Siposné Kecskeméthy Klára Szászi Gábor Pro Patria
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
PRO PATRIA AD MORTEM Közlekedési hálózatok SIPOSNÉ KECSKEMÉTHY KLÁRA SZÁSZI GÁBOR Siposné Kecskeméthy Klára ‒ Szászi Gábor Közlekedési hálózatok pro patria ad mortem Siposné Kecskeméthy Klára Szászi Gábor KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK Dialóg Campus Kiadó Budapest Szerzők Siposné Kecskeméthy Klára (1., 2., 4., 6., 7. fejezet) Szászi Gábor (3., 5., 8. fejezet) Szakmai lektor Dr. Fábos Róbert alezredes © Dialóg Campus Kiadó, 2018 © Szerzők, 2018 A mű szerzői jogilag védett. Minden jog, így különösen a sokszorosítás, terjesztés és fordítás joga fenntartva. A mű a kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül részeiben sem reprodukálható, elektronikus rendszerek felhasználásával nem dolgozható fel, azokban nem tárolható, azokkal nem sokszorosítható és nem terjeszthető. Tartalom Bevezető 9 1. Közlekedés és földrajz 11 1.1. A közlekedésföldrajz fogalma, formái, a közlekedési rendszer elemei 11 1.2. Közlekedési rendszerek kialakulása 14 1.3. A közlekedési hálózat földrajzi elhelyezkedésének sajátosságai 15 2. A természetföldrajzi környezet és a közlekedési hálózat kapcsolata 25 2.1. A Borostyánút 27 2.2. A Selyemút 27 2.3. A Grúz hadiút 30 2.4. Az éghajlat és a közlekedési hálózat kapcsolata 31 3. Közlekedéssel szembeni követelmények 35 3.1. A távolság leküzdése 35 3.2. Tömegszerűség 35 3.3. Sebesség 36 3.4. Biztonság 36 3.5. Ellátottsági szint 37 3.6. Folyamatosság, rendszeresség, pontosság, menetrendszerűség 37 3.7. Gazdaságosság 37 3.8. Kényelem 38 3.9. Környezetvédelem 38 3.10. Természetvédelem 38 4. A közlekedés ágazatai 41 4.1. Közúti közlekedés 41 4.1.1. A közúti közlekedés fejlődése 41 4.1.2. Tabula Peutingeriana 43 4.1.3. A kontinensek közúthálózata és főbb vonalai 45 4.2. Vasúti közlekedés 46 4.2.1. A vasúti közlekedés és a természetföldrajzi környezet kapcsolata 46 4.2.2. A vasúti közlekedés műszaki és hálózati fejlődése 47 4.2.3. A kontinensek vasúthálózata és főbb vasútvonalai 48 4.2.4. Nagy sebességű vasúti rendszerek 52 4.2.5. A nagy sebesség megvalósítása 67 6 Közlekedési hálózatok 4.3. Vízi közlekedés 69 4.3.1. Belvízi hajózás és hajózócsatornák 69 4.3.2. Észak-Amerika vízi útjai 76 4.3.3. Tengerhajózás 78 4.4. Légi közlekedés 120 4.4.1. A légi közlekedés fejlődése 120 4.4.2. A légi közlekedésre ható természetföldrajzi tényezők 124 4.4.3. A légi közlekedés főbb útvonalai és csomópontjai 127 4.4.4. A világ 10 legveszélyesebb repülőtere 130 4.4.5. A légi közlekedés fapados légitársaságai (Low Coast Carriers, LCC) 131 4.4.6. Európa, Ázsia, Afrika fő transzkontinentális légi útvonalai 133 4.5. Csővezetékes szállítás 134 4.5.1. A csővezetékes szállítás kialakulása, jelentősége 134 4.5.2. Barátság-kőolajvezeték 136 5. Kombinált fuvarozás 137 5.1. A kombinált fuvarozási rendszerek 137 5.2. Alternatív közúti-vasúti kombinált fuvarozási technológiák 145 6. Városi közlekedés 155 6.1. A városi közlekedés kialakulása, fejlődése 155 6.1.1. A hasznosítás módja szerint 155 6.1.2. A lakóépületek száma alapján 155 6.1.3. A településhálózatban betöltött szerepkör alapján 155 6.1.4. Gazdasági jellegük szerint 156 6.1.5. Méretük alapján (népességszám szerint): 156 6.2. A városi közlekedés kihívásai 159 6.2.1. Közlekedési torlódások/dugók és parkolási nehézségek 160 6.2.2. Hosszabb ideig tartó ingázás 160 6.2.3. A tömegközlekedés elégtelensége 160 6.2.4. Nehézségek a gyalogosok, a biciklisek és a mozgáskorlátozottak közlekedésében 161 6.2.5. A közterületek csökkenése 161 6.2.6. Magas fenntartási költségek 161 6.2.7. Környezeti hatások és az energiafogyasztás 161 6.2.8. A balesetek és a biztonság 161 6.2.9. Területfoglalás 162 6.2.10. Logisztika központok 162 7. Közlekedés és környezetvédelem 163 7.1. A közlekedés környezetvédelmi hatásai 163 7.1.1. Klímaváltozás 163 7.1.2. Levegőszennyezés 163 7.1.3. Zaj- és rezgésterhelés 164 Tartalom 7 7.1.4. Talajszennyezés, hulladékok 164 7.1.5. Vízminőség 164 7.2. Balesetek és környezetvédelmi hatásai 166 7.2.1. Exxon Valdez 167 7.2.2. Deepwater Horizon fúrótorony katasztrófája 168 7.3. Az Öböl-háború környezetre gyakorolt hatása 170 7.3.1. Talajminőség 171 7.3.2. Biodiverzitás 171 7.3.4. Területigény 172 8. Transzeurópai közlekedési hálózat 173 8.1. A TEN-T kialakulása, fejlődése 173 8.2. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás utáni helyzet 177 8.3. A TEN-T hálózat felülvizsgálata, korszerűsítésének irányai 178 8.3.1. TEN-T szakpolitikai felülvizsgálata 178 8.3.2. A TEN-T jövőképe 179 8.3.3. A TEN-T megvalósítása 186 Felhasznált irodalom 189 Ajánlott irodalom 193 Ábrák jegyzéke 195 Táblázatok jegyzéke 197 Bevezető Az emberek, áruk és információk állandó mozgatása mindig is alapvető összetevője volt az emberi társadalmaknak. Napjaink gazdasági folyamatait a mobilitás és a magasabb szintű elérhetőség jelentős növekedése kísérte. Bár ez a tendencia az ipari forradalomig vezethető vissza, a 20. század második fe- lében jelentősen felgyorsult, mert a kereskedelem liberalizációját, a gazdasági tömbök ki- alakulását, a globális munkaerőt és a források komparatív előnyeit sokkal hatékonyabban használták fel. Ezek a feltételek hatással voltak a személy- és teherszállításra, valamint az ezek alapjául szolgáló információáramlásra. A társadalmak egyre nagyobb mértékben függenek a közlekedési rendszerektől, amelyek a tevékenységek széles skáláját támogatják, egyebek mellett az ingázást, az ener- giaigények ellátását, a gyártó cégek és az elosztó központok közötti forgalmat. A fejlődő közlekedési rendszerek már folyamatos kihívást jelentenek, mert meg kell felelniük a mobi- litási igényeknek, elő kell segíteniük a gazdasági fejlődést, és részt kell venniük a globális gazdasági folyamatokban. A földrajzi adottságok jelentősen korlátozhatják a közlekedést. A közlekedés egyedül- álló célja az, hogy leküzdje a teret, a különböző emberi és fizikai korlátokat, a távolságot, az időt, a közigazgatási határokat és a terepet. Ezen tényezők, illetve a szállítási távolság, a különböző szállítási módok kapacitása, az infrastruktúra és a szállítandó termék milyen- sége együttesen korlátozhatnak mindenfajta közlekedést, szállítást és mozgást. A közlekedés az egyik legfontosabb emberi tevékenység világszerte. A gazdaság nél- külözhetetlen eleme, és hangsúlyos szerepet játszik a helyszínek közötti térbeli viszonyok támogatásában. A közlekedés értékes kapcsolatot teremt a régiók és a gazdasági tevékeny- ségek, az emberek és a világ térségei között. Alapvető összetevői: a közlekedési mód, az infrastruktúrák, a hálózatok és a forgalom. Ezek a komponensek alapvető fontosságúak a közlekedésben, de egyben alátámasztják azt a tényt, hogy a földrajz annak ellenére, hogy jelentős technológiai, társadalmi és gazda- sági fejlődés következett be, továbbra is kiemelkedő erőt jelent a közlekedés alakításában. 1. Közlekedés és földrajz 1.1. A közlekedésföldrajz fogalma, formái, a közlekedési rendszer elemei A közlekedésföldrajz a társadalomföldrajz egyik ága, amely emberek, áru és információ áramlásával, szállításával foglalkozik. A közlekedési és szállítási tevékenység, valamint a közlekedési hálózat és szállítási eszközök földrajzi megoszlásával és annak törvénysze- rűségeivel foglalkozik. Fontos szerepe van a közlekedésföldrajznak a közlekedési hálózatok kialakításában. A közlekedésföldrajz vizsgálódásai során más tudományágakkal is érintkezik, elsősorban a természetföldrajzzal, mert a természeti, földrajzi környezet a közlekedés fejlesztését sok vonatkozásban befolyásolja. A gazdasági tényezők vizsgálata szintén fontos a közlekedési hálózatok kialakításában. Alapvető szempont a közlekedés és a földrajzi munkamegosztás közötti kapcsolat feltárása. A közlekedés a termékek és személyek szállításával foglalkozik, a társadalmi munkamegosztás nélkülözhetetlen feltétele és a földrajzi munkamegosztás eszköze, a ter- melés és a fogyasztás közvetítője. A közlekedésföldrajz a szállítást és a közlekedési hálózatot külön közlekedési ágként vizsgálhatja, amikor feltárja a közlekedési ágazat közgazdasági, gazdaságföldrajzi tulajdonságait, előnyét és hátrányát, a természetföldrajzi adottságokkal való kapcsolatát, térbeli megjelenési formáit, országonkénti, földrészenkénti elterjedését stb. Feltárhatja egy-egy meghatározott terület, régió, kistérség közlekedési adottságait. Az újratermelésben részt vevő anyagi termelés ágazatai, közlekedési, szállítási igénye különbözik egymástól. A bányászatot közlekedési szempontból a nagy tömegű anyagmoz- gatás jellemzi. Az ipari termelés minden ágazata, rendszeres, folyamatos szállítást igényel. A mezőgazdasági termelés munkaeszközök, munkaerő és termékek szállítását igényli, elsősorban szezonálisan. A személyszállítás az ipari és közigazgatási centrumok elhelyezkedésétől, a lakosság gazdasági és kulturális színvonalától, egy országon belül a kapcsolatok mélységétől és in- tenzitásától függ. A személyszállítás legfontosabb formája a lakóhely és a munkahely kö- zötti utazás, ezért a közlekedésföldrajz fontos kutatási területe a városok és agglomerációk közlekedési helyzetének vizsgálata. A közlekedés a városi infrastruktúra mind fontosabb részévé vált. A közlekedés szerepe a földrajzi munkamegosztás kialakításában lehet: • elsődleges, amikor a meglévő közlekedési kapcsolatok aktív hatással vannak újabb földrajzi munkamegosztás kialakítására; • utólagos (passzív), amikor a földrajzi munkamegosztás igényei írják elő és szabják meg a közlekedési hálózat kiépítését. A jó közlekedési hálózat elősegíti a mun- kamegosztást, hozzájárul az egyes területek specializációjához, a termelés és a termelékenység emeléséhez; az elégtelen közlekedési hálózat akadályozza 12 Közlekedési hálózatok a földrajzi munkamegosztást. A közlekedés szerepe tehát