Adatok a Bakony Aknázómolyfaunájához
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
ADATOK A BAKONY AKNAZÓMOLYFAUNAJAHOZ A Bakony aknázómolyairól eddig csak nagyon ke pitella HW. aknák alapján nem határozható mej vés irodalmi adattal rendelkezünk. Mindössze 1 A ruficapitella csoport tagjait az újabb vizsgálatok munkában találtam bakonyi adatokat aknázómo- szerint kizárólag csak ivarszervi vizsgálat alapján lyokról (2, 5, 6, 7.). lehet meghatározni. Az Acrolepia valeriella SNELL. A 2. sz. dolgozatban 17 aknázómoly szerepel (az adat sem egészen elfogadható. Az Acrolepiák ezen azóta megváltozott neveknél a régi nevet zárójelben csoportjában ugyanis több olyan faj van, amelyek adom meg) ezek: Orthotaelia sparganella THNBG., nek fiatalkori aknája teljesen egyezik és csak a ké Lithocolletis populifoliella TR., Caloptilia stigma- sőbbi idősebb aknákat lehet fajra meghatározni. A tella F. (Gracillaria stigmatella F.), Coleophora al- SURÁNYI-féle aknagyűjteményben megkerestem a cyonipennella KOLL., C. ochrea HAW., С. silenella kérdéses aknát (Bodajk, 1940. VII. 29., Inula britan- HBN. (C. gramnicolella HEIN.), Atemelia torqua- nica) és megállapítottam, hogy egy egészen fiatal tella Z. Scythropia crataegella L., Hyponomeuta ro- hernyó aknájáról van szó, tehát a fajt nem lehet rellus HBN., H. padellus L., H. malinellus Z., Dona- meghatározni. így a kérdéses adat helyesen Acro caula forficella THNBG. (Schoenobius forficellus lepia sp. A bodajki adatok közül tehát csak 6 fajt THNBG.), Nymphula stagnata DON., *N. nym- lehet elfogadni. phaeata L., *Cataclysta lemnata L., Cynaeda denta- Mivel gyűjtéseim során több alkalommal voltam lis SCHIFF, és *Ostrinia nubilalis HB. (Pyrausta a Bakonyban, ahol főképpen aknázómolyokat gyűj nubüalis HB.). A felsorolt fajok nagy része azonban töttem, talán nem lesz érdektelen eddigi adataim csak egészen fiatal korában aknázik, később a her közzététele. Gyűjtéseket a következő helyeken vé nyó szabadon, összefont levelek között vagy a nö geztem: Badacsony, Balatonakaii: Kilián-telep, Cso vények szárában él. Az ilyen fajokat a felsorolás pak, Farkasgyepű, Tapolca, Tihany és Uzsa. Saját ban csillaggal jelöltem meg. gyűjtéseimen kívül GOZMÁNY LÁSZLÓ, TALLÖS A 7. sz. dolgozatban 6 aknázó található, ezek kö PÁL, KÁROLYI ÁRPÁD és SZÖCS BÉLA is gyűj zül azonban 4, az 1. sz. dolgozatban már szerepel, töttek számomra aknákat, illetve aknázóhernyókal. ismétlések elkerülése végett ezeket nem sorolom Segítségükért ezúton is hálás köszönetet mondok. fel. A fennmaradó 2 faj adatai a következők; Külön kell megköszönnöm GERFRIED DESCHKA *Donacaula forficella THNBG. Fenyőfő és *Cata- (Ausztria) úrnak az általa gyűjtött és a magyar clysta lemnata L. Balatonalmádi és Tihany. Ebben faunára újnak bizonyult Lithocolletis medicáginella a dolgozatban csak a lelőhely van megemlítve, a GERAS. 4 példányának az átengedését. dátum és a gyűjtő neve nem. Gyűjtéseim során igyekeztem mi A 6. sz. cikkben 2 aknázómoly szerepel Porvárói, nél több hernyót begyűjteni és azo a Lithocolletis faginella Z. és L. cramerella F. Mind kat kinevelni, mert pusztán akna két fajt 1940. V. 13-án a szerző gyűjtötte bükkfa alapján történő határozásnál jóval törzsön. könnyebben lehet tévedni, mint ak Az 5. sz. dolgozat 12 bakonyi aknázómolyról tesz kor, ha ki nevelt állatok állnak ren említést. SURÁNYI neveléssel nem foglalkozott, delkezésünkre. Természetesen az olyan ada adatai kizárólag aknákon alapulnak. Bodajkról 10 tokat, amikor a nevelés nem sikerült, illetőleg a fajt említ: Parectopa kollariella Z., Lithocolletis te- gyűjtéskor a hernyó már elhagyta az aknát, szin nerella Z., L. cerasicolella HS., L. padella GLITZ, tén felhasználtam, amennyiben a meghatározása Lyonetia clerkella L., Acrolepia valeriella SNELL., legalább 80%-ig megbízható. Stigmella atricapitella HW., S. ruficapitella HW., S. Az alábbi felsorolásban a „Magyarország Állat prunetorum STT., Tischeria ekebladella BJERK. (T. világa"-ban található neveket használtam és ugyan complanella HB.). Balatonakarattya lelőhellyel 1 azt a rendszert követem. A nevelt állatok esetében fajt említ (Stigmella promissa STGR.), valamint 1 ,,e. 1." (e larva) jelet alkalmaztam; ezeknél a lelő fajt Tihanyból (Antispila Treitschkeella FR.). A fel hely után következő dátum a gyűjtés idejét, az e. sorolt fajok közül a L. padella GLITZ nem önálló 1. után következő pedig a kikelés idejét jelenti. A faj, csak a L. cerasicolella HS. Prunus padusban élő csupán akna alapján felvett adatokat ,,H". (Hypo- formája. A Stigmella atricapitella HW. és 5. rufica nomium) jellel jeleztem. Az adatok nagy része saját 451 gyűjtésem, a mások által gyűjtött állatok, illetve N. thuringiaca PETRY — Kilián-telep, 1970. VII. aknák esetében a gyűjtők neveit mindenkor feltün 8. Filipendula vulgaris Mönch H. — Csopak, 1970. tettem. Az egyes fajoknál közlöm azokat a növény IX. 15. Fragaria moschata Duch. H. fajokat is, amelyekből az illető állatot neveltem, N. pyri GLITZ — Devecser: Széki-erdő, 1967. X. illetve amelyikben az aknát találtam. Ahol egy faj 20. Pyrus pyraster Borkh. H. leg. TALLÖS P. — Ki nál ugyanaz a növény több adattal szerepel, ott a lián-telep, 1959. X. 7. H. — Badacsony, 1968. VII. növény nevét csak az első adatnál közlöm. Ugyan 15. Pyrus communis L. H. így, ha egy lelőhelyről több adat van, a lelőhelyet is N. desperatella FREY — Farkasgyepű, 1967. IX. csak az első adatnál adom meg. 27. Malus silvestris Mill. e. L, 1968. V. 1. — Bada csony, 1967. VIII. 11. H. A fajok felsorolása: N. nitidella HEIN. — Tihany, 1958. VI. 3—6. Cra taegus monogyna Jacq. e .1., 1958. VI. 29. Eriocrania sparmannella BOSC. — Uzsa, 1961. VI. JV. argentipedella Z. — Farkasgyepű, 1967. IX. 27. 8., Betula sp. H., leg. GOZMÁNY L. Egyetlen Betula pendula Roth е. 1., 1968. IV. 15. (2 db), 17., adat Magyarországról. 18., 21., 23. Tischeria marginea HAW. — Farkasgyepű, 1967. N. luteella STT. — Uzsa, 1968. VIII. 27. Betula IX. 27., Rubus sp. H. pendula Roth H. T. ekebladella BJERK. — Badacsony, 1968. VII. N. microtheriella STT. — Farkasgyepű, 1967. IX. 15., Quercus petraea Liebl. e. 1., 1968. VII. 17. (2 db), 27. Carpinus betulus L. e. 1., 1968. V. 4., 5. — Bada 18. (3 db), 20. (2 db), 22., 23. (2 db), 24., 26.. 1968. csony, 1966. IX. 25. H. leg. KÁROLYI Á. VII. 15. Castanea sativa Mill. e. 1., 1968. VII. 17., JV. aceris FREY — Badacsony, 1967. VIII. 11. Acer 19., 22., VIII. 1. (2 db), 3. — Farkasgyepű, 1967. IX. campestre L. e. 1., 1967. VIII. 21. (2 db), 25. (8 db), 27. Quercus cerris L. H. 26. (2 db). — 1967. IX. 14. e. 1., 1967. X. 11. (2 db). T. dodonea STT. — Badacsony, 1968. VII. 15. — 1968. V. 24., 26., VI. 1., 3. — Tihany, 1958. VI. 2. Quercus petraea Liebl. e. 1., 1968. VII. 30. H. — Csopak. 1970. IX. 15. H. T. gaunacella DUP. — Badacsony, 1967. VIII. 11. N. crataegella KLIM. — Tihany, 1963. VI. 4. Cra Prunus avium L. е. 1., 1967. VIII. 20. Rendes tápnö taegus monogyna Jacq. e. 1., 1963. VI. 26. (2 db), 27. vénye a Prunus spinosa L. es domestica L., cseresz — Farkasgyepű, 1967. IX. 27. H. — Kilián-telep, nyén és meggyen csak kivételesen fordul elő. 1970. VII. 8. Crataegus oxyacantha L. H. T. heinemanni WCKE. — Farkasgyepű, 1967. IX. ÍV. Hübnerella HS. — Tihany, 1958. VI. 3—6. Cra 22. Agrimonia sp. H. taegus monogyna Jacq. H. — Kilián-telep, 1970. VII. T. angusticolella DUP. — Balatonakaii: Kilián 8. e. 1., 1970. VII. 20. telep (a következőkben Kilián-telep), 1970. VII. 8. JV. torminalis WOOD. — Badacsony, 1967. VII. 12. H. Sorbus torminalis Cr. H. — 1967. IX. 14. H. — T. szőcsi KASY — Tapolca, 1964. VIII. 5. Sangui- Uzsa, 1968. VIII. 27. Sorbus aria Cr. H. sorba officinalis L. e. 1., 1964. VIII. 22. — Devecser: JV. ulmivora FOL. — Kilián-telep, 1959. X. 7. Ul Széki-erdő, 1959. IX. 22. H. leg. TALLÓS P. Eddig mus campestris L. H. csak Bajorországból, Ausztriából és Magyarország JV. splendidissimella HS. — Badacsony, 1967. VIII. ról ismert. 11. Rubus sp. H. — Farkasgyepű, 1967. IX. 27. H. Antispila treitschkeella FR. — Kilián-telep, 1959. JV. marginicoella STT. (= fulvomacula Skala) — X. 7. Cornus mas L. е. L, 1960. V. 25. — Badacsony, Kilián-telep, 1959. X. 7. Ulmus campestris L. H. 1968. IX. 24. е. 1., 1969. V. 17. — Tihany, 1958. VI. JV. conlinuella STT. — Tósokberénd, 1967. VII. 12. 3—6. H. Betula pendula Roth H. leg. TALLÓS P. — Uzsa, A. petryi MART. — Farkasgyepű, 1967. IX. 27. 1968. VIII. 27. H. Cornus sanguinea L. H. JV. distinguenda HEIN. — Uzsa, 1968. VIII. 27. A. pfeifferella HAW. — Farkasgyepű, 1970. VI. Betula pubescens Ehrh. H. 22., Cornus sanguinea L. H. JV. regiella HS. — Tihany, 1958. VI. 3—6. Cratae Nepticula ulmicola HER. — Kilián-telep, 1959. X. gus monogyna Jacq. H. 7. Ulmus campestris L. H. JV. plagicolella STT. — Badacsony, 1968. VI. 6. JV. hahniella WÖRZ. — Badacsony, 1967. VIII. 12. Prunus spinosa L. H. — Tihany, 1958. VI. 3—6. e. Sorbus torminalis Cr. e. L, 1967. VIII. 1. — 1968. 1., 1958. VI. 21., 25. — Farkasgyepű, 1967. IX. 27. H. VI. 6. e. L, 1968. VI. 27., 28. — Uzsa, 1968. VIII. 27. — Csopak, 1970. IX. 15., e. L, 1971. V. 15. Sorbus aria Cr. H. Nepticula sp. — Tapolca, 1964. VIII. 5. Sangui- N. tiliae FREY — Badacsony, 1967. IX. 14. Tilia sorba officinalis L. e. 1., 1964. VIII. 22., 23. — 1964. platyphyllos Scop. e. 1., 1968. IV. 29. — Farkas IX. 19. e .1., 1965. IV. 8., 9. Még nem tisztázott faj. gyepű, 1967. IX. 27. Tilia caucasica Rupr. H. KLIMESCH 1954-ben geminella Freynek. határozta, N. spinosissimae WATERS — Kilián-telep, 1970. megjegyezvén, hogy a határozás kétséges (Magyar VII. 8. Rosa sp. e. L, 1970. VII. 25. ország Állatvilágában is geminella néven szerepel). 452 CAROLSFELD-KRAUSÉ megállapítása szerint N. catharticella STT. — Badacsony, 1967. VII. 12. semmi esetre sem lehet geminella, a fajt azonban Rhamnus catharticus L. e. 1., 1967. VII. 26. — 1968. betegsége miatt már nem tudta meghatározni. BOR VI. 6. e. 1., 1968. VI. 22., 24. — Kilián-telep, 1970. KŐ WSKI Lengyelországból nevelt teljesen hasonló VII. 8. H. állatokat. Ö úgy a lengyelországit, mint a magyart N. alUfasciella HEIN. — Csopak, 1970. IX. 15. diffinis WCK.-nak tartja. A faj végleges hovatarto Quercus pubescens Willd. e. 1., 1971. V. 12. (2 db), zását újabb beható vizsgálatoknak kell eldönteni. 13. (2 db). N. aurella F. — Badacsony, 1967. IX. 14. Rubus N. cerris ZIMM. — Kilián-telep, 1959.