanční podporou Programu rektora na podporu tvůrčí činnosti studentů - Kat. B - Podpora vynikajících diplomových prací v oborech humanitních věd, společenských věd, práva a ekonomie. Kód projektu MUNI/B/0112/2009 Všem, kteří si Archeologii zamilovali a už je to nepustilo. Poděkování Na tomto místě bych chtěla poděkovat všem, jež mě všemožnými způsoby podporovali a motivovali. Mé velké díky patří vedoucí této práce Klárce Šabatové, především za její toleranci, připomínky a čas. Dále chci poděkovat všem, kteří kvůli vědě (nebo mě) kopali hned dvakrát šílenou „šachtu“ na Blučině bez naděje na finanční odměnu, jmenovitě: Ondro Miklášovi, Jankovi Petříkovi, Pavlu Nikolajevovi, Liborovi Petrovi, Hanisovi Bandurovi a Richardovi Bíškovi. Za dlouhé inspirativní rozhovory při dobrém čaji o ekologii, botanice, environmentální archeologii, těžkém údělu badatele a o životě děkuji Jitce Moutelíkové a Hance Lukšíkové a dále všem dalším lidem, kteří se mnou byli ochotni debatovat. Za předané nadšení a vědomosti o měkkýších patří můj obrovský dík Michalovi Horsákovi. Za dlouhodobou spolupráci, mnohé konzultace, za inspiraci a podporu v mém snažení děkuji Jankovi Petříkovi. Z poskytnutí všech materiálů a přínosné a příjemné konzultace srdečně děkuji Milanovi Salašovi Honzovi Štrofovi děkuji za vyobrazení mapových podkladů v GIS k Blučině.
    [Show full text]
  • Plný Text Práce
    MASARYKOVA UNIVERZITA PŘÍRODOVĚDECKÁ FAKULTA ÚSTAV BOTANIKY A ZOOLOGIE SPECIFICKÁ POŠKOZENÍ ULIT PLŽŮ JAKO DOKLAD PREDACE Diplomová práce Tomáš Němec Vedoucí práce: prof. RNDr. Michal horsák, Ph.D. Brno 2018 Bibliografický záznam Autor: Bc. Tomáš Němec Přírodovědecká fakulta, Masarykova univerzita Ústav botaniky a zoologie Název práce: Specifická poškození ulit plžů jako doklad predace Studijní program: Ekologická a evoluční biologie Studijní obor: Zoologie Vedoucí práce: prof. RNDr. Michal Horsák, Ph.D. Akademický rok: 2017/2018 Počet stran: 78+12 Klíčová slova: měkkýši; suchozemští plži; poničení ulit; predace; predátor; kořist; Bibliographic Entry Author: Bc. Tomáš Němec Faculty of Science, Masaryk University Department of Botany and Zoology Specific damages of snail shells as the evidence of Title of Thesis: predation Degree programme: Ecological and evolutionary Biology Field of Study: Zoology Supervisor: prof. RNDr. Michal Horsák, Ph.D. Academic Year: 2017/2018 Number of Pages: 78+12 Keywords: molluscs; terrestrial snails; shell damage; predation; predator; prey; Abstrakt Suchozemští plži mohou sloužit jejich predátorům jako vhodný zdroj energie, vody a vápníku. Na základě souhrnných poznatků víme, že mezi nejčastější predátory suchozemských plžů patří brouci, dále dvoukřídlý hmyz, masožraví plži, někteří zástupci obratlovců (např. drobní hlodavci, drozdovití ptáci nebo hadi), sekáči, suchozemské ploštěnky, a další. I přes svou omezenou pohyblivost jsou plži schopni se útokům predátorů bránit, a to především díky přítomnosti schránky a různých přídatných struktur (např. žebírkování, přítomnost zpevněného obústí, vznik lamel a ostnů). Rychlé zatažení do ulity a zvýšená produkce lepivého slizu je v kombinaci s přítomností schránky základní obrannou strategií suchozemských plžů. Jednotliví predátoři si proto museli osvojit různorodé techniky, jak bariéru v podobě pevné schránky překonat.
    [Show full text]
  • History of the Investigation of the Terrestrial Snails of the Great Hungarian Plain and Its Present Situation
    Tiscia (Szeged) Vol. XVIII, pp. 83—95 (1983) HISTORY OF THE INVESTIGATION OF THE TERRESTRIAL SNAILS OF THE GREAT HUNGARIAN PLAIN AND ITS PRESENT SITUATION. II K. BÁBA Department of Biology, Gyula Juhász Teachers' Training College, Szeged (Received September 1, 1981) Summary Number of species of the terrestrial snail-fauna of the Great Hungarian Plain is 73 after omitting species occuring only on civilized places, already extincted, occuring only accidentally on the inundation areas, or only outside the borders and disregarding dubious data of the pub- lications. Analysis was performed on 19 356 individuals. Three stand-points of analysis were selected: 1. number of individuals and frequency of occurrence in the plant associations of zonal and azonal places (within this the occurrence on one place only: constantly or temporarily), 2. fauna — transporting activity of the rivers and expansion through forests, 3. environmental requirements of the species. In the first part of this work a list with 97 species was published. From these species Orcula Pomatias elegáns, Acicula polita, TruncateUina claustralis, Ruthenica filograna, and Discus rotun- datus became extinct on the Great Hungarian Plain. Adherents of civilization are Oxychilus hydatinus and Milax budapestinensis; they do not occur in the nature. Ena obscura, Macrogastra ventricosa, Clausiiis dubia, Laciniaria plicata, Arion dasciatus, Vitrea diaphana, Aegopis verti- cillus, Oxychilus inopinatus, Bielzia coerulans, Trichia striolata, Jsognomostoma isognomostoma were found only once; regardinf their requirements no permanent establishment is to be expected, author considers them as statistically accidental elements. "Permanent" members of the fauna fo the Great Hungarian Plain. On the basis of the earlier published data and diminishing of the sedimentai faunas /auna impoverishment can be established since the beginning of the century.
    [Show full text]
  • The Molluscs and Their Habitats in Sashtinska Sredna Gora Mts. (Southern Bulgaria)
    Malacologica Bohemoslovaca (2009), 8: 1–8 ISSN 1336-6939 The molluscs and their habitats in Sashtinska Sredna Gora Mts. (Southern Bulgaria) DILIAN GEORGIEV GEORGIEV1 & SLAVEYA BORISOVA STOYCHEVA2 1Department of Ecology and Environmental Conservation, Faculty of Biology, University of Plovdiv, Tzar Assen Str. 24, BG-4000 Plovdiv, Bulgaria, e-mail: [email protected] 2 NGO Green Balkans, Shesti septemvri Str. 160, BG-4000 Plovdiv, Bulgaria, e-mail: [email protected] GEORGIEV D.G. & STOYCHEVA S.B., 2009: The molluscs and their habitats in Sashtinska Sredna Gora Mts. (Southern Bulgaria). – Malacologica Bohemoslovaca, 8: 1–8. Online serial at <http://mollusca.sav.sk> 28-Jan-2009. The aim of this study was to investigate the mollusc species diversity of Sashtinska Sredna Gora Mts. (Southern Bulgaria) in detail, and to obtain some data on the distribution of the malacofauna both in habitats and in geo- graphical areas of this mountain. The survey was carried out during the period of 20 Oct 2007 – 12 Nov 2008. Total 49 localities were examined, and their co-ordinates were given, 78 mollusc species were registered in the study area, from which 75 were new records for Sashtinska Sredna Gora Mts. Seventeen molluscan habitats were studied separately, from which the forests on river banks dominated by Salix sp. and Alnus glutinosa, open grassy terrains with short vegetation, and oak forests showed the highest species diversity. Considering the base rock type molluscan communities were separated in two main groups: a complex of species in the limestone areas, and another one inhabiting the volcanic/non limestone terrains. The artificial substrate even considered as a calcium source, in our area had played a little role on diversity.
    [Show full text]
  • Annotated Check-List of the Bulgarian Terrestrial Snails (Mollusca, Gastropoda)
    © Biologiezentrum Linz/Austria; download unter www.biologiezentrum.at Linzer biol. Beitr. 30/2 745-765 31.12.1998 Annotated check-list of the Bulgarian terrestrial snails (Mollusca, Gastropoda) I.K. DEDOV Abstract: In the present work 236 species and 42 subspecies (excluding the nominal ones) of terrestrial snails are listed. 13 of the species and 22 of the subspecies are considered as being with vague systematic status. The occurence of 7 species [Pagodulina pagodula (DESMOULINS), Chondrina spelta (BECK), Bulgaria* rugicollis (ROSSMASSLER), Oxyloma sarsii (ESMARK & HOYER), Tandonia rustica (MILLET), Umax subalpinus LESSONA, Deroceras pageti GROSSU] in Bulgaria is doubtfull. The Bulgarian and Balkan peninsula endemics as well as the rare species/subspecies are indicated. The taxa so far known as being tertiary relicts are marked. Key words: terrestrial snails, Bulgaria, checklist. Introduction The investigations on Bulgarian terrestrial snails were generally carried out by foreign authors. The works until 1974 were summarized by DAMAJANOV & LlKHAREV (1975). Subsequently, many authors have published on Bulgarian land snails. Numerous new species were described, other were firstly recorded for the Bulgarian fauna or synony- mised. This work sets the task to summarize the names of all Bulgarian terrestrial snails, to present the new tendencies of the systematics and to provide some critical remarks on some species. According to DELTCHEV et al. (1993) about 80 percent of the Bulgarian mollusc fauna is known. Despite of presence of a monograph on terrestrial snails several systematical, zoogeographical and ecological problems of this group are not solved. There are many described subspecies, forms and varieties of a vague systematic status.
    [Show full text]
  • Red Lists for Invertebrates: Their Application at Different Spatial Scales – Practical Issues, Pragmatic Approaches
    JNCC Report No. 367 Proceedings of INCardiff 2003 Red Lists for Invertebrates: their application at different spatial scales – practical issues, pragmatic approaches 14th International Colloquium of the European Invertebrate Survey 7th meeting of the Bern Convention Group of Experts on Conservation of Invertebrates 1st meeting of the IUCN European Invertebrates Specialist Group National Museum & Gallery of Wales Cardiff, 5-9 September 2003 Edited by Deborah Procter (Joint Nature Conservation Committee) & Paul T. Harding (Centre for Ecology and Hydrology) April 2005 © JNCC Peterborough 2005 ISSN 0963-8091 For further information please contact: Deborah Procter Joint Nature Conservation Committee Monkstone House City Road Peterborough PE1 1JY This report should be cited as: JNCC Report No. 367 Proceedings of INCardiff 2003 Red Lists for Invertebrates: their application at different spatial scales – practical issues, pragmatic approaches Contents Introduction................................................................................................................................. 4 List of participants and contact details........................................................................................5 Regional Red Data Lists and invertebrates in the Nordic countries ........................................... 7 Red Lists in Wallonia (Belgium): existing tools and their limits ............................................. 16 The challenge of evaluating Red List status for 33,000 invertebrate species in Sweden ......... 17 Inventory,
    [Show full text]
  • Species Diversity and Habitat Distribution of the Malacofauna (Mollusca: Bivalvia, Gastropoda) of Surnena Sredna Gora Mountain (Southern Bulgaria)
    PROCEEDINGS OF THE BALKAN SCIENTIFIC CONFERENCE OF BIOLOGY IN PLOVDIV (BULGARIA) FROM 19TH TILL 21ST OF MAY 2005 (EDS B. GRUEV, M. NIKOLOVA AND A. DONEV), 2005 (P. 428–435) SPECIES DIVERSITY AND HABITAT DISTRIBUTION OF THE MALACOFAUNA (MOLLUSCA: BIVALVIA, GASTROPODA) OF SURNENA SREDNA GORA MOUNTAIN (SOUTHERN BULGARIA) Dilian Georgiev Georgiev Departament of Ecology and Environmental conservation, University of Plovdiv, Tzar Assen Str. 24, BG-4000 Plovdiv, Bulgaria e-mail: [email protected] ABSTRACT. The massif of Surnena Sredna Gora mountain is situated between 25˚ and 26˚ meridians, and south from central parts of Stara Planina mountain. From south Surnena Gora borders on the Upper Tracian Valley. There were no any detailed studies on the species diversity of freshwater bivalves and gastropods in Surnena Sredna Gora mountain. The aim of our study was to investigate the species diversity and habitat distribution of the whole recent malacofauna (Bivalvia and Gastropoda) of the region. The study was carried out during the period of 2001-2005. The molluscs were collectad by hand and for the smallest species a sieve for soil samples was used. There were 10 habitat types considered for studing the malacofauna distribution. Total of 80 species of Mollusca in the study area were registered. The total of 23 species of Mollusca were newly found for Surnena Sredna Gora mountain. From the freshwater habitats the richest were the small rivers and the karst springs. With highest diversity from land habitat types were the river bank forests. KEY WORDS: diversity, habitat, malacofauna, Mollusca, Bulgaria INTRODUCTION The malacofauna (Mollusca: freshwater mussels – Bivalvia and freshwater and land snails - Gastropoda) of the small mountain massifs as Surnena Sredna Gora in Bulgaria are not well studied.
    [Show full text]