IREGSZEMCSE KÖZSÉG MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉLEMÉNYEZTETÉS ANYAGA

2018. augusztus

1

TARTALOMJEGYZÉK

ALÁÍRÓ LAP...... 4 BEVEZETÉS ...... 6 1.HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ ...... 6 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok ...... 6 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata ...... 7 1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata ...... 11 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek – az adott település fejlesztését befolyásoló – vonatkozó megállapításai ...... 18 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása ...... 18 1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai ...... 18 1.5.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések ...... 20 1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata ...... 20 1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök ...... 21 1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemei...... 21 1.7 A település társadalma ...... 23 1.7.1. Demográfia, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség ...... 23 1.7.2. Térbeli‐társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok ...... 26 1.7.3. Települési identitást erősítő tényezők (történeti és kulturális adottságok, társadalmi élet, szokások, hagyományok, nemzetiségi kötődés, civil szerveződések, vallási közösségek stb.) ...... 28 1.8. A település humán infrastruktúrája ...... 28 1.8.1. Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, kultúra, sport stb.) ...... 28 1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása ...... 31 1.9. A település gazdasága ...... 32 1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre ...... 32 1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői ...... 33 1.9.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fejlesztési elképzelése ...... 34 1.9.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők...... 35 1.9.5. Ingatlanpiaci viszonyok ...... 36 1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz‐ és intézményrendszere ...... 37 1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program ...... 37 1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere ...... 38 1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység ...... 40 1.10.4. Foglalkoztatáspolitika ...... 41 1.10.5. Lakás‐ és helyiséggazdálkodás ...... 42 1.10.6. Intézményfenntartás ...... 42 1.10.7. Energiagazdálkodás...... 42 1.11. Településüzemeltetési szolgáltatások ...... 42 1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata ...... 43 1.12.1. Természeti adottságok ...... 43 1.12.2. Tájhasználat, tájszerkezet ...... 45 1.12.2.1 Tájtörténeti vizsgálat ...... 48 1.12.2.2 Tájhasználat értékelése ...... 51 1.12.3. Védett, védendő táji‐, természeti értékek, területek ...... 54 1.12.3.1. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek ...... 54 1.12.3.2 Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, elemek ... 55 1.12.3.3. Ökológiai hálózat...... 61 1.12.3.4. Természetvédelmi, tájvédelmi és tájképvédelmi konfliktusok és problémák ...... 61 1.13.1. A települési zöldfelületi rendszer elemei ...... 63 1.13.1.1. Szerkezeti‐, kondicionáló szempontból lényeges, valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek ...... 63 1.13.1.2. Zöldfelületi ellátottság ...... 65 1.13.1.3. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái ...... 65 1.14. Az épített környezet vizsgálata ...... 68 1.14.1.1. a település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata ...... 68 1.14.1.2. az ingatlan‐nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok ...... 68 1.14.1.3. beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek ...... 72 1.14.1.4. funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok) ...... 73 1.14.1.5. alulhasznosított barnamezős területek ...... 74 1.14.1.6. konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület ...... 74 1.14.2. A telekstruktúra vizsgálata ...... 74

2

1.14.2.1. telekmorfológia és telekméret vizsgálat ...... 74 1.14.2.2. tulajdonjogi vizsgálat ...... 75 1.14.3. önkormányzati tulajdon kataszter ...... 76 1.14.5. Az építmények vizsgálata ...... 76 1.14.5.1. funkció, kapacitás ...... 76 1.14.5.2. beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) ...... 78 1.14.5.3. magasság, szintszám, tetőidom ...... 79 1.14.5.4. településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok ...... 80 1.14.6. Az épített környezet értékei ...... 83 1.14.6.1. településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag ...... 83 1.14.6.2. régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület ...... 85 1.14.6.3. védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők ...... 94 1.14.6.4. világörökségi és világörökségi várományos terület ...... 95 1.14.6.5. műemlék, műemlékegyüttes ...... 95 1.14.6.6. műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely ...... 98 1.14.6.7. műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület ...... 98 1.14.6.9. helyi védelem ...... 98 1.14.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái ...... 101 1.15. Közlekedés ...... 101 1.15.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok ...... 101 1.15.2. Közúti közlekedés ...... 101 1.15.3. Közösségi közlekedés ...... 102 1.15.3.1. közúti ...... 102 1.15.3.2. kötöttpályás ...... 102 1.15.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés ...... 102 1.15.5. Parkolás ...... 102 1.15.6. Vízi közlekedés ...... 103 1.16. Közművesítés ...... 103 1.16.1. Víziközművek ...... 103 1.16.1.1. vízgazdálkodás és vízellátás (ivó‐, ipari‐, tűzoltó‐, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) ...... 103 1.16.1.2. szennyvízelvezetés ...... 104 1.16.1.3. csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés ...... 106 1.16.2. Energia ...... 106 1.16.2.1. energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, távhőellátás és más ellátórendszerek) ...... 106 1.16.2.2. megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei ...... 107 1.16.3. Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) ...... 107 1.17. Környezetvédelem és településüzemeltetés ...... 107 1.17.1. Talaj ...... 107 1.17.2. Felszíni és felszín alatti vizek ...... 108 1.17.3. Levegőtisztaság és védelme ...... 110 1.17.4. Zaj és rezgésterhelés ...... 111 1.17.5. Sugárzás védelem ...... 112 1.17.6. Hulladékkezelés ...... 113 1.17.7. Vizuális környezetterhelés ...... 114 1.17.8. Árvízvédelem ...... 115 1.17.9. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák ...... 115 1.18. Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) ...... 116 1.18.1. építésföldtani korlátok ...... 116 1.18.1.1. alábányászott területek, barlangok és pincék területei ...... 116 1.18.1.2. csúszás‐, süllyedésveszélyes területek ...... 116 1.18.2. vízrajzi veszélyeztetettség ...... 116 1.18.2.2. belvízveszélyes területek ...... 116 1.18.3. egyéb ...... 116 1.18.3.1. kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl. lejtés, falszakadás) ...... 116 1.18.3.2. mélységi, magassági korlátozások ...... 117 1.18.3.3. tevékenységből adódó korlátozások ...... 118 1.19. Ásványi nyersanyag lelőhely ...... 118

3

Iregszemcse község Megalapozó vizsgálatához és Településfejlesztési koncepciójához

ALÁÍRÓ LAP

TELEPÜLÉSTERVEZÉS ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM Tóth Dóra Kata

okl. településmérnök, településtervező TT 17‐1484

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS

Kovács Zoltán jogi szakokleveles közgazdász, területfejlesztési szakértő Bartos Sándor, ÖKO‐TRADE Kft. KÖRNYEZETVÉDELEM környezetvédelmi és vízimérnöki szakértő

Papp Gábor, ÖKO‐TRADE Kft. környezetvédelmi szakértő

Fazekas‐Makk Brigitta, ÖKO‐TRADE Kft. okleveles környezetmérnök

KÖZLEKEDÉS Grosz Krisztina Településrendezési közlekedési tervező K1d‐1‐07‐0743

TÁJ‐ ÉS TERMÉSZETVÉDELEM Böszörményi Krisztina ok. táj‐ és kertészmérnök K/1 02‐0031, TK 02‐0031, SZT 02‐0031

RÉGÉSZET

Dr. K. Németh András régész, Régészeti szakértői nyilvántartási szám: 15‐022.

VIZI KÖZMŰ

Blázsovics Attila okl. építőmérnök VZ‐TEL; TER, VKG 02‐1169

HÍRKÖZLÉS, Baranyai Péter VILLAMOSENERGAI ELLÁTÁS településrendezési hírközlés tervező, TH‐T 19‐0762 településrendezési energiaellátás tervező, TE‐T 19‐0762

TELEPÜLÉSI FŐÉPÍTÉSZ

Béres Gábor A településrendezési eszközöket, a megalapozó vizsgálatot és az alátámasztó javaslatot az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 14. § (2), (3), (4) bekezdése alapján előírt jogosultsággal rendelkező tervezők készítették. 4

5

BEVEZETÉS

A megalapozó vizsgálat a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló (314/2012. XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklet szerinti tartalommal készült el.

1.HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok Iregszemcse a Dél‐Dunántúli régióhoz tartozó Tolna megye északi szélén fekszik, Somogy megyével határos. A település Tamási kistérséghez és Tamási járáshoz tartozik. A kistérséget 32 település alkotja, amelyek közül 2 város (Tamási és Simontornya) található. Szekszárdtól 64 km‐re Tamásitól 13 km‐re északra, Budapesttől 130 km‐re délnyugatra, Siófoktól 30 km‐re délre fekszik. Iregszemcse települést ketté szeli észak‐déli irányba a 65. számú főút, melyről déli irányba Tamási város, illetve a 6. főúton keresztül Szekszárd elérhető. Tamási városban a 61. számú főút biztosít keleti irányba Dombóvár, Kaposvár, míg keleti irányba Cece érhető el. A központi részen, a 65. főútról ágazik le a 651. számú Iregszemcse‐Nagykónyi közti főút . Alsóbbrendű út köti össze Tengőddel és Nagyszokollyal a községet. Szomszédos települései: Som, Magyarkeszi, Nagyszokoly, Tamási város, Nagykónyi, Újireg, Értény, Koppányszántó, Bedegkér, Tengőd, Bábonymegyer község. A térség városi rangú településeinek fontos szerepe van a község életében, elsősorban munkahely lehetőség szempontjából. Önálló önkormányzattal működik.

Forrás: http://gis.teir.hu/teirgis_kozlekedes_2014/

6

1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata

Az Országos Területfejlesztési Koncepció (továbbiakban OTK) célja, hogy − az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióval összhangban − kijelölje az ország terüleejlesztési polikájának célkitűzéseit, elveit és prioritás‐rendszerét, megteremtve a területi szempontok konzekvens érvényesítésének lehetőségét, mind az ágazati szakpolitikák, mind az országos és területi programok kidolgozásában. A területfejlesztési politika fő funkciója az ország területileg harmonikus és hatékony működésének és kiegyensúlyozott, fenntartható területi fejlődésének megteremtése, valamint a területi leszakadás mérséklése.

A területfejlesztési politika átfogó céljai 2020‐ig: ‐ térségi versenyképesség ‐ területi felzárkózás ‐ fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem ‐ területi integrálódás Európába ‐ decentralizáció és regionalizmus

Terület‐ és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) ‐ 2014‐2020. A 2014 ‐ 2020. közötti időszakban az EU források a gazdaságfejlesztést célozzák meg. A TOP elsődleges célja a térségi, decentralizált gazdaságfejlesztés, a foglalkoztatás növelése. Két fő stratégiai célt fogalmaz meg: 1. Gazdaságélénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása. 2.Vállalkozásbarát településfejlesztés, az életminőség és társadalmi összetartozás javításához szükséges helyi feltételek biztosítása.

A TOP prioritásai:

1. prioritás: térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére Célja: a vállalkozások munkahelyteremtő képességének ösztönzése, a helyi gazdaság működését segítő helyi‐térségi feltételek biztosításával ‐ a vállalkozások munkahelyteremtő képességének ösztönzése, a helyi gazdaság működését segítő helyi‐térségi feltételek biztosításával, ‐ a turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében, ‐ a munkahelyek elérhetőségének javítása, a munkavállalók mobilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével, ‐ a kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérése a gyermekellátási szolgáltatások fejlesztése által.

2. prioritás: Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés Célja: a vállalkozások, befektetők és a lakosság számára vonzó települési környezet kialakítása, gazdaságösztönzés, fiatalok, népesség megtartása.

3. prioritás: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken Célja: fenntartható városi közlekedés és önkormányzati energetikai fejlesztések.

4. prioritás: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése Célja: Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének javítása.

7

5. prioritás: megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztés, foglalkoztatás ösztönzés, társadalmi együttműködés. Célja: az ERFA prioritásokhoz kapcsolódó ESZA támogatások, kiemelten a megyei gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó foglalkoztatási célú támogatások, a szociális városrehabilitációhoz kapcsolódó közösségi, humán fejlesztések támogatása, továbbá a helyi identitás és kohézió erősítése.

6. prioritás: Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban

7. prioritás: Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések Célja: ‐ kísérleti jelleggel, városokban (10 ezer fő feletti) a helyi civil szervezetek, vállalkozások és önkormányzatok együttműködésével, alulról szerveződve alakított helyi akciócsoportokon keresztül, helyi fejlesztési stratégiákon alapuló fejlesztések – 20‐30 db városi CLLD. ‐ Központi elem a helyi közösség részvétele a tervezésben és a megvalósításban. ‐ Kiemelt cél a fiatalok részvétele, a fiatalok megtartása. ‐ Lakótelepeken megvalósuló helyi fejlesztési, közösségszervezési programok ösztönzése.

Tolna Megye Integrált Területi Programja (TIP) 2014‐2020. A TIP célrendszere illeszkedik a többi területfejlesztési dokumentumhoz. A megvalósítandó célok: ‐ Fenntartható gazdaság‐ és turizmusfejlesztés, munkahelyteremtés ‐ Közlekedésfejlesztés ‐ Környezeti fenntarthatóság elősegítése ‐ Közintézmények fejlesztése ‐ Élhető települések ‐ Lakossági együttműködések, civil kezdeményezések elősegítése

Tamási Kistérség Fejlesztési Programja, 2014‐2020.

A Tamási Kistérségben az alábbi Projektcsomagokat állította össze a megyei tervezést segítő iránymutatásokhoz illeszkedően:

1. Az aktív és egészséges élethez kapcsolódó közösségi infrastruktúrafejlesztés a kulturális és természeti értékek megóvásával. A projektcsomag azokat a projekteket foglalja magában, amelyek a mozgási és sportolási lehetőségek bővítését szolgálják, illetve azokat, amelyek egyéb a helyi közösségek számára fontos közösségi terek fejlesztésére irányulnak. 19 db összesen 1 047 millió forint értékű beruházást tartalmaz.

2. A települési környezet integrált és környezettudatos megújítása A projektcsomag a települések egyes részeit érintő rekonstrukciós beruházásokat foglalja magában. 13 db összesen 1 297 millió forint értékű beruházást tartalmaz.

3. Természeti környezet védelme, megújítása A projektcsomag a közterületek védelmét és a természeti környezet óvását/megújítását célzó beruházásokat foglal magában. 13 db összesen 569,3 millió forint értékű beruházást tartalmaz.

4. Kulturális környezet védelme, megújítása A projektcsomag a kulturális környezet védelmét és fejlesztését szolgáló projekteket foglalja magában. 8 db összesen 779 millió forint értékű beruházást tartalmaz.

5. Települési vízrendezés, ivóvízminőség és szennyvízkezelés fejlesztése 8

A projektcsomag azokat a fejlesztési elképzeléseket tartalmazza, amelyek a települések vízrendezési, ivóvízminőség javítási és szennyvízkezelési fejlesztéseit tartalmazzák. 24 db összesen 7 505 millió forint értékű beruházást tartalmaz. A csomag rendkívül jelentős arányt képvisel a kistérség projektjei között, amelynek a fő oka az, hogy a korábbi KEOP nem támogatta a 2000 lakó egyenérték alatti beruházásokat, és ez vélhetően igaz lesz a KEHOP‐ra is a jövőben. Ennek köszönhetően a kistelepülések csak ebből a forrásból remélhetik finanszírozni az ilyen típusú beruházásokat.

6. Kisléptékű közlekedési fejlesztések A projektcsomag tartalmazza a települések közlekedésfejlesztéssel kapcsolatos beruházásait, amelyek között kiemelt szerepet kap a gyalogos közlekedés, amelynek fejlesztésére korábban nem nyíltak pályázati lehetőségek. 41 db összesen 5 510 millió forint értékű beruházást tartalmaz.

7. A települési infrastrukturális létesítményekben az energiahatékonyság növelése és a megújuló energia felhasználás támogatása illetve térségi és helyi közszolgáltatási és közigazgatási infrastruktúrafejlesztés. Ez a projektcsomag tartalmazza az önkormányzati tulajdonú épületek energetikai korszerűsítését illetve a közigazgatási infrastruktúra egyéb fejlesztéseit. 37 db összesen 1 512,5 millió forint értékű beruházást tartalmaz.

8. Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztése Ez a projektcsomag tartalmazza az egészségügyi intézményeket érintő beruházási terveket. 4 db összesen 395 millió forint értékű beruházást tartalmaz.

9. Szociális szolgáltatások, szegénység sújtotta településrészek és civil szerveződések fejlesztése Ez a projektcsomag tartalmazza a szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítését, fejlesztését; a szegénység és szegregáció által sújtott leromlott városrészek rehabilitációját és a helyi szerveződések elősegítését (civil szervezetek) – a civil szervezetek és a település/térség közintézményei, valamint a helyi lakosok közötti kapcsolat erősítését. 9 db öszesen 1 301 millió forint értékű beruházást tartalmaz.

10. Egyéb, a TOP‐ban és előreláthatólag az ágazati OP‐k‐ban sem nevesíthető projektek A fenti 9 projektcsomag készült a Terület‐ és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretein belül, ám egy 10. projektcsomagot is létrehoztunk, amely felsorolja azokat a projekteket (14 db), amelyek sem a TOP sem az ágazati operatív programok nem támogatnak, azonban a kistérségben különösen fontosak lennének. Két terület köré szerveződnek alapvetően: az egyik a vasútfejlesztést célzó beruházások csoportja, a másik pedig a temetőkhöz kapcsolódó önkormányzati infrastruktúrafejlesztés.

Iregszemcse községet a kiemelt gazdasági csomagok közül az alábbi projektcsomagok érintik:  településközpont rehabilitációja  ivóvízkút hálózat létrehozása Iregszemcse‐Csehi pusztán  Iregszemcse ivóvízhálózatának felújítása  Polgármesteri hivatal felújítása  közösségfejlesztés aktív szociális munkával, közösségi házak kialakításával  Deák Ferenc Általános Iskola felújítása és bővítése  Bartók Béla Művelődési Ház felújítása

Iregszemcse község gazdasági programja 2014‐2019.

Iregszemcse Község (2014‐2019) Gazdasági Programjának legfontosabb feladata, hogy összegezze, rendszerezze, és egységenként láttassa mindazokat a törekvéseket, célokat és eszközöket, amelyek

9 községünk és lakói jobb életminőségét szolgálják a jelzett időszakra vonatkozóan és azon túlmutatóan is.

A programban megfogalmazott fejlesztések:

1. Meg kell oldani az orvosi rendelőkbe történő akadálymentes bejutást. 2. Az intézmények gazdaságosabb működtetése érdekében pályázatot nyújtottunk be a „KEOP‐ 2014‐4.10.0/N pályázat” keretein belül Iregszemcse Község Önkormányzata hálózatra köthető háztartási napelemes kiserőmű kiépítésére. A hivatal, a konyha és művelődési ház tetőszerkezetére kerülhet napelem támogatott pályázat esetén. 3. A helyi járdák, és lakó utak felújítására folyamatosan szükség van. Ennek megvalósítása érdekében az eddigiekhez hasonlóan hangsúlyt kell fektetni a helyben rendelkezésre álló személyi és tárgyi erőforrásainkra. 4. A három külterületi lakott helyen működő gazdasági szervezetekkel összefogva és a pályázati lehetőségeket kihasználva továbbra is feladatunk a pusztákra vezető utak felújítása, karbantartása. Amennyiben pályázati lehetőség lesz rá, kerékpárút kiépítése is célszerű lenne Iregszemcse és Csehi puszta között. 5. Továbbra is fontos feladatnak tartom az önkormányzat tulajdonában lévő épületek, szolgálati‐ és bérlakások karbantartását és állagmegóvását is a bérleti díjak visszaforgatásával. Saját erőből (közfoglalkoztatottak bevonásával) és pályázati lehetőség igénybevételével a volt mozi és vendéglő épületének hasznosítását.

Foglalkoztatás‐ és humánerőforrás fejlesztés:

A környező településekkel együttműködve olyan képzések szervezése, melyek segítségével a munkanélküliek munkához jutnak, illetve a munkában lévők munkahelyük megtartása érdekében megfelelő képzettséget szerezhetnek.

Számba veszi a Megyei Fejlesztési tervben szereplő projekteket:

1. Új óvoda építése Iregszemcsén 2. Közétkeztetési konyha és ebédlő építése általános iskola területén. 3. Bartók Béla Művelődési ház komplett felújítása 4. Hűtőház építés 5. Ivóvízhálózat kialakítása Csehipusztán 6. Volt diákotthon épületének komplex felújítása. 7. Szolgálati lakás kialakítása, korszerűsítése. 8. Egyéb közösségi tér kialakítása Iregszemcsén 9. Piactér, közösségi ház könyvtárral és az egészséges életmódot szolgáló egyéb helyiségek (szauna, konditerem, reform büfé, kávézó) kialakítása a régi mozi és vendéglő épületében. 10. Közbiztonsági kamerarendszer kiépítése 11. Hulladékudvar kialakítása 12. Ravatalozók felújítása és úrnafal építés, temető kerítés építése, temetői utak felújítása. (Református, Katolikus temetők) 13. Csapadékvíz elvezetés, vízelvezető árkok burkolása 14. Településközpont rehabilitáció. 15. Belterületi utak, járdák felújítása 16. Ireg patak mederkotrása, részleges mederburkolás 17. Iregszemcse‐Csehi‐Okrád‐Hékut puszták, és Barnahát közötti út felújítása, 11 km hosszan. 18. Nyilvános illemhely építése. 19. Sportpálya ‐és szabadidőközpont felújítása 20. Rendezvénysátor és színpad beszerzése 10

21. Információs táblák készítése és elhelyezése (hirdetőtáblák, utcanév táblák, útbaigazító táblák egységes) 22. Önkormányzati bérlakás állomány korszerűsítése. 23. Tanyagondnoki autó beszerzése, 9 személyes mikrobusz. 24. Katolikus templom külső felújítása, akadálymentes bejutás lehetőségének megteremtése (katolikus, református) 25. Középkori kápolna felújítása és környezetének rendbetétele. 26. Belterületi kerékpárút kialakítása. 27. Helyi civilszervezetek és egyesületek támogatása. 28. Falunapok rendezvényei (Bartók napok, Szentivénéji tűzugrás, Márton napi rendezvények, bográcsfesztivál) 29. Buszparkoló kialakítása. 30. Közintézmények napelemmel történő ellátása. 31. Illegális hulladéklerakóhelyek felszámolása

1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata

A településrendezési tervek készítése, felülvizsgálata, módosítása során meg kell teremtetni az összhangot a magasabb szintű tervekkel, így az Országos Területrendezési Tervvel (továbbiakban OTRT), valamint Tolna Megyei Területrendezési Tervével is. Az OTRT 2013 évben felülvizsgálatra került, mely 2014. január 1‐től lépett hatályba. Jelenleg folyamatban van az OTRT felülvizsgálata, mely jelenleg még nem került elfogadásra, így a két terv párhuzamosan kerül bemutatásra.

Országos Területrendezési Terv 2013. Szerkezeti terve Iregszemcse községet az alábbiakban érinti: Országos területfelhasználási kategóriák:  Erdőgazdálkodási térség: közigazgatási terület északi részét kisebb foltokban érinti  Mezőgazdasági térség: a közigazgatási terület túlnyomó részét ide sorolja  Vegyes területfelhasználású térség: kisebb foltokat sorol ebbe a kategóriába.  Vízgazdálkodási térség: vízfolyásokat sorolja ide Országos jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények községet érintő elemei:  főút  kőolajszállító vezeték  nagysebességű vasútvonal (tervezett)  országos kerékpárútvonal (tervezett) A főút vonal esetében a terv Iregszemcse belterületét nyugatról elkerülő utat jelöl.

11

Országos Területrendezési Terv felülvizsgálatának Szerkezeti terv‐tervezete Iregszemcse községet az alábbiakban érinti: Országos területfelhasználási kategóriák:  Erdőgazdálkodási térség: közigazgatási terület északi részét kisebb foltokban érinti  Mezőgazdasági térség: a közigazgatási terület túlnyomó részét ide sorolja  Vízgazdálkodási térség: vízfolyásokat sorolja ide  Települési térség: a belterületet, Hékút pusztát, Csehi pusztát, Okrád pusztát, Zardóka majort sorolja ide. Közlekedési hálózatok és egyedi építmények községet érintő elemei:  főút  országos kerékpárútvonal (tervezett) Energetikai hálózatok és egyedi építmények községet érintő elemei:  kőolajszállító vezeték (meglévő)  termékvezeték (meglévő) A 2013‐as OTRT és a 2018‐as tervezet közötti legjelentősebb különbségek:  kikerült a tervből az iregszemcsei elkerülő út  a törvény‐tervezet megszüntette a vegyes területfelhasználású térségi kategóriát, az ebben sorolt területeket Iregszemcse esetében jellemzően a Mezőgazdasági térségbe sorolja.

12

Országos övezeti tervlapok részlete:

2013‐as OTRT alapján 2018‐as felülvizsgálat alapján

ORSZÁGOS ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT ORSZÁGOS ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT

KIVÁLÓ TERMŐHELYI ADOTTSÁGÚ SZÁNTÓTERÜLET KIVÁLÓ TERMŐHELYI ADOTTSÁGÚ SZÁNTÓTERÜLET (sötétebb részek) 13

JÓ TERMŐHELYI ADOTTSÁGÚ SZÁNTÓTERÜLET JÓ TERMŐHELYI ADOTTSÁGÚ SZÁNTÓTERÜLET (világosabb részek)

KIVÁLÓ TERMŐHELYI ADOTTSÁGÚ ERDŐTERÜLET

TÁJKÉPVÉDELMI SZEMPONTBÓL KIEMELTEN KEZELENDŐ TERÜLET TÁJKÉPVÉDELMI TERÜLET ÖVEZETE

14

ORSZÁGOS VÍZMINŐSÉG‐VÉDELMI TERÜLET VÍZMINŐSÉG‐VÉDELMI TERÜLET

Tolna megye területrendezési terve

Tolna Megye Területrendezési Terve a 1/2005. (II. 21.) önkormányzati rendelettel került jóváhagyásra, mely 4/2012. (II. 17.), 11/2016. (IX. 26.) önkormányzati rendeletekkel módosításra került. Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs rendszerben (TEIR) lévő alapadatok alapján Iregszemcse közigazgatási területét érintően:

Település Erdőgazdálkodási Vegyes települési térség Vízgazdálkodási Mezőgazdasági területe térség területfelhasználású (ha) térség térség (ha) (ha) térség (ha) (ha) (ha) 5834,18 273,96 0 506,47 86,51 4964,37 A Térségi Szerkezeti terv Iregszemcse belterülete mellett külterületen szétszórva is jelöl települési térségbe sorolt területeket (Csehi puszta, Okrád puszta, Hékút puszta). A külterület túlnyomó részét, illetve a teljes közigazgatási terület 85 %‐át a terv mezőgazdasági térségbe sorolja, melyet csak kis foltokban szakítanak meg erdőgazdálkodási térségbe tartozó területek. Közlekedési elemek közül Iregszemcsén áthaladó 65. főút belterületi szakaszának kiváltására a belterülettől nyugatra elkerülő szakaszt jelöl a terv. Továbbá a települést érinti a Horvátország) – Gyékényes térsége – Budapest [XI. kerület, Kelenföld] – Budapest [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér] – Záhony térsége – (Ukrajna) közti tervezett nagysebességű vasútvonal 5,24 km‐es szakasza. Az országos kerékpárút törzshálózat 72. számú, Külső‐somogyi kerékpárút: Szántód – Kőröshegy – Tamási – Hőgyész – Bonyhád – Mecseknádasd – Pécsvárad – Pécs – Újpetre közti eleme, illetve a térségi kerékpárút hálózat Nagykónyi‐Iregszemcse közti eleme érinti.

15

TOLNA MEGYE SZERKEZETI TERVÉNEK RÉSZLETE

Az MTrT alapján Iregszemcse község területét az alábbi övezetek érintik: 1. Magterület, ökológiai folyosó, pufferterület övezete: a települést érinti az ökológiai folyosó övezete. 2. Kiváló és jó termőhelyi adottságú szántóterület: a települést területét érinti. A terület pontos lehatárolása a Budapesti Fővárosi Kormányhivatal adatszolgáltatása alapján kell történjen. 3. Kiváló adottságú erdőterület, erdőtelepítésre alkalmas terület: a település területét érinti. A terület pontos lehatárolása a Budapesti Fővárosi Kormányhivatal adatszolgáltatása alapján kell történjen. 4. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület: a település területét érinti. Duna‐ Dráva nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása szerint kell lehatárolni. 5. Világörökségi és világörökség‐várományos terület: a település területét nem érinti. 6. Országos vízminőség‐védelmi terület: a település területét érinti. Adatszolgáltatásra kötelezett szerv az illetékes vízügyi igazgatóság. 7. Nagyvízi meder területe: a település területét nem érinti. 8. Ásványi nyersanyag‐vagyon terület: a település területét nem érinti. 9. Kiemelt fontosságú honvédelmi terület, honvédelmi terület: a település területét nem érinti. 10. Rendszeresen belvízjárta terület: a település területét nem érinti. 11. Földtani veszélyforrás területe: a település területét érinti, pontos lehatárolása mérnökgeológiai szakvélemény alapján történik. 12. Tájrehabilitációt igénylő terület: a település területét nem érinti. 13. Szélerőműpark telepítéséhez vizsgálat alá vonható terület: a település területét érinti.

16

MAGTERÜLET, ÖKOLÓGIAI FOLYOSÓ, PUFFERTERÜLET KIVÁLÓ ÉS JÓ TERMŐHELYI ADOTTSÁGÚ SZÁNTÓTERÜLET

KIVÁLÓ TERMŐHELYI A. ERDŐT, ERDŐTELEPÍTÉSRE ALKALMAS TER. TÁJKÉPVÉDELMI SZEMPONTBÓL KIEMELTEN KEZELENDŐ TERÜLET

ORSZÁGOS VÍZMINŐSÉG‐VÉDELMI TERÜLET FÖLDTANI VESZÉLYFORRÁS TERÜLETE

SZÉLERŐMŰ PARK TELEPÍTÉSÉHEZ VIZSGÁLAT ALÁ VONHATÓ TER.

17

1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek – az adott település fejlesztését befolyásoló – vonatkozó megállapításai

Som (Somogy megye) Településszerkezeti terve elfogadva 35/2010. (IV. 13.) önkormányzati határozattal A községet érintő megállapításokat nem tartalmaz a terv.

Bábonymegyer (Somogy megye)‐ Településszerkezeti terve elfogadva 110/2002 (IX. 26.) határozattal. A községet érintő megállapításokat nem tartalmaz a terv.

Tengőd (Somogy megye) Településszerkezeti terve elfogadva 167/2005 (XII. 28.) határozattal. Meglévőösszekötő utat jelöl a terv Iregszemcse felé. Egyéb vonatkozásában nem érinti Iregszemcsét.

Bedegkér (Somogy megye) A településszerkezeti terve nem tartalmaz Iregszemcse vonatkozásában megállapításokat.

Koppányszántó Településszerkezeti terve elfogadva 28/2007. (V. 23.) önkormányzati határozattal A községet érintő megállapításokat nem tartalmaz a terv.

Értény Településszerkezeti terve elfogadva 57/2008. (VII. 29.) önkormányzati határozattal A községet érintő megállapításokat nem tartalmaz a terv.

Újireg Településszerkezeti terve elfogadva 15/2007. (II. 16.) önkormányzati határozattal A községet érintő megállapításokat nem tartalmaz a terv.

Nagykónyi

Tamási Város Településszerkezeti terve elfogadva 2/2005. (I. 20.) önkormányzati határozattal Iregszemcsét érintően irányadó vonalként M65 jelű, tervezett gyorsforgalmi utat jelöl. Az út a jelenlegi magasabb szintű területrendezési tervekben nem szerepel.

Nagyszokoly Településszerkezeti terve elfogadva 65/2011. (IX. 27.) önkormányzati határozattal

Magyarkeszi Településszerkezeti terve elfogadva 1/2007. (II. 19.) önkormányzati határozattal A községet érintő megállapításokat nem tartalmaz a terv.

1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása

1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai

A hatályos (2004., Meridián Mérnöki Iroda Kft, Herr Teréz) településfejlesztési koncepció alapján a következő jövőkép került megfogalmazásra:

A község lakossága távlatban is csökken, célként kell kitűzni a lakosságszám szinten tartását, vagy csak mérsékelt csökkenését. A munkahelyek számában, szakmai összetételében, intézményi ellátásban a folyamatos fejlesztésre kell törekedni. Helyben kell biztosítani az intézményi ellátás és szolgáltatások alapszintjét, és a környező településekkel együttműködve a magasabb szintű ellátást. Az ingázás, továbbá a kettős foglalkoztatottság tartós jelenség lesz.

18

A közlekedési helyzet változása nem várható, a települést érintően az országos közúthálózat fejlesztésére vonatkozóan tervek, projektek a közútkezelő előtt nem ismertek. A lakosság számára egészséges, komfortos, esztétikus lakókörülmények megteremtése, ellátások, szolgáltatások minél magasabb színvonala a követelmény. Kölcsönös előnyök figyelembevételével kell alakítani a szomszédos községekkel való kapcsolatokat, különleges fontosságú a Tamásival való együttműködés.

A település környezeti állapota jónak mondható. A feltárt gondok, hiányosságok megoldásával, a tervezett fejlesztések végrehajtásával tovább javítható a település környezeti állapota és az ebből adódó lehetőségek jobban kihasználhatók.

Az alábbi célok kerültek meghatározásra:

Alapvető cél, hogy a lakosságnak egészséges, színvonalas, esztétikus lakókörnyezetet és megfelelő ellátást kell biztosítani. Meglevő adottságokra alapozva növelni kell a munkahelyek számát, választékát. Csökkenteni kell az elvándorlás okait, növelni kell a helyben maradási kedvet, kedvező feltételeket kell teremteni a betelepedésre (pl. építési telek kínálatával). Kölcsönös előnyök alapján kell együttműködni a környező településekkel. Meg kell teremteni az idegenforgalmi, turisztikai fogadókészségét.

A célok eléréséhez szükséges feladatok:

Gazdaság  Munkahelyteremtő beruházások támogatása bármely ágazatban.  Szolgáltatások színvonalának növelése.  A jó termőképességű talajokon elsősorban a hagyományos ágazatok fenntartása és fejlesztése, figyelemmel a piaci igényekre.  Alacsony termőképességű talajokon művelési ág váltás (erdősítés, gyepgazdálkodás).  A mezőgazdasági termékek értékesítési feltételeinek javítása: raktározás, feldolgozás fokának növelése, marketing‐fejlesztés.  Termékszerkezet váltás a piaci igények függvényében.  Zöldség‐gyümölcstermelés növelése.  Az állami, illetve EU‐s támogatási rendszer változásaihoz gyors alkalmazkodás.  Turizmus feltételeinek megteremtése. Területfelhasználás  Új lakóterületek kijelölése  Új gazdasági területek kijelölése  Rk. temető bővítési területének kijelölése  Települést elkerülő út nyomvonalának rögzítése  Közterületek kialakítása, korrekciója

Infrastruktúra  Szennyhálózat megterveztetése és kiépítése 2015‐ig  Járdahálózat felújítása  Járdaszigetek kiépítése az alábbi buszmegállóknál: Belterület, bolt Belterület, Újtelep Csehipuszta Okrádpuszta  Gázellátás növelése  Úthálózat korszerűsítése

19

 Csapadékvíz‐elvezető rendszer karbantartása

Környezet‐ és természetvédelem  Települési szilárd hulladék ártalommentes kezelése; a hulladéklerakó területének rekultivációja 2007‐ig  Természeti területek védelme  Eróziónak kitett termőföldterületeken erdősítés vagy gyepgazdálkodás folytatása  Egyedi tájértékek felmérése és kataszterezése (1996. évi LIII. Tv. 6‐7. §)  A település levegőminőségének, ezáltal környezeti állapotának javítása a gázhálózatra való további csatlakozásokkal, és ez által a fűtési rendszer korszerűsítésével  A mezőgazdasági területek körül létesített mezővédő erdősávok, illetve egyéb, védelmi funkciót betöltő hiányos növénysávok pótlása  A felszíni vizek és a talaj terhelésének csökkentése, valamint a művi környezet állagának megóvása érdekében a csapadékcsatornák és nyílt árkok építése, rekonstrukciója  A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a települési folyékony hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő módon történő gyűjtésének és kezelésének megoldása.

Kulturális és épített örökség  Műemlékileg védett épületek fenntartása  A történeti településszerkezetet megőrzése  Az építészeti ill. történeti értéket képviselő épületek felkutatása, feltérképezése; helyi védelmük biztosítása helyi rendelet megalkotásával;  Régészeti lelőhelyek megőrzése, feltárása  A kastélypark idegenforgalmi látogathatóságának biztosítása.

Oktatás, egészségügy, szociálpolitika  Pályakezdők segítése  Szociális foglalkoztatás kiterjesztése  Az elöregedett rétegek problémáinak kezelése  Házi gondozási szolgálat fejlesztése

Települési hagyomány, szellemiség  A település történetével kapcsolatos események, emlékek életben tartása  Hagyományőrző kulturális programok szerevezése  Minden, a lakosság összetartozásának érzetét fokozó program támogatása, ilyenek indítása.

1.5.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések Az önkormányzat képviselő‐testülete 86/2017. (IX.27.) számú határozatában döntött a község Településfejlesztési koncepciójának elkészíttetéséről és Településrendezési Tervének teljes körű felülvizsgálatáról. Az önkormányzat a településrendezési terv felülvizsgálatára elkészítése céljából szerződést kötött a ColoLine Terv Építészeti és Városfejlesztési Kft‐vel. A szerződés részeként új Településfejlesztési koncepció készül, továbbá felülvizsgálatra kerül a község hatályos (2006‐ban jóváhagyott, és többször módosított) Településszerkezeti terve, valamint a Helyi Építési Szabályzata és annak mellékletét képező szabályozási terve a teljes közigazgatási területre vonatkozóan.

1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata

20

1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök A településrendezési eszközök 2006‐ban kerültek elfogadásra, melyet azóta többször is módosítottak. Településszerkezeti terv – elfogadva 49/2006. (V. 29.) Öh határozattal Helyi Építési Szabályzat – jóváhagyva 7/2006. (VI. 13.) Kt számú rendelettel Helyi Építési Szabályzat módosítása – jóváhagyva 11/2016. (XII. 30.) önkormányzati rendelettel

1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemei A hatályos településszerkezeti terv megállapításai a területfelhasználási átsorolásokat, tervezett közlekedési elemeket és tájrendezési javaslatokat tartalmaz.

Ezek közül az alábbi területfelhasználási átsorolásokat jelöli: Gazdasági területek: A terv jelentős méretű – 20 hektár ‐ területet sorol gazdasági területbe a belterülettől keletre, Arany J. utcával párhuzamos területsávon. Terület Agroireg Kft telephelyéhez közeli, kis része került beépítésre.

Különleges területek: A terv jelentős temetőbővítést jelöl, mintegy 2,1 ha. A bővített rész jelenleg még mezőgazdasági művelés alatt áll. A terv vásár céljára jelöl 2,4 ha nagyságú területet az Ireg‐patak mentén, az Újiregi út közelében. Jelenleg erdős terület. A terv szennyvíztisztító telepet jelöl a belterülettől délre. A szennyvíztisztító telepnek 300 méteres védőterület került jelölésre. A telep megvalósult.

Lakóterület: A Jókai M. és Damjanich közti tömbbelsőben, jelentős méretű lakóterületi fejlesztést jelöl a terv. ~ 13 ha nagyságú terület jelenleg is mezőgazdasági művelés alatt áll. A terv kisebb léptékű fejlesztéseket jelöl az Alkotmány utca, a Liliom és a Gyöngyvirág utcák folytatásában. Ezek a területek sem kerültek beépítésre. A Vörösmarty M. utcák északi oldalán, Katona utca nyugati oldalán és a Béke utcában szintén jelöl a terv lakóterületet, melyek nem kerültek beépítésre.

Zöldterület: A tömbfeltárások területein jelölt a terv kisebb zöldterületeket, az Ireg‐patak mentén a posta mögött, a Napraforgó utcában és a Vörösmarty M. utcában. Ez utóbbi részben zöldterületként funkcionál.

Új közlekedési elemek kerültek jelölésre az alábbi helyen: A terv a Tolna Megyei Területrendezési tervből átvett elemként jelöli az M65. autóutat, illetve az Iregszemcse‐Ozora‐Simontornya közti tervezett térségi jelentőségű ö.k. utat (6407 j.) Egyik út sem valósult meg. Előbbit a jelenleg hatályos területrendezési tervek már nem is szerepeltetik. A terv kerékpárútat jelöl Nagykónyi, Újireg, Nagyszokoly (Ozora) és Siófok irányába. Ezek nem kerültek megvalósításra.

Tájrendezési elemek közül az alábbiakat tartalmazza a terv: A vízfolyások mentén a terv korlátozott hasznosítású mezőgazdasági területet jelöl. A terv jelöli a magasabb szintű tervek tájrendezési elemeit, valamint a helyi egyedi tájértékeket és forrásokat.

21

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, 2006 évi

22

1.7 A település társadalma

1.7.1. Demográfia, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség

A lakónépesség az adott területen lakóhellyel rendelkező és másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma. Ahogyan az adatok országosan, évtizedes távlatokban is csökkenő tendenciát mutatnak, úgy Iregszemcse települést is a folyamatosan fogyó népesség jellemzi. A község lélekszáma 2015. évben 2621 fő volt.

Lakónépesség (fő) Lakónépesség a térség viszonylatában (fő)

forrás: TEIR, Helyzet‐Tér‐Kép A lakónépesség nemzetiségi összetétele tekintetében elmondható, hogy a lakosság közel 95 %‐a magyar, 4 %‐a roma kötődésű. Utóbbiak vonatkozásában érdekeik képviseletére nem tudott maradandóan működni a Cigány Kisebbségi Önkormányzat. A német nemzetiségiek aránya a településen nem éri el az 1 %‐ot. A népesség korcsoportonkénti megoszlása tekintetében említést érdemel, hogy a településen a 15‐19, a 20‐29, valamint a 30‐39 éves korosztály százalékos aránya magasabb, mint a megyei és az országos átlag. Tehát a munkaképes korú, illetve a jövő generációjának tekinthető 30 év alatti lakosok aránya magasabb, míg a nyugdíjas korosztály aránya alacsonyabb, mint a nagyobb területi egységekben. Lakosság korcsoportonkénti megoszlása Tamási Tolna Iregszemcse Magyarország járás megye 0‐14 évesek 15,30% 14,15% 13,90% 14,58% 15‐19 évesek 5,62% 5,05% 5,14% 5,11% 20‐29 évesek 13,57% 11,91% 11,23% 12,35% 30‐39 évesek 14,62% 11,77% 12,55% 14,08% 40‐59 évesek 28,46% 28,45% 28,81% 27,88% 60‐X évesek 22,43% 28,67% 28,37% 26,00% Összesen 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% forrás: KSH, mikrocenzus 2016.

23

A lakosság korcsoportok szerinti megoszlásból következik, hogy a település öregedési indexe (állandó népességből a száz, 0‐14 évesre jutó 60‐x évesek száma; 2015 évben 148,99 %) bár korrelál a nagyobb területi egységekben tapasztalható trendekkel, abszolút értékben alatta marad azoknak. Öregedési mutató (Állandó népességből a 100 0‐14 évesre jutó 60‐x évesek száma)

forrás: TEIR, Helyzet‐Tér‐Kép Iregszemcse lakosságának képzettsége, iskolai végzettsége tekintetében elmondható, hogy a 7 évesnél idősebb népesség legnagyobb arányban ‐ összességében közel a népesség fele ‐ középiskolai végzettséggel rendelkezik. A lakosság közel harmada rendelkezik 8 általános iskolai végzettséggel. A főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkezők aránya valamivel több, mint 7 %. A település képzettségi mutatói

Iregszemcse fő % Az általános iskola első évfolyamát el nem végző 7 éves és idősebb népesség 44 1,71 száma (fő) Általános iskola 7. évfolyamát elvégző népesség száma (fő) 393 15,31 Általános iskola 8. évfolyamát elvégző népesség száma (fő) 824 32,08 Középfokú iskolai végzettség, érettségi nélküli, szakmai oklevéllel rendelkezők 662 25,76 száma (fő) Érettségizettek száma (fő) 451 17,55 Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkező népesség száma (fő) 195 7,59 A 7 éves és idősebb népesség összesen 2569 100,00% forrás: KSH, népszámlálás 2011. Iregszemcse foglalkoztatottsági mutatói jellemzően kedvezőbbek, mint a Tamási járás adatai, ugyanakkor alatta maradnak mind a megyei, mind az országos statisztikáknak. Ebben ‐ különösen a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők körében ‐ szerepe van a közfoglalkoztatásnak is. Az aktív korúak közül azok, akik helyben nem tudnak munkát vállalni, elsősorban Tamásiba, Tabra, Siófokra, kisebb részben Székesfehérvárra, Budapestre, Dombóvárra ingáznak. Az ingázók száma jelentős, az aktív korú népesség közel fele ingázik. Települési szintű munkaerő‐piaci adatok

megnevezés Iregszemcse Lakónépesség 2016. év (fő) 2600 Nyilvántartott álláskereső (fő) 123 Folyamatosan nyilvántartott >365 nap (fő) 37 Álláskeresési ellátásban részesülő (fő) 18 Szociális ellátásban részesülő (fő) 49

24

25 év alatti (fő) 28 25 és 50 év közötti (fő) 63 50 éves és idősebb (fő) 32 Pályakezdő (fő) 17 Általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkező álláskeresők száma (fő) 7 Általános iskolai végzettségű álláskeresők száma (fő) 63 Szakiskolai végzettségű álláskeresők száma (fő) 1 Szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű álláskeresők száma (fő) 17 Szakmunkás végzettségű álláskeresők száma (fő) 31 Főiskolai végzettségű álláskeresők száma (fő) 2 Egyetemi végzettségű álláskeresők száma (fő) 2 Szellemi foglalkozású álláskeresők száma (fő) 8 Fizikai foglalkozású nyilvántartott álláskeresők száma (fő) 115 forrás: KSH, mikrocenzus 2016. Iregszemcse jövedelmi viszonyait tekintve elmondható, hogy szorosan korrelál az egyébként hátrányos helyzetű Tamási járásra jellemző adatokkal, így az egy főre jutó összes nettó jövedelem alatta marad mind az országos, mind a megyei, de az országos viszonylatban kedvezőtlen régiós átlagnak is. A településen az adófizetők aránya 2015‐ben 47,07 % volt, mely a Tamási járás nagyságrendjén mozog, de elmarad a nagyobb területi egységekben mért adatoktól. Jövedelmi viszonyok (Egy lakosra jutó összes nettó jövedelem Ft‐ban)

forrás: TEIR, Helyzet‐Tér‐Kép

Adófizetők aránya (%) (az SZJA alapot képező jövedelemmel rendelkezők száz állandó lakosra vetített száma)

25

forrás: TEIR, Helyzet‐Tér‐Kép Az emberi közösségek életminősége számos tényező együttese, amit az egyének jóléte mellett komplementer jelleggel meghatároz azok jólléte is. Ennek okán az életminőség az életszínvonal összetevőin kívül magába foglal az emberek közérzetét befolyásoló további, nehezen számszerűsíthető, sok esetben szubjektív tényezőket is. Jelen elemzés elsősorban a mérhető tényezőkre fókuszál. Iregszemcse megközelíthetősége tekintetében elmondható, hogy a község a megyén belül kedvező közlekedési pozícióban helyezkedik el. A települést átszeli az észak‐déli irányú 65. számú út, egyben a 65. és a 651. számú utak csomópontjában fekszik, tömegközlekedéssel a környező városi rangú települések (Tamási, Dombóvár, Siófok, Szekszárd) rugalmasan elérhetők. Az életminőség talán egyik legalapvetőbb indikátorát, a lakhatás minőségét, a lakások komfortfokozatát tekintve elmondható, hogy Iregszemcsén a közműellátottság a vezetékes vízellátás vonatkozásában biztosított, a belterületen a szennyvízcsatorna hálózat kiépült, a villamos hálózat teljeskörű. A vezetékes és mobil távközlési rendszerek kiépültek. A gázellátás a pusztákat leszámítva a településen megoldott. A közműellátottság hiátusai elsődlegesen a puszták esetében jelentkeznek. A település Egészségházában a háziorvosi ellátás mellett fogorvosi ellátást, védőnői tanácsadást is biztosítanak. A településen gyógyszertár is üzemel. A lakosság alapellátását biztosító kereskedelmi egységek a községben megtalálhatók. Az alapszintet meghaladó intézményi ellátást a lakosok többségében Tamásiban veszik igénybe. A település óvodát, művelődési házat, könyvtárat is fenntart. A Művelődési Házhoz kötődik a település kulturális, közösségi programjainak jelentős része, mely a lakosság körében közkedvelt intézményként funkcionál. A településen a mezőgazdasági termelők segítése és információval való ellátása a falugazdász feladata. A családsegítő családgondozói feladatokat lát el, ellátásokat közvetít, és szervezési tevékenységeket végez. A közbiztonságról a körzeti megbízott gondoskodik. A településen a zaj‐ és porszennyezés a 65. számú főút átmenő forgalmának köszönhetően jelentős. Ennek okán a lakosság részéről több alkalommal is érkezett panasz az önkormányzathoz.

1.7.2. Térbeli‐társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok

A társadalmi rétegződésből eredő jövőbeli potenciális konfliktusok egy fontos indikátora a veszélyeztetett kiskorúak (0‐19 évesek) aránya. Iregszemcsén a köznevelés feladatait a Deák Ferenc Általános Iskola és az Iregszemcsei Nefelejcs Óvoda és Közétkeztetési Konyha látja el. Az óvoda intézményét érintő és jelenleg zajló fejlesztés keretében 7 bölcsődei hely kialakítására is sor kerül a 120 óvodai férőhely megtartása mellett. Az iskolába 2016‐ban 377 fő került beíratásra (a magyarkeszi és felsőnyéki tagintézményben tanulókkal együtt). Ebből gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma 99 fő, hátrányos helyzetű tanulók száma 182 fő volt. A referenciaintézményként működő általános iskola integrált oktatási rendszerben oktatja a diákokat. Az önkormányzat rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt biztosít azon családok részére, ahol a gyermek szociális helyzete alapján jogosult különböző szociális juttatásokra. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre 2016. évben 205 fő volt jogosult. Az önkormányzat számos ellátási formában támogatja a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetben lévő családokat. 2016. évi adatok alapján a településen 45 fő hátrányos, illetve 86 fő halmozottan hátrányos helyzetű. A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzet megállapítása lehetőséget nyújt felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő programokban való részvételre, továbbá kötelező óvodai felvételt, művészeti oktatás esetén és kollégiumi elhelyezés 26 esetén tandíjmentességet, továbbtanulást előkészítő ösztöndíjprogramban való részvételt, felsőoktatási rendszerbe való kedvezményes bejutási lehetőséget biztosít. Iregszemcse község tekintetében elmondható, hogy a helyben realizálható munkalehetőségek csekély számossága okán többen a szociális ellátórendszerhez kénytelenek fordulni. A szociális ellátás megvalósulhat pénzbeli és természetben nyújtott ellátások, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatásokon keresztül. Az önkormányzat által biztosított pénzbeli és természetbeni ellátások:  rendkívüli települési támogatás: a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére nyújtott támogatás.  települési közgyógytámogatás: a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.  települési lakhatási támogatás: a szociálisan rászoruló személyek részére a háztartásuk tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez.  köztemetés: a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat képviselőtestülete gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.  gyermekétkeztetés: természetbeni ellátásként a gyermek életkorának megfelelő gyermekétkeztetést kell biztosítani a gondozó szülő, törvényes képviselő vagy nevelésbe vett gyermek esetén a bölcsődében, az óvodában, és az általános iskolában. Fentieken túl az önkormányzat kötelező feladatként biztosítja a szociális étkeztetést, a családsegítést, az idősek nappali ellátását, a védőnői szolgáltatást, a fogászati ellátást és a házi segítségnyújtást. Az önkormányzat önként vállalt feladatként biztosítja a tanyagondnoki szolgáltatást, melyre különösen a pusztákon, az idősek, rászorulók részéről folyamatos igény mutatkozik. A társadalom rétegződéséről ad tájékoztatást a magas, illetve alacsony jövedelműek aránya. Iregszemcse község foglalkoztatottjainak körében az arányszámok jellemzően alacsonyabbak, mint a nagyobb területi egységek esetében. Magas‐ illetve alacsony jövedelműek aránya (fő) (Az 5 millió Ft feletti adósávon adózók száma száz, 1 millió Ft alatti adósávon adózóra vetítve.)

forrás: TEIR, Helyzet‐Tér‐Kép

27

1.7.3. Települési identitást erősítő tényezők (történeti és kulturális adottságok, társadalmi élet, szokások, hagyományok, nemzetiségi kötődés, civil szerveződések, vallási közösségek stb.)

A település 1938‐ban jött létre Felsőireg és Szemcséd egyesítésével. Az egyesített falu neve kezdetben Felsőireg volt, majd 1939‐ben vette fel az Iregszemcse nevet. Iregszemcse első írásos említése 1263‐ ból való. 1327‐ben az Ozorai család birtoka, majd 1387‐ig királyi birtok volt. Ekkor Luxemburgi Zsigmond király a Tamássy családnak adományozta, majd a Hédervári családhoz került. A törökök kiűzése után az elpusztult település a Viczay család birtoka lett. Utolsó birtokosa 1917 és 1944 között Kornfeld Móric volt. A település nevezetes építményei:  Viczay‐Kornfeld‐kastély, mely 1820‐ban épült klasszicista stílusban, parkja természetvédelmi terület, jelenleg speciális diákotthonként funkcionál.  Kálvária‐kápolna, mely 15. századi gótikus templom szentélyéből került kialakításra.  Kisboldogasszony plébánia templom. A hagyományőrzés és ‐teremtés jegyében a településen élők hétköznapjait a falu számos programja színesíti, többek között az alábbi, évente megrendezett eseményekkel:  Március 15‐i megemlékezés,  Falunapok rendezvényei (Bartók napok, Szentivánéji tűzugrás, Márton napi rendezvények, bográcsfesztivál)  A könyvtárban és a művelődési házban kiállítások, vers‐, mesemondó versenyek, felolvasó estek, alkalmi ünnepségek, kulturális programok a tánccsoportok fellépésével. Iregszemcsén számos civil szervezet, elsősorban egyesület és alapítvány segíti a szabadidő hasznos eltöltését, a közösség szervezését, melyek az alábbiak:  Olvasókör  Nyugdíjas klub  Iregszemcse Kultúrájáért Alapítvány  Iregszemcsei Súlyemelő és Szabadidős Sportegyesület  Kudarc Nélkül az Óvodában Alapítvány  Iregszemcse Utánpótlás Egyesület  Iregszemcsei Labdarúgó Utánpótlás Alapítvány  Iregszemcsei Református Alapítvány  Iregszemcsei Polgárőr Egyesület  Korszerű Iskoláért Alapítvány A közösségi élet szimbolikus megnyilvánulása a jelen dokumentum készítésének időpillanatában zajló közösségi tervezés, melynek keretében a lakosság közösen gondolkodik az Ireg‐patak faluközpontot érintő, a Művelődési Ház mögöttes területének kialakításán. A vallási közösségek tekintetében a katolikus (a lakosság 53 %‐a), református (a lakosság 10 %‐a) hívők vallásgyakorlását a helyi egyházközségek segítik. A településen az említett felekezetek épített emlékekkel is rendelkeznek. Iregszemcse testvértelepülési kapcsolattal nem rendelkezik.

1.8. A település humán infrastruktúrája

1.8.1. Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, kultúra, sport stb.)

Oktatás‐nevelés 28

Iregszemcse Község területén csak az alapfokú oktatási intézmények találhatók meg. A község Önkormányzata alapellátási kötelezettségei és önként vállalt feladatai ellátása értelmében megfelelően gondoskodott a nevelési‐ oktatási intézményrendszerének működtetéséről. 2013‐ig a normatív támogatást kiegészítve biztosította az intézmények zavartalan működését. Az Önkormányzat alapellátási kötelezettségén túl (Deák Ferenc Általános Iskola) a TONIEPSZ Lajtha László Alapfokú Művészetoktatási Tagintézménnyel feladatellátási szerződés keretein belül biztosította a gyermekek részére a művészeti oktatást. 2013. január 1‐től az iskolák fenntartója itt is az állam lett. Az óvodánál a feladatalapú finanszírozásban a várható támogatás legfeljebb a költségek kb. 85%‐ára lesz elegendő, a többit az önkormányzatnak kell hozzátennie. A település közoktatási esélyegyenlőségi tervvel rendelkezik. Az iskola és az óvoda készített esélyegyenlőségi helyzetelemzést és programot. A helyzetelemzés és az akcióterv esélyegyenlőségi szempontból intézkedést igénylő problémát nem vetett fel. Az óvodában és az iskolában is minden adott a megfelelő színvonalú neveléshez.

Nefelejcs Óvoda: Címe: József Attila u. 11‐16.

A helyi nevelési programon kívül az alábbi szolgáltatások biztosítottak: - Játékos angol nyelvtanítás - "Szinti‐ovi" szintetizátor‐oktatás - Néptánc oktatás Az óvodai dolgozók száma 31 fő.

- csoportok száma 4 - kapacitás száma 125 fő - a gyerekek száma az elmúlt tanévben: 100 fő - bölcsőde jelenleg nincs

Az épületben 4 csoportszoba, 1 tornaszoba van. Udvaron homokozó, hinta, mászóka.

Iregszemcsei Deák Ferenc Általános Iskola cím: Móricz Zsigmond u. 8‐10. - kapacitás: 16 osztály - 2017‐18 tanév tanulóinak száma: 262 fő - ott dolgozók száma: 29,5 pedagógus 8 technikai és 1 fő technikai rehabos. - tornaterem van, felszereltsége megfelelő - tantermek felszereltsége megfelelő - épület műszaki állapota nem megfelelő, felújítása, bővítése közeljövőben megtörténik

29

Középszintű oktatásra a környékbeli városokban nyílik lehetőség: Tamási, Siófok, Dombóvár, Paks, Szekszárd Tolna Megyei Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Göllesz Viktor Tagintézmény Cím: Iregszemcse, Bartók B. u. 10. (Viczay‐Kornfeld‐kastély) általános iskola, szakiskola és kollégium

Az iskola alapelve: A tanulók eltérő haladási képességeire épített, egyénre szabott fejlesztése, a gyakorlatra alapozott ismeretszerzés, valamint a társadalmi integrációt elősegítő, az életkezdéshez szükséges és a munkába állást is elősegítő készségek, képességek és jártasságok kialakítása. Feladata: Értelmileg sérült gyermekek alapfokú oktatása, nevelése, készségfejlesztő speciális szakiskolai képzése. A szakiskola megyei beiskolázású intézmény. A cél a megye területén nyolc osztályt végzett tanulásban akadályozott, sajátos nevelési igényű tanulók szakmaszerzésének biztosítása.

Egyészségügy: Szociális intézményben (Rákóczi F. utca 1.)  házi orvos  fogorvos  gyermekjóléti szolgálat  családsegítés  védőnői szolgálat  Idősek nappali ellátása, házi segítségnyújtás:

Házi orvosi rendelő működik még a Garay J. utca 2. alatt

Kultúra:

Bartók Béla Művelődési Ház (Bartók B. utca 1.) Könyvtár (Hajnal utca 15.)

Sport Sportcsarnok az iskola telkén áll. sportpálya a kastély mögött, a kastély kertjében található. vallás Iregszemcsei Református Egyházközség: 7095 Iregszemcse, József A. u. 2.

Római Katolikus Egyház 7095 Iregszemcse, Petőfi S. u. 4.

Temetkezés temetők: 1 római katolikus, ez egyben a köztemető is kerítés részben van közművek közül víz, áram van ravatalozó van

30 parkolás megoldott

1 református kerítés nincs közművek közül víz, áram van ravatalozó van parkolás megoldott kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás A településen az alapszintű szolgáltatások, vendéglátó egységek és kereskedelmi egységek megtalálhatók.

Az alapszintet meghaladó intézményi ellátást a lakosok többségében Siófok, Tamási, Dombóvár, illetve Szekszárdon veszik igénybe. A településen 1 db benzinkút, számos kiskereskedelmi üzlet, néhány vendéglátó egység (büfé, étterem) működik.

1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása Az önkormányzat 83/2017.(IX.27.) számú határozatával fogadta el Helyi Esélyegyenlőségi Programját.

Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás, célok konkrét megfogalmazása Nem állnak rendelkezésre az esélyegyenlőség adatok körének komplex problémakörét bemutató, rendszerezett adatok. Cél: adatállomány létrehozása (A nők, romák rendjének és fogyatékosok esetében is) Az esélyegyenlőség komplex problémakörének megismertetése és elfogadtatása, az esélytudatosság kialakítása a döntéshozók, az önkormányzati alkalmazottak és a lakosság körében. Szociális szolgáltatási koncepció felülvizsgálata Esélyteremtő intézkedések Hatósági és közösségfejlesztő eszközök harmonizálása. A célcsoportok foglakoztatási helyzetének javítása érdekében partneri viszony kialakítása szükséges a helyi munkáltatókkal. A települési esélyegyenlőségi program helyzetelemzése az aktuálisan szolgáltatott adatokon túl eltérő aktualitású és pontosságú forrásokra is támaszkodik.

31

1.9. A település gazdasága

1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre

A települések aktuális gazdasági helyzetét alapvetően befolyásolja földrajzi környezetük, elhelyezkedésük, lakosságuk száma, a lakosság demográfia jellemzői (pl.: korösszetétel, képzettség, stb.), valamint a korábbi gazdasági helyzetük jelenre gyakorolt hatásai (pl.: tradicionálisan jelen lévő üzletág; korábbi ipari termelés hagyatékaként jelen lévő „rozsdaövezet”, stb.) is. Mindemellett további meghatározó tényező az ország általános gazdasági állapota, továbbá a jelenben egyre markánsabban zajló városiasodási folyamatok és ezek hatásai is. Iregszemcse természetföldrajzi szempontból a Tolnai‐Hegyháttól nyugatra, a Kelet‐Külső‐Somogy kistáj területén helyezkedik el. A településhez tartozó terület a Tolna Megyei Területrendezési Tervben foglaltak alapján ökológiai folyosóban fekszik, országos vízminőség‐védelmi területen helyezkedik el. Közigazgatásilag Iregszemcse Tolna megye észak‐nyugati részén, a Tamási járásban található. A község a megyén belül kedvező közlekedési pozícióban, a 65. és a 651. számú utak csomópontjában helyezkedik el, 65 km‐re a megyeszékhelytől és 12 km‐re a járásszékhelytől. Városi rangú település a közelségében a járásszékhely Tamási (8.041 fő), valamint a Somogy megyei Tab (4307 fő) és Siófok (25.468 fő), a Tolna megyei Simontornya (4051 fő), és Dombóvár (18.311 fő), melyek vonzáskörzetében helyezkedik el. Megközelítése elsősorban közúton ideális. A település vonattal a MÁV 40‐es számú (Dombóvár ‐ Sárbogárd) vasútvonalán csak közúti kapcsolattal érhető el. A megállóhely Pincehelyen, Iregszemcsétől mintegy 25 km‐re található. A település közigazgatási területe 58,33 km2, melyen a központi belterület mellett további 3 külterületi településrész osztozik. A lakónépességet a folyamatosan csökkenő statisztikák jellemzik. A község gazdasági szempontból fontos demográfiai jellemzője a természetes fogyás. Hasonló tendenciát mutat a település vándorlási egyenlege is, mely évről évre jellemzően negatív.

Természetes szaporodás/fogyás (‰) Vándorlási egyenleg (‰)

forrás: TEIR, Helyzet‐Tér‐Kép Iregszemcse népességének gazdasági aktivitását az alábbi táblázat foglalja össze. A KSH 2011. évi adatai alapján a foglalkoztatottak mellett, arányaiban jelentős számban élnek inaktív keresők (pl.: nyugdíjas, rokkantnyugdíjas, gyermekgondozási díjban részesülő), ami részben utal a település kedvezőtlen korösszetételére.

32

A népesség gazdasági aktivitás szerint, 2011

foglalkoztatott munkanélküli inaktív kereső eltartott összesen 986 121 870 780 2757 forrás: KSH népszámlálás 2011.

A térség városi rangú településeinek meghatározó szerepe van az ingázás alakulásában, illetve a foglalkoztatásban, mivel a község ipari, szolgáltatási ágazatok tekintetében viszonylag mérsékelt foglakoztatási képességgel rendelkezik. Az ingázás tekintetében elmondható, hogy a KSH 2011. évi adatai alapján a 986 fő foglalkoztatottból mindösszesen 545 fő foglalkoztatása valósult meg a településen, a további 441 fő ‐ a lakosság mintegy 45%‐a ‐ a környező városi rangú településeken, elsősorban Tamásiban (111 fő), Siófokon (101 fő), Tabon (76 fő), kisebb részben Dombóváron, Székesfehérváron került foglalkoztatásra.

1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői

Iregszemcse térsége kiemelkedően jó termőhelyi adottságokkal rendelkezik, így jelentős a településen a mezőgazdasági tevékenység, azon belül is a növénytermesztés. Ebből fakadóan a település lakosságának egy része (mintegy 120 család) jelenleg is a mezőgazdaságban talál megélhetésre. A növénytermesztés jellemzően nagytáblás rendszerben zajlik, ahol kukoricát, búzát, árpát, rozst, napraforgót termelnek. A gazdasági környezet fontos mutatója az adott területen található szabad munkaerő‐piaci kapacitás, mely a munkanélküliekkel, álláskeresőkkel jellemezhető. A munkanélküliségi ráta 2015. évben magasabb volt, mint az országos vagy a megyei átlag, összességében a járási átlagnak megfelelően alakult. A KSH adatai alapján a településen az álláskeresők tekintetében a 180 napon túli, illetve az éven túli tartósan munka nélkül lévők aránya a munkanélkülieknek mintegy harmadát teszi ki. Közöttük dominánsan voltak jelen a korábbiakban fizikai munkát végzők, illetve az általános iskolai végzettséggel, vagy azzal sem rendelkezők.

Munkanélküliségi ráta Tartós munkanélküliek aránya (%) (Regisztrált munkanélküliek száma száz 15‐59 (180 napnál hosszabb ideje regisztrált éves állandó lakosra.) munkanélküliek az összes munkanélküli százalékában)

33

forrás: TEIR, Helyzet‐Tér‐Kép

1.9.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fejlesztési elképzelése

Iregszemcse vállalkozási, gazdasági háttere tekintetében az alábbi táblázat a településen található foglakoztatókról ad tájékoztatást. A település vállalkozásainak adatai gazdálkodási forma és tartalom szerint regisztrált vállalkozások besorolása (db.) Regisztrált szövetkezetek száma ‐ GFO'11 1 Jogi személyiségű vállalkozások száma ‐ GFO'14 40 Korlátolt felelősségű társaságok száma 26 Betéti társaságok száma 12 Egyéni vállalkozók száma 107 Őstermelők száma 146 Nonprofit szervezetek száma ‐ GFO'11, GFO'14 22 Vállalkozások száma ‐ GFO'14 480 0 és ismeretlen fős vállalkozások száma ‐ GFO'14 35 1‐9 fős vállalkozások száma ‐ GFO'14 440 10‐19 fős vállalkozások száma ‐ GFO'14 3 20‐49 fős vállalkozások száma ‐ GFO'14 2 Társas vállalkozások száma ‐ GFO'14 40 0 és ismeretlen fős társas vállalkozások száma ‐ GFO'14 15 1‐9 fős társas vállalkozások száma ‐ GFO'14 20 10‐19 fős társas vállalkozások száma ‐ GFO'14 3 20‐49 fős társas vállalkozások száma ‐ GFO'14 2 Vállalkozások száma a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági 298 ágakban Vállalkozások száma a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban 11 Vállalkozások száma a feldolgozóipar nemzetgazdasági ágban 11 Vállalkozások száma a pénzügyi, biztosítási tevékenység nemzetgazdasági ágban 4 Vállalkozások száma a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység nemzetgazd. 16 ágban Vállalkozások száma az építőipar nemzetgazdasági ágban 28 Vállalkozások száma a szálláshely‐szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban 19 Vállalkozások száma az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágban 43 Vállalkozások száma az oktatás nemzetgazdasági ágban 7 Vállalkozások száma a művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágban 2 Vállalkozások száma az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevék. 1 nemzetgazdasági ágban Vállalkozások száma az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban 2 Vállalkozások száma a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágban 5 forrás: KSH mikrocenzus 2016.

Iregszemcsén a mezőgazdasági tevékenységet folytató társas vállalkozások száma viszonylag alacsony (a KSH 2016. évi adatai alapján 10 db), addig a jelentős számú egyéni gazdaságban a település lakosságának csaknem negyede munkát végző családtag, míg az állandó alkalmazásban állók száma minimális. Az egyéni gazdaságok mintegy 2854 ha területen, míg a gazdasági szervezetek 2646 ha 2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

területen gazdálkodnak. Nem elhanyagolható az állattartás a településen. A jelentős (278 db1) számú egyéni gazdaság2 szarvasmarhát (63 db), tehenet (17 db), lovat (54 db), kimagasló számú sertést (1616 db), juhot (229 db), valamint baromfit (10.234 db) és házinyulat (425 db) tartott. Az állattartásban a gazdasági társaságok is érdekeltek elsősorban sertés, juh, szarvasmarha tekintetében. Az árbevétel és foglalkoztatás tekintetében a mezőgazdaság területén kiemelendő a táblás növénytermesztéssel foglalkozó Agroireg Kft, mely 2016. évben 13 főt foglalkoztatott, valamint az állattartással foglalkozó Trade Farm Kft 4 fős foglalkoztatotti létszámmal. Említést érdemel még az EZERMAG Kft, és a „Lovas” Állattenyésztési Kft, melyek ugyancsak a mezőgazdaság területén működnek. A településen működik a Kaposvári Egyetem Takarmánytermesztési Kutató Intézete. Sok kistelepüléshez hasonlóan Iregszemcse esetében is a legjelentősebb foglalkoztató az önkormányzat. A település 2018. évi költségvetési rendelete alapján az intézményekhez kapcsolódóan 54 fő foglalkoztatása valósult meg, további 71 fő tervezetten a közfoglalkoztatásban kerül alkalmazásra. Magyarország 2004. évi Európai Uniós csatlakozása óta jelentős fejlesztési források állnak rendelkezésre az egyes operatív programokban úgy a köz‐, mind a magánszféra számára. A település jellegéből fakadóan a 2014‐2020 közötti programozási időszakban a Széchenyi 2020 program keretében a településen működő szervezetek és személyek által a jelen dokumentum készítésének időpillanatáig elnyert 40 db. pályázatból 36 db. a Vidékfejlesztési Programhoz kötődik, melynek keretében mintegy 278 MFt érkezett a településre. A források részben a mezőgazdasági vállalkozások telephelyeinek fejlesztésére, korszerűsítésére, bővítésére kerültek felhasználásra (állattartó telepek korszerűsítése, terménytároló, ‐szárító létesítése).

1.9.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők

Korunk társadalmi‐gazdasági fejlődése, a tercier és kvaterner szektorok meghatározó jelenléte a gazdaságban szükségszerűen együtt jár az egyre markánsabban tetten érhető városiasodási folyamattal. Mindez az aprófalvas Dél‐Dunántúlon még inkább érezteti hatását, ahol szolgáltatási, közigazgatási funkciójuknál fogva egyre meghatározóbb szerepet töltenek be a térségi központok, különösen a járási és megyeszékhelyek. Ennek okán a kistelepülések intézményi ellátottságuk tekintetében egyre inkább a mikrótérségi, illetve járási központjaikra vannak utalva, ahová a közigazgatási és szolgáltatási funkciók összpontosulnak, leginkább a kistelepüléseken egyre erőteljesebben jelentkező fenntarthatósági, kihasználtsági nehézségek miatt. A kistelepülések versenyképességét ezen geopolitikai helyzetben kell értelmeznünk. Iregszemcse közlekedési feltételrendszerének jellemzője, hogy a településen halad át a 65. számú út, mely déli irányban biztosítja az összeköttetést a járás‐, és megyeszékhely, északi irányban Siófok felé. A település egyben a 65. és a 651. utak csomópontjában fekszik. Utóbbi rugalmas elérhetőséget biztosít Dombóvár és Pécs irányában. A jövő gazdasági helyzetét nagyban befolyásoló várható demográfiai helyzet vonatkozásában Iregszemcse pozíciója – az ország jelentős számú kistelepüléséhez hasonlóan – nem tekinthető erősnek. A munkahelyek hiánya, a városi rangú települések (Tamási, Tab, Siófok) közelsége alapvetően indukálja, hogy a fiatalok esetében az elvándorlási trend várhatóan folytatódik, melyhez a szakképzett munkaerő elköltözése is társul. Ugyanakkor a magasan képzett szakemberek tekintetében napjainkban az elvándorlás már sokkal inkább az ország fejlettebb régiói, valamint a nyugat‐európai országok irányában valósul meg. A negatív összegű migráció egyfelől csökkenti a térség versenyképességét, másfelől fokozza a lakosság elöregedésének ütemét.

1 KSH 2010. 2 Egyéni gazdaság a mezőgazdasági tevékenységet folytató háztartás és az adószámmal rendelkező egyéni vállalkozás által működtetett gazdaság. 35

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

1.9.5. Ingatlanpiaci viszonyok

Iregszemcse ingatlanpiacának meghatározó szegmense a használt lakóingatlanok adásvétele. A településen a KSH 2016. évi adatai alapján 1.055 lakóingatlan volt. A lakások több, mint 90 %‐a egy lakásos családi ház. A lakások komfortfokozata jellemzően a központi településrészen magasabb, míg a külterületeken alacsonyabb. Lakások száma, jellege, felszereltsége

besorolás darab arány Lakásállomány (db) 1055 100,0 % Egyszobás lakások száma (db) 31 2,9 % Kétszobás lakások száma (db) 302 28,6 % Háromszobás lakások száma (db) 462 43,8 % Négy‐ és többszobás lakások száma (db) 260 24,7 % Hálózati vízvezetékkel ellátott lakások száma (db) 1021 96,7 % Közcsatornával ellátott lakások száma (db) 399 37,8 % Háztartási gázfogyasztók száma (db) 409 38,8 % Önkormányzati lakások száma (db) 13 1,23 % Magántulajdonú lakások száma (db) 1042 98,77 % Félkomfortos lakások száma (db) 50 4,73 % Komfort nélküli lakások száma (db) 77 7,29 % Komfortos lakások száma (db) 403 38,19 % Összkomfortos lakások száma (db) 519 49,19 % Szükség és egyéb lakások száma (db) 6 0,56 % Egy lakásra jutó alapterület (m2) 88 ‐ forrás: KSH mikrocenzus 2016. A KSH adatai alapján a településen a lakóingatlanok számát tekintve az elmúlt 5 évben érdemi változás nem történt, 2011. és 2016. között mindösszesen 1 db lakás épült. Az eladásra kínált lakóingatlanok között 2018 márciusában a legmagasabb négyzetméter ár 215.000.‐ forint, a legalacsonyabb 45.000.‐ forint, az átlagár 122.600.‐ forint volt. Ingatlanra vonatkozó statisztikák

átlag ár* legkisebb ár legnagyobb ár

17 342 000 Ft 4 500 000 Ft 33 000 000 Ft *az eladásra kínált ingatlanok relációjában forrás: www.ingatlannet.hu

A lakásállomány településrészek szerint

megnevezés lakások száma távolság a központtól (km)

36

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

Központi belterület 995 0 Külterület Hékút puszta 13 9 Csehi puszta 25 5 Okrád puszta 21 8 Szőlőhegy 1 5 összesen: 1055 ‐ forrás: www.hunmix.hu

1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz‐ és intézményrendszere

1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program

Iregszemcse község önállóan fenntartott hivatallal rendelkezik. A település 2016. évi gazdálkodásának végrehajtásáról a 3/2017. (II.27.) számú rendeletével döntött. Költségvetésében az önkormányzat bevételei 597.460.847.‐ forintban, kiadásai 545.156.781.‐ forintban realizálódtak, a bevételek és kiadások egyenlege 63.600.150.‐ forint. Helyi adókból a településnek 42.368.577.‐ forint bevétele származott. A település 2018. évi gazdálkodásának tervezetét az „Iregszemcse község 1/2018. (III.27.) önkormányzati rendelete a 2018. évi költségvetéséről” című rendeletében hagyta jóvá. A képviselőtestület a település 2018. évi költségvetés bevételi és kiadási főösszegét 942.592.690.‐ forintban állapította meg. Az önkormányzat bevételeit és kiadásait figyelembe véve 50,48 MFt működési hiánnyal tervez, továbbá 100 MFt hitelállománnyal rendelkezik, melyből 50 MFt az óvoda beruházási pályázat önerejét képezi, további 50 MFt likviditási célú hitel. Az önkormányzat bevételeinek mintegy 5 %‐át helyi adókból tervezi. Iregszemcse község vagyongazdálkodását a képviselő testület „Iregszemcse Község Képviselő‐ testületének a 4/2013.(IV.18), a 2/2012. (III.1.) rendelettel módosított 6/1994. (VI.25.) számú Önkormányzati Rendelete Az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól” című rendeletében szabályozta. A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi joggyakorlója Iregszemcse Község Önkormányzata Képviselő‐testülete. A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó ügyekben a képviselő‐testületet a polgármester képviseli. Iregszemcse Község Önkormányzatának képviselő testülete 2014‐2019 közötti időszakra vonatkozón fogadta el Gazdasági Programját. A program előirányzott fejlesztései: - utak, járdák közterületek javítása, felújítása, csapadékvíz elvezető árkok burkolása, - a két iskolaépület közötti terület újraburkolása, - önkormányzati ingatlanok hasznosítása a munkahelyteremtés jegyében, - Új óvoda építése Iregszemcsén, - Közétkeztetési konyha és ebédlő építése általános iskola területén, - Bartók Béla Művelődési ház komplett felújítása, - Ivóvízhálózat kialakítása Csehipusztán, - Volt diákotthon épületének komplex felújítása,

37

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

- Piactér, közösségi ház könyvtárral és az egészséges életmódot szolgáló egyéb helyiségek (szauna, konditerem, reform büfé, kávézó) kialakítása a régi mozi és vendéglő épületében, - Közbiztonsági kamerarendszer kiépítése, - Önkormányzati bérlakás állomány korszerűsítése.

1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere

Iregszemcse település közigazgatási területe 5834 ha (58,3 km2), mely belterületből és három pusztát átfogó külterületből áll. Külterületi lakott helyek: - Csehi puszta: Iregszemcse központjától számítva kb. 5 km távolságra található. Jellegét tekintve mezőgazdasági (készenléti, szolgálati) lakótelep, illetve lakóhely, mezőgazdasági jellegű tanyákkal. Lakónépessége hozzávetőleg 61 fő, a területén található lakások száma pedig 25 db. A területen két agrárvállalkozás telephelye található („Lovas”Állattenyésztési Kft ‐ sertéstenyésztés, Varga István EV ‐ falusi vendéglátás) A területen saját ivóvíz nincs, a vízellátás a sertéstelepről megoldott. - Hékút puszta: Iregszemcse község központjától kb. 9 kilométer távolságra található. Jellegét tekintve mezőgazdasági (készenléti, szolgálati) lakótelep, illetve lakóhely, mezőgazdasági jellegű tanyákkal, cselédlakás típusú ingatlanokkal. Lakónépessége mintegy 63 fő, a roma lakosság aránya magas. A területen található lakások száma 13 db. Itt található a helyi Trade Farm Kft birkatelepe, továbbá Varga István EV, valamint az EZERMAG Kft telephelye. A terület vízellátása, közvilágítása megoldott, az út rossz állapotban van. A területen falugondnok lát el segítő tevékenységet. - Okrád puszta: Iregszemcse központjától számítva nagyjából 8 kilométer távolságra található. Jellegét tekintve mezőgazdasági (készenléti, szolgálati) lakótelep, illetve lakóhely, mezőgazdasági jellegű tanyákkal. Lakónépessége hozzávetőleg 48 fő, a területén található lakások száma pedig 21 darab. - Szőlőhegy: Iregszemcse központjától 5 km távolságban található településrész, ahol 1 db lakóingatlan van 1 fő lakóval, továbbá 2 db hétvégi ház, lakó nélkül. Itt működik egy veszélyes és nem veszélyes hulladékgyűjtő vállalkozás, valamint itt található 3 db mezőgazdasági terménytároló. Az önkormányzat gazdálkodásának elsődleges irányelve, hogy a településfejlesztés során elsősorban azon igények kerüljenek előtérbe, melyek az önkormányzat által ellátandó alapvető településüzemeltetési‐ és közszolgáltatási feladatokhoz kapcsolódnak. Mindezen túl a község településfejlesztéssel kapcsolatos célkitűzése, hogy az önkormányzati vagyon gyarapodjon, ezért a fejlesztések finanszírozását zavartalan működés mellett kívánatos biztosítani, valamint a beruházások kapcsán törekedni kell arra, hogy azok fenntartása, üzemeltetése az önkormányzat gazdálkodását hatékonyabbá tegye. A település jövőjét, fejlődését és fejlesztését szolgáló településfejlesztési tervek, intézkedések és programok végrehajtását az önkormányzat az alábbi alapelvek mentén kívánja megvalósítani: - térségi kapcsolatok erősítése; - fejlesztési elképzelések összehangolása a térségi elképzelésekkel; - település népességmegtartó erejének növelése; - településen elérhető szolgáltatások fejlesztése; - település arculatának és építészeti értékeinek megőrzése; - településkép kialakítása pályázati forrás bevonásával.

38

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

A település fejlesztési irányai tématerületek szerinti bontásban az alábbiak: Településüzemeltetés: - Belterületi aszfaltozott utak felújítása, karbantartása: az utak folyamatos karbantartása, szükség szerinti felújítása a biztonságos közlekedés megteremtése érdekében. A pusztákra vezető utak felújítása, karbantartása. Amennyiben pályázati lehetőség lesz rá, kerékpárút kiépítése is célszerű lenne Iregszemcse és Csehi puszta között - Földutak és árkok műtárgyainak rendbetétele: az önkormányzat tulajdonában lévő földút karbantartása. Az árkok folyamatos rendben tartása a vízelvezetés biztosítására vízeróziónak kitett térségben. - Járdahálózat felújítása, bővítése: a településen a gyalogos közlekedés biztonságos megvalósítása érdekében a járdák folyamatos karbantartása, felújítása indokolt. - A község vízfolyásainak rendben tartása, vízelvezetés továbbfejlesztése a település belterületén: az időszakos, de intenzív esőzések alkalmával kialakuló havária helyzetek elkerülése érdekében. - Parkok karbantartása, felújítása: a település központi részén különös hangsúllyal. - Temető karbantartása: a jogszabályi előírásokra is figyelemmel, azok teljesítésének érdekében. - Környezetvédelem, településtisztaság: az illegális szemétlerakások csökkentése a településkép javítása érdekében. Az illegális szemétlerakás megakadályozásában a mezőőr és a polgárőrség is szerepet kap. Közszolgáltatások: - Az önkormányzat intézményei és az önkormányzat hivatala szolgáltatásainak a lakosság igényeihez igazítása: a szolgáltató jellegű közigazgatás megteremtése. - Egészségügyi, szociális és gyermekjóléti ellátások igényekhez igazodó biztosítása: a településen a házi‐ és fogorvosi ellátás vállalkozói formában biztosított, a védőnői ellátás az önkormányzat finanszírozásában valósul meg. A szociális rendszert az önkormányzat biztosítja és fenntartja, melyet az igények szerint rendeleti úton felülvizsgál. Tervezett a 3 év alatti gyermekek bölcsődei ellátásának biztosítása. - Nevelési‐oktatási feladatok, a közművelődés, szabadidő hasznos eltöltését támogató programok felkarolása: közösségi programok szervezése, a hagyományápolás és kulturális programok eszközeivel. A sportélet helyszíneinek folyamatos karbantartása, a településen működő egyesületek támogatása. - Civil kapcsolatok támogatása, építése: a civil szervezetek anyagi és formai, tartalmi támogatása az önkormányzat részéről. - Az önkormányzat tulajdonában lévő épületek, bérlakások karbantartása és állagmegóvása: a bérleti díjak visszaforgatásával. Saját erőből (közfoglalkoztatottak bevonásával) és pályázati lehetőség igénybevételével a volt mozi és vendéglő épületének hasznosítása. Gazdaságfejlesztés: - A mezőgazdasági termelő és szolgáltató vállalkozások igényeinek kiszolgálása: a településen tevékenykedő mezőgazdasági vállalkozások a külterületeken, elsődlegesen a pusztákon találhatóak, melyek elérhetőségének rugalmas és hatékony biztosítása az útfejlesztési beavatkozások révén ‐ itt élők életminőségének javítása szempontjából is ‐kiemelt jelentőségű. - Lakosság életminőségének javítása: a munkahelyteremtés támogatása, iparterületfejlesztéssel, a vállalkozások pályázati törekvéseinek támogatásával, az önkormányzatok ingatlanainak ilyen irányú hasznosításával, a közfoglalkoztatás adta lehetőségek széles körű kiaknázásával. - Gazdasági környezet és a kistérségi kapcsolatok fejlesztése: közös fejlesztések és közszolgáltatások megvalósítása a térség településeivel és vállalkozásaival, a pályázati források hatékony felhasználásával.

39

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

A tervezett fejlesztések kapcsán kiemelendő, hogy az elképzelések ‐ legyen szó akár az útfejlesztésekről vagy azokat érintő rehabilitációs beavatkozásokról, továbbá a közszolgáltatásokhoz kapcsolódó elképzelésekről ‐ forrást igényelnek, így azok megvalósítása a település saját forrásai mellett külső európai uniós pályázati vagy központi forrás biztosítása esetén lehetséges. A tervezett fejlesztések megvalósulását az önkormányzat célzott szakmai‐ és politikai lobby tevékenység folytatása mellett, önerő biztosításával segítheti a leghatékonyabban. A legnagyobb forrásokat megmozgató EU‐s fejlesztések a közintézményekhez kötődnek, melyek keretében kerül sor új óvoda és mini bölcsőde építésére (370 MFt), valamint a Polgármesteri Hivatal energetikai korszerűsítésére, és az Iregszemcse és Környéke Szociális és Gyermekjóléti Ellátási Intézmény kapcsán háztartási méretű naperőmű telepítésére (44 MFt). A település legjelentősebb beruházása a Deák Ferenc Általános Iskolához köthető, ahol 1,154 Mrd Ft összegű beruházás megvalósításával újul meg az intézmény3. A tömegközlekedésben résztvevők kiszolgálásának biztosítására a buszvárók fejlesztésével jelentős forrásokat fordított az önkormányzat. A fentiek mellett az elmúlt időszakban megvalósult legfontosabb fejlesztések: - Polgármesteri Hivatal komplex akadálymentesítése (278 MFt) - Integrált mikrotérségi alapfokú egészségügyi és szociális szolgáltató központ fejlesztése (182, 9 MFt) - Egészségügyi alapellátás fejlesztése (akadálymentesítés, hőszigetelés, nyílászáró csere ‐ 37 MFt) - Napelemes rendszer telepítése (hivatal, a konyha és művelődési ház esetén ‐ 24,8 MFt) - Házi komposztálást segítő mintaprojekt megvalósítása (7,9 MFt) - A településen található intézmények épületenergetikai fejlesztései a lakosság környezettudatos szemléletformálása erősítése érdekében (21,3 MFt) - A település szennyvízcsatornázása és szennyvíztisztítása (1166,3 MFt) - Kerékpáros közlekedést segítő projekt a Deák Ferenc Iskolában. (8,9 MFt)

1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység

Sok magyarországi települési önkormányzathoz hasonlóan Iregszemcse Község Önkormányzatának sem áll rendelkezésére olyan eszköz, mely a gazdaság fejlesztését hatékonyan támogatná. A település adópolitikája tekintetében alkalmazza azon adóztatási formákat, melyeket a jogszabály számára biztosít. Ennek megfelelően a településen a magánszemélyek kommunális adója és a helyi iparűzési adó került bevezetésre. 2016. évben az önkormányzatnak a helyi adókból 42 MFt‐ot meghaladó bevétele származott, melyet a település fejlesztése érdekében igyekszik visszaforgatni. A vállalkozásokra vonatkozó iparűzési adó mértéke a korrigált nettó árbevétel 2 %‐ban, ideiglenesen végzett tevékenység esetén 2.500.‐ Ft naptári naponkénti mértékben került meghatározásra. A lakosok ingatlanonként kommunális adót fizetnek építmény és lakásbérleti jog esetén 8.000.‐ Ft/év. Az adózó az általa fizetett éves helyi iparűzési adó legfeljebb 5 %‐áról rendelkezhet. Mentes a magánszemélyek kommunális adója alól a Csehi, Okrád, Hékut pusztákon és Szőlőhegyen lévő építmény, továbbá a kommunális adó 50 %‐a alól az Ireg pusztán, a külső Katona utcában lévő építmény. Az önkormányzat szervezésében a közfoglalkoztatás keretében, a településüzemeltetés és zöldterület karbantartás mellett saját konyhára termelés is megvalósul, melynek megtermelt javait az önkormányzat a saját tulajdonú hűtő‐ fagyasztó kapacitásaira támaszkodva tárolja, majd intézményeiben felhasználja. Az önkormányzat terveiben szerepel a feldolgozó kapacitások bővítése,

3 forrás: www.palyazat.gov.hu 40

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

az önkormányzat tulajdonában álló két, összesen 700 adagos konyha kiszolgálása érdekében. A tervben van továbbá új konyha építése is, melynek építési engedélyes tervi elkészültek. Az új konyha 800 főre tervezett, mellyel párhuzamosan a korábbi főzőkonyha jellege megszűnne és tálalóként funkcionálna tovább. További, a gazdaságfejlesztést támogató beruházás a tervezett új út építés a Vidékfejlesztési Program támogatásával, melynek keretében, a külterületi földutak szilárd burkolatúvá tételével az Agroireg Kft. szárító és magtártelepét tárják föl, melyre az önkormányzat 42 MFt‐ot nyert el. Tervezett továbbá az óvoda melletti út felújítása mintegy 100 méter hosszban.

1.10.4. Foglalkoztatáspolitika

A település lakosságának munkanélküliségi rátája a Tamási járás mutatóinak szintjén mozog, azzal szorosan korrelál. A lakosság egy jelentős része ‐ mintegy 45 %‐a ‐ a környező városi rangú településekre ingázik, másfelől viszont figyelembe kell venni, hogy a településen jelentős számban élnek inaktív keresők (pl.: nyugdíjas). A településen élő munkanélküliek döntő többsége korábban fizikai munkát végző álláskereső, melyek jelentős része ellátásban részesül. A tartósan munka nélkül lévők aránya a munkanélküliek mintegy felét teszi ki. A település hivatala, illetve intézményei „Iregszemcse község 1/2018. (III.27.) önkormányzati rendelete a 2018. évi költségvetéséről” c. rendeletében rögzítettek szerint 54 főt foglalkoztattak. A település esetében a közszolgáltatások működési struktúrája nem eredményez kapacitáshiányt, így e területeken a foglalkoztatottak létszámának bővülése nem várható. 2018. évben a település a közfoglalkoztatásban 71 fő foglalkoztatását tervezi. A közfoglalkoztatásban résztvevők számáról az alábbi táblázat ad tájékoztatást: Közfoglalkoztatásban résztvevők havi átlagos létszáma4 Iregszemcse 2013. 2014. 2015. 2016. 2017. Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása 15 26 30 10 18 Országos közfoglalkoztatási program támogatása 3 4 9 8 6 Járási startmunka mintaprogram támogatása összesen 34 49 68 62 65 ‐ Mezőgazdaság 20 29 32 27 31 ‐ Belvízelvezetés 6 3 11 2 4 ‐ Bio‐ és megújuló energiafelhasználás 2 0 ‐ ‐ ‐ ‐ Belterületi közutak karbantartása 0 2 1 12 11 ‐ Illegális hulladéklerakók felszámolása 5 4 2 4 5 ‐ Téli és egyéb értékteremtő közfoglalkoztatás 2 5 2 ‐ ‐ ‐ Helyi sajátosságokra épülő közfoglalkoztatás ‐ 6 21 16 14 Mindösszesen 52 79 106 79 88 forrás: http://kozfoglalkoztatas.bm.hu/

Az önkormányzat elsősorban közvetett eszközökkel, ugyanakkor hangsúlyosan, igényeikre ügyelve támogatja a helyi vállalkozásokat céljaik elérésében, melynek hátterében a foglalkoztatás bővítése áll.

4 A közfoglalkoztatásban résztvevők átlagos állományi létszáma: az adott hónapban közfoglalkoztatásban részt vevők napi létszámainak egyszerű számtani átlaga. Az átlagolást a tényleges létszám alapján kell elvégezni, vagyis minden személyt – a munkaidő hosszától függetlenül – egy‐egy egész főnek kell tekinteni. 41

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

1.10.5. Lakás‐ és helyiséggazdálkodás Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyonnak minősül. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben foglaltak értelmében, a vagyon hasznosítása elsősorban a közszolgáltatások biztosítása, fejlesztése érdekében kell, hogy történjen. A település 2016. évi költségvetése szerint az önkormányzat tulajdonában lévő vagyoni elemek 2.204,8 MFt‐ot tettek ki. A település rendelete alapján az önkormányzat tulajdonában összesen 408 db ingatlan van, melyből 341 db a forgalomképtelen törzsvagyonba tartozik (belterületi köves és külterületi földutak, árkok, vízfolyások, közterületek), 14 db vagyoni elem korlátozottan forgalomképes (hivatal épülete, művelődési ház, óvoda stb.), míg további 53 db a forgalomképes üzleti vagyon kategóriába sorolt (szántó, erdő, gyep, beépítetlen területek). Az önkormányzat 2018. évi adatai alapján 10 db saját tulajdonú lakással is rendelkezik, melyből 5 db összkomfortos, 2 db komfortos, míg további 3 db komfort nélküli bérlakás. Az önkormányzat vagyongyarapítása vásárlás útján nem tervezett.

1.10.6. Intézményfenntartás A járási rendszer újbóli, 2013. január 1‐jével történő bevezetése kapcsán az önkormányzatok feladat‐ ellátási és finanszírozási rendszere is jelentősen átalakult. Az államigazgatási feladatok jelentős többsége a járási kormányhivatalokhoz került, így az önkormányzatoknál maradó feladatokat leginkább a helyi igazgatási‐ és településüzemeltetési célok alkotják. Iregszemcse önkormányzat önállóan fenntartott intézményei: - Bartók Béla Művelődési Ház - Könyvtári Információs és Közösségi Hely Az önkormányzat társulási formában fenntartott intézményei: - Iregszemcsei Nefelejcs Óvoda (Felsőnyék Önkormányzattal) - Iregszemcse és Környéke Szociális és Gyermekjólét Ellátási Intézmény (Dám Önkormányzati Társulással)

1.10.7. Energiagazdálkodás A település energiaellátása alapvetően elektromos árammal történik, de a vezetékes gáz kiépített, így fűtés, főzés tekintetében a település ingatlanjai esetében elsősorban a központi területen a csatlakozás megoldott. Az említett energiahordozók mellett különösen a külterületeken jelen vannak a hagyományos energiaforrások (pl.: fa) is. Az önkormányzati tulajdonban lévő épületek mindegyike energetikai jellemzők szempontjából kedvező képet mutat, jellemzően felújított vagy felújítás előtt áll, többségük energetikai korszerűsítése (pl.: szigetelés, nyílászárók cseréje, fűtési rendszer fejlesztése, napelemes rendszerek telepítése stb.) megoldott.

1.11. Településüzemeltetési szolgáltatások A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény értelmében az önkormányzat kötelezően ellátandó, településüzemeltetéssel összefüggő tevékenységei a következők:

- köztemetők kialakítása és fenntartása: Önkormányzat - a közvilágításról való gondoskodás: EON - kéményseprő ‐ipari szolgáltatás biztosítása: Caminus Tüzeléstechnikai Kft. - a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása: Önkormányzat 42

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

- közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása: Önkormányzat - környezet‐egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása; rovar‐ és rágcsálóirtás): Önkormányzat, Alisca Terra - hulladékgazdálkodás: Alisca terra - víziközmű‐szolgáltatás: E.R.Ö.V. Zrt. Szekszárd

1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata Táji besorolás

 Nagytáj: Dunántúli‐dombság  Középtáj: Külső‐Somogy  Kistáj: Kelet‐Külső‐Somogy

1.12.1. Természeti adottságok Kelet‐Külső‐Somogy önálló tájképi vonásokkal rendelkezik, jól megkülönböztethető a Dunántúli‐ dombság többi részétől. Felszínalaktanának általános jellegét különböző magasságra emelt, eredeti helyzetükből kimozdult és felszabdalt tábladarabok, magas helyzetű, hosszan elnyúlt, egymással párhuzamosan húzódó, észak felé féloldalasan felmagasodó, élénken tagolt meridionális hátak, alacsonyabb táblás síkságok, és völgyek határozzák meg. Iregszemcse a Kis‐Koppány–Koppány közötti tábladarabon alakult ki. Ez a felszín is É–ÉNY felé féloldalasan kimozdult eredeti helyzetéből. Magasra emelt és meredekké formált peremmel szakad le a Kis‐Koppány völgye mentén, D–DK felé azonban lépcsőzött, hosszú, lankás lejtővel fokozatosan alacsonyodik a Nagy‐Koppány‐völgyéig. A hátak szélessége 10‐20 km, hosszúságuk 10‐40 km között váltakozik, tetőszintjeik délies lejtése 0‐5° közötti. Ezáltal a hátaknak ez a D‐i lejtővidéke lapos völgyek és szelíden hajló kisebb völgyközi hátak együttese, ahol a délies expozícióhoz K‐Ny‐i kitettség is társul. Kedvező ökológiai adottságai révén jó és változatos mezőgazdasági termőterület. Iregszemcse északi határa a Kis‐ és Nagykoppány közötti vízválasztó környékén halad. A tengerszint feletti magasság legmagasabb peremi részlete a Tengőd fölött emelkedő Dékán‐hegy (285 m). A tábladarabok felszínét egymással párhuzamosan futó völgyek tagolják, a felszín formái különböző méretű és alakzatú, csipkézett peremű és többszörösen megtörő eróziós‐deráziós gerincekből, kiszélesedő hátakból és völgyek változatos együtteséből tevődnek össze. Zics–Kánya–Tengőd–Ireg vonalában különösen nagyméretű a felszín felszabdaltsága. Itt a kiszélesedő völgyek ujjszerűen szétágaznak és felső völgyszakaszaikkal – melyek keskeny, nagyesésű, mély vízmosásokkal is tarkítottak – sűrűn felszabdalják a peremlépcsőt. A völgysűrűség itt eléri km²‐enként a 8–10‐et. A völgylejtőket löszmélyutak tarkítják, különösen szép deráziós völgyek járulnak hozzá a táj egyéni vonásainak kialakításához a Koppány északi peremén. A völgyekkel tagolt dombságban a felszínen lefutó patakok vizét a Koppány fogadja be.

A domborzati adatok egyértelműen mutatják, hogy Iregszemcse uralkodóan az Iregi‐patak felső szakaszának partjai mellé települt, kihasználva azok előnyös adottságait. A település legjellemzőbb észak‐déli terjeszkedési iránya mellett megfigyelhető a szomszédos domboldalak beépítése is. A kitettségi adatokból az is látszik, hogy a legtöbb felszín keleti, illetve nyugati tájolású. A dombok közé ágyazott Iregszemcse belterülete mintegy 150‐160 méterrel fekszik az Adriai‐tenger szintje felett. A város közigazgatási területének legmagasabb pontja a tengődi‐bábonymegyeri határban található, a tengerszint feletti 258,9 méterével, míg a legalacsonyabb rész a Gonozdi‐ és Iregi‐patakok völgye, a kb. 120 méteres tszf. magasságával.

A térség uralkodó talajtípusa – a korábbi tölgyerdőknek köszönhetően – a lösz alapkőzetre települt csernozjom és Rahman‐féle barna erdőtalaj. Elsősorban a déli lejtők jó mezőgazdasági termőterületek. Helyenként – főleg a lejtők derekán – az erózió erősen, néhol az alapkőzetig lekoptatta.

43

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

1. ábra: Iregszemcse területének domborzati viszonyai

Éghajlatát tekintve Iregszemcse mérsékelten meleg, mérsékelten nedves éghajlatú kistájba tartozik. Az éghajlat főbb elemei közül a napsugárzás, a hőmérséklet, szél és a csapadék változásait vizsgálva az alábbiakat lehet megállapítani. A napsütéses órák száma a település nagyobb részén 1951‐2000 óra évente, ebből nyáron 800‐820 óra, télen pedig mintegy 200 órát süt a nap. Az eloszlásra a levegő tisztasága is hatást gyakorol, mivel a szennyezett levegő jobban csökkenti a napsugárzás hatását, gyakrabban alakul ki köd. Az évi átlagos csapadékösszeg 600‐700 mm, ebből a nyári félévben átlagosan 340‐ 390 mm csapadék hull. A kistérség évi középhőmérséklete 9,5‐10,2°C zónába esik. A nyári félév hőmérsékletének térbeli eloszlásában elsősorban a tengerszint feletti magasság dominál A nyári félév hőmérséklete 15‐17,2 0C között változik. A tenyészidőszakban a középhőmérséklet 16,8‐17,4°C, a napi középhőmérséklet már április 12‐14 körül meghaladja a 10°C‐t. Ez az időszak a Nagy‐Koppány völgyében 194 nap (április 14‐15 ‐ október 23‐25). A téli napok száma átlagban 30 nap körüli. Az éghajlat egyaránt kedvez a hőigényes és a hosszú tenyészidejű szántóföldi és kertészeti kultúráknak. Az ariditási index É‐on 1,08, máshol 0,98‐1,00.

A dombvidék változatos felszíne, a talajfelszín rendkívül változó kitettsége ‐ a reliefenergia ‐ gazdag és változatos mikroklíma térségek kialakulását idézi elő. Völgyhálózata DK felé nyitott, így sok a kedvező expozíciójú terület, mélyebb völgyei azonban fagyzugosak és ködösek.

Az éghajlat alakításában jelentős szerepe van a szél irányának, erősségének és gyakoriságának, amely kihat a többi éghajlati elem alakulására is. A kistérségben a leggyakoribb szélirány az észak‐nyugati, főleg nyáron a nyári monszun hatására, télen száraz, hideg kontinentális levegő beáramlása miatt a K‐i, ÉK‐i. Tavasszal, ősszel a délnyugati szél is jelentős. Az átlagos szélsebesség 2,5‐3 m/s körüli, a magasabb dombtetőkön kevéssel fölötte. Jelenleg a talaj növényborítottsága miatt a szélnek jelentős felszínalakító hatása nincs. A leggyakoribb szélirány, az uralkodó szél csak az összes szélirányok 20‐30

44

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

%‐át teszi ki. A többi szélirány egyenként 7‐12 %, tehát összesen évi átlagban 70‐80 %‐ban nem a leggyakoribb irányból fúj a szél.

lösz

proluviális-deluviális üledék

folyóvízi üledék

2. ábra: Iregszemcse környékének földtani térképe (Forrás: MFGI)

Növénytakaróját tekintve jelentős mértékben átalakított, töredékesen fennmaradt félszáraz és üde tölgyesekből, mocsarakból, rétekből, löszgyepekből, döntő részben mezőgazdasági területekből és faültetvényekből álló dombvidéki kultúrtáj. A lösz alapkőzeten kialakuló talajok kiváló adottságainak és a kedvező relief viszonyoknak következtében az erdők aránya évszázadok óta alacsony. A terület nagyobb része a zárt tölgyesek övébe tartozik, a keleti, észak‐keleti szélen, délies kitettségben az erdőssztyepp‐jelleg felerősödik. A magasabb fekvésű részeken, északias kitettségben bükkösöket is találunk. Az egész kistájban egy halvány szubmediterrán hatás még érzékelhető. Az erdőssztyepp‐ tölgyesek mára szinte teljesen eltűntek, a megmaradtak erősen degradáltak. Gyakoriak a fajszegény, degradált, rontott erdők és általános a nem őshonos fajok terjeszkedése. A vízfolyások partjai természetszerűek, tájképileg értékesek. A patakvölgyek és az azt kísérő gyepek és puhafa‐ligetek táji és természeti értékének megőrzése érdekében ökológiai hálózatba lettek sorolva. A völgyalji halastó‐ rendszerek környékén gyakoriak a mocsaras és vizes élőhelyek, azonban alig akad özöngyomoktól mentes állomány. A másodlagos gyepek és egykori legelők intenzíven cserjésednek.

1.12.2. Tájhasználat, tájszerkezet A táj működéséről sok információt nyerhetünk abból, hogy a táj milyen vizuálisan elkülöníthető egységek mozaikjából épül fel. A táj külső megjelenése nem tökéletes leképezése a táj funkcionális működésének, de számos lényeges tájműködési kérdésre – például tájérzékenység, antropogén átalakítottság mértéke, stb. – megfelelő biztonsággal lehet következtetni.

45

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

A település tájszerkezetét az elsősorban a domborzati és borítottsági viszonyokból fakadó tájhasználatok és a vonalas szerkezeti elemek határozzák meg. A különböző tájhasználatok alakítják ki a település külterületének tájmintázatát, azaz a tájat felépítő természetes, és ember által kialakított tájfoltok tájgeometriai megjelenését. Ennek vizsgálatához a homogének tekinthető alapegységeket a … mellékletben található felszínborítás térképen mutatjuk be.

A felszínborítottság ‐ a közigazgatási és ezen belül a külterületek hasznosítása, és ezek %‐os megoszlása – jól mutatja a tájhasználatból adódó szerkezeti hangsúlyokat, amelyet az alábbi diagramon és táblázatban mutatunk be:

Megnevezés Terület (m²) Arány (%) Szántó 45639233,8 78 Gyep 1938026,342 3 Természetes növényzettel borított terület, természetes, illetve 6494825,713 11 természetközeli élőhelyek Infrastruktúra, épített környezet, mesterséges felszín 2935780,897 5 Nyílt vízfelület 877197,1409 2 Elsősorban nem mezőgazdasági hasznosítású, kistáblás területek, 370826,3573 1 amelyen belül jellemzően nincs 2500 m²‐t elérő nagyságú mezőgazdasági parcella

A telepüIés közigazgatásí területén az országos Erdőállomány Adattár 270,33 ha erdővel borított, és 0,75 ha nem erdővel fedett, de az erdőtervben szereplő ún. egyéb részletként megjelölt területet (nyiladék és vezeték védősávja, ha 6 m‐nél széIesebb erdei tisztás; cserjés; erdészeti létesítményhez tartozó terület) tart nyilván, ami a település területének mintegy 4,7%‐a. Az Erdőállomány Adattár szerint a település közigazgatási területén a kiváló termőhelyi adottsággal rendelkező erdőterület nagysága 85,99 ha. Az erdőterületek elsődleges rendeltetés szerinti megoszlása a következő: 46

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

 védelmi: 32,59 ha  gazdasági:237,74 ha  közjóléti: 0 ha

A nyilvántartott erdőket rendeltetés szerint a tájvizsgálati tervlapon feltüntettük.

3. ábra: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, erdőtelepítésre alkalmas terület az erdészeti Adatszolgáltatás alapján.

Szerkezeti jelentőségű területhasználati jellemzők: a település központi belterülete az Iregi‐patak észak‐déli völgyének felső szakasza mentén alakult ki. A tájat északnyugat‐délkelet irányban tagoló

47

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

völgyek és hátak rendszere, valamint az ezeken kialakult területhasználatok alapozzák meg a település külterületének táji karakterét. A talajminőség és a domborzati adottságok következtében a külterület elsősorban szántóföldi növénytermesztésre alkalmas, de apróbb kiterjedésű erdő‐ és gyepterületek is előfordulnak. A legmélyebb területeket vízfelszínek borítják, amelyek mint élőhelyek is karakteres elemei a tájnak, a táj diverzitását is jelentősen erősíti. A lakóterületek falusias hangulatúak. A külterület jellemző elemei a lakóterülettől nagyobb távolságra fekvő, Tolna megye ezen részére jellemző puszták.

Iregszemcsének a somogyi falvak legnagyobb részéhez hasonlóan hosszas kiterjedése van, ezek a falvak legnagyobb része valami vízfolyás vagy árok mellé, annak fejénél annak két partjára épült, hosszan elnyúlva. Nem útifalu, mivel nem az út tette tehát a falut hosszúvá, hanem az árok. A táj jelenlegi szerkezetének és további fejlődésének legmeghatározóbb vonalas elemei:

 Az északnyugat‐délkelet irányú, a Koppányba tartó kisvízfolyások: Gonozdi‐ és Iregi‐patak, Okrádi‐ és Kulcsár‐patak, Kánya‐ér  Észak‐déli irányban az 65. sz. és 651. sz. út  Tervezett nagysebességű vasútvonal (OTRT), összekötő és elkerülő utak  Villamosenergia‐átviteli hálózat  Országos kőolajszállító‐vezeték

1.12.2.1 Tájtörténeti vizsgálat Kb. ötezer évvel ezelőtt a térség területét hatalmas, szinte áthatolhatatlan erdők borították. A Koppány ekkor még bővizű, halban gazdag folyócska volt, mely az őszi és tavaszi esőzések alkalmával kilépett medréből és termékeny iszappal borította be a part menti területeket. Mindezek a körülmények az itt élők számára kitűnő megélhetést biztosítottak. A Koppány‐völgy még a honfoglalás idején, s a későbbi századokban is hatalmas erdőkkel borított táj volt. Géza fejedelem idejében a megye egy részének Koppány volt a birtokosa, kinek nyári szállása a mai Koppány‐völgy területén lehetett. Ireg első említése 1263‐ból ismert, ekkor az ábrahám kolostor tulajdona. 1327‐ben, mint az Ozorai család birtokát említik, majd, mint királyi birtok szerepel 1387‐ig, amikor Zsigmond a Tamássyaknak adja. 1447‐ben Tamássy László özvegyéé, majd a Tamássy és a Hédervári család közti megállapodás értelmében a Héderváriakra száll. Ezen az ágon öröklődve lesz a Viczay családé a török utáni időkben.

48

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

4. ábra: Iregszemcse tájszerkezete az első katonai felmérés idején

5. ábra: Iregszemcse tájhasználatai a második katonai felmérés idején: úthálózata a maival szinte teljesen megegyező, csupán az északi határ erdőségei és szőlői alakultak elsősorban szántókká (piros vonal)

49

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

6. ábra: Iregszemcse belterülete a második katonai felmérés idején: a kastélypark helyén a kék szín talán vizes gyep terület lehetett

7. ábra: Iregszemcse belterülete a 19. század végi kataszteri térképen: a kastélypark úthálózata angolkert jellegű, ahol gyepes‐ligetes területek en kisebb‐nagyobb facsoportok lehettek. Tulajdonosa ekkor Viczay Adolf gróf

A kastélyt 1820‐ban építették klasszicista stílusban. Homlokzatát romantikus stílusban átalakították.

50

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

Hatalmas parkja természetvédelmi terület. A Viczay család 1862‐ben az Esterházyaknak adta el a birtokot, akik azt hamarosan továbbadták. A kastély ettől kezdve sokszor cserélt gazdát, a Schossbergerek, Weiss Manfrédék, majd 1917‐ben Kornfeld Móric tulajdonába került, aki a II. világháború előtti utolsó gazdája volt. Báró Kornfeld Móric a huszadik század elején az egyik legnagyobb magyar gépgyár, a Ganz‐Danubius igazgatója. Weiss Manfréd lányával kötött házassága két nagy rivális banki‐ipari érdekcsoportot hoz össze. Kornfeld Móric a Magyar Nemzeti Bank és a Gyáriparosok Országos Szövetkezetének vezetőségi tagja, majd a Weiss Manfréd Művek igazgatója lesz, de ambíciói más természetűek: elsősorban a földművelés érdekli. A Tolna megyei felsőiregi kastélyához tartozó uradalmat mintagazdasággá alakítja, Nagykónyi‐Felsőireg‐Okrád között 27 km hosszú, 760 mm‐es nyomtávolságú kisvasutat létesít. A forgalom egy 1899‐ben készült Borsig gőzmozdonnyal indul meg, majd 1924‐ben az uradalom két új gyártású MÁVAG gőzmozdonyt vásárol. Felsőireg és Szemcséd községek 1939‐ben Iregszemcse néven egyesülnek. 1944‐ben Kornfeld Móricot a Gestapo letartóztatja. Vagyonának az SS‐re való átruházásával ő és családja megmenekül a haláltábortól, de Magyarországra többet nem térhet vissza.

8. ábra: A kastély és kertje egykori képeslapokon

A grófi birtok 1944‐ben szűnt meg, a báró család külföldre költözésével. A birtok egy részéből megalakult az Iregi Állami Gazdaság, a másik részéből a Kaposvári Egyetem kutatási egysége. Az intézet eszmei jogelődjét, az Iregszemcsei Növénynemesitő Telepet 1936‐ban létesítette a Mauthner Ödön Magkereskedő és Magnemesítő Rt. A 1992‐93‐as privatizáció következtében megszűnt mind az Állami Gazdaság, mind a Termelőszövetkezet községünkben és helyét a Kft‐k és vállalkozások vették át. 1975. január 1‐től az akkor még Tengőd községhez tartozó Hékút és Okrád pusztát Iregszemcséhez csatolták.

1.12.2.2 Tájhasználat értékelése A tájhasználat (tájhasznosítás) a tájpotenciál társadalmi célú igénybevétele (MSZ‐20370:2003). A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és

51

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról (1996. LIII. tv. 6§).

Az egyes területek tájhasználataira az OTÉK szerinti területfelhasználási egység és a művelési ág mellett a felszínborítás térképe szolgáltathat adatokat. A felszínborítás térkép a tájszerkezet feltárás alapvető eszköze, a földfelszín borításának térképe. Felszínborítási információinak részletessége alapján alkalmazása jó alapot ad tájelemzési és tervezési feladatok ellátására. A Iregszemcse területére vonatkozó felszínborítás‐térkép és ennek adatai a … mellékletben és … fejezetben találhatóak. A településen a jellemző tájhasználat a mezőgazdálkodás, kisebb arányban a gyep‐ és vízgazdálkodás. A dombsági táj erősen átalakított, szántók borította mezőgazdasági tájtípusba sorolható. Ezeken a területeken döntően szántóföldi növénytermesztés folyik, csekély mértékben erdőgazdálkodás, de foltszerűen található rét‐legelő‐gyepterület is. A táj karakterének kialakulásában nagy szerepet játszott és játszik ma is a domborzat, és az azt alakító vízfolyások természeti környezete, a táj legértékesebb részletei ezekkel az adottságokkal függenek össze.

A táj alakulását alapvetően a termelési viszonyok határozták meg évszázadokon keresztül. Termőhelyi adottságai következtében elsődlegesen mezőgazdasági település, amelyet változatosabbá tesz a löszhátak és patakvölgyek sávos váltakozása. A völgyoldali és tető részeken meghatározó a mezőgazdasági termelés, a völgyaljak és vízjárta területek érzékenysége, terhelhetősége természetvédelmi, tájképvédelmi, vízvédelmi és turisztikai szempontból eltér a hagyományos mezőgazdasági tájhasználattól.

Tájváltozási tendenciák:  Szárazodás  Intenzív mezőgazdasági használat  Vonalas közlekedési infrastruktúra‐elemek létesítése, felújítása, bővítése

Tájjelleg (tájkarakter) a természeti és antropogén tájalkotó elemek elkülöníthető, felismerhető, konzisztens rendszeréből, sajátos együtteseiből kialakult jellemzők összessége, amely a tájakat egyedivé, megkülönböztethetővé teszi. Tájképvédelmi, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű területek találhatóak a közigazgatási terület északi erdős területein, és a völgyi vízfolyások mentén elsősorban természetközeli állapotú területeken. Az övezet lehatárolásának fontos szempontja a tájkarakter, a történelmileg kialakult tájképi értékek védelme, a hagyományos tájszerkezet és tájhasználat megőrzése és a kilátás‐rálátás szempontjából kedvező, nagy távolságból látható tájképi területek védelme, a vizuális szennyezés megakadályozása. A tájképvédelmi övezet tájképileg érzékeny, völgyalji tavakat és a kapcsolódó vizes területeket foglalja magába.

A tájképvédelmi övezetre vonatkozó szabályozás elsődlegesen a hagyományos tájszerkezet és a tájkarakterrel összefüggő települési karakter védelmét szolgálja. Iregszemcse területének nagy része tájképi szempontból a nagy kiterjedésű homogén tájhasználatok és nagyfeszültségű hálózat következtében ma már kevésbé harmonikus. Viszont a külterület dombsorai és a köztük sorakozó tavak, természetközeli területek harmonikus és karakteres képet mutatnak.

52

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

9. ábra: A táj Okrádpuszta környékén

A táj terhelhetősége A táj terhelhetőségét az adottságnak tekinthető természeti tényezők és az azon kialakult tájhasználat módja határozza meg. Amennyiben a használat nem felel meg az adottságoknak, tájhasználati konfliktusok keletkeznek. A tájrészletek stabilitása pedig a táj terhelésétől, érzékenységétől, regenerálódó képességétől és a tájgondozástól függ. A terhelhetőség továbbá nagyban függ a felszínborítás természetességétől, amely az egyes tájtípusokon belül is különböző lehet. A táj terhelhetősége szempontjából Iregszemcse területét az eltérő természeti adottságok az ökológiai, természetvédelmi érzékenység és a hagyományos tájhasználat alapján a következő tájtípusokra oszthatjuk fel:

53

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

 Lakó és települési táj  Természeti táj (erdős illetve vízjárta területek)  Mezőgazdasági táj

A lakó és települési táj védelme az épített környezet, az örökségvédelem és a kilátásvédelem keretében valósítható meg.

A természeti táj fő típusa az északnyugat‐délkelet irányban futó patakok mentén található, jellemzően vízjárta, gyepes, ligetes területek a tájszerkezet jelentős elemei. A völgyek és az azokhoz szervesen kapcsolódó természetközeli élőhelyek meghatározóan ökológiai folyosóként az ökológiai hálózat kiemelt jelentőségű részei. Ez a terület jelentős tájpotenciállal rendelkezik, az ökológiai rendszer elemei teszik változatossá a település meghatározóan mezőgazdasági tájhasználatát.

A hagyományosan árutermelő gazdálkodást szolgáló mezőgazdasági táj a település külterületének meghatározó része. A mezőgazdasági táj elválaszthatatlan a településektől, hiszen a települések fejlődésében, a mezőgazdaságnak meghatározó szerepe volt. Ma már a foglalkoztatásban az egyes gazdasági ágazatok fontosságában a mezőgazdaság háttérbe szorult ugyan, de a táj fenntartása szempontjából, továbbá a tájhasználatban meghatározó aránya miatt jelentősége távlatban is jelentős marad. A térségben a mezőgazdálkodás hagyományosan erős jelenléttel bír, hosszú távú fennmaradása biztosítottnak tekinthető. A mezőgazdasági táj területeinek terhelhetőségében a termőföld védelmének prioritását kell érvényesíteni.

A településtől északra fekvő kertgazdasági tájban olyan tájgazdálkodás fenntartása a cél, amely biztosítja a kertek, rétek fenntartását az azokhoz kapcsolódó környezetkímélő állattenyésztés fenntartását, élőhelyek rehabilitációját, a táj szerves részét képező, tájba illeszkedő présházak, épületek fenntartását.

A felszínborítási adatok meglehetősen jó korrelációt mutatnak a domborzati tájtípusok és az előbb ismertetett tájhasználati egységekkel.

1.12.3. Védett, védendő táji‐, természeti értékek, területek A település közigazgatási területén fekvő különböző státuszú táj‐ és természetvédelmi kijelölések területeit összefoglalóan a … melléklet tájvizsgálati tervlapja mutatja be. Az egyes kategóriák szerint érintett területeket a következőkben ismertetjük.

1.12.3.1. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Ide tartoznak a természeti vagy kulturális örökség adottságai alapján a kilátás‐rálátás szempontjából védendő tájképpel, illetve tájképi elemmel rendelkező területek. Ezek pontos meghatározása értékvizsgálat alapján történt, és magában foglalja a védett természeti területeket, értékeket és egyedi tájértékeket. Helyi tájképvédelmi terület kijelölésére Iregszemcsén eddig nem került sor, az nem kötelezően alkalmazandó szabályozási elem. OTRT szerinti tájképvédelmi övezetbe tartoznak a 10. ábrán jelölt területek.

54

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

10. ábra: A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete Iregszemcse területén az OTRT‐ben (TeIR) és a DDNPI adatszolgáltatásában

1.12.3.2 Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, elemek A táj‐ és természetvédelem alatt álló területek adatait az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

Név Vonatkozó jogszabály

2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről (4., 9., 12., Ökológiai hálózat 13., 19. és 22. §‐ok) Tájképvédelmi övezet OTRT, Tolna megye Területrendezési Terve Egyedi tájértékek 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 6. § (3) (4) és (5) Ex‐lege védett forrás 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről Helyi jelentőségű védett Iregszemcse Község Önkormányzati Képviselő‐testületének 15/2007. természeti terület: (XII.13.) számú önkormányzati rendelete a helyi jelentőségű védett iregszemcsei Kastélypark természeti terület védettségének fenntartásáról

A természeti és táji örökség keretében védelem alatt álló területek:

 Az ökológiai hálózat ökológiai folyosó besorolású területeit a Koppányba folyó vízfolyások alkotják. Bővebben ld. a 1.12.3.3. fejezetben.

 A Tvt szerint ex lege védelem szempontjából forrásnak számít a felszín alatti víz természetes felszínre bukkanása, ha vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/percet, akkor is, ha időszakosan elapad (Tvt. 23§). A topográfiai térkép az Öreg‐hegyen a 46°43'44.74"É, 18° 8'51.81"K környékén és a Somi‐dűlő területén a 46°43'19.90"É, 18°10'47.17"K helyen két forrást jelöl. Az előző rendezési terv mérnökgeológiai vizsgálata további 10 forrást jelöl, ezeket a tájvizsgálati tervlapon feltüntettük, vízhozamukat nem ismerjük.

 A Tolna Megyei Tanács 139/1975. sz. rendeletével védetté nyilvánított iregszemcsei Kastélypark helyi jelentőségű védett természeti terület a 65‐ös úton Iregszemcse felől érkezve,

55

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

az út mentén, a község szélén jobb kéz felé találjuk. Jelenleg az épületben gyógypedagógiai intézet működik. A védetté nyilvánítás évében a területen több mint 100 fás szárú növényfajt tartottak számon, azóta élőleltár a parkról nem készült. A dendrológiai gyűjtemény kiemelkedően szép fái közül is ki kell emelnünk az öreg vérbükköt (Fagus sylvatica Atropurpurea), az idős ostorfákat (Celtis occidentalis), tölgyeket (Quercus sp.), hársakat (Tilia sp.), és japánakácokat (Sophora japonica). A park tájképi megjelenését az örökzöldek fenyők, tuják, tiszafák, oregoni ciprusok csoportjai is színesítik. A park az intézet vezetőjének előzetes engedélyével tekinthető meg. Törzskönyvi száma: 16/13/TT/75 (1975)

A kastély főhomlokzata előtti tér

A nyugati homlokzat előtti díszkert

56

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

A kastély díszkútja Somfa (Cornus mas) alagút

Öreg ostorfa (Celtis occidentalis) Idős vérbükk (Fagus sylvatica Atropurpurea)

 A tájak karakterének fontos összetevői az egyedi tájértékek. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 6. § (3) (4) és (5) bekezdése értelmében egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző olyan természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van. Ezeknek az értékeknek gyakran „csak” a helyi közösségek számára van jelentősége, mint például a népi vallásosság táji megjelenéseként egy‐egy keresztnek, vagy a korábbi tájhasználat emlékeként egy pincének. Sok esetben viszont jelentőségük a helyi szinten messze túlmutat. Az egyedi tájértékek megállapítása és nyilvántartásba vétele a nemzetipark‐igazgatóságok feladata. Az egyedi tájértékek típusait és fajtáit az MSZ 20381:2009 sz. Természetvédelem. Egyedi tájértékek kataszterezése c. szabvány határozza meg. A településen számos tájértéket találunk, amelynek egy része országos és helyi védelem alatt álló építészeti érték is. Az egyedi tájértékek – nem teljes ‐ listája a TÉKA adatbázis és a saját adatgyűjtésünk alapján az alábbi:

Sorszám Név Típus

57

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

Sorszám Név Típus 1. Nepomuki Szent János kálváriakápolna Kápolna 2. Katolikus templom előtti kereszt Feszület 3. Temetői kereszt Feszület 4. Kereszt az északi településhatárban Feszület 5. Jókai‐Ady‐Dózsa‐Zrínyi utcai téren levő kereszt Feszület 6. Keresztfai dűlői kereszt Feszület 7. Református temető Temető 8. Petőfi Sándor utcai kereszt Feszület 9. Szent Vendel szobor Szentek szobra 10. Temetői vadgesztenye‐fasor Fasor 11. Római katolikus templom Templom 12. Tamási úton levő kereszt Feszület 13. Római katolikus temető Temető 14. Tamási kivezető útnál levő kereszt Feszület 15. Református templom Templom 16. Bartók Béla szobra Emlékszobor 17. Kossuth Lajos szobra Emlékszobor 18. Rákóczi utcai kereszt Feszület 19. 1956‐os emlékmű Emlékmű 20. II. világháborús emlékmű Emlékmű 21. I. világháborús emlékmű Emlékmű 22. Szentháromság oszlop Szentháromság‐szobor 23. Kápolna melletti keresztek Feszület 24. Hajnal utca elején levő kereszt Feszület

Kereszt az északi településhatárban Temetői kereszt Petőfi Sándor utcai kereszt

58

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

Kápolna melletti keresztek Temetői vadgesztenye‐fasor

Szentháromság oszlop Katolikus templom előtti kereszt Keresztfai dűlői kereszt

Rákóczi utcai kereszt Tamási kivezető útnál levő kereszt Tamási úton levő kereszt

59

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

Régi sírjelek a katolikus temetőben II. világháborús emlékmű

Jókai‐Ady‐Dózsa‐Zrínyi utcai téren levő kereszt / Kossuth Lajos szobra I. világháborús emlékmű

1956‐os emlékmű Szent Vendel

A tájképvédelmi területek kijelölését ld. a 1.12.3.1. fejezetben. A védett táji területek, ökológiai hálózat elhelyezkedését a tájvizsgálati tervlap mutatja be.

60

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

A legfőbb érték véleményünk szerint a tájhasználati rendszer meglévő részletei: a változatos domborzat, és az ehhez igazodó felszínborítás, és a külterület számos pontjáról feltáruló nagy kiterjedésű tájrészletek.

1.12.3.3. Ökológiai hálózat Az ökológiai hálózat célja a biológiai sokféleség és a biológiai kapcsolatok fenntartása, helyreállítása, amely kiterjed mind az élőlények, mind állományaik, mind pedig életközösségeik megóvására, valamint az ökológiai rendszert képező területek működőképességének, természetes dinamikájának biztosítására. Az ökológiai hálózatot a természetes és természetközeli területek és a köztük kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók, valamint a körülöttük a hatások mérséklését biztosító védőterületek egységes, összefüggő rendszere alkotja.

Igazodva a páneurópai ökológiai hálózat rendszeréhez és figyelembe véve az élőhelyek ökológiai funkcionalitását, övezeti besorolásai alapján Iregszemcse területén ökológiai folyosó övezetébe tartozó területek találhatók. Magterület és pufferterület övezetébe nem soroltak területeket, pedig utóbbi indokolt lehetne. Az ökológiai hálózat elhelyezkedése a tájvizsgálati tervlapon is látható. A tájhasználat tervezett alakításában kiemelt hangsúlyt kell fordítani az ökofolyosó funkcionális követelményeinek a biztosítására. A területfelhasználásban biztosítani kell az élőhelyek egymáshoz kapcsolódását.

Az ökológiai hálózaton belül az Öreg‐hegy–Gesztenye‐völgy a Kulcsár patak völgyében észak‐déli irányban húzódó völgyrendszer, amelyet az előző HÉSZ védelemre javasolt, úgy is kezelte, viszont a rendeleti védettség elmaradt, és az Önkormányzat nem is tervezi a védetté nyilvánítást. A kis patak időszakos vizét az Iregszemcsei‐víztározó gyűjti össze. A völgyrendszer észak felé újszerűen szétágazik. A közel 1,5 km hosszú völgyrendszer a természetes puhafa ligetei, cserjései, magas füvű kaszálói, magaskórósai és kisebb nádasai jelentős ökológiai folyosót képeznek a nagyüzemi mezőgazdasági területek közé ékelődve. Az élőhely mozaikok állatvilága is igen gazdag. Nyáron számos nappali lepkével találkozhatunk, mint pl. a sakktábla lepkével (Melanargia), a nappali pávaszemmel (Inachis io), vagy az Atalanta lepkével (Vanessa atalanta). Az idős fűzfák odvaiban költ a nyaktekercs és a ritka pompás tollruhájú búbos banka (Upupa epops). A fűzligetek közötti réteket rendszeresen kaszálják. Nem a teljes területet, így a fennmaradt növényzet szigetek biztosíthatják a növény és állatfajok fennmaradását, visszatelepülését.

1.12.3.4. Természetvédelmi, tájvédelmi és tájképvédelmi konfliktusok és problémák A tájhasználati konfliktus mindig az optimális társadalmi‐gazdasági hasznosítástól való eltérés következménye, a táj ökológiai, ökonómiai és tájképi értékeit rontó tevékenység megnyilvánulása.

A település területén előforduló tájhasználati konfliktusok jellegük szerint:  megfordítható: talajdegradáció, erózió, invazív fajok terjedése  mérsékelhető: mezőgazdasági üzemek, gazdasági területek, szárazodási folyamatok  időszakos: légvezeték, belvíz  végleges: szabad területek beépítése, utak, házak által

Funkcionális konfliktusokat az egymást akadályozó, rendeltetését zavaró, egymással konkuráló területhasználatok okozzák, ilyennek tekinthető a vízfolyások, tavak menti területek mezőgazdasági hasznosítása, mivel ezek természeti területek, másrészt az ökológiai folyosó részei, így inkább pufferterületként (gyep) lenne célszerű használatuk.

61

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

A tájhasználati illetve természetvédelmi konfliktushelyzetet a település területén elsősorban a két helyi védett területen lehet. A Gesztenye‐völgy területén az invazív és özönfajok megjelenése jelent veszélyt a terület jelenlegi társulásaira, ezen belül főleg az akác, gyalogakác és a kanadai aranyvessző, kisebb mértékben a selyemkóró okoz gondokat.

A tájhasználati konfliktusok leginkább a gazdálkodók és a helyi közösségek, ingatlantulajdonosok érdekeinek különbségeiből adódik. Emellett az ingatlan‐nyilvántartás és a mai kialakult tájhasználat között is vannak olyan eltérések, amelyek tájhasználati konfliktust eredményezhetnek. A természetes folyamatok során – állatállomány vagy a korábbi használat hiányában – gyakorta erdősülnek, fásulnak be a korábbi gyepek, legelők.

Vizuális‐esztétikai konfliktust a csúnya látvány, a rendezetlenség, rendetlenség, megoldatlanság, a befejezetlenség látványa okozhat, ilyen pl. a református temető és a katolikus temető egyes területei. Ha nem is konfliktus, de hasonlóan hátrányos, hogy a katolikus templom előtti kereszt és a főhomlokzat alig látható, az elé ültetett örökzöldek és cserjék miatt. Hasonlóan alig észrevehető a Nepomuki Szent János kálváriakápolna , a Szent Vendel szobor és a Hajnal utcai keresztek. Véleményünk szerint ilyen helyeken a növényzetnek segítenie kell az értékes településképei elemek. A látvány‐konfliktus itt abból adódik, hogy a növényalkalmazás nem illeszkedik a szomszédos épületekhez, területekhez. Látványkonfliktusnak értékelhetőek a – Magyarországon minden településképet befolyásoló – légvezetékek és oszloptrafók is.

A szárazodási folyamatok természetvédelmi szempontból hátrányosak, és hosszú távon a területre jellemző egyes élőhely‐típusok eltűnéséhez vezethetnek. Emellett az öntözéses gazdálkodásra való áttérés a tájmintázatot is átalakítja.

A lejtési viszonyokhoz gyakran nem alkalmazkodó szántóföldi művelés következtében az erózió káros hatásai fokozottan jelentkeznek. Talajvédelmi szempontból Iregszemcse vízeróziónak kitett terület. A domborzat és a talajok gyenge eróziós ellenállása miatt a dombok lejtői erodáltak, sok helyen az erdőtalajok B szintjének vörösbarna anyaga képezi a szántott réteget, míg az erősen erodált foltok fehéren válnak ki a tájból az őszi és a tavaszi szántások idején. A szántóföldi művelés, a természetes fás növénytakaró irtása következtében megnövekedett lefolyás okozta felárkolódás felszínformáló tényezővé válik. Az erózió okozta károk megítélésében külön kell választanunk a talajveszteség okozta veszteséget és a hordalék felhalmozódásából adódó károkat (völgyek, tavak feliszapolódása). A hátravágódó vonalas formák időről időre árkokat vágnak a szántóföldbe, melyeket csak a következő művelés tüntet el.

62

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

11. ábra: Erőteljes vízerózió nyomai láthatóak az űrfelvételen a vízfolyások menti lejtőkön

1.13 Zöldfelületi rendszer vizsgálata

1.13.1. A települési zöldfelületi rendszer elemei

1.13.1.1. Szerkezeti‐, kondicionáló szempontból lényeges, valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek

Azon – döntően a belterületen levő – zöldfelületek, amelyek a települési szerkezetet nagymértékben befolyásolják, zöldfelületi rendszert alkotnak. Funkciójuk elsősorban a lakosság és a településen tartózkodók komfortérzetének javítása. Nem elhanyagolandó, hogy mint biológiailag aktív felületek, a klímát, a levegő‐ és talajminőséget is erősen befolyásolják.

A köznyelvben gyakran keverednek a különböző zöldfelületi kategóriák megnevezései, ezért ezek egyértelmű és szakszerű használata érdekében a Magyar Tájépítészek Szövetsége által használt fogalmi definíciók alkalmazását javasoljuk. Használat szerint a belterület közhasználatú zöld infrastuktúrájának elemei lehetnek

 korlátlan közhasználatúak: közparkok, közkertek, fásított közterek, sétányok, fásított utak (fasorok), zöldsávok.  korlátozott közhasználatúak: lakóházak körüli növényzet, zöldhomlokzatok, sportterületek, temetők, kemping ..stb.

Az országos településrendezési és építési követelményekről 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. sz mellékletében található meghatározás szerint Iregszemcse nem rendelkezik települési közparknak megfelelő területtel. A kastélypark méretei és funkciói ugyan teljesítik a kritériumokat, de

63

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

korlátozottan látogatható. Az átmenő forgalmat biztosító Rákóczi út ‐ Bartók Béla út váltakozó szélességű, légvezetékekkel szabdalt, így egységes utcafásítást kialakítani itt igen nehéz. A telepített fák között feltűnően sok a japánakác (Sophora japonica), feltehetően a kastély és a kapcsolódó birtok működésekor terjedtek el. A kialakult faluközpont értékes növényzettel rendelkezik. Gondozottak a falu központjában lévő zöldterületek. Az utak menti zöldsávok, utcai fasorok, a sávelválasztó szigetek esetlegesek, ennek egyfelől az az oka, hogy az utcák szűkek, és nincs fizikailag lehetőség az út menti zöldterület kialakítására, másrészt a házak előtti utcarész szépítése egyedileg történik.

A települési temetők, jelentős zöldfelületi arányuknak köszönhetően, a zöldfelületi rendszer fontos elemei, de ez a szerepük nincs tudatosan kihasználva Magyarországon, pedig méreteikben vetekednek a települési közparkokkal, de esztétikai értékük sem elhanyagolható. Ahhoz, hogy a temető, mint települési zöldfelület, kellően ki tudja fejteni a hatását, tervezéskor megfelelően tájba és terepre kell illeszteni, és gazdag növényállománnyal kell ellátni. A bezárt református temető kegyeleti parkká alakítása javasolható, illetve hogy a katolikus temető régebbi részei se legyenek elhanyagoltak.

Játszótér Okrád‐pusztán

A belterület nagy kiterjedésű zöldterülete a kastélypark és környezete. A kert történeti kutatása, feldolgozása nem történt meg, rekonstrukciója jelenleg nem reális, az intézmény forrásai csak a veszélyes fák kivágására, kaszálásra, virágágyások fenntartására és a tankert működtetésére elegek. Utóbbiakat az intézmény diákjai végzik. A kastélypark történeti kutatáson alapuló rekonstrukciója mindenképp indokolt, hiszen a nagy kiterjedésű terület természetvédelmi oltalom alatt áll, dendrológiai értékei országos jelentőségűek, és a belterületnek igen értékes helye. A park történetének kutatását és rekonstrukciós tervének elkészítését, mint diplomatéma‐javaslatot megküldtük a Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Kar dékánjának, aki jelezte, hogy szeptemberben meghirdetik diplomatervnek, s ha valakit érdekel a hallgatóság közül, akkor remélhetőleg ennek keretében megtörténhetnek az első lépések.

A kereskedelmi, ipari létesítmények zöldfelületeinek borítottsága, növényállománya is sokféle állapotú és kiterjedésű. Általában sok burkolt felület jellemzi ezeket a területeket.

A lakóterületeken, családi házak kertjeiben alapvetően a telekméret és a beépítési százaléktól függ a zöldfelületek nagysága, aránya. A családi házas területek zöldfelületeire ritkán készülnek szakszerű szakági tervek, ezért főleg a domboldali építéseknél ennek következménye a nem megfelelő terepképzés lehet, ami egyrészt korlátozza a zöldfelület‐létesítés lehetőségeit, másrészt nem biztosítja a csapadék elvezetését és/vagy helyben tartását. Családi házas beépítésű részeken találhatók

64

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

gyümölcsfákkal, virággal, összefüggő gyepfelülettel rendelkező, hangulatos kertek. A lakóházak körüli növényzet egyrészt függ a lakók igényszintjétől, másrészt az adott lakókörnyezettől. Ez tipikusan az a terület, ahol nem nagy beruházási költséggel, új zöldfelületek kialakításával lehet látványos eredményeket elérni, hanem elsősorban a tulajdonosok, kezelők, tervezők szemléletének formálásával, példamutatással, jó gyakorlatok bevezetésével, aprólékos előkészítéssel és nagy figyelem‐ és munkaráfordítást igénylő gondossággal és igényességgel. A kertes területek zöldfelületei szintén fontos részei a zöldfelületi rendszernek. Megmaradásukat és megfelelő fenntartásukat megfelelő ösztönzéssel, szabályozással lehet biztosítani.

Szerkezeti‐, kondicionáló szempontból legfontosabb, a zöld‐ és kékfelületi karaktert meghatározó elemnek az Iregi‐patakot és az azt kísérő zöldfelületeket tekinthetjük a belterület vonatkozásában. A teljes közigazgatási területet tekintve ez kiegészül a többi patakvölgy biológiailag aktív felszíneivel. Ezek nemcsak fontos zöldfelületi elemek, hanem gazdasági és termelési szempontból, és tájképileg is értékes, karakteres területek. A település zöldterületei ezeken kívül pontszerűen helyezkednek el, nem alkotnak összefüggő zöldfelületi rendszert. A település belterületén az önkormányzat által gondozott terek fenntartási színvonala megfelelő.

1.13.1.2. Zöldfelületi ellátottság A zöldterületek mennyisége és minősége a társadalom jóléti állapotát, a környezet milyenségét jelzik. Egy kistelepülésen a gondozott, esztétikus, tájba illő zöld környezet lehet a legnagyobb vonzerő. A zöldfelületek mennyiségét illetően elmondható, hogy a belterületen alapvetően magas a zöldfelület‐ arány, de ez főképp a közhasználattól elzárt kastélyparknak köszönhető. Külterületen túlnyomó részt mező‐ és kertgazdasági területek találhatók, az erdőterületek aránya alacsony. Relatív alacsony a közcélú, közhasználatú zöldfelület‐hányad a belterületen, amit ellensúlyoznak a laza beépítésű lakóterületek kertjei és a kastélypark.

1.13.1.3. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái A közlekedési zöldfelületekről elmondható, hogy többnyire gondozottak, ápoltak, folyamatosan karbantartottak. Az út menti fasorok helyenként hiányosak, vegyes képet mutatnak, több, karakteresebb növényzetet lehetne telepíteni, bár mint mindenhol a légvezetékek nagyban meghatározzák és csökkentik a zöldfelületek kialakításának lehetőségét, és tájképileg is zavaróak. A temetőkben kevés, vagy alig van a fa, fasor (kivétel a katolikus temető vadgesztenye‐fasora), a régi temetőrészek elhanyagoltak. A „történeti településmag” zöldfelületi kapcsolatainak, karakterének erősítése javasolt, megmutatva és összekapcsolva az épített értékeket.

65

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

A templomhomlokzatot és a keresztet kitakaró növényzet és a mindent felülíró légvezetékek, illetve a katolikus temető elhanyagoltabb része.

A kastélypark elöregedő fás növényzete A sportpályára vezető út már szinte erdőben halad

66

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

Szent Vendel mögött az örökzöldek takarják a kápolnát.

A szép fekvésű református temető használt része

Forrás: http://gis.teir.hu/teirgis_corine_2006_2012/

67

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

1.14. Az épített környezet vizsgálata 1.14.1. Területfelhasználás vizsgálata

1.14.1.1. a település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata A településen észak‐déli irányban halad át az Ireg nevű patak, amely a községtől délre lévő halastavakat táplálja. A patakkal megközelítően párhuzamosan, minkét oldalon utcák húzódnak (Rákóczi‐Bartók, Damjanich). Ezek, illetve a Petőfi, József és Dózsa utcák már az 1780‐as években készített, első katonai térképeken is jól kivehetők. A spontán fejlődéssel létrejött utcák enyhe vonalvezetésűek, a felfűződő telkek keskenyek és hosszúkásak, oldalhatáron álló beépítéssel. Ezen a területen találhatók a település kulturális és vallási élete szempontjából fontos, építészetileg értékes építmények: templom, kastély, szobor, emlékmű, lakóépület. A település az idők során keleti, illetve nyugati irányban terjeszkedett. Ezeken a területeken található utcák vonalvezetése egyenes, szabályos. A 70‐80‐as évek településtervezési elméletét tükröző településrész a Hajnal utcától délre és északra lévő utcák. Szabályos vonalvezetés, rövidebb, zömök telkek, négyzet alapú, sátortetős lakóépületek jellemzik. (Forrás: Iregszemcse község örökségvédelmi hatástanulmánya, 2005.)

1.14.1.2. az ingatlan‐nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok Tolna megye gazdasági életében mindig meghatározó a mezőgazdaság. A térség mezőgazdasági jellegét igazolja, hogy a szántóterületek nagysága majdnem a megyei átlag háromszorosa. Az erdők, illetve fásított területek elmaradnak a megyei átlagtól. A művelési ágak szerkezete az országostól az alábbiak szerint tér el. művelési ág m2 % erdő 1311197 2,247697789 fásított terület 23340 0,040010209 gyümölcsös 9329 0,015992084 halastó 325321 0,557676148 kert 28185 0,04831567 legelő 566818 0,971658389 nád 107727 0,184669229 rét 278924 0,478140858 szántó 12185234 20,88833601 szőlő 41526 0,071185259 művelés alól kivett 4174893 7,156741332

Iregszemcse területe 58335111 100

művelési ág m2 % erdő 117001021 11,47092221 fásított terület 456958 0,044800717 gyümölcsös 1270793 0,124590089 halastó 6495454 0,636822199 kert 2584902 0,253426932

68

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

legelő 21590323 2,11674149 nád 2016195 0,197670207 rét 10888490 1,067520784 szántó 75179927 7,370731355 szőlő 6577549 0,644870893 művelés alól kivett 99448330 9,750035061

Tolna megye területe 1019979204 100

Forrás: takarnet.hu

A település közigazgatási területén az Országos Erdőállomány Adattár 270,33 ha erdővel borított és 0,75 ha nem erdővel fedett, de az erdőtervben szereplő un. egyéb részletként megjelölt területet (erdészeti létesítményhez tartozó területek) tart nyilván. Az erdőterületek elsődleges rendeltetés szerinti megoszlása a következő: gazdasági 237,74 ha, védelmi 32,59 ha. A település közigazgatási területén, kiváló termőhelyi adottsággal rendelkező erdőterületek nagysága: 85,99 ha.

69

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

ERDŐK ELSŐDLEGES RENDELETETÉS SZERINTI MEGOSZLÁSA (Forrás: illetékes erdészeti osztály adatszolgáltatása)

70

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

IREGSZEMCSE KÖZSÉG KIVÁLÓ TERMŐHELYI ADOTTSÁGÚ ERDŐTERÜLETE (Forrás: illetékes erdészeti osztály adatszolgáltatása)

71

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

1.14.1.3. beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek Iregszemcse beépítésre szánt területei: A beépítésre szánt területbe azok az építési övezetek tartoznak, amelyek építési telkeire megengedett beépítettség legalább 10 %.

LAKÓTERÜLETEK: A település belterületeinek túlnyomó része ebbe a területfelhasználásba tartozik. Jellemzően földszintes családiházak és a hozzájuk tartozó gazdasági épületek adják az épületállományt.

VEGYES TERÜLETEK: Településközpont vegyes: a központi belterület igazgatási, vallási, oktatási, egészségügyi és kereskedelmi létesítményeit magába foglaló vegyes terület.

GAZDASÁGI TERÜLET: A település belterületi részein, illetve a külterületi részein egyaránt találunk mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, vagy egyéb szolgáltató funkciójú, gazdasági területeket. Ezek a rendeltetésük, illetve környezetre gyakorolt hatásuk alapján kerülnek az alábbi besorolások egyikébe: kereskedelmi, szolgáltató –,ipari.

KÜLÖNLEGES TERÜLET A mezőgazdaság üzemi területek, közmű‐elhelyezési terület, illetve az intézményi területek tartoznak ide. Mezőgazdaság üzemi területek a mezőgazdasági létesítményeket (terménytárolók, géptárolók, silók, állattartó épületek, stb.) magába foglaló területeket jelenti. Közmű‐elhelyezés céljára szolgáló területbe tartoznak a vízmű kutak, szennyvíz‐tisztító telep, és egyéb közmű létesítmény területei.

Iregszemcse beépítésre nem szánt területei: A beépítésre nem szánt területen belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 10 %.

KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK: Az övezetbe közlekedési és közmű‐elhelyezés céljára szolgáló területek tartoznak, így a főutak, országos mellékutak, külterületi mezőgazdasági utak, belterületi kiszolgáló utak, parkolók területei.

ZÖLDTERÜLETEK: Az övezetbe az állandóan növényzettel fedett közterületek, a közkertek, közparkok sorolhatók.

ERDŐ TERÜLETEK: Az illetékes erdészeti hatóság adatszolgáltatása alapján Iregszemcse község területén lévő erdők elsődleges rendeltetése szerinti besorolása az alábbi: ‐ védelmi, ‐ gazdasági.

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK: A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el. Kertes és általános mezőgazdasági terület lehet. A külterület, mezőgazdasági művelés alatt álló földrészletei az általános mezőgazdasági területbe tartoznak. Kertes mezőgazdasági területbe sorolt rész a belterületen, illetve a zártkerti (különleges külterületi fekvésű) részeken vannak.

72

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK: Gonozdi‐patak, Cserenkúti‐patak, Ireg‐patak, Ireg‐patak mellékága, Mélyréti‐árok, Kulcsár‐patak, Avas‐ patak, halastavak és egyéb vízfolyások területei tartoznak ide.

KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT: A területbe tartoznak a község temetői, sportpályája, vásártér.

1.14.1.4. funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok)

Forrás: FÖMI 2018 adatszolgáltatása

A közintézmények, kereskedelmi és szolgáltató egységek térbeli elhelyezkedéséről elmondható, hogy a településközpontként funkcionáló Kossuth tér környékére összpontosulnak, illetve szétszórtan a fő út

73

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

mentén találjuk őket. Ellátási körzetük jellemzően a település határáig terjed, ez alól az iskola tekinthető kivételnek.

A településen található a Kaposvári Egyetem Takarmánytermesztési Kutató Intézete.

1.14.1.5. alulhasznosított barnamezős területek A településen barnamezős területeket nem találunk, azonban alulhasznosított vagy használaton kívül lévő egykori mezőgazdasági telephelyeket igen.

1.14.1.6. konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület A Központi Statisztikai Hivatal 2011. évi népszámlálás adatai alapján Iregszemcse községnek nincs sem szegregátuma, sem pedig szegregációval veszélyeztetett területe. A településen kimondottan szlömösödött területről nem beszélhetünk.

1.14.2. A telekstruktúra vizsgálata

1.14.2.1. telekmorfológia és telekméret vizsgálat

Iregszemcse belterületi építési telkeinek vizsgálati térképe alapján megállapítható, hogy a telkek túlnyomó része telekszélesség, telekmélység, telekméret szempontjából normális paraméterekkel rendelkezik. A település keleti részén, a tervezett utcák telekmorfológiája általánosságban elmondható a szabályos négyzet alak. Az itt lévő telkek méretet 600 és 1800 m2 között mozog, a telekszélesség általában 18‐24 m közé tehető, a telek mélység pedig 40 és 140 m közé.

A település fő útja mentén, illetve attól nyugatra fekvő részeken a telkek alakja kissé szabálytalan, de jellemzően négyzet formájú. Jellemző a un. „nadrágszíj” parcella, ahol telek szélessége 12‐ 18 méter közé esik, a mélysége (hossza) pedig gyakran 300 méter fölötti. Találunk 380 métereset is. Telekméretek az Ireg‐patak mentén kisebbek (200‐800 m2), míg a hosszú telkek esetében a 7000 m2‐t is eléri.

74

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

1.14.2.2. tulajdonjogi vizsgálat Iregszemcse lakásainak és lakott üdülőinek 97,3 %‐a magántulajdonban van, 1,47 % önkormányzati, 1,23 %‐a állami. Ezek az adatok megegyeznek a megyei adatokkal. Használati jogcím szempontjából vizsgálva elmondható, hogy bérleti jogcímen a megyei átlaghoz képest némiképp magasabb az épületállomány használata (Iregszemcse 5, 27 %‐, megyei 4,82 %.)

75

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

A lakások és lakott üdülők szobaszám, tulajdonjelleg és használati jogcím szerint, 2011 Tulajdonjelleg Használati jogcím

más Terület magánszemély önkormányzat intézmény, tulajdonosi bérleti más jogcímű szervezet

tulajdona Tolna megye összesen 95 323 1 447 1 208 84 209 4 312 944 Tamási járás 16 760 203 188 14 288 631 173 Iregszemcse község 1 025 13 16 908 51 9 Forrás: Ksh.hu

1.14.3. önkormányzati tulajdon kataszter vizsgálati térkép

1.14.5. Az építmények vizsgálata

1.14.5.1. funkció, kapacitás A település központi részén találjuk a közintézmények túlnyomó részét (önkormányzat épülete, iskola, templom, művelődési ház, stb) illetve a kastély és környékén. Az épületek túlnyomó részét a lakó rendeltetésű épületeket adják. Jellemzően a lakóépületekkel egy telken, azokhoz funkcióban kapcsolódóan gazdasági épület kerültek elhelyezésre. Üzemi épületek a belterületen nincsenek. Az üdülő funkció nem jellemző. A külterületi részeken, mint Okrád‐puszta, Csehi‐puszta, Hékút puszta vegyesen találjuk az üzemi és a lakó funkciókat.

76

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

77

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

1.14.5.2. beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) Iregszemcse épületállományának több mint fele (51,51 %) 1960 előtt épült, ez az érték a hasonló nagyságú (azaz 2000 és 2999 lakosságszámú ) települések esetében is jellemző. A 2000 után épült építmények minösszesen csak 3,6 %‐ot tesznek ki, mely a megyei 4,3 %‐tól némileg alacsonyabb.

A lakások és lakott üdülők építési év szerint, 2011 1946 1946– 1961– 1971– 1981– 1991– 2001– 2006‐ Összesen előtt 1960 1970 1980 1990 2000 2005 2011 Megye összesen 26 334 12 504 13 484 21 420 15 324 4 666 2 576 1 670 97 978 Tamási járás 6 255 2 978 2 264 2 625 2 086 493 275 175 17 151 Községek, nagyközségek 2 000–2 999 3 647 2 392 1 658 1 921 1 549 487 208 189 12 051 Iregszemcse község 295 248 145 175 102 51 22 16 1 054 Forrás: ksh.hu

A település telkeit beépítési jellemzők szempontjából vizsgálva megállapítható, hogy az oldalhatáron álló beépítési mód a leggyakoribb, mely között telekhatárra helyezett épületekkel és csurgó távolságra, azaz az oldalsó telekhatártól 0,3 – 1,0 méterre helyezett épületekkel egyaránt találkozunk. Ez a terület adja túlnyomó részt a falusias jellegű településrészt. A központi részek, a fő út mentén hézagosan zártsorú, illetve zártsorú beépítés figyelhető meg, mely kisvárosi jelleget ad a településrésznek. A gazdasági telephelyek jellemző beépítési módja a szabadon álló, illetve a szabadon és az oldalhatáron álló vegyes használata.

78

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

1.14.5.3. magasság, szintszám, tetőidom A település épületállománya jellemzően földszintes családi házakból tevődik össze. Többszintes épületeket a központtól keletre fekvő un. Újtelepen találunk nagyobb számban. Az itt lévő többszintes családi házak jellemzően földszint+tetőtér vagy ritkábban földszint+emelet kialakításúak. A település intézményei (pl kastély, iskola, kutató intézet, hivatal) között találunk még nagy számban többszintes kialakítású épületeket.

79

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

1.14.5.4. településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok A település domborzata síkvidéki jellegű. A fő utcáját adó 61. főút déli irányból enyhe kanyarokkal halad a nagyszokolyi útig, onnan hosszú egyenes út vezet ki északi irányba (Siófok felé). Ennek megfelelően a nagyszokolyi elágazótól délre fekvő útszakasz és az azt kísérő térfalak változatos képet mutatnak, mind térarányban, mind feltárul látvány szempontjából.

80

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

A település északi része, továbbá keletre fekvő Újtelepi rész egyenes utcáival, szabályos telkeivel és egységes előkertjeivel tervezetten kialakított, míg az előbb említett 61. főút és attól nyugatra fekvő településrész túlnyomó része spontán jegyeket mutat.

Iregszemcse jellegzetes, karakteres épületeit a központi részen találjuk: Polgármesteri Hivatal épülete

Művelődési Ház épülete

Takarékszövetkezet épülete

Kávézó épülete a Polgármesteri hivatallal szemben

81

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

templom

üzletek zárt sora Kossuth téren

Viczay‐Kornfeld kastély kapujának látványa fogadja a délről érkezőket:

82

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

A település lakóterületeit között találunk falusias jellegű, illetve kertvárosias jellegű területeket. Jellemzően földszintes épületállománnyal. Szintszám szempontjából vizsgálva az utcákat megállapítható, hogy túlnyomó részt egységesek. Kivételt képeznek a Szabadság, Mikszáth K., Babits M, Móricz Zs. , Hajnal utcák.

1.14.6. Az épített környezet értékei

1.14.6.1. településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag Magyarország (1782‐1785) Első Katonai Felmérés

Az 1784‐1787 között végzett első magyarországi népszámlálás adatai alapján Iregh tényleges népessége 1951 fő, míg házainak száma 267 db. Szekszárd 6290 fő és 865 ház, Tamási 2195 fő és 325 ház. A mezővárosi jogállású település utcái a mai Ireg‐ patakkal párhuzamosan futnak. Úthálózata követi a mai utak nyomvonalát. Az 1766‐ban épített katolikus templom, tőle délre a gótikus szentély jól kivehető. Ettől délre – a mai kastély környékén – jelöl a térkép egy nagyobb méretű épületet, mely feltételezhetően a Viczay‐ Kornfeld kastély, vagy annak helyén álló korábbi kastély épülete (építés éve 1812).

83

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

Magyarország (1819‐1869), Iregszemcse esetében 1863‐1869 közötti Második Katonai Felmérés

Jelentős településszerkezeti változás nem történt. A már korábban kialakult utcák hosszabbak lettek. A patak menti területet továbbra is kertként hasznosítják. A kastély épülete már egyértelműen kivehető, a kertjében azonban még zömmel vizenyős területeket találunk. Megépült a református templom, (1863) mely térképen való feltüntetése szűkíti a készítés dátumát.

Habsburg Birodalom (1869‐1887) Harmadik Katonai Felmérés

A község lakossága ekkor már 3000 fölött van, és folyamatosan növekszik. (1870‐ben 3380 fő, 1890‐ ben 3929 fő) A település szerkezete és az udvarok hasznosítása terén jelentős változás továbbra sem történt. Megfigyelhető azonban néhány utca (pl a mai Rákóczi F.) menti telkek esetében, hogy a lakóépületek mögött feltételezhetően gazdasági funkciójú épületek kerültek elhelyezésre. Ezek mára teljesen eltűntek. A kastély kertje ekkora már kialakult. A kastéllyal szemközti, az út túloldalán lévő területek is ide tartoznak, ahol elsősorban a kiszolgáló épületek (istállók, gazdasági épületek) kerültek elhelyezésre. Ezt a területet a későbbi államosítás során jelentősen átalakították, épületállománya elbontásra került.

84

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

Habsburg Birodalom Kataszteri térkép XIX. század Iregszemcse esetében 1856 és 1865 közé datálható a készítés ideje. 1:2880 méretarányú. A térképek a hozzájuk kapcsolódó iratokkal együtt információkat közölnek a földrészletek (parcellák, birtokrészletek, telkek) területéről, művelési ágáról és birtoklásáról. A felmérés során készült térképeket alaptérképként használták különböző műszaki és egyéb munkálatokhoz,

A térkép részletes kidolgozása lehetővé teszi az egyes telekrészek használatának, a kastély kertjének belső úthálózatának és egyéb információk leolvasását.

lakóházak mögött álló keresztbe falu központja kastély parkja fordított gazdasági épület A település napjainkban

A XX. században jelentősen átalakult a település szerkezete: új utcákat alakítottak ki a központtól keletre és nyugatra is. Ezek a területek tervezett jellegükből fakadóan jól elkülönülnek a légi felvételen.

1.14.6.2. régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület Az illetékes örökségvédelmi hivatal adatszolgáltatása alapján Iregszemcse község területét az alábbi régészeti lelőhelyek érintik:

85

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

azonosító szám régészeti védelem név érintett hrsz‐ok

049/1, 0449/4, 0450/1, 23350 1 régészeti lelőhely Arany‐kert 0451/8, 397/1, 397/2, 397/4, 398

23396 2 régészeti lelőhely Középdomb 0648/1, 0648/2, 0650, 0652/2

0661/2, 0661/4, 0661/5, 23397 3 régészeti lelőhely Iregszemcse 0661/8, ‐0661/11

23398 4 régészeti lelőhely Iregszemcse II 0387/1, 0387/3, 0411, 0413

23399 5 régészeti lelőhely Iregszemcse III 0413

23400 6 régészeti lelőhely Iregszemcse IV 0285, 0286/9 ‐0286/16

0286/2, 0286/4, 0286/7, 23401 7 régészeti lelőhely Iregszemcse V 0286/20 ‐0286/22, 0286/25, 0286/26

23601 8 régészeti lelőhely Iregszemcse VI 0440, 0460

23602 9 régészeti lelőhely Iregszemcse VII 0458, 0532/2, 0532/4‐0532/6

0476/3, 0484/1, 0485, 23603 10 régészeti lelőhely Iregszemcse VIII 0486/20 ‐0486/25, 0489/2

0294‐0296, 0297/1‐0297/6, 23769 11 régészeti lelőhely Bántava 0297/22, 0298, 0299/4

0247/22, 0268/1, 0268/2 23770 12 régészeti lelőhely Iregszemcse IX 0283/1, 0283/3‐0283/6, 0286/24

0350/1‐0350/3, 0350/5, 23776 13 régészeti lelőhely Szigetorr 0350/6, 0351, 0352/1, 0352/2, 0396/2, 0397, 0400

23780 14 régészeti lelőhely Iregszemcse XII 0631/4‐0631/6

0347, 0348/1, 0348/2, 23774 15 régészeti lelőhely Iregszemcse X 0350/2, 0350/3, 0350/5‐ 0350/7, 073/112

0350/1‐0350/3, 0350/5‐ 23775 16 régészeti lelőhely Iregszemcse XI 0350/7

0139, 0759/1, 0759/2, 49573 18 régészeti lelőhely Hékut puszta 0761/50‐0761/52

54269 19 régészeti lelőhely Szent János‐kápolna 375‐377, 378/1

54278 20 régészeti lelőhely Kakukk‐dűlő 010, 011, 02, 03, 05, 0642, 0643/1‐0643/3, 0644, 86

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

0653/1, 0656/1, 0657, 0659, 08/2, 09

54281 21 régészeti lelőhely Csucska‐dűlő IV 02, 09, 010, 011, 0642

54282 22 régészeti lelőhely Csucska‐dűlő III 0641, 0642, 0643/2, 0646/2

54283 23 régészeti lelőhely Csucska‐dűlő VI 0642, 0643/2

54284 24 régészeti lelőhely Csucska‐dűlő II 0638, 0640, 0642

54289 25 régészeti lelőhely Csucska‐dűlő 0637, 0638

54290 26 régészeti lelőhely 209 lelőhely 0603/3

54291 27 régészeti lelőhely Csehipuszta 0707/1, 0788/6, 0792/1

0788/6, 0164/10, 0164/11, 54292 28 régészeti lelőhely Csehipuszta II 0179/2, 0179/6, 0179/7, 0192

54293 29 régészeti lelőhely Okrád‐dűlő II 0799

20476 30 régészeti lelőhely Szőlőhegy 0118/3, 0118/4

0111/3‐0111/5, 0112, 63444 31 régészeti lelőhely Szőlőhegy‐Méni‐lap 0113/2‐0113/5, 0118/4

78007 32 régészeti lelőhely Kalendárium‐dűlő 0612/3, 0612/4, 0132

87343 33 régészeti lelőhely Okrádi‐halastó (alsó) 0809/1, 0809/2

87345 34 régészeti lelőhely Okrádi‐halastó (felső) 0706/9, 0792/5

750, 751, 752/1, 782/1, József Attila utca‐ 782/2, 782/3, 808/2, 820‐ 87349 35 régészeti lelőhely Dózsa György utca 822, 867/1, 868, 869, 871‐ 881, 883‐890, 892

87351 36 régészeti lelőhely Damjanich utca 850, 867/1

87353 37 régészeti lelőhely Bartók Béla utca 383/1, 383/2

87969 38 régészeti lelőhely Szardóka 042/6‐042/8

Kis‐Szokoly‐dűlő 2 0265 89811 17 régészeti lelőhely lelőhely

0157, 0160/3, 0163/1, 48587 5 régészeti lelőhely Simon‐major 0163/2, 0168/23

23523 48 régészeti lelőhely Gonozd III 0425/20

Régészet szakértő által összeállított, Iregszemcsét érintő régészeti lelőhelyek listája a következő: 1. Iregszemcse – Arany‐kert (Torma István 210. lelőhely) (Iregszemcse 1) Lelőhely‐azonosító: 23350 A lelőhely megjelölése: Árpád‐kori telep, középkori település, újkori téglaégető A lelőhely besorolása: nyilvántartott

87

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

A lelőhely veszélyeztetettsége: mezőgazdasági művelés (mélyszántás) Hrsz.: 397/1, 397/2, 397/3, 397/4, 398, 399 (út), 0449/1, 0449/4, 0450/1 (út), 0451/8

2. Iregszemcse – Közép‐domb (Torma István 326. lelőhely) (Iregszemcse 2) Lelőhely‐azonosító: 23396 A lelőhely megjelölése: neolit (dunántúli vonaldíszes kerámia népe) telep A lelőhely besorolása: nyilvántartott A lelőhely veszélyeztetettsége: mezőgazdasági művelés (mélyszántás) Hrsz.: 0648/1‐2, 0650 (út), 0652/2

3. Iregszemcse – Vadalmás / Csucska‐dűlő V. (Torma István 293. lelőhely) (Iregszemcse 3) Lelőhely‐azonosító: 23397 A lelőhely megjelölése: római kori telep, középkori település A lelőhely besorolása: nyilvántartott A lelőhely veszélyeztetettsége: mezőgazdasági művelés (mélyszántás) Hrsz.: 0661/2 (út), 0661/4 (út), 0661/5, 0661/8–11

4. Iregszemcse – Iregszemcse II. (Torma István 311. lelőhely) (Iregszemcse 4) Lelőhely‐azonosító: 23398 A lelőhely megjelölése: római kori telep, középkori település A lelőhely besorolása: nyilvántartott A lelőhely veszélyeztetettsége: mezőgazdasági művelés (mélyszántás) Hrsz.: 0413

5. Iregszemcse – Iregszemcse III. (Torma István 312. lelőhely) (Iregszemcse 5) Lelőhely‐azonosító: 23399 A lelőhely megjelölése: őskori telep, Árpád‐kori szórványlelet A lelőhely besorolása: nyilvántartott A lelőhely veszélyeztetettsége: mezőgazdasági művelés (mélyszántás) Hrsz.: 0387/1, 0387/3, 0411, 0413

6. Iregszemcse – Iregszemcse IV. (Torma István 314. lelőhely) (Iregszemcse 6) Lelőhely‐azonosító: 23400 A lelőhely megjelölése: kelta telep, római kori telep A lelőhely besorolása: nyilvántartott A lelőhely veszélyeztetettsége: mezőgazdasági művelés (mélyszántás) Hrsz.: 0285, 0286/9‐16

7. Iregszemcse – Iregszemcse V. (Torma István 315. lelőhely) (Iregszemcse 7) Lelőhely‐azonosító: 23401 A lelőhely megjelölése: késő rézkori (Baden‐kultúra) telep, kora bronzkori telep, kora vaskori telep, kelta telep, római kori telep, Árpád‐kori szórványlelet A lelőhely besorolása: nyilvántartott A lelőhely veszélyeztetettsége: mezőgazdasági művelés (mélyszántás) Hrsz.: 0286/2, 0286/4, 0286/7 (út), 0286/20–22, 0286/25, 0286/26

8. Iregszemcse – Iregszemcse VI. (Torma István 211. lelőhely) (Iregszemcse 8) Lelőhely‐azonosító: 23601 A lelőhely megjelölése: őskori telep, kora bronzkori telep A lelőhely besorolása: nyilvántartott A lelőhely veszélyeztetettsége: mezőgazdasági művelés (mélyszántás) Hrsz.: 0440, 0460

88

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

9. Iregszemcse – Iregszemcse VII. (Torma István 212. lelőhely) (Iregszemcse 9) Lelőhely‐azonosító: 23602 A lelőhely megjelölése: neolit (dunántúli vonaldíszes kerámia népe) telep, kora vaskori telep A lelőhely besorolása: nyilvántartott A lelőhely veszélyeztetettsége: mezőgazdasági művelés (mélyszántás) Hrsz.: 0458, 0532/2, 0532/4–6

10. Iregszemcse – Iregszemcse VIII. (Torma István 213. lelőhely) (Iregszemcse 10) Lelőhely‐azonosító: 23603 A lelőhely megjelölése: őskori telep A lelőhely besorolása: nyilvántartott A lelőhely veszélyeztetettsége: mezőgazdasági művelés (mélyszántás) Hrsz.: 0476/3, 0484/1, 0485 (út), 0486/20–25, 0489/2

11. Iregszemcse – Bántava (Torma István 313. lelőhely) (Iregszemcse 11) Lelőhely‐azonosító: 23769 A lelőhely megjelölése: neolit telep, késő neolit (Lengyel‐kultúra) telep, kelta telep, római kori telep A lelőhely besorolása: nyilvántartott A lelőhely veszélyeztetettsége: mezőgazdasági művelés (mélyszántás) Hrsz.: 0294, 0295, 0296 (út), 0297/1–6, 0297/22, 0298, 0299/4

12. Iregszemcse – Iregszemcse IX. (Torma István 316. lelőhely) (Iregszemcse 12) Lelőhely‐azonosító: 23770 A lelőhely megjelölése: őskori telep, középkori település A lelőhely besorolása: nyilvántartott A lelőhely veszélyeztetettsége: mezőgazdasági művelés (mélyszántás) Hrsz.: 0247/22, 0268/1 (út), 0268/2, 0283/1, 0283/3–6, 0286/24

13. Iregszemcse – Szigetorr (Torma István 321. lelőhely) (Iregszemcse 13) Lelőhely‐azonosító: 23776 A lelőhely megjelölése: őskori telep A lelőhely besorolása: nyilvántartott A lelőhely veszélyeztetettsége: mezőgazdasági művelés (mélyszántás) Hrsz.: 0350/2, 0350/3, 0350/5, 0350/6, 0351 (út), 0352/1, 0352/2, 0396/2, 0397, 0400 (út)

14. Iregszemcse – Iregszemcse XII. (Torma István 325. lelőhely) (Iregszemcse 14) Lelőhely‐azonosító: 23780 A lelőhely megjelölése: római kori telep A lelőhely besorolása: nyilvántartott A lelőhely veszélyeztetettsége: mezőgazdasági művelés (mélyszántás) Hrsz.: 0631/4–6

15. Iregszemcse – Iregszemcse X. (Torma István 320/a. lelőhely) (Iregszemcse 15) Lelőhely‐azonosító: 23774 A lelőhely megjelölése: őskori telep, neolit szórványlelet A lelőhely besorolása: nyilvántartott A lelőhely veszélyeztetettsége: mezőgazdasági művelés (mélyszántás) Hrsz.: 0347, 0348/1 (út), 0348/1, 0350/2, 0350/3, 0350/5‐7, 0530/9 (Iregszemcse); 073/112 (Nagyszokoly)

16. Iregszemcse – Iregszemcse XI. (Torma István 320/b. lelőhely) (Iregszemcse 16)

89

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

Lelőhely‐azonosító: 23775 A lelőhely megjelölése: kora bronzkori telep A lelőhely besorolása: nyilvántartott A lelőhely veszélyeztetettsége: mezőgazdasági művelés (mélyszántás) Hrsz.: 0350/2‐3, 0350/5–7, 0350/9

17. Iregszemcse – Hékút puszta (Iregszemcse 18) Lelőhely‐azonosító: 49573 A lelőhely megjelölése: honfoglaláskori temető A lelőhely besorolása: nyilvántartott A lelőhely veszélyeztetettsége: mezőgazdasági művelés (mélyszántás) Hrsz.: 0759/1, 0759/2, 0761/50–52 (Iregszemcse); 0139 (Bedegkér)

18. Iregszemcse – Szent János‐kápolna (Iregszemcse 19) Lelőhely‐azonosító: 54269 A lelőhely megjelölése: középkori kápolna A lelőhely besorolása: nyilvántartott A lelőhely veszélyeztetettsége: építkezés, közműfektetés Hrsz.: 375 (út), 376, 377, 378/1

19. Iregszemcse – Kukukk‐dűlő / Vadómás / Nyárfás / Csucska‐dűlő IV. (Iregszemcse 20) Lelőhely‐azonosító: 54278, 54281 A lelőhely megjelölése: őskori telep, középkori település, középkori templom, középkori temető A lelőhely besorolása: nyilvántartott A lelőhely veszélyeztetettsége: mezőgazdasági művelés (mélyszántás); útépítés Hrsz.: 02 (út), 03, 05, 08/2, 09, 010, 011, 0642, 0643/1–3, 0644, 0653/1, 0656/1, 0657, 0659, 0660

20. Iregszemcse – Csucska‐dűlő III. (Iregszemcse 22) Lelőhely‐azonosító: 54282 A lelőhely megjelölése: római kori telep A lelőhely besorolása: nyilvántartott A lelőhely veszélyeztetettsége: mezőgazdasági művelés (mélyszántás) Hrsz.: 0641 (út), 0642, 0643/2, 0646/2

21. Iregszemcse – Csucska‐dűlő VI. (Iregszemcse 23) Lelőhely‐azonosító: 54283 A lelőhely megjelölése: ismeretlen jellegű középső bronzkori (mészbetétes) lelőhely A lelőhely besorolása: nyilvántartott A lelőhely veszélyeztetettsége: mezőgazdasági művelés (mélyszántás) Hrsz.: 0642, 0643/2

22. Iregszemcse – Csucska‐dűlő II. (Iregszemcse 24) Lelőhely‐azonosító: 54284 A lelőhely megjelölése: késő neolit (Lengyel‐kultúra) telep A lelőhely besorolása: nyilvántartott A lelőhely veszélyeztetettsége: mezőgazdasági művelés (mélyszántás) Hrsz.: 0638, 0640 (út), 0642

23. Iregszemcse – Csucska‐dűlő (Iregszemcse 25) Lelőhely‐azonosító: 54289 A lelőhely megjelölése: Árpád‐kori telep A lelőhely besorolása: nyilvántartott

90

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

A lelőhely veszélyeztetettsége: mezőgazdasági művelés (mélyszántás) Hrsz.: 0637, 0638

24. Iregszemcse – Kalendáriumi‐dűlő (Torma István 209. lelőhely) (Iregszemcse 26) Lelőhely‐azonosító: 54290 A lelőhely megjelölése: középkori település A lelőhely besorolása: nyilvántartott A lelőhely veszélyeztetettsége: mezőgazdasági művelés (mélyszántás) Hrsz.: 0603/3

25. Iregszemcse – Csehipuszta (Iregszemcse 27) Lelőhely‐azonosító: 54291 A lelőhely megjelölése: őskori telep A lelőhely besorolása: nyilvántartott A lelőhely veszélyeztetettsége: mezőgazdasági művelés (mélyszántás) Hrsz.: 0788/6, 0792/1

26. Iregszemcse – Csehipuszta II. (Iregszemcse 28) Lelőhely‐azonosító: 54292 A lelőhely megjelölése: neolit telep A lelőhely besorolása: nyilvántartott A lelőhely veszélyeztetettsége: mezőgazdasági művelés (mélyszántás) Hrsz.: 0788/6 (Iregszemcse); 0164/10, 0164/11, 0179/2, 0179/6, 0179/7, 0192 (Tengőd)

27. Iregszemcse – Okrád‐dűlő II. (Iregszemcse 29) Lelőhely‐azonosító: 54293 A lelőhely megjelölése: Árpád‐kori telep A lelőhely besorolása: nyilvántartott A lelőhely veszélyeztetettsége: mezőgazdasági művelés (mélyszántás) Hrsz.: 0799

28. Iregszemcse – Szőlőhegy (Iregszemcse 30) Lelőhely‐azonosító: 20476 A lelőhely megjelölése: avar kori temető A lelőhely besorolása: nyilvántartott A lelőhely veszélyeztetettsége: elfedés, erózió Hrsz.: 0128/52, 0136/2 (út), 0179/1

29. Iregszemcse – Méni‐lap (Iregszemcse 31) Lelőhely‐azonosító: 63444 A lelőhely megjelölése: középkori település A lelőhely besorolása: nyilvántartott A lelőhely veszélyeztetettsége: mezőgazdasági művelés (mélyszántás) Hrsz.: 0118/3, 0118/4

30. Iregszemcse – Kalendáriumi‐dűlő (Iregszemcse 32) Lelőhely‐azonosító: 78007 A lelőhely megjelölése: őskori telep A lelőhely besorolása: nyilvántartott A lelőhely veszélyeztetettsége: mezőgazdasági művelés (mélyszántás) Hrsz.: 0612/3, 0612/4 (Iregszemcse); 0132 (Újireg)

91

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

31. Iregszemcse – Okrádi‐halastó (alsó) (Iregszemcse 33) Lelőhely‐azonosító: 87343 A lelőhely megjelölése: őskori telep A lelőhely besorolása: nyilvántartott A lelőhely veszélyeztetettsége: mezőgazdasági művelés (mélyszántás) Hrsz.: 0809/1, 0809/2

32. Iregszemcse – Okrádi‐halastó (felső) (Iregszemcse 34) Lelőhely‐azonosító: 87345 A lelőhely megjelölése: őskori telep A lelőhely besorolása: nyilvántartott A lelőhely veszélyeztetettsége: mezőgazdasági művelés (mélyszántás) Hrsz.: 0706/9, 0792/5

33. Iregszemcse – József Attila utca–Dózsa György utca (Iregszemcse 35) Lelőhely‐azonosító: 87349 A lelőhely megjelölése: középkori település A lelőhely besorolása: nyilvántartott A lelőhely veszélyeztetettsége: építkezés, közműfektetés Hrsz.: 750 (út), 751, 752/1, 782/1 (út), 782/2 (út), 782/3 (út), 808/2 (út), 820, 821, 822, 868/1, 868/2, 869, 871, 872, 873, 874, 875, 876/1, 877/1, 878, 879, 880, 881, 883, 884, 885, 886 (út), 887, 888, 889., 890, 892

34. Iregszemcse – Damjanich utca (Iregszemcse 36) Lelőhely‐azonosító: 87351 A lelőhely megjelölése: ismeretlen korú csontvázas sír A lelőhely besorolása: nyilvántartott A lelőhely veszélyeztetettsége: építkezés, közműfektetés Hrsz.: 850 (út), 868/1

35. Iregszemcse – Bartók Béla utca (Iregszemcse 37) Lelőhely‐azonosító: 87353 A lelőhely megjelölése: középkori temető, újkori temető A lelőhely besorolása: nyilvántartott A lelőhely veszélyeztetettsége: építkezés, közműfektetés Hrsz.: 383/1, 383/2

36. Iregszemcse – Szardóka (Iregszemcse 38) Lelőhely‐azonosító: 87969 A lelőhely megjelölése: római kori telep A lelőhely besorolása: nyilvántartott A lelőhely veszélyeztetettsége: mezőgazdasági művelés (mélyszántás) Hrsz.: 042/6–8

37. Iregszemcse – Kis‐Szokoly‐dűlő 2. lelőhely (Nagyszokoly 17) Lelőhely‐azonosító: 89811 A lelőhely megjelölése: őskori telep, török kori telep A lelőhely besorolása: nyilvántartott A lelőhely veszélyeztetettsége: mezőgazdasági művelés (mélyszántás) Hrsz.: 0265

38. Iregszemcse – Simon‐major (Som 5)

92

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

Lelőhely‐azonosító: 48587 A lelőhely megjelölése: vaskori telep A lelőhely besorolása: nyilvántartott A lelőhely veszélyeztetettsége: mezőgazdasági művelés (mélyszántás) Hrsz.: 0157, 0160/3, 0163/1, 0163/2, 0168/23

39. Iregszemcse – Gonozd III. (Torma István 114/a. lelőhely) (Tamási 48) Lelőhely‐azonosító: 23523 A lelőhely megjelölése: középkori település A lelőhely besorolása: nyilvántartott A lelőhely veszélyeztetettsége: mezőgazdasági művelés (mélyszántás) Hrsz.: 0425/20

40. Iregszemcse – Újireg (Torma István 208. lelőhely) (Újireg 2) Lelőhely‐azonosító: 23600 A lelőhely megjelölése: őskori telep, kelta telep A lelőhely besorolása: nyilvántartott A lelőhely veszélyeztetettsége: mezőgazdasági művelés (mélyszántás) Hrsz.: 0603/3, 0612/7, 0612/8, 0609 (út)

41. Iregszemcse – Nyugati‐Hársfák Lelőhely‐azonosító: folyamatban A lelőhely megjelölése: Árpád‐kori telep A lelőhely besorolása: nyilvántartott A lelőhely veszélyeztetettsége: mezőgazdasági művelés (mélyszántás) Hrsz.: 0432

93

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

1.14.6.3. védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők A község területén jelenleg 23 db lakóépület áll helyi védettség alatt, mert teljes egészükben vagy valamely részletükben hordoznak megőrzésre érdemes momentumokat a település identitásából Közülük legtöbb a község nagy részére jellemző tömegalakítású lakóépület, oldalhatáron álló beépítéssel, utcára merőleges gerincű nyeregtetővel, tornáccal.

A településkép védelméről szőlő önkormányzati rendelet elfogadásával ez e kör változhat.

A község alaprajzát tekintve a figyelem a fő utca mentén lévő Kornfeld kastélyra irányul, mely az őt körül ölelő arborétummal és a mellette lévő sportteleppel egy egész tömböt elfoglal. Ez a település meghatározó zöldövezete, a park helyi védettségű természetvédelmi terület.

94

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

A fő utcán tovább haladva, a történelmi településmagban találhatóak a nagyságuknál fogva meghatározó épületek, mint a Bartók Béla utcai katolikus templom ‐ mely országos műemlék ‐ valamint a József Attila utcai református templom. Mindkét templom tornya messziről látható. A település arculatában feltűnő az a kettősség, mely szerint a főúttól nyugatra fekvő területen hosszúkás telkeken az utcára merőleges gerincű, egytraktusos hagyományos lakóházak vannak túlsúlyban, míg a főúttól keletre a későbbi építésű, összetett alaprajzú és tetőformájú épületek jellemzőek. A településre az oldalhatáros beépítési mód jellemző, ez alól csak néhány kivétel fordul elő. A község központjában, a fő utca mentén található néhány példa zártsorú vagy hézagosan zártsorú beépítésre.

Ezt részletesen a 2017. évben készített Településképi Arculati kézikönyv mutatja be.

1.14.6.4. világörökségi és világörökségi várományos terület A településen nem található világörökség, valamint világörökség várományos terület.

1.14.6.5. műemlék, műemlékegyüttes

Műemlékek

A műemlékekhez műemléki környezet tartozik, amely biztosítja a műemlékek közvetlen környezetének oly módon történő kialakítását, hogy a tervezett építkezések ne rontsák a műemlékek látványát.

A műemlékek és műemléki környezetük jegyzéke:

1.

Műemléki törzsszám: M 4234 Cím: Bartók Béla u. 10. Megnevezés: volt Zichy‐kastély Hrsz: 200 Bírság kategória: M II Műemléki környezete: 199, 386, 435, 436, 432/3, 432/2, 432/1, részben a 388/3, 387 2.

Műemléki törzsszám: M 4236 Cím: Bartók Béla u. 16. Megnevezés: katolikus templom Hrsz: 358 Bírság kategória: M II 3.

Műemléki törzsszám: M 4235 Cím: Kálvária domb Megnevezés: gótikus szentély maradvány Hrsz: 377

95

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

Bírság kategória: M III 356/1, 355/2, 357, 360/1, 360/2, 361/1, 362/1, 363, 364, 365, 366, 367, Műemléki környezete: 378/1, 443, 444, 445, 446, 448, 449, 450, 451/1, 451/2, 452/3, 452/2, 453, 376, 829, részben a 356/3, 828/3, 455/2, 455/3, 375

96

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

97

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

1.14.6.6. műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely

1.14.6.7. műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület A településen nincs.

1.14.6.9. helyi védelem A település 2018‐ban készült Értékeltára alapján az alábbi építmények képviselnek építészeti vagy településtörténeti értéket.

Sorszám Cím Megnevezés Javasolt védettségi fok 1. Bartók Béla u. 14. Lakóépület H 2. Bartók Béla u. kereszt H 3. Bartók Béla u. Kossuth szobor H 4. Bartók Béla u. I. világháborús emlékmű H 5. Bartók Béla u. Bartók Béla szobor H 6. Bartók Béla u. 1956‐os emlékmű H 7. Kossuth Lajos tér II. világháborús emlékmű H 8. Kossuth Lajos tér Szentháromság szobor H 9. Kossuth Lajos tér 4. Vendéglátó épület H 10. Kossuth Lajos tér 7. Üzlet H 11. Petőfi Sándor u. Kereszt H 12. Petőfi Sándor u. Katolikus lelkészi hivatal H 13. Rákóczi Ferenc u. 12. Lakóépület H 14. Rákóczi Ferenc u. 16. Lakóépület, kerítés H 15. Rákóczi Ferenc u. 20. Lakóépület, kerítés H 16. Rákóczi Ferenc u. 26. Lakóépület H 17. Rákóczi Ferenc u. 42. Lakóépület H 18. Rákóczi Ferenc u. 45. Lakóépület H 19. Rákóczi Ferenc u. 58. Gazdasági épület H 20. Rákóczi Ferenc u. 59. Lakóépület H 21. Rákóczi Ferenc u. 64. Lakóépület, istálló, góré H 22. Rákóczi Ferenc u. 65. Lakóépület H 23. Rákóczi Ferenc u. 66. Lakóépület H

98

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

24. Rákóczi Ferenc u. 86. Kapu H 25. Rákóczi Ferenc u. 99. Lakóépület H 26. Rákóczi Ferenc u. 116. Lakóépület H 27. Rákóczi Ferenc u. Kereszt H 28. 65. számú főút mentén Kereszt H 29. Hajnal u. Kereszt H 30. Hajnal u. 3. Vendéglátó épület H 31. Béke u. 10. Lakóépület H Volt református lelkészi 32. József Attila u. 2. H hivatal 33. József Attila u. 6. Református templom H 34. Damjanich János u. 60. Üzlet H 35. Damjanich János u. 81. Lakóépület H 36. Damjanich u. 119. Lakóépület H 37. Katolikus temető Kereszt H Zrínyi u. ‐ Dózsa u. 38. Kereszt H kereszteződés 39. Külterület Kereszt H 40. Belterület Kereszt H 41. Külterület Kereszt H 42. Bartók Béla u. 10. kastély melletti épületek H feszületek a szentély 43. Kálvária domb H mellett Petőfi ‐ Bartók utcák 44. Szent Vendel szobor H találkozása

A településkép védelméről szóló 4/2018 (VII. 19.) számú önkormányzati rendeletük alapján 42 db objektum került helyi védelem alá.

99

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

100

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

1.14.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái

1.15. Közlekedés

1.15.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok Iregszemcse nagyközség Tolna megye észak‐nyugati peremén, a megyeszékhely Szekszárdtól 65 km‐re, a járás központ Tamásitól 12 km‐re fekszik. A település életét jelentősen befolyásoló Siófok 27 km‐, Székesfehérvár 50 km‐, Budapest 115 km távolságra helyezkedik el.

1.15.2. Közúti közlekedés A község közúti kapcsolatát az országos‐, illetve a térségi úthálózathoz a 65 sz. Szekszárd – Tamási ‐ Siófok másodrendű főút‐, az 651 sz. Nagykónyi – Iregszemcse másodrendű főút, a 6407 j. Simontornya – Nagyszokoly – Iregszemcse összekötő út, valamint a 6509 j. Iregszemcse ‐ Tab összekötő út biztosítja.

65 sz. Szekszárd – Tamási ‐ Siófok másodrendű főút (52+080‐ 60+790 sz.):  Átlagos napi forgalom: 5702 E/nap  Nehézgépjármű forgalom: 385 E/nap

651 sz. Nagykónyi – Iregszemcse másodrendű főút:  Átlagos napi forgalom: 2476 E/nap  Nehézgépjármű forgalom: 264 E/nap

6407 j. Simontornya – Nagyszokoly – Iregszemcse összekötő út:  Átlagos napi forgalom: 954 E/nap  Nehézgépjármű forgalom: 71 E/nap

6509 j. Iregszemcse ‐ Tab összekötő út:  Átlagos napi forgalom: 238 E/nap  Nehézgépjármű forgalom: 12 E/nap

101

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

1.15.3. Közösségi közlekedés

1.15.3.1. közúti A település helyközi autóbuszos közlekedést a Dél‐dunántúli Közlekedési Központ Zrt. végzi. A településen áthaladó rendszeresített autóbusz járatok (Tamási‐ Székesfehérvár‐) Budapest, Pécs, Veszprém, Baja és Dombóvár irányába közlekednek. A menetrendszerinti közlekedő buszjáratok, mind számban, mind gyakoriságban, valamint időbeli eloszlásban kedvezőnek mondhatók. A megyeszékhely közvetlenül, a főváros általánosságban 1 átszállással elérhető. Iregszemcse belterületén négy országos közút halad keresztül. A település úthálózata négy gyűjtő‐ és a rácsatlakozó lakó, kiszolgáló utakból áll. Az országos közúthálózat hálózat elemei: 65 sz. Szekszárd – Tamási ‐ Siófok másodrendű főút (Rákóczi F.‐, Bartók B. utca), 651 sz. Nagykónyi – Iregszemcse másodrendű főút (Újirégi út), a 6407 j. Simontornya – Nagyszokoly – Iregszemcse összekötő út (Hajnal utca), valamint a 6509 j. Iregszemcse ‐ Tab összekötő út (Dózsa Gy. – Ady E. utca) látják el a gyűjtő út funkciót, továbbá a Garay J. utca helyi jelentőségű gyűjtőút hálózati szereppel rendelkezik. Az utak burkolati minősége megfelelőnek mondható. Iregszemcse gyalogos közlekedése a lakóterületeken többnyire az útburkolaton bonyolódik, mivel több helyen hiányoznak a kiépített gyalogjárdák, vagy azok keskeny kialakításúak. Több utca esetében széttagolódás figyelhető meg, mely által az utcák egyes szakaszai más közlekedési szerepet töltenek be, és kiépülési mértékükben is különböznek (pl. Petőfi Sándor utca).

1.15.3.2. kötöttpályás Jelenleg nem halad át vasúti nyomvonal a település közigazgatási határát. A MÁV egykori 49‐es számú vasútvonala, mely érintette Iregszemcsét, mára gyakorlatilag megszűnt. Enying – Lepsény szakasz kivételével járhatatlan, nagy része elbontásra került. Iregszemcse település lakói számára a 35‐os számú Kaposvár – Siófok nem villamosított vasúti mellékvonal húzódik elérhető távolságra, mely Daránypuszta megállóhelye 9 km‐re, Tab Vasútállomás pedig 19 km‐re helyezkedik el.

1.15.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés A település közigazgatási területét jelenleg nem érinti sem az országos sem a térségi kerékpárút hálózat. A helyi kerékpáros forgalom jellemzően a közúton bonyolódik. Jelenleg a közintézmények, kereskedelmi‐ és szolgáltató létesítmények környékén a kerékpár tárolása megoldott a kihelyezett kerékpártámaszok segítségével. A község gyalogjárdái az utakkal párhuzamosan egyik, vagy mindkét oldalon kerültek kiépítésre. Egyes utcákban azonban hiányzik a gépkocsiforgalomtól elválasztott gyalogos felület, és arra is akad példa, hogy a meglévő járda leromlott minőségű vagy keskeny kialakítású. Ezen esetekben a gyalogos forgalom a gépjárművekkel közös burkolaton bonyolódik.

1.15.5. Parkolás A település saját parkolási rendelettel nem rendelkezik. Általában a gépjárművek parkolása megoldott. A település központban lévő kereskedelmi létesítmények, közintézmények OTÉK szerinti parkolószáma sok helyen csak közterületen biztosítható, valamint hiányosan, vagy nem kerültek kijelölésre a mozgásukban korlátozottak számára fenntartott várakozóhelyek. A 10/2016. (II. 9.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, valamint a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításának 1. 1 §‐a rendelkezik a meglévő közforgalom számára nyitott parkolókról:  (15) „A meglévő, (10) bekezdés a) pontjában meghatározott minden megkezdett 100 várakozó‐ (parkoló) helyből legalább kettőt elektromos gépjármű töltőállomással kell ellátni.

102

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

o bc) 20 000 lakosnál kisebb településen 2026. január 1‐jéig.”

1.15.6. Vízi közlekedés Iregszemcse közigazgatási határát nem érinti hajózásra alkalmas vízfolyás.

1.16. Közművesítés

1.16.1. Víziközművek

1.16.1.1. vízgazdálkodás és vízellátás (ivó‐, ipari‐, tűzoltó‐, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) Iregszemcse település vízellátását 5 kút biztosítja, melyek közül 3 db jelenleg tartalék kútként funkcionál. A vízellátó rendszer érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik (Vksz.: 106/4‐X).

Vízellátó kutak: Kút jele EOV X;Y Mélység (m) Szűrőzés (m‐m) Üzemi állapot Kiterm. vízmenny. I.A. (B‐16) 150,1; 583,9 214,6 176,5 ‐ 180,5 tartalék 85 L/min 182,5 – 184,5 193,5 – 195,5 206,0 – 208,0 III. (B‐13) 149,7; 584,0 107,1 67,0 – 77,0 tartalék 130 L/min 96,0 – 100,5 IV. (K‐20) 150,2; 582,1 78,0 57,0 ‐ 70,0 tartalék 360 L/min V. (K‐19) 149,4; 584,4 76,6 50,0 – 73,5 üzemelő 220 L/min VII. (B‐21) 150,1; 583,9 85,0 59,5 – 79,5 üzemelő 120 L/min

Vízellátás kapcsolódó létesítményei

Nyersvíz tározó medence Hasznos térfogat: 50m3 Fenékszint: 148,5 mBf Túlfolyó szint: 150,9 mBf

Vastalanító (üzemen kívül) MOT I 10‐105/61 Q=21,5 m3/h

Magastározó medencék Elhelyezkedés: 65.sz. főút mellett É‐ÉNY‐ra 1 db 100 m3‐es 2 db 50 m3‐es Töltőszint: 208,67 mBf Fenékszint: 208,17 mBf Túlfolyószint: 212,35 mBf

Fertőtlenítés (üzemen kívül) Típus: ADVANCE 201 klórgáz adagoló berendezés

103

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

A vízellátás központi gépháza a Dózsa György utcában helyezkedik el a két db üzemelő kúttal, és a tározó medencével. Ehhez a rendszerhez kapcsolódik a település északi végétől mintegy 1,5 km‐re lévő magas ponton elhelyezett 3 db magastározó.

A hálózat nagy része azbesztcement csőből készült, a később épület bővítéseken használt anyag KM‐ PVC.

A hálózati szakaszok hossza: Névleges átmérő Megnevezés (mm) Hossz (fm) Anyag NA 2" acélcső 50,8 89 acél NA 2" hg acélcső 50,8 246 hg acél NA 6/4" hg acélcső 38,1 90 hg acél NA 5/4" hg acélcső 31,75 50 hg acél NA 3/4" hg acélcső 19 70 hg acél NA 1" hg acélcső 24,4 150 hg acél NA 80 acélcső 80 3742 acél NA 100 acélcső 100 7796 acél NA 125 acélcső 125 1190 acél NA 150 acélcső 150 2810 acél NA 80 KM PVC 80 1047 KM PVC NA 100 KM PVC 100 1885 KM PVC NA 150 KM PVC 150 906 KM PVC

Átlagos vízigény: 130 000 m3/év Bekötések száma: 1155 db (3/4” hg. acélcső) Locsoló mérők száma: 87 db

Meghibásodások Évente átlagosan 21 db csőtörés keletkezik a hálózaton. A rekonstrukcióra szoruló szakasz a Damjanich utcában futó vezeték.

A vízellátó hálózatot az Egyesült Regionális Önkormányzati Víziközmű Zrt. (7100 Szekszárd, Epreskert u. 9.) üzemelteti.

1.16.1.2. szennyvízelvezetés Az Iregszemcsén keletkező szennyvizek elvezetése gravitációs szennyvízcsatornával történik, NA 200 gerinccsatornával és NA 150‐es bekötőcsatornákkal.

Az egyes gravitációs öblözetek mélypontjain összegyűlt szennyvizeket közterületi szennyvízátemelők juttatják a szennyvíz szennyvíztisztító telepre. A település terepviszonyai miatt egyes településrészeknél házi átemelők beépítése vált szükségessé (80 db). A gerincvezetéken az iránytöréseknél és becsatlakozásoknál mindenesetben 1 m átmérőjű betonaknák (383 db) kerültek beépítésre d = 600‐as átmérőjű 400KN teherbírású beton fedlappal. Az egyenes szakaszokon 2 betonakna közé a könnyebb tisztíthatóság végett műanyag 200/400‐as tisztítóidomok (82 db) kerültek beépítésre.

A szennyvíztisztító telep hidraulikai kapacitása: 215 m3/d.

104

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

Szippantott szennyvíz fogadó kapacitás: 15 m3/d. Lakosegyenértékben kifejezett tisztítókapacitás: 2700 LEÉ A keletkező szennyvíz átlagos mennyisége: 75 m3/d; A keletkező szennyvíz csúcs mennyisége: 230 m3/d. Bekötéssel nem rendelkező ingatlanok száma: 140 db Egyedi szennyvíztisztítóval rendelkező ingatlanok száma: 1 db

A telephelyen a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elszállítására a település Lacko‐ Motor Bt‐vel (7090 Tamási, Deák Ferenc u. 15.) kötött megállapodást.

A szennyvízcsatorna hálózatot az Egyesült Regionális Önkormányzati Víziközmű Zrt. (7100 Szekszárd, Epreskert u. 9.) üzemelteti.

A csatornahálózat műszaki adatai (hossz, átmérő, anyag) Elvezetés módja Típus Anyag Átmérő (mm) Hossz (fm) Gravitációs Gerincvezeték KG‐PVC 200 15300,6 Gravitációs Bekötővezeték KG‐PVC 150 7524,8 Nyomott Gerincvezeték KPE 160 1061,5 Nyomott Gerincvezeték KPE 110 451,9 Nyomott Gerincvezeték KPE 90 463,5 Kisnyomású Házi átemelők KPE 719,0 nyomóvezetéke Kisnyomású Bekötővezeték KPE 1026,0 Iregszemcse összesen: 26547,3

Szennyvíz átemelők műszaki adatai Azonosító Megnevezés Típus Szivattyú I. Átemelő Iregszemcse, 2,0 m átmérőjű 5,13 m mélységű vb. 2 db Flygt hrsz.: 435 gyűrűelemes akna, szagtalanítás biofilterrel II. Átemelő Iregszemcse, 1,4 m átmérőjű 3,38 m mélységű vb. 2 db Flygt hrsz.: 201 gyűrűelemes akna, szagtalanítás biofilterrel III. Átemelő Iregszemcse, 2,0 m átmérőjű 5,03 m mélységű vb. 2 db Flygt hrsz.: 783 gyűrűelemes akna, szagtalanítás biofilterrel IV. Átemelő Iregszemcse, 1,6 m átmérőjű 5,88 m mélységű vb. 2 db Flygt hrsz.: 832/2 gyűrűelemes akna, szagtalanítás biofilterrel V. Átemelő Iregszemcse, 1,4 m átmérőjű 4,6 m mélységű vb. 2 db Flygt hrsz.: 481 gyűrűelemes akna, szagtalanítás biofilterrel Házi átemelők Iregszemcse 80 db Flygt

105

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

Forrás: https://www.teir.hu/helyzet‐ter‐kep/

1.16.1.3. csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés A településen keletkező csapadékvizek fő befogadója a települést É‐D irányban ketté szelő Ireg‐patak. A csapadékvíz elvezető hálózat nyílt árkos, részben gravitációs elvezetésű, részben szikkasztó jellegű. Nagy intenzitású csapadékok lehullásakor előfordul, hogy kiönt a patak.

A település nem rendelkezik települési vízkárelhárítási tervvel. A települések ár‐és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003 (XII.9.) KvVM‐BM együttes rendelet szerint Iregszemcse nem veszélyeztetett. Az árokrendszer tisztítását és karbantartását az Önkormányzat végzi.

1.16.2. Energia

1.16.2.1. energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, távhőellátás és más ellátórendszerek)

Forrás: https://www.teir.hu/helyzet‐ter‐kep/

106

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

Forrás: https://www.teir.hu/helyzet‐ter‐kep/

1.16.2.2. megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei Megújuló energiaforrások közé tartozik a biomassza, a hulladékfeldolgozás, a szél‐, a nap‐, a víz és a geotermikus energia. Iregszemcse Önkormányzata a közintézményeinek energia‐ellátását részben már fotovoltaikus rendszer kiépítésével biztosítja. Magánszféra területén is megjelentek a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségeinek kihasználása: épületek hőháztartásának javításával (nyílászáró csere, hőszigetelés), korszerű és hatékony fűtés‐rendszerek beépítése, megújuló energiaforrások alkalmazása fűtésre, hűtésre, meleg víz előállításra.

1.16.3. Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) A község területén mindhárom mobilszolgáltató (Telekom, Telenor, Vodafone) vételi lehetősége megfelelő.

1.17. Környezetvédelem és településüzemeltetés

A megalapozó munkarész környezetvédelmi értékelése során elsődlegesen az 1995. évi LIII. törvény – a környezet védelmének általános szabályairól – előírásait vettük alapul, illetve az adott környezeti elemekre vonatkozó hatályos szakági rendeleteket, melyeket az adott fejezetben részletesen ismertetünk. Ezen felül a község településszerkezeti adottságait az 1997. évi LXXVIII. törvény – az épített környezet alakításáról és védelméről – szempontjainak figyelembevételével is vizsgáltuk. A települési környezet minőségét a későbbiekben bemutatott talaj‐, víz‐, levegőtisztaság‐védelem, valamint a jelentős hatások (zajterhelés, hulladékok) elleni korszerű védelem és a koordinált érdekei együttesen határozzák meg.

1.17.1. Talaj A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti forrásaira és folyamataira. A védelemnek magában kell foglalnia a talaj termőképessége, szerkezete, víz‐ és levegőháztartása, valamint élővilága védelmét is. A kistáj területén löszös üledékek fordulnak elő (agyagbemosódásos barna erdőtalaj 4%, barnaföldek 32%, csernozjom barna erdőtalaj 9%, mészlepedékes csernozjomok 47%). A kistáj mezőgazdasági

107

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

potenciálját elsősorban a nagyobb területű, legtermékenyebb mészlepedékes csernozjomok határozzák meg. Mechanikai összetételüket tekintve vályogos talaj, vízgazdálkodásuk kedvező, 3‐4% körüli szervesanyag tartalommal. A patakvölgyeket allúviumon képződött öntés réti és lápos réti talajok jellemzik (az összterület 3‐4%‐át teszik ki). Iregszemcse település a Kelet‐Külső‐Somogy megnevezésű kistáj területén helyezkedik el. A kistáj területe a Balatoni‐medence Kőröshegy‐Siófok közötti parti síkjától délre, a Dél‐Külső‐Somogyi‐ süllyedék északi szegélyéig terjed, nyugaton a Kőröshegy‐Bonnya vonal, keleten a Sió‐Alsó‐Kapos vonal határolja. A kistáj döntő része ÉK‐DNy‐i irányú, egymás mögött elhelyezkedő dombhát és a Balatonnal párhuzamos nagyobb völgyek együttese. A felszín relatív reliefe átlagosan 50‐100 m/4 km2. Talajok védelme érdekében kötelező érvényűen betartandó a termőföld védelméről szóló 2007.évi CXXIX. törvény.

1.17.2. Felszíni és felszín alatti vizek A vizek védelme a felszíni és felszín alatti vizekre és azok készleteire terjed ki. A környezet igénybevétele ‐ így különösen a vízviszonyokba történő beavatkozások ‐ esetén biztosítani kell, hogy a víz, mint tájalkotó tényező fennmaradjon, a vízi‐ és vízközeli élővilág fennmaradásához szükséges feltételek, valamint a vizek hasznosíthatóságát elősegítő körülmények ne romoljanak. Iregszemcse település számára Egyesült Regionális Önkormányzati Víziközmű Zrt. biztosítja a vezetékes vízellátást 5 db kúttal. A település a 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet előírásaival összhangban, a módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint érzékeny területen helyezkedik el a felszín alatti vizek állapota szempontjából. Iregszemcse környezetében a felszín alatti vizek terepszint alatt való elhelyezkedését az alábbi térképvázlaton szemléltetjük.

108

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

A településen a felszín alatti vizek elhelyezkedése 4‐8 m közötti mélységben jelentkezik. A felszín alatti vizek kémiailag főleg kalcium‐magnézium‐hidrogénkarbonátos jellegűek. Keménységük általában 25‐ 35 nk°, a Kis‐Koppány völgyétől délre 25 nk° alatti. Szulfáttartalmuk az északi részeken 60‐300 mg/l, délen 60 mg/l alatti érték. A rétegvizek mennyisége mérsékelt, nem haladja meg az 0,75 l/s.km2‐t. Mélységük egyenetlen. Igal településen található kutak főleg kloridos hidrogénkarbonátos vizei 71 °C‐osak. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken az alábbi előírások betartását szükséges szem előtt tartani: ― a felszíni vizek pótlása felszín alatti vízből vízgyűjtő‐gazdálkodási tervben foglaltak szerint történhet; ― akkor végezhető olyan tevékenység, amelynek következtében a fedőréteg eltávolítása révén felszínre kerül a felszín alatti víz, ha biztosított a 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet 9.§ (1) bekezdés és a 10.§ (1) bekezdés szerinti előírások teljesülése. Szennyező anyagok felszín alatti vízbe történő bevezetésének megelőzésére vagy korlátozására, a felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében tevékenység, ― végzése során szennyező anyag, illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata, illetve elhelyezése csak környezetvédelmi megelőző intézkedéssel, és – az engedélyezhető közvetlen bevezetések kivételével – műszaki védelemmel folytatható;

109

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

― a felszín alatti víz, földtani közeg (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőbb állapotának lehetőség szerinti megőrzésével végezhető ― nem eredményezhet kedvezőtlenebb állapotot, mint amit a felszín alatti víz, a földtani közeg (B) szennyezettségi határértéke vagy az annál magasabb (Ab) bizonyított háttér‐koncentráció, továbbá az (E) egyedi szennyezettségi határérték, illetve kármentesítés esetében a (D) kármentesítési célállapot határérték jellemez, kivéve a (3) és (4) bekezdésekben foglalt esetet; ― nem eredményezheti a víztest jó kémiai állapotának romlását, valamint a szennyezőanyag koncentrációk jelentős és tartós emelkedését; ― részeként végzett bevezetést, elhelyezést csak engedéllyel lehet folytatni. ― A kistájat ÉNY‐on a Séd (10 km, 37 km2), az Endrédi‐ (7 km, 23 km2) és a Balatonszéplaki‐árok (7 km, 19 km2), ÉK‐en a Jaba (22 km, 92 km2) és a Kis‐Koppány (39 km, 262 km2), délen a Koppány (56 km, 745 km2) határolja. A kistáj vízháztartása mérsékelten veszteséges. Lf=3 l/s.km2; Lt=15%; Vh=40 mm ― A kistájon folyó főbb vízfolyások vízjárási adatait az alábbi táblázatba foglaljuk össze: LKV LNV KQ KÖQ NQ Vízfolyás Vízmérce cm m3/s Kapos Pincehely 0 560 0,74 7,14 174 Koppány Tamási 28 228 0,38 1,5 77 Kis‐Koppány Ádánd 0 200 0,03 0,53 55

― Amint látható, a vízfolyások szélsőséges vízjárásúak. Általában gyér vizűek, időszakosan ki is száradhatnak, azonban az időjárás függvényében árvizeik bármely évszakban előfordulhatnak. A vízfolyások vízminősége átlagosan II. osztályú. ― Az árterületek kiterjedése 45 km2, amiből 2,4 km2 belterület, 6,6 km2 szántó, 34,5 km2 rét és legelő, 1,5 km2 erdő. 22 mesterséges tava‐tározója együtt 312 hektár felszínű, melyből a legnagyobb halastó az ozorai (27 ha), legnagyobb tározója a Tamási‐tározó (62 ha).

1.17.3. Levegőtisztaság és védelme Iregszemcse település és környezete az ország nem szennyezett levegőjű zónájába tartozik. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet szerint a térség a 10. zónacsoportba tartozik (az ország egyéb területe, amely nem tartozik légszennyezettségi agglomerációba).

A zónacsoportra vonatkozó levegőminőségi kategóriák:

kén‐dioxid nitrogén‐dioxid szén‐monoxid szilárd (PM10) F F F E Az A‐tól F irányába javuló minősítést alkalmazó besorolás szerint az F kategóriába olyan területek tartoznak, melyek esetében a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg, míg az E értékkel jellemezhető területek esetében a légszennyezettség jellemzően az alsó méréshatár és a légszennyezettségi határérték között van. Tolna megye levegőjének minősége a mért gáz halmazállapotú komponensek (kén‐dioxid, nitrogén‐ oxidok, ózon) tekintetében jónak mondható. A szilárd halmazállapotú komponensek (ülepedő por, szállópor) tekintetében már rosszabb a helyzet. A közlekedés okozta légszennyezés a 6‐os, a 61‐es, a 63‐as, a 65‐ös utak, valamint az M6‐os és az M9‐es autópálya által érintett települések esetében a legzavaróbb. A fűtési szezonban azokon a településeken jelentkeznek jelentősebb légszennyezettségi

110

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

gondok, ahol a vezetékes gáz kiépítése még nem történt meg. Iregszemcse településen a gázhálózat kiépítettsége csaknem teljeskörű, a majorok területén nem került kiépítésre. Éppúgy, mint az egész országban, Tolna megyében is egyre nagyobb gondot okoz a pollenszennyezettség, ezért a parlag területek gondozásáról, kaszálásáról az ingatlan tulajdonosának folyamatosan gondoskodni szükséges. Iregszemcse település vonatkozásában automata, vagy manuális állomás által rögzített légszennyezettségi mérési adat az elmúlt tíz év távlatából nem áll rendelkezésünkre. A levegőterhelést okozó forrásokra, tevékenységekre, technológiákra, létesítményekre (a továbbiakban: légszennyező forrás) a jogszabályi meghatározások, és az elérhető legjobb technika alapján a környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásának keretében kibocsátási határértéket, levegővédelmi követelményeket állapít meg. A levegővédelmi követelményeket a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet – a levegő védelméről –, a légszennyező forrásokra vonatkozó kibocsátási és imissziós határértékeket a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet – a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről – határozza meg.

A nagyobb hőteljesítményű (140 kWth és ennél nagyobb, de 50 MWth‐nál kisebb névleges bemenő teljesítményű) tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről az 53/2017. (X.18.) FM rendelet tartalmaz előírásokat. A fűtőmű, erőmű nagyságrendű teljesítményekre (50 MWth felett) külön jogszabályok rendelkeznek, azonban ilyen létesítmény Iregszemcsén nem található. A 140 kW névleges teljesítmény alatti tüzelőberendezések esetében az eljáró illetékes hatóság a települési önkormányzat jegyzője. A településen megtalálható egy hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező veszélyes és nem veszélyes hulladékgyűjtő‐, kereskedő cég is, az IREG‐FERR Kft. A hulladékok helyszínre történő be‐ és elszállítása, a helyszínen történő rakodása és előkezelése során jelentkezhet kiporzás. Ennek mennyisége azonban csekély tekintettel a hulladékok minimális kiporzásra alkalmas esetleges szennyezettségére. A telephelyre beérkező és távozó járművek, valamint a telephelyen működő munkagépek üzemeltetése során keletkezhet még minimális légszennyező anyag kibocsátás (kiporzás).

A településen levegőterhelő hatású forrásnak minősül még a szennyvíztisztító telep területe. Jelentősebb bűzkibocsátó forrásként (diffúz) a területen található állattartó létesítményeket szükséges megjelölni. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5.§‐a az alábbiakról rendelkezik bűz kibocsátással járó források esetében: A bűz kibocsátással járó környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek, illetve létesítmények esetében a bűzterhelőnek védelmi övezetet kell kialakítania. A légszennyező forrás határától számított, legalább 300, legfeljebb 1000 méter távolságban lehatárolt területben határozza meg. A létesítmények bűzterhelését, és az ebből fakadó levegővédelmi hatásterületet külön eljárás során szükséges vizsgálni, amennyiben a tevékenység engedélyezése a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó környezeti hatásvizsgálati, és/vagy egységes környezethasználati eljárás alá esik. A településen egyéb jelentős légszennyezéssel járó, vagy bűzkibocsátó forrásról – melyet jelen tervezési folyamatban vizsgálni lenne szükséges – nincs tudomásunk.

1.17.4. Zaj és rezgésterhelés A zaj‐ és rezgésvédelemről szóló jogszabály alapján a zaj‐ és rezgésvédelmi követelményeket a területrendezés során érvényre kell juttatni. A területfejlesztés, terület‐rendezés zaj szempontú környezetvédelmi igényeinek megfogalmazásához a következők vizsgálata szükséges:

111

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

– a meglévő, jelenlegi állapot feltárása, elemzése, értékelése, – a vonatkozó követelmények, szabályozási előírások ismerete, – a területfejlesztés, területrendezés várható hatásainak elemzése és a helyi építési, szabályozási követelmények megfogalmazása.

A környezeti zaj‐ és rezgésvédelmi követelményeket 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet tartalmazza, mely többek között előírja, hogy a területrendezés során a környezeti zajt, illetve rezgést kibocsátó, illetve a zajtól, rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell tervezni, egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a jogszabályban előírt követelmények teljesüljenek. Előírja továbbá a meglévő létesítményekre vonatkozóan, hogy a határértéken felüli kibocsátást, terhelést fokozatosan meg kell szüntetni. A rendelet meghatározza a létesítéssel kapcsolatos követelményeket is. E szerint zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy környezeti zajkibocsátása nem haladhatja meg a jogszabályban előírt zajterhelési határértékeket. Zajvédelmi problémák esetében az eljáró elsőfokú hatóság a települési önkormányzat jegyzője, aki helyi szinten tudja kezelni az esetlegesen előforduló határérték túllépéseket, és dönteni tud elsőfokú eljáró hatóságként a 27/2008. (XII. 03.) KvVM‐EüM együttes rendeletének határértékei alapján.

Határérték (LTH) az LAM Határérték (LTH) az LAM Zajtól védendő terület megítélési szintre (dB) megítélési szintre (dB) nappal 06‐22 óra nappal 22‐06 óra

Üdülőterület, különleges területek 45 35 közül az egészségügyi területek

Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) különleges területek közül az oktatási 50 40 létesítmények területe, a temetők, a zöldterület

Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), 55 45 a vegyes terület

Gazdasági terület 60 50

A tervezési területen települési szintű zajvédelmi vizsgálat, zajtérkép korábban nem készült, így ennek részletes vizsgálata nem lehetséges. Zajvédelmi szempontból – hasonlóan a levegővédelmi hatásokhoz – a mezőgazdasági‐ipari tevékenységet, a hulladékgyűjtő‐, kereskedő telepet, valamint az átmenő forgalmat szükséges kiemelni. Ennek vizsgálata a tevékenységre vonatkozó környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során történik. A településen több mezőgazdasági telephely és lakótelken folytatott ipari, szolgáltatási tevékenység megtalálható, melyek zajkibocsátással rendelkezhetnek.

1.17.5. Sugárzás védelem

Iregszemcse településhez legközelebb eső sugárzásvédelmi szempontból jelentős létesítmény a MVM Paksi Atomerőmű Zrt., mely a településtől dél‐keleti irányban kb. 50 km távolságban található.

112

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

Tekintettel a létesítmény viszonylagos távolságára, a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló 62/2011. (XII.29.) BM rendelet módosításáról szóló 61/2012. (XII.11.) BM rendelet 1. számú melléklet értelmében a község III‐as katasztrófavédelmi osztályba sorolt. A katasztrófavédelmi szempontból III. veszélyességi osztályba sorolt településeken a 234/2011. (XI.10.) Korm.rendelet 2. sz. melléklete szerint az elégséges védelmi szint meglétéhez az alábbiak szükségesek: ‐ „Riasztás: a lakosság riasztása és veszélyhelyzeti tájékoztatásának tervezése (különösen a más szervezetnél rendszeresített, de erre a célra alkalmas eszközök) ‐ Lakosságvédelmi módszer: a kockázatbecslésben megállapítottaknak megfelelően ‐ Felkészítés: a lakosság passzív tájékoztatása nyomtatott és elektronikusan elérhető információs anyagok biztosításával ‐ Védekezés: kizárólag a védekezési feladatok ellátásához szükséges polgári védelmi szakalegységek megalakítása, önkéntes segítők, karitatív szervezetek bevonásának tervezése ‐ Induló katasztrófavédelmi készlet: induló katasztrófavédelmi készlet tervezése” A településen telepített 4 riasztó eszköz (Szabadság u. 1., Jókai u. 1., Bartók u. és Rákóczi u. 113.) működőképes állapotban van.

1.17.6. Hulladékkezelés

A hulladék az ember mindennapi élete, munkája, gazdasági tevékenysége során keletkező, a keletkezés helyén feleslegessé vált, ott közvetlenül fel nem használható anyag, amelynek kezeléséről külön kell gondoskodni. A hulladékok keletkezésük és fajtájuk alapján az alábbiak szerint csoportosíthatók: ― települési (kommunális) szilárd hulladékok; ― termelési hulladékok; ― veszélyes hulladékok; ― építési‐bontási hulladékok; ― biológiailag lebomló hulladékok; ― lomhulladékok; A hulladékokkal kapcsolatos környezeti állapot vizsgálatát 2012. évi CLXXXV. törvény alapján szükséges elvégeznünk. A hulladéktermelő köteles gondoskodni a hulladékok előírásszerű – lehetőség szerint szelektív – gyűjtéséről, tárolásáról, a területről történő kiszállításáról, valamint ártalmatlanításáról, melynek elsődleges célja, hogy megakadályozza a hulladék talajba, felszíni és felszín alatti vízbe, és levegőbe jutását. A hulladékok jegyzékét a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet – a hulladékjegyzékről – jogszabály rögzíti. Iregszemcse település területén keletkező települési szilárd hulladék közszolgáltatás keretében történő begyűjtéséről (begyűjtetéséről) a település Önkormányzata a 1/2014. (II.20.) számú helyi rendelet által szabályozott módon gondoskodik. A kötelező települési hulladékgazdálkodási közszolgáltatás a 385/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet – a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről – előírásainak megfelelően történik. A községen keletkező települési szilárd hulladék elszállítását közszolgáltatási szerződés értelmében az Alisca Terra Kft. végzi. A kommunális hulladék gyűjtése közszolgáltatási szerződés keretében történik, a szelektív hulladékgyűjtésre az ingatlanokon biztosított szelektív hulladékgyűjtő edények adnak lehetőséget, továbbá a közszolgáltató évente 1 alkalommal díjmentes lakossági lomtalanítást is végez. A keletkező települési szilárd hulladék elsődlegesen a tolnai hulladéklerakóra kerül szállításra.

113

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

A település rendelkezik kiépített szennyvízhálózattal a központi belterületen, a vezetékes szennyvízhálózat nélküli településrészeken keletkező kommunális szennyvíz gyűjtése egyedileg, háztartásonként aknás rendszerrel történik az 1.16‐os fejezetben ismertetett módon. A kommunális szennyvizek a 1995. évi LVII. törvény – a vízgazdálkodásról –, valamint a 455/2013. Korm. rendelet alapján már nem folyékony hulladéknak, hanem szennyvíznek minősülnek, így erre vonatkozóan nem terjed ki a hulladékgazdálkodási törvény hatálya. A szennyvízelvezetés, ‐gyűjtés vízgazdálkodási jogkörbe tartozik. Az ún. „szippantott szennyvíz” (nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz) a begyűjtést követően tengelyen kerül elszállításra a község szennyvíztisztító telepére. A településen a környezet veszélyeztetésének minimalizálása érdekében kizárólag hulladékszegény technológiák telepítését szabad engedélyezni úgy, hogy a keletkező hulladékok hasznosítására, ártalmatlanítására rendelkezésre álljon engedéllyel és kapacitással bíró szolgáltató szervezet. Termelési hulladék a gazdálkodó szervezetek termelő és szolgáltató tevékenységéből származik. A településen olyan jellegű és volumenű tevékenységet nem folytatnak, amelyből jelentős mennyiségű termelési hulladék keletkezhetne. A termelési hulladékok jogszabályi előírásoknak megfelelő gyűjtéséről és hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezőnek való átadásáról a hulladék termelője gondoskodik. A lakosságnál keletkező állati hullák jelenleg már nem minősülnek hulladéknak. A 1069/2009/EK rendelet értelmében az állati hullákat állati eredetű mellékterméknek szükséges tekinteni és erre jogosult hasznosító ártalmatlanító részére szükséges azt átadni. A hazai szabályozás alapján a 45/2012. (V. 8.) VM rendelet – a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról – előírásait szükséges követni. Az állati hullák begyűjtésére és ideiglenes tárolására ún. települési gyűjtőhely létesíthető. Települési gyűjtőhelyet a települési önkormányzat vagy az általa megbízott vállalkozó működtethet. Az ilyen létesítményeket az üzemeltető nyilvántartásba vétel céljából a járási hivatalnak bejelenti. Iregszemcsén települési állati hulla gyűjtőhely nem került létesítésre, az esetlegesen elhullott állati tetemek elszállításáról az érintettek egyénileg gondoskodnak. Az építési, bontási tevékenységgel kapcsolatos hulladékkezelési szabályokat a 45/2004. (VII.26.) BM‐ KvVM együttes rendelet tartalmazza. A hulladékok közül megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a veszélyes hulladékokra. A veszélyes hulladékok gyűjtésére, kezelésére, tárolására és ártalmatlanítására a 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet – a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól – előírásait kell követni. A veszélyeshulladék‐termelő köteles gondoskodni a hulladékok előírásszerű kezeléséről, melynek elsődleges célja, hogy megakadályozza a hulladék talajba, felszíni‐ és felszín alatti vízbe és levegőbe jutását. Veszélyes hulladék a településen az ipari jellegű tevékenységek során keletkezhet. A településen megtalálható egy hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező veszélyes és nem veszélyes hulladékgyűjtő‐, kereskedő cég is, az IREG‐FERR Kft. A telephelyen nem veszélyes és egyes veszélyes hulladékok ideiglenes gyűjtése, előkezelése történik.

1.17.7. Vizuális környezetterhelés

Iregszemcse település Tolna megye északnyugati részén a Tamási járásban fekszik. Területe nagyobbrészt mezőgazdasági hasznosítású terület. Határa keleten Nagyszokoly, északon Somogy megye és Bábonymegyer, nyugaton Tengőd és Bedegkér, délen Értény, Újireg és Tamási települések.

114

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

A településen országosan védett műemlékek az alábbiak: Viczay‐(Kornfeld)‐kastély (Göllesz Viktor Gyógypedagógiai Intézet) (Bartók Béla út 10.), Római Katolikus templom (Kisboldogasszony) (Petőfi Sándor út 2.), Kálvária‐kápolna (Nepomuki Szent János) (Petőfi Sándor út 2.). A tájképvédelmi érintettség kapcsán a területen lévő ipari létesítményeket szükséges említeni. A használaton kívüli, szükségtelen létesítmények fokozatos megszüntetéséről és a terület rehabilitációjáról a továbbiakban is szükséges gondoskodni. A tájképvédelmi övezetbe eső területeken csak a tájjal harmonizáló, a tájképi megjelenést nem romboló létesítmények helyezhetőek el, ill. szükség szerint vizuális takarással, növényzet telepítésével szükséges megoldani a tájba illesztést. A település belterületétől nyugatra és keletre Nemzeti Ökológiai Hálózathoz tartozó ökológiai folyosók (Kulcsár‐patak és halastavak, valamint a Cserény‐kúti patak, Gonoszdi‐patak és halastavak) találhatóak.

1.17.8. Árvízvédelem Iregszemcse település árvizekkel nem veszélyeztetett 18/2003. (XII.9.) KvVM‐BM együttes rendelet alapján. A település területét nagyvízi meder nem érinti.

Az időjárás szélsőségessé válásával kialakulhat árvizes, illetve belvizes havária szituáció, ezért a megfelelő, hatékony és tudatosan tervezett védekezés elengedhetetlen. Ennek érdekében javasolt a településre vonatkozóan vízkár‐elhárítási terv kidolgozása. A település árvízvédelmi szempontú érintettségét a 1.18.2 fejezetben ismertetjük részletesebben.

1.17.9. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák Összefoglalóan megállapítható, hogy Iregszemcse településen elsősorban a meglévő mezőgazdasági tevékenységhez, a hulladék gyűjtő telephez és a szennyvíztisztításhoz kötődő létesítmények környezetterhelése tekinthető jelentősnek, melyek elsősorban zajvédelmi és levegőtisztaság‐védelmi szempontból kritikusak. A település környezetvédelmi státusza szempontjából kritikus pontokat az alábbiakban foglaljuk össze: ― A településen a csapadékvíz elvezető rendszer a község egy részén kiépített, egyes helyeken a vízelvezetés problémás (Ireg‐patak mente, József Attila utcát a Rákóczi utcával összekötő híd), ezért ezen területek felülvizsgálata javasolt. ― A település kiépített földgáz‐hálózatra való rákötési arány 70% körüli. A fatüzelés a fűtési időszak alatt jelentősen növeli a légszennyező anyagok légköri mennyiségét, ezért a gázhálózat kiépítésének bővítése és a rácsatlakozás számának növelése javasolt. ― A településen a szennyvízhálózat kiépítettsége teljeskörű, azonban 140 ingatlan nem rendelkezik rákötéssel, ezen ingatlanok mielőbbi hálózatra való rákötése javasolt. A tervezési terület állapotát, minőségét, a meglévő és tervezett funkciók működését döntően befolyásoló hatótényező a környezeti levegő és zaj, ezért a területrendezés és –fejlesztés során feladat a jelenlegi helyzet megőrzése, javítása, ezzel egyidejűleg új terhelések kialakulásának megelőzése, illetve megakadályozása. A különböző közterület használatok – az időszakos és alkalmi rendezvények – engedélyezésekor a jegyzőnek, mint első fokú hatóságnak van illetékessége, az ideiglenes használat módját célszerű helyi rendeletben rögzíteni. Meglévő üzletek, kereskedelmi és vendéglátó egységek lakosság nyugalmát zavaró tevékenységét, működését ugyancsak a helyi rendeletben kell korlátozni. A település szabályozási tervét a fentebb ismertetett kritikus környezetvédelmi szempontú érintettségek figyelembevételével, a lehetséges településfejlesztési eszközök alkalmazásával szükséges elkészíteni.

115

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

1.18. Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők)

1.18.1. építésföldtani korlátok

1.18.1.1. alábányászott területek, barlangok és pincék területei Szilárdásvány bányászati telek nem található.

1.18.1.2. csúszás‐, süllyedésveszélyes területek Az Országos Felszínmozgásos Kataszterben és a Bányafelügyelet rendelkezésére álló gravitációs tömegmozgásokat összegző nyilvántartásokban aktív mozgásos helyszín nem szerepel. Bányafelügyelet rendelkezésére álló nyilvántartások szerint nincsenek olyan helyszínek, melyek földtani veszélyforrások övezetébe tartoznak.

1.18.2. vízrajzi veszélyeztetettség A község területe belvízi öblözettel nem érintett. A település területe a Duna részvízgyűjtőn, az 1‐12 Kapos vízgyűjtő‐gazdálkodási tervezési alegységen foglal helyet. A község közigazgatási területe ivóvízbázis védőterületet nem érint.

1.18.2.2. belvízveszélyes területek Nem érinti.

1.18.3. egyéb

1.18.3.1. kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl. lejtés, falszakadás) A település jellemzően síkvidéki jellegű. Változatos felszínről az északi részen, az Öreg‐hegy környékén találkozhatunk. Az alábbi térkép‐részletek a 17 °‐nál meredekebb területeket jelöli.

116

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

Öreg‐hegy 17 °‐nál meredekebb részei.

Forrás: https://www.mepar.hu

1.18.3.2. mélységi, magassági korlátozások Nincsenek.

117

2018. IREGSZEMCSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

A katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében Iregszemcse községben lebiztosítás szükséges. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI: 10.) Kormányrendelet 2. sz. melléklete szerint a katasztrófavédelmi szempontból III. veszélyességi osztályba sorolt településeken az elégséges szint meglétéhez szükséges: Riasztás: A lakosság riasztása és veszélyhelyzeti tájékoztatásának tervezése (különösen a más szervezetnél rendszeresített, de erre a célra alkalmas eszközök). Lakosságvédelmi módszer: Kockázatbecslésben megállapítottaknak megfelelően. Felkészítés: lakosság passzív tájékoztatása nyomtatott és elektronikusan elérhető információs anyagok biztosításával. Védekezés: kizárólag a védekezési feladatok ellátásához szükséges polgári védelmi szakalegységek megalakítása és önkéntes segítők, karitatív szervezetek bevonásának tervezése. Induló katasztrófavédelmi készlet: induló katasztrófavédelmi készlet tervezése.

1.18.3.3. tevékenységből adódó korlátozások

1.19. Ásványi nyersanyag lelőhely Korábban megvalósult földtani kutatások eredményeként az Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energiavagyon Nyilvántartásban összegzésre került szilárd ásványi nyersanyagvagyon előfordulás nem ismert. Szénhidrogén bányászati létesítmény és szénhidrogén szállítóvezeték a Bányafelügyelet nyilvántartása szerint nem található.

118