A Bolognai Tornyok Üzenete Oktatás És Társadalom
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
Az elmúlt két évtizedben világszerte sok és gyorsan kibontakozó, néha váratlan változás következett be a felsőoktatási rendszerekben. Európában a legmarkánsabb történés az euró- pai felsőoktatási térség létrehozása, az ún. Bo- logna-reform volt. Közben ezzel párhuzamo- san zajlott és ma is zajlik az a folyamat, amelyet globalizációnak nevezünk. Úgy is fogalmazha- tunk, hogy mire sikerült megvalósítani az eu- rópai képzési rendszerek érdemi összehangolását, az igazi kérdés már túlmutat ezen határokon. Átalakult a gazdasági, társadalmi környezet, és megváltoztak a felsőoktatás résztvevőit foglalkoztató alapvető kérdé- sek, egyre bonyolultabb elvárásokkal kell szembenézniük a felsőoktatási üzenete tornyok A bolognai HRUBOS ILDIKÓ intézményeknek. Ebben a környezetben keresik új missziójukat. Kutatóként az európai reform 1999-es kezdetétől fogva gyelem an- nak eseményeit, egyre összetettebbé válását, a serkentő és akadályozó té- nyezőket, az eredményeket, a kudarcokat és a tévedéseket. Napjainkban pedig azt a munkát, amely a most induló harmadik évtizedre vonatkozó A bolognai tornyok vízió megfogalmazását vállalta. Kibontakozik előttem egy ív, amely egy- felől a nemzeti szinteken eltérő képzési struktúrák harmonizálásától a sokféleség elfogadásáig tartott, másfelől pedig a gazdasági és bürokra- üzenete tikus szempontok dominanciáján túl elért az alapvető társadalmi célok Ildikó Hrubos megfogalmazásának és követésének felelősségéig. Jelen kötet összeállításakor arra vállalkoztam, hogy a témában szü- letett publikációim közül kiválasszam azokat, amelyekben igyekeztem követhetővé tenni ezt az összetett folyamatot. Azt remélve, hogy össze- gyűjtött formában, online elérhetőséggel jó szolgálatot tehetnek a téma kutatóinak, tanároknak és hallgatóknak, valamint a felsőoktatás más szereplőinek és mindazoknak, akik a társadalmi jelenségek bonyolult rendszere iránt érdeklődnek. Tanulmányok az európai ???? Ft felsőoktatási reformról ISBN 978 963 556 074 5 és a nemzetközi trendekről 9 789635 560745 GONDOLAT HRUBOS ILDIKÓ A bolognai tornyok üzenete oktatás és társadalom Új sorozat 5. sorozatszerkesztő Kozma Tamás HRUBOS ILDIKÓ A bolognai tornyok üzenete Tanulmányok az európai felsőoktatási reformról és a nemzetközi trendekről Gondolat Kiadó Budapest, 2021 A szerkesztőbizottság tagjai Fehérvári Anikó, Forray R. Katalin, Jancsák Csaba, Kéri Katalin, Polónyi István, Pusztai Gabriella, Tóth Péter © Hrubos Ildikó, 2021 Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó előzetes írásbeli hozzájárulásához van kötve. www.gondolatkiado.hu facebook.com/gondolat A kiadásért felel Bácskai István A kötetet tervezte Lipót Éva Tördelte Sörfőző Zsuzsa ISSN 2060-0194 ISBN 978-963-556-074-5 Tartalom Előszó 7 Bevezetés 9 Új paradigma keresése az ezredfordulón 21 Gazdálkodó egyetem – szolgáltató egyetem – vállalkozói egyetem 37 Differenciálódás, diverzifikálódás és homogenizálódás a felsőoktatásban 53 Napjaink reformja: az Európai Felsőoktatási Térség létrehozása 65 A peregrinációtól az Európai Felsőoktatási Térségig 81 A 21. század egyeteme Egy új társadalmi szerződés felé 103 Az akadémiai professzió – változó pozícióban 123 A minőségkultúra ügye az Európai Felsőoktatási Térségben 137 A sokféleség értelmezése és mérése Kísérlet az európai felsőoktatási intézmények osztályozására 151 Alkossunk világszínvonalú egyetemet! Gondolatok jelentős nemzetközi felsőoktatási konferenciák kapcsán 167 A foglalkoztathatóság kérdése az Európai Felsőoktatási Térségben 177 Bologna folytatódik 192 A „Bologna Piramis” A felsőoktatási menedzserizmus megjelenése európai és globális szinten 209 A köztes testületek működése és recepciója 220 Örök felsőoktatási érték – változó hangsúlyokkal A nemzetközi mobilitás mint az európai felsőoktatási reform kiemelt sikerindikátora 240 Kíméletlen verseny – bővülő missziók a felsőoktatásban 253 6 Tartalom Globalizáció – informatikai forradalom – akadémiai értékek 265 Az európai egyetem lelkiismerete 25 éves a Magna Charta Universitatum 278 Expanzió – határok nélkül 283 A digitális campus 297 A tudás természetének átalakulása a digitális korban 307 Az egyetem válsága és megújulása 1968 mint szakaszhatár 318 Az Európai Felsőoktatási Térség létrehozása, mint az Európai Unió felsőoktatás-politikájának központi eleme 331 Végezetül 349 A kötetben szereplő tanulmányok jegyzéke 353 Előszó Húsz év elég hosszú idő egy kutató számára ahhoz, hogy áttekintse, összegezze munkája fontosabb eredményeit. Ez az időtáv már lehetőséget ad a vizsgált jelenség időbeli összefüggéseinek, a folyamatoknak, a fordulatoknak és szakaszhatároknak a követésére is. Az európai felsőoktatás számára a szóban forgó két évtized markáns történé- se a nagy vállalkozás, az európai felsőoktatási térség létrehozása volt. De közben meg kellett tapasztalni azt is, hogy ezzel párhuzamosan zajlott, és ma is zajlik az a folyamat, amelyet a rövidség kedvéért globalizációnak nevezünk. Úgy is fogal- mazhatunk, hogy mire sikerül megvalósítani az európai felsőoktatási rendszerek érdemi összehangolását, az igazi kérdés már túlmutat ezen határokon. Kutatóként az európai reform kezdetétől fogva figyelem annak eseményeit, egyre összetettebbé válását, a serkentő és akadályozó tényezőket, az eredményeket, a kudarcokat és a tévedéseket. Jelen kötet összeállításakor arra vállalkoztam, hogy a témában született publiká- cióim közül kiválasszam azokat, amelyek sora – szándékom szerint – követhetővé teszi ezt az összetett folyamatot. Abban a reményben tettem ezt, hogy összegyűjtött formában, online elérhetőséggel jó szolgálatot jelenthet a téma kutatói és oktatói, a felsőoktatás hallgatói, más szereplői, továbbá mindazok számára, akik a társadalmi jelenségek bonyolult rendszere iránt érdeklődnek. A húsz év személyes történetéhez hozzátartozik, hogy mindig támogató és hozzá- értő intézményi és emberi közeg vett körül. Oktatói és kutatói munkám biztonsá- gos keretét mindvégig a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalom- politika Intézete adta. 2008-tól ez kiegészült az egyetem Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központjával, amely már kifejezetten saját szakmai érdeklődésemmel összefüggő küldetést vállalt. Folyamatosan intenzív volt a kapcsolatom az egyko- ri Oktatáskutató (később Felsőoktatási Kutató) Intézettel, amelynek több kutatási programjában részt vettem, kutatást vezettem. Kutatói fejlődésemben és a szakmai közéletben végzett munkámban döntő szerepe volt az Educatio folyóiratnak. A szer- kesztőbizottság tagjaként egy markáns szakmai műhelyben dolgozhattam, és dol- gozom ma is. A deklaráltan társadalomtudományi folyóirat címlapján hirdeti, hogy interdiszciplináris irányultságú (pedagógia, szociológia, história, ökonómia, pszi- 8 Előszó chológia, politológia), ami inspiráló közegként hatott saját, elsősorban szociológu- si szemléletem határainak kitágítására. A kötetben bemutatott tanulmányok döntő többsége az Educatióban jelent meg. Köszönettel tartozom Kozma Tamás alapító főszerkesztőnek, akinek tanácsaira és bizalmára mindig számíthattam, továbbá a jelenlegi főszerkesztőnek, Fehérvári Anikónak, aki hozzájárult a megjelent tanul- mányok kötet formájában való közléséhez. Hrubos Ildikó Budapest, 2020. augusztus Bevezetés Bologna jelképe a két ferde torony, a két „nővér”, Asinelli és Garisenda. A híres pisai ferde toronnyal (harangtoronnyal) szemben nem szakrális megfontolásból építették őket, hanem igen gyakorlatias célokat szolgáltak. A 12. században sok ilyen torony állt Bolognában, majd a viharos évszázadok alatt összedőltek, vagy később város- rendezési lépések során lebontották őket. Ma hét torony áll még, a többség szerény méretű, és elég elhanyagolt, csak Asinellit és Garisendát övezi figyelem. Vörös tég- lából épültek, díszítés alig látható rajtuk. Eredetileg lakóépületek voltak, amelyek a gyakori háborúskodás idején menedékül szolgáltak, de raktárként, tűztoronyként, megfigyelőtoronyként is használták őket. Figyelemre méltó magasságukat ezen túl annak is köszönhették, hogy a gazdag családok versengtek „a legmagasabb torony ura” címért. Azonban az időnként jelentkező földrengések meg az időjárás viszon- tagságai korlátot szabtak a magasságnak, sok túlméretezett torony ledőlt. Asinelli és Garisenda presztízse – ferdeségükön túl – abból is származik, hogy a város közepén, egymás közvetlen közelében állnak. Így olyan látványt nyújtanak, amelyben szédületes magasságuk mellett egymáshoz való viszonyuk is szerepet ját- szik. Nagyon eltérőek. Asinelli égbe szökően magas (97 méter), karcsú, dőlése nem nagy. Mellette Garisenda jóval zömökebb, nagyobb területű talpazaton nyugszik, és fele olyan magas, viszont dőlésszöge háromszorosa Asinelliének. Talán zömöksége engedi meg neki, hogy erősebben deviáljon. Kettősük látványát tovább bonyolítja, hogy különböző irányokban dőlnek meg. A tornyokat körüljáró turista – feltekint- ve – ennek következtében mindig más alakzatot érzékel, és ettől olyan benyomása támad, hogy bármikor leomolhatnak. Ha viszont elszánja magát, és a sok-sok lépcsőt leküzdve felmegy Asinelli szűk kilátóteraszára, egészen mást tapasztal. A hasonló tornyok megmászása általában gyönyörű kilátással kecsegtet a városra, a környező tájra. Ez nem hiányzik itt sem, de az igazi élményt más jelenti. Innen letekintve a mélységbe, a két torony lábáig, megnyugtató érzés tölti el a látogatót. Mintha döbbe- netes erők küzdelmének lenne tanúja, amelyek együttes hatása alakítja ki a viszony- lagos egyensúlyt, és az biztosítja, hogy még sokáig álljanak a tornyok. Amikor az 1980-as évek második felében elkezdtem felsőoktatás-kutatással