A Tamási és Simontornya Városkörnyéki Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása
megbízásából készítette a
Tamási Térségfejleszt ı Ügynökség Kht.
2005.
I.Helyzetfeltárás
El ıszó
Az Európai Unió politikái között a vidékfejlesztés az ezredfordulóra a Közös Agrárpolitika második pillérévé vált. Az els ı pillér, a piacszabályozás mellett a gazdasági, a környezetvédelmi és a foglalkoztatási szempontokat integráltan kezel ı vidékfejlesztés az agrárszerkezet-átalakítást és a vidéki életkörülmények javítását célozza. A vidékfejlesztés folyamatosan épül be a magyar agrárpolitikába is, a folyamatot gyorsítja hazánk uniós csatlakozása.
A terület- és vidékfejlesztési munka megvalósításához elengedhetetlenül szükséges egy aktuális, a kistérség helyzetét, annak minden szegmensét figyelembe vev ı helyzetfeltáró tanulmány megléte. Jelen helyzetfeltáró tanulmány a 244/2003.(XII.18) számú Kormányrendelet által meghatározott 4705-ös kódszámú Tamási statisztikai kistérségre készült, mely kiterjed Belecska, Diósberény, Dúzs, Értény, Fels ınyék, Fürged, Gyönk, Hıgyész, Iregszemcse, Kalaznó, Kesz ıhidegkút, Kisszékely, Koppányszántó, Magyarkeszi, Miszla, Mucsi, Nagykónyi, Nagyszékely, Nagyszokoly, Ozora, Pincehely, Regöly, Simontornya, Szakadát, Szakály, Szárazd, Tamási, Tolnanémedi, Udvari, Újireg és Varsád településekre. A programozás során felhasználásra kerültek a kistérségre vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által hozzáférhet ı adatok, továbbá a kistérség önkormányzatait, civil szervezeteit és vállalkozásait mélyinterjú formájában, munkamegbeszélésekkel, a kistérség portálján megjelen ı információk segítségével vonták be, melyekb ıl a készít ık további, statisztikailag nyilván nem tartott adatokat nyertek.
Jelen helyzetfeltárás több területet érint, melyek a következ ık:
• A kistérség természeti er ıforrásai • A kistérség technikai/infrastrukturális er ıforrásai • Humán er ıforrások • Szervezeti er ıforrások • Pénzügyi er ıforrások • Egyéb absztrakt er ıforrások • Települési probléma leltárak
A dokumentum tartalmát képez ı adatok lehet ıséget nyújtanak egy helyzetértékel ı SWOT elemzés elkészítésére, továbbá alapját képezik a kistérség stratégiai és operatív programjának elkészítésének.
- 2 - I.Helyzetfeltárás
Tartalomjegyzék:
TARTALOMJEGYZÉK:...... 3 1. A TAMÁSI KISTÉRSÉG TERMÉSZETI ER İFORRÁSAI ...... 5 1.1. F ELSZÍNI , DOMBORZATI ADOTTSÁGOK...... 5 1.2. F ÖLDTANI ADOTTSÁGOK ...... 6 1.3. V ÍZKÉSZLET ...... 7 1.4. A KISTÉRSÉG ÉGHAJLATA ...... 12 1.5. T ALAJ ...... 13 1.6. A KISTÉRSÉG KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA (TERMÉSZET - ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM HELYZETE ) ...... 23 1.7. A KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEINEK TÉRSZERKEZETI ADOTTSÁGAI – ZSÁKTELEPÜLÉSEK , PEREMTELEPÜLÉS - RÉSZEK ...... 34 1.8. A KISTÉRSÉG TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI , A TELEPÜLÉSEK TURISZTIKAI VONZERİI ...... 40 2. A TAMÁSI KISTÉRSÉG TECHNIKAI/INFRASTRUKTURÁLIS ER İFORRÁSAI ...... 46 2.1. A VEZETÉKES IVÓVÍZ HÁLÓZAT KIÉPÍTETTSÉGE ...... 46 2.2. A SZENNYVÍZHÁLÓZAT KIÉPÍTETTSÉGE ...... 47 2.3. A VEZETÉKES FÖLDGÁZHÁLÓZAT KIÉPÍTETTSÉGE ...... 48 2.4. A Z ELEKTROMOS ÁRAMSZOLGÁLTATÁS ...... 49 2.5. A VEZETÉKES TELEFON ELLÁTOTTSÁG ...... 50 2.6. A MOBIL TELEFONHÁLÓZAT KIÉPÍTETTSÉGE ...... 50 2.7. A KISTÉRSÉG LEFEDETTSÉGE KÁBELTÉVÉS HÁLÓZATTAL ...... 51 2.8. INTERNET HÁLÓZAT KIÉPÍTETTSÉGE , A KAPCSOLÓDÁS TECHNIKAI MEGOLDÁSA ...... 51 2.9. N YILVÁNOS INTERNET -SZOLGÁLTATÓ HELYEK SZÁMA ...... 51 2.10. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOKNÁL (ÉS INTÉZMÉNYEIKNÉL ) MŐKÖD İ INFORMATIKAI HÁLÓZAT ...... 53 2.11. S ZEMÉLYGÉPKOCSI ELLÁTOTTSÁG LAKOSONKÉNT , HÁZTARTÁSONKÉNT ...... 53 2.12. A TÖMEGKÖZLEKEDÉS HELYZETE (KÖZÚTI , VASÚTI ÖSSZEKÖTTETÉSEK , JÁRATS ŐRŐSÉG A TELEPÜLÉSEK ÉS A KISTÉRSÉGI / MEGYEI KÖZPONT KÖZÖTT, KÖZLEKEDÉS A NAGYOBB FOGLALKOZTATÓK ESETÉBEN ...... 54 2.13. E GÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYHÁLÓZAT ...... 55 2.14. A KISTÉRSÉG OKTATÁSI INTÉZMÉNYRENDSZERE ...... 59 2.15. A KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEIN M ŐKÖD İ SZOCIÁLIS FELADATOT ELLÁTÓ INTÉZMÉNYEK , AZ ITT FOGLALKOZTATOTTAK ÉS ELLÁTOTTAK SZÁMA , AZ INTÉZMÉNY HATÓKÖRE...... 65 2.16. T ELEPÜLÉSI KÖZM ŐVEL İDÉSI INTÉZMÉNYEK (FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA , A TEVÉKENYSÉGBEN RENDSZERESEN RÉSZTVEVİK SZÁMA ) ...... 69 2.17. K ISTÉRSÉGI MÉDIUMOK ...... 82 3. HUMÁN ER İFORRÁSOK...... 83 3.1. A KISTÉRSÉGI MUNKANÉLKÜLISÉG ...... 83 3.2. N ÉPESSÉGI ADATOK ...... 89 4. SZERVEZETI ER İFORRÁSOK ...... 95 4.1. A KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATAI , AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA , AZ ÖNKORMÁNYZATOK TECHNIKAI FELSZERELTSÉGE ...... 95 4.2. K ISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK ...... 98 4.3. A KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSÉBEN SZEREPET VÁLLALÓ SZERVEZETEK , TEVÉKENYSÉGI KÖRÜK ÉS EREDMÉNYEIK ...... 99 4.4. N ON -PROFIT – S EZEN BELÜL KÜLÖN KIEMELVE A CIVIL - SZERVEZETEK A KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEIN (SZERVEZETI BEMUTATÁSUK , TEVÉKENYSÉGI KÖRÜK , TAGLÉTSZÁM , ELÉRT EREDMÉNYEK , SZÖVETSÉGI RENDSZEREK )...... 114 5. PÉNZÜGYI ER İFORRÁSOK: ...... 125 5.1. A TELEPÜLÉSEK ÉVES KÖLTSÉGVETÉSE , A KÖLTSÉGVETÉS HIÁNYA, AZ EGY LAKOSRA JUTÓ BERUHÁZÁS ÖSSZEGE A TELEPÜLÉSEN, AZ EGY LAKOSRA VETÍTETT IPAR ŐZÉSI ADÓ MÉRTÉKE , A MEGFINANSZÍROZHATÓ ÖNER İ NAGYSÁGA ...... 125 5.2. A Z ÖNKORMÁNYZATOK INGATLAN VAGYONA ...... 127 5.3. P ÁLYÁZATI ÚTON BEVONT VISSZA NEM TÉRÍTENDİ TÁMOGATÁS NAGYSÁGA ...... 128 6. EGYÉB ABSZTRAKT ERİFORRÁSOK ...... 146
- 3 - I.Helyzetfeltárás
6.1. K OMPLEX TERÜLET /TELEPÜLÉS - ILLETVE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMOK , TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK , EGYÉB STRATÉGIAI DOKUMENTUMOK ...... 146 6.2. A KISTÉRSÉG VÁLLALKOZÁSAINAK SZÁMA ÉS JELLEMZ İIK : EGYÉNI ÉS TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK , A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK MEGOSZLÁSA GAZDÁLKODÁSI FORMA SZERINT (KFT ., B T., R T., S ZÖVETKEZET , KKT ,. K HT .), A VÁLLALKOZÁSOK ÉVES ÁRBEVÉTEL SZERINTI , ILLETVE A FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA (0 Fİ VAGY ISMERETLEN , 1-9 Fİ, 10-19 Fİ, 20-49 Fİ, 50-249 Fİ, 250 Fİ VAGY TÖBB ) SZERINTI KATEGÓRIÁJA , IPARÁGI BESOROLÁSUK A F İTEVÉKENYSÉG ALAPJÁN ...... 146 6.3. I PARI PARKOK ...... 154 6.4. A TELEPÜLÉSEK JELENT İS IPAR ŐZÉSI ADÓT FIZETİ VÁLLALKOZÁSAI ...... 154 6.5. K ISTÉRSÉGI TURISZTIKAI VONZER İ-LELTÁR ...... 156 6.6. I DEGENFORGALMI INFRASTRUKTÚRA HELYZETE (KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK SZÁMA , VENDÉGLÁTÓ EGYSÉGEK ÉS OSZTÁLYBA SOROLÁSUK , LAKOSSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK )...... 159 6.7. L OBBY TEVÉKENYSÉGET VÉGZ İ ÉS PÁLYÁZATÍRÓ SZERVEZETEK A KISTÉRSÉGBEN ...... 169 6.8. T ESTVÉRVÁROSI KAPCSOLATOK ...... 169 6.9. W EB -OLDALLAL RENDELKEZ İ TELEPÜLÉSEK : ...... 170 6.10. A Z ÖNKORMÁNYZATOK ÉS INTÉZMÉNYEIK ÁLTAL NYÚJTOTT ELEKTRONIKUS SZOLGÁLTATÁSOK ...... 171 7. TELEPÜLÉSI PROBLÉMA-LELTÁRAK ...... 171 MELLÉKLETEK ...... 175
- 4 - I.Helyzetfeltárás
1. A Tamási kistérség természeti er ıforrásai
Kedvez ı természeti er ıforrások
1.1. Felszíni, domborzati adottságok
A kistérség természetföldrajzi helyzetéb ıl adódóan változatos domborzati adottságokkal rendelkezik, ezért f ıbb jellemz ıit kistájanként tárgyaljuk. Kelet-Küls ı-Somogy. A kistáj dönt ı része ÉK-DNy irányban húzódó löszhátak és ezzel párhuzamos völgyek sorozata. A hátak dél felé enyhén (1-5°) lejtenek. Felszínüket a lejtésiránynak megfelel ıen, É-D-i irányban húzódó eróziós-deráziós, illetve deráziós völgyek tagolják. Átlagos tengerszint feletti magassága az északi részén 200 m, amely dél felé fokozatosan 100-150 méterre csökken. A relatív relief átlagos értéke 12,5-25 m/km 2, a völgys őrőség 1-3 km/km 2. Dél-Küls ı-Somogy. A kistérséghez a kistáj ÉK-i néhány km 2-es területe tartozik. Jellemz ı domborzati alapformái a 130-160 méter átlagos magasságú viszonylag sík löszhátak, melyek egyhangúságát csak az É-D-i irányban egymás mögött sorakozó, kis szintkülönbség ő deráziós lépcs ık csökkentik. A löszhátak között É-D-i irányban tágas, lapos völgyek húzódnak. A terület völgys őrősége alacsony (0,75-1,5 km/km 2). A völgyek oldalának jellemz ı kisformái a deráziós tálak és fülkék. A relatív relief átlagos értéke nagyon alacsony, mindössze 5-7 m / km 2. Tolnai-hegyhát. A kistájat 220-240 méter átlagmagasságú lapos tetej ő hegyhátak és a közöttük húzódó nagy mélység ő (100-120 méter) eróziós völgyek jellemezik. A hátak DDK-i irányban enyhén lejtenek. A Kapos völgyre néz ı oldalaikat 80-150 méter magas, meredek (20-25 °-os) letörések jellemzik. A lejt ıletöréseken helyenként pleisztocén korú fosszilis csuszamlások hepe-hupás felszínei jellemz ıek (Pincehely, Tolnanémedi, Kesz ıhidegkút, Hıgyész). A hátak felszínét deráziós völgyek és deráziós fülkék tagolják. A völgyek er ısen aszimmetrikusak: D-re néz ı lejt ıik lankásabbak (5-7°), míg É-ra meredek (15-25 °-os) lejt ık tekintenek. Az átlagos relatív relief 79 m / km 2, a völgys őrőség 3,1 km/km 2.
A kistérség természetföldrajzi kistájainak domborzati tagoltságát jelz ı legfontosabb mutatók
Kistáj Átlagos tengerszint feletti Átlagos relatív Völgys őrősé magasság relief g m m/ km 2 km/km 2 Kelet-Küls ı- 150-200 12,5-25 1-3 Somogy Dél-Küls ı-Somogy 130-160 5-7 0,75-1,5 Tolnai-Hegyhát 220 79 3,1 Forrás: Magyarország kistájainak katasztere
A szántóföldi m ővelésre legkedvez ıbbek a kis tengerszint feletti magasságú, viszonylag sík területek (0-5%-os lejt ıszög), ahol legkisebb a talajerózió veszélye, legkisebb a felszíni lefolyás és a gépesített talajm ővelés sem ütközik nehézségekbe. Ebbe a kategóriába tartozik a kistérség területének 39,2%-a, mely közel 30%-kal alacsonyabb mint az országos átlag (67,2%) ( Dorgai - Laczkó , 1987). Ezek a viszonylag sík területek dönt ı részben a Küls ı-Somogyhoz tartozó területeken vannak.
- 5 - I.Helyzetfeltárás
A megfelel ı talajvéd ı eljárások alkalmazásával az 5,1-17%-os lejtés ő területek is mővelés alá vonhatók. Ebbe a lejt ıszög-kategóriába tartozik Küls ı-Somogy és a Tolnai- hegyhát nagyobb része. A domborzati adottságokból fakadó hátrányos területeket az Európai Unióban érvényes besorolás szerint (75/268-as irányelv 3. cikkely 3. bekezdés; 950/1997/EK rendelet 23-25. cikkelyek) három csoportba sorolják, melyek a következ ık: Egyrészt kedvez ıtlen domborzati adottsággal rendelkeznek az ún. hegyvidéki területek, melyek tengerszint feletti magassága > 800 méter. Ilyen terület a tamási kistérségen belül nem található, mivel a legmagasabb pont magassága is mindössze 273 méter. Másrészt domborzati szempontból kedvez ıtlenek az ún. lejt ıs területek, amelyek lejt ıszöge > 20%. Az ilyen lejt ık területe a tamási kistérségben az országos nyilvántartás szerint 124 ha, a térség mez ıgazdasági szövetkezeteinek dokumentumai szerint viszont ennél több. A 20%-nál meredekebb lejt ık nagyobbrészt a Tolnai-hegyhát területén vannak, de kisebb területi kiterjedésben Küls ı-Somogy területén, a Kapos és Koppány mellékvízfolyásainak oldallejt ıin is el ıfordulnak. Tényleges probléma ott jelentkezik, ahol ezeken a meredek lejt ıkön szántóföldi m ővelést folytatnak, ami a rendszerváltás el ıtt meglehet ısen gyakori volt. Jelenleg a m őköd ı mez ıgazdasági szövetkezetek közül csak Nagykónyiban (kb. 100 ha) és Koppányszántón (kb. 350 ha) m ővelnek ilyen lejt ıket. Ezeken az erózió szempontjából leveszélyeztetettebb területeken célszer ő lenne a m ővelési ág megváltoztatása a nagyobb fedettséget biztosító gazdálkodási módok (gyep, erd ı) irányába. Az egyéb kedvez ıtlen domborzati adottságú területek közé a 400-800 m tengerszint feletti magasságban elhelyezked ı 15-20%-os lejtés ő területek tartoznak. Ilyen terület a tamási kistérségen belül nem található.
A kistérséghez a Tolnai-hegyhát északias és nyugatias kitettség ő lejt ıi tartoznak, és alacsony a min ıségi sz ılıtermesztés szempontjából legkedvez ıbb délies kitettség ő lejt ık aránya. Küls ı-Somogy területén a lejt ık meredeksége nem éri el a besugárzás szempontjából kívánatos értéket. Összességében a kistérség domborzati adottságai nem kedveznek a min ıségi sz ılıtermesztésnek. A vidékfejlesztésben fontos szerepet játszó turizmus számára a változatos domborzati adottságú területek a legalkalmasabbak. Erre a célra a kistérségen belül a Tolnai-hegyhát a legalkalmasabb.
1.2. Földtani adottságok
Küls ı-Somogy. A völgyek alján a pannóniai agyag- és homokrétegek 80-120 méter, a köztes hátakon 20-50 méter mélyen helyezkednek el a felszín alatt. Erre a pleisztocén során kavicsos, murvás folyóvízi homok és homokos-löszös deráziós üledéksor települt, melyet 5 - 20 méter vastagságban lösz fed be. A Kapos- és a Koppány-völgy allúviumán a folyó iszapos üledékeket halmozott fel, amelyb ıl helyenként kisebb homokfoltok emelkednek ki. A kistájcsoport hasznosítható nyersanyagai: agyag (Tamási). Tolnai-hegyhát. A hegyhátakat 20-40 méter vastag lösztakaró borítja. Hasznosítható nyersanyagai: téglagyártási agyag, lösz (Pincehely, Tolnanémedi, Kesz ıhidegkút, H ıgyész); homok (Tolnanémedi, Kisszékely, Pincehely, Belecska, Dúzs). A k ızettani adottságok mez ıgazdasági szempontból közvetett szerepet játszanak, amely els ısorban a talajképz ıdésre gyakorolt hatásukon keresztül érvényesül. A kistérség területén jellemz ı talajképz ı k ızet a lösz, amely egyrészt gyors talajfejl ıdést tesz lehet ıvé, másrészt laza szerkezet ő, mésszel jól ellátott, kedvez ı kémhatású
- 6 - I.Helyzetfeltárás
talajok képz ıdhetnek rajta. Ennek megfelel ıen a kistérség k ızettani adottságai a mez ıgazdaság szempontjából kedvez ıek.
Területhasználat A kistérség területhasználati típusok szerinti megoszlását a következ ı ábrán tüntettük fel, míg az egyes települések m őveléság szerinti megoszlását az azt követ ı táblázat tartalmazza. Ezek alapján szemléletesen látszik, hogy a kedvez ı természeti adottságok következtében a terület, dönt ıen mez ıgazdasági m ővelés alatt áll.
A tamási kistérség területhasználata (2002) (a Tamási Körzeti Földhivatal nyilvántartása alapján)
Nádas Kivett 0,5% 10,2%
Halastó 0,8%Erd ı 18,1%
Szántó Gyep 57,7% 10,8%
Sz ılı 1,3% Kert 0,3%
Gyümölcsös 0,4%
A szántóterületek kiterjedése 53 169 ha, amely a kistérség területének 57,7%-a. Ez az érték kevéssel haladja meg az országos átlagot (57,4). A legkedvez ıbb domborzati- és talajadottságokkal rendelkez ı Küls ı-Somogy egyes településein a külterületi szántók aránya országos szinten is kiemelked ı: Fürged (84,8%), Nagyszokoly (78,0%). Ezzel szemben a Tolnai-hegyhát néhány településén a szántók aránya jóval az országos átlag alatt marad: Kesz ıhidegkút (28,4%), H ıgyész (28,1%), Dúzs (10,9%). Ezeken a településeken az erd ı- és gyepgazdálkodás szerepe jelent ısebb. A szántóföldi m ővelés a lösz talajképz ı k ızeten képz ıdött csernozjom barna erd ıtalajon, Raman-féle barna erd ıtalajon, kisebb részt mészlepedékes csernozjomon folyik.
1.3. Vízkészlet
A kistérség teljes területe a Kapos vízgy őjt ı területéhez tartozik. A környék vizeit levezet ı Kapos folyó közepes vízhozama Kurdnál 5,6 m 3/s. A folyót a XIX. század második felében kezd ıdött folyószabályozási munkálatok során jórészt mesterséges mederbe terelték.
- 7 - I.Helyzetfeltárás
A Kapos folyó jellemz ı vízhozam értékei Kurdnál (m 3/s) hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX X. XI. XII. M . 1961-90 (átlag) KQ 1,75 1,98 1,89 1,80 1,32 0,85 0,65 0,60 0,65 1,00 0,84 1,13 0,60 KÖQ 6,73 8,71 7,79 6,07 4,99 4,62 3,99 3,49 4,10 4,41 5,26 6,62 5,57 NQ 31,9 49,4 61,4 60,7 81,3 46,3 78,0 97,9 60,8 84,0 45,2 60,0 97,9 1997 KQ 9,22 8,42 4,08 3,30 2,05 1,94 1,83 1,29 1,72 3,46 2,55 4,08 1,29 KÖQ 10,8 11,3 6,42 4,10 4,35 3,51 5,40 1,97 3,33 5,06 4,50 7,04 5,63 NQ 13,3 22,5 10,7 6,45 10,5 10,2 16,3 3,92 4,85 13,8 7,69 14,2 22,5 KQ = kisvíz KÖQ = középvíz NQ = nagyvíz M = Az adott id ıszakban mért legalacsonyabb, illetve legmagasabb átlagok Forrás: Vízrajzi Évkönyv 1997
A Kapos folyó jellemz ı vízhozam görbéi Kurdnál (1997)
m3/s 25
20
15 NQ KÖQ KQ 10
5
0 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.
A Kapos kistérség területére es ı részének legnagyobb mellékvízfolyása a Koppány folyó, amelynek közepes vízhozama Tamásinál 0,84 m 3/s. A küls ı-somogyi lösztábláról lesiet ı É-ÉNY - D-DK-i folyásirányú vízfolyások (Kánya-ér, Kulcsár-patak, Medgyesi-árok, Gonoszdi-patak, Szentmártoni-patak, Cseringáti-patak) vize a Koppányon keresztül éri el a Kapost. A Fürgedi- és a Méhes-patak közvetlenül a Kaposba ömlik.
- 8 - I.Helyzetfeltárás
A Koppány folyó jellemz ı vízhozam értékei Tamásinál (m 3/s)
hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. M 1997 KQ 1,32 1,23 0,85 0,73 0,40 0,37 0,32 0,23 0,16 0,23 0,36 0,62 0,16 KÖQ 1,71 1,69 1,04 0,82 0,88 0,60 0,44 0,33 0,23 0,84 0,59 0,93 0,84 NQ 2,42 2,66 1,40 0,92 2,45 1,03 0,92 0,92 0,27 2,15 1,51 1,48 2,66 KQ = kisvíz KÖQ = középvíz NQ = nagyvíz M = Az adott id ıszakban mért legalacsonyabb, illetve legmagasabb átlagok Forrás: Vízrajzi Évkönyv 1997
A kistérség É-i peremén folyik a Sió-csatorna, amelyen keresztül a Balaton vizét vezetik le a Dunába. Vízhozamát a csapadék mellett a Balaton vízszintjének mesterséges szabályozása határozza meg. Közepes vízhozama Simontornyánál a sokévi átlag szerint 22,5 m3/s.
A Sió folyó jellemz ı vízhozam értékei Simontornyánál (m 3/s) hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII IX. X. XI. XII. M . 1961-90 (átlag) KQ 1,22 3,63 3,30 2,96 1,56 2,40 2,00 1,00 0,80 1,30 2,00 2,14 0,80 KÖQ 38,0 31,8 28,5 27,6 20,0 15,7 12,2 11,6 14,3 16,7 19,9 34,3 22,5 NQ 103 102 191 94,7 86,6 87,4 91,5 120 71,0 131 94,8 120 191 1997 KQ 52,7 16,3 6,92 5,73 3,89 3,81 5,05 2,81 2,96 5,05 4,29 5,05 2,81 KÖQ 56,6 25,2 11,4 6,51 6,49 7,08 7,86 3,76 4,14 6,74 5,76 8,29 12,4 NQ 61,5 55,6 17,9 7,57 11,9 21,1 18,3 5,90 5,48 10,9 8,35 12,8 61,5 KQ = kisvíz KÖQ = középvíz NQ = nagyvíz M = Az adott id ıszakban mért legalacsonyabb, illetve legmagasabb átlagok Forrás: Vízrajzi Évkönyv 1997
A kistérség természetes eredet ő állóvizekben szegény. Ennek ellensúlyozására a Kapos és a Koppány és mellékvízfolyásainak felduzzasztásával a völgytalpakon mesterséges eredet ő halastavakat hoztak létre. A legtöbb halastó a Fürgedi-patak, a Gonoszdi-patak és a Kulcsár-patak völgyében van. Összkiterjedésük 699 ha.
Felszín alatti vizek
Talajvíz. A talajvíz mélységét a csapadékviszonyok mellett a domborzati viszonyok határozzák meg. Fels ı szintje a küls ı-somogyi löszplatókon 8-10 méter, a lejt ıkön 4-8 méter, a völgytalpakon 2-4 méter mélyen húzódik. A Tolnai-hegyhát területén a f ıvölgyekben 2-4 méter, máshol 4-6 méter között helyezkedik el. Rétegvíz. A rétegvizek a fels ı-pannon homokos rétegekben helyezkednek el, melyeket vízzáró agyagrétegek tagolnak. A vízadó rétegek jellemz ıen 50-150 és 230-300 méter
- 9 - I.Helyzetfeltárás
mélységszintekben húzódnak, de ennél kisebb és nagyobb mélység ő rétegvizeket adó kutak is mőködnek. Az felsı-pannon üledékes rétegekben feltárt 52 °-os nátrium-hidrogénkarbonátos hévízre Tamási mellett gyógyfürd ı épült ki. A kút talpmélysége 1272 méter.
A vizek állapota
A kistérség legszennyezettebb vízfolyása a Kapos, mely országos szinten is, a legszennyezettebb folyók közé tartozik. Vízmin ıségét dönt ı mértékben a kaposvári, kisebb részben a dombóvári szennyvízbevezetések (ipari és kommunális eredet ő szennyvíz) határozzák meg, és jelent ıs mérték ő a mez ıgazdasági területek fel ıl érkez ı szennyezés is. Ennek megfelel ıen a folyó a kistérség területére már szennyezetten érkezik. Öntisztuló képessége a kis vízhozam miatt viszonylag kicsi, így a folyó teljes kistérségi szakaszán három mutatócsoport (oxigénháztartás, tápanyagháztartás, mikrobiológia) alapján er ısen szennyezett (V. vízmin ıségi osztály). Valamivel kedvez ıbb a helyzet a mikroszennyez ık-toxicitás és az egyéb jellemz ık tekintetében, amely mutatócsoportokban a folyó csak közepesen szennyezett (III. vízmin ıségi osztály. A kaposvári szennyvíztisztítóban elvégzett fejlesztések miatt a folyó vízmin ısége az utóbbi években javuló tendenciát mutat, amit az is alátámaszt, hogy újra megjelentek benne a halak.
A Kapos folyó szennyez ıanyag terhelése
Mintavételi hely Oldott KOI P KOI k NH 4-N NO 2-N PO 4-P oxigén város km mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l µµµg/l Kaposvár 94,4 9,5 8,8 23 0,08 0,029 105 Kaposhomok 84,5 7,9 9,3 26 0,80 0,127 351 Dombóvár 65,5 8,8 11,1 32 0,47 0,098 380 Kurd 43,5 8,7 11,0 29 0,37 0,107 358 Pincehely 8,2 9,0 10,0 27 0,21 0,073 295
Forrás: http:/www.ktm.hu/korved/3116.htm
A kistérség kisebb vízfolyásainak vízmin ıségi állapota kedvez ıbb. Terhelésük els ısorban mez ıgazdasági és kommunális eredet ő. Kis vízmennyiségük miatt öntisztuló képességük nagyon kicsi. Állapotukat már a legkisebb szennyez ıanyag terhelések is jelent ısen megváltoztatják.
- 10 - I.Helyzetfeltárás
A kistérség jelent ısebb vízfolyásainak kommunális és ipari eredet ő szennyvízbevezetései (l/s)
Szennyvíz Bányászati Összes Kommunális Ipari Sió (teljes vízgy őjt ı) 1185 522 698 2405 Sió (Tolna megye) 101 65 0 166 Kapos (teljes 432 9 0 441 vízgy őjt ı) Kapos (Kurd alatt) 226 9 0 235 Koppány (Tolna 44 0 0 44 megye) Kisszékelyi-patak 0 0 0 0 Donát-patak 4 0 0 4 Forrás: Vízrajzi Évkönyv 1997
A talajvíz a kistérség nagyobb részén szennyezett. Az állattenyésztés során keletkez ı hígtrágya szakszer őtlen tárolása és felhasználása következtében a talajvíz els ısorban nitráttal terhelt. Ez legnagyobb mértékben a nagy állattartó telepek közelében érvényesül. Jelent ıs mérték ő a talajvíz kommunális eredet ő szennyez ıdése is, ami a nyitott kommunális közm őollóval magyarázható. Tamásiban a lakások közel 100%-a csatlakozik a közüzemi vízhálózathoz, míg a szennyvízhálózatra csak 34%-uk van rákötve (66%-os kommunális közm őolló). A kistelepüléseken még ennél is jóval kedvezıtlenebb a helyzet. Vezetékes víz minden településen megtalálható, míg a szennyvízhálózat csak Gyönkön és Hıgyészen épült ki. Szennyvízcsatorna-hálózat hiányában a szennyvizek kezelése emészt ıkben történik, melyek kiépítése sok esetben nem szakszer ő. További gondot jelent, hogy a szippantott szennyvíz sem minden esetben jut el a szennyvíztisztítóba, mivel a szippantást végz ı magánvállalkozók gyakran ürítik az útszélre, vagy a patakba a szennyvizet. Az utakról és az egyéb burkolt felületekr ıl a csapadékvízzel bemosódó szennyez ıdések, valamint az ipari üzemek is jelent ıs mértékben hozzájárulnak a talajvizek elszennyez ıdéséhez. Potenciális és sokszor aktuális veszélyeztet ı forrást jelentenek a nagy számban el ıforduló ásott és fúrt kutak, amelyeket igen gyakran szemét- vagy szennyvízelhelyezésre használnak. A hulladék-elhelyezés megoldatlansága is jelent ıs mértékben járul hozzá a talajvizek elszennyez ıdéséhez. A szakszer őtlenül megépített szemétlerakókból és illegális szeméttelepekr ıl az es ıvízzel akadálytalanul jutnak be a különféle szennyez ı anyagok a talajvízbe.
A rétegvizek általános jellegzetessége a magas vastartalom és nagy keménység, ami természetes okokkal, a terület k ızettani felépítésével magyarázható. A rétegvizek min ıségét tovább rontják az antropogén hatások. A szennyezett talajvíz a rétegvizek min ıségére is negatív hatással van, mivel a talajvíz a mélyebb rétegekben elhelyezked ı rétegvizekkel is kapcsolatban áll. Szennyezettségük ellenére a rétegvizek dönt ı szerepet játszanak a lakosság ivóvízellátásában. A kistérség településein összesen 147 rétegvíz kút üzemel, amelyek által kitermelt vízmennyiség 4764 m 3/nap (1997).
- 11 - I.Helyzetfeltárás
A felszíni és felszín alatti vizek értékelése
A löszplatókon a talajvíz mélyen (8-10 m) helyezkedik el, ezért a talaj term ırétegének vízháztartását els ısorban a csapadék határozza meg. A völgyek mélyebb fekvés ő részein a talajvíz a felszínhez közelebb (2-4 m) helyezkedik el, így közvetlen hatással van a mez ıgazdasági kultúrák vízellátására és a területhasználatra. A 70-es években a Kapos és a Koppány folyók völgyében komoly meliorációs munkálatokat végeztek. Azonban az azóta eltelt id ıszakban az alagcsövek sok helyen eltöm ıdtek, tönkrementek, a vízelvezet ı árkok feltölt ıdtek, ezért a csapadékosabb id ıszakokban a mez ıgazdaság számára egyre komolyabb problémát okozhat a belvíz. A termelés biztonságosabbá tétele érdekében a vízelvezet ı m őtárgyakat fel kell újítani, vagy amennyiben ezeknek a munkálatoknak a költsége nem teszi gazdaságossá a szántóföldi termelést, meg kell fontolni ezeknek a területeknek a más irányú hasznosítását (gyep- és erd ıgazdálkodás). Mivel a területen nem jellemz ı a talajvíz és felszíni vizek öntözési célú hasznosítása, azok szennyezettsége ebb ıl a szempontból nem jelent problémát a mez ıgazdaság számára. Turisztikai szempontból kedvez ıtlen vonás, hogy nincs a területen fürdésre és egyéb sportolásra alkalmas természetes vízfelület. A folyók szennyezettségük és kis vízhozamuk miatt fürdésre alkalmatlanok. A jóléti tavak létesítését sok helyen a létesítend ı tavakat tápláló vízfolyások szennyezettsége akadályozza.
1.4. A kistérség éghajlata
A területre mérsékelten meleg, mérsékelten nedves éghajlat jellemz ı. A kistérség nagyobb részét elfoglaló Küls ı-Somogyra es ı területek legfontosabb éghajlati jellemz ıi a következ ık: Csapadék évi összege: 600-650 mm
Havi csapadékátlagok (mm) (Iregszemcse) hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I-XII. 1901-1950, 36 36 36 53 47 64 56 61 53 57 58 42 619 átlag 1990 20 12 14 40 42 49 61 11 92 47 63 29 480 1997 7,5 3,5 8,4 18,3 106,2 65,6 67,5 40,0 3,2 15,8 37,7 61,6 425,3 1998 66,5 2,0 16,0 105,2 78,9 61,3 78,3 75,4 114 81,3 54,8 17,5 753,9 ,9
Tenyészid ıszak csapadékösszege (IV.-IX. hó): 300-350 mm Téli félév csapadékösszege: 275-325 mm Hótakarós napok száma: 35-42 nap Hótakaró vastagsága: 9-11 cm Évi középh ımérséklet: 10-11 °C
- 12 - I.Helyzetfeltárás
Havi középh ımérséklet ( °C) (Iregszemcse) hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I-XII. 1901-1950, átlag -1,3 0,4 5,6 10,6 15,7 18,7 21 20,2 15, 10,9 4,9 0,6 10,3 2 1990 -0,6 5,4 7,7 9,3 16,5 17,9 18,9 20,7 13, 10,3 5,5 1,2 10,6 8 1997 -1,3 3,2 5,9 8,4 16,9 20,0 20,4 20,9 16, 8,5 6,0 2,4 10,7 5 1998 2,3 4,7 4,2 11,9 15,8 21,1 21,5 22,3 16, 12,9 3,3 -0,8 11,3 0
Tenyészid ıszak (IV.-IX. hó) h ıösszege: 3100-3200 °C Els ı ıszi fagy átlagos napja: október. 20-25 Utolsó tavaszi fagy átlagos napja: április. 5-11 Fagyos napok száma: 80-90 nap Évi napfénytartam: 1950-2050 óra Uralkodó szélirány: ÉNY-i
A fentebb említett éghajlati jellemz ık mez ıgazdasági szempontból rendkívül kedvez ıek. A h ımérsékleti viszonyok csaknem minden hazánkban termesztett növény számára kielégít ık, csak a kimondottan h ővös éghajlatot kedvel ı fajok (például tavaszi árpa) számára nem felelnek meg. A csapadékviszonyok néhány kimondottan vízigényes fajtól (például szója, zab) eltekintve szintén kedvez ıek termesztett növényeink számára. A domborzati (löszös alapk ızet) és növényzeti (vegetációs id ıszakon kívüli kismérték ő növényborítottság) adottságok együttes hatása következtében a terület deflációra hajlamos. A szélerózió a mez ıvéd ı erd ısávok hiányában id ınként nagymérték ő talajelhordást eredményez.
1.5. Talaj
Küls ı-Somogy . A kistérség Kelet- és Dél-Küls ı-Somogyhoz tartozó területein a mészlepedékes csernozjom az uralkodó talajtípus, mely a löszplatók kisebb lejtés ő felszínein jelenik meg. A korábban erd ıvel borított, jelenleg mez ıgazdasági m őveléssel hasznosított területek másik gyakori talajtípusa a csernozjom barna erd ıtalaj, amely gyakran a Raman-féle barna erd ıtalajból alakult át az erd ıirtásokat követ ıen utólagosan beindult csernozjom képz ıdés révén. A jelenleg is erd ıvel borított területeken a Raman-féle barna erd ıtalaj az uralkodó talajtípus, de kisebb foltokban megtalálható az agyagbemosódásos barna erd ıtalaj is. A Kapos és a Koppány völgyében valamint a mellékpatakok völgytalpain típusos réti talaj, lápos réti talaj, réti öntéstalaj és kotus láptalaj fordulnak el ı, melyek területét rétek és legel ık, helyenként szántók foglalják el. Tolnai-hegyhát . A kistáj É-i és Ny-i része tartozik a kistérség területéhez. Élénk domborzati tagoltság jellemz ı a területre, aminek következtében, nem vonták szántóföldi mővelés alá, így jelent ıs részét ma is erd ı borítja. A legjellemz ıbb talajtípus a Raman-féle barna erd ıtalaj, de kisebb foltokban a DNy-i részeken megjelenik a csernozjom barna erd ıtalaj is. A hegylábi területeken sokfelé lejt ıhordalék talajok képz ıdtek.
- 13 - I.Helyzetfeltárás
TAMÁSI kistérség talajainak kémhatása és mészállapota l ı név talajok talajok savanyú Gyengén Összesen Összesen KSH kód Település Felszínt karbonátos
(ha) 02811 Miszla 2214,09 1266,59 3480,68 04464 Szakály 372,13 3603,14 3975,27 04701 Iregszemcse 683,79 5321,38 6005,17 05661 Ozora 6181,71 6181,71 06017 Magyarkeszi 411,93 3425,96 3837,89 06637 Varsád 273,19 1867,71 2140,9 06761 Nagyszékely 1465,33 2306,08 3771,41 07029 Mucsi 2385,6 42,31 2427,91 08448 Értény 3017,573017,57 11031 Tolnanémedi 1351,09 915,92 2267,01 11688 Diósberény 522,08 1479,25 2001,33 13709 Nagyszokoly 0,29 2757,52 2757,81 15316 Szakadát 1280,861280,86
15459 Regöly 1510,81 4799,35 6310,16 17640 Kesz ıhidegkút 174,38 797,43 971,81 17914 Fels ınyék 3128,36 3128,36 17950 Fürged 2292,382292,38 18263 Szárazd 6,94 593,61 600,55 19202 Dúzs 876,05 326,91 1202,96 19585 Pincehely 619,28 4361,77 4981,05 20561 Újireg 1010,061010,06 20783 Simontornya 819,34 2470,22 3289,56 21184 Koppányszántó 556,28 1619,6 2175,88 21360 Udvari 3006,73 3006,73 23791 Kalaznó 1744,441744,44 24563 Tamási 3542,6 9348,1 12890,7 26055 Hıgyész 1282,33 2262,57 3544,9 27182 Nagykónyi 894,96 3790,99 4685,95 27766 Kisszékely 1594,02 1307,72 2901,74 28662 Belecska 911,94 566,84 1478,78 30289 Gyönk 64,94 3562,54 3627,48 Összesen 22533,39 80455,62 102989
- 14 - I.Helyzetfeltárás
TAMÁSI kistérség talajainak vízgazdálkodási tulajdonságai , ,
ő ő ő
és és ő - és ı ő , jó , jó , jó , jó ő ő , nagy , nagy ő , gyengén gyengén , ő -képesség -képesség ı ı közepes közepes Összesen Összesen KSH kód KSH Település n Település és vízvezet képesség képesség vízraktározó- vízraktározó- víztartó talajok víztartó talajok víztartó talajok víztartó talajok víztartó víztartó talajok Jó víznyelés képesség jó vízraktározó- Nagy víznyelés Nagy Közepes víznyelés Közepes képesség vízvezet vízvezet
(ha) 02811 Miszla 2214,09 1266,59 3480,68 04464 Szakály 245,31 3729,96 3975,27 04701 Iregszemcse 5321,38 683,79 6005,17 05661 Ozora 6181,71 6181,71 06017 Magyarkeszi 3425,96 411,93 3837,89 06637 Varsád 2140,9 2140,9 06761 Nagyszékely 1465,33 2306,08 3771,41 07029 Mucsi 1474,08 42,31 911,52 2427,91 08448 Értény 3017,57 3017,57 11031 Tolnanémedi 887,01 1380 2267,01 11688 Diósberény 522,08 1479,25 2001,33 13709 Nagyszokoly 2757,52 0,29 2757,81 15316 Szakadát 1280,86 1280,86 15459 Regöly 6310,16 6310,16 17640 Kesz ıhidegkút 174,38 797,43 971,81 17914 Fels ınyék 3128,36 3128,36 17950 Fürged 2292,38 2292,38 18263 Szárazd 6,94 593,61 600,55 19202 Dúzs 2,14 326,91 873,911202,96 19585 Pincehely 619,28 4361,77 4981,05 20561 Újireg 1010,06 1010,06 20783 Simontornya 1350,62 1938,94 3289,56 21184 Koppányszántó 2175,88 2175,88 21360 Udvari 3006,73 3006,73 23791 Kalaznó 1744,44 1744,44 24563 Tamási 12890,7 12890,7 26055 Hıgyész 609,18 2262,57 673,15 3544,9 27182 Nagykónyi 4685,95 4685,95 27766 Kisszékely 1594,02 1307,72 2901,74 28662 Belecska 911,94 566,84 1478,78 30289 Gyönk 64,94 3562,54 3627,48 Összesen 12141,34 87293,08 3554,59 102989
- 15 - I.Helyzetfeltárás
A talajok állapota
A talajok állapotának vizsgálatához a Tolna megyére 1988-ban elkészített talajtani jellemz ık üzemsoros összesítését, valamint a kistérségben található mez ıgazdasági szövetkezetek által rendelkezésünkre bocsátott talajvizsgálati jegyz ıkönyveket használtuk fel, melyek 1995-ös, illetve 1999-es adatokat tartalmaznak. Az adatok a szántóföldi m ővelés alatt álló területekre vonatkoznak, melyek a kistérség területének 57,7%-át (53 169 ha) foglalják el. A talajvizsgálati jegyz ıkönyvek és a talajtani jellemz ık üzemsoros összesítése az egyes mez ıgazdasági szövetkezetek tulajdonában álló táblák adatait tartalmazzák. Az üzemsoros összesítésben található adatok a szántóterületek 100%-át, a jegyz ıkönyvek által szolgáltatott adatok azonban mindössze 1000 ha területet fednek le. A mintavétel 6 ha-os területegységenként történt, ami azt jelenti, hogy az átlagértékeket összesen 10 962 talajminta alapján számítottuk ki.
Talajfizikai és talajkémiai tulajdonságok
pH. A terület talajainak pH-ja 96%-ban a semleges (6,51-7,2) illetve az enyhén lúgos (7,21-7,8) kategóriába tartozik. Ennek oka, hogy a dönt ıen meszes talajképz ı k ızeteken képz ıdött talajok karbonát-tartalma viszonylag magas, a megm ővelt területek 83%-án a talaj a karbonátos, illetve az er ısen karbonátos kategóriába sorolható. Bár a kistérségben az említett okok miatt a talaj elsavanyodása nem tartozik a legfontosabb problémák közé, a folyamattal hosszabb távon itt is számolni kell. A savanyodási folyamat egyrészt az intenzív mőtrágyázás következménye, de kis mértékben a savas légköri ülepedés is szerepet játszik benne. A jegyz ıkönyvek szerint a legsavanyúbb talajokat H ıgyész, Iregszemcse és Pincehely külterületén találhatjuk meg, az említett települések környékén, mintegy 1400 hektáros terület tartozik a savanyú (4,51-5,5), illetve az enyhén savanyú (5,51-6,5) kategóriába. H ıgyészen emellett találhatunk egy 80 hektáros foltot, amely már az er ısen savanyú (0-4,5) kategóriába esik.
A talajok pH-jának alakulása a tamási kistérségben (1988) (Forrás: Talajtani jellemz ık üzemsoros összesítése - AGLAB. Szekszárd)
% 69,9 70,0
60,0
50,0
40,0
30,0 26,2
20,0
10,0 3,0 0,2 0,7 0,1 0,0 sen lúgos ı lúgos er savanyú savanyú gyengén gyengén savanyú semleges
- 16 - I.Helyzetfeltárás
CaCO 3. A talaj CaCO 3-tartalma szoros összefüggésben van a talaj kémhatásával, jellemz ı értékeit els ısorban a talajképz ı k ızet - jelen esetben a lösz - CaCO 3-tartalma befolyásolja. Miután a kistérség területének nagy részét meszes, löszös üledékek borítják a rajtuk képz ıdött talajok karbonát-tartalma ennek megfelel ıen viszonylag magas. A szántóföldi m ővelés alatt álló területnek mindössze 6%-a karbonátmentes, a gyengén karbonátos (0,9-1,5% CaCO 3) talajok aránya is csak 10% körül mozog. A terület talajainak több mint 83%-a tartozik a karbonátos (1,5-6% CaCO 3), az er ısen karbonátos (>6% CaCO 3) kategóriába. H ıgyész, Nagykónyi, Pincehely és Tamási térségében találjuk meg a leger ısebben karbonátos talajokat, ugyanakkor Iregszemcse, Regöly és Tolnanémedi térségében több száz hektáros területeken találhatunk karbonátmentes talajokat. A talajok
CaCO 3 tartalmának alakulása a tamási kistérségben (1988) (Forrás: Talajtani jellemz ık üzemsoros összesítése - AGLAB. Szekszárd)
er ısen karbonát- karbonátos mentes gyengén 8,3% 6,4% karbonátos 10,4%
karbonátos 74,8%
Arany-féle kötöttségi szám (KA). Az Arany-féle kötöttségi szám alapján meghatározható a fizikai talajféleség, amelynek segítségével következtetni lehet a talajok kötöttségére, vízgazdálkodási tulajdonságaira és tápanyag-szolgáltató képességére. A kistérség jellemz ı fizikai talajféleség - csaknem 63%-os részaránnyal - a vályog (KA = 38- 42). Különösen Fels ınyék, H ıgyész, Nagykónyi, Ozora és Tamási külterületén magas ennek a talajféleségnek az aránya. Viszonylag magas a homokos vályog (KA = 31-37) fizikai talajféleség aránya is, mely a terület 30%-án, els ısorban Gyönk, Iregszemcse, Pincehely és Regöly külterületén fordul el ı. Foltokban azonban megjelennek ennél durvább szemcseösszetétel ő homok (KA = 25-30) talajok is (például Pincehely és Tolnanémedi). A kötöttebb agyagos vályog és agyag aránya 4% alatt marad.
- 17 - I.Helyzetfeltárás
A kistérség talajainak fizikai talajfélesége (Forrás: Talajtani jellemz ık üzemsoros összesítése - AGLAB. Szekszárd, 1988)
%
70,0 62,9 60,0
50,0
40,0 30,5 30,0
20,0
10,0 2,8 2,1 1,3 0,3 0,0 homok homokos vályog agyagos agyag nehéz vályog vályog agyag
Humusztartalom . A kistérség jellemz ı talajainak humusztartalma természetes állapotban 6-9% között változik. Ez az érték azonban a m ővelés hatására jelent ıs mértékben csökkent. A szántott rétegre vonatkoztatott adatok alapján a kistérség területének közel 46%-a tartozik a humuszosodó (1,51-2,5 % humusztartalom), és csaknem ugyanilyen arányban a humuszos (2,51-3,5% humusztartalom) kategóriába, mely értékek lényegesen elmaradnak a természetes állapotban jellemz ı humusztartalomtól. A legnagyobb er ısen humuszos (3,51-5,5% humusztartalom) talajfoltokat Nagykónyi, Ozora és Tamási térségében találjuk meg. A jegyz ıkönyvek szerint a legnagyobb kiterjedés ő, gyengén humuszos (0-1,5% humusztartalom) foltok Iregszemcse, Pincehely és Tolnanémedi külterületén találhatók. A humusztartalom csökkenését még a rendszeres szerves trágyázással sem sikerült megállítani. Ez a folyamat hosszabb távon a talaj tápanyag szolgáltató képességének kimerüléséhez vezethet.
A talaj humusztartalmának alakulása a tamási kistérségben (1988) (Forrás: Talajtani jellemz ık üzemsoros összesítése - AGLAB. Szekszárd)
- 18 - I.Helyzetfeltárás
Makro-tápanyagok
A talajok tápanyagtartalmának megítélése mindhárom makro-elem esetében a II. szántóföldi talajkategóriának megfelel ı határértékek alapján történt, mivel a terület talajainak dönt ı többsége ebbe a kategóriába esik. A nitrogén ellátottság értékeléséhez a m őtrágyázási gyakorlatban elfogadott módon a talajvizsgálati jegyz ıkönyvben közölt humusztartalmat vettük alapul. Miután az oldható foszfortartalom megítélése a szántott réteg karbonátosságától is függ, ezért az értékelés folyamán ezt a tényez ıt is figyelembe vettük. Kálium ellátottság. A terület talajainak felvehet ı káliumtartalma a nyolcvanas évek végén jellemz ı szinthez viszonyítva alig változott. Ennek valószínő oka, hogy a kálium igen er ısen köt ıdik a talajban, így a 70-es és 80-as években kijuttatott nagy mennyiség ő káliumtartalmú trágyák hatása a mai napig érvényesül, annak ellenére, hogy a vizsgált terület szövetkezeteiben az utóbbi években igen er ısen visszaesett a szántókra kijuttatott m őtrágya mennyisége. A károsan magas (>250 ppm) kategóriába a vizsgált terület talajainak közel 37%-a tartozik, de igen jelent ıs (37,5%) a magas (201-250 ppm) kálium ellátottságú talajok aránya is. A m ővelt területek mindössze 10%-án (például H ıgyész és Pincehely) találunk káliummal közepesen (121-160 ppm) illetve gyengén (0-120 ppm) ellátott talajfoltokat.
A talaj felvehet ı káliumtartalmának alakulása a tamási kistérségben (1988) (Forrás: Talajtani jellemz ık üzemsoros összesítése - AGLAB. Szekszárd)
gyenge közepes 2,2% 6,9%
jó károsan 16,8% magas 36,6%
magas 37,5%
Foszfor ellátottság. A foszfor a káliumhoz hasonlóan er ısen megköt ıdik a talajkolloidok felületén, ezért a talajba juttatva nehezen mosódik ki. Ennek a ténynek, valamint a rendszerváltás el ıtti id ıszakban történt nagy mennyiség ő foszfortartalmú m őtrágya kijuttatásának köszönhet ıen, a m ővelt területek csaknem 25%-án károsan magas (karbonátos talajokra vonatkoztatva > 200 ppm) a talaj felvehetı foszfortartalma. Nagyjából egyenl ı - 30- 30%-os - arányban fordulnak el ı a magas (karbonátos talajokra vonatkoztatva 161-200 ppm) és a jó (karbonátos talajokra vonatkoztatva 121-160 ppm) foszforellátottságú talajok. Összesen mindössze 15% a közepes mértékben ellátott (karbonátos talajokra vonatkoztatva 81-120 ppm) és a foszforral gyengén ellátott (karbonátos talajokra vonatkoztatva 0-80 ppm) területek aránya.
- 19 - I.Helyzetfeltárás
A talaj foszfor ellátottságának alakulása a tamási kistérségben (1988) (Forrás: Talajtani jellemz ık üzemsoros összesítése - AGLAB. Szekszárd)
gyenge károsan 3,1% közepes magas 12,2% 24,5%
jó 30,8%
magas 29,4%
Nitrogén ellátottság. A káliummal és a foszforral ellentétben a talaj nitrogéntartalma könnyen kimosódik a term ırétegb ıl, ezért ennek az elemnek az utánpótlására különösen oda kell figyelni. A m őtrágyák jelent ıs árnövekedése miatt a szövetkezetek anyagi helyzete nem teszi lehet ıvé a teljes tápanyag-visszapótlást. Mivel a termés mennyiségét a nitrogén befolyásolja a legnagyobb mértékben, els ısorban nitrogénm őtrágyázást alkalmaznak. A kijuttatott mennyiségek azonban még így sem mindig fedezik a szántóföldi növények teljes nitrogénigényét. Ezt igazolják a talajvizsgálati eredmények is, melyek szerint a területnek jóval több, mint a felén csak közepes (37,5%), illetve gyenge (21,4%) a talaj nitrogén ellátottsága.
A talaj nitrogén ellátottságának alakulása a tamási kistérségben (1995- 1999) (Forrás: Talajvizsgálati jegyz ıkönyvek) gyenge 21,4%
jó 42,9%
közepes 35,7%
- 20 - I.Helyzetfeltárás
Mikro-tápanyagok
A kistérség szántóterületein a mikro-tápanyag ellátottság a mangán, a réz és a magnézium esetében igen kedvez ı, ezekb ıl az elemekb ıl csaknem 100%-ban optimálisnak mondható a talaj ellátottsága. Néhány kisebb mangánnal gyengén ellátott foltot mutattak ki Pincehely és Regöly külterületén, a legnagyobb rézzel gyengén ellátott talajfoltokat Ozora és Pincehely környékén találhatjuk meg, míg magnézium hiányos talajokat Regöly és Tolnanémedi határában figyelhetünk meg.
A kistérség szántóterületeinek felvehet ı mikro-tápanya -ellátottsága százalékban (Forrás: Talajtani jellemz ık üzemsoros összesítése - AGLAB. Szekszárd, 1988)
elem igen gyenge gyenge optimális károsan magas
Cu 0,4 5,5 93,9 0,2 Mn 0,0 3,8 96,2 0,0 Mg 0,0 1,6 98,4 0,0 Zn 0,9 34,6 63,0 1,4
A cink esetében viszont az 1995-ben, illetve 1999-ben készült talajvizsgálati jegyz ıkönyvek adatai szerint a talaj cinkkészletei csaknem teljesen kimerültek, az ezer hektárról begy őjtött 170 talajminta alapján számított táblaátlagok 93%-ában a felvehet ı cinktartalom 1 ppm, vagy annál kevesebb volt, ami az igen gyenge cink ellátottsági kategóriába esik. Amennyiben a tíz évvel ezel ıtti adatokat is figyelembe vesszük, megállapítható, hogy tíz év alatt sokat romlott a talajok cink ellátottsága, hiszen 1988-ban még a vizsgált terület 63%-án optimális volt a felvehet ı cinktartalom mennyisége és mindössze 34,6% tartozott a gyenge cink ellátottságú kategóriába, s az igen gyengén ellátott területek aránya ekkor még nem érte el a 1%-ot sem. Ez komoly problémát jelent, mivel a szántott területen nagy arányban termesztik a cink- igényes kukoricát. A hiányzó cinkmennyiséget trágyázással kellene pótolni. A kistérség területén m őköd ı mez ıgazdasági szövetkezeteknek és egyéb gazdálkodó szervezeteknek azonban általában nincs meg a megfelel ı anyagi hátterük a rendszeres talajvizsgálatok elvégzésére és a tápanyagok - köztük a cink - megfelel ı szint ő pótlására. Ez a probléma sajnos már rövid távon is érezhet ı terméscsökkenést eredményezhet.
- 21 - I.Helyzetfeltárás
A talaj cink ellátottságának alakulása a tamási kistérségben (1995-1999) (Forrás: Talajvizsgálati jegyz ıkönyvek) % 80
70 63,0 60
50
40 34,6
30
20
10 0,9 1,4 0 igen gyenge gyenge optimális káros
A talajok értékelése
Kedvez ı vonás, hogy a kistérség területén a mez ıgazdaság számára legkedvez ıbb feltételeket biztosító mészlepedékes csernozjom az uralkodó talajtípus. Ennek a talajtípusnak legfontosabb jellemz ıi a vastag term ıréteg, a jó vízátereszt ı- és víztartó képesség, a kis holtvíz-tartalom, ennél fogva a kit őnı vízgazdálkodás. Tápanyag-ellátottsága és tápanyag- szolgáltató képessége kedvez ı, szerkezete laza, morzsás, ezért jól m ővelhet ı. Ez hazánk legtermékenyebb talajtípusa. A kistérség területén a Küls ı-Somogyhoz tartozó területeken jelenik meg. A meredekebb, gyakran még ma is erd ıvel borított területeken a csernozjom BET és a Ramann BET az uralkodó talajtípus. Ezeknek a talajtípusoknak a term ırétege valamivel vékonyabb a mészlepedékes csernozjomnál, kismértékben kötöttebbek, így vízgazdálkodásuk is gyengébb. Kedvez ı tulajdonságuk, hogy jó a tápanyaga szolgáltató képességük. Összességében tulajdonságai bár elmaradnak a mészlepedékes csernozjométól, még mindig kedvez ı alapot jelentenek a mez ıgazdaság számára. A kistérségben el ıforduló többi talajtípus (agyagbemosódásos BET, réti talajok, láptalajok, lejtıhordalék talajok) területi kiterjedése jóval elmarad az el ıbb említett három talajtípusétól. Bár valamennyit felhasználják szántóföldi m ővelésre, adottságai messze elmaradnak a terület jellemz ı talajtípuséitól. A területre jellemz ı kedvez ı talajtani adottságok a m ővelés hatására sok esetben kedvez ıtlen irányba módosultak. Jelent ıs mértékben lecsökkent a talajok humusztartalma és kimutatható bizonyos makro- és mikro-tápanyagok esetében is a talajellátó képességének csökkenése. Sok helyen a talaj szerkezete is kedvez ıtlen irányba módosult (szerkezeti elemek szétesése, eketalpréteg kialakulása). Amennyiben ezek a kedvez ıtlen folyamatok tovább tartanak, rövidesen a terméshozamok er ıteljes visszaesésével kell számolni. A mez ıgazdasági m ővelés a talaj tápanyagtartalmának csökkenését okozza, amelyet a fenntartható gazdálkodás érdekében folyamatosan pótolni kell. A kistérség szántóterületeinek felvehet ı makro-tápanyag ellátottsága a foszfor és a kálium esetében kielégít ı, a nitrogén esetében azonban csak közepesnek mondható. A mikro-tápanyag ellátottság a magnézium, mangán és a réz esetében kedvez ı, a cink esetében viszont - különösen a legújabb vizsgálati eredmények szerint - aggasztóan magas a gyengén ellátott területek aránya.
- 22 - I.Helyzetfeltárás
A megfelel ı tápanyag-utánpótlás érdekében pontosan ismerni kell a talaj aktuális állapotát. Negatív vonás, hogy a kistérség területén gazdálkodó mez ıgazdasági szövetkezetek dönt ı többsége ma már nem végezteti el a szántóterületek talajainak vizsgálatát, így nincsenek tisztában a talajok aktuális állapotával. Az is problémát jelent, hogy amennyiben mégis rendelkeznek friss talajvizsgálati eredményekkel, anyagi helyzetük általában nem teszi lehet ıvé valamennyi tápanyag optimális mérték ő pótlását. Hasonló a helyzet a magánkézben lév ı földterületeken is, mert a gazdák általában nem rendelkeznek ismeretekkel az általuk m ővelt talajok tápanyag-ellátottságáról. Ebb ıl következ ıen el ıfordulhat, hogy a trágyázás során nem azokat a tápanyagokat juttatják ki a talajra, amelyre szükség lenne, ami környezetvédelmi és gazdasági szempontból is problémát jelenthet. Általánosabb azonban, hogy éveken keresztül teljesen elmarad a szükséges trágyázás, ami a talaj tápanyag tartalmának kimerülését eredményezheti, és ebb ıl következ ıen a termésátlagok drasztikus csökkenéséhez vezethet.
1.6. A kistérség környezeti állapota (természet- és környezetvédelem helyzete)
(A fejezetben meghivatkozott térképek a dokumentum Mellékletében találhatóak)
- 23 -
A tamási kistérség vizsgált településeinek területhasználata (külterületi földek) (Forrás: Tamási Körzeti Földhivatal)
Szántó Kert Gyümölcsös Sz ılı Gyep Erd ı Nádas Halastó Kivett Összterület
ha % ha % ha % ha % ha % ha % ha % ha % ha % ha Belecska 463,3 32,2 0 0 0 0 2,9 0,2 261,7 18,2 565,3 39,3 0 0 0 0 147,0 10,2 1440,1 Diósberény 1593 74,1 2,5 0,11 1,3 0,06 3,5 0,16 343 16 106,3 4,9 0 0 0 0 100,4 4,7 2150 Dúzs 122,4 10,9 4,3 0,4 0,6 0,1 30,3 2,7 245,4 21,8 642,3 57,0 0 0 0 0 81,6 7,2 1127,0 Értény 2204,1 73,6 5,0 0,2 5,9 0,2 11,0 0,4 174,1 5,8 243,9 8,1 10,2 0,3 52,1 1,7 289,1 9,7 2995,3 Fels ınyék 1907,5 59,6 9,3 0,3 2,1 0,1 199,0 6,2 360,0 11,2 349,6 10,9 19,6 0,6 12,1 0,4 342,6 10,7 3201,8 Fürged 2269,5 84,8 0 0 4,1 0,2 0,0 0,0 78,3 2,9 82,1 3,1 9,6 0,4 25,6 1,0 206,3 7,7 2675,6 Gyönk 1988,9 52,2 0 0 29,5 0,8 23,9 0,6 391,2 10,3 1006,2 26,4 25,3 0,7 0 0,0 347,0 9,1 3811,9 Hıgyész 1044,1 28,1 25,9 0,7 25,1 0,7 21,2 0,6 686,7 18,5 1455,3 39,2 23,4 0,6 0,6 0,0 432,3 11,6 3714,6 Iregszemcse 4419,3 75,8 5,4 0,1 1,4 0,0 7,2 0,1 351,1 6,0 327,4 5,6 23,0 0,4 96,6 1,7 601,9 10,3 5833,3 Kalaznó 655,9 35,8 0 0 0,1 0,0 1,9 0,1 378,2 20,6 656,2 35,8 12,5 0,7 0 0 129,8 7,1 1834,5 Kesz ıhidegkút 293,4 28,4 0,7 0,1 0,2 0,0 4,7 0,5 281,4 27,2 327,0 31,7 0 0 0 0 125,6 12,2 1033,0 Kisszékely 1223,5 43,2 16,4 0,6 4,6 0,2 31,3 1,1 255,8 9,0 1063,6 37,6 27,1 1,0 0 0 207,8 7,3 2830,1 Koppányszántó 1493,0 66,2 24,3 1,1 12,3 0,5 29,2 1,3 182,1 8,1 298,8 13,3 13,0 0,6 0 0 202,3 9,0 2255,0 Magyarkeszi 2628,8 68,9 0,2 0,0 0,7 0,0 61,9 1,6 232,3 6,1 448,5 11,8 23,1 0,6 12,1 0,3 408,6 10,7 3816,1 Miszla 1128,7 32,5 13,0 0,4 1,4 0,0 17,9 0,5 552,1 15,9 1508,6 43,5 13,5 0,4 7,7 0,2 228,6 6,6 3471,6 Mucsi 1750 62 5,4 0,19 6,3 0,22 23,5 0,8 753 27 153,6 5,4 0,7 0,03 3,5 0,12 114 4,1 2810 Nagykónyi 3286,7 68,6 6,0 0,1 1,0 0,0 21,1 0,4 429,7 9,0 519,0 10,8 15,1 0,3 38,8 0,8 470,4 9,8 4787,8 Nagyszékely 1534,8 41,8 10,2 0,3 151,9 4,1 22,7 0,6 384,7 10,5 1298,8 35,4 20,3 0,6 0,0 0 249,1 6,8 3672,6 Nagyszokoly 2184,6 78,0 23,2 0,8 7,1 0,3 67,7 2,4 150,5 5,4 47,2 1,7 0,7 0,0 2,7 0,1 315,3 11,3 2799,0 Ozora 4018,4 67,5 0,3 0,0 0 0 111,6 1,9 531,8 8,9 573,5 9,6 7,8 0,1 27,9 0,5 681,9 11,5 5953,2 Pincehely 3219,4 64,2 25,8 0,5 3,7 0,1 176,9 3,5 748,1 14,9 269,3 5,4 9,5 0,2 0 0 560,8 11,2 5013,5 Regöly 3237,1 51,7 9,8 0,2 6,3 0,1 31,4 0,5 830,1 13,2 1370,4 21,9 65,0 1,0 169,7 2,7 547,0 8,7 6266,8 Simontornya 1635,6 48,4 15,0 0,4 11,8 0,3 118,6 3,5 406,2 12,0 511,2 15,1 76,5 2,3 54,5 1,6 552,1 16,3 3381,4 Szakadát 1173 60 4,7 0,2 23,3 1,5 14,5 0,7 3,34 16 277,5 14,2 1,3 0,1 2,6 0,2 136,7 7 1953 Szakály 2649,9 64,6 8,5 0,2 2,4 0,1 8,9 0,2 606,9 14,8 273,8 6,7 2,1 0,1 8,8 0,2 539,9 13,2 4101,3 Szárazd 253 36 2,4 0,3 48 0,6 15,4 2,2 255 36 123,4 12 2 0,3 4 0,6 51 0,8 711 Tamási 6645,8 59,4 56,6 0,5 49,4 0,4 186,9 1,7 846,5 7,6 2025,4 18,1 76,4 0,7 189,9 1,7 1118,8 10,0 11195,8 Tolnanémedi 1162,8 53,0 5,3 0,2 1,5 0,1 20,5 0,9 299,0 13,6 304,4 13,9 5,7 0,3 0 0 396,2 18,0 2195,4 Udvari 1751,1 63,2 0 0 0,2 0,0 0,6 0,0 298,3 10,8 520,0 18,8 1,8 0,1 0 0 197,2 7,1 2769,2 Varsád 1268 57 5,4 0,2 1,8 0,1 23,6 1,1 303,4 13,6 295,6 13,3 6,3 0,3 4,2 0,2 322,1 14,4 2230,4 Kistérség összesen: 53168,6 57,7 265,3 0,3 323,5 0,4 1209,3 1,3 9962,3 10,8 16687,7 18,1 481,2 0,5 699,0 0,8 9379,2 10,2 92176,3 I.Helyzetfeltárás
Természetvédelem
Országos jelent ıség ő természetvédelmi területek:
Pacsmagi-tavak
A vízimadár-paradicsomot 1990-ben nyilvánították országos jelent ıség ő természetvédelmi területté. 1997-tıl nemzetközi jelent ıség ő vizes él ıhely, hazánk 19 Ramsari területének egyike. Területe 487 hektár. Az els ı és egyben legnagyobb tavat 1927-ben hozták létre a Koppány folyó vizének felduzzasztásával, míg a többi kisebb kiterjedés ő vízfelületet 1957-59 között alakították ki. A tavak felduzzasztása jelent ıs változásokat eredményezett a völgytalpi területeken. A talajvízszint megemelkedésével a mélyebb fekvés ő területek elmocsarasodtak, mez ıgazdasági mővelésre alkalmatlanná váltak. A folyó mentén 6 km hosszan elnyúló nedves rétek kiváló madár él ıhelyet jelentenek. Ezzel egy egykori kultúrterület vált ismételten az él ıvilág paradicsomává. A területen rendszeresen fészkel ı és költ ı fajok száma meghaladja a 60-at. Közülük kiemelked ı az európai „vörös könyves” haris ( Crex crex ) állománya, mely 20-30 párra tehet ı. Szintén kiemelked ı értéket képvisel a réti tücsökmadár (Locustella naevia) közel 100 párból álló állománya, valamint a 20 párra becsült fülemülesitke (Acrocephalus melanopogon) állomány. Kisebb-nagyobb számban szintén költ a területen a sárszalonka (Gallinago gallinago), a nagy kócsag (Egretta alba), a kis kócsag (Egretta garzetta), a kanalasgém (Platalea leucorodia), a bakcsó (Nycticorax nycticorax), a szürke gém (Ardea cinerea), a vörös gém (Ardea purpurea), a törpegém (Ixobrychus minutus), a cigányréce (Aythya nyroca) és a barna rétihéja (Circus aeruginosus). További 20 madárfaj táplálkozóhelyként keresi fel a tavakat. Így például rendszeresen megfigyelhet ı a rétisas (Haliaeetus albicilla), a békászó sas (Aquila pomarina) és a barna kánya (Milvus migrans). A kora tavaszi és ıszi vonulási id ıszakban további 90 madárfaj pihen meg a halastavakon, mint például a halászsas (Pandion haliaetus), a vándorsólyom (Falco peregrinus), valamint az évente 10-15 ezer példányban itt állomásozó vadrécék és a több ezer vadlúd. A halastavakat el ızetes engedéllyel és kísér ıvel lehet felkeresni, melyet a területileg illetékes természetvédelmi hatóságtól kell igényelni.
Helyi jelent ıség ő természetvédelmi területek:
Fels ınyék - Kolláti-rét
A 32 hektár terület ő hajdani mocsárrétet a helyi önkormányzat 1993-ban nyilvánította védetté. A terület a vízrendezések el ıtt id ıszakos vízborítás alatt állt, így csak a nyári kiszáradási id ıszakban nyílt lehet ıség legel ıként történ ı hasznosítására. A vízrendezés során a vizet egy árokkal vezették le, amelynek következtében a rét fokozatosan kiszáradt. Ezt a folyamatot er ısítette az elmúlt évtized szárazabb id ıjárása. Kiszáradása ellenére a rét kedvez ı él ıhelyet biztosít néhány értékes, védett növényfaj számára. Ilyen például a mocsári kosbor ( Orchis laxiflora ssp. palustris ) és a hússzín ő ujjaskosbor ( Dactylorhiza incarnata ). A növénytani értékek mellett a rét gazdag madárvilággal rendelkezik. A rét gazdag él ıvilágának fennmaradását el ısegíti az extenzív gazdasági hasznosítás (korlátozott mérték ő legeltetés), kerülni kell viszont az égetést és a m őtrágyázást. A korábbi állapotokhoz hasonló jelleg biztosítása érdekében kívánatos a vízelvezet ı árok id ıszakos lezárása, különösen a tavaszi id ıszakban.
- 25 - I.Helyzetfeltárás
A terület szabadon látogatható.
Iregszemcse – Viczay - kastély parkja
Az egykor angolkert jelleg ő park az 1820-as években klasszicista stílusban épült Viczay - kastély körül helyezkedik el. Az 1994-ben szépen tatarozott m őemlék jelleg ő épületben jelenleg gyógypedagógiai intézet m őködik. A 16 hektár terület ő parknak jelenleg csak egy körülbelül 9 hektáros részét gondozzák, a többi rész természetszer ő erd ı benyomását kelti. A park fagy őjteményében körülbelül 100 fás szárú növény található. Közülük kiemelked ık a kastély el ıtt álló hatalmas vérbükkök, amelyek az épületet mintegy keretbe foglalják. A park dendrológiai gy őjteményének kiemelked ı darabjai az id ıs kocsányos tölgyek, ezüstjuharok, a lepényfa, vagy krisztustövis „laciniata” változata. A parkot az elszórtan telepített eredi feny ık, tiszafák, tuják, oregoni ciprusok teszik változatosabbá. A terület madárvilága gazdagabb a környék természetes erdeinél, ami a gazdag cserjeszint dús bogyó- és magtermésének köszönhet ı. Az odúlakó madarak jellemz ı képvisel ıi a nagy fakopáncs ( Dendrocopos major ), a zöld küll ı ( Picus viridis ), a búbosbanka ( Upupa epops ) és a csilcsalp füzike ( Phylloscopus collibyta ). A park az intézet vezet ıjének el ızetes engedélyével tekinthet ı meg.
Hıgyész – Apponyi - kastély parkja
A park a XVIII. század közepén barokk stílusban épült Apponyi-kastély körül helyezkedik el. A közelmúltban tatarozott m őemlék épületben jelenleg kastélyszálló m őködik. A 8 hektár kiterjedés ő parkot eredetileg angolkertnek építették, kés ıbb azonban a kiépített sétautakkal és a kastély körül kialakított sövényekkel franciakert jelleg ővé alakították. A parknak jelenleg csak a kastély körüli részét kezelik rendszeresen. A dendrológiai gy őjtemény kiemelked ı értéke a körülbelül 300 éves platán, amelynek törzsátmér ıje 3,5 méter, magassága pedig megközelíti a 30 métert. További értékes faegyedek a 80-100 éves vérbükkök, kocsányos tölgyek, hársak, k ırisek, fekete nyárak, lepényfák, páfrányfeny ık, amerikai tulipánfák és az amerikai dió. A park változatosságát növelik a szép örökzöldek: az erdei és lucfeny ık, tiszafák, oregoni hamisciprusok, valamint a 30 méteres magasságot elér ı andalúziai jegenyefeny ı és a körülbelül 200 éves nyugati tuja.
„Ex lege” védett természeti értékek
Az 1996.évi LIII. törvény értelmében, természetvédelmi oltalomban részesül az ország valamennyi forrása, amennyiben vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/perc értéket. A védelem alatt álló források jegyzékét - amely a vizsgálati terület „ex lege” védett forrásait is tartalmazni fogja - az illetékes miniszter a közeljöv ıben közzéteszi.
Védelemre javasolt területek
A kistérség területén a Duna-Dráva Nemzeti Park a közeljöv ıben a következ ı területek védetté nyilvánítását tervezi: Kis- és Nagyszékelyi-dombság, Nagykónyi erd ı és Koppány-völgy, Pacsmagi tavak b ıvítés.
- 26 - I.Helyzetfeltárás
A természetvédelem értékelése
A tamási kistérség területe védett természeti értékekben meglehet ısen szegény. A térségben mindössze 1 darab országos védelem alatt álló terület és 3 darab helyi jelent ıség ő természetvédelmi terület található. A természetvédelmi oltalom alatt álló területek összkiterjedése 543 hektár, ami a kistérség területének mindössze 0,6%-a. Ez mélyen az országos átlag (8,9%) alatt van.
A tamási kistérség országos és helyi jelent ıség ő védett területei
Védett terület típusa Száma (db) Területe (ha) Országos védelem alatt álló területek Nemzeti park 0 0 Tájvédelmi körzet 0 0 Országos jelent ıség ő természetvédelmi terület 1 487 Természeti emlék 0 0 Országos védelem alatt álló területek összesen: 1 487 Helyi védelem alatt álló területek Helyi védelem alatt álló területek összesen: 3 56 Védett területek összesen: 4 543
A természetvédelmi oltalom alatt álló területek korlátozó tényez ıt jelentenek a mez ıgazdaság szempontjából, mivel a hatályos törvényi rendelkezéseknek (1996. évi LIII. törvény a természet védelmér ıl) megfelel ıen területükön a gazdálkodás csak a kezelési tervekben meghatározott módon és mértékben lehetséges. Ez a helyzet például a Pacsmagi- halastavakon, ahol egyrészt a halászatra, másrészt a környez ı területek m ővelésére is kitérnek a kezelési tervekben. Emellett a Kolláti-réten is csak meghatározott feltételek között végezhet ı mez ıgazdasági m ővelés. A természetvédelmi oltalom kedvez ı vonás viszont a turizmus szempontjából, mivel a védettség rangot ad a területnek, amely ezzel vonzóbbá válik a turisták számára. Különösen igaz ez a nemzetközi jelent ıség ő vízimadár él ıhelyként nyilvántartott Pacsmagi-tavakra, amelyet ennek következtében külföldi ornitológusok is rendszeresen felkeresnek. A turisztikai hasznosítást azonban korlátozza, hogy a Pacsmagi-tavak és a két kastélypark is csak el ızetes engedéllyel kereshet ık fel. Ezt az állapotot azonban mindenképpen fent kell tartani, mivel ezen területek els ıdleges célja az ott el ıforduló természeti értékek meg ırzése.
A vizsgált terület mez ıgazdasági alkalmasságának és környezeti érzékenységének meghatározása
Vizsgálatainkhoz zömében a környezetre, a domborzatra, a talajokra, a klímára, a vizekre, az él ıvilágra, annak fajaira és él ıhelyeire és a földhasználati formákra vonatkozó területi adatbázisokat, feldolgozásukhoz térinformatikai módszereket használtunk.
- 27 - I.Helyzetfeltárás
Domborzati és talajparaméterek
Lejt ıkategóriák Forrásadatbázis: Magyarország Digitális Domborzati Adatállománya, FÖMI térképi adatbázisa, M=1:100 000 Száz pontos talaj értékszám Forrásadatbázis: AGROTOPO térkép, MTA-TAKI, M=1:100 000 Szántóterületek átlagos aranykorona-értéke Forrásadatbázis: FM településsoros adatok térképe A talaj típusa és altípusa Forrásadatbázis: AGROTOPO térkép, MTA-TAKI, M=1:100 000 A fizikai talajféleség Forrásadatbázis: AGROTOPO térkép, MTA-TAKI, M=1:100 000 A talaj vízgazdálkodási tulajdonságai Forrásadatbázis: AGROTOPO térkép, MTA-TAKI, M=1:100 000 A talaj kémhatása és mészállapota Forrásadatbázis: AGROTOPO térkép, MTA-TAKI, M=1:100 000 A talaj szervesanyag-készlete (t/ha) Forrásadatbázis: AGROTOPO térkép, MTA-TAKI, M=1:100 000 A term ıréteg vastagsága Forrásadatbázis: AGROTOPO térkép, MTA-TAKI, M=1:100 000
Klímaparaméterek Energetikai agrárpotenciál Forrásadatbázis: DATE Debrecen (Szász Gábor) térképi adatbázisa Klimatikus agrárpotenciál Forrásadatbázis: DATE Debrecen (Szász Gábor) térképi adatbázisa A kukoricatermesztési klíma alkalmassági értékszám Forrásadatbázis: GATE KTI (Ángyán József) térképi adatbázisa A búzatermesztési min ıségi klíma értékszám Forrásadatbázis: GATE NTI (Szabó Miklós) térképi adatbázisa A búzatermesztési mennyiségi klíma értékszám Forrásadatbázis: GATE NTI (Szabó Miklós) térképi adatbázisa A sörárpa-termesztési klíma alkalmassági értékszám Forrásadatbázis: GATE NTI (Alapy Balázs) térképi adatbázisa
A földterületek min ıségi különbségeit a „Társulás területének mez ıgazdasági alkalmassága” cím ő 11. térkép szemlélteti. A kistérség szinte egész területe jó min ıség ő agrárterületnek min ısíthet ı, kivéve az erózióval sújtott, gyengébb min ıség ő barnaföldekkel borított É-D irányú hegyhátak. Az M/11. táblázat részletesen megmutatja, hogy a kistérség területének 74,5 %-án (76754 ha) az agrár alkalmassági értékszám nagyobb vagy egyenl ı, mint az országos átlag. Szinte elenyész ı – 1 % alatti – azon terület aránya, ahol az agráralkalmasság nem éri el az országos átlag 80 %-át. Ez a területek a kistérség Miszla községének külterületére jellemz ı, melyet „A term ıföld min ısége az agrár alkalmassági értékszám alapján” cím ő 12. térképmelléklet is mutat. Egyértelm ően megállapítható, hogy a kistérség az ország kiváló
- 28 - I.Helyzetfeltárás
adottságú területei közé sorolandó, így a komparatív ökológiai el ınyöket a megtermelt termékeken keresztül piaci versenyben kell érvényesíteni. A környezeti érzékenység megítélésére használt jellemz ık és adatbázisok elhelyezik a kistérség területének minden egyes hektárját egy 0-99 közötti környezetérzékenységi értékskálán, melyet az alábbi paraméterek súlyozásával alakítottunk ki:
Él ıvilág Magyarország természetvédelmi oltalom alatt álló területei Forrásadatbázis: KTM Természetvédelmi Hivatal térképi adatbázisa, M=1:100 000 A Nemzeti Ökológiai Hálózat (NECONET) Forrásadatbázis: KTM Természetvédelmi Hivatal térképi adatbázisa, M=1:500 000 Javasolt érzékeny természeti területek Forrásadatbázis: MME (Nagy Szabolcs) térképi adatbázisa, M=1:100 000 Ramsari területek Forrásadatbázis: VITUKI térképi adatbázisa, M=1:100 000 Nemzetközi jelent ıség ő madár él ıhelyek Forrásadatbázis: MME (Nagy Szabolcs) térképi adatbázisa, M=1:100 000 A veszélyeztetett mezei madárfajok számára fontos területek Forrásadatbázis: MME Monitoring Központ térképi adatbázisa, M=1:100 000
Talaj Az erózió mértéke Forrásadatbázis: MTA-TAKI térképi adatbázisa, M=1:100 000 A fizikai talajféleség Forrásadatbázis: AGROTOPO térkép, MTA-TAKI, M=1:100 000 Agyagásvány-min ıség Forrásadatbázis: MTA-TAKI (Stefanovits Pál) térképi adatbázisa, M=1:100 000 A talaj kémhatása és mészállapota Forrásadatbázis: AGROTOPO térkép, MTA-TAKI, M=1:100 000 A talaj szervesanyag-készlete (t/ha) Forrásadatbázis: AGROTOPO térkép, MTA-TAKI, M=1:100 000
Víz Felszín alatti vízvédelmi területek Forrásadatbázis: VITUKI térképi adatbázisa, M=1:500 000 Felszíni vízvédelmi területek Forrásadatbázis: VITUKI térképi adatbázisa, M=1:500 000
„A társulás természetvédelmi oltalom alatt álló területei” cím ő 13. térképmelléklet Tamási, Regöly és Nagykónyi, Szakály községek külterületére jelöl összefüggõ természetes élõhely komplexeket, melyeknek területét 12. táblázat mutat be. Ezen területek védelme kiemelked ı jelent ıség ő.
- 29 - I.Helyzetfeltárás
TAMÁSI kistérség településeinek területi megoszlása a Nemzeti Ökológia Hálózatban
KSH kód Településné Összefüggõ Mozaikos Egyedülálló Urbán és Összesen v természetes term. és , agrár élõhely term. közeli természetes élõhely komplexek állapotú élõhelyek komplexek, élõhely mesterség es komplexek felszínek (ha) 02811 Miszla 3378,37 102,3 3480,67 04464 Szakály 71,05 603,08 3301,14 3975,27 04701 Iregszemcse 172,2 72,5 5760,48 6005,18 05661 Ozora 684,87 5496,83 6181,7 06017 Magyarkeszi 286,28 3551,61 3837,89 06637 Varsád 253,22 247,76 1639,92 2140,9 06761 Nagyszékely 2239,46 1531,95 3771,41 07029 Mucsi 1157,68 1270,22 2427,9 08448 Értény 330,89 0 2686,68 3017,57 11031 Tolnanémedi 933,23 1333,78 2267,01 11688 Diósberény 575,69 1425,63 2001,32 13709 Nagyszokoly 2757,8 2757,8 15316 Szakadát 274,81 1006,04 1280,85 15459 Regöly 2052,64 573,5 3684,02 6310,16 17640 Kesz ıhidegkú 822,74 149,08 971,82 t 17914 Fels ınyék 38,57 3089,79 3128,36 17950 Fürged 95,36 2197,01 2292,37 18263 Szárazd 190,18 410,37 600,55 19202 Dúzs 1147,93 55,03 1202,96 19585 Pincehely 1188,77 3792,27 4981,04 20561 Újireg 1010,06 1010,06 20783 Simontornya 532,43 2757,12 3289,55 21184 Koppányszánt 679,82 1496,05 2175,87 ó 21360 Udvari 586,4 2420,33 3006,73 23791 Kalaznó 1193,16 33,9 517,38 1744,44 24563 Tamási 2463,04 79,12 10348,55 12890,71 26055 Hıgyész 1871,85 1673,07 3544,92 27182 Nagykónyi 559,24 136 3990,71 4685,95 27766 Kisszékely 1776,34 1125,4 2901,74 28662 Belecska 1478,78 1478,78 30289 Gyönk 1041,63 2585,86 3627,49 Összesen 5145,97 23424,44 1252,08 73166,48 102989
- 30 - I.Helyzetfeltárás
A 14. térkép („A társulás területének környezeti érzékenysége”) Udvari, Gyönk, Magyarkeszi és Fels ınyék külterületét jelöli meg a kistérség legérzékenyebb területeiként. Különös jelent ıség ő, kisméret ő ezért különösen veszélyeztetett él ıhelyek Nagyszokoly és Tamási határában találhatóak. Természetvédelmi oltalom alatt álló területek területi eloszlását a 13. táblázat mutatja.
Természetvédelmi oltalom alatt álló területek (ha) KSH kód Település Pacsmagi- Szakadáti Összesen név tavak TT legel ı TT 15316 Szakadát 4,58 4,58 15459 Regöly 314,85 314,85 24563 Tamási 188,19 188,19 Összesen 503,04 4,58 507,62
Az optimális területhasználati struktúra meghatározása
Az értékfenntartó gazdálkodásnak kétségtelenül egyik legfontosabb alapeleme a tájhoz, a környezetéhez illeszked ı funkció-, tevékenység-, ágazati rendszer és belterjességi fok megtalálása, vagyis olyan földhasználati rendszer kialakítása, amely magából a környezetb ıl, annak adottságaiból és korlátjaiból fakad, ahhoz a lehet ı legjobban illeszkedik. Egyetlen más gazdasági ágazat sem képes ugyanis a természetet és a tájat olyan mélyrehatóan befolyásolni, mint a mez ıgazdaság, a kultúrtáj f ı használója. Ebb ıl fakad, hogy a természetvédelem alapvet ıen rá van utalva a mez ıgazdasággal való együttm őködésre. Másrészt a mez ıgazdálkodás teljesítménye, eredménye nagyrészt a környezet, a természeti er ıforrások állapotától, min ıségét ıl függ. A természetvédelem és a mez ıgazdaság egymásrautaltságának ismeretében kétségtelenül el kell vetni az úgynevezett szegregációs modellt, amelynek alapelve a természetvédelem korlátozása meghatározott természetvédelmi területekre és más védett felületekre, és minden egyéb területen megengedi a környezetorientált felel ısség és korlátozás nélküli mez ıgazdálkodást. De az a másik széls ıség sem tartható, amely szerint az egész mez ıgazdálkodás általános külterjesítésére („extenzifikálására”) lenne szükség. Ez a nézet nemcsak a gazdasági szempontok miatt, tarthatatlan, hanem éppen az antropogén ökoszisztémák megléte miatt a fajok védelme szempontjából sem egészen igaz. Le kell azt is szögeznünk, hogy az EU külterjesítési törekvései sem terjedhetnek ki a terület egészére. A természetvédelem és a mez ıgazdálkodás zonációs igényeit egyesítve, a megfelelı földhasználati intenzitást és gazdálkodási rendszert megvalósító rendszernek a kategóriái a következ ık lehetnek: Természetvédelmi magzónák: a természetvédelmi funkciók kizárólagossága, egyéb földhasználat teljes tilalma. Természetvédelmi pufferzónák, vízbázis védelmi területek: tájápoló, természet- és környezetvédelmi szempontú gazdálkodás, környezeti, foglalkoztatási, kulturális és rekreációs funkciók. Átmeneti zónák: mez ıgazdasági termelési + védelmi és egyéb funkciók, ökológiai és egyéb extenzív gazdálkodási formák, ESA területek. Agrárzónák: mez ıgazdasági termelési funkciók, integrált, környezetkímél ı gazdálkodás, bolygatatlan biotóphálózati rendszerekkel. Mővelés alól kivett területek: urbanizációs, fogyasztási-szolgáltatási, infrastrukturális és ipari funkciók. A term ıterület-felhasználás els ı három kategóriája. A támogatások és közvetlen kifizetések várható célterülete, itt tehát olyan projekteket kell indítani, amelyek a támogatási
- 31 - I.Helyzetfeltárás
prioritásoknak megfelelnek. A term ıterület-felhasználás negyedik, vagyis az agrártermelés zónája, a GATT-WTO folyamat eredményeképpen a piaci versenykategóriába kerül. Komparatív ökológiai el ınyeit a piacon kell hogy érvényesítse, így ez a kategória a legjobb agroökológiai adottságú területeket foglalja csak magába. Támogatásra csak az egyéb kísér ı funkciók (pl. a 7-12% mez ıgazdasági területet kitev ı biotóphálózati rendszer kialakítása, fenntartása, ápolása, agrárkörnyezeti alapprogram bevezetése, vidéki foglalkoztatás, szociális, kulturális funkciók, stb.) vállalása arányában számíthat.
Mez ıgazdasági földhasználat szempontjából három f ı típus kialakítása a célszer ő: védelmi célú (vízmin ıség-, talaj-, természet- és tájvédelem) földhasználat – tájápoló, természet- és környezetvédelmi szempontú gazdálkodás környezeti, foglalkoztatási, kulturális és rekreációs funkciókkal. Ezek a zónarendszer magas környezeti érzékenység ő értékszámokkal jelzett területei. Közvetlenül az intenzív funkcióval határosak ne legyenek. extenzív termelési célú földhasznosítás kett ıs meghatározottságú (védelmi + termelési) területeken –, ahol az agráralkalmasság és a környezeti érzékenység egyensúlyban van. A tevékenység célja értékes beltartalmú, szermaradványmentes áruk termelése mellett a terület védend ı értékeinek fenntartása, a hagyományos gazdálkodási formák és értékek fenntartása alacsony ráfordítású (low input) mez ıgazdasági rendszerek alkalmazásával. Folyamatos átmenet biztosítása a védelmi- és agrárzónák között. Tájkarakter meg ırzése, a biodiverzitás fenntartása. intenzív termelési célú földhasználat -, azaz a terület agráralkalmassága meghaladja azok környezeti érzékenységét. A kedvez ı agroökológiai potenciál és tájgazdálkodás szempontjait figyelembe véve a tevékenység célja értékes beltartalmú szermaradványments áruk termelése.
E koncepció úgy valósítható meg, hogy a belterjes szántóföldi m ővelésb ıl különböz ı becslések szerint országos viszonylatban 0,5-1,5 millió hektár területet ki kell vonni, és erd ısíteni vagy gyepesíteni kell, illetve ökológiai mezıgazdasági irányba kell átállítani. Ezek általában olyan term ıhelyek, amelyek eredetileg - a mez ıgazdaság iparosítását, kemizálását és er ıltetett belterjesítését megel ızıen - sem tartoztak a szántó m ővelési ágba.
Az elemzések módszerei Az FVM Agrár-környezetgazdálkodási EU-harmonizációs Munkabizottsága kezdeményezésére indított vizsgálat az agráralkalmasság-környezetérzékenység f ı koordinátái mentén tett kísérletet egy egységes földmin ısítési rendszer és erre alapozott zónarendszer kidolgozására. Az elemzéseket a GATE Környezet- és Tájgazdálkodási Intézete irányította. Az optimális földhasználati struktúra területi lehatárolását a kistérségr ıl rendelkezésre álló nagylépték ő adatbázisok változóinak kategorizálásával környezet-érzékenységi és mez ıgazdasági alkalmassági szempontból történt súlyozására alapoztuk. A résztérképek szintetizálásával el ıálló agrár-környezeti érték skálatérkép 100 alatti értékei a terület környezetérzékenységi meghatározottságára, 100 feletti értékei pedig agrár meghatározottságára utalnak. A kategóriák határainak kialakításakor az országos földhasználati zónarendszer elveire alapoztunk. A leírt adatbázison a területi elemzést a következ ı lépésekben, logikai sorrendben végeztük el:
- 32 - I.Helyzetfeltárás
A felsorolt 28 területjellemz ı környezeti változót kategorizáltuk, és minden egyes változót és kategóriát súlyoztunk (értékkel láttuk el) aszerint, hogy milyen szerepet játszik a mez ıgazdasági alkalmasság illetve a környezeti érzékenység kialakításában. E súlyozáshoz korábbi széleskör ő elemzéseink, összefüggés-vizsgálataink eredményeit (Ángyán, 1991) illetve az adatbázisokat el ıállító intézetek és szakért ık által megadott prioritási értékeket használtuk. A területet 100x100 méteres cellaméret ő (felbontású) rácshálózattal 1 ha-os négyzetekre osztottuk, majd a leírt változók területi eloszlástérképeire helyezve ezt a rácshálózatot a térség minden egyes ha-jára meghatároztuk a környezeti jellemz ık értékeit. Így tehát cellánként 30 környezetjellemz ı értékhez jutottunk. A 15 mez ıgazdasági alkalmassági valamint a 13 környezetérzékenységi értékszámot megfigyelési egységenként (1 ha-os cellánként) összegeztük, majd ezeket az értékeket térképen ábrázoltuk. Ezzel a terület minden egyes ha-ját elhelyeztük egy 0-99 közötti mez ıgazdasági alkalmassági és egy 0-99 közötti környezetérzékenységi értékskálán. A cellánkénti mez ıgazdasági alkalmassági értékszámokból (MAÉ) kivontuk a környezetérzékenységi értékszámokat (KÉÉ) majd a különbséghez hozzáadtunk 100-at, azaz (MAÉ-KÉÉ)+100. Így egy 0-198 közötti értékskálát kaptunk, ahol a 100 alatti értékek az adott terület környezetérzékenységi meghatározottságára, a 100 feletti értékek pedig az agrármeghatározottságra utalnak. A skála két végpontján tehát az egyértelm ő meghatározottságú (vagy agrár, vagy környezeti területek), a skála közepe körül pedig a kett ıs meghatározottságú (környezeti szempontok által korlátozott extenzív agrárterületek) helyezkednek el. 8. Az értékskálatérkép segítségével alakítottuk ki a földhasználati zónarendszert, ahol: a 100 alatti érték ő területeket környezetérzékenységi meghatározottságú (védelmi) zónába, a 100-125 közötti érték ő területeket kett ıs meghatározottságú (átmeneti) zónába, míg a 125-ös érték fölötti területeket agrár meghatározottságú zónába soroltuk. 9. Megvizsgáltuk azt is, hogy a jelenlegi mez ıgazdasági területek és ezen belül a szántóterületek hogyan oszlanak meg e zónák között. 10. Végezetül javaslatot tettünk a m ővelési ágak változtatásának irányára, bels ı arányaira és területi elhelyezésére.
A földhasználati elemzés eredményei
A vizsgálatok eredményeképpen meghatároztuk a Tamási Kistérség területének: mez ıgazdasági termelési alkalmasságát, környezeti érzékenységét, földhasználati zonációs alaptérképét, a m ővelési intenzitás javasolt különbségét a szántóterületeken belül és lehatároltuk a gyeptelepítésre javasolt területeket, zonális Agrárkörnyezeti Programokban szerepl ı területeit.
A földhasználati struktúraelemzés tehát 3 kategória nagy lépték ő területi lehatárolását célozta egy olyan integrált értékskála mentén, amely az agrártermelési alkalmasság (potenciál) és a környezeti érzékenység (pufferképesség) szempontjából értékeli és sorolja be
- 33 - I.Helyzetfeltárás
a földterületeket. Ezt a javaslat a szántóterületek hasznosítására a háromkategóriás földhasználati zónarendszer alapján cím ő 15.térkép mutatja.
Ezen értékskála alapján a térség területeinek: 100 alatti érték ő ponttal jellemezhet ı 0,06%-a környezetérzékenységi meghatározottságú (védelmi) zónába , 100-125 közötti érték ő 6,05 %-a az átmeneti (kett ıs meghatározottságú), 125-ös érték fölötti jellemezhet ı 53,77 %-a az agrártermelési meghatározottságú kategóriába kerül
Látható, hogy a vizsgált térség szántó területének túlnyomó hányada az agrártermelési meghatározottságú kategóriába tartozik. Védelmi kategóriába alig estek területek. Ennek következménye a m ővelési ágak javasolt aránya is. A három alapvet ı agroökológiai kategória, vagyis az intenzív mez ıgazdasági termelési, az extenzív mez ıgazdasági és a védelmi meghatározottság – a többfunkciós mez ıgazdálkodással kapcsolatban elmondottaknak megfelelıen – jelent ısen eltér ı fejlesztési stratégiát kíván. A dönt ıen jó mez ıgazdasági termelési adottságokkal jellemezhet ı körzetek mez ıgazdálkodással foglalkozó népességének alapvet ıen a piaci versenykategóriában a termelési tevékenységb ıl kell megélnie. Komparatív ökológiai el ınyeit a piacon kell érvényesítenie, így ez a kategória a legjobb agroökológiai adottságú területeket foglalja csak magába. Támogatásra illetve közvetlen kifizetésre csak az egyéb kísér ı funkciók (pl. a 7-12% mez ıgazdasági területet kitev ı biotóphálózati rendszer kialakítása, fenntartása, ápolása, agrárkörnyezeti alapprogram bevezetése, vidéki foglalkoztatás, szociális, kulturális funkciók, stb.) vállalása arányában számíthat. A kett ıs meghatározottságú területek egyrészt az agrárkörnyezeti valamint szociális, foglalkoztatási és egyéb vidékfejlesztési programok célterületei, másrészt viszont – mindenekel ıtt jó min ıség ő, táj specifikus termékeket el ıállító – termelési tevékenységük is jelent ıs. Bevételeik tehát részben közvetlen kifizetésekb ıl, részben a piacon realizált termelési tevékenységb ıl származnak. A környezetérzékenységi értékskálán legmagasabb pontszámú védelmi meghatározottságú területeken a tájápoló, természet- és környezetvédelmi szempontú tájgazdálkodás elveit kell követni. Lehet ıség szerint közvetlenül az agrártermelési funkciójú területekkel ne érintkezzenek.
1.7. A kistérség településeinek térszerkezeti adottságai – zsáktelepülések, peremtelepülés-részek
Elmaradott zsák- és peremtelepülések
A zsák- és peremtelepülés-részek általános jellemz ıi:
A Tamási kistérség települései között számos zsáktelepülés (Értény, Fürged, Kisszékely, Nagyszékely) található, ugyanakkor igen magas az egyes településekhez tartozó peremtelepülések száma is, különösen Tamásiban.
E településekr ıl, településrészekr ıl elmondható, hogy hanyatlásuk a II. világháború óta, de különösen az 1990-es évt ıl kezdve folyamatos. A kistérség zsáktelepülései 800 lakos alatti falvak, társadalmi-gazdasági funkciójuk jelentéktelen, építészeti értékekkel nem rendelkeznek. A lakosok mindennapjainkban a
- 34 - I.Helyzetfeltárás
közlekedés és az egyes szolgáltatásokhoz való hozzájutás nehézségeivel kénytelenek szembenézni. Helyben a munkalehet ıségek besz őkültek, szinte az önkormányzatok a kizárólagos munkáltatók. Jellemz ı a népesség elöregedése.
A peremtelepülésekr ıl: A kistérségben Tamásiban különösen magas a peremtelepülések száma. (Fornádpuszta, Kecsegepuszta, Pári, Adorján, Öreghenye, Kishenye, Rácvölgy, Csollányospuszta, stb.)
A peremtelepülések lakóinak a munkalehet ıséget a rendszerváltást megel ızı évtizedekben az ott létrejött termel ıszövetkezetek, és azok kiszolgáló létesítményei (üzemi konyha, óvoda) jelentették. Foglalkoztatáspolitikai jelent ıségük kihatott a környez ı kistelepülésekre is. (Pl.: Tamási-Fornádpusztán nagy számban foglalkoztattak fürgedi lakosokat is.)
A ’90-es évek elején a régi szövetkezetek felszámolásával, átstrukturálásával megsz őntek a munkahelyek, a közlekedési infrastruktúra alacsony színvonala miatt az ingázás is nehézségekbe ütközött, ami hátráltatta a munkához jutást.
A peremtelepülés-részekre jellemz ı az általános infrastruktúra (vezetékes ivóvíz, földgáz, villany, aszfaltút) hiánya, vagy nem megfelel ı állapota. Ezáltal a külterületeken található ingatlanok értéke alacsony, több esetben állapotuk is jelent ısen elhanyagolt. E területeken jellemz ı a hátrányos helyzet ő csoportok kumulálódása, a szociális problémák halmozott megjelenése, hiszen megfigyelhet ı a lakosság elszigeteltsége miatt megjelen ı, az élet minden szegmensére kiterjed ı általános információ-hiány, továbbá sok esetben a „közösségi szemlélet” és az érdekérvényesít ı képesség hiánya, továbbá az általános apátia is.
2004-ben a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézete végzett felmérést Tolna megyében a külterületi lakott helyek helyzetér ıl és fejlesztési problémáiról. A felmérés alapján a Tamási kistérség peremtelepülés-részeit a következ ı csoportokba osztották:
Kis létszámú, funkció nélküli, fejlesztésre nem javasolt lakott külterületek
Település és Lakos/ Távolság Infrastruktúra Hulladék Funkció külterület neve Lakás a belterü gazdálkodás száma lettıl Ivóvíz Villany Gáz Szenny Kommu hálózat víz nális hálózat szemétsz. ÉRTÉNY Edelény 9 / 3 4,0 km nincs van nincs nincs nincs mez ıgazdasági GYÖNK Gerenyáspuszta 9 / 3 4,0 km nincs van nincs nincs nincs mez ıgazdasági HİGYÉSZ Csernyéd 6 / 3 16,0 km nincs van nincs nincs nincs mez ıgazdasági Csicsó 4 / 2 3,0 km nincs van nincs nincs nincs lakóhely Malomhegyi 6 / 2 3,0 km nincs nincs nincs nincs nincs erdészház erdészlak Regöly vasútá. 4 / 2 15,0 km nincs van nincs nincs nincs ırház Szálláspuszta 5 / 2 4,0 km nincs van nincs nincs nincs mez ıgazdasági
- 35 - I.Helyzetfeltárás
IREGSZEMCSE Sz ılıhegy 2 / 4 4,5 km nincs van nincs nincs nincs mez ıgazdasági MISZLA Alsóbikád 5 / 7 5,0 km nincs van nincs nincs nincs lakóhely Középbikád 2 / 1 2,0 km nincs van nincs nincs nincs mez ıgazdasági NAGYKÓNYI Kültelek 13 / 7 1,0 km nincs van nincs nincs nincs lakóhely REGÖLY Kisdádi 2 / 1 15,0 km nincs nincs nincs nincs nincs erdészház erdészlak SZAKÁLY Sz ılıhegy 1 / 1 1,0 km nincs nincs nincs nincs nincs lakóhely Tárkánypuszta 4 / 2 7,0 km nincs nincs nincs nincs nincs mez ıgazdasági TAMÁSI Alsócseringát 3 / 2 3,1 km nincs nincs nincs nincs nincs mez ıgazdasági Csollányos- 10 / 8 12,4 km nincs van nincs nincs nincs mez ıgazdasági puszta Fels ıcseringát 2 / 1 6,2 km nincs nincs nincs nincs nincs mez ıgazdasági Gát ırház 3 / 1 9,6 km nincs nincs nincs nincs nincs ırház Kobakhegy 9 / 5 6,5 km nincs nincs nincs nincs nincs mez ıgazdasági Leokádiapuszta 7 / 3 6,5 km nincs van nincs nincs nincs mez ıgazdasági Rácvölgyi 13 / 4 4,7 km nincs van nincs nincs nincs mez ıgazdasági erdészlak TOLNANÉMEDI Kendergyár 9 / 5 3,0 km nincs van nincs nincs nincs ipari VARSÁD Dióstanya 2 / 1 1,0 km nincs van nincs nincs nincs mez ıgazdasági Rudolfmajor 9 / 1 3,0 km nincs van nincs nincs nincs mez ıgazdasági
Kis létszámú, funkcióváltással fennmaradó, fejlesztésre nem javasolt lakott külterületek Település és Lakos/ Távol Infrastruktúra Hulladék Funkció külterület Lakás ság a gazdálkodás neve száma belterü Ivóvíz Villany Gáz Szenny Kom lettıl hálózat víz munális hálózat szemét száll. GYÖNK Mezıgazda sági 12 / 4 2,2 km nincs van nincs nincs nincs szolgáltató gépjavító vállalat
Kis létszámú, fejlesztésre javasolt lakott külterületek
- 36 - I.Helyzetfeltárás