MUNKASZÁM: 4418/2018.

SZAKÁLY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2018. TARTALOM

I. Megalapozó vizsgálat

II. Településfejlesztési koncepció

III. Örökségvédelmi hatástanulmány

IV. Terviratok, levelek

SZAKÁLY KÖZSÉG MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ

VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG

2018. Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

ALÁÍRÓLAP Készítette okl. építészmérnök

Hajba Csaba okl. településmérnök településtervező (TT 17-1497)

Szakmai felügyelet

települési főépítész Deák Varga Dénes

2 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

Tartalomjegyzék

BEVEZETÉS ...... 6 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ ...... 6 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok ...... 6 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata ...... 6 1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata ...... 8 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek – az adott település fejlesztését befolyásoló – vonatkozó megállapításai ...... 13 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása ...... 13 1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai ...... 13 1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata ...... 13 1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök ...... 13 1.6.2. A hatályban lévő településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek ...... 13 A községnek eddig még nem készült településrendezési terve és nincsenek hatályban lévő településrendezési eszközei...... 13 1.7. A település társadalma ...... 14 1.7.1. Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség ...... 14 1.7.2. Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok ...... 15 1.7.3. Települési identitást erősítő tényezők (történeti és kulturális adottságok, társadalmi élet, szokások, hagyományok, nemzetiségi kötődés, civil szerveződések, vallási közösségek stb.) .... 15 1.8. A település humán infrastruktúrája ...... 16 1.8.1. Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.) ...... 16 1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása ...... 16 1.9. A település gazdasága ...... 17 1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre ...... 17 1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői - nagyobb jellemző vállalkozások, mezőgazdasági, erdőgazdasági vállalkozások, gazdasági telephelyek ...... 17 1.9.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése ...... 17 1.9.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.) ...... 18 1.9.5. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) ...... 18 1.10.Az önkormányzat gazdálkodása ...... 18 1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program ...... 18

3 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere ...... 18 1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység ...... 18 1.10.4. Foglalkoztatáspolitika ...... 18 1.10.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás ...... 18 1.10.6. Intézményfenntartás ...... 18 1.10.7. Energiagazdálkodás ...... 19 1.11. Településüzemeltetési szolgáltatások ...... 19 1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata ...... 19 1.12.1. Természeti adottságok ...... 19 1.12.2. Tájhasználat, tájszerkezet ...... 19 1.12.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területe ...... 21 1.12.4. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése ...... 23 1.13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata ...... 23 1.13.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei ...... 23 1.13.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái ...... 24 1.14. Az épített környezet vizsgálata ...... 25 1.14.1. Területfelhasználás vizsgálata ...... 25 1.14.2. A telekstruktúra vizsgálata ...... 27 1.14.3. Önkormányzati tulajdon kataszter ...... 28 1.14.4. Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése...... 30 1.14.5. Az építmények vizsgálata...... 30 1.14.6. Az épített környezet értékei ...... 31 1.14.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái ...... 40 1.15. Közlekedés ...... 40 1.15.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok ...... 40 1.15.2. Közúti közlekedés ...... 40 1.15.3. Közösségi közlekedés ...... 40 1.15.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés ...... 40 1.15.5. Parkolás ...... 40 1.16. Közművesítés ...... 41 1.16.1. Víziközművek ...... 41 1.16.2. Energia ...... 41 1.16.3. Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) ...... 41 1.17. Környezetvédelem (és településüzemeltetés) ...... 42 1.17.1. Talaj...... 42 1.17.2. Felszíni és a felszín alatti vizek ...... 42 1.17.3. Levegőtisztaság védelme ...... 43 1.17.4. Zaj- és rezgésterhelés ...... 43 1.17.5. Sugárzás védelem ...... 43

4 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

1.17.6. Hulladékkezelés ...... 43 1.17.7. Vizuális környezetterhelés ...... 43 1.17.8. Árvízvédelem ...... 44 1.17.9. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák ...... 44 1.18. Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) 44 1.18.1. Építésföldtani korlátok ...... 45 Szakály község Magyarország szeizmikus zónatérképén a 3. zónában (közepes érték) helyezkedik el...... 45 1.18.2. Vízrajzi veszélyeztetettség ...... 45 1.18.3. Egyéb ...... 46 1.19. Ásványi nyersanyag lelőhely ...... 46 1.20. Városi klíma ...... 47 2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ ...... 47 2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése ...... 47 3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ ...... 48 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis ...... 48 3.1.1. A folyamatok értékelése ...... 48 3.1.2. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése ...... 49 3.1.3. A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata ...... 51 3.2. Problématérkép/értéktérkép ...... 51 3.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek ...... 54 3.3.1. Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása ...... 56 3.3.2. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése ...... 58 3.3.3. Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése ...... 58

5 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

BEVEZETÉS A megalapozó vizsgálat a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti tartalommal készült.

1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok Szakály Tolna megye középső részén, a Tamási kistérségben elhelyezkedő 1350 fő lakosú község. Közigazgatásilag a Tamási járáshoz tartozik, amelyet 32 település alkot. Köztük 3 város (Tamási, Gyönk, Simontornya) található. A községet a Szekszárd-Siófok közti 65. számú főútvonal, valamint a Budapest-Dombóvár-Pécs országos törzshálózati vasútvonal tárja fel. Szakály közúton Tamásitól 14 km-re, Szekszárdtól 37 km-re, Dombóvártól 35 km-re található. A település méretéből adódóan alapszintű települési funkciókat lát el, viszont e funkciókat sikerült megerősíteni az elmúlt években. Szakály Dúzs és Mucsi községekkel közös jegyzőséget alkot.

1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata Az Országos Területfejlesztési Koncepció (továbbiakban OTK) célja, hogy − az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióval összhangban − kijelölje az ország területfejlesztési politikájának célkitűzéseit, elveit és prioritás-rendszerét, megteremtve a területi szempontok konzekvens érvényesítésének lehetőségét, mind az ágazati szakpolitikák, mind az országos és területi programok kidolgozásában. A területfejlesztési politika célja az ország területileg harmonikus és hatékony működésének és kiegyensúlyozott, fenntartható területi fejlődésének megteremtése, valamint a területi leszakadás mérséklése. A területfejlesztési politika átfogó céljai 2020-ig: - térségi versenyképesség; - területi felzárkózás; - fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem; - területi integrálódás Európába; - decentralizáció és regionalizmus.

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) - 2014-2020 A 2014 - 2020 közötti időszakban az EU források a gazdaságfejlesztést célozzák meg. A TOP elsődleges célja a térségi, decentralizált gazdaságfejlesztés, a foglalkoztatás növelése. Két fő stratégiai célt fogalmaz meg: 1. Gazdaság-élénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása. 2. Vállalkozásbarát településfejlesztés, az életminőség és társadalmi összetartozás javításához szükséges helyi feltételek biztosítása.

A TOP prioritásai: 1. prioritás: térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

6 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

Célja: a vállalkozások munkahelyteremtő képességének ösztönzése, a helyi gazdaság működését segítő helyi-térségi feltételek biztosításával - a vállalkozások munkahelyteremtő képességének ösztönzése, a helyi gazdaság működését segítő helyi-térségi feltételek biztosításával, - a turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében, - a munkahelyek elérhetőségének javítása, a munkavállalók mobilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével, - a kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérése a gyermekellátási szolgáltatások fejlesztése által. 2. prioritás: Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés Célja: a vállalkozások, befektetők és a lakosság számára vonzó települési környezet kialakítása, gazdaságösztönzés, fiatalok, népesség megtartása 3. prioritás: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken Célja: fenntartható városi közlekedés és önkormányzati energetikai fejlesztések 4. prioritás: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése Célja: Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének javítása 5. prioritás: megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztés, foglalkoztatás ösztönzés, társadalmi együttműködés Célja: az ERFA prioritásokhoz kapcsolódó ESZA támogatások, kiemelten a megyei gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó foglalkoztatási célú támogatások, a szociális város-rehabilitációhoz kapcsolódó közösségi, humán fejlesztések támogatása, továbbá a helyi identitás és kohézió erősítése. 6. prioritás: Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban 7. prioritás: Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések Célja: - kísérleti jelleggel, városokban (10 ezer fő feletti) a helyi civil szervezetek, vállalkozások és önkormányzatok együttműködésével, alulról szerveződve alakított helyi akciócsoportokon keresztül, helyi fejlesztési stratégiákon alapuló fejlesztések – 20-30 db városi CLLD. - Központi elem a helyi közösség részvétele a tervezésben és a megvalósításban. - Kiemelt cél a fiatalok részvétele, a fiatalok megtartása. - Lakótelepeken megvalósuló helyi fejlesztési, közösségszervezési programok ösztönzése.

Tolna megyei Területfejlesztési Program (2014-2020) A Program átfogó céljaként a megye népességmegtartó képességének javulását jelöli meg a társadalom minden szegmensében. A specifikus célok a növekvő jövedelemre, foglalkoztatásra; a fenntarthatóságra, élhető környezetre; a közösségi infrastruktúrák és a közszolgáltatások minőségének javítására és a fejlesztések hasznos és hatékony intézményrendszerének kialakítására irányulnak. A Program területi célokat is megfogalmaz a területi jellegzetességek és a területi szereplők szempontjából, melyekkel cél a területi dinamizáló elemek kihasználása, a területi hagyományok megerősítése, a területi kihívások enyhítése, illetve egyensúlyba hozni a területi jellegzetességekkel kapcsolatos települési, térségi, megyei törekvéseket.

Tolna Megye Integrált Területi Programja (TIP) 2014-2020. A TIP célrendszere illeszkedik a fenti területfejlesztési dokumentumokhoz. A megvalósítandó célok: - Fenntartható gazdaság- és turizmusfejlesztés, munkahelyteremtés - Közlekedésfejlesztés - Környezeti fenntarthatóság elősegítése - Közintézmények fejlesztése - Élhető települések - Lakossági együttműködések, civil kezdeményezések elősegítése.

7 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata A településrendezési tervek készítése, módosítása során meg kell teremteni az összhangot a magasabb szintű tervekkel, így az Országos Területrendezési Tervvel (továbbiakban OTRT) - amely az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvénnyel került elfogadásra (jelenleg a 2014. január 1-től hatályos állapot a mértékadó) -, valamint Tolna Megyei Területrendezési Tervével, amely a 9/2005. (V. 12.) önkormányzati rendelettel került elfogadásra (jelenleg a 11/2016. (IX.26.) ök. rendelettel módosított változat hatályos).

Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) Szakály községet az alábbiakban érinti: Szerkezeti terv A település közigazgatási területének északi és észak-keleti részét, valamint a szőlőhegyi területeket a terv vegyes terület-felhasználású térségbe sorolja. Ettől délre, délnyugatra a község területének túlnyomó része mezőgazdasági térségbe tartozik. A települési térség a belterületet jelöli. A település közigazgatási területét átszeli a Paks-Kaposvár közti 400 kV-os átviteli hálózat távvezetéke.

1. Ökológiai hálózat övezete: A település területét a külterület déli - délkeleti részén érinti, ahol a Kapos-menti vizenyős területek terülnek el. OTrT 13. §: Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei terület- felhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni.

2. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete: A település külterületének nagy részét érinti az övezet, így a belterülettől délnyugatra lévő szántóterületeket a Füstösmalmi-árokig, a Békás-völgy menti szántókat, illetve Kistava-puszta melletti mezőgazdasági területeket. OTrT 13/A. §: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet.

3. Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete: A település területét több területen, elszórtan érinti. OTrT 13/B. §: A településrendezési eszközökben a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni.

4. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete: A település területét jellemzően a déli településhatár mentén (Gyulaj mellett) kismértékben érinti. OTrT 14. §: Az övezetben új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

8 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet.

5. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete: A település területének déli, délkeleti részét (Kapos-mente), a belterülettől keletre fekvő szőlőhegyi dombokat valamint Ürgevárpuszta melletti halastavak környezetét érinti. OTrT 14/A. §: Az övezet területét a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv és annak alapján a településszerkezeti terv pontosítja. Az érintett területre a kiemelt térség és a megye területrendezési tervének megalapozó munkarésze keretében meg kell határozni a tájjelleg helyi jellemzőit, valamint a település teljes közigazgatási területére készülő településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében meg kell határozni a tájjelleg megőrzendő elemeit, elem-együtteseit, valamint a tájképi egység és a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználat helyi jellemzőit. A tájképi egység és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében a helyi építési szabályzatban meg kell határozni a területhasználatra és az építmények tájba illeszkedésére vonatkozó szabályokat. A helyi építési szabályzat az építmények tájba illeszkedésének bemutatására látványterv készítését írhatja elő és a készítésre vonatkozó követelményeket határozhat meg. Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni.

6. Világörökség és világörökség várományos terület övezete: A település területét nem érinti.

7. Országos vízminőség-védelmi terület övezete: A település területét nem érinti.

8. Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete: A település területét nem érinti.

9. Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete: A település területét nem érinti.

9 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

Országos övezeti tervlapok Szakály községet érintő részletei:

OTrT Szerkezeti tervlap Szakályt érintő részlete 1. Ökológiai hálózat övezete

2. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete 3. Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete

4. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 5. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete

10 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

Tolna Megye Területrendezési Terve (TMrT) Szakály községet az alábbiakban érinti Szerkezeti terv A község belterületét települési térségbe sorolja a Terv. A külterület legnagyobb része – a jellemzően szántóföldi növénytermesztéssel érintett területek - mezőgazdasági térségbe, a vasúttól keletre fekvő zártkerti területek vegyes területfelhasználású térségbe kerültek. Erdőgazdálkodási térségben találhatók a község területét átszelő patakvölgyek galéria-erdői, a Füstösmalmi-árkot kísérő erdősáv, valamint a Szárazd felőli erdők. A település belterületét átszeli a 65. számú főút, valamint a 65. sz. főútból észak felé kiágazik a 6318. jelű (Regöly-Keszőhidegkút) összekötő út. A 65. sz. főút északi oldala mentén tervezett a térségi kerékpárút törzshálózat. További vonalas infrastruktúra elemként jelenik meg a 400 kV-os átviteli hálózat távvezetéke mellett a térségi ellátást biztosító 132 kV-os elosztó hálózat. Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs rendszerben (TEIR) lévő alapadatok szerint Szakály közigazgatási területén a megyei területfelhasználási kategóriák kiterjedése az alábbi módon oszlik meg:

Települési Erdőgazdálkodási Vegyes Mezőgazdasági Vízgazdálkodási térség térség térség területfelhasználású térség (ha) térség (ha) (ha) (ha) (ha) 138,24 239,86 146,42 3552,78 22,07

A megyei Területrendezési Tervben szereplő kiemelt térségi és megyei övezetek az alábbi módon érintik a települést: 1. Magterület, ökológiai folyosó, pufferterület övezete: a települést az ökológiai folyosó övezete érinti a Kapos folyó völgyében. 2. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete: a település területét mindkét övezet érinti. A külterület legnagyobb része kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, az északi és nyugati határszélen jelenik meg kis foltban a jó termőhelyi adottságú szántóterület. Jelentős eltérés tapasztalható az OTrT-beli lehatárolástól. Budapest Főváros Kormányhivatala Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály adatszolgáltatása alapján a település területét csak kiváló termőhelyi adottságú szántóterületet érinti. 3. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, erdőtelepítésre javasolt terület: A kismértékű erdősültség miatt kiváló erdőterület csak elenyésző mértékben jelentkezik, és erdőtelepítésre javasolt terület is csak a belterülettől északra található egy nagyobb tömbben. 4. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület: a település területét a Kapos-menti és a szőlőhegyi területeknél érinti. 5. Világörökségi és világörökségi várományos terület: a település területét nem érinti. 6. Országos vízminőség-védelmi terület: a település területét nem érinti. 7. Nagyvízi meder: a település területét nem érinti. 8. Ásványi nyersanyagvagyon-terület: a település területét érinti, pontosabb megjelölés nélkül. 9. Kiemelt fontosságú honvédelmi terület, honvédelmi terület: a település területét nem érinti. 10. Rendszeresen belvízjárta terület: a külterület keleti és déli részét érinti a Kapos folyó völgyében. 11. Földtani veszélyforrás területe: a település területét érinti. (A Baranya Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály PBK/2424-2/2018 számú adatszolgáltatása alapján nem tartozik a földtani veszélyforrások övezetébe.

11 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

12. Tájrehabilitációt igénylő terület: a település területét nem érinti. 13. Szélerőműpark telepítéséhez vizsgálat alá vonható terület: a település területét érinti MTrT 11/A. §: A szélerőműpark telepítéséhez vizsgálat alá vonható terület övezetén belül szélerőműpark a települési térség védelme érdekében a belterület határától és a gazdasági terület kivételével a belterülethez szervesen kapcsolódó beépítésre szánt területtől 1000 m távolságban létesíthető. Ugyanakkor az OTÉK 10. § (4) bekezdése szerint szélerőmű beépítésre szánt területtől csak 12 000 méternél távolabb helyezhető el, ezért az ügy további elemzése nem indokolt.

1. Ökológiai folyosó övezete 2. Kiváló és jó termőhelyi MTrT Szerkezeti terv kivonata adottságú szántóterület

3. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, erdőtelepítésre javasolt 4. Tájképvédelmi szempontból 8. Ásványi-nyersanyagvagyon terület kiemelten kezelendő terület terület

12 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

10. Rendszeresen belvízjárta 11. Földtani veszélyforrás területe 13. Szélerőműpark telepítéséhez terület vizsgálat alá vonható terület

1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek – az adott település fejlesztését befolyásoló – vonatkozó megállapításai A Szakállyal szomszédos települések (Tamási, Regöly, Hőgyész, Dúzs, Csibrák, Gyulaj) önkormányzatai a településrendezési terv készítés előzetes tájékoztatási szakaszába bevonásra kerültek. A beérkezett válaszok alapján a szomszédos települések fejlesztési elképzelései nem tartalmaznak olyan megállapításokat, amelyek a község fő fejlesztési irányait befolyásolják. A településrendezési terv további egyeztetési szakaszába a szomszédos települések önkormányzatait továbbra is be kell vonni.

1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása 1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai Szakály községnek nincs elfogadott településfejlesztési koncepciója, valamint integrált településfejlesztési stratégiája. 1.5.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések Az önkormányzat a településrendezési terv elkészítése céljából (Településrendezési eszközök) szerződést kötött a Meridián Mérnöki Iroda Kft-vel.

1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata 1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök A községnek nincsenek hatályban lévő településrendezési eszközei. 1.6.2. A hatályban lévő településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A község nem rendelkezik hatályban lévő településszerkezeti tervvel.

13

Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

1.7. A település társadalma 1.7.1. Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség A vidéki települések népességmegtartó képességének javítása az Európai Uniós stratégiai elképzelések között kiemelt fontosságú. A munkalehetőségek hiánya az elvándorlás egyik fő okozója. Országos tendencia a népesség fogyása, a társadalom elöregedése. E tendencia megállítása elsősorban az országos társadalom- és szociálpolitikai intézkedések, illetve az ország gazdasági állapotának a függvénye. Az elmúlt évtizedekben a lakónépesség alakulása:

Év 1980 1990 2001 2011 2015

Lakónépesség 1734 1524 1686 1402 1352

Szakály népességének alakulása 1980 és 2015 között (Forrás: KSH népszámlálás, 2011, TeIR, 2015)

A lakónépesség számának alakulásában különböző periódusok figyelhetők meg az utóbbi harminc évben. Az 1980-as években markáns népességcsökkenés volt tapasztalható, majd az 1990-es években 10%-kal emelkedett a népesség száma. A 2000-es évektől azonban ismét fokozatosan csökkent a falu lakosainak száma. Ennek oka a helyi munkalehetőségek hiánya, a fiatal lakosság elvándorlása és az elöregedő népesség volt. Jelenleg pozitív tényezőként jelentkezik, hogy minden évben vannak új beköltözők a településre.

Szakály Megyei átlag 0-14 (fő/%) 189/13,5% 297/ 14% 15-59 (fő/%) 839/59,8% 1299/ 61% 60 év felett (fő/%) 374/26% 519/ 25% Öregedési index 1,97 1,74 Szakály korösszetétele százalékosan (Forrás: KSH népszámlálás, 2011)

A község lakónépességének korösszetétele elöregedést mutat, kétszer annyi az idős, mint a fiatal a településen. Ennek alapján a település öregedési indexe – amely a 14 év alatti korosztályra jutó 60 év felettiek arányát mutatja – magasabb a megyei átlagnál.

14 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

Foglalkoztatott (fő) Inaktív kereső (fő) Munkanélküli (fő) Eltartott (fő) 491 541 44 326

A népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint 2011-ben (Forrás: KSH népszámlálás, 2011)

A KSH adatai alapján 2011-ben a lakosság 35 %-a volt foglalkoztatott, 39 % inaktív kereső (nyugdíjas, gyermekgondozási ellátásban részesülő, stb.), 23 % eltartott (gyerek), 3 % munkanélküli. Önálló vállalkozásokban, mezőgazdasági vállalkozásokban, családi gazdaságokban, őstermelőként sokan dolgoznak helyben. Ezen kívül az egészségügyben, a közigazgatásban és a szolgáltató szektorban tudtak elhelyezkedni az itt élők. A lakosság 83% magyarnak, 2,3 % romának, 2 % német nemzetiségűnek vallotta magát 2011-ben. A település népességének 62 %-a római katolikusnak, 4 %-a reformátusnak, kevesebb, mint egy százaléka evangélikusnak, és 32 %-a egyik vallási felekezethez sem tartozónak vallotta magát.

A 7 éves és idősebb népesség a befejezett legmagasabb iskolai végzettség szerint 2011-ben: Első évfolyamát sem végezte el: 12 fő. 1-8. évfolyam: 600 fő. Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel: 382 fő. Érettségi: 248 fő. Egyetemi, főiskolai oklevéllel: 78 fő. A regisztrált munkanélküliek száma 41 fő volt 2016-ban. Az effektív munkanélküliek számát csak becsülni lehet, de mindenképp meghaladja a regisztrált munkanélküliek számát. A munkanélküliek részére a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Osztálya szervez képzéseket.

1.7.2. Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok A népességfogyás, az öregedési index növekedése, a munkanélküliség az életszínvonal romlását és a társadalmi elidegenedést idézhetik elő. A településnek szegregátuma, szegregációval veszélyeztetett területe nincs a Központi Statisztikai Hivatal 2018. évi adatszolgáltatása alapján.

1.7.3. Települési identitást erősítő tényezők (történeti és kulturális adottságok, társadalmi élet, szokások, hagyományok, nemzetiségi kötődés, civil szerveződések, vallási közösségek stb.) A településen évente visszatérően az alábbi események kerülnek megrendezésre: - Arató nap - Szüreti felvonulás - Kaposmenti Ifjúsági Találkozó - Gyermeknap - Idősek napja - Elszármazottak találkozója A településen a civil élet aktív. A Szakályon működő civil szervezetek, klubok: - Kaposmenti Ifjúságért Alapítvány - Önkéntes Tűzoltó Egyesület Szakály

15 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

- Szakály Községi Sportegyesület - Szakály Polgárőr Egyesület - Szakály Általános Iskola Tanulóiért Alapítvány - Szakályi Gazdakör - Szakályi Lovassport Egyesület - Szakályi Vadásztársaság - Szakályi Értékőrző Egyesület - Nyugdíjas klub - Erőemelő Klub

1.8. A település humán infrastruktúrája 1.8.1. Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.) Szakályon a humán közszolgáltatások megfelelő színvonalon működnek, a lakosság számára az alapellátás helyben, az egyéb közellátási intézmények a járási központban, Tamásiban érhetők el. Kórház azonban legközelebb Szekszárdon és Dombóváron található. Oktatás: az alapfokú oktatás biztosított. A településen egy óvoda és egy általános iskola működik. Bölcsőde jelenleg nem működik Szakályon. - Százszorszép Óvoda (Szabadság u. 151/a.): 2 csoport - Würtz Ádám Általános Iskola tagiskolája: alsó tagozat (Kossuth L. u. 3.), felső tagozat (Szabadság u. 151/b.) A diákok az általános iskola elvégzése után főként Tamásiba, Dombóvárra vagy Szekszárdra járnak középiskolába. Szakirányú képzésre, felsőfokú képzésre és felnőtt-oktatásra a közelben Szekszárdon, Dombóváron, Tamásiban, Pécsett nyílik lehetőség. Egészségügy: a településen egy háziorvos rendel (Fő út 75.). Gyermekorvos Hőgyészen rendel. Védőnői tanácsadás hetente két napon van. Fogorvosi ellátás helyben illetve Kurdon érhető el. Gyógyszertár helyben működik. Szociális ellátás: Szakályon a szociális ellátás részben megoldott. Gyermekjóléti és családsegítő szolgálat működik Tamási székhellyel. Az idősek étkeztetését igény esetén a helyi konyháról való házhoz szállítással biztosítják. A rászoruló idősek részére házi szociális nappali gondozás biztosított. Kultúra: a Művelődési Ház (Fő út 16.) sportprogramoknak, kézműves foglalkozásoknak ad helyet. A község könyvtára a Szabadság utca 151/b. szám alatt található. Igazgatás: - Közös Önkormányzati Hivatal - (Kossuth u. 11.), - Rendőrség körzeti megbízott, - Polgárőrség, - Települési mentőcsoport, - Tanyagondnoki szolgálat működik a településen.

1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása Az önkormányzat 5/2018. (III.13.) számú határozatával felülvizsgált Helyi Esélyegyenlőségi Programját a 85/2013. (XII.12.) számú határozatával fogadta el. Az Önkormányzat célja, hogy minden lakója számára elérhetővé tegye a közszolgáltatásokat, biztosítsa az idősek, a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetű lakosok esélyegyenlőségét az élet különböző területein.

16 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

Az Önkormányzat intézkedései az esélyegyenlőség biztosítása érdekében: - az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosítása, - a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvének érvényesítése, - diszkrimináció-mentesség elérése, - szegregáció-mentesség, - foglalkoztatás, szociális biztonság, egészségügy, oktatás és a lakhatás területén a feltárt problémák komplex kezelése. Együttműködés az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).

1.9. A település gazdasága 1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre A község gazdaságát főként a mezőgazdaságra, valamint kereskedelemre, építőiparra épülő vállalkozások, valamint szolgáltatások jelentik. A település méretéhez képest számos ipari tevékenység megtalálható. Gazdasági súlya a kistérség többi településéhez hasonló. 1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői - nagyobb jellemző vállalkozások, mezőgazdasági, erdőgazdasági vállalkozások, gazdasági telephelyek A település alapvetően mezőgazdasági jellegű, amelyet a szántóterületek nagy aránya jellemez a legjobban. Ennek megfelelően a mezőgazdaságra alapozott vállalkozások jellemzőek a településen. A nagyüzemi szántóföldi növénytermesztés mellett 20-30 mezőgazdasági kisbirtokos, családi vállalkozás is működik. A településen 2014-ben 129 regisztrált őstermelő volt, ami nagy aránynak mondható. A település gazdaságában az állattenyésztés is hangsúlyos. Ürgevárpusztán működik egy baromfitelep és egy sertéstelep, valamint Tárkánypusztán juhtenyésztéssel foglalkoznak. A szőlőtermesztés a falu szőlőhegyén (zártkert) ma is jelentős, azonban ez csak háztáji méretű termesztést, feldolgozást jelent. A mezőgazdasági jellegű vállalkozásokon kívül a vegyiparban (Agrokémia), kereskedelemben, gépjárműiparban, a feldolgozóiparban, a szállításban és az építőiparban működő vállalkozások találhatók Szakályon. (Forrás: TeIR) A külterületen jelentős telephelyek találhatók a volt Kaposvölgye Tsz területén. Itt jelenleg baromfitelep működik, illetve egyéb mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. A település turisztikai potenciálját a változatos domborzati formái, a szőlőhegy nyújtotta borgasztronómiai lehetőségek, a felújított népi jellegű lakóházai által képviselt építészeti értékek, a kulturális, hagyományőrzést szolgáló programok jelentik. A turizmus szerepének növelését segíti a község főút menti elhelyezkedése, Tamásihoz (termálfürdő) való közelsége, valamint a szomszédos Dombóvártól Hőgyészig terjedő Kapos-hegyháti Natúrpark közelségének kihasználása. 1.9.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése Nagyobb vállalkozások a településen: - Hőgyészi Agrokémia Kft. - Juhász Tibor (növénytermesztés, mezőgazdasági munkák) - Törő Péter (növénytermesztés, mezőgazdasági munkák) - Ürgevári Halászati Bt.

17 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

- Agrohold Mezőgazdasági Kft. - Autószerviz, benzinkút - Sírkő, műkő gyártás Fenti gazdasági szervezeteknek a települést érintő fejlesztési elképzelései nem ismertek.

1.9.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.) A település gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezőiként pozitívumként vehetjük számításba a jó közlekedési feltételeket. Mennyiségi mutatóként a rendelkezésre álló szabad munkaerő (2016-ban a lakosság 3%-a regisztrált munkanélküli volt), amely kedvező adat lehet egy letelepülni szándékozó vállalkozásnak, azonban e szabad munkaerő minőségét (különösképpen szakképzettségét) tekintve már kedvezőtlenebb a kép. A készülő településrendezési tervben szükséges kijelölni új vállalkozások számára alkalmas gazdasági területeket. 1.9.5. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) Az ingatlanpiaci viszonyok a megyei átlagnak megfelelőek, vagy kismértékben jobbak. A település kedvező közlekedési és környezeti feltételei előnyként jelentkeznek. A település ingatlanait jó arányban el lehet adni, minden évben vannak új beköltözők. A termőföldek és a belterületi ingatlanok vonatkozásában ellentétes helyzet tapasztalható. Míg a termőföldekre - az országos adatokhoz hasonlóan – jelentős kereslet van, s folyamatosan növekvő áron, addig a használt lakóépületek tekintetében túlkínálat van, ami miatt a lakóingatlan árak nyomottak.

1.10.Az önkormányzat gazdálkodása 1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Szakály településrendezési terv készítéséhez az alpont kidolgozása nem indokolt.

1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Szakály alapfokú ellátó intézményei megfelelően kiépítettek, folyamatos karbantartásuk, korszerűsítésük, felszereltségük fejlesztése azonban elengedhetetlen.

1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység Az önkormányzatnak az intézményfenntartáson, a kötelező önkormányzati feladatok ellátásán kívül gazdaságfejlesztési tevékenységekre nincs kapacitása, viszont a pályázatokban rejlő lehetőségeket igyekszik minél jobban kihasználni. 1.10.4. Foglalkoztatáspolitika Szakály településrendezési terv készítéséhez az alpont kidolgozása nem szükséges. 1.10.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás Szakály településrendezési terv készítéséhez az alpont kidolgozása nem szükséges. 1.10.6. Intézményfenntartás A településen az önkormányzat által működtetett intézmények az alábbiak: községháza, óvoda, orvosi rendelő, Művelődési Ház és könyvtár jelentik.

18 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

1.10.7. Energiagazdálkodás A település intézményeit hosszútávon a környezettudatos technológiák alkalmazása mellett a gazdaságosság miatt is korszerűsíteni szükséges. A megújuló energiák alkalmazása mellett az épületek energetikai paramétereit az EU szabványok szerint kell kialakítani, amihez első lépésként az épületek megfelelő hőszigetelése szükséges. A megújuló energia hasznosítását az általános iskola és a községháza tetőfelületén elhelyezett napelemekkel oldják meg.

1.11. Településüzemeltetési szolgáltatások A közműves ivóvízellátást a szekszárdi székhelyű E.R.Ö.V. Zrt. látja el. A település jelenleg még nem rendelkezik szennyvízcsatornával. A keletkező kommunális szennyvíz szippantását és elszállítását az Önkormányzattal szerződést kötött szolgáltató végzi. A villamosenergia-ellátást az E-on Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. és az Alteo Energia Kft., a vezetékes földgáz-ellátást az E-on Gázhálózati Zrt. és az E2 Hungary Kft. biztosítja. A szilárd kommunális és a szelektív hulladék begyűjtését és elszállítását az ALISCA TERRA Regionális Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. végzi. Az Önkormányzat a temetkezés helyi rendjéről szóló 17/2013. (XII. 12.) számú rendeletben foglaltaknak megfelelően látja el a település közigazgatási területén lévő működő köztemetővel és a temetkezéssel kapcsolatos tevékenységeket. Temetkezni csak a belterület déli végén lévő 315 hrsz-ú temetőben lehet.

1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata 1.12.1. Természeti adottságok Szakály község a Dunántúli-dombságban, a Külső-Somogy középtáj Dél-Külső-Somogy kistáj területén található. A kistáj kiváló adottságú termőföldekkel rendelkezik, aminek eredményeként egy erőteljesen átalakított kultúrtáj alakult ki. A kistáj keleti felén jellemző az erdősztyepp-jelleg, amelyre a molyhos tölgy és tatárjuhar emlékeztet. A völgyekben halastó-füzérek, mocsarak lelhetők fel. A természetes élőhelyek szétdarabolódtak, ahol az özöngyomok erőteljesen terjednek (fehér akác, zöld juhar, bálványfa, aranyvessző-fajok). A Dél-Külső-Somogy felszínét 15-20 m vastag lösz fedi. A löszfelszín jól látható Szakály belterületének dombvidéki részén, ahol a pincéket egykor a löszfalba vájták. A kialakult talaj itt csernozjom és barna erdőtalaj, melyek igen jó termőképességűek. Külső-Somogy átlagos magassága 186 m, Szakály területe 105-200 mBf. tengerszint feletti magassági értékek közé esik. A szőlőhegy meredeksége eléri a 17 %-ot, így itt, valamint a dombvidéki szántóföldeken tapasztalható közepes erózió erősen gyorsuló talajlepusztulást eredményez. A Kapos völgye mély fekvésének köszönhetően belvízveszélyes terület. (Forrás: www.területfejlesztes.somogy.hu)

1.12.2. Tájhasználat, tájszerkezet 1.12.2.1. Tájtörténeti vizsgálat Szakály tájhasználatát a 18. században készült első katonai felmérés alapján a szántóföldi növénytermesztés, a vízhez kötődő gazdálkodási formák – a halászat, a vízimalmok - valamint a szőlőtermesztés határozta meg. A termőföldi és éghajlati adottságok lehetővé tették, hogy a területen mindig virágzó mezőgazdasági termelés folyhasson. A Kapostól nyugatra fekvő területeket szántóföldi művelés alá vonták. A keleti határ meredek domboldalain szőlőt termesztettek. A Kapos mocsaras területe kiterjedt volt, valamint

19 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018. a lakóterülettől északra folyó Pankai-ér (Köves-patak) mentén - széles mocsár húzódott, mely lehetőséget adott a halászatra. A 19. században a szőlőtermesztés továbbra is jelentős szerepet játszott a lakosok életében, a szőlőhegyen présházakat építettek. A vízfolyásokon több vízimalom épült (Szakáli malom, Szarkovár, Tárkány malom, Füstös malom). A 19. század második felében a Kapos medrét szabályozták, a vízfolyás menti területet amennyire lehetett, szántóföldi művelésbe vonták. A külterületen állatokat legeltettek, Kistavapusztától északra egy dámvadkert volt. Az 1860-as években a Kapos-völgyében megépült a Dombóvár-Budapest közötti vasútvonal, amelynek Szakályon létesült a Hőgyésszel közös vasútállomása. A 20. században jelentős változásokon esett át a táj és a lakóterület. A század második felében külterületen állami termelőszövetkezetek telephelyei létesültek, így a Kaposvölgye Tsz szárítóval, állattartó teleppel, Ürgevárpuszta – a Hőgyészi Állami Gazdaság részeként – sertésteleppel, Kistava- puszta juhtartással, Tárkánypuszta tehenészettel. A rendszerváltást követően ezeknek a telepeknek a nagy része leépült, megszűnt. A szőlőhegyen feldarabolódtak a szőlőterületek, a megszűnt szőlőterületek helyén gabonaféléket termesztenek. A szőlőhegy alján futó főút mentén, valamint annak északi folytatásában lakóutcák alakultak ki, amelynek következtében a település belterülete ma két részből áll. Összegzésként elmondható, hogy a tájhasználat Szakályon az elmúlt évszázadok során jelentősen átalakult, a település mezőgazdasági jellege azonban töretlenül fennmaradt, és további gazdasági fejlődésének alapját képezi. 1.12.2.2. A tájhasználat értékelése Szakály tájhasználata többnyire a domborzati és a vízrajzi adottságokhoz igazodik. Mivel kiváló termőföldek találhatók itt, a domboldalakat is nagy arányban felszántották, intenzíven művelik. A szántók a közigazgatási terület 68 %-át teszik ki. A síkvidéki jellegű területek és a domboldalak gazdaságosan megművelhető részein a szántóföldi növénytermesztés jellemző. A fő termesztett növények a búza, árpa, kukorica, napraforgó. A Kapos és a Füstösmalmi-árok közötti területen a táblákat sok helyen egybeszántva művelik. A Réti-földek és a Körtefai-dűlő területen kisebb földrészletek jellemzőek, mely kedvezőbb a talajvédelem szempontjából. Kistavapuszta, valamint Tárkánypuszta környékét a vízfolyások, és az azok mentén kialakult természetközeli vegetáció szabdalja fel, mozaikossá téve a tájszerkezetet. Ez kedvező hatással van mind az élővilágra, mind a termesztett növényekre. Kedvezőek ezen kívül a becserjésedett mezsgyék, talajvédelmi erdősávok. Jelentős, mintegy 10 % a rétek-legelők kiterjedése Szakályon. Rétek a belvízjárta, mélyfekvésű területeken fordulnak elő, főként a Kapos és a Pankai-ér (Köves-patak) mentén. Ezek nagy része az Országos Ökológiai Hálózat ökológiai folyosójához tartozik. A vízfolyások, így a Kapos közvetlen környezetében vízparti társulások (nádas, magas-sásos, nedves rétek) jellemzőek. Az ettől magasabban fekvő részeken kertek találhatók (Jókai utca). A vízfolyásokon létesített halastavak kiterjedése összesen 30 hektár (0,7 %). Az erdők aránya alacsony a településen, mindössze 8 %-ot tesznek ki. Ezek főként a vízfolyások mentén húzódó erdősávok, valamint a domboldalak meredek részein, meg nem művelhető gerinceken lévő gazdasági és talajvédelmi erdők. A telepített fafajok között előfordul a fehér akác, a nemes nyár, a szőlőhegy felé feketefenyő és akáccal és egyéb lombhullatókkal elegyes erdők. A szőlőhegy kertes mezőgazdasági területein gyümölcs-, szőlőskertek, szántóföldi kultúrák (főként kukorica) láthatók. A löszdombok meredek felszínén erdőterületek húzódnak. Több zártkerti telket felhagytak a műveléssel, így azok lassanként becserjésednek, beerdősülnek. A szőlő, gyümölcsös és kert területek részaránya mindössze 0,3 %.

20 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

Dombvidéki nagytáblás szántók A Kapos és vízparti növénytársulása

Zártkerti telkek présházzal Szintezettség alulról felfelé: nedves rét, kertes mezőgazdasági terület mozaikja, vegyes erdő

Kapos-menti kaszálórét Kapos-menti mezőgazdasági táj

1.12.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területe 1.12.3.1. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Az Országos Területrendezési Terv, valamint a Megyei Területrendezési Terv Szakályt érintően tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területet jelöl. A terület a település közigazgatási területének keleti-délkeleti oldalán a Kapos menti vizenyős réteket, és az azokat kísérő galériaerdőket, valamint a Pankai-ér (Köves-patak) felduzzasztásával keletkezett halastavakat, és a Gyulaj felőli erdőket érinti.

21 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

1.12.3.2. nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Nemzetközi védelem Natura2000 területek A község külterületén nem található Natura 2000 hálózathoz tartozó terület.

Országos védelem Országos védelem alatt áll az 1996. évi LIII. törvény értelmében valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Ezek jegyzékét a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság készíti el. Szakály község közigazgatási területén ex lege védelemre jelölhető értékek a rendelkezésre álló adatok alapján nincsenek. Országos jelentőségű védelemre tervezett terület Szakály településen nincs.

1.12.3.3. Ökológiai hálózat Az Országos Területrendezési Terv alapján a települést érinti az ökológiai hálózat övezete. Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei terület-felhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. A Megyei Területrendezési Terv szerint a települést ökológiai folyosó érinti. A területi tervek naprakész lehatárolásait az illetékes államigazgatási szervek adatszolgáltatása alapján kell megtenni a településrendezési tervekben. Szakály területén ökológiai folyosó húzódik a Kapos mentén, amely mocsaras területeket, nádasokat, vizenyős réteket, galériaerdőket, kultúr-erdőket és szántóterületeket érint. A Kapos-menti vizes élőhelyek kedvező életfeltételeket nyújtanak többek között a vízi vagy vízhez kötődő madaraknak. A faluban számos fehér gólya fészkel.

Halastó a Köves-patak mentén

22 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

1.12.4. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése Tájhasználati konfliktus alatt olyan állapotokat értünk, amikor két vagy több tájhasználati mód egymást zavarja, egymással konkurál (funkcionális konfliktus), az ökológiai állapotra negatív hatást gyakorol (ökológiai konfliktus), vagy zavaró látványt okoz (vizuális konfliktus) a tájban, a településen. Egy tájhasználati konfliktus hatása sokszor összetett. Funkcionális konfliktusként jelentkezhet, hogy a Jókai utca déli részén a lakóépületek hátsó részének közvetlen közelében lévő löszpartfalnál csúszásveszély állhat fenn nagyobb csapadékmennyiség esetén. Esztétikai konfliktust okoz az elhagyott, romos illetve elhanyagolt lakóépületek, gazdasági épületek látványa a lakóterületen. Ezek közül kiemelendő a település központjában elhelyezkedő – mint helyi építészeti értékeket őrző – régi épületek leromló állapota. Kedvezőtlen településképet eredményez a légvezetékek hálózata a lakóterületen. A vezetékek miatt egyes utcákban a fák telepítése korlátozott vagy lehetetlen. További tájhasználati konfliktust jelent, hogy az egykori zártkerti területen egyes gazdasági épületeket egy szinttel megemelve lakóházzá alakítottak át, ami esztétikai és funkcionális problémákat is felvet. A nem megfelelően kiépített szennyvízgyűjtőkből a víz a talajba szivárog, ami a termőtalaj és a felszín alatti vizek szennyezéséhez vezet. Az épületek anyaghasználata (hullámpala fedés) és arányai nem illeszkednek a hagyományos szőlőhegyi tájhoz. Ökológiai konfliktust okoz, hogy a községben nincs kiépítve a szennyvízcsatorna-hálózat. A nem megfelelően tárolt szennyvíz talajba való szivárgása a felszín alatti vizeket szennyezi. A település területe a domborzati adottságok miatt fokozottan erózióveszélyes területnek számít. A talajerózió mértéke felerősödik a fedetlen felszíneken – pl. a kapált szőlőskertekben, illetve a lejtésiránnyal megegyező művelés is ront a helyzeten. A Kapos menti belvízveszélyes területek magas vízállás vagy esős időszakok idején intenzív mezőgazdasági művelésre alkalmatlanok, de extenzív gazdálkodásra (pl. legeltető állattartás), kaszáló megfelelőek.

1.13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata 1.13.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei 1.13.1.1. Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek A település zöldfelületi rendszerének elemei: 1. zöldterületek 2. sportpálya, temető zöldfelülete 3. közterületek zöldfelületi részei 4. telken belüli zöldfelületek 5. mezőgazdasági területek (kertes és általános mezőgazdasági területek) 6. fasorok, erdősávok 7. erdőterületek

Zöldterületnek számítanak a közhasználatra szánt zöldfelületek, melyek közpark vagy közkert besorolást kapnak méretüktől függően. Szakályon az OTÉK értelmezésének megfelelő közpark, közkert jelenleg nem található. A Kossuth utca elején a templom és iskola előtti részen azonban igényesen parkosított zöldsáv található. A belterületen korlátozott közhasználatú zöldfelületként szolgálnak egyes intézményi kertek. Ilyen zöldfelület a Művelődési ház kertje, az Általános iskola és óvoda udvarán lévő játszótér, a

23 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018. templomkert és a temető kertje. A Művelődési ház udvarán egy kisebb játszóteret alakítottak ki, melyet fenyőfák, nyírfák árnyékolnak. A kertben padok, kopjafák is találhatók. A templom kerítéssel körülhatárolt kertjét egynyári virágok és rózsák díszítik, fás növényzet nincs. A sportpálya a Kapos völgyében található, amely a település jelentős zöldfelületi eleme. A temető növényzetének meghatározó eleme a kettős vadgesztenye fasor. A fákat minden évben megbetegíti az aknázómoly, ami a levelek megbarnulásához, lehullásához, így a zöldfelület kondicionáló hatásának csökkenéséhez, kedvezőtlen látványhoz vezet. A fák alatt egyedi faragással díszített padok szolgálnak ülőhelyül az idelátogatóknak. A temető kerítéssel körülkerített. A templom előtti közterület zöldfelületét látványos zöldfelületté alakították. A terület nyugati szegletében egy ivókút áll, mészkő talapzatába a falu címerét faragták. A szoborhoz térköves sétány vezet, a kihelyezett míves faragású padok közelében virágzó díszcserjék láthatók. A kert másik díszeleme egy tanuló lányt ábrázoló faszobor. A templom előtt vérszilva fasor áll, előtte egy szomorú eper és néhány örökzöld fa került kiültetésre. Az úttest másik oldalán álló Szentháromság szobrot szintén egy kis díszkert veszi körül. A Fő utca menti intézmények, így a Művelődési ház és óvoda között húzódó zöldsávba dísznövényeket – rózsát, virágos cserjéket, díszfákat – ültettek. A Zrínyi utca 65-ös főútba való csatlakozásánál a domboldalon faragott fa szobrokkal díszített teresedés pillantható meg. A közterületek zöldfelületeinek legnagyobb része ápolt. Az utcák zöldsávjainak szélessége eltérő. A Kossuth utca zöldsávja a legszélesebb, itt nagyobb díszfák telepítésére elégséges hely áll rendelkezésre. A legtöbb utca - a Fő utca, a Petőfi utca, a Szabadság utca, a Széchenyi utca, Dózsa utca - zöldsávja kedvező szélességű (4-5 m). A Jókai utcában csak keskeny, 2 m körüli gyepes zöldsávok vannak. A keleti településrészen eltérő adottságú utcák alakultak ki, ahol az emelkedő terep miatt néhol meglehetősen keskenyek az utcák, máshol pedig teresedések jöttek létre. Utóbbiak általában fásítottak. A telkek méretétől, illetve a telkek övezeti besorolásától függően eltérő a telken belüli zöldfelületek aránya. A Kossuth utca, Szabadság utca, Széchenyi utca, Rákóczi utca, Zrínyi utca és a szőlőhegy többi utcáján a hosszú lakótelkek első részén díszkertes udvarok, hátsó részén haszonkert, gyümölcsös, vagy szántó található. A Fő utca 1000 m2 körüli telkei kertvárosias jellegűek, legfőképpen dísznövényekkel vannak beültetve. A Jókai utca kisméretű telkein kis veteményeskertek, díszkertek jellemzőek. A külterületi erdők, szántók és gyepterületek szintén zöldfelületi értékkel bírnak. Kondicionáló hatást fejt ki a lakóterületre a szőlőhegy beerdősült része. Jelentősebb fasorok: a temető kettős vadgesztenye fasora, a templom és az iskola előtti fiatal vérszilva fasor, a Szabadság utcai iskolához vezető út menti fiatal vérszilva fasor. 1.13.1.2. Zöldfelületi ellátottság értékelése A település zöldfelületi ellátottsága a külterületi réteknek, a lakóterületek kertjeinek, valamint a szőlőhegy nagyarányú erdősültségének köszönhetően jónak mondható. Mezővédő fasorok, erdősávok nincsenek a külterületen. A lakóterülethez közeli major körül szórványosan vannak fák telepítve, a Szabadság utca felől akácból álló erdősáv húzódik. 1.13.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái A település utcáinak nagy részén tervezett fasorok nem találhatók, amelynek fő oka az elektromos légkábelek és telefonvezetékek jelenléte. Azokon az utcákon, ahol elegendő hely áll rendelkezésre, ott fák, fasorok telepítése javasolt. Ezek az egységes utcakép megteremtése mellett az árnyékolást is szolgálják. A Kossuth utcában és a Szabadság utcai iskolához vezető út mentén álló vérszilva fasor

24 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018. ugyan egységes, de a fafajta sötét jellegéből adódóan komor utcaképet eredményez. A jövőbeni fasor telepítésekhez zöld lombú fafajták telepítése javasolt. A nyári időszakban hátrányt jelent, hogy a sportpálya környékén nincs elegendő árnyékot adó fa. A templom előtti kis téren és a futballpályán kívül nincs közösségi funkciókat is szolgáló terület.

1.14. Az épített környezet vizsgálata 1.14.1. Területfelhasználás vizsgálata 1.14.1.1. A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata Szakály településszerkezete két részből tevődik össze, melyet a Kapos választ ketté. A nyugati településrészen található a történeti településrész. Az utcák a domborzati viszonyokat követve alakultak ki. A településrész egyenes vonalvezetésű, tervezettséget mutató utcája a Szabadság utca. A Kapos másik oldalán lévő keleti településrész a szőlőhegy „alsó” részének lakóterületté való átalakulása révén jött létre. Az utcák vonalvezetése a terepadottságokhoz igazodott. A történeti településrészt a Fő út templomtól keletre lévő része, Kossuth utca, Rákóczi utca, Jókai utca, Dózsa utca, Széchenyi utca alkotja. Jellegét tekintve szalagtelkes többutcás úti falu, amelynek utcái spontán szerkezetben kapcsolódnak egymáshoz. Az utcák többségében oldalhatáros beépítésű telkek állnak. A legrégebben kialakult utcákban – a Kossuth utcában, Rákóczi utcában és a Fő utca településközponti részén – oldalhatárra, utcafrontra épültek a lakóházak, a később kialakított, illetve egyenes utcaszakaszokban (Dózsa u. egy része, Szabadság u., Jókai utca egy része) 1-2 m széles előkerttel, míg a Fő utca nyugati részén nagyobb, 5-10 m-es előkerttel épültek az épületek. A gazdasági épületeket legfőképpen a lakóépület hátsó részének folytatásában helyezték el. Néhány esetben még látható, hogy a nyári konyhát a lakóházakkal szemben, a szomszéd telek határára telepítették. A Jókai utca telkei a hátsó végében lévő löszfal miatt kisméretűek, azonban az utca másik oldalán lévő telkeket – amelyek feltehetően eredetileg az út túloldalán található házakhoz tartoztak – használják többen a gazdasági épületek elhelyezésére, háztáji állattartásra. A Fő út Kossuth utcától nyugatra fekvő része és az ehhez kapcsolódó Szabadság utca a 20. sz. második felében épült ki. A Szabadság utca és a Széchenyi utca közötti terület egy részét jelenleg szántóként hasznosítják. A Dózsa György utca telkeinek végében fekvő temető a Rákóczi utcából nyílik. A keleti településrészen a településközponthoz közelebb eső telekrészen alakították ki a lakóépületeket, több esetben pincékből. A domboldalra ívesen kanyarodó utcák délkeleti irányban a főúttal közel párhuzamosan haladnak. A telkek beépítési módja a domborzati viszonyokat követi, ennek megfelelően változó méretű elő- és oldalkertek alakultak ki. A településrész meghatározó utcájában, az Árpád utcában oldalhatáron álló telepítés látható, 2-3,5 m széles előkerttel. A gazdasági épületeket jellemzően a lakóépület hátsó folytatásában találjuk. A Bem utcában pincék, lakóházak is találhatóak. A keskeny utcában az épületek utcafrontra vagy kis előkerttel települtek. A kis telekmélység miatt néhány épületet az utcával párhuzamosan befordítottak. A Bartók Béla utcában lazább beépítés jellemző, lakóépületei viszonylag széles telkeken, eltérő beépítési módban épültek. Így szabadon álló módon, oldalhatáron, oldalhatártól kismértékben eltolva is helyeztek el épületet.

25 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

1.14.1.2. Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok Művelési ág Földrészletek száma Alrészletek száma Összes alrészlet terület (ha) Erdő 101 112 310 Gyep (legelő) 108 118 168,6 Gyep (rét) 76 88 25,1 Gyümölcsös 16 16 2,06 Kert 72 72 6,73 Kivett 1321 1331 528,2 Szőlő 55 55 5,7 Szántó 761 1158 2789,6 Szakály földrészleteinek művelési ága (Forrás: www.takarnet.hu) 1.14.1.3. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek Szakály beépítésre szánt területei:  falusias lakóterület: jellemzően a település belterületének lakóingatlanai, az intézményei, beleértve a szőlőhegy belterületbe vont pinceházas jellegű utcaszakaszait;  intézményterület: iskolák, óvoda, művelődési ház telke  ipari gazdasági terület: vasút menti üzemi területek, Agrokémia területe;  különleges terület: a sportpálya, valamint a mezőgazdasági majorok területe Szakály beépítésre nem szánt területei:  közlekedési és közmű-elhelyezési terület: a település közútjai és utcái;  vízgazdálkodási terület: a Kapos folyó, a vízfolyások és halastavak területe;  különleges beépítésre nem szánt terület: temető  erdőterület: az erdő művelési ágú területek;  mezőgazdasági terület - általános mezőgazdasági terület: elsősorban a település külterületén található szántó- és gyepterületek;  védett általános mezőgazdasági terület: a Kapos folyó és egyéb vízfolyások belvízjárta völgye.  kertes mezőgazdasági terület: a településtől keletre fekvő szőlőhegy;

1.14.1.4. funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok) 1. Igazgatás Közös Önkormányzati Hivatal (Kossuth u. 11.) 2. Egészségügy Háziorvosi, gyermekorvosi, fogorvosi rendelő (Fő út 75.) 3. Oktatás-nevelés Százszorszép Óvoda (Szabadság u. 151/a) Általános Iskola (Kossuth u. 3., Szabadság u. 151/b) 4. Kultúra, sport Művelődési Ház (Fő út 16.), községi könyvtár, (Szabadság utca 151/b.) Sportpálya (964/1 hrsz.) 5. Egyház római katolikus templom (Kossuth u., 2 hrsz.) 6. Temetkezés

26 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

Temető: 315 hrsz. 7. Kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás 4 db vegyesbolt, 1 db virágüzlet Hungária Takarék (Fő út 79.), Posta (Fő út 116.), Vendéglátás: 2 db söröző, 1 db büfé Szolgáltatások: fodrász, autószerviz, autógumi-javítás, sírkő készítés A település alapfokú ellátottságú, a szolgáltatások színvonala a megyei átlaghoz képest jónak mondható. 1.14.1.5. Alulhasznosított barnamezős területek Az egykori aszfaltüzem területe (0256/1 hrsz, 0256/2 hrsz környéke, a vasút mellett) és a volt TSZ major területén található kihasználatlan gazdasági telephely. 1.14.1.6. Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület A településen kifejezetten szlömösödött terület nincs. Helyenként akad egy-egy üresen álló, gondozatlan ingatlan. 1.14.2. A telekstruktúra vizsgálata 1.14.2.1. Telekmorfológia és telekméret vizsgálat A település telekszerkezetét vizsgálva megállapítható a településszerkezet kialakulásának spontán, illetve tervezett jellege miatti kettőség. A Fő út és Szabadság utca alkotta újabb kialakulású településrész telkei szabályos struktúrával rendelkeznek, és jellemzően kisebbek. Ezzel szemben a történeti településrész - a Rákóczi utca, Kossuth utca, Dózsa György utca, Széchenyi utca – telkei nagyok, keskenyek és hosszúak. A Jókai utcában viszont a domborzati viszonyok miatt apró telkek alakultak ki.

A településmag környezete és a Szabadság utca, Fő út szabályos telekkialakításai

1.14.2.2. Tulajdonjogi vizsgálat A település nagy részét családi házas lakóingatlanok alkotják, amelyek magántulajdonban vannak. Az intézmények, a belterületi és külterületi kiszolgáló utak, árkok zöme az önkormányzat tulajdonát képezik.

27 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

1.14.3. Önkormányzati tulajdon kataszter Az alábbi térkép tartalmazza a jelenleg önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokat.

Önkormányzati tulajdon kataszter térképe - belterület

28 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

Önkormányzati tulajdon kataszter térképe - külterület

29 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

1.14.4. Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése Szakály településrendezési terv készítéséhez az alpont kidolgozása nem szükséges.

1.14.5. Az építmények vizsgálata 1.14.5.1. Funkció, kapacitás A település épületállományának nagy részét családi házas lakóingatlanok teszik ki. Az épületállomány ezen felül intézmények épületeiből, kereskedelmi épületekből, ipari csarnoképületekből, valamint az előbbi funkciókat kiszolgáló épületekből, építményekből áll. A népszámlálási adatok alapján Szakályon 2011-ben 567 lakott lakás és 39 nem lakott lakás volt. A száz lakott lakásra jutó lakó ennek alapján 247, ami a megyei átlag körüli értéket jelenti.

1.14.5.2. Beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) A községben az oldalhatáron álló beépítési mód a legjellemzőbb. Ez egyaránt igaz a településmag utcáira, valamint a később kialakult lakótelkek beépítésénél is. Az épületeket az oldalsó (általában északi) telekhatárra telepítették. Az épületek előtt hagyományosan nem volt jellemző az előkert, az új utcákban (Fő út, Szabadság utca elmúlt évtizedekben beépített szakaszai) azonban egységes mélységű előkerteket találunk. A lakóépületek mögött helyezkednek el általában a gazdasági épületek, a melléképületek. A beépítés intenzitása változó (5-30 % közötti), tekintettel a telekméretek közötti nagy különbségekre: a település belterületén 400 m2 – 4500 m2 közötti telkek találhatóak. A lakóépületek mögött helyezkednek el általánosságban a gazdasági épületek, melléképületek, amelyeket sok helyen egybeépítettek a lakóépületekkel a kedvezőbb telekhasználat miatt. Fenti építési módnak köszönhetően a település lakótelkeinek nagy része viszonylag nagy hátsókerttel rendelkezik. Néhány esetben megfigyelhető, hogy a melléképületet a lakóépület mellé építették. 1.14.5.3. Magasság, szintszám, tetőidom A településen jellemzően földszintes illetve újabban földszint + tetőtér-beépítéses családi lakóházak épültek. A Fő út mentén azonban több egyemeletes ház is épült. A településközpontban a templom, az általános iskola és a volt nagykocsma épülete a lakóépületeknél nagyobb tömegűek. A hagyományos épületek tetőidomai jellemzően az utcára merőleges gerincű, csonkakontyolt nyeregtető. Néhány polgári jellegű, utcával párhuzamos gerincű épület is megjelent a faluban. Az újabban beépített utcákban a sátortetős, a tetőtér-beépítéses és az utcával párhuzamos gerincű épületek is megtalálhatók. A mediterrán jellegű tetőidom, alacsony tetőhajlásszög még nem terjedt el a községben.

1.14.5.4. Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok A történeti településmagban, a Kossuth, Rákóczi és Széchenyi utcában találhatók Szakály legértékesebb épületei. A kialakult beépítés és a meglévő épületállomány itt jól őrzi még a XIX. század végén, XX. század elején kialakult településképet, épülettömegeket és építészeti részleteket. A településmagban az oldalhatárra telepített csonkakontyolt nyeregtetős épületek jellemzően oldaltornácosak, az utcára nyíló tornácajtóval. A tornácoszlopok esztergált fából vagy falazatott szerkezetben készültek. Az épületek az utcai homlokzaton eredetileg két ablakkal rendelkeztek, de több helyen ezeket egy szélesebb, nagyobb ablakra cserélték. A hagyományos ablakforma álló téglalap alakú, osztott üvegezésű, esetenként zsalugáterrel árnyékolt. Előfordul L alakú, az utcafrontra beforduló épület is. A legtöbb régi épületet az eredeti kialakításhoz igazodva alakították

30 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

át, vagy újították fel, de találhatók modernizált, vagy környezet idegen módon átalakított homlokzatok is. Az újabban kialakult utcákban a sátortetős és a tetőtér-beépítéses nyeregtetős épületek jellemzőek. Az épületek szabályos elrendezésben, oldalhatárra épültek, előkerttel. Az újabb utcák viszonylag szélesek, az épületek egységes utcaképet adnak.

1.14.6. Az épített környezet értékei 1.14.6.1. Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag Szakály a Kapos mellé települt, a Szekszárd-Hőgyész-Tamási útvonal mentén. A 18. század második felében készült I. katonai felmérésen láthatók a falu legelső utcái, melyek a mai Kossuth L. utca, Rákóczi utca és a Széchenyi utca voltak. A Kossuth utca kiszélesedve teresedést alkotott. A szőlőhegy lábánál néhány épület és egy malom állt. A szőlőhegy teljes hosszában szőlővel volt betelepítve, présházakat azonban nem jelöl a térkép.

Az I. katonai felmérés átnézeti térképe, valamint a történeti településmag (forrás: mapire.eu.hu)

A II. katonai felmérés térképén (1819-1869) az első felmérés óta eltelt időszakban növekedett a település belterülete. Kiépült a Dózsa utca, a Petőfi utca, valamint a Rákóczi utca és a Jókai utca temető felőli része. Már jól látszik a római katolikus templom a lakóterület „keleti kapujában”. Ebben az időben már számos présház állt a szőlőhegyen. Feltehetően a borkereskedelemnek is szerepe volt a település fejlődésében, növekedésében. A Köves-patak halastava szélén állt egy malom (Füsztes Malom). A belterülettől északra, a Kapos mentén széles kiterjedésű vizenyős terület húzódott. A Széchenyi utcából délnyugat felé vezető úton (ma is meglévő dűlőúton) lehetett megközelíteni a tárkányi malmot, illetve a szakáli malmot. A III. katonai felmérésen (1869-1887) az előzőhöz képest jelentős változás volt a Kapos szabályozása és a vasút megjelenése a Kapos-menti síkon. A lakóterület kiterjedése alig változott. Új épületekként tűnnek fel Ürgevárpuszta gazdasági épületei, mellette agyagbányát jelöl a térkép. A legeltető állattartásnak nagy szerepe volt a faluban.

31 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

A II. katonai felmérés térképrészlete Szakály közigazgatási területéről (forrás: mapire.eu.hu)

Szakály a 19. századi kataszteri térképen és a III. katonai felmérésen (19. sz. második fele) (forrás: mapire.eu.hu)

A 19. századi kataszteri térkép alapján a Kapos és a vasút közti ipari területen egykor malom állt („Mélegvizi malom”). Attól délre – a mostani faragott szoborcsoport környékén -, a híd lábánál csárda működött. A település mai szerkezete az 1970-es évek körül készült topográfiai térképen már jól kirajzolódik. Kiépült a 65. sz. főút, mely a régi főutcát (Kossuth u.) délnyugati irányból elkerülte. A Szabadság utca és a Fő út (korábban Tanácsköztársaság utca) kiépülésével megnövekedett a lakóterület. Az itt élők az állami gazdaságnál, Tsz-nél találtak munkát. A szőlőhegy présházai és a főút menti lakóházak megépültek, kialakultak a szőlőhegy utcái.

32 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

Szakály topográfiai térképe az 1970-es évekből (forrás: mapire.eu.hu)

33 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

1.14.6.2. Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület Szakály jelentős régészeti lelőhelyekkel rendelkezik. A település közigazgatási területén a 2018-ban készített örökségvédelmi hatástanulmány régészeti munkarésze alapján jelenleg 43 nyilvántartott régészeti lelőhely található.

lelőhely azonosító név hrsz szám TSz major és 099/6, 099/7, 099/9, 099/13, 099/16–25, 0166, 0167, 1. 23300 Téglaégető / Páskom, 0168, 0170/12, 0170/13 (út), 0170/14 Téglavettető 2. 23301 Réti föld / Réti földek 019/23, 019/24, 020 (út), 021/45–49 Törökcső (halastó) / 3. 23303 0107/2, 0161/18–27, 0161/32 Kistavapuszta 4. folyamatban Törökcső 0107/141, 0122/23 5. 23304 „Nevelő” tó 0119/1, 0119/3, 0164/3, 0164/26–35 6. 23305 Ürgevár 0103/2–4, 0103/9, 0103/10, 0103/14 7. 23527 Csabak 0152/1–4 8. 23528 Füstösoldal 0161/5–17, 0161/22–24, 0161/29 (út), 0161/30 9. 23530 Kistavapuszta II. 0160/9 10. 23531 Bocskorhegy 0122/14, 0122/23, 0122/24 11. 23532 Ürgevár I. 0107/56–73, 0107/103–129, 0107/136, 0107/151 097/8, 097/10–12, 098, 099/17, 099/18, 0100, 0101/9– 12. 23534 Ürgevár III. 11 13. 23536 Bábos 0174/21, 0174/22 14. 23539 Kenderföld 019/19–22 025/30–32, 030/6, 030/7, 030/10, 030/11, 030/13, 15. 23540 Borzás 030/17, 030/18, 030/21, 030/22 (út) Tárkány I. / 16. 23541 035/2, 035/4, 035/8 Tárkánymajor dűlő 17. 23542 Tárkány II. 035/4 18. 23568 Vasúti őrház I. 0199 Vasúti őrház II. / 19. 23569 0199 Fütyülős 20. 23605 Szakály 0259/11 21. 23635 Tárkány III. 034/5, 035/3, 038 (út) 22. 23636 Tárkány IV. 037/21, 040/1–4 23. 23637 Tárkány V. 048/20, 048/29 24. 23765 Kistavapuszta III. 0128/1, 0131 (út), 0139, 0160/2, 0160/9, 0160/10 25. 23638 Tárkány VI. 048/26, 048/27 26. 23639 Szakály III. 048/25, 048/29 27. 58953 Zrínyi u. 560. 707/2, 721, 728, 729/1, 729/2 28. 58954 Zrínyi u. 564. 0205/8, 0205/9, 0207 (út), 724, 962 29. 60968 Kistava-dűlő 0134/5, 0135/1, 0135/2 30. 76521 Ürgevár puszta 0101/8, 0101/11–14, 0102/1, 0102/3, 0102/4 31. 88069 Halomi-dűlő 057/6, 057/7 (Szakály); 023 (Gyulaj) 32. 88071 Halom-völgy 056 (út), 057/8 (Szakály); 021/1, 021/19 (Gyulaj)

34 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

33. 88073 Melegvíz gödre 0229/2 34. 90011 R. k. templom 1/1, 2, 3, 645/4 35. folyamatban Bem utca 763, 765, 766, 767 36. folyamatban Sportpálya 964/1 37. folyamatban Újhegy 0248/9 38. folyamatban Bozóti-rét 0197/1, 0197/2 39. folyamatban Körtvélyes 0189/3 Jókai utca déli vége, 40. folyamatban 04/1, 014 (út), 534–540, 965 Kapos-part 41. folyamatban Tárkány VII. 048/29 Gyulaj / Almási-dűlő 42. 23763 (Gyulaj 14) 0134/1, 0134/3, 0135/2, 0135/3 Gyulaj / Almás-dűlő / 43. 74801 Nagy-Katonás 1. 0134/3 (Szakály); 075/7, 075/9 (Gyulaj) lelőhely

35 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

Szakály ismert régészeti lelőhelyinek térképe (K. Németh András, Régészeti szakterületi munkarésze alapján)

36 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

1.14.6.3. Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők Szakály legrégebbi utcáiban, a Kossuth, Rákóczi és Széchenyi utcákban találhatók azok az épületek, amelyek a település építészetének értékeit őrzik. Ezek a népi lakóépületek a XIX. század végén, XX. század elején épültek. A Kossuth utcában az épületek jó része megmaradt eredeti tömegében, több épületet a közelmúltban eredeti építészeti részletei megőrzésével újítottak fel. A régi épületek egy része azonban felújítás hiányában veszélyeztetve van ma is. A községben egy országos védettségű műemlék, - a római katolikus templom - található. A 2018-ban készült településképi rendelet tervezete szerint a községben 45 helyi védelemre javasolt építmény található. A Kossuth és Rákóczi utca régi épületei nagyrészt megőrizték az eredeti tömegüket, homlokzati kialakításukat. Bővítés, átalakítás – ami az utcaképet jelentősen rontaná – nem látható. Az átalakítások nagy része a tornácnyílások befalazására korlátozódott. A régi utcákban az épületek eredeti fésűs beépítési módja is megmaradt. Az oldalhatárra, vagy ahhoz közel, 0,5 m-1 m távolságra telepítették a hosszanti elrendezésű épületeket. A főépületek mögé, jellemzően annak tengelyében építették a gazdasági épületeket.

Napjainkban meglévő jellegzetes népies lakóházak Szakályon

A település kulturális öröksége sérülékeny, melynek elemeit óvni kell. Ezen elemek bemutatása, védelme a településrendezési eszközökkel is elsődleges feladat. 1.14.6.4. Világörökségi és világörökségi várományos terület A településen nem található világörökség, valamint világörökség várományos terület. 1.14.6.5. Műemlék, műemlék-együttes A településen egy műemlék található. Név: Mindenszentek római katolikus templom Azonosító: 8728 Törzsszám: 4262 Cím: Kossuth utca Hrsz: 2 A műemléki környezet ingatlanai: 3, 1/1, 58/2, 645/4, 645/5, 645/6, 403/2, 404, 405, 403/1, 159 hrsz. A templom a 65. sz. főút északi oldalán egy magaslaton áll, téglalábazatos-téglapilléres, kovácsoltvas kerítéssel körbekerítve. A 15. századi gótikus templom poligonális záródású támpilléres szentélyének felhasználásával épült 1743-1748 között barokk stílusban. A copf stílusú torony 1796-ban épült eléje. A főhomlokzaton konzolsoros timpanon, a bejárat két oldalán kerek nyílások, felettük üres szoborfülkék, a sarkokon szögletes voluták láthatók. A hajót csehsüveg-, a szentélyt csehsüveg-

37 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018. boltozat és félkupola fedi. A templom előkertjében 18. századi Kálvária-szoborcsoport áll, a kálvária stációi a kerítés pilléreinek belső oldalán láthatók. (Forrás: Magyarország műemlékjegyzéke – Tolna m.)

A római katolikus templom A templom melletti kálvária

1.14.6.6. A műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely A településen nincs. 1.14.6.7. Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület A településen nincs. 1.14.6.8. Nemzeti emlékhely A településen nincs. 1.14.6.9. Helyi védelem A település helyi védelemre javasolt építészeti értékeit a 2018-ban készült Örökségvédelmi hatástanulmány tartalmazza.

Sz. cím (utca, szám) hrsz. megnevezés

1. 65. út 0241 kereszt 2. Árpád út 710/2 Szt. Vendel szobor 3. Bartók B. u. 935/2 szoborfülke 4. Bartók B. u. 1401 szoborfülke 5. Dózsa Gy. u. 291. 314 szoborfülke 6. Fő utca 645/6 Szentháromság szobor 7. Fő utca 152/4 kereszt 8. (Gyulaji út) 095/1 Sóska kereszt 9. Jókai u. 396. 477 lakóház 10. Kistavapuszta 0139 istálló (lakóház) 11. Kossuth u. 3. 4 iskola 12. Kossuth u. 4. 5 szoborfülke 13. Kossuth u. 11. 12 községháza 14. Kossuth u. 14. 16 lakóház 15. Kossuth u. 17. 19 lakóház

38 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

16. Kossuth u. 18. 20 lakóház 17. Kossuth u. 24. 26 lakóház 18. Kossuth u. 25. 27 lakóház 19. Kossuth u. 27. 28 lakóház 20. Kossuth u. 29. 30 lakóház 21. Kossuth u. 36. 37 lakóház 22. Kossuth u. 37. 38 lakóház 23. Kossuth u. 38. 39 lakóház 24. Kossuth u. 40. 41 lakóház 25. Kossuth u. 41. 42 lakóház 26. Kossuth u. 83. 89/2 lakóház 27. Kossuth u. 85. 93/1 lakóház 28. Kossuth u. 90. 102 szoborfülke 29. Kossuth u. 90. 102 lakóház 30. Kossuth u. 94. 110 lakóház 31. Kossuth u. 95. 111 lakóház 32. Kossuth u. 96. 112 szoborfülke 33. Kossuth u. 100. 126 lakóház 34. Kossuth u. 113. 150 lakóház 35. Kossuth u. 114. 151 lakóház 36. Kossuth u. 58/2 Mária szobor 37. Mártírok útja 831 kereszt 38. Petőfi u. 77/1 kereszt 39. Petőfi u. 969/1 víztorony 40. Rákóczi u. 117. 157 lakóház 41. Rákóczi u. 117. 157 szoborfülke 42. Rákóczi u. 119. 160 lakóház 43. Rákóczi u. 120. 162 rendezvényház, piac 44. Rákóczi u. 125. 168 lakóház 45. Rákóczi u. 349. 396 lakóház 46. Rákóczi u. 355. 403/1-2 üzletház (volt Nagykocsma) 47. Rákóczi u. 376 Szent Flórián szobor 48. Szabadság u. 148. 193 szoborfülke 49. Széchenyi u. 143. 190 lakóház 50. Széchenyi u. 256. 351 lakóház 51. Széchenyi u. 257. 350 lakóház 52. Széchenyi u. 259. 348/2 lakóház (Farmer kocsma) 53. Széchenyi u. 295/2 Nepomuki Szt. János szobor 54. Szőlőhegy 1114 lakóház 55. Szőlőhegy 1244 présház 56. Szőlőhegy 1251 présház 57. Szőlőhegy 1404 présház 58. Szőlőhegy 1405 présház 59. Szőlőhegy 1406 présház 60. Temető 315 kereszt 61. Vasútállomás 955/11 irányító torony 62. Zrínyi u. 549 893 lakóház 63. Zrínyi u. 558. 734 lakóház 64. Zrínyi u. 718/1 volt malom

A településrendezési tervhez Örökségvédelmi hatástanulmány készült, amely feltárta a helyi védelemre érdemes építészeti értékeket. A helyi védelem tényét a településkép védelmi rendelet tartalmazza a vonatkozó jogszabályok alapján. A településkép-védelmi rendelet készítése folyamatban van. (2018. december)

39 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

Botanikai értékek Vadgesztenye fasorok a temetőben (315 hrsz.)

1.14.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái A településen több lakatlan épület is található – főként a Rákóczi, a Kossuth, a Jókai és a Dózsa György utcákban. Ezen épületek állaga romlik, a telkek gondozatlanok.

1.15. Közlekedés 1.15.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok Szakály település Tolna megye középső részén található, a Szekszárd-Siófok tengelyen, a 65. sz. II. rendű főút mentén. A legközelebbi város, Tamási 14 km-re található. A községen áthalad a Budapest-Dombóvár-Gyékényes törzshálózati vasútvonal, helyben vasútállomással. Szekszárdtól 37 km, Pécstől 72 km, és Budapesttől mintegy 150 km a távolság közúton. A település közúti kapcsolata jónak mondható: áthalad területén a 65. sz. Szekszárd-Siófok közti főút. Szakály belterületét északnyugat-délkelet irányban, lakóutcákat érintve (Fő utca, Árpád utca) szeli keresztül a 65. sz. főút. A főút a községnek jó közlekedési kapcsolatot biztosít, de ebből eredően nagy a településen áthaladó tranzit forgalom. A 65. sz. főútból már Regöly közigazgatási területén kiágazó 6318.j. Szakály-Keszőhidegkút összekötő út biztosítja a Szakálytól északkeletre fekvő településekkel való közúti kapcsolatot. Szakályt és a szomszédos Gyulaj községet egy kiépített mezőgazdasági út köti össze. 1.15.2. Közúti közlekedés A település közlekedési hierarchiája kialakult, a burkolatszélességük azonban nem minden esetben elégséges. A kiszolgáló (lakó) utak, utcák némelyike, valamint egyes utcaszakaszok a burkolat szélesség, illetve beépítési szélesség miatt a gyakorlatban egy sávként használhatók. A csomópontok a kis forgalomra tekintettel általában megfelelőek. 1.15.3. Közösségi közlekedés 1.15.3.1. Közúti közforgalmú közlekedés Távolsági autóbusz járatok áthaladnak a településen, helyi autóbusz közlekedés nincs. Az Árpád utca keleti oldalán nincs kiépítve buszmegállóhely a helyhiány miatt. A járatok gyakorisága Szekszárd és Tamási felé megfelelő, azonban nem igazodik a több műszakos munkarendekhez. 1.15.3.2. Kötöttpályás közforgalmú közlekedés A települést érintő vasútvonalon közlekedő vonatok Budapest-Dombóvár-Kaposvár-Gyékényes illetve Budapest-Dombóvár-Szentlőrinc-Pécs között közlekednek. 1.15.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés A települést érinti a tervezett országos jelentőségű Külső-somogyi Szántód-Tamási-Hőgyész-Bonyhád- Pécs kerékpárút, azonban jelenleg még kiépített kerékpárúttal nem rendelkezik a település. 1.15.5. Parkolás A községben jelenleg csak a községháza előtt, a Coop ABC előtt található parkoló, a többi intézmény környezetében nincs kiépített parkoló. Jelenleg a temetőnél tervezett parkoló kialakítása.

40 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

1.16. Közművesítés 1.16.1. Víziközművek 1.16.1.1. Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) Szakály község közüzemi vízellátását a szekszárdi székhelyű ERÖV Zrt. által üzemeltetett önálló vízmű biztosítja. 2012-ben ivóvízminőség-javító beruházás történt. 1.16.1.2. Szennyvízelvezetés A község közüzemű szennyvízcsatorna hálózattal még nem rendelkezik. Az Önkormányzat egyik legfontosabb településfejlesztési célkitűzése a szennyvízcsatornázás megvalósítása. 1.16.1.3. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés A település belterületi csapadékvíz elvezetése túlnyomórészt nyílt árokrendszerrel történik. Zárt csapadékvíz-csatorna szakaszok csak a településközpontban találhatók. Az Önkormányzat fontos feladatának tekinti a csapadékvíz-elvezető rendszer karbantartását és fejlesztését. A csapadékvizek befogadója a Kapos-folyó. 1.16.2. Energia 1.16.2.1. Energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, távhőellátás és más ellátórendszerek) A településen az elektromos energia-ellátás belterületen teljeskörűen biztosított. Az E-on Gázhálózati Zrt. által üzemeltetett vezetékes földgázhálózat a belterületen a Főutca, Kossuth utca, Rákóczi utca, Széchenyi utca, Dózsa utca, Bartók B. utca teljes hosszán, és a Jókai utca elején kiépült. A Jókai utca hosszú déli szakaszán, a Zrínyi, Mártírok, Árpád és Bem utcákban azonban hiányzik.

1.16.2.2. Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei A település energiagazdálkodása a jövőben a természeti adottságoknak köszönhetően jelentős változáson mehet keresztül. Az elektromos áram előállítására a biomassza, a szél-, nap-, víz és a geotermikus energia alkalmazása jöhet számításba. Szakályon az éves napfénytartam átlagosan 2000 óra körüli, ami jelentős részben elegendő a fűtés és a háztartási melegvíz előállításához. A szélenergia háztartási szintű hasznosítása is elképzelhető a térségben, illetve a föld geotermikus energiája is mindenütt rendelkezésre áll. A háztartási méretű kiserőművek közcélú hálózathoz való csatlakozását engedélyezi a szolgáltató. A település intézményeinek megújuló energiaforrások alkalmazásával történő üzemeltetése a lakosság szemléletmód váltását is elősegíti a jövőben. Ez eredményezheti, hogy a háztartások energiaellátása is megújuló energiaforrások alkalmazásával történjen hosszútávon. 1.16.2.3. Önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése A községben jelenleg a községháza és az óvoda tetején kerültek elhelyezésre napkollektorok. 1.16.3. Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) A község területén mindhárom mobilszolgáltató (Telekom, Telenor, Vodafone) vételi lehetősége megfelelő. A kábel-tv és az internet szolgáltatás üzemeltetője a Tarr Kft és a Hőgyészi Nonprofit Kft.

41 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

1.17. Környezetvédelem (és településüzemeltetés) 1.17.1. Talaj

Szakályon a termőföldek igen jó minőségűek, átlagos aranykorona értékük 22-30 körüli. Ennek köszönhetően a külterület nagy részén szántóföld található, beleértve a még művelhető domboldali területeket. A mezőgazdasági táblákat sokszor egybeszántva művelik, így igen nagy kiterjedésű, monokultúrás rendszer figyelhető meg. Ez nem szerencsés a talaj védelme szempontjából, ezenfelül a mezőgazdasági kemikáliák intenzív használata tovább ront a talaj állapotán. A nagy, homogén táblákat nem tagolják fasorok, csak a vízfolyások, árkok menti, természetközeli felületek, fás-cserjés ökológiai folyosók, erdősávok szakítják meg helyenként az agrártájat. A mezővédő fásítások szerepe a szél elleni védelem, a kondicionáló hatás, a mezőgazdasági utakról származó szennyezőanyagok élővizekbe való bemosódásának megakadályozása. A helyenként meredek lefutású dombfelszíneken fokozottan kell talajerózióval számolni. A talaj felső, termékeny rétegének megőrzése fontos feladat, ami talajkímélő művelési módszerek alkalmazásával oldható meg. A gazdasági telephelyeken folytatott tevékenységek (növényvédőszer-gyártás, autójavítók, stb.) során talajba jutó szennyezőanyagok elszennyezhetik a környező területek termőtalaját, illetve a talajba való bemosódással a felszín alatti vizek állapotát veszélyeztetik. Az állattartó telepek trágyatárolói szintén terhelést jelentenek a talajra nézve. A község területén megoldatlan a közműves szennyvízkezelés. A szennyvíz talajba való szikkasztása nemcsak a talajt, hanem a felszíni és felszín alatti vízkészleteket is szennyezi, amelynek következménye az élővizekben nitrogénfeldúsulás, eutrofizáció lehet.

1.17.2. Felszíni és a felszín alatti vizek Szakály területén lévő felszíni víz a Kapos-folyó, a Füstösmalmi-patak, a Pankai-ér (Köves-patak) és az Ürgevárpusztától északnyugatra lévő halastó. A felszíni és felszín alatti vizek minőségét több tényező is veszélyezteti: a csatornázatlan háztartásokban keletkező szennyvizek talajba történő szikkasztása; a főútról bemosódó szennyezőanyagok és a sózás, a mezőgazdaságban használatos kemikáliák, az állattartásból eredő trágya (Ürgevárpuszta, juhtartás, baromfinevelő), illetve a gépjárműjavítók tevékenysége során talajba jutó ásványolaj alapú motor- és kenőolajok, veszélyes anyagokkal szennyezett szűrőanyagok. A csapadékvíz gyűjtése és elvezetése Szakályon nyílt árkos rendszerű, azonban a nyílt árkok kialakítása és keresztmetszete a Fő utcán kívül szinte sehol sem megfelelő. A gyepes felületű árkok jobbára csak szikkasztó jelleggel működnek (Kossuth utca, Szabadság u.), és hirtelen lezúduló nagyobb esőzések idején megtelnek, sőt kiöntenek. Egyes szűkebb mellékutcákban egyáltalán nincsenek árkok, és a szűk keresztmetszet miatt ennek kialakítására nincs is igazán lehetőség. A 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint Szakály a felszín alatti víz szempontjából érzékeny településnek számít. A település területén nem található kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület. A 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 2. melléklet érzékenységi térképe alapján Szakály a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területen fekszik. A település Tolna megye Területrendezési Terve szerint országos vízminőség-védelmi terület övezetével nem érintett. A település közcélú ivóvízbázis védelmére lehatárolt vagy kijelölt hidrogeológiai védőzónával nem érintett.

42 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

1.17.3. Levegőtisztaság védelme A tiszta, egészséges levegő alapvető emberi szükséglet. A levegő tisztaságának védelmét jogszabályok írják elő. A levegővédelmi követelményeket az országos és regionális környezetvédelmi, illetve társadalmi, gazdasági programok, tervek, a területfejlesztési, terület- és településrendezési tervek kidolgozása során, valamint az önkormányzatok környezetvédelmi programjaiban, a gazdálkodó szervezetek terveiben és a műszaki tervezésben - a külön jogszabályokban foglaltak szerint - érvényesíteni kell. Szakályon a közúti közlekedésből, fűtésből, és mezőgazdasági tevékenységből származó légszennyezés fordul elő. Ürgevárpusztán a lakóterülethez közel működő állattartó telep bűzhatása zavaró hatással van a lakosságra. A mezőgazdasági termelésből származó porszennyezés és a bolygatott felszíneken elszaporodó allergén gyomok is hozzájárulnak a levegőminőség romlásához. 1.17.4. Zaj- és rezgésterhelés A legjelentősebb környezeti zajforrások a közlekedési és az üzemi tevékenységek, de a vendéglátás, szórakoztató tevékenységek, a háztartásokban használt gépek, berendezések, valamint egyéb emberi tevékenységek is ide tartoznak. A település belterületén a fenti tevékenységek közül a közlekedésből származó zaj- és rezgésterhelés a legnagyobb, tekintettel arra, hogy a belterületen keresztül halad a 65. számú főút és a vasút. A zaj és rezgésvédelmi követelményeket a védendő létesítmények, területek besorolásának függvényében a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM EüM együttes rendelet I. számú melléklete szabályozza.

1.17.5. Sugárzás védelem A nukleáris veszélyhelyzetet előidézni képes hazai létesítmények közül a Paksi Atomerőmű és a Kiégett Kazetták Átmenti Tárolója (36 km), valamint a bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolója (38 km) található Szakály közelében. A települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet módosításáról szóló 61/2012. (XII. 11.) BM rendelet 1. számú melléklet értelmében Szakály község I-es katasztrófavédelmi osztályba sorolt.

1.17.6. Hulladékkezelés A községben keletkezett kommunális és szelektív hulladékot az ALISCA TERRA Regionális Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. szállítja el. A kommunális hulladékot heti egy alkalommal, a szelektív hulladékot a hulladékgyűjtő edényből és a zöldhulladékot havonta egyszer szállítják el. Építési törmelék, veszélyes hulladék, zöldhulladék, stb. elhelyezésére legközelebb a Tamásiban működő hulladékudvaron nyílik lehetőség.

1.17.7. Vizuális környezetterhelés Vizuális környezetterhelést olyan építmények okozhatnak, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják a településképet, valamint a tájat. Ilyenek jellemzően a gyárkémények, víztornyok, hírközlési antennák és tornyok, egyes ipari és mezőgazdasági üzemi építmények. Ilyen objektum a Szabadság utca melletti major gabonasilója, az ürgevárpusztai mikrohullámú átjátszó torony és a Petőfi utcai hidroglóbusz.

43 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

1.17.8. Ár- és belvízvédelem A településen ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003. (XII.9.) KvVM-BM együttes rendelet melléklete szerint Szakály területe a „C” enyhén veszélyeztetett kategóriába tartozik. Eszerint a település „nyílt vagy mentesített ártéren helyezkedik el és előírt biztonságban kiépített védművel rendelkezik.” A község közigazgatási területe nem érintett nagyvízi mederrel. A Kapos folyó menti mélyfekvésű területek belvízzel veszélyeztetettek. Szakály közigazgatási területét érinti a 04.06 Tolnanémedi-Dombóvár belvízvédelmi szakasz Szakály őrjárás területe, mely I-es és II-es belvíz veszélyeztetettségi kategóriába tartozik. A község az Országos Területrendezési Terv alapján országos vízminőség-védelmi terület övezetet és ivóvízbázis védőövezeteket nem érint. 1.17.9. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák Lásd 1.17.1.-1.17.8. pontot.

1.18. Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) A települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet módosításáról szóló 61/2012. (XII. 11.) BM rendelet 1. számú melléklet értelmében a község I. katasztrófavédelmi osztályba sorolt a paksi nukleáris létesítménytől való távolság alapján. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerint a katasztrófavédelmi szempontból I. veszélyességi osztályba sorolt településeken az elégséges védelmi szint meglétéhez a következők szükségesek: Riasztás: a lakosság központi riasztása és veszélyhelyzeti tájékoztatás feltételeinek biztosítása. Lakosságvédelmi módszer: kockázatbecslésben megállapítottaknak megfelelően, elsősorban elzárkózás, indokolt esetben kitelepítés Felkészítés: a lakosság évente történő aktív tájékoztatása; a lakosság passzív tájékoztatása nyomtatott és elektronikusan elérhető információs anyagok biztosításával; a lakosság felkészítése a riasztás módszerének és jelének felismerésére, valamint az annak megfelelő magatartási szabályokra Védekezés: különleges felszerelések és kiképzett szakértők (önkéntes mentőszervezetek) bevonásának tervezése és begyakoroltatása; a kockázatbecslésnek megfelelően a polgári védelmi szervezetek megalakítása; a karitatív és más önkéntes, humanitárius feladatot ellátó szervek bevonásának tervezése és begyakoroltatása Induló katasztrófavédelmi készlet: teljes induló katasztrófavédelmi készlet megléte.

Honvédelem Az Országos Területrendezési Terv kiemelt fontosságú honvédelmi területet, valamint honvédelmi terület övezetébe tartozó honvédelmi rendeltetésű ingatlant nem tart nyilván. Medina község közigazgatási területén távolfelderítő radarállomás működik, mely fontos szerepet tölt be a déli határszakasz védelme és a paksi atomerőmű légvédelme miatt.

44 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

Légvédelem Szakály település állami célú légiközlekedéssel közvetlenül nem érintett. Az adott terület az állami repülések céljára szolgáló repülőterek telekhatárától mért 15 kilométernél nagyobb távolságban van.

1.18.1. Építésföldtani korlátok A Baranya Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály 2018. évi adatszolgáltatása alapján Szakály nem tartozik a Földtani veszélyforrások övezetébe. 1.18.1.1. Alábányászott területek, barlangok és pincék területei A település területén alábányászott területek, barlangok az eddig ismert adatok alapján nem találhatók. A szőlőhegy löszfalba vájt pincéinél omlásveszély állhat fenn. 1.18.1.2. Csúszás-, süllyedésveszélyes területek A község területe a Baranya Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály 2018. évi adatszolgáltatása alapján a következő felszínmozgásos területek találhatóak az Országos Felszínmozgásos Kataszter nyilvántartása szerint:

1.18.1.3. Földrengés veszélyeztetett területei Szakály község Magyarország szeizmikus zónatérképén a 3. zónában (közepes érték) helyezkedik el. 1.18.2. Vízrajzi veszélyeztetettség 1.18.2.1. Árvízveszélyes területek Lásd 1.17.8. pontot. 1.18.2.2. Belvízveszélyes területek A Tolna Megyei Területrendezési Terv a Kapos-folyó völgyének széles sávját rendszeresen belvízjárta területbe sorolta.

45 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

E terület a domborzati viszonyoktól függően magas vízállás esetén fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett.

1.18.2.3. Mély fekvésű területek E területek lényegében megegyeznek a belvízveszélyes területekkel.

1.18.2.4. Árvíz és belvízvédelem Lásd 1.17.8. pontot.

1.18.3. Egyéb 1.18.3.1. Kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl. lejtés, falszakadás) Az 1.18.1.2. pontban felsoroltakon kívül más kedvezőtlen morfológiai adottság nem ismert. 1.18.3.2. Mélységi, magassági korlátozások Szakálytól keletre 20 km-re, Medina község közigazgatási területén található a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi feladatai végrehajtása szempontjából kiemelten fontos radarállomás. A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztálya a településfejlesztési koncepció készítéséhez adott előzetes nyilatkozatában nem jelzett magassági korlátozás elrendelésére irányuló igényt. 1.18.3.3. Tevékenységből adódó korlátozások A településrendezési terv készítéséhez az alpont kidolgozása nem szükséges.

1.19. Ásványi nyersanyag lelőhely Szakály közigazgatási területén az alábbi megkutatott és nyilvántartott szilárd ásványi nyersanyagvagyon található: a) érett tőzeg, bányaterület kódja: 170513001

b) lápföld, bányaterület kódja: 170513001

46 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

1.20. Városi klíma Szakályon a település kis méretéből, és megfelelő zöldfelületi ellátottságából adódóan városi klímáról nem beszélhetünk.

2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ 2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése A vizsgálatok alapján a tényleges állapotok elemzése, egymásra hatásuk összevetése, folyamataik elemzése  A kevés helybeli munkahely következménye a lakosság, főként a fiatalok elvándorlása, melynek következtében üresen maradnak az ingatlanok, ez a meglévő épületek piaci árára is kedvezőtlenül hat.  A kedvező természeti adottságok kedvező lakókörnyezetet eredményeznek.  A tervezett gazdasági területek lehetővé teszik új vállalkozások megtelepedését, illetve a meglévők fejlesztését.  A település mezőgazdasági (termőhelyi) adottságai kiemelkedően jók.  A természeti, művi, kulturális örökség számbavétele, megóvása a helyi társadalmi kohézió erősödését is szolgálja.  A település természeti, épített környezete lehetővé teszi a turizmus fejlődését.  A község közlekedési helyzete kiemelkedően jó (a megye községeihez viszonyítva).  A település közmű-ellátottsága nem kielégítő, hiányzik a szennyvíz-csatornázás, és a csapadékvíz-elvezetés sem kielégítő, a vezetékes földgáz-ellátottság kb. 65-70 %-os.  A település alapfokú intézményellátottsága megfelelő, cél a meglévő funkciók megtartása és fejlesztése.

47 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis 3.1.1. A folyamatok értékelése A népesség megtartását illetve növekedését a helyben való foglalkoztatás arányának növelése, vállalkozások megtelepedésének ösztönzése révén lehet elérni. Mivel napjainkban a földművelés csak néhány gazdálkodót érint, a lakosság nagy része a környező városokban talált munkát. Szakály a Kapos mentén, a Dél-Külső-Somogy kiváló talajú, változatos felszínű területén fekvő település. A kiváló termőföldi adottságoknak köszönhetően a község életében mindig is fontos szerepet játszott a mezőgazdaság. A szántóföldi növénytermesztés mellett az állattenyésztés jelentősége is megmaradt napjainkig. Ahhoz, hogy a jó termőképesség megmaradjon, a talajok védelmére is fokozott figyelmet kell fordítani. Ez az erózióvédelemmel, a mezőgazdasági kemikáliák kizárólagos használata helyett integrált növényvédelemmel, mezővédő erdősávok telepítésével valósítható meg. A település külterületének nagy része rendszeresen belvízjárta terület, ezért érdemes az itteni területhasználatokat a természeti adottságokhoz igazítani. A település életében fontos szerepet tölt be a település múltja, épített értékei, ünnepei. A község civil élete aktív, ahol szerepet kap a kulturális örökség és a hagyományok ápolása. A falu turisztikai jelentőségét növelné, ha a 65. sz. főút mentén tervezett térségi kerékpárút megépülne. A település összességében rendezett településképpel rendelkezik. A megyei átlaghoz képest alacsonyabb a lakatlan épületek aránya, de helyenként találhatók lakatlan, eladásra kínált ingatlanok is, amelyek egyben letelepedésre adnak lehetőséget. A mezőgazdasági telephelyek részben kihasználtak, a meglévő kihasználatlan épületekben új funkciók kialakíthatók. Az önkormányzat intézményeinek megtartása mellett fokozatosan fejleszti épületállományát. Fontos a csapadékvíz megfelelő elvezetése a belterület egészén. Pályázati lehetőségeket kihasználva meg kell valósítani a község szennyvíz-csatornázását. A belterületen áthaladó jelentős közúti forgalom miatt a településen élők zaj- és rezgésterhelésnek vannak kitéve, ezért kedvező lenne a belterületet elkerülő út kiépítése.

48 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

3.1.2. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése

Erősségek

Társadalom  A településen működő civil szervezetek különböző tevékenységi körükkel járulnak hozzá a település életének színesítéséhez. Környezet  Szakály megközelítése a 65. sz. főútnak köszönhetően jó.  Tamási járásközpont, valamint Hőgyész nagyközség közelsége.  A település közigazgatási területén több helyi és egy országos szinten jelentős épített örökség található. Ezek között számos jó állapotú szakrális építmény, helyi védelemre érdemes népi lakóház illetve présház található.  A belterület rendezett, illetve gondozottak a lakóterület zöldfelületei.  Kedvező tájképi adottságokkal rendelkezik a község.  Egyes intézményeken a megújuló energia alkalmazását szolgáló rendszerek megjelenése. Gazdaság  A település külterületének jelentős részét jó adottságú termőterületek alkotják.  Több nagyobb helyi vállalkozás működik. Az állattenyésztés ma is jelentős a településen.

Gyengeségek

Társadalom  A település lakossága elöregedő, a képzett fiatalok elvándorolnak a településről.  Szélesedik a társadalmi szakadék a településen élők rétegei között. Környezet  Lakatlan, elhanyagolt lakóépületek a belterületen  A szennyvíz-csatornázás hiánya miatt a talaj és a felszín alatti vizek elszennyeződnek.  A belterületen a csapadékvíz elvezetés nem mindenhol megoldott.  A belterületen lévő légvezetékek rontják a településképet.  A dombvidéki erózióval a jó minőségű termőtalaj pusztulása következik be. Gazdaság  A gazdasági területek, vállalkozásra alkalmas területek csak részben kihasználtak.  Alvótelepülés jelleg

49 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

Lehetőségek

Társadalom  Munkahelyek teremtésével, a települési alapfunkciók megerősítésével, továbbiak kialakításával a település népességének fogyása megállítható.  A közösségi kohézió erősítése érdekében a civil kezdeményezésekbe a fiatalok bevonása. Környezet  A megújuló energiaforrások alkalmazása a közösségi célú intézmények, a háztartások, a gazdasági funkciójú létesítmények energia ellátásánál.  A természeti és építészeti értékek feltérképezése és az arra érdemes épületek, szobrok felújítása.  Közösségi tér, közösségi sportolás infrastruktúrájának fejlesztése, helyi turisztikai lehetőségek bővítése.  Csapadékvíz-elvezetés teljeskörűvé tétele.  Mezővédő erdősávok telepítése, dűlőutak fásítása.  A település kiépítetlen lakóutcáiban az utak szilárd burkolattal történő ellátása, meglévő útburkolatok javítása, járdák építése  A kerékpáros közlekedés fejlesztése a település lakóinak közlekedési biztonságának növelése, valamint a turizmus fejlesztése érdekében elsősorban a Fő utca és Árpád utca mentén.  A Kapos menti mélyfekvésű, vizenyős területen a tájhasználatok újragondolása, a természetes állapotok fenntartására való törekvés: pl. vízparti fás ligetek, vizenyős rétek, illetve vízfelületek kialakításával, megőrzésével  Belterületet elkerülő út megépítésével élhetőbb, biztonságosabb lakókörnyezet. Gazdaság  A településrendezési eszközökben tervezett gazdasági területek kedveznek új gazdasági funkciók megtelepedésének.  A jó közlekedési kapcsolatok kedvezhetnek új vállalkozások letelepedéséhez.  A programturizmus erősítése céljából kapcsolódás a környék településeinek rendezvényeihez.

Veszélyek

Társadalom  A település lakosságának további öregedése.  A képzett, munkaképes lakosság további elvándorlása. Környezet  Tájidegen fajok elterjedése.  Lakatlan, gondozatlan épületek számának növekedése. Gazdaság  A szántóföldi kultúrákon alapuló mezőgazdasági vállalkozások további növekedésével a mezőgazdaság egysíkúvá válhat.  Az ipari-gazdasági területek alacsony kihasználtsága.

50 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

3.1.3. A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata A településfejlesztési célok nagy részét a község természeti és műszaki adottságai befolyásolják. A biztonságos, élhető lakókörnyezet biztosítása az önkormányzat feladata, aminek kialakítását a településrendezési eszközök szabályozzák. Az előző pontokban ismertetett geomorfológiai-, vízföldrajzi adottságokat, a természetvédelmi, épített örökség értékeit szem előtt tartó szabályozás szükséges.

3.2. Problématérkép/értéktérkép A település problémáinak és értékeinek összefoglalója térképi formában, a területi lehetőségek és korlátok térképi ábrázolása

51 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

Problématérkép - átnézet

52 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

Problématérkép - belterület és környéke

53 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

Értéktérkép – átnézet

54 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

Értéktérkép - belterület és környéke

55 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

3.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek 3.3.1. Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása Szakályon több eltérő karakterrel rendelkező településrész található. A lakóterület a történeti településmagból és az újabb kialakulású utcákból, valamint a szőlőhegy alsó részének lakóterületté történő átalakulásából tevődik össze. Hagyományőrző települési területek A Kossuth utca-Rákóczi utca – Széchenyi utca és a Dózsa György utca képezi Szakály hagyományos jellegű településrészét. A 19. század második felétől, valamint a 20. század első felében épült lakóházak hosszú szalagtelkein fésűsen beépített telkek sorakoznak. A hagyományos utcára merőleges gerincű csonkakontyolt nyeregtetős lakóépületekhez a folytatásukban gazdasági épületek (pajta, istálló) kapcsolódnak. Az utcai kerítések túlnyomó része fából (léckerítés), vagy fémből készült, csak néhány ingatlannál látható a régi hagyományos zömök téglapilléres kerítés. Újabb települési területek A 20. század második felében kiépült Fő utca, Szabadság utca, Köztársaság utca és Jókai utca telkein az erre a korszakra jellemző lakóház típusok láthatóak. Egységes megjelenésű egyemeletes lakóházak sorakoznak a Fő utcán, ahol a 3-5 m mélységű előkert jellemző. A település keleti dombjaira felfutó utcák – a Zrínyi utca, Árpád utca, Mártírok útja, Bartók Béla utca – beépítése a domborzati sajátosságok és a szőlőhegyi jelleg miatt vegyes. Üzemi területek A majorok, ipari telephelyek esetében vegyes beépítés jellemző, ahol több csarnokszerű, kis tetőhajlásszögű épület, illetve technológiai építmény fordul elő. Szőlőhegyi területek A belterülettől keletre emelkedő dombokon kialakult zártkerti terület tartozik a szőlőhegyi területbe. A területen a zártkertekre jellemző területnagyságú telkek találhatók, amelyek szőlő-, gyümölcstermesztésre alkalmasak. Az ingatlanok egy részén a területhasználatot kiszolgáló gazdasági épületek, présházak, pincék találhatóak. Ökológiai területek Ökológiai jelentőségű területeknek számítanak a Kapos mentén és a Köves-patak mentén elterülő nedves rétek, nádasok, galériaerdők a település keleti, délkeleti határán. Ide sorolható a Füstösmalmi-árok és az azt szegélyező vizenyős rét. Agrár területek A fenti lehatárolások egyikébe sem tartozó, táj- és természetvédelmi szempontból nem érintett külterületi mezőgazdasági területek tartoznak agrár területbe.

56 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

Szakály eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészei

57 Szakály Megalapozó Vizsgálat 2018.

3.3.2. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerint azon területek tekinthetők szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15‐59 év) belül eléri, illetve meghaladja az adott településtípusokra vonatkozó határértéket. A Központi Statisztikai Hivatal Felhasználói Főosztály Komplex szolgáltatások osztálya (továbbiakban: KSH) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 10. mellékletében meghatározott szegregációs mutató alapján 2018. 08. 27-én nyilatkozott, hogy a településen nem található szegregátum, illetve szegregációval veszélyeztetett terület. 3.3.3. Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése A település az előző pontok lehatárolásain kívül nem rendelkezik egyéb szempontból beavatkozást igénylő területekkel.

58

SZAKÁLY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG

2018.

Szakály Község Településfejlesztési koncepciója 2018.

HATÁROZATI JAVASLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ELFOGADÁSÁHOZ

Szakály Község Képviselő-testülete …………….. számú önkormányzati határozata Szakály Község településfejlesztési koncepciójának elfogadásáról

Szakály Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9/A § (1) bekezdése és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 5. § (1) bekezdése felhatalmazásával élve az alábbi döntést hozza:

Szakály Község Önkormányzata Képviselő-testülete Szakály Község településfejlesztési koncepcióját az alábbi mellékletekkel jóváhagyja:

Megalapozó vizsgálat: 1. melléklet Településfejlesztési koncepció: 2. melléklet

...... ………………………………………. polgármester jegyző

2 Szakály Község Településfejlesztési koncepciója 2018.

2. melléklet Szakály község településfejlesztési koncepciója

Tartalom

A településfejlesztési koncepció rövid összefoglalása ...... 4 1. JÖVŐKÉP ...... 4 1.1. A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan ...... 4 1.2. A településfejlesztési elvek rögzítése ...... 5 2. CÉLOK ...... 6 2.1. A település átfogó fejlesztését szolgáló célok meghatározása ...... 6 2.1.1. Átfogó fejlesztési célok - figyelembe véve a 2014-2020 időszakra meghatározott Operatív Program céljait ...... 6 2.1.2. Szakály község átfogó fejlesztési céljai a három alappillér (társadalom, környezet, gazdaság) vonatkozásában ...... 7 2.2. Részcélok és a beavatkozások területi egységeinek meghatározása ...... 7 2.2.1. Társadalom: A település népességének megtartása, életszínvonalának növelése ...... 7 2.2.2. Környezet: A természeti és épített környezet megóvása, a települési környezet fenntartható fejlesztése ...... 8 2.2.3. Gazdaság: A helyi gazdaság fejlesztése ...... 9 2.2.4. A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó cél és a részcélok kapcsolata ...... 10 2.2.5. A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre ...... 10 3. KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ ...... 12 3.1. A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok meghatározása ...... 12 3.1.1. Demográfiai adatok ...... 12 3.1.2. Gazdasági adatok ...... 12 3.1.3. Környezeti adatok ...... 13 3.2. A meghatározott területigényes elemek alapján javaslat a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjére és a terület-felhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra ...... 14 3.2.1. Közlekedés ...... 14 3.2.2. Új gazdasági területek kijelölése ...... 15 3.2.3. Új lakóterületek kijelölése ...... 15 3.2.4. Közintézmények fejlesztése ...... 15 3.3. Az örökségi értékek és a védettség bemutatása, javaslatok az örökség védelmére és az örökségi érték alapú, fenntartható fejlesztésére ...... 16 4. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS AZOK NYOMONKÖVETÉSE ...... 17 4.1. A koncepció megvalósítását szolgáló eszköz- és intézményrendszer...... 17 4.2. Javaslat a koncepció és a változások nyomon követésére, a felülvizsgálat rendjére ...... 17

3 Szakály Község Településfejlesztési koncepciója 2018.

A településfejlesztési koncepció rövid összefoglalása

A település legfontosabb fejlesztési szándékai: - gazdasági területek bővítési lehetőségének biztosítása; - a község szennyvízcsatornázása; - 61. sz. főút települést elkerülő nyomvonalának betervezése; - új regionális kerékpárút megvalósítása; - tájház létesítése.

1. JÖVŐKÉP

1.1. A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan a) Szakály község a jövőben jó életminőséget biztosító, a helyi adottságokat figyelembe vevő, identitását megtartó, fenntarthatóan fejlődő településsé kíván válni. b) A község hosszútávon a település természeti, kulturális, történeti értékekben gazdag adottságaira alapozva a helyi társadalom, a gazdaság és a környezet három alappillérére alapozza fejlődési pályáját. c) A község a szomszédos településekkel (különösen Tamási, Regöly, Hőgyész, Mucsi, Dúzs, Csibrák és Gyulaj) jó viszonyt ápol és együttműködik. d) Kiemelt cél a helyben történő foglalkozást nyújtó munkahelyek számának növelése. e) Az Önkormányzat a helyben működő vállalkozásokat fontosnak tartja és működésüket az önkormányzat lehetőségeinek keretei között segíti. f) A község teljeskörű alapfokú ellátással rendelkezik, amelyeket folyamatosan tovább fejleszt a közigazgatás, az oktatás-nevelés, az egészségügyi és szociális ellátás, a lakossági szolgáltatások és a település identitását, közösségi életét segítő funkciók területén. g) A 65. számú főút települést elkerülő szakasza megépítésének szorgalmazásával a lakóterületeit élhetőbbé és biztonságosabbá kívánja tenni. h) Az Önkormányzat a lakókörnyezet rendezettségének fokozására és a természeti környezet védelmére irányuló intézkedésekkel kívánja a lakosság életkörülményeit javítani. i) Az Önkormányzat elősegíti a helyi társadalom kohéziójának erősödését. j) A település az idegenforgalom fejlesztését a Tamási térségében tervezett kerékpáros, természetjáró és vadász-turizmusra építi.

4 Szakály Község Településfejlesztési koncepciója 2018.

1.2. A településfejlesztési elvek rögzítése

A településfejlesztési elvek az Országos Területfejlesztési Koncepció alapján kerültek meghatározásra: a) Szubszidiaritás és decentralizáció A szubszidiaritás és decentralizáció elve alapján a területpolitikában egy térség fejlesztését azon a legalacsonyabb területi szinten kell kialakítani és végrehajtani, ahol a feladat elvégzéséhez a legtöbb információ áll rendelkezésre, és a legtöbb érdek kapcsolódik a feladat megvalósításához. b) Térségi és táji szemlélet, valós térszerveződések követése A településfejlesztési intézkedések hatása nemcsak a település közigazgatási határain belül érződhet, hanem a térséget, valamint a tájat is befolyásolhatja. A táji és természeti környezeti elemek által meghatározott és a társadalmi gazdasági tevékenységek által alakított területi rendszerek, melyekben az egyes tájalkotó elemeket (domborzat, talaj, vízrajz, növény és állatvilág, társadalom) érintő beavatkozások kihatással vannak a többi elemre is, valamint a helyi gazdasági és társadalmi tevékenységeket is befolyásolják. Ezért a fejlesztések során a beavatkozás célterületét érintő tájak sajátosságait, változásait, működési mechanizmusát is figyelembe kell venni. c) Fenntarthatóság elve A fejlesztési beavatkozások esetében a fejlesztések alapját adó erőforrás gazdálkodás nem veszélyeztetheti a jövő generációinak esélyét arra, hogy szükségleteiket biztonságosan kielégítsék. A fenntartható települési rendszerekben a helyi gazdasági folyamatok nem veszélyeztetik a helyi természeti és épített környezetet, nem okozzák az erőforrások kimerülését. d) Rendszerszemlélet, programozás, integrált fejlesztés A településfejlesztési politikának fokozottan figyelembe kell vennie a nemzeti, térségi szintű gazdasági, társadalmi törekvéseket a fejlesztéseknél. A helyi adottságokon alapuló cselekvési terveket kell alkotni, nem elegendő a már bekövetkezett változásokra megfogalmazni válaszintézkedéseket. A fejlesztéseknek az átfogó jövőkép megvalósulását kell segíteniük, egymásra épülő intézkedések láncolatát alkotva. e) Hatékonyság és koncentráció A településfejlesztési koncepció a hatékonyság elvének érvényesítésére törekszik a legkritikusabb pontokon történő, leghatékonyabb beavatkozás érdekében. f) Nyilvánosság, partnerség A nyilvánosság és a közösségi részvétel a településfejlesztési ügyekben korunkban egyre nagyobb hangsúlyt kap. A településfejlesztési koncepció tartalmát a lakossággal, a helyi társadalmi és civil közösségekkel, egyesületekkel és a helyi gazdasági szereplőkkel egyeztetni kell, aminek menetét a partnerség rendje szabályozza. g) Átláthatóság, monitoring és értékelés A településfejlesztés egy állandó folyamat, mely csak a települési közösség akaratával egységben valósítható meg, folyamatos értékelések mellett, hogy az esetlegesen jelentkező nemkívánatos tendenciák mielőbb megfékezhetők legyenek.

5 Szakály Község Településfejlesztési koncepciója 2018.

2. CÉLOK 2.1. A település átfogó fejlesztését szolgáló célok meghatározása

A település átfogó fejlesztését szolgáló céljai a megalapozó vizsgálatban meghatározott adottságok ismeretében kerültek meghatározásra. Elsődleges cél az életminőség javítása, a település népességmegtartó képességének fejlesztése, a természeti és kulturális erőforrásokhoz történő alkalmazkodás, a táji, települési hagyományokra építkezés, a természeti környezet értékeinek megőrzése.

2.1.1. Átfogó fejlesztési célok - figyelembe véve a 2014-2020 időszakra meghatározott Operatív Program céljait a) Térség-specifikus erőforrásokra épülő, azokat gyarapító gazdasági növekedés és foglalkoztatás- bővítése: - Helyi- és térségi erőforrások hasznosítása, gazdagítása (gazdaságfejlesztés); - Tamási város és a városkörnyék együttműködésének javítása; - A térség foglalkoztatási potenciáljának bővítése; - Térségi szinten meghatározó ágazatok (mezőgazdaság, ipar, idegenforgalom) fejlesztése. b) Élhető és az üzleti szereplők számára vonzó település kialakítása: - Lakókörnyezet minőségének javítása; - Környezeti, egészségügyi paraméterek javítása; - Fizikai aktivitást szolgáló rekreációs lehetőségek kínálatának bővítése; - Napi tevékenységek ellátását szolgáló, helyi igényekre szabott közlekedési és egyéb közszolgáltatási tevékenységek biztosítása; - Munkavállalókat és a munkába járást támogató települési környezet, infrastruktúra, közszolgáltatás működtetése; - A gyermekvállalási kedv fokozása (pl. gyermek- és családbarát közterületi és közszolgáltatási beavatkozásokkal); - Egészséges szabadidő eltöltés feltétel-rendszerének biztosítása; - Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése. c) Helyi közösségek megerősítése és öngondoskodó képességük javítása: Átfogó cél, hogy a helyi társadalom képes legyen kialakítani a saját jövőképét, feltárni belső erőforrásait és megvalósítani az ezekre épülő fejlesztéseket. Célok: - A közösség-vezérelt helyi fejlesztések támogatása; - A vidéki és városi közösségek partnerségi kapcsolatának elősegítése, erősítése; - A község lakóinak és társadalmi szervezeteinek a gazdasági és közéletbe való hatékony bekapcsolódásának elősegítése, ösztönzése.

6 Szakály Község Településfejlesztési koncepciója 2018.

2.1.2. Szakály község átfogó fejlesztési céljai a három alappillér (társadalom, környezet, gazdaság) vonatkozásában a) Társadalom: A település népességének megtartása, életszínvonalának növelése Az Önkormányzat fő céljai közé tartozik népesség fogyásának megállítása, a tendencia megfordítása. Ennek érdekében meg kell őrizni a meglévő ellátásokat és szolgáltatásokat és emelni ezek színvonalát mind az oktatás, az egészségügyi és szociális ellátás, az igazgatás és a közművelődés területén. Fontos célkitűzés a település kulturális értékeinek megőrzése és minél szélesebb körben történő bemutatása. b) Környezet: A természeti és épített környezet megóvása, fenntartható fejlesztése A település természeti- és épített környezeti értékeit meg kell óvni. A fenntartható fejlődés elveinek figyelembe vétele mellett a természeti értékeket bemutathatóvá kell tenni. Az épített örökség emlékeinél a bemutathatóság mellett az építészeti értékeket megtartó funkciók (lakó-, közösségi-, turisztikai) megtalálása és megvalósítása is fontos feladat. A települési környezet javításának kiemelt területe a közlekedési és közmű-ellátási infrastruktúra fejlesztése. A település energiagazdálkodásának optimalizálása érdekében ösztönözni kell a környezetbarát megújuló energetikai rendszerek elterjedését. c) Gazdaság: A helyi gazdaság fejlesztése A népességmegtartó képesség javítása szempontjából legfontosabb a helyi munkahelyek teremtése, elsődlegesen a versenypiaci szereplők oldaláról, másrészt az Önkormányzat részéről. A település természeti és épített környezeti, valamint kulturális értékeire alapozva cél a turizmusba történő egyre intenzívebb bekapcsolódás.

2.2. Részcélok és a beavatkozások területi egységeinek meghatározása

2.2.1. Társadalom: A település népességének megtartása, életszínvonalának növelése a) Az alapellátás fejlesztésére, egészségügy fejlesztésére irányuló javaslatok:  Megfelelő színvonalú egészségügyi alapellátás biztosítása, valamint az egészségügyi infrastruktúra (épület és eszközállomány) fejlesztése.  A környékbeli kórházak (Szekszárd, Dombóvár) elérhetőségének javítása.  Egészséget befolyásoló tényezőkről (pl. táplálkozásról, dohányzásról, mentális egészségről, tudatmódosító szerek használatáról) szakmai programok, tájékoztatók tartása  A helyi alapellátásban dolgozók bevonásával települési egészségterv elkészítése.  Szűrővizsgálatok elérésének lehetővé tétele helyben, vagy környékbeli településen.  Az egészségügyben dolgozók számára kedvező foglakoztatási feltételek biztosítása. b) A település népességmegtartó erejének fokozására irányuló javaslatok:  A lakosság helyben maradását elősegítő fejlesztések: helybeli foglalkoztatási lehetőségek bővítése, az alapellátás biztosítása, az életminőség javítása, más településeken található munkahelyek megközelíthetőségének javítása (tömegközlekedés).

7 Szakály Község Településfejlesztési koncepciója 2018.

 A helyben történő foglalkoztatásra, valamint Tamási közelségére alapozva minőségi lakóterületek, zöldterületek, játszóterek kialakítása, amely segíti a családok letelepedését.  A család és a munkahely összehangolását segítő gyermekjóléti és szociális nappali szolgáltatások infrastruktúrájának további kialakítása, fejlesztése (pl. bölcsőde, családi napközi). Ennek fejlesztése történhet helyben, illetve más településsel, településekkel társulva.  A kereslet függvényében szükségessé válhat új lakótelkek kialakítása. c) Oktatás, kultúra, humán infrastruktúra fejlesztésére irányuló javaslatok:  Az oktatási létesítmények és háttéreszközeik folyamatos fejlesztése.  Az általános iskola és az óvoda színvonalának folyamatos emelése, a fenntarthatóság, az esélyegyenlőség, a fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés, valamint a környezettudatosság elveit figyelembe véve.  A községi könyvtár színvonalának, kínálatának fejlesztése eszközbeszerzéssel, programok szervezésével.  A Művelődési ház felszereltségének fejlesztése a helyi közösségi és ifjúsági aktivitás feltételeinek javítása érdekében.  A település és a környék természeti és épített környezeti értékeinek, a helyi hagyományok, a település történetének bemutatása, ismertetése elsősorban a fiataloknak szervezett programokkal.  A szakképzett munkaerő helyben tartását segítő intézkedések megtétele.  A civil szervezetek működésének, tevékenységének támogatása, összehangolása. d) Szociális szolgáltatások fejlesztésére irányuló javaslatok:  A szociális ellátás színvonalának fejlesztése a gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermekek napközbeni ellátása terén.  Az időskorúak ellátási rendszerének javítása, a házi segítségnyújtás fejlesztése.  Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kialakítása.  Képzések szervezése, tanfolyamok elérhetővé tétele a tartósan munkanélküliek, hátrányos helyzetűek számára.

2.2.2. Környezet: A természeti és épített környezet megóvása, a települési környezet fenntartható fejlesztése a) A környezetvédelemre, természetvédelemre és az épített környezet védelmére irányuló javaslatok:  A zavaró hatású gazdasági tevékenységek megfelelő védőtávolságának biztosítása településrendezési eszközökkel.  A szakszerűtlenül megépített, bizonytalan szigetelésű szennyvíz-szikkasztók, szennyvíztárolók megszüntetése.  A szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése a település teljes területén.  A külterületi utak megerősítése.  Vízkár-megelőző intézkedések.

8 Szakály Község Településfejlesztési koncepciója 2018.

 A külterület tájképi értékeinek megőrzése, a helyi védelemre érdemes természeti területek, művi értékek feltérképezése, helyi rendelettel történő védelem alá helyezése.  A klímaváltozás kedvezőtlen hatásait csökkentő helyi alkalmazkodási stratégiák meghatározása (zöldterület fejlesztési program, helyi termék előállítás és fogyasztás elősegítése, házi komposztálás és csapadékvíz gyűjtés lehetőségének biztosítása, talajvédő fölművelési módszerek népszerűsítése). b) A lakosság életkörülményeinek folyamatos javítására irányuló javaslatok:  A munkába járás infrastrukturális feltételeinek biztosítása az igényekhez hangolt helyközi járatok, akadálymentes várakozóhelyek kialakításával.  Közösségi- és sportlétesítmények, valamint közterületek akadálymentesítése.  Közbiztonság javítása a rendőrség és polgárőrség együttes segítségével.  A közterületek, közparkok, települési zöldfelületek folyamatos karbantartása, fejlesztése.  A belterületi utak burkolatainak megerősítése, járdák létesítése szükség szerint. c) A település esztétikusabbá tételére irányuló javaslatok:  A település életében meghatározó, köztulajdonban lévő tárgyi, építészeti, műemléki vagy helyi védettség alatt álló értékek igény szerinti értékmegőrző felújítása, fejlesztése.  A közigazgatási és közszolgáltatási funkciót ellátó épületek (községháza, általános iskola, óvoda, művelődési ház, stb.) jó karban tartása.  A településen található természeti és épített örökség megóvása.

2.2.3. Gazdaság: A helyi gazdaság fejlesztése a) Munkahely-teremtésre, gazdaságfejlesztésre, a helyben foglalkoztatottság növelésére, tartós munkanélküliség kialakulásának megakadályozására irányuló javaslatok  A helyi vállalkozások működésének segítése.  Új vállalkozások számára új gazdasági területek kijelölésével letelepedési lehetőség biztosítása.  A gazdasági területeken a helyi sajátosságokon alapuló mezőgazdasági, valamint a környezetet nem zavaró ipari és szolgáltató tevékenységek megtelepedésének ösztönzése. b) A mezőgazdaság fejlesztése  Az időjárástól független, egész évben használható külterületi utak kiépítésével, a hiányzó infrastruktúra kialakításával a termelési lehetőségek javítása.  A termelőket összefogó, érdekeiket a termesztésben, tárolásban, szállításban és az értékesítésben képviselő és segítő szervezet (szövetkezet) létrehozása.  A nagytáblás mezőgazdasági területek mellett a kiskertek művelésének ösztönzése helyi „kézműves” termékek előállítása céljából.  A termőföldeken a piac által keresett termények termesztése.  A belvízveszélyes területek lehetőség szerint extenzív állattartás céljára hasznosítandók.  A nagytáblás mezőgazdasági művelés esetében törekedni kell a piaci igényekhez alkalmazkodó, sokszínű növénykultúra kialakítására.

9 Szakály Község Településfejlesztési koncepciója 2018.

 Növénytermesztésnél a kertészeti kultúrák (szőlő-, gyümölcs-, zöldség-termesztés) fejlesztése támogatandó.  A településrendezési eszközökben a fenntartható fejlesztés figyelembe vételével a tevékenységhez szükséges építési feltételek meghatározása szükséges. c) A turizmus fejlesztése  A helyi és a környékbeli látványosságok (somolyi templomrom, csicsói kápolna) között tanösvények, kerékpárutak kialakítása javasolt külön program alapján.  Helyi szálláshelyek (falusi turizmus), és programkínálat bővítése, a résztvevők segítése.  Településmarketing erősítése, amely tudatosan és szervezetten dolgozza ki a települési célokat, elképzeléseket a turizmus területén is: a település és környékét bemutató népszerűsítő kiadványok készítése, az interneten való folyamatos megjelenés biztosítása.

2.2.4. A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó cél és a részcélok kapcsolata A település prognosztizált kívánatos jövőképe a településfejlesztési elveken nyugvó átfogó, illetve részcélok összehangolt megvalósításával teljesülhet. A község településfejlesztési koncepciójának célrendszere illeszkedik a település megalapozó vizsgálatában feltárt adottságokhoz. Az önkormányzat a szubszidiaritás elvét alkalmazva kötelező feladatain túlmenően a helyi közösség életminőségét javító intézkedéseket a lakosság részvételével, véleményének bevonásával dolgozza ki. A célok megvalósítása is fenti elven történik. A műszaki jellegű fejlesztések megvalósítása helyi vállalkozások bevonásával munkahely-teremtést, valamint a megvalósított fejlesztéshez való szorosabb kötődést eredményezhet a lakosság körében. A település közigazgatási határain túlnyúló fejlesztéseknél a térség és a táj adottságait figyelembe kell venni. A településen túlmutató műszaki fejlesztéseknél - pl. kerékpárút, országos közút - már a fejlesztési elképzeléseknél, a településrendezési eszközök készítésénél fontos a térségi szempontok és a földrajzi adottságok figyelembevétele, a környező települések hasonló jellegű fejlesztési elképzeléseinek kellő ismerete. A településfejlesztésben a partnerség elvének is érvényesülnie kell. A településfejlesztési koncepció egyeztetésénél a jogszabályban meghatározott államigazgatási szervek megkeresése mellett a partnerség elve alapján fontos a helyi társadalom, a civil szervezetek megkeresése, tájékoztatása. A településfejlesztési koncepcióban szereplő célok, részcélok megvalósulását, a fejlesztési elképzelések aktualizálását az önkormányzatnak célszerű kellő gyakorisággal (lehetőség szerint akár évente) értékelni.

2.2.5. A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre a) Belterület (településközpont és jellemzően családi házas területek) A „Társadalom” fejezetben megfogalmazott átfogó fejlesztési célok és az ahhoz kapcsolódó részcélok: az oktatás, kultúra, humán infrastruktúra, a szociális szolgáltatások, az alapellátás, az egészségügy fejlesztése, a népességfogyás megállítása, a település népességmegtartó erejének fokozása (lásd részletesen: 2.2.1. a), b), c), d) pontok) a község belterületét érintik és ott valósítandók meg. A belterületen találhatók a település intézményei és azok a közösségi épületek, terek, ahol a fenti részcélok megvalósítása értelmezhető. A természeti és épített környezet megóvásához, a települési környezet fenntartható fejlesztéséhez rendelt részcélok zöme is a belterületen valósítható meg, különös tekintettel a település

10 Szakály Község Településfejlesztési koncepciója 2018.

esztétikusabbá tételére és a lakosság életkörülményeinek javítására vonatkozóan. (lásd részletesen: 2.2.2. a), b), c) pontok). A helyi gazdaság fejlesztésére irányuló részcélok közül a nem zavaró gazdasági tevékenységek megtelepedése a cél, amelyek lehetőség szerint a helyi sajátosságokon alapulnak. A 2.2.3. c) pontokban foglalt részcélok teljesítésével a turizmus fejleszthető mind a belterületen, mind pedig a szőlőhegyi területeken is, amely a gazdaság egyéb ágazatai mellett egyre nagyobb szerepet kap. Az értékes épített örökség bemutatása, látogathatóvá tétele javasolt (pl. tájház) létrehozásával. b) Külterület A külterületen (szőlőhegy, Tárkánypuszta, Ürgevárpuszta) élő lakosság számára is biztosítani kell az emberhez méltó életfeltételeket, környezetet. Az oktatás, kultúra, humán infrastruktúra, a szociális szolgáltatások, az egészségügy fejlesztésére vonatkozó részcélok belterületen valósulnak meg, de lehetővé kell tenni a külterületen élők számára is azok könnyű elérhetőségét, használatát. A külterületek vonatkozásában fontos az egyedülálló idősek rendszeres segítésére a falugondnoki szolgálat fenntartása, fejlesztése. A külterület nagy részét termőföldek alkotják, amelyek a mezőgazdaság, mint a település egyik legjelentősebb gazdasági ágazatának alapjául szolgálnak. A 2.2.3. b) pont a mezőgazdaság fejlesztésére irányuló részcélokat fogalmazza meg, amelynek nagy része a külterületen valósítható meg. A munkahelyteremtés, gazdaságfejlesztés, a helyben foglalkoztatottság növelése, jövedelemszerzési lehetőségek megteremtése, mint részcél (lásd részletesen: 2.2.3. a) pont) a külterületi meglévő és tervezett gazdasági területek esetében is megvalósítandó. Környezetvédelem, természetvédelem, épített környezet védelme A külterületen (szőlőhegy, majorok) a még megtalálható szakszerűtlen, szivárgó szennyvíztárolók, trágyatárolók feltérképezése, megszüntetése szükséges. A természetvédelem szempontjából frekventált területeken a környezetkímélő gazdálkodást kell előtérbe helyezni. A külterületen élő lakosság életkörülményeinek folyamatos javítása A külterületen élő lakosság számára az útburkolatok rendbetétele, egészséges ivóvíz biztosítása szükséges. A településrész esztétikusabbá tétele A mezőgazdasági üzemi telephelyeket védőfásítással javasolt körülvenni. Turizmus fejlesztése A turizmus palettájának színesítésére a szőlőhegyi területek kínálnak lehetőséget (borturizmus).

11 Szakály Község Településfejlesztési koncepciója 2018.

3. KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ

3.1. A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok meghatározása

A fejezetre vonatkozó részletes adatokat a településfejlesztési koncepció mellékletét képező „Szakály község megalapozó vizsgálata a településfejlesztési koncepcióhoz 2018.” című anyag tartalmazza. 3.1.1. Demográfiai adatok A község lakónépességének alakulása:

év 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2011 2017 fő 1735 1769 1850 1819 1776 1845 1760 2163 2222 2185 1909 1734 1527 1686 1402 1345

Országos tendencia a népesség fogyása, a társadalom elöregedése, ez alól Szakály sem kivétel. A település periférikus fekvése és a munkalehetőségek szűkös volta miatt az utóbbi évtizedekben a népességszám csökkent. Az ilyen helyzetben lévő települések önerejükből reális eséllyel nem lesznek képesek a népesség belátható időn belüli teljes erózióját megállítani, ehhez központilag irányított falufejlesztési- és a hátrányos helyzetű térségekre – mint pl. a Dél-Dunántúl jelentős része - koncentráló vidékfejlesztési politika következetes alkalmazására lenne szükség.

3.1.2. Gazdasági adatok A helyben élő aktív keresők zöme a közeli Tamásiba, kisebb részük Szekszárdra, Dombóvárra jár dolgozni, csak kisebb hányaduk talál helyben munkalehetőséget. Az egyik legnagyobb helyi foglalkoztató az Önkormányzat, amely a közalkalmazottakon kívül nagyobb számú közfoglalkoztatottat is foglalkoztat. Az oktatási intézményekben 17 fő dolgozik. Ipari- és szolgáltató-ipari szektorba sorolható helyi vállalkozások:  Hőgyészi Agrokémia Kft.  Benzinkút  Autószerviz  Sírkő, műkő gyártás Mezőgazdasági üzemek:  Juhász Tibor (növénytermesztés)  Törő Péter (növénytermesztés)  Ürgevári Halászati Bt.  Agrohold Mezőgazdasági Kft.  Cavallo-Vaka Kft. (baromfitelep)  Szakály-Kistava Kft.

12 Szakály Község Településfejlesztési koncepciója 2018.

Kiskereskedelmi ellátás:  4 db vegyesbolt, 1 db virágüzlet  Gyógyszertár Vendéglátás:  Sarki büfé  Farmer kocsma  Óceán büfé

3.1.3. Környezeti adatok a) Elhelyezkedés, közlekedés Szakály Tolna megye középső részén fekszik, a község közúton Hőgyésztől 5 km-re, Tamásitól 14 km- re, Dombóvártól 35 km-re, Szekszárdtól 37 km-re, Siófoktól 54 km-re, Budapesttől 158 km-re található. A település közlekedési kapcsolatai jók: a 65. sz. Szekszárd-Siófok közti másodrendű főút áthalad a községen, és a község területén ágazik ki ebből észak-kelet felé a Regöly községet feltáró 6318. sz. Szakály – Keszőhidegkút közti összekötő út. Egy szilárd burkolatú mezőgazdasági úton (kb. 5 km) a Szakálytól nyugatra fekvő Gyulaj község is közvetlenül elérhető. A községen áthalad a Budapest-Dombóvár törzshálózati vasútvonal. Szakályon épült ki a Hőgyésszel közös vasútállomás. A település külterületének jelentős hányadát szántóföldi területek alkotják, amelyek a mezőgazdasági tevékenységek alapjául szolgálnak. b) Épített környezet A település épületállományának nagy részét családi házas lakóingatlanok képezik. Az épületállomány többi részét az intézmények és vállalkozások épületei alkotják. A 2011. évi népszámlálási adatok alapján a községben 606 lakás volt. A száz lakásra jutó lakos eszerint 220 fő, ami kicsit alacsonyabb a megyei átlagnál (235). c) Természetvédelem A községben számottevő természetvédelem alatt álló terület található. A közigazgatási terület déli- délkeleti részén húzódó Kapos folyó széles, vizenyős völgye ökológiai folyosónak minősül. Tolna Megye Területrendezési Terve szerint a fent felsorolt területek, továbbá keleti irányban a szőlőhegyi területekre, valamint a Köves-patak völgye tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetbe tartoznak.

13 Szakály Község Településfejlesztési koncepciója 2018.

3.2. A meghatározott területigényes elemek alapján javaslat a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjére és a terület-felhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra A jelentősebb tervezett településszerkezeti változtatási igények:

3.2.1. Közlekedés Tolna Megye hatályban lévő Területrendezési Tervének szerkezeti tervlapja nem tartalmaz Szakályt érintő közlekedési hálózati fejlesztési elképzelést. Ez a község szempontjából kedvezőtlen, mivel a jelentős regionális forgalommal terhelt 65. út áthalad a településen, és nagy környezeti terhelést (zaj, levegőszennyezés) és balesetveszélyt jelent az itt élőkre nézve. Ezért a község számára a TFK-ban megfogalmazható egyik legfontosabb fejlesztés a 65. főút a települést nyugat felől elkerülő nyomvonalának megtervezése és belátható időn belüli megépítése lenne. Szakály belterületének elkerülő úttal történő kiváltása során a domborzati viszonyokat, a Kapos folyót, valamint a Budapest-Dombóvár törzshálózati vasútvonalat is figyelembe kell venni. Emellett kívánatos lenne a Szakály-Gyulaj közti mezőgazdasági út összekötő úttá történő fejlesztése. Az országos kerékpárút-törzshálózat tervezett elemei között szerepel a 77. sz. „Külső-somogyi kerékpárút” Szántód – Kőröshegy – Tamási – Hőgyész – Bonyhád – Mecseknádasd – Pécsvárad – Pécs – Újpetre nyomvonalon. Ezt azonban az egyes térségek területrendezési tervei nem pontosan így tartalmazzák. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve szerint e kerékpárút valójában Balatonföldvárnál ágazik ki a Balaton körüli kerékpárútból, és Somogy megyében Balatonföldvár – Kőröshegy – Kereki – Pusztaszemes – Kapoly - Tab nyomvonalon. Somogy megye Területrendezési Terve szerint a (Tab) – Kánya – Tengőd – (Iregszemcse) nyomvonalon halad. Tolna megye Területrendezési Terve szerint Iregszemcse – Tamási – Szakály – Hőgyész – Tevel – Bonyhádvarasd – Bonyhád nyomvonalon halad, míg Baranya megye Területrendezési Terve Dél-dunántúli kerékpárút néven a (Dunaföldvár – Szekszárd – Bonyhád) – Hidas – Mecseknádasd – Pécsvárad – Pécs – (Barcs) nyomvonalat tartalmazza. Fenti kerékpárutak megépítése még nem kezdődött meg. Első ütemben általában a települések átkelési szakaszai mentén épülnek ki kerékpárutak, és ez Szakály esetében is nagy jelentőséggel bírna a közlekedés biztonság javítása szempontjából (Fő utca – Árpád utca). A turisztikai célú kerékpárutak fejlesztése esetén fontos szempont azok fenntarthatósága, illetve turisztikai kiszolgáló létesítményekkel (pihenőhelyek, vendéglátás, szállás, stb.) való felszerelése is.

14 Szakály Község Településfejlesztési koncepciója 2018.

3.2.2. Új gazdasági területek kijelölése A község fontosabb meglévő és tervezett gazdasági területei: 1. A belterület dél-keleti részén, a Bartók Béla utca és a vasút között található a Hőgyészi Agrokémia Kft. telephelye (0252/1 hrsz.) amely szükség esetén déli irányban még bővíthető. 2. A belterület keleti részén a Zrínyi utcában lévő volt malom és környéke kisvállalkozások számára alkalmas terület (717, 718/1-2, 719/4 hrsz.) 3. A belterület keleti részén a Kapos-híd és a sorompó közti területen lévő benzinkút környéke kisvállalkozások számára alkalmas terület lehet (670/5-7 hrsz.) 4. A belterület északnyugati részén a víztorony környéki üres ingatlanok kisvállalkozások számára alkalmas területek lehetnek (969/3-5 hrsz.) 5. A belterülettel határosan, attól nyugatra fekvő volt Tsz-major működő mezőgazdasági üzem (081/10, 081/12, 081/13, 081/16, 099/3, 099/4, 099/6, 099/7, 099/9, 099/19, 099/20, 099/21, 099/22, 099/23, 099/24, 099/25 hrsz.) Az üzemi funkciók bővítésére a major beépítetlen ingatlanai alkalmasak (081/8, 099/10, 099/13 hrsz.) 6. A belterülettől észak-nyugatra kb. egy kilométerre fekvő Ürgevárpuszta mezőgazdasági üzem 7. A belterülettől délnyugatra kb. 4 km-re fekvő Tárkánypuszta mezőgazdasági üzem 8. Ürgevárpusztától északnyugatra fekvő Kistavapuszta volt mezőgazdasági üzem 9. A Jókai utca déli végétől délre fekvő mezőgazdasági telep (015 hrsz.)

3.2.3. Lakóterületek fejlesztése A községben az utóbbi évtizedekben tapasztalt népességfogyási tendencia folytán a csak ritkán fellépő lakásépítési igények a foghíjtelkeken és bontásra váró lakatlan épületek helyén újabb nagy léptékű lakóterületek kijelölése nélkül is kielégíthetők. Amennyiben új lakóterület bővítési igény felmerülne, akkor leginkább a Rákóczi és Szabadság utca közti, az új iskola-óvoda együtteséhez vezető 163 hrsz-ú út mentén lenne célszerű telkeket parcellázni. A települési környezet fejlesztése terén a legsürgetőbb feladat a község szennyvízcsatornázásának megoldása. Szükség lenne a település zöldterületi rendszerének átgondolt fejlesztésére.

3.2.4. Közintézmények fejlesztése  Közös Önkormányzati Hivatal (Kossuth u. 11.)  Rendőrség KMB + polgárőrség (Fő út 16.)  Posta (Fő út 76.)  Völgység-Hegyhát Takarék (Fő út 79.)  Általános iskola alsó tagozat (Kossuth u. 3.)  Általános iskola felső tagozat (Szabadság u. 151/b.)  Óvoda (Szabadság u. 151/a.)  Háziorvosi rendelő (Fő út 75.)  Védőnő

15 Szakály Község Településfejlesztési koncepciója 2018.

 Művelődési ház (Fő út 16.)  Könyvtár, (Szabadság u. 151/b.)  Sportpálya (964/1 hrsz.)  Temető (315 hrsz.) A település közintézményeinek állagmegóvásait, átalakításait, bővítéseit a jelenleg konkrétan nem ismert, szükségessé váló fejlesztési elképzelésekkel összhangban kell megvalósítani.

3.3. Az örökségi értékek és a védettség bemutatása, javaslatok az örökség védelmére és az örökségi érték alapú, fenntartható fejlesztésére

A község jelentős építészeti értékekkel rendelkezik, amely egyrészt a műemlék templomnak, másrészt a nagyszámú helyi védelmet érdemlő népi épületnek, valamint az egyházi jellegű szobroknak, kereszteknek köszönhető. Műemléket érintő átalakítások, felújítások esetén a vonatkozó országos előírásokat kell betartani. A szakmai felügyeletet az illetékes örökségvédelmi hatóság biztosítja. A helyi védelemre érdemes objektumok esetében az oldaltornácos népi lakóépületeken megfigyelhető a tolnai sváb építészeti karakter hatása, továbbá feltűnő a vallási témájú emlékek (keresztek, kápolnák, szentek szobrai) nagy száma. Az értékek megőrzése helyre- vagy visszaállítása célszerűen települési főépítész szakmai felügyelete mellett történik. A helyi védelem alá tartozó épületekre vonatkozó külön előírások a helyi településképi rendeletben kerültek meghatározásra. A helyi védelemre javasolt építményeket a 2018-ban készült Örökségvédelmi hatástanulmány Építészeti értékleltára tartalmazza. Az örökségi értékek (műemlékek, helyi védettségek) fenntarthatósága szempontjából fontos a megfelelő funkció megtalálása, az épületek folyamatos használatának biztosítása. A kihasználatlan épületeknek olyan funkciókat kell keresni, hogy a használat során az építészeti értékek lehetőség szerint ne sérüljenek. Az építészetileg értékes épületek, építmények felújítását, jó karbantartását a kötelező előírások mellett az Önkormányzatnak ösztönöznie és lehetőségeihez mérten támogatnia kell. Az Önkormányzatnak fel kell hívnia a tulajdonosok figyelmét a pályázati lehetőségekre, azokon való részvételhez szakmai segítségnyújtás biztosítása javasolt. A lokálpatriotizmus erősítését segíti ezen értékek honlapon történő közzététele, ismertetése, valamint helyben történő kitáblázása. A régészeti értékek védelme és fenntarthatósága a rájuk vonatkozó elvek és jogszabályok alapján értelmezendő. Szakály község régészeti lelőhelyekben „gazdag”, a település közigazgatási területén 43 db nyilvántartott régészeti lelőhely ismert.

16 Szakály Község Településfejlesztési koncepciója 2018.

4. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS AZOK NYOMONKÖVETÉSE

4.1. A koncepció megvalósítását szolgáló eszköz- és intézményrendszer a) A fejlesztési célok megvalósítását segítő, jelentős beruházással nem járó önkormányzati beavatkozások: - Településrendezési eszközök elkészíttetése, a koncepcióban szereplő célokhoz szükséges műszaki tartalmak szerepeltetése; - Befektetők keresése a gazdasági célok eléréséhez; - A település "reklámozása" a turizmus fejlesztése érdekében; - Szomszédos, valamint környező önkormányzatokkal való szoros együttműködés, közös kitörési pontok keresése; - A helyi védelemre érdemes természeti és épített környezet számba vétele, levédése önkormányzati rendelettel; - Helyi adókedvezmények, építési kedv növelése a magántőke helyben tartása, illetve bevonása érdekében. b) A fejlesztési célok megvalósításához szükséges lehetséges források: - Európai Uniós források (pályázatok, támogatások); - Állami források (normatív hozzájárulások, kiegészítő támogatási rendszerek, állami pályázatok); - Önkormányzat saját bevételei. A község önkormányzatának anyagi lehetőségei behatároltak, ezért kiemelt szerep jut az Európai Uniós, illetve állami forráslehetőségek elnyerésének. Emiatt a naprakész pályázat-figyelés, pályázatok írása az Önkormányzat fontos feladata. Valóban közhasznú projektek esetében a szükséges saját erő biztosítására minden lehetséges eszközt meg kell ragadni.

4.2. Javaslat a koncepció és a változások nyomon követésére, a felülvizsgálat rendjére

A változások nyomon követésére és szükség szerinti felülvizsgálatára, korrekciójára - lehetőség szerint évente - a képviselő-testület munkaterve szerint kerül sor. A települési célok megvalósításához szükséges intézkedések folyamatos nyomon követése kívánatos, amelyre célszerű téma-felelősöket kinevezni.

17 Szakály Község Településfejlesztési koncepciója 2018.

ALÁÍRÓLAP Készítette okl. építészmérnök okl. településmérnök Hajba Csaba településtervező (TT 17-1497)

Szakmai felügyelet

települési főépítész Deák Varga Dénes

18